Kulturális turizmus Magyarországon Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék
Fogalom meghatározás
A turizmuson belül napjainkban egyre nagyobb szerep jut a kulturális turizmus számára. A jelenség lényegében az utóbbi évtizedek fogyasztói szokásainak változásával, a diszkrecionális jövedelem növekedésével, annak megváltozott költési szokásaival, illetve jelen esetben elsősorban a kulturális igények iránti kereslet növekedésével magyarázható.
Világviszonylatban a kulturális turizmus az összes idegenforgalom mintegy 7-8 %-át adja
A kulturális turizmus körébe tartozik minden, ami nem tömegturizmus. (Trócsányi A. (2001))
Így tehát azon turista vesz részt a kulturális turizmusban, aki nem az otthoni igények reprodukálása végett utazik el egy otthonától távoli országba, vagy tájra, hanem a megfelelő motivációval felvértezve kívánja megismerni egy másik kultúra értékeit.
Nincs olyan egységes definíció, amellyel a kulturális turizmus leírható. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma saját feladataihoz kapcsolódóan értelmezi a kulturális turizmus fogalmát.
A kulturális turizmus olyan utazást jelent, amelyben a motiváció kultúrák megismerése, kulturális eseményeken való részvétel, kulturális attrakciók meglátogatása.
Magyarország egyik legfontosabb vonzereje az ezeréves kultúra.
Az ország legjelentősebb hatókörű attrakciói (Budapest, gyógyfürdők, gasztronómia, borkultúra, tradíciók, folklór, várak, kastélyok) mind kapcsolódnak valamilyen módon a kultúrához, a kulturális turizmushoz.
A kulturális turizmus fogalomkörébe tartozik minden olyan utazás, amelynek során az utazó megismeri mások történelmét, örökségét vagy jelenlegi életét, illetve tágabb értelemben minden utazás, amely kielégíti az ember változatosságigényét, emeli az egyén kulturális színvonalát és új tudáshoz, tapasztalatokhoz vezet.
A megóváson túl a kulturális örökség a gazdaság tényezőjévé válik azáltal, hogy vonzerőként, kínálati elemként jelenik meg a turizmusban. A kultúra számára a turizmus közönséget, látogatót, nézőt, célcsoportot, turistát azaz fontos bevételt jelent, ami szinte nélkülözhetetlen a kulturális örökség, a kulturális értékek megóvásához, fenntartásához. Tehát a kulturális terület elemi érdeke, hogy a turizmus elvárásainak, szokásformáinak, a kor kihívásainak megfelelő színvonalon prezentálja a kulturális örökség értékeit.
A kulturális turizmus jellemzői Pozitív hatások
Negatív hatások
A regionális kultúra fejlődése
A kultúra kommercializálódása
Természeti környezet védelme
Környezetrombolás
Tájegységek idegenforgalmi kiemelése
Környezetidegen idegenforgalmi befektetések
Tájba illő korszerű építészet
Tájidegen építészet
Helyi hagyományok, kultúra erősítése
Túlzott turistaforgalom kis területre
védelme
koncentrálva
Nem szezonális, kitolhatja a turisztikai
Mellérendelt szerepet tölt be
szezont
(package igény)
Fenntartható turizmus egyik formája lehet
Konfliktus forrás
Múzeumok, várak, kastélyok
Magyarország területén egykor mintegy 4500 kastély és kúria állt, melyek közül sok elpusztult a történelem viharaiban, de közülük mintegy 3500 épület ma is áll.
Több mint félszáz napjainkban szállodaként működik
Hazánkban jelenleg közel 800 műemlék, illetve műemlék jellegű kastély található.
Részét képezik hazánk kulturális örökségének, hasznosításuk rendkívül sokrétű lehet: A nemrég még elhanyagolt vidéki kastélyok, kúriák egy részében magas színvonalon működő szállodák üzemelnek, széles körű szolgáltatásokkal várva a vendégeket (például lovaglással, wellness-szolgáltatásokkal vagy konferencia lehetőségekkel). A magyarországi kastélyszállók döntően a háromcsillagos kategóriába tartoznak, de a csillag nélküli besorolástól az ötcsillagos minősítésig minden megtalálható a kínálatukban.
A várak a régi történelmi múlt leglátványosabb, legvonzóbb emlékei.
Az utóbbi évtizedben egyre több megújul, sokkal látványosabbak, vonzóbbak lesznek, mint korábban voltak. Az utóbbi években szervezetileg is új kezdeményezések születtek a várak megmentése és kulturális turisztikai szerepük fellendítése érdekében.
Szálláshely-nyújtáson túl váraink egy része olyan eseményekkel, rendezvényekkel hívja fel magára a figyelmet, amelyek nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak.
a Visegrádi, Diósgyőri Palotajátékok vagy a Nagyvázsonyi Lovasjátékok
Vallás, templomok
Az egyházi épületek építészeti, kulturális, vallási egyediségükből fakadóan, gyakori célpontjai az egyéni és csoportos turistalátogatásoknak.
A turisták jelentős része elsősorban nem vallási indíttatásból, hanem a látványhelyszín megtekintése, megismerése céljából keresi fel ezeket a műemlékeket, ezért ezt a kulturális turizmus részének tekintjük.
Vallási turizmus:
Olyan piacképes turisztikai termék, amely vallási indíttatású, vagy egyházi intézmények szolgáltatásának igénybevételével valósul meg. Tágabb
értelemben vett vallási turizmus , ha a kegyhelyet mint művészettörténeti, kultúrtörténeti érdekességet tekintjük meg. Szűkebb értelemben vett vallási turizmus pedig, ha hitbuzgalmi céllal keressük fel a búcsújáró helyeket.
A kulturális turizmus sajátos területe a vallási turizmus, amely jellemzően zarándoklatot és egyéb vallási tevékenységeket takar.
A vallási motivációval rendelkező turisták különleges bánásmódra tartanak igényt, a szakrális miliőt az egész utazás során elvárják.
Magyarországon az elmúlt évezredben számos vallás képviselői létesítettek templomokat, kegyhelyeket, amelyeket a látogatók ma is gyakran felkeresnek. Nemzetközi érdeklődésre tartanak számot az Európában egyedülálló török emlékek, valamint a zsinagógák és a zsidó emlékhelyek (Budapesten található például KözépEurópa legnagyobb és talán legszebb zsinagógája). Természetesen a kereszténység is emelt olyan templomokat, rendelkezik olyan gyűjteményekkel, amelyek fontos szerepet tölthetnek be a turizmusban (például a Mátyás-templom, az esztergomi Bazilika és egyházi gyűjteménye vagy a Pannonhalmi Apátság).
Városok
Külön attrakció-csoportot alkotnak a kulturális turizmusban királyi városaink (a mai Budapest jobb partja, Buda, Esztergom, Székesfehérvár, Visegrád, Veszprém), barokk városaink (például Eger, Győr, Vác, Szentendre) és további történelmi városaink (például Sopron, Kőszeg, Pécs, Szeged, Debrecen, Kecskemét).
Történelmi városok Győr Kőszeg Sopron Szombathely Székesfehérvár Veszprém Esztergom Szentendre Vác
Visegrád Eger Szeged Gyula Debrecen Mohács Pécs
UNESCO – Világörökségeink (!!!)
Kétfajta világörökséget különböztetünk meg: Épített, kulturális és természeti világörökség
Pécs (Ókeresztény sírkamrák, 2000) Pannonhalma (Bencés Főapátság, i.sz. 996 Géza fejedelem)(1996) Budapest (Budai-várnegyed, a Duna panorámája és az Andrássy út, (1987, 2002) Hollókő (ófalu) (1987) Hortobágy (1973: első magyar NP) (1999) Aggteleki karszt (1995) Tokaji történelmi borvidék (2002) Fertő-tó kultúrtáj (2001)
Fesztiválok, rendezvények
Budapesti Tavaszi Fesztivál Művészetek-völgye Sziget fesztivál VOLT fesztivál Augusztus 20-ai rendezvények Szegedi Szabadtéri Játékok Etc.
Az állandó helyszínek vonzerejét kiegészítik az alkalmanként vagy ismétlődően megrendezett fesztiválok, események.
Kiemelt rendezvénynek éves viszonylatban hozzávetőlegesen 200 tekinthető, amelyből mintegy 25% rendelkezik nemzetközi vonzerővel és megfelelő infrastruktúrával. Budapesti Tavaszi Fesztivál, de több vidéki városban is rendeznek nemzetközi hatókörű tavaszi és őszi fesztiválokat (például Szombathelyen, Sopronban, Győrben vagy Egerben). További jelentős események középpontjában állhat egyegy turisztikai termék (például a nagyszakácsi rendezvények esetében a gasztronómia vagy a Szegedi Szabadtéri Játékok esetében a színházi előadások).
A kulturális értékek jelentős szerepet játszanak a magyar turisták utazási döntéseiben. A felnőtt lakosság érdeklődését leginkább a világörökségi helyszínek, valamint a kastélyok, a műemlékek és templomok keltik fel, ezt követik a színházi és a szabadtéri előadások, valamint a kiállítások és múzeumok. Kevésbé tűnnek vonzónak körükben a folklórprogramok és a könnyűzenei koncertek, legkevésbé pedig a komolyzenei hangversenyek, az opera és a balett iránt érdeklődnek
