LV. Georgikon Napok 55 th Georgikon Scientific Conference. Kivonat-kötet

LV. Georgikon Napok 55th Georgikon Scientific Conference

Kivonat-kötet Programfüzet, valamint az elhangzó és poszter előadások rövid kivonatainak gyűjteménye (A teljes anyagok hozzáférhetőek a http://napok.georgikon.hu oldalon).

ISBN 978-963-9639-52-2

1

Az itt szereplő 92 előadást a Tudományos Bizottság tagjai választották ki: Dr. Alföldi Zoltán, egyetemi docens Dr. Anda Angéla, egyetemi tanár Dr. Bercsényi Miklós, egyetemi tanár Dr. Hoffman Borbála, egyetemi docens Dr. Husvéth Ferenc, egyetemi tanár Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Dr. Kocsondi József, egyetemi tanár Dr. Pál László, egyetemi docens Dr. Pályi Béla, egyetemi docens Dr. Pupos Tibor, egyetemi tanár Dr. Sárdi Katalin, egyetemi tanár Dr. Tóth Gergely, egyetemi docens (elnök) Az előadások gondozásában, s általában a konferencia megszervezésében nagy erőfeszítéseket tettek a szervezőbizottság tagjai: Tóth Éva Kondorosyné Varga Erika Dr. Lukács Gábor Németh Szabolcs Dr. Pintér Gábor Dr. Tóth Gergely A kiadványt gondozták: Dr. Lukács Gábor Tóth Éva (szerkesztő) Sűrű Béla grafikus (B-Lime)

Készült a Ziegler Nyomdában, Keszthelyen, 160 példányban. A belív 112 lapja klórszármazék és optikai fehérítők felhasználása nélkül, újrahasznosított papírhulladékból készült Cyclus Ofszet típusú papír. © Pannon Egyetem, Georgikon Kar, 2013.

2

Tartalomjegyzék Elő szó helyet t – A munkae rő szere pe a jövő gazda ságába n .............................. 9 I. szekció: Állattudomány.................................................................................................................... 13 II. szekció: Kertészet, szőlészet, élelmiszerbiztonság........................................................................... 15 III. szekció: Alternatív közgazdaságtan ............................................................................................... 17 IV. szekció: Versenyképesség, hatékonyság......................................................................................... 18 V. szekció: Növénytermesztés ............................................................................................................ 19 VI. szekció: Agrár- és vidékgazdaság................................................................................................... 21 VII. szekció: Alternatív energiagazdálkodás ........................................................................................ 22 Az előadások rövid kivonatai .............................................................................................................. 24 Alföldi Zoltán: A jövő mezőgazdasága: moldvai faluközösségek tanulságai....................... 25 Ambrózy Zsuzsanna – Deák Konrád – Vizi Bernadett – Helyes Lajos – Daood Hussein: Különböző szamóca fajták antocianin tartalmának vizsgálata magas nyomású folyadék kromatográfiával (HPLC)............................................................................................................. 26 Anderkó Annabella – Tóth Éva: A keszthelyi Kályhák Házának marketing elemzése ......... 27 Bai Attila: Sertés hígtrágyából előállított alga energetikai hasznosítása ............................. 28 Ferenc Baglyas: Comparison of American and Hungarian wine consumer behaviour by two multivariate statistical models ............................................................................................ 29 Baranyai Zsolt – Kovács Zoltán – Vásáry Miklós: Kapcsolati hálók elemzése a géphasználati együttműködésekben.................................... 30 Bartos Ádám – Bányai Adél – Mándó Zsuzsanna: A hévízi iszap kezelés hatása lovak egyes ízületeire és mozgására..................................... 31 Bene Szabolcs – Kovács Gellért – Polgár J. Péter: Néhány tényező hatása különböző házityúk genotípusok tojásainak kelési idejére és keltethetőségére ................................................... 32 Bene Szabolcs – Polgár J. Péter: A fotometriás testméret-felvételezés lehetőségei a lótenyésztésben ................................. 33 Bogdan A.T. - Ipate Iudith - Seregi Janos – Kovács Ágnes: Bio-economic Impact of Food Safety and Security in Perspective of European 2020 Strategy............................................. 34 Bognár Károly: Gondolatok a közösségi növekedésről ............................................................ 35

3

Burucs Zoltán: Étkezési magvak csíráztatása különféle energiaállapotú vizekkel ........... 36 Cseh Eszter: A Kis Balatoni Tájvédelmi Körzet orvosi macskagyökér populáció vizsgálata és morfológiai szelekciója ........................................................................................................... 37 Cseh Gyula – Holló István: Anyai tulajdonságok értékelése húshasznú szarvasmarha állományokban ..................... 38 Csiba Anita – Gergátz Elemér: Improvement the cryopreservation of ram semen based on the results of phase experiments ................................................................................................ 39 Csiba Anita – Vojtela Tibor – Bellus Zoltán: Ammónia-kibocsátás csökkentésének lehetőségei hígtrágya és baromfitrágya tárolása és feldolgozása során.............................. 40 Csutora Mária: Fenntartható-e a szubjektív jóllét? - a szubjektív jóllét és az ökológiai lábnyom kapcsolata ...................................................................................................................... 41 Darázs Gabriella – Hajdu Istvánné: Miért célszerű ösztönözni a zöldtetők építését? .......... 42 Deák Konrád János – Ambrózy Zsuzsanna – Szigedi Tamás – Helyes Lajos: Szamóca vízoldható szárazanyag tartalmának roncsolásmentes meghatározása közeli infravörös spektroszkópiával ......................................................................................................................... 43 Drexler Dóra: Hol tartunk a jövő gazdasága felé vezető úton? Az ökológiai gazdálkodás erőforrás-hatékonysága................................................................................................................ 44 Ender Judit: Comparison of the Food Safety Regulatory Systems for Vegetable Growers in the European Union versus United States ........................................................................... 47 Ender Judit: Microbial Testing as an Evaluation of a Food Safety Program for Vegetable Producers ........................................................................................................................................ 46 Fodor Lóránt – Szabó Imre László: Rentábilis mezőgazdasági termelés vs. időjárási kockázatok a gazdák arénájában ....... 47 Gór Arnold - Kocsis Mihály - Sisák István: A kezelési egységek pontosításának szerepe a precíziós növénytermesztés ökonómiájában ........................................................................... 48 Győri Zoltán: Az őszi búza ásványi elem tartalmának változása az elmúlt évtizedekben 49 Győri Zsuzsanna: Vállalati felelősség – felelős vállalkozások................................................ 50 Györffyné Jahnke Gizella - Knolmajerné Szigeti Gyöngyi - Németh Csaba - Májer János: Egy új szőlőtermesztési módszer a D.M.R. alkalmazása természetesen magas cukortartalmú borok előállítása céljából .................................................................................. 51 Hágen István Zsombor – Marselek Sándor: Esély a vidékfejlesztésben, lehetőség az állattenyésztés....................................................... 52

4

Hegedűsné dr. Baranyai Nóra - Poór Judit - Benedek Zsuzsanna - Fitos Gábor - Polgár J. Péter: Sertéstartás és változása az elmúlt évtizedben Keszthelyen és Nemesvámos térségben 53 Hoffmann,S. – Dam, S. M. – Csitári, G. -Lepossa, A. - Tran, D.V. - Simon, Sz.: Soil Fertility Depending On Different Long-Term Fertilization Systems ......................... 54 H. Baracsi Éva - Burucs Zoltán: A Prunus lusitanica L. (Portugál babérmeggy) vízpotenciáljának vizsgálata.................... 55 Horváth Krisztián – Kocsondi József – Tóth Éva – Lukács Gábor: A vidékfejlesztés forrásainak hasznosulása Hévíz és Keszthely térségében .................... 56 Illés Bernadett: Légkörből származó kadmium hatásai a kukorica növényre..................... 57 Kakasi Balázs - Balikó Tímea - Bercsényi Miklós - Merth János - Nagy Szabolcs Tamás: Csapó sügér (Perca fluviatilis) ivadékok kadmiumra vonatkozó LC50 értékének meghatározása................................................................................................................................ 58 Karcagi-Kováts Andrea: A természet elleni játékok gőgje ....................................................... 59 Kocsisné Molnár Gitta – Sajni Gábor – Lajterné Farkas Bernadett: Fenológiai vizsgálatok körteültetvényben ............................................................................... 60 Koponicsné Györke Diána – Sipiczki Zoltán – Kolber Kitti: Alternatív finanszírozási lehetőségek a vidéki Magyarországon ........................................ 61 Kovács Ágnes – Seregi János – Zsarnóczay Gabriella: A hagyományos kézműves termékek lehetséges szerepe a jövő farmgazdálkodásában. 62 Eva Konig – Zoltan Sule – Botond Bertok: Optimal Design of Supply Chains Under Uncertainties: Heat and Power Generation from Agricultural Wastes ............................... 63 Kuti István – Karcagi-Kováts Andrea – Dombi Mihály: Az anyagállományok és az ökológiai gazdaságtan mérési problémái ................................ 64 Lajterné Farkas Bernadett – Kocsis László: Morfológiai különbségek lehetséges hatásainak vizsgálata a gombakórokozók fertőzési sikerére a szőlő szaporítóanyag előállítás folyamatában....................................................... 65 Lámfalusi Ibolya – Tóth Kristóf – Péter Krisztina: A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozó áfamértékek csökkentésének egy lehetséges alternatívája.......... 66 Lukács Gábor – Sárdi Katalin: Egy XIX. századi keszthelyi vetésforgó tápanyagmérlegének értékelése........................... 67

5

Makleit Péter - Nagy László – Nagy László Géza - Veres Szilvia: Az együttes nevelés hatása a napraforgó (Helianthus annuus L. cv.: NK Brio) és a bojtorján szerbtövis (Xanthium strumarium L.) növekedésére és fotoszintetikus pigment tartalmára........................................................................................................................ 68 Marosné Kuna Zsuzsanna – Czeglédi Csilla – Hajós László: A hozzáadott érték és a foglalkoztatottság összefüggése a mezőgazdaságban, különös tekintettel a V4 országokban ...................................................................................................... 69 Májer János: Az éghajlatváltozás lehetséges hatásai a Balatoni Borrégió szőlőtermesztésére és borászatára.............................................................................................. 70 Menyhárt László – Anda Angéla: Ferde piranométerrel mért globálsugárzás adatok hibája ..................................................... 71 Naárné Tóth Zsuzsanna – Baranyai Zsolt – Vinogradov Szergej: A szántóföld árának és közgazdasági értékének összefüggései Magyarországon ........... 72 Nagy László Géza - Nagy László - Lévai László - Veres Szilvia - Bodnár Karina - Tóth Brigitta: A baktérium tartalmú biotrágyák hatása a növénytermesztésben ...................................... 73 Nagy László - Nagy László Géza - Tóth Brigitta - Makleit Péter - Veres Szilvia: Biotrágyák hatása napraforgó (Helianthus annuus L.) fiziológiai paramétereire ............ 74 Németh Gyöngyi – Kocsis László: A szőlészeti melléktermékek felhasználási lehetőségei........................................................ 75 Németh Kornél: Geotermikus energia hasznosítás Magyarországon -melegszik a helyzet ......................... 76 Orosz Szilvia – Bellus Zoltán – Csiba Anita: Cirok buga és levél keverék táplálóanyagtartalmának és erjeszthetőségének vizsgálata ......................................................................... 77 Pap Nárcisz – Pap János: A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós kukoricatermesztésben ........ 78 Pál László – Nagy Szabolcs Tamás – Husvéth Ferenc: A kelést követő takarmány- és vízfelvétel időpontjának stresszélettani vizsgálata naposcsibékkel .............................................................................................................................. 79 Pintér Gábor - Brazsil József: Energia szőlővenyigéből a Balatonfüred-Csopaki borvidék egy hegyközségében.......... 80 Pecze Rozália - Benke Szabolcs: A méhlegelő telepítések monitoring vizsgálata a Beporzó programban............................ 81

6

Péter Erzsébet: Az egészséges munkavállaló, mint megtérülő beruházás a vállalati kultúra szintjein ... 82 Posta János – Mezei Anita – Mihók Sándor: A díjugratásban nyújtott teljesítményt értékelő különböző matematikai átalakítások összehasonlítása ......................................................... 83 Rieger László: Merre tovább? A gabonapiaccal kapcsolatos intézményi kérdések............. 84 Sárdi Katalin - Balázsy Ágnes: A talaj kálium hasznosulásának értékelése a sörárpa tápanyag ellátásában ..................... 85 Seregi János: Modern farm - modern múlt ................................................................................. 86 Seregi János - Bartos Szabolcs: Állatfajok és fajták szerepe a jövő farmjának állattenyésztésében ..................................... 87 Somogyvári Márta – Kiss Tibor: Üvegházi növénytermelés energetikai szempontú optimalizálása...................................... 88 Szabó Ferenc - Kovács Ádám – Keller Krisztián: A legeltetési időszak hosszának jelentősége a húsmarhatarásban ...................................... 89 Szabó Imre László – Fodor Lóránt – Lukács Gábor: Minőségbiztosítási rendszerek szerepe az élelmiszerláncban ............................................. 90 Szegedyné Fricz Ágnes – Kuti Beatrix – Darvasné Ördög Edit: HÍR Program: lokális válasz a globális élelmiszerkereskedelemre..................................... 91 Szegedyné Fricz Ágnes – Kasza Gyula – Bódi Barbara – Zsoldos László: Fogyasztói ismeretek és elvárások a fűszerpaprika-örleménnyel kapcsolatosan ............. 92 Szendrő Éva: A jövő farmjának szakemberei ........................................................................... 93 Szigeti Cecília – Farkas Szilveszter – Borzán Anita: Fejlődés latin-amerikai útja néhány alternatív indikátor alapján ....................................... 94 Szuvandzsiev Péter - Helyes Lajos - Daood Hussein - Neményi András - Zoltán Pék: Az ipari paradicsom fontosabb fitonutrienseinek meghatározása látható- és közeli infravörös spektroszkópiával...................................................................................................... 95 Szűcs Krisztina: Kooperáció és verseny: a fenntarthatóság gyökerei ökológiai és humán rendszerekben96 Tenke János - Seregi János - Varga Lajos - Tossenberger János: Nagy teljesítményű hibrid sertések háztáji tartásban - egy hízlalási vizsgálat eredményei ..................................................................................................................................... 97 Tóth Éva – Lukács Gábor: A Dráva-mente ismertsége 2013-ban ............................................... 98

7

Tóth Gábor – Surányi Rozália: A forgalmi típusú adócsalások lehetőségei a gabona és liszt kereskedelemben.............. 99 Tóth Gergely – Szigeti Cecília: Az emberiség ökolábnyoma Kr.e. 10.000-től napjainkig ... 100 Tóth Zoltán - Dunai Attila - Jolánkai Péter: A talajművelés hatása a talaj szervesszén tartalmára ........................................................... 101 Túróczi Imre: A kontrolling rendszerek alkalmazásának lehetősége az agrártermelésben................... 102 Varga Péter - Májer János - Németh Csaba: Különböző talajápolási módok hatása eróziónak kitett területen..................................... 103 Vásáry Miklós – Madarász István – Baranyai Zsolt: A kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program működésének tapasztalatai............... 104 Veres Szilvia – Al Imran Malik – Tóth Brigitta – Makleit Péter – Nagy László – Nagy László Géza – Zed Rengel: Búza genotípusok fotokémiai aktivitásának változása eltérő adagú nitrogéntáplálásnál ..................................................................................................................... 105 Vér András – Szőke Lajos: Az ISTERVIN – Természetvédelem a Duna menti területeken ökológiai szőlőtermesztési technológia bevezetésével – című projekt bemutatása ....... 106 Zsarnóczay Gabriella - Kovács Ágnes: A hagyományos és az ipari sertés minőségbeli különbsége............................................... 107 Zsiborács Henrik – Pályi Béla – Demeter Győző: Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása háztartási kiserőművi méretekben, 2013-ban ................................................ 108 A péntek délutáni szakmai kirándulás részletes programja................................................................. 109 SZEKCIÓBEOSZTÁS........................................................................................................................... 110 ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT .............................................................................................................. 111

8

E LŐSZÓ HELYETT –

A MUNKAERŐ SZEREPE A JÖVŐ GAZDASÁGÁBAN Ha a jövő farmját környezetkímélőnek, emberarcúnak, fenntarthatónak képzeljük el, akkor kevés ellenzője akadhat. Ám az ilyen gazdálkodás elterjedését mégis szinte áthatolhatatlan akadályok gátolják. A dilemma így merül fel: elég hatékony az ilyen művelés? A közkeletű logika szerint egyrészt az emberiség növekvő lélekszáma, másrészt a gazdag országokban a fokozódó verseny és az ezzel járó nyomott élelmiszerárak egyértelműen eldöntik a kérdést – a hatékony nagyüzem javára. Ám érdemes egy kicsit alaposabban is átgondolni a problémát! A hatékonyság a mezőgazdaságban (s általában a gazdaságban) egy dolgot jelent: minél kevesebb emberrel és egyéb erőforrással minél több terméket előállítani. A számok világos logikája meg is adja a közös nevezőt: az ember bérköltsége, a gépek beszerzési értéke és üzemeltetési költsége, a növényvédőszerek ára mind forintban kifejezhető. Az ipari forradalom óta két erős tendenciát is megfigyelhetünk: egyfelől a feltörekvő ágazatok (először az ipar, majd a szolgáltatások) sokkal nagyobb jövedelmezőséget biztosítanak a mezőgazdaságnál, másfelől a munka egyre drágul, míg a gépi és egyéb nem emberi erőforrások olcsóbbak lesznek. A munka hatékonysága – legalábbis ha az egy főre jutó GDP-t elfogadjuk mérőszámaként – 1870 és 2003 között közel nyolcszorosára nőtt. Sokatmondó az az adat is, miszerint a mezőgazdaságban dolgozók aránya Magyarországon 1900-ban még 61 százalékot tett ki, 2000-re ez 6 százalékra csökkent. A hagyományos közgazdaság szerint ez egy jó, gazdasági modernizációt tükröző folyamat. A gondolat magja már Adam Smithnél is megjelent (1776), de csak később, a Nobel-díjas Simon

9

Kuznets (1941) fogalmazta meg azt a tételt, mely szerint a gazdaság fejletlenségét a mezőgazdaságból élők arányának nagysága mutatja. A fejlődés és növekedés (amelyeket nem különböztetett meg) jele a mezőgazdaságból élők visszaszorulása, és a szektor kisebb súlya a GDP-ben. A rendszer sokáig működött is, de a XX. század végétől a környezeti, gazdasági és emberi válság jelei egyre szembetűnőbbek. A számok könnyű világossága ugyanis teljesen figyelmen kívül hagy néhány nem forintosítható tényt. Az intenzív művelés, gépesítés, vegyszerek és nagyüzemek jellemezte „mezőgazdaság-gép” ugyanis teljesen alkalmatlan a tájak, közösségek, kultúrák megőrzésére, ez viszont a szépség és a hosszútávú működőképesség elvesztéséhez vezet. Közhely, de érdemes kimondani: az ember kiküszöbölése a termelésből a termelés elembertelenedését eredményezte. De térjünk vissza eredeti kérdésünkre: hatékony-e mindez? Kellően rövid távon kétségtelenül igen, csakúgy mint egy erdőt tarra vágni, s a faanyagot értékesíteni. Rendes gazda nyilván nem tesz ilyet, mégis túl gyakran látjuk a józan észt és belátást meghajolni a „gazdasági szükségszerűség” előtt. A bökkenő ott van, hogy a rövidtávok összességéből nem jön ki a hosszú táv, az egyéni hatékonyságok eredője nem feltétlenül a közhatásosság. Az Adam Smithnek tulajdonított láthatatlan kéz, avagy a hatékony piac sokkal gyengébb és megbízhatatlanabb, mint azt a számok könnyű világossága sugallná. Az egyéni és rövidtávú hatékonyság mellett be kell vezetnünk a hosszabbtávú hatásosság, és a közjót is figyelembe vevő köz-hatásosság fogalmait. Míg az elsőt egy monoton egyenessel írhatjuk le, addig a második már megenged lokális minimumokat is, ha a végső cél megvalósul. Sőt, az egyenes út gyakran a szakadékba vezet, s csak a girbe-gurbán érünk célt. A harmadik pedig nem egyéni gazdálkodóként vagy üzemként tekint magára, hanem a közösség részeként.

10

A hatékonyságnak ezzel a hármas árnyalásával egészen más perspektívából látjuk a mezőgazdaságban dolgozók alacsony számát. Hiszen a rendszer szűk keresztmetszete nem a megtermelt áru mennyisége – a világon felmérések szerint évente 2 milliárd tonna élelmiszer, az összes termelés közel fele megy veszendőbe. Valószínűleg egyfelől túl sokat termelünk, másfelől rossz az elosztás, ez pedig a piac hibája, amely nem allokál munkát és ezzel jövedelmet a világ kb. 3 milliárd szegényének. Teli raktárak és áruházak mellett nyomorognak szerencsétlenebb embertársaink. De még ha segélyből vagy a mostanában felvetett alanyi jogú alapjövedelemből meg is tudnák vásárolni ezek az emberek a szükséges alapjavakat, mennyivel más, emberhez méltóbb a munka, melynek az ember látja gyümölcsét!

1. táblázat: A magyar népesség és jövedelem történelmi távlatokban év GDP GDP2 Népes/fő1 ség3 1 na na 300 1000 na 500 na 1500 na na 1 250 1600 na 1 250 na 1700 na na 1 500 1820 na 4 146 na 1850 na na 5 161 1870 1 092 6 459 5 917 1890 1 473 9 751 6 622 1900 1 682 11 990 7 127 1910 2 000 15 291 7 644 1920 1 709 13 585 7 950 1930 2 404 20 789 8 649 1940 2 626 24 391 9 287 1950 2 480 23 158 9 338 1960 3 649 36 431 9 984 1970 5 028 51 974 10 337 1980 6 306 67 549 10 711 1990 6 459 66 990 10 372 2000 7 136 72 345 10 137 2003 7 947 79 927 10 058 na na 9 931 2008 na na 9 250 2030

Az expanziós gazdaságot hamarosan fel fogja váltani az egyensúlyi gazdaság, ahol a cél a kisebb üzemméret, az egyéni gazdák és gazdaságok összefogása, például közös feldolgozási vagy piacrajutási lehetőségek megszervezése, a régiók élelmiszer önrendelkezése. Ezzel a munkásra és munkára is úgy kell néznünk, mint bővítendő na – Maddison nem közöl adatokat; erőforrásra. Nem mint a gazdasági profit egy 1 1990-es Geary-Khamis dollár; termelési tényezőjére, hanem a gazdasági 2 millió 1990-es Geary-Khamis 3 tevékenység tárgyára és céljára. Hasonló szerepe a dollár; ezer fő, az év közepén forrás: Angus Maddison [2003] fűhöz, amit lenyírhatunk damilos fűnyíróval, drága pénzért hulladékot termelve, de le is kaszálhatunk, takarmányhoz jutva. Az előbbi kétségtelenül gyorsabb, az utóbbi embert próbálóbb, de emberhez méltóbb is biztosítva a hagyományos rendszer hatásosságát. Dr. Tóth Gergely Keszthely, 2013. szeptember 4.

a GN szervezőbizottságának elnöke

11

Regisztráció: 2013. szeptember 26. (csütörtök) 9.00 – 10.00 óra

NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉS Helyszín: „D” épület, Konferenciaterem, 2013. szeptember 26. 10.00-12.30 10.00-10.20

Köszöntők

1. Dr. Friedler Ferenc, egyetemi tanár, a Pannon Egyetem rektora 2. Dr. Polgár J. Péter, egyetemi docens, a Georgikon Kar dékánja 10.20-10.30 3. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, címzetes egyetemi tanár, a NAKVI főigazgatója – A 2014-2020-as tervezés főbb irányai 10.30-11.15

4. A jövő farmja c. film megtekintése A természetfilmeket készítő fiatal házaspár életformát változtatott, s családi farmjukra tértek vissza gazdálkodni. Ám itt is hamar szembesültek a kőolaj kifogyása jelentette problémákkal. Utolsó filmjükben angol példákon keresztül kutatják egy régi-új, extenzívnek látszó, mégis hatásosnak és fenntarthatónak bizonyuló mezőgazdaság lehetőségeit. Gyönyörű képsorok, vezető szakemberek és gyakorló gazdák mutatják be a kímélő gyepművelés, az erdőkertek és a permakultúra elméletét, megvalósítását. Rendezte: Rebecca Hosking, BBC Natural World, 28. évad, 14. 11.15-11.30 5. Dr. Drexler Dóra, ügyvezető, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) Hol tartunk a jövő gazdasága felé vezető úton? Az ökológiai gazdálkodás erőforrás-hatékonysága. 11.30-11.45

6. Dr. Alföldi Zoltán, egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Miben segítheti a hagyományos gazdálkodás a jövő mezőgazdaságát?

11.45-12.00 7. Dr. Tóth Gergely, egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar A munkaerő szerepe a jövő gazdaságában 12.00-12.30 Kérdések, hozzászólások

12

12.30-13.30 Ebédszünet (ebéd a Pethe Ferenc Kollégium éttermében) 13.30-14.00 A poszterek megtekintése (szekciónként)

I. szekció: Állattudomány

Helyszín: „D” épület konferenciaterem, 2013. szeptember 26. (csütörtök) 14.00 – 18.00 óra Társelnökök: Dr. Husvéth Ferenc egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Dr. Polgár J. Péter egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Dr. Bene Szabolcs, adjunktus, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 14.00-14.15 8. Bartos Ádám – Bányai Adél – Mándó Zsuzsanna A hévízi iszap kezelés hatása lovak egyes ízületeire és mozgására 14.15-14.30 9. Bene Szabolcs – Kovács Gellért – Polgár J. Péter Néhány tényező hatása különböző házityúk genotípusok tojásainak kelési idejére és keltethetőségére 14.30-14.45 10. Bene Szabolcs – Polgár J. Péter A fotometriás testméret-felvételezés lehetőségei a lótenyésztésben 14.45-15.00 11. Cseh Gyula – Holló István Anyai tulajdonságok értékelése húshasznú szarvasmarha állományokban 15.00-15.15 12. Csiba Anita – Vojtela Tibor – Bellus Zoltán Ammónia-kibocsátás csökkentésének lehetőségei hígtrágya és baromfitrágya tárolása és feldolgozása során 15.15-15.30 13. Pál László – Nagy Szabolcs Tamás – Husvéth Ferenc A kelést követő takarmány- és vízfelvétel időpontjának stresszélettani vizsgálata naposcsibékkel 15.30-16.00 Kávészünet

13

16.00-16.15 14. Posta János – Mezei Anita – Mihók Sándor A díjugratásban nyújtott teljesítményt értékelő különböző matematikai átalakítások összehasonlítása 16.15-16.30 15. Seregi János – Bartos Szabolcs Állatfajok és fajták szerepe a jövő farmjának állattenyésztésében 16.30-16.45 16. Seregi János Modern farm – modern múlt 16.45-17.00 17. Szabó Ferenc – Kovács Ádám – Keller Krisztián A legeltetési időszak hosszának jelentősége a húsmarhatarásban 17.00-17.15 18. Tenke János – Seregi János – Varga Lajos – Tossenberger János Nagy teljesítményű hibrid sertések háztáji tartásban - egy hízlalási vizsgálat eredményei 17.15-17.30 19. Zsarnóczay Gabriella – Kovács Ágnes A hagyományos és az ipari sertés minőségbeli különbsége Poszterek

20. Csiba Anita – Gergátz Elemér Improvement the cryopreservation of ram semen based on the results of phase experiments 21. Kakasi Balázs – Balikó Tímea – Bercsényi Miklós – Merth János – Nagy Szabolcs Tamás Csapó sügér (Perca fluviatilis) ivadékok kadmiumra vonatkozó LC50 értékének meghatározása

14

II. szekció: Kertészet, szőlészet, élelmiszerbiztonság

Helyszín: D-épület I. előadó, 2013. szeptember 26. (csütörtök) 14.00 – 18.00 óra Társelnökök: Dr. Májer János, igazgató, PE AC Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony Dr. Kocsis László, egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Dr. Cseh Eszter, tanársegéd, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 14.00-14.15 22. Ambrózy Zsuzsanna – Deák Konrád – Vizi Bernadett – Helyes Lajos – Daood Hussein Különböző szamóca fajták antocianin tartalmának vizsgálata magas nyomású folyadék kromatográfiával (HPLC) 14.15-14.30 23. Deák Konrád János – Ambrózy Zsuzsanna – Szigedi Tamás – Helyes Lajos Szamóca vízoldható szárazanyag tartalmának roncsolásmentes meghatározása közeli infravörös spektroszkópiával 14.30-14.45 24. Judit Ender Comparison of the Food Safety Regulatory Systems for Vegetable Growers in the European Union versus United States 14.45-15.00 25. Judit Ender Microbial Testing as an Evaluation of a Food Safety Program for Vegetable Producers 15.00-15.15 26. Szuvandzsiev Péter – Helyes Lajos – Daood Hussein – Neményi András – Zoltán Pék Az ipari paradicsom fontosabb fitonutrienseinek meghatározása látható- és közeli infravörös spektroszkópiával 15.30-16.00 Kávészünet 16.00-16.15 27. Ferenc Baglyas Comparison of American and Hungarian wine consumer behaviour by two multivariate statistical models

15

16.15-16.30 28. Györffyné Jahnke Gizella – Knolmajerné Szigeti Gyöngyi – Németh Csaba – Májer János Egy új szőlőtermesztési módszer a D.M.R. alkalmazása természetesen magas cukortartalmú borok előállítása céljából 16.30-16.45 29. Lajterné Farkas Bernadett – Kocsis László Morfológiai különbségek lehetséges hatásainak vizsgálata a gombakórokozók fertőzési sikerére a szőlő szaporítóanyag előállítás folyamatában 16.45-17.00 30. Májer János Az éghajlatváltozás lehetséges hatásai a Balatoni Borrégió szőlőtermesztésére és borászatára 17.00-17.15 31. Németh Gyöngyi – Kocsis László A szőlészeti melléktermékek felhasználási lehetőségei 17.15-17.30 32. Varga Péter – Májer János – Németh Csaba Különböző talajápolási módok hatása eróziónak kitett területen 17.30-17.45 33. Vér András – Szőke Lajos Az ISTERVIN – Természetvédelem a Duna menti területeken ökológiai szőlőtermesztési technológia bevezetésével – című projekt bemutatása. Poszterek

34. Cseh Eszter A Kis Balatoni Tájvédelmi Körzet orvosi macskagyökér populáció vizsgálata és morfológiai szelekciója 35. H. Baracsi Éva – Burucs Zoltán A Prunus lusitanica L. (Portugál babérmeggy) vízpotenciáljának vizsgálata 36. Kocsisné Molnár Gitta – Sajni Gábor – Lajterné Farkas Bernadett Fenológiai vizsgálatok körteültetvényben

16

III. szekció: Alternatív közgazdaságtan

Helyszín: D-épület II. előadó, 2013. szeptember 26. (csütörtök) 14.00 – 18.00 óra Társelnökök: Dr. Kiss Tibor, egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, KTK Dr. Szigeti Cecília, egyetemi adjunktus, Széchenyi István Egyetem Titkár: Bognár Károly, KÖVET Egyesület 14.00-14.15 37. Bognár Károly Gondolatok a közösségi növekedésről 14.15-14.30 38. Csutora Mária Fenntartható-e a szubjektív jóllét? - a szubjektív jóllét és az ökológiai lábnyom kapcsolata 14.30-14.45 39. Győri Zsuzsanna Vállalati felelősség – felelős vállalkozások 14.45-15.00 40. Karcagi-Kováts Andrea A természet elleni játékok gőgje 15.00-15.15 41. Koponicsné Györke Diána – Sipiczki Zoltán – Kolber Kitti Alternatív finanszírozási lehetőségek a vidéki Magyarországon 15.15-15.30 42. Kovács Ágnes - Seregi János - Zsarnóczay Gabriella A hagyományos kézműves termékek lehetséges szerepe a jövő farmgazdálkodásában 15.30-16.00 Kávészünet 16.00-16.15 43. Kuti István – Karcagi-Kováts Andrea – Dombi Mihály Az anyagállományok és az ökológiai gazdaságtan mérési problémái 16.15-16.30 44. Somogyvári Márta – Kiss Tibor Üvegházi növénytermelés energetikai szempontú optimalizálása 16.30-16.45 45. Szigeti Cecília – Farkas Szilveszter – Borzán Anita Fejlődés latin-amerikai útja néhány alternatív indikátor alapján

17

16.45-17.00 46. Szűcs Krisztina Kooperáció és verseny: a fenntarthatóság gyökerei ökológiai és humán rendszerekben 17.00-17.15 47. Tóth Gergely – Szigeti Cecília Az emberiség ökolábnyoma Kr.e. 10.000-től napjainkig

IV. szekció: Versenyképesség, hatékonyság

Helyszín: D-épület III. előadó, 2013. szeptember 26. (csütörtök) 14.00 – 18.00 óra Társelnökök: Dr. Hajós László, egyetemi tanár, SZIE GTK Dr. Palkovics Miklós, ny. egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Gór Arnold, tanársegéd, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 14.00-14.15 48. Gór Arnold - Kocsis Mihály - Sisák István A kezelési egységek pontosításának szerepe a precíziós növénytermesztés ökonómiájában 14.15-14.30 49. Hágen István Zsombor – Marselek Sándor Esély a vidékfejlesztésben, lehetőség az állattenyésztés 14.30-14.45 50. Marosné Kuna Zsuzsanna – Czeglédi Csilla – Hajós László A hozzáadott érték és a foglalkoztatottság összefüggése a mezőgazdaságban, különös tekintettel a V4 országokban 14.45-15.00 51. Naárné Tóth Zsuzsanna – Baranyai Zsolt – Vinogradov Szergej A szántóföld árának és közgazdasági értékének összefüggései Magyarországon 15.00-15.15 52. Szegedyné Fricz Ágnes – Kuti Beatrix – Darvasné Ördög Edit HÍR Program: lokális válasz a globális élelmiszerkereskedelemre 15.15-15.30 53. Szendrő Éva A jövő farmjának szakemberei 15.30-16.00 Kávészünet

18

16.00-16.15 54. Tóth Gábor – Surányi Rozália A forgalmi típusú adócsalások lehetőségei a gabona és liszt kereskedelemben 16.15-16.30 55. Túróczi Imre A kontrolling rendszerek alkalmazásának lehetősége az agrártermelésben 16.30-16.45 56. Vásáry Miklós – Madarász István – Baranyai Zsolt A kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program működésének tapasztalatai

V. szekció: Növénytermesztés

Helyszín: „D” épület konferenciaterem, 2013. szeptember 27. (péntek) 9.00 – 11.30 óra Társelnökök: Dr. Győri Zoltán, egyetemi tanár, Szent István Egyetem, Gödöllői Kar Dr. Sárdi Katalin, egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Dr. Lukács Gábor, adjunktus, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 9.00-9.15 57. Burucs Zoltán Étkezési magvak csíráztatása különféle energiaállapotú vizekkel 9.15-9.30 58. Győri Zoltán Az őszi búza ásványi elem tartalmának változása az elmúlt évtizedekben 9.30-9.45 59. Hoffmann,S. – Dam, S. M. – Csitári, G. - Lepossa, A. - Tran, D.V. - Simon, Sz. Soil Fertility Depending On Different Long-Term Fertilization Systems 9.45-10.00 60. Lukács Gábor – Sárdi Katalin Egy XIX. századi keszthelyi vetésforgó tápanyagmérlegének értékelése 10.00-10.15 Kávészünet

19

10.15-10.30 61. Orosz Szilvia – Bellus Zoltán – Csiba Anita Cirok buga és levél keverék táplálóanyag-tartalmának és erjeszthetőségének vizsgálata 10.30-10.45 62. Pap Nárcisz – Pap János A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós kukoricatermesztésben 10.45-11.00 63. Pecze Rozália – Benke Szabolcs A méhlegelő telepítések monitoring vizsgálata a Beporzó programban 11.00-11.15 64. Sárdi Katalin – Balázsy Ágnes A talaj-kálium hasznosulásának értékelése a sörárpa tápanyagellátásában 11.15-11.30 65. Tóth Zoltán – Dunai Attila – Jolánkai Péter A talajművelés hatása a talaj szervesszén tartalmára Poszterek

66. Illés Bernadett Légkörből származó kadmium hatásai a kukorica növényre 67. Nagy László Géza – Nagy László – Lévai László – Veres Szilvia – Bodnár Karina – Tóth Brigitta A baktérium tartalmú biotrágyák hatása a növénytermesztésben 68. Makleit Péter – Nagy László – Nagy László Géza – Veres Szilvia Az együttes nevelés hatása a napraforgó (Helianthus annuus L. cv.: NK Brio) és a bojtorján szerbtövis (Xanthium strumarium L.) növekedésére és fotoszintetikus pigment tartalmára 69. Nagy László – Nagy László Géza – Tóth Brigitta – Makleit Péter – Veres Szilvia Biotrágyák hatása napraforgó (Helianthus annuus L.) fiziológiai paramétereire 70. Veres Szilvia– Al Imran Malik – Tóth Brigitta – Makleit Péter – Nagy László – Nagy László Géza – Zed Rengel Búza genotípusok fotokémiai aktivitásának változása eltérő adagú nitrogéntáplálásnál

20

VI. szekció: Agrár- és vidékgazdaság

Helyszín: „D” épület, I. előadóterem, 2013. szeptember 27. (péntek) 9.00 – 11.30 óra Társelnökök: Dr. Kocsondi József, egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Dr. Rieger László, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Stratégiai tanácsadó Titkár: Tóth Éva, tanársegéd, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 9.00-9.15 71. Baranyai Zsolt – Kovács Zoltán – Vásáry Miklós Kapcsolati hálók elemzése a géphasználati együttműködésekben 9.15-9.30 72. Bogdan A.T. - Ipate Iudith - Seregi János – Kovács Ágnes Bio-economic Impact of Food Safety and Security in Perspective of European 2020 Strategy 9.30-9.45 73. Lámfalusi Ibolya – Tóth Kristóf – Péter Krisztina A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozó áfamértékek csökkentésének egy lehetséges alternatívája 9.45-10.00 74. Péter Erzsébet Az egészséges munkavállaló, mint megtérülő beruházás a vállalati kultúra szintjein 10.00-10.15 Kávészünet 10.15-10.30 75. Rieger László Merre tovább? A gabonapiaccal kapcsolatos intézményi kérdések 10.30-10.45 76. Szegedyné Fricz Ágnes – Kasza Gyula – Bódi Barbara – Zsoldos László Fogyasztói ismeretek és elvárások a fűszerpaprika-örleménnyel kapcsolatosan 10.45-11.00 77. Tóth Éva – Lukács Gábor A Dráva-mente ismertsége 2013-ban

21

Poszterek 78. Anderkó Annabella – Tóth Éva A keszthelyi Kályhák Házának marketing elemzése 79. Fodor Lóránt – Szabó Imre László Rentábilis mezőgazdasági termelés vs. időjárási kockázatok; a gazdák arénájában! 80. Hegedűsné dr. Baranyai Nóra - Poór Judit - Benedek Zsuzsanna - Fitos Gábor - Polgár J. Péter Sertéstartás és változása az elmúlt évtizedben Keszthelyen és Nemesvámos térségben 81. Horváth Krisztián – Kocsondi József - Lukács Gábor - Tóth Éva A vidékfejlesztés forrásainak hasznosulása Hévíz és Keszthely térségében 82. Szabó Imre László – Fodor Lóránt – Lukács Gábor Minőségbiztosítási rendszerek szerepe az élelmiszerláncban

VII. szekció: Alternatív energiagazdálkodás

Helyszín: „D” épület, II. előadóterem, 2013. szeptember 27. (péntek) 9.00 – 11.30 óra Társelnökök: Dr. Anda Angéla, egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Dr. Bai Attila, egyetemi docens, Debreceni Egyetem Titkár: Dr. Pintér Gábor, tanársegéd, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 9.00-9.15 83. Bai Attila Sertés hígtrágyából előállított alga energetikai hasznosítási lehetőségei 9.15-9.30 84. Darázs Gabriella – Hajdu Istvánné Miért célszerű ösztönözni a zöldtetők építését? 9.30-9.45 85. Eva Konig – Zoltan Sule – Botond Bertok Optimal Design of Supply Chains Under Uncertainties: Heat and Power Generation from Agricultural Wastes 9.45-10.00 86. Menyhárt László – Anda Angéla Ferde piranométerrel mért globálsugárzás adatok hibája 10.00-10.15 Kávészünet

22

10.15-10.30 87. Németh Kornél Geotermikus energia hasznosítás Magyarországon -melegszik a helyzet 10.30-10.45 88. Pintér Gábor – Brazsil József Energia szőlővenyigéből a Balatonfüred-Csopaki borvidék egy hegyközségében 10.45-11.00 89. Zsiborács Henrik – Pályi Béla – Demeter Győző Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása háztartási kiserőművi méretekben, 2013-ban

ZÁRÓ PLENÁRIS ÜLÉS Helyszín: „D” épület, Konferenciaterem, 2013. szeptember 27. 11.30-12.30 11.30-11.40

90. A Syngenta délutáni szakmai kirándulásának ismertetése –

Fenntartható növényvédőszer-használat, talajművelés-váltás és pufferzónák, biodiverzitás mezőgazdasági üzemekben. A fenntartható gazdálkodás jövedelmezősége. Pecze Rozália, a Syngenta Kft. fejlesztési vezetője

11.40-12.10 91. A szekcióelnökök beszámolója 5-5 percben Az LV. Georgikon Napok szekcióiban elvégzett munka három fő eredménye 12.10-12.20 92. Az LV. Georgikon Napok ünnepélyes bezárása Dr. Tóth Gergely, a Georgikon Napok Szervező Bizottságának elnöke 12.20-12.30 Kérdések, válaszok, hozzászólások

12.30-13.00 Ebédszünet (ebéd a Pethe Ferenc Kollégium éttermében)

23

Az előadások rövid kivonatai

A teljes anyagok hozzáférhetőek a Georgikon Napok weboldalán: http://napok.georgikon.hu Az előadások öt évre visszamenőleg (2009-2013) kereshetőek és teljes terjedelemben letölthetőek szabadon hozzáférhető cikk-adatbázisunkból.

24

(6) Alföldi Zoltán

A JÖVŐ MEZŐGAZDASÁGA: MOLDVAI FALUKÖZÖSSÉGEK TANULSÁGAI Agriculture of the Future: Learnings from the Village Communities in Moldavia [email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens

Általános alapelv, hogy minden emberi közösségeinek jóléte szempontjából meghatározó a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerellátás, amelyhez az alapvető természeti erőforrások, elsősorban a termőföld és az édesvízkészletek felelős, takarékos és ésszerű felhasználása szükséges. Az iparosodott országok mezőgazdasága az elmúlt évtizedek rendkívül gyors társadalmi-technológiai-gazdasági és környezeti változásai miatt jelentősen megváltozott. A helyi (lokális) és szélesebb (globális) rendszerszintű összefüggéseinek figyelembe vétele az alkalmazkodás és a működés alapkövetelménye. Jövőnk alakításában nélkülözhetetlenek a még meglévő és a múlt tanulságaiként megőrzött, működőképes elvek és gyakorlati módszerek alkalmazása az adott természeti és társadalmi körülmények között. Korunk egyik nagy ellentmondása és tragédiája, hogy amíg egyrészről a fenntartható életmód megvalósítási módozatait keressük, aközben elpusztítjuk és elfeledjük azokat a kultúrákat, amelyek a fenntarthatóság mintáiként szolgálhatnának. A jelen és a jövő változatos igényeit kielégítő élelmiszertermelés és ellátás ki- és átalakításában e korábbi és már hosszú ideig bevált, számos nemzedék által a változó körülmények közepette kicsiszolt gyakorlati tanulságok felmérése és hasznosítása segítheti a legjobb megoldások kialakítását. A jelen mezőgazdálkodásának jellemző társadalmi és gazdasági ellentmondásai és problémái nagyrészt morális okokra vezethetők vissza, ezért a megoldások keresésében is hasznos tapasztalatokkal szolgálhatnak a miénktől jelentősen eltérő – a természeti/természetes létrendhez és annak erkölcsi alapjaihoz igazodó – életmódot élő és hagyományos közösségi-transzcendentális értékrendet valló közösségek. E faluközösségek mély ökológiai ismeretei és környezetük más élőlényeihez (növények és állatok) való viszonya az alkalmazkodást is segíti. A jövő mezőgazdálkodásának alapjait ugyanis meggyőződésünk szerint az alkalmazkodó lokális (mezőgazdasági) kultúrák ésszerűen – közösségi értékek és érdekek mentén – szabályozott és támogatott hálózatai jelenthetik. Ezek kialakításában fontos segítséget nyújtanak a mai gyors változások közben még a gyakorlatban is fellelhető és hasznosítható példák és tanulságok. Az előadás e mezőgazdasági tanulságokat keresi a társadalmi változások korábbi szakaszában lévő Kárpátokon túli lokális kultúra (moldvai csángó falvak) példáiban, terepi kutatómunka alapján. A kutatások elsősorban két moldvai csángó faluban: Pusztinán (Tázló mente) és Külső-rekecsinben (Szeret mente) folytak 2012-13-ban. Utóbbi különlegessége, hogy a faluban nem volt kollektív gazdaság (termelőszövetkezet), így lakossága gazdasági és társadalmi szempontból többé-kevésbé töretlenül folytatta hagyományos életmódját, ami nagyban segítette a földrajzi és etnikai értelemen is zárt közösség kulturális és gazdasági hagyományainak megőrizését.

25

(22) Ambrózy Zsuzsanna1 – Deák Konrád1 – Vizi Bernadett2 – Helyes Lajos3 – Daood Hussein4 KÜLÖNBÖZŐ SZAMÓCA FAJTÁK ANTOCIANIN TARTALMÁNAK VIZSGÁLATA MAGAS NYOMÁSÚ FOLYADÉK KROMATOGRÁFIÁVAL (HPLC) Examination of anthocyanin content in different strawberry cultivars using high pressure liquid chromatography (HPLC) [email protected] István Egyetem, Kertészeti Intézet, PhD hallgató 2Szent István Egyetem, MKK-Kertészmérnök BSc., 3Szent István Egyetem, Kertészeti Intézet, Intézetigazgató 4Szent István Egyetem, Regionális Egyetemi Tudásközpont Analitikai Labor 1Szent

A szezonális kertészeti termékek közül a fogyasztók körében a szamóca az egyik legközkedveltebb gyümölcs Magyarországon. Ezt a Fruitveb adatai is alátámasztják, hiszen hazánkban 2012-ben 680 hektáron 6,9 ezer tonna termést állítottak elő belőle. Vajon a szamóca csak a kulináris élvezetek miatt fontos? Valóban csak az ízéért és a zamatáért érdemes fogyasztani? Cassidy és munkatársai (2010) kutatásai alapján megállapították, hogy a szamóca fogyasztása a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése szempontjából is igen hasznos, amit főként a benne lévő antocianinok okoznak. Ezért célunk volt különböző szamóca fajták összehasonlítása az antocianin tartalom kvalitatív és kvantitatív meghatározása szempontjából. Kísérletünket randomizált elrendezésben a gödöllői Szent István Egyetem kertészeti tanüzemének területén állítottuk be. Négy különböző fajtájú szamócát vizsgáltunk, melyek a ’Joly F1’, a ’Dely F1’ a ’Marmolada F1’, és az ’Antea F1’, fajták voltak. A minták szedését négy ismétlésben végeztük, két elkülönített területről, így 32-es mintaszámmal dolgoztunk. Ezt követően a méréseket a Szent István Egyetem Regionális Tudásközpontjának Analitikai Laborjában HPLC technikával végeztük. Az antocianinok mennyiségi és minőségi meghatározását ecetsavas-metanolos kivonás után HPLC-vel, gradiens elúciós módszerrel és diódasoros detektor segítségével végeztük. (HPLC: Merck Hitachi-Chromaster; Oszlop: Nucleodur 100-5 C18, szemcseméret: 5µm, hossz: 250 mm, belső átmérő: 4,6 mm; eluensek: A: 1%-os hangyasav, B: acetonitril, C: metanol; Chromaster 5430 diódasoros detektor). A mérés számítógépes irányítását EZChrom Elite kromatográfiás adatkezelő szoftverrel végeztük. Az antocianinokat 520 nm-en határoztuk meg. A szamóca antocianinjai közül 4 komponenst sikerült szétválasztani. Vizsgálataink során arra az eredményre jutottunk, hogy az antocianin tartalom nagymértékben függhet a fajtától is.

26

(78) Anderkó Annabella1 – Tóth Éva2 A KESZTHELYI KÁLYHÁK HÁZÁNAK MARKETING ELEMZÉSE Marketing analysis of the House of Stoves in Keszthely [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, hallgató 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, tanársegéd 1Pannon

A kályharakás, a cserép készítése különleges szakma. Precizitás, odafigyelés, kézügyesség és kreativitás szükséges hozzá. Keszthelyen dolgozik egy fazekasmester, aki nem csak a korongozáshoz ért, de kályhát is épít. Sőt, még a történetüket is ismeri! A lelkesedése és munkabírása határtalan, ám marketingben nem annyira jártas. Tanulmányunk azért készült, hogy felmérésünkből levonhassunk következtetéseket, javaslatokat tegyünk, mellyel segíthetjük e kivételes embert abban, hogy vállalkozása hosszú életű legyen. Élvezetes, és élményekkel teli munka volt részletesen megismerni a kályhakészítés mesterségét, a kályhakészítőből fakadó mérhetetlen „adni vágyást”, és az emberek véleményét a nem mindennapi kiállításról. Célunk egy gyakorlatban megvalósítható marketing terv összeállítása volt. Interjút készítettünk a mesteremberrel, felmértük a potenciális látogatók körét, és a tényleges látogatók véleményét is kikértük. A kiállításhoz illő imázst állítottunk össze, javaslatokat tettünk a fejlesztendő területekre, és felhívtuk a figyelmet arra, hogy mi az, amin még véletlenül sem kell változtatni. A vállalkozás legfőbb hiányossága, hogy a marketingeszközök (termékpolitika, árpolitika, értékesítési csatornák, promóció, fizikai elemek, folyamat, ember) nem voltak pontosan meghatározva. Kutatásunk során az ötletgazda és a megkérdezettek véleménye alapján egy olyan marketingmixet állítottunk össze, amellyel véleményünk szerint életképessé és fenntarthatóvá tehető a vállalkozás. Végül az is kiderül tanulmányunkból, hogy ő ebből mit tudott hasznosítani az elmúlt hónapokban.

27

(83) Bai Attila SERTÉS HÍGTRÁGYÁBÓL ELŐÁLLÍTOTT ALGA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA Energy use of algae from pig sludge [email protected] Debreceni Egyetem AMTC GVK, egyetemi docens

A nagyüzemi sertéstenyésztésben általánosan alkalmazott, almozás nélküli tartástechnológia egyik következménye a jelentős mennyiségű hígtrágyaképződés, amelynek szakszerűtlen kezelése és elhelyezése komoly környezeti kockázattal jár. A hagyományos hígtrágya-kezelési eljárások mellett az utóbbi években a figyelem egyre inkább az algák segítségével történő ártalmatlanítás felé fordul. Ennek oka az algák bioenergia- (főleg újabb generációs biohajtóanyag-) termelésben betöltött szerepének drasztikus növekedése, illetve az a felismerés, mely szerint egyes fajok takarmányozásban történő felhasználása jelentős előnyökkel jár a takarmányozott állat, valamint a termelési költségek szempontjából. Hazánkban az algák nagyüzemi előállítását a gyakorlatban még nem alkalmazzák. A Debreceni Egyetem AGTC és a Monergo Kft 2009-2010 között elvégzett kísérleti eredményeire alapozva jelen cikkben és előadásomban arra azt vizsgálom, hogy melyik alga-hasznosítási mód alkalmazása javasolható leginkább jelenlegi hazai körülmények között. Érzékenység-elemzés segítségével bemutatom, hogy milyen tényezők befolyásolhatják ennek eldöntését. A vizsgált tényezők között nemcsak a közgazdasági körülmények, hanem a termesztés-technológia egyes elemeinek (tápanyag-koncentráció, széndioxid-adagolás) változtatásának várható hatásait is bemutatom. Az eredmények azt igazolják, hogy amennyiben a megfelelő létszámú állatállomány helyben rendelkezésre áll és a tőkeigény minimalizálása a cél, akkor mindenképpen célszerű az algát takarmányozási célra (esetleg emellett biodízel előállítására) felhasználni. Az egy hektáron megtermelhető alga értéke – ideális esetben, vagyis a Scenedesmus quadricauda fajjal, CO2trágyázást alkalmazva, takarmányként és biodízelként hasznosítva – elérheti akár a 44 MFt/évet is hektáronként.

28

(27) Ferenc Baglyas COMPARISON OF AMERICAN AND HUNGARIAN WINE CONSUMER BEHAVIOUR BY TWO MULTIVARIATE STATISTICAL MODELS Magyar és amerikai borfogyasztói magatartás összehasonlítása két többváltozós statisztikai modellel [email protected] Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar, főiskolai docens

A felmérés fő célja az volt, hogy megvizsgáljuk az amerikai és magyar borfogyasztók borvásárlási magatartását. Az eredmények kiértékeléséhez az SPSS 11,5 programcsomag többváltozós statisztikai módszereit használtuk. Érzékelési térképeken szemléltettük az összefüggéseket a válaszok között. Az amerikai fogyasztók Franciaországot és Olaszországot egymás mellé pozícionálták, míg Chilét és Ausztráliát, bár elkülönülve, de szintén. Magyarország a két csoporttól messze, egyedül helyezkedik el a térképen. A megkülönböztetés alapján az amerikai fogyasztók az „európai”, „újvilági” ismertebb csoportok mellett nem tudtak mit kezdeni a magyar borokkal. A vásárlás gyakorisága az amerikai megkérdezettek között jóval alacsonyabb a magyarokénál. A középkorosztály borfogyasztási gyakorisága emelkedik ki kissé. A magyar megkérdezettek zöme a Kecskeméti főiskola hallgatója, melyhez a kertészeti kar is hozzátartozik. Ezért a borfogyasztás gyakorisága a fiatalabb korosztályban a legnagyobb annak ellenére, hogy országosan a fiatalok kevesebb bort fogyasztanak, mint az idősebb korosztályok borfogyasztói. A végső következtetés az, hogy a magyar közösségi bormarketing segítségével a magyar borokat ismertebbé kellene tenni az USA-ban és növelni kellene hazánk imázsát is. The main purpose of this research was to survey American consumers’ knowledge about Hungarian wines and their wine purchase behaviour in compared to the Hungarian respondents. Multivariate statistical models were applied to reveal the correlations between the answers. SPSS 11,5 statistical package program made it possible to create two dimensional maps. These maps can be considered as perceptual maps. As a result it can be said that American students put Italy and France in one group, Chile and Australia in another, and Hungary lays somewhere apart alone. So, they divided these countries like „European”, „New World” producers and could not post Hungary anywhere. It means they do not know Hungarian wines. As for the Hungarian respondents the result was quite opposite and they think Hungary belongs to Europe and its wines too. Purchase frequency was also compared between the two nations in relation with the age. Regarding this matter young Americans drink wine less frequently (consumers who belong to the middle age category drinks most frequently). In Hungary, most of the respondents are student of the Kecskemét College. Here those who are learning at the Faculty of Horticulture drink wine most frequently. The final conclusion is that Hungarian collective marketing should promote Hungarian wine in the USA, because it is one of the most rapidly growing wine exporter in the world.

29

(71) Baranyai Zsolt1 – Kovács Zoltán2 – Vásáry Miklós3 KAPCSOLATI HÁLÓK ELEMZÉSE A GÉPHASZNÁLATI EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Analysis of networks in machine use cooperations [email protected] Szent István Egyetem, egyetemi adjunktus 2 Szegedi Tudományegyetem, címzetes főiskolai docens 3 Szent István Egyetem, egyetemi adjunktus 1

A rendszerváltást követően kialakult, strukturális problémákkal jellemezhető magyarországi üzemszerkezet napjainkban megmerevedni látszik. Az elmúlt két évtizedben lezajlott csekély mértékű koncentráció ellenére is világossá vált, hogy a mezőgazdasági termőterület közel felét kisebb üzemméretű gazdaságok művelik meg, amelyekben nem, vagy nem olyan mértékben használhatók ki a méretgazdasági előnyök, amely megállapítás – számos egyéb terület mellett – a technikai erőforrások (pl. gépek) felhasználása során jelent különösen nagy problémát. Az alapvetően nyugat-európai országok mezőgazdaságában tapasztalhatókat alapul véve olyan virtuális (nagy)üzem modellek (például: gép- és gazdaságsegítő kör, géptársulás, gépszövetkezet stb.) kialakítása tűnik adekvát megoldásnak, amelyekben biztosítható az önállóság lélektani motiváló szerepe és a méretgazdaságosság termelékenységi és tőkehatékonysági kritériumoknak való egyidejű megfelelés. Az 1990-es években ugyan történtek kísérletek e nyugat-európai modellek adaptálására a magyar mezőgazdaságban (is), ugyanakkor számos okra visszavezethetően ezek a kezdeményezések kudarcba fulladtak. A témában végzett kutatások a kudarc legfőbb okát a gazdálkodók alacsony együttműködési hajlandóságában jelölték meg. E fentebb vázolt szituációt alapul véve, jelen tanulmány az önállóan tevékenykedő egyéni gazdaságok között megjelenő együttműködési interakciókat vizsgálja ún. kapcsolati háló szerkesztésével, illetve elemzésével. Az empirikus kutatás egyik legfontosabb célkitűzése, hogy azonosítsa azokat a tényezőket, melyek hatással lehetnek a gazdálkodók együttműködési hajlandóságára.

30

(8) Bartos Ádám1 – Bányai Adél2 – Mándó Zsuzsanna3 A HÉVÍZI ISZAP KEZELÉS HATÁSA LOVAK EGYES ÍZÜLETEIRE ÉS MOZGÁSÁRA The effect of mud treatment from Heviz Lake on some joint and movement of horses [email protected] Egyetem Georgikon Kar, egyetemi adjunktus 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, óraadó 3Szent András Reumakórház, Hévíz, orvos-igazgató

1Pannon

Lovaink hosszú távú egészsége a legfontosabb záloga a kiváló teljesítménynek, sporteredménynek, ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb dolog az inak és ízületek megerősítése. A kor előrehaladtával az ízületek kophatnak, elhasználódhatnak, mely a ló teljesítőképességének csökkenését eredményezi. Az egyes sérülések kezelésére, valamint az inak és ízületek erősítése érdekében eredményesen alkalmaznak különféle agyag és iszappakolásokat (legtend, holt tengeri iszap (Mineral Mud Pack)). A humán gyógyászatban évtizedek óta ismert a hévízi iszap jótékony hatása. A készítményt eredményesen alkalmaztuk ín és ízületi problémák kiegészítő kezelésében lovaknál is. A kedvező humán eredmények és a lovaknál elért jótékony hatás adta az ötletet kísérletünk elvégzéséhez. Jelenleg még kevés információ áll rendelkezésre a hévízi iszap lovak inaira és ízületeire, valamint mozgására gyakorolt hatásával kapcsolatban. Munkánkban erre a kérdésre kerestük a választ. Kísérletünket tíz, különböző korú és nemű szabályos lépésű iskola és sportló bevonásával végeztük, melyek közül valamennyi legalább három éve, rendszeresen dolgozik nyereg alatti munkában. A kezelés megkezdése előtt sima, egyenletes, homokos talajon, 30 m-es szakaszon, szabad lépésben és ügetésben felvezetve számoltuk a lépések számát, majd meghatároztuk a lépéshosszt és a maximális átlépés mértékét, elgereblyézett talajon a felvezetéskor három, egymás utáni lépésnél azt mértük, hogy a hátulsó lábak mennyivel lépnek az első lábak nyoma elé, a három eredményből mindig a legnagyobbat vettük figyelembe. A méréseket a STV kódex irányelveinek figyelembe vételével végeztük. Ezen kívül ízületi szögmérővel mértük az állatok első hátsó csüd és lábtő ízületének hajlékonyságát. A lovak a napi szokásos munkavégzésük mellet tíz iszapkezelést kaptak, két naponként az esti órákban. Az nedves iszapot az első és hátsó lábakon egyenletesen a lábtő, szár és csüdtájékra, a térd, könyök és váll valamint a gerinc mentén szét kentük. Az iszapolt területeket másnap reggel lemostuk. (korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a készítmény a ló bőrét és szőrét nem irritálja, és nem károsítja), Az utolsó kezelést követően, valamint 6 hét múlva ismét megmértük az említett paramétereket annak eldöntése érdekében, hogy volt-e hatása az iszapkezeléseknek a lovak lábvégeire és a hatás tartós maradt-e. Valamennyi vizsgálati értéket minden lónál külön értékeltünk, valamint az egyes vizsgálati időpontokban kapott eredményeket átlagoltuk és egy tényezős varianciaanalízissel értékeltük ki SPSS 7.0 program segítségével. A kezelések valamennyi mért paraméter szempontjából kedvező hatásúak voltak. A legjelentősebb pozitív eredményt az első csüd, valamint az első és hátsó lábtő ízületeinek vizsgálatakor kaptuk. A lovak lépéshosszára, valamint az átlépés mértékére a kezelések kisebb, de jótékony hatással voltak, mely elsősorban a vizsgált ízületek rugalmasságának növekedésével magyarázható. Eredményeink mutatják, hogy a hévízi iszap sikeresen alkalmazható lovaknál ínsérülések utókezelése mellett az inak és ízületek rugalmasságának növelése, egészségének megőrzésére is. Az egyes kúrák hosszának meghatározásához, valamint iszap kezelés egyéb jótékony hatásainak feltárásához további vizsgálatok szükségesek.

31

(9) Bene Szabolcs1– Kovács Gellért2 – Polgár J. Péter3 NÉHÁNY TÉNYEZŐ HATÁSA KÜLÖNBÖZŐ HÁZITYÚK GENOTÍPUSOK TOJÁSAINAK KELÉSI IDEJÉRE ÉS KELTETHETŐSÉGÉRE

Some effects on hatching time and hatchability of eggs of different genotype chickens [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi adjunktus 2,3 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens

1 Pannon

A Szerzők a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉbiH) Állattenyésztési Igazgatóság, Tenyésztés Szervezési és Teljesítményvizsgálati Osztálya által rendelkezésre bocsátott országos baromfi keltetési adatbázist dolgozták fel. Az értékelést a 2010-es évre, valamint 22 házityúk genotípusra – 7 fajtára és 15 hibridre – terjesztették ki. A munka során így összesen 8625 keltetési tételhez (kb. 236,6 millió tojáshoz) tartozó kelési idő és ugyanennyi keltethetőségi adat állt a rendelkezésükre. A kelési időt, valamint keltethetőséget befolyásoló számos tényező közül a keltető üzemnek, a genotípusnak, a keltetési hónapnak és az egy tételben keltetett tojások számának hatását vizsgálták. A tényezők befolyását a tulajdonságokra többtényezős variancia-analízissel értékelték. A kelési idő esetén a keltető üzem hatása (98,22%) döntő mértékűnek bizonyult, a másik három vizsgált tényező ebben nem játszott számottevő szerepet. Ezzel szemben a keltethetőség alakulásában az egy tételben keltetett tojások száma volt meghatározó (68,53%), a keltető üzem hatása 17,77%, a genotípus hatása pedig 8,89% volt. A genotípusok közül a legjobb keltethetőséget a new foxy chick (95,74%), a red master S757 (91,58%) és a hubbard JA57 (89,65%) hibridek érték el. A keltethetőség korrigált főátlaga 82,96% volt. A húshibridek rosszabb keltethetőséget mutattak, mint a vegyes hasznosítású genotípusok. A nagy, 50000 tojás feletti tételek keltethetősége (85,75–86,95%) mintegy 10%-kal jobb volt, mint a kisebb, 5000 tojás alatti tételeké (76,23%). Az eredmények alapján megállapítható, hogy a kelési idő hosszabbodásával a tojások keltethetősége romlik.

32

(10) Bene Szabolcs1 – Polgár J. Péter2 A FOTOMETRIÁS TESTMÉRET-FELVÉTELEZÉS LEHETŐSÉGEI A LÓTENYÉSZTÉSBEN

Possibilities of photogrammetric body measures in horse breeding [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi adjunktus 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens

1 Pannon

Munkánk célja olyan hazai és nemzetközi forrásmunkák bemutatása volt, amelyek a különböző fajtájú lovak küllemét, testméreteit, valamint ízületi szögeit fotometriás eljárással felvett adatok segítségével értékelték. Az ilyen irányú vizsgálatok száma a nemzetközi szakirodalomban meglehetősen kevés, a hazai tudományos publikációkból - különösen a hazánkban nagy létszámban tenyésztett fajták esetén - szinte teljesen hiányzik. A fotometriás, vagy videotechnikán alapuló testméret-felvételezési módszereket két csoportra lehet osztani. Az egyik csoportba azok a vizsgálatok tartoznak, amelyek során állóképek segítségével határozták meg a különböző küllemi paramétereket. A másik csoportot az olyan munkák alkotják, amik a lovak ízületi szögeit mozgás (lépés, ügetés) közben, videofelvételek alapján mutatják be. A különböző forrásmunkák alapján úgy tűnik, nincs számottevő különbség az álló- és a mozgóképek elkészítésének módszertanában. Ugyanakkor részleges eltérés mutatkozik a fényképek kiértékelését elősegítő markerek (jelölések) helyében, valamint azok rögzítési módjaiban is. Az elemzett forrásmunkákban nem állt rendelkezésre információ arról, hogy a mének milyen ízületi szögeket örökítenek. Pedig ezen információknak nagy jelentősége lehet akkor, ha egy apaállat a kívánatostól eltérő, vagy szabálytalan szöget, azaz laza ízületet örökít. Az ilyen jellegű genetikai terheltségek kiderítéséhez a fotometriás módszerrel felvett testméreti és ízületi adatokból számított örökölhetőségi- és tenyészértékek nagy segítséget nyújthatnak. Véleményünk szerint a hazai fajták testméreteinek és ízületi szögeinek fotometriás felvétele, az adatok kiértékelése és az eredmények folyóiratokban való bemutatása mindenképp érdekes lehet a hazai szakmai közvélemény számára.

33

(72) Bogdan A.T.1 – Ipate Iudith1 – Seregi János2 – Kovács Ágnes3 BIO-ECONOMIC IMPACT OF FOOD SAFETY AND SECURITY IN PERSPECTIVE OF EUROPEAN 2020 STRATEGY Az élelmiszer-biztonság öko-gazdasági hatásai a 2020-as Európai stratégia tükrében

1

[email protected], [email protected] Román Tudományos Akadémia, Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Osztály, senior kutató 2 Kaposvári Egyetem, egyetemi tanár 3 Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, tanszéki mérnök

Natural resources are fundamental for the European economy and the quality of life. The present study predicts the bio-economic impact of food safety and security in perspective of the increased consumption of food and feed for the period 2030-2100. The dynamic increase of the global food consumption, its projection to 2050 year, the consumption dynamic of cereals and animal food products (meat, milk, eggs) in terms of international standards of food safety and security - the well-known European principles “from the farm to the fork” or “from the farm to the plate” – involves the fact that the regulations established by the European Food Safety Authority must be respected in agro-food production also in the perspective of years 2050. The projections for the future socio-economic environment and the assessment of the situation and prospects of the natural resource basis raise the question: whether and under what conditions the estimated future food demand can be met and how food security can be achieved. A természetes erőforrások témaköre az Európai Uniós gazdaság alapvető célkitűzése, ugyanakkor az életminőség meghatározója. Jelen munkájukban a szerzők próbálják megjósolni az élelmiszer-biztonság és a megnövekedett élelmiszer- és takarmányfogyasztás öko-gazdasági hatásait az elkövetkezendő évekre, a 2030-2100 periódusra. A globális élelmiszerfogyasztás – ide értve a gabona- és állati eredetű termékeket (hús, tej, tojás) – valamint a takarmány felhasználás növekedésének előrejelzése 2050-ig, megköveteli a nemzetközi élelmiszerbiztonsági előírások (EFSA rendeletek) betartását „a farmtól az asztalig” jelszó tükrében. A jövőbeni társadalmi és gazdasági helyzetet és környezetet elemezve, a természeti forrásokat alapul véve feltevődik a kérdés: vajon hogyan és milyen feltételekkel érhető el a jövő élelmiszer-biztonsága és élelmiszer szükséglete?

34

(37) Bognár Károly

GONDOLATOK A KÖZÖSSÉGI NÖVEKEDÉSRŐL Thoughts on common growth [email protected] KÖVET Egyesület, külső kapcsolati igazgató; Pannon Egyetem Georgikon Kar, Ph.D. hallgató

Modern világunk, ez egyre nyilvánvalóbb, fenntarthatatlan. A gazdasági növekedés, amely korábban annyi jót hozott az emberiségnek, növekedési mániába csapott át, egyre nagyobb veszélybe sodorva az embert és a bolygót. A növekedés szüksége mélyen beleivódott az emberek tudatába, és maga a gazdasági rendszer is a folyamatos gyarapodás elméleti konstrukciójára épül. Csapdahelyzet alakult ki. Walt Whitman Rostow, a neves amerikai közgazdász, a növekedésnek 5 fázisát különbözteti meg az 1960ban megjelent The Process of Economic Growth című munkájában. Megítélése szerint az 5., a legmagasabb állapot a magas szintű tömegfogyasztás kora. Rostow felvetette, hogy a 4. szakasz, az érettség elérése után az emberiség több irányba is haladhat(ott volna): 1. Az állam növekvő biztonságot, jólétet és esetleg szabadidőt biztosít a dolgozó tömegeknek. 2. Megnövekszik a magánfogyasztás, – például egyre többen élnek önálló családi házban, egyre több tartós fogyasztási cikket, szolgáltatást vásárolnak – egyre többen fogyasztanak egyre többet. 3. Az érett nemzetek erőforrásaik jelentős részét nemzetközi hatalmuk kiépítésére használják. Az emberiség választott: a 2. pont mellett döntött. Rostow, említett művében, a következőképpen definiálja ezt a fázist: „A magas szintű tömegfogyasztás korszaka azt a fejlődési irányt jelzi, amelyet egy társadalom akkor választhat, amikor elérte mind a technológiai érettség állapotát, mind az egy főre jutó reáljövedelem egy bizonyos szintjét”. A tömegfogyasztás korszaka a korlátlan(nak gondolt) gazdasági növekedés korszaka: hiszen, ha egyre többen fogyasztanak egyre többet, akkor egyre több terméket kell előállítani. Napjainkra viszont kiderült, hogy a végtelennek hitt gazdasági növekedés nagyon is korlátos: a természet, a társadalom és a gazdaság egyaránt megsínylette ezt a fajta mohóságot. A természeti erőforrások fokozott pusztulása, a társadalmak növekvő polarizációja, a gazdasági rendszerek egyensúlyának felborulása azt jelzi: a világ újabb növekedési fázisba érkezett. Tekintettel a világ fenntarthatatlanságára, a növekedés többé nem lehet néhány tulajdonos magánügye. A növekedés valamennyiünk ügye, hiszen valamennyiünk bolygója van veszélyben. Ez vezetett el bennünket a közösségi növekedés fogalmának megalkotásához. Lényege: valamely egység növekedésének összhangban kell lennie valamely nagyobb egység (a helyi közösségtől az emberiségig) elvárásaival, lehetőségeivel. A közösségi növekedés korlátozó tényezője a fenntarthatóság, hajtómotorja pedig az elmaradt régiók (országok) felemelése. Ebben a koordinátarendszerben a növekedés a jelenleginél sokkal jobban differenciált (van olyan régió, ország, ahol éppenséggel zérus). Természetesen az elmaradt országok felemelése sem mehet a fenntarthatóság rovására, éppen ezért a közösségi növekedés modelljében az elosztás nem Pareto-hatékony, azaz, egy csoport jóléte javulhat úgy, hogy közben egy másiké esetleg romlik.

35

(57) Burucs Zoltán ÉTKEZÉSI MAGVAK CSÍRÁZTATÁSA KÜLÖNFÉLE ENERGIAÁLLAPOTÚ VIZEKKEL Germinating of eating seeds using differently treated drinking-waters [email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens Napjainkban reneszánszát éli a magas beltartalmi értékkel bíró, csíráztatott magvak emberi fogyasztása. A csírázó magvak könnyen felvehető állapotban tartalmazzák a szénhidrátokat, fehérjéket és vitaminokat, ezért táplálék kiegészítés céljára kiválóan alkalmasak. A csiráztatáshoz nem használnak adalékanyagokat, az optimális hőmérséklet (17-21°C) mellett csak és kizárólag a víz indítja be a fiziológiai folyamatokat, melyek elsősorban enzimatikus folyamatok lesznek. 24 órás áztatás után a magvak kellően megduzzadnak, innen kezdve már csak a kiszáradástól kell megvédeni azokat pl. nedves itatós papír alkalmazásával. A csíráztatás általában 4-6 napot vesz igénybe az éppen csíráztatott növényfajtól vagy fajtától függően. Kísérletünkben a csíráztatást 9 napig folytattuk, hogy jobban széthúzzuk a kezelések közti különbségeket. 2013-ban föld alatti pincében, 20°C-on, 80%-os légnedvességnél, megvilágítás nélkül, majd 5 nap után szórt fényben, négy ismétlésben csíráztattuk háromféle növény (búza, mungó bab, retek) magvait, melyeket 6 féle különböző energiaállapotú vízzel kezeltünk (áztattunk be). Kísérletünkkel két kérdésre kerestük a választ: 1. A csírázó magvak visszatükrözik-e a különféle kezeléseknek alávetett vizek megváltozott energiaállapotát? 2. Van-e olyan kezelt víz, amely jelentősen lerövidítheti a csíráztatás idejét, ezzel energiatakarékosabb, olcsóbb lehet-e a csiráztatás? Öt kezelésben keszthelyi vezetékes ivóvíz volt az alapvíz, egy kezelésben hévízi vezetékes ivóvíz. A kezelések sorrendben a következők voltak: O = keszthelyi alapvíz , A = Alladin TC kancsós víz, P = -víz, Q = Kaqun víz (Hévíz), U = UMH víz, X = mikrohullámú sütőben 50°C-ra melegített, majd lehűtött víz. Az összes kezelésben azonos, 10g száraz tömegből indult a beáztatás, így a magvak kezdeti duzzadásával arányos tömeget lehetett regisztrálni 24 óra elteltével. Nedvesítést és öblítést napi két alkalommal végeztünk a teljes vizsgálat ideje alatt. Tömegmérést az 1, 3, 5, 7, 9. napokon, összesen öt alkalommal. A nyers biomassza mellett száraz tömeget, hajtás számot, és növénymagasságot határoztunk meg a feldolgozás során. A kezelt vizek éreztették hatásukat a csíratömegben. A kezeletlen illetve kezelt vizek páronkénti T tesztje minden időpontban jelzett egy, vagy több szignifikáns különbséget. Kezdetben az U és X víz hatása volt erősebb, a harmadik mérési napon a Q vízé, végül a P és A vizeké. A végső teljesítményre hatással volt a mérhető hajtást nevelő magvak száma. Minden kezelést figyelembe véve az Alladin víz volt legjobb hatással a csíraszámra, amely szignifikáns különbséget jelzett az alapvízhez képest. A fajták nem azonosan reagáltak vizeinkre. A búza az A, P, Q, U vizekre reagált pozitívan. A bab a P, Q, és U vizekre, míg a retek az A vízre. A felsorolt kezelések kivétel nélkül szignifikáns különbségeket jeleznek az alapvízhez képest. Az erőteljes csíranövekedés a végső szárazanyag tartalom szignifikáns csökkenését eredményezte valamennyi kezelésben. A páronkénti T teszt csak a Mungóbabnál jelzett szignifikáns csökkenést az alapvízhez képest, mégpedig a Q és U vizek esetében. Kísérletünkből megállapítást nyert, hogy a csapvíz energiaállapotát megváltoztatva a magcsíráztatás eredményesebbé tehető. Alkalmazott fajtáink nem egyformán reagálnak a különféle vizekre. Összességében minden kezelt víz jelzett pozitív hatást valamely összevetésben, még az X víz is, amelytől ellentétes eredményt vártunk.

36

(34) Cseh Eszter A KIS BALATONI TÁJVÉDELMI KÖRZET ORVOSI MACSKAGYÖKÉR POPULÁCIÓ VIZSGÁLATA ÉS MORFOLÓGIAI SZELEKCIÓJA

Morphological selection and population analysis of baldrian in protected landscape area of Kis-Balaton [email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, tanársegéd

A gyógynövények felhasználása nagy múltra tekint vissza és azóta is nagy szerepet tölt be az ember életében mind a mai napig. Ezek közé a régóta ismert és alkalmazott gyógynövények közé tartozik az orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis L.) is. Ezt a nyugtató hatású növényt már a rómaiak is ismerték, és alkalmazták, ma is széleskörben elterjedt, mint a növényi alapú nyugtató szerek alapanyaga. A faj a Dipsacales (mácsonyavirágúak) rendjében a Valerianaceae (macskagyökérfélék) családjába tartozik. Évelő, lágy szárú növény, az első évben tőlevélrózsát, a második évtől egy méter magasságot is elérő szárat fejleszt, melyen, a nyár folyamán csíraképes egymagvú kaszatterméseket érlel. Szaporításánál általános probléma az utódoknál jelentkező nagy heterogenitás. A termesztésbe való bevonás és továbbszaporítás, majd a megfelelő tulajdonságú egyedek kiválasztása és keresztezése a termesztésbe vonás és a fajták előállításának első lépései, mely megfelelő minőséget adó szaporítóanyag létrehozásának elengedhetetlen feltétele. A Kis Balaton Tájvédelmi Körzetből engedéllyel begyűjtött termések elvetésére 2011. év nyarán került sor, majd a szakirodalmakban javasolt technológiát követtük az eltelepítésekor. 2011 és 2012 ősze folyamán növényeink fejlődését folyamatosan nyomon követtük, és összevetettük a kontroll növényeink fejlődésével és a szakirodalmi források leírásaival. Az irodalmi adatokhoz és a kontrollhoz viszonyítva a fejlődés ütemében, virágzási és a csíraképes mag érlelési idejében eltéréseket nem tapasztaltunk. Bokrosodó képességben és az 5 kijelölt terület 11 egyedéről gyűjtött egyedek utódjainál voltak különbségek. Azokat a növényeket, amelyek jobb növekedéssel bírnak, jobb a bokrosodó képességük és valószínűsíthetően nagyobb gyökértömeget produkálnak, mint a kontroll növények, kiemeljük az állományból, továbbszaporításra. Célunk, a magyarországi flórában jelenlévő macskagyökér populációkból kiindulva modern módszerekkel a jövőben olyan növényi anyag előállítása, mely a hazai klimatikus viszonyokhoz jobban alkalmazkodik, nagyobb gyökértömeget produkál és esetleg magasabb hatóanyagtartalmú. Ez egyenletesen jó minőséget adó fajták előállítását jelentheti, így a hazánkban előállított drog felveheti a versenyt a külföldről behozott olcsóbb, de korántsem biztosítottan jobb minőségű alapanyagokkal a növény hazai termesztésének fellendítése érdekében.

37

(11) Cseh Gyula1 – Holló István2 ANYAI TULAJDONSÁGOK ÉRTÉKELÉSE HÚSHASZNÚ SZARVASMARHA ÁLLOMÁNYOKBAN

Evaluation of maternal features among cattles [email protected] 1Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 2Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar,

PhD hallgató egyetemi tanár, dékán

A vizsgálat során húshasznú magyartarka, charolais, limousin valamint blonde d'aquitaine fajták anyai tulajdonságait értékeltük. Az anyai tulajdonságok közül a választási súlyt, a súlygyarapodást választásig, a 205 napra korrigált választási súlyt, a két ellés közt eltelt időt az ellési életkort és a hasznos élettartamot elemeztük. A nőivarú egyedek kiválasztásakor elsődlegesen az STV minősítéssel rendelkező tenyészbikák leányutódait választottuk ki az anyai tulajdonságokra végzett ivadékvizsgálat céljából. A genetikai paraméterek becslését az összes vizsgált tulajdonságra elvégeztük, a rokonsági kapcsolatok ismeretében egyedmodell, bizonyos esetekben ismételhetőségi egyedmodell használatával. Mindez lehetőséget ad az anyai genetikai hatás elkülönítésére az anyai környezeti hatástól, valamint a vizsgált tulajdonságok örökölhetőségi értékeinek és a tulajdonságok közötti genetikai korrelációk becslésére. A normalitás és a homogenitás vizsgálat után egytényezős variancia-analízissel értékeltük a tulajdonságokat az apa, az apai fajta, az anyai fajta és a borjú genotípusa szerint.

38

(20) Csiba Anita1 – Gergátz Elemér2

IMPROVEMENT THE CRYOPRESERVATION OF RAM SEMEN BASED ON THE RESULTS OF PHASE EXPERIMENTS

Kossperma mélyhűtés fejlesztése kísérleti úton [email protected] Gépesítési Intézet, intézeti mérnök 2Pharmagene-Farm Kft., Biotechnikai Állomás, ny. egyetemi tanár 1VM Mezőgazdasági

The quality control with various methods of frozen ram semen and optimize the cryopreservation technology are a very important tasks. Results of ram semen cooling at 2-4ºC and cryopreservation experiments are presented in this study. The experiments were occured with light microscopy and CTC fluorescent staining in the various stages of ram semen samples preparing for cryopreservation procedure and thawing in the various composation solution with decapatitation factors. Overall, these two types of tests gives the results, which determine the suitability of the semen for inseminaton. Experience has shown, that variety rams for use propagating deep-freezing semen samples are very different, and the autnum and spring samples showed differences too. The results demonstrated the necessity of using decapacitation factors. In my study the results of controlling at different stages of freezing and thawing -, decapacitation - and incubation experiments were analysed, and compared with the results, that already published in similar topic.

39

(12) Csiba Anita1 – Vojtela Tibor1 – Bellus Zoltán2 AMMÓNIA-KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HÍGTRÁGYA ÉS BAROMFITRÁGYA TÁROLÁSA ÉS FELDOLGOZÁSA SORÁN

Options of ammonia emission reducing the poultry manure, cattle- and pig slurry during the storage and processing [email protected] Gépesítési Intézet, intézeti mérnök 2VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, főosztályvezető

1VM Mezőgazdasági

A 2012-es évben már baromfitrágya feldolgozása során történő ammónia-kibocsátás csökkentésére, valamint nitrogén megkötésére alkalmas anyagokat (zeolitot, alumíniumszulfátot, kalcium-kloridot), illetve ugyancsak ebből a célból a trágya tárolás során különböző természetes anyagokkal (szalmával és faforgáccsal) történő fedését már vizsgáltuk. A vizsgálatok folytatásaként azonban a sertés és szarvasmarha hígtrágya esetében ugyanezen anyagokkal és növényi olajréteggel történő fedést teszteljük. Ez a vizsgálatsorozat azért is nagyon fontos, mert a hígtrágya esetében a magas nedvességtartalom miatt az ammóniakibocsátás sokkal nagyobb mértékű. A magas víztartalom csökkentése nemcsak a feldolgozásra kerülő hígtrágyához történő hozzáadással, hanem mindemellett szeparátoros előkezeléssel is történik. A sertéstrágya feldolgozása ugyanazzal a fermentációs eljárással végezhető, mint a baromfitrágyáé. Sok esetben a kisebb mennyiségben keletkező baromfitrágyát sertéstrágyával egészítik ki. A sertés hígtrágya feldolgozása mellett a 2013-ban végzett vizsgálatok során a szarvasmarha hígtrágya is vizsgálatra kerül. A baromfi és sertés hígtrágyához hasonlóan az ammónia megkötésére szolgáló anyagokat, illetve a fedő anyagként használható növényi olajat ehhez is hozzáadjuk. Ezt követően két szakaszban vizsgáljuk az ammónia kibocsátást a tárolás, illetve a szeparálást követő feldolgozás során. A beltartalmi értékek vizsgálata nevezetesen az össznitrogén, illetve ammóniumtartalom vizsgálata mellett jelen esetben a nedvességtartalom (m%) és pH érték változását is vizsgáljuk a fermentációs időszakban. Ugyanis ezek nagyban befolyásolják az ammónia-kibocsátást a trágyatárolás és a fermentációs időszak alatt.

40

(38) Csutora Mária FENNTARTHATÓ-E A SZUBJEKTÍV JÓLLÉT? - A SZUBJEKTÍV JÓLLÉT ÉS AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM KAPCSOLATA

Is Subjective Well-being Sustainable? Interconnectedness of Subjective Well-being and Ecological Footprint [email protected] Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi docens, Fenntarthatósági Indikátorok Központ Igazgató

A tudományos közösség általában egyetért abban, hogy a Föld által nyújtott szolgáltatások nem elegendőek ahhoz, hogy 7 milliárd ember számára a nyugati társadalmak életszínvonalát nyújtsák. Szerencsére mind a GDP, mind pedig a fogyasztás növekedése téves célmeghatározás, az egyéneket inkább a szubjektív jóllét – vagyis a jóllét észlelt és megélt szintje érdekli. A szubjektív jóllét általános elfogadott mérőszáma a boldogság és az elégedettség. A kérdést tehát helyesen úgy fogalmazzuk meg, hogy az adott ökológiai és társadalmi keretek között is fenntartható-e, sőt esetleg növelhető-e az egyének által észlelt szubjektív jóllét. Az ökológiai lábnyom és a szubjektív jóllét kapcsolatát közvetlenül alig vizsgálta egy-két tanulmány: részletesen elemezték viszont a jövedelmi szint- szubjektív jóllét, illetve a jövedelem – ökológiai lábnyom összefüggéseket. A szubjektív jóllét és a jövedelmi szint kapcsolatának természetével két igen eltérő diszciplína – a közgazdaságtan és a pszichológia – foglalkozott részletesen. A pszichológia oldaláról az aspiráció elmélet vezette ezen kutatásokat, míg azok a közgazdaságtanban az Easterlin paradoxon közötti vitákban csúcsosodtak ki. Érdekes módon a két diszciplína domináns irányzata ellentétes következtésre jutott. Jelen tanulmány elméleti keretet ad az ökológiai lábnyom és szubjektív jóllét közötti összefüggések vizsgálatához, Az empirikus elemzés pedig arra a kérdésre keresve a választ, hogy az ökológiai lábnyom visszafogott szintje mellett a társadalom különböző szegmensei milyen stratégiákat alakítottak ki szubjektív jólléti szintjük megőrzésére. Az empirikus elemzés 1012 elemes reprezentatív mintán alapul, amelyre vonatkozóan klaszterelemzést végeztem. Az életstílusbeli különbségek feltárására ezt egészítettem ki az egyes klaszterekre vonatkozó leíró statisztikákkal. Habár a gazdagabb egyének szubjektív jólléti szintje átlagosan magasabb, mint a szegényeké, a legelégedettebb klaszternek mégsem a legmagasabb jövedelműek csoportja bizonyult. A legelégedettebb klasztert az ökológiai lábnyomnak az átlagnál alacsonyabb szintje jellemzi, miközben a családközpontúság és az aktivitás magasabb, de nem nagyon magas értéke jellemző rá. Ez azt is jelenti, hogy egy társadalmon belül a boldog és elégedett élet az ökológiai lábnyom viszonylag alacsony szintje mellett is létezik.

41

(84) Darázs Gabriella1 – Hajdu Istvánné2 MIÉRT CÉLSZERŰ ÖSZTÖNÖZNI A ZÖLDTETŐK ÉPÍTÉSÉT? Why to Encourage the Construction of Green Roofs? [email protected] Egyetem, PhD hallgató 2Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi tanár 1Budapesti Corvinus

A zöldtetőépítésben gyakorlatot szerzett külföldi országok már rendelkeznek a zöldtetők számának növekedését elősegítő ösztönzési rendszerrel. Az ösztönzési rendszer kidolgozásának kiindulópontja lehet a több mint 30 éves tapasztalattal rendelkező Németország példája, mely olyan eszközöket alkalmaz, mint a pénzügyi támogatás, csapadékvíz adó vagy szabályozó intézkedések. Több országban általánossá váltak olyan szabványok, amelyek keretében előírják, hogy bizonyos fokú vagy százalékú lejtési szint alatti lapostetőkre kötelező növényzetet telepíteni. Néhány városban fix összegű támogatás igényelhető, míg mások a beruházási, illetve anyagköltségek bizonyos százalékát fedezik. Az évek során összegyűlt tapasztalatoknak köszönhetően Németország kialakított egy minden ország számára hasznosítható támogatási rendszert. Természetesen az országonként eltérő jogrendszerből adódóan a német szabályozási rendszert nehéz lenne eredeti formájában átültetni. Magyarországon igen kevés példát találni arra, hogy a döntéshozó szervek bármilyen formában is támogatnák a zöldtetők építését. Mintegy támpontként a német ösztönzési rendszert például véve fel lehet vázolni a magyar zöldtetőépítés fejlődését elősegítő lehetőségeket. A nemzetközi és hazai szabályozási, támogatási, valamint ösztönzési lehetőségek feltérképezése. összehasonlító elemzése alapjául szolgálhatnak egy olyan ösztönzési rendszer kidolgozásának, melynek gazdasági számításokkal történő alátámasztása például szolgálhat a döntéshozók, befektetők számára arra vonatkozóan, hogy miért is célszerű ösztönözni a zöldtetők építését.

42

(23) Deák Konrád János1 – Ambrózy Zsuzsanna1 – Szigedi Tamás2 – Helyes Lajos3

SZAMÓCA VÍZOLDHATÓ SZÁRAZANYAG TARTALMÁNAK RONCSOLÁSMENTES MEGHATÁROZÁSA KÖZELI INFRAVÖRÖS SPEKTROSZKÓPIÁVAL Nondestructive determination of soluble solids in strawberries using near-infrared spectroscopy [email protected] István Egyetem, Kertészeti Intézet,PhD hallgató 2Corvinus Egyetem, PhD hallgató 3Szent István Egyetem, Kertészeti Intézet, Intézetigazgató 1Szent

A szamóca egy jelentős szezonális gyümölcsfajunk.. Magyarországon 2012-ben 680 hektáron termesztették és 6,9 ezer tonna termést állítottak elő. A feldolgozó ipar és a fogyasztók számára egyaránt jelentős paraméter a vízoldható szárazanyag tartalom (°Brix) amelynek alakulása nagymértékben függ a fajtától, a termesztési technológiától és az időjárási körülményektől. A közeli infravörös spektroszkópia egy gyors roncsolásmentes méréstechnika, amely megfelelő kalibrációval lehetőséget biztosít az egyes beltartalmi paraméterek folyamatos (akár termőhelyen elvégezhető) monitorozására. Kísérletünk célja az volt, hogy szabadföldi szamócaállományok esetén megvizsgáljuk a vízoldható szárazanyag tartalom alakulását és becslési függvényt dolgozzunk ki közeli infravörös spektrométerrel való roncsolásmentes vizsgálatára. A kísérletet a gödöllői Szent István Egyetem Kertészeti Intézet kísérleti telepén végeztük 4 különböző fajtával, amely során 64 mintát vizsgáltunk. Perten DA7200 spektrométert (950-1650 nm) használtunk a spektrumfelvételre, a referencia méréseket digitális refraktométerrel végeztük.. A kalibrációs modellt PLS (részleges legkisebb négyzetek) regresszió használatával építettük fel, amely során kereszt validációt alkalmaztunk.. Különböző spektrumtranszformációk használatával kerestük meg a legkisebb hibával dolgozó modellt. A használt spektrum-transzformációs módszerek a következők voltak: első és második deriváltak, SNV (standard normál variancia), MSC (többszörös szóródás korrekció) transzformációk.. Az eredmények azt mutatták, hogy a legszorosabb összefüggést a legkisebb hibával a nyers spektrum [R2 (kalibráció) = 0,98, RMSE (négyzetes középhiba) = 0,31; R2 (kereszt validáció) = 0,93, RMSECV (keresztvalidálás átlagos hibája) = 0,51] adta, de az SNV [R2 (kereszt validáció) = 0,93, RMSECV = 0,52] és MSC [R2 (kereszt validáció ) = 0,93, RMSECV = 0,53] korrekciókkal meghatározott eredmények között szintén szoros az összefüggés. Az első derivált eredmények RMSECV = 0,76 keresztvalidációs hibával dolgoztak viszont a második deriválttal működő modell eredménye értékelhetetlen volt. Összességében megállapítható, hogy a diódasoros közeli infravörös spektrométer alkalmas szamóca vízoldható szárazanyag tartalmának meghatározására, a kalibrációs modell további minták hozzáadásával tovább erősíthető.

43

(5) Drexler Dóra HOL TARTUNK A JÖVŐ GAZDASÁGA FELÉ VEZETŐ ÚTON? AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ERŐFORRÁS-HATÉKONYSÁGA Where do we stand on the road to sustainable development? Resource efficiency of ecological agriculture [email protected] Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi)

Meadows et al. A növekedés határai című könyve 1972-ben nagy nemzetközi visszhangot és heves szakmai vitát váltott ki. Mára már sokszorosan megerősített és világszerte elfogadott tény, hogy a Föld korlátos erőforrásait az emberiség jelentős része túlhasználja, károsítva ezzel a jövő generációk életlehetőségeit. A nyugati típusú társadalmak élelmiszerellátását biztosító ipari mezőgazdaság egyike a leginkább energiaigényes és környezetkárosító termelési ágazatoknak. Európában az agrárium már a XX. század elején – a műtrágyák, a hibrid fajták és a mezőgazdasági gépesítés rohamos elterjedésekor – olyan jelentős környezeti károkat és társadalmi feszültségeket okozott, hogy több agrár-értelmiségi csoport alternatívák után kezdett kutatni. A talajélet megóvását, az emberi egészséget és a méltányos gazdálkodói megélhetést szem előtt tartó, alulról szerveződő ökológiai mezőgazdasági csoportok éppen 1972-ben hozták létre ernyőszervezetüket, a ma is jelentős Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetségét (IFOAM). Az ettől kezdve intézményesült, mára európai rendelettel és nemzeti jogszabályokkal meghatározott ökológiai mezőgazdaság, mint termelési rendszer, célul tűzi ki az erőforrásokkal való felelős gazdálkodást, valamint a gazdaságon belüli lehető legzártabb anyag- és energia-körforgás megvalósítását. No de hol is tart az ökológiai gazdálkodás a fenntartható mezőgazdaság felé vezető úton? Erőforrásfelhasználás szempontjából a svájci DOK tartamkísérlet 21 éves adatsora alapján, integrált műveléshez viszonyítva az ökológiai gazdálkodás átlagosan 34-53%-al kevesebb inputot igényelt (tápanyagbevitel, növényvédőszer és üzemanyag használat). Ugyanakkor az összes terméshozam az integrált művelésű parcellák 83%-a volt (Mäder et al. 2002). Bár a külső erőforrásoktól, különösen az üzemanyagtól való függőség az ökológiai módszerekkel művelt területen sem valósult meg, az adatok azt mutatják, hogy az erőforrás-felhasználás jelentősen csökkent, a termelés hatékonysága pedig nőtt. A talaj fizikai és kémiai tulajdonságaiban kisebb különbségek mutatkoztak a művelési rendszerek között. Ugyanakkor a talajban lévő mikrobiális biomassza tömege jelentősen eltért egymástól: hektárra vetítve az ökológiai művelésű terület mikrobiális biomassza tömege a konvencionális terület 167%-a volt. Ezzel összhangban a talaj biológiai aktivitása is magasabb volt az ökológiai parcellákon, továbbá a mykorrhizált gyökerek hossza mintegy 40%-al meghaladta az integrált területekét. A talaj mikrobiális diverzitása tekintetében szintén az ökológiai parcellák mutattak magasabb eredményt, ugyanakkor érdekes módon az anyagcsere hányados (qCO2) itt volt az alacsonyabb. Ez arra utal, hogy a kisebb energiafelhasználás mellett kialakuló nagyobb mikrobiális biomassza révén az ökológiai területeken több szén maradt a talajban. Az ökológiai gazdálkodás szénmegkötő kapacitása 74 összehasonlító tanulmány adatainak elemzése alapján a talajszénkészletek vonatkozásában valóban szignifikánsan kimutatható (Gattinger et al. 2012). A bemutatott kutatások tükrében az ökológiai gazdálkodás jelenleg csak részben valósítja meg a fenntartható erőforrás-gazdálkodást, eredményei azonban jóval túlmutatnak a konvencionális rendszerek teljesítményén. Mindebből arra következtethetünk, hogy a jövő gazdasága felé vezető út az ökológiai gazdálkodás további kutatásán és innovációján át vezet.

44

(24) Ender Judit COMPARISON OF THE FOOD SAFETY REGULATORY SYSTEMS FOR VEGETABLE GROWERS IN THE EUROPEAN UNION VERSUS UNITED STATES A zöldségtermesztőkre vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályozó rendszer összevetése az Egyesült Államokban és az Európai Unióban [email protected] The Chef’s Garden, Food Safety Manager

Enhancing the safety of agricultural commodities, particularly fruits and vegetables, presents a major challenge to the produce industry, regulators and public health officials. The purpose of food safety regulation, and other government food safety intervention, is to minimize the risk of foodborne illness. An effective food safety system provides an array of important social and economic benefits, including maintenance of public confidence in the safety of the food supply, also support the export and import of agricultural products. These benefits emanate from success in minimizing food safety risks. Although food safety is first and foremost the responsibility of food producers, processors, and others throughout the food chain, including consumers, the government does play an important role in the effort to minimize food safety risk. In this study I highlight the key elements of the food safety development in the produce environment, and compare the applied governmental food safety regulations towards to vegetable growers between the European Union and the United States.

45

(25) Ender Judit

MICROBIAL TESTING AS AN EVALUATION OF A FOOD SAFETY PROGRAM FOR VEGETABLE PRODUCERS Mikrobás ellenőrzés a zöldségtermesztők élelmiszerbiztonsági programjának értékelésére [email protected] The Chef’s Garden, Food Safety Manager

Food safety is an integral part of the production of all foods and the shared responsibility of all segments of the supply chain. Consumer demands for fresh and convenient forms of produce have led to the development of “Farm to Fork” food safety practices in the fresh produce industry. By understanding where potential problems exist during the production, it is possible to develop strategies to reduce the risks of contamination. This area of food safety has been covered mostly with the following prerequisite programs, Good Agricultural Practices (GAP), Good Manufacturing Practices (GMP), Sanitation Practices, Hazard Analysis Critical Control Point (HACCP), Traceability and Recall Management. But in recent times there has been increased awareness for the need to evaluate the food safety practices in the production of agricultural products. The use of a microbiological testing program is one tool that may be used as a verification of a producer’s food safety program. Microbiological testing can provide important information about a production environment, a process, and even a specific product lot. The purpose of this paper is to identify where, how and what type of microbiological testing program can be used by vegetable producers while designing their food safety evaluation system.

46

(79) Fodor Lóránt1 – Szabó Imre László2 RENTÁBILIS MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS VS. IDŐJÁRÁSI KOCKÁZATOK A GAZDÁK ARÉNÁJÁBAN

Break-even Agricultural Production vs. Weather Risks in the Arena of Farmers [email protected] 1 Pannon

Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi adjunktus 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens

Az elmúlt években alig volt rá példa, hogy „átlagos” lett volna az időjárás, és nagy a valószínűsége, hogy a szélsőségek nem eltűnni, hanem felerősödni fognak. Ilyen körülmények között a hagyományos termelési kockázatok jelenlegi csökkentése, kivédése nem hozhat jövedelmező mezőgazdasági termelést hosszabb távon. Szerintünk ehhez új szemlélet, sőt új módszerek szükségesek. Ebben feladata van minden résztvevőnek, így az államnak, a termelőnek vagy csak szövetségeinek, de a fogyasztóknak és pl. olyan szervezetnek is, mint a tőzsde. Az állam már tett egy lépést a biztosítások területén, de a termelői magatartás, összefogás, ég mindig (évtizedek óta) várat magára. A BÉT áruszekciójában is nagyot esett a likviditás, számunkra érhetetlen módon nem „pörögnek” a kontraktusok. Azért, hogy ez megváltozzon maga a BÉT is tehetnek valamit, pl. egy időjárási kontraktus bevezetésével és propagálásával!

47

(48) Gór Arnold1- Kocsis Mihály2- Sisák István3 A KEZELÉSI EGYSÉGEK PONTOSÍTÁSÁNAK SZEREPE A PRECÍZIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉS ÖKONÓMIÁJÁBAN

The role of refining the treatment zones in the economy of precision farming [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, tanszéki mérnök 3 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 1 Pannon

A precíziós növénytermesztés ökonómiai megítélése nagymértékben függ a talajmintavételi pontok helyétől és számától. A jelenlegi, 1,5-3 hektáronkénti talajmintavétel nem teszi lehetővé a pontos kiértékelést. A minták számának további növelése pedig jelentős többletköltséget, és versenyhátrányt jelentene a hazai gazdák számára. Célunk a pontszerű adatok és a táblaméret közötti szint meghatározása, melybe ökonómiailag homogén területek kerülhetnek. Kidolgoztunk egy módszert, amelyben területnagysággal súlyozott, többváltozós variancia-analízist végeztünk, és ezzel a mostaninál egzaktabb és a gazdák számára több gyakorlati információt hordozó módszert alakítottunk ki. Ennek lényege a kezelési egységek meghatározása és paramétereinek számszerűsítése a lehető legtöbb változó (hozamtérkép, kötöttség, humusztartalom, domborzati térkép, nitrogén-, foszfor- és káliumellátottság) bevonásával. A dolgozatban a módszer elméleti hátterét és gyakorlati oldalát mutatjuk be egy teljes szerkezetében precíziós gazdálkodást folytató üzem 13,13 hektáros táblájának példáján keresztül.

48

(58) Győri Zoltán AZ ŐSZI BÚZA ÁSVÁNYI ELEM TARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN

Changes in mineral content of winter corn in the last decades SZIE GTK RGVI, egyetemi tanár, az MTA doktora

Az elmúlt évtizedekben többször is felmerült az a kérdés, hogy az intenzív agrotechnika és az ilyen körülmények között termesztett fajták genetikai adottságai következtében megváltozik-e a kémiai illetve a takarmányozási/táplálkozás élettani minőség (Bocz és Győri 1978 ). A válasz megadását több tényező is nehezíti, hiszen nehéz évtizedekig archiválni a mintákat és azután egy időpontban ugyanazzal a műszerrel, módszerrel a mérést elvégezni. A trágyázási tartamkísérletekből ugyan megállapíthatók a kontrolhoz viszonyított hatások, de ott van a növényvédelem kérdése, hatása, amely ebben az esetben nem dönthető el. A világon csak kevés helyen van olyan mintagyűjtemény, mint Rothamstedben ahol az 1843ban alapított búzakísérlet mintái rendelkezésre állnak. Az adataik szerint (M-S Fan 2008) egészen 1965-ig nem volt változás a minták ásványelem tartalmában majd az 1960-as évek közepétől termesztett rövidszárút fajták esetén egyes elemek (Cu, Mg, Zn) mennyisége 1525%-al csökkent. Hazánkban Bardócz és Pusztai (2013) közöltek adatokat több növényfajra minőségi mutató (ásványi elem, vitaminok) csökkenésről. Mások (Kádár I, Lásztity B), akik a növénytáplálás terén meghatározó munkát végeztek és publikáltak nem említenek ilyen változást. Ezért is határozott úgy a szerző, hogy a rendelkezésére álló 1974-2006 között mért minták (évente több száz) adatait ilyen szempontok szerint is feldolgozza. Az adatokat pedig az ásványi elemeket ( P, K, Ca, Mg, Fe, Mn, Zn, Sr, Cu) illetően összehasonlítja a korábbi hazai irodalmi adatokkal és ezzel a változások arányát/irányát közreadja.

49

(39) Győri Zsuzsanna VÁLLALATI FELELŐSSÉG – FELELŐS VÁLLALKOZÁSOK Corporate responsibility – responsible companies [email protected] KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért, CSR-szakértő

Az Európai Unióban 2001 óta egyre nagyobb népszerűségnek örvend a vállalatok társadalmi felelőssége (CSR – Corporate Social Responsibility). Vártuk tőle, hogy Európát a legversenyképesebb gazdasággá teszi, vártuk, hogy megoldja a foglalkoztatás és a környezetterhelés problémáit és várjuk, hogy kiutat mutasson a gazdasági és bizalmi válságból. Mit mutatnak a magyar cégek esetei? Hogyan és milyen irányokba fejlődik a CSR hazánkban? Három CSR Piac esetei alapján körvonalazódnak a témák, alapelvek. Ugyanakkor be kell látnunk, hogy a kezdeti lelkesedés ellenére a CSR nem végső megoldás, bár fontos kezdő lépés a fenntarthatóság felé. Melyek azok a mítoszok, melyekkel le kell számolnunk és mi az, amit elfogadhatunk a társadalmi felelősségvállalás eszköztárából, értékeiből? Továbbmenve: vajon elégséges eszköz-e a CSR, vagy szükség van továbblépésre, valódi alternatív gazdasági felfogásra? Előadásomban a CSR Piac esettanulmányok alapján felvázolom, mely ügyek tematizálják a CSR-t hazánkban 2009 óta, illetve, hogy milyen hatással volt a hazai társadalmi felelősségvállalásra a 2011-es új európai uniós CSR-stratégia, illetve a 2013-ban először meghirdetett Európai CSR Díj. A CSR a hazánkban működő cégek gyakorlatában is érettebbé, célzottabbá, jobban átgondolttá vált, ugyanakkor sajnos az is látható, hogy ezek a mégoly jó intézkedések sem tudnak valódi megoldást jelenteni a társadalmi és ökológiai problémákra. Véleményem szerint egy a mainstream gazdasági gondolkodásmódtól eltérő, alternatív szemléletű gazdálkodás, az értékvezérelt vállalatvezetés sokkal inkább szolgálja a fenntarthatóságot, ezt hazai esettanulmányokból leszűrt eredményekkel mutatom be. Az értékvezérelt vállalatvezetés az alternatív ökonómia elveinek gyakorlati megvalósítása a fennálló rendszer forradalmi, radikális megváltoztatása nélkül, ahol a vállalatok, mint a változás vezetői jelennek meg a társadalmi és környezeti állapot inkrementális, lépésről-lépésre történő javítása, mint végső cél érdekében. Az elkötelezett, értékvezérelt vállalatok etikus tevékenysége versenyelőnyként jelenik meg rövid és hosszú távon is, de csak akkor, ha az etikusság alapját nem ez a várakozás, hanem valódi elkötelezettség adja. Ez fenntartja a morális értékeket akkor is, ha átmeneti külső vagy belső hatások miatt a jövedelmezőség csökken. Ez a hűség az értékekhez teszi lehetővé, hogy ezek a vállalakozások valóban fenntarthatóbbá tegyék saját gazdálkodásukat és a gazdaságot.

50

(28) Györffyné Jahnke Gizella1 - Knolmajerné Szigeti Gyöngyi2 - Németh Csaba2 - Májer János3 EGY ÚJ SZŐLŐTERMESZTÉSI MÓDSZER A D.M.R. ALKALMAZÁSA TERMÉSZETESEN MAGAS CUKORTARTALMÚ BOROK ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL

Application of a new grape growing method, the D.M.R. for the production of wines of high natural sugar content

1

[email protected] Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony, tudományos munkatárs 2 Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony, intézeti mérnök 3 Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony, igazgató

Az utóbbi években megnőtt a kereslet a természetes maradék cukrot tartalmazó borkülönlegességek iránt. Az ilyen típusú borok előállítása ugyanakkor nagy termesztési kockázattal jár. Ez a kockázat egy új szőlőtermesztés-technológiai megoldással, az un. D.M.R. (másodlagos érlelés) módszerrel csökkenthető. A módszer lényege, hogy szálvesszős metszésű tőkék esetében a tervezett szüreti időpont előtt 1-2 héttel a szálvessző, illetve kétéves fás rész eltávolításával hatást lehet gyakorolni a szőlő fiziológiás folyamataira, amelynek következtében a szőlőbogyóban a cukor, a savak, az íz és aromaanyagok koncentrálódnak. A módszer késői szüret esetén is alkalmazható, a hatás itt még kifejezettebb. 2012-ben kísérletet állítottunk be 8 szőlőfajtánál (Kéknyelű, Olasz rizling, Cabernet sauvignon, Királyleányka, Pinot noir, Rózsakő, Szürkebarát, Zeus), melynek során a DMR módszer hatásait vizsgáltuk késői szüretelésű tételeknél, a D.M.R. kezelés htását normál szüretelésű és késői szüretelésű kontrolokhoz képest vizsgáltuk. Mértük a termésmennyiséget, mustfokot és a must titrálható savtartalmát. A termésből bort készítettünk és 20 pontos rendszerben bíráltuk azokat, valamint a rutin analitikai vizsgálatokat is elvégeztük. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a kezelt tőkék terméséből kinyert must cukortartalma növekedett mindkét kontrollhoz képest. A savtartalom növekedése elsősorban a késői szüretelésű kontrolhoz képest a fajták többségénél kimutatható. A borbírálat eredményeképpen megállapítható, hogy a hagyományos késői szüretelésű tételekkel szemben, ennél a módszernél a mustban található íz és aromaanyagok nagyobb koncentrációban, de közel az eredeti arányban maradnak meg, így a belőlük készített bor megőrzi fajtajellegét.

51

(49) Hágen István Zsombor1 – Marselek Sándor2 ESÉLY A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN, LEHETŐSÉG AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS Chance in rural development, possibility the animal husbandry [email protected] Intézete, főiskolai docens 2KRF Üzleti Tudományok Intézete, egyetemi tanár

1KRF Üzleti Tudományok

Agrártermelésünk az elmúlt húsz év során komoly pozíciókat veszített. A célszerűtlen gazdasági szerkezet lecsökkentette a mezőgazdaság élőmunkaerő-igényét, és ezzel együtt a vidék népességmegtartó és népességeltartó képességét. A vidéki életfeltételek jelentősen romlottak a vidéki közösségek gazdasági létalapja meggyengült. A jövő érdekében szükséges egy pontos helyzetértékelés, elfogadható és reális jövőkép, ehhez vezető stratégiai program. Az állattenyésztés háttérbe szorulása különösen negatív hatású, ezért ezen a téren érhetünk el reális jövőképpel - komoly sikereket. Az európai uniós csatlakozás egyszerre keltett várakozást és jelentett kihívást a hazai agrárgazdaságban. Az Európai Unió vidékfejlesztési támogatásai olyan esélyt jelentenek a magyar agrárgazdaság számára, amelyet mindenképpen ki kell használni a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése érdekében. Az állattenyésztésben a sertés, baromfi, tejtermelés komolyabb EU támogatásával hosszabb távon sem számolhatunk. Ezért a saját erőforrásokkal kell mindent megtenni a hazai tejtermelés biztosítására, a minőségi sertés- és baromfihús-termelés piaci lehetőségeinek maximális kihasználására.. Az ár, költség, jövedelem esetében tízéves adatsorokat vizsgálunk a főbb állatfajok termelésének ökonómiai elemzése során. Felhasználjuk a KSH és az AKI statisztikáit és a stratégia meghatározásához következtetéseket vonunk le. Figyelembe vesszük a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 elképzeléseit is. Elemezzük a piaci kilátásokat, a KAP várható hatásait, és a változásokat trendek bemutatásával objektíven értékeljük. Az állattenyésztésben – eltérően a növénytermesztéstől – korlátozottabbak a termelők lehetőségei a ráfordítás szerkezetének megváltoztatásában. Az alapvető állategészségügyi követelmények betartása, az állatjóléti intézkedések előírásai, a tartástechnológia megkövetelte ráfordítások minden más prioritást megelőznek, és sok esetben kényszerpályát jelentenek. A nagyobb hozzáadott érték előállítása és a foglalkoztatás növelése érdekében az állattenyésztés helyzetének javítása nemzeti érdekünk.

52

(80) Hegedűsné dr. Baranyai Nóra1 - Poór Judit1 - Benedek Zsuzsanna2 - Fitos Gábor3 - Polgár J. Péter4 SERTÉSTARTÁS ÉS VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN KESZTHELYEN ÉS NEMESVÁMOS TÉRSÉGBEN Pig farming in the region of Keszthely and Nemesvámos and the changes in the last decade [email protected] Pannon Egyetem Georgikon Kar, adjunktus 2 Pannon Egyetem Georgikon Kar, tanszéki mérnök 3 Pannon Egyetem Georgikon Kar, PhD hallgató 4 Pannon Egyetem Georgikon Kar, egyetemi docens 1

A sertésstratégia célja az állománylétszám csökkenő tendenciájának megállítása, sőt pozitív irányba történő elmozdítása. Ennek megvalósulását elősegíti a Kormány 1323/2012. (VIII. 30.) határozata a sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedésekről. A pályázati rendszerekben 2014 után kiemelt prioritásként határozzák meg a húsfeldolgozás és az állattenyésztés, kiemelten a sertéságazat és a sertéshús feldolgozás helyzetének a javítását. Komplex fejlesztésre van szükség, amely magában hordozza a „Minőségi Magyar Sertéshús” védjegy fejlesztését, a külpiacok bővítését, piaci információs rendszerek fejlesztését, vágópontok kialakítását. A kormány részére benyújtott előterjesztés a sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedésről a következő hosszú távú stratégiai célt tartalmazza: 7 éves távlatban – összhangban az elkészült Nemzeti Vidékstratégiában foglalt, társadalmi vitában kialakult elvekkel és a Nemzeti Növekedési Tervvel – a múltban a hazai és világpiacon egyaránt sikeres, magas minőségű magyar tőkehús és feldolgozott termék előállításához szükséges, 6 milliós sertés állomány kialakítása és fenntartása. Mindezek mellett érdemes szem előtt tartani a KAP 2014-2020-as tervezési időszakra vonatkozó prioritásai közül a vidékfejlesztést, és a helyi értékesítés ösztönzését. A kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet alapján a kistermelő az általa előállított terméket közvetlen a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyzetétől számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km-es távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységeknek értékesítheti. Tanulmányunk alapvető célkitűzése olyan területek lehatárolása, amelyek a fenti rendeletekkel és előírásokkal összhangban az előirányzott fejlesztések megfelelő bázisául szolgálhatnak. Választásunk egyrészt a Nemesvámoson működő mintagazdaságra esett, melynek nem titkolt jövőbeni célja a Pannon Háztáji Sertésprogramban való részvétel, illetve egy vágópont, és egy feldolgozóüzem létrehozása, valamint egy mintabolt kivitelezése, mely a helyi értékesítést segítené. Másik vizsgálati területünk Keszthely és környéke, ahol a Pannon Egyetem Georgikon Karának K+F tevékenysége megfelelő alapul szolgálhat ahhoz, hogy a jövőben a térség sertésállomány bővítésének központjává váljon. Vizsgálatunk tárgya a fentiekben leírtaknak megfelelően a két központ 40 km-es körzete sertéstartási jellemzőinek (térbeli eloszlás, koncentráció) vizsgálata a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa alapján. Tanulmányunk kitér a térségek sajátosságainak összehasonlítására, az országos viszonyokkal való összevetésre. Emellett elemzésünk célja az elmúlt 10 év változásainak vizsgálata az állattartás és az állomány viszonylatában.

53

(59) Hoffmann,S.1 – Dam, S. M.2 – Csitári, G.1 -Lepossa, A.1- Tran, D.V.2 - Simon, Sz.1 SOIL FERTILITY DEPENDING ON DIFFERENT LONG TERM FERTILIZATION SYSTEMS A talaj-termelékenység és a hosszú távú trágyázási rendszerek kapcsolata [email protected] University of Pannonia, Georgikon Faculty, Department of Crop Production and Soil Science 2 Institute of Biotechnology and Food Technology, Ho Chi Minh University of Industry, Vietnam 1

Recently an important issue of soil fertility is the influence of organic and mineral fertilizer amendments. On this topic the opinions of the representatives of organic- or integrated agriculture are in sharp contrast from one another. We have analysed some more important soil fertility attributes. The basis of our investigation was a 50 years old long-term field experiment with different mineral or/and organic fertilizer treatments, in two crop rotations. The objective of this research was to evaluate different biotic, chemical and physical soil parameters influenced by different factors as the type and rate of fertilizer amendments, or previous crop.

Acknowledgement: this paper was made in frame of the S&T co-operation between Hungary and Vietnam, number: TÉT_10-1-2011-0643

54

(35) H. Baracsi Éva1 – Burucs Zoltán1 A PRUNUS LUSITANICA L. (PORTUGÁL BABÉRMEGGY) VÍZPOTENCIÁLJÁNAK VIZSGÁLATA

Study of leaf water potential in Prunus lusitanica L.

1Pannon

Magyarországon

a

[email protected] Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens

melegigényes

díszfák

és

díszcserjék

hosszú

évtizedekig

csak

arborétumokban, és gyűjteményes kertekben voltak jelen. Napjainkban részben a klímaváltozásnak köszönhetően egyre több új faj kerül kiültetésre közterületen és magán kertekben egyaránt. Különösen kedveltek a lomblevelű örökzöld díszcserje fajok, amelyek egész évben megtartják dekoratív lombozatukat. A szubmediterrán területekről származó lomblevelű örökzöld díszcserjék vizsgálatát öt évvel ezelőtt kezdtük el a Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti tanszékén. Az elmúlt években a fajok fenológiai megfigyelését végeztük el, valamint a fagytűrő képességüket vizsgáltuk. Az elkövetkező időszakban a fajok szárazságtűrő képességének mértékére is kívánunk adatokat gyűjteni. Az első mérésekbe a Prunus lusitanica L. (Portugál babérmeggy) egyedeit vontuk be. Két termőhelyen a faj 10-10 egyedének, egyenként 3 hajtásán végeztük el a méréseket. A vizsgálatokhoz a PMS Instruments (Model 610) gyártmányú nyomáskamrát használtuk. A mérés elve a levelek víztartalmának légnyomással történő kipréselésén alapszik. A kipréseléshez szükséges belső kamranyomás lesz arányos a vízpotenciál () értékével, amit bárban mérünk, majd MPa értékre számítunk át. A méréseket hőségnapokon és zavartalan égboltnál végeztük el, mert ilyenkor tudjuk a legjobban regisztrálni a növények víz stressz állapotát. A Prunus lusitanica L. vízpotenciálja a gazdasági növényeink vízpotenciáljához képest viszonylag alacsony, amely jó stressz tűrést jelez. A

vizsgálatok

a

TÁMOP-4.4.2.A-11/1KONY-2012-0064

azonosítószámú

projekt

támogatásával valósultak meg.

55

(81) Horváth Krisztián1– Kocsondi József2 – Tóth Éva3 – Lukács Gábor4 A VIDÉKFEJLESZTÉS FORRÁSAINAK HASZNOSULÁSA HÉVÍZ ÉS KESZTHELY TÉRSÉGÉBEN

The utilization of rural development funds in Keszthely-Hévíz area [email protected] Programiroda, gazdaság és vállalkozásfejlesztési tanácsadó 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi tanár 3 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, tanársegéd 4 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, adjunktus

1 Széchenyi

Az EU-s források 2004-től, de leginkább 2007-től a gazdaságfejlesztés mellett kedvező lehetőségeket nyújtottak a magyar agrárgazdasági és vidékfejlesztési projektek megvalósításához is. A mikro- és kisvállalkozások fejlesztéséhez több intézkedés is hozzájárult, de összegszerűen szerényebb mértékben, mint a gazdaságfejlesztési kiírások esetében. A GVOP-, majd később GOP pályázataival ellentétben a vidékfejlesztési projektek szinte mindig fizikai beruházásokat jelentenek, melyek hatása számszerűleg mérhető. Az eddig ismert statisztikák alapján megállapítható, hogy a vizsgált térségekben, arányait nézve nagyon kevés volt a komplex, több alap forrásait felhasználó fejlesztés. A szaktárca megállapítása teljes mértékben egyezik az általunk feltárt problémával, azaz hogy a vizsgált területen működő HACS-oknak jobban figyelembe kell majd venniük a fejlesztési célok meghatározásánál, a forráselosztásnál, hogy mi és mennyire szolgálja a térség, illetve a helyi gazdaságfejlesztés érdekeit hosszabb távon. Eddig elmondható, mind Hévíz-, mind Keszthely térségében, hogy a vidékfejlesztés főbb törekvései fokozatosan teljesülnek, hiszen - rengeteg projekt valósult meg a vidéki népesség elvándorlásának megelőzése érdekében, - minden közösségi pályázatnál megkövetelték a lakosság számára vonzó élet- és munkakörülmények megteremtésére való törekvést, és - megfigyelhető a helyi erőforrások átgondolt, integrált és fenntartható hasznosításának sziluettje is. Nagyon komoly súllyal szerepelnek a városi környezetben megszokott szolgáltatások minél nagyobb mértékben elérhetővé tételével kapcsolatos projektek. Sok pályázati kiírás arra ösztönzi a célcsoportokat, hogy alternatív megélhetési és foglalkoztatási lehetőségeket találjanak, például a vállalkozásfejlesztési vagy turisztikai támogatások segítségével.

56

(66) Illés Bernadett LÉGKÖRBŐL SZÁRMAZÓ KADMIUM HATÁSAI A KUKORICA NÖVÉNYRE Effects of atmospheric cadmium on maize [email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató

A kadmium (Cd) az egyik leggyakoribb nehézfém a világon. Méréseink során célunk volt, hogy a légkörből származó Cd hatásait megfigyeljük szabadföldi körülmények között, mellyel a közlekedés eredetű Cd hatásait próbáltuk szimulálni. Számos kutatás foglakozik a Cd felvételével, akkumulációjával, de főleg a gyökéren keresztül. Arra, hogy a légköri ülepedésből származik-e valamilyen káros hatás, eddig kevés kutatási eredmény áll rendelkezésre, és nagyrészt laboratóriumi körülmények között végezték. Ehhez a kérdéskörhöz szeretnénk a kutatásunkkal hozzá járulni. A vizsgálat helyszíne a Pannon Egyetem Georgikon Karának Agrometeorológiai Kutatóállomása Keszthelyen, ideje egymást követő három év (2010, 2011, 2012) tenyészidőszaka volt. Teszt növénynek egy rövid tenyészidejű hibrid csemegekukoricát (FAO 340) választottunk, 70.000 tő ha-1 mennyiségben, melyet a magyar éghajlati viszonyoknál széles körben alkalmaznak. A meteorológiai adatokat a helyszínen található meteorológiai állomás biztosította. Az alkalmazott kadmium koncentráció 10-5 M [Cd(NO3)2×4H2O] volt, melyet hetente juttattunk ki a vizsgált területre egy motoros porozó (SP 415) segítségével. A sugárzási jellemzők közül az albedó meghatározásához CMA-11 típusú piranométert alkalmaztunk (Kipp & Zonen, Vaisala), a levélfelület-index (LAI) meghatározásához pedig automatikus planimétert (LI 3000A) használtunk. A vizsgálatok két vízellátási szinten történtek, evapotranszspirométerekben (ET-kádak), ahol „ad libitum” vízellátás volt biztosított a növények számára, valamint öntözetlen parcellákon. A parcellákon tenyészidőszak elején kijelöltünk 5-5 növényt, az ET-kádakban pedig 4-4 növényt és az egész vizsgálati időszak alatt ezeket a növényeket mértük.. A tenyészidőszak végén statisztikailag elemeztük a kapott eredményeket. Az időjárás tekintetében a kutatás során egy humid és két arid év adatait hasonlítottuk össze. Az időjárás nagyban befolyásolta a Cd hatásait. A vizsgálatok során külön vettük figyelembe a kiegészítő vízellátást, mely minden évben pozitív hatást fejtett ki, és a Cd hatását a kukorica növényekre. Mindkét paraméter jelentősen befolyásolta a növény teljes szárazanyag produkcióját (TDM) és efficienciáját [%], mely egy százalékban kifejezett érték és azt mutatja meg, hogy a növény a fénysugárzásból mennyit képes hasznosítani a fotoszintetikus folyamatai során a szervesanyagának felépítésére.

Köszönetnyilvánítás: a munka a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003 és a TÁMOP-4.2.4. A/211-1-2012-0001 számú pályázatok anyagi támogatásával készült.

57

(21) Kakasi Balázs1– Balikó Tímea2 – Bercsényi Miklós3 – Merth János4 – Nagy Szabolcs Tamás5

CSAPÓ SÜGÉR (PERCA FLUVIATILIS) IVADÉKOK KADMIUMRA VONATKOZÓ LC50 ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA

Cadmium referred LC50 value determination on european perch (Perca fluviatilis) fingerlings [email protected] 1Pannon

Egyetem, Mérnöki Kar, Környezettudományi Intézet, PhD hallgató 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató 3Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi tanár 4Pannon Egyetem, Georgikon, tanszéki mérnök 5Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens

A kadmium egy erősen mérgező nehézfém, mely más vegyületekhez kapcsolódóan nagy mennyiségben fordul elő a földkéregben. A kadmium előállítása 90%-ban a cink finomításának melléktermékéből származik, a maradék 10% a kadmium tartalmú termékek újrahasznosításából adódik. A kadmiumot széles körben használják főleg ipari termékek előállítására, de melléktermékként megjelenhet foszfor tartalmú műtrágyákban is. Legjelentősebb felhasználási területei a következők: nikkel-kadmium akkumulátorok előállítása, PVC-k hő- és fénystabilizáló anyaga, szervetlen pigmentek és színezőanyagok, elektronikus termékek-, valamint fémek- és fémötvözetek bevonatalkotó anyagai. A kadmium tartalmú termékek előállítása és a mezőgazdasági termékek felhasználása során az előállított terméktől, az alkalmazott környezetvédelmi technológiától függően a kadmium bizonyos mennyiségben a környezetbe kerülhet. Ez leginkább por vagy szennyvíz formában történik. A környezetbe került kadmium vegyületek komoly környezeti veszélyt jelentenek, por formában belélegezve, vagy oldott formában érintkezve vele súlyos mérgezésekhez vezethetnek. A por formában légkörbe került kadmium vegyületek kiülepedve a vizeinkbe kerülhetnek. Itt az üledékszemcsékhez tapadhatnak, vagy a pH függvényében a vízbe oldódhatnak, ami igen komoly problémát jelenthet az élő szervezetek számára, hiszen akár már igen alacsony koncentrációban is halálos lehet. Toxikus, karcinogén, mutagén, és teratogén hatásait egyaránt kimutatták. A német vízminőségi veszélyességi osztályozás (WGK) szerint a 3. kategóriába sorolandó, amely a kiemelten veszélyes vízszennyező anyagok csoportját jelenti. A kadmium bioakkumuláció révén feldúsulhat bizonyos élelmiszerekben, melyeket elfogyasztva akár az emberi szervezetbe is bekerülhet. Kutatásunk célja a Perca fluviatilis ivadékok kadmiumra vonatkozó LC50 értékének meghatározása volt. A vizsgálataink során három ismétlésben 5 – 5 liter, 0,52 német keménységi fokú vízben, 8mg/l O2 koncentráció mellett, különböző kadmium-klorid koncentrációkat (0,001-100mg/l) alkalmazva figyeltük a mortalitást 96 órás intervallumban. Jelen cikk a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003 és a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0025 projektek keretében készült. A projektek a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

58

(40) Karcagi-Kováts Andrea A TERMÉSZET ELLENI JÁTÉKOK GŐGJE The Arrogance of Games against Nature [email protected] Debreceni Egyetem GVK, egyetemi tanársegéd

A játékelméletet egyre gyakrabban alkalmazzák a környezetügy és a fenntartható fejlődés számos témájának (mint a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, a biológiai változatosság) elemzésére, ezek a modellek azonban általában a nem-kooperatív játékok keretei között maradnak. Írásomban előbb tömören összefoglalom a fenntartható fejlődés azon fő kérdésköreit, amelyekre a játékelméletet eddig alkalmazták és bemutatom, hogy ez az erőteljes elemzési eszköz számos további lehetőséggel rendelkezik a helyi és globális ökológia problémák elemzésében, majd amellett érvelek, hogy a probléma megfelelőbben vizsgálható az evolúciós játékelmélet keretei között, amely jobban összpontosít a stratégiaváltás dinamikájára. Gazdaság- és környezetpszichológiai alapon vizsgálom a természethez való viszony motivációs tényezőit, és a gazdasági döntések sajátosságait. Abból a feltevésből indulok ki, hogy a társadalmi-gazdasági döntések természeti következményeit – tudatosan vagy tudat alatt – értékelve, az ember technooptimista módon cselekszik, azaz túlságosan bízik a technológiában. Míg más gazdasági szereplőkkel folytatott versenyhelyzetekben tart az ellenfél erejétől, a természettel szemben elbizakodott, gőgös, fölényben érzi magát az eddigi technológiai sikerek miatt. Az egymás elleni játszmákban az emberek veszteséget minimalizálnak, a természet elleni játékbanviszont – ahol nagy a tét – jelentős kockázatot vállalnak. Elemzem az időtényező szerepét, jelentőségét. Rámutatok, hogy természetet érintő általános és gazdasági döntéseiben az ember diszkontálja a jövőt. Az emberi psziché ugyanis úgy működik, hogy a hosszú távon jelentkező veszélyeket vagy egyáltalán nem érzékeli, vagy ami nagyobb időtávon, a következő generációval történik, annak kockázatát leértékeli. Ezekre az elemzésekre építve, rámutatok, hogy az evolúciós játékok jobban modellezik a fenntartható fejlődés koncepciójának komplexitását. A fenntarthatóságot a globális természet-technoszféra rendszer dinamikus egyensúlyi problémájaként tekintve, egyes területeit két és sokszereplős játékokkal reprezentálva megmutatom, hogyan jeleníthetők meg a kifejtett sajátosságok a kifizetési mátrixokban szereplő értékekben, valamint hogy a nyereség a soklépéses játékokban az emberi faj túlélési képességének változása.

59

(36) Kocsisné Molnár Gitta1 – Sajni Gábor2 – Lajterné Farkas Bernadett3 FENOLÓGIAI VIZSGÁLATOK KÖRTEÜLTETVÉNYBEN Examination of phenology in pear orchard

1

[email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, hallgató 3 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Ph.D. hallgató

Az időjárási szélsőségek tanulmányozása szempontjából gyümölcsültetvényekben folyamatosan figyeljük és lejegyezzük a különböző fenológiai stádiumok indulását és változását. Körteültetvényünkben az évek során jelentős különbségeket fedezhetünk fel, melyeket összevetünk az időjárási adatainkkal. A növények produkciós képességét a fenológiai változásokat nagymértékben befolyásolják a hőmérsékleti viszonyok és a vízellátottság. A gyakori és erőteljes hőmérsékleti változások, ingadozások ezekre a folyamatokra is hatással vannak, bármely évszakban jelentkeznek, jelentősen befolyásolhatják a termésmennyiséget is. A fenológiai stádiumoknál fontos a gyümölcstermesztésben a virágzás időszaka, mely meghatározó az éves termés szempontjából. A virágzási időszak kezdete és hossza nagyon eltérő évenként és fajtánként is. Akár egy hónap különbség is lehet a virágzás megindulásánál egy ugyanazon faj esetében különböző években. A termésbiztonság szempontjából a virágzás önmagában is meghatározó jelentőséggel bír, hiszen szoros kapcsolatban van a tavaszi fagykár valószínűségével, a megporzás hatékonyságával, a termékenyülési és terméskötődési feltételekkel, a parthenokarp termésképzéssel. Az extrém időjárási hatások nyomán a gyümölcsök látható változások nélkül is „károsodhatnak” és megváltozhatnak a minőségi paraméterei (méret, szí, héj vastagság, rugalmasság, tárolhatóság, pulton tarthatóság). Az extrém időjárás nyomán, pl. a szárazság következményeként jelentősen nőhet körténél a kősejt képződés, az alma parásodhat, amely tulajdonságokat termőhely és fajtaválasztásnál figyelembe vehetünk.

60

(41) Koponicsné Györke Diána1 – Sipiczki Zoltán2 – Kolber Kitti2 ALTERNATÍV FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEK A VIDÉKI MAGYARORSZÁGON Alternative financing opportunities in the rural areas of Hungary [email protected] 1 Kaposvári

Egyetem, egyetemi adjunktus Egyetem, hallgató

2 Kaposvári

Napjaink pénzügyi válsága komoly kihívás elé állítja a gazdasági élet szereplőit. Fokozottan igaz ez a hátrányos helyzetű régiókban élő vidéki népességre. Kutatásunk középpontjában egy olyan alternatív finanszírozási módszer áll, amely komoly sikereket ért el világszerte. A Grameen Bank Bangladesben jött létre, az elképzelésért az alapító, Muhammad Yunus 2006-ban Nobel Béke-díjat kapott. A más néven „szegények bankja modell”-nek is nevezett rendszer olyan mikrofinanszírozási konstrukció, mely a mélyszegénységben élőknek nyújt lehetőséget a munkanélküliségből való kitörésre. A programban részt vevők a kapott hitelekből mikro vállalkozásokat hoznak létre, így vállnak lépésről lépésre önfenntartóvá és önfoglalkoztatóvá. A bank által megcélzott csoportok kiemelten a vidéken élők, különös hangsúlyt fektetve a nők munkaerő-piaci integrációjára. Az eredeti modellben a hitel mellett életvezetési előírások/tanácsok segítik a vállalkozókat abban, hogy életkörülményiekbe tartós minőségi változás álljon be. Magyarországon 2010-től 2012 decemberéig, három éves kísérleti program keretében kívánták az elképzelést megvalósítani. Ez volt az úgynevezett Kiút Program. Természetesen az eltérő gazdasági, társadalmi és jogi környezet miatt hazánkba nem volt egy az egyben átültethető a program, de főbb vonalai és célkitűzései követték a Grameen modellt. A szervezőket az a cél vezérelte, hogy a hátrányos helyzetű régiókban élő olyan emberek számára nyújtsanak hitelt (és ezáltal kiutat), akik nem számíthatnak a hagyományos hitelforrásokra. Bár kevesen akarták feladni a szociális háló által nyújtott biztonságot és kényelmet, de hosszútávon mindenkinek az az érdeke, ha a résztvevők kilépnének a szociális támogatottak köréből és önfoglalkoztatóvá válnának. Kutatásunk fókuszában a Kiút Program gyakorlati megvalósítása és primer adatokon alapuló értékelése áll. Egy tanulmányút során borosod-abaúj-zemplén megyei résztvevőket kerestünk fel, a hitelt felvevőkkel és lakóhelyük helyi önkormányzatainak képviselőivel folytatott mélyinterjúk során számos kérdésre keretük a választ. Kíváncsiak voltunk a nehézségeikre, jövőre vonatkozó elképzeléseikre és elsősorban a program fenntarthatóságára. Bár az eredmények nem egyértelműen a sikerességről tanúskodnak, megfogalmazott javaslatainkkal jobbá és nagyobb haszonnal kecsegtetővé tehető ez a finanszírozási program. A téma aktualitását az adja, hogy lehet-e legalább önfenntartóvá tenni a magyarországi perifériára szorult térségek helyi gazdaságát. Így ahelyett hogy a fejlettebb régiókból adókkal vagy egyéb megszorító intézkedésekkel forrást vonnánk ki, a szegények bankja modell kis állami ráfordítással nagy társadalmi hasznot hozhat az elmaradottabb térségeknek.

61

(42) Kovács Ágnes1 – Seregi János2 – Zsarnóczay Gabriella3 A HAGYOMÁNYOS KÉZMŰVES TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE A JÖVŐ FARMGAZDÁLKODÁSÁBAN

The role of traditional artisan products in future farming [email protected] Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, tanszéki mérnök 2 Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, szaktanácsadó 3 Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, egyetemi docens 1

Az állati eredetű élelmiszerek humán-élettani és gazdasági szerepét fontos társadalmi ténynek tartják. A szerzők több éve vizsgálják az állati eredetű élelmiszerek minőségét, fontosságát a humán táplálkozás szempontjából. Kiemelik, hogy – összhangban a kormány intézkedéseivel – ezt a szerepet állattenyésztésünkben erősíteni kell a jövőben is. Adatokkal támasztják alá, hogy a törekvés illeszthető a jövő farmergazdálkodásába is. Rámutatnak arra, hogy az egyes állatfajok és fajták hagyományos tartási, takarmányozási módja jól alkalmazható a modern, környezetbarát gazdálkodáshoz. A termék-előállításban előnyben részesítik a központi vágóhelyek használatát. Az onnan kikerülő alapanyagok helyi feldolgozása adhat jellegzetes, egyedi karaktert a „házi kézműves” termékeknek, illetve előrendeléssel az igényes közellátás is fejleszthető. Ezen termékek egyedi védjegy alatti forgalmazása pedig a gasztro-turizmus és vidékfejlesztés motorja lehet a jövőben is. The human nutritional and economical role of foods of animal origin is a very important social factor. The authors, since many years by now, have been dealing with foods of animal origin, testing their human-nutritional role and quality traits, too. This role in our animal farming – in conformity with the government policy – has to be strengthened in the future, too. The authors confirm and support with data this intention, and believe that it can be adopted also in the future’s farming. It is shown that the traditional breeding, feeding and housing methods of different animal species and races are also applicable in the modern, environment-friendly farming. For product processing purposes, the centralised slaughterhouses are preferable. The raw materials originating from these slaughterhouses can be processed in local manufactures, and can give a special and individual character to the “home made” products; furthermore, the demanding public supply can be also served. All these products, distributed under individual trademarks, can also improve the future gastrotourist sector.

62

(85) Eva Konig1 – Zoltan Sule2 – Botond Bertok3 OPTIMAL DESIGN OF SUPPLY CHAINS UNDER UNCERTAINTIES: HEAT AND POWER GENERATION FROM AGRICULTURAL WASTES ELLÁTÁSI RENDSZEREK BIZONYTALANSÁG MELLETTI OPTIMÁLIS TERVEZÉSE: KOMBINÁLT HŐ ÉS ÁRAMFEJLESZTÉS MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKBÓL

[email protected] Pannon Egyetem, PhD hallgató 2 Pannon Egyetem, egyetemi adjunktus 3 Pannon Egyetem, egyetemi docens 1

Alternative computational methods for decision support of supply chain design under uncertainties are presented and evaluated. The method involves stochastic programming as well as process synthesis by P-graphs. The algorithms and software based on process graphs (P-graphs) are elaborated for generating optimal and near-optimal supply networks for manufacturing a set of products at certain production levels. The approach leads to a mathematically proven solution for all steps involved. Such steps comprise superstructure generation, construction of the mathematical model, optimization, and the solution interpretation. The proposed method is illustrated with an example involving the utilization of renewable feedstock, namely agricultural products, whose uninterrupted availability tends to be uncertain. The utilization of renewable resources poses new challenges to process design. Consumption of renewable raw materials, or feedstock, often encounter limitations and uncertainties that are foreign to the design of processes based on fossil fuels whose availability is presumably uninterruptible. The major decision to be computer aided is what technologies worth to invest in to maximize profit concerning distribution functions of availabilities of raw materials. Acknowledgement: Authors acknowledge the support of project TÁMOP-4.2.2.C11/1/KONV-2012-0004.

63

(43) Kuti István1 – Karcagi-Kováts Andrea2 – Dombi Mihály3 AZ ANYAGÁLLOMÁNYOK ÉS AZ ÖKOLÓGIAI GAZDASÁGTAN MÉRÉSI PROBLÉMÁI Problems of Measurement of Material Stocks and Ecological Economics [email protected] Egyetem GVK, egyetemi docens 2Debreceni Egyetem GVK, egyetemi tanársegéd 3Debreceni Egyetem GVK, Ph.D. hallgató 1Debreceni

Az ökológiai gazdaságtan, az ipari ökológia és az anyagáram-elemzés nemzetközi irodalmában (pl. H. Daly, R. Costanza, M. Faber, D. Müller, S. Hashimoto, K. Mayumi és H. Tanikawa munkáiban) elszórtan, de egyre világosabban körvonalazódik az a gondolat, hogy ha meg akarjuk érteni a természet, társadalom, gazdaság csatolt rendszer anyagcsere folyamatait – azon túl, hogy a folyamatmutatók mellett az eddiginél jóval nagyobb súlyt helyezünk az állomány jellegű indikátorokra – elkülönített anyagkészlet-elemzésre (MSA) van szükség. Az anyagáramelemzés – nomen est omen – az áramokra összpontosít, és nem elemzi alaposan a fizikai készletek mennyiségét, csupán azok változását jelzi a nettó állománygyarapodás (NAS) mutatójával. Ráadásul, ez a módszer csak a technoszféra anyagállományainak változását méri, és figyelmen kívül hagyja a természeti készleteket. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az anyagelemzés (MA) – az anyagkészlet-elemzés (MSA) és az anyagáram-elemzés (MFA) kapcsolt módszere (MSA + MFA = MA) – a természet-technszféra rendszerek teljesebb leírását, a fenntartható fejlődés koncepcójának mélyebb és alaposabb megértését eredményezheti. Az általános anyagi készletek mennyiségi leírásában az aggregáltság magasabb fokán a kutatásnak számos tennivalója van. A természet, a társadalom és a gazdaság általános anyagi készleteinek azonosítása, leírása, mennyiségi jellemzése, valamint az anyagáramokkal való összefüggéseik feltárása, modellekbe építése jelentős előrelépés lehet a természet és a technoszféra dinamikus kölcsönhatásainak, metabolizmusának pontosabb megértésében, s ezzel a globális természet – technoszféra csatolt rendszer anyagi (fizikai) készleteinek és áramainak hosszú távú dinamikus egyensúlyaként felfogott fenntarthatóság mélyebb megragadásában. Cikkünk célja, hogy i) rámutassunk, hogy az MFA csupán az egyik fele annak az elemzési módszernek, amelyre szüksénünk van bármely természet – technoszféra rendszer metabolizmusának kvantitatív elemzéséhez; ii) körvonalazzuk azokat a legfontosabb feladatokat, amelyekhez hozzá kell látnunk, ha egy ilyen elemzést el akarunk végezni; iii) a fenntarthatóság új fogalmi megragadását nyújtsuk, a készletek általános elméletére alapozva (amelyet Faber és munkatársai javasoltak 2005-ben). Mondanivalónkat – számos más példa mellett – a mezőgazdaság anyagi (fizikai) folyamatainak és állományainak leírásával és összefüggésik feltárásával illusztráljuk.

64

(28) Lajterné Farkas Bernadett1 – Kocsis László2 MORFOLÓGIAI KÜLÖNBSÉGEK LEHETSÉGES HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A GOMBAKÓROKOZÓK FERTŐZÉSI SIKERÉRE A SZŐLŐ SZAPORÍTÓANYAG ELŐÁLLÍTÁS FOLYAMATÁBAN

Examination of potential impacts of morhological differences of multiplication success of fungi in grape adulterant cím [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi tanár 1Pannon

Kutatásunk célja a szőlő szaporítóanyag előállítása során fellépő Botrytis cinerea fertőzés elleni környezetbarát, a növény és a kórokozó közötti interakción alapuló védekezési lehetőségek biológiai alapjainak feltárása, erre épülő technológiai ajánlás kidolgozása. A világ szőlőtermesztése jelenleg mintegy 7,5 millió hektáron folyik. Ha feltételezzük, hogy ezen ültetvények 5-10 %-a megújul évente, akkor 2500 – 5000 hektáronkénti tőkeszám mellett ez 187 500 000 - 375 000 000 db ültetési alapanyag előállítását jelenti, melyhez kb. 30 %-kal több vesszőt kell átmenetileg tárolni. Az ültetési alapanyag iskolázása előtt, az előhajtatás folyamata során a tárolóban fennálló körülmények ideálisak a gombakórokozók számára. Az alapanyag megóvására általánosan alkalmazott módszer volt a fertőtlenítőszeres áztatás, azonban az Európai Uniós szabályozás következtében a termelők számára nem áll rendelkezésre olyan szer, mellyel hatékonyan megelőzhető vagy lecsökkenthető a veszélyt jelentő gombák fertőzési kártétele. Kritikus pont az előhajtatás időszaka, amikor melegben (26-30 ºC), megnövelt páratartalom mellett (70-90%) közegben (perlit, fűrészpor, tőzeg) történik az oltásforradás. A sikeres szaporítóanyag-előállítást az alapanyag egészségén túl befolyásolja még az oltás megfelelő forradása is. Ismert, hogy az oltás eredményességére hatással van a hőmérséklet, a páratartalom és a fény, azonban befolyásolja a vessző anatómiája is. A szőlővesszővel kapcsolatban részaránytalan asszimetrikus felépítésről beszélhetünk, ahol levél-, kacs-, hónaljhajtás- valamint téli-rügy oldalt különböztetünk meg. A télirügy és kacs oldalak elhelyezkedése ízközönként váltakozik. Eddigi vizsgálatainkat két szakaszra bontottunk, melyek során összehasonlítottuk különböző genetikai háttérrel rendelkező szőlőalanyok vesszőinek szöveti felépítését, valamint két különböző termőhelyről származó szaporítóanyagon előforduló gombakórokozók azonosítását végeztük el. A morfológiai vizsgálat során megállapítottuk, hogy a genetikai háttér korrelációt mutat a vesszők morfológiai felépítésével. A vizsgált 16 alanyfajta fa-bél aránya, bélsugarak száma jelentősen eltér. Az Alháros, Teleki 5C és a Riparia x Rupestris Grand Glabre fajtáknál a farész és bél egymáshoz viszonyított arány közel azonos (1:1.05; 1:0.08; 1:1.09). A T.K.5BB és Baco noir fajtáknál a farész bélhez viszonyított aránya alacsony (1:1.65; 1:1.67), a Solonis x Riparia 1616, Aramon G1 és BxR 16149 C fajtáknál ez az érték magas (1:0.44; 1:0.40; 1:0.48). A bélsugarak száma a fa-bél aránnyal összefüggésben változott, melyekből a felsorolt fajták sorrendjében 44, 41, 46, 46, 45, 34, 38, 34 db-ot számoltunk. A szerzők köszönetüket fejezik ki a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064 pályázat támogatásáért.

65

(73) Lámfalusi Ibolya1 – Tóth Kristóf2 – Péter Krisztina3 A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ ÁFAMÉRTÉKEK CSÖKKENTÉSÉNEK EGY LEHETSÉGES ALTERNATÍVÁJA An Alternative for Reducing Value Added Tax of Agricultural and Food Products [email protected] Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos osztályvezető 2 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos segédmunkatárs 3 Agrárgazdasági Kutató Intézet, ügyvivő szakértő 1

Magyarországon a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre is vonatkozó 27 százalékos normál áfamérték, valamint a 18 százalékos kedvezményes áfakulcs nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas. A magas áfakulcs számos negatív hatást gyakorol a gazdaságra, többek között ösztönzi az áfacsalást és a feketekereskedelmet, rontja a transzparenciát, ellehetetleníti a piacot és rombolja a társadalmi morált. Habár mind az áfacsalások, mind pedig a feketekereskedelem mértékére vonatkozóan csak becslések állnak rendelkezésre, a vélemények egybehangzóak a tekintetben, hogy a mezőgazdaságban, kiemelten néhány szakágazatban (pl. zöldség-gyümölcs ágazat), ezek különösen magas mértéket öltöttek. Az áfacsalások visszaszorítására kiváló megoldás a gabonaszektorban már átmeneti jelleggel bevezetett fordított áfa. A feketekereskedelem mérséklése érdekében az áfakulcs csökkentése lehet hatékony eszköz. Vizsgálataink célja olyan áfacsökkentési koncepció felvázolása a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében, amely egyaránt figyelembe veszi a nemzetközi gazdasági környezetet, a költségvetési szempontokat, valamint az ágazati szereplők és fogyasztók

érdekeit.

66

(60) Lukács Gábor1 – Sárdi Katalin2 EGY XIX. SZÁZADI KESZTHELYI VETÉSFORGÓ TÁPANYAGMÉRLEGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

Evaluation of the nutrient balance in a crop rotation at the 19th century in Keszthely [email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, adjunktus 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi tanár 1

A világi feudális nagybirtok gazdálkodásában korábban soha nem látott változásokat hozott a XVIII. század végének gabonakonjunktúrája. A változások több módon jelentkeztek, a nyugati modern szakirodalom hazai gyakorlati alkalmazásában, új gazdasági, szervezési és vezetési ismeretek bevezetésében, illetve a növénytermesztés és állattenyésztés új technológiáinak elterjedésében. A magyar agrártörténet-írás foglalkozott e kérdéssel, azonban a legtöbb kutatás a sok beruházást tevő mintauradalmakra irányult (ennek egyik legfontosabb indoka, hogy általában innen maradtak fel megfelelő minőségű és mennyiségű levéltári adatok). Sok szempontból e folyamatok nagyon erősen jelentek meg a keszthelyi központú Festetics-birtok gazdálkodásában. Tanulmányunkban a Magyar Nemzeti Levéltár Festetics családi levéltárában őrzött, 1811-1822 közötti időszakban 11 táblán („Nagy Sessiok”-on) alkalmazott növényi sorrendet vizsgáltuk meg, abból a szempontból, hogy az egymást követő növények tápanyagigényei miként változtak, épültek egymásra. A vizsgált „Systematice” annyiban különbözik a korban kidolgozott sokféle vetésforgótól, hogy egyrészt a gyakorlatban is alkalmazták, másrészt hosszabb időszakot ölelt fel, harmadrészt – éppen a gyakorlati alkalmazása miatt – itt még megfigyelhető néhány hagyományos művelési mód (fektetéses legelő, „parrag” és ugar) beépítése is. Ugyanakkor ezt a rendszert a sokszor „mintauradalomként” aposztrofált Keszthelyi Uradalomban alkalmazták, azonban nem a Georgikon mintagazdaságában, hanem a korszakban a művelési átlagtól nem sokban eltérő három másik majorság területén. A fentiek alapján megállapítottuk, hogy a Festetics-birtok központi uradalmában már tudatosan alkalmazták a korszak új szakirodalmi ismereteit, bevett gyakorlattá vált a hosszabb távú gazdasági tervezés, megjelent a rendszeres tápanyag-visszapótlás szervestrágyával, és a korábban kertekben termesztett növények szántóföldi termesztése is. „A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.”

67

(68) Makleit Péter1 – Nagy László2 – Nagy László Géza2 – Veres Szilvia1 AZ EGYÜTTES NEVELÉS HATÁSA A NAPRAFORGÓ (HELIANTHUS ANNUUS L. CV.: NK BRIO) ÉS A BOJTORJÁN SZERBTÖVIS (XANTHIUM STRUMARIUM L.) NÖVEKEDÉSÉRE ÉS FOTOSZINTETIKUS PIGMENT TARTALMÁRA

The effect of joint production on sunflower’s (Helianthus annuus L. cv.: NK Brio) and cocklebur’s (Xanthium strumarium L.) growth and photosynthetic pigment content [email protected] Egyetem, AGTC MÉK, egyetemi adjunktus 2Debreceni Egyetem, AGTC MÉK, PhD hallgató

1Debreceni

A növények által kiválasztott szerves vegyületeknek hatása van a szomszédos növényekre is. Ezeket a potenciálisan negatív, vagy pozitív hatásokat foglalja össze az allelopátia fogalma. A szomszédos növények növekedésének csökkentésével, magvaik csírázásának gátlásával az adott növény előnyökhöz jut a fényért, vízért és tápanyagokért folytatott versengésben. Az allelopátiás hatásért leggyakrabban benzoesav-származékok és fenil-propanoidok felelősek. Nehéz bizonyítani a fent említett vegyületek közvetlen hatását természetes körülmények között, hiszen a talajban lekötődhetnek, vagy a mikrobák lebonthatják azokat. Közismert a napraforgó kiváló gyomelnyomó képessége, valamint a szerbtövis fajok (köztük a bojtorján szerbtövis) gyakorisága és jelentős kártétele. Kísérleteinkben azt kívántuk vizsgálni, hogy az említett két növény együttes nevelésük során hogyan befolyásolja egymás növekedését, valamint fotoszintetikus pigment tartalmát. Kontrollként a tesztnövényeket külön-külön is neveltük. A nevelés időtartama a növények 21-25 napos koráig tartott. A növénynevelést tápoldaton végeztük, melybe a mikrobák szaporodását gátló hatású anyagot (Micropur, Katadyn) adagoltunk. A tápoldatokat folyamatosan levegőztettük és a szokásos három naponkénti csere helyett hetente cseréltük, elősegítve ezzel a kiválasztott allelokemikáliák hatásának kifejlődését. A tápoldatokba a Hoagland-féle tápoldat tápelem adagjainak másfélszeresét tettük, biztosítva ezzel a hosszabb idejű tápanyagellátást. A növények túladagolás miatti, toxicitási tüneteket nem mutattak. Az együttes nevelést kétféleképpen oldottuk meg: az egyik esetben a napraforgó volt idősebb, 7 nappal. Ebben az esetben két fejlődési időpontban vettünk mintákat: 15 és 8, valamint 22 és 15 napos korban. A másik esetben a bojtorján szerbtövis volt idősebb 4 nappal. Ebben az esetben is két fejlődési időpontban vettünk mintákat: 17 és 13, valamint 25 és 21 napos korban. A gyökér és a hajtás száraz tömegét, valamint az első levél pigment tartalmát vizsgáltuk (klorofill-a; klorofill-b; karotinoidok). Abban az esetben, amikor a napraforgó növények voltak idősebbek a szerbtövis növényeknél, a gyomfaj gyökerének és hajtásának száraz tömege, valamint az első levelének klorofill-a és karotinoid tartalma mindkét vizsgált időpontban szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a kontrollban, külön nevelve. A gyomfaj hajtásának száraz tömeg csökkenése az együttes nevelés hatására igen jelentős volt, elérte a 47.11 %-ot. A gyökér száraz tömeg csökkenése szintén jelentősnek bizonyult, maximális mértéke 39.27 % volt. A klorofill-a tartalom csökkenés maximális mértéke 14.57 %, míg a karotinoidoké 9.88 %-os volt. A napraforgó hajtás és gyökértömege viszont együttes nevelés esetén bizonyult szignifikánsan nagyobbnak a kontrollhoz képest. A hajtástömeg növekedés maximális mértéke 28.14 %, míg a gyökéré 42.11 %. A kísérletekben kimutattuk, hogy, a napraforgó növények egymás növekedését erőteljesebben gátolják, mint a bojtorján szerbtövis egyedek. A napraforgó első leveleinek pigment tartalmában nem volt szignifikáns különbség a kezelések között. Abban az esetben, amikor a bojtorján szerbtövis volt idősebb, mint a napraforgó, a kultúrnövény allelopátiás hatása kevésbé jelentkezett: csak a gyomfaj gyökereinek száraz tömege volt szignifikánsan kisebb. A csökkenés maximális mértéke 32,85 %-os volt. A napraforgó hajtás- és gyökér száraz tömegében nem volt szignifikáns különbség a kontrollhoz képest. Ebben az esetben a fotoszintetikus pigmentekben nem találtunk szignifikáns különbséget sem a kultúrnövény, sem a gyomfaj esetében. Kísérleteinkben alátámasztottuk a napraforgó allelopátiás hatását közvetlenül a növekedés gátlásán, közvetve a fotoszintetikus pigment tartalom csökkentésén keresztül. A napraforgó allelopátiás negatív hatása erősebb, mint a bojtorján szerbtövisé. Az ok-okozati összefüggések és az allelopátiás hatásért felelős anyagok meghatározása érdekében további vizsgálatokra van szükség.

68

(50) Marosné Kuna Zsuzsanna1 – Czeglédi Csilla2 – Hajós László3 A HOZZÁADOTT ÉRTÉK ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÖSSZEFÜGGÉSE A MEZŐGAZDASÁGBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A V4 ORSZÁGOKBAN The connection between the value added and the employment in agriculture, with special attention to Visegrad 4 Parts countires [email protected] István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, PhD hallgató 2 Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, egyetemi docens 3 Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, egyetemi tanár 1Szent

Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájának egyik célja a munkahelyteremtés támogatása. A munkahelyteremtés ágazatonként különböző eljárásokkal érhető el. Vizsgálatunk a mezőgazdaságban történő munkahelyteremtésre, a mezőgazdaság GDP-ből való részesedése és az ebben az ágazatban foglalkoztatottak aránya közötti összefüggésre világít rá. Számításainkban nemcsak az Európai Unió országaira koncentráltunk, mert arra kerestük a választ, hogy a világ országaihoz képest hol helyezkednek el a V4 országai ebben a témakörben, ezért az elemzést az OECD 67 országának 2003-2010-ig terjedő időszakára vonatkozó, Világbanki adatokra alapozva végeztük. Tehát a dolgozatban a mezőgazdaság GDP-ből való részesedésének, az ágazatban foglalkoztatottak adatainak felhasználásával klaszter- és kereszttábla-elemzés módszerével vizsgáltuk az összefüggést. A vizsgált 67 országot klaszterekbe rendeztük, először a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, majd a mezőgazdaság GDP-ből való részesedése alapján. Az összefüggés azonosítására az ide vonatkozó változókra elvégeztük a kereszttábla elemzést (Chi-Square tests). Az elemzésünk középpontjába a V4 országokat helyeztük, mert ezekben az országokban meglévő és kipróbált jógyakorlatok átvétele - a közös politikai-gazdasági múlt miatt - eredményesebb, sikeresebb lehet, mint Európa vagy a világ más országaiból vett minták felhasználása. Így a cikkünk második részében először a V4 országok egyes klaszterekben elfoglalt helyét mutatjuk be. Klaszterelemzést alkalmaztunk a megadott változók segítségével az egyes csoportok azonosítására. A csoportképzés távolságok mérésén alapul. Azokat tekintjük egy csoportban lévőknek, akik elkülönülten közel vannak egymáshoz. Végül a helyzetük ok-okozati tényezőit ismertetjük. Az elemzések eredményeként megállapítottuk, hogy bár statisztikai módszerekkel kimutatható összefüggés van a vizsgált jellemzők között, ez azonban nem számottevő. Ennek oka az, hogy ahhoz, hogy a GDP-ben a mezőgazdaság részesedésének növekedése számottevő legyen, az élelmiszer- vagy feldolgozóipar növekedése, fejlődése is elengedhetetlen. Ott ahol a termőterület nem teszi lehetővé a gazdaságos termelést, elképzelhető a tudományos kutatásokhoz kapcsolódó mezőgazdasági tevékenység. Mindezeknek az alapja, a széleskörű, gyakorlatorientált, hatékony oktatási tevékenység. Ez képes a kérdéses szektorban a foglalkoztatottság növelésére is. Tehát a mezőgazdaság önmagában nem tekinthető egy fejlett gazdaság motorjának. Ebben az ágazatban a munkahelyteremtés a munkaintenzív szakmák esetében elsősorban a munkaerőpiacra történő visszavezetés részeit képezhetik, azonban önmagukban már középtávon sem alkalmasak sem a termelékenység fokozására, sem pedig a foglalkoztatottság növelésére. A mezőgazdaság önmagában csak a fejlődő országokban húzóágazat, ezekben az országokban magas az ezen a területen való foglalkoztatottság. Eredményeink alátámasztják és szorgalmazzák, azt, hogy a mezőgazdasági és az ehhez kapcsolódó ismeretek szervezett oktatása, széleskörű terjesztése mielőbb elinduljon nemcsak a diákok esetében, hanem a gyakorló gazdálkodók körében is (pl. már működő „civil” fórumokhoz kapcsolódva vagy újonnan szervezett internetes felületen keresztül).

69

(30) Májer János AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAI A BALATONI BORRÉGIÓ SZŐLŐTERMESZTÉSÉRE ÉS BORÁSZATÁRA

The possible effects of the climate change on the viticulture and oenelogy at Balaton Wine Region [email protected] Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsony, igazgató Egy “EuLakes” névre hallgató EU-s projekt vizsgálta 2012-ben az éghajlatváltozás hatásait Európa tavainak természeti állapotára, turizmusára, és a tavakat körülölelő régiók gazdaságára. Mivel a Balatoni Régió nemcsak turisztikai régió, hanem 6 borvidéket magába ölelő Borrégió is, felkérést kaptunk a Balaton Fejlesztési Tanácstól egy elemzés elkészítésére az éghajlatváltozás szőlőtermesztés és borászatára gyakorolt lehetséges hatásairól. Jelen előadást erre az anyagra alapozva kívánom elkészíteni. A klímaváltozás jellemzői a térségben a szőlőtermesztés szempontjából az alábbiakban foglalható össze: • Csapadékviszonyok szélsőségesen alakulnak, a csapadékhiányos évek gyakorisága növekszik, miközben erózióveszélyt okozó rendkívül csapadékos periódusok is előfordulnak! • A hőségnapok száma magas, a besugárzás erőssége is nő, miközben az alacsony hőmérséklet okozta károk is jelentkezhetnek (téli-tavaszi fagy). • Csapadékhiány + magas hőmérséklet = aszály gyakorisága nő! A kedvezőtlen hatások kivédhetők, vagy csökkenthetők, de az éghajlatváltozásnak lehetnek kedvező hatásai is a szőlőtermesztésre!! Az éghajlatváltozás lehetséges kedvező hatásai: • Kései szüretelésű fajtáink biztosabb beérése! • Magas természetes cukortartalmú borkülönlegességek készítésének, előállíthatóságának nagyobb esélye! • Vörös-borszőlőfajták termesztéséhez kedvezőbb feltételek! Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai: • Aszálykár, tápanyag-felvételi zavarok – a hozam és termésbiztonság csökkenése, korai tőkepusztulások! • Mustok tápanyagtartalma (felvehető nitrogén) alacsony, erjedési problémák! • Borok fehérjetartalma magas, tisztulási problémák! • Íz-aromaanyagok, savak elégése már a szőlőben, borok lelágyulása,– fehérborok esetében lehet főleg gond! • Alkoholtúlsúlyos, alacsonyabb extrakt tartalmú borok! Kedvezőtlen hatások kivédésének, tompításának lehetőségei: • Termőhelyek részleges átértékelése (keleti, nyugati fekvések is felértékelődhetnek) • Fajtahasználat változása: nemes + alany, nemesítés (klónszelekció, keresztezés) • Termesztéstechnológiai változások: • Öntözés (jó lenne!) • Víztakarékos talajművelés • Lombtrágyázás • Megfelelő zöldmunkák • Új károsítók megjelenését kezelni tudó növényvédelem Előadásomban részletesen kívánok foglalkozni a kedvezőtlen hatások csökkentésének konkrét lehetőségeivel.

70

(86) Menyhárt László1 – Anda Angéla2 FERDE PIRANOMÉTERREL MÉRT GLOBÁLSUGÁRZÁS ADATOK HIBÁJA Measurement bias of global irradiance measured by tilted pyranometer [email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, tanársegéd 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi tanár 1

A globálsugárzás és az albedó megbízható, pontos mérése egyaránt fontos a napkollektorok, napelemek és egyéb szoláris rendszerek tervezéséhez, a különböző időtávú meteorológiai előrejelzésekhez, valamint a klímamodellek futtatásához. Mindkét mennyiség mérésére a legelterjedtebb eszköz a piranométer. Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, hogy a piranométerek nem megfelelő vízszintezése milyen mértékű hibát okoz a fenti mennyiségek napi és pillanatnyi értékeiben. A piranométerek vízszintes beállítását a gyártók az eszközbe épített vízszintező buborékkal segítik. Ennek ellenére hosszantartó, folyamatos mérés esetén gyakran előfordul az eszköz kismértékű, szabad szemmel távolról nem látható megbillenése. Különösen igaz ez, ha a mérés víz fölött, a parttól távol, folyamatos emberi felügyelet nélkül történik akár hajóról, bójáról vagy éppen a meder aljához rögzített oszlopról. Gondosan beállított, nagypontosságú piranométerrel és pirheliométerrel mért diffúz-, globál-, reflex- és direktsugárzás adatok alapján becsüljük az adott pozícióba billentett felületre érkező globálsugárzást. Ezt a vízszintes felületre érkező globálsugárzással összehasonlítva keressük azokat a jellemzőket, ami alapján a ferde felület pontos helyzete meghatározható. Célunk olyan módszer kidolgozása, amellyel pusztán a globálsugárzás idősora alapján eldönthető, hogy a műszer szintezése megfelelő volt-e. Nem megfelelően szintezett eszközök esetén pedig a műszer síkjának a vízszintessel bezárt szöge és a dőlés irányának az azimutja megbecsülhető. E két adat jelentheti egy utólagos korrekció alapját.

71

(51) Naárné Tóth Zsuzsanna1 – Baranyai Zsolt2 – Vinogradov Szergej2 A SZÁNTÓFÖLD ÁRÁNAK ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI MAGYARORSZÁGON Connection of Price and Economic Value of Arable Land in Hungary

[email protected] István Egyetem, Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar, egyetemi docens 2 Szent István Egyetem, Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar egyetemi adjunktus 1Szent

A termőföldpiac közelgő liberalizációja miatt az elkövetkező években a magyar mezőgazdaság újabb kihívás előtt áll. A magyar földpiac külföldiek és gazdasági szervezetek előtti megnyitása alól hazánk átmeneti mentességet kért és kapott, de ez a moratórium lassan a végéhez közeledik. Számos társadalmigazdasági, illetve szabályozási kérdés következtében Magyarországon (mint az EU-12-ben általában) a földpiac volumene nagyon alacsony. A mezőgazdasági termelés alacsony termelékenysége, illetve a piac torzulásai miatt a földárak az EU-15 földárai alatt vannak. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a magyar termőföld ára lassú emelkedésnek indult napjainkra (a várt elképzelések megvalósulásaként), de még mindig az uniós átlag alatt van, ami számos probléma forrása lehet. A földpiaci forgalom az utóbbi években 2-3%-ot tett ki Magyarországon. A földárak lassú növekedése több okkal magyarázható, de alapvetően az alacsony földpiaci forgalomra vezethető vissza. A gyenge földpiaci forgalmat kínálati és keresleti tényezők egyidejűleg magyarázzák. Kutatásunk célja, hogy rávilágítsunk azokra a tényezőkre, amelyek okként nevezhetők meg a földárak közötti differencia kialakulásában. Munkánk során az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) üzemsoros adatait alkalmazva végzünk elemzéseket a parciális tényezőhozadék-számítás és a földérték klasszikus meghatározása módszertanainak felhasználásával. A regressziós függvényillesztés (Cobb-Douglas függvény) eredményei az esetek döntő többségében egyértelműen igazolták, hogy a definiált termelési tényezők statisztikailag igazolhatóan összefüggésbe hozhatók a növénytermesztés eredményességével. Vizsgálataink egyértelműen rámutattak az intézményi tényezők (támogatások) szerepére a föld értékének alakulásában. Elemzésünk során arra a megállapításra jutottunk, hogy a csatlakozás előtti évben (2003), a magyar termőföld piaci értéke lényegében szinkronban volt a jövedelem tőkésítésén alapuló földértékkel, ami ugyan a támogatás különbség miatt messze alatta maradt az EU-15 országok átlagos földértékének (ahol a magas támogatás már tőkésedett a földpiaci árakba). Az unós csatlakozás nem hozta meg a várt eredményeket. A magyar mezőgazdaságban a technikai, technológiai hatékonyság továbbra is alacsony maradt, fenntartva az üzemek alacsony belső (saját) jövedelemtermelését. A megnövekedett támogatási összeg viszont lényeges hatást gyakorolt a föld közgazdasági értékére, a földnek tulajdonítható bruttó jövedelemrész emelkedett, a földalapú támogatások magasabb szorzóval tőkésedtek be a földpiaci árakba. Megállapítható az is, hogy a földpiaci árak és a szántóföldek közgazdasági értéke közötti eltérés csökkenő tendenciát mutat: a földpiaci ár meghaladta a közgazdasági értéket 2006-ban, míg 2010-ben mérséklődött az eltérés.

72

(67) Nagy László Géza1 – Nagy László1 – Lévai László2 – Veres Szilvia3 – Bodnár Karina4– Tóth Brigitta5 A BAKTÉRIUM TARTALMÚ BIOTRÁGYÁK HATÁSA A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN Effect of bacteria containing biofertilizer on crop production [email protected] Egyetem AGTC MÉK, PhD hallgató 2Debreceni Egyetem AGTC MÉK, egyetemei docens 3Debreceni Egyetem AGTC MÉK, egyetemi adjunktus 4Debreceni Egyetem AGTC MÉK, BSc hallgató 5Debreceni Egyetem AGTC MÉK, egyetemi tanársegéd 1Debreceni

Ma Magyarországon sajátos kínálati piac alakult ki a biotrágyák területén. Bőség van a különböző kukoricahibridekből is. Ezek összetétele több baktérium törzset illetetően megegyező pl. szinte mindegyikben megtalálható az Azotobacter faj, mely képes a levegő nitrogénjét megkötni, szabadon élő nitrogénkötő baktériumnak is nevezik. A másik fő csoportba a foszfort mobilizáló baktériumok tartoznak, ilyen pl. a Bacillus megaterium. Nem ismert ugyanakkor, hogy a termesztett hibridjeink miképpen viselkednek a különböző biotrágya kezelések hatására. Felvetődik a kérdés; hasonló eredményességgel alkalmazható-e egy adott biotrágya bármely termesztett növénynél, esetleg hibridnél? Munkák fő célkitűzése az volt, hogy a különböző baktérium tartalmú biotrágyák hatását vizsgáljuk különböző kukorica hibridek főbb fiziológiai paramétereire. Kísérleteinket hidropóniás körülmények között végeztük, ugyanis a rendszerben kizárt a külső tényezők módosító hatása, melyek befolyásolják a növény-baktérium kapcsolatot. Jelen munkánk során 3 baktérium tartalmú biotrágya (a biotrágyákat „A”, „B” és „C” jelöléssel láttuk el, az esetleges reklám elkerülése miatt) hatását vizsgáltuk 5 kukorica hibriden (Clemenso, Karnevalis, DKC 4490, DKC 590, DKC 5222). A baktérium tartalmú biotrágyák összetétele a következő „A” baktérium trágya: Azotobacter chroococcum, Bacillus megaterium, „B”: Azospirillum brasilense, Azotobacter vinelandii, Bacillus megaterium, Bacillus polymyxa, Pseudomonas fluorescens, Streptomyces albus, „C”: Azotobacter chroococcum, Azospirillum ssp., Bacillus megaterium, Bacillus subtilis. A kísérlet során mértük a növények száraz tömegét, a levelek relatív klorofill tartalmát (SPAD-index) és a fotoszintetikus pigmentek (klorofill-a, klorofill-b, karotinoidok) mennyiségét. Az „A” jelű biotrágya a Karnevalis és a DKC 590 kukoricahibrid hajtásának száraz tömeg gyarapodására volt kedvező hatással, míg a „B” jelű biotrágya-kezelés a Clemenso, DKC 590, DKC 4490 és DKC 5222 kukoricahibridek hajtásánák száraz tömegét növelte a kontrollhoz képest. A Karnevalis hibrid gyökerének száraz tömegét mind a három baktérium trágya-kezelés elemelte a kontrollhoz képest. A „C” biotrágyakezelés ezen kívül még kedvezően hatott a DKC 4490 és DKC 5222 kukoricahibrid gyökerének száraz tömegére. A relatív klorofill tartalmat a kukoricahibridek második és harmadik teljesen kifejlett levelén mértük. A relatív klorofill tartalom a DKC 590 hibridnél emelkedett mind a három biotrágya-kezelés hatására a második levélben. A DKC 590 hibrid második levelében mért klorofill-b és karotinoid tartalom mennyisége nőtt a kontrollhoz képest mind a három biotrágya-kezelés hatására, míg a klorofill-a mennyisége a „A” és „B” jelű biotrágya-kezelések hatására emelkedett. A Clemenso hibrid harmadik levelében a klorofill-a,b és kaarotin tartalom a „C” jelű biotrágya-kezelés hatására emelkedett. A DKC 590 hibridnél nőtt mind a három pigment mennyisége az „A” jelű kezelés hatására. A vizsgált paraméterek eltérően alakultak a különböző biotrágya kezelések hatására. Ennek értelmében speciális hibrid-baktérium kölcsönhatás áll fenn, mely további vizsgálatokat igényel.

73

(69) Nagy László1 – Nagy László Géza1 – Tóth Brigitta2 – Makleit Péter3 – Veres Szilvia3 BIOTRÁGYÁK HATÁSA NAPRAFORGÓ (HELIANTHUS ANNUUS L.) FIZIOLÓGIAI PARAMÉTEREIRE

Effects of biofertiliser on sunflower’s (Helianthus annuus L.) physiological parameters [email protected] Egyetem AGTC MÉK, PhD hallgató 2Debreceni Egyetem AGTC MÉK, egyetemi tanársegéd 3Debreceni Egyetem AGTC MÉK, egyetemi adjunktus 1Debreceni

Az olajos növények felhasználásának sokrétűsége megkülönböztetett jelentőségűvé tette ezt a csoportot. A termesztés eredményességét befolyásoló tényezők egyike a növények tápanyagellátása. Különösen jelentős az emberi fogyasztásra szánt termékek mennyiségi jellemzői mellett azok minősége is. A nem megfelelő mennyiségű műtrágya használat talajsavanyító hatásaként fokozódhat például a nehézfémek felvétele is. A hasznos, növényi növekedést serkentő talaj mikroorganizmusok (PGPR=plant growth promoting bacteria) biotrágyaként való alkalmazása a fenntartható, zöld mezőgazdaság egyik fontos eszközévé válik. Eredményeképpen csökkenthető a kijuttatott műtrágyák mennyisége, mely gazdasági, természet- és környezetvédelmi szempontból is lényeges. Ugyanakkor várakozásainknak megfelelően, azonos termésmennyiség mellett megfelelő minőségű terméseket kaphatunk. Hazánk napraforgó termesztési mutatói alapján az utóbbi években mind Európában, mind a világon előkelő helyet foglal el. A termesztés során alkalmazott önálló, vagy kiegészítő biotrágyázás mind minőségi, mind mennyiségi téren további fejlődést jelenthet. Kontrollált, hidropónikus körülmények között végzett kísérleteink tesztnövénye a napraforgó (Helianthus annuus L.) cv. Alexandra hibridje volt. Munkánk során 3 baktérium tartalmú biotrágya hatását vizsgáltuk. Mértük a hajtások száraz és friss tömegét, meghatároztuk a specifikus levélterület (SLA) értékét. A gyökér esetében a száraz tömeg változását követtük nyomon. A kísérlet során mértük idősebb és fiatalabb levelek relatív klorofill tartalmát, valamint a klorofill-a, klorofill-b és a karotinoidok tényleges mennyiségét is. Eredményeink szerint az alkalmazott biotrágyák eltérően befolyásolták a vizsgált paramétereket. Növelő hatással voltak a szárazanyag produkcióra, ezen belül is a gyökér gyarapodására. Ugyanakkor a különböző biotrágyák hatékonysága között is különbség volt kimutatható. A fotoszintetikus pigmentek kvalitatív és kvantitatív jellemzésével is az alkalmazott biotrágyák pozitív hatását erősíthetjük meg. A klorofill-a mennyisége növekedett, míg a klorofill-b és a karotinoidok mennyiségében nem tapasztaltunk szignifikáns változást.

74

(31) Németh Gyöngyi1 – Kocsis László2 A SZŐLÉSZETI MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI Utilization of the viticultural side products [email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi tanár 1

A szőlőtermesztés fő célja a termés hasznosítása borkészítésre és étkezésre. A mag olajának kinyerése és hasznosítása is régóta ismert. A termesztés során a szőlőnek egyéb szervei is felhasználhatóak lennének gyógyászati célra. A törköly, mag, kocsány, vessző, levél, hajtások gyógyszeripari alapanyagokként szolgálhatnának jelentős polifenol-tartalmuk miatt. A szőlészeti melléktermékek hasznosításával gazdasági előnyökhöz juthatnának termelők, valamint a nagy tömegű növényi anyag nem okozna problémát, mint hulladék. A szőlő különböző szerveiben található polifenolok két nagy csoportba sorolhatók: flavonoidok és nem-flavonoidok. Mindegyik anyagcsoport antioxidáns tulajdonságokkal bír. Az utóbbi két évtizedben előtérbe került a stilbén vegyületeknek a növények életfolyamataiban játszott szerepének és humán farmakológiai hatásainak kutatása. Felderítésre került a fitoalexin és fitoanticipiens szerepük, valamint az antioxidáns tulajdonságból következő és egyéb hatásmechanizmusú számos lehetséges gyógyhatásuk is. Ebből adódóan felértékelődött e másodlagos anyagcsere termékek kinyerésének optimalizálása. A különböző oldószerrendszerek, kivonási módszerek összehasonlításával számos szerző foglalkozik. Kidolgoztak folyadék-szilárd fázisú és szuperkritikus fluid extrakciós kivonási eljárásokat is. Vizsgálták különböző termesztési tényezők hatását is a fitoalexinek termelődésére. Számos kutatást végeztek a különböző szőlőfajták polifenol-, stilbén-tartalmának valamint antioxidáns tulajdonságainak meghatározása céljából. Több munka foglalkozott a kórokozók hatásával, kevesebb eredmény született a környezeti tényezők szerepével, és az alanyhatás vizsgálatával kapcsolatban. Az előadásunk a szőlő egyes polifenoljainak gyógyhatásaival, szervenkénti eloszlásával, kivonási lehetőségeivel foglalkozik.

75

(87) Németh Kornél GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON MELEGSZIK A HELYZET

Use of geotermal energy in Hungary – The situation heats up [email protected] Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt., projektmenedzser asszisztens

A hazai geotermikus gradiens jelentősen meghaladja a világátlagot, ami az ország egyik természeti kincse. Európa egyik legjelentősebb geotermikus potenciáljával rendelkező Magyarországot számos olyan ország körözi le, melyek jóval kedvezőtlenebb adottságokkal bírnak. A beruházások előkészítéséhez, megvalósításához és fenntartásához kedvező és kiszámítható jogszabályi környezet, megfelelő állami támogatási és ösztönzési formák szükségesek. Előbbieken túl egy eredményes és látványos “zöld marketing” tevékenység vezethet el oda, hogy hazánk ezen kiemelkedő megújuló energia vagyona ne kerüljön mellékvágányra. A területet érintő helyi -térségi és települési- forrás adottságok és felhasználói igények rendszer szemléletű összehangolása nélkül az ország nem lesz képes az energetikai szemléletváltásra, melyben fontos szerepet kell kapnia a geotermikus energia jelenleginél fokozottabb felhasználásának. A minél kedvezőbb és átláthatóbb helyzet megteremtését a 2014-2020 között elnyerhető pályázati források is sürgetik. Vizsgálatomban a területet érintő legújabb kutatási eredményeket és a hazai szabályzási környezet változásait tekintem át, szem előtt tartva a környezeti adottságokhoz igazodó, geotermikus energia hasznosításon alapuló, helyi autonóm energiatermelés megvalósítási lehetőségeinek legfontosabb gyakorlati kérdéseit.

76

(61) Orosz Szilvia1 – Bellus Zoltán2 – Csiba Anita3 CIROK BUGA ÉS LEVÉL KEVERÉK TÁPLÁLÓANYAG-TARTALMÁNAK ÉS ERJESZTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

(NTP TECH_08A-3/2-2008-401 C_CIROK1) Nutrient content and fermentation quality of sorghum seed and leaf mixed silage [email protected] ÁT Kft., takarmányanalitikai igazgató 2 VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, főosztályvezető 3 VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, osztályvezető 1

A cirokszár cukor kinyerése céljából történő ipari felhasználása során a cirok levele és bugája mellékterméknek számít. Ezen két melléktermék hosszú távú tartósítása és (szárazonálló tehenek, növendék üszők, juhok esetében) takarmányként történő felhasználása potenciális lehetőség. A kísérlet célja a cirok buga-levél (természetes arányt követő) keverékének előállítása, silózása, a szilázsok táplálóanyag-tartalmának, erjedésének és mikrobiológiai állapotának megállapítása, valamint erjedési folyamatának kezeletlen és biológiai adalékanyaggal kezelt formában, három különböző időpontban (az erjedés 7., 21. és 35. napján) történő vizsgálata volt. Az alkalmazott adalékanyag homofermentatív baktériumokat és amiláz enzimet tartalmazott (Lactobacillus plantarum; Pediococcus acidilactici; Lactobacillus salivarius; Bacillus subtilis eredetű alfa-amiláz; baktériumszám az adalékanyagban: minimum 1,25 x 1011 CFU/g termék; alkalmazott dózis: 2 g/tonna zöld anyag; oltási csíraszám 105 CFU/g zöldnövény; vivőanyag: 2 liter/tonna víz). A kísérlet során az anaerob fázis három időpontjában az erjedés minőségét (pH; tej- és illózsírsavak; etanol; ammónia; fermentációs termékek és arányaik; összcukor-tartalom), a kísérlet kezdetén és 30. napján a zöld alapanyag és a végtermék táplálóanyag-tartalmát (szárazanyag; nyersfehérje; nyerszsír; nyersrost; NDF; ADF; ADL; keményítő; összcukor), valamint mikrobiológiai státuszát (aerob mezofil csíra- és penészszám) és a táplálóanyag-veszteség mértékét (nyersfehérje; összcukor; keményítő; rostfrakciók; szerves anyagok) vizsgáltuk. A buga-levél keverék szilázsok táplálóanyag-tartalma alapján megállapítható volt, hogy táplálóanyag-szolgáltató képességüket tekintve gyenge minőségű réti szénához hasonlóak (n=5; kontroll buga-levél keverék szilázs szárazanyag: 356 g/kg; nyersfehérje: 65 g/kg sza.; nyersrost: 297 g/kg sza.; NDF: 641 g/kg sza.; ADF: 343 g/kg sza.; ADL: 61 g/kg sza.). Az erjedés a kontroll buga-levél keverék szilázsokban kis intenzitással és nem ideális savi összetétel mellett (n=5; bontás: 30. nap; kontroll szilázs pH: 4,9±0,3; tejsav: 16,9±5,7 g/kg sza.; ecetsav: 9,2±0,4 g/kg sza.; etanol: 6,3±1,0 g/kg sza.; T:E arány: 1,8±0,6), vontatottan zajlott le. A homofermentatív baktériumokat tartalmazó silózási adalékanyag felgyorsította az erjedést, intenzívebbé tette a tejsav termelődését, csökkentette a káros illósavak fermentációját és javította a tejsav:ecetsav arányt (n=5; bontás: 30. nap; kezelt szilázs pH: 4,4±0,1; tejsav: 25,5±1,1g/kg sza.; ecetsav: 7,7±0,9 g/kg sza.; etanol: 4,0±0,7 g/kg sza.; T:E arány: 4,1±0,7). A kontroll buga-levél keverék szilázsok mikrobiológiai állapota alapján megállapítható volt, hogy a penész- és élesztőszám az erjedés során jelentősen csökkent, a keverék szilázs a 30. napon higiéniai szempontból megfelelő állapotú volt. Etetésük nem jelent kockázatot. A silózási adalékanyaggal történt kezelés azonban javította a szilázs erjedésvégi mikrobiológiai státuszát (n=5; bontás: 30. nap; kontroll szilázs aerob baktériumszám 7,8 log10 CFU/g; összpenész-szám: 1,7 log10 CFU/g; élesztőszám: 4,2 log10 CFU/g vs. kezelt szilázs aerob baktériumszám 6,4 log10 CFU/g; összpenész-szám: 0,7 log10 CFU/g; élesztőszám: 0,5 log10 CFU/g). A homofermentativ baktériumok kompetetíve gátolták az aerob mezofil baktériumok, a penész- és élesztőgombák szaporodását, ezért a silózási adalékanyag alkalmazása javasolt.

77

(62) Pap Nárcisz1 – Pap János2 A TERMÉSBECSLÉS ÉS TERMÉSELEMZÉS JELENTŐSÉGE A PRECÍZIÓS KUKORICATERMESZTÉSBEN

The importance of yield estimation and yield analysis in precision corn production [email protected] Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, PhD hallgató 2 Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, egyetemi adjunktus 1

A XXI. század növénytermesztőjére soha nem látott kihívások várnak. A romló termelési feltételek mellett – talaj, környezet, éghajlatváltozás – gazdaságosan kell termelni, megőrizve a termés minőségét. Mindemellett egyre nagyobb szerephez jut a termesztéstechnológia. Jó eredményt csak a technológiai elemek együttes alkalmazásával, értékelésével érhetünk el a növénytermesztésben. Ezek közé tartozik az állapotminősítés és termésbecslés – egész évi “nyomon követés”, az egyes terméselemek termésre gyakorolt hatásának ismerete, valamint a vetésidő. Alapvetően fontos, hogy a termesztő ne csak a végső produkcióra figyeljen, hanem a befolyásoló tényezőkre, a technológiai elemekre is amelyek meghatározzák a termés alakulását és a különböző évjáratokban ezek jelentős ingadozását okozzák. Ezt akkor éri el a gazda, ha a tenyészidő folyamán megfigyeléseket végez, elemzi a kapott adatokat, nyomon követi a növények növekedését és fejlődését. A betakarítás előtt elvégzett termésbecsléssel és terméselemzéssel – figyelembe véve a tenyészidőben végzett megfigyeléseket, méréseket – pontos képet kap a termést befolyásoló tényezők hatásáról. A tenyészidőben való nyomon követés és a termésbecslés alapja a megfelelő számú és véletlenszerű mintavétel. Kísérletünkben a mintavételezés tavasszal és a betakarítás előtt ugyanarról a helyről történt, GPS koordináták segítségével. Több éves tapasztalatunk, hogy a termőhelyi adottság és a jól megválasztott agrotechnikai eljárások mellett jelentős hatása van a termésre a vetésidőnek, valamint a vetőmag származásának. A szántóföldi kelés adott helyen és évben értelmezhető egy adott agrotechnika mellett, amely döntő hatással van a terméstömeg alakulására. A kelési % és a kezdeti fejlődés egyedül az állapotminősítés és termésbecslések során mérhető és értékelhető. A tenyészidő alatt vizsgáltuk és elemeztük azokat a mutatókat, amelyek döntően befolyásolják a terméstömeg alakulását, mint pl. szántóföldi kelés százaléka, fejlettség, vetésmélység. A kukorica termesztésében is döntő tényező a szántóföldi kelés. Ez az érték nagyban eltérhet és a gyakorlatban el is tér a laboratóriumi csírázás százalékától, mint azt 2012 tavaszán is tapasztaltuk. Kísérleteink eredménye alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a nagyobb tenyészterület nem eredményezett nagyobb növényenkénti hozamot, a tenyészterület és a terméstömeg között a kapcsolat nem bizonyított. Kísérleti adataink bizonyítják, hogy a kukorica szemtermését a növényszám, csőszám, a cső tömege, hossza- és átmérője valamint az ezermagtömeg határozza meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy bármelyik terméselem jelentős csökkenését és eltérését az optimálistól a többi terméselem csak nagyon kis részben vagy egyáltalán nem képes kompenzálni. A jó termésnek – mennyiségi és minőségi értelemben – feltétele a terméselemek harmonikus együttléte. A vizsgálati eredmények szerint a szemtömeg és a cső hossza között nagyon laza, míg a cső tömege és a szemtömeg között szoros és szignifikáns az összefüggés.

78

(13) Pál László1 – Nagy Szabolcs Tamás1 – Husvéth Ferenc2 A KELÉST KÖVETŐ TAKARMÁNY- ÉS VÍZFELVÉTEL IDŐPONTJÁNAK STRESSZÉLETTANI VIZSGÁLATA NAPOSCSIBÉKKEL

Stress physiological investigations on the time of feed and water intake in broiler chicks after hatching 1

[email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi tanár

A fiatal állatokat érő stressz a még fejlődésben lévő szabályozó rendszereket érinti, így hosszú távú hatásai lehetnek és segítheti a későbbi életkorban ható stresszorokkal szembeni alkalmazkodást. Ismert ugyanakkor, hogy a keléstől az első takarmányfelvételig eltelt idő hossza arányosan negatív hatást fejt ki a csibék növekedési erélyére, az emésztőtraktus fejlődésére, az immunrendszer aktivációjára és az izomfejlődésre. Mindezek alapján kísérletünk célja annak megállapítása volt, hogy közvetlenül a kelés utáni, takarmány- és vízfelvétel nélküli időszak milyen mértékű stresszválaszt vált ki a kísérleti állatokban. A kísérletben részt vevő állatokat két fő csoportra osztottuk. A kontroll csoport egyedeinek már 6 órás életkorban lehetőségük volt takarmányt illetve vizet fogyasztani. A második csoport állatai a kelést követő 48 órában nem fogyaszthattak takarmányt és ivóvizet. A kísérlet kezdetén, illetve 24 és 48 órás életkorban testtömeg mérést követően vérmintát vettünk a vérplazma kortikoszteron hormon koncentrációjának megállapítása céljából, illetve 48 órás életkorban vérkenetet állítottunk elő a heterofil granulociták és limfociták arányának (H/L arány) meghatározása érdekében. Eredményeink alapján a vérplazma kortikoszteron koncentrációja a 24 és 48 órás életkorban szignifikánsan (p<0,05) nagyobb volt a takarmányt és vizet nem fogyasztó csoport egyedeiben, mint a kontroll csoportban. A 48 órás életkorban vizsgált H/L arány a két csoportban bizonyíthatóan nem különbözött egymástól, a víz és táplálóanyag megvonása tehát a vér H/L arányára nem volt hatással. Kísérletünk eredményei felhívják a figyelmet a táplálóanyag- illetve vízhiány esetlegesen különböző stresszélettani hatásaira, valamint a minél több, a stressz állapotot jellemző paraméter egyidejű mérésének jelentőségére. Jelen cikk a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064 projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

79

(88) Pintér Gábor1 – Brazsil József2 ENERGIA SZŐLŐVENYIGÉBŐL A BALATONFÜRED-CSOPAKI BORVIDÉK EGY HEGYKÖZSÉGÉBEN

Energy from vine-branch in the Balatonfüred-Csopaki vine region [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, tanársegéd 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 1Pannon

Egyes kutatók véleménye szerint az energiaellátás napjainkban már az élelmiszerellátásnál is fontosabb, ugyanis életünk szinte minden egyes mozzanatához energia szükséges. Az energiatermelés és -ellátás napjaink egyik kulcskérésévé vált. Magyarország fosszilis energiaforrásokban szűkölködik, ellenben biomasszából Európa egyik vezető országa lehet. A biomassza fogalmába azonban nem csak különféle főtermékek, hanem melléktermékek (mint például a szőlővenyige) is beletartoznak. A szőlővenyige eltávolítása az ültetvényekről anyagi terhet jelent a gazdálkodóknak, tehát a termelő is érdekelt a venyige hasznosításában. A venyige iránti kereslet megjelenése pozitív hatással lenne a gazdálkodó jövedelmi helyzetére. A szerzők a Balatonfüred-Csopaki Borvidék egy hegyközségének, a Szentantalfai Hegyközségnek a venyigepotenciálját becsülték elvégzett méréseik alapján. A kutatás során megállapították, hogy a vizsgált hegyközségben évente összesen közel 5,3 TJ energia keletkezik szőlővenyige formájában. Ezen energiamennyiség teljes egészét nyilván csak elméletben lehet hasznosítani, így a kutatás további kérdése, hogy az elméletben keletkező összes energia hányad részének kiaknázására van reális lehetőség.

80

(63) Pecze Rozália1 – Benke Szabolcs2 A MÉHLEGELŐ TELEPÍTÉSEK MONITORING VIZSGÁLATA A BEPORZÓ PROGRAMBAN

Operation Pollinator initiative for the monitoring of pollinator insects on foraging crop established on the margins of agricultural fields [email protected] Kft. , fejlesztési igazgató

1Syngenta

2

MTA Földrajztudományi Kutató Intézet munkatárs

A Beporzó programot a Syngenta indította 2009-ben - több európai ország mellett - Magyarországon is. A program célja, hogy a természetes, vadon élő beporzók számának növekedését segítse, virágban gazdag méhlegelők (általában pillangós virágú növények) telepítésével. A program elsősorban agrár biotópokban célozza a méhlegelők telepítését, ezzel segítve a beporzást, valamint hozzájárul a művelt környezet biológiai sokféleségének megőrzéséhez, növeléséhez. A fő cél a változatos környezet kialakítása mezőgazdasági területeken, miáltal a biodiverzitás és a környezet tájképi értékei is növelhetők. A program indulásakor alapvetően egy angol (Operation Pollinator Seed Mix) magkeveréket használtunk, majd egy hazai (Méhlegelő magkeverék - évelő) vetőmagkeverék is összeállításra, majd telepítésre került. Jelenleg 200 helyszínen mintegy 250 hektáron van a hazai keverékkel méhlegelő telepítés szerte az országban. A számos telepítéssel lehetőséget teremtettünk a keverék mintavételezéseken alapuló vizsgálatára. A mintaterületeken egy többéves keveréket preferáltunk, mivel nem volt célunk a talaj évenkénti mozgatása, ezáltal elősegítve a talajban fészkelő beporzók betelepülését, nem mellékesen csökkentve az egy évre eső fajlagos költségeket. A magyar keveréket zömében pillangós növényekből egy- és többéves növények kombinációjaként alakítottuk ki - egyszerre több funkciót is adva a telepítéseknek - mivel ezt a formációt ítéltük a legjobbnak. A magyar keveréket vizsgálatok útján alakítottuk ki, mértük az egyes növényfajok keverékben betöltött szerepét, növényborítottságot, a virágzási időket, azok kezdetét és intervallumát. A beporzó mintavételezés célja volt, hogy eldöntsük, milyen arányban használják a beporzó rovarközösségek a méhlegelőnek telepített területeket a természetes biotópokhoz viszonyítva. A mintavételezés során több fajcsoportot vizsgáltunk, ezek a méhek (Apis), a poszméhek (Bombus), a földben lakó méhek (Andrenidae), a művészméhek (Megachilidae), a zengőlegyek (Syrphoidea) és a lepkék (Lepidoptera). Kezdetben egy sávos számlálási módszert alkalmaztunk, majd a pontosság növelése céljából áttértünk egy pontszámlálásos rendszerre. Mindkét esetben vizuális felvételezés történt. A számlálások során felvett adatokat fajcsoportok szerint értékeltük. A terepen ott ahol lehetséges volt, a poszméheket fajszintig határoztuk. Ez alapján megállapítható, hogy a telepített méhlegelőkön szinte az összes fajcsoport esetén magasabb egyedszám értékek mérhetők, mint a kontroll területeken. Poszméhek esetében a nagyobb egyedszám nagyobb fajszámmal is párosul a méhlegelős szegélyekben. A nagytáblás mezőgazdasági területek között elhelyezett telepítéseken kevés a poszméh fajszám, kis egyedszám mellett. A változatos tájszerkezetű mozaikos, kisparcellás területeken kialakított pillangós sávokban ugyanakkor a viszonylag sok fajhoz magas egyedszám is párosul. Erdei környezetben kevés fajszámot, ugyanakkor magas egyedszámot mértünk. A keverék alkalmazhatóságát több művelési ágban, többféle agrárkörnyezetben is folyamatosan monitorozzuk a beporzó rovarok vizsgálatával.

81

(74) Péter Erzsébet AZ EGÉSZSÉGES MUNKAVÁLLALÓ, MINT MEGTÉRÜLŐ BERUHÁZÁS A VÁLLALATI KULTÚRA SZINTJEIN

The healthy employee as an investment that pays off on different levels of corporate culture [email protected] Pannon Egyetem, Nagykanizsai Kampusz, egyetemi docens

Egészségközpontú munkaszervezéssel nagy hangsúlyt fektetnek ma már a vállalatok a megelőzésre, a munkatársak jó fizikai és mentális egészségi állapotának megőrzésére, mivel ezáltal hatékonyabbá válhat a munkavégzés. Az empirikus kutatás Zala megyei vállalkozások bevonásával vizsgálja, hogyan alakulnak a munkáltatók által nyújtott béren kívüli juttatások, az egészségmegőrzésre irányuló tevékenységek, valamint hogyan térül meg az állami- és magán ellátó rendszerbe fektetett bizalmi tőke. A vizsgálat eredményeit meghatározza a munkahelyi környezet minősége és közvetlen/közvetett hatásai, amelyek számos módon befolyásolják az egészségi állapotunkat. Így az egészségfejlesztés és egyben az egészségvédelem egyik legfontosabb színtere a munkahely. A munkahelyi egészségfejlesztés egyértelműen kifizetődő tevékenység, hiszen a hasznából a munkáltató, a munkavállaló és a szociális ellátórendszer egyaránt részesül. Az egészséges, képzett és motivált munkaerővel ugyanis növekszik a vállalkozás innovációs potenciálja és a termelékenysége. A jól végzett munkahelyi egészségfejlesztés javítja a vállalatról alkotott képet az ügyfelek körében és a munkaerő piacon egyaránt. „A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg”.

82

(14) Posta János1 – Mezei Anita2 – Mihók Sándor3 A DÍJUGRATÁSBAN NYÚJTOTT TELJESÍTMÉNYT ÉRTÉKELŐ KÜLÖNBÖZŐ MATEMATIKAI ÁTALAKÍTÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Comparison of different mathematical transformations evaluating show-jumping performance [email protected] AGTC Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, egyetemi tanársegéd 2DE AGTC Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, PhD hallgató 3DE AGTC Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, egyetemi tanár

1DE

A tanulmány célja a sportlovak ugrósportban nyújtott teljesítményét értékelő különböző mérőszámok összehasonlítása, továbbá örökölhetőségi-, és ismételhetőségi értékek számítása volt. A vizsgálat anyagát az 1996 és 2011 közötti díjugratás szakági eredmények jelentették. Az adatbázis 10199 ló 358342 startját tartalmazta, melyben megtalálható volt a ló azonosítója, neve, ivara, lovasának neve, verseny ideje, szintje, helyszíne és helyezés. A különböző értékelésekben a teljesítmény értékeléséhez az elért helyezést, indulók számát, és verseny nehézségét használtuk fel. A versenyeket nehézségi szintjük szerint öt nehézségi kategóriába soroltuk. Több nehézségi szint egy halmazban történő értékeléséhez súlyoztuk a mérőszámokat a nehézségi kategóriák figyelembevételével. A matematikai átalakításokkal képzett mérőszámok a következők voltak: I. mérőszám: (3-log10(helyezés)), II. mérőszám: (3log10(helyezés))*(nehézségi szint), III. mérőszám: (3-log10(helyezés))*(nehézségi szint)*(nehézségi szint), IV. mérőszám: (15-négyzetgyök(helyezés)), V. mérőszám: (15-négyzetgyök(helyezés))*(nehézségi szint), VI. mérőszám: (15-négyzetgyök (helyezés))*(nehézségi szint)*(nehézségi szint). Az adatok értékeléséhez alkalmazott ismételhetőségi egyedmodellben fix hatásként vettük figyelembe a ló életkorát, ivarát, verseny évét, helyszínét (és a verseny nehézségi kategóriáját a nem súlyozott mérőszámok esetében). Véletlen hatásként szerepelt a lovas, ló és állandó környezeti hatás a modellben. A variancia komponenseket VCE-6 szoftver alkalmazásával becsültük. A vizsgált modellek determinációs együtthatói 0,16 és 0,47 között változtak. Az örökölhetőségi értékek 0,02 és 0,07 között alakultak. A legjobb illeszkedést a VI. mérőszám esetében, míg a legmagasabb örökölhetőségi értéket a II. és a VI. mérőszámokra vonatkozóan becsültük. The aim of the study was to compare different measurement variables evaluation the show-jumping competition results of sporthorses and to estimate heritability and repeatability value. Show-jumping competition results collected between 1996 and 2011 were analyzed. The database contained 358342 starts of 10199 horses. Identity number, name and gender of the horse, rider, competition year, the level and location of the competition and placing were recorded in the database. To measure performance of horses, placing, number of starters and competition level were used. Competitions were categorized into five groups based on their difficulty level. The transformed variables were the following: Variable I.: (3-log10(rank)), Variable II.: (3-log10(rank))*level, Variable III.: (3-log10(rank))*sqr(level), Variable IV.: (15-squareroot(rank)), Variable V.: (15-squareroot(rank))*level, Variable VI.: (15-squareroot(rank))*sqr(level). The used repeatability animal model included fixed effects for age, gender, competition place, year of competition (and competition level in case of non-weighted measurement variables), and random effects for rider, animal and permanent environment effect. Variance components were estimated with VCE-6 software package. The goodness-of-fit of the models was moderate and varied between 0.16 and 0.47. Heritability values were low for each measurement variables between 0.02 and 0.07. The best goodness-of-fit model was found for Variable-6, and the highest heritability value was estimated for Variable-2 and Variable-6.

83

(75) Rieger László MERRE TOVÁBB? A GABONAPIACCAL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK Which Way to Go? Institutional Issues Concerning the Cereal Market [email protected] Agrárgazdasági Kutató Intézet, stratégiai tanácsadó, PE Georgikon Kar, c. egyetemi tanár

Az OECD, a FAO, valamint és hazai szakértők véleménye szerint a gabonapiac középtávon mind a búza, mind a takarmánygabona vonatkozásában jelentősen fog növekedni. A felhasználás növekedésében a közvetlen élelmiszer céljára való felhasználásnál jobban növekszik a takarmány, illetve bio-üzemanyag felhasználás. A masszív fizikai kereslet-növekedés és áremelkedési tendencia a gabonatermesztők számára igen kedvezőek, de ezzel párhuzamosan még körültekintőbben kell gondolkodniuk jövőjükről. A mezőgazdasági termelést az elkövetkező 40 évben 60 százalékkal szükséges növelni ahhoz, hogy kielégítse a növekvő élelmiszerkeresletet. Ez nagy lehetősége a mezőgazdasági termelésnek, de egyben jelentős tehertétel a föld biológiai kapacitása számára. A világ lakosságának fogyasztási szintje már a múlt század végén, noha akkor még a föld lakossága nem érte el a 6 milliárdos nagyságrendet, nagyobb volt, mint amit a föld fenntartható módon újra tudott termelni. A stratégiai célok szem előtt tartásával párhuzamosan továbbra is kulcskérdés az élelmiszer ellátás. A világ lakosságának túlélése alapvetően az élelmiszer önellátáson múlik. A magyar agrárgazdaság az elmúlt években szép eredményeket ért el. A mezőgazdasági termelés volumenének csökkenése ellenére a magyar mezőgazdaság kibocsátási értéke 2,8 %-kal növekedett 2012-ben. A magyar gabonatermesztés átlagosan. 10 és 14 millió tonna nagyságrendű. Csak nagyon különleges időjárási körülmények esetén csökken a termelés 10 millió tonna alá. Ez a termésmennyiség folyamatosan meghaladja a hazai felhasználási igényt a többlet exportra kerül.. Bár az agrárpolitika részéről többször felvetődik az alapanyag tovább feldolgozásának igénye és hasznossága, a mezőgazdasági szereplők többsége nem fejleszti tovább a tevékenységét, megelégszik az alacsony feldolgozottsági szint mellett elérhető jövedelemmel. Ez a magatartás társadalmi szinten semmiképpen nem támogatható. A mezőgazdasági munkaerő felhasználás adatainak elemzése alapján kijelenthető, hogy mezőgazdaságban még mindig nem látunk tisztán a piaci szereplők tekintetében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kötelező tagságának előírásával további tisztulási folyamat kezdődhet el, ami alapján láthatóvá fog válni a tényleges piaci szereplők halmaza. A teljesség igénye nélkül hasznos számba venni azokat a lehetőségeket, amelyek a gabonapiaci szereplőknek, de áttételesen az összes mezőgazdasági termelőnek kiegyensúlyozottabb, versenyképesebb működési feltételeket tud teremteni. Ezek a következők lehetnek:  termelői csoportok, szövetkezetek aktivizálása;  mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer fejlesztése;  termelő-orientált közraktári rendszer fejlesztése;  nemzeti gabona értékesítési rendszer fejlesztése;  mezőgazdasági piaci szereplők társadalmi felelősségvállalása. A jelenlegi, és várhatóan hosszútávon is jó világpiaci helyzet párosulva a magas agrártámogatással, a mezőgazdasági piaci szereplőket „ kegyelmi” helyzetben tartja. Ilyen különlegesen preferált helyzetben nem szabad tétlenül élvezni az adott időszak adottságait, hanem fel kell készülni a jövőben feltételezhető nehézségekre. Továbbá nagyobb figyelmet kell fordítani a föld globális eltartó képességének korlátaira is.

84

(64) Sárdi Katalin1 – Balázsy Ágnes2 A TALAJ KÁLIUM HASZNOSULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A SÖRÁRPA TÁPANYAG ELLÁTÁSÁBAN

Evaluation of the Utilization of Potassium in Nutrient Supply of Grist [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi tanár 2Nemzeti Agrárkamara, kamarai tanácsadó

1Pannon

A termőhelyi viszonyok, a talaj tápanyag-ellátottsága, a növényfaj, -fajta tápelem-igénye, az elérni kívánt hozam nagysága és a termesztési cél együttesen határozza meg a kijuttatni kívánt tápanyag-formákat és mennyiségeket. A tápanyag-gazdálkodás továbbfejlesztéséhez szükséges a várható terméssel minél megbízhatóbb kapcsolatot tükröző mutatók megállapítása. A tavaszi árpa (sörárpa) kálium-ellátása kulcs-szerepet tölt be a termésminőség szempontjából. A kijuttatott K műtrágyák hasznosulása pedig a gazdaságos termelés és a környezet terhelésének megelőzése érdekében egyaránt fontos. A költséghatékony és minőségi termeléshez a gyakorlati tapasztalatokon túl folyamatosan bővülő kutatási eredményekre is szükség van. Kísérletünk egyik elsődleges célkitűzése volt a kálium-ellátás és a tavaszi árpa produktuma, valamint a kálium hasznosulás közti kapcsolat számszerűsítése. A nemzetközi szakirodalomban több mutató is ismert a K ellátás hatékonyságának jellemzésére: a K hasznosulás mértéke (KUE mg/kg), a kijuttatott K visszanyerhetőségének hatékonysága (KRE%), a látszólagos visszanyerhetőség (AREK %). Az általunk kidolgozott új mutatószám (SKRE%) a talaj K hasznosulásának mértékét mutatja meg, a felvehető és a kijuttatott K mennyiség, valamint a visszamaradó K mennyiségének tükrében. Tenyészedénykísérletünkben a tavaszi árpa sörárpa típusának (Hordeum vulgare L.) Scarlett fajtáját alkalmaztuk, két talajtípuson: egy agyagbemosódásos barna erdőtalaj („A” talaj), valamint egy karbonátos kötött réti talaj („B” talaj), mindkettőben gyenge volt a kálium-ellátottság. A trágyázatlan kontrollon kívül nyolc kezelést juttattunk ki, két NP szinten, növekvő K adagokkal, melyeket a talaj tápanyag-ellátottsága és a növény igénye alapján állapítottuk meg. Két fejlettségi stádiumban történt mintavétel: bokrosodáskor (FS:2-3 illetve BBCH:21-23), valamint szárbaszökés végén - kalászolás elején (FS:10-10.1 illetve BBCH:49-51). A kísérlet végén meghatároztuk a növények kezelésenkénti átlagos szárazanyag-produkcióját, ill. laboratóriumi vizsgálatokkal a hajtások, levelek és szárrészek K koncentrációját. Ezt követően kiszámítottuk a növények által felvett összes K mennyiségét (mg/kg), valamint a kálium hatékonyságának jellemzésére szolgáló mutatókat. A SKRE % és a vegetatív paraméterek közti kapcsolat elemzése szoros, szignifikáns összefüggést mutatott mindkét talajon (az R2 értékek 0.5345 és 0.9753 között változtak), és a második mintavétel idejében a kapcsolat szorosabbá vált. A K hasznosulása, valamint a visszanyerhetősége (KRE és AREK %) a javuló kálium-ellátottsággal együtt csökkenő tendenciát mutatott. Megállapítható volt, hogy az agyagbemosódásos barna erdőtalajon a talaj káliumtartalmának hasznosulása kedvezőbbnek bizonyult, mint a kötöttebb réti talajon. Az általunk kidolgozott új paraméter alakulásában a kijuttatott K adagjával szoros kapcsolatot figyeltünk meg: az A talajon 38 és 81 % között, míg a B talajon 16 és 78 % között változott. A K hasznosulásának tanulmányozása szabadföldi körülmények között választ adhat a még tisztázatlan részletekre és fontos információkat jelent a gyakorlati termesztés számára.

85

(16) Seregi János MODERN FARM - MODERN MÚLT Modern farms – modern past [email protected] Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, szaktanácsadó

A hazai állattenyésztés történetében már a XVI-XVII. században, de a következő időkben is találunk olyan adatokat, amelyek a mai családi gazdaságnak, „farmnak” nevezett egységekre utalnak. Ezek jellemző feladata a saját, a helyi és a tágabb környezet ellátása volt. Természetesen jelentősebb szerepe ezen a területen, a nyugati határszélen, az osztrák (Bécsi) felvevőpiac közelségének volt. Munkámban igyekeztem rámutatni arra, hogy az említettek miatt a gazdálkodó egység, úgy az állatfajok, fajták, mind a termelési módok és a termékek tekintetében sokoldalú volt. Erről a szerepről a jövő farmja sem mondhat le! Az önellátás, a termékpálya lerövidítése olyan előny, ami mozgat(hat)ja az állattenyésztést. Ezt diktálja a környezet védelme, a vidék értékeinek megőrzése, a vidék társadalmi fejlődése is. A múltbeli „helyi piac”, de a rendszert összefogó kereskedő (pl. a Tikász az Őrségben), termelő (Tejszövetkezetek) példát adtak arra, hogy az „eladás művészete”, a kínálat adja meg egy-egy földrajzi egység belső fejlődésének alapját. Erre kell törekednünk a jövőben is, mert „a vidék fejlesztésében hiszek, az Magyarország jövője”. In our national animal breeding history, beginning with the XVI-XVII centuries and later, there can be found several data that refers to the nowadays “family-farms”. The role of these family-farms was the supply of their own necessities, the local and regional markets. The vicinity of the Austrian (Vienna) markets had an important role in their activity. In my work I tried to show that the family-farms, regarding the animal species and races, the production methods and the products, were very versatile. This role must be kept in nowadays farming, too! The self-sufficiency and the shortening of the product line are significant advantages that can “move” forward the animal farming. This fact is also determined by the environment protection, the rural development and the protection of regional values. The base of the development of a geographical region is given by the “art of selling”, offers and supply. This is sustained by the positive examples of the past “local markets”, merchants, traders who united the farming-trading systems (e.g. TIKÁSZ in the ÖRSÉG region), or producers (e.g. milk producing farms). Good examples from past must be followed, because I believe in the “development of rural regions, which is the future of Hungary”.

86

(15) Seregi János1 – Bartos Szabolcs1 ÁLLATFAJOK ÉS FAJTÁK SZEREPE A JÖVŐ FARMJÁNAK ÁLLATTENYÉSZTÉSÉBEN Role of animal species and races in the future animal farming

1

[email protected] Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, szaktanácsadó

A hazai állatlétszámok „mélypontja” már „megvolt. Innen az emelkedés döntő faktora az egyedi termelésen és feldolgozáson alapuló állati termék-előállítás. Ebben a feladatban helye van a jövő farmájak is, hiszen kormányzati- vidékfejlesztési törekvés-, a családi, állattartó gazdaságok támogatása is ebbe az irányba hat. A szerzők bemutatják az egyes állatfajok szerepét és főbb gazdasági paramétereit, termékválasztékát is. A szarvasmarha faj jövőbeni szerepét a legelőre alapozott hízlalás és a tömegtakarmányra alapozott tejtermelés adatain keresztül prognosztizálják. Modell szinten magyartarka üzemet mutatnak be adatokkal A sertésfaj jövőbeni szerepét részben extenzív, a mangalica fajtára is alapozott tartásban és az így előállítható terméksorban prognosztizálják, de döntőnek tartják az intenzív fajtákat, és kiemelik azok környezetbarát tartási rendszerét. A baromfi fajok, fajták jövőbeni szerepét a gyorsabb fejlődés eszközeként kezelik. A szerzők rámutatnak arra, hogy úgy a tyúkfélék, mint a vízi-szárnyasok és a pulyka, de esetenként a fürj és a galamb is hatékony „eszköz” lehet a jövő farmgazdálkodásában. Az egyéb állatfajok jövőbeni szerepéről a szerzők röviden számot adnak a juh, a nyúl és a bivaly fajok lehetséges gazdasági szerepéről a jövő farmjában. Ezek az állatfajok, fajták húzóerőként hathatnak szinte valamennyi régióban. The minimal-point in the national animal numbers was already achieved. From this point the main factor of the increase is based on the private farming and manufacturing of products of animal origin. The future-farm has also its role in this task, also because the rural development is a governmental intention by supporting the family-farmers, family-breeders. The authors represent the role of the different animal species and their main economic parameters and product variety. They prognosticate the future importance of the cattle in pasture-fattening, and mass-feed based milk production. A model of cattle farm is shown through data of Hungarian Simmental species. The future role of the swine is prognosticated in partly-extensive breeding, in the Mangalitza husbandry, and the scale of manufactured products. The authors emphasize also the role of intensive species and their environment-friendly systems. The importance of the poultry in the future is given as being the instruments of a rapid development; they - the chicken, turkey and water-fowls, moreover the pigeons and quails - can be an effective part of the future farming. As other animal species, the ovine, rabbits and buffalos are also mentioned through their economic role in the future farming system. All these animal species and races are acting as pulling forces in nearly all the regions.

87

(44) Somogyvári Márta1 – Kiss Tibor1 ÜVEGHÁZI NÖVÉNYTERMELÉS ENERGETIKAI SZEMPONTÚ OPTIMALIZÁLÁSA Optimization of greenhouse production from energetic point of view

1

[email protected] Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, egyetemi docens

A hőmérséklet és a fény az a két faktor, aminek a biztosítása az üvegházi termelés során a legnagyobb energetikai kihívás elé állítja a termelőket, s ugyanakkor ez a két faktor alapvetően meghatározza a növények fejlődését is. Az üvegházakban megfelelő berendezésekkel gyakorlatilag a Földön bárhol, bármilyen klímát elő tudunk állítani, bármilyen növénykultúra számára ideális feltételeket tudunk teremteni. Ez a termelési módszer, amennyiben hosszú időszakokon keresztül kell mesterséges fényt alkalmazni és/vagy az üvegház hőmérséklete jelentősen eltér a külső hőmérséklettől, akkor nagyon költséges, hiszen nagy energiafelhasználással ját. Az eddigi termelési gyakorlatban az adott növénykultúra igényeihez optimalizálták az üvegház belső klímáját. A jövőben el kell gondolkodni azon a lehetőségen, hogy mi történik, ha egyre kevesebb energia áll rendelkezésünkre és hogyan lehet kiválasztani azokat a növénykultúrákat, amelyek egy minimálisra csökkentett energiafelhasználású, vagy akár teljesen passzív szolár üvegházban termelhetők. Tanulmányunkban egy olyan optimalizálási módszert szeretnénk bemutatni, ami valós időjárási adatok segítségével szimulált üvegházi klíma esetén megmutatja, hogy egy adott növénykultúrát mikor lehet a legkisebb energiaköltséggel lehet termelni. Az optimalizálás több dimenzióban történik, első közelítésként az egyes növények hő- és fényigénye szerepel az optimalizálási kritériumok között. Tanulmányunk egy olyan döntéstámogatási rendszer alapjául szolgáló módszertan kidolgozásának első lépése, amely beépülhet a termelési struktúra tervezési folyamataiba és jelentősen csökkentheti az üvegházi termelés költségeit.

88

( 1 7 ) Szabó Ferenc1 – Kovács Ádám1 – Keller Krisztián2 A LEGELTETÉSI IDŐSZAK HOSSZÁNAK JELENTŐSÉGE A HÚSMARHATARÁSBAN The importance of the length of grazing period for beef cattle production [email protected] Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar

1Nyugat-magyarországi

A szerzők ökonómiai modellszámításokkal vizsgálták a húsmarhatartás eredményességét. Értékelték a legeltetési időszak hosszának hatását a jövedelmezőségre, illetve a fontosabb értékmérő tulajdonságok gazdasági súlyára. A vizsgálatokat 130, 160, 190, illetve 220 napos legeltetési időszakokat feltételezve végezték el. Az értékelésre az ECOWEIGHT programcsomagot alkalmazták. A vizsgálat eredménye szerint minden egyes feltételezett legeltetési időszak esetében, 600-700 Ft feletti élősúly kilogrammonkénti választási borjú árak mellett jövedelmező az ágazat. Gazdasági szempontból mindegyik legeltetési időszak estében a tehenek vemhesülési aránya, mint reprodukciós tulajdonság a legerősebb befolyású. Súlyát tekintve sorrendben ezt követi a tehenek hasznos élettartama, az elléskori borjúveszteség, a borjak 120 napos és 205 napos súlya, az üszők vemhesülési aránya, a borjak születési súlya, illetve az ellés nehézsége. A 205 napos borjú választási tömeg relatív ökonómiai súlyát 1-nek tekintve a vizsgált tulajdonságok relatív gazdasági súlya az előző felsorolás sorrendjében 4,34,5; 1,1-1,2; 1,1; 1,1; 0,1; 0,05.

89

(82) Szabó Imre László1 – Fodor Lóránt2 – Lukács Gábor3 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK SZEREPE AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN The function of the Quality Assurance Systems int he Food Chain [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi adjunktus 3Pannon Egyetem, Georgikon Kar, adjunktus 1Pannon

A világ fejlett országainak fogyasztói kritikusan vizsgálják az élelmiszerek minőségét és biztonságosságát. A fogyasztóvédelemi szervezetek és a környezetvédők egyre inkább rákényszerítik a gazdálkodókra a természet közelinek – így biztonságosnak tekintett - termesztési és tartási módokat. A termelőknek nemcsak az élelmiszerbiztonsági szabályokat kell figyelembe venniük, hanem a piaci igényeknek megfelelő terméket kell előállítaniuk, hiszen a jövedelmezőség a mezőgazdasági termelés alapját teremti meg, a jelenleg is változó támogatású környezetben. Az élelmiszerek biztonságosságában a tudomány és társadalom legszerteágazóbb területei érintettek. A rendelkezésünkre álló információk alapján kerülhet sor az élelmiszerek fogyasztásával járó kockázatok értékelésére, figyelembe véve a lakossági élelmiszerfogyasztásra vonatkozó adatokat is. Az élelmiszerlánc különböző területein jelenleg is alkalmazott minőségbiztosítási rendszerek segítik a nyers és feldolgozott élelmiszerekben előforduló, különböző – mezőgazdasági, technológiai, környezeti, biológiai eredetű – szennyezések megelőzését, és megakadályozhatják az esetlegesen előforduló nem megfelelő termékek forgalomba hozatalát. A minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásának elsődleges célja, hogy az élelmiszerlánc minden szereplője ismerje, és tartsa be az alapvető élelmiszerbiztonsági szabályokat.

90

(52) Szegedyné Fricz Ágnes1 – Kuti Beatrix2 – Darvasné Ördög Edit3 HÍR PROGRAM: LOKÁLIS VÁLASZ A GLOBÁLIS ÉLELMISZERKERESKEDELEMRE Tradition-Tastes-Regions Programm: local answer for the global food trade

1

[email protected] Vidékfejlesztési Minisztérium, Élelmiszer-feldolgozási Főosztály, főosztályvezető-helyettes 2 Vidékfejlesztési Minisztérium, Élelmiszer-feldolgozási Főosztály, minőségügyi referens 3 Agrárgazdasági Kutató Intézet , Élelmiszerlánc Elemzési Osztály, szakértő

Az élelmiszer előállításnak és a globalizálódott élelmiszerkereskedelemnek a klímaváltozást okozó gázok kibocsátásában jelentős szerepe van. A felmelegedést előidéző gázok kibocsátásának csökkenetésére az elmúlt évtizedekben számtalan mozgalom indult. Ezek egyike a helyi termékek (local food) fogyasztását, vásárlását tekinti egyfajta megoldásnak. A helyi termékek vásárlásának nem célja a globális élelmiszerkereskedelmet teljes egészében kiváltani, azonban számtalan pozitív gazdasági, szociális környezeti hatásai lehetnek. Magyarországon az 1990-es évektől kezdődően az élelmiszergazdaságban két ellentétes irányú folyamatnak lehetünk tanúi. Egyfelől az élelmiszer-előállítók száma drasztikusan megnövekedett, másfelől az élelmiszer-kiskereskedelem rohamos koncentrációja indult meg A mikro- és kisvállalkozások egy jelentős része nem volt képes a kereskedelmi láncok által támasztott mennyiségi elvárásoknak és az egyre magasabb követelményeket állító különböző rendszereknek megfelelni. Az Európai Unió számos országában a globális kiskereskedelemből kiszoruló kistermelők számára piaci lehetőséget nyújt, hogy eredethez köthető helyi termékek előállításával elégítik ki a kulináris, etnikai okokból vagy környezet-tudatos gondolkodás miatt növekvő fogyasztói igényeket. Magyarország kisméretű élelmiszer-előállítói még messze nem használják ki ezt a fogyasztói trendet, még úgy sem, hogy hazánkban a korlátozott jövedelmi lehetőségek miatt egyelőre jóval kisebb piaci szegmenset képviselhetnének a helyi termékek, mint Európa gazdagabb felén. Az EGK 1993-ban elindította az Euroterroirs, vagyis Európa Vidékei Programot, annak érdekében a tagállamokban összegyűjtésre és leírásra kerüljenek a hagyományos mezőgazdasági termékek és élelmiszerek. Ennek mintájára Magyarországon 1998-ba Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) elnevezéssel indult el egy hasonló program, melynek eredménye képpen 7 régió 300 termékéből álló gyűjtemény került összeállításra. A hagyományos termékek népszerűsítése és a termelők szakmai támogatása érdekében 2009-től pályázni lehet a védjegy használatára. 2012-ben már 95 termék jogosult a HÍR védjegy használatára. A tanulmányban a HÍR védjegyes termelők körében végzett felmérés alapján javaslatot teszünk arra, milyen intézkedések szükségesek kormányzati és helyi, önkormányzati szinten, valamint a termelők és a fogyasztók részérő.

91

(76) Szegedyné Fricz Ágnes1 – Kasza Gyula2 – Bódi Barbara3 – Zsoldos László4 FOGYASZTÓI ISMERETEK ÉS ELVÁRÁSOK A FŰSZERPAPRIKA-ÖRLEMÉNNYEL KAPCSOLATOSAN

Knowledge and expectations of consumers concerning ground spice paprika

1

[email protected] Vidékfejlesztési Minisztérium, főosztályvezető-helyettes 2 Corvinus Egyetem, egyetemi adjunktus 3 Corvinus Egyetem, PhD hallgató 4 Corvinus Egyetem, élelmiszermérnök

Az élelmiszerek előállításával, forgalmazásával és jelölésével kapcsolatos szabályainak egyre nagyobb hányada Európai Uniós szinten harmonizált. Ez azt jelenti, hogy a Tanácsi és Bizottsági rendeletekkel szabályozott területeken a tagállamokban közvetlenül kell alkalmazni az adott rendelkezéseket. A kormányzatok feladata, hogy a közös szabályozás mentén gondoskodjanak a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű élelmiszerekkel való ellátásáról. A tagországoknak, így Magyarországnak is feladata és kötelessége is egyben, hogy a közösségi szabályokkal le nem fedett területeken is gondoskodjanak az élelmiszerlánc megfelelő működéséről. Magyarországon az osztrák és német mintára megalkotott Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) tölti be ezt a szerepet. A fogyasztói igények, elvárások változásával, a technológiák fejlődésével a MÉ-nek is lépést kell tartania. A modern társadalom elvárásai azonban nem csak az új termékek iránti igényt jelenti, hanem a hagyományos termékek, technológiák és íz világ megőrzését is. A fűszerpaprika a magyar élelmiszergazdaság egyik szimbolikus terméke. A Magyar Élelmiszerkönyv fűszerpaprika irányelvének átdolgozásához kvantitatív megkérdezéses vizsgálatot végeztünk. A kérdőívre épülő személyes megkérdezésen alapuló felmérésbe 567 főt vontunk be. A kutatásunk során az alábbi célokat tűztük ki. -

A fűszerpaprika minőségi osztályaival kapcsolatos fogyasztói ismeretek felmérése.

-

A fűszerpaprika vásárlási és fogyasztási szokásainak felmérése.

-

A termék jelölésére vonatkozó fogyasztói elvárások, preferenciák vizsgálata.

Az eredmények figyelembe vételével kerül sor Magyar Élelmiszerkönyv módosítására. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a fogyasztók számára fontos a termékek származására vonatkozó megbízható információ. Javaslatokat fogalmazunk meg arra vonatkozóan, hogy az uniós és a hazai minőségpolitika eszközeinek alkalmazásával, hogy lehetne ezt a fajta fogyasztói igényt kielégíteni.

92

(53) Szendrő Éva A JÖVŐ FARMJÁNAK SZAKEMBEREI The human resources on the future farm

[email protected] Budapesti Corvinus Egyetem, tanszéki mérnök, PhD hallgató

A tanulmány két részből tevődik össze. Első része a fejlett európai országok gazdaságstatisztikai alapján mutatja be a mezőgazdasági üzemek szerkezetében végbemenő folyamatokat, felvázolva a különböző fejlődési tendenciákat. Gazdaságstatisztikai adatokkal igazolható, hogy a nyugat-európai országokban egymással párhuzamosan alakulnak ki mezőgazdasági nagyüzemek, ugyanakkor számos esetben - de sokszor inkább csak „szigetként” - maradnak fenn a hagyományos gazdálkodási modellt követő vállalkozások is. A mezőgazdaság átalakulása merőben új követelményeket támaszt a szakemberekkel, azok kompetenciáival szemben. A hagyományos agrár-szakmunkások, technikusok és –mérnökök mellett növekvő szerepet kapnak a gépesítéshez, automatizáláshoz, robotizáláshoz és informatikához értő szakemberek. A képzési struktúra kialakítása azért rendkívül nehéz folyamat, mert a jelenbeli információk alapján meghozott döntések következményei még évtizedek múlva is hatnak, érvényesülnek. A tanulmány második része az OECD adatbázisa alapján elemzi a magyarországi szakemberképzést a nemzetközi folyamatok tükrében, a számítások eredményeit korreszpondenciaanalízissel és cluster-elemzéssel teszi áttekinthetővé.

93

(45) Szigeti Cecília1 – Farkas Szilveszter2 – Borzán Anita3 FEJLŐDÉS LATIN-AMERIKAI ÚTJA NÉHÁNY ALTERNATÍV INDIKÁTOR ALAPJÁN The Latin-American Way of Development Based on some Alternative Indicators

[email protected] SZE, egyetemi adjunktus 2 BGF, tanszékvezető egyetemi docens 3 BGF, egyetemi docens 1

Kutatásunk alapkérdése, hogy lehetséges-e az országokat egyértelműen csoportosítani az alternatív indikátorok értékei alapján. Jelenlegi tanulmányunkban három kompozit indikátor (HDI, HPI, EPI) és az ökológiai lábnyom, valamint a GDP alakulását vizsgáltuk. Az alternatív indikátorok kiválasztásánál két tényezőt vettünk figyelembe, olyan mutatókat kerestünk, amelyek a fenntarthatóság legalább két pillérét (környezeti, gazdasági, társadalmi) mérik és a lehető legtöbb országra rendelkezésre állnak. Kutatásunk első szakaszában feltártuk, hogy a mutatók között páronként megfigyelhető-e lineáris kapcsolat, a Pearson-féle korrelációs index értékeit korrelációs mátrixban tüntettük fel. Elemzésünk alapján két olyan mutató van, amely egymástól és a GDP-től is független, a HPI és az EPI. Az országok csoportba sorolását klaszter analízis segítségével végeztük. A létrehozott háromklaszteres modell elemzése alapján meghatároztunk egy sajátos latin-amerikai fejlődési utat és ennek hasznosítható tapasztalatait Magyarország számára. A 2. klaszter (jellemzően latin-amerikai) országai egy sajátos, az európaitól jelentősen eltérő fejlődési utat mutatnak. Az átlagosnál alacsonyabb GDP mellett, kisebb környezetterheléssel, mégis boldogabban tudnak élni. (Az extrém outliereként az elemzésből kimaradó, a latin-amerikai országok közé tartozó Costa Rica a világ legboldogabb állama.) Érdekes, hogy a legboldogabb európai állam, Svájc HPI mutatója (50,34) is elmarad a 2. klaszter legkevésbé boldog latin- amerikai államának a Dominikai Köztársaságnak a HPI értékétől (50,65). A 21. század paradigmaváltást hozott a latin-amerikai országok gazdaságpolitikai gondolkodásában, a latin-amerikai politikusok és közgazdászok körében mind elterjedtebb nézet, hogy helytelen a neoliberális gazdaságpolitikát alternatíva nélkülinek tekinteni és nem egyértelmű, hogy az IMF által diktált lépések követése jelenti a hosszú távú megoldást a régió számára. Magyarország és az európai országok számára megfontolandó lenne, a GDP-ben kifejezhető gazdasági növekedés mellett a közösségépítés, lokális együttműködések fejlesztésén alapuló fejődési út preferálása, amelyet jellemez például Venezuelában a helyi kereskedelmi rendszerek (LES) magas száma.

94

(26) Szuvandzsiev Péter1 – Helyes Lajos2 – Daood Hussein3 – Neményi András4 – Zoltán Pék5 AZ IPARI PARADICSOM FONTOSABB FITONUTRIENSEINEK MEGHATÁROZÁSA LÁTHATÓ- ÉS KÖZELI INFRAVÖRÖS SPEKTROSZKÓPIÁVAL Determination of important phytonutrients in processing tomato using visible and near-infrared reflectance spectroscopy [email protected] Szent István Egyetem, Kertészeti Intézet, PhD hallgató 2 Szent István Egyetem, Kertészeti Intézet, intézetigazgató 3 Szent István Egyetem, Regionális Egyetemi Tudásközpont, tudományos munkatárs 4 Szent István Egyetem, Kertészeti Intézet, egyetemi adjunktus 5 Szent István Egyetem, Kertészeti Intézet, egyetemi docens 1

A zöldségnövények között a paradicsom jelentősége óriási, világviszonylatban az elmúlt időszakban a termésmennyisége rendszeresen meghaladta az évi 150 millió tonnát. Ennek a mennyiségnek jelentős részét teszi ki az ipari célra termelt paradicsom, melynek fontossága a feldolgozott formában, hosszabb távon való tárolásban rejlik, a beltartalmi értékek nagymértékű csökkenése nélkül. A még nyers termés, fontos minőségi jellemzői az vízoldható szárazanyag tartalom (ºBrix), a piros színt adó likopin tartalom és más jelentékeny antioxidáns tartalom, mint például a polifenolok. Ezeknek az anyagoknak az emberi szervezet számára nagy a jeletősége, az analitikai meghatározásuk azonban rendkívül idő és munkaigényes folyamat. Ezért a kutatók folyamatosan próbálnak fejleszteni gyors és roncsolásmentes módszereket, amelyek alkalmasak a főbb beltartalmi paraméterek meghatározására. Kísérletünkben, egy, a látható és közeli infravörös tartományban mérő, hordozható hiperspektrális képalkotó eszköz (FieldSpec HandHeld 2™ Portable Spectroradiometer), ilyen irányú felhasználhatóságát vizsgáltuk. A spektrális mérési tartomány 325-1075 nm között volt, amellyel a közvetlenül megszedett bogyótermések püréjét mértük öt különböző ipari paradicsomfajtán. A mérés után a mintákat analitikai vizsgálatnak vetettük alá, hogy megállapíthassuk az vízoldható szárazanyag-, a likopin-, és polifenoltartalmat. A spektrális reflektancia és az analitikai adatok összefüggését, részleges legkisebb négyzetek modellszámítással próbáltuk kimutatni. A modellszámítás eredményessége a kalibrációs egyenlet korrelációs koefficiensével (R2) és a kalibráció standard hibájával jellemezhető. Ezek alapján a legszorosabb összefüggést az oldható szárazanyag-tartalom, likopin és összes polifenol-tartalom tekintetében mutattunk ki, R2 = 0,96; 0,96; 0,95 a vizsgált anyagok sorrendjében. A kalibrációk standard hibája pedig 0,20; 0,86 és 3,23 volt sorrendben. Az eredmények alapján a módszert alkalmasnak találtuk felsorolt anyagok meghatározására, feltételezve, hogy további mérésekkel a modell még pontosabbá tehető.

95

(46) Szűcs Krisztina KOOPERÁCIÓ ÉS VERSENY: A FENNTARTHATÓSÁG GYÖKEREI ÖKOLÓGIAI ÉS HUMÁN RENDSZEREKBEN

Cooperation and competition: the roots of sustainability in ecological and human systems [email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató

A fenntartható fejlődés az elmúlt évtizedekben elsőrendű céllá vált a fejlett országokban. Amíg azonban a jelenleg domináns társadalmi-gazdasági rendszerek fenntarthatósága sok szempontból kérdéses, addig a természetes ökológiai rendszerek hosszú múltjukkal igazolják fenntarthatóságukat. Jóllehet mindkét rendszerben jelen vannak a versengés és a kooperáció folyamatai, a társadalmi rendszereknek sok tanulnivalójuk lehet a természetes rendszerektől. Kutatásom során azokat a jellegzetességeket kisérlem meg azonosítani, melyek ezen fogalmak mentén a természetes rendszerek és közösségek hosszútávú fenntarthatóságát garantálják. Az egysejtűektől a főemlősökig minden fő evolúciós átmenet egyik előfeltétele a csoporton belüli együttműködés. A ragadozók együttműködésének oka triviálisan a zsákmányszerzés, de miért alakult ki a fajtársak közötti együttműködésre jellemző önfeláldozás (alturizmus)? Példa az utóbbira amikor a nyúl fenyegető helyzetre dobol a talajon, vagy a gazella jellegzetes pattogásba kezd saját életbenmaradási esélyét csökkentve, hogy fajtársait figyelmeztesse a közeledő veszélyről. Választ ad-e a kérdésre a csoportszelekció elmélete és ha igen igazolható-e az együttműködésből származó versenyelőny? Oka lehet-e annak, hogy az evolúciós rangsorban a leginteligensebb állatok mind társas lények? A csoportok együttműködési szintjeinek vizsgálatára van szükség, hogy minderre választ találjunk. Az alternativ közgazdaságtan tudományterületén a bionómia az élővilág törvényeinek gondos tanulmányozásán alapuló új közgazdaságtan, amelynek célja az élet – kiemelten az emberi közösségek – szolgálata. A. P. Buchnan már 1811-ben publikálta a Bionomia – Opinions concerning Life and Health, introductory to a Course of Lectures ont he Physiology of Sentient Beings c. cikkét, a kifejezést sokáig a biológia szinonímájaként használták. A bionómia szó időnként ma is előbukkan, de fenti értelmezése még nem terjedt el. A modern irányzatok közül az ökológiai közgazdaságtan és a CSR (Corporate Social Responsibility) tekinthetők rokon elméleteknek, de itt ezek természettudományos megalapozottságánál sokkal mélyebb megértésre törekszünk. Munkám során értelmezni kívánom a kooperáció és a verseny fogalmait az ökológia és a gazdaság különböző szintjein abból a célból, hogy első lépésként azonosítsam a két rendszer összehasonlításához szükséges megfelelő egységeket és megvizsgáljam a fenti darwini kérdések értelmezhetőségét. Melyik stratégia bizonyul(t) a leghatékonyabbnak és melyik a legfenntarthatóbbnak? A megfelelő egység azonosítása után az együttműködés és verseny fejlettségének kvalitatív és kvantitatív elemzése következik, hiszen az evolúció napjainkban a gazdasági szereplők között is folytatódik.

96

(18) Tenke János1 – Seregi János2 – Varga Lajos3 – Tossenberger János1 NAGY TELJESÍTMÉNYŰ HIBRID SERTÉSEK HÁZTÁJI TARTÁSBAN EGY HÍZLALÁSI VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

Hybrid swines with high performance in home husbandry – results of a fattening trial

1

[email protected] Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Takarmányozástani Tanszék 2 Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet 3 Dombegyház Nagyközség Önkormányzata

Napjainkban a Magyarországon előállított és kereskedelmi forgalomban kapható sertéshús döntő hányada a nagyüzemi termelésből kerül ki. Az utóbbi időben ugyanakkor azon igények is megfogalmazódtak, amelyek a korábban nagy mennyiségű sertéshúst előállító háztáji termelés újjászervezését tűzték célul. Jól ismert ugyanis, hogy csaknem 20 évvel ezelőtt a sertéshústermelés jelentős hányadát a kis- és a háztáji gazdaságok adták. 2011-ben Dombegyházon egy olyan, hibrid sertésekkel végzett vizsgálat elvégzésére került sor, amely lehetővé tette a modern, háztáji sertéshízlalási modell létjogosultságának megállapítását. A modell létrehozása több évtizedes sertéshízlalási tapasztalattal rendelkező helyi családok közreműködésével valósult meg. Vizsgálatainkban arra kerestünk választ, hogy a létrehozott rendszer segítségével gazdaságosan végezhető-e a sertéshústermelés a háztáji körülmények között. További cél volt annak feltérképezése is, hogy milyen arányban vonható be a lakosság a háztáji sertéshízlalás folyamatába. A vizsgálatokat 30-110 kg élősúly intervallumban, vegyes ivarban, összesen 242 Danbred süldővel állítottuk be, amelyek élősúlya a kihelyezéskor átlagosan 35 kg volt. Az etetett takarmányok összetétele és táplálóanyag tartalma az egyes hízlalási fázisokban a technológiai ajánlásoknak megfelelően került összeállításra. A háztáji hízlalásból vágóba szállított állatok átlagos vágáskori élősúlya 104,6 kg volt, amely 84,8 kg-os átlagos hasított súllyal párosult. Mindezek mellett figyelemre méltó volt az is, hogy a vágóhídi minősítés során az állatok átlagos színhús százaléka 58,8% volt, az állatok fajlagos takarmányértékesítése pedig nem haladta meg a 2,6 kg-ot a teljes hízlalás alatt. A színhús százalék meghatározás során a sertések 35,1%-a S-, 57,0%-a E- és 7,9%-a U minősítést kapott. Ettől gyengébb kategória nem fordult elő. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a háztáji sertéshús előállítás gazdaságosan végezhető, ennek azonban alapfeltétele a megfelelő genetikai potenciállal rendelkező hibrid sertések termelésbe vonása, valamint az ezen állatok tényleges táplálóanyag szükségletét kielégítő takarmányozási technológia alkalmazása.

97

(77) Tóth Éva1 – Lukács Gábor2 A DRÁVA-MENTE ISMERTSÉGE 2013-BAN Reputation of Drava-region in 2013 [email protected] Pannon Egyetem Georgikon Kar, tanársegéd 2Pannon Egyetem Georgikon Kar, adjunktus

1

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, és a Dráva-mente ismertségével kapcsolatos kérdőíves felmérést készítettünk Karunk – a Pannon Egyetem, Georgikon Kar – hallgatóinak körében 2013 első félévében. Korábbi oktatói tapasztalatainkból kiindulva azt feltételeztük, hogy a felsőoktatásba kerülő fiatalok nemzeti parkokkal kapcsolatos ismeretei meglehetősen hiányosak. Kérdőívünk rövid volumenű, nyílt és zárt kérdéseket egyaránt tartalmazó primer felmérési módszer, mely önkitöltős, önkéntes. Kutatásunk alapsokaságának azokat az aktív hallgatókat választottuk, akik a felsőoktatási tanulmányaikban még nem találkoztak a témakörrel, de a közeljövőben biztosan megkapják a nemzeti parkok, és ökoturizmus témákhoz szükséges ismereteket. Kérdéseink három csoportba sorolhatóak. Első kérdéscsoportunk kimondottan a Drávamente ismertségének felmérésére irányult, majd a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság népszerűségét vizsgáltuk, végül pedig a megkérdezettek természetvédelemhez és turizmushoz kötődő viszonyára, véleményére kérdeztünk rá. A felmérésben 57 fő hallgató vett részt, az eredmények elgondolkodtatóak lettek. A Dráva folyó földrajzi elhelyezése nem okozott különösebb gondot, még a Dráva-menti tájegység megnevezése sem, ám Dráva-menti települést már kevesen tudtak felsorolni, innen származó híres embert mindösszesen egy fő említett. A Nemzeti Parkban alig több mint egynegyedük járt eddig, de kevesebb, mint negyedük ismeri a Nemzeti Park Igazgatóság tevékenységét. Sajnos a megkérdezettek közel fele nem is akarja megismerni ezt a jövőben sem. Az ökoturizmus kifejezés csaknem mindenkinek ismerős, és részben helyesen is definiálják a felmérésben résztvevők. A természet és környezetvédelem nagyon fontos szerepet játszik a megkérdezettek életében. A kutatásból az is kiderül, hogy mit tartank a fiatalok a legsúlyosabb környezeti és természeti problémáknak.

98

(54) Tóth Gábor1 – Surányi Rozália2 A FORGALMI TÍPUSÚ ADÓCSALÁSOK LEHETŐSÉGEI A GABONA ÉS LISZT KERESKEDELEMBEN

Potential means of sales tax evasion of VAT in the trade of cereal grains and flour

1

[email protected] Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (NAV-KAIG), adóellenőr 2 DESZK ADMIN KFT, ügyvezető igazgató

A cikk megírása közben egy év telt el az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózás bevezetésétől az általános forgalmi adónemben. A fordított adózás bevezetése az Európa Tanács engedélyével -2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 395. cikkének megfelelően- 2014. július 2-ig került bevezetésre Magyarországon. A cikk írása közben arra kerestük a választ, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel elkövetett Európai Uniós Szervezett áfa-csalásokra milyen hatással volt az általános forgalmi adó rendszerében történt változás. A vizsgálataink 2011. január 1-jétől 2013. április 30-áig terjedtek ki, a gabona és a liszt kereskedelemre fókuszáltunk, de vizsgáltuk a cukor, étolaj és kávé termékkörök kereskedelmi adatait is. Állításunk szerint a fordított adózás következtében az áfa csalók más területeket (ágazatokat, szakágazatokat) vettek célba, úgy, mint malom, hús, takarmány, olaj, cukor, stb. A kapott eredmények alátámasztották, hogy a gabona vertikumban, a fordított adózás bevezetését követően az Európai Uniós szervezett áfa csalások (a körhintacsalások, a karusszel típusú csalások, csalás hiányzó kereskedő közbeiktatásával, a keresztbe számlázásos csalás, a háromszögügyletekkel való visszaélés) megszűntek. A számításaink mellett a rendelkezésünkre álló statisztikai adatok is rámutattak arra, hogy már az átmeneti időszak megkezdését követően a fordított forgalmi adó bevezetésekor a gabona kereskedelemben a határforgalom jelentősen visszaeset mind a kivitel, mind a behozatal tekintetében. A tanulmány rámutatott arra, hogy az Európai Uniós szervezett áfa csalások a mai napig rutinszerűen működnek/működhetnek a vizsgált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékkörök tekintetében, de az átmeneti időszakra egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július 1-jét követően a vizsgált időszakban ez a lehetőség megszűnt az áfa csalást szervezők részére.

99

(47) Tóth Gergely1 – Szigeti Cecília2 AZ EMBERISÉG ÖKOLÁBNYOMA KR.E. 10.000-TŐL NAPJAINKIG The Historical Ecological Footprint of Mankind from 10,000 B.C. to Today 1

[email protected]

Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 2 Széchenyi István Egyetem, egyetemi adjunktus

A fogyasztásunkat produktív földterületben mérő ökológia lábnyom (ÖL) széleskörű publikálása óta (Wackernagel – Rees 1996) a legelterjedtebb alternatív mutatószámnak számít. Bár a mutatót sok kritika is érte, módszertana folyamatosan fejlődik, tudományos cikkek garmadája elemzi, számos ország és nemzetközi szervezet (pl. EU, WWF, NEF) használja, így másfél évtized alatt a legismertebb fenntarthatósági indikátorrá vált. Az ökolábnyom alkalmazhatósága széleskörű, ám leginkább időbeli összehasonlításra használhatjuk. Az adatgyűjtést végző Global Footprint Network (GFN) ugyanakkor csak 1961-től publikálja az adatokat, így történelmi távlatokban eddig nem volt alkalmazható a mutató. A GFN-től kapott hatalmas adattábla, valamint a Föld népességére és a GDP-re vonatkozó ún. történelmi statisztikák (Maddison 2001 és Bolt-Van Zanden 2013) alapján először létrehoztunk egy kombinált adattáblát. A gazdasági fejlettség és az ökológiai lábnyom nagysága között valószínűsíthető kapcsolat az ÖL és GDP közötti korreláció alapján közepesnél erősebb (York et al., 2004). Ezért hipotézisünk szerint a korábbi időszakok ökológiai lábnyomát a GDP adatokból meg tudjuk becsülni. Ez az outlierek kizárása után lineáris regressziós modell segítségével sikerült is. Eredményeink néhány jellemző adatát az alábbi tábla tartalmazza: év

Kr.e. 10 e

Kr.e 1000

Világ teljes népessége

4

50

226

438

1 042

3 691

6 695

Egy főre jutó GDP

467

467

467

566

666

3 729

7 614

Egy főre jutó ÖL

1,21

1,21

1,21

1,25

1,29

2,77

2,70

Ökológiai deficit (-)

9 970 e

9 915 e

9 703 e

9 429 e

8 635 e

1 708 e

- 6275 e

A Föld telítettsége

0,05%

0,60%

2,73%

5,48%

13,43%

99,78%

152,01%

1.

1500.

1820.

1970.

2008.

Mértékegységek: népesség – millió fő; GDP – 1990-es nemzetközi Geary-Khamis dollár; ÖL, deficit – globális hektár.

Az eredmények újszerűek, mivel sikerült kimutatni a gazdasági fejlettség és fenntarthatóság közötti kapcsolat erősségét, meghatározni az ún. autonóm lábnyomot (1,02 – 1,26 hektár között), végül megállapítani, a bolygó évente termelődő természeti erőforrásait mekkora arányban használtuk fel az egyes korokban. Ezt a Föld „telítettségének” neveztük el. Fő megállapításunk, hogy a mai expanzív közgazdasági elmélet és termelési struktúra kialakulásának idejében a Föld telítettsége 15% alatt volt, szemben a mai 150% százalékkal.

100

(65) Tóth Zoltán1 - Dunai Attila2 - Jolánkai Péter3 A TALAJMŰVELÉS HATÁSA A TALAJ SZERVESSZÉN TARTALMÁRA Effect of soil tillage on soil organic Carbon content [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató 3Pannon Egyetem, Georgikon Kar, tanársegéd

1Pannon

A talaj szervesszén tartalmát és szervesszén készletét vizsgáltuk a 0-30 cm talajrétegben. Vizsgálatainkat a Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszékének Kísérleti Telepén végeztük Keszthelyen egy 1972-ben beállított, kukorica-búza bikultúra növényi sorrendű, talajművelési tartamkísérlet kukorica szakaszaiban. A kísérlet kéttényezős, osztott parcellás elrendezésű, négy ismétléssel, amelyben három különböző talajművelési változat szerepel (hagyományos “szántásos”, “sekély tárcsás” és “minimális művelés”). A kísérleti hely talaja Ramann-féle barna erdőtalaj. Vizsgálatainkhoz bolygatott talajmintákat gyűjtöttünk a parcellák 0-10 cm-es és 10-30 cm-es rétegeiből. Az eredmények statisztikai megbízhatóságát kéttényezős variancia-analízissel elemeztük, az SPSS programcsomag segítségével. Az eredmények szerint a vizsgált szerves széntartalom vonatkozásában statisztikailag igazolható különbségek mutathatóak ki az egyes talajművelési változatok között. Legmagasabb szerveszén tartalmat a “minimális” talajművelési változatban mértünk, ahol a szervesszén tartalom szignifikánsan magasabb volt a “szántásos” kezeléshez viszonyítva. A minimális művelés eredményeként 39 év tartamhatás időszaka alatt a talaj 0-30 cm-es rétegében 10,5 tonna többlet szervesszén készlet raktározódott el a “szántásos” műveléshez viszonyítva. Jelen cikk a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064 projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

101

(55) Túróczi Imre A KONTROLLING RENDSZEREK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGE AZ AGRÁRTERMELÉSBEN

The possibility of applying controlling systems to agricultural production [email protected] Szolnoki Főiskola, főiskolai tanár, tanszékvezető, rektor

A vezetési rendszerek fejlődése permanens folyamattá vált, melynek során a kontrolling, mint korszerű vezetési rendszer teljes körű alkalmazása Magyarországon is megvalósult. A piaci versenyhelyzetben kiemelt szerepet kap az erőforrásokkal történő gazdálkodás, a költséggazdálkodás, a tervezés és a tervek megvalósításának folyamatos figyelemmel kísérése. Az előzőekben felsorolt elvárásoknak kizárólag a modern vállalatvezetési, szervezési, tervezési, terv-tény összehasonlítási módszerek felelnek meg, vagyis a folyamatosan fejlődő, változó kontrolling. Felmerül a kérdés, hogy milyen – az iparszerű termeléstől eltérő – tényezők határozzák meg a termelés eredményességét, a jövedelmezőséget a mezőgazdaságban, amely élő organizmusokkal dolgozik. A növénytermesztés és állattenyésztés eredményességét jelentősen befolyásolja a biológiai folyamatok alakulása és az embertől független külső tényezők változó hatása. Az éghajlati viszonyok, csapadék, napsütés alapvetően meghatározó tényező, amely a költségek alakulása mellett a hozamokat is befolyásolja. A belső szolgáltatások a teljesítmények elszámolásának módszerei, arányai, átadási ára, stb. befolyásolják az adott ágazat jövedelmezőségét. Ezen körülmények között nyilvánvalóan eltérő tervezési módszereket, elemzési eljárásokat kell alkalmazni ebben az ágazatban. A tanulmányban az ágazati sajátosságokat figyelembe vevő tervezési, összefüggés vizsgálati elemzési módszerek kidolgozására, bemutatására törekszem, bízva abban, hogy felvetéseim egy hosszabb rendszerfejlesztési folyamat kiindulópontjaként szerepelhetnek.

102

( 3 2 ) Varga Péter1 – Májer János1 – Németh Csaba1 KÜLÖNBÖZŐ TALAJÁPOLÁSI MÓDOK HATÁSA ERÓZIÓNAK KITETT TERÜLETEN The effects of different soil cultivating methods on an area exposed to erosion

1

[email protected] Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet

A környezetkímélő szőlőtermesztési technológiák talajművelési rendszereiben a talajvédelem, ezen belül az erózió elleni védelem kiemelt szerepet kap. Az erózióvédelem mellett azonban, a szárazabb ökológiai adottságú termőhelyeken (egyes évjáratokban) a víztakarékosság elsődleges szemponttá válhat. Ilyen ökológiai adottságokkal rendelkezik a Balatoni Régió is. Napjainkban, amikor a globális felmelegedés okozta klímaváltozás következtében fellépő új stresszhatásokkal szemben, a környezetbarát szőlőtermesztés egyre inkább előtérbe helyezi a harmonikus tápelem ellátás szükségességét, a termőhelyre adaptált megfelelő talajápolási módszer kiválasztását, az okszerű növényvédelem használatát, a megfelelő tőketerhelést, így nagyobb esélye van a vírusmentes, megfelelő minőségű és mennyiségű áru- és szaporítóanyag előállításának. A talajtakarás, illetve a takarónövények segítenek megvédeni a talajt az eróziótól, deflációtó, továbbá a gyomszabályozásban rejlő előnyük, illetve hatásuk sem elhanyagolható. A PE Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben közel egy évtizede, tartamkísérlet jelleggel talajművelési kísérleteket állítottunk be. Kísérleteinkben a szerves növényi hulladékokkal történő talajtakarást, a tartós- és időszaki növénytakarást, valamint a mechanikai talajművelést hasonlítjuk össze lejtős (hegy-völgy irányú) rendszerben. A tartós növénytakaráshoz speciális fűkeveréket használtunk (Vörös csenkesz, Felemáslevelű csenkesz, Nádképű csenkesz, Angolperje), továbbá egy pillangósokból álló keverék (Vörös here, Bíborhere, Fehérhere, Tavaszi bükköny, Takarmányborsó) vetésével is megpróbálkoztunk. Az időszaki növénytakarás megvalósításához őszi búzát, tritikálét, valamint a területre jellemző gyomösszetételt használtunk fel, továbbá facélia sorközvetést is alkalmaztunk önálló vetésben. A korábbi átlagos csapadék ellátottságú évek után, 2010-ben bőséges csapadékviszonyok között lehetőségünk volt vizsgálni a különböző talajművelési módok hatását az erózióvédelemben. Az utóbbi két év viszont lehetőséget nyújtott igen száraz körülmények között, a különböző talajápolási módok hatásának értékelésére a vízmegőrzésben is. Az idei évben (2013) célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk a kezelések hatását a talajnedvességre, a talaj, - és a növény tápanyag-ellátottságára, valamint a szüreti eredményekre. A célkitűzéseink alapján megállapításaink most már több eltérő csapadék ellátottsági év átlagában a következők: 

A hegy-völgy irányú lejtős területek talajművelésénél, a szélsőséges csapadékviszonyok (erózió, víztakarékosság) miatt mindenképpen ajánlatos valamilyen talaj-, illetve növénytakarásos talajművelési módot választani.



A talajápolási mód megválasztásánál azonban figyelembe kell venni, nedvességtartalmára az időszaki- és a tartós növényborítás negatív hatással van.



Nagyon csapadékos nyári periódus (pl.: 2010) esetén, az egyébként mechanikailag művelt területeken, a gyomflóra kaszálása réven kialakított időszaki növénytakarásnak is van létjogosultsága.



Vízmegőrzésben, erózióvédelemben és a termés mennyiségét tekintve a szerves növényi hulladékkal történő talajtakarás a legkedvezőbb hatású.

hogy

a

talaj

A hegy-völgy irányú erózióra hajlamos telepítési rendszerekben eddigi eredményeinket figyelembe véve megállapítható, hogy a különböző talajápolási módszerekkel végzett vizsgálatok rendkívül fontosak a gyakorlat számára, hiszen a szélsőséges időjárási helyzetek fokozottabban jelentkeznek az utóbbi évtizedben.

103

(56) Vásáry Miklós1,3 – Madarász István2 – Baranyai Zsolt3 A KÉRŐDZŐ SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI NEMZETI PROGRAM MŰKÖDÉSÉNEK TAPASZTALATAI

Experiences of the restructuring aid in bovine and ovine sector

1

[email protected] Vidékfejlesztési Minisztérium, EU agrárpolitikai referens 2 Vidékfejlesztési Minisztérium, osztályvezető 3 Szent István Egyetem, adjunktus

2012. március 9-én jelent meg a kérődző szerkezetátalakítási nemzeti programról szóló VM rendelet, mely alapján lehetővé vált uniós forrásból támogatni a húsmarha és juh ágazatot. A program célja, hogy a 2012 után átalakuló nemzeti kiegészítő támogatás rendszerének negatív hatásai ne okozzanak jelentős fennakadást a húsmarha és juh ágazatokban. Fontos cél, hogy ezen ágazatokkal gazdálkodók folytatni tudják tevékenységüket, ne csökkenjen a foglalkoztatás szintje, valamint a húsmarha- és juhtenyésztésre használt területeket ne vonják ki a hasznosításból, maradjanak megfelelő ökológiai állapotban. A program működésének első éves tapasztalati már több vonatkozásban jelzik, hogy miként működött az új agrárpolitikai intézkedés. Ennek keretében – a program főbb paramétereinek ismertetésén túl – bemutatjuk, a program igénybevételének területi megoszlását, a kifizetett támogatások esetében megjelenő jelentősebb sajátosságokat, eredményeket. Mindezek alapján következtetéseket vonunk le a program agrárpolitikai hatásairól.

104

(70)Veres Szilvia1– Al Imran Malik2– Tóth Brigitta1– Makleit Péter1 – Nagy László1 – Nagy László Géza1 – Zed Rengel2 BÚZA GENOTÍPUSOK FOTOKÉMIAI AKTIVITÁSÁNAK VÁLTOZÁSA ELTÉRŐ ADAGÚ NITROGÉNTÁPLÁLÁSNÁL

Values of photochemical activity in wheat genotypes under different nitrogen supply conditions [email protected] Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Növénytudományi Intézet 2 Nyugat Ausztrál Egyetem (University of Western Australia, School of Earth and Environment) 1

A fenntartható mezőgazdaság elveinek megfelelően napjaink növénytermesztésének egyik legfőbb kihívása a talaj termékenységének megőrzése, a megfelelő növényi tápanyag-utánpótlás alkalmazása környezet- és természetvédelmi problémák nélkül. A Census Bureau nemzetközi adatbázisa szerint a világ népessége 2044-re 9 milliárdra növekszik. A növekvő populáció élelmiszerszükséglete is nagyobb, ezáltal világszerte nő a mezőgazdasági termelés fokozásával szemben támasztott igény is. A megfelelő növényi produkció számos faktor függvénye, így például a termőhely, klimatikus tényezők, meglévő tápanyagszint, termesztett genotípus. Ugyanakkor a sikeres növénytermesztés egyik alapja mindenképpen a megfelelő tápanyag utánpótlás. A nitrogén műtrágyázás alapvető eszköze a növényi produkció növelésének. A fenntarthatóság elveinek való megfelelés szerint célszerű olyan genotípusok kiválasztása, melyek kevesebb nitrogén ellátás mellett is ugyanazt a mennyiségű és minőségű termést produkálják a termesztő számára. Munkánk során 43 eltérő búza genotípus fotokémiai aktivitás értékét határoztuk meg két különböző mennyiségű nitrogéntáplálás mellett (optimális és annak ¼ része). Méréseinkét a búza bokrosodási fejlődési fázisában végeztük üvegházi körülmények között. Klorofill fluoreszcencia indukció módszert használtunk az optimális fotokémiai aktivitás (Fv/Fm) meghatározására. Az indukciós görbe Fv/Fm paramétere mellett a változó (Fv) és az alap (Fo) fluoreszcencia hányadosát (Fv/Fo) is alkalmasnak találtuk a genotípusok közötti különbségek jellemzésére eltérő mennyiségű nitrogéntáplálás mellett. A különböző búza genotípusok kisebb csoportjánál az indukciós görbe lassú szakaszában meghatározható indikátorokat is jellemeztük. Így az elektron-transzport rátát, a nem-fotokémiai kioltó folyamatok arányát jellemző NPQ értéket, a vitalitási indexet (RFD) és az 1qP/NPQ arányt. Eredményeink szerint az 1-qP/NPQ arány alkalmas a PSII azon belső képességének jellemzésére, mely során a fotokémiai és nem-fotokémiai folyamatok arányát szabályozza az adott nitrogén koncentráció jelenlétében. A mért paraméterek alapján a vizsgált genotípusok csoportokba sorolhatók. A dupla-haploid populáció genotípusai közül a kisebb nitrogén mennyiség mellett is aktív fotoszintézissel jellemezhetőek, így egy újabb nemesítési vonalat jelenthetnek.

105

(33)Vér András – Szőke Lajos AZ ISTERVIN – TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN

ÖKOLÓGIAI SZŐLŐTERMESZTÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL – CÍMŰ PROJEKT BEMUTATÁSA

ISTERVIN – Nature Conservation at the River Danube through Ecological Grape Production [email protected] Szőke Bio Kft, ügyvezető

A Hu-Sk határon átnyúló együttműködési pályázat keretében 2012-2014. évekre közös kutatásfejlesztési pályázatot nyertünk, melynek bemutatása az előadás célja (HUSK/1101/2.2.1/0294 sz. projekt). Vezető partner az IPROVIN (SK), hazai partner Nyugat Magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet, Mosonmagyaróvár. A programban külső szakértők is részt vesznek. A Duna mentén Szlovákiában és Magyarországon is több borvidék található, ahol a szőlőültetvények természetvédelmi területen, vagy azok közelében találhatók. A projekt célja, hogy a természetvédelmi elveknek megfelelően alakítsuk át a szőlőtermesztési technológiát, ezzel biztosítva a biodiverzitás megőrzését (helyreállítását). Az új technológia elemeként új eljárásokat (helyi meteorológiai mérés automata műszerekkel, növényvédelmi előrejelző program használata, új biológiai növényvédőszerek alkalmazása, talaj és levélvizsgálatok alapján új trágyázási technológia bevezetése, fajgazdag takarónövény állomány létrehozása vetéssel, biológiai védekezési módszer a kártevők ellen stb.) vezetünk be. Monitoring vizsgálatokat végzünk a kedvező folyamatok regisztrálása érdekében (atka vizsgálatok, sorközi növény-vegetáció felvételezése, edafon vizsgálatok, amerikai bivalykabóca monitoring, nappali lepkefajok vizsgálata, madártani megfigyelések stb.) Az új – ökológiai - technológia ökonómiai kérdéseinek vizsgálatát is tervezzük. A program során tananyagot készítünk, képzéseket, bemutatókat szervezünk az új ismeretek mind szélesebb körű terjesztése érdekében. A hazai partnerek 3 borvidéken (Pannonhalmi, Ászár-Neszmélyi, Budai) találhatók, 8 gazdaságban folynak a vizsgálatok. Hasonló programot valósítottunk meg az At-Hu pályázat keretében 2010-2013-ban a Pannonhalmi, Soproni és Zalai borvidéken 6 gazdaságban (ECOWIN), melynek tapasztalatait is beépítettük ebbe a munkába.

106

(19) Zsarnóczay Gabriella1 – Kovács Ágnes2 A HAGYOMÁNYOS ÉS AZ IPARI SERTÉS MINŐSÉGBELI KÜLÖNBSÉGE Qaulity Differences between Traditional and Industrial Pigs

1

[email protected] Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, egyetemi docens 2 Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar

A hagyományos (őshonos) hazai állatfajok és húsuknak vizsgálata az utóbbi évtizedben nagy hangsúlyt kapott. Egyre több publikáció számol be a kedvező élettani hatásukról és élvezeti értékükről, illetve fogyasztói megítélésükről. Az őshonos mangalicatenyésztésnek a Kárpát medencében több mint kétszáz éves múltja van. A XX. század közepén több mint tizennyolcezer törzskönyvezett kocalétszámot jegyeztek hazánkban, ami azonban néhány évtized alatt 30-40 darabra zsugorodott. A rendszerváltás után, a kilencvenes évek közepétől ismét virágzásnak indult. 2004-ben a Magyar Országgyűlés az őshonos mangalicát is nemzeti kinccsé nyilvánította. A szerzők az őshonos mangalica sertés és az ipari tartásban legfontosabb magyar nagyfehér sertés tartási körülményeit, kémiai összetételét, húsminőségét és a húsok érzékszervi jellemzőit mutatják be és hasonlítják össze; kiemelve mindkét fajta előnyös tulajdonságait, illetve a hagyományos mangalica sertés kedvező, humán táplálkozásban fontos jelentősséggel bíró adottságait. The traditional animals and the research of their meat quality have got a significant importance in the last decades. Several publications deal with their positive nutritional effects, palatability and consumers acceptance. The breeding of indigenous Mangalitza has more than 200 years history in the Carpathian basin. In the middle of the XX. century more than 18.000 sow pigs were registered in Hungary, but this number was reduced in a few decades to 30-40. This number started to increase after the regime change, beginning with the mid 1990th. In 2004 the Hungarian Parliament proclaimed the indigenous Mangalitza as being a National Treasure. The authors show and compare the breeding, housing methods, chemical composition, meat quality and sensory traits of Mangalitza and the Hungarian large white (the most important intensively reared pig) races. The positive characteristics of both breeds are emphasized, moreover the significant beneficial human nutritional qualities of the Mangalitza race.

107

(89) Zsiborács Henrik1 – Pályi Béla2 – Demeter Győző3 NAPELEMES RENDSZEREK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA HÁZTARTÁSI KISERŐMŰVI MÉRETEKBEN, 2013-BAN The energetics utilisation with solar cells in domestic small power station sizes, in 2013

1

[email protected] Pannon Egyetem Georgikon Kar, Vidékfejlesztési agrármérnök MSc hallgató 2 Pannon Egyetem Georgikon Kar, egyetemi docens 3 Pannon Egyetem Georgikon Kar, egyetemi adjunktus

Az emberi lét energiafelhasználáson alapszik és napjaink egyik legfőbb kihívása, hogy a világ energiaigénye folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A kutatás célja a világ energiaigényének és az energiaellátottság helyzetének áttekintetése, a napelemek degradációjának vizsgálata, a hazai energiaellátás jellemzőinek, a megújuló energiák hasznosításának bemutatása, valamint saját vizsgálatokkal a kristályos szolár rendszerek magyarországi megtérülésének gazdasági meghatározása. A kutatás fő iránya a megújuló energiákon belül a napenergia fotovoltaikus hasznosítása. A vizsgálatok a Magyarországon jelenleg is kapható kristályos napelemes rendszerekkel lettek elvégezve. A kutatás az 1,5kWp-től a 12kWp-s napelemes erőművekig terjedt ki. A vizsgálat kiterjedt a kristályos napelemes rendszerek beruházási költségére és megtérülésük elméleti idejére. A megtérülési időket statikus és dinamikus mutatók segítségével végeztük el. Közgazdasági értelemben Magyarországon egy napelemes erőmű az alkalmazott modellek alapján, 100% önerő mellett hosszú idő alatt térül meg. Indokolt lenne nem csak a vállalkozásokat támogatni egy ilyen projekt tekintetében, hanem a magánszemélyeket is.

108

A péntek délutáni szakmai kirándulás részletes programja 13:00 Indulás a konferencia helyszínéről busszal 14:00-tól: A fenntartható mezőgazdálkodás jó mezőgazdasági gyakorlatainak bemutatása egy családi gazdaságban. (Interra Farm Network program) Helyszín: Dióskál, Szentgyörgyvár. Érintett témakörök: - Hogyan valósítható meg a fenntartható növényvédőszer-használat? - az európai szabályozások új elvárásai. - A talaj- és a felszíni vizek védelmének üzemi gyakorlata talajművelés-váltással, puffer zónák alkalmazásával. - Fenntartható-e a biodiverzitás a mezőgazdasági üzemekben? Egy lehetőség az új KAP zöldítő támogatásának elnyerésére. - 10 éve folyó technológiafejlesztés bemutatása a fejlesztő és a termelő szemüvegén keresztül. - Jövedelmező-e a fenntartható gazdálkodás? A program vezetői: Pecze Rozália, Horváth Boglárka, Benke Szabolcs / Syngenta Kft / 17:00 A program után a résztvevőket vacsorával vendégeli meg a Syngenta cég. 18:00-18.30 között: Visszaérkezés Keszthelyre.

109

SZEKCIÓBEOSZTÁS Szekció

I. ÁLLATTUDOMÁNY

II. III.

IV.

KERTÉSZET, SZŐLÉSZET, ÉLELMISZERBIZTONSÁG ALTERNATÍV KÖZGAZDASÁGTAN VERSENYKÉPESSÉG, HATÉKONYSÁG

V. NÖVÉNYTERMESZTÉS

VI.

VII.

AGRÁR- ÉS VIDÉKGAZDASÁG

ALTERNATÍV ENERGIAGAZDÁLKODÁS

VII. POSZTER

110

Időpont

Hely

Csütörtök 14.0018.00

Dr. D/ Konferencia- Husvéth terem Ferenc

Csütörtök 14.0018.00 Csütörtök 14.0018.00

Elnök

Társelnök

Titkár

Dr. Polgár J. Péter

Dr. Bene Szabolcs

D/I. előadó

Dr. Májer János

Dr. Kocsis László

Dr. Cseh Eszter

D/II. előadó

Dr. Kiss Tibor

Dr. Szigeti Cecília

Bognár Károly

Csütörtök 14.0018.00

D/III. előadó

Dr. Hajós László

Dr. Palkovics Miklós

Gór Arnold

Péntek 9.00-11.30

D/ Dr. Sárdi KonferenciaKatalin terem

Dr. Győri Zoltán

Dr. Lukács Gábor

Péntek 9.00-11.30

Dr. D/I. előadó Kocsondi József

Dr. Rieger László

Tóth Éva

Péntek 9.00-11.30

D/II. előadó

Dr. Bai Attila

Dr. Pintér Gábor

Csütörtök- D-épület péntek folyosók

Dr. Anda Angéla

Dr. Szabó Közös megtekintés: Imre László csütörtök 13.30-14.00

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

Délelőtt

Csütörtök

9.00-10.00 Regisztráció

Este

Délután

Ebéd

10.00-12.30 Plenáris ülés 12.30-13.30 Ebéd a Pethe Ferenc Kollégium ebédlőjében. 13.30-14.00 Poszterek megtekintése 14.00-18.00 Párhuzamos szekciók I. Állattudomány (D-konferenciaterem) II. Kertészet, élelmiszerbiztonság, szőlészet (D/I.) III. Alternatív közgazdaságtan (D/II.) IV. Versenyképesség, hatékonyság (D/III.) Szakember találkozó és fogadás a Balatoni Múzeumban Keszthely, Múzeum u. 2.

Péntek 9.00-11.30 Párhuzamos szekciók V. Növénytermesztés (D-konferenciaterem) VI. Agrár- és vidékgazdaság (D/I.) VII. Alternatív energiagazdálkodás (D/II.) 11.30-12.30 Záró plenáris ülés 12.30-13.00 Ebéd a Pethe Ferenc Kollégium ebédlőjében.

13.00-18.00 Szakmai kirándulás A Syngenta Kft. szentgyörgyvári eróziós kísérleti állomásának bemutatása és egy családi gazdaságban a fenntartható mezőgazdálkodás gyakorlatainak bemutatása.

111

Jegyzet .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. ..................................................................................................................

112