Tündérkert Óvoda 1144 Budapest, Kántorné sétány 9

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Tündérkert Óvoda OM kód: 034572 1144 B u d a p e s t Kántorné sétány 9.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Tündérkert Óvoda 1144 Budapest, Kántorné sétány 9. Hatályba lépés időpontja: 2014.05.02

Bevezető Az óvoda – a jogszabályi előírásoknak megfelelve – az alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, 25. § (1) bekezdése, valamint 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 4. § alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult. A jelen Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban vélemény-nyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt: - az óvoda Szülői szervezetének - a Közalkalmazotti Tanácsnak I.

A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapja 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről



20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról



229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról



2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)



368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.)



2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről



2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről



2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól  62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól  28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről  335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről  1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről

2

2. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed:  az intézmény vezetőire,  az intézmény dolgozóira,  az intézményben működő közösségekre,  az óvodába járó gyermekek közösségére,  a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire,  az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, vagy benntartózkodókra illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában 3. Területi hatálya kiterjed:  az óvoda területére,  az óvoda által szervezett – a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó – óvodán kívüli programokra, 4. Időbeli hatálya  A Szervezeti és Működési Szabályzat az óvodavezető jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól.  Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a nevelőtestület erre javaslatot tesz. 5. Az intézmény adatai Az óvoda alapító okiratának száma, kelte: A Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Képviselőtestületének 933/2012.(XI.07.) döntése a Tündérkert Óvoda módosított alapító okiratáról Az óvoda címe: 1144 Budapest, Kántorné sétány 9. Az óvoda neve: Tündérkert Óvoda OM szám: 034572 Törzskönyvi azonosító szám: 681140 KSH szám: 16926374-8510-322-01 Adószám:16926374-2-42 Az óvoda jogállása: Jogi személy Az óvoda jogszabályban meghatározott közfeladata: óvodai nevelés Ellátandó alaptevékenység: a gyermekek nevelése három éves kortól a tankötelezettség kezdetéig Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások: Az intézmény nevelési funkciót tölt be. Az óvodai csoportok száma: 9 Az óvoda fenntartója, irányítója és működtetője: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Székhelye: 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Az óvoda feladatainak ellátásához biztosított vagyon: az ingatlan 1144 Budapest, Kántorné sétány 9. Hrsz: 39221/51; területe: 4913 nm, és mindenkori mérlegben kimutatott vagyontárgyak A vagyon feletti rendelkezés joga: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Képviselő-testületének rendelet szerinti joga.

3

Az óvoda megszűnése: az alapító szerv kérelmezi. Az óvoda gazdálkodási besorolása: önállóan működő költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait a Zuglói Intézménykezelő Központ (továbbiakban ZIK) látja el. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok:  A számlavezető pénzintézet neve: OTP Bank Rt.  A számlavezető pénzintézet címe: Bp. V. ker. Báthory u. 9.  Költségvetési elszámolási számla száma: 11784009-16926374  A bankszámla felett rendelkezni jogosult az óvodavezető és a helyettes együttesen  A szerv általános forgalmi adó alanyisága: általános szabályok szerinti, az önálló költségvetési szerv áfa alany. Az ezzel kapcsolatos bevallások, elszámolások az önálló költségvetési szerv hatáskörébe tartoznak (ZIK) Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata:

Hosszú bélyegző:

Körbélyegző:

6. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 6.1. Az óvoda vezetőjének megbízási rendje Az óvoda vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a) A pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A pályázati felhívást legalább: - az oktatásügyért felelős minisztérium hivatalos lapjában - Zuglói Önkormányzat honlapján kell közzétenni. b) Az intézményvezetői megbízás Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat képviselő-testülete adja ki. (A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének a véleményét.) A megbízás 5 nevelési évre szól. 6.2. Foglalkozási jogviszonyok Az intézményben foglalkoztatottak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8). Korm. rendelet hatálya alá tartoznak. 6.3. A munkáltatói jogok Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, mely jogok egy részét jelen SZMSZben, valamint az érintett vezető munkaköri leírásában meghatározottak szerint átruházhatja. A munkáltatói jog gyakorlására vonatkozó szabályok: - Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, képviselője gyakorolja. 4

- Az intézményben a munkáltatói jogokat elsődlegesen az intézményvezető gyakorolja. Az intézményvezető belső szabályzatban, munkaköri leírásokban rendelkezhet egyes munkáltatói jogainak más személy részére történő átruházásáról.

- az intézményvezető gyakorolja valamennyi intézményi foglalkoztatott esetében a következő jogokat: kinevezés, átsorolás, jogviszony módosítás, jogviszony megszüntetése, fegyelmi jogkör gyakorlása, - a munkaköri leírásokat évente legalább 1 alkalommal aktualizálni kell. Aláírási jogkör: Az intézmény nevében aláírási jogköre a vezetőnek van. Akadályoztatása esetén az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokat a vezető-helyettes írja alá. Rendkívüli esetben az aláírási jogkört írásos felhatalmazás alapján megbízott pedagógus is gyakorolhatja. Utalványozási jogkör: az intézményvezető át nem ruházható joga, kivétel az intézmény belső szabályzataiban megfogalmazott, intézményvezetőt is érintő juttatások, melyet az intézményvezető-helyettes írhat alá, a személyi juttatások esetében az intézményvezető munkáltatója jogosult aláírásra. Kötelezettség-vállalás: az intézményvezető át nem ruházható joga. Ellenjegyző, a ZIK igazgatója által kijelölt ZIK dolgozója. Szolgálati gépjárművel az intézmény nem rendelkezik. Reprezentációs költséggel az intézmény nem rendelkezik. Vidéki, illetve külföldi kiküldetés költségei a törvényi rendelkezéseknek megfelelően kerülnek kifizetésre. Erre elkülönített összeg nem áll rendelkezésünkre, amennyiben szükséges, a költségvetés átcsoportosítását kell végrehajtani. 7. A kötelező szabályozások Az intézményvezető felelős az intézmény költségvetési szervként való működtetéséből fakadó a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 13. § (2) bekezdésében meghatározott belső szabályozások elkészítéséért és rendszeres felülvizsgálatáért. 8. Iratkezelés /335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 3. § (3) bekezdés/ Az iratkezelés rendjének helyi szabályai – a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése, 27. § c) pontja, 52. § (1) bekezdése, valamint a 63. § (1) bekezdés alapján – az alábbiak szerint kerülnek megállapításra: Az iratkezelés rendjéről az iratkezelési szabályzat rendelkezik. 9. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség /2007. CLII. törvény 4. § / Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. §-ának figyelembe vételével az intézménynél közszolgálatban álló személyek vagyonnyilatkozattételi kötelezettsége a következő: A közszolgálatban álló személynek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége lehet az alábbi az okokból: - a közszolgálatban álló személy (önállóan vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során /3. § (1) b)/, - a közszolgálatban álló személy (önállóan vagy testület tagjaként) javaslattételre, 5

döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során /3. § (1) c)/ - költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá - önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során, illetve - önkormányzati pénzügyi támogatások tekintetében, - a közszolgálatban álló személy (önállóan vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során /3. § (1) d)/, - a közszolgálatban álló személy (önállóan vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámolás során /3. § (1) e)/ Az intézményben foglalkoztatottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a következő Munkakör megnevezése Magasabb vezető (Intézményvezető) Vezető beosztások: - Intézményvezető-helyettes

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségség oka 3. § 3. § 3. § 3. § (1) b) (1) c) (1) d) (1) e) x x x x x

x

x

x

6

II. A működés rendje 1. Az Óvoda működési rendjét meghatározó dokumentumok: Az Óvoda törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: Alapító okirat, Pedagógiai program Éves munkaterv, Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei, Közalkalmazotti Szabályzat. Házirend Etikai szabályzat 2. Általános szabályok Az óvodai nevelési év helyi rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelési év helyi rendjében meg kell határozni: - az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, - az előre tervezhető nevelőtestületi, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. Az óvoda: - nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, - a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. 3.

A dokumentumok hozzáférhetősége, nyilvánosságra hozatala  A dokumentumok megtalálhatóak az intézmény honlapján (www.tunderkertovi.hu).  Az óvoda alapdokumentumai az intézmény alkalmazottai részére hozzáférhetők az óvodavezető irodájában illetve egy-egy példány minden csoportban megtalálható.  A szülők részére megtekinthető az óvodavezető irodájában, a csoportban, előzetes egyeztetés alapján, az intézmény alapdokumentumai közül: Pedagógiai Házirend, Közzétételi lista  A házirend egy példányát a felvett gyermekek szülei kézhez kapják, és az átvételt aláírásukkal igazolják. A Házirend és a Közzétételi Lista egy példánya az óvoda folyosóján kifüggesztésre került.  A szülők tájékoztatása a pedagógiai programról kiscsoportos gyermekek szülei számára tartott első szülői értekezlet alkalmával az óvodavezető vagy az általa megbízott személy átfogó tájékoztatást nyújt a pedagógiai program tartalmáról. Az óvodával később jogviszonyt létesítő gyerekek szüleinek az óvodavezető vagy az általa megbízott személy előre egyeztetett időpontban ad tájékoztatást az óvoda pedagógiai programjáról, mely az óvoda honlapján folyamatosan, a csoportszobákban az óvoda nyitva tartása alatt megtekinthető.

4. Adatkezelés és adatszolgáltatás a közoktatási intézményben. Az adatkezelési szabályzat tartalmazza az adatkezelés és továbbítás intézményi rendjét.

5. A gyermekek fogadásának rendje  Az óvodai nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart.  Az óvoda a nevelési évben hétfőtől péntekig 6.30 órától 17.30 óráig tart nyitva, napi 11 órát, amely idő alatt óvodapedagógus irányítja az óvodai tevékenységeket.  Az intézmény a napirend kialakításakor figyelembe veszi, hogy a szülők gyermekeiket az óvodai tevékenységek zavarása nélkül behozhatják, illetve hazavihetik.  Nyári és téli zárva tartás ideje alatt az ezt igénylő gyermekek másik óvodában történő elhelyezése biztosított. A zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket, a gyermekeket fogadó óvodáról a zárást megelőzően tájékoztatni kell.  A heti pihenő- és munkaszüneti napokon az óvoda zárva tart. A zárva tartás alatt az ügyeletet a Zöld Lurkók Óvoda látja el. Csoportösszevonás lehetséges az iskolai szünetek idején. A nyári időszakban a csoportok összevontan működnek. Az óvodai nevelési év rendjében az öt nevelés nélküli munkanap - nevelőtestületi értekezletek megtartására, tanulmányi kirándulások lebonyolítására - kerül felhasználásra. Ezek időpontjáról, a szülőket legalább hét nappal a zárva tartás előtt értesítjük. Rendezvények esetén, a nyitva tartás eltérő rendjéről az érintettek időben tájékoztatást kapnak (előtte 8 nappal a faliújságon kihirdetve). Az óvoda üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, amikor megtörténik a szükség szerinti felújítás, karbantartás, valamint nagytakarítás. 6. Sajátos nevelési igényű gyermekek fogadása Az óvoda alapító okiratában meghatározott szakfeladat alapján a szakértői bizottság által kiadott szakvéleménnyel rendelkező gyermekek közül, csoportonként egy gyermeket fogadunk. A gyermekek fejlesztésével kapcsolatos feladatainkról az óvoda Pedagógiai programja rendelkezik. 7. Vezetők és alkalmazottak intézményben való tartózkodásának rendje: Az óvoda nyitvatartási ideje alatt az óvodavezetőnek vagy a helyettesnek az intézményben kell tartózkodnia. A vezető és a helyettes esetleges távollétében a vezető feladatait az óvodavezető által megbízott kolléga látja el a helyettesítési rend szerint. Az alkalmazottak az intézményben: - a munkaszerződésükben meghatározott munkarend szerint, illetve - az elrendelt túlmunka, valamint - az alkalmazottak számára is nyitva álló intézményi rendezvények időtartamára tartózkodhatnak bent. Az óvoda alkalmazottai kötelesek munkára kész állapotban a munkaidő kezdete előtt 510 perccel az óvodában, munkaidő kezdetekor a csoportszobájukban tartózkodni. A nyári zárás alatt kéthetente egy alkalommal az óvodában ügyeletet kell tartani, a fenntartó rendelkezései szerint, a haladéktalanul intézkedést igénylő ügyek lebonyolítása miatt. 7.1 Vezetők helyettesítési rendje Az intézmény a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés f) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. § (5) bekezdés

8

figyelembevételével a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére, valamint az ehhez kapcsolódó felelősségi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket. Az óvodavezető akadályoztatása esetén a helyettesítés teljes felelősséggel az óvoda vezetőhelyettese látja el, az intézmény zavartalan működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekben. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés ellátása fenntartói intézkedés alapján történik. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. 7.2. A vezető és a helyettes távolléte alatt a helyettesítés rendje: A vezető-helyettes tartós távolléte esetén a vezető-helyettesi munka elvégzésére az óvodavezető egy óvodapedagógust írásban megbízhat. A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. A konkrét felelősségi szabályokat, illetve az alkalmazottak helyettesítési rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. 7.3. Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel.  A vállalkozás alapján folyó foglalkozásokhoz, valamint a vallási neveléshez az óvodai nevelésen kívül, a kijelölt helyiség áll rendelkezésre. A foglalkozást tartó személy, illetve az egyház képviselője felel a szoba használatáért.  Az óvoda által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az óvoda helyiségeinek használati rendjét az óvodavezető állapítja meg.  Az óvoda helyiségeit megfelelően kell használni. Aki használja, a következőkért felelős: - az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az óvodai tűz- baleset- és munkavédelmi szabályok betartásáért, - az óvodai SZMSZ és Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért A gyermekeket kísérő szülők vagy más, a szülő által írásban engedélyezett személy kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyeket az ügy jellegéből adódóan vagy a vezetői vagy az óvodatitkári irodába kell kísérni az őt fogadó bármelyik dolgozónak.  A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás, az óvodavezetővel történt előzetes időpont egyeztetés szerint történik.  Az utazó gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, védőnő, orvos benntartózkodása meghatározott időben, az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik.  Az óvoda területén pártpolitikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezetek nem működhetnek.  Az óvodai csoportok látogatását más személyek részére az intézményvezető engedélyezi, a csoport óvodapedagógusaival történt egyeztetés után.  Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:

9

-

a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint minden más személy.  Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: - a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek átadására, valamint a kísérő távozására, - a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. III. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése az intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja: - az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, - a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:  fogja át a pedagógiai munka egészét,  segítse elő valamennyi pedagógiai munka hatékony ellátását,  a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,  támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását,  a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását,  biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,  támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását,  hatékonyan működjön a megelőző szerepe. Az értékelés során a pedagógiai munka ellenőrzésre kerül:  a dolgozói teljesítményértékelés, valamint  a teljes körű intézményi önértékelés során is. A dolgozói teljesítményértékelés rendszerében a pedagógiai munka belső ellenőrzése megtörténik értelemszerűen a vezetők, valamint a nem vezető beosztású pedagógusok esetében akkor, amikor az egyéni, illetve csoportos teljesítmény követelményei, minősítési szempontjai szerinti értékelésük megtörténik. 10

Az intézményi önértékelés rendszerében a pedagógiai eredmények kerülnek értékelésre, melyek szintén felfoghatóak a pedagógiai munka ellenőrzésének. A részletes szakmai szempontokat a vonatkozó program tartalmazza. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az óvodavezető, b) az óvodavezető helyettese c) szakmai munkaközösség vezető d) külső szakértő az a)-c) pontban meghatározottak felkérésére. A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére, az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. Az intézményvezető a pedagógiai munkát folyamatosan ellenőrzi az intézményben. 8.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - foglalkozás, látogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok, IV. Vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás-rendje – formája Az óvoda vezetése az intézmény szervezeti egységeivel megbeszélések, értekezletek alkalmával rendszeres kapcsolatot tart. Amennyiben az óvodavezető vagy valamelyik szervezeti egység értekezlet megtartását tartja szükségesnek, úgy az ez irányú igényét írásos formában a tervezett értekezlet napját megelőző legalább 8 nappal korábban közli a többi szervezettel, azok vezetőjével. A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az intézményvezető folyamatosan kapcsolatot tart a szervezeti egységekkel, együttműködnek az intézményi feladatellátás megvalósítása érdekében. Írásbeli értesítést legalább két nappal a kitűzött időpont előtt megkapják a kollégák, amiben a téma megjelölése is szerepel A szakmai együttműködést a vezetést segítő munka, a középvezetői, valamint az egyéb nevelői értekezletek is segítik. A szerv szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is. A dolgozók, középvezető, és magasabb vezető közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia.

11

1. Az óvodavezető Az intézmény vezetője felelős az óvoda szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért. Az óvodavezető jogköre, hatásköre:  Gyakorolja a munkáltatói, tanügy-igazgatási és vezetői jogokat.  Kizárólagos, általánosan nem helyettesíthető hatásköre: a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör.  Képviseli az intézményt, e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény alkalmazottjára átruházhatja. Alapfeladatai (kötelességei):  Az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, a takarékos gazdálkodás - a jóváhagyott költségvetés alapján.  A működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása  A munka-és tűzvédelmi rendelkezések betartása és betartatása  A gyermekvédelmi feladatok megszervezése, ellátása  A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése  A gyermekbalesetek megelőzése  Az óvodai ünnepek méltó megszervezése  Az intézmény belső szabályzatainak elkészítése, betartatása, gondoskodik azok hatályosságáról, az előírások betartásáról.



Szervezi a pedagógiai feladatok szakszerű végrehajtását, előkészíti a nevelőtestület döntéseit.  Vezeti az alkalmazotti közösséget.  Képviseli az intézményt rendezvényeken, gondot fordít a nemzeti és intézményi ünnepélyek méltó lebonyolítására.  Dönt az intézmény minden lényeges ügyében jogszabályi keretek között.  Megtartja a munkakörülményekre vonatkozó egyeztetési kötelezettségét.  Ellenőrzi és értékeli az intézményi tevékenységet.  A fenntartót haladéktalanul köteles tájékoztatni rendkívüli esemény alkalmával, valamint intézkednie annak bekövetkeztekor.  Munkáját politika-semlegesen, törvényesen, korszerű szakmai ismeretek alkalmazásával végzi. Az intézményvezető egy személyben felelős:  Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért.  A költségvetési szerv vagyonkezelésében, használatába vételében szükséges feltételekért.  A Pedagógiai program megvalósításáért  A nevelőtestület vezetéséért  A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért  Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A kiadmányozás szabályai A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. Az óvoda kiadmányozási joga az óvodavezetőt illeti meg. Az óvodavezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem átruházható. A kiadmányozási jog átruházása minden esetben írásban történik.

12

Az intézmény nevében aláírásra az óvodavezető jogosult, akadályoztatása esetén - . az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokra vonatkozóan - aláírási jogot gyakorolhat az óvodavezető helyettes. Rendkívüli esetben az aláírási jogkört írásos felhatalmazás alapján megbízott pedagógus is gyakorolhatja. Az átruházott jog gyakorlójának az aláírás előtt az óvodavezetőt tájékoztatnia kell. 2. Vezető beosztású közalkalmazottak 2.1. Az óvodavezető-helyettes Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítést. A nevelési területén közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában Felelős:  A technikai személyzet irányításáért  A szülői szervezet működésének segítéséért  A helyettesítési beosztás elkészítéséért  A szabadságterv elkészítéséért, nyilvántartásáért, kiadásáért  Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. 2. 2. Szakmai munkaközösség vezető: A munkaközösség-vezető feladatai és jogai:  összekötő a munkaközösség és az óvoda vezetője között  képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon, az intézményen belül és kívül  állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait  tájékoztatást ad a nevelői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban  irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez,  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,  összeállítja a Pedagógiai program és a Munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét – mely az óvoda éves munkatervének melléklete,  beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről,  szakmai továbbképzésekre ad javaslatot,  véleményezi a vezetői pályázatokat. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. 2.3. Minőségirányítási Csoport vezetője   

Felelős az intézményi mérési - értékelési rendszerének működtetéséért, elégedettségmérések, klímatesztek elvégzéséért, értékeléséért. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

3. Nevelőtestület: A nevelőtestület a nevelési intézményben a pedagógusok közössége, nevelési kérdésekben az Óvoda legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok. A nevelőtestület döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestületi értekezleteket az óvodavezető hívja össze, a munkatervben meghatározott céllal és időpontban. A nevelőtestület döntéseit értekezleten hozza meg nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt.

13

A döntések és határozatok az óvoda iratanyagába kerülnek. Amennyiben a nevelőtestület tagjainak 51%-a, valamint az intézményvezetője szükségesnek tartja, rendkívüli testületi értekezlet hívható össze. Döntési jogkörrel rendelkezik:  A Pedagógiai program elfogadásában.  A Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadásában.  Az óvoda éves munkatervének elfogadásában.  A Házirend elfogadásában.  Az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásában.  A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásában.  Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról  Jogszabályban meghatározott más ügyekben Véleményezési jogkörrel rendelkezik:  óvodavezető megbízása előtt  az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben  külön jogszabályban meghatározott ügyekben  az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során 3. 1. Nevelőtestületi feladatkörök átruházása, valamint a megbízott beszámoltatása A nevelőtestület a feladatai ellátása során, a döntései előkészítésére, a véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait megbízhatja. Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület vezetője is megteheti. A megbízott és a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni. A beszámoltatása a nevelőtestület soron következő ülésén történik, ahol az elvégzett feladatról számot adni tartozik. A nevelőtestület a szakmai munkaközösségre ruházza a következő feladatok ellátását:  a helyi Pedagógiai program munkaközösséget érintő szakmai rész kidolgozása  a foglalkozási eszközök kiválasztása,  a továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, és  jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel. 3. 2. Szakmai munkaközösségek Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés k) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni: - a szakmai munkaközösségek feladatát - a szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét, - a szakmai munkaközösségek részvételét pedagógusok munkájának segítésében. A szakmai munkaközösségek feladatai - részt vesznek az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében, értékelésében, ellenőrzésben - véleményezi a továbbképzési programot

14

- a szakmai munkaközösségek együttműködhetnek más intézmény, hasonló munkaközösségével. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje Amennyiben az intézményben több szakmai munkaközösség működik, az egymás közötti kapcsolattartásuk, együttműködésük szabályait a saját maguk által meghatározott működési szabályaik szerint végzik. A szakmai munkaközösség(ek) értekezleteken, egyedi konzultációk során segítik a pedagógusok munkáját szakmai tanácsokkal, javaslatokkal. A szakmai munkaközösségek tagjait és a pedagógusokat együttműködési kötelezettség terheli. - A szakmai munkaközösségek az adott tanévben ellátandó konkrét segítségnyújtási feladatait az éves munkatervükben is meghatározhatják. A szakmai munkaközösségek pedagógusok munkáját segítő tevékenysége kiterjed - a közvetlen szakmai segítségnyújtásra - a szakmai munkaközösség szakmai tevékenységébe való bekapcsolódás lehetőségére - a szakmai tapasztalatcserére - a jól bevált pedagógiai módszerek átadására - a szakmai munkaközösséghez tartozó pedagógusok foglalkozásainak látogatására - a fejlesztendő területekre történő rámutatására, a fejlődéshez közvetlen szakmai segítség nyújtására. - a szakmai segítségnyújtási tevékenység évenkénti értékelésére, valamint a tevékenység hatékonyságának vizsgálatára. A szakmai munkaközösség dönt:  működési rendjéről és munkaprogramjáról  szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről A szakmai munkaközösség véleményezi szakterületét érintően a pedagógiai munka eredményességét és javaslatot tesz a továbbfejlesztésre. Véleményét kötelező kikérni  a Pedagógiai program elfogadásához,  a továbbképzési program elfogadásához  a nevelést segítő eszközök kiválasztásához 4. Szülői szervezet Az óvodában a szülők törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében munkaközösséget hoznak létre. A Szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Az óvodai Szülői szervezet figyelemmel kíséri:  A gyermeki jogok érvényesülését.  A pedagógiai munka eredményességét.  Megállapításáról tájékoztatja a nevelő testületet és a fenntartót.  A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvodavezetőtől. Az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A Szülői szervezet, véleményezési jogot gyakorol  Az SZMSZ, a Házirend és a Pedagógiai program szülőket érintő részeiben  a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,

15

 a munkatervnek szülőket is érintő részében,  fakultatív hit-és vallásoktatás kialakításában,  vezetői pályázatnál. A szülői szervezet véleményezési jogkörében eljárva minden esetben köteles írásban nyilatkozni. Az óvoda vezetője a Szülői Szervezetet évente kétszer összehívja, ahol tájékoztatást ad az óvoda munkájáról, feladatairól, valamint meghallgatja a Szülői Szervezetet. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje A szülői szervezet elnökével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az óvodavezető helyettes tart kapcsolatot. Az óvoda a szülői szervezet képviselőinek értekezletet hív össze, vagy a szülői szervezet elnökét/képviselőjét meghívja a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjának tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda SZMSZ-e a szülői szervezet részére véleményezési, tanácskozói jogot biztosít. A meghívás a napirend írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az óvoda vezetője a szülői szervezet képviselőit legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. A szervezeti egységek közti kapcsolattartás rendje A szervezeti egységek egymás között a saját maguk által meghatározott működési szabályaik szerint tartanak kapcsolatot. Az óvodai pedagógiai munka sikere érdekében a szervezeti egységeket egymás irányába együttműködési kötelezettség terheli. V. Belső kapcsolattartás formája, módja Az óvoda feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. A belső kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok. A rendszeres és konkrét időpontokat az óvoda éves munkaterve tartalmazza. Szervezeti Vezetői szint Egyéb Rendje és formája egység Tündérkert - Értekezletek ideje, rendszeressége: legfelsőbb óvoda vezetői szint - Csoportos megbeszélések ideje, intézményrendszeressége: vezető - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:

16

Magasabb vezetői szint intézményvezető helyettes

Tündérkert óvoda

- Értekezletek ideje, rendszeressége: - Csoportos megbeszélések rendszeressége:

ideje,

- Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: Középvezetői szint Munkaközösség vezető

Tündérkert óvoda

- Értekezletek ideje, rendszeressége: - Csoportos megbeszélések rendszeressége:

ideje,

- Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:

VI. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés i) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: 1.) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; - egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel, 2.) a pedagógiai szakszolgáltató 3.) a pedagógiai szakmai szolgáltató 4.) a gyermekjóléti szolgálattal; 5.) az egészségügyi szolgáltatóval; 6.) egyéb közösségekkel:- az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, 1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 1.1 A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:- az intézmény szakmai működtetése, - az intézmény működéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtése, - az intézmény nevének megállapítása, - a fenntartó által a köznevelési intézmény továbbképzési programjának jóváhagyására,

17

- az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, - a Pedagógiai program, a Házirend és az SZMSZ ellenőrzése. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás - írásbeli beszámoló - dokumentum-átadás jóváhagyás céljából - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan 1.2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról, - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik használatba adásakor. 1.3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az PR felelős feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 1.4. Az egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart: - a Kormányhivatallal, - más a nevelés területén létrehozott hivatalos szervvel. A kapcsolattartás módja a szervek működését meghatározó jogszabályok szerinti. A konkrét feladatokat az Intézményvezető, illetve az általa kijelölt személy látja el. 2. A Pedagógiai Szakszolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a nevelési feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgálattal.

18

Az együttműködés területei - a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, - szakértői bizottsági tevékenység, - a nevelési tanácsadás, - a logopédiai ellátás, - pszichológiai gondozás - a konduktív pedagógiai ellátás, - a gyógytestnevelés, A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. 3. A pedagógia szakmai szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó, az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménytől. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és az intézmény a következő területeken működik együtt: - a pedagógiai értékelés, - a szaktanácsadás, - a pedagógiai tájékoztatás, - a tanügy-igazgatási szolgáltatás, - a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, - a sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, - gyermektájékoztató, - tanácsadó szolgálat. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. 4. A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek súlyos veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: - a gyermekjóléti szolgálattal, - a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal, - oktatásügyi közvetői szolgálattal, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattal. Az intézmény segítséget kér, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A segítséget az alábbi intézményektől, szervektől kéri: - a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól, - az oktatásügyi közvetítői szolgálattól, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Az intézmény a fenti szervekkel közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a szervek értesítése (ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja) - a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének kérése a gyermek igazolatlan mulasztása miatt, - esetmegbeszélés (az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére) - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése,

19

- előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. - az oktatásügyi közvetítő esetében a közvetítő fenntartó egyetértésével történő felkérése, és írásban történő megbízása, együttműködés az egyeztetési eljárásban 5. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermekek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét az óvodás gyermekek egészségügyi feladatait ellátó egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van.

6. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sporttevékenység jellemző. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Az intézményi típusa

1. Fenntartó:

kapcsolat Az érintett szervezet neve és címe, valamint a kapcsolattartás módja 1.1. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat

2. Más oktatási intézmény:

Zuglói általános iskolák és bölcsődék

4.

3.1.Brunszvik Teréz Alapítvány

Intézményt támogató szervezetetek

4. Gyermekjóléti szolgálat

Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

5. Egészségügyi szolgáltató

Gyermekorvosi rendelő ANTSZ

6. Egyéb:

Zuglói önkormányzati és fővárosi működtetésű intézmények HUNGAST gyermekélelmezés Cserepesház

20

VII.

Ünnepek, hagyományok rendje

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés j) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. Nemzeti ünnepek és megemlékezések, valamit az óvoda helyi hagyományai közé tartozó rendezvények pontos időpontját, valamint a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat az óvoda a munkatervében határozza meg. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, amely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai, az óvoda jó hírneve fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sportversenyek, Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (gyermekeket), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket, Az ünnepély, megemlékezés neve Nemzeti ünnep

Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja október december

Mikulás Karácsony- közösen a szülőkkel

december

február Farsang, szülő-nevelő találkozó Nemzeti ünnep

március

Húsvét

Tündérkert-nap

április

Anyák napja

május

Évzáró és ballagás

május

Pedagógus nap

21

Május-június Családi sportnap

Kirándulások, séták, mozi- és színházlátogatás, sportnapok szervezése a munkatervben meghatározottak szerint történik. Megemlékezés a környezetvédelmi napok keretében a Madarak, Fák és a Föld napjáról, az Állatok- és a Víz-, valamint a Takarítás Világnapjáról. Az intézmény jelképei, viseletei Megnevezés Tündérkertes zászló Tündérkert dal Tündérkert mese Tündérkert csatakiáltás Tündérkert tánc

Tündérkert póló III. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés l) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az egészségügyi ellátás:  az óvodai gyermekorvos és  a védőnő együttes szolgáltatásából áll.  a fogorvos és a fogászati asszisztens vizsgálata Az intézménnyel jogviszonyban lévő gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az intézménybe járó orvos és védőnő látja el. A körzeti védőnő kéthetente vagy megbeszélés szerint látogatja az intézményt. Az intézményvezető feladatai az egészségügyi ellátás keretében:  biztosítja az orvosi és védőnői munka feltételeit,  gondoskodik a szükséges pedagógusi felügyeletről, és

22

 szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi szűrés történik. A szülők jogait, kötelezettségeit a fenti időpontra vonatkozóan a házirend tartalmazza. Az intézmény működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat be kell tartani (fertőző gyerekek elkülönítése, csak a szülő érkezéséig, illetve a legszükségesebb ideig tartózkodhatnak az óvodában). Fertőző gyerekbetegség esetén a szülőnek az intézményt értesíteni kell. Fertőző megbetegedésről a szülőket értesítjük (faliújságon). Az intézményben a további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. 2. Védő-óvó előírások Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet: - 4. § (1) bekezdés m) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményi védő - óvó előírásokat., - a 168. § (1) bekezdés alapján az SZMSZ-ben kell rögzíteni a gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatokat. Az óvoda védő - óvó előírásai, amelyeket a gyermekek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. - Az óvoda a nevelési év megkezdésekor a kiskorú gyermek szülőjét tájékoztatja az óvodában betartandó védő és óvó előírásokról, ennek keretében ismertetik a tűzvédelmi szabályzatot, beleértve a tűzriadó tervet, valamint a balesetvédelmi előírásokat. A gyermek szülője a tájékoztatás tudomásulvételét a tájékoztatás megtörténtéről szóló dokumentumon aláírással köteles elismerni. - Az óvoda gondoskodik a pedagógusok és más óvodai dolgozók tűz- és munkavédelmi szabályzatban meghatározott oktatásainak lebonyolításáról, adminisztrálásáról. - Az óvoda egyes helyiségeire vonatkozó speciális védő, óvó előírások az adott helyiségben kifüggesztésre kerülnek – különösen: sportlétesítmények esetében. - Testnevelés foglalkozásra nem vihető be semmilyen, a testneveléshez nem szükséges dolog, eszköz, valamint a balesetvédelmi, ill. a védő-óvó intézkedések szempontjából tiltott eszköz: pl.: nyaklánc, óra, gyűrű, mobiltelefon stb.  Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.  Ha, a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszüntetni, az óvoda segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól.  Az óvodavezető gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek megteremtéséről.  Az óvodában a védő - óvó előírások meglétéről, betartásáról és működéséről a munkavédelmi felelős gondoskodik.  A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát a nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint a gyermekek életkorának a fejlettségi szintjüknek megfelelő formában ismertetni kell.  Az ismertetés tényét dokumentálni kell, melynek őrzési helye a csoportnapló.

23

 

A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltétel rendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó, folyamatos feladat. Az óvoda csak minőségi, megfelelőségi jellel ellátott játékot vásárolhat.

3. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy: - olyan környezetet teremtsen, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, - az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel kialakuljon a gyermekekben a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készsége, - átadásra kerüljenek a baleset-megelőzési ismeretek legalább az alábbi témakörökben: közúti közlekedési balesetek, mérgezés,fulladás,égés,áramütés, esés. Az intézmény vezetőjének feladata, hogy - ellenőrizze azt, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen. 4. A vezetők és alkalmazottak feladatai gyermekbalesetek esetén: A vezetőnek és az alkalmazottaknak kötelességük mindent megtenni a gyermekbalesetek megelőzése tárgyában. A bekövetkezett gyermekbaleseteket jelenteni kell, és a jogszabályban előírt nyilvántartásba be kell vezetni. Az óvoda minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy a gyermekek egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteteket átadja, valamint ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. A nevelési év megkezdésénél és bármilyen baleset esetén baleseti oktatást kell tartani, és ezt jegyzőkönyvezni kell. Baleseti oktatást kell tartani séták, kirándulások előtt is. A testnevelési foglalkozások előtt baleset megelőzési feladatokat lát el az óvónő.

Ha baleset történik, a következőket kell tenni:  a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, és mentőt kell hívni.  a veszélyforrást a balesettől függően meg kell szüntetni vagy a további vizsgálathoz meg kell tartani  jelezni kell a vezetőnek, munkavédelmi felelősnek,  a szülőt értesíteni kell. Minden balesetet ki kell vizsgálni a munkavédelmi felelősnek és a vezetőnek. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos magasabb jogszabályok előírása alapján kell eljárni.  A balesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.  A három napon túl gyógyuló balesetet ki kell vizsgálni, az erről készült baleseti jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a fenntartónak, egy példányt a szülőknek, egy példány marad az óvoda irattárában.  Minden egyéb teendőt az M.V. és a T.V. a Katasztrófa elhárítási, illetve Óvoda Szabályzata szabályozza.

24

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés n) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket. Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő- oktató munka szokásos rendjét akadályozza, illetve a gyerekek és a dolgozók biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan intézkedést, amelyek a gyermekek, védelmét, biztonságát szolgálják Az intézmény Katasztrófa-, tűz és polgári védelmi tevékenységének szervezeti és végrehajtási rendje, az intézmény Katasztrófavédelmi Szabályzatában került meghatározásra, mely konkrétan rögzíti az óvodavezető, a polgárvédelmi felelős és az óvoda dolgozóinak a feladatait. Bombariadó esetén a tűzriadó menekülési tervében szereplő, legrövidebb útvonalon a gyermekeket az épületből ki kell juttatni, a gyermekek biztonságos felügyeletét meg kell szervezni. A rendőrség és a fenntartó egyidejű értesítése kötelező. Ezen kötelezettség a vezetőt terheli. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: - amennyiben a gyermekek intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a gyermekek elvitelének megszervezése - a következő napot, esetleg napokat érintő nevelési szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a gyermekek maximális védelmét

A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések Rendkívüli esemény megnevezése Tűz

Árvíz

Intézkedések A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján: 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint 1.2. A tűzoltóság értesítése 1.3. A tűzoltás megkezdése 1.4. Az egyes értékek mentése 1.5. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.6. A fenntartó értesítése 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Értékmentés 25

Földrengés

Bombariadó

Egyéb veszélyes helyzet

1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Értékmentés 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint 1.2. Az illetékes hatóságok értesítése 1.3. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.4. A fenntartó értesítése 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Indokolt esetben óvodai szünet elrendelése

IX. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Óvodánk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az óvodavezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  Intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása  Alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentések  Óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések  OSAP jelentés  Alkalmazottak és gyermekek listája (október 1-jei állapot) Az elektronikus úton előállított fenti dokumentumokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az elektronikus úton előállított papír alapú dokumentumon el kell helyezni a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: - a hitelesítés időpontját - a hitelesítő aláírását, - az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása és hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR alrendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az óvodavezető által felhatalmazott vezetőhelyettes és az óvodatitkár férhetnek hozzá. Az elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok kezelési rendje A tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével tartjuk nyilván. A jegyzőkönyv kitöltésére a gyermekvédelmi felelős rendelkezik hozzáféréssel. A jegyzőkönyv lezárása, a kinyomtatott példány aláírása kizárólagosan óvodavezetői hatáskör. Az utazó gyógypedagógus által vezetett digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. A gyógypedagógus a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlődési lapját elektronikusan vezeti és minden hónap lezárását követően megküldi az 26

óvodának. Havi gyakorisággal ezt ki kell nyomtatni, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és a gyermek egyéni dokumentációjában kell elhelyezni. X. A minőségi kereset-kiegészítés és teljesítménypótlék szabályozása 1. Minőségi kereset -kiegészítés szabályai Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés u) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdéseket. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható bármely közalkalmazott számára. Kereset-kiegészítésben részesülnek - a Minőségirányítási Csoport tagjai a törvényben meghatározottak szerint - a közalkalmazott, aki  öt éve az óvodában dolgozik  folyamatosan kiemelkedő minőségi munkát végez  kollektív munkában aktívan részt vállal  szakmai önképzésében igényes  szervezett továbbképzéseken vesz részt  bemutató foglalkozásokat vállal  részt vesz kerületi szintű versenyeken, rendezvényeken  munkájával hozzájárul az óvoda jó hírnevének megtartásához A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható bármely közalkalmazott számára. A minőségi kereset-kiegészítés kifizetésének lehetséges módja  Havi rendszerességgel, törvényben meghatározott összeg  egyösszegű kifizetés A teljesítményértékelést alapul véve, az eljárási rendben megfogalmazottak szerint előnyben részesül, aki a jobb értékelést éri el. Ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja, ha a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. XI. A pedagógusok számára biztosított informatikai és egyéb audiovizuális eszközökről A nemzeti köznevelésről szóló törvény 63. § (1) bekezdése alapján meg kell határozni a pedagógusok részére biztosított informatikai eszközöket. A pedagógusok részére a következő informatikai eszközök kerülnek biztosításra: - számítógép több pedagógus által közös használattal, igény szerint személyre szólóan kiadva - számítógépes programok több pedagógus által közös használattal, - elektronikus adathordozók több pedagógus által közös használattal, igény szerint személyre szólóan kiadva - projektor, igény szerint személyre szólóan kiadva - videokamera, igény szerint személyre szólóan kiadva - fényképezőgép, igény szerint személyre szólóan kiadva - CD lejátszó, igény szerint személyre szólóan kiadva

27

XII.

Az óvodában végezhető reklámtevékenység

Budapest-Zugló képviselőtestületi határozata alapján / 712/2005. ( V. 24.) az óvodában csak gyermekeknek szóló reklámhordozó helyezhető ki egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze - az óvodavezető aláírásával és pecséttel Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személy- vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönöz. XIII. Egyéb szabályok 1. Telefonhasználat: Az intézményben magáncélú beszélgetést a nyilvános készüléken lehet folytatni, amelynek összegét az utólagos számla alapján ki kell fizetni. Az óvodapedagógusokat 9-és 11 óra között nem lehet a telefonhoz hívni, üzenetet lehet hagyni számukra. A vonalas telefonon csak vonalas számot lehet hívni. 2. Mobiltelefon - használat: A gyermekek között mobiltelefonozni szigorúan tilos Amennyiben a szülő mobiltelefon számot adott meg, az intézmény mobiltelefonjain lehet óvodai ügyben hívni őket. 3. Fénymásolás: Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása, térítésmentesen történik. Minden egyéb esetben a fénymásolásért térítési díjat kell fizetni. 4. Dokumentumok: Az intézményi dokumentumok (személyi anyagok, szabályzatok, stb.) az intézményből nem vihetők - és nem adhatók ki. 5. Anyagi felelősség A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (pl. számítógép, stb.) Az óvoda valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért. 6. Létesítmények, helyiségek használatának rendje: Az óvoda minden dolgozója felelős:  a közösségi tulajdon védelméért, a berendezési tárgyak, felszerelések állagának megőrzéséért, az energia-felhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, A gyermekek az óvoda helyiségeit és udvarát csak óvodapedagógusi felügyelet mellett használhatják. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelési tárgyait, eszközeit csak az óvodavezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet elvinni. A helyiségek és az udvar egyéb használata vagy hasznosítása során a helyi Önkormányzati rendelettel összhangban és az intézmény belső szabályzatában megfogalmazottak szerint lehet eljárni.

28

7. Hit- és vallásoktatás A területileg illetékes bejegyzett egyházak az óvodai nevelési programtól függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek, szülői igényre. Időpontja: 16-17 óra között. Helye minden tanévben szabad helyiségek függvényében kerül meghatározásra. Lelkiismereti szabadság, különböző világnézetű gyermekek nevelése  

Az óvodában a türelmesség elve alapján szervezzük a gyermekek nevelését. Tiszteletben tartjuk a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti vallásszabadságát.

és

XIV. Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzatban részletesen nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadóak. A Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései a mindenkor hatályos jogszabályoktól érvényesen nem térhet el. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda 2010. március 25-én kelt Szervezeti és Működési Szabályzata. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Az óvoda a fenti Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület tagjainak 100%-os igenlő szavazatával elfogadta. Az SZMSZ-ben részletesen nem szabályozott kérdésekben az intézmény által készített belső szabályzatok, valamint a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadóak. Jogszabályváltozás, szülői vagy nevelőtestületi javaslat esetén az SZMSZ módosítása szükséges. Budapest, 2014-05-02 …………………………………. Fonó Józsefné óvodavezető

29