Ministerul Educaţiei Naționale Centrul Naţional de Evaluare şi Examinare. Harghita Examenul de bacalaureat 2013

Ministerul Educaţiei Naționale Centrul Naţional de Evaluare şi Examinare

33 80

Examenul de bacalaureat 2013

SE CU IE SC

Proba B - Limba şi literatura maghiară Magyar nyelv és irodalom

OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 1

EL EK

BE NE DE K

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

A magyarok a beszéd örvén csupán kaffognak – ekként summázható a jeles drámaíró, Spiró György minap közzétett véleménye, amelyet a közelmúltban tett utazásai során, a szlovákokkal és a csehekkel összehasonlítva szűrt le. Bár nekem csupán a Balatonon nyílt alkalmam az összevetésre, tapasztalataim nemkülönben elszomorítóak. Mi, magyarok a legelemibb figyelmességnek is híján vagyunk. Amíg a német türelmesen megvárja, hogy kézzel-lábbal tiltakozó csemetémet beszíjazzam a gyerekülésbe, s csupán akkor nyitja ki a szorosan mellettünk parkoló autója ajtaját, addig a honfitárs a legteljesebb lelki nyugalommal a kocsikijárat elé parkol a keskeny utcácskában. Az előttem lassabb tempóban haladó német előzékenyen jelez, hogy szabad az út, nyugodtan előzhetek. A honfitárs nemhogy elnézést kérne, hogy majd egy teljes napra korlátozott a mozgásszabadságomban, de még ő van megsértve, amikor figyelmeztetem. A német fegyelmezetten várja sorát a pénzváltónál, a helybéli asszonyok ajkáról azonban szempillanat alatt lehervad a mosoly, amikor az orvosi rendelőben összeszólalkoznak, hogy melyikük érkezett előbb. Az ügyfél is ember – nyilvánítja ki a balatoni üdülőfalu jegyzője az elégedetlen nyaralók által rendezett fórumon, aztán bicskanyitogató arroganciával igazítja ki az előtte szólókat. Szép sorjában valamennyit. A német hangos, de csak mert ízlik neki a sör, s jól érzi magát. A magyar, aki fennhangon arról mesél asztaltársának, miként repült Amszterdamba, kivagyiságból hangoskodik. Sikeres gazdaságot fegyelmezett emberekkel lehet csak építeni, a demokráciához pedig elengedhetetlen a tolerancia. (B. Kiss László: Udvariatlan magyarok. A Hírlap, 1997. július 30.)

SE C U

Olvassa fel hangosan a fenti szöveget!

OR HE I

-

UI

arrogancia = szemtelenség, pimaszság, pökhendiség és nagyképűség, fölény együttese

OD

hi ta

1. Értelmezze a fenti szöveget! Értelmezésében válaszoljon az alábbi kérdésekre:

EL EK

a) Mi a különbség a szöveg alapján a magyar és a német beszélők között? b) Mi indokolja a szöveg tagolását? c) Mely stílusréteg jellemzőit fedezi fel a szövegben? Válaszát indokolja!

rn a te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

BE NE DE

K

2. Fejtse ki véleményét 10-15 mondatban a nemzetek közötti különbségek/hasonlóságok okairól!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 2

EL EK

BE NE DE K

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

Ma még ugyan Amerikában sem tipikus, de előrevetíti a jövőt, hogy sok cégnek nincs irodája. Munkatársai otthon, esetleg út közben, szállodaszobákban dolgoznak, munkaeszközük a mobiltelefon és a laptop. Ez utóbbiak a cég külső és belső kapcsolatainak kizárólagos eszközei is egyben. Leginkább számítógépen keresztül, illetve konferenciatelefon segítségével érintkeznek egymással. Digitális nomádoknak hívják őket. Munkatársak szerteszét az országban vagy a nagyvilágban, legtöbbjük még nem is találkozott a másikkal, eltekintve a konferenciatelefon nyújtotta „személyes” kapcsolattól. Harriet Donnely 44 éves szőke hölgy, heti 80 órában hajtja magát, havonta 20 ezer kilométert repül kliensei meglátogatása során. De akárhol van, soha nem elérhetetlen: elektronikusan kapcsolódik munkatársaihoz, ügyfeleihez. Számára nem egyszerűen csak munkaeszköz a mobiltelefon, a laptop és az Internet, hanem munkájának elemi feltételei is. „Tulajdonképpen mindegy, hogy éppen hol vagyok fizikailag” – mondja. A digitális nomádok munka- és életmódja élénken foglalkoztatja a társadalomtudósokat: vajon ez a fáradhatatlan elektronikus életstílus hogyan fogja befolyásolni az embert, a társadalmi és szociális kapcsolatokat? Sokan bizonyosak abban, hogy ez az életforma alaposan erodálhatja az érzelmeket, a munkahelyi és lakóközösséghez való tartozást. „Azáltal, hogy a technika eltüntette a távolságokat, hajlamos arra is, hogy eltüntesse magának a helynek az érzékelését is” – mondja a Harvard egyetem tanára, a kérdés egyik neves kutatója –, „másfelől a közvetlen személyes kapcsolatok nagyon fontosak az életben, beleértve ebbe a fizikai és a lelki egészségünket is.” Ma még nehezen belátható, hova vezethet mindez. Milyen is lesz teljesen behálózott, szinte kizárólag elektronikus kapcsolatteremtésen alapuló „szép új világunk”.

U OR HE I

-


SE C

UI

(Forrás: www.sulinet.hu)


OD

EL EK

hi ta

a) Kiket nevezünk a szöveg alapján digitális nomádoknak? b) Milyen következményei lehetnek a digitális nomádéletnek a társadalomtudósok szerint? c) Milyen szövegtípusba sorolja a szöveget? Válaszát indokolja!

rn a te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

BE NE DE

K

2. Fogalmazza meg 10-15 mondatban a mobiltelefon használatának szabályait!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 3

EL EK

BE NE DE K

SE C

U

OD

hi ta


OR HE I

-

UI

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

A tanár nem azért ül magasabban, hogy bálványozzátok, hanem azért, hogy jobban lássátok egymást. Nem tud mindent a világon, és nem is tudhat mindent. Hogyha mégis úgy tesz, mintha mindentudó lenne, úgy nézzétek el neki. Viszont ha belátja, hogy nem mindentudó, akkor szeressétek. Már ahogy egy tanár szerethet egy diákot és fordítva. Mert akkor megérdemli a ti szereteteteket. És még valami: a tanár nem bűvész, hanem kertész. Vigyáz rátok és gondoskodik rólatok. Nőni már magatoknak kell. Ne legyetek túl szorgalmasak! Ennél a tanácsnál a lusták ne hallgassanak ide! Az csak a szorgalmasoknak használ, de nekik nagyon fontos. Az élet nem csak dolgozatokból áll. Az embernek meg kell tanulnia, hogy csak az ökrök magolnak. Tapasztalatból beszélek. Gyerekfejjel én is a legjobb úton voltam ahhoz, hogy ökör legyek. Azon, hogy minden erőfeszítés ellenére nem lettem az, még ma is csodálkozom. A fej nem az egyetlen testrész. Aki az ellentettjét mondja, hazudik. Mert tudáson kívül ugrálni, tornázni, énekelni és táncolni is tudni kell, mert különben a tudománnyal teli vízfej alatt csak egy rokkant test rejtőzik és semmi más. Ne nevessétek ki a butákat! Nem a saját akaratukból buták, és nem is a ti felvidításotokra. És ne verjétek meg azt, aki kisebb és gyengébb, mint ti! Akinek ez közelebbi magyarázat nélkül nem világos, arról nem én tehetek. Csak egy kicsit figyelmeztetni akarom őket. Senki sem olyan értelmes és erős, hogy ne találna nála értelmesebbet és okosabbat. Eszerint pedig ő is gyenge gyerek és vérbeli idióta. Alkalmasint ne higgyetek minden tankönyvnek sem. Például a háború nem úgy történik, mint ahogy ez a tankönyvi versekben meg vagyon írva. Ne higgyetek azoknak a történeteknek sem, amelyben az ember, úgy, ahogy van, jó, és a hős a nap huszonnégy órájában bátor. Nehogy elhiggyétek vagy megtanuljátok ezeket, mert ha később beléptek az igazi életbe, csodálkozni fogtok. Hát most itt ültök és haza akartok menni. Menjetek haza, kedves diákok! Ha valamit nem értettetek, kérdezzétek meg a szüleiteket! És kedves szülők, ha Önök nem értettek meg valamit, akkor kérdezzék meg a gyerekeiket! (Erich Kästner: Tanévnyitó beszéd Fordította: Tóth Gergely)

K

rn a

BE NE DE

a) Mi a szöveg témája? b) Milyen tanártípust mutat be a szöveg? c) Mi indokolja a szöveg tagolását?

EL EK


te

a_ Ma

ur

it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

2. Fogalmazzon 10-15 mondatban olyan hasznos tanácsokat a fiatalabb diákok számára, amelyek megkönnyítik számára az iskolai életben való eligazodást!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 4

EL EK

BE NE DE K

ES


C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

Az Amerikai Erdők nevű szervezet három tucat várost vizsgálva megállapította, hogy az elkövetkező 10–15 évben 30 százalékkal fog csökkenni a városi fák által borított terület. Washingtonban a korábbi zöldterület 64 százalékáról eltűntek a fák 1973 és 1997 között. Az erdészek szerint az utcai fák hűtik a levegőt, csökkentik a szennyezést, és magukba szívják az esővizet. A fák jelenlétének azonban nem csak ökológiai hatása van. Az ingatlanok értéke 7–25 százalékkal magasabb, ha azok környezetében fák találhatók. A vásárlók 13 százalékkal többet költenek olyan üzletekben, amelyeket zöldterület vesz körül. Egy tanulmány azt állítja, hogy azok a betegek, akik ablakukból fákra látnak, átlagosan nyolc nappal kevesebbet töltenek kórházban. A felmérések azt mutatják, hogy egyetlen árnyat adó fa 80 dollárt takarít meg a lakástulajdonosoknak egy évben. Egy amerikai hölgy amiatt háborodott fel, hogy a háza közelében dolgozó munkások kivágtak egy 18 méter magas tölgyfát, amely washingtoni otthonának keleti homlokzatát árnyékolta. Az érzelmi sokknál azonban e tévedésnek gyakorlatiasabb hatása is volt: azóta a légkondicionáló berendezése minden reggel egy-két órával hamarabb kapcsol be. A város non-profit szervezetei és alapítványai összesen 50 millió dollárt adományoznak afák megmentésére. (Mennyit ér egy fa? Forrás: www.greenfo.hu)

UI


SE C

U

OD EL EK K

rn a te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

BE NE DE

hi ta

2. Érveljen 10-15 mondatban a környezetvédelem fontossága mellett!

OR HE I

-

a) Milyen kommunikációs funkció érvényesül a fenti szövegben? Válaszát indokolja! b) Mi a fa szerepe a szöveg alapján az emberek életében? c) Mit állapított meg az Amerikai Erdők szervezet a vizsgálat során?

Proba B


33 80


SE CU IE SC


EL EK

ta

A tűzoltók hívás nélkül is segítettek Garázda majmok az utcán

OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 5

BE NE DE K

SE C

U


OR HE I

-

UI

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

Április 1-i tréfának is tűnhetett, de nem az volt. Két majom garázdálkodott vasárnap koradélután a Bogdáni úton és környékén. Egy vándorcirkusz lakókocsijában felfeszítették ketrecükön a rácsot, és elindultak világot látni. Viccelődni sem lehet a különös histórián, mert az egyik állat két járókelőt megsebesített. A két állat befogásánál a III. kerületi tűzoltók segítettek. Kapás Benedekkel, az ügyeletes csapat parancsnokával beszélgettünk. – Hogyan történt az eset? – kérdeztük. – Minket nem riasztottak, de több rendőrautó körözött a Raktár utca és a Vihar utca környékén, sőt mentőautó is szirénázott. Engedélyt kértem, hogy kimenjünk megnézni, mi a helyzet. Meglepődtünk, hogy egy csimpánz szaladgál az utcán. Szegény állat próbált bejutni több házba is, nyomogatta a kilincseket, de hiába. Végül a Veder utcán talált egy kapualjat, ahová bemenekült. – Próbálta valaki közben befogni? – Az ápolója is ott volt, de az állat olyan agresszíven viselkedett, hogy nem boldogult vele. Megfigyeltük, hogy nyakörvet visel a majom, de póráz nélkül. Kihoztunk egy harminc méter hosszú mentőkötelet, és odaadtuk az ápolónak. Némi meglepetéssel tapasztaltuk, hogy egy üveg sört adott a majomnak, amit az jóízűen elfogyasztott, és megnyugodott tőle. Ezután már be lehetett fogni az állatot, majd mikrobuszon elszállítani. A másik állat befogása rosszabbul sikerült. Rohangálás közben ellökött egy hölgyet, aki csonttörést szenvedett, egy férfit pedig megharapott. Majd betörte egy Kerék utcai bisztró kirakatát, és megsérült. – Máskor is volt már dolguk állatokkal? – Előfordult. Másfél esztendeje égő lovardából mentettünk ki állatokat, néhány hónapja pedig mosómedvét hoztunk le egy villanyoszlopról. (Forrás: www.sulinet.hu)

OD

hi ta


EL EK

a) Milyen összefüggés fedezhető fel a két cím és a szöveg között? b) Hogyan sikerült befogni a majmokat? c) Mely stílusréteg jellemzőit fedezi fel a szövegben? Válaszát indokolja!

rn a te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

BE NE DE

K

2. Alkosson 10-15 mondatos monológot, melyben az állatok befogásánál segítkező tűzoltó gondolatait fogalmazza meg!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 6

EL EK

BE NE DE K

SE C

U OR HE I

-

UI

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

Ha valaki azt mondta volna nekem, hogy csöndes, pestszentlőrinci otthonában egy péntek délutánon megcsördült a telefon, és Sir Paul McCartney volt a vonal végén, bizony kinevettem volna. Nos, ma már én ámítom el a környezetemben élőket ezzel a történettel. Ugyanis egy péntek délutánon valóban megcsördült a telefonom, és valóban a rendkívül kedves és közvetlen zenész szólt bele a kagylóba. – Sir Paul McCartney mesekönyvéből bizonyára önök is olvastak részleteket gyermeküknek, unokájuknak a Meglepetés hasábjairól. Nem teszi ezt másképp Paul sem, aki szintén mondott mesét a gyerekeinek. De hogyan született meg az ötlet, hogy papírra vesse a történeteket? – Eredetileg egy rajzfilm-forgatókönyvet írtam – kezdi Sir Paul –, és egyetlenegy példány volt a meséből. Ezt azonban elolvasta egy gyermekkönyvkiadó, és úgy gondolta, érdemes lenne könyvben megjelentetni a történetet. – Lesz még belőle rajzfilm? – Talán, valamikor jövőre. – Ön fontosnak tartja, hogy a gyerekeknek olvassanak a szüleik? – Úgy gondolom, a szülőknek mindenképp kell időt szánniuk arra, hogy olvassanak meséket a gyerekeiknek. Ezek fantasztikusan szép emlékek lesznek, ha majd felnőnek. Én magam is olvasok a gyerekeimnek.[…] – Kedvet kapott-e arra, hogy újabb könyvet írjon? – Igen, talán valamikor erre is sor kerül, de most lefoglal a zenei életem. Készülök egy új albumra új dalokkal, és szeretnék az év végén egy klasszikus lemezt is elkészíteni. Most éppen Londonba tartok, hogy a Tower kápolnájában felvegyük az orgonaszólómat. […] Ami pedig a könyvírást illeti, most újranyomják „A felhők fölött” című könyvet, és szeretnék egy új történetet írni, ugyanezekkel a szereplőkkel, kisebb gyerekeknek. […] – Mit üzen most a magyar rajongóknak? – Szeretném megköszönni, hogy ott voltak a koncertemen. Remélem, élvezték a zenét, amit csináltam és amit csinálok.

OD

hi ta

(Ványik Dóra írása. MCCartney, mesemondó. Meglepetés, 2006. június 15., 10-11.)

EL EK



a_ Ma

te

rn a

BE NE DE

K

a) Milyennek mutatja be a beszélő Sir Paul McCartneyt? b) Milyen tervei vannak Sir Paul McCartney-nek a jövőre nézve? c) Milyen szövegtípusba sorolható a szöveg? Válaszát indokolja! ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

2. Érveljen 10-15 mondatban az olvasás fontossága mellett!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 7

EL EK

BE NE DE K

ES


C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

Legelőször is: időben tájékoztassuk a kiszemelt áldozatunkat arról, hogy mikor és miről akarunk vele diskurálni. Alkalmat és időt kell neki adni a felkészülésre. Nem mindenki tud igazán eredetien rögtönözni, a rögtönzés olykor rontja a tartalmi igényességet. Másodszor: mi is készüljünk fel a beszélgetésre. Ne csak a kérdéseket fogalmazzuk meg, hanem a témával kapcsolatban tájékozódjunk. Ha mi hülyék vagyunk a témához, akkor nem tudjuk irányítani a beszélgetést, az némaságba fulladhat. Harmadszor: egy riport nem mindig kérdés–felelet játék. Lehet beszélgetés is, melyben vélemények követik egymást. Vigyáznunk kell arra, hogy nehogy túlkiabáljuk a partnerünket, mert elveszíti az írás a riportjelleget, vitává válik, vagy azt sem lehet tudni, hogy ki a riporter. Negyedszer: a riporternek minden esetben határozott fellépésűnek kell lennie, hiszen sokak meg nem válaszolt kérdéseire keresi a választ. A riportalany nem mindig a tudományok doktora, lehet, hogy a beszélgetés helyes vágányát segíteni kell. De vigyázni kell arra, hogy ne fojtsuk belé a szót, ne akarjuk azt elmondatni vele, amit mi akarunk hallani. Ötödször: keltsünk rokonszenvet a riportalanyban, hogy megnyíljon. Érezze, hogy mi őszintén érdeklődünk, nem csak kötelességszerűen kérdezgetünk. Hatodszor: sokszor szükség van arra, hogy színessé, érdekessé tegyük a riportot, ezért a riporter legfontosabb tulajdonsága a leleményesség. Váratlan fordulatokkal, meglepő, de nem bántó kérdésekkel még a legszürkébb témát is feldobhatjuk. Végül, de nem utolsósorban: tudjunk gyorsan jegyzetelni, vagy legyen magnónk,diktafonunk. (D. Krisztina: Hét parancsolat kezdő riportereknek)

SE C U OR HE I

-

a) Mi a szöveg témája? b) Hogyan kell felkészülni egy jó riportra a szerző szerint? c) Mi a riporter legfontosabb tulajdonsága a szerző szerint?

UI


OD

EL EK K

rn a te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

BE NE DE

hi ta

2. Alkosson 10-15 mondatos párbeszédet, melynek témája a zenehallgatás hasznossága!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 8

EL EK

BE NE DE K

SE C

UI

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

Nekem lányom lesz. Szőke hajú és kék szemű. Angyalka, Tünde vagy Virág. Vagy fekete hajú és sötét szemű. Akkor meg Réka, Klaudia vagy Dorottya. Esetleg Seherezádé. Persze, lehet vöröses hajú és zöld szemű Rebeka, Mónika vagy Kleopátra, s ha gesztenyebarna lesz, szürkéskékes-zöldes szemmel: Kinga, Georgina vagy Gyöngyvér. Már eljött az ideje, és én még mindig nem döntöttem. Mert az apja is mondott neveket, és ezzel csak megzavart. Végül úgy határoztam, hogy előbb majd megnézem, hogy milyen színű a haja meg a szeme. És attól függően lesz Amanda, Imola vagy Fruzsina. Úgy is tőlem kérdik, hogy mi legyen a neve, ha már megszületett. Hát valóban tőlem kérdezték, csak előbb annyit mondtak: GRATULÁLUNK, ANYUKA! KISFIÚ! Mert úgy látszik, néha még egy anya is tévedhet a megérzéseiben. És az az érdekes, hogy amikor meghallottam, hogy én most már igazán anyuka vagyok, és kisfiam van, eszembe se jutott, hogy lányt akartam, csak annak örültem, hogy végre megszületett és egészséges, És amikor fölsírt, tudtam, hogy csak ő lehet a mi gyerekünk. Hogyan is lett volna lány, mikor fiú! És amikor megkérdezték, hogy mi legyen a neve, mindjárt kettőt is mondtam, pedig nem is gondolkoztam rajta, csak egyszerűen tudtam, hogy úgy hívják. Különben is, nehéz lett volna eldöntenem, hogy melyik név illik jobban hozzá, mert kicsit kopasz volt, és nem nyitotta ki a szemét. De amikor mellém fektették, és azt mondtam neki, hogy drága kisfiam, láttam, hogy megérti, és ő is szeretné nekem azt mondani, hogy drága anyukám. Persze, erre még várnunk kell egy kicsit. Én az első perctől fogva örültem a fiamnak, csak akkor még nem tudtam, hogy másnak is akkora öröm, hogy nekem fiam született.


U OR HE I

-

(Janikovszky Éva: Örülj, hogy fiú!)

OD

hi ta


BE NE DE

K

EL EK

a) Kik szólalnak meg a szövegben? b) Milyen szövegtípusba sorolható a szöveg? Válaszát indokolja! c) Hogyan viszonyul az anya gyereke megszületéséhez?

rn a te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

2. Alkosson 10-15 mondatos monológot az apa nevében!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 9

EL EK

BE NE DE K

SE C

U

-

UI

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

A Viktória és a Dániel utóneveket választották leggyakrabban újszülött gyermeküknek a szülők 2000-ben Magyarországon, ezzel megdőlt az Alexandrák és a Dávidok többéves vezetése – derül ki a legújabb népesség-nyilvántartási adatokból. A leányoknál a leggyakoribb nevek a Viktória után a Vivien, az Anna, az Alexandra, a Fanni, a Dóra, a Réka és a Petra voltak. A teljes lakosság körében azonban más a helyzet. A leggyakoribb utónevek listáját a női nevek között a Mária, az Erzsébet, az Ilona, az Éva és az Anna vezetik. Ezek a nevek ma már nem túl népszerűek: 2000-ben a Mária a 73., az Erzsébet a 84., az Ilona pedig a 113. helyen állt az újszülötteknek adott nevek listáján. A férfinevek toplistája 2000-ben: Dániel, Dávid, Bence, Máté, Tamás, Péter, Balázs és Ádám. Az összlakosságban előforduló utóneveknél a férfiak körében csak kisebb változás tapasztalható. Azok a nevek, amelyek az összlakosságban vezetnek, azokat 2000-ben is sok fiúcsecsemő kapta meg, az István 18., a László 10. a Zoltán 11. a rangsorban. A lányoktól eltérően újszülött fiúgyermeküknek szívesebben adtak bibliai neveket a szülők 2000-ben: az Ádámot, az Áront, a Benjámint vagy a Boldizsárt. Mindkét nem tekintetében gyakoriak a régies hangzású nevek. Lányoknál az Enikő, az Emese, a Kincső vagy az Emőke, fiúknál a Levente, a Csaba, a Botond és a Bendegúz. Azoknak a szülőknek, akik gyermeküknek nem az utónévkönyvből választanakkeresztnevet, névválasztásukat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetében kell elfogadtatni. Az intézet minden évben találkozik különleges esetekkel – közölte Őri Vilma, az intézet munkatársa. Tavaly több szülő akarta növényekről elkeresztelni leánygyermekét: az MTA engedélyezte a Bodza, az Áfonya vagy a Búzavirág utónévként való használatát. Az Akadémia elutasította viszont azokat a kérelmeket, melyekben beceneveket kívántak anyakönyveztetni a szülők. Nem használható utónévként az Évike, a Szilvi és a Tóni sem. A választható fiúnevek között megtalálható a Ronaldó, a Lorenzó, a Kelvin, vagy a Dante. Az MTA Nyelvtudományi Intézete nem javasolta viszont több városnév fiúnévként való használatát, például az Atlantát vagy a Szidnit.

OD

hi ta


OR HE I

(Utóneveink gyakorisága. Forrás: www.origo.hu)

EL EK


rn a

BE NE DE

K

a) Mit tudunk meg a szöveg alapján a névadási szokásokról? b) Hogyan szabályozza az MTA Nyelvtudományi Intézete a névadást? c) Mely stílusréteg jellemzőit fedezi fel a szövegben? Válaszát indokolja! te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

2. Fejtse ki véleményét 10-15 mondatban a névadás fontosságáról!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 10

EL EK

BE NE DE K

SE C

UI

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

A név kötelez – mondták a régiek. Ebben lehet valami. Hiszen a nevedet a születésedkor kapod, és viseled, amíg élsz. – X. Y. vagyok – mutatkozol be, ki tudja hányszor. Az a szó, ami örökké veled van, az iskolai könyvborítón, az igazolványaidban, az ajtódon, postaládádon – és legtöbbször végül azon a kis márványtáblán is. Viseled minden előnyével és hátrányával együtt. Mindenféle eszedbe jut róla: • híres emberek, akik ezt a nevet viselték, • ha köznapi jelentése van, akkor az a dolog, amit jelent: Ibolyáról a virág, Gyöngyiről a gyöngy, Győzőről a győzelem, de néha meg nem éppen hízelgő dolgok is • híres költemények, regények, filmek, dalok. Például ha Rezső, akkor nekem rögtön két dal jut eszembe: Seres Rezső Szomorú vasárnapja és Soltész Rezső Szóljon hangosan az ének, ez utóbbitól rögtön vidám leszek. Hatnak a nevek arra is, aki viseli, és arra is, aki hallja őket. Nem egyszerű dolog a babát váró szülőknek a megfelelő keresztnév kiválasztása. Egyrészt a vezetéknév általában adott, tehát egyik legfőbb szempont, hogy ahhoz passzoljon. Az sem árt, ha könnyű kimondani. Nem lehet egyszerű például annak a kisgyereknek, akinek a nevében sok „r” betű van – hiszen nagy valószínűséggel éppen akkor esik ki elől a tejfogacska, amikor iskolába kerül, és sokszor be kell mutatkoznia. Aztán arra is gondolj, hogy milyen szójátékokra, csúfolódásokra számítson majd a gyerkőc. Sőt, arra is, hogy milyen testalkatra számíthatsz. Ha mindkét szülő családjának nőtagjaikosárlabdázó alkatúak, nem biztos, hogy túl szerencsés az újszülött kislánynak például a Bogárka nevet adni. (Forrás: www. sulinet.hu)

-


OR HE I

OD

rn a te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

BE NE DE

K

2. Érveljen 10-15 mondatban A név kötelez kijelentés mellett!

EL EK

hi ta

a) Milyen hatással van a név az ember életére? b) Milyen szövegtípusba sorolja a szöveget? Válaszát indokolja! c) Mire kell figyelnie a szülőnek névválasztáskor?

U


Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 11

EL EK

BE NE DE K

SE C

U

OD

hi ta


(Forrás: www.miillik.hu)

OR HE I

-

UI

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

Ugye, sokszor hallotta már kisgyerekes szülőktől, mikor gyerekeiket a kezdeti illemre nevelik: „Köszönj szépen!” Köszönni, másokat üdvözölni sokféle módon lehet és kell. Egy afrikai törzsről feljegyezték, hogy köszöntéskor, bemutatkozáskor a markukba köpnek az ottani emberek. A tibetiek meglengetik a kalapjukat, kinyújtják nyelvüket, és bal kezüket a fülük mögé teszik. A maorik (ÚjZéland őslakói) köszönéskor az orrukat dörzsölik össze. A törökök és a keleti népek kezüket mellükre téve, mélyen meghajolva köszöntik egymást. A japánok derékból meghajolva üdvözlik egymást. A szervusz köszönés a latin „servus humillimus domini” köszönésből rövidült. Ez annyit jelent: „legalázatosabb szolgája az úrnak”. Ebből a latin üdvözlési formából lett az „alázatos szolgája” s az „alászolgálja”… Máshogy kell érkezéskor és távozáskor üdvözölni az embereket. A köszönés az emberi érintkezés legmindennapibb formája. Vigyáznunk kell tehát, hogy megfelelő időben megfelelő módon köszönjünk. A köszönésnél az udvariasság általános szabályai érvényesülnek: tehát a férfi köszön előre a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, beosztott a vezetőnek, fiú a leánynak. Természetesen vannak ezeknél bonyolultabb esetek is. Ne várja például egy fiatal lány, hogy idősebb férfi ismerőse előre köszönjön neki. Helyesebb az is, ha a fiatalabb vezető előre köszön idősebb beosztottainak, a férfi vezető a női beosztottaknak. A másik kivétel, ha valaki helyiségbe lép be és ott már néhányan tartózkodnak: köszönjön előre, tekintet nélkül arra, hogy odabent férfiak, nők vagy fiatalabb személyek tartózkodnak. Aki köszön, érthetően tegye, és nézzen félreérthetetlenül arra, akinek köszön, amikor 3-4 lépés távolságra megközelíti a másikat! [...] Az ismerőst mindenkor köszönteni kell. Ha ezt figyelmetlenségből elmulasztja, a következő találkozáskor illik elnézést kérni. Előfordulhat, hogy valakivel többször is találkozik, pl. a tanárokkal, az iskolatársakkal… stb. Nevetséges lenne mindig újra köszönni. Ilyenkor elég egy mosoly, egy fejbiccentés, vagy egy intés arra, hogy jelezze a találkozás örömét.

EL EK


a_ Ma

te

rn a

BE NE DE

K

a) Mi a szöveg témája? b) Milyen köszönési szabályokat ismert meg a szövegből? c) Mi a szervusz köszönés eredete?

a_ si _L _L im b _B Pr ob a

Proba B

ur it

er at

GI C

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

2. Meséljen el 10-15 mondatban egy köszönéssel kapcsolatos humoros történetet!


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 12

EL EK

BE NE DE K

SE C

U

OR HE I

(Forrás: www.miillik.hu)

OD

hi ta

-

UI

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

A társadalmi érintkezésben a köszönést a bemutatkozás, majd a kézfogás követi. A bemutatkozási rangsor ugyanaz, mint a köszönésé: általában a férfi a nőnek, a fiatal az idősebbnek, az alacsonyabb rangú a magasabb rangúnak mutatkozik be. Hogyan kell bemutatkozni? – Miután a szemébe nézünk annak, akinek bemutatkozunk, jobb kezünket helyezzük készenlétbe egy esetleges kéznyújtáshoz. Semmiképpen ne legyenek kezeink zsebre dugva! – Az ismeretséget kezdeményező mondja jól érthetően a teljes nevét, becenév nélkül! – Ezután mondja nevét az, akinek bemutatkoztál. Gyakori hiba, hogy az egyenrangú felek mindegyike egyszerre mondja a nevét. Ekkor senki nem ért semmit. Helyes megoldás az, ha a bemutatkozást mindig az érkező, a belépő kezdeményezi. Az ismerkedést szerencsésebb esetben egy közös ismerős közvetíti. Akár férfival, akár nővel akarunk megismerkedni, mindig valamelyik közös ismerősünket kérjük meg, hogy mutasson be az illetőnek. Az udvariasság követelménye úgy kívánja, hogy a férfit mutassuk be a nőnek, a fiatalabbat az idősebbnek, az új beosztottat a főnöknek. Ennek megfelelően a bemutatott nevét mondjuk, s nem azét, akinek bemutatjuk. [....] Bemutatkozásnál illik egyenesen állni. Ha eddig ültünk, álljunk fel. (Felnőtt nőkre ez nem vonatkozik.) Bemutatkozás során illik kezet fogni és egy kicsit meghajolni (a kézfogás szabályai itt is érvényesek). A bemutatott emberek ismerőseiddé válnak, és ezután illik köszönteni őket és fogadni az üdvözlésüket. [....] Előadódhat olyan helyzet, hogy nincs közös ismerősünk. Ekkor sem ismerkedhetünk utcán, moziban, színházban, csak ha ahhoz valami más alkalom is adódik. Jó kiindulópont lehet az ismerkedésre egy felsegített kabát a ruhatárban, egy udvariasan kinyitott ajtó, segítség a fel-és leszállásnál valamilyen járműről… stb. Ekkor sem lehetünk tolakodóak. Ha az illető egy „köszönöm”-mel lezártnak tekinti az ügyet, ne zaklassuk tovább.

EL EK



rn a te a_ Ma

BE NE DE

K

a) Milyen kommunikációs funkciók érvényesülnek a szövegben? Válaszát indokolja! b) A bemutatkozásnak milyen szabályait ismerte meg a szövegből? c) Milyen ismerkedési trükkökről van szó a szövegben? ur

it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

2. Fejtse ki véleményét 10-15 mondatban arról, hogy hogyan ismerkednek a mai fiatalok!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 13

EL EK

BE NE DE K

ES


C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

Gyakorta kerülünk kínos helyzetbe: hogyan is szólítsuk meg a velünk találkozó urat vagy hölgyet? Sokszor még a rutinos rádió-és tv-riporter is zavarban van a riportalany megszólításával kapcsolatban. A magyar megszólítási formák évszázadok alatt alakultak és formálódtak. Nézzük meg ennek szabályait! Férfi megszólítása: uram, vagy a foglalkozás / beosztás, plusz úr: elnök úr, hadnagy úr… stb. Hölgyek megszólítása: kisasszony, asszonyom, hölgyem, igazgatónő, elnök A felnőttek, idősebbek megszólításánál kiskorúak használhatják a néni és a bácsi szót. Ha ismerős az illető, akkor a keresztnevét is eléteheti az előbbi szavaknak, pl. Lajos bácsi, Eta néni, vagy akár a foglalkozását is mondhatjuk, pl. doktor bácsi, tanító néni stb. A megszólítás név nélküli is lehet, ekkor használhatjuk a „maga” vagy az „Ön” megszólítást. Ez utóbbit ajánlatosabb, mert sokkal több tiszteletet fejez ki. A „legyen szíves”, „légy szíves”, a „kérem”, „kérlek” formák szintén elfogadottak. Az ismerős gyerekeket a keresztnevükön szólíthatjuk, esetleg a becenevükön. Vigyázzunk, a becenevet csak akkor használjuk, ha az illető szívesen veszi. A szülők és rokonok megszólítását a család dönti el, de itt is törekedni kell az udvarias és tisztelettudó magatartásra. Más-más országokban eltérő megszólítási szokások vannak. Franciaországban, Angliában, Németországban az uram, az asszonyom és a kisasszony megfelelője a megszokott. (Forrás: www.miillik.hu)

SE C

UI


U

OR HE I

OD

hi ta

-

a) Milyen kommunikációs funkciók érvényesülnek a fenti szövegben? Válaszát indokolja! b) A megszólításnak milyen szabályait ismerte meg a szövegből? c) A megszólítási formák helyes alkalmazása mellett mire kell törekednie a beszélőnek a szerző szerint?

rn a te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

BE NE DE

K

EL EK

2. Meséljen el 10-15 mondatban egy másik ember megszólításával kapcsolatos tanulságos történetet!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 14

EL EK

BE NE DE K

SE C

U

OD

hi ta


OR HE I

-

UI

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

[Két úr találkozik az utcán. Öt nappal ezelőtt valami banketten pezsgőzés közben pertut ittak. Most mindkettőnek azonnal ez jut az eszébe, de egyik se egészen bizonyos a dologban, vajon csakugyan pertut ittak-e, vagy csak úgy rémlik. Mind a ketten elhatározzák hirtelenében, hogy megvárják, míg a másik megszólal, és ahhoz igazodnak majd.] EGYIK (barátságosan szorongatja a másik kezét, és biztatóan néz rá): Áá… MÁSIK (ugyanúgy néz rá): Áá… no lám… (Nem eresztik el egymás kezét.) EGYIK: No lám… ez már aztán kedves izé… találkozás… (mosolyogva és sürgetően néz rá.) MÁSIK: Hát – merrefelé mégy… mégyegetünk errefelé? EGYIK: Én csak errefelé mégyegetek… mégyegetek itten. Hát… öö, hogy vagyunk? [Minden ok nélkül együtt mennek és mindenféléről beszélgetnek, politikáról, filozófiáról, versekről, üzletről, csupa általánosságról, csak hogy ne kelljen egymást megszólítani. Mindkettő kínosan várja, hogy a másik megszólítsa egyszer.] EGYIK: (tizenkettőkor, miután már mindent bezártak): Hát merre – lakunk, merre lakunk? MÁSIK: (dühösen) Ki? Kicsoda? EGYIK (megadással): Én. MÁSIK: Hát én azt honnan tudjam? EGYIK: Hja – persze… (Rálép a lábára.) MÁSIK: Hu! EGYIK: Mi az? MÁSIK: Semmi… véletlenül… hehe… ráléptünk a lábamra… EGYIK (sápadtan a dühtől): Kicsoda? (Bömbölve) Kicsoda? MÁSIK (révetegen): Nem tudom… EGYIK: Nem? (Pofon vágja.) Nesze, te piszok fráter! Most tudod? (Revolvert vesz elő.) MÁSIK (boldogan): Persze, hogy tudom… Szervusz! Te, te, te… (Egymás nyakába borulnak.) (Részlet Karinthy Frigyes Tegezés c. írásából)

EL EK


BE NE DE

K

a) Mi e párbeszéd témája? b) Melyek a humor forrásai? c) Mi a szöveg kommunikációs funkciója? Válaszát indokolja!

rn a te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

2. Fejtse ki véleményét 10-15 mondatban a tegezés kapcsolatbeli szerepéről!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 15

EL EK

BE NE DE K

ES


C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

A tegeződés az angolban nem probléma, hiszen a te és az ön személyes névmást ugyanazzal a szóval fejezik ki. Nálunk azonban ugyancsak nagy gond a tegeződés–magázódás kérdése. A gyerekek az iskolában természetesen tegeződnek, az is természetes, hogy a felnőtt tegezi a gyereket, a pedagógus az általános iskolásokat. Amíg gyerekek vagyunk, ismeretlen felnőttet nem illik visszategezni. A tegeződés a felnőtteknél úgy kezdődik, hogy az egyik fél indítványozza a „per tu” viszonyt. Hogy melyik fél, azt nem nehéz kitalálni: az idősebb a fiatalnak, a nő a férfinak, a vezető a beosztottnak. Az összetegeződés formái nem lényegesek, de gyakran kíséri koccintás egy pohár itallal. Egy baráti kézfogás is elegendő a viszony elkezdéséhez. A tegeződés révén bizalmas kapcsolatba kerülünk a másik személlyel. Ezt a bizalmat meg kell őrizni a tegeződés során is. Nyelvünk nagyon gazdag a tegező fordulatokban, így módot ad árnyalati különbségekre is. A kellő tiszteletet megadhatjuk így is: „Jó reggelt, Pista bátyám”, vagy „Légy szíves, igazgató úr”. Nem szabad kiprovokálni az idősebbtől, vezetőtől, vagy hölgytől a tegeződést. Előbb alapos ismeretségre van szükség ahhoz, hogy a kapcsolat megérjen a közvetlenebb megszólításra és társalgásra. A tegeződés nem kötelező, de nem illik visszautasítani sem! Üzemben, hivatalban, munkahelyen általában a nők tegezik egymást, hasonlóan a férfiak is. Ez alól természetesen kivétel a nagy korkülönbség és a beosztotti viszony. A családon belül ma már elfogadott dolog a tegeződés, közeli és a távoli rokonainkat is tegezni szoktuk. (Forrás: www.miillik.hu)

SE C U

OR HE I

OD

-

a) Mi a szöveg témája? b) Ki indítványozhatja a felnőttek körében a tegeződést? c) Milyen szövegtípusba sorolható a fenti szöveg? Válaszát indokolja!

hi ta

UI


rn a te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

BE NE DE

K

EL EK

2. Alkosson 10-15 mondatból álló elbeszélő szöveget, melyben a következő az alaphelyzet: két ember nem emlékszik, hogy az előző esti bulin összetegeződtek-e vagy sem.

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 16

EL EK

BE NE DE K

SE C

U (Forrás: www.sulinet.hu)

OD

hi ta


OR HE I

-

UI

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

A névjegy az üzleti-hivatali élet egyik segédeszköze. Rövid idő alatt sok hasznos információt szerzünk tárgyaló partnerünkről, pl. nevének írásmódját, rangját és beosztását, a képviselt cég címét és telefonszámát. A névjegyet többnyire nyomdai technikával világos alapon sötét betűkkel írják. A legfontosabb követelménye, hogy anyaga jó minőségű kartonpapír legyen, mérete mai szokás szerint 90×50 mm. Ennél kisebbet már nem ajánlatos készíttetni, mert a rajta lévő adatok nehezen olvashatók. Kötött tehát a méret, az anyag, és a tartalomnak is egy része, hiszen tartalmaznia kell a pontos nevet, telefonszámot stb. Szabadságunkban áll egyéniségünket a névjegy által is kifejezésre juttatni: a szín, az elrendezés, a betűtípus, a betűméret, a logo és a hátoldal lehet ennek eszköze. A névjegy tartalma szempontjából megkülönböztetünk hivatalos és magánnévjegyet. A hivatalos névjegyen az emblémát, a cég jelképét a bal felső sarokba szokás helyezni. Középre kerül a név, alá a beosztás, illetve minden egyéb attól függően, hogy kinek óhajtjuk átadni, vagy milyen körben kívánjuk terjeszteni. A névjegy jobb alsó sarkában tüntetik fel a telefonszámot, faxot, e-mailt, míg a munkahely, a vállalat neve a bal alsó sarokban található a címmel együtt. A magán névjegyen csak személyes információk szerepelnek. A név után esetleg a végzettség következhet, de a hivatalos beosztás sohasem, majd az otthoni cím, stb. Régen élesen elhatárolódott a hivatalos és a magánnévjegy, de ma már ezek az adatok keverhetők, különösen üzletember esetében.[...] Érdekesség a nagyvilágból: Japánban járva tapasztalhatjuk, hogy nincsenek utcanevek. Ezért a találékony japánok névjegyük hátára nyomtatott térképeik alapján próbálják segíteni a külföldiek eligazodását. Ezt a nehezen megközelíthető helyek esetében követni lehet. Bemutatkozáskor, már a tárgyalás kezdetén adjuk át partnerünknek a névjegyünket, mert az segítséget nyújt a megszólításban és a név memorizálásában. A névjegyet mindig el kell olvasni, mielőtt eltesszük, nem illik rögtön zsebre vágni. [...]

EL EK



Proba B

rn a

a_ Ma

ur it

er at

GI C DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

2. Alkosson 10-15 mondatos monológot, melyben az üzleti élet nehézségeiről gondolkodik!

te

BE NE DE

K

a) Mi a szöveg témája? b) Mi a különbség a hivatalos és magánnévjegy között? c) Mi a szerepe a japán névjegy hátára nyomtatott térképnek?


33 80


Bilet nr. 17

EI U

SE CU IE SC


OD OR H

EL EK

BE NE DE K

ES


C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

-

Az emberrel foglalkozó tudományok felfogása szerint az ember alapvetően társas lény. (Ilyen tudományok például az emberi lélekkel foglalkozó pszichológia, az emberi társadalommal foglalkozó szociológia, az emberek szokásaival foglalkozó kulturális antropológia, és így tovább.) Nyilván magad is tapasztaltad már, hogy az emberek különböző méretű csoportokba, közösségekbe rendeződnek. Élete során mindenki kapcsolatba kerül jó néhány ilyen csoporttal, közösséggel. Minden esetben kérdés azonban, hogyan fog az egyes ember, az egyén viselkedni a közösséggel, a csoporttal szemben, illetve hogyan fogadja őt, milyen magatartást alakít ki vele szemben a csoport, a közösség. Ha az egyén része akar lenni a közösségnek, és a közösség be is fogadja őt, ha be tudja fogadni őt, beilleszkedésről beszélünk. A legtökéletesebb beilleszkedés az, ha ki-ki megtalálja az egyes közösségekben a neki leginkább megfelelő helyet. Ez viszont korántsem egyszerű dolog (nem is mindig sikerül), és a beilleszkedés igen gyakran súrlódásokkal, összeütközésekkel, konfliktusokkal jár. Más a helyzet, ha a közösség elutasítja a körébe érkező egyént, vagy fordítva, az egyén nem akar vagy nem tud beilleszkedni. Ebben az esetben lényegében kívül marad a közösségen akkor is, ha egyébként valamilyen okból kénytelen a körében mozogni, élni. Természetesen az ilyen kívülmaradás is igen gyakran válik konfliktusok forrásává. Nem ritkán összetűzés támad akkor, amikor a közösség tudtára adja valamilyen formában a körébe érkező vagy tartozó személynek, hogy nem kívánja befogadni vagy kirekeszti a köréből. Ám az sem ritka, hogy éppen fordítva, a közösség nehezményezi (a közösség hangadói teszik szóvá) valakinek a kívülmaradását, kívülállását. (Forrás: www.sulinet.hu)

SE C U OR HE I

-

a) Mi a szöveg témája? b) Melyek a beilleszkedés feltételei a szöveg írója szerint? c) Melyek a kívülmaradás okai a szövegalkotó szerint?

UI


OD

EL EK K

rn a te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

BE NE DE

hi ta

2. Fejtse ki véleményét 10-15 mondatban a közösségbe való beilleszkedés fontosságáról!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 18

EL EK

BE NE DE K

hi ta

SE C

U OR HE I

tufa: (vulkáni eredetű, puha) kőzet troll: elképzelt, emberszerű lény

OD

-

UI

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

Ma már biztosan tudjuk, hogy az őskori emberek sohasem használták lakás gyanánt a nedves sziklaüregeket. Csupán a vadállatok, az esőzések és a csikorgó téli hideg elől kerestek menedéket a föld alatti barlangok szikláktól védett előterében. A barlangok használatára valószínűleg már sok százezer évvel ezelőtt sor került, ilyen idősek ugyanis a legrégebbi leletek, és ekkor terjedt el a tűz használata is. Bizonyosra vehető, hogy a föld mélyébe vezető járatok szent helynek számítottak a jégkorszak vadászai és a varázslók szemében. A mindent létrehozó Földanya szívében, az ősi világ titokzatos templomaiban közel érezték magukat a teremtés ősi erőihez. A régmúlt ködbe vesző szokásai szerint itt avatták vadásszá a serdülő fiúkat, és a harcok, vadászatok során elhunyt társaikat is ehelyen adták vissza a földnek. Sikeres vadászat után a barlang mélyén mutattak be áldozatot a felsőbb hatalmaknak. A sziklarajzok gyakran kétórányi gyalogútra voltak a bejárattól. Az ábrák a vallást szolgálták, az emberek életben maradásához szükséges állatok megidézését, a varázslatot. Az ember később megtanult „mesterséges” barlangokat kunyhókat és házakat építeni, ezért azután nem szorult többé a hideg és nedves sziklaüregekre. Az évezredes szokások késői maradványának lehet tekinteni azt, hogy még ma is a négy fal között érezzük a legjobban magunkat. A négy fal persze nem mindig jelent tégla- vagy betonépületet. A világ számos pontján, például az anatóliai felvidéken mind a mai napig élnek „barlangi emberek”. Kayseri közelében például kétemeletnyi magasságban véstek lakásokat a puha vulkáni tufába. A XX. század elején számos helyen – így Magyarországon is – a nyomor kényszerítette az embereket arra, hogy földbe vájt üregekben, barlangszerű lakásokban éljenek. Az ókori és a későbbi idők emberei gyanakodva álltak a barlangok bejárata előtt. Sokan azt hitték, hogy az istenek laknak a mélyben. Állítólag még a hatalmas Zeusz isten is ott született. Más népek mondái manókkal, törpékkel, trollokkal népesítették be a sötétséget. Akadt, aki itt kereste a pokol kapuját is. (David E. Portner: Barlangok. Mi micsoda? Tessloff és Babilon Kiadó)

EL EK


BE NE DE

K


rn a te a_ Ma ur

it

er at

GI C

Ha rg

a) Mi a szöveg témája? b) Mire használták a barlangokat az emberek sok százezer évvel ezelőtt? c) Milyen mondák, hiedelmek fűződnek a barlangokhoz a szöveg írója szerint?

LI CE

UL

a_ si _L

_L im b Pr ob a

_B

PE

DA GO

2. Alkosson 10-15 mondatos leíró szöveget, melyben bemutatja kedvenc kiránduló helyét!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 19

EL EK

BE NE DE K

ES


C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

A sokféleség, a különbözőség – már az egymás nemismeréséből fakadó előítéletek miatt is – nézeteltérésekhez, gyakran konfliktusokhoz vezet. Ugyancsak szinte törvényszerűen viták, összeütközések forrása az érdekek ellentéte. Ahhoz, hogy az emberek egy társadalomban (országban, városban) valóban együtt tudjanak élni, ne tegyék tönkre egymás életét és a sajátjukat, tudomásul kell venniük, hogy a félreértések, nézeteltérések, az érdekek különbözősége természetes jelenség egy-egy közösségben. Azt is meg kell tanulniuk, hogy az ezekből eredő konfliktusokat egymásra odafigyelve, békésen oldják meg – ha nem így tesznek, az a legrosszabb esetben pusztításhoz és pusztuláshoz vezet, de mindenképpen károkat okoz majd minden érintettnek, és hátrányt jelent saját társadalmuknak. Emiatt vált a világban kulcsfontosságúvá a tolerancia, a toleráns magatartás. A tolerancia latin eredetű szó, melynek a jelentése eltűrés, elviselés. Ez a jelentése azonban már nem egészen felel meg a mai értelmének. A nézeteltérések erőszakmentes rendezéséhez valóban elsősorban a mások iránti türelemre, egyfajta tűrőképességre van szükség. A társadalmak berendezkedésében viszont a tolerancia ennél többet is jelent: leginkább a más emberek megértését, a sajátjaink mellett más lehetséges elképzelések, gondolatok, érdekek belátását és elfogadását takarja. Ez a fajta tolerancia teremti meg a békés, tartalmas élet lehetőségét, míg ennek a magatartásformának az ellentéte, az intolerancia szüli a kölcsönös erőszakot, az agressziót, az egymástól való félelmet és a gyűlöletet. (Forrás: www.sulinet.hu)

SE C U OD

EL EK K

rn a te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

BE NE DE

hi ta

2. Mutasson be 10-15 mondatban egy toleráns embert!

OR HE I

-

a) Mi a szöveg témája? b) Hogyan kerülhetjük el a konfliktusokat a szöveg írója szerint? c) Sorolja fel az intolerancia következményeit a szöveg alapján!

UI


Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 20

EL EK

BE NE DE K


SE C

U OR HE I

-

UI

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

Mindannyian könnyebben fogadunk el olyan embereket, akikhez hasonlóak vagyunk, mint akiktől különbözünk. Általában könnyebb szót érteni egy azonos neművel, mint egy ellenkezővel. Többnyire könnyebb beszédbe elegyedni egy iskolatárssal, mint egy olyannal, akiről nem tudjuk, hová jár iskolába. Külföldön még akkor is könnyebb beszélgetést kezdeni egy magyarral, mint egy külföldivel, ha jól beszéljük az idegen ország nyelvét. Ezeket a tapasztalatainkat a pszichológia azzal magyarázza, hogy sokkal jobban félünk az idegen dolgoktól és emberektől, mint azoktól, amik vagy akik már valamennyire ismerősek. A tőlünk különböző embereket viszont eleve bizalmatlanabbul fogadjuk, még akkor is, ha nem támadólag lépnek föl. Azt is tapasztaljuk, hogy a megismerés során első félelemérzetünk csökken, majd megszűnik, hosszabb távon pedig éppúgy barátunk lehet egy más életkorú, érdeklődésű, nemzetiségű, vallású vagy bőrszínű ember, mint a hozzánk hasonló. Első pillanatban ugyanis az előítéletek irányítanak bennünket. Azért nevezzük ezeket előítéletnek, mert még azelőtt fogalmazunk meg valamilyen ítéletet magunkban, mielőtt az illető embert vagy jelenséget valóban értenénk, ismernénk. Előítéleteink forrása nagyon sokszor az általánosítás – egy-egy emberről pl. azért alkotunk formálunk rossz véleményt, mert tudjuk, hogy egy csoporthoz tartozik, amelyről már rosszakat hallottunk, amelytől idegenkedünk. Vannak emberek, akik hiába ismerik meg közelebbről a másikat, megmaradnak előzetes feltételezéseik mellett, vagyis nem a valósághoz igazítják tudásukat, hanem véleményük szerint látják a valóságot. Ezeket az embereket nevezzük előítéletes embereknek. Akik nem elsősorban az előítéleteik szerint értékelnek másokat, azokban is léteznek előítéletek. Csakhogy azok képesek változtatni álláspontjukon, észrevenni egy másik ember valódi tulajdonságait, nem fogadják el minden kritika nélkül mások kész véleményét, hanem maguk próbálnak véleményt kialakítani a szemük, fülük, erkölcsi ítéletük segítségével. Ezeket az embereket nevezzük előítélet-mentes embereknek, ezt a gondolkodásmódot nevezzük előítéletmentes gondolkodásnak. (Forrás: www.sulinet.hu)

OD

hi ta


BE NE DE

K

EL EK

a) Mit jelent az előítélet szó a szöveg alapján? b) Mi a leggyakoribb forrása az előítéleteinknek a szerző szerint? c) Mi jellemzi az előítélet-mentes embereket a szöveg alapján?

rn a

te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

2. Fejtse ki véleményét 10-15 mondatban az előítéletnek az emberi kapcsolatokra gyakorolt hatásáról!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 21

EL EK

BE NE DE K

UI

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

A vallásokat benépesítő s – úgy látszik – kiirthatatlan szörnyek: emberállatok és különféle állatokból összerótt, gyakran valóban félelmetes alakok arra a különös elképzelésre vezethetők vissza, miszerint az emberek állatősöktől származnak. Furcsa hit. Távoli, nagyon-nagyon távoli őseink-eleink, úgy kétszázezer év mélységében, megsejtettek valamit az élővilág evolúciójáról? Azt hiszem, ez a legkevésbé helytálló magyarázat. Bizonyosak lehetünk benne, hogy ha az ősember egyáltalán gondolkozott ezeken a dolgokon, a világot öröktől adottnak, változatlannak és megváltoztathatatlannak képzelte, mert ilyennek látta, hisz emberöltők tízezrein át maga is változatlan módon élt benne. Még furcsább azonban, hogy a totemizmus általános volt. A fejlődés egy adott – s többnyire igen hosszú – szakaszán minden népnél kimutatható. Kivétel nélkül. Csökevényei, maradványai mindmáig élnek. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az emberi műveltségre semmi sem volt mélyebb és makacsabb hatással nála. Ha alapvető rejtélyén (egyelőre) túltesszük magunkat, segítségével nagyon sok minden megfejthető. A „vérrokon” állatok tisztelete és a reá vonatkozó tabuk – megölési és elfogyasztási tilalmak – e hit magától értetődő folyományai. Az ősöket megszemélyesítő maskaráknak az ifjakat és nőket megfélemlítő szerepe az avatási és egyéb szertartásokban szintén. Mi sem természetesebb, mint hogy a férfiak – az élő „öregek”, az ősök utódai – segítségül hívják az ősöket, és kihasználják tisztelt voltukat az ifjak és az asszonyok kordában tartására, saját tekintélyük megerősítésére, az ősi rend fenntartására. Mégis van valami – az őstotemizmuson belül –, ami érthetetlen. A totemállat feláldozásának nemegyszer nagyon kegyetlen rítusa. Több vallástörténész szerint ez nem is tartozik a totemizmushoz. De hát mindenütt, ahol az ősöket vagy isteneket állat alakban tisztelik, vagy valaha így tisztelték (vagyis mindenütt), fel is áldozták nekik szent állatukat.

hi ta

SE C

U OR HE I

evolúció: fejlődés, valaminek a kifejlődése tabu: valamilyen (vallásos) tilalom rítus: (vallásos-mágikus) szokáscselekmény

OD

-

(Zolnay Vilmos: A művészetek eredete)

EL EK



te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

2. Fejtse ki véleményét 10-15 mondatban a vallási tilalmakról!

Proba B

rn a

BE NE DE

K

a) Milyen kommunikációs funkció érvényesül a szövegben? Válaszát indokolja! b) Mit tudunk meg a totemizmusról a szöveg alapján? c) Mi a vallástörténészek többségének a véleménye a totemállat feláldozásáról?


33 80


Bilet nr. 22

EI U

SE CU IE SC


OD OR H

EL EK

BE NE DE K

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

-

A fantasyra jellemző a mítoszalkotás, illetve a meseszövés újrateremtésének kísérlete. Régóta közhelyszerűen hangoztatott tény, hogy a modern ember elszakadt mitikus gyökereitől. Ennek jele a mitikus irodalmi hagyományok nagy részének elveszítése is, hiszen a társadalmakat összetartó hagyomány- és hiedelemrendszer jórészt a mesékben, mítoszokban fogalmazódott meg. Mindez a korábbi ősi közösségek felbomlásával következett be. Ugyanakkor a mi racionális világunkban továbbra is jelen van az igény ezekre az élményekre. Szepes Mária író a lelki jelenségek transzcendens értelmezésével magyarázza a fantasy növekvő népszerűségét: „Csodák nélkül való világ a miénk. Olyan, amely hajlamos gátakat szabni a fantázia szárnyalásának. Pedig az emberek szeretik és áhítják a csodákat, örömüket lelik a fantázia játékaiban, s tudván tudják, hogy az álmokról való lemondásért a halálnál is rosszabb unalommal kellene fizetniük.” Hasonlóképpen fogalmaz Pósa Zoltán is: „…mai időkben rendkívüli módon megnőtt az érdeklődés a fantasy műfaja iránt, mert az emberek igénylik a természetfölötti élményt nyújtó műveket. A fantasy feladata, hogy megmutassa, hogy az értékeket saját magunkban, saját kis kozmoszunkban keressük, hiszen az a legapróbb részleteiben is párhuzamos a világegyetemmel. Amelyik ember nem hisz a csodákban, az az ember nem realista … Ma nyilvánvaló, hogy a nagy túlvilági mese-és mítoszteremtés nem afféle valóságpótlék. A nagynevű fantasy-írók újjáértelmezik, aktualizálják a nagy ősi világmítoszokat. A kalandregények nagy kalandok is egyben, melyek újra megindíthatják a gyarló embert a korábban megcsúfolt teljesség felé vezető úton.”

ES

C

(Varju Zsuzsanna tanulmánya nyomán) transzcendens: természetfölötti

U OR HE I

-


SE C

UI


OD

hi ta

a) Mi a szöveg témája? b) Melyek a fantasy-irodalom jellemzői a szöveg alapján? c) Mi az oka a fantasy műfaja iránti érdeklődésnek a szerző szerint?

rn a te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

BE NE DE

K

EL EK

2. Érveljen 10-15 mondatban az alábbi kijelentés igazságértéke mellett/ellen: Csodák nélkül való világ a miénk.

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 23

EL EK

BE NE DE K

SE C

U OR HE I

-

UI

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

Mint etnográfust, rendkívül érdekel a mikronéziai tetoválás. Különösen a ponapei tetoválás,amelynek díszítőelemeit szokatlan művészi ízléssel alakítják vagy legalábbis alakították azelőtt. A ponapei férfi vagy a ponapei női tetoválók (a nők gyakrabban végeztek tetoválást, mint a férfiak, és a testüket összehasonlíthatatlanul szebb mintákkal díszítették) elsősorban kalizt, valamilyen helyi cserjéből készült hegyes végű tetoválótűt használtak. A kaliz nyele gyakran csontokból készült. A tulajdonképpeni díszítőelemet a hazai „tus”, a leneir segítségével juttatták a bőrbe. A ponapeiek a férfiaknak főleg a karját tetoválták karperec módjára néhány csíkkal és a kezüket is, csíkokkal. Míg a felső végtagok díszítése közben a maga ízlése szerint dolgozhatott a tetováló, az alsó végtagok díszítésének megvolt a szigorú rendje. A lábakat minden esetben előírt mintákkal kitöltött négy mezőre osztották, a második mezőt például a tárolólevélnek (lap en pan uot) nevezett ornamenssel kellett díszíteni. A nőket Ponapén összehasonlíthatatlanul gazdagabban tetoválták. Úgyszólván egész testüket pompás ornamensekkel borították, még azokon a helyeken is, amelyekről általában nem illik beszélni. A legbonyolultabb díszítőelemekkel a combok belső felét tetoválták, majd a köldök alatti négyszögletes mezőt, amelyet párhuzamos egyenes és párhuzamos hullámvonalakkal töltöttek ki. Ezek a pompásan tetovált ponapei szüzek most két csoportra oszolva a kunyhó padlójára fektették a két tengerészt. Meztelen testükön leneirrel előrajzolták a megfelelő mintákat. A kaliz tüskéi aztán befúródtak a tehetetlen bálnavadászok végtagjaiba. A tengerészek tiltakoztak, ahogy csak bírtak. [...] Ám semmi sem használt. A tetoválók először kagylóval leborotválták a tengerészek testének szőrrel borított helyeit. Amikor az utolsó szőrszálat is eltávolították, megkezdődhetett a tulajdonképpeni díszítés. Nyolcórai munka után, amely egyaránt teljesen kimerítette a tetoválókat és a tetováltakat, kész volt a bal kéz. Másnap sorra került a jobb kéz. Aztán az alsó végtagok következtek... (Miloslav Stingl Keresztül-kasul Mikronézián című könyve alapján)

OD

EL EK

K


rn a

BE NE DE

hi ta

Etnográfus: Megfigyeli és leírja, tanulmányozza a különböző, köztük természeti népek szokásait. Ponape: egy sziget neve Ornamens: díszítő elem, minta, ábra Leneir: festék

LI CE

Proba B

te

a_ si _L _L im b Pr ob a

UL

_B

PE

DA GO

it

er at

a) Mi a szöveg témája? b) Mi a különbség a ponapei nők és férfiak tetoválása között? c) Határozza meg a kaliz szó jelentését a szöveg alapján!

2. Fejtse ki véleményét 10-15 mondatban a tetoválásról!

a_ Ma ur

GI C

Ha rg



33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 24

EL EK

BE NE DE K

SE C

U

OR HE I

-

UI

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

Jens Bjerre azt tapasztalta, hogy az avatás előtt álló fiúknak hosszú időn, esetleg éveken át éppen a legkívánatosabb ételeket nem szabad enniök, például oposszumhúst. Az étkezési tilalmak – jegyzi meg – a fiúk önfegyelmét hivatottak növelni. [...] Leírása azonban más szempontból is érdekes, többek közt mert jól bizonyítja a totemizmus és az avatási szertartások, főként a tetoválás összetartozását. Szó szerint idézzük: „Végül a fiúknak (az újonnan felavatottaknak) be kell bizonyítaniok, hogy megérettek a vadászatra. Kapnak néhány mérgezett nyilat. Azelőtt csak felnőttek mellett vadásztak, de most egyedül kell elejteniök a nagy vadat. Napokon át üres kézzel, lógó orral térnek haza. Egy szép napon azonban sikerült végre leteríteniük egy őzbakot – igaz, nem valami díszpéldány, de mégiscsak az ő zsákmányuk –, ragyognak a büszkeségtől. Az egyik varázsló kivág egy kis darabot a vad füléből, szemhéjából, szívéből, lábszárából meg homlokbőréből, és szénné égeti. A fiúk sorban leguggolnak eléje. A másik varázsló mindegyikük homlokán, két szem között egy éles kővel sebet ejt. A vad hamuvá porladt húsát összekeverik egy bizonyos fa összezúzott ágából készült porral, ezt a keveréket aztán a varázsló beledörzsöli a sebbe. Vérük és verítékük végigcsorog az arcukon, de meg se mukkannak. Tudják, hogy az állat éles látása, ébersége átszáll beléjük, ugyanolyan gyors lábúak és kitartóak lesznek, mint az elejtett vad volt. Ezután egy órán át körtáncot járnak és énekelnek. Naplemente tájt mindnyájan visszatérnek a településre, ahol harsány ujjongással fogadják őket. Szétosztják őzbakjuk húsát, s ünnepi lakoma keretében elfogyasztják, majd táncmulatságot rendeznek tiszteletükre. A fiúk ezúttal nem részesülnek a húsból. Bebizonyították, hogy le tudnak teríteni egy vadat, most azt is meg kell mutatniuk, hogy többhetes éhezés után is képesek végignézni, hogy fogyasztják el a többiek az ő zsákmányukat. Most még elég nagy megpróbáltatás számukra ennek az ünnepi lakmározásnak a látványa, de büszkén állják a sarat, mert tudják, hogy ezzel elismerést nyert férfiúi mivoltuk, és csoportjuk a vadászok közé léphet.” (Zolnay Vilmos nyomán)

OD

hi ta

oposszum: Amerikában élő, erszényes, patkányféle, kb. fél méteresre megnövő rágcsáló, melynek prémje is értékes, de egyes indián törzsek nagyon kedvelték a húsát is

EL EK


BE NE DE

K


rn a te a_ Ma ur

GI C

Ha rg

a) Mi a szöveg témája? b) Melyek a beavatási szertartás mozzanatai a szöveg alapján? c) Milyen szerepe van a fiúk életében a beavatási szertartásnak?

LI CE

UL


_B

PE

DA GO

it

er at

2. Mutasson be 10-15 mondatban egy mai beavatási szertartást!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 25

EL EK

BE NE DE K

-

ES UI


SE C


C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

Pécsett például több középiskolában ismert az úgynevezett szecskáztatás, amikor az év elején a felsőbb évfolyamosok minden szünetben felkeresik az elsős osztályokat, és különböző „játékos” feladatokat adnak az új diákoknak. Gyakran fordul elő, hogy a szünetben egy-egy elsőst többen megállítanak, és ott helyben fekvőtámaszoztatják, esetleg felszedetik vele a szemetet. Néhány diák arról számolt be, hogy a vécén ülve a pumpát sebességváltóként használva kellett autóvezetést imitálnia, ám történt olyan eset is, amikor belenyomták a vécébe az egyik elsős fejét, és ráhúzták a vizet. A felmérés tanúsága szerint azonban arra is volt példa, hogy „a 20 perces nagyszünetben összeterelték a diákokat az aulába a harmadikosok, egy-egy lavór fölé hajoltatták őket, ahonnan hátratett kézzel kellett kivenniük a szájukkal a papírhajókat. A tanárok fel-alá sétáltak, mintha nem is vennének észre semmit, pedig az egész iskola elsős szecskái össze voltak terelve.” A tanárok a vizsgálat szerint általában nem lépnek közbe, még akkor sem, amikor az események eldurvulnak, az elsősöknek pedig minden azt sugallja, hogy megpróbáltatásaik hozzátartoznak az iskola nemes hagyományaihoz. Sok helyen még szecskabált is rendeznek, amely eseményre ráadásul a tanári kar is izgatottan készül minden évben. Az ünnepélyt persze diszkó zárja, mely utólag kellemessé homályosítja a nemegyszer megalázó feladatokat. A vizsgálatban szereplő egyik szakközépiskola gyakorlatában a beavatás egyenesen a fegyelmezés hathatós eszközévé vált. Itt a tanárok fölírták az órát zavaró elsősök nevét egy listára, a lapon szereplőket pedig később, a szecskabálon egyesével hívták ki a színpadra, és ott kínos feladatokat adtak nekik. (Forrás: www.sulinet.hu)

U

OR HE I

OD

hi ta

a) Mi a szöveg témája? b) Milyen feladatokat kell megoldaniuk az elsősöknek a szecskáztatás keretében? c) Hogyan viszonyulnak a tanárok a szecskáztatás szertartásához a szerző szerint?

rn a te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

BE NE DE

K

EL EK

2. Alkosson 10-15 mondatból álló leíró szöveget a mai diákok valamely beavatási szokásáról!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 26

EL EK

BE NE DE K

UI

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

Fönn az emeleten volt az első osztály. Egy barna szárnyas ajtó előtt az anyja megcsókolta őt. Indulni akart. De ő nem engedte el a kezét. – Félek – susogta. – Mitől félsz? – Félek. – ismételte. – Ne félj, aranyom. Nézd, a többiek is itt vannak. Mindenki itt van. Hallod, milyen vidámak? Menj a kis barátaidhoz. – Maradj – könyörgött, s az anyja szoknyájába kapaszkodott. Az a szabadon hagyott kezével búcsút intett fiának, kisiklott előle, lassan ballagott a folyosón. A folyosó sarkán elővette zsebkendőjét, s megtörölte szemét. Még vissza is nézett rá egyszer, hogy mosolyával bátorítsa. De aztán hirtelen eltűnt. A kisfiú egy darabig földbe gyökerezett lábbal állt, s várt-várt, anyja után bámulva. Remélte, hogy talán visszajön, és tréfa az egész. De nem volt tréfa. Miután ezt megértette, s megértette azt is, hogy egyedül van, oly egyedül, mint még eddig sohase volt a földön, egész testét görcs szorította össze, mely leginkább a hascsikaráshoz hasonlított. Menekülni próbált. fal mentén a lépcsőig lopódzott, ahol az előbb oly rejtélyesen a semmibe foszlott az a szoknya. Ott egy lépcsőház tátongott, teljesen idegen és vigasztalan, kongó, szürke, visszhangos boltozattal. Ahhoz, hogy ide lemerészkedjék, halált megvető bátorságra lett volna szüksége. Tanácsosabbnak vélte, hogy a kárvallott emberek ösztönével inkább visszaosonjon oda, ahol elvesztette azt, akit keresett, a tanterem elé. Ezt a helyet már különben is megszokta egy kicsit. A félig nyitott ajtó résén bekukucskált. (Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, részlet)

SE C

-


OR HE I

OD

EL EK

hi ta

a) Milyen szövegtípusba sorolható a szöveg? Válaszát indokolja! b) Milyennek mutatja be az elbeszélő a kisfiút? c) Milyen címet adna a szövegnek?

U


rn a te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

BE NE DE

K

2. Alkosson 10-15 mondatos monológot, melyben a kisfiú gondolatait szólaltatja meg!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 27

EL EK

BE NE DE K

-

ES UI


SE C


C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

Interjúnak alapvetően azt a beszélgetést nevezzük, amikor valakit (az interjúalanyt) megkérdezünk valamilyen témáról úgy, hogy ő is tudja, a beszélgetést valamilyen formában közzétesszük (pl. rádiós interjú), vagy az interjúalany minősítésére használjuk fel (állásinterjú). Az interjú készítőjének a beszélgetésre fel kell készülnie, hogy kezdeményezhessen a beszélgetés során, és hatékonyan megtudja, amit szeretne. Általában előre össze kell állítania valamilyen anyagot – legfőbb kérdéseit, az interjúalanyról előre tudható információkat, háttér-információt az interjú témájáról stb. Készíthetünk interjút kutatási, információszerzési célból, például amikor egy esemény résztvevőit megkérdezzük arról, mit láttak, éreztek, tapasztaltak, vagy valamilyen felméréshez állítunk össze kérdéssort. Az interjú egy másik gyakran használt fajtája az ún. állásinterjú, amikor az állásra jelentkezők alkalmasságát egy meghatározott szempontsor alapján – általában személyes beszélgetés keretében – vizsgálják meg. Az interjú először a nyomtatott sajtóban jelent meg, később annak mintájára önálló műfajjá vált az egyéb tömegkommunikációban is – pl. rádióban, televízióban és az interneten. Az interjú elhangozhat szóban vagy megjelenhet írásban. A szóbeli (rádióban, televízióban elhangzó) interjúkra is igaz azonban, hogy azokat szerkesztik, „vágják”. Az írásban megjelenő interjúkban a válaszokat az interjú készítője jegyzi le, és ő teszi közzé. (Forrás: www.sulinet.hu)

U

OR HE I

OD

hi ta

a) Milyen kommunikációs funkció érvényesül a szövegben? Válaszát indokolja! b) Milyen célokat szolgál az interjú a szövalkotó szerint? c) Milyen információkat tartalmaz a szöveg az interjú műfajának történetéről?!

rn a te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

BE NE DE

K

EL EK

2. Készítsen 10-15 mondatból álló képzeletbeli párbeszédet kedvenc írójával!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 28

EL EK

BE NE DE K

SE C

U

OD

hi ta


OR HE I

-

UI

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

– Anyuci édes kicsi angyalkája! – Csicsijja babája! – Elhallgass már, büdös kölyök! – Igen, igen, magához szólok, kászálódjon csak elő a padból, osztály szamara! – Ostoba kamasz vagy, az bizony! – Ilyenkor kell hazajönni, kincsem? – Ne, hagyjon, fiatalúr! – Ébredj már, te álomszuszék... lusta naplopója! – Már megint mit zagyvál össze itt nekem, őrmester?! – Gratulálok, doktor úr! – Most mire gondolsz, mackócskám? – Mit remélhetek, ügyvéd úr? – Jaj, elég, nem bírom már, te szörnyeteg, te ördög! – Remélem, nem kerülte el a figyelmét, tisztelt kollégám... – Most megpuszilom az én édes kicsi vezéremet! – Vakard meg a hátamat, apuci! – A békülést választja, uram? – Erre méltóztassék, képviselő úr! – Most már itt kell, hogy hagyjalak, szépséges kandúrom! – Ha megengedi, elnök úr... – Ugye nekem ajándékozod, nagypapa? – Mi baj, öreg? – Ön tán még emlékszik, mester... – És ha itt nyomom, fáj, kegyelmes uram? – Béke veled, Krisztusban szeretett testvérünk! – Hogy elment ez is, szegény! (Dino Buzzati: Megszólítások, Fordította: Telegdi Polgár István)

EL EK


BE NE DE

K

a) Kik a megszólalók a szövegben? b) Milyen beszédhelyzetekre utalnak a megszólítások? Emeljen ki legalább hármat! c) Milyen történet bontakozik ki a megszólítások egymásutánjából? Válaszát indokolja!


Proba B

rn a te

a_ Ma ur it

er at

GI C DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

2. Alkosson 10-15 mondatból álló elbeszélő szöveget, melyben egy ember életútját írja le!


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 29

EL EK

BE NE DE K

ES

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

Úgy emlékszem vissza arra a nymburki reálgimnáziumra, mint enyhén diszkordáns nebulók intézetére, ahol hét év alatt a gyerekek fiatalemberekké és kisasszonyokká válnak. Nekem azonban ez a fényes kastély az állandó rettegés siratófala volt, az a hely, ahol az összes, máig ki nem hevert stresszhelyzetet átéltem. Az éneken és a tornán kívül csak természetrajzból voltam elégséges, az összes többi tantárgyból nemcsak hogy bukdácsoltam, de el is hasaltam, mert nem tudtam tanulni. Abban az időben a tartós tudatlanság üvegharangja vett körül. Szégyenkeztem, amikor felszólítottak, vörösre gyúltan eldadogtam, amit az első sorban ülő osztálytársaim súgtak... s ettől még jobban megzavarodtam. Így aztán féktelen mérgemben, hogy az iskolában senki sem vagyok, kifundáltam, hogy nekem is bele kell lopnom magam valamivel a tanáraim és osztálytársaim tudatába, nekem is lennem kell valakinek, hogy olyasmit kell tennem a tanítás alatt, amire a többiek nem képesek. Így hát nagy önmegtagadással bizonyos gazságokat követtem el, a fejembe vettem, hogy önmagam fölé kell emelkednem [...] Az apró lázadások e pillanatait nem adták ingyen. Sokáig kellett gyűjtögetnem a bátorságot, hogy olyasmit műveljek, amiért aztán beírtak az osztálykönyvbe, és amiért kettest, sőt olykor hármast kaptam magaviseletből. És csodák csodája, az osztálytársaim szerettek akasztófahumoromért, mi több, néhányan rajongtak értem. Így aztán a tanárok kérdésére adott briliáns válaszaikat a magam apró pimaszkodásaival egyenlítettem ki. Alighanem azért szerettek az osztálytársaim, mert olyasmiket mondtam vagy tettem meg helyettük, amikhez sohasem lett volna bátorságuk... Hogy nem tudtam tanulni, hogy képtelen voltam kézbe venni a tankönyvet, s akár csak belelapozni, hogy hülyegyerek módjára nem tudtam figyelni a tanárok magyarázatára, ez feltehetően abból fakadt, hogy – miként édesanyám ötven év múlva is állítja rólam – gondolatban folyvást valahol másutt jártam.

SE C

UI

(Bohumil Hrabal: Egy osztályismétlő emlékezései/Élet szmoking nélkül Fordította: Körtvélyessy Klára)

U

OR HE I

OD

hi ta

-

Diszkordáns: egymástól különböző, egymástól elütő, különböző gondolkodású, viselkedésű emberek (a szövegben gyerekek) jelzője Briliáns: drágakő; ragyogó, kitűnő tett, ötlet, gondolat Akasztófahumor: olyan magatartásra, viselkedésre mondjuk, amikor egy ember a kilátástalan helyzetben is viccelődik, tréfálkozik – akár saját magán is

EL EK


BE NE DE

K


rn a te a_ Ma ur

GI C

Ha rg

a) Mi a szöveg témája? b) Milyennek mutatja be a szöveg az osztályismétlőt? c) Miért nem tudott tanulni az osztályismétlő, az édesanya állítása szerint?

LI CE

UL


_B

PE

DA GO

it

er at

2. Próbáljon meggyőzni 10-15 mondatból álló szövegben egy osztályismétlőt arról, hogy tanuljon!

Proba B


33 80


SE CU IE SC


OD OR H

-

EI U

Bilet nr. 30

EL EK

BE NE DE K

ES

Nógrádi Sándor: a kommunista mozgalom harcosa

C

33

80

LI CE UL

PE DA G

OG IC

Ha rg hi

ta

Az indigókék iskolaköpenyek és indigókékbe csomagolt füzetek és könyvek korában voltam gyerek. A hatalmas iskolaépületet mindig betöltötte az ebédlőből felszivárgó főzelékszag, ami elkeveredett a tornaterem pállott gyerektest- és tornacipőgumi-szagával. A földszinti visszhangos, neonfényes hodály egyébként óriási mérete ellenére se tudta kiszolgálni az ide járó több száz diákot: ha egyszerre több osztálynak volt testnevelésórája, az egyik csapat mindig lépcsőzött. Az épület jobb oldalán libasorban futva felmentünk a másodikra, majd a széles és hosszú összekötő folyosón átszaladtunk a hátsó lépcsőhöz, és a baloldalon ismét le. Aztán újra. Hatszor, hétszer, nyolcszor, kilencszer, amíg a dupla tornaóra véget nem ért, amíg az egykedvűen futó szürke műkőlépcső fokai csípős izzadtságtól elhomályosuló szemünk előtt össze nem futottak egyetlen végtelen mozgólépcsővé. A köröket az újra és újra feltűnő minták és kopások jelezték, hat, hét, nyolc, kilenc, hatodszorra látom a hasadékot, hetedszer jön a levált sarkú fok, nyolcadszor a kutyafej, kilencedszer a bölcsőforma kiöblösödés. A felső emeleten a hátsó lépcső előtt megtorpanva mindenki pihenhetett pár másodpercet, sípolva fújtattak még a legjobb futók is, a tizedik körnél pedig már senki se simogatta meg Nógrádi Sándor bronzfejének kifényesedett búbját, ami egyébként olyannyira kézre esett a fordulóban. A végén felsorakoztunk az udvaron, osztály vigyázz. Kivörösödött combok, szederjesre pirult arcok, lecsúszott zoknik. A lányok az oldalukat fogták, a fiúk káromkodtak, a Gulyás a betonra köpött. Igazodj, egy vonalba sorolódott a cipők gumiorra a két nagy gesztenyefa között. Egészségetekre. Pihenj, oszolj. (Forrás: www.sulinet.hu)

U OD

hi ta

a) Mi a szöveg témája? b) Mi a jelentése lépcsőzött szónak a szöveg alapján? c) Milyen címet adna a szövegnek? Válaszát indokolja!

OR HE I

-


SE C

UI


rn a te a_ Ma ur it

er at

GI C

Pr ob a

_B

_L im b

a_ si _L

DA GO PE UL

LI CE

Ha rg

BE NE DE

K

EL EK

2. Alkosson 10-15 mondatos leírást, melyben bemutatja iskoláját!

Proba B

Ministerul Educaţiei Naționale Centrul Naţional de Evaluare şi Examinare. Harghita Examenul de bacalaureat 2013

Recommend Documents