Melléklet az okleveles könyvvizsgálói képesítés vizsgaszabályzatához Az okleveles könyvvizsgálói képesítés vizsgakövetelményei
I. Az okleveles könyvvizsgálói képesítés általános jellemzői és követelményei 1. A szakképesítés megnevezése: okleveles könyvvizsgáló. 2. A szakképesítésről az OKKB oklevelet állít ki, amely az állam által elismert felsőfokú szakképesítést tanúsít. 3. Az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások: a) könyvvizsgáló, könyvszakértő (FEOR 2514), b) gazdasági szervezet vezetője (FEOR 1311), c) költségvetési intézmény vezetője (FEOR 1312), d) gazdasági szaktanácsadó, szakértő (FEOR 2512). Az a) pont alatti tevékenység a könyvvizsgálói képesítés birtokában is csak akkor végezhető, ha a képesítéssel rendelkező személy megfelel a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvény (1997. évi LV. tv.) követelményeinek is. 4. Az okleveles könyvvizsgáló olyan szakértő, aki önállóan és függetlenül képes megszervezni, vezetni és ellátni a különféle jogszabályokban megfogalmazott könyvvizsgálói, szervezetirányítási, tanácsadói feladatokat. A könyvvizsgálónak képesnek kell lennie a nem szabályozott helyzetek és események kezelésére is. 5. Az előző pontban körülírt feladatok ellátásához a könyvvizsgálónak az alábbiakkal kell rendelkeznie: szakmai tudás, lényeglátás, kreativitás, probléma felismerő és megoldó képesség, kockázat felismerési képesség, döntési, adaptáló-, szervező-, irányító-, koordináló-, konfliktuskezelő-, kommunikációs képesség, megbízhatóság, felelősségtudat, etikus magatartás. A könyvvizsgálónak képesnek kell lennie véleményének írásbeli és/vagy szóbeli megfogalmazására, megértetésére, valamint véleményének megvédésére. 6. A könyvvizsgálójelöltnek a vizsgára való bejelentkezéshez igazolnia kell az MKVK által minősített oktatási intézményekben szervezett oktatáson való részvételt, és ezen intézményekben az egyes tárgyakból az alábbi minimális óraszámok teljesítését. Ezen minimális óraszámok legalább 75%-ának a teljesítése csak akkor fogadható el, ha a könyvvizsgálójelölt betegség, vis major vagy egyéb elháríthatatlan akadály miatti hiányzását hiteltérdemlően igazolta, azt az oktatási intézmény elfogadta és a vizsgaszervezési csoport felé dokumentálta. TANTÁRGYAK
Órák száma
Jog Szervezet és vezetés Pénzügy Számvitel és elemzés Számvitelszervezés Könyvvizsgálat és ellenőrzés Összesen
I. II. III. IV. V. VI. ÖSSZ. félévfélévfélévfélévfélévfélév 60 v 60 30 15 v 45 35 40 v 75 40 50 50 v 140 40 40 v 80 40 80 zv 120 90
90
90
90
80
80
520
v = vizsga zv = záróvizsga 7. A Könyvvizsgálat és ellenőrzés tantárgy záróvizsgáján a jelölt a) egyrészt a Könyvvizsgálat és ellenőrzés tantárgy vizsgakövetelményeiben megfogalmazott ismeretkörökben bizonyítja jártasságát és tételes tudását, b) másrészt a könyvvizsgálati munkához kapcsolódó témakörökben átfogó, valamennyi tantárgy ismeretanyagát is felhasználó vélemény kifejtésére kap lehetőséget, s bizonyíthatja azt, hogy témánként integrált, összefüggéseket feltáró tudással rendelkezik. 8. A vizsgák időpontját (a vizsganaptárt) az MKVK évente előre meghirdeti. Évente az igényeknek megfelelően tantárgyanként 2–4 vizsga szervezhető. 9. A vizsgák alól felmentés nem adható. Külföldön szerzett okleveles könyvvizsgálói képesítés esetén a kamarai törvény 32. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. II. Tantárgyankénti vizsgakövetelmények A JOG tantárgy vizsgakövetelményei Az okleveles könyvvizsgálói képesítés JOG tantárgy szóbeli vizsgáján a könyvvizsgálójelöltnek arról kell számot adnia, hogy e vizsgakövetelményekben meghatározott tárgyköröknek alapos elméleti ismerője, az ilyen felkészültsége birtokában a hazai jogterületeken megfelelő jogalkalmazói készséggel, a külföldi és a nemzetközi jogterületeken pedig kellő jártassággal rendelkezik. Az előzőekből adódóan a vizsgán olyan szakértelemről kell bizonyságot tennie, miszerint képes az anyagi és eljárási jog kijelölt részeiben eligazodni, az egyes jogágak (jogterületek) előírásai alapján megítélni, hogy mi a törvényes és szabályszerű gazdasági esemény, történés, cselekmény, magatartás. Az ezeknek nem megfelelő esetekre, helyzetekre szólóan tanúsítania kell felkészültségét arról is, hogy ismeri azokat az indokolt és szükséges jogkövetkezményeket, joghátrányokat, jogérvényesítő utakat, amelyeket a jogforrások megengednek, illetve kötelezővé tesznek. A fentiekre alapozva a jelöltnek a JOG tantárgyból a szakismeretek terén azt kell bizonyítania, hogy olyan megalapozott elméleti és gyakorlati tudása van, amely a könyvvizsgálói és egyéb feladatai ellátásához képessé teszi a szakszerű, határozott jogalkalmazásra, jogértelmezésre.
1. A könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek A Magyar Könyvvizsgálói Kamara jogi státusza, feladatai, alapszabálya, egyéb szabályzatai. A könyvvizsgálói kamarai tagság létrejöttének, megszűnésének, szünetelésének szabályai. A kamarai tagsági jogviszony tartalma. A könyvvizsgálói tevékenység jellemzői. A könyvvizsgáló felelősségi szabályai, etikai normái. 2. A jogalkotás, jogalkalmazás- jogértelmezés A jog fogalma, a jogi norma és a jogviszony jellemzői. A jogalkotásra jogosultak köre (az államhatalmi- népképviseleti szervek, a közigazgatási szervek, belső jog alkotóiként a piaci és egyéb jogalanyok). A jogforrások és azok hierarchiája. A jogalkalmazást- jogértelmezést segítő eszközök és módszerek. A jogösszehangolás céljai, eszközei, alapvető követelményei az Európai Unióban. A Római Szerződés főbb jellemzői. 3. A polgári jog A polgári jog rendszere, célja, tárgya, alapelvei, szerepe a nemzetgazdaságban. A jogalanyok köre és a reájuk vonatkozó szabályok a polgári jogban. A tulajdonjog formái, tárgyai, tartalma. A tulajdonszerzés szabályai. A birtok-és tulajdonjog védelmének eszközei. A használati jogok. A közös tulajdon jellemzői. A főbb kötelem keletkeztető tények (a szerződés, a szerződésen kívüli károkozás, a jogalap nélküli gazdagodás) szabályai. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek. Az engedményezés és a tartozásátvállalás. Több jogosult, illetve kötelezett a szerződésben. Az elévülés jellemzői. A nevesített szerződések csoportjai és a polgári jogban szabályozott egyes szerződések főbb jellemzői. 4. A Bécsi Egyezmény és a New-Yorki Egyezmény A Bécsi Egyezmény hatálya, alkalmazási köre. Az Egyezmény alapján köthető adásvételi szerződés szabályai. A New-Yorki Egyezményben az elévülési idő sajátosságai. 5. A gazdasági társaságok A hazai társasági jog köréből: A gazdasági társaságok közös szabályai (a gazdasági társaságokról szóló törvény tárgya, a társulási szabadság korlátjai, a létesítő okiratok alaki és tartalmi követelményei, a vagyoni hozzájárulás ismeretei, az előtársaság jellemzői, a cégbejegyzés joghatása, a legfőbb szervre és az ügyvezetésre vonatkozó előírások, a képviselet és a cégjegyzés vonásai, a társaságok törvényes működése biztosítékainak rendszere és azok jellemzői, a társaságok jogutód nélküli és a jogutódlással történő megszűnése). Az egyes gazdasági társaságok formánkénti sajátos szabályai (a jogi státuszbeli jellemzők, az alapítási sajátosságok, a szervezeti előírások, a tagsági jogviszony tartalma és megszűnésének esetei, a jegyzett tőke változásának módozatai, a társaságok megszűnésének sajátos esetei, az egyszemélyes társaságok jellemzői). A kapcsolódó vállalkozások fontosabb előírásai (az egyesülés, a konszernjog).
A külföldi társasági jog köréből: Az angol, a francia és a német társasági jogi szabályozás fontosabb előírásai (a jogforrások, az adott országban ismeretes társasági formációk csoportjai és az azokba tartozó társaságok sajátosságai). 6. A szövetkezetek A szövetkezetek jogi státuszának jellemzői. Az alapítási előírások. A szervezeti rend kiépítésének szabályai. A tagsági jogviszony jellemzői. A vagyoni viszonyok rendszere. A felelősségi módozatok és sajátosságaik. A jogutód nélküli és a jogutódlásos megszűnés szabályai. 7 . Az értékpapír-forgalmazás és a tőzsdék Az értékpapír fogalma, fajtái. A befektetési szolgáltatók csoportjai és az általuk végezhető befektetési szolgáltatási tevékenységek. Az értékpapír-forgalmazás körében az engedélyezés fontosabb előírásai. Az értékpapír forgalomba hozatalának módjai és feltételei. A nemzetközi értékpapír forgalmazás jellemzői. Az értékpapír forgalmazás felügyeletét ellátó szervezet fontosabb előírásai. A tőzsdék fajtái és azok fontosabb előírásai. 8 . A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás Az egyes eljárások jellegadó vonásai, elhatárolásuk egymástól. Az eljárások hatókörének lehetséges szereplői. Az eljárásokba bevonható és be nem vonható vagyon meghatározása. Az eljárások egyes szakaszai, a szakaszokban az eljárás szereplőinek jogai és kötelezettségei. Az egyes eljárások egyéb sajátosságai (pl. a csődeljárásban a moratórium) 9. Elsődlegesen nem vállalkozást folytató szervezetek Az alapítvány/közalapítvány, a társadalmi szervezet, a közhasznú társaság jellegadó vonásai. A szervezetek alapításának előírásai (az alapítói kör, a létesítő okirat alaki és tartalmi követelményei, a szervezeti rend kiépítésének szabályai, a nyilvántartásba vételi eljárás előírásai). A tagsággal rendelkező szervezeteknél a tagsági jogviszony tartalma. A működésük ellenőrzése, illetve felügyelete. A jogutód nélküli és a jogutódlással történő megszűnésük esetei, feltételei. 10. A munkajog A hazai munkajog köréből: A munkajog alapvető jogforrásai. A munkajog főbb alapelvei, továbbá az alanyai. A munkaszerződéssel szembeni követelmények. A munkaviszony, a közalkalmazotti, valamint a köztisztviselői jogviszony létesítése, megszűnése, megszüntetése. E három jogviszony sajátosságai a munkaidő és a pihenőidő, a munka díjazása, a fegyelmi felelősség terén. A kártérítési felelősség a munkajog alanyainál. A vezetőállású dolgozók sajátos munkajogi helyzete. A munkaügyi vita előírásai. A külföldi munkajog köréből:
Az angol, a francia, a német munkajogi szabályozás jogforrásai és fontosabb előírásai a munkaviszony létesítése, valamint megszűnése, a munkaidő és a pihenőidő, a munka díjazása, a kártérítési felelősség terén. 11. A társadalombiztosítási jog A hazai társadalombiztosítási jog köréből: A társadalombiztosítási jogszabályok személyi hatálya. Az ellátási rendszerek és jellemzőik. A járulékfizetési kötelezettségek. Az igénybejelentés és igényérvényesítés rendje. A felelősségi előírások. A külföldi társadalombiztosítási jog köréből: Az angol, a francia, a német társadalombiztosítási szabályozás jogforrásai és fontosabb előírásai a személyi hatály, az ellátási formák, a járulékfizetési kötelezettségek, a felelősség terén. 12. Az adójog A hazai adójog köréből: A személyi jövedelemadózás általános előírásai (az alapelvek, a hatály, a jövedelembevétel-költség viszonya, az adókötelezettség elemei). Az összevont adóalap megállapítása és annak adója, az adókedvezmények. Az adóelőleg fizetés előírásai. A külön adózó jövedelmek rendszere és az ebbe tartozó egyes jövedelmek adóztatásának jellemzői. Az általános forgalmi adózás általános előírásai (a hatály, a teljesítési hely, az adófizetési kötelezettség). Az adó alapja és mértéke, az adómentességek csoportjai. Az adólevonási jog vonásai, a fizetésre kötelezett meghatározása. Az általános forgalmi adózás eljárásjogi sajátosságai. A különös adózási módozatok és azok jellemzői. A társasági adózás és az osztalék adózás általános előírásai (az alapelvek, az adó alanyai, az adókötelezettség jellemzői és e kötelezettség összefüggései az adóalanyokkal). A társasági adó alapjának megállapítása, az adómértéke, az adómentességek, az adókedvezmények. A fizetendő társasági adó megállapítása. A társasági adózás eljárási és adóelőleg fizetési előírásai. Az osztalék adózás szabályai. Az állammal szembeni egyéb pénzügyi kötelezettségek (a fogyasztási adó, a járulék- és hozzájárulás jellegűek). A központi költségvetésből nyújtható, illetve igényelhető egyes támogatások (az árkiegészítési és dotáció jellegűek). A helyi adók általános előírásai (a hatály, a fajták, az adófizetési kötelezettség). Az adó(k) alapja és mértéke, az adómentességek. A nemzetközi és külföldi adójog köréből: A nemzetközi adózás és adójog fogalma, a főbb rendező elvek. A nemzetközi adózás irányadó jogforrásai és azok jellemzői. Az egyezményi jog lényege és a kétoldali egyezmények fogalomrendszere. Az angol, a francia, a német adójogi szabályozás jogforrásai és fontosabb
előírásai az adóalap, az adó mértéke, az adókedvezmény és az adómentesség terén. Ezen országok és Magyarország között kötött kettős adóztatást kizáró egyezmények főbb tartalma. 13. Az illetékjog Az illetéktörvény hatálya. Az illetékkötelezettség keletkezésének feltételei. Az illetékmentesség fajtái és azok jellemzői. Az illetékek csoportjai és az azokon belüli illetékfajták jellemzői. Az illetékek megfizetésének rendje. 14. A devizajog A devizajog tárgyai és alanyai (a deviza belföldi- és külföldi, a devizahatóság). A vagyoni érték és fizetőeszköz fogalma. A valutával, a devizával kapcsolatos jogcselekmények és csoportjaik. A valuta- és devizaműveletekkel, a folyó fizetési műveletekkel, a tőkeműveletekkel, a devizaszámlával kapcsolatos előírások. 15. A vámjog A vámjog alapfogalmai. A vámszervezet és annak feladatai. A vám alapja, a vámkedvezmények és a vámmentességek. A vám megfizetéseknek szabályai. 16. Az államháztartás jogi vonatkozásai Az államháztartás fogalma és rendszere, gazdálkodásának alapelvei. Az Államkincstár és feladatai. A központi költségvetés és a helyi önkormányzatok költségvetésének ismeretei. Az elkülönített állami pénzalapok és a költségvetési szervek jellemzői. 17. Az állam(köz)igazgatási eljárás általános szabályai Az eljárást szabályozó törvény célja és hatálya. A hatáskör, valamint az illetékesség jellemzői és elhatárolásuk egymástól. Az államigazgatási eljárás szakaszai (az alapeljárás, a jogorvoslatok rendszere), az egyes szakaszok jellemzői. A végrehajtási eljárás. 18. Az adózás rendje Az adózás rendjéről szóló törvény alapelvei, hatálya, az adózó fogalma. Az irat betekintési jog tartalma. Az adóigazgatási szervezetek, a hatáskörük és az illetékességük. Az adókötelezettségek rendszere, az egyes kötelezettségek főbb vonásai. Az ellenőrzésre vonatkozó előírások. Az adóigazgatási eljárás szabályai. Az adókövetelések érvényesítése, az adó végrehajtás. A jogkövetkezmények az adózási rendben. Az elévülés jellemzői. Az adótitok lényegi vonásai. 19. A polgári eljárásjog A perbeli személyek köre. A hatáskör és illetékesség előírásai. Az eljárási szakaszok és jellemzőik. Az egyes különleges eljárások lényegi vonásai. 20. A büntetőjog
A büntetőjog alapfogalmai és általános előírásai. A büntetőjog, a gazdasági jog és az adójog kapcsolatrendszere. Gazdasági és adózási bűncselekmények büntetőjogi szankciói. A büntetőeljárás célja, alapelvei. 21. A választott bíráskodás A választott bíróság kiköthetőségének feltételei, a kikötés módja. Az eljárási szakaszok és azok jellemzői. A nemzetközi választott bíráskodás. 22. A bírósági végrehajtás A bírósági végrehajtásról szóló törvény alkalmazási köre. A végrehajtás elrendelésének előírásai és foganatosításának közös szabályai. A végrehajtás módozatai és az egyes módozatok jellemzői. 23. A bírósági cégeljárás A cégjog funkciója. A cég, a cégnév, a székhely, a telephely és a fióktelep jellemzői. A nyilvánosság és a közhitelesség elvének érvényesülése a cégjogban. A cégjegyzék tartalma. A cégbejegyzési eljárás és a változás bejegyzési eljárás lényegi előírásai. A cégbíróság végzése, a jogorvoslati lehetőségek. A törvényességi felügyeleti eljárás jellemzői. A cégközlemények közzététele. A SZERVEZET ÉS VEZETÉS tantárgy vizsgakövetelményei A könyvvizsgálónak ahhoz, hogy a törvényben és más jogszabályokban megfogalmazott feladatait elláthassa a vezetési ismeretek körében olyan mélységű ismeretekkel kell rendelkeznie, amelyek alapján értékelést tud adni a gazdálkodó szervezet környezetének legfontosabb elemeiről, azoknak a szervezetre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásairól, a szervezetet alkotó irányítási-vezetési rendszerekről, a szervezetekben zajló működési folyamatok lényegéről, különösen az elszámolási, számbavételi területeiről. Megfelelő áttekintéssel kell rendelkezni az irányítás-vezetés funkcióiról, folyamatairól, a vezetői döntéshozatal természetéről és alkalmazható gyakorlatairól. Ismernie kell a célkitűzés (tervezés) fajtáit és mechanizmusait a szervezeten belül, valamint azokat a vezetési módszereket és technikákat, amelyek javítják a vezetés és szervezet színvonalát, állapotát. 1. Vezetési alapok A vezető szerepe a szervezetben. A vezetés szakma, tudomány, művészet. Vezetési szintek a szervezetben, vezetői képességek és fejlesztésük, vezetési specializációk azonosítása. A vezetői szerepelmélet lényege, lehetséges formái. Vezetési ismeretek rendszerezése, vezetési funkciók, az akcióközpontú vezetés tartalma. 2. Szervezet környezete Környezet beazonosítása, a szervezet környezetének struktúrája, nemzeti és nemzetközi környezet eltérő hatásai, külső piacra lépés (globalizáció) jelentősége. Környezeti analízis. A szervezet környezetésnek vizsgálati módszerei, a szervezet külső és belső adottságai és vizsgálati módszerei. A szervezet irányítási-vezetési rendszere, funkciói és alkotórészei.
3. Problémamegoldás és döntéshozatal A problémamegoldási készség fejlesztése. Problémamegoldási eszközök és technikák. Problémamegoldás a könyvvizsgálatban, az információ kezelése a problémamegoldásban. A döntéshozatal modellje, típusai, részfolyamatai és mozzanatai. A hatáskör (hatalom) gyakorlása a szervezetben. A feladat, hatáskör felelősség összefüggései. Működési és vezetői hatáskör, hatáskör átruházás, vezetői hatáskör megosztás a szervezetben. 4. Stratégiai menedzsment és tervezés Stratégiai gondolkodás. A stratégiai tervezés folyamata. Módszerek és technikák a stratégiai tervezésben. A stratégiai tervek alkalmazása. Stratégiai tervezés kis és közepes vállalkozásokban. A stratégia értékelése, hatása a szervezet működésére és közvetlen környezetére. A könyvvizsgáló értékelő tevékenysége, módszerei. A stratégiai vezetés lényege alkalmazható módszerei. 5. Stratégia és szervezet Szervezet és vezetés, szervezetek sikeres működésének kulcsszereplői. A formális és informális szervezet jellemzése. Tulajdonosi (irányító) szervezet és munkaszervezet. A tulajdonosi (irányító) szervezet szerepe, funkciói, szervezetei. A munkaszervezet vizsgálata. Tipikus szervezeti formák és értékelésük. A szervezet dinamizálása (gyakorlati módszerek). A hatékony szervezet jellemzői. Vezetői feladatok a fejlesztésben. 6. Humán erőforrás menedzsment Az emberi erőforrás természete. Az emberi erőforrás vezetés alapjai. Motiváció és teljesítmény. Foglalkoztatás és munkaerőpiac. A munkaügyi kapcsolatok rendszere, bérfunkciók, bérmechanizmusok. Az emberi erőforrás menedzsment a szervezetben. Folyamatok, tevékenységek, munkaerő tervezés, személyzeti folyamat, oktatási folyamat, teljesítményértékelés, anyagi elismerés. 7. Kommunikáció Kommunikáció a vezetői (könyvvizsgálói) munkában. A kommunikáció formái a könyvvizsgálati munkában, írásos, szóbeli és vizuális formák, információk, adatok gyűjtése, értékelése, a feldolgozott információk közreadása. Tárgyalási ismeretek. Vezetői időgazdálkodás. Az üzleti kommunikáció (írásos, szóbeli, elektronikus, stb.) formái. A jelentéskészítés alkalmazható technikái. 8. Vezetői információs rendszerek Az információ feldolgozás értékelése. Az értékelés lehetséges fázisai és módszerei. Az információ feldolgozási stratégia értékelése. Az információs rendszer értékelése a biztonság oldaláról. A vezetői információs rendszerek funkciói és támogatásának lehetőségei. Információ feldolgozás értékelése. Az információ rendszer audit lényege, tevékenysége, alkalmazható módszerei a könyvvizsgálati munkában. 9. Vezetői ellenőrzés
Ellenőrzés komplex rendszere a szervezetekben. A vezetői ellenőrzés szükségessége, formái és módszerei. A belső ellenőrzés, internál audit szerepe és működése az ellenőrzés folyamatában. Az információ rendszer ellenőrzés szerepe és működése. A független könyvvizsgáló szerepe és működése az ellenőrzési rendszerben. A szereplők együttműködési formái, módszerei a hatékony ellenőrzési rendszer működtetésében. Szervezet/menedzsment audit módszerek és technikák. 10. Változás és konfliktus kezelése a szervezetben A változás szükségesség a szervezetben. A változás kezelése. A változás folyamata, a folyamat alkotóelemei és alternatív modellek a változtatások irányítására. A konfliktusok menedzsment lényege, a konfliktus lehetséges előfordulása. A konfliktusok feloldásának módszerei. A könyvvizsgáló szerepe a változás és konfliktusok kezelésében. (Alkalmazások.) 11. Operatív feladatok vezetése Projektek vezetése, a projekt életciklusa, erőforrás szükségleteinek meghatározása (idő, költség, személyzet). Alkalmazható technikák, módszerek. A marketing szerepe a szervezetben. A piacorientált szervezet fő jellemzői, a marketing funkció és fő tevékenységei, a piaci igények meghatározásának lehetséges formái, módszerei. A minőség biztosítása a szervezetekben, a minőség irányításának szükségessége. 12. Vezetési rendszerek és módszerek Vezetési rendszerek, módszerek és a könyvvizsgálat összefüggései. Vezetési rendszerek alkalmazása, fajtái. Átvilágítási módszerek. A kontrolling, mint a vezetői döntéstámogatás rendszere. Szervezeti folyamatok ujjászervezése (Reengineering). A tapasztalat átadása (bench marketing), szükségessége és eredményessége, folyamata. A PÉNZÜGY tantárgy vizsgakövetelményei A könyvvizsgálattal kapcsolatos feladatok megfelelő színvonalú ellátásához a könyvvizsgálónak ismernie kell a makro- és mikrogazdaság pénzügyi vonatkozásait, a pénzügyek helyét, szerepét, eszközrendszerét, intézményeit stb. a nemzetgazdasági és a vállalati szintű folyamatokban. A könyvvizsgálói tevékenységhez elengedhetetlen a nemzetközi pénzügyi intézményrendszer ismerete is. Mindezek érdekében a könyvvizsgálónak az alábbi témaköröket kell részletesen is ismernie, valamint hasznosítania. 1. A nemzetgazdaság és annak irányítása A nemzetgazdaság szereplői. A nemzetgazdaság reálfolyamatai, pénzfolyamatai és teljesítményei. A nemzetgazdaság irányítása és ebben a gazdaságpolitika, a pénzügy-politika, a monetáris politika, a költségvetési politika szerepe és ezek összefüggései. 2. Pénzügyi alapvetések A pénz fogalma, fajtái és funkciói. Pénzteremtés. Hitel és hitelpénzrendszer. A megtakarítások és beruházások kapcsolata és egyensúlya. Valuta és deviza árfolyamok.
Konvertibilitás és devizagazdálkodás. Az infláció és ennek szerepe a nemzetgazdasági folyamatokban. 3. Monetáris irányítás és intézményrendszere A monetáris politika direkt és indirekt eszközei. A pénzügyi intézményrendszer fogalma és elemei. Az MNB funkciói és kapcsolata az Államkincstárral. A pénzintézeti rendszer és a pénzintézetek általános jellemzői. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet szerepe és tevékenysége. 4. Nemzetközi pénzügyi intézmények Nemzetközi pénzügyi intézmények és ezek kapcsolata a hazai nemzetgazdasági és pénzügyi rendszerrel (IMF, Világbank, EIB, EBRD, BIS). Az Európai Unió pénzügyi integrációi és integrációs törekvései. 5. Államháztartás Az államháztartás és alrendszerei. A központi költségvetés és ennek kapcsolata más alrendszerekkel. Az önkormányzatok szerepe, tevékenysége és költségvetése. Helyi önkormányzatok és egyéb (társadalombiztosítási stb.) önkormányzatok. Az elkülönített állami pénzalapok és ezek költségvetése. 6. Bankműveletek és bankszolgáltatások Aktív és passzív bankügyletek. A bankszolgáltatások fajtái és azok jellemzői, különös tekintettel a következőkre: fizetési forgalom és fizetési formák, váltóműveletek, lízingügyletek, faktoring, forfetirozás, kezességi és garanciális ügyletek, vagyonkezelés, befektetési és egyéb szolgáltatások. 7. Pénzügyi piacok rendszere A pénzügyi részpiacok (pénz-, tőke-, deviza-, értékpapírpiacok), valamint azok összefüggései. Elsődleges és másodlagos piacok. A kibocsátók és befektetők szerepe a pénzügyi piacokon. A tőzsde és működése. Az értéktőzsde és árutőzsde jellemzői. A pénzügyi piacok hatékonysága. 8. Pénzügyi termékek és árazásuk. A pénzügyi termékek osztályozása. Az értékpapírok fogalma és fajtái (részvények, kötvények, állampapírok, egyéb értékpapírok). Tőzsdén forgalmazott és tőzsdén kívüli értékpapírok. A pénz időértéke és a pénzügyi termékek árazása (jelenbeli és jövőbeni érték, kamat- és hozamszámítás, diszkontálás, fix és változó kamatozású értékpapírok árfolyamszámítása). 9. Hitelintézetek A hitelintézetek helye, szerepe, alapítása, működési feltételei. A hitelintézetek eszköz és forrás szükséglete. A hitelezési tevékenység és annak kockázatai, valamint biztosítékai. Pénzpiaci ügyletek (spot, future, opciós, swap, fedezeti, arbitrázs ügyletek) és ezek kockázata. Hitelintézetek és a nemzetközi pénzügyi forgalom. Hitelintézeti tevékenységek minősítése és elemzése.
10. Befektetési vállalkozások A befektetési vállalkozások helye, szerepe, alapítása, működési feltételei. A befektetési vállalkozások eszköz és forrás szükséglete. Befektetési tevékenységek fajtái és jellemzői (kereskedelmi tevékenység, értékpapír forgalmazás, értékpapír letét, valamint őrzés, befektetési hitelezés, halasztott pénzügyi teljesítés; határidős, opciós és swap ügyletek). A kockázati tőketársaságok, valamint a befektetési alapok jellemzői. Befektetési kockázatok számítása és kezelése. A befektetési tevékenységek minősítése és elemzése. 11. Biztosítók A biztosítók helye, szerepe, alapítása, működési feltételei. A biztosítók eszköz és forrás szükséglete. Biztosítási tevékenységek és ezek kockázatai. A biztosítások fajtái (vagyon-, élet-, baleset és felelősség biztosítások; önkéntes és kötelező biztosítások; határozott és határozatlan idejű biztosítások) és ezek jellemzői. A nyugdíjpénztárak biztosítási (és egyéb) tevékenysége. Nemzetközi és viszontbiztosítások. A biztosítási tevékenységek minősítése és elemzése. 12. Költségvetés alapján gazdálkodó intézmények A költségvetési intézmények helye, szerepe, alapítása és működési feltételei. A költségvetési intézmények eszköz és forrás szükséglete. Költségvetési előirányzat lényege, tartalma és jelentősége. A költségvetés végrehajtása, módosítása és finanszírozása. A költségvetési intézmények gazdálkodása. A költségvetési intézmények főbb tevékenységei és azok sajátosságai. A költségvetési intézmények tevékenységének minősítése és elemzése. 13. Vállalkozások A vállalkozások helye, szerepe, alapítása, működése témakörökben a pénzügyi szemléletű közelítés. Pénzügyi folyamatok és pénzügyi döntések. Finanszírozási döntések. Befektetésiberuházási döntések. Befektetés és finanszírozás kapcsolata. Pénzügyi tervezés és folyó finanszírozás. Tőkeköltségvetés. Belső és külső finanszírozás. Eladósodás. Osztalékpolitika. Hozamok és kockázatok a vállalkozási gyakorlatban. A vállalkozások pénzügyi szemléletű minősítése és értékelése. 14. Gazdasági szervezetek pénzügyi átvilágítása A pénzügyi átvilágítás célja, feladata, információs forrásai. Az átvilágítás módszerei és területei (tőkestruktúra, jövedelemtermelés, pénzfolyamatok, önfinanszírozás, hitelképesség, likviditás). A pénzügyi átvilágítások sajátosságai a hitelintézeteknél, a pénzügyi vállalkozásoknál, a biztosítóknál, a nyugdíjpénztáraknál, a költségvetés alapján gazdálkodó intézményeknél és a vállalkozásoknál. 15. Különleges helyzetek pénzügyi kezelése A csődeljárás, a felszámolás és a végelszámolás pénzügyi vonatkozásai. Az átalakulások (átalakulás, beolvadás, összeolvadás, szétválás, kiválás) pénzügyi kezelése. 16. Pénzügyi kockázatok
A kockázatok felismerése, fajtái, mérése, kezelése. Kockázatkezelési stratégiák, valamint mutatószámok és módszerek. A kockázatok lefedezése. A fedezeti ügyletek (opciós, future, forward, swap ügyletek) alkalmazása és ezek összehasonlítása. A SZÁMVITEL ÉS ELEMZÉS tantárgy vizsgakövetelményei Az okleveles könyvvizsgálói képesítés számvitel és elemzés írásbeli és szóbeli vizsgáin a könyvvizsgálójelöltnek megfelelő felkészültséggel kell rendelkeznie a hazai és a nemzetközi számviteli és elemzési ismeretek elméletéről, módszertanáról és gyakorlatáról. Szükséges esetben képesnek kell lennie a nemzetközi számviteli standardok gyakorlati alkalmazására. Elméleti és gyakorlati felkészültségéből adódóan olyan szakértelemmel kell, hogy rendelkezzen, amely alapján meg tudja ítélni, hogy az adott vállalkozásnál alkalmazott számviteli rendszer megfelel-e a számviteli törvény, a kapcsolódó kormányrendeletek és egyéb jogszabályok előírásainak. A könyvvizsgálójelöltnek képesnek kell lennie a számviteli törvény szerinti beszámolók, illetve bármilyen gazdálkodó szervezet éves beszámolójának összeállítására, elemzésére és ellenőrzésére. Ismernie kell a vagyonértékelés módszereit. Felkészültsége alapján képesnek kell lennie arra, hogy a számviteli szabályokat könyvvizsgálói és egyéb feladatai elvégzése során nagy biztonsággal alkalmazza, és a szabályozatlan területeken megalapozott elméleti és gyakorlati tudása alapján a számviteli törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek szellemében járjon el. Mindezek érdekében a könyvvizsgálónak az alábbi témaköröket kell részletesen is ismernie: 1. A számvitel szabályozása A számvitel szabályozásának gazdasági és jogi háttere. A számvitel szabályozásának elméleti alapjai. A számviteli szabályozás hazai gyakorlatának rendszere. 2. A beszámolási és a könyvvezetési kötelezettség A számvitel szabályozásának a bizonylatolási, a könyvvezetési, a közzétételi és a könyvvizsgálati kötelezettségekkel kapcsolatos előírásai. A számlarend, a számviteli politika és egyéb számviteli szabályzatok készítésre vonatkozó előírások. 3. A számviteli törvény szabályai szerint összeállított éves, illetve egyszerűsített éves beszámoló A mérleg tételeinek alakulására hatást gyakorló gazdasági események elszámolása (aktiválási, passziválási, értékelési szabályok). Az eredménykimutatás tételeinek alakulására hatást gyakorló gazdasági események elszámolása. Az éves, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegének, eredménykimutatásának, kiegészítő mellékletének, illetve üzleti jelentésének összeállítására vonatkozó szabályok. 4. A számviteli törvény szabályai szerint összeállított egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés Az egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés tételeinek alakulására hatást gyakorló gazdasági események elszámolása (aktiválási, passziválási, értékelési szabályok, naplófőkönyvi könyvelés szabályai). Az egyszerűsített mérleg és az eredménylevezetés összeállítására vonatkozó szabályok.
5. A számviteli törvény szabályai szerint összeállított összevont (konszolidált) éves beszámoló A konszolidált beszámoló célja, feladata, szükségessége. A konszolidálásba bevont vállalkozások meghatározása. A konszolidálást előkészítő feladatok megoldásai. Tőkeösszevonás (tőkekonszolidáció). Adósságkonszolidálás. A konszolidálásba bevont vállalatokon belüli közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése. Ráfordítások és bevételek konszolidálása. Közös vezetésű vállalkozások konszolidálása. Társult vállalkozások konszolidálása. Konszolidálás miatti társasági adó különbözet kezelése. A konszolidálás folyamata alapján a konszolidált mérleg, konszolidált eredménykimutatás és konszolidált kiegészítő melléklet összeállítási szabályai, elemzése és az eredmények értékelése. Az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kapcsolódó üzleti jelentés összeállítási szabályai. 6. Számviteli elszámolások (könyvvezetés, pénznem) változtatása Az egyszeres könyvvezetésről kettős könyvvezetésre való áttérés szabályai. A kettős könyvvezetésről egyszeres könyvvezetésre való áttérés szabályai. A könyvvezetés, illetve az éves (egyszerűsített éves) beszámoló pénznemének forintról devizára, illetve devizáról forintra történő megváltoztatásának szabályai. 7. Speciális helyzetek számvitelének szabályai A társaság alapításával kapcsolatos elszámolások. Az előtársasági beszámoló. A felszámolás, végelszámolás számviteli feladatai. A felszámolás, végelszámolás időszaka alatti, illetve ezeket lezáró beszámolási kötelezettségek. A felszámolás, végelszámolás befejezésekor készítendő vagyonmérlegek, vagyonfelosztási javaslatok. Az átalakulások (társasági forma váltás, beolvadás, összeolvadás, szétválás, kiválás) számviteli feladatai. A vagyonértékelés módszerei. A vagyonleltár és vagyonmérleg tervezet, illetve a végleges vagyonleltár és vagyonmérleg. 8. A költségvetés alapján gazdálkodó szervek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai A költségvetés alapján gazdálkodó szervek könyvviteli mérlegének értékelésére, összeállítására vonatkozó szabályok. A költségvetés alapján gazdálkodó szervek pénzforgalmi jelentése. A költségvetés alapján gazdálkodó szervek pénzmaradvány-kimutatása, előirányzatmaradvány kimutatása, eredménykimutatása. A költségvetés alapján gazdálkodó szervek kiegészítő melléklete. A költségvetés alapján gazdálkodó szervek éves beszámolójának és a vállalkozások beszámolóinak összehasonlítása, illetve az eltérések indoklása. 9. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások mérlegének értékelésére, összeállítására vonatkozó szabályok. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások eredmény-kimutatása. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások kiegészítő melléklete. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások üzleti jelentése. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások egyéb kötelezően előírt jelentései. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámolójának és a vállalkozások beszámolóinak összehasonlítása, illetve az eltérések indoklása.
10. A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságai A biztosítók mérlegének értékelésére, összeállítására vonatkozó szabályok. A biztosítók eredménykimutatása. A biztosítók kiegészítő melléklete. A biztosítók üzleti jelentése. A biztosítók egyéb kötelezően előírt jelentései. A biztosítók éves beszámolójának és a vállalkozások beszámolóinak összehasonlítása, illetve az eltérések indoklása. 11. Az egyéb kormányrendeletek által szabályozott szervezetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai A befektetési vállalkozások beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságai. A kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságai A közraktárak beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságai. A betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektetővédelmi alapok beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságai. Az árutőzsde, az értékpapír-tőzsde és az elszámolóházak beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságai. A magánnyugdíj-pénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságai. Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságai. Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságai. Az MNB beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságai. A Magyar Államkincstár beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságai. A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek (lakásszövetkezet, társasház, társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány, ügyvédi iroda, víziközmű társulat, közhasznú társaság, egyéb - ide tartozó - szervezetek) beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságai. Egyházi jogi személy és az általuk alapított intézmény beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságai. Az egyéb kormányrendeletek szerinti beszámolók és a vállalkozások beszámolóinak összehasonlítása, illetve az eltérések indoklása. 12. Költségelszámolás költségszámítás és költségelemzés A költségelszámolás jellemzői költségnem-, valamint költséghely-költségviselő elszámolás esetén. Költségelszámolás pénzforgalmi könyvelés esetén. Költségszámítási módszerek. Önköltségszámítási módszerek. Költségtervezési módszerek. Közvetlen és közvetett költségek elemzése. 13. Vagyoni helyzet elemzése
A vagyoni helyzet vizsgálatának módszerei (vertikális, horizontális elemzés) és mutatószámai. A vagyonváltozás vizsgálata. A vagyoni helyzet területi összehasonlítása. 14. A pénzügyi helyzet elemzése A pénzügyi helyzet vizsgálatának módszerei. Likviditási mérlegek összeállítása és elemzése. cash flow kimutatás készítése és elemzése. A pénzügyi helyzet mutatószámai. A pénzügyi helyzet változás vizsgálata. A pénzügyi helyzet területi összehasonlítása. 15. A jövedelmi helyzet elemzése A jövedelmi helyzet vizsgálatának módszerei. A jövedelmi helyzet változás vizsgálata. A jövedelmi helyzet területi összehasonlítása. Jövedelmezőség és hatékonyság vizsgálata. Eredményelemzés. 16. A számvitel nemzetközi szabályozása A nemzetközi számviteli standardok szabályai. Az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának irányelvei: a 78/660/EGK számú 4. irányelv a meghatározott típusú társaságok éves beszámolóiról; a 83/349/EGK számú 7. irányelv a konszolidált beszámolóról; a 84/253/EGK számú 8. irányelv a számviteli dokumentumok kötelező ellenőrzésével megbízott személyek működésének engedélyezéséről; a 86/635/EGK számú irányelv a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves és konszolidált éves beszámolókészítési kötelezettségéről; a 91/674/EGK számú irányelv a biztosító-társaságok éves és konszolidált éves beszámolókészítési kötelezettségéről; egyéb Európai Uniós számvitelt szabályozó irányelvek. A nemzetközi szabályozás hatása a magyar számviteli szabályozásra. A nemzetközi szabályok figyelembe vétele a magyar számviteli gyakorlat során. 17. A számvitel nemzeti szabályozása A számviteli rendszer szabályozása az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban. A szabályok jogforrásai. A szabályozás alapfilozófiája. A beszámolási kötelezettség, illetve a beszámolók részei. A könyvvizsgálatra és a közzétételre vonatkozó szabályok. A nemzeti szabályozások összehasonlítása a magyar gyakorlattal. Az egyes országok beszámolóinak összehasonlítása a magyar éves beszámolóval. A SZÁMVITELSZERVEZÉS tantárgy vizsgakövetelményei Az okleveles könyvvizsgálói képesítés számvitelszervezési vizsgáján a könyvvizsgálójelöltnek arról kell számot adnia, hogy könyvvizsgálói és egyéb munkája hatékony elvégzésének támogatásához megfelelő színvonalú számvitelszervezési és információtechnológiai ismeretekkel rendelkezik. Megalapozott rendszerelméleti és informatikai alapok birtokában tájékozottnak kell lennie az informatikai erőforrások üzleti alkalmazási lehetőségeiről, a tipikus üzleti alkalmazások jellemzőiről, az alkalmazásokkal szemben támasztható követelményekről. Olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie, amelyek képessé teszik a vállalkozás számviteli információrendszerének kialakítására, fejlesztésére, átszervezésére, minősítésére, az azokhoz szükséges felmérés, helyzetelemzés és szervezési javaslat
elkészítésére. Alkalmasnak kell lennie az adatfeldolgozás technikai eszközrendszerének meghatározásában, az adaptációs munkák elvégzésében, a rendszer bevezetésében, működtetésében, ellenőrzésében való közreműködésre, illetve annak irányítására. Felkészültsége alapján alkalmasnak kell lennie információs rendszerek értékelésére, ismernie kell a számítógépes könyvvizsgálati módszereket és eljárásokat. 1. Rendszerelméleti és informatikai alapismeretek A rendszerelmélet. Általános rendszerelmélet. A rendszer fogalma, a rendszerek osztályozása, szabályozás és visszacsatolás a rendszerekben. Gazdasági rendszer: anyag- és energiafolyamat, munkafolyamat, hírfolyamat. Rendszerirányítás: az irányítás fázisai, módszerei. A szabályozás típusai. Az informatikai alapok. Információ és adat, az adat információmennyisége. Az információ minőségi jellemzői. Kommunikáció, információs rendszer, gazdasági szervezet információs rendszere. Az információ szerepe az üzleti életben. Gazdasági szervezeteknél tipikus információtechnológiai megoldások, informatikai alkalmazások. 2. Informatikai erőforrások és felhasználók A hardver . A számítógép-konfiguráció elemei. Feldolgozó egységek. Input/output egységek. Tároló egységek. A szoftver. Operációs rendszerek. Kommunikációs rendszerek. Biztonsági szoftverek. Szervízprogramok Programnyelvek, fordítóprogramok, interpreterek, az interaktív programozás eszközei, programkönyvtár-kezelő eszközök. Adatkezelő, adatbáziskezelő rendszerek. Üzleti alkalmazási rendszerek. A hálózatok. A hálózatok topológiája, felépítése, kommunikációs egységek. Internet, Web, intranet. Üzenetek, dokumentumok küldése; bizalmasság kezelése, elektronikus dokumentumok hitelessége. Biztonsági kérdések. Rendszerarchitektúra – adatbázisszerver, alkalmazásszerver és kliensek a hálózatban. Az emberi erőforrások és a felhasználók. Elemzők, tervezők, fejlesztők. Üzemeltető személyzet, felhasználók. Az emberi tényezővel kapcsolatos kérdések: munkaerő biztosítása, képzése, biztonsági megfontolások. 3. Elektronikus adatfeldolgozás Adatszervezés, adatelérés . Adatábrázolás a számítógépeken – elemi adattípusok. Összetett adatszerkezetek. Mező, rekord, fájl. Adatelérési módok: soros, direkt (véletlenszerű), indexszekvenciális, relációs. Törzsadatok, tranzakcióadatok, diszpozíciós adatok. Adatbáziskezelő rendszerek. Az adatbázis szerkezete – adatbázis-koncepciók. Fogalmi, logikai és fizikai adatmodell, séma, adatszótár. Adatbázis definiálása SQL nyelven. Adatbázisok üzemeltetése, adatbázis-adminisztráció. Adattárolás, lekérdezés (SQL, 4GL), konkurens használat. Nem strukturált, komplex adatok . Képek, hangok digitalizálása, animáció, jelfelismerés. Hipertext dokumentumok. Dokumentumok kezelése, megosztása, csoportmunka támogatás.
Feldolgozási műveletek. Adatbevitel, adatszerkesztés, felhasználói felület. Törzsadatok karbantartása, tranzakciók végrehajtása. Lekérdezés, jelentések készítése. Tranzakciókezelés, az adatintegritás (konzisztencia) megőrzése adatbázisban. Adatbázis kezelése SQL nyelven. Interaktív adatbáziskezelő felületek. Feldolgozási módok. Kötegelt feldolgozás. Tranzakció-orientált feldolgozás. On-line feldolgozás. Valós idejű feldolgozás. Elosztott feldolgozás. Néhány általánosan elterjedt szoftver felhasználása a gyakorlatban. Táblázatkezelők felhasználása. Szövegszerkesztők, kiadványszerkesztők használata. Üzleti grafika, bemutató anyag készítése. Kommunikációs szoftverek, elektronikus levelezés. Statisztikai elemző, prognóziskészítő szoftverek használata. Döntéstámogató és szakértői rendszerek. 4. Üzleti és számviteli alkalmazások Logisztika. A logisztika fogalma, tevékenységei: készletezés, anyagi folyamatok lebonyolítása, információkezelés, a logisztika szakaszai: beszerzés, termelésellátás, értékesítés. Rendelésfogadás, teljesítés-nyilvántartás, számlázás, vevőnyilvántartás; az értékesítés bizonylatai, könyvelése, nyilvántartása az adatbázisban, jelentések. Anyagszükséglet-tervezés, a beszerzés irányítása; a szükséges inputok, adatbázis-támogatás, eljárások, diszpozíciós outputok. Rendelésfeladás, beérkezés-nyilvántartás, számlafogadás, kiegyenlítés; a beszerzés bizonylatai, könyvelése, nyilvántartása az adatbázisban, jelentések. Készletváltozások nyilvántartása, készletértékelés támogatása, leltározás támogatása. A logisztika alapvető entitásai és ezek kapcsolatai az adatmodellezéshez. Termelés/szolgáltatás. A termelés/szolgáltatás stratégiai tervezésének informatikai támogatása: termékek és technológiák nyilvántartása, termelőeszközök és kapacitásaik nyilvántartása, folyamatirányítási, termelésszervezési eljárások bevezetése. Termeléstervezés és végrehajtás informatikai támogatása: a keresletre vonatkozó információk felhasználása, erőforrás tervezés. Durva termelés- és kapacitástervezés, anyagszükséglet-tervezés, anyagfelhasználás és kapacitásterhelés időbeli ütemezése, végrehajtás-irányítás és követés, a tényleges munkaidő-, anyag-, eszközfelhasználás regisztrálása. Bizonylatok, könyvelés, nyilvántartás az adatbázisban, diszpozíciós outputok, jelentések. A termelés/szolgáltatás alapvető entitásai és ezek kapcsolatai az adatmodellezéshez. Tárgyi eszköz gazdálkodás. A tárgyi eszközök, beruházások analitikus nyilvántartása. Bizonylatok, könyvelés, nyilvántartás az adatbázisban, eljárások. A termelés/szolgáltatást, a kapacitástervezést és a költségelszámolást támogató tárgyi eszköz gazdálkodási jelentések. A tárgyi eszköz gazdálkodás entitásai és ezek kapcsolatai az adatmodellezéshez. Emberi erőforrás gazdálkodás. A személyügyi nyilvántartás információs tevékenységei. Dokumentumok, nyilvántartás az adatbázisban. A bér- és jövedelem-elszámolás információs tevékenységei. Bizonylatok, könyvelés, nyilvántartás az adatbázisban, outputok. Jelentések, feladások az erőforrás tervezés, -fejlesztés, pénzügy, számvitel stb. részére. Az emberi erőforrás gazdálkodás entitásai és ezek kapcsolatai az adatmodellezéshez. Pénzügyek, főkönyvi és folyószámla nyilvántartás. A vállalati pénzmozgások, a pénzügyi tranzakciók számviteli követésének, a pénzügyi teljesítések generálásának információs tevékenységei. Bizonylatok, könyvelés, nyilvántartás az adatbázisban, outputok. A pénzügyi elemzések, tervek alapjául szolgáló aggregált információk (mérleg, eredménykimutatás, cash
flow,) előállításának információs tevékenységei. Lekérdezések, jelentések, egyszerűbb elemzések táblázatkezelővel, a vezetői információs rendszer (VIR), az auditáló szoftver input adatainak biztosítása. A főkönyvi és folyószámla nyilvántartás alapvető entitásai és ezek kapcsolatai az adatmodellezéshez. A vezetői információs rendszer és stratégiai döntéstámogatás. A tervezés, ellenőrzés és döntéshozatal információs igénye. A vezetési struktúra és az információs igények. A VIR célja, jellemző szolgáltatásai. A stratégiai irányítás információs igénye, a környezetre, piacra, versenytársakra stb. vonatkozó információk. Stratégiai döntéstámogató rendszerek. Az auditálás támogatása. Számviteli rendszer ellenőrzésének támogatása. Az éves beszámoló ellenőrzésének támogatása. Támogatás a konszolidáció felülvizsgálatához. 5. A könyvvizsgáló, mint az információs rendszerek menedzsere Stratégiai megfontolások az információtechnológia (IT) fejlesztésben. Az információs rendszerek üzleti sikertényezőkre, kritériumokra alapozott tervezése . Az üzleti folyamatok újraszervezésének támogatása. Az üzleti célokhoz, sikertényezőkhöz való illesztés/integráció. Részvétel a stratégiai tervezésben. Az IT funkciók értékelése, minőségbiztosítási folyamatok, folyamatos fejlesztés. Ügyviteli kérdések. Munkakörök (IT vezető, üzleti elemző, rendszerelemző, programozók, üzemeltetés-vezető és a személyzet, adatbázis-adminisztrátor, adatadminisztrátor, hálózatfelügyelő, könyvtáros, webkezelő, webtervező, minőségbiztosítás). Szervezet, az IT részlegen belüli beszámoltatási kapcsolatok. Emberi erőforrások fejlesztése/toborzása; személyzet fejlesztése és a teljesítmény-értékelés. Az IT pénzügyi ellenőrzése. Tőkeköltségvetés. Rendszerköltségek, működési költségek figyelése. Üzemeltetési és biztonsági kérdések. Üzemeltetés-fejlesztési prioritások. Számítógépüzemeltetés irányítása. Szervezetek közötti számítógépes kapcsolatok menedzselése (külső szolgáltatók, együttműködő számítógépes rendszerek, elosztott rendszerek). Hozzáféréskezelés (fizikai, logikai/elektronikus). A végfelhasználók menedzselése (biztonság, felhasználó által fejlesztett rendszerek támogatása). A rendelkezésre állás folyamatossága. Mentés, visszatöltés; katasztrófaterv. Rendszerbeszerzés, -fejlesztés és -bevezetés irányítása. Fejlesztési, beszerzési változatok. Rendszerfejlesztési projektek irányítási technikái. Hardver, szoftver, hálózat, adatszerkezetek és típusok illeszthetőségének, összhangjának karbantartása; a létező és az új alkalmazások integrálása. Igénykezelés. Munkaerő biztosítása, a szakképzettség iránti követelmények meghatározása. Ajánlatkérés, kiértékelés és választás. Jelentéskészítés és bemutatás technikái. Működésirányítás, technikai irányítás. Rendszerkarbantartás irányítása, változáskezelés. Változatkezelés, örökölt alkalmazá-sok. Migráció, felügyelet, jogosultság. Rendkívüli (sürgős) változtatások ellenőrzése. Tesztelés és minőség-ellenőrzés. Szerzői jog, garancia. 6. A könyvvizsgáló, mint az információs rendszerek tervezője
A rendszerfejlesztés általános kérdései. A rendszerfejlesztés életciklusa. Kockázatok: gazdasági, technikai, üzemeltetési, működési. Projektmenedzsment. Dokumentálási követelmények. Módszertanok, rendszerelemzési és tervezési technikák. Folyamatvezérelt, adatvezérelt, felhasználó-vezérelt, strukturált, objektumorientált módszertanok. Számítógéppel segített szoftvertervezés. Adattervezés, adatmodellezés, egyed - kapcsolat modell, inputok/outputok tervezése (adatszerkezet diagram). Dinamikus modellezés, állapotdiagram, eseménykövetés diagram stb. Folyamattervezés, rendszer-folyamatábra, adatáramlási diagramok. A felhasználói felület tervezése. Prototípuskészítés. Feladatok az életciklus fázisaiban. Helyzetfelmérés és megvalósíthatósági tanulmány. Követelményelemzés és nagyvonalú tervezés. Részletes tervezés, specifikációk. Hardver kiválasztása és beszerzése (hardverszerződések), szoftver kiválasztása, beszerzése/fejlesztése (szoftverlicenszek). Internet szolgáltató kiválasztása. Kivitelezés, funkcionális tesztelés. Felhasználói dokumentáció, üzemeltetési kézikönyvek, felhasználók, üzemeltetők betanítása, ellenőrzésük megtervezése. Alkalmazhatósági teszt. Rendszerkonverzió és beindítás. Bevezetés utáni felülvizsgálat; hardver- és szoftverkarbantartás. 7. A könyvvizsgáló, mint az információs rendszerek értékelője Követelmények és szabványok. Jogi, etikai és szakmai követelmények. Az információtechnológiára alkalmazható bevizsgálási szabványok. Számítógépes ellenőrzés kézikönyvei és szabványai. Értékelési célok. Teljesítmény, hatékonyság, gazdaságosság, megbízhatóság. Megfelelés az irányelveknek, törvénynek és szabályozásnak. A számítógépes rendszerek belső ellenőrzése. A pénzügyi beszámolók korrektsége, pontos és teljes számviteli nyilvántartás. Értékelési módszerek és technikák, az eredmények dokumentálása. Tervezés, ütemezés, munkaerő biztosítása. A rendszer üzleti környezetben való megfigyelése és megértése. A rendszer és a vezérlési struktúra elemeinek dokumentálása. Funkciók, vezérlés, tranzakciók, mérleg és eredménykimutatás tételek tesztelése. Felügyelet, felülvizsgálat és minőségbiztosítás. Az értékelés eredményeinek dokumentálása. Az értékelés speciális területei. Rendszerbeszerzés és -fejlesztés. Rendszer bevezetése. Rendszerkarbantartás, programmódosítások. IT eszközök védelme. Adatintegritás, bizalmasság és biztonság. A működés folyamatossága, helyreállítási terv katasztrófa esetére. Rendszerüzemeltetés, feldolgozások. Számítógépes auditálási technikák. Auditálás számítógépes környezetben és auditálás számítógép segítségével. Megvalósíthatósági megfontolások. Számítógépes átvilágítási technikák kategóriái. Célmeghatározás és tervezés. Végrehajtás és ellenőrzés. 8. A számítógépes rendszerek belső ellenőrzése Ellenőrzési célok és az ellenőrzés rétegei. Kockázatok és veszélyek a számítógépes információs rendszerekben. A számítógép hatása a folyamatok ellenőrzésére. Az IT átvilágítás hatása a szervezetre, az irányításra. Ellenőrzési felelősség, hatékonyság,
teljesítmény. A pénzügyi kimutatások megbízhatósága. A vonatkozó törvények és szabályok előírásainak teljesítése. Az ellenőrzési eljárások költséghatékonysága. Az ellenőrzés rétegei. Az ellenőrzés környezete. Irányítási filozófia és üzemvitel. A szervezet struktúrája, tervezése. Hatáskör és felelősség meghatározásának módszere, ellenőrzési módszerek, rendszerfejlesztési módszertanok. Ellenőrzés a rendszer kiválasztása, vásárlása vagy fejlesztése során. Ellenőrzés a rendszer kivitelezése és bevezetése során. Ellenőrzés a karbantartás során. Személyzeti irányítási módszerek. Külső ellenőrzés. Kockázatelemzés. Kockázati tényezők, veszélyek; a kár valószínűsége. Következmények; megelőzési, felderítési, helyreállítási stratégiák. Ellenőrzési tevékenységek. Számviteli rendszer. Ellenőrzési eljárások. Ellenőrzés tervezése. Adatintegritásra, bizalmasságra és biztonságra vonatkozó ellenőrzés. Folyamatos üzemeltetési terv, katasztrófa esetére helyreállítási terv. Üzemeltetés, feldolgozások. Az ellenőrzés eredményességének figyelése. A KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS tantárgy vizsgakövetelményei A könyvvizsgálat és ellenőrzés tantárgy követelménye szerint a könyvvizsgálónak az államháztartási, a pénzintézeti és a vállalkozói mérlegképes könyvelői ismereteken túlmenően képesnek kell lennie a könyvvizsgálati folyamat megtervezésére, a könyvvizsgálati feladatok elvégzésére. Birtokában kell lennie a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges módszereknek és technikáknak, munkája során egyaránt tudja alkalmazni a Nemzeti és a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardokat. A könyvvizsgáló jelöltnek bizonyítania kell az ellenőrzés különböző fajtáinak, típusának ismeretét, alkalmazási lehetőségeiket és feltételeiket, a pénzügyi és számviteli információrendszer részletes ismeretét, felhasználását a könyvvizsgálói feladatok elvégzése során. Ismernie kell a Nemzeti és a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok követelményrendszerét, iránymutatásainak alkalmazási lehetőségeit és feltételeit. Részletesen ismernie kell a könyvvizsgálói munka alapelveit a tervezés, szervezés feladatait, továbbá a könyvvizsgálati célokat, módszereket, eljárásokat. Képesnek kell lennie átfogó könyvvizsgálati program elkészítésére, a beszámoló könyvvizsgálata egyes lépéseinek végrehajtására. Ismernie kell a könyvvizsgálói jelentés és záradék formai és tartalmi követelményeit, összeállításának, illetve a minősítésnek a szempontjait; továbbá a könyvvizsgálói munka dokumentálásának követelményeit, célszerű gyakorlati módszereit. Be kell mutatnia a könyvvizsgálói munkához kapcsolódó témákban a más tantárgyi vizsgák ismeretanyagát integráló, felhasználó képességét, összefüggéseket feltáró tudásmélységet. Mindezek érdekében a könyvvizsgálójelöltnek a következő témaköröket kell részletesen ismernie: 1. Az ellenőrzés fogalma, célja és módszertana Az ellenőrzés fogalma, célja, feladata, csoportosítása. Az ellenőrzés folyamata, szakaszai. Az ellenőrzésre való felkészülés. Az ellenőrzés programjának tartalmi, formai követelményei. Az ellenőrzés megszervezése és végrehajtása. A vizsgálati jelentés. A realizálás. A hazai ellenőrzési rendszer kialakulása, fejlődése, a jelenlegi helyzet. 2. Az ellenőrzés rendszere. A makroszintű ellenőrzés
A parlamenti (országgyűlés) ellenőrzés. A számvevőszéki ellenőrzés. Az államigazgatási ellenőrzések. Alkotmánybírósági ellenőrzés. Cégbírósági ellenőrzés. Ügyészség törvényességi ellenőrzése. Önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. 3. A mikroszintű ellenőrzés A külső - tulajdonosi - ellenőrzések. A minisztériumok tulajdonosi ellenőrzése . A z állami vagyonkezelő szervezetek tulajdonosi ellenőrzése . A gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése . A szövetkezetek ellenőrzése. A belső ellenőrzési rendszerek fogalma, célja, formái, sajátosságai. Az ellenőrökkel szemben támasztott követelmények. 4. A könyvvizsgálat nemzetközi szabályozottsága A Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok. Az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának irányelvei: a 78/660/EGK számú 4. irányelv a meghatározott típusú társaságok éves beszámolóiról; a 83/349/EGK számú 7. irányelv a konszolidált beszámolóról; a 84/253/EGK számú 8. irányelv a számviteli dokumentumok kötelező ellenőrzésével megbízott személyek működésének engedélyezéséről; a 86/635/EGK számú irányelv a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves és konszolidált éves beszámolókészítési kötelezettségéről; a 91/674/EGK számú irányelv a biztosító-társaságok éves és konszolidált éves beszámolókészítési kötelezettségéről; egyéb Európai Uniós számvitelt szabályozó irányelvek könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozó előírásai. A könyvvizsgálók nemzetközi szervezetei és azok feladatai. A könyvvizsgálat szabályozása az USA-ban és az EU országaiban. 5 . A könyvvizsgálói tevékenység szabályozása és intézményrendszere Magyarországon A könyvvizsgálói tevékenység fejlődése Magyarországon. A könyvvizsgálói tevékenységgel kapcsolatos alapvető jogszabályok. A Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok. 6. A könyvvizsgálat célja, alapelvei, tervezése és szervezése A könyvvizsgálat célja, fajtái, területei. A könyvvizsgálat általános alapelvei. A könyvvizsgálói megbízások feltételei. A kapcsolatfelvétel formái. A vállalkozás külső környezetének megismerése. A vállalkozás belső helyzetének, állapotának áttekintése. Előző könyvvizsgálótól megszerezhető információk. Ajánlattétel. Szerződéskötések, a szerződések formai és tartalmi követelményei. Az elfogadó nyilatkozat. 7. A könyvvizsgálói munka tervezése Az üzleti tevékenység részletes megismerése. A belső ellenőrzési és számviteli rendszer elsődleges felmérése. A kockázatbecslés. A könyvvizsgálati célok közötti súlypontozás. A könyvvizsgálati módszerek meghatározása. Más szakértők és a belső ellenőrzés munkájának felhasználása. 8. Az átfogó könyvvizsgálati terv és a könyvvizsgálati program Az átfogó könyvvizsgálati terv tartalmi, formai követelményei. A könyvvizsgálati program célja, tartalma, összeállításának követelménye, eljárása. A könyvvizsgálat ütemezésének
szempontjai, az egyes munkaszakaszok tartalmi követelményei. A könyvvizsgálati terv és program dokumentációi. A könyvvizsgálati munkaterv tartalma, összeállításának szempontjai. 9. A számvitel és belső ellenőrzési rendszer részletes értékelése A számviteli rendszer tartalma, jellemzői. A számviteli politika értékelése. A számlarend értékelése. A számviteli adat-, információ feldolgozás rendszerének értékelése. A számviteli szabályzatok értékelése. A bizonylati rend értékelése. A vállalaton belüli ellenőrzés rendjének tesztelése. 10. A közzétételre kerülő éves (egyszerűsített éves) beszámoló könyvvizsgálata Az éves beszámoló összeállításának súlyponti feladatai, különös tekintettel a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja közötti gazdasági tranzakciók elszámolásának helyességére. A könyvviteli zárlat vizsgálata. A leltározás, leltárkészítés vizsgálata. A számviteli politika betartásának ellenőrzése. Az értékelések helyességének ellenőrzése. A számviteli elvek érvényesülésének ellenőrzése. Az éves beszámoló adat- és információ tartalmának egyezősége a főkönyvi kivonattal, analitikákkal, leltárakkal. Az éves beszámoló egyes részei közötti tartalmi, számszaki egyezőség vizsgálata. 11. A közzétételre kerülő éves (egyszerűsített éves) beszámoló mérlegének vizsgálata A beszámoló készítési alapelvek. A mérlegvizsgálat általános szempontjai, követelményei. A befektetett eszközök vizsgálata. A forgóeszközök vizsgálata. A saját tőke vizsgálata. A kötelezettségek vizsgálata. A céltartalékok vizsgálata. Az időbeli elhatárolások vizsgálata. A mérleg struktúrájában bekövetkezett változások értékelése. Az egyes beszámolók mérlegének sajátos vonásai. 12. A közzétételre kerülő éves (egyszerűsített éves) beszámoló eredménykimutatásának könyvvizsgálata Az eredménykimutatás elvi kérdései. Az eredménykimutatás ellenőrzésének általános követelményei. A belföldi árbevétel helyességének ellenőrzése. Az export árbevétel helyességének ellenőrzése. Az egyéb bevételek tartalmi helyességének ellenőrzése. Az aktivált saját teljesítmények elszámolásának ellenőrzése. A saját termelésű készletek állományváltozásának ellenőrzése. 13. Az eredménykimutatás és az eredménylevezetés ellenőrzése Az anyagjellegű ráfordítások helyességének ellenőrzése. A személyi jellegű ráfordítások tartalmi, számszaki helyességének ellenőrzése. Az értékcsökkenési leírás elszámolásának ellenőrzése. Az egyéb költségek elszámolásának ellenőrzése. Az egyéb ráfordítások ellenőrzése. A pénzügyi műveletek tartalmi, számszaki helyességének vizsgálata. A rendkívüli eredmény helyességének ellenőrzése. Az adóalap és az adófizetési kötelezettség tartalmi, számszaki helyességének vizsgálata. A mérleg szerinti eredmény helyességének ellenőrzése. Az "eredménylevezetés" tartalmi helyességének ellenőrzése. 14. A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés ellenőrzése
A kiegészítő melléklet ellenőrzésének követelménye, súlyponti feladatai. A számviteli törvényben előírt adat-, információ-szolgáltatás teljeskörűségének, valódiságának vizsgálata. A vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének értékelése a kiegészítő mellékletben. A cash flow kimutatás ellenőrzése. Az üzleti jelentés a beszámoló más fő részeivel való összhangjának ellenőrzése. 15. A könyvvizsgálói bizonyítékok és azok felhasználása Jelenlét a fizikai leltárfelvételen. Követelések visszaigazolása. Információk bekérése peres ügyekről. Hosszú lejáratú befektetések vizsgálata. Üzleti egységekre vonatkozó információk. 16. A könyvvizsgálói munka dokumentálása A dokumentálás alapvető céljai. A dokumentálás formai és tartalmi követelményei. A dokumentálás szervezési szempontjai. A dokumentálás technikája. Dokumentációk szerepe a könyvvizsgálat egyes szakaszaiban. A dokumentációk kezelése és megőrzése. 17. A könyvvizsgálói jelentés formai és tartalmi követelményei A könyvvizsgálói jelentéssel szemben támasztott követelmények. A könyvvizsgálói jelentés szerkezete és tartalma a Nemzetközi (Nemzeti) Könyvvizsgálati Standardok szerint. Az évközi folyamatos könyvvizsgálat során észlelt hiányosságok közlésének rendje. 18. Az éves beszámoló záradékolásának fajtái, azok tartalmai, formai követelményei A könyvvizsgálói záradékok tartalmára, fajtáira vonatkozó hazai jogszabályok előírásai. A könyvvizsgálói záradékok fajtái a Nemzetközi (Nemzeti) Könyvvizsgálati Standardok, valamint a számviteli törvény szerint. Hitelesítő záradék indoka, tartalma. Korlátozott záradék. Függő záradék. Elutasító záradék. A záradék módosításának, visszavonásának követelményei. 19. A kisvállalkozások könyvvizsgálatának sajátosságai A kisvállalkozások gazdálkodási, elszámolási jellemzői. Ajánlható módszerek és eljárások a kisvállalkozások könyvvizsgálatánál. A dokumentálás sajátos vonásai a kisvállalkozások könyvvizsgálatánál. 20. A költségvetés alapján gazdálkodó szervek könyvvizsgálatának sajátosságai A költségvetés alapján gazdálkodó szervek éves beszámolóinak könyvvizsgálatára vonatkozó jogszabályi előírások. Költségvetési szervek beszámolóinak sajátosságai. Könyvvizsgálatnál érvényesülő sajátos eljárások. A költségvetési beszámolóról készített könyvvizsgálói jelentés és egyéb tájékoztatók tartalmi követelményei. A könyvvizsgálók és a költségvetés alapján gazdálkodó szervek sajátos kapcsolata. 21. Hitelintézeti és biztosító intézeti éves beszámolók könyvvizsgálata
A hitelintézetek (pénzintézetek) éves beszámolójának sajátosságai. A hitelintézeti éves beszámoló ellenőrzésének súlyponti feladatai, sajátos módszerei. A bankfelügyeleti előírásokhoz, elvárásokhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatok. A biztosító intézetek éves beszámolójának sajátosságai. A biztosító intézeti éves beszámoló ellenőrzésének súlyponti feladatai, sajátos módszerei. A biztosító-felügyelet szerepe a könyvvizsgálat végrehajtásában. 22. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálata A konszolidálás célja, eljárásai. A konszolidálásra vonatkozó Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok és az EU 7. sz. irányelvének előírásai. A konszolidálásra vonatkozó hazai előírások. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló jellemzői. A konszolidált éves beszámoló könyvvizsgálatának jellemzői. A konszolidált éves beszámoló összeállításához kapcsolódó előkészítő munkák ellenőrzése. Az előkészítő mérleg és eredménykimutatás tartalmi helyességének ellenőrzése. A konszolidálás végrehajtásának fázisai. A konszolidációs körök kialakításának és ellenőrzésének feladatai. A tőkekonszolidálás végrehajtásának ellenőrzése. Az adósságkonszolidálás végrehajtásának ellenőrzése. A közbenső eredmény kiszűrésének ellenőrzése. A hozam- és ráfordítások kiszűrésének ellenőrzése. A konszolidálás miatti társasági adó különbözet megállapításának ellenőrzése. A konszolidált mérleg ellenőrzésének súlyponti feladatai. A konszolidált éves eredménykimutatás szerkezete és ellenőrzésének súlyponti feladatai. A konszolidált éves kiegészítő melléklet tartami követelményei és ellenőrzésének szempontjai. A konszolidált üzleti jelentés tartalmi követelményei, ellenőrzésének alapvető feladatai. A vállalatcsoport tevékenységének értékelése az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján. Az összevont (konszolidált) éves beszámolóról készítendő könyvvizsgálói jelentés sajátosságai. 23. Könyvvizsgálat számítógépes környezetben Számviteli (beszámoló készítési) feladatok megoldásánál figyelembe vehető eszközök, azok jellemzői. A könyvvizsgálat jellemzői számítógépes környezetben. A könyvvizsgálat tervezése számítógépes környezetben. A kockázatbecslés sajátossága számítógépes környezetben. A bizonylatolás sajátossága számítógépes környezetben. Számítógéppel támogatott könyvvizsgálati technikák. A számítógépes rendszer tesztelése számítógépes környezetben. Könyvvizsgálati sajátosságok mikro-számítógépes környezetben. Könyvvizsgálati sajátosságok közvetlen hozzáférési (on-line) számítógépes környezetben. Könyvvizsgálati sajátosságok adatbázis kezelő rendszerek környezetében 24. A könyvvizsgálat (könyvvizsgáló) kapcsolati rendszere A könyvvizsgálói megállapítások figyelembe vehetősége az APEH részéről. A könyvvizsgáló felelőssége az adóelszámolások helyességéért. Az éves beszámoló és az adóbevallás kapcsolatának ellenőrzése. A könyvvizsgáló és a Cégbíróság közötti kapcsolat tartalmi követelményei. A könyvvizsgáló és a Felügyelő Bizottság kapcsolata a feladatmegosztás és együttműködés módja tekintetében. 25. A könyvvizsgáló feladatai a nem pénzbeli betét értékelésénél, a vagyonmérleg hitelesítésénél, az üzletértékelésnél A nem pénzbeli betét jegyzékének (leltár) tartalma, ellenőrzési eljárása, hitelesítésének követelményei. A vagyonmérleg struktúrája, tartalma, ellenőrzésének általános szabályai . A
vagyonmérlegek hitelesítésével kapcsolatos szempontok. Az üzleti (cég) érték megállapításának módszere, eljárása. Az üzleti érték számítás ellenőrzésének súlyponti feladatai. Az üzleti (cég) érték ellenőrzésével kapcsolatos könyvvizsgálói jelentés tartalmi követelményei. 26. Egyéb könyvvizsgálati feladatok Az alapító (nyitó) mérleggel kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok. Az átalakulási vagyonmérleghez kapcsolódó könyvvizsgálói feladatok. Az egyesüléshez, a szétváláshoz kapcsolódó könyvvizsgálói tevékenységek. A felszámolással és végelszámolással összefüggő könyvvizsgálói feladatok. A befektetett eszközök piaci értéken történő értékelésénél (az értékhelyesbítés megállapítása során) ellátandó könyvvizsgálói feladatok. Az ellenőrzés, önellenőrzés következtében készített új éves beszámoló ellenőrzésének feladatai. Az évközi beszámoló ellenőrzésének sajátosságai.
