LIV. Georgikon Napok 54 rd Georgikon Scientific Conference. Kivonat-kötet

2

LIV. Georgikon Napok 54rd Georgikon Scientific Conference

Kivonat-kötet Programfüzet, valamint az elhangzó és poszter előadások rövid kivonatainak gyűjteménye

(A teljes anyagok hozzáférhetőek a http://napok.georgikon.hu oldalon).

ISBN 978-963-9639-47-8

3

Az itt szereplő 111 előadást a Tudományos Bizottság tagjai választották ki: Dr. Alföldi Zoltán, egyetemi docens Dr. Anda Angéla, egyetemi tanár Dr. Bercsényi Miklós, egyetemi tanár Dr. Hoffman Borbála, egyetemi docens Dr. Husvéth Ferenc, egyetemi tanár Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Dr. Kocsondi József, egyetemi tanár Dr. Pál László, egyetemi docens Dr. Pályi Béla, egyetemi docens Dr. Pupos Tibor, egyetemi tanár Dr. Sárdi Katalin, egyetemi tanár Dr. Szabó István, egyetemi tanár Dr. Tóth Gergely, egyetemi docens (a szervező bizottság elnöke) Az előadások gondozásában, s általában a konferencia megszervezésében nagy erőfeszítéseket tettek a szervezőbizottság tagjai: Kondorosyné Varga Erika Kis-Simon Tünde Támogatók: Dr. Lukács Gábor Dr. Pintér Gábor Tóth Éva Dr. Tóth Gergely A kiadványt gondozták: Kis-Simon Tünde szerkesztő Dr. Lukács Gábor Tóth Éva szerkesztő Sűrű Béla grafikus (B-Lime)

Készült a Ziegler Nyomdában, Keszthelyen, 180 példányban. A belív 128 lapja klórszármazék és optikai fehérítők felhasználása nélkül, újrahasznosított papírhulladékból készült Cyclus Ofszet típusú papír. © Pannon Egyetem, Georgikon Kar, 2012.

4

Tartalomjegyzék A mezőgazdaságtól a vidékgazda(g)ságig..........................................................................................................11 Plenáris ülés...........................................................................................................................................................16 I. szekció: Állattenyésztés....................................................................................................................................15 II. szekció: Angol nyelvű.....................................................................................................................................16 III. szekció: Növénytermesztés..........................................................................................................................16 IV. szekció: Versenyképesség, hatékonyság......................................................................................................18 V. szekció: Halgazdálkodás.................................................................................................................................19 VI. szekció: Alternatív közgazdaságtan.............................................................................................................20 VII. szekció: Vízgazdálkodás..............................................................................................................................21 VIII. szekció: Agrár- és vidékgazdaság..............................................................................................................22 IX. szekció: Kertészet..........................................................................................................................................23 X. szekció: Alternatív energiagazdálkodás ........................................................................................................24 ZÁRÓ PLENÁRIS ÜLÉS ..........................................................................................................................................25 AZ

ELŐADÁSOK RÖVID KIVONATAI

.....................................................................................................26

R . A H M A D V A N D – J . T A L L E R – I . W O L F – Z . P O L G A R : Identification of the resistance gene to PVX in Hungarian potato cultivars ............................................................................................................................... 28 A L F Ö L D I Z O L T Á N Segítheti-e a bioetika a környezeti konfliktusok gyakorlati megoldását?.......................... 28 ARANYI NIKOLETT RÉKA - SZAKÁCS ÉVA - HOFFMANN BORBÁLA - LÁNGNÉ MOLNÁR M Á R T A : Búza-árpa addíciós vonalak terméselemeinek alakulása tenyészedényes vizsgálatokban..................... 29 ARDÓ LÁSZLÓ – DANG THI HOANG OANH – NGUYEN THI THU HANG – JENEY GALINA: Az Astragalus membranaceus kínai gyógynövény vizes kivonatának hatása a ponty izolált fehérvérsejtek immunológiai jellemzőire ................................................................................................................................................ 30 B A I A T T I L A : Bioetanol: zöld, vagy sötét jövő?........................................................................................................ 31 B A J M Ó C Y Z O L T Á N – G É B E R T J U D I T : Az új technológiák jól-léti hatásainak értékelése. Mit tanulhat egymástól a képességszemlélet és a technológiai változás politikai gazdaságtana? ................................................. 32 B A R A N Y A I Z S O L T – K O V Á C S Z O L T Á N : Morális kockázat, bizalom és együttműködési hajlandóság.... 33 B A R A N Y A I Z S O L T – V Á S Á R Y M I K L Ó S – M O L N Á R J Ó Z S E F : A termőföld árának és közgazdasági értékének összefüggései – Tapasztalatok a tesztüzemi rendszer alapján.................................................................. 34 B É K E F I J A N K A – B É R I B É L A : A kárpáti borzderes szarvasmarha génmegőrzésének magyarországi lehetősége........................................................................................................................................................................... 35

5

BELICZKY GÁBOR – HAVASI MÁTÉ – NÉMETH SÁNDOR – BERCSÉNYI MIKLÓS – GÁL D É N E S : Környezeti terhelés harcsa (Silurus glanis) eltérő fehérje tartalmú tápokon történő takarmányozása során....................................................................................................................................................................................36 B E N E S Z A B O L C S – K E C S K É S B O R B Á L A S A R O L T A – G I C Z I A N I T A : Különböző fajtájú mének STV eredményei alapján becsült populációgenetikai paraméterek és tenyészértékek.............................................37 B E N E D E K Z S U Z S A N N A – R A J N A I C S A B A – K O V Á C S J Ó Z S E F : Kistermelői sertéstartás....................38 B E R T A L A N A N D R Á S – S Z A B Ó I S T V Á N : Területalapú támogatások előfinanszírozása Magyarországon.39 BERZSENYI ZOLTÁN – ÁRENDÁS TAMÁS – BÓNIS PÉTER – MICSKEI GYÖRGYI – SUGÁR E S Z T E R A növénytermesztési tényezők tartamhatásának vizsgálata a kukorica produktivitására eltérő évjáratokban.......................................................................................................................................................................40 BIRÓ JANKA – MOLNÁR TAMÁS – BALOGH KRISZTIÁN – MÉZES MIKLÓS – HANCZ CSABA: Különböző mértékű szelén-kiegészítés hatása a nílusi tilápia termelésére, a filé szeléntartalmára és az antioxidáns kapacitásra .....................................................................................................................................................41 B O G N Á R K Á R O L Y – A L F Ö L D I Z O L T Á N : Alkalmazható-e a fák "növekedési bölcsessége" a gazdaságban .............................................................................................................................................................................................42 BORKHANUDDIN HAFIZ – CECH GÁBOR – OSTOROS GYÖRGYI – MOLNÁR KÁLMÁN – S Z É K E L Y C S A B A : Morphological and molecular investigations on the actinospore stages of myxozoans infecting oligochaetes from lake balaton and kis-balaton reservoir with finding actinospore-myxospore pairs of three myxobolus spp.........................................................................................................................................................43 B U S Z N Y Á K J Á N O S – S I S Á K I S T V Á N : A Georgikon Térképszerver helye és szerepe a térinformatikai adatbázisok hálózatában...................................................................................................................................................44 CECH GÁBOR – MAJOROS GÁBOR – OSTOROS GYÖRGYI – MOLNÁR KÁLMÁN – SZÉKELY C S A B A : Digenetikus fejlődésű mételyek vizsgálata a Balatonban és vízrendszerében .........................................45 C S E U Z L Á S Z L Ó – M A T U Z J Á N O S : Búzanemesítési célok és módszerek a jövő évtizedek növénytermesztési feladataihoz.......................................................................................................................................46 C S I B A A N I T A – G E R G Á T Z E L E M É R : Kossperma mélyhűtés módszereinek összefoglaló vizsgálata .......47 D E N C S Ő I S T V Á N – B A R A N Y A I A N D R E A : Micropropagation of Some Medical Plants ............................48 E G E R S Z E G I Z I T A – L E N H O F F E R A N D R E A : Natura 2000 területek hatékonyabb kezelése ....................49 F A R K A S R Ó B E R T – P Á L L Á S Z L Ó – W Á G N E R L Á S Z L Ó – D U B L E C Z K Á R O L Y : Ochratoxin A hatásának vizsgálata brojlercsirkéken .............................................................................................................................50 F E L K A I B E Á T A O L G A – L Á M F A L U S I I B O L Y A – V A R G A T I B O R : Hatékonysági tartalékok alakulása az uniós tagságunk éveiben a főbb szántóföldi növénytermesztési ágazatokban ....................................................51 F I T O S G Á B O R : A mezőgazdaság szerepvállalása a vidékgazdaság stratégiájában, az állattenyésztés és növénytermesztés térbeli struktúrája ..............................................................................................................................52 G Á L D É N E S – P E K Á R F E R E N C – K O S Á R O S T Ü N D E – K E R E P E C Z K I É V A : Élőbevonat alkalmazása a kombinált haltermelő rendszerek termelési intenzitásának növelésére ............................................53 G É B E R T J U D I T : Instrumentális képességek és magasabb jóllét............................................................................54

6

G E R G E L Y S Á N D O R – N A G Y Z S U Z S A – T Ó T H Á D Á M : Zöld gazdaság, helyi élelmiszer, helyi energia ............................................................................................................................................................................................. 55 G Ó R A R N O L D – P U P O S T I B O R : Fenntartható fejlődés és/vagy versenyképesség a magyar mezőgazdaságban ............................................................................................................................................................. 56 G Y Ö R E D Á N I E L – J U H Á S Z A N I K Ó : A közvetlen termelői értékesítés gyakorlata és lehetőségei Magyarországon................................................................................................................................................................ 57 GYÖRFFYNÉ JAHNKE GIZELLA – MÁJER JÁNOS – TALLER JÁNOS – KOCSISNÉ MOLNÁR G I T T A – K O C S I S L Á S Z L Ó : Teleki szőlőalanyok rokonságának és eredetének vizsgálata izoenzim módszerrel ......................................................................................................................................................................... 58 G Y Ő R I N É K I S S E R I K A : Marketingstratégia a vidéki értékek védelmére .......................................................... 59 R . H A J I A N F A R – K . D E C S I – B . K O L I C S – J . T A L L E R – Z S . P O L G Á R – I . W O L F : Study on resistance genes to potato late blight in the White Lady variety................................................................................ 60 H Á G E N I S T V Á N Z S O M B O R – M A R S E L E K S Á N D O R – M O L N Á R G Y Ö R G Y : A fás szárú energiaültetvények telepítése, gazdaságossági vonatkozásai....................................................................................... 61 HAVASI MÁTÉ – BALIKÓ TÍMEA – NÉMETH SÁNDOR – FELFÖLDI ZOLTÁN – BERCSÉNYI M I K L Ó S : Kísérletek a harcsa (Silurus glanis) optimális napi takarmányadagjának meghatározására ................ 62 H O F F M A N N S Á N D O R – S I M O N S Z A N D R A – L E P O S S A A N I T A : Szerves és műtrágyázás hatása a Nés C-mérlegekre a talajban, valamint a termésre szántóföldi tartamkísérletben ...................................................... 63 I L L É S B E R N A D E T T – A N D A A N G É L A Légköri koromszennyezés káros hatásai a kukorica evapotranszspirációjára és a produkciójára................................................................................................................... 64 I L L É S B . C S A B A – V I D A A D R I E N N – T Ö R Ő N É D U N A Y A N N A A mezőgazdasági eredetű megújuló energiaforrások alkalmazásának kérdései Magyarországon – korlátok és lehetőségek........................................... 65 ILLYÉS ESZTER – DREXLER DÓRA –HERPERGEL ZOLTÁN PÉTER – VALKÓ ORSOLYA – L Á S Z L Ó G Y U L A – T Ö R Ö K P É T E R : Fajgazdag szőlősorköz-takarónövényzet magkeverékek fejlesztése és alkalmazási lehetőségei magyarországi szőlőültetvényeken: kitekintés és előzetes eredmények........................... 66 K A C S A L A L . – V A J D A T . – Á P R I L Y S Z . – S Z A B Ó A . – R O M V Á R I R . : A hízott libamáj zöldülésének vizsgálata .................................................................................................................................................... 67 KAPÁS MARIANN – PAPP NÓRA – HEGEDŰS ATTILA – STEFANOVITS-BÁNYAI ÉVA – M A J E R P E T R A – G E R G E L Y A N I T A – H I D E G É V A : Meggyfajták (Cerasus vulgaris /L./ Mill.) antioxidáns kapacitásának összehasonlítása.................................................................................................................. 68 K A S S A I Z S U Z S A N N A : Együttműködés a vidék fenntartható fejlesztéséért....................................................... 69 K O L O S S V Á R Y G Á B O R – S Á R I N G E R - K E N Y E R E S D Ó R A : Célkeresztben a vízgazdálkodás .................. 70 K O L U M B Á N G Á B O R : A vidéki közösségek szerepe a fenntartható gazdálkodásban ....................................... 71 K Ó R Ó D I M Á R T A : The Success of Rural Tourism Development Based on Performancein Hungarian Subregions ......................................................................................................................................................................... 72 K O V Á C S M I K L Ó S : Agrárszabályozásunk aktuális kérdései................................................................................... 73 K U R U C Z G Y Ö R G Y : Dicső múlt – milyen jelen? A magyar mezőgazdaság és szakképzés a XVIII-XX. században........................................................................................................................................................................... 74

7

L E N C S É S E N I K Ő A precíziós növénytermelés alkalmazása Magyarországon ....................................................75 M A R I O L E Š N I K – V I L I K U R N I K – V E S N A G A B E R Š E K : Test of additives aimed at reducing phytotoxicity of copper preparations applied to apples ..............................................................................................76 L É V A I P É T E R – T U R I N É F A R K A S Z S U Z S A : Rózsa hidrokultúrás termesztése ..........................................77 L U K Á C S G Á B O R – T Ó T H É V A – K O C S O N D I J Ó Z S E F : „Azért hát nem Káros hanem hasznos a Méh tartás” – méhészkedés a Festetics-birtokon a XVIII. század végén.........................................................................78 L U K Á C S G Á B O R – T Ó T H É V A : Keszthelyi veteményeskertek mérete – 1788-ban.......................................79 M Á J E R J Á N O S – G Y Ő R F F Y N É J A H N K E G I Z E L L A – R E M E T E J Á N O S : Király Ferenc nemesítői tevékenységének hatása a Balatoni Borrégió szőlőtermesztésére...............................................................................80 M Á L O V I C S G Y Ö R G Y – P A T A K I G Y Ö R G Y : A fenntarthatóság kutatása: a kutató és a kutatási intézményrendszer szerepe ..............................................................................................................................................81 M A R Á C Z I K A T A – H . B A R A C S I É V A : Melegigényes díszcserjék télállósági vizsgálatai...............................82 M A R T I N G I Z E L L A : A fenntarthatóság mérése a mezőgazdaságban ...................................................................83 M E N Y H Á R T L Á S Z L Ó – A N D A A N G É L A : „Zajos” albedómérések a Balatonon ..........................................84 M E R K E I A T T I L A : Az életteljesítmény és néhány tejtermelési értékmérő kapcsolata egy holstein-fríz fajtaátalakító keresztezés során kialakított vöröstarka populációban ........................................................................85 M É S Z Á R O S K O R N É L I A : A V4-es országok versenyesélyei a szarvasmarhahús külkereskedelmi forgalmazásában az EU27-ben........................................................................................................................................86 M O L N Á R G Á B O R – E G E R S Z E G I Z I T A : Módszerek tavak és tározók vidékfejlesztési szerepének erősítésére...........................................................................................................................................................................87 M A T J A Ž M U L E J – A N I T A H R A S T : A requisitely holistic approach and ethics of interdependence precondition for healthy food .........................................................................................................................................88 M Ü L L E R G Á B O R – S Á R D I K A T A L I N : A repce (Brassica napus L.) tápanyag-reakciója különböző talajokon .............................................................................................................................................................................89 N A G Y E R Z S É B E T – K O V Á C S J Á N O S : Görögdinnye különböző alanyokon .................................................90 N A G Y S Z A B O L C S T A M Á S : Automatizált sejtanalitikai eszközök a mezőgazdasági kutatás szolgálatában ...91 N É M E T H K O R N É L : Települési energiaellátás: merre visz az út? ..........................................................................92 N É M E T H C S A B A – M Á J E R J Á N O S – K N O L M Á J E R N É S Z I G E T I G Y Ö N G Y I : Szőlőtripsz (Drepanothrips reuteri) kártétel megjelenése badacsonyi szőlőültetvényekben ......................................................93 O R O S Z S Z I L V I A – B E L L U S Z O L T Á N : A cukorcirok-feldolgozás egyes melléktermékeinek silózhatósága .............................................................................................................................................................................................94 P Á L L Á S Z L Ó – N A G Y S Z A B O L C S – B E R C S É N Y I M I K L Ó S – H U S V É T H F E R E N C : Hősokkfehérjék jelentősége az élettani stresszválasz folyamatában .......................................................................................................95 P A P N Á R C I S Z – P A P J Á N O S : A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós növénytermesztésben .......................................................................................................................................................96

8

PAPP NÓRA – HEGEDŰS ATTILA – STEFANOVITS-BÁNYAI ÉVA – SZABÓ ZOLTÁN – J O A Q U Í N A L T A R E J O S – S O F Í A S A L I D O : Módszerfejlesztés meggyfajták antioxidáns kapacitással rendelkező vegyületeinek meghatározásához ............................................................................................................... 97 P A R A S Z T M Á R T A : Vedd a magyart! - Kutatás a „magyar termék” keresletről és reklámokról ...................... 98 P É T E R E R Z S É B E T : Informatikai vállalkozások fejlesztési és együttműködési hajlandósága Somogy és Zala megyében ........................................................................................................................................................................... 99 P I N T É R G Á B O R – K I S - S I M O N T Ü N D E A közúti infrastruktúra-hálózat hatása a biomassza tüzelésére Magyarországon.............................................................................................................................................................. 100 P O L G Á R Z S O L T A burgonyatermesztés és kutatás szerepe a hazai agrárgazdaságban ................................... 101 P O S T A J Á N O S - M E Z E I A N I T A - M I H Ó K S Á N D O R : A díjugrató sportban hasznos élettartam értékelése matematikai mérőszámokkal a magyarországi díjugrató lóállományban.............................................. 102 B o r u t P U L K O – S t a n k o V R Š I Č – J a n e z V A L D H U B E R : Impact of five rootstocks on vegetative and grape quality parameters in different growth conditions.......................................................................................... 103 R U D I N É M E Z E I A N I T A – P O S T A J Á N O S – M I H Ó K S Á N D O R : Az import és hazai tenyésztésű lovak értékelése a díjugrató sportban elért teljesítmény alapján ......................................................................................... 104 K A T A L I N S Á R D I – F E R E N C M Á T É : Influences of fertilizer sources on soils studied in short-term experiment ....................................................................................................................................................................... 105 S E R E G I J Á N O S – M E Z Ő S Z E N T G Y Ö R G Y I D Á V I D : Az „EX SITU” génmegőrzés, mint a biodiverzitás megőrzésének eszköze................................................................................................................................................... 106 S I N K A A N E T T – T A K Á C S N É G Y Ö R G Y K A T A L I N Öntöző-beruházás gazdasági hatásainak vizsgálata egy mezőgazdasági vállalatnál ....................................................................................................................................... 107 S I S Á K I S T V Á N – B E N Ő A N D R Á S Az 1:200.000 méretarányú mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren ................................................................................................................ 108 SOMOGYVÁRI MÁRTA – KISS TIBOR – KISS VIKTOR – VAJDA JÓZSEF: Akvapóniás üvegházak energiaigénye.......................................................................................................................... 109 S Z A B Ó I M R E L Á S Z L Ó – F O D O R L Ó R Á N T – L U K Á C S G Á B O R : Az élelmiszerbiztonság, a minőség és a versenyképesség kapcsolata a mezőgazdasági kisvállalkozásokban...................................................................... 110 S Z A B Ó K O R N É L – F O D O R L Ó R Á N T : Multispektrális légi fényképezés alkalmazása a helyspecifikus tápanyag utánpótlásban.................................................................................................................................................. 111 S Z Á S Z I J Ó Z S E F : A mezőgazdasági vállalkozások pénzügyi-gazdasági helyzete és árfolyam alakulása a válság hatására, különös tekintettel a Monsanto vállalatra és versenytársaira.................................................................... 112 S Z E N T E S I I B O L Y A – H O L L Ó S Y Z S O L T : A versenyképesség értelmezésének aktualitásai ...................... 113 S Z Ő K E B A R N A – M Á J E R J Á N O S – V A R G A P É T E R : A 2010-es és 2011-es évjáratok összehasonlító értékelése Badacsonyban ............................................................................................................................................... 114 S Z Ű C S K R I S Z T I N A Befektetés a tudatformálásba................................................................................................ 115 T A K Á C S N É G Y Ö R G Y K A T A L I N – M A D A R A S G I Z E L L A A L I Z : Szakképzés szerepe a mezőgazdasági pályáztatásban, Hargita megyében ............................................................................................................................... 116

9

T A K Á C S I S T V Á N A biomassza energiacélú felhasználásának energetikai és gazdasági kritériumai................117 T É G L A Z S O L T – T A K Á C S N É G Y Ö R G Y K A T A L I N – H Á G E N I S T V Á N Z S O M B O R A fás szárú biomassza ellátási logisztikai modellje..........................................................................................................................118 T É G L A Z S O L T – B O R Ó C Z K I G E R G E L Y – T E R B E T I B O R : Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében...................................................119 T Ó T H É V A – L U K Á C S G Á B O R – K O C S O N D I J Ó Z S E F : A világháló szerepe a Duna-Dráva Nemzeti Park életében....................................................................................................................................................................120 T Ó T H G Á B O R – S U R Á N Y I R O Z Á L I A : A mezőgazdasági és feldolgozóipari magyar vállalkozások viselkedését befolyásoló tényezők vizsgálata...............................................................................................................121 T Ó T H G E R G E L Y : A gazdasági hatékonyság alapszínei ........................................................................................122 Z O L T Á N T Ó T H – A T T I L A D U N A I – P É T E R J O L Á N K A I : Tillage effect on some soil physical parameters as well as on organic carbon content of soil...........................................................................................123 T Ö R Ö K Á R O N : Az eredetvédelem jelentősége a magyar pálinka ágazatban......................................................124 T Ú R Ó C Z I I M R E : Kontrolling és vezetői számviteli módszerek gyakorlati alkalmazhatósága a mezőgazdaságban............................................................................................................................................................125 V A R G A P É T E R – M Á J E R J Á N O S : Monitoring jellegű kutatási program a „vörösiszap” katasztrófa Somlói borvidékre gyakorolt esetleges hatásainak tisztázására-részeredmények.................................................................126 V Á S Á R Y M I K L Ó S – K R Á N I T Z L Í V I A – B A R A N Y A I Z S O L T : Versenyképesség a Visegrádi országok agrárkereskedelmében ....................................................................................................................................................127 Z S I B O R Á C S H E N R I K – P Á L Y I B É L A – V E S Z E L K A M I H Á L Y : Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása háztartási kiserőművi méretekben .........................................................................................................128

SZEKCIÓBEOSZTÁS ............................................................................................................................................ 129 ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT .............................................................................................................................. 130

10

A mezőgazdaságtól a vidékgazda(g)ságig A Földön először 2008-ban élt több ember városban, mint vidéken, a városlakók aránya előrejelzések szerint 2030-ra meghaladja a 60 százalékot. Magyarországon a városiak aránya még nagyobb, a népesség héttizedét teszik ki, a fővárosban él a népesség 17 százaléka. 1 De miben rejlik a város vonzereje és főleg: hogyan lehet a vidéki életet vonzóbbá tenni? Kortól és helytől függően nagyon mások a válaszok a fenti kérdésre, gondoljunk csak a középkor békét és szabadságot garantáló szabad királyi városaira. Ha mégis vázolható napjainkra érvényes általános minta, akkor az mindenképpen a város nagyobb versenyképességével és hatékonyságával van összefüggésben. Gazdaságkor 2 embere elődeihez képest sokkal gyakrabban választ először munkahelyet magának, s csak azután lakhelyet. A városokban több a munkahely, jobb a közlekedés, könnyebb vásárolni. Vidéken ellenben az életminőség a jobb, persze csak ha nem egy főre jutó jövedelemben mérjük. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a városok, mint fejlett, koncentrált gyárak és piacok működnek, míg a vidéknek csak a kisüzem és alapanyag-termelés marad. A városok a szó hagyományos értelmében egyszerűen hatékonyabbak, mint a vidék. Mitől várható mégis a vidék felemelkedése, a teljes értelemben vett gazdagodása? Tudati szinten nem mástól, mint az ökonomizmus „szentháromságának” trónfosztásától. Ha a növekedés-versenyképesség-hatékonyság kifejezéseket halljuk, már nem gondolkozunk el, jó-e fokozni őket, s főleg mi az ára a versenyképesebb gazdaságnak (pl. nagyobb hajtás, felhőkarcolókba való zsúfolódás), hatékonyabb működésnek (pl. fokozott munkahatékonyság = több munkanélküli), vagy a profit növekedésének (kisebb gazdasági szereplők, hazai ipar

Bakos Norbert, Hidas Zsuzsa, Kezán András [2011]: Területi különbségek Magyarországon. KSH Tanulmányok. 2 A kifejezés legjobb tudomásom szerint Czakó Gábortól származik. 1

11

tönkremenetele). A három elemet, ha nem is tudatosan, de hajlamosak vagyunk önmagában való és felsőbbrendű jónak, vallásos szóhasználatot követve bálványnak tekinteni. Röviden: talán reménytelibb, ha nem a vidéket akarjuk hatékonyabbá tenni, hanem lemondunk a hatékonyság mindenekfeletti fokozásának céljáról. Az ökonomizmus hármasságából a hatékonyság a legveszélyesebb, mivel a növekedésről mindenki tudja, hogy lehetetlen egy korlátos világban, a versenyről pedig az nyilvánvaló, hogy vesztesekkel jár. Ám miért lenne rossz bármilyen esetben egy hatékonyabb megoldás egy kevésbé hatékonynál? Nem másért, mert a kisebb anyagi nyereségért sokszor túlzottan nagy árat fizetünk: emberi mivoltunkat, személyiségünket adjuk oda egy gépies tulajdonság fokozásáért. Konrad Lorenz Nobel-díjas etológus így fogalmazott: „Sok ember szűk helyre való összezsúfolása az emberi kapcsolatok kimerítésével és ellaposodásával nem csak közvetett módon vezet az elembertelenedés megnyilvánulásaihoz, hanem közvetlen agresszivitást is kivált.” 3 A hatékonyság – sok jó mellett – forrása lehet tehát az elembertelenedésnek, elidegenedésnek, családok felbomlásának. Azt jelenti ez, hogy a hatékonytalanságra kellene törekednünk? Az óvatosság a hatékonyság-hajszolásban nem jelenti a hatékonytalanság dicséretét! A hatékonyság ugyanis jótulajdonságként értelmezhető, amely azonban nem lineárisan növekvő görbével (minél hatékonyabb, annál jobb), hanem Gauss-görbével jellemezhető. Más szóval optimális nagysága van, aminek két ellentéte a hatékonytalanság és a túlzott hatékonyság. Mezőgazdasági példával élve: ha valaki egyedül és kézi szerszámokkal próbálja eltartani magát a XXI. században, az éppolyan rossz, mintha a vidéket teljesen gépesített és vegyszerezett, élőmunkát alig alkalmazható nagyüzemmé tesszük. Míg Optimális az első esetben a termelő nem tudja előállítani a megélhetéséhez szükséges javakat, addig a másodikban a munkanélküli emberek nem tudják megvenni azokat. A dologtalanság ráadásul sokkal mélyebb lelki károsodással is jár. A hatékonyság helyett javasolhatjuk a hatásosság Hatékonytalanság bevezetését, amely nem (jótulajdonság hiánya) állandóan növekvő görbét 3

12

Túlzott hatékonyság (jótulajdonság túlzásba vitele)

Konrad Lorenz [1989]: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne. IKVA-Számalk, Sopron.

alkot cél nélkül, hanem összességében javuló tendenciával, de akár időleges megállásokon és visszaeséseken keresztül éri el a kívánt célt. A hatékonyság eszköz, a hatásosság inkább a cél kategóriába tartozik. Bevezethető emellett a köz-hatásosság is, amely már figyelembe veszi a közösség vagy az emberiség hosszabb távú érdekeit, a vak piac láthatatlan keze helyett az emberi bölcsességbe téve le a céltartás bonyolult munkáját.

Ez persze árnyaltabb gondolkodást, néha lendületet, máskor önmérsékletet követel, egyszóval emberi vezérlést a robotpilóta helyett. Talán ez a legnagyobb feladat a XXI. század globális korba lépett emberisége előtt, hogy ne veszítse eredeti és legnagyobb kincsét, emberségét, amikor már minden mást megszerezhet magának. „Mindössze” erre a gondolati váltásra lenne szükség ahhoz, hogy a másodrendűnek tekintett vidék és mezőgazdaság valódi gazdagságát újra megértsük és helyesen éljünk vele.

Dr. Tóth Gergely a GN szervezőbizottságának elnöke Keszthely, 2012. szeptember 19.

13

Regisztráció: 2012. október 11. (csütörtök) 9.00 – 10.00 óra

Plenáris ülés Helyszín: „D” épület, Konferenciaterem, 2012. október 11. 10.00-12.30

10.00-10.30 Köszöntők 1. Dr. Friedler Ferenc, egyetemi tanár, a Pannon Egyetem rektora 2. Dr. Festetics György, herceg 3. Horváth István, országgyűlési képviselő, Szekszárd polgármestere 10.30-11.00 4. Kolumbán Gábor, bivalyos gazda, volt egyetemi tanár és politikus, a Civitas Alapítvány elnöke: A vidéki közösségek szerepe a fenntartható gazdálkodásban 11.00-11.20 5. Dr. Kurucz György, tanszékvezető egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem: Dicső múlt – milyen jelen? A magyar mezőgazdaság és szakképzés a XVIII-XX. században 11.20-11.40 6. Dr. Polgár Zsolt, PE, Georgikon Kar, Burgonyakutatási Központ: A burgonyatermesztés és kutatás szerepe a hazai agrárgazdaságban 11.40-11.50 Oktatási és kutatási együttműködésről szóló szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírása a Maribori Egyetem Mezőgazdasági és Élettudományi Kara és a Pannon Egyetem Georgikon Kara között 11.50-12.10 7.

Dr. Tóth Gergely, egyetemi docens, PE, Georgikon Kar:

A mezőgazdaságtól a vidékgazda(g)ságig 12.10-12.30 Kérdések, válaszok, vita 12.30-13.30 Ebédszünet (ebéd a Pethe Ferenc Kollégium éttermében) 13.30-14.00 A poszterek megtekintése (szekciónként)

14

I. szekció: Állattenyésztés Helyszín: „D” épület konferenciaterem, 2012. október 11. (csütörtök) 14.00 – 18.00 óra Társelnökök: Dr. Kovács József professor emeritus, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Dr. Nagy Szabolcs egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Dr. Bene Szabolcs, adjunktus, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 14.00-14.15 8. Békefi Janka – Béri Béla: A kárpáti borzderes szarvasmarha génmegőrzésének magyarországi lehetősége 14.15-14.30 9. Bene Szabolcs – Kecskés Borbála Sarolta – Giczi Anita: Különböző fajtájú mének STV eredményei alapján becsült populációgenetikai paraméterek és tenyészértékek 14.30-14.45 10. Benedek Zsuzsanna – Rajnai Csaba – Kovács József: Kistermelői sertéstartás 14.45-15.00 11. Csiba Anita – Gergátz Elemér: Kossperma mélyhűtés módszereinek összefoglaló vizsgálata 15.00-15.15 12. Farkas Róbert – Pál László – Wágner László – Dublecz Károly: Ochratoxin A hatásának vizsgálata brojlercsirkéken 15.15-15.30 13. Kacsala L. – Vajda T. – Áprily Sz. – Szabó A. – Romvári R.: A hízott libamáj zöldülésének vizsgálata 15.30-16.00 Kávészünet

16.00-16.15 14. Merkei Attila: Az életteljesítmény és néhány tejtermelési értékmérő kapcsolata egy holstein-fríz fajtaátalakító keresztezés során kialakított vöröstarka populációban 16.15-16.30 15. Nagy Szabolcs Tamás: Automatizált sejtanalitikai eszközök a mezőgazdasági kutatás szolgálatában 16.30-16.45 16. Pál László – Nagy Szabolcs – Bercsényi Miklós - Husvéth Ferenc: Hősokkfehérjék jelentősége az élettani stresszválasz folyamatában 16.45-17.00 17. Posta János – Mezei Anita – Mihók Sándor: A díjugrató sportban hasznos élettartam értékelése matematikai mérőszámokkal a magyarországi díjugrató lóállományban

15

17.00-17.15 18. Rudiné Mezei Anita – Posta János – Mihók Sándor: Az import és hazai tenyésztésű lovak értékelése a díjugrató sportban elért teljesítmény alapján 17.15-17.30 19. Seregi János – Mezőszentgyörgyi Dávid: Az „EX SITU” génmegőrzés, mint a biodiverzitás megőrzésének eszköze

II. szekció: English language session Location: Building D, small conference room, October 11, 2012. (Thursday) 14.00 – 18.00 Chair: Dr. Tóth Zoltán, associate professor, vice dean, PE, Georgikon Faculty Secretary: Dr. Weisz Miklós, assistant professor, PE, Georgikon Faculty 14.00-14.15 20. Zoltán Tóth: Prosperity based on traditions - 215 years behind Georgikon 14.15-14.30 21. Mario Lešnik: University of Maribor, Faculty of Agriculture and Life Sciences – insight into the profile of the Faculty 14.30-14.45 22. Mario Lešnik – Vili Kurnik – Vesna Gaberšek: Test of additives aimed at reducing phytotoxicity of copper preparations applied to apples 14.45-15.00 23. Borut Pulko – Stanko Vršič – Janez Valdhuber: Impact of five rootstocks on vegetative and grape quality parameters in different growth conditions 15.00-15.15 24. Matjaž Mulej – Anita Hrast: A requisitely holistic approach and ethics of interdependence - precondition for healthy food 15.15-15.30 25. Szabolcs Tamás Nagy: Automatized cell analysis in animal research 15.30-16.00 Coffee break 16.00-16.15 26. Katalin Sárdi – Ferenc Máté: Influences of fertilizers sources on soils in short-term experiments 16.15-16.30 27. Gergely Tóth: The three primary colors of efficiency 16.30-16.45 28. Zoltán Tóth – Attila Dunai – Péter Jolánkai: Tillage effect on some soil physical parameters as well as on organic carbon content of soil

16

III. szekció: Növénytermesztés Helyszín: D-épület I. előadó, 2012. október 11. (csütörtök) 14.00 – 18.00 óra Társelnökök: Dr. Matuz János, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar Dr. Sárdi Katalin, egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Aranyi Nikolett Réka, PhD-hallgató, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 14.00-14.15 29. R. Ahmadvand – J. Taller – I. Wolf – Z. Polgar: Identification of the resistance gene to PVX in Hungarian potato cultivars 14.15-14.30 30. R. Hajianfar – K. Decsi – B. Kolics – J. Taller – Zs. Polgár – I. Wolf: Study on resistance genes to potato late blight in the White Lady variety 14.30-14.45 31. Aranyi Nikolett Réka – Szakács Éva – Hoffmann Borbála – Lángné Molnár Márta: Búza-árpa addíciós vonalak terméselemeinek alakulása tenyészedényes vizsgálatokban 14.45-15.00 32. Berzsenyi Zoltán – Árendás Tamás – Bónis Péter – Micskei Györgyi – Sugár Eszter: A növénytermesztési tényezők tartamhatásának vizsgálata a kukorica produktivitására eltérő évjáratokban 15.00-15.15 33. Cseuz László – Matuz János: Búzanemesítési célok és módszerek a jövő évtizedek növénytermesztési feladataihoz 15.15-15.30 34. Dencső István – Baranyai Andrea: Micropropagation of Some Medical Plants 15.30-16.00 Kávészünet

16.00-16.15 35. Hoffmann Sándor – Simon Szandra – Lepossa Anita: Szerves és műtrágyázás hatása a n- és c-mérlegekre a talajban, valamint a termésre szántóföldi tartamkísérletben 16.15-16.30 36. Szabó Kornél – Fodor Lóránt: Multispektrális légi fényképezés alkalmazása a helyspecifikus tápanyag utánpótlásban 16.30-16.45 37. Lencsés Enikő: A precíziós növénytermelés alkalmazása Magyarországon

17

16.45-17.00 38. Pap Nárcisz – Pap János: A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós növénytermesztésben Poszter

39. Orosz Szilvia – Bellus Zoltán: A cukorcirok-feldolgozás egyes melléktermékeinek silózhatósága 40. Müller Gábor – Sárdi Katalin: A repce (Brassica napus L.) tápanyag-reakciója különböző talajokon

IV. szekció: Versenyképesség, hatékonyság Helyszín: D-épület II. előadó, 2012. október 11. (csütörtök) 14.00 – 18.00 óra Társelnökök: Dr. Túróczi Imre, rektor, Szolnoki Főiskola Dr. Pupos Tibor, egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Gór Arnold, PhD-hallgató, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 14.00-14.15 41. Túróczi Imre: Kontrolling és vezetői számviteli módszerek gyakorlati alkalmazhatósága a mezőgazdaságban 14.15-14.30 42. Baranyai Zsolt – Kovács Zoltán: Morális kockázat, bizalom és együttműködési hajlandóság 14.30-14.45 43. Baranyai Zsolt – Vásáry Miklós – Molnár József: A termőföld árának és közgazdasági értékének összefüggései – Tapasztalatok a tesztüzemi rendszer alapján 14.45-15.00 44. Felkai Beáta Olga – Lámfalusi Ibolya – Varga Tibor: Hatékonysági tartalékok alakulása az uniós tagságunk éveiben a főbb szántóföldi növénytermesztési ágazatokban 15.00-15.15 45. Fitos Gábor: A mezőgazdaság szerepvállalása a vidékgazdaság stratégiájában, az állattenyésztés és növénytermesztés térbeli struktúrája 15.15-15.30 46. Gór Arnold – Pupos Tibor: Fenntartható fejlődés és/vagy versenyképesség a magyar mezőgazdaságban 15.30-16.00 Kávészünet

18

16.00-16.15 47. Mészáros Kornélia: A V4-es országok versenyesélyei a szarvasmarhahús külkereskedelmi forgalmazásában az EU27-ben 16.15-16.30 48. Szászi József: A mezőgazdasági vállalkozások pénzügyi-gazdasági helyzete és árfolyam alakulása a válság hatására, különös tekintettel a Monsanto vállalatra és versenytársaira 16.30-16.45 49. Szentesi Ibolya – Hollósy Zsolt: A versenyképesség értelmezésének aktualitásai 16.45-17.00 50. Tóth Gábor – Surányi Rozália: A mezőgazdasági és feldolgozóipari magyar vállalkozások viselkedését befolyásoló tényezők vizsgálata 17.00-17.15 51. Vásáry Miklós – Kránitz Lívia – Baranyai Zsolt: Versenyképesség a Visegrádi országok agrárkereskedelmében 17.15-17.30 52. Győriné Kiss Erika: Marketingstratégia a vidéki értékek védelmére Poszter

53. Kovács Miklós: Agrárszabályozásunk aktuális kérdései

V. szekció: Halgazdálkodás Helyszín: D-épület 5. szeminárium, 2012. október 11. (csütörtök) 14.00 – 18.00 óra Társelnökök: Dr. Székely Csaba, c. egyetemi tanár, MTA Állatorvos-tudományi Intézet Dr. Bercsényi Miklós, egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Havasi Máté, PhD-hallgató, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 14.00-14.15 54. Ardó László – Dang Thi Hoang Oanh – Nguyen Thi Thu Hang – Jeney Galina: Az Astragalus membranaceus kínai gyógynövény vizes kivonatának hatása a ponty izolált fehérvérsejtek immunológiai jellemzőire 14.15-14.30 55. Beliczky Gábor – Havasi Máté – Németh Sándor – Bercsényi Miklós – Gál Dénes: Környezeti terhelés harcsa (Silurus glanis) eltérő fehérje tartalmú tápokon történő takarmányozása során 14.30-14.45

19

56. Biró Janka – Molnár Tamás – Balogh Krisztián – Mézes Miklós – Hancz Csaba: Különböző mértékű szelén-kiegészítés hatása a nílusi tilápia termelésére, a filé szeléntartalmára és az antioxidáns kapacitásra 14.45-15.00 57. Borkhanuddin Hafiz – Cech Gábor – Ostoros Györgyi – Molnár Kálmán – Székely Csaba: Morphological and molecular investigations on the actinospore stages of myxozoans infecting oligochaetes from lake Balaton and kis-balaton reservoir with finding actinospore-myxospore pairs of three myxobolus spp 15.00-15.15 58. Cech Gábor – Majoros Gábor – Ostoros Györgyi – Molnár Kálmán – Székely Csaba: Digenetikus fejlődésű mételyek vizsgálata a Balatonban és vízrendszerében 15.15-15.30 59. Gál Dénes – Pekár Ferenc – Kosáros Tünde – Kerepeczki Éva: Élőbevonat alkalmazása a kombinált haltermelő rendszerek termelési intenzitásának növelésére 15.30-16.00 Kávészünet

16.00-16.15 60. Havasi Máté – Balikó Tímea – Németh Sándor – Felföldi Zoltán – Bercsényi Miklós: Kísérletek a harcsa (Silurus glanis) optimális napi takarmányadagjának meghatározására

VI. szekció: Alternatív közgazdaságtan Helyszín: D-épület konferenciaterem, 2012. október 12. (péntek) 9.00 – 12.00 óra Társelnökök: Dr. Kiss Tibor, egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, KTK Dr. Alföldi Zoltán, egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Kis-Simon Tünde, doktorjelölt, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 9.00-9.15 61. Alföldi Zoltán: Segítheti-e a bioetika a környezeti konfliktusok gyakorlati megoldását? 9.15-9.30 62. Bajmócy Zoltán – Gébert Judit: Az új technológiák jól-léti hatásainak értékelése. Mit tanulhat egymástól a képességszemlélet és a technológiai változás politikai gazdaságtana? 9.30-9.45 63. Bognár Károly – Alföldi Zoltán: Alkalmazható-e a fák "növekedési bölcsessége" a gazdaságban

20

9.45-10.00 64. Gébert Judit: Instrumentális képességek és magasabb jóllét 10.00-10.15 65. Gergely Sándor – Nagy Zsuzsa – Tóth Ádám: Zöld gazdaság, helyi élelmiszer, helyi energia 10.15-10.30 66. Málovics György – Pataki György: A fenntarthatóság kutatása: a kutató és a kutatási intézményrendszer szerepe 10.30-11.00 Kávészünet

11.00-11.15 67. Somogyvári Márta – Kiss Tibor – Kiss Viktor – Vajda József: Akvapóniás üvegházak energiaigénye 11.15-11.30 68. Szűcs Krisztina: Befektetés a tudatformálásba 11.30-11.45 69. Tóth Gergely: A gazdasági hatékonyság alapszínei

VII. szekció: Vízgazdálkodás Helyszín: D-épület kis tanácsterem, 2012. október 12. (péntek) 9.00 – 12.00 óra Elnök: Dr. Anda Angéla, egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Menyhárt László, egyetemi tanársegéd, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 9.00-9.15 70. Busznyák János – Sisák István: A Georgikon Térképszerver helye és szerepe a térinformatikai adatbázisok hálózatában 9.15-9.30 71. Martin Gizella: A fenntarthatóság mérése a mezőgazdaságban 9.30-9.45 72. Menyhárt László – Anda Angéla: „Zajos” albedómérések a Balatonon 9.45-10.00 73. Sisák István – Benő András: Az 1:200.000 méretarányú mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren 74. Illés Bernadett – Anda Angéla: Légköri koromszennyezés káros hatásai a kukorica evapotranszspirációjára és a produkciójára Poszter

75. Kolossváry Gábor – Sáringer-Kenyeres Dóra: Célkeresztben a vízgazdálkodás

21

VIII. szekció: Agrár- és vidékgazdaság Helyszín: D-épület I. előadó, 2012. október 12. (péntek) 9.00 – 12.00 óra Társelnökök: Dr. Péter Erzsébet, egyetemi docens, Pannon Egyetem, Nagykanizsa Dr. Kocsondi József, egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Tóth Éva, tanársegéd, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 9.00-9.15 76. Bertalan András – Szabó István: Területalapú támogatások előfinanszírozása Magyarországon 9.15-9.30 77. Egerszegi Zita – Lenhoffer Andrea: Natura 2000 területek hatékonyabb kezelése 9.30-9.45 78. Györe Dániel – Juhász Anikó: A közvetlen termelői értékesítés gyakorlata és lehetőségei Magyarországon 9.45-10.00 79. Török Áron: Az eredetvédelem jelentősége a magyar pálinka ágazatban 10.15-10.30 80. Kassai Zsuzsanna: Együttműködés a vidék fenntartható fejlesztéséért 10.30-11.00 Kávészünet

11.00-11.15 81. Molnár Gábor – Egerszegi Zita: Módszerek tavak és tározók vidékfejlesztési szerepének erősítésére 11.15-11.30 82. Péter Erzsébet: Informatikai vállalkozások fejlesztési és együttműködési hajlandósága Somogy és Zala megyében 11.30-11.45 83. Sinka Anett – Takácsné György Katalin: Öntöző-beruházás gazdasági hatásainak vizsgálata egy mezőgazdasági vállalatnál 11.45-12.00 84. Takácsné György Katalin – Madaras Gizella Aliz: Szakképzés szerepe a mezőgazdasági pályáztatásban, Hargita megyében

22

Poszterek

85. Paraszt Márta: Vedd a magyart! - Kutatás a „magyar termék” keresletről és reklámokról 86. Kóródi Márta: The Success of Rural Tourism Development Based on Performance in Hungarian Subregions 87. Szabó Imre László – Fodor Lóránt – Lukács Gábor: Az élelmiszerbiztonság, a minőség és a versenyképesség kapcsolata a mezőgazdasági kisvállalkozásokban 88. Lukács Gábor – Tóth Éva – Kocsondi József: „Azért hát nem Káros hanem hasznos a Méh tartás” – méhészkedés a Festetics-birtokon a XVIII. század végén 89. Tóth Éva – Lukács Gábor – Kocsondi József: A világháló szerepe a DunaDráva Nemzeti Park életében

IX. szekció: Kertészet Helyszín: D-épület II. előadó, 2012. október 12. (péntek) 9.00 – 12.00 óra Társelnökök: Dr. Májer János, igazgató, PE AC Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony Dr. Kocsis László, egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Dr. Lukács Gábor, adjunktus, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 9.00-9.15 90. Györffyné Jahnke Gizella – Májer János – Taller János – Kocsisné Molnár Gitta – Kocsis László: Teleki szőlőalanyok rokonságának és eredetének vizsgálata izoenzim módszerrel 9.15-9.30 91. Illyés Eszter – Drexler Dóra – Herpergel Zoltán Péter – Valkó Orsolya – László Gyula – Török Péter: Fajgazdag szőlősorköz-takarónövényzet magkeverékek fejlesztése és alkalmazási lehetőségei magyarországi szőlőültetvényeken: kitekintés és előzetes eredmények 9.30-9.45 92. Tégla Zsolt – Boróczki Gergely – Terbe Tibor: Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében 9.45-10.00 93. Varga Péter – Májer János: Monitoring jellegű kutatási program a „vörösiszap” katasztrófa Somlói borvidékre gyakorolt esetleges hatásainak tisztázására-részeredmények

23

10.00-10.15 94. Májer János – Győrffyné Jahnke Gizella – Remete János: Király Ferenc nemesítői tevékenységének hatása a Balatoni Borrégió szőlőtermesztésére 10.15-10.30 95. Maráczi Kata – H. Baracsi Éva: Melegigényes díszcserjék télállósági vizsgálatai 10.30-11.00 Kávészünet

11.00-11.15 96. Lukács Gábor – Tóth Éva: Keszthelyi veteményeskertek mérete – 1788-ban Poszterek

97. Kapás Mariann – Papp Nóra – Hegedűs Attila – Stefanovits-Bányai Éva – Majer Petra – Gergely Anita – Hideg Éva: Meggyfajták (Cerasus vulgaris /L./ Mill.) antioxidáns kapacitásának összehasonlítása 98. Lévai Péter – Turiné Farkas Zsuzsa: Rózsa hidrokultúrás termesztése 99. Nagy Erzsébet – Kovács János: Görögdinnye különböző alanyokon 100. Németh Csaba – Májer János – Knolmájerné Szigeti Gyöngyi: Szőlőtripsz (Drepanothrips reuteri) kártétel megjelenése badacsonyi szőlőültetvényekben 101. Papp Nóra – Hegedűs Attila – Stefanovits-Bányai Éva – Szabó Zoltán – Joaquín Altarejos – Sofía Salido: Módszerfejlesztés meggyfajták antioxidáns kapacitással rendelkező vegyületeinek meghatározásához 102. Szőke Barna – Májer János – Varga Péter: A 2010-es és 2011-es évjáratok összehasonlító értékelése Badacsonyban

X. szekció: Alternatív energiagazdálkodás D-épület III. előadó, 2012. október 12. (péntek) 9.00 – 12.00 óra Elnökök: Dr. Bai Attila, egyetemi docens, Debreceni Egyetem Dr. Pályi Béla, egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Pintér Gábor, tanársegéd, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 9.00-9.15 103. Bai Attila: Bioetanol: zöld, vagy sötét jövő? 9.15-9.30 104. Hágen István Zsombor – Marselek Sándor – Molnár György: A fás szárú energiaültetvények telepítése, gazdaságossági vonatkozásai 9.30-9.45

24

105. Illés B. Csaba – Vida Adrienn – Törőné Dunay Anna: A mezőgazdasági eredetű megújuló energiaforrások alkalmazásának kérdései Magyarországon – korlátok és lehetőségek 9.45-10.00 106. Németh Kornél: Települési energiaellátás: merre visz az út? 10.30-11.00 Kávészünet

11.00-11.15 107. Pintér Gábor – Kis-Simon Tünde: A közúti infrastruktúra-hálózat hatása a biomassza tüzelésére Magyarországon 11.15-11.30 108. Tégla Zsolt – Takácsné György Katalin – Hágen István Zsombor: A fás szárú biomassza ellátási logisztikai modellje 11.30-11.45 109. Zsiborács Henrik – Pályi Béla – Veszelka Mihály: Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása háztartási kiserőművi méretekben Poszterek

110. Takács István: A biomassza energiacélú felhasználásának energetikai és gazdasági kritériumai

Záró plenáris ülés Helyszín: „D” épület, Konferenciaterem, 2012. október 12. 12.00-13.00

12.00-12.20 111. Dr. Matuz János, egyetemi tanár, SZTE Mérnöki Kar, Dr. Cseuz László főosztályvezető, Gabonakutató Nonprofit Kft. Búzanemesítési célok és módszerek a jövő évtizedek növénytermesztési feladataihoz 12.20-12.50 A szekcióelnökök beszámolója 3-3 percben Az LIV. Georgikon Napok szekcióiban elvégzett munka három fő eredménye 12.50-13.00 Kérdések, válaszok, hozzászólások

25

A Z E L Ő A D Á S O K R ÖV I D K I VO N A TA I

A teljes anyagok hozzáférhetőek a Georgikon Napok weboldalán: http://napok.georgikon.hu Az előadások négy évre visszamenőleg (2009-2012) kereshetőek és teljes terjedelemben letölthetőek szabadon hozzáférhető cikk-adatbázisunkból.

26

(29) R. AHMADVAND1, 2 - J. TALLER2 - I. WOLF1 - Z. POLGAR1 Identification of the resistance gene to PVX in Hungarian potato cultivars Magyar burgonya fajták PVX rezisztencia génjének azonosítása [email protected] Research Centre, Centre of Agricultural Sciences, University of Pannonia, Keszthely, Hungary; 2Department of Plant Science and Biotechnology, Georgikon Faculty, University of Pannonia, Keszthely, Hungary

1Potato

Potato (Solanum tuberosum ssp. tuberosum L.) is the world's most important non-grain food crop and plays a main role in global food security. Numerous pathogens can infect potato, resulting more than a hundred different diseases. Potato virus X (PVX) is one of the most important viruses infecting potatoes worldwide. PVX can cause yield losses in the range of 5–20%. Mixed infection with Potyviruses results in greater losses. Two dominant genes, Rx1 and Rx2, confer extreme resistance to PVX in potato. In order to identify the resistant varieties in Keszthely, sixteen varieties and candidate varieties, developed in the Potato Research Center (University of Pannonia, Keszthely, Hungary), were planted under greenhouse condition in two independent experiments including mechanical and graft inoculation tests. Four weeks after inoculation, the result of DAS-ELISA test was negative in the varieties White Lady, Luca XL, Lorett and Hopehely in both mechanical and graft tests. It was concluded that they have extreme resistance to PVX. To determine the type of extreme resistance gene (Rx1 or Rx2), 10 introduced PCR-based markers for Rx1 and Rx2 genes were studied in resistant varieties. Due to recombination events, these markers were not able to reveal the type of resistance in Keszthely varieties. Therefore, 11 specific primer pairs were designed based on the sequences of Rx1 and Rx2 genes available at NCBI database. Screening of designed primers indicated that only specific primers for Rx2 gene, 10Rx2 and 11Rx2, could amplify a 1090 and a 780 bp fragment, respectively. The desired fragments were cloned using pJET 1.2 vector (CloneJET PCR Cloning kit, Fermentase) following the manufacturer’s instructions. The cloned fragments were transformed into E. coli and after purifying the plasmids, they were sequenced. The similarity of sequenced fragments was studied using NCBI blast search. They had 100 percent similarity with Rx2 gene. It was concluded that the Rx2 gene is present in the analysed PVX resistant potato varieties.

27

(61) ALFÖLDI ZOLTÁN Segítheti-e a bioetika a környezeti konfliktusok gyakorlati megoldását? Can bioethics help the practical solutions of environmental conflicts? [email protected] Pannon Egyetem Georgikon Kar, egyetemi docens

Az elmúlt évtizedek és napjaink környezeti, társadalmi és gazdasági nehézségei különösen indokolttá teszik a globális és a helyi problémák minél szélesebb és teljesebb körű megközelítését, a lehető legjobb és legalkalmasabb megoldások kidolgozására. Ebben az összetett folyamatban egyre fontosabb szerepe van a bioetika elméleti és gyakorlati módszereinek. A környezeti és agrár bioetikai gyorsan fejlődő eszköztára segítséget nyújthat nem csupán a technológiai és környezeti problémák elméleti megközelítésére, hanem az egyes konkrét környezeti és társadalmi konfliktusok gyakorlati megoldására. Előadásunkban a témakör aktuális, a médiából (országos napilap, illetve internetes hírforrás) kiválasztott jelentős helyi eseményeire, környezeti konfliktusaira (fakivágások a nagymarosi Sólyom-sziget mellett a Duna árterében, Natura 2000 védettségű területen; illetve Tapolca, Szigliget és a Szent György-hegy térségében) alkalmazzuk Mepham (2005) Etikai Mátrixát, illetve egy általunk kidolgozott Etikai Háló megközelítést. Számba vesszük az érintetteket (szervezetek és személyek), a különböző értékeket és érdekeket, motiváló tényezőket és az érdekeltek érveit. Azt vizsgáljuk, hogy ezek a módszerek milyen segítséget adhatnak a környezeti konfliktusokban részt vevő érintett és döntéshozó személyeknek és szervezeteknek a konfliktusok minél teljesebb, közösségi érdekeket kielégítő megoldásában? Választ keresünk arra is, hogy ezek a bioetikai módszerek hogyan alkalmazhatók az egyes közösségfejlesztési stratégiák kialakításakor, a helyi bio-kulturális és gazdasági fejlesztési tervek (UNEP, 2010) kidolgozásakor?

28

(31) ARANYI NIKOLETT RÉKA1 - SZAKÁCS ÉVA2 HOFFMANN BORBÁLA1 - LÁNGNÉ MOLNÁR MÁRTA2 Búza-árpa addíciós vonalak terméselemeinek alakulása tenyészedényes vizsgálatokban Study of yield components of wheat-barley addition lines in pot experiment [email protected] Egyetem Georgikon Kar, Keszthely 2MTA-ATK Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár 1Pannon

A faj-, illetve nemzetség-keresztezésekből származó hibridek az elméleti kutatás mellett a hosszú távú nemesítési programokban (prebreeding) is fontos szerepet játszanak, mert lehetővé teszik a genetikai variabilitás, így az alkalmazkodó képesség növelését is. A búza rokonsági körébe tartozó termesztett- és vad fajoknak rendkívül széles a genetikai bázisa számos agronómiai tulajdonság tekintetében. Az árpáról ismert a jó szárazság- és sótűrő képessége, így potenciális forrást jelent a búza stressztűrő-képességének javításában. Munkánk során az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjában létrehozott Triticum aestivum L. × Hordeum vulgare L. addíciós vonalakon (2H, 3H, 4H, 6HS és 7H) vizsgáltuk az idegen fajú kromoszómák hatását az őszi búza fejlődésére és agronómiai tulajdonságaira. Az addíciós vonalakat és a szülőpartnereket 1,5 l-es tenyészedényben a martonvásári üvegházban állítottuk kísérletbe. A növényeket a szántóföldi vízkapacitás 60%-áig súlyra öntöztük hetente két alkalommal. A növények egyedfejlődése során négy alkalommal mértük a hajtás valamint gyökér friss és száraz tömegét. Felvételeztük a virágzás és az érés idejét, és a terméselemek alakulását. Kimutattuk, hogy a morfológiai és a termést befolyásoló tulajdonságokban a vizsgált addíciós vonalak szignifikánsan különböznek. A legnagyobb gyökér-hajtás arányt a 4H addíciós vonal esetében kaptuk a második mérési időponttól (szárbaszökés vége). A virágzás és az érés időpontjában a legkorábbi 7H és a legkésőbbi 4H vonal között 30 nap különbséget tapasztaltunk. A búza-árpa hibridek kalászalakjukat tekintve is jól megkülönböztethetőek, pl. a 2H kalászai hosszúak, lazák, rövid szálkacsonkkal, míg a 3H kalászai tömöttek, bunkós alakúak. A kalász tömöttség, a növényenkénti szemszám és a termés a 7H vonalnál volt a legkisebb. Ugyanakkor ennél a vonalnál mértük az egyik legnagyobb ezerszemtömeget. A Martonvásáron létrehozott búza-árpa introgressziós vonalak agronómiai tulajdonságainak részletes vizsgálata fontos feladat a genetikai anyag további hasznosításához. A faj-, illetve nemzetség-keresztezések a hosszú távú nemesítési programoknak fontos részét képezik, mert módot adnak a rokon donor fajokban előforduló stressz tolerancia átvitelére, az alkalmazkodó képesség növelésére, vagy más, értékes tulajdonság hasznosítására. Jelen közleményben bemutatott vizsgálati eredmények értékes információt adnak az egyes árpa kromoszómák termést befolyásoló hatásairól. Jelen publikáció a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0025 azonosító számú projekt támogatásával valósult meg.

29

(54)ARDÓ LÁSZLÓ1 – DANG THI HOANG OANH2 – NGUYEN THI THU HANG2 – JENEY GALINA1 Az Astragalus membranaceus kínai gyógynövény vizes kivonatának hatása a ponty izolált fehérvérsejtek immunológiai jellemzőire Effect of aqueous extract from a Chinese herb, Astragalus membranaceus on the immunological parameters of isolated common carp leukocytes [email protected] és Öntözési Kutatóintézet 2College of Aquaculture and Fisheries, Can Tho University, Vietnam 1Halászati

A fertőző halbetegségek elleni védekezés leggyakrabban használt eszközei az antibiotikumok és a patogén baktériumok elleni oltóanyagok (vakcinák). Az antibiotikumok túlzott mértékű használata rezisztens baktériumok kialakulásához vezethet és környezetszennyezést okoz. A vakcinálás segít a betegségek megelőzésében, de csak a specifikus immunválaszt erősíti egy adott patogén ellen. A halak betegségek elleni védekezésében viszont fontos szerepe van a természetes (nem specifikus) immunrendszernek is. A nem specifikus immunválaszt erősítő anyagokat immunstimulátoroknak nevezzük. Igen változatos szerkezetű vegyületek, poliszacharidok, flavonoidok és alkaloidok egyaránt vannak közöttük. Az utóbbi évek kutatási eredményei bizonyítják, hogy a gyakorlatban is jól alkalmazhatók a fertőző halbetegségek megelőzésére. Kutatómunkánk célja a gyógynövények immunstimuláló hatásának vizsgálata gazdaságilag jelentős halfajokon. Sok gyógynövény kivonata tartalmaz olyan alkotórészeket, amelyek immunstimuláló hatását többféle kísérleti állat, pl. egér vagy csirke esetében bizonyították. A halak immunrendszerére gyakorolt hatásukról viszont lényegesen kevesebb kísérleti adat áll rendelkezésünkre. In vitro vizsgálatunkhoz az Astragalus membranaceus kínai gyógynövény vizes kivonatát alkalmaztuk. Ez a gyógynövény a korábbi kísérleteinkben jelentős mértékben javította több halfaj (ponty, nílusi tilápia, afrikai harcsa) természetes immunválaszát és bakteriális fertőzéssel szembeni ellenállóképességét. Ebben a kísérletben a gyógynövényből készült vizes kivonatot különböző koncentrációkban a pontyok fejveséjéből izolált fehérvérsejtek tápoldatához kevertük. 48 órás inkubációt követően meghatároztuk a fehérvérsejtek nitrogén-oxid- és oxidatív szabadgyöktermelését (respirációs aktivitását), illetve valós idejű kvantitatív PCR módszerrel mértük a természetes immunválaszban szerepet játszó gének (TNF-α, IL-1β, iNOS) kifejeződésében bekövetkezett változásokat. A gyógynövénykivonat magasabb koncentrációkban a tápoldathoz keverve jelentős mértékben javította a sejtek nitrogén-oxid-termelését, illetve pozitív hatással volt a vizsgált gének közül kettőnek (TNF-α és iNOS) a kifejeződésére. Ezek az eredmények megerősítették a korábbi, in vivo kísérletek eredményeit, és reményeink szerint közelebb vihetnek a gyógynövénykivonatok immunstimuláló hatásának jobb megértéséhez.

30

(103) BAI ATTILA Bioetanol: zöld, vagy sötét jövő? Bioethanol: green, or black prospects? [email protected] Debreceni Egyetem, AGTC, GVK, egyetemi docens

A megújuló energiaforrások legtöbbjének ellentmondásos az értékelése. Közülük is elsősorban a bioetanolra igaz, hogy az energetikusok, a környezetvédők, a közgazdászok, a gazdálkodók, az autósok, valamint a politikusok igen megosztottak az első generációs bioetanol megítélésében. Mindezen túlmenően igen sok hamis-, vagy félinformáció kering a köztudatban, ezért a közvélemény sem egységes ebben a tekintetben. A bioetanollal kapcsolatban elsősorban a következő fenntartásokat szokták megfogalmazni:  Gazdaságtalan az alkalmazása, támogatásra szorul.  Éhínséget okoz részben közvetlenül („az autóba töltjük az élelmiszert”), részben közvetve (az élelmiszer- és takarmányárak növelése miatt).  Területet foglal el az élelmiszer-előállítástól, valamint egyik oka az esőerdők kiirtásának.  Energetikai hatékonysága gyenge, több energiát használunk fel az előállításához, mint amennyit nyerünk a felhasználásával.  Környezet- és természetvédelmi hatása negatív, az intenzív termesztésnek és a speciális fajtáknak köszönhetően.  Kevés munkahelyet teremt az automatizált technológiák miatt.  Az újabb generációs üzemanyagok rövid időn belül egyébként is kiszorítják a piacról. Előadásomban ezeket a sztereotípiákat kívánom megvizsgálni, elemezni és pontosítani. Miután a legélesebb viták a mezőgazdasági hatásokkal szemben merülnek fel, ezért saját számítások segítségével becsléseket teszek a jelenlegi, valamint épülőfélben lévő hazai beruházások, valamint jogszabályok alapján az alapanyag-termelés, a takarmány-megtakarítás, valamint az olajimport-kiváltás gazdasági hatásainak számszerűsítésére is.

31

(62) BAJMÓCY ZOLTÁN1 – GÉBERT JUDIT2 Az új technológiák jól-léti hatásainak értékelése. Mit tanulhat egymástól a képességszemlélet és a technológiai változás politikai gazdaságtana? Evaluating the well-being effects of new technologies [email protected] Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, egyetemi docens 2Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, PhD hallgató

1Szegedi

Jelen tanulmány abból indul ki, hogy napjaink evolúciós közgazdaságtani alapokon álló innováció- és technológiapolitikája, a korábbi neoklasszikus megközelítéshez hasonlóan, a növekedéshez (és esetleg foglalkoztatáshoz) történő hozzájárulást tekinti végső célnak. Ezen cél megfelelőségét nem vizsgálják, azt olyan „külső adottságnak” tekintik, amely a szakterülettől függetlenül a politika színtéren körvonalazódik. A tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy a technológiai változás hatását a képességszemlélet perspektívájából gondoljuk végig, különböző közgazdaságtani irányzatok és a technikafilozófia eredményeire építve. Megmutatjuk, hogy az új technológiák hatásainak jelenleg domináns (növekedés-orientált), illetve a képességszemlélet talaján álló értékelése eltérő eredményre vezethet. Az új technológiák jól-léti hatásait a „jólléthez való szabadság” (freedom for well-being) és a „saját ügyeink tevékeny előmozdítására való szabadság” (freedom for agency) szemszögéből elemezzük. E két megközelítés olyan keretet kínál, amelybe az új technológiák szokásosan nem vizsgált hatásait is integrálni lehet. Az első aspektus – „a jólléthez való szabadság” – a technológiai változás jól-léti hatásainak komplexitására mutat rá, amely szerint az új technológiák figyelembe vétele egy új „konverziós faktort” jelent: befolyásolják, hogy rendelkezésre álló javaink segítségével végeredményben milyen értékes cselekedeteket és létállapotokat érhetünk el. Ezzel szemben a második nézőpont – „a saját ügyeink tevékeny előmozdítására való szabadság” – a technológiai változás politikai (politikai gazdaságtani) tartalmára hívja fel a figyelmet. Az elemzés megmutatja, hogy a technológia egy új potenciális korlátot teremt ügyeink tevékeny előmozdításával kapcsolatban. Ezt a képességszemlélet irodalma marginálisan, vagy egyáltalán nem kezeli.

32

(42) BARANYAI ZSOLT1 – KOVÁCS ZOLTÁN2 Morális kockázat, bizalom és együttműködési hajlandóság Moral hazard, trust and cooperation willingness [email protected] István Egyetem, adjunktus 2Szegedi Tudományegyetem, címzetes főiskolai docens 1Szent

A tanulmány a morális kockázat hatását elemzi a szántóföldi növénytermesztő gazdaságok géphasználati együttműködéseiben. Az új intézményi közgazdaságtan (NIE) magyarázómodelljét a Sholtes-féle bizalommodellel kiegészítve, ún. útmodellek felhasználásával végeztük vizsgálatainkat. Az empirikus kutatás eredményei azt mutatják, hogy a gazdálkodók közötti együttműködési kapcsolatokban a morális kockázat jelen van, bár annak nagysága nem jelentős. Statisztikai vizsgálatokkal igazoltuk, hogy a morális kockázat negatívan hat az együttműködési aktivitásra, amely hatás két részre bontható: a direkt hatás mellett kimutatható egy indirekt hatás is, vagyis a morális kockázat a bizalom rombolásán keresztül is képes csökkenteni a gazdálkodók együttműködési hajlandóságát. Eredményeink továbbá arra is rámutattak, hogy a napjainkban tapasztalható alacsony kooperációs aktivitás csak kis mértékben magyarázható a morális kockázat jelenlétével a felmért gazdálkodói körben.

33

(43) BARANYAI ZSOLT1 – VÁSÁRY MIKLÓS1 – MOLNÁR JÓZSEF2 A termőföld árának és közgazdasági értékének összefüggései – Tapasztalatok a tesztüzemi rendszer alapján Correlation between land price and land value – Experiences based on FADN [email protected] István Egyetem, GTK, KMI, adjunktus 2 Szent István Egyetem, GTK, KMI, egyetemi tanár 1 Szent

A magyar mezőgazdaság az elkövetkező években újabb kihívás előtt áll a termőföldpiac közelgő liberalizációja miatt. Hazánk, hasonlóan a legtöbb újonnan csatlakozott EU-s tagországhoz, a társulás időszakban fontosnak tartotta, hogy a még kellően meg nem erősödött hazai egyéni gazdaságok részére megtartsa a termőföldszerzés esélyét, ezért átmeneti mentességet kért és kapott a magyar földpiac külföldiek és gazdasági szervezetek előtti megnyitása alól. Ez a moratórium lassan a végéhez közeleg, ugyanakkor bár az elképzeléseknek megfelelően a magyar termőföld ára az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően lassú emelkedésnek indult napjainkra még mindig az uniós átlag alatt van, amely számos súlyos probléma forrása lehet. Ezt a szituációt alapul véve, kutatásunk célja, hogy rávilágítsunk azokra a tényezőkre, amelyek okként nevezhetők meg a Magyarországon és Nyugat-Európában tapasztalható földárak közötti differencia kialakulásában. Ennek keretében az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) üzemsoros adatain végzünk elemzéseket a parciális tényezőhozadék-számítás és a földérték klasszikus meghatározása módszertanainak felhasználásával.

34

(8) BÉKEFI JANKA1 – BÉRI BÉLA2 A kárpáti borzderes szarvasmarha génmegőrzésének magyarországi lehetősége Possibility of gene conservation of the carpathian type of Braunvieh cattle in Hungary [email protected] Egyetem – Agrártudományi Centrum, PhD hallgató 2Debreceni Egyetem – Agrártudományi Centrum, egyetemi tanár 1Debreceni

A kárpáti borzderes fajta a 19. század közepén alakult ki a Kárpátok gyűrűjében az akkor jellemző heterogén, riska, busa és mokány állományon; az 1880-as években Magyarország észak-keleti régiója hivatalos borzderes tenyészkörzet is volt. Az intenzifikáció irányába eltolódó állattartás következtében azonban a borzderes a 20. század közepére gyakorlatilag eltűnt. A fajta minimális létszámban a környező országok magyarlakta területein még fellelhető, de - a szovjet rendszer idején a fajta fenntartására létesült - Nagybaktai Nemesítő Állomás leépülése óta génmegőrzésével senki nem foglalkozik. Magyarországon jelenleg három kárpáti jellegű borzderes állomány található, az egyik a zempléni hegyközben, Mikóházán, a másik a Szarvaskőn, a harmadik pedig Gyűrűsön. Ezen felül néhány egyedet tartanak az ország különböző pontjain. A Debreceni Egyetem vállalta a hazai állomány felmérését, illetve a fajta genetikai vizsgálatát, melynek keretein belül vizsgáljuk a fajtára jellemző testméreteket, tejtermelési és egészségügyi jellemzőket, valamint mikroszatellit analízist végzünk. A későbbiekben tervezzük a borzderes szarvasmarhát nagyobb számban tartó európai országokból (Svájc, Németország, Ausztria és Olaszország), illetve a kárpáti küllemi jegyeket hordozó állományt őrző területekről (Kárpátalja, Erdély) származó genetikai minták vizsgálatát is. Tanszékünk az Állattenyésztési Hatóságtól öt évre szóló engedélyt kapott a fajta magyarországi tenyésztésére, a törzskönyvezés megindításához szükséges első lépéseket megtettük. Az elmúlt évben a programhoz kapcsolódó méretfelvételezést és mintagyűjtést megkezdtük, a már Magyarországon levő állomány független származású egyedeinek tájékozódó jellegű analízisét jelenleg is végezzük. A nyert adatokat és következtetéseinket kívánjuk ismertetni.

35

(55) BELICZKY GÁBOR1 – HAVASI MÁTÉ1 – NÉMETH SÁNDOR1– BERCSÉNYI MIKLÓS2 – GÁL DÉNES3 Környezeti terhelés harcsa (Silurus glanis) eltérő fehérje tartalmú tápokon történő takarmányozása során Environmental load of wels (Silurus glanis) fed by feeds of different protein level [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi tanár 3Halászati és Öntözési Kutatóintézet 1Pannon

A hagyományos és intenzív haltermelő rendszerek természetes környezetet leginkább veszélyeztető hatása a szerves és szervetlen anyagok elfolyó vízzel történő kibocsátása. A haltermelés intenzitásának növekedésével, a takarmánnyal rendszerbe juttatott tápanyagok egy része hasznosul, míg a további hányad kötött, illetve oldott formában a rendszerben marad, felhalmozódik és a vízminőség romlásához vezet. A halak anyagcseréje során a kiválasztásra kerülő nitrogén jelentős része NH3 formában a kopoltyúlemezek epithelsejtjein keresztül diffúz módon távozik, míg a vesén keresztül szerves nitrogénformák ürülnek (húgysav, kreatin, kreatinin, aminosavak). Kísérletünkben három eltérő fehérje tartalmú táp in vitro környezetre gyakorolt hatását vizsgáltuk. A kísérletben a szervetlen oldott nitrogénformák (DIN – dissolved inorganic nitrogen) NH4+/NH3, NO2-, NO3- koncentrációját mértük a nevelő kádakban az etetést megelőzően, majd az etetést követő 6 – 12 – 24 – 36 – 48 – 60. órákban. Az utolsó mérési időpontban mértük az összes nitrogén (TN – total nitrogen) tartalmat. A szervetlen és az összes nitrogén koncentrációk ismeretében kiszámítható az oldott szerves nitrogéntartalom (DON - dissolved organic nitrogen) is. Az egyes mintavételek alkalmával rögzítettük a fontosabb fizikai és kémiai paramétereket, melyek nélkülözhetetlenek az elemzéshez.

36

(9) BENE SZABOLCS1 – KECSKÉS BORBÁLA SAROLTA2 – GICZI ANITA3 Különböző fajtájú mének STV eredményei alapján becsült populációgenetikai paraméterek és tenyészértékek Population genetics parameters and breeding values by the performance test results of stallions of different breeds [email protected] Egyetem Georgikon Kar, egyetemi adjunktus 2Pannon Egyetem Georgikon Kar, MSc hallgató 3Pannon Egyetem Georgikon Kar, BSc hallgató

1Pannon

A Szerzők a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉbiH) Állattenyésztési Igazgatóság Tenyésztés Szervezési és Teljesítményvizsgálati Osztályától kapott országos mén STV adatbázist dolgozták fel. Az értékelés az 1998-2010 közötti időszakra, és négy, hazánkban nagy létszámban tenyésztett fajta (furioso - north star, gidrán, kisbéri félvér, magyar sportló) ménjeire terjedt ki. A STV I. és a STV II. során mért valamennyi tulajdonság populációgenetikai paramétereit, azok örökölhetőségi értékeit, valamint az apák ezekben mutatott tenyészértékeit apamodellel (Harvey „Least Square Maximum Likelihood” eljárása szerint) határozták meg. Azokban a tulajdonságokban, ahol az apa hatását igazolni lehetett, közepes örökölhetőségi értékek (h2 = 0,35 - 0,60) voltak megfigyelhetők. A küllemi tulajdonságok esetén tapasztalt h2 értékek (0,36 - 0,53) hasonlóak voltak a legtöbb szakirodalmi forrásmunkában fellelhető adathoz. A mozgásbírálati paraméterek esetén becsült közepes örökölhetőségi értékek (h2 = 0,13 - 0,59) a meglévő információknál kis mértékben nagyobbak voltak. A küllemi paraméterekben kisebb, míg a mozgásbírálat során értékelt tulajdonságokban nagyobb különbség mutatkozott a különböző fajtájú (furioso - north star, gidrán, kisbéri félvér, magyar sportló, angol telivér, holland félvér, holsteini, illetve trakehneni) apák tenyészértékei között. A legnagyobb különbségek a szabadon ugrás és a lovas alatti ugrás mutatóiban adódtak. A STV két szintjén, a tenyészértékek alapján felállított sorrend eredményeit összegezve megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a leginkább javító hatásúnak a „2972 Justboy” nevű holland félvér fajtájú apa bizonyult. Az összpontszám és a szabadon ugró képesség tekintetében szintén kimagasló tenyészértéket kaptunk a „2533 Goliath” és a „3001 Koppány” holland félvér apák esetében is. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a holland félvér fajtájú apák kiváló teljesítményt mutattak a STV során, ezért az ugrósportokban fontos értékmérő tulajdonságok javítására elsősorban ezeket lehet ajánlani. Az apák STV I. és STV II. szinten felállított sorrendje között közepesen szoros összefüggés (rrang = 0,58 - 0, 69; P<0,01) volt megfigyelhető. Megállapítható, hogy az apák STV I. és STV II. sorrendje között nagymértékű különbségek nem voltak. Az összesített sorrend alapján az első tíz közé négy holland félvér, két holsteini, két kisbéri félvér, egy trakehneni és egy angol telivér apa került, azaz a STV során mért tulajdonságokban a külföldi fajták domináltak.

37

(10) BENEDEK ZSUZSANNA1 – RAJNAI CSABA2 – KOVÁCS JÓZSEF3 Kistermelői sertéstartás Small Scale Pig farming [email protected] Egyetem Georgikon Kar, tanszéki mérnök 2Pannon Egyetem Georgikon Kar, ny. egyetemi adjunktus 3Pannon Egyetem Georgikon Kar, professzor emeritusz 1Pannon

A hazai sertéstenyésztés feltűnő visszaszorulása különösen fontos jelentőségű (?) a magyar nemzetgazdaság szempontjából, mivel Magyarországon a mezőgazdaság egyik legszámottevőbb ágazataként szolgálta a belső ellátást és a kivitelt egyaránt. Korábban a vágósertések többsége a kisüzemekből került felvásárlásra, amellett, hogy a házi vágások során tekintélyes számú hízott sertés közvetlenül az önellátást szolgálta. Sertést nem tartók körében is kedvelt önellátást biztosító módszer volt, és még napjainkban is gyakran előfordul, hogy a háztáji gazdaságból, tehát kistermelőtől szerezték, illetve szerzik be a szokásos házi vágásra a házisertést. A vágóállat felvásárló vállalkozások korábban jól szervezett szerződéses termeltetés keretében biztonságos áregyezség alapján problémamentesen vették át és fizették ki a termelőket. Miután a stabil árakra a termelők az utóbbi időben nem számíthattak, felhagytak a sertéstartással. A takarmány árak hektikus ingadozása csak tetézte az értékesítéskori bizonytalan árbevétel és kiadási egyenleget. Főleg a kevés állatot tartók számolták fel állományukat. Hogy rávilágítsunk, a visszaesés, létszámcsökkenés a kisüzemi termelésben milyen összefüggésekkel formálódott, egy közép-dunántúli vágóhíd körzetében történt kistermelői sertéstenyésztés alakulását (2004-2006) elemeztük. Egyben a statisztikai adatok értékelését is elvégeztük. Megállapítható, hogy számos falusi, tanyai udvarban a sertések tartására alkalmas férőhely adott. Munkaerő is rendelkezésre áll. A takarmány beszerzése, vagy saját termelésből való biztosítása megoldható. Bérbe adott föld után járó bérleti díj terményben is kérhető, beszerezhető, vagy a termeltetői szerződést kötő felvásárló a takarmányt a rögzített szerződési feltételek szerint biztosíthatja. Tehát a hazai sertéslétszám növelésének minden különösebb beruházás nélküli megoldási módját meg lehetne találni. A szükséges állomány előteremtése, mind a szaporító anyag (koca), mind a hízósertés alapanyag a jelenleg működő nagyüzemekből kihelyezéssel megoldható. Így az azt felvállaló kistermelő különösebb befektetések nélkül otthoni munkavégzése révén keresethez jut. Növekszik a gazda kiegészítő keresete, jövedelme. Ezáltal a falu népesség megtartó hatása is érvényre jut. Természetesen ahhoz, hogy ez a módszer a jövőben mind hatékonyabb legyen a termelés szervezésnek horizontális és vertikális irányú integrációját jól kell működtetni.

38

(76) BERTALAN ANDRÁS1 – SZABÓ ISTVÁN2 Területalapú támogatások előfinanszírozása Magyarországon The pre-financing of single area payment scheme in Hungary [email protected] Egyetem, Mezőgazdaság és Élelmiszertudományi Kar, PhD hallgató 2Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság és Élelmiszertudományi Kar, egyetemi tanár 1Nyugat-magyarországi

A területalapú támogatásokon keresztül jelentős bevételre tesz szert a hazai növénytermesztési ágazat. Az utóbbi évek kedvező felvásárlási árai mellett elsősorban ez a támogatási forma tette lehetővé a gazdaságok eredményes működését. A pénzügyi intézmények hamar felismerték a zárt rendszerben és a meglehetősen egyszerű támogatási konstrukcióban rejlő lehetőségeket. A kiszámítható, és dokumentumokkal előre igazolható pénzáramlás a többi átlagos hiteltípusnál biztonságosabb kihelyezést tesz lehetővé a finanszírozók számára, ennek megfelelően több bank, takarékszövetkezet és faktorcég is aktívan megjelent a piacon ajánlataival. Az előnyök miatt nem tapasztalható az a hitelezési aktivitáscsökkenés ezen a területen, mint a finanszírozás egyéb típusainak vonatkozásában. Kutatásunkban felmérjük az elérhető banki konstrukciók jellemzőit, meghatározzuk a közös pontokat, kiemeljük a különbségeket. Összehasonlító elemzést végzünk a piacon elérhető változatokról, elsősorban a PSZÁF által “Nagybank”-ként besorolt hitelintézetek tekintetében, illetve két Győr-Moson-Sopron megyei székhellyel rendelkező takarékszövetkezet esetében. A hitelezők elsősorban az árazási struktúra kialakításának területén tudnak versenyre kelni egymással, de az elvárt fedezeti körben is lehetnek különbségek, így a gazdálkodóknak érdemes alaposan megfontolni az előfinanszírozási lehetőségeket.

39

(32) BERZSENYI ZOLTÁN – ÁRENDÁS TAMÁS – BÓNIS PÉTER – MICSKEI GYÖRGYI – SUGÁR ESZTER A növénytermesztési tényezők tartamhatásának vizsgálata a kukorica produktivitására eltérő évjáratokban Long-Term Effect of Crop Production Factors on Maize Productivity in Different Years [email protected] MTA Agrártudományi Központ Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár Az utóbbi évtizedekben a tartamkísérletek iránti érdeklődés világszerte fokozódott, ugyanis kizárólag ilyen kísérletekből nyerhetők megfelelő indikátorok (terméstrendek, az agroökoszisztémát jellemző mutatók) a termesztés fenntarthatóságáról, illetve a klímaváltozás hatásáról. A Győrffy Béla által az 1959-1961 években, Martonvásáron beállított tartamkísérletek ma már több mint 50 évesek és a klasszikus tartamkísérletek közé tartoznak. Kutatásainkban a növénytermesztési technológiák fenntarthatóságát, melynek fontos mutatója a termésstabilitás, e tartamkísérletekben tanulmányozzuk.. A dolgozatban több évtizedes adatsorok alapján vizsgáltuk különböző növénytermesztési tényezők, így a vetésforgó, a trágyázás, a vetésidő, a növényszám és a genotípus egyenkénti és együttes hatását a kukorica termésére és termésstabilitására. A vetésforgó és a trágyázás hatását a kukorica termésére és termésstabilitására, összehasonlítva a monokultúrával, a vetésforgó típusától függően 13, 18, 24 és 30 év adatai alapján értékeltük. A vetésforgó termésnövelő hatása fordított arányban volt a kukorica részarányával a vetésforgóban. Legnagyobb volt a termésnövelő hatás a norfolki típusú forgóban (1.103 t/ha), sorrendben a lucerna-kukorica-búza trikultúra (0.937 t/ha), a búza-kukorica dikutúra (0.494 t/ha) és a lucerna-kukorica dikultúra (0.448 t/ha) következett. Az istállótrágyázás és a növényi maradványok (kukoricaszár, búzaszalma) visszajuttatása, NPK műtrágya kiegészítéssel a kukorica trágyázásának hatékony módszere. Az istállótrágyázás egyúttal fokozza a termésstabilitást is. Kukorica monokultúra trágyázási tartamkísérletben, 51 év adatsorozatának elemzése alapján, két trágyázási szint (35, illetve 70 t/ha istállótrágya négy évenként) hatását összehasonlítva, szignifikánsan legnagyobb kukoricatermést az NPK műtrágya, illetve az NPK + istállótrágya kombináció magas dózisánál kaptuk. Az évjárat termésre gyakorolt jelentős hatását mutatja, hogy a vizsgált kezelések átlagában a kukorica termése száraz években 3.959 t/ha, csapadékos években 6.25 t/ha volt, vagyis kedvező évjáratban a termésnövekedés 2.291 t/ha volt. Száraz években a magasabb trágyázási szint hatása nem volt szignifikáns. Az N-műtrágyázási tartamkísérletben beállított vetésidő kísérletben (1991-2009) az optimálistól eltérő vetésidőben nemcsak a termés, hanem a N-műtrágyázás hatékonysága is csökkent. Száraz években legnagyobb volt a termés a korai és optimális vetésidőben (7.083 és 6.880 t/ha), és szignifikánsan csökkent a 10 nappal és 20 nappal későbbi vetésidőkben (6.273 és 5.925 t/ha). Legnagyobb termést 60 kg/ha N dózisnál kaptuk és 240 kg/ha N dózisnál szignifikánsan csökkent a termés. Csapadékos években legnagyobb volt a termés az optimális és a korai vetésidőben (9.5 és 9.312 t/ha), az optimális N-műtrágya dózis 120 kg/ha volt. A modern hibridek termesztésekor magas növényszámra van szükség, hogy elérjük a maximális termést, a hibridenként és évjáratonként különböző optimális növényszámmal. Kutatásaink alapján a növényszámtól függés az egyik fontos akadálya az optimális kukorica produkció elérésének eltérő csapadék-ellátottságú évjáratokban. A növényszámtól függő hibrid potenciális termésveszteségének kockázata csökkenthető a kedvező évekre optimális növényszám használatával. A növényszám probléma megoldásának hatékony útja lehet a növényszámtól független hibridekre történő fókuszálás. Ez a tulajdonság lehetővé teszi a hibrid közepes növényszámmal történő elvetését, hogy megfeleljen a száraz évjárat igényeinek és ugyanakkor jól hasznosítsa az esetenkénti több csapadékot, kisebb terméspotenciál veszteséggel. A több évtizedes tartamkísérletekben az évjárat hatásának vizsgálata a termesztési tényezők optimális szintjére és a termésstabilitásra különösen fontos a klímaváltozás várható hatásával összefüggésben.

40

(56) BIRÓ JANKA1,2– MOLNÁR TAMÁS2– BALOGH KRISZTIÁN3– MÉZES MIKLÓS3– HANCZ CSABA2 Különböző mértékű szelén-kiegészítés hatása a nílusi tilápia termelésére, a filé szeléntartalmára és az antioxidáns kapacitásra Influence of altering feed selenium levels on the fillet selenium content, antioxidant capacity and production traits of the Nile tilapia (Oreochromis niloticus) [email protected] és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas 2Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár 3Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő 1Halászati

A szelén az állatok és az ember számára egyaránt esszenciális nyomelem. Az antioxidáns rendszerben betöltött fontos szerepe okán a szelén megfelelő alanya lehet a halhúsból történő funkcionális élelmiszer előállításnak. A Kaposvári Egyetem Hallaboratóriumában vizsgáltuk a különböző koncentrációjú szelén kiegészítések hatását a nílusi tilápia főbb termelési mutatóira, a filé szeléntartalmára és az antioxidáns kapacitásra. A 42 napos kísérlet során a piaci méretű, átlagosan 336 g tömegű nílusi tilápia állományt 1/2 m3-es kádakba telepítettük. A kádak recirkulációs rendszerben üzemeltek. A vizsgálat során a takarmányokat 0,5 mg/kg, 2 mg/kg, illetve 4 mg/kg szelénnel egészítettük ki, szelénes élesztő formájában (Cytoplex szelenit, Bata Bt.). Kontrollként kereskedelmi forgalomban kapható nevelő afrikai harcsa tápot alkalmaztunk. Mind a négy kísérleti tápot három-három véletlenszerűen kiválasztott kádban etettük. A megmaradás mindhárom kezelés esetében jónak volt mondható. A 0,5 mg/kg és 4 mg/kg szelén kiegészítésű csoportok szignifikánsan jobb takarmányértékesítést értek el a kontroll csoporthoz képest. A filékihozatal a 0,5 és 4 mg/kg szelén kiegészítésű csoportokban szignifikánsan megnőtt a kiinduló értékekhez képest. A filé szeléntartalma és a takarmány szeléntartalma közötti pozitív, harmadfokú egyenlettel leírható összefüggést találtunk. A filé szeléntartalma a kiinduló értékekhez képest minden csoportban szignifikánsan megnőtt. A legnagyobb szeléntartalmat, 127,80 µg/kg-ot a 2 mg/kg szelén kiegészítésű csoport érte el, ahol a szeléntartalom a kiinduló érték 1,6-szorosa volt. A 0,5 és 2 mg/kg szelén-kiegészítésű csoportok izom malondialdehid (MDA) koncentrációja kisebb volt, mint a kontroll és a 4 mg/kg kiegészítésű csoportoké. A kontroll csoporthoz képest a 0,5 mg/kg szelénkiegészítésű csoport májának MDA koncentrációja szignifikánsan kisebbnek bizonyult, míg a vérplazma GPx aktivitása szignifikánsan nagyobb volt a 0,5 mg/kg-os csoportban a többi csoporthoz képest. A szelénnel dúsított, funkcionális halhús nílusi tilápiából 42 nap alatt előállítható 2 mg/kg szerves szelénnel kiegészített takarmány etetésével.

41

(63) BOGNÁR KÁROLY1– ALFÖLDI ZOLTÁN2 Alkalmazható-e a fák "növekedési bölcsessége" a gazdaságban Is the "growth wisdom" of the trees applicable in the economy? [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely, PhD hallgató 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens

1Pannon

A természet évmilliók hosszú sora óta működik rendkívül sokszínűen és stabilan, jól szabályozottan. A természetben a növekedés "természetes" jelenség: az egyes biológiai fajok szervezetei (egyedek) különböző populációikban, sokrétű kölcsönhatásokban növekednek életük során. Az állati egyedek növekedése véges: egy bizonyos ponton - programszerűen, tehát nem a külső körülmények hatására - megáll, s ezt követően már csak a testtömegarányok átrendeződése (minőségi fejlődés) jellemzi az állati egyed hátralévő életét. Az állati egyedek populációi kétféle növekedést követhetnek: az egyik S-alakú (logisztikus), s a környezeti körülményekhez (pl. az adott terület biológiai eltartó képességéhez) való "okos" alkalmazkodást jelzi; a másik J-alakú (exponenciális), amely a környezeti erőforrások rövid távon történő kimerítését, a toxin-(hulladék)-termelés adott területen történő rendkívüli mértékű megnövekedését, végső soron az adott populáció (összeomlásszerű) pusztulását jelenti. A növények életük végéig növekednek. Az egynyáriak egy nyáron át, bizonyos fák – pl. a mamutfenyő - évezredeken keresztül. A növények sajátos növekedési pályát futnak be: a kezdeti lassú növekedést egy gyors fázis váltja, amely az első termés meghozataláig, azaz az érettségig tart. Ezt követően a növekedés lelassul, a hangsúly elsősorban a termésképzésre tevődik át. Az ember által létrehozott gazdasági szervezetek (államok, vállalatok) esetében a növekedési szándék állandó, a növekedés azonban a legtöbb esetben nem az, hiszen erősen függ a külső körülményektől. Még napjainkban is, amikor teljesen nyilvánvalóvá kezd válni, hogy a növekedést nem lehet a végtelenségig hajszolni (sem a nyersanyagok, sem a bolygó abszorpciós képessége nem teszi ezt lehetővé) azt gondolja az ember, hogy jólétének (és jóllétének) biztosítására és növelésére az egyetlen megoldás: a gazdasági növekedés. Ez a legelterjedtebb gazdasági és társadalmi gondolkodásmód – a civilizációs és gazdasági fejlettségtől függetlenül. Tanulhatunk-e fáktól? Tudunk-e tanulni a fáktól? Előadásunkban erre keressük a választ. Egyfelől azt vizsgáljuk meg, hogy a gazdasági növekedés tekintetében a fák milyen analógiákkal szolgálhatnak a gazdaság szereplői számára; másfelől pedig azt, hogy a természetben a növekedés ütemének változásait kiváltó hatások hogyan értelmezhetők a gazdaságban.

42

(57) BORKHANUDDIN HAFIZ – CECH GÁBOR – OSTOROS GYÖRGYI – MOLNÁR KÁLMÁN – SZÉKELY CSABA Morphological and molecular investigations on the actinospore stages of myxozoans infecting oligochaetes from lake balaton and kis-balaton reservoir with finding actinospore-myxospore pairs of three myxobolus spp. [email protected] Institute for Veterinary Medical Research, Centre for Agricultural Research, Hungarian Academy of Sciences

Actinosporean stages of parasitic myxozoans collected from the Lake Balaton between 20102011 were studied on the basis of spore morphology and molecular methods. Alltogether, ten morphotypes were analyzed namely; 4 triactinomyxon, 4 aurantiactinomyxon, 1 echinactinomyxon, and 1 raabeia. 18S rDNA sequences of actinospores were compared with sequences of myxospores obtained in a parallel running study in order to select myxosporean pairs, and obtaining data on the life cycle of the myxozoans from Lake Balaton and Kis Balaton Reservoir. By studying the molecular information of the spores, three triactinomyxon types showed 99.9100% identity to their myxozoan pairs. They are Myxoblous erythrophthalmi, Myxobolus fundamentalis, Myxobolus shaharomae, and fourth type of triactinomyxon belongs to the species Myxobolus pseudodispar, however it is based on partial sequences, and has to be confirmed. In this report, three pairs of actinospore-myxospore for M. erythrophthalmi, M. fundamentalis, and M. shaharomae were newly founded. The latter species, M. pseudodispar were already known from previous study. Two aurantiactinomyxzon spores showed closest sequence similarity to Myxobolus cultus (92%) and Myxobolus intimus (97%) respectively. Molecular investigation on other actinospores types have still been in progress. Acknowledgements: for the financial support of OTKA K 100132 and Malaysian Governmental Scholarship.

43

(70) BUSZNYÁK JÁNOS – SISÁK ISTVÁN A Georgikon Térképszerver helye és szerepe a térinformatikai adatbázisok hálózatában The role and function of the Georgikon Map Server in the network of the GIS data bases [email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Az utóbbi években Magyarországon (TIR, MÁFI, Balatonline) és az Európai Unió intézményeiben (pl. European Soil Data Centre) egyre gyakrabban használt információközlési forma a térképszerveren történő publikálás. A térképszerverek és az azon közölt adatok a változatos eszköztár segítségével egyre inkább interaktívvá válnak, és munkaeszközként szolgálnak, nem csupán statikus adatközlés a céljuk. A kétezres évek első évtizedének meghatározó térinformatikai fejlesztése a Pannon Egyetem Georgikon Karán (a GIS labor és a GNSS Bázisállomás kiépítése mellett) a 2003-ban üzembe helyezett a Georgikon Térképszerver, ami akkor úttörő kezdeményezésnek számított. A 2001-ben indult fejlesztőmunka és a 2003 után is folytatódó folyamatos szoftver és adatbázis fejlesztések eredményeként szerverünk a Balaton vízgyűjtő egyik fontos térbeli adatforrásává vált. A "térképszerver" és a "mapserver Hungary soil" keresőszavakra a leginkább használt keresőprogram első találata még ma is szerverünk hivatkozása, vagy egy azt ismertető publikáció. Mindez természetesen a hardver-szoftver fejlesztés, folyamatos korszerűsítés igényével is járt. 2012 folyamán tudtuk a szükséges hardverfejlesztést végrehajtani. A tíz éve üzemelő, egyre labilisabb szervereinket (ArcIMS - ArcSDE) korszerű, virtualizációra alkalmas és igényesebb felhasználókat is kielégítő kiszolgálóra cseréltük, így utat nyithattunk újabb adatbázisok integrálása és a korszerű (nyílt API- Mashup) térképszerver szolgáltatások kiépítése irányába. A Georgikon Térképszerver a létrehozását megalapozó projekteknek megfelelően a Balaton vízgyűjtőjén a tó vízminőség-védelmét szolgáló természettudományos ismeretek közlésére jött létre (mezőgazdasági tevékenység, vízgyűjtők, talajok, felszínborítás, légifotók, űrfelvételek, erózió). A szerver szolgáltatásait és adatbázisait azonban az elmúlt években nem tudtuk megfelelően fejleszteni, miközben a napjainkra végbement robbanásszerű fejlődés a piaci alkalmazások terjedése mellett az szakigazgatás figyelmét is egyre inkább ráirányította erre a modern információközlő eszközre. Mind az állami alapadatok hozzáférése (INSPIRE), mind a nyílt programozói interfészek elérhetősége javult, így a Georgikon Térképszervert alkalmassá tehetjük, olyan interaktív feladatokra, melyek az agrár-környezetvédelmi kutatás és oktatás számára napjainkban elengedhetetlenek. A Georgikon Térképszerver fejlesztése újabb fázisának a fő irányai: ■ ■ ■

A Balaton vízgyűjtőről (régióról) rendelkezésre álló természettudományos és környezetvédelmi információk legfontosabb szolgáltatójává kell válnia, ennek érdekében a Kar kutatási eredményeit, egyes adatbázisait folyamatosan itt is publikáljuk. Magyarországon belül úttörő szerepet kell betöltenie azáltal, hogy a kutatók, oktatók, hallgatók által létrehozott téradatok jól struktúrált, autentikált (akár webes) munkakörnyezetévé kell válnia. Az adatbázisok közötti hazai és nemzetközi szintű kommunikáció érdekében el kell érni az INSPIRE szabványok teljes körű alkalmazását és a hierarchikus talajtani adatbázisok nemzetközi hálózatába való aktív bekapcsolódást.

Jelen cikk a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003 és a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0025 projektek keretében készült. A projektek a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

44

(58) CECH GÁBOR1– MAJOROS GÁBOR2 – OSTOROS GYÖRGYI1 – MOLNÁR KÁLMÁN1 – SZÉKELY CSABA1 Digenetikus fejlődésű mételyek vizsgálata a Balatonban és vízrendszerében Investigation of flukes of digenetic evolution in the Lake Balaton and in its water system [email protected] Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet 2Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Parazitológiai és Állattani Tanszék

1Magyar

A Balatonban és a Kis-Balatonban előforduló Digenea mételyek vizsgálata alkalmával egyrészt a halak belében megtalálható féreg egyedeket vizsgáltuk, valamint a puhatestűekben fejlődő lárvális alakok cerkária stádiumait tanulmányoztuk. Az előbbi során megállapítottuk, hogy 5 faj tekinthető gyakorinak a balatoni halakban: a Bucephalus polymorphus a fogassüllő és a kősüllő beleiben (1), az Asymphylodora immitis a két-nyarasnál idősebb dévér és karikakeszeg utóbelében (2), a Palaeorchis incognitus a bodorkában (3) és a Nicolla skrjabini, (4) több halfaj belében, amely a tóban a legelterjedtebb mételyfajnak tűnik. (Ez utóbbi métely valamennyi vizsgált halfajból kimutatható volt, de a vágódurbincsban okozott csak intenzív fertőzöttséget.) Az Aspidogaster limacoides, (5) főleg kagylók szívében él, de hal belében is képes teljesen kifejlődni és petéket termelni, elsősorban a kagylók fogyasztására specializálódott bodorkában és pontyban. Magában a tóban csak kevés, főleg kopoltyús csiga- és kagylófaj él. A fent említett mételyfajok mind ezekben a valódi tavi puhatestűekben fejlődnek. Ugyanakkor a tóval kapcsolatos mocsarakban, melyek vize patakok vagy csatornák révén éri el a tavat, elsősorban tüdőscsigák élnek, amelyek köztigazdái lehetnek a halakban előforduló Diplostomum, Posthodiplostomum, Sanguinicola nemekbe tartozó digenetikus mételyeknek. Ez utóbbi mételyek előfordulnak alkalmanként a balatoni halakban, de nem oly rendszerességgel, mint a folyami vagy a kisebb természetes vizeinkben élő halakban. A mocsaras parti régióból és a tó medréből egyaránt gyűjtöttünk kagylókat és csigákat, de eddig még csak csigákban találtunk mételylárvákat. Az egyesével izolálva tartott csigákból desztillált vizes, vagy fotoperiódus indukcióval kirajoztattuk a cerkáriákat, és morfológiai vizsgálattal nagyjából behatároltuk faji hovatartozásukat. Az ily módon végzett vizsgálat legtöbbször azért nem tesz lehetővé pontos, faji szintű behatárolást, mert a puhatestűekben természetesen nemcsak a halak mételyei, hanem a tó körül élő összes gerinces mételye is előfordul, s a nagyszámú, hasonló faj lárvájának felépítése rendkívül hasonló. Emiatt nem végezhetünk mesterséges fertőzési kísérleteket sem, hiszen nagyon sokféle kísérleti állatra volna szükség. Ezért van szükség a balatoni cerkáriák molekuláris vizsgálatára, azaz a DNS szekvenciájuknak a génbankban megtalálható szekvenciákkal való összevetésére. Reményeink szerint ilyen módon több métely fejlődési ciklusát sikerül majd tisztázni. A Balatonon és vízrendszerén gyűjtött cerkária minták molekuláris feldolgozása során az ITS régiót amplifikáltuk, amely megközelítőleg 900-100 bázispár hosszúságú DNS szakasz. Eddig összesen 7 mintából áll rendelkezésünkre parciális vagy teljes szekvencia, amelyek közül egy sem egyezett meg teljes mértékben a génbankban található métely-fajokkal. Közülük az egyik egy Echinostoma-faj, amely 99%-ban egyezett meg az E. revolutum-mal. Egy cerkária minta az Echinoparyphium recurvatum fajnak lárvális alakjának bizonyult. Rendelkezünk szekvenciával az Apophallus mühlingi cerkáriájáról, azonban mivel a génbankban nem található erről a fajról szekvencia, így összevetésük nem valósítható meg. Egy cerkária minta a hazánkból eddig ki nem mutatott Diplostomum pseudospathaceum fajjal mutatta a legnagyobb hasonlóságot, amely édesvízi halfajok szemlencséjében élősködik. Egy Plagiorchis métely-faj cerkáriájából szintén sikerült szekvenciát nyernünk, azonban pontos faji meghatározás nem volt lehetséges. Egy másik plagiorchida cerkária minta a Renifer aniarum és a Telorchis bonnerensis métely-fajokkal mutatta a legközelebbi rokonságot, de ezek a fajok mnem élnek hazánkban. Egy további cerkáriának, amely véleményünk szerint egy Nicolla fajt reprezentál, a szekvenciája nem mutatott azonosságot, a génbankban található N. elegans szekvenciával, ugyanakkor az egzotikus Euryhelmys costaricensis fajjal mérsékelt hasonlóságot mutatott. Ezek az eredmények felvetik annak szükségességét, hogy a balatoni halakból gyűjtött mételyek szekvenciáit is megvizsgáljuk, és hiteles génbanki adatok hiányában ezekhez viszonyítsuk a puhatestűekben talált lárvák szekvenciáit. Támogatás:OTKA K 100132. sz. szerződés

45

(33) CSEUZ LÁSZLÓ1– MATUZ JÁNOS2 Búzanemesítési célok és módszerek a jövő évtizedek növénytermesztési feladataihoz Objects and methods of wheat breedig for the task of crop production in the future decades [email protected] Kft, főosztályvezető 2Szegedi Tudomány Egyetem, egyetemi tanár 1Gabonakutató

Az emberiség létszáma folyamatosan növekszik, ezzel együtt az élelmiszer szükséglete is, ugyanakkor a növénytermesztésre alkalmas termőtalaj területe folyamatosan csökken. Becslések szerint a Föld lakossága 2020-ban 7,5 milliárd körül lesz, és ennek ellátásához a jelenlegi évi 600 millió tonna búzatermést 1 milliárd tonnára kellene emelni, hogy a jelenlegi élelmiszer ellátási szint ne csökkenjen, az éhezők száma ne növekedjen. Vajon képes-e erre a növénytermesztés? Elméletileg igen, mert egyrészt számos, ma is ismert olyan tartalék van a növénytermesztésben (okszerű talajművelés, tápanyag- és vízgazdálkodás, jobb vetőmag, növényvédelem, betakarítási, tárolási veszteségek csökkentése stb.), és a növénynemesítésben, amelyek nincsenek kellően kihasználva, másrészt a várható új kutatási eredmények is segíthetik e célok megvalósítását. Az elmúlt 50 év növénytermesztési eredményei is alapot adnak erre, hiszen a világ teljes búzatermése az 1961-65 években (5 év átlaga) 247,7 millió tonna volt, amely 210,3 millió hektáron termett meg, ugyanez a 2006-2010 évekre számítva 647,3 millió tonna, 218,6 millió hektáron. Az öt éves átlagtermés a hektáronkénti az 1,18 tonnáról közel 3 tonnára (2,96) emelkedett, és az össztermés is több mint kétszeresére nőtt. E fejlődésben a fejlettebb agrotechnika mellett növénynemesítésnek is kiemelkedő szerepe volt az új, bőtermő és betegségeknek ellenálló fajták megteremtésével. Szegeden 1970 és 2004 között számításaink szerint 27,2 kg/ha/év genetikai előrehaladást értünk el. Ismert, hogy termesztett búzafajtáink genetikai termőképességének jelentős része kiaknázatlan. Ezt igazolják a kisparcellás kísérletek eredményei és egyes gazdaságok rekordtermései is: pl. Chilében a CIMMYT program „szuper búzája” optimális körülmények (400kg N/ha, korlátlan vízellátás, napfény, 60 napos szemtelítődés) között 18 t/ha átlagtermést ért el. A búzanemesítésnek- akár hagyományos akár géntechnológiai módszerekkel dolgozik - a hozamok növelése, a minőség javítása, és a stresszekkel szembeni ellenállóság fokozása érdekében elsősorban a következő területekre kell koncentrálnia:  terméskomponensek fejlesztése: hosszú kalász, produktív kalászkák, elágazó kalász, bokrosodó képesség növelése.  heterózishatás kiaknázása, hibridbúzák előállítása (min.10-15% többlet)  új (biotikus)rezisztencia gének, és nagy hatású, tartós rezisztenciagének együttes alkalmazása (piramidálása) a többszörös betegség ellenállóképesség elérése érdekében  alkalmazkodó képesség javítása, az abiotikus stresszekkel (szárazság, fagy, hőség, egyes ásványi anyagok hiánya, vagy túlzott mennyisége, kedvezőtlen talajtulajdonságok stb.) szembeni tolerancia fejlesztése  víz - és tápanyag hasznosító képesség növelése Nemesítési rendszerünkben a terméspotenciál fokozása mellett mesterséges fertőzéses kertekben illetve szántóföldi és üvegházi stresszkezelésben fenotípusos szelekciót végzünk a rozsdabetegségekkel, levélfoltossággal és kalászfuzáriummal szembeni ellenálló képességre, valamint a legfontosabb abiotikus stresszekkel szembeni toleranciára. Előadásunkban a szegedi kenyér- és durum búza nemesítési program ez irányú erőfeszítéseinek legújabb eredményeit mutatjuk be.

46

(11) CSIBA ANITA1– GERGÁTZ ELEMÉR2 Kossperma mélyhűtés módszereinek összefoglaló vizsgálata Comparative examination of ram semen freezing methods csiba. [email protected] Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, intézeti mérnök 2Pharmagene Farm Kft., Biotechnikai Állomás, ny. egyetemi docens

1Vidékfejlesztési

A termékenyítésre szánt mélyhűtött kossperma minőségének különböző eljárásokkal történő ellenőrzése, illetve a mélyhűtési technológia optimalizálása a mélyhűtött szaporítóanyag előállítása során nagyon fontos feladat. Vizsgálataink során a szaporítóanyag mélyhűtési és visszaolvasztási eljárás különböző fázisaiban végzett ellenőrzése mellett az inkubációs kísérletek eredményeit elemeztük és hasonlítottuk össze a szakirodalomban már korábban publikált hasonló témakörben született eredményekkel. A fázisvizsgálatok tárgya jelen esetben a hűtési sebesség a szakaszos mélyhűtés során, a különböző hígító oldatok használata, illetve különböző összetételű visszamelegítő oldatokban állandó hőmérsékleten végzett inkubálás volt.

47

(34) DENCSŐ ISTVÁN1 – BARANYAI ANDREA2 Micropropagation of Some Medical Plants Néhány gyógynövény mikro szaporítása [email protected] - [email protected] of Szolnok, Műszaki és Agrárgazdálkodási Intézet 2College of Szolnok, mezőgazdasági mérnök BSc student

1College

Medical plants are threatened by extinction due the changes in environmental conditions, over cultivation, and failing below to minimum viable population. Micro propagation an effective tool to produce a large number of clones. As the clones develop from somatic tissues or organs the genome remains identical in each clone. Tissue culture techniques have been used to establish and maintain shoot tip cultures of Cornus mas, Hippophae rhomboids, Primula veris and Rhodiola rosae. The aim of this study was to establish a practical method to rapid and large scale multiplication of these species. These medical plants commonly used in the treatment of colds, flu and related ailments. Proliferating micro shoot cultures were obtained by placing shoot tips on BTM or DCR medium supplemented with BA. Individual shoots were excised and transferred into rooting medium containing auxins. (IBA, NAA, or IAA Rooted plantlets were successfully acclimatized to soil. The results of this study have established a complete micropropagation system for these important medical plants, will provide axenic plant material for further investigations into medicinally active biochemicals, and the mass production of high quality plants for the commercial market.

48

(77) EGERSZEGI ZITA1 – LENHOFFER ANDREA2 Natura 2000 területek hatékonyabb kezelése Better Management and implementation of Natura 2000 sites [email protected] Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft., környezetvédelmi programigazgató 2Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft., projekt menedzser

1Balatoni

Napjainkban az egyik legfontosabb és legsürgetőbb kihívás szembenézni a nemzetközileg is jelentős következményekkel járó biológiai sokféleség pusztulásával mind az élőhelyek mind pedig a fajok tekintetében. A Madár- és az Élőhelyvédelmi Irányelv a környezet védelmét szolgáló szigorú jogi szabályozás részeként biztosítja az alapvető eszközöket az Európai Unió természeti örökségének a megóvásához. Az irányelv megvalósításában a dél-kelet európai országok eltérő szinten állnak és nagy hiányosságokkal rendelkeznek a Natura 2000-es területek kezelése terén. Az uniós tagországok (Magyarország, Románia, Görögország, Ausztria, Bulgária, Olaszország) már kijelölték a Különleges Természetmegőrzési Területeket (SCI ill. SAC) és a Különleges Madárvédelmi Területeket (SPA), de még ki kell dolgozniuk vagy megvalósítaniuk a kezelési terveket élőhelyek, fajok megőrzésére különös tekintettel azon élőhelyekre és fajokra, amelyeket az éghajlatváltozás hatásai által kiváltott megváltozott környezet veszélyeztet. A BE-NATUR projekt célja a Natura 2000 területek kezelésének javítása, különös tekintettel a vizes területekre vonatkozó uniós jogi előírások betartására, egyrészt egy Közös Nemzetközi Stratégia kidolgozásán és megvalósításán keresztül a Natura 2000 hálózatok hatékonyabb kezelése érdekében; másrészt pedig Közös Nemzetközi Kezelési Tervek kidolgozása és megvalósítása által a projektpartnerek területén lévő élőhelyek és az ott élő fajok megóvása érdekében. A projekt elsősorban a tengerparti és sótűrő növényzettel borított élőhelyek, a tengerparti homokdűnék és szárazföldi dűnék, az édesvízi élőhelyek és erdők, a dagadólápok, átmeneti lápok és rétlápok, a fehér gólya, a kis kárókatona, és a mocsári teknős megóvására összpontosít. A Közös Nemzetközi Stratégia gyakorlati mintaprojektek keretében kerül megvalósításra. A környezetvédelemre való figyelemfelhívás és a környezettudatos viselkedésre való ösztönzés érdekében a partnerek nagy hangsúlyt fektetnek a kommunikációra.

49

(12) FARKAS RÓBERT1 – PÁL LÁSZLÓ2 – WÁGNER LÁSZLÓ2 – DUBLECZ KÁROLY3 Ochratoxin A hatásának vizsgálata brojlercsirkéken Effects of Ochratoxin A in broiler chickens [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, Ph.D. hallgató 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 3Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi tanár 1Pannon

Az ochratoxin-A (OTA) a mikotoxinok csoportjába tartozik, a terményeket elsősorban raktárban fertőző és károsító Aspergillus és Penicillium gombatörzsek termelik másodlagos anyagcsere-folyamataik során, hideg, szárazság, vagy más fajokkal történő kompetició által kiváltott stressz esetén. A toxin elsősorban vesekárosító, de ismert fehérje-szintézis gátló, immunszupresszív és karcinogén hatása is. A táplálkozási láncba kerülve az emberi szervezetre is veszélyes, a balkáni endémiás nefropátia okozója (Pásti, 2007). A mikotoxinok közül baromfifélékben a legkisebb LD50 értékkel rendelkezik (Leeson és mtsai, 1995). Kísérletünk során az ochratoxin-A hatását vizsgáltuk szexált, hímivarú brojlercsirkéken, melyeket két csoportba soroltunk be. A kontroll csoportba tartozó 18 madár egy normál hízlalási technológiának megfelelően napos kortól indító, 10 napos kortól nevelő tápot fogyasztott. A toxinos csoportba sorolt 19 csirke a 10. naptól kilogrammonként 0,2 mg ochratoxinnal szennyezett takarmányt fogyasztott. 20 napos korig a madarak mélyalmos istállóban, csoportos tartásban kerültek elhelyezésre, a 20. napon egyedi, kihasználási ketrecekbe kerültek az emészthetőségi vizsgálatokhoz szükséges mintagyűjtés céljából. Három nap szoktatás után három napon keresztül gyűjtöttük az ürülékmintákat a madarak alól. A kihasználási kísérlet során fogyasztott takarmányhoz 0,5% koncentrációban TiO2 jelzőanyagot kevertünk. A csirkéket 28 napos korban levágtuk, preparálásra került a máj, vese, és a bursa. A bursa fabricii – madarakra jellemző primer nyirokszerv, melynek a limfocita termelésben van szerepe – átmérőjét és tömegét mértük, a veséből és májból az akkumulálódott OTA koncentrációját határoztuk meg. 20 napos korban a toxinos tápot fogyasztó madarak átlagos tömege 133 grammal alacsonyabb volt a kontroll csoporthoz képest. A zsír és keményítő emészthetőségében, illetve nyersfehérje retencióban nem tapasztaltunk szignifikánsan eltérést a két csoport között. A táp toxintartalma nem befolyásolta egyértelműen az aminosavak emészthetőségét. A toxinos tápot fogyasztó madarak változatos OTA-retenciót produkáltak, melynek átlagos értéke 45,4%. A máj és vesetömegek között nem tapasztaltunk eltérést, azonban a toxint fogyasztó madarak bursájának átlagos átmérője 3 mm-rel, míg átlagos tömege 0,5 grammal maradt el a kontroll csoport eredményeihez képest. A testtömeghez viszonyított bursatömeg indexe a toxinos csoportnál 1,988, a kontrollnál 2,294 g/kg értéket mutatott. A toxinos csoportból vett májmintákból átlagosan 6,1 ng/g, a vesékből 48,45 ng/g koncentrációban mutattunk ki ochratoxin A-t. Vizsgálataink a „Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pannon Egyetemen” című „TÁMOP 4.2.2/B10/1-2010-0025” azonosítószámú projekt támogatásával valósultak meg.

50

(44) FELKAI BEÁTA OLGA1 – LÁMFALUSI IBOLYA1 – VARGA TIBOR2 Hatékonysági tartalékok alakulása az uniós tagságunk éveiben a főbb szántóföldi növénytermesztési ágazatokban The inefficiency of principal arable crop sectors in Hungary since the EU accession [email protected] Kutató Intézet, tud.mts. 2 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tud.főmts. 1Agrárgazdasági

Az Európai Unió tagállamaként mezőgazdaságunknak öröklött nehézségei (pl. forráshiány) mellett további kihívással az Unión belüli versennyel is meg kell birkóznia. Emiatt gazdaságaink versenyképessége az ágazat céljai között - ha lehet - még hangsúlyozottabb szerepet kap. A versenyképesség mérhetőségével, összetevőinek feltárásával, növelésének lehetőségeivel elemző tanulmányok egész sora foglalkozik. Ezek többségükben egyetértenek azzal, hogy a versenyképesség legjobb biztosítéka a termelés hatékonysága. A hazai gazdaságok viszonylagos hatékonyságának illetve hatékonytalanságának vizsgálata közelebb visz versenyesélyeink helyes megítéléséhez. Az előadás egy – a hatékonysági tartalékok feltárásában használható - módszer a „burkológörbe-elemzés” (Data Envelopment Analysis) bemutatását követően ismerteti a főbb szántóföldi növénytermesztési ágazatokban a hazai tesztüzemi információs rendszer éves ráfordítás- és költségadatainak felhasználásával végzett számításainkat. A DEA módszer a - hasonló termelési volumen vagy ráfordításszerkezet alapján - összehasonlítható gazdaságok közül az élvonalbeliekhez viszonyított, ki nem aknázott hatékonysági tartalékok és tartalék-komponensek számszerűsítését adja eredményül. Alkalmazásával a hatékonyságbeli lemaradások összetevői külön értelmezhetők és értékelhetők, és ezáltal teljesebb képet adnak a jelenség állapotáról. Vizsgálatainkban időbeni változásokra is kitérünk. A csatlakozást követő időszakot és a közelmúltat vesszük górcső alá. A két időszakban különböző szempontok szerint képezett gazdaságcsoportokra vonatkozóan végezzük el a számításokat, és vonunk le következtetéseket, amelyek – reményeink szerint – mind az ágazatirányítás, mind az érdekérvényesítő szervezetek, mind pedig a gazdálkodó egységek számára bírhatnak információértékkel.

51

(45) FITOS GÁBOR A mezőgazdaság szerepvállalása a vidékgazdaság stratégiájában, az állattenyésztés és növénytermesztés térbeli struktúrája The role of agriculture in the rural economy strategy, spatial structure of livestock and crop production [email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, hallgató

A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe jelentősen csökkent az elmúlt 60 évben. Korábban betöltött szerepe a vidéki élet formálásában mára eltűnőben van. A vidékgazdaság stratégiájában viszont jelentős szerepet kell szánni a mezőgazdaságnak a jövőben, hiszen mindannyiunk érdeke a vidéki élet, a hagyományok, a vidéki élettér megőrzése. Ehhez pedig a mezőgazdaságra szükség van, funkcióit meg kell erősíteni és ismét be kell tölteni azt a szerepet, amit oly hosszú időn át betöltött a vidékgazdaságban. Tudjuk, hogy a vidék problémáját a mezőgazdaság önmagában nem tudja megoldani, de sikerágazat és a fejlődés alapja igenis lehet. A térbeli struktúrákat figyelembe kell venni a mezőgazdasági tervezési-, fejlesztési stratégiák kidolgozásánál. Fontos, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés térbeli koncentrációja érvényesüljön, hiszen így lehet erősíteni az ágazatot. Egy példa: a juhállomány több, mint 60 %-a a két alföldi régióban található. Az 1000 darabnál többet tartó telepek közel 50 %-a, szintén a két alföldi régióban van. A jövőbeni fejlesztési koncepcióknál ezeket az adatokat figyelembe kell venni és speciálisan olyan koncepciót kidolgozni, amely segíti az ágazat fejlődését. A koncentráció és a térbeli megoszlás kulcsfogalom. Az így kidolgozott fejlesztési programokat továbbgondolva, és összekapcsolva az eredményeket, további fejlesztési irány lehet a juhállományhoz kapcsolt melléküzemágak fejlesztése, szintén első lépésként a két alföldi régióban. Fontos, hogy a többi régióban is ügyelni kell az ágazat versenyképességének javítására, de a fejlesztési koncepciók kidolgozásánál a kiindulási alap az a két régió legyen, amely ilyen juhállomány koncentrációval rendelkezik. Ezekhez a fejlesztésekhez kapcsolódóan kialakulhatnak a termelő szövetkezetek, értékesítő szövetkezetek, hiszen a térbeli koncentráció kitűnő alapja lehet ezeknek a szerveződéseknek. A szövetkezetek és az erős bázissal rendelkező mezőgazdasági vállalkozások pedig alapjai lehetnek olyan családi gazdaságok erősítésének, amelyek eddig nem voltak versenyképesek. Miért van szükség a koncentráció és a térbeliség figyelembevételére? A jövőbeni változásokra reagálni kell. A WTO tárgyalások, az Európai Unió politikája, valamint a globális trendek mind arra figyelmeztetnek bennünket, hogy várható a piaci verseny fokozódása, a támogatási rendszer átalakulása, a fejlődő orzágok erősödése. Ebben a helyzetben is helyt kell állni a magyar mezőgazdaságnak. Ehhez fel kell készülnünk a várható változásokra, ennek pedig alapja lehet a koncentráció és a térbeli struktúrák figyelembevétele és a jövőbeni fejlesztési irányok a koncentráción és térbeliségen alapuló modelljének kidolgozása.

52

(59) GÁL DÉNES – PEKÁR FERENC – KOSÁROS TÜNDE – KEREPECZKI ÉVA Élőbevonat alkalmazása a kombinált haltermelő rendszerek termelési intenzitásának növelésére Periphyton application to increase the production intensity of combined fish production system [email protected] Halászati és Öntözési Kutatóintézet

A magyarországi termelés bázisát a tavi haltermelés adja, az étkezési haltermelésünk megközelítően 86 %-a, mintegy 25.000 ha halastóból származik. Mivel a halastavak adják a hazai termelési bázis meghatározó részét, ezért a haltermelés-fejlesztésének egyik legkézenfekvőbb területe a halastavakban rejlő termelésbiológiai potenciál jobb kihasználása új haltermelési technológiák alkalmazása révén. A magasabb termelési intenzitású, de ökológiailag is fenntartható tavi haltermelő rendszerek fejlesztésének új iránya a különböző termelési technológiák összekapcsolásával létrehozott ún. kombinált haltermelő rendszerek kialakítása. A kombinált haltermelő rendszerek fejlesztésének célja egy a tavi halgazdálkodók számára alkalmazható termelési technológia kialakítsa. A rendszer működésének az alapelve, hogy az intenzív és extenzív haltermelési technológiákat összekapcsoljuk, így a haltermelő rendszerbe bekerült tápanyagok több, különböző haltermelési cikluson keresztül hasznosulnak. A különböző termelési egységek összekapcsolásával csökkenthető a haltermelés vízigénye és a környezetbe kibocsátott tápanyagterhelés, miközben egységnyi takarmány felhasználásával több hal állítható elő. A kombinált rendszerek működésének kulcsa az extenzív rész vízkezelő, tápanyag-feldolgozó képessége, ami különböző technológiai elemek alkalmazásával tovább fokozható, úgymint intenzív levegőztetés, vízkeverés, élőbevonat alkalmazása. Az extenzív tóban zajló biológiai folyamatok irányának befolyásolásával és sebességének fokozásával kialakítható egy kisméretű, de nagy fajlagos terhelési intenzitású tavi haltermelő rendszer. Az előadásban a tavi haltermelés intenzitásának növelésére, az élőbevonat alkalmazásának hatását vizsgáltuk a rendszer vízminőségére és az extenzív részben képződő másodlagos halhozam nagyságára. Az előadásukban a hároméves vizsgálatsorozat főbb eredményeit foglaljuk össze.

53

(64) GÉBERT JUDIT Instrumentális képességek és magasabb jóllét Instrumental Capabilities and Higher Well-being [email protected] Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar, PhD hallgató

Az Amartya Sen által megalkotott képességszemlélet figyelemre méltó érdeklődést keltett az elmúlt húsz évben. A képességszemlélet szerint a hagyományos reáljövedelem mutatók nem elegendőek társadalmak, társadalmi csoportok megítéléséhez, hanem helyette a társadalom tagjainak a tényleges lehetőségeit kell figyelembe venni, vagyis a „lehetőséget, hogy olyan életet éljenek, amelyet értékesnek tartanak”. Mármost a Sen által kifejlesztett eredeti koncepció szándékosan nyitott, befejezetlen, és ennélfogva lehetőséget teremt különböző alkalmazási lehetőségek kifejlesztésére. A szakirodalomban megtalálható gyakorlati alkalmazási példák általában az alapvető képességekre, vagy a már elért tevékenységekre koncentrálnak. Ezzel szemben az empirikus alkalmazások kevesebb hangsúlyt fektetnek az úgynevezett instrumentális képességekre, amelyek hozzájárulnak a többi képesség létrehozásához és a jóllét növeléséhez. Ilyen instrumentális képesség: a társadalmi részvétel, politikai szabadság, gazdasági készség, társadalmi lehetőség, átláthatóság, biztonság, vagy a cselekvő személy ágens (agency) szerepe, vagyis egy személy „saját ügyeinek tevékeny előmozdítására való szabadsága”. Tanulmányomban először rekonstruálom, hogy a sen-i elmélet szerint az instrumentális képességek hogyan járulnak hozzá a tevékenységek és a magasabb jóllét létrehozásához. Ezt követően a Democracy Barometer társadalmi részvételre, politikai szabadságra, átláthatóságra és biztonságra vonatkozó felméréseit használom fel ahhoz, hogy összehasonlítsak különböző európai országokat az instrumentális képességek szempontjából.

54

(65) GERGELY SÁNDOR1 – NAGY ZSUZSA2 – TÓTH ÁDÁM3 Zöld gazdaság, helyi élelmiszer, helyi energia Green economy, local food, local energy [email protected]; [email protected]; [email protected] 1Károly Róbert Főiskola, kutatási igazgató, tudományos tanácsadó 2Károly Róbert Főiskola, tanársegéd 3Károly Róbert Főiskola, kutatási koordinátor

Az emberiség válaszúthoz érkezett: vagy megzabolázza önpusztító hajlamait, amely a Föld kirablásában, a levegő, a víz, a talaj és a biodiverzitás tönkretételében, a túlzott vagyoni különbségek eltűrésében, a fosszilis energiák ésszerűtlen és túlzott mértékű használatában nyilvánul meg, vagy elkezdi mindezek ellenkezőjét cselekedni és akkor léte hosszútávon is fenntartható. A zöldgazdaság tartóoszlopai a helyi élelmiszer, a helyi zöldenergia és az egész társadalmat átszövő szolidaritás. Zöld gazdaság alatt a gazdaság egészének zöldítését, vagyis a fenntarthatósági szempontok mindennapjainkban történő érvényesítését kell érteni és nem a hagyományos értelemben vett környezetvédelmi ipart, amely a mások által okozott környezeti problémákat gyakran csővégi megoldással kezeli (Green Capital, 2010). Zöld gazdaság ágazatai:  környezetkímélő erdészet, bio mezőgazdaság;  a környezettechnológiai alkalmazások (vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, bioélelmiszeripar);  a megújuló és alternatív energiák előállítása és alkalmazása (elektromos és hibrid járműipar, bio-üzemanyag és a szintetikus-energia ipar, hidrogén és üzemanyagcella ipar);  az energiahatékonyság (takarékos izzók, szigetelőanyag ipar);  reciklált ipari termelés;  környezetkímélő szolgáltatások. A helyi élelmiszer-, és a helyi energiatermelés, feldolgozás-átalakítás, felhasználás valamint a fogyasztás rendszerének tényezői a következők: helyi értelmiség és vállalkozók; helyi tulajdonú közművek; infokommunikációs önrendelkezés; deprofesszionalizálás, dematerializálás, közös eszköz használat (autó), helyi felelősség a szegényekért, a hátrányos helyzetűekért és a környezetért; fenntartható hálózati gazdaság; fenntartható verseny gazdaság; termelői tulajdonú helyi és nagybani piac; szociális gazdaság; helyi tulajdon; helyi pénz; helyi hulladék gazdálkodás; energia önellátás, élelmiszer és víz önrendelkezés.

55

(46) GÓR ARNOLD1 – PUPOS TIBOR2 Fenntartható fejlődés és/vagy versenyképesség a magyar mezőgazdaságban Sustainable development and/or competitiveness in the Hungarian agriculture [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató 2Pannon egyetem, Georgikon Kar, egyetemi tanár 1Pannon

A fenntarthatóság és versenyképesség kérdésköre a mezőgazdasági vállalatok életében is mondhatni állandó jelleggel, nap mint nap jelen van. A dolgozat egy átfogó vizsgálatot folytat a versenyképesség témakörében, melyet a mezőgazdaság témakörében a termelés sajátosságai tudományosan még nem lehetett meghatározni.. Kérdésként merül fel, hogy az agráriumban a versenyképesség és a fenntartható fejlődés egymással párhuzamos, vagy ellentétes fogalmak? A termelési folyamatok vizsgálata során, valamint a külső tényezők figyelembe vételével összefüggéseket állapítunk meg a koncepciók között. A szerzők a precíziós mezőgazdaság segítségével bontják ki a versenyképesség és fenntartható fejlődés kapcsolatát, melyet a hazai környezetben modelleznek, egy valós telep adatai alapján.

56

(78) GYÖRE DÁNIEL – JUHÁSZ ANIKÓ A közvetlen termelői értékesítés gyakorlata és lehetőségei Magyarországon The practice and opportunities of producers’ direct sales in Hungary [email protected] Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest, Élelmiszerlánc Elemzési Osztály

A rövid ellátási láncok és a kistermelők piacra jutási esélyeinek támogatása fontos szerepet tölt be az Európai Unió Közös Agrár Politikájában. Ebben változás a jövőben sem várható: az EU KAP reformja keretében a jövőben a rövid ellátási láncok támogatása az unió hat vidékfejlesztési prioritása közül kettőhöz lesz szorosan kapcsolható, így Magyarország számára ez a terület továbbra is jelentős lehetőségeket és forrásokat biztosíthat. Tanulmányunkban szekunder kutatás keretében vizsgáltuk meg a rövid ellátási láncok hazai és nemzetközi elméleti kereteit, a közvetlen értékesítés jelentőségét és közigazgatási feltételeit, valamint primer kutatás keretében gyűjtöttünk tapasztalatokat a hazai közvetlen értékesítés vonatkozásában. Vizsgálatainkat három ágazatban (szőlő-bor, zöldség-gyümölcs, tej és tejtermékek) végeztük el, ezek kiválasztása az egyes ágazatokra vonatkozó közvetlen értékesítési arány nagyságának figyelembe vételével történt. Tanulmányunk ellátási lánc szemléletű, elsősorban esettanulmányokra épül, a tanulságokat három kérdéskör (A közvetlen értékesítés kialakítása; A közvetlen értékesítés sikertényezői és korlátai; Fejlesztési lehetőségek) és tizenegy hipotézis köré csoportosítva összehasonlító elemzéssel tártuk fel. A tanulmányban vizsgált három ágazat, a zöldség- és gyümölcstermesztés, a tej- és tejtermék-előállítás, illetve a szőlészet-borászat esetében az interjúkon alapuló kutatásunk többé-kevésbé átfedő SWOT elemzést eredményezett. A legfontosabb előnyök a közvetlenül értékesítő élelmiszer előállítók számára a következők voltak: a kiszolgáltatottság megszűnése a felvásárlóval szemben; a magasabb egységnyi profit elérése; az ár viszonylag szabad meghatározása; a közvetlen, személyes kapcsolat a vásárlókkal, valamint a jobban átlátható, kezelhető értékesítés. A leggyakrabban említett hátrányok a következők voltak: a közvetlen értékesítés sok időt és energiát követel meg; folyamatos jelenlét szükséges; költséges a törvényi előírásoknak való megfelelés; a nehéz a megfelelő infrastruktúra kialakítása; valamint a tervezés nem könnyű, mert nem állandó a kereslet. Ezek a közös előnyök és hátrányok arra utalnak, hogy a közvetlen értékesítést a kereskedelmi funkciók átvétele erőteljesebben meghatározza, mint az ágazati eltérések. A gazdaságok minden ágazat esetében felvázoltak néhány lehetséges közvetlen értékesítési fejlődési pontot. Általánosítva az első szakasz a mezőgazdasági alapanyag értékesítés, a jellemző közvetlen értékesítési forma a piacozás és a háztól értékesítés volt. A második szakaszban a termelők a szezonális keresletingadozás miatt termékfeldolgozásba fognak, az értékesítési formák jellemzően ekkor bővülnek a fesztiválokkal és házhozszállítási-mobil értékesítéssel. A harmadik szakaszban az élelmiszertermékek mellé, a jövedelem-növelés, vagy a vásárlói hűség kialakítása miatt szolgáltatás is párosul, mint a vendéglátás, szállás nyújtása vagy az internetes rendelésfelvétel. Ezeket az értékesítés bővítő lehetőségeket tanácsos előre átgondolnia, megterveznie a gazdálkodónak, mert az esettanulmányok alapján egy átgondolatlanul végrehajtott – a gazdálkodó számára általában pénzügyileg hosszú évekre megterhelő – fejlesztés-beruházás könnyen elvághatja a tovább fejlődés útját.

57

(90) GYÖRFFYNÉ JAHNKE GIZELLA1 – MÁJER JÁNOS2 – TALLER JÁNOS3 – KOCSISNÉ MOLNÁR GITTA3 – KOCSIS LÁSZLÓ4 Teleki szőlőalanyok rokonságának és eredetének vizsgálata izoenzim módszerrel Analysis of the relationship and origin of the Teleki’s grape rootstocks by isoenzyme method [email protected] Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, tudományos munkatárs 2Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, igazgató 3Pannon Egyetem Gerogikon Kar, egyetemi docens 4Pannon Egyetem Gerogikon Kar, egyetemi tanár

1PE

Szőlőalanyokat a szőlőgyökértetű (filoxéra) károsítása miatt használunk a XIX. század második felétől. A ma is használt rezisztens alanyokat nagyrészt a 19.sz végén és a 20. század elején állították elő, ezek között találhatóak a Teleki Zsigmond által előállított és hazánkban általánosan használt V. berlandieri Planch. X V. riparia Michx. természetes hibridizációjából származó szőlőalanyok. Általánosan használt közülük az ’SO4’, a ’Teleki - Kober 5BB’, a ’Teleki-Kober 125 AA’, a ’Teleki 5C’ és klónjaik, amelyek a szelekciójuktól a mai napig magas fokú rezisztenciával jellemezhetőek. Amikor Teleki először leírta és jellemezte a magonc populációt morfológiai bélyegeik alapján több csoportot alakított ki, amelyben megtalálható volt tiszta V. berlandieri, V. riparia, V. rupestris és V.vinifera, valamint ezek hibrid típusai. OTKA pályázat (K 73708) keretében molekuláris genetikai kutatások módszerét felhasználva kívántuk a Teleki alanyok egymástól való genetikai távolságát, illetve rokonságát tisztázni, jelen publikáció ezeknek a kutatásoknak egy részét mutatja be. A hazai irodalmi anyagok feldolgozása mellett franciaországi levéltári kutatásokat végeztünk a Teleki Zsigmond által vásárolt magok eredetére vonatkozóan. A levéltári adatok alapján az INRA Montpellier-ben található fajtagyűjteményéből a feltételezhető szülő partner fajtákból növényi anyagot rendeltünk. A növények meggyökereztetését követően 2009 tavaszán kerültek kiültetésre Cserszegtomajon, azokon 2010-2012 között végeztünk izoenzim vizsgálatokat, három enzimrendszert (cathecol-oxidáz, savas-foszfatáz, glutaminsav-oxálecetsav-transzamináz) használtunk. A cathecol-oxidáz enzim esetén 14-féle sávot, és 18 féle mintázatot kaptunk, melyek alapján 16 fajta egyértelműen identifikálható. A glutaminsav-oxálecetsav-transzamináz enzim esetén 9-féle sávot, és 13 féle mintázatot kaptunk, melyek alapján 9 fajta egyértelműen identifikálható. A savas foszfatáz enzim esetén 7-féle sávot, és 4 féle mintázatot kaptunk, melyek alapján csak 2 fajta identifikálható egyértelműen. Az összesített eredmények alapján is elkészítettük a vizsgált fajták dendogrammát. A dendogramm alapján megállapítható, hogy a Teleki-hibridek (T5C, 5BB, SO4) egymással szoros rokonságot mutatnak. Izoenzimmintázat alapján, ezek a tételek hasonlóságot mutatnak a Vitis berlandieri „Rességuier” tételekkel, ami alátámasztja azt az irodalmi adatot (Németh, 1975), ami szerint Teleki Zsigmond Euryale Rességuier-től vásárolhatta a nemesítés során felhasznált magokat. Ugyanakkor a vizsgált Vitis riparia és Vitis rupestris tételek egymással rokonságot mutatnak, viszont a Teleki magoncokkal izoenzim mintázat alapján távolabbi a rokonság. Ez a magoncok összetett hibrid eredetére utalhat.

58

(52) GYŐRINÉ KISS ERIKA Marketingstratégia a vidéki értékek védelmére Marketing strategy for the protection of rural values [email protected] Pannon Egyetem Georgikon Kar, tanársegéd

A Magyar- Szlovén határon átnyúló együttműködés keretében működő program részeként megvalósuló „A hagyomány élménye” című projekt egyik legfontosabb kimenete egy marketingstratégia elkészítése. A marketingstratégia fő célja a térségben fellelhető hagyományok védelmének és a helyi kisvállalkozások piacra jutásának segítése, valamint a helyi értékek iránti turisztikai érdeklődés növelése érdekében teendő cselekvési irányok kijelölése és ennek megvalósulását biztosító legfontosabb eszközök meghatározása. A szerző két éve aktív tagja a projektnek, a vízió és a helyzetelemzés készítése mellett a marketingstratégia elkészítését koordinálja. A tanulmány bemutatja a térségi marketingstratégia alkotásának legfontosabb szempontjait, valamint a térségre készített (Mura-Dráva-Zala mente) marketingstratégiát, melynek első nyilvános bemutatására 2012. novemberben kerül sor.

59

(30) R. HAJIANFAR1– K. DECSI1– B. KOLICS1– J. TALLER1– ZS. POLGÁR2– I. WOLF2 Study on resistance genes to potato late blight in the White Lady variety Fitoftóra rezisztencia gének vizsgálata White Lady burgonyafajtán

[email protected] 1

2

Department of Plant Science and Biotechnology, University of Pannonia, Faculty of Georgikon, Keszthely, Hungary

Centre of Agricultural Sciences, Potato Research Centre, Keszthely, Hungary

One of the most important and destructive disease in potato is Phytophthora infestans causing late blight disease. The agent of this disease has 11 races which some of them may exist in different parts of the country and cause losses in potato field every year. There are different solutions for controlling the disease, amongst them use of resistance clones and variety of potato is an effective solution and could prevent disease spread and losses in potato yield and quality, also it is cost effective. In the scientific point of view, exploring the resistance gene in the plant materials has a great deal of value. So far, 11 major genes, R1–R11, have been recognized in potato originated from Solanum demissum and are responsible for P. infestans 1-11 virulence genes. Among the different varieties of potato in Hungary, White lady showed resistance to different diseases like PVX, PVY,PVA viruses and also has a good resistance to late blight. During this research, existence of some the Resistance genes to late blight in White Lady compared to Black R lines was studied. For this purpose, genomic DNA of White Lady and R lines was extracted by using of Walbot & Warren's protocol, then Screening of R genes to late blight in the samples was carried out by specific primers. The extracted fragments was amplified by pcr, and after gel electrophoresis , those have the same size with known R genes were cloned by using of PGEM-T vector in competent cell. Colony pcr of the white clone with inserted fragment was done and pcr condition was adjusted according to each specific primer. Plasmids containing the insert of interest were extracted and sent for sequencing. the results of homology sequence showed that amplified fragments in White Lady and black R line which have the same size of band in gel profile with R2, R3a and R3b genes had the most coverage and similarity with these gene sequence data in NCBI database. Therefore, it was confirmed that major resistance genes R2, R3a and R3b are present in White Lady variety.

60

(104) HÁGEN ISTVÁN ZSOMBOR – MARSELEK SÁNDOR – MOLNÁR GYÖRGY A fás szárú energiaültetvények telepítése, gazdaságossági vonatkozásai Plantation of wooden energy plants, its economic aspects [email protected] Károly Róbert Főiskola

Az energia már ma is az egyik legfontosabb tényező a gazdaság működtetésében. A fosszilis energiaforrások kimerülése valószínűsíthető, így fokozni szükséges a megújuló és megújítható energiák termelését. Ezt a tevékenységet a foglalkoztatás növelésével célszerű összekötni. A tevékenység megtérülése megkerülhetetlen és támogatások is szükségesek, hogy a környezetet óvjuk. Hazánk mezőgazdasági területeinek egy része kihasználatlan itt az energiatermelés célszerű hasznosítást jelent. Egy fás szárú energiaültetvény gazdasági lehetőségeit elemezzük a hatótényezők figyelembe vételével.

61

(60) HAVASI MÁTÉ – BALIKÓ TÍMEA – NÉMETH SÁNDOR – FELFÖLDI ZOLTÁN – BERCSÉNYI MIKLÓS Kísérletek a harcsa (Silurus glanis) optimális napi takarmányadagjának meghatározására Experiments toward defining the optimal daily feed ratio of the catfish (Silurus glanis) [email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Intenzív haltermelés során az egyik legfontosabb költségtényező a takarmány. A tógazdasági gyakorlatban a takarmányozás hatékonyságát nehéz közvetlenül nyomon követni. Mindezek miatt fontos az optimális takarmánymennyiség ismerete, ami mellett a növekedés üteme és a takarmányhasznosítás egyaránt megfelelő. Vizsgáltuk a különböző napi takarmányadagok hatását a fiatal harcsák növekedésére és takarmány-értékesítésére (FCR). Laboratóriumi körülmények között 96 db, előzetesen tápra szoktatott harcsát (Silurus glanis)(48,8 ± 13,5g) etettünk automata etetők segítségével. Négy kezelést alkalmaztunk 1%; 2,5%; 4%; 5,5% (a halak testtömegének százalékában) napi takarmányadagokkal, háromhárom ismétlésben. A kísérlet során az 1%-os csoport növekedési üteme jelentősen elmaradt a másik három csoport növekedésétől. A 4%-os és az 5,5%-os csoport növekedése volt a leggyorsabb. A 2,5%-os csoport növekedési üteme kissé lassabb volt ugyan, de a takarmányértékesítés ebben a csoportban volt a legjobb. Az 5,5%-os csoport esetében jelentős pazarlást tapasztaltunk. Az FCR értéke a kísérlet során mind a négy kezelés esetében javult. Másik kísérletünkben tógazdaság tápcsatornájába helyeztünk kísérleti ketreceket, melyekbe három kezelésben helyeztünk kis harcsát (32,1 ± 6,5g). A három kezelés a következő volt a halak tömegének százalékában kifejezve: 2%; 4%; 6%. Tavi körülmények között a kísérlet során gyakran fellépő parazitás fertőzés jelentősen rontotta a halak növekedési erélyét és a takarmányértékesítést. A növekedés üteme a 4%-os és a 6%-os csoportban volt gyorsabb. Ugyanakkor a legkedvezőbb takarmányértékesítést a 2%-os csoport esetében tapasztaltuk, a 6%-os csoport esetében pedig jelentős pazarlás volt megfigyelhető. A fenti kísérletek alapján, az adott méretű halak táplálása esetén a 2-4%-os napi takarmányadag etetése lehet gazdaságos.

62

(35) HOFFMANN SÁNDOR – SIMON SZANDRA – LEPOSSA ANITA Szerves és műtrágyázás hatása a N- és C-mérlegekre a talajban, valamint a termésre szántóföldi tartamkísérletben Impact of mineral and organic fertilization on the n- and c-balances in the soil, as well as on the yield, in a long-term field experiment [email protected] Pannon Egyetem, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék

Egy burgonya – kukorica – őszi búza növényi összetétellel beállított szántóföldi tartamkísérletben különböző adagú szerves és műtrágya kezelések sokéves hatását tanulmányoztuk a talaj szerves széntartalmára (SOC), a N- és C-mérlegekre, valamint a terméshozamokra. Az egyes kezelések közül a 87 kg ha-1 év-1 N trágyázási változat bizonyult gazdaságossági szempontból optimálisnak (a maximum 94%-a). A tartamkísérlet kezdetét követően mintegy 40 évvel a SOC egyensúlyi állapota feltételezhetően beállt, értéke a trágyázatlan kontrollterület felső talajrétegében 0,81% volt. Az istállótrágyás kezelések 10%-kal magasabb SOC-értéket eredményeztek az egyenértékű NPK műtrágya-adagokhoz képest. A legjobb C-mérleget a kizárólagos műtrágyaváltozatok eredményezték (-3,8 és -3,7 t ha-1 év-1). A trágyázatlan kontroll területeken a növények N-felvétele alapján az éves átlagos légkörből származó N-utánpótlás (N-kiülepedés és aszimbiotikus N-megkötés) értéke 48 kg ha-1 volt. Jelen publikáció a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003 és a TÁMOP-4.2.2/B-10/12010-0025 projektek keretében készült. A projektek a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

63

(74) ILLÉS BERNADETT1 – ANDA ANGÉLA2 Légköri koromszennyezés káros hatásai a kukorica evapotranszspirációjára és a produkciójára Effects of athmospheric soot pollution on evapotranspiration and production of maize [email protected] Egyetem Georgikon Kar, tanársegéd 2Pannon Egyetem Georgikon Kar, egyetemi tanár 1Pannon

Kutatásunk célja a száraz ülepedésből származó korom káros hatásának vizsgálata kukorica növényen a párologtatás és a produkció tekintetében. Napjainkban a gépjárművek számának folyamatos növekedése és azok működése egyre nagyobb veszélyt jelent a környezetre. A korom egy olyan aeroszol, mely rárakódva a kukorica leveleire, megváltoztatja azok párolgási és vízháztartási viszonyait, és hatással van a kukorica termésének mennyiségére és minőségére. Kísérletünket a tanyakereszti Agrometeorológiai Kutatóállomáson végeztük két egymást követő év tenyészidőszakában (2010, 2011). Tesztnövényként a rövid tenyésztésű Sperlona (FAO-340) hibrid kukoricát alkalmaztuk, mely egy svájci csemegekukorica. Az időjárási adatokat a Kutatóállomáson található meteorológiai állomás adataiból nyertük. Szennyezés szimulálására hetente alkalmaztunk „vegytiszta” kormot 3 gm-2-es adagokban, melyet motoros porozóval juttattunk ki a vizsgált területre. 2010-ben és 2011-ben is különböző vízellátás mellett történtek a vizsgálatok. 2010-ben evapotranszspirációs kádakban, öntözetlen parcellákon folyt a kísérlet, 2011-ben öntözött parcellával egészült ki a vizsgálat. Méréseink a növények tömegének meghatározása mellett kiterjedtek az evapotranszspirációra és szárazanyag-tartalom meghatározásra. A kukorica termékenyülésére káros hatással volt a korom. A torz csövek száma szignifikánsan megnövekedett, ennek következtében a szemtermésben csökkenés mutatkozott, melyet statisztikailag igazoltunk. Párologtatás tekintetében szignifikáns emelkedést tapasztaltunk, különösen a meleg, száraz évben. 2011 arid időjárása mellett erőteljesebben jelentkeztek a korom hatásai, mint a csapadékosabb (humid) 2010-es évben. Az evapotranszspirométerek kiegészítő vízellátása pozitív hatást fejtett ki mindkét évben, ennek következtében megállapítható, hogy a légköri koromszennyezés káros hatásainak csökkentésére az öntözés jelenthet megoldást.

64

(105) ILLÉS B. CSABA1 – VIDA ADRIENN2 – TÖRŐNÉ DUNAY ANNA3 A mezőgazdasági eredetű megújuló energiaforrások alkalmazásának kérdései Magyarországon – korlátok és lehetőségek Use of agricultural renewable energy sources in Hungary - barriers and opportunities [email protected] István Egyetem, GTK Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet, egyetemi tanár 2Szent István Egyetem, GTK Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet, tanszéki mérnök 3 Szent István Egyetem, GTK Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet, egyetemi docens 1Szent

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz több szektor számára hozott változásokat, az agrárium azonban minden más területnél jelentősebb alkalmazkodásra kényszerült. Nem csupán a mezőgazdasági termékeket előállító gazdálkodók, de a velük kapcsolatban álló vállalkozások, összefoglalóan a teljes agribusiness olyan környezetbe került, amelyben nem csupán az előállított termék, de a működés és az erőforrásokkal való gazdálkodás is nagyító alá került. A termelés költségei, hatékonysága érvényre juthat az árakban, ezzel versenyelőnybe vagy –hátrányba hozva a szervezeteket. Ezzel párhuzamosan az energiaszektor is változtatásra, elsősorban (részleges) szerkezeti átalakításra kényszerült. A közösségi szabályoknak megfelelően teret kell biztosítani a megújuló energiaforrások számára, amelyek közül a mezőgazdaságból, összefoglalóan biomassza hasznosításból származó hő- és villamos-energia, valamint közlekedési üzemanyagok számos hazai tanulmány szerint kiemelt szerepet kaphatnak. Jelen kutatás, a mezőgazdasági eredetű megújuló energiaforrások közül a biogáz, a bioetanol és a biodízel gyártásával, kiemelten a mikroökonómiai kérdések vizsgálatával foglalkozik, fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg különböző technológiák gazdasági megvalósíthatóságra vonatkozóan. Célunk azon a problémák, illetve szűk keresztmetszetek feltárása volt, amelyek meghatározzák az egyes technológiák alkalmazásának létjogosultságát vállalati szinten. Jelen publikáció a TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0003 projekt keretein belül valósulhatott meg.

65

(91) ILLYÉS ESZTER1 – DREXLER DÓRA1 –HERPERGEL ZOLTÁN PÉTER2 – VALKÓ ORSOLYA3 – LÁSZLÓ GYULA4 – TÖRÖK PÉTER3 Fajgazdag szőlősorköz-takarónövényzet magkeverékek fejlesztése és alkalmazási lehetőségei magyarországi szőlőültetvényeken: kitekintés és előzetes eredmények Application of invented species-rich cover crop seed mixtures in Hungarian vineyards: perspectives and preliminary results [email protected] Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2 Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet 3 Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék 4 Biocont Magyarország Kft. 1

Az ökológiai mezőgazdaság fenntarthatóságra törekvő rendszer, mely célul tűzi ki a növények, állatok és a talaj természetes egyensúlyát, a környezet minőségének javítását és egészséges termékek, élelmiszerek előállítását (IFOAM meghatározás). Az ökológiai gazdálkodás során alkalmazott gyepesítés, felülvetés és talajtakaró növényzet kialakítása során célszerű fajgazdag, őshonos, évelő növényekből álló keverékeket alkalmazni, melyek megfelelnek az adott gazdálkodási típusnak és a termőhely adottságainak. Az őshonos fajok alkalmazásával hozzájárulhatunk a terület természetes egyensúlyának megőrzéséhez, növeljük az ökológiai-természetvédelmi értékét, biológiai sokféleségét. Mindeközben és mindezek segítségével talaj jó szerkezete, a tápanyag-utánpótlás természetes módon biztosítható és az aktív talajélet is megőrizhető. A talajápolás az (ökológiai) szőlőtermesztés kiemelkedő fontosságú művelete. A biológiai talajápolás lényege az, hogy a talajt a maga teljességében kezeljük, úgy tekintünk rá, mintha önálló, élő szervezet volna. A megfelelő takarónövény-használat az ökológiai szőlőtermesztés alappillére. Külföldön számos vizsgálatot végeztek ebben a témában, nagyszámú kísérletet állítottak be. Hazánkban is történtek tudományos vizsgálatok és számos, részben külföldről beszerzett keveréket használnak a szőlészetekben, azonban a fajgazdag, évelő sorköz-takarónövényzet alkalmazási lehetőségeit eddig a gazdák bevonásával kialakított kísérletben alig vizsgálták, a kísérletek tapasztalatai nem épültek be a mindennapi gyakorlatba. 2012 tavaszán az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet több magyar kutatóhely és szőlőbirtok közreműködésével őshonos fajokból álló fajgazdag szőlősorköz-növény kísérleteket kezdtünk. Háromféle magkeverék összehasonlító vizsgálatát végezzük el. Az egyik egy kereskedelmi forgalomban kapható, hazai viszonyokra összeállított keverék, mely többek között pillangós fajokat (pl. baltacim, komlós lucerna, fehérhere stb.), mustárt, pohánkát és kis mennyiségben mézontófüvet tartalmaz. Két másik keveréket a szőlősorköz-növényzettel kapcsolatos elvárások és a fajok ökológiai igényei figyelembevételével a kísérlet számára állítottuk össze, az egyik keverékben különböző pillangós fajok és lándzsás útifű szerepelnek, a másik keverék főleg pillangós növényekből, egyéb hosszan virágzó száraz gyepi kétszikűekből és csenkeszből áll. A kísérlet célja, hogy megvizsgáljuk a három keverék alkalmasságát az ökológia szőlőtermesztésben. Vizsgáljuk a keverékek fajainak csírázását és megmaradását, a takarónövényzet megtelepedési- és gyomelnyomó-képességét, a takarónövényzet a szőlőnövény növekedésére, termésmennyiségére és minőségére, valamint az ültetvény talajára, a talaj szerkezetre és a talajéletre gyakorolt hatását.

66

(13) KACSALA L.1 – VAJDA T.2 – ÁPRILY SZ.1 – SZABÓ A.1 – ROMVÁRI R.1 A hízott libamáj zöldülésének vizsgálata Examination of greening foie gras [email protected] Egyetem, Állattudományi Kar 2INTEGRÁL Zrt. Baromfifeldolgozó Üzem, termelési főmérnök 1Kaposvári

A vákuumcsomagolt és fagyaszott libamáj zöldülése a baromfifeldolgozó iparban nem ismeretlen probléma, de napjainkban a fogyasztók minőséggel szemben támasztott elvárásai miatt egyre aktuálisabb kérdéssé válik a nemkívánatos jelenség megoldása az export-orientált piacon. Dolgozatunk célja a libamáj-zöldülés eredetének és okainak feltárása volt. Vizsgálatainkat két mintacsoporton (n=25 és n=35) végeztük el. A májakon vizsgálatsorozatonként 8-8 héten keresztül színintenzitás mérést hajtottunk végre Minolta Chromameter készülékkel. A minták között volt normál színű (nem zöld) kontroll, vágás után 24 órát előhűtött (nem zöld és nem fagyott), 48 órát előhűtött (majd bontott), vágást követő 2 órán belül („frissen”) bontott, valamint fagyasztva tárolt (és megzöldült) libamáj is. A csoportok között eltérő arányban oszlott meg a zöld elszíneződést mutató és a normál színű minták, melyeket binárisan kódoltunk (1: zöld, 2: nem zöld). Hipotézisünk az volt, hogy a nem frissen, hanem 24 órás testhűtést követően kibontott májak enyhe fülledése és a májban levő vértartalom együttesen járulhat hozzá a zöld színanyag kialakulásához. A fülledést is okozó kénhidrogén azonban mikrobiális eredetű is lehet. A zöldülés bakteriális jellegének feltárására mikrobiológiai vizsgálatot végeztünk, amely a zöldülést okozó kénhidrogént termelő baktériumok kimutatására irányult. Nem kaptunk pozitív eredményt sem a β-glükurondiáz pozitív E. coli, az Enterobaktériumok, a Staphyilococcusok, a Clostridium perfringens, és a Pseudomonasok számát meghatározó vizsgálatok során, ezért a zöldülés mikrobiológiai eredetű hátterét kizártuk. Fülledési próbával igazoltuk a kénhidrogén jelenlétét. Az eredményeket szintén binárisan kódoltunk (0: nem fülledt; 1: fülledt). Megállapítottuk, hogy a kontroll májakon nem, míg a zöld elszíneződést mutató minták legtöbbjén - kivéve a frissen bontott termékeken - megfigyelhető volt a fülledés. A zöld elszíneződést mutató, fagyasztva tárolt májak 30 %-a, míg a 24 órát előhűtött minták 63,6 %-a pozitív eredményt mutatott a fülledési próba során. A máj vértartalmára irányuló vizsgálatok megerősítették a vizuális megállapításunkat, miszerint a májak vértartalma (hemoglobin) viszonylag magas (2,30 mg hemoglobin/g máj), ami a vágási technológiával függ össze, de az egyes csoportok között nincs szignifikáns különbség (varianciaanalízis; P=0,062). A fülledés és a vértartalom zöldülésben betöltött szerepének együttes hatásának megállapítására végzett logisztikus regresszió eredménye szerint a fülledés hatása nem, a vértartalom viszont szignifikáns hatású (P=0,7%) Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a libamáj zöldülésének hátterében, primer tényezőként a hiányos elvéreztetés állhat. Azoknál a májaknál, ahol a fülledés is felléphet, a máj zöldülése is nagyobb valószínűséggel következik be. Megoldás lehet a probléma megelőzésére egy aerob technológiával történő termékcsomagolás, illetve amennyiben lehetséges, a véreztetés tökéletesítése.

67

(97) KAPÁS MARIANN1 – PAPP NÓRA2,3 – HEGEDŰS ATTILA1 – STEFANOVITS-BÁNYAI ÉVA2 – MAJER PETRA4 – GERGELY ANITA1 – HIDEG ÉVA4,5 Meggyfajták (Cerasus vulgaris /L./ Mill.) antioxidáns kapacitásának összehasonlítása Comparison of the Antioxidant Capacity of Tart Cherry (Cerasus vulgaris /L./ Mill.) Species [email protected] 1 Budapesti

Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar 3 Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdaságtudományok Centruma, Kutatási és Fejlesztési Intézet 4 Magyar Tudományos Akadémia, Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Növénybiológiai Intézet 5 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet

A meggy köztudottan erős antioxidáns tulajdonságú gyümölcs. Egészségben betöltött szerepe főképp fenolossavas, antocianin és flavonoid vegyületeinek tulajdonítható, melyek a káros szabadgyökök semlegesítése által jótékonyan felhasználhatóak olyan betegségterápiákban, mint bizonyos daganatok, neurodegeneratív betegségek, keringési rendellenességek vagy az elhízás. Vizsgálataink folyamán összesen 15 meggyfajta vasredukáló antioxidáns képességét (FRAP-módszerrel), összes polifenoltartalmát (Folin-Ciocalteu módszerrel), Trolox egyenértékű antioxidáns kapacitását (TEACmódszerrel), összes monomer antocianin pigmenttartalmát és flavonoid tartalmát (alumínium-klorid és 2,4dinitrofenilhidrazin kolorimetriás módszerekkel) határoztuk meg. Méréseink alapján elmondható, hogy kiemelkedő antioxidáns kapacitással rendelkezik a világossárga hússzínű ‘Pipacs 1’, a német származású ipari meggy, a ‘Fanal’, a nagyon nagy szárazanyag- és savtartalmú ‘Érdi jubileum’, a VN-1 és az ‘Oblacsinszka’, amely egy apró gyümölcsű bonbonmeggy. Ezzel szemben fő árufajtánk, az ‘Érdi bőtermő’ antioxidáns kapacitás szempontjából csak az átlagos meggyek közé sorolható. A legnagyobb antocianintartalma a VN-1, a ‘Fanal’ és az ‘Érdi jubileum’ fajták mellett a sötét hússzínnel rendelkező, festőlevű ‘Csengődi’ választékbővítő fajtának van. A cukrászipari ‘Pipacs 1’ és az őshonos ‘Pándy’ meggy 279-es szelektált klónja viszont kis értékekkel rendelkeztek. Kiemelkedő flavonoid tartalmat a VN-1 genotípuson és a ‘Fanal’ fajtákon kívül az államilag minősített egyik fő árufajtánk, a ‘Cigánymeggy C 404’, valamint a ‘Csengődi’, ‘Érdi jubileum’, ‘Pipacs 1’ és az ‘Oblacsinszka’ fajták mutattak. Szoros korrelációt figyeltünk meg az antocianinmérés és az alumínium-kloridos flavonoidtartalom (r=0,91), az összes polifenoltartalom és a TEAC (r=0,91), a FRAP és a TEAC (r=0,83), illetve a két flavonoidmérés eredményei (r=0,81) között. Ezzel szemben a FRAP és a két különböző módszerrel mért flavonoidtartalom között gyengébb korrelációt tapasztaltunk (r=0,63; r=0,55). A kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező fajtákra érdemes felhívni a fajtanemesítők, a gyümölcstermesztők, az élelmiszeripar és az egészségügy figyelmét, hiszen ezeket a fajtákat mind frissen, mind feldolgozott formában, ún. funkcionális élelmiszerként fogyasztva kiváló kiegészítői lehetnek az egészséges táplálkozásnak. A kutatásunkat az OTKA K84290 és az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíj támogatták.

68

(80) KASSAI ZSUZSANNA Együttműködés a vidék fenntartható fejlesztéséért Cooperation for Sustainable Rural Develpoment [email protected] Szent István Egyetem, GTK, RGVI, egyetemi tanársegéd

A tanulmány középpontjában olyan helyi partnerségek állnak, amelyeknek jelentős szerepük van az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának helyi végrehajtásában. A sikeres partnerségi munka egyik alapvető összetevője az együttműködés, hiszen a kooperációk erősíthetik a helyi aktivitást, ösztönözhetik a helyi erőforrások hatékonyabb felhasználását, egyszerre segíthetik elő a gazdasági növekedést és a társadalmi egyenlőséget is, amelyek a fenntartható fejlesztés kulcselemei. A partnerek összefogási hajlandóságát a LEADER program példáján keresztül vizsgálom, amely az Európai Unió egyik igen sikeresnek tartott vidékfejlesztési kezdeményezése. A program a helyi önkormányzatok, vállalkozók és civil szervezetek együttműködésén alapszik, és egy teljesen új szemléletű vidékfejlesztési módszertant honosított meg a tagországokban. 2011. őszén egy országos felmérés keretében az ÚMVP LEADER partnerségeken belüli, valamint a felettes hatóságokkal – az Irányító Hatósággal és a Kifizető Ügynökséggel – való összefogási hajlandóságról gyűjtöttem adatokat, amelyeket különböző statisztikai és indexszerkesztési módszerekkel elemeztem. Megállapítottam, hogy a fenntartható fejlesztés érdekében a vizsgált partnerségek többségében a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kooperációk kialakítására és erősítésére. Arra a következtetésre jutottam, hogy a partnerek alacsony együttműködési készsége alapvetően három okból ered. Egyrészt gyakran hiányoznak a vizsgált térségekben a közösségi együttműködés hagyományai. A partnerek jelentős hányada még csak nem is ismerte egymást a partnerség létrehozása előtt, nem alakult ki az együttműködéshez szükséges bizalom közöttük. Másrészt a partnerek közötti konfliktusok is sokszor nehezítették az összefogást. Harmadrészt a tagok egy része elveszítette a belső motivációját a kooperációra a partnerség működését ellehetetlenítő bürokratikus akadályok miatt.

69

(75) KOLOSSVÁRY GÁBOR – SÁRINGER-KENYERES DÓRA Célkeresztben a vízgazdálkodás Water Management in the Focus [email protected] Vidékfejlesztési Minisztérium, Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály

Mára a globális környezeti problémák egyikeként emlegetjük a vízválságot, vízhiányt. Dr. Illés Zoltán, Környezetügyért felelős államtitkár két különösen fontos kincsre felhívta a figyelmet: “...a következő évtizedekben a víznek és a termőföldnek lesz a legnagyobb értéke”. A hosszú távú biztonság eléréséhez a vízgazdálkodási stratégia kidolgozása, a vízgazdálkodási törvény módosítása és az aszálykezelési terv megalkotása szükséges. Vízkészleteinket saját tulajdonban tudjuk csak megvédi, ezért a kormány is törekszik arra, hogy nemzeti kézben tartsa, amit pedig lehet visszavásárol. Hangsúlyozta a felszín alatti vizek átgondolt hasznosítását és a környezettudatos vízfogyasztást. Mezőgazdaságunk számos ágazata, a kertészet, a zöldség- és gyümölcs termesztés öntözéshez kötöttek, de az állattenyésztés is vízszolgáltatást igényel. A mezőgazdasági termelés alapvetően vízhez kötött és egyre nő a vízigényük. Czerván György, Agrárgazdaságért felelős államtitkár hozzátette, az öntözés elterjesztésével csökkenthető az aszálykár, és mivel a kertészet és az állattartás is vízigényes ágazat, az országnak stabil vízgazdálkodásra van szüksége. V. Németh Zsolt, Vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondta, hogy a termésbiztonság érdekében nagyon fontos a jó öntözőrendszer kiépítése. Az európai uniós támogatást felvett gazdák igénybe vehetik a vízgazdálkodási szaktanácsadást is belvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés és melioráció (talajjavítás) fejlesztésekre. Országos szinten a Víz Keretirányelv, a Vásárhelyi Terv, a Duna Stratégia, a Darányi Ignác Terv, az Új Széchényi Terv, a Közös Agrárpolitika (KAP) vízgazdálkodási terve áll rendelkezésre vizeink védelmében. Jövőbeni célok közé tartozik a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása, melyben megfogalmazódik mezőgazdasági termelők vízhez jutása (pl. az öntözés) állami irányításának fejlesztése. Ezzel segítenék pl. a gazdálkodók víztározását (záportározók építése), így a csapadékból, hirtelen áradásokból adódó víztöbblet hasznosításra kerülne, azaz összegyűjtésre. A hazai vízgazdálkodás az Európai Uniós szabályozásra épül (a Vízkeret Irányelvre (VKI)) és az ennek megvalósítását jelentő Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervekre (VGT). A Konferencia értékeléseként elmondható, hogy megindult a szakterületek közti párbeszéd, ezáltal az uniós támogatások jobban, tudatosabban és hatékonyabban hasznosíthatók. A készülő stratégiák (pl.: öntözési, aszály) bővülését, illetve újabbak születését idézi elő a folyamatos egyeztetéseknek köszönhetően, ugyanakkor biztosítja az integrált szemlélet érvényesülését mind a vízgazdálkodáson belül, mind az egyéb szakpolitikákkal. A résztvevő szakterületek (agrár, vízügy) szakembereinek szakmai fejlődését, ismereteik bővülését, egymás problémáinak jobb megértését, a vízügyi szolgáltatásokkal szemben megfogalmazott igények pontosabb és megalapozottabb megfogalmazását eredményezheti. Az egyre gyorsabb ütemű globális fejlődéshez való alkalmazkodást, mind gazdasági és védelmi szempontból elősegíti, biztosítja.

70

(4) KOLUMBÁN GÁBOR A vidéki közösségek szerepe a fenntartható gazdálkodásban Role of rural communities in sustainable agriculture [email protected] Civitas Alapítvány

A Székelyföldön, évszázadokig folytatott gazdálkodási forma, mai szemmel nézve fenntarthatóbb életet eredményezett, mint a mostani. Nagyobb önállóságot, és kevesebb külső függőséget jelentett az itt lakó embereknek.Kisebb volt az ökológiai lábnyom. Kevesebb volt az energia felhasználás a gazdálkodásban. Ugyanakkor a hagyományos gazdálkodás eltartó képessége, még az akkori igények mellett is alacsony volt, ami elszegényedéshez, és kivándorlási hullámhoz vezetett a tizenkilencedik század végén, húszadik század elején. Előadásomban azt vizsgálom, hogy milyen szerepe volt a helyi közösségeknek a „rendtartó székely faluban”, ennek a gazdálkodási formának a működtetésében, és mi történt a modernizáció kezdetén, ami ennek a fenntarthatóságnak a végét jelentette. Munkahipotézisem: A Székelyföldön honos közösségi tulajdon, és gazdálkodási-formák, a modernizáció kezdetén eluralkodó magántulajdon, és liberalizáció hatására válságba kerültek. Elvesztették meghatározó, és kultúraalkotó szerepüket, erejüket. Ennek eredményeként a térségi gazdasági szereplők jelentős része, a feltörekvő polgárság, nem saját eltartására, hanem az olcsó nyersanyag exportjából eredő profit maximalizására törekedett. Az erdők közbirtokossági, és a legelők közösségi használati rendjének történetét és azok gazdálkodásának átalakulását vizsgálom a rendelkezésre álló dokumentumok alapján. Arra a kérdésre keresem a választ: Mikor, és milyen változások történtek a székely gazdaság, és társadalom-szerkezetben, melyek ezt a fenntarthatóságot megszüntették, és a ma is zajló függőségi (kiszolgáltatottsági) folyamatokat elindították? Következtetésként megfogalmazok az elemzésből adódó néhány teendőt, ami a globális gazdasági rend körülményei közt, a közösségek újjászervezésével, megnövelheti a térség fenntarthatóságát.

71

(86) KÓRÓDI MÁRTA The Success of Rural Tourism Development Based on Performancein Hungarian Subregions A vidéki turizmusfejlesztés sikere a magyar régiók teljesítményének tükrében

[email protected] Szolnoki Főiskola, főiskolai tanár

In the early years of the third millennium, almost every subregions regarded tourism as an outbreak point, and considered, that they may have notable ability to attract strength of resources. A preliminary study completed in 2003, bearing on their tourism developmentrelated parameters and performance, arranged in groups the subregions on the basis of their development potential and developmental tendencies. In this study we analyze the results of the past five years, the verification of likely development trends, pre-classifying or reclassifying of subregions, the success of the spontaneous or the conscious development methods during the economic crisis. The recurring, control studies demonstrated the efficient operation of attraction management, tourism product development, branding, communication, and the necessity of becoming emphasized method of experience management. The rural population such as provider, realistically can reckon with tourism as a possibility of alternative income-earning opportunity, and such as recipient considers tourism attractions the eventually of spending own leisure time.

72

(53) KOVÁCS MIKLÓS Agrárszabályozásunk aktuális kérdései Law of agriculture questions

[email protected] Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar, mestertanár

2012. január 1-én Magyarországon új Alaptörvény (Alkotmány) lépett hatályba. Az új Alaptörvény újradefiniálta az Állam szerepét, berendezkedését és működését. Az alkotmányozó többség az egyszerűbben, hatékonyabban, költségtakarékosan működő államszervezet mellett tette le a voksát. Az új Alkotmány hétköznapi életre történő ráhatása egyelőre csekély, alig észlelhető; a rendes bírósági, ill. alkotmánybírósági joggyakorlat fogja az új Alaptörvény hatását közvetlenül érzékeltetni. A 2/3-os alkotmányozó többség a 2010-es választások után nem csupán a jogrendszer teljes átalakításába kezdett bele, hanem az állami intézményrendszer „ésszerűsítésébe” is. Az új hatalom e kettős tevékenysége az agráriumban is gyökeres változásokat indított el. Az agrárközigazgatás intézményrendszerének további centralizálása, ésszerűsítése – egyesek szerint – leépítése történt meg. A törvényhozás szintjén – többek között – megszületett az új földmérési törvény, kiigazításra került a földtörvény, az állami tulajdon szigorú szabályozása történt meg, létrehozásra került újra a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és megfogalmazásra kerültek az új birtokpolitikai irányelvek. A poszter előadás az egyes fontosabb jogi változásokat ismerteti és értékeli semleges nézőpontból.

73

(5) K U R U C Z G Y Ö R G Y Dicső múlt – milyen jelen? A magyar mezőgazdaság és szakképzés a XVIII-XX. században Glorious past – what present? The Hungarian agriculture and training in the 18 – 19th century

[email protected] Károli Gáspár Református Egyetem, BTK, egyetemi docens

Az általános európai társadalmi trendek szerint a XVIII. század második felétől követhető nyomon az a folyamat, melynek eredményeképpen a közvetlenül a mezőgazdaságból élő társadalmi rétegek aránya fokozatosan csökkenni kezd. Ugyanakkor az általános nemzetgazdasági érdekek, demográfiai változások, s természetesen az állam igényei, pl. a központi adóbevételek vagy a katonai potenciál fokozásának szükségessége, mennyiségileg és minőségileg mind nagyobb követelményeket támasztott az agrárszférával szemben. Mindezek a körülmények együttesen is hozzájárultak ahhoz, hogy a hazai mezőgazdasági szakoktatás a XVIII. század végétől előbb magánkezdeményezésre, mindenekelőtt a keszthelyi Georgikon, s a magyaróvári akadémiának köszönhetően megfelelő tradíciót teremtett a XIX. század második felében a hazai agrár felsőoktatási és alsóbb szintű intézményi hálózat kiépítéséhez. Ez az intézményi hálózat a maga szakmai, etikai örökségével szilárd alapot jelentett ahhoz, hogy a XX. század háborús és nagy társadalmi megrázkódtatásai ellenére Magyarország minőségi élelmiszertermelése, a regionális fejlődési sajátosságok, esetleges aránytalanságok ellenére is biztosítva lehetett, s a magyar vidék az ország, a nemzeti megújulás egyik társadalmi, gazdasági alapját képezte, illetve megfelelő központi politikai, gazdaságpolitikai támogatás mellett képezheti a jövőben is. A jelen kényszerítő körülményei a hagyományok figyelembe vétele mellett egyértelműen perspektivikus, hosszabb távra tervező tudatos stratégiai gondolkodást, szakoktatási politikát feltételeznek.

74

(37) L E N C S É S E N I K Ő A precíziós növénytermelés alkalmazása Magyarországon Addoptation of precision farming technology in Hungary [email protected] Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet

Jelen tanulmányban a precíziós növénytermelés elemeinek magyarországi elterjedtségét kívántam feltárni. A fenti vizsgálatok elvégzéséhez a strukturált interjús felmérés során keletkezett 72 gazdaságból álló minta állt rendelkezésemre. A vizsgált minta alacsony elemszáma miatt a kapott eredményeket nem tekintem, nem is tekinthetem sem országosan, sem regionális szinten reprezentatívnak. Azonban a vizsgálat során kapott eredmények segíthetnek a precíziós gazdálkodás elterjedésével kapcsolatos további kutatási irányok feltárásában, kibontásában valamint támpontot nyújthatnak a precíziós technológián belüli fejlesztendő, népszerűsítendő területek meghatározásához. Az interjúim alanyai között voltak olyan gazdálkodók, akik már évek óta használják a technológiát, olyanok, akik a közeljövőben szeretnék bevezetni illetve olyanok is, akik már hallottak róla, de nem tervezik annak alkalmazását. A vizsgálatban szereplő minden gazda foglalkozik növénytermeléssel (vagy növénytermelő gazdaság vagy pedig vegyes gazdaság formájában). A gazdálkodók kiválasztása során területi lehatárolást nem alkalmaztam. A megkérdezett gazdák 43%-a alkalmazta a precíziós növénytermelés valamely elemét a gazdaságában, a precíziós technológiát nem alkalmazó gazdaságok aránya 57% (ezeknek 17%a folytatott biogazdálkodást). A precíziós növénytermelési technológia alkalmazását két tényező befolyásolta, a művelt terület nagysága és a gazdálkodó életkora. A precíziós növénytermelési elemek alkalmazásának gyakoriságát vizsgálva megállapítható, hogy a precíziós növénytermelést folytató gazdálkodók körében a legelső helyen a sorkövetés áll, ezt követi a hálószerű talajmintavétel, majd szorosan következik a precíziós tápanyagpótlás és precíziós növényvédelem.

75

(22) M A R I O L E Š N I K 1 – V I L I K U R N I K 2 , 1 – V E S N A G A B E R Š E K 2 Test of additives aimed at reducing phytotoxicity of copper preparations applied to apples A réz fitotoxikusságának csökkentésére irányuló adalékanyagok tesztelésének alkalmazása almák estében

[email protected] 1

Faculty of Agriculture and Life Sciences, University of Maribor 2

Cinkarna metalurška kemična industrija Celje d.d.

A field trial was carried out in order to test the effects of adding kaolin clay (Cutisan), pine resin (Nu-Film) and milk proteins (Pronet-alfa) on the level of phytotoxcity of copper based sprays applied to ‘Golden Delicious’ apples. Copper preparations were applied 8 times a season with a standard orchard sprayer (250 l/ha of spray), starting at BBCH 71 stage (fruitlets with more than 15 mm diameter) and continuing throughout the season until the stage BBCH 79, at the rate of 200 g Cu++/ha at each application. The phytotoxicity level of traditional formulations (sulphate, oxychloride, oxide, hydroxide) was compared to formulations based on copper complexes (gluconate, EDTA chelate, peptidate and aminoacid complexes). Fruit disorders (malformations, surface russeting) were evaluated. The level of reduction of phytotoxycity when adding kaolin clay was 10 to 80 % and 10 to 40 % when adding pine resins. The addition of milk proteins, in some preparations, reduced phytotoxicity by 5 to 10 %, whereas in others 15 to 30 % increase was observed. The content of copper was determined in fruits at harvest. The use of additives generally increased copper content of fruits. The highest increase was determined for pine resin (5-100 %), moderate for milk proteins (5-70 %) and the lowest for kaolin clay (0-30 %). The results of our trial show that the tested additives have different effects on the reduction of phytotoxycity of copper products and intake of copper ions to apple fruits. They are very specific in terms of compatibility with different formulations of copper products. Most neutral effect in terms of compatibility has kaolin clay. As pine resin and milk proteins can significantly increase copper content of fruits they are less suitable as additives for the reduction of phytotoxicity in certain formulations of copper products.

76

(98) L É V A I P É T E R – T U R I N É F A R K A S Z S U Z S A Rózsa hidrokultúrás termesztése The hydroculture of Rose [email protected] Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar

A növényházi vágott virágoknál megállapítottuk, hogy a hidrokultúrás termesztésben a szálhozam megegyezik a hagyományos földkeverékben, illetve a kemokultúrában termesztett növényállománnyal. A virágminőségi tulajdonságok kedvezőbbek a kiegyensúlyozottabb tápanyag-ellátás következtében. Ez a megállapítás különösen vonatkozik a vázatartósságra. A kísérleti munka célja a környezeti tényezők hatásának vizsgálata a rózsa növekedésére, fejlődésére, különös tekintettel a szárvastagságra. A megfigyeléseket folyamatosan végezzük, annak érdekében, hogy a hidrokultúrás rózsatermesztés technológiáját komplex módon – részletes környezeti, növényélettani adatfeldolgozással kiegészítve – elemezzük. Az izraeli Phytech Ltd. által kifejlesztett rózsa-phytomonitor műszer alkalmas a növények növekedésének és fejlődésének nyomon követésére. A termesztő a szárvastagodás napi tendenciáját tudja követni, és ha annak üteme eltér az optimálistól, azaz stresszhelyzet alakul ki lehetőség van az azonnali beavatkozásra. A fitomonitori adatfeldolgozások lehetővé teszik az optimális tápanyag-ellátás kidolgozását és ezzel költségtakarékos, környezetbarát technológia-fejlesztést dolgozunk ki annak céljából, hogy ez minél szélesebb körben elterjedjen a hazai dísznövénytermesztésben.

77

(88) L U K Á C S G Á B O R 1 – T Ó T H É V A 2 – K O C S O N D I J Ó Z S E F 3 „Azért hát nem Káros hanem hasznos a Méh tartás” – méhészkedés a Festetics-birtokon a XVIII. század végén Bee-keeping on the Festetics large-estate at the end of XVIII. Century [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, adjunktus 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, tanársegéd 3 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi tanár 1 Pannon

A Festetics-család keszthelyi központú birtokain a XVIII. század utolsó évtizedében lezajlott, Festetics György és Nagyváthy János nevéhez kötődő birtokreform hatására jól szervezett, jövedelmező gazdasággá alakult a Festetics-birtok. Tanulmányunkban egy speciális gazdasági ágazat jellemzőit ismertetejük. A XVIII. század végén átalakuló, piaci árutermelésre áttérő feudális nagybirtok gazdasági rendszerében a méhészeti ágazat kis volumene miatt a növénytermesztésnél és az állattenyésztésnél kisebb jelentőséggel bírt, ugyanakkor belterjesebb és igényesebb is volt. A méhészettel kapcsolatos, fennmaradt uradalmi conscriptiok, összeírások gyakran hiányosak, esetenként rossz minőségük miatt olvashatatlanok. A vizsgált időszakból rendelkezésre álló levéltári csomók tanulmányozásából a Festetics-birtokon folytatott méhészkedés jellemzőit ismertetjük tanulmányunkban. A méhészet a mezőgazdasági eredetű bevételekhez nagyságrendileg fél százalékkal járult hozzá a birtokon, de a korabeli mezőgazdaság jellemzőinek megfelelően a termelésben mutatkozó ingadozások a méhészet produktivitásán is megfigyelhetőek. A „Méh-tartás” kapcsán az alábbi megjegyzéseket tette Nagyváthy: „Ha a’ Gazdaságnak valamellyik része az Okos-gazdának Szorgalmatosságát meg-érdemli: bizonyára az, kiváltképpen a’ Méh-tartás. Itt nem a’ Költség folytatja a’ Gazdaságot, hanem a’ Gondosság. (…) És mentöl jobban érti a’ Gazda a’ Méh-tartás mesterségét, annál nagyobb mind ez a’ Gyönyörűség, mind a’ Jövedelem”. A Festetics-birtokon először gróf Festetics Pál foglalkozott a méhészet fejlesztésével, 1775ben alkalmazta Toldy Józsefet, a kor híres méhész szakemberét, akinek tevékenysége a birtok méhészetének fellendüléséhez vezetett. Toldy József az elsők között volt, aki leölés helyett a méhes megtartását javasolja, ami a jelentős előrelépése volt a méhészeti technológia tekintetben. Tanulmányunkban bemutatjuk a Toldy-féle méhészeti utasítást is. Az általunk vizsgált időszakban a Festetics-birtok valamennyi uradalmában folytattak hosszabb-rövidebb ideig méhészkedés a földesúri üzem keretein belül, a legfontosabb központok Keszthelyen (Georgikon), Csurgón, Szentmiklóson voltak megtalálhatóak.

78

(96) L U K Á C S G Á B O R 1 – T Ó T H É V A 2 Keszthelyi veteményeskertek mérete – 1788-ban The size of Keszthely kitchen-gardens – in 1788 [email protected] 1 Pannon 2 Pannon

Egyetem, Georgikon Kar, adjunktus Egyetem, Georgikon Kar, tanársegéd

Közismert tény, hogy II. József, a „kalapos király” népszámlálást rendelt el, melyet el is végeztek országszerte, emellett kataszteri felmérést (is) készíttetett 1786-tól kezdődően. A kataszteri felmérés adatai alapján új adórendszert kívánt bevezetni, ezért valamennyi birtoktestet, annak birtokosát, szélességét, hosszúságát, az esetleg előforduló építményeket és a művelés módját is összeírták. A felmérés nem teljeskörű, részleges források maradtak csak fent. Keszthely városára vonatkozó adatok a Festetics Családi Levéltárban szerencsére fennmaradtak, így rendelkezésre állnak az 1788-ban készült felmérések adatai. Keszthely ebben az időszakban Benda (2006) megállapítása szerint sokszínű, tagolt település, városias magból és szórtan betelepülő szőlőhegyekből, valamint kiépülő majorokból állt. A település egy része –

közigazgatásilag – falu („Polgár Város”), más része oppidum

(mezőváros), melyet hegyközségek vesznek körül. A Festetics-család gondos levéltári felügyeletének köszönhetően a kataszteri felmérés anyagai fennmaradtak, így elemezhetőek azok a kérdések, amelyek a mikrotörténet, illetve a társadalomtörténet témakörébe illenek, ti. mekkora veteményeskerttel bírtak a keszthelyi lakosok 1788-ban (az összeírás idején) és mit termesztettek itt? Elemzésünk szűken ezt a kérdést mutatja be nagy számú levéltári forrás adatai (664 mezővárosi és 79 polgárvárosi telek) adatai alapján, de utalást teszünk a szőlőhegy tulajdonlás kérdésén keresztül a kataszteri összeírások

egyéb elemzési felhasználási

lehetőségére is.

79

(94) M Á J E R J Á N O S 1 – G Y Ő R F F Y N É J A H N K E G I Z E L L A 2 – R E M E T E JÁNOS3 Király Ferenc nemesítői tevékenységének hatása a Balatoni Borrégió szőlőtermesztésére The effect of Ferenc Király’s breeding activitiies to the viticulture in Balaton Wine Region [email protected] Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, igazgató 2 Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, tud. munkatárs 3 Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, ügyvivő szakértő 1Pannon

Király Ferenc viszonylag rövid időt töltött Badacsonyban, de új fajtáival mégis meghatározó hatást gyakorolt a régió szőlőtermesztésére. Az akkori Országos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársaként, 1956-ban került vezető kutatóként Pécsről a Badacsonyi Kísérleti Telepre. 1960ban viszont már Badacsonyból a Móri kísérleti telepre helyezik át. Ez alatt a rövid idő alatt mégis meghatározó klónszelekciós és keresztezéses nemesítési munkákat indított el, amit az akkor Mórról Badacsonyba került Kiss Ervin tovább folytatott. A klónszelekciós nemesítési munkát Ő indította el Badacsonyban. A Pécsett szelektált Furmint klónjelöltek mellett, itt kezdte el az Olasz rizling, a Szürkebarát és a Budai zöld szelektálását. Az Olasz rizling B.20, B.5, B.14 a Szürkebarát B.10-es klónja ma is meghatározó jelentőségű a régió szőlőtermesztésében. Elterjedésükben rendkívül fontos szerepet játszott Kiss Ervin munkája, aki elkezdte ezeknek a klónoknak a tovább szelektálását is. Ennek a munkának a gyümölcsei napjainkra értek be, hiszen 2011-ben kaptak állami elismerést az Olasz rizling B.20/7, B.20/16, B.5/8, B.14/14, valamint a Szürkebarát B.10/5 és a 10/10 szubklónok.. A keresztezéses nemesítésnél az úgynevezett Badacsony sorozathoz Pécsről magot, néhány esetben magoncokat hozott, de egyes helyi kötődésű fajták (Kéknyelű, Budai, Szürkebarát) esetében Badacsonyi keresztezéseket is végzett. A Balatoni Borrégió borvidékein ezek a fajták többségében bekerültek a köztermesztésbe, de az egyes fajtáknak az elterjedésében jelentős különbségek tapasztalhatóak. A „klasszikus” (Pécs, Badacsony, Eger) Király Ferenc fajták: Zenit, Zengő, Zefir közül, hasonlón az ország többi borvidékeihez a Zenit a meghatározó. A Zeus, a Rószakő és a Vulcanus viszont jelenleg még lokális jellegű fajtának tekinthető a Balaton-felvidéken, és azon belül is a Badacsonyi borvidéken. A Zeus viszont a Badacsony mellett a Balatonfelvidéki, sőt a Somlói borvidéken is megjelent a fajtaválasztékban. A Rószakő és a Vulcanus azonban csak a Badacsonyi borvidéken és kisebb mértékben a Balatonfelvidéki borvidék, Káli medencei körzetében terjed. A Rózsakő esetében meghatározó, hogy a fajtát a Kéknyelű új porzófajtájaként termesztik, míg a Vulcanus terjedésénél a savas borkarakter a meghatározó, ezeken az aszályos években lelágyulásra hajlamos bortermő vidékeken. A savas borkarakter a jellemzője a sorozatból legutoljára, 2012-ben állami elismerést kapott Zervin fajtának is. A savas jelleg mellett, bő termőképesség és rendkívül alacsony rothadásérzékenység jellemzi ezt a „Z” betűs hagyományokat és Kiss Ervin keresztnevét egyaránt ápoló fajtát. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Király Ferenc rövid időt töltött Badacsonyban mégis nemesítői munkásságával, annak továbbélése révén meghatározó hatást gyakorolt fajtáival a Balatoni Borrégió szőlőtermesztésére. Erről szeretnénk, ha kicsit megkésve is megemlékezni előadásunkban, mivel Király Ferenc születésének éppen 2011-ben ünnepeltük a 100. évfordulóját.

80

(66) M Á L O V I C S G Y Ö R G Y 1 – P A T A K I G Y Ö R G Y 2 , 3 A fenntarthatóság kutatása: a kutató és a kutatási intézményrendszer szerepe Sustainability Reseacrh: The Role of the Researcher and the Institutional Setting [email protected] [email protected] 1 Szegedi Tudományegyetem, egyetemi docens 2 Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi docens 3 Szent István Egyetem, tudományos főmunkatárs Napjainkban mind a nemzetközi tudományos életben, mind pedig hazánkban egyre több társadalomkutató, köztük sok közgazdász foglalkozik a fenntarthatóság témakörével. A fenntarthatósággal kapcsolatos szakirodalomban számos állásponttal találkozunk mind a fenntarthatóság koncepciójának értelmezésével, mind pedig a fenntarthatóság érdekében szükséges változ(tat)ásokkal kapcsolatban. Ugyanakkor abban egyetértés látszik kibontakozni, hogy alapvető és minél gyorsabb változások szükségesek egyfelől a közgazdaságtan uralkodó elméletében (közpolitikai tanácsaiban), másfelől mai fogyasztói társadalmaink szerkezetében ahhoz, hogy esély legyen fenntarthatóbb társadalmi-gazdasági utakat találni. Sokkal kevesebb szó esik azonban a fenntarthatósági kutatásokban arról, hogy miként kellene magának a tudománynak megváltoznia. A tudomány mai intézményrendszere, benne a kutatói identitással része jelen fenntarthatatlan rendszerünknek. Nem látszik az sem, hogy a konvencionális módszertanokat követő fenntarthatósági kutatások elérték volna azokat a radikális változásokat, amelyeket hitük és ajánlásaik szerint el kellett volna érniük. Jogosnak látszik ezért a fölvetés: új tudományfelfogásra és új módszertani megközelítésekre van szükség a fenntarthatóság kutatásában ahhoz, hogy a tényleges változások frontján is előrelépésről számolhassunk be?! Már-már közhely, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásoknak multi-/inter-/transz-diciplináris jellegűnek kell lenniük. Az ökológiai közgazdászok pedig bevezették a poszt-normál tudomány fogalmát, hogy jelezzék egy új tudományról alkotott fölfogásmód szükségességét. Ugyanakkor a kutatói szerepvállalás nem áll meg ennél a kérdésnél. Felmerülhet például, hogy a konvencionális kutatási módszertanokon túl a kutatóknak, a kutatásnak is lehet szerepe a társadalmi változások előidézésében (lásd akciókutatások, kooperatív kutatások). Továbbá a kutató oktatói felelőssége, illetve a kutatói hitelesség kérdése az is, hogy „megéli-e” egy fenntarthatósággal foglalkozó kutató azt, ami mellett tudományos munkáiban érvel („akadémiai életmódja” és magán életvezetése egyaránt kritikai kérdések tárgyává tehetők). Ezzel összefüggésben természetesen fölmerül magának az akadémiai intézményrendszernek a fenntarthatósága is: valóban példamutató fenntartható működésmódot alakítanak ki a fenntarthatóságot kutató szervezetek?! Tanulmányunkban az előző bekezdésekben fölvetett „önkritikai” dilemmákat járjuk körül részletesen. Célunk, hogy munkánkkal hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a hazai fenntarthatósági kutató szakmán belül érdemi vita és együttgondolkodás alakulhasson ki ezekről az önkritikus vizsgálatot igénylő kérdésekről.

81

(95) M A R Á C Z I K A T A 1 – H . B A R A C S I É V A 2 Melegigényes díszcserjék télállósági vizsgálatai Winter hardiness examinations of thermophilic ornamental shrubs [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, PhD-hallgató 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 1Pannon

A Pannon Egyetem Georgikon Karán, két termőhelyen 2007 óta folyik a melegigényes örökzöld lomblevelű díszcserjék télállósági vizsgálata. Az elmúlt 5 tél során Keszthelyen tapasztaltak, a klímakamrás fagyasztásos kísérlet, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Genetika és Kertészeti Növénynemesítési Tanszékével közösen végeztünk, a hazai botanikus kertek megfigyelései valamint a szakirodalmi adatok mind hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy a növények áttelelési képességéről megbízható adatokat kapjunk. A megfigyelésben résztvevő fajok/fajták a következők: Aucuba japonica ’Rozzanie’, Cotoneaster franchettii, Elaeagnus pungens ’Maculata Aurea’, Ilex cornuta, Ligustrum sinense, Ligustrum texanum, Nandina domestica, Osmanthus heterophyllus, Phillyrea angustifolia, Photinia fraseri ’Red Robin’, Prunus lusitanica, Sarcococca hoockeriana, Viburnum tinus, Viburnum cinnamonifolium. A V. tinus már nem szerepel a jövőbeli vizsgálatainkban, ugyanis elfagyott A Ph. angustifolia, a S. hoockeriana és a V. cinnamonifolium is nagyon érzékeny a hazai telekre. Elfagyhatnak, de képesek tőről újra kihajtani. Ha sokáig szeretnénk bennük gyönyörködni, akkor védett helyre ültessük őket. Az I. cornuta, a N. domestica és az O. heterophyllus a hajtásvégek elfagyásával, valamint teljes vagy részleges lombvesztéssel reagál a téli időjárás károsító hatásaira. A L. sinense-ről kísérletünkben bebizonyosodott, hogy védett helyen kora tavaszig is megőrzi a lombját, de a magyar klímán inkább lombhullatónak minősül. Az A. japonica ’Rozzanie’, az E. pungens ’Maculata Aurea’, a Ph. ’Red Robin’ és a P. lusitanica, az eddigi tapasztalatok alapján nem igényel téli védelmet, csak enyhébb mértékű lombvesztés, ill. a be nem érett hajtásvégek elfagyása jelentkezhet fagykárként a hazai klímában. Az eddigi vizsgálatok alapján télállónak bizonyult -25ºC-on is a C. franchettii, amelyre a szakirodalomban nem volt adat, így e faj fagytűrő képességéről elsőként számolhatunk be.

82

(71) M A R T I N G I Z E L L A A fenntarthatóság mérése a mezőgazdaságban Measuring sustainability in agriculture [email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató

A mezőgazdaság túlnyomórészt élelmiszertermelő szerepe az 1992-ben elfogadott 2078/92 EU tanácsi rendelet elfogadásával gyökeresen megváltozott. Az agrárszektor a termelési feladatokon túlmutatva társadalmi és környezeti kötelezettségeket is vállal, vagyis a Közösség országaiban a mezőgazdaság multifunkcionális agrármodellként értelmezhető. A fenntarthatóság elvei a mezőgazdaságban az agrárkörnyezetvédelmi programokon keresztül valósulhatnak meg. Az agrárkörnyezetvédelmi folyamatok nyomon követésére az Európai Unióban (EUROSTAT), a világ más országaiban (Ausztrália, Kanada) és szervezetek vezetésével (OECD) is dolgoztak ki indikátor-készleteket. Az agrárkörnyezetvédelmi mutatók létrehozásának célja, hogy a szakmapolitikai döntéshozók és a társadalom részére érthető, megfelelő információt adjanak a környezet, a mezőgazdaság valamint a gazdasági-társadalmi hatások komplex kapcsolatáról, a változások irányáról. Nincs általánosan elfogadott módszertan azt illetően, hogy a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatásait miként kövessék nyomon, vagy éppen az agrárkörnyezetvédelmi intézkedések hatékonyságát miként mérjék. Célunk a különböző indikátor-készletek bemutatása: mutatószámok kiválasztásának módszertana, kritériumok felállítása, alapvető elméleti és gyakorlati problémák és a lehetséges megoldások ismertetése.

83

(72) M E N Y H Á R T L Á S Z L Ó 1 – A N D A A N G É L A 2 „Zajos” albedómérések a Balatonon „Noisy” albedo measurements at the lake Balaton [email protected] Egyetem Georgikon Kar, tanársegéd 2Pannon Egyetem Georgikon Kar, egyetemi tanár 1Pannon

A klimatológiai modellek egyik fontos bemenő paramétere a felszíni albedó. Ennek köszönhetően a tengerek és óceánok albedója széleskörben kutatott, jól publikált. Ezzel szemben a szárazföldi vizek albedójára vonatkozóan jóval kevesebb vizsgálatot találunk, holott a hőháztartás és ezen keresztül az élővilág szempontjából ez szintén egy nagyon fontos mennyiség. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni kutatásunkkal, melyben a Balaton albedójának a többi meteorológiai és vízminőségi paramétertől való függését vizsgáljuk. Célunk a Balaton albedójának minél pontosabb meghatározása, a meteorológiai állomásokon általánosan mért mennyiségek alapján. A vizsgálat alapját jelentő mérések 2007 óta folynak a Keszthelyi-öbölben és Siófok közelében. A mérések nem folyamatosak, elsősorban júliustól októberig történtek. A műszereket a Balatoni Integrációs Kht üzemelteti és az adatokat kutatásra a rendelkezésünkre bocsátotta. Az adatok előzetes feldolgozása alapján kiderült, hogy a mérőkör által szolgáltatott adatok olyan mértékű mérési hibát tartalmaznak, aminek a korrigálása nélkül téves információhoz, következtetéshez jutunk. Mind a globálsugárzást, mind a reflexsugárzást mérő piranométerek jelére olyan offszet-értékek rakódtak, amelyeknek nagysága évente és piranométerenként változó, de piranométerenként az egyes években állandónak tekinthető. Ezeknek az offszetértékeknek a meghatározására többféle módszerrel próbálkozunk, majd ezeket a módszereket összehasonlítjuk. Az első módszernek az alapja az a megfigyelésünk, hogy a globálsugárzást mérő piranométer éjszakai offszetje általában negatív, a reflexsugárzást mérőé potitív. A másik módszer azon a megállapításon alapul, hogy a mérőkör offszetje felbontható a hőmérséklet-változásból származó; a hosszúhullámú veszteségből származó valamint az adatgyűjtő saját offszetjének összegére. Első lépésben a léghőmérséklet alapján kiválogatjuk azokat a rekordokat, ahol a hőmérsékletváltozásból származó veszteség nullának tekintető. Második lépésben feltételezzük, hogy voltak olyan teljesen bolrult éjszakák, amikor a hosszúhullámú veszteség is nulla volt, ekkor a globálsugárzás esetén az éjszakai értékeknek maximuma van. Ugyanez a hosszúhullámú veszteség a reflexsugárzásmérő esetén akkor tekinthető nullának, ha a léghőmérséklet és a vízhőmérséklet közel azonos. Az így meghatározott offszetértékeket kivonjuk a mért adatokból és utána számoljuk az albedót.

84

(14) M E R K E I A T T I L A Az életteljesítmény és néhány tejtermelési értékmérő kapcsolata egy holstein-fríz fajtaátalakító keresztezés során kialakított vöröstarka populációban Relationship between life production (longevity) and some milking traits in a red-holstein Friesian breed population [email protected] Keszthelyi Akadémia Alapítvány, igazgató Az agrárkérdésekkel foglalkozó szakemberek körében közismert tény, hogy egy ország mezőgazdasági fejlettségének egyik fokmérője az állati termékek, így a tejtermékek előállításának alakulása is. Az EU fejlettebb tagországaiban az elmúlt öt évben együttesen növekedett a tehénlétszám és tehenenkénti fajlagos tejhozam is. Szomorú tény ezzel szemben az, hogy hazánk szarvasmarha-tartására a hanyatlás jellemző, amely többek között megnyilvánul az állatállomány jelentős csökkenésében és az állati termékek előállításának jelentős visszaesésében. Kutatásom célja, hogy kapcsolódva a Horn Artúr professzor úr által létrehozott iskola szelleméhez és folytatva számos tanítványa, jelesül Bozó Sándor, Dohy János, Bedő Sándor és Szűcs Endre tanáraim és mestereim munkáját, elemezzem a Törökszentmiklósi ÁG. szarvasmarha tenyésztési ágazatának fajtaátalakító tenyésztésének termelési adatain keresztül az egyes genotípusok értékmérő tulajdonságai közötti viszonyokat. Meggyőződésem az, hogy a szarvasmarha-tenyésztési ágazatok fejlettsége, egyben gazdasági eredményességük is, nem az egyes egyedek adott értékmérő tulajdonságainak a biológiai határokig történő feszítésében, hanem a populáció tagjainak életteljesítmény alakulásában keresendő. Számos szerző erős negatív korrelációt tapasztalt az egyedek hasznos élettartama (longevity) és a termelésük mennyiségi alakulása között, amelyet a beltenyésztettség mértéke csak fokoz. Vizsgálataimban a magyartarka és az F1-R4 genotípusok hasznos élettartama és néhány tejtermelési értékmérő tulajdonság kapcsolatának elemzése során megállapítottam, hogy az egymást követő genotípusok minden vizsgált értékmérő tulajdonságában jelentős romlás következett be. Legnagyobb mértékben az átlagos laktációk száma csökkent, melynek vonatkozásában P  0,001 szinten statisztikailag is igazolható különbség mutatható ki. Általánosságban megállapítható, hogy a magyartarka és az F1 genotípusok között a tejtermelés, tejzsírtermelés és az FCM termelés életteljesítmény mutatói között nincs, továbbá a magasabb holsteinfríz vérségű állományok között tehát az R3 és R4-es genotípusok esetében a vizsgált életteljesítmény mutatók között sincs, vagy alig van statisztikailag igazolható különbség. Megdöbbentő viszont az a tény, hogy a magyartarka, az F1 és az R4-es generációk tejtermelési életteljesítménye szinte azonos mértékű. Vizsgálataim rávilágíthatnak arra, hogy a tenyésztési eljárások sokrétűsége, a fajták új keresztezési kombinációinak alkalmazása, a számunkra pozitív genetikai hatások kiaknázása a tenyészcélok populációgenetikai törvényszerűségekre épülő meghatározása, összhangba hozva természetesen a nem genetikai alapú környezeti és egyéb feltételekkel továbbra sem kerülhet ki figyelmünk középpontjából. Továbbá, ezzel a munkával emlékezni/emlékeztetni is szeretnék az idén 40 éves szarvasmarhatenyésztési koncepció megszületésére, továbbá arra, hogy 2011-ben volt 100 éve, hogy megszületett Horn Artúr iskolateremtő akadémikus, idén 10 éve vesztette el a magyar szarvasmarha tenyésztési társadalom Dohy János akadémikust, és sajnos nem kérhetjük ki soha többet Bozó Sándor, Dunay Antal, Szaleczky Lajos, és még sok-sok „ szarvasmarha-tenyésztési úttörő” tanácsát sem.

85

(47) M É S Z Á R O S K O R N É L I A A V4-es országok versenyesélyei a szarvasmarhahús külkereskedelmi forgalmazásában az EU27-ben Competitiveness of beef cattle sector of V4 coutries in EU27 in aspect of export trade [email protected] Szent István Egyetem, tanszéki mérnök

A tanulmány a V4-es országokban a szarvasmarha külkereskedelem versenyképességét, komparatív előnyeit és hátrányait vizsgálja az EU27 keretein belül. A vizsgálat az élő és fagyasztott-hűtött szarvasmarha külkereskedelemre is kiterjed. A kiszámított mutatók alapján a vizsgált időszakban Lengyelországnak minden vizsgált évben komparatív előnye, Magyarországnak, Csehországnak és Szlovákiának minden vizsgált évben komparatív hátránya volt a vizsgált piacon. A módosított egyégnyi érték mutató (MUVD) alapján, a 2004-es csatlakozás utáni évben három vizsgált országnak - Lengyelország, Csehország és Szlovákia- negatív az MUVD mutatója, tehát az import mértéke egyre magasabb az exporthoz képest ezekben az országokban. Mind a négy vizsgált országban megállapítható a negatív tendencia az MUVD mutatót tekintve, különösen a 2008-as válság utáni időszakban. Gehlhar és Pick besorolása alapján Lengyelország szarvasmarhahús piacai eredményes minőségi versenyből 2006-ra eredményes árversennyé alakultak át. A Gehlhar és Pick besorolás szerint Magyarország és Csehország korábban eredményes volt a minőségi versenyben, vagy az árversenyben, majd a 2010-es évben sajnos a gyenge a minőségversenyben kategóriát érte el hazánk. Szlovákia pedig a Gehlhar és Pick besorolás szerint eredményes volt a minőségversenyben vagy az árversenyben, majd az utóbbi években gyenge az árversenyben.

86

(81) M O L N Á R G Á B O R 1 – E G E R S Z E G I Z I T A 2 Módszerek tavak és tározók vidékfejlesztési szerepének erősítésére Methods for enhancing the role of lakes and reservoirs in rural developments

[email protected] 1Balatoni 2Balatoni

Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft., igazgató

Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft., környezetvédelmi programigazgató

A tiszta és biztonságos víz gazdasági értéke jól meghatározott. Természetes és mesterséges tavak, víztározók ellátják vízzel az ivóvíz hálózatot, öntöző rendszereket, rekreációs célokat szolgálnak, horgászati lehetőséget, természetes és kulturális értéket és más ökoszisztéma szolgáltatást biztosítanak. Tavak üdülőkörzetében a turizmus fontos gazdasági ágazat. A víztestek vízminőségét nagyban befolyásolja a mezőgazdasági területekről származó tápanyagterhelés. A vizek jó állapotának megőrzéséhez szükséges feladatok a Vízkeret Irányelv alapján készült Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervekben beépítésre kerültek. A tógazdálkodás a fenntartható regionális és vidékfejlesztésnek jelentős részét képezi, ahogy a Lisszabon-i és a Götheburg-i egyezmény is ezt alátámasztja. Az EU INTERREG IV C programja által támogatott Lake-Admin (Regional administration of lake restoration initiative) projekt célja a regionális és vidékfejlesztési politikák hatékony javítása a természetes és mesterséges tavak, víztározók rehabilitációja terén. A projekt keretében 10 partnerszervezet együttműködve a fejlesztési forrásokat koordináló Irányító Hatóságokkal és köztestületekkel 9 ország területéről létrehoz egy alapot és csokorba gyűjti a széles geográfiai lefedettséggel rendelkező jó gyakorlatokat, esettanulmányokat. A tógazdálkodás / tómegőrzés területén számos tapasztalattal rendelkező vezető térségek (mint Finnország, Dánia, Csehország és Magyarország) és a kevesebb tapasztalattal rendelkező országok (mint Málta, Görögország és Olaszország) vesznek részt a projekt megvalósításában.

87

(24) M A T J A Ž M U L E J 1 – A N I T A H R A S T 2 A requisitely holistic approach and ethics of interdependence - precondition for healthy food A holisztikus megközelítés követelménye és a kölcsönös függőség etikája – mint az egészséges táplálék alapfeltételei 1

[email protected] University of Maribor (EPF) and IRDO Institute for Development of Social Responsibility, Slovenia, Prof. Emer. Dr. Dr. 2

IRDO Institute for Development of Social Responsibility, Slovenia, manager

Care for healthy food tends to depend on specialists of single professions, whose education for inter-disciplinary creative cooperation is very rare, rather than on persons with knowledge of systems theory. Ludwig von Bertalanffy (1978: VII) created his General Systems Theory against over-specialization, i.e. to support interdisciplinary creative cooperation as the best way toward the necessary holism of approach and wholeness of outcomes of human activity. But he did not support his intention methodologically a lot. Mulej did it with his Dialectical Systems Theory (DST). Narrow specialization is still necessary, but equally so is the other specialists’ capacity: cooperation that helps humans to prevent oversights and resulting failures, because it enables more holistic thinking/behavior. The role of the narrow specializations is so strong in the current practice that people hardly see that holistic thinking/behavior – enabled by interdisciplinary creative cooperation, backed by (ethics of) interdependence – makes specialization of any profession much more beneficial than any operation inside a single specialization alone. Nobody, whatever their profession, can live well without cooperation with people of other professions. De Bono’s ‘6 Thinking Hats’ support it, so does DST from the same period of time. Both of them have been fruitfully applied all four decades since. A new support was recently offered: social responsibility (SR) with its all-linking concepts of (1) interdependence and (2) holistic approach is close to DST and (liberal rather than neo-liberal) economics, as authors understand the essence of the recently published ISO 26000 on social responsibility and European Union’s (2011) support to it. Here, the author addresses use of DST (via SR) in management of healthy food in general terms; everybody is supposed to be interested in social responsibility as a source of their healthy food, but need knowledge and values to work on implementation of SR. The suggested findings should help humans find their way out from the publicized problems with food quality; this crisis results from obsolete management and government style, including the professional work. This contribution is based on the basic research project: 1000 - 09 – 212173; it is supported by the Public Agency for Research, Republic of Slovenia.

88

(40) M Ü L L E R G Á B O R – S Á R D I K A T A L I N A repce (Brassica napus L.) tápanyag-reakciója különböző talajokon Nutrient Responses of Oilseed Rape (Brassica napus L.) in Different Soil Types [email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

A világ harmadik legjelentősebb olajnövénye a repce. A 2002-es év óta 2008-ban már 68%-al magasabb termés-szintek voltak jellemzők világszerte. Hazánkban gazdasági jelentőségét tekintve a negyedik legfontosabb növény-kultúra. A repce felhasználása mind étkezési, mind ipari célra jelentős, emiatt piaca stabilnak mondható. A repce a talajra igényes kultúra. Kiemelkedő termést a mély rétegű, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, középkötött talajokon (30-50 KA) lehet elérni. Mivel mérsékelten mészigényes, nem termeszthető jó eredménnyel savanyú talajokon, csak esetleg abban az esetben, ha az altalaj meszes. Savanyú talajokon meszezés szükséges. Az optimális talaj pH a semleges tartományban van. Kedvező, ha a talaj humusztartalma 2% fölött van. Dolgozatunk célja a foszfor és káliumtrágyázás termésnövelő hatásának tanulmányozása két különböző talajtípuson. Szántóföldi kisparcellás kísérleteinket egy vályog és egy agyagos vályog talajon folytattuk. A trágyázatlan kontrollon kívül 2 kezelést alkalmaztunk, 4 repce-fajtával, az egyik kezelés csak N, míg a másik kezelés NPK műtrágyázást kapott azonos N szint mellett. A semleges kémhatású agyagos vályogtalajon a N ellátás statisztikailag igazolható termésnövekedést eredményezett, a jó tápanyag-ellátottság miatt azonban a vizsgált 4 fajtából csak 2 fajta reagált termés-növekedéssel a foszfor és kálium kijuttatásra. A gyengén savanyú vályogtalajon a N kijuttatás szignifikáns termésnövekedést eredményezett, míg a foszfor és káliumtrágyázás nem hozott statisztikailag igazolható termésnövekedést. Ennek magyarázatához további kísérletekre lenne szükség. A talajvizsgálati eredményeket figyelembe véve termésnövekedés lenne várható a kálium és foszforkijuttatás hatására. Lehetséges, hogy a talajban lévő agyagásványok káliumszolgáltató képessége magas, ez azonban nem mutatkozik meg a felvehető kálium tartalom meghatározásakor. Az eredményekből azonban jól látszik, hogy a repce N igényes növény és az emelkedő N szintre nagyobb termésmennyiséggel reagál.

89

(99) N A G Y E R Z S É B E T 1 – K O V Á C S J Á N O S 2 Görögdinnye különböző alanyokon Watermelon on different rootstocks [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, MSc hallgató 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 1Pannon

A görögdinnyét már régóta ismeri és termeszti az ember, Magyarországon termesztésének több évszázados hagyománya van. Ezt bizonyítja a termőkörzetek megléte. Az idő múlásával a termesztés technológia is komoly változáson ment át. Mindinkább az intenzív termelésre helyeződött a hangsúly, amelyhez párosultak nagyobb termű képességű, jobb beltartalmi értékkel rendelkező fajták. Ezek, sok pozitív tulajdonságuk mellett, rendelkeznek hátrányokkal is, mint betegségekre való fogékonyság, rendszeres öntözés igénye, hőmérséklet ingadózással szembeni érzékenység. Az új technológia hozadéka a monokultúra. Hiszen egy öntöző rendszer kiépítése helyhez köti a termelőt. Fellép a vetésváltás problémája is. Hazánkban kialakult birtokrendszer miatt nehéz megoldani, hogy csak 6-8 év után kerüljön ugyanarra a területre a görögdinnye. Az oltás a felvetett problémák egy részére kínál megoldást. A különféle oltási módok alakultak ki a nemes és az alany összeillesztésére. Az alanyok nemesítésének megindulása óta nagy választék alakult ki ezek közt is. Az áraik viszont magasak. Ezért más, könnyen beszerezhető alany alkalmazásának vizsgálata indokolttá válik. Ezt célozták meg kísérleteink, amely során sütőtököt (Cucurbita maxima), laskatököt (Cucurbita ficifolia) és takarmánytököt (Cucurbita pepo) használtunk alanyként. Ezekre nemesként a ’Szigetcsépi 51 F1’ görögdinnye fajta került. A mérések során, amelyekre kéthetente került sor, a növények morfológiai jellemzői kerültek rögzítésre. Majd az adatokat kiértékelve vontuk le a következtetéseinket.

90

(15) N A G Y S Z A B O L C S T A M Á S Automatizált sejtanalitikai eszközök a mezőgazdasági kutatás szolgálatában Automatized cell analysis tools for agricultural research [email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens

Az olyan korszerű laboratóriumi sejtanalitikai módszerek, mint a flow citometria precíz és pontos értékelő eszközei a különböző sejttípusok élettani funkcióinak. Flow citometria segítségével értékelhető a sejtek kromatinállományának, plazmamembránjának állapota, mitokondriumainak funkcionális státusza. Az automatizált sejtanalitikai módszerek évtizedek óta használatosak humánegészségügyi vizsgálatokban, de egyre fontosabb szerepet kapnak más tudományterületeken is, így a mezőgazdasági kutatás fontos eszközei lehetnek. Végezhetők állattenyésztési /állategészségügyi kísérletek (spermatológiai sejtanalitika, sejtciklus-vizsgálatok, tőgyegészségügy stb.), növénytani /termesztési vizsgálatok (ploidiavizsgálatok, pollenvizsgálatok stb.), élelmiszeripari mérések (pl. sörélesztő törzsek élősejtaránya), környezetvédelmi vizsgálatok (vízminőség, talajmikrobiológia stb.). Vizsgálataink a „Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pannon Egyetemen” című „TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0025” azonosítószámú projekt támogatásával valósultak meg.

91

(106) N É M E T H K O R N É L Települési energiaellátás: merre visz az út? Energy facilities of settlements: where does the road lead to? [email protected] Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt.

Magyarország évente körülbelül 11-12 milliárd m3 földgázt importál, mintegy 1000 milliárd forint értékben. Ezen összeg jelentős része itthon tartható lenne, ha a földgáz importot részben kiváltva a hazai, helyi lehetőségeket használnánk fel az energiatermelésre és energetikailag korszerűsítenénk épületeinket. Az energia előállítás terén számos országban indultak törekvések a környezeti adottságokhoz igazodó, kisebb hálózatokba szervezett helyi, autonóm energiatermelésre. Az energiaár-emelések, a földgáz-ellátás bizonytalanságai és áralakulása, a sok esetben elavult és pazarló energetikai megoldások miatt számos önkormányzat, vállalat és háztartás keresi az új lehetőségeket energiaigényének fedezésére. A települési energiafogyasztás és CO2-kibocsátás több tényező függvénye, elsősorban az éghajlat, az épületállomány tulajdonságai, a gazdaság szerkezete, a népesség, a közlekedési módok használata, a településvezetés és a lakosság hozzáállása befolyásolja. A vizsgálat feltárja azokat az összefüggéseket, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni a területet érintő döntések meghozatalakor. Egy-egy tényező rövidtávon is megváltoztatható, de legtöbbre csak közép- vagy hosszú távon gyakorolhatunk hatást. Utóbbiak időigényes, kihívásokkal teli, alapos szervezést igénylő feladatokat jelentenek egy-egy település számára. Nagy kihívást jelent a szemléletváltás, az emberek energiafelhasználáshoz való viszonyának megváltoztatása is, hiszen az önellátásra törekvő gazdálkodás az emberiség történetében hosszú időn keresztül létező gazdálkodási formaként működött. A szemléletváltásban a szakmai közösségeknek, oktatási-kutatási intézményeknek, önkormányzatoknak, kistérségi-régiós szervezeteknek nemcsak részt kell vállalniuk, hanem húzó szerepet kell betölteniük.

92

(100) N É M E T H C S A B A – M Á J E R J Á N O S – K N O L M Á J E R N É S Z I G E T I GYÖNGYI Szőlőtripsz (Drepanothrips reuteri) kártétel megjelenése badacsonyi szőlőültetvényekben The appearance of the Vine thrips (Drepanothrips reuteri) damage at vineyards in Badacsony [email protected] Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet

Amíg a zöldség- és dísznövénytermesztők jelentős problémaként élik meg a különböző tripsz fajok jelenlétét rajzásukat megfigyelik, sőt ha kell akkor védekeznek is ellenük, addig a szőlőtermesztők jobb esetben csak hallottak a szőlőtripszről specifikusan azonban nem védekeztek ellenük. Napjaink környezettudatossága szelektív és szuper szelektív rovarölő szerek alkalmazása vagy nem alkalmazása, valamint a környezeti és klimatikus tényezők együttese vezetett óda, hogy e jelentéktelen apró rovar, mint potenciális jelentős szőlőkártevőként előtérbe helyeződött a 2012-es évjáratban. 2012-ben számos helyen és fajtánál (Szürkebarát, Juhfark, Kéknyelű, Rajnai rizling stb.) tapasztaltuk, hogy a rügyek nem fakadtak ki (a főrügy és a mellékrügy is él), vagy torzult, „atkás” hajtások fejlődtek tökéletesen ép és fejlett virágzatokkal, az estlegesen fejlődésnek indult és nem elszáradt levelek és vitorlák szine rendkívüli szőrözöttségű vagy esetlegesen a fejlődő hajtások levelein gyomirtó szerre, esetleg homokverésre utaló elhalt foltokat tapasztaltunk. A fejlődési zavarok elsődleges okaként elsősorban élettani okokra vezettük vissza a jelenséget. Sokáig a téli fagy, illetve a tavaszi hideghatás szolgált magyarázatként. Intézetünkben sztereomikroszkóp segítségével detektáltuk a szőlőtripszt, mint kártevőt, ezen kívül megfigyeléseket és méréseket végeztünk a szőlőtripsz kártételének gyakoriságáról. Az elmúlt évek időjárása, de különösen a 2011-es esztendőé országosan a sokéves átlaghoz viszonyítva igen kedvezőtlen szélsőséges képet mutatott. Ezen szélsőséges rendkívül aszályos időjárás Badacsonyban is észlelhető volt, mely kedvezett a szőlőtripszek nagymértékű felszaporodásának. Megfigyeléseinknél a célkitűzés szerint vizsgáltuk a 2011-es év, valamint a 2012 év időjárási tényezőinek a szőlőtripszekre gyakorolt hatását. Bonitálást végeztünk Juhfark szőlőfajta esetében -középmagas kordon , -ernyő és -hagyományos bak művelés tőkéken a kárképek gyakoriságáról és a kár mértékéről egyaránt. Felmérésünk alapján elmondható, hogy elsősorban a hosszú metszési elemeket tartalmazó művelésmódnál az ernyő művelés esetében okozott jelentős károkat a szőlőtripsz jelenléte a rövid metszési elemeket tartalmazó művelésmódok esetében nem. A megszokottól eltérő kárkép egyik magyarázata lehet a kora tavaszi hírtelen felmelegedés, mely kedvezett a már amúgy is nagy számban áttelelt szőlőtripszek felszaporodásának, illetve a késő tavaszi visszafogott hajtásnövekedés, mely „ szűk” helyet és kedvező körülményeket biztosított a hihetetlen kártétel kialakulásának. A rövid csapos metszési elemek esetében a levágott vesszőrészekkel jelentősen gyéríthettük a tripszek létszámát, egyenletes és egységes volt a fakadás és a hajtásnövekedés, míg a több hajtást nevelő szálvesszők és hosszúcsapok esetében nem. Sajnos elmondhatjuk, hogy amíg az atkák foga alól kinő a hajtás addig a tripszek foga alól nem. Védekezni szőlőtripszek ellen elsősorban hosszú metszési elemeket tartalmazó művelésmódok (ernyő, magas kordon, egyes függöny stb.), valamint fiatal ültetvényekben művelésmód kialakítása alatt álló, illetve felújított idős szintén művelésmód kialakítás alatt álló ültetvényekben kell, természetesen csak abban az esetben, ha az ültetvény fertőzött volt a kártevővel. Megfelelő hatóanyagú és hatásmechanizmusú inszekticiddel írtható, vagy esetleg színcsapdával gyéríthető a kártevő populációja. Az ültetvényben egyedi esetleg foltszerű kárképi megjelenés esetén a fertőzött szálvesszők eltávolításával jelentős mértékben gyéríthetjük a kártevők egyedszámát.

93

(39) O R O S Z S Z I L V I A 1 – B E L L U S Z O L T Á N 2 A cukorcirok-feldolgozás egyes melléktermékeinek silózhatósága (NTP TECH_08A-3/2-2008-401 C_CIROK1) Ensiling of different sorghum by-product [email protected] - [email protected] Takarmányozástani Tanszék, egyetemi docens 2VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, főosztályvezető 1SZIE

A kísérlet célja a cukorcirok, mint bioalkohol- és cukorkinyerésre alkalmas tömegtakarmány, illetve a kinyerési folyamatokra kevésbé alkalmas melléktermékei silózhatóságának, továbbá az erjedés minőségének vizsgálata volt. A kísérlet során a teljes ciroknövényt, csak ciroklevelet (melléktermék), illetve cirok buga-levél (1:1) keveréket (melléktermék) alkalmazva anaerob fázisban vizsgáltuk az erjedés lefolyását (erjedésdinamika), a végtermék erjedésének minőségét, a táplálóanyagok erjedési veszteségének mértékét, a szilázs higiéniai állapotát, valamint az etethetőség esetleges korlátait. A táplálóanyag-tartalom adatai alapján megállapítható volt, hogy a buga-levél 1:1 arányú keverék és a ciroklevél zúzalék minden paraméterében egymáshoz hasonlónak bizonyult, lényegi eltérés a két alapanyag és a két szilázs között táplálóanyag-tartalom tekintetében nem volt. A cirok teljes növény zútalékból készült szilázs táplálóanyag-összetétele kedvezőbbnek bizonyult, mint a buga-levél 1:1 arányú keverék- és a ciroklevél- szilázsé, mert hasonló nyersfehérje-tartalom mellett alacsonyabb NDF, ADF és cellulóz-érték jellemezte. A kisebb rosttartalom általában kedvezőbb táplálóanyag-emészthetőségre és bendőbeli lebonthatóságra utal. Az aerob mezofil baktériumszám eredményei alapján megállapítható volt, hogy a teljes cirok növény zúzalék esetében az aerob mikroorganizmusok szaporodása a silózást követően lelassult. A ciroklevél és a buga-levél 1:1 arányú keveréke esetében nem volt csökkenés, ami nagyobb porozitásra utal. Az összpenész-számban mindhárom silózási alapanyag esetében jelentős csökkenés következett be. A legkedvezőbb értéket a cirok teljes növény zúzalék, nagyobb összpenész-számot a buga-levél 1:1 arányú keveréke, míg a legnagyobb értéket a ciroklevél zúzalék esetében mértük, ami egyben az instabilitás mértékére is utal. A kísérlet során megállapításra került, hogy a ciroklevél zúzalék és a buga-levél 1:1 arányú keverékének zúzaléka egyaránt silózható. A ciroklevél és a buga-levél 1:1 arányú keveréke hasonló szervessavaránnyal, de kisebb intenzitással erjedt, mint a 29% szárazanyag-tartalmú cirok teljes növény. A levél- és a buga-levél keverék szilázs szárazanyag-tartalma 40 és 45% volt, ami az erjedés intenzitását korlátozta. A ciroklevél zúzalék esetében a kémhatás-csökkenés és a szervessav-tartalom olyan kevésnek bizonyult, ami már instabilitásra utal és a hosszú távú tárolhatóságot, valamint az etethetőséget is korlátozhatja. Ezért a silózást megelőzően a ciroklevél-zúzalék nedvességtartalom-növelése javasolható. A cirok bugalevél 1:1 arányú keveréke esetében az adott nedvességtartalom elegendőnek bizonyult a stabilitás- és a hosszú távú biztonságos tárolás eléréséhez.

94

(16) P Á L L Á S Z L Ó 1 – N A G Y S Z A B O L C S 1 – B E R C S É N Y I M I K L Ó S 2 – HUSVÉTH FERENC2 Hősokkfehérjék jelentősége az élettani stresszválasz folyamatában Importance of heat schock proteins in physiological stress response [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi tanár

1Pannon

Az állati szervezet sejtjei különböző stresszorok hatására fokozott mértékben hősokkfehérjéket (Heat Schock Proteins – HSP) állítanak elő. A változatos formában a baktériumoktól az élesztőkön át az állatokban és az emberben is előforduló, számos családba sorolt fehérjéket molekulatömegük alapján csoportosítják. A hősokkfehérjék jelentős feladatokat töltenek be a homeosztázis fenntartásában, a szervezet- és sejtszintű stresszfolyamatokban. Intracellulárisan jelen vannak a sejtplazmában, a sejtmagban és a mitokondriumban, illetve az extracelluláris térben is mérhetők. Legjellemzőbb feladatuk dajkafehérjeként más fehérjék kedvező szerkezetének kialakítása (molekuláris chaperonok), védelem a káros aggregáció és denaturáció ellen. Tervezett kutatásainkban az evolucionárisan konzervált HSP-k közül főleg a HSP70 és HSP60 tűnik ígéretes biomarkernek a sejtszintű stresszválasz vizsgálata céljából. A gyakran vizsgált HSP70 sejten belüli akkumulációja számos stresszorként ható inger hatására létrejöhet. A túl magas hőmérséklet, oxigénhiány, szabadgyökök jelenléte, energiahiány és acidózis egyaránt a HSP70 expresszióját indukálja. Halakkal és baromfival végzendő kísérleteinkben a különböző környezeti hatásokra az egyedfejlődés és a szaporodás folyamatai során létrejövő stresszválaszt kívánjuk vizsgálni többek között hősokkfehérjék meghatározásával. A HSP-k detektálására számos megközelítés alkalmazható, terveink szerint laboratóriumunkban elsősorban az ELISA és a flow citometria módszereket alkalmazzuk. A vizsgálatainkhoz szükséges eszközbeszerzések, módszerfejlesztések a „Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pannon Egyetemen” című „TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0025” azonosítószámú projekt támogatásával valósultak meg.

95

(38) P A P N Á R C I S Z – P A P J Á N O S A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós növénytermesztésben The evaluation of yield estimation and yield analysis in precision crop production [email protected] Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, PhD hallgató

A növénytermesztésben elért eredmények és a tudományos ismeretek egyre inkább megkövetelik, hogy a termesztő ne csak a végső produkcióra figyeljen, hanem mindazon befolyásoló tényezőkre, technológiai elemekre is gondot fordítson, amelyek meghatározzák a termés alakulását. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a termőhelyi adottság és a jól megválasztott agrotechnikai eljárások mellett jelentős hatása van a vetésidőnek és olyan elemeknek, amelyek eddig kevésbé kerültek a figyelem központjába, mint a vetőmag származása a laboratóriumi mutatók mellett a szántóföldi körülmények között elért eredmények elemzése. Ez utóbbihoz tartozik a szántóföldi kelés, amely csak az adott helyen és évben értelmezhető egy konkrét agrotechnika mellett, de döntő hatása van a terméstömeg alakulására. A kelés mellett a kezdeti fejlődés csak az állapotminősítés és termésbecslések során értékelhető, hatása egyértelmű. A tenyészidő alatt vizsgálni és elemezni kell azokat a mutatókat, amelyek döntően befolyásolják a terméstömeg alakulását, mint pl. a bokrosodás mértéke, az egyes fenofázisok megjelenése és az időjárás kapcsolata. Ezek nyomon követésére szolgál az állapotminősítés és a termésbecslés. Az őszi búza termesztése során – a többi szántóföldi növényhez hasonlóan – alapvető és döntő tényező a szántóföldi kelés mértéke. Ez az érték eltérhet és a gyakorlatban el is tér a laboratóriumi csírázás százalékától, a kevesebb tőszámot a bokrosodás nem tudja kompenzálni, és ezt a gyakorlat sokszor tévesen szerepelteti mint korrekciós tényezőt. A kísérletek eredményei rámutatnak arra, hogy a bokrosodás a sűrű állományban is erőteljes lehet, míg a ritkább állományban sem erősebb. A bokrosodás mértékét több tényező együttes hatása befolyásolja. A vizsgálatokat a Tangazdaság 14 ha tábláján végeztük, Lupus őszi búza fajtával, összesen 28 mintatérről vettünk mintát, megállapítottuk a GPS koordinátákat is. Az őszi állapotminősítéskor számoltuk a négyzetméterenkénti növényszámot és egy - egy folyóméteren rögzítettük a tőtávolságot, vetésmélységet, bokrosodási csomó mélységét és a növények hosszát . Tavasszal, az őszi megfigyelésekkel azonos felvételezéseket elvégeztünk. Betakarítás előtt begyűjtöttük a négyzetméterenkénti növényeket és a folyóméterenként gyökerestől vettük ki a növényeket, a feldolgozás során többek között megállapítottuk az egyes kalászok hossz arányát, mértük a vetésmélységet, a tőtávolságot a bokrosodás mértékét a kalász- és a szemtömeget. A kapott adatokat regresszióanalizissel értékeltük. Kísérleteink során arra a megállapításra jutottunk, hogy a búza szemtermését a növényszám, kalászszám, kalászonkénti szemszám és az ezermagtömeg határozza meg. Figyelembe kell venni , hogy az egyes terméselemek drasztikus csökkenését a többi terméselem csak korlátozottan, szűk keretek között képes kompenzálni. Ez azt jelenti, hogy az optimális termés feltétele az egyes terméselemek harmonikus együttléte. A vizsgálati eredményekből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a szemtömeg és a kalász mérete között nagyon laza az összefüggés, míg a kalász tömeg és a szemtömeg szoros és szignifikáns összefüggést mutat. A becslési gyakorlatunk és az eredmények azt mutatják, hogy a 10-40 hektár között a tábla méretével azonos számú mintából kapott eredmények és a ténylegesen betakarított termés hibahatáron belül van. A pontos becslés elengedhetetlen feltétele a reprezentáció – mintaszám és véletlen kijelölés- a megfelelő szakmai gyakorlat, a pontos mérés és kiértékelés.

96

(101) P A P P N Ó R A 1 , 3 – H E G E D Ű S A T T I L A 2 – S T E F A N O V I T S - B Á N Y A I ÉVA1– SZABÓ ZOLTÁN3 – JOAQUÍN ALTAREJOS4 – SOFÍA SALIDO4 Módszerfejlesztés meggyfajták antioxidáns kapacitással rendelkező vegyületeinek meghatározásához A new method for determining the antioxidant compounds in sour cherry fruit [email protected] Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Alkalmazott Kémia Tanszék 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Genetika és Növénynemesítési Tanszék 3 Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdaságtudományok Centruma, Kutatási és Fejlesztési Intézet 4 Department of Organic and Inorganic Chemistry, University of Jaén, Spanyolország 1

Egyre több kutatás foglalkozik különböző élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök összes antioxidáns kapacitásának mérésével. Az antioxidáns kapacitást az adott élelmiszerben jelen levő antioxidáns hatású vegyületek együttes hatása okozza. Így a manapság egyre gyakrabban alkalmazott módszerek alkalmatlanok arra, hogy megállapíthassuk, mely egyedi komponensek felelősek az összantioxidáns kapacitásért. Ennek a problémának a megoldására néhány évvel ezelőtt kezdtek el használni egy olyan kapcsolt HPLC-ABTS technikát, mely ötvözi a folyadékkromatográfiás elválasztást és a szabadgyök semlegesítésén alapuló antioxidáns kapacitást mérő módszereket. Ezek a kapcsolt rendszerek lehetővé teszik akár komplex mintamátrixok gyors és egyszerű vizsgálatát is. Munkánk célja volt, hogy kidolgozzunk egy olyan folyadékkromatográfiás módszert, mely alkalmas a meggy gyümölcs fenolossav és flavonoid vegyületeinek szétválasztására, és az elválasztott komponensek szabadgyöksemlegesítő képességének mérésére. A kapcsolt technika lényege, hogy a HPLC oszlop után bekötünk egy reakciócellát, melybe az oszlopon szétvált vegyületek reakcióba léphetnek az ABTS gyökökkel. A liofilezett mintákból két extrakciót végeztünk, hogy a mintákban található antocianinok és más fenolossavakat illetve flavonoidokat elválasszuk. Elsőként egy etilacetátos, majd egy metanol:MilliQ:HCOOH kivonatot készítettünk. A kromatográfiát két lépésben végeztük. A minta-előkészítés után a mintákból felvettünk egy hagyományos kromatogramot. A komponenseket 0,1 % hangyasavas acetonitril és 0,1 % hangyasav MilliQ eluensekkel, gradiens program segítségével választottuk el. Ezek után a mintát újrafuttattuk az ABTS oldat bekötését követően, így az elválasztott komponensek külön-külön reakcióba léphettek a szabad gyökökkel. Az ABTS gyököket tartalmazó oldat pumpa segítségével, egy T-elosztó után egy 3 méter hosszú, 0,5 mm belső átmérőjű reakció cellában reagált a mintában levő antioxidánsokkal. A reakciót 734 nm-en (az ABTS abszorbciós maximumán) nyomon követve azt tapasztaljuk, hogy az antioxidáns hatással rendelkező molekulák a kromatogramban negatív csúcsokat rajzolnak ki. A két kromatogramot egymás fölé rakva láthatóvá válik, hogy a hagyományos kromatogramban mely csúcsok (vegyületek) rendelkeznek antioxidáns kapacitással. A vizsgált meggyfajták esetében 15 antioxidáns kapacitással rendelkező vegyületet sikerült elválasztanunk. Ezen komponenseket ioncsapdás tömegspektrometria segítségével azonosítottuk. A kutatásunkat az OTKA K84290, a Debreceni Egyetem ERASMUS Tanulmányi Ösztöndíja és az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíj támogatták.

97

(85) P A R A S Z T M Á R T A Vedd a magyart! - Kutatás a „magyar termék” keresletről és reklámokról Buy the Hungarian products! – Research on the demand for Hungarian products and advertising of [email protected] SZIE GAEK, Tessedik Campus „Belegondoltál már abba, hogy amikor a hétvégi bevásárlás kellékei után kutatsz a hipermarketben, vagy cipőt, műszaki cikket választasz a bevásárlóközpontban, azzal nem csupán a magad szükségleteiről gondoskodsz, hanem befolyással vagy hazánk gazdaságára is? Tucatnyi vállalkozás sorsa múlhat azon, milyen termékre, szolgáltatásra költöd el a pénzed. De a magyar élelmiszerek, termékek megvásárlásával nem csupán munkahelyeket óvunk meg idehaza, hanem nemzetgazdaságunk fejlődését is segítjük.” A magyar agrárgazdaság számára a legfontosabb a helyi és a hazai piac. Fontos a helyi élelmiszer feldolgozás és értékesítés támogatása. Lényeges a fogyasztók ösztönzése arra vonatkozóan, hogy magyar termékek kerüljenek a kosaraikba. Ezt hivatott elősegíteni többek között a nyereményjátékokon, kampányfilmeken, plakátokon, hirdetéseken, kóstoltatáson túl, hogy Budapest több pontján is termelői piacok megnyitása történik. A kezdeményezés célja, a magyar gazdák értékesítési problémáinak könnyítése, valamint, hogy a városi vásárlók közvetlenül a termelőktől, feldolgozóktól juthassanak jó minőségű magyar zöldségekhez, gyümölcsökhöz, illetve, hogy a vidék értékeit bemutassa a fővárosiaknak. Új rendelkezésként jelent meg a diszkriminatív árazás tilalma, mely biztosítja egyes hazai és külföldi áruk közötti azonos elbírálást (enyhítve az árbeli különbségeket), valamint a hazai tejtermelők megsegítésére vonatkozó tárgyalások a vidékfejlesztési tárca és az üzletlánc(ok) között. Jelenleg is folyó kutatásom során személyes és kérdőíves megkérdezés, valamint megfigyelés keretében térképezem fel a lakosság (keleti országrész) magyar termékekre vonatkozó vásárlási hajlandóságát, azok népszerűsítésére vonatkozó véleményét és annak hatékonyságát. A teljesség igénye nélkül, az eddig feldolgozott adatok alapján összefoglalóan azt állapítottam meg, hogy a megkérdezett fogyasztók több mint negyede számára fontos, hogy magyar - elsősorban élelmiszeripari terméket válasszon, valamint kiemelték, hogy az jó minőségű és megbízható alapanyagból készüljön. Ők azok, akik hajlandóak nagyságrendekkel többet is fizetni a hazai termékekért. Ugyanakkor többségüknél a döntés elsődleges kritériuma az ár: két hasonló árfekvésű és minőségű termék közül hajlandóbbak ugyan a "magyar eredetűnek" nevezettet megvásárolni, mivel ehhez a Magyarországgal való érzelmi azonosulás is kapcsolódik, azonban az elviselhető árkülönbözet legtöbb esetben nem haladja meg az 5-10%-ot . A „ragaszkodás” szignifikáns összefüggést mutat az anyagi helyzettel, az életkorral, illetve az iskolai végzettséggel. A legkisebb részarányt képviselik azok, akik számára teljesen közömbös, hogy honnan származik az adott áru. A fogyasztók nehezen boldogulnak a különféle címkékkel és jelölésekkel. Nem teljesen egyértelmű számukra, hogy milyen esetben minősül egy áru magyar terméknek, ezt sok esetben az áruházak is rendkívül rugalmasan értelmezik. Az egyes használt – kétes valóságtartalmú - szlogenek, feliratok alkalmasak a fogyasztó tisztességtelen befolyásolására is. A nyereményjátékok, akciók hatékonysága általánosan jónak tekinthető, ugyanakkor az ösztönző plakátok és kampányfilmek már kisebb mértékben segítik az árérzékeny és érdektelen vásárló megnyerését.

98

(82) P É T E R E R Z S É B E T Informatikai vállalkozások fejlesztési és együttműködési hajlandósága Somogy és Zala megyében Energy facilities of settlements: where does the road lead to? Developing and coordinating willingness of IT entrepreneurs in Somogy and Zala counties [email protected] Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz

Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza a „I3CT határon átnyúló klaszterképzés” című projekthez készített felmérést, amelynek célja kétoldalú üzleti együttműködések és kapcsolatok kialakítása Magyarország és Horvátország határ régióiban, gazdaságfejlesztést támogató kapcsolatfelvétel és tapasztalatcsere ösztönzése. Továbbá cél azon szervezetek beazonosítása Somogy, illetve Zala megyében, amelyek érdekeltek lehetnek az Információs és Kommunikációs Technológia (ICT) tréning és e-learning anyag elsajátításában. A felmérés arra irányult, hogy az ICT területen tevékenykedő KKV-k, kutatási- és oktatási intézmények innovációs potenciálját meghatározza. A kvantitatív vizsgálat során egy kérdőíves felmérés készült az informatikai és felhasználói szférában működő vállalkozások innovációs képességéről. Az empirikus kutatás során az alapsokaságot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szolgáltatta. A lekérdezés helye Zala és Somogy megye. A felmérés során a szisztematikus mintavétel módszerét választottuk, melynek lényege, hogy a meglévő keret alapján minden 15. elemet válogatjuk bele a mintasokaságba. A célcsoport meghatározás során figyelembe vesszük a vállalkozások ágazati besorolását is az alábbi szempontok alapján: a szervezet általános adatai, létrehozásának motivációi, illetve ügyviteli döntéseit befolyásoló sajátosságok szerint. A szervezet saját termék/szolgáltatásfejlesztési lehetősége mellett a vizsgálat kiterjedt a vállalkozások innovációs sajátosságaira, pályázati és a Kutatás Fejlesztési tevékenysége szerint. Górcső alá vettük a szervezetek nyitottságát más szervezetek/vállalkozások felé, határon átnyúló kapcsolatépítés lehetősége alapján.

99

(107) P I N T É R G Á B O R 1 – K I S - S I M O N T Ü N D E 2 A közúti infrastruktúra-hálózat hatása a biomassza tüzelésére Magyarországon The effect of the road infrastructure system on the biomass burning in Hungary [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, tanársegéd 2Pannon Egyetem Georgikon Kar, PhD hallgató 1Pannon

Földünk fosszilis energiakészletei szűkösek, ezzel párhuzamosan a megújuló energiaforrások egyre inkább előtérbe kerülnek. Magyarország, hasonlóan az Európai Unió többi tagországához törekszik a helyben rendelkezésre álló energiaforrások kiaknázására és ezáltal az energiaimport csökkentésére. Hazánk tekintetében az egyik legnagyobb energiapotenciált a megújuló energiaforrások és azon belül is a biomassza jelenti. A többi megújuló energiaforrással ellentétben a biomassza hasznosítása során szállítás is szükséges. Egységnyi tömegű biomassza szállításának költsége a távolsággal arányos, így a közúti infrastrukturális lefedettség erősen befolyásolja egy erőmű alapanyag ellátásának lehetőségeit. Kutatásunk során meghatároztuk azt az arányszámot, amely alapján a légvonalbeli távolság, vagyis egy körterület sugara átváltható közúti szállítási távolságra. Az arányszámot Magyarország három jellemző tájegységét figyelembe véve öt centrum körül, összesen 189 települést és a hozzájuk kapcsolódó távolságokat vizsgálva számoltuk ki, így egész Magyarországra jellemző értéket kaptunk. A kutatás eredményeképp 1 km légvonalbeli távolság 1,4 km közúti távolságot jelent. Ezen érték alapján meg lehet határozni az egységnyi szántóterülethez tartozó közúti beszállítási távolságot, vagy a gazdaságos beszállítási távolsághoz (közúti távolság) tartozó szántóterületet. Az arányszám támpontot nyújt egy adott erőmű működtetéséhez szükséges tüzelőanyag rendelkezésre állásának meghatározásához, segítségével megállapítható, hogy a közúti infrastruktúra-hálózat növekedésével, azonos gazdaságos beszállítási távolság (ceteris paribus) mellett, mennyivel nagyobb területről lehet alapanyagot erőműbe beszállítani, így segít az esetleges infrastruktúra-fejlesztések szükségességének megítélésében. Úgy gondoljuk, hogy a közúti és légvonalbeli szállítási arányszám meghatározása hiánypótló kutatás, így bízunk benne, hogy a meghatározott érték több elemzés alapját képezheti a jövőben.

100

(6) P O L G Á R Z S O L T A burgonyatermesztés és kutatás szerepe a hazai agrárgazdaságban Potato production and research, their role in the Hungarian agribusiness [email protected] Pannon Egyetem, AC, Burgonyakutatási Központ

A burgonya hazai termesztése alig több mint 200 éves múltra tekint vissza. E viszonylag rövid idő alatt azonban e növény nélkülözhetetlen alapélelmiszerünké vált. Sikere elsősorban magas termőképességének, tápértékének, jó alkalmazkodó képességének és sokoldalú felhasználhatóságának köszönhető. Szántóföldi növényeink között speciális helyet foglal el. Termesztése, tárolása, feldolgozása egyedi ismereteket és géprendszert, a hasznosításnak megfelelő célfajtákat és magas tőkelekötést igényel. A burgonya esetében az egy hektárra vetített termelési költség, a termelési érték és vele együtt az elérhető haszon is lényegesen magasabb, mint a legtöbb szántóföldi növénynél. Termőterülete, termesztésének módszertana, termésátlaga, a termesztett fajták köre az utolsó fél évszázadban a technika és tudomány fejlődésével párhuzamosan rohamosan változott. A hajdani nagy munkaerő lekötést igénylő több százezer hektáron termesztett kapás növényből intenzív nagyüzemi technológiával, manapság alig 20-25 ezer hektáron termesztett „modern” növénnyé vált. Mivel a burgonya alapvető, viszonylag olcsón előállítható népélelmezési cikk mindig fontos cél volt, hogy az ország önellátó legyen belőle. Ennek sokáig a hazai kórtani viszonyok között is egészségesen szaporítható, rezisztens fajták hiánya miatt gátat szabott a szükségszerű és folyamatos vetőgumóimport. A helyzet gazdaságossági szempontból való tarthatatlansága az Európai Unióhoz való csatlakozással azonnal nyilvánvalóvá vált. A termőterület a közelmúltban harmadára zsugorodott, az összes termés, 1,3 M tonnáról 0,53 M tonnára esett vissza, míg a termésátlag csak kis mértékben, 26 t/ha körüli értékre emelkedett. Különösen jelentős, 90 % körüli a visszaesés a termelés biológiai alapját jelentő vetőburgonyatermesztésben. A minőségbeli és árbani versenyképesség csökkenése miatt az ágazat folyamatos leépülése, az import étkezési burgonya térhódítása mind a mai napig tart. A negatív folyamatok visszafordításában óriási szerepe lehet a saját kutatási eredmények jobb hasznosításának. Az új, rezisztens, a hazai ökológiai körülményeink között a nyugati fajtáknál gazdaságosabban termeszthető keszthelyi fajták térhódítása elindult. Jelenleg a fajták részaránya a vetőszaporításon belül 21, míg az étkezési burgonyatermesztésben kb. 16-18 %-ot ér el. Az előadás ki fog térni a fajták sikeres termesztését elősegítő technológiafejlesztési eredményekre és a kutatások azon újabb irányaira is, melyek elősegíthetik a burgonya-, s vele együtt a vidékgazda(g)ság fejlődését. A keszthelyi burgonyakutatási programot a Nemzeti Technológia Program TECH-09 A3-20090210 számú pályázata támogatja.

101

(17) P O S T A J Á N O S 1 - M E Z E I A N I T A 2 - M I H Ó K S Á N D O R 3 A díjugrató sportban hasznos élettartam értékelése matematikai mérőszámokkal a magyarországi díjugrató lóállományban Evaluation of the jumping sport productive life of Hungarian show-jumping horses with mathematical measurement variables [email protected] 1Debreceni Egyetem, Állattenyésztéstani Tanszék, egyetemi tanársegéd 2Debreceni Egyetem, Állattenyésztéstani Tanszék, PhD hallgató 3Debreceni Egyetem, Állattenyésztéstani Tanszék, egyetemi tanár

A tanulmány célja a sportban eltöltött évek számának, mint a hosszú élettartam egyik lehetséges mérőszámának vizsgálata volt a magyar díjugrató lóállomány genetikai értékelésekor. A sportban töltött évek számának genetikai paramétereinek becsléséhez a Magyar Lovas Szövetség Díjugrató Szakága által összegyűjtött, 1996 és 2009 közötti díjugratási sporteredményeket használtuk fel. A sportban töltött évek számának értékelésére annak második, harmadik és negyedik gyökét, valamint logaritmusát használtuk. Az értékelésre különböző lineáris vegyes modelleket alkalmaztunk. Az első modellben az ivart és a születési évet vettük figyelembe fix hatásként. A második modellben az első induláskori életkort is beépítettük fix hatásként. A modellek illeszkedését RMSE értékeik alapján hasonlítottuk össze. A variancia-komponenseket a VCE-6 programmal becsültük. A különböző mérőszámok és modellek RMSE értékei 0,206 és 0,579, míg az örökölhetőségi értékek 0,19 és 0,27 között változtak.

102

(23) B o r u t P U L K O – S t a n k o V R Š I Č – J a n e z V A L D H U B E R Impact of five rootstocks on vegetative and grape quality parameters in different growth conditions Öt szőlőalany hatásának vizsgálata vegetatív és szőlő minőség paramétereire vonatkozóan különböző növekedési körülmények között

[email protected] Faculty of Agriculture and Life Sciences, University of Maribor, Slovenia

This study examined the influence of various rootstocks on the vegetative growth, yield and grape quality of grapevine cv. Sauvignon blanc in years with or without water stress. Studies were done in the experimental vineyard Meranovo (Faculty of Agriculture and Life Sciences, Maribor, Slovenia) in the period from 2002 to 2009. In the whole period of experiment the strongest vigour of vines was observed by rootstock '196/17' with highest mass of cane (463 g/vine dry weight). A very good adaptation on different growth conditions was found also by rootstock '41B/72' with the highest yield production in all experimental years. Dependent on the rootstock the Ravaz index by cv. Sauvignon blanc was in the range from 2.4 ('196/17') to 7.2 ('41B/72'). In years with water stress the total acidity in Sauvignon blanc grape juice was significantly higher by rootstock '196/17' (8.2 g/L) (p ≤ 0.05).

103

(18) R U D I N É M E Z E I A N I T A 1 – P O S T A J Á N O S 2 – M I H Ó K S Á N D O R 3 Az import és hazai tenyésztésű lovak értékelése a díjugrató sportban elért teljesítmény alapján Comparison of import and local breed horses based on their jumping competition results [email protected] Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Állattenyésztéstani Tanszék, PhD hallgató 2 Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Állattenyésztéstani Tanszék, egyetemi tanársegéd 3 Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Állattenyésztéstani Tanszék, egyetemi tanár 1

A tanulmány célja az import és hazai sportlovak ugrósportban nyújtott teljesítményeinek összehasonlítása. Az értékelésben az 1996 és 2011 közötti díjugratás szakágban nyilvántartott sporteredményeket használtuk fel. Az adatbázis 10199 ló 358342 startját tartalmazta, amelyben hazai és külföldi versenyek eredményei egyaránt szerepeltek. A nyilvántartásban megtalálható volt a ló azonosítója, neve, ivara, lovasának neve, a verseny éve, szintje, helyszíne, a hibapont és a helyezés. A versenyeket nehézségi szintjük szerint öt kategóriába soroltuk. A sportlovakat két csoportra bontottuk aszerint, hogy a ló hazai vagy külföldi tenyésztésű e. A hazai tenyésztésű és az import lovak teljesítményei közötti különbség feltárására homogenitás vizsgálatokat végeztünk. A két csoportban elemeztük a startok eloszlását az egyes kategóriák szerint, valamint a dobogós helyezések (1-3. helyezés) kategóriánkénti eloszlását. A kategóriánkénti indulások eloszlásában szignifikáns különbséget találtunk. A hazai tenyésztésű lovak nagyobb arányban szerepelnek a legkönnyebb (1-es kategóriába sorolt) versenyeken (P<0,05), míg a többi kategóriában nagyobb arányban szerepeltek az import lovak. A dobogós helyezések kategóriánkénti eloszlását tekintve a két csoport között szintén statisztikailag igazolható különbség van. A legkönnyebb nehézségű (1-es kategória) versenyeken a hazai tenyésztésű lovak, míg a magasabb kategóriákban az import lovak szerepeltek eredményesebben (P<0,05). Ez az eredmény annak is tulajdonítható, hogy a hazai tenyésztésű lovaknak mindössze 2-3%-a jut el a magasabb szintű (4-es, 5-ös kategóriájú) versenyekre.

104

(26) K A T A L I N S Á R D I – F E R E N C M Á T É

Influences of fertilizer sources on soils studied in short-term experiment Egyes műtrágya formák hatása a talajra, rövid távú kísérletekben [email protected] University of Pannonia, Georgikon Faculty

Soil acidification is among the main limiting factors of soil fertility in Hungary resulted by intensive land use, the improper application of fertilizers as well as acid rain and atmospheric deposition. Several fertilizer products, especially N fertilizers may produce chemical reactions in soils which may lead to rapid acidification processes and decreasing soil fertility by reducing the nutrient supplying capacity of soils especially for N and P. For studying the short-term influences of fertilizer sources on acidity conditions in typical soil types of Western Hungary, pot experiments were carried out for 4 weeks under greenhouse conditions in 5 treatment combinations. Two crop species, alfalfa (Medicago sativa L.) and spring barley (Hordeum vulgare L.) were grown in three soil types. Potential (hydrolitic) acidity of soils (Y1 value) was determined in a 1n Ca-acetate solution. pHKCl values of soils were ranging between 4.7 and 5.9 whereas Y1 values were between 1.58 and 13.5. Three different soil types were applied in the experiments: a lessivated brown forest soil, (FAO soil classification: Haplic luvisol), a pseudogleyic brown forest soil, (FAO soil classification: Stagnic luvisol) and an acidic sandy soil, (FAO soil classification:Chromic luvisol). At the harvest, average DM production, amounts of nutrients taken up by plants were determined, actual (pHH2O) and potential soil acidity were measured before and after the experiments. From the results of our experiment it was evident that crop growth significantly responded to the properties of thel soils and to the fertilizer sources applied. Differences in DM production of plants were highly significant, evidently showing plant responses to fertilizer sources. With the application of alkaline fertilizer forms, dramatic increases could be observed in these parameters. Influences of acid-producing fertilizers could be observed both in the tendencies of soil pH values and hydrolitic acidity of soils. Changes in pH were most significant in the Stagnic luvisol where the decrease of potential/ exhangeable acidity (pHKCl) after alfalfa: 1.27 pH value, resulted by the double rate of acidifying fertilizers. This is evidently related to soil properties and to differences between crop species in their ion absorption characteristics. At the same time, hydrolitic acidity (Y1 value) was significantly higher in these treatments showing the rapid acidification process in experimental soils which could not be demonstrated from other soil parameters. Therefore, it was concluded that this parameter proved to be the most reliable indicator of rapid soil acidification. From these results it was evident that unfavourable impacts on soil may occur in a very short period when acid-producing fertilizers are used especially in soils having lower buffering capacities.

105

(19) S E R E G I J Á N O S 1 – M E Z Ő S Z E N T G Y Ö R G Y I D Á V I D 2 Az „EX SITU” génmegőrzés, mint a biodiverzitás megőrzésének eszköze The „EX SITU” gene conservation like the appliance of the preservation of biodiversity

1 2

Kaposvári Egyetem, Egészségügyi Centrum

NAKVI-Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet

Az utóbbi időben a hagyományos mezőgazdasági termelési rendszerek átalakulásával az agrobiodiverzitás és ezen belül a háziállat géntartalékok drámai csökkenése figyelhető meg. A géntartalékok csökkenése a fejlett országokban a legkifejezettebb, szemben a fejlődő országokkal, ahol az összes állati termék előállítás 75%-a még mindig a hagyományos rendszerek keretében folyik A háziállat géntartalékok megőrzése mindazon stratégiai, tervezési, politikai és végrehajtási tevékenység összességét jelenti, mely biztosítja ezek genetikai tartalékainak fennmaradását abból a célból, hogy a megőrzött fajták részt vehessenek az élelmiszer- és a mezőgazdasági termelésben és a termelékenység növelésében. A génmegőrzés célja a genetikai erőforrások védelme, a biodiverzitás megőrzése, etikai és esztétikai, szempontokat is figyelembe véve. Mindezek mellett fontos a genetikai változatosság és a gazdaságilag előnyös tulajdonságok, valamint az alkalmazkodó képesség megőrzése is. A háziállat géntartalékok megőrzésében két alapvető tevékenységet különböztethetünk meg, ezek az in situ és az ex situ génmegőrzés. A génmegőrzés mindkét formája elsődlegesen az erre a célra kialakított génbankokban folytatható hatékonyan. A szerzők az e célból a 2012-ben, Keszthelyen a NAKVI elvei alapján, a Bakonyerdő Zrt. támogatásával kialakított „Festetics Imre” állatpark állatállományát és az állatpark regionális szerepét kívánják bemutatni

106

(83) S I N K A A N E T T – T A K Á C S N É G Y Ö R G Y K A T A L I N Öntöző-beruházás gazdasági hatásainak vizsgálata egy mezőgazdasági vállalatnál Investigation into the economic impacts of an irrigation investment at an agricultural company

[email protected] Károly Róbert Főiskola

A mezőgazdasági időjárási kockázatok csökkentésének, a biztonságos élelmiszertermelés elősegítésének egyik alternatívája az öntözéses termesztés. A fenntartható vízgazdálkodás megköveteli az ágazat szereplőinek közös gondolkodását, a termelői szinttől a megfelelő (köz)gazdasági szabályozórendszer kialakításáig. A nemzeti és uniós források fontos szerepet játszhatnak a hatékony és fenntartható mezőgazdasági vízfelhasználás elősegítésében. Az öntözés hozambizonytalanságot csökkentő szerepe ismert, a növénykultúrák és öntözési módszerek kombinálása jelentékenyen javíthatja a termelés vízfelhasználás-hatékonyságát. 2009 májusában az Agárdi Farm Kft. és az Elza-Major Kft. környezetkímélő, víz és energiatakarékos öntözési, a talaj védelmét, vízmegtartó képességét javító meliorációs beruházási pályázatot nyert Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaptól a vízgazdálkodás létesítményeinek fejlesztésére (40%-os támogatási rátával 356123 ezer értékkel.) Az öntözhető terület nagysága 320 ha, a kialakított vízbázis 200.000 m3 nagyságú, mely 4 mm csapadék kiöntözését teszi lehetővé kétnaponta. A tanulmányban vizsgáljuk két kultúrában (csemegekukorica, zöldborsó) az öntözés gazdasági hatását, táblaszintű termelési adatok felhasználásával, továbbá modellezzük a létesített lineár öntözőberendezés üzemgazdasági hatását, megtérülését.

107

(73) S I S Á K I S T V Á N – B E N Ő A N D R Á S Az 1:200.000 méretarányú mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren Digital publication of the 1:200,000 scale soil map on the Georgikon Map Server [email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék A talajtani információk iránt egyre növekvő igény van, de a jelenlegi gazdasági körülmények nem teszik lehetővé azokat az új felvételezéseket, amelyek szükségesek lennének ezen igények maradéktalan kielégítéséhez. Ilyen feltételek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a meglévő talajtani információk, és azok a módszerfejlesztések, amelyek révén a régebbi adatok hozzáférhetővé válnak, és amelyekkel azok érvényessége, megbízhatósága számszerűen értékelhető, illetve növelhető. Egyre nagyobb igény van arra is, hogy ezeket az adatokat digitális formában, a felhasználók számára könnyen elérhető, értelmezhető és kezelhető módon hozzáférhetővé tegyük. A talajtani információk digitális, térképszerveren történő publikációja terén a Georgikon Térképszervernek nemzetközi kitekintésben is úttörő szerepe volt a 2000-es évek elején. Azóta nagy lendületet vettek a talajtani adatbázis fejlesztések, és azok térképszerveres publikációjára is találunk jelentős nemzetközi és hazai példákat, miközben a Georgikon Térképszerver nem gyarapodott talajtani adatokkal. Az 1930-as évektől Kreybig Lajos irányította az 1:25.000 méretarányú Országos Átnézetes Talajismereti Térképek felvételezési munkáit. Az erre épülő talajinformációs rendszert az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézete (MTA ATK TAKI) fejleszti. Az eredeti felvételezés az 1950-es évekre fejeződött be, majd röviddel ezután a Kreybig-féle térképszelvények és az Agrokémiai Kutató Intézet újabb felvételei alapján Mattyasovszky, Görög és Stefanovits (1953) szerkesztettek egy 1:200.000 méretarányú mezőgazdasági talajtérképet. Ennek a digitalizálását és publikálását tűztük ki célul. Első eredményként a raszteres (szkennelt) térképek georeferálását és publikálását végeztük el ArcMap és ArcIMS programok segítségével. A 300 dpi felbontású szkennelés után az egyes térképlapokat EOV rendszerű adatbázisok alapján (országhatár, vízrajz, talajtani adatok, topográfiai térképek) georeferáltuk mintegy 200-300 méter átlagos pontossággal másodfokú polinom illesztéssel. A térképeket a Mask funkcióval körülvágtuk (térkép szegély, országhatár), EOV vetületi rendszerbe illesztettük, és a Georgikon Térképszerveren publikáltuk. A munka során a következő megállapításokat tettük: 1.) a térkép részben a léptéke, részben az előállítás technikája miatt topográfiai pontatlanságokat tartalmaz; 2.) a térkép térbeli felbontását tekintve a jelenleg meglévő országis talajtani adatbázisoknál sokkal részletesebb mintázatú talajtani adatokat tartalmaz; 3.) a talajtani adatok a talaj fizikai és kémiai tulajdonságára vonatkoznak, nem tartalmazzák a jelenleg használatos talajosztályozási kategóriákat, mivel azokat csak később alakították ki. Következtetés: a második megállapítás miatt van értelme a térkép digitalizálásának, hiszen mind a talajtani kutatók mind a gyakorlati felhasználók számára többlet információt adhat, de az első megállapításban említett topográfiai pontatlanságokat a digitalizálás későbbi fázisában korrigálni kell. Jelen cikk a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003 és a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0025 projektek keretében készült. A projektek a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

108

(67) S O M O G Y V Á R I M Á R T A 1 - K I S S T I B O R 1 - K I S S V I K T O R 1 - V A J D A JÓZSEF2 Akvapóniás üvegházak energiaigénye Energy need of aquaponic greenhouses

[email protected] Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar 1Pécsi

A tanulmány az akvapóniás rendszerek telepítési helyéből származó eltérő fajlagos energiaigényeket és azok működési költségét hasonlítja össze. Az összehasonlítás alapja a pécsi telephelyen az akvapóniás üvegház működtetéséhez szükséges hőenergia-igény és a mediterrán telephelyről Pécsre történő szállításhoz szükséges energiaigény. Az akvapóniás rendszerek az akvakultúra (ketreces vagy tartályos haltenyésztés) és a hidropóniás kultúra (föld nélküli termesztő-közegen történő vízkultúrás növénytermesztés) összekapcsolásával jönnek létre. Az akvapónia előnye, hogy viszonylag kis területen lehet élelmet (állati fehérjét és zöldséget) termelni, ezekben a rendszerekben a vegyszerhasználat is minimális, vagy teljesen hiányzik. Az akvapóniás rendszereket a trópusokon fejlesztették ki, ahol a környezeti feltételek egész éves intenzív, kevés energiát felhasználó termelést tesznek lehetővé. Ilyen rendszereket azonban az üvegházas technológiáknak köszönhetően a hidegebb klíma esetében is működtetnek, itt viszont gondoskodni kell a megfelelő belső klímáról és a szükséges fényviszonyokról. Az akvapóniás üvegház belső klímájának modellezésére rendszerdinamikai modellt építettünk fel, amely három fő részből áll: a kavicságy, a víz és a levegő szimulációjából. A modellezésnél az akvapóniás üvegház tartalmaz haltartályt és kavicságyat a tisztításra és növénytermesztésre. A fűtésnél figyelembe vettük a víz, a levegő és a kavicság hőmérsékletváltozását, valamint egy éves tényleges, óránként hőmérsékleti adatokkal modelleztük a külső hőmérsékletet. A szállítási energia becslésére szakirodalmi anyagokra támaszkodtunk, a termények Spanyolországból Pécsre történő szállításának energiaigényét és szállítási költségét becsültük meg. A tanulmány összehasonlítja a kétféle üzleti modellben az akvapóniás rendszerek telepítési helyéből származó fajlagos energiaigényt, feltételezve, hogy a két telephelyen ugyanazokat a termékeket, tilápiát és salátát állítanak elő: a spanyolországi szállítás esetén csak a szállítási energiát, a magyarországi termelés esetén pedig csak a fűtési energiát veszi figyelembe. Összehasonlítva a kétféle üzleti modell energia szempontú eredményeit látható, hogy az itthoni termelés esetén a tonnánkénti energiafogyasztás 7759 MJ, Spanyolországból hozva a szállítási energiaigény 7700 MJ, tehát gyakorlatilag ugyanazt a tonnánkénti energiafogyasztást kapjuk mindkét esetben. Amennyiben a kétfajta üzleti modell esetében a működtetéshez szükséges energia árát vesszük figyelembe, akkor egyértelművé válik a megfelelő energiafajta választása esetén a helyi termelés költségelőnye. Még a drágának számító gázfűtés esetében is alacsonyabb az egy tonna termék előállításához használt energia ára, mint az egy tonna termék szállításához felhasznált üzemanyag ára. Ha a legoptimálisabbnak tekinthető termálvizes rendszer működési költségeit tekintjük, akkor optimális esetben ez a költségelem a szállítási költségek ötödét teszi ki. A tanulmány a TÁMOP-4.2.1. B-10/2/KONV-2010-0002 támogatásával készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

109

(87) S Z A B Ó I M R E L Á S Z L Ó – F O D O R L Ó R Á N T – L U K Á C S G Á B O R Az élelmiszerbiztonság, a minőség és a versenyképesség kapcsolata a mezőgazdasági kisvállalkozásokban Connections with the Food safety, Quality and Competitiveness in the agricultural small Enterprises

[email protected] – [email protected] – [email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék

A világ fejlett országaiban - mindenekelőtt az EU-ban és az USA-ban - a fogyasztók egyre kritikusabban vizsgálják az élelmiszerek minőségét és megbízhatóságát. A környezetvédő szervezetek és az állatvédők aggódnak természeti környezetünkért, ezért egyre inkább rákényszerítik a gazdálkodókra a természet közelinek tekintett termesztési és tartási módokat. A magyar agrárpolitikai törekvéseket folyamatosan alakítja az EU agrárpolitikája a lakosság illetve a hangadó csoportok követelései, és nem utolsó sorban a termelők – termelői csoportok gazdasági érdekei. Természetesen a jövedelmezőség kérdésétől nem lehet eltekinteni, hiszen a mezőgazdasági termelés alapját teremti meg, a jelenleg is változó mezőgazdasági támogatású környezetben. Az Európai Unió is prioritásként jelölte meg a belső és a külső piacokon való versenyképesség javítását. Hazánkban a minőségi élelmiszertermelésben meghatározó szerepet játszanak az alapanyag-termelő mezőgazdasági kis és középvállalkozók, valamint az őstermelők. A termelőknek nemcsak az élelmiszerbiztonsági szabályokat kell figyelembe venniük, hanem a piaci igényeknek megfelelő terméket kell előállítaniuk. A magyar élelmiszertermelést vizsgálva feltűnik a termelők szervezettségének hiánya, és az, hogy a piacon értékesítési bizonytalanság, gyenge kooperációs készség, megrendült bizalmi viszonyok uralkodnak. Az élelmiszerpiacokon az állandó pozícióharc (és a kooperáció is) az egyre koncentrálódó kereslet és a széttagolt mezőgazdasági termelés között zajlik. Ezt az ellentmondást elsősorban a mezőgazdasági kínálat koncentrálásával, szervezettségének növelésével, másodsorban a közvetlen fogyasztásra termelők direkt értékesítési tevékenységével lehetne feloldani.

110

(36) S Z A B Ó K O R N É L 1 – F O D O R L Ó R Á N T 2 Multispektrális légi fényképezés alkalmazása a helyspecifikus tápanyag utánpótlásban Application of aerial multispectral imageries in the site-specific nutrient supply [email protected] Egyetem Georgikon Kar, hallgató 2Pannon Egyetem Georgikon Kar, egyetemi adjunktus 1Pannon

Napjainkban folyamatosan nő az igény a növénytermesztés termékei iránt. Ez emelkedő termény árakat, de sajnos növekvő input anyag árakat is eredményez. Nagyon fontosnak tartjuk az input anyagok minél jobb hasznosulását, ezért célunk, hogy a pakodi kísérletünk segítségével bemutassuk a P-1-es üzemi parcellán beállított multispektrális légi felvételezésen alapuló helyspecifikus nitrogén utánpótlási szaktanácsadás és folyékony fejtrágyázás hatékonyságát illetve eredményét. A kísérlet során 2012. áprilisában multispektrális légi felvételt készítettünk a 2011-es vetésű Mv Suba őszi búza kultúráról. Ezután a táblán belüli homogén termőzónák térinformatikai elkülönítésével, a rendelkezésre álló és még prognosztizálható csapadékmennyiség, valamint a kultúra számára már kijuttatott tápanyagok figyelembevételével II. tavaszi differenciált tápanyag utánpótlási szaktanácsadást állítottunk össze. A tesztparcellán belül négy kisparcellát különítettünk el, melyek közül kettő üzemi, homogén (1. és 3. parcella), kettő pedig differenciált vagy más néven termőhely specifikus (2. és 4. parcella) kezelést kapott. Így próbáltuk meg összehasonlítani a homogén és a differenciált fejtrágyázási technológia hatékonyságát. A terület csapadék ellátása korlátozott volt. 2011.10.01-től 2012.04.30-ig csak 187mm csapadék esett. A zöld vegetációs index értékek (GNDVI értékek) ebben az évben -0,015-tól a 0,635-ig terjedtek. A nagyobb klorofill aktivitású és mennyiségű zónákban (magasabb GNDVI értékeknél) magasabb nitrogén hatóanyag mennyiséget, az alacsonyabb értékeknél pedig kisebb mértékű utánpótlást írtunk elő. Ennek célja, hogy a különböző heterogén termőképességgel rendelkező tesztparcellákon a lehető legnagyobb tápanyag hasznosulást érjük el, melynek a termés minőségében és mennyiségében kell megmutatkoznia. Az átlag dózis 115 kg/ha 28%-os UAN oldat volt (32,2 kg/ha N hatóanyag), de a 4. parcellában helyenként 84 Kg/ha nitrogén hatóanyag adagolást is előírtunk, vizsgálva a magasabb nitrogén kijuttatás hatásait. A kijuttatást egy precíziós és szakaszoló vezérléssel felszerelt géppel végeztük el április végén. Minden kisparcellában 5 kontroll vizsgálati pontot jelöltünk ki, ahol 1 m2-ről betakarítottuk a teljes biomasszát, majd az alábbi értékeket mértük meg: GNDVI érték, biomassza kg/m2, kalászszám db/m2, szemsúly g/m2 14%-ra egalizálva, fehérje %, sikér %. A kísérleti eredményeink azt igazolták, hogy a zöld vegetációs index nagyon jól használható a potenciális termőképesség meghatározására és ennek következtében a műtrágya adagok számítására, mivel szoros összefüggés van az index értéke és a biomassza illetve azon keresztül a várható termésmennyiség között. Mindezt szélsőséges időjárási körülmények között sikerült igazolni, amikor a növekvő nitrogén utánpótlás pozitív hatása a vízhiány miatt korlátozott volt. A differenciált nitrogén kijuttatás egyértelműen pozitív hatással volt a termésre, de a választott módszer (négyzetméterenkénti mintavételezés illetve az aszály és a késői fagy) miatt nagy volt az adatok szórása. A fehérje és sikértartalomra az április végi műtrágyázásnak nem volt hatása. A virágzás utáni időszakban esedékes harmadik fejtrágyázás tudja csak érdemben befolyásolni a fehérje és sikér-tartalmat. Az április végén kijuttatott nitrogén mennyiségének nem volt befolyása az egységnyi területre eső kalászszámra, de a növekvő GNDVI érték szoros pozitív kapcsolatot mutatott a kalászonkénti szemszámmal. Jelen kísérletünkben a termés mennyiségét alapvetően a kalászonkénti szemsúly döntötte el.

111

(48) S Z Á S Z I J Ó Z S E F A mezőgazdasági vállalkozások pénzügyi-gazdasági helyzete és árfolyam alakulása a válság hatására, különös tekintettel a Monsanto vállalatra és versenytársaira

The financial and economic situation and exchange rate of agricultural enterprises, particularly the Monsanto Company and its competitors [email protected] Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, PhD hallgató A mai „válság” utáni, illetve következményei időszakában fontosnak tartom bemutatni a mezőgazdasági vállalkozások válságon átívelő helyzetét, melyben kitűnik, hogy a válság messze nem érintette a mezőgazdasági vállalkozások helyzetét oly mértékben, mint más ágazatokat és én úgy gondolom, hogy ezen ágazat jövőbeni helyzete kitörést jelenthet a válságból és hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. Az EViews statisztikai programcsomag segítségével szeretném bemutatni a címben szereplő vállalkozások "válság" előtti helyzetét és annak következményeit. A munkám során a Monsanto idősor árfolyamának és hozamának statisztikai elemzését és versenytársaival való összemérését vizsgáltam. Feltételezem, hogy a „Ho” hipotézis normális eloszlású. /a „H1” hipotézis nem normális eloszlású/. A normalitás teszt elvégzése értelmében a „Ho” hipotézist elvetem, mert az eloszlás nem normális. Dickey-Fuller teszt: Feltételezem, hogy a „Ho” hipotézis szerint nem stacioner az idősor, egységgyököt tartalmaz, véletlen bolyongást /Random walk/ követ. A „H1” hipotézis stacionárius /integrált/. Feltételezem, hogy az idősor stacionárius, ezért a „Ho” hipotézist elvetem. ARCH-GARCH modell: Egy adott idősort próbálok egy másikkal magyarázni, egy regressziós modellt szeretnék csinálni, de a regressziós modellemben, a véletlent nem normálisnak akarom kezelni. A Monsanto, Syngenta, DuPont/Pioneer idősor árfolyamának és hozamának statisztikai elemzésének összehasonlítása. Az adatok előkészítését Microsoft Office Excel 2003 programmal, az adatbázis kiértékelését pedig az EViews3 és EViews6 statisztikai programcsomaggal végeztem. Ezt a Monsanto és versenytársai árfolyamelemzésén keresztül mutattam be. Látható, hogy mindegyik idősor heterogén sokaságból áll, jobboldali, illetve baloldali asszimetriát mutat, ezért az idősorok nem normális eloszlásúak. Ezért mindhárom cégnél további vizsgálódás szükséges, hogy az idősorokat stacionáriussá tegyük. El kell végezni a Dickey-Fuller stacionárius tesztet. Ennek során megállapíthatjuk, hogy egyik árfolyam sem stacionárius. Ezért meg kell nézni az első rendű integrálját, ahol megállapítottam, hogy az már stacioner, tehát az összes többi integrálja is az lesz, tovább már nem kell vizsgálódni. A hozamok esetében szintén elvégeztem ezen teszteket, a hozamsorok első rendű integrálok mindhárom esetben, ezért a kointegrációba egyik hozamsor sem vonható be. A jelenlegi árfolyamok is azt jelzik, hogy a mezőgazdaságba érdemes befektetést eszközölni.

112

(49) S Z E N T E S I I B O L Y A 1 – H O L L Ó S Y Z S O L T 2 A versenyképesség értelmezésének aktualitásai Currents of explanation of the competitiveness

[email protected] [email protected] 1Szolnoki Főiskola, főiskolai tanársegéd 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens

Napjaink egyik gyakran használt kifejezése a versenyképesség. A tudományos szakirodalomban még sincsen egységesen elfogadott definíciója. Jelen írásban a szerzők időrendi sorrendbe veszik a különböző elméleteket, megközelítéseket, legújabb értelmezéseket. A fogalom eltérő magyarázatai abból is erednek, hogy különböző aggregációs szinten is értelmezhető – vállalati, iparági, helyi, regionális, nemzeti és globális versenyképesség. Az előbbieken kívül ellentét feszül a klasszikus közgazdaságtudomány és a menedzsmenttudomány által kidolgozott definíciók között is. A publikáció része egy nagyobb volumenű dolgozatnak, amely a magyar mezőgazdaság versenyképességének helyzetét veszi számba. Az elméleti megközelítés lehetőséget ad arra, hogy a szerzők egy saját versenyképességi definíciót is megfogalmazzanak.

113

(102) S Z Ő K E B A R N A – M Á J E R J Á N O S – V A R G A P É T E R A 2010-es és 2011-es évjáratok összehasonlító értékelése Badacsonyban The comparative analysis of the vintages of 2010 and 2011 at Badacsony

[email protected] Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet

A 2011-es és 2012-es évjárat mustjait és borait vizsgáltuk HPLC technológiával legfőképpen a savösszetételre fókuszálva, valamint elvégeztük a kísérleti borok érzékszervi értékelését a Pannon Egyetem badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében. Vizsgálatainkban elemeztük a 2010-es, rendkívül csapadékos évjárat hatását a borokra, kitérve a szakirodalomtól sokszor teljesen eltérő almasav túlsúlyra, mely áttételesen több esetben piacképtelen vörösborokat eredményezett, kényszerhelyzetbe kergetve a gazdákat, akik szabálytalan kezelésekre szorulhattak. Az évjáratban a rengeteg csapadék okozta súlyos lisztharmat és peronoszpórafertőzések miatt, időelőtt rothadásnak indult szőlők borai rendkívüli kihívások elé állították a borászokat. Mikor azt hihettük, hogy ennél rosszabb nem lehet, a 2011-es év ránkcáfolt a sivatagi körülményeivel. A gombabetegségek ugyan elkerülték a szőlőbogyókat, az egész éves szárazság viszont rendkívül éreztette hatását mind a borokon, mind pedig szőlőnövényen látható nyomokat hagyva. Ebből kifolyólag feltételezhető volt a mustok rendkívüli tápanyagigénye különös tekintettel az asszimilálható nitrogénre, melyeket a későbbi vizsgálatok is alátámasztottak. Ezért különböző tápanyag tipusok és mennyiségek használata mellett erjesztési kísérletet állítottunk be Olasz rizling fajtánál. Publikációnkban ezekről az eredményekről számolunk be.

114

(68) S Z Ű C S K R I S Z T I N A Befektetés a tudatformálásba Investment into the formation of conscience [email protected] GE Hungary Zrt.

Az ENSZ tagországok képviselői megerősítették a korábbi célok érvényességét és elhatározták, hogy a 2005 – 2015 közötti tíz esztendős időszakot a Környezeti Nevelés Évtizedének tekintik. Ehhez igazodva a hazai fenntarthatósági stratégia részeként megjelenik a környezeti nevelés minden célcsoportra kiterjedő közvetítése. Dolgozatom témája egy olyan környezeti nevelési program eredményeit foglalja össze, amit a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület szakmai közreműködése segítségével állítottunk össze. A „Bábozd zöldre az Otthonod” - Óvodai Környezeti Nevelés Programja (www.mimoescsipek.hu) szorosan illeszkedik, „fenntarthatóság pedagógiája” fogalomkörhöz. Célja a felnövekvő generációk minél korábbi elérése, hiszen a környezettel kapcsolatos értékrendszer kialakítása szempontjából az óvodáskor az ideális és fontos szakasza az ember életének. A program kidolgozása során figyelembe vettük, hogy a gyerekeket a saját nyelvükön kell megszólítani, így eszközeink a nevelésben a mese, a báb, a játék, a kézművesség. A bábelőadást követő foglalkozások valamint a bábokat, foglalkoztató füzeteket és fejlesztő játékokat tartalmazó kreatív eszközcsomag az óvodáknak és a gyerekeknek is hosszú távon is biztosítja a hallottak rögzülését. A programban résztvevő óvónők, tudatformálásban vesznek részt és mint multiplikátorok hosszú távon is szabadon felhasználhatják az ismereteket és az eszközöket. Célcsoportjaink az óvodáskorúak, illetve az ő lelki, szellemi fejlődésükben aktívan résztvevő felnőttek, az óvodai pedagógusok. A 2010/2012 tanévben lebonyolításra kerülő rendezvénysorozatunk során 10 város 20 óvodájában közel 3500 kisgyermeknek és 150 pedagógusnak továbbítottuk a fenntarthatóság üzenetét és célunk a jövő generáció környezettudatos viselkedésének elérése. A hatástanulmányok szignifikáns változást indikálnak a program résztvevői körében mint az óvodás, mint a pedagógus célcsoportban. A program összeállításán túl szakdolgozatom az eredmények összefoglaló elemzését és a jövőbeli terveket is tartalmazza.

115

(84) T A K Á C S N É G Y Ö R G Y K A T A L I N 1 – M A D A R A S G I Z E L L A A L I Z 2 Szakképzés szerepe a mezőgazdasági pályáztatásban, Hargita megyében The Role of Vocational Training in the Agricultural Competitions, Harghita county

[email protected] [email protected] 1 Károly Róbert College, associate professor 2Caritas Alba Iulia Dezvoltare Comunitară Rurală, Romania, PhD student

Románia Európai Uniós csatlakozása óta eltel öt év számos változást hozott az ország gazdaságában, különösen az agráriumban. A mezőgazdasági szereplők új környezetben, megváltozott feltételek mellett kell, hogy működjenek. A romániai mezőgazdasági termelők előtt több pályázati lehetőség nyitott, azonban sokan közülük el sem jutnak a pályázáshoz, gyakran sikertelenek, a pályázati keretek időarányos lehívása komoly elmaradásokat mutat. Jelen tanulmányban megvizsgáltuk, hogy a 2007-2011 közötti időszakban milyen volt Hargita megyében a pályázati aktivitás, mely célok jelentik a megyében a prioritásokat, ami a megye mezőgazdasági fejlődésének jellegét adják meg az elkövetkezendők pár évben. Vizsgálatunk tárgyává tettük a szakképzettség és –képesítés szerepét a pályázati aktivitásban. Feltételeztük, hogy a 2007-2013 közötti KAP ciklus második felében megnő – nemcsak a benyújtott pályázatok száma –, hanem azon képzések iránti igény is, amelyek olyan végzettséget és tudást adnak, amely feltétele a pályázati jogosultságnak. Strukturált mélyinterjú segítségével vizsgáltuk a gyergyói régióban (Hargita megye) a pályázatok ismertségét, a pályázók hátterét, képzettségét, a pályázati szándékokat stb.

116

(110) T A K Á C S I S T V Á N A biomassza energiacélú felhasználásának energetikai és gazdasági kritériumai Energetic and economic requirements of reclamation of biomass for energy production [email protected] Károly Róbert Főiskola, egyetemi docens, tanszékvezető

A biomassza energiacélú felhasználása nem új keletű, ugyanakkor a jelenkor problémáinak adott válaszok egyikeként – a korábban elsősorban termelési folyamtok melléktermékeként, vagy hulladékaként képződő, illetve a természetben megtermett anyagok helyett – a biomassza tudatos, tömeges termelésével, illetve a termelési folyamtok melléktermékeinek tervezett, módszeres összegyűjtésével kerül megtermelésre az az energiaforrás, amely képes helyettesíteni a fosszilis energiahordozók egy részét. Ugyanakkor a biomassza előállítás során ugyanúgy felhasználásra kerülnek hagyományos energiahordozók (üzemanyagok, a termelőeszközök előállítása során felhasznált energia stb.) amelyek a nettó energiatermelés meghatározása során figyelembe veendő tényező. A kutatás célja, hogy megvizsgálja, hogy milyen módon optimalizálható az energetikai biomassza termelés-felhasználás ellátási lánca a folyamat energetikai, gazdasági kritériumrendszerében, illetve a folyamatokat menedzselő szervezeti modellek hogyan hatnak az ellátási lánc energetikai és gazdasági paramétereire, továbbá hogyan, milyen kritériumokkal argumentálhatók a természeti (környezeti), a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság, és azok hogyan valósulnak meg. A cikk bemutatja a vizsgálati modellt, elemzi a modellvizsgálatok eredményeit, a fenntarthatósági kritériumok teljesülésének feltételeit.

117

(108) T É G L A Z S O L T – T A K Á C S N É G Y Ö R G Y K A T A L I N – HÁGEN ISTVÁN ZSOMBOR A fás szárú biomassza ellátási logisztikai modellje Logistics model of arboreal biomass supply

[email protected] Károly Róbert Főiskola, főiskolai docens

Kutatásunkban, a mezőgazdaságban alkalmazott RECAM 2012 (heurisztikus szimulációs modell) módszer fásszárú biomassza elosztási logisztikai rendszermodelljét adaptáltuk. A szántóföldön előállított fás szárú tüzeléshasznosítású biomassza értékelésekor a termőföldért folytatott verseny mellett más, fosszilis energiahordozókból előállított energiával is versenyezni kell. A biomassza versenyképességét a logisztikai költségek minimalizálásával lehet biztosítani. A rendszer működésében elengedhetetlen a termelési és értékesítési lánc szereplőinek integrációja, kooperációja. A feladatoknál az optimális megoldást az a kombináció jelenti, ahol a JIT és a költségminimalizálásra való törekvés is megvalósul. A biomasszára alapozott energiaklaszter ellátási logisztikájának szervezésénél a betakarítás kulcsfontosságú tényező, a nagyon magas betakarítógép üzemeltetési költség, vagy a bérleti díj miatt. Kutatásunkban egy – a gyakorlatban működő – energiaklaszter ellátási logisztikai rendszerét modellezzük. Meghatározzuk az ellátó rendszer közvetlen – a betakarítástól az erőműig- vagy közvetett – betakarítás, ütemtároló, erőmű – beszállítási módok, valamint ezek kombinációjánál a logisztikai összköltségének alakulását. Olyan szimulációs modellt készítünk, melynek segítségével a legjobb megoldás kiválasztható és a gyakorlati élet szereplőinek értékesíthető. A rendszer segítségével meghatározható a szükséges ütemtárolók optimális száma, a tárolók logisztikai súlypont alapján történő pontos elhelyezése.

118

(92) T É G L A Z S O L T 1 – B O R Ó C Z K I G E R G E L Y 2 – T E R B E T I B O R 3 Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében Results of the experiment the pepper powdery mildew pest control and climate control technologies [email protected] Róbert Nonprofit Kft. , LHNV 2008 szakmai vezető 2Pro Horto Kft. , ügyvezető igazgató 3Károly Róbert Nonprofit Kft., kertészeti ágazat vezető

1Károly

Gazdasági szempontból a paprika lisztharmat a legjelentősebb károkat okozó növénykórtani problémák közé tartozik. Az Európai Unió országaiban a legnagyobb mennyiségű fungicid felhasználás az elmúlt évtizedben éppen a termesztett növények lisztharmat-fertőzéseinek megfékezéseire irányult. Ugyanakkor az elmúlt években a hajtatott paprikatermesztésben a szakszerűen alkalmazott, korszerű fungicid-készítményekkel sem sikerült az elvárt mértékben visszaszorítani a lisztharmat járványokat. A jelenség mögött a nemzetközi szakirodalomból már ismert, Magyarországon még ki nem mutatott fungicid–rezisztencia állhat. A kutatásunkban a hajtatott paprikatermesztés során fellépő lisztharmat gomba fertőzésének gazdasági hatását vizsgáltuk meg a Magyarországon termesztett paprikafajták vonatkozásában. Emellett az összehasonlító fajtakísérlet során értékeltük a vizsgálatba bevon hajtatott paprikák lisztharmattal szembeni érzékenységét, a terméseredmények minőségi és mennyiségi alakulását, a piaci illetve termesztési igényeknek való megfelelés kérdéseit is. A projekt céljaként a olyan technológiai know-how fejlesztettünk ki, amely során a meglévő növényvédelmi stratégiák módosíthatók legyenek a fungicid-rezisztencia elleni hatékony fellépés és megelőzés / prevenció érdekében, lisztharmatgombák, és más kórokozók esetén. Kutatásunk során olyan komplett termesztési technológiát hoztunk létre, amely gazdasági szempontok alapján is jól adaptálható gyakorlat a hazai paprika hajtatással foglalkozó gazdálkodók számára. LHNV 2008: A Projekt a Nemzeti Innovációs Hivatal támogatásával valósult meg.

119

(89) T Ó T H É V A 1 – L U K Á C S G Á B O R 2 – K O C S O N D I J Ó Z S E F 3 A világháló szerepe a Duna-Dráva Nemzeti Park életében The role if the in the life of the Danube-Drava National Park

1Pannon 2 3

[email protected] Egyetem, Georgikon Kar, tanársegéd

Pannon Egyetem, Georgikon Kar, adjunktus

Pannon Egyetem, Georgikon Kar,egyetemi tanár

Kutatásunk célterülete a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Dél-Dunántúl csaknem teljes területét lefedő közszolgáltató központi szerv – ahogy nevét a 347/2006. Kormányrendelet definiálja. Választásunk azért erre a másfél évtizedes múlttal rendelkező igazgatóságra esett, mert folyamatos fejlesztései, törekvései, és az internet adta lehetőségek kiaknázása példaértékű lehet a többi kilenc nemzeti park igazgatóság számára. Célunk a számítógép és az internet szerepének bemutatása a választott nemzeti park életében. Kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyivel könnyíti meg az igazgatóság dolgozóinak munkáját a világháló, arra, hogy mennyivel hatékonyabb a kapcsolattartás, gyorsabb az információáramlás, egyszerűbb a kommunikáció. Választ kerestünk arra a kérdésre, hogy milyen szereppel bír az internet a közszolgáltató alaptevékenységek és a közhatalmi alaptevékenységek ellátásában. Összehasonlítottuk a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapját a többi nemzeti parkéval, kerestünk fejlesztendő, és példamutató területeket.

Megfigyeléseink, felhasználói tapasztalataink, következtetéseinket, tettünk javaslatokat.

120

illetve

interjúink

alapján

vontuk

le

(50) T Ó T H G Á B O R 1 – S U R Á N Y I R O Z Á L I A 2 A mezőgazdasági és feldolgozóipari magyar vállalkozások viselkedését befolyásoló tényezők vizsgálata

Analysis, Which Factors are identified of the businesses behavior regarding to Agricultural and Manufacturing area, view from Hungary 1Nemzeti

[email protected] Adó- és Vámhivatal, Kiemelt Adók Adóigazgatósága, adóellenőr 2DESZK ADMIN KFT, ügyvezető igazgató

A közbeszédben előforduló előítéletekkel, meggyőződésekkel, hiedelmekkel, kapcsolatban azok kitisztázásának elősegítése érdekében készítettük ezt a tanulmányt. Az összefüggésekre elsősorban úgy próbáltunk rámutatni, hogy a mezőgazdasági és feldolgozóipari (ezen belül az élelmiszer és dohányipar) nemzetgazdasági ágakba besorolt vállalkozások beszámolóit összehasonlítottuk az adó és számviteli szabályozókkal. A vizsgálat eredményeit áttekintve, az összefüggéseket felismerve választ kaptunk az alábbi szakmai sztereotípiákkal kapcsolatos előítéletek, meggyőződések hiedelmek valóságtartalmáról a vizsgált nemzetgazdasági ágazatokat tekintve. Az ellenőrzési kockázatot, az elemzéshez begyűjthető nyilvános adatok számával és a bemutatott módszertan segítségével minimalizáltuk. Szakmai sztereotípiák: 1.

A magyar vállalkozások adóminimalizálók, elsősorban a magas adóterhek miatt.

2.

A magyar vállalkozások az Uniós csatlakozást követően a Tagállamok közötti teljesen szabad árumozgásnak következtében az adó visszaigényléseiket maximalizálják, adófizetési kötelezettségeiket minimalizálják.

3.

A magyar számviteli szabályzatok nem egyedi testre szabott a vállalkozást megfelelően bemutató beszámolót tesznek lehetővé, így a vállalkozások egyedi beszámolói minimálisan informatívak, nem kellően tájékoztatók a gazdaság szereplőinek. Azaz, a számvitel szükséges rossz, nem a vállalkozás érdekeiért van, így a közzétett beszámolók sem a vállalkozások valós teljesítményét mutatják be.

4.

Azok a vállalkozások, akik nemzetközi beszámolási standardok (IFRS, US GAAP, UK GAAP, Dutch GAAP, stb.) alapján készítik az egyedi, és vagy konszolidált éves beszámolóikat azok valóságtartalma nagyobb bizonyossággal elfogadható, mint a magyar beszámolót készítő társaságoké.

A vizsgálat arra mutat rá, hogy a szakmai sztereotípiák egy része megalapozott, míg egyes megállapítások cáfolhatók, továbbá vannak olyan hipotézisek, amelyekre a vizsgált nemzetgazdasági ágazatok legnagyobb hazai vállalkozásait tekintve nem kaptunk egyértelmű választ. A tanulmányból arra kapunk választ, hogy a vizsgált nemzetgazdasági ágak viselkedését az Uniós transznacionális áfa megállapodások, vagy a fenti sztereotípiák befolyásolják-e jobban.

121

(69) T Ó T H G E R G E L Y A gazdasági hatékonyság alapszínei The Primary Colors of Economic Efficiency [email protected] PE Georgikon Kar, egyetemi docens

A két-három évszázada fennálló gazdasági rend az 1960-70-es évekig kiválóan működött. Túlélte az 1929-es gazdasági válságot, a II. világháború után megteremtette a békés növekedés feltételeit, nem utolsó sorban pont a gazdasági hatékonyság harcterén nyerte meg a csatát a szocializmussal szemben. Az 1960-as évektől mégis egyre több tudós és gondolkodó figyelmeztetett a rendszer fenntarthatatlanságára. Napjainkra az ökológiai válság (152%-os ökolábnyom), a társadalmi válság (családok szétesése) és a gazdasági válság (tagállamok megingása) jelenségeit egyre többen már nem csak véletlen piaci hibának tekintik, hanem megkérdőjelezik az uralkodó gazdasági paradigma érvényességét. A kritikus tömeg és számtalan alternatív irányzat (pl. ökológiai közgazdaságtan, centrum-periféria elmélet, iszlám közgazdaságtan, katolikus társadalmi tanítás) ellenére nem áll rendelkezésre az átálláshoz szükséges egységes, kidolgozott, és legalább egy nagyobb csoport által elfogadott alternatív közgazdasági elmélet, amely eséllyel bír ahhoz, hogy új gazdasági paradigmává váljon. A feladat nyilván nem könnyű. Először azt kell megfogalmaznunk, miben is fogható meg egyszerűen a jelenlegi gazdasági paradigma alaplogikája, majd ennek kell megmutatnunk az világ gondjaira korszerűbb választ adó alternatíváját. Javaslatom szerint a jelenlegi paradigma logikája legjobban a hatékonyság – versenyképesség – növekedés hármasán keresztül írható le. Gazdaság szereplőként fokozzuk egyéni hatékonyságunkat, amit önmagában való jónak tekintünk, ettől versenyképesebbek leszünk, ami végső soron növekedést eredményez. Sokan bizonyították, hogy ez a logika nem vezet jóra, ám a válság kezdete óta kimondhatjuk, hogy immár nem is működik. A rá való görcsös törekvés pontosan ellenkező hatást, a válság elmélyülését és komolyabb katasztrófákat idéz elő. Javaslatom szerint a háromságot a legerősebb láncszemnél, a hatékonyságnál kell megbontani. Hipotéziseim így foglalhatók össze: (1) A gazdasági hatékonyság mára öncéllá vált. (2) A hatékonyság fokozása nem mindig jó. (3) De az ellenkezője még kevésbé igaz (miszerint a nem hatékony lenne mindig jó). (4) Megkülönböztethető a gazdasági hatékonyság három dimenziója, az mintegy „alapszínekre” bontható. (5) Az alapszínek kombinációi érdekes értékhierarchia körvonalait mutatják. A három dimenzió (alapszín) leírása: X dimenzió: HATÉKONYSÁG – Minél kisebb ráfordítással minél nagyobb egyéni hasznot elérni, rövid távon. Mindig ezt a „célt” követni. Y dimenzió: HATÁSOSSÁG – Elérni a kívánatos egyéni célállapotba, akár átmeneti áldozatok árán is, közép- és hosszútávon. Z dimenzió: KÖZ-HATÁSOSSÁG - A kívánatos közjó (fenntarthatóság) felé haladni, akár saját hasznunkról való lemondással, közép- és hosszútávon. Mindegyik változó U alakú görbével írható le, azaz pl. a hatékonyság optimuma a görbe legfelső pontja, két ellentéte pedig a nullához és végtelenhez tartó hatékonytalanság ill. túlzott hatékonyság. A három dimenzió optimális értékét 1-el, legrosszabb értékét pedig 0-val jelölve ábrázolható a háromféle hatékonyságfogalom nyolc kombinációja (000, 001, 010, 100, 011, 101, 110, 111). Ezen kategóriák elnevezése és elemzése segítheti a vállalatok valódi felelőssé válását, rendszerszinten pedig a fenntartható gazdasági rendszer kiépítését, nagy szavakkal: a paradigmaváltást.

122

(28) Z O L T Á N T Ó T H – A T T I L A D U N A I – P É T E R J O L Á N K A I Tillage effect on some soil physical parameters as well as on organic carbon content of soil [email protected] University of Pannonia, , Georgikon Faculty, Department of Crop Production and Soil Science

The effect of three different tillage systems on some soil physical parameter (soil water content, bulk density) and on chemical parameters were studied in a winter wheat-maize rotation long-term field experiment at the University of Pannonia, Keszthely, Hungary. The type of the experiment’s soil is Eutric Cambisol, the design of the experiment is split-plot with four replications. The measures were carried out in the maize section of the experiment. For the moisture content and bulk density measurements undisturbed soil samples were collected from the 0-20 and 20-40 cm soil layers. The chemical parameters were studied in different soil layers as well. The statistical significance of the experimental treatments were analysed by analysis of variance (SPSS ANOVA). Differences were found in several examined parameters and layers between the ploughing, disking and minimum-tillage methods. This paper summarizes plant and soil interrelations regarding soil cultivation and soil water content as well as other soil properties on maize production. Present publication was realized with the support of the project TÁMOP-4.2.2/B-10/1-20100025. The project is realized with the support of the Hungarian Government and the European Union, with the co-funding of the European Social Fund.

123

(79) T Ö R Ö K Á R O N Az eredetvédelem jelentősége a magyar pálinka ágazatban The role of geographical indication in the Hungarian pálinka industry

[email protected] Budapesti Corvinus Egyetem Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszék, PhD hallgató

A földrajzi árujelzők egyre fontosabb szerepet kapnak napjainkban, s az Oltalom alatt álló Eredetmegjelölésű (OEM) és Oltalom alatt álló Földrajzi Jelzésű (OFJ) termékek az Európai Unió minőségpolitikájának egyik kiemelt területét képezik. Ugyanakkor a földrajzi árujelzők és az OEM/OFJ termékek versenyképessége közötti kapcsolat mindezidáig feltérképezetlen, meglehetősen kevés azon kutatások száma, amelyek az eredetvédelemben részesülő termékek versenyképességét vizsgálja. A dolgozat az eredetvédelem gazdasági szerepét a kínálati oldal vizsgálatával kívánja bemutatni a magyar pálinka ágazat példáján keresztül. A hazai pálinkafőzdék eredetvédelem szempontjából jól lehatárolhatóak, hiszen az öt különböző, EU-s védelem (OFJ) alatt álló pálinkafajta (Kecskeméti barackpálinka, Szatmári szilvapálinka, Szabolcsi almapálinka, Békési szilvapálinka és Gönci barackpálinka) előállításának helyszíne települési szintre lebontva meghatározott. Ennek köszönhetően az eredetvédett termékek előállítására jogosult pálinkafőzdék egyértelműen meghatározhatóak, azok gazdasági teljesítménye is mérhető, illetve összehasonlítható azokkal a pálinkafőzdékkel, amelyek eredetvédett terméket nem állíthatnak elő. A dolgozat tehát arra keresi a választ, hogy az eredetvédett termékeket előállító pálinkafőzdék gazdasági értelemben véve sikeresebbek és versenyképesebbek-e, mint a többi pálinkafőzdék, illetve hogy ebben mekkora szerepe van az eredetvédelemnek. Az elsődlegesen a gazdasági adatokon végzett statisztikai elemzések (klaszter és főkomponens analízis, illetve többváltozós regressziós modellek) 57 kereskedelmi pálinkafőzde 2008-2010 közötti adatain lettek elvégezve. A kapott eredmények azt mutatják, hogy az eredetvédett termékek előállítására jogosult pálinkafőzdék pénzügyi mutatószámai (ROE, ROA, ROS) szignifikánsan nagyobbak, mint a többi termelőé. Az eredetvédelem közvetlen hatása ugyanakkor statisztikai alapon nehezen magyarázható.

124

(41) T Ú R Ó C Z I I M R E Kontrolling és vezetői számviteli módszerek gyakorlati alkalmazhatósága a mezőgazdaságban Practical applications of controlling and management accounting methods in agriculture [email protected] Szolnoki Főiskola, tanszékvezető főiskolai tanár, rektor

A nemzetgazdasági ágazatok közül talán a mezőgazdaság rendelkezik a legtöbb sajátossággal, a gazdálkodást ezen a területen határozzák meg leginkább a külső körülmények. Gondoljunk arra, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés az ember által kismértékben befolyásolható termék előállítási művelet. Ezekben az esetekben a termelő gyakorlatilag csak az önálló biológiai folyamatokat koordinálja, igyekszik azt olyan irányba terelni, amely minőségi és gazdaságossági szempontból egyaránt kedvező. Felvetődik a kérdés, hogy mennyire lehet biztonságos a tervezés és a terv-tény összehasonlítás és a beavatkozás. Megítélésem szerint érdemes volna több tényezős függő és független változók bevezetésével készíteni terveket, biztosítani a vezetői számvitel– és kontrolling módszerek által biztosítani a folyamatos megfigyelést, a terv-tény összehasonlítást és a javaslatok kidolgozása során is több lehetséges irányt kidolgozni. Kutatásom célja egy módszer kidolgozása és annak publikálása.

125

(93) V A R G A P É T E R – M Á J E R J Á N O S Monitoring jellegű kutatási program a „vörösiszap” katasztrófa Somlói borvidékre gyakorolt esetleges hatásainak tisztázására-részeredmények Monitoring-typed research programme to clarify the possible harmful effects of the „red mud” disaster to the Somló Wine Region – partial results [email protected] Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony

A témában résztvevő szervezetek (Nagy-Somlói Borvidék Hegyközsége, Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony és a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet Borászati Tanszék) együttesen célul tűztük ki, hogy a Somló-hegyi szőlő termőhelyeken kijelölt mintaterületekről begyűjtött talaj- és levélminták, valamint a területekről származó szőlőből mikrovinifikációs módszerrel készített borminták analízisével képződött adatbázis kiértékelésével tisztázni kívánjuk a vörösiszap katasztrófa esetleges hatásait, ill. utóhatásait. A Mintaterületek kijelölése a Nagy-Somlói Borvidék Hegyközségével együttműködve történt. A kijelölésnél arra törekedtünk, hogy a szőlőhegyet területileg is reprezentáló és az esetleges szállópor terhelésnek legjobban kitett DK-D-DNy-i hegyrészről 3 szőlőtáblával, míg keleti, nyugati és északi fekvésű hegyrészek 1-1 szőlőtáblával legyenek reprezentálva. A mintaterületek kijelölésénél fontos szempontként kívántuk figyelembe venni még, hogy lehetőség szerint rendelkezésre álljanak a területről korábbi talaj- és levélvizsgálati eredmények. Ezen ismérveknek megfelelően kijelöltünk 4 táblát a Tornai Pincészet Kft. és 2 táblát a Solmló-Trade Kft. területei közül, így biztosítható volt, hogy a hegy egészének lefedettsége. Az Intézet rendelkezésére állnak az iszapkatasztrófa előtti időszakból, az AKG programban bevont területek 2009 – évet érintő teljes talajanalízis eredményei. Ezeket kigyűjtöttük, feldolgoztuk, és az új vizsgálati eredményeket ehhez és a határértékekhez hasonlítottuk. Talajmintavételek időpontjai: 2009. május 6., 2009. május 15., 2011. május 23., 2011. augusztus 23., 2011. november 7. Talajmintavétel módszere: A monitorozásra kijelölt területekről negyedévente a 0-30 cm és 31-60 cm mélységből, a területet reprezentáló, legalább 20 pontmintából összeállított átlagmintát vettünk. Mintavételezésre a holland gyártmányú Eijkelkamp talaj mintavevő készletet alkalmaztuk. Növénymintavételek időpontjai: 2011. 06. 16., 2011. 07. 26., 2011. 08. 23., 2011. 08. 29., 2011. 10. 04. Növénymintavétel módszere: Az első fürttel szembeni ép levél leszedése nyél nélkül, táblánként 50 db. Mind a talaj- levél és a boranalitikai vizsgálatoknál a teljes analízis volt a cél: a szokásos vizsgálati alap - és kiegészítő paraméterek mellett a toxikus elemek vizsgálata is megtörtént. A területeken a kísérleti szüret után, az Intézetben mikrovinifikációs módszerrel bort készítettünk. A borok kierjedése és az iskolázó borkezelések után elvégeztük a borok szokásos rutinanalitikai vizsgálatát, valamint az aromaösszetétel és a nehézfémtartalom is meghatározásra került. Az egyszer fejtett állapotú borokat érzékszervi értékelésre 2011. november 18-án átadtuk a BCE Borászati Tanszékének. A talajvizsgálati eredményeink alapján megállapítható, hogy az alap paraméterek, a makro- és mikroelemek, valamint a nehézfémek és toxikus elemek esetében semmiféle érdemleges változás nem tapasztalható a három 2011-évi talajmintavételi időpont eredményei között. A nehézfémek és toxikus elemek tekintetében, ezek az értékek messze a szennyezettségi határértékek alatt vannak. A növényanalitikai vizsgálatok eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a toxikus értékeknek megfelelő nehézfémtartalom mutatkozott mindegyik felvételi időpontban a kísérleti területekről származó levélmintákban. A borok toxikus elemtartalom szint meghatározására egységesített szabvány határértékek nem állnak rendelkezésre, azonban az irodalomban fellelhetőek szokásos értékek. Ezen értékekhez tudunk csak hasonlítani, ez alapján megállapítható, hogy egyértelműen a szokásos értékeknek megfelelő nehézfémtartalom mutatkozott mindegyik kísérleti bortételben.

126

(51)V VÁSÁRY MIKLÓS1 – KRÁNITZ LÍVIA2 – BARANYAI ZSOLT3 Versenyképesség a Visegrádi országok agrárkereskedelmében Competitiveness in the Agritrade of Visegrad countries

1Szent

[email protected] István Egyetem, adjunktus, Vidékfejlesztési Minisztérium, EU-referens 2 Vidékfejlesztési Minisztérium, elemző 3 Szent István Egyetem, adjunktus

A Visegrádi országok esetében az Európai Unióhoz történő 2004. évi csatlakozás számos tekintetben megjelenő agrárkereskedelmi lehetőségeket és nehézségeket eredményezett. A korábbi vámok és egyéb kereskedelmi korlátok megszűnése egy csapásra növekvő kereskedelmi aktivitási rátát eredményezett. A régi EU tagállamok esetében fokozatosan megvalósuló kereskedelmi intenzitás a szomszédos országok relációjában jóval markánsabban, egyúttal rövid időtáv alatt valósult meg. A folyamat hatására az integráció eredményeképpen megjelenő egységes belső piacon, nálunk is kiteljesedő, áruk szabad áramlása hatására törvényszerűen jelenet meg a kereskedelmi forgalom bővülése. Jelent tanulmány célja bemutassa, a keleti kibővülés hatására hogyan változtak a kereskedelmi folyamatok a vizsgált országcsoport esetében. Ezen felül meghatározó, hogy milyen termékek esetében valósult meg a komparatív előnyök kihasználása, mely termékek esetében voltak képesek, a magyar reláció vonatkozásában megjelenő módon, a versenyképességi előnyöket kereskedelmi tekintetben realizálni.

127

(109) Z S I B O R Á C S H E N R I K 1 – P Á L Y I B É L A 2 – V E S Z E L K A M I H Á L Y 3 Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása háztartási kiserőművi méretekben Domestic application of Solar Power Systems for Energy Recovery

1PE

[email protected] Georgikon Kar, Vidékfejlesztési agrármérnök Msc szak 2PE Georgikon Kar, egyetemi docens 3PE Georgikon Kar, egyetemi adjunktus

Az emberi lét energiafelhasználáson alapszik és napjaink egyik legfőbb kihívása, hogy a világ energiaigénye folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A kutatás célja a világ energiaigényének és az energiaellátottság helyzetének áttekintetése, illetve a hazai energiaellátás jellemzőinek, a megújuló energiák hasznosításának bemutatása, valamint saját vizsgálatokkal egy szolár rendszer gazdasági és műszaki-energetikai paramétereinek meghatározása. A kutatás fő iránya a megújuló energiákon belül a napenergia fotovoltaikus hasznosítása. A vizsgálatok helyszíne egy keszthelyi családi házban épült amorf szilícium anyagú napelemes rendszer volt. A kutatás során vizsgált rendszer az E.ON-nal kötött szerződés alapján, az egy fázisra maximálisan igényelhető 5kW inverter teljesítményre terjed ki. Az adatok gyűjtése az inverterbe beépített mérő és adatgyűjtő kontroller kijelzőjéről történt. A vizsgálat kiterjedt a napelemes rendszer beruházási költségére, megtérülésének elméleti idejére, a júliusban leadott napi és havi teljesítményre, valamint a nyári beesési szög megváltozásával összefüggő teljesítményváltozásra. A teljesítmény és energia mérések 2012.06.18-2012.08.20-ig napi-havi rendszerességgel történtek.

128

SZEKCIÓBEOSZTÁS Szekció I. ÁLLATTENYÉSZTÉS II. ANGOL NYELVŰ SZEKCIÓ

Időpont Csütörtök 14.0018.00 Csütörtök 14.0018.00

Hely

Elnök

Társelnök

Titkár

Díszterem

Dr. Kovács József

Dr. Nagy Szabolcs

Dr. Bene Szabolcs

D/KisDr. Tóth tanácsterem Zoltán

Weisz Miklós

Csütörtök 14.0018.00

D/I. előadó

Dr. Matuz János

Csütörtök 14.0018.00

D/II. előadó

Dr. Túróczi Dr. Pupos Imre Tibor

Gór Arnold

V. HALGAZDÁLKODÁS

Csütörtök 14.0017.00

D/5. szemi- Dr. Székely nárium Csaba

Dr. Bercsényi Miklós

Havasi Máté

VI.

ALTERNATÍV KÖZGAZDASÁGTAN

Péntek 9.00-12.00

Díszterem

Dr. Alföldi Zoltán

Kis-Simon Tünde

VII.

VÍZGAZDÁLKODÁS

Péntek 9.00-12.00

D/KisDr. Anda tanácsterem Angéla

Péntek 9.00-12.00

Dr. D/I. előadó Kocsondi József

Dr. Péter Erzsébet

Tóth Éva

Péntek 9.00-12.00

D/II. előadó

Dr. Májer János

Dr. Kocsis László

Dr. Lukács Gábor

Péntek 9.00-12.00

D/III. előadó

Dr. Bai Attila

Dr. Pályi Béla

Pintér Gábor

III. NÖVÉNYTERMESZTÉS

IV.

VIII.

VERSENYKÉPESSÉG, HATÉKONYSÁG

AGRÁR- ÉS VIDÉKGAZDASÁG

IX. KERTÉSZET X.

ALTERNATÍV ENERGIAGAZDÁLKODÁS

XI. POSZTER

Csütörtök- D-épület péntek folyosók

Dr. Kiss Tibor

Dr. Sárdi Katalin

Aranyi Nikolett Réka

Menyhárt László

Dr. Szabó Közös megtekintés: Imre László csütörtök 13.30-14.00

129

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

Délelőtt

Csütörtök

9.00-10.00 Regisztráció

Ebéd

10.00-12.30 Plenáris ülés 12.30-13.30 Ebéd a Pethe Ferenc Kollégium ebédlőjében.

Péntek 9.00-12.00 Párhuzamos szekciók VI. Alternatív közgazdaságtan (D-díszterem) VII. Vízgazdálkodás (Kis tanácsterem) VIII. Agrár- és vidékgazdaság (D/I.) IX. Kertészet (D/II.) X. Alternatív energiagazdálkodás (D/III.) 12.00-13.00 Záró plenáris ülés 13.00-14.00 Ebéd a Pethe Ferenc Kollégium ebédlőjében.

Este

Délután

13.30-14.00 Poszterek megtekintése 14.00-18.00 Párhuzamos szekciók

130

I. Állattenyésztés (D-díszterem) II. Angol nyelvű szekció (Kis tanácsterem) III. Növénytermesztés (D/I.) IV. Versenyképesség, hatékonyság (D/II.) V. Halgazdálkodás (D/5.) 19.00 Szakember találkozó és fogadás a Hotel Helikonban Keszthely, Balaton-part 5.

14.20-15.40 Szakmai kirándulás A Syngenta szentgyörgyvári eróziós kísérleti állomásának bemutatása (indulás 14.00-kor a kollégium elől saját kocsival vagy busszal)

131

132