Modern mítoszok (vázlat) Szemléltetés Benedek doktor csodakútja. Peti Lehel és Zágoni Bálint filmje. 2007. (FV. 43.) Úz völgyi hegyomlás. Sylvester Lajos filmje. 1996. (FV. 26.) Könyvészet Barthes, Roland: Mythologies. Paris, 1957. (Magyarul részlet: Mitológiák. Budapest, 1983.) Boia, Lucian: Történelem és mítosz a román köztudatban. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 199. (Eredeti kiadás: Istorie şi mit în conştiinţa românească. Bucureşti, Editura Humanitas, 1997.) Boia, Lucian: Mitul democraţiei. Bucureşti, 2003. Boia, Lucian: Mitologia ştiinţifiică a comunismului. Bucureşti, 2005. Brunel, Pierre (red.): Miturile secolului XX. I–II. Bucureşti, 2003. Daniel Rita: Mítoszképződés, turizmus és tőkeátalakítás Farkaslakán. In: Ilyés Sándor−Jakab Abert Zsolt−Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok 7. Fiatal kutatók a népi kultúráról. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék−Kriza János Néprajzi Társaság, 2008. 11−28. (a Tamási-kultuszról) Daniel Rita: Tamási Áron farkaslaki kultusza. Erdélyi Múzeum LXXIII. 2011. 1. 149−166. Girardet, Raoul: Mituri şi mitologii politice. Bucureşti, 2004. György V. Imola: Bernády György lokális mítosza Marosvásárhelyen. In: Ilyés Sándor−Jakab Abert Zsolt−Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok 7. Fiatal kutatók a népi kultúráról. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék−Kriza János Néprajzi Társaság, 2008. 29−50. Feischmidt Margit (szerk.): Erdély-(de)konstrukciók. Tanulmányok. Budapest−Pécs, Néprajzi Múzeum−PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2005. Ferber, Michael: Dicţionar de simboluri literare. Bucureşti, Cartier, 2001. (Eredeti kiad.: A Dictionary of Literary Symbols. Cambridge University Press, 1999.) Jakab Albert Zsolt: Ez a kő tétetett... Az emlékezet helyei Kolozsváron (1440−2012). Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság − Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2012. Jakab Albert Zsolt: Emlékállítás és emlékezési gyakorlat. A kulturális emlékezet reprezentációi Kolozsváron. Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság − Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2012. Hankiss Elemér: Félelmek és szimbólumok. Egy civilizációelmélet vázlata. Budapest, Osiris Kiadó, 2006. Lasch, Christopher: Az önimádat társadalma. Budapest, 1984. Miskolczy Ambrus: Lélek és titok. A „mioritikus tér” mítosza, avagy Lucian Blaga történelemszemléletéről. Budapest, Kortárs Kiadó, 1994. Miskolczy Ambrus: „Tiszta forrás” felé... Közelítések Bartók Béla és a Cantata profana világához. Budapest, Gondolat, 2011.
1
Mohay Tamás: Egy ünnep alapjai: a csíksomlyói pünkösdi búcsú új megvilágításban. Keresztény Magvető (Kolozsvár) CXI. 2005 2. 107−134. (Lásd még a szerző A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás. Történet, eredet, hagyomány című könyvében. Budapest, 2009.) Nietzsche, Friedrich: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus. Budapest, 2007. Povedák István: Álhősök, hamis istenek? Szeged, 2011. (Recenziója: Erdélyi Múzeum 2012/4., György V. Imola) Segré, Monique (red.): Mituri, rituri, simboluri în societatea contemporană. Timişoara, 2000. Székely János: A mítosz értelme. Bukarest, 1985. Paul Virilio: Az eltűnés esztétikája. Budapest, 1992. A Magyar Kulturális Antropológiai Társaság (MAKAT) 2012. november 16-17-én konferenciát szervezett Mítoszok a modernitásban − modern mítoszok címmel. A konferencia programját lásd: http://konferenciakalauz.hu/files/conference/16533/mitoszkonferencia_program_12.10.26.pdf I. A mítosz újrafelfedezése * A demitologizáló pozitivista szemlélet a 19. században Auguste Comte: (1798–1857): Cours de Philosophie positive (1830–1842) → ismereteink kizárólagos tárgya az érzéki tapasztalat → a tapasztalati tudományok felértékelése a szellemtudományok rovására → ismeretelméleti optimizmus; módszer: analízis és szintézis. → a világkép egysége → evolucionizmus a világban és a tudományban → a rendszeralkotás igénye: monográfiák, lexikonok stb. → katalogizálás, rendszerezés (pl. szilárd műfaji struktúrák a folklorisztikában, tájegységi gyűjtések, hit a nemzeti kultúra egységében stb.) * A mítosz újrafelfedezése a 19. században Friedrich Nietzsche (1844−1900): A tragédia születése (1872) → Az apollói és a dionüszoszi életelv az élet esztétikai érzékelését jelenti. Szókratésszel tűnik fel az a téves képzet, hogy a gondolkodás képes irányítani a moralitást, az emberi lét egészét. → a mítosz felértékelése: „az ember a mítosz nélkül őrjöngővé lesz” A racionalista szemlélet megkérdőjeleződése a kultúra különböző területein (filozófia, természettudományok, freudi pszichológia, művészetek stb.) (Erről bővebben a folklór archetípusairól szóló kurzus bevezetőjében.) * A 20. századi pszichologizáló mítoszelméletek → C. G. Jung, M. Eliade, N. Frye stb. (Erről bővebben a folklór archetípusairól szóló kurzus bevezetőjében.) II. A mítosz tág definíciója - Forrás: Henri Morier: Dictionnaire de poétique et de rhétorique. Paris, PUF, 1961.
2
1. Anonim eredetű, gyakran etnikus jellegű legendás történet, aminek allegorikus jelentése, szimbolikus értéke van. − Például Prométheusz mítosza, Enkidu és Gilgames mítosza (lásd: Székely János1985), keresztény mitológia, magyar mitológiai történetek stb. - A mitopoétikus kor történetei (mítoszai) és a velük összekapcsolódó rítusok teljes világértelmezést valósítanak meg. 2. A fenti legendás történet egy vallási vagy költői világértelmezés része lesz. − Pl. Héraklész vagy Sziszifusz mítoszát a világirodalomban többen feldolgozták (pl. Albert Camus: Le mythe de Sisyphe, 1941.); Thomas Mann a József és testvérei című regényében „újraírta” a bibliai mítoszt. A Prométheusz-mítosznak vannak 19. századi irodalmi értelmezései: pl. a költő (vátesz) megsérti az istenek privilégiumait, hogy jót tehessen az emberekkel stb. − A mítoszok irodalmi, művészeti feldolgozásait kézikönyvek tartják számon. → Michael Ferber: Dicţionar de simboluri literare. Bucureşti, 2001. 3. Kollektív nézet, egyfajta spontánul szerveződő laikus hit. Példák: Középkori eredetű keresztény mítoszok: pl. az öldöklő angyal, a földi paradicsom képzetei, eszkatológia (világvég) → Jean Delumeau: A paradicsom története. Budapest, 2004. → Rudolf Bultman: Történelem és eszkatológia. Budapest, 1994. 19.századi mítoszok: haladás, az Ég felé való felemelkedés, a szív az érzelmek középpontja, a lázadó költő, a zene és az autentikus lét kapcsolata stb. → Victor Hugo: La Légende des siècles (1859, 1877, 1883): kis eposzok sora mutatja be az emberiség haladását a múltbeli bűnöktől, tévelygésektől a szeretet, a jóság, a harmónia felé Modern mítoszok: Néhány példa: - sztárkultusz (Brunel 2003; Segré 2000; Povedák 2011) - a sebesség mítosza (Virilio 1992) - a sport mítosza (Hankiss 2006, - a könnyű ételek/tökéletes test mítosza (Brunel 2003) - az amerikaiság mítosza (Lasch 1984) - nemzeti mítoszok (Boia 1999, Miskolczy 1994) - a kommunizmus mítosza (Boia 2005) - a demokrácia mítosza (Boia 2003) - politikai mítoszok (Girardet 2004) - az erdélyi magyar önazonosság-tudat mítoszai (Feischmidt 2005; Daniel 2008; Mohay 2005/2009; Jakab 2012 stb.) 4. Rövid történet, szentimentális mese, igazként beállított hazug beszámoló. − Pl. az a történet, hogy Verlaine alkoholos befolyás alatt írta a verseit (vö. Academe d’Absomphe → az abszintből!] ); Brassai Sámuelről, a szórakozott professzorról szóló történetek stb. III. Néhány további elméleti kérdés a mítosz kapcsán
3
* A demitologizálás mint jogi probléma - „A megértett Isten nem Isten.” - „Igazak” vagy „hamisak” mítoszok? − Nietzsche: „mítosz nélkül az ember őrjöngővé lesz” * A parttalanság kérdése → Vannak „klasszikus” és modern mítoszok, lokális mítoszok stb. → Vannak népi, irodalmi, politikai-ideológiai stb. mítoszok, élő és éltetett mítoszok: a mítosz „tulajdonjoga”. * A történetiség kérdése a mítoszalkotásban → a mitizálás koronként változik. − Pl. a vademberről alkotott kép történeti alakulása. (lásd külön vázlatban!) * A médiumok kérdése: miben fejeződik ki a mítosz? → A mítosz médiumai lehetnek: kollektív ritualizált gyakorlatok, kultikus ünneplés, fényképek; orális folklórműfajok stb. IV. Néhány állandó mítoszelem a modern mítoszokban (a modern mítoszokról összefoglaló igénnyel lásd: Brunel 2003. I−II.; Segré 2000) - Hősmítoszok = a kultúrhős, harc a Káosszal - A Férfi mítoszai - a testépítő (bodybuilding) - a katona (pl. a katonai szolgálat vége) - harc a világuralomért - az amerikai hős mítosza - szuperhősök (Superman, Tarzan) - az intelligens hős (pl. Harry Potter szemüvege, internet, a cigaretta mint jelkép) - Don Juan - a detektív (Sherlock Holmes, Maigret) - ikermítoszok - androgün jelleg (kettős nemiség) (Platón: Lakoma c. művében olvasható a következő régi mítosz: Az emberek ősei kétneműek voltak, két arcuk, négy karjuk és négy lábuk volt. Zeusz gőgösségük miatt megbüntette őket: kettévágta az arcukat és nemi szerveiket a vágás felé fordította. Az emberek azóta keresik elveszett felüket, és ha megtalálják, létrejön az Erósz, a szerelem. Utódok azonban csak különnemű felektől születnek.) - a Nő mítoszai - Az emancipált nő (feminizmus) - a harcias nő (amazonok) – pl. politikai mítoszokban - a modern angyal (pl. Diana mítosza), anorexia - a démoni nő - a Megváltó - a diktátor 4
- a hasonmás mítosza (klónozás) - Állatmítoszok - vámpírizmus - metamorfózisok - totemizmus - Növényiség mint életszimbólum → növényi totemizmus - Az utazás mítoszai - űrutazás, időutazás - a sebességek, járművek - Aranykor - ökológia - a keleti paradicsom, a sziget - szekták, millenarizmus - a szerelem (pl. Valentin Day) - folklór az ünnepeken: a szent kezdet tisztasága - Eszkatológia - nukleáris apokalipszis - vendégek a világűrből - csillagok háborúja - SIDA - a sárga veszedelem - Shoah
5