MINTAPROJEKT ERDEI ISKOLA HÁLÓZAT INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYA PÉNZÜGYI FEJEZETÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Fejlesztési különbözet módszer alapján
TARTALOMJEGYZÉK 1
Pénzügyi elemzés általános elvei......................................................................................... 3
2
Pénzügyi elemzés ................................................................................................................ 5 2.1
Mintaprojekt kiindulási helyzete .................................................................................... 5
2.2
A beruházási és ESZA költségek becslése .................................................................. 6
2.3
A működési költségek becslése.................................................................................... 9
2.4
A maradványérték becslése ....................................................................................... 12
2.5
A pénzügyi költségek összegzése.............................................................................. 14
2.6
A projekt pénzügyi bevételeinek összegzése ............................................................. 15
2.7
A projekt pénzügyi teljesítménymutatói ...................................................................... 21
2.8
A támogatási arány és támogatási összeg meghatározása ....................................... 23
2.9
A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata ................................................... 24
1
Pénzügyi elemzés általános elvei
A pénzügyi elemzés célja, hogy a kiválasztott változatra vonatkozóan a projekt cash-flowjának becslésével kiszámításra kerüljenek a projekt pénzügyi teljesítmény mutatói (FNPV: pénzügyi nettó jelenérték, FRR: pénzügyi belső megtérülési ráta) A pénzügyi elemzésben kerül továbbá bemutatásra a projekt pénzügyi fenntarthatósága, ami annak vizsgálatát jelenti, hogy az elemzési időszakban elegendő pénzügyi forrás áll-e rendelkezésre, hogy a fejlesztés által elért szolgáltatási színvonalat fenn lehessen tartani. A pénzügyi elemzés gyakorlatilag a beruházás pénzáramait bemutató táblázatok összeállításából áll, beleértve a beruházási költségeket, ESZA költségeket, a működési költségeket, a bevételeket, a finanszírozás forrásait és a kumulált nettó pénzáramot. A pénzügyi elemzés célja továbbá az, hogy megalapozzuk a vissza nem térítendő támogatás mértékének szükségességét, kimutassuk, hogy a működés időszakában mekkora forrást kell biztosítani az 5 éves fenntartási kötelezettség biztosításához, valamint ezen túlmenően a támogatási összeg kiszámításhoz. A pénzügyi elemzés módszertanát az RMT (Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány) Útmutató 5. fejezete alapján kell meghatározni és bemutatni. Az elemzés bevezetőjében meg kell adni az alkalmazott általános feltevéseket: • Fejlesztési különbözet módszerének alkalmazása (lásd lentebb), • Az elemzés változatlan áron történik (az inflációval nem kell számolni); • Az elemzés adatait forintban kell megadni; • Az elemzéseket reálértéken kell végezni, melynek során ügyelni kell az egyes tételek egymáshoz viszonyított relatív árváltozásaira; • A számításoknak 15 éves referencia-időszakra kell vonatkozniuk, beleértve a megvalósítás/beruházás idejét is (tehát egy 2 éves beruházási idejű projekt esetén további 13 év); • Az alkalmazott pénzügyi diszkontráta meghatározása, ami jelen esetben 5%; • Az ÁFA kezelésének kérdése, Áfa levonási jogosultság szempontjából eltérő tevékenységcsoportok szerinti bontásban. o Amennyiben a kedvezményezett a beruházás, illetve a beruházás hasznosítása során általános forgalmi adó levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFÁ-val növelt, bruttó összköltsége, azaz a projekt költségvetését bruttó módon kell megterveznie. o Amennyiben a kedvezményezett adóalany, vagy még nem adóalany de a beruházás illetve a beruházás hasznosításával azzá válik és az általános forgalmi adó levonására jogosult, akkor a támogatás alapja a projekt levonható ÁFA nélkül számított nettó összköltsége. • A projekt jövedelemtermelő jellegének vizsgálata (részletesebben lásd RMT útmutató). Jelen mintaprojekt egy jövedelemtermelő projektet mutat be, mivel feltételezésünk szerint az erdei iskola projektek túlnyomó többsége ilyen típusú. • A projekthez kapcsolódó pénzügyi folyamatok lehatárolása: a pályázat alapvetően erdei iskola fejlesztését célozza. Ugyanakkor nem kizárt és általában jellemző, hogy az erdei iskoláztatást kiszolgáló infrastruktúra más tevékenységeket (osztálykirándulás, nyári táboroztatás, stb.) is kiszolgál. A támogatás feltétele, hogy a fenntartási időszakban a létesítmény erdei iskola célú hasznosításából származó bevétel (ld. részletesen a bevétel számításnál) haladja meg a létesítmény éves összbevételének 30%-át. Így a pénzügyi elemzésnél (és a változatelemzésnél) minden erdei iskola céllal hasznosított létesítmény - függetlenül attól, hogy a projektben fejlesztésre kerül-e – kapcsolódó pénzügyi adatait, bevételeit és költségeit be kell mutatni.
Nagyon lényeges pont, hogy a pénzügyi számítások a fejlesztési különbözet módszer alapján kerüljenek meghatározásra! Fejlesztési különbözet módszer: A fejlesztési különbözet módszerének alkalmazásához meg kell határozni a projekt nélküli változatot és ezáltal a projekt nélküli eset és a fejlesztés közötti különbözeteket. Ezt nem mint reális (pl. jogszabályi előírásokat teljesítő) változatként, hanem mint számítási segédeszközt kell tekinteni. Ez az, ami a projekt nélkül történne. A projekt beruházási, működési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva kell megállapítani a teljes vizsgált referencia időtávra. Támogatási intenzitás számítása: a kötelezően alkalmazandó útmutató szerinti elkészített és értékelésre benyújtott pénzügyi és gazdasági elemzés által megállapított finanszírozási hiányból származtatott összeg alapján történik az alábbi kiegészítésekkel: • A támogatás maximális aránya (az elszámolható költségekre vonatkozóan): 100% • A kedvezményezettől elvárt saját forrás összege (akár 0% is lehet) tartalmazza a nem elszámolható költségeket, valamint a teljes megtérülő projektköltség részt. A jelenlegi útmutató egy gyakorlati példán keresztül igyekszik szemléltetni, hogy hogyan szükséges a pénzügyi elemzést elkészíteni. Az egyes fejezeteknél a keretes szövegek a magyarázó módszertant mutatják be, melyeket a megvalósíthatósági tanulmány útmutató azonos fejezetei is tartalmaznak. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a mintapélda magyarázó célzattal készült, kitalált helyzetet és fejlesztést mutat be, és nem követendő fejlesztési irányvonalat takar! A példában felhasznált beruházási értékek, bevétel számítások és működési költségek fajlagos értékei összesített volumene sem előírásokon alapuló, a pályázók számára követendő értékek, azok csak a pénzügyi számítások bemutatásához nyújtanak segítséget. A számítások megkönnyítése érdekében a mellékelt Excel formátumban szíveskedjenek kitölteni a táblázatokat, majd ezeket vagy a Word formátum megfelelő fejezetébe bemásolva, vagy az Excel kapcsolódó munkalapjára hivatkozva szíveskedjenek megjeleníteni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy nem elégséges az Excel táblázatok kitöltése, hanem az RMT-ben szükséges az egyes sorokat fajlagos adatokkal és szöveges leírással alátámasztani. Jelen mintaprojekt esetén 1 fejlesztési változatot mutatunk be – illetve az ehhez kapcsolódó fejlesztési különbözettel való számítást – azonban az RMT-ben legalább még egy változat bemutatása szükséges, melyhez jó alapot teremt a jelenlegi minta. A csatolt Excel formátumú fájl tartalmaz a változatelemzéshez kapcsolódó munkalapokat, mely kitöltése megkönnyíti az elemzést. Az „Előző év adata” oszlopokban az utolsó lezárt év adatait tüntessék fel, mely összehasonlítási alapot teremt a későbbi becslésekhez. Az Excel fájl cellái védettek, a kékkel jelölt cellák tölthetők fel értékkel. A táblázat feltöltését értelemszerűen az első munkalappal (Alapadatok) kezdjék, majd így haladjanak előre. A táblázat valamennyi munkalapját töltsék fel értékkel, és ne mulasszák el kitölteni a Változatelemzés munkalap „A” és „B” verziójának mutatóit, mely alapján az Excel fájl magától kiszámolja a szükséges pénzügyi mutatókat. ! Technikai segítség: Az Excel fájlból a jelenlegi mintaprojektben is bemutatott táblázatok bemásolása szükséges a Word alapú megvalósíthatósági tanulmány megfelelő részeibe. A táblázatok átmásolása a következőképp végezhető el: a kívánt táblázat kijelölése az Excelben, másolás, majd a Word dokumentum megfelelő helyére állva: Szerkesztés/Irányított beillesztés/Kép(Enhanced metafájl). Amennyiben a táblázat bizonyos részei nem látszanak, úgy a képre kattintva jobb egér gombbal: Kép formázása/Elrendezés/négyzetes. Ha nem tudják kellő helyre helyezni a táblázatot, akkor érdemes elé egy oldaltörést betenni (Beszúrás/Töréspont/oldaltörés).
2 2.1
Pénzügyi elemzés Mintaprojekt kiindulási helyzete
A pénzügyi elemzésben kidolgozásra kerülő mintaprojekt paraméterei: A kitalált Pitypang Erdei Iskola egy helyi önkormányzat által fenntartott intézmény, melynek következtében nem ÁFA visszaigénylő, így a költségek tervezésekor bruttó árakat veszünk figyelembe. Az erdei iskolának helyet adó jelenlegi épület 50 fő befogadására alkalmas és a következő területű: Szállás jellegű helyiségek 250 m2 Járulékos helyiségek (vizes blokkok, közlekedők) 100 m2 Közösségi helyiség, mely egyben étkező is 150 m2 Kiszolgáló helyiségek (melegítő konyha, raktárak, stb) 100 m2 Összesen 600 m2 Jelenlegi tevékenysége: • Kb. 20%-ban végez erdei iskoláztatást, a többi táborokra, osztálykirándulásokra, jeles napokra (Madarak & Fák napja, stb.) fordítódik, • Munkatársai: o 1 gondnok (épület karbantartás, kertrendezés) részmunkaidőben, o 2 fő szakember (1 pedagógus, 1 erdész), o 1 fő vezető, o 1 fő melegítőkonyhás és takarító egyben • Erdei iskolák programja esetén az igénybe vett szolgáltatások: o Alsó tagozatosoknál általában 3 nap (hétköznapokon) o Felső tagozatosoknál ált. 5 nap és az ebédet (mert a reggeli-vacsorának valót a tanár biztosítja), illetve szakmai programot, a 2 fő szakember közreműködésével (csoportonként 1 szakember) o Általában egyszerre két csoport is ott tartózkodik egyidejűleg o Szezon: szeptember vége-október vége: kb. 8 hét, április-május kb. 10 hét • Osztálykirándulások esetén o Szezon ugyanaz mint az erdei iskolánál. Tartózkodás hossza: 2-3 nap (csütörtöktől hétvégéig) o Ők általában nem vesznek igénybe programokat, szakembereket, csak a szállást és az étkezést. • Jeles napok esetén: o 1 napos ott tartózkodás, mikor az egész iskola kivonul, a létesítmény inkább csak bázis, de igénybe vesznek programokat, szakembereket (pl. madárgyűrűzés, mezőjárás). Itt nincs szállás, maximum ebédet vesznek igénybe • Táborok, egyéb rendezvények: o Egész nyáron, különféle bentlakásos 1 hetes táborok (szállással, teljes ellátással, programokkal). o Bentlakásos oktatás pl. tanároknak, hasonló ellátással, mint a táborok esetén. • Télen teljesen kihasználatlan, mert nincs fűtés, csak karbantartás, őrzés történik.
2.2
A beruházási és ESZA költségek becslése
Az erdei iskola fejlesztések beruházási és ESZA költségeinek becslésének eredményeit a minta táblázat szerint kell bemutatni. A tervezői költségbecslésnek ennél részletesebbnek kell lennie. A fejlesztési különbözet módszer alkalmazása esetén a projekt beruházási költségkülönbözetét kell kiszámítani. A költségkülönbözet a projekt megvalósulása esetén, illetve a projekt elmaradása esetén felmerülő beruházási költségek különbségeként adódik. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatánál a projekt megvalósulása esetén felmerülő teljes beruházási költséget kell figyelembe venni. A beruházási költségeket fizikai mértékegységben és változatlan áron a tervezői költségbecslés és a megvalósíthatósági tanulmány adja meg. A beruházási költségek becslése a műszaki alapadatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, valamint a fő mennyiségekre vonatkozó egységárak felhasználásával történik. Az egyes beruházási elemek mennyiségének és fajlagos költségének szorzataként adódik az adott beruházási elemek teljes beruházási költsége. Ezt a költséget a fent említett ütemezésnek megfelelően szét kell osztani a beruházási időszak egyes éveire. A beruházási költségeket részletesen, a megadott struktúrában kell összesíteni (az egyes költségelemek részletezését, valamint az elszámolható/nem elszámolható költségek körét a releváns KMOP és KEOP pályázati útmutatók tartalmazzák) A projekt fizikai befejezésének meg kell történnie a projekt megkezdését, vagy amennyiben a projekt a Támogatási Szerződés hatályba lépéséig nem kezdődött meg, a Támogatási Szerződés hatályba lépését követő 36 hónapon belül. A mellékelt Excel fájlban 4 éves bontásban lehet megadni a projekt költségeit – mivel előfordulhat, hogy év közepén kezdődik a beruházás – azonban a 36 hónapos korlátra legyenek tekintettel. Az Excel fájl Kiválasztott verzió munkalapján az elszámolható költségek oszlopát is szükséges kitölteni annak érdekében, hogy a további munkalapok megfelelően számoljanak. Az elszámolható költségek melletti oszlop automatikusan számítja a belső arányokat, erre legyenek figyelemmel (akkor elfogadható, ha „OK” jelenik meg)!
A tervezett projekt paraméterei: I. ELŐKÉSZÍTÉS KÖLTSÉGEI • Megvalósíthatósági tanulmány készítés • Építési engedélyezési terv II. MEGVALÓSÍTÁS KÖLTSÉGEI 1. Projektmenedzsment költségek • Projektmenedzsment tanácsadó igénybevétele (külső szolgáltatótól) 2. Közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó költségek • Közbeszerzési szakértő igénybevétele (külső szolgáltatótól) 4. Építési jellegű munkák • Általános felújítás: o Falfelületek felújítása: festék eltávolítása, új falfestés készítése, csempe/kő burkolat eltávolítása, új burkolat készítése (4.010.000 Ft + ÁFA) o Padlófelújítás: csempe/ kő burkolat bontása, új burkolat fektetése, meleg padlóburkolatok készítése (6.040.000 Ft + ÁFA)
•
Téliesítés: fűtési rendszer kialakítás (9.960.000 Ft + ÁFA), homlokzati nyílászárók cseréje (5.940.000 Ft + ÁFA), homlokzat utólagos hőszigetelése (6.540.000 Ft+ ÁFA) • Alternatív energia bevezetése: sík napkollektor 2,6 m2 használati melegvíz valamint kiegészítő fűtési energia előállítására (6 db) (2.040.000 Ft + ÁFA) • Akadálymentesítés: akadálymentes szálláshely és közlekedés kialakítása (3.000.000 Ft + ÁFA) • Kerti létesítmény kialakítása (pavilon építés): 20 m2 alapterületű, tömörfából készült, fedett nyitott, lábakon álló, szilárd aljzatú kerti foglalkoztató (kb. 6.500.000 Ft+ ÁFA) 5. Eszközbeszerzés • Hiányzó bútorok beszerzése, ill. a leromlott állapotúak lecserélése (3.500.000 Ft + ÁFA) • Terepi mérő- és megfigyelőeszközök (pl. távcső, meteorológiai eszközök) vásárlása (2.500.000 Ft + ÁFA) 7. ESZA típusú szolgáltatások ellenértéke • Képzés 3 fő részére (1 vezető, 2 szakember), mely tartalmaz: o 120 órás erdei iskola tanfolyamot (100.000 Ft+ÁFA/fő) o Képzők képzése tanfolyamot, mely lehetővé teszi, hogy tarthassanak erdei iskolás képzést. 60 órás (50.000 Ft+ÁFA/fő) o 60 órás erdei iskola tanfolyam akkreditációja (kb. bruttó 138.000 Ft) 8. Szolgáltatások ellenértéke • Műszaki ellenőr igénybevétele • Könyvvizsgálat • Tájékoztatás, nyilvánosság biztosításához külső szakértő igénybevétele (tájékoztatási táblák elhelyezése, átadási ünnepség és sajtótájékoztató szervezése) A projekt 12 hónap alatt valósul meg (az 1. év folyamán). Az I. negyedévben a közbeszerzés bonyolítása és a képzés zajlik, a II-III. negyedévben az építés és műszaki ellenőrzés, valamint az eszközbeszerzés, és a IV. negyedévben az átadási ünnepség, könyvvizsgálat és a projektzárás történik meg. A projektmenedzsment a 12 hónap alatt folyamatos.
1. táblázat: A projekt tervezett költségei
A. Verzió Beruházások (kezdeti)
Előkészítés Projektdokumentáció, szükséges tanulmányok megvalósíthatósági tanulmány költség-haszon elemzés egyéb tanulmányok
Környezetvédelmi engedélyeztetés
hatástanulmány egységes környezethasználati engedély - IPPC
Felmérések, vizsgálatok, műszaki tervek és engedélyek, tervezői művezetés
elvi, engedélyes tervek építési engedélyes tervek szerzői és továbbhasználási jog megszerzése egyéb tervek kapcsolódó engedélyek, engedélyezési eljárás (hatósági díjak)
Terület-előkészítő nem földmunka jellegű munkák előzetes régészeti felmérés talajmechanikai szakvélemény lőszermentesítés megelőző munkái egyéb munkálatok
Megvalósítás Projekt menedzsment költség
külső cég díja pályázó saját költsége (bérköltség PM-hez kapcsolódóan) pénzügyi és jogi szolgáltatások (biztosíték, bankgarancia és jelzálog értékbecslési díja)
Közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó költségek Terület előkészítési költségei Lőszermentesítés Megelőző és mentő régészeti feltárás
Építés jellegű munkák költsége
Épületrekonstrukció, felújítás Meglévő létesítmények környezettudatos átalakítása Funkcióbővítést szolgáló építési munka
Eszközbeszerzés
Nem motoros meghajtású közlekedési eszközök Bútorok Terepi foglalkozásokhoz szükséges eszközök Beltéri foglalkozásokhoz szükséges eszközök
Erdei iskola környezetének rendezési munkálatai ESZA típusú szolgáltatások
oktatási segédanyagok, szemléltetőanyagok fejlesztése az erdei iskolában oktatók, terepi szakemberek képzése külső szolgáltatók bevonásával az erdei iskolában oktatók, terepi szakemberek képzése a szakmai tudásanyag továbbadásának lehetőségével (képzők akkreditált képzése) az akkreditált képzés akkreditációs költsége
Egyéb szolgáltatások
Tájékoztatás, nyilvánosság Mérnök, műszaki ellenőr díja Tervezői művezetés Könyvvizsgálat Erdei iskola minősítéséhez kapcsolódó költségek
ÁFA
1 67 374 000
2
3 0
4 0
0
1 800 000 300 000
0 0
0 0
0 0
0
0
0
0
1 500 000
0
0
0
0
0
0
0
54 345 000 1 200 000
0 0
0 0
0 0
500 000 0
0
0
0
44 030 000
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
300 000
1 500 000
1 200 000
37 530 000 6 500 000
6 000 000
3 500 000 2 500 000
565 000 300 000 150 000 115 000
2 050 000
300 000 1 500 000 250 000
11 229 000
2.3
A működési költségek becslése
Az erdei iskola működési költségeinek jelentős részét az oktatást és szervezést végzők bérköltsége, másrészt a működtetéshez szükséges anyagköltség, illetve szolgáltatások igénybevétele jelentik. Az erdei iskola kialakított infrastruktúrája egész évben alkalmas a környezeti nevelési programok lebonyolítására. Az iskolák szorgalmi időszakban (szeptember-június) általában erdei iskolaként, a nyári időszakban pedig általában természet-és környezetvédelmi táborhelyként fogadják az oda látogatókat, szolgálva a környezeti nevelés-oktatás céljait. A fejlesztési különbözet módszerének alkalmazásából következően az adott változat működési költségeinek bemutatásán túl a működési költségek különbözetét is be kell mutatni, ami az adott változatra jellemző költségek és a projekt nélküli eset (0. változat) működési költségeinek különbségéből adódik. A működési költséget az RMT útmutatóban és a számítási segédletben meghatározottak szerint kell projekt szinten összegezni. A működési költségek tartalmazzák az ÜZEMELTETÉSI, KARBANTARTÁSI, valamint a projekt fenntarthatóságához elengedhetetlen PÓTLÁSI költségeket is. Az üzemeltetési költségek a mindennapi működéshez kapcsolódó költségeket, a karbantartási költségek az infrastruktúra állagmegóvásához és biztonságos működtetéséhez szükséges költségeket, míg a pótlási költségek az elhasználódott eszközök (adott esetben ingatlanok, ingatlanrészek) megújításához, cseréjéhez kapcsolódnak. Fontos, hogy a számításoknak amortizációs költséget nem kell tartalmazniuk, de nyilvánvalóan szükséges lehet a vizsgált időszak során a már használatra alkalmatlan infrastruktúra, eszközállomány pótlása, amit így a pótlás soron lehet megjeleníteni. A költségeket is változatlan áron kell tervezni, amelyet csak az inflációhoz képest eltérő árváltozás esetében lehet változtatni (például, ha valamely költség esetén az infláción felüli árváltozást feltételezünk, akkor ezzel a különbséggel változtatható a tervezés során használt ár. Természetesen az egyes költségek volumene a működés mennyiségi (pl. hosszabb szezon, több igénybevett program, több étkezés, új munkatárs felvétele) és minőségi (magasabban képzett munkatársak alkalmazása magasabb bérért, a beruházás miatt csökkenő karbantartási igény, magasabb minőségű programok) jellemzőiből fakadóan is változhat. A működési költségek becsléséhez a fajlagos költségeket is be kell mutatni és az egyes költségsorok szöveges alátámasztása is szükséges. A létesítmény erdei iskola célú és nem erdei iskola célú hasznosításából származó költségek bemutatása szükséges, de a számítási segédlet táblázatai nem követelik meg a tevékenységek szerinti bontást. Amennyiben lehetséges az RMT-ben célszerű a költségek ilyen irányú megbontását is bemutatni. A következő táblázatok a működési költségek alakulását mutatják be a projekt nélküli esetben (0. változat), a projekt hatására (A változat), valamint a fejlesztési különbözet vonatkozásában. Mind a projekt nélküli, mind a projekttel számított változatban 15 éves referencia időszakot vizsgálunk és az 1. év a 2009-es évet jelenti (ez alatt valósul meg a beruházás az A változatban).
A projekt nélküli változatban úgy kalkuláltunk, hogy infrastrukturális beavatkozás nélkül a fenntartási költségek jelentősen növekednek. Az anyagköltségek magukban foglalják a fogyóeszközök, oktatási anyagok költségét. A 16 millió forint körüli működési költségek jelentős részét a munkaerőköltségek teszik ki. A munkaerőköltségek tartalmazzák az 5 fő alkalmazott bér és járulékköltségét. Az igénybe vett szolgáltatások az étkezési költségeket tartalmazzák, melyeket külső szállítótól veszünk igénybe, mivel a létesítményben nincs lehetőség főzésre, csak melegítésre. A karbantartási költségek a 600 m2-es ingatlan esetén jelenleg félmillió forintot tesznek ki, mivel az épület közel 10 éve nem került felújításra, és állapota folyamatosan romlik. Fejlesztés nélkül a létesítmény további állapotromlásával számolunk, melynek következtében a karbantartási költségek az infláció felett 5%-kal növekednek évente. A közüzemi költségek magukban foglalják a víz, villany, fűtési költségeket. Mivel nem megoldott az épület téliesítése, ezért december-február közötti időszakban nem üzemel, ekkor a közüzemi költségek elenyészők. Az energiahordozók árának dinamikus emelkedésével számolva, a közüzemi költségeink infláció felett évi 2%-os növekedésével számolunk. A működési költségek reálértéken nem változnak a 15 év folyamán, leszámítva a fentiekben indokolt közüzemi és karbantartási költségeket, valamint az igénybe vett szolgáltatásokat, mivel az a beszerzett étel arányában változik.
2. táblázat: Működési költségek a fejlesztés nélküli változat esetén O. Verzió Működési költségek
Anyagköltség Munkaerő költsége Igénybevett szolgáltatások Kapcsolódó közvetlen irodai költségek Általános költségek Közüzemi költségek Egyéb Karbantartási költségek Pótlás (eszközpótló beruházások, év végén) 7 év alatt amortizálódó eszközök év alatt amortizálódó eszközök év alatt amortizálódó eszközök év alatt amortizálódó eszközök
Előző év adata 16 397 000
1 16 452 000
2 16 493 764
3 16 538 530
4 16 586 371
5 16 637 365
6 16 636 514
7 16 638 983
8 16 644 863
9 16 709 327
10 16 777 394
11 16 849 169
12 16 924 761
13 17 004 283
14 17 087 856
15 17 175 606
480 000 2 745 000
480 000 2 800 000
480 000 2 856 000
480 000 2 913 120
480 000 2 971 382
480 000 3 030 810
480 000 3 091 426
480 000 3 153 255
480 000 3 216 320
480 000 3 280 646
480 000 3 346 259
480 000 3 413 184
480 000 3 481 448
480 000 3 551 077
480 000 3 622 099
480 000 3 694 541
500 000 0
500 000 0
525 000 0
551 250 0
578 813 0
607 753 0
638 141 0
670 048 0
703 550 0
738 728 0
775 664 0
814 447 0
855 170 0
897 928 0
942 825 0
989 966 0
520 000 6 304 000 5 848 000
520 000 6 304 000 5 848 000
520 000 6 304 000 5 808 764
520 000 6 304 000 5 770 160
520 000 6 304 000 5 732 176
520 000 6 304 000 5 694 802
520 000 6 304 000 5 602 947
520 000 6 304 000 5 511 681
520 000 6 304 000 5 420 993
520 000 6 304 000 5 385 953
520 000 6 304 000 5 351 471
520 000 6 304 000 5 317 537
520 000 6 304 000 5 284 143
520 000 6 304 000 5 251 278
520 000 6 304 000 5 218 933
520 000 6 304 000 5 187 100
NPV 173 358 870
3. táblázat: Működési költségek a projekt megvalósulása esetén A. Verzió Működési költségek
Anyagköltség Személyi jellegű ráfordítások Igénybevett szolgáltatások Kapcsolódó közvetlen irodai költségek Általános költségek Közüzemi költségek Egyéb Karbantartási költségek Pótlás (eszközpótló beruházások, év végén) 7 év alatt amortizálódó eszközök év alatt amortizálódó eszközök év alatt amortizálódó eszközök év alatt amortizálódó eszközök
Előző év adata 16 397 000
520 000 6 304 000 5 848 000 0 480 000 2 745 000 0 500 000 0
1 15 909 640
2 18 321 266
3 18 449 001
4 18 576 462
5 18 774 838
6 18 756 132
7 18 810 452
8 25 995 813
9 18 838 504
10 18 883 609
11 18 931 307
12 18 981 795
13 19 035 291
14 19 092 033
15 26 352 283
480 000 4 000 000
480 000 4 200 000
480 000 4 242 000
480 000 4 284 420
480 000 4 327 264
480 000 4 370 537
480 000 4 414 242
480 000 4 458 385
480 000 4 502 968
480 000 4 547 998
480 000 4 593 478
480 000 4 639 413
480 000 4 685 807
480 000 4 732 665
480 000 4 779 992
0 0
100 000 0
110 000 0
121 000 0
133 100 0
146 410 0
161 051 0
177 156 7 200 000 7 200 000
194 872 0
214 359 0
235 795 0
259 374 0
285 312 0
313 843 0
345 227 7 200 000 7 200 000
520 000 6 304 000 4 605 640
550 000 6 934 400 6 056 866
550 000 6 934 400 6 132 601
550 000 6 934 400 6 206 642
550 000 6 934 400 6 350 074
550 000 6 934 400 6 274 785
550 000 6 934 400 6 270 759
550 000 6 934 400 6 195 872
550 000 6 934 400 6 176 264
550 000 6 934 400 6 156 852
550 000 6 934 400 6 137 634
550 000 6 934 400 6 118 608
550 000 6 934 400 6 099 772
550 000 6 934 400 6 081 125
550 000 6 934 400 6 062 664
NPV 200 448 103
4. táblázat: Működési költségek fejlesztési különbözettel Kiválasztott verzió Működési költségek
Anyagköltség Munkaerő költsége Igénybevett szolgáltatások Kapcsolódó közvetlen irodai költségek Általános költségek Közüzemi költségek Egyéb Karbantartási költségek Pótlás (eszközpótló beruházások, év végén) 7 év alatt amortizálódó eszközök év alatt amortizálódó eszközök év alatt amortizálódó eszközök év alatt amortizálódó eszközök
1 -542 360
0 0 -1 242 360 0 0 1 200 000 0 -500 000 0
0 0 0 0
2 1 827 502
30 000 630 400 248 102 0 0 1 344 000 0 -425 000 0
0 0 0 0
3 1 910 472
30 000 630 400 362 442 0 0 1 328 880 0 -441 250 0
0 0 0 0
4 1 990 091
30 000 630 400 474 466 0 0 1 313 038 0 -457 813 0
0 0 0 0
5 2 137 473
30 000 630 400 655 272 0 0 1 296 454 0 -474 653 0
0 0 0 0
6 2 119 618
30 000 630 400 671 838 0 0 1 279 111 0 -491 731 0
0 0 0 0
7 2 171 469
30 000 630 400 759 078 0 0 1 260 987 0 -508 997 0
0 0 0 0
8 9 350 951
30 000 630 400 774 880 0 0 1 242 065 0 -526 394 7 200 000
7 200 000 0 0 0
9 2 129 178
30 000 630 400 790 312 0 0 1 222 322 0 -543 856 0
0 0 0 0
10 2 106 215
30 000 630 400 805 381 0 0 1 201 739 0 -561 305 0
0 0 0 0
11 2 082 138
30 000 630 400 820 096 0 0 1 180 294 0 -578 653 0
0 0 0 0
12 2 057 034
30 000 630 400 834 465 0 0 1 157 965 0 -595 795 0
0 0 0 0
13 2 031 008
30 000 630 400 848 494 0 0 1 134 730 0 -612 616 0
0 0 0 0
14 2 004 177
30 000 630 400 862 192 0 0 1 110 567 0 -628 982 0
0 0 0 0
15 9 176 677
30 000 630 400 875 564 0 0 1 085 451 0 -644 739 7 200 000
7 200 000 0 0 0
A beruházás megvalósítása következtében a működési költségek változását a 3. táblázat szemlélteti. Mivel az 1. évben történik maga a beruházás is, ezért ebben az évben bevétel kieséssel kalkulálunk az építés miatti leállás miatt. A beruházás ütemezése alapján a létesítmény nyár végétől már üzemképessé válik, így az év második felében már 100%-ban működhet. A projekt keretében megvalósul az épület téliesítése, ezáltal lehetővé válik, hogy a november-december időszakban is fogadjunk vendégeket. Az anyagköltség mindezek következtében nem változik a projekt nélküli változathoz képest. A munkaerő költsége szintén nem változik az 1. évben, azonban mivel továbbképzésben vesz részt 3 fő, és képessé válnak erdei iskola tanfolyamok lebonyolítására, így ennek következtében a 2. évben egy egyszeri – infláció feletti – 10%-os béremelést terveztünk be. Az igénybe vett szolgáltatások ebben a változatban is a beszállítótól igénybevett ételek arányában változnak. Mivel a felújítás, és a szezonkitolás következtében megnövekszik a vendégéjszakák száma, így az igénybe vett étkezés is növekedni fog. Az infrastrukturális felújítás következtében a karbantartási költségektől az 1. évben eltekintünk, ezek csak a 2. évtől jelentkeznek, amikor is még jelentősen elmaradnak a projekt nélküli esethez képest. A karbantartási költségek változásánál is számolunk infláció feletti 1%-os változással az évek előrehaladtával. A közüzemi költségek elsősorban a téli fűtés hatására jelentősen megnövekednek. Az 1. évben csak az év végi két hónappal számítottan, majd a 2. évtől már a teljes időszak megnövekedett költségeit beszámítottuk. A 3. évtől csupán infláció feletti 1%-os emelkedéssel számolunk, mert bár feltételezéseink szerint az energiahordozók ára ennél nagyobb mértékben fog emelkedni, de a beépített napkollektor rásegít mind a használati melegvízre, mind a fűtésre. A projekt keretében 7,2 millió forint értékben bútorok és mérő-megfigyelő eszközök kerülnek beszerzésre, melyek amortizációs ideje 7 év, így az A változatban a 8. és a 15. évben pótlási költségekkel számoltunk. Mindezek figyelembevételével a 4. táblázat a két változat különbözetét mutatja be.
2.4
A maradványérték becslése
A költség-haszon elemzés által figyelembe vett időtáv nem feltétlenül esik egy-be a beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebből adódóan ezek a vizsgált időszak után is képviselnek valamilyen értéket. Ebben az esetben a figyelembe vett időtáv utolsó évében fel kell tüntetni a létesítmények, eszközök maradványértékét. A maradványérték az eszközök értéke a vizsgált időszak végén. Meghatározása az EU szabályok szerint többféle módszer alapján történhet, de jelen pályázatban a legegyszerűbb módszerrel szükséges kiszámítani a maradványértéket: a beruházási összeg csökkentve a várható élettartam alapján számított értékcsökkenéssel. A maradványérték kiszámításához így meg kell adni a meglévő eszközök pótlásához kapcsolódóan az amortizációs időszakot (négy különböző időtartam állítható be, az ingatlanok amortizációs időtartamát, valamint a beruházás során beszerzett eszközök átlagos amortizációs időtartamát. A fejlesztési különbözet módszeréből kiindulva a már meglévő épületek, eszközök maradványértékét nem kell kimutatni, csak a 0. változat és a változatok beruházási és pótlási költségeiből keletkező maradványértéket az egyes változatokra és az alapján a változatok közötti különbözetre. A maradványértéket a pénzügyi fenntarthatóság számításnál csak akkor kell figyelembe venni, ha ténylegesen értékesítésre kerül az eszköz vagy épület, és így annak értéke pénzben is megjelenik. A maradványértéket mindig figyelembe kell venni az FRR/C (a beruházási költség pénzügyi belső megtérülési rátája) érték kiszámításánál és a támogatási összeg kiszámításánál input adatként.
5. táblázat: Maradványérték alakulása A. Verzió Amortizáció (eszközök) Amortizáció (ingatlan) Eszközök könyv szerinti értéke (15. év végén=maradványérték) Ingatlan könyv szerinti értéke (15. év végén=maradványérték) Eszközök maradványértékének NPV-je Ingatlan maradványértékének NPV-je Összes maradványérték NPV-je
1
2 1 028 571 1 056 720
3 1 028 571 1 056 720
4 1 028 571 1 056 720
5 1 028 571 1 056 720
6 1 028 571 1 056 720
7 1 028 571 1 056 720
8 1 028 571 1 056 720
9 1 028 571 1 056 720
10 1 028 571 1 056 720
11 1 028 571 1 056 720
12 1 028 571 1 056 720
13 1 028 571 1 056 720
14 1 028 571 1 056 720
15 1 028 571 1 056 720
7 200 000
6 171 429
5 142 857
4 114 286
3 085 714
2 057 143
1 028 571
7 200 000
6 171 429
5 142 857
4 114 286
3 085 714
2 057 143
1 028 571
7 200 000
52 836 000 3 463 323 18 298 814 21 762 137
51 779 280
50 722 560
49 665 840
48 609 120
47 552 400
46 495 680
45 438 960
44 382 240
43 325 520
42 268 800
41 212 080
40 155 360
39 098 640
38 041 920
Maradványértéket az épület, valamint a beszerzésre kerülő eszközök (bútorok és mérő-megfigyelő eszközök) esetében vettünk figyelembe. Az ingatlan esetén az amortizációs időszak 50 év, míg az eszközök vonatkozásában 7 év, az újonnan beszerzett eszközök átlagos amortizációs időszakát szintén 7 évben határoztuk meg. A 8. és a 15. évben ezért az eszközök pótlásával kalkuláltunk. Az 5. táblázat az amortizáció alakulását és a maradványértéket mutatja be.
2.5
A pénzügyi költségek összegzése
A költségbecslés eredményeit a 0., a kiválasztott változat, valamint a különbözetre (kiválasztott projektváltozatból levonva a projekt nélküli eset) is el kell készíteni. A becsült működési költségeknek és maradványérték különbözeteit a következő táblázatok foglalják össze, melyeket mind a 0., mind a kiválasztott változat, valamint a fejlesztési különbözet esetében is bemutatunk. 6. táblázat: Pénzügyi költségek alakulása a projekt nélküli esetben O. Verzió Beruházási költség (Ft) Működési költség (Ft) Maradványérték (Ft) Összes költség (Ft)
NPV 0 173 358 870 0 173 358 870
1 0 16 452 000
2 0 16 493 764
3 0 16 538 530
4 0 16 586 371
5 0 16 637 365
6 0 16 636 514
7 0 16 638 983
8 0 16 644 863
9 0 16 709 327
10 0 16 777 394
11 0 16 849 169
12 0 16 924 761
13 0 17 004 283
14 0 17 087 856
16 452 000
16 493 764
16 538 530
16 586 371
16 637 365
16 636 514
16 638 983
16 644 863
16 709 327
16 777 394
16 849 169
16 924 761
17 004 283
17 087 856
15 0 17 175 606 0 17 175 606
7. táblázat: Pénzügyi költségek alakulása a projekt következtében A. Verzió Beruházási költség (Ft) Működési költség (Ft) Maradványérték (Ft) Összes költség (Ft)
NPV 64 165 714 200 448 103 21 762 137 242 851 680
1 67 374 000 15 909 640
2 0 18 321 266
3 0 18 449 001
4 0 18 576 462
5 0 18 774 838
6 0 18 756 132
7 0 18 810 452
8 0 25 995 813
9 0 18 838 504
10 0 18 883 609
11 0 18 931 307
12 0 18 981 795
13 0 19 035 291
14 0 19 092 033
83 283 640
18 321 266
18 449 001
18 576 462
18 774 838
18 756 132
18 810 452
25 995 813
18 838 504
18 883 609
18 931 307
18 981 795
19 035 291
19 092 033
15 0 26 352 283 45 241 920 -18 889 637
15 0 9 176 677 45 241 920 -36 065 243
NPV 64 165 714 27 089 233 21 762 137 69 492 810
8. táblázat: Pénzügyi költségek fejlesztési különbözettel Kiválasztott verzió Beruházási költség (Ft) Működési költség (Ft) Maradványérték (Ft) Összes költség (Ft)
1 67 374 000 -542 360
2 0 1 827 502
3 0 1 910 472
4 0 1 990 091
5 0 2 137 473
6 0 2 119 618
7 0 2 171 469
8 0 9 350 951
9 0 2 129 178
10 0 2 106 215
11 0 2 082 138
12 0 2 057 034
13 0 2 031 008
14 0 2 004 177
66 831 640
1 827 502
1 910 472
1 990 091
2 137 473
2 119 618
2 171 469
9 350 951
2 129 178
2 106 215
2 082 138
2 057 034
2 031 008
2 004 177
2.6
A projekt pénzügyi bevételeinek összegzése
Az erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztésével kapcsolatos projekt a Tanács 1083/2006/EK rendeletének 55. cikkelye alapján akkor minősül jövedelemtermelő projektnek, ha ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglal, (pl. ha bevétel képződik az erdei iskola működtetéséből /oktatás, programok szervezése, bemutatók, táborok, stb./, illetve szállás díjból, táborok szervezéséből, stb.), azaz a projektet jövedelemtermelőnek tekintjük akkor: 1. ha a fejlesztési különbözet módszere alapján a bevételei nőnek 2. ha az első eset nem áll fenn, akkor is jövedelemtermelő a projekt, ha a kiválasztott verzióban bevétele keletkezik. A finanszírozási hiány számításánál a fentieket annyiban módosítani szükséges, hogy a „Working Document No.4 Guidance on the methodology for carrying out the Cost-Benefit Analysis” tartalma alapján a jövedelemtermelés nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi bevétel nem fedezi a működési költségeket. Így a számítási segédtábla mind a projektből fakadó fejlesztési különbözetre, mind a kiválasztott verzióra vizsgálja a bevételek és a működési költségek nagyságrendjét és csak abban az esetben csökkenti az elszámolható ráfordítás maximumát és így végeredményben a támogatási arányt, ha a projekt felhasználóitól származó bevételek meghaladják a működési költségeket. Az Excel fájlban megadott táblázatokban a bevételek meghatározásához két táblázat tartozik. Egyrészt kapcsolódik hozzá egy Segédtábla – minden verzióhoz külön-külön – mely segíti a bevételek becslését. Ennek kitöltéséhez az alábbi típusú adatok szükségesek: • Vendégéjszakák száma (db) o Tervezett kapacitáskihasználtság (nap) o Férőhelyek száma (db) • Szállásdíj • Az erdei iskola szolgáltatást igénybe vevők tervezett száma • A szolgáltatás díja • Az egyéb bevételek esetében egyéb jellemző adatok A bevételek meghatározásához másrészt tartozik egy összesítő bevétel táblázat, melybe a Segédtábla összesítő sorait (szállás, étkezés, programbevételek, stb.) lehet ÉRTÉKKÉNT beilleszteni. Ezt a táblázatot mindenképpen szükséges benyújtani a tanulmányhoz. Amennyiben a Segédtábla kitöltése nehézséget jelent a sztenderdizálás miatt, úgy elegendő a jelenlegi bevétel adatokból kalkulált változást feltüntetni a bevétel összesítő táblában és a segédtábla kitöltése nem szükséges. Minden esetben azonban szövegesen részletesen ki kell fejteni a mennyiségi és fajlagos értékeket, azaz alá kell támasztani a számított bevétel értékét. Mivel a támogatás feltétele, hogy a fenntartási időszakban a létesítmény erdei iskola célú hasznosításából származó bevétel haladja meg a létesítmény éves összbevételének 30%-át. Így a pénzügyi elemzésnél (és a változatelemzésnél) minden erdei iskola céllal hasznosított létesítmény függetlenül attól, hogy a projektben fejlesztésre kerül-e – kapcsolódó pénzügyi bevételeit be kell mutatni. Erdei iskola célú hasznosításhoz kapcsolódó bevétel alatt kizárólag az erdei iskola programot (minimum 3-5 napos időtartammal) igénybe vevő csoportok kiszolgálásából származó bevételt (szállás, étkezés, programdíj), valamint a pályázó által nyújtott erdei iskola képzés igénybevételéből keletkező bevételeket ismer el a pályázat kiírója. Ezek fő sorait a számítási segédlet tartalmazza, a kapcsolódó egyedi bevételeket az egyéb sor tartalmazza, ennek részletes alátámasztása azonban elengedhetetlen. Az egynapos kirándulásokból származó bevételt (így például egy napra igénybe vett erdei iskola programelemből származó bevételt), nyári táboroztatást nem lehet az erdei iskola célú hasznosításon belül kimutatni.
A bevételeknél is változatlan áron kell számolni a fajlagos árakban csak az inlációhoz képest várható és érvényesíthető eltérést lehet korrigálni, inflációval nem kell módosítani. A bevétel egysége és összvolumene azonban természetesen a működés mennyiségi (pl. hosszabb szezon, több igénybevett program, több étkezés) és minőségi (magasabban képzett munkatársak alkalmazása, magasabb minőségű programok, jobb körülmények biztosítása) jellemzőiből fakadóan is változhat A fejlesztési különbözet módszerének alkalmazásából következően az adott változat bevételeinek bemutatásán túl a bevételek különbözetét is be kell mutatni, ami az adott változatra jellemző bevételek és a projekt nélküli eset (0. változat) bevételeinek különbségéből adódik. A különbözet megjelenítése a számítási segédtáblában a kiválasztott, illetve elvetett verzió munkalapokon történik.
9. táblázat: A projekt nélküli eset bevételek háttérszámítása 0 VERZIÓ
Erdei iskola szolgáltatásokból eredő bevételekhez ÉVEK csoportok száma/év átlagos csoportlétszám (fő) eltöltött átlagos idő (nap) szállásdíj/éj étkezés díja/nap
Szállásdíjbevétel Étkezési díjbevétel
Előző év adata 16 20 4 1 700 1 100
résztvevők száma/év részvételi díj/fő
Programok díjbevétele résztvevők száma/év részvételi díj/fő
Továbbképzések díja
1
2 16 20 4 1 700 1 100
3 16 20 4 1 700 1 100
4 16 20 4 1 700 1 100
5 16 20 4 1 700 1 100
6 16 20 4 1 700 1 100
7 16 20 4 1 700 1 100
8 16 20 4 1 700 1 100
9 16 20 3 1 700 1 100
10 16 20 3 1 700 1 100
11 16 20 3 1 700 1 100
12 16 20 3 1 700 1 100
13 16 20 3 1 700 1 100
14 16 20 3 1 700 1 100
15 16 20 3 1 700 1 100
16 20 3 1 700 1 100
2 176 000 1 408 000
2 176 000 1 408 000
2 132 480 1 379 840
2 089 830 1 352 243
2 048 034 1 325 198
2 007 073 1 298 694
1 966 932 1 272 720
1 927 593 1 247 266
1 889 041 1 222 321
1 851 260 1 197 874
1 814 235 1 173 917
1 777 950 1 150 439
1 742 391 1 127 430
1 707 544 1 104 881
1 673 393 1 082 784
1 639 925 1 061 128
1 446 000
1 440 000
1 368 000
1 299 600
1 234 620
1 172 889
1 114 245
1 058 532
1 005 606
955 325
907 559
862 181
819 072
778 119
739 213
702 252
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
482 3 000
480 3 000
456 3 000
433 3 000
412 3 000
391 3 000
371 3 000
353 3 000
335 3 000
318 3 000
303 3 000
287 3 000
273 3 000
259 3 000
246 3 000
234 3 000
Nem erdei iskola szolgáltatásokból eredő bevételekhez ÉVEK Előző év adata 20 csoportok (osztálykirándulások) száma/év 25 átlagos csoportlétszám (fő) 2 eltöltött átlagos idő (nap) nyári táborok száma/év 6 40 táborozók átlagos száma (fő) 6 nyári tábor hossza (nap) 3 egynapos programok /év egynapos programon résztvevők átlagos száma (fő) 200 szállásdíj/éj 1 900 1 800 étkezés díja/nap
Szállásdíj Étkezési díj
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
20 25 2 6 40 6 3
20 25 2 6 40 6 3
20 25 2 6 40 6 3
20 24 2 6 40 6 3
20 24 2 6 40 6 3
20 24 2 6 39 6 3
20 24 2 6 38 6 3
20 23 2 6 37 6 3
20 23 2 6 37 6 3
20 23 2 6 37 6 3
20 23 2 6 37 6 3
20 22 2 6 37 6 3
20 22 2 6 37 6 3
20 22 2 6 37 6 3
20 22 2 6 37 6 3
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
4 636 000 5 472 000
4 636 000 5 472 000
4 617 000 5 454 000
4 598 190 5 436 180
4 579 568 5 418 538
4 561 132 5 401 073
4 474 481 5 318 982
4 388 012 5 237 064
4 301 724 5 155 318
4 284 015 5 138 540
4 266 483 5 121 931
4 249 126 5 105 488
4 231 943 5 089 209
4 214 931 5 073 093
4 198 090 5 057 138
4 181 417 5 041 342
Terem bérbeadás
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Egyéb képzések díjbevétele
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
terem bérbeadás alkalmainak száma (nap) bérleti díj/nap résztvevők száma/év részvételi díj/fő
10. táblázat: A projekt nélküli eset bevételeinek alakulása O. Verzió Bevételek
Erdei iskola szolgáltatásokból Szállásdíjbevétel Étkezési díjbevétel Programok díjbevétele Továbbképzések díja Egyéb bevételek erdei iskola szolgáltatásokból Nem erdei iskola szolgáltatásokból Szállásdíj Étkezési díj Terem bérbeadás Egyéb képzések díjbevétele Kiadványok értékesítése Egyéb bevételek nem erdei iskola szolgáltatásokból
Előző év adata 15 388 000
1 15 382 000
2 15 201 320
3 15 026 044
4 14 855 958
5 14 690 862
6 14 397 360
7 14 108 468
8 13 824 009
9 13 677 015
10 13 534 125
11 13 395 184
12 13 260 045
13 13 128 567
14 13 000 617
15 12 876 064
NPV 147 339 971
10 358 000 4 636 000 5 472 000
10 358 000 4 636 000 5 472 000
10 321 000 4 617 000 5 454 000
10 284 370 4 598 190 5 436 180
10 248 106 4 579 568 5 418 538
10 212 205 4 561 132 5 401 073
10 043 463 4 474 481 5 318 982
9 875 077 4 388 012 5 237 064
9 707 042 4 301 724 5 155 318
9 672 555 4 284 015 5 138 540
9 638 414 4 266 483 5 121 931
9 604 614 4 249 126 5 105 488
9 571 152 4 231 943 5 089 209
9 538 024 4 214 931 5 073 093
9 505 228 4 198 090 5 057 138
9 472 760 4 181 417 5 041 342
103 138 561
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
5 030 000 2 176 000 1 408 000 1 446 000
5 024 000 2 176 000 1 408 000 1 440 000
4 880 320 2 132 480 1 379 840 1 368 000
4 741 674 2 089 830 1 352 243 1 299 600
4 607 852 2 048 034 1 325 198 1 234 620
4 478 656 2 007 073 1 298 694 1 172 889
4 353 897 1 966 932 1 272 720 1 114 245
4 233 391 1 927 593 1 247 266 1 058 532
4 116 968 1 889 041 1 222 321 1 005 606
4 004 460 1 851 260 1 197 874 955 325
3 895 711 1 814 235 1 173 917 907 559
3 790 570 1 777 950 1 150 439 862 181
3 688 893 1 742 391 1 127 430 819 072
3 590 543 1 707 544 1 104 881 778 119
3 495 389 1 673 393 1 082 784 739 213
3 403 305 1 639 925 1 061 128 702 252
44 201 410
A projekt nélküli eset bevételeit a jelenlegi bevételek alapján határoztuk meg. Ennél a változatnál a háttérszámítások tartalmazzák az erdei iskolából és az egyéb tevékenységekből származó bevételek részletezését. A 0. változatban a jelenlegi helyzetnek megfelelően a bevételek 26%-a származik csupán erdei iskola foglalkozásokból. Ennek 3 fő bevételi forrása a szállás, az étkezési és programbevételekből származik. A projekt nélküli esetben (9-10. táblázatok) a jelenleginek megfelelően 16 csoport átlag 20 fős létszámmal vesz részt erdei iskolás programokon. Az erdei iskolában a szállásköltség átlagosan 1700 Ft/fő, és az étkezés (napi egyszeri étkezés) 1100 Ft/fő. Jelenleg az erdei iskolás csoportok átlagos itt tartózkodási ideje 4 nap – alsós tagozatosoknál 3 nap, felsősöknél 5 nap – mely az infrastruktúra romlásának következtében folyamatosan rövidül, a 15. év végén átlagosan 3 napra csökken. Az erdei iskolában résztvevők a szállás és étkezés mellett szakmai programokon is részt vesznek, melynek átlagos létszáma az első évben 480 fő, mely évente 5%-kal csökken a leromlott állapotú épület következtében. A program díja reáláron 3000 Ft/fő. A nem erdei iskolás programok között osztálykirándulások, táborok és egynapos programok találhatók. Ezek kalkulált költsége a segédtáblából leolvasható és a fentiekben részletezetteknek megfelelően alakulnak. Itt is az infrastruktúra romlásának következtében a vendégek elmaradásával számolunk. A beruházás hatására (11-12. táblázatok) a szezon kitolható, hiszen a téliesítés következtében télen is fogadhat a létesítmény vendégeket. Ennek következtében megnő a csoportok száma, melyet elsősorban erdei iskola programokra tervezünk. Ezt befolyásolja az is, hogy az eszközbeszerzés keretében korszerű mérő és megfigyelő műszerek beszerzésére kerül sor, mely növeli az érdeklődést az erdei iskola programok iránt. Az erdei iskola programok arányát javítja továbbá, hogy a munkatársak képzésével és az erdei iskola tanfolyam akkreditálásával intézményünk számára lehetőség nyílik ilyen tanfolyamok továbbképzésére. Ennek keretében azt tervezzük, hogy évente 20 fő részére 60 órás tanfolyamot tartunk, melynek programköltsége 60.000 Ft/fő, továbbá szállás és étkezési bevételeket is generál. Mindezek figyelembevételével az erdei iskola bevételek aránya az éves bevételekből 37% körüli szintre emelkedik. A nem erdei iskola programokban szintén nő a vendégéjszakák és a csoportok száma a szezon kibővítéséből adódóan. A fejlesztés első évében – a működési költségeknél leírtaknak megfelelően – a beruházás miatt, az építkezésre eső időszak bevételei kiesnek, ezért az első évben kevesebb bevétellel számolunk, mint a projekt nélküli esetben. A második évtől kezdődően, azonban megnövekednek a bevételek, ahogy azt a 10. táblázat fejlesztési különbözete is mutatja (13. táblázat). A 15. év végére mintegy 4 millió Ft-tal magasabb bevételekre számítunk, mint a projekt nélküli esetben, melynek háromnegyedét az erdei iskola tevékenység bevételei jelentik.
11. táblázat: A projekt megvalósításával a bevételek alakulásának háttérszámítása A VERZIÓ
Erdei iskola szolgáltatásokból eredő bevételekhez ÉVEK csoportok száma/év átlagos csoportlétszám (fő) eltöltött átlagos idő (nap) szállásdíj/éj étkezés díja/nap
Szállásdíjbevétel Étkezési díjbevétel
Előző év adata 16 20 4 1 700 1 100
résztvevők száma/év részvételi díj/fő
Programok díjbevétele résztvevők száma/év részvételi díj/fő
Továbbképzések díja
1
2 14 20 4 1 700 1 100
3 16 20 4 1 700 1 100
4 16 20 4 1 700 1 100
5 16 20 4 1 700 1 100
6 17 20 4 1 700 1 100
7 17 20 4 1 700 1 100
8 18 20 4 1 700 1 100
9 18 20 4 1 700 1 100
10 18 20 4 1 700 1 100
11 18 20 4 1 700 1 100
12 18 20 4 1 700 1 100
13 18 20 4 1 700 1 100
14 18 20 4 1 700 1 100
15 18 20 4 1 700 1 100
18 20 4 1 700 1 100
2 176 000 1 408 000
1 808 800 1 170 400
2 067 200 1 337 600
2 067 200 1 337 600
2 067 200 1 337 600
2 196 400 1 421 200
2 196 400 1 421 200
2 325 600 1 504 800
2 325 600 1 504 800
2 325 600 1 504 800
2 325 600 1 504 800
2 325 600 1 504 800
2 325 600 1 504 800
2 325 600 1 504 800
2 325 600 1 504 800
2 325 600 1 504 800
1 446 000
1 350 000
1 380 000
1 380 000
1 380 000
1 380 000
1 380 000
1 380 000
1 380 000
1 380 000
1 380 000
1 380 000
1 380 000
1 380 000
1 380 000
1 380 000
0
0
1 200 000
1 200 000
1 200 000
1 200 000
1 200 000
1 200 000
1 200 000
1 200 000
1 200 000
1 200 000
1 200 000
1 200 000
1 200 000
1 200 000
482 3 000 0 0
450 3 000
460 3 000
460 3 000
20 60 000
20 60 000
460 3 000
20 60 000
460 3 000
20 60 000
460 3 000
20 60 000
460 3 000
20 60 000
460 3 000
20 60 000
460 3 000
20 60 000
460 3 000
20 60 000
460 3 000
460 3 000
20 60 000
460 3 000
20 60 000
20 60 000
460 3 000
20 60 000
460 3 000
20 60 000
Nem erdei iskola szolgáltatásokból eredő bevételekhez ÉVEK Előző év adata 20 csoportok (osztálykirándulások) száma/év 25 átlagos csoportlétszám (fő) 2 eltöltött átlagos idő (nap) nyári táborok száma/év 6 40 táborozók átlagos száma (fő) 6 nyári tábor hossza (nap) 3 egynapos programok /év egynapos programon résztvevők átlagos száma (fő) 200 szállásdíj/éj 1 900 1 800 étkezés díja/nap
Szállásdíj Étkezési díj
terem bérbeadás alkalmainak száma (nap) bérleti díj/nap
4 636 000 5 472 000
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16 25 2 4 40 6 3
19 25 3 6 40 6 3
20 25 3 6 40 6 3
21 24 3 6 40 6 3
22 24 3 6 40 6 3
22 24 3 6 39 6 3
22 24 3 6 38 6 3
22 23 3 6 37 6 3
22 23 3 6 37 6 3
22 23 3 6 37 6 3
22 23 3 6 37 6 3
22 22 3 6 37 6 3
22 22 3 6 37 6 3
22 22 3 6 37 6 3
22 22 3 6 37 6 3
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
200 1 900 1 800
3 344 000 4 248 000
4 969 688 5 788 125
5 063 738 5 877 225
5 155 683 5 964 331
5 245 557 6 049 475
5 152 062 5 960 900
5 058 817 5 872 563
4 965 821 5 784 462
4 941 471 5 761 393
4 917 364 5 738 555
4 893 498 5 715 946
4 869 871 5 693 562
4 846 480 5 671 403
4 823 324 5 649 465
4 800 398 5 627 746
0 0
Terem bérbeadás
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Egyéb képzések díjbevétele
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
résztvevők száma/év részvételi díj/fő
0 0
12. táblázat: A bevételek alakulása a projekt megvalósításával A. Verzió Bevételek
Erdei iskola szolgáltatásokból Szállásdíjbevétel Étkezési díjbevétel Programok díjbevétele Továbbképzések díja Egyéb bevételek erdei iskola szolgáltatásokból Nem erdei iskola szolgáltatásokból Szállásdíj Étkezési díj Terem bérbeadás Egyéb képzések díjbevétele Kiadványok értékesítése Egyéb bevételek nem erdei iskola szolgáltatásokból ERDEI ISKOLA SZOLGÁLTATÁS BEVÉTEL ARÁNYA AZ ÖSSZESBŐL
Előző év adata 15 388 000
5 030 000 2 176 000 1 408 000 1 446 000 0 0 10 358 000 4 636 000 5 472 000 0 0 0 250 000 33%
1 12 171 200
2 16 992 613
3 17 175 763
4 17 354 815
5 17 742 632
6 17 560 562
7 17 591 780
8 17 410 682
9 17 363 264
10 17 316 319
11 17 269 844
12 17 223 833
13 17 178 283
14 17 133 188
15 17 088 544
NPV 174 906 245
7 842 000 3 344 000 4 248 000
11 007 813 4 969 688 5 788 125
11 190 963 5 063 738 5 877 225
11 370 015 5 155 683 5 964 331
11 545 032 5 245 557 6 049 475
11 362 962 5 152 062 5 960 900
11 181 380 5 058 817 5 872 563
11 000 282 4 965 821 5 784 462
10 952 864 4 941 471 5 761 393
10 905 919 4 917 364 5 738 555
10 859 444 4 893 498 5 715 946
10 813 433 4 869 871 5 693 562
10 767 883 4 846 480 5 671 403
10 722 788 4 823 324 5 649 465
10 678 144 4 800 398 5 627 746
111 779 932
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
36%
35%
35%
34%
35%
35%
36%
37%
37%
37%
37%
37%
37%
37%
38%
4 329 200 1 808 800 1 170 400 1 350 000 0
5 984 800 2 067 200 1 337 600 1 380 000 1 200 000
5 984 800 2 067 200 1 337 600 1 380 000 1 200 000
5 984 800 2 067 200 1 337 600 1 380 000 1 200 000
6 197 600 2 196 400 1 421 200 1 380 000 1 200 000
6 197 600 2 196 400 1 421 200 1 380 000 1 200 000
6 410 400 2 325 600 1 504 800 1 380 000 1 200 000
6 410 400 2 325 600 1 504 800 1 380 000 1 200 000
6 410 400 2 325 600 1 504 800 1 380 000 1 200 000
6 410 400 2 325 600 1 504 800 1 380 000 1 200 000
6 410 400 2 325 600 1 504 800 1 380 000 1 200 000
6 410 400 2 325 600 1 504 800 1 380 000 1 200 000
6 410 400 2 325 600 1 504 800 1 380 000 1 200 000
6 410 400 2 325 600 1 504 800 1 380 000 1 200 000
6 410 400 2 325 600 1 504 800 1 380 000 1 200 000
63 126 312
13. táblázat: A bevételek alakulása fejlesztési különbözet módszerrel Kiválasztott verzió Bevételek
Erdei iskola szolgáltatásokból Szállásdíjbevétel Étkezési díjbevétel Programok díjbevétele Továbbképzések díja Egyéb bevételek erdei iskola szolgáltatásokból Nem erdei iskola szolgáltatásokból Szállásdíj Étkezési díj Terem bérbeadás Egyéb képzések díjbevétele Kiadványok értékesítése Egyéb bevételek nem erdei iskola szolgáltatásokból
1 -3 210 800
-694 800 -367 200 -237 600 -90 000 0 0 -2 516 000 -1 292 000 -1 224 000 0 0 0 0
2 1 791 293
1 104 480 -65 280 -42 240 12 000 1 200 000 0 686 813 352 688 334 125 0 0 0 0
3 2 149 719
1 243 126 -22 630 -14 643 80 400 1 200 000 0 906 593 465 548 441 045 0 0 0 0
4 2 498 856
1 376 948 19 166 12 402 145 380 1 200 000 0 1 121 908 576 115 545 793 0 0 0 0
5 3 051 770
1 718 944 189 327 122 506 207 111 1 200 000 0 1 332 827 684 425 648 402 0 0 0 0
6 3 163 202
1 843 703 229 468 148 480 265 755 1 200 000 0 1 319 499 677 580 641 918 0 0 0 0
7 3 483 312
2 177 009 398 007 257 534 321 468 1 200 000 0 1 306 304 670 805 635 499 0 0 0 0
8 3 586 673
2 293 432 436 559 282 479 374 394 1 200 000 0 1 293 241 664 097 629 144 0 0 0 0
9 3 686 248
2 405 940 474 340 306 926 424 675 1 200 000 0 1 280 308 657 456 622 853 0 0 0 0
10 3 782 194
2 514 689 511 365 330 883 472 441 1 200 000 0 1 267 505 650 881 616 624 0 0 0 0
11 3 874 660
2 619 830 547 650 354 361 517 819 1 200 000 0 1 254 830 644 372 610 458 0 0 0 0
12 3 963 789
2 721 507 583 209 377 370 560 928 1 200 000 0 1 242 282 637 929 604 353 0 0 0 0
13 4 049 716
2 819 857 618 056 399 919 601 881 1 200 000 0 1 229 859 631 549 598 310 0 0 0 0
14 4 132 572
2 915 011 652 207 422 016 640 787 1 200 000 0 1 217 560 625 234 592 327 0 0 0 0
15 4 212 480
3 007 095 685 675 443 672 677 748 1 200 000 0 1 205 385 618 981 586 403 0 0 0 0
2.7
A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A pénzügyi megtérülés legfontosabb mutatószámai:
•
FNPV (pénzügyi nettó jelenérték) megmutatja a projekt időtartama alatt keletkező pénzáramok (bevételek és kiadások) jelenre diszkontált értékét. A számítás képlete: n
FNPV = ∑ X t /(1 + i ) t t =0
ahol (X) az adott évre vonatkozó pénzáramlás, (i) a diszkontráta és (t) az aktuális év •
FRR (pénzügyi belső megtérülési ráta): Azt a diszkontrátát fejezi ki, amelynél az FNPV=0. (A projekt akkor támogatható, ha az FRR alacsonyabb mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta) Az FRR számításához ugyanaz a képlet használható, azzal a különbséggel, hogy adott az FNPV nagysága (zérus), és a kamatlábat keressük. Ha FNPV =
n
∑X t =0
t
/(1 + i ) t = 0 , akkor i= FRR.
Az itt megadott mutatókat a számítási segédtábla automatikusan kiszámítja. Az EU útmutatók szerint egy projekt akkor jogosult támogatásra, ha • a pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapja a projekt, túltámogatás nem történik. A részletes elemzésben a teljesítménymutatókkal szembeni követelmények: FNPV negatív, az FRR alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta (azaz 5%)
A 14. táblázatból látható, hogy az 5%-os pénzügyi diszkontrátával kalkulálva a fejlesztés nettó jelenértéke negatív, tehát a projekt pénzügyileg nem térül meg a beruházó számára. A projekt belső megtérülési rátája igen alacsony, az 5%-os referenciahozamot jóval alulmúló -2,55%-ot ad ki. A beruházás a közhasznúságából adódóan azonban nem profitorientált célú tevékenység, amely pénzben nem kifejezhető társadalmi hasznokban térül meg.
14. táblázat: Pénzügyi teljesítménymutatók PÉNZÜGYI MUTATÓK Beruházás Bevételek Üzemeltetési költségek Karbantartási költségek Pótlási költségek Maradványérték Összes pénzáramlás PV FNPV FRR
1 -67 374 000 -3 210 800 42 360 500 000 0 0 -70 042 440 -66 707 086 -41 926 537 -2,55%
2 0 1 791 293 -2 252 502 425 000 0 0 -36 210 -32 843
3 0 2 149 719 -2 351 722 441 250 0 0 239 247 206 671
4 0 2 498 856 -2 447 903 457 813 0 0 508 765 418 563
5 3 051 770 -2 612 126 474 653 0 0 914 298 716 376
6 3 163 202 -2 611 349 491 731 0 0 1 043 584 778 738
7 3 483 312 -2 680 466 508 997 0 0 1 311 844 932 303
8 3 586 673 -2 677 345 526 394 -7 200 000 0 -5 764 277 -3 901 490
9 3 686 248 -2 673 034 543 856 0 0 1 557 070 1 003 701
10 3 782 194 -2 667 520 561 305 0 0 1 675 979 1 028 906
11 3 874 660 -2 660 790 578 653 0 0 1 792 522 1 048 051
12 3 963 789 -2 652 830 595 795 0 0 1 906 754 1 061 752
13 4 049 716 -2 643 624 612 616 0 0 2 018 708 1 070 564
14 4 132 572 -2 633 158 628 982 0 0 2 128 395 1 074 984
15 4 212 480 -2 621 415 644 739 -7 200 000 45 241 920 40 277 723 19 374 274
NPV -64 165 27 566 -24 146 5 394 -8 336 21 762 -41 926
714 274 963 296 567 137 537
2.8
A támogatási arány és támogatási összeg meghatározása
Azokban az esetekben, ahol kötelező alkalmazni a jövedelemtermelő képletet (ld. 2.6-os pont) a támogatási összeg számítása az alábbi. 1. lépés: A finanszírozási hiány meghatározása: R=Max EE/DIC, ahol R: A finanszírozási hiány Max EE: az elszámolható ráfordítás maximuma = DIC-DNR DIC: a diszkontált beruházási költség DNR: diszkontált nettó bevétel= diszkontált bevétel-diszkontált működési költség (beleértve: üzemeltetési, fenntartási és pótlási költség is)+diszkontált maradványérték
2. lépés: Döntési összeg meghatározása DA= EC*R, ahol DA: döntési összeg (az az összeg, amelyre a prioritási tengely társfinanszírozási rátája vonatkozik) EC: Elszámolható költség (Az akcióterv és az aktuális pályázati felhívás szabályai szerint, vagy az Elszámolható költség útmutató a 2007-2013 programozási időszakra szerint).
3. lépés: Az EU támogatás maximumának számítása EU támogatás = DA * max CRpa, ahol CRpa a prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta A 2007-2013 tervezési időszakra vonatkozóan a Kohéziós Alap maximális társfinanszírozási rátája az erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztésével kapcsolatos projektek esetében max. 100 % (a vonatkozó Akcióterv alapján) Abban az esetben ha a projekt jövedelem termelő, de a diszkontált nettó bevétel (DNR) negatív, akkor a döntési összeg kiszámításához (DA) nem a fenti első két lépést kell alkalmazni, hanem a döntési összeg maga az elszámolható költség.
Tekintettel arra, hogy a projekt jövedelemtermelőnek minősül, a támogatási összeg az alábbiak szerint számítandó: 15. táblázat: Támogatási összeg meghatározása
TÁMOGATÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA Pénzügyi beruházási költség (DIC) Pénzügyi bevétel PV Üzemeltetési és karbantartási költség PV Pótlás PV Maradványérték PV Nettó pénzügyi bevétel (DNR) Elszámolható ráfordítás maximuma (MaxEE) Finanszírozási hiány (R=MaxEE/DIC) Elszámolható költség (EC) Döntési összeg (DA) Prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta (Max Crpa) EU támogatás Nemzeti támogatás
64 165 714 27 566 274 18 752 667 8 336 567 21 762 137 22 239 178 41 926 537 65,34% 67 374 000 44 022 863 85% 37 419 434 6 603 430
A finanszírozási hiány számításával meghatározható, hogy mekkora lesz az EU és a hazai támogatás a beruházás finanszírozásához. Mivel a pénzügyi bevétel jelenértéke (a kiválasztott verzió és a 0. verzió különbözete alapján) meghaladja az üzemeltetési és karbantartási költség,valamint a pótlások jelenértékét, ezért a maradványérték jelenértékével is módosított nettó pénzügyi bevétel (DNR) teljes egészében csökkenti az elszámolható ráfordítás maximumát, így a finanszírozási hiány 65,34%, Ennek alapján a projektben tervezett 67.374.000 Ft elszámolható költségből 65,34%-os támogatási intenzitással 44.022.863 Ft támogatást igénylünk. A fennmaradó rész finanszírozása saját forrásból történik.
2.9
A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata
A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálat célja a projekt hosszú távú pénzügyi egyensúlyának bemutatása. A számítás az előzőekben bemutatottaknak megfelelően a fejlesztési különbözet alapján történik (kivéve a beruházási költség megadását), így a különbözet és nem a megvalósítandó verzió fenntarthatósága kerül vizsgálatra. Az elemzés során kapott eredmények, különös tekintettel a saját forrás biztosítására a kedvezményezett szempontjából kötelezettséget jelentenek. Az EU útmutatók szerint egy projekt akkor jogosult támogatásra, ha • a pénzügyi elemzés pénzáram elemzése alapján igazolható, hogy a projekt keretében létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható. A részletes elemzésben pénzárammal szembeni követelmény: o egyes években a halmozott működési pénzáram ne legyen negatív A projekt pénzügyileg fenntartható, ha a kumulált pénzáram egyik évben sem negatív. Amennyiben a pénzáram negatív lenne a normál működésből fakadóan, pályázó vagy a megfelelő sorok kitöltésével (saját erő, hitel) biztosítja azt, hogy a halmozott működési pénzáram ne legyen negatív, vagy szövegesen leírja azt, hogy hogyan kívánja kezelni a negatív pénzáramból fakadó likviditási problémákat (természetesen a megfelelő sorok kitöltése esetén is szükséges alátámasztani azok tartalmát, realitását).
FONTOS, hogy a maradványértéket csak akkor kell szerepeltetni, ha pénzügyileg is realizálódik. Az elemzés során kapott eredmények, különös tekintettel a saját forrás biztosítására a kedvezményezett szempontjából kötelezettséget jelentenek. A beruházás finanszírozása A projekt teljes beruházási költségének elemei lehetnek: 1) Európai Unió SA/KA forrása; 2) Egyéb támogatás; 3) Saját forrás, ami önerőből és idegen forrásból épül fel. Saját forrás: a kedvezményezett által a támogatott projekthez biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás nem számítható be. Költségvetési szervek esetén a jóváhagyott előirányzat saját forrásnak minősül. Önerő: A Közvetlenül a Kedvezményezett által biztosított forrás, mely lehet készpénz, bankszámlapénz, munkaerő-hozzájárulás. Képletszerűen: Önerő=Sajátforrás – Idegen forrás Idegen forrás: A Saját forrás önerőn felüli része, azaz a nem közvetlenül a kedvezményezettől származó forrás: bankhitel, kölcsön A működés fenntarthatósága A projekt megtérülésének számítása független az intézményi struktúrától. A projekt pénzügyi fenntarthatóságát azonban a projektgazda, illetve a projekt üzemeltetőjének (ha a kettő nem ugyanaz) pénzügyi helyzete befolyásolja. Amennyiben a bevétel (beleértve kapott támogatásokat is) nem elegendő a működési költségek finanszírozására, akkor a projektgazdának kell gondoskodnia a különbözet finanszírozásról. Projektünk pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálatával az a célunk, hogy a projekt hosszú távú pénzügyi egyensúlyát bemutatassuk. Fejlesztés következménye a tevékenységre: • Kitolódik a szezon: novemberben is, ill. február végétől fogadhat csoportokat az intézmény; • A fenntartási időszakban az intézmény erdei iskola hasznosításból származó éves bevétele meghaladja a létesítmény összbevételének 30%-át; • 60 órás, bentlakásos erdei iskola oktatást is tart tanároknak, akár hétvégéken, akár a nyári szünetben egyszerre. Mindez bevételi forrást jelent, hiszen tanfolyamot (60.000 Ft/fő) és a szállást, étkezést is értékesíthet (a 3 kiképzett szakember oktatja őket). 1 évben 20 tanár képzésével számolunk. Az erdei iskolai szolgáltatás alapvetően közcélú szolgáltatás, melynek következtében nem az elsődleges és legfontosabb cél, hogy a tevékenység minél több nyereséget termeljen, ahogy ez a jelenlegi helyzetben és a bemutatott 0. változatban is látható. A beruházással tervezett hosszú távú elképzelésünk, hogy a működtetés racionalizálható, energia- és költséghatékonyabbá tehető, a fűtési rendszer kiépítésével a szezonalitás negatív hatása csökkenthető, valamint a továbbképzések biztosításával a tevékenység diverzifikálható. A fejlesztések mentén azonban az amortizált eszközök cseréjére is szükség lesz, melyet elsősorban pályázati pénzből szeretnénk megvalósítani. A támogatási összeg meghatározásából kiderült, hogy a projekt megvalósításához 23.351.137 Ft önerő biztosítása szükséges, továbbá az építkezések miatti bevételkiesést is finanszírozni kell, melyet – önkormányzati intézmény lévén – az önkormányzat a rendelkezésére álló költségkeretből biztosítja. A fenntarthatósági táblázat mutatja, hogy 3. évet követően a fejlesztési különbözettel számított növekvő
ütemű bevételek meghaladják a csökkenő ütemű kiadásokat, így a pénzügyi áram pozitívvá válik. A táblázat adatai alapján a kumulált pénzáram egyik évben sem negatív, mivel a pótlásokhoz szükséges évben a proejktgazda forrásaiból biztosítja az átmeneti finanszírozást. A táblázatban a maradványértéket nem szerepeltettük mivel terveink szerint az épület értékesítésre nem kerül, így pénzügyileg nem realizálódik a maradványérték. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a projekt eredményeinek pénzügyi fenntarthatósága hosszú távon biztosított. A fejlesztés önerejét az önkormányzat egy a tulajdonában lévő földterület értékesítéséből kívánja finanszírozni, mely bevétel várhatóan a projekt kezdetére realizálódik, így nem szükséges hitelt felvennie a finanszírozáshoz. A projekt összevont pénzáram-kimutatását az alábbi táblázat mutatja.
16. táblázat: Pénzügyi fenntarthatóság FINANSZÍROZÁS - FENNTARTHATÓSÁG VIZSGÁLATA Összes kiadási pénzáramlás Beruházás Működési kiadások Hiteltörlesztés Hitelkamat Egyéb Összes bevételi pénzáramlás Bevételek Támogatás Saját forrás Önerő Idegen forrás Hitel Egyéb idegen forrás Maradványérték értékesítés Nettó pénzáramlás Nettó halmozott pénzáramlás
1 -66 831 640 -67 374 000 542 360
2 -1 827 502 0 -1 827 502
3 -1 910 472 0 -1 910 472
4 -1 990 091 0 -1 990 091
5 -2 137 473
6 -2 119 618
7 -2 171 469
8 -9 350 951
9 -2 129 178
10 -2 106 215
11 -2 082 138
12 -2 057 034
13 -2 031 008
14 -2 004 177
15 -9 176 677
-2 137 473
-2 119 618
-2 171 469
-9 350 951
-2 129 178
-2 106 215
-2 082 138
-2 057 034
-2 031 008
-2 004 177
-9 176 677
66 831 640 -3 210 800 44 022 863 26 019 577 26 019 577 0
1 891 293 1 791 293 0 100 000 100 000 0
2 049 719 2 149 719 0 -100 000 -100 000 0
2 498 856 2 498 856 0 0
3 051 770 3 051 770
3 163 202 3 163 202
3 483 312 3 483 312
5 386 673 3 586 673
2 186 248 3 686 248
3 482 194 3 782 194
3 874 660 3 874 660
3 963 789 3 963 789
4 049 716 4 049 716
4 132 572 4 132 572
4 212 480 4 212 480
0
0
0
0
0
0
-300 000 -300 000 0
0
0
-1 500 000 -1 500 000 0
0
0
1 800 000 1 800 000 0
0
0
0
0
0
0
0
0 0
63 790 63 791
139 247 203 038
508 765 711 803
914 298 1 626 101
1 043 584 2 669 685
1 311 844 3 981 529
-3 964 277 17 251
57 070 74 322
1 375 979 1 450 301
1 792 522 3 242 823
1 906 754 5 149 577
2 018 708 7 168 285
2 128 395 9 296 680
-4 964 197 4 332 483
