Megbízó: Tervező: UTIBER FŐMTERV Konzorcium

„KÖZOP-HOZ ILLESZKEDŐ PROJEKTEK HATÁRMETSZÉSI SZAKASZAINAK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY SZINTŰ FELTÁRÁSA, AZOK HÁLÓZATI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A MAGYAR-ROMÁN HATÁRSZAKASZON”

KÖZOP-hoz illeszkedő projektek határmetszési szakaszainak megvalósíthatósági tanulmány szintű feltárása, azok hálózati hatásainak vizsgálata a magyarromán határszakaszon

Megbízó:

Tervező: UTIBER – FŐMTERV Konzorcium

1


Cél 



„fő cél a jelenleg egymástól elvágott magyar-román határvidékek gazdaságiközlekedési integrációjának elősegítése – a két ország közötti főbb közlekedési folyosók és az azokhoz kapcsolódó mellékúthálózat fejlesztési lehetőségeinek feltárásával, előkészítésével – oly mélységben, hogy Románia Schengeni Egyezményhez csatlakozását követően a határvonal semmiféle fizikai akadályt ne jelentsen a két ország közötti bármely szintű, rendszerességű és célú személy- és áruforgalom számára.” „Egységes közlekedési hálózat kialakítása, a gazdasági igények (fejlesztések) figyelembe vételével

Társadalmi cél: 

  

történelmileg elvágott területek gazdasági integrációjának elősegítése  ipar  mezőgazdaság  szolgáltatások  turizmus, szabadidős létesítmények történelmileg elvágott területek kulturális integrációjának elősegítése történelmileg elvágott területek intézményi (oktatás, egészségügy) integrációjának elősegítése. Projekt előkészítés a 2014-2020 programozási időszakra

2


Magyar - Román határszakasz  Minteny 450 km határszakasz

 Érintett megyék Magyarország

Románia

-

SzabolcsSzatmár-Bereg

-

Szatmár / Satu Mare

-

Hajdú-Bihar Békés Csongrád

-

Bihar / Bihor Arad / Arad Temes / Timis

3


Településhálózat 





A vizsgálat tárgyát képező megyékben megtalálhatók a magyar és a román oldalon egyaránt három-három 100 ezer fő feletti nagyváros, rendkívül erős nagytérségi szerepkörrel. A magyar oldal településhálózatát inkább a törpe- és aprófalvak jellemzik, kiegészülve a 10-30 ezres mezővárosokkal A román oldalon inkább az 1000 és 10 ezer fő közötti közepes- és nagyközségek a legelterjedtebbek

4


Magyar - Román határszakasz  Érintett megyék Megyék – járások Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Járások

Települések száma

13 Hajdú-Bihar megye

229

Járások 10 Békés megye Járások 9 Csongrád megye

Települések száma 82 Települések száma 75

Járások


7

60

Összesen

446

Megyék – járások Románia Szatmár megye / Judetul Satu Mare Járások Települések száma A kistérségi / járási szint Romániában nem értelmezhető a települések száma a megyében található települések számát jelenti.

Bihar megye / Judetul Bihor Járások Arad megye / Judetul Arad Járások Temes megye / Judetul Timis Járások Összesen

65 Települések száma 101 Települések száma 78 Települések száma 99 343

5


Népesség A népsűrűség a vizsgált területen az országos átlag alatt helyezkedik el. Romániában csak a nagyvárosok és környékén haladja meg az átlagot a népsűrűség. A határ közvetlen környezetében alacsony a népsűrűség.

  

6


Népesség területi eloszlása

7

A 8 megyeszékhely lakossága a 8 megye 4 milliós lakosságának a harmadát adja.


Korcsoportos összetétel  

Elöregedés Egyedül Szabolcs-Szatmár megyében magasabb a fiatal korúak száma

Népesség változás 

Elvándorlás


Öregedési index  



9

2009 (100 fiatal korúra jutó időskorú) Magyarországon Csongrád és Békés megyében átlag feletti az időskorúak aránya Romániában a hegyvidéki aprófalvas területeken magas az időskorúak aránya


Gazdasági jellemzők • • • •

•

•

•

Egy főre eső GDP (vásárlóerő paritáson számolva) 2010-ben: Magyarország:15.900 euró Románia:11.400 euró Ezzel szemben a érintett román megyék értékei jobbak az érintett magyar megyéknél Ezt azt jelenti, hogy a magyar megyék fejlettsége az országon belül perifériának számítanak (NYK-re irányuló fejlettségi lejtő) A román megyék közepesen fejlettnek számítanak (D-É-ra irányuló fejlett lejtőt mutat) Kivétel Temes megye, (3.legfejletteb megye Romániában) 10


Munkanélküliség  

 



11

Magyarországon magasabb a munkanélküliség mint Romániában Nagy a szórás, Szeged, Gyula 7%, míg Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyében átlag 20%, de néhol eléri a 30%-ot Romániában a munkanélküliség átlag 45%, de néhol csak 2% Az eltérés a más számítási módszertan miatt a van. (Romániában akinek van őstermelői igazolvány, bár nincs munkája az nem számít munkanélkülinek) Emiatt magyar és a román munkanélküliség adatok nem összehasonlíthatóak.


Helyzetelemzés • •

• •

Románia és Magyarország is az EU tagja Magyarország csatlakozott a Schengeni övezethez, és a jelenlegi nehézségek ellenére Románia csatlakozása is néhány éven belül megvalósul A térséget összefüggő gazdasági övezetként kell kezelni Ehhez megfelelő sűrűségű és minőségű közlekedési infrastruktúrára (közúthálózatra) van szükség

12

Helyzetelemzés •

Ehhez képest a közel 450 km hosszú magyar – román határszakaszon mindössze 10 db közúti határ-átkelőhely található, amely a közlekedési útvonalak hosszát jelentős mértékben megnöveli

A határon átnyúló közúti kapcsolatok sűrűsége az alábbi táblázatból látható:

Közúti Határátkelők Közúti kapcsolatok átlagos kapcsolatok az átlagos egymástól való országhatártól egymástól való távolsága 15 km-re távolsága (km/db) (km/db)

Megye / jellemző

Határszakasz hossza (km)

Működő határátkelők száma (db)

Szabolcs Szatmár-Bereg megye

102,9

2

51,5

11

9,4

Hajdú-Bihar megye

98,0

3

32,7

13

7,5

Békés megye

177,5

3

59,2

20

8,9

Csongrád megye

69,1

2

34,6

10

6,9

Összesen

447,5

10

44,8

54

8,3

13


Helyzetelemzés Gyorsforgalmi- és főúthálózat Meglévő határátkelőhelyek:  Csengersima – Petea (Pete)  Vállaj - Urziceni (Csanálos) 3,5 t  Nyírábrány - Valea lui Mihai 3,5 t (Érmihályfalva)  Létavértes - Săcueni (Székelyhíd) 3,5 t  Ártánd - Borş (Bors)  Méhkerék - Salonta (Nagyszalonta) 7,5 t  Gyula - Vărşand (Gyulavarsánd)  Battonya - Turnu (Tornya) 7,5 t  Nagylak - Nădlac (Felsőnagylak)  Kiszombor - Cenad (Nagycsanád) 7,5 t 14


Helyzetelemzés Vasúthálózat  

vasúton évente 200 ezer utas utazik oda – vissza; napi 18 pár személyvonat;

Meglévő vasúti kapcsolatok 5 db:  Mátészalka – Nagykároly  Debrecen – Érmihályfalva  Püspökladány – Nagyvárad  Békéscsaba – Nagyszalonta  Békéscsaba - Arad Vasúti személyforgalmi határátmenetek Romániába pár vonat Tiborszállás 2 Nyírábrány 3 Biharkeresztes 5 Kőtegyán 2 Lőkösháza 6 összesen 18

Vasúti személyforgalom Magyarországról [utas/év] Kiutazó Beutazó Összesen Romániába 95 194 100 400 195 594

Nemzetközi vasúti kimenő és bejövő áruszállítás [tonna/év] export import Románia 1 188 525 1 135 902


Projekt mérföldkövei  Átfogó megvalósíthatósági tanulmány (I. fázis).  Projekt szintű rész-megvalósíthatósági tanulmányok.  Átfogó megvalósíthatósági tanulmány (II. fázis), cselekvési terv. .

A projekt 2011. októberben kezdődött, a tervezés 2012. júliusától folyik és egy fél éves kényszer szünet mellett várhatóan 2014 nyarán fog befejeződni. 16


I. mérföldkő ÁTFOGÓ MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A vizsgált határ menti 15 km-es sáv: 

lakosok száma kb. 1,4 millió fő,



terület 11 ezer km2



magyar oldalon 150 db érintett település



román oldalon 105 db érintett település



a vizsgált területbe eső magyar megyeszékhelyek: Szeged, Békéscsaba, Debrecen;



román oldalon Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti a legjelentősebb városok.



Összesen 63 db közúti kapcsolat vizsgálata történik, amelyből 10 a meglévő, 53 az új kapcsolat.



6 db kerékpáros kapcsolat vizsgálata



5 db vasúti kapcsolat vizsgálata

17


A magyar – román határszakasz vizsgált közúti határmetszési pontjai

18


Vizsgált kerékpáros kapcsolatok

1.

Magosliget

Turulung (Túrterebes)

2.

(Vásárosnamény) Csenger

Oar (Óvári) (Szatmárnémeti)

3.

Pocsaj

Ianca (Jankafalva)

4.

Ártánd /Berettyóújfalu/

5.

Békéscsaba

Borş (Bors) /Nagyvárad (Odera)/ Salonta (Nagyszalonta)

6.

Kiszombor

megépült

Kivitelezés alatt megépült

Cenad (Nagycsanád)

19


Vizsgált vasúti kapcsolatok 

Jelen tanulmány során összesen 5 db kialakítandó vasúti kapcsolatot elemeztünk.



Mátészalka – Szatmárnémeti  Mátészalka – Fehérgyarmat – Zajta – Nagypeleske – Szatmárnémeti  Mátészalka – Csenger – Óvári – Szatmárnémeti Debrecen – Nagyvárad  Debrecen – Nagykereki – Nagyszántó – Nagyvárad  Debrecen – Létavértes – Székelyhíd – Nagyvárad Szeghalom – Körösnagyharsány – Körösszeg – Nagyvárad Békéscsaba – Kétegyháza – Elek – Ottlaka – Újszentanna – Arad Szeged – Temesvár  Újszeged – Nagykikinda – Szerbián át  Makó – Apátfalva – Nagycsanád – Nagyszentmiklós – Temesvár  Kiszombor – Nagycsanád  Újszeged – Makó – Nagylak – Nagylak – Arad  Battonya – Ópécska



  

20


Igényfelmérések, egyeztetések,forgalomfelvételek magyar és román oldalon egyaránt       

   

21

térség feltérképezése meglévő és tervezett hálózatfejlesztési elképzelések korábbi tanulmányok értékelő elemzése infrastruktúra hálózat, szállítási főirányok felmérése tulajdonviszonyok kritikus területek (környezetvédelem) feltérképezése egyeztetés határmenti településekkel, kistérségekkel, megye vezetőivel, érintett szakmai szervezetekkel (hatóságok, szakhatóságok) kikérdezéses forgalomfelvételek (közút és közösségi közlekedés egyaránt) lakossági kérdőíves kikérdezés (telefonos és személyes), lakossági fórumok főbb gazdasági szereplők feltárása egyeztetés közigazgatási szervekkel


Forgalomfelvételek  Kikérdezéses forgalomfelvétel 10 közúti határátkelőhelyen:    

A kikérdezést a Romániába belépők között tartottunk. Ezzel párhuzamosan közúti számlálás is készült mindkét irányban a határátkelőkön. Összesen napi 22 000 jármű halad át a határon, ebből 16 000 a 3,5t alatti jármű és 6 000 a tehergépjármű. A legnagyobb forgalmú határátkelőhely Átránd a maga 8 500 Ej/nap forgalmával. Személygépkocsival utazók 96%-nak a célja Románia, 78%-nak a kiinduló országa Magyarország. A nehéz tehergépkocsik 74%-a tranzitba közeledik Magyarországon.

 Közúti kordonfelvétel a határ magyar oldalán 15 km-s sávban:  

A főutak között egy-egy tucat mérési helyszínt határoztunk meg, ahol rögzítettük az elhaladó gépjárművek rendszámát. A helyszínek úgy lettek felvéve, hogy 3-4 település mélységben nyomon lehessen követni az egy irányból érkezett járművek útvonalát. Jellemzően a második településen túl a forgalomnak már csak egy minimális része volt fellelhető.

22


Forgalomfelvételek  Közúti keresztmetszeti számlálások Romániában a határmenti 4 megyében.   

A számlálások hétköznap 12 órán keresztül zajlottak. 6 járműkategóriába kerültek rögzítésre a számlálások. Ezen kívül a megyei és országos közutak rendelkezésre álló forgalmi adatait is feldolgoztuk.

 Vasúti személyforgalmi számlálás és kikérdezés a magyar-román határon.     

5 vasútvonalon van személyforgalom a határon, összesen 18 vonatpár közlekedik naponta A számlálás alapján összesen 850 utas lépi át vasúton egy nap a magyar-román határt. Az utazások célja a látogatás és a szabadidő jellemzően, együtt 54%-ot képviselnek az összes utazásból. A megkérdezett Romániába utazók kétharmada a 15 km-s határsávba utazik. A magyar oldali 15 km-s határsávból az utazóknak csupán az 5%-a indul. Az utazók egyharmada Budapestről, a másik egyharmada Debrecenből vagy Békéscsabáról indul. 23


Forgalomfelvételek 

A magyar-román határon nincs jelentős különbség a járműkategóriánkénti megoszlásban a ki és a belépő oldalon. A személygépkocsik aránya 60%, a kis tehergépkocsiké 14%, a közepes tehergépkocsiké 4%, a nehéz tehergépkocsiké 20%. Az autóbuszok és a kerékpár részaránya 1-1%.

.

24


Forgalomfelvételek A nehéz tehergépkocsik aránya a Csengersimai, Ártándi, Gyulai és a Nagylaki határátkelőkön jelentős. A többi határátkelőn a személygépkocsi forgalom a teljes forgalom 80%-át adja Magyarország irányába tartó forgalom Határátkelőnként és járműkategóriánként

Románia irányába tartó forgalom Határátkelőnként és járműkategóriánként 4 000

4 000

3 500 kerékpár

[jármű/nap]

3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0

autóbusz nehéz tehergépkocsi közepes tehergépkocsi kis tehergépkocsi személygépkocsi

kerékpár

3 000

[jármű/nap]

3 500

2 500 2 000 1 500 1 000 500 0

autóbusz nehéz tehergépkocsi közepes tehergépkocsi kis tehergépkocsi személygépkocsi 25


Forgalomfelvételek  A magyar-román határon Románia felé tartó személygépkocsik kiinduló és célországa

26


Forgalomfelvételek  magyar-román határon Románia felé, magyarországi lakóhellyel rendelkező, utazók elsődleges indoka

27


Forgalomfelvételek  A magyar-román határon Románia felé tartó nehéz tehergépkocsik kiinduló és célországa

28


Forgalomfelvétel  A Gyulánál kilépő, napi közúti árutonna áramlat megoszlása a felvétlek alapján

29


Forgalomfelvétel  Az Ártándnál kilépő, napi közúti árutonna áramlat megoszlása

30


Forgalomfelvétel  A Nagylaknál kilépő, napi közúti árutonna áramlat megoszlása

31


Lakossági kikérdezés  Magyarországon   

  



A munka keretében a határvonal 15 km-es körzetében élő lakosság utazási és határátlépési szokásainak kérdőíves felmérésére került sor. A kikérdezést a 14 és 65 év közöttiek körében végeztük. Az érintett térség 150 magyarországi településén összesen 482.668 lakos él (ebből 170.285 Szegeden), így a feladatkiírás szerinti 0,5%-os mintavétel 2413 fős megkérdezését jelentette. A települések nagy száma és a kis mintavételi arány miatt az érintett települések mindegyikének statisztikailag megalapozott felmérése nem volt lehetséges Első lépésben az érintett településeket homogén csoportokba osztottuk (klaszterezés) A klaszterbe sorolás gazdasági-társadalmi bemenő adatainak alapja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Településstatisztikai Adatbázisrendszerében (T-STAR) elérhető legfrissebb (2010-es) adatbázis, A klaszterbe sorolást követően – a megrendelővel egyeztetve – 32 települést jelöltünk ki adatfelvételre 1-7% helyszíni személyes (Szeged esetén 200 fős telefonos) mintavételi aránnyal. 32


KLASZTEREK 

végleges klaszterbe sorolásnál tehát az alábbi 4 statisztikai mutatót használtuk fel:

-

lakónépesség

-

távolság a legközelebbi magyar-román közúti határátkelőtől

-

60 éves és idősebb lakosok (18-59 éves lakosokra eső) aránya

-

nyilvántartott álláskeresők aránya a 18-59 éves korosztályban



Az így kialakított 6 klaszter átlagos mutatói az alábbiak szerint alakultak: [1]

A klaszterek jellemző (átlagos) mutatói

Szeged


Lakónépesség (fő)

Határátkelő távolsága (km)

Idős lakosok

Munkanélküliség

1 db

170 285

34

0,38

0,06

Határátkelőhöz közeli

33 db

3 098

9

0,39

0,18

Határátkelőtől távoli erős

32 db

3 241

24

0,38

0,13

Határátkelőtől távoli gyenge

67 db

1 476

23

0,36

0,27

Fiatal gyenge

8 db

594

28

0,22

0,41

Idős

9 db

311

27

0,66

0,20 33


Lakossági kikérdezés  Romániában 









A munka keretében a határvonal 15 km-es körzetében élő lakosság utazási és határátlépési szokásainak kérdőíves felmérésére került sor. Az érintett térség 105 romániai településén a feladatkiírás szerinti 0,5%-os mintavétel 3855 fő megkérdezését jelentette. Egy-egy lehetséges új határmetszési pont hatásterülete jellemzően néhány település A fenti megfontolások alapján települési szintű adatok előállítását tartottuk indokoltnak. A kikérdezést a 10 és 99 év közöttiek körében végeztük.

34


Lakossági kikérdezés Határon túli munkavégzés  HU -> RO  elsősorban Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad agglomerációja  romániai minimálbér lényegesen alacsonyabb  RO -> HU  települések adatszolgáltatása alapján kevesebb, mint HU->RO  sok idénymunkás Határon túli tanulás  HU -> RO  tömeges igény egy-két település kivételével nincs  ahol romániai nagyváros a megyeszékhelynél jóval közelebb  RO -> HU  elsősorban megyeszékhelyekre (közép- és felsőoktatás)  közlekedési nehézségek


Önkormányzati kérdőíves felmérés Magyarországi önkormányzati kérdőíves felmérés  A magyarországi vizsgált térség mind a 150 települési önkormányzatához kiküldésre került egy kérdőív (ld. melléklet), mely több célú volt:  településspecifikus tényezők feltárása a lakossági kikérdezésből kimaradó helyeken  vállalati kikérdezésben nem elérhető gazdasági szereplők (őstermelők, családi gazdálkodók) áruszállítási szokásainak megismerése  településen tervezett forgalomgeneráló fejlesztések felmérése  A kiküldött kérdőívekből 91 db érkezett vissza, melyek mindegyike értékelhető volt.

36


Önkormányzati kérdőíves felmérés Román önkormányzati kérdőíves felmérés  A 15 km-es határsáv 102 romániai települése közül a kiküldött kérdőívekből 38 db érkezett vissza, melyből 36 tartalmazott kiértékelhető válaszokat (35%).  Kérdőív több célú volt:  Településspecifikus tényezők feltárása a lakossági kikérdezésből kimaradó helyeken  Vállalati kikérdezésben nem elérhető gazdasági szereplők (őstermelők, családi gazdálkodók) áruszállítási szokásainak megismerése  Településen tervezett forgalomgeneráló fejlesztések felmérése

37


Vállalati kérdőíves felmérés Magyarország A térség gazdasági szereplőivel folytatott konzultáció során 70 db vállalatot kerestünk fel  A megkeresett vállalatok közül romániai kapcsolattal (határon túli munkavállalóval, vevővel, beszállítóval, tulajdonossal, leányvállalattal vagy egyéb üzleti partnerrel) egyáltalán nem rendelkezők kiszűrésre kerültek, így 15 db értékelhető választ kaptunk.  A romániai kapcsolattal rendelkező, választ adó cégek leggyakrabban határon túli vevőkkel rendelkeztek (59%), ennél valamivel kevesebb szereplőnek volt romániai beszállítója (47%), valamint alkalmazottja (38%).

38


Vállalati kérdőíves felmérés Román vállalati kérdőíves felmérés  A térség gazdasági szereplőivel folytatott konzultáció során a négy érintett romániai megyéből összesen 60 db vállalattól érkezett vissza értékelhető válasz a kérdőíves adatfelvételt illetően  A választ visszaküldött 60 db vállalat közül valamilyen szintű magyarországi kapcsolattal (határon túli munkavállalóval, vevővel, beszállítóval, tulajdonossal, leányvállalattal vagy egyéb üzleti partnerrel) 26 db cég rendelkezett.  A magyarországi kapcsolattal rendelkező, választ adó cégek között kb. egynegyed-egynegyed arányban oszlik meg akinek magyarországi alkalmazottja (23,1%), beszállítója (23,1%), vevője (23,1%), illetve tulajdonosatárstulajdonosa (30,7%) létezik.

39


Műszaki tervezés alapelvei 

A műszaki tervezés a magyar és román szabványok, rendeletek, valamint az országos, megyei és az érintett települések szabályozási terveinek figyelembevételével történt.

 Magyarországon alkalmazott paraméterek     

Gyorsforgalmi utak: Korona szélesség 26,60 m Burkolatszélesség 2x11 m Főutak: Korona szélesség 12,00 m Burkolatszélesség 7,50 m Mellékutak, egyéb utak: Korona szélesség 8,00 m Burkolatszélesség 5,50 m Korona szélesség 9,50 m Burkolatszélesség 7,00 m.

 Romániában alkalmazott paraméterek    

Megyei út: Korona szélesség 10,00 m Burkolatszélesség 8,00 m Helyi út: Korona szélesség 7,00 m Burkolatszélesség 5,50m.

40


Magyarországon alkalmazott paraméterek

41


Romániában alkalmazott paraméterek

42


Beruházási költségszámítás alapelvei A beruházási költség a következő elemekből áll össze:  útfelújítás/építés költsége: vizsgált út hossza x fajlagos költség  folyóhíd-építés költsége: híd becsült felülete x fajlagos költség  egyéb műtárgy építés költsége: műtárgy becsült felülete x fajlagos költség

Magyar oldalon  a gyorsforgalmi – és főutakra vonatkozóan az „Az országos gyorsforgalmi –és főúthálózat nagytávú terve és hosszú távú programja” című vizsgálat során használt 2010. éves fajlagos költségek építőipari termelői árindex-szel korrigált értékeivel határoztuk meg.  Mellékutakra vonatkozóan a fajlagos költségeket a Magyar Közút NZrt-vel egyeztetve a határoztuk meg.  A folyóhidak 1 m2-re becsült beruházási költségét az „ Az országos gyorsforgalmi –és főúthálózat nagytávú terve és hosszú távú programja” című vizsgálat alapján 880 eFt/ m2 összegben vettük figyelembe. Román oldalon:  A román partner cég által beszerzett fajlagos beruházási költségek 43


Beruházási költségszámítás alapelvei Magyarországon koronaszéle burkolatszél sség esség Főút Mellékút

Kerékpárút

12,0 m 8,0 m 9,5 m 3,0 m

7,5 m 5,5 m 7,0 m 2,0 m

útfelújítás (MFt/km)

belterül külterül et et 235 110 80 200 145

útépíté s (MFt/km)

400 180 340 40

Romániában

Folyóhíd építése 0,88 MFt/m2 koronaszéle burkolatszéle sség sség

Egyéb műtárgy építése 0,5 MFt/m2 Főút Mellékút Kerékpár út

12,0 m 7m

7,5 m 5,50 m

3,0 m

2,0 m

útfelújítás (MFt/km) útépíté belterül külterüle s (MFt/km) et t 225 386 52 70 35

Hídépítés 2,1 MFt/m2 44


Forgalmi modell 

Területi modell Magyarország teljes területét lefedi. Románia Magyarországgal határos 4 megyéjét tartalmazza részletesen. Magyarország 50-70 km-es körzetében a szomszédos országokat megyei szinten, míg a távolabbi területeket ország szinten tartalmazza a modell.



A hálózati modell tartalmazza a közúthálózatot és vasúthálózatot kellő részletezettséggel a vizsgált területre és annak környezetére.



Forgalmi modellezés bemenő adatait a lakossági kikérdezés eredményei jelentették.

45


A közgazdasági költség-haszon elemzés elkészítése 

beruházási költségek becslése



működési költség becslése



pénzben kifejezett hasznok:  Éves utazási idő megtakarítás  Jármű üzemköltség megtakarítás  Éves baleseti kockázat változás  Környezeti hatás  Éghajlatváltozás hatásának változása  Légszennyezés hatásának változása  Zajterhelés hatásának változása Pénzben ki nem fejezett hasznok/hatások  Nem pénzben kifejezett externális társadalmi hasznok  Elérhetőség-javulásból fakadó térségi gazdaságélénkítő hatás  Hátrányos térségek, települések felzárkóztatásának célja  Integrációval kapcsolatos egyéb szempontok



46


Kockázati értékelés      

Kockázatok értékelésének módszere A hatások vizsgálatán túl összegeztük a projektek várható kockázatait, melyek a következőek lehetnek: társadalmi támogatottság (1-3): előzetes vizsgálatok, pályázatok megléte, közelben hasonló projekt megléte, mely a megvalósítás támogatottságát csökkentheti, előkészítettség (1-3): magyarországi, ill. románinai előzmény tervek léte, pályázati elbírálás, környezetvédelem (1-3): NATURA2000 területek, Nemzeti Park területek érintettsége, egyik, vagy akár mindkét országban, örökségvédelem (1-2): örökségvédelmi területek érintettsége.

 Ezek alapján elkészült a 63 közúti határmetszés rangsorolása (priorizált lista)

47


2. MÉRFÖLDKŐ 

A vizsgált 63 közúti határmetszésből szakmai egyeztetést követően kiválasztásra került 50 db amelyeknél RMT készül

 Kiejtésre kerültek: 

Időközben megépült



Kivitelezés alatt



Forrás biztosított

 Kerékpáros projektek rangsorolása (6 db)  Vasúti projektek rangsorolása (5db)     

Az adott szakaszt potenciálisan használó lakosság száma A foglalkoztatásban jelentős szerepet játszó vállalkozások jelenléte Turisztikai/rekreációs vonzerők megléte Kapcsolódás a nemzetközi vagy hazai kerékpáros törzshálózathoz Vasúti áruszállítás várható nagysága

48

„KÖZOP-HOZ ILLESZKEDŐ PROJEKTEK HATÁRMETSZÉSI SZAKASZAINAK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY SZINTŰ FELTÁRÁSA,AZOK HÁLÓZATI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A MAGYAR-ROMÁN HATÁRSZAKASZON”

Hátralévő feladatok 3. MÉRFÖLDKŐ: PROJEKT SZINTŰ RÉSZ-MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK közúti projektekre a teljes szakaszra  a priorizált projektlista alapján  „klasszikus RMT” a vonatkozó útmutató(k) alapján (SK és HU) 4. MÉRFÖLDKŐ: ÁTFOGÓ MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY (II. fázis) Eredmények összefoglalása, értékelése:  Az RMT fontosabb eredményeinek összefoglalása, következtetések  Jogi, intézményi, működtetési kérdések tisztázása  Üzemeltetési kérdések tisztázása  Finanszírozhatósági kérdések tisztázása 5. MÉRFÖLDKŐ: CSELEKVÉSI TERV  A projektek rangsorolása  Egyeztetések  szakmai és társadalmi 49  nemzetközi  Cselekvési terv véglegesítése


Kommunikációs feladatok, Társadalmi egyeztetések 

      

   

Az I. projektfázisban szakmai egyeztetésre hívtuk a határsáv 15 km-es körzetébe eső, valamint a nagyobb térségi központok vezetőit, polgármestereket, megyei vezetőket, közútkezelőket. Magyarországi egyeztetések időpontjai: 2012.09.20. Fehérgyarmat és Csenger 2012.09.25. Mátészalka és Nyírbátor 2102.09.26. Berettyóújfalu és Debrecen 2012.10.02. Gyula és Mezőkovácsháza 2012.10.05. Makó Romániában első körben a megyei vezetőket, hivatalokat kerestük fel az alábbi időpontokban: 2013.04.29. Nagyvárad / Oradea 2013.05.08. Temesvár / Timisoara 2013.05.09. Arad 2013.05.13. Szatmárnémeti / Satu Mare

50


Kommunikációs feladatok, Társadalmi egyeztetések       

Romániai önkormányzati egyeztetések időpontjai: 2013.06.18. Nagyszentmiklós / Sannicolau Mare 2013.06.25. Nagykároly / Carei 2013.06.27. Szatmárnémeti / Satu Mare 2013.06.28. Arad 2013.07.17. Nagyszalonta / Salonta 2103.07.18. Székelyhíd / Sacueni

  

Lakossági fórumok kerültek megrendezésre az alábbi helyszíneken: 2013.09.25. Battonya és Nyírábrány 2013.09.26. Pécska / Pecica és Nagykároly / Carei

 

Hátralévő lakossági fórumok 6-6 db magyar és román oldalon szervezés alatt várhatóan 2014. január második fele 51


Köszönöm megtisztelő figyelmüket Tómán Lajos UTIBER Közúti Beruházó Kft. , osztályvezető ([email protected])

52

Megbízó: Tervező: UTIBER FŐMTERV Konzorcium

Recommend Documents