ZÖLD LURKÓK ÓVODA 1144 Budapest, Füredi park 6. Telefon: 06-70-675-2999 email:
[email protected] web: www.zoldlurkokovoda.hu
2016 TÉL
1
Téli programjaink
December December 6. : Mikulás látogatása óvodánkban December 16. : Gézengúz együttes előadása December 19. : Gyermekkarácsony, karácsonyi műsor az óvodában
Január Január 2. : Nyit az óvoda, összevont ügyeleti csoport Január 3. : A 2017.-es tanév kezdete Januárban a nagycsoportosok iskolalátogatásra járnak.
Február Február 8. : Kolompos együttes koncertje Február 10. : Óvodai farsangi ünnepség Február 15. : Természetbúvár szakkör a nagycsoportosoknak
2
Téli mese Petrolay Margit: Sürgős levél Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy rengeteg erdő. A rengeteg erdő kellős közepén állt egy kidőlt-bedőlt kis házikó. Ebben a házikóban lakott a Télapó. Nagyon-nagyon öreg volt már Télapó, a szeme is rossz volt, a lába is fájt időváltozáskor, hát csak üldögélt a kidőlt-bedőlt házikóban, és azzal mulattatta magát, hogy számlálgatta, hány nap van egy esztendőben. Már száz éve, hogy belekezdett, mégsem tudott a végére járni, mert mindig odavetődött valaki, és megzavarta a munkájában. - Kipp-kopp! Itthon vagy-e, Télapó? - Itthon. Hogyne volnék itthon! Hát egy kis cinke állt az ablak párkányán, az kopogtatott az ablakon. - Éhes vagyok, Télapó. Nem adnál egy kis szotyolamagot? Majd ősszel megadom. Máskor megint a nyulacska kopogtatott az ajtón. - Kipp-kopp! Itthon vagy-e, Télapó? - Itthon. Hogyne volnék itthon! - Eressz be, Télapó! Elfogyott a tüzelőm, és fáznak a kis gyerekeim. Majd hozok neked húsvétra szép hímes tojást. Mit volt mit tennie? Előkereste a szotyolamagot, ne éhezzen szegény madárka, kinyitotta az ajtót, meg ne fázzanak szegény kis nyulacskák. Aztán újból hozzákezdett a számláláshoz, mert közben elfelejtette, hol is tartott már, s elölről kellett kezdenie… - No, de most már nem hagyom magam többé megzavarni – mérgelődött Télapó –, megszámlálom, ha addig élek is. Egy, kettő, három, négy… - mondogatta csendesen magában, és már el is jutott talán háromszázig, amikor ismét bezörgetett valaki az ablakon. - Ki van kint? – szólt ki mogorván Télapó. – Ki háborgat megint fontos dolgomban? - Én vagyok, a postás bácsi! – hallatszott kívülről. – Levelet hoztam Télapónak. Erre már mégiscsak ki kellett nyitni az ajtót. - Nagyon fontos levelet hoztam – mondotta a postás bácsi. – Az van ráírva: Sürgős! Tessék hát sürgősen elolvasni! - Könnyű azt mondani! – dörmögte Télapó. – Nem látom ám én az ilyen bolhabetűket. - No, majd én segítek! – ajánlotta a postás bácsi. Kibontotta a levelet, és elolvasta, ahogy ott állt, szép sorjában: 3
„Kedves Télapókám! Gyere el hozzám, mihelyt lehet! Fontos dologban kell beszélnem veled! Csókol: Lacika!” Mit tehetett Télapó? Felhúzta a meleg csizmáját, amivel hét mérföldet lehet egyszerre lépni, belebújt a bundájába, fejébe nyomta a prémes sapkáját; éppolyan volt most, mint egy falusi bakter. Becsomagolt magának egy kis útravalót, előkereste a vándorbotját, és elindult hetedhét országgá. Ment, mendegélt a rengeteg erdőben, hát egyszer csak összetalálkozott a cinegével. - Hej, cinege madaram, meg tudnád-e mondani nékem, merre lakik Lacika? - Hogyne tudnám, Télapókám! Menj csak mindig jobbra ebben a rengeteg erdőben, arra lakik Lacika! Ment, mendegélt Télapó, amerre a kis cinege mondta, hát egyszer csak kiért egy nagy, virágos rétre. „Hát most ugyan merre tartsak?” – gondolta magában, és akkor hirtelen megpillantotta a mezei nyulacskát, amint éppen futni tanította a kisfiát. - Hej, te nyulam-bulam, meg tudnád-e mondani nékem, merre lakik Lacika? - Hogyne tudnám, Télapókám! Menj csak mindig balra ezen a nagy, virágos réten! Arra lakik Lacika. Ment, mendegélt Télapó, amerre a nyulacska mutatta néki, hát egyszer csak elért egy nagy tornyos város szélére. A nagy tornyos város szélén szerencsére összetalálkozott a postás bácsival, amint éppen munka után hazaballagott. - Ugyan, kedves postás bácsi, meg tudnád-e mondani nekem, merre lakik Lacika? - Hogyne tudnám, Télapókám! Menj csak szépen egyenesen ebben a nagy tornyos városban, míg egy icipici utcába nem érsz. Abban az icipici utcában lakik Lacika. Fáradt volt Télapó, útravalója is elfogyott már, mire megtalálta az icipici utcát. Be is esteledett, mire egy toronymagas házban megtalálta a kisfiút. - Jaj, talán már alszik is Lacika, hiszen öreg este van már! – gondolta Télapó, és óvatosan csengetett, hogy fel ne ébressze Lacikát. - Itt lakik Lacika? – kérdezte nagyanyótól, aki ajtót nyitott neki. - Itt lakik, itt lakik! – felelte nagyanyó. – Tessék besétálni! Lacika már ágyban volt, mert egész nap csak Télapót várta, és elfáradt a sok várakozásban. Mégis megörült, amikor meglátta az ajtóban Télapót. - Jó estét, Télapó! De régen vártalak! Jó, hogy megérkeztél! - Jó estét, Lacika! De sokáig jöttem, amíg ideértem! Nagy rengeteg erdőn, virágos, nagy réten! Hetedhét országot végiggyalogoltam, mind megettem, ami útravalót hoztam.
4
- Jaj, kedves Télapó, de jó, hogy eljöttél, nagy tornyos városban, hogy el nem tévedtél! – kiáltotta Lacika örömmel, és helyet csinált Télapónak az ágya szélén. - Nagyon fontos dologban kell veled beszélnem. - Mondd csak, mondd, galambom! – mosolygott Télapó. - Tudod, Télapókám…, de hajolj közelebb, a füledbe súgom, mert nagy titok, amit mondok neked. Nagyanyókám vett egy szánkót karácsonyra, de a pénzéből már nem futotta – hóra. Hó nélkül a szánkó nem ér egy fagarast; hozzál nekem sok-sok jó ropogós havat! - Jól van – bólintott Télapó –, hozok neked, Lacikám, mert olyan szép levelet írtál nekem. Most csak feküdj le szépen, és aludj, mert elmondták már az esti mesét is a rádióban. Le is feküdt Lacika, szemét is behunyta, el is aludt nyomban. Télapó meg éppen csak erre várt, szép lábujjhegyen kiosont a szobából, halkan becsukta maga mögött az ajtót, hogy meg ne zavarja a kisfiú álmát, és elindult a csendes éjszakába. Amerre ment, csillagos hó hullt az utakra, városra, tornyos nagy házakra. Hó hullt a mezőre, rengeteg erdőre, és a puha hóban senki sem hallotta lépteinek zaját. De reggel, mikor felébredtek a gyerekek, s kinéztek az ablakon, örömükben felkiáltottak: - Esik a hó! Esik a hó! Lacika nem szólt semmit, csak mosolygott, mert ő már tegnap este tudta, hogy itt járt a Télapó.
5
Téli versek
BARTOS ERIKA: TÉL Hófehér a város, Lehullott a hó, Jégcsap csüng az ágon, Befragyott a tó. Sapka nőtt a házon, Sapkát hord a kút, Hósapkás az autó, Jégtükör az út. Jégvirág a fákon, Csillogó a táj, Nagykabátba bújok, Nyakamban a sál. Szaladok a dombra, Csiklandoz a szél, Fürgén fut a szánkó, Gyönyörű a tél!
KOVÁCS BARBARA: HÓKIRÁLYNŐ PALOTÁJA Szikrát szór a jégpalota, csipkés, díszes, csodaszép, puha hó a szőnyeg benne, minden falán téli kép. Jégpalota minden fala jégből van, és égig ér, tetejének takarója csillogó- szép fehér dér. Ablakai ködből vannak, összes dísze jégvirág, ott kinézve mindig látod, milyen télen a világ. Hókirálynő éldegél itt, hópihékkel játszogat, hófelhőket küldöz szerte, mesél téli álmokat.
6
Színezd ki a hókirálynőt!
7
Téli ünnepkör ADVENT Az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott (Jézus negyven napig böjtölt a pusztában), ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hétre rövidítette. A keleti keresztények ma is január 6-án ünneplik karácsonyt. Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére jártak. Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének nevezték. Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat. Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a hagyomány gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét.
MIKULÁS Szent Miklós, (december 6.) a kisázsiai Myra szent püspöke, a keleti egyház máig legtiszteltebb szentje. A legenda szerint egy éjjel három szegény lány ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megszabadítsa őket a szegénységtől, és tisztességesen férjhez mehessenek. Mikor a harmadik lány ablakától osont el az éjszaka közepén, meghallották a mocorgást, kinéztek, de már csak egy piros ruhás alakot láttak elsietni a hóesésben. Innen ered az a szokás, hogy a gyerekek szépen kitisztított cipőjüket az ablakba állítják ajándék reményében. Érdekesség A Mikulás nevei:
Amerikában és Kanadában: Santa Claus Angliában: Father Christmas 8
Brazíliában és Peruban: Papa Noel Dániában: Sinter Klaas Finnországban: Joulu Pukki Franciaországban: Pere Noel Hollandiában: Kerstman Japánban: Jizo Kínában: Shengdan Laoren Marokkóban: Black Peter Norvégiában: Julenissen Olaszországban: Befana vagy Babbo Natale Oroszországban: Gyed Moroz Spanyolország: Papa Noel Svédországban: Jultomten
KARÁCSONY A Karácsony keresztény ünnep. Az ünnep 325 és 335 között keletkezett Rómában. Célja az volt, hogy lezárja a Jézus Krisztussal kapcsolatos vitákat és népszerűsítse a niceai zsinat határozatát, amely szerint Jézus Isten és ember egy személyben. Az ünnep napjának kiválasztása sok problémát okozott, mivel ebben az időben számos nézet létezett Jézus születésének időpontját illetően. Egyesek szerint 20-án, mások szerint április 18-án vagy 19én, ismét mások szerint November 25-én vagy január 6-án született Jézus. A választás mégis December 25.-ére esett, hogy ellensúlyozzák a “Sol invictis” (legyőzhetetlen nap) pogány ünnepét. Így bevezették Krisztusnak a “Sol Salutisnak” (az üdvösség napjának) ünnepét. Jézus születésének ünnepe új tartalmat kapott és a húsvéti böjthöz hasonlóan, előkészületi időt csatoltak az ünnephez.
9
Karácsonyi dalok
10
Téli színezők
11
12
13
14
15
16
Farsang ünnepköre A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig, más megfogalmazás szerint a másnapi hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
Farsangi versek, dalok Devecsery László: Bohóc-biztató Gyertek gyertek, gyerekek! Én veletek nevetek! Mosolyogjunk, kacagjunk, kacagtatók maradjunk! Néha úgyis rossz a világ: víg kedvünkből nyíljon virág! Szedjük gyorsan nagy csokorba! Nézzük meg, hogy ki mogorva! Adjuk néki ezt a csokrot, vidámságból termett bokrot… Ő se legyen szomorú, elkerülje őt a bú!
Lévay Erzsébet: Farsang napján
Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője
Farsang napja eljött már, kezdődik a jelmezbál, zeneszóra vígan lép, ring a tarka báli nép.
Jancsibohóc a nevem. Cintányér a tenyerem.
Nagy mulatság van itt ma, ezerféle maskara perdül-fordul, integet, búcsúztatja a telet.
Orrom krumpli, szemem szén. Szeretném, ha szeretnél! Velem nevetsz, ha szeretsz. Ha nem szeretsz, elmehetsz. Szívem, mint a cégtábla, ruhámra van mintázva. Kezdődik a nevetés. Tíz forint a fizetés. Ha nincs pénzed, ne nevess! Azt nézd, innen elmehess! 17
Zenehallgatás Gryllus Vilmos: Maszkabál https://www.youtube.com/watch?v=eHvpBCxgKWU&index=2&list=PLh9IhzlVxvLtbRTQ9YI5zH 6--QitwKXor
18
Hagyományos csörögefánk
HOZZÁVALÓK
3 db tojás 3 ek. cukor 2 dl tejföl só 1 csomag sütőpor 50 dkg liszt olaj a sütéshez lekvár vagy porcukor a tálaláshoz
ELKÉSZÍTÉS 1. A sütőporral elkevert lisztet, az egész tojásokkal, a cukorral, a tejföllel egy tálban összegyúrjuk, jól kidolgozzuk, vékonyra nyújtjuk, majd derelyeszaggatóval különböző szélességű csíkokra szeljük. 2. Két helyen, végeihez közel bevágjuk és kifordítjuk a tésztacsíkokat, majd bő, forró olajban szép pirosra sütjük. Bármilyen lekvárral, dzsemmel ízesíthetjük.
19
Farsangi dekorációs ötletek, barkácsolás
20
Farsangi jelmez ötletek
21
