Helyi tanterv a kifutó nyelvi előkészítő és human osztályokhoz ANGOL NYELV HELYI TANTERV...................................................................................... 3 Angol hallott szöveg értése tantárgy a nyelvi előkészítő osztály kezdő angolos csoportjának tanításához ....................................................................................................... 6 nyelvi előkészítő osztály haladó csoportjának angol nyelvtan tantárgyának tanításához ...... 7 Angol olvasásértés 9.c. osztály ............................................................................................. 8 Angol , nyelvi előkészítő...................................................................................................... 10 Angol nyelvtan, 9.c kezdő csoport ....................................................................................... 11 Angol 9. (nyek.) évfolyam kezdő angolos csoportjának szerepjáték tantárgyának tanításához ............................................................................................................................ 14 Angol olvasott szöveg értése és szókincs............................................................................. 16 Angol nyelv, brit országismeret, 9.C nyelvi előkészítő ....................................................... 18 Angol nyelvi ek., US Civilization / USA országismeret ...................................................... 20 Angol kezdő csoport 10. c. osztály ..................................................................................... 22 Angol nyelv, 10.C Osztály ................................................................................................... 28 Angol nyelv, 11. c. Angol kezdő csoport ............................................................................. 29 Angol nyelv, 11/C osztályhaladó csoport ........................................................................... 31 Angol ’kezdő’ csoport , 12.c. .............................................................................................. 32 Angol nyelv 12/C osztály haladók ...................................................................................... 34 Angol Emelt szintű érettségire felkészítő óra....................................................................... 35 Angol nyelv , 9. évfolyamos (A) osztályok számára, csoportbontásban ............................ 37 Angol nyelv 10. évfolyamos (A) osztályok számára, csoportbontásban ............................ 39 Angol nyelv 11. évfolyamos (A) osztályok számára, csoportbontásban ............................. 41 Angol nyelv 12. évfolyamos (A) osztályok számára, csoportbontásban ............................ 43 Angol nyelv B osztály (9. évf.-6 óra, 10. évf. -6 óra, 11 évf. -5 óra, 12. évf. -5 óra) .......... 45 Német nyelv helyi tanterv .................................................................................................... 55 BEVEZETÉS ...................................................................................................................... 89 Magyar nyelv és irodalom tanterv 9-12 évfolyam, kompetencia alapú ................................... 94 BEVEZETÉS ...................................................................................................................... 94 9. évfolyam ........................................................................................................................ 99 Témakörök...................................................................................................................... 99 Cél.................................................................................................................................... 99 Követelmény................................................................................................................. 100 Értékelés ....................................................................................................................... 101 10. évfolyam.................................................................................................................... 111 Témakörök.................................................................................................................... 111 Cél.................................................................................................................................. 112 Követelmény................................................................................................................. 112 Értékelés ....................................................................................................................... 113 11. évfolyam.................................................................................................................... 122 Témakörök.................................................................................................................... 122 Cél.................................................................................................................................. 123 Követelmény................................................................................................................. 123 Értékelés ....................................................................................................................... 124 A NYELVTAN ALAPFOGALMAI – A SZERKEZETI ELEMZÉS MÓDSZEREI... 142 A NYELVTAN ALAPFOGALMAI – A SZERKEZETI ELEMZÉS MÓDSZEREI . 142 A NYELVI VÁLTOZÁS ÉS A NYELVVÁLTOZATOK ............................................. 142 12. évfolyam.................................................................................................................... 144 Témakörök.................................................................................................................... 144 Cél.................................................................................................................................. 144 1
Követelmény................................................................................................................. 145 Értékelés ....................................................................................................................... 145 NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY ............................................................................... 168 Matematika tanterv 9-12 évfolyam, kompetencia alapú ........................................................ 170 Matematika (TÁMOP 3.1.4 előtti, gyakorlatban kipróbált).................................................. 202 9c, Nyelvi előkészítő .......................................................................................................... 202 9. évfolyam, matematika, ................................................................................................... 203 10. évfolyam, matematika .................................................................................................. 204 11. évfolyam, matematika .................................................................................................. 204 12. évfolyam, matematika .................................................................................................. 205 12. évfolyam, érettségi előkészítő ...................................................................................... 206 Fizika tanterv 9 – 12 , kompetencia alapú.............................................................................. 206 Fizika (TÁMOP 3.1.4 előtti, gyakorlatban kipróbált)............................................................ 255 INFORMATIKA tantárgy helyi tanterve a 9. osztályos nyelvi előkészítő évfolyam számára ................................................................................................................................................ 256 Informatika 9-12. évfolyam.................................................................................................... 266 Földrajz tantárgy, 9-12. évfolyam .......................................................................................... 270 Biológia, 9-12. évfolyam........................................................................................................ 279 BIOLÓGIA (KOMPETENCIA ALAPÚ) ......................................................................... 284 Témakör ................................................................................................................................. 288 KÉMIA TANTERV 9-12. évfolyam...................................................................................... 301 Testnevelés és sport 9 – 12. évfolyam.................................................................................... 310 GYÓGYTESTNEVELÉS ...................................................................................................... 315 Történelem ............................................................................................................................. 317 TÖRTÉNELEM (heti 3 órás, 9-10. évfolyam) ................................................................. 317 TÖRTÉNELEM 10. ......................................................................................................... 324 TÖRTÉNELEM 9. évfolyam, heti 2 órás ........................................................................ 332 TÖRTÉNELEM 10. (heti 2 órás) ..................................................................................... 337 Történelem tantárgy, 11. és 12. évfolyam .......................................................................... 344 11. évfolyam emelt szintű történelem ................................................................................ 351 12. évfolyam emelt szintű történelem ................................................................................ 355 TÁRSADALOMISMERET 11. évfolyam. .......................................................................... 357 Osztályfőnöki órák témajavaslata .......................................................................................... 358 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ......................................................................................... 360 ÉNEK-ZENE 9-10. évfolyam ................................................................................................ 368 Belépő tevékenységek ........................................................................................................ 369 Szakmai alapozó tárgyak – szociális szakmacsoport ............................................................. 375 ÉLETMÓD 11. évfolyam................................................................................................. 375 ÉLETMÓD 12. évfolyam ................................................................................................ 377 TÁRSADALMI KÖRNYEZET 12.évfolyam.................................................................. 378 Szakmai orientáló és alapozó tárgyak – egészségügyi szakmacsoport .................................. 380 Kommunikáció helyi tanterv .............................................................................................. 381 Életpálya-építési(kompetencia alapú) 9-12.évfolyam(Pályaorientáció, önismeret)........... 384 Életpálya tanterv a 9. osztályban a pályaorientáció tantárgy keretében............................. 386 Önismereti tábor (18 óra)Modul ........................................................................................ 396 Egészségtan 10.évfolyam ................................................................................................... 403 Egészségtan(Kompetencia alapú)....................................................................................... 405 Emberi test tanterv 11. évfolyam ....................................................................................... 411 Környezettan tanterv 11. évfolyam .................................................................................... 412 Környezettan gyakorlat 11. évfolyam (Moduláris program)............................................ 414 2
Gondozástan helyi tanterve, 11. évfolyam, heti 2 óra ........................................................ 415 Gondozástan (kompetencia alapú) ..................................................................................... 416 Az ált. és sz.lélektan alapjai (11. évfolyam)....................................................................... 421 Általános és személyiség – lélektan helyi tanterv (kompetencia alapú) ............................ 423 Szociálpszichológia ............................................................................................................ 427 Szociálpszichológia helyi tanterv (kompetencia alapú) .................................................. 428 A fejl.lélektan és szocializáció alapjai .............................................................................. 430 Fejlődéslélektan és szocializáció alapjai helyi tanterv (kompetencia alapú) .................. 432 Tantárgytömbösített Oktatásjavaslat ................................................................................ 434 Mentálhigiéne..................................................................................................................... 440 HELYI TANTERV SNI tanulók számára.............................................................................. 441 FEJLESZTŐ PROGRAM AZ ENYHE FOKBAN HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK SPECIÁLIS FEJLESZTÉSÉHEZ ...................................................................................... 445 FEJLESZTŐ PROGRAM AZ ENYHE FOKBAN LÁTÁSSÉRÜLT (GYENGÉNLÁTÓ) TANULÓK SPECIÁLIS FEJLESZTÉSÉHEZ.................................................................. 448 FEJLESZTŐ PROGRAM AZ ENYHE FOKBAN BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓK SPECIÁLIS FEJLESZTÉSÉHEZ ...................................................................................... 451 Alapvetés: a helyi tanterv a Nemzeti Alaptanterv, a NAT 2003-as felülvizsgálatát követően, a 17/2004. OM rendelet 1. és 3. mellékletében (Magyar Közlöny 2008/20/II.szám) megjelent kerettantervek, figyelembe véve a kompetencia alapú kerettanterveket is, valamint az iskola jelen módosítást megelőző helyi tantervének felhasználásával készült. Az érettségi tárgyak esetében – ahol ez külön nem deklarált – a tananyagtartalmat az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló, többszörösen módosított 40/2002. (V.24.) OM rendelet , valamint az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló, 100/1997. (VI.13.) kormányrendelet mindenkor hatályos változata határozza meg. A kötelező és választható érettségi tantárgyakat az Iskola Nevelési Programja tartalmazza, jelen dokumentumban tantárgyanként cask zárójeles megjegyzésként utalunk rá. A tankönyvek kiválasztásának elveit szintén a Nevelési Program rész tartlmazza. Ahol ez külön nem kerül említésre, a tantárgy tanításához használt tankönyveket a mindenkor hatályos jogszabályok, jelenleg “A tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről” szóló 23/2004. (VIII.27. OM rendelet határozza meg. A kompetencia alapú oktatásban – TÁMOP 3.1.4. érintett tanulócsoportok – a Sulinova Adatbank http://www.sulinovadatbank.hu/ letölthető programcsomagjait is felhasználják tanáraink, illetve a tankönyvválasztásnál 2008 után megjelent (kompetencia központú) tankönyveket preferálnak.
ANGOL NYELV HELYI TANTERV1 (idegen nyelvként kötelező érettségi tárgy (angol vagy német) Alapelvek, célok: Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználat képességét jelenti, amelynek
1
Készítette Hegedűs Anikó
3
mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás és írás) révén lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése a következőket jelenti: (1) A kötelező oktatás végére a tanulók képesek lesznek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni. (2) A nyelvtanulás során a tanulókban kialakul a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azt beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránti kedvező attitűd és motiváció. (3) Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesznek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. Fejlesztési feladatok: A szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. A tankötelezettség végére minden diáknak az első nyelvből legalább az önálló nyelvhasználói szintre (B1) kell eljutnia. Emelt szintű nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a tanulónak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia (B2). A 9–12. évfolyamra többféle követelményt fogalmazunk meg aszerint, hogy a nyelvtanuló az adott nyelvből milyen szintre szeretne eljutni a kötelező iskolázás végére, nyelvtanulása mennyire intenzív, illetve milyen szintű érettségi vizsgát kíván tenni. Ha a 12. évfolyam végére a diák a B1-es szintet kívánja elérni, a 10. évfolyam végére az A2-es szintet kell elérnie Ha a 13. évfolyam végére a cél a B2-es szint, a 11. évfolyam végére a B1-es szint teljesítése a kívánatos [NYEK]. Ez esetben 13. évfolyam feladata az elért nyelvtudási szint megtartása és elmélyítése. Második idegen nyelvből a 12. évfolyam végére legalább az A2-es szintet kell elérni. Ha a diák a második idegen nyelvből B1-es szintre szeretne eljutni, és ebből vizsgázni kíván, azt lehetővé kell tenni számára. A nyelvi előkészítő évfolyam alapelvei, céljai: Mivel a nyelvi előkészítő évfolyam a közoktatás része, ezért céljai a közoktatás általános céljaival azonosak, valamint megegyeznek a NAT 2003-as idegen nyelvi fejezetében megfogalmazott átfogó célokkal. A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás céljai: A középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű, használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást, a nyelvtanulásra és informatikára szánható év lehetőséget ad a különböző háttérrel érkezők tudásának összehangolására és intenzív fejlesztésére. Így esélyteremtő és hátránykompenzáló hatással bír, megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben a felsőoktatás a szaknyelvi képzés terévé váljon. Az ilyen képzési formába bekapcsolódó tanulók megnövekedett eséllyel indulhassanak a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon. A 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelvből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát, a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítson ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt, a megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak képessé nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére. Tanulói tevékenységek, tevékenységi formák a célok, feladatok tükrében:
4
- a célnyelv, illetve a nyelvtanulás iránti motiváció és pozitív attitűd megteremtése és megőrzése, - a nyelvtanulással szemben a nyelvelsajátítás hangsúlyozása, - a gyerekek teljes személyiségének fejlesztése, - minden érzékszervet aktivizáló feladatok biztosítása, - a mozgás, az érzelmek, a kreativitás és a fantázia szerephez juttatása, - a tanulók háttértudására, korábbi tapasztalataira való építés, - a tanulók érdeklődési körének, tehetségének figyelembevétele, - az életkori és egyéni sajátosságok, tanulási módok figyelembevétele, - a tanulók sikerélményhez juttatása, - autentikus anyagok, szövegek, irodalmi művek alkalmazása, - megfelelő mennyiségű és minőségű kihívások és a differenciálás biztosítása, - kognitív, érzelmi, fizikai képességek változatos módon történő fejlesztése, - kooperatív munkaformák alkalmazása A tevékenységi formák meghatározzák a felhasználandó témaköröket és tartalmakat. A tartalom kiválasztásánál fontos szempont a „learning by doing” elvének megvalósítása, amely azt jelenti, hogy a tanuló indirekt módon, a végzett tevékenységen keresztül (cselekvés, szituáció, érzékelés) tanul. A tevékenységi formák alapvetően meghatározzák a munkaformákat, amelyek viszont a tanterem biztosította lehetőségek függvényei. Az ülésrendnek minden esetben biztosítania kell a kommunikációs folyamat megvalósulását, azaz hogy a tanulók hallják, lássák egymást és a pedagógust. Fő alapelvként elmondható, hogy kívánatos a változatos, és az adott tevékenységi formákhoz leginkább illő munkaformák megválasztása. Kiemelt szerephez kell juttatni a kooperatív munkaformákat (pár- és csoportmunka), ugyanakkor elengedhetetlen a frontális tevékenység (pl. új anyag bemutatásakor), és lehetőséget kell biztosítani egyéni munkavégzésre és alkotásra. A kooperatív munkaforma alapvető ismérve, hogy a tanulók együttműködnek a feladat sikeres megoldása érdekében, melyben mindenkinek egyformán fontos szerepe/feladata van. Házi feladat, önálló tanulás elvei: A nyelvtanulás, mint készségfejlesztés rendszeres, folyamatos gyakorlást igényel. Ebben fontos szerepe lehet a házi feladatoknak, hiszen az otthoni tanulás nagyon fontos része a nyelvtanulásnak: a tanuló újra találkozik az órán feldolgozott nyelvi elemekkel, azokat gyakorolja, esetleg más kontextusban használja. Ezen kívül a házi feladat kialakít és fejleszt olyan tanulási szokásokat, melyek végső soron a tanuló önálló, független nyelvtanulóvá válását segítik elő, s növelik nyelvi tudatosságát. Ahhoz, hogy a házi feladat hatékony legyen, arra van szükség, hogy • érdekes és változatos legyen, • a tanulók is hasznosnak találják, • legyen szerves része, épüljön az iskolai anyagra, • ne csak írásbeli készségeket fejlesszen, hanem a többi készség fejlesztését is szolgálja, • a nyelvi készségeken túl fejlessze a tanuló egyéb készségeit, képességeit is, • rendszeresen ellenőrizzük: a házi feladat ne legyen se túl sok (megterhelő), se túl kevés, • figyeljünk tanulóink különböző tanulási szokásaira, lehetőség szerint kapjanak személyre szabott feladatokat is. A tanulói tevékenység értékelése: 5
A tanév során az értékelés és ellenőrzés folyamatos és a négy alapkészség (írás, olvasás, hallás, beszéd) mérésén alapszik. Az egyes évfolyamokon a nagydolgozatok száma eléri legalább a heti óraszámot. A dolgozatok témájának, anyagának megválasztásakor javasoljuk figyelembe venni az adott évfolyam sajátosságait, fejlesztési követelményeit. A nagydolgozatokon kívül természetesen szükség van a tanulók nyelvtudásának állandó ellenőrzésére mind szóban, mind írásban. Írásbeli feladattípusok lehetnek: - nyelvtani teszt, szódolgozat: az értékelés pontozással történik. Az elégséges eléréséhez a feladat nehézségi fokától függően kell meghatározni a százalékhatárt ( 30-40-50%). - szövegértési feladatok: az ilyen típusú feladatok célja a célnyelvi szövegek mind globális, mind szelektív értésének mérése. Az értékelés a szerint történik, képes-e a tanuló a megadott kérdésekhez tartozó összes információt a szövegből kiszűrni, felismeri-e az összefüggéseket. - fogalmazás/levélírás: a nyelvtan és a lexika helyes alkalmazását, a változatos szókincset jeles osztályzattal értékeljük. - hallás utáni értés: igaz/hamis állítások, kiegészítés, kérdésekre való válaszadásszavakkal, rövid mondatokkal. Szóbeli készség mérésére szolgáló feladattípusok: - társalgás a szaktanárral az adott évfolyamon feldolgozott témákból. A legfontosabb értékelési szempont a kommunikatív érték, a szókincs gazdagsága, a beszédtempó. Értékelni kell azt is, mennyire képes a tanuló szintjének megfelelően véleményt nyilvánítani, állást foglalni. - szituációs párbeszédek: adott párbeszédek megtanulása, ill. ezek továbbfejlesztése a tanulói kreativitás függvényében. - olvasás (ismert és ismeretlen szöveg): az értékelés szempontjai a helyes kiejtés, hangsúly és hanglejtés, valamint a folyamatosság. - hallás utáni értés: fontos részinformációk, információk kiszűrése, a hallott szöveg rekonstruálása részben ill. teljesen Az általunk javasolt feladattípusokat nem tartjuk kizárólagosnak: a szaktanár mindenkori igényei, elképzelései szerint és tanulócsoportja szintjének figyelembevételével választja meg azokat a feladattípusokat, amelyek segítségével átfogó képet kaphat diákjai tudásszintjéről.
Angol hallott szöveg értése tantárgy a nyelvi előkészítő osztály kezdő angolos csoportjának tanításához2 Szint: A1 Heti 2 óra, évi 72 óra Cél: A tanuló képes legyen egyszerű szavak és kifejezések megértésére Képes legyen egyszerű instrukciókat követni és egyszerű útbaigazítást követni. Megismerje különböző angol nyelvi kultúrák kiejtését. Autentikus szövegekkel is megismerkedjen. Ismerje meg az anyanyelvi beszélők kiejtésének különbségeit. 2
Készítette Hegedűs Anikó
6
Ki tudja szűrni a közlések lényegi tartalmát. Meg tudja szerezni a neki fontos lényegi információt. Általános fejlesztési célok: Növekedjen a tanuló érdeklődése az anyanyelvi kultúra iránt. Legyen tudatában az emberi élethelyzetek sokszínűségével és azonosságával. Ismerje meg az anyanyelvi beszélők szokásait. Legyen képes az internet kínálta lehetőségeket saját tanulási céljaira használni. A szövegek és dialógusok a következő témákat érintik: Bemutatkozás Napi tevékenység, időbeosztás Család, barátok Lakóhely Ételek, étterem Ruházat Iskola Sportok Természet Orvos, betegségek Internet
nyelvi előkészítő osztály haladó csoportjának angol nyelvtan tantárgyának tanításához3 Heti 3 óra/éves óraszám: 111. Bemeneti szint: A1, kimeneti szint: A1 Elementary Grammar in Use c. tankönyv alapján Cél: A tanuló tanuló megismerje az angol nyelvtan alapját képző nyelvtani szerkezeteket és azokat biztonsággal alkalmazni tudja. Nyelvtani témák: 1.egyszerű jelen (5 óra) 2. folyamatos jelen(5 óra) 3. egyszerű múlt(5 óra) 4. folyamatos múlt(5 óra) 5. befejezett jelen(6 óra) 6. egyszerű jövő(5 óra) 7. going to(5 óra) 8. egyszerű jelen jövőbeli jelentéssel(5 óra) 9 folyamatos jelen jövőbeli jelentéssel(5 óra) 10. used to szerkezet(5 óra) 11. segédigék (15 óra) 12. névelők(5 óra) 13. elöljárószavak(5 óra) 14. ugye utókérdés(5 óra) 15. melléknévfokozás(5 óra) 3
Készítette Dr. Molnárné Szilágyi Boglárka
7
16. indirekt kérdés(5 óra) 17. szórend(5 óra) 18 felszólító mondatok(5 óra) 19. udvarias kérések(5 óra) 20.javaslatok(5 óra)
Angol olvasásértés 9.c. osztály4 Nyelvi előkészítő osztály Angol kezdő csoport Cél: kommunikatív nyelvi kompetencia elsajátítása, kérdések és válaszok könnyített szövegek alapján; Olvasott szöveg értelmezése, információ keresésétől a részletek megértéséig Week
Vocabulary, topics
Reading
Workbook
1.
Hello Numbers, colours, school What’s your name? People, relationships Countries and nationalities How’s work? Jobs, workplaces, routines, duties at work Have a good time? Entertainment, free-time activities, Adverbs of frequency Nearest and dearest Family relationships, Appearance, Personal items Writing e-mails Revision and practice, Test My home is my castle Everyday activities, House, rooms, furniture In the city Location and directions, Places in a city, buildings, Ordinals, Prepositions of
At school, instructions in class, Labelling pictures
Crosswords
2. 3. 4.
5.
6.
7. 8. 9.
10.
4
What is in a name? Telling the time, Days of the week,Working in a hotel Going out, Watch out! Here comes: B-Zarr
All about twins, Family tree
Matching questions and answers
The Topbeats and The Moondogs
A year in China
E-mail from Noel
The invisible dome home, answering questions SeaWorld Orlando Adventure park,
Crosswords
The week’s designer Vienna-Budapest
Készítette Ármós Zoltán
8
11.
12.
13.
14. 15.
16. 17.
movement Nice and tasty Food and drink, Cooking, Quantities and containers, Ready to wear Clothes and accessories, Shopping for clothes International cruises
Revision and Practice, Test School days Education, School subjects Fields of study,
Shopping list, Special fried rice
Prices and sizes, American fit.com Royal Caribean
Crosswords All about Sean Rondals
Education in ancient times. Greece and Rome
Find the wods int he grid
Years
Braille Answer the questions Writing practice
Do your best Sports, Talents and abilities, Athletics Fiesta time! Months and seasons Best mates Celebrations and festivals People’s Personality, Errands and farours Adjectives discribing people
Jesse Owens, a great athlete
22.
Questions and answers
Grinstead college events board, Answer the questions
23.
Revision and practice, Test Mother Nature Animals and measurements Geographical features, Landscapes
18. 19. 20. 21.
24.
25.
26.
27. 28.
Take a break Holiday and adventure, Holiday activities Means of transportation, Travelling Health matters, Ailments
Directions Order of sentences Containers Ethnic Dishes Clothes items 70’s style
Wishes
The Olympic Games
Two festivals in East
Greeting cards
Leisure activities What kind of friend are you? Personality quiz
Wedding bells from around the world Matching pictures with text Chinese Horoscopes
Wet and dry
Names of the animals
Tanzania-An African Paradise
General knowledge quiz Granite Island T/F exescise Matching halves of sentences
A Norwegian Adventure
A Guide to Interrailing Crosswords 9
29.
Doctor, doctorAilments and injuries, Accidents
A good night’s sleep?
30.
Online Technology Communication
Are you dogging to me?
31. 32.
33. 34.
Revision and practice Test National emblems
35.
Eating out and about
36. 37.
That’s incredible, T/F statements A century of change, What do the number s refer to?
Find the correct order of the sentences Tips for healthy living Correcting statements
Computer History Museum
Mistery of Forthwick castle, What’s the trick? Mmm… smells good! All about coffee What do you collect? Strange collections
Revision and practice Test
Angol 5, nyelvi előkészítő Osztály: 9/C Tankönyv: Channel Pre-Intermediate Óraszám: 144 Óraszám
Fejezetek
Nyelvtan
Beszédkészség
Íráskészség
Hallott szövegértés
1-14
Unit1 Népek, nemzetiségek
Bemutatkozás
e-mail magamról
Rádióműsor Japánról
15-25
Unit2 Furcsa események
Present Simple Present Cont. Past Simple Past Cont. Időhatározók
Történet elbeszélés
Rádióműsor furcsa lényekről
26-35
Unit3 Étkezési szokások
Mennyiségjelző k ’too/enough’
Ételrendelés
Rövid történet egy furcsa eseményről Újságcikk egy nemzeti ételről
(számon kérésekkel együtt)
5
Rövid beszélgetések ételrendeléssel
Készítette Abonyi Tímea
10
36-45
Unit4 Szabadidős tevékenységek Unit5 Kommunikáció s eszközök Unit6 Élet a városban
Present Perfect A függő kérdés
69-80
Unit7 Közlekedés
Módbeli segédigék
81-90
Unit8 Környezetünk
Jövő idő: ’will’ ’be able to’
91-99
Unit9 A pénz világa
Igei alakok: infinitive, gerund
100-110
Unit10 Régi idők
Szenvedő szerkezet (Pr. S. és P. S.)
Filmek
Beszámoló egy filmről
Fejezetek
Nyelvtan
Beszédkészség
Íráskészség
Hallott szövegértés
111-128
Unit11 Sport
Feltételes mód ’may, might, could’
Szerepjáték egyéni sportokról
Rádió interjú egy sportolóval
129-144
Unit12 A munka világa
Present Perfect Vita az Cont. egyetemi életről ’so, neither, too, either’
Esszéírás egy veszélyes sportról Önéletrajz
46-58
59-68
Óraszám
Vonatkozói névmások ’used to’ Melléknevek fokozása
Hobbi
Információ kérés emailben Múltbeli Köszönetnyi események lvánítás eelbeszélése mailben Városi és vidéki Beszámoló élet a összehasonlítás lakóhelyema ről Engedély, Levélírás a kötelezettség és terveimről tiltás kifejezése Jóslás a jövőt Újságcikk a illetően jövőt illetően Pénzváltás, Vásárlói vásárlás panaszlevél
kapcsolatban Telefonbeszélg etés hobbikról
(számon kérésekkel együtt)
Rádió kvíz a világ nyelveiről Egy idegenvezető beszámolója Párbeszédek az utazásról Beszélgetések a környezet védelemről. Rövid beszélgetések egy londoni vásárlásról Rádió kvíz híres emberekről
Állásinterjú
Angol nyelvtan, 9.c kezdő csoport6 Angol nyelvtan Tankönyv: Essential Grammar in Use by Raymund Murphy Cél: alapszintű nyelvi struktúrák alkalmazása; egyszerű mondatok alkotása; általános beszédhelyzetekben való megnyilvánulás célnyelven 1. 6
Létige
Készítette Ármós Zoltán
11
Létige kérdő mondatban Folyamatos jelen Kérdés, tagadás folyamatos jelenben Egyszerű jelen idő Tagadás egyszerű jelenben Kérdés egyszerű jelenben Egyszerű jelen vs. folyamatos jelen Have és have got Revision and test 2.
Létige múlt időben Egyszerű múlt Kérdés egyszerű múltban Tagadás egyszerű múltban Folyamatos múlt Revision and test
3.
Befejezett jelen 1 Just, already és yet befejezett jelenben Have sou ever…? How long have you …? For, since és ago befejezett jelenben Befejezett jelen vs. egyszerű múlt Revision and test
4.
Szenvedő szerkezet Szenvedő szerkezet folyamatos jelen és múlt Segédigék Rendhagyó igék Revision and test
5.
Folyamatos jelen jövőre vonatkozólag Módbeli segédigék (will, shall, might, can, could) Módbeli segédigék (must, need, have to, would like)
6.
Van, vannak (There is/are) Volt, voltak (There was, were, has been, have been) Létige és a do segédige Auxiliary igék Egyetértés tagadással, vagy állítással (so, neither + inverzió) Revision and test Utókérdés (ugye?) Kérdés do, does, did segédigékkel Alanyra kérdezés (segédige nélkül) Kiegészítő kérdés, kérdőszavak Take (How long does it take…?) Indirect kérdés Függő beszéd (said, told) Revision and test
7.
12
8.
Szótári alak és gerund Teljes főnévi igenév és gerund Célhatározói mellékmondat Go with prepositions and gerund Get, do, have and make Revision and test
9.
Személyes névmások alany és tárgyesetben Birtokos névelők Kié? Birtokos névmások I, me, my, mine Visszaható névmások Birtokos ’s Revision and test
10.
Határozatlan névelő Egyes és többes szám Megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek Határozatlan és határozott névelő (a/an, the) Határozott névelő használata (nevek, helyekelőtt) Revision and test
11.
Mutató névmások Határozatlan névmások (one, ones) Some és any használata Compounds (somebody, anywhere, nothing) Every és all All, most, some, any, no/none Mindkettő, egyik, egyik sem (both, either, neither) A lot, much, many A little, a few Revision and test
12.
Melléknevek Határozószók Melléknevek fokozása (than, as…as) Eléggé, túlzottan (enough, too) Szórend, gyakoriságot kifejezó határozószók helye a mondatban Közvetett és közvetlen tárgy Prepozíciók időhatározókkal Revision and test Prepozíciók helyhatározókkal In, at, on To, in, at Under, behind, opposite Up, over, through On, at, by, with, about Prepozíciók kifejezésekben Revision and test
13.
13
14.
Phrasal verbs Go…, fall…, run… Put…, take… Kötőszavak (and, but, or, so, bacause) Revision and test
15.
Feltételes mód 1 (jövő) Feltételes mód 2 (jelen) Vonatkozói mellékmondat Hiányzó vonatkozó névmás Revision and test
Angol 9. (nyek.) évfolyam kezdő angolos csoportjának szerepjáték tantárgyának tanításához7 Szint : A1 Heti 2 óra, évi 72 óra Cél: Növekedjen a tanuló kreativitása azáltal, hogy szerepekbe helyezkedik bele és problémákat old meg. Legyen képes ötletek és javasalatok közül kiválasztani a legjobbat. Legyen képes megállapodásra jutni, közös döntést hozni társaival. Legyen képes kifejezni a véleményét, érveket és ellenérveket felhozni. Legyen képes tiszteletben tartani társa munkáját, saját és társa hibáját felismerje és kijavítsa. Növekedjen érdeklődése idegen kultúrák szokásai iránt. Legyen képes személyes kapcsolatot teremteni anyanyelvi beszélőkkel. A következő témákban tudja az alatta található felsorolt tanulói tevékenységeket: 1. Bemutatkozás alapvető személyes információk cseréje (nemzetiség, cím, név, telefonszám, életkor) kérdésképzés 2. Napi tevékenység beszélgetés a napi időbeosztásról munka bemutatása óra állandó helyzetekről beszélgetni 3. Szórakozás, szabadidős tevékenység közölni, hogy mit szeret/nem szeret/nem bán szabadidős tevékenységekről kérdezni és reagálni véleménykifejezés képesség kifejezése 4. Családi kapcsolatok tulajdonokról beszélni 7
Készítette Hegedűs Anikó
14
családtagok bemutatása kérdezni és leírni külső tulajdonságokat 5. Ház, lakás felajánlást tenni okokat felsorolni időszakos eseményekről beszélni lakóhely leírása 6. Városban útbaigazítást kérni, válaszolni és követni térképolvasás települések jellemzése felajánlani különböző helyeket látogatás céljából 7. Ételek kérdezni és válaszolni mennyiségekről rendelni tudjon étteremben párbeszéd előadása pincér és vásárló szerepében is beszélgetni étkezési szokásokról és ételekről 8. Ruházat vélemény kifejezése ruhákkal kapcsolatban kérdezni és a saját öltözködési szokásokról beszélni vásárló és eladó szerepét eljátszani segítséget felajánlani, elfogadni és visszautasítani 9. Iskola múltbeli eseményről beszélni iskolai időbeosztásról beszélni tanulmányokról nyilatkozni 10. sport képességekről és tehetségről beszélni sajnálatot kifejezni 11. Hónapok terveket készíteni megbeszélést lebonyolítani egyetérteni és elutasítani partit szervezni 12. Barátok kérés, meghívás telefonbeszélgetés 13. Természet összehasonlítást tenni méretekről és távolságról beszélni országok információit összehasonlítani 14. Nyaralás tapasztalatokról beszélni nyaralás leírása, kérdéseket feltenni mások élményeivel kapcsolatban 15. Orvosnál tanácsot kérni egészségügyi problémákról beszélni hivatalos telefonbeszélgetést tudjon lebonyolítani, időpontot kérni 16. Internet beszélni tudjon háztartási eszközökről, internetes oldalakról 15
Angol olvasott szöveg értése és szókincs8 Heti 3 óra, évi 108 óra A2 szint Célok: 1. Angol szókészlet fejlesztése, elsősorban az alapvető (basic vocabulary) szókészleté, nem annyira a speciális szókészleté (professional vocabulary), ami az európai A2 szintnek körülbelül megfelel. 2. Megadott tankönyv (pl., de nem kizárólag Enterprise 2 Elementary Coursebook és Workbook) alapján szövegértési feladatok, fordítás, érettségi típusú feladatok kitöltése, elemzése. Kompetenciák: Nyelvi kompetenciák erősítése. (Nyelvi szerkezetek {grammar competence}, diskurzus { = discourse competence}, pragmatikus írásbeli és szóbeli készségek (pragmatic communicative competence), melyek egyéb nyelvi órákon is előtérbe kerülnek {pl. Present Perfect, Past Simple, going to szerkezet, kommunikációs helyzetek megoldása pl. perifrázissal,stb.) A diákok legyenek alkalmasak projektmunkára. Pl. a coursebook kiegészítéseképpen csoportban meghatározott idő (pl. 2-3 hét) alatt együtt, egy produktumot előállítani egyeztetett témában (pl. illnesses; environment protection, hobbies). Ez lehet falra kirakható plakát, táblázat, stb. A speciális kompetenciák, nyelvi struktúrák az alábbi táblázatban vannak feltüntetve. (Nem mindig esik egybe a szókészlet bővítése új nyelvi struktúrák elsajátításával. Természetszerűleg ’vocabulary revision’-re is szükség van. Ezt külön nem jelöli a táblázat. Némely óra vagy óraegység fókusza lehet szimplán nyelvi, másoké lexikai.)
Nyelvi/szegmentális/szupraszegmentális Kommunikációs készség struktúrák/jelenségek megnevezése fejlesztése, kommunikációs funkció Embertársunk leírása (description) Véleményalkotás Present Simple Idő közlése (’telling the time’) Present Continuous
Szókészlet bővítése/ téma(kör) Megjelenés Jellemvonások Munka világa Napi rutin
Színek Tantárgyak Past Simple Irregular Past Used to szerkezet
Levélírás/ informális stílus Levélírás/ formális stílus Érvelési, cáfolási technikák, formulák
8
Érvelés, cáfolás szókincse (agree, disagree, etc.)
Készítette Bea Csaba
16
Present Perfect Egészséges/ egészségtelen életmód: sport, étrend, stb. Ragok, képzők /suffixes, prefixes Szóképzés (melléknév, főnév, ige, határozó) Bevezetés a fonetikai szimbólumokba/ IPA Artikuláció: msh-k Artikuláció: mgh-k /short vowels/long vowels Artikuláció: diphtongusok /triphthongusok Intonáció Szó és mondathangsúly Melléknevek fokozása Melléknevek sorrendje Gyakorisághatározók
Szinonimák, antonimák
Future Simple /will, shall
Polite formulas/ udvariassági formulák
Will versus be going to (kiegészítés: be about to) Past Continuous
Érzelmek kifejezése / szándék kifejezése
The imperative / the quasi-imperative (e.g. you ’can’ go now…)/ ide vágó segédigék Feltételes mód
Do’s and dont’s/ Rules and Warnings
never, rarely, seldom, sometimes, usually, generally, frequently, always, hardly ever, occasionally, constantly, continuously Udvariassági frázisok, segédigék (may, might, can, would, etc.)
Ételek, italok Bevásárlás Betegségek/ alap egészségügyi szókincs (pl. az orvosnál, fogorvosnál, kórházban, tünetek) Celebvilág, hírességek Pl. KRESZ Segédigékből: must, should etc.
17
Angol nyelv, brit országismeret, 9.C nyelvi előkészítő9 9. évfolyam Évi 36 óra, heti 1 óra Célok: 3. Interkulturális síkon a brit kultúra iránti fogékonyság elmélyítése. 4. A magyar és a brit kultúra különbözőségeinek, illetve hasonlóságainak kimutatása. 5. A felsőbb évfolyamokon zajló irodalom és történelem tantárgyi órákra való előkészület, alapvető ismeretek továbbítása. (Pl. A százéves háborúról, illetve Shakespeare-ről angol nyelvű cikkek olvasása. Ezen ismeretek később, 10-11-12. évfolyamon magasabb szinten kerülnek ezen tárgyakból elő.) 6. Angol szókészlet fejlesztése, mind az alapvető (basic vocabulary) szókészleté, mind a speciális szókészleté (professional vocabulary), mely a történelem és irodalom tantárgyak és tudományok szókincséhez köthető. (Pl. industrial revolution, kingdom, beefeaters, constitutional monarchy, etc.)
Kompetenciák: 1. Alapvető (pl. kulturális) sztereotípiák felismerése. 2. A brit és magyar kultúra összehasonlításának képessége, interkulturális érzékenység kialakítása. (’Intercultural sensitivity and awareness’) 3. Lényeglátás: fontos, illetve kevésbé jelentős jelenségek, sztereotípiák különválasztása. 4. Nyelvi kompetencia erősítése országismeret tanítása mellett. (Nyelvi szerkezetek {grammar competence}, diskurzus { = discourse competence}, pragmatikus írásbeli és szóbeli készségek (pragmatic communicative competence), melyek egyéb nyelvi órákon is előtérbe kerülnek, bár jelen esetben nem élveznek prioritást a kulturális ismeretekkel szemben {pl. Present Simple, Past Simple, used to szerkezet, kommunikációs helyzetek megoldása pl. körülírással,stb.) Témakörök: Megjegyzendő, hogy a témakörökön belüli témák és altémák sorrendisége, valamint ’mélysége’ nem feltétlenül adott, azt a mindenkori diákok igényeihez, szintjéhez rugalmasan viszonyítani kell. Témakör Nagy Britannia korunkban
9
Téma Államrendszer (alkotmányos monarchia, parlamentarizmus, íratlan alkotmány, szokásjog, politikai váltógazdaság) Kulturális sztereotípiák és asszociációk: Nagy Britannia turista szemszögből (double decker, Scotland Yard, futball, hidegvér, tea, angol humor, stb.) Élővilág Mindennapi élet (’everyday life’) Skócia kultúrája Wales kultúrája nemzetiségek
Készítette Bea Csaba
18
Brit nacionalizmus kontra skót/ír/wales-i nacionalizmus/lokálpatriotizmus Angol kultúrával kapcsolatos sztereotípiák
Nagy Britannia történelme
A kezdetektől a rómaiakig Britannia, mint római provincia (Caesar sikertelen inváziói, Claudius, Boadicca felkelése, Hadrianus fala, romanizáció, urbanizáció, stb. A kora középkor (angolszász inváziók, Arthúr király mondaköre és történeti háttere, Alfréd nemzeti király, stb.) Az érett középkor (Normannok, a francia nyelv hatásai az angolra, udvari kultúra, Magna Charta, Oroszlánszívű Richárd, Földnélküli János, stb.) A Tudorok London jelentősége (világbirodalom születése, a nagy tűzvész, stb.) A politika forradalma (chartizmus, választójog, munkások helyzete, ’middle class society’, emancipáció) Az ipar forradalma (találmányok, a klasszikus ipari forradalomban Anglia vezető szerepe, a második ipari forradalomban konkurenciaharc Franciaországgal és Németországgal) A XX. század kihívásai Nagy Britannia számára (világháborúk, globalizáció, gyarmatbirodalom szétesése, Commonwealth, USA előtérbe kerülése, hidegháború évei, stb.) A Monarchia jelvényei
Nagy Britannia irodalma
A brit/angol irodalom korszakai Old English, Middle English Reneszánsz (különös tekintettel Shakespeare, Marlowe, Ben Johnson életművére) Irodalom a XVIII-XIX. században (különös tekintettel az ismertebb írókra, költőkre, mint Defoe, Swift, Dickens) Szövegértés feladatok: dráma, próza, poetika: szövegrészletek angolról magyarra fordítása közösen, illetve magyar fordítások elemzése Science fiction (H.G.Wells) Önálló kiselőadások (diákok által) választott 19
írókról, költőkről, művekről (Pl. Oscar Wilde élete, novellái) Projektmunka a jelentősebb irodalmi géniuszokból (e.g. Beckett, Burns, Chaucer, Defoe, Dickens, Golding, Joyce, Kipling, Marlowe, Orwell, Shakespeare, G.B.Shaw, Stevenson, Swift, Wells, Wilde, V.Woolf)
Angol nyelvi ek., US Civilization / USA országismeret10 9. évfolyamos, nyelvi előkészítő osztályok részére, csoportbontásban Évi 36 óra (heti 1 órás bontásban) Felhasznált szakirodalom: Bryn O’Callaghan, An Illustrated History of the USA, Longman, 1990., és a Nemzeti Tankönyvkiadó forrásközpontú történelem tankönyvsorazatának vonatkozó fejezetei (Száray Miklós: Történelem II., Történelem III., ill. Száray Miklós – Kaposi József: Történelem IV.) A kezdetektől a függetlenségi háborúig
A függetlenségi háborútól a polgárháborúig
10
Az amerikai kontinens elhelyezkedése, jellemzői. Az emberi vándorlás utolsó állomásának sajátos földrajzi és éghajlati viszonyai. A kontinens benépesítésére vonatkozó elképzelések. A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb mozznatai; ÉszakAmerika első európai telepesei/gyarmatosítói. Az angolszász kolonalizáció kezdetei. Interakció az amerikai őslakosokkal (indiánokkal). A kezdeti kudarcok és a későbbi sikerek okainak összevetése, különös tekintettel az eltérő táplálékforrásokra, és túlélési technikákra. A keleti part benépesülése: a spontán és szervezett betelepülés. A vallási sokszínűség megjelenése, és annak hatásai. A gyarmati lét mindennapjai; az amerikai brit gyarmatok gazdaságának jellemzői. A French and Indian War hatása az északi terjeszkedésre. Konfliktusok az anyaországgal, a helyzet eszkalációja és a háború kitörése. A háború menetének (a legfontosabb személyek, csaták, célkitűzések) rövid ismertetése. Az Amerikai Egyesült Államok létrejötte. A kialakuló politikai/társadalmi rendszer kulcselemeinek vizsgálata. A XIX. századi forradalmakra, és a XX. századi modern demokráciákra gyakorolt hatása. Nemzetté válás: az amerikai tudat kialakulása; az ún. old migration integrálása. A nyugati és déli irányú terjeszkedés kezdetei; annak oakai és problematikája. Az utolsó Éden hanyatlása: az amerikai indián törzsek legfontosabbjai; azok életvitele, és konfrontációja az európai származású telepesekkel. Az amerikai gazdaság legfontosabb jellemzői. Innováció és gyakorlati alkalmazás. Észak és Dél eltérő fejlődése, az eltérő gazdasági érdekek által gerjesztett konfliktus. A rabszolgaság eredete; az ókori és modern rabszolgaság eltérő
Készítette Kávássy János
20
A polgárháborútól az első világháborúig
Az első világháborútól a második világháború kitöréséig
A második világháborútól a hidegháború végéig
vonásai. Az amerikai fekete rabszolgák életvitele, szerepük az USA gazdaságában. Szakadás, majd szakítás a rabszolgaság eltörlésének kérdése miatt. Lincoln megválasztásának következményei, a Konföderáció létrejötte. A polgárháború szakaszai, a legfontosabb csaták és történelmi aktorok. Az unió reintegrációja, a Reconstruction. A Közép-Nyugat benépesülése, a préri és a food states szerepe az amerikai gazdaságban, mentalitásban; az USA-ról kialakult képben. A nyugati part elérése, és a déli irányú terjeszkedés lezárása: a kontinentális terjeszkedés vége. A spanyol-amerikai háború, és az 50 tagállamból álló USA kialakulása. Feltalálók és találmányaik. Az egyéni tehetség és innováció jeles példái, a modern gazdaság kialakulása. Az amerikai gazdasági szupremácia létrejötte. Az indián kérdés „megoldása”: a rezervátumokba kényszerítés fázisai, annak hatása az őslakosok mindennapjaira, életére. A korszak eseményeinek retrospektív kritikája. Az ún. new migration nemzetei és megtelepülése. Az USA etnikai képének megváltozása. A szabad bevándorlás lezárása/lezárulása; az amerikai tudat integráló hatása a multikulturális háttérre. A közlekedés és az ipari termelés forradalma. A XIX. és XX. fordulójának legfontosabb feltalálói és találmányai. Az urbanizáció hatásai az amerikai életstílusra. Az izolacionizmus vége. Az USA szerepvállalása az összeurópai háborús konfliktusban: okok, tények, rövid és hosszú távú hatások. Wilson elképzelései és a versaillesi békék valósága. The Roaring Twenties – a húszas évek pezsgő gazdasági és társasági élete. Az alkoholtilalom és az amerikai maffia születése. A fogyasztói társadalom fokozott térnyerése A nagy gazdasági világválság. A tőzsde működésének alapvető ismerete, annak fogalmai. A túltermelési és spekulációs válság. A mélyülő válság hatása az amerikaiak mindennapjaira. FDR és a New Deal: sikerek és kudarcok. Az USA a második világháborúban. A csendes-óceáni és az európai front eltérő valóságai. Fordulópontok és kulcsfigurák. Csoki, kávé, cigi, rágó: a seregből a mindennapokba. Az atombomba kifejlesztése, és szerepe a háború lezárásában. A hidegháború kialakulása: a szuperhatalmak kora. Az ideológiai szembenállás alapjai. A berlini légihíd, a koreai háború, 1956. Az arany ötvenes évek. A fogyasztói társadalom kiszélesülése, a jólét, mint egy társadalom fokmérője. Amerikai szerepvállalás és mintaadás Nyugat-Európa demokratikus újjáépítésében. A jóléti társadalom kudarcai: hatvanas és hetvenes évek. JFK: egy megtévesztő mítosz. Vietnam és a hippi mozgalom. Szelíd motorosok: a tagadás és lázadás kultúrája. Reaganomics és a hidegháború vége. Az amerikai kultúra térhódítása a kelet-európai államokban. Farmer,funky, McDonald’s: rendszerváltozás a rendszerváltoztatás előtt. 21
E tárgy oktatása alapvetően magyarul folyik, azonban fogalmi tárháza angolul kerül elsajátításra. Különös hangsúlyt kap az interdiszciplináris képzés, a más műveltségterületekkel (pl. földrajz, irodalom, gazdasági ismeretek, stb.) integráltan való oktatás. A fent felsorolt témakörökhöz kapcsolódva az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésén túl kiváló lehetőség nyílik az alábbi kompetenciák fejlesztésére: Kreativitás Kiselőadás készítése önállóan, megadott témakörből szabadon választott témában (pl. amerikai ünnepek, az USA leghíresebb/legfontosabb elnökei, az amerikai őslakosok, autógyártás, híres amerikai magyarok, stb). Autonóm tanulóvá és személyiséggé nevelés Elsajátított ismeretek alapján legyen képes önálló véleményt alkotni adott történelmi helyzettel, eseménnyel, személlyel kapcsolatban. Lényeges, hogy véleményét mások számára is érthető módon támassza alá. Interkulturális kompetenciák A magyar és az európai kultúrától eltérő, illetve az ezekkel hasonló vonások vizsgálata, párhuzamba állítása és kontrasztba helyezése. A kulturális másság elfogadása és értékelése. Az internet önálló használata Adott téma- illetve fogalomkörben végezzett önálló ismeretgyűjtés, kutatás. A népszerű Google, Wikipedia jó alkalmat teremt történelmi témájú, angol és magyar nyelvű források önálló megkeresésére, felkutatására. A YouTube ugyanakkor audiovizuális megjelenítést tesz lehetővé, a korosztály számára (is) érdekes témákhoz kapcsolódva.
Angol kezdő csoport 10. c. osztály11 Tankönyv: Channel Pre-intermediate Student’s Book and Workbook Cél: kommunikatív kompetencia elsajátítása Kimeneti szint: A2 Kulcskompetencia: Az idegen nyelvi kommunikáció Hónap Fogalomkörök és azok nyelvi Témakörök, szókincs Kommunikációs szándékok Hét kifejezései Szeptemb Szintfelmérés (a korábban tanultak felmérése, csoportdinamikai gyakorlatok, ismerkedés a er tananyaggal) 1. Unit 1 Window on the world
11
Készítette Ármós Zoltán
22
2.
3.
4.
Október 5.
6.
7.
Emberek Országok Nemzetiségek Szokások Életstílusok Kultúra Szókincs: bemutatkozás, a ’make’ ige állandósult szókapcsolatai, mellék-nevek az időjárás, emberek, települések leírására
Szokásos cselekvések, állapotok kifejezése jelen és múlt időben Jelenidejűség: az egyszerű és folyamatos jelen idejű helyzetek kifejezése Információcsere személyes adatokról Kiejtés: hangsúlyos szótagok Olvasás: globális értés (igaz/hamis állítások) Hallás utáni értés: rádióprogram, beszélgetés két barát között Beszéd: pármunka Írás: e-mailben info adása
Quiz 1 Haladást mérő teszt Unit 2 How strange! Furcsa események, tapasztalatok Rejtély Társalgási angol -ed, -ing végű melléknevek Határozók Az elbeszélő stílus Múltbeli események és kifejezőeszközei tapasztalatok kifejezése Kiejtés: hangsúly és ritmus Érzések kifejezése Utalás az időre Történetek elbeszélése Olvasás: beszámoló (feleletválasztás) Hallás utáni értés: rádióprogram – a helyes információ kiszűrése Beszéd: pármunka Írás: rövid történet írása (fogalmazás) Quiz 2 Haladást mérő teszt Unit 3 Food for thought Ételek Étkezés, étkezési szokások Éttermek kifejezése Vegetarianizmus Mennyiségek kifejezése Étkezési szokások Ételrendelés Társalgási angol Probléma kifejezése Az élelmiszereket leíró Olvasás: weboldal (táblázatmelléknevek kiegészítés) Nemzetközi konyha Hallás utáni értés: helyes Kiejtés: mondathangsúly; a információ kiszűrése ’too’ és az ’enough’ használata Beszéd: pármunka, csoportkérdőív Írás: újságcikk egy adott ország étkezési szokásairól Quiz 3 Haladást mérő teszt Unit 4 Time on your hands Mindennapi élet
Tapasztalatok kifejezése
Egyszerű jelen idő Folyamatos jelen idő Állapotot kifejező igék Egyszerű múlt idő
Cselekvés, létezés, történés kifejezése: folyamatos múlt Szövegösszetartó eszközök: kötőszók (when, while, as, as soon as)
Mennyiségi viszonyok: mennyiség-jelzők (some, any, much, many, a lot of, lots of (a) few, (a) little) ’too’, ’enough’
Cselekvés, történés, létezés
23
8.
Hobbik Szabadidős tevékenységek Frazálisok Állandósult szókapcsolatok Kiejtés: függő kérdések mondathang-súlya
November
9.
10.
11.
Quiz 4 Haladást mérő teszt Ismétlés Units 1-4 Nagydolgozat Units 1-4 Unit 5 Get the message Kommunikáció Nyelvek Mobiltelefonok Az internet Szókincs: frazálisok, az internettel kapcsolatos szavak Kiejtés: hangsúlyos és hangsúlytalan ’that’
Quiz 5 Haladást mérő teszt Unit 6 Urban life Városi élet Városi helyszínek Települések, nagyvárosok A városi helyszínek December megnevezése 13. Frazálisok Szóképzés Képzett melléknevek Kiejtés: kérdő mondatok intonációja
Múlt- és jelenidejűség kifejezése: Present Perfect kifejezése (How long? for, since) Az idő hosszúságának Függő kérdések kifejezése Olvasás: újságinterjú (igaz/hamis állítások) Hallás utáni értés: telefonbeszélgetés Beszéd: csoportmunka, pármunka, információcsere, a közelmúlt eseményeinek kifejezése Írás: e-mail, amiben információt kérünk egy baráttól
Információadás, információkérés Emberek és tárgyak meghatározása, kedvtelések kifejezése Múltbeli rendszeres cselekvések kifejezése Olvasás: újságcikk (igaz/hamis állítások) Hallás utáni értés: rádiós vetélkedő Monológok alapján beszélők azonosítása Beszéd: nyelvi játék, pármunka, információcsere Írás: e-mail – köszönetnyilvánítás, ajánlattétel, egy website jellemzése
Logikai viszonyok: Defining Relative Clauses Vonatkozó névmások (who, which, that) Régmúlt kifejezése: ’used to’
Összehasonlítás kifejezése Helyszín jellemzése Preferenciák kifejezése Egyetértés, egyet nem értés Indoklás Olvasás: könyvszemelvény (feleletválasztás) Hallás utáni értés: részletek kiszűrése beszélgetésből Beszéd: pármunka, vidéki és városi életformák összehasonlítása Írás: brosúra írása (saját település bemutatása)
Minőségi viszonyok: melléknév-fokozás, melléknévképzők Felsőfok Alapfok: as … as
12.
14.
Quiz 6 Haladást mérő teszt
24
15.
Unit 7 Bon voyage! Utazás, szállítás Utazással kapcsolatos szókincs Frazálisok Kiejtés: a ’have to’ rövidített ejtése
Január 16.
17.
18.
19.
Február 20.
21.
Quiz 7 Haladást mérő teszt Unit 8 Down to earth Környezet Szennyezés A jövő Technológia Űrkutatás Szókincs: szóképzés, ellentétpárok, technológia Kiejtés: a ’will’-hez kapcsolódó hangzók ejtése
Quiz 8 Haladást mérő teszt Ismétlés Units 5-8 Nagydolgozat Units 5-8 Teszt Unit 9 Cash in hand Pénz Vásárlás Szókincs: pénznemek, állandósult szókapcsolatok Frazálisok Vásárlással kapcsolatos igék Kiejtés: hangsúly és jelentés
Engedélykérés, engedélyadás Engedély elfogadása és visszautasítása Megengedés kifejezése Tiltás kifejezése Szükségszerűség Utazással kapcsolatos információcsere Olvasás: újságcikk Címek párosítása szöveggel Hallás utáni értés: párbeszédek (információ kiszűrése) Beszéd: pármunka (jegyvásárlás) Írás: levél – információadás, tervek ismertetése
Módbeli segédigék: must/mustn’t can/can’t have to/don’t have to need to/don’t need to/needn’t should/shouldn’t
Jövőre vonatkozó jóslatok kifejezése Ígéretek, kérések, felajánlások kifejezése Információadás Jövő idejű cselekvések, események kifejezése Véleménynyilvánítás Olvasás: újságcikk – megfelelő szóalakok kiválasztása Hallás utáni értés: párbeszéd, monológ Beszéd: pármunka, döntéshozatal, véleménynyilvánítás Írás: rövid cikk
Cselekvés, létezés, történés kifejezése: jövő idő (will) Időbeli viszonyok: when, before, after, as soon as, until Modalitás: be able to
Pénzváltás Logikai viszonyok: főnévi Vásárlási szokások kifejezése igenév; -ing végű igealakok Tetszés, nemtetszés kifejezése és indoklása Olvasás: bevásárlóközpont szórólapja – címek párosítása szöveggel Hallás utáni értés: monológok, véleménykutatás – egyedi információ kiszűrése Beszéd: szerepjáték, pármunka – bankban, pénzváltóban, boltban Írás: vásárlói véleménykutatói kérdőív
25
22.
23.
Március 24.
25.
26. 27.
Április 28.
Quiz 9 Haladást mérő teszt Unit 10 Oldies but goodies Autók Zene Híres emberek Filmek Szókincs: frazálisok, állandósult szókapcsolatok (ige + főnév), filmmel kapcsolatos szavak Kiejtés: összekapcsolt hangok
Quiz 10 Haladást mérő teszt Unit 11 A good sport Sport Sportjátékok Fitnesz Szókincs: köznyelvi angol, könnyen összekeverhető szavak, kötőszók és kifejezések Kiejtés: feltételes mondatok mondathangsúlya (1. típus)
Quiz 11 Haladást mérő teszt Unit 12 Working your way Tanulmányok Foglalkozások Karrier Szókincs: köznyelvi angol Frazálisok Munkahelyek, alkalmazás, végzettség Kiejtés: hangsúly reagáláskor
Tények kifejezése Filmek megvitatása Olvasás: feleletválasztás Hallás utáni értés: rádiókvíz, monológ – egyedi információ kiszűrése Beszéd: pármunka, információcsere, tények megvitatása Írás: filmismertetés
Cselekvés, történés kifejezése jelen idejű és múlt idejű szenvedő szerkezettel
Helyzetek, cselekvések és következményeik kifejezése Utalás feltételekre és azok eredményére Lehetőségek kifejezése Olvasás: újságcikk – hibakeresés Hallás utáni értés: monológok, rádióinterjú – beszélők és témaazonosítás Beszéd: pármunka – a téma előnyeinek és hátrányainak megvitatása Írás: esszé – előnyök és hátrányok
Logikai viszonyok: feltételes mód I. Modalitás: may, might, could, if, so, when
Életstílusok, életformák összehasonlí-tása Tanulmányok, foglalkozások megvitatása Egyetértés, egyet nem értés kifejezése Közös vonások keresése Olvasás: újságinterjú – igaz/hamis állítások Hallás utáni értés: monológ, állásinterjú – egyedi információ kiszűrése Beszéd: pármunka – egyetemi tanulmányok megvitatása Szerepjáték – állásinterjú Írás: önéletrajz
Logikai viszonyok: so, neither, too, either Cselekvés, történés, kifejezése: Present Progressive
Quiz 12 Haladást mérő teszt Ismétlés Units 8-12 Nagydolgozat Units 8-12 Teszt Unit 13 Health matters
26
létezés Perfect
29.
30.
31.
Május 32.
33.
34.
35.
Egészség Rosszullét Problémák Tanácsok Szókincs: frazálisok, prepozíciós igék, negatív érzéseket kifejező melléknevek Kiejtés: „ugye” kérdések intonációja
Quiz 13 Haladást mérő teszt Unit 14 In person Emberek Személyiségjegyek Személyiségek Szókincs: köznyelvi angol kifejezések, személyiségjegyek kifejezésére szolgáló melléknevek Kiejtés: mondathangsúly a II. típusú feltételes módban
Quiz 14 Haladást mérő teszt Unit 15 Watch out! Balesetek Természeti katasztrófák Szókincs: köznyelvi angol, könnyen összetéveszthető szavak, tűzzel kapcsolatos szavak Kiejtés: felkiáltó mondatok intonációja
Visszajelzés, megerősítés kérése Meglepődés kifejezése orvosnál Tanács kérése/adása Probléma kifejezése Olvasás: újságcikk – címek párosítása szöveggel Hallás utáni értés: telefonbeszélgetés – egyedi információ kiszűrése Beszéd: szerepjáték – kórházban, orvosnál, gyógyszertárban Írás: rövid levél – tanácskérés/adás
Logikai viszonyok: tagadó kérdések, Question tags Szövegösszetartó eszközök: visszaható névmások
Elképzelt helyzetek megvitatása Logikai viszonyok: feltételes Kívánság kifejezése mód II. Emberek jellemének Óhajtás és feltételes múlt megvitatása Olvasás: újságban személyiségteszt-eredmények kiértékelése Hallás utáni értés: beszélgetés barátok között – információ kiszűrése, rádióinterjú Beszéd: pármunka, csoportmunka – beszélgetés elképzelt helyzetekről, kívánságokról Írás: leírás – személy jellemzése
Érdeklődés és meglepődés kifejezése Felkiáltó mondatok Eredmények kifejezése Múlt idejű események és helyzetek sorrendjének kifejezése Olvasás: újságcikk (igaz/hamis állítások) Hallás utáni értés: rádióinterjú – információ kiszűrése Beszéd: pármunka – tapasztalatcsere, együttérzés kifejezése Írás: rövid történet – elbeszélés
Logikai viszonyok: felkiáltó mód Okhatározói tagmondat Cselekvés, létezés, történés kifejezése: Past Perfect Simple
Quiz 15 Haladást mérő teszt Unit 16 On holiday
27
Június 36.
37.
Nyaralás Tolmácsolás Függő beszéd – állítás, kérdés, Szállodák Helyfoglalás parancs, kérés Szókincs: nyaralás Telefonbeszélgetés Kiejtés: mondathangsúly függő Információcsere beszédben Olvasás: újságcikk – kérdésszerkesztés megadott válaszra Hallás utáni értés: monológ, párbeszéd – információ kiszűrése Beszéd: szerepjáték – hotelben Írás: hivatalos levél, e-mail – információkérés Quiz 16 Haladást mérő teszt Ismétlés Units 12-16 Nagydolgozat Units 12-16 Kimenetet mérő vizsgateszt
Angol nyelv, 10.C Osztály12 Tankönyv: Channel Pre-Intermediate Unit13 – Unit16 Enterprise Plus Pre-Intermediate Unit1 – Unit6 Óraszám: 144 Óraszám
Fejezetek
Nyelvtan
1-15
Ismétlés
16-25
Unit13 Egészségünk
26-34
Unit14 Személyiség, jellemvonás Unit15 Balesetek, természeti katasztrófák Unit16 Nyaralás
Igeidők, szerkezetek, melléknevek, igei alakok, módbeli segédigék Visszaható névmások Tagadva kérdezés Feltételes mód 2. szint
Beszédkészség
Íráskészség
Hallott szövegértés
Szerepjáték: orvos és betege közt
Tanácskérés rövid levélben
Telefonbeszélg etés orvos és betege közt
Szerepjáték egy elképzelt világról Egy rossz élmény elmesélése
Személyleír ás
Rádió interjú IQ tesztekről
Adott kezdetű történet folytatása Hivatalos levél
Rádió interjú egy áradásról
(számon kérésekkel együtt)
35-46
47-59
12
Célhatározói mellékmondato k Past Perfect Függő beszéd Függő kérdés
Telefonbeszélg etés hotel
Monológ egyegy
Készítette Abonyi Tímea
28
recepciós és vendég közt
információkéréssel
nyaralásról
Levél egy közeli barátnak Újságcikk egy hírességről
személyleírás
60-74
Unit1 Olvass a számról
Present Simple Present Cont.
Személyleírás egymásról
75-86
Unit2 Középpontban
Szokásaink bemutatása
87-105
Unit3 A világ körül
Gyakoriságot kifejező határozószók Vonatkozói névmások Past Simple Past Cont. Present Perfect Present Perfect Cont. Igeidőkre utaló szók
Időjárás
Élménybeszámoló egy nyaralásról
Párbeszéd egy adott helyről
106-114
Unit4 Egy utazó beszámolói Unit5 Az olvasás szeretete
Névelők Prepozíciók
Útbaigazítás
Útbaigazítás
Past Simple and Past Cont. Előre és visszautalások Past Perfect Past Perfect Cont. Módbeli segédigék Melléknevek összehasonlítás a
Érzelmek leírása
Leírás egy látványossá gról Jelenetábrázolás
Kötelezettségek és tiltások szerepjátékban
Projekt a kihalt állatokról
Múzeumi körút
115-129
130-144
Unit6 Kihalt élőlények
Interjú egy hírességgel
Filmjelenet
Angol nyelv, 11. c. Angol kezdő csoport13 Tankönyv: Snapshot Intermediate Student’s Book and Language Booster Cél: kommunikatív nyelvi kompetencia célnyelven 1. Families Témakör/szókincs: családtípusok, rokoni kapcsolatok, ikrek, mostohaszülők Nyelvtan: egyszerű és folyamatos jelen, befejezett jelen, for és since, statikus használt igék Beszédszándékok/beszédkészség fejlesztése: beszélgetés kezdeményezése, fenntartása 13
Készítette Ármós Zoltán
29
2. Travelling Témakör/szókincs: utazás, túrafelszerelés, hegymászás, /Lost in the rainforest/ Nyelvtan: phrasal verbs with go, egyszerű múlt és befejezett jelen, határozott névelő, zéró névelő Beszédszándékok/beszédkészség fejlesztése: kérés, engedély adása és megtagadása, megerősítés 3. Lucky day Témakör/szókincs: újságcikkek, nyereményjátékok, jó és rossz hír, jelentős események a család, iskola és az ország életében, érzelmeket kifejező igék, Nyelvtan: egyszerű, folyamatos múlt és a befejezett múlt, időhatározói mondatok, phrasal verbs with give Beszédszándékok/beszédkészség fejlesztése: jó és rossz hírek bejelentése és azokra reagálás 4. Fancy seeing you again Témakör/szókincs: zene, műfajok, melléknevek és prepozíciójuk, műfajok Nyelvtan: jövő idő will/won’t, may/might, going to-val, folyamatos jelen jövő idő kifejezésére Beszédszándékok/beszédkészség fejlesztése: meghívás, elfogadása és visszautasítása 5. Edinburgh Témakör/szókincs: angliai nagyvárosok, vélemények, tanulók élete az angol egyetemvárosokban, főváros, nevezetességek, ruhák Nyelvtan: ellentétet kifejező mondatkapcsoló elemek, gerund, speciális nem megszámlálható főnevek, Beszédszándékok/beszédkészség fejlesztése: vásárlás, kérés 6. Driving Témakör/szókincs: vezetőtípusok, autó részei, KRESZ, úttípusok, jelzőtáblák, közlekedési eszközök típusai Nyelvtan: phrasal verbs with look, should/ought to, had better /not/, fokozás, megengedés, tiltás: must, have to, needn’t Beszédszándékok/beszédkészség fejlesztése: tanácsadás, annak elfogadása, megkérdőjelezése, megtagadása 7. Jobs Témakör/szókincs: kérdőív, munkafajták, személyiség melléknevek, Nyelvtan: első feltételes mód /if, unless/ felszólító mellékmondat, or, időhatározói mellékmondatok jövőben: when, as soon as Beszédszándékok/beszédkészség fejlesztése: egyetértés, más vélemény kifejezése 8. Films Témakör/szókincs: interjú egy filmsztárral, filmtípusok, kedvenc filmek, Hollywood, szereplők Nyelvtan: melléknévképzés, kijelölő, nem kijelölő vonatkozói mellékmondatok, befejezett folyamatos jelen Beszédszándékok/beszédkészség fejlesztése: pozitív és negatív vélemény adása és kérelme 9. Equipments Témakör/szókincs: fiatalok tulajdonai, elektronikai felszerelések a lakásban, iskolában, Nyelvtan: műveltetés, második feltételes mód, I wish, need+gerund, passzív főnévi igenév Beszédszándékok/beszédkészség fejlesztése: hibák bemutatása, cselekvésre késztetés és kérés, válaszok 10. Accidents Témakör/szókincs: közlekedési és háztartási balesetek, phrasal verbs and expressions with 30
make Nyelvtan: should have / ought to have, make, let, be allowed to Beszédszándékok/beszédkészség fejlesztése: kritizálás, bocsánatkérés, annak elfogadása 11. Appearance Beszédszándékok/beszédkészség fejlesztése: külső megjelenés, személyiségjegyek, változások a személyiségjegyekben fiúk és lányok között, hangulatot kifejező melléknevek, érzelmek kifejezése Nyelvtan: must/can’t következtetés levonása, melléknevek sorrendje, seem, look, sound és melléknevek Beszédszándékok/beszédkészség fejlesztése: személyiségről és hangulatról kérdezni 12. USA Témakör/szókincs: amerikai élet, nagyvárosok, nevezetességek, problémák, emigránsok, Nyelvtan: főnévképzés, used to /be used to, célhatározói mellékmondatok so that/in order to/to Beszédszándékok/beszédkészség fejlesztése: udvarias kérés, egyetértés, tagadás magyarázattal 13. Environment Témakör/szókincs: környezet védelme, szennyezések, állatvilág, újságcikkek Nyelvtan: passzív szerkezet segédigékkel, gerund-dal és főnévi igenévvel Beszédszándékok/beszédkészség fejlesztése: ajánlatok kérése, tevése, egyetértés, nem helyeslés 14. Sports Témakör/szókincs: sport események, olimpia, sport fajtái, kategóriák, sport helyszínei, felszerelések, iskolai sportesemények, sporttal kapcsolatos igék Nyelvtan: I wish/ If only és a befejezett múlt, harmadik feltételes mód, might have/could have, Beszédszándékok/beszédkészség fejlesztése: sajnálkozás kifejezése, segítőkész tanácsok 15. I don’t believe it! Témakör, szókincs: a beszéd igéi, esküvővel kapcsolatos kifejezések, kérdőívek kitöltése, feltételezés múltbeli eseményről Nyelvtan: must, might, can’t have, állítás és kérdés függő beszédben Beszédszándékok, beszédkészség fejlesztése: spekuláció a múltra vonatkozólag, egyetértés, egyet nem értés 16. Tomorrow’s technology: Témakör, szókincs: Tudomány és technológia, számítógép részei, gépek használata a hétköznapokban Nyelvtan: folyamatos és befejezett jövő, rövid válaszok: so/not Beszédszándékok, beszédkészség fejlesztése: köszönetnyilvánítás és elfogadás
Angol nyelv, 11/C osztály14haladó csoport Tankönyv: Enterprise Plus Pre-Intermediate Unit7 – Unit16 Óraszám: 144 Óraszám
Fejezetek
(számon kérésekkel 14
Nyelvtan
Beszédkészség
Íráskészség
Hallott szövegértés
Készítette Abonyi Tímea
31
együtt)
1-14
Unit7 Üdvözöllek
Múlt idejű igeidők
15-30
Unit8 Nehéz idők
’will’, ’be going to’ és Present Cont. a jövőre utalva
31-44
Unit9 Kihalt civilizációk Unit10 Állampolgárok Unit11 Megmenekült em!
73-90
Unit12 Ősi épületek
91-110
Unit13 A természet játéka Unit14 Veszélyes munkák
45-61
62-72
111-128
Történetet helyes sorrendbe állítani tanácskérés
Múlt idejű történetek
Időrendi sorrend megtalálása
Tanácsadás baráti levélben
Jövőbeli tervek
Függő beszéd ’say/tell’
Monológ egy ősi építményről
Projekt az őseinkről
Future Cont. Future Perfect
tervkészítés
Kérés, parancs függő beszédben
Kritika eszközei
Szenvedő szerkezet 8 igeidőben Szenvedő szerkezet módbeli segédigékkel Feltételes mód 2. és 3. szint
Felfedezők élete – vita
Újságcikk: élet 2050ben címmel Történet egy szerencsés megmenekü lésről Beszámoló egy régi építményről Napi hírek
Egy ősi építmény bemutatása Egy író élete, tervei
Igei alakok ’infinitive/gerund
Sportok leírása
129-135
Unit15 Pánikban!
136-144
’ugye’ kérdés Unit16 Londoni nagy Visszaható tűzvész névmások
Természeti katasztrófák elemzése Kívánság kifejezése
Egyetértés kifejezése
Előnyök és hátrányok kifejezése Sportok összehasonlítása Nevezetessé gek bemutatása
Beszámoló súlyos balesetekről Múzeumi körút Természeti katasztrófák Interjú veszélyes munkát űzőkkel Interjú egy sportolóval Újságcikk a tűzről
Angol ’kezdő’ csoport , 12.c15. Tankönyv: Enterprise 4 Student’s Book and Workbook Cél: kommunikatív nyelvhasználat, nyelvtani elemek ismétlése, elmélyítése, összetett, elvont gondolatok megértése, közlése célnyelven 1.
15
People and Jobs Témakör, szókincs: külső megjelenés, személyiséget leíró tulajdonságok, bizonyos foglalkozásokhoz szükséges tulajdonságok, ruházat, állások, phrasal verbs: give…
Készítette Ármós Zoltán
32
Nyelvtan: egyszerű jelen, folyamatos jelen, statikus igék, eléggé, túlzottan+melléknév, ill. főnév Beszédszándékok, beszédkészség fejlesztése: állásinterjú, tanácsadás álláskeresőnek, személyleírás, munkák összehasonlítása 2.
Places to visit Témakör, szókincs: helyi nevezetességek, hely leírása, szálláshelyek jellemzése, időjárás leírása, phrasal verbs: take…, panasztétel, régen és most Nyelvtan: múlt idő ismétlése, befejezett jelen, folyamatos befejezett jelen, vonatkozó névmások, mellékmondatok Beszédszándékok, beszédkészség fejlesztése: időjárás, panasztétel, javaslattétel, feltételezés kifejezése
3.
Romance story Témakör, szókincs: történetek típusai, érzékelés kifejezése, történet elmondása, érzelmek kifejezése, Nyelvtan: befejezett múlt, függő beszéd Beszédszándékok, beszédkészség fejlesztése: közös problémamegoldás, történet elmesélése Ismétlés, gyakorlás, témazáró
4. 5.
Disasters/Accidents Témakör, szókincs: természeti katasztrófák, balesetek, szalagcímek, balesetek okai, megelőzésük, phrasal verbs: get… Nyelvtan: feltételes múlt, jelen, jövő, kívánságok Beszédszándékok, beszédkészség fejlesztése: autóbaleset leírása, túlélőtechnikák megfogalmazása
6.
Festivals/Celebrations Témakör, szókincs: ünnepekkel kapcsolatos szavak, kifejezések, érzések, érzelmek, babonás hiedelmek, phrasal verbs: carry… Nyelvtan: Szenvedő szerkezet, műveltetés Beszédszándékok, beszédkészség fejlesztése: ünneplés elmesélése, hagyományok, babonák, ünnepek összehasonlítása
7.
Eating Habits Témakör, szókincs: gyorsételek, rohanó életmód, főzés, konyhafelszerelés, phrasal verb: turn… Nyelvtan: megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek, névelők, some, any, no, so, such, utókérdés Beszédszándékok, beszédkészség fejlesztése: bevásárló lista készítése, ételrendelés étteremben, éttermek összehasonlítása Ismétlés, gyakorlás, témazáró
8. 9.
Crime Témakör, szókincs: bűncselekmény és büntetés, bíróságon, phrasal verbs: break…, óvintézkedések megtétele Nyelvtan: kötelesség, engedély, tiltás stb. kifejezése módbeli segédigével Beszédszándékok, beszédkészség fejlesztése: javaslattétel megelőzésre, hipotézis, feltételezés, kritika megfogalmazása 33
10.
Sports and Hobbies Témakör, szókincs: sportok, hobbik, felszerelés, helyek, phrasal verbs: grow… Nyelvtan: gerund, cagy főnévi igenév, so, neither/nor+inverzió Beszédszándékok, beszédkészség fejlesztése: érvelés csapatjátékok, ill. egyéni sportok mellett, ellen, a sport fontossága, sportok összehasonlítása
11.
Earth: SOS Témakör, szókincs: ember és környezete, környezetvédelem szintjei, problémák, megoldások, kihaló állatok, phrasal verbs: put… Nyelvtan: ok-okozat, kötőszavak, ellentétek kifejezése Beszédszándékok, beszédkészség fejlesztése: javaslattétel állatvédelemre, véleményalkotás környezetvédelmi témákban, ember okozta károk a természetben Ismétlés, gyakorlás, témazáró
12. 13.
Education Témakör, szókincs: együttműködő diákok, oktatási intézmények, felszerelés, tantárgyak, tudományágak, phrasal verbs: bring… Nyelvtan: célhatározói mellékmondat, jövő idő Beszédszándékok, beszédkészség fejlesztése: vizsgadrukk, tantárgyakkal, iskolával, tanárokkal kapcsolatos, (ellen)érzések kifejezése, számítógép az oktatásban
14.
Entertainment Témakör, szókincs: szórakozás, szórakozóhelyek, filmajánló, phrasal verbs: run Nyelvtan: engedély kérés, adás, megtagadás, melléknévi igenevek, szótári alak vs. gerund, igeidők ismétlése Beszédszándékok, beszédkészség fejlesztése: javaslattétel egy esti programra, egy filmélmény elmesélése, szórakozóhelyek összehasonlítása
15.
Transport Témakör, szókincs: közlekedési eszközök, melléknevek, tömegközlekedés előnyei, hátrányai, phrasal verbs: go… Nyelvtan: melléknevek fokozása, ismétlés Beszédszándékok, beszédkészség fejlesztése: közlekedési eszközök összehasonlítása, jegyfoglalás, check-in reptéren, véleménycsere, jó tanácsok utazás előtt Ismétlés, gyakorlás, témazáró
16.
Angol nyelv 12/C osztály16 haladók Tankönyv: Enterprise Plus Pre-Intermediate Unit17 - Unit22 Óraszám: 124 Óraszám
Fejezetek
(számon kérésekkel 16
Nyelvtan
Beszédkészség
Íráskészség
Hallott szövegértés
Készítette Abonyi Tímea
34
együtt)
1-20
Unit17 Állatvilág Unit18 Bolygónk
Célhatározói mellékmondat ’too/enough’ Célhatározói mellékmondat
Szerepjáték állatorvos és gazdi közt Hogyan óvod Te a bolygót?
Leírás különleges állatokról Problémamegoldás
Rádió interjú egy állatorvossal Óvd a Földet!
21-40
41-60
Unit19 Ételek
Főnevek Fokozás
Panaszlevél
Étteremben ételrendelés
61-80
Unit20 A természet
Módbeli segédigék
81-100
Unit21 A televízió
Film bemutatás
Párbeszéd filmekről
101-124
Unit22 Találmányok
’so/neither’ Jelen és múlt idejű igei és segédigei alakok Műveltetés
Szerepjáték pincér és vendég közt Monológ saját élményekről a természettel kapcsolatban Párbeszéd filmekről
Találmányok bemutatása
Újságcikk különböző találmányok ról
Interjú egy felfedezővel
Projekt a Hírek egy barlangokról barlangról
Angol Emelt szintű érettségire felkészítő óra17 Iskolánk az előrehozott angol érettségi vizsgával rendelkezők részére 13. évfolyamon heti 3 nyelvi órát biztosít, amelyben felkészíti a tanulókat az emelt szintű érettségire. Szint: B2 Heti 3 óra, évi 96 óra A tanév végén tanuló a részletes érettségi követelményeknek eleget tesz, melyek alapján: Képes megérteni a szövegek másodlagos, mélyebb értelmét. Képes irodalmi szövegek és kritikai írások elolvasására és értelmezésére. Képes változatos nyelvtani szerkezetek alkalmazására mind beszédben mind írásban. Képes felismerni egy szöveg hangnemét és a beszélgetők egymáshoz való viszonyára következtetni tud. Képes az összetettebb gondolatmenetnek megfelelő igényes mondatszerkesztéssel szöveget alkotni, illetve álláspontját következetesen, összetetten és árnyaltan kifejezni. Témák 1. Család -család szerepe, -munkamegosztás a családban -generációk együttélése 17
Struktúrák Present and past tenses be used to/used to used to /would
Beszédhelyzetek Express habits
Készítette Hegedűs Anikó
35
(children around the world modul beilleszthető) 2. Ember és társadalom -emberi kapcsolatok minősége -tizenévesek útkeresése -előítélet, társadalmi problémák -fogyasztói társadalom 3.Környezetünk -lakóhely és környéke fejlődésének problémái -természet és ember harmóniája -környezetvédelem 4. Iskola -iskolatípusok -hagyományok külföldi és hazai iskolákban 5. Munka világa -munkavállalás körülményei -divatszakmák 6. Életmód -étkezési szokások -ételspecialitások -szenvedélybetegségek -gyógyítás egyéb módjai (az apple a day modul beilleszthető) 7. Szabadidő -művészet szerepe -élsport, veszélyes sportok sports-Olympic Games modul beilleszthető -könyv és média szerepe -internet hatásai 8. Utazás, turizmus -motorizáció hatása a környezetre és társadalomra -idegenforgalom jelentősége 9. Tudomány és technika -pozitív és negatív hatások
Passive voice
Comparing and contrasting
Infinitives/gerund Reported speech-various reporting verbs
Making suggestions expressing agreement, disagreement
Causative adverbial clauses
Expressing time, reason and contrast
Participle clauses
Agree and disagree
Subject and object questions wh-ever
Asking for information giving instructions making deductions
Adverbial clauses: result and purpose
Prioriting Reaching consensus
auxiliaries
Expressing obligation, necessity giving advice criticising speculation Making predicitions expressing opinion
Future time clauses zero/first/second/third conditional wishes
36
Nyelvi tevékenységek: Interneten többféle véleményt keresnek a diákok, azok alapján kigyűjtik az érveket, majd vitáznak róla. Eszmecserében és vitában vesznek részt, illetve irányítják azokat. Meggyőzően előadják az összetett érveléseket, illetve azokra tudnak reagálni. Csoportmunka során közösen megvitatják a lehetőségeket. Előadásokat, prezentációkat tartanak. Előadás és vita közben rögtönzésre képesek. Projektet készítenek, melyben leírtak előnyeit és hátrányait ki tudják fejteni.
Angol nyelv , 9. évfolyamos (A) osztályok számára, csoportbontásban18 Nyelvi szint (CEFR/KER): A1 Tankönyv: elementary Évi 144 óra, heti 4 órás bontásban, 36 héten át Téma Nyelvtan Témakör és a hozzárendelt szókészlet Hi! határozatlan névelő országok, (a/an), a létige (to be) nemzetiségek; munkák/állások; tőszámnevek, sorszámnevek A Friend in tulajdonlás kifejezése emberek Need (have, have got), megjelenése; képesség kifejezése képességek; színek (can) Home Sweet mutatószavak; főnevek lakás, ház, otthon; Home többes száma; helyhez bútorzat; háztartási kapcsolódó eszközök elöljárószók Like Father, birtokos eset; birtoklást családi kapcsolatok; Like Son kifejező személyes szabadidős névmások; tevékenységek; a whose/who’s; egyszerű hét napjai jelen (Present Simple) An Early Bird gyakoriságot kifejező napi rutin; az idő or a Night Owl szavak; időhöz kifejezése; hónapok kapcsolódó elöljáró nevei; állások szavak előnyei/hátrányai Birds of a kérdőszavak; szín, méret; állatok Feather rendhagyó többes számú főnevek Come Rain or folyamatos jelen időjárás, éghajlat; Shine (Present Continuous) öltözködés/ruházat Enjoy Your megszámlálható és ételek, italok, 18
Kommunikációs célok
emberek bemutatása
üdvözlés, elbúcsúzás
címek, telefonszámok kérése, megadása
emberek azonosítása leírás alapján
rákérdezés/válasz a pontos időre
házi kedvencekkel kapcsolatos rövid társalgás ruhavásárlás étel rendelés; ajánlatok
Készítette Kávássy János
37
Meal
Times Change
megszámlálhatatlan főnevek; (a/an/some/many/much, etc.) egyszerű múlt (Past Simple - was/were, had,could)
The Price of Fame
egyszerű múlt: szabályos és rendhagyó alakok; kérdő szórend
All’s Well that Ends Well
folyamatos múlt (Past Continuous) melléknevek; módhatározók; mozgás kifejezéséhez kapcsolt elöljárószók összehasonlítások (quite, too, very, much)
See New Places Meet New Places Time Will Tell
Dos and Don’ts
Take a Break
a jövőidő kifejezése: forma VS jelentés; (will+V1, be going to do sg, Present Simple, Present Contnuous) segédigék (should, must, can)
fogások; étteremben
elfogadása/elutasítása
helyek és épületek egy településen; útbaigazítás, hely meghatározása; képességek dátumok; híres emberek és teljesítményük
útbaigazítás; információk kérése
érzések és reakciók; veszély és veszélyhelyzet
vészhelyzetek bejelentése
város, nagyváros; közlekedés; szünidő/nyaralás jövőbeni tervek, szándékok; jóslatok
javaslatok; eseményhez kötött kommentárok
környezet; egészség; otthoni/iskolai szabályok befejezett jelen (Present nyaralás, Perfect); az igeidők városnézés; egy áttekintése város leírása
személyes kérdések a közelmúlttal kapcsolatban
meghívások elfogadása/visszautasítása
tanácsadás; tiltások és engedélyek
szállás/szobafoglalás; meghívás; ajándék vásárlás
Beszédértés Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség Képes egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni. Olvasásértés Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Írás Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni.
38
Angol nyelv 10. évfolyamos (A) osztályok számára, csoportbontásban19 Nyelvi szint (CEFR/KER): A2 Tankönyv: beginner Évi 144 óra, heti 4 órás bontásban, 36 héten át Téma Nyelvtan Témakör és a hozzárendelt szókészlet People around the egyszerű és emberek külső World folyamatos jelen megjelenése; (Present Simple, személyiség; Present Continuous) állás/foglalkozás; mindennapi tevékenységek; színek helyleírás Night and Day gyakoriságot napi rutin; az idő kifejező szavak; meghatározása; iskolai egyszerű múlt (Past tantárgyak Simple); múltbéli szokások (used to do sg) Shop till You melléknevek boltok, üzletek és Drop! sorrendje; hasonlítás vásárlás; alak és forma Days to Remember
Planning Ahead
Food, Glorious Food Profiles
A Brush with Danger 19
egyszerű és folyamatos múlt (Past Simple, Past Continuous); módhatározók képzése; mondatok összekapcsolása jövő idő kifejezése (will+V1, be going to do sg, Present Simple, Present Continuous); feltételesség (CT1) megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek; tanácsadás befejezett és befejezett folyamatos jelen (Present Simple, Present Perfect Continuous) befejezett és befejezett
érzelmek és reakciók
Kommunikációs célok üdvözlés, személyes interakció
egyetértés és ellenvetés megfogalmazása
tárgyleírás; vásárlás; udvarias kérés, utasítás szemtanúi beszámoló; esemény felidézése
tervek; nyaralás/szünidő; foglalkozások és a hozzájuk szükséges tulajdonságok
időpont egyeztetés; emlékeztetni másokat a teendőkre
ételek, italok; kiszolgálás étteremben
rendelés; elfogadás és visszautasítás
egészség, betegség; balesetek; változások
engedély kérése és megadása
tapasztalatok, élmények; elnézés kérése előkészületek/felkészülés;
Készítette Kávássy János
39
A World of Wonders Stick to the Rules!
Our Precious Olanet
folyamatos múlt (Past Perfect, Past Perfect Continuous) szenvedő szerkezetek (Passive Voice) felszólítások; a segédigék rendszere és használata feltételesség (CT2 és CT3)
Holidays with a Difference Join in the Fun!
helyleíró kifejezések
Live and Let Live
függő beszéd és kérdés (Reported Speech, Reported Questions) utókérdés (question tag); felkiáltás; parancsok, utasítások és kérések függő beszédben
Surf the Net
az Infinitive, to+Infinitive és a Gerund használata
érzelmek
híres épületek; múzeumok; feltalálók
információ kérés
szabályok, figyelmeztetések, biztonsági előírások környezet, környezetszennyezés és környezetvédelem üdülők és nyaralóhelyek; időjárás ünnepek és fesztiválok; előkészületek és ruházat; események kommentálása állatok, házi kedvencek, veszélyeztetett fajok
egyetértés és ellenvélemény megfogalmazása javaslatok problémák megoldására segítség és tanács kérése útbaigazítás; dolgok, amiket szeretünk és amiket nem találkozó megbeszélése
technológia; számítógép és Internet
reakciók és kommentek adott helyzetben/adott helyzetre
Beszédértés Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszédkészség Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, tanulmányait. Olvasásértés Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Írás Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.
40
Angol nyelv 11. évfolyamos (A) osztályok számára, csoportbontásban20 Nyelvi szint (CEFR/KER): B1-B2 Tankönyv: pre-intermediate Évi 144 óra, heti 4 órás bontásban, 36 héten át Téma Nyelvtan Témakör és szókészlet; kommunikációs célok Read My Lips egyszerű és folyamatos fizikai megjelenés; karakter; ruházat; jelen (Present Simple, kötőszavak használata Present Continuous) Int he Public Eye wh-névmások; érdeklődési kör, hobbik; személyleírás; gyakoriságot kifejező kifejezések (Phrasal Verb) look-kal szavak; melléknév képzése Around the egyszerű és folyamatos szállás; időjárás; helyleíró melléknevek World múlt (Past Simple/Past Continuous); befejeztt és befejezett folyamatos jelen (Present Perfect/Present Perfect Continuous); szavak melyek adott igeidőt vonzanak (pl. for, since) Travellers’ Tales határozott névelő nyaralás, szünidő; az érzékekre ható leírás (the); helyhez melléknevekkel; útbaigazítás; javaslatok kapcsolódó megfogalmazása; kifejezések (Phrasal Verb) elöljárószavak; run-nal mellékmondatok szerepe; ismétlések elkerülése Enjoy Reading egyszerű és folyamatos érzések; érzékelés; történet/elbeszélés típusok múlt (Past Simple/Past Continuous) Extinct Animals befejezett és befejezett élőhely és leírása; szabályok folyamatos múlt (Past Perfect/Past Perfect Continuous); segédigék; összehasonlítás A Ghostly a múlt idők történet elmesélése/narráció; érzelmek; időre Welcome alkalmazása vonatkozó szavak használata; kifejezések (Phrasal Verb) break-kel Hard Times jövő idő (will- be tanácsadás/javaslattétel; meghívás, ajánlás, going to do sg); javallat feltételes mód (CT1) Lost Civilizations függő beszéd leírás másokról: életstílus és szokások 20
Készítette Kávássy János
41
(Reported Speech állítások, kérdések); a say és tell megfelelő használata Citizens 2050 folyamatos és befejezett jövő (Future Continuous/Future Perfect) Narrow Escapes parancsok, utasítások, kérések függő beszédben Ancient Buildings szenvedő szerkezetek (Passive Voice); az as és like használata Nature’s Fury szenvedő szerkezetek (Passive Voice) Tricky Jobs feltételes mód (CT23); bárcsak (wish) Panic is Rare
The Great Fire of London Scary but Lovely to Watch
Problems of the Planet Quality or Quantity?
Nature’s Secret Art Return to the Big Screen Great Inventions
igealakok kötelező vonzatként (Infinitive, to + Infinitive, Gerund) utókérdések; visszaható névmások rendhagyó többes számú főnevek; ok-és célhatározói mellékmondatok; a too és enough használata okhatározói mellékmondatok megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek; középfok és felsőfok használata mellékneveknél következtetések levonása (must-can’tmay/might/could) preferenciák kifejezése; so és neither használata műveltetés (Causative)
vélemény kifejezése és annak indoklása; eltérő és hasonló gondolatok összekapcsolása; ; kifejezések (Phrasal Verb) come-mal balesetek; túlélés/túlélők; kritika megfogalmazása történelmi helyek/helyszínek rövid leírása
természeti katasztrófák; kifejezések (Phrasal Verb) put-tal munkához/munkavégzéshez kapcsolt kifejezések; ötletek összevetése, és összekapcsolása sportok, hobbik, felszerelések; készségek és képességek; ; kifejezések (Phrasal Verb) turnnel eseménysor felállítása, ok-okozati összefüggéssel; látvány leírása veszélyeztetett fajok; vadállatok; állati hangok/jelzések
ökológia; okok és hatások kifejtése; javaslatok tétele az ételek fajtái, típusai; panasztétel/kifogás megfogalmazása
a föld alatt (barlangok); következtetések levonása filmek és műfajok; tv-programok; ajánlás; ; kifejezések (Phrasal Verb) take-kel találmányok; zene és hangszerek
Beszédértés A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és melyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek. 42
Beszédkészség Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni. Olvasásértés Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Írás Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Be tud számolni élményeiről, véleményéről.
Angol nyelv 12. évfolyamos (A) osztályok számára, csoportbontásban21 Nyelvi szint (CEFR/KER): B2 Tankönyv: intermediate Évi 160 óra, heti 5 órás bontásban, 32 héten át Téma Nyelvtan Jobs/People
Places to Visit
Stories
egyszerű és folyamatos jelen (Present Simple, Present Continuous); too és enough használata a négy aktív múlt idő használata (Past Tenses); a befejezett és befejezett folymataos jelen (Present Perfect, Present Perfect Continuous) függő beszéd (Reported Speech)
Témakör és szókészlet; kommunikációs célok leírás: külső, karakter, ruházat; állás – állásinterjú; kifejezések (Phrasal Verb) give-vel helyleírás; szállás/elhelyezés; időjárás; javaslatok és ötletek megfogalmazása; kifejezések (Phrasal Verb) take-kel
irodalmi műfajok; érzések, érzékek és érzelmek megjelenítése; probléma megoldás; kifejezések (Phrasal Verb) get-tel Disasters/Accidents feltételesség (CT1-2-3); balesetek és katasztrófák; bárcsak (wish, if only) megelőzés és túlélés; főcímek és vezető hírek megfogalmazása, értelmezése; kifejezések (Phrasal Verb) cut-tal Festivals/Celebrations szenvedő szerkezetek (Passive ünnepi alkalmak, fesztiválok; Voice); műveltetés (Causative) babonák és hagyományok; esemény leírás; kifejezések (Phrasal Verb) carry-vel Eating Habits megszámlálható és ételek; bevásárlás; étteremben; 21
Készítette Kávássy János
43
Crime
Sports/Hobbies
Earth:SOS
Education
Entertainment
Transport
megszámlálhatatlan főnevek; névelők használata; preferenciák kifejezése; some/any/no; so/such; utókérdések (question tags) feltételezések/lehetőségek kifejtése; szükség/kötelesség/tiltás; kritika megfogalmazása
főzés és konyhai eszközök; ételek/éttermek összevetése; kifejezések (Phrasal Verb) turn-nel
bűnelkövetés, nyomozás, bírósági eljárás, büntetés; megelőzés/elhárítás; javaslattétel; kifejezések (Phrasal Verb) breakkel Infinitive-to+Infinitive-Gerund sportok, hobbik, felszerelések; használata; neither/nor – so egyéni képességek és érdeklődési alkalmazása kör; a sport haszna és hatása az egészségre; kifejezések (Phrasal Verb) grow-val összehasonlítás/összevetés; problémák és megoldások; kihalás elgondolások verbális és megőrzés; környezeti problémák kapcsolása; okés az azokra adható válasz; okozat/eredmény kapcsolat környezetvédelem; kifejezések megfogalmazása (Phrasal Verb) put-tal célok megfogalmazása; a az iskola és az iskoláztatás: helye, tartalmilag jövő idejű ideje, céljai, fokai; tantárgyak; tanár szerkezetek formai lehetőségei és diák viszonya; vizsgahelyzetek, (jövő idő kifejezése hét kifejezések (Phrasal Verb) bring-gel módon) engedély szórakozás és szórakozási kérése/megadása/megtagadása; lehetőségek; filmleírás, filmkritika; ajánlatok és javaslatok tétele; a szórakozási lehetőségek az aktív igeidők teljes összevetése; kifejezések (Phrasal áttekintése Verb) run-nal közép és felsőfokú közlekedés: módok, előnyök és melléknevek; hasonlítás hátrányok; a tömegközlekedés összevetése az autós közlekedéssel; jegyvásárlás; reptéri check-in; kifejezések (Phrasal Verb) go-val
Beszédértés Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Beszédkészség Folyékonyan és természetesen tud részt venni anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet. Olvasásértés Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket. 44
Írás Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen.
Angol nyelv B osztály (9. évf.-6 óra, 10. évf. -6 óra, 11 évf. -5 óra, 12. évf. -5 óra)22 9. osztály Heti 6 óra/éves óraszám : 222 Bemeneti szint:A1, kimeneti szint: A1 Lecke 1. Window on the world (22 óra)
Témák Emberek, országok, nemzetiségek, szokások, kultúra
Struktúrák Egyszerű és folyamatos jelen, egyszerű múlt
Funkciók -Mindennapi cselekvésekről és állandó dolgokról való beszélgetés a múltban és a jelenben -Állandó és ideiglenes szituációk megkülönböztetése
2. How strange! (22 óra)
-Furcsa események és élmények - rejtélyek
-folyamatos múlt -when, while, as soon as
-Múltbeli élményekről és eseményekről való beszélgetés -érzések leírása
3. Food for thought (22 óra)
-ételek -éttermek -vegetarianizmus -étkezési szokások
-Beszélgetés az ételekről, étkezési szokásokról -étel rendelése
4. Time on your hands (22 óra)
-mindennapi élet -hobbik -szabadidős elfoglaltságok
-mennyiséggel kapcsolatos kifejezések (some, any, much, many, a lot of, lots of, few, little) -too -enough -befejezett jelen -indirekt kérdések
5. Get the meassage (22 óra)
-kommunikáció -nyelvek -mobiltelefon -az internet
22
Defining relative clause -vonatkozó névmások -used to szerkezet
-Élményekről való beszélgetés -A múlt és a jelen összekapcsolása -információ adása -Emberek és dolgok leírása -Múltbeli szokásos cselekvésekről való
Készítette Dr. Molnárné Szilágyi Boglárka
45
6. Urban life (22 óra)
-Élet a nagyvárosban -helyek a nagyvárosban
-melléknévfokozás -as …as szerkezet
7. Bon voyage! (22 óra)
-utazás -közlekedés
-must/mustn’t -can/can’t -have to/don’t have to -need to/don’t need to/needn’t -should/shouldn’t
8. Down to earth (22 óra)
-környezet környezetszennyezés -a jövő -világűr -pénz -vásárlás
-egyszerű jövő -when, before, after, as soon as, until -be able to
-autók -zene -híres emberek -filmek
-szenvedő szerkezet (egyszerű jelen és múlt)
9. Cash in hand (22 óra)
10. Oldies but goodies (22 óra)
-infinitive -gerund
beszélgetés -Hasonlítás -helyek leírása -egyetértés, egyet nem értés -indoklás -Engedély adása, kérése és visszautasítása. -Kötelezettség, tiltás, szükségesség és annak hiányának kifejezése -utazási információk adása és kérése -Jóslások a jövőről -ígéret, felajánlás, kérés -információ adása - vélemény kifejtése -pénzváltás -Vásárlási szokásokról való beszélgetés. -Tetszés- nemtetszés kifejezése -tények megvitatása -beszélgetés a filmekről
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat adni; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; 46
beszélgetésben részt venni; társalgást követni.
Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni.
47
Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű közléseket írásban megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni. egyszerű közléseket írásban megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.
10. osztály Heti 6 óra/éves óraszám : 222 Bemeneti szint A1, kimeneti szint: A2 H. Q. Mitchell – J. Scott: Channel your English Pre-Intermediate és Virginia Evans – Jenny Dooley: Enterprise plus Pre-Intermediate tankönyvek alapján
Lecke 11.A good sport (22 óra)
Témák -sportok -játékok -fitnessz
Struktúrák -feltételes mondatok első típusa -if/when May/might/could
-tanulmámyok -munka -karrier
So/neither/too/either -folyamatos befejezett jelen
13. Health Matters (22 óra)
-egészség -gondok -tanácsok
-tagadó kérdés -ugye utókérdés -visszaható névmások
-Meglepettség kifejezése -Látogatás az orvosnál -Tanács kérése és adása
14. In person (11 óra)
-emberek -személyiség
-feltételes mondatok -kívánságok
-Elképzelt helyzetekről való beszélgetés -óhajtás -Beszélgetés az emberek tulajdonságairól és
12. Working your way (22 óra)
Funkciók -Cselekvések és szituációk leírása és azok következményei -feltételekre való utalás és azok következményei -lehetőség kifejezése Életstílusok összehasonlítása -Beszélgetés a munkáról és a tanulmányokról
48
jelleméről -érdeklődés és meglepettség kifejezése -felkiáltások -helyfoglalás -telefonbeszélgetés -információcsere -emberek leírása -ruhavásárlás
15. Watch out! (22 óra)
-balesetek -természeti katasztrófák
-felkiáltó mondatok -befejezett múlt
16. On holiday (22 óra)
-nyaralás -szállodák
-függő beszéd
Enterprise plus 1. Read my lips (22 óra)
-külső/belső jellemzés -ruhák
-egyszerű és folyamatos jelen kötőszavak
2. Int he Public Eye (22 óra) 3.Around te World (11 óra)
-érdeklődési körök -hobbik
-vonatkozó névmások -melléknévképzés
-az emberek szokásai
-szállás -időjárás
-egyszerű és folyamatos múlt -befejezett és folyamatos befejezett jelen
-információ kérése -az időjárás jellemzése
4. Travellers’ Tales (22 óra)
-nyaralás -helyek leírása -útirány adása
Elöljárószavak -határozott névelő
Útirányok adása -ajánlások
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; 49
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;
50
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni; egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni.
Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben .megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.
11. osztály Heti 5 óra/éves óraszám : 185 Bemeneti szint A2, kimeneti szint: A2 Virginia Evans – Jenny Dooley: Enterprise plus Pre-Intermediate tankönyv alapján
Lecke 5. Enjoy reading (18 óra)
Témák -történetfajták -érzések
Struktúrák -egyszerű folyamatos múlt
Funkciók és Az emberek érzelmeinek a leírása
és 6. Curricular cuts: -a lakóhely és annak -befejezett leírása folyamatos befejezett Extinct Animals -szabályok múlt (18 óra) -segédigék -melléknévfokozás -a múlt idő típusai 7. A ghostly Érzések/érzelmek -történetek welcome (18 óra) 8. Hard times (18 óra)
9. Curricular Cuts: Lost Civilisations (18 óra) 10. Citizens 2050 (18 óra)
-tanács adása -javaslatok tevése -meghívások
-a vikingek -a kelták -a maják -élet a jövőben -vélemény kifejtése
-tiltás, kötelezettség, és a lehetőség hiánya -állatok jellemzése
-az helyes rakása
események sorrendbe
-will -going to -folyamatos jelen -feltételes mondatok első típusa -függő beszéd -say/tell
-tanácsok kérése -tervezés -javaslatok
adása
-folyamatos jövő -befejezett jövő
-tervek készítése -vélemény kifejtése -múltbeli, jelenbeli és jövőbeli szituációk
-ősi épületek leírása
51
11.Narrow Escapes (18 óra) 12.Curricular Cuts: Ancient Buildings (18 óra) 13.Nature’s Fury (18 óra) 14. Tricky Jobs (18 óra)
összehasonlítása -tanács adása -balesetek leírása Beszélgetés a felfedezők életéről
-balesetek, túlélők -tanács adása -a Knosszoszi palota -az Alexandriai világítótorony -Stonehenge -természeti katasztrófák
-függő beszéd
-foglalkozások
-feltételes mondatok -foglalkozások 2., 3. típusa jellemzése
-szenvedő szerkezet -as/like
-szenvedő szerkezet
-természeti katasztrófák leírása
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni; 52
egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség nélkül megérteni.
Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.
12. osztály Heti 5 óra/éves óraszám : 155 Bemeneti szint A2, kimeneti szint: B1 Virginia Evans – Jenny Dooley: Enterprise plus Pre-Intermediate és Színes Érettségi Feladatok tankönyvek alapján Lecke 15. Panic is Rare (16 óra) 16. Curricular Cuts: The Great Fire of London (16 óra) 17. Scary but Lovely to watch (16 óra) 18. Problems of the Planet (16 óra) 19. Quality or Quantity (16 óra) 20. Curricular Cuts: Nature’s Secret Art (16 óra) 21. A Return to the Big Screen (16 óra) 22. Curricular Cuts: Great Invention (16 óra) Színes Érettségi Feladatok
Témák -sportok/hobbik -a nagy londoni tűzvész -látványosságok -veszélyeztetett fajok -vadon élő állatok -állathangok -ökológia -indoklás -javaslás -ételfajták -hasonlítás -barlangok
-filfajták -TV műsorok -javaslatok -felfedezések -zene
Struktúrák -infinitives -gerund -ugye utókérdés -visszaható névmások
Funkciók Sportok jellemzése
-többesszám -indoklás -too/enough
-állatok jellemzése
-indoklás
Megoldás ok -indoklás
-nevezetességek jellemzése
megszámlálható/hatatlan -éttermek főnevek összehasonlítása -melléknévfokozás Must/can’t -helyek leírása -may/might/could
So/neither
-műveltetés
-Tv műsorok -javaslat -filmek jellemzése -találmányokról való beszélgetés
Érettségi típusfeladatok 53
1. feladatsot (4 óra) 2. feladatsor (4 óra) 3. feladatsor (4 óra) 4. feladatsor (4 óra) 5. feladatsor (4 óra) 6. feladatsor (4 óra) 7. feladatsor (4 óra)
gyakorlása Érettségi típusfeladatok gyakorlása Érettségi típusfeladatok gyakorlása Érettségi típusfeladatok gyakorlása Érettségi típusfeladatok gyakorlása Érettségi típusfeladatok gyakorlása Érettségi típusfeladatok gyakorlása
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni; kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásban részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 250 szavas szöveget elolvasni; 54
kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni; egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni.
Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különböző szövegtípusokat létrehozni; változatos közlésformákat használni.
Német nyelv helyi tanterv23 (kötelező érettségi tantárgy, idegen nyelv, német vagy angol) Óraszám: Pedagógiai- sport osztályokban: 9-10. évfolyamom heti 4 (144), 11-12. évfolyamon heti 5 (180-150) óra Nyelvi előkészítő osztályokban: 9. évfolyamon: heti 4 (144), 10-13. évfolyamon heti 3 (108) Német nyelv mint első idegen nyelv (9-12 -13. évfolyam) A tanterv az általános iskolában elsajátított ismeretekre épít, az első évben ismétlést és a hiányosságok pótlását tervezi be. A második évben a NAT 9. és 10. évfolyamára szánt követelményeit teljesíti. A 11. évfolyamon egységesen a haladószintre jutást tervezi be. A 12. évfolyam a középszintű érettségi követelményeinek teljesítésére -, a 13. évfolyam az emelt szintű érettségi követelményeinek teljesítésére készít fel. A tananyag elsajátításakor sor kerül országismereti témák feldolgozására, a célnyelvi ország sajátosságainak és hagyományainak összehasonlítása a saját országéval Az első két évfolyamon a gyakorlati nyelvtudás megszerzése, a nyelvtani alapok stabilizálása, azok biztonságos használata áll középpontban, a harmadik és negyedik évben a kommunikatív készség fejlesztése a cél. A tanulók tanulását segítő módszerek: csoportmunka, páros munka, nagyobb terjedelmű házi feladatok önálló feldolgozása, szótárhasználat a kiegészítő anyagok önálló feldolgozására, projektmunka. Az első évben az egy szintre hozás, a 2. és 3. évben az ismeretek rendszerezése során érvényesül a differenciált oktatás. A 4. és 5. évben az érettségi szintjének megfelelően differenciálódik a tanulócsoport. A Nemzeti Tankönyvkiadó, a Hueber a Klett valamint a Nordwest kiadók könyveinek használata. Évfolyamonként egy alaptankönyv, egy munkafüzet használata, ill. kiegészítő anyagok. A tanításhoz szükség van hangkazettákra, szótárakra, német nyelvű folyóiratokra, számítógépekre, internet elérhetőségre. Német nyelv mint második idegen nyelv (9 - 12 – 13. évfolyam) A tanterv a NAT követelményeit 3 év alatt, tehát a 11. évfolyam végére teljesíti. A 12-13. évfolyamon az érettségit készíti elő. A közös követelmények közül a kommunikációs képességek fejlesztését tekinti hangsúlyos feladatának. Az első három évfolyam kiemelt célja a biztos nyelvtani alapok megszerzése és a gyakorlati nyelvtudás kialakítása. A 12. évfolyamon a fő cél a tanulók felkészítése az érettségi követelmények teljesítésére. 23
Készítette Puha Katalin és Burjánné Török Orsolya
55
A tananyag elsajátításakor sor kerül országismereti témák feldolgozására, a célnyelvi ország sajátosságainak és hagyományainak összehasonlítása a saját országéval A tanulók tanulását segítő módszerek: csoportmunka, páros munka, nagyobb terjedelmű házi feladatok önálló feldolgozása, szótárhasználat a kiegészítő anyagok önálló feldolgozására, projektmunka. A német nyelv elsajátítása második idegen nyelvként feltételezi az első idegen nyelv tanulásakor megszerzett nyelvtanulási rutint. A Nemzeti Tankönyvkiadó a Hueber a Klett és a Nordwest kiadók könyveinek használata Évfolyamonként egy alaptankönyv, egy munkafüzet használata, ill. kiegészítő anyagok. A tanításhoz szükség van hangkazettákra, szótárakra, német nyelvű folyóiratokra, számítógépekre, internet elérhetőségre Alapelvek, célok: Helyi tantervünk a NAT 2007. évi felülvizsgálata és módosítása valamint az Európai Tanács Közös európai referenciakeretében (KER) meghatározott követelményszintek alapján készült. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, - értést és - alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.
Célok és feladatok A 9. évfolyamon a diákok négy-öt éve tanulják a célnyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanár célnyelvi óravezetését, önbizalmuk lehetővé teszi számukra, hogy az órai munkában egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális: ismerik saját erős és gyenge pontjaikat. Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése. Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2–B1 közötti szintre, melyen számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek információt kérni és kapni. Megértik hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. A 12.-13. évfolyam végére a diákoknak B1–B2 közötti szintre nyelvtudást kell szerezniük, az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell képesnek lenniük szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és létrehozni.
Fejlesztési követelmények
56
A tanuló ismert témakörben szóban és írásban tud információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról. Témalista Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése; diszkrimináció. Tágabb környezetünk: idegenvezetés a lakóhelyen; a nagyvárosi élet jellemzői. Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem. Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges életmód. Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek, hazai specialitások, nemzetközi konyhaművészet. Utazás: nyaralás itthon és külföldön; egy körutazás megtervezése. Szabadidő, szórakozás: veszélyes sportok; kulturális események; a színházi és filmélmények; a számítógép és az Internet; a modern és a klasszikus zene. A munka világa: munkavállalás nyáron; munkakörülmények hazánkban és külföldön; pályaválasztás. Országismeret: más országok, ezen belül a célország (ok) kultúrája, politikai, gazdasági és társadalmi élete. Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban; más országok, ezen belül a célország (ok) közismert technikai és tudományos csúcsteljesítményei. Aktuális témák.
9 – 10. évfolyam Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatás, bemutatkozás; telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés; személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás; érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás; köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás; öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; bánat; bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; valaki igazának az elismerése; egyetértés, egyet nem értés; érdeklődés, érdektelenség; tetszés, nem tetszés; dicséret, kritika; ellenvetés; akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség;
57
ígéret; szándék, érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; tudás, nem tudás; bizonyosság, bizonytalanság; ismerés, nem ismerés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; megerősítés; témaváltás, beszélgetés lezárása. Fogalomkörök cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok, függő beszéd, mennyiségi és minőségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök.
A továbbhaladás feltételei 9. évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat adni; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni;
58
társalgást követni.
Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni. kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű közléseket írásban megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni
A továbbhaladás feltételei 10. évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni;
59
egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni.
Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.
11-12. évfolyam Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatás, bemutatkozás; telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés; személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás; érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás; köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás; öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; bánat; bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; egyetértés, egyet nem értés; érdeklődés, érdektelenség; tetszés, nem tetszés; dicséret, kritika; ellenvetés; akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség; ígéret; szándék, érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia és érdeklődési kör iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; válaszadás elutasítása, tudás, nem tudás;
60
bizonyosság, bizonytalanság; ismerés, nem ismerés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; megerősítés; témaváltás, beszélgetés lezárása. Fogalomkörök cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok, függő beszéd, mennyiségi és minőségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök.
A továbbhaladás feltételei 11 -12. évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;
61
kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni; egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség nélkül megérteni.
Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.
Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni; egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség nélkül megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.
A tanulók teljesítményének értékelése A tanulói teljesítmények értékelésének a középiskolai szakaszban továbbra is három fő célja van: visszajelzést nyújtani az előírt tananyagban elért előrehaladásról és a diákok erős és gyenge pontjairól, hozzájárulni a
62
nyelvtanulási motiváció fenntartásához és további erősítéséhez; valamint erősíteni a tanulók reális önértékelését. Negyedik értékelési szempontként ebben az oktatási szakaszban belép az egyre önállóbb, öntevékenyebb nyelvtanulás és nyelvhasználat, amelyet a teljesítmény értékelésével bátorítani kell. A 9–12. évfolyamokon a nyelvtudás fejlesztése a mind a négy készségterületen komplexen történik. Az értékelés ebben a szakaszban mind a négy alapkészségre egységesen kitér. Alapelv, hogy értékeléskor mind a tanórai, mind a tanórán kívüli tanulói teljesítményeket értékelve legyenek. A házi feladatok célja a tanultak begyakorlása, ill. alkalmazása: önállóan, párban vagy csoportmunkában létrejött német nyelvű produktum (ami lehet levél, esszé, beszámoló, útleírás, stb) létrehozása. A házi feladatokhoz segítséget nyújtanak a tankönyv online-feladatai (szinte mindenkinek van internetes hozzáférése otthon, amennyiben nincs, az iskola biztosítja azt). A házi feladat típusára végtelen lehetőség kínálkozik, de mindenkor azt az elvet tartjuk szem előtt, hogy a tanuló egy héten legalább annyi időt fordítson házi feladatra, amennyi németórával rendelkezik. Mind a tanórai – mind az otthoni feladatok értékelése is a teljesítmény, hozzáállás, motiváltság, öntevékenység javulására koncentrál. A tanulói teljesítmény értékelésének nem elsődleges formája a célirányos számonkérés, sokkal inkább az egyes idegen nyelven végzett egyéni, páros vagy csoportos tevékenységek minősítése. Értékelési szempontok összetevői: 1. Fejlődést mérő teszt (témazáró dolgozat) 2. Nyelvhelyesség: nyelvtani tesztek, dolgozatok 3. Szókincs: szódolgozat, helyesírás 4. Írás: esszék, fogalmazások, képleírás 5. Olvasás: teszteredmények 6. Hallott szöveg megértése: dolgozat eredményei 7. Házi feladatok: házi feladat minősége, el nem készített házi feladat 9. Projekt munka, csoportmunka: kreativitás, vázlat, bemutatás
63
Az Európa Tanács nyelvi szintleírásait: Nyelvi szintleírások magyarázata az Európa Tanács idegen nyelv oktatásra vonatkozó ajánlásai alapján* Minden hallott vagy olvasott szöveget könnyedén megért. A különböző beszélt vagy írott forrásokból származó információkat össze tudja foglalni, összefüggően tudja felidézni az érveket és a beszámolókat. Spontán módon ki tudja fejezni magát, teljesen összefüggően és pontosan, a jelentések C2 kisebb árnyalatai között is különbséget tud tenni, még a bonyolultabb helyzetekben is.
C1
B2
B1
A2
A1
*
Meg tud érteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb szövegeket, és a rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és spontán módon tudja kifejezni magát, anélkül hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy keresse a kifejezéseket. A nyelvet rugalmasan és hatékonyan tudja használni társadalmi, továbbá a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra. Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témában is, eközben megbízhatóan használja a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket. Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Olyan szintű normális interakcióra képes anyanyelvű beszélővel, folyamatosan és spontán módon, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. Modern Languages: Learning, Teaching, Assessment. A Common European Framework of Reference (1996). Strasbourg, Council of Europe, 131. p.
A nyelvi fejlesztés céljai az egyes nyelvi szinteken, kompetenciákkal és nyelvi tevékenységekkel KER A1 szint (9./ 10. évfolyam) Fejlesztési terület: Beszéd
Kompetenciák: Interakció
Alapvető közvetlen szükségleteinek kielégítése céljából tud egyszerű közléseket tenni,
Nyelvi tevékenységek:
• Betanult szerepet változtatás nélkül és/vagy kis változtatással eljátszik.
64
felszólítani, interakcióban részt venni. • Röviden, egyszerűen útba igazítani.
• Csoportos, páros felkészülés után interakcióban vesz részt. tud
• Másoktól dolgokat tud kérni. • Rövid, egyszerű instrukciókat tud adni.
• Információcsere interakcióban vesz részt.
érdekében
• Nagyon egyszerű bonyolít (pl. jegyet vesz).
tranzakciót
mennyiségeket,
• Nagyon egyszerű interjúban vesz részt.
• Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat.
• Irányított feladat: betanult egyszerű kérdések/válaszok projekt bemutatás után
• Tud üdvözölni, elbúcsúzni, alapvető udvariassági formulákat használni, azokra reagálni.
• Csoportos, páros felkészülés után bemutat egy honlapot.
• Tud számokat, költségeket és időt kezelni.
• Képes alapvető személyes információkra rákérdezni és ilyen információkat adni. • Információcsere interakcióban vesz részt
érdekében
• Felkészülés után váratlan elem megjelenésével interakcióban vesz részt. Egyszerű kompenzációs stratégiákat tud használni, hogy megértesse magát ill. megértse beszédpartnerét. • Gesztusokat, mimikát célszerűen tud használni.
• Egyszerű elektronikus levelet fogalmaz, ismeretlen diáktársának elküldi, kérdéseket tesz fel. • Nyelvtanulóknak szóló virtuális világban üdvözöl más résztvevőket
• A jelentés tisztázását röviden kérni tudja.
Beszéd
összefüggő beszéd
• A hallottak lassú, tagolt megismétlését kérni tudja. Ismerős, személyes témában néhány egyszerű mondatot tud mondani. • Ismerős személyekről, tárgyakról és helyekről egyszerű közléseket tud tenni. • Leírást tud adni saját magáról, foglalkozásáról.
•
Fel tud olvasni / emlékezetből el tud
mondani egynagyon rövid, egyszerű bejelentést.
• Felkészülés után ismerős, személyes témában röviden informál. • Rövid és egyszerű írott szöveget felkészülés után felolvas. • Egyszerű szövegű dalt gyakorlás után elénekel. • Elpróbált egyszerű szerepet eljátszik. • Elkészült munkáját egy-egy mondattal ismerteti. • Rövid csoportos prezentációban néhány mondat erejéig részt vesz. • Saját projektjét bemutatja többnyire betanult formában (pl. táblán található segítséggel)
•
Elektronikus időjárás jelentést készít
és felolvas. Szövegértés
Beszédértés
Képes megérteni ismerős szavakat és nagyon alapvető fordulatokat, amelyek személyére, vagy a közvetlen környezetében előforduló konkrét
• A legegyszerűbb közlések lényegi tartalmát kiszűri. •
A
legegyszerűbb
közlésekből
65
dolgokra vonatkoznak. • Képes mások közvetlen szükségleteire irányuló közléseire, felszólításaira reagálni.
megszerzi a neki fontos lényegi és tárgyszerű információt.
• Képes követni.
• a projektje forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt
egyszerű
• Tudja követni útbaigazítást.
instrukciókat
az
egyszerű
• Vizuális segédeszközök segítségével meg tudja érteni
• Ismétléseket tartalmazó, a projekt forrásaként használt egyszerű szövegeket hallás után megért • Követni tudja a projekt készítés lépéseit. • Megérti a különböző munkaformák szervezéséhez használt instrukciókat. • Megállapítja, hogy egy információ megtalálható-e honlapon
adott egy
• Szóbeli utasítás alapján egyszerű számítógépes feladatokat végre tud hajtani. Szövegértés
Olvasás
Képes megérteni ismerős szavakat és nagyon alapvető fordulatokat, amelyek személyére, vagy a közvetlen környezetében előforduló konkrét dolgokra vonatkoznak. • Képes mások közvetlen szükségleteire irányuló közléseire, felszólításaira reagálni. • Képes követni.
egyszerű
• Tudja követni útbaigazítást.
instrukciókat
az
egyszerű
• Általános tájékozódás céljából nagyon egyszerű szöveget olvas. • A legegyszerűbb szövegek lényegi tartalmát kiszűri. • A legegyszerűbb szövegekből megszerzi a neki fontos tárgyszerű információt. • Megérti, vizuális segítséggel, a projektje forrásaként használt szöveg fő üzenetét és azokat az információkat amire projektjéhez szüksége van • Követni tudja a projekt lépéseinek sorrendjét • Virtuális városnézésen vesz részt, melynek során figyeli a feliratokat.
írás
írásbeli szövegalkotás
Képes szavakból, vagy nagyon rövid mondatokból álló tárgyszerű írásbeli közlésre. • Listát tud írni. • Egyszerű képeslapot tud írni. • Saját és mások alapvető személyes adataival formanyomtatványt tud kitölteni. • Magáról, ismert és kitalált személyekről egyszerű fordulatokat és mondatokat tud írni. • Rövid, egymondatos üzenetet tud hagyni.
• Nyomtatványt tölt ki. • Listát ír. • Egyszerű üdvözlő lapot ír. • Posztert készít. • Rövid üzenetet, sms-t ír. • Listaverset készít saját magáról, vagy általa ismert személyről, helyről, dologról, helyzetről. • Egyszerű fordulatokkal és mondatokkal („és”, „vagy”, „mert” kötőszavak használatával) projektjét írásban be tudja mutatni
66
• Elektronikus csoporttársainak. • Elektronikus kitölt.
levelezőlapot
küld
formanyomtatványt
KER A2 szint (10. / 11. évfolyam) Fejlesztési terület: Beszéd
Kompetenciák: Interakció
Nyelvi tevékenységek:
Tud kommunikálni egyszerű és közvetlen információcserét igénylő helyzetekben és nagyon rövid társasági beszélgetések során ismerős témákkal és tevékenységekkel kapcsolatban. • Tud meghívni és javaslatot tenni ill. ezekre reagálni, programot, tervet egyeztetni. • Igénybe tud venni mindennapi szolgáltatásokat, ill. szolgáltatásokat tud biztosítani; pl. vásárol - elad, ételt rendel -felszolgál, jegyet vesz - elad, orvoshoz megy. • Egyszerű, tényszerű információkat meg tud szerezni és tovább tud adni. • Részt tud venni gyakorlati kérdések megvitatásában.
mindennapos
• Egyszerű módon ki tud fejezni véleményt, gondolatot és attitűdöt, ill. ezekre rá tud kérdezni. Egyre változatosabb kompenzációs stratégiákat tud használni. • Várható kommunikációs helyzetre képes tudatosan készülni, megfelelő fordulatokat begyakorolni.
• Egyéni felkészülés után interakcióban vesz részt. • Strukturált, előre látható szituációban spontán módon kommunikál. • Gyakorlati, célirányos tevékenység közben kommunikál. • Tranzakciókat bonyolít. • Egyszerű, ismerős és témákban véleménycsere érdekében kommunikál.
konkrét
• Interjúban vesz részt. • Röviden megindokolja a projektjéhez kapcsolódó véleményeket, terveket és cselekedeteket, valamint meg tud birkózni a bemutatást követő korlátozott számú lényegi kérdéssel. • Internetes csevegésben vesz részt saját csoporttársaival, egy meghívott anyanyelvi beszélővel.
• Egyszerűsíti, átfogalmazza és módosítja mondanivalóját a kommunikáció fenntartása érdekében.
Beszéd
összefüggő beszéd
• Ismétlést, magyarázatot kér, visszakérdez. Röviden és egyszerű nyelvi eszközökkel, de már hosszabb ideig összefüggően tud beszélni az őt és környezetét érintő konkrét témákban. • Ki tudja fejteni gyakorlati problémákkal kapcsolatos véleményét. • Élményeit, tapasztalatait el tudja mesélni. •
Helyeket,
szereplőket,
állatokat,
• Elpróbált szerepet eljátszik. • Szerephelyzetben ismerős témában improvizál. • Rövid élménybeszámolót tart. • Konkrét, őt érintő témákban vitában vesz részt: témát fejt ki, véleményt nyilvánít. • Előkészített jegyzetből beszél. • Csoportos prezentációban vesz részt.
67
eseményeket le tud írni, jellemezni és összehasonlítani. • Képes egyszerű történeteket összefűzni, elmesélni.
eseményeket,
• Képes terveket, előkészületeket egyszerűen bemutatni. • Egyszerűen meg tudja indokolni véleményét, terveit, cselekedeteit és hogy miért szeret, vagy nem szeret valamit.
Szövegértés
Beszédértés
• Rövid, begyakorolt bejelentést tud tenni. Meg tudja érteni a gyakran használt szavakat és fordulatokat az őt és környezetét érintő konkrét témákban. Képes megérteni a rövid, világos és egyszerű bejelentések és üzenetek lényegét. • Rövid, társasági beszélgetés során meg tudja érteni, ki tudja következtetni a beszélgetés témáját, lényegi mondanivalóját. • Meg tudja határozni a televíziós hírműsorok, tudósítások fő gondolatait. • Mindennapi témájú, konkrét, rövid megnyilatkozások általános jelentésének segítségével a szövegösszefüggésből ki tudja következtetni az ismeretlen szavak valószínű jelentését.
Szövegértés
Olvasás
El tud olvasni rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegeket a számára ismerős témakörökben. • Egyszerű hétköznapi szövegekben (pl. hirdetések, menetrendek, prospektusok, étlapok) meg tudja találni a számára lényeges információt. • Képes megérteni rövid, egyszerű leveleket. • Meg tudja érteni és követni tudja az egyszerű nyelven írt előírásokat (pl. biztonsági előírások), használati utasításokat instrukciókat. • Képes megérteni a közhasználatú táblákat, feliratokat, kiírásokat (pl. utcán, nyilvános helyen, veszélyre figyelmeztető táblák). • Mindennapi témájú, konkrét, rövid írásos anyagok általános jelentésének segítségével a szövegösszefüggésből ki tudja következtetni az ismeretlen szavak
• Rövid beszámolót, előadást tart számára ismert, konkrét és releváns témában. • Énekel. • Projekt bemutatását (a tanár segítségével) meg tudja tervezni és érthetően elő tudja adni.
• Powerpoint használatával bemutatja a családi nyaralást, digitális fényképekkel illusztrálva. • Egyszerű közlések, bejelentések lényegi tartalmát kiszűri.
közérdekű
• Egyszerű közlésekből, közérdekű bejelentésekből megszerzi a neki fontos lényegi és tárgyszerű információt. • Egyszerű hírműsort, tudósítást, riportot, interjút, történetet hallgat vagy néz és értelmez. • Világos, köznyelvi beszédből kiszűri a projektjéhez szükséges információt. • Követi és megérti társai projektjének fő vonalát. • On-line rádióállomás megpróbálja kitalálni.
témáját
• Általános tájékozódás céljából olvas. • Információszerzés céljából olvas. • A lényeg kiszűrése céljából olvas. • Szórakozás céljából olvas. • Megérti a projektje forrásaként használt szöveg fő üzenetét és azokat az információkat amire projektjéhez szüksége van • Követi az egyszerű, rövid, írásos, a projektjével kapcsolatos instrukciókat • On-line hirdetési információt keres.
újságban
• On-line menetrend alapján virtuális kirándulást tervez. • Egyszerű feladatlapot információkkal kitölt.
68
írás
írásbeli szövegalkotás
valószínű jelentését. Közvetlen szükségletekre vonatkozó egyszerű szöveget tud írni. Egyszerű történéseket össze tud írásban foglalni. Leírást tud írni. • Üzeneteket, feljegyzéseket tud írni állandósult kifejezések használatával. • Képes egyszerű magánlevelet írni állandósult kifejezések használatával (pl. elnézést kér, köszönetet mond). • Egyszerű életrajzot tud írni magáról ill. más ismert, vagy kitalált személyről. • Összefüggő mondatokban tud írni környezete mindennapi aspektusairól (pl. emberek, helyek, tanulás). • Nagyon rövid, alapvető leírást tud adni valós és kitalált eseményekről, múltbeli tevékenységekről és személyes élményekről.
A következő szövegtípusokat olvassa: • magánlevelek • szabványlevelek / faxok /e-mailek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás) • egyszerű, mindennapi szövegek (pl. étlap, menetrend, prospektus, hirdetés, felirat, recept, használati utasítás, biztonsági előírás, programfüzet, telefonkönyv, szaknévsor). • egyszerűbb írásos brosúrák, eseményleíró újságcikkek)
anyagok
(pl.
• egyszerű, rövid történetek, mesék, versek • Üzenetet, feljegyzést ír. • Vázlatot készít. • Magánlevelet ír. • Egyszerű életrajzot ír. • Jellemzést, leírást ír. • Élménybeszámolót ír. • Történetet egyszerűen összefoglal. • Diktálás után ír. • Szerephez monológot és dialógust ír. • Egyszerű, személyes témában verset ír. • Rövid, alapvető leírást tud adni a projektjében dolgokról, eseményekről, múltbeli tevékenységekről és személyes élményekről. • Projektjéhez jegyzeteket készít • Elektronikus levelezőtársának levelet ír.
levélben
• Mesét ír nemzetközi mese projektben. • Önéletrajzot ír szövegszerkesztőben.
KER B1 szint (11. / 12. évfolyam) Fejlesztési terület:
Kompetenciák:
Nyelvi tevékenységek:
69
Beszéd
Interakció
A mindennapi élet legtöbb helyzetével képes spontán módon megbirkózni. • A mindennapi élethez szükséges ügyekben, tranzakciókban nyelvileg képes helytállni (pl. tud reklamálni, panaszt tenni) • Képes részletes instrukciókat adni. • Részletekről folyó információcserében részt tud venni. Gondolatokat tud cserélni elvont témákban. • Képes olyan kulturális témákban kommunikálni mint pl. zene, film, könyv, művészet. • Röviden össze tud foglalni elbeszélést, újságcikket, előadást, eszmecserét, interjút, hírt, dokumentumfilmet stb., véleményt tud mondani róluk és tud további részleteket adni. • Problémamegoldással véleményét, gondolatait meg tudja világítani. • Össze tud alternatívákat.
vetni
kapcsolatos
különböző
• Vitában a megfelelő udvariassági formákat be tudja tartani. • Ki tud olyan érzelmeket fejezni mint pl. meglepetés, boldogság, szomorúság, érdeklődés, közömbösség, és reagálni is tud rájuk. Kommunikációs és kompenzációs stratégiái alkalmassá teszik arra, hogy ismerős témában aktívan befolyásolja a beszélgetés menetét. • Képes arra, hogy beszélgetést kezdeményezzen, fenntartson, újra kezdjen és befejezzen. • Képes megismételni, átfogalmazni a hallottakat, hogy ellenőrizze, hogy ő és beszédpartnere ugyanúgy értik-e a mondottakat.
• Szituációs és szerepjátékban, szimulációban spontán módon kommunikál, improvizál. • Információszerzés interakcióban vesz részt. • Elvont témákban érdekében kommunikál.
céljából
véleménycsere
• Vitában vesz részt. • Részletes instrukciót ad. • Gyakorlati, célirányos tevékenység tervezésében és aktív alakításában vesz részt. • Formális interakcióban vesz részt. • Csoportban össze tud gyűjteni és meg tud vitatni projektjével kapcsolatos kérdéseket • Össze tudja eszmecserében addig elhangzottakat, és figyelmét a lényegre összpontosítani • Másokat be eszmecserébe
foglalni képes
tud
vonni
az társai
az
• Megjegyzéseket tud tenni mások nézeteire • Tud instrukciókat adni • El tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát • Az interneten tájékozódik, milyen filmek mennek valamelyik moziban. Megpróbál társaival kiscsoportban megegyezni, melyiket válasszák közösen. • Windows Messenger rendszerben meghívott anyanyelvi beszélővel beszélget.
•
Csoportmunkában egy számítógépen
diáktársaival keres, az információkat megvitatják és értékelik.
• Körülírást, szinonimát tud használni. • Ismétlést, összegzést, lényegkiemelést, körülírást, magyarázatot tud kérni. • Képes magát ellenőriztetni, javítást, megerősítést kérni.
• Beszéd
összefüggőbeszéd
Félreérthető
megfogalmazását
beszédpartnere jelzésére képes javítani. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal képes leírni konkrét dolgokat. • Képes élményeket, eseményeket,
• Szerephelyzetben improvizál. • Konkrét és elvont témájú vitában témát fejt ki,
70
terveket, történeteket, ill. könyvek, filmek cselekményét elmondani. • Események, történések részleteiről be tud számolni. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal röviden képes elvontabb tartalmakról beszélni. • Képes elmondani álmait, vágyait, céljait. • Képes megfogalmazni véleményét. • Gondolatait képes összekapcsolva előadni.
véleményt nyilvánít, részletez. • Csoportos prezentációt kordinál. • Előkészített jegyzetből beszél. • Rövid beszámolót, előadást tart számára ismert elvont témában. • Hallottakat, olvasottakat összefoglal. • Történetet mond, mesél. • Saját projektjét be tudja mutatni.
lineárisan
• Tud indokolni, érveket kifejteni és magyarázni. • El tudja mondani, hogy egy esemény, film, könyv hogyan hatott rá.
• Meg tudja oldani, hogyan közölje projektjével kapcsolatos mondanivalója legfontosabb pontjait • Be tud gyakorolni és ki tud próbálni új kombinációkat, kifejezéseket • Ugyanazt a hírt többfajta hírportálon is elolvassák a diákok, röviden összefoglalják, megbeszélik a különbségeket. • Powerpoint prezentációs szoftver segítségével bemutat egy sporteseményt, képekkel illusztrálva.
•
Csoportmunkában társainak saját
keresési eredményeit elmondja. Szöveg-értés
Beszédértés
Fő vonalaiban képes megérteni a köznyelvi beszédet, ha számára releváns és ismerős témáról van szó. A legfontosabb információkat ki tudja szűrni élő és rögzített megnyilatkozásokból, ha azok aktuális eseményekről ill. érdeklődési körébe eső témákról szólnak, elvontabb témákat is beleértve. • Képes a fő mondanivalót azonosítani. • Képes megérteni egyes részleteket. • Képes követni hosszabb részletesebb útbaigazítást és instrukciót.
és
• Meg tudja érteni a közlésekben kifejezett olyan érzelmeket mint pl. meglepetés, boldogság, szomorúság, érdeklődés, közömbösség. • A megnyilatkozások általános jelentésének segítségével a szövegösszefüggésből ki tudja következtetni az ismeretlen szavak valószínű jelentését.
• Előadást, beszédet, interjút hallgat.
monológot,
• Tévéműsort néz. • Hírműsort néz / hallgat. • Rádiójátékot, drámarészletet hallgat / néz. • Filmrészletet néz. • Hosszabb és részletesebb útbaigazítást és instrukciót követ. • Megérti a projektje forrásaként használt tanár által közvetített vagy felvett hanganyag információtartalmát, annak lényegét, amennyiben a beszéd viszonylag lassú és világos • Követni tudja és megérti társai projektjének fő mondanivalóját, és az egyes részleteket is • On-line rádióhallgatás információkat gyűjt.
során
• On-line videó vagy tévéműsor főbb
71
Szöveg-értés
Olvasás
Képes megérteni azokat a szövegeket, amelyek első sorban gyakran előforduló, hétköznapi témákról szólnak. A tényszerű információt megtalálja, megérti, rendezi. Képes megérteni a szövegben megfogalmazott érzelmeket, kívánságokat. • Képes hosszabb szöveget átfésülve megtalálni a kívánt információkat. • Képes arra, hogy egy hosszabb szöveg különböző részeiből és több szövegből beszerezze a kívánt információt. • Világosan kifejtett érvelésekben képes követni az érvelés fonalát, és képes megérteni a főbb következtetéseket.
témáit jegyzeteli. Olvasott szövegtípusok: • levelek • újságcikkek • történetek, mesék • versek • drámarészletek • Regényrészletek • Részletes megértés céljából olvas. • Érvek keresése céljából olvas • Megérti és ki tudja választani a projektjéhez szükséges információt hosszabb szövegekből. • Különböző szövegekből össze tudja gyűjteni a szükséges információt. • Világosan kifejtett megérti a főbb következtetéseket.
érvelésekben
• Felismeri az érvelés fonalát. • On-line levelezőtársat elektronikusan levelez. • Információt keres internetes ismertetőben (pl. könyvismertető).
•
keres
és
összefüggő
Saját érdeklődésének megfelelően
levelezőlistára iratkozik fel. írás
írásbeli szövegalkotás
Meg tud fogalmazni egyszerű, összefüggő szöveget ismert, vagy őt érdeklő konkrét és elvont témákban. • Lényegre koncentráló, részletes leírást tud adni. • Képes cselekményt, történetet leírni. • Tényszerű információkat össze tud foglalni. • Jegyzetelni tud. • Képes szövegeket átfogalmazni. • Érzéseit, reakciót le tudja írni. • Képes írásban véleményét kifejteni, indokolni és érvelni.
• Levelez. • Történetet ír. • Riportot ír. • Cikket ír. • Olvasott szövegből jegyzetel. • Hallott szövegből jegyzetel. • Saját ötlethez jegyzetet készít. • Szöveget átfogalmaz. • Összefoglalót, kivonatot, feljegyzést készít. • Informatív esszét ír. • Elvontabb témában verset ír. • A projektjéhez összegyűjtött információt bizonyos mértékig magabiztosan össze tudja foglalni, és ki tudja fejezni a témával kapcsolatos véleményét. • A folyamat-központú írás aspektusait alkalmazni tudja.
72
• Virtuális városnézés élményeit leírja. • Rövid mesét ír, Wordben illusztrálja. • Internetes fórumon többször hozzászól, kifej véleményét az idegen nyelven.
KER B2 szint (12./ 13. évfolyam ) Fejlesztési terület: Beszéd
Interakció
Kompetenciák:
Nyelvi tevékenységek:
Képes folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet anélkül, hogy láthatóan korlátoznia kellene a mondanivalóját. • Tudja indokolni és fenntartani nézeteit.
• Kötetlen társalgásban vesz részt. ill. irányítja.
• Képes a gondolatok közötti kapcsolatot világosan megjelölni. • Összetett érveléseket meggyőzően előadni, ill. tud ilyenekre reagálni.
képes
• Képes hipotéziseket felállítani és azokra reagálni. • Képes a körülményeknek megfelelő stílust alkalmazni. • Ki tudja fejezni az események és élmények személyes jelentőségét és különböző érzelmi fokozatokat. • Nyelvileg boldogulni tud nézeteltérés megvitatásakor ill. alku esetén.
egy
• Összegezni tud több forrásból származó információt és érvet. Körülírással és átfogalmazással kompenzálni tudja hiányosságait a szókincs és a nyelvtan területén. Képes aktívan befolyásolni és irányítani az interakció menetét. • Ismeri jellegzetes hibáit. • Beszédét képes tudatosan ellenőrizni. • Állandósult szókapcsolatokat tud használni azért, hogy időt nyerjen és megtartsa a szót, amíg megfogalmazza mondanivalóját. • Spontán módon reagál és rákérdez arra, amit beszédpartnere mond. • A szó átvételének szabályait hatékonyan tudja alkalmazni.
• Eszmecserében, vitában vesz részt ill. irányítja. • Gyakorlati, célirányos tevékenység tervezését és a munkát irányítja. • Formális interakcióban, értekezleten vesz részt ill. irányítja. • Tárgyaláson vesz részt. • Percepciós és szemléleti különbség kifejezése és tisztázása érdekében kommunikál. • Érzelmek, attitűdök kifejezése és tisztázása érdekében kommunikál. • Pontosan tudja kifejezni gondolatait és véleményét • Meggyőzően tud előadni összetett érveléseket, ill. tud azokra reagálni • Értékelni tudja az javaslatokat, hipotéziseket állít fel, és reagál azokra
alternatív
• Összegezni és jelenteni tud a feladatvégzés szakaszairól, problémáiról stb. • Többféle véleményt keresnek az interneten a diákok, azok alapján kigyűjtik az érveket, majd vitáznak róla. • A diákok egy szakértőt kérdeznek érdeklődési területükről internetes telefon program segítségével. • Csoportmunka során megvitatják a lehetőségeket.
közösen
• Ismerős témában terelni tudja a beszélgetés irányát, és elő tudja segíteni az eszmecsere
73
kibontakozását, pl. tud közbeszólni, visszajelzést kommentálni, másokat képes bevonni a megbeszélésbe.
Beszéd
összefüggőbeszéd
adni,
• Képes tisztázni a homályos pontokat Világos és részletes leírást tud adni az őt érdeklő témák széles köréről. Ki tudja fejteni álláspontját. • Világos, szisztematikusan kifejtett leírást és bemutatást tud adni. • Képes szisztematikusan érvelni, gondolatait kiegészítő adatokkal és példákkal kifejteni és alátámasztani. • Képes fontos gondolatokat kiemelni. • Képes megvilágítani alternatívákat, előnyöket, hátrányokat.
• Bejelentést rögtönöz. • Előadást, prezentációt tart. • Előadás, vita közben rögtönöz. • Világos, szisztematikusan kifejtett prezentációt tart projektjéről. • Kiemelni projektje fontos gondolatait és megfelelő érvekkel alátámasztani azokat.
Előre megírt, vagy megtervezett
• Kifejti a projektben leírt különböző alternatívák előnyeit és hátrányait.
szövegtől képes célszerűen, a konkrét helyzetnek megfelelően eltérni.
• Reagál a hallgatóság által felvetett szempontokra
•
• Mini internetes kutatási projekt eredményeit ismerteti. • Virtuális látogatásról nélkül beszél.
felkészülés
• Internetes oldalakat felkészülés nélkül.
ismertet
• Jellemző épületet, hidat, festményt mutat be az adottkultúrából, projektor segítségével. Szöveg-értés
Beszédértés
Meg tudja érteni a tartalmi és nyelvi szempontból összetett standard beszédet, legyen az akár élő- akár rögzített beszéd mind ismerős, mind újszerű témában. • Némileg ismerős témában képes hosszabb előadásokat és összetettebb érveléseket követni. • Képes megérti a hírműsorokat és a játékfilmek többségét, ha köznyelven beszélnek.
• Meg tudja érteni a beszélő nézeteit és attitűdjét, hangszínét.
érzékeli
hangulatát,
• Tartalmilag és nyelvileg is összetett előadásokat, beszédeket, beszámolókat, prezentációkat hallgat. • Játékfilmet néz. • Dokumentumfilmet néz. • Talk show-t, interjút néz. • Színdarabot néz. • Értelmezi a hallott szövegben lévő utalásokat. • A projekt forrásaként használt szövegek, hangfelvételek, TV, CD előadások stb. meghallgatja. • Követi társainak prezentációt • Önállóan jegyzeteket készít. • A tervezést, prezentációt követő vitát követi. • Többször meghallgat hírműsort, abból
digitális
74
jegyzetel. • Dialektusokat összehasonlít. • Előadás jegyzetel.
alapján
számítógépen
• Számítógépen hallott zene szövegét elemzi. Szöveg-értés
Olvasás
El tudja olvasni és értelmezni tudja a jelenkor problémáival foglakozó cikkeket és beszámolókat, ill. a kortárs irodalom prózai szövegeit. • Magas fokú önállósággal tud olvasni. • A különböző szövegeknek céloknak megfelelően képes változtatni olvasási stílusát sebességét.
és és
• Gyors átnézés után képes dönteni arról, hogy érdemes-e a szöveget alaposabban is tanulmányoznia. • Képes megérteni az író álláspontját, azonosítani tudja szemszögét.
• Hosszabb szövegről rövid átnézés után véleményt mond. • Érvelő prózát, szakszöveget olvas. • Kortárs regényt, novellát olvas. • Kortárs drámát olvas. • A szövegben értelmezi.
lévő
utalásokat
• A projekt céljainak megfelelően tudja változtatni olvasási stílusát és sebességét. • Szelektíven referenciaforrásokat.
használja
• Gyorsan eltudja dönteni, érdemes-e a szöveget alaposabban is tanulmányozni.
a hogy
• Több, megadott honlapról információt gyűjt megadott témában. • Nemzetközi projektben vesz részt, annak tartalmáról és céljairól olvas. • Internetes diákújságot olvas. • Az adott ország ünnepeiről olvas hosszabb szövegeket. írás
írásbeli szövegalkotás
Világos, jól szerkesztett és részletes szöveget tud írni az őt érdeklő témák széles körében. • Ki tudja fejteni érveit egy adott álláspont mellett vagy ellen ill. másokéra reagálni tud. • A gondolatok közötti kapcsolatot világos és összefüggő módon tudja jelölni. • Több forrásból származó információt, érvelést és véleményt képes szintetizálni. • Meg tudja fogalmazni az események vagy élmények személyes jentőségét. • Ki tudja fokozatokat.
fejezni
az
érzelmi
• Képes követni az adott műfaj
• Véleménykifejtő esszét ír. • Újságcikket ír. • Értékelést ír. • Film-, könyv-, lemez- vagy színdarabismertetőt ír. • Műfaji és / vagy attitűdváltással szöveget átfogalmaz. • Projektjében kifejti és hangsúlyozza a lényeges pontokat és az azokat alátámasztó gondolatokat. • Megmagyarázza a alternatívák előnyeit és hátrányait.
különböző
• Több forrásból származó információt és érvelést tud szintetizálni.
75
hagyományait. • Röviden leírja tárgykörben.
véleményét
egy
• Honlapot értékel írásban.
•
Internetes diákújságban
publikál
verset, rövid írásművet.
Iskolánkban a következő tankönyvekből tanítunk: o o o o o
Delfin I. és II. kötet, Hueber Kiadó, 1-20. lecke ( A1-A2 szint ) Péntek – Husz: Írásbeli érettségi feladatsorok kazettával I-XIV. ( A2-B1 szint ) Maros : Abitraining Oberstufe ( B2-C1 szint ), ezen kívül autentikus segédanyagokat is használunk, mint pl. újságcikkek, reklámok, filmek. So geht’s Fertigkeitstraining, Grundstufe Deutsch, Klett International So geht’s zum Zertifikat Deutsch, Klett International
Évfolyamokra lebontott tananyagbeosztás 9. évfolyam heti 4 óra 144 óra 1.Lektion: Mensschen und Reisen Kommunikációs szándékok: Üdvözlés, bemutatkozás, érdeklődés, információszerzés Nyelvtani fogalomkörök: Definitartikel- Indefinitartikel, Possesivartikel, Negativartikel, Nomen im Sg. und Pl. Personalpronomen, schwache Verben, Verb: sein, Aussagesatz, Wortfrage, Satzfrage 2. Lektion: Leute, Leute Kommunikációs szándékok: Valakit bemutatni, foglalkozás felől érdeklődni Nyelvtani fogalomkörök: Personalpronomen Pl., Possesivartikel Pl., Konjugation: haben, können, möchten, Satzklammern bei Modalverben, Angabe im Vorfeld 3.Lektion: Wohnen und Leben Kommunikációs szándékok: Vélemény megkérdezése, véleményezés Nyelvtani fogalomkörök: Akkusativ: Personalpronomen, Definitpronomen, Indefinitpronomen, transitive Verben, Akkusativergänzung im Vorfeld, Negation 4. Lektion: Wer will, der kann Kommunikációs szándékok: Javaslattevés, elutasítás, beleegyezés kifejezése Nyelvtani fogalomkörök: Modalverben, trennbare Verben, starke Verben, Satzklammer und Vorfeldbestzung bei Modalverben und trennbare Verben 5. Lektion: Orientierung und Wege Kommunikációs szándékok: Útbaigazítás, útvonal felöl érdeklődés Nyelvtani fogalomkörök: Situativ-, Direkti-, und Herkunftsergänzung, Präpositionen mit Dativ, Präpositionen mit Akkusativ, Wechselpraepositonen, Nomen im Dativ, Positionsverben, Uhrzeit, Ordinalzahlen 6. Lektion: Alltag Kommunikációs szándékok: Visszakérdezés, megállapítás, javaslattevés Nyelvtani fogalomkörök: Perfekt schwacher und starker Verben, Perfekt mit sein, Partizipformen, Praeteritum von haben und sein, Zeitangabe, genaue Uhrzeiten 7. Lektion: Feste und Feiern Kommunikációs szándékok: Meghívás, meghívás udvarias visszautasítása, indoklás, kívánság kifejezése Nyelvtani fogalomkörök: Verben mit Dativ- und Akkusativergaenzung, Personalpronomen im Akk. und Dat. Praepositionen und Zeitangaben 8. Lektion: Essen und Trinken Kommunikációs szándékok: Rendelés, érdeklődés, utasítás Nyelvtani fogalomkörök: Haupt- und Nebensatz mit weil und wenn , Imperativ, Nominalkomposita, Mengenangaben, Komparativ und Superlativ 10. évfolyam heti 4 óra 144 óra
76
9. Lektion: Umzug und Einrichtung Kommunikációs szándékok: Pozitív véleménynyilvánítás, visszakérdezés, felvilágosítás adása, lakás leírása Nyelvtani fogalomkörök: Nebensatz mit dass und damit, Infinitivsaetze, unregelmaeßiger Komparativ, Maßangaben, Artikelwort jeder, generalisierender Indefinitpronomen 10. Lektion: Mode und Geschmack Kommunikációs szándékok: Érdeklődés felkeltése, személyek leírása Nyelvtani fogalomkörök: attributives Adjektiv im Nominativ, Akkusativ und Dativ, Praepositionalpronomen, Modalverben im Praeteritum, Frageartikel welcher, was für ein, Demonstrativartikel dieser 11. Lektion: Schule und Karriere Kommunikációs szándékok: Meglepetés kifejezése, kommentálás, felvilágosítás adása, munkahely leírása Nyelvtani fogalomkörök: Reflexive Verben mit Akk. und Dat., Verben mit Praepositionalergaenzung, praepositionale Fragewörter und Pronomen, Nomen im Genitiv, attributives Adj. im Genitiv, durative Zeitangaben, nicht lokale Verwendung von Praepositionen 12. Lektion: Nachrichten und Berichte Kommunikációs szándékok: Hosszabb összefüggő történet (film) elmesélése, visszakérdezés Nyelvtani fogalomkörök: Praeteritum: schwache, starke Verben und Modalverben, Nebensaetze mit als während, wenn, obwohl, Paepositionen im Genitiv, praepositonale Angaben im Vorfeld 13. Lektion: Länder und Leute Kommunikációs szándékok: Utazás megtervezése, javaslattétel, ellenjavaslat megfogalmazása Nyelvtani fogalomkörök: Relativpronomen, Relativsaetze, Konstruktionen mit es, Pronomen mit irgend14. Lektion: Wünsche und Wirklichkeit Kommunikációs szándékok: Sejtés megfogalmazása, reagálás feltevésre, elutasítás Nyelvtani fogalomkörök: Konjunktiv II von schwachen und einigen starken Verben, Konjunktiv II von Modalverben haben und sein, Konditionalsaetze, attributives Adjektiv im Komparativ und Superlativ, Nomen: besondere Formen im Maskulinum 10 évfolyam heti 3 óra 108 óra Lektion 9-13. 11. évfolym heti 5 óra 180 óra 15. Lektion: Sport und Gesundheit Kommunikációs szándékok: Informálás, információ továbbítása, meglepetés kifejezése, sejtés véleményezés Nyelvtani fogalomkörök: Indirekte Fragesaetze mit ob bzw. Fragewort, Verben mit Verbativergaenzung im Paesens und Perfekt, Modalverben im Perfekt, Infinitiv als Nomen 16. Lektion: Berufswelt und Ideen Kommunikációs szándékok: Információ kérése, együttérzés kifejezése, kommentálás Nyelvtani fogalomkörök: Passiv: Praesens, Praeteritum und Perfekt, Passiv mit Modalverb, Agensangaben, subjektloses Passiv, Vorgangs- und Zustandspassiv, Adjektive mit unregelmaeßigen Formen, Verben mit trennbarem oder untrennbarem Verbzusatz 17. Lektion: Humor und Alltag Kommunikációs szándékok: tudósítás, helyzet leírása, körülmények megadása, magyarázat Nyelvtani fogalomkörök: Plusquamperfekt, Nebensaetzte mit temporalen Junktoren, zweigliedrige Junktoren, Wortstellung bei Pronomenhäufung 18. Lektion: Politik, Geschichte und Zukunft Kommunikációs szándékok: Feltevés kifejezése, szándék kifejezése Nyelvtani fogalomkörök: Futur, Konjunktiv der Vergangenheit, haben, sein , brauchen zu + Infinitiv 19. Lektion: Kultur und Freizeit Kommunikációs szándékok: Tudósítás, kommentálás, értékelés, beleegyezés, elutasítás, Nyelvtani fogalomkörök: Partizip I und II adverbial und attributiv, erweiterte Partizipialphrasen, Modalverben zur Graduierung von Wahrnehmung, Vermutung und Beurteilung 20. Lektion: Sprachen und Begegnungen Kommunikációs szándékok: Kapcsolat felvétele, információ kérése Nyelvtani fogalomkörök: Konjunktiv I im Praesens und im Perfekt, indirekte Rede, Bedeutungsunterschiede bei trennbaren Verben durch Wechsel des Verbzusatzes, Nominalkomposita 11. évfolyam heti 3 óra 108 óra
77
Lektion 14-17.
12 évfolyam heti 5 óra 150 óra I-XIV. Feladatlapok Komplett írásbeli feladatsorok kazettával és érettségi témakörök kidolgozása: 1. Személyes vonatkozások, család: - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek 2. Ember és társadalom: - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk: - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás 4. Az iskola: - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa: - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás, vagy munkába állás 6. Életmód: - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás: - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás, stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
78
- Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események 8. Utazás, turizmus: - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, ill. külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és társasutazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika: - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
12-13. évfolyam heti 3 óra 108 óra Lektion 18-20. I-XIV. Feladatlapok Komplett írásbeli feladatsorok kazettával és érettségi témakörök kidolgozása.
Érettségi vizsgakövetelmények Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait a négy nyelvi alapkészség terén (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség) megvalósítani. A német nyelvi érettségi szint meghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsgaszintek az Európa Tanács skálájának két-két nyelvi szintjét fogják át: középszinten az A2-B1, emelt szinten a B2-C1 szinteket.
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
1. Olvasott szöveg értése 1.1. Készségek
A vizsgázó képes A vizsgázó képes - megérteni a szöveg lényegét, - megérteni és követni a szöveg gondolatmenetét, - megérteni a kulcsinformációkat (pl. személyek, idő, hely, irány, mennyiség), - különválasztani a lényeges és a lényegtelen információkat, - megérteni egy adott álláspont mellett és ellen szóló érveket, - megkeresni egy adott értési célhoz szükséges adatszerű információt, - megérteni a szöveget kommunikációs funkciójának megfelelő részletességgel, - alkalmazni a különböző olvasási stratégiákat (pl. következtetni az ismeretlen szavak jelentésére), - megkülönböztetni a tényszerűen - megérteni a
szöveg
mélyebb,
79
1.2. Szövegfajták
közölt információt a véleménytől. másodlagos értelmét. - funkcionális szövegek (pl. étlap, menetrend, tv-műsor, moziműsor, programok, kezelési útmutató, nyomtatvány, katalógus, menetjegy), - informatív-instruktív szövegek (pl. jegyzet, közlemény, felhívás, hirdetés, plakát, könyvajánlás), - levelek, - újságcikkek (pl. újsághír, beszámoló, riport), - ismeretterjesztő szövegek általánosan ismert témakörökből, - irodalmi szövegek (pl. mese, - publicisztikai szövegek, elbeszélés). írások.
kritikai
2. Nyelvhelyesség 2.1. Készségek
A vizsgázó képes - az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek mondatokba illesztésére (felismerés, kiegészítés, létrehozás), - alapvető nyelvtani és lexikai szerkezetek nyelvileg pontos használatára egyszerű szövegben.
A vizsgázó képes - változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek mondatokba illesztésére (felismerés, kiegészítés, létrehozás), - a nyelvtani és lexikai szerkezetek nyelvileg pontos használatára komplex szövegekben is.
3. Hallott szöveg értése 3.1. Készségek
A vizsgázó képes - megérteni a szöveg lényegét, - megérteni és követni a szöveg gondolatmenetét, - megérteni a kulcsinformációkat (pl. személyek, idő, hely, irány, mennyiség, ok), - megérteni egy adott értési célhoz szükséges adatszerű információkat, - alkalmazni a különböző értési stratégiákat (pl. következtetni az ismeretlen szavak jelentésére a szövegkörnyezetből). A vizsgázó képes - megérteni az adott álláspont mellett és ellen szóló érveket, - felismerni a szöveg hangnemét, következtetni a beszélők egymáshoz való viszonyára.
3.2. Szövegfajták
- közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), - rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitvatartás, menetrend), - utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), - médiaközlemények (pl. időjárásjelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), - beszélgetések, telefonbeszélgetések, - riportok, interjúk,
80
- beszámolók, közérdekű témáról ismeretterjesztő szövegek.
szóló
4. Íráskészség 4.1. Készségek
4.2. Szövegfajták
A vizsgázó képes - a megadott helyzetekben és szerepekben megnyilatkozni, illetve a megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című rész), - különböző fajtájú szövegeket írni a Témakörök című részben megadott témákhoz kapcsolódóan, - koherens szöveget létrehozni (előre- és visszautalással, alapvető szinonimákkal és kötőszavakkal), - mondanivalóját logikusan és az adott szövegfajta követelményeinek megfelelően elrendezni, valamint írásművét megfelelően felépíteni és tagolni, - a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani, - az adott szövegfajták formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, - úgy kifejezni magát, hogy esetleges nyelvtani pontatlansága, szóhasználata ne akadályozza a megértést,
- üzenet, emlékeztető, - rövid személyes jellegű közlés, - naplóbejegyzés, - üdvözlőlap, - meghívó, - magánjellegű vagy intézménynek szóló levél.
A vizsgázó képes
- az összetettebb gondolatmenetnek megfelelő igényes mondatszerkesztéssel szöveget alkotni, a szöveget az összetettebb gondolatmenetnek megfelelően igényesen megszerkeszteni,
gondolatait nyelvhelyességi szempontból pontosan kifejezni, álláspontját, érvrendszerét következetesen, összetetten, árnyaitan kifejteni. - olvasói levél, - cikk diákújság számára.
5. Beszédkészség 5.1. Készségek
A vizsgázó képes A vizsgázó képes - a megadott helyzetekben és szerepekben megnyilatkozni, illetve a megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című rész), megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című rész), mondanivalóját érthetően és - gondolatait árnyaltan kifejezni, összefüggően kifejezni, álláspontját, érvrendszerét következetesen, folyamatosan, összetetten kifejteni, - úgy beszélni, hogy kiejtése, - olyan kiejtéssel, hanglejtéssel és
81
hanglejtése, beszédtempója ne akadályozza a megértést, - egyszerű kommunikációs stratégiákat alkalmazni (pl. beszéd kezdeményezése/fenntartása, információ kérése/adása, egyszerű kompenzációs stratégiák), - beszédében a célnyelvi udvariasság és a megfelelő stílus (formális/informális) alapszabályait alkalmazni, - úgy kifejezni magát, hogy esetleges nyelvtani és lexikai pontatlansága ne akadályozza a megértést.
tempóban beszélni, hogy beszéde jól érthető legyen, - változatos kommunikációs sratégiákat alkalmazni (pl. a kompenzációs stratégiák hatékony alkalmazása),
gondolatait nyelvhelyességi szempontból pontosan kifejezni, - az összetettebb gondolatmenetnek megfelelő igényes mondatszerkesztéssel beszélni.
B) TÉMAKÖRÖK Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre, a Kerettanterv ajánlásainak figyelembevételével. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök természetesen az emelt szintre is érvényesek. TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
1. Személyes család
vonatkozások, - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A család szerepe az egyén és a társadalom életében - A családi élet mindennapjai, otthoni - Családi munkamegosztás, szerepek a teendők családban, generációk együttélése - Személyes tervek 2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) - A tizenévesek világa: kapcsolat a - Lázadás vagy alkalmazkodás; a kortársakkal, felnőttekkel tizenévesek útkeresése - Női és férfi szerepek - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése - Ünnepek, családi ünnepek - Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében - Öltözködés, divat - Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése - Vásárlás, szolgáltatások - A fogyasztói társadalom, a reklámok - Hasonlóságok és különbségek az - Társadalmi viselkedésformák emberek között 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, - A lakóhely és környéke fejlődésének szolgáltatások, szórakozási lehetőségek problémái - A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a - A természet és az ember harmóniája környezetünkben
82
4. Az iskola
5. A munka világa
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
- A környezetvédelem lehetőségei és problémái
- Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban
- Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban - A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák
6. Életmód
- Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Az étkezési szokások hazánkban és más országokban - Ételek, kedvenc ételek - Ételspecialitások hazánkban és más országokban - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, - A kulturált étkezés feltételei, gyorséttermekben fontossága - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - A szenvedélybetegségek - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, - A gyógyítás egyéb módjai kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - A szabadidő jelentősége az ember szórakozás életében - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészet szerepe a mindennapokban - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok - Olvasás, rádió, tévé, videó, - A könyvek, a média és az internet számítógép, internet szerepe, hatásai - Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a - A motorizáció hatása a környezetre és tömegközlekedés a társadalomra - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Az idegenforgalom jelentősége - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, - A tudományos és technikai fejlődés ismeretterjesztés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK 1. Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten.
83
Helyzet Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)
Szerep vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő ügyfél munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs
2. A kommunikációs szándékok listája A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. A lista a Kerettantervben felsorolt kommunikációs szándékokra épül. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat. A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a hála lehetséges kifejezése középszinten: Vielen Dank/Danke schön; emelt szinten: Ich bin Ihnen sehr dankbar./Ich bedanke mich bei Ihnen dafür. Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető. 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Köszönet és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás
Példa Hallo!/Entschuldigung!/Herr Krause! - Ja, bitte! Guten Morgen/Guten Tag/Guten Abend!/Hallo Markus! - Auf Wiedersehen! Tschüs! Mein Name ist Peter Klein./Dar ist Karl Sommer. (Es) freut mich. más Hallo!/Ja, bitte?/(Hier) Kaufmann. - Ich möchte Herrn Müller sprechen. - Auf Wiederhören! Lieber Manfred,.../Sehr geehrte Damen und Herren,... - Herzliche Grüße/Mit freundlichen Grüßen Viele Grüße an Petra. Wie geht es Ihnen? Danke, gut. Was fehlt Ihnen? - Ich bin erkältet. Danke. - Bitte. Entschuldigung- (Das) Macht nichts. Herzlichen Glückwunsch (zum Geburtstag)!/Frohe Weihnachten!/Gute Besserung! - Danke.
2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom
Példa Vielen Dank. Schade. Ich freue mich über.../Toll! Das finde ich (nicht) gut./Ich bin damit (nicht) zufrieden. Komisch! Ich hoffe,... Ich habe Angst, dass...
84
Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés
Ich bin traurig, weil... Das ärgert mich sehr. Es tut mir Leid, dass...
3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás
Példa Was meinst du dazu? - Ich glaube.../Meiner Meinung nach... Érdeklődés, érdektelenség Ich interessiere mich für Sport. - Das finde ich langweilig. Tetszés, nem tetszés Das gefällt mir (nicht)./Das mag ich (nicht). Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Du hast (nicht) Recht. Egyetértés, egyet nem értés Einverstanden./Ich bin dafür/dagegen. Helyeslés, rosszallás Ich finde das (nicht) gut. Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Das stimmt nicht./Doch!/Sie haben nicht Recht. Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Das ist toll./Das hast du wirklich gut gemacht./Der Fisch schmeckt phantastisch. - Danke. Közömbösség Das ist mir egal. Ígéret Ich mache das schon! Akarat, szándék, terv Ich will.../Ich möchte.../Ich habe vor,... Kívánság, óhaj Ich möchte.../Ich hätte gern... Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség Ich kann.../Ich muss.../Ich darf.../Ich soll... Bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß(nicht) genau,... Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés Ich mag (keinen) Salat./Ich lese gern. - Was machst ezek iránt du am liebsten? Kritika, szemrehányás Das war nicht nett von dir./Warum hast du nicht angerufen? 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél)
Példa Das ist ein neuer Tisch./Das ist mein Freund. Meine Wohnung liegt im Zentrum. Am Wochenende habe ich... gemacht. Wer ist das?/Was weißt du über ihn? Ja./Nein. Ich weiá (nicht), dass (ob)... Ich kann Ihre Frage nicht beantworten. Es ist (nicht) sicher, dass/ob... Ich kenne...gut/nicht. Vielleicht... Ich erinnere mich (nicht) an... Ich kann nicht kommen, weil.../Ich helfe dir, damit...
5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás
Példa Gib mir bitte.../Kannst du bitte.../Könntest du bitte... Öffne (doch) bitte die Tür./Schreib noch nicht. Gehen wir morgen tanzen? - Einverstanden. Wir möchten bestellen./Bringen Sie mir bitte einen Kaffee. Wollen wir ein Eis essen?/Darf ich Sie zum Essen einladen? - Danke gern. Nimm noch ein Stück Kuchen. - Nein danke. Guten Tag! Ich habe ein Problem.../Die Suppe ist zu salzig...
85
Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás
Was sagst du dazu? - Ich rate dir,... Vorsicht!/Pass auf! Darf ich...? - Bitte sehr!/Nein, das ist hier verboten. Kannst du mir helfen? - Natürlich. Was kann ich für dich tun? - Danke, es geht schon.
6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése
Példa Wie bitte?/Wie meinst du das?/Wiederholen Sie bitte. Entschuldigung, ich habe das nicht verstanden. Buchstabieren Sie bitte. Können/Könnten Sie bitte langsamer/lauter sprechen? Ich möchte noch sagen,... Ich wollte noch erzählen,.../Übrigens, ich habe gehört, dass... Könnten wir jetzt noch darüber reden,.../Ich möchte noch etwas sagen. Darf ich Sie kurz unterbrechen? Das ist wahr./Das stimmt. Das ist ein Gerät, mit dem man... Ein Beispiel dafür ist... Wir können darüber ein anderes Mal sprechen.
Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása D) NYELVTANI SZERKEZETEK ÉS SZÓKINCS
1. Nyelvtani szerkezetek A következő táblázat a Kerettanterv német nyelvi mellékletére épül. A Kerettanterv a nyelvi szerkezeteket a funkcionalitás elve alapján csoportosítja, ezzel szemben a nyelvtani követelmények leírása ebben a dokumentumban a könnyebb kezelhetőség érdekében a leíró nyelvtan kategóriái alapján készült. Az adott nyelvtani formához hozzárendeltük annak nyelvi funkcióját, illetve ahol az kevésbé megoldható, ott egy-egy példával illusztráltuk azt. A nyelvtani ismeretek alapvető szerepet játszanak mind a receptív, mind a produktív készségekben. A receptív készségek között felsorolt nyelvtani szerkezetek előfordulhatnak az olvasott vagy hallott szöveg értését mérő feladatokban, de ezekre a nyelvhelyességi vizsgarész nem kérdez rá. A produktív ismeretek közé sorolt nyelvtani szerkezetekre lehet feladatot készíteni a Nyelvhelyesség vizsgarészben. A táblázat terjedelmi okból nem törekedhetett teljességre. FORMA
Középszint A2-B1 rec. prod.
Emeltszint B2-C1 rec. prod.
TARTALOM, FUNKCIÓ, PÉLDA
x
x
x
x
Existenz, Handlung
1.1. Das finite und infinite Verb; Konjugation (Person, Numerus) 1.1.1. Tempusformen Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Futur II Hilfsverben der Zeitformen 1.1.2. Modus Indikativ Imperativ
x
x
x
x
x x x x x x
x x x x x
x x x x x x x
x x x x x x
x x
x x
x x
x x
Konjunktiv I
x
-
x
-
I. MORPHOLOGIE 1. DAS VERB
Besitz,
Geschehen,
Zeitverháltnisse: Gegenwart, Vergangenheit, Gleichzeitigkeit, Vorzeitigkeit, Zukunft (sein, haben, werden) Modalität: Behauptung, Wunsch, Wille, Aufforderung, Befehl, Absicht usw.
86
Präsens Perfekt Konjunktiv II Präteritum würde-Form, hätte, wäre alle Formen Plusquamperfekt Hilfsverben der Modalität Präsens
x x x
x
x x x
x
x x
x x
x x x
x x
x
x
x
x
Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Weitere Ausdrücke der Modalität (Futur II) 1.2. Trennbare und untrennbare Verben 1.3. Reflexive Verben
x x x -
x -
x x x x x
x x x -
x
x
x
x
(an/kommen, bekommen)
x
x
x
x
Reziproke Handlungen, Ausdruck der Freude, Sorge, Angst usw. Beschreibung von Handlungsreihen bzw. Zuständen
Vorgang- (Handlungs-) bzw. Zustandpassiv mit Modalverb Zeitformen des Vorgangpassivs Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Futur II 1.5. Valenz der Verben* 2. PARTIZIPIEN Partizip Präsens Partizip Präsens als Nomen Partizip Perfekt Partizip Perfekt als Nomen Partizip Futur 3. SUBSTANTIV
x x x
x -
x x x
x x x
x x x x
x x x x
x x x x x x x
x x x x x x
x x x x x
x x x x
x x x x x x
x x x x x
3.1. Genus, Numerus, bestimmter, unbestimmter, negierender Artikel (der, die, das, ein/e, kein/e) 3.2. Kasus, Deklination Nominativ Akkusativ Dativ Genitiv 3.3. Numerus, Pluralbildung 3.4. Valenz der Substantive* 4. ADJEKTIV Gebrauch des Adjektivs als Prädikat als Adverb und als Attribut 4.1. Adjektivdeklination
x
x
x
x
x x x x x x
x x x x x x
x x x x x x
x x x x x x
x x x x
x x x x
x x x x
x x x x
4.2. Komparation 4.3. Valenz der Adjektive
x x
x -
x x
x x
1.4. Aktiv und Passiv
(können, dürfen, müssen, wollen, sollen, mögen)
(r Reisende) (r Angestellte) Benennung von Lebewesen, Gegenständen, Abstrakta Benennung u. Unterscheidung von konkreten und nicht konkreten Sachverhalten
Abhängigkeiten Qualitätsverhältnisse, Meinung, Gefallen/Missfallen, Charakterisierung (starker Kaffee, der starke Motor, ein starker Mensch) Vergleich Abhängigkeiten
87
5. NUMERALIEN
x
x
x
x
5.1. Kardinalzahlen 5.2. Ordinalzahlen 5.3. Bruchzahlen 6. ADVERBIEN 6.1. Lokalangaben* 6.2. Temporalangaben* 6.3. Kausale Adverbien* 6.4. Instrumentale Adverbien* 6.5. Finale Adverbien* 6.6. Modifikative Adverbien* 6.7. Graduative Adverbien* 6.8. Direktive Adverbien 6.9. Frageadverbien 7. PRONOMINA 7.1. Personalpronomen 7.2. Possesivpronomen 7.3. Demonstrativpronomen 7.4. Interrogativpronomen 7.5. Indefinitpronomen* 7.6. Relativpronomen Nominativ, Akkusativ, Dativ Genitiv 7.7. Reflexivpronomen 7.8. Reziprokpronomen 8. PRÄPOSITIONEN* Gebrauch der Präpositionen in Nominalphrasen Präpositionen mit Akkusativ Präpositionen mit Dativ Präpostitionen mit Akk. u. D. Präpositionen mit Genitiv 9. KONJUNKTIONEN* Konjunktoren Subjunktoren Doppelte Konjunktoren 10. PARTIKELN 10.1. Modalpartikeln** 11. WORTBILDUNG Grundlegende Wortbildungsregeln*
x x x
x x -
x x x
x x x
Quantitätsverhältnisse Rangverhältnisse, Reihenfolge Quantitätsangaben (Datum, Reihenfolge) Mengenangaben
x x x x x x x x x
x x x x x x x x x
x x x x x x x x x
x x x x x x x x x
Raumverhältnisse Zeitverhältnisse kausale Verhältnisse (damit, dadurch...) (dafür, dazu...) (anders, ebenso, gern...) (sehr) (daher, daran...) (woher, woran...)
x x x x x
x x x x -
x x x x x
x x x x x
(ich,...) (mein,...) (der, dieser, derselbe...) (wer, was, wie...) (einer, keiner...)
x x x x
x x x
x x x x
x x x x
(der, welcher, wo...)
II. SYNTAX 1. SATZBAU, SATZRAHMEN 2. SATZGLIEDER 3. DER ZUSAMMENGESETZTE SATZ Nebenordnung Unterordnung satzwertiger Infinitiv 4. ANGABEN (Nominalphrasen usw.) und ihre Stellung im Satz 5. SATZTYPEN Aussagesatz: Subjektsatz Objektsatz Fragesatz: direkt indirekt
(sich...) (sich, einander...) Raumund Abhängigkeiten
x x x x
x x x -
x x x x
x x x x
x x x
x x -
x x x
x x x
x
-
x
x
x
x
x
x
x x
x x
x x
x x
x x x
x x x
x x x
x x x
x
x
x
x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
Zeitverhältnisse,
(und, oder...) (dass, wenn, weil,...) (weder ... noch, je... desto)
(hören, sehen, lernen + Inf., zu + Inf.)
Behauptung, Meinung, Bericht Informationen erfragen, Entscheidungsfragen, Neugier, höfliche Aufforderung
88
Aufrufesatz Wunschsatz Irrealer Wunschsatz Attributsatz (Relativsatz) Konditionalsatz Konzessivsatz Temporalsatz
x x x x x x x
x x x x x x
x x x x x x x
x x x x x x x
Finalsatz Kausalsatz Modalsatz Der indirekte Satz: Prädikat im Indikativ Prädikat im Konjunktiv I
x x x
x x x
x x x
x x x
x x
x -
x x
x -
Aufforderung, Befehl, Mahnung Wunsch irrealer Wunsch Bedingungen Erlaubnis (obwohl) Zeitverhältnisse: Gleichzeitigkeit Ziele Gründe benennen Modalität (wie, als) Indirekte Rede
Vorzeitigkeit,
III. ÜBERGREIFENDE (MORPHOSYNTAKTISCHE) PHŽNOMENE 1. VERNEINUNG x x x x 2. KONGRUENZ x x x x 3. APPOSITION x x x * A csillaggal jelölt kategóriáknál, a középszinten csak néhány alapvető kifejezés ismerete szükséges. * * Ennél a kategóriánál emelt szinten is csak néhány alapvető kifejezés ismerete szükséges.
2. Szókincs A szókincs mennyisége és minősége meghatározó eleme a nyelvtudásnak. A vizsgázó szókincse minőségében és mennyiségében legyen elég ahhoz, hogy az adott szinten elvárt módon és minőségben - meg tudja valósítani a kommunikációs szándékait szóbeli és írásbeli közlésekben, mindennapi és elvontabb témákban; - meg tudja érteni a mások által alkotott írásbeli vagy szóbeli közléseket; - tudja alkalmazni a közléshez szükséges szavak ismeretének hiányában a kompenzációs stratégiákat. A vizsga szókincsének alapjául a német standard nyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének.
BEVEZETÉS A jelen iskola feladata az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező diákokat képezzen, olyan készségek és képességek birtokába juttassa őket, amelyekkel a XXI. század világában el tudnak igazodni, a változó munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodni képesek. Elengedhetetlen, hogy az iskolából kikerülő tanulók rendelkezzenek azokkal az alap- és kulcskompetenciákkal, amelyek feltétlenül kellenek ahhoz, hogy az életpályájukat – ha szükséges – tudják módosítani, új ismereteket, készségeket, képességeket legyenek képesek elsajátítani. A közoktatás feladata az is, hogy egyenlő esélyeket biztosítson minden gyermek számára, különösen a hátrányos helyzetben lévőknek adja meg a felzárkózás lehetőségét. A fejlesztés során építsünk a gyermekek előzetes tudására, tanítsuk meg, hogyan kell tanulni (a tanulás tanítása). A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. „Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.” (suliNova) A kompetencia alapú oktatás megvalósítása a tankönyvek, taneszközök tudatos választását is 89
meghatározza. Olyan könyveket, munkafüzeteket, egyéb eszközöket kell választani, amelyek a tanulók életkorát figyelembe veszik, lehetőséget adnak a differenciálásra, valamint élet közeli és tevékenykedtető feladatokat tartalmaznak. Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület (fogalom-magyarázat) Kompetencia= hozzáértés, valamely cselekvésforma eredményes végzésére való képesség, amely kihat a végzett tevékenységre. A nevelés-oktatás céljai között egyre hangsúlyosabbá válik a kompetenciák kialakítása, vagyis az ismeretek teljesítményképes tudássá történő emelése, az alkalmazási, felhasználási képességek fejlesztése. Az anyanyelvi kompetencia fogalma az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti. Ennek területei a szövegértés és szövegalkotás a kommunikációs szempontoknak (pl. a szöveget létrehozó szándékának és az elérni kívánt hatásnak, illetve a kommunikáció körülményeinek) megfelelően. A szövegértés a szövegbe kódolt üzenet rekonstruálása. Szövegértés megvalósulhat olvasás vagy hallott szöveg felfogása útján. Mindkettő olyan folyamat, amelyet el kell sajátítani, azaz meg kell tanulni. A teljes megértés feltétele a nyelv és a szövegben kódolt valóság ismerete, a közlési helyzet és a szövegalkotás szabályainak ismerete. A szövegértés ma minden szövegtípust érint: mely magába foglalja a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztését, beleértve a valós és a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. A szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése az információfeldolgozást (vétel, kódolás, dekódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás) megvalósító kognitív képességek (tudásszerzés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás), valamint a szociális és egyéni kompetenciák egy idejű fejlesztésével valósulhat meg. Kommunikatív kompetencia A kommunikációs cél megvalósulását szolgáló, a beszédhelyzetnek megfelelő szövegalkotás. A kommunikatív kompetencia egyik fajtája a nyelvi kompetencia. Egy nyelv tudása nemcsak nyelvtani, hanem kommunikatív szabályokat is jelent. A társadalmi különbségek a nyelvben javarészt nem a nyelvtan, hanem a kommunikáció eltérései, ezért e fogalom pedagógiai jelentősége igen fontos. A nyelvi hátrány és a közlési zavarok oka ebben keresendő s ennek fejlesztésével oldható fel. A kommunikációs kompetencia ismérvei: • Ismeri
és használni tudja az adott nyelv nyelvtani rendszerét és szókincsét.
• Tisztában • Ismeri •A
van a szóbeli közlések és az írásbeliség szabályaival.
és használni tudja a különböző nyelvi funkciókat a beszéd szándéka szerint.
beszédhelyzetnek legmegfelelőbb nyelvi fordulatokat használja.
A szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztésének célja: A programfejlesztés egyik célja a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a közoktatásunkban. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. 90
Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás, vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A döntően irodalomtörténet és leíró nyelvtan tanítása helyett integrált nyelvi-irodalmi kommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanításnak kell megvalósulnia. Törekedni kell a szövegműfajok sokszínűségére, illetve arra, hogy a különböző szövegtípusokban a gyerekek a szövegekkel műveleteket végezzenek, szöveget alkossanak, elemezzenek, átalakítsanak, kiegészítsenek, stb. A feladatok megoldásának feltétele egyegy szöveg többszöri elolvasása legyen adott szempontok szerint, s a különböző feladatok egyben a különböző olvasási szempontokat is jelentsék. A szöveg- vagy szövegrész alkotás fontos kritériuma, hogy a tanulók mindennapi kommunikációs helyzetekben legyenek tisztában a szöveg céljával, a címzettel és a kommunikációs helyzettel. Meg kell szüntetni azt a magyartanításban ismert hagyományt, miszerint a tanulók fogalmazáscímet kapnak, cél- és helyzetmegjelölés nélkül. Ebben az esetben a címzett látens módon a tanár. Amennyiben nem tanulják meg a gyerekek a különböző címzetthez, illetve kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodást, a kommunikációs stratégiák közötti választás és a rugalmas stratégiaváltás eljárásait, úgy ezek észlelésével, a szövegértelmezéssel is problémáik lesznek. A fejlesztés kiemelt szempontjai
Kommunikáció-központúság. A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a fiatal és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván.
Tevékenységcentrikusság. A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt műveleteket kell végezniük.
Rendszeresség. A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják.
Differenciáltság. Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető.
Partnerség. A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje.
Kutatószemlélet. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta 91
szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya A szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmikommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítást állítja. Ennek egyik része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés:
a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése,
a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata,
az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata,
a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége,
a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése,
a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével,
a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése.
A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg:
a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása,
nyelvi adatokkal műveletek végzése,
szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára,
a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása,
a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása,
szövegtípusok interpretálása és alkotása,
a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége mint problémamegoldó stratégia,
a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében,
a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása.
Általános megközelítésben a szövegalkotáshoz (is) szükséges kompetenciák: • A problémamegoldás készsége: a probléma felvetése/megértése, megoldási javaslatok szelekciója, végső megoldás. (Nyelvi oldalról: dekódolás – kódolás) • A logikus gondolkodás képessége: argumentációs készség. • A lényeg kiválasztásának képessége. • Az önellenőrzés igénye.
92
• Az ismeretek aktivizálásának képessége. • Motiváltság a nyelvi közlésre. Stb. Jelen felsorolásban nem teszünk különbséget a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás között
Az átfogó magyartanítás az olvasást konstruktív (az olvasó a szavakból, mondatokból megkonstruálja, megépíti magában a szöveg által felidézett világot, valóságdarabot, jelentésösszefüggést), mozgósítható előismereteken (az előzetes ismeretek folyamatos és tudatos mozgósításán) alapuló, cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeli. Természetesen más az olvasás értelme, célja mindennapi, gyakorlatias hasznú szövegek esetében, s más szépirodalmi művek olvasásakor. Az előbbieknél az olvasó többnyire már valamilyen előzetesen adott gyakorlati céllal fordul a szöveghez, míg az utóbbiak esetében az esztétikai élvezet, a játék, a kikapcsolódás vagy a másokon keresztüli önmegértés a cél. A szövegértés-szövegalkotás program nem az irodalomtörténetet vagy a műfajelméletet „tantervesíti", illetve „tankönyvesíti", hanem abból indul ki, hogy a jó olvasóban bizonyos képességek potenciálisan működésbe lépnek, ezért elsősorban ezeket a képességeket kell tudatosan és módszeresen fejlesztenie. Tanári kompetenciák, a pedagógus szerep változásai A szövegértés-szövegalkotás programterv fejlesztési koncepciója kétirányú, azaz egyszerre vonatkozik a tanítási-tanulási folyamatban résztvevő mindkét szereplőre. Így célja és feladata egyrészt a tanári, másrészt a tanulói kompetenciák fejlesztése. A tanári kompetenciák fejlesztésére azért van szükség, mert a hagyományos tanítási eljárásokkal, - mint pl. tanári magyarázat, előadás, frontális osztálymunka, és az ezekből következő tanulói magatartásformák (a tanulás iránti motiválatlanság, passzív részvétel a tanulási folyamatban) - nem valósíthatók meg a program tartalmi elemei, így a tanterv által preferált tanulói kompetenciák fejlesztése sem. A tanári kompetenciák fejlesztése az alábbi területekre vonatkozhat: • Az olvasás-szövegértés- szövegalkotás tanítására vonatkozó szakmai ismeretek (a szövegértés – szövegalkotás fejlesztésének értelmezése, szövegtani ismeretek, szövegtípusok és jellemzői stb.) • Tantárgy pedagógiai és szakmódszertani (a tanítás pedagógiai elvei, kritériumai) ismeretek bővítése • Különböző tanítási eljárások, módszerek (előadás, magyarázat stb.) jellemzői, szerepük a kompetencia-alapú fejlesztésben • A tanári szerep változásának szükségessége (előadó, magyarázó, segítő, támogató, irányító szerepek jellemzői.) • A kompetencia-alapú tanításhoz szükséges új pedagógus kompetenciák (megosztott figyelem, empátia, együttműködés, egyenrangúság elfogadása stb.)
A típusú programcsomag. Olyan originális, integrált nyelvi-irodalmi programot kínáln, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A program középfokon az évi teljes óraszámot lefedi. „A” típus Magyar nyelv és irodalom az 9–12. évfolyam számára Jellemzői:
Teljes lefedettség a magyartanításban (teljes évi óraszámra készült). 93
Integrált magyar nyelv és irodalom tanítási program: nem válik el egymástól az irodalom és a nyelv tanítása.
A szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztésének hangsúlyával készült program.
Tematikus fókuszok szerint strukturált tananyag.
Szintézis a 11–12. évfolyamon (kronológia megjelenése, igazodás a jelenlegi érettségihez).
Cél: a jó olvasó.
Mit jelent az integrált anyanyelv- és irodalomtanítás?
Kiemelt cél a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztése mellett a kommunikációs képesség hatékony fejlesztése.
Differenciált képességfejlesztést kínál a diagnosztikai mérések beépítésével.
Induktív nyelvészeti kiindulópont jellemzi – irodalmi és nem irodalmi nyelvi tapasztalatokból indul ki.
Időt hagy a tanulás során fellépő problémák feltárására, a feladatok megoldására, az egyéni utak kialakítására, gyakorlásra.
Elősegíti az egyéni olvasási stratégiák kialakulását.
A tananyagokban a műválasztás alapelve az intertextualitás, így a szövegek kiválasztásában érvényesül a lélektani-erkölcsi vagy eszmetörténeti szempont, a poétikai képesség fejlesztésének lehetősége, és az olvasó személyes szempontja.
Magyar nyelv és irodalom tanterv 9-12 évfolyam, kompetencia alapú24 (kötelező érettségi tárgy) BEVEZETÉS A jelen iskola feladata az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező diákokat képezzen, olyan készségek és képességek birtokába juttassa őket, amelyekkel a XXI. század világában el tudnak igazodni, a változó munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodni képesek. Elengedhetetlen, hogy az iskolából kikerülő tanulók rendelkezzenek azokkal az alap- és kulcskompetenciákkal, amelyek feltétlenül kellenek ahhoz, hogy az életpályájukat – ha szükséges – tudják módosítani, új ismereteket, készségeket, képességeket legyenek képesek elsajátítani. A közoktatás feladata az is, hogy egyenlő esélyeket biztosítson minden gyermek számára, különösen a hátrányos helyzetben lévőknek adja meg a felzárkózás lehetőségét. A fejlesztés során építsünk a gyermekek előzetes tudására, tanítsuk meg, hogyan kell tanulni (a tanulás tanítása). A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. „Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.” (suliNova) A kompetencia alapú oktatás megvalósítása a tankönyvek, taneszközök tudatos választását is 24
Készítette Csereklye Boglárka
94
meghatározza. Olyan könyveket, munkafüzeteket, egyéb eszközöket kell választani, amelyek a tanulók életkorát figyelembe veszik, lehetőséget adnak a differenciálásra, valamint élet közeli és tevékenykedtető feladatokat tartalmaznak. Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület (fogalom-magyarázat) Kompetencia= hozzáértés, valamely cselekvésforma eredményes végzésére való képesség, amely kihat a végzett tevékenységre. A nevelés-oktatás céljai között egyre hangsúlyosabbá válik a kompetenciák kialakítása, vagyis az ismeretek teljesítményképes tudássá történő emelése, az alkalmazási, felhasználási képességek fejlesztése. Az anyanyelvi kompetencia fogalma az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti. Ennek területei a szövegértés és szövegalkotás a kommunikációs szempontoknak (pl. a szöveget létrehozó szándékának és az elérni kívánt hatásnak, illetve a kommunikáció körülményeinek) megfelelően. A szövegértés a szövegbe kódolt üzenet rekonstruálása. Szövegértés megvalósulhat olvasás vagy hallott szöveg felfogása útján. Mindkettő olyan folyamat, amelyet el kell sajátítani, azaz meg kell tanulni. A teljes megértés feltétele a nyelv és a szövegben kódolt valóság ismerete, a közlési helyzet és a szövegalkotás szabályainak ismerete. A szövegértés ma minden szövegtípust érint: mely magába foglalja a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztését, beleértve a valós és a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. A szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése az információfeldolgozást (vétel, kódolás, dekódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás) megvalósító kognitív képességek (tudásszerzés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás), valamint a szociális és egyéni kompetenciák egy idejű fejlesztésével valósulhat meg. Kommunikatív kompetencia A kommunikációs cél megvalósulását szolgáló, a beszédhelyzetnek megfelelő szövegalkotás. A kommunikatív kompetencia egyik fajtája a nyelvi kompetencia. Egy nyelv tudása nemcsak nyelvtani, hanem kommunikatív szabályokat is jelent. A társadalmi különbségek a nyelvben javarészt nem a nyelvtan, hanem a kommunikáció eltérései, ezért e fogalom pedagógiai jelentősége igen fontos. A nyelvi hátrány és a közlési zavarok oka ebben keresendő s ennek fejlesztésével oldható fel. A kommunikációs kompetencia ismérvei: • Ismeri
és használni tudja az adott nyelv nyelvtani rendszerét és szókincsét.
• Tisztában • Ismeri •A
van a szóbeli közlések és az írásbeliség szabályaival.
és használni tudja a különböző nyelvi funkciókat a beszéd szándéka szerint.
beszédhelyzetnek legmegfelelőbb nyelvi fordulatokat használja.
A szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztésének célja: A programfejlesztés egyik célja a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a közoktatásunkban. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. 95
Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás, vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A döntően irodalomtörténet és leíró nyelvtan tanítása helyett integrált nyelvi-irodalmi kommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanításnak kell megvalósulnia. Törekedni kell a szövegműfajok sokszínűségére, illetve arra, hogy a különböző szövegtípusokban a gyerekek a szövegekkel műveleteket végezzenek, szöveget alkossanak, elemezzenek, átalakítsanak, kiegészítsenek, stb. A feladatok megoldásának feltétele egyegy szöveg többszöri elolvasása legyen adott szempontok szerint, s a különböző feladatok egyben a különböző olvasási szempontokat is jelentsék. A szöveg- vagy szövegrész alkotás fontos kritériuma, hogy a tanulók mindennapi kommunikációs helyzetekben legyenek tisztában a szöveg céljával, a címzettel és a kommunikációs helyzettel. Meg kell szüntetni azt a magyartanításban ismert hagyományt, miszerint a tanulók fogalmazáscímet kapnak, cél- és helyzetmegjelölés nélkül. Ebben az esetben a címzett látens módon a tanár. Amennyiben nem tanulják meg a gyerekek a különböző címzetthez, illetve kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodást, a kommunikációs stratégiák közötti választás és a rugalmas stratégiaváltás eljárásait, úgy ezek észlelésével, a szövegértelmezéssel is problémáik lesznek. A fejlesztés kiemelt szempontjai
Kommunikáció-központúság. A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a fiatal és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván.
Tevékenységcentrikusság. A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt műveleteket kell végezniük.
Rendszeresség. A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják.
Differenciáltság. Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető.
Partnerség. A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje.
Kutatószemlélet. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta 96
szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya A szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmikommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítást állítja. Ennek egyik része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés:
a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése,
a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata,
az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata,
a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége,
a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése,
a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével,
a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése.
A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg:
a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása,
nyelvi adatokkal műveletek végzése,
szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára,
a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása,
a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása,
szövegtípusok interpretálása és alkotása,
a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége mint problémamegoldó stratégia,
a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében,
a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása.
Általános megközelítésben a szövegalkotáshoz (is) szükséges kompetenciák: • A problémamegoldás készsége: a probléma felvetése/megértése, megoldási javaslatok szelekciója, végső megoldás. (Nyelvi oldalról: dekódolás – kódolás) • A logikus gondolkodás képessége: argumentációs készség. • A lényeg kiválasztásának képessége. • Az önellenőrzés igénye.
97
• Az ismeretek aktivizálásának képessége. • Motiváltság a nyelvi közlésre. Stb. Jelen felsorolásban nem teszünk különbséget a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás között
Az átfogó magyartanítás az olvasást konstruktív (az olvasó a szavakból, mondatokból megkonstruálja, megépíti magában a szöveg által felidézett világot, valóságdarabot, jelentésösszefüggést), mozgósítható előismereteken (az előzetes ismeretek folyamatos és tudatos mozgósításán) alapuló, cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeli. Természetesen más az olvasás értelme, célja mindennapi, gyakorlatias hasznú szövegek esetében, s más szépirodalmi művek olvasásakor. Az előbbieknél az olvasó többnyire már valamilyen előzetesen adott gyakorlati céllal fordul a szöveghez, míg az utóbbiak esetében az esztétikai élvezet, a játék, a kikapcsolódás vagy a másokon keresztüli önmegértés a cél. A szövegértés-szövegalkotás program nem az irodalomtörténetet vagy a műfajelméletet „tantervesíti", illetve „tankönyvesíti", hanem abból indul ki, hogy a jó olvasóban bizonyos képességek potenciálisan működésbe lépnek, ezért elsősorban ezeket a képességeket kell tudatosan és módszeresen fejlesztenie. Tanári kompetenciák, a pedagógus szerep változásai A szövegértés-szövegalkotás programterv fejlesztési koncepciója kétirányú, azaz egyszerre vonatkozik a tanítási-tanulási folyamatban résztvevő mindkét szereplőre. Így célja és feladata egyrészt a tanári, másrészt a tanulói kompetenciák fejlesztése. A tanári kompetenciák fejlesztésére azért van szükség, mert a hagyományos tanítási eljárásokkal, - mint pl. tanári magyarázat, előadás, frontális osztálymunka, és az ezekből következő tanulói magatartásformák (a tanulás iránti motiválatlanság, passzív részvétel a tanulási folyamatban) - nem valósíthatók meg a program tartalmi elemei, így a tanterv által preferált tanulói kompetenciák fejlesztése sem. A tanári kompetenciák fejlesztése az alábbi területekre vonatkozhat: • Az olvasás-szövegértés- szövegalkotás tanítására vonatkozó szakmai ismeretek (a szövegértés – szövegalkotás fejlesztésének értelmezése, szövegtani ismeretek, szövegtípusok és jellemzői stb.) • Tantárgy pedagógiai és szakmódszertani (a tanítás pedagógiai elvei, kritériumai) ismeretek bővítése • Különböző tanítási eljárások, módszerek (előadás, magyarázat stb.) jellemzői, szerepük a kompetencia-alapú fejlesztésben • A tanári szerep változásának szükségessége (előadó, magyarázó, segítő, támogató, irányító szerepek jellemzői.) • A kompetencia-alapú tanításhoz szükséges új pedagógus kompetenciák (megosztott figyelem, empátia, együttműködés, egyenrangúság elfogadása stb.)
A típusú programcsomag. Olyan originális, integrált nyelvi-irodalmi programot kínáln, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A program középfokon az évi teljes óraszámot lefedi. „A” típus Magyar nyelv és irodalom az 9–12. évfolyam számára Jellemzői:
Teljes lefedettség a magyartanításban (teljes évi óraszámra készült). 98
Integrált magyar nyelv és irodalom tanítási program: nem válik el egymástól az irodalom és a nyelv tanítása.
A szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztésének hangsúlyával készült program.
Tematikus fókuszok szerint strukturált tananyag.
Szintézis a 11–12. évfolyamon (kronológia megjelenése, igazodás a jelenlegi érettségihez).
Cél: a jó olvasó.
Mit jelent az integrált anyanyelv- és irodalomtanítás?
Kiemelt cél a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztése mellett a kommunikációs képesség hatékony fejlesztése.
Differenciált képességfejlesztést kínál a diagnosztikai mérések beépítésével.
Induktív nyelvészeti kiindulópont jellemzi – irodalmi és nem irodalmi nyelvi tapasztalatokból indul ki.
Időt hagy a tanulás során fellépő problémák feltárására, a feladatok megoldására, az egyéni utak kialakítására, gyakorlásra.
Elősegíti az egyéni olvasási stratégiák kialakulását.
A tananyagokban a műválasztás alapelve az intertextualitás, így a szövegek kiválasztásában érvényesül a lélektani-erkölcsi vagy eszmetörténeti szempont, a poétikai képesség fejlesztésének lehetősége, és az olvasó személyes szempontja.
9. ÉVFOLYAM heti 4 óra: 36*4=144 óra heti 5 óra: 36*5=180 óra Témakörök Motivációs modul, Formák, ízlések, választások 23+6 óra A mitológia, a Biblia, a homéroszi eposzok 35+5 óra Az antik görög és római líra 20+5 óra AZ ANTIK DRÁMÁK 14+5 óra A középkor kultúrája » Két arckép: Dante, Villon » 20+5 óra A reneszánsz kultúrája 10+5 óra A MAGYAR HUMANIZMUS ÉS A RENESZÁNSZ 22+5 óra Cél A tantárgy képzési céljaival, feladataival és követelményeivel összhangban folyamatosan és témánként - esetlegesen óránként - eltérő súllyal fejlesztendő képességek: szövegértés (beszédfelfogás, értő olvasás, koncentráló képesség) szövegalkotás, önkifejezés (élőbeszéd, írás, helyesírás, retorikai képesség, egyéni stílus) 99
kommunikáció műelemzőképesség (analizáló, szintetizáló, asszociációs, fantázia, empátia, esztétikai érzékenység, belső vizualitás) ítéletalkotás (etikai, ízlésbeli) szövegek összehasonlító értelmezése összefüggések felfedezése, értelmezése szövegek felidézése, memoriter tanulási technikák, ismeretfeldolgozás kulturális technikái önmegfigyelő, önértékelő képesség identitástudat - Tematikus beszélgetés, jegyzetelés - Érvelő dialógus; különböző bizonyítékok gyűjtése a felvetett kérdésekhez - "Az én és a másik" - vélemények kölcsönös meghallgatása a másik álláspont megértésének szándékával - A személyes ízlésítélet (tetszik - nem tetszik) és az "objektív" (szentesített, kanonizált) érték viszonya; a mérlegelő magatartás, a késleltetett ítéletalkotás formálása - Műveletek szövegekkel (pl. összehasonlítás, elemzés, értelmezés, tematikusmotivikus megközelítés) - Idézetek, aforisztikus-összegző gondolatok gyűjtése, rendszerezése, értelmezése - A tankönyv és a szöveggyűjtemény felépítésének tanulmányozása Követelmény HÁZI OLVASMÁNYOK Olvasmányok az európai mitológiákból Biblia - részletek Homérosz: Odüsszeia vagy Iliász - részletek Szophoklész: Antigoné vagy Oidipusz király Dante: Isteni színjáték - részletek Shakespeare egy drámája - pl. Rómeó és Júlia, Hamlet, Lear király, Szentivánéji álom továbbá a "B" modulokhoz választott művek MEMORITER Biblia (részletek) Néhány magyar népköltészeti alkotás Homérosz: Odüsszeia vagy Iliász (részletek) Szophoklész: Antigoné vagy Oidipusz király (részletek) 100
Catullus: Gyűlölök és szeretek Horatius verseiből egy részlet Halotti beszéd (részlet) Ómagyar Mária-siralom (részlet) Dante: Isteni színjáték (részlet) Shakespeare egy drámájából részlet és egy szonett Janus Pannonius egy verse Balassi Bálint egy verse Értékelés Alapfeladat: három szövegmű: élménybeszámoló jellemzés adott szempontú műelemzés egy témazáró feladatlap Elméleti ismeretek, fogalmak: olvasás - olvasat élmény ízlés író - mű - közönség kontextus, jelentésréteg valóság - fikció Motivációs modul Formák, ízlések, választások Olvasás, értelmezés és kritika tevékenységeinek Poétikai fókusz megkülönböztetése és tudatos egymásra építése Szereplők, problémák, konfliktusok, elbeszélői nézőpontok azonosítása szépirodalmi szövegekben Ismétlések és ellentétpárok jelentéseinek felismerése. Szövegértési A szituációs kontextus szerepének értelmezése a fókusz deiktikus nyelvi elemek segítségével. A cselekvés kontextusának értelmezése az alapvető beszédaktusok segítségével Szövegalkotási Történetek más nézőpontból való elmondása, átírása. fókusz Szóbeli prezentáció készítése ismertető szöveg alapján Szövegértési feladatok ellenőrző irányított kérdésekkel. Saját kérdések megfogalmazása. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK “Kísértetfejezetek” írása, a cselekmény újraírása más nézőpontból. Befejezés-változatok írása. Idősíkok megkülönböztetése az elbeszélő szövegekben.. 1. fejezet
Cím
101
ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK
ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK (Képességfókuszváltás)
Kapcsolódó kereszttantervi modulok Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
2. fejezet
Cím
Gyűjtőmunka. Elemzésvázlatok készítése Egyéni és társas olvasmányok alapján beszélgetés pl. az olvasásról, az olvasmányokról, a befogadásról, a művészeti, az irodalmi élményről; az ízlésről, az olvasási szokásokról. Az olvasás szeretetéről: a mindennapi élmények és a művészi élmények kapcsolódási pontjairól. Az értékről, az értékekről. Irodalmi szövegek értelmezéséről, az értelmezés szükségességéről és lehetőségeiről, a jelentésrétegekről, az olvasatról, olvasatokról. Továbbá áttekintés az évfolyam irodalmi anyagáról, olvasmányairól, a társas és az egyéni műfeldolgozási módszerekről; a kívánatos irodalmi tudás összetevőiről (pl. olvasmányismeret, műismeret, elemzési szempontok, megközelítések ismerete és gyakorlata, esztétikai, poétikai, stilisztikai, verstani fogalmak ismerete, memoriter). A pszichológia, vallástörténet, szociológia bizonyos területei Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése Az ízlés kontextuális függőségének megértése, stb. A tanuló legyen képes azonosítani szereplőket, konfliktusokat és elbeszélői nézőpontokat szépirodalmi és hétköznapi szövegekben. Tudja felismerni az ismétlések és ellentétpárok jelentéseit. A diákok legyenek képesek felismerni a novella műfaji sajátosságait és az elbeszélői nézőpont sajátosságaiból adódó jelentésbeli különbségeket. Ismerjék meg, hogy a szövegek értelmezése dialogikus folyamat, legyenek képesek alapvető kérdéseket megfogalmazni szépirodalmi szövegekkel kapcsolatban. Ismerjék a fejezetben előforduló legfontosabb fogalmakat (beavatás, archetípus, rítus, illokúció, performatív mondat). A szituációs kontextus szerepének értelmezése a deiktikus nyelvi elemek segítségével. A cselekvés kontextusának értelmezése az alapvető beszédaktusok segítségével. Ismerje és ismerje fel a szövegben lévő alapvető nyelvi kapcsolatokat.
A mitológia, a Biblia, a homéroszi eposzok 102
Az eposzok emberképe, hőstípusai (az utazó hős, az apját kereső hős, a szerelmes hősnő stb.). Művek Tematikus párbeszéde. fókusz A Bibliának mint az európai kultúra legalapvetőbb kódjának bemutatása: egy szöveg különféle vallások, világnézetek, olvasatok és korok kereszteződésében Az eposz konvenciókincse. A Biblia műfaji sokszínűsége – példák a továbbélő Poétikai fókusz hagyományra néhány történet, motívum és műfaj utóéletéből Információk keresése verses szövegekben. Képességfejlesztési A háttérismeretek szerepe a bibliai szövegek fókuszok Szövegértési megértésében fókusz A szövegfajták mint megér(tet)ési módok: utasítások, elbeszélések és leírások, meggyőzés és véleménynyilvánítás; A hexameter mint a magyar nyelvhez könnyen alkalmazkodó forma. Paródiák alkotása irodalmi és nem irodalmi szövegekhez. Szövegalkotási A háttérismeretek szerepe a bibliai szövegek fókusz megértésében A szövegfajták mint megér(tet)ési módok: utasítások, elbeszélések és leírások, meggyőzés és véleménynyilvánítás; Skandálás, hangos olvasás, szövegek együtt látása, parodisztikus elemek és egymásra felelő szöveghelyek keresése Bibliai szállóigék eredeti helyének megkeresése. Történetekhez, személyekhez, motívumokhoz, Ajánlott tevékenységek irodalmi, képzőművészeti és zenei illusztrációk, előfordulások párosítása, illetve keresése. Bibliai történetnek és parafrázisának összevetése. Utókori szépirodalmi szöveg bibliai utalásának azonosítása, értelmezése. Jellegzetes bibliai szövegtípusok és irodalmi műfajok mai megfelelőinek keresése. Kapcsolódó Szociális és életviteli kompetencia kereszttantervi Életpálya-építési kompetencia modulok A tanulási képesség fejlesztése alternatív Önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és megoldások Más anélkül (Képességfókuszműveltségterül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás). váltás) eti Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti kapcsolódási érzék fejlesztése lehetőségek Történelmi, művészettörténeti megértés
követelmények
Elméleti ismeretek, fogalmak: Biblia, Ószövetség, Újszövetség bibliai történet zsoltár 103
evangélium példabeszéd a betű szerinti és az értelem szerinti olvasat szimbólumrendszer (pl. cselekedetek, állatok, növények) jövendölés látomás, prófécia áldozat A tanuló jól ismerje az Odüsszeia 9. énekét, el tudja helyezni és megtalálni párhuzamait-ellenpontjait a mű egészében. Ismerje az Odüsszeia kompozíciójának lényeges vonalait. Jellemezni tudja az eposz hősét a 9. ének alapján, értékelni tudja fejlődésének lényeges állomásait a műegészben. Jól ismerje az eposz konvenciókincsének lényeges elemeit, az eposzi kellékeket. Ezeket képes legyen megfogalmazni a három eposzindítás egyike, az Odüsszeia 9. éneke és a mű egésze alapján. Képes legyen felismerni őket újonnan olvasott szövegben. Jól ismerje A helység kalapácsának felépítését, cselekményét és szereplőit. Jellemezni tudja az eposzi konvenció megjelenését és átformálódását a paródiában. Ismerje az eposz- és stílusparódia eszköztárát, képes legyen ezeket az eszközöket A helység kalapácsából vett példákon bemutatni és ismeretlen szövegben felismerni. Képes legyen a két olvasott mű közötti kapcsolatokat megfogalmazni. 3. fejezet
Cím
Az antik görög és római líra Költő, szerep, szerepvállalás, vátesz, hitvallás, tanító költészet. Az írás-költés mint szakma. A fogalom Tematikus tágabb és szűkebb jelentései A mű mint alkotás, fókusz csinálmány, készítmény. A művész mint poeta doctus és mint zseni. A művész és/vagy művének kultusza. A művészek és stílusok egymáshoz való viszonya. A műfaj és az abba tartozó szövegek közötti viszony. A mű és a reprezentált irányzat, törekvés viszonya Képességfejlesztési Poétikai fókusz Tartalom és forma viszonya egy olyan műfaj esetében, fókuszok ahol a tartalom maga a formálás mikéntjére vonatkozik. Szövegértési Az érvelő szerkezet vizsgálata lírai, illetőleg verses fókusz művekben: tételek és érvek, tételek és példák viszonya. Ars poeticák összehasonlító elemzése rövid Szövegalkotási értekezésben. Nem költői, hanem emberi vagy szakmai fókusz (diák-) sportolói vagy hobby- „ars poeticák”, hitvallások megfogalmazása. A műveket létrehozó-mozgató elemek, Ajánlott tevékenységek mechanizmusok felismerése. A művek és az 104
értelmezés korfüggőségének evidenssé tétele, begyakoroltatása. Az alkotások történeti, filozófiai stb. hátterének megismerésére irányuló utánajárás rutinjának megszerzése, fejlesztése. Ars poeticák összevetése egymással és szerzőik egy-egy művével. Annak vizsgálata, hogy az egyes mű hogyan értelmezi saját műfaját, milyen értelmet ad az ars poetica kifejezésnek. Annak vizsgálata, hogy az adott ars poetica mennyiben valósítja meg a benne hirdetett formálási elveket. Az adott műben az utasító, az érvelő-magyarázó és a leíró-elbeszélő szövegtípusok arányának, viszonyának vizsgálata. Művek: A görög líra, lírai műfajok - Szapphó és Anakreón műveiből A római irodalom aranykora Catullus: Gyűlölök és szeretek Vergilius, Horatius műveiből Könyvtári tájékoztató eszközök önálló használata
Ismeretek, tananyagtartalmak
alternatív megoldások (Képességfókuszváltás)
Kapcsolódó kereszttantervi modulok Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
Tartalmak, fogalmak: Szűkebb és tágabb értelemben vett költői hitvallás (ars poetica). Klasszicista és romantikus típusú hitvallások. A ma embere, a ma Európája és az antik kultúra Az antik kultúra tág értelmezése: a továbbélés vizsgálható területei - pl. filozófia, irodalom, retorika, történetírás, sport, képzőművészet, természettudomány, politikatudomány, építészet, szókincs, lélektan, orvoslás Az antik kultúrát továbbéltető elemek A pszichológia, a fi lozófi a, a történelem és az etika bizonyos tartalmai, társművészetek, médiaismeret, társadalomismeret, életpálya-építés
A tanuló ismerje az ars poetica fontosabb tartalmi és nyelvi jellemzőit, ezeket legyen képes különféle szövegekben azonosítani és ilyen jellegű hétköznapi szövegeket alkotni. Legyen képes megkülönböztetni és értelmezni konkrét ars poeticák: – szűkebb és tágabb értelmét, – kommunikációs szándékát, beszédhelyzetét, a beszélő és a közönség viszonyát, 105
– irodalmi szövegekben költői szerepeket, költészetfelfogásokat, – metaforikus jelentéseket. Tudjon megállapításokat tenni tartalom és forma, konvenció (hagyomány) és innováció (újítás) viszonyáról. Legyen képes összehasonlító szempontok megfogalmazására, érvényesítésére az elemzésben. Tudjon a szöveg szerkezeti és poétikai megformáltságával kapcsolatos megállapításokat tenni, azokat érvekkel alátámasztani. Viszonyuljon reflexíven a szövegekhez: kritikai attitűd, véleményalkotás. Összehasonlító elemzéshez legyen képes megfelelő grafikai szervezők (halmazábra, szemponttáblázat) segítségével anyagot gyűjteni, megadott szövegalkotási szempontokat hosszabb írásműben érvényesíteni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. 4. fejezet
Cím Tematikus fókusz Poétikai fókusz Képességfejlesztési Szövegértési fókuszok fókusz Szövegalkotási fókusz
Ajánlott tevékenységek
AZ ANTIK DRÁMÁK Rend és lázadás, a hatalomhoz való viszony különböző stratégiái A tragédia, a drámai konfliktus, a konfliktusos dráma Véleménynyilvánítás és érvelés különbsége, érvtípusok Érvelés szóban és írásban, vádbeszéd, védőbeszéd Drámarészlet elemzéséből az alaphelyzet kibontása. A szereplők érveinek mai nyelven való megfogalmazása és ütköztetése. Az érvek típusainak azonosítása. A darabban szembe nem kerülő szereplőknek és érveiknek szembesítése. („Kimaradt” epeiszódion megírása és eljátszása.) Elhangzott érvelés vázlatának utólagos megalkotása. Szónoki beszéd kiötlése, elrendezése, formába öntése és előadása (invenció, diszpozíció és elokúció). Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve a jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. (mítosz – dráma) A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása. 106
Ismeretek, tananyagtartalmak
Kapcsolódó kereszttantervi modulok
alternatív megoldások Más (KÉPESSÉGFÓKU műveltségterül SZ-VÁLTÁS) eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
Különböző típusú drámai művek elemzésének képessége. A különböző művészeti ágak közlésmódjának összehasonlítása (dráma – film). Művek, szövegek: Szophoklész: Antigoné vagy Oidipusz király A thébai mondakör mítoszaiból (Szabó György: Mitológiai kislexikon nyomán) Fogalmak, tartalmak: A tragédia műfaji jellemzői (tragikum, konfliktus, tragikus hős, tragikus vétség, hübrisz, katarzis, világrend, konfliktusos dráma, a színjátszás eredete, a görög színház. Erkölcsi és jogi törvények különbözősége, érvényességi köre. A hatalommal rendelkezők és a közemberek felelőssége. Tekintélyérvek, sztereotípiák, előítéletek. Induktív érvek és deduktív érvek (enthümémák). A hősiesség, az önfeláldozás értelme, megítélése. A hagyományok őrzésének, illetve felrúgásának következményei. A generációk közti ellentétek feloldhatósága, feloldhatatlansága
Matematikai-logikai kompetencia Ember és társadalom – szociális kompetenciák Az igazság és morál az egyén életében és a társadalomban. A jog és a morál összefüggéseinek reflektálása. Tudatos, jogkövető és reflektáltan morális cselekvés elsajátítása. Igény és képesség a morális kérdésekben való tájékozódásra. Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére. Egyéni konfliktuskezelési eljárások kialakításának képessége A tanulási képesség fejlesztése Önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és anélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás) A tanuló legyen képes azonosítani a konfliktusos dráma és a tragédia néhány jellemzőjét (konfliktus, alapszituáció, tettváltássorozat, tragikum). Legyen képes felismerni a drámában megjelenő magatartásformák, értékek közti különbségeket. Ismerje fel a drámai dialógusokban a vita, a meggyőzés különböző eszközeit. Legyen képes különböző érveket gyűjteni, alkalmazni köznapi témában. Ismerje fel a szónoki beszéd jellemzőit. Tudjon szónoki beszédet írni egy szűkebb közösség számára. 107
Legyen képes önállóan vázlatot készíteni egy rövidebb ismeretterjesztő vagy tankönyvi szövegről. 5. fejezet
Cím A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA Poétikai fókusz Toposzvizsgálat (archetípus, motívum) Hasonló téma eltérő hangnemben, műfajban, korban Szövegértési való megjelenítésének stilisztikai és szövegtani fókusz következményei. Az értékelés bizonyosságát vagy bizonytalanságát kifejező nyelvi tényezők azonosítása Szövegalkotási Eltérő beszédhelyzetben és eltérő értékelési pozícióból fókusz való átalakítása az olvasott szövegeknek A toposz történeti alakváltozatainak összevetése, az állandó és a változó jegyek listába gyűjtése. Metaforikus és szó szerinti kijelentések közötti különbségtétel megkísérlése különböző korú és műfajú szövegeknél. Illusztrációkészítés. Illusztrációk alapján Ajánlott tevékenységek leírás, illetve rövid történet írása. Következtetések levonása a művek szereplőinek kijelentéseiből: előtörténetükre, ruházatukra, tapasztalataikra, az őáltaluk elhagyott, az őket kivető közegre vonatkozóan. Művek, szövegek: Carmina Burana (részletek); Dante: Isteni színjáték (néhány részlet) Villon: A Nagy Testamentum (részletek)
Ismeretek, tananyagtartalmak
Tartalmak, fogalmak: Folyamat, folytatás és változás - a középkori kultúra forrásvidéke A középkori kultúra sokrétűsége, gazdagsága: jellegzetes témák, formák, vallási és világi műfajok A középkori kultúra élő, látható értékei Szóbeliség - írásbeliség szerepe és viszonya a középkorban A művelődés, műveltségközvetítés központjai jelentős európai és magyar műhelyek Néhány irodalmi műfaj (pl. himnusz, legenda, lovageposz, lovagregény; Carmina Burana - részletek) A magyar középkori kultúra néhány jelentős emléke: szövegek olvasása; Ómagyar Mária-siralom, Halotti beszéd és könyörgés Elméleti ismeretek, fogalmak: arckép a "dantei" komédia a "hármasság" mint kompozíciószervező elv; a terzina Testamentum; haláltánc Vágánsköltészet a villoni balladaforma a műfordítás 108
Kapcsolódó kereszttantervi modulok alternatív megoldások Más (KÉPESSÉGFÓKU műveltségterül SZ-VÁLTÁS) eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
Emberismeret
Etika
Legyen képes a tanuló a toposz fogalmát megérteni, azonosítani szépirodalmi szövegekben. Helyezze el a műveket a keletkezésük korában. Legyen képes néhány mű szöveghű tolmácsolására. Legyen képes fiktív vagy valós riportot készíteni. Elméleti ismeretek, fogalmak: * a középkor fogalma * a középkori irodalom műhelyei * a vallásos és a világi irodalom műfajai; kódex, kódexirodalom * az első magyar nyelvű irodalmi szövegek jellemzői és jelentőségük a nemzeti kultúrában
6. fejezet
Cím A RENESZÁNSZ Poétikai fókusz Toposzvizsgálat (archetípus, motívum) Hasonló téma eltérő hangnemben, műfajban, korban Szövegértési való megjelenítésének stilisztikai és szövegtani fókusz következményei. Az értékelés bizonyosságát vagy bizonytalanságát kifejező nyelvi tényezők azonosítása Szövegalkotási Eltérő beszédhelyzetben és eltérő értékelési pozícióból fókusz való átalakítása az olvasott szövegeknek Az empatikus képesség, a megértés képességének fejlesztése többszempontú elemzéssel: pl. etikai elemzés, magatartások elemzése; a shakespeare-i monológok értelmezése; műfaji szempontú, téma szerinti értelmezés; fogalompárok, párhuzamok értelmezése (pl. szép-rút, sokszerűség-egység, tragikuskomikus) Élménybeszámoló írásban és szóban (pl. színházi Ajánlott tevékenységek élményről) A jellemzés mint az írásbeli és szóbeli közlés egyik műfaja (gyakorlás, önálló szövegalkotás), összehasonlítás Az antik és a shakespeare-i színház Különböző források tanulmányozása, következtetések megfogalmazása Ismeretek, tananyagtartalmak
Művek, szövegek: Petrarca: Daloskönyv (részletek) 109
Boccaccio: Dekameron (részletek) Shakespeare egy drámájának (pl. Rómeó és Júlia, Hamlet, Lear király, Szentivánéji álom) többszempontú elemzése, értelmezése
Tartalmak, fogalmak: A reneszánsz értelmezése, kultúrája, enciklopédikus jellege; eszmények, értékek Az itáliai reneszánsz nagy személyiségei, műhelyei, műfajai Az angol reneszánsz színház és dráma Az emberi kapcsolatok sokrétűségének drámai megjelenítése párhuzamos életsorsokban, helyzetekben Konfliktus- és döntéshelyzetek értelmezése
Kapcsolódó kereszttantervi modulok alternatív megoldások Más (KÉPESSÉGFÓKU műveltségterül SZ-VÁLTÁS) eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
7. fejezet
Cím
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
Emberismeret
Etika
Elméleti ismeretek, fogalmak: humanizmus, reneszánsz a korabeli közönség a petrarcai szonett és a shakespeare-i szonett a novella, a novellagyűjtemény a Dekameron elbeszélésmódja a shakespeare-i színház és dráma, tér-idő mozzanatok a műfordítás szöveg és színpad az olvasó és a néző hatásimpulzusok interpretáció A MAGYAR HUMANIZMUS ÉS A RENESZÁNSZ KÉPESSÉGFEJLESZTÉS, TEVÉKENYSÉGEK Szövegelemzés, ritmikai elemzés Kifejező előadás, memoriter Szövegelemzés, összehasonlítás A belső én gazdagítása, lelki-szellemi tapasztalatok A műveltség emelése Művek, szövegek: * Istenkép, istenkeresés a magyar költészetben * Balassi-szövegek Pázmány Péter prózájából Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek) Mikes Kelemen: Törökországi levelek 110
Tartalmak, fogalmak: Tartalom * A magyarországi humanizmus és reneszánsz jellegzetes vonásai, emlékei * A magyarországi humanista műveltség értékei, a magyar nyelvű irodalmiság értékei; a költői öntudat, az egyén értéke * Janus Pannonius - latin és mégis magyar, magyar és mégis latin; epigrammák, elégiák * Balassi Bálint - élet- és pályarajz; jelentősége; a Balassi-strófa; A maga kezével írott könyve kompozíció, jelentőség, "verstípusok"; jellegzetes versélmények; Balassi képalkotása
KÖVETELMÉNYEK
Elméleti ismeretek, fogalmak: műfordítás nemzeti kultúra magyar humanizmus és reneszánsz Corvina énekvers-szövegvers, zsoltár, versgyűjtemény, ciklus, Balassi-strófa, kompozíció, számmisztika (hármasság) (részletek) Elméleti ismeretek, fogalmak: a barokk, stílusjegyek antik eposz - barokk eposz monumentalitás fiktív levél
10. ÉVFOLYAM heti 4 óra: 36*4=144 óra heti 5 óra: 36*5=180 óra Témakörök A KLASSZICISTA DRÁMA 10+3 óra A felvilágosodás irodalma 15+3 óra A magyar felvilágosodás 10+3 óra Arcképek: Csokonai, Berzsenyi 14+3 óra Az európai romantika 16+3 óra A reformkor, a nemzeti romantika 3+3 óra A magyar színjátszás kezdetei 2+3 óra Katona József: Bánk bán 8+3 óra Kölcsey Ferenc lírájából és ... 7+3 óra Vörösmarty Mihály 7+3 óra 111
Petőfi Sándor, Arany János 40+3 óra Jókai Mór 12+3 óra Cél A tantárgy képzési céljaival, feladataival és követelményeivel összhangban folyamatosan és témánként - esetlegesen óránként - eltérő súllyal fejlesztendő képességek: szövegértés (beszédfelfogás, értő olvasás, koncentráló képesség) szövegalkotás, önkifejezés (élőbeszéd, írás, helyesírás, retorikai képesség, egyéni stílus) kommunikáció műelemzőképesség (analizáló, szintetizáló, asszociációs, fantázia, empátia, esztétikai érzékenység, belső vizualitás) ítéletalkotás (etikai, ízlésbeli) szövegek összehasonlító értelmezése összefüggések felfedezése, értelmezése szövegek felidézése, memoriter tanulási technikák, ismeretfeldolgozás kulturális technikái önmegfigyelő, önértékelő képesség identitástudat * Tematikus beszélgetés, jegyzetelés * Érvelő dialógus; különböző bizonyítékok gyűjtése a felvetett kérdésekhez * "Az én és a másik" - vélemények kölcsönös meghallgatása a másik álláspont megértésének szándékával * A személyes ízlésítélet (tetszik - nem tetszik) és az "objektív" (szentesített, kanonizált) érték viszonya; a mérlegelő magatartás, a késleltetett ítéletalkotás formálása * Műveletek szövegekkel (pl. összehasonlítás, elemzés, értelmezés, tematikusmotivikus megközelítés) * Idézetek, aforisztikus-összegző gondolatok gyűjtése, rendszerezése, értelmezése * A tankönyv és a szöveggyűjtemény felépítésének tanulmányozása Követelmény HÁZI OLVASMÁNYOK Pázmány Péter szépprózájából - részletek Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem - részletek Mikes Kelemen: Törökországi levelek - részletek Moliere egy színműve - pl. A fösvény, Tartuffe, Mizantróp Rousseau: Vallomások - részlet 112
Goethe: Faust I. - részletek Művek a magyar felvilágosodás irodalmából - pl. Kármán József: Fanni hagyományai, Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya Művek az európai romantika irodalmából - pl. Puskin: Anyegin, Victor Hugo egy regénye, E.T.A. Hoffmann: Arany virágcserép, E. Bronte: Üvöltő szelek Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde továbbá Krúdy Gyula egy műve pl. a Hídon, Kosztolányi Dezső egy novellája pl. Boldogság, Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részlet), Németh László egy műve pl. II. József, a "B" modulokhoz választott művek Petőfi Sándor: A helység kalapácsa, Az apostol Arany János: Toldi estéje Jókai Mór egy regénye - pl. Az arany ember, Egy magyar nábob, És mégis mozog a föld..., Az új földesúr MEMORITER Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek) Batsányi János: A franciaországi változásokra Csokonai Vitéz Mihály két verse Berzsenyi Dániel egy verse Katona József: Bánk bán (részletek) Kölcsey Ferenc: Himnusz és egy prózarészlet Vörösmarty Mihály: Szózat és részletek néhány művéből Petőfi Sándor három-négy verse és epikus mű részlete Arany János: Toldi estéje (részletek) és két-három vers Értékelés Alapfeladat: három szövegmű: élménybeszámoló jellemzés adott szempontú műelemzés egy témazáró feladatlap Elméleti ismeretek, fogalmak: * olvasás - olvasat * élmény * ízlés * író - mű - közönség * kontextus, jelentésréteg * valóság - fikció
113
1. fejezet
Cím
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
Kapcsolódó kereszttantervi modulok alternatív megoldások (Képességfókuszváltás)
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
2.fejezet
Cím
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
A KLASSZICISTA DRÁMA Képességfejlesztés, tevékenységek: Viselkedés - beszéd - gesztus - cselekvés és jellem (vita) Empátiakészség Összehasonlítás: antik - reneszánsz - klasszicista színház Művek: A francia klasszicista színház és dráma Racine: Phaedra vagy egy Moliere-komédia (pl. Tartuffe, A fösvény, Az úrhatnám polgár Tartalmak és fogalmak: racionalizmus, klasszicizmus . helyzet- és jellemkomikum Történelmi, kultúrtörténeti és filozófiai tartalmak Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség – új és régi párbeszédének átélése a művészetben; A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa – az elsajátítás és kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában . Elméleti ismeretek, fogalmak: abszolutizmus, udvari dráma, irodalmi szalonok racionalizmus, klasszicizmus normatív esztétika (Boileau) helyzet- és jellemkomikum
A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA Képességfejlesztés, tevékenységek: A bírálat módszerei Összehasonlítások Swift és Voltaire között Művek: * Swift: Gulliver utazása (részletek) * Rousseau: Vallomások (részletek) * Goethe: Faust I. (részletek) * Választhatók: Goethe: Vándor éji dala Goethe: Werther szerelme és halála Volaire: Candide 114
. Kapcsolódó kereszttantervi modulok alternatív megoldások (Képességfókuszváltás)
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
3. fejezet
Cím
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
Történelmi, kultúrtörténeti és filozófiai tartalmak Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség – új és régi párbeszédének átélése a művészetben; A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa – az elsajátítás és kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában Elméleti ismeretek, fogalmak: polgárosodás és felvilágosodás racionalizmus, empirizmus; deizmus fantasztikum, irónia szatirikus regény, szentimentális regény, levélregény, drámai költemény, emberiség-dráma önvallomás, önéletrajz "a természeti ember", civilizáció Sturm und Drang Elméleti ismeretek, fogalmak: tézisregény utaztató regény szatirikus kalandregény irányregény A MAGYAR FELVILÁGOSODÁS Képességfejlesztés, tevékenységek: A problémalátás, problémaérzékelés fejlesztése Nemzettudat, nemzeti jelleg, történelmi látásmód A kritikus felelőssége Művek: Bessenyei György: Magyarság (részlet) Kármán József: A nemzet csinosodása (részlet) Batsányi: A franciaországi változásokra Kazinczy: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél (részlet) Kazinczy: Tövisek és virágok - epigrammák Választhatók: Kármán: Fanni hagyományai Kazinczy: Fogságom naplója Batsányi: A Látó Csokonai Vitéz Mihály Az estve Tartózkodó kérelem A boldogság 115
A tihanyi Ekhóhoz A Magánossághoz Dorottya Választhatók: A Reményhez (felidézés) Szegény Zsuzsi a táborozáskor Berzsenyi Dániel Osztályrészem A közelítő tél A magyarokhoz II. Levéltöredék barátnémhoz Vitkovics Mihályhoz (részletek) Választhatók: A magyarokhoz I. Búcsúzás Kemenesaljától Részletek Kölcsey Ferenc Berzsenyi-emlékbeszédéből . Kapcsolódó kereszttantervi modulok alternatív megoldások (Képességfókuszváltás)
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
4. fejezet
Cím
Történelmi, kultúrtörténeti és filozófiai tartalmak Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség – új és régi párbeszédének átélése a művészetben; A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa – az elsajátítás és kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában Elméleti ismeretek, fogalmak: felvilágosult abszolutizmus, magyar felvilágosodás, magyar jakobinusok testőrirodalom, nemzet és nyelv összekapcsolása, azonosságtudat ortológus - neológus fentebb stíl röpirat, látomásvers; műbírálat, műfordítás felvilágosodás; klasszicizmus, érzékenység népies hatások érték- és időszembesítő vers, versmondat, síkváltás pictura, sententia, elégiko-óda, elégia, óda, episztola anakreóni dal, vígeposz szapphói strófa, alkaioszi strófa; szimultán verselés
A ROMANTIKA IRODALMA 116
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
Képességfejlesztés, tevékenységek: Beleélés, empátiakészség fejlesztése Az akarat és érzelmi világ gazdagítása Művek: Shelley: Óda a nyugati szélhez Keats: Óda egy görög vázához Puskin: Anyegin Választhatók: Heine: A Loreley E.T.A. Hoffmann: Az arany virágcserép Byron: Childe Harold búcsúja .
Kapcsolódó kereszttantervi modulok alternatív megoldások (Képességfókuszváltás)
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
5. fejezet
Cím
Ajánlott tevékenységek
Történelmi, kultúrtörténeti és filozófiai tartalmak Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség – új és régi párbeszédének átélése a művészetben; A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa – az elsajátítás és kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában Elméleti ismeretek, fogalmak: a romantika, stílusjegyek nacionalizmus, liberalizmus nemzeti romantika személyiségkultusz, embereszmény képalkotás, műfajhatárok átlépése, "töredékesség" verses regény líraiság Anyegin-strófa
A REFORMKOR IRODALMA (Katona, Kölcsey, Vörösmarty Képességfejlesztés, tevékenységek: Értelmezés: beszéd - metakommunikáció - jellem összefüggései; szerzői utasítások összhangja A Bánk bán-szótár használata Viták: zsarnokgyilkosság, egyes szereplők megítélése, értékrend a tragédiában (és a romantikában), bűn és bűnhődés (erkölcsi ítéletalkotás) 117
Memoriter, színházi élmény Beleélés, empátiakészség fejlesztése Az akarat és érzelmi világ gazdagítása Szövegértékelés, a romantika jegyeinek felismerése, alkalmazása Prózai memoriterek tanulásának és előadásának módja Összefüggések, kapcsolatok: Csongor és Tünde népmesék - Gergei széphistóriája - Dante: Isteni színjáték - Shakespeare: Szentivánéji álom Bölcselet: érvelés, cáfolás stb. Művek: Katona József: Bánk bán
Ismeretek, tananyagtartalmak
Kölcsey Ferenc: Elfojtódás Vanitatum vanitas Himnusz Zrínyi második éneke Nemzeti hagyományok (részletek) Parainesis Vörösmarty Mihály Életút és pályakép Zalán futása (előhang) Csongor és Tünde A Guttenberg-albumba Szózat Gondolatok a könyvtárban A merengőhöz Előszó Választhatók: Pázmán Ábránd Szép Ilonka A vén cigány Tartalom: Áttekintő művelődéstörténeti bevezető Történelmi háttér: Magyarország a Habsburg Birodalomban A "haza és haladás" jelszavának történelmi motivációja Költészet és politika; irodalmi élet, folyóiratok
alternatív megoldások (Képességfókuszváltás)
Kapcsolódó kereszttantervi modulok Más műveltségterül
Történelmi, kultúrtörténeti és filozófiai tartalmak Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése 118
eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
Tematikus fókusz Poétikai Képességfejlesztési fókusz fókuszok Szövegértési fókusz Szövegalkotási fókusz
6. fejezet
Cím
A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség – új és régi párbeszédének átélése a művészetben; A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa – az elsajátítás és kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában Elméleti ismeretek, fogalmak: "egykönyvű író" a dráma mint "az idő és a század tulajdon testének alakja és lenyomata" magánélet - közélet drámai küzdelem tragikum (értelmezések) akció, dikció, monológ klasszicizmus és romantika együtt drámai jambus klasszicizmus, érzékenység, nemzeti romantika sztoicizmus a bűn és bűnhődés motívuma a magyar költészetben (Balassi, Zrínyi, Berzsenyi) expresszív képalkotás értekező próza emberkép, életértékek romantikus képalkotás, népiesség és romantika találkozása honfoglalási eposz, bölcselő óda motívum, vándormotívum jelképesség, retorikus szerkezet, időszembesítés pátosz kozmikus kép, vízió
Az irodalom mint társadalomtörténeti jelenség. Bemutatása a magyar irodalom egy olyan jeles korszakának, ahol politikai közélet és irodalmi élet különösen erőteljesen fonódott össze Retorika és irodalom. A magyar romantika sajátosságai Romantikus költői szövegek és reformkori szónoki beszédek elemző megértése Vád- és védőbeszédek, nyilvános beszédek alkotása és előadása. A szónoki beszéd megalkotása: invenció, diszpozíció, elokúció. PETŐFI SÁNDOR ÉS ARANY JÁNOS KÖLTÉSZETE 119
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
Képességfejlesztés, tevékenységek: Egy életút és költői pálya fordulatainak elemző értelmezése Egyéni vagy csoportos munkán alapuló dokumentáció készítése Petőfi életének helyszíneiről Verselemzések különböző nézőpontból Memoriterek Petőfi Múzeum; irodalmi kirándulás Arany a könyvtárban (könyvtárhasználat) "A vers hangzásvilága" - verstani elemzések, versmondóverseny, műsorösszeállítás Művek, Tartalmak és fogalmak: Életút és pályakép A költő indulása, dalai - Itt van az ősz! (Temetésre szól az ének..., Fa leszek, ha..., A helység kalapácsa) A János vitéz Költői program (A természet vadvirága, Dalaim, A XIX. század költői) A Felhők ciklus (A bánat egy nagy óceán, Emlékezet stb.) "Szabadság, szerelem"... (Beszél a fákkal..., Szeptember végén, Szeretlek, kedvesem Minek nevezzelek) Egy gondolat bánt engemet...; Az ítélet; Sors, nyiss nekem tért; Világosságot! Petőfi-Arany barátsága A puszta, télen; Az Alföld; Kiskunság, Úti levelek Az 1848-as forradalom és Petőfi költészete Nemzeti dal, A szabadsághoz, Respublika Az apostol Pacsírtaszót hallok megint... Életút és pályakép Az első irodalmi siker (Az elveszett alkotmány) A Toldi-trilógia Barátság Petőfivel Lírája: A rab gólya, Letészem a lantot Évek, ti még jövendő évek Lírája a nagykőrösi években: Kertben, Visszatekintés, A lejtőn stb. A nagykőrösi balladák (Ágnes asszony, Szondi két apródja stb.) Az örök zsidó Buda halála (néhány részlet) Őszikék (Epilógus, Mindvégig, Tengeri hántás, Hídavatás stb.) 120
. Kapcsolódó kereszttantervi modulok alternatív megoldások (Képességfókuszváltás)
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
7. fejezet
Cím
Ajánlott tevékenységek
Történelmi, kultúrtörténeti és filozófiai tartalmak Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség – új és régi párbeszédének átélése a művészetben; A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa – az elsajátítás és kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában . Elméleti ismeretek, fogalmak: Elméleti ismeretek, fogalmak: "az ódához emelt dal" komikus eposz, elbeszélő költemény paródia, tragikus irónia természetesség - mesterkéltség ars poetica elégikus hangnem világfájdalom Tízek Társasága, Pesti Divatlap látomásköltészet tájleíró technika belső monológ a költészet jelképei események és beszédtevékenységek kapcsolata epikai művekben népiesség líraiság, elégikusság metaforikus szerkezet jelkép összetett jelentés meditáló vers ballada formák műfajötvözés - a drámai monológ, elégikus líra, tragikus ballada ciklus-alkotóelv ROMANTIKUS REGÉNYIRODALMUNK Képességfejlesztés, tevékenységek: Egy neves egyéniség életútja, személyisége ( a XIX. sz. egy jelentős alakjának életét bemutató fogalmazás) Egy szereplő jellemzése a vonzó és/vagy taszító magatartásjegyeinek bemutatásával 121
Ismeretek, tananyagtartalmak
Kapcsolódó kereszttantervi modulok alternatív megoldások (Képességfókuszváltás)
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
Egy regénybeli jelenet átdolgozása "drámai" előadásraszereposztással Művek: Egy regény - például: Az arany ember Egy magyar nábob Kárpáthy Zoltán Fekete gyémántok . Történelmi, kultúrtörténeti és filozófiai tartalmak Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség – új és régi párbeszédének átélése a művészetben; A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa – az elsajátítás és kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában Elméleti ismeretek, fogalmak: a regény egy változata Jókai-kiadások - a kritikai kiadások jellemzői a romantika stílusjegyei az epikában hősök, figurák; példázat, jelleg
11. ÉVFOLYAM heti 3 óra (már nem integrált módon): 36*3=108 óra Témakörök Madách Imre: Az ember tragédiája 7 óra Vajda János portré 3 óra Mikszáth Kálmán portré 7 óra Illúziók elvesztése10 óra Ibsen vagy Csehov világa 2 óra A Nyugat mint folyóirat és ... 1 óra Ady Endre, Ady Endre egy versciklusa 20 óra Móricz Zsigmond portré 5 óra Arcképek a Nyugat első... 5 óra Babits Mihály 17 óra Kosztolányi Dezső 17 óra A Nyugat nemzedékének erkölcsi... 6 óra 122
Az avantgárd –Kassák 8 óra Cél A tantárgy képzési céljaival, feladataival és követelményeivel összhangban folyamatosan és témánként esetlegesen óránként - eltérő súllyal fejlesztendő képességek:
szövegértés (beszédfelfogás, értő olvasás, koncentráló képesség) szövegalkotás, önkifejezés (élőbeszéd, írás, helyesírás, retorikai képesség, egyéni stílus) kommunikáció műelemzőképesség (analizáló, szintetizáló, asszociációs, fantázia, empátia, esztétikai érzékenység, belső vizualitás) ítéletalkotás (etikai, ízlésbeli) szövegek összehasonlító értelmezése összefüggések felfedezése, értelmezése szövegek felidézése, memoriter tanulási technikák, ismeretfeldolgozás kulturális technikái önmegfigyelő, önértékelő képesség identitástudat * Tematikus beszélgetés, jegyzetelés * Érvelő dialógus; különböző bizonyítékok gyűjtése a felvetett kérdésekhez * "Az én és a másik" - vélemények kölcsönös meghallgatása a másik álláspont megértésének szándékával * A személyes ízlésítélet (tetszik - nem tetszik) és az "objektív" (szentesített, kanonizált) érték viszonya; a mérlegelő magatartás, a késleltetett ítéletalkotás formálása * Műveletek szövegekkel (pl. összehasonlítás, elemzés, értelmezés, tematikusmotivikus megközelítés) * Idézetek, aforisztikus-összegző gondolatok gyűjtése, rendszerezése, értelmezése * A tankönyv és a szöveggyűjtemény felépítésének tanulmányozása Követelmény HÁZI OLVASMÁNYOK
Madách Imre: Az ember tragédiája Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak, A jó palócok (kötet) és egy regény - pl. Beszterce ostroma, A sipsirica, Noszty fiú esete Tóth Marival, Fekete város Két-három elbeszélő mű a XIX.sz. világirodalmából - pl. Balzac: Goriot apó, Stendhal: Vörös és fekete, Flaubert: Bovaryné, Dickens: Copperfield Dávid, Gogol: A köpönyeg, Tolsztoj: Iván Iljics halála, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Csehov egykét novellája 123
Ibsen vagy Csehov egy drámája Móricz Zsigmond két-három novellája és egy regénye - pl. Úri muri, Isten háta mögött, Rokonok, Árvácska, Boldog ember Krúdy Gyula néhány elbeszélése - pl. Szindbád utazásai - részletek Elbeszélő művek a XX.sz. első évtizedeinek magyar irodalmából - pl. Karinthy Figyes: Tanár úr kérem, Kaffka Margit: Levelek a zárdából, Színek és évek, Füst Milán: Feleségem története Babits Mihály: Jónás könyve Kosztolányi Dezső egy regénye, ill. novellaciklusa - pl. Édes Anna, Aranysárkány, Pacsirta, Esti Kornél továbbá a "B" modulokhoz választott művek MEMORITER
Vajda János egy verse Madách Imre: Az ember tragédiája (részletek) Ady Endre négy-öt verse Juhász Gyula egy verse Tóth Árpád egy verse Kosztolányi Dezső két verse Babits Mihály: Jónás könyve (részlet) és egy vers Értékelés Alapfeladat: három szövegmű: Alapfeladat: három szövegmű:
értekezés alkotói személyiségportré önálló szövegértelmezés egy témazáró feladatlap Elméleti ismeretek, fogalmak:
olvasás - olvasat élmény ízlés író - mű - közönség kontextus, jelentésréteg valóság - fikció 1. fejezet
Cím
Ajánlott tevékenységek
MADÁCH IMRE: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Képességfejlesztés, tevékenységek: A drámai mű műfaji jellemzői (elemzés) A Tragédia színházban vagy filmen (egy "néző" gondolatai az előadásról) 124
Idézetek, szállóigék gyűjtése Memoriter
Ismeretek, tananyagtartalmak
Kapcsolódó kereszttantervi modulok alternatív megoldások (Képességfókuszváltás)
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
2. fejezet
Cím
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
Művek: Tartalmak és fogalmak: Madách életének jelentősebb fordulatai A Tragédia keletkezése, műfaja, szerkezete, szereplői stb A műelemzés és műértelmezés objektív és szubjektív lehetőségei Az interpretáció sajátos jegyei, "szabályai" Történelmi, kultúrtörténeti és filozófiai tartalmak Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség – új és régi párbeszédének átélése a művészetben; A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa – az elsajátítás és kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában . Elméleti ismeretek, fogalmak: drámai költemény világmagyarázat kritika, vélemény interpretáció
VAJDA JÁNOS KÖLTÉSZETE Képességfejlesztés, tevékenységek: A vaáli erdőben "szép magyar dal és hibátlan vers"(N.G.B.) a vers dalszerűségének elemzése Értelmezzük: "Vajda János az első hamleti lélek, ő az énekes Széchenyi, ki imádja a magyar rögöt, és gyűlöli a magyar bűnöket" (Juhász Gyula)
Művek: Vajda János költői portréja néhány vers tükrében például A vaáli erdőben Gina-versek - Húsz év múlva, Harminc év után Az üstökös Tartalmak és fogalmak: 125
Elméleti ismeretek, fogalmak: új költői én költői magány filozofikus líra
Kapcsolódó kereszttantervi modulok alternatív megoldások (Képességfókuszváltás)
3. fejezet
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
Cím
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
Kapcsolódó kereszttantervi modulok alternatív megoldások (Képességfókuszváltás)
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
Történelmi, kultúrtörténeti és filozófiai tartalmak Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség – új és régi párbeszédének átélése a művészetben; A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa – az elsajátítás és kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában
MIKSZÁTH KÁLMÁN Képességfejlesztés, tevékenységek: Összehasonlító elemzés: Jókai és Mikszáth "hősei" Az élőbeszéd sajátosságai Mikszáth egyik novellájában A természet és ember kapcsolata Művek: Élete, egyénisége Elbeszélései (Tót atyafiak, A jó palócok) Egy regény (pl. Új Zrínyiász vagy A Noszty fiú esete Tóth Marival) Tartalmak és fogalmak: portré művek tükrében anekdota a mikszáthi elbeszélés - humor és emberszeretet összefüggése pozitivizmus Történelmi, kultúrtörténeti és filozófiai tartalmak Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség – új és régi párbeszédének átélése a művészetben; A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa – az elsajátítás és kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában 126
4. fejezet
Cím Tematikus fókusz
Poétikai Képességfejlesztési fókusz fókuszok Szövegértési fókusz Szövegalkotási fókusz
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
alternatív
Kapcsolódó
ILLÚZIÓK ELVESZTÉSE – REGÉNYEKBEN ÉS DRÁMÁKBAN- A REALIZMUS Képmutatás és az öncsalás az érvényesülés érdekében. Tisztesség és érvényesülés, boldogság és boldogulás. Hazugságok és az igazságok relativitása Cselekmény és jellemek összefüggése a realista regényben. A dráma küzdelme a epikus, illetve a prózai életanyaggal: az analitikus dráma és a csehovi dráma. Szimbolikussá, metaforikussá töltődő ismétlődő motívumok azonosítása és értelmezése.
A regényszereplők dilemmáinak, döntési alternatíváinak összegyűjtése. A helyszínleírások karakterizáló és anticipáló szerepének vizsgálata. Összefoglaló narrátori, gyakorító-életképi és drámaijelenetező elbeszélésmód megkülönbözetése. Szereplők, illetve kapcsolatrendszereik közötti párhuzamok vizsgálata. A regény nyelvi nézőpontjának és látókörének – ill. ezek változásának – azonosítása. A drámák időkezelésének vizsgálata. Művek: Balzac: Goriot apó; Gautier, Théophile: [Balzacról] (részlet)l; Estreházy Péter: [Balzacról] (részlet) Tolsztoj: Ivan Iljics halála; Anna Karenina – részletek; Stendhal: Vörös és fekete – részletek; G. Flaubert: Bovaryné – részletek; Ibsen: A vadkacsa; A drámaiatlan dráma sajátosságai, a hagyományos drámai forma átalakulása. A modern kor világszemléletének és értékrendjének töredékessége és viszonylagossága – és ennek következményeként az egyén lét- és identitásproblémáinak radikálisan újszerű felvetődése –. A Csehov-drámák szimbolikája és humora, különös tekintettel a szerzői távolságtartást és kritikát hordozó iróniára. Csehov nyelvszemléletének sajátosságai. Tartalmak és fogalmak: Analitikus dráma, melodráma. A múlt idézésének technikái. Manipulatív kommunikáció. Ellipszis. Implicit tartalom, társalgási implikatúra. Rajz-művészettörténet, történelem, pszichológia, 127
megoldások (KÉPESSÉGFÓK USZ-VÁLTÁS)
kereszttantervi modulok Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
5. fejezet
Cím Tematikus fókusz
Képességfejlesztési fókuszok
Poétikai fókusz
Szövegértési fókusz
filmművészet
Média és mozgóképismeret
A tanuló legyen képes a művek elolvasására, elemzésére, értelmezésére Az új ismeretek gyakorlása, elmélyítése, az új fogalmak megtanulása, alkalmazása Ismerjen fel összefüggéseket, kapcsolatokat, motívumokat különböző korok szerzőinek műveiben Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan elemző esszét, kritikát, szövegvariánst megírni Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban szóban és írásban kérdéseket feltenni, véleményt, kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát (csoportmunkák végzése során) Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra Ismerje és szövegben ismerje fel az együttműködési alapelveket vagy azok megsértését, önálló megfigyelés alapján tudjon párbeszédet elemezni A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK LÍRAI ÁTALAKULÁSA Néhány alkotás Baudelaire költészetéből; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés; Csehov: Három nővér Költői önértelmezés, valamint poétikai megoldások a romantikus és a modern lírában. A polifonikus regény és a dialogikusság narratopoétikai fogalmának tisztázása és értelmezése. A drámaiatlan dráma sajátosságai a hagyományos drámához való viszonylatában. A tiszta műfajok érvényességének megszűnése. Csehov drámáinak komikus jellege. Tematikus és poétikai hasonlóságok és különbségek azonosítása és értelmezése, interpretációs stratégiák alkalmazása, összehasonlító elemzés, intertextuális viszonyok értelmezése, szereplői szólamok és elbeszélői sajátosságok értelmezése. A dráma fontosabb kommunikációs helyzeteinek, szerkezeti 128
Szövegalkotási fókusz Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
Kapcsolódó kereszttantervi modulok
alternatív megoldások (Képességfókuszvá ltás)
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
elemeinek és értéktartalmainak azonosítása és a köztük levő összefüggések feltárása. Olvasói reflexivitás: összehasonlító elemzés, esszé, tanult szempontok alkalmazása: értekezés. A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra. Módszer- és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül. Művek: Baudelaire-; Verlaine-, Rimbaudversek Tartalmak és fogalmak: A modern líra (Baudelaire költészete) kapcsolódása a romantikus hagyományhoz, miben teljesíti azt ki, és miben érhető tetten az a poétikatörténeti fordulat, amit már modernségnek nevezünk. keresztül.
Filozófia, esztétika, történelem Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése; Képesség a szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások); Verbális és vizuális információk együttes kezelése; Önálló jegyzetkészítés; Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója; A lírai művek szövegfeldolgozási eljárásainak ismerete és alkalmazása; Elemző és önkifejező szövegalkotás; Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása; Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; Anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek írása; Tudjon véleményt, kritikát formálni, álláspontját érvekkel alátámasztani. A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a romantikus és modern líra esztétikai-poétikai jellemzőit, különös tekintettel a nyelvi megalkotottságra. Legyen képes a dosztojevszkiji regénypoétika jellemzőinek azonosítására, a központi kategóriák (polifonikus regény, dialogikusság) értő használatára. A kellő szövegismeret birtokában tudja jellemezni a Bűn és bűnhődés elbeszélés-technikai 129
sajátosságait, a regény felépítését és a szereplőket, illetve azok viszonyait. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a vers- és regényértelmezés tanult közelítési szempontjait. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan esszét írni, anyagokat elrendezni és reflektálni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban összehasonlító észrevételeket tenni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Legyen képes a tanult drámainterpretációs eljárások alkotó, összevető felhasználására, a drámaiatlanság drámapoétikai eszközeinek azonosítására és értelmezésére. A tanulónak legyen szövegismereten, olvasóiértelmezői tapasztalaton alapuló átfogó ismerete Csehov drámájáról. 6. fejezet
Cím Tematikus fókusz Poétikai fókusz
Képességfejlesztési fókuszok Szövegértési fókusz
Szövegalkotási fókusz
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
A Nyugat és környezete Tematikai és műfaji változatosság (szépirodalmi és publicisztikai szövegek) a Nyugat meghatározó szerzőitől. Romantikus költőszerepek és beszédmód továbbélése Ady költészetében; Babits szecessziós-szimbolikus képalkotása és József Attila tárgyias költészete. Publicisztikai (és részben tudományos) műfajok műfaji kódjainak működtetése, a műfaji sajátosságok felismerése, értelmezése és alkotó alkalmazása; tematikus és poétikai hasonlóságok és különbségek azonosítása és értelmezése, interpretációs stratégiák alkalmazása, elsajátítása; összehasonlító elemzések. Olvasói reflexivitás: esszé, ajánlólevél, összehasonlítás, kreatív írás. A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra. Módszer és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül. Feleletterv készítése, ismeretterjesztő előadás felépítése Egy folyóirat elemző bemutatása "Képek a magyar sajtó történetéből" (kutatómunka alapján) Művek: (szűrve) Móricz Zsigmond: Osvát Ernő, a Nyugat szerkesztője. Nyugat 1923/11-12. Ignotus: Kelet népe. Nyugat 1908/1., Az úr az 130
irodalomban. Nyugat 1912/4. Schöpflin Aladár: A magyar író. Nyugat 1908/21., Új nemzedék. Nyugat 1914. Ambrus Zoltán: Mozi Bandi kalandjai Fenyő Miksa: Ady Endre Gellért Oszkár: A harmadik emeletről. Nyugat 1909/10-11. Hatvany Lajos: Petőfi-könyvtár. Nyugat 1908/16. Szabolcska Mihály: A Szajna partján Ady Endre: A Szajna partján; Hunn, új legenda; Óh, furcsa élet; A Halál-tó fölött József Attila: A Dunánál, Egy költőre, A város peremén, Ady-emlékezete; Az Istenek halnak, az Ember él. Tárgyi kritikai tanulmány Babits Mihály verseskötetéről. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (Ötödik fejezet, részlet) Babits Mihály: Gondok kereplője, Az írástudók árulása (részlet) Tóth Krisztina: Amikor verset ír az ember Szini Gyula: Irodalmi kávéházak. Nyugat 1917/1. Tartalmak és fogalmak: Betekintést nyújtani a 20. század elejének eleven szellemi, irodalmi, közösségi (kávéházi) életébe, bemutatni az induló Nyugat mint folyóirat, mozgalom és szellemi műhely céljait, törekvéseit, meghatározó szerzőit; a korabeli uralkodó irodalmi ízléssel, a konzervatív értelmiséggel való ütközését és szellemiségének térnyerését a kortársi és az utóidejű (mai) recepciók egymás mellé állításával. Közelítési szempontokat adni a modernség, az irodalmi modernizáció mibenlétének megragadásához; bemutatni, hogy a folyóirat egyes alkotói (Ady Endre) révén mennyiben kapcsolódik a nemzeti klasszicizmus kánonához, és az indulásakor érvényes esztétizáló, szecessziós-szimbolikus költői beszédmód hogyan szembesítődik a ’30-as évek elején a tárgyias költészettel.
alternatív megoldások (Képességfókuszvá ltás)
Kapcsolódó kereszttantervi modulok
a filozófia, az esztétika, az etika bizonyos tartalmai, művelődéstörténet
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés; Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése; Képesség a szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások); Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; 131
KÖVETELMÉNYEK
Verbális és nem verbális információk együttes kezelése; Önálló jegyzetkészítés; Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése; Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója; Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére; A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása; A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése; A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban; Önkifejező és kreatív szövegalkotás; Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása. A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a Nyugat két korszakának (10-es évek és 30-as évek eleje) esztétikai-poétikai jellemzőit, különös tekintettel a nyelvi megalkotottságra. Legyen képes a műveket történeti nézőpontból közelíteni, a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Tudja azonosítani a publicisztika különböző műfajait (kritika, tanulmány, jegyzet, esszé, politikai pamflet), értse ezek szerepét, hatását. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan esszét írni, anyagokat elrendezni és reflektálni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni. 132
Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. 7. fejezet
Cím Tematikus fókusz
Poétikai Képességfejlesztési fókusz fókuszok Szövegértési fókusz Szövegalkotási fókusz
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
Ady Endre Tematikus és motivikus változatosság Ady költészetében, alaptémák, a témák bővülése, alakulása az életműben. Hagyomány és újítás. Az Ady-költészet mint a magyar utóromantikus líra folytatása és lezárása és mint a modern líra korszerű szemléletformáihoz kapcsolódó opus, kitekintéssel arra a szemléleti fordulatra, amellyel költészete hozzájárult a magyar lírának az 1920-as években bekövetkezett fordulatához. A szubjektumfelfogás, az én-pozicionálásnak, a kijelentő és a kérdező beszédmódnak nyelvi eszközei; képi (szecessziós-szimbolista) és fogalmi versnyelv. Önálló szempontállítás, kérdésfeltevés, összehasonlítás, érvelés. A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül. Művek: (szűrve) Ady Endre: A lelkek temetője, Egy párizsi hajnalon, Léda a hajón, Vörös szekér a tengeren, Ének a porban, Új vizeken járok, Meg akarlak tartani, Búgnak a tárnák, A Gare de L’ Est-en, A Szajna partján, A Hortobágy poétája, Vad szirttetőn állunk, Özvegy legények tánca, Vér és arany, A halál rokona, Lédával a bálban, Sötét vizek partján, A Holnap elébe, Az ősKaján, A magyar messiások, Dalok tüzes szekerén, Párizsban járt az Ősz, Mi urunk: a Pénz, Beszélgetés egy szekfűvel, Új vizeken járok, A vár fehér asszonya, A fekete zongora, Héja-nász az avaron, Lédával a bálban, Harc a Nagyúrral, Góg és Magóg fia vagyok én, Vén faun üzenete, Egy párizsi hajnalon, Ha fejem lehajtom, Midász király sarja, A muszáj-Herkules, Az Úr érkezése, A nagy Cethalhoz, Álmom: az Isten, Uram, ostorozz meg, Hiszek hitetlenül Istenben, Bosszús, halk virágének, A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék, A bölcseség áldozása, A hosszú hársfa-sor, Sípja régi babonának, Hunn, új legenda, Mesebeli János, Krónikás ének 1918-ból, Az eltévedt lovas, lelkek a pányván, részlet az Új s új lovat c. versből, Hunyhat a máglya, Őrizem a szemed, Vad 133
szirttetőn állunk, De ha mégis? Üdvözlet a győzőnek (A felsorolt Ady-versek tejességükben vagy részleteik) részletek Arany János: Reményem, Horatius Flaccus: Licinius Murenához, Berzsenyi Dániel: Osztályrészem, Charles Baudelaire: Az utazás, Vörösmarty Mihály: A vén cigány és Kiss József: De profundis II., Petri György: Álljon meg a menet! c. verseiből. Tartalmak és fogalmak: Ady Endre költészetével való ismerkedés folytatása, a költői pálya tematikus és poétikai szempontú alakulásának megismerése, az eddig olvasott Adyszövegekkel és a modernségről tanultakkal való szintézis teremtése.
alternatív megoldások (Képességfókuszvá ltás)
Kapcsolódó kereszttantervi modulok
Történelem, művészettörténet
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés; Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése; Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások); Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására; Verbális és nem verbális információk együttes kezelése; Önálló jegyzetkészítés; Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése; Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója; A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása; A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése; A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban; Önkifejező és kreatív szövegalkotás; 134
KÖVETELMÉNYEK
8. fejezet
Cím
Ajánlott tevékenységek
Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása; Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása. A tanulónak legyen szövegismereten, olvasóiértelmezői tapasztalaton alapuló átfogó ismerete Ady költészetéről, a költői pálya alakulásáról. Legyen képes a versekben szerepek, szerepfelfogások, én-pozíciók, értékállítások azonosítására, értelmezésére. Tudja megkülönböztetni a képi és a fogalmi nyelvhasználatot, kiemelni a szecessziós és szimbolista versbeszéd poétikai jellemzőit. Legyen képes a művekben megjelenő műfaji rájátszások, kapcsolatok azonosítására és értelmezésére, az archaizálás műfaji, formai, nyelvi eszközeinek azonosítására és szerepének értelmezésére. Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott vagy önálló szempontok figyelembevételével szövegeket, szöveget és képzőművészeti alkotást összehasonlítani, erről grafikai szervezőkkel anyagot gyűjteni és elrendezni, esszét, értelezést írni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. MÓRICZ ZSIGMOND Képességfejlesztés, tevékenységek: Összehasonlító elemzés: Jókai és Mikszáth "hősei" Az élőbeszéd sajátosságai Móricz néhány novellájában Önálló szövegértelmezési gyakorlatok Összehasonlító elemzés: Mikszáth és Móricz elbeszélő művészete 135
Ismeretek, tananyagtartalmak
Kapcsolódó kereszttantervi modulok alternatív megoldások (Képességfókuszváltás)
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
9. fejezet
Képességfejlesztési fókuszok
Cím Tematikus fókusz Poétikai fókusz Szövegértési fókusz Szövegalkotási fókusz
Ajánlott tevékenységek
Művek: Néhány elbeszélés és egy regény Tartalom: Pályakezdése - művészete * Móricz-hősök, -figurák jellegzetes ismérvei * Móricz hatása Történelmi, kultúrtörténeti és filozófiai tartalmak Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség – új és régi párbeszédének átélése a művészetben; A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa – az elsajátítás és kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában Elméleti ismeretek, fogalmak: élmény és mű összefüggései új írói látásmód az elbeszélő és a szereplő viszonyai, személyesség naturalizmus az ember eltorzulása drámai építkezés, drámai nyelv
Babits Mihály költészetéből Az életmű tematikus változásai és ezek összefüggése. A tematikai változások mellett megfigyelhető poétikai állandóság a versek szerkesztésében és a versmondattan alakításában. A hagyomány és az újítás megjelenési formái Babitsnál. A tárgyias lírai beszédmód jellemzői; a szecessziósszimbolista versnyelv sajátosságai; esszérészletek értelmezése. Önálló szempontállítás, kérdésfeltevés, összehasonlítás, érvelés. A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül. Verselemző gyakorlatok Pályaszakasz bemutatása Esztétikai szempontú elemzés: a műalkotás értékszerkezete 136
Szóképek és funkcióik egy Babits-vers tükrében Memoriterek Művek: Életút és pályakép Család, tanulmányok, pályakezdés A "soha meg nem elégedés" eszméje Jónás könyve és versek (különböző korszakokból), illetve esszérészletek értelmező elemzése Ismeretek, tananyagtartalmak
alternatív megoldások (Képességfókuszvá ltás)
Tartalmak és fogalmak: Megismerkedés Babits költészetének főbb jellemzőivel, a költői pálya tematikus és poétikai szempontú alakulásának tanulmányozása. Összefüggés-teremtés az eddig olvasott Babitsszövegekkel és a modernségről tanultakkal.
Kapcsolódó kereszttantervi modulok
Történelem, művészettörténet
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés; Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése; Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások); Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására; Önálló jegyzetkészítés; Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése; Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója; A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása; A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése; A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban; Önkifejező és kreatív szövegalkotás; Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása; Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló 137
KÖVETELMÉNYEK
10. fejezet
Cím
Ajánlott tevékenységek
alkalmazása. A tanulónak legyen szövegismereten, olvasóiértelmezői tapasztalaton alapuló átfogó ismerete Babits költészetéről, a költői pálya alakulásáról. Tudja megkülönböztetni a képi és a fogalmi nyelvhasználatot, kiemelni a szecessziós és szimbolista versbeszéd poétikai jellemzőit. Tudja feltárni a Babits verseiben megjelenő késleltető versszerkezetek jellemzőit. Tudja feltárni, hogy Babits költeményeiben miért és hogyan válik jelentésteremtő tényezővé a mondatszerkesztés és a versszerkezet.. Legyen képes megfogalmazni a művek alapján a poétikai és kulturális hagyományhoz való viszony alakulását Babits pályáján. Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott vagy önálló szempontok figyelembevételével szövegeket, illetve szöveget és képzőművészeti alkotást összehasonlítani, erről grafikai szervezőkkel anyagot gyűjteni és elrendezni, esszét, értekezést írni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Elméleti ismeretek, fogalmak: tárgyias líra szonett klasszikus hagyományok katolicizmus impresszionizmus, szimbolizmus verstípusok műfordítás az európai kultúra
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Képességfejlesztés, tevékenységek: 138
Ismeretek, tananyagtartalmak
Művek: Életút és pályakép Család, polgárosodó életforma, élmények, tanulmányok Összetett életmű, művészigények Néhány mű értelmező elemzése, pl. A szegény kisgyermek panaszai (részletek) Boldog, szomorú dal Halotti beszéd Hajnali részegség Októberi táj Esti Kornél éneke Édes Anna Tartalmak és fogalmak: A gyermeki lét Kosztolányi prózájában és lírájában
Kapcsolódó kereszttantervi modulok alternatív megoldások (Képességfókuszváltás)
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
11. fejezet
Cím
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
Történelmi, kultúrtörténeti és filozófiai tartalmak Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség – új és régi párbeszédének átélése a művészetben; A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa – az elsajátítás és kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában . Elméleti ismeretek, fogalmak: Életút és pályakép Család, polgárosodó életforma, élmények, tanulmányok Összetett életmű, művészigények Néhány mű értelmező elemzése
Arcképek a Nyugat első nemzedékéből Képességfejlesztés, tevékenységek: Összehasonlító elemzési gyakorlatok, pl. A magány költői kifejezése néhány vers elemzésével A nagyváros mint lírai téma Változatok a szerelmi érzés megjelenítésére A gyermeklétről Memoriterek
Művek: 139
Körkép a Nyugat első nemzedékéről, néhány mű elemzésével Például: Juhász Gyula: Tiszai csönd, Testamentum, Gulácsy Lajosnak, Tápai lagzi, Anna örök Tóth Árpád: Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz, Elégia egy rekettyebokorhoz, Esti sugárkoszorú, Lélektől lélekig, Jó éjszakát! Karinthy Frigyes: Így írtok ti (részletek Tartalmak és fogalmak: impresszionizmus hangeffektusok és látomások sorsközösség illúziótlan képek Kapcsolódó kereszttantervi modulok alternatív megoldások (Képességfókuszváltás)
12. fejezet
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
Cím
Tematikus fókusz
Képességfejlesztési Poétikai fókuszok fókusz
Szövegértési fókusz Szövegalkotási fókusz
Ajánlott tevékenységek
Történelmi, kultúrtörténeti és filozófiai tartalmak Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség – új és régi párbeszédének átélése a művészetben; A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa – az elsajátítás és kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában
Az avantgárd – Kassák A korszakot meghatározó szellemi, kulturális élet jellemzői, a mindennapok társadalmi, politikai kérdéseinek irodalmi közegbe emelése. Kassák korai ars poétikájának világirodalmi gyökerekbe helyezése, a lírai önéletrajz egy-egy részletének értő befogadása. A szabad vers jellemzőinek feltárása, annak feltárása, hogy milyen módszerekkel, narratív technikákkal érvényteleníti a műben megszólaló önmaga állításait, milyen közléstechnikákkal érhető el a metaforikus és metonimikus szövegrészek egységesítő, illetve eltávolító módszere. A szabad, képzettársításos szövegek értő megközelítése. A fejezet arra fókuszál, hogy a régi(es) szövegek mai nyelvivé tételét szorgalmazza A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer és eljáráskészlete megteremti az interaktív és reflektív tanulás lehetőségét. 140
Ismeretek, tananyagtartalmak
Kapcsolódó kereszttantervi modulok
alternatív megoldások (Képességfókuszvá ltás)
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
Művek: Kassák Lajos: Mesteremberek, A ló meghal, a madarak kirepülnek (világirodalmi kitekintés) Tartalmak és fogalmak: A 20. század tízes éveitől megjelenő különböző avantgárd irányzatok jellemzőinek áttekintése. Kassák Lajos húszas évek elejéig tartó alkotói korszakának szemléző feltárása. A fejezet nagy hangsúlyt fektet arra, hogy feltárja Kassák költészetének társadalmi elkötelezettségét, érzékeltesse a programköltészet lényegi sajátosságait. A harmadik modulban a metonimikus összefüggés és metaforikus jelentés megkülönböztetése kap kitüntetett figyelmet.
Történelem, művészettörténet Érvelés, vitakultúra, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés; Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése; metaforikus és metonimikus szövegösszefüggések értő megkülönböztetése; A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása; Önálló – szépirodalmi és műértelmező – szövegalkotás; Verbális és képi (rajz, festmény), információk közötti kódváltás 1. Az avantgárd néhány vonása 2.Kassák és ars poeticája 3. Kassák Lajos: A ló meghal, a madarak kirepülnek A tanuló legyen képes a metaforikus és metonimikus szövegösszetartó erő megkülönböztetésére. Ismerje fel a metaforikus szövegháló kiépülésének jellemzőit. Legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét lírai szövegekben (ismerje fel a lírai szövegek legjellemzőbb sajátosságait). Tudjon összekapcsolni irodalmi és irodalmon kívüli információkat. Tudjon szakszöveget alkalmazni a gyakorlatban. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait. Tudjon összevethető műveket összehasonlítani. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék 141
határozottságra, világosságra, tartalmasságra.
heti 1 óra (már nem integrált módon): 36*1=36 óra A NYELVTAN ALAPFOGALMAI – A SZERKEZETI ELEMZÉS MÓDSZEREI 18 óra A NYELVTAN ALAPFOGALMAI – A SZERKEZETI ELEMZÉS MÓDSZEREI A feldolgozáshoz ajánlott óraszám 18 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Tematikus fókusz A nyelvtan alapfogalmai Poétikai fókusz Szövegértési fókusz Adatsorok értelmezése, összevetése, következtetések levonása Szövegalkotási fókusz Táblázatok, adatsorok összeállítása AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Néhány nyelvészeti elemzési módszer megismerése és alkalmazása (,,kipróbálása''). Beszélgetés az alapfogalmak meghatározásáról, tartalmáról. Néhány kiemelt nyelvi jelenség magyarázata. Alternatív elemzések által adott magyarázatok vizsgálata. Az elemzések kritikája. ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Tartalmak, fogalmak: A disztribúciós elemzés alapjai, a nyelvi szintek alapfogalmai, elkülönítésük nehézségei (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan, pragmatika; fonéma, morféma, szó, mondatrész, mondat, szöveg). A paradigma fogalma, az analógia szerepe a nyelv szerveződésében. A jelentés szerepe, a jelentések és a disztribúció alapján megkülönböztethető jeltípusok megfelelése és diszkrepanciái. MODULOK (A fejezet részegységei, a modulok feldolgozási sorrendje) 1. A disztribúciós elemzés alapjai 2. A disztribúciós módszer alkalmazása a magyarra és a tanult idegen nyelvre 3. Paradigmák, szófajok 4. A mondat szerkezetének megállapítása disztribúciós módszerekkel 5. A nyelvtan részei, a nyelvi szintek és alapfogalmak A feldolgozáshoz ajánlott óraszám 4-5-3-3-3 ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK (Képességfókusz-váltás) Kapcsolódó kereszttantervi modulok Matematikai logika , társadalomismeret Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Matematika KÖVETELMÉNYEK • A „szónégyzet” használata. Váltakozás, kiegészítő megoszlás, szabad váltakozás. 91 • A morf,
az allomorf, a morféma fogalma. A magyar névszók és igék alakjai, az „igenevek” problémája. A szófaj problémája. A mondat összetevőinek megtalálására szolgáló alapvető módszerek. Az összetevő fogalma. • Felcserélhetőség és helyettesíthetőség a különböző nyelvi szinteken A NYELVI VÁLTOZÁS ÉS A NYELVVÁLTOZATOK 18 óra 142
A NYELVI VÁLTOZÁS, ÉS A NYELVVÁLTOZATOK A feldolgozáshoz ajánlott óraszám 12 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Tematikus fókusz A nyelvi változás törvényszerűségei; a nyelvváltozatok fajtái Poétikai fókusz Szövegértési fókusz A szövegek régiségének tapasztalata, a nyelv változó volta Szövegalkotási fókusz AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Múltbeli és jelenbeli változások megfigyelése saját adatgyűjtés alapján. Egy-egy nyelvi változó mentén készíthető minifelmérés a mai változásokról. A nyelvváltozatokkal és a nyelvi változással kapcsolatos kérdések megvitatása néhány ,,forrásszöveg'' alapján. Nyelvi hiedelmek, babonák érvekre támaszkodó kritikája. A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat összehasonlító elemzése. Szövegek átalakítása: nyelvváltozatok közötti ,,fordítás''. Az SMS és az e-mail nyelvének vizsgálata. Viták a nyelvváltozatokról, a nyelvművelésről. Nyelvművelő szövegek érveinek rekonstruálása; ellenérvek gyűjtése. ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Művek: Halotti beszéd (részletek;; Benkő Lóránd-féle olvasat) Ómagyar Mária-siralom (Pais Dezső olvasata) Heltai Gáspár: A kakasról és a gyöngyről Ismeretlen szerző: Prodigal son get too muchee nice kind luau András T. László–Kövecses Zoltán: Magyar–angol szlengszótár Tartalmak és fogalmak: A nyelvi változás fő típusai (jelentésbővülés, hasonlóságon alapuló jelentésváltozás, jelentésszűkülés, kapcsolaton v. érintkezésen alapuló jelentésváltozás, stb.), a nyelvváltozatok fajtái (dialektusok, csoportnyelvek, szociolektusok). Nyelvemlék, szorványemlék, szövegemlék. Etimológia Kétnyíltszótagos tendencia Közvetítőnyelv, lingua franca 108 MODULOK (A fejezet részegységei, a modulok feldolgozási sorrendje) 1. A hangtani változások fajtái 2. Alaktani és mondattani változások 3. A jelentésváltozás 4. A nyelvemlékek 5. Nyelvváltozatok a magyarban és a tanult idegen nyelvben; szociolingvisztika 6. Nyelvváltozatok, csoportnyelvek. Vita a nyelvművelésről A feldolgozáshoz ajánlott óraszám 2-2-1-2-3-2 ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK (KÉPESSÉGFÓKUSZ-VÁLTÁS) Kapcsolódó kereszttantervi modulok Elsősorban történelem, helyenként művészettörténet, néprajz Idegen nyelvi kompetencia fejlesztése Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Ember és társadalom, Művészetek KÖVETELMÉNYEK A tanuló legyen képes: • megkülönböztetni és azonosítani a különböző nyelvi szinteken végbement változások típusait; • említeni legalább egy-egy példát a magyar nyelvtörténetből a hangtani, alaktani, mondattani, jelentéstani változásokra; • megkülönböztetni saját nyelvváltozatát (nyelvjárását) más magyar nyelvváltozatoktól, • és tudja megnevezni azon nyelvi jegyeket, amelyekben a változatok különböznek. • Fontos cél, hogy a tanulók elfogadóan, toleránsan viszonyuljanak más nyelvváltozatokhoz és azok beszélőihez; ismerjék 143
fel annak veszélyét, hogy az egyes nyelvváltozatok megbélyegzése komoly hátrányt okozhat azok beszélőinek. 12. ÉVFOLYAM heti 3 óra (már nem integrált módon): 32*3=96 óra Témakörök A MODERN VILÁGIRODALOM NÉHÁNY MEGHATÁROZÓ ALKOTÁSA 14 óra A kisepika alakváltozatai – elbeszélésmódok a tágan értett modernségben 11 óra Modern és későmodern magyar regények 7 óra . József Attila 18 óra Irányok és művek a modern és késő modern magyar lírából 16 óra Egy modern magyar dráma – Örkény István: Tóték 8 óra Irányok és művek a közelmúlt magyar epikájából és lírájából 6 óra KORSZAK, KORSTÍLUS, STÍLUSIRÁNY –rendszerezés 16 óra Cél A tantárgy képzési céljaival, feladataival és követelményeivel összhangban folyamatosan és témánként esetlegesen óránként - eltérő súllyal fejlesztendő képességek:
szövegértés (beszédfelfogás, értő olvasás, koncentráló képesség) szövegalkotás, önkifejezés (élőbeszéd, írás, helyesírás, retorikai képesség, egyéni stílus) kommunikáció műelemzőképesség (analizáló, szintetizáló, asszociációs, fantázia, empátia, esztétikai érzékenység, belső vizualitás) ítéletalkotás (etikai, ízlésbeli) szövegek összehasonlító értelmezése összefüggések felfedezése, értelmezése szövegek felidézése, memoriter tanulási technikák, ismeretfeldolgozás kulturális technikái önmegfigyelő, önértékelő képesség identitástudat * Tematikus beszélgetés, jegyzetelés * Érvelő dialógus; különböző bizonyítékok gyűjtése a felvetett kérdésekhez * "Az én és a másik" - vélemények kölcsönös meghallgatása a másik álláspont megértésének szándékával * A személyes ízlésítélet (tetszik - nem tetszik) és az "objektív" (szentesített, kanonizált) érték viszonya; a mérlegelő magatartás, a késleltetett ítéletalkotás 144
formálása * Műveletek szövegekkel (pl. összehasonlítás, elemzés, értelmezés, tematikusmotivikus megközelítés) * Idézetek, aforisztikus-összegző gondolatok gyűjtése, rendszerezése, értelmezése * A tankönyv és a szöveggyűjtemény felépítésének tanulmányozása Követelmény HÁZI OLVASMÁNYOK
Két-három mű a XX.sz. első évtizedeinek világirodalmából - pl. Thomas Mann: Tonio Kröger, A kiválasztott, A törvény; Franz Kafka: Az átváltozás, A per; Bulgakov: Mester és Margarita
/részletek/;
Brecht: Kurázsi mama; Hemingway novellák, kis- regények; Camus: A pestis /részletek/; Radnóti Miklós: Ikrek hava Művek a XX.sz. magyar irodalmából - pl. Márai Sándor: Egy polgár vallomásai (részletek), Zendülők; Németh László: Iszony, Gyász; /részletek/; Déry Tibor: Pesti felhőjáték Két asszony, Szerelem; Illyés Gyula: Puszták népe, Hunok Párizsban /részletek/; Ottlik Géza: Iskola a határon és elbeszélések; /részletek/; Örkény István egyperces novellák és Tóték; Mészöly Miklós novellák, kisregények Drámák a XX.sz. európai és amerikai irodalmából A kortárs magyar irodalomból MEMORITER
József Attila három-négy verse Radnóti Miklós két verse Szabó Lőrinc egy verse A mai magyar irodalomból négy-öt vers A magyar nyelv képzési anyagával összhangban két-három esszé részlete Értékelés Alapfeladat: három szövegmű: Alapfeladat: három szövegmű:
értekezés 145
alkotói személyiségportré önálló szövegértelmezés egy témazáró feladatlap Elméleti ismeretek, fogalmak:
olvasás - olvasat élmény ízlés író - mű - közönség kontextus, jelentésréteg valóság - fikció
1. fejezet
Cím
Tematikus fókusz Képességfejlesztési fókuszok Poétikai fókusz Szövegértési fókusz Szövegalkotási fókusz
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
A MODERN VILÁGIRODALOM NÉHÁNY MEGHATÁROZÓ ALKOTÁSA A modern és késő modern európai regény, líra és dráma néhány változata. Egészében olvasott szövegeken keresztül modern elbeszélői eljárások, prózapoétikai sajátosságok felvillantása. Átfogó tájékozódási irányok a késő modernitás lírájának nyelvfelfogásával kapcsolatban és a rilkei nyelvi transzcendencia eseményszerűsége A nézői aktivitást speciális módokon játékba hozó epikus és abszurd színház világképmodelljeivel és dramaturgiai dinamikájával való ismerkedés. Modern elbeszélői eljárások, költészetpoétikai jelenségek, drámapoétikai formák. Modern és késő modern szövegek értő olvasása. Önálló szempontállítás, kérdésfeltevés, összehasonlítás, érvelés, esszéírás A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül. Művek: F. Kafka: Átváltozás Th. Mann: Halál Velencében M. Bulgakov: A Mester és Margarita B. Brecht: Kurázsi mama S. Beckett: Godot-ra várva Tartalmak és fogalmak: A modern és késő modern európai regény, líra és dráma néhány változata. Egészében olvasott szövegeken keresztül modern elbeszélői eljárások, prózapoétikai sajátosságok felvillantása. Átfogó tájékozódási irányok a késő modernitás lírájának nyelvfelfogásával kapcsolatban 146
és a rilkei nyelvi transzcendencia eseményszerűsége A nézői aktivitást speciális módokon játékba hozó epikus és abszurd színház világképmodelljeivel és dramaturgiai dinamikájával való ismerkedés. Kapcsolódó kereszttantervi modulok
alternatív megoldások (Képességfókuszvá ltás)
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
a filozófia, a pszichológia, a történelem, a művelődéstörténet, az etika, a néprajz (folklór) bizonyos tartalmai, művészettörténet Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés; Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése; Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások); Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására; Verbális és nem verbális információk együttes kezelése; Önálló jegyzetkészítés; Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése; Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója; Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére; A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása; A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése; A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban; Önkifejező és kreatív szövegalkotás; Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása; Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása. A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a modern és későmodern prózai, lírai és drámai 147
szövegek esztétikai-poétikai jellemzőit, különös tekintettel a nyelvi megalkotottságra (a szöveg jellemző szerveződése, műfaja, az elbeszélői helyzet és nézőpont, a szereplői tudat ábrázolásának poétikai eszközei, időiség, kifejezésmód, szövegforma, metafora- és személyiség-dekonstrukció, nyelvi autoreferencialitás megformáltságai). Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Képes legyen irónia és szatíra felismerésére, a grotszk és tragikomikus esztétikai minőségeinek érzékelésére és az értelmezésben való felhasználására. Ismerje fel a szöveg metaforikus jelentéseit, vegye észre és tudatosítsa a több olvasat, több értelmezés egyidejű lehetőségét. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a próza-, líra- és drámaértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan esszét, értelmezést írni, elmélyült kutatást végezni, anyagot elrendezni és reflektálni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, vitatkozni, összehasonlító észrevételeket tenni. Képes legyen személyes és családtörténetét, szociokulturális tapasztalatait és ismereteit az olvasott művek világával kapcsolatba hozni. A művek értelmezési folyamatában tudjon képzőművészeti alkotásokkal termékeny kapcsolatot teremteni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.
2. fejezet
Cím
A kisepika alakváltozatai – elbeszélésmódok a tágan értett modernségben
Tematikus fókusz
Betekintés a modern magyar kispróza világába.
Képességfejlesztési fókuszok Poétikai fókusz
Hagyomány és újítás, történetszerűség és szövegszerűség, elbeszélésmódok, szövegformálások (pl. fragmentáltság, utalástechnika) a modern kisepikában. 148
Szövegértési fókusz
Szövegalkotási fókusz
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
alternatív megoldások (Képességfókuszvá ltás)
Kapcsolódó kereszttantervi modulok
Az ok-okozati viszonyok fellazulása, metaforikus jelentések, a szintaxis és a nyelvhasználat jellemzői, filmszerűség, az utalás, a hiány, a töredékesség/vágás, az ismétlés jelentésalkotó szerepe, a nyitott elbeszélés következményei az olvasási stratégiákra, illetve a befogadói magatartásra. Összehasonlítás, önálló szempontállítás, kérdésfeltevés, az érettségi szövegalkotási feladataira való felkészülés. A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül. Művek: Krúdy Gyula: A hídon; részletek: Szindbád, a hajós – Első utazás, Szindbád második útja, Női arckép a kisvárosban – A harmadik út c. novellákból; Mészöly Miklós: Térkép Aliscáról; részletek Esterházy Péter Mészöly Miklós tündöklése c. esszéjéből; Örkény István: Leltár, Arról, hogy mi a groteszk, Hír, A termelés zavartalanul folyik, Fiaink, Sír, Használati utasítás, In memoriam dr. K. H. G., Gondolatok a pincében; Grádvolt Endre: Játék, Spleen, Magyar módra, Családtervezés, Művészet; Mándy Iván: Diákszerelem, Bodor Ádám: Behavazott lábnyomok, Fodor Ákos: Idő, járás, jelentés, Bodor Ádám: A krétaszag eredete Tartalmak és fogalmak: Krúdy Gyula, Mészöly Miklós, Örkény István, Mándy Iván és Bodor Ádám elbeszéléseinek olvasásával és értelmezésével tapasztalat szerzése a tágan értett modernség magyar rövidprózájának néhány jellegzetes alakváltozatáról, az elbeszélésmódok hasonló és eltérő vonásairól, a novellahagyományhoz való viszony alakulásáról.
Történelem, művészettörténet: film- és fotóművészet
149
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés; Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások); Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; Érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása; A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban; Kortárs, magyar epikai művek elemzése és értelmezése; Különböző korstílusokat, stílusirányzatokat, nyelvi stílusrétegeket reprezentáló szövegek megismerése, sajátosságaik felismerése, értelmezése; Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése; A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben; A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése és ezek összefüggése a műben megjelenő értékekkel; Az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezésére való törekvés; Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására; Verbális és nem verbális információk együttes kezelése; Önálló jegyzetkészítés; Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése; Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója; A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása; A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban; Önkifejező és kreatív szövegalkotás; Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása; Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló 150
alkalmazása.
KÖVETELMÉNYEK
3. fejezet
Cím
Képességfejlesztési Tematikus fókuszok fókusz
A tanulónak legyen szövegismereten, olvasóiértelmezői tapasztalaton alapuló, szintetizáló jellegű tudása a magyar modernség rövidprózájáról. Legyen nyitott a modern, szövegelvű elbeszélésmódokra, tudjon kortárs epikai művekhez olvasói stratégiát, termékeny szempontokat választani (szövegszerveződés, tér/idő játéka, elbeszélői nézőpontok, nézőpontváltások, utalástechnika, a hiány jelentésképző szerepe, nyelvi-szerkezeti redukció), a műveket ezek mentén elemezni, értelmezni. Legyen képes parabolikus olvasatok megalkotására. Legyen képes a művekben megjelenő műfaji rájátszások, kapcsolatok azonosítására és értelmezésére, ezek formai, nyelvi eszközeinek azonosítására és szerepének értelmezésére. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Tudjon megadott vagy önálló szempontok figyelembevételével hosszabb terjedelmű írásművet megtervezni, anyagot gyűjteni, elrendezni, kivitelezni. Legyen képes saját és mások írásműveinek szövegkritikájára, (ön)korrekcióra és (ön)értékelésre. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, többféle olvasatot kialakítani, illetve végiggondolni, érvekkel alátámasztani vagy cáfolni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Modern és későmodern magyar regények Az iskola és a felnőtté válás beavató élményei, a házasság és a szex témája az olvasott művekben. Az ember tudattalan vágyainak, lelki folyamatainak 151
Poétikai fókusz
Szövegértési fókusz
Szövegalkotási fókusz
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
Kapcsolódó kereszttantervi modulok
alternatív megoldások (Képességfókuszvá ltás)
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
megjelenítése. Az én-elbeszélések változatai (emlékirat, önéletrajz, én-regény), a tudatnak, illetve az én és a másik viszonyának ábrázolási lehetőségei a modern és későmodern magyar regényekben. A modern és későmodern próza narratológiai sajátosságai/változatai (az E/1-es elbeszélői helyzet, szabadfüggő beszéd, a tudatábrázolás poétikai eszközei). Műfaji kódok szövegbeli megjelenésének felismerése/értelmezése, metaforikus jelentések kibontása, értelmezése, elbeszélés-technikai eljárások tudatosítása és értelmezése, a jelentés rögzíthetetlenségének szövegbeli felismerése, értelmezése, interpretációs stratégiák alkalmazása, elsajátítása, összehasonlító elemzések. Olvasói reflexivitás: esszé, értekezés, érvelés, összehasonlítás, kreatív írás. A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül. Művek: Németh László: Iszony Füst Milán: A feleségem története Márai Sándor: Egy polgár vallomásai Illyés Gyula: Puszták népe Ottlik Géza: Iskola a határon Tartalmak és fogalmak: Ismerkedés a modern és későmodern magyar regény változataival. Egészében és részleteiben olvasott szövegeken keresztül a modern elbeszélői eljárások, prózapoétikai sajátosságok felvillantása a filozófia, a pszichológia, a történelem, a művelődéstörténet, az etika, a néprajz (folklór) bizonyos tartalmai, művészettörténet Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés; Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése; Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások); Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására; Verbális és nem verbális információk együttes kezelése; 152
KÖVETELMÉNYEK
Önálló jegyzetkészítés; Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése; Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója; Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére; A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása; A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése; A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban; Önkifejező és kreatív szövegalkotás; Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása; Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a modern és későmodern prózai szövegek esztétikaipoétikai jellemzőit, különös tekintettel a nyelvi megalkotottságra (a szöveg jellemző szerveződése, műfaja, az elbeszélői helyzet és nézőpont, a szereplői tudat ábrázolásának prózapoétikai eszközei, időiség, kifejezésmód, szövegforma). Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Képes legyen irónia és szatíra felismerésére és az értelmezésben való felhasználásra. Ismerje fel a szöveg metaforikus jelentéseit, vegye észre és tudatosítsa a több olvasat, több értelmezés egyidejű lehetőségét. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a prózaértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével 153
önállóan esszét, értelezést írni, elmélyült kutatást végezni, anyagot elrendezni és reflektálni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, vitatkozni, összehasonlító észrevételeket tenni. Képes legyen személyes és családtörténetét, szociokulturális tapasztalatait és ismereteit az olvasott művek világával kapcsolatba hozni. A művek értelmezési folyamatában tudjon képzőművészeti alkotásokkal termékeny kapcsolatot teremteni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságr 4. fejezet
Cím Tematikus fókusz
Poétikai Képességfejlesztési fókusz fókuszok Szövegértési fókusz Szövegalkotási fókusz
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
József Attila A későmodern líra egyik meghatározó életművének behatóbb megismerése, a későmodern én- és világtapasztalat (az egészelvűség fenntarthatatlansága, a személyiség osztottságának tapasztalata) változatai József Attila lírájában. Személyiség-, én-felfogás és én-konstrukciók: az én megalkotásának módozatai, önéletrajzi narratívák; a költészet, mint a világ elrendezésének, a lét megértésének, értelmezésének lehetősége. A szecessziós-szimbolista versnyelvvel való szakítás, a tárgyias kifejezésmód és a képalkotás későmodern jellemzői. Összehasonlító elemzés: egy vers és újraírásai, egy pályaszakasz adott szempontú, elemző bemutatása, több szöveg együttes, rendszerező értelmezésével. A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül. Művek: * Életút és pályakép * József Attila indulása (a Szépség koldusa kötet) * Pályájának jellemző szakaszai versek tükrében, pl. Nem én kiáltok Tiszta szívvel Holt vidék Külvárosi éj A város peremén Téli éjszaka Eszmélet 154
Ars poetica Szerelmes versek (pl. Mikor az uccán, Óda, Hexameterek) Kései versek (pl. A Dunánál, Nem emel föl, Bukj föl az árból) Utolsó versek (pl. Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen, Íme, hát megleltem hazám)at Tartalmak és fogalmak: József Attila-versek értelmezésével a későmodern magyar líra kiemelkedő, a későbbi költőnemzedékekre is meghatározó hatást gyakorló életművével való alaposabb megismerkedés. Olvasói tapasztalat szerzése a szecessziós-szimbolista versnyelvvel való szakításról, tárgyias, a belső és külső lét párhuzamára figyelő költészetről és poétikákról, a személyiség gyökeresen új megértéséről.
alternatív megoldások (Képességfókuszvá ltás)
Kapcsolódó kereszttantervi modulok
Filozófia, esztétika, történelem, művészettörténet, pszichológia
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
A lírai beszédmód változatainak, általános és korhoz, illetve szituációhoz kötött különös jegyeinek értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése. Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése. Törekvés a műnemek és műfajok közötti kapcsolatok és átmenetek megértésére. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. A lírai művek értékszerkezetének felismerése, azonosítása, megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák értelmezése. Versszervező elvek felismerése és értelmezése. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása. .Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások). Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására. Önálló jegyzetkészítés. Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. Törekvés a rendszeres 155
KÖVETELMÉNYEK
önreflexióra és önkorrekcióra. Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója. A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. Önkifejező és kreatív szövegalkotás. Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása. A tanulónak legyen szövegismereten, olvasóiértelmezői tapasztalaton alapuló átfogó ismerete József Attila költészetéről, a költői pálya alakulásáról. Legyen képes olvasott és ismeretlen versekben énpozíciók, én- és világkonstrukciók értelmezésére, értékállítások, magatartásformák azonosítására, értelmezésére, véleményezésére. Tudja megkülönböztetni a képi és a fogalmi nyelvhasználatot, kiemelni a tárgyias versnyelv poétikai jellemzőit. Értse és tudja megkülönböztetni a klasszikus és a későmodern világ- és személyiségtapasztalat különbségeit. Legyen képes értően példázni József Attila költészetének hatását a későbbi, illetve kortárs irodalomban, különös tekintettel az intertextuális vonatkozásokra. Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani és az értelmezési folyamatban következetesen alkalmazni néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tegyen különbséget az önéletrajzi vonatkozások és a lírai szöveg megalkotott, fikciós volta között. Tudjon megadott vagy önálló szempontok figyelembevételével szövegeket, összehasonlítani, erről grafikai szervezőkkel anyagot gyűjteni és elrendezni, esszét, értelmezést írni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.
156
5. fejezet
Cím Tematikus fókusz
Képességfejlesztési fókuszok
Poétikai fókusz
Szövegértési fókusz Szövegalkotási fókusz
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
alternatív megoldások (Képességfókuszvá ltás)
Kapcsolódó kereszttantervi modulok Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
Irányok és művek a modern és késő modern magyar lírából Poétikai változatosság, a témák bővülése, átrendeződése a modern és a kléső modern magyar lírában. Hagyomány és újítás. A váteszköltői hagyomány újabb inetrpretációs lehetőségei szimultán a személytelenné váló költői hang új világmodelljeivel. Kitekintés arra a szemléleti fordulatra, amellyel e korszak egyes életművei (Füst, Szabó, Weöres, Pilinszky, Nemes Nagy) hozzájárultak a késő modern magyar líra radikális poétikai újításaihoz. A szubjektumfelfogás, dialogikus és monologikus viszonyok, a tárgyiasság különböző típusainak nyelvi eljárásai, tradíció-affirmációs és -dekonstrukciós folyamatok nyelvi megformálása. Önálló szempontállítás, kérdésfeltevés, összehasonlítás, érvelés. A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül. Művek: Szabó Lőrinc: Az Egy álmai, Semmiért egészen, Te meg a világ Pilinszky János: Radnóti: VIII. ecloga, Járkálj, csak, halálraítélt, Erőltetett menet, A la recherche, I. ecloga; Pilinszky: Apokrif, Ravensbrücki passió, Gótika Weöres Sándor: Kockajáték, Rongyszőnyeg 4, Harmadik szimfónia Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz, Ekhnáton jegyzeteiből, Között Nagy László: Vállamon bárányos éggel, Záróra, fejlövés, Ajándék Tartalmak és fogalmak: A modern és késő modern magyar líra poétikai sokféleségének érzékeltetése. Néhány fontosabb, paradigmaváltó poétikai jelenség (pl. személyiségszóródás, maszkszerűség, ornamentalitás, többféle típusú tárgyias látásmód) fokozottabb reflexiója.
Történelem, művészettörténet, filozófia Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés; Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése; Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus 157
KÖVETELMÉNYEK
kapcsolatok, utalások); Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására; Verbális és nem verbális információk együttes kezelése; Önálló jegyzetkészítés; Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése; Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója; A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása; A mai nyelvhasználattól eltérő szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése; A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban; Önkifejező és kreatív szövegalkotás; Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása; Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása. A tanulónak legyen szövegismereten, olvasóiértelmezői tapasztalaton alapuló ismerete az értelmezett költői szövegekről. Legyen képes a versekben szerepek, szerepfelfogások, én-pozíciók, illetve azok megszűnésének, értékállítások és azok dekonstrukciójának azonosítására, értelmezésére. Tudja megkülönböztetni a képi és a fogalmi nyelvhasználatot, a lírai szubjektivitást előtérbe helyező és a beszélő hangot tárgyiasító versbeszéd poétikai jellemzőit. Tudja reflektálni a vizsgált szövegekben a késő romantikus és modern vonásokat, különös tekintettel a szubjektum- és nyelvfelfogásra, a hagyományhoz való viszonyra. Legyen képes a művekben megjelenő műfaji rájátszások, kapcsolatok azonosítására és értelmezésére, a különféle kulturális tradíciókhoz való affirmatív vagy dekonstruktív viszony nyelvi eljárásainak reflektálására. Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan érzékelni és értelmezni. 158
Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott vagy önálló szempontok figyelembevételével szövegeket, összehasonlítani, erről grafikai szervezőkkel anyagot gyűjteni és elrendezni, esszét, értelmezést írni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. 6. fejezet
Cím Tematikus fókusz
Poétikai Képességfejlesztési fókusz fókuszok Szövegértési fókusz Szövegalkotási fókusz
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
alternatív megoldások
Kapcsolódó kereszttantervi
Egy modern magyar dráma – Örkény István: Tóték Szituáció, hatalom, motiváció és cselekvés Örkény István Tóték c. drámájában. A manipuláció pszichológiai eszközei. A naturalista valóságelv fellazulása, a közép-európai groteszk és az abszurd. Drámainterpretációs stratégiák alkalmazása, differenciált, kritikus viszonyulás. Rövidebb, kritikai attitűdöt igénylő szövegek megalkotása. A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer- és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül. Művek: Örkény István Tóték Tartalmak és fogalmak: Örkény István Tóték című drámájának értelmezésével benyomások szerzése a modern magyar drámáról. Elsősorban arról, hogy a magyar dráma az 1960-as évektől kísérelte meg a felzárkózást a valóságutánzás elvével leszámoló európai színjátszáshoz. Ugyanakkor a modernség második szakaszában is megőrizte azt a hitet, hogy a világnak létezik egy ideális, szimbolikus rendje, amihez viszonyítva bizonyul a drámavilág képtelennek, torznak, vigasztalannak, nevetségesnek vagy tragikusnak. Történelem, filmművészet, pszichológia
159
(Képességfókuszvá ltás)
modulok
Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
7. fejezet
Cím
Képességfejlesztési Tematikus fókuszok fókusz
A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása; Művek közötti kapcsolatok (kontextuális és intertextuális) felismerése, értelmezése; Művészeti ágak eszközei közötti kapcsolat – hipertextualitás – felismerése; Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; Önálló vázlat- és jegyzetkészítés; Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés; Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója; A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban A tanulónak legyen szövegismereten, olvasóiértelmezői tapasztalaton alapuló, átfogó ismerete Örkény drámájáról. Ismerje és szövegben ismerje fel az együttműködési alapelveket vagy azok megsértését, önálló megfigyelés alapján tudjon drámai helyzetet, cselekményt, párbeszédet elemezni. Legyen képes a korábban tanultak adaptív alkalmazására, értse a groteszk és abszurd konkrét drámabeli vonatkozásait, a nyugati abszurdtól eltérő vonásait. Legyen képes a műben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, alternatív megközelítésekkel értelmezni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, kritikát formálni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Irányok és művek a közelmúlt magyar epikájából és lírájából A kulturális tradícióhoz való viszony alapvető ambivalenciája. A tapasztalat visszanyerésének, esztétikai megteremtésének módja az énelbeszélés és az Auschwitz-tapasztalat újfajta összekapcsolása révén. Az idegenség, a másság mint tapasztalatra nyitott létmód: az értelmezési keretek és a tapasztalat viszonya. A dezillúzió és a kiszolgáltatottság mint történeti és mint mitikus tapasztalat. A nyelv 160
Poétikai fókusz
Szövegértési fókusz
lehetőségei a megismerésben és a kifejezésben. A személyiség határainak posztmodern újrarajzolása. A múlt újraalkothatósága, megszólaltathatósága, a szerelmes beszéd érvényességének visszanyerésére irányuló kísérlet, egy az emlékek és az emlékező önazonosságát, az emlékek uraként birtokba vehető személyiségét kikezdő emlékezés színrevitele, nemi szerepviszonyok ironikus elbizonytalanítása Tóth Krisztina költészetében. Kísérlet az elmúlásról való személytelen beszédre, a giccs és a hétköznapi vagy az alatti nyelv integrálása, nyelvi szolidaritás. Az utalás és rájátszás kiemelt szerepe az értelmezésben (intertextualitás, kulturális kódok). A verset szervező hiányok, elhallgatások jelentésképző szerepe. A referencialitás elbizonytalanítása, a megismerés és a kifejezhetőség kérdései: erős nyelvi reflektáltság és játékosság. Hagyományosnak tekintett költői témák és megszólalásmódok háttérbe szorulása, elrejtése. A tudatfolyam és szubjektív időkezelés narratológiai struktúrái Nádas Péternél. A tudatfolyam és szubjektív időkezelés narratológiai struktúrái Nádas Péternél. A naplószerű énelbeszélés nem-mimetikus radikalizálása és az irónia változatai Kertész Imre Nobel-díjas regényében. Az intertextualitás funkciója és az allegorikus alakteremtés összefüggése és új formái a Fuharosokban. Az utalás és rájátszás kiemelt szerepe a Tandori-versek értelmezésben (intertextualitás, kulturális kódok). A verset szervező hiányok, elhallgatások jelentésképző szerepe. A referencialitás elbizonytalanítása, a megismerés és a kifejezhetőség kérdései: erős nyelvi reflektáltság és játékosság. Hagyományosnak tekintett költői témák és megszólalásmódok háttérbe szorulása, elrejtése. A dalszerűség és az alanyiság átértelmezése Tóth Krisztinánál, a megszólalás megkerülhetetlen hagyományba ágyazottságának tudatosítása, a hagyományhoz fűződő kettős viszony: meghaladhatatlanságának és újrarendezhetőségének egyidejű belátása Tóth és Parti Nagy költészetében. Annak felismerése Parti Nagynál, hogy a hagyomány mindig csak töredékesen vehető birtokba, intertextualitás. Idősíkok szimultán kezelése, szubjektív időtapasztalat, a történeti tudat és a lélektani önismereti munka kölcsönösségének dinamikája Nádasnál. Az utólagos tudástól megfosztott beszéd ironikus jelentésteremtő funkciója a Sorstalanságban. Az epika lírai stilizációja és az idézetek jelentésmező-tágító szerepe a Fuharosokban. A hiány, az elhallgatás, a nyelvi 161
Szövegalkotási fókusz
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
alternatív megoldások (Képességfókuszvá ltás)
Kapcsolódó kereszttantervi modulok Más műveltségterül eti kapcsolódási
játék és az irónia Tandorinál. Megfejtő-dekódoló olvasási kódok felváltása a nyelv megállíthatatlan önmozgására, folyton jelentéseket termelő potenciáljára fogékony, azt érteni és élvezni tudó befogadói attitűddel Parti Nagy olvasásakor. A társadalmi és irodalmi konvenciók konvenciókként történő felismerése, annak felismerése, hogy a szövegek képesek átrendezni, átstrukturálni ezeket a sémákat. önálló értelmezés, műelemző esszé A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül. Művek: Nádas Péter: Egy családregény vége /részletek/ Esterházy Péter: Fuharosok /részletek/ Kertész imre: Sorstalanság Tóth Krisztina: Az árnyékember, Óda az ötvenes férfiakhoz Parti Nagy Lajos: Löncsölő kislány, Rókatárgy alkonyatkor, Dallszöveg Tartalmak és fogalmak: Bevezetés a kortárs magyar költészet és próza világába három mai költő és három mai regényíró művein keresztül. Ismerkedés a Nádas Péter-i próza metaforaképzési és narratológiai eljárásaival, valamint az európai kulturális tradíció nagy konstrukcióival szembeni ambivalens attitűdjével. Ismerkedés azzal a nézőponttechnikával és nyelvhasználati móddal, amelynek révén Kertész Imre Sorstalanság című regénye az Auschwitz-tapasztalat radikális esztétikai újraformálásához és a nevelődési regény műfajának dekonstrukciójához hozzájárult. Ismerkedés Esterházy Péternek a posztmodern és a késő modern határán álló, a műfaj és a szöveg zártságát, eleve adott voltát megkérdőjelező, idézetek szövevényéből építkező „regényével”, a Fuharosokkal. Ismerkedés a posztmodern költészet poétikai eszköztárával és olvasási technikáival. a filozófia, a művészettörténet bizonyos területei, a XX. századi történelem bizonyos időszakai (különös tekintettel a totális diktatúrákra) Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján. A szövegértési technikák ismeretének bővítése és alkalmazása. 162
lehetőségek
A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. Szövegek kapcsolatának és különbségének felismerése és értelmezése (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások). A líra különböző műfajaiban és hangnemeiben a klasszikus és kortárs magyar és világirodalom köréből válogatott művek olvasása, feldolgozása. A lírai beszédmód változatainak általános, és korhoz, ill. szituációhoz kötött különös jegyeinek értelmezése. Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. Összetett modalitású szövegek értelmezése. A humor kulturális és időbeli változékonyságának felismerése. A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség. Új és régi párbeszédének átélése a művészetben. Az elsajátítás és a kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában. Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés; Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására; Verbális és nem verbális információk együttes kezelése; Önálló jegyzetkészítés; Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése; Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója; A szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; A hétköznapi nyelvhasználattól eltérő szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése; A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban; Önkifejező és kreatív szövegalkotás; 163
Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása. Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére; A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása;
KÖVETELMÉNYEK
A tanuló legyen képes szokatlan költői megszólalások értelmezésére. A töredékesség és grammatikai hiány jelentésképző szerepének felismerésére. A nyelv és referencialitás újszerű kérdéseinek megközelítésére. Legyen fogékony a nyelvről szóló nyelv, a versről szóló vers reflektáltságának jelenségeire. Legyen fogékonysága az iróniára, a játékra. Legyen képes tanult ismereteinek mozgósítására, az újban a régi felfedezésére, új és régi kapcsolatainak feltárására, értelmezésére. Képes legyen képzőművészeti alkotások és a költészet hasonló törekvéseinek összekapcsolására. Legyen képes szemelvények olvasásában egy szempontot végigkövetni, egy válogatás alapján az egészre következtetni, majd az általános megfigyeléseket egy szöveg komplex értelmezésében felhasználni. Legyen képes megfigyeléseit, benyomásait rövid értelmezésben összegezni, ill. a tanultak felhasználásával saját választása és értelmező munkája nyomán önálló műértelmezést írni. A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a későmodern prózai szövegek esztétikai-poétikai jellemzőit, különös tekintettel a nyelvi megalkotottságra (a szöveg jellemző szerveződése, műfaja, az elbeszélői helyzet és nézőpont, a szereplői tudat ábrázolásának prózapoétikai eszközei, időiség, kifejezésmód, szövegforma). Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Képes legyen irónia és tragikum felismerésére és az értelmezésben való felhasználásra. Ismerje fel a szöveg metaforikus jelentéseit, vegye észre és tudatosítsa a több olvasat, több értelmezés egyidejű lehetőségét. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a prózaértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. 164
Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan esszét, értelmezést írni, elmélyült kutatást végezni, anyagot elrendezni és reflektálni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt,képes legyen személyes és családtörténetét, szociokulturális tapasztalatait és ismereteit az olvasott művek világával kapcsolatba hozni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. udvarias kritikát formálni, érvelni, vitatkozni, összehasonlító észrevételeket tenni.
8. fejezet
Cím Tematikus fókusz
Poétikai Képességfejlesztési fókusz fókuszok Szövegértési fókusz Szövegalkotási fókusz
Ajánlott tevékenységek
Ismeretek, tananyagtartalmak
KORSZAK, KORSTÍLUS, STÍLUSIRÁNY rendszerezés Utólagos rendszerezés, előzetes áttekintés a módszeres irodalomtörténeti stúdiumok előtt. Az egyes korstílusokra, stílusirányzatokra jellemző stílusjegyek. Stílus, stílusjegy. Világlátás és stílus összefüggése, a nyelvi és ábrázolásbeli kódok változása. Konvenció és eltérés a konvenciótól. A szövegek régiségének tapasztalata, a nyelv változó volta Stílusimitációk félreproduktív feladatokban A korstílusra, stílusirányzatra jellemző stíluseszközök (alakzatok, szóképek megnevezése, mondatalakítási eljárások), műfajok azonosítása, gyűjtése. A stílusra jellemző műfajok azonosítása. Időrendi és műfaji táblázatok kitöltése, illetve alkotása. Képzőművészeti (esetleg zenei) példák gyűjtése és a rokon vonások kiemelése, jellemzése. Az adott szövegben szereplő nyelvi megoldások stílusértékének jellemzése a különböző szociokulturális változók mentén (pl. választékosközömbös-durva, régies-közömbös-újszerű, informális-közömbös-formális stb.) Szövegek, szövegrészletek /szórva/: Babits Mihály: A gazda bekeríti házát Francis Bacon: Az olvasásról; Descartes, René: Értekezés a módszerről (részlet) Futó Péter: Word Heine, Heinrich: A romantikus iskola (részlet) Hugo, Victor: Az Hernani előszava (részlet) Kálnoky László: Shakespeare : XIX. Henrik (részlet) Kant, Immanuel: Válasz a kérdésre: Mi a 165
felvilágosodás? (részletek) Kosztolányi Dezső: Most harminckét éves vagyok Kölcsey Ferenc: Parainesis (részletek) Pico della Mirandola: Az ember méltóságáról; Montaigne: Az életről és a testi örömök egészséges élvezetéről; Leonardo da Vinci: A festő a természetet kövesse; Szendrői hegedős ének; Lorca, F. G.: Részegség és éjszaka Madame de Staële: Előszó Az irodalomról című művéhez (részlet) Marinetti: Óda a verseny-automobiloz Esztergomi apokrif Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (V.) Mikes Kelemen: Törökországi levelek (1773. április 8.); Descartes: Értekezés a módszerről; Winckelmann: Gondolatok a görög festészet és szobrászat remekeinek utánzásáról; Rousseau: Vallomások Novalis: Heinrich von Ofterdingen; Friedrich Schlegel: 116. töredék; Wordsworth: Előszó a lírai balladákhoz; Petőfi Sándor Az őrült; Futurista kiáltvány; Tristan Tzara 1919-es kiáltványából; Egy egész élet; A szürrealisták három kiáltványából; Két expresszionista kiáltványból; Toller, E.: Agyonlőttek fala; Örkény István: Üveghalál Tandori Dezső: Sátán körbemutogatja Krisztusnak a világot; Romhányi József: A nagyralátó görény; Weöres Sándor: Fughetta; Parti Nagy Lajos: Egy hosszú kávé Fogalmak, tartalmak: A stílus mint választás és elrendezés eredménye. A stíluseszközök nyelvi szintjei (a hangzás, a szavak és a mondatok stílusértéke). Beszédhelyzet és stílus, beszédtett és stílus. Szóképek és alakzatok. Korstílusok, stílusirányzatok: reneszánsz, barokk, klasszicista, romantikus, naturalista, szimbolista, impresszionista, avantgárd. A modernség fázisai. A stílusminták: tipikus szituációhoz, cselekvéshez, témához, illetve tipikus szöveghez (műfajokhoz) kötődő tipikus megformálási módok A stílusérték: a különböző nyelvi tartományok (hangzás, szó, mondat, jelentés) szerepe a szöveg stílusának kialakításában 166
modulok
alternatív megoldások (Képességfókuszváltás)
Cím
Kapcsolódó kereszttantervi modulok Más műveltségterül eti kapcsolódási lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
A stíluselemzés: konkrét mindennapi és szépirodalmi szövegek stílusának átfogó jellemzése A korszakolásról. A reneszánsz A barokk A klasszicizmus A romantika A modernség A posztmodern A filozófia, a történelem, az etika, a művészettörténet, a művelődéstörténet bizonyos tartalmai A kiemelt fejlesztési feladatokból: – Hon- és népismeret – Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra – Információs és kommunikációs kultúra A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét a különböző korokban. Ismerje és alkalmazza a műelemzés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Legyen képes gyűjtőmunkára a környezetében, legyen képes alaposan megfigyelni környezete épített kultúráját. Legyen képes portfoliót összeállítani, azt igényesen és szépen kivitelezni. Legyen képes elméleti szövegek legfontosabb állításainak azonosítására, logikájának rekonstruálására és kritikus vizsgálatára. Legyen képes azonosítani egy korszak művészeti törekvéseit. Legyen képes felismerni a műalkotásokban megtestesülő művészeti-esztétikai elveket, törekvéseket. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.
heti 1 óra (már nem integrált módon): 32*1=32 óra A stílus 1 óra Nyelvi és nem nyelvi stíluseszközök 2 óra Stílusrétegek és stílusárnyalatok 10 óra A nyelvművelés 4 óra A nyelv és az ember 2 óra Nyelvtörténet 10 óra 167
A határon túli magyarok nyelvhasználata 3 óra NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY Radikális képességfejlesztésre a cél, melynek keretében a gyerekek megtanulják alkalmazni a szövegfeldolgozó, szövegértelmező eljárásokat: •a
szövegbeli főtéma, résztémák megtalálása,
•a
tényállítások és a hipotézisek megkülönböztetése,
• az
érvelési szerkezet – premisszák, következtetések – megállapítása,
•a
kifejtett és a hallgatólagos állítások interpretálása,
•a
paragrafusokra bonthatóság stb
Az olvasást konstruktív (az olvasó a szavakból, mondatokból megkonstruálja, megépíti magában a szöveg által felidézett világot, valóságdarabot, jelentés-összefüggést), mozgósítható előismereteken alapuló (az előzetes ismeretek folyamatos és tudatos mozgósítása), cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeljük. A képességfejlesztő és problémacentrikus irodalomtanításra fókuszálunk, így a tisztán irodalomtörténeti szempontot az olvasóvá nevelés szempontja váltja fel. Heti 2 óra: 36*2=72 óra Irodalomelméleti alapfogalmak 4 óra A műnemek sajátosságainak felismerése, értelmezése5 óra A fogalmazás (műelemzés/értelmezés) 1 óra Az írásmű készítésének lépései 2 óra Az írásműkészítés lépéseinek alkalmazása 8 óra Az írásbeliség különböző szintjei 5 óra A kommunikáció (verbális-, nonverbális k.) 10 óra A beszédmű készítésének lépése 2 óra A beszédmű készítés lépéseinek alkalmazása
8 óra
Helyesírásunk alapelvei 5 óra A magyar nyelv strukúrája (viszonya más nyelvekhez…) 6 óra A szófajok áttekintése1 óra Szófajtani gyakorlatok 2 óra Mondattani gyakorlatok 3 óra Szövegértési feladatok 10 óra Iskolánkban jelenleg a következő tankönyvekből tanítunk: Nyelvi előkészítő évfolyam: Anyanyelvi kommunikáció tantárgy: Antalné-Raátz: Magyar nyelv és kommunikáció a nyelvi előkészítő évfolyam számára, Nemzeti Tankönyvkiadó BP., 2006. 9. évfolyam: 168
Magyar nyelv tantárgy: Antalné-Raátz: Magyar nyelv és kommunikáció tankönyv a 9-10. évfolyam számára, Nemzeti Tankönyvkiadó BP., 2001. (+ munkafüzet) Magyar irodalom tantárgy: Mohácsy: Irodalom a középiskolák 9. évfolyama számára, Krónika Nova kiadó, Bp., 2006. Mohácsy: Irodalmi szöveggyűjtemény a kzépiskolák 9. évfolyama számára, Krónika Nova Kiadó, Bp., 2008. 10. évfolyam: Magyar nyelv tantárgy: Antalné-Raátz: Magyar nyelv és kommunikáció tankönyv a 9-10. évfolyam számára, Nemzeti tankönyvkiadó Bp., 2001. (+ munkafüzet) Magyar irodalom tantárgy: Mohácsy: Irodalom a középiskolák 10. évfolyama számára, Krónika Nova Kiadó, Bp., 2006. Mohácsy: Irodalom Szöveggyűjtemény a középiskolák 10. évfolyama számára, Krónika Nova Könvkiadó, Budapest, 2002. 11. évfolyam: Magyar nyelv tantárgy: Antalné-Raátz: Magyar nyelv és kommunikáció., Tankönyv a 11-12. évfolyam számára, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2005. (+ Munkafüzet) Magyar irodalom tantárgy: Mohácsy: Irodalom a középiskolák 11. évfolyama számára, Krónika Nova Kiadó, Bp., 2008. Mohácsy: Irodalmi szöveggyűjtemény a középiskolák 11. évfolyama számára, Krónika Nova Kiadó, Bp., 2008. 12. évfolyam: Magyar nyelv tantárgy: Antalné-Raátz: Magyar nyelv és kommunikáció., Tankönyv a 11-12. évfolyam számára, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2005. (+ Munkafüzet) Magyar irodalom: Mohácsy: Irodalom a középiskolák 12.évfolyama számára, Krónika Nova Kiadó, Bp., 2008. Mohácsy: Irodalmi szöveggyűjtemény a középiskolák 12. évfolyama számára, Krónika Nova Kiadó, Bp., 2008. Valamint: Mohácsy: Irodalmi feladatok megoldásokkal, 9., 10., 11., 12. évfolyam Veres-Tisótzki: Készüljünk a kompetenciamérésre! Szövegértés és matematika, 10. évfolyam, Maxim Kiadó, Szeged Sándor Ildikó: Irodalmi esszévázlatok érettségizóknek közép és emelt szinten, MRO Historia, Bp. A Sulinova adatbank (http://www.sulinovadatbank.hu/) programcsomagjai, letölthető formátum, tanári igény szerint
169
Matematika tanterv 9-12 évfolyam, kompetencia alapú25 (kötelező érettségi tantárgy)
Célok és feladatok A matematikatanítás célja és feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. A matematikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók kreatív gondolkodását, modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, az emberi kultúrában betöltött szerepét. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez, a gazdasági, pénzügyi kérdések áttekintéséhez, a helyes döntések meghozatalához. Szükségessé vált, hogy a matematikatanítás során felvetett problémák kapcsolódjanak a környezeti neveléshez, a családi életre neveléshez, egészségneveléshez és a helyes fogyasztói magatartás kialakításához, továbbá, hogy a tanulók ismerkedjenek meg a matematika kultúrtörténeti vonatkozásaival is. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek a várható eredmények becslésére. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére, ugyanakkor képesek legyenek a problémák közös megoldására is. Ennek érdekében szoktassuk a tanulókat a kooperatív munkaformához, az erre alkalmas tananyagok egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozásával, a feladatmegoldások megbeszélésével. A csoportmunkában elvégzett feladatok értelmezése és bemutatása közben a tanulók kommunikációs képessége is fejlődik. Differenciált munkaformákkal biztosítsuk a tehetséggondozást, és az elmaradók felzárkóztatását. Fokozatosan alakítsuk ki a matematika szaknyelvének pontos használatát és jelölésrendszerének alkalmazását. Középiskolában is nagy hangsúlyt kell fektetni a szemléltetésre, a tanulók önálló tevékenykedtetésére annak ellenére, hogy általános iskolai tanításhoz képest a deduktív módszerek is előtérbe kerülnek. E kerettanterven alapuló középiskolai tananyag egy sikeres középszintű érettségi vizsgára készíti fel a tanulókat. Az emeltszintű érettségi vizsgához szükséges többlet-tudást a fakultatív oktatási rendszerben kapják meg a tanulók.
A fejlesztési célok és kompetenciák
25
Tájékozódás 1. Tájékozódás a térben 2. Tájékozódás az időben 3. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban
Megismerés 1. Tapasztalatszerzés 2. Képzelet 3. Emlékezés 4. Gondolkodás 5. Ismeretek rendszerezése 6. Ismerethordozók használata
Készítette Hinelné Gácsi Krisztina
170
Ismeretek alkalmazása Problémakezelés és - megoldás Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek Kommunikáció Együttműködés Motiváltság Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás
A helyes tanulási szokások kialakítása A négy év során tudatosan kell fejleszteni a tanulók lényegkiemelő, analizáló és diszkussziós képességét, átfogó, nagyobb összefüggések felfedezésére is képes gondolkodását. Erre irányul a matematikaoktatásban a sokféle logikai feladat, a felfedeztető tanítás, az ismétlés, a rendszerezés, a szövegelemzés, a megoldások vizsgálata. Szöveges feladatokon keresztül fejlesztjük a tanulók szövegértését, lényegkiemelő képességét. A mindennapi életből vett problémák matematikai megoldását összevetjük a reális, elvárható eredménnyel. Ezért fontos a becslési képesség fejlesztése is. A geometriai feladatok különösen alkalmasak a precíz munkavégzés elsajátíttatására. Vázlat elkészítésére, annak elemzésére, a feladathoz kapcsolódó ismeretanyagok tudatos szintetizálására szoktatjuk a tanulókat. A kivitelezésnél a tanulók esztétikai érzékét, a megoldások számának elemzése során pedig diszkussziós képességüket fejlesztjük. A térszemlélet fejlesztése segíti a világban való eligazodást. A valóság tárgyait modelleken keresztül szemléltetve, önállóan elkészített mértani testeken keresztül ismerik meg a tanulók. A felfedezett összefüggéseket a gyakorlati problémák megoldása közben is alkalmazzák. A zsebszámológépet készség szinten használják, ismerik a grafikus kalkulátort, és a tanuláshoz használható matematikai programokat, valamint az internetes weblapokat. A csoportmunkában a tanár által összeállított feladatsorokon keresztül a tanulók a régi ismereteik alkalmazásával közösen fedezik fel az új matematikai összefüggéseket. Az új ismeretek tanári irányítással, frontális munkaformában rögzülnek. Az együttműködés folyamatában a közös eredmény érdekében előtérbe kerül egymás tiszteletben tartása, a szolidaritás, a tolerancia, a segítőkészség, valamint fejlődik a vitakészség és az érvelés képessége. Ebben a szocializációs folyamatban könnyebben kialakul az intenzív érdeklődés és a kíváncsiság. Ez alapvető feltétele a világ dolgaihoz való pozitív viszonyulásnak, a nyitottságnak, az élethosszig tartó tanulás magalapozásának.
Értékelés, számonkérés
A fejlesztendő képességek: Az alapvető fogalmak, definíciók, tételek memorizálása, alkalmazása Az alapvető algoritmusok elsajátítása és alkalmazása Az összefüggések megértése, alkalmazása Lényegkiemelés a mindennapi életből merített problémákban A matematikai szaknyelv és jelrendszer alkalmazása Az értékelés a tanulók tudásszintjének megismerését szolgálja, visszajelzést ad a tanulónak, a tanárnak és a szülőnek a fejlődés mértékéről, ezért alapvetően fontos a
171
tanulók előrehaladása érdekében. A tantervben „követelmények” címszó alatt találhatók a középszintű érettségihez szükséges ismeretek A diagnosztizáló felmérők segítségével megállapítható, hogy a tanulók eljutottak-e arra a szintre, ahonnan tanulmányaikat tovább folytathatják. A mérés elvégzése után a lemaradókkal célszerű az adott anyagrészben a továbbiakban differenciáltan foglalkozni.
Kisebb anyagrészek lezárásakor ajánlott röpdolgozatot íratni, amelyet tanári gyakorlatnak megfelelően osztályzattal értékelünk. Ha a tanulók tudásában nagy hiányosságokat tapasztalunk, akkor az osztályzástól eltekinthetünk. Ebben az esetben a hiányok pótlása vagy folyamatosan végezhető, vagy a nagyon nehéznek tűnő anyagrészre később lehet visszatérni. A jelentősebb fejezetek lezárásakor témazáró felmérő íratása javasolt. A felmérő csak a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket kérje számon. Az egyes feladatok megoldását pontozással javasolt értékelni, ügyelve a helyes részeredmények pozitív értékelésére is. A dolgozat eredményét százalékkal és érdemjeggyel minősítjük. Így a minősítés a tanulók és a szülők számára is egyértelmű. A szóbeli számonkérés a matematikában nem túl gyakori a középszintű érettségi kizárólagos írásbeli követelménye miatt. Értékelhető szóbeli megnyilvánulás a projektmunkák előadása: matematika történeti vonatkozások ismertetése, a művészetek és a matematika kapcsolata, az elkészített portfoliók magyarázata, a mindennapi élethez kapcsolódó gyakorlati feladatok bemutatása. A csoportmunkát nem szükséges minden esetben értékelni. Ha értékeljük, akkor a csoport minden tagja azonos minősítést kap, mely lehet osztályzat vagy a tanári gyakorlatnak megfelelő egyéb jelrendszer. Az év végi ismétléskor írathatunk olyan felmérőket, amelyeknek feladatai az érettségi vizsga első részéhez hasonlóan csak rövid válaszokat, számolást, indoklást igényelnek. A 12. évfolyamon az érettségire való felkészítés miatt 45+135 perces felmérőket is célszerű íratni a korábbi évek érettségi feladatsorai alapján, hogy ezzel a vizsgaformával megismerkedjenek a tanulók.
Az anyagrészek után található modulok, a sulinovaadatbank programcsomagjaiból valók.
9. évfolyam Évi óraszám: 144 Gondolkodási módszerek (8 óra) Számtan, algebra (46 óra) Függvények, sorozatok (20 óra) Geometria (50 óra) Valószínűség, statisztika (6 óra)
Gondolkodási módszerek (8 óra) Tartalom
Fejlesztési feladatok 172
Tartalom A megismert számhalmazok (természetes számok, egész számok, racionális számok, valós számok), ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma (nyitott, zárt). Tájékozódás a számegyenesen. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz képzés, két halmaz különbsége. Alaphalmaz, üres halmaz fogalma. Egyszerű azonosságok szemléletes bizonyítása (Venn-diagram). Egyszerű feladatok a logikai szita-formulára. Kombinatorikai feladatok, az összes eset áttekintése. Az „akkor és csak akkor” használata (folyamatos) Tétel és megfordítása (folyamatos).
Fejlesztési feladatok A szemléletes fogalmak definiálása, tudatosítása.
Módszer keresése az összes eset áttekintéséhez. A szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése.
Ajánlott tevékenységek Konkrét dolgok csoportosítása adott, vagy a tanulók által javasolt szempontok szerint. Szituációs játék, barkochba játék egy-egy halmaz, vagy egy-egy elem kitalálására. Kevés számú elem esetén az összes sorrend megszámlálása, egyéni illetve csoportos kísérletek elvégzése során, ismétlődő elemek esetén is. Kiválasztási problémák konkrét bemutatása, megfigyelése. Adott síkbeli alakzatok, térformák csoportosítása, egyéni manipulációval. Játék számkártyákkal, dobókockával, bármilyen általunk feliratozott kártyával. Ismeretek, tananyagtartalmak A halmaz fogalma, ábrázolása: Venn-diagram, megadása, halmazok egyenlősége, a halmaz elemei, a halmaz elemeinek száma, logikai szita, üres halmaz, részhalmaz, komplementer halmaz. Műveletek halmazokkal: metszet, unió, különbség. Számhalmazok, a valós számok halmaza. Egyszerű ponthalmazok a koordinátasíkon, nevezetes ponthalmazok Kombinatorikai feladatok megoldása, sorbarendezés, kiválasztás, ismétlődő elemek esetén is. Állítások és tagadásuk megfogalmazása, azok igaz, hamis voltának eldöntése, az „és” ill. a „vagy” műveletek alkalmazása. Egyszerű következtetések, állítások és megfordításuk megfogalmazása. A definíció és a tétel különbözősége. Modulok: 1. Halmazok 2. Logika 3. Kombinatorika
Kapcsolódó tantervi modulok: Függvények, oszthatósági feladatok, geometriai alakzatok rendszerezése, ponthalmazok síkon, koordinátasíkon, térben. Gráfok. Valószínűségszámítás kombinatorikus úton. A logika elemei a matematika minden témakörében. Halmazok, adatsokaságok, statisztika. 173
Kapcsolódás más műveltségi területhez: Halmazszemlélet a földrajz, a biológia a kémia tudományban. Formák, motívumok periodicitása a képzőművészetben és a zenében. Számítástechnika. Az összes lehetőség megkeresése egy valóságos probléma megoldásakor (Pl. egy elektromos hálózat, vagy vízvezeték hálózat javítása során). Követelmények: Tájékozottság a valós számkörben. Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbségének ismerete és alkalmazása. A logika alapvető műveleteinek alkalmazása mindennapi problémák megoldásában.
Számtan, algebra (46 óra) Tartalom Betűk használata a matematikában, műveletek betűs kifejezésekkel. Egytagú, többtagú kifejezések; kifejezések fokszáma. A hatványozás értelmezése 0 és negatív egész kitevőre, a hatványozás azonosságai; számok abszolút értéke, normál alakja. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás; (a ± b)2, a2 – b2 szorzat alakja, (a ± b)3, a3 ± b3 szorzat alakja. Szorzattá alakítás módszerei: kiemelés, csoportosítás, nevezetes azonosságok alkalmazása. Ezen azonosságok alkalmazása egyszerű algebrai törtekkel végzett műveleteknél. (Egyszerűsítés, szorzás, osztás, összevonás.) Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben. A lineáris egyenletek megoldásának áttekintése. Egyenletek megoldása mérlegelvvel, szorzattá alakítással, értelmezési tartomány és értékkészlet vizsgálatával. Paraméteres egyenletek. Gyakorlati, mindennapi életbeli problémák megoldása egyenletekkel. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása (behelyettesítő módszer, egyenlő együtthatók módszere, grafikus módszer). Egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok, százalékszámítás, kamatszámítás, példák többismeretlenes egyenletrendszerre. Abszolútértékes egyenletek.
Fejlesztési feladatok A fogalom célszerű kiterjesztése, a számok nagyságrendjének tudása.
Kombinatív készség fejlesztése.
Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.
Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás.
A rendszerező-képesség fejlesztése.
174
Tartalom Relatív prímek, oszthatósági feladatok (számolás maradékokkal, oszthatósági szabályok: 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel, 9-cel való oszthatóság), a prímszámok száma. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Példa számrendszerekre.
Fejlesztési feladatok A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi számelmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival. Induktív gondolkodás fejlesztése (próbálgatás, általánosítás).
Ajánlott tevékenységek Számolási feladatok írásban, fejben, önállóan, programozott lépések szerint. Elemi számelméleti összefüggések, prímszámok, összetett számok. Oszthatósági szabályok, osztók, többszörösök. Egyszerű szöveges összefüggések leírása matematikai jelekkel, hallás és olvasás alapján. Szöveges feladatok értelmezését szolgáló nyelvi játékok. Szöveges feladatok megoldása előtt a várható eredmények közös becslése, a megoldott egyenletek eredményének ellenőrzése, értelmezése, szöveges válasz a felvetett szöveges problémára. Egyéni, csoportos munkában arányosságok felfedezése sík és térbeli alakzatok tulajdonságai között, képletek, összefüggések elemzése. Gyűjtőmunka (egyéni, csoportos): szakácskönyvek, gépjármű katalógusok, stb. tanulmányozása, arányosságok keresése. Kutatási projektek (előadás, vagy írásbeli feldolgozás) – matematikatörténeti témában, (pl.: a negatív számok, az irracionális számok kialakulása), – az arányosságok vizsgálata más tudományokban, – az „isteni arány”, az aranymetszési arány a művészetekben stb. Ismeretek, tananyagtartalmak Műveleti azonosságok a valós számok halmazában, kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás. A műveletek sorrendje, kifejezések szorzattá alakítása. Hatványozás egész kitevőre, a hatványozás azonosságai. A számok normálalakja. Nevezetes azonosságok: (a+b)2, (a–b)2, a2–b2 . Műveletek algebrai törtekkel, összetett algebrai kifejezések azonos átalakítása. Arányosságok, következtetések, százalékszámítás. Elsőfokú egyenletek. Abszolútértékes egyenletek. Elsőfokú egyenlőtlenségek. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek Modulok: 4. Műveletek a valós számkörben 5. Arányosság, százalék Számelmélet (1-es, és 4-es modulba beépítve) 16. Algebrai azonosságok 17. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek 175
Kapcsolódó tantervi modulok: Műveletek racionális számkörben. Logikai műveletek, halmazok. Négyzetgyök és n-edik gyök, gyökfüggvények. A logaritmus, exponenciális, logaritmus függvények. Kapcsolódás más műveltségi területhez: Normálalak használata: kémia, fizika, földrajz, csillagászat, statisztikai mutatók. Arányosságok a valóságban, a természetben, a művészetekben. Követelmények: A másodfokú azonosságok alkalmazása. A négy alapművelet elvégzése algebrai kifejezésekkel. Arányosságok felismerése, alkalmazása szöveges feladatokban és a mindennapi problémákban. Szövegértés, szövegelemzés . Oszthatósági szabályok biztos ismerete. Összetett számok prímtényezős alakja. Elsőfokú egyenletek biztos megoldása. Egyszerűbb egyenletrendszerek biztos megoldása.
Függvények, sorozatok (20 óra) Tartalom A függvény fogalma, elemi tulajdonságai; a lineáris függvény, abszolútérték függvény, másodfokú függvény, a négyzetgyök függvény, gyakorlati példák további függvényekre (egészrész-, törtrész-, előjelfüggvény), a
Fejlesztési feladatok A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése. A megfelelő modell megkeresése.
a x
fordított arány, x . A vizsgált függvények elemi tulajdonságai: értékkészlet, zérushely, monotonitás, korlátosság, szélsőértékek. Függvénytranszformációk. Egyszerű példák változó és értéktranszformációkra (eltolás az x illetve y tengely mentén). Kétismeretlenes egyenletrendszer grafikus megoldása.
Célszerű eszközhasználat.
Ajánlott tevékenységek Játék: tájékozódás térben időben (csoportos), „torpedó” ( páros). Tájékozódás térképen, földgömbön (párban). Adott tulajdonságú pontok keresése, pl. barkochba játékkal. Grafikonok készítése 176
– milliméterpapírra (egyéni), – mágnestáblán (csoportokban), – írásvetítőn, egymáson elmozgatható fóliákkal (tanári irányítással). Ismeretek, tananyagtartalmak Tájékozódás a koordináta-rendszerben, pontok, tartományok keresése. A valóság változó jelenségeinek megfigyelése, az adatok lejegyzése, azok ábrázolása. Arányosságok megállapítása. Tanult összefüggések, képletek alkalmazása, az összetartozó értékek ábrázolása. Ábrázolás geometriai, fizikai képletek alapján. A függvény fogalmának előkészítése, bevezetése. A lineáris függvény jellemzése, milyen folyamatok leírására szolgálhat. Függvénytulajdonságok: meredekség, növekedés, fogyás, zérushely, tengelymetszet. Az abszolútérték-függvény, új tulajdonság: szélsőérték A másodfokú függvény, milyen folyamatok leírására szolgálhat. Egyszerű függvénytranszformációk. Modulok: 9. Összefüggések, képletek, grafikonok, tájékozódás a koordináta rendszerben 10. Függvényfogalom, függvénytulajdonságok 11. Lineáris függvények 12. Abszolútérték-függvények 13. Másodfokú függvények Kapcsolódó tantervi modulok: Halmazok, ponthalmazok, algebrai azonosságok, műveletek a arányosságok, sorozatok, geometriai transzformációk. Nevezetes ponthalmazok (ellipszis, hiperbola, parabola). Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek grafikus megoldása. Ponthalmazok uniója, közös része: halmazok, logika. Táblázatok, grafikonok olvasása (statisztika).
valós
számkörben,
Kapcsolódás más műveltségi területhez: Alkalmazás fizikai, kémiai törvényszerűségek leírására. A valóság folytonos, illetve diszkrét folyamatai. Grafikonok alkalmazása a képzőművészetben. Követelmények: Az alapfüggvények grafikonjának ismerete. A valóság folyamatainak grafikus megjelenítése. Adott grafikonok értő olvasása.
Geometria (50 óra) Tartalom
Fejlesztési feladatok 177
Tartalom Geometriai alapfogalmak (pontok, egyenesek és síkok kölcsönös helyzete), háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése, rendszerezése. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben. A háromszög nevezetes vonalai, beírt köre, körülírt körre. Thalész tétele, néhány alkalmazása, a kör és érintői, érintősokszög fogalma. A geometriai transzformáció fogalma, példák geometriai transzformációkra. A tengelyes és középpontos tükrözés, ezek tulajdonságai, néhány alkalmazása (tengelyes és középpontos szimmetria; a paralelogramma, a háromszög és a trapéz középvonala, a háromszög súlypontja). Az eltolás áttekintése, rendszerezése, a vektor fogalma. Példa további egybevágósági transzformációra (pont körüli elforgatás, forgásszimmetria). Az egybevágóság mint reláció; alakzatok egybevágósága; háromszögek egybevágóságának alapesetei. A forgásszög fogalma, ívmérték, a kör középponti szöge, körív hossza, körcikk kerülete, területe.
Fejlesztési feladatok Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban.
Sejtések megfogalmazása, új összefüggések felfedezése, bizonyítási igény kialakítása.
A transzformációk, mint függvények értelmezése, a matematika különböző területei közötti kapcsolatok keresése.
Síkbeli tájékozódás, tervezés, a konstrukciós, analizáló képesség és a diszkussziós igény kialakítása, sokoldalú szemléltetés, szerkesztőprogramok megismerése.
Egyszerű szerkesztési feladatok. Ajánlott tevékenységek Tárgyak, testek, síkidomok csoportosítása megadott, vagy egyéni szempontok szerint. Csoportmunka: a sík ill. a tér kitöltése különböző formákkal. A síkon és a gömbön felrajzolt alakzatok tulajdonságainak megfigyelése: hasonlóságok, különbségek. Kutatómunka: (előadás, vetítés számítógéppel, interaktív programok az internetről). – Térformák, poliéderek, szimmetriák a síkban és a térben. – Geometriai motívumok a képzőművészetben. – Arányok a zenében, a természetben, stb. Ismeretek, tananyagtartalmak Térelemek és viszonyaik Testek, elnevezések. Testek geometriai tulajdonságai, élváz, háló felszín, térfogat (tapasztalati szinten). Háromszögek nevezetes jellemzése, alapfogalmak, kerület, terület. Háromszögek nevezetes vonalai, körei, definíciók, tételek (bizonyítás nélkül). Pitagorasz-tétel, Thalész-tétel (bizonyítással), a tételek alkalmazása. Négyszögek, sokszögek belső és külső szögei. Négyszögek osztályozása, speciális négyszögek: trapézok, paralelogrammák, deltoidok, húrés érintőnégyszögek (bizonyítás nélkül), kerület- és területszámítás, szerkesztési feladatok. 178
Kör és a szabályos sokszögek. Kör és részei, kerületük, területük, a szög ívmértéke. Transzformációk: szimmetriák, eltolás, elforgatás (tapasztalatgyűjtés, manipuláció). Szimmetriák térben: a valóságban, a természetben Vektorok jellemzése, alkalmazása. Modulok: 6. Térelemek, térbeli alakzatok 7. Háromszögek, tulajdonságok, definíciók, tételek 8. Négyszögek, sokszögek 14. Vektorok 15. Egybevágósági transzformációk 19. Kör és részei, ívmérték Összehasonlító geometria (háromszögek, négyszögek és térgeometriai modulba beépítve Kapcsolódó tantervi modulok: Halmazok, logika. Korábbi tanulmányok a síkidomokról és testekről. Nevezetes ponthalmazok, szögfelező, szakaszfelező merőleges. Kapcsolódás más műveltségi területhez: Képzőművészet, zene, építészet, informatika, természeti környezet, kertészet, szabás- varrás. Követelmények: Tájékozottság a megismert síkidomok és testek tulajdonságaiban. Speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete. Nevezetes tételek: Pitagorasz-, Thalész-tétel alkalmazása. Kör részeinek ismerete, az ívmérték használata. Szimmetriák felismerése, alkalmazása geometriai modelleken. Vektorok alkalmazása.
Valószínűség, statisztika (6 óra) Tartalom Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.), számtani közép, medián, módusz; adatok szóródásának mérése.
Fejlesztési feladatok A statisztikai adatok helyes értelmezése. A hétköznapi életben megjelenő statisztikai adatok elemzése.
Ajánlott tevékenységek Adatgyűjtés tényleges fizikai tevékenységgel, internetről, újságokból és egyéb, pl. felmérések készítése. Adatok feldolgozása, számológép és számítógép szerepe. Játékok és megfigyelések, adatgyűjtés. Vita különböző esélylatolgatásról, csoportos munka fontossága.
179
Ismeretek, tananyagtartalmak Statisztikai adatok fajtái, grafikonok, diagramok: oszlop, kör, sáv és vonaldiagram. Statisztikai adatok jellemzői: átlag, medián, módusz. Modulok: 18. Statisztikai alapfogalmak Kapcsolódó tantervi modulok: Törtek Függvények és grafikonok Kombinatorika Algebra Kapcsolódás más műveltségi területhez: Társadalomtudományok, földrajz, nyelvtudományok Követelmények: Adatok szemléltetése, jellemzők megadása. Gyakoriság, relatív gyakoriság.
Év végi ismétlés (14 óra)
10. évfolyam Évi óraszám: 144 Gondolkodási módszerek (8 óra) Számtan, algebra (52 óra) Függvények, sorozatok (15 óra) Geometria (50 óra) Valószínűség, statisztika (10 óra)
Gondolkodási módszerek (8 óra) Tartalom Fejlesztési feladatok Tétel és megfordítása. (folyamatos) A köznapi gondolkodás és a matematikai Bizonyítási módszerek, jellegzetes gondolkodás megkülönböztetése. gondolatmenetek (indirekt módszer, skatulya-elv A bizonyítási igény további fejlesztése. konkrét példákon keresztül). Változatos kombinatorikai feladatok a hétköznapi életből. Ajánlott tevékenységek 180
Konkrét dolgok csoportosítása adott, vagy a tanulók által javasolt szempontok szerint. Kevés számú elem esetén az összes sorrend megszámlálása egyéni, illetve csoportos kísérletek elvégzése során, ismétlődő elemek esetén is. Kiválasztási problémák konkrét bemutatása, megfigyelése. Játék számkártyákkal, szabályos dobótestekkel, bármilyen, általunk feliratozott kártyával. A felvetett problémákban megjelenő kapcsolatok modellezése gráfokkal, a megoldások adaptálása az eredeti szövegkörnyzetbe. Ismeretek, tananyagtartalmak Számhalmazok, a valós számok halmaza. Kombinatorikai feladatok megoldása, sorbarendezés, kiválasztás, ismétlődő elemek esetén is. Állítások és tagadásuk megfogalmazása, azok igaz, hamis voltának eldöntése, az „és” ill. a „vagy” műveletek alkalmazása. Egyszerű következtetések, állítások és megfordításuk megfogalmazása. A definíció és a tétel különbözősége. Szükséges és elégséges feltétel. Skatulyaelv. Gráfelméleti alapfogalmak Modulok: 1. Logika 10. Gráfelméleti alapfogalmak Kapcsolódó tantervi modulok: Függvények. Valószínűségszámítás kombinatorikus úton. A logika elemei a matematika minden témakörében. Adatsokaságok, statisztika. Gráfok a geometriában. Kapcsolódás más műveltségi területhez: A logika műveleteinek helyes alkalmazása más tudományokban. Számítástechnika. Az összes lehetőség megkeresése egy valóságos probléma megoldásakor. Úttervezési, és egyéb tervezési problémák megoldása. Követelmények: Definíciók, tételek pontos megfogalmazása. Egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatok megoldása. A logika alapvető műveleteinek alkalmazása mindennapi problémák megoldásában. Egyszerű feladatok szemléltetése gráfokkal, és azok megoldás
181
Számtan, algebra (52 óra) Tartalom A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedes tört alakja. Kapcsolat a racionális számok (közönséges) tört és tizedes tört alakja között. Példák irracionális számokra ( 2 , szakaszok összemérhetetlensége). A négyzetgyökvonás azonosságai. Gyökjel alól kihozatal, gyökjel alá bevitel, törtek nevezőjének gyöktelenítése. Az n-edik gyök fogalma, azonosságai. A másodfokú egyenlet megoldása (teljes négyzetté kiegészítés), a megoldóképlet (a megoldhatóság vizsgálata, a diszkrimináns szerepe), gyöktényezős alak, gyökök és együtthatók összefüggése. A másodfokú egyenlet és a másodfokú függvény kapcsolata. Paraméteres másodfokú egyenletek. Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Egyszerű szélsőértékfeladatok megoldása. Másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatok. Ekvivalens és nem ekvivalens lépések egyenletek átalakításánál, egyszerű négyzetgyökös egyenletek. Az értelmezési tartomány és az értékkészlet vizsgálata. Másodfokú egyenlőtlenség megoldása. A megoldások ábrázolása számegyenesen.
Fejlesztési feladatok A permanencia elve a számfogalom bővítésében.
A megoldás keresése többféle úton, tanulói felfedezések, önálló eljárások keresése. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése.
A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában. Diszkussziós igény az algebrai feladatoknál.
Az algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a problémamegoldásban.
Ajánlott tevékenységek Egyszerű szöveges összefüggések leírása matematikai jelekkel. Szöveges feladatok értelmezését szolgáló nyelvi játékok. Szöveges feladatok megoldása előtt a várható eredmények becslése, a megoldott egyenletek eredményének értelmezése, ellenőrzése. Szöveges válasz megfogalmazása a felvetett szöveges problémára. Egyéni, csoportos munkában azonosságok felfedezése, azok alkalmazása. Kutatási projektek (előadás, vagy írásbeli feldolgozás): – matematikatörténeti témában, (az irracionális számok kialakulása, egyenlet-megoldási módszerek), – az arányosságok vizsgálata más tudományokban, – az „isteni arány”, az aranymetszési arány a művészetekben, – internet használat. Ismeretek, tananyagtartalmak Műveleti azonosságok a valós számok halmazában, a négyzetgyökvonás azonosságai. 182
Nevezetes azonosságok: (a+b)2, (a–b)2, a2–b2 , (a+b)3, (a–b)3, a3–b3. Másodfokú egyenletek, megoldóképlet. Egyszerű másodfokú egyenletrendszerek. Négyzetgyökös egyenletek. Számtani és mértani közép összefüggésének ismerete Modulok: 2. Négyzetgyök fogalma, azonosságai 3. Algebrai azonosságok és a másodfokú egyenlet 6. Másodfokú egyenletre visszavezethető problémák 7. Négyzetgyökös egyenletek 14. Számtani és mértani közép Kapcsolódó tantervi modulok: Hatványozás kiterjesztése. Terület-, térfogatszámítás. Pitagorasz-tétel. Gráfelmélet. Függvények: másodfokú, négyzetgyök, exponenciális, logaritmus. Statisztika: szórás. Kapcsolódás más műveltségi területhez: Fizika, csillagászat. Arányosságok a valóságban, a természetben, a művészetekben. Követelmények: A négyzetgyök azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. A valós számok tizedestört-alakja, az irracionális szám fogalmának és közelítő értékének ismerete. A valós számok és a számegyenes pontjai közötti kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés. Azonosságok alkalmazása. Szövegértés, szövegelemzés. Másodfokú egyenletek megoldása. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek megoldása és ellenőrzése. Egyszerű másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma
Függvények, sorozatok (15 óra) Tartalom A szögfüggvényfogalom kiterjesztése, a forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése, összefüggések a szög szögfüggvényei között (sin2a + cos2a = 1, pótszögek szögfüggvényei közötti kapcsolat, kiegészítő szögek szögfüggvényei közötti kapcsolat, szögek ellentettjének szögfüggvényei).
Fejlesztési feladatok Új függvénytulajdonságok megismerése, függvénytranszformációk további alkalmazása. A négyjegyű függvénytáblázatok és matematikai összefüggések célszerű használata.
183
Tartalom A trigonometrikus függvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet), a függvények ábrázolása. Egyszerű trigonometrikus egyenletek megoldása.
Fejlesztési feladatok
Ajánlott tevékenységek Grafikonok készítése: – milliméterpapírra (egyéni), – mágnestáblán, csomagolópapíron (csoportokban), – írásvetítőn, egymáson elmozgatható fóliákkal (tanári irányítással), – függvényrajzoló programok használata (internet, grafikus kalkulátor). Ismeretek, tananyagtartalmak Tájékozódás a koordináta-rendszerben, pontok, tartományok keresése. A valóság változó jelenségeinek megfigyelése, az adatok lejegyzése, azok közötti kapcsolatok ábrázolása. Arányosságok megállapítása. A lineáris függvény jellemzése: meredekség, tengelymetszet, zérushely, monotonitás. A lineáris törtfüggvény (aszimptota). A másodfokú függvény és transzformációi (paritás, szélsőérték). Másodfokú egyenlőtlenségek grafikus megoldása. Inverz függvény fogalma. Négyzetgyökfüggvény és egyszerű transzformációi. Trigonometrikus függvények: sin x, cos x, tg x (periodicitás). Modulok: 5. Függvények (lineáris törtfüggvény, másodfokú függvény, négyzetgyök- függvény) 12. Forgásszögek szögfüggvényei (szinusz-, koszinusz-, tangensfüggvény) Kapcsolódó tantervi modulok: Halmazok, ponthalmazok, algebrai azonosságok, műveletek a valós számkörben, arányosságok. Geometriai transzformációk. Másodfokú egyenletek megoldása. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek grafikus megoldása. Számtani és mértani közép közötti összefüggés. Ponthalmazok uniója, közös része: halmazok, logika. Táblázatok, grafikonok olvasása (statisztika). Hegyesszögek szögfüggvényei. Egyszerű trigonometrikus egyenletek megoldása. Kapcsolódás más műveltségi területhez: 184
Alkalmazás fizikai, biológiai, kémiai törvényszerűségek leírására. A valóság folytonos, illetve diszkrét folyamatai. Grafikonok alkalmazása a képzőművészetben. Követelmények: Szövegesen megfogalmazott függvény megadása képlettel. A valóság folyamatainak grafikus megjelenítése. A tananyagtartalomban felsorolt függvények grafikonjainak és egyszerű transzformációinak ismerete. Függvénytulajdonságok ismerte: értékkészlet, zérushely, monotonitás, szélsőérték, periodicitás, paritás, aszimptota.
Geometria (50 óra) Tartalom A körrel kapcsolatos ismeretek bővítése: kerületi és középponti szög fogalma, kerületi szögek tétele; húrnégyszög fogalma, húrnégyszögek tétele. Párhuzamos szelők és szelőszakaszok tétele. A szögfelezőtétel. A középpontos hasonlósági transzformáció fogalma és tulajdonságai. A hasonlósági transzformáció fogalma, síkidomok hasonlósága. A háromszögek hasonlóságának alapesetei. A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek a derékszögű háromszögben (befogótétel, magasságtétel), körhöz húzott érintő és szelőszakaszok tétele. Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. Pitagorasz tételének alkalmazása. Hegyesszögek szögfüggvényeinek értelmezése, szögfüggvények alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Síkbeli és térbeli számítások (pl. háromszögek, négyszögek, sokszögek területének meghatározása szögfüggvények segítségével). Nevezetes szögek szögfüggvény-értékeinek kiszámítása. A vektorok összege, szorzása számmal, vektor felbontása különböző irányú összetevőkre a síkban. Vektorok a koordinátarendszerben.
Fejlesztési feladatok A transzformációs szemlélet fejlesztése.
Kreatív problémamegoldás. Geometriai ismeretek alkalmazása, biztos számolási készség, zsebszámológép célszerű használata.
A vektorok további alkalmazása.
Ajánlott tevékenységek 185
Körívekkel készíthető motívumok tervezése. Makettek, modellek készítése a hasonlóság felhasználásával. Csoportmunka: – hasonló háromszögek megfelelő szögeinek összehasonlítása, – parkettázás hasonló síkidomokkal, – hasonló testek hálójának elkészítése. Kutatómunka: – matematikatörténeti érdekességek (kör, hasonlóság), – előadás, vetítés számítógéppel, interaktív programok az internetről, – geometriai motívumok a képzőművészetben. Ismeretek, tananyagtartalmak Térelemek és viszonyaik. A kör és részeinek kerülete, területe (ívhossz, körcikk, körszelet). Kerületi és középponti szögek, húrnégyszög fogalma. A kör érintője, érintőnégyszög fogalma. Középpontos hasonlóság, hasonlósági transzformáció. Hasonló síkidomok kerületének és területének aránya. Háromszögek hasonlósága. Háromszög súlyvonalai, súlypontja. Arányossági tételek a derékszögű háromszögben. A hegyesszög szögfüggvényei, alkalmazásuk derékszögű háromszögben. Nevezetes szögek szögfüggvényei. A háromszög területe két oldalával és azok közbezárt szögével. Modulok: 4. Körrel kapcsolatos fogalmak 8. Hasonlóság és alkalmazásai 9. Hegyesszög szögfüggvényei, egyszerű trigonometrikus összefüggések Kapcsolódó tantervi modulok: Korábbi tanulmányok a síkidomokról és testekről. Egyenes arányosság. Statisztika. Háromszögek egybevágóságának alapesetei. Egybevágósági transzformációk. Nevezetes ponthalmazok, szögfelező, szakaszfelező merőleges, magasságvonal. Él- és lapszögek meghatározása ismert testeken. Forgásszög szögfüggvényei, trigonometrikus függvények. Kapcsolódás más műveltségi területhez: Képzőművészet, építészet, modellezés. Természeti környezet, kertépítés. Fizika, csillagászat. Követelmények: 186
Kör részeinek ismerete. Kör érintője (adott körbeli pontban és külső pontból). Háromszögek hasonlóságának alapesetei. Háromszögek nevezetes vonalainak ismerete. Hasonló síkidomok kerületének és területének aránya Hegyesszögek szögfüggvényei. Egyszerű feladatok derékszögű háromszögekben.
Valószínűség, statisztika (10 óra) Tartalom Fejlesztési feladatok További valószínűségi kísérletek, a valószínűség A valós helyzetek értelmezése, megértése és becslése, kiszámítása egyszerű esetekben. értékelése. A valószínűség szemléletes fogalma (esemény, lehetetlen esemény, biztos esemény, komplementer esemény fogalma, valószínűsége). A valószínűség kiszámítása konkrét esetekben. Ajánlott tevékenységek Adatgyűjtés tényleges tevékenységgel: internetről, újságokból, egyéb módon, pl. felmérések készítése. Adatok feldolgozása zsebszámológéppel, grafikus kalkulátorral és számítógéppel. Csoportmunka: a gyűjtött adatok elemzése – adatok táblázatba rendezése, osztályba sorolása, – statisztikai mutatók meghatározása, – grafikonok készítése (statisztikai mutatók, grafikonok, táblázatok). Ismeretek, tananyagtartalmak Statisztikai adatok jellemzése: – átlag, medián, módusz, – szórás, terjedelem, átlagos abszolút eltérés, – grafikonok, diagramok. Valószínűségszámítás: – gyakoriság, relatív gyakoriság, – kombinatorikus valószínűségszámítás, – szerencsejátékok elemzése. Modulok: 11. Valószínűségszámítás 13. Statisztika Kapcsolódó tantervi modulok: Műveletek racionális számokkal Függvények és grafikonok 187
Kombinatorika Kapcsolódás más műveltségi területhez: Statisztika minden tudományban és az élet minden területén. Követelmények: Adatok szemléltetése, táblázatba rendezése. Gyakorisági diagram, grafikonok készítése. Adatok osztályba sorolása. Adatsokaság átlagának, móduszának, mediánjának, terjedelmének, szórásának meghatározása. Gyakoriság, relatív gyakoriság ismerete. Kombinatorikus valószínűségszámítás egyszerűbb estekben.
Év végi ismétlés (9 óra)
188
11. évfolyam Évi óraszám: 144 Gondolkodási módszerek (14 óra) Számtan, algebra (45 óra) Függvények, sorozatok (22 óra) Geometria, mérés (50 óra) Valószínűség, statisztika (13 óra)
Gondolkodási módszerek (14 óra) Tartalom Véges halmaz permutációi, variációi, kombinációi számának meghatározása egyszerű esetekben. Binomiális együtthatók, Pascal-háromszög. Véges halmaz részhalmazainak száma. Vegyes kombinatorikai feladatok. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Feladatok megoldása gráfokkal.
Fejlesztési feladatok A kombinatív, rendszerezési képesség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése. Előzetes becsléshez szoktatás, a becslés összevetése a számításokkal. A gráf modellként való felhasználása.
Ajánlott tevékenységek A kombinatorika ismétlésekor kevés számú elem esetén az összes sorrend megszámlálása, egyéni illetve csoportos kísérletek elvégzése során, ismétlődő elemek esetén is. Kiválasztási problémák konkrét bemutatása, megfigyelése. Játék számkártyákkal, dobókockával, urnából kihúzott kísérletek elvégzése. A valószínűség értékének becslése, majd a kapott eredmény értelmezése Ismeretek, tananyagtartalmak Kombinatorikai feladatok megoldása, sorbarendezés, kiválasztás, ismétlődő elemek esetén is, és ezek felhasználása a klasszikus valószínűségszámításban. Állítások és tagadásuk megfogalmazása, azok igaz, hamis voltának eldöntése, az „és” ill. a „vagy” műveletek alkalmazása. Egyszerű következtetések, állítások és megfordításuk megfogalmazása. 189
A definíció és a tétel különbözősége. Szükséges és elégséges feltétel biztos alkalmazása. Skatulyaelv alkalmazása konkrét feladatokban.
Számtan, algebra (45 óra) Tartalom Másodfokúra visszavezethető magasabb fokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldása új ismeretlen bevezetésével. A hatványozás kiterjesztése pozitív alap esetén racionális kitevőkre. A hatványozási azonosságok. A logaritmus értelmezése. A logaritmus, mint a hatványozás inverz művelete. A logaritmus azonosságai. Exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenlőtlenségek.
Fejlesztési feladatok
A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása. Bizonyítás iránti igény mélyítése. Matematikatörténeti vonatkozások megismerése (könyvtár- és internethasználat). Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése. Az önellenőrzés igényének fejlesztése.
Ajánlott tevékenységek Egyszerű szöveges összefüggések leírása matematikai jelekkel. Szöveges feladatok értelmezését szolgáló nyelvi játékok. Szöveges feladatok megoldása előtt a várható eredmények közös becslése, a megoldott egyenletek eredményének ellenőrzése, értelmezése, szöveges válasz a felvetett szöveges problémára. Egyéni, csoportos munkában azonosságok felfedezése, azok alkalmazása. Kutatási projektek (előadás, vagy írásbeli feldolgozás) – matematikatörténeti témában (logaritmus kialakulása, az első logaritmus táblázatok, logarléc) – internet használata: exponenciális és logaritmikus jelenségek a természetben Ismeretek, tananyagtartalmak Hatványozás kiterjesztése racionális kitevőre. A hatványozás azonosságai. Hatványfüggvények egyszerűbb kitevőkre, és egymáshoz való viszonyuk. n-edik gyökfüggvény egyszerűbb kitevőkre, és egymáshoz való viszonyuk. A logaritmus értelmezése. A logaritmus azonosságai. Egyszerű exponenciális és logaritmikus egyenletek megoldása. Modulok: 2. Hatványozás kiterjesztése, hatványfüggvény 4. Logaritmus Kapcsolódó tantervi modulok: 190
Matematikai azonosságok. Irracionális számok definíciója, helyük a számegyenesen. Terület-, térfogatszámítás. Függvények. Statisztika: szórás. Kapcsolódás más műveltségi területhez: Fizika, csillagászat. Kamatos kamat számítása. Exponenciális és logaritmikus folyamatok a valóságban, a természetben, a művészetekben Követelmények: A hatványozás definíciója racionális kitevőre. Ismerje és használja a hatványozás azonosságait. Definiálja és használja az fogalmát. Ismerje és alkalmazza a gyökvonás azonosságait. Ismerje a logaritmus fogalmát, azonosságait, azokat alkalmazza egyszerűbb esetekben. Tudjon a definíciók és az azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő exponenciális és logaritmikus egyenleteket megoldani.
Függvények, sorozatok (22 óra) Tartalom A 2x, a 10x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze. A szögfüggvényekről tanultak áttekintése. A tanult függvények tulajdonságai (értelmezésitartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás). A szögfüggvények transzformációi: f(x) + c; f(x + c); cf(x); f(cx).
Fejlesztési feladatok A függvényfogalom fejlesztése. Összefüggések felismerése a matematika különböző területei között. A bizonyításra való törekvés fejlesztése. Számítógép használata a függvényvizsgálatokban és a transzformációkban.
Ajánlott tevékenységek Grafikonok készítése – milliméterpapírra (egyéni) – mágnestáblán, csomagolópapíron (csoportokban) – írásvetítőn, egymáson elmozgatható fóliákkal (tanári irányítással) – függvényrajzoló programok használata (internet, grafikus kalkulátor) Ismeretek, tananyagtartalmak Tájékozódás a koordináta-rendszerben, pontok, tartományok keresése. A valóság változó jelenségeinek megfigyelése, az adatok lejegyzése, azok ábrázolása. 191
Hatványozás kiterjesztése, és egyszerűbb kitevőjű hatványfüggvények ismerete. Az n-edik gyökfüggvény grafikonjának ismerete egyszerűbb n-ekre. Inverz függvény fogalma. Exponenciális és logaritmikus függvények ismerete egyszerűbb alapok esetén. Trigonometrikus függvények (sin x, cos x, tg x). A függvények alapvető tulajdonságainak ismeret (zérushely, monotonitás, periodicitás, szélsőérték hely, esetleg korlátosság ) Modulok: 2. Hatványozás kiterjesztése, hatványfüggvény 3. Exponenciális függvény 4. Logaritmus Kapcsolódó tantervi modulok: Halmazok, ponthalmazok, algebrai azonosságok, műveletek a valós számkörben. Geometriai transzformációk. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek grafikus megoldása. Táblázatok, grafikonok olvasása (statisztika). Hegyesszögek szögfüggvényei. Egyszerű trigonometrikus egyenletek megoldása. Kapcsolódás más műveltségi területhez: Alkalmazás fizikai, biológiai, kémiai törvényszerűségek leírására. A valóság folytonos, illetve diszkrét folyamatai. Grafikonok alkalmazása a képzőművészetben. Követelmények: Egyszerűbb hatvány, exponenciális és logaritmikus függvények grafikonjának ismerete, a függvények tulajdonságainak alkalmazása feladatok megoldásakor. Szövegesen megfogalmazott függvény megadása képlettel. A valóság folyamatainak grafikus megjelenítése. A tananyagtartalomban felsorolt függvények grafikonjainak és egyszerű transzformációinak ismerete. Függvénytulajdonságok ismerte: értékkészlet, zérushely, monotonitás, szélsőérték, periodicitás, paritás.
Geometria, mérés (50 óra) Tartalom
Fejlesztési feladatok
192
Tartalom A vektorokról tanultak áttekintése, rendszerezése. A vektorműveletek tulajdonságai. Vektorok a koordinátarendszerben. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása. A skaláris szorzat koordinátákkal kifejezve. A skaláris szorzat alkalmazásai; addíciós tételek (sin(a ± b), cos(a ± b), sin2a, cos2a). Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerű trigonometrikus egyenletek. Távolság, magasság és szög meghatározása gyakorlati feladatokban és a fizikában.
Helyvektor. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal. Szakasz osztópontja. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenlete. A kétismeretlenes másodfokú egyenlet és a kör egyenletének kapcsolata. Az egyenes irányára jellemző adatok: az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma, kapcsolatuk. Az egyenes egyenlete, különböző alakjai. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör érintője. A parabola mint ponthalmaz. A parabola tengelyponti egyenlete.
Fejlesztési feladatok A térszemlélet fejlesztése. Pontos fogalomalkotásra törekvés. Bizonyítás iránti igény továbbfejlesztése. A fizika és a matematika termékeny kapcsolatának megmutatása.
Tervszerű munkára nevelés. Az esztétikai érzék fejlesztése. A matematika gyakorlati felhasználása. A zsebszámológép és a számítógép alkalmazása. Az eredmények realitásának és pontosságának eldöntése. Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel. A bizonyítási készség fejlesztése.
Adott probléma többféle megközelítése.
Ajánlott tevékenységek Csoportmunkában egy-egy feladat több oldali megközelítése. Kutatómunka: – Matematikatörténeti érdekességek az analitikus geometria kialakulásáról. – Előadás, vetítés számítógéppel, interaktív programok az internetről. Ismeretek, tananyagtartalmak A vektorokról tanultak áttekintése (vektorműveletek és tulajdonságaik). Szakasz osztópontjának meghatározása helyvektor segítségével. Két vektorok skaláris szorzata, a skaláris szorzás tulajdonságai és alkalmazási területeinek ismerete. Az alakzat egyenletének fogalma. 193
Az egyenest jellemző matematikai mennyiségek (normál- és irányvektor, iránytangens) és a közöttük levő kapcsolatok ismerete. Az egyenes egyenlete. Két egyenes kölcsönös helyzete (metszéspont, párhuzamosság, merőlegesség). Két pont távolságának koordinátákkal történő meghatározása. A kör egyenlete és a kör érintőjének egyenlete. Trigonometriai alapismeretek ismétlése (szögfüggvények és a közöttük levő kapcsolatok). Egyszerű trigonometrikus egyenletek megoldása. Koszinusz- és szinusztétel. Modulok: 5. Vektorok 6. Koordinátageometria1-az egyenes 7. Koordinátageometria2-a kör és az egyenes 8. Egyszerűbb trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek 9. Szinusz- és koszinusztétel Kapcsolódó tantervi modulok: Korábbi tanulmányok a vektorokról. Egyenesek kölcsönös helyzetének ismerete. A háromszögek nevezetes vonalai: szögfelező, szakaszfelező merőleges, magasságvonal. A kör érintőjének elemi geometriai tulajdonságai. Hegyesszögek szögfüggvényei, a szögfüggvények kiterjesztése. Forgásszög szögfüggvényei, trigonometrikus függvények. Kapcsolódás más műveltségi területhez: Képzőművészet, építészet, modellezés. Természeti környezet. Fizika, csillagászat Követelmények: Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás, skaláris szorzás). Műveletek koordinátákkal megadott vektorokkal. Szakasz felezőpontjának meghatározása. Az egyenes egyik egyenletének biztos ismerete. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. A kör egyenlete, a kör és az egyenes kölcsönös helyzete. A szinusz- és a koszinusztétel ismerete és alkalmazása.
Valószínűség, statisztika (13 óra) Tartalom
Fejlesztési feladatok
194
Tartalom Egyszerű valószínűségszámítási problémák. Néhány konkrét eloszlás vizsgálata. Műveletek eseményekkel konkrét valószínűségszámítási példák esetén („és”, „vagy”, „nem”). Relatív gyakoriság. A valószínűség klasszikus modellje. Statisztikai mintavétel. (Visszatevéses és visszatevés nélküli mintavétel.)
Fejlesztési feladatok A körülmények kellő figyelembevétele. Előzetes becslés összevetése a számításokkal.
Modellalkotásra nevelés. Modell és valóság kapcsolata. A számítógép alkalmazása statisztikai adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.
Ajánlott tevékenységek A kombinatorika ismétlésekor a rendszerezés különböző módjainak végrehajtása (esetek összeszámlálása, fadiagram…) csoportmunkában. Adatgyűjtés tényleges tevékenységgel, internetről, újságokból, statisztikai zsebkönyvből. Adatok feldolgozása zsebszámológéppel, grafikus kalkulátorral és számítógéppel. Csoportmunka: a gyűjtött adatok elemzése. (statisztikai mutatók, grafikonok, táblázatok) Szerencsejátékok szabályrendszerének megértéséhez a megfelelő játékok bemutatása, esetleg kipróbálása (különböző típusú lottószelvények kitöltése, totó, rulett, kaparós sorsjegyek…). Ismeretek, tananyagtartalmak Statisztikai adatok jellemzése: – átlag, medián, módusz, – szórás, terjedelem, átlagos és abszolút eltérés, – grafikonok, diagramok. Valószínűségszámítás: – gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma, – kombinatorikus valószínűség-számítás, – geometriai valószínűségszámítás, – szerencsejátékok elemzése. Modulok: 1. Kombinatorika, valószínűségszámítás Kapcsolódó tantervi modulok: Műveletek racionális számokkal. Függvények és grafikonok. Kombinatorika. Statisztika. Elemi geometria terület és térfogatszámítás. Kapcsolódás más műveltségi területhez: 195
Statisztika minden tudományban és az élet minden területén. Követelmények: Adatok szemléltetése, táblázatba rendezése, adatsokaság átlagának, móduszának, mediánjának, terjedelmének, szórásának meghatározása. Tudjon adathalmazokat összehasonlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével. Gyakorisági diagram, grafikonok készítése. Gyakoriság, relatív gyakoriság ismerete. Kombinatorikus valószínűségszámítás. A klasszikus (Laplace-) modell ismerete. Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás ismerete
12. évfolyam Évi óraszám: 128 Gondolkodási módszerek (17 óra) Számtan, algebra (26 óra) Függvények, sorozatok (27 óra) Geometria, mérés (45 óra) Valószínűség, statisztika (13 óra)
Gondolkodási módszerek (17 óra) Tartalom Kijelentés fogalma, műveletek kijelentésekkel: konjunkció, diszjunkció, negáció, ekvivalencia, implikáció. A logikai műveletekre vonatkozó egyszerű azonosságok. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. Néhány példa a teljes indukció megismertetésére. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése.
Fejlesztési feladatok Az ismeretek rendszerezése: A matematika különböző területei közti összefüggéseinek tudatosítása.
A deduktív gondolkodás fejlesztése.
Ajánlott tevékenységek Nyitott végű igaz-hamis állításokkal fejlesztjük a tanulók szintetizáló képességét. 196
A deduktív gondolkodás tudatos fejlesztése. A sejtések helyes cáfolata (az ellenpélda szerepe), vagy a sejtések indoklása. Ismeretek, tananyagtartalmak Állítások és tagadásuk megfogalmazása, azok igaz, hamis voltának eldöntése, az „és” ill. a „vagy” műveletek alkalmazása. Egyszerű következtetések, állítások és megfordításuk megfogalmazása. A definíció és a tétel különbözősége. Szükséges és elégséges feltétel biztos alkalmazása. Az ekvivalencia és az implikáció tudatos alkalmazása
Számtan, algebra (26 óra) Tartalom Rendszerező összefoglalás Számhalmazok Számelméleti összefoglalás. A valós számok és részhalmazai. A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek. Egyenletek Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe (értelmezési tartomány és értékkészlet vizsgálata). Egyenlőtlenségek. Egyenlet-, illetve egyenlőtlenségrendszerek. Másodfokú kifejezések. Másodfokú egyenletek, Viete-formulák. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus kifejezések, egyszerű egyenletek. Szöveges feladatok. Paraméteres feladatok.
Fejlesztési feladatok
Matematikatörténeti ismeretek (könyvtár- és internethasználat). Szám- és műveletfogalom biztos alkalmazása.
Tervszerű, pontos és fegyelmezett munkára nevelés. Az önellenőrzés fontossága.
A problémamegoldó gondolkodás, a szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése.
Ajánlott tevékenységek Szöveges összefüggések leírása matematikai jelekkel. Szöveges feladatok megoldása előtt a várható eredmények közös becslése, a kapott eredményének ellenőrzése, értelmezése, szöveges válasz a felvetett szöveges problémára. Ismeretek, tananyagtartalmak A matematika különböző területeinél tanult azonosságok biztos alkalmazási képessége (kiemelés, hatványozás, logaritmus). Közelítő értékekkel való rutinos számolás. 197
Függvények, sorozatok (27 óra) Tartalom A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az n. tag, az első n elem összege. Kamatoskamat-számítás. Példák egyéb sorozatokra (rekurzió, pl. a Fibonacci-sorozat). Rendszerező összefoglalás A függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvénytranszformációk. f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(cx). Függvényvizsgálat a függvények grafikonjainak segítségével.
Fejlesztési feladatok A matematika alkalmazása a gyakorlati életben. Matematikatörténeti feladatok.
Az absztrakciós készség fejlesztése. A függvényszemlélet fejlesztése. A függvények alkalmazása a gyakorlatban és a természettudományokban.
Ajánlott tevékenységek – Grafikonok készítése. – Bankok ajánlatainak összehasonlítása. – Áremelések és árleszállítási katalógusok gyűjtése, és a bennük található adatok feldol Ismeretek, tananyagtartalmak A sorozat fogalma, megadási módjai. Sorozatok tulajdonságai. Sorozatok grafikonja. Számtani sorozat definíciója, tulajdonságai, an, Sn. Mértani sorozat definíciója, tulajdonságai, an, Sn. Kamatos kamatszámítás. Modulok: 1. Sorozatok 2. Gazdasági matematika Kapcsolódó tantervi modulok: Algebrai azonosságok, műveletek a valós számkörben. Százalékszámítás. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. Elemi függvények grafikonja, és a függvények tulajdonságai. Kapcsolódás más műveltségi területhez: Alkalmazás fizikai, biológiai, kémiai törvényszerűségek leírására. A valóság diszkrét folyamatai. 198
Közgazdasági alapismeretek és fogalmak Követelmények: Ismerje a számsorozat fogalmát és használja különböző megadási módjait. Olyan feladatok megoldása számtani és mértani sorozatoknál, ahol az an és az Sn-re vonatkozó összefüggéseket kell alkalmazni. Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, és abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni. Geometria, mérés (45 óra) Tartalom Fejlesztési feladatok Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. A térszemlélet fejlesztése. Egyszerű kombinatorikus geometriai problémák Az esztétikai érzék fejlesztése. vizsgálata. A síkra merőleges egyenes tételének ismerete. Egyszerű poliéderek. A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása. A terület és a térfogat fogalma. A matematika gyakorlati alkalmazásai a A poliéderek felszíne, térfogata. térgeometriában. A hengerszerű testek, a henger felszíne és Sík- és térgeometriai ismeretek térfogata. összekapcsolása, analógiák felismerése. Kúpszerű testek. A Cavalieri-elv. A kúpszerű testek felszíne és térfogata. A csonkagúla, csonkakúp térfogata, felszíne. A gömb felszíne, térfogata. Poliéderek és forgástestek körülírt és beírt gömbjei. Rendszerező összefoglalás Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. A geometriai transzformációk áttekintése. A függvényszemlélet fejlesztése. Háromszögekre vonatkozó tételek és A deduktív gondolkodás fejlesztése. alkalmazásaik. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Vektorok, vektorok koordinátái. A matematika különböző területei közötti Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, összefüggések felhasználása. alkalmazások. Derékszögű koordináta-rendszer. Alakzatok egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. Ajánlott tevékenységek Csoportmunkában egy-egy feladat több oldali megközelítése. Testek építése, és azokon különböző tulajdonságaik felfedezése. Kutatómunka: 199
– Matematikatörténeti érdekességek az egyes testekkel kapcsolatban – Arkhimédész sírfelirata – Fraktálokról kutatómunka – Előadás, vetítés számítógéppel, interaktív programok az internetről. Ismeretek, tananyagtartalmak A kerület és a terület szemléletes fogalma. A háromszögek területének meghatározása különböző adatokból. Speciális négyszögek kerülete, területe. Szabályos sokszögek kerülete, területe. Kör, körcikk, körszelet, körgyűrű kerülete és területe. A felszín és a térfogat szemléletes fogalma. A poliéderek szemléletes definíciója, alapfogalmak ismerete (pl.: alkotó, alaplap, magasság). A hasáb, a gúla, a csonkagúla felszínének és térfogatának kiszámítása a megismert képletekbe helyettesítéssel. Forgáshenger és forgáskúp felszíne és térfogata. Csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása a megismert képletekbe helyettesítéssel. A gömb felszínének és térfogatának ismerete. Egyszerűbb összetett testek adatainak meghatározása (be- és körülírásos feladatok). Modulok: 3. Síkidomok kerülete, területe 4. Poliéderek felszíne, térfogata 5. Felszín- és térfogatszámítás 2 Kapcsolódó tantervi modulok: Korábbi tanulmányok síkidomokról, testekről. Kerület- és területszámítás bizonyos síkidomok esetében. Térelemek kölcsönös helyzete, hajlásszögük. Bizonyos testek felszínének és térfogatának ismerete. A Pitagorasz-tétel és a trigonometria biztos alkalmazása. Hasonlóság ismerete, hasonló síkidomok kerület- és terület aránya, hasonló testek felszín- és térfogat aránya. Kapcsolódás más műveltségi területhez: Képzőművészet, építészet, modellezés. Természeti környezet. Fizika, csillagászat. Követelmények: Háromszögek, négyszögek, sokszögek kerületének és területének meghatározása bizonyos adatok alapján. A körrel kapcsolatos fogalmak ismerete, és a kör és részeinek kerülete, területe. A megismert felszín és térfogatképletek alkalmazása feladatokban. 200
Valószínűség, statisztika (13 óra) Tartalom Statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata (közvélemény-kutatás, minőség ellenőrzés).
Fejlesztési feladatok A leíró statisztika és a valószínűségszámítás gyakorlati szerepe, alkalmazása. A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálatára. A valószínűség meghatározása geometriai mérték Geometriai modell szerepeltetése a segítségével. A geometriai modellre valószínűség meghatározására. visszavezethető feladatok. A véletlen paradoxonai. Rendszerező összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell.
Ajánlott tevékenységek Adatgyűjtés tényleges tevékenységgel, internetről, újságokból, statisztikai zsebkönyvből. Adatok feldolgozása zsebszámológéppel, grafikus kalkulátorral és számítógéppel. Csoportmunka: a gyűjtött adatok elemzése (statisztikai mutatók, grafikonok, táblázatok). Ismeretek, tananyagtartalmak Az eddig tanult valószínűségszámítási és statisztikai fogalmak (ez a modul rendszerez, de új ismereteket nem tartalmaz). Modulok: Valószínűségszámítás, statisztika Kapcsolódó tantervi modulok: Műveletek valós számokkal. Függvények, grafikonok. Kombinatorikai, klasszikus valószínűségszámítás. Statisztikai alapismeretek. Kapcsolódás más műveltségi területhez: Az élet minden területén előforduló jelenségek valószínűségének és statisztikai mutatóinak létrehozása és értelmezése. Követelmények: 201
Adatok szemléltetése, táblázatba rendezése, adatsokaság átlagának, móduszának, mediánjának, terjedelmének, szórásának meghatározása. Tudjon adathalmazokat összehasonlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével. Gyakorisági diagram, grafikonok készítése. Gyakoriság, relatív gyakoriság ismerete. Kombinatorikus valószínűségszámítás. A klasszikus (Laplace-) modell ismerete. Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás ismerete
Matematika (TÁMOP 3.1.4 előtti, gyakorlatban kipróbált) 9c, Nyelvi előkészítő26 Óraszám: 2ó/hét
72óra/tanév
Célkitűzés: Az általános iskolában tanult legfontosabb matematikai fogalmak áttekintése és a hiányosságok pótlása. A rendszeres és önálló tanulási szokás és képesség kialakítása, fejlesztése. A motivációs szint emelése. Önálló tanulási készség kialakítása, precizitás iránti igény fejlesztése, a feladatmegoldás áttekinthetőségének és a jegyzetelési képesség fejlesztése. Felsőbb évfolyamra lépés feltétele: Az alábbi témakörök fogalmainak ismerete és gyakorlati alkalmazása egyszerűbb feladatokon keresztül. A számonkérés módja: témazáró dolgozatok, röpdolgozatok, szóbeli felelés, alkalmanként házi dolgozat írása.
Témakör
Óraszám
I.,Számok, műveletek számokkal 16 óra Számhalmazok, alapműveletek, műveletek tulajdonságai, számolás törtekkel és előjeles számokkal. Abszolútérték, ellentett, reciprok, zárójelhasználat, . II.,Egyenes és fordított arányosság 9óra Egyenes és fordított arányosság. Százalékszámítás. Szöveges feladatok. III.,Függvények 15óra Függvények jellemzői, vizsgálata, szemléltetése. Első és másodfokú függvény, abszolút érték és törtfüggvény IV.,Műveletek algebrai kifejezésekkel 10óra Algebrai kifejezések csoportosítása és a velük való műveletek. Nevezetes azonosságok.
26
Készítette: Koczka Jánosné
202
V., Egyenletek 9óra Lineáris egyenletek, mérlegelv, törtes egyenletek. Szöveges-egyenlettípusok. VI., Egyenlőtlenségek Reláció, számegyenes, intervallum. Szöveges egyenlőtlenségek
5óra
VI., Geometria 8óra Mérés, mértékegységek, alapfogalmak, alapszerkesztések. Sokszögek fajtái és tulajdonságai.
9. évfolyam, matematika27, Évi óraszám: 144 Témák:
Halmazok, számhalmazok (25 óra) A számok áttekintése Halmazok Hatványok Négyzetgyök Számelmélet, algebra (28 óra) Oszthatóság Betűk használata Polinomok Nevezetes szorzatok Algebrai törtek Függvények (17 óra) Alapfogalmak Függvények ábrázolása Elemi függvények Függvények tulajdonságai Függvény transzformációk Egyenletek (24 óra) Arányosságok Egyenletek Egyenletrendszerek Egyenlőtlenségek Geometria (50 óra) Bevezetés a geometriába Háromszögek Négyszögek Sokszögek Geometriai szerkesztések Ponthalmazok Háromszög nevezetes vonalai, körei Geometriai transzformációk
27
Készítette Réti Istvánné
203
10. évfolyam, matematika28 Évi óraszám: 144 Témák: Geometria (43 óra): Vektorok összeadása, kivonása Egybevágóság A kör részeinek területe, ívhossz, radián Hasonlóság A hasonlóság alkalmazásai Térelemek hajlásszöge Térelemek távolsága Számtan, algebra, függvények (49 óra): Ismétlések Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenlőtlenségek Másodfokúra vezető magasabb fokú egyenletek Másodfokú egyenletrendszerek Trigonometria (52 óra): Hegyesszögek szögfüggvényei Nevezetes szögek szögfüggvényei Egyszerű trigonometriai összefüggések szögfüggvények között A háromszög szinuszos területképlete Forgásszögek szögfüggvényei Trigonometrikus függvények Trigonometrikus függvények transzformációi
11. évfolyam, matematika29 Évi óraszám: 144 Témák: Trigonometria (29 óra): A trigonometriáról tanultak összefoglalása (ismétlés) Vektorok (ismétlés) Két vektor skaláris szorzata Szinusztétel Koszinusztétel Geometriai számítások Trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek Koordinátageometria (51 óra): Műveletek vektorok koordinátáival Szakasz hossza, felezőpontja, harmadoló pontja, háromszög súlypontja Egyenes helyzetét jellemző adatok Az egyenes egyenletei Egyenesek metszéspontja 28 29
Készítette Réti Istvánné Készítette Réti Istvánné
204
Pont és egyenes távolsága A kör egyenlete Kör és egyenes kölcsönös helyzete Körök kölcsönös helyzete Kör érintője Ponthalmazok a koordinátasíkon Számtan, algebra (46 óra): Hatványok Az exponenciális függvény Az n-edik gyök Gyökfüggvények Logaritmus A logaritmus tulajdonságai A logaritmus függvény Exponenciális egyenletek Logaritmikus egyenlete Kombinatorika (18 óra): Bevezető feladatok Skatulya elv Logikai szita Sorrendek összeszámlálása Kiválasztási és sorrendi feladatok Kiválasztások összeszámlálása Binomiális együtthatók
12. évfolyam, matematika30 Évi óraszám: 128 Témák: Sorozatok (29) Számsorozatok Számtani sorozat Mértani sorozat Felszín, térfogat számítás (26) A terület fogalma Síkidomok területe A térfogat fogalma Testek térfogata Százalékszámítás, kamatos kamat, statisztika (14) Alapvető százalékszámítási feladatok Kamatos kamatszámítás A statisztika alapfogalmai, statisztikai adatok ábrázolása Középértékek A szóródást mérő adatok, a szórás Valószínűség-számítás (14) A valószínűség-számítás alapfogalmai 30
Készítette : Réti Istvánné
205
Relatív gyakoriság A valószínűség fogalma, tulajdonságai Klasszikus valószínűségi mező Eseményalgebra Binomiális eloszlás Gráfok (6) Gráfelméleti alapfogalmak Alapvető tételek Fák, erdők Matematikai logika (7) Állítások és logikai értékük Logikai műveletek Rendszerező ismétlés (32) Ismétlés (20 óra) Az előző évek érettségi dolgozatainak áttekintése (12 óra)
12. évfolyam, érettségi előkészítő31 Évi óraszám: 32 Témák: Az egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek téma alaposabb átismétlése (19 óra) Próba érettségi feladatok megoldása (13 óra)
Fizika tanterv 9 – 12 , kompetencia alapú32 (választható érettségi tantárgy) Bevezetés A most alakuló modern, tudásalapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, ugyanakkor a szolidaritásra, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalmunkba történő beilleszkedés és a munkában való érvényesülés más szemléletmódot, más ismereteket, készségeket és képességeket kíván meg a társadalom minden tagjától, mint eddig. Napjainkban (és a jövőben még inkább) a társadalom, a gazdaság, a mindennapi élet magasabb általános műveltséget és elméletibb, de legalábbis minőségileg igényesebb szaktudást követel meg az emberektől. Ezeknek megszerzését, illetve megalapozását szolgálja a 18 éves korig tartó kötelező közoktatás, aminek vele járója az általános iskolák és az eltömegesedett középiskolák eddigi feladatainak megváltozása, új feladatok megjelenése, főként az „átlagpolgár” általános műveltségének megalapozása és az egyének élethivatásra történő felkészülése területén. Ebben a változó helyzetben háttérbe szorult a természettudományok tanítása. Az elmúlt néhány évben a fizika tanulása és tanítása is alapvetően új helyzetbe került. Ennek vannak jól indokolható, előre mutató, a meglevő hibákat, feszültségeket csökkentő, tehát elfogadható okai, de vannak elfogadhatatlan, az új problémák többségét okozó túlzásai is (pl. jogász, közgazdás, hivatalnok „túltermelés” stb.). Ez utóbbi csökkentésére már megtörtént az első (nem kielégítő, de) biztató lépés a véglegesített NAT-ban. A ma is helyes régi feladatok megtartása mellett az új igényeknek az iskolák úgy tudnak eleget tenni, ha az alapóraszámban csak a minden tanuló számára szükséges, a későbbi 31 32
Készítette: Réti Istvánné Készítette: Hinelné Gácsi Krisztina
206
életpályától független kulcskompetenciákat, az általános műveltség alapjait, teljesíthető követelményszinten készítik elő, illetve biztosítják. Ezt minősítheti, zárhatja le a középszintű érettségi. Az emeltszintű érettségire, vagyis a továbbtanulásra, élethivatásra, a későbbi szakmára más, a tanulók által önként vállalt és az iskolában megszervezett (a közoktatási törvény 52 § (7) pontja által biztosított) keretek között kell felkészíteni. Az indokolt változásokat tudomásul véve, kerettantervünkben igyekeztünk a hagyományos értékeket a szükséges mértékig megtartani, az új feladatokat beépíteni, és ugyanakkor mérsékelni a fizika tanulását, tanítását nehezítő aránytalanságokat. 1. A fizikaoktatás céljai A fizika kerettantervében meghatározott célok és feladatok maradéktalan teljesítése érdekében kiemelt fontosságúnak tekintjük, hogy a fizikaoktatás és az általa történő nevelés segítse elő a következőket:
Olyan korszerű fizikai világkép kialakítását a tanulókban, amely megalapozza a mindennapi élethez és termelői tevékenységhez szükséges jártasságok, képességek, készségek és ismeretek megszerzését; a szándékot és tudást a jövő megtervezéséhez, az életfeltételeket biztosító környezet megvédéséhez; az ember harmonikus kölcsönhatását környezetével és mindezekkel az emberiség jövőjének biztosításában való tudatos részvétel lehetőségét. A tanulási technikák olyan – az életkornak megfelelő szintű – ismeretét és alkalmazását, amelyek képessé teszik a tanulókat, hogy akár önállóan is ismerethez juthassanak a természeti, technikai és társadalmi környezet folyamatairól, kölcsönhatásairól, változásairól stb. A tanuló ismerje a környezetében előforduló legfontosabb anyagokat, azok két nagy csoportját (részecske szerkezetét, illetve mezőt), ezek szerkezetét, alapvető tulajdonságait; tudja az anyagokat összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni; legyen képes kapcsolatot teremteni a kémiában tanultakkal. Minden tanuló tájékozott legyen a hagyományos ismeretekben és elemi szinten a modern fizika azon eredményeiről (atomenergia, elektromágneses sugarak, ősrobbanás, őrkutatás stb.), amelyek ma már közvetlenül vagy közvetve, de befolyásolják életünket. A fizikatanítás különösen jó lehetőségeinek kihasználását a megismerési, gondolkodási, absztrakciós, önálló tanulási, szervezési, tervezési, döntési, cselekvési stb. képességek fejlesztéséhez, kialakításához. A pozitív személyiségjegyek erősítését mind a manipulatív, kísérleti, mind az értelmi, logikai feladatok segítségével, amelyek érdeklődést, türelmet, összpontosítást, objektív ítéletalkotást, mások véleményének figyelembe vételét, helyes önértékelést, stb. kívánnak meg és így fejlesztik azokat. Mivel a fizika alaptudomány – hiszen saját alapelvei és fogalomrendszere van, amit más tudományok átvesznek –, a fizikaoktatás egyik legfontosabb feladata és célja az, hogy (amennyire a kerettantervek „rendszere” ezt most lehetővé teszi) előkészítse, megalapozza a többi természettudomány és a technika tanulását.
2. Fejlesztési követelmények
Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási – képességek
207
A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből tudjon egyszerű következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthetően elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Tudjon egyszerű kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában. Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböző szakkönyveket, lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segítő adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségnek megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízió- és rádióműsorok információit. Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására.
Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben
Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben előforduló anyagok tanult tulajdonságait. Legyen jártas az anyagoknak tanult tulajdonságaik alapján való csoportosításában. Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Legyen gyakorlata a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományok fejlődéséről Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez köthetők a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelkedő magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát. Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különböző szempontból és eltérő módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják. Az előzőekben megfogalmazott célok és feladatok megvalósításának szintjét, az egyes fejezetek előtt leírt konkrét követelményekkel lehet – a kerettantervben leírtaknál konkrétabban és a helyi lehetőségekhez alakítva – meghatározni.
3. Természettudományos kompetenciák A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, 208
erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.
4. Tanulásszervezési alapelvek A 9 – 10. évfolyamon a fizika oktatás teljes osztálykeretben történik. A 11 – 12. évfolyamon fakultációs csoportot indítunk a fizikából érettségizni illetve a szakirányban továbbtanulni szándékozó tanulók képzése illetve vizsgára való felkészítése céljából.
5. A tanulási folyamat motiválása A tanulók fizika iránti érdeklődésének felkeltése érdekében az órákon kísérleteket, mérési gyakorlatot végzünk, illetve – amennyiben ez lehetséges – végeztetünk. Rámutatunk a fizikának más tudományterületekkel (történelem, filozófia, stb.) fennálló kapcsolataira. Különös figyelmet fordítunk a fizikatörténet legfontosabb eseményeinek és magyar vonatkozásainak ismertetésére. 6. Az értékelés alapgondolatai
Az értékelés leggyakoribb területei:
- Az önálló és közös tanulói tevékenységek (pl. megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés, felismerés, megállapítás, összehasonlítás, következtetés, elemzés stb.) megfigyelése alapján történő minősítés. - Szóbeli feleltetés. - Írásbeli munkák ellenőrzése és értékelése (pl. munkafüzet, munkalap, feladatlap, témaközi-, témazáró dolgozat stb.). - Az egyéni (órán kívüli) adatgyűjtések, megfigyelések, ”kutatások”, megbeszélése, minősítése.
Értékelési szempontok
A tanulók: - Elsajátították-e a legfontosabb tényeket, fogalmakat, szabályokat, törvényeket? Tudnak-e válaszolni egyszerű ténykérdésekre? - Felismerik-e a jelenségeket, változásokat, kölcsönhatásokat, kölcsönható partnereket, ezek kapcsolatát? 209
- Felismerik-e az azonosságot, a hasonlóságokat, különbözőségeket? - Tudnak-e adott tulajdonságok alapján csoportosítani. Illetve a megadott csoportoknál felismerik-e a halmazképző fogalmakat, szempontokat? - Miként tudnak megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket irányítássál, később önállóan elvégezni, ezek eredményeit feljegyezni, tapasztalataikról, megállapításaikról beszámolni? Hogyan használják a szaknyelvet? - Milyen szintű a feladatokat felismerő, megértő és megoldó képességük? - Tudják-e ismereteiket, képességeiket alkalmazni? stb.
9. évfolyam Évi óraszám: 72
Az új tananyag feldolgozása
Kísérletek, feladatok, gyakorlás
Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás
I. A testek mozgása
13
5
3
II. A tömeg és az erő
18
6
3
III. Energia, munka
12
4
3
Tanév végi összefoglalás
–
–
3
Tartalék óra
–
–
2
Fejezetek
Belépő tevékenységformák
Mechanikai kísérletek elemezése: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése, ok-okozati kapcsolat felismerése, a tapasztalatok önálló összefoglalása. Egyszerű mechanikai mérőeszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba becslése.
210
A mérési eredmények grafikus ábrázolása, a fizikai összefüggések megjelenítése sematikus grafikonon, grafikus módszerek alkalmazása probléma megoldásban. Mozgások kvantitatív elemzése a modern technika kínálta korszerű módszerekkel. Egyszerű mechanikai feladatok számított eredményének kísérleti ellenőrzése. A tanult fizikai törvények szabatos szóbeli kifejtése, kísérleti tapasztalatokkal történő alátámasztása. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (pl. közlekedésben, sportban, stb.). Tájékozódás az iskolai könyvtárban a fizikával kapcsolatos ismerethordozókról (kézikönyvek, lexikonok, segédkönyvek, kísérletgyűjtemények, ismeretterjesztő folyóiratok, tehetséggondozó szakanyagok, folyóiratok). Ezek célirányos használata tanári útmutatás szerint. A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő anyagok keresése a számítógépes világhálón tanári útmutatás alapján.
I.
A testek mozgása
Célok és feladatok
- Tudatosan építeni az eddig tanultakra, feleleveníteni a mozgások vizsgálatához nélkülözhetetlen fogalmakat (mozgás, viszonylagosság, vonatkoztatási rendszer, koordinátarendszer, anyagi pont, merev test, pálya, út, elmozdulás, sebesség). Tudatosítani a lényegkiemelés, a rendszerezés, kapcsolatok felismerésének fontosságát. - Erősíteni, önálló felhasználásra alkalmassá tenni a viszonylagosság fogalmát, tudatosítani a vonatkozási és a koordinátarendszer megválasztásának szabadságát, megállapításaink érvényességi határát, a döntésekkel járó felelősséget, az ítéletalkotás megbízhatóságának fontosságát, és fejleszteni a gondolkodás folyamatának tervszerűségét, az absztrakciós képességet. - Tudatosítani, bővíteni, egzaktabbá, ugyanakkor a gyakorlatban alkalmazhatóbbá tenni a mozgásokra vonatkozó ismereteket, kialakítani és feladatokban alkalmazni a sebesség, valamint a gyorsulás mennyiségi fogalmát, mértékegységeit. Megmutatni az ismeretek megszerzésének bővülő jellegét. - Bemutatni, kísérletekkel, mérésekkel vizsgálni, kvalitatív és kvantitatív módon jellemezni a haladó, illetve a körmozgást. Erősíteni a tapasztalatokra, a kísérleti megfigyelésekre, elemzésekre épülő ismeretszerzés gyakorlatát, az absztrakciós képességet. 211
- Erősíteni az érdeklődést a fizika, általában a tudás iránti igényt, ezzel fejleszteni az akaraterőt, a fegyelmezettséget, a közös munkában való részvétel képességét és szándékát (pl. a kísérletek közös elemzése és a tanulói kísérletek elvégzése közben.). Tartalom
– Alapfogalmak a mozgások vizsgálatához, jellemzésükhöz és leírásukhoz. – Egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség fogalma. – A változó mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői.
– A szabadon eső test mozgása. A függőleges és vízszintes hajítás.
– Az egyenletes körmozgás kísérleti vizsgálata, „haladó” mozgásként való jellemzése, az egyenletes körmozgás gyorsulása. – Az egyenletes körmozgás és forgómozgás leírása szögjellemzőkkel. Kapcsolat a körmozgás kétféle leírása között.
Fejlesztési feladatok (kompetenciák)
A szaknyelv fontosságának tudatosítása a pontos fogalmazás érdekében. Absztrakció. A kísérleti tapasztalat megfogalmazása, a jelenség jellegének, lényegének felismerése (pl. s (t) és mennyiségi jellemzése. Logikus gondolkodás. Kísérletek megfigyelése, a tapasztaltak megfogalmazása, az eredmények összehasonlítása az egyenletes mozgásnál tapasztaltakkal. Új mennyiségi fogalmak bevezetése, ezek gondolati „ritmusának” erősítése. Megfigyelés, összehasonlítás, megkülönböztetés. A már tanultak felismerése és alkalmazása új jelenségeknél. Az összetett jelenségek gondolati felbontása a már ismert egyszerűekre. A fantázia erősítése. A közismert tapasztalatok és az elméleti ismeretek összekapcsolása. Az anyagi pont elvonatkoztatás itteni céljának felismerése. A már ismert fogalmak új körülmények közötti alkalmazása. A szövegértés erősítése az egyenletes jelző elemzése révén. A vektor fogalmának mélyítése. Megkülönböztetés és összehasonlítás (pl. körmozgás, forgómozgás; haladó és forgómozgás). A jellemző mennyiségek alkalmazhatóságának érvényességi határát értelmezni.
Követelmények A tanulók: - értsék és tudják alkalmazni a helymeghatározásnál, valamint a mozgások vizsgálatánál a viszonylagosság fogalmát, a mozgások függetlenségének elvét. - legyenek képesek kísérletre és megfigyelésre alapozva felismerni, jellemezni az egyenletes, az egyenletesen változó haladó mozgásokat kvalitatív, majd kvantitatív módon. - ismerjék fel az egyenletes és az egyenletesen változó mozgásokat, tudják ezeket kvalitatívan és mennyiségileg is jellemezni. - tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, az átlag-, a pillanatnyi sebességnek, a sebességvektornak, az egyenletesen változó mozgás gyorsulásának fogalmát, valamint ezek meghatározási módját mind algebrai, mind grafikus úton; tudjanak ezekkel és a négyzetes úttörvénnyel kapcsolatos (másodfokú egyenlet megoldását nem igénylő) feladatokat 212
megoldani. Legyen gyakorlatuk konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának elkészítésében és elemzésében. - ismerjék a nehézségi gyorsulást, és tudják azzal leírni a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást; ismerjék fel kapcsolatát a függőleges és vízszintes hajítással, a mozgások szuperpozícióját. - értsék és tudják alkalmazni a körmozgásnál a haladó mozgás kapcsán megismert mennyiségeket, valamint a körmozgás és a forgómozgás szögjellemzőit, tudjanak velük egyszerű feladatokat megoldani. Ismerjék fel és tudják jellemezni a periodikus mozgásokat. - ismerjék fel a különbséget és a hasonlóságot az egyenes és a körpályán haladó anyagi pont mozgása, a haladó és a forgómozgás között; a körmozgásnál biztonsággal tudják alkalmazni a kétféle jellemző mennyiséget, értsék ezek kapcsolatát, tudják felhasználni az analógiát. - szerezzenek jártasságot az egyszerűbb, majd az összetettebb kapcsolatok felismerését igénylő feladatok megoldásában. - tudjanak mozgásokat jellemző grafikonokat készíteni, valamint ilyen grafikonokat elemezni; értsék a „számértékileg egyenlő” megfogalmazás fizikai tartalmát.
II. A tömeg és az erő Célok és feladatok - Az eddig megismert dinamikai fogalmak, törvények felelevenítése és közel egységes, alkalmazhatósági szintre hozása. Rendszerezés, lényegkiemelés. - Értelmezzük a tehetetlenség fogalmát, a tehetetlenség törvényét és ennek kapcsolatát az inerciarendszer meghatározásával. Konkrét tapasztalatok általánosítása, az absztrakciós képesség erősítése. - A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások kísérleti vizsgálata, a mozgás és a mozgásállapot megkülönböztetése. A lényeg felismerése és szakszerű megfogalmazása. - A mozgásállapotnak és megváltozásának jellemzése lendülettel és lendületváltozással. A zárt rendszer szerepének kiemelése a lendület-megmaradás törvényének felismerésében. A logikus gondolkodás és az absztrakciós képesség erősítése. - Fejleszteni a kölcsönhatások, az ok-okozati, valamint a függvénykapcsolatok felismerésének képességét, tudatosítani az ezek közötti kapcsolatot és különbséget. - Az eddig – elsősorban sztatikai jelleggel – bevezetett tömeg és erő fogalom dinamikai értelmezése, és a két bevezetési mód összehangolása. A speciális és az általános érvényű megfogalmazások megkülönböztetése. A megállapítások érvényességi határának tudatosítása. A Newton-törvények megfogalmazása. - Lehetőséget biztosítani az egyszerű hétköznapi jelenségek (pl. gyorsulás, lassulás, súrlódás, közegellenállás, egyensúly stb.) dinamikai értelmezésére. - Megmutatni, hogy a nyugalom és az egyensúly két különböző fogalom, a nyugalom a mozgás (vonatkoztatási rendszer megválasztásától függő) kivételes esete, az egyensúly pedig speciális dinamikai feltételek között akár nyugalom, akár mozgás közben megvalósuló állapot. - Fejleszteni a tanulók jártasságát a kísérletek és mérések elvégzésében, önállóságukat a következtetésekben, az absztrakciós képességüket (pl. a rugó, a kifejtett erőhatás és az ezt jellemző erő értelmezésével, megkülönböztetésével.) - Megismertetni a dinamika területén alkotó kiemelkedő kutatókat (Galilei, Newton, Kopernikusz, Kepler, Eötvös Loránd) és az általuk elért eredményeket. Szemléltetni a modellalkotás szerepét a tudományok előrelépésében (geo- és heliocentrikus világkép), kiemelni az „égi és földi mechanika” egyesítésének jelentőségét a természettudományos szemléletmód fejlődésében. 213
- A dinamika területéről egyszerű kvalitatív és kvantitatív, illetve kinematikai, valamint dinamikai kérdéseket összekapcsoló feladatok megoldása. - Annak felismertetése, hogy minél nagyobb egy adott test sebessége, annál nagyobb erő és/vagy annál több idő kell megállításához. Ennek a ténynek a közlekedésbiztonságban játszott szerepének kiemelése. - Kapcsolatot teremteni a földrajzzal a Naprendszerről, a Földről, a bolygókról tanultak területén. Fizikai ismeretekkel bővíteni, pontosabbá tenni a környező világunkról alkotott képet. Tartalom
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) – A tehetetlenség fogalma. Newton I. tör- A köznapi és kísérleti tapasztalat általános vénye és az inerciarendszer. megfogalmazása, absztrakció. – A tömeg fogalma és mérése. Az ismert gondolatsor alkalmazása a fogalomalkotásra. Gyakorlati alkalmazás, mérés. – A sűrűség. Az anyag és a test megkülönböztetése. Feladatmegoldás erősítése. – Lendület, lendület-megmaradás, zárt Fogalomalkotás hipotézis alapján deduktív rendszer. módon és annak kísérleti ellenőrzése. Absztrakció. – Erőhatás, erő. Newton II. és III. Fogalomalkotás. A fogalmak fejleszthetősétörvénye. gének tudatosítása. A test, tulajdonság, mennyiség kapcsolatának erősítése. Általánosítás, logikus gondolkodás, absztrak– Több erőhatás együttes eredménye. ció, gyakorlati alkalmazás. A kölcsönhatások, a feltételek, a különböző– A vizsgált mozgások dinamikai ségek felismerése. Az ismeretek sajátos rendfeltétele. szerbe foglalása. Az erőfogalom más irányú megközelítése. Az azonosságok és különbözőségek felismerése. – Különféle erőhatások és következmé- Feladatmegoldó készség erősítése. nyeik. Az erőtörvények. A két anyagfajta létezésének erősítése. Egy ismeretkör történeti fejlődésének és időbeli – A gravitációs mező és jellemzése. A elhelyezésének bemutatása. Az egymást váltó bolygók mozgása. Kepler törvények. hipotézisek szerepének kiemelése a tudomány Mesterséges égitestek. fejlődésében Az erőhatás többféle következményének felismertetése. Egy meglevő ismeretkör bővítése. – A forgatónyomaték. Erőpár. A feltételek szerepe a jelenségeknél. Absztrakció, összehasonlítás, megkülönböz– Merev testek egyensúlya. tetés. Tömegközéppont, súlypont. Ismereteink gyakorlati alkalmazása és elhe– Egyszerű gépek. lyezése a történelmi korokban. Feladatok. Követelmények A tanulók:
214
- tudjanak különbséget tenni a mozgás és mozgásállapot, a vonatkoztatási- és koordinátarendszer, az inercia- és a gyorsuló rendszer között. - ismerjék fel a mechanikai kölcsönhatásokat, a bennük résztvevő két vagy több partnert, és nevezzék meg azokat az erőket, amelyek ezeket a hatásokat jellemzik. - tudják dinamikailag értelmezni és a gyakorlatban alkalmazni a tömeg, lendület, erő fogalmát, valamint mértékegységét. - értsék a különbséget az egy kölcsönhatásban fellépő két erő és az egymás hatását kiegyenlítő két erő között. Tudatosan keressék az egy testet érő erőket és ezek eredőjét. Tegyenek különbséget ezek és a test által más testre kifejtett erők között. Legyenek képesek megfogalmazni és értelmezni a Newton-féle törvényeket. - tudjanak e témakörben feladatokat megoldani, ismerjék fel a kinematika és dinamika kapcsolatát, legyenek képesek e két területet áthidaló feladatokat is megoldani. - értsék, hogy az erő miért vektormennyiség, tudják az erővektorokat irányított szakaszként megadni és az egy síkban levő erővektorok eredőjét szerkesztéssel, speciális esetben számolással meghatározni. - tudjanak különbséget tenni a gravitációs erő, a nehézségi erő és a súly között. - ismerjék a különféle erőhatásokat, az azokat leíró erőtörvényeket; vegyék észre a különféle erőhatások következményeit, értsék meg azok közös jellegét, hogy mindegyik elsődlegesen mozgásállapot-változást hoz létre. - értsék, szóban és a matematika segítségével is tudják megfogalmazni a különféle mozgások dinamikai feltételét. - tudják, hogy az erőhatás a testeknek nemcsak a haladó mozgását, hanem megfelelő feltételek között a forgásállapotát is képes megváltoztatni; értsék és tudják a (rögzített tengelyen levő testet érő) erők forgatónyomatékának fogalmát, kiszámítási módját, ennek érvényességi határát, mértékegységét és ezek szükségességét az erőhatás forgásállapot-változtató képességének jellemzésében; a forgatónyomaték előjelének szerepét a rögzített tengelyen forgó test forgásállapot-változásának jellemzésében. - értsék és a matematika „nyelvén” fel is tudják írni a rögzített tengelyre erősített merev test forgási egyensúlyának feltételét, ezt tudják alkalmazni egyszerű esetekben, pl. az emelő típusú egyszerű gépeknél. - ismerjék a tömegközéppont és súlypont fogalmát, kapcsolatát, a köztük levő eltérést; a két pont absztrakciós jellegét és felhasználásuk lehetőségét. - tudják szemléletesen leírni, néhány adattal jellemezni a Naprendszert és Kepler törvényeivel a bolygók mozgását; tudjanak magyarázatot adni arra, hogy a bolygók tehetetlenségük ellenére miért maradnak a Nap körül; rendelkezzenek néhány alapvető ismerettel a mesterséges égitestekről. - ismerkedjenek meg néhány fizikatörténeti érdekességgel, a fizikusok személyiségének és munkásságának példamutató erejével. III. Energia, munka
Célok és feladatok
- Az energiáról és a munkáról eddig megtanult ismeretek felelevenítése, rendszerezése és egységes, alkalmazhatósági szintre emelése. - Az energia és a munka fogalmának bővítése, annak tudatosítása, hogy a munka az energiaváltozás egyik fajtája.
215
- Alkalmazni képes tudássá formálni az energia és az energiaváltozás fogalmát; bemutatni szerepét az állapot, illetve az állapotváltozás mennyiségi jellemzésében; egyre több területen történő felismeréssel erősíteni az energia-megmaradás törvényét és a zárt rendszeren belüli érvényességi határát, alkalmazhatóságát (pl. a mechanikai energia fogalmának kialakítása közben). - Jártasságot szerezni a különféle energiafajták értelmezésében és kiszámításában; a munkatétel alkalmazásában és az alkalmazhatóság feltételeinek felismerésében. - A kísérletező, mérő, megfigyelő, összehasonlító képesség erősítése; igény támasztása a közös lényeg tudatos keresésére és megfogalmazására. - A rendszerben gondolkozás, a logikai és absztrakciós képesség fejlesztése a külső ismérvek alapján leírható jelenségek (pl. súrlódás) értelmezésének közvetlenül nem észlelhető okra történő visszavezetése által. - Kiemelni a „megmaradó” mennyiségek szerepét és jelentőségét az energiaváltozással járó folyamatok vizsgálatánál, valamint a megmaradó mennyiségek kapcsolatát zárt rendszerben lezajló kölcsönhatásokkal. - Felhívni a figyelmet arra, hogy a testek állapota egyetlen külső hatásra is sok szempontból megváltozhat. Ezek az egyidejű változások függvényekkel kifejezhető kapcsolatban vannak ugyan egymással (pl. W = Em), de nem okai egymásnak. - Az elmélet és az adott kor köznapi gyakorlatának összekapcsolásával bemutatni és erősíteni a fizikusok (pl. Joule, Watt) munkájának, a tudományos eredményeinek, valamint az egyéni tudásnak a jelentőségét, személyes és társadalmi hasznosságát. - Felhívni a figyelmet az „energiatakarékosság” jelentőségére a környezetvédelemben (pl. a hatásfok tárgyalásánál).
Tartalom – Energia, energiaváltozás. A munka és kiszámítása. – Az emelési, súrlódási, feszítési és gyorsítási munka.
–
Mozgási energia, munkatétel.
– Mechanikai energia és megmaradásának tétele. –
Teljesítmény, hatásfok.
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) A tudomány és az egyéni tudás fejlődésének tudatosítása. A rendszerben gondolkodás és az absztrakciós képesség erősítése. Az ismeretek, gondolatok matematikai megfogalmazásának bemutatása és felhasználása folyamatok mennyiségi jellemzésében. Feladatmegoldások. Az állapot és állapotváltozás jellemzése energiával, illetve energiaváltozással. Absztrakció. Azonosság és különbözőség felismerése, és ez alapján történő csoportosítás. A rendszerben gondolkodás erősítése. A különböző szempontú jellemzés fontosságának tudatosítása. Az „energiatakarékosság” környezetvédelmi jelentőségének kiemelése.
Követelmények A tanulók : - ismerjék az energiát, mint olyan (előjeles) skalár mennyiséget, amellyel a testek állapotát, változtató képesség szempontjából lehet jellemezni.
216
- tudják, hogy a testek energiaváltozásának két alapvető módja van: az egyik, amikor a test mozgásállapotában jön létre változás (munkavégzés), a másik, amikor a test részecskéinek rendezetlen mozgása változik meg (pl. termikus kölcsönhatás, hősugárzás stb.). - értsék a munkavégzés és a munka fogalmakat, szerezzenek jártasságot a munka kiszámításában az állandó erő és az irányába történő elmozdulás, valamint az állandó erő hatásvonalának és a pálya egyenesének metszése esetében is, tudják, hogy mikor negatív és mikor pozitív a munka. Ismerje fel a munka kiszámításának lehetőségét az F-s diagramon. - értsék és tudják, hogy az energiának, az energiaváltozásoknak, és így a munkának is ugyanaz a mértékegysége. - legyenek képesek a mozgási energia értelmezésére, kiszámítására, a munkatétel alkalmazására feladatokban is. - értsék, hogy a rugó energiaváltozása és a feszítési munka között milyen kapcsolat van; miért célszerű és lehetséges a rugalmas energia mérőszámát úgy kiszámítani, mint az erő-út grafikon alatti megfelelő terület mérőszámát; tudjanak különbséget tenni a számérték egyenlet és a mennyiség egyenlet között. - tudják kiszámítani az emelési munkát, értsék milyen kapcsolata van annak a magassági (másként helyzeti) energiával; valójában mi az a két kölcsönhatás amiben a test egyenletes emelés közben részt vesz; értsék, hogy valójában mihez köthető birtokviszonnyal a magassági energia. - ismerjék a mechanikai energia fogalmát, megmaradási tételét és annak érvényességi határait. - legyenek tisztában a teljesítmény és a hatásfok fogalmával, azok szerepével, az energiaváltozással járó folyamatok jellemzésében; az energiatakarékosság jelentőségével gazdasági és környezetvédelmi szempontból. - tudjanak energiaváltozással kapcsolatos feladatokat megoldani, olyanokat is, amelyek kapcsolódnak a kinematikában és dinamikában tanultakhoz, ezzel mintegy rendszerbe foglalni a 9. tanévben eddig tanultakat. 10. évfolyam Évi óraszám: 72
Fejezetek
I. Hőtan II. Testek elektromos állapota, az elektromos mező III. Az elektromos áram. Vezetési jelenségek IV. A mágneses mező. Az elektromágneses indukció Tartalék óra, év végi összefoglalás
Az új tananyag feldolgozása
Kísérletek, feladatok, gyakorlás
13 9
4 3
Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás 3 2
11
3
2
13
4
3
–
2
Belépő tevékenységformák
Az “ideális” gáz absztrakt fogalmának megértése a konkrét gázokon végzett kísérletek tapasztalatainak általánosításaként. 217
Az általános érvényű fizikai fogalmak kialakítására, a törvények lehető legegyszerűbb matematikai megfogalmazására való törekvés bemutatása az gázhőmérsékleti skála bevezetése kapcsán. Az állapotjelzők, állapotváltozások megértése, szemléltetése p -V diagramon. Következtetések az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkopikus mérések, összetett fizikai kísérletek alapján. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése részecskemodell segítségével. Érzékeinkkel közvetlenül nem megtapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása, az erőtér jellemzése fizikai mennyiségekkel. Analógia felismerése eltérő tartalmú, de hasonló alakú törvények között (pl. tömegvonzási törvény és Coulomb-törvény). Az anyagok csoportosítása elektromos vezetőképességük alapján (vezetők, félvezetők, szigetelők). Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem, baleset-megelőzés, energiatakarékosság). Elektromos technikai eszközök működésének fizikai magyarázata modellek, sematikus szerkezeti rajzok alapján. Az elektromos energia-ellátás összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint. A fizika és a kémia kapcsolatának kiemelése (pl. az elektromos kölcsönhatás és az ionos kémiai kötés, a termokémiai alapfogalmak és a termodinamika I. főtételének kapcsolódása, a reakciókinetikai alapfogalmak és a kinetikus gázmodell összekapcsolása, a tiszta és szennyezett félvezetők kémiai kötéseinek és elektromos vezetésének kapcsolata). Kiegészítő anyagok gyűjtése könyvtári és a számítógépes hálózati források felhasználásával. I. Hőtan
Célok és feladatok - Tudatosan építeni az előző években tanult hőtani jelenségek, törvényszerűség ismeretére: felidézni és rendszerezni a korábbi ismereteket. A korábban megismert és a most tárgyalt törvényszerűségek egzaktabb, kvantitatív leírása. - A gázok állapotváltozásnak részletes, kvantitatív tárgyalásán keresztül, a kvalitatív molekuláris értelmezéssel kiemelni a gázok korpuszkuláris felépítettségét. Tudatosítani az ideális gázmodell tárgyalásával a modellalkotás folyamatát. Az ideális és reális gázok összehasonlításával megadni a modell és valóság viszonyának helyes értelmezését. - A hőtan I. főtételének kvantitatív megfogalmazásával kiterjeszteni az energia-megmaradás elvét a mechanikai és a termikus kölcsönhatásokra is. Az általánosított energia-megmaradás elvét alkalmazni a légnemű anyagokra, a folyadékokra és a szilárd testekre, valamint ezek fázisátalakulásaira az energetikai és molekuláris tárgyalás során. - Bemutatni az irreverzibilis hőtani folyamatok általános törvényszerűségét és annak molekuláris értelmezését. - A hőtan környezetvédelmi vonatkozásainak tárgyalása: bemutatni a globális felmelegedés hatását a közeli időjárási eseményekre és a távolabbi klímaváltozásokra. Kiemelni az energiahordozók helyes megválasztásának és az energiatakarékosságnak – a fenntartható fejlődési stratégiák tervezésénél játszó – fontos szerepét.
218
Tartalom – Hőtani alapjenségek: Szilárd, cseppfolyós testek és gázok hőtágulása, azok kvantitatív összefüggései. Hőmérők készítése, hőmérsékleti skálák megismerése. – Gázok állapotváltozásai: Állapot-határozók (p,V,T). Speciális és általános állapotváltozások kísérleti tárgyalása. Gáztörvények, állapot-egyenlet. Állapot-változások ábrázolása a p – V állapotsíkon. – Molekuláris hőelmélet: Az ideális gáz részecskemodellje. Gáztörvények értelmezése a részecskemodell alapján. Az ideális gázok belső energiája, mint a rendezetlen mozgást végző részecskék mozgási energiájának összege. – A hőtan főtételei: Az I. főtétel, mint az energiamegmaradási elv általánosított formája. A főtétel kvalitatív értelmezése szilárd és cseppfolyós halmazállapotú anyagokra. Az ideális gázokra vonatkozó I. főtétel matematikai alakja: a térfogati munkavégzés és a hőközlés képlete. Az gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálata. Az ideális gázok kétféle fajhője. – A hőtan II. főtétele, mint a természetben lejátszódó termikus folyamatok irányát meghatározó törvény. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok. A II. főtétel fenomenológiai megfogalmazása és molekuláris értelmezése.
– Halmazállapot-változások: A szilárd, folyékony, légnemű fázisok átalakulásának molekuláris értelmezése. Olvadáshő-fagyáshő, párolgáshő (forráshő)- lecsapódási hő molekuláris jelentése. A fázisátalakulások energetikai tárgyalása az I. főtétel felhasználásával.
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) Jelenségek megfigyelése, egzakt leírása, elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása. A természetben, műszaki gyakorlatban lejátszódó hőtágulási jelenségek megfigyelése és szakszerű leírása. Hasznos és káros hőtágulások megkülönböztetése. A kvantitatív összefüggések segítségével a hőtágulások mértékének becslése egyszerű technikai eszközöknél, berendezéseknél az alkalmazás illetve a balesetvédelem céljából. A speciális gáz-állapotváltozások felismerése a természetben és a mindennapi életben. A gyakorlatban alkalmazott gázok állapotváltozásainak mennyiségi becslése a gáztörvények felhasználásával. A becsült értékek alapján a lehetséges következmények felmérése, megfelelő balesetvédelmi óvintézkedések tervezése. A tudományos megismerés, a modellalkotás bemutatása. A fizikai modellalkotás folyamatának nyomon követése a molekuláris hőelmélet részecskehipotézisének tárgyalásán keresztül. A molekuláris hőelmélet munkahipotézise mint kezdeti atomhipotézis bemutatása. Mozgás, mint az anyag elválaszthatatlan attribútumának kihangsúlyozása. Megkülönbözetés, összevetés: a testek belső energiája a rendezetlen mozgás velejárója. Az energiamegmaradás elvének általánosítása a hőtani folyamatokra. A hőtan I. főtételének felismertetése hőtani folyamatok energetikai elemzésénél. Kiemelés, általánosítás, alkalmazás: a hőtan II. főtétele mint elvi tiltás a másodfajú örökmozgók megvalósíthatóságára. A halmazállapot-változások kvalitatív értelmezése molekuláris alapon. A kiterjesztett energiamegmaradási elv alkalmazása a kvantitatív összefüggések értelmezésénél. Gyakorlati vonatkozások kiemelése, elemzése.
Követelmények A tanulók:
219
- ismerjék fel a természetben előforduló hőtágulási jelenséget, azok technikai szerepét. A tanult törvények alapján tudjanak egyszerű számításokat végezni a különböző halmazállapotú testek hőtágulásának kiszámítására; - ismerjék a hőmérsékletmérés fizika alapjait. Tudják, hogyan készülnek a különböző hőmérsékleti skálák. Konkrét példákban tudják átszámítani a különböző egységekben mért hőmérsékleti értékeket; - ismerjék a gázok három állapotjelzőjét (nyomás, térfogat, hőmérséklet), az állapotváltozás fogalmát, a speciális állapotváltozások feltételeit. Konkrét állapotváltozásról tudják megállapítani, hogy melyik változásról van szó. A gáztörvények alkalmazásával tudjanak egyszerű számításos feladatot megoldani; - hatékonyan tudják alkalmazni az állapotváltozások szemléltetésére és a feladatok megoldásánál a p–V diagramot; - tudják kvalitatív módon értelmezni a gázok részecskemodellje alapján – a részecskék rendezetlen hőmozgásával – a speciális állapotváltozásokat; - ismerjék az állapotegyenlet részecskeszámmal kifejezett alakját, tudják azt alkalmazni egyszerű feladatok megoldására; - tudják értelmezni a részecskemodell alapján az ideális gázt és annak belső energiáját; - tudják megfogalmazni és alkalmazni az I. főtételt az ideális gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálatánál; - ismerjék fel a halmazállapot-változások energiaviszonyainak tárgyalásánál, hogy a hőtan I. főtétele a természetben egyetemes jellegű: a testek minden hőtani folyamatára érvényes; - értsék a II. főtétel lényegét és annak molekuláris értelmezését. Ismerjék a főtétel energiatermelésben való fontos szerepét. A törvényszerűség alapján értsék meg, hogy másodfajú perpetuum mobile miért nem készíthető.
II. A testek elektromos állapota, az elektromos mező
Célok és feladatok - A testek különféle elektromos állapotának (negatív vagy pozitív többlettöltés, megosztás, polarizáció) értelmezése kísérleti megfigyelések, valamint a tanulók általános iskolai és kémiai előismereteinek felhasználásával. - Annak tudatosítása, hogy az elektromos mező a részecske szerkezetű anyaggal egyenrangú anyagfajta, amelynek alapvető szerepe van az elektromos jelenségekben, kölcsönhatásokban. Ezért fontos az elektromos mező mennyiségi jellemzése. - A már ismert elektromos mennyiségekről (töltésmennyiség, feszültség) tanultak felelevenítése, pontosítása, bővítése, az energiafajták és megmaradási tételek (elektromos mező energiája, töltésmegmaradás) érvényességi határának kiterjesztése. Az elektromos mező konzervatív voltának tudatosítása. - Az analógiák megmutatása (gravitációs és elektromos mező törvényei; egyenesen arányos fizikai mennyiségek hányadosával új fizikai mennyiségek értelmezése) a tanulók gondolkodásának és emlékezőképességének fejlesztése érdekében. - A kísérleti megfigyelésre épülő induktív és a meglevő ismeretekre alapozó deduktív módszerek témához és a tanulókhoz igazodó megválasztásával bemutatni az elektromos mező néhány speciális típusát (pontszerű töltés környezetében, elektromos vezető belsejében és környezetében, síkkondenzátornál). - Egyszerű számításokkal gyakoroltatni, elmélyíteni az elektromos töltésre és mezőre vonatkozó ismereteket, köztük a szuperpozíció elvének alkalmazását is. 220
- Minél több gyakorlati példával érzékeltetni az elektrosztatikában tanultak jelentőségét a természetben és a technikában (földelés, árnyékolás, villám, villámhárító, kondenzátorok, gyorsítók, balesetvédelem stb.) Tartalom
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) – A testek elektromos állapota, az Tapasztalatok értelmezése, az új ismereteknek elektromos töltés és a töltéshordozók. Vezetők a korábbi ismeretek rendszerébe történő és szigetelők. Megosztás a vezetőkön, a beágyazása. Az ismeretek kvalitatív és szigetelők polarizációja. kvantitatív szintjének alkalmazása, értékelése. – Coulomb törvénye. Az elemi töltés és a Az elektromos töltés mint elvont fizikai töltésmegmaradás törvénye. fogalom értelmezése. Az elektromos mező, – Az elektromos mező jellemzése mint az anyag egyik megjelenési formája, erőhatás alapján, az elektromos térerősség. A jellemzési módjai. szuperpozíció elve. – Az elektromos mező szemléltetése és jellemzése erővonalakkal. A ponttöltés Az elmélet alkalmazása a korszerű technimezője, a homogén elektrosztatikus mező. Az kában, környezet- és balesetvédelemben. Az elektromos fluxus. energiafogalom és az energia megmaradás – Az elektromos mező jellemzése törvényének kiterjesztése. munkavégzés alapján, az elektromos feszültség és potenciál. – Vezető az elektromos mezőben, árnyékolás, csúcshatás. – A kondenzátor. – Az elektromos mező energiája. Követelmények A tanulók: - tudják, hogy az elemi töltés „hordozója” az elektron és a proton; ezek az elemi részecskék határozzák meg a testek elektromos állapotát és az azt jellemző töltésmennyiséget; - ismerjék fel és tudják értelmezni az elektrosztatika alapjelenségeit, ezek fontosabb természeti és technikai előfordulásait; - ismerjék az elektromos mező fogalmát, tudják mennyiségileg jellemezni erőhatás és munkavégzés szempontjából, és erővonalakkal szemléltetni; - tudjanak egyszerű elektrosztatikai számításos feladatokat megoldani (a Coulomb törvényre, a térerősségre, feszültségre, a síkkondenzátor kapacitására és energiájára megismert összefüggések alkalmazásával). - ismerjék a témakör legfontosabb fizikatörténeti vonatkozásait (Coulomb, Faraday).
III. Az elektromos áram, vezetési jelenségek
Célok és feladatok - Közelebb hozni a fizikát a tanulókhoz az elektromosság tanítása közben megvalósítható sok kísérlet bemutatásával, értelmezésével és tanulói kísérletek, mérések lehetőségének biztosításával.
221
- A kémiában tanultak erősítése azáltal, hogy utólag megmutatjuk a megértéshez szükséges fizikai alapokat. - Bővíteni a tanulóknak az anyag két fajtájával (a részecske szerkezetű és a mező) kapcsolatos tudását. - Annak tudatosítása, hogy az áramköri folyamatoknál is teljesül a töltés- és az energiamegmaradás törvénye. - A modellszerű gondolkodás erősítése a különböző vezetési típusok és a vezetők ellenállásának értelmezése kapcsán. - Konkrét esetekben megmutatni, és ezzel tudatosítani, hogy a modellek használatának, valamint a fizikai törvényeknek érvényességi határa van. - A tanulók önálló elektromos kísérletezésben való jártasságának fejlesztése. - A jelenségek értelmezésével, azok érzékszerveinkkel közvetlenül fel nem ismerhető okokkal történő magyarázatával fejleszteni a tanulók absztrakciós képességét, fantáziáját; gondolkodtató kérdésekkel és számításos feladatokkal logikus gondolkodásra nevelni és a tanultakat elmélyíteni. - A tanult ismeretek széles körű gyakorlati szerepének és használhatóságának bemutatásával tudatosítani a fizika és általában a tudomány jelentőségét a társadalom, a gazdaság, a környezetvédelem területén és az egyén életében. - Történelmi korokhoz és társadalmi, gazdasági igényekhez kapcsolva bemutatni az elektromosságtani ismeretek fejlődését. Tartalom – Elektromos áram, áramirány, áramerősség és mérése. – Az áramkör részei, az áramforrás és a fogyasztó szerepe. A töltés- és az energiamegmaradás az áramkörben. Az ellenállás, mint a vezetőnek az elektromos tulajdonságú részecskék áramlását akadályozó tulajdonsága. – Ohm törvénye vezetőszakaszra. Az ellenállás mint a vezető egy tulajdonságát jellemző fizikai mennyiség értelmezése. – Vezetők ellenállását befolyásoló tényezők, a fajlagos ellenállás. – Az elektromos munka, teljesítmény és a hőhatás. – A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. – Az elektromosság atomos szerkezete. Elektromos vezetési jelenségek folyadékokban, az elektrolízis. Az elemi töltés (Millikan kísérlete). – Elektromos vezetés gázokban és vákuumban. Gyakorlati alkalmazások. – Elektromos vezetési mechanizmusok fémekben és félvezetőkben. A termisztor és a fotóellenállás. – A dióda és alkalmazásai. A tranzisztor és alkalmazásai
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) A megmaradási törvények áramköri megnyilvánulásainak kvalitatív értelmezése. Elektromos mérőműszerek használatának, a mérési eredmények kiértékelésének gyakorlása. Törvények érvényességi határa. A tanult ismeretek egyszerű alkalmazása gyakorlatias problémák számításos megoldásában. A fizikai és kémiai ismeretek összehangolása. Az áramvezetés modellezése a különböző anyagokban. A modell szerepe, korlátai.
222
Követelmények A tanulók: - értsék az elektromos töltés és az elektromos mező kapcsolatát, szerepét az elektromos jelenségekben, kölcsönhatásokban, a töltés és az energia-megmaradás megnyilvánulását az áramkörökben; - tudják modellszerűen jellemezni a különféle vezetési típusokat; - ismerjék az áramkört jellemző alapvető fizikai mennyiségek (feszültség, áramerősség, ellenállás) értelmezését és mértékegységét; - tudják Ohm törvényét vezetőszakaszra és teljes áramkörre, ismerjék a vezető ellenállását befolyásoló tényezőket; - ismerjék a fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolását, azok törvényszerűségeit, tudjanak ezek alkalmazására egyszerű feladatokat megoldani; - tudjanak kapcsolási rajz alapján áramköröket összeállítani, ezekben készségszinten áramerősséget és feszültséget mérni; - tudják áramköri ismereteiket alkalmazni a mindennapi elektrotechnikai környezetük megértéséhez; - ismerjék az elektromossággal kapcsolatos veszélyeket, és tudatosan alkalmazzák a megfelelő biztonsági szabályokat - ismerjék a tanultakhoz kapcsolódó jelentősebb fizikusok nevét és szerepét (Volta, Ohm).
IV. A mágneses mező, az elektromágneses indukció
Célok és feladatok - A kísérletező, megfigyelő, logikai és absztrakciós képességek fejlesztése a kísérletek elvégzésével, elemzésével és a következtetések megfogalmazásával. - A mező fogalmának elmélyítése a mágneses mező vizsgálata, valamint a mágneses és elektromos mező kölcsönhatásának megismerése által. - Az elektromos és mágneses mező jellemzési módjainak összehasonlítása, az analógia lehetőségeinek kihasználása, az eltérések indoklása révén az összehasonlító, megkülönböztető, rendszerező képességek fejlesztése. - Gyakorolni a részecske szerkezetű anyag és a mező, illetve a mező - mező kölcsönhatások matematikai jellemzését. - Az energia fogalom és az energia-megmaradás kiterjesztése (a mágneses mező energiája, Lenz törvénye). - Az energiatakarékosság jelentőségének megértése gazdasági és környezet-védelmi szempontból. - Az absztrakt fogalmak kapcsolatának erősítése a való világgal az elektromágnesesség sokrétű gyakorlati alkalmazásának bemutatásával és értelmezésével, a modellmódszer alkalmazásával, a kísérletek, szemléltető képek, tanulmányi kirándulások lehetőségeinek felhasználásával. - A fizikai felfedezések hatásának bemutatása az egyén életére és a társadalom fejlődésére. - A kiemelkedő fizikusok, mérnökök (közöttük a magyarok) munkásságának ismertetése, pozitív példájuk kiemelése. 223
- Megismertetni a tanulókkal az elektromos rezgőkör felépítését és működését, rámutatni a mechanikai analógiára. Külön kiemelni a rezgés során történő energiaátalakulásokat. Szólni a lehetséges veszteségekről. Tartalom – Az elektromos és mágneses alapjelenségek összehasonlítása, a mágneses mező. – A mágneses mező forgató hatása, mágneses indukcióvektor. – Mágneses indukcióvonalak és mágneses fluxus. – Egyenes vezető és tekercs mágneses mezője. – Földmágnesség. – Mágneses mező hatása áramvezetőre. Az elektromotor elve. Párhuzamos áramvezetők kölcsönhatása. – Mágneses mező hatása mozgó töltésre. A Lorentz-erő. – Katódsugárcső, az elektron fajlagos töltésének fogalma és meghatározása. – Mozgási indukció. Indukált feszültség és áram. Lenz törvénye. – A váltakozó feszültségű elektromos mező előállítása és jellemzői. – Elektromos generátorok működésének elve, a hálózati feszültség és áram. – Nyugalmi indukció, önindukció. – A mágneses mező energiája. – A transzformátor és jellemzői. – Elektromos energiaszállítás és balesetvédelem. – Elektromos „energiatermelés” és környezetvédelem. – Elektromos rezgőkör kísérleti bemutatása, az elektromágneses rezgés kvantitatív tárgyalása mechanikai analógia alapján. Thomson-formula. Csillapítatlan rezgések előállítása. – Rezgőkörök közötti csatolás.
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) Hasonlóságok és különbségek felismertetése, az elektromos és mágneses kölcsönhatások, az időben állandó elektromos és mágneses mező között.
A tanultak mindennapi környezetben való megnyilvánulásainak felismerése. Lenz törvényének az energia-megmaradás kiterjesztéseként való értelmezése. A mágneses és elektromos mező kölcsönhatásának észrevétele. Magyar tudósok hozzájárulása az egyetemes tudomány és technika fejlődéséhez. A társadalom és az egyén felelőssége a tudomány és technika eredményeinek felhasználásában, az egészségvédelemben. Problémák felvetése, alternatív megoldások megvitatása. Az energia-megmaradás nyomon követésének lehetősége. Mechanikai analógia felhasználása a tananyag megértésében, megjegyzésében.
Összehasonlítás, megkülönböztetés, következtetés
Követelmények A tanulók: - ismerjék és tudják alkalmazni a mágneses mező jellemzési módjait (a mágneses indukcióvektor és a mágneses indukcióvonalak segítségével); - tudják jellemezni az egyenes áramvezető és a tekercs mágneses mezőjét; 224
- ismerjék a mágneses mező mozgó töltésre gyakorolt erőhatását (Lorentz-erő) és ennek gyakorlati jelentőségét (elektromotor, TV képcső, mozgó elektromos részecskék mágneses tárolása); - tudják a mozgási indukciót a Lorentz-erő következményeként értelmezni; - értsék az elektromos energia mozgási indukcióval történő ipari méretű „előállítását”; - ismerjék és értsék a váltakozó feszültség és áram legfontosabb jellemzőit valamint kapcsolatát; - értsék, hogy a nyugalmi indukció (és ennek speciális esete az önindukció) a mágneses és elektromos mező kölcsönhatása; vegyék ebben is észre az energia-megmaradás megnyilvánulását (Lenz-törvény); - ismerjék a transzformátor működési elvét, legfontosabb törvényszerűségeit, gazdasági jelentőségét; - ismerjék az elektromágneses jelenségekkel kapcsolatos fizikai mennyiségeket, azok mértékegységeit, és tudjanak ezek felhasználásával, függvénytáblázat igénybevételével logikailag egyszerűbb feladatokat megoldani; - tudják miként lehet elektromágneses rezgéseket létrehozni; - lássák az analógiát a mechanikai rezgések és az elektromágneses rezgések között; - ismerjék a Thomson-képletet, és tudjanak egyszerű számításokat végezni alkalmazására; - ismerjék a rezgőkörök csatolásának jelenségét; - ismerjék a tanultakhoz kapcsolódó nevesebb külföldi és hazai fizikusok, mérnökök nevét és szerepét (Ampere, Faraday, Jedlik Ányos, Déri, Bláthy, Zipernowsky)
11. évfolyam (fakultáció) Évi óraszám: 72 óra
Az új tananyag feldolgozása
Kísérletek, feladatok, gyakorlás
Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás
10
4
3
10
4
3
III. Modern fizika
10
2
3
IV. Magfizika. Csillagászat
14
2
3
Fejezetek
I. Mechanikai rezgések és hullámok II. Elektromágneses hullámok, hullámoptika
Tanév végi összefoglalás
2
Tartalékóra
2
Belépő tevékenységformák
Az általánosított hullám-tulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullámfogalom kialakítása kísérleti tapasztalatokból kiindulva (kísérletek kötél-hullámokkal, vízhullámokkal). Az általános fogalmak alkalmazása egyszerű konkrét esetekre. Kapcsolatteremtés a hullámjelenségek - hang, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői között. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése. 225
A fizikai valóság különböző szempontú megközelítése – az anyag részecske- és hullámtulajdonsága. Fizikatörténeti kísérletek szerepének elemzése az atommodellek fejlődésében. Számítógépes szimulációs és szemléltető programok felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek megértetéséhez. Hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítások megkülönböztetése. Érvek és ellenérvek összevetése egy-egy problémával kapcsolatban (pl. a nukleáris energia hasznosítása kapcsán). A tudomány és áltudomány közti különbségtétel. A sajtóban megjelenő fizikai témájú aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése. Kapcsolatteremtés az atomfizikai ismeretek és korábban a kémia tantárgy keretében tanult atomszerkezeti ismeretek között. Kapcsolatteremtés, szintézis-keresés a gimnáziumi fizika tananyag különböző jelenségei, fogalmai törvényszerűségei között. Kitekintés az aktuális kutatások irányába az űrkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjesztő Internet-anyagok felhasználásával) I. Mechanikai rezgések és hullámok
Célok és feladatok - Harmonikus rezgések és hullámok kísérleti vizsgálata, leírása jellemző mennyiségekkel (trigonometria nélküli). Tudatosítani a fizikai jelenségek lényegét bemutató, egyszerű, érthető, de mégis pontos kvalitatív értelmezés lehetőségét is. - Összehasonlítani az egyenletes körmozgást és a harmonikus rezgőmozgást végző agyagi pont vetületének mozgását. Következtetéseket levonni a megfigyelésekből és a körmozgásra vonatkozó eddigi ismeretekből. Eljutni a rezgésidő kiszámításához. - Kísérletek alapján megvizsgálni a rezgést befolyásoló külső hatásokat és azok következményét. Erősíteni a kölcsönhatás fogalmát. - Megmutatni a rezgések (lengések) és hullámok sokféleségét, fontosságát az élet minden területén. Erősíteni az összehasonlítás, a csoportosítás, rendszerezés, rendszerbe foglalás képességét (pl. a hullámfajták ismertető jegyeinek vizsgálatánál). - Tudatosítani, hogy a növekedés, csökkenés, általában a változás nemcsak egyenletes lehet, nemcsak lineáris függvénykapcsolattal írható le, hanem másként is. - Előkészíteni az elektromágneses rezgések és hullámok tárgyalását a mechanikai rezgések és hullámok kísérletekkel láthatóvá tett, szemléletes tárgyalásával, valamint az itt szerzett ismeretek általánosításával. - Bemutatni és kapcsolatot teremteni egy jelenség különféle szemlélése között, megmutatni a fizika és a hang, valamint a zene kapcsolatát. Felhívni a figyelmet a hangártalom következményeire és az ellene történő védekezés lehetőségeire. Tartalom – A mechanikai rezgések kísérleti vizsgálata és jellemzői.
– A harmonikus rezgés dinamikai feltétele. A rezgő rendszer energiája.
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) A megfigyelő képesség erősítése. Azonosság és különbözőség felismerése. Egy tulajdonság többféle jellemzése (T; f). A mennyiség szerepének erősítése. Dedukció alkalmazása és a kísérleti ellenőrzés szerepe. A megismerési módszerek szerepe. 226
Tartalom
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) – A fonálinga mint forgási rezgést végző Kísérleti tapasztalat általánosítása. Ismeret új anyagi pont körülmények közötti alkalmazása. A hasonlóság felismerése. Modellalkotás. Absztrakció. – A rezgést befolyásoló hatások és köA kölcsönhatások és a változások kapcsolatávetkezményeik. nak bemutatása. Elmélet szerepe a gyakorlatban. A változás térbeli és időbeli terjedésének – Mechanikai hullámok kísérleti vizsszemléltetése. A tulajdonság és a mennyiség gálata és jellemzői. megkülönböztetése és összekapcsolása. Az anyagok és kölcsönhatások sokféleségének – Hullámok viselkedése új közeg hatudatosítása. tárán. A jelenségek egyedi tulajdonságainak kieme– Hullámok találkozása. Interferencia. lése, gyakorlati alkalmazása. Összehasonlítás, Állóhullámok. megkülönböztetés. Az általánosan igaz ismeretek alkalmazása – A hanghullámok és jellemzőik. konkrét esetekre. A gyakorlat és az elmélet kapcsolata. Követelmények A tanulók: - ismerjék fel és tudják kvalitatív, majd kvantitatív módon jellemezni a rezgéseket, vegyék észre, hogy a rezgés időben periodikus mozgás, változás. - tudják értelmezni, felismerni a harmonikus rezgőmozgásokat és a rezgéseket jellemző mennyiségeket (T; f; A; y), kapcsolatukat az egyenletes körmozgással; tudják ezeket a mennyiségeket alkalmazni és a rezgésidőt kiszámítani. - a rugalmas erő és az energiaviszonyok változásait vizsgálva ismerjék fel a rendszeren belüli energiaváltozásokat és az energia-megmaradás törvényének érvényesülését, a zárt rendszer alkalmazásához szükséges elhanyagolásokat; a külső hatások következményeit a rezgő test mozgására (csillapodás, csatolt rezgés, rezonancia), tudják mindennapi példák alapján megmagyarázni ezek káros illetve hasznos voltát. - tudják értelmezni az ingamozgást, ismerjék fel hasonlóságát és különbözőségét a rezgőmozgással; tudják mennyiségekkel is jellemezni a fonálingát (l; T; f); ismerjék és tudják alkalmazni a fonálinga lengésidő képletét; vegyék észre a lengésidő állandóságának feltételeit és kapcsolatát az időméréssel. - ismerjék a mechanikai hullámok fogalmát, fajtáit, tudjanak példát mondani ezekre a mindennapi életből. Tudják kvalitatív, majd a hullámmozgást leíró mennyiségekkel jellemezni és csoportosítani a mechanikai hullámokat, vegyék észre, hogy a hullámmozgás időben és térben is periodikus. - ismerjék a hullámok két alaptípusát (transzverzális, longitudinális), tudják ezeket megkülönböztetni, vegyék észre a bennük és leírásukban lévő azonosságokat, illetve különbözőségeket. - tudják értelmezni és felismerni a harmonikus hullámokat és a hullámmozgások jellemző mennyiségeit (T; ; A; c) ; tudjanak ezek alkalmazásával egyszerű feladatokat megoldani. - ismerjék a hullámok viselkedését új közeg határán, a visszaverődés, törés törvényeit, az interferencia jelenségét; az állóhullám fogalmát, a hullámhossznak és a kötél hosszának kapcsolatát. 227
- tudják, hogy a hang közegben terjedő sűrűsödés és ritkulás (longitudinális hullám), amely bennünk hangérzetet kelt; a hangforrás mindig rezgő test. - legyenek tájékozottak a hangszerek fajtái között és ismerjék azok közül néhány működésének fizikai elvét, ismerjék a hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezését (hangmagasság, hangerősség, hangszín ; alaphang, felhang, hangsor, hangköz). - tudják alkalmazni a hullámokról szerzett ismereteket a hangjelenségek magyarázatánál (pl. visszhang, hangelhajlás, hangszigetelés, mozgó hangforrások hangmagasságának megváltozása a mellettünk történő elhaladásuk közben) stb., legyenek tisztában a zajártalom károsító hatásával és elkerülésének lehetőségeivel.
II. Elektromágneses hullámok. Optika Célok és feladatok: - Megértetni a tanulókkal az elektromágneses hullámok keletkezésének fizikai alapjait: nemcsak változó mágneses mező hoz létre maga körül elektromos mezőt, hanem fordítva is igaz, változó elektromos mező körül mágneses mező keletkezik. - A mechanikai analógiát felhasználva megismertetni a tanulókkal az elektromágneses hullámok mennyiségi jellemzőit (hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség) és terjedési tulajdonságait. Külön hangsúlyozni, hogy a terjedési sebesség megegyezik a fénysebességgel, amely egyben a fizikai hatások terjedésének határsebessége is. - Megmutatni, hogy az antenna mint nyílt rezgőkör az elektromágneses hullámok forrása. - Kísérleti, gyakorlati tapasztalatok gyűjtése és megbeszélése az elektromágneses hullámok visszaverődésére, törésére, interferenciájára, elhajlására, transzverzális jellegére vonatkozóan. - Az elektromágneses hullámok teljes spektrumának áttekintése, kiemelve azok természetben való előfordulását, gyakorlati alkalmazásait. - A spektrum vizsgálatánál rámutatni, hogy növekvő frekvenciájú hullámoknak az anyaggal való – maradandó változást létrehozó – kölcsönhatása egyre erősebbé válik. Felhívni a figyelmet az elektromágneses hullámok fiziológiai hatásaira, veszélyeire és a védekezési módokra is, különösen a bőr és a szem védelmének fontosságára. Kapcsolatteremtés a biológiában tanultakkal. - Tudatosítani, hogy a látható fény az elektromágneses hullámok széles spektrumának egy viszonylag szűk tartománya. - A látható fény tulajdonságainak vizsgálatakor megmutatni a terjedés és a visszaverődés sajátosságait. - A mechanikai hullámoknál tárgyalt törési törvénynek a Snellius-Descartes törvény formájában (szögfüggvényekkel) és a terjedési sebességekkel való megfogalmazása és egyszerű alkalmazása. - Külön megvizsgálni a teljes visszaverődés esetét és feltételét, kiemelve annak nagy jelentőségű gyakorlati alkalmazását (pl. száloptika). - Kísérletileg megmutatni a fényhullámok optikai rácson történő elhajlását és interferenciáját, valamint ennek felhasználását a fény hullámhosszának mérésére. - A fénypolarizáció jelenségének bemutatásával igazolni a fényhullámok transzverzális jellegét. - Színfelbontás szemléltetése prizma és optikai rács segítségével, a spektroszkópia gyakorlati jelentőségének ismertetése. - Feleleveníteni a korábban tanult optikai eszközök képalkotását, a kép geometriai megszerkesztését. A képalkotásokat kvantitatív módon vizsgálni a leképezési törvény alapján. Rámutatni a törvény érvényesülésének közelítő jellegére, annak határaira (leképezési hibák). 228
- Ráirányítani a figyelmet a fény és a fénytani eszközök jelentőségére a világ megismerésének folyamatában. Tartalom – Emlékeztető: a mechanikai hullámok fajtái, terjedési tulajdonságaik. – Az elektromágneses hullámok előállítása nyitott rezgőkörrel. Az elektromágneses hullámok terjedésének mechanizmusa. – Az elektromágneses hullámok kísérleti vizsgálata, legfontosabb tulajdonságaik. – Az elektromágneses hullámok hullámhossz szerinti csoportosítása, teljes elektromágneses spektrum. – Az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazásai (rádióhullámok, mikrohullámok, infrasugárzás, látható fény, UVtartomány, röntgensugárzás, gamma-sugárzás). Hullámhossz és frekvencia közötti kvantitatív kapcsolat alkalmazása egyszerű feladatokban. – A látható fény mint a teljes elektromágneses spektrum meghatározott frekvenciatartománya. – A fény tulajdonságainak vizsgálata a hullámokról tanultak alapján. – A fény terjedési sebessége. – A visszaverődés és a törés törvényei. Snellius-Descartes törvény, a törésmutató. – A törési törvény alkalmazása prizmára és planparalel lemezre. – A teljes visszaverődés és gyakorlati alkalmazásai. – Fényelhajlás, interferencia, optikai rés és rács. – Fényhullámhossz-mérés optikai rács segítségével. A lézerfény és a fehér fény közötti eltérés. – A fény polarizációja. – A fehér fény felbontása prizmával, ráccsal. Gyakorlati alkalmazások (spektroszkópia). A színkeverés lehetőségei, kiegészítő színek. – Emlékeztető az egyszerű optikai eszközök (tükrök, lencsék) képalkotásáról és a képszerkesztésekről nevezetes sugármenetek alapján. – A leképzési törvény levezetése és a törvény alkalmazása.
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) Az elmélet és a kísérlet szerepe a természet megismerésében. A mechanikai és elektromágneses hullámok összehasonlítása, a lényeglátás fejlesztése. Hasonlóságok és eltérések az elektromágneses spektrum egyes tartományai között. A tudomány, a technika és a társadalmi igények közötti kölcsönhatás.
Korábbi fogalmak alkalmazása új körülmények között. A hullámok töréséről tanultak matematikai elmélyítése: A törési törvény különböző matematikai megfogalmazásainak megismerése és alkalmazása a fény törésére és teljes visszaverődésére egyszerű számításos feladatoknál. A fényhullámok mennyiségi vizsgálatára vonatkozó olyan eljárás megismerése, amelyet az anyag kettős természetének igazolásánál is felhasználhatunk. A fizikai megismerés eredményeinek széles körű alkalmazhatósága.
Bemutatjuk a geometriai optika modelljének lényegét és alkalmazását az optikai eszközök képalkotásánál. Példákkal (színhibák, felbontóképesség) a modell alkal229
Tartalom – Optikai eszközök alkalmazása a gyakorlatban (egyszerű nagyító, tükrös és lencsés távcső, mikroszkóp).
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) mazhatóságának korlátjaira is utalunk.
Követelmény A tanulók: - ismerjék a változó mágneses és elektromos mező kölcsönös indukáló képességét, mint az elektromágneses mezők közeg nélküli tovaterjedésének legszükségesebb feltételét; - kvalitatív módon értsék az elektromágneses hullámok keletkezését és tovaterjedését; - ismerjék az elektromágneses hullámok legfontosabb tulajdonságait, tudjanak frekvenciából hullámhosszat (és fordítva) számítani; - a hullámtulajdonságok alapján lássák a mechanikai hullámokkal való analógiát, ugyanakkor lássák a legfontosabb különbséget (nincs szükség hordozó közegre); - ismerjék az elektromágnes hullámok sokféleségét, azok természetben való megjelenési formáit, frekvenciával vagy hullámhosszal való jellemezhetőségét; - tudják, hogy a látható fény a teljes elektromágneses spektrum egy szűk tartománya, melynek forrása a természetben legtöbbször az izzó anyag; - emlékezzenek a mechanikai hullámoknál tanult törvényszerűségekre, és vegyék észre, hogy a fényre is ugyanezek a törvények teljesülnek; - tudjanak egyszerű numerikus feladatokat megoldani a fényvisszaverődés, fénytörés kvantitatív törvényeinek alkalmazására; - értsék, hogyan lehet az optikai rácson történő fényelhajlás alapján fényhullámhosszat mérni; - ismerjék, hogy a különböző színű fények milyen fizikai mennyiséggel jellemezhetők, ismerjék a látható fény hullámhosszhatárait; a színfelbontás jelenségét és jelentőségét az anyagvizsgálatban; - a leképezés geometriai modellje alapján értsék a valódi és látszólagos kép keletkezésének lényegét, és tudják alkalmazni a leképzési törvényt egyszerű numerikus feladatokban; - ismerjék a tükrök lencsék néhány gyakorlati alkalmazását; - ismerjék a tanultakhoz kapcsolódó jelentősebb fizikusok nevét és tudománytörténeti szerepét (Maxwell, Hertz, Huygens). III. Modern fizika
Célok és feladatok
- A modern fizika kialakulásának bemutatása: a kvantumfizika születésének és a relativitáselmélet létrejöttének rövid áttekintése. - az Einstein-féle fotonelmélet keletkezésének tárgyalása, a fény kettős természetéből eredő szemléleti probléma bemutatása (részecske-hullám dilemma taglalása). - Az elektron kísérletileg is igazolt hullámtulajdonságainak tárgyalásával rámutatni a mikrorészek kettős természetére mint általános sajátosságra. - Megmutatni, hogy a klasszikus fizika (a makrovilág) számára újszerű, idegen – a mikrovilágban mindenütt jelen lévő, kísérletileg is igazolt – kettős természet a
230
mikrorészecskék mozgásának leírására új fizikai leírásmódot követel, amely a kvantummechanika (hullámmechanika) alapfeltevéseiben ölt formát. - A modellalkotás dialektikájának újabb bemutatása a klasszikus atommodellek és a Bohr-féle modell tárgyalásával. - A Bohr-modell ellentmondásainak és hiányosságainak feltárása, a kvantummechanikai atommodell lényegének szemléletes tárgyalása. Az atomi kvantumszámok tartalmi és szemléletes fizikai jelentése. Az új modell teljesítőképességének érzékeltetése. Tartalom
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) – A modern fizika születése. A Tudománytörténeti vonatkozások kiemelése. klasszikus fizika megoldatlan problémáinak A tudománytörténeti folyamatok tárgyalása tárgyalása: az éterhipotézis problémája, a során arra rámutatni, hogy az új testek hőmérsékleti sugárzásának elméletrendszerek a modellek, az elképzelések, ellentmondásai. A relativitáselmélet az egymást váltó és nem egyszer egymással keletkezése, kvantumfizika születése, Planck- szemben álló elméleti nézetek harcában féle hipotézis. születnek meg. – A fény fotonelmélete. A Annak permanens tudatosítása, hogy az új fényelektromos jelenség értelmezésének elméletek születését mindig kísérleti problémája. Einstein fotonhipotézise. A ellentmondások, problémák indukálják. fotoeffektus gyakorlati alkalmazásai: Az absztrakciós készség további erősítése fotocellák, fényelemek. A fotonelmélet fejlesztése. további bizonyítékai: foton-elektron A mikrovilág jelenségei gyakran kölcsönhatás, foton mint reális anyagi ellentmondanak, a mindennapi tapasztalatnak részecske. A fény kettős természete. és a klasszikus, antropomorf (embermértékű) – A mikrorészek kettős természete. De fizika fogalmainak. Broglie anyaghullám hipotézise. Az A természeti törvények túlmutatnak a anyaghullámok kísérleti kimutatása: elektron- szemléletességen a természetet olyannak kell diffrakció Gyakorlati alkalmazások: elfogadni, amilyen a mikrofizika ezért tűnik anyagvizsgálat, elektronmikroszkóp. elvontnak, (számunkra) ellentmondásosnak. – Atomhipotézis, atommodellek. Az A tudomány és annak természetének atom-hipotézis kísérleti alapjai (súlyviszonyok bemutatása, a tudományos világkép formálása. törvénye, molekuláris hőelmélet, elektrolízis A tudományos elméletek igazolásának döntő törvényei). Avogadro-szám. Az atomi méretek kritériuma: a kísérlet általi megerősítés. becslése, az atomok tömege. Az atomok belső Tudomány-technika-társadalom szerkezete: klasszikus atommodellek és kölcsönhatásának felismertetése konkrét fejlődésük. A Bohr-féle atommodell: a modell példákon keresztül. Példa: Az elektron alapfeltevései az atomok vonalas színképének hullámtermészetének kísérleti kimutatása (a értelmezésére. A Bohr-modell hiányosságai. tudományos felfedezés) egy új hatékony Az atomok hullámmodellje, a modell szemtudományos és technikai eszköz, az elektronléltetése atomi orbitálokkal. A periódusos mikroszkóp megalkotásához vezetett el. rendszer felépítésének értelmezése az atomi Anyagszerkezeti ismeretek fejlesztése elektronállapotok betöltődésével. Pauli-féle – Az új fizikai elmélet, a kvantummechanika kizárási elv. kidolgozása szolgált alapul a hatékony anyagszerkezeti vizsgálati módszerek létrejöttéhez, amely a modern technika (mikroelektronika, számítástechnika, hírközlés, anyagtudomány), a molekuláris biológia (géntechnika) XX. századi forradalmát eredményezte. 231
Követelmények A tanulók: - ismerjék a fény hullámtermészetét igazoló legfontosabb jelenségeket – törés, fényelhajlás, interferencia – és a fényhullám kvantitatív jellemzőit: hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség; - ismerjék a fényelektromos jelenséget: tudják, hogy a jelenség a fény foton-elméletének kísérleti előzménye; - tudják értelmezni a fényelektromos jelenség kvantitatív összefüggését, ismerjék a fotoeffektus széles körű gyakorlati alkalmazásait; - ismerjék a fény részecsketermészetének további kísérleti bizonyítékait (fénynyomás, Compton-effektus), tudják azokat kvalitatív módon értelmezni; - tudják helyesen értelmezni a fény kettős természetét: a fényjelenségek kvalitatív és kvantitatív leírását mindkét modellre (hullám- és részecskemodellre külön-külön szükség van); - ismerjék de Broglie anyaghullám hipotézisét mint a foton kettős természetének általánosítását; - ismerjék az elektron hullámtermészetét igazoló elektrondiffrakciós kísérlet lényegét, annak elméleti jelentőségét; - ismerjék az elektronmikroszkóp működési elvét és a berendezés gyakorlati jelentőségét; - ismerjék a klasszikus atommodelleket, azok használhatóságát és hiányosságait; A modellek tárgyalásával lássák a modell fejlődésének folyamatát; - ismerjék a Bohr-modell alapfeltevéseit, segítségével kvalitatív módon tudják értelmezni a hidrogénatom színképvonalainak keletkezését; - lássák be, hogy a Bohr-modell teljesítőképessége is korlátozott. Érezzék szükségét az újabb modell megalkotásának; - a kvantummechanikai modellt mint az atomba zárt hullámszerű elektron állóhullám állapotait tekintsék (atomok hullámmodellje); - tudják értelmezni az atomok alap és gerjesztett állapotait a rugalmas húron kialakuló mechanikai állóhullámok analógiája alapján; - ismerjék – a hullámmodell alapján – az atomi kvantumszámok szemléletes jelentését, az atomi állapotok Pauli-elv szerinti betöltődését, a periódusos rendszer felépülését.
IV. Magfizika. Csillagászat
Célok és feladatok - Az atommag legfontosabb fizikai tulajdonságainak megismerése. Kísérleti módszerek tárgyalása. Az atommag belső szerkezetének feltárása. - Az alapvető nukleáris kölcsönhatás és annak legfontosabb tulajdonságainak megismerése. - Megismerni a magenergia felszabadításának elvi lehetőségeit, és sorba venni azoknak a természetben előforduló megvalósulásait, mesterséges előállításait. - A radioaktív sugárzások mibenlétének, tulajdonságainak megismerése. A legfontosabb fogalmak és törvényszerűségek tárgyalása.
232
- A sugárzás biológiai hatásának bemutatása, a sugárdózisok megismerése, mellyel elősegíthetjük az alapvető sugárvédelmi ismeretek megértését, a sugárzással szembeni alaptalan félelmek eloszlatását, a nukleáris események, döntések objektív megítélését. - A nukleáris energiatermelés sajátosságainak bemutatása. A nukleáris biztonság feltételeinek taglalása. Alternatív energiahordozók és az atomenergia összehasonlítása, előnyök és hátrányok ütköztetése. - A nukleáris technika széles körű alkalmazásának bemutatásával igazolni, hogy megfelelően magas szintű tudással, technikával ma már biztonsággal és haszonnal alkalmazható az atommagtechnika. - A Naprendszerünk keletkezésének és felépítésének megismerésével, a csillagrendszerek tárgyalásával megmutatni helyünket a világegyetemben. - A csillagok keletkezésének és fejlődésének tárgyalásával rámutatni a belátható anyagi világ egységére: mely szerint ugyanolyan fizikai törvények irányítják a kozmikus jelenségeket is, mint amilyeneket a fizika tudományának fejlődése során a földi körülmények között is megismertünk. - A kozmikus világmodellek bemutatásával itt is megmutatni a modellalkotás folyamatát és jelentőségét. - A kozmikus fizika és a mikrofizika összehasonlításával anyagszerveződés szintjeinek áttekintése.
Tartalom
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) – Az atommagok fizikai paramétereinek Egy új anyagszerveződési szint (az atommag kísérleti meghatározása. Az atommag belseje) megismertetése. elektromos töltése. Az atommagok tömege és Az atommag az anyagszerveződés mélyebb, mérete. szubatomi szintje egy új kölcsönhatással. – Az atommag belső szerkezete. Az Nukleáris kölcsönhatás specifikumai (nagy atommagok protonokból és neutronokból fajlagos energiasűrűség) új emberi tevődnek össze (A = N + Z). Izotópok viszonyulást, magasabb szintű tudást és fogalma. Az izotópok szétválasztása. Az globális felelősségérzetet követel a fennálló atommagok kötési energiája. Kötési energia globális méretű veszélyek miatt. meghatározása tömegdefektus alapján. A magenergia felszabadulási módjainak Fajlagos kötési energia tömegszám függése. megértése a cseppmodell felhasználásával. Az atommag cseppmodellje és dobozmodellje. Kiemelni a nukleonokra is érvényes Magenergia felszabadulásának lehetőségei. hullámjelleget. – Radioaktív sugárzások, az atommagok radioaktív bomlása. A természetes radioaktív Radioaktív sugárzásokkal szembeni pozitív sugárzás fajtái és jellemzői. A radioaktív társadalmi attitűd kialakítása. sugárzások eredete: az atommagok alfa-, béta- A radioaktív sugárzások mibenlétének, bomlása. Bomlási törvények, bomlási sorok. legfontosabb sajátosságainak megismerése, a Föld belsejének melege és a radioaktivitás sugárvédelem alapjainak tárgyalása a kapcsolata. sugárzásokkal szembeni objektív emberi Radioaktív sugárzások és az anyag viszonyulás alapjául szolgálhat. kölcsönhatása. A sugárzások biológiai hatásai. Az emberi tevékenység megengedhető Sugárdózisok és dóziskorlátok A lakosságot kockázatainak elfogadása, ésszerű vállalása. érő sugárterhelés komponensei. A A sugárzások determinisztikus és véletlenszerű sugárvédelem alapjai. biológiai hatásainak bemutatásával a kockázat – Az atomenergia felszabadítása fogalmának helyes értelmezése. maghasadásos láncreakció útján. Az A megengedhető kockázat ésszerű vállalása a 233
Tartalom energianyereséggel járó maghasadás feltételei. Hasadásos láncreakció megvalósítása az atombombában és az atomreaktorban. Az atomerőművek felépítése és működése. Nukleáris energiatermelés biztonsága, előnyei és hátrányai. Az atomerőművek környezeti hatásai. Az emberi tevékenységek és természeti katasztrófák kockázata. – Atomenergia felszabadulása magfúzióval. Az energianyereséges magfúzió feltételei. A Nap és a csillagok fúziós energiatermelése. Mesterséges magfúzió előállítása termonukleáris atombombával. Szabályozott magfúzió megvalósításának módja és nehézségei. (TOKAMAK) A tervezés alatt álló energiatermelő fúziós reaktorok előnyei és megvalósulásuk várható ideje. – Nukleáris technika alkalmazásairól Nukleáris mérőműszerek felépítése, működésük fizikai alapjai. A radioaktív izotópok alkalmazása a gyógyászatban, iparban, tudományos kutatásban. – Csillagászat: A Naprendszer kialakulása és felépítése. A csillagok keletkezése, fejlődése. Csillagcsoportosulások: galaktikák, galaxisok, csillaghalmazok. Helyünk a világmindenségben. A belátható világegyetem fontosabb paraméterei. A táguló világegyetem modell. Az univerzum keletkezése, fejlődése és lehetséges jövője. Nyitott kérdések (sötétanyag probléma, antigravitáció). A világmindenség anyagszerveződésének hierarchiája. A részecskefizika és a kozmikus fizika kapcsolata. Az űrkutatás múltja, jelene és jövője.
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) mindennapos emberi tevékenység kockázatainak tükrében. A nukleáris energia felszabadításával kapcsolatos fizikatörténeti vonatkozások. Láncreakció felfedezésének és létrehozásának fizika- és kultúrtörténeti jelentőségét bemutatni, magyar vonatkozásokat kiemelni (Szilárd Leó, Teller Ede Wigner Jenő). A láncreakció megvalósításának történelmi körülményei. A tudomány felelősségének felvetése. A globális kérdések új gondolkodásmódot követelnek. A nukleáris energiatermelés összehasonlítása más alternatívákkal. Önálló, objektív véleményalkotás, döntéshozatal képességének fejlesztése. Globális felelősségérzet, a nemzetközi együttműködés fontosságának kihangsúlyozása. A fúziós energiatermelés megvalósításának lehetősége új távlatot nyit az energiagondok enyhítésére, de az új eljárások, új problémát szülhetnek (trícium kezelés stb.). Tudatosítani: Nincs kockázat nélküli energiatermelés. A nukleáris technika magas szintű tudással párosult alkalmazása az emberiség hasznát szolgálja. Világszemlélet kialakítása, formálása. Az anyagelvűség alapján világ anyagi egységének bemutatása az elemi részektől a galaxisokig. Az anyagszerveződés hierarchiájának bemutatása. A tudományos ismeretszerzés jellege: nincs lezárt ismeretkör a világmindenség megismerése inkább szakadatlan folyamatnak tekinthető mintsem végleges állapotnak.
Követelmények A tanulók: - ismerjék az atommag felépítését és az atommagon belüli alapvető kölcsönhatások jellemzőit; - ismerjék a tömegdefektus jelenségét, és tudják kiszámítani az atommagok kötési energiáját a tömeg-energia ekvivalencia alapján. Ismerjék a magenergiák nagyságrendjét;
234
- ismerjék a fajlagos kötési energia fogalmát és annak tömegszámtól való függését. A fajlagos kötési energia (tömegszám grafikon alapján tudják értelmezni a magenergia felszabadulásának lehetőségeit; - ismerjék a radioaktív sugárzások legfontosabb tulajdonságait és az anyagokkal való kölcsönhatásaikat: töltés, energia, áthatoló és ionizáló képesség; - tudják, miként keletkeznek egyes radioaktív sugárzásfajták az atommagok bomlása során; - ismerjék a radioaktív bomlás törvényszerűségét: az aktivitás fogalmát és egységét, a felezési idő fogalmát. Tudják felírni a bomlási törvény valamelyik egyszerű alakját; - ismerjék az elnyelt dózis, a dózisegyenérték fogalmát. Ismerjenek néhány dózisértéket (küszöbdózis, halálos dózis, lakosság évi átlagos sugárterhelése); - tudják, hogy mindenkit mindenkor ér a háttérsugárzásból származó sugárterhelés; - ismerjék a természetes háttérsugárzás eredetét, és összetevőinek nagyságrendjét; - legyenek tisztában azzal, hogy a természetben hol és milyen formában szabadul fel magenergia, ismerjék a csillagok energiatermelését; - tudják, hogy miként valósítható meg a szabályozatlan és a szabályozott maghasadásos láncreakció. Ismerjék az elmúlt század idevonatkozó legfontosabb fizikatörténeti eseményeit: a maghasadás felfedezésének, az első atommáglya megépítésének, az első atombomba felrobbantásának eseményeit és történelmi körülményeit; - ismerjék az eseményekben közreműködő magyar tudósok (Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő) tevékenységét és szerepét; - ismerjék az atomerőmű elvi felépítését és az erőműben lejátszódó energiaátalakítási folyamatokat; - tudjanak párhuzamot vonni az atomenergia és más energiahordozók felhasználása között: ismerjék az egyes energiatermelési módok előnyeit és hátrányait; - ismerjék a nukleáris technika gyógyászati, ipari és régészeti alkalmazásait; - tudjanak tájékozódni az univerzumban: ismerjék a Naprendszerünk kialakulásának történetét, legfontosabb adatait, a Tejútrendszerben elfoglalt helyünket, tudjanak más galaxisok létéréről, azok méretéről, távolságáról; - ismerjék a csillagok fejlődésének egyes fázisait, az univerzum keletkezésének és fejlődésének Big-bang elméletét, tudjanak az univerzum jövőjének lehetséges alakulásáról, a még nyitott kérdésekről (sötét anyag, antigravitáció); - ismerjék a világűrkutatás eddigi legfontosabb eredményeit és jelenlegi célkitűzéseit; - tudják objektíven kezelni és maguk számára feldolgozni a napjaink információáradatából (TV, rádió, sajtó, internet) származó tudományos (áltudományos) új ismereteket. 12. évfolyam (fakultáció) Évi óraszám: 64
I. Mechanika
4
3
Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás 3
II. Elektromosságtan. Mágnesség, Optika III. Hőtan, modern fizika, atomfizika, magfizika, csillagászat
7
5
3
12
5
3
Témakörök
A tananyag elmélyí- Kísérletek, feladatok tése, rendszerezése, elvégzése
235
Érettségi feladatsorok megoldása
16
3
Bevezetés Az új típusú érettségi vizsgára történő sikeres felkészülés érdekében külön figyelni kell arra, hogy a jelöltek gyakorlatot szerezzenek mind az írásbeli feleletválasztós és nyílt végű kérdések megoldására, mind a szóbeli elméleti tételének vizsgán történő kidolgozására, a tételhez kapcsolódó kísérlet elvégzésére és elemzésére, az ezekkel kapcsolatos egyszerű feladat megoldására és a fizikatörténeti vonatkozású részek bemutatására.
A felkészítés általános céljai - Rendszerbe foglalni, szintetizálni az eddig tanult ismereteket, lehetőleg az előző feldolgozásnál általánosabb szinten. Ennek középpontjában a kölcsönhatások, változások, anyagok, folyamatok kvalitatív és kvantitatív jellemzésének a rendszerbe foglalt áttekintése állhat. Eközben erősíteni kell a már kialakított készségeket képességeket, pozitív személyiségjegyeket. - Jelentős szerepe van a felkészülésben az általános érvényű fizikai elvek kiemelésének, a „megmaradó” mennyiségek, törvények középpontba állításának, a megállapításoknál az érvényességi határok értelmezésének. - Elhelyezni a fizika fejlődési szakaszait a történelemben, tudatosítani azok kölcsönhatását a társadalom és a gazdaság fejlődésével. Bemutatni a fizika eredményei iránt megnyilvánuló, egyre növekvő jelenlegi igényeket a tudásalapú társadalom fejlődésével kapcsolatban. - Megerősíteni a fizikai világképet és az erre épülő szemléletmódot, ami elősegíti a megszerzett tudás biztonságos alkalmazását és védelmet ad a társadalomban egyre gyakrabban felbukkanó tudománytalan tévtanok ellen. - Kiemelni és rendszerezni a más természettudományokkal meglevő kapcsolatokat, ezzel is erősíteni az anyagi világ egységére vonatkozó tudásrendszert. - Felhívni a figyelmet a fizikával kapcsolatos nemzeti értékeinkre, a magyar kutatók által elért legjelentősebb eredményekre. - Megnövelni az érdeklődést és a tiszteletet más népek kultúrája, tudományos eredményei és értékei iránt. - Erősíteni a jelöltek lényegkiemelő, rendszerező, kapcsolatfelismerő, önálló döntéshozó absztrakciós, szóbeli és írásbeli kommunikációs képességét. - Gyakoroltatni a tanulók önálló információszerzését és egyéni tanulási módszereit, tudatosítani ezek jelentőségét. - Igényt támasztva erősíteni a jelöltek önértékelését, érzékeltetni a következetes, célirányos munka és az elért eredmények szoros kapcsolatát. A középszintű érettségire történő felkészítés sajátos céljai - Az általános műveltség fizikával kapcsolatos részének megerősítése, rendszerezése, egyéni, társadalmi, gazdasági jelentőségének tudatosítása. - A jelölt tudását összekapcsolni a mindennapi tapasztalatokkal és a gyakorlati alkalmazásokkal. - Gyakoroltatni gondolatainak szóban és írásban történő közlését, a szaknyelv használatát. - Bizalmat ébreszteni a tudományok iránt, annak érdekében, hogy megvédhesse önmagát a tudománytalan tévtanok hatásától. 236
- Tudatosítani, hogy napjainkban egyre fontosabbá válik nyomon követni a tudományok új eredményeit, mert csak így lehet tájékozódni a várható jövőről, így lehet felkészülni a velünk kapcsolatos hatásokra. Az érettségi felkészítés általános és a középszintű részének céljain túl, az emelt szintnél még további célok megvalósítására is szükség van. Az emelt szintű érettségire történő felkészítés sajátos céljai - Megerősíteni a fizika tudásának azt a részét is, ami meghaladja az általános műveltséget, mert az élethivatás fizikai alapismereteit biztosítja, és alkalmassá teszi a jelöltet felsőfokú tanulmányok elvégzésére. - Felkészíteni a jelöltet arra, hogy az általa előzőleg ismeretlen érettségi tételt a vizsgán hogyan építse fel, hogyan vegye figyelembe a tétel által előírt feltételeket. - Felismertetni és tudatosítani a fizikatudomány belső összefüggéseit, ezek kapcsolatát és jelentőségét a rendszerszemlélet kialakulásában. - Annak tudatosítása, hogy minden szakmának megvan a tudományokra épülő elvi alapja, aminek alkalmazni képes tudása, megértése és az új eredményekkel való bővítése nélkül nem válhat senki jó szakemberré. - Megerősíteni a mennyiségi leírásmódot és ennek használatát az összetettebb, több témakör logikai összekapcsolását és elméletibb tudást igénylő feladatok megoldása érdekében. Az ilyen feladatok megoldásának legalább jártassági szintre emelése. I. Mechanika Célok és feladatok - Az ismeretek egy-egy jelenségcsoporthoz kapcsolódó, általánosabban felépített (pl. nemcsak kinematikai vagy csak dinamikai szempontú) szintézise. - A rendszerbe foglalt ismeretek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével, hogy a tudás az általános műveltség és az élethivatás szakmai alapjainak használható része legyen. - Egy téma sokoldalú megközelítése (pl. kísérleti, elméleti, alkalmazási, illetve vázlatos, összefüggő egészként, részkérdések sorozatával, egy-egy lényeges elem kiemelésével stb.). - A téma fizikatörténeti vonatkozások közé helyezése, példamutatás az alkotó fizikusok életével és eredményeivel. - Vizsgára késszé tenni a témákat és vizsgarutint biztosítani a jelölteknek. - Az ismeretanyag belső összefüggéseinek feltárása, a különböző témák közötti kapcsolatok kiemelésével (pl. energetikai szempontok kiemelésével). - Több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő összetettebb feladatok megoldásának jártassági szintre emelése. - A környezet- és természetvédelemmel összefüggő kérdések értelmi megközelítése, megértetése és ezzel az érzelmi elfogadás megalapozása. Tartalom 1. A haladó mozgások vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltételei Anyagi pont, merev test, vonatkoztatási rendszer, pálya út, elmozdulás, helyvektor, elmozdulásvektor. Egyenes vonalú
Kísérletek, fizikatörténeti vonatkozások
Fejlesztési feladatok (kompetenciák)
Mikola-csöves vagy lég- Ok-okozati kapcsolatok párnás sínnel végzett kí- egymáshoz rendelése. Az sérletek az egyenletes absztrakció céljának, 237
Tartalom
Kísérletek, fizikatörténeti vonatkozások egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és mozgás vizsgálatára. dinamikai feltétele, sebesség, grafikonok készítése és elemzése. Az egyenletesen Lejtővel vagy légpárnás változó mozgás kísérleti vizsgálata és sínnel végzett kísérletek dinamikai feltétele, átlagsebesség, az egyenletesen változó pillanatnyi sebesség, sebességvektor, mozgás vizsgálatához. gyorsulás, gyorsulásvektor, grafikonok elemzése, négyzetes úttörvény. SzaMit hittek a görögök a badesés, nehézségi gyorsulás, összetett mozgás feltételéről? mozgások: függőleges és vízszintes hajítás. 2. A körmozgás vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele Periodikus mozgások, periódusidő, fordulatszám. A forgómozgás és a körmozgás viszonya, az egyenletes körmozgás kísérleti vizsgálata és dinamikai feltétele, kerületi sebesség, centripetális gyorsulás, centripetális erő, grafikonok készítése és elemzése. Szögsebesség, szöggyorsulás, a változó körmozgás kvalitatív értelmezése. 3. A testek tehetetlensége és a tömeg. Tömegmérés. Inerciarendszer (A tehetetlenség fogalma, Newton I. törvénye és az inerciarendszer, a tömeg dinamikailag bevezetett fogalma, mérése és mértékegységei. A sűrűség fogalma. A tömegnövekedés és a tömeg-energia ekvivalencia értelmezése.)
4. A lendület és a lendületmegmaradás. Az erő fogalma és mérése A mozgás és a mozgásállapot megkülönböztetése, a lendület mint a mozgásállapot jellemzője, a lendületmegmaradás, zárt rendszer. Az erőhatás és az erő fogalma, az erővektor, a hatásvonal, a támadáspont, az erő mérése, Newton II. és III. törvénye. Az erőlökés. Több erőhatás együttes eredménye, az eredő erő.
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) feltételeinek tudatosítása (pl. anyagi pont). Az elméleti ismeretek gyakorlatban történő felhasználásának a szükségességét és hasznosságát megerősíteni. Feladatok.
A lemezjátszóval végzett csepegtetős kísérlet megvalósítása és elemzése. A körmozgás Huygens-, Descartes- és Newtonféle értelmezése. (Lásd Simonyi: „A fizika kultúrtörténete”)
A hasonlóság és különbözőség felismerésének gyakoroltatása, az analógiás gondolkodás lehetőségének tudatosítása. A kinematikát, dinamikát és az energiát átívelő feladatok.
Dinamikai tömegmérés.
A fogalomalkotás algoritmusának kiemelése, a logikus gondolkodás erősítése, absztrakció. A fantázia erősítése, a valóság és a leírásmód megkülönböztetése, kapcsolata.
Galilei és Einstein élete, munkássága a fizikának ezen a területén.
Kísérlet kiskocsik szétlöketésével. Rugós erőmérő skálázása és erő mérése rugós erőmérővel. Newton élete és munkássága a fizikának ezen a területén.
A szaknyelv szerepének gyakorlása az ismeretek pontos megfogalmazásában. A fogalomalkotás algoritmusának alkalmazása. A mérési utasítás, a mérőeszköz és a mértékegység szerepének tudatosítása.
5. Különféle erőhatások és erőtörvényeik. A dinamika alapegyenlete 238
Tartalom A rugalmas erő és erőtörvénye, a rugalmassági energia, grafikonok készítése és elemzése. Súrlódás, közegellenállás és hiányos erőtörvényeik. A súrlódási munka és a „szétszóródó” energiaváltozás. A más témából ismert erőtörvények felsorolása. Szabaderők és kényszererők. A dinamika alapegyenlete és alkalmazása.
6. A gravitációs mező jellemzése. A bolygók mozgása A gravitációs vonzás, a súly és a súlytalanság értelmezése. A nehézségi és a Newton-féle gravitációs erőtörvény. A gravitációs állandó mérése. A térerősség fogalma. Potenciális energia homogén gravitációs mezőben. A bolygók mozgása, Kepler-törvények. Mesterséges égitestek, kozmikus sebességek. A Kepler-törvények és a Newtonféle gravitációs erőtörvény közötti összefüggés. A gravitációs gyorsulás és a gravitációs térerősség kapcsolata. 7. A forgatónyomaték. Merev testek egyensúlya (emelő típusú egyszerű gépek) Az erőhatás forgásállapot-változtató képességének feltételei, a forgatónyomaték fogalma és kiszámítása a legegyszerűbb (a rögzített tengelyre merőleges síkban levő erővektor) esetében. A párhuzamos hatásvonalú erők eredője, az erőpár. A pontszerű és a kiterjedt merev testek egyensúlya. A tömegközéppont és a súlypont fogalma. Egyensúlyi helyzetek. Az emelő típusú egyszerű gépek. 8. Energia, energiaváltozások. A mechanikai energiák és megmaradásuk Az energia mint állapotjellemző fogalma. Az energiaváltozás két típusának jellemzése. Az energia-megmaradás törvénye. Mechanikai energiák és kiszámításuk: a mozgási, a helyzeti és a
Kísérletek, fizikatörténeti vonatkozások
Fejlesztési feladatok (kompetenciák)
Kísérlet a lineáris erőtör- Rendszerben gondolkovény felismeréséhez. dás erősítése. Csoportosítás megadott szemSúrlódási erő mérése pontok szerint. Követtöbbféle módon. keztetés kísérletből az előző ismeretek felhaszA newtoni és az euleri nálásával. Csoportosítás erőt megadó egyenlet kö- és megkülönböztetés. zötti különbség. Ismeretek összekapcsolása és általánosítása. Feladatok.
A nehézségi gyorsulás mérése. A Cavendish-féle torziós mérleggel végzett kísérlet elemzése a Newton-féle gravitációs erőtörvény felismeréséhez. A görögök, Kopernikusz, Tycho de Brahe, Giordano Bruno, Kepler elképzelése a bolygómozgásról. Galilei és Giordano Bruno sorsa.
Jelenségek, fogalmak pontosítása, a megismerés folyamat jellegének tudatosítása. A jelenségek különböző jellegű jellemzésének igénye és lehetősége, pl. nehézségi gyorsulással és térerőséggel. Az energiafogalom mélyítése, bővítése és rendszerezése. A földi és a kozmikus fizika egyesítése.
Forgatónyomaték kísérleti vizsgálata kétoldalú emelővel.
Az erőhatás fogalmának bővítése. A megállapításaink érvényességi határának tudatosítása.
Euler élete és munkássága.
Az absztrakció céljának bemutatása. Az absztrakció és az érvényességi határ kapcsolata.
A hő mechanikai egyenértékével kapcsolatos Joule-féle kísérlet elemzése.
A mennyiségi fogalmak szerepének felhasználásával megmutatni az energia (mint mennyiség) szükségességét. Tisztázni, 239
Tartalom
Kísérletek, fizikatörténeti vonatkozások rugalmassági energia. A konzervatív erők Robert Mayer, Joule, munkája. A munkatétel. Helmholtz élete és munkássága az energiafoga9. Munka, teljesítmény, hatásfok A munkavégzés és a munka fogalma. lom kialakításában. A munka kiszámítása előbb a legegyszerűbb (az egyenes pálya és az állandóerő hatásvonala egybeesik), majd általánoA munka kiszámítás sabb esetekre is (az egyenes pálya és az módjának felismerése a állandó erő hatásvonala metszi egymást), súrlódási munka és a illetve ha az erőhatás egyenletesen válbelsőenergia tozik, pl. a rugalmas erő munkája, majd kapcsolatának kísérleti általános esetben grafikus meggondolás vizsgálata alapján. alapján. A gyorsítási, emelési, súrlódási munka. A teljesítmény és a hatásfok. A fizika XVIII. és XIX. században ezen a 10. Mechanikai rezgések vizsgálata, területen elért jellemzői és dinamikai feltételük A rezgés általános fogalma. A eredményei és a technika harmonikus rezgés és jellemzői: kitérés, kapcsolata. amplitúdó, fázis, rezgésidő, rezgésszám. A kitérés, sebesség, gyorsulás kvalitatív és kvantitatív jellemzése. A harmonikus rezgőmozgás dinamikai feltétele. A rezgő rendszer energiaviszonyai. A mateA rugón rezgő test és a matikai inga és lengésideje. A rezgést fonálinga kísérleti vizsgábefolyásoló külső hatások és következlata. ményeik. A rezgések csoportosítása: csillapítatlan és csillapított, illetve a szabad- és kényszerrezgések. 11. A mechanikai hullámok vizsgálata, jellemzői és rendszerezésük. A hang A hullám általános fogalma és fajtái: a longitudinális és transzverzális hullám. A harmonikus hullám és jellemzői: a hullámhossz, periódusidő, rezgésszám, terjedési sebesség. Hullámok viselkedése új közeg határán: a visszaverődés és törés jelensége, törvényei. A beesési, visszaverődési és törési szög, a törésmutató. Polarizáció, interferencia, elhajlás, a Huygens-Fresnel-elv. Az állóhullám létrejöttének feltétele, kvalitatív jellemzése, a duzzadóhely és a csomópont fogalma. Állóhullámok húron és pálcán. A hanghullámok és jellemzői: hangerősség, hangmagasság, hangszín. A hangforrások és a hangszerek működésének
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) hogy az energia fogalom ilyen bevezetése nem pontos, csak közelítő lehetőség. A fogalom fejlődésének szemléltetése. Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata.
Tudatosítani a meghatározások pontosságának fontosságát. Megerősíteni a mennyiségek szerepét a jelenségek leírásában. Csoportosítás és rendszerezés. Gyakorlati alkalmazások és az elmélet kapcsolatának felismerése.
A hasonlóságok és különbözőségek fontosságának felismerése a A hang hullámhosszának jelenségcsoportok vizsmérése több féle módon. gálatánál. A segédfogalmak szerepének felismerése a A hullámkádas kísérletek jelenségek vizsgálatánál elemzése. és leírásánál. Huygens hullámtani munkássága.
240
Tartalom
Kísérletek, fizikatörténeti vonatkozások
Fejlesztési feladatok (kompetenciák)
fizikai alapjai. Ultrahang, infrahang. Követelmények Az érettségire készülők: - tudják és biztonsággal használják a mechanikában megismert fogalmakat, mennyiségeket, mértékegységeket, szabályokat, törvényeket; - emlékezzenek a megállapításokat megalapozó kísérletekre és azok elemzésére; - tudjanak ténykérdésre válaszolni, feladatokat megoldani, gyakorlati alkalmazásokat fizikai szempontok szerint elemezni; - ismerjék fel a haladó és a körmozgás közötti különbséget és hasonlóságot, azt, hogy a körmozgás a forgómozgás speciális eset; - tudják, hogy a tömeg a test tehetetlenségének mértéke, legyenek képesek tömeget sztatikai és dinamikai módszerekkel is mérni, értsék, hogy a tömeg és az energia nem alakul át egymásba, hanem két különböző szempontú jellemzője a testnek és arányos egymással; - értsék, hogy az erőhatások nem fenntartják, hanem megváltoztatják a testek mozgásállapotát, így a test mozgásállapotát csak az „őt” érő erőhatások befolyásolják; - tudjanak különbséget tenni a mozgásállapot különböző szempontú jellemzői (a lendület és a mozgási energia) között; - ismerjék a különféle erőket és azok egy részének erőtörvényekkel történő leírását, tudják alkalmazni a dinamika alapegyenletét; - tudják értelmezni a gravitációs jelenségeket, jellemezni a gravitációs mezőt, értsék a bolygók mozgását, ismerjék fel, hogy a fizika az egész világmindenséget írja le; - vegyék észre az erőhatás mozgás- és forgásállapot változtató képességét, tudják mennyiségekkel jellemezni azokat, és emlékezzenek érvényesülésük feltételeire, értsék, tudatosan alkalmazzák az anyagi pont és a merev test egyensúlyi feltételeit; - ismerjék az energia fogalom fontosságát, mennyiségi jellegét, mint állapotjelzőnek az általános érvényű alkalmazhatóságát, azt hogy megmaradási tétel írható fel rá; - értsék, hogy az energiaváltozások két nagy csoportba sorolhatók, konkrét esetben tudják kiszámítani az energiaváltozásokat és a zárt rendszerekben lejátszódó folyamatoknál felismerni az energia-megmaradást; - tudjanak a fizika több területét átívelő kérdések esetében problémát felismerni, elvileg és számolással is megoldani; - értsék a rezgés fogalmát, kísérleti vizsgálatának eredményeit, jellemző mennyiségeinek szerepét, tudják csoportosítani a rezgéseket, lássák alkalmazásuk lehetőségét a gyakorlati életben; - értsék a hullám fogalmát, tudják csoportosítani és vegyék észre, hogy a hullámban állapotváltozás terjed, ami energiaváltozással jár; - ismerjék a hullám kísérleti vizsgálatának lehetőségeit, jellemző mennyiségeinek szerepét, a hullámok viselkedését új közeg határán, ezek törvényeit, találkozásuk következményeit, az állóhullámok létrejöttének feltételeit és a Doppler-jelenséget; - tudják, hogy a hang longitudinális hullám, ismerjék jellemzőit és azok fizikai értelmezését. Tudjanak magyarázatot adni a legismertebb hangszerek működésére. II. Elektromosságtan, mágnesség, optika Célok és feladatok 241
Az elektromosságtan, a mágnesség és az optika témakörére vonatkozóan a középszintű, illetve emelt szintű érettségi követelményeknek megfelelő módon és mélységben - a már tanult alapvető fogalmak, törvények felelevenítése, rendszerezése, elmélyítése; - a többlet ismeretanyag feldolgozása; - a tananyag fizikatörténeti vonatkozásainak kiemelése, megerősítése, kiegészítése; - az ismeretek összekapcsolása a mindennapi jelenségekkel, a technikai eszközök működésével, az emberiség globális problémáival; - a fizika gondolkodási, megismerési módszereinek tudatosítása (tapasztalat, hipotézis, mérés, elmélet, modellalkotás, gyakorlat stb.); - kísérletek, mérések megtervezésének, végrehajtásának, a tapasztalatok kiértékelésének gyakorlása; - a témakör tanult törvényeinek alkalmazása egyszerű vagy összetett, több témakör kapcsolatát is igénylő számításos feladatok megoldásában; - szűkebb vagy átfogóbb témák logikus, szabatos kifejtésének, az összefüggések magyarázatának gyakorlása.
Tartalom 12. Az időben állandó elektromos mező létrehozása és jellemzése Elektrosztatikus alapjelenségek értelmezése. A Coulomb-törvény. Alkalmazások. A töltésmegmaradás törvénye. Az elektrosztatikus mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség. Az elektrosztatikus mező konzervatív jellege. A potenciál és az ekvipotenciális felületek fogalma; kapcsolat a feszültséggel. Pontenciál pontszerű töltés elektromos mezőjében. Elektromos töltésű részecskék mozgása elektromos mezőben. 13. Vezetők az elektrosztatikus mezőben. A kondenzátor Többlettöltés fémen, alkalmazások. A szuperpozíció elve. Alkalmazás térerősségre és potenciálra. Térerősség, potenciál különböző vezetők környezetében Földpotenciál. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazása. Kondenzátor jellemzése, permittivitás. Kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolása.
Kísérletek, fizikatörténeti vonatkozások
Fejlesztési feladatok (kompetenciák)
Elektrosztatikai alapjelenségek kísérleti bemutatása és értelmezése. Elektromos erővonalak kísérleti előállítása, kísérleti felvételek értelmezése. Coulomb mennyiségileg vizsgálja az elektromos kölcsönhatást. Faraday feltételezi az elektromos mező létezését.
A rendszerező, lényegkiemelő és a gondolatok vázlat alapján történő logikus kifejtésére való képesség fejlesztése. Jártasság kialakítása a régi és új ismeretek egymással és más témakörökkel való összekapcsolásában, összetettebb problémák megoldásában.
A Faraday-kalitkára, csúcshatásra vonatkozó kísérletek, gyakorlati alkalmazások felismerése, értelmezése.
A részismeretek általános elvekkel, átfogóbb törvényekkel történő összekapcsolása (energiamegmaradás, töltésmegmaradás, szuperpozíció).
A kondenzátor kapacitását befolyásoló tényezők kísérleti bemutatása.
242
Tartalom 14. Az egyenáramú áramkör alkotórészei és jellemző fizikai mennyiségei Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. A fémes vezetők ellenállásának hőmérsékletfüggése. Az elektromos áram teljesítménye, munkája, hőhatása.
15. Fogyasztók kapcsolása az egyenáramú áramkörökben. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben. Ellenállás mérési, eredő ellenállás számítási módszerek. Áramforrás belső ellenállása, üresjárási feszültség. Telepek kapcsolása.
16. Az elektromos áramvezetés típusai. Fémek, folyadékok, gázok, vákuum, félvezetők áramvezetése. Gyakorlati alkalmazások. Galvánelem, akkumulátor.
Kísérletek, fizikatörténeti vonatkozások
Fejlesztési feladatok (kompetenciák)
Egyszerű áramkörök összeállítása, feszültség és áramerősség mérése. Ohm törvényével, a vezető ellenállásával kapcsolatos kísérletek elemzése. Volta, Ohm, Ampere és Joule szerepe az elektromosság történetében.
Különböző elektromos mérőműszerek használatában való jártasság fejlesztése az eszköz- és balesetvédelem szempontjainak betartásával. Mérési eredmények kiértékelésének gyakorlása (több mérés, táblázat és grafikon készítése, hibaszámítás). A törvények érvényességének korlátjai.
Egyszerűbb egyenáramú mérések tervezése, áramkörök összeállítása és vizsgálata kapcsolási rajz alapján. Az ellenállás hőmérsékletfüggésével, áramforrás belső ellenállásával összefüggő kísérletek értelmezése.
Kapcsolási rajzok „olvasásában”, egyenértékű kapcsolássá történő átalakításában való jártasság kialakítása.
A különböző vezetési típusok kísérleti és legfontosabb gyakorlati megjelenéseinek felismerése. Faraday és Millikan szerepe az elemi töltés felfedezésében.
Áramvezetési modellek, és érvényességi határaik. A fizikai ismeretek jelentősége a technika fejlődésében, a természeti és technikai környezetünk megértésében, átalakításában és megvédésében.
243
Tartalom 17. Az időben állandó mágneses mező A Föld mágnessége, állandó mágnesek, iránytű. A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor, mágneses fluxus. Áramvezető által keltett mágneses mező mennyiségi jellemzése: egyenes vezető, tekercs, körvezető mágneses tere. A szuperpozíció elvének alkalmazása. Mágneses permeabilitás. Az elektromágnes alkalmazásai. A Lorentz-erő
18. Az elektromágneses indukció A mozgási és nyugalmi indukció jelenségének leírása. Lenz törvénye. Az elektrosztatikus mező és az indukált elektromos mező összehasonlítása. Összefüggések alkalmazása. A be- és kikapcsolási önindukció jelensége. A kölcsönös és önindukciós együttható értelmezése. 19. A váltakozó feszültség és áram A váltakozó áram jellemzése, időbeli lefolyásának leírása, az effektív feszültség és áramerősség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetén Az ohmos, induktív és kapacitív ellenállás értelmezése. Váltakozó áramú ellenállások soros kapcsolása. A különböző váltakozó áramú teljesítmények fogalma. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor) Elektromos balesetvédelem a gyakorlatban.
Kísérletek, fizikatörténeti vonatkozások
Fejlesztési feladatok (kompetenciák)
Időben állandó mágneses mező előállításának, jellemzésének, a mágneses indukcióvektorra és a Lorentz-erőre vonatkozó irányszabályoknak kísérleti szemléltetése. Az elektromágnes néhány technikai alkalmazásának bemutatása működő eszközön vagy modellen (hangszóró, csengő, műszerek, elektromotor, relé, stb.)
Hasonlóságok és eltérések az elektromos és mágneses jelenségeknél. A rendszerező képesség fejlesztése, a sokféleségben az egység keresése. Feladatok különböző megoldásmódjainak összevetése.
Mozgási, nyugalmi és önindukció jelenségének valamint Lenz törvényének kísérleti szemléltetése, értelmezése. Faraday munkássága, Lenz törvényének jelentősége.
A mozgási és nyugalmi indukció eltérő természetének megértése: A mozgási indukció mező–töltés, a nyugalmi indukció mező–mező kölcsönhatás. Az energiamegmaradás törvényének fokozatos kiterjesztése.
A generátor és a dinamó elvének szemléltetése modell segítségével. Feszültség és áramerősség mérése váltakozó áramú áramkörben. Váltakozó áramú ellenállások mérése. Váltakozó áramú kísérletek megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítása és elvégzése. Jedlik Ányos a dinamó, Bláthy Ottó, Déri Miksa és Zipernowsky Károly a transzformátor feltalálói.
Az egyenáramú és a váltakozó áramú áramkörök összehasonlítása, az eltérések okai.
Az elmélet és gyakorlat kapcsolata.
Az elektromos energia előállításának alternatív módjai, előnyök, hátrányok. Balesetvédelem, környezetvédelem.
244
Tartalom 20. Elektromágneses rezgések és hullámok A zárt rezgőkörben lejátszódó csillapítatlan elektromágneses rezgés kvalitatív leírása ill. mennyiségi jellemzése. Csatolt rezgések A Maxwell-elmélet kvalitatív áttekintése. A gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolata. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektruma, biológiai hatások, gyakorlati alkalmazások. 21. A fény hullámtermészete Fényforrások, fénysugár, a fény terjedési sebessége. Fénysebesség-mérési módok. A fény visszaverődésének törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartestörvény, a teljes visszaverődés és alkalmazásai. A törésmutatóval kapcsolatos számítások. (planparalel lemez, prizma) Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek. A lézerfény sajátosságai, a hologram. A fény hullámjelenségeinek ismerete (elhajlás, interferencia, polarizáció). A fényinterferencia észlelésének feltétele, kísérleti megvalósítása, felhasználása hullámhosszmérésre. 22. Geometriai optika, leképezés A geometriai optika mint modell bizonyos fényjelenségek leírására. A modell korlátjai. Síktükör, gömbtükör és optikai lencsék képalkotása. Távolságtörvény, nagyítás, dioptria. A leképezési törvény előjeles értelmezése és alkalmazásai. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei.
Kísérletek, fizikatörténeti vonatkozások
Fejlesztési feladatok (kompetenciák)
Maxwell és Hertz szerepe A mező önállósul, az elektromágneses elszakad a részecske hullámok felfedezésében. szerkezetű anyagtól. Az elektromágneses hullám mező-mező kölcsönhatás.
A sokféleség egységének meglátása.
A fény A fényhullám mint hullámtulajdonságainak modell és korlátjai. szemléltetése egyszerű kísérletekkel Törésmutató és fényhullámhossz mérése. A modern fizikai ismeretek visszahatása a klasszikus fizikai Huygens, a fény hullám- ismeretek és elméletének megalkotója. alkalmazásaik bővülésére. Gábor Dénes, a hologram felfedezője.
Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni és végezni a leképezési törvény alapján lencsékkel és tükrökkel. A távcső szerepe Galilei, Kepler és Newton munkásságában.
A geometriai optikai modell és korlátjai.
Az optikai eszközök szerepe a világ megismerésében.
245
Követelmények A tanuló - értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján; - alkalmazza a Coulomb-törvényt feladatmegoldásban; - alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mező szerkezetét, és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mező esetén egyszerű feladatokban; - tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól; - a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezőt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek segítségével; - értse, hogy az elektrosztatikus mező konzervatív volta miatt értelmezhető a potenciál és a feszültség fogalma; - alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos mezőben; - ismerje a töltés- és térerősség-viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra; - ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására; - ismerje a kondenzátor lemezei között lévő szigetelőanyag kapacitásmódosító szerepét, a síkkondenzátor kapacitásának meghatározását, a kondenzátor energiáját, a feltöltött kondenzátor energiájának meghatározását, és alkalmazza a fenti összefüggéseket feladatok megoldásában; - értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani; - ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát. Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére; - alkalmazza az Ohm-törvényt összetett feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerjen ellenállás mérési módszereke, a fémek ellenállásának hőmérsékletfüggését; - ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit; - értse a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggések magyarázatát, és alkalmazza ezeket összetettebb áramkörökre is; - alkalmazza ismereteit egyszerűbb egyenáramú mérések megtervezésére, vagy megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére; - ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben, az áram élettani hatásait, a baleset-megelőzési és érintésvédelmi szabályokat; - ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását; - ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait. Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip); - ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között; - ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát, a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív ill. kvantitatív módon jellemezni a 246
különböző mágneses mezőket, az elektromos áram keltette mágneses mezőnek az elektrosztatikus mezőtől eltérő szerkezetét; - alkalmazza a speciális alakú áramvezetők mágneses mezőjére vonatkozó összefüggéseket egyszerű feladatokban; - ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag szerepét (hangszóró, csengő, műszerek, relé stb.); - ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális esetben, a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje ennek néhány következményét; - tudjon a Lorentz-erővel kapcsolatos feladatokat megoldani. Tudjon megnevezni egy gyorsítótípust, és ismerje működési elvét; - ismerje az elektromágneses indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező mindennemű megváltozása elektromos mezőt hoz létre, az időben változó mágneses mező keltette elektromos mező és a nyugvó töltés körül kialakuló elektromos mező eltérő szerkezetét. Alkalmazza az indukcióval kapcsolatos ismereteit egyszerű feladatok megoldására; - ismerje Lenz törvényét, és tudjon egyszerű kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján értelmezni, értse az önindukció szerepét az áram be- és kikapcsolásánál, ismerje a tekercs mágneses energiáját; - tudja a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval, a feszültség és áram időbeli lefolyását leíró összefüggéseket; - ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét; - emlékezzen az effektív feszültség és áramerősség jelentésére. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat; - tudja, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szemben. Értse az eltérő viselkedés okait. Alkalmazza ismereteit egyszerűbb váltakozó áramú kísérletek megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére; - ismerje fáziseltérés nélküli, ill. általános esetben az átlagos teljesítmény és munka kiszámítását; - tudja a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban; - tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne. Értse a rezgőkörben létrejövő szabad elektromágneses rezgések kialakulását; - ismerje a mechanikai és elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését, az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni; - tudja a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait. Ismerje, hogy a modern híradástechnikai, távközlési, kép- és hangrögzítő eszközök működési alapelveiben a tanultakból mit használnak fel. Ismerje a gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolatát; - tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség. Ismerjen a fénysebesség mérésére vonatkozó klasszikus módszert (pl. Olaf Römer, Fizeau); - tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a jelenségeket;
247
- alkalmazza a hullámtani törvényeket összetett (prizma, planparalel lemez) feladatokban. Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni és elvégezni a hullámtani törvényekkel kapcsolatban (pl. törésmutató meghatározása); - ismerje a színszóródás jelenségét prizmán. Legyen ismerete a homogén és összetett színekről. Ismerje, hogy a fény terjedési sebessége egy közegben frekvenciafüggő; - ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét; - ismerje az elhajlást és interferenciát, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Ismerje és értelmezze a színfelbontás néhány esetét (prizma, rács). Tudja alkalmazni a rácson történő elhajlásra vonatkozó összefüggéseket hullámhossz mérésére; - ismerje a lézerfény fogalmát, tulajdonságait; - ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Alkalmazza egyszerű, ill. összetettebb feladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától, ill. a környező közeg anyagától függ; - tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni, ill. tervezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, lencse fókusztávolságának meghatározása.) Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét; - ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát. III. Hőtan, modern fizika, atom- és magfizika, csillagászat
Célok és feladatok - Hőtani folyamatok rendszerbe foglalása, környezetvédelmi vonatkozásainak kiemelése. - A korpuszkuláris anyagszemlélet kialakulásának és fejlődésének áttekintése és rendszerbefoglalása, tudománytörténeti és társadalmi vonatkozásainak kiemelése. - A modern fizika kialakulásának és alapjainak áttekintése, fizika- és kultúrtörténeti jelentőségének – különös tekintettel a világszemléleti hatásának – hangsúlyozása. - A mikrovilág kettős természetének rendszerező áttekintésével bemutatni a természettudományos gondolkodásmód egy magasabb (elvontabb) szintjét. Kiemelni, hogy az elvont elméleteknek is egyetlen próbaköve a kísérleti megerősítés, a természet valóságával való egyezés. - Az atommag belső szerkezetének áttekintésével hangsúlyozni a nukleáris kölcsönhatás sajátosságait. A magon belüli energiaviszonyok kiemelésével rámutatni, hogy az ember által történő atomenergia-felszabadítás biztos elméleti tudást, magas technikai színvonalat és globális felelősségtudatot követel úgy a szakemberektől, mint a társadalom más döntéshozóitól. - Biztosítani, hogy a tanulók a nukleáris energiatermelés elvéről és gyakorlati megvalósulásáról megfelelő tájékozottságot szerezzenek, és az energiatermelés globális problémáival kapcsolatos egyéni, felelős álláspontjukat önállóan – viták keretében – kialakíthassák. - Az Univerzum szerkezetének, rendszerbe foglalásával kiemelni a világ anyagi egységét és megismerhetőségét. Rámutatni arra, hogy a környezetünk (tágabb értelemben az Univerzumunk) ismerete hozzásegíthet bennünket az optimista életérzés megteremtéséhez és fenntartásához.
248
Tartalom 23. Termikus kölcsönhatások és állapot-változások makroszkopikus leírása Szilárd testek és folyadékok hőtágulása lineáris és köbös hőtágulási törvények és alkalmazásaik. Gázok állapotváltozásai és halmazállapotváltozások. Gáztörvények, állapotegyenlet olvadás– fagyás, párolgás(forrás) –lecsapódás. Olvadáspont, olvadáshő. Forráspont, forráshő. Extenzív és intenzív állapotjelzők Termikus kölcsönhatások energetikai leírása. I. főtétel. Belső energia. Hőmennyiség. Tágulási munka. Termikus folyamatok iránya. II. főtétel Hőerőgépek hatásfoka. Másodfajú perpetuum mobile. Körfolyamatok.
24. Molekuláris hőelmélet Részecske-sokaság jellemzői. Anyagmennyiség, mól. Avogadro-állandó. Ideális gázok részecskemodellje. Golyómodell. Állapotegyenlet. Belső energia és az I. főtétel molekuláris értelmezése. Szabadsági fok, ekvipartíció tétele. Szilárd testek, folyadékok, reális gázok atomos szerkezete. Az atomos szerkezetek modellezése. Halmazállapot-változások molekuláris értelmezése. Telítetlen és telített gőzök. Kritikus pont. Gázok cseppfolyósítása. II. főtétel molekuláris értelmezése. Rendezettség, rendezetlenség. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok. 25. A modern fizika születése A speciális relativitáselmélet létrejötte A fénysebesség mint határsebesség állandósága. Éterprobléma. Az időtartamok és hosszúságok relatív jellege. Relativisztikus tömeg. Tömeg-energia
Kísérletek, fizikatörténeti vonatkozások
Fejlesztési feladatok (kompetenciák)
Szilárdtestek, folyadékok hőtágulásának vizsgálata . Gázok állapotváltozásának kísérleti vizsgálata higanyos üvegcsővel. Olvadás, fagyás, forrás vizsgálata, mérések kaloriméterrel. A hő mechanikai egyenértéke (Joulekísérlet).
A termikus kölcsönhatások rendszerezése, egzakt leírása, elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása Az extenzív és intenzív állapotjelzők általános jellemzőinek bemutatása Analógiák keresése más területekről. Az energiamegmaradás elvének kiterjesztése hőtani folyamatokra. A folyamatok irányát meghatározó természeti törvény többoldalú megközelítése Hőerőgépek hatásfokán keresztül bemutatni a műszaki fejlesztés elvi korlátait
Gázok részecskemodelljének szimulációs vizsgálata. A vízgőz kritikus pontjának demonstrációs bemutatása (pl .video). Maxwell kinetikus gázelmélet terén végzett munkássága.
A modellalkotás folyamata mint a természettudományos megismerés fontos mozzanata. Rámutatni, hogy a hőtani jelenségek korpuszkuláris tárgyalása a mélyebb meg-értést segíti elő. A molekuláris jelenségek statisztikus leírásmódjának kiemelése. A leírás előnyeinek hangsúlyozása.
– Mérések fotocellával: áramerősség-feszültség görbe felvétele és elemzése. 249
Tartalom
Kísérletek, fizikatörténeti vonatkozások egyenértékűség – Planck-állandó, A kvantumfizika keletkezése kilépési munka őmérsékleti sugárzás problémája. Planck meghatározása hipotézise. Energia kvantum zárófeszültség-frekvencia Fényelektromos jelenség és gyakorlati grafikonból. alkalmazásai – Max Planck és A fényelektromos jelenség és probAlbert Einstein lémája. Einstein foton-hipotézise. hipotézisének fizikatörtéKilépési munka. Foto-effektus egyenlete. neti jelentősége. A fotocella, fényelem gyakorlati – A speciális alkalmazásai relativitás-elmélet filozófiai és kultúrtörténeti jelentősége. 26. A mikrorészek hullám és részecske természete A fény részecskemodellje. Compton-szórás kísérleti A fotonelmélet további bizonyítékai: összeállításának fénynyomás. Compton effektus. A foton elemzése, mérési mint tömeggel és lendülettel rendelkező eredmény értelmezése. részecske. A fény kettős természete. De Broglie anyaghullám hipotézise. A fény kettős természetének általánosítása. De Broglie hullámhossz. Az elektron hullámtermészetének kísérleti igazolása. Davisson-Germer, G. P. Thomson kísérlete. A protonok és neutronok hullámsajátosságai. Heisenberg határozatlansági relációja.
27. Atomhipotézis. Klasszikus atommodellek Az atomhipotézis keletkezése és fejlődése. Az atomok létezését bizonyító jelenségek, törvények. Avogadro hipotézise. Relatív atomtömeg, atomi tömegegység. Atomok mérete, abszolút tömege. Az elektron felfedezése és megismerése. Elemi töltésegység, elektron felfedezése, töltése, tömege. Az elektron fajlagos töltés meghatározása
Elektrondiffrakció bemutatása katódsugárcsővel. De Broglie összefüggés kísérleti igazolása a diffrakciós készülékkel. Louis de Broglie hipotézisének fizikatörténeti jelentősége. Heisenberg munkássága.
Atomi részecskék méretének becslése vékony olajréteg segítségével. Elemi töltésadag meghatározása az elektrolízis törvényeiből. Elektron töltésének mérése Millikan kísérlettel.
Fejlesztési feladatok (kompetenciák)
A mikrofizikai törvények valószínűségi jellegének bemutatása. A valószínűségi jelleg nem jelent indeterminizmust. A részecskék duális természete a mikrovilág általános sajátossága. Modell - valóság kapcsolatának helyes értelmezése. Az elmélet – gyakorlat viszony kiemelése: az elektron hullámtulajdonságának gyakorlati alkalmazása (elektronmikroszkóp).
Az atomhipotézisnek mint munkahipotézisnek a bemutatása. Az elektron mint elemi részecske tárgyalása (meg nem változtatható fizikai jellemzőkkel rendelkező objektum). Az atommodellek fejlődése a valóság egyre 250
Tartalom
Kísérletek, fizikatörténeti vonatkozások a Thomson-kísérlettel. Elektron Fajlagos töltés mérése töltésének meghatározása a Millikankatódsugarak mágneses kísérlettel és elektromos mezőben Klasszikus atommodellek keletkezése és történő eltérítésével. fejlődése. Az atommodellek fizikaThomson-féle modell. Rutherford történeti jelentősége, atommodellje és hiányosságai. Thomson és Rutherford munkássága. A hidrogénatom 28. A kvantumfizika atommodelljei Az atomok vonalas színképe. spektrumvonalainak Vonalas színképek kísérleti előállítása és kísérleti előállításának és vizsgálata. A hidrogénatom vonalas a vonalak szerkezetének színképe. Emissziós és abszorpciós tanulmányozása. színkép előállítása. A nátrium emissziós és Bohr-féle atommodell. abszorpciós D-vonalának Bohr-posztulátumok. Atomi enerelőállítása. giaszintek. Alap és gerjesztett állapotok, A látható ionizációs energia. spektrumvonalak Franck-Hertz kísérlet, mint a Bohrhullámhosszának elmélet további bizonyítéka. meghatározása a További atomi kvantumszámok. hidrogénatom energiFő-, mellék-, mágneses- és spinaszintjeiből. kvantumszám) A kvantumszámok fizikai Franck-Hertz kísérlet jelentésének értelmezése. Atomi összeállításának és a kvantumállapot fogalma. Pauli-féle mérés áramerősségkizárási elv. feszültség görbéjének Elektronhéj fogalma. A periódusos tanulmányozása. rendszer felépülésének magyarázata, Bohr-elmélet hiányosságai. Kvantummechanikai atommodell. A periódusos rendszer Az atomba zárt hullámszerű elektron felépülésének lehetséges állóhullám állapotai. Atomi tanulmányozása. orbitálok ábrázolása. Kvantumszámok Niels Bohr, W. szemléletes jelentése. Heisenberg munkássága. A kvantummechanika tudomány- és kultúrtörténeti jelentősége.
29. Az atommag felfedezése és kísérleti vizsgálata A Rutherford-féle szórási kísérlet eredA szórási kísérlet ményei. összeállításának és
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) pontosabb leírását szolgálják. Közvetett mérési módszerek jelentősége az atomfizikában.
Spektroszkópia mint kísérlet az új modell előzménye és döntő bizonyítéka. Bohr-modell valóságtartalmának és képi szemléletességének összevetése. Elméleti alapfeltevések (posztulátumok) jellege és szerepe az elmélet kifejtésében. Geometriai és mechanikai analógiák említése. A további kísérletek a modell hiányosságaira mutatnak rá. A modellt kiegészítik, illetve egy új modell felállítását idézhetik elő.
Az atomi elektron helyének valószínűségi leírása (a determinisztikus pontszerű elektron leírással szemben) az absztrakciós készség további fejlesztését követeli meg. A kvantumelmélet interdiszciplináris szerepének bemutatása (kémiai, biológiai, anyagszerkezeti vonatkozásokkal).
Magfizikai kísérletek absztrakt, közvetett jelle251
Tartalom
Kísérletek, fizikatörténeti vonatkozások Az atommagok tömege, mérete, sűrűsége számítógépes sziés elektromos töltése. mulációjának Az atommagok belső felépítése: tanulmányozása. A neutron felfedezése. Nukleonok legTömegspektrográf fontosabb jellemzői (tömeg, töltés). A működésének és a tömegszám és rendszám értelmezése. termodiffúziós izoIzotópok. tópszétválasztásnak Az izotópok laboratóriumi és gyakorlati elvének elemzése szétválasztása. ábrákkal. Tömegspektrográfok. Termofúziós A neutron felfedezésének szétválasztás. jelentősége Chadwick munkássága. 30. A Nukleáris kölcsönhatás és jellemzői. Az atommagok energiája – A magon belüli kölcsönhatások és – Becslések a jellemzőik magenergiák Nagy hatótávolságú taszító nagyságrendjére elektromos kölcsönhatás. Rövid – Fajlagos kötési hatósugarú erős nukleáris kölcsönhatás. energia – tömegszám – Az atommagok tömeghiánya és grafikon vizsgálata kötési energiája – A tömegdefektus fogalma, nagyságrendje keletkezésének oka. – A tömeg – energia Kötési energia fogalma, nagyságrendje. A egyenértékűség kísérleti tömegdefektus és kötési energia ellenőrzésének kiszámítása. Fajlagos kötési energia fizikatörténeti jelenkiszámítása és ábrázolása. Az atommag tősége. cseppmodellje
– G. Gamow munkássága
31. Természetes és mesterséges rádióaktivitás
Radioaktív sugárzások felfedezésének történeti
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) gének hangsúlyozása. A szórási kísérletek jelentősége az atommag megismerésében. Kísérlet – elmélet kapcsolata: új felfedezés új elméletet szül (neutron felfedezése). Izotópok gyakorlati jelentősége.
Megmutatni, hogy az atommag belső struktúrájának megismerésével az anyagi világ szerveződésének egy mélyebb színteréhez jutunk el. A nukleáris kölcsönhatás összevetése más, alapvető kölcsönhatásokkal. Hasonlóság és azonosság megállapítása. Annak tudatosítása, hogy az atommagon belüli milliószoros energiasűrűségből ered a nukleáris energiafelhasználás előnye és veszélye. Annak tudatosítása, hogy a minőségileg és mennyiségileg is új energiaforrás megváltozott emberi viszonyulást követel: magasabb szintű tudást és globális felelősségtudatot. Folyadékcsepp – atommag analógia. A fizikai felfedezések véletlenszerű és 252
Tartalom A természetes radioaktív sugárzás felfedezése és vizsgálata. A sugárzás felfedezése. Alfa-, béta-, gamma-sugárzás. A sugárzások áthatolóés ionizáló képessége. Sugárzások keletkezésének értelmezése az atommagok bomlásával. Az atommagok bomlási törvénye. Aktivitás. Felezési idő. Bomlási törvény. Bomlási sorok. Mesterséges radioaktivitás felfedezése és gyakorlati alkalmazásai. Magreakciók. Mesterséges rádióaktivitás létrehozása. Radioaktív izotópok gyógyászati, ipari és tudományos alkalmazása. Részecskegyorsító berendezések és sugárzás-mérő műszerek. G–M-cső felépítése, működése. Ciklotron működési elve. Gyakorlati alkalmazások.
Kísérletek, fizikatörténeti vonatkozások háttere. Becquerel, a Cuireházaspár munkássága. Mérések Geiger-Müller számlálóval. Sugárzások áthatolóképességének vizsgálata G–M-csővel. Radioaktív bomlások számítógépes szimulációja.
Hevesy György munkássága. A Geiger-Müller számlálócső és a ciklotron működési elve.
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) törvényszerű jellegének bemutatása. A radioaktív sugárzások megértése lehet az alapja a sugárzásokkal szembeni objektív emberi viszonyulásnak. (Attól félünk, amit nem ismerünk.) Az atommagok bomlásának valószínűségi jellegének párhuzamba állítása a mindennapos események véletlenszerűségével.
A nukleáris technika mindennapos használatának elfogadása, pozitív értékelése
A sugárzásmérő műszerek kezelése, mérési eredmények helyes kiértékelése. A természetben 32. A magenergia felszabadítása és Szimulációs kísérlet az előforduló nukleáris hasznosítása. Magenergia felszabadulása a atomreaktorok energiafelszabadulás természetben. működésére. univerzális jellegének A Nap fúziós energiatermelése. A Föld bemutatása kőzeteinek radioaktivitása. Csillagok Csillagok energiaA mesterséges nukleáris fúziós energiatermelése. Földi termelésének energiafelszabadítás természetes ősreaktor. megismerése mint magas technikai szintet Mesterséges magenergia felszabadítások. tudomány- és igényel. Maghasadás felfedezése. Szabályozatlan kultúrtörténeti mérföldkő. Tudomány – felelősség és szabályozott hasadási láncreakciók. kapcsolat elemzése. Atombombák és atomreaktorok. Magenergia Érvek, ellenérvek Szabályozatlan és szabályozott magfúzió felszabadításának egybevetése. előállítása. Hidrogénbomba. Fúziós történelmi körülményei. A nukleáris energiafelreaktorok. Wigner, Teller, Szilárd használás további Hasadásos és fúziós magreakciók munkássága. társadalmi vonatkozásai egyenleteinek értelmezése. Atomerőművek elvi (politikai célok, Az atomerőművek nukleáris energifelépítésének, műszaki energiatermelési atermelése. paramétereinek, éves stratégiák stb). A hasadásos atomerőművek felépítése, radioaktív kibocsátási – Az energia energiatermelése. Az atomerőművek adatainak elemzése. termelési alternatívákkal biztonsága, környezeti hatásaik. Az A lakosság átlagos éves szembeni objektív, 253
Tartalom erőművek előnyei hátrányai. A sugárzások élettani hatása. Sugárvédelem. A sugárzások élettani hatásának fizikai alapjai. Háttérsugárzás fogalma és összetétele. Sugárterhelés fogalma. Elnyelt sugárdózis fogalma és mértékegysége. Dózisegyenérték fogalma és mértékegysége. Küszöbdózis, dóziskorlát fogalma, értéke.
33. Csillagászat. A kozmikus fizika és részecskefizika elemei – Helyünk a Naprendszerben. Kezdeti elképzelések, a heliocentrikus világkép kialakulása. A Naprendszer szerkezete, keletkezésének elmélete. Bolygók jellemzői, mozgásuk. A Nap összetétele és legfontosabb adatai. Nap- és holdfogyatkozás. – Helyünk a Tejútrendszerben Távolságok nagyságrendje. Fényév. A Tejútrendszer szerkezete, mozgása. Naprendszer helye a galaktikánkban. – Helyünk a Világegyetemben Az Univerzum szerkezete. Kozmikus méretek. Galaxisok, csillagok, becsült száma. A Világegyetem mérete és tömege. – Világegyetem modellje Táguló Univerzum. Ősrobbanáselmélet. Galaxisok, csillagok keletkezése és fejlődése Vöröseltolódás. Háttérsugárzás. – A Világegyetem-kutatás eszközei, módszerei. Az űrkutatás múltja, jelene és jövője – Elemi részek áttekintése Leptonok, mezonok, barionok. Párkeltés, pármegsemmisülés. Kvarkok.
Kísérletek, fizikatörténeti vonatkozások sugárterhelése, megoszlásának elemzése, értékelése. Dózisteljesítmény mérése hordozható sugárzásmérővel.
Fejlesztési feladatok (kompetenciák) mérlegelő álláspont kialakítása. Érvek ellenérvek összevetése, objektív állásfoglalásra való képesség fejlesztése. A sugárzások determinisztikus és véletlenszerű biológiai hatásainak összevetése más egészségkárosító hatásokkal. A megengedhető kockázat ésszerű vállalása a mindennapos emberi tevékenység kockázatainak tükrében.
– A Naprendszer adatainak tanulmányozása, összefüggések elemzése – A Kopernikuszi fordulat kultúrtörténeti jelentősége. Kopernikusz és Kepler munkássága – A Nap sugárzási teljesítményének mérése(Internetes útmutatással)
Az anyagelvűség alapján álló világnézet formálása, a világ anyagi egységének bemutatása az elemi részektől a galaxisokig. Az anyagszerveződés hierarchiájának megismertetése. Részecskefizika és a kozmikus fizika kapcsolatának bemutatása. A fizika fejlődésének jövője. Annak tudatosítása, hogy a fizika mint természettudomány soha nem tekinthető lezártnak és véglegesnek. Az anyag megismerése kimeríthetetlen.
– Wilson-Penzias felfedezése(kozmikus maradéksugárzás) – A XX. századi világűr kutatás fontosabb eseményei, dátumai – Dirac, GellMann, Feynman munkássága a részecskefizikában
254
Fizika (TÁMOP 3.1.4 előtti, gyakorlatban kipróbált) 33 9. évfolyam, fizika Évi óraszám: 72 Témák:
Testek mozgása (20 óra): Egyenes vonalú egyenletes mozgás Változó mozgás A tömeg és az erő (29 óra): A tehetetlenség törvénye, az inercia-rendszer A tömeg fogalma A sűrűség Lendület, lendület-megmaradás Erőhatás, erő Különféle mozgások dinamikai feltétele Kényszererők, és meghatározásuk Különféle erőhatások és erőtörvényeik A bolygók mozgása A forgatónyomaték Merev testek egyensúlya Munka, energia (23 óra): Emlékeztető Energiaváltozás munkavégzés közben Teljesítmény, hatásfok
10. évfolyam, fizika Évi óraszám: 72 Témák:
Hőtan (20 óra) Gázok állapotváltozásai Molekuláris hőelmélet Halmazállapot-változások Elektrosztatika (20 óra) Elektromos alapjelenségek Coulomb törvénye Az elektromos mező jellemzése Munkavégzés az elektromos mezőben A feszültség és a potenciál A kondenzátor Az elektromos mező energiája Az elektromos áram (12 óra) Áramköri alapmennyiségek Ohm törvény Fogyasztók kapcsolásai Az elektromos áram teljesítménye 33
Készítette Réti Istvánné
255
A mágneses mező (20 óra) Az időben állandó mágneses mező Elektromágneses indukció A váltakozó áram A transzformátor Rezgőkörök
INFORMATIKA tantárgy helyi tanterve a 9. osztályos nyelvi előkészítő évfolyam számára34 (választható érettségi tantárgy) Bevezetés
Célok és feladatok Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási, tárolási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy, és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. Az informatikai nevelésnek, – amely nem egyedül az informatika tantárgy feladata – meg kell mutatnia, hogy a jól ismert természetes és mesterséges környezet mellet létezik a jelek, jelrendszerek, kódok világa, amely mindazt az adatot, információt és tudást hordozza, amellyel az emberiség a valóságos és a képzelt környezeteket praktikus, tudományos, művészi vagy más szempontból megjeleníti. A jelek világa, a társadalmi élet minden területét átható virtuális környezetet alkot, amely különösen szemléletesen nyilvánul meg a médiában (film, videó, televízió) vagy újabban az interaktív digitális médiában (multimédia számítógép, hipermédia számítógépes hálózat). Alapvető célunk annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése miként alakítja át a társadalmat, mit jelent a kialakulóban lévő információs társadalom. A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az Internet használatot is – a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. A tantárgy célja, felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek együttesen segítik a tanulók informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés azzal, hogy a logikus gondolkodásra, problémamegoldásra tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet fejleszt, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával felkészít a munkára, a mindennapi életre, egyben valamennyi tantárgy tanulását segíti. Célja olyan attitűd kialakítása, amely motiválttá teszi az egyént az információs társadalomba történő bekapcsolódásra, amely segít abban, hogy az egyén ne érezze idegennek ezt a világot. 34
Készitette: Kovács Józsefné
256
Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának az igénye. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail, levelezési listák, gopher, telnet, FTP). A számítástechnika oktatásának fő célkitűzései: − korszerű alkalmazói készség kialakítása − a logikus gondolkodás fejlesztése − önálló munkára nevelés − együttműködésre nevelés, csoportmunka − alkotó munkára nevelés − az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése − az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása − az esztétikai készség fejlesztése − az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése
Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában; szakkönyvek, a különböző multimédia és hipermédia oktatási anyagok alkalmazásában. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intelligens (hardver és szoftver) eszközökről és növekvő jelentőségükről. Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében.
257
Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái). Tájékozódjon a különféle munkaterületeken, milyen szerepe van az informatikai eszközöknek. Ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása. Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével. Tanulmányaihoz és érdeklődése szerint tudja szelektálni, és alkotó módon felhasználni a különböző információs forrásokat.
Tantárgyi sajátosságok Tapasztalataink szerint az informatika oktatásában az elmélet és a gyakorlat szoros összekapcsolása és az oktatás egészének gyakorlati orientáltsága a leghatékonyabb. Ez azt is jelenti, hogy a tanítás során nem célszerű nagy elméleti egységeket előre bocsátani, hanem arra kell törekedni, hogy amint lehet, az elméleti ismereteket gyakorlati tapasztalatokkal megerősítsük. Az elméletnek és a gyakorlatnak ez az ötvözése természetesen sokféleképpen megoldható, és a megoldás erősen függ a tanár egyéni elképzeléseitől, s egészében hangsúlyozottan nem a tanterv szintjén, hanem a tanmenetkészítés során megoldandó probléma. Ezért a továbbiakban a tanterv a tanítandó nagy tematikus egységeket jelöli ki, de minden egyebet a tanmenetkészítéshez utal. A gyakorlat-orientált jellegnek a tanulói munka értékelésében is tükröződnie kell. Az a helyes, ha a tanuló minősítését nagyobb részt az határozza meg, hogy képes-e a gyakorlatban megoldani a problémákat. Ez az elv nem jelenti az elméleti megalapozás szükségességének lebecsülését, hanem éppen annak elismerését tükrözi, hogy a gyakorlati feladatok általában akkor oldhatók meg sikeresen, ha a diák az elméleti alapokkal is rendelkezik. A gyakorlati teljesítmény tehát jó feladatok összeállítása esetén eleve komplex jellegű, amelyet nagyobb súllyal kell figyelembe venni. Az értékelés Az értékelés általános elveit az informatika tantárgyi programja tartalmazza. Itt ezt néhány megvalósítási módszer ajánlásával egészítjük ki. Az elméleti tudás értékelésére ajánlott konkrét módszerek: − szóbeli felelet − írásbeli felelet, teszt − házi dolgozat (pl. szakirodalmi anyaggyűjtés valamely témához) − önálló felkészülés alapján tartott tanulói előadás A gyakorlati tudás értékelésére ajánlott módszerek: − valamely alkalmazással megoldandó, feladatlappal, gyakran mintával definiált feladat (pl. egy levél, egy körlevél, egy grafikon) 258
− egy operációs rendszer parancsainak használatát igénylő feladatsor, amelyet a tanórán kell előírt idő alatt megoldani − megadott témához információgyűjtés informatikai eszközökkel (pl. információgyűjtés az Internet-ről, a könyvtár adatbázisából) tanórán vagy házi feladat jelleggel
AZ INFORMATIKA TANTÁRGY HELYI TANTERVE 9. osztályos, nyelvi előkészítő évfolyam számára Heti óraszám: Tanítási hetek száma: Összes óraszám egy tanévben
6 óra 37 222 óra
Témák 1. Informatikai alapismeretek 2. Operációs rendszerek 3. Szövegszerkesztés 4. Információs hálózati szolgáltatások, Internet 5. Bemutatókészítés és grafika 6. Táblázatkezelés Szabadon felhasználható órakeret Összesen
Óraszám 30 30 45 30 40 45 2 222
Témák Téma: Informatikai alapfogalmak A kommunikáció A kommunikáció általános modellje Az információs és kommunikációs technológiák és rendszerek. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban. Kommunikáció a hálózaton. A hálózatok csoportosítása kiterjedés és hierarchia szerint. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Az iskolai informatikai rendszer szolgáltatásai és használati rendje. A felhasználói azonosítók, jelszavak. A bejelentkezés folyamata. Jogosultságok. Saját email cím. Jelátalakítás és kódolás Az információ fogalma és mértékegységei. Az adat és az adatmennyiség. Analóg és digitális jelek fogalma. Kép és hang digitalizálása. A számítógép felépítése Az informatika fejlődéstörténete. A Neumann-elvű számítógépek. A személyi számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek, ház, tápegység, alaplap. A perifériák típusai és főbb jellemzőik, bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak. 259
A számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése. Korszerű eszközök és jellemzőik. Hálózatok. Követelmények A tanuló legyen tisztában, az alapvető informatikai fogalmakkal. Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni, értelmezni. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV) Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható. Ismerje a Neumann elvek jelentőségét és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Tudja csatlakoztatni az alapvető perifériákat. Ismerje az informatika fejlődésének főbb állomásait, fontosabb személyiségeit! Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit.
Téma: Operációs rendszer Az operációs rendszerek fajtái, feladatai Az operációs rendszer feladatai. Az operációs rendszerek csoportosítása a felhasználói felületek valamint a szimultán kiszolgált felhasználók és a futtatott programok száma szerint. Az operációs rendszer részei és az egyes részek funkciói. Az operációs rendszer felhasználói felülete Az operációs rendszer felhasználói felülete. Alkalmazások indítása, váltás az alkalmazások között. Az operációs rendszer tulajdonságainak beállításai. Felhasználók csoportjai, felhasználók kezelésének alapjai. Az operációs rendszer súgójának használata. Az operációs rendszer fájlrendszere Meghajtók, fájlok, könyvtárak (mappák). A könyvtárak és állományok jellemzői. A nevekre vonatkozó szabályok. Helyi és hálózati meghajtók. Lemezek formázása, címkézése, tulajdonságainak megállapítása. Könyvtárkezelő. műveletek: létrehozás, másolás, áthelyezés, törlés, átnevezés. Állományok típusai. Fájlkezelő. műveletek: létrehozás, másolás, áthelyezés, átnevezés, törlés, megnyitás. Szöveges állományok szerkesztése, mentése, nyomtatása. Törölt állományok, könyvtárak visszaállítása. Tartalomjegyzék listák kezelése. Könyvtárak és fájlok keresése háttértárakon különböző információk alapján. A keresés mentése. Parancsikonok létrehozása, használata. 260
Az adatkezelés eszköze A tömörítés lényege, célja. Könyvtárak és állományok tömörítése, tömörített állományok kibontása. Adatok archiválása, biztonsági másolatok. Az adatok védelme adatvesztés és illetéktelen hozzáférés ellen. Az operációs rendszer hardver és szoftverkarbantartó segédprogramjai. A vírus fogalma, terjedési módjai, víruskeresés és –irtás, víruspajzs. Az alkalmazások telepítésének alapjai A telepítés fogalma. A szoftvertelepítés folyamata általában. A szokásos beállítási lehetőségek a telepítés során. Hálózatok A hálózatok működésének alapelvei. Hozzáférési jogok. Adatvédelem. Követelmények Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes a rendszer megjelenését, néhány tulajdonságát beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Tudjon tájékozódni a helyi és a hálózaton elérhető források között. Ismerje a könyvtárszerkezet felépítését, tudja használni. Ismerje a könyvtárműveleteket, tudjon könyvtárakat létrehozni, átnevezni, törölni. Tudjon állományokat megkeresni különböző szempontok szerint. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Tudjon állományokat kijelölni, másolni, mozgatni, adott könyvtárban rendezni. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele, formázása. Tudjon a hálózatba be-és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.
Téma: Szövegszerkesztés Szövegszerkesztési alapfogalmak A szövegszerkesztés célja. Az irat szerkezete, az egyes részek fontosabb tulajdonságai. A szövegszerkesztő kezelése A program indítása. A munkakörnyezet alapvető beállításai (nézet, nagyítás, vonalzó, eszköztárak használata, alapértelmezett mentési könyvtár beállítása). A szövegszerkesztő menürendszere. Szövegszerkesztési alapok 261
Alapvető gépelési szabályok: szövegbevitel, javítás. Szövegkijelölési módszerek. Dokumentum megnyitása, mentése. Mentés és megnyitás különböző formátumokból. Karakter és bekezdésformázás. Szimbólumok beszúrása. Felsorolás és számozás. Tabulátorok használata, típusaik, kitöltés tabulátorokkal, aláírás hely készítése. Szegélyezés (egyéni szegélyezés is), mintázat használata. Oldalbeállítás. Élőfej, élőláb, lapszámozás, margók. Szövegjavítás Szövegrészlet keresése, cseréje. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás. Blokkműveletek: másolás és mozgatás, törlés. Táblázatok, grafikák és egyéb objektumok a szövegben Táblázat beillesztése és formázása. Tabulálás a táblázatban. Adatok sorba rendezése. Képek, ábrák és más objektumok (diagramok és egyenletek) beszúrása pozícionálása, formázása. Alakzatok rajzolása. A rajz eszköztár használata. Szakaszok, hasábok A szakasz fogalma. Az irat szakaszonként változtatható tulajdonságai. Több hasábos iratok szerkesztése. Töréspontok. Kördokumentumok A kördokumentum fogalma, fajtái. A körlevélkészítés folyamata. Nyomtatás A nyomtatási kép megtekintése. Nyomtatási beállítások. Követelmények Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni. Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …) Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni. 262
Téma: Információs hálózati szolgáltatások, Internet Kommunikáció az Interneten Az Internet fogalma, fontosabb szolgáltatásai. Az e-mail címek felépítése. Elektronikus levelezési rendszer használata. Levelek fogadása, írása, továbbítása, válaszadás. Állományok csatolása. Állományok átvitele. Egy böngésző használata. A World Wide Web. Kereső rendszerek használata: kulcsszavas és tematikus keresők. Távoli adatbázisok használata Követelmények Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Téma: bemutató és grafika Bemutató A bemutató fogalma, alkalmazási területei. A bemutató-készítő program indítása. A bemutató-készítő programkezelő felületének alapvető beállításai: nézet, nagyítás. A program menürendszere. Bemutatók megnyitása, mentése különböző formátumokban (rtf, html, korábbi változat, gif, jpg). Bemutató nyomtatása. Diák tervezése: háttérmintázat megadása, szövegdoboz elhelyezése és formázása dián, képek, ábrák, hang, táblázat, diagram beszúrása, pozícionálása és formázása. Beépítetett diaelrendezések. Több diából álló bemutató létrehozása. Diaminta használata. Élőfej élőláb. Jegyzet készítése diához. Diarendező nézet: diák másolása, mozgatása bemutatón belül és bemutatók között. Bemutatók vetítése. Kirakati és élőszó melletti bemutató. Áttűnés, diákon lévő elemek animációja. Követelmények Ismerje a bemutató fogalmát, lássa a különbséget egy digitális és egy hagyományos bemutató között! Tudja elindítani a bemutató-készítő programot. Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon bemutatót megnyitni illetve menteni (nem alapértelmezett formátumban is). Tudjon önállóan több diából álló bemutatót készíteni. Tudja beállítani a hátteret, tudjon a diákon szöveges és grafikai elemeket elhelyezni és pozícionálni. Tudja a bemutatót levetíteni különböző módokon. Tudja kinyomtatni a bemutatót.
263
Grafika Grafikai program indítása. A program menürendszere, a munkakörnyezet beállításai. A grafikai program alapvető funkcióinak megismertetése: képállományok megnyitása, mentése különböző formátumokban. Elemi ábrák rajzolása, módosítása. Képek transzformációja: forgatás, tükrözés. Képek beillesztése, formázása. Követelmények Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.
Téma: Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata A program indítása. A munkakörnyezet beállítása. A táblázatkezelő menürendszere. A táblázat megnyitása, mentése. Megnyitás különböző formátumú fájlokból. Táblázat nyomtatása. Oldalbeállítások, élőfej, élőláb. A táblázatok felépítése, az adatok szerkesztése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap. Mozgás a táblázatban. Adatbevitel. Javítási és törlési lehetőségek. Automatikus kitöltés. Sorok és oszlopok kijelölése, beszúrása, törlése. Összefüggő és nem összefüggő tartományok. Műveletek tartományokkal (kijelölés, másolás, áthelyezés, törlés). Műveletek munkalapokkal (beszúrás, törlés, átnevezés, áthelyezés). Adatok a táblázatban Adattípusok. Konstansok. Cella-és tartományhivatkozások. A hivatkozások típusai. Képletek. Függvények. Matematikai és statisztikai függvények. Adatbázis függvények és keres függvények. Logikai függvények. Dátumfüggvények. Szövegkezelő függvények. Táblázatformázás Karakterformázás. Cella-és tartományformázás. Háttérmintázat. Igazítás. Szegélyezés. Sormagasság, oszlopszélesség, cellák összevonása, kijelölés közepére igazítás. Számformátumok, egyéni számformátumok. Diagramok és egyéb objektumok Diagramtípus kiválasztása. Diagram beszúrása. Feliratok, rácsok formázása, jelmagyarázat elhelyezése, színek megváltoztatása. Kép, szövegdoboz, egyenlet beszúrása. Excel diagramok beszúrása Word dokumentumokba! 264
Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása. A mindennapi életben előforduló problémák megoldása. Szűrések és rendezések A táblázat adatainak rendezése. Autoszűrés. A szűrt adatok másolása. Irányított szűrés. Követelmények Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni. Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelés a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.
A továbbhaladás feltételei Ismerje a kommunikáció alapfogalmait. Tudjon példákat mondani az információs és kommunikációs technológiák és rendszerek alkalmazására az élet különböző területein. Ismerje az analóg és a digitális jel közötti különbségeket. Legyen tisztában az információ és az adat fogalmával, mértékegységeivel. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. A tanuló rendelkezzen jártassággal a könyvtár és állományműveletek végzésében. Tudjon szövegfájlokat megnyitni, szerkeszteni, menteni és nyomtatni. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon dokumentumot menteni és megnyitni. Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt készíteni. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. 265
Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni. Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudja elindítani a bemutató-készítő programot. Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon bemutatót megnyitni illetve menteni. Tudja beállítani a hátteret, tudjon a diákon szöveges és grafikai elemeket elhelyezni és pozícionálni. Tudja a bemutatót levetíteni. Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani. Tudjon létrehozni egyszerűbb táblákat. Ennek során tudjon alkalmazni egyszerűbb képleteket, alapvető függvényeket (pl. szum, átlag, min, max). Ismerje az abszolút és a relatív hivatkozás közötti különbséget, ki tudja választani a megfelelő hivatkozási módot. Tudja a betűformázás és a szegélyezés formázási lehetőségeit használni. Tudjon egyszerű (egy adatsorból álló) diagramokat létrehozni. Legyen képes a feladatnak megfelelő diagram alaptípust kiválasztani. Tudjon alapértelmezett formátumú táblázatot menteni, megnyitni. Tudjon táblázatot nyomtatni.
Informatika 9-12. évfolyam35 (választható érettségi tantárgy)
9. évfolyam, informatika Évi óraszám: 72 Témák:
Informatikai alapfogalmak (10 óra): Az informatika fejlődéstörténete, a Neumann-elv Elnevezések, fogalmak A számítógépen tárolt adattípusok Számrendszerek, átváltások Hardver (20 óra): A Neumann-elvű számítógépek felépítése A személyi számítógép részei Perifériák Szoftver (30 óra): Szoftverek csoportosításai Operációs rendszerek A Windows operációs rendszer Szövegszerkesztés (12 óra): A szövegszerkesztő használata Szövegszerkesztési alapok 35
Készítette Réti Istvánné
266
Szövegjavítási funkciók
10. évfolyam, informatika Évi óraszám: 72 Témák:
Szövegszerkesztés (20 óra): Word alapok ismétlése Stílusok, sablonok Lábjegyzet, végjegyzet Szövegdoboz Körlevél Prezentáció és grafika (20 óra): Egyszerű grafika készítése az MS-Paint-ben Prezentáció készítése (PowerPoint) Információs hálózati szolgáltatások (12 óra): Weblapszerkesztés Táblázatkezelés (20 óra): Alapfogalmak, alapelvek Szerkesztési, formázási ismeretek Függvények, képletek relatív címekkel Diagramok
11. évfolyam, informatika középszintű fakultáció Évi óraszám: 72 Témák:
Táblázatkezelés (26 óra): Táblázatkezelési alapok ismétlése Függvények, képletek Statisztikai feladatok Százalékszámítási feladatok Pénzügyi számítások Dátumkezelés Matematikai feladatok Részösszegek Kimutatás készítés Jelátalakítás, kódolás (14 óra): Alapfogalmak Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép és színkódolás Bináris hangkódolás Logikai műveletek Adatbázis-kezelés (32 óra): Alapfogalmak Adattípusok és mezőtulajdonságok Az MS-Access használata Lekérdezések 267
Űrlapok Jelentések Import, export lehetőségek
12. évfolyam, informatika középszintű fakultáció Évi óraszám: 64 Témák: Adatbázis-kezelés (20 óra): Többtáblás rendszerek Hálózatelméleti alapfogalmak, Internet (18 óra): Elnevezések, fogalmak, jellemzők Hálózati topológiák Védelmi, jogosultsági szabályok Az Internet kialakulása, tagozódása A TCP/IP protokoll Internetes szolgáltatások Könyvtárak használata (9 óra): Könyvtárak Dokumentumok Tájékoztató eszközök Gyakorló feladatok az érettségihez, felvételihez (17 óra): Word Weblap Excel Paint PowerPoint Access Érettségi feladatsorok
11. évfolyam, informatika emelt szintű fakultáció Évi óraszám: 108 Témák: Táblázatkezelés (30 óra): Táblázatkezelési alapok ismétlése Függvények, képletek Statisztikai feladatok Százalékszámítási feladatok Pénzügyi számítások Dátumkezelés Matematikai feladatok Részösszegek Kimutatás készítés Jelátalakítás, kódolás (15 óra): Alapfogalmak Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás 268
Bináris kép és színkódolás Bináris hangkódolás Adatbázis-kezelés (46 óra): Alapfogalmak Adattípusok és mezőtulajdonságok Az MS-Access használata Lekérdezések Jelentések Űrlapok Import, export lehetőségek Többtáblás rendszerek Hálózatelméleti alapfogalmak, Internet (17 óra): Elnevezések, fogalmak, jellemzők Hálózati topológiák Védelmi, jogosultsági szabályok Az Internet kialakulása, tagozódása A TCP/IP protokoll Internetes szolgáltatások
12. évfolyam, informatika emelt szintű fakultáció Évi óraszám: 96 Témák: Algoritmizálás, programozás (37 óra): A programkészítés lépési Adattípusok Algoritmus-leíró eszközök Elemi algoritmusok, programozási tételek A Pascal programozási nyelv Rekurzió Programfejlesztői környezet Weblap készítése a HTML leíró nyelvvel (22 óra): A HTML nyelv alapjai és felépítése Formázások megadása Táblázatok használata Linkek használata Képek beillesztése Saját honlap tervezése Könyvtárak használata (9 óra): Könyvtárak Dokumentumok Tájékoztató eszközök Gyakorló feladatok az érettségihez, felvételihez (28 óra): Word Excel Paint PowerPoint Access 269
SQL HTML Pascal Érettségi feladatsorok
Földrajz tantárgy, 9-12. évfolyam36 (választható érettségi tantárgy) Célok és feladatok • Az általános iskolában elsajátított regionális földrajzi ismeretekre építve, azokat alkalmaztatva és bővítve, valós képet nyújtani a tanulóknak a Föld különböző térségeinek gazdaságáról, sajátos társadalmi képéről, a világgazdaság fő folyamatairól. • Cél a tanulók szemléltetésének formálása a tananyag komplex elemzésével, a jelenségek és folyamatok összefüggéseinek sokoldalú vizsgálatával, ezek térbeli és időbeli változásainak nyomon követésével. • Tudatosítani a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él; és az emberiség jövőjét meghatározó kihívások alapvetően földrajzi vonatkozásúak. • Fejleszteni a tanulók ismeretszerzési és feldolgozási képességeit a társadalomtudományok vizsgálódási módszereinek, információforrásainak alkalmaztatásával: –nyomtatott és elektronikus információhordozók segítségével történő anyaggyűjtéssel. –az információk szelektív felhasználásával, igazságtartalmuk bizonyításával vagy cáfolásával; a problémamegoldások
során
vitával,
érveléssel,
az
önálló
vélemény
tárgyszerű
megfogalmazásával, az alternatív megoldások keresésével. –A gyakorlati jellegű, a tananyag és a mindennapi élet kapcsolatát erősítő feladatok megoldásával. –Annak az igénynek a kialakításával, hogy a középiskola befejezése után is folyamatosan gyarapítsák földrajzi ismereteiket, és használják fel azokat állampolgári szerepük gyakorlása során.
Tanmenetjavaslat a Földrajz tantárgy tanításához 9. évfolyamon Heti 1 óra, évi 36 óra A témákra szánt órakeret magában foglalja az összefoglalás és témazáró dolgozat megírását is. 1. A Föld és kozmikus környezete (8 óra) Tananyag A Nap 36
Folyamatok, összefüggések termonukleáris folyamat
Tevékenységek Kép-és ábraelemzés
Készítette Hegedűs Anikó
270
A Naprendszer. A Föld típusú bolygók
Jupiter típusú bolygók, üstökösök, meteorok Föld forgása és a napi időszámítás Föld keringése a Nap körül
A Hold, csillagok, csillagrendszerek
2. Geoszférák (28 óra) 2.1. Kőzetburok (8 óra) Tananyag A Föld belső szerkezete
Kőzetlemezek mozgása
Hegységképződés
fény-és hősugárzás napszél, sarki fény naptevékenységek élettani hatásaik Bolygók keringési sebessége és a Naptól való távolsága Föld forgásának eltérítő ereje Napszél-üstökös csóvája Napszakok változása
magyarázó rajz készítése a Nap felépítéséről
Kép-és szövegértelmezés fényképek elemzése adatok összehasonlítása
Rajzos ábrázolás adatkeresés Időszámítási feladatok
Az év hossza tengely ferdesége és a napsugarak hajlásszöge felmelegedés és besugárzás időtartama évszakok éghajlati övezetek Légkör hiánya-fekete égbolt erős felmelegedés, lehűlés forgás és keringés megegyezése megvilágítás-holdfázisok Nap-és Holdfogyatkozás csillagok keletkezése és pusztulása
Feladatmegoldások táblázatok kiegészítése
Folyamatok, összefüggések Nehézségi erő-anyagok sűrűsége földmágnesesség-földrajzi és mágneses É_Di irány eltérése földrengéshullámok terjedése Kőzetlemezek mozgatói óceáni lemezek ütközése és következményei óceáni és szárazföldi lemezek ütközése elcsúszás Gyűrődés vetődés kőzetlemezhatárokvulkanizmus
tevékenységek Ábrák, modellek elemzése adatok értelmezése
Folyamatos megfigyelések az égbolton: holdfázisok önálló vázlatrajz készítése kiselőadás, gyűjtőmunka
Kőzetlemeztípusok összehasonlítása ábraelemzés, térképi megfigyelések
Vulkánosság hazánkban: csoportmunka ok-okozati összefüggések videórészlet 271
vulkánok típusai Ásványok, kőzetek keletkezése
Földtörténet
Külső és belső erők
Magma megszilárdulásának folyamata kőzetek átalakulása ércek keletkezése Ősmaradványok kormeghatározás élővilág fejlődése Külső és belső erők hatásai Az élővilág felszínformálása
vulkánkitörésről hírek keresése Ásványok, kőzetek tanulmányozása folyamatábra elemzése Rendszerező összegző tábla készítése jégkorszaki emlékek gyűjtése Rendszerezés példákkal térképhasználat
2.2. Vízburok (8óra) Vízburok kialakulása, óceánok, tengerek
Víz körforgása sókoncentráció függ a párolgástól, csapadéktól tengerek éghajlatmódosító hatásai Hullámmozgás és a szél parttípusok kialakulása tengeráramlások nagy földi szélrendszerek kialakulása tengerjárás Sótartalom, sólepárlás CH-ek előfordulása szennyeződés élelmiszerforrás Talajvíz magasságakörnyezeti tényezők rétegvíz-geotermikus grádiens Folyók szakaszjellege és munkavégzése közti kapcsolat eutrofizáció Folyószabályozás szikesedés energiatermelés felhasználási lehetőségek
Ábraelemzés, összehasonlítás keresztmetszetek összehasonlítása
A levegőburok anyaga és szerkezete
Légköri gázok összetételének változása Emberi tevékenység
Ábraelemzés, értelmezés
Időjárás, éghajlat
Napsugarak hajlásszöge-
Időjárási adatok
Tengervíz mozgásai
A világtengerek jelentősége
A felszín alatti vizek
A szárazföldek felszíni vizei
Vízgazdálkodás, vízvédelem
El Nino-gyűjtőmunka tanulói atlasz használata ábraelemzés
Példák keresése a világtengerek hasznára vita a vizek hasznosításáról Következtetések levonása hazánk gyógyvizei (gyűjtőmunka) Adatgyűjtések vízállásjelentések értelmezése Szemelvények az emberi beavatkozásról
2.3. Levegőburok (8 óra)
272
Légnyomás, szél, frontok, ciklonok, anticiklonok
Nagy földi légkörzés
Víz a légkörben, csapadékképződés
A légkör jelentősége, védelme
2.4. A talaj (4 óra) A talaj: földrajzi burok összetett rendszere Zonális talajok
A bioszféra
domborzat-albedó összefüggései kisugárzás-elnyelődés üvegházhatás levegő felmelegedése és lehűlése hőmérséklet napi és évi változása Légnyomásváltozások időjárási frontok kialakulása ciklonok, anticiklonok mozgásiránya Általános légkörzés hőmérsékleti egyenlítő évszakonkénti eltolódása Vízgőz befogadó képesség és a hőmérséklet viszonya felhőtípusok csapadék mennyisége és eloszlása Légköri gázok összetétele, változása emberi tevékenység hatása
értelmezése középhőmérséklet, hőingás számítása hőmérséklet grafikonon való ábrázolása
A talaj kialakulása, szerkezete, minősége a jó talaj Földrajzi övezetnövénytakarótalajkialakulás Talajpusztulás okai, védekezés Élőlények igénye és elterjedése, tápláléklánc
Kapcsolatok, összefüggések keresése
Ábraelemzés időjárási térkép elemzése gyűjtőmunka: forgószelek
Magyarázó rajz készítése
Csapadéktérkép elemzése számítási feladatok
Aktuális hírek gyűjtése vita az éghajlatváltozásról
Kiselőadások
Ábraelemzés
10. évfolyam heti 1 óra, évi 36 óra 1. Földrajzi övezetesség (10 óra) Tartalom Éghajlati és földrajzi övezetesség
Folyamatok, összefüggések Gömbalak-eltérő felmelegedés-övezetek
Tevékenységek Tematikus térképek összehasonlítása 273
A forró övezet: egyenlítői öv
A forró övezet: átmeneti és térítői öv
A mérsékelt övezet: melegés hideg mérsékelt öv
A valódi mérsékelt öv
A hideg övezet
A hegyvidékek övezetessége
Éghajlat-növénytakaró, állatvilág-vízrajzfelszínformálásmezőgazdaságnépességeltartó képesség Szélrendszer trópusi esőerdő-csapadék kilúgozás erdőírtás-talajerózió Felszálló és leszálló légáramlat váltakozása és következményei csapadékmennyiség változása túllegeltetés, elsivatagosodás gazdálkodás környezeti következményei Passzát szél le-és felszálló ága váltakozik felszínformálás mediterrán terület-öntözés kultúrtörténeti emlékekidegenforgalom monszun terület hideg mérsékelt öv Óceáni és kontinentális hatás érvényesülése Napsugarak hajlászszögeévszakok száma és jellemzői mocsárvidékek kialakulása szűkös megélhetés okai Tengerszint feletti magasság növekedéseéghajlati elemek változása fagyaprózódás, jég munkája függőleges övezetességtermesztett növények
Cikkek, híranyagok gyűjtése képek klímadiagram magyarázata Tematikus térképek elemzése kép-és ábraelemzés
Összehasonlító elemzés klímadiagram elemzése tematikus térképek elemzése
Ugyanaz, mint a többi éghajlatnál Ua
Keresztmetszeti ábrák elemzése, összehasonlítása hegyvidék képeinek elemzése
2. Magyarország természeti adottságai és társadalmi-gazdasági jellemzése (17 óra) Magyarország természeti adottságai Hazánk népessége és településszerkezet
Fekvés következményei éghajlat-talaj kapcsolata vízrajz Népesség változásának folyamata, települések kialakulása, szerepköreinek változása
Tematikus térképek elemzése Grafikon, diagram és statisztikai adatok elemzése kedvenc város leírása régióközpont fejlesztési 274
A rendszerváltás társadalmi-gazdasági hatásai
Magyarország energiahordozói és ásványkincsei
Hazánk idegenforgalma
Gazdaságunk legsikeresebb ága: a szolgáltatás
Húzóágazataink: vegyipar és gépipar
Átalakuló mezőgazdaságunk
A piacgazdaságra való áttérés hatásainak megnyilvánulásai hazánkban – példák gyűjtése. Energiahordozók kitermelési arányának változása környezetterhelés megújuló energiahordozók szerepe Természeti adottságok kultúrális adottságok körzetek kialakulása fejlesztési lehetőségek
koncepciójának kidolgozása csoportmunkában Archív újságcikkek elemzése
Statisztikai adatok elemzése összehasonlítás
Gyűjtőmunka egy idegenforgalmi körzetről érvelés, vita az idegenforgalmi lehetőségeink jobb kihasználásáról A szolgáltatások folyamatos Útvonaltervezés bővülése. közlekedési eszközök Közlekedés – energiaigény előnyeinek és hátrányainak – környezeti terhelés. összehasonlítása Átmenő forgalom előnyei – tematikus térképek hátrányai. elemzése Sugaras úthálózat – zsúfoltság, környezetterhelés. Gépipar fejlettsége – A húzóágazat bizonyítása egyéb ágazatok, a adatokkal, termékek nemzetgazdaság megnevezésével. színvonala. Telephelyek, termékek Ipari termelésből való társítása. részesedés, a Hazai és nemzetközi cégek foglalkoztatottak száma – terméklistájának húzóágazat. összeállítása. A szerkezet- és termékváltás folyamata. Kutatás, fejlesztés – versenyképes termékek. A mezőgazdaság szerepe – Aktualitások gyűjtése az foglalkoztatása – GDP-hez EU által támogatott való hozzájárulása – termékekről szóló cikkekből exportból való részesedése. Adatsorok elemzése és Rendszerváltás – a összehasonlítása tulajdonviszonyok átrendeződése Kedvező természeti adottságok – művelési ágak – jellemző termények, 275
Hazánk nagyrégiói
termékek. Helytelen talajművelés, túlzott vegyszerhasználat – talajpusztulás Elhelyezkedés és fejlettség kapcsolata
Régiók adatainak összehasonlítása, elemzése, rendszerezés
3. Az Európai Unió (9 óra)
Útban az egységes Európa felé
Az európai együttműködés alapjai
Az Európai Unió magterületei
Az Európai Unió peremterületei
A magterületek szomszédságában
Integráció alapjai, állomásai, intézményei elnevezés változása bővítési folyamat Az egységes piac működése – verseny – választék bővülése, árcsökkenés. Az agrárpolitika érvényesülése – eszközei. A regionális különbségek okai – következményei A magterületek dinamikus fejlõdése – okaik. A gazdasági szerkezetváltás eredményei – új iparágak, a szolgáltatások elõretörése.
Adatsorok elemzése
Hagyományos nehézipar, alacsony képzettségű munkaerő, fejletlen infrastruktúra, tőkehiány – munkanélküliség, rozsdaövezet. Közlekedésföldrajzi helyzet – kikötők, hajózás – gazdasági kapcsolatok bővülése Egységes országos gazdaságpolitika – beáramló külföldi működő tőke-az oktatás fejlesztése – gyors gazdasági fellendülés Kedvező természeti adottságok – magas szintű szolgáltatások – turizmus. Uniós támogatások – a dél-európai országok
Adatgyűjtés, elemzés, tendenciák felállítása történelmi ismeretek alkalmazása
Hazánk uniós helyzetének elemzése
Kontúrtérképes feladatok megoldása
Szövegelemzés: a térség országainak sajátosságai, lényegkiemelés. A már tanultak felidézése, alkalmazása. A fejlődés hasonlóságainak és különbségeinek számbavétele, indoklása.
276
Csatlakozásra várva
gazdasági problémái – a régiók közötti fejlettségi különbségek felerősödése. Csatlakozási kritériumok Törökország helyzete, lehetősége
Érvek és ellenérvek gyűjtése vita
Földrajz fakultáció és érettségire felkészítés 11. évfolyamon heti 2 óra, évi 72 óra 1. Föld kozmikus környezete (7 óra) Az égbolt felfedezése A Nap és naprendszer. A Föld és Jupiter típusú bolygók. A Hold. Csillagok, csillagrendszerek. Mesterséges égitestek, űrkutatás, távérzékelés. Tájékozódás a földgömbön és a térképen. 2. Geoszférák (25 óra) 2.1. Kőzetburok (7 óra) A kőzetlemezek mozgása. Hegységképződés. Földrengések és vulkánosság. Kőzetek keletkezése és felismerése. A földtörténet eseményei. Szárazföldek felszínformái. 2.2 Vízburok. (7 óra) A vízburok kialakulása. A tengervíz mozgásai. A világtengerek jelentősége. A felszíni és felszín alatti vizek. Édesvizek a fagy fogságában. Vízgazdálkodás és vízvédelem. 2.3. Levegőburok. (7 óra) A levegőburok anyaga, szerkezete. Időjárás, éghajlat. Légnyomás, időjárási frontok, ciklon és anticiklon. A nagy földi légkörzés. Időszakosan változó, helyi szelek. Csapadékképződés folyamata. Időjárás előrejelzése. A légkör jelentősége és védelme.
277
2.4. Talaj: a földrajzi burok összetett rendszere. (4 óra) Zonális talajok. A bioszféra. 3. Természetföldrajzi övezetesség. (7 óra) Az éghajlati és földrajzi övezetesség. A forró övezet és éghajlatai. A mérsékelt övezet és éghajlatai. A hideg övezet. A hegyvidékek övezetessége és a hegységek lakói. 4. Természeti és társadalmi környezet kapcsolatrendszere és összefüggései (15 óra) A földrajzi környezet összetevői. A világ népességének gyarapodása. A népesség összetétele. A népesség földrajzi eloszlása. Sokaság és életminőség a Földön. Települések: magányos települések, falvak, városok, városok története. Az urbanizáció és a városok szerkezete. Terjeszkedő nagyvárosok- élet a városban. Egy kiválasztott település vizsgálata. 5. Világgazdasági folyamatok (20 óra) A gazdasági élet szerkezete, mutatói. A gazdasági rendszerek. A világgazdaság története. A világgazdaság globalizációja. A TNC-k. A nemzetgazdaságok szerepe régen és ma. Regionális gazdasági integrációk. Nemzetközi szervezetek szerepe a világgazdaságban. Pénz világa. A nemzetközi tőkeáramlás. Az adósságválság.
Földrajz 12. évfolyam. Heti 2 óra, évi 64 óra 1. A gazdasági élet szerkezetének átalalkulása (15 óra) A mezőgazdaság és feltételei. A hagyományos mezőgazdaság. A modern mezőgazdaság. Az energiaéhes világ. Az ipar átalakulása. A hagyományos és korszerű ipar. A gazdaság új zászlóhajója: a szolgáltatás. A szolgáltatások gyorsan fejlődő ágazatai.
278
2. Régiók, országcsoportok, országok a világgazdaságban. (25 óra) Centrumok és perifériák. Az amerikai gazdasági erőtér. Az Európai Unió története, fejlődése. Az EU magterületei és perifériái. Japán. Kelet-és Délkelet-Ázsia újonnan iparosodott országai. A világgazdaság sárkánya: Kína. India, a feltörekvő gazdasági nagyhatalom A kőolajra épülő gazdaságok. Izrael és Törökország. Latin-Amerika. Afrika: a világ peremén. Különleges szerepkörű országok. 3. Magyarország az évezred elején (16 óra) Hazánk népessége és települései. A rendszerváltás társadalmi és gazdasái hatásai. Hazánk az új évezred elején. Gazdaságunkk legsikeresebb ága. a szolgáltatás Turizmus és kereskedelem. A gazdaság kulcsa: az energiagazdaság. Húzóágazataink: a gépipar és a vegyipar. Átalakuló agrárgazdaságunk. Globális problémák. (8 óra) Túlnépesedés és népességfogyás. Éhezés és túlfogyasztás. Fogyatkozó természeti erőforrásaink. A geoszférák környezeti állapota és védelme A fenntartható világ. Nemzetközi összefogás a jövőért. Ölológiai lábnyom és ökológiai hi Tanmenetjavaslat
Biológia, 9-12. évfolyam37 (9-10. évfolyam: heti 2 óra, 11-12. évfolyamon választás szerint tanulható, további heti 2 órában, választható érettségi tárgyként.)
9. évfolyam Évi óraszám:72 óra
Témák: Az élővilág sokszínűsége:(4 óra) - rendszerezés alapjai - a vírusok Az egysejtűek:(5 óra) - a baktériumok 37
Készítette Dr. Marsiné Nagy Kornélia
279
- a zuzmók Összefoglalás
A gombák:(5 óra) - a valódi gombák - a zuzmók Összefoglalás
A növények:(8 óra) - a többsejtű moszatok - a mohák - a harasztok - a nyitvatermők - a zárvatermők Összefoglalás Az állatok: (15 óra) - a szivacsok - a csalánozók - a laposférgek - a fonálférgek - a puhatestűek - a gyűrűsférgek - az ízeltlábúak - a tüskésbőrűek - az előgerinchúrosok - a fejgerinchúrosok - a gerincesek Összefoglalás A növények életműködése.(11 óra) - a növényi szövetek - a növények ásványianyag-felvétele - növények gázcseréje - a növények anyagszállítása - a növényi hormonok - a növények szaporodása - a növények egyedfejlődése Összefoglalás Az állatok önfenntartása és szaporodása.(11 óra) - az állati szövetek - a kültakaró és mozgás - az állatok táplálkozása - az állatok légzése - az állatok anyagszállítása - az állatok kiválasztása - az állatok szaporodása 280
- az állatok egyedfejlődése Összefoglalás Az állatok szabályozó működése:(11 óra) - az állatok hormonális működése - az állatok idegi szabályozása - az öröklött magatartásformák - a tanult magatartásformák - az állatok létfenntartási viselkedése - az állatok szaporodási viselkedése - a társas viselkedés alpjai - az állatok kommunikációja Összefoglalás Év végi ismétlések (2 óra)
10. évfolyam Évi órakeret:72 óra Témák: A sejtet felépítő kémiai anyagok:(8 óra) - a biogén elemek - a víz néhány tulajdonsága - a lipidek - a szénhidrátok - a fehérjék - a nukleotidok és a nukleinsavak Összefoglalás Az anyagcsere-folyamatok a sejtben:(8 óra) - az anyagcsere általános jellemzői - a szénhidrátok felépítése - a szénhidrátok lebontása - a nukleinsavak mint információhordozók - a fehérjeszintézis Összefoglalás A sejtalkotók:(8 óra) - a sejt fogalma - a sejtplazma és a biológiai membrán - anyagforgalom a membránon keresztül - színtest és mitokondrium - sejtmag és sejtosztódás Összefoglalás Az öröklődés alapjai:(9 óra) - a genetika alaptörvényei - az öröklésmenetek néhány példája - nemhez kötött öröklődés(kapcsoltság és a rekombináció) - a mutáció 281
- mennyiségi jellegek - géntechnológia Összefoglalás Az ökológiai rendszerek és általános jellemzői:(9 óra) - környezet és a tűrőképesség - a fény mint környezeti tényező - a hőmérséklet mint környezeti tényező - a levegő hatása - a víz hatása - a talaj jellemzői - ökológiai rendszerek anyag-és energiaforg. Összefoglalás Populációk és társulások:(8 óra) - a populációk szerkezete - a populációk változásai - populációk kölcsönhatásai - a társulások szerkezete - a társulások változásai - fás-és fátlan társulások Összefoglalás Biomok és a bioszféra:(11 óra) - a tengerek - a trópusi esőerdők - a szavannák - a szubtrópusi területek - füves puszták - lomberdők - tűlevelű erdők - sarkvidék - magashegységek - bioszféra,környezet-és természetvédelem Összefoglalás Az élővilág evolúciója:(5 óra) - a populációk genetikai egyensúlya - a természetes szelekció - az adaptáció - a fajok kialakulása Összefoglalás A bioszféra evolúciója:(5 óra) - a földtörténeti korok(óidő,ősidő,-és középidő) - a földtörténeti újidő - az ember evolúciója - az emberi környezet Összefoglalás
282
11 .évfolyam Évi órakeret:72 óra ( a tantárgy tanítását a szakamai alapozó tárgyak közül az emberi test tantárgy is támogatja, az ember biológiájával kapcsolatos részek ott tárgyalandók) Témák: Az állatok:(14 óra) -egysejtűek - szivacsok -csalánozók - laposférgek - gyűrűsférgek - puhatestűek - ízeltlábúak - halak - kétéltűek - hüllők - madarak - emlősök - ezek szervrendszereinek rövid áttenkintése Növények:(13 óra) - moszatok - gombák - mohák -harasztok - nyitvatermők - zárvatermők - zárvatermők szövetei és szervei: gyökér,szár, levél,virág és termés Életközösségek általános jellemzői:(18 óra) - környezet fogalma,élő-és élettelen környezet - tűrőképesség - egyed feletti szerveződési szintek, - egyedszám, egyedsűrűség,koreloszlás - populációk közötti kölcsönhatások - táplálkozási hálózatok - ökoszisztéma - anyag-és energiaforgalom - természetes életközösség - hazai életközösségek - környezetrombolás és természetvédelem Evolúció:(18 óra) - az evolúció fogalma - az evolúció bizonyítéka -prokariota és eukariota sejtek kialakulása - növény –és állatvilág őseinek kialakulása - szárazföldi növények kialakulása - állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz 283
- a jelenkori élővilág kialakulása - az élet keletkezése - a természetes szelekció darwini modellje - természetes és a mesterséges szelekció Az ember evolúciója:(8 óra) - korai emberfélék kialakulása - a Homo nemzettség evolúciója - a nagyrasszok kialakulása - a jelenkori bioszféra - a föld globális problémái - a bioszféra jövője Év végi ismétlés
BIOLÓGIA (KOMPETENCIA ALAPÚ)38 (választható érettségi tantárgy) A biológia tanításának – a szakközépiskolai oktatási rendszer egyik elemeként – szerepe van abban, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a személyes boldogulásukhoz és fejlődésükhöz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Természetesen a szakközépiskolai biológia kerettanterv a tantárgy jellegéből adódóan nem egyformán kínál lehetőséget minden kulcskompetencia fejlesztésére – de ha eltérő mértékben is, mindegyik kulcskompetencia fejlesztése lehetséges a tantárgy segítségével. A biológia oktatásának központi eleme a szakközépiskolában is a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztésével a tanuló készséget és képességet szerez arra, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, előrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban. Ugyancsak magában foglalja a természettudományos kompetencia az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség kialakítását. A természettudományos kompetencia birtokában a tanuló képes lesz mozgósítani természettudományos műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Képes lesz kritikusan szemlélni az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokat, és képes lesz cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia egyik speciális területe, fejlesztési iránya a környezettudatosságra nevelés. Ennek célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A biológiaórákon a környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Megismerik a társadalmigazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Bekapcsolódhatnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, és lehetővé válik, hogy életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá.
38
Készült a kompetencia alapú szakközépiskolai és gimnáziumi kerettanterv alapján. HKE
284
A biológia oktatásában a szakközépiskolában is kiemelt szerepet kap, a természettudományos kompetencia fejlesztése mellett, a nyelvi, elsősorban anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Ennek birtokában a tanuló képes lesz a tantárgyi témákban szóban és írásban kommunikálni. Képes lesz felhasználni a különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni belőlük a releváns információkat, és képes lesz saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A szakközépiskolai biológia oktatásának számos területe alkalmas a matematikai kompetencia fejlesztésére is, hiszen ez a kompetencia lényegében egyfajta matematikai gondolkodás alkalmazásának képessége, akár a mindennapok problémáinak megoldására is. A biológiában elsősorban a matematikai kompetenciának azon területeit fejleszthetjük, amelyek a modellalkotással és a modellek alkalmazásával kapcsolatosak. Ennek értelmében a tanuló képes lesz alkalmazni az alapvető matematikai elveket az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni bizonyos biológiai kísérleti eredményeket. Törekedni fog arra, hogy a magyarázatok, bizonyítások esetében a dolgok logikus okát és érvényességét keresse. A biológia tanítása nem nélkülözheti a digitális kompetencia fejlesztését a szakközépiskolában sem. Ez magában foglalja az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát az ismeretek megszerzésének és továbbadásának folyamatában egyaránt. Ennek értelmében a tanuló képes lesz a biológia tudományának megfelelő formában és módon használni a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtároláskezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő prezentációkommunikáció. A biológia tanulása során az ismeretszerzés folyamata nem nélkülözheti a hatékony, önálló tanulást. A tanuló tehát legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ennek feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait, valamint legyen képes a saját tanulási stratégiájának kialakítására, a motivációjának folyamatos fenntartására. Ugyancsak képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, munkájának értékelésére és szükség esetén információ és támogatás kérésére. A szakközépiskolai biológiának több olyan témaköre is van, amely alkalmas a szociális és társadalmi kompetencia elmélyítésére. Ezekben megismertethetjük a tanulókkal a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételeit, bemutathatjuk a magatartás olyan formáit, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalomban. A tanuló rendelkezi fog saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és megérti az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Ismerni fogja az egyénnel, a csoporttal, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és az emberi kultúrával kapcsolatos biológiai-pszichológiai tényeket. Törekedünk arra, hogy a tanulóban kialakuljon az a képesség, hogy figyelembe vegyen és megértsen különböző nézőpontokat és leküzdje előítéleteit. Ez a terület alkalmas az énkép és önismeret fejlesztésére. Segítséget ad az egyén önmagához való viszonyának alakításában, az önmegismerés, az önkontroll és az önfejlesztés igényének kialakításában. A tanulók a szakközépiskolai biológia tananyag feldolgozása során megismerik népünk kulturális örökségének a biológia tudományát jellemző részét is. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar tudósok tevékenységét, munkásságát, megismerik a haza természeti kincseit. Megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású tudományos eredményeit. Megismerik az emberiség közös, globális problémáit, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködéseket. A természettudományos és szociális kompetencia sajátos szinergiája a testi és lelki egészség megőrzésének területe. Az iskolai oktatás során kiemelt feladat a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelése. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Elő kell segíteni, hogy a tanulókban kialakuljon a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás. Figyelmet kell fordítani a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, a családi életre és a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.
285
Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés és a tanulók természettudományos szemléletének formálása során, ezek egységében valósul meg. Nem elmélyült tudományos ismeretátadás a cél, hanem a már meglévő ismeretek kiegészítésével összegzésre, szintézisre törekvés. Az általános iskolai tudásra alapozva a tanulók megismerik az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit. A rendszerező gondolkodás kialakítását segíti annak tudatosítása, hogy mikor, mi és miért történik természetes és mesterséges környezetünkben. El kell érni, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. Az új ismeretek feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az elsajátítandó tudás elsősorban nem önmagáért szükséges, hanem a napi tapasztalatokkal együtt megalapozza a környező világ jelenségeinek megértését, és lehetővé teszi ezek befolyásolását. A szakközépiskolában a biológia oktatása az általános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelően hasznosítható tudást közvetít. A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – az is a célja, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képessége. Alapvető feladata, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán képessé tegye a tanulókat arra, hogy logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak. Képesek legyenek biológiai objektumokkal kapcsolatosan természettudományos megismerési módszereket használni. A biológia tantárgy tanulói megfigyelések és vizsgálatok, tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások bemutatásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét és kialakítja annak igényét. Csoportos tevékenységekkel elősegíti az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását. A biológiatanítás feladata az általános műveltség részeként olyan természetszemlélet és biológiai tudat kialakítása, mely az élet minden formájának a tiszteletére neveli a tanulókat azáltal, hogy szemlélteti az élőlények és az életközösségek változatosságát és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát. Felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek az élővilág sokféleségét veszélyeztetik, és amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie a jövőben. Rámutat az életközösségek szerveződésében felismerhető alapvető összefüggésekre. Bemutatja és alátámasztja az élővilág egységét és azt, hogy ennek a rendszernek az ember is része. Ismerteti az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos alternatívák helyes kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti az ember és ember, valamint ember és környezete közötti együttélési szabályok megértését. Célja továbbá, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A szakközépiskola működésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy fontos célja, hogy a maga eszközeivel megkönnyítse a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést.
Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, egyszerűbb vizsgálatok, kísérletek önállóan elvégzésére. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat. Tegyük képessé a tanulót a kísérleti eszközök megismerésére, használatára, egyszerűbb kísérleti eszközök készítése. A vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezésére a tanult összefüggések, elméletek fényében. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló különböző szerveződési szintű élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Legyen némi gyakorlata a hasonló, illetve eltérő tulajdonságok, jellemzők alapján a biológiai objektumok, jelenségek, folyamatok csoportosításában, rendszerezésében. Törekedjen a vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezésére.
286
Segítsük elő a tanulóban az önálló ismeretszerzés igényének kialakulását. Tegyük képessé a tanulót a természeti jelenségekkel kapcsolatos saját elképzelések és a tanult tudományos elméletek megfogalmazására, a tanultaknak magyarázatokban, előrejelzésekben és cselekvésben való alkalmazására, az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelésére. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit legyen képes összevetni, kritikusan értelmezni. Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelelő szinten – a legfontosabb szakkifejezéseket helyes használatával – tudja megfogalmazni; írásban, egyszerű vázlatrajzokon rögzíteni; leolvasni, értelmezni a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, ábrák információtartalmát. Tegyük képessé a tanulót ismereteinek, a vizsgálatai eredményeinek átfogó, különböző médiaeszközöket használó, informatív és esztétikus bemutatására. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő; az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, az életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Tegyük képessé a tanulót a tudomány-technika-társadalom komplex összefüggésrendszer elemzésére, a problémák megfogalmazására, az ember természeti folyamatokban betöltött szerepének kritikus vizsgálatára. Segítsük a tanulót a természeti-társadalmi problémák megoldását célzó cselekvési lehetőségek felismerésében, a tudományos-technikai fejlődés erkölcsi-etikai vonatkozásainak helyes értelmezésében. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére. Mutassuk be az anyagi világ egészéről alkotott komplex elképzelést, mutassuk be a világ egységes felépítését az elemi részecskéktől a galaxisokig. Mutassuk be a különböző anyagcsoportok szerepét az élettel kapcsolatos folyamatokban. Adjunk képet az egyes kontinensek legismertebb életközösségeiről és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit, és segítsünk, hogy a természeti szépségek megfelelő helyet foglaljanak el értékrendjében. Kövessünk el mindent annak érdekében, hogy a tanulónak legyen igénye fizikai és lelki egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megőrzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének. Tudatosítsuk a tanulóval a korszerű (egészséges) táplálkozás egészségmegőrző szerepét és ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, valamint az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagok hatásait. Törekedjünk arra, hogy a tanuló megértse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon szerepet mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében. Érjük el annak magától értetődő elfogadását, hogy az emberi faj rasszai egyenrangúak, értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.
Ajánlott óraszám A szakközépiskolában a biológia kerettanterv óraszám ajánlásait két hatás befolyásolja. Egyrészt a szakközépiskolának, mint érettségire felkészítő intézménynek, természetszerűleg a tananyagtartalmakat tekintve meg kell felelnie az érettségi által támasztott követelményeknek. Másrészt a kerettantervi ajánlás – konkrét évfolyam megnevezése nélkül – kimondja, hogy a szakközépiskolában legalább két évfolyamon, összesen legalább négy órában kell biológiát tanítani, vagyis a kötelező összóraszám 148 óra. Ez a kerettanterv ezt az óraszámot két évfolyamra (a 9. és 10. évfolyamra), egyenlő mértékben osztja fel. Természetesen a helyi tanterv ezt más módon is megteheti, az összóraszám csökkentése nélkül. Mivel a szakközépiskolai tananyagnak is meg kell felelni a kétszintű érettségi követelményeinek, ezért a témakörök tekintetében a szakközépiskolai és a gimnáziumi kerettanterv nem különbözik. A különbség
287
abban jelentkezik, hogy a témakörök tartalma a szakközépiskola esetében szűkebb, hiszen a ráfordítható óraszám is kevesebb. Ebből az következik, hogy az eredményes érettségire való felkészítéshez a kötelezően meghatározott óraszámon felül további időkeret is szükséges (alkalmasan a 11. vagy 12. évfolyamban), amire a Nat alapján elkészített kerettantervi ajánlás lehetőséget is ad, hiszen a természettudományokra ebben a két évolyamban 74 illetve 64 óra időkeretet biztosít, amit annak megfelelően kell a tantárgyak között elosztani (súlyozni), hogy a tanulók mely tantárgyakból kívánnak felkészülni az érettségire.
9–10. évfolyam Belépő tevékenységformák Az élőlények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, modellek segítségével. Az élőlények felépítése és életműködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. Egyszerű kísérletek, megfigyelések önálló elvégzése és értékelése. A különféle élőlények testének, életműködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek megértése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és ismertetése. A heterotróf és autotróf anyagcsere fogalmának ismerete. A természet- és környezetvédelem fontosságának belátása és kiselőadások tartása ebben a témakörben. Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok segítségével. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmában az emberi tevékenység következményeinek az ismertetése. A biológiai környezet megismeréséhez rendelkezésre álló ismeretterjesztő folyóiratok, könyvek, határozók és egyéb információhordozók használata. Tájékozódás az élővilág természetes rendszerében, a fejlődéstörténeti rendszer lényegének ismerete. Annak belátása, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni, és minderre csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása hozhat megoldást. A legfontosabb sejtalkotók szerepének felismerése, a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolat belátása. Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közti kapcsolatok felfedezése. A legfontosabb életműködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. A betegségmegelőzés, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. Tartózkodó magatartás a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése, és az egészség megőrzését elősegítő magatartás elsajátítása. Az emberi szexualitás folyamatának megismerése biológiai és társadalmi-etikai szempontból. Törekvés a felelősségteljes nemi magatartásra. Az öröklődés lényegének ismerete. Az élőlények és az élővilág állandó változásának belátása. Az egészségmegőrzés szükségességének megértése és a betegségmegelőzés gyakorlati megvalósíthatóságának megismerése. Egyszerű biokémia vagy élettani vizsgálatok, kísérletek elvégzése, dokumentálása, értékelése.
Témakör
Tartalom Bevezetés a biológiába
288
Témakör
A biológia tudománya Az élet jellemzői Vírusok, prokarióták és egysejtű eukarióták
Tartalom A biológiai rendszer. A mesterséges és természetes rendszer. Az élő rendszerek tulajdonságai. A szerveződési szintek. Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok felépítése, a vírusfertőzés folyamata és a vírusok egészségügyi jelentősége. A baktériumok felépítése és egészségügyi jelentőségük. Az eukarióta egysejtűek néhány képviselőjének testszerveződése és jelentősége.
289
Témakör Az állatok teste és életműködései
Tartalom Az állati test szerveződésének bemutatása tipikus példákon keresztül. Az állati sejt, a szövetek típusai, funkciói. A heterotróf anyagcsere lényege. Az önfenntartó és fajfenntartó életműködés fogalma. Az önfenntartó és fajfenntartó életműködések, valamint a környezet, az életmód és a testszerveződés kapcsolata néhány fontos állatcsoportban. Az állatok öröklött és tanult magatartása. Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége.
A növények teste és életműködései
A növényi test szerveződésének és anyagcseréjének általános jellemzői. A növényi sejt. A növényi szövetek típusai, funkciói. A növények anyag-felvétele, a tápanyagok szállítása, az autotróf anyagcsere lényege. A növények testfelépítése. A növények szervei és ezek szerepe. A növények ivaros és ivartalan szaporodásának lényege, a zárvatermők virága. Az életmód, testfelépítés és a környezet összefüggései. Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége.
A gombák teste és életműködései
A gombák testfelépítésének és életműködésének sajátosságai. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. A gombák jelentősége, kölcsönhatások növényekkel és állatokkal.
Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai
Az élő környezeti tényezők
Az életközösségek általános jellemzői A környezet fogalma. Az élő- és élettelen környezet. A fény, a víz, a levegő és a talaj legfontosabb jellemzői. A víz-, levegő- és talajvédelem. Az élettelen környezeti tényezők élővilágra gyakorolt hatásai. Az élőlények tűrőképessége. A populáció fogalma. Egyedszám, egyedsűrűség és ezek változása, koreloszlás. Populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok.
Az életközösségek anyag- Termelők, fogyasztók, lebontók. és energiaforgalma Az ökoszisztéma fogalma. Létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése. A természetes és mesterséges életközösségek
Az evolúció alapjai és bizonyítékai
Az evolúció lehetséges folyamata
Az ember evolúciója
A természetes életközösségek. Az élővilág sokféleségének fontossága, az ember hatása az életközösségekre. A legfontosabb hazai életközösségek. Környezetrombolás és környezetvédelem. Az élővilág törzsfejlődése Az evolúció fogalma. A fajok kialakulása, az evolúció bizonyítékai. A természetes szelekció darwini modellje. Az evolúció bizonyítékai. Az élet keletkezése és az evolúció legkorábbi történései. A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása. A növény- és állatvilág őseinek kialakulása. A szárazföldi növények megjelenése. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A jelenkori élővilág kialakulása. A korai emberfélék kialakulása. A Homo nemzetség evolúciója.
290
Témakör
Tartalom A nagyrasszok kialakulása.
A jelenkori bioszféra
A sejtek felépítése és anyagcseréje
A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai
A bőr és a mozgás
A táplálkozás
A Föld globális problémái. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője. A sejtek felépítése és működése A biogén elemek és a víz. A szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai. Az eukarióta sejt legfontosabb sejtalkotói. A biológiai membránok és a sejtmag felépítése és funkciója. A passzív és aktív transzport jellemzői. A katalízis fogalma és az enzimek szerepe a biológiai folyamatokban. A felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok jelentősége. A sejtciklus. Örökletes információ a sejtben, a kromoszóma és a gén fogalma. A génműködés, az öröklődő információ megnyilvánulása. A mitózis és a meiózis folyamata és biológiai jelentősége. A mutáció fogalma, a mutagén hatások és ezek következményei. Az ember életműködései és az életműködések szabályozása A bőr felépítése és funkciói. A csontok kémiai összetétele, szerkezete és kapcsolódása, a csontváz. Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A vázizom felépítése. A mozgásszervi és bőrbetegségek, sérülések megelőzése. A mindennapos testmozgás jelentősége. . A táplálkozás jelentősége és folyamatai. Az emésztés lényege. A bélcsatorna szakaszai és működésük. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek, az egészséges táplálkozás.
A légzés
A légzőkészülék felépítése és működése. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.
A keringési rendszer
A testfolyadékok összetétele, keletkezése, kapcsolatuk. Az ember keringési szervrendszerének részei és működése. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése. A kisebb vérzéssel járó sérülések ellátásának módjai.
A kiválasztás
A kiválasztószervek felépítése. A vese működésének lényege. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.
Az idegrendszer
Az idegi és a hormonális szabályozás alapelvei. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. A reflexkör fogalma. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer részei és ezek szerepe. Az életfolyamatok idegi szabályozása. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek.
Az immunitás
Az immunrendszer szerepe. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A védőoltások. A vércsoportok.
291
Témakör
Tartalom Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek.
A hormonális szabályozás A hormonális szabályozás alapelvei, a neuroendokrin rendszer. A legfontosabb belső elválasztású mirigyek és hormonjaik. Az életfolyamatok hormonális szabályozása. Az ember leggyakoribb hormonális betegségei. Az érzékelés
A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. A kémiai érzékelés fogalma. Az íz- és szagérzékelés. A bőr érző működése. Az érzékszervek védelme és betegségei.
Az ember szaporodása és egyedfejlődése
Az ivarsejtek. A hím ivarszervek felépítése és működése. A női ivarszervek felépítése és működése, a ciklus. A megtermékenyítés, a terhesség kialakulása és lefolyása, a szülés. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás, nemi betegségek és megelőzésük. A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok jelentősége. Az embrionális és posztembrionális fejlődés szakaszai, jellemzői.
Az öröklődés alapjai A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta fogalma. Egy gén által meghatározott tulajdonság A környezet szerepe a fenotípus kialakulásában. öröklődése. A gének és a Az intermedier és a domináns–recesszív öröklésmenet jellemzői. Néhány fontos emberi tulajdonság, betegség, vércsoportok öröklődése. környezet hatása a tulajdonságok kialakulására Több tulajdonság egyidejű Az emberi ivar kialakulása. öröklődése. A nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése. A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai
A genetikai kutatások jelentősége. A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései.
Általános egészségügyi ismeretek
A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás. Az orvosi ellátás igénybevétele, megelőzés, szűrővizsgálatok. Veszélyeztető tényezők, civilizációs betegségek, szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség.
A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják kiemelni és röviden megfogalmazni a különféle élőlények életműködéseinek lényegét. Ismerjék fel, hogy hasonló életműködést többféle testfelépítés is biztosíthat. Legyenek képesek különböző csoportokba sorolni az élőlényeket lényeges tulajdonságaik kiemelésével, értsék a fejlődéstörténeti rendszer lényegét. Lássák meg az összefüggést a környezetükben előforduló élőlények életmódja és a környezet között. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni.
292
Használjanak ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat a biológiai környezet megismeréséhez. Legyenek képesek elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyenek képesek ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudják az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteiket röviden összefoglalni szóban, illetve írásban, legyenek képesek egyszerű prezentációkat készíteni elektronikus információtechnológiai eszközök segítségével. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak, és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. (Szemléletformálás, a jó gyakorlatok kialakítására, a biológiai műveltségkép.) Rendszerező tevékenység és az összehasonlító képesség. Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése. (Növény- és állatszervezettani és élettani jellemzők összehasonlítása. Az ember életműködései, biokémiai ismeretek, sejtbiológia, genetika, evolúcióbiológia.) Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban. Szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, és az ismereteiknek megfelelő szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére. A felelősségvállalás attitűdjének kialakítása, magasabb rendű műveletek – analízis, szintézis. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Formái: Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. (Amelyek megválaszolásakor az is kiderül, hogy a tanulóknak helyes képzetei alakultak-e ki, jól használják-e a biológiai szakkifejezéseket, értik-e az összefüggéseket.) Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Sztenderdizált feladatsorokból összeállított feladatlapok, ismeretek megállapításához készített tesztek. Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése. Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. Vizsgálómódszerek gyakorlati alkalmazásában való jártasságot bizonyító tevékenységek. Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.
11. évfolyam (csak az ezt választó, jellemzően érettségire készülő tanulók számára) 293
Belépő tevékenységformák A sejtek összetevőinek ismertetése és a sejtekben lejátszódó folyamatok értelmezése ábrák és mikroszkópos felvételek segítségével. A sejtalkotók felépítése és működése közötti szoros összefüggés felismerése, a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolat belátása. Egyszerű sejtbiológiai vizsgálatok, kísérletek elvégzése, rendezett dokumentálása, értékelése. A kémia és biológia tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolása. A sejtosztódás folyamatának bemutatása ábrák segítségével. Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közti kapcsolatok felfedezése. Az emberi szervezet működésével kapcsolatos egyszerű megfigyelések, vizsgálatok elvégzése, dokumentálása, értékelése. A legfontosabb életműködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerének tudatosítása. A betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. A testi és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadása. Önálló anyaggyűjtés és előadások, vitafórumok tartása az egészséges életmód témakörében. Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése. A felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása. A lakosság egészségügyi mutatóinak megismerése, a veszélyeztető tényezők felismerése és tájékozottság a megelőzés gyakorlatában. Áltudományos és kereskedelmi célú sajtóanyagok kritikai elemzése. Témakör
Tartalom A sejtek felépítése és anyagcseréje
A sejtek felépítése
A sejtek anyagcserefolyamatai
A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai
A biogén elemek és szerepük az élő szervezetben. A víz biológiai szempontból fontos tulajdonságai. A szénhidrátok, a lipidek, a fehérjék és a nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai, biológiai szerepük. Az eukarióta sejt legfontosabb sejtalkotói. A membránok, a színtestek, a mitokondrium és a sejtmag felépítése, funkciója. A diffúzió és az ozmózis. A sejtek anyagfelvétele és leadása. A passzív és aktív transzport jellemzői. A katalízis fogalma és az enzimek szerepe a biológiai folyamatokban. A felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok összefüggése. A fotoszintézis, az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatának lényege. A sejtek anyag- és energiaforgalma Az információ kódja és átírása, a nukleinsavak és a fehérjék szintézise. A gén és az allél fogalma. A génműködés. Az öröklődő információ megnyilvánulása: DNS RNS fehérje tulajdonság. A kromoszómák, a kromoszómaszám, haploid és diploid sejtek. A sejtosztódás, a mitózis és meiózis folyamata és biológiai jelentősége. A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. A mutációk típusai és következményei. Az embert érő mutagén hatások és ezek következményei. Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása
Az önfenntartó működések
A szervezet belső környezete.
294
Témakör áttekintése Az idegi és hormonális szabályozás
A keringési rendszer
Az immunitás
A táplálkozás
A légzés
A bőr és a mozgás
Tartalom Az egyes életműködések funkciója a belső környezet állandóságának fenntartásában. A szabályozás és a vezérlés fogalma. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. Az ingerlékeny sejtek nyugalmi és ingerületi állapota, az ingerület átadása, a szinapszis, a reflexív. Az idegrendszer tagolódása. A központi idegrendszer felépítése, az agyvelő részei. Az idegrendszer szomatikus és vegetatív működése. Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az érzékszervek működésének általános elvei. A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. Az egyensúly érzékelése. A kémiai érzékelés fogalma. Az íz- és szagérzékelés. A bőr érző működése. Az érzékszervek védelme és betegségei. A hormonális szabályozás alapelvei. A hipotalamusz – agyalapi-mirigy rendszer. A pajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai és ezek hatása. A hormonrendszer egészségtana. A testfolyadékok összetétele, keletkezése, kapcsolatuk. A vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék funkciója. Az értípusok összehasonlítása, a hajszálerek működése. A nyirokkeringés. A szív szerkezete és működése, a nagy és a kis vérkör funkciója. A pulzuszsám és a vérnyomás szabályozása. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és ezek megelőzése. A kisebb vérzéssel járó sérülések ellátásának módjai. Az immunrendszer funkciója. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A sejtes és az antitestes immunitás lényege. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek. A táplálkozás jelentősége és folyamatai. Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv funkciója az emésztésben. Az előbél szakaszai és ezek funkciói. A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. Az utóbél funkciói. A táplálkozás szabályozása, éhség- és szomjúságérzet. A táplálkozással kapcsolatos mindennapi egészségügyi ismeretek. Táplálék és tápanyag. Helyes és helytelen táplálkozás, túltápláltság. A légutak szakaszai és funkciói. A hangképzés. A tüdő felépítése. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés. A légzőmozgások. A légzés szabályozása. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A bőr felépítése és funkciói, az egészséges bőr. A bőr részvétele a szervezet hőháztartásában. A bőr gondozása és védelme. A csontok kémiai összetétele, szerkezete és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei és azok szerepe. Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A vázizom felépítése. A mozgási szervrendszer akaratlagos és akaratunktól független szabályozása.
295
Témakör
A kiválasztás
Tartalom Mozgásszervi betegségekkel és sérülésekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek, a mindennapos testmozgás jelentősége. A vese szerepe, felépítése és működése. A húgyutak. A vizelet összetételének és mennyiségének szabályozása. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az ember szaporodása és egyedfejlődése
Az ember szaporodása
Az ember egyedfejlődése
Az ivarsejtek. A hím ivarszervek: a here felépítése és működése, a járulékos ivarmirigyek és az ivarutak. A hím ivari működések hormonális szabályozása. A női ivarszervek: a petefészek és az ivarutak felépítése és működése, a ciklus. A ciklus hormonális szabályozása. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás módjai. A nemi úton terjedő betegségek és megelőzésük. A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok jelentősége. A terhesség kialakulása, lezajlása, hormonális szabályozása, a szülés. Az embrionális és posztembrionális fejlődés szakaszai, testi és pszichés jellemzői. Általános egészségtan
Egészségügyi ismeretek
A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele. Veszélyeztető tényezők, civilizációs ártalmak. Szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. Környezet-egészségtan, környezethigiéné. A lelki egészség.
A továbbhaladás feltételei Ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. Legyenek képesek egyszerű sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket. Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete. Lássák be, hogy a betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségitársadalmi érdekeket is szolgálják. Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi, mind a mentális egészségre káros anyagoktól. Ismerjék az önfenntartó szervek helyét, funkcióját és működésük összefüggését. Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból, tudják kiemelni az egyes részek működésének lényegét. Sorolják fel a legfontosabb hormontermelő mirigyeket, tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait. Sorolják fel a férfi és női ivarszerveket, ismerjék az ivarszervek felépítésének és működésének alapjait. Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Legyenek képesek felelősségteljes nemi magatartásra. Ismerjék a nem kívánt terhesség megelőzésének legfontosabb módjait.
296
Ismerjék az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit. Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként.
12. évfolyam(csak az ezt választó, jellemzően érettségire készülő tanulók számára) Belépő tevékenységformák Az öröklődés lényegének kiemelése, önálló megfogalmazása. Annak belátása, hogy az élőlények és az élővilág állandó változása szükségszerű és természetes folyamat. Annak felismerése, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése veszélyes a földi élet számára. A természet- és környezetvédelem fontosságát bizonyító önálló kiselőadások tartása. Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító tevékenységek ellen. Egyszerű ökológiai grafikonok, ábrázolások elemzése és készítése. A táplálkozási hálózatok mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok, folyamatábrák segítségével. Élőlények és élőhelyük megfigyelése, a tapasztalatok dokumentálása. A rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus információhordozók önálló használata a biológiai környezet minél több oldalról való és minél részletesebb megismeréséhez. Önálló tájékozódás az élővilág természetes rendszerében, annak elfogadása, hogy a fejlődéstörténeti rendszer a természetes rendszer. Az ember elhelyezése a földi élővilág rendszerében. A bioszférát, a földi környezetet veszélyeztető jelenségek felismerése, környezetkímélő társadalmigazdasági stratégiák, alternatívák megnevezése. Annak belátása, hogy csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása akadályozhatja meg az olyan emberi tevékenységeket, amelyek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. A legfontosabb evolúciós események időrendjének áttekintése. Annak tudatosulása, hogy az ember evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult.
Témakör
Tartalom Az öröklődés
Egy gén által meghatározott A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta kifejezések jelentése. tulajdonság öröklődése Az intermedier és a domináns–recesszív öröklésmenet, valamint a kodominancia lényege. Néhány emberi tulajdonság, betegség öröklődése. Több tulajdonság egyidejű A nem és a nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése. öröklődése Az emberi ivar kialakulása. A gének és a környezet A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. A gének hatása a tulajdonságok kölcsönhatásának jelentősége, a mennyiségi jellegek kialakulása. kialakításában A genetikai ismeretek A genetikai kutatások jelentősége. gyakorlati vonatkozásai A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései. A populációk és az életközösségek A populációk tulajdonságai A populáció fogalma.
297
Témakör és változásai
Tartalom Egyedszám, egyedsűrűség és ezek változása, koreloszlás. Túlélési stratégiák.
298
Témakör
Tartalom
Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai
A környezet fogalma. Az élő- és élettelen környezet. A legfontosabb élettelen környezeti tényezők jellemzői és hatásaik az élőlényekre. A víz, a levegő és a talaj szennyezése és védelme. Az élettelen környezeti tényezők élővilágra gyakorolt hatása. Ökológiai rendszerek Populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok. Termelők, fogyasztók, lebontók. Az ökoszisztéma fogalma. A létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának összefüggése, mennyiségi viszonyai. Természetes és mesterséges Az életközösségek fogalma és jellemzői. életközösségek A természetes életközösségek mint önszabályozó rendszerek. A legfontosabb hazai életközösségek. Az élővilág sokféleségének fontossága. A környezet- és természetvédelem. Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra Az evolúció alapjai és bizonyítékai
Az evolúció folyamata
Az ember evolúciója
A bioszféra jelene és jövője
Az evolúció lényege. A populációk genetikai változatossága. Ideális és reális populációk. A természetes szelekció darwini modellje. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok; a fajok kialakulása. Az evolúció bizonyítékai. Az élet keletkezésére vonatkozó elképzelések. A prebiológiai evolúció. A földi környezet lényeges változásainak összefüggése az élővilág evolúciójával. A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása. A többsejtűek evolúciójának legfontosabb lépései a tengerekben. A szárazföldi növények törzseinek kialakulása. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A jelenkori élővilág kialakulása. A korai emberfélék evolúciója. A Homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció. A főtermék-központú, rövidtávra tekintő gazdálkodás. A talajt, a vizeket és a légkört károsító hatások és ezek következményei. A Föld globális folyamatai és az emberiség globális problémái. A humánökológia. Civilizációs hatások és ártalmak. Az ember tevékenységének hatása a saját és a többi élőlény evolúciójára. Az ember tevékenységének hatása saját és környezete egészségére. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője.
A továbbhaladás feltételei Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Legyen képes táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvető szükséglete. Lássa be, hogy a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják.
299
Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Értse meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. Lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója. Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. Legyenek képesek nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyenek képesek ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudják az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteiket röviden összefoglalni szóban, illetve írásban, legyenek képesek egyszerű prezentációkat készíteni elektronikus információtechnológiai eszközök segítségével.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. (Szemléletformálás, a jó gyakorlatok kialakítására, a biológiai műveltségkép.) Rendszerező tevékenység és az összehasonlító képesség. Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése. Évfolyamokra bontva: 10. évfolyamon növény- és állatszervezettani és élettani jellemzők összehasonlítása. 11. évfolyam az ember életműködései, biokémiai ismeretek, sejtbiológia. 12. évfolyamon genetika, evolúcióbiológia Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban. Szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, és az ismereteiknek megfelelő szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére. A felelősségvállalás attitűdjének kialakítása, magasabb rendű műveletek – analízis, szintézis. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Formái: Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. (Amelyek megválaszolásakor az is kiderül, hogy a tanulóknak helyes képzetei alakultak-e ki, jól használják-e a biológiai szakkifejezéseket, értik-e az összefüggéseket.) Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Sztenderdizált feladatsorokból összeállított feladatlapok, ismeretek megállapításához készített tesztek. Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése. Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. Vizsgálómódszerek gyakorlati alkalmazásában való jártasságot bizonyító tevékenységek. Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.
300
KÉMIA TANTERV39 9-12. évfolyam (választható érettségi tárgy) A 9. és a10. osztályban heti 1 órában tanítjuk a kémiát. A nagyon szűkös időkeret miatt az anyag tárgyalási mélysége kicsi, illetve kevesebb idő jut a gyakoroltatásra, a kiegészítő anyagokra pedig egyáltalán nincs idő. A 11. és a 12. évfolyamokban csak azok tanulják a kémiát, akik a természettudományos tárgyak közül (egyet kötelező) ezt választják. Rendszerint azok a tanulók választják a kémiát, akiknek a továbbtanulásához ez szükséges. A tanulók megfelelő szintre juttatása nagy kihívást jelent ezeken az évfolyamokon. Célok, feladatok, fejlesztendő területek: Az elmúlt bő két évszázadban a természettudományok és az erre épülő technika hatalmas fejlődésen ment keresztül. Ennek hatására óriási társadalmi és életmódbeli változások mentek végbe. Ezek egyrészt megkönnyítették, másrészt, bonyolultabbá és sokkal veszélyeztetettebbé tették életünket. E változásban kulcsszerepe volt a kémiának. Mint minden tudományt, a kémiát is négy szinten lehet tárgyalni:
Tiszta tudomány Alkalmazott tudomány – technika Társadalmi hatások Morális felelősség
E négy aspektus szervesen összefügg egymással, ezért mindegyiknek meg kell jelennie az oktatás során. Tudományos ismeretek nélkül nem lehet megalapozott erkölcsi döntéseket hozni, de erkölcsi tartás nélkül a tudomány nagyon könnyen félre csúszhat, és nem az életet szolgálja, hanem egy szűk csoport önző érdekeit. Hagyományosan a kémia tantárgy a tiszta tudományt tanítja némi technikai kitekintéssel. A diákoknak minél több kézzelfogható tapasztalatot kell adni. Meg kell ismertetni az anyagok tulajdonságaival, az őket a hétköznapokban körülvevő világ kémiájával. Ez egyben átvezet a technika területére is. Be kell mutatni az emberi megismerés és alkotótevékenység nagy példáit, ugyanakkor a technikai fejlődés korlátait, természetre gyakorolt negatív hatásait. Ezen keresztül lehet kifejleszteni a diákokban az egyéni felelősséget. A kémia oktatása során a kulcskompetenciákat folyamatosan fejlesztjük. A legtöbbet nem lehet egyes anyagrészekhez kötni, mert áthatja a teljes anyagot. Ezért az egyes kulcskompetenciák folyamatosan jelenlevő feladatait a tanterv elején összefoglaljuk. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: A kémia tanulása különböző kommunikációs csatornák aktív használatával zajlik, amely folyamatosan fejleszti az anyanyelvi kommunikációt, azon belül a szaktudományos kommunikációt. Mindezt a következő tanulói tevékenységek segítik elő: értő olvasás, az olvasott szöveg egyéni és közös feldolgozása, tanári kérdésekre írásban és szóban válasz megfogalmazása, 39
Készítette: Nagy Irén
301
hétköznapi és kísérleti tapasztalatok szabatos megfogalmazása szóban és írásban házi dolgozat készítése, tudományos szöveg szerkesztése források felhasználásával kiselőadás tartása, saját álláspont kifejtése, vitában a véleményének képviselése. Idegen nyelvi kommunikáció: Az órán alapvető szakkifejezéseket meg lehet tanítani idegen nyelven, főleg olyanokat, amelyek a köznyelvben is előfordulhatnak. Matematikai kompetencia: A kémia szorosan kapcsolódik a matematikához. Ennek legfőbb területei: természettudományos kérdések matematikai megfogalmazása, matematikai összefüggések felismerése (egyenes és fordított arányosság, logaritmikus összefüggés) mérési adatok rendszerezése, táblázatba foglalása, grafikus ábrázolása, mérési adatokból egyszerű statisztika készítése, mértékegység átváltás, számítások végzése. A kémia geometriai viszonyainak megismerése (molekulák alakja, kristályok szerkezete) Természettudományos kompetencia: A tudományos vizsgálódások kérdésfeltevéseinek és eredményeinek tudatos összekapcsolása a témához illeszkedő technikai és társadalmi kérdésekkel Digitális kompetencia: A kémia tanulása során sok információhoz juthatunk hozzá az internetről, amelyeket órán be lehet mutatni A diákok a házi dolgozatokat számítógépen szerkesztve készíthetik el Egyes témaköröket számítógépes prezentáció formájában is lehet tárgyalni Internetről letöltött, vagy DVD oktatófilmek használata A hatékony és önálló tanulás: A természetismeret tanulása során a diákok elsajátítják a hatékony tanulás módszereit: olvasott szöveg értése, lényegkiemelés, vázlatkészítés, a kísérleti tapasztalatokból a lényeg kiemelése vázlatból szöveg szerkesztése órai jegyzetelés tanári segítséggel, majd önállóan, Szociális és állampolgári kompetencia: A tananyagban nagyon sokszor különféle helyzetekben jön elő a környezetvédelem, az ember felelősségének kérdése. Ezek tárgyalása, a viták szervezése, a vélemények ütköztetése alkalmat ad a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésére, a morális felelősség elmélyítésére.
Fejlesztési feladatok: Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztése: A tanulók - életkori sajátosságaiknak megfelelően legyenek képesek a jelenségek közötti hasonlóságok és különbségek felismerésére, - gondolataikat világosan, szabatosan, a kémiai szakkifejezések helyes alkalmazásával fogalmazzák meg,
302
-
ábrákat, grafikonokat, táblázati adatokat tudjanak értelmezni, egyszerű számítási feladatokat megoldani, tudják magyarázni ismereteik mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat, valamint a technikai alkalmazásokat, legyenek alkalmasak arra, hogy elméleti ismereteiket a mindennapok által felvetett kérdések megoldásában alkalmazzák, ismerjék fel az ismereteikhez kapcsolódó környezeti problémákat, tudják, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték, legyenek tájékozottak arról, hogy a természettudomány fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának az eredménye, és e munkában jelentős szerepet töltenek be a magyar tudósok, kutatók is.
9. évfolyam Óraszám:
36 óra/év 1 óra/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör sorszáma 1. 2. 3. 4.
Témakör Atomszerkezet Kémiai kötések - anyagi halmazok Kémiai reakciók Galvánelemek és elektrolízis
Óraszám 5 13 13 5
1. Atomszerkezet Célok: A tanulók szerezzenek átfogó ismereteket az atomok felépítéséről, elektronhéjszerkezetük kiépüléséről. Az atomokról alkotott ismeretek bővítése. A kémiatanulás megkönnyítése a periodicitás alkalmaztatásával. A periódusos rendszer adatai alapján a következtetési lehetőségek bemutatása, az alkalmazás gyakorlása.
Tartalom: - Az atomok felépítése. Izotópok. - Radioaktivitás. Atomenergia. - Az elektronburok szerkezete. - A periódusos rendszer atomszerkezeti értelmezése. - Periodikus tulajdonságok, a rendszer használata.
2. Kémiai kötések-anyagi halmazok Célok: 303
A tanulók értsék az ionkötés fogalmát. Tudjanak megnevezni mindennapi életükben előforduló ionvegyületeket. Értsék a kovalens kötés kialakulásának módját, a molekula kifejezést. Tudjanak megnevezni mindennapi életükben előforduló molekulákból álló anyagokat. Értsék a fémes kötés kifejezést. A tanulók értsék és tudják, hogy az anyagok tulajdonságait az alkotórészek és a közöttük lévő kölcsönhatások határozzák meg. Váljon igényükké a mindennapi tapasztalatok hátterének mélyebb értelmezése. Tartalom: - Az elsőrendű kötések. - A molekulák térbeli alakja, a kovalens kötés polaritása. - Ionok képződése atomokból, az ionkötés. - A másodrendű kötések. - Anyagi halmazok, halmazállapotok. - Avogadro törvénye. - Oldatok - Kristályrácstípusok. - Anyagmennyiség - százalékos és térfogat-százalékos összetétel, koncentráció. - Kolloidok
3. Kémiai reakciók Célok: A kémiai reakciók több szempontból történő megközelítése. A különféle anyagok és a kémiai változások összefüggéseinek bemutatása. Az elmélet és a gyakorlat kölcsönösségének ismertetése. Az elméleti ismeretek alkalmazása a kísérletek elemzésekor, az ipari folyamatok bemutatásakor. Tartalom: - A kémiai reakciók. - Kémiai számítások (sztöchiometria). - A kémiai reakciók energiaváltozásai (reakcióhő). - A kémiai reakciók feltételei. - A reakciósebesség és befolyásolása. - A kémiai folyamatok iránya, egyensúlyi reakciók. - Az egyensúlyi állapot befolyásolása. - Protonátmenettel járó reakciók. - Erős és gyenge savak és bázisok. - A víz disszociációja, a kémhatás. - Közömbösítés (a pH jelentősége). - Elektronátmenettel járó reakciók. - Oxidációs állapot és az oxidációs szám.
4. Elektrokémiai alapismeretek Célok: A különféle energiafajták átalakíthatóságának bemutatása. Az elméleti ismeretek és a gyakorlat kapcsolatának szemléltetése. A hétköznapi tapasztalatok szakmai hátterének
304
megadása, az ismeretek elemzése. Az oknyomozó gondolkodásmód fejlesztése. A kísérleti eredményeket feldolgozó önálló elemzés gyakorlása. Tartalom: - Galvánelemek. - A redoxireakciók irányának meghatározása. - Az elektrolízis. - Faraday törvényei. A továbbhaladás feltételei: A tanulók - ismerjék az anyagok atomos szerkezetét, - számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét - a periódusos rendszer használatával tudják megállapítani a tanult atomok elektronszerkezetét, - tudjanak következtetni az atom vegyértékelektron-számából a belőle keletkező ion töltésszámára, - ismerjenek példákat a radioaktív folyamatok alkalmazására, ismerjék ezek kockázatait, veszélyeit, - tudják megszerkeszteni az egyszerűbb vegyületek képletét, - értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat, - ismerjék a tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázzák meg ezek tulajdonságait, - ismerjék fel a hétköznapi életben előforduló redoxireakciókat, sav-bázis reakciókat, - mondjanak példákat az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására, ismerjék ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukat.
10. évfolyam Óraszám:
36 óra/év 1 óra/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására
Témakör sorszáma 1.
2. 3. 4. 5. 6.
Témakör Bevezetés a szerves kémiába Szénhidrogének, halogénezett szénhidrogének Oxigéntartalmú szénvegyületek Nitrogéntartalmú szénvegyületek A fontosabb természetes szénvegyületek Műanyagok és környezetvédelem
Óraszám 3
12 12 2 4 3
305
1. Bevezetés a szerves kémiába
Célok: A szerves kémia történetének rövid bemutatása. Ismerjék meg a tanulók a szerves vegyületek csoportosítását. Tartalom: - Szerves kémia kialakulása, tárgya. - A szénatom különleges tulajdonságai, a szénvegyületek nagy száma. - A szénvegyületek csoportosítása.
2. Szénhidrogének, halogénezett szénhidrogének Célok: Alapfogalmak gyakoroltatása. Az egyes homológsor-tagok fizikai és kémiai jellemzőinek megismertetése. A környezetünkben leggyakrabban előforduló szénhidrogének és felhasználási módjaik ismertetése, környezeti hatásaik bemutatása. Tartalom: - A szénhidrogének összetétele és csoportosítása. - Telített szénhidrogének. - A metán. - Az izoméria, az izomer vegyületek szerkezete, összetétele, jelölése és tulajdonságai. - A kőolaj és a földgáz. - Telítetlen szénhidrogének. - Az etilén. A polietilén és a PVC. - Az alkinek (acetilén-szénhidrogének). Az acetilén. - Aromás szénhidrogének. - A benzol. - Halogéntartalmú szénvegyületek.
3. Oxigéntartalmú szénvegyületek Célok: A különböző funkciós csoportok jellegzetes hatásának bemutatása, a különböző funkciós csoportú vegyületek közötti kapcsolatok megismertetése. A hétköznapjainkban előforduló anyagok megismertetése. Tartalom: - Az oxigénatom beépülésének módjai, funkciós csoportok, a vegyületek csoportosítása. - Az alkoholok. A metil- és az etil-alkohol. - Az éterek, éterképzés. A dietil-éter. - Az aldehidek. Formaldehid, acetaldehid. Az aldehidek kimutatása. - A ketonok. Az aceton. - A karbonsavak. 306
-
A telített monokarbonsavak. A hangyasav és az ecetsav. Zsírsavak, illetve ezek sói. Az észterek. Az etil-acetát. Gliceridek (zsírok, olajok).
4. Nitrogéntartalmú szénvegyületek. Tartalom: - Az aminok. - Nitrogéntartalmú heterociklusok.
5. A fontosabb természetes szénvegyületek
Célok: Az élővilágban előforduló főbb molekulák bemutatása, jelentőségük, szerepük ismertetése. Ismerjék meg az élővilág és annak különböző szintjeit jellemző anyagokat. Ismerjék meg az emberi szervezet számára értékes, és azt veszélyeztető vegyületeket, azok hatásait. Tartalom: - A szénhidrátok. - Fontosabb monoszacharidok és diszacharidok - Poliszacharidok. - A cellulóz és a keményítő. A szénhidrátok élettani szerepe. - Az aminosavak. - A peptidkötés. A dipeptid kialakulása. - A fehérjék szerkezete, szerepük az élő szervezetben. - A nukleinsavak. A nukleotidok. - Az RNS és a DNS felépítése. - Az RNS és a DNS biológiai szerepe.
5. A műanyagok Célok: A mindennapjainkban oly gyakran használt műanyagok előnyeinek, sokoldalúságának, alkalmazási körének bemutatása mellett környezeti hatásaiknak ismertetése Tartalom: - Természetes alapanyagú műanyagok. - Mesterséges alapanyagú műanyagok. - Polimerizációs és polikondenzációs műanyagok. - A műanyagok és a környezetszennyezés.
A továbbhaladás feltételei: A tanulók 307
-
tudják felsorolni a szerves vegyületeket felépítő elemeket, a szerves vegyületek főbb alaptípusait, szerkesszenek egyszerű szerves kémiai egyenleteket, ismerjék a tanult, köznapi életben is előforduló szerves vegyületeket, ismertessék környezeti és élettani hatásukat, használják szakszerűen, balesetmentesen, környezet- és egészségvédő módon a szerves-vegyipari termékeket, ismerjék a gazdasági fejlődés árnyoldalait, környezeti hatásait és a fenntartható fejlődés fogalmát.
11. évfolyam Óraszám:
72 óra/év 2 óra/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör sorszáma 1. 2. 3. 4.
Témakör Anyagszerkezet Általános kémia Szervetlen kémia Év végi összefoglalás, ismétlés, gyakorlás
Óraszám 18 18 18 8
1. Anyagszerkezet Tartalom: -Atomok, ionok -Molekulák és összetett ionok -Mennyiségi alapismeretek -Anyagi halmazok 2. Általános kémia Tartalom: -Kémiai reakciók -Reakciótípusok -Sav-bázis reakciók -Redoxireakciók -Elektrokémia 3. Szervetlen kémia Tartalom: -A fémek általános jellemzése -Fontosabb fémek, fémcsoportok -Nemfémes elemek és vegyületeik I. (hidrogén, nemesgázok, halogének) -Nemfémes elemek és vegyületeik II. (oxigéncsoport) 308
- Nemfémes elemek és vegyületeik III. (nitrogéncsoport) - Nemfémes elemek és vegyületeik IV. (széncsoport) 4. Év végi összefoglalás, ismétlés, gyakorlás Tartalom: -Feladatlapok megoldása -Példamegoldás
12. évfolyam Óraszám:
60 óra/év 2 óra/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör sorszáma 1. 2. 3. 4.
Témakör Szerves kémia Példamegoldások, egyenletírás gyakorlása Érettségi feladatok megoldása Segítségadás a szóbeli érettségihez
Óraszám 30 10 10 10
1. Szerves kémia Tartalom: -Szénhidrogének és halogénezett származékaik -szintfelmérés -elmeleti összefoglalás -kisérletek, kisérletelemzések -Oxigéntartalmú szerves vegyületek -szintfelmérés -elméleti összefoglalás -kisérletek, kisérletelemzések -Nitrogéntartalmú szerves vegyületek, természetes és mesterséges makromolekulák -szintfelmérés -elméleti összefoglalás -kisérletek, kisérletelemzések 2. Példamegoldások, egyenletírás gyakorlása Tartalom: -Gázok moláris térfogata -Az oldatok összetétele -A kémiai egyenletek használata a sztöhiometriai számításokban -Termokémiai feladatok -Elektrokémiai feladatok -Szervetlen kémiai feladatok -Szerves kémiai feladatok
309
3. Érettségi feladatok megoldása Tartalom: -az otthoni munka értékelése -a problémás feladatok közös megoldása -a felmerülő hiányosságok pótlása 4. Segítségadás a szóbeli érettségihez Tartalom: -A témakörök megbeszélése -A kisérletek elvégzése
Testnevelés és sport 9 – 12. évfolyam40 (választható érettségi tárgy) Évi órakeret: Testnevelés tagozat (9-10. évfolyam) Általános
5 óra/hét 3 óra/hét 37 hét
185 óra/év 111 óra/év
Cél: Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek segítségével hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ismerjék motorikus képességeik szintjét, ennek fejlesztésének vagy szinten tartásának módját. Legyen személyes és társas élményük a játék, a versengés öröme. Becsüljék meg társaik eredményét, Motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. A képességfejlesztés az egyéni adottságoknak megfelelő legyen. Alakuljon ki az igény az iskolán kívüli mozgásos tevékenységre. Ne alakuljon ki kóros elváltozás, vagy ha már kialakult javítsuk azokat. Cél tehát a gyógytestnevelés tantervi anyagában szereplő betegségek megelőzése és figyelembe vétele a tanórai munka során. Követelmény Váljon igényükké az egészséges életmód. Kezeljék kiemelt helyen az egészségmegőrzést. Ismerjék saját motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módjait. Ismerjék és igényeljék a versengés örömét. Becsüljék meg társaik teljesítményét. Mozgásuk koordinált, esztétikus és kulturált legyen. Váljék életmódjuk részévé a rendszeres fizikai aktivitás. Fejlődjön akaratuk, kitartásuk. Fizikai képességük életkoruknak megfelelő legyen. Ismerjék és alkalmazzák a sportjátékokat. Alakuljon ki megfelelő higiéniai alap Fokozatosan alakuljon ki a tanulókban a helyes testtartás. 40
Készítette Kurdiné Farkas Zsuzsanna
310
Ismerjék az ellenható gyakorlatokat, melyeket tanórán kívül, önállóan is el tudnak végezni.
Megjegyzés: Minden testnevelő a saját iskolai körülményeihez igazíthatja tanmenete elkészítését. A tanterv bővíthető. Értékelés A követelményrendszer akkor adhat reális visszajelzést a tantervi teljesítményről, ha értékelési szempontjait a nevelésben, az oktatásban és a képzésben felmutatott értékek. A képzést a tanulók teljesítményeinek önmagukhoz viszonyított fejlődése alapján értékeljük. A tanulók neveltsége és képzettsége a követelményeknek megfelelően az érdemjegyben jelenik meg. Ahhoz, hogy a teljesítmények is értékelési szempontként szerepelhessenek, esélyt kell adni arra, hogy a hátrányos fizikai adottságokkal rendelkezők is jó értékelést szerezhessenek. A tanulók neveltsége lényeges tényező egy reális értékelési rendszerben. A tanulók neveltségét órai, órán kívüli aktivitásuk, szabálybetartásuk, cselekedeteik alapján lehet jellemezni. Az alapkövetelmény teljesítése a legalább „elégséges” minősítés feltétele. A követelmény és értékelés összefüggése Motiváció Értékelés/osztályzás A neveltség szintjét becsléssel mérjük a munka aktivitásán, a szabályos egészségőrző és erkölcsös cselekvés értékelésén alapul. Az oktatás szintjét a sportteljesítményekhez, az országos standardhoz vagy az elsajátításra előírt tananyagmennyiséghez és minőséghez viszonyítjuk. A képzés szintjének alapját a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődése adja. A tantervi követelmények működése A tanuló iskolai munkáját végzi, a tanterv és az iskola testnevelő tanára által meghatározott és előírt követelmények és értékelés ismeretében. A tanár tehát a három szint alapján minősíti a tanuló munkáját, majd érdemjegyeket, majd félévi és év végi osztályzatot ad. Az értékelő rendszer működésének alapfeltétele az, hogy a testnevelést és gyógytestnevelést tanítók megfeleljenek a következő elvárásnak: - egészségi állapotuknak megfelelően terheljük a tanulókat - tárgyi feltételek arányában sokoldalú, harmonikus nevelés i és képzési alapot biztosítunk - igazságosan és következetesen értékeljük diákjainkat Évi óraszám: 37 hét/185 óra / heti 5 óra / 9-12. évfolyam 37 hét/111 óra / heti 3 óra / 0-12. évfolyam Rendgyakorlatok
18 óra 311
Gimnasztika Atlétika Torna Sportjátékok Testtartásjavító, légzési gyakorlatok
9. évfolyam Óraszám:
30 óra /szabad, társas, kéziszerek 40 óra/futások, ugrások, dobások 32 óra/talaj, gerenda-korlát, ugrás, RSG 35 óra/foci, kosárlabda, röplabda 30 óra
185 óra/ év 111 óra/év
5 óra/hét 3 óra/hét
Tartalom Rendgyakorlatok az általános iskolában tanult alapok fegyelmezetten kövesse az utasításokat szervezett rend Gimnasztika és prevenció egyszerű szabad és kéziszer gyakorlatok gerinc és lábboltozat mobilizálás és bővítés precíz végrehajtás sportági előkészítők - futó, ugró iskola - speciális lazítók és erősítők - kondi, kötélmászás Torna gimnasztikai előkészítők talaj /ált. isk. anyag), tarkóbillenés gerenda /ált. isk. anyag), hanyattfekvés + lábemelés korlát alapelemek, alkalmazkodás a szerhez ugrás /guggoló átugrás, + ált. iskolai anyag speciális gyakorlatokkal önfegyelemre, kitartásra, segítésre késztetés Sportjátékok speciális előkészítők/labdaügyesség fejlesztés, tudatos helyezkedés… kosárlabda - labda nélkül-labdával helyezkedés - támadás-védekezés alapelemei - egyéni-csoportos akciók - sportszerű viselkedés - együttműködés - szabályismeret - aktív részvétel - csapatmunka, játékhelyzetek alkalmazása Felmérések / motorikus anyag mutasson fejlődést a tavaszi az őszihez képest Atlétika 312
futások/rövid, közép, hosszútáv, váltótechnika, rajtok ugrások / magas, távol dobások / kislabda, súlylökés előkészítő futó és ugróiskola előkészítő szerekkel (pl. bot, medicinlabda…)
Sporttagozat Míg a normál osztály összehangolása és szintre hozása folyik, addig a kisebb létszámú sporttagozatosok mennyiségben majdan minőségben is lényegesen több munkát végeznek. Ők adják a versenyekre a sportolókat. Nagyobb az összhang és a segítőkészség. Kialakul a versenyszellem. Jobb eredmények. Szellemi olimpia
10. évfolyam Óraszám:
185 óra/ év 111 óra/ év
5 óra/ hét 3 óra/ hét
Tartalom Rendgyakorlatok teljes köre alakiság tudatos alkalmazkodás Gimnasztika és prevenció 4-6 alapformájú szabad és szerrel végzett gyakorlatok páros és csoportos feladatok fokozott figyelem a gerinc problémákra kötélmászás / vándor önálló bemelegítés sportági előkészítők bővülő köre megfelelő aerob állóképesség fejlődjön futó-, ugró, dobókészsége Torna gimnasztikai speciális előkészítők talaj / alapelemek, fejbillenés gerenda / nehezebb egyensúly elemek felguggolás, fordulatos leugrások, tartóállás korlát / egyszerű elemekkel gyakorlat ugrás / terpeszes átugrások fokozni a segítségnyújtást Önfegyelem, folyamatos munkabírás Nehezebb elemkötések testtartásjavítás 313
nehezebb elemek oktatása minőségibb munka megkövetelése magasabb szintű segítségnyújtás
Sportjátékok speciális előkészítők, trükkös elemek páros, hármas, négyes gyakorlatok kosárlabda – alapok fejlesztése, stabilitása - páros- hármas-négyes gyakorlatok - dobókészség fejlesztése, bővítése - csapategység, aktivitás labdarúgás - alapelemek - szabályok - posztok - együttműködés, aktivan Felmérések mutasson fejlődés atlétika - futások - ugrások – mutasson fejlődést - dobások - előkészítő mozgások - lépcsőzés, „paci” - sokféle szerrel kényszerítő körülmények teremtése Sporttagozat Míg a normál osztályok is elindulnak a fejlődésben, a sporttagozatosok tudatos fejlesztése nemcsak a sportági tudásban, de a versenyszellemben is meg kell, hogy mutatkozzon. Végezzenek becsületes, önálló munkát. A képességfejlesztés legyen tudatos. Aktívan vegyenek részt a versenyek szervezésében. Sporttörténet Önálló képességfejlesztés/kondi Jobb eredmények
11 – 12. évfolyam (13.) Óraszám:
3 óra/hét
111 óra/év
Az utolsó két évfolyam között már jelentős eltérés nincs. Megfelelő mértékben bővült a sportági anyag. Lényeges eltérés a hozzáállásban és a fegyelmezettebb végrehajtásban van. Az eddig tanultak szinten tartása, alkalmazása, kondicionális képzés, versenyigény kielégítése folyik. Rendgyakorlatok az eddig tanultak fegyelmezett alkalmazása Gimnasztika és prevenció 314
8-16 ütemű bonyolultabb feladatok sokféle szerrel önálló munka páros- hármas-négyes feladatok (pl: „kalandjáték”) fokozott védelem a gerincre kötélmászás/függeszkedés sportági előkészítők önállóan is erő, állóképesség fokozása fejlődjön futó-, ugró-, dobókészsége
Torna speciális előkészítők egyénileg és párban talaj /kézen átfordulás gerenda/bukfencek, felugrások bővítése, leugrások (terpesz csuka, arab ugrás) korlát /sas leugrások, bukfenc, felkarállás ugrás / az eddig tanultak + fejen átfordulás Sporttagozat A sporttagozatosoknak tudásuktól függően az órán belül külön gyakorlás biztosítása, hiszen ők nehezebb elemeket is tanultak. összefüggő gyakorlatok bemutatása RSG szerekkel ismerkedés - buzogány, karika, kötél nehezebb elemek oktatása minőségibb munka megkövetelése magasabb szintű segítségnyújtás Sportjátékok kapcsolódó ráhangoló csoportos előkészítők kosárlabda / játékszituációk, támadó és védőtaktikák bővítése röplabda / alapok, előkészítők, helyezkedés, játékszituációk labdarúgás / játékszituációk: támadó és védőtaktikák bővítése tudják és alkalmazzák a szabályokat „Fair play” atlétika – futások, ugrások, dobások, sokféle szerrel kényszerítő körülmények teremtése
GYÓGYTESTNEVELÉS41 Cél: a háti szakasz merevségének oldása a deformitás korrigálása helyes testtartás kialakítása „izomfűző” kialakítása vitálkapacitás növelése önálló munkára nevelés
41
Készítette Kurdiné Farkas Zsuzsanna
315
Követelmény ismerje saját diagnózisát ismerje mozgásanyagát, annak pontos kivitelezését pontos kivitelezés ismerje a káros mozgásokat önálló végrehajtás Tartalom merev háti szakasz lazítása mély és felületi hátizom erősítése óvatos mobilizálás/kúszó-mászó gyakorlatok tartásjavítók Speciális mozgásanyag deformitástól függő Kontraindikált mozgásanyag szökdelések, ugrások magasugrás, távolugrás, szekrényugrás híd, fészek hosszú futások nehéz terhek emelése További felhasznált anyag úszásmódok kirándulás kosárlabda, röplabda korcsolya, síelés izomkontroll Módszertan hasonfekve tanulás egyéni feladatok differenciált terhelés kéziszerek, zene, köredzés egyéni gyakorlatok, pontosan fokozatosság hátizsák hordása 9. évfolyam: Mobilizálás / izomerősítés Speciális gyakorlatanyag Kontraindikált mozgásanyag ismerése Fokozatosan szoktassuk hozzá 10. évfolyam: Ismerje az egészséges életmódot Jártasság a gyakorlatanyagban Pontos kivitelezés Ismerje a káros mozgásanyagot 11. évfolyam: Izomfűző 316
Aszimmetrikus tartás leküzdése Szép testtartás kialakítása Lapocka leszorító gyakorlatok Légzésfunkció javítása 12. évfolyam: Csoportos gimnasztika/egyéni problémák Önálló differenciálás Helyes adagolás Rendszeres testmozgás Állóképesség fejlesztése Óraszámok: 3 óra/hét
27 hét/év
111 óra/ év
Történelem TÖRTÉNELEM42 (heti 3 órás, 9-10. évfolyam) (kötelező érettségi tantárgy)
9. évfolyam Heti óraszám: 3 A tankönyv mellett kiegészítő könyvek: Hegyi – Kertész – Németh – Sarkady: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig (Osiris Kiadó, Budapest, 2002) Ferenczy – Maróti – Hahn: Az ókori Róma története (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002) Katus László A középkor története (Pannonica-Rubicon, Budapest, 2001) I. Az őskor és az ókori Kelet A civilizáció hajnala Az emberré válás és az őskőkor Az újkőkor
42
archeológia, antropológia, elő-, ős-, gondolkodó ember, Homo habilis, ~ erectus, ~ sapiens, europidok, mongolidok, negridek, ausztralidok, mágia, totemizmus, fetisizmus; Neander-völgy, Cro-Magnon, Altamira-barlang paleolitikum, mezolitikum, neolitikum, domesztikáció, termékeny félhold
Készítette Birk Zoltán
317
A „termékeny félhold” Életmódváltás az újkőkorban
Az első civilizáció: a sumerok
Kr. e. 4., 3., 2. évezred; mesterségek, csere, falvak, városok, fémhasználat Kr. e. 4., 3. ée.; Gilgames; templomgazd., állam, városáll., enszi, despotizmus, ékírás; Tigris, Eufrátesz, Mezopotámia, Sumer, Ur, Uruk, Lagas, Surripak, Kis, Umma
A sumer templomgazdaságok és a sumer műveltség Mezopotámia története (Kr. e. 2500 – Kr. e. 612)
Kr. e. 2300 körül, 1700-as évek, VIII. sz., 612; Sarrukin, Gudea, Hammurapi, II. Sarrukín, Szinahéeriba, Assurbanapli; akkádok, gutik, amarruk, babiloniaiak, asszírok, médek; Agade, Babilon, Asszíria, Assur, Ninive
Forráselemzés: Hammurapi törvénygyűjteménye
Egyiptom, a Nílus ajándéka
Kr. e. 2900 körül, Kr. e. 1550-1000; Ménész, Dzsószer, Kheopsz (Hufu) IV. Amenhotep, II. Ramszesz, Herihor; archaikus kor, Óbir., hieroglifa, piramis, mumifikálás, Közép- és Újbir., theokratikus állam; Nílus, A.- és Felső-Egy.,Théba, Memphisz, Giza, Szakkara Kr. e. X. sz.; Ábrahám, Mózes, Saul, Dávid, Salamon;
Kis országok – eltérő vonások
Ótestamentum, próféták, monoteizmus, hangjelölő írás;
Palesztina, Jeruzsálem, Izrael, Júdea; Fönícia, Ugarit, Büblosz, Szidón, Türosz, Karthágó
Az egyiptomi vallás és kultúra Az Újbabiloni és a Perzsa Birodalom
India, Kína
Nabukodonozor, Nagy Kürosz, Kambüszész, I. Dareiosz; szatrapiák, szatrapák, vallási dualizmus, nomadizálás, hunok, szkíták; Perzsia, Perszepolisz, Szúsza Manu, Asóka, II. Csandragupta, Brahma, Visnu, Siva, Buddha, Csin és Han din., Kung-fu-ce, Lao-ce; dravidák, árják, varnák, kasztrendszer, Védák, nirvána, brahmanizmus, lélekvándorlás, buddhizmus, kínai képírás, szóírás, Nagy Fal, taoizmus, konfucianizmus, Dalok könyve indoeurópai őshaza, India, Indus, Gangesz, Brahmaputra, Harappa, Mohendzsodáro, Pátaliputra, Kína, Jangce, Hoang-ho, Csangan
A távol-keleti vallások
II. Az ókori Hellász Hellász, Európa bölcsője 318
A görög történelem kezdetei
Kr. e. 2000 körül, XVI – XIII.sz.; a görög föld; Thészeusz, Agamemnón; hellének, krétai és mükénéi kultúra, trójai háború; Hellász, Kréta, Knósszosz, Olümposz, Mükéné, Trója
A trójai háború A polisz születése
Kr. e. XII-VIII. sz., VIII-VII. sz.; átmeneti korszak, polisz, arisztokrácia, démosz, arisztokratikus köztársaság, görög gyarmatosítás, adósrabszolgaság, barbárok, néma kereskedelem
Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban
Kr. e. 621, 594 (570-es évek); Drakón, Szolón; arkhón, Areioszpagosz tanácsa, ekklészia, héliaia, bulé, demokrácia; Attika, Athén
Szolón törvényei Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban A görögséget összekötő kapocs: a hitvilág
Kr. e. 560-510, 508; Peiszisztratosz, Hippiasz, Kleiszthenész; türannisz, türannosz, phülé, metoikosz, sztratégosz, cserépszavazás Kr. e. 776; görög istenek, mítoszok, mitológia, olümpiai játékok; Delphoi, Dodona, Olümpia
Az ókori olümpiai játékok Egy másik görög út – Spárta
A görög-perzsa háborúk
Lükurgosz; apella, geruszia, ephorosz, szabad spártaiak, körüllakók, helóták, spártai nevelés, krüpteia, peloponnészoszi szöv.; Peloponnészosz, Spárta Kr. e. 492, 490; Miltiadész, Xerxész, Ariszteidész, Themisztoklész; Marathón
A görög hadsereg és a háborúk A görög-perzsa háborúk (második és befejező szakasz) Athén fénykora
Kr. e. 480, 479, 478, 448; Leónidász, Pauszaniasz; déloszi szövetség; Thermopülai-szoros, Szalamisz sziget, Plataia, Mükalé-hegyfok, ciprusi Szalamisz, Délosz Kr. e. 462, V. sz. közepe; Periklész;
Athén Periklész idején Athén bukása Görög hétköznapok, művészetek és tudományok
Kr. e. 431-404; peloponnészoszi háború; Naxosz, Korinthosz, Megara, Szürakuszai, Thébai Kr. e. VI. sz.; khitón, agora, szofisták, filozófia; Thalész, Hérakleitosz, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Hérodotosz, Thuküdidész; Milétosz, Halikarnasszosz
A görög tudomány 319
Az egységes Hellász – Nagy Sándor
A hellenizmus kora (Kr. e. III.-Kr. e I. sz.)
Kr. e. 338, 336-323; II. Philipposz, Alexandrosz, Iszokratész, Démoszthenész, III. Dareiosz; makedón falanx, philippikák, szúszai menyegző; Makedónia, Pella, Khaironeia, Hellészpontosz, Granikosz, Isszosz, Gaugamela, Alexandria Kr. e. III.-Kr.e I. sz.; Ptolemaioszok, Szeleukidák, Antigonidák, Epikurosz, Zénón; hellenizmus, diadokhoszok, despota, Muszeión, sztoikusok, misztériumvallások; Rhodosz
Nagy Sándor és a hellenizmus A görögök időtöltése
III. Az ókori Róma
Róma történelmének kezdetei
A köztársasági Róma
Kr. e. 753, 510 körül; Romulus, Remus, Tarqinius Superbus; latinok, etruszkok, patríciusok, plebejusok, cliensek, szenátus, Populus Romanus; Itália, Etruria, Latium, Campania, Tiberis, Róma Kr. e. 451-450, 494, 367, 326; magistratus, consul, praetor, dictator, lictor, népgyűlések, római polgárjog, néptribunusok, néptribunusi hiv., XII táblás tv.-ek, tulliusi alkotmány, censorok, Licinius-Sextius-féle földtv., nobilitas
A római nép és a római hadsereg Itália meghódítása
A pun háborúk és a Földközitenger medencéjének meghódítása
Kr. e. 282-272; Pürrhosz; szamnisz és tarentumi háború, Divide et impera!; Veii, Capua, Tarentum, Epeirosz Kr. e. 264-241, 218-201, 216, 149-146; Cornelius Scipio, Hannibál; punok, 1., 2., 3. pun háború, provincia; Karthágó, Hispania, Carthago Nova, Szicília, Cannae, Záma, Püdna
A pun háborúk A köztársaság válsága
Út az egyeduralom felé
Kr. e. 133, 123; Tiberius és Caius Gracchus; szenátori rend, lovagrend, plebs, optimaták, néppárt, latifundium, Panem et circenses! Kr. e. 73-71; Marius, Sulla, Spartacus, Crassus, Pompeius; zsoldos hadsereg, veterán, gladiátor; Brundisium
Marius, Sulla, Spartacus 320
Az egyeduralom létrejötte Forrásel.: Augustus önéletrajza Római hétköznapok, ünnepek
Kr. e. 60, 48, 44, 43, 42, 31; Julius Caesar, Kleopátra, Brutus, Cassius, Antonius, Lepidus, Octavianus; 1. és 2. triumvirátus, princeps, principátus, Pax Romana; Gallia, Rubicon, Pharszalosz, Philippi, Actium átrium, amphitheátrum; Pompeji
A rómaiak időtöltése A császárság első századai
A válság százada – a dominatus
Tiberius, Caligula, Claudius, Néró, Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius, Commodus; praetorianusok, fiscus, romanizálódás; Capri, Britannia, Júdea, Mauretania, Pannónia, Dacia 212; Septimius Severus, Caracalla, Aurelianus, Diocletianus; dominatus, colonus, servus casatus, tetrarchia; Spalato
A dominatus rendszere
A kereszténység születése
A Római Birodalom szétesése
Jézus Krisztus, Keresztelő Szt. János, Pontius Pilatus, Heródes Antipász, Péter, Pál; diaszpóra, kereszténység, evangélium, apostolok, páli fordulat, keresztény egyház; Júdea, Galilea, Názáret, Jeruzsálem, Betlehem, Tarsus, Damaszkusz, Antiochia 313, 325, 391; Decius, Constantinus, Theodosius; Türelmi rendelet (milánói edictum), niceai zsinat, eretnek, patrocinium; Milánó, Nicea, Constantinopolis
Forráselemzés: Részletek az Újszövetségből A Nyugatrómai Birodalom bukása
A Kárpát-medence a római korban
375 táján, 395, 451, 434-453, 476; Attila, Aëtius, I. Leó, Odoaker, Romulus Augustulus; népvándorlás, hunok; Hadrianopolisz, Catalaunum, Tisza, Aquileia, Ravenna Kr. e. 9, 107; Duna, Száva, Emona, Savaria, Scarbantia, Vindobona, Aquincum, Sopianae, Gorsium, Siscia, Napoca, Apelum, Ampelum, Sarmizegetusa, Moesia
Pannóniai hétköznapok A hellén és a római családmodell Az iskola az ókorban IV. A kora középkor 732, 768-814, 800, 807 körül; Theodorik, Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Nagy Károly, Alkuin; 321
keleti gótok, ariánusok, frankok, majordomus, gróf, őrgróf, Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom romjain grófságok, őrgrófságok, kancellária, királyi küldöttek, Karoling-minuscula; Ravenna, Rajna, Loire, Poitiers, Róma, Aachen
Nagy Károly
A pápaság létrejötte – a népvándorlás újabb hulláma
529, 756, 843, 933, 955, 962, 1054; Nagy Szt. Gergely, Szt. Benedek, Leif Erikson, Madarász Henrik, Nagy Ottó, Arthur király; patriarcha, pápa, szerzetesség, bencések, egyházszakadás, nyugati és keleti kereszténység, verduni szerződés; Pápai állam, Monte Cassino, Verdun, Merseburg, Augsburg, Német-római Bir. Quedlinburg, Camelot
Normann, arab, magyar kalandozások Válság és fellendülés Nyugaton A Keletrómai Birodalomtól Bizáncig – Európa keleti régiója
legelőváltó, két- és háromnyomásos gazdálkodás, földbirtokos, jobbágy, benefícium, hűbériség, senior, vazallus, jobbágyi szolgáltatások Justinianus, III. Leó, Mojmir, Cirill, Metód, Szvatopluk, Přemysl, Kegyetlen. Boleszláv, Piast, Mieszko, Vitéz Boleszláv, Simeon, Oleg, Vlagyimir; keleti, déli és nyugati szlávok, Rusz; Bizánc, Kárpátok, Garam Prága, Visztula, Gniezno, Novgorod, Kijev
Európa keleti régiója Az iszlám megjelenése és térhódítása
622; Mohamed, Abú Bakr, Omar, Tarik, Harún al-Rasid, Dzsajháni, Ibn Ruszta, Gardízi; iszlám, Korán, hidzsra, dzsihád, kalifa; Arábia, Mekka, Medina, Gibraltár, Bagdad, Córdoba
Az iszlám – ma V. A magyarság története az államalapításig
A magyar őstörténet kezdetei
Kr. e. 4., 3. ée., 2. ée.-1000 és 500 között, Kr. e. 800 körül, Kr. e. 500 körül Hérodotosz, Bíborbanszületett Konstantin, Anonymus, Kőrösi Csoma Sándor; Gesta Hungarorum, uráli kor, finnugor kor, ugor kor; Urál, Ob, Volga, Káma
A finnugor népek Népünk vándorlása a kelet-európai pusztán
A Kárpát-medence a honfoglalás
Kr. e. 500 és Kr. u. 550 között, VIII., IX. sz.; Bölcs Leó, Julianus; népvándorlás, kettős fejedelemség, kende, gyula, kabarok, vérszerződés, magyar törzsek; Baskíria (Magna Hungaria), Levédia, Etelköz 568-800, 680 táján, 862, 895-897; Attila, Csaba királyfi, Baján, Nagy Károly, Szvatopluk, Simeon, Álmos, Árpád, Kurszán; 322
előtt. A honfoglalás első szakasza
Kettős honfoglalás? A honfoglalás második szakasza
A letelepedéstől az államalapításig
Szent István állama
kettős honfoglalás, székelység, Gesta Ungarorum, szakrális királygyilkosság; Kárpát-medence, Vereckei-hágó, Tatár-szoros, Békás-szoros, Tisza, Duna, Garam, Alföld, Dunántúl, Székelyföld László Gyula 898-907, 904, 907; Tétény, Horka; Erdély, Dráva, Száva, Pozsony 933, 955, 972-997, 973; Lehel, Madarász Henrik, Nagy Ottó, Géza fejedelem, Sarolt, Gyula, Vajk, Gizella; kalandozások, úrság, bőség, ínség, szeniorátus; Merseburg, Augsburg, Quedlinburg 997-1000-1038; Szent István, Koppány, Asztrik, Szent Gellért, Ajtony, Szent Imre; levirátus, királyi vármegye, ispán, püspökség, érsekség; István törvénykönyvei, István Intelmei Esztergom, Kalocsa, Pannonhalma, Pécsvárad, Temesköz, püspöki székhelyek
A váci püspökség Szt. István idején
A pedagógia tagozatosok óraterve: 1. A civilizáció hajnala 2. A „termékeny félhold” 3. A sumer templomgazdaságok és a sumer műveltség 4. Hammurapi törvénygyűjteménye 5. Az egyiptomi vallás és kultúra 6. A távol-keleti vallások 7. Hellász, Európa bölcsője 8. A trójai háború 9. Szolón törvényei 10. Az ókori olümpiai játékok 11. A görög hadsereg és a háborúk 12. Athén Periklész idején 13. A görög tudomány 14. Nagy Sándor és a hellenizmus 15. A görögök időtöltése – a B modul alapján 16. A római nép és a római hadsereg 17. A pun háborúk 18. Marius, Sulla, Spartacus 19. Forráselemzés: Augustus önéletrajza 20. A rómaiak időtöltése – a B modul alapján 21. A dominatus rendszere 22. Forráselemzés: Részletek az Újszövetségből 323
23. Pannóniai hétköznapok 24. A hellén és a római családmodell – a C modul alapján 25. Nagy Károly 26. Normann, arab, magyar kalandozások 27. Európa keleti régiója 28. Az iszlám – ma 29. A finnugor népek 30. Kettős honfoglalás? 31. Szent István állama 32. A váci püspökség Szent István idején 33. Ismétlés: I. téma 34. Ismétlés: II-III. téma 35. Évbúcsúztató
TÖRTÉNELEM 10. Heti óraszám: 3 A tankönyvön kívül kiegészítő könyvek: Katus László A középkor története (Pannonica-Rubicon, Budapest, 2001) Váci Történelmi Tár I. (összeállította Horváth M. Ferenc és Pintér Tamás) (Vác, 1996)
I. A KÖZÉPKOR VIRÁGKORA A pápaság és a császárság küzdelmei
A pápaság és a császárság küzdelmei A keresztes háborúk
1054, 1075, 1077, 1122, 1176; VII. Gergely, IV. Henrik, II. Callixtus, V. Henrik, I. Frigyes, II. Frigyes, III. Sándor, III. Ince; szimónia, cölibátus, schisma, invesztitúra, Dictatus Papae, wormsi konkordátum, interregnum; Német-római Bir., Francia Kir., Pápai Állam, Szicília, Cluny, Canossa, Worms, Róma, Legnano 1095, 1096-99; II. Orbán, Bouillon Gottfried, Szaladin; clermont-i zsinat, keresztes hadjáratok, lovagrendek; 324
A városok születése
Mindennapi élet a középkori városban A rendiség kialakulása a XI-XIII. században
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. században
Clermont, Bizánc, Szentföld, Jeruzsálem, Velence, Genova, Zára hospesek, városi önkormányzat, kommuna, gilde, céh, kontár, Hanza-szövetség, levantei kereskedelem; Flandria, Champagne, Levante, Lübeck, Hamburg, Rostock, Bréma, Brügge, Gent 1066, 1215, 1295, 1302; Capetingek, II. Fülöp Ágost, I. Vilmos, II. Henrik, Földnélküli János, I. Edward, IV. Fülöp; rendek, rendiség, rendi gyűlés, parlament, kétkamarás parlament, Magna Charta Libertatum, avignoni fogság; Franciao., Párizs, Courtrai, Lille, Avignon, Anglia, Wales, Hastings, Canterbury, Oxford, London, Nottingham 1223, 1240, 1242, 1278; Premysl-din., Piastok, Dzsingisz és Batu kán, Mánuel; mongolok, kunok, vlachok; Cseho., Prága, Pilsen, Brünn, Olmütz, Morvamező Lengyelo., Gniezno, Krakkó, Malbork, Kijevi állam, Novgorod, Néva
Nyugat- és Kelet-Európa XI-XIII. sz.-ban Aquinói Szt. Tamás; Művelődés a XI-XIII. században
Hétköznapi élet a XI-XIII. században
skolasztika, teológia, eretnekmozg., albigensek, valdensek, bogumil er., inkvizíció, koldulórendek, ferencesek, domonkosok, egyetem, fakultás, hét szabad művészet, trivium, quadrivium; Albi, Bologna, Cambridge, Padova lovag, trubadúr, minnesänger, román és gót stílus
II. AZ ÁRPÁD-KOR Regék és mondák a magyar őstörténet korszakaiból A magyar őstörténet kezdetei Népünk vándorlása a kelet-európai pusztán Kettős honfoglalás? A honfoglalás
uráli kor, finnugor kor; Urál, Ob, Volga, Káma Kr. e. 500 és Kr. u. 550 között, VIII., IX. sz.; kettős fejedelemség, kende, gyula, kabarok, vérszerződés László Gyula 895-902, 904; Árpád, Kurszán; Vereckei-hágó 325
A letelepedéstől az államalapításig
Érdekességek a kalandozások és az államalapítás korából Szent István országa
Harcok az új rend megszilárdításáért
Trónviszályok, pogánylázadások, német támadások Szent László és Könyves Kálmán uralkodása A küzdelmes XII. század
III. Béla uralkodása – a kora középkori Magyar Királyság fénykora II. András – az Aranybulla
A tatárjárás
II. András és IV. Béla Széteső királyi hatalom – egységesülő társadalom
933, 955, 972-997, 997-1000-1038; Géza, István, Gizella, Koppány, Gyula, Ajtony; kalandozások; Merseburg, Augsburg, Esztergom, Pécsvárad, Pannonhalma, Erdély
tized, püspökségek, káptalanok, esperességek, királyi vármegye, ispán, nádorispán, várjobbágyok, várnép, királyi tanács, vitézek; püspöki székhelyek, Székesfehérvár 1038, 1044, 1051, 1074-77; Imre hg., Vazul, O. Péter, Aba Sámuel, I. András, Vata, I. Béla, Zotmund, Salamon, I. Géza; trónviszályok, ménfői csata, pogánylázadások, dukátus, Szent Korona; Ménfő,Vértes, Pozsony, Kerlés, Garamsztbenedek
1077-95, 1091, 1095-1116; Szt. László, Álmos, K. Kálmán; Horváto., Szlavónia, Dalm., Trau, Spalato, Halics 1172-96; II. István, II. Béla, II. Géza, III. István, Anonymus, III. Béla; kancellária, geszta, Gesta Hungarorum, regélék, bandérium, serviensek, szászok; Szerémség, Szepesség
1205-35, 1222, 1231, 1233; Imre, II. András, Gertrúd, Boldog Özséb; székelyek, csángók, pénzrontás, tárnokmester, pálosok, Aranybulla, az Aranybulla megújítása, beregi egyezmény; Pilisszentkereszt 1235-70, 1241-42, 1241. ápr. 11., 1242. márc.; IV. Béla, Rogerius, Julianus, Kötöny, Tomaj D.; tatárjárás, jászok; Muhi, Brassó 1267, 1301; V. István, IV. (Kun) László, III. András; bárók, familiaritás, szolgabírák, nemesség, jobbágyság, nemesi vármegye, hód-tavi csata, tartományurak, az Árpád-ház kihalása; Buda, Visegrád, Sárospatak
Vác története az Árpád-korban 326
III. A KÖZÉPKOR VÉGE Válság és virágzás Nyugat-Európában
A széttagolt Itália a XIV-XV. sz.-ban Anglia, Franciaország és Spanyolo. a XIV-XV. században
A Német-római Birodalom a XIV-XV. században
Érdekességek a XIV-XV. századi birodalmak életéből Cseh- és Lengyelország a XIV-XV. században
Kelet-Európa és a Balkán
Mediciek, Michelangelo, Raffaello, Leonardo; pestis, guelfek, ghibellinek, signoria, forint, humanizmus, reneszánsz; Firenze, Vatikán 1337-1453, 1346, 1358, 1381, 1455-1485, 1479; Valois-cs, V. Károly, VII. Károly, J. d’ Arc, III. Edward, York, Lancaster cs., VII. Henrik; százéves háború, Jacquerie, 1381-es lázadás, rózsák háborúja, kortez, grandok; Crécy, Azincourt, Troyes, Orleans, Calais, Port., Kasztília, Aragónia, Spanyolo., Granada 1356, 1414-18, 1291, 1315, 1499; Habsburg Rudolf, Luxemburgi János, IV. Károly, Luxemburgi Zsigmond, III. Frigyes; Német Aranybulla, választófejedelmek, konstanzi zsinat, kanton; Frankfurt, Morgarten, Luzern, Zürich, Bern, Svájc
1415, 1419-34, 1410; Husz János, Jan Zizka, L. Ulászló, III. Kázmér, Anjou Lajos, Hedvig, J. Ulászló, IV. Kázmér; kelyhesek, táboriták, huszita háb. és harcmodor, perszonálunió, kassai privilégium; Tábor, Lipany, Grünwald 1389, 1396, 1402, 1453; Timur Lenk, III. Iván, Oszmán vezér, I. Murád, I. Bajazid, II. Mohamed; cár, fermán, hász-, timár, ziamet birtok, szpáhik, janicsárok, ráják, defter, vilajet, szandzsák, bég, beglerbég, Korán, bosnyák; Moszkva, Anatólia, Rumélia, Drinápoly, Rigómező, Isztambul, Bosznia, Havasalföld, Moldva
Érdekességek az Oszmán Birodalom mindennapjaiból
IV. A RENDISÉG KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON Károly Róbert, a királyi hatalom helyreállítója
1308-42, 1312, 1335; Károly R., kiskirályok, Zách F., Nekcsei D.; rozgonyi cs., honor birtok, banderiális hadsereg, urbura, pénzverési mon., pénzverő kamara, 327
kapuadó, harmincadvám, visegrádi kir.-találkozó; Rozgony, Kassa, Nagyszombat, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya
Károly Róbert Nagy Lajos, a törvényhozó lovagkirály
Luxemburgi Zsigmond fél évszázada
1342-82, 1351, 1370; Nagy Lajos; ősiség és kilencedtv., „egy és ugyanazon nemesi szabadság” elve, falu, mezőváros, szabad k. város; Pécs, Diósgyőr 1387-1437, 1405, 1437; Mária, Kis K., L. Zsigmond, Budai Nagy A.; ligák, telekkatonaság, az 1437-es erdélyi felkelés, kolozsmonostori egyezség, kápolnai unió; Galambóc, Kolozsvár, Kolozsmonostor, Kápolna
Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond A magyar rendi állam és a török párharca 1442, 1443, 1444, 1448, 1456. július 21.; Habsburg A., Jagelló U., Hunyadi J., V. László, – Hunyadi János
Mátyás, a nagyhatalmú király
A Hunyadiak Mátyás, a hódító
Kapisztrán J., Szilágyi M., Dugovics T., Giskra; téli hadjárat, kormányzó, nándorfehérvári diadal; Hunyad, Nis, Szófia, Várna, Nándorfehérvár 1458-90; HunyadiM. és L.,SzilágyiE., PodjebrádK., VitézJ.; füstpénz, koronavám, rendkívüli hadiadó, nagy kancellária, kincstartó, személynöki szék; 1471, 1479, 1490; Magyar B., Kinizsi P., Báthori I., J. Pannonius, Beatrix, Bonfini, G. Marzio, Corvin J.; fekete sereg, 1471-es összeesküvés, corvinák; Szabács, Jajca, Kenyérmező
Vác a XIV-XV. sz.-ban
V. TÁGULÓ VILÁG A nagy földrajzi felfedezések és hatásuk
A Habsburg-Valois párharc – a reformáció kezdetei
Szemelvények Luther gondolataiból Reformáció és katolikus megújulás
1492, 1498, 1519-22; B. Diaz, V. da Gama, Kolumbusz K., A. Vespucci, Magellán; aztékok, inkák, maják, konkvisztádorok, árforr.; Kálikut, Sevilla, Lisszabon, Újvilág 1517.okt.31., 1524-26, 1526, 1555; V. Károly, I. Ferenc, X. Leó, Luther M, Münzer T; cognaci liga, búcsúcédulák, protestáns, ágostai hitvallás, reformáció, augsburgi vallásbéke; Wittenberg, Wartburg, Augsburg, Zwickau 1540, 1545-63; U. Zwingli, Kálvin J., Szervét M., III. Pál, IV. Pál, 328
A tőkés gazdaság kibontakozása – a Tudorok kora
A reformáció ágai Németalföld és a Német-római Birodalom
Loyolai Szt. I.; kálvinizmus, református, predesztináció, presbiterek, prédikátorok, antitrinitáriusok, unitáriusok, ellenreformáció, tridenti zsinat, jezsuita rend, index, barokk; Genf, Trident 1588; VII. Henrik, VIII. Henrik, I. Erzsébet; bekerítés, yeoman, gentry, kiadási és felvásárlási r. manufaktúra, anglikán egyház, monopóliumok, Nagy Armada; Virginia 1540, 1571, 1566-1609, 1618-48, 1620; II. Fülöp, Ferdinánd, Alba herceg, Orániai V., II. Ferdinánd, IV. Keresztély, Wallenstein, Tilly, II. Gusztáv Adolf; németalföldi szab.-harc, harmincéves háború, vesztfáliai béke; Lepanto, Németalföld, Utrecht, Hollandia, Madrid, Fehér-hegy, Poroszország
VI. HARC A MEGMARADÁSÉRT A Jagelló-kor – a rendi monarchia válsága
1490-1516, 1505, 1514, 1516-26; II. Ulászló, Szapolyai J., II. Lajos, Werbőczy I., Bakócz T., Dózsa Gy.; rákosi végzés, Tripartitum, zsellér, Dózsa p.-felk; Rákos, Temesvár
Werbőczi és Dózsa Magyarország romlása – Mohács Az ország három részre szakad
Portrék: Szapolyai János,H.Ferdinánd, Brodarics István, Fráter György Várháborúk
1520-66, 1521, 1516-26, 1526. aug. 29.; I. Szulejmán, Tomori P., Brodarics I.; Mohács, Csele patak 1526-1540, 1526-64, 1529, 1532, 1538, 1541. aug. 29., 1541; Jurisics M., János Zsigmond, Fráter Gy., Török B.; kettős kir.-vál., váradi béke, gyalui egyezmény; Kőszeg, Várad
1552, 1566, 1568; Ali, Ahmed, Losonczy I., Szondi Gy., Nyáry L., Dobó I., Zrínyi M., Miksa; drinápolyi béke; Drégely, Temesvár, Szolnok, Eger, Szigetvár
Rendhagyó óra Vác a török korban I. 329
Magyar, Szepesi, Udvari Kamara, Udvari Haditanács, rendi dualizmus, kettős adóztatás Erdélyország – a reformáció megjelenése 1570, 1571-86, 1568; Báthori István, Kristóf és Zsigmond, Sylvester J., Magyarországon Méliusz Juhász P., Károli G.; vajda, speyeri szerződés, ötvárosi hitvallás, 1568-as tordai ogy.; Debrecen, Torda, Sárospatak, Pápa, Vizsoly, Gönc
A királyi Magyarország és a hódoltság
Vác a török korban II.
VII. A KORA ÚJKOR Az alkotmányos monarchia kialakulása Angliában
Francia abszolutizmus – hatalmi politika
A Jognyilatkozat A Napkirály állama Lengyelország, a Baltikum és Oroszország a XVI-XVII. században
Az Oszmán Birodalom és Ázsia a XV-XVII. században Nagy Szulejmán és birodalma Változó gondolkodás, változó élet
1640, 1648, 1649, 1689; I. Jakab, I. Károly, Cromwell, II. Károly, II. Jakab; puritánok, presbiteriánusok, independensek, levellerek, gavallérok, rövid, hosszú, csonka parl., szentek parlamentje, vasbordájúak, köztársaság, protektorátus, lordprotektor, restauráció, toryk, whigek, deicsőséges forradalom, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia; Írország 1572, 1701-14, 1704; IV. Henrik, Sully, XIII. Lajos, Richelieu, Mazarin, Colbert, XIV. Lajos, Louvois; hugenották, Szt. Bertalan éjsz., nantes-i ediktum, taláros nemesség, merkantilizmus, reguláris hads., spanyol örökösödési háború; Québec, La Rochelle, Versailles, Louisiana, Höchstädt
1576-86; I. Zsigmond, Báthori I., Sobieski J., IV. Iván, Romanovok, I. Péter, XII. Károly; kozákok, északi háború, nystadti béke; Szibéria, Szentpétervár, Svédország I, Szelim, II. Szelim, Köprülü Mehmed és Ahmed, Kara Musztafa, Csing dinasztia Kopernikusz, Kepler, Galilei, G. Bruno, Newton, Bacon, Descartes, Hobbes, Locke; heliocentrikus világkép, empirizmus, racionalizmus, felvilágosodás, vetésforgó
VIII. KÉT NAGYHATALOM KÖZÖTT 330
A tizenöt éves háború és Bocskai szabadságharca
Vác a tizenöt éves háborúban Erdély
A magyar rendek és a Habsburg-dinasztia
XVII. sz. – Erdély és a magyar rendek A török kiűzése – Magyaro. a dunai monarchiában
A Rákóczi-szabadságharc
Vác az 1600-as évek végén A Rákóczi-szabadságharc
1591-1606, 1595, 1596, 1604-6, 1606; I. Rudolf, Pálffy M., Báthori Zs., Bocskai I.; tizenöt éves háború, felségárulási per, hajdúk, bécsi és zsitvatoroki béke, hajdúszabadság; Romhány, Fülek, Szécsény, Gyurgyevó, Mezőkeresztes, Szerencs, Zsitvatorok 1608, 1613-29, 1620, 1621, 1645; II. Mátyás, II. Ferdinánd, Bethlen G., I. és II. Rákóczi Gy., Apafi M.; 1608-as tv.-ek, nikolsburgi és linzi béke, Partium 1663-64, 1664, 1682; Pázmány P., Káldi Gy., III. Ferdinánd, Zrínyi M., I. Lipót, Montecuccoli, Wesselényi F., Zrínyi P., NádasdyF., I. RákócziF.,Frangepán F., Thököly I.; vasvári béke, Wesselényi-mozgalom, kurucok; Zrínyi-Újvár, Eszék, Szentgotthárd, Vasvár 1683, 1684, 1686, 1687, 1699, 1691; XI. Ince, Lotharingiai K., Miksa E., Savoyai J.; Szent Liga, karlócai béke, 1687-es pozsonyi ogy., Határőrvidék, porció, fegyverváltság, Újszerzeményi Bizottság, balázsfalvi szerződés, Diploma L.; Nagyharsány, Zenta, Karlóca, Temesköz 1697, 1703-11, 1705, 1707; II. Rákóczi F., Bercsényi M., Károlyi S., Ráday P., Bottyán J.; hegyaljai felkelés, brezáni kiáltvány, vetési és gyalui pátens, labanc, konföderáció, szécsényi, ónodi ogy.; Tokaj-Hegyalja, Brezán, Szécsény, Ónod, Trencsén, Romhány, Szatmár, Majtény, Rodostó 1708, 1710, 1711; Mikes K., I. József, III. Károly; sárospataki ogy., szatmári béke; Trencsén, Romhány, Szatmár, Majtény, Rodostó armalisták
Gazdaság, társadalom és népesség a XVI-XVII. században Vác a Rákóczi-szabadságharc idején armalisták Gazdaság, társadalom és népesség a XVI-XVII. században A pedagógia tagozatosok óraterve: 1. A pápaság és a császárság küzdelmei 2. Mindennapi élet a középkori városban 3. Nyugat- és Kelet-Európa a XI-XIII. században 4. Összefoglalás
331
5. Regék és mondák a magyar őstörténet korszakaiból 6. Kettős honfoglalás? 7. Érdekességek a kalandozások és az államalapítás korából 8. Trónviszályok, pogánylázadások, német támadások 9. III. Béla uralkodása – a kora középkori Magyar Királyság fénykora 10. II. András és IV. Béla 11. Vác története az Árpád-korban 12. A széttagolt Itália a XIV-XV. században 13. Érdekességek a XIV-XV. századi birodalmak életéből 14. Érdekességek az Oszmán Birodalom mindennapjaiból 15. Károly Róbert 16. Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond 17. A Hunyadiak 18. Összefoglalás 19. Vác a XIV-XV. században 20. Szemelvények Luther Márton gondolataiból 21. A reformáció ágai 22. Összefoglalás 23. Werbőczi és Dózsa 24. XVI. századi portrék: Szapolyai J., H. Ferdinánd, Brodarics István, Fráter György 25. Vác a török korban I. 26. Összefoglalás 27. Vác a török korban II. – Egyházak, vallások és iskolák 28. A Jognyilatkozat. A Napkirály állama 29. Nagy Szulejmán és birodalma 30. Összefoglalás 31. Vác a tizenöt éves háborúban. Bocskai István és Vác 32. XVII. sz. – Erdély és a magyar rendek 33. Vác az 1600-as évek végén 34. Vác a Rákóczi-szabadságharc idején 35. Ismétlés, rendszerezés TÖRTÉNELEM43 9. évfolyam, heti 2 órás 9. évfolyam, Heti óraszám: 2 Javasolt tankönyv: Száray Miklós: Történelem I. a középiskolák számára (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003) 43
Készítette: Birk Zoltán
332
I. Az őskor és az ókori Kelet
Az emberré válás és az őskőkor Az újkőkor Életmódváltás az újkőkorban
Az első civilizáció: a sumerok
Mezopotámia története (Kr. e. 2500 – Kr. e. 612)
archeológia, antropológia, elő-, ős-, gondolkodó ember, Homo habilis, ~ erectus, ~ sapiens, europidok, mongolidok, negridek, ausztralidok, mágia, totemizmus, fetisizmus; Neander-völgy, Cro-Magnon, Altamira-barlang paleolitikum, mezolitikum, neolitikum, domesztikáció, termékeny félhold Kr. e. 4., 3., 2. évezred; mesterségek, csere, falvak, városok, fémhasználat Kr. e. 4., 3. ée.; Gilgames; templomgazd., állam, városáll., enszi, despotizmus, ékírás; Tigris, Eufrátesz, Mezopotámia, Sumer, Ur, Uruk, Lagas, Surripak, Kis, Umma Kr. e. 2300 körül, 1700-as évek, VIII. sz., 612; Sarrukin, Gudea, Hammurapi, II. Sarrukín, Szinahéeriba, Assurbanapli; akkádok, gutik, amarruk, babiloniaiak, asszírok, médek; Agade, Babilon, Asszíria, Assur, Ninive
Forráselemzés: Hammurapi törvénygyűjteménye
Egyiptom, a Nílus ajándéka
Kr. e. 2900 körül, Kr. e. 1550-1000; Ménész, Dzsószer, Kheopsz (Hufu) IV. Amenhotep, II. Ramszesz, Herihor; archaikus kor, Óbir., hieroglifa, piramis, mumifikálás, Közép- és Újbir., theokratikus állam; Nílus, A.- és Felső-Egy.,Théba, Memphisz, Giza, Szakkara Kr. e. X. sz.; Ábrahám, Mózes, Saul, Dávid, Salamon;
Kis országok – eltérő vonások
Az Újbabiloni és a Perzsa Birodalom
India, Kína
Ótestamentum, próféták, monoteizmus, hangjelölő írás;
Palesztina, Jeruzsálem, Izrael, Júdea; Fönícia, Ugarit, Büblosz, Szidón, Türosz, Karthágó Nabukodonozor, Nagy Kürosz, Kambüszész, I. Dareiosz; szatrapiák, szatrapák, vallási dualizmus, nomadizálás, hunok, szkíták; Perzsia, Perszepolisz, Szúsza Manu, Asóka, II. Csandragupta, Brahma, Visnu, Siva, Buddha, Csin és Han din., Kung-fu-ce, Lao-ce; dravidák, árják, varnák, kasztrendszer, Védák, nirvána, brahmanizmus, lélekvándorlás, buddhizmus, kínai képírás, szóírás, Nagy Fal, taoizmus, konfucianizmus, Dalok könyve indoeurópai őshaza, India, Indus, Gangesz, Brahmaputra, Harappa, Mohendzsodáro, Pátaliputra, Kína, Jangce, Hoang-ho, Csangan
333
II. Az ókori Hellász
A görög történelem kezdetei
A polisz születése
Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban A görögséget összekötő kapocs: a hitvilág Egy másik görög út – Spárta
A görög-perzsa háborúk A görög-perzsa háborúk (második és befejező szakasz) Athén fénykora Athén bukása Görög hétköznapok, művészetek és tudományok
Az egységes Hellász – Nagy Sándor
Kr. e. 2000 körül, XVI – XIII.sz.; a görög föld; Thészeusz, Agamemnón; hellének, krétai és mükénéi kultúra, trójai háború; Hellász, Kréta, Knósszosz, Olümposz, Mükéné, Trója Kr. e. XII-VIII. sz., VIII-VII. sz.; átmeneti korszak, polisz, arisztokrácia, démosz, arisztokratikus köztársaság, görög gyarmatosítás, adósrabszolgaság, barbárok, néma kereskedelem Kr. e. 621, 594 (570-es évek); Drakón, Szolón; arkhón, Areioszpagosz tanácsa, ekklészia, héliaia, bulé, demokrácia; Attika, Athén Kr. e. 560-510, 508; Peiszisztratosz, Hippiasz, Kleiszthenész; türannisz, türannosz, phülé, metoikosz, sztratégosz, cserépszavazás Kr. e. 776; görög istenek, mítoszok, mitológia, olümpiai játékok; Delphoi, Dodona, Olümpia Lükurgosz; apella, geruszia, ephorosz, szabad spártaiak, körüllakók, helóták, spártai nevelés, krüpteia, peloponnészoszi szöv.; Peloponnészosz, Spárta Kr. e. 492, 490; Miltiadész, Xerxész, Ariszteidész, Themisztoklész; Marathón Kr. e. 480, 479, 478, 448; Leónidász, Pauszaniasz; déloszi szövetség; Thermopülai-szoros, Szalamisz sziget, Plataia, Mükalé-hegyfok, ciprusi Szalamisz, Délosz Kr. e. 462, V. sz. közepe; Periklész; Kr. e. 431-404; peloponnészoszi háború; Naxosz, Korinthosz, Megara, Szürakuszai, Thébai Kr. e. VI. sz.; khitón, agora, szofisták, filozófia; Thalész, Hérakleitosz, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Hérodotosz, Thuküdidész; Milétosz, Halikarnasszosz Kr. e. 338, 336-323; II. Philipposz, Alexandrosz, Iszokratész, Démoszthenész, III. Dareiosz; makedón falanx, philippikák, szúszai menyegző; Makedónia, Pella, Khaironeia, Hellészpontosz, Granikosz, 334
A hellenizmus kora (Kr. e. III.-Kr. e I. sz.)
Isszosz, Gaugamela, Alexandria Kr. e. III.-Kr.e I. sz.; Ptolemaioszok, Szeleukidák, Antigonidák, Epikurosz, Zénón; hellenizmus, diadokhoszok, despota, Muszeión, sztoikusok, misztériumvallások; Rhodosz
III. Az ókori Róma
Róma történelmének kezdetei
A köztársasági Róma
Itália meghódítása
A pun háborúk és a Földközitenger medencéjének meghódítása
A köztársaság válsága
Út az egyeduralom felé
Az egyeduralom létrejötte Római hétköznapok, ünnepek A császárság első századai
Kr. e. 753, 510 körül; Romulus, Remus, Tarqinius Superbus; latinok, etruszkok, patríciusok, plebejusok, cliensek, szenátus, Populus Romanus; Itália, Etruria, Latium, Campania, Tiberis, Róma Kr. e. 451-450, 494, 367, 326; magistratus, consul, praetor, dictator, lictor, népgyűlések, római polgárjog, néptribunusok, néptribunusi hiv., XII táblás tv.-ek, tulliusi alkotmány, censorok, Licinius-Sextius-féle földtv., nobilitas Kr. e. 282-272; Pürrhosz; szamnisz és tarentumi háború, Divide et impera!; Veii, Capua, Tarentum, Epeirosz Kr. e. 264-241, 218-201, 216, 149-146; Cornelius Scipio, Hannibál; punok, 1., 2., 3. pun háború, provincia; Karthágó, Hispania, Carthago Nova, Szicília, Cannae, Záma, Püdna Kr. e. 133, 123; Tiberius és Caius Gracchus; szenátori rend, lovagrend, plebs, optimaták, néppárt, latifundium, Panem et circenses! Kr. e. 73-71; Marius, Sulla, Spartacus, Crassus, Pompeius; zsoldos hadsereg, veterán, gladiátor; Brundisium Kr. e. 60, 48, 44, 43, 42, 31; Julius Caesar, Kleopátra, Brutus, Cassius, Antonius, Lepidus, Octavianus; 1. és 2. triumvirátus, princeps, principátus, Pax Romana; Gallia, Rubicon, Pharszalosz, Philippi, Actium átrium, amphitheátrum; Pompeji Tiberius, Caligula, Claudius, Néró, Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius, Commodus; praetorianusok, fiscus, romanizálódás; Capri, Britannia, Júdea, Mauretania, Pannónia, Dacia 335
A válság százada – a dominatus
A kereszténység születése
A Római Birodalom szétesése
A Nyugatrómai Birodalom bukása
A Kárpát-medence a római korban
212; Septimius Severus, Caracalla, Aurelianus, Diocletianus; dominatus, colonus, servus casatus, tetrarchia; Spalato Jézus Krisztus, Keresztelő Szt. János, Pontius Pilatus, Heródes Antipász, Péter, Pál; diaszpóra, kereszténység, evangélium, apostolok, páli fordulat, keresztény egyház; Júdea, Galilea, Názáret, Jeruzsálem, Betlehem, Tarsus, Damaszkusz, Antiochia 313, 325, 391; Decius, Constantinus, Theodosius; Türelmi rendelet (milánói edictum), niceai zsinat, eretnek, patrocinium; Milánó, Nicea, Constantinopolis 375 táján, 395, 451, 434-453, 476; Attila, Aëtius, I. Leó, Odoaker, Romulus Augustulus; népvándorlás, hunok; Hadrianopolisz, Catalaunum, Tisza, Aquileia, Ravenna Kr. e. 9, 107; Duna, Száva, Emona, Savaria, Scarbantia, Vindobona, Aquincum, Sopianae, Gorsium, Siscia, Napoca, Apelum, Ampelum, Sarmizegetusa, Moesia
IV. A kora középkor
Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom romjain
A pápaság létrejötte – a népvándorlás újabb hulláma
Válság és fellendülés Nyugaton A Keletrómai Birodalomtól Bizáncig – Európa keleti régiója
732, 768-814, 800, 807 körül; Theodorik, Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Nagy Károly, Alkuin; keleti gótok, ariánusok, frankok, majordomus, gróf, őrgróf, grófságok, őrgrófságok, kancellária, királyi küldöttek, Karoling-minuscula; Ravenna, Rajna, Loire, Poitiers, Róma, Aachen 529, 756, 843, 933, 955, 962, 1054; Nagy Szt. Gergely, Szt. Benedek, Leif Erikson, Madarász Henrik, Nagy Ottó, Arthur király; patriarcha, pápa, szerzetesség, bencések, egyházszakadás, nyugati és keleti kereszténység, verduni szerződés; Pápai állam, Monte Cassino, Verdun, Merseburg, Augsburg, Német-római Bir. Quedlinburg, Camelot legelőváltó, két- és háromnyomásos gazdálkodás, földbirtokos, jobbágy, benefícium, hűbériség, senior, vazallus, jobbágyi szolgáltatások Justinianus, III. Leó, Mojmir, Cirill, Metód, Szvatopluk, Přemysl, Kegyetlen. Boleszláv, Piast, Mieszko, Vitéz Boleszláv, Simeon, Oleg, Vlagyimir; keleti, déli és nyugati szlávok, Rusz; Bizánc, Kárpátok, Garam Prága, Visztula, Gniezno, Novgorod, Kijev 336
Az iszlám megjelenése és térhódítása
622; Mohamed, Abú Bakr, Omar, Tarik, Harún al-Rasid, Dzsajháni, Ibn Ruszta, Gardízi; iszlám, Korán, hidzsra, dzsihád, kalifa; Arábia, Mekka, Medina, Gibraltár, Bagdad, Córdoba
V. A magyarság története az államalapításig
A magyar őstörténet kezdetei
Népünk vándorlása a kelet-európai pusztán
A Kárpát-medence a honfoglalás előtt. A honfoglalás első szakasza
A honfoglalás második szakasza
A letelepedéstől az államalapításig
Szent István állama
Kr. e. 4., 3. ée., 2. ée.-1000 és 500 között, Kr. e. 800 körül, Kr. e. 500 körül Hérodotosz, Bíborbanszületett Konstantin, Anonymus, Kőrösi Csoma Sándor; Gesta Hungarorum, uráli kor, finnugor kor, ugor kor; Urál, Ob, Volga, Káma Kr. e. 500 és Kr. u. 550 között, VIII., IX. sz.; Bölcs Leó, Julianus; népvándorlás, kettős fejedelemség, kende, gyula, kabarok, vérszerződés, magyar törzsek; Baskíria (Magna Hungaria), Levédia, Etelköz 568-800, 680 táján, 862, 895-897; Attila, Csaba királyfi, Baján, Nagy Károly, Szvatopluk, Simeon, Álmos, Árpád, Kurszán; kettős honfoglalás, székelység, Gesta Ungarorum, szakrális királygyilkosság; Kárpát-medence, Vereckei-hágó, Tatár-szoros, Békás-szoros, Tisza, Duna, Garam, Alföld, Dunántúl, Székelyföld 898-907, 904, 907; Tétény, Horka; Erdély, Dráva, Száva, Pozsony 933, 955, 972-997, 973; Lehel, Madarász Henrik, Nagy Ottó, Géza fejedelem, Sarolt, Gyula, Vajk, Gizella; kalandozások, úrság, bőség, ínség, szeniorátus; Merseburg, Augsburg, Quedlinburg 997-1000-1038; Szent István, Koppány, Asztrik, Szent Gellért, Ajtony, Szent Imre; levirátus, királyi vármegye, ispán, püspökség, érsekség; István törvénykönyvei, István Intelmei Esztergom, Kalocsa, Pannonhalma, Pécsvárad, Temesköz, püspöki székhelyek
TÖRTÉNELEM44 10. (heti 2 órás) Heti óraszám: 2 44
Készítette Birk Zoltán
337
Javasolt tankönyv: Száray Miklós – Szász Erzsébet: Történelem II. középiskolák számára (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2005)
I. A KÖZÉPKOR VIRÁGKORA A pápaság és a császárság küzdelmei
A keresztes háborúk
A városok születése
A rendiség kialakulása a XI-XIII. században
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. században
Művelődés a XI-XIII. században
1054, 1075, 1077, 1122, 1176; VII. Gergely, IV. Henrik, II. Callixtus, V. Henrik, I. Frigyes, II. Frigyes, III. Sándor, III. Ince; szimónia, cölibátus, schisma, invesztitúra, Dictatus Papae, wormsi konkordátum, interregnum; Német-római Bir., Francia Kir., Pápai Állam, Szicília, Cluny, Canossa, Worms, Róma, Legnano 1095, 1096-99; II. Orbán, Bouillon Gottfried, Szaladin; clermont-i zsinat, keresztes hadjáratok, lovagrendek; Clermont, Bizánc, Szentföld, Jeruzsálem, Velence, Genova, Zára hospesek, városi önkormányzat, kommuna, gilde, céh, kontár, Hanza-szövetség, levantei kereskedelem; Flandria, Champagne, Levante, Lübeck, Hamburg, Rostock, Bréma, Brügge, Gent 1066, 1215, 1295, 1302; Capetingek, II. Fülöp Ágost, I. Vilmos, II. Henrik, Földnélküli János, I. Edward, IV. Fülöp; rendek, rendiség, rendi gyűlés, parlament, kétkamarás parlament, Magna Charta Libertatum, avignoni fogság; Franciao., Párizs, Courtrai, Lille, Avignon, Anglia, Wales, Hastings, Canterbury, Oxford, London, Nottingham 1223, 1240, 1242, 1278; Premysl-din., Piastok, Dzsingisz és Batu kán, Mánuel; mongolok, kunok, vlachok; Cseho., Prága, Pilsen, Brünn, Olmütz, Morvamező Lengyelo., Gniezno, Krakkó, Malbork, Kijevi állam, Novgorod, Néva Aquinói Szt. Tamás; skolasztika, teológia, eretnekmozg., albigensek, valdensek, bogumil er., inkvizíció, koldulórendek, 338
Hétköznapi élet a XI-XIII. században
ferencesek, domonkosok, egyetem, fakultás, hét szabad művészet, trivium, quadrivium; Albi, Bologna, Cambridge, Padova lovag, trubadúr, minnesänger, román és gót stílus
II. AZ ÁRPÁD-KOR A magyar őstörténet kezdetei Népünk vándorlása a kelet-európai pusztán A honfoglalás A letelepedéstől az államalapításig
Szent István országa
Harcok az új rend megszilárdításáért
Szent László és Könyves Kálmán uralkodása A küzdelmes XII. század
II. András – az Aranybulla
A tatárjárás
uráli kor, finnugor kor; Urál, Ob, Volga, Káma Kr. e. 500 és Kr. u. 550 között, VIII., IX. sz.; kettős fejedelemség, kende, gyula, kabarok, vérszerződés 895-902, 904; Árpád, Kurszán; Vereckei-hágó 933, 955, 972-997, 997-1000-1038; Géza, István, Gizella, Koppány, Gyula, Ajtony; kalandozások; Merseburg, Augsburg, Esztergom, Pécsvárad, Pannonhalma, Erdély tized, püspökségek, káptalanok, esperességek, királyi vármegye, ispán, nádorispán, várjobbágyok, várnép, királyi tanács, vitézek; püspöki székhelyek, Székesfehérvár 1038, 1044, 1051, 1074-77; Imre hg., Vazul, O. Péter, Aba Sámuel, I. András, Vata, I. Béla, Zotmund, Salamon, I. Géza; trónviszályok, ménfői csata, pogánylázadások, dukátus, Szent Korona; Ménfő,Vértes, Pozsony, Kerlés, Garamsztbenedek 1077-95, 1091, 1095-1116; Szt. László, Álmos, K. Kálmán; Horváto., Szlavónia, Dalm., Trau, Spalato, Halics 1172-96; II. István, II. Béla, II. Géza, III. István, Anonymus, III. Béla; kancellária, geszta, Gesta Hungarorum, regélék, bandérium, serviensek, szászok; Szerémség, Szepesség 1205-35, 1222, 1231, 1233; Imre, II. András, Gertrúd, Boldog Özséb; székelyek, csángók, pénzrontás, tárnokmester, pálosok, Aranybulla, az Aranybulla megújítása, beregi egyezmény; Pilisszentkereszt 1235-70, 1241-42, 1241. ápr. 11., 1242. márc.; IV. Béla, Rogerius, Julianus, Kötöny, Tomaj D.; tatárjárás, jászok; 339
Széteső királyi hatalom – egységesülő társadalom
Muhi, Brassó 1267, 1301; V. István, IV. (Kun) László, III. András; bárók, familiaritás, szolgabírák, nemesség, jobbágyság, nemesi vármegye, hód-tavi csata, tartományurak, az Árpád-ház kihalása; Buda, Visegrád, Sárospatak
III. A KÖZÉPKOR VÉGE Válság és virágzás Nyugat-Európában
Anglia, Franciaország és Spanyolo. a XIV-XV. században
A Német-római Birodalom a XIV-XV. században
Cseh- és Lengyelország a XIV-XV. században
Kelet-Európa és a Balkán
Mediciek, Michelangelo, Raffaello, Leonardo; pestis, guelfek, ghibellinek, signoria, forint, humanizmus, reneszánsz; Firenze, Vatikán 1337-1453, 1346, 1358, 1381, 1455-1485, 1479; Valois-cs, V. Károly, VII. Károly, J. d’ Arc, III. Edward, York, Lancaster cs., VII. Henrik; százéves háború, Jacquerie, 1381-es lázadás, rózsák háborúja, kortez, grandok; Crécy, Azincourt, Troyes, Orleans, Calais, Port., Kasztília, Aragónia, Spanyolo., Granada 1356, 1414-18, 1291, 1315, 1499; Habsburg Rudolf, Luxemburgi János, IV. Károly, Luxemburgi Zsigmond, III. Frigyes; Német Aranybulla, választófejedelmek, konstanzi zsinat, kanton; Frankfurt, Morgarten, Luzern, Zürich, Bern, Svájc 1415, 1419-34, 1410; Husz János, Jan Zizka, L. Ulászló, III. Kázmér, Anjou Lajos, Hedvig, J. Ulászló, IV. Kázmér; kelyhesek, táboriták, huszita háb. és harcmodor, perszonálunió, kassai privilégium; Tábor, Lipany, Grünwald 1389, 1396, 1402, 1453; Timur Lenk, III. Iván, Oszmán vezér, I. Murád, I. Bajazid, II. Mohamed; cár, fermán, hász-, timár, ziamet birtok, szpáhik, janicsárok, ráják, defter, vilajet, szandzsák, bég, beglerbég, Korán, bosnyák; Moszkva, Anatólia, Rumélia, Drinápoly, Rigómező, Isztambul, Bosznia, Havasalföld, Moldva
IV. A RENDISÉG KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON Károly Róbert, a királyi hatalom
1308-42, 1312, 1335; 340
Károly R., kiskirályok, Zách F., Nekcsei D.; rozgonyi cs., honor birtok, banderiális hadsereg, urbura, pénzverési mon., pénzverő kamara, kapuadó, harmincadvám, visegrádi kir.-találkozó; Rozgony, Kassa, Nagyszombat, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya 1342-82, 1351, 1370; Nagy Lajos, a törvényhozó lovagkirály Nagy Lajos; ősiség és kilencedtv., „egy és ugyanazon nemesi szabadság” elve, falu, mezőváros, szabad k. város; Pécs, Diósgyőr 1387-1437, 1405, 1437; Luxemburgi Zsigmond fél évszázada Mária, Kis K., L. Zsigmond, Budai Nagy A.; ligák, telekkatonaság, az 1437-es erdélyi felkelés, kolozsmonostori egyezség, kápolnai unió; Galambóc, Kolozsvár, Kolozsmonostor, Kápolna A magyar rendi állam és a török párharca 1442, 1443, 1444, 1448, 1456. július 21.; Habsburg A., Jagelló U., Hunyadi J., V. László, – Hunyadi János Kapisztrán J., Szilágyi M., Dugovics T., Giskra; téli hadjárat, kormányzó, nándorfehérvári diadal; Hunyad, Nis, Szófia, Várna, Nándorfehérvár 1458-90; Mátyás, a nagyhatalmú király HunyadiM. és L.,SzilágyiE., PodjebrádK., VitézJ.; füstpénz, koronavám, rendkívüli hadiadó, nagy kancellária, kincstartó, személynöki szék; 1471, 1479, 1490; Mátyás, a hódító Magyar B., Kinizsi P., Báthori I., J. Pannonius, Beatrix, Bonfini, G. Marzio, Corvin J.; fekete sereg, 1471-es összeesküvés, corvinák; Szabács, Jajca, Kenyérmező
helyreállítója
V. TÁGULÓ VILÁG A nagy földrajzi felfedezések és hatásuk
A Habsburg-Valois párharc – a reformáció kezdetei
Reformáció és katolikus megújulás
1492, 1498, 1519-22; B. Diaz, V. da Gama, Kolumbusz K., A. Vespucci, Magellán; aztékok, inkák, maják, konkvisztádorok, árforr.; Kálikut, Sevilla, Lisszabon, Újvilág 1517.okt.31., 1524-26, 1526, 1555; V. Károly, I. Ferenc, X. Leó, Luther M, Münzer T; cognaci liga, búcsúcédulák, protestáns, ágostai hitvallás, reformáció, augsburgi vallásbéke; Wittenberg, Wartburg, Augsburg, Zwickau 1540, 1545-63; U. Zwingli, Kálvin J., Szervét M., III. Pál, IV. Pál, Loyolai Szt. I.; kálvinizmus, református, predesztináció, presbiterek, prédikátorok, antitrinitáriusok, 341
A tőkés gazdaság kibontakozása – a Tudorok kora
Németalföld és a Német-római Birodalom
unitáriusok, ellenreformáció, tridenti zsinat, jezsuita rend, index, barokk; Genf, Trident 1588; VII. Henrik, VIII. Henrik, I. Erzsébet; bekerítés, yeoman, gentry, kiadási és felvásárlási r. manufaktúra, anglikán egyház, monopóliumok, Nagy Armada; Virginia 1571, 1566-1609, 1618-48, 1620; II. Fülöp, Ferdinánd, Alba herceg, Orániai V., II. Ferdinánd, IV. Keresztély, Wallenstein, Tilly, II. Gusztáv Adolf; németalföldi szab.-harc, harmincéves háború, vesztfáliai béke; Lepanto, Németalföld, Utrecht, Hollandia, Madrid, Fehér-hegy, Poroszország
VI. HARC A MEGMARADÁSÉRT 1490-1516, 1505, 1514, 1516-26; II. Ulászló, Szapolyai J., II. Lajos, Werbőczy I., Bakócz T., Dózsa Gy.; rákosi végzés, Tripartitum, zsellér, Dózsa p.-felk; Rákos, Temesvár 1520-66, 1521, 1516-26, 1526. aug. 29.; Magyarország romlása – Mohács I. Szulejmán, Tomori P., Brodarics I.; Mohács, Csele patak 1526-1540, 1526-64, 1529, 1532, 1538, Az ország három részre szakad 1541. aug. 29., 1541; Jurisics M., János Zsigmond, Fráter Gy., Török B.; kettős kir.-vál., váradi béke, gyalui egyezmény; Kőszeg, Várad 1552, 1566, 1568; Várháborúk Ali, Ahmed, Losonczy I., Szondi Gy., Nyáry L., Dobó I., Zrínyi M., Miksa; drinápolyi béke; Drégely, Temesvár, Szolnok, Eger, Szigetvár Magyar, Szepesi, Udvari Kamara, Udvari A királyi Magyarország és a hódoltság Haditanács, rendi dualizmus, kettős adóztatás Erdélyország – a reformáció megjelenése 1570, 1571-86, 1568; Báthori István, Kristóf és Zsigmond, Sylvester J., Magyarországon Méliusz Juhász P., Károli G.; vajda, speyeri szerződés, ötvárosi hitvallás, 1568-as tordai ogy.; Debrecen, Torda, Sárospatak, Pápa, Vizsoly, Gönc
A Jagelló-kor – a rendi monarchia válsága
342
VII. A KORA ÚJKOR Az alkotmányos monarchia kialakulása Angliában
Francia abszolutizmus – hatalmi politika
Lengyelország, a Baltikum és Oroszország a XVI-XVII. században
Az Oszmán Birodalom és Ázsia a XV-XVII. században Változó gondolkodás, változó élet
1640, 1648, 1649, 1689; I. Jakab, I. Károly, Cromwell, II. Károly, II. Jakab; puritánok, presbiteriánusok, independensek, levellerek, gavallérok, rövid, hosszú, csonka parl., szentek parlamentje, vasbordájúak, köztársaság, protektorátus, lordprotektor, restauráció, toryk, whigek, deicsőséges forradalom, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia; Írország 1572, 1701-14, 1704; IV. Henrik, Sully, XIII. Lajos, Richelieu, Mazarin, Colbert, XIV. Lajos, Louvois; hugenották, Szt. Bertalan éjsz., nantes-i ediktum, taláros nemesség, merkantilizmus, reguláris hads., spanyol örökösödési háború; Québec, La Rochelle, Versailles, Louisiana, Höchstädt 1576-86; I. Zsigmond, Báthori I., Sobieski J., IV. Iván, Romanovok, I. Péter, XII. Károly; kozákok, északi háború, nystadti béke; Szibéria, Szentpétervár, Svédország I, Szelim, II. Szelim, Köprülü Mehmed és Ahmed, Kara Musztafa, Csing dinasztia Kopernikusz, Kepler, Galilei, G. Bruno, Newton, Bacon, Descartes, Hobbes, Locke; heliocentrikus világkép, empirizmus, racionalizmus, felvilágosodás, vetésforgó
VIII. KÉT NAGYHATALOM KÖZÖTT A tizenöt éves háború és Bocskai szabadságharca
Erdély
A magyar rendek és a Habsburg-dinasztia
1591-1606, 1595, 1596, 1604-6, 1606; I. Rudolf, Pálffy M., Báthori Zs., Bocskai I.; tizenöt éves háború, felségárulási per, hajdúk, bécsi és zsitvatoroki béke, hajdúszabadság; Romhány, Fülek, Szécsény, Gyurgyevó, Mezőkeresztes, Szerencs, Zsitvatorok 1608, 1613-29, 1620, 1621, 1645; II. Mátyás, II. Ferdinánd, Bethlen G., I. és II. Rákóczi Gy., Apafi M.; 1608-as tv.-ek, nikolsburgi és linzi béke, Partium 1663-64, 1664, 1682; Pázmány P., Káldi Gy., III. Ferdinánd, Zrínyi M., I. Lipót, Montecuccoli, Wesselényi F., Zrínyi P., NádasdyF., I. RákócziF.,Frangepán F., Thököly I.; 343
A török kiűzése – Magyaro. a dunai monarchiában
A Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc
Gazdaság, társadalom és népesség a XVI-XVII. században Gazdaság, társadalom és népesség a XVI-XVII. században
vasvári béke, Wesselényi-mozgalom, kurucok; Zrínyi-Újvár, Eszék, Szentgotthárd, Vasvár 1683, 1684, 1686, 1687, 1699, 1691; XI. Ince, Lotharingiai K., Miksa E., Savoyai J.; Szent Liga, karlócai béke, 1687-es pozsonyi ogy., Határőrvidék, porció, fegyverváltság, Újszerzeményi Bizottság, balázsfalvi szerződés, Diploma L.; Nagyharsány, Zenta, Karlóca, Temesköz 1697, 1703-11, 1705, 1707; II. Rákóczi F., Bercsényi M., Károlyi S., Ráday P., Bottyán J.; hegyaljai felkelés, brezáni kiáltvány, vetési és gyalui pátens, labanc, konföderáció, szécsényi, ónodi ogy.; Tokaj-Hegyalja, Brezán, Szécsény, Ónod, Trencsén, Romhány, Szatmár, Majtény, Rodostó 1708, 1710, 1711; Mikes K., I. József, III. Károly; sárospataki ogy., szatmári béke; Trencsén, Romhány, Szatmár, Majtény, Rodostó armalisták armalisták
Történelem tantárgy, 11. és 12. évfolyam45 Az oktatás céljai 1. Szakközépiskolánk történelemtanításának céljai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek, azt azonban (természetesen) jelentős mértékben meghaladva és továbbfejlesztve, az érettségire való felkészítés elvei alapján. 2. A múlt ismerete segít a jelenkor kihívásainak megértésében is. 3. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a közösségért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. 4. Cél egyfajta nemzeti műveltség megalapozása globalizálódó világunkban, ahol a nemzeti történelem szerves részét kell, hogy képezze nemzeti önbecsülésünknek, öntudatunknak. 5. Cél egyfajta kritikai szemléletmód fejlesztése is. Egyre fontosabbá válik az egyén védettsége a leegyszerűsített, eltorzított, illetve dogmatikus irányzatokkal, nézetekkel szemben. 6. A problémák különböző értékeléseinek, megoldásainak szempontjából való nyitottság alapvető korunkban. A történelem segíthet a tolerancia megerősítésében. 7. Kiemelt cél a tanuló haza iránti kötődésének, szeretetének táplálása, elmélyítése. Ez történhet elsősorban (de nem kizárólag) a magyar tematikájú témakörök oktatása esetén, úgymint: Történelem 12. évfolyam, emelt szint: Magyarország közjogi története/ 45
Készítette: Bea Csaba
344
Szentkoronaeszme: nemzeti jelképeink és öntudatunk kapcsolata pl.; ugyancsak 12. évfolyam, emelt szint: Letűnt népek/ Magyar népbe olvadt népcsoportok: a különböző népcsoportok magyarságban történő sajátos ötvöződése, ezáltal nemzeti sokszínűségünk iránti büszkeség, öntudat. 11-12. évfolyam Fejlesztendő, hangsúlyozandó kompetenciák, képességek Elsősorban írott vagy képi források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források összevetése egymással. A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenség feltárása. Problémák aktualitásának felfedezése. (Pl. etnikai ellentétek.) Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. Saját vélemény megalapozott kifejtése, megfogalmazása, alátámasztása különböző történelmi sorsfordulókkal, döntésekkel kapcsolatban. (Pl. A Deák-Kossuth vitában állásfoglalás a Kiegyezési cikkelyekről) Ellentétes vélemények összevetése, elemzése, közelítése, illetve (ezzel ellentétben) kontrasztba állítása. (Jó példa az előbb említett Kiegyezés témaköre.) Eltérő kortársi vélemények elemzése szövegrészletek segítségével. Okok, összefüggések, következmények keresése, elemzése, szétválasztása. (Az új típusú érettségihez hasonlóan.) Irodalmi alkotások, illetve filmek, kritikai elemzése. (Pl. „Az élet szép” című film elemzése történelmi szempontból a megfelelő téma elsajátításával párhuzamosan.) Az adott korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések használata. (Pl. Internacionálé) Általános történelmi szakkifejezések használata. (Pl. offenzíva) Kiselőadások készítése (önálló munkavégzés, utánajárás, egyéni következtetések levonásának elősegítése) A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Vaktérképek készítése.
Témakörök 11- évfolyam A felvilágosodás és a polgári átalakulás kora
Témák, altémák (ezen belül különböző hangsúllyal, különböző elnevezésű órák megtartása lehetséges) A brit, francia és a német felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz modernizációs kísérletek (Nagy Péter, Nagy Katalin). Az észak-amerikai függetlenségi háború. Az USA létrejötte. A nagy francia forradalom. A napóleoni háborúk kora Európában. Az első ipari forradalom és társadalmi hatásai. A népek tavasza 1848-49-ben. XIX. század eszméi (különös tekintettel a konzervativizmusra, liberalizmusra, szocializmusra, anarchizmusra, nacionalizmusra). Az ipari forradalmak hatásai az életkörülményekre és a környezetre.
345
Kronológia: 1740–48, 1756–63, 1776, 1783, 1789, 1791, 1794, 1804, 1805, 1812, 1813, 1815, 1848 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, Diderot, D’Alembert, Holbach, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Marie Antoinette, Danton, Robespierre, Desmoulins, Metternich, I. Napóleon, Wellington, Nelson, Kutuzov, James Watt, George Stephenson, Fulton, Jacquard, Karl Marx, Friedrich Engels Fogalmak: Enciklopédia, enciklopédisták, deizmus, ateizmus, jogállam, ráció, racionalizmus, hármas hatalommegosztás, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, „harmadik rend”, girondiak, jakobinusok, egyéni és kollektív szabadságjogok, parlamentarizmus, emigráció, reakció, terror, „népek tavasza”, kapitalizmus, tőkés, burzsoázia, proletár, proletariátus Topográfia: Poroszország, Berlin, Lengyelország, Észak-Itália, Velence, Rajna, főbb brit és francia gyarmatok a világban, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgár, Borogyino, Moszkva, Lipcse, Waterloo, Szent Ilona szigete Magyarország a XVIII. században
A magyar királyság közigazgatása a Habsburg Birodalomban. Demográfiai viszonyok. A társadalom. A felvilágosult abszolutizmus, különös tekintettel a jozefinizmusra. Mária Terézia és II. József uralkodásának összevetése. A jakobinusnak nevezett mozgalom hazánkban. Kronológia: 1722–23, 1740–80, 1754, 1767, 1777, 1780–1790 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz, Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy Fogalmak: Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendelet, osztrák örökösödési háború, vallási tolerancia, állami kötelező oktatás, úrbéri rendelet vagy pátens, rendeleti kormányzás, nyelvrendelet, felvilágosult abszolutizmus, Ratio Educationis, jozefinizmus, „nevezetes tollvonás” Topográfia: Határőrvidék, Bánát, Pozsony, Buda, Pest, Fiume
346
Magyarország a XIX. A napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. század első felében A gazdaság nagy kérdései. Életpályák a reformkorban: Széchenyi, Kossuth, Deák. A reformmozgalom, a polgárosodás főbb kérdései. A nemzetiségi kérdés. Pártok/körök és irányzatok a reformkorban. A reformkori művelődés, kultúra. Kronológia: 1809, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1846, 1847 Személyek: Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, I. Ferenc, Szalay László, Eötvös József, Jósika Samu, Dessewffy Aurél, V. Ferdinánd, Metternich, Lovassy László Fogalmak: agrárkonjunktúra, devalváció, reform, reformkor, MTA, konzervatívok vagy „fontolva haladók”, centralisták, municipalisták, Védegylet, sajtószabadság, céh, nacionalizmus, liberalizmus, alkotmány, polgári átalakulás, országgyűlési ifjak, cenzúra, államnyelv, kötelező és önkéntes örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám Topográfia: Győr, Pest-Buda, Fiume, Vaskapu Forradalom és szabadságharc Magyarországon
A pozsonyi országgyűlés. A márciusi forradalom. Az áprilisi alkotmány A nemzetiségek és a szabadságharc A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a külpolitikai A szabadságharc leverése.
viszonyok.
Kronológia: 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. 10., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 2., X.6. Személyek: Jókai, Petőfi, a márciusi ifjak jelentősebb személyiségei, Görgey, Móga, Welden, Klapka, Bem, Dembinski, Damjanich, Földváry Károly, Jellasics, Windischgraetz, Haynau, az aradi vértanúk nevei, Ferenc József, Paszkievics, Rüdiger Fogalmak: Márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, huszár, honvéd, nemzetőr, váci kiáltvány, cenzusos választójog, függetlenség, detronizáció, nemzetiségi törvény, kormányzó-elnök, statárium, kormánybiztos, általános népfelkelés, intervenció Topográfia: Dráva, Pákozd-Sukoró, Bécs, Kápolna, Piski, Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Nagysalló, Komárom, Ács, Segesvár, Arad, Temesvár, Világos
347
A nemzetállamok kora
Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Az orosz reformkísérletek. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit és a francia gyarmatbirodalom. Kína és Japán: két nemzeti sors összehasonlítása. A Balkán, mint „lőporos hordó”. Hatalmi szövetségek a századfordulón. Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1868, 1870, 1871, 1879, 1882, 1904, 1904-05, 1905, 1907 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln, XIII. Leó, Ketteler, IX. Pius, II. Vilmos Topográfia: London, Párizs, Krím-félsziget, Szevasztopol, Piemont, Német Császárság, Poroszország, Berlin, Egyiptom, Szuezi-csatorna, Panamacsatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária, Balkán Fogalmak: I. és II. Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, szemiperiféria, periféria, Meidzsi-reform, részvénytársaság, tröszt, monopólium, középosztály, hármas szövetség, antant, entente cordiale, bolsevik, mensevik, anarchizmus, szakszervezetek
Magyarország a szabadságharctól az első világháborúig
A Haynau-terror és a Bach-rendszer kiépítése. A kiegyezés és a kiegyezési törvények. Gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés a dualizmus korában. A dualizmus nyugalmi időszaka. Az egyes társadalmi rétegek életmódja. Nemzetiségek, kisebbségek: asszimiláció és kivándorlás. Urbanizáció. A tudományos és művészeti élet a XIX. század végén . Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai. Évszámok: 1849. október 6., 1850-59, 1867, 1868, 1867-71, 1875–90, 1896 Személyek: Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár, Eötvös József, Trefort Ágoston, Csáky Albin Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia
348
Fogalmak: passzív és aktív ellenállás/rezisztencia, terror, Bach-huszár, germanizálás, Magyar Nemzeti Igazgatóság, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualizmus, közösügyi minisztériumok és delegációk, „mamelukok”, millennium, úri vagy történelmi középosztály, kötelező népoktatás, kispolgárság, középpolgárság, nagypolgárság, cseléd, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés, polgári házasság 12. évfolyam Témakörök Egyetemes történelem az első világháborútól a második világháború végéig
Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianoni Magyarország első
Témák, altémák Az első világháború kirobbanása és lefolyása. A Párizs környéki békék. A Népszövetség. Az orosz forradalmak. A fasizmus. Demokráciák és diktatúrák. A gazdaság és a társadalom új jelenségei. A nagy világgazdasági válság. Az 1930-as évek az USÁ-ban. A nácizmus hatalomra jutása. A sztálini diktatúra. A második világháború hadtörténete. A második világháború politikatörténete. A szövetségesek győzelme. A háború új vonásai. Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925 1929, 1933, 1936, 1938, 1939.szeptember 1., 1941.június 22., 1944.június 6., 1945.május 8., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Ferenc Ferdinánd, Lenin, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini, Keynes, Roosevelt, Franco, Hitler, Göbbels, Hess, Göring, Chamberlain, Churchill, Rommel, Pétain, Quisling, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Tito Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Verdun, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, Norvégia, Párizs, Olaszország, Szicília, Kurszk, Normandia, Leningrád, Sztálingrád, Ardennek, El Alamein, Saló, Párizs, Varsó, Jugoszlávia, Balkán, Dunkerque, Vichy, Madrid, Nürnberg Fogalmak: Villámháború – állóháború, Schlieffen-terv, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, terror, kampány, propaganda, megbékéltetési politika, tőzsdekrach, túltermelés, kínálat, kereslet, népfront, antifasizmus, New Deal, tervgazdálkodás vagy tervutasításos rendszer, totális diktatúra, fajelmélet, élettérelmélet, nácizmus vagy nemzetiszocializmus, Berlin-Róma tengely, tengelyhatalmak, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció. Magyarország részvétele az első világháborúban. Az őszirózsás forradalom. A Tanácsköztársaság diktatúrája. A trianoni béke. Hatásai. A Horthy rendszer kialakulása és konszolidációja. Kultúra a Horthykorszakban. Életmódváltozások, társadalom. Gazdaság a Horthykorszakban. 349
évei.
Évszámok: 1914.július 2., 1918.október 31., 1918.november 3., 1919.március 21., 1920.március 1., június 4., 1921–31, 1927 Személyek: IV. Károly, Károlyi Mihály, Kun Béla, Garbai Sándor, Apponyi Albert, Horthy Miklós, Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly Topográfia: Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave, Erdély, Partium, Kárpátalja, Felvidék, Burgenland, Délvidék Fogalmak: őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, Kormányzótanács, direktórium, statárium, vörös- és fehérterror, csonka Magyarország, numerus clausus, antiszemitizmus, nagyrevízió, etnikai revízió, fegyveres revízió, békés revízió, konszolidáció, vitézek, vitézi rend, kormányzó, király nélküli királyság, karlisták, szabad királyválasztók
Magyarország a gazdasági válságtól 1945-ig
Gazdasági válság, jobbratolódás, német-orientáció. Magyarország a háborúban. A Kállay-kormány hintapolitikája. A német megszállás. A holocaust Magyarországon. A kiugrási kísérlet. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1938.november 2., 1939.március 15., 1940.augusztus 30., 1941.június 26., 1943.január, 1944.március 19., 1944.október 15., 1944.december, 1945.április. Személyek: Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla Topográfia: Győr, Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar, Debrecen, Margaréta-védvonal Fogalmak: nyilasmozgalom, győri program, I-II-III. zsidótörvény, fegyveres semlegesség elve, „hintapolitika”, „kiugrási kísérlet”, gettó, gettósítás, deportálás, munkaszolgálat, Margaréta-terv, felperzselt föld taktikája, totális háború
A hidegháború évei
Hidegháborús konfliktusok. A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. Az Európai Unió története és előzményei. A Szovjetunió 1945 és 1991 között. Az USA 1945 után. A „harmadik világ”. A szocialista rendszer Kelet-Európában. A közel-keleti konfliktusok. Az ezredforduló: a globális világ problémái. Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1950-53, 1953, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991
350
Személyek: Churchill, Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Castro, Tito, Truman, Eisenhower, Adenauer, Sztálin, Berija, Hruscsov, Brezsnyev, Nasszer, John F. Kennedy, Nixon, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov, Jelcin Fogalmak: Fultoni beszéd, vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, űrverseny, Truman-elv, dominó-elv, Marshall-segély, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, KGST, római szerződések, maastrichti szerződés, harmadik világ, Brezsnyev-doktrína, pingpong-diplomácia, globális világ, enyhülési politika vagy détente. Topográfia: NSZK, NDK, Berlin, Jugoszlávia, Kuba, Korea, Vietnam, Afganisztán, Irak, Közel-Kelet, Kína, Peking, India, Szovjetunió, Moszkva, Baltikum, Csehszlovákia, Prága, Románia, Helsinki, Genf Magyarország a második világháború után
A koalíciós időszak. A párizsi béke. A határon túli magyarok. Az egypártrendszer kiépítése. A két hatalmi centrum küzdelme. Rákosi és Nagy Imre. Az 1956-os forradalom és szabadságharc .A Kádár rendszer kezdete: megtorlás és diktatúra. Az életmód. Demográfiai változások. A Kádár-rendszer bukása. A rendszerváltozás. Évszámok: 1946, 1947.február 10., 1948, 1949, 1953, 1956.október 23., november 4., 1963, 1968, 1989.október 23., 1990, 1991 Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rajk László, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Péter Gábor, Nagy Imre, Maléter Pál, Kádár János, Münnich Ferenc, Biszku Béla, Fock Jenő, Nyers Rezső, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, háborús bűnös, népbíróság, kollektív bűnösség elve, listázás, beszolgáltatás, feketevágás, padlássöprés, ÁVO, ÁVH, egypártrendszer, propaganda, pártállam, földosztás, Rajk-per, Mindszenty-per, koncepciós per, Rákosi-rendszer, internálás, internálótábor, reformkommunizmus, munkástanács, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság, fusizás, rendszerváltás, Ellenzéki Kerekasztal, Nemzeti Kerekasztal, állampolgári és emberi jogok, alkotmány, szociális piacgazdaság, demokratizálódás NATO, EU, jogharmonizáció
11. évfolyam emelt szintű történelem46 Selye János Humán Szakközépiskola Heti 2 óra, évi 72 óra Célok: 46
Készítette: Bea Csaba
351
1. A jelentkezők felkészítése igény esetén az emelt szintű érettségi elvárásaira, követelményrendszerére 2. Emellett a középszintű érettségire való kiegészítés, a tudás elmélyítése (hiszen lehetséges, illetve a tapasztalat is azt mutatja, hogy többen mégsem emelt szintre jelentkeznek végül, hanem középszintre; emellett az emelt szintnek követelménye a középszintű tananyag ismerete is, igaz, mélyebb szinten) 3. Önálló gondolkodásmód fejlesztése 4. Globálisabb szemléletmód kialakítása. Többek között a megadott témakörök nagy része is ezt irányozza elő. Korszakokon átívelő tételek az emelt szintű érettségin gyakrabban szerepelnek. Ezek a tételek, témakörök alkalmasabbak a globális/univerzálisabb szemléletmód kialakítására, mint a megszokott, tradicionális, egy korszakon belüli kronologikus témák. Kompetenciák: 1. Alkalmassá váljon a diák különböző korszakok jellegzetességei alapján ezen korszakok szétválasztására (pl. hajótípusok alapján kort megnevezni) 2. Térképen (akár vaktérkép, akár egyéb módszer alapján) tájékozódni, megadott kerettantervi helyeket bejelölni. 3. Ugyanezen topográfiai adatokat jelen politikai egységekben (állam, régió) elhelyezni; a centrum és periféria-szemiperiféria viszonyát, elhelyezkedését bemutatni. 4. Az elsajátított tananyagot akár középszintű, akár emelt szintű érettségi feladatok során alkalmazni. 5. Sorsfordító/sorsdöntő helyzetekben megadott vagy saját szempontok alapján alternatív megoldások/kísérletek összehasonlítására. (Pl. Kossuth-Deák vita a Kasszandra-levél alapján; Kossuth-Széchenyi vitában állásfoglalás.) Képes legyen a leegyszerűsített igaz-hamis kép helyett árnyaltabban, több szemszögből, komplexen szemlélni az adott problémát. 6. Tudja a diák összehasonlítani különböző korszakok és országok adott államberendezkedéseit, adott államformákra jellemző tulajdonságok kiemelését elvégezni. (Pl. rendi monarchia versus abszolút monarchia) 7. Tudjanak történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni és megkülönböztetni. 8. A régi és az új világ együttélésének felismerése (pl. a rendi monarchia bizonyos elemei létezhetnek az abszolút monarchiákban is). 9. Ábrakészítés a tankönyv és a munkafüzet felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. 10. Kapcsolódó történelmi fogalmak definiálása. (A megadott témakörök a diákok igényei, érdeklődése szerint bizonyos mértékben módosíthatók, a nem szigorú kronologikus szempontok miatt egymással időrendben felcserélhetők.)
Témakör Topográfiai témakör/ egyetemes történelem/európai történelem
Témák Ókor: ütközetek helyszínei (pl. Marathón, Szalamisz, Thermopylai, Plataia, Granikosz, Isszosz, Türosz, Gaugaméla, Cannae, Trasimenus-tó, trebia, Ticinus, Zama, Püdna, Pharsalus, Philippi, Actium, teutoburgi erdő, Hadrianopolis) Középkor: uaz (pl. Jerez, Hastings, Legnano, 352
A nem emelt szintű órákkal párhuzamos, azt továbbmélyítő órák/ egyetemes történelem/ a nagy francia forradalom és Napóleon kora
A hajózás és a tengerek története
Kalka, Kulikovo, Manzikert, Jeruzsélem, Néva, Csúd-tó, Crécy, Calais, Ankara, Várna, Gallipoli, Rigómező, Nikápoly, Bizánc, Bosworth) Koraújkor: uaz (pl. Lepanto, Mohács, Zenta, Lützen, Breitenfeld, Preston, Marston Moor, Naseby, Höchstadt, Poltava, Saratoga, Yorktown) Újkor: uaz (pl. Marengo, Trafalgar, Jéna, Auerstadt, Friedland, Wagram, Borogyino, Lipcse, Waterloo, Solferino, Magenta, Königgraetz, Szevasztopol, Mukden, Csuzima) Európa: tartományok, régiók (pl. Kasztílai, Aragónia, Galícia, Champagne, flandria, Brandenburg, Pomeránia, Granada, Dalmácia, Lombardia, Moldva, havasalföld, Szilézia, Lívföld, Bosznia, Anjou, Burgundia, stb.) A francia forradalom irányzataink összehasonlító elemzése Szövegelemzés: jakobinus alkotmány/ XVI. Lajos pere/ másodlagos szakirodalom Napóleon háborúi 1796-1806 (pl. Lodi, Arcole, Marengo, Trafalgar, Jéna, Auerstadt) Napóleon háborúi 1807-1815 (pl. Friedland, Wagram, Győr, Borogyino, Lipcse, Waterloo) Franciaország és a gyarmati rendszer A klasszikus ipari forradalom és Franciaország Egyiptom Fönicia („ az ókor kalmárai”) Hellász (Ariszteidész kontra Themisztoklész fejlesztési terve, görög-perzsa háborúk, gyarmatvárosok) Római Birodalom (Mare Nostrum, tengeri kereskedelem, kalózok, pun háborúk tengeri vonatkozásai) Vikingek (a varégoktól a normannokig) Levantei és Hanza kereskedelem Gyarmatosítás kezdetei: spanyol, portugál, holland gyarmatok Gyarmatosítás: Anglia, Hollandia Anglia, mint megszülető világbirodalom A világkereskedelem születése Az ipari forradalom és a hajózás (pl. Fulton) Hajótípusok és szerepük: a „bödönhajótól” a karavellán át a dreadnought-ig 353
XIX. század első felének /elsősorban a reformkor/ kiemelkedő magyar államférfiai és problémái
Az államrendszerek összehasonlító története
Az I. és II. világháború hadászati elképzelései és eszközei (tengeralattjáró, hadihajó, cirkáló, anyahajó, torpedóromboló) Deák Ferenc
Kossuth Lajos Wesselényi Miklós Széchenyi István Eötvös József Kölcsey Ferenc Batthyány Lajos A nacionalizmus problematikája a magyarság és a nemzetiség körében A rendi országgyűlés és a megyerendszer Az állam fogalma (pl. territorialitás, szuverenitás) Az ókori keleti állam (pl. despota, potamikus kultúrák) Spárta (pl. spartiata, helóta, ephoroszok, gerúszia) Athén (pl. héliaia, osztrakiszmosz, ekklészia, bulé) Róma, mint királyság Róma, mint köztársaság Róma, mint principátus Római, mint dominatus A feudalizmus (pl. beneficium, feudum, vazallus, dominus) Rendi monarchiák (pl. Minta Parlament, rendi privilégiumok, harmadik rend) Abszolút monarchiák Feudális jogfejlődés Magyarországon (pl. patrimoniális monarchia, Intelmek, Szentkoronaeszme) A polgári állam jellemzői A magyarországi polgári átalakulás XX. századi diktatúrák: fasizmus, nácizmus, kommunizmus, sztálinizmus (pl. Führerprinzip, fasces, etatizmus, propaganda, terror, Lebensraum, népirtás, Holocaust, Cseka, NKVD, KGB) XX. századi diktatúrák Magyarországon (pl. gulyáskommunizmus, reformkommunizmus, „legvidámabb barakk”)
354
12. évfolyam emelt szintű történelem47 Heti 2 óra, évi 72 óra Célok: 5. A jelentkezők felkészítése igény esetén az emelt szintű érettségi elvárásaira, követelményrendszerére 6. Emellett a középszintű érettségire való kiegészítés, a tudás elmélyítése (hiszen lehetséges, illetve a tapasztalat is azt mutatja, hogy többen mégsem emelt szintre jelentkeznek végül, hanem középszintre; emellett az emelt szintnek követelménye a középszintű tananyag ismerete is, igaz, mélyebb szinten) 7. Önálló gondolkodásmód fejlesztése 8. Globálisabb szemléletmód kialakítása. Többek között a megadott témakörök nagy része is ezt irányozza elő. Korszakokon átívelő tételek az emelt szintű érettségin gyakrabban szerepelnek. Ezek a tételek, témakörök alkalmasabbak a globális/univerzálisabb szemléletmód kialakítására, mint a megszokott, tradicionális, egy korszakon belüli kronologikus témák. Kompetenciák: 11. Alkalmassá váljon a diák különböző korszakok jellegzetességei alapján ezen korszakok szétválasztására (pl. hajótípusok alapján kort megnevezni) 12. Térképen (akár vaktérkép, akár egyéb módszer alapján) tájékozódni, megadott kerettantervi helyeket bejelölni. 13. Ugyanezen topográfiai adatokat jelen politikai egységekben (állam, régió) elhelyezni. 14. Az elsajátított tananyagot akár középszintű, akár emelt szintű érettségi feladatok során alkalmazni. 15. Sorsfordító/sorsdöntő helyzetekben megadott vagy saját szempontok alapján alternatív megoldások/kísérletek összehasonlítására. Képes legyen a leegyszerűsített igaz-hamis kép helyett árnyaltabban, több szemszögből, komplexen szemlélni az adott problémát. 16. Tudja a diák összehasonlítani különböző korszakok és országok jellegzetességeit, a jellemző tulajdonságok/különbségek kiemelését elvégezni. 17. Különböző vallások, illetve vallási irányzatok megkülönböztetésére, ellentéteik ábrázolására. (Pl. albigens eretnekek és az inkvizíció avagy Luther és X. Leó nézeteinek ütköztetése) 18. Tudjanak történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni és megkülönböztetni. 19. A diák képes legyen válaszott (vagy kijelölt) témában lényegretörő, logikusan felépített, jól strukturált kiselőadás tartására 20. Adott (pl. propagandaértékű) szövegek elemzésénél a mögöttes tartalmakat (valós indok, háttér, motiváció) felfedni. 21. A régi és az új világ együttélésének felismerése (pl. a reneszánszban a középkor világa nem tűnik el automatikusan és hirtelen). 22. Ábrakészítés a tankönyv és a munkafüzet felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. 23. Kapcsolódó történelmi fogalmak definiálása. (A megadott témakörök a diákok igényei, érdeklődése szerint bizonyos mértékben módosíthatók, a nem szigorú kronologikus szempontok miatt egymással időrendben felcserélhetők.)
47
Készítette Bea Csaba
355
Témakör Világvallások, világmagyarázatok
A kereszténység története
Magyarország közjogi története
Letűnt népek kultúrái
Téma Ókori keleti mitológia Görög-római hitvilág A görög filozófia: természetfilozófusok, „a három nagy”: Szókratész, Platón, Arisztotelész, hellenisztikus filozófiák Kereszténység születése A középkori keresztény teológia Az iszlám Hinduizmus A zsidó vallás Sintoizmus Kína: taoizmus, konfucianizmus Kialakulásának körülményei A kereszténység győzelme a IV. században Az egyházi hierarchia kialakulása A világi hatalom és a pápaság harca A középkori pápaság csúcsa Inkvizíció és eretnekmozgalmak Lovag és szerzetesrendek Reformáció, ellenreformáció A katolicizmus megrendülésnek folyamat: felvilágosodás, ipari forradalmak, evolúcióelmélet, globalizáció A katolikus egyház Magyarországon Pápaság a XIX-XX. században A szentkoronaeszme alakulása A koronázások története hazánkban A Habsburgok és a közjog Főbb közjogi méltóságok a koraújkori Magyarországon A magyar királyi dinasztiák Felelős kormányok a XIX. században A Horthy-korszak közjogi viszonyai Magyarország közjogi viszonyai: 1945-48 Magyarország közjogi viszonyai a szocializmus évei alatt A jelenlegi alkotmány A hatalommegosztás a mai Magyarországon Az ókori kelet (akkád, hükszosz, stb.) A Római Birodalom a királyság és a köztársaság idején (etruszk, samnis, szabin stb.) A népvándorlás kora (pl. gót, vandál, hun, gepida, langobárd) Prekolumbián kultúrák (pl. azték, inka, maja) A magyar népbe olvadt népcsoportok (pl. besenyő, kun, avar, jász ) A magyar nép eredetének vitás kérdései (pl. László Gyula) 356
Diákok által (érdeklődés, motiváció alapján) szabadon választott téma együttes kidolgozása
TÁRSADALOMISMERET 11. évfolyam48. Heti óraszám: 1 A tankönyvön kívül kiegészítő könyv: Andorka Rudolf Bevezetés a szociológiába (Osiris Kiadó, Budapest, 2003)
I. AZ EGYÉN ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉNEK VÁLTOZÁSAI
A közösségszerveződés természeti feltételei
A Földről alkotott kép globálissá válása
Az ökológia és a társadalom viszonyrendszere
A természeti környezet értékeinek felismerése
populáció, rasszok, self, mezolitikum, domesztikáció, természeti társadalmak; Leakey migráció, asszimiláció, olvasztótégely, kulturális pluralizmus; Braudel, Adam Smith ökológia, ökoszisztéma, túlfogyasztók, fenntartók, kisemmizettek, Római Klub; Haeckel, Blanqui, Weber, Peccei a Föld két tüdeje, FAO, élelmezési problémák
II. AZ EGYÉN ÉS CIVILIZÁCIÓS KÖRNYEZETE
A civilizáció létrejötte és fogalma
A középkori településformák kialakulása. A magyarországi településszervezet sajátosságai
A modern városok kialakulása Európában és Magyarországon
48
kultúra, civilizáció, fejlődéselm., vadság, barbárság, paleolitikum, neolitikum; Morgan, Childe, Toynbee falu, város, nyílt és zárt város, mező- és bányaváros, szabad királyi város, céh, gilde; Braudel, Hajnal István infrastruktúra, városkettősök, törvényhatósági jogú város, rendezett tanácsú város szegregáció, diszkrimináció,
Készítette: Birk Zoltán
357
A civilizáció belső arányainak megbomlása
deviancia, szegénység, munkanélküliség, megapolisz, megalopolisz
III. AZ EGYÉN ÉS TÁRSADALMI KÖZÖSSÉGEI A hordától a társadalomig A kereszténység egyén- és közösségideálja. A nomád és kora feudális kori magyar társadalom A modern szabadsággondolat megszületése. A reformkori magyar politikai elit társadalomképe A társadalmak és a XX. sz.-i modernizációk A Hayek-modell
horda, társadalom, állam, polisz 313, 325, krisztusi közösség, individuum, familiaritás, nemzetértelmezések konzervativizmus, liberalizmus párt Hayek-modell
IV. A KOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE A TÁRSADALMAKBAN A jelrendszerek kialakulása. Beszéd és írásbeliség A kommunikáció és az írásbeliség jelentősége a középkorban. A magyar írásbeliség Az információ a polgárság értékvilágában. A magyar nyilvánosság múltja Önálló média-hatalmak
az információáramlás korszakai kódex, oklevél, kalligráfia, kancellária Gutenberg; Pesti Hírlap, Pesti Napló rádió, televízió, internet
V. AZ EURÓPAISÁG TÖRTÉNETE Az európaiság gyökerei Nemzetközi biztonsági és katonai szervezetek Az Európai Unió kialakulása és szervezete
Magyarország és az európai, euro-atlanti integráció A témával kapcsolatos szabadon felhasználható óra
európai identitás, konföderáció ENSZ, NATO, VSZ, EBEÉ EGK, EK, vámunió, vámtarifa, négy szabadság, három pillér, euró, Európai Parlament, Tanács, Bíróság, Bizottság, biztosok 1999, 2004. május 1.
Osztályfőnöki órák témajavaslata49 Az egyes témákra fordított óraszám az osztály összetételétől, a felmerülő problémáktól, a tanulók érdeklődésétől stb. függően az osztályfőnök belátása szerint alakul, illetve más (a tanulók vagy az osztályfőnök által javasolt, illetve éppen aktuális ) témákkal kiegészülhet . A témák feldolgozásánál alkalmazott módszerek: kiselőadás, vitaindító, videofilm/színházi előadás megtekintés, meghívott előadó, beszélgetés stb.
49
Átemelve a 2004-s Helyi tantervből
358
9. évfolyam, heti 1 óra, évi 36 ra 1. Középiskolás lettél 2. Balesetvédelem (balesetek okai, következményei az egyénre, családra, társadalomra.) Az autóstop veszélyei. 3. Házirend, tűzvédelmi oktatás. 4. A tanulás pszichológiai folyamata, a hatékony tanuláshoz szükséges tulajdonságok. Tanulási módszerek. 5. A serdülőkor biológiai és pszichés folyamata. Diákszerelem. A korán kezdett szexuális kapcsolatok veszélyei. A petting. Felelősség a szexuális kapcsolatban. AIDS. 6. A szenvedélyek. Testi-lelki károsodás. (dohányzás - gyógyszer - drog - alkohol) 7. A szabadidő kultúrált kitöltése. Felelősség a cselekvésben. 8. Kultúra az étkezésben. Illemszabályok az asztalnál. 9. Öltözködéskultúra. Otthon, iskolában, munkahelyen, alkalomkor. 10. Személyi higiéné. 11. A tanulók egészségvédelme. Sport és testedzés. 12. Helyes táplálkozás, az egyén és a környezete.
10. évfolyam : heti 1 óra, évi 36 óra 1. Balesetvédelem 2. Viselkedéskultúra. Civilizációs szokások. Ígéret, megállapodás, kölcsönkért tárgyak. Pontosság. Tolerancia. Testi-lelki erőszak elutasítása. 3. Közlekedési szabályok. Az autóbalesetek leggyakoribb okai: alkoholagresszivitássebesség - gyógyszer. Erkölcsi és jogi következmények. 4. A természet. Ember a természetben. Környezetkultúra (terek, parkok, erdők, kertek) 5. Szabadidő eltöltése. Az aktív -passzív pihenés helyes aránya. Hobby, mint a személyiség kiteljesedését szolgáló tevékenység. 6. A tartalmas partnerkapcsolat kialakulásának feltételei. A szerelem, mint felemelő, gazdagító érzelem. 7. A magatartás (egészségmagatartás) kialakításának lélektani és pedagógiai feltételei. 8. A serdülőkor életkori sajátosságai, programjai, pályaválasztás. 9. Serdülők egészségi állapota, közérzete. 10. A család. Örömök, konfliktusok a családi kapcsolatban. Konfliktusok elkerülésének lehetőségei. A harmonikus családi élet jelentősége a családtagok életében. 11. Magyar táplálkozási szokások és modern táplálkozástudomány. A táplálkozás hibáira visszavezethető betegségek. 11. évfolyam, heti 1 óra, évi 36 óra Balesetvédelmi ismeretek. A szorongás, stressz (feszültség), ezek következményei. Neurosis, ennek elkerülésére használatos módszerek. A relaxáció, ennek gyakorlata. A serdülők egészségi állapota, közérzete. A művi vetélés: az ezzel járó testi, lelki, etikai problémák. Védekezés módszerei. Az egészség, mint érték. Szerepe a tanulók személyiségének fejlesztésében. Az egészségmagatartás befolyásolása. Az egészségneveléstől az egészségmegőrzésig. A serdülőkorúak egészségügyi ellátása.
359
Szexuális rendellenességek és devianciák, ezek gyógyítási lehetőségei. (Exhibicionizmus, perverzitás, promiszkuitás, biszexualitás, prostitúció, frigiditás, impotencia) Receptdrogok a gyermekes családokban: altatók, nyugtatók, fájdalomcsillapítók. Korszerű táplálkozás, optimális testsúly, magasság. Fogyókúra, helytelen fogyókúra egészségi és pszichés vonatkozásai. Kalóriaszegény táplálkozás megismerésének forrásai. A környezetvédelmi tábor szerepe a tanulók személyiségének fejlesztésében. Testmozgás - testkultúra. 12. évfolyam, heti 1 óra, évi 32 óra 1. Balesetvédelem 2. Közlekedéskultúra. A gépjárművezetés. Felelősség önmagunk és mások iránt. Autó és illem: viselkedés vezetőként és utasként. 3. A testi-lelki szerelem egysége. A szerelem intimitása és esztétikuma. 4. Egyenrangúság a szerelemben, szexualitásban. Szexuálhigiéné. 5. A házasság. Párválasztás egy életre, szempontok tisztázása házasság előtt. 6. Harmonikus együttlét. Tolerancia, empátia, megbocsátás. Konfliktusok (önzés, féltékenység, hűtlenség). Nyitott házasság. Házassági szerződés. 7. A családtervezés. A gyermekvárás testi és pszichés problémái, esztétikuma. 8. A várandós anya fokozott szeretetigénye. A második gyermek hatása az elsőre. 9. A szeretet képességének erősítése. A szeretet külső jelei. Mit jelent "okosan szeretni" gyermekünket. Az önző szeretet. 10. Lelki kiegyensúlyozottságot veszélyeztető tényezők különböző életkorban. A mai ifjúság körében előforduló deviáns tünetek. Az önismeret, önmagunk vállalásának fontossága. 11. A partnerkapcsolatok megszakításának kultúrált módjai. A válás. Hatása a házastársakra, gyermekekre. Csonka család. 12. Közegészségügy. Oltások jelentősége. 13. Fogápolás, szájhigiéné. Rendszeres fogászati szűrés fontossága.
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA50 Helyi tantervünk szerint éltünk az óraszámok átcsoportosításának lehetőségével, és a 11. évfolyam heti 1 órája átkerült a 12. évfolyamra. A kerettantervben előírt célok és feladatok megvalósítására a 12. évfolyamon, heti 2 órában, évi 64 órában kerül sor. /Csak nagyon indokolt esetben választható érettségi tárgy, de ez esetben heti további 2 óra látogatása kötelező a 11. évfolyamon, fakultációban. Az érettségi felkészítés más középiskolával együttmúködve is megszervezhető).
12. évfolyam, heti 2, évi 64 óra Célok és feladatok A tantárgy a köznapi, a művészi, a tudományos és a műszaki megismerés, valamint közlés és kifejezés egyik alapvető fajtájával ismerteti meg a tanulókat. Az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldóképesség, az értelmi 50
Átvéve a 2004-es Helyi tantervből
360
képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság, a fejlesztéséhez járul hozzá. Művészeti jellege miatt értékközvetítő egyben értékteremtő jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő magatartás kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében. A vizuális nevelés a világ látható minőségein keresztül tanít meg látni és láttatni, vagyis célja a vizuális alkotó- és befogadóképesség fejlesztése. A látható és láthatóvá tett világban különösen a látvány jelentésének, esztétikai üzenetének, megismeréséhez és megértéséhez, illetve a közlő szándékának megfelelő, gondolatban és érzelemben gazdag ábrázolás, képi plasztikai kifejezés, konstruálás fejlesztéséhez járul hozzá. A világ érzéki - tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek, kiemelten a látás kiművelésével és a kéz intelligenciájának fejlesztésével foglalkozik. A térszemlélet, a forma-, a szín-, az anyag-, a szerkezetismeret és érzék, mind a vizuális nevelés hatására emelkedik magasabb szintre. A megsokszorozódott technikai és rábeszélő képek korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekciónak, a kritikus befogadásnak a kialakítása. A vizuális alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy összefoglalja az iskolai általános vizuális nevelést, felkészítsen a mindennapi életre: a vizuálisan jelentkező problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a munkára, valamint a természeti és mesterséges környezet felelős használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a művészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra. A tantárgy célja emellett a vizuális információkezelés megtanításával a többi tantárgy tanulásának megkönnyítése. A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnő. A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése a vizuális kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta követhető stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotó munka elmélyült állapotában megy végbe a legkönnyebben, ezért a vizuális önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetőségeit kell felkínálni. A rajzi, a festői, a szobrászi munka mellett teret kell adjunk a korosztály érdeklődésének homlokterében álló alkalmazott grafikai tervezési és tárgytervezési - konstruálási feladatoknak. A kerettanterv a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A kifejezés, képzőművészet részben a tanulók személyes, kifejező-expresszív tevékenységének, és az elvárható műelemzési ismereteinek leírása található; a vizuális kommunikáció témához a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa tartozik; míg a tárgy- és környezetkultúra témakör a használati tárgyak, az iparművészet, a népművészet és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza. A két évfolyamon az alkotó és befogadó tevékenység aránya azonos, illetve az az alkotómunka javára növelhető. A tananyag a tantárgy jellegének megfelelően a gyakorlati tevékenységre fűződik fel. Fejlesztési követelmények Egy középiskolai végzettséggel rendelkező ifjútól elvárható, hogy fejlett térszemlélettel rendelkezzen, megértse a mindennapi élet vizuális információit, tudatos fogyasztói döntéseket hozzon, rendeltetésszerűen használja tárgyi környezetét, ismerje a művészettörténet kiemelkedő alkotásait és legyen véleménye róluk. Ugyanakkor rendelkeznie kell a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképességgel és a hétköznapi esztétikai itéleteket megalapozó tapasztalattal és ízléssel. Általános követelmény a kulturális, a művészeti értékek iránti nyitottság fejlesztése, az értékes műalkotásokat, tárgyakat, információkat megbecsülő, környezettudatos magatartás kialakítása, a kritikai érzék fejlesztése. A középiskolai tanulmányok kellő alapot kell biztosítsanak a továbbtanuláshoz és a munkába álláshoz. A felsorolt általános követelmények, a vizuális kultúra tantárgy sajátos követelményinek teljesítésével érhetők el. 361
Alkotóképességek területe Elképzelt vagy létező tárgy vagy tér egyértelmű ábrázolása látszati rajzban illetve geometriai ábrázolás segítségével (Kavalier axonometria, egyméretű, kétméretű és Monge-vetületek, két iránypontos perspektíva). Adatok, összefüggések vizuális megjelenítésének képessége a tanult szinten. Történet, eseménysor, változás és mozgás közérthető megjelenítésének képessége. Érzések és gondolatok önálló és tudatos vizuális megjelenítésének képessége, a témának megfelelő szabadon választott kifejezőeszközzel és technikával, síkban illetve térben. Önállóság a problémamegoldás lépéseiben: helyzetfelismerés, tájékozódás, vázlatkészítés tervezés, alkotás - konstruálás és a munka értékelése. A megfelelő művészeti ág (pl. képzőművészet, alkalmazott művészet) kiválasztásának képessége. Az alkotás során a problémának megfelelő arányú esztétikai kifejezés, kommunikációs jelentésadás, valamint a fukciónak megfelelő formálás. Befogadóképességek területe A tanult művészeti ágak és a mindennapi környezet, a tömegkommunikáció átfogó műfajainak (pl. szobrászat, alkalmazott grafika, tárgytervezés) sajátosságainak, összefüggéseinek és történetük fordulópontjainak, valamint kiemelkedő művek és alkotóik ismerete. A tárgyhoz illő műelemző módszer (pl. stíluskritikai, ikonográfiai, tárgyelemzés) alkalmazása. A leírástól az ítéletalkotásig terjedő műelemzőképesség. Nyitottság az idegen (pl. Európán kívüli) művek és műfajok iránt, tolerancia az új művek, tárgyak megítélésében. A hétköznapi élet jelenségeinél a vizuális formában megjelenő információk kritikus befogadása, az árucikkek tudatos megítélése a tanult szempontok alapján. A tanulást, munkát segítő képességfejlesztés Gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé tétele, valamint a vizuális információk megértése a tanulásban, a munkában és a mindennapi életben. A vizuális kultúra tantárgy feladata e módszerek átadása, továbbá a vizuális információforrások (pl. könyvtár, képtár, internet) célszerű használatának megtanítása. Belépő tevékenységformák: A vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása.Önállósuló, adott problémát, témát, élményt is feldolgozó tevékenység egy-egy feladatkörben.A szobrászat, a festészet, a képgrafika műfajának megfelelő műelemzés korba és kultúrába ágyazva.Látvány vizuális tartalmainak, törvényszerűségeinek feltárása, képi-plasztikai formai-, téri analízisek, elemzések.Átmeneti ábrázolásmódok a perspektív és a műszaki távlat (axonometria) között.A vizuális kommunikáció funkciónak megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása.Alkalmazott grafikai és tárgytervezési feladat megoldása az alkotófolyamat végigvitelével.Témának megfelelő kifejezésmód és technika kiválasztása, alkalmazása, indoklása.
TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK
Képzőművészet, kifejezés
Vizuális nyelv A vizuális kifejezés formanyelvi elemei, összefüggései, a formaadás módjai tanulói munkákban, műalkotásokban, tárgyakban, vizuális információkban. Alkotás Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben a kifejezőeszközök egyéni használatával. Művészeti (pl. irodalmi, zenei) élmények aszociációkra épülő feldolgozása illusztratív, grafikai, festői vagy plasztikai megjelenítéssel. Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni 362
kifejezése. Befogadás Műfajnak, témának megfelelő műelemező szempontok (ikonográfiai, stílustörténeti) alkalmazása a leírástól az ítéletalkotásig. Festészet fogalma,funkciója. Festészeti stílusok ( kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). Festészeti műfajok témái (pl. arckép, csendélet, tájkép), megjelenési típusai (pl. táblakép, murális alkotás) technikái (pl.olaj, freskó). A festészet kifejezőeszközei, hatásrendszere. Képgrafika fogalma, funkciója, stílusa, témái, formanyelve, technikái. Szobrászat fogalma, rendeltetése. Szobrászati formanyelv, stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). A szobrászat műfajai (kerekszobor, szoborcsoport, dombormű), témái, technikái. A szobrászat hatásrendszere. Kortárs műfajok a képzőművészetben (pl. environment, térinstalláció). Elérhető művészeti gyűjtemény anyagának megismerése. Vizuális kommunikáció
Vizuális nyelv Az ábrázolás, a tervezőgrafika formanyelvi elemei és összefüggései. Alkotás Természettanulmányok, látvány- és modellértelmezések: forma, szerkezet, anyag és funkció szerinti tanulmány és analízis. Keletkezést, működést, változást kifejező, magyarázó képsorok, folyamatábrák készítése. Összetett térformák, tárgyak térbeli helyzetének megjelenítése az ábrázoló geometria rendszerében (Monge-vetület. Egyméretű /izometria/ és kétméretű /dimetria/ axonometria, Kavalier axonometria) szabadkézi vázlattal és szerkesztéssel. Rekonstrukció, modellezés. Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg felhasználásával. Néhány betűtípus alkalmazása. (pl. tudományos illusztráció, vagy Ex libris, meghívó, névjegy). Befogadás Ábrázolási konvenciók köznapi és tudományos megjelenési formái. A köznapi és tudományos közlések műfaji sajátosságai. A tervező grafika üzenethordozó és tájékoztató funkciója, közlő és felhívó jellege.
Tárgy - és környezetkultúra
Vizuális nyelv A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggése. Alkotás Valós szükségleten alapuló tárgy tervezése (pl. ékszer, öltözködés kiegészítő, hangszer, gépezet). A tárgynak, vagy térbeli makettjének elkészítése. A tervezési folyamat dokumentálása munkanaplóban (feladatmeghatározás, tájékozódás - gyűjtéssel, ötletekkel - , látszati és műszaki jellegű rajzok, szín és anyagminta). Befogadás 363
Az alkotófolyamat (feladatmeghatározás, tervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés) ismerete. A funkció és forma, a jelentés, a lépték, az anyag, a szerkezet, az elkészítés módjának ismerete a tárgyak megítélésében. Technikák a 10. évfolyamnál szerepelnek.
Ajánlott művek A műfaj tipikus alkotásait a tanár választja ki a témának megfelelően. Ezen belül a válogatás további szempontja, hogy a bemutatott művek lehetőleg terjedjenek ki az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő műveire és alkotóira, illetve tartalmazzák a magas művészet mellett a populáris kultúra megnyilvánulásait. Ajánlatos nagy teret biztosítani a kortárs művek bemutatásának, a művészettörténetnek a tárgyalt műfaj szempontjából fontos alkotásai között. A mindennapi környezet, a helyi, a regionális értékek tárgyalása kiemelt fontosságú. Festészet, képgrafika Bikák terme a lascaux-i barlangban, Zenélő lányok Thébából Exekias feketealakos amphorája, Pompei Misztérium villa falfestményének részlete, Vang Mien: Cseresznyeág, Utamaro: Tűnődés a szerelemről (fametszet), Ravennai San Apollinare in Classe apszismozakja, A. Rubljov: Szentháromság ikon, Krisztus az apostolokkal (oltárelőlap Catalóniából), Giotto: Lázár feltámasztása, Kolozsvári Tamás: Keresztrefeszítés a garamszentbenedeki oltárról, Üvegablak a chartres-i katedrálisból, Raffaello: Athéni iskola, Leonardo da Vinci: Sziklás Madonna (londoni változat), Michelangelo: Ádám teremtése, Brueghel: Tél, Giorgione: Alvó Vénusz, Dürer: A lovag, halál és az ördög (fametszet), Leonardo da Vinci: Virágtanulmány a windsori gyűjteményből, Bosch: A pokol (Gyönyörök kertje oltár részlete), A. Pozzo: Loyolai Szent Ignác megdicsőülése (mennyezetfreskó), Caravaggio: Szent Máté elhivatása, Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Önarckép feleségével (rézkarc), Goya: Ha az értelem szunnyad (rézkarc), E. Monet: A rouani-katedrális két képe, E. Degas: A közönséget köszöntő táncosnő, Van Gogh: Önarckép, G. Seurat: Fürdőzés, P. Cezanne: Csendélet hagymákkal, H. Toulouse-Lautrec: Aristide Bruant (plakát) Székely Bertalan: Egri nők, Szinyei Merse Pál: Majális, H. Matisse: Ikarosz (kollázs), P. Picasso: Női arckép Cranach után (linómetszet), G. Braque: Gitár és klarinét, V. Kandinszkíj: Sárga kíséret, P. Mondrian: Vörös, sárga, kék kompozíció, P. Klee: Szindbád a tengeren, R. Magritte: Kastély a Pireneusokban, A.Warhol: Marilyn, Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek, Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, Vajda Lajos: Torony tányéros csendélettel, Vasarely Viktor: Vonal Ksz, Kondor Béla: A nagy madár (rézkarc) Szobrászat Willendorfi Vénusz, Antilopfej alaku maszk Nyugat-Afrikából, Mükerinosz szoborcsoportja, Nofretete portré, Sebesült nőstényoroszlán, Kocsihajtó bronzszobra, Szamothrakei Niké, Ageszandrosz, Polüdorosz, Athenodorosz: Laokoón csoport, Római patrícius ősei portréival, Marcus Aurelius lovas szobra, Táncoló Síva Indiából, Rakamazi hajkorong, Angyal dombormű Pécsről Angyali üdvözlet a reimsi katedrális kapujáról, Tilman Riemenschneider oltára, Szent László herma, Donatello: Gattamelata, Ghiberti: Jákob és Ézsau a Porta del Paradisoról, Pisanello: Cecilia Gonzaga érem előés hátoldala, Michelangelo: Medici síremlék, Bernini: Szent Teréz extázisa, Ferenczy István: Pásztorlányka, Izsó Miklós: Táncoló paraszt, A. Rodin. Calaisi polgárok, V. Tatlin: III. Internacionálé emlékműve, A. Maillol: Földközi-tenger, U. Boccioni: Lépő 364
figura, A. Archipenko: Álló alak, Medgyessy Ferenc: Táncosnő bronzszobra, Ferenczy Béni: Babits síremlék, Borsos Miklós: Lyghea II., Schaár Erzsébet: Utca, H. Moore: Király és királynő, A. Calder: Mobil, D. Hanson: Nő bevásárlókocsival
Belépő tevékenységformák Az alkotómunka folyamatát, logikai lépéseit felölelő tudatos, tervszerű (projekt-jellegű) önálló tevékenység a képzőművészet, a vizuális kommunikáció és a környezetkultúra területén.Problémaközpontú, verbális és vizuális műelemző módok (kultúrtörténeti, építészeti elemzés, képolvasás) tudatosítása, használata az építészet, az alkalmazott művészetek és a népművészet területén.Összefoglaló művészettörténeti áttekintés.
TÉMAKÖRÖK Képzőművészet, kifejezés
Vizuális kommunikáció
TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Vizuális nyelv A formanyelv, a formaadási módok felismerése és alkalmazása az alkotó és befogadó tevékenységekben. Elemzésük a művészeti ágakban, műfajokban: népművészetben, építészetben, tárgyakban, a tudományos és köznapi információkban. Alkotás Aktuális, egyéni vagy közösségi problémák, gondolatok, témák személyes hangú megjelenítése ábrázolási újításokat is megengedő, asszociációkra épülő alkotásokban. Befogadás Művészeti ágak szerinti problémaközpontú műelemzés korba, kultúrába ágyazva. A műfajnak és a témának megfelelő értelmezési szempontok (stílustörténeti, kultúrtörténeti, ikonográfiai). Építészet Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága. Az építészeti szerkezetek, fejlődésük fordulópontjai. Az építészeti stílusok (térszervezés, tömegalakítás, alaktan). Az építészet hatásrendszere. Művészettörténeti összefoglalás Az európai művészettörténet áttekintése a műfajok, a kor és a stílus összefüggésében. Vizuális nyelv A formaadás módjai a tanulást szolgáló, a tudományos, a köznapi információkban, a tájékoztatásban, a reklámban. Alkotás Tértanulmányok, téri rend, összetettebb térviszonyok tapasztalati távlattani és szerkesztett perspektivikus ábrázolása. Térábrázolási módszerek túlhaladása, transzformálási kísérletei a látáskonvenciók átalakítására, az optikai csalódások, a fordított perspektíva, vagy fotó felhasználásával. Választott témájú grafikai terv (pl. bélyeg, naptár, könyvborító, CD borító, iskolaújság) készítése. Az alkotó folyamat lépéseinek összegyűjtése munkanaplóban (alapgondolat, tájékozódás - gyűjtés, 365
vázlatok, tervek). Befogadás A mindennapi életben alkalmazott geometriai konvenciók (Mongevetület, axonometria, perspektiva ) olvasása, megértése. A vizuális kommunikáció fogalma A közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a tömegkommunikáció. A kép, az írás szerepének fordulópontjai a kommunikáció fejlődésében. A térábrázolási konvenciók történeti áttekintése. A vizuális kommunikáció műfajai (tipográfia, fotó, tervező grafika). A vizuális kommunikáció a közlő szándéka szerinti hatásrendszere: információ (objektív), reklám (felhívó), műalkotás (esztétikai jelentéstartalmú). Tárgy- és környezetkultúra
Vizuális nyelv A formanyelv, a formaadás, a funkció és a jelentés összefüggései a téralakításban. Alkotás Tértervezési, berendezési probléma (pl. tér, térrészlet , illetve berendezési tárgy) felvetése, meghatározása, tájékozódás, ötletek. Tervezés alap- és nézetrajzban, axonometrikus rendszerben vagy perspektív képpel, a terv modellezése. Befogadás A tárgykultúra fogalma, a tárgyak funkciója, fajtái (eszköz, berendezés, felszerelés, használati-, dísz-, kegy-, műtárgy). A tárgyak stílusa és a korstílus. A tárgyak kulturális és társadalmi meghatározottsága. A tárgyak jelentése (társadalmi, történeti, műszaki, ergonómiai, esztétikai, gazdasági). Népművészet A tárgyi néprajz és a népművészet fogalma. A hagyományos magyar népművészet és napjaink népművészete a folklorizmus. A magyar népművészet áttekintése ( népi építkezés, eszközök, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság, szőttes, hímzés, népviselet). Elérhető helytörténeti, néprajzi gyűjtemény. Technikák Ceruza, vízfesték, tempera, s egy sokszorosító grafikai technika alkalmazása, valamint montázs, kollázs készítése. Egy technikai képalkotó eszköz (pl. fotó, fénymásoló, számítógép) alkalmazása. Egyedi grafikai (ceruza, szén, tus, kréta, gouache), sokszorosító grafikai (magas, mély, síknyomású), festészeti technikák táblaképfestészet (tempera, olaj) és monumentális festészeti (freskó, pannó, mozaik, üvegablak), vegyes (kollázs, montázs) technikák, valamint szobrászati anyag és technika (agyag, gipsz, fa, kő, fém; mintázás, öntés, faragás) lényegének ismerete.
366
Ajánlott művek A műfaj tipikus alkotásait a tanár választja ki a témának megfelelően. Ezen belül a válogatás további szempontja, hogy a bemutatott művek lehetőleg terjedjenek ki az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő műveire és alkotóira, illetve tartalmazzák a magas művészet mellett a populáris kultúra megnyilvánulásait. Ajánlatos nagy teret biztosítani a kortárs művek bemutatásának, a művészettörténetnek a tárgyalt műfaj szempontjából fontos alkotásai között. A mindennapi környezet, a helyi, a regionális értékek tárgyalása kiemelt fontosságú. Építészet Stonehenge, Kheopsz piramis, Luxori Amon teplom, Parthenon, Epidauroszi színház, Görög oszloprendek, Nimes-i vízvezeték, Pantheon, Colosseum homlokzata, Vettiusok házának átriuma Pompeiből, Kyotói zen-kert, Edirnei Szelim dzsámi, San Apollinare Nuovo bazilika, Wormsi székesegyház, Bélapátfalvi apátsági templom, Vézelay-i La Madelaine templom boltozata, Esztergomi királyi palota kápolnájának főhomlokzata, Reimsi katedrális külső-belső, Diósgyőri vár, Firenzei Palazzo Vecchio, Brunelleschi: Tempietto, Alberti: Palazzo Rucellai külső, Firenzei Palazzo Medici udvara, Sárospataki Perényi-loggia, Versaillesi-palota franciakertje, Bernini: Szt. Péter tér kollonádja, Fertődi Esterházy-kastély, Magyar barokk városkép (Eger), Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Eiffel: Nyugati-pályaudvar, Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, W. Gropius: Bauhaus-épülete, Le Courbusier: Villa Savoye, F. L. Wright: Vizesés-ház Lakótelep (Wekerle), Makovecz Imre: Paksi katolikus templom, Magyar népművészet Templom harangtoronnyal (Zsurk, Szabolcs megye), Utcakép kétszintes házakkal (Hollókő, Nógrád megye), Boltíves tornácú lakóház (Somogy megye), Lakóház (Komádi, Hajdú-Bihar megye), Kétszintes házak székely kapukkal (Szentegyházasfalu, Románia), Kazettás mennyezetű templombelső (Körös, Drávaiványi, Baranya megye, vagy Csenger, Szatmár megye), Út menti fakereszt (Szilvágy, Zala megye), Konyhabelső (Börzsöny, Hont megye), Sárközi tisztaszoba (Néprajzi Múzeum), Ácsolt kelengyeláda (Nógrád megye), Saroktéka (Vargyas, Románia), Király Zsiga: Spanyolozott tükrös (Győr megye), Vizeskorsó (Tata, Komárom megye), Lakodalmas fazék (Sümeg, Veszprém megye), Rajczy Mihály: Madaras pálinkásbutélia (Mezőcsát, Borsod megye), Bokály székely határőr ábrázolásával, (Kézdimartonos, Románia), Takácscéh kancsója (Karád, Somogy megye), Tál (Csákvár, Fejér megye), Néhány szőttes (sárközi, somogyi, baranyai), Néhány hímzés (úrasztal-terítő, párnavég, díszlepedő), Cifraszűr (Békés, Heves vagy Hajdú megye), Női ködmön (Somogy, Heves vagy Baranya megye), Néhány viselet (Sárköz, Torockó, Rimóc, Mezőkövesd, Dél-alföld).
367
A vizuális kommunikáció valamint a tárgy- és környezetkultúra befogadásához nem készül külön műlista. A műfaji sajátosság tanítását az aktuális kommunikációs eszközök, és helyi tárgyak, épületek elemzésével ajánlatos megoldani. A képi megjelenítés tanításához a festészeti műlista, a tárgyi-, környezeti emlékek tárgyalásához az építészeti és a népművészeti műlista nyújt segítséget.
A továbbhaladás feltételei A továbbhaladás feltételei A vizuális nyelv tanult alapelemeinek, a sík- és térábrázolási módok alkalmazása. A festészet, a képgrafika, a szobrászat műfajának ismerete és a tanult műelemzó módszerek témához illő alkalmazása. Képesség formák, tárgyak belső összefüggéseinek feltárására, megértésére, színismeretek rendeltetésszerű használatára. Elvont fogalmak, mennyiségek, összefüggések vizuális megjelenítésének képessége, azok közlő, információs szerepének ismerete, alkalmazása ismeretszerző eszközként. A grafikai- és tárgytervezés folyamatának gyakorlati ismerete. Jártasság a tanult művészeti technikák alkalmazásában. Az elsajátított vizuális jelrendszer, vizuális nyelv értő használata a megismerés, az önkifejezés, a vizuális kommunikáció és a tárgyformálás szolgálatában. Az alkotófolyamat ismerete, az esztétikai kifejezés, a jelentésadás és a funkcionális formálás területén. Képesség a tanult vizuális művészeti ágak, műfajok leglényegesebb vonásainak megfogalmazására. Legkiemelkedőbb alkotók és műveik ismerete, a kor és műalkotás közötti összefüggés megértése. Tárlatlátogatások, építészeti együttesek megtekintése során szerzett élmények, ismeretek értelmezése. Tájékozottság a vizuális kommunikáció szerepéről, médiumairól, képesség az általuk közvetített információk kritikus befogadására. Az ismeretszerzés közvetett forrásainak (könyvtár, CD, internet) értő használata. A fontosabb tanult technikák önálló alkalmazása, néhány különleges technika, eljárás alkotó módszer ismerete.
ÉNEK-ZENE 9-10. évfolyam51 Célok és feladatok A szakközépiskolai énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen. A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket aktív zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket a sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. Fejlesztési követelmények Éneklés 51
Átvéve a 2004-es helyi tantervből
368
Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában a megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel valóban a művészi önkifejezés szintjére emelendő. Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél a kifejező énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez. A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik. Zenei írás- olvasás A középiskolában a zenei olvasás- írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs és ABC-s hangnevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a dallam-ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei. Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 9-10. évfolyamban a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége. Önművelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával részfeladatok önálló feldolgozására. A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez. A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. Kollektív művészi tevékenység A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptáncegyüttes fejleszti az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát. 9. évfolyam Évi óraszám: 36 Tartalmak Belépő tevékenységek Éneklés Önálló népdaltanulás kottakép alapján
Népdalok a magyar népdal minden műfajából 369
Autentikus előadásra való törekvés ( különösen a magyar népdal világában) Énekes (esetleg hangszeres) közreműködés csoportos zenei előadásban Többszólamú művek (vegyeskari is) csoportos éneklése Csoportos és egyéni éneklés hangszer- kísérettel a tanult zenetörténeti korból Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezénylés alapján
(népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta) Énekes anyag a magyar zene történetéből a XVIII.század végéig (történeti énekek, virágénekek) Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr dal) Reneszánsz énekes művek Barokk zeneművek, énekes szemelvények Klasszikus dalok, zeneművek témái
Zenehallgatás A zene összetevőinek (pl. ütemformák, dallamívek) felismerése, önálló értelmezése hangzó zenei anyagok alapján Népzenei és műzenei alkotások ismertetése, korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyagok alapján
Népzenei felvételek Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a XVIII.század végéig A tanult zenetörténeti korok jellemzői, műfajai, stílusjegyei
Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, cd-, egyéb oktatóanyagok használata Improvizáció Szekvencia készítése megadott alapmotívumra. Műzenei és ún. népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral, majd önállóan Zenei olvasás- írás Hangnem megállapítása kottakép elemzése alapján Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben, 3#-3b-ig. Abc-s hangok azonosítása f-kulcsban (a basszuskulcs szerepe a partitúrában) Hármashangzatok felismerése kottáról Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása Ismert dallamok írása emlékezetből a tanult hangnemekben Zenei ismeretek Népzene
Dallammodellként: az énekelt és meghallgatott zenei anyag tartalmai (dallammotívumok: műzenei és népzenei periódusdallamok)
Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai
Népdal; népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmas, táncnóta Népdalok: szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, előadásmódja, 370
Zeneelmélet
Zeneirodalmi
Zenetörténet
stílusa Népi hangszerek: duda, citera, cimbalom, tekerő, népi zenekar Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa, nyolcad triola, tizenhatod triola Ütemfajták: 3/8, 6/8, 2/2-es ütem Kottaismeret: 3# 3b előjegyzés, szolmizációs szótagok és abc-s nevek módosításai (a tanult hangnemi keretben); alteráció Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor, modális hangsorok; moduláció Hangzatismeret: dúr és moll, szűkített és bővített hármashangzat elve. A T-S-D funkciók elve Zenei műszavak, előadási jelek: pp, p, mp, mf, f, ff; crescendo, decrescendo, tempo giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante, staccato, legato; da capo al fine, coda; solo, tutti; opus, numero A magyar történeti zene műfajai: Virágének, históriás ének, ungaresca Az európai zenetörténet műfajai: Egyházi: gregorián, organum, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passio, requiem Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, fuga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymű, vonósnégyes, trio Zenei szerkezetek, formák: Homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonáta-forma Hangszerek: Hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő; fuvola, oboa, klarinét, fagott; trombita, harsona, kürt, tuba; üstdob, nagydob, cintányér, triangulum; orgona, zongora, lant, hárfa A zenetörténet tanult korszakai: Középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus Zeneszerzők: Josquin, Palestrina, Lassus; Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi, D. Scarlatti, J.S. Bach, Händel
A továbbhaladás feltételei Éneklés 10 új dallam - népdal, a tanult zenetörténeti korok műdalai, oratórium- és operarészletek - éneklése emlékezetből. Közreműködés az osztály vagy csoport énekes előadásában. Zenehallgatás A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok stílusjegyeinek ismertetése, továbbá felismerése többször hallott zeneművekben, zeneműrészletekben Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján
371
Improvizáció Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel megadott terjedelemben Kvintváltó dallamok rögtönzése. Könnyebb osztinato-ritmus rögtönzése adott dallamokhoz Zenei olvasás- írás Ismert dallamok utószolmizálása 3 # 3b ismerete Hangnemek megállapítása előjegyzés alapján Ismert dallamok írása violinkulcsban a tanult hangnemekben Elemzési feladat (hangnem, forma, szerkesztésmód stb.) önálló megoldása tanult zenemű kottaképe alapján. Énekes- és zenekari partitúrák értelmezése Dúr és moll karakter felismerése
10. évfolyam Évi óraszám: 36 Belépő tevékenységek Éneklés Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag anyagából Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti nyelven Többszólamú művek csoportos éneklése Csoportos éneklés hangszerkísérettel Zenei karakterek kifejezése önállóan is
Tartalmak
Régi és új stílusú magyar népdalok Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai Más népek újabb dalai XIX.századi magyar dalok XX.századi zenei szemelvények Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik vokális zenéjéből Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése
Zenehallgatás A XIX. és a XX.század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése a zeneművek hallgatása során Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szempontok rögzítése és egyéni ismerete. A romantika és a XX.század új zenei műfajainak, formáinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni összehasonlítása, elemzése. Egyes zenei műfajok fejlődéstörténetének leírása példákkal Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és társművészetek között. Önálló könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyaggyűjtés; videó, CD, egyéb oktatóanyagok használata
Népzenei felvételek Népdalfeldolgozások Művek, műrészletek a XIX. és a XX.század kiemelkedő zenei alkotásaiból A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XIX. és a XX.század zenéjére) Szórakoztató zene napjainkban
372
Improvizáció Aszimmetrikus ütemformákban ritmus rögtönzése. Zenei olvasás – írás Aszimmetrikus ütemű ritmus és dallampéldák megszólaltatása kottaképről. Könnyebb aszimmetrikus ritmusok és egyszerű dallamok lejegyzése emlékezetből 3 #-3b-ig Zenei ismeretek
Dallammodellként: XX.századi zenei (ritmus és dallam-) modellek A XIX.. és XX.századi zene énekelt és meghallgatott zenei példáinak anyaga
Zeneelmélet
Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8 Poliritmia Kromatika, egészhangúság, bi- és politonalitás; dodekafónia, atonalitás
Hangszer
Angol kürt, cseleszta, gitár, gong, kasztanyetta, kisdob, szaxofon, tamburin, xilofon
Zeneirodalom
Népies műdal, magyar nóta, cigány zene; Dal, mazurka, keringő, polonéz; Etűd, fantázia, nocturne, rapszódia; Szimfonikus költemény; a romantikus, ill. nemzeti opera; Balett, operett, musical, chanson; Spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock, stb. Aktualitások a könnyűzenéből
Zenetörténet
Romantika, nemzeti romantika; XX. századi zenei irányzatok: impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus, folklorizmus, dodekafónia Új kifejezési, megjelenési formák: bruitizmus, aleatória, minimal art, elektronikus zene; filmzene; rock-opera, folk-pop, új jelenségek Zeneszerzők – XIX.sz.ázad: Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvořak, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner Zeneszerzők – XX.század: Debussy, Ravel, Gershwin, R. és J. Strauss, Stravinsky, Honegger, Hacsaturján, Britten, Schönberg, Berg, Penderecki, Lutosławski XX.század: Bartók, Bárdos, Kodály, Lajtha, Weiner és más ma élő szerzők A dzsessz: free és cool dzsessz Filmzene és könnyű zene: Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Beatles, Webber; aktualitások
A továbbhaladás feltételei Éneklés 10 újabb – a Tartalom címszó alatti kategóriákból választott - népdal, műdal, műzenei részlet, könnyebb kórusmű-részlet énekes reprodukálása emlékezetből (mutálók más feladatot oldanak meg)
373
Zenehallgatás A XIX. és a XX. század zenei stílusainak felismerése a zeneművek hallgatása során a zene és a társművészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása Improvizáció Aszimmetrikus ütemű ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel. Zenei olvasás- írás Egyszerű aszimmetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképről, valamint lejegyzése emlékezetből 3#-3b-ig. Javasolt zenei anyag Népdalok A bolhási kertek alatt A nagy bécsi kaszárnya Annyi bánat a szívemen Béres legény Beteg asszony Duna parton vagy egy malom Elindultam szép hazámból Erdő mellett estvéledtem Este, este, de szerelmes Hej, rozmaring Istenem, istenem áraszd meg a.. Katona vagyok én Körösfői kertek alatt Megkötöm lovamat Megrakják a tüzet Röpülj, páva Szép a gyöngyvirág Szivárvány havasán Tavaszi szél Tiszán innen, Dunán túl Énekes anyag a magyar zenetörténetből Bocsásd meg Úristen – Balassi ének a Kájoni- kódexből Hej Rákóczi, Bercsényi Áll előttem egy virágszál – virágének a XVIII. századból Ej, haj, gyöngyvirág –Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményéből Aranyideim folyása –Kovács Ferenc énekeskönyvéből Simonffy: Három a tánc Szentirmai: Csak egy kislány van a világon Énekes műzenei szemelvények Alleluja dallamok Händel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából) Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia – IV. tétel) Schubert: A pusztai rózsa (dal) Schumann: A két gránátos (dal) Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány) Kodály-Berzsenyi : A magyarokhoz Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus) Gershswin: Porgy dala (Porgy és Bess) 374
Zenehallgatási anyag Lassus: Zsoldos szerenád Bach: h-moll szvit Bach: c-moll preludium és fúga (Wohltemperiertes Klavier I. kötetéből) Händel: F-dúr szvit (Vízizene) Haydn: C-dúr (“Kaiser”) vonósnégyes - II. tétel (Op. 76. No. 3 ) Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) Mozart: Figaro házassága Beethoven: V. (Sors) Szimfónia Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia Schumann: A két gránátos Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány Mendelssohn: Szentivánéji álom – szvit Liszt: Les Preludes Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából Ravel: Bolero Kodály: Háry János (szvit) Kodály. Székelyfonó Kodály: Psalmus Hungaricus Gershwin: Rhapsody in Blue Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára) és Nyolc magyar népdal (ének-zongora) Bartók: Cantata Profana Bartók: Concerto Orff: Carmina Burana Berstein: West Side Story
Szakmai alapozó tárgyak – szociális szakmacsoport ÉLETMÓD 11. évfolyam52. Heti óraszám: 1 A tankönyvön kívül kiegészítő könyvek: Andorka Rudolf Bevezetés a szociológiába (Osiris Kiadó, Budapest, 2003) Vámosi Zoltán Szociológia (LSI Oktatóközpont, Budapest, 2001) Magyar statisztikai zsebkönyv, 2002 (KSH, 2003)
I. A CSALÁD ÉS AZ ÉLETÚT KÉRDÉSEI
52
Készítette Birk Zoltán
375
A család
A háztartás. Háztartástípusok Egy kis családtörténet Hogyan alakult az egyedülállók, ill. a nukleáris és a kiterjedt családok száma 1960-tól 1990-ig? A család funkciói A szocializáció. Szocializációs színterek Rokoni kapcsolataink Párválasztás, házasságkötés A házasságkötésekről. A házasságkötések számának és arányának alakulása Riportok a családon belüli munkamegosztásról Az életciklusok Riportok szülőkkel: Milyen voltam kisgyermekként?
Andorka 353
Táblázat értelmezése Andorka 358-359 370-371 Andorka 491-493 500-502, 520
A fiatalok. A munkanélküliség Házassági zavarok A válások okai, következményei A felnőttkor problémái Deviáns viselkedésformák Az öregkor Mi várható? A népesség elöregedése
szocializáció reprodukció szocializációs színterek családfa házasság
Táblázat értelmezése Stat. zsk. 2.14. Írásbeli feladatok
patriarchális családtípus életciklusok
Írásbeli feladatok konfliktus, identitás, az önmagát beteljesítő jóslat, sztereotípia, pubertás
Az iskoláskorúak és a serdülőkor A serdülőkor problémái A szexuális normák és a viselkedés A házasság előtti nemi élet megítélése
interakció, család, családmag, nukleáris cs., kiterjedt cs., nagycsalád háztartás, Laslett háztartástípusai
Névtelen írásbeli fogalmazások Munkanélküliség közvetlen környezetemben Táblázat Stat. zsk. 2.14. Dohányzás, alkoholfogyasztás Andorka 511-544 Riport: Egy nyugdíjas napja Vámosi 65 Stat. zsk. 2.3
attitűd
válás
deviáns viselkedés
öregedés
376
ÉLETMÓD 12. évfolyam 53. Heti óraszám: 1 A tankönyvön kívül kiegészítő könyvek: Andorka Rudolf Bevezetés a szociológiába (Osiris Kiadó, Budapest, 2003) Vámosi Zoltán Szociológia (LSI Oktatóközpont, Budapest, 2001) Magyar statisztikai zsebkönyv, 2002 (KSH, 2003)
I. AZ ÉLETMÓD ANYAGI VISZONYAI A lakásról. Epizódok a lakástörténelemből Milyen most a helyzet? A tárgyak szociológiai szerepe. A hazai háztartások felszereltsége A táplálkozás. Étkezési szokásaink A táplálkozási betegségek. A táplálékpiramis. Halálozások nemek és gyakoribb halálokok szerint A jövedelem (a pénz), mint az életmód megalapozója Az értékek. Értékvizsgálatok Az anyagi helyzet A háztartások gazdálkodása. Hogy látják a jövőt? Településtípusok Miről beszél a múlt? Miről tudósít a jelen? Az életmód és a településtípusok közötti összefüggések
lakás, filtráció Táblázatelemzések státusszimbólum tápanyagok
Táblázatelemzés Stat. zsk. 2.22. 2.23. A csoporttagok és az 1992-es közv.-kut. eredményeinek összevetése Andorka 490-491; 497 Táblázatelemzések
anorexia nervosa; bulímia, táplálékpiramis
érték
Táblázatelemzések falu, tanya, város, főváros
Életmód-kutatások elemzése
II. EGYÉN ÉS TÁRSADALOM
53
Készítette: Birk Zoltán
377
A mobilitás és fajtái
A társadalomtudósok következtetései
Andorka 220-228 Vámosi 46-48
Andorka 254-256 Vámosi 52-54
A tömegkommunikáció A média alapvető szerepei Hírlap, újság Egy kis sajtótörténet. Elektronikus média-történet Fogyasztói szokások: tévézés Fogyasztói szokások: újságolvasás és rádiózás A fogyasztói szokások összevetése A tömegkommunikáció és a politika kapcsolata Mi a politika – a kommunikáció szempontjából?
vertikális, horizontális, földrajzi, intra- és intergenerációs, házassági, strukturális, cirkuláris mobilitás elit, elitcsere, nyitott és zárt társadalom információ, kommunikáció, tömegkommunikáció, médium, média napi- és hetilap, folyóirat
Beszámolók alapján Beszámolók alapján Grafikonelemzés
párt; pártos – pártatlan, független lapszerkesztés, őrzőkutya szerep
A téma anyagával kapcsolatos szabadon felhasználható órák
TÁRSADALMI KÖRNYEZET 12.évfolyam54 Heti óraszám: 2 I. ERKÖLCSI KÖRNYEZETÜNK SZABÁLYOZÓ SZEREPE Mi az erkölcs? Erkölcs – moralitás – illemszabályok Az erkölcsi szabályok történelmi változása A közvélemény és az erkölcsi szabályok Felelősség és lelkiismeret Az elemi erkölcsi szabályok Az elemi erkölcsi szabályok A szokások szerepe az erkölcsi szabályok megtartásában
Wittgenstein erkölcs, etika, keresztény etika, moralitás, illemszabályok közvélemény, erkölcsi tudat lelkiismeret, lelkiismeret-furdalás temperamentum, karakter, habitus
szokás, erkölcsi szokás 54
Készítette: Birk Zoltán
378
Az erkölcsi szabadság A szabadságról – Heltai Jenő verse alapján Elvek és magatartás Az érzelmek szerepe az erkölcsi magatartásban Az erény és az érdem Állampolgári erények és kötelességek A modern társadalmi környezet néhány erkölcstani vonatkozása
szabadság, akaratszabadság
érzelem, empátia erény, érdem, bűn a háború és a béke etikája, az ökológia etikája
II. JOGI KÖRNYEZETÜNK SZABÁLYOZÓ SZEREPE A jogrendszer kialakulása A jogszabályok rendszere Az emberi jogok és nemzetközi védelmük Az emberi jogok európai egyezménye Az alkotmány A Magyar Köztársaság alkotmánya A magyar állampolgárok alapvető jogai és kötelezettségei A jogi és az erkölcsi szabályozók különbségei A bűn, a bűnözés Az igazságszolgáltatás
jog, joghátrány, szokásjog ismert törvénykönyvek jog – diszkrimináció alkotmány
állami büntetés a bűn elkövetésének fokozatai
III. A VILÁGNÉZET ÉS A VALLÁS SZABÁLYOZÓ SZEREPE
A világban való tájékozódásunk alapjai A vallás mint világkép A vallás és az erkölcsi szabályok kapcsolata Példák a vallás és az erkölcsi szabályok kapcsolatára A vallások a mindennapi élet tükrében Az iszlám és a zsidó vallás A brahmanizmus és a hinduizmus A buddhizmus A kínai és a japán vallások A nyugati kereszténység A különböző vallások rítusai, ünnepei A vallás mint közösségteremtő erő Egyház – szekta Különböző nézetek az életről és a halálról Az ateizmus kialakulása és történelmi formái
világnézet, világkép, filozófia; a tudás különböző fajtái vallás, vallásosság szerzetesek, szerzetesrendek; a cserkészmozgalom
taoizmus, konfucianizmus, sintoizmus kultusz, rítus, ünnep a vallásosság mérésére szolgáló skála aktív és passzív eutanázia
IV. A POLITIKAI KÖRNYEZET SZABÁLYOZÓ SZEREPE 379
Mi a politika? A hatalommegosztás kialakulásának történelmi folyamata
politika, hatalom, uralom hatalommegosztás pluralizmus
A parlament és az önkormányzatok Rendhagyó óra A demokrácia A diktatúra Az állam és politikai szervezetek rendszere A hatalom formái A bel- és külpolitika összefüggései Regionális és globális szervezetek Szabadon felhasználható óra
államformák, elnöki rendszerek Weber uralomtípusai globalizáció
Szakmai orientáló és alapozó tárgyak – egészségügyi szakmacsoport (Választható érettségi tárgy “egészségügyi alapismeretek” néven. Az érettségi részletes követelményeit a mindenkori hatályos 40/2002. (V.24.) OM rendelet tartalmazza.) Egészségügyi szakmacsoport kerettantervösszehasonlítása a helyi tantervvel55 Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatatás
Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás
Kerettanterv 9. évfolyam
Helyi tanterv 9. évfolyam
Kommunikáció 111 óra Környezetkultúra (11. évfolyam életmód: Település ismeret)
Kommunikáció 74 óra Pályaorientáció és tanulásmódszertana 74 óra
Tanulásmódszertana 74 óra 10. évfolyam
10. évfolyam
Egészségtan 74 óra
Egészségtan 74 óra
Ön és társismeret 111 óra
Ön és társismeret 74 óra
A humán pályák világa (9. évfolyam pályaorientáció és tanulás módszertana) 11. évfolyam
11. évfolyam
Általános és személyiség-lélektan 74 óra
Általános és személyiség-lélektan 74 óra
Fejlődéslélektan és szocializáció 74 óra
Fejlődéslélektan 36 óra
Egészséggondozás 74 óra (11. évfolyam Környezettan: Az ember és a környezet A környezet szennyezés hatása az ember egészségére
Gondozástan 74 óra
55
Környezettan 36 óra
Készítette Tar Gáborné
380
10. évfolyam Egészségtan: A mesterséges környezet és az ember Egészségügyi és szociális intézményrendszer
Az emberi test 74 óra Életmód 36 óra
12. évfolyam Társadalmi környezet: Az emberiség globális problémái Az ember és a környezet A mesterséges környezet és az ember 11. évfolyam Életmód: Az életmódot meghatározó tényezők A család) Szakmai kommunikáció 74 óra (9. évfolyam Pályaorientáció: Felkészülés az egészségügyi pályára 9. évfolyam Kommunikáció: A segítő kapcsolat 12. Életmód: Interjú 12. évfolyam
12. évfolyam
Szociálpszichológia 54 óra
Szociálpszichológia 32 óra
Az emberi test 54 óra (11. évfolyamon a helyi tanterv 74 óra)
Mentálhigiéné 32 óra Életmód 32 óra
Mentálhigiéné 52 óra Társadalmi környezet 64 óra Gondozástan 96 óra (11. évfolyamon a helyi tantervben 74 óra)
A kerettantervben az egyes modulok megnevezése után, zárójelben feltüntetve a helyi tantervi programban hol a található a modul.
Kommunikáció helyi tanterv 9. évfolyam, heti 2 óra, évi 74 óra, csoportbontás, Cél A tantárgy járuljon hozzá a tanulók kommunikációs ismereteinek, készségeinek és a kommunikációs érzékenységének fejlesztéséhez - a hatékony megismerés, a tanulás, az emberi kapcsolatok kialakítása és a kulturált társadalmi érintkezés érdekében. Követelmény A tanuló legyen képes: a kommunikációval kapcsolatos alapfogalmak definiálására szóban és írásban információ szerezésére, illetve adására az önálló (szimbolikus jelek útján történõ, képi, mozgásos, stb.) ismeretszerzésre és véleményformálásra, valamint a saját érvei kifejtésére, értelmezésére és azok megvédésére a metakommunikációs jelzések jelentéseinek értelmezésére a mesterséges közvetítõ rendszerek által nyújtott információk értelmezésére
381
a köznapi és segítõ kapcsolatban elõforduló kommunikációs gátak és a kommunikációt elõsegítõ tényezõk elkülönítésére a nyílt és kongruens kommunikációra Tartalom 1. A kommunikációról általában a kommunikáció fogalma, elemei, folyamata az állatvilágban és a természeti népeknél elõforduló kommunikáció a kommunikáció dinamikai törvényszerûségei és alapelvei az inter- és multiperszonális kommunikációs helyzetek 2. Az érintkezés kultúrája az õszinte kommunikáció feltételei az érintkezési formák és ezek kultúrközi eltérései az érdeklõdõ és figyelmes meghallgatás jelentõsége 3. Kommunikációs zavarok a kóros kommunikáció okai és jellemzõi a nyelvi kommunikáció hiányosságai a szégyenlõsség és gátlásosság okai kommunikációs gátak és közléssorompók a kommunikációs zavarok leküzdése 4. Verbális kommunikáció a közvetlen emberi kommunikáció formái nyelvi szociálizációs szintek 5. Nem verbális kommunikáció a nem verbális és metakommunikáció fogalma, törvényszerûségei, jellemzõi a verbális és nem verbális közlés viszonya a pillanatnyi és állandósult érzelmek kifejezõdése a kulturális szignálok kommunikatív jelentõsége 6. Hiteles kommunikáció a kongruens és inkongruens kommunikáció lényege és jellemzõi a hitelesség kritériumai 7. Média a tömegkommunikációs kínálat aktív és szelektív igénybevétele közlemények elemzésének és értékelésének szempontjai 8. A segítõ beszélgetés a segítõ beszélgetés célja és módszerei Értékelés A kommunikációs ismeretek, készségek - és ezek fejlõdésének -értékelése folyamatos; minõsítése nem osztályzattal, hanem "megfelelt", "nem felelt meg" félévenkénti bejegyzéssel történik.
382
Feltételek 1. A csoportfoglalkozásokat "kettõs vezetés" mellett csak a csoportvezetésre külön kiképzett szakemberek végezhetik. 2. A csoportvezetõk az adott tanévben a saját csoportjaiknak egyéb tantárgyat lehetõleg ne tanítsanak. Kommunikációs ismeretek és készségfejlesztés (9.évfolyam)56 Óra Tananyagtartalom Kommunikációs alapfogalmak és dinamikai alapelemek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
Kommunikáció fogalma Kommunikáció folyamat elemei; kommunikáció információelméleti modellje Kommunikáció folyamat meghatározása, dinamikai törvények Kommunikáció funkciója (kontroll és affiliáció) Inter-és multiperszonális kommunikációs helyzetek Kommunikációs rendszerek az állatvilágban (zooszemiotika) Kommunikáció filogenetikus háttere Kommunikációs lehetőségek a természeti népeknél
Az érintkezés kultúrája 14 15 16 17 18
Hatékony kommunikáció feltételei Szerep és őszinteség Érdeklődő, figyelmes meghallgatás Mások viselkedésének, beszédének megfigyelése, elemzése Vita tudománya
Kommunikációs zavarok 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
Kommunikációképtelenség - kóros kommunikáció Nyelvi szocializáció hiánya Zsargon Kulturális eltérésekből adódó félreértések Hazudás, hallgatás, elhallgatás Szégyenlősség, gátlásosság (szorongás a különböző kommunikációs helyzetekben: teljesítményszorongás, siker/ kudarc) Kommunikációs gátak, közléssorompók; Gordon-tréning Egyéb kommunikációs zavarok (általánosítás, közhely; durvaság, eufemizmus) Kommunikációs zavarok leküzdésének lehetőségei
Kommunikációs folyamat dinamikai alapelvei 32 33 34 35
56
Kommunikáció többcsatornás, többszintű jellege Metakommunikáció jellemzői A beszéd, kommunikáció fejlődése
Készítette: Horváth Szilvia
383
Verbális kommunikáció 36 37 38 39
A közvetlen emberi kommunikáció formái és sajátosságai Nyelvi szocializációs szintek Korrekciós programok A verbális kommunikációs készség fejlesztésének lehetőségei
Nem verbális kommunikáció 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49
Mimika Tekintet Vokális kommunikáció Mozgásos kommunikáció (gesztusok; testtartás; térközszabályozás)
Kulturális szignálok A verbális és nem verbális közlés viszonyai A nem verbális kommunikáció visszajelző és szabályozó szerepe
Hiteles kommunikáció 50 51 52 53
Kongruens kommunikáció jellemzői Az inkongruens kommunikáció jellemzői A kongruencia és az önismeret viszonya Kongruens viselkedések a közvetlen kommunikációban és a tömegkommunikációban
Média 54 55 56 57
A kommunikáció megnyilvánulása és szabályszerűségei a rádió és TV kommunikációban A kommunikátor személyisége, a sztár jelenség Kongruencia a tömegkommunikációban Hírközlő és befolyásolási tendencia a tömegkommunikációban
Segítő beszélgetés 58 59 60
61 62 63 64 65 66 6772
A segítő magatartás jellemzői A segítő beszélgetést támogató tényezők (bizalmas légkör, aktív hallgatás, őszinteség, hitelesség, nyíltság) A segítő beszélgetést akadályozó tényezők (faggatózás, moralizálás, hibás tanácsadás, befolyásolás, ellenállások) Empátia és ennek kommunikálása; mások elfogadása, támogatása ( visszatükrözés, újrafogalmazás) Segítő beszélgetés a humanisztikus pszichológia Segítő beszélgetés a Gestalt pszichológia szempontjából Klinikai tréning A gyógyító beszélgetés Gyakorlatok
Életpálya-építési(kompetencia alapú) 912.évfolyam57(Pályaorientáció, önismeret) Életpálya-építési kompetencia „A”- típus 57
Készítette Matusné Tömör Edit
384
9. évfolyam pályaorientáció „Ember és társadalom” Éves óraszám: 72 No
Témakörök/fejezetek
1. 2. 3.
Életmód-gondolkodásmód Társadalmi normák-társadalmi szerepek Munkavállalók-munkahelyek 1. Életmód-gondolkodásmód 1 modul 1. Az étkezés társadalmi története
Óra
Modul
3 6 10
1 2 3
2.
Társadalmi normák-társadalmi szerepek 2 modul 1. Erkölcs és jog 2. Fiatalok, majd öregek-generációs kérdések
3.
Munkavállalók-munkahelyek 3 modul 1. Az étkezéshez, vendéglátáshoz kapcsolódó foglalkozások 2. Termelés-közvetítés 3. Életpályák, karrierek
Életpálya-építési kompetencia „A”-típus 10. évfolyam önismeret „Ember és társadalom” Éves óraszám: 72 No 1. 2. 3.
Témakörök/fejezetek Életmód-gondolkodásmód Társadalmi normák-társadalmi szerepek Munkavállalók-munkahelyek
1.
Életmód-gondolkodásmód 1 modul 1. Szabadidő és szórakozás
2.
Társadalmi normák-társadalmi szerepek 2 modul 1. Jogi alapismeretek 2. A munkavállaló jogai és kötelességei
Óra 3 6 6
Modul 1 2 2
385
3.
Munkavállalók-munkahelyek 2 modul 1. Művészek és sportolók az elüzletiesedő világban 2. Sikeres pályamódosítók
Életpálya tanterv a 9. osztályban a pályaorientáció tantárgy keretében58 Cél: A tanulók ismerjék és alkalmazzák a megismert tanulási stratégiákat. A pályaorientáció témakörökbe beépítve az életpálya-életvezetés, amelyet a 9. osztályban a tanuló diáknak el kell sajátítani. Az ember és társadalom: ismeretszerzés személyes beszélgetések témakörből merítve. Megtanítani tanulni, és ismereteit alkalmazva, képes legyen önmaga képességeinek tükrében saját pályaválasztási elképzeléseivel szembesülni. Követelmény: A tanulók alkalmazzák tanulmányaik során az elsajátított tanulási módszereket, stratégiákat. A témakörök által képes legyen alkalmazni pályaválasztási elképzeléseit, és megfogalmazni A megismert pályák előnyeit, hátrányait előtérbe helyezni és ezeket kommunikálva, saját elképzeléseire vetíteni. Éves óraszám. 72, hetente 2 óra Óra
Tananyagtartalom
Fejlesztendő kompetenciák
1-2
Bevezető óra Visszatekintés a tanulási előéletemre
3-4
Tanulás-tudás
5678 9-10
Tanulási stílusom
A belső igények felismerése és megfogalmazása lényegkiemelés
Tanulási stratégiák
11121314
Tanulási orientációm
Információ feldolgozás, alkalmazás önmotiválás Analízis Önkontroll, önértékelés
15-16
Megtanulni, tanulni
Kötelezettségvállalás
Gyenge pontjaim a tanulásban
A belső igények felismerése, önkontroll, önmotiválás
17181958
Kommunikációs készség fejlesztése Információk gyűjtése Információ feldolgozás Szerepvállalás
Készítette Matusné Tömör Edit
386
20 21-22
Az olvasás technikája
Önértékelés
23-24
Olvasási szokásaim
25-26
Olvasási készségeim
Önértékelés Önmotiválás, rendszerezés problémamegoldás Hatékony kommunikáció Analízis, szintézis
27-28
Olvasási gyakorlatok
Önkontroll, önmotiválás, önértékelés
29-30
Mennyire tudok koncentrálni
Figyelem koncentráció Kötelezettség vállalás
31-32
Koncentrációs gyakorlatok
Figyelemkoncentráció
33-34
Az emlékezés technikája
Analízis, szintézis gondolkodásfejlesztés Fejlesztendő kompetenciák
Óra
Tananyagtartalom
35-36
Életmód és gondolkodásmód 1 modul 3 óra az étkezés társadalmi története
37-38
Az étkezés kultúrája
39-40
Társadalmi normák-társadalmi szerepek 2 modul 6 óra Erkölcs és jog
41-42
Fiatalok, majd öregek-generációs kérdések
43-44
Fiatalok-öregek generációs kérdések
45-46
A pályaismeret elvei
4748-
Munkavállalók-munkahelyek 3 modul, 10 óra
Adatgyűjtés, ismeretszerzés, következtetett iránymutatás az egészséges életmód, táplálkozás területén A történelmi múlt rekonstruálása, írásos forrásokból, tervezés, tervkészítés, normakövetés, normaismeret A szabálykövető és együttműködő társadalmi magatartás társadalmi magatartás megalapozása. Az életkorból adódó társadalmi sajátosságok, hasonlóságok és különbözőségek bemutatása Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban A történelmi változások, a generációs különbségek, önálló megfogalmazása. Kérdések önálló megfogalmazása, önértékelés Az étkezéshez, vendéglátáshoz kapcsolódó foglalkozások. 387
4950
Az étkezéshez, vendéglátáshoz kapcsolódó foglalkozások
Termelés-közvetítés-fogyasztás
51525354
Életpályák, karrierek
5556 57 58
A választott pályával (vendéglátás) szembeni elvárások Termelés-közvetítés
596061 62 636465 66 676869 7071 72
Pályaleírás
Alapvető társadalmi-gazdasági folyamatok működési mechanizmusának bemutatása. Különböző társadalmi minták, sikeres életutak bemutatása Az étkezéshez, vendéglátáshoz kapcsolódó foglalkozások megismertetésével lehetőséget biztosítani a diákoknak olyan ismeretek megszerzésére, amelyek a mindennapi életben is közvetíthetők, és emellett a pályaválasztásban is segítséget nyújthatnak. Információk gyűjtése, elemzése, saját motiváció megfogalmazása, normakövetés, normaismeret. Ismeretek, adatok rendezése, Önellenőrzés, kooperáció
Egymást helyettesítő pályák
Milyen pályát válasszak?
Ismeretek gyűjtése, analizálása, együttműködés, önkontroll igénye, tudatos munkaszervezés
Életpálya-építési kompetencia „A” – típus59 10. évfolyam önismeret „Ember és társadalom” Óra
59
Tananyagtartalom
Fejlesztendő kompetenciák
1-2
Az önismeret forrásai, szerepe Mit jelent számodra az önismeret?
Információ megtalálhatósága és összegyűjtése
3-4
A szociális és egészségügyi hivatásban milyen tulajdonságok fontosak?
Rendszerezés és rögzítés készsége
56-
Önismereti kérdőívek 1. Így nézel ki
A kommunikálás és megvalósítási készséget
Készítette Matusné Tömör Edit
388
78910
2. Tulajdonságskála 3. Énkép-máskép 4. Illik rám ez a kijelentés? 5. Személyészlelési lista 6. Elégedettségi skála
11-12
Érzések kifejezése egymással szemben
együttműködés
13-14
Kapcsolatfejlesztő strukturált gyakorlatok
együttműködés
Miért torzul bennünk társaink képe? Projekció, időbeli eltolódás, sztereotipizálás, analógiás átvitel, én központúság, stigmák, bűnbak
Önálló (önszabályozott) tanulás
19-20
Társaskapcsolatokat zavaró jelenségek
Önálló (irányított) tanulás
21-22
Versengés
tervezés
23-24
Konfliktus
Hatékony bemutató
25-26
Féltékenység
„
27-28
Közöny
„
29-30
Hálátlanság
„
31-32
Összefoglalás
Rendszerezés és rögzítés
33-34
Dolgozat – fogalmak
értékelés
15161718
Óra 353637383940 4142 4344 45-
Tananyagtartalom Társaskapcsolatokat elősegítő jelenségek: Empátia, együttműködés, segítségnyújtás, őszinteség, bizalom, tolerancia (gyakorlatok, tesztek).
Fejlesztendő Kompetenciák együttműködés
A proszociális viselkedés Motivációs teszt A helyes pályaválasztás feltételei
érdeklődés
Az ember – pálya megfelelés feltételei
Kommunikálás
tervezés
389
46 4750 5154
555657 585960 616263 646566 676869 707172
A személyiséggel szembeni követelmények A személyiség (szociális hatékonyság, értékrend, igényszint, teljesítménymotiváció, boldogság, pályamotivációm, érzelmi viszonyulásom a választott pályához, az érdeklődés szerepe). Képességek ( figyelem, emlékezés, képzelet, gondolkodás, számolási képesség, nyelvi,- térészlelési,-tervezői képesség, formaészlelés, hibák felismerése írott szövegben, értelmi képesség).
és megvalósítás
Szabadidő és szórakozás
Háztartástan Ismertetés, bemutatás, munkatapasztalat Normaismeret, normakövetés
Társadalmi normák-társadalmi szerepek Jogi alapismeretek A munkavállaló jogai és kötelességei
Munkavállalók-munkahelyek Művészek és sportolók az elüzletiesedő világban Sikeres pályamódosítók A legnagyobb művészek, sportolók életútjának bemutatása A 10. évfolyam értékelése, csoport munkában való megfelelés
Ismertetés, bemutatás, munkatapasztalat Életutak, sikeres pályák bemutatása Adatok, információk gyűjtése értékelés
. Értékelés: fél - és évvégén megfelelt, nem felelt meg
Életpálya-építés kompetencia „A”-típus 11. évfolyam osztályfőnöki óra „Ember és társadalom” Éves óraszám: 36 No Témakörök/fejezetek 1. Önismereti program 2. Továbbtanulás 3. Tanulás és munka-munka és tanulás 4. A munkavállaló
1.
Óra 8 7 4 8
Modul 5 3 3 4
Önismereti program 5 modul 1. Mi az, ami rajtunk múlik? 2. Ki vagyok én? 390
3. Szorongáscsökkentés 4. Jól mutasd meg magad! 5. Mit kaptam tőled, miben fejlődtem?
2.
Továbbtanulás 3 modul 1. Tanfolyamok 2. Felsőoktatás 3. Továbbtanulás az Európa Unióban
3.
Tanulás és munka-munka és tanulás 4 modul 1. Munka, tanulás mellett itthon (1 óra) 2. Munka, tanulás mellett az Európa Unióban (2 óra) 3. Tanulás munka mellett (1 óra)
4.
A munkavállaló 4 modul 1. Munkavállalás itthon, helyek, technikák 2. Munkavállalás külföldön: a lehetőségek országonként 3. Munkavállalás külföldön közvetlenül, vagy közvetítőn keresztül 4. Munkavállalás külföldön. Adózás, jogok
Életpálya-építés kompetencia „A”- típus60 11. évfolyam osztályfőnöki óra „Ember és társadalom” Cél: A 11. évfolyam osztályfőnöki óráinak célja, a pályaválasztás felé indítja, és tereli a tanulót. Folytatva a 10. évfolyamon a tanulók önismeretének fejlesztését, a tovább tanulással kapcsolatos témákkal (tanfolyamok - felsőoktatás – továbbtanulás az EU-ban). A tanulás és a munka, munka és tanulás közötti összefüggés. A tanulót elvezetni a munkavállalás felé, itthoni, külföldi viszonyok közepette. A munkavállalás során milyen jogai vannak a munkavállalónak (fehér, szürke, fekete munka). Követelmény: A 11. évfolyamos tanulónál körvonalazódjon az életpálya-építéssel kapcsolatban, hogy merre tovább. Továbbtanulás, munka, tanfolyam, itthon-külföldön. A munkavállalónak milyen jogai és kötelességei vannak. Óra 1.
Tananyagtartalom Bevezető óra
2. 60
Fejlesztendő kompetenciák Év eleji teendők
„
Házirend, viselkedés, kommunikáció
Készítette Matusné Tömör Edit
391
3.
Tűzvédelem
Rendszerezés, tervezés, együttműködés
4.
Mi az, ami rajtunk múlik?
5.
Énképünk – milyen a harmonikus személyiség?
A személyiség erősségeinek, gyengeségeinek feltérképezés Az énkép erősítése, a társak visszajelzése, megfogalmazása alapján
6.
Ki vagyok én?
A társak visszajelzése, önismeretre jutás
7.
Szorongáscsökkentés
8.
Szorongáscsökkentés
9.
Jól mutasd meg magad!
10.
Önnevelés –önmegvalósítás
A szorongás okának kiderítése (család, iskola). Szorongáscsökkentő, relaxációs technikák, ellazulás megtanulása. A magabiztos viselkedés gyakorlása szerepjátékkal. Az asszertív viselkedésre nevelés
11.
Mit kaptam „Tőled”?
Önismeret, empátia, introspekció
12.
Továbbtanulás
A továbbtanulás lehetőségei
13.
Tanfolyamok, OKJ-s képzések
Ismerkedjen meg a képzési rendszerekkel, Lehetőségeivel
14.
Iskolarendszeren kívüli tanfolyamok
Mi a különbség az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás között
Óra
Tananyagtartalom
Fejlesztendő kompetenciák
15.
Felsőoktatás (Bolognai rendszer)
Önismeret, introspekció
16.
Felsőoktatás követelményei
A magyar felsőoktatás kínálata
17.
Továbbtanulás az Európa Unióban
18.
Továbbtanulás és munka –munka és tanulás
Továbbtanulási lehetőségek Európában pályázatok Ismerkedés az itthoni munka mellett tanulási lehetőségekről
19. 20.
Munka, tanulás mellett az Európa Unióban Munka-tanulás az Európa Unióban
Lehetőségek Európai munka és tanulás összehangolására A lehetőségek felkutatása
21.
Tanulás munka mellett
Saját tűrőképesség növelése, normakövetés,
22.
Munkavállalás itthon, helyek
23.
Munkavállalás, keresési technikák
Hogyan induljak neki? Milyen tecnikákat alkalmazzak? Internet, álláshirdetések böngészése 392
24.
Munkavállalás külföldön
A lehetőségek felkutatása
25.
Munkavállalási lehetőségek országonként
Megbízható (álláshirdető irodán keresztül)
27.
Munkavállalás külföldön közvetlenül
28.
Munkavállalás közvetve
A veszélyek felmérése
29.
Munkavállalás külföldön
Biztonság, kitartás
30.
Adózás, jogok külföldön
A törvényesség betartása
31.
Szerelem
32.
Szexualitás
Férfi és nő közötti kapcsolat, gyengédség, odafigyelés Biztonságos szex
33.
Házasság
egyenlő munkamegosztás
34.
Válás
Gyermekek iránti felelősség
35.
Csonka család
A gondviselő szülő segítése
Magatartás, szorgalom jegyek megbeszélése Értékelés: folyamatosan. 36.
Értékelés, összegzés
Életpálya-építés kompetencia „A”-típus 12. évfolyam osztályfőnöki óra „Ember és társadalom” Évs óraszám: 36 No 1. 2. 3.
Témakörök/fejezetek Önismereti program Merre-hogyan? Az első munkahely
1.
Önismereti program 4 modul 1. Mi az, ami rajtunk múlik? 2. Problémamegoldó stratégiák 3. Oldjuk meg közösen 4. Mit kaptam tőled?
2.
Merre-hogyan? 2 modul 1. Munkavállalás, hivatás 2. Mit tenni és mit enni?
Óra 8 7 11
Modul 4 2 2
393
3.
Az első munkahely 2 modul 1. Megpályázom…… 2. Felvettek
Életpálya-építési kompetencia „A”-típus61 12. évfolyam osztályfőnöki óra „Ember –és társadalom” Cél: Az osztályfőnöki óra keretében a tanulók ismerkedjenek meg a társadalommal, társadalmi szerepekkel. Ismerkedjenek meg a történelmi eseményekkel, társadalmi csoportokkal, intézmények viselkedésének elemzésével. Milyen a vállalkozók szerepe a múltban és a jelenben. Hogyan változtak a társadalmi szerepek, szokásokkal. Követelmény: A társadalmi szokások- társadalmi beilleszkedés szabályainak, szerepeinek alkalmazását. A szocializáció fogalma, alkalmazása. Ismerni a hagyományokat és szokásokat, hogy később tovább adhassa gyermekének. Óra 1.
Tananyagtartalom Bevezető óra „
2.
Tervezés, szervezés
3.
Tűzvédelem, statisztika felmérése
Együttműködés
4.
Társadalmi szokások
Adatgyűjtés
5.
Társadalmi beilleszkedés
A szocializáció szerepe
6.
Önálló vélemények megfogalmazása Információ gyűjtése
8.
Gyerek és felnőtt szerepek a múltban és a jelenben Csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugói Fontos történelmi jelenetek
9.
Történelmi események, jelenségek.
10.
A divat társadalmi történeti szerepe
11.
Az öltözködéshez kapcsolódó társadalmi tevékenységek
7.
61
Fejlesztendő kompetenciák Év eleji teendők
Hannibál az Alpokon át, pl. Ismertetés, bemutatás Történelem tantárggyal koncentrálás Film (IKT) IKT, DVD
Készítette Matusné Tömör Edit
394
12.
A szocializáció fogalma
Szociálpszichológiával koncentrálás Film (IKT)
13. 14
Az öltözködéssel kapcsolatos tervezői és kivitelezői munka. Munkavállalók-munkahelyek
15.
Munkamegosztás otthon
Szituációs gyakorlatok
16.
Munkamegosztás a társadalomban
Filmek példái, feldolgozás
Óra
Tananyagtartalom
Szimulációs játékok
Fejlesztendő kompetenciák
17.
Társadalmi szokások
Normakövetés, normaismeret
18.
Csoportok, intézmények viselkedésének mozgatórugói
Normatudatos magatartás
19.
Történelmi jelenetek
20.
Társadalmi, történelmi események megvitatása
Történelem tantárgykoncentrálás Filmelemzés, önálló vélemény
21.
Értékrendek,
Érvek, ellenérvek
22.
szocializáció
Család, intézmények szerepe
23.
Szerepek
Otthon, a társadalomban
24.
Munkavállalók-munkahelyek
25.
Történelmi szereplők
26.
Történelmi csoportok
27.
A munkamegosztás fogalma
28.
A munkamegosztás tartalmi összetevőt
29.
A munkamegosztás történelmi összetevői
30.
Munkaeszközök, szakmák, munkahelyek
31.
Vállalkozói típusok
395
32.
Magatartás, szorgalom jegyek megbeszélése
Értékelés: folyamatosan
Önismereti tábor (18 óra)Modul62 Cél: a 9. évfolyam kommunikációs óráihoz kapcsolódva a tanuló kommunikációs készségeit fejleszteni, illetve a tanév során megkezdett gyakorlatokkal az önismerethez eljuttatnia tanulót. Az önismeretre való törekvés a fejlett élőlények keresési-kutatási ösztönében, megismerésre hajló ösztönében, megismerésre hajló kíváncsiságában gyökerezik. Ez a kíváncsiság a korai gyermekkortól kezdve, talán a serdülőnél a legerősebb. Az önismeret hajtóereje a tudatosság vágya, hogy megérthessük cselekedeteink, viselkedésünk okait, szabályszerűségeit. Milyen irányban próbáljunk változtatni, hogyan javítsuk meg önmagunkat, hogy személyközi kapcsolataink is jobbá váljanak? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni a 10. évfolyamban tartandó önismereti tábor. No 1. 2. 3.
Témakörök/fejezetek Hatékony kommunikáció feltételei, kommunikációs zavarok. Társas kapcsolatokat elősegítő és zavaró tényezők. A konfliktus, és megoldási stratégiák.
Óra 6 6 6
Modul 1 1 1
Modulleírás A modul célja
A tanulók önismerethez való juttatása, kommunikációs kultúrájuk fejlesztése Kommunikáció Lényegkiemelés Figyelemkoncentrálás Gondolkodásfejlesztés Kérdezés és vitakultúra fejlesztése Együttműködés, munkamegosztás Empátia Tolerancia
Időkeret Ajánlott korosztály
6 óra 16-17 év
62
Késíztettea Matusné Tömör Edit
396
Modulkapcsolódási pontok
Tágabb környezetben: - Műveltségterületen/tantárgyon belül: Kommunikációs készségfejlesztés Ember és társadalom: ismeretszerzés és tanulás - Műveltségterületen kívül/tantárgyon kívül: Magyar nyelv és irodalom: Beszédkészség, szóbeli Szövegek alkotása és megértése, dráma Szűkebb környezetben: - Programterven kívül: A kommunikáció, mint a társas érintkezés eszköze Gondolkodásfejlesztés Kérdezés és vitakultúra Együttműködés Tudatos munkatervezés
Ajánlott megelőző és követő modul
Ajánlott megelőző modul nincs: bevezető modul Ajánlott követő modul: a társas kapcsolatokat elősegítő és zavaró tényezők.
A képességfejlesztés fókuszai
Ember és társadalom: Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből Információkezelés: - Információszerzés - Információfeldolgozás - Eszközhasználat Dráma: dramatikus improvizációk-a tanár által megadott és/ vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján. Döntések elemzése. Kooperativitás: - Hatékony kommunikáció - Törvények és szabályok betartása - A társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása csoporton belül - Elhatárolódás a szélsőséges magatartástól - Szerepvállalás - Kötelezettségvállalás Önismeret-fejlesztés: - A belső igények felismerése és megfogalmazása - Önkontroll - Önmotiválás - Önértékelés Kommunikációs készségfejlesztés és önismeretek: Problémakezelés: - Analízis - Lényegkiemelés - Rendszerezés - Problémamegoldás A modulban több választható, kihagyható elem van. Nem az a cél, hogy minden lépést végigjárjunk a csoport
Módszertani ajánlás
397
egészével. A feladatok sokfélesége lehetővé teszi, a tanulók érdeklődési körének megfelelő differenciált választást. A modul elején a gondolkodásfejlesztés bevezetéseként olyan tevékenység ajánlható, amely a gondolkodásfejlesztés egy másik készséghez kapcsolódik (rajz, mozgás). A továbbiakban a választható tevékenységek sora következik, amelyekkel a gondolkodás, a vitakultúra és a kérdezéskultúra fejleszthető. A kérdező közösség bármely történet, film vagy akár a közösségben megtörtént eset feldolgozására alkalmas (gondolkodásfejlesztés, etikus, demokratikus fejlesztése a közösségnek.
Modul (1) Tevékenységek
Kiemelt készségek, képességek
Célcsoport/ A differenciálás lehetőségei
Tanulás
Szervezés
Munkaformák
1. A hatékony kommunikáció feltételei (3x25-30’). A csoport érdeklődésének megfelelően. Egymásra figyelés, A csoport A Készítsük el a csoport figyelem, figyelemösszpo szabályokat! összpontosítás, ntosítása Csoport szinten beszéljük együttműködés, meg, illetve jelenítsük meg kommunikáció, a szabályokat, amelyek a 3 gondolkodás. napra mindenki számára Kérdezés- vita fontos és betartandó. Jelenítsük meg A4-es lapon, pók ábrával. Egymásra figyelés, a A kreativitást B Rajzoljunk együtt! figyelem megmozgató, Párokat szervezünk egymásra Ismertetjük a feladatot: a pár összpontosítása, együttműködés, figyelő tanulók, egyik tagja lerajzol egy előre fantázia, együttes kinyomtatott, fantázia rajzkészség, munkája. alakot, amelyet a pár másik összehasonlítás tagjának utasítás alapján le kell rajzolnia. A második menetben a pár tagjai szerepet cserélnek, egy másik hasonló figura lerajzolásával. A végén kiállítást
Módszerek
Egyéni, csoport körben ülve
pármunka
398
C
rendezhetünk az elkészült „páros művekből”. Titkos barát! A csoport felírja nevét egy papírra, majd kihúznak 1-1 nevet, aki a három nap alatt a titkos barátja lesz. A meghatározott intervallum alatt a ”titkos barátjával” kommunikálnia kell, hogy érezze a barát a másik társ közeledését (udvarlását). A gyakorlat vége, hogy a megtudott információkból, „belső tulajdonságokból”, kedvenc tevékenységekből készít a titkos barát, barátjának emlékül egy címert, vagy pajzsot.
Egymásrafigyelés, érdeklődés, kommunikálás, figyelemösszpontosítás, együttműködés, empátia, tolerancia.
Kreativitás, jól rajzoló gyerekekkel. Olyan csoportban, ahol már van a tanulóknak gyakorlatuk a kérdések feltevésében.
pármunka
Modul (2) Tevékenységek
Kiemelt készségek, képességek
Célcsoport/ A differenciálás lehetőségei 1. Társas kapcsolatokat elősegítő és gátló tényezők (96’+30’, és 2x40’). A csoport érdeklődésének, motiváltságának választható tevékenységek. Figyelem, Olyan csoport, A A társaskapcsolatokat elősegítő és gátló tényezők megbeszélése. figyelemösszakiknek már van gyakorlatuk Feljegyezni az elősegítő, és pontosítás, Koncentrálás, a probléma gátló tényezőket, és gondolkodás, empátia, felmerülésekor példákat hozni a filmből, Együttműködés, a majd feljegyezni Kommunikáció, megbeszélésre. A „Tizenharmadik” című Kérdés-vita kultúrája. film megtekintése. A film megbeszélése a példák alapján. Figyelem, empátia, Olyan csapat B Együttműködési gyakorlatok: Négyzetkirakó: gondolkodás, tud együtt dolgozni, akik A csoport 5 fős csoportra Koncentrálás, Együttműködés, egymásra oszlik. Non verbális figyelnek, és Minden tag kap egy segítenek borítékot, amelyben egy kommunikáció, szavak nélkül. négyzet különböző részei Tolerancia, segítségnyújtás találhatók. A feladat az, hogy mind az
Tanulás Munkaformák
Frontális, csoport körben ülve.
Csoportos, Csoport körben ülve
399
C
5 főnek ki kell raknia 1-1 négyzetet, kommunikálás nélkül. Ha valakinek nincs szüksége az egyik elemre, azt berakja középre a bankba. Az a csapat győz, akinek mind az 5 tagjának sikerült előbb kirakni a négyzeteket. A gyakorlat után megbeszélés
Tevékenységek
Kiemelt készségek, képességek
Bizalom játékok. 1. Inga játék A csoport tagjai szorosan körbe állnak, majd valaki a kör közepére áll. A következő lépésben a középen álló embert elkezdjük vigyázva lökdösni (mivel bízik a társaiban, ez nagyon lazán megy). Az –az ember aki nem bízik társaiban egészen más reakciói lesznek (félni fog). Minél több ember próbálja ki, hogy megtapasztalja a bizalom körét. 2. Bizalom séta. A tanulók párban dolgoznak. Vakvezetés történik, vagyis az elöl lévő ember becsukja a szemét, a hátsó pedig először a vállára tett kézzel, majd ujjal, majd hanggal vezet. A bizalom hatására a mozgás koordinált, ha nincs meg a bizalom, a
Figyelemkoncentrálás, egymásra figyelés, együttműködés, bizalom, empátia, tolerancia
Egymásrafigyelés, koncentráció, gondolkodás, empátia, Együttműködés, bizalom
Célcsoport/ A differenciálás lehetőségei Olyan összeszokott csoportban, akik bíznak egymásban.
Egymásban bízó csoporttagok, vagy akik egyáltalán nem ismerik egymást (ez is érdekes lehet).
Tanulás Munkaformák
S
Csoport
K
Páros
K
400
járás bizonytalanná válik. 3. Kockacukor játék A tanulók 3 fős csoportban dolgoznak (anya, apa, gyerek) Az apa utasítja az anyát, anya a gyerekét, a kockacukor elhelyezésére. A gyerek csukott szemmel hallgatja az utasításokat, és követi anyja utasításait. Itt is az egymásra figyelés szükséges
Egymásrafigyelés Koncentráció, Gondolkodás, Empátia, együttműködés
Különböző személyiségű tanulók, lehetnek, amelyek érdekessé teszik a gyakorlatot, mennyire tudnak egymásra figyelni.
3 fős csoport
Modul (3) Tevékenységek Kiemelt készségek, képességek
Célcsoport/ Tanulás A Munkaformák differenciálás lehetőségei 1. Konfliktushelyzet feldolgozása, stratégiák kidolgozása (3x45’). Gondolkodás, Olyan tanuló Frontál A Konfliktus figyelem, csoportban, is, fogalma, empátia, akik már egyéni feldolgozása, kommunikáci ismerik , stratégiák. Konfliktus szó ó (verbális, egymást. Csopor tisztázása non verbális), t Konfliktus kérdőív Együttműköd körben kitöltése: és, ülve Koncentráció, A felsorolt emlékezés, állításokból motiváció, válaszd ki a érzelem, rád legjellemzőb Kérdés,-vita kultúrája b állítást. Az állítások között sokszor találsz azonos állításokat, más állítással párosítva. Add össze a megoldó lapon bekarikázott
Szervezés Módszerek Eszközök
Kooperat ív megbesz élés
Teszt, toll
401
k
válaszaidat, amelyik válaszból van a legtöbb, az jellemzi a te jelenlegi konfliktus megoldó stratégiádat. Versengő, problémame goldó,
kompromisszum kereső, alkalmazkodó, elkerülő B Konfliktusok feldolgozása Csoportban jelenlevő konfliktus megbeszélése. Egy olyan fiú, aki nagyon intelligens, csak okoskodó, és nem tűri, hogy a társainak igaza legyen. A csoport elmondja gondját, és a fiú reflektál erre. Majd újbóli vélemények, hozzászólások következnek. A megbeszélés végeredménye, egy olyan konfliktus rendezése, amely már évek óta lógott a levegőben. C Konfliktushelyzete k feldolgozása Anyagyermek szanaszét heverő fehérnemű Testvér-
Gondolkodás, emlékezés, Egymásrafigy elés, figyelem, empátia, Tolerancia, kommunikáci ó, önreflexió
Olyan összeszokott tanulók együttese, akik jól ismerik egymást.
Csopor kooperatí t v körben ülve
Együttműköd és Fantázia, kommunikáci ó, empátia, tolerancia
Saját életből hozott megoldások, az egyén temperamentu mának megfelelően
Páros, csopor t
kooperatí fényképező v gép
402
testvér között fürdőszoba vita
Egészségtan 10.évfolyam63 Éves óraszám: 72 No I. II. III. IV.
I.
Témakörök/fejezetek Az egészségkultúráltság Az egészséges életvitel Az egészséget hátrányosan befolyásoló tényezők A veszélyhelyzetek elhárítása, elsősegélynyújtás
Óra 15 15 15 27
Az egészségkultúráltság (15 óra) 1. Az egészségkultúra alapfogalmai (egészségismeret, egészségi szokás). 2. Egészségi szükséglet. 3. Az egészségkultúráltság összetevői. 4. Az egészségfogalom fejlődése. 5. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők. 6. Magyarország egészségi állapota. 7. Az egészséges életmód. 8. Ember és környezet viszonya. 9. Az egészségmegőrzés. 10. Az egészség érték. 11. A pozitív egészség. 12. Nemzetközi vonatkozások. 13. A hazai program. 14. 15.
II.
Az egészséges életvitel (15 óra) 16. Az egészséges életvitel. 17. A higiéné fogalma és ágai. 18. A személyi higiéné. 19. Bőrápolás. 20. Haj, és szájápolás. 21. Kéz és lábápolás. 22. A szem,- fül, és orrápolás. 23. Anális toalett, a nemi szervek higiéniája, díszítő kozmetika, bizsuk, ékszerek. 24. Közvetlen környezetünk tisztasága. 25. Az egészséges táplálkozás (élettani alapjai, az élvezeti szerekről). 26. Az öltözködés célja 8a helyes öltözködés, a ruházat anyagai, részei).
63
Készítette Matusné Tömör Edit
403
27. A helyes testtartás. 28. Az egészséges életvezetés. (életmód, életvezetés fogalma). 29. Az önismeret szerepe az egészséges életvezetésben (kommunikációs készség). 30. Napirend, hibák az életvezetésben.
III.
Az egészséget hátrányosan befolyásoló tényezők (15 óra) 31. A betegségek kialakulása (veszélyeztető tényezők, a betegséghez vezető leggyakoribb okok). 32. A betegségek elkerülését célzó magatartás. A személyi higiéné jelentősége. 33. Védőoltások. Szűrővizsgálatok. 34. Természetes gyógymódok. Diéták, borogatások, lázcsillapítás. 35. A betegségek megjelenése. A betegségek szakaszai. 36. Cardinális tünetek, pulzus, légzés. 37. Hőmérséklet, vérnyomás. 38. Mi a teendő panaszok, tünetek megjelenésekor? Mi a teendő az orvos….?. 39. Betegápolás otthon. A beteg környezete, a betegszoba (tisztálkodás, étkezés). 40. Széklet- és vizeletürítés. Pihenés, alvás. Beteglátogatás otthon. 41. Gyógyszerelés otthon (gyógyszerformák, gyógytermékek). 42. Beteg a kórházban (felkészülés a ……, látogatás, a műtét hatása a betegre). 43. Gyermek a kórházban. Hazatérés a kórházból. 44. A drogok osztályozása, hatása. 45. A drogfüggőség, a drogbeteg kezelése.
IV. A veszélyhelyzetek elhárítása, elsősegélynyújtás (27 óra). 46. A vészhelyzetek elhárítása. 47. Vészhelyzetek. 48. Háztartási- közlekedési balesetek. 49. Munkahelyi balesetek. A veszély jelzése. 50. Az elsősegélynyújtás alapjai (alapfogalmai). 51. A tevékenységek sorrendje. Segélyhívás. 52. Betegvizsgálat. 53. Újraélesztés. 54. A légzés pótlása. 55. A keringés pótlása. 56. A komplex újraélesztés. 57. Az újraélesztés speciális módja. Gyakori hibák újraélesztéskor. 58. Eszméletvesztéssel járó állapotok. 59. Görcsökkel járó állapotok (rángógörcs, merevgörcs). 60. Nehézlégzéssel járó állapotok. A légzés megfigyelése, a nehézlégzés. 61. Fájdalommal járó állapotok. 62. A fájdalom jellemzői. 63. A leggyakrabban előforduló fájdalmak. 64. Sérülések, sebzések. 65. A vérzések. 66. Rándulások, ficamok és törések. 404
67. A testtájak sérülései. Hő okozta sérülések. 68. Állatok okozta sérülések. Áramütés. 69. Mérgezések (gáz-marószer-gyógyszer-étel-drogmérgezések). 70. A beteg szállítása, kimentése, betegmozgatás. 71. Kérdőív az egészségmagatartás felméréséhez. 72. Év végi ismétlés.
Egészségtan64(Kompetencia alapú) Cél: A tanulók egészségkultúráltságának kialakítása, hogy tegyen valamit önmagáért – testi egészségéért, szépségéért, jó közérzetéért és önbizalmáért. Az emberek képesek legyenek életmódjukat megváltoztatni (szokásaik nem követik ezeket). A lakosság életmódjában, életviteli változások következzenek be, a táplálkozás, a szabadidő helyes eltöltése, a dohányzás és káros szenvedélyek területén. Követelmény: A tanuló ismerje, az egészséget, károsító tényezőket, a kockázati tényezőket, saját egészsége érdekében tegyen ellene. A tanuló alkalmazza a személyi higiéné szabályait, és tudatosuljon benne a helyes egészségi magatartás normáinak kialakulása, a helyes szokások kialakítása. A felgyorsult közlekedés következtében alkalmas legyen a veszélyhelyzetek elhárítására. Éves óraszám 72, heti 2 óra. Óra Tananyag tartalom 1. Bevezető óra 2.
Az egészségkultúráltság. Az egészségkultúra alapfogalmai (egészségismeret, egészségi szokás).
3.
Egészségi szükséglet.
4. 5.
Az egészségkultúráltság összetevői (egészségfogalom fejlődése). Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők.
6.
Mo. egészségi állapota
7.
Az egészséges életmód.
8.
Ember és környezete viszonya.
9.
Az egészségmegőrzés.
10.
Az egészség érték.
64
Fejlesztendő kompetenciák Az önálló (önszabályozott) tanulás készségét az önálló (önirányított) tanulás készségét
az információ megtalálásának és összegyűjtésének készségét
a tervezési készségét
Készítette Matusné Tömör Edit
405
11.
A pozitív egészség.
12.
Nemzetközi vonatkozások,
a kommunikálás és megvalósítási készségét
13- A hazai program. 1415. Óra Tananyagtartalom
hatékony bemutató készségét
16.
Az egészséges életvitel.
a rendszerezés és rögzítés készségét
17.
A higiéné fogalma és ágai.
18.
A személyi higiéné.
19.
Bőrápolás.
20.
Haj,- szájápolás.
21.
Kéz-és lábápolás.
22.
A szem-, fül- és orrápolás.
23.
Anális toalett, a nemi szervek higiéniája. Díszítő kozmetika, bizsuk, ékszerek.
24.
Közvetlen környezetünk tisztasága.
a kiválasztás az értékelés készségét
25.
Az egészséges táplálkozás (élettani alapjai, az élvezeti szerekről).
információ megtalálási készségét
26.
Az öltözködés célja (a helyes öltözködés, a ruházat anyagai, részei
információ összegyűjtési készségét
Fejlesztendő kompetenciák
hatékony bemutató készségét tervezési készségét
együttműködési készségét
406
27.
A helyes testtartás és a rendszeres testedzés.
Óra
Tananyagtartalom
28.
Az egészséges életvezetés (életmód, életvezetés fogalma) . Az önismeret szerepe az egészséges életvezetésben (kommunikációs készség).
29.
önálló (önirányított) tanulás készségét
Fejlesztendő kompetenciák a kiválasztás és értékelés készségét
30.
Napirend. Hibák az életvezetésben.
31.
Az egészséget hátrányosan befolyásoló tényezők. A betegségek kialakulása (veszélyeztető tényezők, a betegséghez vezető leggyakoribb okok).
az információ megtalálásának és az információ összegyűjtésének készségét
32.
A betegségek elkerülését célzó magatartás. A személyi higiéné jelentősége.
a kommunikációs készségét
33.
Védőoltások. Szűrővizsgálazok.
34.
Természetes gyógymódok. Diéták, borogatások, lázcsillapítás, inhalálás.
35.
A betegségek megjelenése. A betegségek szakaszai.
3637. 38.
Általános tünetek.
39.
Betegápolás otthon. A beteg környezete, a beteg szoba (tisztálkodás, étkezés).
40.
Széklet-és vizeletürítés. Pihenés, alvás. Beteglátogatás otthon.
41.
Gyógyszerelés otthon. (gyógyszerformák. Gyógytermékek).
rendszerezés és rögzítés készségét
Mi a teendő panaszok, tünetek megjelenésekor? Mi a teendő az orvos megjelenéséig? hatékony bemutató készségét
értékelési készségét
407
42.
Beteg a kórházban (felkészülés a ……., látogatás, a műtét hatása a betegre).
43.
Gyermek a kórházban. Hazatérés a kórházból.
Óra 44.
Tananyagtartalom A drogok osztályozása A drogok hatása.
Fejlesztendő kompetenciák információmegtalálhatósági készségét
45.
A drogfüggőség, a drogbeteg kezelése.
46. 47.
A veszélyhelyzetek elhárítása, elsősegélynyújtás. Veszélyhelyzetek.
együttműködési, kommunikációs készségét, önálló (önszabályozott) tanulási készségét
48.
Háztartási- közlekedési balesetek.
49.
Munkahelyi balesetek. A veszély jelzése.
50.
Az elsősegélynyújtás alapjai (alapfogalmai).
51.
A tevékenység sorrendje. Segélyhívás.
52.
Betegvizsgálat.
hatékony bemutató készségét
53.
Újraélesztés. Az életjelenségek vizsgálata.
együttműködési készségét
54.
A légzés pótlása.
55.
A keringés pótlása.
56.
A komplex újraélesztés.
57.
Az újraélesztés speciális módja. Gyakori hibák újraélesztéskor.
58.
Eszméletvesztéssel járó állapotok.
59.
Görcsökkel járó állapotok. A rángógörcs, a merevgörcs.
60. 61
Nehézlégzéssel járó állapotok. A légzés megfigyelése, a nehézlégzés. Fájdalommal járó állapotok
62.
A fájdalom jellemzői.
önálló tanulás készsége
408
63.
A leggyakrabban előforduló fájdalmak.
64.
Sérülések. A sebzések.
65.
A vérzések.
Óra
hatékony bemutató készségét
Tananyag tartalom
Fejlesztendő kompetencia
409
66.
Rándulások, ficamok és törések.
67.
A testtájak sérülései.
68.
Hő okozta sérülések.
69.
Állatok okozta sérülések.
70.
Áramütés.
71.
Mérgezések. Gázmérgezések, marószermérgezések.
72.
Gyógyszermérgezések, étkezés során előforduló mérgezések.
73.
Drogmérgezések.
74.
A beteg szállítása, kimentés.
75.
Betegmozgatás, a beteg fektetése.
76-
Kérdőív az egészségmagatartás felméréséhez.
a kiválasztás és értékelés készségét
önálló tanulás készségét
információ összegyűjtésének készségét
a kommunikálási és megvalósítási készségét
hatékony bemutatás készségét
77. 78.
Év végi ismétlés.
rendszerezés és rögzítés készségét értékelési készségét
410
Emberi test tanterv 11. évfolyam65 Óraszám 2 óra/hét Cél A tantárgy járuljon hozzá a tanulók szakmai ismereteinek megalapozásához - az emberi szervezet felépítésének és működésének megismertetésével. A tantárgy célja továbbá, hogy kialakítsa a tanulókban azt a szemléletet, hogy az embert egységes egészként és a környezetével egységben tudják értelmezni. Követelmény A tanuló legyen képes: az egészséges életműködések alapjainak és azok szabályozásának a megértésére felismerni és jellemezni a normális testi felépítés és működés alapvető összefüggéseit, valamint a forma és funkció egységét, illetve ezek életkornak megfelelő változásait az élettanitól eltérő testfelépítés és működés alapvető megnyilvánulásainak a felismerésére és megkülönböztetésére a biológiai ismereteit felhasználva - az emberi szervezet felépítésének szervrendszerenként történő leírására- a test szerveinek és szervrendszereinek, ezek egyes részeinek megnevezésére az emberi szervezet élettani működésének a megmagyarázására Tartalom 1. Az ember az ökoszisztéma része az embertan tárgya, helye, szerepe a humán képzésekben a biológiai és környezeti kölcsönhatások 2. Az emberi test főbb szerkezeti elvei az emberi test jellemzői: kétoldali szimmetria, szelvényezettség, síkok, irányok a test felépítését és működését feltáró, vizsgáló módszerek 3. A mozgásrendszer általános csonttan és izomtan a csontok közötti összeköttetések a törzs, a végtagok és koponya csontjai, izmai és összeköttetései 4. A keringési rendszer feladata, felépítése, részei a vér alkotóelemei és azok élettanitól eltérő változásai vércsoportok és véralvadás a szív felépítése és működése vérerek, vérkörök nyirokkeringés az életmód hatása
65
Készítette: Nagy Irén
411
5. A légzőrendszer a mellhártya a légzés mechanizmusa és szabályozása 6. Emésztőrendszer az emésztőrendszer szakaszai és ezek működése a máj és hasnyálmirigy a hashártya és a hasüregi szervek emésztés 7. Vizeleti rendszer a vizeleti szervek felépítése és működése a vizelet, a vizeletürítés és -szabályozás jellemzői a vizelet mennyiségi és minőségi jellemzői 8.A szaporodás szervrendszere nemi jelleg a férfi és a nő külső - belső nemi szervei és ezek működése a menstruációs ciklus 9. A belsőelválasztású mirigyek rendszere a belsőelválasztású mirigyek rendszerének felépítése, működése és szabályozása neuroendokrin rendszer - feed-back 10. Idegrendszer szövettana, felépítése, felosztása, élettana a gerincvelő és reflexei az agyvelő agykamrák - agyvíz a környéki idegrendszer vegetatív idegrendszer 11. Az érzékszervek rendszere feladatuk, jelentőségük látószerv halló- és egyensúlyozó szerv a szaglás és ízlelés szervei a bőr, mint érzékszerv Értékelés Az ellenőrzés folyamatosan történik: szóban és írásban. Az értékelés konvencionális érdemjegyekkel történik.
Környezettan tanterv 11. évfolyam66 Óraszám 1 óra/ hét
66
Készítette: Nagy Irén
412
Cél A tantárgy járuljon hozzá, hogy a tanulók a természettudományos tantárgyakban elsajátított ismereteket felhasználva egy fejleszthető környezetvédelmi szemlélettel rendelkezzenek. A tantárgy célja továbbá, hogy egészséges életvitelre, környezetvédelemre és felelősségteljes cselekvő magatartásra ösztönözze a tanulókat - a Föld globális és regionális környezetvédelmi problémáinak figyelembe vételével és az ezek megoldására irányuló törekvések révén.
Követelmény A tanuló legyen képes: az élő és élettelen környezet alapvető jellemzőinek, törvényszerűségeinek és ezek emberrel való kölcsönhatásainak felismerésére az egyszerűbb környezettani jelenségek megfigyelésére a környezetszennyezés egészségkárosító hatásainak felismerésére a lakóhelyi környezete megóvása és a saját egészséges életmódjának kialakítása érdekében a tanult ismeretek alkalmazására azon szemlélet elfogadására, hogy nemcsak ártatlan áldozatai, hanem okozói is vagyunk a bioszféra válságának. Tartalom 1. Bevezetés 2. Tágabb környezetünk az Univerzum 3. Ökológiai bevezetés - az élőlények szerveződési szintjei - az egyed fölötti szerveződési szintek jellemzése 3. A természetes környezet és az ember a talaj a talaj szennyezése és védelme a víz vízkészletek, a vizek szennyezése, szennyvíztisztítás a levegő a levegő szennyezése, levegővédelem az energiatermelés problémái alternatív energiaforrások zajszennyezés, fényszennyezés hulladékok, hulladékkezelés 4. Környezetvédelem, természetvédelem védett értékeink a védelem módjai nemzeti parkok a környezetvédelem jogi szabályozása nemzetközi egyezmények környezetvédő mozgalmak 413
épített környezetünk 4. Közös jövőnk fenntartható fejlődés a táplálkozás és élelmezés közös jövőnk Értékelés A tanulók értékelése a konvencionális érdemjegyekkel történik. Az ellenőrzés: írásban, feladatlapokkal, otthoni feladatokkal
Környezettan gyakorlat 11. évfolyam67 (Moduláris program) Cél A környezettani gyakorlat járuljon hozzá a tanulók környezetszemléletének, illetve a környezetvédelmi tudatosságának az elmélyítéséhez, amely a tanulók természetismeretének és saját élményeiknek a gazdagításán alapszik. A környezettani gyakorlat célja továbbá, hogy kialakuljon a tanulókban az élő és élettelen környezet megóvásához szükséges felelősségteljes magatartás. Követelmény A tanuló legyen képes: egy környezetvédelmi szempontból jelentős intézmény céljának a megismerésére, és az ott végzett tevékenység hasznosságának megítélésére, illetve elemzésére (pl. szennyvíztisztító üzem, vízmű, hulladékégető, hőerőmű, stb.) konkrét (megfigyelési szempontok alapján történő) természetmegfigyelések végzésére, és ezeknek az eddigi tanulmányai alapján történő elemzésére, illetve értékelésére a természet jótékony hatásainak és az egészséges emberi életmód összehasonlítására a természet és adottságai értékként való tiszteletére és ezzel párhuzamban a környezetszennyezők magatartásának elítélésére Tartalom A környezettan gyakorlat (projekt) több napos összefüggő kirándulás során valósul meg. A tanulók hazánk valamelyik tájegségének, nemzeti parkjának felkeresése során ismerkednek meg az adott terület természeti értékeivel, a természetvédmi tevékenységekkel, az adott terület természetvédelmi problémáival. Bemutatásra kerül valamilyen üzem is, annak környezetszennyezése esetleg tájrombolása (pl.:bánya), és a környezeti ártalmak elkerülésére, illetve csökkentésére tett törekvéseik (pl.:hőerőmű).A felkeresett táj épített környezete is a gyakorlat részét képezi, mely a táj, a z építeszet és a történelem között teremt kapcsolatot. Értékelés A gyakorlaton való részvétel minden tanuló számára kötelező. Az a tanuló, aki a követelményeknek nem tesz eleget, nem léphet a negyedik osztályba.
67
Készítette: Nagy Irén
414
Gondozástan helyi tanterve68, 11. évfolyam, heti 2 óra Mindazon ismereteket gyűjtöttük össze a gondozástan témakörébe, melyeket egy általánosan művelt embernek saját és környezetének egészsége érdekében ismernie kell és elvárható. Tananyagtartalom rendezési elve: a fejlődési szakaszok. A gondozási feladatok összeállításánál figyelembe vettük, hogy az egyén (gondozott) biológiai, társadalmi környezetben él, melyek hatnak rá. A korcsoportonként a szomatikus, pszichés jellemzők változóak, melyek meghatározzák a szükségletek kielégítésének módjait. Általános cél: Segíteni a tanulót a helyes egészségügyi szemlélet kialakításában, egészségmegőrzésben, utódok egészségének biztosításában. A tantárgy befejezése után a tanuló ismerje és alkalmazza az élet minden szakaszában az egészség megőrzésére, megtartására irányuló feladatokat. Általános követelmény: a.) ismerje az alapfogalmakat a helyes higiénés szabályokat a főbb gondozási területeket, feladatokat az egyes életkorok sajátosságait és az egészség megőrzésének kiemelt feladatait b.) megértés: a tanuló tudja ismertetni a különböző életkorok testi, szellemi és szociális jellemzőit tudjon különbséget tenni az életkorok gondozási formái között c.) alkalmazás: végezze el a gondozási folyamat szerint a különböző gondozási feladatokat tudjon ajánlani az egészség megőrzése érdekében higiénés módszereket, anyagokat, eszközöket ismeretei alapján tervezzen meg egészségnevelési feladatokat Témakörök: 1. A tantárgy bevezetése 2. Szülők leszünk: optimális családtervezés, terhesgondozás, felkészülés a szülésre 3. Újszülött a családban: felkészülés a szülésre, újszülött várása (kellékek beszerzése), újszülött helyének biztosítása 4. Az első év. Újszülött-, csecsemőkor jellemzői. Átmeneti működészavarok. Újszülött ellátása, fejlődése. 5. Kisded kor: életkori sajátosságok, jó szokások kialakítása, szobatisztaságra szoktatás 6. Óvodás lett a gyerek: testi-érzelmi-értelmi fejlődés, szociális magatartás jellemzői. Dac-korszak és annak jellemzői 7. Kisiskoláskorú gyermek: iskolaérettség kritériumai, tanulás módszertana, kisiskolás szükségletei 8. A serdülőkor életkori sajátosságai. Szomatikus fejlettség pszichés jellemzői. Társas kapcsolatok lehetőségei. 9. Az ifjúkor: pályaválasztás, életkori sajátosságok, egészséges életvitel. Önmegvalósítás jellemzői. 10. Felnőttkor: sajátosságai, egészséges életvitel, családi élet kialakítása. Felkészülés a nyugdíjas évekre. 11. Időskor: sajátosságai, idősek gondozásának speciális segítése 68
A 2004. Helyi tantervből átvéve
415
12. Rehabilitáció. 13. Szülők leszünk: - szülők iskolája - klubfoglalkozás tervezése - terhestorna szervezése - fogamzásgátlás napjainkban 14. Újszülött a családban - előkészületek az újszülött otthoni fogadására -kiselőadás - szülőszoba, újszülött osztály látogatása 15. Első év: 16. csecsemő etetése, pelenkázása, fürdetése, öltöztetése 17. mindezek gyakorlása 18. Kisdedkor: 19. bölcsödei, óvodai foglalkozás tervezése 20. felvilágosító kiselőadások szervezése 21. Óvodáskor: 22. "Óvodás lett a gyermekem" 23. napirend készítése 24. játéktevékenység fejlesztése 25. óvoda-látogatás 26. Iskoláskor: 27. napirend-változás 28. táplálkozás- étrend készítése 29. Serdülőkor 30. káros szenvedélyek: előadás 31. párválasztás, udvarlás 32. "Emlékül Évának" video 33. Az ifjúkor 34. az ifjak egészséges életvitele 35. egészséges életstílus (példa) 36. "FIT"-ség fogalma 37. Felnőttkor: 38. család és munka egyensúlya 39. családsegítő szolgáltatások 40. Időskor: 41. szociális gondoskodás, MATRIX, Home-care, Hospice, 42. szociális gondozói hálózat 43. gyógyászati segédeszközök idősek részére 44. interjú készítés öregekkel 45. Rehabilitáció során alkalmazott módszerek ismertetése
Gondozástan (kompetencia alapú)69 Cél: A tanulók ismerjék meg az egyes fejlődési koronként megismert gondozási feladatokat. A családtervezésen át, megtermékenyítéstől, a szülésen át, az újszülött, csecsemő, kisded, óvodás, kisiskolás, serülő, ifjú, felnőtt, és az öregkor testi, szellemi jellemzőivel illetve gondozási feladataival ismerkedjen meg.
69
Készítette Matusné Tömör Edit
416
Követelmény: A tanuló tudatosan alkalmazza a fogamzásgátlás módszereit, terhesség esetén, pedig mindent tegyen meg az egészséges magzat megszületéséig. Alkalmazza az egyes fejlődési koroknak megfelelően a gondozási feladatokat, amelyekkel az életben szembesülni fog. Éves óraszám 72, heti 2 óra. Óra 1. 2. 3.
4. 5. 6. 7. 8 9.
Tananyag tartalom A gondozás (fogalma, formái, jellemzők). Az egyedfejlődés és a gondozás. Szülők leszünk. A családtervezés alapelvei. A megtermékenyítés (embrió, magzati élet). A terhesség alatti változások…. A terhesség jelei. A terhes nő életmódja, a terhesgondozás. A családközpontú szülészet A szülés folyamata(megindulása, szülőfájások, szakaszai Előkészületek az újszülött fogadására (gyermekszoba, legfontosabb kellékek) Az anya és a gyermek első napja a kórházban (ellátása, az érett újszülött). Az anyatej, a rooming-in ellátás. A gyermekágy.
Fejlesztendő kompetenciák az önálló tanulási készségét tervezés információ megtalálhatósági készségét, adatok rendszerezését
hatékony bemutatás készségét
a kommunikáció és megvalósítás készségét rendszerezés
Az újszülöttkor. Az újszülött (jellemzői, átmeneti működési zavarok). Az újszülött otthon, a családtagok, mozgatása, tömegének mérése. Az újszülött öltöztetése. Az újszülött fürösztése (jellemzői, fürdetési módok).
együttműködés
15. 16.
Az újszülött táplálása (az anyatej) Életmód és nehézségek a szoptatás alatt.
kommunikációs készségét
17.
A szoptatás
10. 11. 12. 13. 14.
Óra
Tananyag tartalom
hatékony bemutatás készségét
Fejlesztendő kompetenciák tervezés készségét
18.
A csecsemőkor A csecsemő élettani tulajdonságai.
19.
Az egészséges csecsemő fejlődésének elősegítése (testi, mozgás, játéktevékenység).
együttműködés
20.
Értelmi, érzelmi, szociális fejlődés.
önálló tanulás
417
21. 22.
A csecsemő táplálása (természetes, kevert), A mesterséges táplálás, és az elválasztás.
hatékony bemutatás
23.
A csecsemő fürdetése és öltöztetése. Az alvás és fentlét
együttműködés
24.
Mit tegyünk ha beteg a gyermek?
kommunikáció
25.
A kisdedkor. Az 1-3 éves kisded fejlődése( megfigyelése, elősegítése).
önálló irányított tanulás
26.
A kisgyermek gondozása. . A helyes szokások kialakítása. Bölcsödés a gyermek.
hatékony bemutatás
28.
Az óvodáskor. Az óvodás testi és mozgásfejlődése.
tervezés információ gyűjtése
29.
Az érzelmi, az értelmi és az akarati élete.
információ megtalálása
30.
A gyermekek játékának fejlődése. A mese, a báb, a rajzolás és a formázás.
kommunikáció
31.
A tanult szokások elmélyítése, beépítése rögzítése.
32.
A gondozás (környezet, egészséges életmód kialakítása.
hatékony bemutatás
33.
A betegségek.
34.
A kisiskoláskor. Az iskolaérettség szerepe. Az iskolaérettség elvi kérdései. Az iskolaérettség, alkalmasság fogalma, vizsgálatának területei. A kisiskoláskorú gyermek általános jellemzése (testi, pszichés fejlődés).
rögzítés rendszerezés tervezés
27.
35. 36. 37.
Óra Tananyag tartalom
rendszerezés
megértés, alkalmazás
Fejlesztendő kompetenciák
418
38. A helyes életmód további alakítása kisiskoláskorban.
Megértés
39. Iskolás a gyermekünk.
Ismeretek szerzése
40. Beilleszkedési problémák. 41. Balesetveszélyek kisiskoláskorban.
Rendszerezés, rögzítés
42. A serdülőkor. A serdülőkor élettani változásai.
Tervezés Információk megtalálása
43. A mozgás szerepe a serdülő életében.
Hatékony bemutatás
44. A táplálkozás. 45. A testápolás, a higiéné.
Hatékony bemutatás
46. A serdülőkori fiziológiás gondozás feladatai. 47. Főbb egészségügyi problémák.
Önálló irányított készségét
48. Nőgyógyászati problémák. Fogamzásgátlás. 49. A serdülők és ifjak lelki gondozása. A környezet, a szülő, a bántalmazás.
A kiválasztás és az értékelés készségét
50. A szenvedélybetegségek.
Rendszerezés készségét
51. A pszichoszomatikus betegségek. 52. A pozitív életszemlélet, gondozási formák. 53. Néhány jó tanács a serdülő gondozásához, társadalmi megítélés.
Értékelési készségét
54. Az ifjúkor. Az ifjúkor általános jellemzői. 55. A pályaválasztás.
Tervezési készségét
56. A szexuálhigiéné. 57. Nemi betegségek.
Együttműködési készségét
58. A felnőttkor. A felnőtt ember szükségletei.
419
59.
Az öngondozás alapjai Önbecsülés, önmegvalósítás, boldogság, szeretet Egészség Tanulás, sokoldalú képzettség
Információ megtalálhatósága, kommunikációs készségét
60.
Életvezetés felnőttkorban
Rendszerezés
61.
Egészséges felnőtt Az egészség, táplálkozás, táplálkozási hibák, élvezeti szerek.
Információk gyűjtése
62.
Szellemi, mentális egészségmegőrzés A munka szerepe.
63.
Családi élet, szexuális élet zavarai.
Hatékony bemutatás
64.
Az időskor Az öregedés, mint biológiai folyamat, az öregedés okai. Gerontológia, geriátria.
Tervezés
66.
Pszichés sajátosságok A napirend jelentősége az időskorban.
Hatékony tanulás, önálló tanulás
67.
Az önellátás fokozatai, az ehhez kapcsolódó gondozási feladatok.
68.
A megfigyelés kiemelt szempontjai az időskorban. A gyógyszerelés az időskorban.
69.
Az idősek szociális gondozása
70.
Az elaggott ember gondozásának gyakorlata
71.
A haldoklás és a halál
72.
Évvégi ismétlés
65.
Megfigyelés fontossága
Együttműködés az idős emberrel
A kiválasztás és értékelés, rendszerezés
Értékelés: havonta érdemjegy, félévkor értesítő, évvégén bizonyítvány.
420
Az ált. és sz.lélektan alapjai (11. évfolyam)70 11. évfolyam, óraszám : 1 óra/hét Cél A tantárgy járuljon hozzá, hogy a tanulók konkrét ismereteket és tapasztalatokat szerezzenek a saját lelki jelenségeikrõl és személyiségükrõl, valamint ahhoz, hogy a tantárgy keretein belül elsajátított pszichológiai alapfogalmakat és szakkifejezéseket tudják majd alkalmazni a késõbbi tanulmányaik során. Követelmény A tanuló legyen képes: az alapvetõ általános- és személyiséglélektani alapfogalmak felidézésére konkrét tapasztalatok szerezésére a saját lelki jelenségeirõl és azok mûködésérõl az egyes lelki jelenségek és személyiség-dimenziók felismerésére, besorolására és osztályozására a normálistól eltérõ lelki megnyilvánulások formáinak és ezek okainak a felsorolására a tantárgyon belül tanultak és a saját lelki jelenségeivel és személyiségei, személyisége összehasonlítására az érett személyiség kritériumainak megnevezésére, és összevetésére a saját személyiségjellemzõivel Tartalom 1. Bevezetés az általános lélektanba az általános lélektan fogalma, tárgya, jelentõsége a lelki jelenségekrõl általában a pszichológia rövid története 2. Érzékelés - észlelés
70
Átvéve a 2004-es helyi tantervből
421
fiziológiai alapok külsõ - belsõ érzékelés fény, színek, pontok, csíkok, formák, komplex képek észlelése a távolság, a nagyság, az idõ és a mozgás észlelése konstanciák a fájdalom percepciója érzéki csalódások perceptuális tanulás személypercepció
3. Figyelem, álom, ábránd fiziológiai alapok és alapfogalmak a figyelem fajtái és tulajdonságai aktiváció, orientáció, habituáció szelektív figyelem figyelmi zavarok alvás, álom, ábránd 4. Tanulás - tudás fiziológiai alapok tanuláspszichológiai elképzelések tanulásfogalmak - tanulási formák imprinting kondicionálás belátásos, látens, perceptuális, asszociatív, motoros, kognitív és verbális tanulás tanulási stílus, tanulási stratégiák 5. Emlékezet és képzelet fiziológiai alapok észleletszûrés rövidtávú, hosszú távú és nagyon hosszú távú emlékezet a memória szerkezete, modelljei és szerepe a tanulásban észlelet - emlékezet - képzelet a képzelet természete, haszna és fajtái 6. Gondolkodás, intelligencia és kreativitás tudatos, tudattalan, éntudat, akarat kezesség, féltekei lateralizáció problémamegoldás és logika döntés, fogalomalkotás, kategorizáció kommunikáció, nyelv, kultúra intelligencia, kreativitás konvergens és divergens gondolkodás 7. Motiváció, érzelem fiziológiai alapok regulációs és nem-regulációs motiváció kognitív, önjutalmazó és humánspecifikus motiváció agresszió, altruizmus 422
az érzelmek felosztása - verbális és nonverbális kifejezése empátia, konfliktus, ambivalencia, tolerancia frusztráció, szorongás, szeretet, félelem életmód - szükségletek - érzelmek
8. Személyiség - temperamentum - jellem a személyiséglélektan alapfogalmai a személyiség összetevõi és ezek összefüggései érdek, érték, érdeklõdés, képesség irányulás és indítékok világnézet, meggyõzõdés, eszmények, beállítódás temperamentum - és személyiségtipológia a jellem és a jellemszerkezet személyiségprofil és stílus az érett személyiség kritériumai Értékelés Az ellenõrzés hagyományos és csoportmódszerekkel történik. Az ellenõrzés folyamatos, az értékelés témánként szóban, írásban vagy házi dolgozat formájában történik. A tantárgyat konvencionális érdemjegyekkel kell osztályozni. A tanulók csoportban nyújtott aktivitását és véleménynyilvánítását nem osztályozhatjuk. Feltételek A tantárgyat taníthatja pszichológus, vagy egyetemi végzettséggel rendelkezõ pedagógia szakos tanár, vagy olyan egészségügyi fõiskolai végzettséggel rendelkezõ szakoktató, aki részt vett a speciális tanárfelkészítõ programon.
Általános és személyiség – lélektan helyi tanterv (kompetencia alapú)71 11. évfolyam heti 2 óra ( 1 óra csoportbontásban ) évi 72 óra Cél: A tanulók ismerjék meg az ember lelki jelenségeit minél többoldalúan és minél alaposabban. Az ember legfontosabb lelki működéseinek ismerete és a lelki működések közötti kapcsolat fejlesztése. Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Egyéni és csoportos anyaggyűjtés és folyóirat elemzése. Követelmény: A tanulók tudják az általános lélektani alapfogalmakat megfogalmazni, felismerni, besorolni,az egyes lelki jelenségeket osztályozni, a tanulási módszereket és stratégiát alkalmazni. Tudják megnevezni az emlékezet és a képzelet alapfogalmait, az érzékelés, észlelés alapfogalmait, a gondolkodás, intelligencia és a kreativitás alapfogalmait. Szerezzenek tapasztalatokat saját lelki jelenségeikről és azok működéséről, tudják megnevezni a motiváció és az érzelem, az emberi személyisé alapfogalmait és ez utóbbit tudják összevetni saját személyiségükkel.
71
Készítette Tar Gáborné
423
Tananyag tartalom 1.
Fejlesztendő kompetenciák
Bevezetés az általános lélektanba Az általános jelentősége
lélektan
fogalma,
A lelki jelenségekről általában
tárgya Az önálló (önszabályozott) tanulás készségét az önálló (önirányított) tanulás készségét
A pszichológia rövid története
2.
Érzékelés - észlelés Fiziológiai alapok
információ készség
összegyűjtésének
Külső - belső érzékelés a kiválasztás és értékelés Fény, színek, pontok, csíkok, formák, komplex készségét képek észlelése a távolság,a nagyság, az idő és a mozgás észlelése a kommunikálás és Konstanciák megvalósítási készségét
A fájdalom percepciója
az információ megtalálásának és összegyűjtésének készségét
Érzéki csalódások Perceptuális tanulás
a rendszerezés készségét
és
rögzítés
Személypercepció
3.
Figyelem álom, ábránd Fiziológiai alapok és alapfogalmak A figyelem fajtái és tulajdonságai
a tervezési készségét
Aktiváció,orientáció,habituáció Szelektív figyelem Figyelmi zavarok
a kommunikálás megvalósítási készségét rendszerezés készségét
és
rögzítés
Alvás álom ábránd
4.
Tanulás - tudás 424
Fiziológiai alapok Tanuláspszichológiai elképzelések
a kommunikálás megvalósítási készségét a rendszerezés készségét
és
és
rögzítés
Tanulásfogalmak – tanulási formák Impriting
a kommunikálás megvalósítási készségét
és
Kondicionálás Belátásos,látens,perceptuális,motoros,kognitív és verbális tanulás Tanulási stílus
5.
hatékony bemutató készségét
Emlékezet és képzelet Fiziológiai alapok Észleletszűrés
információ készsége
összegyűjtésének
Rövid távú, hosszú távú és nagyon hosszú távú emlékezet A memória szerkezete, modelljei és szerepe a tanulásban hatékony bemutató készségét tervezési készségét Észlelet – emlékezet – képzelet A képzelet természete 6.
Gondolkodás, intelligencia és kreativitás Tudatos, tudattalan,éntudat,akarat
együttműködési készségét
Kezesség,féltekei lateralizáció Kommunikáció, nyelv, kultúra Intelligencia, kreativitás
a kiválasztás készségét
az
értékelés
Konvergens és divergens gondolkodás
7.
Motiváció, érzelem 425
Fiziológiai alapok
információ készségét
megtalálási
Regulációs és nemregulációs motiváció rendszerezés és Kognitív, önjutalmazó és humánspecifikus készségét motivációs értékelési készségét
rögzítés
Agresszió, altruizmus Az érzelmek felosztása-verbális és nonverbális kifejezése információ készségét Empátia, konfliktus, ambivalencia,tolerancia Frusztráció, szorongás, szeretet, félelem Életmód – Szükségletek - Érzelmek
8.
összegyűjtési
Személyiség – temperamentum - jellem A személyiség- lélektan alapfogalmai
önálló (önirányított) tanulás készségét
A személyiség összetevői és ezek összefüggései Érdek, érték, érdeklődés, képességek, irányulás együttműködés készségét és indítékok
Világnézet, beállítódás
meggyőződés,
események, kiválasztás készségét
és
értékelés
Temperamentum és személyiségtipológia A jellem és jellemszerkezet
az információ megtalálásának és az információ összegyűjtésének készségét
Személyiségprofil és stílus önálló (önirányított) tanulás Az érett személyiség kritériumai, az elhárító készségét mechanizmusok Az egészséges személyiség
a kommunikációs készségét
Értékelés módja: szóbeli, írásos Értékelés formái: önértékelés, egymás értékelése és tanári értékelés. Mindegyik értékelési forma vonatkozhat egyénre, csoportra egyaránt.
426
Szociálpszichológia72 11. évfolyam, óraszám :1 óra/hét Cél A tantárgy járuljon hozzá a tanulók adekvát, tudatos emberi kapcsolatainak a kialakításához, valamint a humán pályákon leggyakrabban elõforduló szociálpszichológiai jelenségek felismeréséhez és ezek értékeléséhez. Követelmény A tanuló legyen képes: a saját szociális hatékonyságának színvonalbeli javítására a társas kapcsolataiban elõforduló helyzetek, események, viszonyok elemzésére és azok értékelésére a tapasztalatainak, szakmai ismereteinek és élményeinek összehasonlítására a segítõ szakmákban elõforduló szociálpszichológiai jelenségekkel a tárgyilagos emberismeretre - a törekvés szintjén a különbözõ szerepek felismerésére, tudatosítására és az esetleges szerepfeszültségek csökkentésére, illetve a szerepkonfliktusok feloldására a társas történések (érintkezés) elemzésére a csoportmunkáról szerzett tapasztalatainak az elmélyítésére és rendszerezésére Tartalom 1. Bevezetés a szociálpszichológiába tárgya, funkciója és rövid története 2. Az interakciók pszichológiája hatása és alapelvei magányos, páros helyzet és szervezett csoport 3. Identitás fogalma, dimenziói 4. A társas kapcsolatokat elõsegítõ és nehezítõ pszichológiai jelenségek együttmûködés segítségnyújtás tolerancia vonzalmak konfliktusok versengés közöny irigység 5. A személyészlelés pontossága fizikai és szociális észlelés pontosság az érzelmek észlelésében a hangulat hatása
72
Átvéve a 2004-es helyi tantervből
427
6. A szerep a szerep lejátszása: harc,vita, játszma szereptanulás szerephelyzet szerepfeszültség - szerepkonfliktus játszma 7. A társas érintkezés meghatározói attitûd burkolt személyiségelméletek a benyomás kialakítása - benyomáskeltés attribúció - énattribúció kommunikáció szociabilitás társas befolyásolás 8. A csoport jellemzõi és a csoportközi viszonyok a csoport egyén a csoportban csoportközi viszonyok: kategorizáció, sztereotípiák, elõítéletek, proszociális viselkedés Értékelés Hagyományos és csoportmódszerekkel történik. Az ellenõrzést és értékelést témánként írásban, szóban és házi dolgozat formájában kell lebonyolítani, valamint konvencionális érdemjegyekkel osztályozni. A tanulók csoportban nyújtott aktivitását és véleménynyilvánítását nem osztályozhatjuk. Feltételek A tantárgyat taníthatja pszichológus, egyetemi végzettséggel rendelkezõ pedagógia szakos tanár, szociális munkás pedagógiai végzettséggel és olyan fõiskolai végzettséggel rendelkezõ egészségügyi szakoktató, aki részt vett a speciális tanárfelkészítõ programon.
Szociálpszichológia helyi tanterv (kompetencia alapú)73 12. évfolyam heti 1 óra évi 32 óra Cél A tanulók ismerjék az interakciók hatását, alapelveit, az individuum összetevőit és a szociálpszichológia funkcióit. Járuljon hozzá a tanulók adekvát emberi kapcsolatainak tudatos kialakításához. Követelmény A tanulók tudják meghatározni a személyészlelés legfőbb területeit, és tudják alkalmazni a társas érintkezés legfőbb meghatározóit. Tudják rendszerezni a csoport jellemzőit és a csoportközi viszonyok összetevőit, ismerjék a család életciklushoz kötődő szerepváltozásokat. 73
Készítette Tar Gáborné
428
Tananyagtartalom 1.
Bevezetés a szociálpszichológiába
2.
Tárgya Funkciója Rövid története Az interakciók pszichológiája Interakciós hatások és alapelvek Magányos, páros helyzetek és szervezett csoport, Formális és informális szervezet
3.
5.
Információgyűjtés készsége Rendszerzés készsége Együttműködés készsége
Ismeretek, tapasztalatok rendszerezése
Társas kapcsolatokat elősegítő és nehezítő pszichológiai jelenségek Együttműködés Segítségnyújtás Tolerancia Vonzalmak Konfliktusok Versengés
Tapasztalatok rendszerezése
Közöny Irigység
Integráló képesség Adekvát metakommunikáció képessége
Logikus gondolkodás képessége Hatékony kérdezés képessége
A személyészlelés pontossága Fizikai és szociális észlelés Pontosság az érzelmek észlelésében A hangulat hatása
6.
tanulás készsége hatékony kérdezés képessége
Identitás Fogalma Dimenziói
4.
Kompetenciafejlesztés
Figyelem, koncentrálás képessége Empátia képessége
A szerep A szerep lejátszása. Harc, vita, játszma Önálló tanulás készsége Szereptanulás 429
Szerephelyzet Szerepfeszültség Szerepkonfliktus Kompenzálás
7.
Tapasztalatok rendszerezése, Integrálása Analízis és szintézis képessége
A társas érintkezés meghatározói Attitűd Burkolt személyiségelméletek A benyomás kialakítása, benyomáskeltés Attribúció – énattribúció Kommunikáció Szociabilitás Társas befolyásolás
8.
Együttműködés készsége Logikus gondolkodás készsége Divergens gondolkodás készsége
A csoport jellemzői és a csoportközi viszonyok A csoport Egyén a csoportban Csoportközi viszonyok: Kategorizáció Sztereotípiák Előitéletek Proszociális viselkedés
Tapasztalatok feldolgozása és rendszerezése Együttműködés készsége Tolerancia képessége Hatékony kérdezés képessége
A fejl.lélektan és szocializáció alapjai74 12. évfolyam, óraszám:
1 óra/hét
Cél A tantárgy járuljon hozzá, hogy a tanulók felismerhessék az emberi pszichikum filogenetikus, de fõleg ontogenetikus fejlõdésének folyamatában meglévõ törvényszerûségeket, tulajdonságokat és jellegzetességeket, valamint ezek biológiai és szociális összefüggéseit. Követelmény A tanuló legyen képes: az érés és a fejlõdés törvényszerûségeinek a meghatározására a szenzomotoros és kognitív fejlõdés menetének ismertetésére a tanulás (nevelés) viselkedésmódosító szerepének meghatározására a motiváció, az érzelem és az akarati élet fejlõdésbeli lényegének megfogalmazására a megszerzett ismereteinek az életkori periodizációnak megfelelõ alkalmazására a szocializáció legfontosabb területeinek a felsorolására, és a fejlõdést befolyásoló szerepének a megmagyarázására 74
Átvéve 2004-es helyi tantervből
430
Tartalom 1. Az érés és fejlõdés fogalma, törvényszerûségei a fejlõdéslélektan fogalma, szerepe a személyiség - és énfejlõdés lényege az érés és fejlõdés menete, mozgatórugói, befolyásoló tényezõi pszichikus fejlõdéstörvények életkori periodizáció fejlõdésbeli eltérések és különbségek 2. A szenzoros és a kognitív mechanizmusok fejlõdése a mozgástér szerepe az érzékszervi - mozgásos értelmi fejlõdés a verbális és nem-verbális kommunikáció fejlõdése a gyermeki világkép és gondolkodás fejlõdése az énkép és éntudat fejlõdése 3. A tanulás mint viselkedés - módosulás viselkedés - tanulás utánzás útján az empátia és identifikáció a tanulás során az érdeklõdés és értékorientáció fejlõdése 4. Az érzelmi - akarati élet fejlõdése a motiváció fejlõdése az érzelmek és akarat fejlõdése a korai anya - gyerek, apa - gyerek kapcsolat pszichoszexuális fejlõdés a játéktevékenység, a rajz és ábrázolás fejlõdése a mese szerepe 5. Az életkorok szerinti fejlõdés a születés elõtti fejlõdés az újszülött- és csecsemõkor fejlõdéslélektana a kisgyermek és az óvodás pszichés jellemzõi kisiskolás- és pubertáskor a serdülõ- és ifjúkor pszichés jellemzõi felnõttkor - öregedés - öregkor - aggkor 6. A szociálizáció fõbb területei fogalma, tárgya, kérdései dependencia agresszió - altruizmus utánzás - azonosulás testkép - énkép a nemi szerepek szocializációja családi és intézményes szocializáció önszabályozás - önkontroll deviancia
431
Értékelés Az ellenõrzés hagyományos és csoportmódszerekkel történik. Az értékelést témánként írásban, szóban és házi dolgozat formájában kell lebonyolítani, és konvencionális érdemjegyekkel kell oszátlyozni. A tanulók csoportban nyújtott aktivitását, véleménynyilvánítását nem osztályozhatjuk. Feltételek A tantárgyat pszichológus, egyetemi végzettséggel rendelkezõ pedagógia szakos tanár, és olyan fõiskolai végzettséggel rendelkezõ egészségügyi szakoktató taníthatja, aki részt vett a speciális tanárfelkészítõ programon.
Fejlődéslélektan és szocializáció alapjai (kompetencia alapú75) 11. évfolyam
helyi tanterv
heti 1 óra évi 36 óra
Cél: A tanulók ismerjék meg a fejlődéslélektan és a szocializációra ható több integrált hatásmechanizmust. Annak tudatosulása, hogy az ember biológiai, szociális és pszichológiai lény. A tanulók tudjanak a fejlődéslélektan rendszerében tájékozódni.
Követelmény: A tanuló legyen képes az érés és a fejlődés törvényszerűségeinek a meghatározására. A megszerzett ismereteinek az életkori periodizációnak megfelelő alkalmazása. A tanulók tudják meghatározni a tanulás és a viselkedésmódosítás szerepét, az érzelmi és akarati fejlődés összefüggéseit. Tudják felsorolni a szenzomotoros és kognitív fejlődés menetét. A tanulók tudják megmagyarázni a szocializáció legfőbb területeit és ezek jellemzőit.
1.
Tananyagtartalom Az érés és a fejlődés fogalma törvényszerűségei
Fejleszthető kompetenciák
Önálló tanulás készsége A fejlődéslélektan fogalma, szerepe A személyiség és az énfejlődés lényege Az érés és a fejlődés menete, mozgatórugói, befolyásoló tényezői Pszichikus fejlődéstörvények Életkori periodizáció Fejlődésben eltérések és különbségek 2.
75
Kreativitás és ötletgazdagság képessége Hatékony kérdezés készsége
A szenzoros és kognitív mechanizmusok fejlődése
Készítette Tar Gáborné
432
3.
A mozgástér szerepe Az érzékszervi- mozgásos értelmi fejlődés A verbális és nonverbális kommunikáció fejlődése A gyermeki világkép és gondolkodás fejlődése Az énkép és az éntudat fejlődése
Információgyűjtés készsége
A tanulás mint viselkedés módosulás
Logikus gondolkodás képessége
Viselkedés-tanulás utánzás útján Az empátia és identifikáció a tanulás során Az érdeklődés és értékorientáció fejlődése
Közérthetőség képessége Intenzív kitartó munka képessége
Adekvát kommunikáció készsége
4.
Az érzelmi akarati élet fejlődése Megértés, alkalmazás készsége Együttműködés készsége
5.
A motiváció fejlődése Az érzelmek és az akarat fejlődése A korai anya- gyerek, apa- gyerek kapcsolat Pszichoszexuális fejlődés A játéktevékenység a rajz és az ábrázolás fejlődése A mese szerepe Az életkorok szerinti fejlődés A születés előtti fejlődés Az újszülött- és csecsemőkor fejlődéslélektana A kisgyermek és az óvodás pszichés jellemzői A kisiskolás- és pubertáskor A serdülő- és ifjúkor pszichés jellemzői A felnőttkor- öregedés- öregkor-aggkor
Önálló irányított tanulás készsége Szervezőkészség
Közérthetőség készsége
Stressz tűrő képesség Empátia képesség Tolerancia képesség
6.
A szocializáció főbb területei A szocializáció fogalma, tárgya, fontosabb kérdései, területei A dependencia Az agresszió Az altruizmus Utánzás és azonosulás A testkép kialakulása Az énkép A nemi szerepek szocializációja A moralitás a társas kapcsolatok szocializációja
Információgyűjtés készsége Hatékony kérdezés készsége Logikus gondolkodás képessége Ismeretek rendszerezésének készsége 433
A családi szocializáció Az önszabályozás vagy önkontrol kialakulása A deviancia Értékelés módja: írásos, szóbeli Értékelés formái: Önértékelés, egymás értékelése és tanári értékelés Mindegyik értékelési forma vonatkozhat egyénre, csoportra egyaránt.
Tantárgytömbösített Oktatás76javaslat A diákok különböző környezeti hatásokkal, előzetes műveltséggel érkeznek az iskolába, hiszen a családi és anyagi helyzetük, szociális és kulturális viszonyaik nem azonos meghatározottságokat hordoznak. A különböző mértékben tehetséges, ügyes, okos vagy lassú gyerekek ugyanazt a napi időbeosztást kapják. Ugyanakkor a szülői és fenntartói elvárások fokmérője az országos kompetenciamérésen elért eredmények lettek. Új módszertani eljárások, új tanulásszervezési eljárások bevezetésével az iskolai folyamatok rugalmasabbá tételével tehető meg. A jelenlegi innováció keretéül szolgáló TÁMOP-3.1.4. pályázat újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésére is lehetőséget ad. Ez lehetővé teszi, hogy adott műveltségi terület ismeretanyagát teljesítsék, egy tanítási napon több egymást követő azonos műveltségi területhez kötődő tanítási óra felhasználásával.
Tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük,
a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő tanítási óra, az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymáshoz kapcsolódóan kell megszervezni.
Valamennyi tanuló alkalmassá tétele:
az alkalmazkodásra a változásokkal teli átszőtt, modern világhoz
az ebben való szerepvállalásra
elsajátítva az ehhez szükséges képességeket, készségeket
Ennek érdekében alapvető cél a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, a modern
76
Készítette Tar Gáborné
434
személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez,
anyanyelvi kommunikáció
idegen nyelvi kommunikáció
érzelmi intelligencia
empátia
tolerancia
hatékony, önálló tanulás
kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
11.a. 11.b.12.c évfolyam A tantárgytömbösített oktatásba bevont tantárgyak: Általános és személyiséglélektan
72 óra
Fejlődéslélektan és szocializáció
36 óra
Gondozástan
72 óra 180 óra
Tantárgytömbösített oktatás célja: A. hét „ A társas kapcsolatok szocializációja” Énfunkciók ( éntudat, énkép, énideál,), önellenőrzés, önkontrol és önnevelés fejlesztése. A társakkal való közeli interakció csírája csecsemőkorban jelenik meg először. Az emberré válás szocializációs folyamat, amelyben a családi és szülői környezetnek döntő szerep jut. A gyermek a szocializáció során sajátítja el mindazokat az ismereteket, készségeket, amelyek a társadalomhoz való sikeres alkalmazkodás szükséges.
A
tanulónak lehetősége van a szocializációra ható integrált hatásmechanizmus több oldalról való megismerésére. Az ember lelki működésének ismerete segíti, hogy a tanulókban tudatosuljon az emberi pszichikum fejlődésének folyamata, ismerjék fel a biológiai és a szociális összefüggéseket. B. hét „ Alkalmazkodás – Tanulás” 435
Hatékony önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése Érzelmi intelligencia fejlesztése A személyiség, a viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza, hogy egy személy hogyan alkalmazkodik a környezetéhez. Az emberi történelem mindig társas környezetben zajlott. A család a törzs, a középkori falu majd kisváros, ahol mindenki ismerte mindenkit, az volt a környezet és ezen belül a kiscsoport, amely elkísérte az egyént a születéstől a halálig. Az egyén és a kis csoport élete elválaszthatatlan volt. A XXI. század társas kapcsolatai sokfélék lettek és specializáltak. A nagy társadalmi változások új kihívások elé állították az egyént. A változások nagy alkalmazkodó képességet kívánnak. A tanulók váljanak nyitottá, érzékennyé a környezetben zajló folyamatok változására, eredményeire, következményeire. Ismerjék fel, hogy az ember társas lény, ezért szükségletit csak a társadalom keretei között képes kielégíteni. Ez sikere nagymértékben attól függ, hogy mennyire van tisztába önmagával, és hogyan képes kommunikálni, együtt működni embertársaival. Szerzenek információt az önbecsülés megszerzésének módjáról a problémák kezeléséről, önmaga megváltoztatásáról, önmegvalósítás lehetőségeiről. Legyenek érzékenyek embertársaik megnyilvánulásaira és a társadalom kihívására.
Témakörök Általános lélektan, Fejlődéslélektan és a gondozástan kapcsolata 1. Az érés és fejlődés fogalma, törvényszerűségei 26 óra Tananyag tartalom
Fejleszthető kompetenciák
A lelki jelenségekről általában
Önálló tanulási készség
A lelki jelenségekkel foglalkozó tudományok
Információgyűjtés
Fiziológiai alapok, konstanciák
Szakszavak
Külső, belső érzékelés
tudása, megértése
Percepció jelensége és formái
Kreativitás, ötletgazdagság
Pszichikus fejlődés fogalma
Hatékony kérdezés készsége
Életkori periodizáció
Logikus gondolkodás
Mozgástér szerepe
Rögzítés,
436
Szenzoros és a kognitív fejlődés
rendszerezés készsége
Gondozás, mint integrált fejlődés szakaszai
Önálló, irányított tanulás
Szülők leszünk
Együttműködés képesség
Szociális, mentális és az egészségügyi gondozás
Információgyűjtés készsége
kapcsolódó pontja
Adekvát
Az egészséges csecsemő fejlődésének elősegítése
metakommunikáció Felelősség tudat
2. Figyelem fajtái és tulajdonságai
26 óra
Tananyag tartalom
Fejleszthető kompetenciák
Figyelem jelentősége a pszichikus folyamatokban
Önfegyelem készsége
Figyelem fiziológiája, csoportosítása
Érzelmi stabilitás,
Figyelem fejlődése különböző életszakaszokban, és
kiegyensúlyozottság
fejlődésének elősegítés különböző életszakaszokban Adatok rendszerezése Figyelmi zavarok
Önálló tanulás készsége
Környezet hatása
3. A tanulás, mint viselkedésmódosulás 26 óra
Tananyag tartalom
Fejleszthető kompetenciák
Tanulási stílusok és stratégiák
Információ összegyűjtésének
A tanulás lehetséges formái
készségek
Tanulás, utánzás útján
Rendszerezés és a rögzítés
Empátia és identifikáció
készsége
Helyes szokások kialakítása különböző
Hatékony bemutató készsége
életszakaszokban
Hatékony kérdezés készsége
Az ember viselkedését kialakító alapelvek,
Kreativitás, ötletgyűjtés
késztetés, vezetői ingerválasz megerősítés
Készsége
Élethosszig tartó tanulás
Intenzív, kitartó munka
437
4. Memória szerkezete, modelljei és szerepe a tanulásban 26 óra
Tananyag tartalom
Fejleszthető kompetenciák
Fiziológiai alapok
Információgyűjtés
Rövid- és hosszú távú emlékezet
Megértés észsége
Emlékezet zavarai
Kapcsolatteremtő készség
Képzelet természete és jelentősége
Adatok rendszerezése
Emlékezet,
képzelet
fejlődése
különböző Kreativitás,ötletgazdagság
életszakaszokban
Önállótanulás készsége
4. Gondolkodás, intelligencia és kreativitás 26 óra
Tananyag tartalom
Fejleszthető kompetenciák
A gondolkodás fogalma, folyamata és fázisai
Logikusgondolkodás
A gyermeki világkép és gondolkodás fejlődése
készsége
Az énkép és az éntudat fejlődése
Kiválasztás
Intelligencia fogalma, mérésére alkalmazható
értékelés,készsége
módszerek
Információ
Kreativitás lényege és jellemzői
megtalálási készsége
Gondolkodás fejlődése különböző életszakaszokban
ötletgazdagság
Gondolkodás fejlődésének elősegítése a különböző
közérthetőség
életszakaszokban
hatékony kérdezés készsége önfegyelem készsége empátia készsége
szervező készség
5. Érzelmi- akarati élet fejlődése 25 óra
438
Tananyag tartalom
Fejleszthető kompetenciák
Az érzelmi állapot lényege és fiziológiája
Információgyűjtés
Az érzelmek osztályozása
Kapcsolatteremtő képesség
Az érzelmi megnyilvánulása
Kooperációs képesség
Korai anya- gyermek, apa- gyermek kapcsolat Pszichoszexuális fejlődés Szerelem és intim kapcsolatok
Kapcsolatteremtő képesség
Az egészséges érzelmek kialakulásának elősegítése
Szervezőkészség
Az érzelmi intelligencia jelentősége mindennapjainkban
Udvariasság készsége
A pszichés állapot jelentősége,életkorok szerinti gondozási formáknál
Érzelmi stabilitás
Érzelmi stabilitás jelentősége korcsoportonként
Önfegyelem Érzelmi kiegyensúlyozottság
6. A motiváció 25 óra Tananyag tartalom
Fejleszthető kompetenciák
A szükségletek hierarchiája
Önálló (önirányított) tanulás
Alapvető szükséglet
készsége
A motiváció osztályozása Érdeklődés, értékorientáció
Információgyűjtés készsége
Motiváció jelentősége különböző életszakaszokban Személyiség összetevői és ezek összefüggései
Rendszerezés
és
rögzítés
Temperamentum és személyiségtipológia
készsége
A jellem és jellemszerkezet
Kommunikáció észsége
Érett személyiség kritériumai
Önfegyelem képessége
Az egészséges személyiség
Adekvát metakommunikáció Készség
Értékelés módja: szóban és írásban Értékelés formái: önértékelés, egymás értékelése és tanári értékelés. Mindegyik értékelési forma vonatkozhat egyére és csoportra egyaránt. 439
Mentálhigiéne77 12. évfolyam, óraszám:
1 óra/hét
Szakma
Cél A tantárgy járuljon hozzá a tanulók mentálhigiénés szemléletének a fejlõdéséhez, hogy a munkavégzésük során önsegítõ céllal alkalmazhassák a relaxációs módszerek valamelyikét - az életmódjuk tudatos vezetése, alakítása céljából. A tantárgy célja továbbá, hogy kialakítsa a tanulókban azt az igényt, hogy nyitottak legyenek minden új módszer és technika befogadására. Követelmény A tanuló legyen képes: a mentálhigiénés módszerek jótékony hatásának felismerésére az intellektuális és érzelmi egyensúly fenntartásában, valamint a szociális kibontakozásban a hatékony napirend kialakítására a lelki egyensúly megtartását célzó módszerek elsajátítására a mentálhigiénés konzultáció elméleti alapjainak ismertetésére az önsegítõ csoport munkájába való aktív és hatékony bekapcsolódásra az autogén tréning alapjainak az elsajátítására az autogén tréning emberi szervezetre gyakorolt hatásának a megmagyarázására Tartalom 1. A mentálhigiénés szemlélet alapjai és célja a családi mentálhigiéne alapjai az iskolai mentálhigiéne alapjai 2. Az aktív tevékenység és a pihenés egyensúlyának fontossága az élõvilágban az aktív és passzív szakaszok változása az életmód tudatos vezetése megfelelõ napirend 3. A lelki egyensúly megtartásának módszerei alapfogalmak a mentálhigiénés konzultáció jelentõsége az önsegítõ és támogató csoportok relaxációs tréningek 4. A mentálhigiénés konzultáció módszerei alkalmazása a párbeszédben esetközpontú megbeszélés a pedagógusközpontú konzultáció a programközpontú konzultáció 5. Az önsegítõ és támogató csoportok az önsegítés kölcsönösségi rendszere a támogató csoportok szervezésének alapelvei 77
Átvéve a 2004. évi helyi tantervből
440
csoporttagság - csoportnagyság - csoportvezetés 6. A relaxációs tréningek elmélete és gyakorlata a relaxációs módszerek alkalmazási lehetõségei az autogén tréning gyakorlásához szükséges feltételek az autogén tréning alap és kiegészítõ gyakorlatai Értékelés Az elsajátított ismeretek és készségek felmérése folyamatosan történik - hagyományos és csoportmódszerek által. Az ismeretek ellenõrzése szóban és írásban történjen. Az értékelésnél figyelembe kell venni azt is, hogy az egyes tanulók aktívan bekapcsolódtak-e az órai munkába. A tanulók "megfelelt", illetve "nem felelt meg" minõsítést kapnak. Feltételek A tantárgyat taníthatja pszichológus, vagy a relaxációs módszerekre kiképzett olyan szakember, aki felsõfokú végzettséggel is rendelkezik.
HELYI TANTERV SNI tanulók számára FEJLESZTŐ PROGRAM A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ, AZ ENYHE FOKBAN MOZGÁSSÉRÜLT, HALLÁSSÉRÜLT, LÁTÁSSÉRÜLT (GYENGÉNLÁTÓ) ÉS BESZÉDFOGYATÉKOS; VALAMINT A MEGISMERŐ FUNKCIÓK VAGY A VISELKEDÉS FEJLŐDÉSÉNEK ORGANIKUS OKRA VISSZAVEZETHETŐ TARTÓS ÉS SÚLYOS RENDELLENESSÉGÉVEL [SNI A)]TANULÓK SPECIÁLIS FEJLESZTÉSÉHEZ
HELYI TANTERV FEJLESZTŐ PROGRAM A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ (SNI) TANULÓK SPECIÁLIS FEJLESZTÉSÉHEZ 1. A SNI tanuló SNI tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján „a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd;” (1993. évi LXXIX. sz. tv. 30.§ (7)) A sajátos nevelési igényű - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók iskolai nevelését és oktatását végző iskola helyi tantervét az iskolatípusra kiadott - választható - kerettantervek és a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltak figyelembevételével készíti el, illetve fogadja el. 441
Számukra a Közoktatási törvény biztosítja a különleges gondoskodáshoz, a rehabilitációs célú foglalkozáshoz való jogot, mely a tanulót fogadó intézmény számára kötelezettséget jelent. (1993. évi LXXIX. sz. tv. 30.§) Bármilyen fogyatékkal is él az intézményben nevelt gyermek kiemelt fontosságú a gyermek-gyermek, gyermek-pedagógus, pedagógus-szülő közötti kooperáció és kommunikáció valamint a pedagógus megváltozott szerepe. Az integráló pedagógusnak új készségeket kell elsajátítania ahhoz, hogy mediátorként tudjon közreműködni az „ép” és a sajátos nevelési igényű gyerekek szüleinek párbeszédében. 2. Helyzetkép Intézményünkben – a mindenkori alapító okirat szerint, de jelenleg- integráltan tanulnak a sajátos nevelési igényű tanulók közül: a.) a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók (maximum 8 tanuló) b.) érzékszervi fogyatékkal élők (látássérült, hallássérült) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók a Nat alkalmazásával, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján. A gyermekcsoportra jellemző: részképességzavarok- alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának nehézsége – következménye a tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasítása kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar – rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, gyenge önértékelési képesség jellemzi érzékenyebbek a meteorológiai változásokra fáradékonyság igénylik a pontosan meghatározott kereteket, érthető és követhető szabályokat A tanulók érdekében szoros kapcsolatot tartunk a szakértői és rehabilitációs bizottságokkal és a nevelési tanácsadóval. 3. A fejlesztés alapelvei, feladatok Alapelvek: A NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a SNI tanulókra is érvényesek. Érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, indokolt esetben SZB javaslata alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségével. A tanulók fejlesztése egyéni rehabilitációs terv szerint történik. Gyógypedagógus, pszichológus közreműködése szükséges a tanulók sajátos nevelési igényének kielégítésére
Feladatok: 442
az egészséges énkép és önbizalom kialakítása a kudarctűrő képesség növelése az önállóságra nevelés
4. A fejlesztő tevékenység területei Diszlexia, diszgráfia
a testséma biztonságának kialakítása a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten a vizuomotoros koordinációgyakorlása a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző-szótagoló, a homogén gátlás elveit figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész pályafutása alatt a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával
Diszkalkulia az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése a testséma kialakítása a téri relációk biztonsága a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása a szerialitás erősítése segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, a vizuális megerősítés a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása alkalmazása
Kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében a tanuló viselkedésének megismerése siker vagy kudarc esetén – ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése együttműködés a családdal és más szakemberekkel 443
fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása
5. Feladatok Minden tanév elején a szakértői bizottság szakvéleményének elemzése és a tanuló megfigyelése alapján történik a rehabilitációs foglalkozások megszervezése. Ez mindig team munkában történik. Az integrált nevelés csak a különböző szakemberek tervezett és tudatos együttműködése keretében lehet eredményes. (gyógypedagógusok, a többségi intézmény pedagógusai, pszichológusok, gyógytestnevelők) Az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása is közösen készül. A megvalósításban mindenki a maga kompetenciája szerint vesz részt. A rehabilitációs óra megtartása gyógypedagógusi kompetencia. Mivel iskolánkban nincs sem gyógypedagógus, sem fejlesztő pedagógus, kizárólagosam a helyi szakintézménnyel együttműködve, annak állományába tartozó szakember bevonásával tudunk a feladatnak megfelelni. Az iskolában – helyben - rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételrendszer nem specifikált az SNI-s tanulók ellátására. Az egyéni fejlődési lap vezetése kötelező. A rehabilitációs órák számát általában a szakértői vélemény írja elő. Ennek a hiányában a Ktv. – ben előírt óraszám az iránymutató (adott évfolyamra kötelezően előírt óraszám 15%-a). A fejlődés figyelemmel kísérése folyamatos. A fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Félévkor és tanév végén az elért eredmények megbeszélése a szülő bevonásával történik.
444
FEJLESZTŐ PROGRAM AZ ENYHE FOKBAN HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK SPECIÁLIS FEJLESZTÉSÉHEZ A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával - attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült tanulóknál - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után - fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük több befolyásoló tényező mellett döntően függ attól, hogy a gyermek milyen életkorban volt a műtét elvégzésekor. A nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását a hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai gondozás eredményezi. A fejlesztés stratégiájának alapja döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazása. A szövegértés, hangzó beszéd produkciójának fejlődése hasonlóságot mutat az ép hallásúak beszédfejlődésével. A fejlesztés kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van, de a hallássérültek integrációjára pedagógiai diagnózist követően kerülhet sor. Teljesítményüket a fogadó intézmény felkészültségén és a szülők együttműködő készségén kívül döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges - a pszichés fejlődés zavara miatti - beszéd- és nyelvtanulási akadályozottságuk. Kiemelt feladatok Beszédhallásra alapozott módszerek használata Audiológiai gondozás Folyamatos beszédfejlesztés A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmakat és fejlesztendő képességeket az egyéni sajátosságok figyelembevételével szükséges alkalmazni, és a helyi tantervekben érvényesíteni. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A fejleszthetőség sajátos akadályát döntően a nyelvi fejlettségi állapot jelenti: a hallók azonos korosztályától egyedileg nagyon változó mértékben elmaradt szókincs, a nyelvi kifejezőeszközök kevésbé automatizált és árnyalt használata, a nyelvhasználat akusztikus, ritmikai összetevőinek érzékeléséből, felhasználásából következő eltérések. A helyi tanterv elkészítésénél a fentiek miatt az alábbi módosítások mérlegelése indokolt: Magyar nyelv és irodalom Komplex nyelvi fejlesztésre van szükség, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításának céljából. 445
A műveltségi terület speciális fejlesztési részterületei valamennyi évfolyamon: a) Hallás-, ritmus-, mozgásnevelés Közvetlenül a hallássérülést és annak következményeit tantárgyi keretekben, egyénre tervezett fejlesztési programmal lehet csökkenteni, kompenzálni. Speciális tevékenykedtetés célozza a beszédhallás, a hangos beszéd további komponenseinek mozgási, ritmikai - fejlesztését. A fejlesztési program az egyéni adottságok figyelembevételével készül. Az elért teljesítmények az egyéni adottságok miatt nagy eltérést mutatnak, közös követelményrendszerének meghatározása nem indokolt. b) Beszédhallás-nevelés Speciális eljárásokkal valamennyi anyanyelvi tantárgy keretében megjelenik. További alkalmazása minden tantárgy, foglalkozás keretében szükséges. c) Helyes ejtés Döntően a hangzásilag érthető beszéd komplex kialakítása, fejlesztése céljából az egyén adottságaihoz igazodóan, individuális keretek között folyó foglalkozás. A fejlesztés az egyéni anyanyelvi nevelés keretei között történik hagyományos és modern technikai eszközök, speciális módszerek alkalmazásával. d) Szájról olvasás A beszédhallás elégtelensége vagy hiánya miatt a beszédértés vizuális formáját jelenti. Kiemelt feladata a nyelvi kombinációs készség, a vizuális emlékezet fejlesztése. e) Jelnyelv Sajátos, alapvetően szocializációs funkciójú, a nyelvi kommunikációt vizuális úton közvetítő forma (augmentációs kommunikáció) oktatása a 7. évfolyamtól valamennyi tanuló számára kívánatos. Élő idegen nyelv A tanulók oktatásában az élő idegen nyelv műveltségi terület tanítása az intézmény pedagógiai programja, helyi tanterve alapján szervezett keretekben, a nyelvi fejlettségi szint függvényében történik. Az oktatás folyamatában jelentős hangsúlyt kap az írásos forma. A nyelvi fejlettségi szint szerint célszerű a csoportokat szervezni. Matematika A nyelvi kommunikációs szint, a fogalmi gondolkodás, valamint a matematikai problémák felismeréséhez és megoldásához szükséges absztrakciós képesség szoros összefüggést mutat. Fentiekből következően a matematika eredményes oktatásának feltétele a fogalmi, gondolkodásbeli megalapozottság. Ennek további feltétele, hogy a nyelvi kommunikációs szint megfelelő alapokat biztosítson a gondolkodási műveletek elsajátításához. Ember és társadalom A műveltségi terület speciális fejlesztési tartalmát képezi a tér-idő viszonylatok kialakítása, a tájékozódási képesség, a történésekből, folyamatokból a tendenciák felismertetése. Segítséget nyújt a hallássérült embernek sajátos problémái miatti akadályozott helyzetében a társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához. Sérülésspecifikus tartalma kiegészül a siketek társadalmi beilleszkedését segítő szociális és jogi ismeretek oktatásával. Ember a természetben. Földünk és környezetünk A nyelvi kommunikációjukban és megismerő tevékenységükben akadályozott siket tanulókat gyakorlati tevékenykedtetéssel juttassa olyan alkalmazható ismeretek birtokába, melyek konvertálhatók a természeti környezet, a viszonylatok, összefüggések felismeréséhez. Művészetek
446
Az önkifejezés, az információszerzés széles skálája teremthető meg e műveltségi terület tartalmain keresztül. A kreativitás fejlesztése szempontjából megkülönböztetett jelentőséggel bír a vizuális kultúra sokoldalú művelése, a személyiség fejlesztésében a dráma és a tánc adta lehetőségek kihasználása. A tanulók teljesítménye e részterületeken eléri, esetenként meghaladhatja a halló társak produktumait. Informatika A hallássérült tanulóknak az információszerzésben és kommunikációban meglévő akadályozottságuk következtében alapvető szükségük van a vizuális információszerzés, feldolgozás és átadás legkorszerűbb technikáinak ismeretére és ezek alkalmazására. Ezeknek az ismereteknek a jelentős részét a számítástechnika fogja át. Megkülönböztetett a jelentősége az írásos kommunikációban. A lehető legkorábbi életkortól javasolt, hogy megismerkedjenek az információcsere technikai lehetőségeivel. A fentiek indokolják, hogy a hallássérült tanulók elsajátítsák a gépírást és a számítógép kezelését is. Életvitel és gyakorlati ismeretek Megkülönböztetett jelentősége a hallássérültek oktatásában abban áll, hogy lehetőséget biztosít a manuális készségek magas fokú fejlesztésére, a mozgássorok összerendezettségének fokozására, az önálló életvitel megalapozására. Feladata, hogy direkt módon alapozza meg a munkavégzésre történő felkészülést, a pályaválasztást is. A közlekedés világában való részvételre történő felkészítés hangsúlyos szerepet kap az oktatásban, mivel a hallássérült gyermek és felnőtt a baleseteknek, veszélyhelyzeteknek fokozottabban van kitéve. Testnevelés és sport Speciális szerepe többirányú. A fejlesztésnek figyelembe kell vennie a tanulók adottságait, az átlagosnál gyakrabban előforduló mozgáskoordinációs zavarokat, testi fejlődési rendellenességeket. A tehetséggondozás fontos területe is egyben, ahol a hallássérült tanulók jó adottságaikat fejlesztve a halló társakkal azonos teljesítményekre képesek. Feladata a fizikai munkavégzésre történő testi és pszichikai felkészítés, a halló gyermekekkel való kapcsolatok kiépítése, versenyhelyzetek teremtése.
447
FEJLESZTŐ PROGRAM AZ ENYHE FOKBAN LÁTÁSSÉRÜLT (GYENGÉNLÁTÓ) TANULÓK SPECIÁLIS FEJLESZTÉSÉHEZ A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. Gyógypedagógiai szempontból azok a tanulók látássérültek, akiknek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0-0,33 (látásteljesítmény 0-33%) közötti. Ezen belül: gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1-0,33). Kiemelt feladatok: az ép érzékszervek - hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés - fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása fokozott odafigyelés, egyéni bánásmód és a közösség segítsége megfelelő tanulási környezet kialakítása az elektronikus média használatának megtanítása A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót állapota akadályozza a tananyag elsajátításában, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások: Magyar nyelv és irodalom A gyengénlátásból, aliglátásból fakadó sajátos nehézségek miatt az olvasás-írás tananyagának elsajátításához az 1. és a 2. évfolyamon magasabb óraszám biztosítása javasolt. Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű olvasmányok (kötelező olvasmányok) választása indokolt lehet, de a hosszabb művek esetében a hangos/digitális könyvek olvasása is megvalósítható. Az olvasási tempót érintő követelmények meghatározásakor szükséges a látásteljesítmény figyelembevétele. Az írás tanításánál törekedni kell az áttekinthető, rendezett, olvasható írásképre, amelyet a tanuló saját adottságainak megfelelő betűméretben és taneszközökkel teljesít. Élő idegen nyelv Az élő idegen nyelv tanulása a gyengénlátó és az aliglátó számára a látó társadalomba való beilleszkedést és az esélyegyenlőséget is célozza. Ennek érdekében kiemelten fontos a mindennapokban előforduló nehezített élethelyzetek gyors megoldását lehetővé tevő (információkérés, tájékozódás, segítségkérés, fejlett kommunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában) tartalmak beépítése a helyi tantervbe. Matematika 448
A tanítás során használt eszközök, és a követelmények meghatározásakor kiemelten figyelembe kell venni az alábbiakat: - szemléltetéshez és a tanulói munkához speciális (adaptált) eszközöket kell használni (speciális vonalzó, körző stb.); - a mérés, szerkesztés jelentősen függ a látássérülés mértékétől, ezért a pontosság szempontjából szükséges engedményeket tenni. Ember és társadalom A műveltségi terület tartalmának meghatározásakor az alábbiak beépítése szükséges: - a gyengénlátó, aliglátó tanuló ismerje meg a látássérültekre vonatkozó jogi szabályozást, és tudja, hogyan élhet jogaival; - ismerje a látássérültek érdekvédelmi szerveződéseit. Ember a természetben A teljes látást igénylő jelenségeket az ismeret szintjén kell biztosítani (fizikai, kémiai, biológiai jelenségek, pl. fénytan). A tananyagba szükséges beépíteni a gyengénlátással kapcsolatos fizikai és biológiai ismereteket, valamint lehetőséget kell adni a tanári és a tanulói kísérletekben való aktív részvételre. A követelmények tekintetében - a balesetek elkerülése érdekében - a tanulói kísérleteknél egyéni elbírálásra van szükség. Földünk és környezetünk A tartalom feldolgozása során biztosítani kell a gyengénlátók, aliglátók számára használható térképeket (lényegkiemelő, kontrasztos, esetenként tapintható jelzések stb.). A követelményeknek ismeretanyag szempontjából teljes körűen, de a gyengénlátók, aliglátók által használt eszközzel kell eleget tenni. Művészetek A gyengénlátó, aliglátó tanuló az élet minden területén több nehézséggel küzd, mint az ép társai, ezért a készségek, képességek fejlesztése mellett kiemelten fontos a művészetek személyiségkorrekciós hatása. Az ének-zene ismeretanyagában a hallásos tanulás kerül előtérbe. A dráma és tánc a tanuló térbeni biztonságának, mozgásuk harmóniájának kialakításában, ön- és társismeretük kialakításában, kommunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet kap. A vizuális kultúrán belül a síkbeli ábrázolás mellett - elsősorban az aliglátók esetében a hangsúly a térbeli plasztikus megjelenítésre (mintázás, makett, agyagozás stb.) helyeződik. Fokozottan érvényesül a jó minőségű eszközök biztosítása a látássérült gyermek számára megfelelő vizuális élmény megszerzéséhez. A szerkesztési feladatoknál a pontosság terén engedményeket kell tenni. Informatika A gépírás (billentyűzet) tanításának szerepe a gyengénlátó, aliglátó tanuló esetében kiemelten fontos annak érdekében, hogy a mindennapi életben adódó írásbeli feladatait (dolgozat, önéletrajz stb.) esztétikus külalakban készíthesse el. A számítástechnika tanítása során az aliglátók számára speciális hangjelzős és tapintásos információt adó készülékek alkalmazása szükséges. A könyvtárhasználat az iskolai könyvtár használatára korlátozódik azzal a kiegészítéssel, hogy a gyermek tanuljon meg ismeretlen könyvtárban segítséget kérni és ezúton tájékozódni. Lehetőség szerint ismerje a hangos könyvtárat és igénybevételét. Életvitel és gyakorlati ismeretek A műveltségi terület alapját a NAT-ban megfogalmazottak jelentik, fokozottabb hangsúlyt kapnak azonban a személyiségállapothoz igazított életviteli technikák.
449
A műveltségi terület tartalmába mindazon ismeretek beépülnek, melyek a gyengénlátó tanulók mindennapi életvezetéséhez mind teljesebb önálló életviteléhez szükségesek, illetve alakítják későbbi pályaválasztásukat. Testnevelés és sport A gyengénlátó, aliglátó tanulók az állapotuknak megfelelő speciális mozgásnevelésben vesznek részt. A helyi tanterv a testnevelés NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatai közül tartalmazza a nem ellenjavalltakat, valamint a diagnózis ismeretében ajánlott speciális tartalmakat, beépítve a gyógy-testnevelési eljárásokat. A speciális tartalmak kialakításánál figyelemmel kell lenni: - a mozgás-látás koordinációjának fejlesztésére, - a helyes testtartást segítő gyakorlatokra és a meglévő mozgásszervi betegségek korrekciós gyakorlataira. A követelmények meghatározása mindig a gyermek egyéni állapotától függ, a látásteljesítmény, a szembetegség kihatásai és a társuló mozgásszervi betegség figyelembevételével. Amennyiben lehetőség van rá, meg kell ismertetni a gyengénlátó, aliglátó tanulót a látássérültek sportolási lehetőségeivel és biztosítani kell az abban való részvételt (pl. atlétika, csörgőlabda, úszás).
450
FEJLESZTŐ PROGRAM AZ ENYHE FOKBAN BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓK SPECIÁLIS FEJLESZTÉSÉHEZ Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat: a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben. a különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara (dadogás, hadarás), diszfónia, disarthria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása. Kiemelt feladatok:
Törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. Sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. A transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. Egyéni és csoportos foglalkozások változatos használata.
A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások:
Selye János Humán Szakközépiskola Helyi Tanterv 2010. Magyar nyelv és irodalom A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. A Magyar nyelv és irodalom, a Művészetek, a Testnevelés és sport, valamint az Élő idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása kíván nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé. Néhány szempont azonban általánosítható: - olvasás-, írástanítási módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszer ajánlott; - a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendők; - az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik. Művészetek. Testnevelés és sport Mindkét műveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció, mozgás-, ritmus-, beszédkoordináció követelményeinek megvalósítását. A dráma és a tánc kiemelt szerepet kap a rehabilitációs célú feladatok megvalósításában is. Élő idegen nyelv A beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek - pl. dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek - elsőbbségét szükséges biztosítani. A beszédfogyatékos tanuló - függetlenül attól, hogy az iskolai nevelésben, oktatásban integráltan vagy szegregáltan részesül-e - az iskolai oktatás keretében, annak részeként vesz részt a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. A beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek.
452