MISKOLCI EGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Agrárjogi Tanszék
Közfoglalkoztatás a közútkezelő társaságnál (szakdolgozat)
Commonemployment at the Roads Management Company (szakdolgozat angol nyelvű címe)
Konzulens:
Dr. Gecse Istvánné Egyetemi adjunktus
Készítette:
Hevesiné Borsai Edina
Miskolc, 2013.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .............................................................................................. 3 2. A munkaerőpiac elméleti alapjai ....................................................... 4 2.1. A munka fogalmának újradefiniálása a XX-XXI. században, munkaerőpiaci fogalmak 4 2.2. A munkaerőpiac egyensúlyi viszonyai ........................................................................... 6
3. Foglalkoztatáspolitika ....................................................................... 10 3.1. Munkaerőpiac, munkaerő-piaci politikák és a foglalkoztatáspolitika kapcsolata ......... 10 3.2. A foglalkoztatáspolitika területe, feladata, eszközrendszere ....................................... 11 3.3. Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája magyar vonatkozásban ............................... 13 3.3.1. Az Európai Unió foglalkoztatáspolitika fejlődésének főbb állomásai ................... 13 3.3.2 A magyar kormányok foglalkoztatáspolitikai elképzelései 1989-től napjainkig ..... 18 3.3.3. Az európai és a magyar foglalkoztatáspolitika a csatlakozás időszakában .......... 21 3.3.4. A pénzügyi válság hatása a munkaerőpiacra, foglalkoztatáspolitikára ................ 24 3.4. Foglalkoztatási törvény ................................................................................................. 25 3.4.1. A törvény előzményei, története ............................................................................. 25 3.4.2. A törvény célja, szerkezete, tartalma ..................................................................... 26
4. Közfoglalkoztatás és versenyképesség............................................. 39 4.1. A közfoglalkoztatás történetisége ................................................................................. 40 4.2. Az olcsó munkaerő kínálatot elősegítő politikák .......................................................... 42 4.3. A közfoglalkoztatás, mint a munkanélküliség csökkentésének eszköze ....................... 45 4.3.1. A közfoglalkoztatás alakulása az Európai Unióban .............................................. 45
5. Nagylétszámú munkanélküliek foglalkoztatása a gyakorlatban .. 49 5.1. A munkanélküliek foglalkoztatásának az egyénre és a környezetére gyakorolt hatása, társadalmi, közgazdasági haszna.......................................................................................... 51 5.2. Közfoglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatásának szervezése ............................... 52 5.3. Országos Közfoglalkoztatási Program a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél ................. 55 5.4 Közfoglalkoztatás 2012-ben .......................................................................................... 61 5.5 Közfoglalkoztatást érintő változások 2013.-ban ............................................................ 66
6. Összegzés ............................................................................................ 70 7. Irodalomjegyzék:............................................................................... 74
2
1. Bevezetés Napjainkban egyre súlyosabb, megoldásra váró probléma a munkanélküliség kezelése. Megértéséhez számos kérdést kell megvizsgálni, amíg az okokig, a vélhető megoldásig eljutunk. Szeretnék egy kicsit rávilágítani a probléma súlyára, külföldi példákkal, történetiségre való visszatekintéssel, valamint az Európai Unió hozzáállásával ebben a témában. Vázolva a magyar kormányok viszonyát a foglalkoztatáspolitikához, a rendszerváltástól napjainkig. Borsod – Abaúj – Zemplén megyében a rendszerváltás óta az országos átlagot meghaladó a munkanélküliség, és az országos átlagtól alacsonyabb a foglalkoztatottság. Témám, a közfoglalkoztatás, ami az egyik lehetséges megoldás a munkanélküliség kezelésére, és egy eszköze a foglalkoztatáspolitikának. Igaz, hogy ez csak átmeneti segítség, de számos esetben van rá példa, hogy segít visszavezetni a munka világába az évek óta munka nélkül lévőket. Leginkább az alacsony iskolázottságú, illetve az iskolai végzettség nélkül lévőket érinti fokozottan a munkavállalással kapcsolatos nehézség. A közfoglalkoztatott munkavállalók jelentős része ebből a körből kerül ki. Helyzetüket súlyosbítja még a mélyszegénység, a társadalom peremére szorultság, valamint a származásuk. A munkanélküliek ezen köre 80-95 %-ban roma származású. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. - ahol dolgozom immár 20 éve -
1996. óta
folyamatosan jelen van a közfoglalkoztatásban. Nonprofit szervezetként, az állami feladatok ellátása során van rá lehetőség, hogy közfoglalkoztatott munkavállalókat alkalmazzunk. Az évek során egyre nagyobb létszámú közfoglalkoztatási programokat bonyolított le Társaságunk. 2012-ben például már 2800 fő közfoglalkoztatott munkavállalót alkalmazott a Társaság. Ez a létszám Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legtöbb, 1050 fő, szemben a 299 fő saját dolgozói létszámmal. Ez a nagy foglalkoztatási létszám számos nehézséget és többletmunkát vetett fel, de mindenki igyekezet a kihívásnak megfelelni. Azt hiszem, hogy egy hónap távlatából talán már meg lehet ítélni, hogy a program sikeres volt. Számos ellátandó feladat megoldásra került, valamint ebben az
3
évben is voltak olyan közfoglalkoztatott munkavállalók, akik a program befejeztével saját állományunkba kerültek át, így a több éves munkanélküliség után értelmes, hasznos munkával tölthetik mindennapjaikat, melyért megfelelő juttatást kapnak. Ez nagyon jelentős változás, hiszen családok élnek úgy, hogy egyik szülő sem dolgozik és nem is dolgoztak már több generáció óta. Amellett, hogy megélhetést biztosít a munka, a gyermekeknek is példát mutat és lelkileg is nagyon jelentős, hogy az egyén hasznosnak ítéli magát, úgy érzi, feladata van, amit elismernek. Az értelmes, hasznos, munka amitől ember az ember még ma is.
2. A munkaerőpiac elméleti alapjai 2.1. A munka fogalmának újradefiniálása a XX-XXI. században, munkaerőpiaci fogalmak A munka fogalma koronként, nézetenként változik. Egyes korokban a munka alantas dolog, rabszolgák, jobbágyok végzik, ezzel szemben a protestáns filozófiában az élet célja, melynek eredménye az Istent örvendezteti. Míg a XIX. században Marx elméletében a bérmunka a kizsákmányolás eszköze, addig a XX. században az önmegvalósulást, a társadalmi integrációt jelenti a munka. A XXI. század a globalizáció, az információ, az informatika és hálózatok társadalma, és a munka fogalmának újradefiniálása feltehetően időszerű. Ma annyit tudunk, hogy a XX. századi munkára az volt jellemző, hogy aki akart, tudott dolgozni, az dolgozhatott. A normál munka állandósult napi nyolc órában és határozatlan idejű munkaszerződésben. A megszerzett tudás és tapasztalat jól hasznosul, az elfogadható fizetés kiegyenlített jövedelemelosztást tartott fenn. A biztonságot, kiszámíthatóságot kötelező biztosítási mechanizmusok garantálták. Mindez a múlté, a munkavagyon szűkülése következtében (technikai modernizáció, piacok szűkülése stb.) csak a legjobbak kerülhetnek be a munka világába. A munkaerő folyamatos túlkínálatának jelenléte a gazdasági rugalmasság és a gyors szerkezetváltások záloga, ugyanakkor szükséges feltétele a teljesítmény növekedésének is, mely a XXI. század profittermelésének legfontosabb feltételei közé tartoznak. A munka ma talán úgy definiálható, hogy jövedelemszerzés érdekében végzett rendszeres vagy időszakos tevékenység.
4
A munkaerőpiac az adott időszakban és az adott gazdasági feltételek mellett a munkaerő adásvételével kapcsolatos viszonyok összessége. A munkaerőpiac származtatott piac, alapvetően a kereslet határozza meg, amely a termelési tényezők és a fogyasztási javak előállításához illetve a szolgáltatásokhoz szükséges emberi erőforrásigényéből vezethető le. A munkaerőpiac az a piac, amely a dolgozókat allokálja a munkahelyek között, és a foglalkoztatási
döntéseket
összehangolja.
A
munkaerő-piaci
tényezőket
a
piacgazdaság alapértéke, a gazdasági racionalitás, a versenyképesség fenntartása és növelése mozgatja. A valóságos munkaerőpiac esetében, a gyakorlatban sohasem valósul meg a munkaerő-kereslet és - kínálat tökéletes összhangja. Az elmúlt ötven-hatvan évben a világgazdaság munkaerő-piaci viszonyai jelentősen átalakultak. A II. világháború utáni évtizedekben egész Európában teljes foglalkoztatás volt (köszönhetően a háborút követő újraépítés munkaerőigényének, illetve a háborús veszteségek miatt a lakosság alacsony számának és természetellenes összetételének), majd az ezredfordulót megelőző évtizedekben egyre inkább a munkaerő-piaci egyensúlytalanság, a túlkínálat vált jellemzővé, napjainkban az öreg kontinens egyszerre küzd munkaerőhiánnyal és munkanélküliséggel. Az ókorban és a középkorban, illetve az iparosodás előtti Európában és gyarmatain a fizetett foglalkoztatás még igen ritka jelenség volt. Sokkal jellemzőbb e korokban a szolgaság (vagy kényszermunka): a szolgák vagy nem kaptak fizetést (mint a rabszolgák, a jobbágyok és a szerződéses kényszermunkát végzők), vagy a megtermelt javaknak csupán a töredékét vihették haza (például a részes aratók). Még a kereskedelmi átalakulás idején (1520-1650.) és később, az iparosodás során (az 1700-as, 1800-as években) létrehozott munkahelyeken is többnyire a mai értelemben vett fizetés nélkül dolgoztak az alkalmazottak, de bizonyos mértékben részesültek ellenszolgáltatásban. A XX. században a szolgáltatóipar előretörése egyre elfogadottabbá tette a munkaerő fizetését, kiváltképpen a fejlődő országokban, ahol az ipari termelésben dolgozók száma csökkenni, míg a vezetők, ügyintézők, a számítógéppel, a marketinggel és a
5
kreatív szakmákkal foglalkozók száma – akiknek munkáját többnyire fizetéssel kompenzálták – pedig növekedni kezdett. 1 Ma a háztartások jövedelmének 2/3-a munkabér. 2.2. A munkaerőpiac egyensúlyi viszonyai A valóságban nincs tökéletes verseny a munkaerőpiacon, s a munkaerő-piaci szereplők, a munkavállalók és munkaadók korlátozottan racionálisak. A munkaerő-piaci egyensúlyhiánynak két alapesete ismert: -
a munkaerőhiány, ami a túlkeresletet jelenti, azaz a vállaltok nem vagy csak hosszabb, rövidebb idő után tudják munkaerőigényüket kielégíteni.
-
és a munkahelyhiány, amely a túlkínálat, ez mindig munkanélküliséggel jár együtt.
Az egyensúlyhiány mindkét esetében beszélhetünk a következő típusokról: -
Globális, azaz a munkaerőpiac teljes egészére jellemző az egyensúlytalanság, szinte minden ágazatban, minden régióban, minden foglalkozási ágban jelen van a kereslet és kínálat mennyiségi eltérése. Ilyen eset ritkán alakult ki a történelem folyamán, talán az 1929-es világgazdasági válságot követően beszélhettünk hazánkban globális munkanélküliségről vagy az 1950-es években az NSZK-ban globális munkaerőhiányról. A globális egyensúlytalanság kizárja azt, hogy egyszerre túlkeresletes és túlkínálatos munkaerőpiacról beszéljünk egy gazdaságon belül. A munkaerőpiac globális egyensúlyhiánya a piacgazdaságban az egyensúlyitól eltérő reálbérszint esetén érzékelhető. A globális munkanélküliséget keresletelégtelenségi munkanélküliségnek szokták nevezni, amely azért alakul ki, mert a kialakult bérszínvonalon a munkaerő-állomány egy részének nem jut munkaalkalom. A globális munkanélküliség vagy munkaerőhiány a gazdasági növekedés többéves ciklusait követve ingadozik – ez a konjunkturális egyensúlyhiány. Az idényszerű gazdasági ágak munkaerő-kereslete rövid távon is ingadozhat – ez az idényszerű (szezonális) globális egyensúlytalanság.
1
Dabasi Halász Zsuzsanna: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika 13.old.-22.old.
6
-
Szerkezeti
(strukturális)
egyensúlytalanság
akkor
alakul
ki,
ha
a
munkavállalók szakképzettsége, lakóhelye nem esik egybe az üres álláshelyek lehetőségével, a munkaerő-kereslet és a munkaerő kínálata közötti belső szerkezeti megnemfelelésből fakad. A munkaerőpiac globális egyensúlyi állapotában is felléphet szerkezeti munkanélküliség, illetve munkaerőhiány. Ennek lényege, hogy a munkaerő-kínálat és munkaerőkeresletszakmai, foglalkozási vagy területi szerkezetében átrendeződés, s így meg nem felelés alakul ki. Az ilyen egyensúlytalanság részint a munkaerőpiaci szereplők hiányos informáltsága, részint a bérek nem teljes rugalmassága miatt következik be. -
Az ágazati, szerkezeti aránytalanság jelentős zavarokat eredményezhet a munkaerő foglalkozási és szakmai összetételében és területi, földrajzi elhelyezkedésében.
A munkaerőpiac normál helyzete az egyensúlytalanság, amely lehet látens, azaz lappangó (erre példa a szocialista munkaerőpiac) vagy felszínre törően látványos (Magyarországon a rendszerváltást követően), és lehet katasztrofális, azaz hosszan elnyúló globális egyensúlyhiány, amely veszélyezteti a társadalmi békét, a versenyképességet, a gazdasági stabilitást.
1. ábra A munkaerő-piaci egyensúlytalanság fajtái
Az egyensúlytalanság piacgazdasági megjelenési formája, napjaink súlyos társadalmi feszültségekkel járó jelensége, a munkanélküliség. Valamely ország, térség, foglalkozás stb. munkaerőpiacán elméletileg munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a
7
kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem, vagy csak rövidebbhosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát. A munkanélküliséget több szempontból csoportosíthatjuk. A legismertebb a közvetlen okok szerinti megkülönböztetés, amely alapján beszélhetünk súrlódásos és globális munkanélküliségről. A klasszikus hagyományt követő munkanélküliségi magyarázat szerint a súrlódásos munkanélküliség jellemzője a munkaerő-kereslet és kínálat közötti belső összhang hiánya, részbeni meg nem felelése. Ezen belül megkülönböztetünk: -
Keresési munkanélküliséget, amelyet „frikcionális”, „önkéntes” vagy „álláskeresési” munkanélküliségnek is neveznek. Ebben az esetben, a munkavállaló valamilyen okból elhagyja munkahelyét és hosszabb-rövidebb időre kinn reked a munkaerőpiacon. Ennek oka lehet az, hogy az információáramlás tökéletlensége miatt a számára megfelelő munkahely megtalálása időben elhúzódik. Ide tartozik az is, amikor a munkahelyet kereső egy kínálkozó állást egy jobb állás reményében elutasít, kivár, azonban a munkaerőpiaci viszonyok kellő ismeretének hiányában nem reális az elképzelés.
-
Strukturális vagy szerkezeti munkanélküliséget, azaz munkaerő-kereslet és a munkaerő kínálata közötti belső szerkezeti meg nem felelésből fakadót. A szerkezeti aránytalanság bekövetkezhet a gazdasági szerkezet átalakulásának hatására, amikor a hanyatló, visszafejlődő ágazatokban (mint például a rendszerváltást követően a túlsúlyos nehézipar, bányászat, kohászat) munkaerő felesleg keletkezik, míg az új kiépülő ágazatok (pl. autóipar, mikroelektronika stb.) a munkaerőhiány problémájával találják magukat szembe. A leépülő ágazatok térségi koncentrációja következtében egy adott földrajzi térségben jelentősen megnő a munkaerő felesleg (Példa erre a borsodi kohászat, bányászat összeomlása.) Ha az új munkahelyek, ágazatok nem ebben a térségben telepednek le, akkor annak eredménye az elhúzódó foglalkoztatási válság.
-
Diszkriminációs munkanélküliséget. Ez az emberek diszkriminatív megkülönböztetéséből fakadó jelenség, amely faji, nemi, etnikai, vallási, szociális okokra, vagy bizonyos korosztályok kirekesztésére vezethető vissza. Példa
8
erre a roma népesség, vagy az ötven éven felüli korosztályok alacsony foglalkoztatási rátája. A globális eredetű munkanélküliség fő jellemzője a munkaerő-kereslet és -kínálat mennyiségi meg nem felelése, amely jelentős mértékben együtt jár a súrlódásos munkanélküliség valamely típusával. Krónikus, vagy állandósult munkanélküliség esetében a munkaerő-kínálat mennyiségileg tartósan meghaladja a munkaerőkeresletet. Példa erre Olaszország déli része és Szicília, ahol évtizedek óta tartós az alulfoglalkoztatás, s a munkát kereső déliek százezrei északon találnak munkát. Hazánkban történetileg Szabolcs – Szatmár – Bereg megye helyzete hasonló az olasz példához. A megye lakosságának foglalkoztatási rátája évtizedek óta alacsonyabb az országos átlagnál. Konjunkturális munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a több éven át tartó gazdasági ciklusok, a gazdasági dekonjunktúra időszakában a munkaerő-kereslet tartósan csökken, s a munkaerő-kínálat egy évnél hosszabb időn át jelentősen meghaladja a betölthető állások számát. Idényszerű vagy szezonális munkanélküliség az, amikor egy éven belül jelentős a munkaerő-felesleg, s a munkaerő-kínálat meghaladja a rendelkezésre álló munkahelyek számát. Ilyen szociális munkanélküliség mutatkozhat például a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy a vendéglátásban és az idegenforgalomban foglalkoztatottak körében. A munkanélküliség különböző szinten, de állandósult a XXI. század fordulójára. A II. világháború utáni évtizedekre egész Európában a teljes foglalkoztatás volt a jellemző, ennek egyik oka az, hogy a háború következtében szűkült a munkaerőkínálat, másrészt a háború utáni újjáépítés, gyors növekedés munkaerőigényt indukált. A pótló jellegű beruházások mellett a felgyorsult technikai fejlődés tovább fokozta a munkaerőhiányt. A hatvanas évek közepétől a hetvenes évek közepéig terjedő időszak volt kontinensünkön a munkaerő-hiányos állapotból a munkahelyhiányos állapotba való átmenet időszaka. A lassuló gazdasági növekedéssel magyarázható az első (1973.) és a második (1980.) olajárrobbanás, majd az azt követő világgazdasági válság (19801982) egy új világgazdasági korszak kezdetét jelezte. A 80-as évektől a munkanélküliség a mindennapok részévé vált a fejlett világban. Az Európai Unió a kilencvenes években az egyik legfontosabb céljának a foglalkoztatás bővítését tartotta, a 9
Lisszaboni Stratégiában 2010-re a teljes foglalkoztatást vizionálja. A 2008-ban kitörő pénzügyi válság következményeként azonban nem teljesülnek ezen célkitűzések, a válság stagnáló aktivitást, csökkenő foglalkoztatást, növekvő munkanélküliséget hozott. Közép – Kelet Európában, így Magyarországon is a II. világháborút követően csak a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején találkozhattunk először a munkaerőpiac nyílt egyensúlytalanságával. A szocializmusban, a bürokratikus koordináció gazdasági rendszerében a munkaerőhiány volt a jellemző. A rendszerváltás, a tervgazdaságból piacgazdaságba való átmenet transzformációs válságot idézett elő, amely a korábban felsorolt munkanélküliségi okokkal (súrlódásos, globális egyensúlytalanság) együtt jelentős foglalkoztatási válságot, munkanélküliséget eredményezett. Magyarországon megközelítően másfél millió munkahely szűnt meg, a regisztrált munkanélküliségi ráta 1993. februárjában érte el a legmagasabb értéket (13,1%).2
3. Foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatáspolitikának napjainkban kiemelkedő szerepe van. 3.1. Munkaerőpiac, munkaerő-piaci politikák és a foglalkoztatáspolitika kapcsolata A munkaerőpiaci politikák és a foglalkoztatáspolitikák között nincs világos határ, sokszor keverednek a fogalmak. A munkaerőpiaci politikák körébe tartozik a szociálpolitika, az oktatáspolitika, a vidékfejlesztési politika, adópolitika stb. A munkaerő-piaci politikák része és leghatékonyabb eszköze maga a foglalkoztatáspolitika. A foglalkoztatáspolitika olyan társadalom és gazdaságpolitikai eszközrendszer, amelynek célja a munkaerő lehető leghatékonyabb felhasználása úgy, hogy alapvető feladata az is, hogy javítsa a hátrányos helyzetben lévő csoportok foglalkoztatási esélyeit.
2
Dabasi Halász Zsuzsanna: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika 23.old.-26.old.
10
2. ábra. A foglalkoztatáspolitika mint társadalom, illetve gazdaságpolitika
3.2. A foglalkoztatáspolitika területe, feladata, eszközrendszere A foglalkoztatáspolitika területei: - a munkaerő megoszlásának befolyásolása, hatékony munkaerő-allokáció, - képzési rendszerek kialakítása megfelelő szakemberekkel, - munkaerőpiacról kiszorultak integrálása, munkanélküliség kezelése. A profitorientált piacokon a gazdálkodó szervek csak annyi munkaerőt foglalkoztatnak, amennyi számukra szükséges és gazdaságos. A XXI. század elején a foglalkoztatáspolitika alapvető társadalmi céljának tekinti a munkanélküliség csökkentését, valamint a rendelkezésre álló munkaerő-kapacitás teljesebb kihasználását. A munkanélküliség megszüntetése nem lehet cél, hiszen egy dinamikusan működő gazdaságban elkerülhetetlen egy kisebb-nagyobb munkanélküliség. A foglalkoztatáspolitika feladatai: - munkaerőpiac külső szabályozása, - foglalkoztatási célok érdekében koordináció más politikákkal, - munkahelyteremtést elősegítő eszközök kialakítása, működése, amellyel eléri a munkaerő-kereslet növekedését, olyan nagyságának és struktúrájának kialakítását, amely minél teljesebb mértékben képes foglalkoztatni a kínálatként megjelenő munkaerőt,
11
- a munkaerőpiacra belépő kínálat nagyságának és szakmai/képzettségi struktúrájának kialakítását, amely megfelel a kereslet igényeinek, - a munkaerő-kínálatnak a kereslethez való minél tökéletesebb folyamatos igazodása (hogy a munkavállaló ezzel meg tudja előzni a munkahely elvesztését, illetve mobilitási készségével és képességével, munkaerőpiaci szolgáltatások igénybevételével fel tudja gyorsítani az új munkahely megtalálását) azaz a munkahelykeresletnek megfelelő kínálat kialakítása - a munkaerőpiac befolyásolása annak érdekében, hogy mindenki, aki szeretne munkát vállalni, megtalálja a legmegfelelőbb állást, - a munkaerő-kínálat csökkentése, átmeneti problémák kezelése pl. a képzésben résztvevők számának vagy a képzési idő hosszának növelésével, - alapvető feladata, hogy javítsa a hátrányos helyzetben lévő csoportok esélyeit a foglalkoztatásra, reintegrációs politika a munkaerőpiacról kiszorultak számára, - olyan támogatás biztosítása, amely munkakeresésre ösztönzi őket, - a társadalmi gondoskodás és szolidaritás elve alapján azok megélhetésének biztosítása, akik önhibájukon kívül kerültek ki a munkaerőpiacról, - szociális gazdaság kiépítése a foglalkoztatás-bővítés érdekében. A foglalkoztatáspolitika eszközrendszerénél alapvető működési mechanizmusuk és beavatkozási időpontjuk alapján megkülönböztetünk aktív és passzív eszközöket. 1. aktív eszközök: a foglalkoztatottság növelését célozzák. A munkaerőpiacon a kereslet és kínálat mennyiségét befolyásolják, illetve a kereslet-kínálat összekapcsolódását segítik elő. Ez lehet: a.) preventív, amikor a munkanélküliséget megelőzi, kialakulását akadályozza, b.) követő, amikor már egy kialakult egyensúlyhiány kialakítása a cél. 2. A passzív eszközök alapvetően a munkanélküliek segélyezését, szociális ellátását oldják meg. Mértékük és feltételrendszerük központi kérdés, mivel közvetlenül nem tudjuk befolyásolni a foglakoztatást, csak ösztönözhetik a munkakeresést.
12
Napjaink aktív foglalkoztatáspolitikájának kiemelt célja a munkaerőpiaci integráció, a munkahelymegtartó támogatások, a passzív eszközök homlokterében a munkavállalási készség javítása, az érdekeltség erősítése áll. 3.3. Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája magyar vonatkozásban A magyar foglalkoztatáspolitikát az ezredfordulóra egyértelműen meghatározza az Európai Unió normarendszerre. Az Unió szemlélete szerint a foglalkoztatáspolitika a közösségi szociálpolitika új és speciális területe. Új amennyiben az 1997-ben elfogadott amszterdami szerződéssel vált a közösségi politika részévé. Speciális, mert szabályozása csorbítatlanul hagyja a tagállamok kompetenciáját a foglalkoztatáspolitika alakításában és nem jogi eszközökkel segíti a közösségi célok elérését. 3.3.1. Az Európai Unió foglalkoztatáspolitika fejlődésének főbb állomásai Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikájának története 2010-ig négy részre osztható. Az első szakasz a Római Szerződés után 1972-ig, az olajválságig tart, amikor alapvetően kevés figyelmet kap a foglalkoztatáspolitika. A második szakasz az EU megalakulásával, azaz a Maastrichti Szerződéssel zárul, ezt az időszakot a puha foglalkoztatáspolitikának is nevezhetjük. Sorra hozzák a hangzatos szociális elkötelezettséget mutató irányelveket, megállapodásokat, azonban ezek ereje kötelező jellegének elmaradása miatt kétséges. A harmadik korszak a 2008-as gazdasági világválsággal zárul és az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS), illetve a Lisszaboni Stratégia fémjelzi. Erősödött a korszakban az igény egy szigorúbb koordinációjú foglalkoztatáspolitikára, gazdaságpolitika homlokterébe kerül a munkaerőpiac elégtelen működéséből és a romló demográfiai viszonyokból következő veszély az európai versenyképességre. I.
1957-1972-ig tartó időszak
A Római Szerződés (1957) abból indult ki, hogy integrált foglalkoztatáspolitikára nincs szükség, hosszú távon a jól működő gazdaság automatikusan megteremti a teljes foglalkoztatást. 1957-ben a 70 millió foglalkoztatott mellett csak 2,6 millió munkanélkülit találunk, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta alig haladta meg a 3,5%-ot. Az 1950-es és 1960-as években az Európai Gazdasági Közösségben a
13
foglalkoztatás szintje olyan magas volt, hogy a munkanélküliséget kivételesnek tekintették. A munkanélküliséget az iskola befejezése és a munkavégzés megkezdése közötti időszakot töltő fiataloknak tulajdonították, illetve a rövid időszakokra munka nélkül maradó munkavállalóknak, akik átképzés után ismét beléptek a munkaerőpiacra. Ez a rendszer az olajválságig jól működött. Az 1969-ben tartott hágai konferencián az EGK kormányai megfogalmazták, hogy az érintett országok szociálpolitikájának összehangolására van szükség. Két szemlélet állt egymással szemben: a foglalkoztatáspolitika legyen koordinált vagy harmonizált. A koordináció azt jelenti, hogy nagy nemzeti önállóság mellett egyeztetéseket folytatnak, a harmonizáció ezzel szemben egy központi akarat megjelenése a foglalkoztatáspolitikában, vagyis csökken az önállóság. A koordináció győzött. II.
1972-1992 a szociális értékek Európája
Az egész Európát megrengető gazdasági válság, majd a 80-as években a dél-európai országok csatlakozása új típusú gazdasági és foglalkoztatási problémákat vetett fel, új típusú megoldási kísérletekkel. Az 1979. évi energiaválság nyomán, az évtized elején új pénzügyi visszaesés következett be. Az európai vezetők felismerték, hogy szorosabb gazdasági és pénzügyi együttműködés esetén Európa jobban tudná kezelni az ilyen válságokat, és ez kihatással volt a foglalkoztatáspolitika harmonizációs törekvéseire is. Míg a gazdaságban érezhető a fellendülés, addig a munkanélküliség súlyos volt. Az Európai Közösségben a munkanélküliek száma az 1979. évi 6 millióról 1983-ra 12 millióra emelkedett, a fiatalok munkanélküliségi rátája pedig a legtöbb tagállamban 25% felett állt. Még súlyosabb jelenség volt, hogy a tartós (egy évig vagy annál is hosszabb ideig fennálló) munkanélküliség egyre általánosabbá vált. Az EGK tagjai egyre inkább elköteleződtek a harmonizált gazdaságpolitika iránt. Az 1988-ban a Strukturális Alapok reformja, már a regionális fejlesztés eszközeként kiemelten foglalkozott a munkanélküliség és foglalkoztatás problémáinak megoldásával. A korszakra a puha foglalkoztatáspolitika volt a jellemző, a megfogalmazott célokhoz nem kapcsolódtak számon kérhető intézkedések. III.
1992-2008. az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása
Amint Európa belépett az évezred utolsó évtizedébe, a társadalom – és törekvése – jelentősen megváltoztak. Az ipari termelés hanyatlóban, a szolgáltatási szektor pedig felemelkedőben volt. 1987-ben összeomlottak a részvénypiacok, az öbölháború 14
(1990-1991) miatt emelkedtek az olajárak, a német újraegyesítés pedig váratlanul költségesnek bizonyult. Az 1990-es évekre gazdasági visszaesés volt jellemző, különösen az évtized elején. Ebben az évtizedben az európai gazdaság- és társadalompolitikusoknak új típusú nehézségekkel kellett szembenézniük: a foglalkoztatás bővülése nélkül végbemenő gazdasági növekedés a szociálisan kirekesztettek jelentős csoportját hozta létre. A foglalkoztatási ráta 60 százalékra esett, míg a munkanélküliség 10 százalék felé nőtt. 1992-ben létrejött az Európai Unió a Maastrichti Szerződéssel.
3. ábra. Európa a Maastrichti Szerződés évében
A Maastrichti Szerződés kimondta, hogy a gazdasági integrációval egyenrangú cél a magas foglalkoztatás és a szociális védelem. 1994-ben 18,7 millió ember volt állás nélkül, és sok volt közöttük a fiatal. Válaszul a munkanélküliség szintjének növekedésére 1994-ben az EU kormányai egy olyan foglalkoztatási stratégiát fogadtak el (EFS), amelynek célja az európai gazdaság versenyképességének javítása volt. A munka a foglalkoztatásra vonatkozó közös megközelítés kidolgozása irányában haladt előre, és 1997-ben az Amszterdami Szerződés elfogadásával a tagállamok megállapodtak a foglalkoztatási iránymutatások keretében, illetve a közös stratégiában. Az iránymutatások első csomagja olyan intézkedéseket határozott meg, amelynek célja biztosítani, hogy a lehető legtöbb ember kaphasson
15
állást, emelkedjék a női foglalkoztatottság aránya, nagyobb számban álljanak rendelkezésre a gyermekgondozási intézmények, és bátorítást kapjon a vállalkozás. További hangsúlyos kérdést jelentett az alkalmazkodóképesség, amelynek célja annak biztosítása, hogy az állásban lévő emberek képesek legyenek új munkaterületekhez alkalmazkodni, ha a szükség ezt kívánná meg. A hangsúly lassan áthelyeződött a munkával rendelkező személyekre, illetve az ő segítségükre abban, hogy megmaradjanak és előrelépjenek állásaikban. Ez azt jelentette, hogy a munkanélküliségről át kellett helyezni a hangsúlyt a foglalkoztatásra. Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai stratégiája kapcsán ismét felmerült a harmonizáció kontra koordináció kérdése. Bár a harmonizáció még mindig várat magára, a koordinációt pontosan meghatározott eljárási rendben rögzítik, ezzel kötelezve a tagállamokat egy szorosabb együttműködésre egymással és a Közösséggel. A foglalkoztatáspolitikai stratégia (EFS) szellemében 1997-ben a luxemburgi csúcson megfogalmazzák a Foglalkoztatáspolitikai Irányelvekben a négy
alappillért:
foglalkoztathatóság,
vállalkozói
készségek
fejlesztése,
alkalmazkodóképesség, esélyegyenlőség.
4. ábra Foglalkoztatáspolitikai irányvonalak 1997-ben
Az EU törekvések középpontjában 2000-ben a növekedés, versenyképesség és munkahely-teremtés hármas követelményrendszere állt. Az állampolgárokat leginkább ez utóbbi érdekelte, a legjobban a munkanélküliség aggasztotta. Az EFS következő állomása a Lisszaboni Stratégia, ahol a különálló fejlesztéspolitika célkitűzéseit az EU először foglalta átfogó programba.
16
A stratégia egy átfogó reformprogram, mely fő célként tűzi ki, hogy Európa 2010-re - a világ legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdasággá váljon, - mely képes a fenntartható fejlődésre, - több és jobb munkahely és nagyobb társadalmi kohézió megteremtésére. Nemcsak irányokat határoztak meg, hanem konkrét közel 30 számszerűsített célt is, melynek egy része a foglalkoztatást érintette. A munkapiaci részvétel elérni kívánt mértékét is számszerűsítették: - ennek 2010-re összességében el kell érnie a 70 %-ot, - a női foglalkoztatottság arányának a 60 %-ot - az idősebbek munkapiaci részvételének pedig a 80 %-ot. - A munkanélküliség vágyott szintjét4 %-ban határozták meg, - és kimondták, az évtized végére az akkor még 15 tagállam teremtsen 20 millió új munkahelyet. A lisszaboni célkitűzéseket kiegészítették 2001-ben a környezet iránti tisztelet kívánalmával (a fenntartható fejlődés stratégiájával), amelynek lényege, hogy az EU jövedelemstratégiáját a környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a szociális előrehaladás kombinált szempontrendszerére, hármas egységére, összhangjára kell építeni. 2003-ban elkezdődött a Lisszaboni Stratégia és ezzel együtt az EFS féléves értékelése, mely nevét a készítő speciális munkacsoport vezetőjéről kapta Wim Kok holland miniszterelnökről. A jelentés „Munkahelyek, Munkahelyek, Munkahelyek - Több munkahelyet teremteni Európában” (Jobs, jobs, jobs – creating more jobs in Europe) címet viselte. Ebben megfogalmazták, hogy veszély fenyegeti a lisszaboni célkitűzéseket. Konkrétan négy tényezőcsoportot nevesített a jelentés: - demográfiai időbomba - foglalkoztatottság és a termelékenység nem segíti eléggé a gazdasági növekedést
17
- globalizáció és innováció - az EU bővítésének kockázatai. Mindezek ellenére a Wim Kok- jelentés azt hangsúlyozza, hogy bármennyire is ambiciózusak a lisszaboni célkitűzések, azok megvalósításáról Európa nem mondhat le. Ehhez azonban a tagállamok meg kell sokszorozniuk erőfeszítéseiket; és az új tagállamoknak is arányos erőfeszítéseket kell tenniük.3 3.3.2 A magyar kormányok foglalkoztatáspolitikai elképzelései 1989-től napjainkig Magyarország, mint szocialista ország a rendszerváltásig foglalkoztatáspolitikájában figyelmen kívül hagyta az EGK törekvéseit. A tervgazdaság a teljes foglalkoztatás mítoszát, mint politikai értéket kezelte. Magyarország az Európa nyugati felében kialakuló munkanélküliséggel szemben, mint rendszerelőnyt hirdette, hogy a szocialista berendezkedésű államokban ez ismeretlen fogalom. Az állami tulajdonú vállalatok, intézmények korlátlanul felszívták a lakosság aktív állományát. A rendszerváltás következtében a piaci viszonyok kialakulásával ez az idilli helyzet is megszűnt, hirtelen több mint egymillió munkahely szűnt meg hazánkban, rövid idő leforgása alatt 10 % feletti munkanélküliséget regisztráltak. A kezdeti viszonylag erős és széles szociális háló a tartós és emelkedő munkanélküliség miatt egyre szűkült. A kormányok 1989-2000-ig viszonylag kevés figyelmet fordítottak a foglalkoztatáspolitikára, bár megszülettek a szükséges törvények és intézmények. Az intézkedéseket nem egy jól felépített stratégia jellemezte, hanem inkább ad hoc történtek a dolgok. A rendszerváltás követően az Antall-kormány 1990 nyarán mutatta be a Nemzeti Megújhodás Programját, melynek középpontjában az egyensúly biztosítása és az infláció megfékezése állt. A kormányprogram szólt a munkanélküliek ellátásáról, valamint arról, hogy a munkavégzés lehetőségét mindenki számára biztosítani kell. A munkanélküliek ellátási kényszere miatt született meg az 1991-es foglalkoztatási törvény, amely alacsony színvonalú volt.
3
Dabasi Halász Zsuzsanna: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika 74. old.-78. old.
18
Lényeges problémát jelentett a kiépülő ellátórendszer (munkaügyi központok hálózata) szakemberhiánya, a foglalkoztatási és szociális intézményrendszer összekapcsolódásának megoldatlansága. A kormány cselekvési lehetőségét alapvetően meghatározta a gazdasági visszaesés – 1993-ra már 19 % -al maradt el a gazdaság teljesítménye az 1989-estől – s többek között ezért jött létre nagyon alacsony színvonalú szociális ellátórendszer és egy alapvetően szűkmarkú és igen kis cselekvési terű foglalkoztatáspolitika. A Horn-kormány 1994-ben úgy ítélte meg, hogy súlyos egyensúlyi és elosztási problémák terhelik a magyar gazdaságot, ezért az erőltetett gazdasági növekedés miatti feszültségek kezelésére helyezte a hangsúlyt, és fő célként jelölte meg ma munkanélküliség csökkentését. A megszorító intézkedések kilátásba helyezésével és megvalósításával korántsem merült ki a kormány cselekvési terve. Létre kívánták hozni az ún. társadalmi-gazdasági megállapodást, amely arra szolgált volna, hogy a munkavállalók és a munkaadók képviselőivel megállapodjanak a válságkezelés legkényesebb elemeiről. A Horn-kormány konszenzuson alapuló foglalkoztatáspolitikát akart, amelyben a fellendülés következtében javulni fog a munkaerőpiac helyzete is. A kormány cselekvését erősen befolyásolta az Európai Unióhoz való csatlakozás víziója. Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájában „Az új évezred küszöbén” címet viselő programban az egyensúly és stabilitás, a munkahely-teremtés volt a központban. A négyéves FIDESZ – kormányzás fontos tendenciája volt az érdekegyeztetés struktúrájának átalakítása, pontosabban az együttműködés megszüntetése, a konzultációs fórummá minősítés, valamint az egységes érdekegyeztető tanács szétaprózása. A kormányprogram szól ugyan a rászorultak támogatásának szükségességéről, ám ennél lényegesen fontosabb az „önmagukért tenni akaró” polgárok támogatása. Az Orbán-kormány nem csak a legszegényebbekért, hanem az adófizetők pénzének hatékony felhasználásáért is felelősséget akar vállalni. Ennek indokaként jelenik meg a „dolgozni akarás” megkülönböztető kategóriája, s az, hogy a munkanélküliséget, továbbá az ezzel gyakran együtt járó szegénységet több esetben is morális kategóriákkal, negatív megítéléssel kapcsolták össze. A munkanélküliségi ellátás terén rövidebb járadékos időszakot vezettek be. Megszüntették a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, így a munkanélküli járadék megszű-
19
nésekor már csak az aktív korúak rendszeres szociális segélyét lehetett igénybe venni, mégpedig harminc napos igazolt közmunka ellenében. Az ellenszolgáltatás e módja arra nem volt alkalmas, hogy a munkaerőpiaci integrációt segítse, ám alátámasztotta azt a vélekedést, hogy a segélyből élés széles rétegek által a munka helyett tudatosan választott életforma. Az eddigieknél ellentétes lépés volt a minimálbér jelentős emelése, 2001-ben, 25.500 Ft-ról 40.000 Ft-ra. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon ne az alacsony bérű munkaerő révén legyen versenyképes, s némiképp igazságosabban terítsék a gazdasági növekedés hasznait a magyar társadalomban. Emellett és elsősorban a munkaerőpiacra történő visszatérést kívánta ösztönözni a kormány, vagyis az alacsony jövedelmű „dolgozni akarók” rétegét igyekezet így megcélozni. Az Orbán-kormány foglalkoztatáspolitikájának az volt az egyik nagy problémája, hogy a foglalkoztatás erősen függött a gazdasági növekedés mértékétől, ami viszont 2000 után mérséklődött. A 2002-es kormányváltás és az azt követő időszak ismét egy gazdasági megingással esett egybe, amelynek korrigálásához a Medgyessy-kormány által tudatosan fokozott jövedelemkiáramlás is hozzájárult. A Medgyessy-kormány gazdaságpolitikai programjának neve „Cselekedni most és mindenkiért” elnevezést kapta, tartalma pedig a külső és belső egyensúly biztosítására vonatkozott. A „jóléti rendszerváltás” első lépéseként a „száznapos program” pontos megvalósítása elkezdődött. Ez nem volt figyelemmel a gazdasági következményekre. Teljesítésben szerepet játszott egyfajta politikai lelkiismeretfordulás is. A kormány a rugalmas és atipikus foglalkoztatási formák, egyúttal a szociális védelem, valamint a munkavállalói jogok magas színvonalára kívánt törekedni, s a munkaadók alacsonyabb költségeit szolgáló szabályokat is szeretett volna életbe léptetni. Fontos célként jelenik meg a távmunka elterjesztése, elsősorban a fogyatékkal élők munkaerőpiaci integrációja érdekében. Erősíteni kívánták az oktatási intézmények és a gazdaság kapcsolatát a munkaerőpiaci tervezés hatékonyabbá tételével, a kutatás és a fejlesztés területén intenzívebb kapcsolatok kiépítésével a cégek és az egyetemek között. Cél az információs és kommunikációs technológiák széleskörű elterjesztése az oktatás minden szintjén és formájában. Ez a foglalkoztatáspolitikai elképzelés teljesen összhangban van a már bemutatott EFS-sel.
20
3.3.3. Az európai és a magyar foglalkoztatáspolitika a csatlakozás időszakában Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásakor a Közösség foglalkoztatáspolitikáját az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) és a Lisszaboni Stratégia határozta meg. Az európai gazdaság problémáira kettős választ adott az Európai Unió: a Gazdasági és Monetáris Unió, amelynek célja a makrogazdasági stabilitás
I.
megteremtése a Foglalkoztatási Unió, ami olyan munkaerőpiacok létrejöttének az előse-
II.
gítésére irányul, amelyek alkalmazkodni képesek a változásokhoz, rugalmasságot garantálnak a vállalatoknak és biztonságot a dolgozóknak. A lisszaboni célkitűzések teljesítése feltételezi, hogy az új foglalkoztatáspolitikai irányvonalak három átfogó és egymással kölcsönösen összefüggő célra épüljenek. Ezek: - a teljes foglalkoztatás, - a munka minőségének és termelékenységének javítása - valamint a társadalmi összetartozás erősítése. A három átfogó cél elérése érdekében a tagállamoknak foglalkoztatáspolitikájuk átalakításakor a következő specifikus irányvonalakat kell figyelembe venniük, valamennyi esetében érvényesítve a nők és a férfiak egyenlőségének szempontjait: a.) aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára, b.) munkahely - teremtés és vállalkozás, c.) felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerőpiaci mobilitás elősegítése, d.) a humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatása, e.) a munkaerő – kínálat növelése és az aktív öregedés elősegítése, f.) nők és férfiak egyenlősége, g.) a munkaerőpiaci integráció elősegítése és a küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen, 21
h.) ösztönzés a munkavállalásra (hogy megérje dolgozni), i.) a be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává, j.) a regionális munkaerőpiaci különbségek csökkentése. A Wim Kok – jelentés minden tagállamot külön – külön megvizsgált és speciálisan ajánlásokat készített. Az egyes országokra kidolgozott iránymutatások figyelembe vették, hogy az EU minden koordinációs törekvés mellett a foglalkoztatáspolitikában a nemzeti szubszidiaritást vallja, konkrét kormányzással kapcsolatos megállapításokat nem tesz. Az ország specifikus üzenetek hasonló szerkezetűek, Magyarország esetében általánosságban megfogalmazza, hogy a munkaerőpiacon alacsony a foglalkoztatás, és ez különösen jellemző bizonyos rétegekre, például fiatalok, idősek, alacsonyan képzettek. Igen magas az inaktivitás, de nem túl magas a munkanélküliség. Indokolatlanul nagyok az országon belüli regionális különbségek, különösen rossz a munkaerőpiaci helyzet a keleti és déli területeken. A munkabérre rárakódó adók (és járulékok) szintje továbbra is magas, és ez akadályt jelent a munkahely-teremtés számára. A munkavállalók egészségi állapota aggodalomra ad okot és részben ezzel magyarázható az alacsony aktivitás. A munkavégzés feltételeit rugalmasabbá, családbaráttá kell tenni, beleértve a részmunkaidős munkavállalás vonzóbbá tételét, különösen a nők és az idősebb munkavállalók körében. Szükség van arra is, hogy erőteljesebbé váljanak a munkanélküliekre és inaktívakra irányuló megelőző és aktív munkaerőpiaci intézkedések, különösen a leghátrányosabb helyzetű régiókban. Lépéseket kell tenni az élethosszig tartó tanulás stratégiájának kidolgozása érdekében. A Wim Kok – jelentés a sikeres foglalkoztatás bővítésnek négy alapkövetelményét fogalmazza meg: - a vállaltok és a munkavállalók alkalmazkodásának megerősödése, - több ember bevonása a munkaerőpiacra, - több és nagyobb hatékonyságú beruházások a humán tőkébe, - a reformok eredményes végrehajtása, aminek jobb kormányzás a feltétele.
22
2004-ben 10 új tagállam csatlakozásakor a Tanács megerősíti a tagállamok (régi, új) kötelezettségét a Jelentés és a Foglalkoztatási Iránymutatások betartására. Ennek figyelembevételével készült az első EU-s kormány, Gyurcsány Ferenc Új Magyarország programja, amely a költségvetési hiány csökkentésére, és az adórendszer átalakítására irányult. A Nemzeti Cselekvési Terv és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv foglalja össze a munkaerőpiaccal kapcsolatos kormányzati elképzeléseket. Az előbbi három átfogó, egymást kölcsönösen erősítő intézkedésre épül. Ezek a foglalkoztatás bővítése és a teljes foglalkoztatás elérése; a munka minőségének és termelékenységének javítása; továbbá a társadalmi kohézió erősítése, a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci esélyeinek növelése. Magyarország 2004 szeptemberében első ízben készítette el a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervét, amelyben megfogalmazta a foglalkoztatáspolitika nemzeti prioritásait. A kormány a foglalkoztatási ráta növelését tekintette a foglalkoztatáspolitika legfontosabb prioritásának. A társadalmi kohézió erősítése és a társadalmi beilleszkedés elősegítése érdekében a magyar kormány a foglalkoztatás bővítésére irányuló intézkedések végrehajtása során kiemelt figyelmet fordít a roma népesség, az idősebb munkavállalók és a fogyatékos emberek helyzetének javítására. E tekintetben átfogó megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi – más tényezők mellett – a társadalmi és gazdasági hátrányok területi dimenzióját is. A kormány első ízben dolgozott ki olyan dokumentumot, amely számol azzal, hogy a foglalkoztatás bővítésére irányuló stratégia hatékony és eredményes végrehajtása megfelelő koordináció kialakítását követeli meg az egyes szakpolitikák között. Különösen igaz ez három területre. Egyrészt a gazdaságpolitikai döntések alapozzák meg a foglalkoztatási törekvéseket, így azok kialakításakor számolni kell a várható folyamatok, tervezett intézkedések munkaerőpiaci következményeivel. Másrészt az oktatás és képzés rendszerének rugalmasan alkalmazkodnia kell a munkaerőpiac folyamatosan változó elvárásaihoz. Harmadrészt a szociálpolitikai és foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket összehangoltan kell kialakítani és végrehajtani – a munkavállalásra való ösztönzést a társadalmi kohézió erősítését egyaránt szem előtt tartva. A nemzeti foglalkoztatási akcióterv mellett a foglalkoztatáspolitika átfogó értelmezését tükrözi a Humánerőforrás – fejlesztési Operatív Program (HEFOP) is.
23
A HEFOP a nemzeti fejlesztési terv (2004-2006) öt operatív programjának egyike, költségvetése összesen 750 millió euró (ebből mintegy 562 millió euró közösségi támogatás, amelyet hazai – elsősorban állami – források további mintegy 187 millió euróval egészítenek ki). A program – a foglalkoztatási stratégia széles eszköztára és európai megközelítésére alapozva – a foglalkoztatási programokon kívül magában foglalja az oktatási rendszert és a szociális területet érintő támogatásokat, fejlesztéseket, sőt az egészségügyi intézmények – a munkaerő egészségi állapotának javítását szolgáló – fejlesztéseit. Az ezredforduló magyar foglalkoztatáspolitikájának összességében fontos középtávú prioritásaként fogalmazódik meg a munkaerő – kínálat oldaláról, hogy lehetővé kell tenni a foglalkoztatás bővítését a munkanélküliek és a munkaerőpiacról kiszorult inaktív népesség számára azért, hogy vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra, és megelőzzék a munkanélküliség tartóssá válását. 3.3.4. A pénzügyi válság hatása a munkaerőpiacra, foglalkoztatáspolitikára 2008 végén az eredetileg a pénzpiacokról kiindult válság első hatásai már jelentkeztek a reálgazdaságban. 2009-re világméretű recesszió volt megfigyelhető, ami az amerikai kontinensről átterjedt Európára és bár jóval kisebb mértékben, de a Kelet gazdaságait is érintette. A harmadik világ az, ahol az állandósult nyomor és a világ folyamataitól való távolmaradás kisebb mértékű visszaesést eredményezett. A globális munkanélküliség 2007-ben 5,7 % volt, 2008-ban már 6 %, és 2009-re a világ munkaképes lakosságának 7,1 %-a maradt munka nélkül. 2008-ban Észak – Afrikában és a Közel Keleten volt a legnagyobb az állástalanok aránya, 10,3 illetve 9,4 %, míg Közép – és Délkelet – Európában, illetve a volt szovjet tagállamokban a lakosság 8,8 % - a volt munka nélkül. A legtöbb új munkahely Dél – Ázsiában, Délkelet – Ázsiában és Kelet – Ázsiában létesült, a tömeges elbocsátások elsősorban az Európai Uniót és az USA- t sújtották. Az ILO szerint az infrastrukturális beruházások elsősorban a szegényebb országokban lehetnek hatékonyak. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a tőke érzékeny nagyberuházások csak hosszú távon javítanak a munkaerőpiaci helyzeten. A foglalkoztatáspolitika fő feladata a tünetkezelés lett. 2008-ban az európai gazdasági fellendülés terve intézkedik a válságból való kilábalás elősegítéséről, a kisvállalkozások támogatásától kezdve, az innovációba és a zöld gazdaságba való beruházásokon át a foglalkoztatás bővítéséig. 2010 végére az 24
EU területén a munkanélküliség eléri a 11,5 %-ot, ilyen nagyarányú munkanélküliségre a II. világháború óta nem volt példa. Az EU közvélemény-kutatások adatai szerint az emberek többsége számára döntő kérdés, hogy talál-e munkát a jövőben, s a Közösség előtt álló legfőbb gondnak a munkanélküliséget tartják. 3.4. Foglalkoztatási törvény Az 1991. évi IV. törvény „A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról”4 nevet kapta. A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenki számára biztosítja a jogot a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához. Ezen jogok gyakorlásának elősegítésére, a foglalkoztatási feszültségek feloldására, valamint a munkanélküliek ellátásának biztosítása érdekében hozta az Országgyűlés ezt a törvényt. A törvényt többször is módosították, átfogó módon 2006-ban. 3.4.1. A törvény előzményei, története Magyarországon 1987-1989 között a korábbi munkaerőpiaci egyensúly felborult. Az elmúlt rendszerben mindenkinek volt munkahelye, teljes volt a foglalkoztatottság. A nyolcvanas évek elejétől kialakult és egyre súlyosabbá vált a tervgazdaság válsága, amely magával hozta a munkanélküliség megjelenését is. A rendszerváltást követő gazdasági összeomlást elkerülni igyekvő magyar politikai közélet racionalizálás és a privatizálás „csodafegyverével” igyekezett hazánkban átmenetet biztosítania piacgazdaságba. Néhány év leforgása alatt tömegek veszítették el állásukat, és még többen érezték veszélyben a mindennapi megélhetést biztosító munkát. Ekkor még a munkanélküliség kezelését az állami foglalkoztatáspolitika tudta kezelni. A kidolgozott eszközök egyrészt arra irányultak, hogy a munkaviszony – akár állami segítséggel is – minél tovább fenntartható legyen, még abban az esetben is, ha azt a munkáltató egyébként megszüntetné. Az eszközök másik köre azzal a céllal került bevezetésre, hogy a munkanélküliség időtartamára az állampolgárnak ellátást biztosítson. Így került sor 1986-tól a felmondási idő meghosszabbítására, az elhelyezkedési támogatás és a munkanélküli-járadék bevezetésére. A foglalkoztatáspolitikai törvény születésekor a 80-as évek végére ugyanis világossá vált, hogy szükség van olyan 4
1991 évi IV. törvény „A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról”
25
támogatásokra, amelyek egyrészt ösztönzik a munkáltatót arra, hogy munkanélkülieket vegyenek fel, másrészt pedig a munkanélkülivé vált állampolgár számára nyújtsanak segítséget a munkaerőpiacon való könnyebb érvényesüléshez. A törvény körülbelül 5 évet késett, ennek oka egyrészt a politika álnok magatartása, lassan ismerték be, hogy hazánkban a munkanélküliség nem kriminalisztikai, erkölcsi kérdés, hanem a piacgazdaságra való áttérés velejárója. Másrészt egy alapos előkészítés előzte meg a törvényalkotást, ennek is köszönhető, hogy a törvény egészében európai színvonalú. A törvénynek számos igen pozitív hatása van: - Deklarálja az állam felelősségét. - Deklarálja az aktív foglalkoztatáspolitika prioritását. - Tiltja a munkanélküliek negatív diszkriminációját, és lehetővé teszi a hátrányban lévők pozitív megkülönböztetését. - Törvényileg
szabályozza
a
foglalkoztatási
érdekegyeztetés,
valamint
a
munkaerőpiac szervezetét és nagy hangsúlyt fektet a tripartit fórumokra. - Formálisan biztosítási alapra helyezi a munkanélküliségi járandóságot. 3.4.2. A törvény célja, szerkezete, tartalma A törvény célja kezdetben a munkanélküliek ellátásának megoldása volt, de ettől sokkal többet valósított meg. Lehetővé tette az alkotmányos jogok – a munka és a foglalkozás szabad megválasztása – gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint a munkanélküliek szociális ellátásának biztosítását. Ma azt mondjuk, hogy ezzel a törvénnyel és módosításaival az Országgyűlés - biztosítási alapra helyezte a munkanélküliek ellátását; - létrehozta a munkaerőpiaci érdekegyeztetés intézményrendszerét; - megteremtette az egységes munkaügyi szervezetet; - és kibővítette az aktív munkaerőpiaci eszközök körét.
26
A törvény alapvetően keretszabályozás, amely létrehozza a lehetőségét a foglalkoztatási helyzet aktuális kezelésére. A törvény szerkezete elfogadásának időpontjában a következő volt: - általános rendelkezések, - a foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete, - foglalkoztatást elősegítő támogatások, - létszámleépítések szabályai - munkanélküliek ellátása, - munkanélküli ellátások és foglalkoztatást elősegítő támogatások fedezete, - munkaerőpiaci szervezet és az eljárási szabályok és záró rendelkezések.
5. ábra. Az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
A törvény általános rendelkezései és az érdekegyeztetés rendszere A törvény I. fejezete foglalkozik a célokkal, alapelvekkel, fogalmakkal, szereplőkkel. Az általános rendelkezések fejezetben a munkaerőpiaci szereplőiről és azok feladatairól rendelkezik. A foglalkoztatáspolitika állami feladat és felelősség, ezt kooperálva tudja csak megoldani, a piac, a társadalom és az államhatalmi szervek közös munkájával. Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít az EU a lokális szintnek, mert jobban ismeri a helyi adottságokat, a legjobb megoldások, a források legjobb felhasználási formái ezen a szinten alakíthatók ki.
27
- Az Országgyűlés szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, az álláskeresőket megillető juttatásokat, a munkaerőpiaci szervezetrendszert, valamint ezek finanszírozásának módját. - A kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. A kormány az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet készít. A kormány meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait. - A helyi önkormányzat közmunkát, közcélú foglalkoztatást szervez. Figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását. - A munkaadó érdekképviseleti szervei útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben, tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet, járulék fizetésével hozzájárul az álláskeresők támogatásához. - A munkavállaló képviselői útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben, együttműködik a munkaerőpiaci szolgáltató szervvel, valamint a munkaadóval, mérlegeli a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket, együttműködik új munkahely felkutatásában, álláskeresők támogatásának biztosítására járulékot fizet. (1991. évi IV. törvény II. fejezet)5 A foglalkoztatáspolitika alapelve a piac konform intézkedések előtérbe helyezése – a gazdaság szereplői csak akkor működhetnek eredményesen, ha igazodnak a piacaik elvárásaihoz – a hátrányos megkülönböztetés tilalma, valamint az együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete tripartit jellegű, a szereplők párbeszédén alapul. A törvényalkotó célja, hogy a helyi foglalkoztatási kérdésekre válaszoljon a foglalkoztatáspolitika és az érdekegyeztetés is helyi szinten valósuljon meg.
5
1991. évi IV. törvény II. fejezete Foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete
28
A törvény II. fejezete szerint háromszintű érdekegyeztetést határoz meg. - Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT): a munkavállalók, munkáltatók, és a kormány makroszintű egyeztető fóruma. A tanács véleményezi a foglalkoztatást érintő törvényeket, beszámoltatja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületét, kijelöli a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének képviselőit. - Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT) önkormányzati jellegű testület, a munkaadói és munkavállalói szervezetek, valamint a kormány képviselőiből áll. A munkaerőpiaci alappal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket gyakorolja. - Munkaügyi Tanács: a munkaadók, a munkavállalók, valamint önkormányzatok képviseletét ellátó tagokból álló testület. A megyékben a foglalkoztatási és a munkaerőpiaci képzéseivel, valamint megváltozott munkaképességű személyek támogatásával foglalkozik. (1991. évi IV. törvény)6 Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök, a munkaerőpiaci szolgáltatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök célja a munkaerőpiac hatékony befolyásolása. Ez lehetséges követő jelleggel úgy, hogy különböző módszerekkel új munkahelyeket hoznak létre – ilyen a közhasznú foglalkoztatás – vagy segítik azok létrejöttét. A segítésnek számos közvetett és közvetlen formája lehet: munkahelyteremtő támogatás, beruházási támogatás, álláshelyek bérének részben, vagy egészben való finanszírozása, járulék átvállalások, az önfoglalkoztatóvá válás támogatása. Másik formája az aktív foglalkoztatáspolitikának preventív jellegű, azaz megelőzi a munkanélküliség kialakulását. Ez például a cégek létszámmegtartó támogatása. Az aktív eszközökhöz soroljuk a képzést is. A törvény II. fejezete szabályozza a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeit. A munkaerőpiaci szolgáltatások formái a következők: a.) munkaerőpiaci és foglalkoztatási információ nyújtása,
6
1991. évi VI. törvény 19/B. szakasz, 20. szakasz
29
b.) munka-, pálya, - álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c.) munkaközvetítés. A törvény összhangban van az európai törekvésekkel, minél több információt kíván összegyűjteni az intézményrendszer segítségével, azokat nyers és feldolgozott formában közzétenni. A XXI. század valószínűleg az információt tekinti a legfontosabb erőforrásnak, így a hazai vállalatok számára feltétlen versenyelőnyt jelent, ha a munkaerőpiacról jól strukturált, megbízható adatokkal rendelkeznek. A munkaügyi központok dolgozói találkoznak először az álláskeresőkkel, az elmúlt években egyre szélesedő tanácsadói funkciót töltenek be. Gyakran nem csak az irodákban, hanem közvetlenül a pályaválasztás folyamatában vagy az álláskeresésben, a terepen nyújtanak segítséget. Különös figyelmet szentelnek a fiatalok problémáinak, a megváltozott munkaképességűeknek, illetve a tömeges létszámleépítés folyamatában résztvevőknek. Ma már az egyéni mentorálásra is van mód, ami személyes tanácsadást és életpályakövetést jelent. A munkaközvetítés hagyományos és új formái is megtalálhatóak. Adatbankok, virtuális és valós állásbörzék, közvetlen célirányos keresésekkel segítik a keresletkínálat találkozását. Munkaerőpiaci képzés Sokan a képzést tekintik a leghatékonyabb foglalkoztatáspolitikai eszköznek. Egyszerre lehet preventív és követő. Megelőzi a munkanélküliséget, ha olyan szakismeret, készség, képesség elsajátítását biztosítja, amikor nem kell a foglalkoztatónak megválni a dolgozótól, mert más helyen alkalmazni tudja, vagy gyorsan képes új munkahelyet találni. A képzéseket kézben tartó munkaügyi központoknak nagy felelőssége van annak felismerésében, hogy milyen piacképes tudás megszerzésére ösztönzi a hozzá fordulókat. Az álláskeresők és a munkanélküliséggel veszélyeztetett munkavállalók foglalkoztatását elősegítő munkaerőpiaci képzés elsődleges célja, hogy hatékonyan támogassa a munkába állást, illetve a munkahely megtartását. A képzés irányulhat államilag elismert szakképesítés megszerzésére, az adott munkakör
30
ellátásához szükséges szakmai ismeretek elsajátítására, vagy a munkatevékenység magasabb szintű ellátását lehetővé tevő szakmai ismeretek megalapozására. Napjainkban a regisztrált álláskeresők nagy részének nincs piacképes szakképesítése, ami pedig a tartós foglalkoztatás záloga. A munkanélküli két lehetőség közül választhat, ha képzésbe szeretne kerülni, és a képzését a foglalkoztatási szolgálat is indokoltnak tartja: - a munkaügyi központ által meghirdetett szakirányokban jelentkezik csoportos képzésre, - maga keres az egyik legsikeresebb a „Lépj egyet előre”, amelynek lényege, hogy az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők eggyel magasabb szintre kerülhetnek. Közhasznú foglalkoztatás, közmunka, közcélú munka, „Út a munkához” program Elsődleges munkapiac alatt a versenyszféra és az állami alkalmazás különböző formáit értjük. A munkahely létrejöttét, fenntartását a piac gazdaságossági szabályai működtetik. A másodlagos munkaerőpiac létrejöttének oka, hogy a gazdaságban azok, akik kiszorulnak az elsődleges munkaerőpiacról, újraelosztáson keresztül megélhetéshez jutnak, illetve a munka szocializációs funkcióján keresztül alkalmasak maradnak az elsődleges munkaerőpiacra történő visszatérésre. 2009-re Magyarországon négy formája valósult meg: - Közcélú munka: állami, vagy helyi önkormányzati feladat ellátás, amelynek teljesítéséről a helyi önkormányzat gondoskodik – ez önkormányzati feladat. A közcélú foglalkoztatást a szociális törvény szabályozza. E szerint a települési önkormányzat a nem foglalkoztatott személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez. - Közmunka: célja az állami, vagy önkormányzati feladatellátás – pályázati rendszerben. Miniszteriális szinten régiónként kerülnek kiírásra 3-8 hónapos határozott időtartamú közmunkaprogramok álláskeresők alkalmazására (téli időszak, idősgondozás, parlagfű-mentesítés) központi program, a támogatási pályázati úton lehet hozzájutni, aminek forrását általában a költségvetés biztosítja.
31
A közmunka jogszabályban kinyilvánított célja: a munkanélküliség csökkentésére alkalmas fejlesztési, felújítási, különösen infrastrukturális és környezetvédelmi, továbbá az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó közfeladatok ellátásának ösztönzése, a munkanélküliek és az ellátásból már kiszorultak számára szervezett foglalkoztatási programokkal. Foglalkoztatáspolitikai megközelítésben, a közmunkában történő foglalkoztatás funkciója, hogy: - érintettek megfelelő előképzettséggel és hajlandósággal rendelkezők körét vonja legalább betanító jellegű képzésbe, ötvözve a képzést és a foglalkoztatást; - azokban a problémás térségekben jelentsen tömegesebb megoldást, ahol az önkormányzaton kívül nincs más munkáltató; - segítse a gazdálkodó szervezetek felelősségvállalását a munkanélküliség probléma iránt (kooperáció, anyagi áldozatvállalás); - ösztönözze az önkormányzatok együttműködését, a foglalkoztatási gondok kistérségi szintű kezelését. - Közhasznú munkavégzés: munkaügyi központ támogatásával a lakosságot, vagy a települést érintő közfeladat ellátását végezhetik nonprofit vállalkozásokban, gazdasági társaságokban (kiközvetítettek alkalmazása nem üzletszerű gazdasági tevékenységre vonatkozik) A közhasznú foglalkoztatás célja, hogy: - a munkaügyi központok által felkínált állások számát gyarapítsa, - tegye lehetővé a munkavállalási hajlandóság vizsgálatát, - jövedelemhez juttassa azokat, akik kimerítették jogosultságukat a munkanélküli ellátásra, - más lehetőség hiányában biztosítsa a munkanélküli – ellátáshoz, illetve a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges munkaviszony megszerzését, - munkaalkalmat kínáljon azoknak, akiknek az elhelyezkedése normál (nem támogatott) állásokban kilátástalan, és - lehetőséget adjon a munkahelyi tapasztalatszerzésre, s ezáltal az egyéni elhelyezkedési esélyek növelésére. Közhasznú munkában csak a foglalkoztatási szolgálatnál kiközvetített álláskereső alkalmazható, mégpedig munkaviszony
32
keretében. Ugyanazt a munkanélkülit folyamatosan egy évig lehet közhasznú munkavégzésben alkalmazni. - Út a munkához program: 2008 végén dolgozták ki. A program kiemelt célja, hogy komplex intézkedéseivel járuljon hozzá, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres jövedelemhez jussanak és közelebb kerüljenek a munka világához. A program számos új elemet tartalmaz. Ilyen mindenekelőtt a rászorultság és a munkaképesség szempontjainak együttes kezelése. Ez a változás önmagában is várhatóan növeli a foglalkoztatásba bevont személyek számát. A témával foglalkozó közgazdasági kutatások eredményei azt mutatják, hogy a közfoglalkoztatás önmagában nem képes visszavezetni a tartósan munkanélkülieket a nyílt munkaerőpiacra. Munkahelyteremtő támogatások, bértámogatások, járuléktámogatások A munkahelyteremtő beruházások új munkahelyek kialakítását szolgálják a már meglévő munkahelyek megtartása mellett. 2007 elejétől – összhangban az EU – joggal – munkahelyteremtő támogatást regionális támogatásként és foglalkoztatási támogatásként lehet igényelni. Az első esetben dologi jellegű kiadásokat (építési beruházás, tárgyieszköz beszerzés) és ehhez kapcsolódó személyi jellegű kifizetéseket finanszíroznak. A második esetben a beruházáshoz kötődően létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításaihoz járul hozzá az állam. Kiemelten kezelik a munkahelyteremtő beruházásokat, ekkor olyan üzleti vállalkozásokat támogatnak, amelyek minimális tárgyieszköz-fejlesztéssel jelentős számú új munkahelyet teremtenek, ahol elsősorban kvalifikált, felsőfokú végzettségű munkaerőt, többségében pályakezdőket alkalmaznak. Szintén kiemelt figyelmet kapnak a távmunkahelyek kialakításához kapcsolódó beruházások, ahol eszközbeszerzési támogatást és képzési támogatást lehet nyújtani a távmunkahelyet létesítő gazdasági társaságoknak, továbbá a közfeladatot ellátó intézményeknek és önkormányzati társulásoknak. A bértámogatást a munkáltatónak akkor lehet megítélni, maximum 12 hónapra a munkabér – és járulékainak 50 százalékát, ha olyan csoportoknak az álláshoz juttatását segíti elő, akiknek különösen nagy nehézségekkel kell megküzdeni elhelyezkedésük során. Ilyen hátrányos helyzetű személy az-az álláskereső, aki vagy 33
- legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, - 50. életévét betöltötte, - 25 évesnél fiatalabb, - megváltozott munkaképességű, - 12 hónapig a munkaügyi központ kirendeltsége által álláskeresőként volt nyilvántartva, - gyermeket egyedül nevelő, - gyermekgondozásról visszatérő, - börtönből szabaduló. Munkahely-megőrzési támogatásban részesülhet az a munkáltató, aki olyan hátrányos helyzetű személy (munkavállaló) továbbfoglalkoztatására vállal kötelezettséget, akit munkahelyének elvesztése fenyeget (vagyis: akinek munkaviszonyát a munkáltató működési körébe tartozó okból rendes felmondással megszünteti, vagy akinek határozott időre szóló munkaszerződése 90 napon belül lejár). Járulékkedvezmények a hátrányos helyzetűek támogatásánál alanyi jogon járó kedvezmények, a munkáltató (havonta) a foglalkoztatás első évében a járulékalap 15 %át, a második évben 25 %-át kell csak megfizetnie. Ezeket a kedvezményeket ma a START programok foglalják össze. Lényege, hogy az álláskereső a munkaügyi központtól kap egy kártyát, amelynek leadásával az őt foglalkoztató automatikusan igénybe veheti a kedvezményt. Kezdetben csak a fiatalokat érintette a „Start kártya” program, majd kiterjesztették Start program plusz programmal, ami a gyermekgondozásból visszatérőkre és a tartós álláskeresőkre vonatkozott. Majd bővült a kör a Start extra kártyával, aminek kiváltására azok jogosultak, akik betöltötték az ötvenedik életévüket, vagy életkorra való tekintet nélkül alacsony (legfeljebb alapfokú) iskolai végzettségűek. Start régió program 2009-es fejlesztés, ami arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élőket foglalkoztassák.
34
Vállalkozóvá válás támogatása, mobilitás támogatása Az önszerveződő, saját környezetében kialakított magánvállalkozások a későbbiek során jó eséllyel válnak foglalkoztatóvá. A támogatás már 1991-től közkedvelt, valamikor egzisztenciahitelnek is nevezték, ami azt jelentette, hogy a rendszerváltást következtében munkáját veszítők új pályára állva saját egzisztenciát építhettek. Az elmúlt évek tapasztalata szerint hazánkban sok a kényszervállalkozás, amelyek nem a tényleges piaci keresletre reagálnak, illetve indítója nem rendelkezik stabil anyagi háttérrel, jó kapcsolati tőkével, vállalkozás bonyolításához szükséges alapvető adminisztratív ismeretekkel. Ennek következtében csak rövid ideig tudja működtetni a vállalkozását, adósságai az eddigi kilátástalan helyzetét még mélyítik. Az évek során ezért egyre nagyobb figyelmet szentelnek az ilyen támogatásoknál a megfelelő üzleti terv meglétére, képzésben való részvételre és megfelelő önerő meglétére. 2009-ben több vállalkozóvá válást támogató konstrukciót egyesítettek, és az a munkanélküli, akit 3 hónapja nyilvántartanak, önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként oldja meg, visszatérítendő és/vagy vissza nem térítendő formában hárommillió forintig terjedő tőketámogatást kérhet, és/vagy a vállalkozóvá váló álláskereső részére a minimálbér összegének megfelelő, legfeljebb hat havi támogatás állapítható meg. A kamatmentes tőkejuttatáshoz az álláskeresőnek rendelkeznie kell a vállalkozás beindításához szükséges bruttó beruházás költségének legalább 20 százalékát elérő saját forrással, továbbá anyagi biztosítékkal. Mobilitás elősegítése A munkába járással kapcsolatos terhek csökkentését célzó mobilitási támogatások célja a munkaerőpiac területi egyenlőtlenségeinek csökkentése, és a kistelepüléseken élők nagyobb esélyhez juttatás. Formája a munkavállaló vagy munkáltató tömegközlekedési eszközzel történő szállításának finanszírozása. Munkaerőpiaci programok A felsorolt aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök sok esetben hatásosak, néhány hét vagy hónap alatt segítenek a munkanélküliek elhelyezkedésében. Azonban az évek során bizonyos területeken komoly válsághelyzet alakult ki. A törvény lehetőséget
35
biztosít a komplex, több eszköz egymásra épülésével kialakított intézkedéssorozat kidolgozására.
6. ábra. Munkaerőpiaci programok egymásra épülése
Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök, a munkanélküliek segélyezése A mai magyar foglalkoztatáspolitika a rendszerváltás követően alakult ki. A munkaerőpiaci egyensúly megbomlása után, az utcára kerülő, állásukat elvesztett emberek problémájának megoldása sürgető kérdés volt. Sajnos mindmáig nem jött létre a munkanélküli – ellátások szilárd, jogosultsági feltételeiben és mértékeiben időtálló rendszere, és konszenzus sem alakult ki az ellátórendszer működésének és célszerű további módosításainak megítélésében. A köznyelv által munkanélküli segélyként emlegetett támogatások mind nevében, mind üzenetében, mind összegében és a folyósítás feltételeiben folyamatosan változtak.A magyar munkakeresés vegyes típusú, biztosítási és szociális elemei is vannak a rendszernek. Típusai:
1. Álláskeresési járadék 2. Nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) 3. Költségtérítés
a.) Álláskeresési járadék Jogosult az a személy, aki : - álláskereső, és
36
- az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és - munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Jogosultsági idő: amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző öt év alatt munkaviszonyban töltött, vagy egyéni illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett. Álláskeresési járadék folyósításának szüneteltetése, ha - TGYS - GYED - GYES – re való jogosultságot jelentenek be. - Előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés idejét tölti, - rövid idejű, legfeljebb 90 napig tartó közfoglalkoztatási jogviszonyban van, - rövid idejű keresőtevékenységet folytat, kivéve 90 napon belül alkalmi munkavállalást, feltéve ha bejelentési kötelezettségét teljesítette, - keresőpótló juttatásban részesül, amelynek minimum összege a mindenkori minimálbér 60 %-a maximum a minimálbér 100 %-a. Szüneteltető határozatot hoznak, tehát nem szűnik meg, csak szünetel. Ellátás megszüntetése: - kérésre, - törlik a nyilvántartásból, - rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,
37
- öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, - kereső tevékenységet folytat, - olyan képzési lehetőséget fogad el, ahol a minimálbért megkapja, - oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, - meghal, - kimerítette az ellátás időtartamát, - EGT tagállamba távozik és nem tér vissza. Megállapítási szabályok 1991-ben 24 hónap volt az ellátott időszak, ez csökkent 18, 12, 9, majd 2011. 09. 01. -től 3 hónapra. A járulékfizetés időtartama vállalkozókra is vonatkozott, munkaerőpiaci járulékot ők is fizetnek. - 5 évet vizsgálnak, vannak úgynevezett kitolóidők. Ilyenek: GYED, GYES ideje is. - min. 360 nap jogszerző idő vizsgálata (ha van 360 napja, akkor 36 napra jogosult, maximum 90 napig) - mértéke az utolsó 4 negyedév járulékfizetése alapján (munkáltatóim igazolásból, illetve NAV adatokból) - az álláskeresői járadék nem lehet több, mint a minimálbér összege (2011-ben 78.000.- Ft) - ha valaki elhelyezkedik, akkor elhelyezkedési prémiumként ki kell fizetni kérelmére a fennmaradó járadékot. b.) Nyugdíj előtti álláskeresési segély Nyugdíj előtti álláskeresési segélyben az részesülhet, aki - a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, és ezt az életkort az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követő három éven belül betöltötte,
38
- 90 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék időtartamát kimerítette, - álláskeresőnek minősül, - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, - munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, - rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Mértéke:
Benyújtáskor hatályos minimálbér 40 % - a.
c.)Költségtérítés Az álláskereső részére: - az álláskeresési támogatás megállapításával, - a munkahelykereséssel, - a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkoztatás – egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazással kapcsolatos, tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült helyközi utazási költséget meg kell téríteni. A költségtérítések igénylése és ügyintézése az álláskeresőt nyilvántartó kirendeltségen történik. Bizonylata a jegy.
4. Közfoglalkoztatás és versenyképesség A közfoglalkoztatás az úgynevezett nempiaci vagy támogatott munkahelyteremtés kategóriájába tartozik, és mint ilyen meg- megújuló viták középpontjában áll. A munkanélküliség a piaci mechanizmusokon keresztül is fékezi-leszorítja a béreket, a kormánypolitika pedig hozzájárulhat az olcsó munkaerő-kínálat növekedéséhez a járulékok, munkanélküliségi ellátások, segélyek csökkentésével, olcsó közmunkások biztosításával.
39
2012 májusában 472 ezer munkanélküli volt Magyarországon, ami 10,9 %-os munkanélküliségi rátát jelent. A 12 hónapnál régebben munkát keresők aránya az európai átlagnak megfelelően magas: 2011-ben az összes munkanélküli 45,6 %-a, 2012 első negyedévében az aktív munkaerő 5 %-a (ami az 1996-os szintnek felel meg). A munkanélkülieken belül a fiatalok aránya ugyan – a válság okozta munkanélküliség általános növekedése miatt – csökken, viszont korcsoportos munkanélküliségi rátájuk aggasztóan nő: a 25 évesnél fiatalabbak 11,3 %-a (53 ezer fő) volt munkanélküli 2001-ben, de már 28,9 %-uk (86 ezer fő) 2012 júliusában. Magyarországon is izmosodik tehát a „se nem tanul se nem dolgozik” nemzedék.Ez a társadalmi jövő pusztulásával fenyeget, nem beszélve a jobbsorsú, így törekvéseiktől és lehetőségeiktől még meg nem szabadított fiatalok külföldre kívánkozásától. A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal 2012 augusztusában 526,9 ezer álláskeresőt tartott nyilván. Ez 24 %-al több, mint 2008 augusztusában, és mindössze 4 %-al kevesebb, mint egy évvel korábban, és csak 3,5 %-al kevesebb, mint két éve. Az ellátatlan álláskeresők száma és aránya egyre nő. 2008 augusztusában 154,3 ezer (36,4%), két évvel ezelőtt 222 ezer (40,6%), egy éve 231 ezer (42,1%) volt, 2012 augusztusára pedig radikális ugrással 284 ezer főre (54%) nőtt. A passzív munkaerőpiaci eszközök (munkanélküli „segély”) szerepe tehát gyorsan szorul vissza, de átrendeződik az aktív eszköztár is. Míg 2008 – 2009-ben 54,55 ezren, 2011-ben már csak 36 ezren részesültek munkaerőpiaci képzésben, és csökkent a vállalkozóvá válást segítő programokban résztvevők száma is. Az aktív munkaerőpiaci politika tehát az olcsó közfoglalkoztatás felé tolódik el, pedig a tapasztalatok szerint ez nem jelent tartós megoldást: a közfoglalkoztatottak a programban való részétel után jellemzően nem a munkaerőpiacra kerülnek, hanem visszatérnek az álláskeresési regisztrációba. 4.1. A közfoglalkoztatás történetisége Dologház-ínségmunka (XVII-XIX. század), korai közmunka (XX. század első fele) A régmúltba vesző dologház, az ínségmunka és az első közmunkák rendszerének fő funkciója az volt, hogy az állam munkára szorítsa azokat, akiket dologtalannak, ingyenélőnek talált. A szlogen akkor: ”…a rend fenntartásához a létminimum biztosításán keresztül vezet az út” volt. A korai közmunka már nem csak szociális és
40
rendvédelmi célokat, hanem érték teremtést is célzott úgy, hogy közben teljesítményfüggő jövedelmet biztosított. Az akkori gazdasági válsághelyzet idején a közmunka a foglalkoztatás bővítésének egyik eredményes formája volt.7 Közhasznú foglalkoztatás (1987-2010) A hetven évvel később, 1987-ben induló első közhasznú foglalkoztatás célja egyértelműen szociális jellegű volt: az „önhibáján kívül elhelyezkedni nem tudó személy alkalmazható”, vagyis az arra érdemesnek tartott szegények vehettek részt, igaz csak 2 hónapra. A munkát olyan nehéz fizikai munkakörben szervezték, amelyre az alacsony presztízse miatt egyébként is nehezen találtak munkaerőt. Az aktív eszközök törvényi szabályozása 1991-ben történt meg, válaszként az akkor már érezhető tömeges munkanélküliség megjelenésére. Az 1993. évi II. törvény egy máig is igen hatásos szereplőt von be a közfoglalkoztatásba, mégpedig a települési önkormányzatokat. Az új szereplő jelentősen sokszínűbbé tette a közfoglalkoztatás céljainak palettáját. Nem volt (és ma sem) önkormányzati feladat a térségi foglalkoztatás fejlesztése, azonban erős ösztönző volt, hogy a munkanélküli ellátásból kikerülők jövedelempótló támogatásának költsége már 50%-ban az önkormányzatokat terhelte. Ez költségvetési érvet adott a „segély helyett munka” helyi politikai szlogenjének. Az évek során egyre több önkormányzat szállt be a közfoglalkoztatásba. A célok között egyre több helyen megjelent a költségkímélő közfeladat ellátása, különösen, ahol a munkaszervezés professzionalizálódott, ahol az önkormányzat a szervezésre, a munkaeszközre, munkahelyre külön forrásokat is mozgósított. Így az önkormányzatok és intézményeik kvalifikáltabb munkakörökben is tudtak foglalkoztatni dolgozókat, maximum egy évre.8 Új közmunka programok (1996-2010) Az 1996-ban újrainduló közmunka programok sok hasonlóságot mutattak a századforduló előtt és a két világháború között sikeresen működő közmunkaprogramokkal Céljait tekintve is megegyezik abban, hogy a munka nélkül lévőknek hasznos, társadalmilag elismert, új értéket teremtő foglalkoztatást igyekezett szervezni. A 7
Munkaügyi szemle Stúdium: 2012. november Kulinyi Márton: „Kígyónak lábsó” avagy utazás a közfoglalkoztatás céljai körül 8
Munkaügyi szemle Stúdium: 2012. november
41
többszörösen hátrányos helyzetű térségekben igen jó szociális feszültség oldó szerepet töltött be, hiszen munkalehetőséget biztosított 50-100 főnek, és új értéket teremtett a helyi és/vagy állami közcélok megvalósításával. A közmunka keretében foglalkoztatott személyek többsége férfi volt. Ez főként a munka jellege miatt alakult így, hiszen a közmunkák keretében legtöbb esetben nehéz fizikai munkát kellett végezni. A közmunka 14 éven át az állam szezonális foglalkoztatásának bázisát adta (árvízvédelem, katasztrófa elhárítás, közútfenntartás, vasútkarbantartás, stb.) A közmunka átmeneti jövedelemszerző hatását leginkább a többszörösen hátrányos helyzetű térségekben tudta hatásosan kifejteni a képzetlen férfiak körében.9 4.2. Az olcsó munkaerő kínálatot elősegítő politikák Közfoglalkoztatás 2010-től átalakult az állami közfoglalkoztatás rendszere. A közfoglalkoztatás három különböző programcsoportja (országos, hagyományos önkormányzati, startmunka vagy másként „kistérségi mintaprogram”) keretében a foglalkoztatottak létszáma a két évvel azelőttinek a duplájára nőtt: 2009-ben 139 ezer, 2011-ben 271 ezer főt ért el (jóval többet, mint az eredeti terv szerinti 219 ezer fő). E számok azonban félrevezetőek, mert a 2011-es közfoglalkoztatás kétharmada részmunkaidős volt. Így többet mond a közfoglalkoztatottak havi átlagos létszáma, ami a KSH adatai alapján 2010-ben 87 ezer, 2011-ben viszont csak 61 ezer főt tett ki. A közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak munkaügyi adatai 2010 – 2012 ezer fő és forint 2010
2011
2012. 01. – 07.
havi átlag
havi átlag
havi átlag
87,4
60,9
82,6
Ezen belül: teljes munkaidős
67,9
20,3
65,9
részmunkaidős
19,5
40,6
16,7
75.427
78.369
73.447
Alkalmazásban álló létszáma összesen (ezer fő)
Teljes munkaidős bruttó átlagkereset (Ft)
Forrás: KSH (2012) 9
Munkaügyi szemle Stúdium: 2012. november
42
Az új közfoglalkoztatási rendszer tehát több embert ért el, de egy főre kevesebb munkát és éves szinten kisebb jövedelmet biztosított. E változásnak lehetnek előnyei is (a munka nélkül lévők munkához juttatása a munkatevékenység és a reménykeltés révén pozitív hatást gyakorol), de csak ha valóban segít a rendes foglalkoztatás megszerzésében. Ez azonban a kutatások szerint általában nem így történik. 2012-ben 206,7 ezer főt terveznek a közfoglalkoztatásba bevonni úgy, hogy a rövid idejű (4 órás) foglalkoztatási forma megszűnt, 2012-től már csak 6-8 órás, 6-12 hónapos munkákat kínálnak. Ez a változás kedvező. Képzettségtől függetlenül minden munkát el kell fogadni, de minden munkanélküli legalább három – a gyakorlatban több – féle munka közül választhat. 2012. májusig már 151 ezer közfoglalkoztatott kiközvetítésére került sor. 2011-ben 64 milliárd, 2012-ben 132,2 milliárd forintot különítettek el a közfoglalkoztatási programokra, míg 2009-ben és 2010-ben az EU – s forrásokkal együtt 100-120 milliárd forintot fordítottak hasonló célra. 2012. január 1.-től a szakképzettséget nem igénylő teljes munkaidős foglalkoztatottat (ez az általános) 71,8 ezer, kvalifikáltabb munka esetén 92 ezer forint havi bruttó bér illeti meg. 2012-től a közfoglalkoztatási rendszerben a korábbi radikális csökkenés után bővült a képzési rész (a kistérségi mintaprogramoknál is van rá lehetőség), amihez a képzett, munkanélküli tanárok, agronómusok közfoglalkoztatását kívánják felhasználni, akik növény – és állattenyésztést, hagyományos tartósítást oktatnának a kisháztáji gazdálkodásra való felkészítés jegyében. Új elemként az 5400 főnél kisebb települési önkormányzatok egy főt foglalkoztathatnak az időskorúak gondozására közfoglalkoztatási keretlétszámuk terhére.10 A mélyszegénység kezelése A munkanélküliség közvetlenül, és közvetve szegénységet, az pedig lemondást, a társadalomból való teljes kirekesztést szül. Ez viszont csökkenti a társadalom teljesítőképességét, úgy is, hogy extra költségekkel jár a szociális, egészségügyi, oktatási, rendészeti funkciókban, és úgyis, hogy értékteremtésre képes termelőerőt hevertet parlagon.
10
Munkaügyi szemle Stúdium: 2012. november - Artner Annamária: Közfoglalkoztatás és versenyképesség
43
Magyarországon a 2000-es évek elején 3 millióan éltek a létminimum alatt, az évtized közepén pedig már 3,2 millióan. 2012-re e csoport létszáma közel 4 millióra nőtt. (2012-ben a KSH által kiszámított létminimum egyszemélyes háztartás esetén havi 84 ezer, két felnőttet és két gyermeket tartalmazó család esetén havi 60 ezer forint/fő.) 1970-ben Magyarországon egy felmérés 10 %-os szegénységet állapított meg, de nem találtunk egyetlen éhezőt sem – állítja a felmérést végzője. 1988 óta a felső és alsó jövedelemi tized közötti különbség négyszeresről több mint hétszeresre nőtt. Ma mintegy 600-700 ezer fő él mélyszegénységben (havi egy főre 22 ezer forint jövedelem alatt) a kistérségi, azaz az ötezer főnél kisebb települések lakóinak fele. A mélyszegénység enyhítésére hosszú évek óta nem került sor, ezért a leszakadó réteg nő, és ez a növekedés a válság hatására felgyorsult. Ennek ellenére a kormány 2013-tól maximálja az igénybe vehető szociális segélyek összegét, és a szegénység közvetlen kezelése helyett növekvő mértékben alacsony bérű közfoglalkoztatást támogatja. A mélyszegénység enyhítésére csak szórványos, gyenge civil kezdeményezések vannak, amelyek hatóköre kicsi. Ilyen például a „Minden gyermek lakjon jól!” civil alapítványi program, amely a legrosszabb helyzetben lévő kistelepüléseken minden hátrányos helyzetű család számára kisháztáji létrehozásának feltételeit igyekszik biztosítani. Ahhoz azonban, hogy e segítség egy felemelkedéshez vezető pálya kezdete is legyen, szükség van arra is, hogy a szülők munkát kapjanak, és oktatásban részesüljenek. Ezért az Alapítvány a kormányzat közfoglalkoztatási programjával együttműködve arra törekszik, hogy a hátrányos helyzetű családokban legalább az egyik szülő részt vehessen a közfoglalkoztatásban és a hozzá kapcsolódó képzésbe. A munkaerő-piaci kormánypolitika jellege A közfoglalkoztatási rendszer értékeléséhez szorosan hozzátartozik a munkanélküli ellátó rendszer átszabása. A munkanélküli-ellátás (a nyugdíj előtt állók kivételével) 270 nap helyett már csak maximum 90 napra jár, kiszámításának alapja a megelőző 4 évről 5 év átlagkeresetére emelkedett, és maximális összege a minimálbér másfélszereséről azzal egyenlő szintre csökkent. A munkanélküli – ellátásból kiesőknek járó, korábban rendelkezésre állási, majd bérpótló juttatásnak nevezett ellátás
44
foglalkoztatást helyettesítő támogatás címén a korábbi 28.500 Ft-ról 22.800 Ft-ra csökkent, feltételei szigorodtak, azzal az erősen vitatható hatású „enyhítéssel”, hogy a 35 évnél fiatalabb, iskolai végzettséggel nem rendelkezők kötelező oktatásban való részvételét eltörölték. A közfoglalkoztatás új rendszerével kapcsolatban sok kritika, sőt panasz fogalmazódik meg, különösen a kötelező minimumbér alacsony nettó összege (47.000 Ft), és ezzel összefüggésben az utazási költségek, bérből levont bírságok kapcsán. A 47.000 Ft nettó fizetés (ami ráadásul nem is az év minden hónapján jár, és a 6 órás foglalkoztatás esetén még kevesebb) a családot még a létminimum szintjére sem hozza fel, viszont növeli a dolgozó szegények számát. Kritika még a közfoglalkoztatással szemben, hogy a közmunkaprogramokban részt vevőknek csak 10 %-a kerül vissza a legális munkaerőpiacra. Az új közfoglalkoztatási rendszerben közintézmények mellett vállalkozások, civil szervezetek, és egyházak is lehetnek foglalkoztatók. A pro- és kontra érveket végeérhetetlenül lehetne folytatni. Mert igaz, hogy „munkát, kenyeret” kell adni az embereknek, és hogy a kicsi jobb a semminél, de az is igaz, hogy jóval a minimálbér alatti, kényszerfoglalkoztatásról van szó. Továbbá az is igaz, hogy nincs több állami pénz, persze ígérik a közfoglalkoztatási bérek megemelését. Bírálói főképp azt nehezményezik, hogy sokszor nem valós szükségletet elégít ki, nem hatékony, finanszírozása a költségvetést terheli, ezért hosszabb távon nem életképes munkahelyeket jelent. Sőt gyakran a munkaerőpiacra való visszavezetés nehezen értelmezhető követelményeinek teljesülését is számon kérik rajta. Ez nemcsak hazai vita, hasonló tartalmú dilemma európai szinten is megfigyelhető.11 4.3. A közfoglalkoztatás, mint a munkanélküliség csökkentésének eszköze 4.3.1. A közfoglalkoztatás alakulása az Európai Unióban Nézzük meg, hogy az Európai Unió országaiban milyen jellegű közmunkákkal találkozhatunk, mennyiben hasonlóak illetve különböző jellegűek, mint nálunk.
11
Artner Annamária: Közfoglalkoztatás és versenyképesség
45
Ausztriában senkit sem lehet közmunkára kényszeríteni. Bizonyos büntetések esetén áll fenn annak a lehetősége, hogy az elítélt a kirótt bírságot szociális vagy kommunális munkával ledolgozza. Önként jelentkező munkanélkülieknek adnak közhasznú munkát, akik eközben kapják a juttatásukat. Angliában ismeretlen a kényszerre végeztetett közmunka. A munkanélkülieket programok segítik az aktív álláskeresésben, melyben 13 hét munkanélküliség után kötelező részt venni a segély megtartása érdekében. Franciaországban a segélyezettek egy részét kötelezik közmunkára, ami heti egy nap. Erre az időre a minimálbér összege jár, a segély összege lecsökken, de anyagilag így is jobban jár a segélyezett. A közmunkát megtagadók támogatását fokozatosan 10 %-al csökkenthetik, a notórius közmunka kerülők segélyét megszüntethetik Oroszországban a közmunka a munkát keresők szociális támogatásának eszköze, egyes területeken az egyetlen megélhetési forma. Csak a munkanélküliként regisztráltak vehetnek részt benne, előnyt élveznek a munkanélküli segélyből kiesettek. Határozott idejű szerződés szabályozza, ami megfelelő munka találása esetén azonnal felbontható. Ezek a munkák általában szakképzettséget nem igénylő munkakörök. A munkáltatók a bérköltség és a szervezési költségek nagy százalékát a költségvetéstől kapják támogatásként.12 A Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja A közfoglalkoztatás szükséges rossz, de csak ezáltal érhető el, hogy az embereket munkaképes állapotban tartsák mindaddig, amíg az elsődleges munkaerőpiacon el tudnak helyezkedni.13 A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtől kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltotta fel, melynek legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész, aktívkorú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. Az ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat továbbra is szociális rászorultság alapján állapítja meg, de az érintetteknek az eddiginél aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésében. A rendelkezésre 12
Oláh Judit: A közfoglalkoztatás, mint a munkanélküliség csökkentésének eszköze
13
Czomba Sándor 2010.
46
állási támogatást a bérpótló juttatás váltotta fel. A bérpótló juttatásban részesülő személy elhelyezkedése érdekében továbbra is köteles álláskeresőként együttműködni a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségével. A bérpótló juttatásban részesülő köteles az iskolai végzettségétől függetlenül, a kirendeltség által felajánlott munkát – beleértve a közfoglalkoztatást is – elvállalni. Köteles továbbá a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget, vagy munkaerőpiaci programban való részvételt elfogadni. A jogosultsági feltételek új eleme a saját környezet rendben tartása, amely önkormányzati rendeletben kerülhet szabályozásra. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program új elemének számít, hogy aki 2011-ben nem tud 30 napos munkaviszonyt igazolni, az a következő évben semmilyen támogatásra nem lesz jogosult. Az új rendszer a munkaügyi kirendeltségekkel való szoros együttműködést, folyamatos párbeszédet feltételez, hiszen a szociálisan hátrányos álláskeresőkről való gondoskodás közös felelősségen alapul. A közfoglalkoztatás új rendszerében 4 típust különböztetünk meg: a.) Önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás (napi 4 órás munkaidő): a települési önkormányzatok mindennapi közfeladatai ellátását segítő támogatás. b.) Önkormányzati huzamosabb idejű közfoglalkoztatás (napi 6, 8 órás munkaidő): közérdekű célok programszerű támogatása. c.) Vállalkozások közmunka támogatása A kis- és közepes vállalkozások a munkaügyi központ kirendeltségéhez benyújtott pályázat alapján kaphatnak támogatást, ha bérpótló juttatásra jogosult álláskeresőt foglalkoztatnak. A támogatás legfeljebb 12 hónap időtartamú foglalkoztatáshoz nyújtható. d.)Országos közfoglalkoztatási programok Az országos szintű pályázatos támogatásokat éves programokra tervezik munkaidőkeretben történő foglalkoztatással. A pályáztatás és a döntés minisztériumi szintű. Itt valósíthatók meg az egész ágazatokat érintő átfogó országos közfoglalkoztatási programok. Ez a szint fogja össze az állami tulajdonú infrastruktúra és vagyonkezelés vertikumát. Az ár- és belvízvédelem, a közutak, vasutak az állami erdőterületek mellett újabb területként vizsgáljuk a megújuló energiaforrásokhoz, és az energiatakarékossághoz kapcsolódó közfoglalkoztatás lehetőségét.
47
2011. év legjelentősebb változását a közfoglalkoztatási munkaviszony Munka Törvénykönyve alóli14 kiemelése hozta. Ez a közfoglalkoztatási bért a minimálbér alá süllyesztette bruttó 71.800 Ft-ra, mely a 2012. januári rendes minimálbér (93.000 Ft) 77%-a lett. Ezen bértől eltérni még akkor sem lehet, ha a dolgozó képzettsége, vagy munka-teljesítménye ezt megalapozná. 2013. évi változások alapján a minimálbér és a garantált bér emelésével összhangban rendelkezik a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér inflációkövető, 5,2 %-os emeléséről. A megemelt közfoglalkoztatási bér és közfoglalkoztatási garantált bér a módosítás hatályba lépésekor folyamatban lévő közfoglalkoztatási jogviszony esetén is megilleti a közfoglalkoztatottat. Első alkalommal a 2013. január hónapra járó bér esetében kerül sor a megemelt közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér kifizetésére. 2011. szeptember 1-től a közfoglalkoztatás támogatása módosult, megjelent az új típusú foglalkoztatási jogviszonyként a közfoglalkoztatási jogviszony, mely a közfoglalkoztató és a közfoglalkoztatott között munkavégzés céljából létesített jogviszony. A rövid és a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatására eddig kizárólag önkormányzat, egyház és civil szervezet volt jogosult. Lényeges módosítás, hogy mind a rövid, mind a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása ezentúl független a közfoglalkoztató személyétől. Emellett a rövid időtartamú közfoglalkoztatás akkor támogatható, ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (bérpótló juttatásra) jogosult személy foglalkoztatása 1-4 hónap időtartamra szóló, határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében, napi 4 órás munkaidőben történik. Új elem a közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás, amely a közhasznú kölcsönző részére nyújtható, amennyiben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (bérpótló juttatásra) jogosult személy legalább 60 nap időtartamra szóló, határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatást vállalja. A
14
170/2011.(VIII.24.) Kormányrendelete a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról.
48
támogatási időszak a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama, de legfeljebb egy év lehet. A Türr István Képző és Kutató Intézet (TIKKI) hivatalosan belépett az országos közfoglalkoztatási
programok
szervezésébe.
A
TIKKI
2012
nyaráig
750
önkormányzattal kötött együttműködési megállapodást a Belügyminisztérium által koordinált közmunkaprogramokhoz kapcsolódóan.
5. Nagylétszámú munkanélküliek foglalkoztatása a gyakorlatban Közfoglalkoztatás a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél Munkahelyem, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. B.-A.-Z. Megyei Igazgatósága, annak jogelődje a Magyar Közút Kht. és a B.-A.-Z. Megyei Állami Közútkezelő Kht. 1996 óta (2004. évet kivéve) minden évben foglalkoztatott közmunkásokat. A foglalkoztatás finanszírozásának forrása egyrészről pályázat útján elnyert támogatás, másrészről ún. saját erő. Évek során nagy tapasztalatot szereztünk arra vonatkozóan, hogy mennyi közmunkást, mikor és milyen munkakörben tudunk hatékonyan foglalkoztatni. A Társaság alapfeladata a megye területén lévő országos közúthálózat üzemeltetése, fenntartása. Létszámunk jelenleg 299 fő, a kezelt úthálózat hossza 2459 km. A közmunkás foglalkoztatás nem jelentett külön, vagy más feladatot a munkaszervezés, irányítás, adminisztráció tekintetében egyszerűen beintegráltuk a közfoglalkoztatottakat a saját dolgozóink közé. 147 fő a 6 üzemmérnökségünk brigádjaiban kapott helyet, 3 fő pedig a központban adminisztrációs feladatokat látott el. Ez a gyakorlat 2002-ig folytatódott, ekkor azonban alapvetően megváltoztak a foglalkoztatás körülményei. A 2002. évi közmunkás foglalkoztatás programja március 1-én indult és 8 hónapig tartott. A program költségvetése 792,5 mFt volt, melyből 492,5 mFt támogatás, 300 mFt önrész, melyet a Nemzeti Autópálya Rt. biztosított. A foglalkoztatott létszám 572 fő volt. A program célja: M3-M30 autópályák környezetében lévő vízfolyások rendezése, de amennyiben a vizes területeken időjárás, vagy egyéb ok miatt a dolgozók nem tudtak munkát végezni, úgy a folyamatos foglalkoztatás végett átcsoportosításra kerültek a B.-A.-Z. Megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelésében lévő területekre, ahol a fent említett feladatokat végezték.
49
A program megvalósítása során már nem tudtuk alkalmazni a korábban bevált gyakorlatot, a megnövekedett volumen miatt minőségileg új helyzet állt elő, új szervezeti blokkokat, folyamatokat kellett kialakítani, amely meghatározott pontokon kapcsolódott a törzsszervezethez, folyamatokhoz. A program végül elérte célját, sikeresen zárult, hasonlóan a 2003., 2004. évihez, ez utóbbi már lényegesen kisebb mértékű volt. (217 fő, 7 hónap, 185,5 mFt). A munkanélküliek foglalkoztatása során sok új tapasztalatot szereztünk, elsősorban az emberi tényezők esetében. Különböző helyről jött emberek, akiknek egy valamiben közös a sorsuk, az, hogy nincs állandó munkahelyük, ezért sokszor megélhetési gondokkal küzdenek, legtöbbjük fokozatosan hátrányos helyzetű (túlnyomó részben roma származású). Eredményes foglalkoztatásuk sokszor a szokásostól teljesen eltérő vezetési technikát, különös bánásmódot igényelt. Erre néhány példa: -
szigorú, de önérzetében nem sértő bánásmód. (A roma ember tudomásul veszi azt, hogy van vezetője, de ha önérzetében megsértik, akkor „keresztbe tesz”.)
-
nem engedékeny, de megértő. (Ha a vezető túl engedékeny, akkor rákapnak, és sok problémával halmozzák el. Fegyelmezetlenné válnak. Viszont megértőnek kell lenni, meg kell tanulni az ő fejükkel gondolkodni. A roma embereknek általában nagyon nagy a képzelőerejük, a fantáziájuk, racionális érvekkel magyarázva, „rajtakapni” valamilyen szabálytalanságon őket szinte lehetetlen. A nagy fantáziájuk lévén mindent meg tudnak magyarázni és amit mondanak, azt komolyan is gondolják.)
-
következetes vezetői magatartás. (Hasonló szituációkban hasonló döntéseket kell hozni.)
-
A jól teljesített feladat után ne maradjon el a dicsérő szó.
Természetesen ezt a fajta vezetői gyakorlatot maga a roma ember tudja a legjobban megvalósítani. A gyakorlatunkban az volt a legeredményesebb megoldás, amikor a brigádvezető, sőt a brigádokat összefogó ember is roma volt. Olyan embereket szabad ezeken a posztokon tartani, akiket a romák is elfogadnak vezetőknek, akiknek ösztöneikben benne van a vezetői képesség (vajdák).
50
A fent leírt bánásmódok nyilván nem teljes körűek, a munkák levezénylésének technikai eszközei ettől sokkal bonyolultabbak. Egy jól kiválasztott vezetői gárda a roma emberekkel nagyon hasznos, eredményes feladatokat tud elvégeztetni, mindenki megelégedettségére. 5.1. A munkanélküliek foglalkoztatásának az egyénre és a környezetére gyakorolt hatása, társadalmi, közgazdasági haszna Állami vagy EU-s támogatásból finanszírozott munkáknak területe az ún. közfeladatok. A közfeladat fogalmát a Ptk. 74. § (2) bekezdés definiálja az alábbiak szerint: „… közfeladatnak minősül az-az állami, helyi önkormányzati vagy országos kisebbségi önkormányzati feladat, melynek ellátásáról - törvény vagy önkormányzati rendelet alapján – az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia.” Az országot járva meggyőződhetünk arról, hogy a környezetünkben mennyi közfeladat nem kerül elvégzésre. Pl. jelenleg országosan gond a nagy területeken jelentkező belvíz. Ennek oka a szokásosnál több csapadékon túl a vízelvezető rendszerek „eldugulása”. A rendszerváltást követően a felparcellázott földeken sok helyen összeszántották a vízelvezetést szolgáló árkokat, vagy a még működő árkok is sok esetben tisztítást igényelnének. Az autópályák építésénél megnőtt a túlsúlyos járművek mozgása az alsóbbrendű utakon. A nagy teherbírású igénybevétel, valamint a járművekről leszóródó anyag a padkákat felgyűrte, a vízelvezető árkokat feltöltötte. Ez esetben a víz az út pályaszerkezetében okoz jelentős károkat. Az út rendbehozatalához előbb a vízelvezetést kell megoldani. Probléma továbbá a gondozatlan közterületen megjelenő allergén növények elszaporodása, szemétdombok számának növekedése az oda nem illő helyeken. Mindebből következik, hogy elvégzendő közfeladat bőven van és abból nagyon sok a kézimunka igényes. A másik oldalon ott van a sok munkanélküli, akik családtagjaiknak csak nagy nehézségek árán tudják biztosítani a megélhetés legalapvetőbb feltételeit. Sokszor – jó esetben – feketemunkára kényszerülnek, különösen a mi régiónkban jellemző ez. Ezek között az emberek között egyre nagyobb számban vannak azok, akiknek igényük van egy magasabb szintű életmódhoz és ezért tenni is képesek.
51
(Igazgatóságunknál, ahol dolgozom, fizikai dolgozók utánpótlása, szinte teljes mértékben a közmunkásokból kerül ki a téli szolgálat idejére.) A nagy létszámú közmunkás foglalkoztatás élénkítően hat a gazdaságra, javítja a közhangulatot, és mindez nem követel viszonylag nagy áldozatot, mert: - növeli a fizetőképes keresletet, (még ha kis mértékben is) - a munkanélküli munka által jövedelemhez jut, amellyel családjának megélhetést, szerény keretek között, de biztosítani tudja; A gyerekek jobb körülmények között fejlődjenek. Emellett legalább annyira fontos az egyén számára az a tudat, hogy környezetének fontos tagja, nem „ingyenélő”, célja van az életének, mindennapjainak. Ennek hiányában az élete céltalanná válhat, ami lelki problémákhoz, a családi harmónia felbomlásához vezethet, veszélyeztetve ezzel a felnövekvő nemzedék testi, lelki, szellemi állapotát. -
a munkanélküliek támogatásból történő foglalkoztatása nyilvánvalóan szükségmegoldás arra, hogy aki nem talál munkahelyet, lehetősége legyen a legális munkavégzésre, amelyet a társadalom el is ismer.
Szükségmegoldás, de viszonylag olcsó megoldás: a közfoglalkoztatottak bére alacsony. A kapott bérük nagy részét alapvető szükségleteik kielégítésére fordítják, melyet közvetlen környezetükben, lakóhelyükön költenek el. -
a foglalkoztatás eredménye javíthatja az élő környezetünk állapotát, ezzel együtt sok ember életminőségét, hangulatát.
5.2. Közfoglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatásának szervezése A munkanélküliek foglalkoztatásának szervezési feladatai a pályázati kiírás elolvasása és értelmezése után következik. A kiírásban szerepelnek azok az információk, melyek a foglalkoztatás célját, a feladatokat, a támogatás elnyeréséhez szükséges feltételeket, létszámot, foglalkoztatási időt tartalmazzák. A rendelkezésre álló információk alapján kerül meghatározásra a cél, az elvégzendő feladat, hozzárendelve a szükséges munkaerőt, eszközöket, szervezetet, folyamatokat. Már maga a pályázat is tartalmaz olyan elemeket, melyek kidolgozása szervezői munkát igényel. Gyakorlati tapasztalat, hogy a szervezési feladatokat a legapróbb részletekig ki kell
52
dolgozni, legkésőbb a támogatást jóváhagyó határozat napjára, mivel ezt követően általában már nagyon kevés idő áll rendelkezésre a program indulásáig. Kisebb létszámú foglalkoztatás esetén a partnerek egyszerűen beolvasztathatják a munkanélkülieket a „saját” létszámukba, így ez különösebb szervezési, adminisztrációs többletfeladatot nem jelent. Amennyiben a program olyan mértékű, hogy azt a partner nem tudja kezelni saját szervezetén belül, akkor külső erőforrások igénybevételére van szükség (humánpolitika, műszaki irányítás szervezése). A szervezet kialakításánál az irányítást célszerű három nagy blokkra osztani: - humánpolitikai - gazdasági - műszaki A humánpolitikai blokk feladatai: - A közmunkaprogram megvalósításához szükséges dolgozók toborzása és kiválasztása a gazdasági blokk (munkáltató) által megadott szempontrendszer szerint. A toborzás a fizikai és középirányítói állományra is kiterjed. - A kiválasztott állomány munkaviszony létesítésével kapcsolatos adminisztratív,
szervezési teendők ellátása, munka-alkalmassági vizsgálatok megszervezése és elvégeztetése, általános balesetvédelmi oktatás megtartása, munkaszerződések előkészítése és egyéb, a munkaerő-felvételhez szükséges iratok előkészítése, a munka-alkalmassági vizsgálat teljesítésének igazolása és a számla begyűjtése. A munkaerő felvételhez szükséges iratokat a gazdasági blokk által megadottak szerint készíti elő. - Bérszámfejtéssel kapcsolatos ügyintézés, a munkanélküliek munkalapjának vezetése a szükséges bizonylatokkal együtt, munkanélküliek szabadságos lapjának vezetése és nyilvántartása. A bérszámfejtéshez és a bérkifizetéshez szükséges adatok összegyűjtése, rendszerezése, továbbítása a gazdasági blokk felé (munkanélküliek azonosító adatai, bankszámla számai, jelenléti ívek, műszaknaplók, szabadságengedélyek, beteglapok stb.).
53
- A közmunkaprogram során munkaviszonyukat megszüntető dolgozók igény szerinti pótlása, a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos munkáltatói igazolások előkészítése és a munkáltató részére történő átadása. - Az illetékes munkaügyi központokkal a kapcsolattartás és a regisztrált munkanélküliek kikérése. - A humánpolitikai blokk feladata továbbá a kiválasztott állománynak a munkahelyre és visszatörténő fuvarozásával kapcsolatos szervezési és logisztikai feladatok ellátása. Ezen belül személyi fuvarozási tervek összeállítása, személyi fuvarozási szerződések előkészítése. Felelős a szállított munkanélküliek szállítóeszközönkénti létszámlista készítéséért. A munkanélküliek szállításának elszámolása, azaz a teljesítmény igazolása, menetlevelek, számlák begyűjtése. A műszaki blokk feladatai: - Műszaki irányító szervezet megtervezése, összeállítása. - A termelés rendjének és folyamatának idő és térbeli szervezése, organizáció. - Munkahelyi szociális feltételek (higiénés, ivóvíz, elsősegély felszerelések, stb.) biztosítása - A munkaköri leírások elkészítése a munkanélküliek részére. - A beszerzendő munkaruha, védőfelszerelések és kéziszerszámok listájának összeállítása időszaki bontásban. - A munkavégzés műszaki - a kivitelezési tervnek megfelelően történő – irányítás szervezése, ellenőrzése, a speciális balesetvédelmi oktatás megtartása, munkaruha, védőfelszerelések és kéziszerszámok eljuttatása a munkavégzés helyszínére és a munkanélküliek részére történő kiadása. - A kivitelezési feladatok végzése közben az olyan jellegű akadályok, problémák jelzése, amelyek veszélyeztetik a tevékenység határidőre történő befejezését és/vagy a megoldásukhoz a gazdasági blokk (munkáltató) közvetlen részvétele szükséges, továbbá javaslattétel a felmerült problémás kérdések megoldására.
54
- A Projekt kiinduló állapotának rögzítése és az erről szóló dokumentumok (jegyzőkönyv, fényképek, rajzdokumentációk, tervek) megküldése a gazdasági blokknak. - A Projekt végrehajtásának dokumentálása (építési napló, felmérési napló, fényképek, rajzdokumentumok), és megküldése havonta a gazdasági blokknak. - Az elvégzett munkáról havonta rövid szöveges szakmai beszámoló készítése és elküldése a gazdasági blokknak. - A Projekt végrehajtásáról nyilatkozat tétele a záró jegyzőkönyvben. - A munkaruha, védőfelszerelések és kéziszerszámok kiosztásakor név szerinti átadás – átvételi jegyzőkönyvben az átadás – átvétel tényének igazolása. A gazdasági blokk (megvalósító vagy partner) feladatai: - munkáltatói jogok gyakorlása - bérszámfejtési, társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok - foglalkoztatással kapcsolatos adatfeldolgozási, nyilvántartási, stb. munkák, minden olyan jogszabályi előírás betartása, ami egy gazdálkodási szervezetre vonatkozik (Számviteli törvény, Munka törvénykönyve, adókról szóló törvények, stb.) - a foglalkoztatás költségeit, bevételeit a főkönyvekben elkülönítetten tartja nyilván; - szerződést köt külső szolgáltatókkal, eszközök beszerzése - koordinálási feladatok - munkaterület biztosítása. 5.3. Országos Közfoglalkoztatási Program a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél Nagy létszámú közfoglalkoztatás volt a Társaságnál 2011. évben is. Időszakát tekintve két részre oszlott a foglalkoztatás (I. – II. program). A Nemzetgazdasági Minisztérium koordinálásával 2011-ben Társaságunk 1300 fő közmunkás munkavállalót alkalmazott 6 hónapig, amelyből Igazgatóságunk területén 202 fő (átlaglétszám) foglalkoztatására került sor. 55
A foglalkoztatás során elsődleges céllal azok a feladatok jelentek meg, amelyek nagy élőmunkaerőt jelentenek, és nem igényelnek szakképzettséget. Törekvés volt továbbá, hogy az Országos Közút útburkolatához szervesen kapcsolódó burkolaton kívüli területek is olyan kedvező állapotba kerüljenek, amelyet Igazgatóságunk állandó létszámával nem tud biztosítani. Egyik cél a 2010-es árvizek kapcsán eliszapolódott vízelvezetési rendszerek megtisztítása volt. Az Országos Közúthálózat működtetése, üzemeltetése és fenntartása, a közúti közlekedés környezeti feltételeinek javítása kiemelt állami feladat, mely megvalósításában a közmunkások alkalmazásának lehetősége nagy segítséget nyújtott. A Magyar Közút NZrt. céljain túlmenően lényeges szempontnak tartottuk, hogy határozott idejű munkalehetőséget teremtettünk és segítettük az elsődleges munkaerőpiacra történő visszajutását 202 fő álláskeresőnek. A foglalkoztatott létszám munkakörönkénti megoszlása: Munkakör
Létszám /fő/
Adminisztrátor Szakmunkás
Adminisztrátor
3
Szakmunkás
29
Csoportvezető Brigádvezető Segédmunkás
Csoportvezető
4
Brigádvezető
16
Betanított munkás
45
Segédmunkás
105
Összesen
202
Betanított munkás
A felvételt követően az első napokban az orvosi alkalmassági vizsgálatra, védőoltás (kullancs elleni védőoltás) felvételére került sor, majd ezt követte a munka- és balesetvédelmi oktatás. A szerszám és munkaruha ellátás az eszközök leszállítását követően megtörtént. Az eredményes és hatékony munkavégzéshez fontosnak tartottuk, hogy a foglalkoztatás a nagy élőmunka igényű munkafajtákon valósuljon meg, kevés
56
utazással legyen elérhető a munkaterület, azokon a helyeken végezzenek feladatot ahol az éves feladatterv nem ad lehetőséget a látványos beavatkozásra. A felvett létszám nagyobb részének munkahelyre történő szállítását üzemmérnökségenként 1-1 bérelt kisbusszal oldottuk meg, kisebb része kerékpárral és gyalog közelítette meg a kijelölt munkaterületet. Mindezeket figyelembe véve a megye közúthálózatán az alábbi üzemeltetésifenntartási munkák elvégzésére került sor: Közfoglalkoztatás adminisztrációs feladatai Az adminisztrációra fordított teljesítmény tartalmazza az adminisztrációs ügyintéző, valamint a csoportvezető által elvégzett feladatokat: a közmunkás brigádok munkalapjainak, menetleveleinek kiadását ellenőrzését, rögzítését, valamint a közmunkás dolgozók személyi anyagainak rendszerezését, kezelését, a fluktuáció során távozott illetve új felvételt nyert munkavállalókkal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 7.268,5 mó. Hó-és síkosság elleni védekezés egyéb eszköz karbantartása Ezen a jogcímen a téli hófogó-rácsok karbantartását végezték el. Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 1456,0 mó. Burkolaton kívüli területek takarítása A burkolaton kívüli területek takarítása, folyamatos tisztítása, tisztántartása higiéniai és esztétikai szempontból igen fontos feladat. Célunk, mely az úthálózat környezetének szebbé, tisztábbá tételét célozta meg a burkolaton kívüli területek rendezésével, valamint a környezetvédelmi feladatok megvalósításával az út menti szemét eltávolításával valósult meg. A program keretében foglalkoztatott dolgozók az út menti területek kiszolgáló létesítmények parkolók takarítását, tisztítását végezték. Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 18074,0 mó.
57
Burkolatok tisztántartása Az útburkolat tisztántartási feladatainkon belül ezen a jogcímen sárfelhordás megszüntetésére került sor. Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 111,9 em2. Úttartozékok tisztítása Ezen a jogcímen a szélesség jelzők, illetve a közúti jelzőtáblák mosását végeztük. Nagyobb lélegzett vételű munka a 37. számú főút Sátoraljaújhelyi üzemmérnökség területén a szélességjelzők megtisztítása volt. Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 256,0 mó. Árkok,vízelvezetési rendszerek tisztítása (kézi) Célunk a vízelvezető rendszerek rendeltetés szerinti működésének biztosítása, mely során szükségessé vált az idegen anyagok eltávolítása, eliszapolódás megszüntetése kézi erővel. A földmedrű árokban a helyi kimosások helyreállításával, az út alatti átereszek tisztántartásával, a cserjeirtási, valamint fagondozási munkák során az útárokban maradt cserjék eltávolításával a vízelvezetés hatékonyabbá vált. Ezen a rovaton végeztettük a burkolt árok tisztántartását, az itt kinőtt növényzet, cserje eltávolítását. Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 2544,0 mó. Vízelvezetés, padkák lokális megnyitásával Ezen a jogcímen végeztük a nyári esőzések során a burkolaton, padkán megálló forgalomra veszélyes vizek elvezetését, mellyel a balesetveszély elhárítása és az útburkolat, valamint a földmű állagmegóvása is biztosítottá vált. Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 856,0 mó Forgalom biztonságát zavaró növényzet eltávolítása Az űrszelvénybe belógó ágak, a kiszáradt fák az útesztétikát rontják, és fokozzák a balesetveszélyt. A látóháromszög, valamint a jelzőtáblák kellő távolságból való észlelésének biztosítása érdekében a takarónövényzet eltávolítását a forgalombiztonság érdekében végezték. A közmunkás dolgozók ezt a nagy élőmunka igényű gallyazási, bozótirtási feladatot folyamatosan látták el. Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 35.488,5 mó 58
Növényzetgondozás, felújítás Igazgatóságunk gondozásában lévő fák, cserjék szükséges karbantartását végezték. A fák egyedi gondozása, az ágak felnyesése az útesztétikában hozott eredményeket. Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 15224,0 mó Kézi kaszálás Kaszálási, növényzetgondozási, gyommentesítési munkákkal kívántuk elérni a gyommagok kelésének megakadályozását. Illetve a mellékúton az egyszeri megrendelt kaszálás helyett, szükség szerint többször is teljes szélességbe el tudtuk végezni a kaszálást. A kaszálást Igazgatóságunk nagyobb részben gépi erővel végzi, azonban úttartozékok környezetében, illetve ahol tuskók, cserjék esetleg fiatal fásítások akadályozzák, a gépi munkavégzést jelentős mennyiségű kézi beavatkozásra volt szükség. Továbbá a hófúvásra veszélye helyeken teljes többszöri kaszálást tudtunk végezni, így csökkentve a hófúvások kialakulását. Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 12.565,8 em2 Úttartozékok helyreállítása Ezen a jogcímen végeztettünk vezetőoszlop, illetve tábla helyreállítási munkálatokat. Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 128,0 mó Kis hidak fenntartása A 70 m2-nél kisebb hidak környezetének kaszálását, vízelvezető rendszereik tisztítását, kisforgalmú utakon a hídpálya gyomtalanítását, tisztítását végeztettük. Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 893,0 mó Áteresz, egyéb műtárgyak Eliszapolódott átereszek tisztítását végeztük ezen a jogcímen. Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 264,0 mó. Hídfenntartás A foglalkoztatottak kisebb volumenű beavatkozásokat végeztek, melyek a hídjaink állagvédelmét szolgálják. Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 104,0 mó 59
Műszaki teljesítések havi bontásban: Összességében megállapítható, hogy a közmunkás foglalkoztatás lehetősége javulást eredményezett a közúthálózaton végzett beavatkozások révén az állagmegóvás, valamint a közút és környezetének esztétikai megjelenését tekintve. Érzékelhetően javult a padka, vízelvezetési rendszer, valamint a közút környezetének állapota azokon a helyeken ahol a program keretében megjelentünk. Jelentős eredményeket értünk el elsősorban az útesztétikát tekintve. Ennek megfelelően főként tisztántartási és növényzetgondozási feladatokat láttak el a közmunkaprogramban résztvevő, dolgozók. Jogcím
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
6000
232
32
0
48
0
0
Összesen 312
7001
0
0
40
528
608
280
1 456,00
7002
11874
658
696
1558
64
3224
18 074,00
7003
92,3
1
1,8
9,2
5,1
2,5
111,9
7005
32
0
48
56
0
120
256
7006
288
576
232
552
760
136
2 544,00
7007
496
288
72
0
0
0
856
7008
2121
5246
9130,5
6777
7484
4730
35 488,50
7011
2480
3192
2016
2712
2888
1936
15 224,00
7012
6134
1507,49
1197,06
1495,89
1449,07
782,39
12 565,87
7013
128
0
0
0
0
0
128
7022
32
0
680
0
181
0
893
7023
0
80
0
136
48
0
264
7024
0
0
0
0
0
104
104
7029
1752
1160
1024
1285
1137,5
910
7 268,50
Az elvégzett feladatok a közúton közlekedők biztonságát, és a közút közvetlen környezetének esztétikus, kulturált megjelenését fokozzák. Megállapítható, hogy a közmunkaprogram a megye úthálózatára jelentősen kedvező hatást gyakorolt. Az MK NZRT érdekein túlmenően fontosnak tartjuk, hogy a program során 202 fő álláskeresőnek nyújtottunk munkalehetőséget 6 hónapos időtartamra, mely segítséget nyújtott számukra a munkanélküliség átmeneti kezelésében. A rendszeres munkavégzés kedvező változást hozott a foglalkoztatottak túlnyomó többségében, nőtt felelősségérzetük, önbecsülésük, minden tekintetben igyekeztek megfelelni a rájuk bízott feladatoknak. A kezdeti időben problémát okozott a gyakorlatlanság, a munkafegyelem hiánya, azonban a rendszeres és állandó ellenőrzés mellett ez megoldottá vált.
60
Közmunkás dolgozók többsége lényegesnek ítéli nemcsak anyagi, hanem erkölcsi szempontból is, hogy átmenetileg kiszakadt a munkanélküliek köréből. A program lehetővé tette az álláskeresők készségeinek fejlesztését, gyakorlati tapasztalatok megszerzését, valamint erősítette a munkavégzési késségüket és képességüket. A megfelelő teljesítmény elérése érdekében nélkülözhetetlen volt a folyamatos számonkérés, ellenőrzés és a nem megfelelő morálú egyének eltávolítása. A hat hónapos foglalkoztatás időtartama alatt 28 fő közmunkás dolgozótól váltunk meg 14 főtől próbaidő alatt, akiknek egy része kedvezőbb munkalehetőséget kapott, 4 főtől azonban nekünk kellet megválnunk miután többszöri figyelmeztetés ellenére is folyamatosan, növelték igazolatlan hiányzásaik számát, vagy ittas magatartásukkal zavarták a munkavégzést. A létszám pótlása folyamatosan megtörtént. A foglalkoztatás lejártával 12 főt a téli üzemeltetési időszakra határozott munkaszerződéssel foglalkoztatunk tovább. A program lezárulása után az leszámolt kollégák nagy része bizakodva várja, hogy a jövő évben is induljon ilyen jellegű program. Elmondhatjuk, hogy az átgondolt, megtervezett és ellenőrzött értékteremtő foglalkoztatás során az Igazgatóság munkaerő kapacitását bővítve a szolgáltatási szint magasabb színvonalú hatékonyabb elvégzése valósult meg az országos közúthálózaton és környezetében. Továbbá enyhíteni tudtuk a 2010-es év árvizei által okozott károkat a megyei úthálózatán. 15 5.4 Közfoglalkoztatás 2012-ben A Magyar Közút Nonprofit Zrt. minden eddiginél több közfoglalkoztatottat alkalmaz 2012. július 2-a és november 17-e között. A közútkezelő társaság közel 2800 főnek biztosít munkát ebben az időszakban, akik többnyire a burkolatok, burkolaton kívüli területek és az árkok tisztántartásáról, a forgalom biztonságát zavaró növényzet eltávolításáról, a kézi kaszálásról és az úttartozékok helyreállításáról fognak gondoskodni. 15
Összefoglaló értékelés a Magyar Közút Nonprofit Zrt. BAZ. Megyei Igazgatósága területén foglalkoztatott közmunkások teljesítményéről
61
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kiemelt figyelmet fordít a szolgáltatási színvonal, illetve a közlekedés környezeti feltételeinek javítására. A társaság üzemeltetési és fenntartási tevékenységének nagy része ma már többnyire gépesített, de továbbra is vannak olyan meghatározó, jelentős élőmunkát igénylő feladatok, amelyeket a cég a saját munkavállalói mellett csak közfoglalkoztatottak alkalmazásával tud megoldani. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. az Országos Közfoglalkoztatási Program keretében országosan közel 2800 közfoglalkoztatottnak biztosított munkát a csaknem 4500 fős átlagos állományi létszám mellett. A legtöbb közfoglalkoztatott létszám - 1050 fő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében segítette a társaság tevékenységét. Az ország északi és észak-keleti, valamint dél-dunántúli megyéiben is kiemelkedően sok regisztrált álláskereső juthatott munkához. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. elsősorban azoknak igyekszik munkalehetőséget adni, akik már hosszabb ideje álláskeresők. A július 2-ától november 17-ig tartó időszakban a nagyszabású közfoglalkoztatási programban résztvevők heti 40 órás munkaidőben dolgoztak, elsősorban betanított-, segéd-,
illetve
szakmunkákat
végeztek,
de,
adminisztrációs-,
csoport-
és
brigádvezetői feladatokat is elláttak. Az elmúlt években hatékony segítséget jelentettek a közfoglalkoztatottak a Magyar Közút Nonprofit Zrt. tevékenységben, többek között a burkolaton kívüli területek és a burkolatok tisztántartása, az árkok, vízelvezető rendszerek tisztítása, a padkák rendben tartása, a forgalom biztonságát zavaró növényzet eltávolítása, a kézi kaszálás és az úttartozékok helyreállítása során. A közfoglalkoztatottak foglalkoztatására a Belügyminisztérium által kiírt pályázat alapján került sor. A Társaságnál, mint foglalkoztatónál megvalósuló közfoglalkoztatási program során alkalmazott: - a közfoglalkoztatott átlaglétszám biztosítása, - alapvető munkáltatói jogkör, illetve a nem alapvető munkáltatói jogkör gyakorlásának alkalmazása, - a közfoglalkoztatási jogviszony létesítése, - jogviszony módosítása és jogviszony megszüntetése esetén alkalmazott eljárásrend meghatározása.
62
Általános szabályozások és azoktól való eltérések A közfoglalkoztatási programok keretében a jogviszonyok határozott időre szólóan, a mindenkori hatósági szerződésben foglalt feltételek mellett, a külön jogszabályokban meghatározott eltérések alapján jönnek létre. A Társaság a közfoglalkoztatási program
keretében
foglalkoztatottak
irányában
is
az
egyenlő
bánásmód
követelménye szerint jár el, a külön szabályokban foglalt eltérések figyelembe vételével. Munkáltatói jogkör gyakorlásának szabályozása -
Az alapvető munkáltatói jogokat a közfoglalkoztatási program keretében foglalkoztatottak esetében is a humánpolitikai igazgató, távollétében a munkaügyi osztályvezető gyakorolja.
-
A nem alapvető munkáltatói jogok gyakorlásának fő szabálya az, hogy e jogokat a szervezeti egység vezetője gyakorolja.
Munkaerő felvétel folyamata Közfoglalkoztatás megyei létszámterve Megye
Létszám (fő)
Baranya
152
Bács-Kiskun
100
Békés
113
Borsod-Abaúj-Zemplén
1050
Csongrád
67
Fejér
84
Győr-Moson-Sopron
60
Hajdú-Bihar
120
Heves
112
Jász-Nagykun-Szolnok
73
Komárom-Esztergom
75
Nógrád
100
Pest
56
Somogy
120
Szabolcs-Szatmár-Bereg
200
Tolna
78
Veszprém
62
Zala
82
Vas
67
Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Veszprém Zala Vas
A fenti adatokból kitűnik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye alkalmazza a legtöbb közfoglalkoztatott munkavállalót. Ez abból adódik, hogy ebben a térségben van a 63
legtöbb munkanélküli, illetve ez egy hátrányos helyzetű régió. Kevés foglalkoztató, sok munkanélküli. A korábbi nehézipari központok (Miskolc, Ózd) átalakultak, a nagy gyárak, üzemek bezártak. A közfoglalkoztatottak toborzásáért, a szükséges létszám feltöltéséért, az átlaglétszám biztosításáért a megyei adminisztrációs osztályvezető a felelős. Közfoglalkoztatottanként a megyei igazgatóságok üzemmérnökségei a területileg illetékes munkaügyi központok és kirendeltségeik által nyilvántartott és kiközvetített álláskeresőt foglalkoztathatnak. A közfoglalkoztatás a pályázatban meghatározott adminisztrátor, csoportvezető,
brigádvezető,
szakmunkás, betanított
munkás
munkakörre terjed ki és ennek megfelelően készül a közfoglalkoztatási jogviszony létesítésére vonatkozó szerződés. A munkakörök betöltéséhez szükséges képzettségi követelményeket és az egyes munkakörhöz tartozó munkabéreket az alábbi táblázat tartalmazza. A közfoglalkoztatotti jogviszony létesítése során kizárólag a megjelölt munkabérek alkalmazhatóak, ettől eltérni nem lehet. A munkakör betöltéséhez szükséges követelmény
Munkakör kód
Foglalkoztatott létszám (fő)
Havi munkabér (Ft)
Adminisztrátor
szakközépiskola/technikum/ főiskola/egyetem, vagy gimnáziumi érettsége+OKJ szakképesítés
9680
79
92.000
Csoportvezető
szakiskola/szakmunkásképző/ szakközépiskola/technikum/ főiskola/egyetem, vagy gimnáziumi érettségi + OKJ szakképesítés
9679
39
92.000
Brigádvezető
szakiskola/szakmunkásképző/ szakközépiskola/technikum/ egyetem/főiskola, vagy gimnáziumi érettségi+OKJ szakképesítés
9678
301
92.000
Szakmunkás
szakiskola/szakmunkásképző/ szakközépiskola/technikum/ főiskola/egyetem, vagy gimnáziumi érettségi+OKJ szakképesítés
9682
467
92.000
általános iskolai végzettség
9683
1029
71.800
általános iskolai végzettség nélkül
9681
865
71.800
Közfoglalkoz-tatott munkakör
Betanított munkás
Segédmunkás
64
A munkabérek megállapítása a közfoglalkoztatotti bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló, 319/2011.(XII.27.) Korm. rendelet által módosított 170/2011.(VIII.24.) Korm. rendelet alapján történt.
A foglalkoztatás alapján a jogviszony határozott időtartamra szól. A 2011. évi CVI. törvény 2.§ (5 f) pontja alapján kizárt a próbaidő kötése. A közfoglalkoztatottak foglalkoztatására és a munkába állítására abban az esetben kerülhet sor, ha a közfoglalkoztatott rendelkezik az alábbi dokumentumokkal: - munkaügyi központok, illetve kirendeltségeik által kiállított közvetítő lappal - a munkaügyi hivatal és a korábbi munkáltató által kiadott alábbi okmányokkal: - igazolvány a
társadalombiztosítási
szolgáltatásról,
amely tartalmazza
a
munkanélküli ellátás időtartamának kezdő- és végdátumát, - levonásra, letiltásra vonatkozó igazolással, - TAJ kártyával, illetve személyi igazolvánnyal, - pénzintézeti folyószámlával, - munkaköri alkalmassági vélemény arról, részt vett foglalkoztatás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton és ott munkakörének ellátására alkalmasnak minősítették - kullancs elleni védőoltás megtörténtéről orvosi igazolással (minden, nem adminisztratív munkakörben közfoglalkoztatott számára kullancs elleni védőoltás biztosításra kerül, az oltás beadásáról - orvosi alkalmasság esetén – minél hamarabb gondoskodni kell), - határozott időtartamú közfoglalkoztatásra vonatkozó jognyilatkozatot aláírta, - munka- és tűzvédelmi oktatásban részesült. Munkaidő és heti bérutalás A munkaidő beosztás készítésére és nyilvántartására a Társaságunknál hatályos szabályozás az érvényes. A napi tényleges munkaidőt, a fizetett és nem fizetett távolléteket, betegnapokat minden esetben legkésőbb a hét utolsó napjáig rögzíteni kell.
65
A 170/2011.(VIII.24) Kormányrendelet előírása alapján a közfoglalkoztatottak részére a munkabér kifizetésére heti bér – részletekben kerül sor. Azon közfoglalkoztatottak részére történik heti utalás, akinek van már legalább egy teljes heti (hétfőtől-vasárnapig) tartó jogviszonya. A közfoglalkoztatási jogviszony időtartamára az Munka törvénykönyve előírásai alapján a közfoglalkoztatottat szabadság illeti meg. A jogviszony határozott idejére való tekintettel törekedni kell arra, hogy a fizetett szabadság kiadására a jogviszony lejártát közvetlenül megelőző időszakban egyidejűleg kerüljön sor. A közfoglalkoztatott munkavállalók munkába járását bérlet költségtérítéssel segíti a Társaság. Biztosítja a Társaság a fizikai munkakörben dolgozó közfoglalkoztatottak számára a munka – és tűzvédelmi osztály által meghatározott alábbi egyéni védőeszközöket: - Jól láthatóságot biztosító védőmellény 1 db/fő - Orrmerevítéssel ellátott csúszásmentes, talpátszúrás ellen védő bakancs 1 pár/fő - Mechanikai ártalom ellen védőkesztyű 1 pár/hónap - Nedves munkakörnyezetben végzett munka esetén elcsúszás veszély elleni talppal ellátott gumicsizma 1 pár/fő a munkakörnyezet függvényében. 16 5.5 Közfoglalkoztatást érintő változások 2013.-ban A közfoglalkoztatásról
és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (Kftv.) változásai. A módosítás érinti: a.) fizetés nélküli szabadság engedélyezését b.) az állásidő szabályozását c.) a közfoglalkoztatási szerződés módosítását
16
Magyar Közút Nonprofit Zrt. 22/2012. sz. Vezérigazgatói Utasítás
66
A 2012. december 31.-ig hatályos szabályozás biztosította, hogy a 90 napot meg nem haladó
időtartamú
határozott
idejű
munkaviszony
létesítése
céljából
a
közfoglalkoztató fizetés nélküli szabadságot engedélyezzen a közfoglalkoztatott számára. A módosítás emellett meghatározza a határozott idejű munkaviszony minimális időtartamát is (3 nap). A
módosítás
kiegészítette
a
Kftv.-t
azzal,
hogy
a
közfoglalkoztatottat
kormányrendeletben meghatározott összegű bér illeti meg, ha a közfoglalkoztató érdekkörében felmerült okból, vagy elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének (állásidő). E rendelkezés alapján az állásidőre a közfoglalkoztatottat más juttatás (bérpótlék) nem illeti meg. A módosítás általánosan lehetővé teszi a közfoglalkoztatási szerződés módosítását, ugyanakkor meghatározza azokat az eseteket, amelyekben a szerződés módosítása kizárt. A közfoglalkoztatási szerződés módosítása nem irányulhat: - a közfoglalkoztatási jogviszony 12hónapon túli meghosszabbítására, - a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási szerződésben meghatározott program helyett más típusú közfoglalkoztatási programba történő áthelyezésére. A módosítás biztosítja a várandós közfoglalkoztatott munkajogi védelmét azáltal, hogy várandóssága esetére az egészségi állapotának megfelelő munkakör kerüljön felajánlásra. a bérezés ebben az esetben is a közfoglalkoztatási bér és a garantált bér megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározott általános szabályok szerint alakul. A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII.31.) Korm. rendelet módosítása. A módosítás a támogatás keretében elszámolható bér jellegű juttatások körét bővíti a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető bérrel, valamint a munkavezető bérével. A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII.24.) Korm. rendelet.
67
A módosítás érinti: a.) a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér összegét, b.) a munkavezető bérét, c.) az állásidőre járó bért. A módosítás a minimálbér és a garantált bér emelésével összhangban rendelkezik a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér inflációkövető, 5,2 %-os emeléséről. A megemelt közfoglalkoztatási bér és közfoglalkoztatási garantált bér a módosítás hatályba lépésekor folyamatban lévő közfoglalkoztatási jogviszony esetén is megilleti a közfoglalkoztatottat. Első alkalommal a 2013. január hónapra járó bér esetében kerül sor a megemelt közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér kifizetésére. A módosítás meghatározza a munkavezetői feladatokat ellátó közfoglalkoztatottak bérét: - a szakképesítéssel és középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező munkavezetőt a közfoglalkoztatási bér 10 %-al növelt összege, - a legalább középfokú végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör esetén a munkavezetőt a közfoglalkoztatási garantált bér 10%-al növelt összege illeti meg. - A módosítás meghatározza a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető bért. Az állásidőre járó bér a napi összegének megállapítására a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege (22,800 Ft) bruttó összegének 30 napra történő elosztásával kerül sor. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliekről ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény változásai A módosítás: a.) az álláskeresőként való nyilvántartásba vétellel, b.) az álláskeresési járadék folyósításával, c.) az álláskeresési segély folyósításával kapcsolatos eljárások egyszerűsítésére irányul.
68
A módosítás: - az álláskeresőként való nyilvántartással kapcsolatban csak abban az esetben írja elő külön határozat meghozatalát, ha az feltétlenül indokolt, - az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély folyósításával kapcsolatos eljárás során új elemként vezeti be a folyósítás törvény erejénél fogva történő megszűnésének, valamint szüneteltetésének intézményét. A törvényben meghatározott egyértelmű körülmények bekövetkezése esetén az ellátás folyósítása erről szóló külön hatósági döntés nélkül szűnik meg, illetve szünetel. - A módosítás alapján az együttműködési kötelezettség keretében a jelentkezés elmulasztása esetén felszólító végzés nélkül kerül sor az ügyfél törlésére, ugyanakkor lehetővé válik, hogy az ügyfél a jelentkezési kötelezettségének e-mailban tegyen eleget. - A módosítás értelmében a jövőben rokkantsági ellátásban részesülő személyt nem lehet álláskeresőként nyilvántartásba venni. - A módosítás lehetővé teszi, hogy az ügyfél elektronikus levéllel is bejelentkezhessen a munkaügyi központhoz. Ebben az esetben a jogosultsági feltételek folyamatos fennállása esetén online bejelentkezés napjától lehet az ellátást megállapítani. A módosítás ez en kívül lehetővé teszi a kereső tevékenység interneten vagy telefonon történő bejelentését is. - A módosítás törli az álláskeresési járadék jogosultsági feltételei közül a „táppénzben nem részesül” feltételt. Ennek indoka, hogy megszűnt a táppénz passzív jogon történő igénybe vételének lehetősége.
69
6. Összegzés A munkaerőpiac folyamatainak vizsgálata során megállapítható, hogy a fenntartható fejlődés kapcsolatában a világ és benne Európa, illetve Magyarország viszonylatában központi kérdés a jövőben a megfelelő minőségű és mennyiségű foglalkoztatotti létszám. A közfoglalkoztatás az úgynevezett nempiaci vagy támogatott munkahelyteremtés kategóriájába tartozik, és mint ilyen meg – megújuló viták középpontjában áll. A közfoglalkoztatás minden eddigi formáját éri és érte számos jogos és kevésbé jogos kritika. Egyszer annak a munkaerő-piacra visszavezető hatását, máskor a szervezés, illetve a dolgozók igen gyenge munka teljesítményét, aztán az éhbér körüli fizetést kifogásolják. Mások a közfoglalkoztatás igen magas állami költségeit, vagy éppen a vállalkozói önrész mértékét, vagy az igazgatás folytonos változását támadják. A válság időszakában elsődleges cél általában a szociális jövedelem biztosítása, lehetőleg munka ellenében. A leszakadás folyamata a szociális veszélyeken túl, jelentős makrogazdasági többletköltségekkel és társadalompolitikai károkkal is jár. Ilyenek a munkakészségek széleskörű leépülése, megbetegedések, bűnözés súlyosbodása, társadalmi, politikai konfliktusok, stb. Ezért a támogatott foglalkoztatás legfőbb célja a munkakészség leépülésének megakadályozása. Jogos elvárás a közfoglalkoztatással szemben, hogy segítse a munka világához közelebb állókat a nyílt munkaerőpiacra. Mégis azt mondhatjuk, hogy a közfoglalkoztatás fontos eszköze a munkanélküliség kezelésének. Előnye, hogy nagy tömegeket képes foglalkoztatni, továbbá olyan társadalomtól leszakadóban lévő, képzetlen munkavállalóknak is tud munkalehetőséget biztosítani, ami más foglalkoztatási formában nem lenne lehetséges. A nonprofit cégeknél lévő állami feladatokban nagy segítséget tudnak nyújtani a közfoglalkoztatott munkavállalók, ugyanis az állandó dolgozók létszáma alacsony és a munkaigényes, nagy kézi erőt igénylő feladatok ellátására nincs mindig forrás. Rövid betanulási idővel hasznos munkát tudnak ezek a munkavállalók is végezni, képesítés nélkül is.
70
A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél az évek során lezajló közfoglalkoztatási programok egyre jobban, hatékonyabban működnek, de a növekvő közfoglalkoztatotti létszám miatt vannak még megoldásra váró problémák.
1200 1000 800 600 400 200 Közfoglalkoztatott létszám
0 2001
MK BAZ. Megyei létszám
2002 2003-2004 2011 2012
7. ábra Közfoglalkoztatott és állandó létszám összehasonlítása
A 2012-es évben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 1050 fős közfoglalkoztatotti átlaglétszám már meghaladta azt a szintet, amit a jelenlegi szervezeti struktúrával hatékonyan kezelni lehet, ezért szükséges, vagy a közfogalalkoztatotti létszám csökkentése, vagy a meglévő szervezeti felépítés megváltoztatása a hatékony munkavégzés érdekében. Mivel a jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy a közfoglalkoztatotti létszám nem fog csökkeni, ezért a Társaság szervezeti felépítését és működését kell megváltoztatni. Két lehetséges alternatíva kínálkozik a probléma megoldására, az egyik a meglévő megyei szervezetet egy újabb csoporttal, úgynevezett közfoglalkoztatási csoporttal bővíteni, ezen csoport feladata lenne a közfoglalkoztatási időn kívül a következő program előkészítése, ütemtervek, feladatok összeállítása, a program során ezek koordinálása. A másik alternatíva a jelenleg is meglévő dolgozói létszám, valamint olyan közfoglalkoztatottak alkalmazása, akik szakmai hozzáértésükkel, a feladatok hatékonyabb elvégzését elősegítik. Jelen gazdasági helyzetet ismerve ez utóbbi megoldás valósítható meg, így részletesen csak ezzel kívánok foglalkozni. - Humánpolitikai blokk: A humánpolitikai blokk esetén az állandó létszámot nagyban meghaladó foglalkoztatottak jelentik a problémát. Az adminisztratív feladatok nagyságrenddel megnőnek a közfoglalkoztatás idejére, ami már szinte kezelhetetlenné válik, főleg a felvétel 71
és a leszámoltatás idején. Megoldás lehetne több adminisztratív dolgozó bevonása a munkafolyamatokba, akár közfoglalkoztatotti létszámból is. A közfoglalkoztatás előkészítésére több időt kell áldozni. A munkaügyi központok kirendeltségeivel eddig is szoros volt az együttműködés, de ha ezt időben elkezdhetnénk akkor nagyobb lehetőség lenne a válogatásra, esetleg valamilyen szakképesítéssel rendelkező munkanélküliek közül is lehetni válogatni, valamint jobban megszűrni a jelentkezők társadalmi, szociális helyzetét, vagyis lehetőleg ne olyan munkavállalót alkalmazzunk akik, valamilyen okból már a második munkanapon szeretne szabadulni a foglalkoztatástól. Törekedni kellene arra, hogy dolgozni akaró munkanélkülieket foglalkoztassunk és ne csak az átlaglétszámot próbáljuk fenntartani. Ezeket a lehetőségeket megvizsgálva, eredményesebb lehetne az adminisztratív munka, ez által a humánpolitika terhei is alacsonyabbak lennének. - Gazdasági blokk: Gazdasági blokk felelős a közfoglalkoztatottak munkavégzéséhez szükséges eszközök, munkavédelmi felszerelések biztosításáért. Az eszközök beszerzése közbeszerzés által történik, ennek időbeli, körültekintő kiírása nagyon fontos. Az időben történő közbeszerzési eljárás elindítása azért fontos, hogy a közfoglalkoztatottak első munkanapjukkor már biztosítani lehessen a munkavégzéshez szükséges eszközöket. A közfoglalkoztatottak védőruházata, illetve munkaeszközeik várhatóan elvégzésre kerülő munkafajtáknak megfelelő módon kerüljenek kiválasztásra, mert ha feleslegesen kerülnek beszerzésre eszközök, akkor az nagyban megnöveli a költségeket. Kisebb létszámú közfoglalkoztatás esetén volt arra lehetőség, hogy a lakóhelyükhöz közel történjen a munkavégzés, azonban ez nagyobb létszámnál már nem megoldható, így szükséges a munkavégzés helyszínére szállítani a dolgozókat, amit saját szállítási kapacitással nem tudunk megoldani, így vállalkozóktól kell járműveket bérelni a közfoglalkoztatás időtartamára, ami jelentősen megnöveli a költségeket. - Műszaki blokk: A műszaki blokk felel a közfoglalkoztatottak által elvégzendő munka megtervezéséért, a munkavégzés időbeni ütemezéséért, a feladatok kiadásáért és az elvégzett munka ellenőrzéséért. A műszaki blokk hatékonyabban tudná megtervezni az elvégzendő feladatokat, a közfoglalkoztatottakat a feladatokhoz rendelni, amennyiben a foglalkoztatás várható időpontja előtt időben értesülne a létszámadatokról. A 72
munkavégzés hatékonysága miatt egy-két saját dolgozó – művezető – szakmai irányítása, ellenőrzése mindenképpen szükséges. Amennyiben ez nem megoldható, akkor olyan közfoglalkoztatott felvétele lenne indokolt, aki szakmailag megfelelő módon tudja ellátni a munka kiadását és az elvégzett feladat ellenőrzését. Így a közfoglalkoztatási program során elvégzett feladatok mennyisége és minősége mindenképpen megfelelőbb lehetne. Elmondhatjuk, hogy az átgondolt, megtervezett és ellenőrzött értékteremtő foglalkoztatás során a Magyar Közút NZrt. munkaerő kapacitását bővítve a szolgáltatási szint magasabb színvonalú hatékonyabb elvégzése valósult meg az országos közúthálózaton és környezetében. Előremutató, hogy már szervezés alatt van a jövő évi 2013-as évi Országos Közfoglalkoztatási Program. Társaságunk, hasonlóan az előző évekhez, 2013-ban is nagy létszámú közfoglalkoztatást kíván megvalósítani. A tapasztalatok felhasználásával reményeink szerint sikeres tavasznak nézünk elébe. Megállapítható, hogy a közfoglalkoztatás rendszere, bár vannak kisebb - nagyobb hiányosságai és buktatói, mégis csak hasznos mind a gazdaság, mind a társadalom szempontjából. A folyamatos módosító rendelkezések a rendszer tökéletesítését kívánják szolgálni.
73
7. Irodalomjegyzék: Dabasi Halász Zsuzsanna: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika Munkaügyi Szemle Stúdium: Kulinyi Márton: „Kígyónak lábsó” avagy utazás a közfoglalkoztatás céljai körül Munkaügyi Szemle Stúdium: Artner Annamária: Közfoglalkoztatás és versenyképesség Összefoglaló értékelés a Magyar Közút Nonprofit Zrt. BAZ. Megyei Igazgatósága területén foglalkoztatott közmunkások teljesítményéről Magyar Közút Nonprofit Zrt. 22/2012. sz. vezérigazgatói utasítás – A közfoglalkoztatottak 2012. évi alkalmazása során követendő eljárásról http://ksh.hu http://munkaugyiszemle.hu http://kozut.hu
74