Minőségirányítási program. Tündérkert Óvoda 1144 Budapest, Kántorné Sétány 9

Minőségirányítási program

Tündérkert Óvoda 1144 Budapest, Kántorné Sétány 9.

Készítette: Fonó Józsefné Dr. Lukácsné Kiss Erzsébet Hamza Ágnes Szabó Lajosné 2010 Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2009.09.15. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2013. november 30.

Napközi Otthonos Óvoda 1144 Bp. Kántorné sétány 9.

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

3 2009.

ÁLTALÁNOS RÉSZ Intézményi bemutatás Óvodánk 1982 óta működik Zuglóban. Az óvoda panel lakóházak körében helyezkedik el. Ékességünk a gyermekek minden igényét kielégítő játszóudvarunk. Nevelőtestületünk saját nevelési program készítésére vállalkozott. Döntésünket több éves óvodai gyakorlatunk tapasztalatai, valamint a szülők és az óvodapedagógusok körében végzett felméréseink alapján hoztuk meg. Fejlődőképes, innovatív testületünk, a magyar óvodapedagógia és pszichológia eredményeit alapul véve készítette el a saját nevelési programját az Óvodai nevelés alapprogramjával, a közoktatási törvénnyel és a gyermekvédelmi törvénnyel összhangban. Óvodánk eddigi értékei, valamint a szűkebb és tágabb környezet igényei alapján választottuk programunk fő vonulatának a kommunikációs nevelést. Óvodánk sajátos arculatát meghatározó elemek, melyeket az elmúlt évek során folyamatosan kiegészítettünk, az EU-s csatlakozásunk eredményeként a társadalomban, közoktatásban lezajló változásoknak, elvárásoknak megfelelően.

          

komplex kommunikációs nevelés rendszere egészséges életmódra nevelés beépítése a tevékenységek rendszerébe környezettudatos nevelés beépítése komplex kötetlen foglalkozások rendszere beszoktatás rendszere óvoda-iskola átmenet megkönnyebbítése homogén csoportszervezés hagyományaink integráció szegregáció mentesség egyenlő hozzáférés

Pedagógiai szemléletünket a pozitívumokra való támaszkodás elve, a nevelési ráhatások egységének elve, a követelés és tisztelet elve hatja át. Óvodai nevelésünk preferált alapelve a gyermeki személyiség optimális kibontakoztatása, védelme - a prevenció és a differenciált fejlesztés lehetőségeit alapul véve. Nevelésfilozófiánk - küldetésnyilatkozatunk Állandóan változó világunkban egy biztos alapot szeretnénk adni gyermekeinknek a humanista értékek, a környezettudatos magatartás, az erkölcsi magatartás normái, kulturális értékeink és hagyományaink tekintetében. Mindezeknek alapja a tökéletesen elsajátított anyanyelv, a kommunikációs nyitottság és képesség. A kommunikációs nevelésben rejlő lehetőségek következetes, folyamatos és fokozatos kihasználásával szeretnénk elérni, hogy az általunk nevelt gyermek:  személyisége az öröklődés, az érés és a környezet hármas egységét figyelembe véve kibontakozhasson  pozitív emberi tulajdonságokkal rendelkezzen, melyek a testre és a lélekre egyaránt kihatnak, javítják az emberi élet minőségét, szebbé értelmesebbé teszik azt. Számunkra fontos emberi tulajdonságok: - együttérzés - szeretet


4


2009.

- segítségadás - őszinteség - igazságosság - érdeklődés, - aktivitás - kreativitás - természet tisztelete 

Alakuló közösségi magatartásuk feleljen meg az élet kihívásainak. Az óvodai közösségben azokat a képességeket, készségeket kell fejlesztenünk, amelyek alkalmassá teszik őket egy kellemesebb társadalmi együttélésre: - az élet szeretete és védelme, - a mikro- és makro környezet védelme, - a másság elfogadása, - a tolerancia, - az empátia, -az ember szeretete és tisztelete.

 Kulturális magatartásuk alakuljon és fejlődjön. Az ember fejlődése során számos tapasztalatra és bölcsességre tett szert, a pedagógus pedig köteles ezeket megőrizni és átadni a jövő nemzedéknek. - kulturális értékek tiszteletben tartása - kulturális hagyományok ápolása - kultúra iránti érdeklődés - kulturális tolerancia A FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA A fenntartó minőségirányítási alapértékei 

Partnerközpontú működés biztosítása, melyben kiemelt szempont a gyermekközpontúság.



Az esélyegyenlőség biztosítása a szociokulturális háttér vagy sajátos nevelési igény miatt hátrányos helyzetűek számára.



Alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztése.



Az alapfeladatok ellátásában az eredményesség, a hatékonyság, a kiszámíthatóság, az átláthatóság biztosítása.



A működésben a jogszerűség, törvényesség biztosítása.



A minőségcélokhoz igazított ellenőrzés, mérés, értékelés.

Ezeket, az alapértékeket intézményünkre nézve is kötelezőnek valljuk. Az óvodánk fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatai Feladatok

Sikerkritériumok, várható eredmények:

Módszerek, eljárások:

Felelősök

Megvalósítá s időszaka, gyakorisága,



Az IMIP továbbfejlesztése és működtetése. Önértékelési eszközök adaptálása, eljárásrendek készítése

A továbbfejlesztett program koherens a törvényi változásokkal, az ÖMIP-pel. Ez alapján dokumentáltan működik az intézmény minőségfejlesztési rendszere. Indikátorok beépítése a A teljesítményértételjesítményértékelő kelés, minősítés rendszerünkbe. fejlesztési célú, a Jutalmazó-ösztönző minőségi rendszer működtetése. munkavégzés A nem pedagógus javítását, fejlesztését alkalmazottak minősítése szolgálja.

A gyermeki elégedettségmérés működtetése

Jogszerű intézményműködés biztosítása, különösen a gyermeki jogok érvényesítése. A gyermekek felvételénél

2009.

határidő: folyamatos

Szülői közösséggel való együttműködés, teljesítményértékelés, intézményi önértékelés, partneri lista bővítése

Óvodavezető, MTSZ vezető

Pedagógusok: munkaköri leírásból kiinduló, fejlesztő alapú, indikátorokkal kibővített, hierarchikus rendszerű, tevékenységcentrikus Alkalmazottak jutalmazó rendszere: eredménycentrikus hierarchikus rendszerű. A nem pedagógus alkalmazottak részére minősítő lap adaptálása. Munkáltatói kimutatások, éves munkaterv, felelősrendszer, megbízatások.

Óvodavezető, vezetőhelyettes MTSZ vezető

Pedagógusok 2009/2010. nevelési évtől a vezetői ciklus alatt minden alkalmazottra sor kerül évi egy alkalommal. Jutalmazási rendszer: évente meghatározott időpontban 1-2 alkalommal.

Biztosított a humánerőforrás racionális felhasználása, a dolgozók egyenletes terhelésének rendszere kialakult. A gyermekek Szóbeli közlés, elégedettsége nyitott mese, növekszik.

óvodavezető

folyamatos

Az óvoda törvényi szabályozókban megfogalmazottak szerint működik.

Óvodavezető, KAT elnök

folyamatos

óvodavezető

folyamatos

A jutalmazást igazságosnak ítélik az alkalmazottak.

Humán erőforrás gazdálkodás hatékonyságának növelése

5

Tájékozódás, tájékoztatás, információk biztosítása.

Intézményünkben nem Felvételi eljárás

Óvodapedagógu- Minden év sok március 31.


azonos feltételek mellett a zuglói gyermekek előnybe részesítése. A Kt. valamint a Fenntartó elvárásainak megfelelően az IMIP végrehajtásának értékelése minden nevelési év végén, valamint a nevelési év végén a munkatervben meghatározott valamennyi intézményi szintű feladat eredményességének értékelése. A prevenciós és differenciált fejlesztő munka erősségeinek, és gyengeségeinek feltárása, és továbbfejlesztése. A kommunikációs nevelés prioritása mellett kapjon kiemelt szerepet az egészséges életmódra nevelés és a környezeti nevelés.

Vizuális és zenei kultúra fejlesztése


6 2009.

csökken a zuglói gyerekek aránya Az intézmény partnerei elégedettek. A megvalósulás összhangban van az ÖMIP elvárásokkal.

MIP-ünkben tervezett és dokumentált prevenciós és differenciált fejlesztő munka rendje.

Mérések, értékelések

Differenciált fejlesztésben résztvevő szakemberek együttműködése, egyéni személyiség és kompetencia fejlesztés Biztosított az egészség A gyerekek és környezettudatos részére óvodán életmód, kívüli tapasztalatkommunikáció és szerzések, egészkooperáció magas ségvédő preventív szintű a szülőkkel, eljárások, szülői munkatársakkal. értekezletek, fóruDokumentáltan mok, fogadóórák, eredményeket érünk el nevelői értekezlea prioritásként tek, bemutatók, megjelölt területeken. hospitálások, továbbképzések, kulturális rendezvények

Óvodavezető, MTSZ vezető

Minden nevelési végén.

év

Óvodavezető, folyamatos óvodapedagógus gyermekvédelmi felelős, gyógypedagógus Óvodavezető, Folyamatos óvodapedagógus, pszichológus, gyógytornász, logopédus, színházfelelős, pályázatfigyelő


Hatékony felzárkóztatás a tanulási-, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek esetében, valamint különböző hátterű esélyegyenlőtlenségek csökkentése: diszkrimináció és szegregáció mentesség. Egyenlő hozzáférés biztosítása. Pontos és dokumentált diagnózis álljon rendelkezésünkre a gyerekekről, készüljön számukra fejlesztési terv, a felzárkóztatási szakasz végére kontrollmérési eszközzel dokumentáljuk az eredményt.

A gyerekek személyiségfejlődésének mérése, valamint a mérési eredményekre épülő egyéni fejlesztés tervezése, végrehajtás . A gyermekek fejlettségét mérő rendszer továbbfejlesztése, a mérési eredmények átlátható megjelenítése. (%) Továbbra is hatékonyan motiválni a nevelőtestületet a külső erőforrások, pályázatok megszerzésére.

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Biztosított a felzárkóztatás, az egyéni bánásmód elvének érvényesítése, valamint az esélyegyenlőtlenség csökkentése. A nevelőtestületben érvényesül az esélynövelő, valamint az egységesség elv.

7 2009.

Továbbképzések, belső képzések, . Fejlesztésüket szolgáló speciális programok alkalmazása. Hátránykompenzáció (alapítványi megsegítés) Együttműködés a Gyermekjóléti A diagnosztizált Szolgálat tanulási és munkatársával és a beilleszkedési zavarral Nevelési küzdő gyerekek tanácsadóval. lényegi fejlődést Logopédiai ellátás. mutatnak a Gyógytestnevelés felzárkóztatási időszak biztosítása. Pszicvégi méréseken. hológiai támogatás Az egyéb hátrányokkal küzdő gyerek eredményes fejlődése is mérhető. A nevelési –tanulási Belső szakaszok végén továbbképzések. intézményünkben a Ellenőrzésmérési- értékelési értékelés. szempontok egységesek, az értékelés átlátható, %-ban is jelölt.

Óvodavezető, folyamatos Gyermekvédelmi felelős, Nevelőtestület.

Óvodavezető minőségirányítási csoportvezető, óvónők

folyamatos

Az intézmény PR tevékenysége javul. Tárgyi és szellemi értékek gyarapodnak, az óvodai nevelés minősége fokozódik.

Óvodavezető, KAT elnök, MICS vezető, óvodapedagógusok

folyamatos

Ösztönzési rendszer működtetése pályázatírás, szponzorok keresése, képzések

Minőségpolitikánk Minőségfejlesztésünk legfőbb célja, hogy a reá vonatkozó törvényi és egyéb jogszabályok által a számára előírt feladatait, kötelezettségeit oly módon kívánja ellátni, hogy annak minőségszemlélete megfeleljen a helyi nevelési programunkban megfogalmazott céloknak és feladatoknak, a partnerek elvárásainak.



8 2009.

Intézményünk vezetése és dolgozói elkötelezettek a minőségfejlesztés iránt. Személyes szerepvállalásukkal biztosítani kívánják azt, hogy az intézmény tevékenysége feleljen meg a minőségügyi elvárásoknak. Ennek érdekében minőségcéljaink és a hozzárendelt sikerkritériumok: Célok Óvodai felvételnél azonos feltételek mellett, előnyben részesítjük a zuglói gyerekeket. Óvodánk törekszik arra, hogy mindjobban megismerje a partneri elvárásokat, és folyamatosan fejlessze a velük való együttműködést. Nevelési és tanulási tevékenységünk tervezésekor és végrehajtásakor alapelvként határozzuk meg a világos és áttekinthető feladat végrehajtást, az óvodára vonatkozó törvényekben és egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint. Az óvoda eljárásaiban a jogszabályi megalapozottság és szakszerűség mellett a gyermek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó megoldásokat alkalmaz. Az óvoda tevékenysége egyenletes minőségű, mely azonos feltételeket és szolgáltatásokat garantál a felhasználók számára. Pályázatokkal, szponzorokkal és óvodai alapítványunkkal hozzájárulunk az óvodai nevelés színvonalának emeléséhez. A kommunikációs nevelés prioritása mellett, kiemelten kezeljük az egészséges életmódra nevelést, a környezeti nevelést, vizuális és zenei nevelést valamint gondot fordítunk a prevencióra, a differenciált fejlesztésre és a kulcskompetenciák fejlesztésére. Gondot fordítunk a különleges bánásmódot igénylő gyermekek hatékony felzárkóztatására, fejlesztésére, az integrációra. Diszkrimináció és szegregáció mentesség, és az egyenlő hozzáférés biztosított.

sikerkritériumok Intézményünkben nem csökken a zuglói gyerekek aránya. Az intézmény partnerei elégedettek. A megvalósulás összhangban van az ÖMIP elvárásokkal. IMIP-ünkben, eljárásrendjeinkben dokumentáltan megjelenik a nevelési és tanulási tevékenységek világos és áttekinthető f tervezése. Az ellenőrzési jegyzőkönyvek alapján megállapítható a sikeres végrehajtás. Az óvoda törvényi szabályozókban megfogalmazottak szerint működik, eljárásainkban a gyermekek életkori sajátosságai az irányadóak. Intézményünkben azonos feltételek mellett egyenletes minőségűek a szolgáltatások,– garancia erre az intézményi eljárásrend. Az intézmény PR tevékenysége javul. Tárgyi és szellemi értékek gyarapodnak, az óvodai nevelés minősége fokozódik. Biztosított az egészség –, és környezettudatos életmód, kommunikáció és kooperáció magas szintű a szülőkkel, munkatársakkal. A prioritásként megjelölt területeken a gyerekek képességei, készségei fejlődést mutatnak IMIP-ünkben megjelenik a tervezett és dokumentált prevenciós és differenciált fejlesztő munka rendje. Alapítványunk támogatásával minden rászoruló, érdeklődő gyermek részt vesz a fizetős programokon.

1. VEZETÉS

A fejezet célja: A fejezet meghatározza azokat a felelősségeket és feladatokat, amelyek az intézményvezetés számára az intézmény irányításával és szervezésével kapcsolatosan rendszeresen, vagy folyamatosan felmerülnek.



9 2009.

Fogalom meghatározások: Intézményvezetés: E dokumentum értelmezésében a döntéshozó:  Az intézményvezető  Az intézményvezető-helyettes  KAT  A minőségügyi csoport vezetője  A munkaközösség vezető Jogi követelmények: Az intézményre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés. Jogszabálynak minősülnek itt az országos törvények, rendeletek, a fenntartó rendeletei és szabályozó dokumentumai, és az azok által az intézményben kötelezően előírt szabályozó dokumentumok. Stratégiai tervezés: A tervezési folyamat nagyobb (5 év, vagy annál hosszabb) távon történő alapelvek szintjén történő szabályozása. Ellenőrzés: Ellenőrzésnek tekinthető minden olyan eljárás, amely során előre meghatározott kritériumok meglétét vagy hiányát vizsgálja a szervezet. Kulcsszavai: megfelelés - nem megfelelés. Értékelés: Értékelés az az eljárás, amely előre meghatározott szempontok szerint számszerűsíthető, összehasonlítható indikátorokkal jelzi egyes intézményi tulajdonságok, teljesítmények mennyiségét, nagyságát ezzel fejlesztési irányokat meghatározva Rövidítések: Intézmény IMIP SZMSZ HNP MKK SZKK SZGY MJK PMD MGY MICS MK SZM SZMK

Tündérkert Óvoda Intézményi Minőségirányítási Program Szervezeti Működési Szabályzat Helyi Nevelési Program Minőségi Kézikönyv Szabályzatok Kézikönyve (minőségi dok.) Szabályzatok Gyűjteménye (óvodai) Minőségügyi Jegyzőkönyv Pedagógiai Munka Dosszié Módszertani Gyűjtemény Minőségügyi Csoport Minőségi Kör Szakmai Munkaközösség Szülői Munkaközösség

1.1. A JOGSZERŰ MŰKÖDÉS BIZTOSÍTÁSA Az intézményvezetés feladata arról gondoskodni, hogy az intézmény jogszerűen működjön. A vezetés felelős: 1. Az intézmény szabályozó dokumentumainak jogszabályi megfelelősségéért, és gondoskodik azok szükség szerinti frissítéséről.

10 Napközi Otthonos Óvoda 1144 Bp. Kántorné sétány 9.


2009.

2. A jogszabályok és belső szabályozások hozzáférhetőségéért, és gondoskodik azok nyilvánosságra hozataláról. 3. Azért, hogy az érintettek ismerjék a jogszabályi követelményeket és a belső szabályozásokat. 4. Azért, hogy az intézmény alkalmazottai, illetve az érintettek betartsák az őket érintő jogszabályokat, belső szabályozásokat. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő szabályzatokat adja ki: Az szabályzat száma 1.1.1. 1.1.2. 1.1.3.

Címe A jogszerű működés biztosításának szabályozása Közalkalmazotti szabályzat Belső ellenőrzési szabályzat

Dok. helye : SZKK SZGY SZGY

1.1.4. Gyakornoki szabályzat SZGY A fenti szabályzatokon kívül a területre vonatkozó szabályozást tartalmazó más dokumentumok Szabályozott részterület megnevezése Alkalmazottak tájékoztatása Szülők tájékoztatása

Hivatkozott dokumentum

Értekezletek szabályozása 3. Pontja Információ áramlás eljárási rendje Értekezletek szabályozása 1-2. Pontja HNP Házirend Dokumentáció kezelés Adatvédelmi és iratkezelési szabályzat Nyilvánosság, Tájékoztatás a HNP-ról, SZMSZ-ről, Házirendről hozzáférhetőség MIP A működés nyilvános- Különös közzétételi lista ságának erősítése

SZKK MKK SZKK SZMSZ SZMSZ MIP HÁZIREND

1.2. TERVEZÉSI STRATÉGIA Az intézményvezetés annak érdekében, hogy fejlesztéseit fókuszálja, tervezési stratégiát alakít ki. A stratégia célja, hogy hosszú távon dokumentáltan meghatározza a tervezési folyamatokat.

Ennek érdekében a vezetés 1. Megalkotja az intézmény minőségpolitikáját. Ezen belül gondoskodik arról, hogy az intézmény, saját filozófiáját meghatározó küldetésnyilatkozatot készítsen és fogadjon el. 2. Stratégiai fejlesztési irányokat határoz meg, amelyben rögzíti az intézmény fejlesztésének két fontos dimenzióját: kinek, azaz milyen partneri körnek, milyen szolgáltatást kíván nyújtani. A fejlesztési irány meghatározása a fejlesztési feladatokat is tartalmazza (elmozdulási irányok). 3. Éves munkatervet dolgoz ki, melyben mérhető minőségi célokat fogalmaz meg. 4. Gondoskodik a stratégia időszakos felülvizsgálatáról.



2009.

Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi szabályzatokat adja ki: A szabályzat száma 1.2.1.

Címe Éves munkaterv készítésének szabályzata

Dok.helye SZKK

A fenti szabályzaton kívül a területre vonatkozó szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott részterület Hivatkozott dokumentum megnevezése Fenntartói stratégia ÖMIP – Intézkedési terv Intézményi stratégia Alapító okirat, Küldetésnyilatkozat, (vezetői, intézményi) Vezetői pályázat, HNP, Továbbképzési terv IMIP

MKK. MKK -

1.3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK BIZTOSÍTÁSA Az intézményvezetés a kötelező szabályozásokon kívül (SZMSZ, Házirend, Közalkalmazotti Szabályzat) a folyamatos fejlesztés igényének megfelelve gondoskodik:  a minőségfejlesztés szervezeti feltételeinek megteremtéséről  a szervezeten belüli kommunikáció rendszerességéről és megfelelősségéről  szabályozza a szervezetben dolgozók egymáshoz való viszonyát. Ennek érdekében a vezetés: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Minőségügyi csoportot működtet, mely élére vezetőt nevez ki Munkaköri leírásokat készít. Meghatározza a belső kommunikáció formáit és szabályait. Minőségi köröket hoz létre. 4 évente elvégzi az intézményi önértékelését. Célokat, feladatokat határoz meg az intézmény működésének, fejlesztésének érdekében. A végrehajtást ellenőrzi, értékeli.

Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi szabályzatokat adja ki: A szabályzat száma 1.3.1. 1.3.2. 1.3.3. 1.3.4. 1.3.5. 1.3.6.

Címe MICS SZMSZ MK SZMSZ Intézményi önértékelés szabályzata Programbeválás vizsgálatának szabályozása Folyamatos fejlesztés szabályozása Intézkedési terv készítésének eljárási rendje

Dok.helye: MKK SZKK SZKK SZKK SZKK SZKK


1.3.7 1.3.8.

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Főiskolai hallgatók hospitálásának szabályzata Intézményi minőségirányítási program elfogadásának szabályzata

2009.

SZKK SZKK, IMIP

A fenti szabályzatokon kívül a területre vonatkozó szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott részterület Hivatkozott dokumentum megnevezése Munkaköri leírások Munkaköri leírások gyűjteménye

Személyi anyag

1.4. A VEZETŐI ELLENŐRZÉS A vezetés ellenőrzési rendszert vezet be és működtet az intézmény kulcsfolyamatait érintő területeken. Az ellenőrzéssel kapcsolatos alapvető követelmények: 1. Normativitás 2. Rendszeresség/tervezettség 3. Dokumentáltság A vezetőség a vezetői ellenőrzések rendszerét működtetve javító és/vagy megelőző intézkedéseket hoz, majd azok hatását kontroll ellenőrzésekkel méri. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi szabályzatot adja ki: A szabályzat száma 1.4.1.

Címe Belső kontroll rendszer szabályzata

Dok.helye: SZGY

A fenti szabályzaton kívül a területre vonatkozó szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott részterület Hivatkozott dokumentum megnevezése Belső szakmai ellenőrzés SZMSZ Éves munkaterv Szakmai munkaközösség éves munkaterve Alkalmazottak ellenőrzése Munkaköri leírás Belső etikai szabályzat Belső gazdasági ellenőrzés Pénzkezelési szabályzat Leltározási szabályzat Selejtezési szabályzat FEUVE szabályzat Kockázatértékelés szabályzata Kötelezettségvállalási szabályzat Szabálytalanságok kezelésének szabályzata Dokumentumok kezelése Adatvédelmi és iratkezelési szabályzat Vezetői ellenőrzési napló

SZGY Munkaterv Személyi anyag, SZGY SZGY

SZGY PMD



2009.

1.5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE 1.5.1. Az éves működés értékelése A vezetés az intézmény munkáját rendszeresen értékeli az elvégzett ellenőrzések, mérések, visszajelzések alapján. 1. Az éves munkaterv teljesítéséről való beszámoló (intézkedések, javítások, fejlesztések eredményei), 2. a vezetői ellenőrzés eredményei, 3. az időszakos mérések alapján képzett indikátorok, 4. a megváltozott belső és külső eredmények számbavétele 5. a partnerek folyamatosan gyűjtött visszajelzései segítségével történik. Nevelési év végi intézményi munka értékelése A nevelőtestület minden tanév végén értékeli  az intézmény nevelő és oktató munkáját,  a minőségirányítási program végrehajtását A nevelési év végi intézményi értékelést a pedagógusok, és a szakmai munkaközösségek beszámolói alapján az óvoda vezetője állítja össze. A nevelési év végi intézményi értékelést a nevelőtestület fogadja el. Minden nevelési év végén a Minőségirányítási Programot a nevelőtestület értékeli - a szülői közösség véleményét figyelembe véve. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézményünk szakmai célkitűzései és a napi gyakorlat folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület által elfogadott értékelést meg kell küldeni a fenntartónak. Önértékelést az intézményben 1-4 (rövid-, közép- hosszú távú terület) évenként, kell elvégezni. Az önértékelés célja, hogy az intézmény tárja fel erősségeit és fejlesztendő területeit. Ennek érdekében az intézmény vezetésének meg kell határozni az önértékelés eljárásrendjét és folyamatának szabályozását, amelynek ki kell terjednie:   

Az intézményi folyamatok eredményességére, hatékonyságára. A szervezeti kultúrának az intézmény küldetésével és stratégiájával való adekvátságára. A folyamatos fejlesztés elvének intézményen belüli megvalósulására.

Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi szabályzatokat adja ki: A szabályzat száma 1.5.1. 1.5.2. 1.5.3.

Címe Önértékelés szabályzata Programbeválás szabályzata Folyamatos fejlesztés szabályzata

Dok.helye: SZKK SZKK SZKK

A fenti szabályzatokon kívül a területre vonatkozó szabályozást tartalmazó más dokumentumok:



Szabályozott részterület Hivatkozott dokumentum megnevezése Pedagógiai munka Vezetői éves értékelés Dolgozói önértékelés Partneri igények beválásának Partneri igényfelmérés szabályzata értékelése sikerkritérium rovata Hosszú távú stratégia A vezetői intézményi értékelés

2009.

PMD. – SZKK Iktató

1. 5. 2. Fenntartói ellenőrzés A fenntartó 4 évenként ellenőrzi az intézmény működését. Az önkormányzati intézményértékelés területei:        Terület

HNP-ben meghatározott célok teljesülése Szakmai tevékenység eredményei Humánerőforrás, szervezetfejlesztés Feltételrendszer biztosítása gazdálkodás Hatékony működtetés Jogszerűség, törvényesség forma

Intézményértékelés átfogó

alkalom

végzi

A vezetői megbízás 4. Művelődési és Oktatási éve Osztály szempontjai szerint az intézményvezető

A vezetői megbízás éveihez igazodó átfogó vizsgálatok ütemterve Óvoda Tündérkert Óvoda

2009/10 2010/11 Gazdálkodá s

2011/12 Humán, szakmai, tanügyi, törvényességi, teljesítményértékelé s 1. 6. HUMÁN ERŐGAZDÁLKODÁS

2013/14 teljesítményértékelé s

Az intézményvezetés feladata arról gondoskodni, hogy az intézmény egyenletes színvonalú szolgáltatást nyújtson. Ennek érdekében a vezetés, felelős az 1. új dolgozók, 2. pályakezdők, 3. GYES-ről visszatérők



2009.

kiválasztási és betanulási rendje érdekében hozott minőségügyi szabályzatok működtetéséért. A jogi előírások mellett az intézmény gondoskodik arról, hogy:    

A dolgozók kiválasztása egységes szempontrendszer szerint történjen. Biztosított legyen, hogy az új munkatársak megismerjék az intézményi hagyományokat, a közösen kialakított és elfogadott értékeket, valamint a biztonságos munkavégzés szabályait és feltételeit.

Ennek érdekében az intézményvezetés az alábbi minőségügyi szabályzatokat hozta: 1.6.1. Az új dolgozók kiválasztásának szabályzata    

Üres állás meghirdetése a helyben szokásos módon, valamint a Kormányzati Személyügyi Központ honlapján. A HNP-ben megfogalmazott értékekkel bíró jelentkezők szóbeli meghallgatása, és a HNP megismertetése. Döntés az alkalmas óvodapedagógus személyéről. A kiválasztott óvodapedagógus értesítése.

Ezen túlmenően az új, és pályakezdő óvodapedagógusokra külön figyelmet fordítunk:    

Gyakornoki Szabályzat alkalmazása – mentor segítségével kezdi munkáját. Csoportba való beosztásnál tapasztalt szakember mellé kerülnek. Szakkönyvek, és szakmai folyóiratok ajánlása. Pályakezdő fiataljaink kísérjék figyelemmel a kerületi mentorhálózat munkáját, és vegyenek részt a mentorok bemutató foglalkozásain.

1. 6. 2. GYES-ről visszatérő kollégák munkába állásának, segítésének szabályzata. Célunk:  Képet kapjanak a GYES ideje alatt történt változásokról, (törvények, rendeletek, szabályok,)  Az újabb óvodai módszerek megismertetése.  Az óvodai eszköz- és könyvtárállomány bővülésének bemutatása.  Kísérjék figyelemmel a visszatérő kolléganők a kerületi munkaközösségek munkáját, és vegyenek részt a bemutatókon. 1. 6. 3. Új, vagy GYES-ről visszatért technikai dolgozók munkába állásának, segítésének szabályzata.  A visszatérő dolgozóval a változások, új szabályok megismertetése.  Az új dolgozót tapasztalt munkatárs mellé osztjuk be. 1. 7. TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS RENDSZERE (Kiinduló pontja a munkaköri leírás)  Egyéni teljesítmény megerősítése  Ösztönzéshez és jutalmazáshoz objektív szempontsor


 


2009.

Képzési / fejlesztési igények figyelembe vétele Az alkalmazott helyzetének és fejlődésének ismertetése

1. 7. 1. Pedagógusok, és vezető beosztású pedagógusok teljesítményértékelése Az óvodavezetés működteti a pedagógusokra korábban kipróbált, konszenzus alapján átdolgozott teljesítményértékelési rendszert, mely összhangban van az ÖMIP elvárásaival. A pedagógusok teljesítmény értékelése hierarchikus rendszerű, tevékenység-centrikus, indikátor rendszerrel kibővített a nevelőtestület döntése alapján. Célja: Az ÖMIP, az intézményi célok és az egyéni karriercélok összhangba hozása, kölcsönös erősítése, támogatása. Nincs direkt anyagi következménye. Meghatározó eleme a fejlesztés, a támogatás. A teljesítményértékelés periódusa: minden évben, minden pedagógus sorra kerül. 1.7.2. Intézményvezetői munka értékelése Terület Vezetői értékelése

Forma munka Vezetői önértékelés és Fenntartói értékelés

Alkalom A vezetői megbízás 4. éve

Végzi Intézményvezető Művelődési és Oktatási Osztály

1.7.3. Alkalmazottak jutalmazási, ösztönzési rendszere Célja: objektivitásra törekvő anyagi, erkölcsi elismerés - jól definiált szempontsor, pipalista alapján. A dolgozók ösztönzésére, jutalmazására korábbi években kidolgozott szempontsort (pipalistát) használunk, amelyet az alkalmazotti kör elfogadott. Hierarchikus rendszerű, eredmény centrikus értékelés. Periódusa: nevelési évenként 1-2 alkalommal, rögzített időpontokban ismétlődik. 1.7.4. Pedagógiai munkát segítő alkalmazottak minősítő eljárása OKM által közzétett minősítő lap adaptálása

A fentiek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi szabályzatokat adja ki: A szabályzat Címe száma ye: 1.7.1. Pedagógusok, és vezető beosztású pedagógusok teljesítmény értékelésének szabályzata 1.7.2. Intézményvezetői munka értékelés 1.7.3. Alkalmazottak ösztönző és jutalmazási rendszerének szabályzata 1.7.4. Pedagógiai munkát segítő alkalmazottak minősítésének

Dok.hel SZKK SZKK SZKK



2009.

szabályzata 2. A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA A fejezet célja A partnerek elvárásainak feltárása, elégedettségének és elégedetlenségének mérése, annak érdekében, hogy az intézmény működése egyre jobban közelítsen és feleljen meg az igényeknek. Fogalom meghatározások: Partner: Az intézmény partnerei ebben a dokumentumban azok a csoportok vagy intézmények, amelyek elvárásai és véleménye jelentősen befolyásolják az intézmény munkáját. 2.1. A PARTNEREK IGÉNYEINEK ÉS ELÉGEDETTSÉGÉNEK/ ELÉGEDETLENSÉGÉNEK MÉRÉSE Az intézmény kötelessége a partneri igények megismerése és mérése. Ennek érdekében az intézmény:  Azonosítja partnereit.  Meghatározza az igények és elégedettség, elégedetlenség felmérésének rendjét.  Az így nyert adatokat elemezi és megtervezi a vizsgálatra épített fejlesztendő területeket. Az intézményvezetés a következő minőségügyi szabályzatokat adja ki: 2.1.1. Partnerazonosítás szabályzata Cél: Az intézményünkkel kapcsolatban lévő partnerek adatai mindig, személytől függetlenül is (vezető óvónő, gazdasági ügyintéző, stb. hiányzása esetén) biztonságosan elérhetőek legyenek, ezáltal a kapcsolattartás illetve a működés zavartalanságát és folyamatosságát tesszük lehetővé. Felelős: A kommunikációs tábla változásainak figyelemmel kísérésének, aktualizálásának, naprakész pontosításának megjelenítése a minőségügyi csoport vezetőjének a feladata. Gyakoriság: A partneri kapcsolat aktualitásának felülvizsgálata megtörténik minden tanév elején, (szeptember-október) a felül év közben a visszajelzések alapján a szükséges módosítások is elvégzésre kerülnek. Folyamat:      

ötletbörze – partnerek összegyűjtése szelektálás mindazon valós partnerek felsorolása, akik az intézményünkkel kapcsolatban állnak. partnerek csoportosítása szorosságuk alapján (közvetett-közvetlen) partnerek hivatalos képviselőinek megnevezése, elérhetőségének megkeresése a partneri kapcsolattartó kijelölése, elérhetőségének megnevezése


   

18


2009.

az intézményünkben a felelősök megnevezése, kijelölése a kapcsolat működésének ellenőrzését ellátó személy megnevezése partneri kommunikációs tábla elkészítése elkészült kommunikációs tábla közzététele: vezető irodában házi telefonkönyv mellékleteként

2. 1. 2. Partneri igény felmérés szabályzata Cél: Rendszeres információgyűjtés a partnerek igényeiről, elégedettségéről, elégedetlenségéről annak érdekében, hogy intézményi célokat tudjunk megfogalmazni az intézmény fejlődése érdekében. 1

2

3

Teljeskörű

Kérdő- MICS ív tagjai

4

a.

b

Reprezentatív 30%

c

Óvodakezdés előtt: igényfelmérés Kiscsoport végén: elégedettség Középső csoport II. félév: elégedettség Nagycsoport II. félév:elégedettség Óvodai koordinátor

Játék, Saját nyitott óvónő mese,

100 100

5 Vezető: 4 évente, nevelőtestület, technikai sz.: 2 évente januárban évente

Kérdő- Csoport 65 ív óvónői

Évente: igényfelmérés: aug., Elégedettség: május

Interjú MICS tagjai Interjú MICS tagjai

3 évente januárban 3 évente januárban

e

igazgatók

1. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Mintavétel Felmérés módszere Felmérést végző személy Feldolgozás kritériuma %-ban Felmérés gyakorisága, határideje Érték, amely alatt a terület fejlesztendő

100 100

a. b c. d e.

6 Nevelőtestület és vezető: 4, technikai dolgozók: 60 %. 60 %

4-es

megjelölt területek

dolgozó gyermek szülő fenntartó iskola

Az előző oldalon lévő minőségügyi szabályzaton kívül a területre vonatkozó szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott részterület Hivatkozott dokumentum megnevezése Az intézményben folyó Klímatesztek,

MKK



Elégedettségi tesztek, Interjúk Javítandó területek ütemezése Intézkedése terv készítésének eljárási rendje

2009.

munka megítélése

SZKK

2. 2. KOMMUNIKÁCIÓ A PARTNEREKKEL Az intézmény kötelessége a közvetlen és közvetett partnereit tájékoztatni, kommunikációs csatornáit meghatározni. Ennek érdekében: 1. Szabályozza a panaszkezelés rendjét. 2. Szabályozza a partnerekkel történő kommunikációját. Ezen belül meghatározza:  az informálandók körét,  az információk áramlásának és frissítésének folyamatát, valamint azok felhasználását,  a kommunikációs csatornákat,  az érintettek bevonásának módját az információ terjesztésébe és felhasználásában. 3. Szabályozza az intézmény PR tevékenységét. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi szabályzatokat adja ki: 2. 2. 1. Panaszkezelés szabályzata Szabályozás célja: Az óvodai működés során bekövetkező partnerek közötti problémák kezelése megfelelő szinten, időben történjék. A konfliktusok helyben kezelése. Hatókör: Az óvoda minden dolgozója, a partnerek. Felelős: Intézményvezető, vezető-helyettes, csoportos óvodapedagógusok Dokumentumok, bizonylatok: Jegyzőkönyvek Határidő: Visszavonásig, illetve módosításig Folyamatleírás tartalma:      

A vélt, vagy valós problémát első fokon helyben kell rendezni a felek között. Ha a panasz nem megfelelő helyre érkezik, vissza kell utalni a megfelelő szintre. A panaszról a 2. szinttől (fokon) írásbeli feljegyzést kell készíteni. Türelmi idő kiszabása, amennyiben a probléma megoldása szükségessé teszi. A panaszkezelés rendjéről az érintetteket tájékoztatni kell. Az írásos panaszokat iktatás szabályai szerint meg kell őrizni (vagy külön dossziéban tárolni.)

Folyamatleírás szülői panasz esetében: Első szint



2009.

A panaszos a csoport óvodapedagógusához fordul panaszával. Amennyiben a probléma helyben megoldódik, az ügy befejezettnek tekinthető. Felelős: csoportos óvónő Határidő: megegyezés szerint Második szint Amennyiben a probléma nem megoldható, a pedagógus tájékoztatja az intézményvezetőt, aki mindkét felet meghallgatja. Egyeztetés írásban történik. Határidő: 10 munkanap Felelős: intézményvezető Harmadik szint Amennyiben a probléma intézményen belül nem megoldható, az intézményvezető továbbítja a panaszt a fenntartó felé. A sikeres megoldással vége a panaszeljárásnak. Határidő: 30 nap Felelős: Óvodai koordinátor Negyedik szint Amennyiben a panasz fenntartói szinten nem megoldott, a panaszos az oktatási jogok biztosához fordulhat. Az eljárásokat a hatályos jogszabályi előírások határozzák meg. Folyamatleírás alkalmazotti panasz esetében Első szint A panaszos közvetlenül azzal a munkatárssal rendezze problémáját, aki az ügyben érintett. Egyeztetés, megállapodás. Második szint Amennyiben a probléma nem oldódik meg az I. szinten, úgy a panaszos forduljon a közvetlen feletteséhez. (az óvodapedagógus az óvodavezetőhöz, technikai dolgozó a vezető-helyetteshez) Ez eljárásról írásbeli feljegyzés készül. Harmadik szint A vezető-helyettes továbbítja a panaszt, amennyiben nem oldódik meg a probléma. A vezető egyeztet a panaszossal. A megállapodásról írásbeli feljegyzés készül. Határidő: megegyezés szerint Felelős: intézményvezető Negyedik szint Amennyiben intézményen belül nem megoldott a panasz, úgy azt továbbítani kell írásban a fenntartó felé. Fenntartói meghallgatás, egyeztetés, sikeres megoldás esetén az ügy lezárul. Ötödik szint Sikertelen panaszkezelés esetén az alkalmazott bejelentheti panaszát az oktatási jogok biztosának. Az eljárásokat jogszabály rögzíti. Az óvodavezetés a panaszkezelési szabályzaton kívül az alábbi minőségügyi szabályzatot adja ki:


A szabályzat száma 2.2.2.


Címe Partneri kommunikációs táblázat

2009.

Dok.helye: MKK .

A fenti szabályzaton kívül a területre vonatkozó szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott megnevezése Kapcsolattartás

részterület Hivatkozott dokumentum

Szülői tájékoztatás Alkalmazottak tájékoztatása

Dokumentáció kezelése

HNP - Óvodánk kapcsolatrendszere - Érzelmi nevelés és szocializáció SZMSZ - Kapcsolatok rendje - Ünnepek és hagyományok rendje

HNP

Értekezletek szabályozása 1.2. pontja Házirend Különös közzétételi lista Értekezletek szabályozása 3. Pont Információáramlás eljárási rendje Munkaköri leírások

SZKK

Ügyviteli és iratkezelési szabályzat Adatkezelési szabályzat

SZMSZ SZKK MKK MUNKAKÖRI GYŰJT. SZMSZ SZKK

2. 2. 3. Az intézmény PR tevékenységének szabályozása Annak érdekében, hogy intézményünk a felhasználói körben minél ismertebbé váljon, és partnereink az óvodánkat egyre jobban megismerjék, az óvodavezetés az alábbi minőségügyi szabályozást hozta: Cél: Intézményünk jó hírének egyre szélesebb körben való ismertetése. Felelős: Intézményvezető

Feladatok: 1. Intézményünk minden évben megjelenteti az óvodáról szóló tájékoztatót, s azt a nyilvánosságra hozza. 2. Kiemelt óvodai rendezvényeinkre (Sportnap, Mikulás ünnep, Tündérkert Napok) intézményünk meghívja a fenntartó és partnerek közül azokat, akikkel szoros kapcsolatot tart. 3. Óvodánkba járó, ábrázolótevékenységben kiemelkedő gyermekek munkáit pályáztatjuk versenyeken. A díjazott gyermekek nevét a kerületi médiákban közzé tesszük. A pályamunkákkal díszítjük óvodánk folyosóját. 4. Az óvoda minden évben megköszöni a helyi médiákban a szponzorok, és a szülők támogatását. Kiemelt szponzorokat, és támogatókat egyénileg is köszönti a jeles napokon.



2009.

5. Betekintési lehetőséget biztosítunk óvodai életünkbe a főiskolai hallgatók hospitálása során – ezáltal a főiskolák is képet kapnak az óvodánkban folyó szakmai munkáról. 6. A pedagógiai szolgáltatók felkérésére bemutató foglalkozásokat tartunk. 3. NEVELÉS-OKTATÁS A fejezet célja: A fejezet meghatározza azokat a folyamatokat és szabályozásuk módját, amelyek a nevelő-oktató munka sikeressége, céljai elérése, megvalósítása érdekében kulcsfontosságúak. Fogalom meghatározások: Módszertani eszköztár és kultúra: Az intézmény nevelési programjának cél- és feladatrendszeréhez igazodó, a pedagógusok gyakorlati munkáját segítő elméleti vagy gyakorlati útmutatók, melyeket maguk a pedagógusok készítenek el, de szakirodalmi gyűjteményt is tartalmazhat. Önálló ismeretszerzés: A gyermek az ismereteit, tapasztalatait a játék, munka, tanulási tevékenység, és az óvodapedagógusok által szervezett óvodán kívüli programok során szerzi. 3. 1. A NEVELÉSI PROGRAM FEJLESZTÉSE Az intézmény feladata meghatározni, hogy - a kötelező foglalkozásokon kívül a partneri elvárásoknak, igényeknek megfelelően milyen kiegészítő tevékenységeket nyújtanak, - milyen rendszerességgel mérik, vizsgálják a program beválását, - mikor és milyen eljárással történik a program módosítása. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi szabályzatot adja ki: A szabályzat száma 3.1.1.

Címe Programbeválás vizsgálatának szabályzata

Dok.helye: SZKK

A fenti szabályzaton kívül a területre vonatkozó szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott részterület Hivatkozott dokumentum megnevezése Kiegészítő tevékenységek Csoportnapló Program teljesíthetőség Programmódosítás

Program teljesítés értékelése HNP

Szervezési feladatok PMD PMD



2009.

3. 2. MÓDSZERTANI KULTÚRA FEJLESZTÉSE A nevelőtestület/munkaközösség ajánlása alapján az intézmény meghatározza és összegyűjti a nevelő-oktató munkához szükséges módszertani anyagokat és kidolgozza azok használatának rendjét. A módszertani kultúra fejlesztésének érdekében vizsgálatokat végez a napi gyakorlatban használatos módszerekről és az intézményi nevelési-oktatási programnak megfelelően, fejlesztési projekteket készít, amelynek keretében ösztönzi a „jó gyakorlatok” elterjedését. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi szabályzatot adja ki: A szabályzat száma 3.2.1.

Címe Könyvtár- és eszköztár használatának szabályzata

Dok.helye: SZKK

A fenti szabályzaton kívül a területre vonatkozó szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott részterület Hivatkozott dokumentum megnevezése Munkaközösségek Munkaközösség éves terve tevékenysége Továbbképzés Középtávú továbbképzési program Éves továbbképzési terv Éves munkaterv – bemutató foglalkozások Módszertani segédanyagok Módszertani gyűjtemény

PMD SZGY PMD PMD MGY

3. 3. A TANULÁS TÁMOGATÁSA A nevelőtestület meghatározza és összegyűjti azokat a nevelési-fejlesztési módszereket, szabályzatokat, amelyeket használ, majd kidolgozza azokat az eszközöket, amellyel megismerhető a gyermekek ismeretszerzésének módja. A vizsgálat alapján kialakítja az egyes gyermekek tapasztalat-, és ismeretszerzését támogató technikákat, szabályozza a gyermekek egyéni képességfejlődésének folyamatát, ennek intézményi elvárásait.

Ennek érdekében az intézményvezetés a következő dokumentumokat adja ki: Szabályozott részterület Hivatkozott dokumentum megnevezése Differenciált fejlesztés Tanulási képességek fejlődésének tartalmi PMD és formai követelményei. Egyéni fejlesztési terv elkészítésének tartalmi és formai követelményei



Fejlesztés várható eredményei HNP

2009.

HNP

3. 4. AZ ALKALMAZOTTAK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A nevelőtestület meghatározza az óvodapedagógusok szakmai, és a technikai személyzet együttműködési fórumait, a találkozások gyakoriságát, a dokumentálás formáját és együttműködés eredményeinek értékelését, a következő táblázat szerint. Együttműködök köre

Fórumai

Gyakoriság

Dokumentálás

Óvped.-óvped.

Napi kapcsolat értekezletek

Éves munkaterv szerint, alkalomszerű „

jegyzőkönyvek

Technikai személyzettechn. szem. Vezető beosztott

„ Napi kapcsolat Értekezletek, Értékelő megbeszélések, fogadóóra

Munkaközösség- Szervezett vezető és tagok – megbeszéléseken és napi munkakapcsolatban

éves munkaterv szerint.

„

Értékelés

Vezetői értékelés, önértékelés „

Jegyzőkönyv, Vezetői értékelés, Ellenőrzési napló Ellenőrzési napló

alkalomszerű Évi négy alkalom

Jegyzőkönyv, MunkaközösségÉves munkaterv, vezető értékelése Éves beszámoló

vezetőség

vezetői megbeszéléseken Jegyzőkönyv havi egy alkalom

munkaközösségvezető - vezető

Ellenőrzési terv szerint

Éves munkaterv

nevelőtestület

napi gyakorlatban folyamatosan nevelői

Jegyzőkönyv

Értékelés szóban és a pedagógus teljesítményértékeléshez írásban



2009.

értekezlet Ennek érdekében az intézményvezetés a következő szabályzatokat adja ki: A szabályzat száma 3.4.1 3.4.2 3.4.3. 3.4.4. 3.4.5.

Címe Etikai szabályzat Dolgozói házirend Óvodai szokásrendszerek Értekezletek szabályozása 3.pont Szakmai munkaközösség együttműködésének, kapcsolat tartásának szabályzata

Dok.helye: SZGY SZGY MKK , SZGY SZKK SZMSZ IMIP SZKK

3. 5. A GYERMEKCSOPORT ELŐREHALADÁSÁRA VONATKOZÓ ÉVES PEDAGÓGIAI TERVEZÉS A nevelőtestület meghatározza a nevelési és tanulási tervek egységes formai és tartami követelményeit, a felülvizsgálat kritériumait. A nevelési-tanulási terveknek koherensnek kell lenni a helyi nevelési programmal. A tanulási és nevelési tervet egy évre készítjük, a tervezési időszak végén meg kell állapítani a %-os teljesültséget. A fejlesztés további feladatait, ennek megfelelően kell meghatározni. A csoportnapló beadási határideje: - szeptember 30. - június 15. Jóváhagyja: óvodavezető Szakmai munkát ellenőrzi: óvodavezető 3. 5. 1. Nevelés Az intézményvezető a nevelés tervezését a következő dokumentumok alapján szabályozza: Szabályozott részterület megnevezése Nevelési tervek elkészítése A nevelési tervek formai követelményeinek meghatározása Dokumentumok ellenőrzése

Hivatkozott dokumentum HNP MICS által elkészített formanyomtatványok

4., 7., 8.1, 8.2 Csoportnapló

Csoportnapló

Az int.vez. ellenőrző látogatása a csoportban c.fejezet

3. 5. 2. TANULÁS Az óvodavezető a tanulás tervezését a következő dokumentum alapján szabályozza: 3. 5. 2. 1. Éves tanulási tervek készítésének szabályzata: Cél: A tanulási terv készítésének tartalmi és formai követelményeinek, szempontjainak egységesítése.



2009.

Érintettjei: óvodapedagógusok Felelősök: óvodapedagógusok, vezető Dokumentumok: HNP, csoportnaplók Határidő: minden év szept. 30. Folyamatleírás: 

A csoport két óvónőjének közös munkája, akik a tervezésnél figyelembe veszik a gyermekek fejlettségét, a hozott kompetenciákat, tapasztalatait, otthonról hozott élményeit és az óvoda adottságait.



A tervezésnél az óvodapedagógusok megjelenítik a prevenciós- és differenciáló fejlesztő munkával kapcsolatos feladatokat, lehetőségeket.



Tervezés alapját a környezet megismerésre nevelés és az óvodai ünnepkörök adják. E két dologhoz igazítva tervezi meg a különböző foglalkozási ágak tartalmát. Így lehetőséget teremt 1-1 adott témán belül a többoldalú megközelítésre, minél több érzékszerv bekapcsolására,a kompetenciák fejlesztésére illetve a komplexitásra.



Az óvodai programunk specifikumának megfelelően az anyanyelvi és kommunikációs lehetőségeket minden területen ki kell használni, és tudatosan tervezni kell. Olyan, anyanyelvi játékokat kell összegyűjteni, amelyek jól felhasználhatóak, könnyen beilleszthetőek a különböző foglalkozási ágakba.



Fő profilunk mellett prioritást adunk az egészséges életmódra nevelés, és a környezeti nevelés területeknek valamint a vizuális- és zenei nevelésnek – ezeket kiemelten megjelenítjük a tevékenység- és feladatrendszerben, valamint az értékelésben.



A tanulási terveket a csoportnaplókban kell rögzíteni, az MICS által kialakított formai követelményeknek megfelelően. Itt kell jelezni azt is, hogy a kiválasztott „tananyag” mely könyvben, gyűjtésben található meg.



A vezető óvónő ellenőrzi a foglalkozási tervek tartalmát, majd MICS által készített dokumentum alapján értékeli azt. Az értékelő dokumentum a csoportnapló mellékletét képezi.



2009.

3. 6. A GYERMEKEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KÖZÖS KÖVETELMÉNYEK ÉS MÉRŐESZKÖZÖK MEGHATÁROZÁSA A nevelőtestület meghatározza az értékelés általános követelményeit, a mérési területeket, és a területenként használt mérőeszközöket. A mérések adatai értelmezésének szabályait, az eredmények hasznosításának módját. A gyermek fejlődésének nyomon követése Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét. Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét félévenként rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló • intézkedéseket, • megállapításokat, • javaslatokat. A szülő kérésére az óvoda, tájékoztatót készít a gyermek óvodai fejlődéséről, és amennyiben indokolt, javaslatot tesz a gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre (a továbbiakban: fejlesztési javaslat). A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda átadja a szülő részére. Időbeli hatálya: 2009/2010-es nevelési évtől Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi szabályokat adja ki: 3. 6. 1. Értékelés közös követelményei és mérőeszközök használatának szabályzata A szabályozás célja:  Rögzítse az értékelés és mérés azon elveit, amelyek biztosítják a gyerekek személyiségjogainak védelmét  Információt adjon a partnereknek a gyerekek jelenlegi teljesítményéről, fejlettségi szintjéről, fejlesztéséről, és az óvodapedagógus feladatairól. Hatókör: Nevelő testület Óvoda pszichológus Szülők A folyamat dokumentumai: HNP Anamnézis lap Csoportnapló Fejlődési napló: egyéni fejlettségmérő lap, fejlesztési terv Folymatleírás: A gyermek értékelése a HNP szellemiségét követve, mindig pozitívumokból kiinduló, az eredményekre épített legyen. Azt kell kiemelni, ami jó, ami sikeres, amire képes, ezekre építve kell a gyermekeket ösztönözni, serkenteni, fejleszteni. Az értékelés a tevékenység végzésére vonatkozzon. Az értékelés nem sértheti a gyermek önérzetét, személyiségjogait.



2009.

A gyermek mérését az adott csoport óvodapedagógusa végzi, megszokott környezetben, megfigyelés módszerével. Alapértékként vesszük figyelembe a gyermek saját üteme szerinti fejlődését, önmagához viszonyított fejlesztését, mérését. A nevelő-oktató munka eredményességének mérési szabályozása A csoportos óvodapedagógusok a tanévnyitó értekezleten kézhez kapják az MICS által elkészített fejlettségmérő lapokat.. Ezeknek a tárolási helye a csoportszobában, a fejlődési naplóban található. A mérés évente két alkalommal történik Az első mérést mini- és kiscsoportban október 30-ig, középső és nagycsoportban október 15ig kell elkészíteni. A második mérést április 15-ig készítik el az óvodapedagógusok. Egyéni fejlesztőtervet abban az esetben kell készíteni, ha a gyermek különleges gondozást igényel, diagnosztizált, és dokumentált tanulási, beilleszkedési zavarral küzd, illetve szociokultúrális hátránya van - vagy fejlődésében stagnálás, visszaesés tapasztalható. Ezen kívül a nevelési tanácsadó véleménye alapján, illetve szülői kérésre készítünk fejlesztési tervet. Fejlesztés esetén a fejlesztendő területet, a feladatokat, a módszereket, a mérést követő fogadóórán a szülőkkel ismertetni kell. A felzárkóztatási szakasz végén kontrollmérést készítünk, dokumentáljuk a gyermek állapotát, a lényegi fejlődést. A nevelő-oktató munka méréséért, és a fejlesztésért, az óvodai csoport mindkét pedagógusa felelősséggel tartozik. Szükség esetén munkájukba bevonhatják az óvoda pszichológusát, logopédusát,az utazó gyógypedagógust, valamint a szakvizsgázott fejlesztőpedagógusainkat. Fejlesztő terveket a fejlődési napló részeként külön lapon kell rögzíteni. Nevelési év június 10-ig a csoportos óvodapedagógusok összesítik a mérési eredményeket, és összegző értékelést készítenek a fejlődés és fejlesztés eredményeiről. Ezt az intézményvezetőnek át kell adni, aki az éves munka értékelésénél felhasználja. 3. 7. ÓVÓ-VÉDŐ FUNKCIÓ MŰKÖDTETÉSE Intézményünkben a gyermekek testi-lelki védelme érdekében az alábbi tevékenységeket működtetjük: 3. 7.1.Egészség- és mentálhigiénés védelem  Gyermekorvosi ellenőrzések  Fogorvosi ellenőrzések  Iskolai előtti látás- és hallásvizsgálat  Logopédiai hálózat  Óvodapszichológusi hálózat  Utazó gyógypedagógiai hálózat  Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat A gyermekeket veszélyeztető okok elhárítása érdekében az intézményünk számára lehetővé válik, hogy amennyiben a pedagógiai módszerekkel eredményt nem tudunk elérni, együttműködjünk a gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal, illetve bizonyos kérdésekben az oktatásügyi hivatallal. E folyamat működése érdekében az alábbi szabályzatot hoztuk:

Szabályozott megnevezése

részterület Hivatkozott dokumentum

Dok.helye:


Gyermekeket okok


veszélyeztető gyermekjóléti szolgálattal kapcsolattartás szabályzata.

2009.

történő SZGY IMIP

3. 7. 2. Biztonságvédelem Módszerek meghatározása, amelyekkel folyamatosan figyeljük az eszközök, infrastruktúra állapotát a gyermekek és a dolgozók egészsége és balesetvédelme érdekében. A területre vonatkozó szabályozást tartalmazó dokumentumok: Szabályozott részterület Hivatkozott dokumentum megnevezése Gyermekek, alkalmazottak Tűzvédelmi Szabályzat baleset- és egészségvédelme Munkavédelmi Szabályzat FEUVE HACCP Gyermek balesetvédelmi szabályzat

Dok.helye: SZGY SZGY SZGY SZGY Csoportnapló SZKK

Érvényességi záradék 1. A Minőségirányítási Program hatályba lép: A Fenntartó jóváhagyásával 2. A Minőségirányítási Program hatályossága: Törvényi rendeletmódosítás, illetve fenntartói határozat módosítás által előírt feltételek szerint, ennek hiányában 2013. november 30. 3. A Minőségirányítási Program végrehajtását évente értékeli a nevelőtestület és a szülői szervezet. 4. A Minőségirányítási program módosításának lehetséges indokai:  szervezeti átalakítás 

ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol



belső ellenőrzés tapasztalatai alapján, alkalmazotti közösségi véleményezéssel részterületek módosítása



fenntartói vizsgálat alapján

5. Előírás a program módosítása előterjesztésére: 

írásos előterjesztés az óvoda vezetőjének



részleges szóbeli előterjesztés alkalmazotti értekezleten

6. A Minőségirányítási program elfogadása a nevelőtestület át nem ruházható jogköre. Budapest, 2009. szeptember. 15.

P.H. ……………………………….. Vezető aláírása

Minőségirányítási program. Tündérkert Óvoda 1144 Budapest, Kántorné Sétány 9

Recommend Documents