KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐZETES VIZSGÁLAT O&GD CENTRAL KFT

Zöld Vonal 2000 Környezetvédelmi Tanácsadó Kft 5000. Szolnok, Ponty út 27. J-Nk-Sz Megyei Cégbíróság Cg.16-09-009093/3

TELEFON/FAX: 56/372-624, TELEFON: 20/9444-083 e-mail: [email protected] --ö

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐZETES VIZSGÁLAT A

O&GD CENTRAL KFT

OGD-ÖCSÖD-K-1 ÉS OGD- ÖCSÖD-ÉNY-1 JELŰ GÁZKUTAK TERMELÉSBE ÁLLÍTÁSÁHOZ

Készítette:

Zöld Vonal 2000 Környezetvédelmi Tanácsadó KFT

Kovács Gyuláné dr. ügyvezető

Szolnok, 2015. márc.

Környezetvédelmi előzetes vizsgálat OGD-ÖCSÖD-K-1 ÉS OGD-ÖCSÖD-ÉNY-1 JELŰ GÁZKUTAK TERMELÉSBE ÁLLÍTÁSÁHOZ

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK ............................................................................ 6 2. A TERVEZETT BERUHÁZÁS............................................................................. 8 2.1. A tervezett beruházás célja: ............................................................... 8 2.2. A tervezett beruházás helyszíne, területigénye, útvonal: ..................... 9 2.4. A tervezett technológia..................................................................... 15 2.4.2. A technológiai folyamatban részt vevő anyagok: ......................... 16 3. A TERVEZETT BERUHÁZÁS KÖRNYEZETÉNEK ÁLLAPOTA ..................................... 17 3.1 Körösszög kistáj ............................................................................... 17 3.2. Szolnok-Túri-sík kistáj: ................................................................... 26 3.3. A tervezett vezeték szűkebb környezetének jellemzése...................... 34 3.7.2. Természetvédelmi elvárások: ..................................................... 61 4.1. A földgáztermelő kutak körzetében kialakított technológia: .............. 62 4.2. A mezőbeni gázvezeték .................................................................... 73 5. A TERVEZETT BERUHÁZÁS HATÁSAI, HATÁSTERÜLETE ....................................... 75 5.1. A telepítés hatásai ........................................................................... 75 5.1.1. Levegőtisztaság-védelem ............................................................ 76 5.1.2. Talaj, talajvíz, felszín alatti vizek védelme .................................. 80 5.1.3. Felszíni vizek védelme ............................................................... 88 5.1.4. Élővilág védelme........................................................................ 95 5.1.5. Zaj-, rezgésvédelem ................................................................... 97 5.1.6. Hulladék ................................................................................. 103 5.1.7. Közegészségügyi hatások ......................................................... 104 5.1.8. Kulturális örökségvédelem....................................................... 105 5.2. Az üzemelés hatása..................................................................... 105 5.2.1. Levegőtisztaság-védelem .......................................................... 105 5.2.2. Talaj- és talajvízvédelem .......................................................... 117 5.2.3. Felszíni vizek védelme ............................................................. 119 5.2.4. Élővilág-védelem ..................................................................... 120 5.2.5. Zajvédelem .............................................................................. 120 5.2.6. Hulladék ................................................................................. 128 5.2.7. Közegészségügyi hatások ......................................................... 129 6. BAT-TECHNOLÓGIA ................................................................................. 130 . RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK KEZELÉSE ............................................................. 131 7.1. Veszély elhárítási terv célja............................................................ 131 7.2. A tervezett technológiai folyamat veszélyhelyei: .............................. 131 7.3. A technológia működtetésének veszélyhelyzetei. ............................ 131 7.4. Általános előírások ........................................................................ 132 8. A TERMELÉS FELHAGYÁSÁRA SZOLGÁLÓ TERVEZET ........................................ 132 8.1. Levegő ........................................................................................... 132 8.2. Felszíni, felszín alatti vizek ........................................................... 133 8.3. Talajra gyakorolt hatások ............................................................. 133 8.4. Zajhatás....................................................................................... 134 8.5. Hulladékok kezelése ...................................................................... 134 8.5.1. Veszélyes hulladék .................................................................. 134 8.5.2. Egyéb hulladék ....................................................................... 134 2


8.6. Élővilágra kiterjedő hatótényezők .................................................. 135 8.7.Épített környezetre kiterjedő hatótényezők ..................................... 135 8.8. A tájra kiterjedő hatótényezők ....................................................... 135 9. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁS .................................................................. 136 10. MELLÉKLETEK ...................................................................................... 146

3


Megbízó adatai:

Megbízó adatai: Név:

Oil & Gas Development Central Kft Rövid nevén: O&GD Central Kft

Cím:

1024 Budapest, Lövőház u.39.

KSH szám:

11699367-0910-113-01

Cégjegyzékszám:

01-09-993869

TEÁOR szám:

1120

Adószám:

11699367-4-41

Kapcsolattartó neve:

Dr. Breitner Dániel

Telefon:

06/1 808 9001

e-mail:

[email protected]

KÜJ:

102605442

Az előzetes vizsgálatot készítő cég adatai: Cég neve:

Zöld Vonal 2000 Környezetvédelmi Tanácsadó KFT

Cím:

5000. Szolnok, Ponty u. 27.

Felelős vezető:

Kovács Gyuláné dr.

Cégjegyzés:

Cg.16-06-005916/27

Telefon:

20/9444-083

Telefon/fax:

56/372-624

e-mail:

[email protected]

4


Tanulmányt készítették:

Kovács Gyuláné dr. okl. környezetvédelmi szakmérnök. Vízgazdálkodási szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély száma: 18-SZ/ 2010 Környezetvédelmi szakértői tevékenység engedély száma: 17-SZ/2010 SZKF-vf

Víz – és földtani közeg védelem

SZKV-hu Hulladékgazdálkodás SZKV-le

Levegőtisztaság – védelem

SZKV-zr

Zaj- és rezgésvédelem

Kurucz Imre okl. környezetvédelmi szakmérnök. Környezetvédelmi szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély száma: 38-SZ/2010

Csuti Nóra okl. környezetmérnök

Széll Gábor akusztikai és munkavédelmi szakmérnök

5


1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK

Az Oil & Gas Development Central Kft (Rövid nevén O&GD Central Kft) Továbbiakban Bányavállalkozó Mezőtúr-V védjelű bányatelken lemélyített OGD-Öcsöd-K-1 és az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 nevű kutakat kívánja termelésbe állítani. A tervezett beruházás célja a tároló szénhidrogénkészletének és a fluidumjellemzőknek szükséges

további

adatok

tisztázása,

a

megszerzése:

szénhidrogénkészlet

rétegnyomás

számításához

alakulása,

a

víztest

aktivitásának mértéke, tároló határvizsgálatok elvégzése, hidrodinamikai összefüggések kimérése és végső soron a telep termeltetése.

Ehhez szükséges az OGD-Öcsöd-K-1 és az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkutak által termelt gáz eljuttatása az MHE Endrőd gázüzemébe. A

gázkút

termeltetésére

kialakítandó

rendszerrel

azonos

kútkörzeti

technológia kialakítás az engedéllyel rendelkező OGD-Mezőtúr-D-1 gázkúton, valamint az MHE és a MOL Nyrt. bányavállalkozók működési területén több is üzemel.

Az O&GD Centrál Kft. a termelést a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok messzemenő figyelembevételével kívánja végezni.

A

beruházás

Közép-Tisza-vidéki

Környezetvédelmi,

Vízügyi

és

Természetvédelmi Felügyelőség illetékességi területét érinti.

A beruházás környezetvédelmi engedélyéhez szükséges környezetvédelmi előzetes vizsgálati dokumentációt a Zöld Vonal 2000 Környezetvédelmi Tanácsadó KFT-t készítette el.

A tanulmány készítése során elsősorban a nyilvános adatbázisok adataira, szakirodalomra, valamint az O&GD Kft. és a tervezést végző SZOLTERV

6


tárgyhoz kapcsolódóan készült dokumentációiban foglaltakra és szóbeli tájékoztatására támaszkodtunk. A dokumentációban vizsgáljuk az érintett terület jelenlegi használatát, környezeti állapotát, a környezetre ható tényezőket. Elemezzük és értékeljük a tervezett beruházás létesítésének, majd működésének ideje alatt fellépő környezeti hatásokat és azok eredményeként bekövetkező változásokat. Vizsgáljuk a beruházás megfelelését a BAT technológia szempontjából. Foglalkozunk az esetlegesen bekövetkező havária jellegű eseményekkel, vizsgáljuk a tevékenység felhagyása után szükséges rekultivációs feladatokat és azok végzése során fellépő környezetvédelmi terheléseket.

7


2. A TERVEZETT BERUHÁZÁS.

2.1. A tervezett beruházás célja:

A tervezett beruházás célja az OGD-Öcsöd-K-1 és az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkutak által termelt gáz eljuttatása MHE Endrőd gázüzemébe, majd előkészítés után a MHE Kft, és a MOL Nyrt. tulajdonú gázokkal együtt kerül forgalmazásra a Földgázszállító Zrt országos gáztávvezetékén keresztül.

Az földgáz hasznosításának megvalósításához szükséges: •

Az

OGD-Öcsöd-ÉNy-1-Öcsöd-K-1gázkutak

kútkörzetének

kialakítása, • Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkút És OGD-Öcsöd-K-1 gázkút közötti DN100 PN 100 vezeték kiépítése, • Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkút és az MHE- Endrőd gázüzem között 1db. DN150, P355NH anyagú, PN100 gázvezeték megépítése. • Technológiai kapcsolat kialakítása az MHE Endrődi Gázüzemhez (a kapcsolat kialakítás kivitelezése nem része ezen engedélyezési eljárásnak).

A tevékenység ütemezése: •

Tervezés: tervező a SZOLTERV Ipari és Szénhidrogénipari Tervező és Szolgáltató Mérnöki Iroda Kft.

•

A létesítmény építtetője: O&GD Central Kft

•

A kivitelezés tervezett időszaka: 2016. I. félév

•

A kivitelezés tervezett időtartama: 4-6 hónap.

•

Kivitelező: még nem ismert, pályáztatással kerül kiválasztásra

•

Üzemeltető: O&GD Central Kft

•

KÜJ szám: 102605442

8


2.2. A tervezett beruházás helyszíne, területigénye, útvonal: Vonatkozó rajzok: 1. sz. melléklet: OGD-Öcsöd-K-1tervezett szénhidrogén vezeték, OGDÖcsöd-ÉNy-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD-Mezőtúr-D-1 szénhidrogén vezeték. Átnézeti térkép M= 1: 60 000 Rajzszám nincs 2. sz.

melléklet:

szénhidrogén

OGD-Öcsöd-K-1,

OGD-Öcsöd-ÉNy-1tervezett

vezeték,OGD-Mezőtúr-D-1

tervezett

szénhidrogén

vezeték. Topográfiai térkép 1/11-10/11. M=1:10 000. 3. OGD-Öcfsöd-K-1tervezett szénhidrogén vezeték, Ogd-Öcsöd-ÉNy-1 tervezett

szénhidrogén

vezeték,

OGD-Mezőtúr-D-1

tervezett

szénhidrogén vezeték. Földhivatali térkép Mezőtúr Kt.1/25-29/29. M=4 000.

A tervezett beruházás helyszínei : •

Az OGD-Öcsöd-K-1 kutatófúráspont Öcsöd település belterületi határától kb.: 1200 m-re K-i irányban „külterület” önkormányzat besorolású

övezetben,

Öcsöd

011/4

hrsz-ú

területen,

helyezkedik el. EOV koordinátái: Y= 754358 X= 174360 •

Az

OGD-Öcsöd-ÉNY-1

kutató

fúráspont

Öcsöd

település

belterületi határától kb. 150 m-re ÉNy-i irányban „külterület” önkormányzat besorolású övezetben, Öcsöd 0444/1 hrsz-ú területen, helyezkedik el. EOV koordinátái: Y= 750855 X= 174900

•

Az OGD-Öcsöd-K-1 gázkút és Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 és a HHE Endrőd gázüzem közötti mezőbeni termelővezeték.

9


•

HHE Endrőd Gázüzem Jász-Nagykun-Szolnok megye

DK-i

részén, Mezőtúr településtől és a Hortobágy-Berettyó csatornától K-i irányban 3 km-re, a Peresi-Holt-Kőröstől Ny-i irányban 1 km-re, Mezőtúr külterületén fekszik, közvetlenül szomszédos a MOL Nyrt. Endrőd III nevű gázüzemével.

A tervezett beruházás területigénye: •

az OGD által üzemeltetett OGD-Öcsöd-K-1 gáztermelő kút kútkörzetének terezett területigénye:15x17 m.

•

OGD-Öcsöd-ÉNy-1 területe:

58

x

gáztermelő

106

m,

a

kút

kútkörzetének

kút

termelésbe

tervezett

állításának

engedélyeztetése folyamatban van. •

Az OGD-Öcsöd-K-1 és Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkutak közötti vezeték. Hossza: 7 km. Mérete: DN100 PN100.

•

Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkút és a HHE Endrőd gázüzem közötti 1 db. DN150, PN100 méretű, kb.: 25 km hosszú mezőbeni termelővezeték.

•

az

MHE

Kft.

által

üzemeltetett

meglévőnek

tekinthető

Gázüzemben a vezeték bekötési munkálatok területbővítést nem igényelnek.

A Tervezett beruházás megközelíthetősége: •

Az OGD-Öcsöd-K-1 kút a 44. sz. közútról közelíthető meg. A fúráspont szántó művelési ágú ingatlanokon fekszik.

•

Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 kút Öcsöd belterületéről a Bercsényi Miklós utcáról közelíthető meg.

10


A beruházással érintett vezeték nyomvonala: Vonatkozó rajz: 1.sz. melléklet: OGD-Öcsöd-K-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGDÖcsöd-ÉNy-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD-Mezőtúr-D-1 tervezett szénhidrogén vezeték. Átnézeti térkép. M=1:60000. Rajzszám: nincs 2. sz. melléklet:OGD-Öcsöd-K-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGDÉ-Ny-1 tervezett szénhidrogén vezeték, Topográfiai térkép. Öcsöd kt.1/11-4/11 Mesterszállás kt 4/11-6/11, Mezőtúr kt.

6/11-

10/11 M=1:10000. 3. sz. melléklet: OGD-Öcsöd-K-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD-Öcsöd-ÉNy-1

tervezett

szénhidrogén

vezeték,

OGD-

Mezőtúr-D-1 tervezett szénhidrogén vezeték. Földhivatali térkép. 1/29-25/11 M=1:4000.

A vezetékszakasz fektetésére a nyomvonalat a környezeti és gazdaságossági érdekek messzemenő figyelembevétel mellett határozták meg.

Nyomvonal leírása: A vezeték nyomvonala által érintett telkek helyrajzi számai: Az OGD-Öcsöd-K-1 és az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkutak közötti vezeték: Öcsöd külterület: 0444/1, 0443, 0445, 0447/7, 0447/4, 0447/8, 0448, 0449, 0450/1, 0451, 0452, 0436/10, 0436/11, 0436/12, 0436/13, 0436/14, 0436/15, 0436/18, 0437/1, 406, 407, 0250/13, 0250/9, 0250/10, 0249, 0247/24, 0247/25, 0244/8, 0238/22, 0238/23, 0238/24, 0238/25, 0238/26, 0238/27, 0238/28, 0237, 0241/1, 0239, 0240/1, 0240/3, 0240/4, 0235, 059/6, 065, 066, 056/6, 067, 068/20, 068/19, 068/18, 068/17, 068/16, 068/15, 068/14, 068/13, 068/12, 068/11, 068/10, 068/9, 068/8, 068/7, 068/6, 068/5, 051, 048, 050//1, 019/8, 019/13, 019/14, 018, 017/1, 016, 011/4.

11


Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkút és a HHE Endrőd gázüzem közötti vezeték: Öcsöd külterület: 0582/33, 0583, 0578/26, 0576, 0585, 0598, 0599/1, 0600, 0596/22, 0596/16, 0596/17, 0596/18, 0595, 0592/1, 0593, 0594/8, 0594/9, 0594/7, 0545, 0550/3, 0550/4, 0550/5, 0550/6, 0549/1, 0546/29, 0546/39, 0546/38, 0546/41, 0546/13, 0546/22, 0542, 0544, 0535, 0534, 0533, 0519, 0520, 2001/1, 2001/2, 0522/3, 0522/4, 0522/5, 0523, 0501, 0514/5, 0503, 0504, 0495, 0444/1

Mesterszállás külterület: 060/3, 093/2, 093/1, 092, 091/10, 091/9, 091/8, 091/7, 091/6, 091/5, 088, 086/14, 086/13, 086/12, 086/11, 086/10, 086/9, 086/8, 086/7, 086/6, 086/5, 086/4, 086/3, 085, 083/5, 083/6, 083/7, 083/8, 083/9, 083/3, 083/4, 082, 081/2, 081/1, 079, 077/1, 077/5, 077/4, 077/3, 076, 075, 0215, 0300/7, 0300/4, 0309, 0300/5, 0301, 0304, 0305, 0306, 0316/2, 0317/10, 0319/3, 0319/11, 0319/12, 0319/13, 0295

Mezőtúr külterület: 0690/6, 0689, 0688/1, 0687, 0686, 0685, 0684, 0682/1, 0929, 0930, 0937, 0935, 0949, 01034/2, 01032/8, 01030, 01027, 01026/1, 01026/2, 01026/5, 01022, 01023/9, 01020, 01019, 01018/1, 01015, 01014/21, 01014/14, 01014/13, 01014/12, 01013, 01012, 01011/9, 01011/8, 01010, 01007/14, 01006, 01005/5, 01005/6, 01100/1, 01101, 01102/4, 01102/3, 01110/2, 01120/5, 01139, 01141/9, 01136, 01135/6, 01492, 01478/8, 01478/7, 01478/6, 01477/4, 01477/23, 01477/22, 01477/26, 01477/24, 01477/18, 01477/17, 01472/1, 01467/15, 01467/16, 01461, 01460, 01459/5, 01452, 01442/8, 01443, 01444/4, 01440/1, 01436/3, 01436/2, 01436/4, 01432, 01431, 01425/3, 01424/2, 01424/3, 01423/2, 01422, 01418, 01419, 01420/3, 01420/16, 01420/15, 01420/14, 01420/13, 01420/12, 01420/11, 01420/10, 01420/9, 01420/8, 01420/7, 01420/6, 01416/4, 01416/3, 01414/2, 01414/3, 01439, 01340, 01341/1, 01342, 01343, 01344/1, 01345, 01346, 01347/2, 01348, 01349/8, 01349/7,

12


01350, 01351, 01355/1, 01355/2, 01355/3, 01357, 01360/3, 01367, 01369/13, 01369/6, 01370, 01371/6, 01371/14, 01372

A vezeték nyomvonala az EOV Y=732063,70, X=178107,33 koordinátájú pontig önálló nyomvonal, ettől a ponttól kezdve a vezeték az FGSZ csőcsordájával párhuzamosan, attól 5 m távolságban halad. (lásd 3. sz melléklet).

A tervezett vezeték koordináta jegyzéke: Pont jele kp Sp-100 Sp-101 Sp-102 Sp-103 Sp-104 Sp-105 Sp-106 Sp-107 Sp-107/1 Sp-107/2 Sp-108 Sp-109 Sp-110 SP-110/1 SP-110/2 SP-110/3 SP-110/4 Sp-111 Sp-112 Vp1 Sp-200/1 Sp-200/2 Sp-206 Sp-207 Sp-208 Sp-209 Sp-210 Sp-210/1 Sp-212 Sp-213 Sp-214 Sp-215

Szelvényszám (m) 0+000,00 0+760,20 0+880,26 1+108,56 1+241,66 2+206,11 2+478,61 2+819,94 3+014,05 3+308,11 3+345,74 4+112,88 4+735,70 5+255,05 5+451,65 5+542,58 5+742,56 6+149,35 6+474,07 7+424,54 7+955,30 8+101,46 8+616,69 8+951,80 10+145,33 10+523,88 11+875,12 11+936,11 12+021,92 12+565,06 12+819,48 13+101,05 13+570,39

EOV Koordináta y x 754358,32 174360,10 754415,65 173602,06 754375,30 173488,99 754267,66 173287,66 754134,85 173278,80 753521,16 172534,80 753255,08 172475,97 752913,76 172478,07 752725,44 172525,13 752431,50 172533,51 752422,83 172570,13 751655,85 172585,50 751035,23 172533,12 750858,78 173021,57 750756,20 173189,29 750676,73 173145,09 750565,18 173311,07 750444,19 173699,44 750274,77 173976,46 751106,54 174436,42 750863,00 174908,00 750754,26 175005,67 750517,42 175463,24 750673,15 175759,97 751668,03 176419,31 751950,09 176671,77 752002,02 178022,02 752063,00 178021,52 752063,70 178107,33 752600,97 178186,95 752853,39 178218,81 753132,42 178256,56 753598,82 178308,98 13


Pont jele Sp-216 Sp-217 Sp-218 Sp-219 Sp-220 Sp-220/1 Sp-220/2 Sp-221 Sp-221/1 Sp-221/2 Sp-222 Sp-223 Sp-224 Sp-225 Sp-226 Sp-226/1 Sp-226/2 Sp-227 Sp-228 Sp-229 Sp-230 Sp-231 Sp-232 Sp-233 Sp-234 Sp-235 Sp-236 Sp-237 Sp-238 Sp-239 Sp-240 Sp-241 Sp-242 Sp-242/1 Sp-243 Sp-244 Sp-245 Vp2

Szelvényszám (m) 13+884,30 14+093,09 15+600,77 15+656,31 17+633,00 17+705,55 18+560,66 18+724,79 19+255,03 19+898,30 20+481,49 21+067,55 21+208,85 21+661,99 22+493,81 22+587,56 22+644,73 22+962,36 23+225,56 24+754,65 25+155,90 25+879,11 26+067,76 26+351,64 26+625,73 26+668,40 27+321,55 27+422,54 28+297,54 29+757,86 30+661,10 30+845,58 31+486,34 31+755,75 32+046,85 32+223,26 32+297,03 32+320,31

EOV Koordináta y x 753911,05 178341,47 754119,44 178354,28 755520,73 178910,59 755573,84 178894,34 757409,96 179626,45 757459,11 179679,81 758254,76 179993,11 758410,48 180044,99 758940,24 180022,62 759582,37 179984,34 760164,78 179954,20 760742,01 180055,59 760882,56 180070,08 761335,70 180069,01 762156,84 180201,90 762249,21 180185,86 762291,86 180223,93 762606,26 180269,11 762863,31 180325,68 764350,28 180682,08 764744,49 180756,94 765458,66 180870,87 765643,95 180906,36 765915,92 180987,73 766182,54 181051,27 766220,47 181070,82 766856,01 181221,47 766956,07 181235,10 767829,14 181293,23 769289,33 181273,59 770099,65 181672,62 770271,16 181740,55 770905,32 181832,30 771171,57 181873,46 771458,53 181922,38 771480,81 181747,39 771553,99 181756,71 771551,05 181779,81

A vezeték nyomvonala kb.: 200 m távolságon belül az alábbi zajtól védendő tanyákat, lakóépületeket, majorokat közelíti meg: Az OGD-Öcsöd-K-1 és OGD-Öcsöd- Ény-1 kutak termelővezetékének új nyomvonalánál:

14


Tóth tanya (60 m); Sertéstelep (200 m); Rónyai tanya (200 m); Kara tanya (200 m); Papp tanya (200 m); Kulik major (150 m); Kardost tanya (100 m); Dezső tanya (80 m); Zubor tanya (170 m); Gácsi tanya (90 m); Tóth tanya (20 m); Bercsényi utcai lakóházak az OGD-ÖCSÖDÉNy-1 kútkörzet környezetében (100m); Dugár tanya (50 m); Bóné tanya-Kossuth Tsz. (200 m); Őze tanya

(100 m); Szabadság Tsz.

tehenészet (80m); Nádudvari Tanya (150 m)

Az OGD-Öcsöd-K-1 és OGD-Öcsöd- Ény-1 kutak termelővezetékének FGSZ csőcsordája mellett haladó nyomvonalnál: Táncsics Tsz. (80 m); Nagy J tanya (200 m); Bíró tanya (60 m) Harangozó J. tanya (200 m); Molnár tanya (150 m) Enyedi tanya (50 m) Kun tanya (150 m); Vásárhelyi tanya (200 m); Kelemen Tanya (100 m); Temesvári tanya (200 m); Beregszászi tanya (60 m) Csató tanya (100 m); Kun tanya (100 m).

2.3. A termelvény és a szállítandó nyers földgáz várható mennyiségi, minőségi jellemzői: Kúthozam: Gázmennyiség:

50-150 e Nm3/d

Gazolin mennyiség:

nincs

Vízmennyiség:

5m3/d

Közeg jellemzők: Rel. gázsűrűség:

0,5665(15 oC-on)

Gáz fűtőérték:

33,72 MJ/m3 (15 oC-on)

2.4. A tervezett technológia Vonatkozó rajzok: 4.1. sz. melléklet: Rb-s besorolás és elrendezési helyszínrajz Öcsöd-K-1 Méretarány:1:100, Rajzszám:1-6465 4.2. sz. melléklet: Kapcsolási rajz- Öcsöd-K-1 Rajzszám:1-6466

15


5.1. sz. melléklet: Öcsöd-ÉNy-1 és Öcsöd-K-1 gázkút termelésbe állítása, kútkörzet és gyűjtőállomás tervezése. Rb-s besorolás és elrendezési helyszínrajz. M=1:100, Rajzszám:1-6423 5.2. sz. melléklet: Öcsöd-ÉNy-1 és Öcsöd-K-1 gázkút termelésbe állítása, kútkörzet és gyűjtőállomás tervezése.Technológiai folyamatábra. Rajzszám:1-6424

2.4.1. A tervezett tevékenység technológiai leírása: Az OGD-Öcsöd-K-1 gázkút és HHE Öcsöd-ÉNy-1 gázkút körzetében kiépített technológia segítségével a kutak termelvényét az újonnan

megépítésre

kerülő földalatti csővezetéken a HHE-Endrőd Gázüzemébe juttatják, ahol a nyers gázt előkészítik, majd az országos távvezetékre adják. A kútkörzetekben kialakított technológián a karácsonyfa után beépített Vonk típusú szerelvénnyel állítható a gáztermelvény nyomása, mennyisége. A kútvezeték és a kútkörzeti technológia túlnyomás elleni védelmére csőtörés biztosító szolgál. A 2 kútkörzetben a hidrát képződés megakadályozására helyi metanol beadagolása szükséges, melyhez a 2 kútkörzetben metanol adagoló rendszer telepítése szükséges. HHE Öcsöd-ÉNy-1 gázkút körzetében kiépített technológia segítségével további kutak termelvényének fogadására is lehetőség nyílik, majd onnan a közös vezetéken a HHE-Endrőd Gázüzemébe juttatják a gázt további feldolgozásra. 2.4.2. A technológiai folyamatban részt vevő anyagok: Nyers földgáz, Glikol, CH termelést kísérő víz, Metanol.

16


3. A TERVEZETT BERUHÁZÁS KÖRNYEZETÉNEK ÁLLAPOTA 3.1 Körösszög kistáj Az OGD-Öcsöd-K-1 és OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gáztermelő kút és a tervezett mezőbeni csővezeték egy része az Alföld nagytáj, Körös-Maros köze középtáj, Körösszög kistájban helyezkedik el. (A

kistáj

bemutatása

a

„Magyarország

kistájainak

katasztere

MTA

Földrajztudományi Kutatóintézet Budapest, 2010 alapján történik)

A kistáj Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében helyezkedik el. Területe 377 km2 (a középtáj 7,3 %-a, a nagytáj 0,7 5-a).

Domborzat. A kistáj 79,4 és 98,6 m közötti tszf-i magasságú, a Hármas-Körös völgyétől a Maros hordalékkúpsíkság felé enyhén emelkedő, alacsony ármentes síkság. Vertikálisan igen gyengén tagolt (átlagos relativ relief érték 1,5 m/km2 ) A felszínt morotvák, elhagyott folyómedrek kusza hálózata tagolja, gyakoriak a 3-4 m magas kunhalmok. A belvízveszélyes, rossz lefolyású alacsony síksági részek

helyenként

folyóhátakkal

elgátoltak.

A

jelenlegi

horizontális

szabdaltsága a rekonstruálható „ természetes” állapotnak mintegy 40 %-a. (kb.1,8 km/km2 ).

Földtan. A jelentős mélységben (kb. 4 km elérhető medencealzatot metamorfitok és mezoozos képződmények alkotják. Erre nagy tömegű középső-és későmiocén kőzetek, majd kb.: 2 km vastagságban késő pannon üledékek települtek. Szerkezeti-morfológiai szempontból a kistáj egy fiatal (holocén) süllyedék területre és egy idősebb folyó szabdalta pleisztocén végi (würm) peremvidékre tagolható. Az elsőn a Körös völgyrendszere és fiatalkori öntések

találhatók

a

Délebbi

területen

a

Veker

és

Maros

régi

medencerendszere, ill. ezek feltöltése jellemző. A felszín közeli iszaposagyagos üledékeket gyakran vékony infúziós löszköpeny fedi. Homok az egykori folyógátak parti dűnéihez kapcsolódva a felszín kb: 85-án fordul elő.

17


Éghajlat.

Meleg, száraz kistáj. A napfénytartam évi összege 2000-2200 óra, ebből a nyári évnegyedben 810 óra körüli, a téli évnegyedben mintegy 190 óra napsütés várható. Évi középhőmérséklet 10,3-10,5 ºC, a nyári félévé 17,5-17,6 ºC. Ápr.1-2 és okt. 20-21. között, azaz évente 199-201 napon át a napi középhőmérséklet magasabb, mint 10 ºC, K-en évi 198 nap körül, Ny-on viszont több mint 200 napon át nem kell fagypont alatti hőmérséklettől tartani. Ez az időszak K-en ápr.8 és okt.24-26 közé, Ny-on ápr.4-6 és okt.24-26 közé esik. Az évi abszolút hőmérséklet maximumok és minimumok sok évi átlaga kevéssel 34,0 ºC fölötti, ill. -17,0 ºC körüli. DNy-on 520 mm, máshol csak 490-510 mm évi csapadékmennyiség várható. A tenyészidőszakban 290-310 mm esőre számíthatunk.(DNy-on a több). A legtöbb, egy nap alatt lehullott csapadék ezen a tájon 108 mm volt (Nagytőke). Évente 30-32 napon át tartó hóborítottságra számíthatunk, a hótakaró átlagos maximális vastagsága 17 cm. Az ariditási index DNy-on 1,35, máshol 1,40 körüli. A szélirány eloszlása elég egyenletes, kis mértékben az É-i irány emelkedik ki. Az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s között van. Csak öntözéssel optimális az éghajlat a szántóföldi és a kertészeti kultúrák számára.

Vizek. É-on a Hármas-Körösre támaszkodik, a folyónak csak a Szarvastól Ny-ra eső 43 km-es szakasza tartozik a tájhoz(teljes hossza 91 km, 27 537 km2 -es vízgyűjtővel, amiből 12 931 km2 hazai terület) A Tisza torkolata előtt pár kmre ágazik ki belőle a Kurca (37 km, 1266km2 ), amely a Veker éri-főcsatorna (36 km, 24 km2 ) torkolatáig Ny-ról a tájhatáron folyik. A többi vízfolyást a Hármas-Körös veszi fel (Szarvasi Holt-Körös: 28 km, 686 km2, Nagyérifőcsatorna 16,5 km, 30 km2 stb.). Igen száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület.

18


A

Hármas-Körös

vízjárását

a

kunszentmártoni

vízmérce

adataival

jellemezzük. A Hármas-Körös vízjárását a Tisza visszaduzzasztása is befolyásolja. A legnagyobb árvizek általában kora nyáron jelentkeznek, míg a helyi csatornák hóolvadás után áradnak meg. A Kurca öntözési idényben a Hármas-Körösből kap 1 m3/ s vizet, a többi a beléje folyó csatornákból származik.

Az

év

második

felében

vízhiányos.

Békésszentandrásnál

duzzasztó szolgálja a hajózást és a víztározást. A belvízlevezető csatorna hálózat hossza kb. 250 km. Állóvízei között első helyen a 13 körösi holtág említhető. Közöttük a békésszentandrási

(27ha)

a

legnagyobb.

2

tározója

közül

a

békésszentandrási duzzasztó felülete 640 ha, a 2 kis természetes tava (4ha) jelentéktelen. A „talajvíz” mélysége általában meghaladja a 4 m-t. Mennyisége csekély. Kémiai

jellege

főleg

kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos,

bár

pl.

Kunszentmárton környékén a nátriumos típus is kitrjrdtrn jrlrntkrzik. Keménysége 15-26 nkº között van, de a települések közelében eléri a 45 nkº-ot is. Szulfáttartalma

60-300

mg/l

között

változik,

de

Békésszentandrás

környékén 300 mg/l fölé emelkedik. A rétegvíz mennyisége nem jelentős. Az artézi kutak mélysége általában 260 m

alatti,

vízhozamuk

változatos,

de

elég

sok

bővízű

kút

is

van.

Békésszentandrásnak 49 ºC-os, Kunszentmártonnak 42 ºC-os, Öcsödnek 79 ºC-os vizet adó forrása van. A 4 településből a 2 nagyobb rendelkezik csatornahálózattal, az erre kapcsolt lakások aránya 36,7% (2008).

Növényvilág: Északon és keleten a Maros hordalékkúp-perem és a mentett oldali magas ártér természetes vegetációja jórészt eltűnt, helyét intenzív szántók foglalják el. A zonális erdőssztyepp-löszpuszta fajai (vörösszárú pimpó – Potentilla heptaphylla, parlagi rózsa – Rosa gallica, horgas bogáncs – Carduus hamulosus) mezsgyéken, gátakon, kunhalmokon maradtak fenn. Telepített

19


tölgyesek fajszegény sziki erdőssztyepp növényzettel (réti őszirózsa – Aster sedifolius, bárányüröm – Artemisia pontica) a hátság alluviális határain találhatók (Bábockai-erdő). A Körös hullámterét puhafaligetek, telepített nyárasok, ecsetpázsitos rétek (réti iszalag – Clematis integrifolia, fényes borkóró – Thalictrum lucidum, gyíkhagyma – Allium angulosum), kubikokholtágak eutróf hínarasai (rucaöröm – Salvinia natans – és sulyom – Trapa natans) és mocsári növényzete (virágkáka – Butomus, nyílfű – Sagittaria) jellemzik. Délen a holocén öntésterület és a tagolt felszínű óalluviális peremvidék találkozásánál nagy kiterjedésű természetes élőhely-mozaik maradt fenn (Tőke-puszta). Itt a szabályozásokig vízjárta, szikesedő laposok ecsetpázsitosai, nádas-harmatkásás mocsarai még nem vesztették el ártéri jellegüket. A magasabb térszinteket cickórós puszta és rétsztyepp-vegetáció borítja. Az ártérből kiemelkedő, pleisztocén rögökön sztyepprétek (magyar szegfű – Dianthus pontederae, lenlevelű zsellérke – Thesium linophyllon, ebfojtó müge – Asperula cynanchica, koloncos legyezőfű – Filipendula vulgaris, hengeres peremizs – Inula germanica, kunkorgó árvalányhaj – Stipa capillata) és vakszikes-ürmös puszta foltok (gyakori a sziki varjúháj – Sedum caespitosum) mozaikolnak. A részben ármentes helyzet, a fejlett mikrodomborzat és a fajkészlet ősi szikesedésre utal. Az érhálózat hínárvegetációja fajgazdag (Kurca: fehér tündérrózsa – Nymphaea alba, tündérfátyol – Nymphoides peltata). Asztatikus vízterek iszapján jellemző a Nanocyperion-vegetáció (látonyafajok – Elatine spp., henye füzény – Lythrum tribracteatum, tekert csüdfű – Astragalus contortuplicatus).

Gyakori élőhelyek: A1, A3a, B1a, BA, D34, F2, F1b; közepesen gyakori élőhelyek: A23, A5, B2, B3, B5, B6, F1a, F5, H5a, I1, J4, OC, RA, RB, RC; ritka élőhelyek: D6, F3, I2, F4, J3, M3, M6, J6, P45.

Fajszám: 600-800; védett fajok száma: 20-40; özönfajok: zöld juhar (Acer negundo) 3, bálványfa (Ailanthus altissima) 2, gyalogakác (Amorpha fruticosa) 4, selyemkóró (Asclepias syriaca) 2, tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.), 1, amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) 4, japánkeserűfű-fajok (Reynoutria

20


spp.) 2, akác (Robinia pseudoacacia) 4, aranyvessző-fajok (Solidago spp.) 3.

Állatvilága (internet alapján) Az

elmúlt

évszázadokban

különböző

emberi

beavatkozások

hatására

átalakult a táj, s szinte nyomtalanul eltűntek az egykori legendás „vadvízi országok”. Ezzel egyidejűleg sok állatfaj végleg eltűnt a Tiszazugból, mások pedig csak alkalmilag fordulnak elő már. Egyes fajok már csupán parányi népességekben, mások pedig nagy tömegekben találhatók. Kétéltűek A folyók vízpartjain, holtágak, csatornák és mély fekvésű, nedves területeken mindenütt találkozhatunk kétéltűekkel, elsősorban békákkal. A tarajos gőte sokfelé fordul elő. Pettyes gőtével, valamivel gyakrabban találkozhatunk. A békafajok közül a vörös hasú unka, a barna varangy, a zöld varangy, a levelibéka, a tavi béka, a kecskebéka és az erdei béka kerül inkább szemünk elé. Hüllők A kétéltűeknél sokkal kisebb egyedszámban fordulnak elő a hüllők. A Körösök elmocsarasodott kubikgödreiben, holtágaiban viszonylag gyakran láthatjuk még a mocsári teknőst. A vízisiklók nemcsak a vizek mentén, de nedves réteken is megfigyelhetjük. Találkozhatunk az erdei siklóval, a gyíkok közül leggyakrabban a fürge gyíkkal. Madarak A terület madárvilága rendkívül gazdag. Ez egyaránt vonatkozik az itt fészkelő és a vonuláskor jelentkező vendégfajokra is. A hazánkban előforduló 340 madárfajból 200-250 faj jelenlétét tudtuk bizonyítani egyes kutatott területeinken. Egyik ritka nagytestű madarunk: a túzok (otis tarda). Az Alföld dél-keleti részér sokfelé láthatjuk még a vadrécék és a vadlibák tízezres, illetve százezres csapatát. A récék közül a legnagyobb tömegben a tőkés réce (anas platyrhynchos), a vadlibák közül pedig a nagylilik (anser anser), a kislilik (charadrius dubius) és a vetési lúd (anser fabilis) fordul elő. A daru szintén a tavaszi és őszi vonuláskor látható a vidék felett kisebb-

21


nagyobb csapatokban rendszeresen és szinte mindenütt. A fehér gólya (ciconia ciconia) fészkét az utóbbi évtizedben sokfelé láthatjuk. Fekete gólya (ciconia nigra) is fészkel a zárt erdők mélyében. Az ártéri erdők füzeseiben telepesen költenek a kiskócsagok (egretta garzetta) és az üstökösgémek, legtöbbször a bakcsók ugyancsak népes társaságával. Tavasztól őszig mindenfelé láthatjuk őket a Körösök völgyében. Előszeretettel keresik fel táplálkozás

céljából

a

sekély

vizű

rizsföldeket.

Sokszor

láthatjuk

a

szürkegémet (ardea cinerea), ritkábban a vörösgémet (andrea purpurea). Gyümölcsösök

mentén,

erdőkben,

parkokban

mindenfelé

láthatunk

különböző fajú harkályokat, zöldküllőt (pilus vizidis) és kakukkot (cucentus canorus) is. Leggyakrabban a széncinke, a kékcinke, a szürke légykapó, a tövisszúró gébics, a citromsármány, a tengelic, a barátposzáta (sylvia atricapilla), a kisposzáta (sylvia curruca), a bíbor- (galerida cristata) és mezei pacsirta (alauda arrensis) kerül elénk. A folyók holtágain és a halastavak vizein mindenfelé megfigyelhetjük a búbos vöcsköt (podiceps cristatus), a szárcsát (fulics atra) és a vízityúkot (gallinula chloropus). Itt és a csatornák keskeny nádszegélyeiben költenek a törpegém, a nádirigó és a nádiposzáták különböző fajai. Az ártéri erdők odvas fűzfáiban nevelik fiókáikat a csókák és a seregélyek. A fűz vagy nyárfa lehajló ágán építi fészkét a függőcinege, mely télen is megtalálható az ártereken. A balkáni gerlét (streptopelia decaocta) ma már mindenfelé láthatjuk. Az utóbbi években újra többet találkozhatunk a magyar nép régi kedves madarával, a vadgerlével (streptopelia turtur). Mindenfelé láthatjuk a füstifecske és a molnárfecske villódzó csapatait. A folyók felett is láthatjuk őket, sokszor elkeveredve a partifecskékkel. Az utóbbi a jégmadárhoz és a gyurgyalaghoz hasonlóan, folyómedrek és homokbányák meredek partfalaiban vájt üregekben költ. Az árterekben a vetési varjú rokonával, a dolmányos varjúval (corvus corone cornit), az erdőkben a hollóval, a szarkával, a mezei és a házi verébbel pedig szinte mindenütt találkozunk. A pusztákon, legelőkön, nedves réteken figyelhetjük meg a következő madarakat: bíbic, goda, különböző fajú cankók, póling, sárszalonkák fajai. Igen gyakori erre a már említett mezei pacsirta (alanda arvensis). A ragadozó madarak közül leggyakoribb fészkelő a vörös vércse (falco tinnunculus), az egerészölyv (buteo buteo), a kék vércse és a barna

22


rétihéja (circus aeruginosus). Télen gatyásölyvek jönnek ide telelni a magas északról, de láthatunk réti sasokat, halászsast (pandion haliaëtus), valamint barna kányákat (milvus migrans). A baglyok közül leginkább a kuvik (athene noctua), a macskabagoly (strix aluco) és a fülesbagoly (asio flammeus), amelyekkel találkozunk. Emlősök A megváltozott környezeti tényezők hatására az elmúlt évszázadban már kipusztult a vidékről, ilyenek voltak: a farkas (canis lupus), a sakál, a hód (castor fiber) és a nyérc. Jelen időben a Körösök mentén előfordul a vidra (lutra lutra), ez a szép és legnagyobb termetű vízi ragadozó emlősállatunk. Szigorúan védett állat, csupán a halastavakon van lehetőség esetleges ritkításra. A vizek mentén mindenütt előfordulnak a vízicickány, bár ez az apró ragadozó ritkán kerül élve a szemünk elé. De megleshetjük a kószapockot és a nagy termetű pézsmapockot (ondrata zibethicus) is. A szárazabb területeken a következő emlősállatokkal találkozhatunk: vakond, földikutya, különböző cickányok, egerek, sün (erinaceus europacus), róka, nyest, hermelin, menyét és görény. Különböző fajú denevérekkel (myotis) nemcsak öreg parkokban és emberi települések környékén, de öreg ártéri erdők körül is találkozunk. Természetesen előfordul az őz (capreolus capreolus), a gímszarvas (cervus elaphus), a dámszarvas (cervus dama) és a vaddisznó (sus scrofa). Vadállomány és vadgazdálkodás Országunknak ez a szeglete nemcsak arról híres, hogy az ország éléstára, hanem vadállományáról és vadgazdálkodásáról is. Különösen értékes az apróvadállomány, ezen belül elsősorban a fácán mennyisége. Jász-NagykunSzolnok és Békés megye legjobban gazdálkodó uradalmaiban már a XIX. században mesterségesen tenyésztették a fácánt, ami az ideális környezeti tényezők mellett hozzájárult ahhoz, hogy ezen a területen tenyészik legnagyobb népességben országunk fácánállománya. De hasonlóan jó az állomány a fogoly és a mezei nyúl szaporulatában is. A becsült őzállomány 13 ezer körül van. Erdő területeken él néhány száz szarvas és dámvad. Az utóbbi évtizedben újra erőteljesen terjeszkedik a vaddisznó. A vadászható

23


fajok közül igen fontos lett az utóbbi években a gerle, a vízimadarak közül pedig

a

tőkés

réce.

Az

egykori

legendás

vadlibavadászatok

megszűntek. Érdekes színfolt lehet megint a Fekete-Körös menti erdőkben újra telepített vadpulyka vadászata is.

Talajok. A kistáj fiatal és idősebb folyóvízi hordalékok anyagából épül fel, amelyet több helyen infúziós lösz takar. A talajvíz szintje átlagosan 4 m alatt van. A talajtakaró

70%-át

az

agyagos

vályog

összetételű,

gyengén

savanyú

kémhatású , igen jó termékenységű (int.110-130) réti csernozjom talajok (39%) és azok mélyben sós változatai alkotják. Hasznosításuk 80-85 %-ban szántóként,

5-15

%-ban

lehelőként

és

10-5

%-ban

erdőterületként

lehetséges. A szintén agyagos vályog összetételű szikes talajok a terület 13 %-án fordulnak elő. A szikes talajféleségek közül a réti szolonyecek 6 5-ot, a sztyeppesedő réti szolonyecek 7 %-ot tesznek ki. Hasznosításuk 75 és 30 %ban legelőként és szántóként lehetséges. A Koros -ártéren képződött. Agyagos vályog szemcse összetételű, gyengén savanyú kémhatású öntés réti talajok 17% területen találhatók. A 30-35 (int.)

földminőség

kategóriába

tartoznak,

rét-legelőként

(50%),

szántóként(40%), és ligeterdőként hasznosulhatnak.

Közlekedés. Arteriális közlekedési hálózatú terület. É-i peremén fut a 4. sz. főút, közepén a 44.sz főút, közepén a 45.sz főút és a Szentes-Kunszentmárton-Szolnok vasúti mellékvonal. Állami közútjainak hossza 58 km, amelyből 33 km (57%) másodrendű főút. Közútsűrűség 15 km/100 km2 , főútsűrűség 8 km/100 km2 . Főút menti településeinek aránya 75%. Vasútvonalainak hossza 22 km vasútsűrűség

5,5

km/100

km2.

Településeinek

50%-a

rendelkezik

vasútállomással. Békésszentandráson mezőgazdasági reptér található.

24


Településhálózat. Ritkásan betelepült kistáj: 100 km2 -re mindössze 1 település jut. A 4 helységből csak Kunszentmárton városi jogállású, a fejlett kisvárosok közé tartozik (2001:9707 lakosú). A városi népesség aránya (2001:53,7 %), így is elmarad az országos átlagtól. 2 népes (>3000 lakos) község mellett akad 500 lelkes település is. Egykori kiterjedt tanyavilágának maradványaként 2001ben a lakosság 4 %-a külterületen élt, a tanyaközségként létrejött Nagytőke esetében azonban ez az arány 35,3 %.

Népességben A népsűrűség (2001:48 fő/km2 ) messze elmarad az országos átlagtól, egyes részeken pedig még a 10 fő/ km2 -t sem éri el. A népességmaximum 1941-ben volt, azóta a kistáj elveszítette lakosságának több, mint 1/3-át )2001:18082 fő). A népességcsökkenés oka egyre inkább a természetes fogyás, ami kedvezőtlenül alakította a korszerkezetet is: 2001ben a 65 éveseknél idősebbek aránya már meghaladta a gyermekkorúakét (18,6 ill. 16,4 %) Az elöregedési index mértéke mindenütt 100 feletti, jelentősebb elöregedés még nem mutatkozik. Az iskolázottság szintje érzékelhetően rosszabb az országos átlagnál: a lakosság 1,5%-a egyetlen osztályt sem végzett, 1/4-e nem fejezte be az általános iskolát. Közel 30 %-a befejezte de nem tanult tovább, a diplomások aránya pedig mindössze 5%. Vallási téren a lakosság 1/3-a felekezeten kívüli vagy ismeretlen vallású. A legnagyobb vallási közösséget a római katolikusok alkotják (201:44,!%), megelőzve a reformátusokat (16,2%) és az evangélikusokat (1,5%). A népesség döntő része (kb. 95%) magyar, a cigányság aránya 2,2%. Legnagyobb, 300 fős közösség Öcsödön él. A

munkaerő-piaci

mutatók

lényegesen

rosszabbak

az

országos

átlagnál:2001-ben a lakosság gazdasági aktivitása mindössze 28,5%, a munkanélküliség viszont 21,2%-os. A foglalkozási szerkezet is jelentősen eltér a hazai átlagtól, mivel a mezőgazdasági és ipari foglalkoztatottak aránya magasabb (2001: 13,2 ill. 38,2%), a tercier keresőké viszont jóval

25


alacsonyabb (48,6%). 2007 nyarán a munkanélküliek aránya (8,8%) közel másfélszerese az országos átlagnak, az egyes települések között jelentősebb különbségek nélkül.

3.2. Szolnok-Túri-sík kistáj: A tervezett mezőbeni csővezeték másik része az Alföld nagytáj, Nagykunság középtáj, Szolnok-Túri-sík kistáj Jász-Nagykun-Szolnok megye területén helyezkedik el. (A kistáj bemutatása a: „Magyarország kistájainak katasztere MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Budapest, 2010 alapján)

A kistáj Jász-Nagykun-Szolnok megyében helyezkedik el. Területe 1074 km2 (a középtáj 23,3-a a nagytáj 3,3%-a)

Domborzat, A kistáj 79,9 és 105,1 m (Király-halom) közötti tszf-i magasságú, löszszerű üledékekkel fedett hordalékkúp-síkság. A relatív relief átlagos értéke kicsi (2 m/km2), a Ny-i részen, ill. a homokbuckás területeken ezt meghaladó értékű. A felszín több mint 50%-a az alacsony ármentes síkság, negyede az enyhén hullámos síkság (a Ny-i részen), ill az ártéti szintű síkság (peremeken) orográfiai domborzat típusba sorolható, A kistáj képében csak a szórványosan megjelenő, a Zagyva és a Tarna hordalékkúp anyagából felépülő, 1,5 m magas , löszöd homokkal fedett buckák, a kistáj D-i felében mindenfelé megjelenő, kusza hálózatot alkotó elhagyott folyómedrek, morotvák, valamint kunhalmok jelentenek némi változatosságot.

Földtan A medencealjzatot túlnyomórészt a 3-4 km mélységben elérhető kréta flis alkotja,

D-en

pedig

a

vulkáni-vulkanoszediment

képződmények,

metamorfitok és mezozoos törmelékes kőzetek egyaránt előfordulnak. Az Északi-középhegységből lefutó patakok hordalékkúpja (főként az Eger és a Tarna) a pleisztocénban befedte a kistájat, s összességében 150—170 m vastag, többnyire finomszemű üledék akkumulálódott. A felszínen a 26


pleisztocén végétől 8—10 m vastag, egészen finomszemcsés folyóvízi üledék rakódott le, amely löszösödött. A felszín legnagyobb részét ez a löszös anyag,

lösziszap

borítja,

hozzá

igen

jelentős

téglaagyag

készletek

kapcsolódnak (Karcag, Mezőtúr, Kisújszállás, Törökszentmiklós, Martfű, Tiszaföldvár). Nagyobb területeket borít - főként a mélyebb, rossz lefolyású felszíneken - a holocén réti és lápi agyag. A legidősebb képződmény a Tisza holocénbeli letaroló tevékenysége következtében szigetszerűen megjelenő, löszös homokkal fedett futóhomok.

Éghajlat. A kistáj É-i része mérsékelten meleg-száraz, a D-i részek már a melegszáraz éghajlatú területhez tartoznak. Az évi napfénytartam 1970 és 2010 óra közötti; a DNy-i részek élvezik a több napsütést. A nyári évnegyedben 790-800, a téliben kb. 190 óra napsütés valószínű. Az

évi

középhőmérséklet

10,2-10,4

°C,

a

vegetációs

időszak

középhőmérséklete 17,4-17,6 °C. 199-201 napon keresztül, ápr. 1-2 és okt.20 körül a napi középhőmérséklet magasabb 10 °C-nál. A fagymentes időszak ápr. 5-9-én kezdődik, az első őszi fagyok okt. 22-26 körül várhatók. A fagymentes időszak tehát 196-200 napos. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34-34,5 °C, a legalacsonyabb minimum hőmérsékleteké pedig -16,5 és -17,0 °C között várható. Az évi csapadék 490-510 mm, de míg a D-i részeken még az 480 mm-t sem éri cl, addig Kenderes térségében kevéssel az 520 mm-t is meghaladja az átlagos évi csapadék. A vegetációs időszak csapadéka 300 mm körül van, de a D-i részeken csak 290 mm alatti. Az ország legszárazabb vidéke ez a terület. A 24 órás csapadékmaximum 164mm (Mezőhék). A téli időszakban 32-34 hótakarós nap várható, az átlagos maximális vastagság 15-16 cm. Az ariditási index 1,4 körüli, de a D-i részeken 1,45. A három leggyakoribb szélirány az É-i, D-i és a Ny-i ; az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körül van. A kistáj egy része igen száraz, a kevés csapadék indokolja az öntözéses gazdálkodást.

27


Vizek. K felől a Hortobágy – Berettyóra támaszkodik, míg Ny-on kanyargós peremmel néz a Tisza árterére. A Tiszához csak kevés vízfolyás indul. Ilyen az Alcsi -Holt-Tiszához folyó Kengyeli-főcsatorna (18 km, 131 km2), majd a Cibakháza-Martfűi csatorna (12 km, 38 km2). A Hortobágy-Berettyó idetartozó 70 km-es szakaszához vezetnek: Köles-Őzes-csatorna (17 km, 122 km2), Karcagi I. sz. főcsatorna (23 km, 252 km2), Villogó-csatorna (38 km, 82 km2), Kakat-éri-csatorna (45 km, 298 km2), Gástyási-csatorna (11 km, 76 km2), Túrkevei-csatorna (12 kin, 63 km2), Varaséri- Álomzugifőcsatorna (26 km, 274 km2). A Hármas-Körös D-ről 21 km-en határolja a tájat. Hozzávezet a Mezőtúri-főcsatorna (24 km, 164 km2) és a Harangzugicsatorna (24 km, 344 km2). Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület.

Vízjárási adatok a Hortobágy-Berettyóról és a Hármas-Körösről vannak. Utóbbinak a vízállását a torkolati árvízkapuval befolyásolják. Az árvizek kora tavasszal és kora nyáron jelentkeznek. Ilyenkor a belvizeket levezető főcsatornák is nagyobb vízhozamokat vezetnek. Az ősz viszont a kisvizek időszaka. A Hármas-Körös és a csatornák vízminősége II. osztályú. A belvízveszélyt jelzi, hogy a csatornahálózat összes hossza az 1.500 km-t is meghaladja. Túrkeve alatt éri el a Hortobágy-Berettyót a 22,5 m3/s vízvezetésre kiépített Nagykunsági-főcsatorna. A kistájnak számos tava van. Kisebb részben természetesek (5; 10,7 ha), melyek területe nem számottevő. A Hortobágy-Berettyó és a Hármas-Körös jobb partján 6 holtág található 240 ha felszínnel. Köztük a mezőtúri (40 ha), ill. a halásztelki (145 ha) a legnagyobb. Még több a különféle célú mesterséges tározó és halastó (17 db, 1600 ha feletti kiterjedéssel). Köztük a karcagi (159 ha), a kenderesi (146 ha) és a kakati (157 ha) tározók is nagyok, de a sóskúti (416 ha) a legtekintélyesebb (Kenderestől E-ra).

A talajvíz mélysége Fegyvernektől D-re Mezőtúrig-Mesterszállásig 6 m alatt van, Karcag-Kisújszállás-Túrkeve körzetében 2-4 m között, máshol 4-6 m

28


között. A talajvíz szintje az években észrevehetően emelkedett. Mennyisége sehol

sem

jelentős.

Kémiai

jellege

Fegyvernektől

K-re,

Karcag

és

Kisújszállás között, de elszórtan máshol is, főleg a Hortobágy-Berettyó mellékén

nátrium-,

máshol

kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos.

Keménysége Fegyvernek-Kisújszállás-Mezőtúr között meghaladja a 35 nk°ot,

máshol

1.5—25

nk°

között

van.

A

szulfáttartalom

Mezőtúr-

Törökszentmiklós-Karcag között meghaladja a 600 mg/l-t, sőt Túrkevétől Ny-ra még az 1000 mg/l-t is, másutt 300 mg/l alatt van. A rétegvíz mennyisége nem jelentős. Az artézi kutak száma nagy; mélységük átlaga nem haladja meg a 200 m-t. Vízhozamuk mérsékelt, de nagyobb mélységből nagy vízhozamokat is nyernek. Kisújszállás fürdőkútja 53 °C, Mezőtúré 54 °C, Tiszaföldváré 71 °C, Törökszentmiklósé 65 °C, Túrkevéé 76 °C-os. Többségükben kloridos-hidrogénkarbonátos típusúak. Közüzemi csatornahálózat csak részlegesen épült ki, s meghatározó mértékben a városokra koncentrálva. Így a közcsatornával ellátott lakások aránya 2008-ban 60%-ot tett ki.

Növényzet: A

szántók

uralta

kistáj

potenciális

növényzetének

képét

a

löszpusztagyepekkel és löszcserjésekkel mozaikos mocsarak határozták meg.

A

szórványos

természetközeli

növényzetét

ma

főleg

a

kistáj

szegélyeiben sziki rétek, nádasok, fajszegény magassásrétek, nagyobb vízterek hínár vegetációja és ültetvény jellegű erdők képviselik. Flórájának középhegységi kapcsolata gyenge. Szolonyeces típusú szikesek fordulnak elő, a padkásodás igen ritka (pl. Kecskeri-legelő). Több a cickórós, mint az ürmös gyep (bárányparéj – Camphorosma annua, seprűparéj – Bassia sedoides, heverő seprűfű – Bassia prostrata, szikárszik – Petrosimonia triandra, sziki ballagófű – Salsola soda). A puhafaligetek (nyári tőzike – Leucojum aestivum), mezofil lomberdők (gyöngyvirág – Convallaria majalis, erdei estike – Hesperis sylvestris, zöldes sás – Carex divulsa, nehézszagú gólyaorr

–

glycyphyllus,

Geranium

robertianum,

zsidócseresznye

–

édeslevelű Physalis

csüdfű

alkekengi)

–

Astragalus valamint

a

29


tatárjuharos- és sziki tölgyesek maradványai (pl. Kisújszállás: Öregerdő) inkább csak lágyszárú növényzetükben lelhetők fel (bérci here – Trifolium alpestre, parlagi rózsa – Rosa gallica, sziki és buglyos kocsord – Peucedanum officinale, P. alsaticum, réti őszirózsa – Aster sedifolius). A diverz

löszpuszta-

és

erdőssztyepp-vegetáció

(macskahere

–

Phlomis

tuberosa, gór habszegfű – Silene bupleuroides, törpemandula – Prunus tenella, szennyes ínfű – Ajuga laxmannii, karcsú orbáncfű – Hypericum elegans, pusztai gyújtoványfű – Linaria biebersteinii) főként mezsgyéken, kunhalmokon, gátakon, ill. extenzív gyümölcsösökben maradt fenn. A rétek főként ecsetpázsitosak. A mocsárréteken és mocsarakban a gyakoribb sásfajok mellett a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), keserű édesgyökér (Glycyrrhiza echinata) jellemző, a zsiókások szórványosak. A terület iszapnövényzete gazdag (látonyafajok – Elatine spp., iszaprojt – Limosella aquatica, iszapfű – Lindernia procumbens, henye káka – Schoenoplectus supinus), hínárvegetációja értékes. Sok a kipusztult faj: óriás

útifű

(Plantago

maxima),

tátorján

(Crambe

tataria),

pusztai

árvalányhaj (Stipa pennata), dunai szegfű (Dianthus collinus), hólyagos here (Trifolium

vesiculosum),

hegyi

kökörcsin

(Pulsatilla

montana).

Gyakori élőhelyek: F1b, F2, D34, BA; közepesen gyakori élőhelyek: B1a, F1a, F3, B2, B5, H5a, I1; ritka élőhelyek: D6, J4, A1, F5, P2a, F4, J6,B3, M6, B4, A23, P7, I2. D6, J4, A1, F5, P2a, F4, J6, B3, M6, B4, A23, P7, I2. Fajszám: 400-600; védett fajok száma: 20-40; özöngyomok: zöld juhar (Acer negundo) 2, bálványfa (Ailanthus altissima) 2, gyalogakác (Amorpha fruticosa) 3, selyemkóró (Asclepias syriaca) 2, amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica)

2,

akác

(Robinia pseudoacacia)

4,

aranyvessző-fajok

(Solidago spp.) 1, japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.) 1, amerikai alkörmös (Phytolacca americana) 1. (Tóth Tamás, Molnár Attila, Nagy János)

30


Állatvilág (Forrás: internet): Az emberi beavatkozás következtében az állatállomány jelentős számbeli csökkenésen és átalakuláson ment át. Egyes fajok teljesen eltűntek, mások csak alkalmilag fordulnak már elő. A folyók vízpartjain, holtágakban, csatornákban találkozhatunk a kétéltűek több fajával. A terület madárvilága rendkívül gazdag. Ez egyaránt vonatkozik az itt fészkelő és a vonuláskor jelentkező vendégfajokra is. A hazánkban előforduló 340 madárfajból 200-250 faj jelenlétét tudták bizonyítani egyes kutatott területeinken. Egyik ritka nagytestű madarunk: a túzok (otis tarda). Különösen értékes az apróvadállomány, ezen belül elsősorban a fácán mennyisége. Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye legjobban gazdálkodó uradalmaiban már a XIX. században mesterségesen tenyésztették a fácánt, ami az ideális környezeti tényezők mellett hozzájárult ahhoz, hogy ezen a területen tenyészik legnagyobb népességben országunk fácánállománya. De hasonlóan jó az állomány a fogoly és a mezei nyúl szaporulatában is. Talajok: A sík tájrészek elhagyott folyómedreinek, holtágainak mélyedéseit iszaposagyagos üledékek és lösziszap tölti fel, amelyek legalább 30% agyagot és 5105 karbonátot tartalmaznak. A talajban 9 talajtípus fordul elő. Az alföldi mészlepedékes (12%) és a réti csernozjom talajok (34%) vályog és agyagos vályog mechanikai összetételű változatai

90-12

(int.)

földminőségű

kategóriák

között

változik.

A

csernozjom talajoknak felszíntől karbonátos és kilúgozott változata is előfordul. A mélyben sós (4%) és a mélyben szolonyeces réti csernozjom 2% talajok termékenységi besorolásuk a 45-47 (int.) földminőségi kategória. A talajvízhatás alatt álló mélyebb fekvésű területek kiterjedt (15%) talajtípusát az agyag, vagy agyagos vályog mechanikai összetételű réti talajok és kisebb kiterjedésben (3%) képviselik. A réti talajok termékenységi besorolása a szervesanyag-tartalomban meglevő különbségek ellenére jobbára 35-50 (int,) földminőségi kategória. A réti talajok csökkent 31


termékenységét az erősen savanyú kémhatásuk indokolja, ami meszezéssel javítható. A tájban a szikes talajok mennyisége is számottevő (30%), amely a réti szolonyec (9%), a sztyepesedő réti szolonyec ( 8%) és a szolonyeces réti talajokból (13%) tevődik össze. A táj csernozjomokhoz köthető kedvező mezőgazdasági potenciálja a szántóföldi növénytermesztést teszi lehetővé, különösen ott, ahol az öntözés is lehetséges, ugyanis a táj száraz, gyér lefolyású és erősen vízhiányos.

A

talajok

mezőgazdasági

potenciálja

a

szikes

talajok

meliorizációjával és a réti talajok meszezésével növelhető.

Közlekedés. Arteriális közlekedési hálózati helyzetű, több forgalmi tengelyű terület.ÉK-i harmadát a 4. sz főút és a Budapest-Szolnok-Debrecen kétvágányú villamosított vasúti főútvonal, D-i harmadát a 46. sz főút és a SzolnokBékéscsaba kétvágányú villamosított vasúti főútvonal szeli át. A 4. sz főút É-ról a 34. sz főúttal találkozik a kistáj peremét a442. Sz főút metszi. A vasúti főútvonalaktól É-ról és D-ről egyaránt két-két mellékvonal csatlakozik (Kál-Kálkápolna-Kisújszállás és Tiszafüred- Karcag, ill. Szentes-Szolnok és Orosháza- Mezőtúr vonalak). Állami közútjainak hossza 366 km, amelyből 110 km (30%) első- és másodrendű főút. Közútsűrűség 22 km/100 km2 , főútsűrűség 6 km/100 km2. Főút menti településeinek aránya 65%. Mesterszállás amelynek

közúthálózati

59%-a

végpont.

villamosított.

Vasútvonalainak

Vasútsűrűség:

7,7

hossza

131

km/100

k,

km2.

Településeinek 56 %-a rendelkezik vasútállomással. Kenderesnek polgári célú, Karcagnak és Túrkevének mezőgazdasági célú füves repülőtere van.

Településhálózat. Az alföldi mezővárosi fejlődés egyik klasszikus területe olyan városokkal, mint Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Törökszentmiklós, Túrkeve. A kistáj 17 településéből 8 városi jogállású, így a városi lakosság aránya nagyon magas (2001: 83,1%). Az egykori hatalmas tanyavilág jórészt felszámolódott, a külterületi népesség aránya 2001-ben mindössze 2,5 %. Legnagyobb

32


számban Mezőtúr határában élnek, de ez is csak kb. 1000 embert jelent. A falvak között vannak jellegzetes , több ezer lakosú alföldi falvak, az 1950-es években létrehozott tanyaközségek népességszáma azonban 1000 fő alatti. A településsűrűség nagyon alacsony: 100 km2 -re jut egy település. A települések hulladékkezelése megoldott. Ipari, illetve veszélyes hulladék lerakásra létesített hulladéklerakót üzemeltet Debrecenben A.K.S.D. Kft.

Népesség. A népes mezővárosok ellenére a kistáj ritkásan benépesült, a népsűrűség 2001-ben mindössze 68 fő/km2 , Mezőhéken viszont mindössze 4,4 fő/km2.A maximális népességszámát 1960-ban érte el (150000 fő), azóta elveszítette népességének 1/10 -ét. A népességvesztés fő oka az elvándorlás, 1990 után pedig a természetes fogyás. A korstruktura azonban még kedvező, mivel a gyerekkorúak aránya jelentősen meghaladja a 65 év felettiekét. (2001: 18,1 ill. 14,7%) néhány kis népességszámú falúban megindult az elöregedés. A lakosság iskolázottsági szintje meár nem ilyen jó, amit az egyetlen osztályt sem végzettek közel 2%-os , ill. a diplomások az országos átlag felét sem elérő aránya (2001: 5,4%) is jelez. Lakossága vallásilag kétosztatú: 2001-ben 27,4% római katolikus mellett 24,6 % volt a reformátusok aránya. Emellett feltűnően magas a felekezeten kívüliek aránya(36,4%), s közel 10%

az ismeretlen vallásúak aránya. Az

etnikai összetétel jóval egyszerűbb: közel 95 % magyar mellett 2,6 % a roma populáció érdemel említést. Legnagyobb, mintegy 1500 fős közösségük Karcagon él. A munkaerő-piaci mutatók tükrözik a kistáj hátrányos helyét, amit kifejez a lakosság

alacsony

munkanélküliség

gazdasági

aktivitása

(2001:18,4%).

A

(2001:

foglalkozási

31,4%)

és

szerkezet

a

magas némileg

hagyományos, amit a mezőgazdaság viszonylag magas (2001:9,4%) és a tercier szektor meglehetősen alacsony aránya (2001:52,1%) is tükröz. „007 nyarán a munkanélküliek aránya (8,4), valamivel magasabb az országos átlagnál, az egyes települések közötti jelentős különbségek nélkül.

33


3.3. A tervezett vezeték szűkebb környezetének jellemzése A vezeték egy döntően másodlagos élőhelyekkel jellemezhető tájban kerül kialakításra, közvetlen közelében döntően szántók, míg kis kiterjedésben fasorok, facsoportok, kubikgödrök és a Körös folyó hullámtere található. A tervezett vezeték nagyrészt nem érint ökológiai hálózatot vagy védett természeti területet, de a keresztezéssel érintett Körös folyó és annak hullámtere része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak, a Körös-Maros Nemzeti Parknak és a Hármas-Körös (HUKM 20017) Különleges Természet megőrzési Területnek (lásd. 1. kép).

A vezeték által érintett élőhelyek a következők:

Egynyári szántóföldi kultúra (ÁNÉR2011: T1)

Az tervezett kút mindegyike, valamint a vezeték legnagyobb része intenzív művelésű szántóföldön kerül kialakításra. A termőhely talajadottságai kiválóak a szántóföldi növénytermesztésre, ott intenzív növénykultúrák találhatók, ennek megfelelően növény- és állatviláguk szegényes, tág tűrésű fajokból áll. Növényzetükre jellemző, hogy a termesztett növényen kívül a gyomflórájuk csak néhány kozmopolita vegyszer rezisztens fajból áll. Az intenzív művelés miatt az egykori gyomtársulásoknak ma már csak a töredékét találhatjuk meg (Adonis aestivalis, Consolida orientalis, Bromus arvensis).

A

tervezési

terület

szántóin

őszi

búza,

kukorica,

repce

növénykultúra található. Az élőhelyen megtalálható fajok: Chenopodium album,

Chenopodium

hybridum,

Amaranthus

retroflexus,

Amaranthus chlorostachys, Veronica arvensis, Convolvulus arvensis, Galium aparine, Ambrosia artemisifolia, Echinochloa crus-galli, Hybiscus triorum,

34


Adonis

aestivalis,

Consolida

orientalis

A tervezett vezeték viszonya a Nemzeti Ökológiai Hálózattal és a védett természeti területekkel.

Fragmentális mocsári vegetáció (ÁNÉR 2011: BA)

A területen található csatornák jellemző növényzete, ahol a nyílt vizek hínárvegetációja

(Ranunculus

trichophyllus,

Potamogeton

crispus,

potamogeton natans, Myriophyllum spicatum, Ceratophyllum demersum) mocsári

növényzettel

(Glyceria

maxima,

Phragmites

australis,

Typha

angustifolia) mozaikol. A sivár agrártájban ezek a csatornákban kialakult „vonalas” vizes élőhelyek természetvédelmi szempontból felértékelődnek, mivel számos madár- és kétéltű fajnak kínálnak kedvező élőhelyet. Az itt található csatornákat viszonylag gyakran kotorják, így jelentősebb fás vegetáció szegélyükben nem alakult ki.

35


Állandó vizű csatorna, gyékényes szegélyvegetációval Jellegtelen üde gyepek (ÁNÉR 2011: OB)

A területen lévő nedves kaszálóréteket a kaszálás alakította ki és ez a kezelés rendszeres elvégzése folyamán fenn is marad a mocsárrét stádium. Kaszálás felhagyásával a gyep beerdősülés felé halad, a természetes generalista fajok a specialisták rovására terjednek, míg az erdei fajok nagyon lassan hódítják meg a területet. A tervezési területen lévő higrofil gyepek ma nagyrészt nem kezeltek, így állományaik

nagyrészt

eljellegtelenedtek.

A

kezeletlenség

hatására

a

kétszikűek nagyrészt kiszorulnak, míg egyes fennmaradó szálfüvek (Elymus repens, Dactylis glomerata) dominánssá válnak. Jó állapotú mocsárrétek csak a hullámtéren találhatók. A vezeték nyomvonala Őcsödtől nyugatra érint jellegtelen üde gyepeket, melyek korábban szikesedő ecsetpázsitos rétek voltak (Scorzonera cana, Trifolium angulatrum, Lepidium perfoliatum), de a rendszeres felülvetésnek köszönhetően eljellegtelenedtek.

36


Felülvetett, szikesedő, üde rét Öcsöd térségében. Jellegtelen száraz gyepek (ÁNÉR2011: OC)

Ide sorolhatók a töltésen lévő gyepek és a földutak mellett található mezsgyék, melyek általában kaszálóként hasznosítottak és némely esetben kifejezetten

fajgazdagok.

Az

itteni

állományok

évente

kaszáltak,

így

meglehetősen diverzek. A Festuca pratensis és az Arrhenatherum elatius által dominált

gyepek

jó

természetességűek,

mivel

azonban

termőhelyük

mesterséges, nem sorolhatók a közösségi jelentőségű élőhelyek közé. A nyomvonal által érintett szakasz legértékesebb faja a védett Linaria biebersteinii, mely a Körös folyót északról határoló töltésen fordul elő. Jellemző fajok: Festuca pratensis, Lathyrus pratensis, Ranunculus acris, Holchus lanatus, Leontodon autumnalis, Centaurea pannonica Poa pratensis, Arrhenetherum elatius, Bromus hordaceus subsp. hordaceus, Daucus carota, Lolium perenne, Galium verum, Rumex thyrsiflorus, Erigeron annuus, Vicia cracca, Carex hirta, Lotus corniculatus, Achillea collina, Pimpinella saxifraga,

37


Melandrium

album,

Pastinaca

sativa,

Salvia

nemorosa,

Echium

italic

Fajgazdag gyep a Körös árvízvédelmi töltésén

Cserjések (ÁNÉR2011: P2b)

Cserjések kis kiterjedésben a mentett oldalon, mezőtúri községhatárban fordulnak elő a vezeték nyomvonalán. A domináns cserjefajokat többnyire tövises vagy tüskés növények (Rosa canina, Prunus spinosa, Crategus monogyna) alkotják, szélükön szegélyvegetáció alakult ki magaskórós fajokkal, amúgy a mezofil gyepek erős kompetítor lágyszárúi alkotják a mezsgye fajösszetételét. Az Ononis spinosa nagyszámú előfordulása az egykori legeltetés következménye. A mezsgyében viszonylag kevés gyomfaj található

meg,

őrzik

a

környező

gyepek

fajait,

így

onnan

kedvező

körülmények esetén be is tudnak települni a rétekre. A cserjések kímélete fontos, mivel kiváló fészkelő- és táplálkozó területei a környéken előforduló énekesmadaraknak. Az élőhelyen talált növényfajok: Fragaria viridis, Achillea collina, Galium verum, Centaurea pannonica, Dactylis glomerata, Arrhenetherum elatius, Hypericum perforatum, Plantago media, Rumex acetosa, Rumex thyrsiflorus, Agrimonia eupatoria, Daucus 38


carota, Poa pratensis, Rosa canina, Echium vulgatum, Crataegus monogyna, Trifolium medium, Trifolium pratnse, Dipsacus laciniatus, Prunus spinosa, Carex hirta, Rubus caesius, Lotus corniculatus, Erigeron annuus, Knautia arvensis, Inula britannica, Leontodon autumnalis

Nemes nyárasok (ÁNÉR2011: S2)

A

Körös

hullámterében

és

Öcsödtől

nyugatra,

található

néhány

nemesnyáras állomány,. Az elegyetlen nemesnyárültetvények cserjeszintje viszonylag fejlett, többnyire a Cornus sanguinea és a Prunus spinosa alakotja, de gyakran megjelenik a Rubus caesius is. Mivel a széles sorközökbe ültetett állományok aljára viszonylag sok fény jut, az itteni nemesnyárosok aljnövényzete fejlett, bennük viszont egyes özönnövények (Solidago gigantea, S. canadensis, Aster lanceolatus) jelentős borítást érnek el. A nedvesebb állományokban gyakran szaporodik el az Urtica dioica, míg a szárazabbakban a Calamagrostis epigeios.

Akácosok

Öcsödtől délre elszórtan vannak jelen akácültetvények. A tágabb térségben térfoglalásuk csekély, főleg települések környezetében lévő szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területeket erdősítettek. A nem őshonos akáccal létesített,

többnyire

elegyetlen,

ültetvényszerű

állományok,

melyek

gyepszintje szegényes, többnyire nitrogénkedvelő fajokból áll. Az akác nagy fényigénye,

gyors

növekedése,

erős

vegetatív

felújulása

és

agresszív

terjeszkedése miatt gyenge társulás képességű. Az akác spontán terjedése a felhagyott, cserjésedő részeken több helyütt megfigyelhető. A vizsgált területen csak fiatal akácosokat találunk, melyeket gyepekre telepítettek. Állományaikban még a réti fajok vannak ugyan túlsúlyban, de már az akácosokra jellemző nitrogénkedvelő növények is megjelentek. Az akácfák növekedésével várható a nitrofil fajok dominánssá válása.

39


Jellemző fajok: Robinia pseudoacacia, Prunus spinosa, Sambucus nigra, Rosa canina, Bromus sterilis, Anthriscus cerefolium, Chelidonium majus, Stellaria media, Lamium purpureum, Geranium robertianum

Őshonos fafajokból álló facsoportok, fasorok, valamint őshonos keményfa fajokból álló faületetvények (ÁNÉR2011: RA, RC)

Ide tartoznak a területen elszórtan található kocsányos tölgy ültetvények, melyek állományai döntően fiatalkorúak. A sűrű, cserjeszint nélküli tölgyültetvények nem összevethetőek a természetes erdőkkel, ugyanis azokra jellemző szintezettséggel nem rendelkeznek, illetve gyepszintjükből teljesen hiányoznak az erdei fajok. Néhány spontán erdősült kubikgödör is ebbe a kategóriába került besorolásra. A természetvédelem számára nem különösen

értékes

élőhelyek,

a

nagy

kiterjedésű

szántóföldekkel

jellemezhető térségben jelentősen felértékelődnek.

Idegenhonos fafajok alkotta facsoportok, fasorok (ÁNÉR2011: S7)

A Körös folyótól északra elterülő agrártájban fás élőhelyek közül szinte csak facsoportokat, fasorokat találunk, melyek többsége idegenhonos fafajokból áll.

Fő

állományalkotók

az

akác,

amerikai

kőris,

turkesztáni

szil.

Cserjeszintben meghatározó az Amorpha fruticosa, míg az őshonos Cornus sanguinea csak a magasabb térszíneken kialakuló állományokban jut szerephez.

Aljnövényzetükben

az

özönfajok

(Solidago

gigantea,

Aster

lanceolatus) mellett, csak a kozmopolita fajok képviselik az őshonos flórát (Arctium lappa, Urtica dioica, Lamium maculatum, Stellaria media). Bár a nem őshonos fajok által alkotott élőhelyek nem tartoznak a természetvédelmi szempontból megőrzendő élőhelytípusok közé, az egyhangú kultúrtájban a mezővédő erdősávoknak természetvédelmi szempontból is jelentős szerepe van, mivel számos fajnak nyújtanak táplálkozó-, fészkelő- és búvóhelyet.

40


Kubikgödrök (ÁNÉR2011: U7) Az egykor vályog- illetve anyagnyerés céljából kialakított kubikgödrök viszonylag nagy számban találhatók meg a tervezési területen. Bár a tervezett vezeték nem érint kubikgödröket, de több ilyen jellegű élőhely is a nyomvonal közelében található meg. Mivel ezekben a mesterséges gödrökben többnyire állandó vizes élőhelyek alakultak ki, az intenzív szántóföldi műveléssel jellemezhető agrártájban természetvédelmi szerepük jelentős. Vegetációjuk leginkább hinárasokból, nádasokból és gyékényesekből áll, de ismertek

fűzzel

nyárral

erdősült,

valamint

bokorfüzes

vegetációjú

kubikgödrök is.

Tanyák, családi gazdaságok (ÁNÉR2011: U10)

Az területen számos külterületi épület, lakóház található, ezek zömét ma már csak

ideiglenesen

használják,

vagy

teljesen

elhagyták.

Növényzetük

leginkább a falvakban is megtalálható fajokból áll, de az itt található vegetáció gyakran azokénál természetesebb.

Út- és vasúthálózat (ÁNÉR2011: U11)

Ide sorolhatók az aszfaltozott közutak, szélesebb (kaviccsal stabilizált) földutak, valamint a területet átszelő vasutak, országutak. Természetvédelmi jelentőségük nincs. Fajaik jelentős részét a szomszédos mezsgye taposást tűrő

növényei

közül

kapták,

de

előfordulnak

itt

az

igazi

taposott

gyomtársulásban előforduló fajok is (Lolium perenne, Polygonum aviculare). Ezek magjainak csírázását a taposás segíti elő, így a többi növénnyel szemben előnyben vannak az útmenti termőhelyeken. Ez az élőhelytípus országosan nagyon gyakori, természetvédelmi szempontból kis jelentőségű, itteni állományukban védett fajok nem fordulnak elő. Az útmenti pászták a vasútak gyakran az inváziós fafajok (főleg akác) terjedését közvetítik. Az élőhelyen talált növényfajok:

41


Kubikgödör egy repcetábla közepében az OGD-Öcsöd-K-1 kút mellett.

Érintett jelölő élőhelyek:

Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel (3270) ÁNÉR 2011: OG Hullámtéri, ártéri és mocsári élőhelyeken kialakuló, magasnövésű kétszikű fajok által dominált élőhely. Jellemző fajok: Tanacetum (Chrysanthemum) vulgare, Althaea officinalis, Lythrum salicaria, Lythrum virgatum, Lysimachia vulgaris, Pastinaca sativa, Glycyrrhiza echinata, Atriplex sagittata, Artemisia vulgaris,

Rumex

crispus.

Számos

állománya

félruderális

jellegű.

Az

idegenhonos (többnyire inváziós) fajok maximális aránya (amennyiben egyébként az élőhely egyértelműen azonosítható) 75%. Változatos körülmények hatására létrejövő, de elsősorban üde, félüde vízellátottságú termőhelyeken kialakuló élőhely. Legtöbbször a réteknek megfelelő körülmények között alakul ki, állományai gyakoriak az ártéri erdők szegélyében. Talaja réties jellegű, de hullámtéri körülmények között akár nyers öntés is lehet. Kialakulása csaknem mindig visszavezethető a rendszeres kaszálás elmaradására. Emiatt az inváziós fajok hatásának fokozottan kitett, természetközeli állományaiban erősen visszaszorulóban lévő élőhely. Gyakori megszállói: Amorpha fruticosa, inváziós Aster és Solidago fajok, Xanthium italicum. 42


Az élőhely fiziognómiáját a magaskórós fajok határozzák meg, melyek a felső szintet alkotják, ezek 1,5-2 m magas állományokat is képezhetnek. Az alsóbb szintekben a rétek, az ártéri és mocsári félruderális élőhelyek fajai jellemzőek, de a felső szint erős árnyékoló hatása miatt a szintek kevéssé fajgazdagok, helyenként szakadozottak. A füvek részaránya egyik szintben sem éri el az 50%-ot, egyébként a jellemzőbbek a Phalaroides (Phalaris, Baldingera) arundinaceae, Agrostis stolonifera. Az állományok nagysága tág határok között változik, de a 100 m2 alattiak már jellegteleneknek tekintendők. Jellemző fajok: Gyakoriak és állománykép meghatározók: Tanacetum (Chrysanthemum) vulgare, Althaea officinalis, Lythrum salicaria, Pastinaca sativa,

Lythrum

virgatum,

Epilobium

hirsutum,

Lysimachia

vulgaris,

Eupatorium cannabinum, Iris pseudacorus, Symphytum officinale. Főképp mocsáriakban: Angelica sylvestris, Caltha palustris, Valeriana officinalis, Thalictrum flavum, Thalictrum lucidum. Főképp ártéri-hullámtéri viszonyok között: Rorippa austriaca, Glycyrrhiza echinata, Atriplex sagittata, Rumex crispus, Veronica longifolia (Pseudolysimachion longifolium), Chrysanthemum serotinum

(Leucanthemella

serotina).

Zavartabb

vagy

kiszáradtabb

állományokban elszaporodhatnak: Artemisia vulgaris, Chenopodium album, Cirsium arvense, Cirsium vulgare.

Hazai elterjedés: Hazánkban főleg nagyobb folyók mentén, főleg alföldjeinken fordul elő, speciális termőhelyi feltételeinek (iszapos, bolygatott folyópart) megfelelően kis,

néhány

m2-es

kiterjedésben.

Másodlagosan

leeresztett

halastómedrekben is kialakulhat.

43


Az ártéri ruderáliák hazai elterjedése (forrás: Natura 2000 országjelentés 2013) Előfordulás a tervezési területen: A folyó partjain évente változó szélességű sávban jelennek meg ruderáliák, melyek iszapnövényzettel mozaikolnak. Jelentősebb állomány található meg a vezeték hullámtéri nyomvonalától keletre lévő holtágban, ahol az erősen feltöltődött holtmeder tavasszal víz alá kerül. A ruderáliákkal kevert mocsári növényzet

mocsári

fajai

leginkább

az

alacsony

vízborítás

mellett

dominánsak, míg a ruderális fajok túlsúlya a kiszáradást követően mutatkozik köszönhetően

meg.

A

vegetáció

egyenlőre

nem

a

viszonylag

fejlődik

tovább,

gyakori bár

a

vízborításnak

holtág

partjain

egyeduralkodóvá vált a gyalogakác. Jellemző fajok: Glyceria maxima, Urtica dioica, Bidens tripartita, Bidens frondosa, Oenanthe aquatica, Chenpodium album, Iva xanthifolia, Oenantha aquatica

Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) ÁNÉR 2011 Kód: D34 A vegetációs időszak jelentős részében üde (tavasszal gyakran vízállásos, de nyárra kiszáradó), nem tőzegesedő talajok szikes fajokban szegény magas füvű rétjei. Leginkább a domináns fűfajokról (Agrostis alba, Alopecurus pratensis, Deschampsia caespitosa, Festuca arundinacea, Festuca pratensis, Poa pratensis, Poa trivialis, Typhoides arundinacea) ismerhető fel, de ezek egy része

más

élőhelyeken

is

dominálhat.

Mellettük

mindig

jelentős

mennyiségben előfordulnak réti kétszikű fajok is. Az idetartozó állományok 44


minimális mérete 100 m2. Az idegenhonos (többnyire inváziós) fajok maximális

aránya

(amennyiben

egyébként

az

élőhely

egyértelműen

azonosítható) 75%. Általában

vízfolyások

mentén,

ligeterdők

irtásrétjeiként

jelennek

meg

állományaik. Ritkábban lápmedencék szélein is előfordulnak. Talajuk réti-, öntés- vagy lejtőhordaléktalaj, lápi (tőzeges) talajon csak ritkán fordulnak elő (ilyenkor az egykori láprétek helyét foglalják el és általában kékperjés láprétekkel alkotnak komplexet). A talaj C és esetenként B szintjében enyhe sófelhalmozódás (szikesedés) előfordulhat (szoloncsákos és szolonyeces réti talajok), de „valódi” szikes talajon nem fordulnak elő. A talajvízszint változó, de a felszínt tartósan nem közelíti meg, tőzegképződés nincs. Jellemző fajok: Fejlett, fél-egy méteres, egyenletesen magas gyepeket képező fajok alkotják a növényzet felső szintjét (lásd fentebb, a domináns fajok felsorolásánál). A szárazodó vagy degradálódó állományok esetében az átlagos magasság csökken, emellett nagyobb arányban jelennek meg alacsonyabb füvek [Festuca pseudovina, Poa angustifolia, Bromus mollis (B. hordeaceus)]. A kísérőfajok többsége más élőhelyeken is előfordulhat, alig van ehhez az élőhelyhez kötődő faj. A fajösszetétel erősen függ a vízellátottságtól.

A

nedvesebb állományok

jellegzetes

fajai

gyakran

a

kékperjés láprétekkel [D2] közös fajok: Thalictrum flavum, Sanguisorba officinalis, Angelica sylvestris, Carex panicea, Taraxacum palustre, Serratula tinctoria,

Succisella

inflexa,

Cardamine

pratensis,

Gratiola

officinalis,

amelyekhez a magassásosok ide is áthúzódó fajai is csatlakoznak (pl. Carex vulpina, C. gracilis, C. riparia, C. acutiformis, Iris pseudacorus, Symphytum officinale, Stachys palustris, Galium palustre, Lysimachia vulgaris). A ligeterdők helyén kialakuló mocsárréteken néhány, eredetileg ligeterdei faj is jellemző, pl. Leucojum aestivum. A relatíve szárazabb állományokban gyakrabban jelennek meg a kaszálórétekkel közös fajok: Dactylis glomerata, Trifolium pratense, Leontodon hispidus, L. autumnalis, Galium verum, Pastinaca sativa. Szinte minden típusban megtalálható, jellemző fajok a Ranunculus acris, R. repens, Trifolium repens, Taraxacum officinale, Potentilla reptans, Lysimachia nummularia, Lychnis flos-cuculi, Inula britannica.

45


Hazai elterjedés: Tipikus állományai hazánk alföldi jellegű területein, nagyobb folyóink mellett jelennek meg. A mezőgazdálkodás átalakulása miatt összterületük az utóbbi évtizedekben drasztikusan lecsökkent, de még napjainkban is találhatók nagy kiterjedésű állományai, melyek többnyire folyóink hullámterületeire szorultak vissza.

Az alföldi mocsárrétek hazai elterjedése (forrás: Natura 2000 országjelentés 2013) Előfordulás a tervezési területen: Öcsöd térségében a Körös hullámterén találhatók ma is kezelt kaszálórétek, melyek facsoportokkal mozaikolnak A Hármas-Körös mentén ez az élőhely régen nagy kiterjedésben volt jelen és döntően kaszálóként hasznosították őket. Az állattartás visszaszorulásával állományaikat nagyrészt átalakították (felszántották, erdősítették). Elsősorban réti talajon kialakuló élőhelyekről van szó, amely a vegetációs időszak jelentős részében üde, ugyanakkor a víz csak kivételesen állhat a talaj felszínén. Az élőhely tartós üdeségét a magas talajvíz biztosítja. Az állomány felső szintjét fél-egy méteres, egyenletesen magas gyepeket képző fajok alkotják. Az alsó szint fajösszetételét meghatározza az állomány vízellátottsága. Az itt található állományok közepes természetességűek, özönnnövényekkel szegélyezettek. Kezelés nélkül az állományok jelentősen degradálódnak. Jellemző fajok: Alopecurus pratensis, Festuca pratensis, Lathyrus

pratensis,

Ranunculus

acris,

Holchus

lanatus,

Leontodon

autumnalis, Centaurea pannonica Poa pratensis, Arrhenetherum elatius,

46


Bromus hordaceus subsp. hordaceus, Daucus carota, Lolium perenne, Galium verum, Rumex thyrsiflorus, Erigeron annuus, Vicia cracca, Carex hirta, Lotus corniculatus, Achillea collina, Pimpinella saxifraga, Melandrium album, Pastinaca

sativa,

Agrostis

alba,

Aopecurus

myosuroides,

Hieracium

caespitosum.

Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) ÁNÉR 2011 Kód: J4 Folyók alacsony árterén, ritkábban domb- és síkvidéki patakok mellett kialakult higrofil szálerdők, melyek lombkoronaszintjét elsősorban Salix- és Populus-fajok képezik. Az állomány minimális kiterjedése kb. 200 m2, legkisebb szélessége kb. 5-10 m. Az idegenhonos fafajok maximális aránya (amennyiben egyébként az élőhely egyértelműen azonosítható) 75%. Állományaik általában az Alföld folyói mellett találhatók, de ritkábban dombvidéken,

nagyobb

patakok,

kisebb

folyók

hullámterén

is

előfordulhatnak. Évente átlagosan 2-4 hónapon át kerülhetnek víz alá. Aszályos években az elárasztás elmaradhat. Fiatal öntéstalajokon (jellemzően humuszos öntés, ritkábban nyers öntés, öntés réti talaj) fejlődnek, amelyekben a gyakori elárasztások miatt csak nyers humusz képződik. Ezt az időszakos árhullámok vagy lemossák, vagy pedig újabb és újabb hordalékkal terítik be. Utóbbi esetben rétegezett öntéstalaj jön létre. Vízgazdálkodási viszonyaik a talajvízszint magasságától, valamint a folyami hordalék minőségétől (durva homok, finom homok, iszapos homok, iszap) függően eltérők lehetnek. A fűz- és nyárligetek lombkoronaszintje közepesen vagy viszonylag jobban zárt (50-75 %), s idős korban elérheti a 20-25 m magasságot. Alsó lombkoronaszintjükben csak hézagosan fordulnak elő egyes alacsonyabbra növő fák. Cserjeszintjük fejlettsége alegységenként igen változó lehet (0-80%). Gyepszintjük faji összetétele a hordalék minőségének és az átlagos talajvízszinttől való távolság függvénye. A lágyszárú növényzet fejlettsége szintén a termőhelyi viszonyoktól függ. Borítása többnyire nagy, 50-90%

47


között változik, de vannak szubnudum típusai is (pl. a gyakrabban elöntött folyóparti állományok). Jellemző fajok: A lombkoronaszintet túlnyomórészt fűz (Salix alba, S. fragilis)

és

nyárfajok

(Populus

alba,

P.

nigra)

képezik.

Az

alsó

lombkoronaszint fája lehet az Ulmus laevis vagy helyenként az Alnus incana, a Salix elaeagnos. Ma már az állományok nagyobb részében, elsősorban az alsó lombszintben kisebb-nagyobb szerephez jutnak adventív fafajok is, különösen az Acer negundo és a Fraxinus pennsylvanica. A cserjeszint - amennyiben megvan - tömeges növénye a Cornus sanguinea és a Rubus caesius. Egyéb cserjék (Frangula alnus, Myricaria germanica, Ribes nigrum, Salix purpurea, Viburnum opulus) már ritkák. A fákra, cserjékre fás- és lágyszárú liánok kapaszkodnak fel (fajszámuk hazánkban ebben az élőhelytípusban a legnagyobb), pl. Vitis sylvestris, Solanum dulcamara, Humulus lupulus, Calystegia sepium ill. a nem őshonos fajok közül a Vitis riparia és az Echinocystis lobata. A gyepszintben jelentős szerepet a mocsári növények (Carex gracilis, C. riparia, Galium palustre, Iris pseudacorus, Lycopus europaeus, Myosotis palustris, Phalaroides Phalaris arundinacea, Poa palustris, Rorippa amphibia, Scutellaria galericulata, Solanum dulcamara, Stachys palustris stb.) és a puhafaligetek elemei (Elymus caninus, Carduus crispus, Cucubalus baccifer, Leucojum aestivum, Senecio sarracenicus stb.). Hazai elterjedés: Folyók, patakok mentén keskeny sávban fordulnak elő, főleg hegy- és dombvidékeinken. Az Alföldeken a vízrendezések miatt kiterjedésük jelentős mértékben lecsökkent, a megmaradt állományok többnyire degradáltak, özönfajokkal fertőzöttek.

48


A puhafás ligeterdők hazai elterjedése (forrás: Natura 2000 országjelentés 2013) Előfordulás a tervezési területen: A Körös folyó hullámterén keskeny sávban jelennek meg fűzligetek, melyek eléggé degradáltak. Degradáltságuk oka egyrészt a gyakori elöntés, mely az aljnövényzetet

jelentős

mértékben

elszegényítette,

másrészt

az

itteni

állományok özönnövényekben rendkívüli módon fertőzöttek. Gyakori, hogy az Acer negundo vagy a Fraxinus pennsylvanica második lombkoronaszintet alkot. Fátyoltársulást özönnövények alkotnak. Az erdők szélén minden esetben egy özönnövények által dominált szegélysáv található. A gyepszint a folyók közelében szubnudum jellegű, ugyanez a helyzet a sűrű cserjeszint esetében

is.

A

tervezési

terület

szűkebb

térségében

főleg

fűzligetek

találhatók, míg fehérnyárligetek ritkábban fordulnak elő. Sajnálatos módon a kiöregedő, összeomló állományok későbbét inváziós fajokból álló spontán erdősült élőhelyekké alakulnak át. Jellemző fajok: Salix fragilis, Salix alba, Populus alba, Ulmus laevis, Cornus sanguinea,

Viburnum opulus,

Urtica

dioica,

Rubus

caesius,

Lapsana

communis, Brachypodium sylvaticum, Chaerophyllum temulum, Scrophularia nodosa, Humulus lupulus, Solidago gigantea, Acer negundo, Amorpha fruticosa, Fraxinus pennsylvanica

49


Körös folyó, keskeny sávban fűzligetekkel

A tervezett vezeték környezetének közösségi jelentőségű élőhelyei (3270: Ártéri ruderáliák, 6440: Folyóvölgyek Cnidion dubii társuláshoz tartozó mocsárrétjei, 91E0: Enyves éger és magas kőris által alkotott ligeterdők). 50


A

területen

található

élőhelytípusok

természetességében

bekövetkezett változások, különös tekintettel a társulásalkotó fajok összetételére:

3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel A Hármas Körös partjainak és holtágainak szárazra kerülő részein elterjedtnek mondható élőhely, melynek termőhelyi feltételei csak keskeny sávban adottak ugyan, de száraz években nyár végén viszonylag gyakran találkozhatunk az ártéri ruderáliákkal. Mivel a hullámtéren a vezetéképítés átfúrással történik, az építési munkák közül csak a cserje- és fairtási tevékenységek érintik az élőhelyet. A ruderális növényzettel jellemezhető holtág széle érintett lesz a szolgalmi sávval, ahol a nyomvonalat rendszeresen kaszálni kell. A kaszálás megakadályozza a nyomvonal erdősülését, így az kedvező hatással lesz a feltöltődőben lévő holtágban kialakult ruderális és mocsári növényzetre, mivel ott döntően zavarástűrő növények a jellemzőek.

6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei A szolgalmi sáv kis részben érinti az élőhelyet, melynek kiterjedése a nyomvonal

rendszeres

tisztításával

várhatóan

növekedni

fog,

míg

természetessége csak ideiglenes romlik. A vezeték létesítése során a hullámtéren belül föld nem kerül kitermelésre, így az építés során nem kell számolnunk az élőhely jelentős bolygatásával.

91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) A Körös folyó mellett keskeny sávban mindenhol előfordul ez az élőhely, bár az itteni állományok nem nevezhetők tipikusnak. A szolgalmi sáv kialakítása

51


csökkenti a fűzligetek kiterjedését, mivel ott nem lehetnek fás növényzettel benőtt részek. A kaszált részeken főleg mocsárréti növényzet terjedése várható a kitermelt fűzfák helyén. A tevékenységgel érintett terület aránya az érintett élőhelytípus összes előfordulásához képest

a terület aránya az összes előforduláshoz képest (HUKM20017 natura 2000 site)

a terület aránya az összes előforduláshoz képest (összes hazai Natura 2000 site)

Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel

0,1

jelentéktelen

Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei

0,1

jelentéktelen

Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae)

0,1

jelentéktelen

Élőhelytípus

Táblázat: A tevékenységgel érintett terület aránya az érintett élőhelytípus összes előfordulásához képest

52


Az élőhelytípus ritkasága Élőhelytípus

helyi

rregionális

európai közösségi


szórványos

szórványos

gyakori


szórványos

szórványos

gyakori

Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae

szórványos

szórványos

gyakori

Táblázat: Az élőhelytípus ritkasága Az élőhelytípus ellenállóképessége külső behatásokkal szemben


Vízparti átmeneti zónákban kialakuló, kevésbé specialista fajok közösségei. Az

élőhely

átmeneti

jellegéből

adódóan

állandóan

újrakeletkezik

és

megszűnik, amit a fajok jól tolerálnak, vándorló mozaikstruktúrát alkotnak. Ellenállóképességük főképp a vízszint állandósulásával szemben gyenge. Viszonylag jól tűrik a trofitás szintjének növekedését


Magyarországon nehezen értelmezhető közösség. Tágabb értelemben minden folyóvölgyi mocsárrét ide tartozik, szűkebb értelemben a specialista fajokban gazdag,

az

év

nagy

részében

jó

vízellátottságú,

részben

átmeneti

(magassásrétek, láprétek felé) élőhelyeket jelenti. Tágabb értelemben vett

53


állományaik szinte minden alkalmas vízfolyás mentén megtalálhatók, és jelentős

zavarás

eljellegtelenedéssel

hatására

sem

szorulnak

válaszolnak:

az

háttérbe,

élőhely

de

vázát

a

zavarásra

kialakító

fajok

megmaradnak ugyan, de a színező elemek eltűnnek, és monodominánssá válnak a zavarástűrő fajok. Csak megfelelő kezeléssel (kaszálás, legeltetés) tarthatók fenn. Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

Széles élőhelyspektrumot lefedő közösségi jelentőségű élőhely, amit összefogó közös tulajdonság a „puhafák” állományalkotó szerepe. Ezek a fafajok általában vizes élőhelyek specialista fajai, amelyek a közvetlen vízhatást egyedül elviselni képes fajaiból kerülnek ki. Ezek szinte minden alkalmas vízfolyás mentén megtalálhatók, és jelentős zavarás hatására sem szorulnak háttérbe.

Ugyanakkor

a

vízközeli

fás

élőhely

számos

specialista

faj

(lágyszárúak és állatok) számára nyújt élőhelyet. Ez utóbbiakat agresszív özöngyomok,

zavarástűrő

őshonos

fajok

könnyen

kiszoríthatják

az

állományokból. A

zavarás

hatására

ezek

az

élőhelyek

sokszor

eljellegtelenedéssel

válaszolnak: az élőhely struktúráját kialakító fafajok megmaradnak ugyan, de

a

gyepszint

színező

elemei

eltűnnek,

és

az

aljnövényzetben

monodominánssá válnak a zavarástűrő fajok. Összegezve: az élőhely jól ellenáll a zavarásnak, de már kis zavarás hatására eljellegtelenedik.

54


A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek természetvédelmi, helyzetében várható kedvezőtlen hatások becsült mértéke Élőhelyek

Kedvezőtlen

megjegyzés

hatás mértéke Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel

alacsony

Hosszú távon a hatás kedvező.


alacsony

Hosszú távon a hatás kedvező.

Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

alacsony

Kellő odafigyeléssel minimalizálható

. táblázat. A 3. táblázat: A (HUKM 20017) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 terület jelölő élőhelyeire gyakorolt hatás becslése

A tervezési terület és környezetének élőhely térképe

A tervezett vezeték környezetének élőhelyei az ÁNÉR 2011 élőhelytípusok szerint (Mezőtúr-Öcsöd) 4/1.

55




56



Állatvilág

A térségben a kétéltűek közül legtöbb esetben a zöld varangy (Bufo viridis) és a zöld levelibéka (Hyla arborea) látható. Jóval ritkábban kerül a szemünk elé a barna ásóbéka (Pelobates fuscus), de ez nem az egyedszámának, inkább életmódjának tudható be. Ugyancsak ritkaságnak mondható az erdei béka (Rana dalmatina) is. A faj leginkább a Körös hullámterében fordul elő. A terület állóvizeiben a leggyakoribb faj a kecskebéka (Rana kl. esculentus) és a vöröshasú unka (Bombina bombina).Megjegyzésre érdemes, hogy az említett fajok

leginkább

a

területen

lévő

holtágakban,

kubikgödrökben

és

csatornákban fordulnak elő, ezért ezeknek az élőhelyeknek a kíméletére a munkák

során

kiemelt

figyelmet

kell

fordítani.

Vizes

élőhelyekre

anyaglerakást még ideiglenesen sem szabad engedni. A hüllők közül a leggyakoribb faj a fürge gyík (Lacerta agilis), de a kisvizekben ritkán előfordul a vízisikló (Natrix natrix) is.

57


A vezeték környékének kétéltűek szempontjából fontos szaporodó helyei (zöld pontok) A tervezési terület madárfaunájáról a megfigyelések alapján a táblázatban szereplő adatokkal rendelkezünk.

A táblázatban alkalmazott rövidítések a következők: Védettségre vonatkozó adatok: V – védett, FV – fokozottan védett Előfordulásra vonatkozó adatok: F – fészkelő, V – vonuló, kóborló, T – táplálkozó

Véde tt Fajnév Barátposzáta (Sylvia atricapilla) V Barázdabillegető (Motacilla alba) V Bíbic (Vanellus vanellus) V Búbos pacsirta (Galerida cristata) V Cigánycsuk (Saxicola torquata) V Citromsármány (Emberiza citrinella) V

Előfordulás jellege F/0 F/0 F/0 F/0 F/0 F/0 58


Fajnév Dolmányos varjú (Corvus corone cornix) Egerészölyv (Buteo buteo) Énekes rigó (Turdus philomelos) Erdei pinty (Fringilla coelebs) Fekete harkály (Dryocopus martius) Fekete rigó (Turdus merula) Fülemüle (Luscinia megarhynchos) Fürj (Coturnix coturnix) Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) Házi veréb (Passer domesticus) Kabasólyom (Falco subbuteo) Kakukk (Cuculus canorus) Kenderike (Carduelis cannabina) Mezei pacsirta (Alauda arvensis) Molnárfecske (Delichon urbica) Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) Nagy kócsag (Egretta alba) Őszapó (Aegithalos caudatus) Réti sas (Heliaeetus albicilla) Sárgarigó (Oriolus oriolus) Sarlósfecske (Apus apus) Seregély (Sturnus vulgaris) Sordély (Emberiza calandra) Széncinke (Parus major) Tengelic (Carduelis carduelis) Vadgerle (Streptopelia turtur) Vörös vércse (Falco tinnunculus) Fekete gólya (Ciconia nigra) Balkáni gerle (Streptopelia decaocto) Fácán (Phasianus colchicus) Fogoly (Perdix perdix) Mezei veréb (Passer montanus) Örvös galamb (Columba palumbus) Szajkó (Garrulus glandarius) Szarka (Pica pica)

Véde Előfordulás tt jellege V V V V

F/0 F/0 F/0 F/0

V V

F/0 F/0

V V

F/0 F/0

V V V V V V V

F/0 F/0 F/0 F/0 0/V F/0 F/0

V FV V FV V V V V V V V V FV

F/0 0/T F/0 0/T F/0 0/V F/0 F/0 F/0 F/0 F/0 F/0 0/T F/0 F/0 F/0 F/0 F/0 F/0 F/0

59


A tervezési terület környékén élő fajok nagy része a mezőgazdasági területek fészkelői közül kerülnek ki, természetvédelmi szempontból legjelentősebb faj a vörös vércse (Falco tinnunculus), mely egy mesterszállástól délre lévő fasorban telepedett meg. A tervezett vezeték 3 km-es körzetén belül fokozottan védett madárfaj nem fészkel. Egyes fasorokban fészkelő madárfajok szempontjából fontos, hogy a fakivágással járó munkálatok fészkelési időn kívül történjenek.

Ragadozómadarak fészkelése szempontjából fontos területek (zöld pont)

Az emlősfaunából a cickányok közül két faj, az erdei (Sorex aranaeus) és a mezei cickány (Crocidura leucodon) előfordulása már bizonyított a térségben. A rovarevők (Insectivora) közül a vakondok (Talpa europaea) és a sün (Erinaceus europaeus) gyakori faj. A mezei nyúl (Lepus europaeus) szintén minden területrészen megtalálható kisebb-nagyobb egyedszámban, de a hullámtéren gyakran találkozhatunk mókussal (Sciurus vulgaris) is. A ragadozók (Carnivora) közül ritkán látható a menyét (Mustela nivalis). Jóval gyakoribb a nyest (Martes foina) és a nyuszt (Martes martes). Ezek leginkább a szomszédos telephelyen fordulnak elő. 60


A nem védett fajok közül a róka (Vulpes vulpes) egyedszáma az évek óta folytatott

immunizálásnak

köszönhetően

erőteljesen

megnőtt.

A

túlszaporodott állomány kártétele természetvédelmi szempontból is egyre jelentősebb. A vadászható fajok közül az őz (Capreolus capreolus) és a gímszarvas (Cervus elaphus) egyedszáma megfelelő mértékű, az élőhelyre veszélyeztető hatása nincs. Nem mondható ez el a vaddisznó (Sus scrofa) mesterségesen

magas

szinten

tartott

állományáról,

amely

a

Körös

hullámterében lévő erdők természetes felújulását és néhány védett növényfaj termőhelyét komolyan veszélyezteti.

Natura 2000 jelölő fajok érintettsége A

vezeték

keresztezi

a

Hármas-Körös

(HUKM

20017)

Különleges

Természetmegőrzési Területet, mely jelen esetben a Körös-folyó hullámterét foglalja magába. Az érintett Natura 2000 területen az építési munkák a föld alatt zajlanak, mivel a hullámtér átfúrásra kerül. A kivitelezési munkák a nyomvonal karbantartására, kezelésére korlátozódnak. A munkálatok nem érintik a Körös medrét, így a jelölő halfajokra a tevékenység nem jár hatással. A nyomvonal kialakítása során fák kerülnek kivágásra, melyek azonban döntően középkorú, kevésbé korhadt egyedek, így a skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) élőhelyei csak kismértékben lesznek érintettek. A nyomvonalon lévő holt faanyag félrevontatás után a területen marad, így a faj potenciális élőhelyei nem csökkennek. A területen lévő idős faegyedek a felmérés során átvizsgálásra kerültek, de a faj jelenlétére utaló nyomokat nem találtunk. Ennek ellenére a szomszédos réten található idősebb faegyedek a faj potenciális élőhelyéül szolgálnak. 3.7.2. Természetvédelmi elvárások: A munkák során használt útvonal természeti értéket nem veszélyeztet. Tekintettel a fentebb vázoltakra, a beruházás során elsősorban az általánosan elvárt, etikus, a maradék természetszerű roncsokat kímélő munkavégzés a követelmény.

61


4. A tervezett beruházás létesítményei

4.1. A földgáztermelő kutak körzetében kialakított technológia: Vonatkozó rajzok 4.1. sz. melléklet: Rb-s besorolás és elrendezési helyszínrajz Öcsöd-K-1 Méretarány:1:100, Rajzszám:1-6465 4.2. sz. melléklet: Kapcsolási rajz- Öcsöd-K-1 Rajzszám:1-6466 5.1. sz. melléklet: Öcsöd-ÉNy-1 és Öcsöd-K-1 gázkút termelésbe állítása, kútkörzet és gyűjtőállomás tervezése. Rb-s besorolás és elrendezési helyszínrajz. M=1:100, Rajzszám:1-6423 5.2. sz. melléklet: Öcsöd-ÉNy-1 és Öcsöd-K-1 gázkút termelésbe állítása, kútkörzet és gyűjtőállomás tervezése. Technológiai folyamatábra. Rajzszám:1-6424

A kútkörzet kialakításának részletesebb műszaki tartalma: A

tervezésénél

az

új

létesítmények

elrendezéséhez

az

alábbi

szempontok lettek figyelembe véve: •

vonatkozó

rendeletek,

szabványok,

telepítési

távolságok

betartása •

a létesítmény biztonságos üzemeltetési lehetősége

A kútkörzeti technológia ismertetése:

OGD-Öcsöd-K-1földgázkút Az

OGD-Öcsöd-K-1

műszerezett

gáztermelő

megakadályozására pneumatikus

kútkörzetben kútkörzet

metanol

adagoló

csőtörés-biztosítóval,

adagoló

szivattyú,

és

a

hidrát

rendszer

csatlakozó

ellátott, képződés

(metanol

csőszakaszok)

tartály, kerül

kialakításra.

62


Termelési (technológiai) adatok: Kútfej jellemzők: -

Zárt kútfej nyomás:

~ 150 bar

-

Termelési kútfej nyomás: ~ 130-147 bar

-

Kútfej hőmérséklet:

-

Tervezési hőmérséklet:

~ 20-45 oC 50 oC

A kútkörzet karácsonyfája DN 2 1/16”; API 3000-es (PN210) válltolóval rendelkezik, melyhez kapcsolódik a kútvezeték.

A kútvezetékbe a

metanol adagoló közdarab után elhelyezésre kerülő egyenes beépítésű, két

lyukas

lineáris

szabályozású

Vonk

szerelvénnyel

állítható

a

gáztermelvény nyomása, mennyisége. A kútvezetékbe a fúvóka után korróziós mintatartó kerül beépítésre. A csőtörés biztosító, majd nyomásmentesítő, elzáró szerelvény, valamint a nyomás- és hőmérséklet ellenőrzésére nyomás és hőmérő ezek után kerül felszerelésre. A csőtörés biztosító, valamint a helyi metanol adagoló szivattyú működtetésére

a

kút

saját

gáztermelvényéből

nyomáscsökkentőt

gázelőkészítőt - gázszárító tartály, gáz puffer - szükséges kialakítani. A helyi metanol adagoláshoz szükséges metanol tárolására egy V=10m3-es metanol tartály felfogó térbe kerül elhelyezésre, valamint egy szívócső kerül beépítésre az adagoló szivattyú folyamatos metanol ellátása érdekében. A vezetékbe visszacsapó szelep kerül a visszaáramlás megakadályozására, majd egy elzáró szerelvény lesz beépítve. A metanol tartály feltöltése tartálykocsival történik, melyhez tartálykocsi

lefejtőt

kell

kialakítani.

A

gépkocsi

közlekedését

a

zúzottköves bekötőút biztosítja. A

kútkörzetben

a

termelővezetékbe

szigetelő

karima

kerül

beépítésre.

A kútkörzeti létesítmény berendezései: •

1 db M-01 jelű metanol-tartály (V=10 m3, pü= atm, pt= 2,0 bar)

•

1 db ASz-01 jelű metanol adagoló szivattyú (Q= 86,4 l/h/fej, pmax= 238 bar)

63


•

1 db kútkörzeti metanol adagoló rendszer (gázszárító puffer-cső nyomásszabályozók)

•

Csővezetéki technológiai rendszer szerelvényekkel

•

Műszerköri (adatátviteli) rendszer

•

Biztonsági szelepek

•

Közúti tartálylefejtő (felfogó térben elhelyezve)

•

Kerítés

Gázelőkészítő: A kútkörzetben beépítésre kerülő metanol szivattyú meghajtása helyben előkészített, kút által termelt gázzal történik. A

kútvezetékből

leágazó,

előkészítő

vezetékbe

beépített

nyomáscsökkentő a kútáram gázát az adagoló szivattyú működtető gáznyomására (100 bar-ról - 7 bar-ra) csökkenti. A reduktor előtt a gázba adagolt metanol megakadályozza az (nyomáscsökkentés okozta hőmérsékletesés következtében) esetleg előálló hidrát képződést . A nyomásszabályozó után a gáz a GSZ-01 jelű glikolos gázszárítóba kerül. A gázszárító jellemzői: •

Tervezési nyomás:

•

Névleges térfogat kb.: 454 liter

16 bar

A glikolos szárítóban az érintkezés során a glikol kivonja a gáz vízgőztartalmát s az így előkészített gáz puffer csövön (DN150 PN10) és gázszűrőn át jut az adagoló szivattyúkhoz. A gázszűrő jellemzői: •

Szűrőméret:

•

Max. nyomás: 10 bar

10 mikron

A gáz puffer a biztonságos üzemeltetéshez kell. A puffer csőre kerülő biztonsági szelep szolgál a kisnyomású rendszer védelmére.

64


Metanol adagoló egység: A hidrát képződés megakadályozására a téli időszakban metanol adagolása szükséges. A metanol adagoló egység az alábbi elemekből áll: M-01 metanol adagoló tartály: A tartály felfogó terében kerül elhelyezésre, amelynél a tartály feltöltésére közúti tankautó lefejtő (metanol feltöltő) vezeték szolgál. A vezetékbe szűrő kerül beépítésre. A tartály elhelyezés biztosítja az adagoló szivattyúnak a megfelelő szívóoldali ráfolyási szintet. A tartályon külön feltöltő és leürítő csonk található, a készülékre DAVY hálós légzőcső és folyadékszínt jelző kerül felhelyezésre. A tartály műszaki jellemzői: Méretezési nyomás:

2,0 bar túlnyomás

Engedélyezési nyomás:

atmoszférikus

Üzemi nyomás:

atmoszférikus

Méretezési hőmérséklet:

-20 +50 ºC

Töltet:

metanol

A készülék átmérője:

1600 mm

Teljes magassága:

2580 mm

Teljes hossza:

5350 mm

Az edény térfogata:

10 m3

A tartályból a metanol leürítő vezetéken, DN50 PN10 méretű szívócsövön, és folyadékszűrőn át kerül az ASZ-01 jelű metanol adagoló szivattyúba.

Metanol adagoló szivattyú: A metanol adagoló szivattyú műszaki adatai: Q= 86,4 l/h/fej, Pmax= 238 bar

65


A szivattyú konstrukciójának megfelelően a működtető gáz kettős betáplálású, ahol a vezérlőszelep külön tápgáz ellátásához szükséges gáznyomást nyomásszabályozók biztosítják. A

szivattyú

nyomásvezetékébe

áramlásjelző

kerül

beépítésre.

A

metanol adagolás visszacsapó szelepen át a kút válltolóján keresztül, ill. a PC jelű nyomásszabályzó elé, a gázáramba történik.

Primer műszerezés: A

biztonságos

üzemeltetéshez

elengedhetetlenül

szükséges

a

kútkörzetbe csőtörés biztosító beépítése, mely az esetleges hirtelen nyomáscsökkenéskor, továbbá egy esetleges gyors, átmenetnélküli nyomásnövekedéskor lezárja a kútvezetéket. A csőtörés biztosító szekunder oldali nyomáselvétele a Vonk hozamszabályozó fúvóka utáni szakaszból

kerül

leágaztatásra,

ahonnan

az

esetleges

gyors

nyomáseséskor a csővezeték töréses meghibásodására, vagy pedig a maximum nyomás gyors elérésekor a rendszerre történő elzárásra lehet következtetni.

A kútkörzet távjelzett paraméterei: •

Béléscsőköz nyomásjelzés és távadás

•

Termelővezeték fúvóka előtt-, és után nyomásjelzés és távadás

•

Termelővezeték fúvóka előtti hőmérsékletjelzés és távadás

•

tartály szintminimum jelzés

•

metanoladagoló szivattyú üzemel/nem üzemel jelzés

Rendszertechnika, URH-s adatátvitel •

A primer műszerek jeleinek fogadása, távadása

•

URH-as adatátvitel Endrőd-III gyűjtőállomásra, adatok fogadása

•

Naplózások kialakítása

•

Kútkörzeti kijelző terminál programozása

•

RTU és tartozékai.

Villámvédelem, földelő hálózat kialakítása szükséges 66


OGD-Öcsöd-ÉNy-1 földgázkút Az

OGD-Öcsöd-ÉNy-1

kútkörzetben

csőtörés-biztosítóval,

ellátott,

műszerezett gáztermelő kútkörzet és a hidrát képződés megakadályozására metanol adagoló rendszer (metanol tartály, pneumatikus adagoló szivattyú, csatlakozó csőszakaszok) kerül kialakításra. A kútkörzet alkalmas további kutak termelvényeinek fogadására is egy gyűjtőfejcső rendszeren keresztül.

Termelési (technológiai) adatok: Kútfej jellemzők: -

Zárt kútfej nyomás:

~ 300 bar

-

Tervezési kútfej nyomás: ~ 100 bar

-

Kútfej hőmérséklet:

-

Tervezési hőmérséklet:

~ 55 oC 55 oC

A HHE-Öcsöd-ÉNy-1 kút karácsonyfája DN 2 1/16”; API 5000-es (PN350) válltolóval rendelkezik, melyhez kapcsolódik a kútvezeték. A kútvezetékbe metanol adagoló közdarab beépítése után egyenes kialakítású két lyukas lineáris szabályozású Vonk szerelvénnyel állítható a gáztermelvény nyomása, mennyisége. A kútvezetékbe a fúvóka után korróziós mintatartó, metanol adagoló közdarab beépítése szükséges. A csőtörés biztosító ezután kerül felszerelésre, majd nyomásmentesítő, elzáró szerelvény, valamint a nyomásés hőmérséklet ellenőrzésére nyomás és hőmérő került betervezésre. A kútkörzetben a hidrát képződés megakadályozására metanol beadagolása szükséges, melyhez a kútkörzetbe metanol tartály telepítése szükséges. A csőtörés biztosító, valamint a helyi metanol adagoló szivattyú működtetése elektromos energiával történik. A helyi metanol adagolás kialakításához V=~10 m3-es metanol tartály felfogó térbe való elhelyezése válik szükségessé, valamint egy szívócső beépítése az adagoló szivattyú folyamatos metanol ellátása érdekében. A vezetékbe visszacsapó szelep a visszaáramlás megakadályozására elzáró szerelvény kerül elhelyezésre. A metanol tartályok feltöltése tartálykocsival történik,

67


melyhez tartálykocsi lefejtőt kell kialakítani. A gépkocsi közlekedését a zúzottköves bekötőút biztosítja. A kútkörzetben a termelővezetékbe szigetelő karima kerül beépítésre.

A kútkörzetben gyűjtőfejcső rendszer kerül kialakításra a későbbi kutak termelvényének

fogadására,

továbbítására

az

MHE

Endrőd

gázgyűjtő

állomásra a most tervezett, kiépítésre kerülő vezetéken. A

kútkörzetben

görényindító

kialakítása

szükséges

a

vezeték

görényezhetőségének biztosítására.

A kútkörzeti létesítmény berendezései: 5 elemes gyűjtősor 1 db M-01 jelű metanol-tartály (V=10 m3, pü= atm, pt= 2,0 bar) 1 db ASz-01 jelű metanol adagoló szivattyú (Q= 86,4 l/h/fej, pmax= 238 bar) S-01 jelű háromfázisú mérőszeparátor. A szeparátor Q= 20.000 Nm3/h kapacitású 100 bar tervezési nyomású szánkóra szerelt berendezés. SL-01 jelű szloptartály LF-01 jelű lefúvató CS-01 jelű cseppfogó 1 db 50 m3-es víztartály Műszerlevegő kompresszor Görényindító állomás Csővezetéki technológiai rendszer szerelvényekkel Műszerköri (adatátviteli) rendszer Biztonsági szelepek Közúti tartálylefejtő (felfogó térben elhelyezve) Kerítés

Az

Öcsöd-ÉNy-1

kútkörzetben

beépítésre

kerülő

metanol

szivattyú

meghajtása elektromos energiával történik, az Öcsöd-K-1 kútkörzetben a szivattyú saját gázzal működik.

68


A

reduktor

előtt

a

gázba

adagolt

metanol

megakadályozza

az

(nyomáscsökkentés okozta hőmérsékletesés következtében) esetleg előálló hidrát képződést. Metanol adagoló egység: A hidrát képződés megakadályozására a téli időszakban metanol adagolása szükséges. A metanol adagoló egység az alábbi elemekből áll: M-01 metanol adagoló tartály: A tartály felfogó terében kerül elhelyezésre, amelynél a tartály feltöltésére közúti tankautó lefejtő (metanol feltöltő) vezeték szolgál. A vezetékbe szűrő kerül beépítésre. A tartály felszín feletti, beton tálcán elhelyezett. A tartályelhelyezés biztosítja az adagoló szivattyúnak a megfelelő szívóoldali ráfolyási szintet. A tartályon külön feltöltő és leürítő csonk található, a készülékre DAVY hálós légzőcső és folyadékszínt jelző kerül felhelyezésre. A tartály műszaki jellemzői: Méretezési nyomás:

2,0 bar túlnyomás

Engedélyezési nyomás:

atmoszférikus

Üzemi nyomás:

atmoszférikus

Méretezési hőmérséklet:

-20 +50 ºC

Töltet:

metanol

A készülék átmérője:

1600 mm

Teljes magassága:

2580 mm

Teljes hossza:

5350 mm

Az edény térfogata:

10 m3

A tartályból a metanol leürítő vezetéken, DN50 PN10 méretű szívócsövön, és folyadékszűrőn át kerül az ASZ-01 jelű metanol adagoló szivattyúba.

Metanol adagoló szivattyú: A metanol adagoló szivattyú műszaki adatai: Q= 86,4 l/h/fej, Pmax= 238 bar

69


(Az Öcsöd-K-1 kút szivattyú konstrukciójának megfelelően a működtető gáz kettős betáplálású, ahol a vezérlőszelep külön tápgáz ellátásához szükséges gáznyomást nyomásszabályozók biztosítják.)

A szivattyú nyomásvezetékébe áramlásjelző kerül beépítésre. A metanol adagolás visszacsapó szelepen át a kút válltolóján keresztül, ill. a PC jelű nyomásszabályzó elé, a gázáramba történik.

S-01 jelű háromfázisú mérőszeparátor: A szeparátor Q= 20.000 Nm3/h kapacitású 100 bar tervezési nyomású szánkóra szerelt berendezés. A szeparátor belépő oldalát össze kell kötni az 5 elemes gyűjtősor mérő fejcsövével. A szeparátor gáz és folyadék áramainak joghatályos mérése után az anyagáramokat –gáz és kondenzátum- egyesítve vissza kell kötni az 5 elemes gyűjtősor közös fejcsövére, melyről indul a gerincvezeték.

SL-01 jelű szloptartály A szeparátor leürítése az SL-01 jelű szloptartályba történik. A szloptartály földalatti,

duplafalú

kivitelezésű

V=10

m3.

Telepítése

tankautó

csatlakozással, centrifugál szivattyúval megoldott.

LF-01 jelű lefúvató Lefúvató DN250; H=15m

CS-01 jelű cseppfogó A cseppfogó -V=7,7 m3- földfeletti egyterű atmoszférikus üzemmódú, egy belépő, két kilépő csonkkal, cseppfogó betéttel ellátott tartály 1 db 50 m3-es víztartály Helyi rétegvíz leválasztás és tárolás 1 db 50 m3-es víztartály fűtőpatronnal, szigeteléssel ellátva történik. A szeparátor vízkilépő csonkját be kell kötni a

70


tartályba. A tartály ürítéséhez –tengelyen történő szállítás biztosításáragépkocsi töltő kiépítése szükséges szivattyúval.

Műszerlevegő kompresszor Műszerlevegő kompresszor –konténeres- UP5-7-8- típusú Ingersoll-Rand csavarkompresszor és levegőtartály - V=2 m3 a műszerek működtetésére.

Primer műszerezés: A biztonságos üzemeltetéshez elengedhetetlenül szükséges a kútkörzetbe csőtörés biztosító beépítése, mely az esetleges hirtelen nyomáscsökkenéskor, továbbá egy esetleges gyors, átmenet nélküli nyomásnövekedéskor lezárja a kútvezetéket. A csőtörés biztosító szekunder oldali nyomáselvétele a Vonk hozamszabályozó fúvóka utáni szakaszból kerül leágaztatásra, ahonnan az esetleges gyors nyomáseséskor a csővezeték töréses meghibásodására, vagy pedig a maximum nyomás gyors elérésekor a rendszerre történő elzárásra lehet következtetni. A

kútkörzetben

egységek

a

betervezésre

biztonságos-,

kerülő

műszerkörök,

szabályozott

üzemvitelt

irányítástechnikai szolgálják.

Az

új

technológiai egységek az alábbi primer műszerelemeket tartalmazzák: S-01 szeparátor műszerezése: •

CH kondenzátum szintmérés

•

CH kondenzátum szint vészminimum kapcsolás-

•

CH kondenzátum szint szabályozás

•

CH kondenzátum mennyiség mérés

•

Rétegvíz szintmérés

•

Rétegvíz szint vészminimum kapcsolás

•

Rétegvíz szint leürítés

•

Rétegvíz mennyiség mérés

•

Folyadék szint vészmaximum kapcsolás

•

Szeparátor nyomás mérés

•

Kilépő gáz mennyiség mérés 71


Metanol tartály műszerezése: • Radaros szintmérés • Adagoló szivattyú üzemel/nem üzemel

Sloptartály műszerezése: • Radaros szintmérés • Folyadék szint vészminimum kapcsolás • Leürítő szivattyú üzemel/nem üzemel

Rétegvíz tartály műszerezése: •

Radaros szintmérés

•

Leürítő szivattyú üzemel/nem üzemel

Az új kútkörzet távjelzett paraméterei:

Béléscsőköz nyomásjelzés és távadás Termelővezeték fúvóka előtt és után nyomásjelzés és távadás Termelővezeték fúvóka előtti hőmérsékletjelzés és távadás Tartály szintminimum jelzés Metanoladagoló szivattyú üzemel/nem üzemel

Rendszertechnika, URH-s adatátvitel •

A primer műszerek jeleinek fogadása, távadása

•

URH-as adatátvitel Endrőd-III gyűjtőállomásra, adatok fogadása

•

Naplózások kialakítása

•

Kútkörzeti kijelző terminál programozása

•

RTU és tartozékai.

Az adatok gyűjtésére és a vezérlési, szabályozási feladatok megvalósítására telepítésre kerül egy új PLC vezérlő, mely rendelkezik kellő számú tartalék 72


be- kimenettel a későbbi bővítések érdekében. A PLC vezérlő egy új szekrénybe kerül elhelyezésre. Az adatok megjelenítése a műszerépületben lévő

kezelői

kapcsolaton

terminálon keresztül

történik. meg

kell

Ezen

kívül

jeleníteni

az

az új

URH-s

adatátviteli

adatokat

Endrőd

gyűjtőállomáson, valamint meg kell valósítani az új kútvezetékbe épített biztonsági elzáró távlezárhatóságát. Villamos energia ellátás: •

Villamos fogadó szekrény

•

Térvilágítás

•

tűzjelző központ

Villámvédelem, földelő hálózat kialakítása szükséges

4.2. A mezőbeni gázvezeték Vonatkozó rajzok: (Lásd:1, 2, 3 sz. melléklet) A vezetékek nyomvonalának tervezésénél az érvényben lévő jogszabályok és az illetékes szakhatóságok előírásait veszik figyelembe. A létesítés alapelvei: •

Ökológiai szempontok, előírások betartása

•

Lehető legkisebb mezőgazdasági kártétel

•

Lehető legrövidebb nyomvonalon történő vezetés.

A gázvezetékek mérete: •

OGD-Öcsöd-K-1 kútkörzet – HHE-Endrőd Gázüzem kútkörzet közötti vezetékszakasz: Vezeték hossza: 32 000 m. Vezeték mérete: Öcsöd-K-1és Öcsöd-ÉNy-1 között DN100, N100,7km. Öcsöd-ÉNy-1és MHE-Endrőd Gázüzem között 25 km, DN150,PN100 Biztonsági tényező: Műtárgyak biztonsági övezetében: 2,0 Ezen kívül mezőben: 1,4

73


Korróziós pótlék: 1.0 mm Takarás: min.: 1,10 m A csövek passzív szigetelés, és mechanikai védelme a teljes átfúrási részen a biztonsági övezetben PE extrudált szigetelésű és mechanikai védelmet biztosító 3 mm vastag üvegszál erősítésű műgyanta bevonat ezen kívül mezőben: POLYKEN-980 szigetelő fólia, 955-20 védőfólia, Primer 1019 alapozó oldattal történik. A tervezett vezeték katódvédelemmel is el lesz látva.

A vezetékfektetés nyomvonalának építésénél figyelembe kell venni a 2004. évi

CXXXVIII.

Törvénnyel

módosított

1993.

évi

XLVIII.

Törvény

a

bányászatról, a bányatörvény végrehajtásáról kiadott 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelettel módosított 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet, a 96/2005. (XI.4.) GKM rendelet 2/2010.(I.14.) KMEM rendelet a Kőolaj,- és Földgázbányászati Biztonsági szabályzat, valamint a 147/2010. (IV. 29.) kormányrendelet 1. melléklet 1.3 pontja: „keresztezés térszín, illetve mederfenék alatt” előírásait.

A nyomvonal által érintett területek szántó, gyep. A vezeték nyomvonala által keresztezett és megközelített területek, létesítmények részletesen a 2.2. pontban vannak felsorolva.

74


5. A TERVEZETT BERUHÁZÁS HATÁSAI, HATÁSTERÜLETE

5.1. A telepítés hatásai

A beruházás megvalósításánál az alábbi szempontok lettek figyelembe véve: •

A vonatkozó rendeletek, szabványok, telepítési távolságok betartása

•

A létesítmény biztonságos üzemeltetési lehetősége

•

Megközelíthetőségi szempontok.

Általános megállapítások:

Figyelemmel a jelenlegi műszaki gyakorlatra, a Körös folyó keresztezését irányított vízszintes átfúrással célszerű megvalósítani, miáltal a terület kivitelezés közbeni terheltsége jelentősen csökken. A kivitelezés során minden havária jellegű eseményt (felszíni, vagy felszín alatti szennyeződés) bekövetkezésekor haladéktalanul be kell jelenteni és a lehetőségekhez képest a legrövidebb időn belül meg kell szüntetni a szennyeződés utánpótlási lehetőségét és a környezeti kárt fel kell számolni. A vezeték építése során törekedni kell arra, hogy a lehetőségekhez képest minél kisebb kárt okozzanak a természetben. Az építési munkák során a fákat kímélni kell. Az építés során kivágásra kerülő fákat össze kell gyűjteni és depóniába rakni. Az építési sáv mentén nem maradhatnak elszáradt, kivágott fák. A folyó keresztezés kivitelezési munkáinál csak kifogástalan állapotú, megfelelően

karbantartott

gépek

dolgozhatnak.

A

gépek

üzeme

és

karbantartása során gondoskodni kell arról, hogy üzemanyag, kenőanyag ne kerülhessen a talaj felszínére, illetve a felszíni vízbe. A kivitelezési munkák során

az

esetleges

megakadályozására

szennyeződések

lokalizációs

és

továbbterjedésének

kárelhárítási

eszközök

azonnali helyszíni

75


biztosítása mindenképpen javasolt. (adszorpciós anyagok, mobil felitató hurkák stb.). Munkagépek az építkezés alatt: •

kotrógép: Caterpillar (ha szükséges az indító,- és fogadó oldalon)

•

lerakós daru,

•

szállítógép: Tátra vagy KRAZ terepjáró gépkocsi,

•

fúró berendezés,

•

tömörítő gép,

•

vízszivattyú,

•

hegesztő traktor .

5.1.1. Levegőtisztaság-védelem Kútkörzeti technológia kivitelezése: - A OGD-Öcsöd-K-1 földgáztermelő kút A technológia a OGD-Öcsöd-K-1 gázkút kútkörzetében valósul meg A munkálatok kb.: 4-5 hetet vesznek igénybe.

-OGD-Öcsöd-ÉNY-1 földgáztermelő kútkörzeti technológia. A technológia az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkút kútkörzetében valósul meg. A munkálatok kb.: 6-7 hetet vesznek igénybe. A munkaterület kb. 150 m-re megközelíti Öcsöd település szélső házsorát.

Az építkezés során az építési anyagok és a beszerelésre kerülő tartályok, műszaki szerelvények odaszállítása a beruházást végző személyek mozgása során néhány gépjármű kipufogógázával növeli a környezet levegőterhelését. A technológia építéséhez használt munkagépek (dózer, daruskocsi, stb.) kipufogógázukkal növelik a környezet levegőterhelését. A

kipufogógáz

főként

el

nem

égett

szénhidrogéneket,

kormot,

nitrogénoxidokat, szénmonoxidot tartalmaz. A kútkörzetben üzemelő munkagépek kibocsátásainál a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló

76


szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló 75/2005. (IX. 29.) GKM–KvVM együttes rendelet előírásait vettük figyelembe. Ezek betartásáról a kivitelező bizonylattal kell rendelkezzen. A szállítási útvonalakon a szállítások megkezdése előtt a kivitelezőnek útvonal engedélyt kell kérni.

A munkagépek mozgásából eredő porszennyezés: Az

építési

terület

tevékenységéből megnövekszik,

és a

környezetében forgalmából beruházás

és

a

szállítási

adódóan idejétől

a

útvonalon

levegő

függően

a

a

gépek

porszennyeződése közelben

lévő

haszonnövényekre leülepszik. A porterhelés elsősorban nyáron jelentkezik, értéke az alapterheléssel összeadódik. A képződő por átlagos légköri viszonyok mellett a munkaterületen belül kiülepszik. Erős szelek nagyobb távolságra is elhordhatják a port, ekkor a porképződéssel járó munkafolyamatokat szüneteltetni kell. A kiporzás a szállító járművek szállítófelületének takarásával, ill. az építési terület nedvesítésével csökkenthető. A munkagépeken kívül hegesztési és festési munkálatok lesznek, melyek levegőszennyező hatása minimális. A beruházás levegőtisztaság-védelmi hatásterülete a felvonulási út és a munkaterület közvetlen környezete. − Vezetékfektetés A vezetéképítési szakaszban az építési munkák, valamint az ehhez kapcsolódó szállítások járnak légszennyezéssel. A megvalósulás e szakaszában földmunkagépeket, és szállító járműveket használnak, kizárólag nappali üzemeltetéssel, a levegőkörnyezet átmeneti porterhelésével és a munkagépek, szállítójárművek, kipufogó gázaiból eredő egyéb, gázalakú légszennyező anyagok nagyobb koncentrációinak jelenlétével kell számolni. Az

építőanyagok

ütemezett

szállítása

nem

igényli

azok

nagyobb

mennyiségben való tárolását. Légszennyező pontforrás nem létesül. A munkagépekből CO, NOx, korom és el nem égett szénhidrogének kerülnek a

77


levegőbe. A munkagépek kibocsátásait a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyagkibocsátásának korlátozásáról szóló 75/2005. (IX. 29.) GKM–KvVM együttes rendelet előírásai szerint vettük figyelembe. E szerint a II. szabályozási lépcsőben D, E, F, G kategóriájú motorok esetében a kibocsátások nem haladhatják meg az alábbi értékeket. Leadott Szén-monoxid teljesítmény (CO) (g/kWh) (P) (kW) E: 130> P <560 3,5

Nitrogénoxidok (NOx) (g/kWh) 6,0

Részecskék (PM10) (g/kWh)

Szénhidrogének (HC) (g/kWh)

0,2

1,0

Az átfúrás gépei és üzemideje Gépek

Kotrógép

2 db Caterpillar lánctalpas kotró

Szállítógép

TATRA vagy KRAZ tehergépkocs i

Daruk

Tátra típusú lerakós daru 25 t-ás Caterpillar 18 t-ás daru Vibromax kompaktor

Tömörítő gép fúrógép Kompressz ATLAS Copco 346 or Hegesztő traktor

MTZ traktor 2-4 db robbanó motoros. hegesztő aggregát

Összes teljesítmény (kW)

Üzemidő (óra/nap)

Összes felhasznált energia (kWh/nap)

Felhasznált üzemanyag (kg/nap)

202

8

1616

136

280

1 forduló/nap =2 jármű/nap (2 óra)

560

188

279

2

558

47

113

3

339

28

75

8

600

50

100

5

500

42

362

5-20

1810-7240

152-608

103

2 átállás/nap (2 óra)

206

17

36

3-8

108-288

9-24

629711907

669-1000

ÖSSZES TELJESÍTMÉNY:

78


Az

építési

terület

tevékenységéből megnövekszik,

környezetében

és a

forgalmából beruházás

és

a

szállítási

adódóan idejétől

a

útvonalon

levegő

függően

a

a

gépek

porszennyeződése közelben

lévő

haszonnövényekre leülepszik.

Ennek a káros hatásnak a mértékét az időjárási viszonyok és a talaj minősége befolyásolja. A porterhelés elsősorban nyáron jelentkezik, értéke az alapterheléssel hatásterülete

összeadódik. a

felvonulási

A utak,

beruházás és

a

levegőtisztaság-védelmi

nyomvonalfektetés

közvetlen

környezete. A vezetéképítés munkaterülete az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 kút környezetében kb. 150 m-re megközelíti Öcsöd település szélső házsorát. A tervezett nyomvonalfektetés légszennyezésének hatásterülete települést nem érint.

A beruházás hatásterületén a szennyezőanyagok nem koncentrálódnak, nem okoznak visszafordíthatatlan környezeti változásokat.

A vonalbeli vezetéképítés során a szerelőlánc átlagos előrehaladási sebessége max. 300 m/nap. A vezetéképítés várható időtartama 20 hét, folyamatosan előrehaladva.

A

munkagépek

felvonulnak

a

munkaterületre

és

a

nyomvonalon végig haladva dolgoznak. A nyomvonalat csak a munka befejezése után hagyják el.

A vezeték passzív szigetelését nyitott munkaárok felett végzik és a szigetelt vezetéket azonnal az árokba fektetik. A szigetelési munkánál be kell tartani az általános egészségvédelmi és tűzvédelmi szabályokat, a gyártó cég előírásait, és a mindenkori kiviteli tervben megadott tervezői előírásokat. A beruházás hatásterületén a szennyezőanyagok nem koncentrálódnak, nem okoznak visszafordíthatatlan környezeti változásokat.

A munkagépeken kívül hegesztési és festési munkálatok lesznek, melyek levegőszennyező hatása minimális.

79


Összességében

levegő-tisztaságvédelmi

szempontból

a

beruházás

környezetre gyakorolt hatása elviselhető.

5.1.2. Talaj, talajvíz, felszín alatti vizek védelme A

beruházás

megvalósítása

során

a

környezetvédelmi

szempontból

kifogástalan állapotú munkagépek, építési anyagok használatával nem várható a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket jelentős mértékben szennyező hatás. A talaj szennyezését okozó hatótényezők közé sorolható a munkagépek üzemanyaggal, kenőanyaggal helyszínen történő utántöltése során kicsöpögő gázolaj és kenőolaj. Ennek mérséklésére illetve elkerülésére intézkedéseket kell hozni, melynek tartalmaznia kell a műveletek különös gonddal való végzését. Szükség esetén a csöpögést homokos tálcával kell felfogni. A technológiai fegyelem betartást és annak ellenőrzését biztosítani kell. A fentiek betartása esetén a talajba szennyezőanyag nem kerül.

- OGD-Öcsöd-K-1 és az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 földgáztermelő kutak kútkörzeti technológiájának kivitelezése: Meglevő, saját területen, történik a munkavégzés. A munkálatok nem járnak felszín alatti tevékenységgel. A

munkálatok

során

a

környezetvédelmi

szempontból

kifogástalan

munkagépek és a technológiai fegyelem betartása biztosítéka a szennyezés elkerülésének.

- Vezeték építése: A vezetékfektetésnél figyelembe kell venni a 2004. évi CXXXVIII. Törvénnyel módosított 1993. évi XLVIII. Törvény a bányászatról, a bányatörvény végrehajtásáról kiadott 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelettel módosított 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet, a 96/2005. (XI.4.) GKM rendelet, 2/2010.(I.14.) KMEM rendelet a Kőolaj,- és Földgázbányászati Biztonsági

80


szabályzat, valamint a 147/2010. (IV. 29.) kormányrendelet 1. melléklet 1.3 pontja: „keresztezés térszín, illetve mederfenék alatt” előírásait.

A tervezett vezetékek nyomvonalára mezőben:

15 - 15 m

keresztezési műtárgyban:

20 - 20 m

biztonsági övezetet jelölnek ki. Az új nyomvonal biztonsági övezetére a bányavállalkozó szolgalmat alapít és az akadályoztatásért ill. az ingatlan forgalmi értékében bekövetkezett csökkenésért járó kártalanítást az ingatlan tulajdonosával (kezelő, használó) történő megállapodás során rendezik. Az építés során okozott károkat (zöldkár, taposási kár stb.) az ingatlan tulajdonosával történő megállapodás alapján a Bányavállalkozó köteles megtéríteni. A

vezetéképítést

a

jogszabályokban

előírt

bejelentési

kötelezettségek

elvégzése után szabad elkezdeni. Az érintett földtulajdonosokat (használókat) időben értesíteni kell a mezőgazdasági károk csökkentése érdekében. Az építés megkezdése előtt a kijelölt építési sávon durva tereprendezést kell végezni; az építést akadályozó

növényzetet el kell távolítani és a terepet

olyan mélységig kell rendezni, hogy az építőgépek és szállítóeszközök mozgását ne akadályozza. Építési sáv szélessége a nyomvonaltól mért: 10-10 m szántó, gyep területen. A nyomvonallal érintett szántó mezőgazdasági művelésű területeken a humuszt és az alatta lévő termőréteget a csőárok nyitási szélességében le kell termelni, az altalajtól elkülönítve deponálni, majd földvisszatöltéskor az eredeti állapotnak megfelelően visszatermelni. A földmunkákat a mélyépítésre vonatkozó általános előírások szerint kell végezni. A munkaárok szélessége általában 0.8 m, a csőárok mélysége 1.3 m, oldalrézsű 2/4, kiemelendő földmennyiség 1.9 m3/m. A közművesített helyeken a munkagödör kiemelését kézzel, általában 2,0 mes mélységgel, 4/4-es oldalrézsűvel kell végezni.

81


Minden földalatti létesítményt az építés előtt a keresztezett és megközelített helyen

az

Üzemeltető

szakfelügyelőjének

jelenlétében

kézi

erővel

egyértelműen fel kell tárni, jól láthatóan meg kell jelölni és védőkorláttal körül kell vonni! Az

FGSZ

csősávja

melletti

szakaszon

a

feltárást

kutató

műszeres

ellenőrzésnek kell megelőzni, az árokásás csak ezután kezdhető el. Az új vezeték fektetése 5 m távolságban történhet a csőcsorda vezetékeitől. Keresztezés esetén a két létesítmény közötti 0,6 m-es palástközti távolságot biztosítani kell. A keresztezési műtárgyak az alábbiak és az illetékes szakhatóság előírásai figyelembevételével épülnek.

Útkeresztezések:

- Földút keresztezés átvágással A földút keresztezését alul keresztezéssel átvágással, az út alatt a vezetékek min 2,00 m-es takarással tervezzük. A keresztezések megjelölésére irányjelző szolgál, az út mindkét oldalán. A csövek mechanikai védelmének biztosítása az út alatt gyárilag PE extrudált szigetelésű és mechanikai védelmet biztosító 3 mm vastag üvegszál erősítésű műgyanta bevonat, biztonsági övezeten kívül pedig Pe extrudált szigeteléssel, - gyárilag előszigetelt, vagy helyszínen történő szigetelés - történik. A műtárgyak megépítése után a terepet az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. Földtömörítés: 85%. Kivitelezés idején a földutak keresztezésénél a közlekedést biztosítani kell kerülő úttal, vagy fél sávon. A kivitelezés során, az úton földet tárolni, deponálni még időleges jelleggel sem szabad. Az építés ideje alatt a munkagödröket, ill. a munkaárkot piros-fehér sávozású útelzáró deszkával körül kell korlátolni, rossz látási viszonyok esetén piros fényű lámpával meg kell világítani. A munka megkezdését a munkakezdés tervezett időpontja előtt, valamint a munka befejezéséről az út kezelőjét írásban értesíteni kell, előírásait be kell tartani.

82


Ahol a csőárok-kialakítás vízzáró réteget és talajvizet érint, ott a munkálatok során ezen vízzáró réteg talajának külön deponálásával, a visszatöltés megfelelő sorrendiségével és a talaj megfelelő tömörítésével kell biztosítani a vízzáró réteg folytonosságát és az építési hatás minimalizálását. A kézi erővel kiemelt földet kézi erővel kell vissza tölteni. Földútkeresztezést átvágással az alábbi helyeken kell alkalmazni: •

Öcsöd Külterület 016 kivett út

•


•


•


•

Öcsöd Külterület 0244/8 kivett út

•


•


•


•


•


•


•


•


•

Mesterszállás Külterület 0319/3 kivett út

•

Mesterszállás Külterület 0305 kivett saját használatú út

•


•

Mesterszállás Külterület 060/3 kivett saját használatú út

•

Mezőtúr Külterület 01367 kivett saját használatú út

•


•


•


•

Mezőtúr Külterület 01416/4 kivett út

•

Mezõtúr Külterület 01418 kivett saját használatú út

•


•


•


83


•

Mezőtúr Külterület 01460 kivett út

•


•

Mezőtúr Külterület 01120/5 kivett saját használatú út

•

Mezőtúr Külterület 01100/1 kivett saját használatú út

•


•


•


•

Mezőtúr Külterület 01022 kivett út, árok

•


•

Mezőtúr Külterület 01371/6 kivett közforgalom elől el nem zárt magánút

•


•

Mezõtúr Külterület 01420/3 kivett közforgalom elõl el nem zárt magánút

•


- Földút keresztezés irányított fúrással A földút keresztezését alul keresztezéssel Irányított fúrással az út alatt a vezetékek min 2,00 m-es takarással tervezzük. A keresztezések megjelölésére irányjelző szolgál, az út mindkét oldalán. A csövek mechanikai védelmének biztosítása az út alatt gyárilag PE extrudált szigetelésű és mechanikai védelmet biztosító 3 mm vastag üvegszál erősítésű műgyanta bevonat, biztonsági övezeten kívül pedig Pe extrudált szigeteléssel, - gyárilag előszigetelt, vagy helyszínen történő szigetelés - történik. A műtárgyak megépítése után a terepet az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. Földtömörítés: 85%. Kivitelezés idején a földutak keresztezésénél a közlekedést biztosítani kell kerülő úttal, vagy fél sávon. A kivitelezés során, az úton földet tárolni, deponálni még időleges jelleggel sem szabad. Az építés ideje alatt a munkagödröket, ill. a munkaárkot piros-fehér sávozású útelzáró deszkával körül kell korlátolni, rossz látási viszonyok esetén piros fényű lámpával meg kell világítani. 84


A munka megkezdését a munkakezdés tervezett időpontja előtt, valamint a munka befejezéséről az út kezelőjét írásban értesíteni kell, előírásait be kell tartani. Földútkeresztezést

irányított

fúrással

az

alábbi

helyeken

kell

alkalmazni: •


•


•


•


•

Öcsöd Külterület 0534 legelő, kivett saját használatú út

•

Mezőtúr Külterület 0684 kivett saját használatú út, szántó

-Burkolt út keresztezés irányított fúrással A keresztezés alul keresztezéssel, átfúrással, a vezeték felső alkotója és az út alatt min.: 2,0 m takarással lett tervezve. A keresztezés helyét meg kell jelölni, az út mindkét partjára irányjelző táblákat kell elhelyezni. A műtárgy építése során, a közút burkolatán és útpadkán földet, építési anyagot tárolni még ideiglenes jelleggel sem szabad. A munkát úgy kell végrehajtani, hogy azzal a közút forgalmát ne zavarják. A műtárgyak megépítése után a terepet az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. Földtömörítés: 85% Az építés ideje alatt a munkagödröket, ill. a munkaárkot piros-fehér sávozású útelzáró deszkával körül kell korlátolni, rossz látási viszonyok esetén piros fényű lámpával meg kell világítani. A munka megkezdését a munkakezdés tervezett időpontja előtt, valamint a munka befejezéséről az út kezelőjét írásban értesíteni kell, előírásait be kell tartani. A kezelővel előzetes egyeztetés tartottuk. A vezeték passzív szigetelése az átfúrási részen: gyárilag PE extrudált szigetelésű és mechanikai védelmet biztosító 3 mm vastag üvegszál erősítésű műgyanta bevonat ezen kívül mezőben: PE extrudált szigeteléssel, - gyárilag előszigetelt, vagy helyszínen történő szigetelés - történik.

85


Burkolt út keresztezést irányított fúrással az alábbi helyeken kell alkalmazni: •

Öcsöd Külterület 051 kivett országos közút

•


•

Öcsöd Külterület 0545 kivett országos közút

•


•

Mezőtúr Külterület 01492 kivett országos közút

•


- Vasút keresztezés A keresztezés helye Mezőtúr külterületén 01472/1 hrsz.-ú (Tulajdonos: Magyar Állam Vagyonkezelő: MÁV Létestményüzemeltető és Vasútőr Kft. BUDAPEST, Könyves Kálmán körút 54-60. IRSZ.: 1087) A 168/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint (A regionális vasúti pályák:) 125 Mezőtúr - Orosháza – Mezőhegyes vasútvonal Szarvas-Mezőtúr állomásközön a bemérés szerinti 84+46,85 hm. szelvényben az EOV Y = 765572.85 és EOV X = 180892.79 koordináta pontban keresztezi. A tárgyi gázvezeték a vasút keresztezését alul keresztezéssel, vasúti pályatest megbontása nélkül, vízszintes fúrással, - kettős védőcsőbe húzva - tervezik. A külső Ø406x5,0 méretű, DX42 anyagú védőcső felső alkotója és a vasúti pályaszint alatt min. 2,00m mélyen halad. Az átfúrási munkát folyamatosan kell végrehajtani, hogy a vágánytengely alatt abbahagyott előfúrásnál keletkezett üreg a dinamikus hatás alá ne kerüljön, annak ellenére sem, hogy a takarási magasság biztosítva van. A fenti méretű tervezett Ø168,3x7,1 méretű, gázvezeték, 1db Ø273x5,0 méretű, DX42 anyagú – belső -, és 1db Ø406x5,0 méretű, DX42 anyagú – külső - kettős védőcsőbe lesznek húzva, külön - külön. A külső és belső védőcső közé cementhabarcs injektálása szükséges. A belső védőcsőbe húzás előtt a vezetékekre 2.0-2.0 m-enként műanyag papucsokat kell elhelyezni, ami kizárja a fémes érintkezést. A

védőcsövet

min.:1%-os

lejtéssel

kell

elhelyezni,

mindkét

végére

irányjelzővel ellátott észlelőcső beépítésével, melyet nyomásállóan lezárni t i l o

s

A

védőcső

mindkét

végét

víztelenítés

után

SERVIWRAP 86


szigetelőrendszerrel le kell zárni. A száraz, tiszta felület előkészítése után a SERVIWRAP Primer AB alapozó, majd a MOULDING PUTTY tömítőanyaggal kitöltés, végül a SERVIWRAP R15A szigetelőtekerccsel kell a védőcsövet lezárni. A vízszintes fúrás elvégzésére - fúró-, és fogadógödröt kell kialakítani gépi (vagy kézi) erővel, mely a vasúti talpfa alsó szélétől húzott 45°-os elméleti vonalon, ill. a MÁV ingatlan határon kívül tervezzük. A keresztezések jelölésére irányjelző szolgál, míg árok mindkét partjára mederkotrást tiltó táblát, kell elhelyezni. Az Öcsöd K-1 jelű kút (Kp1) az ÉNy-1 kút (VP1-Kp2) között a vezeték első szakasza DN100 PN100 méretű. A vezeték Öcsöd ÉNy-1 kút és HHE gyűjtő (VP2) közötti DN150 PN100 szakasza keresztezi a vasútvonalat. A két kút tehát a Magyar Horizont Energia Kft. gyűjtőjére lesz bekötve és mind a kiinduló, mind a fogadó helyen csőtörés ill. nyomásesés esetén automatikus elzáró rendszer lesz beépítve. A műtárgy megépítése után a terepet az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. Földtömörítés: 85%. A tervezett vezetékszakasz csőkötései hegesztett kivitelűek. A hegesztési varratok radiográfiai vizsgálata, a műtárgy teljes hosszában, a biztonsági övezeten belül - a keresztezési ponttól 20,0 - 20,0 m- 100%-os terjedelemben történik. A vezetékek passzív szigetelése: gyárilag PE extrudált szigetelésű és mechanikai védelmet biztosító 3 mm vastag üvegszál erősítésű műgyanta bevonattal ellátott acélcső építendő be. A kezelő/tulajdonos előírásait be kell tartani. Az alábbi helyen kell alkalmazni: •

Mezőtúr Külterület 01472/1 kivett közforgalmú vasút

•

Mezőtúr Külterület 01477/24 kivett közforgalom elől el nem zárt magánút. Osztatlan közös tulajdon a vasút mellett, és azzal közös kialakítású. A vasút alatti sajtolásos műtárgy része.

Az építési munkák befejezése után a felvonulásra és anyagtárolásra ideiglenesen igénybe vett területet eredeti állapotában kell visszaadni. Az

87


esetleges talajszennyezést (olajelfolyások, stb.) meg kell szüntetni. Az építés során kivágásra került fákat, növényzetet össze kell gyűjteni és depóniába rakni. A munkagépek felvonulása és működése talajtömörödést idézhet elő, de ezek mértéke a rövid idejű igénybevétel miatt nem jelentős, kiterjedése csekély.

A telepítés hatása talaj- és talajvízvédelem szempontjából terhelő lehet, de ez a hatás a munkálatok befejeztével megszűnik. Az építési munkálatoknak a talajra, talajvízre, felszínalatti vízre gyakorolt hatása elviselhető.

5.1.3. Felszíni vizek védelme

A munkálatok során figyelembe kell venni a vizek hasznosítását és kártételeinek

elhárítását

szolgáló

tevékenységekre

vonatkozó

általános

szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) kormányrendelet 1. melléklet 1.3 pontja:

„keresztezés

térszín,

illetve

megvalósítása

során

mederfenék

alatt”

keresztezésekre

vonatkozó előírásait. A

beruházás

a

környezetvédelmi

szempontból

kifogástalan állapotú munkagépek, építési anyagok használatával nem várható a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket jelentős mértékben szennyező hatás. A talaj szennyezését okozó hatótényezők közé sorolható a munkagépek üzemanyaggal, kenőanyaggal helyszínen történő utántöltése során kicsöpögő gázolaj és kenőolaj. Ennek mérséklésére, illetve elkerülésére intézkedéseket kell hozni, melynek tartalmaznia kell a műveletek különös gonddal való végzését. Szükség esetén a csöpögést homokos tálcával kell felfogni. A technológiai fegyelem betartást és annak ellenőrzését biztosítani kell. A fentiek betartása esetén a talajba szennyezőanyag nem kerül. A vezetékek nyomáspróbájánál felhasznált, majd leeresztésre kerülő víz minőségi paramétereire felszíni vízbe történő bevezetés esetén a 220/2004 (VII. 21.) Kormányrendeletben, illetve a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendeletben rögzített határérték a mérvadó. 88


•

A OGD-Öcsöd-K-1 és az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 földgáztermelő kút kútkörzetének és technológiájának kialakítása: A kútkörzetekben a munkálatok felszíni vizeket nem érintenek.

•

A OGD-Öcsöd-K-1 és OGD-Öcsöd-ÉNy-1 földgáztermelő kút mezőbeni közös vezetékének nyomvonala a 2.2 pontban lévő táblázatban szereplő felszíni vizeket keresztezi

Vízfolyás keresztezések kivitelezése során alkalmazandó különleges előírások:

- Felszíni vízfolyás keresztezés irányított fúrással: A csatorna keresztezését alul keresztezéssel, megbontása nélkül, irányított átfúrással a vezetékek felső alkotója és a csatorna fenékszint alatt 1,50 m re tervezik. A kezelőkkel előzetes egyeztetést kell tartani. Az átfúrásra (sajtolásra) kialakított, az indító- fogadó akna közötti szakaszon az azonos fenti méretű, anyagú, gyárilag PE extrudált szigetelésű és mechanikai védelmet biztosító 3 mm vastag üvegszál erősítésű, műgyanta bevonattal ellátott acélcső építendő be. A csövek szigetelése mezőben, az átfúrási helyeket kivéve PE extrudált szigeteléssel, -gyárilag előszigetelt, vagy helyszínen történő szigetelés- történik. A keresztezések helyét meg kell jelölni, a vízfolyások mindkét partján irányjelzővel,

mederkotrást

tiltó

táblával.

Az

építés

ideje

alatt

a

munkagödröket ill. a munkaárkot piros-fehér sávozású útelzáró deszkával körül kell korlátolni, rossz látási viszonyok esetén piros fényű lámpával meg kell világítani. A munka megkezdését a munkakezdés tervezett időpontja előtt, valamint a munka befejezéséről a csatorna kezelőjét írásban értesíteni kell, előírásait be kell tartani. A műtárgy megépítése után a terepet az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.

89


Földtömörítés: 85%. Az irányított fúrást az alábbi helyeken kell alkalmazni: • Öcsöd Külterület 0448 kivett csatorna • Öcsöd Külterület 0503 kivett csatorna • Öcsöd Külterület 0535 kivett Körös folyó • Öcsöd Külterület 0593 kivett csatorna • Öcsöd Külterület 0595 kivett csatorna • Mesterszállás Külterület 076 kivett csatorna • Mezőtúr Külterület 01348 legelő, kivett csatorna • Mezőtúr Külterület 01034/2 kivett csatorna • Mezőtúr Külterület 0935 kivett csatorna • Mezőtúr Külterület 0929 kivett Hortobágy-Berettyó-főcsatorna • Mezőtúr Külterület 0685 kivett árok • Mezőtúr Külterület 0687 kivett csatorna

Irányított fúrási technológia lényege folyó keresztezés esetén: A fúrási technológiát a gát két oldalán a munkálatok megkezdése előtt készített talajmechanikai szakvélemény alapján határozzák meg. A fúrás menete a kivitelező gépparktól is függ. A különböző gépek ugyanis eltérő

szögben

végrehajtására.

és A

hajlítási vízszintes

sugárral fúrási

képesek

(sajtolási)

az

irányított

megoldás

azért

fúrás nem

alkalmazható, mert a terepi adottságok miatt túlságosan nagy mélységű árok kialakítására lenne szükség. Az irányított fúrást fúrógödör kialakítása nélkül, közvetlen terepről is el lehet indítani, de a vezeték folytatása és az építés folytonossága miatt kb.: 1,9-2,0 m mélységű indító és fogadó árkot terveztek, melyben a szerelési (hegesztési) munkálatok is megvalósíthatóak. Az irányított fúrás végrehajtásakor az átfúráshoz szükséges csőszálakat (általában 12 m-es darabok) előre össze kell hegeszteni. A csövek PE extrudált szigetelésű és mechanikai védelmet biztosító 3 mm vastag üvegszál erősítésű műgyanta bevonattal ellátott acélcsövek. Mivel a kivitelezés mezőben, külterületen valósul meg, így nem kell helyhiánytól tartani. Az összehegesztett csöveket a fogadó oldalon kell elhelyezni. Erre az oldalra fúrnak át a műtárgy alatt a fúrószárral. A géptől függően alakul a fúrás 90


indítási szöge, de ajánlott, hogy ez kisebb legyen mint 20°. A fogadó aknában a fúrószárhoz rögzítik az előre összehegesztett, és szigetelt csőszálakat, majd a kiképzett furatba visszahúzzák azokat. A fogadó oldalon a cső és terep hajlásszöge ne legyen nagyobb mint 15°, hogy az összehegesztett csőszálakat ne kelljen magasra emelni. A fúrás fúróiszappal történik. A fúróiszap bentonitos zagy, mely a furat beomlása ellen is védelmet biztosít. A fúróiszap átmeneti tárolása tartályban történik.

Az

iszapot

hasznosítással

folyamatosan

ártalmatlanítják.

A

engedéllyel fúrás

rendelkező

pontossága

az

befogadón alkalmazott

technológiától függően néhány cm-től fél méterig változhat, ezért fontos, hogy (a jelenleg nem ismert, a későbbi pályázaton nyertes) kivitelezőnek a fúrás pontosságával kalkulálni kell, és azt úgy kell meghatároznia, hogy az előírásokban szereplő biztonsági távolságokat be kell tartani. 6. sz. melléklet Maing Support Kft befogadó nyilatkozata . 147/2010. (IV. 29.) kormányrendelet 1. melléklet 1.3.1.2 pontja szerinti árvízvédelmi terv készítése nem szükséges, mivel az irányított fúrási technológia érzéketlen az árvízi védekezésre, így az esetlegesen fellépő árvízi védekezési munkálatokat nem akadályozza. A kivitelezőnek a munkakezdés előtt az érintett vízügyi igazgatósággal egyeztetnie kell az árvízi helyzetről, és tájékoztatást kell adnia a munkálatok - a csatornát érintő – időtartamáról. Amennyiben a már megkezdett kivitelezés időpontjában rendkívüli árvízi védekezési munkálatok válnak szükségessé, a kivitelezést erre az időszakra fel kell függeszteni! 7.sz. melléklet: Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása.

- Csatorna keresztezés átvágással A keresztezését alul keresztezéssel, nyílt árkos fektetéssel a csatorna átvágásával

lett

tervezve.

A

vezetékek

felső

alkotója

és

a

csatorna

fenékszintje alatt min. 1,50 m -re tervezzük. A kezelőkkel előzetes egyeztetést tartottunk A csövek mechanikai védelmének biztosítására a biztonsági övezetben gyárilag PE extrudált szigetelésű és mechanikai védelmet biztosító 3 mm vastag üvegszál erősítésű műgyanta bevonat, mezőben pedig Pe extrudált

91


szigeteléssel, - gyárilag előszigetelt, vagy helyszínen történő szigetelés történik. A keresztezések helyét meg kell jelölni, a vízfolyások mindkét partján irányjelzővel, mederkotrást tiltó táblával. Az építés idejére a víz elvezetéséről gondoskodni kell kerülő csatorna építésével, vagy szivattyúzással. A munka megkezdését a munkakezdés tervezett időpontja előtt, valamint a munka befejezéséről a csatorna kezelőjét írásban értesíteni kell, előírásait be kell tartani. A műtárgy megépítése után a terepet az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. Földtömörítés: 85%. A csatornakeresztezést átvágással az alábbi helyeken alkalmazzák: Öcsöd Külterület 018 kivett csatorna Öcsöd Külterület 065 kivett csatorna Öcsöd Külterület 0237 kivett árok Öcsöd Külterület 0452 kivett csatorna Öcsöd Külterület 0600 kivett csatorna Öcsöd Külterület 0598 kivett árok Öcsöd Külterület 0585 kivett csatorna Mesterszállás Külterület 0295 kivett csatorna Mesterszállás Külterület 0316/2 kivett csatorna Mesterszállás Külterület 0301 kivett csatorna Mesterszállás Külterület 082 kivett csatorna Mesterszállás Külterület 088 kivett csatorna Mesterszállás Külterület 092 kivett csatorna Mezőtúr Külterület 01372 kivett csatorna Mezőtúr Külterület 01370 kivett csatorna Mezõtúr Külterület 01351 kivett csatorna Mezőtúr Külterület 01345 kivett csatorna Mezőtúr Külterület 01343 kivett csatorna Mezőtúr Külterület 01340 kivett csatorna Mezőtúr Külterület 01416/3 kivett csatorna, töltés Mezőtúr Külterület 01419 kivett csatorna

92


Mezőtúr Külterület 01422 kivett csatorna Mezőtúr Külterület 01424/2 kivett csatorna Mezőtúr Külterület 01432 kivett csatorna Mezőtúr Külterület 01443 kivett csatorna Mezőtúr Külterület 01452 kivett csatorna Mezőtúr Külterület 01461 kivett csatorna Mezőtúr Külterület 01136 kivett csatorna Mezőtúr Külterület 01110/2 kivett csatorna Mezőtúr Külterület 01101 kivett csatorna Mezőtúr Külterület 01010 kivett Holt-Berettyó Mezőtúr Külterület 01013 kivett árok Mezőtúr Külterület 01020 kivett csatorna Mezőtúr Külterület 01026/2 kivett csatorna Mezőtúr Külterület 0689 kivett csatorna, töltés

- Töltés keresztezés A Kormány 147/2010. (IV. 29.) rendelete „a vizek hasznosítását, védelmét, és kártételeinek

elhárítását

szolgáló

tevékenységekre

és

létesítményekre

vonatkozó általános szabályiról” értelmében a kiviteli tervnek tartalmaznia kell, azon intézkedéseket, melyeket árvízi helyzet esetén mind a kivitelezés, mind a későbbiekben fellépő havária esetén szükséges megvalósítani. A töltéskeresztezést irányított fúrással kell végezni. A csövek passzív szigetelés, és mechanikai védelme a teljes átfúrási részen a biztonsági övezetben között PE extrudált szigetelésű és mechanikai védelmet biztosító 3 mm vastag üvegszál erősítésű műgyanta bevonat ezen kívül mezőben: POLYKEN-980 szigetelő fólia, 955-20 védőfólia, Primer 1019 alapozó oldattal történik. A műtárgyak megépítése után a terepet az eredeti állapotnak megfelelően helyre

kell

állítani.

Földtömörítés:

85%.

Kivitelezés

idején

az

utak

keresztezésénél a közlekedést biztosítani kell kerülő úttal, vagy fél sávon. Az építés ideje alatt a munkagödröket, ill. a munkaárkot piros-fehér sávozású útelzáró deszkával körül kell korlátolni, rossz látási viszonyok esetén piros fényű lámpával meg kell világítani.

93


A munka megkezdését a munkakezdés tervezett időpontja előtt, valamint a munka befejezéséről a kezelőket írásban értesíteni kell, előírásait be kell tartani. A vezeték építését a 147/2010 (IV. 29) kormányrendelet szerint úgy terveztük, hogy a keresztezés megépítése a kivitelezés teljes időszakában árvízi helyzet esetén se akadályozza a védelmi munkálatokat. 147/2010 (IV. 29) kormányrendelet 1.3.1.2 pontja szerinti árvízvédelmi terv készítése nem szükséges, mivel az irányított fúrási technológia érzéketlen az árvízi védekezésre, így az esetlegesen fellépő védekezési munkálatokat nem akadályozza. A kivitelezőnek a munkakezdés előtt az érintett vízügyi igazgatósággal egyeztetnie kell az árvízi helyzetről, és tájékoztatást kell adnia a munkálatok - a csatornát érintő – időtartamáról. Amennyiben a már megkezdett kivitelezés időpontjában rendkívüli árvízi védekezési munkálatok válnak szükségessé, a kivitelezést erre az időszakra fel kell függeszteni! Töltéskeresztezést az alábbi helyeken alkalmazzák: •

Öcsöd Külterület 048 kivett töltés, rét

•

Öcsöd Külterület 0445 kivett csatorna, töltés

•

Öcsöd Külterület 0523 kivett töltés

•

Öcsöd Külterület 0520 erdő, kivett töltés, kivett vízállás, legelő

•

Öcsöd Külterület 0542 kivett töltés, legelő, erdő

•

Mezőtúr Külterület 01416/3 kivett csatorna, töltés

•

Mezőtúr Külterület 0930 kivett töltés, legelő, erdő

•

Mezőtúr Külterület 0682/1 kivett töltés, erdő, legelő, rét

- Gödör keresztezés átvágással A 0247/25 helyrajzi számú területben anyagnyerésre használt gödör található. Annak érdekében, hogy a további anyagnyerés, illetve a gödör mélyítése a tervezett vezetéket ne veszélyeztesse, kialakítását az árkokhoz hasonló módon tervezzük és jelöljük. A gödör feltöltése nem csak abban az esetben javasolt, ha a művelési ág változását a kivitelező a földhivatalnál

94


bejelenti. A keresztezését alul keresztezéssel, nyílt árkos fektetéssel a gödör átvágásával lett tervezve. A vezetékek felső alkotója és a gödör fenékszintje alatt min. 1,50 m -re tervezzük. A csövek mechanikai védelmének biztosítására a biztonsági övezetben gyárilag PE extrudált szigetelésű és mechanikai védelmet biztosító 3 mm vastag üvegszál erősítésű műgyanta bevonat, mezőben pedig Pe extrudált szigeteléssel, - gyárilag előszigetelt, vagy helyszínen történő szigetelés történik. A keresztezések helyét meg kell jelölni, a gödör mindkét partján irányjelzővel, mederkotrást tiltó táblával. Az építés idejére a víz elvezetéséről gondoskodni kell amennyiben szükséges. A műtárgy megépítése után a terepet az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. Földtömörítés: 85%. Gödörkeresztezést az alábbi helyen használják: •

0247/25 helyrajziszámú területen anyagnyerésre használt gödör

A vezetékek, technológiai edények nyomáspróbájánál felhasznált, majd leeresztésre kerülő víz minőségi paramétereire felszíni vízbe történő bevezetés esetén a 220/2004 (VII. 21.) Kormányrendeletben, illetve a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendeletben rögzített határérték a mérvadó.

Környezetre gyakorolt hatása elviselhető.

5.1.4. Élővilág védelme 8. sz. melléklet: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kezelői nyilatkozata

A gázvezeték építésének élővilágra gyakorolt hatása közvetlen és közvetett módon nyilvánul meg. Közvetlenül a különféle létesítmények által elfoglalt terület hat a környezetre olyan módon, hogy életteret vesz el. 95


A közvetett hatások (tápanyagok és egyéb anyagok horizontális irányú mozgása a talajban, zavarás, stb.) nem okoznak jelentős változást a szűkebb és tágabb természeti környezetben. A nyomvonalra jellemző növényfajok 90 %-a különféle gyomtársulások vagy tágtűrésű kozmopoliták jellemző fajaiból állnak.

Az

állat-

és

növényvilág

a

mezőgazdasági

szántóterületeken

szegényes, a természetvédelmi oltalom alatt álló (nemzeti park, Natura 2000) vagy védelemre tervezett területeken megőrzendő, kímélendő. Az új vezeték építése során a környező élőhelyek egy keskeny sávban igénybevételre kerülnek. A földmunkák elvégzése folyamán az aktuális vegetáció teljes mértékben át fog alakulni. A bolygatott talajon az építési munkák végeztével egyéves gyomnövények, illetve pionír fajok fognak megtelepülni. A nyomvonal növényzetének szukcesszióját jelentős mértékben befolyásolja annak kezelési módja és gyakorisága. Az érintett élőhelyekre jellemző, hogy azok jelentős mértékben degradáltak, jó természetességű élőhely foltok a munkálatok során nem érintettek. A nyomvonal szűkebb környezetének állatvilága nem nevezhető kifejezetten értékesnek, rájuk a munkaterület gépeinek mozgása, az emberi jelenlét fejt ki zavaró hatást. A zavarás azonban csak ideiglenesen, az adott vezetékszakasz lefektetése és a munkaárok betemetése alatt valósul meg. A Körös hullámterében azonban földmunkák nem lesznek, mivel azt az építés során a föld alatt átfúrják. A vezeték használatbavétele esetén a nyomvonal szolgalmi sávja évente kaszálásra kerül, így várhatóan az itt található gyepek természetessége javulni fog. A tevékenység során tehát a Natura 2000 terület jelölő élőhelye vagy faja csak kismértékben kerül igénybevételre, a beruházás jelölő (gyepkezelés),

ezért

élőhely tekintetében javító hatással jár

hatásbecslés

elkészítésére

nincs

szükség.

Területcsökkenés egyedül a fűzligetek esetében lesz, de ennek mértéke a Körös

menti

állományokhoz

képest

elhanyagolható

lesz.

A

döntően

szántóterületen zajló munkák során a szigetszerű, természet közeli élőhely foltok (kubikgödrök, fasorok, facsoportok) megőrzésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Környezetre gyakorolt hatása: elviselhető.

96


5.1.5. Zaj-, rezgésvédelem - Az OGD-Öcsöd-K-1 gáztermelő kút és OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gáztermelő kút körzetében kialakításra kerülő technológia: A kútkörzetektől 100 m-en belül zajtól védendő létesítmény nincs. A legközelebbi lakóépület az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gáztermelő kút körzetének határától kb.:150 m-re van Az építési munkák befejezése után a kútkörzetben a zajterhelés megszűnik.

- Gázvezeték fektetés: A vezetéktől a zajtól védendő létesítmények (lakóépület, tanya, stb.) felsorolását a 2.2. pont tartalmazza. A legközelebbi lakott tanya távolsága a nyomvonaltól kb.: 20 m (Tóth tanya).

Megengedett zajterhelési határérték: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zajés rezgésterhelési határértékek megállapítását az építési időszakra a rendelet 2. sz. melléklete szabályozza:

97


2. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Határérték (LTH) az LAM’ megítélési szintre* (dB) Sor- Zajtól védendő terület ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy1 hónap felett 1 szám 1 évnél több kevesebb évig nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra Üdülőterület, különleges 1. területek közül az60 45 55 40 50 35 egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), 2. különleges területek közül az65 50 60 45 55 40 oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias 3. 70 55 65 50 60 45 beépítésű), a vegyes terület 4. Gazdasági terület 70 55 70 55 65 50

Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkút körzet területe: Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) területnek tekinthető és mivel az építés ideje várhatóan meghaladja az 1 hónapos időtartamot, a nappali zajterhelési határérték 60 dB. A OGD-Öcsöd-K-1 gázkút körzete és a termelővezeték teljes hosszban gazdasági területnek tekinthető. Gazdasági területen és különleges területen a megengedett zajterhelés nappal: 70 dB Az éjszakai határértéket szükségtelen megadni, az építési tevékenység csak nappal végezhető.

98


Az építés során az alábbi hangteljesítményszintű munkagépeket használják: •

árokásó-gép hangteljesítményszintje Lw = 108 dB.

•

Egy földtológép hangteljesítményszintje Lw = 106 dB.

•

Csőszigetelő gép hangteljesítményszintje Lw = 85 dB.

•

Egy tehergépjármű zajszintje -7 m-ről mérve- LAeq = 72 dB. (álló helyzetben)

•

Az átfúrási tevékenység során a számításoknál a következő munkagépekkel és hangteljesítményszintekkel számolunk: Hangteljesítményszint

Berendezés fajtája

[dB]

Kotrógép

104

Daru

107

Kompresszor

102

Vermeer

típ.

fúró

berendezés

A

110

Áramfejlesztő aggregátor

99

Vízszivattyú

80

Kompaktor

104

Hegesztő aggregát

92

munkagépek

üzemeltetésére

a

kivitelező

köteles

a

hatóságtól

zajkibocsátási határértékeket kérni és annak betartásáról gondoskodni.

Számítások elmélete:

Az egyes vizsgálati pontokat a különböző zajforrások összegzett zaja terheli. Számítása az alábbi összefüggésekkel számítható a forrásészlelő közti távolság figyelembevételével:

n  LAeq = 10 ⋅ lg ∑100.1Li   i=1 

99


A

zaj

a

pontszerűnek

duplázódásával

6

tekinthető

dB-lel

csökken.

zajforrástól Az

távolodva

általánosságban

a

távolság

használható

összefüggés:

L2 = L1 − 20 lg

r2 r1

jelmagyarázat: LAeq...megítélési hangnyomásszint Li .....az egyes zajforrások hangnyomásszintje dB-ben, i .......az egyes zajforrások száma r1 .....a zajforrás távolsága a mérés helyétől r2 .....a zajforrás távolsága a védendő lakószobától L1 ....a mérés helyén mért hangnyomásszint L2 ....a védendő helyet terhelő hangnyomásszint Átfúrási tevékenység: Az átfúrás gépei egyidejűségének meghatározása nehézkes. Az átfúrási időszakban a fúró berendezés a domináns zajforrás. A munkálatokhoz szakaszosan

daru,

a

csövek

hegesztéséhez

hegesztő

traktor,

kompresszor, vízszivattyú szükséges. Egy-egy műtárgy keresztezése átfúrással egy hónapnál rövidebb ideig tart. A munkagépek üzemeltetésére a kivitelező köteles a hatóságtól zajkibocsátási határértékeket kérni és annak betartásáról gondoskodni. A szállítási útvonalakon a szállítások megkezdése előtt a kivitelezőnek útvonal

engedélyt

kell

kérni.

A

szállítással

érintett

útvonalakon

megnövekszik a zajterhelés. A számítások alapján megállapítható, az építési tevékenységek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2 sz. melléklete szerinti egy hónapnál rövidebb

idejű

munkavégzés

esetén

nappal

60

m

távolságban

már

teljesülnek. Az építési munkák befejezése után a zajterhelés megszűnik.

100


Vezetéképítés mezőben: A vezetéképítési technológia szerint első lépésként egy árokásó-gép, vagy vonóláncos célgép kiássa a szükséges mélységig a talajt. Ezzel egyidejűleg, vagy ettől függetlenül a csőszállító járművek a helyszínre szállítják a végeik kivételével szigetelt vezetékszálakat. Megtörténik az összehegesztés, a repedésvizsgálat, a kihagyott szakasz szigetelése majd a csőfektető gép a csőszakaszt az árokba behúzza. Utolsó lépésként az elkészült szakaszon tolólapos földmunkagép a talaj visszatakarását, ha szükséges, tömörítését elvégzi. Az egyes munkafázisok (és kapcsolódó gépek működése is) egymástól elkülönülnek, az előző munkafázist adott esetben több nappal követhetik, mivel egymást akadályozhatják.

Az építési területen a zaj és rezgésterhelési határérték megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. mellékletében előírt határértékek a létesítmény környezetében is teljesülnek. A 60 m-nél közelebb lévő tanyáknál rövid ideig (2-3 nap) határérték feletti zajterhelés valószínűsíthető. A zajterhelés határérték feletti értéke a munkagépek továbbhaladtával megszűnik.

OGD-Öcsöd-ÉNy-1 és OGD-Öcsöd-K-1 kútkörzeti technológia építése: Az építkezés kezdetén az építési anyagok és a beszerelésre kerülő műszaki szerelvények odaszállítása, majd a területrendezés, alapok ásásához használt munkagépek, a beruházást végző személyek mozgása jelenti a környezeti zajterhelést. A szállítási útvonalakon a szállítások megkezdése előtt a kivitelezőnek útvonal

engedélyt

kell

kérni.

A

szállítással

érintett

útvonalakon

megnövekszik a zajterhelés. A technológiaépítés első szakaszában a földtológép a domináns zajforrás. Majd a daruzás és a tehergépjárművek mozgása lesz a domináns. Az építés gépei egyidejűségének meghatározása nehézkes.

101


Számításokkal megállapítható, hogy a gáztermelő OGD-Öcsöd-K-1 kútkörzet kiépítéséhez kapcsolódó zajterhelése a munkavégzés helyétől kb.: 60 m-re már nem éri el az építési munkákra előírt 70 dB zajterhelési határértéket. Az építési területen a zaj és rezgésterhelési határérték megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. mellékletében előírt határértékek a létesítmény környezetében is teljesülnek. Számításokkal megállapítható, a gáztermelő OGD-Öcsöd-ÉNy-1 kútkörzet kiépítéséhez kapcsolódó zajterhelése a munkavégzés helyétől kb.: 110 m-re már nem éri el az 1 hónapnál hosszabb ideig tartó építési munkákra nappali időszakra előírt 60 dB zajterhelési határértéket. Az építési területen a zaj és rezgésterhelési határérték megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. mellékletében előírt határértékek

a

létesítmény

110

m-es

környezetében

teljesülnek.

A

kútkörzeti technológiai terület határa ezen érték közelében van a település Bercsényi utcai néhány házától, ezért néhány lakóháznál határérték körüli zajterhelés előfordulhat az építés ideje alatt. A határérték körüli zajterhelés időtartama azonban nem állandó jellegű, mivel a munkagépek a kútkörzeti technológia területének település felőli határánál folyamatos munkát csak rövid ideig végeznek. A

tevékenység

zajterhelése

elviselhető

mértékű.

A

munkálatok

befejeztével megszűnik. Zajterhelés hatásterülete: A csőfektetés és az OGD-Öcsöd-K-1 kútkörzet kiépítésének zajterhelési hatásterülete a 284/2007. X.29.) Korm. rend. 6.§ 1/a pontja alapján az a vonal, ahol a zajterhelési határérték 60 dB. A számítások alapján ezt az értéket a munkálatoktól kb.: 110 m-re éri el a zajterhelés. A zajterhelés hatásterületén belül lakott létesítmény nincs. A gáztermelő OGD-Öcsöd-ÉNy-1 kútkörzet kiépítéséhez kapcsolódó vezeték építés zajterhelési hatásterülete a 284/2007. X.29.) Korm. rend. 6.§ 1/a pontja alapján az a vonal, ahol a zajterhelési határérték 50 dB. A

102


számítások alapján ezt az értéket a munkálatoktól kb.: 320 m-re éri el a zajterhelés. Ez a zajterhelés azon a szakaszon van, ahol a munkagépek éppen dolgoznak. A munkagépek továbbhaladásával a zajterhelés csökken, majd a munkák befejeztével teljesen megszűnik. 5.1.6. Hulladék Az építkezés során kis mennyiségű hulladék keletkezik. Az Építtető a Kivitelezővel történő megállapodásban térjen ki az építési hulladékok kérdésére, kötelezve Őt a tevékenysége során keletkező veszélyes és nem veszélyesnek minősülő hulladékok szabályszerű gyűjtésére és elszállítására. Ezek

gyűjtését,

környezet

elszállítását

szennyezésének

átvevőhöz,

vagy

kommunális

megakadályozásával

kell

lerakóra

elvégezni.

A

a

nem

veszélyes hulladékok közül az értékesíthetőket, hasznosíthatókat (pl.: vasacél hulladékok) célszerű elkülönítetten gyűjteni és újrahasznosítani.

A

nem

veszélyes

hulladékok

közül

szelektív

gyűjtés

keretein

belül

elkülöníthető hulladékáramok: Azonosító kód alcsoport száma: 12-01-01

vasfém reszelék, forgács,

12-01-04

nem-vas fém részecskék és por (reve, vasoxid réteg eltávolítás),

A

12-01-13

hegesztési hulladékok,

12-01-21

elhasznált csiszolóanyagok és eszközök,

16-01-19

műanyagok (csőszigetelő PE fólia),

17-01-01

beton építési hulladék,

17-02-01

fa építési hulladék,

17-03-02

bitumen építési hulladék,

17-04-05

vas-acél hulladék

munkálatok

során

kis

mennyiségben

keletkeznek

veszélyes

hulladékok, melyek a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KÖM rendelet szerint az alábbi besorolást kapják:

103


Azonosító kód alcsoport száma: 08-01-11*

szerves

oldószereket

tartalmazó

festék-

hulladékok (festékes doboz), 15-02-02*

veszélyes anyagokkal szennyezett textil (olajos rongy),

15-01-10*

veszélyes anyagokkal szennyezett csomagolási hulladék (szigetelő fóliaragasztó oldószere),

13-02-05*

fáradt olaj,

16-01-07*

szűrő betétek

Szennyezett építési törmelékkel, szennyezett talajjal nem kell számolni. A veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása a hatályos 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásának betartásával történik. A veszélyes hulladékokat az előírásnak megfelelően megkülönböztetett figyelemmel, elkülönítetten, szigorúan ellenőrzötten, dokumentáltan kell kezelni és ártalmatlanításuk vagy újrahasznosításuk a környezetet legkisebb mértékben terhelő és szennyező módon, hatóságilag engedélyezett létesítményben történhet.

A kommunális szennyvizet az építés területén felállított mobilkonténerekben elhelyezett WC-ben kell gyűjteni, melynek zárt tartályaiból a szennyvizet szennyvíztisztító-telepre kell rendszeresen szállítani. A keletkező szilárd kommunális hulladékot a helyszínen elkülönítve kell gyűjteni

az

erre

önkormányzattal

a

kötött

célra

rendszeresített

megállapodás

szerinti

edényekben. lerakóba

Ezeket

kell

az

igazoltan

elszállítani. A munkálatok során keletkező hulladékokat zárt edényben gyűjtik, majd a tevékenység befejeztével a munkaterületről minden hulladékot elszállítanak. Így a hulladékkezelés környezetre gyakorolt hatása semlegesnek minősíthető. 5.1.7. Közegészségügyi hatások Az építést végző dolgozók részére a kivitelezés alatt konténeres tartózkodó helyiség, WC, öltözési, tisztálkodási lehetőség biztosított.

104


Az építés idején a termelt szénhidrogén nincs jelen, annak egészségügyi hatásával, kockázatával számolni nem kell. Az építési munkálatok lakott területet, ivóvízbázist nem érintenek így azokra való hatása nem értelmezhető. 5.1.8. Kulturális örökségvédelem A OGD Kft. a Magyar Nemzeti Örökségvédelmi Központnál megrendelte az örökségvédelmi hatásvizsgálatot. A munkába bevonásra került a JászNagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága. Az

örökségvédelmi

hatásvizsgálatot

a

környezetvédelmi

előzetes

vizsgálat mellé csatoljuk. A

hatástanulmány

anyaggyűjtése

során

megállapították,

hogy

az

összegyűjtött 34 lelőhelyből a terepbejárás eredménye alapján 4 esetben összekapcsolható 1-1 lelőhely. E-mellett 6 eddig ismeretlen lelőhelyet azonosítottak, melyek közül 5 érintett a nyomvonal által. Több lelőhely kiterjedése

módosult,

a

felszíni

vizsgálatok

alapján

nagyobb

kiterjedésűeknek bizonyultak a korábbi nyilvántartottnál. A terepbejárás részletes eredményeit a jelentés és a dokumentációban található terepbejárási napló, illetve a lelőhely bejelentő adatlap tartalmazza.

Az OGD Kft. az építés során betartja az örökségvédelmi hatóság előírásait. 5.2. Az üzemelés hatása A

technológia

esetleges

kibocsátása

alapján

vizsgáljuk

a

környezeti

terhelések bekövetkezésének valószínűségét. 5.2.1. Levegőtisztaság-védelem Lehetséges szennyező források normál üzemmódban a beruházás teljes területén: •

A OGD-Öcsöd-K-1 gáztermelő kút kútkörzetében a gáz meghajtású metanol adagoló szivattyúból a levegőbe kilépő földgáz mennyisége elhanyagolható, kb.: 30 liter/h, mely emisszió csak a metanol adagolás szükségességének idején (téli időszakban) jelentkezik. 105


•

Mozgó légszennyező források: A

kútkörzetek

megközelítésére

alkalmazott

naponta

egyszeri

személygépkocsi (kútellenőrzés céljából), évente 1-2 alkalommal történő tartály gépkocsi (metanol szállítás céljából) forgalom légszennyezőanyag kibocsátása nem értékelhető környezeti hatású. A gépkocsis közlekedés hatása hozzáadódik a már környezetben lévő hatásokhoz, a tervezett tevékenység vizsgálatának keretében érdemlegesen nem elemezhetők. •

Diffúz

légszennyező

forrás(csak

az

OGD-Öcsöd-Ény-1

kút

körzetében): Az LF-01 lefúvató levegőkörnyezeti hatása: A lefúvatón normál üzemben csak kútindítás esetén várható néhány órás lefúvatás. A diffúz légszennyező forrást úgy kell működtetni, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag jusson a környezetbe. A lefúvatott földgáz a levegőbe jut. A forrás diffúznak tekinthető, de tekintettel a közeli lakóingatlanokra, elemezzük a lefúvatáskor fellépő levegőkörnyezeti hatásokat. A lefúvató (DN150; H=12 m) cseppfogóval (V=3 m3)felszerelve, amely föld feletti egyterű atmoszférikus, egy belépő, két kilépő csonkkal, cseppfogó betéttel ellátott tartály. A gázkitermelés 150000 m3/nap, a lefúvatásra alkalmanként (indulás, karbantartás, meghibásodás), maximum évi 1-2 alkalommal kerül sor, alkalmanként legfeljebb 3 óra/nap időtartamra. Alkalmanként lefúvatott gáz maximális mennyisége 6250 m3/h.

106


Lefúvandó gáz összetétele:

Kompone ns

m3/m 3

Komponens

m3/m 3

metán

0.809 n-hexán

0.001

etán

0.046 heptánok

0.001

propán

0.023 széndioxid 0

izo-bután

0.008 nitrogén

n-bután

0.006

izo-pentán

0.003 Relatív sűrűség

n-pentán

0.002 Fűtőérték (MJ/m3) 37.241 0

i-hexán

0.002

Absz. sűrűség (kg/m3)

0.0680 0.029 0.928 0.718

A lefúvató helyszíne:

107


A környék szélviszonyait az uralkodó ÉK-i szél jellemzi, az évi átlagos szélsebesség 3.05 m/s.

Szélirány és –sebesség kumulált gyakoriságának eloszlása: É ÉK K DK DK DNY NY ÉNY Szélcsend

15.87% 17.21% 7.51% 12.79% 11.07% 8.18% 5.70% 11.79% 9.87%

A lefúvatáskor levegőbe jutó gáz terjedését az US Environmental Protection Agency (EPA) Office of Emergency Management és a National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) Emergency Response Division által kifejlesztett ALOAH 5.4.3 szoftverével vizsgáltuk.

108


A szoftver a levegőbe jutó gázok terjedését Gauss terjedési modellel vizsgálja. A fenti metán tartalmú gáz veszélyesség szempontjából leginkább meghatározó jellemzői: Alsó robbanás határ: 5 % (50000 ppmv Felső robbanás határ: 15 % (150000 ppmv) E határt a kijutó gázok nem érik el, így a környéken lakókra nem jelentenek veszélyt. A lefúvatás megítélését az alábbi kritériumok alapján végzi a modell: PAC (Protective Action Criteria, a védelmi beavatkozás kritériuma): PAC-1 (lakosság érzékeli) 2900 ppm

PAC-2 (diszkomfort érzetet ad) 2900 ppm

PAC-3 (veszély) 17000 ppm

Alsó robbanás határ = 50000 ppmv

Az elvégzett modellszámítások eredménye: Kritérium Távolság a lefúvatótól

PAC-1 PAC-2 2900 ppm 2900 ppm 123 m

PAC-3 17000 ppm 50 m

Az alábbi térképeken ábrázoltuk a településtől való távolságokat. A szélrózsa a lefúvatott gáz irányának (amerre terjed) valószínűségét mutatja be a fenti gyakoriságokkal.

109


A fentiekből látszik, hogy a település irányába való terjedés a Ny-i szél esetén valószínű, melynek éves gyakorisága 5.7%. Figyelembe véve az évi 1-2 alkalommal maximum 3 óra/nap időtartamú tervezett lefúvatásokat, nem várható veszélyes mértékű gáz levegőbe kerülése.

110


Az AERMOD View planetáris határréteg elméleten alapuló Gauss modellel vizsgáltuk a lefúvatáskor levegőbe kerülő földgáz terjedését a lefúvatás ideje alatt. Az elemzés során az évszakonként vizsgáltuk a maximum 3 órás lefúvatások hatását a telephely 5 km-es sugarú környezetében.

Becsült átlagos 1h CH4 koncentráció egy tavaszi napon (04.15.08:0011:00) lefúvatás alatt

111


Becsült átlagos 1h CH4 koncentráció egy nyári napon (07.15.08:00-11:00) lefúvatás alatt

112


Becsült átlagos 1h CH4 koncentráció egy őszi napon (10.15.08:00-11:00) lefúvatás alatt

113


Becsült átlagos 1h CH4 koncentráció egy téli napon (02.15.08:00-11:00) lefúvatás alatt

A fenti évszakonkénti jellemző terjedéseket alátámasztják az évszakokra jellemző szélirány- és sebesség eloszlások is.

Évsza k

Eredő szélirány (irány – fok)

Tavasz Nyár Ősz Tél

ÉÉK ÉÉNY KÉK ÉÉK

-

33° 343° 71° 15°

Eredő szélirány gyakorisága, %) 24% 10% 29% 3%

Átlagos szélsebesség (m/s) 3.34 2.83 2.71 3.32

Tavasszal és ősszel markánsak az eredő szélirányok relatív gyakorisága. 114


Tavaszi széleloszlás

Őszi széleloszlás A

termelővezeték

Nyári széleloszlás

Téli széleloszlás nyomvonalán

légszennyezőanyag

kibocsátás

nincs.

Az üzemelés folyamán a légszennyezőanyag kibocsátás nem jelentős környezeti hatású.

115


Lehetséges légszennyező források karbantartás esetén: •

A termelővezetékeknél nincs megbontással járó karbantartás.

•

A

kútkörzeti

technológia

minimális

karbantartást

igényel.

Karbantartás esetén a gázkutak és a kútkörzeti technológia leállításra kerül, újabb termelvény nem kerül a rendszerbe. A rendszerben lévő gázt lefúvatják, a vezetékekben és edényekben lévő cseppfolyós anyagokat a szloptartályba ürítik, ahonnan szivattyúval tartálykocsiba fejtik és elszállítják engedéllyel rendelkező befogadóba. •

A karbantartás ideje alatt a gépjárműforgalom megnő, a mozgó légszennyező források szennyezőanyag kibocsátása a normál üzemhez képest minimális mértékben megemelkedik.

•

A karbantartás folyamán a légszennyező diffúz forrás nem üzemel, kibocsátása nincs.

A karbantartás folyamán a légszennyező források szennyezőanyag kibocsátása nem jelentős környezeti hatású.

Lehetséges légszennyező források üzemzavar esetén:

Az üzembe helyezést követően üzemzavar esetén az alábbi emisszió kibocsátások lehetségesek a teljes beruházás területén: •

A termelvényt szállító vezeték esetleges meghibásodása esetén juthat levegőbe szennyező anyag, mely a földgáz alkotóelemeiből áll. A vezeték meghibásodása alkalmával a biztonsági gyorszár lezár, a gáz betáplálás megszűnik, a vezeték lefúvatódik a légszennyezés üzemzavar esetén rövid időtávú megvalósításával. Ennek valószínűsége a működés időszaka alatt kicsi, mivel a vezeték megfelelően védett (aktív és passziv korrózió védelemmel ellátott).

•

Kút meghibásodása esetén kútkitörés, melynek valószínűsége minimális. Kút kitörések elhárítására a MOL Nyrt. védelmi szervezetét kell igénybe venni.

116

Környezetvédelmi előzetes vizsgálat OGD-ÖCSÖD-K-1 ÉS OGD-ÖCSÖD-ÉNY-1 JELŰ GÁZKUTAK TERMELÉSBE ÁLLÍTÁSÁHOZ •

A technológiai edények esetleges meghibásodása esetén juthat levegőbe szennyező anyag, mely a földgáz alkotóelemeiből áll. Ennek valószínűsége a működés időszaka alatt kicsi, mivel a technológiai

csővezetékek

és

a

technológiai

berendezések

nyomásra túlméretezettek és a műszaki biztonsági szabályzat előírása szerint rendszeresen ellenőrzik. •

Az OGD-ÖCSÖD-ÉNY-1 gázkút körzetében lévő szabályozókörök esetleges

meghibásodása

esetén

a

biztonsági

szelepek

a

túlnyomást a lefúvatóra engedik, ahol a lefúvatott földgáz a levegőbe jut. •

A lefúvatón hidrátosodás esetén várható néhány órás lefúvatás.

A tevékenység levegőre gyakorolt hatása elviselhető.

5.2.2. Talaj- és talajvízvédelem

Lehetséges talaj, talajvíz szennyezések normál üzemmenet idején: •

A gáz termelése zárt rendszerben történik.

•

A termelvény szállítására szolgáló mezőbeni termelővezeték passzív szigeteléssel és katódvédelemmel ellátott. Normál üzemmód mellett a talaj és talajvíz nem károsodhat.

•

A csővezeték meghibásodása esetén a hiba észlelés utáni azonnali kiszakaszolás miatt, valamint a termelvény nagy részének légtérbe jutása miatt jelentős talaj-, talajvíz-szennyezést nem okoz.

•

A metanol adagolás technológiájában, a 2 bar tervezési nyomású, védőgödörben elhelyezett, 10 m3 térfogatú technológiai tartály, atmoszférikus

nyomáson

üzemeltetve,

a

csepegés-mentes

adagolószivattyúval ellátva kellő biztonságot ad az elfolyások megakadályozására. Az üzembiztonságot növeli, hogy a tartályt 5 évenként

a

jogszabályban

előírt

szerkezeti

vizsgálatnak

és

117


nyomáspróbának vetik alá. A tartályt a külső korrózió ellen festéssel védik. •

A metanol adagoló szivattyú és csőtörés biztosító működtetésére szolgáló meghajtó gázt egy glikolos szárító egységen szárítják. A glikolos szárító egység térfogata kb.: 454 liter, melyen egyszerűen csak átbuborékol a gáz. A földgáz csekély víztartalma itt válik le, a glikol felhígulása esetén lecserélésre kerül. A lecserélt vizes glikol a MHE Endrőd gázüzemébe kerül regenerálásra további hasznosítás céljából. A glikol csere évente az üzemidő függvényében 1 – 3 alkalommal várható.

•

A betontálcán összegyűlő csapadékvíz a kútkörzetből a kútaknába gyűlik össze, ahonnan időszakonként elszállításra kerül kezelés céljából az arra engedéllyel rendelkező befogadóhoz.

•

A szloptartály földbe süllyesztett dupla falú tartály, ellenőrzött köztestérrel.

Lyukadásból

eredő

talaj-,

talajvíz

szenneyzés

valószínűsége nagyon kicsi. A tartály túltöltés ellen szintjelzővel és szint maximumjelzéssel van ellátva.

Lehetséges talaj, talajvíz szennyezések karbantartás idején: •

Talaj és talajvízszennyezés karbantartás idején normál esetben nem történhet. Emberi mulasztás esetén szénhidrogén és metanol elfolyás lehetséges, melyeket a technológiai fegyelem szigorú betartásával meg lehet előzni.

Lehetséges talaj talajvíz szennyezések üzemzavar esetén: •

A csővezeték, technológiai edény meghibásodása esetén a hiba észlelés utáni

automatikus

meghibásodott

kiszakaszolás

szakaszban

lévő

miatt, kis

csak

a

kiszakaszolt,

mennyiségű

szénhidrogén

kondenzátum juthat, ezért jelentős talaj-, talajvíz-szennyezést nem történik. •

A lefúvatóra folyadék nem kerülhet, mivel az esetleg lefúvatóra kerülő anyagáramból a cseppfolyós szénhidrogén-kondenzátumot a lefúvató elé beépített cseppfogó szeparátor megfogja.

118

Környezetvédelmi előzetes vizsgálat OGD-ÖCSÖD-K-1 ÉS OGD-ÖCSÖD-ÉNY-1 JELŰ GÁZKUTAK TERMELÉSBE ÁLLÍTÁSÁHOZ •

A szivattyúk szánkón lesznek elhelyezve, így a szánkóra tervezett tálcával fogják fel az esetlegesen elcsepegő talajt szennyező anyagot, amely azután a szloptartályba kerül.

•

A glikolos szárító egység olyan meghibásodásának valószínűsége, mely a

glikol

elfolyását

okozza,

minimális.

Amennyiben

ez

mégis,

megtörténik, a kb.: 454 liter glikol a betontálcára, majd onnan a kútaknába kerülhet, talajszennyezést nem okoz. •

A termelés során végzett tevékenységek nem okozhatják a felszín alatti víz és földtani közeg 6/2009. (IV. 14.) KvVM- EüM- FVM együttes rendelet szerinti „B” szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát.

Amennyiben bármilyen okból a kútkörzetben szennyeződést észlelnek, illetve a

vezeték

meghibásodik,

jelenteni

szükséges

a

Környezetvédelmi,

Természetvédelmi Felügyelőségnek, illetve Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak, a kárelhárítást a lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdeni. A tevékenység talajra, talajvízre gyakorolt hatása elviselhető mértékű. 5.2.3. Felszíni vizek védelme Normál üzemviteli körülmények között a felszíni vizek szennyezésével nem kell számolni. A kútkörzet közvetlen környezetében felszíni vizek nincsenek. A vízfolyás keresztezésénél esetlegesen fellépő vezetéklyukadás vagy vezetékszakadás

esetén

a

vízfolyásba

minimális

mennyiségű

cseppfolyós szénhidrogén juthat. Mivel a kútkörzetben csőtörés biztosító lesz beépítve, az esetleges meghibásodás esetén ezen biztonsági berendezés azonnal lezárja a betáplálást. A gázvezeték meghibásodásának valószínűsége kicsi. Meghibásodás esetén azonnal el kell kezdeni a kárelhárítást és értesíteni kell a hatóságot és a vízfolyás kezelőjét.

119


A technológiai folyamatnak ipari vízigénye nincs, ipari és kommunális szennyvíz nem keletkezik.

A kútaknában összegyűlt szénhidrogénnel szennyezett csapadékvizet időszakosan kiszivattyúzva az engedéllyel rendelkező befogadóra kell szállítani

A nyomáspróbáknál vagy egyéb célra használt, majd leeresztésre kerülő víz minőségi paramétereire felszíni vízbe történő bevezetés esetén a 220/2004 (VII. 21.) Kormányrendeletben, illetve a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendeletben rögzített határérték a mérvadó.

A tevékenység felszíni vízre gyakorolt hatása elviselhető.

5.2.4. Élővilág-védelem A vezeték üzemelése már nem jelent kifejezett zavaró hatást a környék élővilágára. A munkák a vezeték időszakos karbantartására, a nyomvonal erdősülésének megakadályozására korlátozódnak. Utóbbi tevékenység a parlagterületekkel jelentősen borított tájban akár értékteremtő is lehet, mivel a kezelés során az új nyomvonalon megjelenhetnek védett fajok, illetve egyes jelölő élőhelyek kiterjedése is növekedhet. A szolgalmi sáv évi egyszeri kaszálásával és a lekaszált fű eltávolításával viszonylag rövid időn belül jó természetességű gyepek jöhetnek létre. Az időszakosan itt dolgozó gépek az állatvilágra már elhanyagolható zavaró hatást fejtenek csak ki. A vezeték üzemeltetésének élővilágra gyakorolt hatása nincs. A tevékenység hatása az élővilágra semleges, illetve javító. 5.2.5. Zajvédelem 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapítását az üzemelési időszakra az 1. sz. mellékletben szabályozza.

120


Az üzemelési folyamatban az Öcsöd-ÉNy-1 kútnál az alábbi pontszerű zajforrásokkal kell számolni: Műszerlevegő ellátó egység, Metanol adagoló szivattyúk, Szlop kitároló szivattyú, Lefúvató OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gáztermelő kút hozamszabályozója.

Műszerlevegő ellátó egység Az egység hangszigetelt konténerben van elhelyezve. Zajkibocsátása ennek megfelelően 5 m távolságból mérve kevesebb, mint 50 dB. A vizsgálatból kihagyható.

Metanol adagoló és szlop kitároló szivattyúk: Szintén nem domináns zajforrások. Közeltéri mérések szerint hangnyomásszintjük (1 m-ről mérve) 65 dB. Három egyidejű üzemelése esetén az egyenértékű hangnyomásszint 69,8 dB.

Lefúvató A lefúvatás –nem üzemszerű állapot- olyan esetekben alkalmazzák, amikor a csővezeték adott szakaszát ki kell üríteni. Szakirodalmi és mérési adatok szerint a lefúvatás olyan zajhatással jár,

mint

a

gázfáklyázás,

melynek

hangteljesítményszintjét

meglehetősen nagy szórással, 90-120 dB közötti értékben adják meg annak függvényében, hogy a fáklyához vezető gáz sebessége mekkora, illetve milyen átmérőjű csövön keresztül történik a kivezetése. 200 mm-es

csőkeresztmetszetű

gázégőt

alkalmazva,

110

dB-es

hangteljesítmény szinttel történtek a számítások. A lefúvató cső magassága 15 m. Évenként 1-2 alkalommal végeznek a telep területén hideg lefúvatást. Ennek időtartama 1-3 óra.

121


A lefúvatás annál kevésbé zavarja környezetét, minél távolabb van a lefuvató a lakott területtől, illetve védendő ingatlantól. Öcsöd esetében a legközelebb lévő lakóépület távolsága ~170 m a lefúvató csőtől. A

lesugárzott

zaj

nagyságát

az

un.

Távolságtörvény

alapján

határozhatjuk meg. Az alkalmazandó akusztikai összefüggés hangteljesítményszint adatnál: L'= LWi - 20 lg r + 10lg D- 11

Jelen esetben, bár van valamilyen mértékű irányítottság, a csővég gömbsugárzóként fogható fel, így a „D” irányítási tényező mértéke 1. Éjszaka nincs lefúvatás, csak nappal így a MSZ 18150-1: 1998 „A környezeti zaj vizsgálata és értékelése” szabvány alapján kell a lakóterületet érő zajterhelés mértékét meghatározni a maximális 3 órás üzemelési időre. L’170 m= 50,1 dB

A számítás nem veszi figyelembe a 100 m-en túli távolságok esetében szükségszerűen alkalmazandó korrekciós tényezőket. (MSZ 15036: 2002) A korrekciós tényezők figyelembevétele az alábbi összefüggéssel történik: Lf= (Lw Kir+ K)- Kd+ K)

A Kir értéke 1, mivel a zajforrásnak nincs irányítottsága, a K értéke szintén 1, mivel a forrás közelében nincs hangvisszaverő felület. A Kd távolságtól

függő

korrekció

értéke

figyelembe

lett

véve

a

távolságtörvény alkalmazása során.

122


A K részletezve: KL:….a levegő hangelnyelő hatása, Km:.. a talaj és talajközeli meteorológiai viszonyok miatti csillapítás, Kn: ...a növényzet csillapító hatása, Kb: ...a beépítettség miatti szintcsökkenés Ke:... az akadályok hangárnyékoló hatása

Ezek közül csak a KL és Km vehető figyelembe. KL= aL · sl= 0,62 dB  2h K m = 4,8 − m sl 

 300  17 +  s l  

Km= 4,5 dB

Fentiek

figyelembevételével

a

legközelebbi

lakóingatlant

érő

zajterhelés Lf = 45,0 dB

A kútkörzetekben a telepített berendezésekben a termeltetés idején az áramló gáz által keltett zajhatás értéke a legmagasabb: maximum 3540 dB 5 m távolságból mérve. Kútindítás és üzemzavar esetén a lefúvató okoz ennél nagyobb, rövid idejű zajterhelést.

Hozamszabályozó Nincs információnk a hozamszabályzó zajkibocsátásáról. Egyéb adat híján a szivattyúk hangnyomásszintjével megegyezően vettük fel, hangnyomás-szintjük (1 m-ről mérve) 65 dB.

A létesítmény hatásterületének meghatározása

123


A környezeti zajforrás hatásterületét a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) szerint a 6. § szerinti méréssel, számítással kell meghatározni. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (6) szerint a környezetvédelmi hatóságnak – a tevékenység, illetve létesítmény jellegétől függetlenül – 6. § szerint mért, számított területet kell hatásterületnek tekinteni, ha ennek nagyságát az eljárás során a kérelmező bemutatja. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § meghatározza a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterület megállapításának módját.

A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés

is

legalább

10

dB-lel

alacsonyabb,

mint

a

határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendő környezetben – gazdasági területek kivételével – egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel, e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00–22:00) 55 dB, éjjel (6:00–22:00) 45 dB. (2) A környezeti zajforrás hatásterületének megállapítása során a) beépítetlen területen a számítást, illetve a mérést másfél méteres magasságra kell elvégezni,

124


b) beépített területen a számítást, illetve a mérést arra a magasságra kell elvégezni, ahol a legnagyobb hatásterület mérhető, illetve számítható, és van zajtól védendő homlokzat. (3) A környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolásakor azt a napszakot kell figyelembe venni, amely alapján a legnagyobb hatásterület mérhető, illetve számítható. A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete az a vonal, ahol a zajforrástól

származó

284/2007.

(X.

zajterhelés

29.)

Korm.

értéke

azonos

rendelet

szerint

a

hivatkozott megállapított

hangnyomásszinttel.

Hatásterület nappal Zajtól védendő terület

Hatásterület határa [dB]

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az

50 – 10 = 40

oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Gazdasági terület

60-10=55

Hatásterület éjszaka Zajtól védendő terület

Hatásterület határa [dB]

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az

40 – 10 = 30

oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Gazdasági terület

50-10= 45

125


A hatásterület nagyságát és az üzemelésre vonatkozó számításokat az ISO 9613.1/2. számítási szabvány alapján végeztük el. Az egyes vizsgálati pontokat a különböző zajforrások összegzett zaja terheli. Meghatározása az alábbi összefüggésekkel történik a forrás– észlelő közti távolság figyelembevételével:

n  LAeq = 10 ⋅ lg ∑ 100.1Li   i=1  A zaj a pontszerűnek tekinthető zajforrástól távolodva a távolság duplázódásával 6 dB-el, a vonalszerűeknél 3 dB-el csökken. Az általánosságban használható összefüggések:

L2 = L1 − 20 lg

r2 r1

1. sz. képlet (pontforrásnál)

L2 = L1 − 15 lg

r2 r1

2. sz. képlet (közlekedési zajforrásnál)

Ahol:

LAeq...megítélési hangnyomásszint Li .....az egyes zajforrások hangnyomásszintje dB-ben, i .......az egyes zajforrások száma r1 .....a zajforrás távolsága a mérés helyétől r2 .....a zajforrás távolsága a védendő lakószobától L1 ....a mérés helyén mért hangnyomásszint L2 ....a védendő helyet terhelő hangnyomásszint

A mérési adatok kiértékelése alapján megállapítható, a hatásterület határát a szivattyúk , hozamszabályzó zaja nem befolyásolja.

126


A hatásterület sugara a lefúvatótól

-60 dB 55 m-re -55 dB 85 m-re -50 dB 120 m-re -45 dB 170 m-re -40 dB 280 m-re található.

A lefúvatás hatásterületét, illetve a zajforrás helyét a mellékelt térkép szemlélteti.

40 dB-es határ

55 dB-es határ

lefúvató

50 dB-es határ

Éjszaka hideg lefúvatás nem történik, így ennek hatásterületi határát megjeleníteni szükségtelen.

127


Összefoglalás, javaslatok •

Az Öcsöd településszélének közelébe telepítendő gáztermelő kút üzemeltetése a lakóterület zajterhelését érdemben nem módosítja.

•

Az évi 1-2 alkalommal lehetséges hideg lefúvatás által okozó zaj nem éri el a zajkibocsátási határértéket a védendő ingatlanok előtt.

•

Zajkibocsátási

határérték

kiadása

szükségtelen,

mivel a

lefúvatás nem tekinthető üzemszerű állapotnak. •

Tekintettel arra, hogy a lefúvatás zaja a valószínűsíthetően csendes

környezetben

hirtelen

megjelenő

szokatlan

zajesemény, célszerű a hatásterületbe eső néhány érintett ingatlan tulajdonosát előzetesen értesíteni.

5.2.6. Hulladék A

technológia

egyszerű,

zárt,

a

folyamatos

üzemvitelénél

nem

keletkeznek hulladékok. Üzemzavarnál keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása a hatályos 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásának betartásával történik.

A

veszélyes

megkülönböztetett

hulladékokat

figyelemmel,

az

előírásnak

elkülönítetten,

megfelelően szigorúan

ellenőrzötten, dokumentáltan kell kezelni és ártalmatlanításuk vagy újrahasznosításuk a környezetet legkisebb mértékben terhelő és szennyező módon, hatóságilag engedélyezett létesítményben történhet. A

„hulladékokkal

kapcsolatos

nyilvántartási

és

adatszolgáltatási

kötelezettségről szóló 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet, valamint ezzel összefüggésben egyes további kormányrendeletek módosításáról” szóló

128


313/2005.(XII.25) sz. Korm. rendeletnek megfelelően alakítja ki hulladékkal

kapcsolatos

nyilvántartási

rendszerét.

Naprakész

nyilvántartást vezet a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, valamint a mástól átvett és másnak átadott hulladékok

mennyiségéről

és

fajtánkénti

összetételéről.

A

nyilvántartásnak tartalmaznia kell a ki és betárolással kapcsolatos eseményeket, a hatósági ellenőrzések megállapításait, az ezekre tett intézkedéseket és minden előzőekkel összefüggő eseményt. A gázvezeték nem igényel karbantartást.

A OGD-Öcsöd-K-1 és OGD-Öcsöd-ÉNy-1 kutak kísérővízének kezelése és besajtolása a MHE Kft rendszerén keresztül történik. Az Endrőd gázüzem technológiájában engedélyezett módon kezelik a technológiai folyamatban résztvevő metanolos kísérővizet. Így a környezetre gyakorolt hatás elviselhetőnek minősíthető.

5.2.7. Közegészségügyi hatások Normál üzemi körülmények között: Az üzemelés alatt a kútkörzetben kezelőszemélyzet nem tartózkodik. A felügyeleti személyzet csak időszakos felügyeletet lát el egy központi helyről kiindulva.

Rendkívüli események esetén: További

egészségügyi

kockázatot

jelenthet

egy

esetleges

vezetéklyukadás vagy nagyobb mennyiségű szénhidrogén talajba, talajvízbe kerülése. Az egészségügyi kockázatok kialakulásában ez esetben is a legnagyobb szerepet játszó vegyületek a benzol és a TPH lehetnek. Ezeknek koncentrációjától függ az egészségkockázat mértéke a területen tartózkodó (kárelhárítást végző) emberekre. A kockázat mértékének megállapítására nagyobb szennyezés esetén kockázatelemzési

vizsgálatot

kell

végezni.

Minden

ilyen

esetre

elmondható, hogy amennyiben jogi szabályozással vagy egyéb módon a 129


szennyezett

víztest

mindennemű

használatának

kizárása

és

a

szennyezett területen termesztett növényzet emberi fogyasztása vagy takarmány

céljából

biztosítható,

az

történő

felhasználása

egészségkockázatot

megszüntethetők,

az

jelentő

egészségkárosodási

megelőzhető, expozíciós

és

illetve

útvonalak

karcirogén

kockázat

kialakulása megelőzhető vagy elfogadható mértékűre csökkenthető. Jelen esetben a kútkörzet és a leendő termelővezeték nyomvonalának területhasználata

alapján

kijelenthető,

hogy

az

esetlegesen

szennyeződő területen lakás, vagy munkavégzés céljából állandó emberi tartózkodás kizárt, így a folyamatos expozíció is kizárt.

Megfelelő

védőfelszerelések

használatával

az

egészségügyi

kockázat megszüntethető, az egészségkárosodási és karcirogén kockázat kialakulása megelőzhető vagy elfogadható mértékűre csökkenthető.

6. BAT-TECHNOLÓGIA A

korszerűnek

mondható

eljárások

megítélésénél

az

alábbi

kritériumoknak kell teljesülniük: •

Az alkalmazott technológia zárt legyen

•

A környezetet terhelő hatásokat a legkisebb mértékűre kell csökkenteni úgy, hogy a környezeti, társadalmi és gazdasági érdekek egyensúlyát biztosítani kell. A felhasznált segédanyagok, illetve

azok

hulladékai

a

lehető

legnagyobb

mértékben

visszanyerhetők, újrafelhasználhatók legyenek,

A

létesítményt

a

vonatkozó

előírásoknak

és

a

szénhidrogén

bányászatban kialakult legjobb nemzetközi és hazai gyakorlatnak megfelelően építik ki.

130


. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK KEZELÉSE 7.1. Veszély elhárítási terv célja A létesítmény olyan meghibásodása, üzemzavara esetén, amikor a valamilyen személy élete, testi épsége veszélyben forog vagy a környezetszennyezés veszélye áll fenn, megszabja a teendőket. Alapkövetelmény A mentésben, elhárításban úgy lehet csak részt venni, ha a dolgozó biztonságos védelme megoldott és a szükséges védőfelszereléseket használja. (Speciális védőfelszerelések: légzésvédő, tűzvédő ruházat, stb.) Továbbá a dolgozó személyi biztonságának feltételei biztosítottak. (Biztosító személyi jelenléte, közreműködése.) A veszély elhárítási tervben foglaltak oktatásával és gyakorlásával el kell érni, hogy veszély esetén a dolgozót megbénító ijedtséget, a begyakorolt mentési teendőkkel ellensúlyozni kell, ezáltal a személyi sérüléseket, valamint a jelentős környezetszennyezést elkerüljük és az anyagi kárt csökkentsük. 7.2. A tervezett technológiai folyamat veszélyhelyei: A gázkút körzetében és a termelvény szállításánál az alábbi potenciális veszélyhelyekkel kell számolni: • gáztermelő kút, kútkörzeti technológia, • mezőbeni gázvezeték, 7.3. A technológia működtetésének veszélyhelyzetei. •

Kútfej szerelvény meghibásodása, gáz kifúvása, ebből eredően fokozott

tűz-

és

robbanásveszély,

környezetszennyezés

kialakulása, bekövetkezése. •

A mezőbeni csővezeték sérülése, lyukadása és ebből eredően fokozott

tűz-

és

robbanásveszély,

környezetszennyezés,

a

kiömlött tűzveszélyes anyag begyulladása, tűz bekövetkezése. •

Természeti

csapásból

eredő

veszélyhelyzetek

(földrengés,

villámcsapás, stb.) bekövetkezése. •

Diverziós cselekmények.

131


7.4. Általános előírások Az O&GD Kft. területén a rendkívüli esemény kezelését „Havári Terv” utasításai szabályozzák, melyek erre a telephelyre is vonatkoznak.

8. A TERMELÉS FELHAGYÁSÁRA SZOLGÁLÓ TERVEZET A termelés befejezése után, a termelési tevékenység során igénybe vett terület

helyreállításáról

gondoskodni

a

szükséges,

jóváhagyott

és

ezzel

a

tájrendezési területet

terv

alapján

újrahasznosításra

alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani. Bányatörvény Vhr. 22. § előírja:

(1) A tájrendezési tervet kőolaj- és földgázbányászatra, valamint földalatti gáztárolásra megállapított bányatelek esetében a mező felhagyására készített műszaki üzemi tervben kell elkészíteni. (2)

A

tájrendezési

tervnek

tartalmaznia

kell

a

bányászati

tevékenységgel és külszíni létesítményeivel érintett, továbbá a bányászati tevékenységgel maradandóan megváltozó felszíni terület környezetkímélő

újrahasznosításának

tervezett

célját,

a

megvalósításhoz szükséges feladatok ismertetését és éves ütemezését

A

termelő

létesítmények

felszámolásának

környezeti

elemekre

gyakorolt hatása közel azonos az építés során fellépő hatásokkal, csak rövidebb ideig tart. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a felszámolás során végzett tevékenységek hatásait 8.1. Levegő • Bontási munkálatoknál hatótényező a munkagépek, szállítójárművek kipufogógázai és porképződés.

132


A felszíni létesítmények felszámolásánál a munkagépek kipufogógázai okoznak légszennyezést. Az okozott hatás jellege azonos, mértéke lényegesen kisebb az építési munkálatoknál meghatározottakkal.

• Lefúvatás

A felszámolási munkák végzése során a vezetékekben, szerelvényekben lévő,

már

nem

hasznosítható

földgáz

lefúvatásra

kerül,

ennek

következtében szénhidrogének kerülhetnek a levegőbe.

A felszámolás levegő állapotára gyakorolt hatása ELVISELHETŐNEK minősíthető.

8.2. Felszíni, felszín alatti vizek •

Kútfelszámolás

a

2/2010.(I.14.)

KMEM

rendelet

a

Kőolaj,-

és

Földgázbányászati Biztonsági szabályzat előírásaiban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. Így kizárható a rétegek közötti későbbi kommunikáció. • A felszín alatti vezetéktisztítás, ledugózás után a földben marad, amennyiben a terület tulajdonosa nem kéri annak eltávolítását. A talajban, talajvízben szennyeződést nem okoznak.

A létesítmények felhagyása felszíni, felszín alatti vizekre káros hatást nem fejt ki, az okozott hatás SEMLEGES.

8.3. Talajra gyakorolt hatások • A hasznosítható létesítményeken kívül az összes felszíni létesítmény - felszíni vezetékek, kerítés, betonburkolat, alapok, stb. - elbontásra, majd a helyszínről elszállításra kerülnek.

133


• A szénhidrogén termelés során igénybevett területen állapotfelmérést szükséges végezni, majd ennek eredménye alapján határozható meg a rekultiváció módja • A

rekultiváció

elvégzését

a

területileg

illetékes

Növény

és

Talajvédelmi hatóságnak be kell jelenteni; a környezetvédelmi hatóság jóváhagyása után tekinthető a rekultiváció befejezettnek. • Bányászati tevékenység befejezése. A létesítmények felhagyása további káros környezeti hatást nem jelent. A felhagyást követően megszűnik a szolgalmi jog és a biztonsági övezetekre vonatkozó korlátozás (mezőgazdasági művelés korlátozása)

A termelés befejezését követően a létesítmények felszámolásának hatása a talajra JAVÍTÓ - nak minősíthető.

8.4. Zajhatás

A

felszámoláshoz

zajkibocsátása

használt

átmenetileg

munkagépek, zavaró

hatású

és

szállítójárművek

lehet,

azonban

a

munkálatok rövid ideje miatt ez a hatás ELVISELHETŐ.

8.5. Hulladékok kezelése 8.5.1. Veszélyes hulladék

• A

vezetékek,

tartályok

tisztítása

során

képződő

hulladékok

veszélyesnek minősülnek, ezért a kezelésükről és a dokumentálásról hasonlóan kell gondoskodni, mint az üzemelés során képződött veszélyes hulladék esetén. 8.5.2. Egyéb hulladék

134


• A

felszámolás

tartályok,

során

kútfej

a

kiépített

szerelvények

szerelvények

stb.)

(termelőcsövek,

részben

más

területen

hasznosíthatók, részben fémhulladékként kerül értékesítésre. • A betonozott területek feltöréséből származó betontörmelék arra engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba szállítható.

A hulladékok az igénybevett területről elszállításra kerülnek, így környezetre gyakorolt hatásuk a létesítmények felszámolása során SEMLEGES.

8.6. Élővilágra kiterjedő hatótényezők Az eredetileg összefüggő terület, melyen a létesítmények kialakítása történt, ismét összefüggő mezőgazdasági terület, a betonozott terület felbontásával

a

talajlakó

élőlények

élettere

visszaáll,

így

az

üzemállapothoz képest hatásjavítónak minősül. Hatásterület: elbontott létesítmények területe. A létesítmények felhagyása, felszámolása, illetve a területek rekultiválása az élővilág életfeltételeire JAVÍTÓ hatással van. 8.7.Épített környezetre kiterjedő hatótényezők Hatótényező: szállító járművek mozgása. A felszámolás során a szállító járművek közutakra gyakorolt hatása kisebb terheléssel, de azonos, mint az építési munkálatok során. Hatásterület: szállítási útvonal. A

ténylegesen

környezetre

gyakorolt

hatás

elhanyagolható,

minősítése ELVISELHETŐ.

8.8. A tájra kiterjedő hatótényezők Hatótényező: felszíni létesítmények elbontása Hatásterület: a jelzőoszlopoknak, illetve a termelőállomásnak 200-200 méteres körzete, mivel üzemelés alatt sem befolyásolták a táj látképét ennél nagyobb távolság esetén.

135


Mivel a felszámolással a felszíni technológia létesítmények, vezeték jelzőoszlopok lebontásra, illetve elszállításra kerülnek, megszűnik a vezetékek nyomvonalán a használati korlátozás, ezért a felszámolás tájra gyakorolt hatása JAVÍTÓ-nak minősíthető. 9. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁS Az Oil & Gas Development Central Kft (Rövid nevén O&GD Central Kft) Továbbiakban Bányavállalkozó Mezőtúr-V védjelű bányatelken lemélyített OGD-Öcsöd-K-1 és az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 nevű kutakat kívánja termelésbe állítani. A tervezett beruházás célja a tároló szénhidrogénkészletének és a fluidumjellemzőknek szükséges

további

adatok

tisztázása,

a

megszerzése:

szénhidrogénkészlet

rétegnyomás

számításához

alakulása,

a

víztest

aktivitásának mértéke, tároló határvizsgálatok elvégzése, hidrodinamikai összefüggések kimérése és végső soron a telep termeltetése.

Ehhez szükséges az OGD-Öcsöd-K-1 és az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkutak által termelt gáz eljuttatása az MHE Endrőd gázüzemébe.

A

beruházás

Közép-Tisza-vidéki

Környezetvédelmi,

Vízügyi

és

Természetvédelmi Felügyelőség illetékességi területét érinti. A beruházás környezetvédelmi engedélyéhez szükséges környezetvédelmi előzetes vizsgálati dokumentációt a Zöld Vonal 2000 Környezetvédelmi Tanácsadó KFT-t készítette el.

A tevékenység ütemezése: •

Tervezés: tervező a SZOLTERV Ipari és Szénhidrogénipari Tervező és Szolgáltató Mérnöki Iroda Kft.

•

A létesítmény építtetője: O&GD Central Kft

•

A kivitelezés tervezett időszaka: 2016. I. félév

•

A kivitelezés tervezett időtartama: 4-6 hónap

•

Kivitelező: még nem ismert, pályáztatással kerül kiválasztásra

•

Üzemeltető: O&GD Central Kft

•

KTJ: 102605442 136


A tervezett beruházás helyszínei : •

Az OGD-Öcsöd-K-1 kutatófúráspont Öcsöd település belterületi határától kb.: 1200 m-re K-i irányban „külterület” önkormányzat besorolású

övezetben,

Öcsöd

011/4

hrsz-ú

területen,

helyezkedik el. EOV koordinátái: Y= 754358 X= 174360 •

Az

OGD-Öcsöd-ÉNY-1

kutatófúráspont

Öcsöd

település

belterületi határától kb.:150 m-re ÉNy-i irányban „külterület” önkormányzat besorolású övezetben, Öcsöd 0444/1 hrsz-ú területen, helyezkedik el. EOV koordinátái: Y= 750855 X= 174900

•

Az OGD-Öcsöd-K-1 gázkút és Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 és a HHE Endrőd gázüzem közötti mezőbeni termelővezeték.

•

HHE

Endrőd

Gázüzem

Jász-Nagykun-Szolnok

megye

DK-i

részén, Mezőtúr településtől és a Hortobágy-Berettyó csatornától K-i irányban 3 km-re, a Peresi-Holt-Kőröstől Ny-i irányban 1 kmre, Mezőtúr külterületén fekszik, közvetlenül szomszédos a MOL Nyrt. Endrőd III nevű gázüzemével.

A vezeték nyomvonala által keresztezett jelentősebb létesítmények: 45 db földút, 6 db burkolt út, 48 db csatorna, 8 db töltés, 1 db vasútvonal, 1 db gödör. A vezeték nyomvonala által 200 m-en belül megközelített zajtól védendő létesítmények (lakóépület, tanya, stb.): 17 db.

A terület nem érint védendő felszín alatti vízbázist, vízbázis védőidomot. 137


A tervezett beruházás környezetének alapállapota:

Az OGD-Öcsöd-K-1 és OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gáztermelő kút és a tervezett mezőbeni csővezeték egy része az Alföld nagytáj, Körös-Maros köze középtáj, Körösszög kistájban helyezkedik el. A tervezett mezőbeni csővezeték másik része az Alföld nagytáj, Nagykunság középtáj, SzolnokTúri-sík kistáj Jász-Nagykun-Szolnok megye területén helyezkedik el. A térségben jelentős zajforrás nem található. A települések kommunális hulladékkezelése megoldott. Növényvilágában

értékes

fajok

inkább

a

csatornák,

árkok

partján

találhatók. Állatvilágát a kétéltű fauna mellett a gazdag madárvilág jellemzi.

A beruházás hatása a környezetre A beruházás megvalósításánál az alábbi szempontok lettek figyelembe véve az elrendezés kialakításánál: •

A vonatkozó rendeletek, szabványok, telepítési távolságok betartása

•

A létesítmény biztonságos üzemeltetési lehetősége

•

Megközelíthetőségi szempontok.

A vezeték építése során a természetvédelmi hatóság esetleges különleges előírásait be kell tartani. Telepítés hatása a környezetre: Levegőtisztaság védelem szempontjából : A kútkörzetek kiépítése, csatlakozások, vezetékfektetés levegő emisszió hatása a munkagépek felvonulásából, a nyomvonal építése során felhasznált üzemanyag-fogyasztásból

eredő

szennyezés

következménye.

Ezen

komponensek a szénhidrogén, NOx, CO, SO2, korom. A munkálatok idejére a levegő szennyezettségi szintje átmeneti növekedést mutat. A teljes beruházás 4-6 hónapot vesz igénybe, levegőtisztaság-védelmi hatása elviselhető. 138


Talaj,

felszín

alatti

vizek

szempontjából

a

kútkörzetek

kiépítése,

vezetéképítés, csatlakoztatási munkák kivitelezése elviselhető környezeti terhelést jelent. A vezetékfektetés megkezdése előtt az előírt bejelentési kötelezettségnek, a tulajdonosokkal, kezelőkkel történt egyeztetéseknek eleget kell tenni. A munkálatokat a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat előírásainak megfelelően kell végezni. A vonalas létesítmények keresztezéseinél az árokmélységet, a visszatöltést,

illetve

a

tömörítést

az

előírások

szerint

kell

végezni.

Talajszennyezést megelőző intézkedésekkel biztosítani kell az üzemanyagszennyezés elkerülését. A beruházás a talaj, felszín alatti vízvédelem szempontjából környezetre gyakorolt hatása elviselhető.

Felszíni vizek védelmét vizsgálva: A vízfolyások keresztezési módját a tervezés előtt egyeztetni kell a vízfolyások kezelőjével ill. az illetékes Vízügyi Igazgatóságokkal. A töltés és vízfolyás keresztezéseket a Kormány 147/2010. (IV.29.)rendelete a „vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre

vonatkozó

általános

szabályairól”

értelmében

kell

elkészíteni. A keresztezéseket azok helyétől, jellegétől és nagyságától függően irányított fúrási technológiával vagy átvágásos technológiával vitelezik ki. A vezeték megépítése után a terepet az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. Földtömörítés: 85%. A vezetékek, technológiai edények nyomáspróbájánál felhasznált, majd leeresztésre kerülő víz minőségi paramétereire felszíni vízbe történő bevezetés esetén a 220/2004 (VII. 21.) Kormányrendeletben, illetve a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendeletben rögzített határérték a mérvadó. Környezetre gyakorolt hatása elviselhető.

139


Természetvédelem:

Általánosságban

elmondható,

hogy

a

tervezett

beruházással kapcsolatban különösebb korlátozások nem merülnek fel. A terület

jellege

miatt

a

tervezett

munkálatok

értékes,

természetszerű

élőhelyeket nem veszélyeztetnek.

Zajvédelem szempontjából: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapítását az építési időszakra a rendelet 2. sz. melléklete szabályozza: Az

OGD-Öcsöd-ÉNy-1

gázkútkörzet

területe:

Zajvédelmi

szempontból

kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű területnek tekinthető és mivel az építés ideje várhatóan meghaladja az 1 hónapos időtartamot, a nappali zajterhelési határérték 60 dB. A OGD-Öcsöd-K-1 gázkút körzete és a termelővezeték teljes hosszban gazdasági területnek tekinthető. Gazdasági területen és különleges területen a megengedett zajterhelés nappal: 70 dB Az éjszakai határértéket szükségtelen megadni, az építési tevékenység csak nappal végezhető. Az építési területen a zaj és rezgésterhelési határérték megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. mellékletében előírt határértékek a vezetéképítés nyomvonala és az OGD-Öcsöd-K-1 kútkörzet körzetében 60 m-en, a OGD-Öcsöd-ÉNy-1 kútkörzeti létesítmény 110 m-es környezetében teljesülnek. Ennélfogva

az

OGD-Öcsöd-K-1

kútkörzet

körzetében

és

a

vezeték

nyomvonala mentén a 60 m-nél közelebb lévő tanyáknál rövid ideig (2-3 nap)

a

határérték

feletti

zajterhelés

valószínűsíthető.

A

zajterhelés

határérték feletti értéke a munkagépek továbbhaladtával megszűnik. Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 kútkörzet kiépítésénél a zajterhelési határérték közelében van a település Bercsényi utcai néhány háza, ezért néhány lakóháznál határérték körüli zajterhelés előfordulhat az építés ideje alatt. A 140


határérték körüli zajterhelés időtartama azonban az építés alatt sem állandó jellegű, mivel a munkagépek a kútkörzeti technológia területének település felőli határánál folyamatos munkát csak rövid ideig végeznek. A

tevékenység

zajterhelése

elviselhető

mértékű.

A

munkálatok

befejeztével megszűnik. A kútkörzeti kiépítések, vezetéképítés és a gázüzemi bekötési munkák nem jelentős zajhatásúak. A zajterhelése megszűnik a munkálatok befejeztével. A környezetre gyakorolt hatás elviselhető.

Hulladékgazdálkodási

vizsgálatok

alapján

megállapítható,

hogy

kevés

mennyiségű hulladékkal kell számolni. A kommunális szilárd, illetve folyékony hulladék a települési befogadóra kerül. Az elkülönítetten gyűjtött papír-, műanyag-, fémhulladékot értékesítik. A kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása a hatályos 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásainak betartásával történik. A hulladékkezelés környezetre gyakorolt hatása semlegesnek minősíthető.

Közegészségügyi hatás szempontjából az építési munkálatok idején kockázati tényezővel nem kell számolni.

A kulturális örökség védelme:. A OGD Kft. megrendelése alapján a Magyar Nemzeti Örökségvédelmi Központ a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága bevonásával elkészítette a tervezett vezeték nyomvonalának örökségvédelmi hatástanulmányát. A régészeti vizsgálat a nyomvonal által érintett területeket is feltárt. Az építés folyamatában be kell tartani az örökségvédelmi hatóság előírásait.

Az üzemelés hatása a környezetre:

141


Levegőtisztaság-védelem: - Az OGD-Öcsöd-K-1 gáztermelő kút kútkörzetében a gáz meghajtású metanol adagoló szivattyúból a levegőbe kilépő földgáz mennyisége elhanyagolható, kb.: 30 liter/h, mely emisszió csak a metanol adagolás szükségességének idején (téli időszakban) jelentkezik. - Az OGD- Öcsöd- ÉNy-1kútmetanol adagoló szivattyúja villamos energiával működik

Mozgó légszennyező források: A

kútkörzetek

megközelítésére

személygépkocsi

(kútellenőrzés

történő

gépkocsi

tartály

alkalmazott

céljából),

(metanol

naponta

évente

szállítás

1-2

egyszeri

alkalommal

céljából)

forgalom

légszennyezőanyag kibocsátása nem értékelhető környezeti hatású. A gépkocsis közlekedés hatása hozzáadódik a már környezetben lévő hatásokhoz,

a

tervezett

tevékenység

vizsgálatának

keretében

érdemlegesen nem elemezhetők. •

Diffúz

légszennyező

forrás(csak

az

OGD-Öcsöd-Ény-1

kút

körzetében): Az LF-01 lefúvató levegőkörnyezeti hatása: A lefúvatón normál üzemben csak kútindítás esetén várható néhány órás lefúvatás. A diffúz légszennyező forrást úgy kell működtetni, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag jusson a környezetbe. A lefúvatott földgáz a levegőbe jut. A forrás diffúznak tekinthető, de tekintettel a közeli lakóingatlanokra, elemezzük a lefúvatás kori levegőkörnyezeti hatásokat. A lefúvató (DN150; H=12 m) cseppfogóval (V=3 m3), amely föld feletti egyterű atmoszférikus, egy belépő, két kilépő csonkkal, cseppfogó betéttel ellátott tartály. A gázkitermelés 150000 m3/nap, a lefúvatásra alkalmanként (indulás, karbantartás, meghibásodás), maximum évi 1-2 alkalommal kerül sor, alkalmanként

legfeljebb

1-3

óra/nap

időtartamra.

A

maximális

lefúvatás 6250 m3/h.

142


Az üzemelés folyamán a légszennyezőanyag kibocsátás nem jelentős környezeti hatású.

Talaj és felszín alatti víz védelme szempontjából kiemelendő, hogy a termelési rendszer

zárt.

A

vezeték

meghibásodásának

passzív

észlelésekor

az

szigeteléssel azonnali

ellátott.

A

kiszakaszolás

csővezeték megelőzi

a

súlyosabb károkozást. A termelvény túlnyomó részének a légtérbe jutása miatt a talajt és talajvizet szennyezés nem jelentős. Havária esetén a kárelhárítást azonnal meg kell kezdeni, az illetékes hatóságnak és a vízfolyás kezelőjének az eseményt be kell jelenteni. A tevékenység talajra, talajvízre gyakorolt hatása elviselhető mértékű.

Felszíni vizek védelme Normál üzemviteli körülmények között a felszíni vizek szennyezésével nem kell számolni. A kútkörzet közvetlen környezetében felszíni vizek nincsenek. A

mezőbeni

vezeték

vezetéklyukadás

vagy

vízfolyás

keresztezésénél

vezetékszakadás

esetén

esetlegesen a

vízfolyásba

fellépő kevés

cseppfolyós szénhidrogén juthat. Az esetleges meghibásodás esetén a biztonsági berendezések azonnal lezárják a betáplálást. A gázvezeték meghibásodásának valószínűsége kicsi. Meghibásodás esetén azonnal el kell kezdeni a kárelhárítást és értesíteni kell a hatóságot és a vízfolyás kezelőjét.

Zajvédelm: •

Az Öcsöd településszélének közelébe telepítendő gáztermelő kút üzemeltetése a lakóterület zajterhelését érdemben nem módosítja.

•

Az évi 1-2 alkalommal lehetséges hideg lefúvatás által okozó zaj nem éri el a zajkibocsátási határértéket a védendő ingatlanok előtt. Zajkibocsátási egyedi határérték kiadása szükségtelen, mivel a lefúvatás nem tekinthető üzemszerű állapotnak.

143


• Tekintettel arra, hogy a lefúvatás zaja a valószínűsíthetően csendes környezetben hirtelen megjelenő szokatlan zajesemény, célszerű a hatásterületbe eső néhány érintett ingatlan tulajdonosát előzetesen értesíteni.

Hulladék. A technológia zárt, folyamatos üzemvitelnél nem keletkezik. Így a környezetre gyakorolt hatása semlegesnek minősíthető.

BAT technológia A kiépített technológia zárt, a lehető legkisebb környezeti terheléssel jár, biztosított a környezet – gazdaság - társadalom érdekeinek egysége. A létesítményt a szénhidrogén bányászatban kialakult legjobb nemzetközi és hazai gyakorlatnak megfelelően építik ki.

Rendkívüli események kezelése A HHE Kft. rendelkezik havária tervekkel. Ennek célja, hogy a létesítmény olyan meghibásodása, üzemzavara esetén, amikor személy élete, testi épsége veszélyben forog, vagy környezetszennyezés veszélye áll fenn, megszabja a teendőket. Az alábbi veszélyhelyzetekkel lehet számolni: •

kútfej szerelvény meghibásodásából gázkifúvás, kútkitörés,

•

csővezeték lyukadásból tűz-, robbanásveszély, környezetszennyezés,

•

természeti csapás,

•

diverziós cselekmény.

Termelés felhagyása A termelés felhagyása után, a termelési tevékenység során igénybe vett terület helyreállításáról a jóváhagyott tájrendezési terv alapján gondoskodni szükséges, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba kell hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani. A kútkörzetet meg kell szüntetni, az újrahasznosítható elemeket más helyre kell szállítani.

144


A vezeték a talajban marad. A tájrendezési tervet a műszaki üzemi tervben (M.Ü.T.) kell elkészíteni. A termelendő létesítmények felszámolásának környezeti elemekre gyakorolt hatása közel azonos az építés során fellépő hatásokkal, csak rövidebb ideig tart.

145


10. MELLÉKLETEK

1.sz. melléklet: OGD-Öcsöd-K-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGDÖcsöd-ÉNy-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD-Mezőtúr-D-1 tervezett szénhidrogén vezeték. Átnézeti térkép. M=1:60000. Rajzszám: nincs 2. sz. melléklet:OGD-Öcsöd-K-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGDÉ-Ny-1 tervezett szénhidrogén vezeték, Topográfiai térkép. Öcsöd kt.1/11-4/11 Mesterszállás kt 4/11-6/11, Mezőtúr kt.

6/11-

10/11 M=1:10000. 3. sz. melléklet: OGD-Öcsöd-K-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD-Öcsöd-ÉNy-1

tervezett

szénhidrogén

vezeték,

OGD-

Mezőtúr-D-1 tervezett szénhidrogén vezeték. Földhivatali térkép. 1/29-25/11 M=1:4000. 4.1. sz. melléklet: Rb-s besorolás és elrendezési helyszínrajz Öcsöd-K-1 Méretarány:1:100, Rajzszám:1-6465 4.2. sz. melléklet: Kapcsolási rajz- Öcsöd-K-1 Rajzszám:1-6466 5.1. sz. melléklet: Öcsöd-ÉNy-1 és Öcsöd-K-1 gázkút termelésbe állítása, kútkörzet és gyűjtőállomás tervezése. Rb-s besorolás és elrendezési helyszínrajz. M=1:100, Rajzszám:1-6423 5.2. sz. melléklet: Öcsöd-ÉNy-1 és Öcsöd-K-1 gázkút termelésbe állítása, kútkörzet és gyűjtőállomás tervezése. Technológiai folyamatábra. Rajzszám:1-6424 6. sz. melléklet: Minning Support Kft befogadó Nyilatkozat 7. sz. melléklet: : Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása. 8. sz. melléklet: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kezelői nyilatkozata Örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezete. Készítette: Dr. Tárnoki Judit régész. Külön csatoljuk a környezetvédelmi dokumentációhoz.

146

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐZETES VIZSGÁLAT O&GD CENTRAL KFT

Recommend Documents