Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
1
Definíció:
a légkör a bolygó szilárd tömegéhez kapcsolódó gázburok. ◦ Légkör összetétele ◦ Kiterjedése ◦ Szerkezete
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
2
A Föld légköre = gázkeverék + cseppfolyós + szilárd anyagok ◦ A légköri gázok relatív mennyisége alapján 99,998% fő összetevő gázok 78% N2 , 21% O2 , Ar, CO2 Nyomgázok (minden más gáz, pl. vízgőz, NyOx, SO2, nemesgázok stb. Szilárd és cseppfolyós anyagok (aeroszolok)
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
3
Alsó és felső határait nem lehet pontosan meghatározni ◦ A légkör aló határa: A tenger és jég felszínénél egyértelmű, de talajokban, barlangokban nehézkes. ◦ A felső határa: Csak elméleti úton, a Föld tömegével számolva, mennyit képes magához vonzani. (kb. 36 000 km magasságban még együtt mozog a Földdel) Valójában nem mozog együtt a Földdel, Coriolis-hatás (KÉSŐBB)
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
4
A légkör tömegének 50% 5.5 km alatt 99% 31 km alatt Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
5
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
6
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
7
Troposzféra (0 – 10-15 km)
Sztratoszféra (10-15 – 50 km)
Mezoszféra (50-90 km)
Termoszféra (90 – 1.000 km)
Magnetoszféra (1.000 – 60.000 )
Exoszféra (60.000
Vigyázat!! Ahány szerző, annyi különböző magassági adat!
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
8
A felső határa 8 km és 18 km között van ◦ Ok: a Föld forgása, alakja
A hőmérséklet átlagos magassági változás ◦ -0,65 °C / 100 m A napsugárzás alulról melegíti fel a földet
Következménye ◦ Az összes vízzel kapcsolatos jelenség ◦ Időjárási események repülés szempontjából fontos, ezt fogjuk részletezni később
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
9
átlagos tengerszinti légnyomás p0 = 1013,25 mb
eddig mért max/min: pmax=1079 mb, pmin=877 mb;
hőmérsékleti gradiens a troposzférában: 0,0065 K/m
léghőmérséklet a tengerszinten: 15 °C (288,16 K)
sűrűség a tengerszinten: 1,225 kg/m3
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
10
Troposzféra felső határa
A hőmérsékleti gradiens 0 °C
Átlagos hőmérséklet: -56 °C
Itt vannak ún. „jetstream” futóáramlások ◦ 2. vh-ban vadászpilóták fedezték fel ◦ Kb. 200 km/h ◦ Több 1000 km hosszú ◦ Több 100 km széles ◦ Több 10 km magas ◦ ciklon képződés egyik forrása
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
11
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
12
Sztratoszféra ◦ Hőmérséklet növekszik a magassággal
hőmérsékleti inverzió ◦ Ok: Ózon réteg (25-50 km között)
Sztartopauza
Mezoszféra ◦ Negatív gradiens
◦ leghidegebb réteg, -95 °C
Mezopauza (85 km) Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
13
85 – 1000 km között
A molekulák, ionok elnyelik a napsugárzást ◦ Nagy energiájú fotonok
Következmény: nő a hőmérséklet
A levegő sűrűsége és nyomása már igen alacsony!
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
14
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
15
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
16
De forog, ezért egy új jelenség lép fel!
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
17
Mert forog a Föld ◦ É-i félgömbön JOBB kéz felé ◦ D-i félgömbön BAL kéz felé
A sarkok felé növekszik az eltérítő hatás
Coriolis-hatás a Földön Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
18
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
19
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
20
Pólus
Egyenlítő
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
21
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
22
A nehézségi erő a levegő-molekulákat a földfelszínhez vonzza, ezáltal súlyt ad nekik A bennünket körülvevő levegő molekulák felületegységre jutó súlyát légnyomásnak nevezzük A légnyomás minden irányban egyenlően hat.
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
23
Standard légkör meghatározása (ICAO) Befolyásoló paraméterek ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
Hőmérséklet Tengerszintfeletti magasság Földrajzi szélesség Évszak Relatív nedvesség
Mértékegységei: 1 Bar (1000 mb)= 750,06 Hgmm = 100 000 Pascal = 1000 hP (hektopascal) = kb. 1 Atmoszféra, de! 1 Atmoszféra = 760 Hgmm=1013,25 mb
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
24
Ha a magasság nő
csökken a légnyomás
Fordított arányosság
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
25
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
26
Minél melegebb a levegő, annál kisebb az adott magasság-növekedésre jutó
légnyomáscsökkenés
A légnyomás csökkenésével csökken a sűrűség is, de a levegő összetétel változatlan (21% oxigén) marad. De egységnyi térfogatban kevesebb lesz az oxigén molekulák száma. Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
27
Helyi magasság vs. Sztenderd magasság QFE vs QNH QFE: a repülőtér szintjében, pontosabban a futópálya küszöb fölött 3 m-es maggasságban lévő légnyomás QNH: Az a légnyomásérték, amelyet a maggaságmérő segédskáláján beállítva a lnadolás pillanatában a műszer a repülőtér tengerszint feletti magasságát mutatja. További légtérfelosztás másik elődás… Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
28
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
29
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
30
Az időjárási-változásokat kísérő ingadozásai: ◦ Alapvetően nincs hatással a szervezetre
Normálisánál lényegesen alacsonyabb nyomásnál (3-4000 m-en) ◦ Hegyibetegség, a fáradtság segíti elő
Lényegesen gyors légnyomás változás ◦ tüdőembólia
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
31
Két formája létezik ◦ A vér nitrogén tartalma nő a szervezetben a fokozott fehérjelebomlása miatt kábultság, fejfájás, hideg verejtékezés, hányás, a vizeletmennyiség csökkenése, leállása halál ◦ Fulladásos forma: kevésbé súlyos; nyugalom + oxigén-
belélegeztetés javul Tünetei: nehézlégzés, elkékülés, néha izgatottság Ok: oxigénhiány + a levegő kevés CO2 tartalma
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
32
2-3000 m: egészségeseknél tünetmentes, de a légzés és vérkeringés fokozódhat
4000 m: oxigénínség (zavarküszöb, veszélyzóna szintje); ◦ a szervezet nem tudja pótolni az oxigén hiányt ◦ mesterséges oxigén ellátás szükséges 4000 m felett kötelező az oxigén palack a repülésben! ◦ Különben: érzékszervi zavarok nehézkes gondolkodás, csökkenő
akarati és izomteljesítmény, elhomályosodó öntudat
6-8000 m: eszméletvesztés, görcsök, oxigén utánpótáls nélkül gyors halál
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
33
Normális viszonyok között: ◦ Dobhártya mindkét oldalán azonos a nyomás
Gyors emelkedés: ◦ Sercegő hang a fülünkben. Ok: a dobhártya belső oldalán, a középfül üregében kiáramlik a garatüregen át.
◦ HA NEM, akkor „manuálisan” egyenlíteni kell, pl. ásítással” Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
34
Gyors süllyedés ◦ A dobhártya belső oldalán a nyomás kisebb lesz, mint kívül a dobhártya megrepedhet ◦ Ha nem egyenlítődik, manuálisan kell!! ◦ Dugóhúzónál figyelni kell rá!
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
35
Gradiensek, víz fizikai állapota
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
36
Egy mozgó levegő részecske pályájának
vannak vízszintes és függőleges összetevői.
A levegő vízszintes
mozgása a szél
A levegő függőleges mozgása az időjárást
alakítja
Sosem csak függőleges, vagy vízszintes a levegő mozgása Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
37
Száraz, nyugalomban lévő tiszta légköri levegő Nedves nyugalomban lévő tiszta légköri levegő Valódi légkör és a benne előforduló mozgásfolyamatokkal együtt A vízszintes mozgás „egyszerűen” leírható: ◦ Mindig az M A felé fúj a szél. (Gradiens erő)
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
38
A függőleges légmozgások változik a levegő hőmérséklete felhő és csapadék
képződés időjárás változás
Vízszintes légmozgás: hosszú pálya megtétele után (több 100, 1000 km)
Függőleges légmozgás: rövid pályán már jelentős Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
39
Def.: az olyan hőmérséklet-változás, amelynek során a levegő a nem vesz fel és nem ad le hőt a környezetének, vagyis hőcserementes a folyamat. A vertikálisan elmozduló levegő hőmérséklet változásai adiabatikusak. Hőcsere a csak a légtest határrétegén történik, mely térfogata a légtesthez képest minimális.
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
40
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
41
Globális gradiens: torposzférában γ= -0,65 °C/100 m ◦ Nyugalomban lévő, nem mozgó levegőre igaz
Lokális gradiens: (mindig a helyi) függ: ◦
vízgőz tartalom
◦ Levegő függőleges mozgása (mozog-e vagy sem)
Viszonyuk: ◦ Globális > lokális stabil légtér, nincs termik képződés ◦ Globális = lokális indiferens, nem történik semmi ◦ Globális < lokális instabil légtér, termikképződés valószínű, ez kedvező
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
42
Kitekintés a vízgőztartalomra: ◦ A hőmérséklet növekedésével egyre több a vízgőzt képes befogadni. Adott hőmérsékleten van maximális vízgőz befogadó képesség a levegőnek ◦ Hogy ténylegesen hány g vízgőz van egységnyi levegőben az az abszolút vízgőz tartalom
◦ Relatív vízgőztartalom: Vízgőztartalom mennyisége/ adott hőm. tartozó max. vízgőzt tartalom *100 %-os eredmény
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
43
Kitekintés a víz halmazállapotaira (fázis diagram)
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
44
Felszálló levegőnél
◦ Amíg a relatívvízgőz tartalom < 100%
-1 °C / 100 m a gradiens *(száraz levegő adiabatikus gradiens: γsz)
◦ Relatív vízgőz tartalom 100% *(Nedves levegő adiabatikus gradiens: β) β < γ sz mindig igaz Matematikai képlettel számolható, függ Abszolút vízgőztartalomtól Hőmérséklettől nyomástól
Ha „könnyen” akarunk számolni, 0,5 °C/100 m –nek vehetjük, de nem pontos.
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
45
◦ Azt a pontot, ahol eléri a levegő a 100%-os relatív vízgőztartalmat harmatpontnak nevezzük. ◦ E fölött indul meg a felhő és csapadékképződés. (Itt lesz γ-ból β) ◦ Leszálló levegőnél mindig γ van, mert a relatív
vízgőztartalom csökken.
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
46
Harmatpont Számolni nem kell tudni
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
47
Az eddigiek azt sugallják, hogy a magasság növekedésével mindig csökken a hőmérséklet, de ez sajnos nem igaz… Mivel a harmatpont után a nyomás, hőmérséklet, sűrűség oly mértékben változik, ami nagyobb magasságban - de még a troposzférában – újabb hőmérsékleti inverziót eredményez, vagyis nőhet a hőmérséklet a magasság növekedésével. Vagy, ha egy hideg területre meleg levegő érkezik, akkor ott is inverzió keletkezik, itt már nincs nagy magasság Ez mindig csak lokális. Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
48
Extrém példa Szibériában
Általános esetek Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
49
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
50
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
51
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
52
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
53
Nappal
Éjszaka Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
54
Nyissuk ki a könyvet a 179. oldalon 68. és 69. ábra Kifejezetten alkalmas területek: ◦ Egyenletes „sima” területből széles hegy emelkedik ki ◦ Különösen jó: homorú és kifli alakú a hegy
Minél meredekebb, annál erősebb Zavaró, örvényes lesz ha ◦ Tagolt a terep, erdős, sok a növényzet
A hegyvonulat előtt nyolcasozva keressük a jó helyet Nincs szabály, hogy hol a legerősebb Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
55
Felhőfajták
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
56
Ha felszáll a levegő
Eléri a harmatpontot
A levegő túltelítetté válik
Megindul a kondenzáció ◦ Kondenzációs magvak szükségesek Levegőben található szilárd anyagok (por, korom, sók stb.)
Felhő képződés
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
57
Alacsony szintű felhők
◦ Talajfelszíntől 2 km között ◦ Strato szint
Közepes szintű felhők ◦ 2-7 km között ◦ Alto szint
Magas szintű felhők
◦ 5-13 km között (torposzféra tetejéig) ◦ Cirro szint
Függőleges felépítésű felhők
◦ Több magassági szinten átível ◦ 500 m–től a troposzféra tetejéig!
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
58
Rétegfelhők (stratus) ◦ Vízszintes kiterjedésük a függőlegeshez képest nagy
Gomolyfelhők (cumulus) ◦ Függőleges kiterjedésük a vízszinteshez képest nagy
Függőleges kiterjedésű felhők ◦ Minden irányú kiterjedésük azonos nagyságrendbe esik
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
59
Alacsony szintű felhők (strato szint) 1. Stratus (startostratus lenne) /rétegfelhő St 2. Stratocumulus; gomolyos rétegfelhő Sc
Közép magas szintű felhők (alto szint) 3. Altostartus/ lepelfelhő As 4. Altocumulus/ párnafelhő Ac
Magas szintű felhők (cirro szint) 5. Cirrostratus/ fátyolfelhő Cs 6. Cirrocumulus/bárányfelhő Cc 7. Cirrus/pehelyfelhő Ci
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
60
Függőleges felhők 8. Nimbostartus / réteges esőfelhő Ns 9. Cumulonimbus /zivatarfelhő Cb 10. Cumulus /gomolyfelhő Cu
Cumulus speciális fajtái repülés szempontjából:
◦ ◦ ◦
Humilis Congestus Mediocris
Vagy magyarul, vagy latinul tudni kell felsorolni a 10 alapfelhőt! A felhőrepülés műszerkiképzés nélkül TILOS!
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
61
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
62
A köd felszíni felhő Bővebben: ◦ A vízgőz kicsapódás a taljközelben megy végbe ◦ A látótávolság nem éri el az 1 km-t.
Ködnem repülünk
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
63
Felhő anyaga alapján ◦ Eső ◦ Jég ◦ Eső-jég
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
64
Függőlegesen feláramló adiabatikus légtömeg
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
65
Évszak, Nap állása és besugárzási szög
Labilis levegő (lokális grad. > globális)
Talaj minősége ◦ Visszaverő képessége ( minél kevesebb, annál jobb) ◦ Nedvesség tartalma
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
66
légpárna,
buborék képződés,
buboréktermik,
kéménytermik
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
67
Buborék termik ◦ Nincs elég utánpótlása, hogy oszloppá alakuljon
Száraztermik ◦ Harmatpont előtt elfogy a termik energiája ◦ (ok: magassággal tágul, ez hőmérséklet csökkenést okoz)
Nedves termik ◦ Eléri a harmatpontot, felhő van a tetején ◦ Könnyű megtalálni
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
68
Főként száraz, zöld mentes részek ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
kapált ültetvény száraz fekete talaj országút, bitumen települések, nagy felületű beton tárgyak száraz homok érett gabonaföld bozótos, ritka erdő laza, száraz föld kiégett vagy lekaszált száraz mező Elkerülő hídja, termáltó, fóliák, madár, kötélvég
Tapasztalat! Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
69
Miért nem esik le a felhő?
Egy „átlagos” esőcsepp 2 km magasból 1,5
nap alatt érne le
Túl kicsik a cseppek
Szükséges, hogy jég is megjelenjen a csapadék hulláshoz
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
70
Esőben nem repülünk
Ha esik, fagépeket azonnal a hangárba!
A Góbé fém, kibírja az esőt, ha muszáj
Az esőzónát minél inkább kerüljük el
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
71
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
72
Fizikai tulajdonságukat tekintev közel egynemű (p, T ,δ)
Nagy kiterjedésű 100 000 km2–nél nagyobb
Tartózkodási idejük 4-5 nap
Tulajdonságait a felszín alakítja ki
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
73
Termodinamikai szempont ◦ Hideg légtömeg meleg fölé instabil ◦ Meleg légtömeg hideg fölé stabil
Származási hely ◦ Kárpát-medencében előforduló légtömegek származási helye
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
74
Időjárási front felület: ◦ Két különböző légtömeg között a levegő fizikai tulajdonságaiban éles ugrásszerű változást mutat. ◦ (ez a valóságban van, 3D)
Időjárási front: ◦ A frontfelületnek a földfelszínével való metszésvonala ◦ (Térképen jelölve 1-2D)
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
75
Melegfront
Hidegfront ◦ Elsőfajút ◦ Másodfajú
Okklúziós
Veszteglő
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
76
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
77
Frontvonal előtti csap. zóna szélessége 200300 km ◦ Nimbostartus, csendes esők
Felhőalap ◦ Nyáron 1000-1500 m ◦ Télen 6-800 m ◦ Teteje 6-8 km
Front hossz: néhány 1000 km Lassú, kb. 60 km/h
Melegfront
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
78
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
79
Lassú mozgás, kevésbé energikus
Felhőrendszer hasonló a melegfrontéhoz ◦ De van Cb ◦ Záporos csapadék
Frontvonal után van a csapadékzóna ◦ Keskenyebb mint a melegfront
Első fajú hidegfront szerkezete Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
80
Gyors mozgás, energikus Frontfelület magasabb részén lesiklási felület Felhőrendszere keskeny ◦ Orránál főként ◦ Cb, heves zivatarok, záporok
Keskenyebb csapadék zóna, mint az elsőfajúnál Átvonulás után felhőzet hamar eloszlik ◦ Ok: lesikló része
Később ingatag egyensúly Elsőfajú hidegfront miatt gomolyfelhők, helyi szerkezete záporok lehetnek Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
81
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
82
Ha a gyorsabban mozgó hidegfront utoléri az előtte haladó melegfrontot, akkor a két frontfelület összeér Okklúziós front keletkezik ◦ Hidegfronti okklúzió ◦ Melegfronti okklúzió
Felhőzete kevert Csapadéka vegyes Kevésbé éles hőmérsékleti változás, mint a tiszta frontok esetében Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
83
Hidegfronti okklúzió
Melegfronti okklúzió Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
84
Ha két front egymással szembe találkozik
Több napig tartó felhős, esős idő várható
Kárpát-medencében gyakori
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
85
www.met.hu/omsz
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
86
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
87
Zárt,
koncentrikus izobárokkal körülhatárolt,
alacsony (A) nyomású terület
Horizontálisan óramutató járásával ellentétes összeáramlás
Vertikálisan spirális feláramlás
Mérsékeltövezeti vs. trópus! Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
88
Zárt,
Koncentrikus izobárokkal körülhatárolt,
Magas nyomású képződmény
Vertikálisan leáramlás
Horizontálisan óramutatójárásával megegyező szétráramlás
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
89
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
90
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
91
Ciklon
Anticiklon
Belsejében légnyomás
minimum
Belsejében légnyomás maximum
Izobárfelület tölcsér alakú
Izobárfelület kupola alakú
A szélirány az óramutató
Szélirány az óramutató
járásával ellentétes
járásával megegyező
Ciklonbelső: összeáramlás
Emelkedő légmozgás
Felhő- és csapadékképződés
Anticiklon belső: szétáramlás
Leszálló légmozgás
Felhőoszlató hatás
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
92
Nagy energiájú, pusztító képződmény
Vihar zóna veszi körül
Tengeren keletkezik
Sok neve van ◦ Tájfun
◦ Orkán ◦ Hurrikán ◦ Tornádó NEM!
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
93
Miért kék az ég? Raylieght szóráds a tropopausaban
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
94
Sándor Valéria, Fejesné, Wantuch Ferenc : Repülésmeteorológia -Budapest : Országos Meteorológiai Szolgálat, 2005. – Dr. Makra László PhD habil. Előadásai nyomán ◦ http://www.sci.uszeged.hu/eghajlattan/alt_met_eload.htm
Péczely György: Általános meteorológia. (Átdolg., bőv. kiad.). – Szeged : JATE soksz III, 1977.
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
95
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
96