ZÖLD LURKÓK ÓVODA 1144 Budapest, Füredi park 6. Telefon: 06-70-675-2999 email:
[email protected] web: www.zoldlurkokovoda.hu
2015. TÉL
1
Programjaink: December: December 3. (csütörtök) - Úszás pótlás Indulás 8:35!) December 4. (péntek) - Mikulás December 8-9. (kedd, szerda) - Ebédbefizetés December 10. (csütörtök) - Teknős és Pillangó csoport színházi előadásra látogat December 12. (szombat) - Munkanap December 17. (csütörtök) - Karácsony December 24. (csütörtök) - Pihenőnap December 28. (hétfő) - Január 1. (péntek) - Zárva tart az óvoda, Nyitás 2016. Január 4-én, hétfőn.
Január: Január 4-én (hétfőn) nyit óvodánk Január 6-7-én, (szerda, csütörtök)7-10 óráig Ebédbefizetés Ovi farsang január 27-én (szerdán) Angol nyelv minden kedden és csütörtökön Foci minden kedden és csütörtökön, Delecató minden hétfőn és csütörtökön Rock and roll minden szerdán A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontjairól a csoportok faliújságjain találnak információkat!
Február: Február 10-11-én, 7-10 óráig Ebédbefizetés Angol nyelv minden kedden és csütörtökön Foci minden kedden és csütörtökön, Delecató minden hétfőn és csütörtökön
2
Téli versek, mesék
Mester Györgyi: A boldog hóember Leesett az első hó. És nemcsak szállingózott, hanem rögvest annyi hullott belőle, hogy vastag, hófehér dunnával fedte be az erdő minden zegzugát. Látva ezt, nyúlanyó nem engedte ki játszani a kis nyulacskákat, mivel attól tartott, ugrándozás közben belevesznének a mély hóba. Őzikének éppen a hasa aljáig ért a hó, ő is csak nagy nehezen lábalt ki belőle. Egyedül medvekoma tudott volna gond nélkül átgázolni a hótorlaszokon, de ő meg észre se vette, hogy talpig fehér ruhát öltött az erdő, mivel már jó ideje téli álmát aludta a barlangjában. Hófehér nyugalom ereszkedett a tájra, melyet csupán az élelmet kereső harkály időnkénti kopogtatása tört meg. Egy nap azonban másféle zaj verte fel az erdő sűrű csendjét. Fejszecsattogás és élénk kurjongatás, mellyel a favágók munkára buzdították magukat a fogcsikorgató hidegben. Míg dolgoztak, nem fáztak, azonban amikor az elemózsia elfogyasztására letelepedtek a kivágott farönkökre, elkelt egy kis meleg. Gyorsan nagy farakást hordtak össze, alágyújtottak, és körbeülték. A jóféle itókával töltött kulacs kézről-kézre járt, eddegéltek, beszélgettek. A lobogó tűz megvilágította az arcukat, csillagocskákat lopott a szemükbe, melengette a kezüket és a szívüket, ezért jókedvre derültek. Nótázgattak, tréfákat meséltek, egymás szavába vágva, örömmel töltötték a pihenőidőt. A két legfiatalabb favágó, megelégelve a tétlenséget, egyszer csak felugrott, és a tűztől távolabb elkezdték gyúrni a havat. Kis idő múlva, jókora hóember emelkedett a tisztáson. Az építők egyike az elemózsiás tarisznyájából egy sárgarépát kotort elő, amit az édesanyja csomagolt a kenyér mellé, mert tudta, hogy szereti. Most lemondott róla, hiszen mit ér egy hóember, ha nincs orra? A szeme helyére két, már kihűlt faszéndarabot illesztett. Igazán helyre hóember lett belőle! A munka a kis pihenő után tovább folyt, a kivágott fát szekérre rakták, majd a favágók haza indultak. 3
A hóember egyedül maradt. A hatalmas máglya még mindig nem aludt ki, a tűz parázslott, apró, piros lángnyelvek libegtek az enyhe szélben. Ekkor eszébe jutott, hogy a favágók milyen boldogan, jókedvűen ülték körül a tüzet. Bizonyára ez a szép, fényes, piros farakás tette őket ilyen boldoggá - gondolta. Addig-addig fészkelődött, mígnem hatalmas gömb hasán billegve, sikerült odajutnia a tűzhöz. Amint a máglya közelébe ért, egyből valami jóleső melegség árasztotta el. Arcán és testén apró vízerecskék jelentek meg, amelyekben, mint a favágók szemében, ott csillogott a tűz piros lángja. Kicsit összébb ment, de észre sem vette, mert úgy érezte, a tűz finom melege őt is boldoggá tette, mint a favágókat. Csak bámulta a parázsból ki-kiröppenő, csodaszép szikrákat, lenyűgözte az apró lángocskák kecses tánca… Megvirradt. A favágók kurjongatása ismét betöltötte az erdőt. Munkára készen érkeztek a tisztásra, és igencsak elámultak azon, hogy az előző nap rakott máglya még nem hamvadt el teljesen. A fiatal favágók egyből a hóembert keresték, de sehol sem látták, holott éjszaka nem enyhült a hideg, sőt, még egy kicsit a hó is szállingózott. A lassan kialvó, de még mindig parázsló tűz mellett csupán egy darab sárgarépát, és két széndarabot találtak…
Színezd ki a boldog hóembert!
4
Téli ünnepkör:
Advent Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé. Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét. Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal, eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak: • Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit); • zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény); • Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya); • Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).
5
Mikulás A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, ezért a későbbi korokban a népi vallásosság hatására kialakult ajándékosztó püspöksüveges Mikulás előképének és mintájának tartják. Szent Miklós története és hagyománya a Legenda aurea-ban fennmaradt legendakincsből épült fel. A szent legendája szerint a püspök városában egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak. Miklós a myrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába.
6
Karácsony
A karácsony keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek Annak ellenére, hogy a karácsony egy tradicionális keresztény ünnep, sok nem-keresztény ember ünnepli világszerte a szeretet ünnepeként. A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, a különböző mintázatú üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, girlandok, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése. Karácsonyi ünnepi vacsora régen: A karácsonyi asztal a néphagyományban fontos szerepet játszott az ünnepkor. Mind az asztal díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. A karácsonyi abroszt az év során még általában vetőabrosznak használták (ebből vetették az első gabona magvakat, hogy bő termés legyen.) Az asztalra gabona magvakat helyeztek, ebből adtak a baromfiknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve. A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek. Az ételek közül előnyben részesítették azokat, amelyek bőséget, jó termést ígértek a háziaknak. Innen a bab, borsó, lencse, mák, dió, hal a (halpikkely miatt) megjelenése a karácsonyi asztalon. A fokhagyma az egészséget, a méz (mézesbáb) az élet édességét jelképezte. A kalácsból, almából az első falatokat szétosztották egymás között, hogy a család mindig összetartson. A karácsonyi morzsát összeszedték, és az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek, de jó volt betegek 7
gyógyítására, rontás elűzésére is. Sok helyen este az asztalt nem szedték le, hogy a betérő kis Jézus ne maradjon éhes. A paraszti étkezési szokások alapjai ma is megtalálhatók karácsonyi étrendünkben. Gyakoriak a halból készült ételek, de angolszász befolyásra elterjedt a pulyka is. A borleves egyértelműen a nagypolgári étkezési kultúra része, a mákos guba viszont a paraszti hagyományból ered, csakúgy, mint az elmaradhatatlan beigli (a diós, mákos kalács).
8
Farsang A farsang vízkeresztkor (január 6.) kezdődő és hamvazószerdáig (változó időpont) tartó, évszázadok óta évente megismétlődő ünnepsorozat, nagyon gazdag szokáshagyománnyal. Megelőzi a karácsonyi ünnepkör, és követi a húsvéti ünnepkör, pontosabban annak kezdete, a húsvétot megelőző 40 napos böjt. A hagyományok szerint ez az önfeledt mulatozás, dús lakomák időszaka, amikor búcsúzunk a téltől és köszöntjük a tavaszt. A farsang a párválasztás időszaka is volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt. A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. Ezt egy napra felfüggesztve, torkos csütörtökön elfogyasztották az összes maradék ételt.
9
Farsangi fánk recept Hozzávalók • • • • • • • • • •
Hozzávalók: 50 dkg liszt 3 dkg élesztő 4 tojássárgája 10 dkg margarin 10 dkg cukor 1 csomag vaníliás cukor kb. 3 dl tej 1 evőkanál rum fél citrom reszelt héja
Elkészítés: Az élesztőt egy kevés cukorral és kb. fél deci tejjel felfuttatom. A lisztet, a tojássárgával, a vaníliás cukorral és a maradék cukorral összekeverem, majd a felfuttatott élesztőt is hozzáöntöm. Annyi langyos tejjel, amennyit felvesz, összedagasztom. Amikor már szép hólyagos, az olvasztott margarint is hozzádagasztom. Kevés liszttel meghintem, aztán meleg helyen duplájára kelesztem. Miután megkelt, lisztezett deszkára öntöm, és sodrófával kb. hüvelykujjnyi vastagságúra nyújtom. Fánkszaggatóval kiszaggatom, majd a maradékot újra összegyúrom, és újra szaggatom. Mikor elfogyott a tészta, még egy negyed órát kelesztem a nyers fánkokat. Addig egy lábasban olajat hevítek, és amikor már jó meleg, a fánkokat 10
beleteszem. Először fedő alatt kis lángon sütöm, majd megforgatom, és nagy lángon, de fedő nélkül sütöm. Így lesz szép szalagos a fánk. Porcukorral és lekvárral kínálom!
Bartos Erika: Farsang Fagyos téli februárban Farsang volt az óvodában. Beöltöztem katicának, Pettyes szárnyú bogárkának. Méhecskével táncot jártam, Sok-sok vidám jelmezt láttam! Elmesélem mindet sorba’, Mintha te is láttad volna! Szarvasbogár szarvat hordott, Pillangóval forgolódott. Varázslónál varázspálca,
Térdig ért a nagy szakálla.
Szirmaival hajladozott.
Kerek volt a focilabda, Lejtőn gyorsan legurulna!
Az orvosnál volt egy táska, Betegeket megvizsgálta.
Cinegének kék a szárnya, Feje búbján bóbitája. Tűzoltó a tüzet oltja, Poroltóját hátán hozta.
Napocskának sugarában Gyönyörködtünk mindahányan.
Űrhajós is járt a bálban, Tiszta fehér űrruhában.
Pöttyös kalap volt a gombán, Gallért viselt a kabátján.
Kéményseprő létrát hozott, Elefánttal barátkozott.
Eljött a kis teknősbéka, Zöld volt minden ruha rajta!
Százszorszép csak illatozott,
Volt egy matróz vasmacskával,
11
Integetett kalapjával.
Ezüstszínű kardot cipelt.
Királylánnyal kergetőzött!
Ördög is volt vasvillával, Fogócskázott Piroskával!
Piros volt a bohóc orra, Fekete a három gombja.
Boszorkány a seprűnyélen, Égen szárnyalt, feketében!
Brummogott a barnamedve: Mézet enni volna kedve!
Fehér volt az angyal szárnya, Csillogott a glóriája!
Táncosnőnek ezer fodra Pörgött a nagy vigalomba’!
Mosolygott a kicsi törpe, Hableánnyal táncolt körbe.
Egy kis vitéz pajzsot viselt,
Szakácsmester krumplit főzött,
Ettünk, ittunk, jól mulattunk, Körbeálltunk, táncot roptunk! Elfáradtunk mind a táncban, Februári maszkabálban!
Farsangi jelmezek
Minden Családnak boldog, szeretetteljes ünnepet kíván a Zöld Lurkó Óvoda 12
