LHH program
Koordinációs Irányító Hatóság Gergely Bernadett 2011. 02. 15.
Tartalom -
elızmények, célok, források tervezés folyamata zsőrizés a program elırehaladása problémák, tanulságok
Elızmények -
meghatározott mutatók alapján az ország lakosságának egytizede 33 kistérség Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és ÉszakMagyarország - leghátrányosabb helyzető térségek speciális fejlesztési igényeinek megfelelés – innovatív magok beépítése, a térségek új fejlıdési pályára állítása
A program célkitőzései – Mind a 33 kistérség számára biztosítani kell a fejlıdéshez szükséges forrásokat. Nem mőködtethetı olyan rendszer, ahol a leghátrányosabb helyzető kistérségek egy része sikerrel szerepel a pályázatokon, más része viszont kimarad a támogatásokból. – Az egyes kistérségeken belüli területi különbségek mérséklése érdekében szükséges, hogy a támogatások a kistérségen belül a leghátrányosabb helyzető település-csoportokhoz is eljussanak, azok felzárkózását is szolgálják. – A leghátrányosabb helyzető kistérségek komplex programjának explicit célja kell legyen a hátrányos helyzető társadalmi csoportok, köztük kiemelten a romák és a gyermekek helyzetének javítása. A fejlesztéseket csökkentsék, illetve szüntessék meg a romák iskolai és területi (lakhatási) szegregációját. – A kistérségek fejlesztése csak komplex megközelítésben lehet eredményes. Az oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi viszonyok közül a szők keresztmetszetet képezıket kell javítani. – A források felhasználása során fokozott figyelmet kell fordítani a helyi tudás és együttmőködések fejlesztésére. A megszerzett fejlesztési ismeretek, készségek hosszú távon ugyanolyan fontosak a kistérségek fejlıdése szempontjából, mint a biztosított források.
Források • A 96,9 Mrd forint forrás 1/3 része egyenlı módon, 1/3-a lakosságszám alapján, 1/3-a településszám alapján került elosztásra • A forrás fókuszálása
A tervezés folyamata
Kistérségi koordinátor
Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete
Esélyegyenlıségi szakértı
Szakértık (ÁROP)
Regionális Fejlesztési Ügynökség
Kistérségi Fejlesztési Bizottság
Kistérségi Társulás Tanácsa
NFÜ
Kistérségi tervezés - partnerség, társadalmi egyeztetés - kistérségi fórumok összesen több mint 5000 résztvevı - kistérségenként átlagosan mintegy 150 résztvevı - projekt-csomag összeállítása
Zsőrizés A tartalmi értékelés során a legfontosabb szempontok: - minimálisan 25 % ESZA arány - presztízsberuházások elkerülése - pontszerő fejlesztések elkerülése - roma integrációs szempontok megjelenése (ahol az esélyegyenlıségi helyzet romlása, vagy csak szinten tartása volt várható, ott az NFÜ korrekciót kért) - a kistérség helyzet-elemzésébıl levezethetı fejlesztési fókuszok figyelembe vétele)
Ütemezés Tevékenység
Teljesítési idıszak
I., A KISTÉRSÉG KERETÉRE 1.
kistérségi tervezés
2008. szept-nov.
2.
Kistérségi projektcsomagok benyújtása
2008. dec.
3.
kistérségi tervezés folytatása
2008. dec-2009. jan
4.
projekt csomagok és projektek értékelése, zsőri
2009. febr-apr.
5.
tervezési útmutatók, pályázati kiírások elkészítése
2009. máj-aug.
6.
részletesen kidolgozott projektek benyújtása
2009. júl-2010. márc.
II., A KISTÉRSÉG SZABADON MARADT KERETÉRE 1.
kistérségi tervezés
2009. aug-okt.
2.
projekt csomagok és projektek értékelése, zsőri
2009. okt-dec.
3.
tervezési útmutatók, pályázati kiírások elkészítése
2010. febr.
4.
részletesen kidolgozott projektek benyújtása
2010. márc-tól helyett várhatóan 2011. febr
Problémák összegzése - 2 hónapot szabtunk a projekt-csomagok összeállítására. - - Az NFÜ szervezeti egységei közötti szakmai konfliktusok, a programmal szembeni belsı támadások „leszivárogtak” a kistérségekbe, elbizonytalanítva a szereplıket. - A kistérségi vezetı tervezı és a koordinátor szerepfelfogása több esetben egymással szembeni konfrontációval járt. - Az akciótervek nem álltak idıben rendelkezésre, amely nehezítette a tervezést, nagy bizonytalanságot okozott.
Problémák összegzése - Presztízsberuházások, a humánerıforrás fejlesztésének (TÁMOP) fontosságát megkérdıjelezték. - A kistérségekbıl a tervezéshez és megvalósításhoz hiányzik a humán erıforrás. - Több térségben hiányzik a valódi fejlesztési ötlet és elképzelés. - A roma szervezeteknek speciális fejlesztésre lenne szükségük. - A program intézményrendszeren belüli elfogadottsága, elkötelezettsége hiányzott. A döntéshozás és a döntések végrehajtása akadozva mőködött. - A szakmai és politikai kommunikáció összemosódott.
Problémák összegzése - A személyes konzultációs/szakmai segítségnyújtási lehetıség hiánya - A szakmai monitoring hiánya, - A szakmai szempontok érvényesítésének másodlagossága: a projektek valódi tartalma és célja háttérbe szorul.
MAPI (Magyar Pályázatkészítı iroda Zrt.) A sikertelen megvalósítás két alapvetı okra vezethetı vissza: - tervezési útmutatók sok esetben nem vettek figyelembe az NFÜ által elfogadott projektcsomagban szereplı javaslatok sajátosságait, - a projektek kezelését rábízták az érintett OP-k érintett KSz-eire, akik megfelelı központi koordináció hiányában a többi pályázatok mintájára kezelik a projekteket.
Az LHH program abszorpciós helyzete
OP
DAOP DDOP ÉAOP ÉMOP TÁMOP TIOP ÚMFT
Elızetesen Megítélt megítélt támogatás támogatása (zsőridöntés) (Mrd Ft) (Mrd Ft) 8,2 11,1 14,1 21,5 25,0 4,5 84,4*
4,4 4,9 8,9 11,2 11,4 2,3 43,1
megítélt leszerzıdött Kifizetett Leszerzıdött Kifizetett támogatás / támogatás / támogatás / támogatás támogatás zsőridöntés zsőridöntés zsőridöntés (Mrd Ft) (Mrd Ft) (%) (%) (%) 54% 44% 63% 52% 46% 51% 52%
3,4 3,4 6,2 8,8 8,6 2,3 32,7
41% 31% 44% 41% 34% 51% 19%
0,6 0,6 1,0 1,2 2,3 0,7 6,3
7% 5% 7% 6% 9% 16% 7%
LHH forrásallokáció
Egy fıre jutó támogatási összegek az LHH kistérségekben Idıszak
Országos átlag (ezer forint/fı)
LHH kistérségek átlagos támogatásai (az orsz. átlag százalékában)
A 3 legkevésbé támogatott LHH kistérség átlagos támogatásai, (az országos átlag százalékában)
A 3 legkevésbé támogatott LHH kistérség
2009. december
265,0
70,9
28,5
Ózd, Csenger, Sarkad
2010. december
389,2
83,1
43,1
Sarkad, Encs, Ózd
LHH forrásallokáció * Extrém értékkel korrigált 1 000 000
Egy főre jutó megítélt ÚMFT támogatás (forint)
900 000 800 000
408 999 700 000
323 518
317 617
600 000
213 596* 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 1,5
2
2,5
3
3,5
Kistérségek komplex fejlettségi mutatója 33 komplex programmal segítendő LHH
14 LHH
47 HH
nem HH
4
4,5
5
Roma integrációs projektek - 3,4 milliárd Ft értékben szerepelnek roma projektek, - 3,0 milliárd Ft értékben roma integrációs célú projektek, - 3,9 milliárd Ft értékben esélyegyenlıség-erısítı/roma integrációs hatású projektek. - A roma integrációs projektek összesen mintegy 10 milliárd Ft -os értéke illetve 12,6%-os aránya a szükségletekhez képest kevés, ugyanakkor az ÚMFT egyéb forrásainál tapasztalthoz képest sok. - Jelenleg a roma projektek támogatási keretének mintegy 60%-a van véglegesen jóváhagyva, ami az átlagnál kedvezıbb érték. (Kb. 20% kidolgozása, átdolgozása illetve értékelése folyamatban van, 15%-ot elutasítottak, 5% visszalépett.)
Gettósodó térségek Jellemzık: - harmadik generációs munkanélküliség, - segélytıl függés, - alacsony ingatlanárak- mobilitási csapda, - alacsony iskolai végzettség, - szegénység újratermelıdése, - cigány népesség magas aránya. A gettósodó települések összefüggı területet alkotnak. A gettó kialakította saját szabályrendszerét, amely a többségi társadalom által követett szabályoktól eltér. „Ezekben a falvakban olyan csonka társadalmak alakultak ki, ahol a falu lakóinak jelentıs részére jellemzı a több generációra visszatekintı szegénység, az alacsony iskolázottság, a rossz érdekérvényesítı képesség.” (Virág Tünde)
Jövı - 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat felülvizsgálata - Várhatóan (a jelenlegi lehatárolást, népesség és településszámot nézve) körülbelül 94 kedvezményezett, azaz hátrányos helyzető kistérség és 47 leghátrányosabb (komplex programmal kezelt) kistérségi besorolás léphet életbe. - Az új határozat bevezeti a súlyos katasztrófával sújtott térségek, települések kategóriáját is. - A hátrányos helyzető kistérségeken belül azokat a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkezı kistérségeket, amelyekben az ország lakónépességének 15%-a él, leghátrányosabb helyzető kistérségeknek kell minısíteni. - Felzárkóztatásuk érdekében alapvetıen európai uniós forrásokra építve komplex programot kell kidolgozni, és annak megvalósítását kiemelten szükséges támogatni.
Integrált megközelítés - A kohéziós források felhasználása igazán csak akkor lehet eredményes, ha integrált megközelítésben történik. - Az integrált fejlesztés a területfejlesztés egyik kipróbált, a területi kohéziót, a szubszidiaritást és a mőködı-képességet legjobban szolgáló eszköze. - Integrált fejlesztések megvalósításának elsıdleges akadálya az az intézményi (mindenekelıtt szabályozási) környezet, ami a fejlesztéseket célokra, eszközökre, területekre, programokra szabdalja és ezekhez elkülönült hatóságokat és speciális lebonyolítási mechanizmusokat határoz meg
Összegzés - Elsı komoly kísérleti program a térségek felzárkóztatására - Új tervezési módszer - Szükségszerő kooperáció - Partnerség
Köszönjük a figyelmet!
