AZ OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI KÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉNEK VlZSGASZABÁLYZATA
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1.§ A szabályzat hatálya kiterjed: a) az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére nyilvántartásba vett könyvvizsgálójelöltre, b) a vizsgaszervezési feladatot ellátó a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: Kamara) Központi Irodájának csoportjaként működő vizsgaszervezési csoportra, c) a szakmai vizsgákon vizsgáztatási feladatokat ellátó vizsgabizottságokra, d) az okleveles könyvvizsgálói képesítés rendszerének irányításáért felelős Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Bizottságra ( a továbbiakban: OKKB), e) az okleveles könyvvizsgálói képesítés rendszerének kialakításában és működtetésében résztvevő Oktatási bizottságra, Oktatási, továbbképzési alelnökre, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Elnökségére, f) az OKKB által felkért, vizsgáztatás előkészítésében közreműködő szakértőkre (szerzőkre, lektorokra), g) a vizsgaszervezési csoport által felkért, az írásbeli vizsgák lebonyolításában résztvevő teremfelügyelőkre, valamint az írásbeli és szóbeli vizsgák szabályszerű lefolytatásának ellenőrzésével megbízott vizsgaellenőrökre. 2.§ (1) Okleveles könyvvizsgálói képesítés vizsgaszervezési feladatait A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény ( továbbiakban: kamarai törvény) 34.§ (5) bekezdésének értelmében a Kamara végzi. (2) Írásbeli és szóbeli vizsga csak Budapesten tehető. A KÖNYVVIZSGÁLÓJELÖLTEK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE
3.§ (1) A vizsgaszervezés feladatai kiterjednek a nyilvántartásbavétellel, a vizsgákra történő jelentkezéssel, a vizsgák előkészítésével lebonyolításával és befejezésével kapcsolatban felmerülő feladatokra.
(2) A Kamara az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére jelentkező könyvvizsgálójelölt személyi adatait, az előírt alapfeltételek meglétét az általa kitöltött és aláírt formanyomtatvány alapján ellenőrzi, majd nyilvántartásba veszi. (3) A nyilvántartásbavétel során a jelentkezőnek a formanyomtatványhoz csatolni kell: a) az egyetemi, a főiskolai végzettséget igazoló oklevél hivatalos (hiteles) másolatát, továbbá a pénzügyi, vagy a számvitel-elemzési, vagy az ellenőrzési ismeretekből tett vizsga hivatalos (hiteles) igazolását; b) a legalább hároméves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlat igazolását, a társaság (a munkahely) nevének, a munkakör, beosztás megnevezésének, az időtartamnak (-tól, -ig) a feltüntetésével; c) a 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt; d) a mérlegképes könyvelői oklevél hivatalos (hiteles) másolatát, ennek hiányában a mérlegképes könyvelői tevékenység gyakorlására feljogosító, a Pénzügyminisztérium által közzétett közleményben szereplő szakirányú felsőfokú intézmény által kiadott oklevél hivatalos (hiteles) másolatát; e) a regisztrációs díj befizetését igazoló csekkszelvény, vagy átutalás másolatát. (4) A Kamara a könyvvizsgálójelöltnek a nyilvántartásbavételről, a (3) bekezdés szerint szükséges iratok hiánya pótlásának lehetőségéről, vagy az elutasításról a benyújtást követő 30 napon belül értesítést küld. Amennyiben a jelentkező a szükséges iratok hiányát 30 napon belül nem pótolja, elutasítottnak tekintendő. Az elutasítás ellen a jelentkező 30 napon belül fellebbezést nyújthat be az OKKB-hoz. Az OKKB a fellebbezés elbírálásáról további 30 napon belül tájékoztatja a könyvvizsgálójelöltet. (5) A véglegesen elutasított jelentkező számára a Kamara a befizetett regisztrációs díj 75%-át visszafizeti. (6) A nyilvántartásba vett könyvvizsgálójelöltnek minden vizsgára a vizsganaptár vizsgaidőpontjai figyelembe vételével, a vizsga időpontját megelőzően legalább 30 nappal külön-külön kell jelentkeznie. A jelentkezéshez csatolni kell: a) a vizsgaszabályzat szerinti szervezett oktatáson való részvétel igazolását, b) a vizsgáztatási díj befizetését igazoló csekkszelvény, vagy átutalás másolatát. (7) Az eredményesen letett vizsgák után a könyvvizsgálójelöltnek a Kamarán keresztül kell az OKKB-tól kérni a könyvvizsgálói oklevél kiállítását. A Kamara az általa vezetett nyilvántartás adatai, az osztályzatok alapján aláírásra és átadásra előkészíti a könyvvizsgálói oklevelet. Az OKKB által kiállított oklevél átadási időpontjáról a könyvvizsgálójelöltet a Kamara értesíti. A VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
4.§
Az okleveles könyvvizsgálói képesítés a kamarai törvény mellékletében megjelölt és ezen vizsgaszabályzatban részletezett vizsgakövetelmények eredményes teljesítése útján szerezhető meg. A részletes vizsgakövetelményeket e szabályzat melléklete tartalmazza. A VIZSGAREND
5.§ (1) Az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzése érdekében a könyvvizsgálójelöltnek a kamarai törvényben meghatározott ismeretkörök tárgyához rendelt vizsgakövetelményei alapján tantárgyanként külön-külön eredményes vizsgát kell tennie a vizsgára kijelölt vizsgabizottság előtt. (2) A vizsgák a Jog tantárgy kivételével, amely csak szóbeli részből áll írásbeli és szóbeli részből állnak. Írásbeli vizsgát is kell tenni Szervezet és vezetés, Pénzügy, Számvitel és elemzés, Számvitelszervezés, Könyvvizsgálat és ellenőrzés tantárgyakból. (3) Jelen paragrafus (2) bekezdésében megjelölt tantárgyak egyben a vizsgák sorrendjét is jelentik azzal, hogy a Jog tantárgy szóbeli vizsgáját a Szervezet és vezetés tantárgy vizsgája előtt le kell tenni. A könyvvizsgálójelölt a vizsgasorrendben szereplő adott tantárgy vizsgáit mindaddig nem kezdheti meg, amíg az azt megelőző tantárgyból, illetve tantárgyakból eredményes vizsgát nem tett. (4) A szóbeli vizsga megkezdésének előfeltétele az adott tárgykörből megírt eredményes írásbeli vizsga. Az írásbeli és a szóbeli vizsgát csak az arra kijelölt időpontban és helyen, a szóbeli vizsgát a vizsgaszervezési csoport által vizsgáztatásra felkért vizsgabizottság előtt lehet letenni. (5) Az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgát a könyvvizsgálójelölt a kijelölt vizsgaidőpont előtt 5 munkanappal lemondhatja, elhalaszthatja. Az írásbeli vizsga, a csak szóbeli vizsga, illetve a sikeres írásbeli vizsgát követő szóbeli vizsga lemondása, elhalasztása esetén a vizsgaszervezési csoport a könyvvizsgálójelöltet automatikusan a következő vizsgaidőszak vizsgalistájára veszi fel a vizsgadíj ismételt megfizetése nélkül és arról a könyvvizsgálójelöltet írásban kiértesíti. A sikeres írásbeli vizsgát követő szóbeli vizsga ilyen módon történő lemondása, elhalasztása esetén az írásbeli vizsgát nem kell megismételni. (6) Az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgán megjelent könyvvizsgálójelölt a vizsgák megkezdése előtt jelezheti, hogy az adott időpontban nem kíván, vagy nem tud vizsgázni. Ez esetben írásbeli vizsga esetén a vizsgajelenléti ívről törlik, szóbeli vizsga esetén a sikeres írásbeli dolgozat elért eredményét figyelmen kívül hagyják és az osztályozó íven teljesítményét nem minősítik, vizsgajogosultságát törlik. (7) Annak a könyvvizsgálójelöltnek a vizsgaeredményét törölni kell, illetve nem kell nyilvántartásba venni, aki vizsgajogosultságot kapott, de a kijelölt vizsgaidőpontban az írásbeli vagy a szóbeli vizsgán nem jelent meg, azt az (5) bekezdés szerint nem mondta le, nem halasztotta el, illetve a (6) bekezdés szerint a vizsgajogosultság törlésével nem élt, a vizsgajelenléti ívre, illetve az osztályozó ívre a nem jelent meg megjegyzést kell felvezetni. (8) A (6) bekezdés szerint a vizsgajogosultságot töröltető, illetve a (7) bekezdés szerint a vizsgán meg nem jelent könyvvizsgálójelölt a vizsgára való jelentkezés szabályai szerint
jelentkezhet az adott tárgyból ismételten vizsgára a vizsgadíj ismételt megfizetése mellett. Nem kell vizsgadíjat ismételten megfizetni akkor, ha a könyvvizsgálójelölt írásbeli dokumentummal igazolja, hogy betegség, vis major miatt nem tudott vizsgázni, illetve nem jelent meg a vizsgán. Az igazolást 8 napon belül a vizsgaszervezési csoportnak kell benyújtani. A vizsgaszervezési csoport dönt az igazolás elfogadásáról, vagy elutasításáról. Elutasítás esetén a könyvvizsgálójelölt 30 napon belül fellebbezést nyújthat be az OKKB-hoz, amely azt 60 napon belül kivizsgálja és a vizsgálat eredményéről a könyvvizsgálójelöltet tájékoztatja. (9) A (8) bekezdés szerint megismételt vizsga esetén a sikeres írásbeli vizsgát is meg kell ismételni. A VIZSGABIZOTTSÁG
6.§ (1) A vizsgabizottság elnökből, vizsgáztatóból és kamarai képviselőből áll. A Könyvvizsgálat és ellenőrzés tantárgy szóbeli vizsgáján két vizsgáztató működik közre, azonos jogosítvánnyal. (2) A vizsgabizottság elnöki, illetve vizsgáztatói feladatainak ellátására csak a Kamara által javasolt és a pénzügyminiszter által 5 évre kinevezett vizsgabizottsági elnökök, illetve vizsgáztatók köréből lehet felkérni. A Kamara képviselőjét tagjai közül az Magyar Könyvvizsgálói Kamara delegálja. (3) A vizsgabizottság elnöke olyan az adott tárgyhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati, illetve oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkező könyvvizsgáló lehet, aki képes a vizsgaszabályzatnak megfelelően a reá háruló feladatokat ellátni. a) A Kamara Oktatási bizottsága a vizsgabizottságok elnökeire pályázatot ír ki. A pályázat elbírálása, a szakmai önéletrajzok adatai alapján állítja össze javaslatát és juttatja el azt az OKKB-hoz. b) A vizsgabizottságok elnökeire az OKKB és a Kamara Oktatási bizottsága közösen tesz javaslatot, amelyet az oktatási, továbbképzési alelnök véleményez és terjeszt a Kamara Elnöksége elé. c) A Kamara Elnöksége az OKKB és a Kamara Oktatási bizottsága közös javaslata, illetve az oktatási, továbbképzési alelnök véleménye alapján kialakítja végleges javaslatát, amelyet a Kamara nevében a Kamara elnöke küld meg a pénzügyminiszternek. d) A kinevezésre javasolt elnökök listáján maximum 40 fő könyvvizsgáló neve szerepelhet. e) A pénzügyminiszter a javaslatok alapján dönt a kinevezésekről és erről közvetlenül tájékoztatja a Kamara elnökét, illetve a kinevezett személyeket a kinevezés átadásával. f) A kinevezett vizsgabizottsági elnökök vizsgáztatással összefüggő tevékenységét az OKKB ellenőrzi az erre a feladatra közvetlenül felkért könyvvizsgálók, valamint a könyvvizsgálójelöltek írásbeli bejelentéseinek felülvizsgálata alapján.
g) Az OKKB a vizsgabizottság elnöke ellen fegyelmi eljárás indítását kezdeményezheti, ha ellenőrzése, illetve vizsgálata alapján azt tapasztalja, hogy a vizsgabizottság elnöke megsértette a vizsgaszabályzat előírásait. A fegyelmi eljárást az OKKB tagjaiból kinevezett 3 fős fegyelmi albizottság folytatja le, amelynek döntése ellen a vizsgabizottság elnöke 15 napon belül fellebbezhet. Másodfokon az OKKB jár el. A kiszabható fegyelmi büntetések: - írásbeli figyelmeztetés, - a vizsgabizottsági teendőktől való meghatározott időre szóló eltiltás, - a vizsgabizottsági elnöki kinevezés visszavonásának kezdeményezése lehet. (4) A vizsgabizottság vizsgáztatója olyan az adott tárgyhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati, illetve oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkező könyvvizsgáló lehet, aki képes a vizsgaszabályzatnak megfelelően a reá háruló a 7.§ (2) bekezdése szerinti vizsgáztatási feladatokat ellátni. A könyvvizsgálói képesítés követelményétől a jogi, a pénzügyi, a vezetési és a számvitelszervezési tantárgyak vizsgáztatóinak kinevezése során el lehet tekinteni. A vizsgabizottságok vizsgáztatóinak kinevezésére és tevékenységük ellenőrzésére vonatkozó általános szabályok megegyeznek a (3) bekezdésben megfogalmazott szabályokkal, a következő pontokban jelentkező eltérésekkel. a) A Kamara Oktatási bizottsága a pályázótól (jogi, pénzügyi, vezetési, számvitelszervezési tantárgyak esetén a könyvvizsgálói képesítéssel nem rendelkező, de az adott tárgykörökben szakmailag elismert személyektől) szakmai önéletrajzot kér be. Az önéletrajzok adatai alapján a vizsgabizottságok vizsgáztatóira az OKKB és a Kamara Oktatási bizottsága közösen tesz javaslatot, amelyet az oktatási, továbbképzési alelnök véleményez és terjeszt a Kamara Elnöksége elé. b) Egy pályázó több tárgy előzetes javaslatának listáján is szerepelhet. A könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező személy vizsgáztatói listára való felvételét nem gátolja, hogy neve a javasolt elnöki listán is szerepel, elnöki és vizsgáztatói kinevezése esetén azonban egy adott vizsgabizottságban vagy csak az elnöki, vagy csak a vizsgáztatói feladatokat láthatja el. c) A Könyvvizsgálat és ellenőrzés tantárgy vizsgabizottságaiba második vizsgáztatóként a többi tárgy vizsgáztatói is felkérhetők. d) A tantárgyanként kialakított vizsgáztatói javaslatokban maximum 15 személy neve szerepelhet. 7.§ (1) A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. Az elnök feladata a szóbeli vizsga szabályos megtartásának, zavartalan, tárgyilagos, a vizsgázót segítő nyugodt légkörének biztosítása. (2) A vizsgabizottság munkáját a vizsgáztató(k) az írásbeli vizsgadolgozat, illetve a szóbeli vizsga értékelése és minősítése alapján segíti(k). A szóbeli vizsgán elsősorban a vizsgáztató kérdez.
(3) A kamarai képviselő a Kamara érdekeit is képviselve vesz részt a vizsgabizottság munkájában. (4) A vizsgabizottság tagjai az írásbeli és a szóbeli vizsgát külön-külön értékelik és a 16.§-ban foglaltak szerint kialakított végső eredményt nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (5) A vizsgabizottság minden tagját a vizsgáztatási folyamat befejezéséig a végső eredmény kihirdetéséig az írásbeli vizsgadolgozatok eredménye kihirdetésének kivételével, titoktartási kötelezettség terheli. AZ ÍRÁSBELI VIZSGA SZABÁLYAI
8.§ Az írásbeli vizsgára a nyilvántartásba vett könyvvizsgálójelölt akkor jelentkezhet, ha a Kamara által a 20.§ (1)(5) bekezdések szerint minősített oktatási intézménynél a tantárgyi követelményrendszerben előírt minimális óraszámot a vizsgát megelőző két éven belül teljesítette. 9.§ (1) Írásbeli vizsgán csak azok a könyvvizsgálójelöltek jelenhetnek meg, akik erre a vizsgaszervezési csoporttól írásbeli kiértesítést kaptak, és akiknek a neve felvezetésre került az adott helyre és időpontra kiállított vizsgajelenléti ívre. (2) A könyvvizsgálójelöltek azonosítása a személyi igazolvány és a leckekönyv egyidejű bemutatásával történik. (3) A teremfelelősök az írásbeli vizsgát a vizsgaszervezési szabályzatban rögzített módon felügyelik. (4) Az írásbeli vizsgák időtartama: a) Szervezet és vezetés tantárgyból 120 perc, b) Pénzügy tantárgyból 180 perc, c) Számvitel és elemzés tantárgyból 300 perc, d) Számvitelszervezés tantárgyból 240 perc, e) Könyvvizsgálat és ellenőrzés tantárgyból 300 perc. 10.§ (1) Az írásbeli vizsgadolgozatot az egyes tantárgyak vizsgakövetelményei alapján kell összeállítani. Az írásbeli dolgozatnak feladatonként (feladatpontonként) tartalmaznia kell a jó (elfogadható) megoldásokkal elérhető pontszámokat.
(2) Az írásbeli vizsgafeladatok megoldása során a jelöltnek olvasható módon a feltett kérdésekre kell választ adni, áttekinthető formában, számszerűsíthető esetekben tartalmilag és számszakilag is pontosan, szöveges válaszoknál lényegre törően az elmélet (hazai és nemzetközi) és gyakorlat összekapcsolásával, indokolt esetben a más tantárgyakkal való kapcsolat bemutatásával. (3) Az írásbeli vizsgadolgozatok feladatai megoldásainak értékelésekor elsősorban az egyes feladatok teljes (tartalmi) megoldására kell tekintettel lenni, ezt követően a részmegoldásokra. Az olvashatatlan dolgozat nem pontozható. 11.§ (1) Az írásbeli feladatok megoldása a kiosztott és hitelesített megoldólapokon kék golyóstollal történhet. (2) Az írásbeli vizsgán használható segédleteket évente az OKKB határozza meg. (3) A könyvvizsgálójelöltek a vizsgafeladat megoldásához sem írásos, sem szóbeli segítséget, vagy tanácsot nem kérhetnek és nem kaphatnak. (4) Az írásbeli vizsga szabályainak megsértése esetén az elkövető írásbeli vizsgáját a teremfelelősök felfüggesztik és ilyen esetben az írásbeli vizsga eredménye elégtelen. (5) Az írásbeli vizsga a vizsgafeladatok kiosztásával kezdődik, ettől számítva áll a vizsgázók rendelkezésére az írásbeli vizsgafeladat kidolgozására a 9.§ (4) bekezdésében rögzített idő. (6) Az írásbeli vizsga befejezésekor a teremfelelősök tételes ellenőrzés után átveszik a jelöltek vizsgadolgozatait, megoldólapjait és azokat az egyéb vizsgadokumentumokkal átadják a vizsgaszervezési csoportnak. 12.§ (1) A javító vizsgáztató az átvett vizsgadolgozatok megoldásait a megoldási útmutató alapján értékeli. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megoldási útmutatóban nem szereplő, de egyébként jó megoldást ne lehessen elfogadni. Az elkövetett hibákat a megoldólapokon piros tollal megjelöli, majd értékelését a borítólapra feladatonként külön-külön felvezeti. (2) A borítólapon feladatonként meg kell jelölni a feladatmegoldásra maximálisan adható pontok számát, az elkövetett hibák szöveges megjelölését, az ebből eredően levont pontok számát, illetve a feladatmegoldással elért pontok számát. (3) Az elért pontok számának összeadása alapján történik meg a vizsgázó írásbeli teljesítményének minősítése. A minősítés során a következő skálát kell figyelembe venni. Az írásbeli dolgozatra: 91 - 100 pont között jeles, 81 - 90 pont között jó, 71 - 80 pont között közepes,
60 - 70 pont között elégséges, 0 - 59 pont között elégtelen osztályzat adható. (4) A javító vizsgáztató a vizsgafeladatok javítását a vizsgaszervezési csoport által megjelölt időpontra köteles elvégezni. Az 50 pontot el nem ért könyvvizsgálójelöltek nevét és elért pontszámát a vizsgáztató közli a vizsgaszervezési csoporttal, amely az elért pontszámról a könyvvizsgálójelöltet értesíti. (5) Az a könyvvizsgálójelölt, aki az írásbeli vizsgadolgozatára "elégtelen" minősítést kapott, az adott tárgyból szóbeli vizsgát nem tehet, de a szóbeli vizsga időpontjában az értékelést megtekintheti. A SZÓBELI VIZSGA SZABÁLYAI
13.§ (1) Írásbeli vizsgát követően szóbeli vizsgát az a könyvvizsgálójelölt tehet, aki a vizsgabizottságtól az adott tárgyból írásbeli vizsgadolgozatára elégtelennél jobb jegyet kapott, vagy fellebbezésének elbírálása után elérte a 60 pontot. (2) Jog tantárgy szóbeli vizsgájára a nyilvántartásba vett könyvvizsgálójelölt akkor jelentkezhet, ha a Kamara által a 20.§ (1)(5) bekezdése szerint minősített oktatási intézménynél a tantárgyi követelményrendszerben előírt minimális óraszámot a vizsgát megelőző két éven belül teljesítette. (3) A vizsgaszervezési csoport a vizsgajogosultságot szerzett könyvvizsgálójelölteket maximum 12 fős csoportokba sorolja. 14.§ (1) A vizsgabizottság a szóbeli vizsga megkezdése előtt előértekezletet tart, amelyen minősíti az írásbeli vizsgadolgozatokat. (2) A szóbeli vizsga megkezdéskor a vizsgabizottság elnöke a szóbeli vizsgán megjelent könyvvizsgálójelölteket a vizsgaterembe behívja és az írásbeli vizsgadolgozatok eredményeit kihirdeti. (3) A javító vizsgáztató az elégtelen osztályzatot kapott könyvvizsgálójelöltnek a vizsgadolgozatot megtekintésre átadja. Az elégtelen osztályzatot kapott könyvvizsgálójelöltek: a) A vizsgadolgozat javítását és értékelését áttanulmányozhatják és a javítással, illetve az értékeléssel szemben észrevételeket tehetnek. b) Ha a vizsgabizottság tagjai az észrevételeket egyhangúlag elfogadják, akkor az értékelést és a minősítést az erre vonatkozó szabályok szerint megváltoztathatják (a legalább 60 pontos teljesítmény elérése esetén a könyvvizsgálójelölt szóbeli vizsgajogosultságát elismerik és
szóbeliztetik a szóbeli vizsga rendjének megfelelően), az elfogadott észrevételeket az okok feltüntetésével az írásbeli dolgozat borítólapján rögzítik. c) Ha a vizsgabizottság tagjai az észrevételeket nem fogadják el, az el nem fogadott észrevételeket és az elutasítás indokait az írásbeli dolgozat borítólapján kell rögzíteni. A könyvvizsgálójelölt észrevételeit írásban is megteheti, amit a vizsgabizottság a vizsgadokumentumokhoz csatoltan fog átadni a vizsgaszervezési csoportnak, és az osztályozó ívre a vizsga minősítése mellett a megjegyzés oszlopba bejegyzik, hogy az értékeléssel szemben a könyvvizsgálójelölt "írásbeli észrevételt tett". A jelölt észrevételeit írásban 5 munkanapon belül is megteheti a vizsgaszervezési csoportnak. A vizsgaszervezési csoport az átvett fellebbezést haladéktalanul továbbítja az OKKB-hoz, amely azt 60 napon belül kivizsgálja és a vizsgálat eredményéről a könyvvizsgálójelöltet tájékoztatja. (4) Az elégtelenre minősített vizsgadolgozatok megtekintésére annyi időt kell biztosítani, amennyi feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a könyvvizsgálójelölt a javítás objektív voltáról meggyőződhessen. Csak ez után kezdhető meg a szóbeli vizsga. (5) Szóbeli vizsgára egyszerre 4 szóbeli vizsgára jogosult könyvvizsgálójelölt hívható be és a teremben egy időben legfeljebb 4 vizsgázó tartózkodhat. (6) A szóbeli vizsgára jogosult és a vizsgán megjelent könyvvizsgálójelölt a szóbeli vizsgajogosultságától a szóbeli tétel kihúzása előtt elállhat. Ez esetben az 5.§ (6) bekezdése szerint kell eljárni. (7) Szóbeli vizsgajogosultság igénybevétele esetén a könyvvizsgálójelölttel a személyazonosság ellenőrzése után tételt húzatnak, a kihúzott szóbeli tételt felírják a vizsgadolgozat borító lapjára és a könyvvizsgálójelölt számára vázlatának kidolgozásához átadják az elnök által aláírt vizsgalapokat. (8) A könyvvizsgálójelöltek részére a felkészüléshez a vázlat kidolgozásához minimum 20 perc felkészülési időt kell biztosítani. (9) A könyvvizsgálójelöltek a szóbeli tételek kihúzása után egymással nem kommunikálhatnak, egymásnak kölcsön semmit sem adhatnak és kaphatnak, asztalukon csak a szóbeli vizsgatétel és a vizsgabizottságtól kapott vizsgalapok lehetnek. A könyvvizsgálójelöltek a vizsgatermet a szóbeli vizsga letételéig engedély nélkül nem hagyhatják el. E szabályok megszegése az írásbeli vizsgadolgozat eredményétől függetlenül elégtelen vizsgaminősítést von maga után, ami ellen írásbeli észrevétel sem tehető. 15.§ (1) A szóbeli vizsga időtartama általában 20-30 perc. (2) A szóbeli vizsga tételeit az egyes tantárgyak vizsgakövetelményei alapján kell összeállítani és a szóbeli vizsga előtt legalább 30 nappal a könyvvizsgálójelöltek rendelkezésére kell bocsátani. (3) A szóbeli vizsga tételére adandó válaszhoz a felkészülési idő alatt a könyvvizsgálójelöltnek írásbeli vázlatot kell készítenie. Az írásbeli vázlatnak a tételhez tartozó teljes anyagot át kell fognia, hogy annak alapján a jelölt választ adhasson az adott
kérdés elméleti (hazai és nemzetközi) és gyakorlati összefüggéseire, az esetleges eltérések okaira, indokaira, szükség esetén utalva a más tantárgyakkal, más törvényekkel, szabályozásokkal való kapcsolatokra is. (4) A szóbeli vizsgára a könyvvizsgálójelölt által készített vázlatot a vizsgadokumentációhoz kell csatolni, a könyvvizsgálójelölt által fel nem használt vizsgalapokat pedig be kell szedni. (5) Amennyiben a könyvvizsgálójelölt a kijelölt részkérdésekre nem ad a követelményeknek megfelelő választ, ha nem a kérdésre válaszol, számára újabb részkérdés nem jelölhető ki, a szóbeli felelet nem fogadható el. (6) A szóbeli vizsgát a vizsgabizottság tagjai külön-külön értékelik, a vizsgaeredmény megállapítására azonban csak a szóbeli vizsgák befejezése után kerülhet sor. 16.§ (1) A szóbeli vizsga befejezése után a vizsgabizottság záró értekezletet tart, amelyen egyrészt meghatározzák a szóbeli vizsga eredményét, másrészt az írásbeli dolgozat eredményét is figyelembe véve minősítik a könyvvizsgálójelölt tantárgyi teljesítményét. (2) A szóbeli vizsga eredményének meghatározása érdekében a vizsgabizottság tagjai értékeléseiket egyeztetik. Véleményeltérés esetén egyszerű szótöbbséggel döntenek, szavazategyezőség esetén a vizsgabizottság elnöke dönt. Az érdemjegy utólag nem módosítható. (3) A szóbeli vizsgán a könyvvizsgálójelölt teljesítményét jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1) osztályzattal kell értékelni. (4) A szóbeli vizsga osztályzatának megállapítása után a vizsgabizottság minősíti a könyvvizsgálójelölt tantárgyi teljesítményét. A tantárgyi teljesítmény minősítését a sikeres írásbeli és a szóbeli vizsgán elért osztályzatok átlagolásával kell megállapítani. Kivételt képeznek a következő esetek: a) Elégtelen (1) osztályzatot kell adni a könyvvizsgálójelöltnek, ha: - írásbeli vizsgadolgozatára elégtelen (1) osztályzatot kapott, - írásbeli vizsgadolgozatára elégtelennél jobb osztályzatot kapott, de szóbeli vizsgáját a vizsgabizottság elégtelenre minősítette. b) Az átlagolás után a 2,5-, a 3,5-, a 4,5-es eredménynél a fel- vagy lefelé kerekítésnél a szóbeli teljesítményt kell figyelembe venni. (5) A könyvvizsgálójelölt szóbeli és tantárgyi teljesítményének minősítése során a vizsgabizottság elnöke az osztályozó ívre, illetve a vizsgázó leckekönyvébe beírja betűvel és számmal a tantárgyi teljesítménynek a (4) bekezdésben vázolt szabályok szerint megállapított minősítését, valamint a szóbeli vizsga időpontját. (6) Az osztályozó ívet és a vizsgázó leckekönyvét a vizsgabizottság tagjai az erre kijelölt helyeken külön-külön aláírják.
17.§ (1) A vizsgabizottság záró értekezletének befejezése után a vizsgabizottság elnöke kihirdeti a könyvvizsgálójelöltek eredményeit (írásbeli vizsga, szóbeli vizsga, tantárgyi teljesítmény) és átadja a leckekönyvet a vizsgát tett könyvvizsgálójelölteknek. (2) Az eredményhirdetés után a vizsgabizottság ellenőrzi és összerendezi a vizsgadokumentumokat (osztályozó ív, vizsgáztatás elszámoló lapjai, fel nem használt vizsgalapok, írásbeli vizsgadokumentumok, borítólap, vizsgafeladat, megoldólapok, a szóbeli vizsga vázlata) és azt a vizsgaszervezési csoportnak tételes ellenőrzés után átadja. (3) Ha a vizsgaellenőr a szóbeli vizsgán tartott ellenőrzése során a vizsgadokumentumok hiányát vagy hiányosságát állapítja meg amennyiben az szabályosan nem pótolható a vizsgabizottság elnökének, illetve a vizsgaszervezési csoport vezetőjének jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, amely alapján az OKKB-nál a vizsgabizottság működésével kapcsolatban felülvizsgálatot kezdeményez. (4) Az OKKB által megbízott vizsgaellenőr a szóbeli és írásbeli vizsgák során esetenként személyes megjelenéssel ellenőrzi, hogy a vizsgabizottságok a szabályzatnak megfelelően végzik-e tevékenységüket. Amennyiben azt tapasztalja, hogy a vizsgabizottság tevékenységének körében szabálytalanságot követ el, vagy a bizottság tagjai tagságukkal össze nem egyeztethető cselekményeket követnek el, a szabálytalanságról, illetve a cselekményről a szóbeli vizsga végén jegyzőkönyvet vesz fel, amely alapján az OKKB-nál a vizsgabizottság tagjaival szemben fegyelmi eljárást kezdeményez. 18.§ (1) A sikertelen vizsga (ha akár az írásbeli, akár a szóbeli elégtelen) megismételhető. Tantárgyanként a vizsga maximum háromszor ismételhető. A vizsgasorrendet ebben az esetben is be kell tartani. (2) Amennyiben valamely tantárgyból a harmadik ismételt vizsga is elégtelen, akkor egy év elteltével a jelölt újabb nyilvántartásbavétel után elölről kezdheti a könyvvizsgálói vizsgák letételét. 19.§ (1) Az oklevél minősítését a sikeresen letett vizsgákon kapott osztályzatok átlagaként kell meghatározni, ahol a Számvitel és elemzés, valamint a Könyvvizsgálat és ellenőrzés tantárgyak osztályzatát kétszeres súllyal, az összes többi tantárgy eredményét egyszeres súllyal kell számításba venni. (2) Az oklevél minősítésénél a következők szerint kell eljárni: - kitűnő, ha a számított átlag 5,00; - jeles, ha a számított átlag 4,51 - 4,99; - jó, ha a számított átlag 3,51 - 4,50;
- közepes, ha a számított átlag 2,51 - 3,50; - elégséges, ha a számított átlag nem éri el a 2,51-et. A MINŐSÍTETT OKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS AZ OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI OKTATÓ 20.§ (1) Minősített oktatási intézmény az a szervezet, a) ahol a könyvvizsgálójelöltek oktatásának képzési programja megfelel a melléklet szerinti követelményrendszernek, b) ahol a könyvvizsgálójelöltek képzésében csak okleveles könyvvizsgálói oktató minősítéssel rendelkező oktatók oktatnak, és a könyvvizsgálat és ellenőrzés, a számvitel és elemzés tantárgyaknál 3-3, más tantárgyaknál legalább 2-2 ilyen oktatóval folyamatosan rendelkeznek, c) ahol a könyvvizsgálójelöltek oktatása maximum 40 fős (a jog, továbbá a szervezet és vezetés tantárgyaknál maximum 60 fős) csoportokban történik, d) amely a könyvvizsgálójelöltek oktatásához saját vagy bérbevett oktatási termekkel rendelkezik, és a képzési programnak megfelelő oktatáshoz szükséges technikai feltételeket folyamatosan biztosítja, amely ezeken túlmenően a számvitelszervezés tantárgy kiscsoportos (maximum 15 fő) gyakorlati oktatására alkalmas számítógépes oktatótermet is biztosít, és mindezek meglétét hitelt érdemlően igazolja. (2) A minősített oktatási intézmény címet pályázat útján lehet elnyerni. A pályázati felhívást a Kamara teszi közzé, a pályázat alapján a követelmények meglétét a Kamara Oktatási bizottsága bírálja el. (3) A Kamara a minősített oktatási intézmény címet 5 évre adhatja meg. Amennyiben az (1) és a (4) bekezdés szerinti követelményeket az adott szervezet a Kamara felszólítására sem teljesíti, a minősített oktatási intézmény címet vissza kell vonni. (4) A minősített oktatási intézmény köteles az oktatásban résztvevő könyvvizsgálójelöltek számáról, összetételéről, az oktatókról, az oktatás körülményeiről, feltételeiről, követelményeiről a Kamarának rendszeresen adatokat szolgáltatni, tájékoztatást adni, továbbá az (1) bekezdésben foglaltak megtartásának és az adatszolgáltatás helyességének helyszíni ellenőrzését lehetővé tenni. (5) A minősített oktatási intézmény csak addig végezheti a könyvvizsgálójelöltek oktatását, amíg az (1), a (4) bekezdésben foglaltak teljesülnek. Amennyiben a feltételek nem teljesülnek és ezért a minősített oktatási intézmény cím visszavonása miatt a szervezet a könyvvizsgálójelöltek oktatását nem végezheti, az ebből származó a könyvvizsgálójelölteket ért kárért mindennemű erkölcsi és anyagi felelősség az oktatási intézményt terheli.
(6) Okleveles könyvvizsgálói oktató minősítést az az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező (előnyben részesülhet az okleveles könyvvizsgáló) oktató kaphat, aki a melléklet szerinti tantárgyak valamelyikét (esetleg azzal rokon tantárgyat) az elmúlt 10 évben legalább 5 éven keresztül felsőfokú oktatási intézményben, és/vagy okleveles könyvvizsgálói, és/vagy mérlegképes könyvelői képzésben rendszeresen oktatta. A Könyvvizsgálat és ellenőrzés tantárgy oktatására pályázók esetében okleveles könyvvizsgálói oktató minősítést kaphat az az okleveles könyvvizsgáló, aki 5 éves könyvvizsgálói szakmai gyakorlatot, valamint az elmúlt 5 év során 3 éves az előbbiek szerinti oktatási gyakorlatot szerzett. Az oktatási tevékenységet az oktatási intézménynek igazolnia kell. (7) A tantárgyankénti okleveles könyvvizsgálói oktató címet pályázat útján lehet elnyerni. A pályázati felhívást a Kamara teszi közzé, a pályázat, szakmai önéletrajz alapján a (6) bekezdés szerinti követelmények meglétét a Kamara Oktatási bizottsága bírálja el. (8) A Kamara az okleveles könyvvizsgálói oktató címet 5 évre adja meg. Szakszerűtlen oktatói tevékenység esetén az ellenőrzésben résztvevők, illetve a minősített oktatási intézmény kezdeményezésére azt visszavonhatja. (9) Okleveles könyvvizsgálói oktató minősítéssel rendelkező oktató legfeljebb két minősített oktatási intézmény-nek lehet rendszeres oktatója. A VIZSGASZERVEZÉSSEL ÉS A VIZSGÁZTATÁSSAL KAPCSOLATOS DÍJTÉTELEK
21 .§ (1) A Kamara az okleveles könyvvizsgálói képesítés szervezésével, a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat a könyvvizsgáló jelöltek által befizetett díjtételekből finanszírozza. (2) A könyvvizsgálójelöltnek az igénybe vett szolgáltatások függvényében regisztrációs díjat, vizsgáztatási díjakat és meghatározott esetekben (például fellebbezés) külön díjakat kell teljesíteni. (3) A regisztrációs díjat, a vizsgáztatási díjakat, valamint a külön díjakat a Kamara Elnöksége hagyja jóvá, illetve indokolt esetben módosítja. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
22.§ (1) Jelen vizsgaszabályzat a Pénzügyi Közlönyben való közzétételt követő 30. napon lép hatályba. (2) A kamarai törvény hatálybalépése előtt (1997. július 25.) a szakképzésről szóló, módosított 1993. évi LXXVI. törvény alapján a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, módosított 10/1993. (XII.30.) MüM rendelet és a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai követelményeiről szóló, módosított 2/1995. (II.22) PM rendelet (a továbbiakban: a hatályos rendeletek) szabályai szerint megkezdett okleveles könyvvizsgálói képzésben résztvevők 2001. december 31-ig a hatályos rendeleteknek
megfelelően tehetik le írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgáikat a következők figyelembe vételével: a) 2001. január 1-jétől a Pénzügyminisztérium feladatait (írásbeli feladatok elkészíttetése, vizsgaelnökök kijelölése, ellenőrzés stb.) a Kamara veszi át; b) 2002. január 1-jétől a hatályos rendeletek szabályai szerint megkezdett okleveles könyvvizsgálói képzésben résztvevők is csak a jelen vizsgaszabályzat tantárgyi, vizsgáztatási követelményei szerint tekintettel a (3) bekezdésben foglaltakra vizsgázhatnak. (3) 2002. január 1-je és 2004. december 31-e között a hatályos rendeletek alapján letett sikeres vizsgák beszámításra kerülnek a következők szerint: a) a sikeres írásbeli vizsga a Szervezet és vezetés, a Pénzügy, a Számvitelszervezés tantárgyaknál; b) a részben (csak egy vagy két tantárgyból) sikeres írásbeli vizsga a neki megfelelő tantárgynál; c) a sikertelen (részben sikertelen) írásbeli vizsgát a jelen vizsgaszabályzat szerint kell megismételni, azaz az írásbeli és a szóbeli vizsgát is le kell tenni az elégtelenre minősített tantárgynál; d) a külön-külön sikeres gyakorlati vizsga a Számvitel és elemzés, illetve a Könyvvizsgálat és ellenőrzés tantárgy írásbeli vizsgájaként (a sikertelen gyakorlati vizsgát a jelen vizsgaszabályzat szerint kell megismételni); e) a Számvitel és elemzés, illetve a Könyvvizsgálat és ellenőrzés tantárgy írásbeli vizsgájaként elfogadott gyakorlati vizsga után a szóbeli vizsgát a jelen vizsgaszabályzat szerint kell letenni; f) sikeres szóbeli vizsga a Számvitel és elemzés, a Könyvvizsgálat és ellenőrzés, a Jog tantárgyaknál (a tantárgyankénti sikertelen szóbeli vizsgát a sikertelen tantárgynál a jelen vizsgaszabályzat szerint kell megismételni); g) amennyiben a c) pont szerint megismételt írásbeli és szóbeli vizsgát újból meg kell ismételni, vagy az e), illetve az f) pont szerinti szóbeli vizsga elégtelen, a sikertelen vizsga megismétlése a jelen vizsgaszabályzat szerint történhet. OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓKAT KÉPESÍTŐ BIZOTTSÁG A közzétételhez hozzájárulok: dr. Járai Zsigmond s. k., pénzügyminiszter Budapest, 1999. április hó
