Kreatív ipari célterület fejlesztési terv Tanulmány MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. Pécs, 2013. február
2
Tanulmány: Kreatív ipari célterület fejlesztési terv Projekt: Creative Cities - Development and Promotion of Creative Industry Potentials in Central European Cites, Work package 5
Elkészítette: MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. 7621 Pécs, Megye u. 7/1. fszt. 2. C.S.Ő. Építésziroda Kft. 7633 Pécs, Endresz György u. 13.
Elkészítésért felelős személy: Heindl Zsombor
Az adatokat és térképeket szolgáltatták: Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter (KIKK), Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. Pécs MJV Önkormányzata
Pécs, 2013. február A projekt a CENTRAL EUROPE program keretében valósul meg az ERDF társfinanszírozásában.
3
Tartalom 1. Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................................................................................ 11 Helyzetkép ....................................................................................................................................................................................................... 11 Fejlesztési cél ................................................................................................................................................................................................... 11 Beavatkozások ................................................................................................................................................................................................. 12 Kreatív városrész-rehabilitációs konklúziók.................................................................................................................................................... 13 Kockázatok ...................................................................................................................................................................................................... 14 2.
A kreatív célterület kijelölése ...................................................................................................................................................................... 15 Célterület pontos lehatárolása .......................................................................................................................................................................... 17
3.
Helyzetelemzés ............................................................................................................................................................................................ 21 A célterület társadalmi és gazdasági jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása ...................................................................................... 21 Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása a 2012-es állagfelmérés alapján ............................................... 30 A célterületen lévő közterületek, utcák műszaki állapota ............................................................................................................................ 32 A célterületen álló ingatlanok műszaki állapota .......................................................................................................................................... 39 A célterületen álló ingatlanok funkcionális, ill. rendeltetési eloszlása ........................................................................................................ 43 Korábbi fejlesztési dokumentumok vizsgálata ................................................................................................................................................ 45 A célterület jövője a Zsolnay Kulturális Negyed Megvalósíthatósági Tanulmányában .............................................................................. 45 A célterület jövője a 2012-ben elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia alapján ................................................................................. 48 Az akcióterület és a HÉSZ előírásai ............................................................................................................................................................ 51
4. Az akcióterület fejlesztési célja és beavatkozásai ............................................................................................................................................ 54
4
Célterületi vízió................................................................................................................................................................................................ 55 Az akcióterület fejlesztésének aktivitását generáló gazdasági motor – Kreatív menedzsmentközpont .......................................................... 56 A kreatív menedzsmentközpont lehetséges helye........................................................................................................................................ 57 A kreatív menedzsmentközpont feladata ..................................................................................................................................................... 58 Infrastrukturális beruházások ........................................................................................................................................................................... 59 Városrehabilitációs projektek ...................................................................................................................................................................... 60 Housing projektek ........................................................................................................................................................................................ 62 Ingatlan befektetési projektek ...................................................................................................................................................................... 65 Creative Cities program és egy lehetséges turisztikai vonzerőfejlesztés ......................................................................................................... 67 Biennale Creative Cities – Pécs ................................................................................................................................................................... 68 A fejlesztések ütemezése ................................................................................................................................................................................. 72 A fejlesztések várható eredményei, helyi konklúziók ..................................................................................................................................... 74 5. Kockázatok elemzése ....................................................................................................................................................................................... 76 Műszaki kockázatok......................................................................................................................................................................................... 77 Jogi kockázatok ................................................................................................................................................................................................ 78 Pályázati és közbeszerzési eljárások kockázata ............................................................................................................................................... 79 Társadalmi kockázatok .................................................................................................................................................................................... 81 Környezeti kockázatok..................................................................................................................................................................................... 82 Pénzügyi-gazdasági kockázatok ...................................................................................................................................................................... 83 Szervezeti kockázatok ...................................................................................................................................................................................... 84 Összehangolási kockázatok ............................................................................................................................................................................. 85
5
Irodalomjegyzék .................................................................................................................................................................................................. 86
6
Ábrák jegyzéke 1. ábra: A tervezett fejlesztések időzítése ............................................................................................................................................................ 13 2. ábra: Utcaképek a célterületről 1 ..................................................................................................................................................................... 35 3. ábra: Utcaképek a célterületről 2 ..................................................................................................................................................................... 36 4. ábra: Ingatlanok műszaki állapota 1 ................................................................................................................................................................ 41 5. ábra: Ingatlanok műszaki állapota 2 ................................................................................................................................................................ 42 6. ábra: Funkció, rendeltetés ................................................................................................................................................................................ 43 7. ábra. Helyi Építési Szabályzat jelmagyarázata ................................................................................................................................................ 53 8. ábra: Kreatív hangulatképek - nemzetközi példák ........................................................................................................................................... 61 9. ábra: Housing projektek – nemzetközi példák ................................................................................................................................................. 63 10. ábra: Nemzetközi példák a Biennale pavilonjaira ......................................................................................................................................... 69 11. ábra: A fejlesztések két üteme a célterületen ................................................................................................................................................. 73 12. ábra: Fejlesztések időbelisége ........................................................................................................................................................................ 73
7
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A népesség száma nemenként népsűrűség ........................................................................................................................................ 22 2. táblázat A népesség megoszlása korcsoportok szerint, % ............................................................................................................................... 23 3. táblázat: A népesség kormegoszlásának főbb mutatói..................................................................................................................................... 23 4. táblázat: Iskolai végzettség A megfelelő korú népesség %-ában .................................................................................................................... 23 5. táblázat: A háztartások főbb adatai .................................................................................................................................................................. 24 6. táblázat: Foglalkoztatási és aktivitási arányszámok ........................................................................................................................................ 24 7. táblázat: A foglalkoztatottak aránya összevont foglalkozási főcsoportok szerint, % ...................................................................................... 25 8. táblázat: Lakó- és üdülőházak .......................................................................................................................................................................... 25 9. táblázat: A lakott lakások száma, laksűrűsége, átlagos alapterülete ................................................................................................................ 25 10. táblázat: A lakott lakások megoszlása építési év szerint, % .......................................................................................................................... 25 11. táblázat: A lakott lakások tulajdonjelleg és használati jogcím szerint ........................................................................................................... 26 12. táblázat: A lakott lakások megoszlása komfortosság szerint, %.................................................................................................................... 26 13. táblázat: A lakott lakások aránya felszereltség szerint, % ............................................................................................................................. 26 14. táblázat: A kreatív célterület és Pécs városának népességadatai (2012) ........................................................................................................ 27 15. táblázat: Az ingatlanok műszaki állapota a területen ..................................................................................................................................... 39
8
Térképek jegyzéke 1. térkép: A kreatív célterület városon belüli elhelyezkedése Pécs távlati műholdas felvételén ......................................................................... 16 2. térkép: A kreatív célterület pontos lehatárolása műholdas felvételen ............................................................................................................. 18 3. térkép: A kreatív célterület elhelyezkedése a 2012 januárjában készült Integrált Városfejlesztési Stratégia „1. számú Akcióterület, Belváros – EKF városrészén” belül .................................................................................................................................................................................... 19 4. térkép: A célterület elhelyezése Pécs többszörösen módosított (legutolsó módosítása a 339/2011. (09.22.) számú közgyűlési határozattal) Településszerkezeti Tervalapjában ...................................................................................................................................................................... 20 5. térkép: Hagyományos beépítésű belső lakóterület Pécsett (2001) ................................................................................................................... 21 6. térkép: A céterület fontos ingatlanjai ............................................................................................................................................................... 29 7. térkép: A Creative Cities program célterülete és kapcsolódó környezete ....................................................................................................... 31 8. térkép: A Belváros és a Zsolnay Negyedet összekötő két tengely és a ráhelyezett funkciók .......................................................................... 32 9. térkép: Az utcák műszaki állapota ................................................................................................................................................................... 34 10. térkép: Közterületek, parkolás ....................................................................................................................................................................... 38 11. térkép: Ingatlanok műszaki állapota .............................................................................................................................................................. 40 12. térkép: A kreatív célterület elhelyezkedése a 2012 januárjában készült Integrált Városfejlesztési Stratégia „1. számú Akcióterület, Belváros – EKF városrészén” belül ..................................................................................................................................................................... 49 13. térkép: Pécs Helyi Építési Szabályzatának részlete ....................................................................................................................................... 52 14. térkép: A Kreatív menedzsmentközpont elhelyezkedése a célterületen ........................................................................................................ 57 15. térkép: Jelenlegi terölethasznosításban gyenge és romos állapotú épületek, amelyek lakóit érinthetik a Housing projektek ...................... 64
9
16. térkép: A célterületen található ingatlanok tulajdonviszonyai ....................................................................................................................... 66
10
1. Vezetői összefoglaló Jelen kreatív célterület fejlesztési terv, a már korábban meghatározott, Pécs történelmi belvárosa és a Zsolnay Kulturális Negyed közt elhelyezkedő területre koncentrál.
kiépített a 2. tengely (Felsővámház utcán át) viszont elmaradott állapotot mutat. Ezen 2. tengely környezete a Creative Cities Pécs program megvalósulási célkörnyezete.
Helyzetkép
A Felsővámház utca és a 6-os számú út közti terület belső utcái meglehetősen rossz állapotban vannak, csak úgy, mint az itt található ingatlanok. Az ingatlanállományon belül a gyenge és romos műszaki állapotúak az üres telkekkel együtt meghaladják a 40%-ot.
A terület társadalmi helyzetét a legfrissebb 2001-es adatokon nyugvó 2003-ban kiadott városrészi adatok alapján vizsgálva megállapíthatjuk, lakónépessége két elkülönült részre volt bontható, a célterület állandó lakosságára, és a célterületen található egyetemi kollégium ideiglenes lakosságára. Ez a dualitás egyértelműen fennáll ma is. A helyi állandó lakosságot 2001-ben alapvetően az alacsony iskolázottság és foglalkoztatottság jellemezte, a foglalkoztatottak is jellemzően alacsonyabb presztízsű munkát végeztek, a városi átlagnál többen laktak egy háztartásban és az épületek is öregnek és rossz állapotúnak voltak mondhatóak. A célterület tehát alapvetően a város egy hátrányos helyzetű területe, az erre jellemző problémákkal. Ugyanakkor ezen a területen valósultak meg az EKF 2010 projekt nagyberuházásai, amelyek lassú, de kedvező irányú változást indítottak el. Az EKF beruházások során a Belváros és a Zsolnay Negyed gyalogos kapcsolati tengelyeit két irányban határozták meg, melyek közül az 1. tengely (a 6-os számú út déli oldalán) jól
11
Korábban a Zsolnay Negyed megvalósíthatósági tanulmánya, illetve a 2012-ben készült integrált városfejlesztési stratégia is előre jelezte a terület kreatív ipar általi fellendülésének lehetőségét, ám ez mindezidáig csak részben valósult meg. Mindenesetre jelen fejlesztési elképzelések erősen gyökereznek mindkét korábbi tanulmányban.
Fejlesztési cél A fejlesztések céljai egyben a célterület vízióját is jelentik: A távlati jövőkép egy keleti irányban kibővült belváros, amely egy nagyon sokszínű kreatív, kulturális és turisztikai értéket képvisel. Ezzel a Zsolnay Negyed és az új létesítmények összessége a belváros részévé válik, és a kreatív ipar
meghódítja a Zsolnay Negyed és a történelmi belváros közötti területet. A meghonosodott kreatív ipar a Zsolnay Negyedben és az azt a belvárossal összekötő területen a megalakuló Kreatív Menedzsmentközpont és a Klaszter Kontakt Pont segítségével egy összeszervezett, kiajánlható portfólióval rendelkező, a Déli Kulturális Övezetre – Trieszttől Aradig húzódó internacionális régió – kiterjedő jelentőségű kreatív centrummá, és ezzel a Pécsi kreatív ipar központjává válik, amely önmagában márka jelleggel bír és minőséget képvisel.
-
A cél tehát egyszerre jelenti a célterület revitalizációját és annak híd szerepét a belváros és a Zsolnay Negyed között, illetve azt, hogy a célterület helyet ad egy erős kreatív iparnak, amely komoly gazdasági potenciállá növi ki magát.
-
Beavatkozások Ennek érdekében egy komplex beavatkozás-sorozatra van szükség, amely az alábbi elemekből áll:
12
-
-
Kreatív Menedzsmentközpont kialakítása például a korábbi Felsővámház utcai Általános Iskola épületében Housing projektek megvalósítása a társadalmi rehabilitáció eszközeként és a városi tulajdonszerzés céljával Ingatlan befektetési projektek megvalósítása a már meglévő és a housing projektek nyomán keletkező városi tulajdonú ingatlanokon magántőke bevonásával Városrehabilitációs projektek megvalósítása a szükséges HÉSZ szabályok módosítása mellett Biennale Creative Cities – Pécs program elindítása
A fejlesztéssorozatot egységes folyamatként kell végrehajtani, amely egy lassú, de stabil fejlesztési pályát jelent a célterület számára, viszonylag alacsony önkormányzati tőke, és minél több pályázati forrás illetve magántőke bevonásával. A fejlesztéssorozat tervezett ütemezését az alábbi ábra szemlélteti:
1. ábra: A tervezett fejlesztések időzítése
2013
2014
2015
2016
Housing projektek Ingatlan befektetési projektek
2018
2019
2020
2020-2030
I. Biennale Creative Cities – Pécs
Kreatív menedzsmentközpont felállítása
2017
Városrehabilitációs projektek, és szükséges HÉSZ módosítás
Kreatív városrész-rehabilitációs konklúziók
-
A kreatív célterület fejlesztés legfontosabb helyi konklúziói a következők: -
A 2010-ben, az Európa Kulturális Fővárosa projekt kapcsán kiépült kulturális infrastruktúra alapjában változtatta meg a városszerkezet alakulását, és megkerülhetetlenné tette a belváros és a Zsolnay Kulturális Negyed között elterülő terület fejlődésének kérdését.
13
-
Ennek remek eszköze és célja is egyben a kreatív ipar ide településének ösztönzése. A kreatív célterület fejlesztési tervet figyelembe kell venni a város összes fejlesztési dokumentumában és össze kell hangolni a városi, elsősorban a belváros és a Zsolnay Kulturális Negyedet érintő beavatkozásokkal. Ez különösen nagy jelentőséggel bír a jelenleg készülő fejlesztési koncepció tekintetében. A célterület fejlesztésének valósággá válásában elengedhetetlen a résztvevők együttműködése, itt elsősorban az önkormányzat – egyetem – kreatív ipar különböző szereplőinek van kiemelkedő jelentősége. Így a célterület kialakítandó menedzsmentjének elsődleges
-
-
feladata kell, hogy legyen a folyamatos együttműködés az alábbi szereplőkkel: Pécsi Tudományegyetem és annak karai Pécs Holding Zrt. Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft Esetlegesen megalakuló belváros-menedzsment társaság Pécs MJV Önkormányzata Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter A célterület fejlesztés egyaránt kell, hogy jelentsen folyamatos infrastrukturális fejlesztést és kreatív ipari menedzsment feladatok ellátását. Mindezt elő kell segíteni a kreatív ipari szereplők számára nyújtott kedvező bérlési lehetőségekkel, amelyek a Belváros újratöltve program tapasztalatai alapján sikerekkel kecsegtetnek. Emellett kiemelkedő jelentőségű a célterület társadalmi felfrissülésének elősegítése. A fejlesztést egy folyamatként kell megtervezni és megvalósítani is, amelynek egyik elsődleges eleme a kommunikáció. A város jelenlegi anyagi helyzete nem teszi lehetővé a rövid idő alatt kivitelezhető városi tőkére támaszkodó nagyléptékű beruházások megvalósítását, így fontos hogy folyamatos fejlesztések jellemezzék a célterületet, amelyet egy olyan kommunikáció alapoz meg,
14
amely minden érintett fél és a város lakói számára is egyértelművé teszi a városvezetés elkötelezettségét. Ez a folyamat képes aktivizálni a városi és külső magántőke gazdaságfejlesztő erejét is a világos cél érdekében.
Kockázatok A kockázatokat tekintve a projekt komplexitásából adódóan sok kockázattal bír, ugyanakkor a különböző kockázati tényezőkre megfelelő menedzsment mellett képes lehet rugalmasan reagálni. A három talán legfontosabb kockázat, amely a megvalósulást veszélyeztetheti: -
A housing projektek célközönségének elutasító magatartása Spekulációs hatások A Kreatív Menedzsmentközpont lassú felállítása
2. A kreatív célterület kijelölése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából jelen tanulmány előtanulmányaként kezelendő „A kreatív városi regenerációban rejlő lehetőségek – A kreatív ipar térbeli eloszlása Pécs területén, kreatív gócpontok meghatározása” című tanulmányban meghatározásra került az a célterület, amely a kreatív ipar fejlesztésére szolgál Pécs városán belül. A kijelölt terület Pécs történelmi belvárosa, és a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekt (a továbbiakban EKF 2010) kapcsán kialakított Zsolnay Kulturális Negyed között terül el.
meghonosodott kreatív ipar a Zsolnay Negyedben és az azt a belvárossal összekötő területen a Klaszter Kontakt Pont segítségével egy összeszervezett, kiajánlható portfólióval rendelkező, a Déli Kulturális Övezetre – Trieszttől Aradig húzódó internacionális régió – kiterjedő jelentőségű kreatív centrummá, és ezzel a Pécsi kreatív ipar központjává válik, amely önmagában márka jelleggel bír és minőséget képvisel.
Ezt a területet nem jellemezte 2010 előtt a kreatív ipari vállalatok elterjedtsége, ugyanakkor az EKF 2010 projekt kapcsán három jelentős intézményt létesítettek a területen, amelyek a következők: Zsolnay Kulturális Negyed, Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont és Kodály Központ. Ezeknek köszönhetően a terület ma kiemelten fontos jelentőséggel bír a pécsi kulturális iparban betöltött szerepe miatt, és fontossá vált a történelmi belvárossal való kapcsolata. Ennek tükrében került meghatározásra a területre vonatkozó vízió:
A terület városon belüli elhelyezkedését mutatja az 1. térkép.
A távlati jövőkép egy keleti irányban kibővült belváros, amely egy nagyon sokszínű kreatív, kulturális és turisztikai értéket képvisel. Ezzel a Zsolnay Negyed és az új létesítmények összessége a belváros részévé válik, és a kreatív ipar meghódítja a Zsolnay Negyed és a történelmi belváros közötti területet. A
15
Ez a jövőkép a belváros keleti bővülését tartalmazza, amelyben a kreatív ipar kulcsszerepet játszik.
1. térkép: A kreatív célterület városon belüli elhelyezkedése Pécs távlati műholdas felvételén
16
Célterület pontos lehatárolása A kijelölt terület (2. térkép) a 2012 januárjában elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégiában „1. számú Akcióterület, Belváros – EKF városrész” megnevezéssel szereplő akcióterület középső területe (3. térkép), amelyet északról a Felsővámház utca, délről a vasút nyomvonala, nyugatról pedig a Lánc utca és a Sport utca határol. A területen a következő utcák találhatóak:
Alsó Balokány utca Bacsó Béla utca (egyes szakasza) Basa Malom út (egyes szakasza) Farkas István utca Felső Balokány Utca Felső Vámház utca (határolja) Halász utca Harangöntő utca Lánc utca (határolja) Major utca
Sport utca (egyes szakasza határolja) Universitas utca Zsolnay Vilmos utca (egyes szakasza)
Ugyanez a célterület Pécs hagyományos városrészei között – amelyeket Pécs Településszerkezeti Tervalapja is tartalmaz – a „Balokány” és a „Budai város” (avagy Budai külváros) városrészek határán helyezkedik el (4. térkép). Balokány városrész Pécs déli részén található, a Siklósi út, a Felsővámház utca, Basamalom és a Tüskésréti út között és a célterület jelentős részét magában foglalja, tulajdonképpen csupán a Zsolnay Kulturális Negyed nyúlik át a Budai külvárosba. A célterület lakossága alapvetően a Balokány városrészhez tartozik. A kijelölt célterület mérete 0,4 km2, amely csupán töredéke a Balokány városrész területének, amely 1,6 km2.
17
2. térkép: A kreatív célterület pontos lehatárolása műholdas felvételen
18
3. térkép: A kreatív célterület elhelyezkedése a 2012 januárjában készült Integrált Városfejlesztési Stratégia „1. számú Akcióterület, Belváros – EKF városrészén” belül
19
4. térkép: A célterület elhelyezése Pécs többszörösen módosított (legutolsó módosítása a 339/2011. (09.22.) számú közgyűlési határozattal) Településszerkezeti Tervalapjában
Jelmagyarázat célterületen releváns része: Nagyvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület Településközponti vegyes terület Központi vegyes terület Különleges közhasználatú építményi terület Kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági terület Közpark terület Vasúti közlekedési terület Helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa Kerékpárút Meglévő Tervezett
Országos főút Települési főút, országos mellékút Belterületi Gyűjtőút, külterületi feltáró út Kreatív célterület határa
20
3. Helyzetelemzés A célterület társadalmi és gazdasági jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása A célterület lakossága a Balokány városrészhez tartozik, amint azt a korábbiakban bemutatásra került. A városrészekre vonatkozó legfrissebb részletes társadalmi adatok a 2001-es népszámlálás alapján készültek Pécsett és a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatóságának „A nagyvárosok belső tagozódása: Pécs” címen közzétett kiadványában kerületek összefoglalásra. (KSH, 2003). Ennek nyomán bemutatjuk a városrész társadalmi helyzetét, amely a célterület lakosságának 2001-es helyzetét is jól tükrözi.
5. térkép: Hagyományos beépítésű belső lakóterület Pécsett (2001)
A KSH 2003-ban a Balokány városrészt a hagyományos beépítésű belső lakóterület kategóriába sorolta, amely kategória az alábbi sajátosságokkal rendelkezik. A város területén belül a hagyományos beépítésű belső lakóterület elhelyezkedését az 5. térkép szemlélteti. Jellemzőit pedig a 2003ban készült KSH tanulmányból idéztük.
Forrás: KSH (2003)
„Idős korösszetétel és kis családnagyság jellemzi ezt az övezetet is. A népesség iskolai végzettsége a város átlagához hasonló, a foglalkoztatottság azzal megegyező.
21
A lakásállomány közel fele 1945 előtti építésű, az utóbbi 11 évben mindössze 5%-uk létesült. A lakások csatornázottsága és komfortossága elmarad a belvárosétól. Az egyszobás lakások aránya több mint kétszerese a városi átlagnak. A vállalkozások 100 lakosra jutó száma fele a belvárosénak, de így is jóval meghaladja a városi átlagot. Intézményi ellátottságából az egészségügyit érdemes kiemelni. Minden idetartozó városrészben biztosított a háziorvosi szolgálat, egy-egy házi- és gyermekorvosra a városi átlagnál 500 fővel kevesebb lakos jut.” (KSH, 2003, 38. o.) A fenti idézetből is látható, hogy az övezet a belvároshoz áll közel jellemzőiben, legtöbb mutatója a városi átlagnál kedvezőbb, ám a belvárosnál kedvezőtlenebb képet mutat. A továbbiakban a célterület jellemzőit úgy közelítjük, hogy azt beágyazzuk a szűken értelmezett városrészi környezetbe (Balokány városrész), a hagyományos beépítésű belső lakóterületek (a táblázatokban HBBL-ként rövidítve szerepel) közé és Pécs városába, így minden szinten értelmezhetővé és összehasonlíthatóvá válik a társadalmi helyzet.
1. táblázat: A népesség száma nemenként népsűrűség 2001. február 1.
összesen
Népesség megoszlása, %
Népsűrűség fő/km2
582
1 085
0,67
686
7 950
9 417
17 367
10,69
1 753
75 329
87 169
162 498
100
999
Népesség, fő
Funkció, városrész
férfi
nő
Balokány
503
HBBL Pécs összesen Forrás: KSH, 2003
Az 1. táblázat adataiból látható, hogy a Balokány városrész rendkívül kevés lakossal, és így nagyon alacsony népsűrűséggel rendelkezik. A célterület a városrész sűrűbben lakott részét képezi, így ez a tulajdonság nem azonosítható egyértelműen rá. A helyzetet ugyanakkor erősen befolyásolja, hogy található a célterületen egy ma 550 férőhellyel rendelkező (2001-ben is nagyságrendileg ugyanekkora) egyetemi kollégium (Szalay László Kollégium), amely jelentős hányadot képvisel a terület lakónépességéből. Ettől a célterület lakossága két jól elkülöníthető rétegre bontható a pécsi lakosságra, és az itt lakó egyetemisták csoportjára. Ez a jellegzetesség jól látható a 2. táblázat adataiban is, hiszen a 15-39 évesek korcsoportja a város más területeihez képest rendkívüli módon túl van reprezentálva a területen. Ez a különbség egyértelműen az itt ideiglenesen lakó egyetemi hallgatóknak tudható be.
22
2. táblázat A népesség megoszlása korcsoportok szerint, % 2001. február 1. Ebből Funkció, városrész
Összesen
0–14
15–39
40–64
65–X
100
9,2
64,4
18,2
8,2
HBBL
100
13,9
34,4
32,7
19
Pécs összesen
100
14,5
37,7
32,6
15,2
Forrás: KSH, 2003
A 3. táblázat azért kiemelten fontos, mert az ideiglenesen itt lakó egyetemistákat kiszűrve vizsgálható a helyi lakosság életkora. Jól látható, hogy a 100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma alacsonyabb mind a hagyományos beépítésű belső területek, mind a város egészének átlagánál. Azaz a Balokány városrészt kevésbé jellemzi a társadalmat sújtó elöregedés még akkor is, ha nem vesszük figyelembe az ideiglenesen itt lakó egyetemistákat, hiszen ők nem képezik részét ennek a mutatónak, miután életkoruk alapján sem a gyermek-, sem az időskorú kategóriát nem érintik. 3. táblázat: A népesség kormegoszlásának főbb mutatói 2001. február 1. 100 felnőtt korúra jutó Funkció, városrész
gyermek- és idős-
gyermek-
idős-
100 gyermekkorúra jutó időskorú
10
89
korú Balokány
21
11
49
21
28
136
Pécs összesen
42
21
22
104
Forrás: KSH, 2003
éves Balokány
HBBL
23
A 4. táblázat adatai részletesen feltárják a városrész helyzetét végzettség szempontjából. A megfelelő életkorúak középiskolai érettségivel való rendelkezésének kiemelkedően magas aránya az alapvetően pozitív képet mutatna, ám valójában csupán az egyetemi kollégium jelenlétének köszönhető. A többi mutató azonban szomorú képet fest a városrészről. A 25 év feletti népességen belül az egyetemi főiskolai oklevéllel rendelkezők alacsony aránya torzítatlan adatnak tekinthető a helyi lakosság jellemzésében, hiszen ez már jellemzően nem tartalmaz kollégistákat, és a városi átlagos aránynál kevesebb, mint fele rendelkezik ilyen oklevéllel a Balokány városrészben. A táblázat első és második oszlopa pedig különösen rossz képet mutat, hiszen annak ellenére több mint négyszerese a városinak a népességen belül az általános iskola első évfolyamát sem elvégzettek aránya, hogy jelentősen javítják a mutatót a kollégisták, akik mind elvégezték. Ez a tendencia látható abban is, hogy az általános iskola 8. évfolyamát a városi átlagnál arányosan kevesebben végezték el a kollégisták jelenléte ellenére. 4. táblázat: Iskolai végzettség A megfelelő korú népesség %-ában 2001. február 1.
háztartás A 15–X éves A 10–X éves népességből népességből az legalább az általános iskola általános iskola Funkció, városrész első 8. évfolyamát évfolyamával sem végezte el
A 18–X éves népességből legalább középiskolai érettségivel
A 25–X éves népességből egyetemi, főiskolai oklevéllel
egyszemélyes
több családból álló
személy
foglalkoztatott
Balokány
219
24,2%
5,9%
266
62
HBBL
6 984
31,5%
2,4%
235
83
Pécs összesen
64 221
29,6%
2,4%
240
93
Forrás: KSH, 2003
A 6. táblázat adatai feltárják, hogy a terület lakosságának foglalkoztatottsági helyzete rendkívül kedvezőtlen. Bár az eltartottak magas száma az egyetemi kollégium jelenlétéből is adódik, és ez a rendkívül kedvezőtlen aktivitási és foglalkoztatási arányban is szerepet játszik, a 31,9%-os munkanélküliségi ráta ettől független és lesújtó adat.
rendelkező Balokány
1,3
90,1
64,1
7,7
HBBL
0,5
90,4
47,9
17,8
Pécs összesen
0,3
93,3
50,3
18,8
Forrás: KSH, 2003
Az alábbi táblázat arra mutat rá, hogy a városrészben arányaiban kevesebb az egyszemélyes és több a több családot tartalmazó háztartás, mint a város átlagában és a város hagyományos beépítésű belső lakóterületein. Így a száz háztartásra jutó személy is magasabb az átlagos pécsi adatnál, és ami a legelrettentőbb jellemzője a városrésznek az az, hogy ennek ellenére száz háztartásra csak 62 foglalkoztatott jut, ami messze alulmúlja a városi és a HBBL átlagot. 5. táblázat: A háztartások főbb adatai
6. táblázat: Foglalkoztatási és aktivitási arányszámok 2001. február 1. 100 foglalkoztatottra jutó Funkció, városrész
Foglalkoztatási arány, %
Munkanélküliségi ráta, %
Aktivitási arány, %
Balokány
15,3
31,9
HBBL
43,6
Pécs összesen
47,1
2001. február 1. Funkció, városrész
Összes
Ebből
Forrás: KSH, 2003
100 háztartásra jutó
24
inaktív kereső
eltartott
inaktív kereső és eltartott
22,5
170
431
601
9,8
48,3
105
78
183
7,8
51,1
83
75
158
7. táblázat: A foglalkoztatottak aránya összevont foglalkozási főcsoportok szerint, % 2001. február 1.
Funkció, városrész
Vezető értelmiségi
Egyéb szellemi
Szolgáltatási
Mezőgazdasági
Ipari, építőipari
Egyéb
A 9. táblázat adatai pedig azt mutatják, hogy a városi és HBBL átlagnál többen laknak átlagosan 100 lakásban és 100 szobában is, habár jellemzően az átlagos alapterület is kicsit magasabb.
foglalkozásúak Balokány
17,2
22,8
16,6
0
32,4
11
HBBL
28,7
23,3
16
0,6
22,6
8,8
Pécs összesen
27,7
24
16,8
0,7
23,3
7,5
A fenti táblázat rámutat, hogy a területen 2001-ben nem volt üdülőház, és a lakóházak jelentős része földszintes és 1 lakásos volt.
9. táblázat: A lakott lakások száma, laksűrűsége, átlagos alapterülete 2001. február 1.
8. táblázat: Lakó- és üdülőházak 2001. február 1. Ebből, %
Lakó- és üdülőházak száma
lakóház
Balokány
159
HBBL
3 640
Funkció, városrész
2–3
4– 10
üdülőház
földszintes
1
11–
100,0
0,0
95,6
83,6
12,6
3,8
0,0
99,9
0,1
88,4
72,6
17,2
7,6
2,6
lakásos
Balokány
219
247
266
108
72,6
HBBL
7 275
249
225
90
68,8
Pécs összesen
65 562
256
235
92
66,1
Forrás: KSH, 2003
A következő táblázat részletezi, hogy 2001-ben rendkívül elöregedett volt a Balokány városrész lakásállománya. 1970-után csupán összesen a lakások 6,8%-a épült, míg a város egészében ez az arány 50,1%. Ez természetesen magyarázható lenne azzal, hogy 1970-re a terület beépült, ám ez ellentmond a rendkívül alacsony népsűrűségnek. Összességében tehát a terület nem tekinthető semmilyen szempontból frekventáltnak. 10. táblázat: A lakott lakások megoszlása építési év szerint, %
Pécs összesen
25 063
87,8
12,2
86,5
79,2
7,8
5,2
7,7
Forrás: KSH, 2003
25
Átlagos alapterület, m2
Lakás
Forrás: KSH, 2003
A 7. táblázat adatai rámutatnak, hogy a városrész kevés foglalkoztatottja között is kisebb a vezető értelmiségi foglalkoztatottak aránya a városi átlagnál és jóval magasabb az alacsony képzettségi szintet igénylő ipari, építőipari foglalkoztatottak aránya.
100 100 lakásra 100 lakásra szobára jutó szoba jutó lakó
Funkció, városrész
2001. február 1.
Funkció, városrész
1945 előtt
1945– 1959
1960– 1969
1970– 1979
1980– 1989
1990– 2001
között
jellemzőiben, sem a vízvezetékkel való ellátottság, sem a csatornázottság, sem a hálózati gázzal való ellátottság kérdésében nem közelíti meg a város átlagos színvonalát.
Összes lakás
épült
12. táblázat: A lakott lakások megoszlása komfortosság szerint, %
Balokány
42,9
35,2
15,1
2,7
2,7
1,4
100
HBBL
48,4
18,3
13,7
5,1
9,5
5
100
Pécs összesen
19
12,2
18,6
21,8
22,6
5,7
2001. február 1.
100
Forrás: KSH, 2003
A 11. táblázat rámutat, hogy a városrészben a városi átlagnál magasabb, ám a HBBL átlagnál alacsonyabb az önkormányzati lakások aránya, és a városi és HBBL átlagot is meghaladó a bérlakásként üzemelő lakások aránya.
Szükségés egyéb lakás
Összes lakás
14,6
7,8
100
5,4
4,9
4,8
100
2,5
3,1
2,9
100
Funkció, városrész
Összkomfortos
Komfortos
FélKomfort komfortos nélküli
Balokány
14,6
39,3
23,7
HBBL
44,8
40,1
Pécs összesen
70,2
21,3
Forrás: KSH, 2003 13. táblázat: A lakott lakások aránya felszereltség szerint, %
11. táblázat: A lakott lakások tulajdonjelleg és használati jogcím szerint
2001. február 1.
2001. február 1. Természetes Funkció, városrész szemé-lyek tulajdona, %
Ebből Önkormányzati
Egyéb
Összes lakás
tulajdonú, %
Ebből, % Funkció, városrész tulajdonosi
bérleti, szolgálati
Összes lakás
hálózativízvezetékkel
köz-
házi-
csatornával
hálózati gázzal
ellátott
Balokány
90,0
8,2
1,8
219
78,5
14,6
Balokány
100
95,9
20,5
75,8
50,7
HBBL
90,4
8,7
0,9
7 275
76,7
13,0
HBBL
100
98,2
84,4
14,3
80,3
Pécs összesen
93,5
5,6
0,9
65 562
81,4
10,6
Pécs összesen
100
96,7
87,8
10,2
69,6
Forrás: KSH, 2003
Forrás: KSH, 2003
A 12. táblázat és 13. táblázat arra mutat rá, hogy a helyi lakásállomány 2001-ben sem a komfortosság általános
A Balokány városrész jellemzői alapján tehát elmondható, hogy 2001-ben a célterület lakónépessége két elkülönült részre volt
26
bontható, a célterület állandó lakosságára, és a célterületen található egyetemi kollégium ideiglenes lakosságára. Ez a dualitás egyértelműen fennáll ma is. A helyi állandó lakosságot 2001-ben alapvetően az alacsony iskolázottság és foglalkoztatottság jellemezte, a foglalkoztatottak is jellemzően alacsonyabb presztízsű munkát végeztek, a városi átlagnál többen laktak egy háztartásban és az épületek is öregnek és rossz állapotúnak voltak mondhatóak. A célterület tehát alapvetően a város egy hátrányos helyzetű területe, az erre jellemző problémákkal. Az elmúlt 11 évben természetesen történt változás a célterületen. A helyi ingatlanok egy részét felújították, vagy újat építettek a helyére, és természetesen a legfontosabb, hogy az EKF Pécs 2010 program keretében a terület a Zsolnay Kulturális Negyed és Pécs történelmi belvárosa közé ékelődött, ami elindított egyfajta természetes rehabilitációt, ám nagyon lassan. A helyi ingatlanok elkezdtek felértékelődni a város többi területéhez képest, ám ez a folyamat rendkívül lassú. A célterület ingatlanállományának általános állapota egyértelműen akadályozza a Zsolnay Negyed és a Belváros természetes összekapcsolódását. A célterület és Pécs 2012-es népességére vonatkozóan Pécs MJV Önkormányzatának Népességnyilvántartó Csoportja szolgáltatott adatot. 14. táblázat: A kreatív célterület és Pécs városának népességadatai (2012)
Férfi (fő)
Nő (fő)
Együtt (fő)
Férfi (%)
Nő (%)
Együtt (%)
20066
6,7%
6,4%
13,1%
50689 54742 105431 33,1% 35,7%
68,8%
Terület
Korcsoport
Pécs össze-
0-14 éves 10226 9840 15-64
27
sen
éves 65- éves
10162 17536 27698
6,6%
11,4%
18,1%
Összesen: 71077 82118 153195 46,4% 53,6% 100,0%
Kreatív célterület
0-14 éves
83
80
163
6,0%
5,8%
11,9%
15-64 éves
424
484
908
30,9% 35,3%
66,2%
65- éves
97
204
301
7,1%
21,9%
Összesen:
604
768
1372
44,0% 56,0% 100,0%
14,9%
Forrás: Pécs MJV Önkormányzata Népességnyilvántartó Csoport adatszolgáltatása
A 14. táblázat adatai megmutatják, hogy a kijelölt célterület 2012ben 1372 lakossal rendelkezik, fontos kiemelni, hogy ez a szám nem tartalmazza a Szalay László Kollégiumban lakó diákokat. A 2001-es Balokány városrészre vonatkozó adatokhoz képest (1085 fő a kollégium adataival együtt) ez jelentős eltérést mutat, amely részben abból adódik, hogy a célterület átnyúlik a „Budai város” városrészbe, illetve a célterület lakossága emelkedett az elmúlt 10 évben. A terület megújulása megkezdődött, a lakosság száma nőtt, az ingatlanok egy része megújult, ám a célterület magterületét (Felsőbalokány, Alsóbalokány, Major és Halász utcák) továbbra is jellemzik a 2001-es állapotok. Bár látható, hogy összességében a célterületet 2012-ben erőteljesebben jellemzi az elöregedés, mint a várost átlagosan, ami a 2001-es adatokon nem volt felfedezhető. Az alábbi térkép a célterület fontos ingatlanjait mutatja, amelyek mind gazdasági, mind társadalmi szempontból fontos szervezőerővel bírnak. Ezt követően a terület 2012-ben végzett állapotfelmérését mutatjuk be, amely elsősorban műszaki
szempontból
szemléli
a
célterületet,
de
kitér
fontosabb
28
funkcionális elemekre is.
6. térkép: A céterület fontos ingatlanjai
Jelmagyarázat: Á 2007-ben bezárt Felsővámház utcai Általános Iskola épülete B Benzinkút
Z
E Egyetemi kollégium (Szalay László Kollégium)
Á Z
V
K Kodály Zoltán Konferencia Koncertközpont (EKF)
és
H Lánc utcai rendelőintézet M Gyorsétterem
H
L Multinacionális egység
L
B M
kiskereskedelmi
T Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont (EKF)
K E
V Bevásárlóközpont
T
Z Zsolnay Kulturális Negyed (EKF) Piros terület Elsősorban földszintes lakóházakkal jellemezhető terület Zöld terület Elsősorban többemeletes társasházakkal jellemezhető terület 6-os számú országos főútvonal
29
Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása a 2012-es állagfelmérés alapján Az előzőekben felvázolt KSH adatokra támaszkodó kimutatások eredménye az elmúlt egy évtizedben, részben a 2010-es EKF év közvetlen beruházásainak köszönhetően, részben az azt követő, ill. azt előkészítő években zajló magántőke által finanszírozott beruházásoknak következményeként átíródott. A javulás aránya azonban, a Zsolnay Kulturális Negyed Megvalósíthatósági Tanulmányában e területnek előirányzott jövőképéhez képest, jóval kisebb arányú, és sokkal lassabb folyamatként meginduló változás.
30
A 2012-es év adatait helyszíni lejárásos állagfelmérés során rögzítettük, mivel a KSH adatok aktualizálása nem történt meg. A felmérés kiterjedését egyrészt az akcióterületbe közvetlen tartozó utcák (Lánc utca, Felsővámház utca, Zsolnay Vilmos utca, Farkas István utca, Felsőbalokány utca, Alsóbalokány utca, Halász utca, Major utca), másrészt a Belvároshoz és az EKF kulcsprojektekhez és tengelyekhez kapcsolódó utcák (Király utca, Vasarely tér, Egyetem utca, Nagy Lajos utca, Koller utca, Breuer Marcell sétány) területe jelentette.
7. térkép: A Creative Cities program célterülete és kapcsolódó környezete
31
A célterületen lévő közterületek, utcák műszaki állapota Az EKF beruházások során a Belváros és a Zsolnay Negyed gyalogos kapcsolati tengelyeit két irányban határozták meg, melyek közül az 1. tengely jól kiépített a 2. tengely viszont elmaradott
állapotot mutat. Ezen 2. tengely környezete a Creative Cities Pécs program megvalósulási célkörnyezete.
8. térkép: A Belváros és a Zsolnay Negyedet összekötő két tengely és a ráhelyezett funkciók
32
1. tengely: Király utca – Vasarely tér – Egyetem utca – Beruer Marcell sétány Ez a tengely közvetlenül nem érinti a vizsgált akcióterületet, de jól látható a kapcsolódási pontok hangsúlyossága a jövő fejlesztési elképzeléseit figyelembe véve. A tengely infrastrukturális adottságai a 2010-es fejlesztéseknek köszönhetően kiválóak. Esztétikai megjelenése magas minőségű, a tengelyen elérhető funkciók (Vasarely tér szolgáltatásai, Pécs Holding Zrt, Eon székház, CORSO Hotel –Bevásárló központ, Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatal, PTE KTK, PTE ÁJK, Tudásközpont, Szalay László Kollégium, Kodály Központ, Balokány liget, Zsolnay Negyed déli oldal. Ezt a
tengelyt nagy forgalmú, kiemelt jelentőségű intézmények, zöldterületek, parkok veszik körül. Közeljövőben megvalósuló fejlesztésként a Balokány tó partján álló (volt Pepita disco) a Civil szervezetek egy központja fog kiépítésre kerülni. A hosszútávú fejlesztési tervek részét képezi a ma még méltatlanul elhanyagoltan fekvő Balokány fürdő, magántőke bevonásával történő fejlesztése, benne szabadtéri és fedett fürdővel, élményparkkal, wellness szolgáltatásokkal és szállodával.
2. tengely: Király utca – Felsővámház utca – Major utca A vizsgált akcióterületet fő megközelítési tengelye. A „kibővített belváros” északi közlekedési zónája. Az előző közlekedési útvonal műszaki állapotával párhuzamba állítva, a főtengelyek térburkolatának állapota a 2010-es fejlesztéseknek köszönhetően jó színvonalú. A közvilágítás esztétikai megjelenése azonban az 1. tengelyhez viszonyítottan messze elmarad annak minőségétől. A főtengelyekről nyíló utcák (Felsőbalokány, Alsóbalokány, Farkas István, Halász) műszaki állapota a közepestől a tragikusig minősíthető. A közműellátottság bár a 2003-as állapotokhoz képest javult, még mindig részleges. Az egész zónát tekintve, a tengely két
33
végén lévő nagyobb forgalmat generáló vonzerőn (Belváros és Zsolnay Negyed északi tömb) túl, csak a terület szélső, kieső részén lévő Lánc utcai Egészségügyi Rendelőintézet található, ami turisztikai szempontból irreleváns. Elmondható, hogy bár a főtengelyek burkolati kialakítása megújult, az azt körülölelő térfalak és utcák állapotváltozása oly lassú mértékben emeli a környezet esztétikai minőségét, hogy a terület turisztikai felvezető zónaként való kezelése, a jelenlegi viszonyok közt alaptalan. Ennek megoldására a Creative Cities Program fejlesztési javaslatai adnak lehetséges javaslatokat.
9. térkép: Az utcák műszaki állapota
34
2. ábra: Utcaképek a célterületről 1
35
3. ábra: Utcaképek a célterületről 2
36
A két tengely közt húzódik a Zsolnay utca, Pécs 4 sávos, magas terheltségi fokkal bíró fő gépjárműforgalmi tengelye, mely akusztikai és környezeti szennyezésével és baleseti veszélyzónaként működő hatásaival, jelen állapotban kontrasztosan kettészeli egymástól a két fő gyalogos tengellyel megközelített területet. Északi, a Creative Cities program célterületeként kijelölt zónával határos oldala jelenleg a Zsolnay Negyed felújított épületeinek kivételével rossz állapotú. A jövőkép-fejlesztési koncepció során előirányzott változtatások a nagymértékű forgalom elterelésével számolnak a vasúti pályatestek déli, Tüskésrét irányából eső zóna irányába. Amennyiben ez a fejlesztés megvalósul, úgy az utca 2 sávos (esetleg villamos vonallal bővített, zöld gyeppályás zónává változhat, mely egy jóval átjárhatóbb összekötő zónaként működhetne a Creative Citie projekt területének északi és déli pólusa között. Általánosan elmondható, hogy az EKF fejlesztések során kijelölt két gyalogosforgalmi tengely közül az elsőként bemutatott déli tengely egy jól működő, vonzó szolgáltatásokkal bíró, esztétikus, minőségi épített és természeti környezettel bíró tengely, míg a másik, északi megközelítési zóna, a felületi átalakítások és a jó elhelyezkedés ellenére, mind a mai napig nem vált élő kapcsolati felületté a Belváros és a Zsolnay Negyed között. A telkek ugyan felértékelődtek, de a várt beruházások úgy a lakóépület fejlesztés és a közbiztonság, mint az egyéb szolgáltatások fejlesztése területén elmaradtak. A változás lassú, akadozó és nincs gazdasági motor mely megfelelő motiváló erőként tudna hatni a fellendülésre.
37
Mindkét gyalogos tengellyel kapcsolatosan megjegyzendő, hogy a tömegközlekedés jelenlegi állapotában és későbbi fejlesztési irányaiban is lehetőséget ad a köztes zónák elkerülésére és csak a végpontok (Belváros, ZSN) látogatására, azaz szükséges olyan köztes vonzerők megvalósítása, amiért érdemes ezt a területet teljes hosszában megtapasztalni. A déli oldalon ezt a funkciót a CORSO, a PTE egységei (Rektori Hivatal, ÁJK, KTK), a Hangversenyterem, a Tudásközpont és a Balokány Liget egységei (Civil központ, tó, park, fürdő) megfelelő módon prezentálják, északi oldalon viszont nincs hasonló kaliberű köztes vonzerő, így ezt a Creative Cities programban kell megvalósítani, generálni. Hasonló a helyzet a tengelyek mentén történő parkolási lehetőségek tekintetében. Kifejezetten akkor, hogyha a projektterület egy részét gyalogos zónaként fejlesztenék tovább. Jelenleg ezen a területen a belváros felőli utolsó nagy létszámú autót befogadni képes parkoló, a Királyház mélygarázsában van. Az utcákban általános a tengellyel párhuzamos parkolás kialakítása, ami viszont feltételezi a gyalogos és gépjárműves forgalom egyidejűségét. A fejlesztések során szükséges lesz a terület tengelyének közbenső részén (részein) nagyobb parkoló igény befogadására alkalmas területek kialakítása. Közterületek vonatkozásában jelenleg a célterület nem rendelkezik nyitott köztérrel. Az erre irányuló törekvések egy nagyobb városépítészeti módosítást igényelnek. A megvizsgált területek közül erre legalkalmasabb a Felsővámház utca és a Felsőbalokány utca által közrezárt tömbbelsőben kihasználatlanul heverő területeken és a Lánc utcai Rendelő Intézet előtti periférikus téren lehetségesek!
10. térkép: Közterületek, parkolás
38
A célterületen álló ingatlanok műszaki állapota A célterületen lévő ingatlanok műszaki állapotának meghatározását, helyszíni szemrevételezés alapján 5 csoportba osztottuk (kiváló, jó, közepes, gyenge, romos). Általánosan elmondható hogy a célterület északi tengelyre fűzött zónájához csatlakozó utcák ingatlanjainak 73 %-a a közepes, gyenge és romos kategóriába tartozik. Ez a szám egyszerre ijesztő, ha azt vesszük figyelembe, hogy a terület a Belvárost és a Zsolnay Negyedet összekötő gyalogos és gépjárműforgalmi főtengelyek egyike, másrészt viszont nagyszerű lehetőségeket rejt magában a városrész megújulása, az új funkciók elhelyezése és a magas fokú vizuális minőség kiépítése szempontjából. A területen található jó műszaki állapotban lévő ingatlanokról elmondható, hogy esztétikai vonzerőt, vagy környezetet nem minden esetben jelentenek. Az üres ingatlanok száma és a kihasználatlan tömbbelsőben rejlő lehetőségek szintén előremutatóak. Az ingatlanokban élő társadalmi rétegek osztályozásáról nincsenek a tanulmány elején bemutatottnál frissebb adatok, de a szemrevételezés során megtapasztalható állapotok csak nagyon kismértékű változást mutattak. A személyes interjúk és a közelmúlt eseményei pedig rámutattak, hogy szociális problémák, közbiztonsági hiányosságok is uralkodnak a területen.
39
15. táblázat: Az ingatlanok műszaki állapota a területen Ingatlan minőségi kategória
vizsgált porták száma (db)
százalékos arány (%)
kiváló
1
0,49
jó
46
22,33
közepes
70
33,98
gyenge
66
32,04
romos
11
5,34
üres ingatlanok
12
5,83
ÖSSZESEN
206
100,00
Az elmúlt időszak kisléptékű fejlesztései körében néhány új lakóház valósult meg a célterületen, főként a Felsővámház és a Major utca tengelyen. Ezen épületek alsó szintje szolgáltatásokkal, nagyrészt kereskedelmi kisebb rész irodai funkcióval telítődött meg. A terület maga kisvárosias, mondhatni külvárosias léptékű egyszintes házak tömegéből áll, melyek a két szegélyező főutcán (Felsővámház és Zsolnay utca) 2-3 szintes növekedésnek indultak. A vizsgált ingatlanok korállományának összetételét hűen mutatja a műszaki állapotra utaló térkép és a korábban bemutatott statisztikai adatok. Általánosan elmondható, hogy a térképen zölddel és kékkel (kiváló és jó műszaki állapot) jelölt ingatlanok tartoznak az utóbbi 10-15 évben épült állományhoz, míg a többi épület, vegyes eloszlással, de egészen a több mint száz éves korosztályig elhúzódik.
11. térkép: Ingatlanok műszaki állapota
40
4. ábra: Ingatlanok műszaki állapota 1
41
5. ábra: Ingatlanok műszaki állapota 2
42
A célterületen álló ingatlanok funkcionális, ill. rendeltetési eloszlása 6. ábra: Funkció, rendeltetés
43
A célterület északi tengelyhez kötődő részén az ingatlanok funkcionális eloszlása 96%-ban a lakófunkció irányában határozható meg, mely a főbb közlekedési tengelyeken kiegészül a szolgáltató ipar kereskedelmi és irodai egységeinek elemeivel. A korábban jelenlévő oktatási funkció a Felsővámház Utcai Általános Iskola bezárásával megszűnt. A legközelebbi oktatási intézmények a Zsolnay Negyedben lévő egyetemi szintű oktatási intézmények (PTE Művészeti Kar, PTE BTK Szociológia –és Kommunikáció Tanszék) a PTE KTK és a PTE ÁJK, valamint a középiskolai oktatás szintjén a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola. A lakóterület közelségéhez mérten érdekes, hogy az általános szintű oktatás, ill. az óvodák és Bölcsődék hiányoznak a területről, ill. kis számban vannak jelen (óvoda Vadász utca). Egészségügyi funkció az akcióterület DNY-i sarkán lévő Lánc utcai Rendelőintézetben testesül meg, de perifériális jellege miatt a
44
vizsgált területre nem vonz szempontjából pedig negatív.
forgalmat,
turisztikai
vonzerő
A különböző szolgáltatásfajták száma a kisebb élelmiszerboltokon, üzleteken és irodákon, valamint a Felsővámház utcában lévő 2 panzión túl elhanyagolható. A Kreatív ipari jelenlét összesen 5-6 kisebb elemben mutatkozott meg, tehát ez sem mondható számottevőnek. Funkcionális összetételében így elmondható, hogy a BELVÁROS – ZSOLNAY NEGYED északi összekötőtengely környéke, mint akcióterület, egy jelenlegi állapotában funkcionális vonzerők nélküli, átalakításra érett épített környezettel és turisztikai akcióterülethez képest elszegényedett társadalmi lakóközösséggel bíró zóna.
Korábbi fejlesztési dokumentumok vizsgálata A kijelölt célterületet ebben a fejezetben elhelyezzük a korábban készült városi fejlesztési dokumentumok között, megvizsgálva, hogy azok milyen jövőt irányoztak elő erre a területre. Ebben a
kontextusban az egyik legfontosabb fejlesztési dokumentum a Zsolnay Kulturális Negyed 2007-ben készült megvalósíthatósági tanulmánya. (Pécs MJV Önkormányzata, 2007)
A célterület jövője a Zsolnay Kulturális Negyed Megvalósíthatósági Tanulmányában A tanulmány 2007-ben készült és elsősorban magával a Zsolnay Kulturális Negyeddel foglalkozik, azonban ennek kapcsán kitér arra is, hogy milyen változások várhatóak annak környékén. A tanulmányban megjelenik, hogy a negyed elérhetősége gépjárművel és tömegközlekedéssel is kedvező, azonban a gyalogos forgalom szempontjából a történelmi belvárosból való elérhetősége nem ideális. A következőkben a tanulmányból idézzük az ide vonatkozó részeket: „A térség az EKF fejlesztési elképzelései kapcsán a keleti tengely összefoglaló elnevezést kapta, mely a városközpont ilyen irányú erős kapcsolódásának szándékát jelzi. A 48-as téri egyetemi fejlesztések, a Búza téri várható beruházások, a Konferencia és Koncertterem, a Tudásközpont, és a Balokány liget környékének szabadidős fejlesztései komoly alapot teremtenek a térség fel- és átértékelődésére. A Zsolnay Gyár a belvárosból jelenleg nem közelíthető meg nívós, szerves összeköttetések igénybevételével.” (Pécs MJV Önkormányzata, 2007, 193. o.)
45
„A belváros irányából a Király utca – Búza tér – Felsővámház utca tengely ad jó, a közúttól elfogadhatóan elkülönülő gyalogos útvonalat. Problémás pont Búza téri csomópont, a Lánc utca – Alsó Havi utca fontos helyi útvonal a belvárost elkerülő forgalom számára.” (Pécs MJV Önkormányzata, 2007, 197. o). „A belváros irányából a Felsővámház utcán keresztül adódik a jó gyalogos kapcsolat lehetősége, azonban az utcakép javításra szorul.” (Pécs MJV Önkormányzata, 2007, 254.o.) A Negyed tervezésekor a kreatív ipar fontos szerepet játszott ezért a Negyedbe eredetileg kreatív inkubátorházat és vállalkozó teret terveztek. „Kreatív inkubátorház és vállalkozói tér - a Zsolnay Kulturális Negyed fontos célja, hogy odavonzza a kreatív ágazatokban működő vállalkozásokat, lehetőséget adjon az e területen működő kezdő vállalkozások megtelepedéséhez és elősegítse az egyetem és a gazdaság szereplői közötti kapcsolatok kiszélesedését. Ennek érdekében a Míves Negyedben felújított épületek egy része lehetőséget ad majd műhelyek, stúdiók, irodák kialakítására is. A
kedvezményesen bérelhető alkotó- és működési tér, eszközök, kommunikációs rendszer biztosítása mellett, a kulturális, kreatív ágazat induló vállalkozásai számára irodai, üzleti menedzsment, jogi, pénzügyi tanácsadási szolgáltatások lesznek elérhetők, hogy segítsék az itt működők piacra jutását. A vállalkozói tér – hasonló infokommunikációs, irodai, stb. alapszolgáltatásokkal -, de már piaci áron lesz elérhető a Zsolnay Kulturális Negyed tevékenységéhez illeszkedő vállalkozások számára.” (Pécs MJV Önkormányzata, 2007, 247.u.)
A fenti kockázati tényező arra hívja fel a figyelmet, hogy a belváros és Zsolnay Negyed közti kapcsolat fontossága elsődleges.
A negyed működése a kulturális, oktatási, gazdaságfejlesztési és kereskedelmi funkciók együttes jelenlétét feltételezi. Ha a kreatív ipar szereplői, szakemberei számára ennek előnye nem realizálódik, nem alakul ki az az ösztönző, kreatív együttműködés, amely a negyed működéséhez, a gazdaságfejlesztési célok megvalósulásához hozzájárulna. Bármely kulturális funkció megszűnése a szinergikus hatások mérséklődéséhez, ezáltal a Zsolnay Kulturális Negyed működésének nehézségeihez vezethet.” (Pécs MJV Önkormányzata, 2007, 406. oldal)
A tervekkel ellentétben azonban a kreatív inkubátorház végül nem valósult meg, és világossá vált, hogy a Negyedben a piaci alapon szerveződő kreatív szereplők csak csekély számban kapnak helyet. A közlekedési és kreatív ipari szempontok a kockázatok között is helyet kaptak. Kockázatok:
„Nem valósulnak meg a negyed szerves kapcsolatát biztosító fejlesztések: A többi kulcsprojekttel való szerves kapcsolat, a városfejlesztési elképzelésekbe történő integrált megjelenés a negyed környezetének egyéb fejlesztései, közlekedési kapcsolatainak kiépítése mellett biztosítható. Amennyiben nem alakul ki szerves kapcsolat, jó közlekedési infrastruktúra a belváros, a többi projekthelyszín között, a negyed forgalma, vonzereje nagy valószínűséggel nem az elvárt szinten alakul.” (Pécs MJV Önkormányzata, 2007, 406. oldal)
46
„Nem alakul ki a funkciók közötti feltételezett szinergikus kapcsolat:
„A kreatív ipar szereplői nem tudják realizálni az elhelyezésből fakadó együttműködési lehetőségeket: Az inkubátorház, a vállalkozói terek működésének sikere – a kulturális funkciókhoz hasonlóan – a specifikus szolgáltatások mellett a szinergikus hatások kihasználásának hatékonyságában keresendő. Célszerűnek látszik tudatos partneri kapcsolatok kialakítása, hosszú távú fenntartása a funkciók között, azonban a mai infokommunikációs lehetőségek mellett ez még önmagában nem elegendő fizikai jelenlétük biztosításához.” (Pécs MJV Önkormányzata, 2007, 408. o.)
A fenti két kockázati tényező a kreatív iparral való kapcsolat fontosságát emeli ki. Míg az alábbi részek a környékre gyakorolt várt hatásokat tartalmazzák, amelyek különösen összevágnak jelen célterület fejlesztési koncepcióval. „Önálló befektetések a Zsolnay Kulturális Negyed környezetében: A Zsolnay Kulturális Negyed, mint fejlesztés elsősorban a területen megjelenő látogatói forgalommal fog hozzájárulni a környezete fejlődési lehetőségeihez, létrejöttével számos olyan piaci lehetőséget fog kialakítani, ami a negyed környéke szempontjából is hasznos. Fontos hatást gyakorolhat a projekt a Felsővámház utca környékén létrejövő fejlesztésekre. Ezzel hozzájárulhat a jelenleg rossz állapotban lévő épített környezet megújításához, illetve a belváros és a Zsolnay Negyed közötti színvonalas gyalogos összeköttetés megteremtéséhez. Szintén fontos tényező lesz a projekt megvalósulása a Balokány ligetben folyó fejlesztések tekintetében, így emelve az ottani beruházások értékének megítélését.” (Pécs MJV Önkormányzata, 2007, 428. o.) „A Zsolnay Kulturális Negyed közvetett beruházási hatásai: A negyed megvalósulásával több ágazat tekintetében is létrejöhetnek olyan új kapacitás igények és üzleti lehetőségek, amelyek további
47
beruházásokat eredményezhetnek a térségben. A látogatói forgalom növekedésével, illetve az attrakciók számának növekedésével várhatóan megnő az itt töltött vendégéjszakák száma. E tekintetben a negyed több célcsoport esetében járulhat hozzá többlet igények létrejöttéhez. Ezek közül leghangsúlyosabb hatást várhatóan egyrészt a fiatalok számára megfelelő szállások területén, másrészt a kulturális attrakciók iránt érdeklődő igényesebb látogatók szállásigénye terén fog megjeleníteni. A tervezett, a kreatív iparhoz kapcsolódó fejlesztések segítségével olyan új piaci szereplők jelenhetnek meg, akik számára a negyed nyújtotta kapacitások nem feltétlenül elegendőek így újabb fejlesztések generálódhatnak a térségben. A negyedben létrejövő képzőművészeti kapcsolódású intézmények és programok olyan kritikus tömeget hoznak létre, amely már a kiegészítő tevékenységek széles körét fogják idevonzani. A műkereskedőktől, a kulturális szolgáltatókon át a kapcsolódó iparágak képviselőiig számos potenciális piaci szereplő számára lehet hasznos az itt létrejövő alkotó környezet eredményeit továbbvinni és ehhez kapcsolódóan újabb fejlesztéseket elindítani.” (Pécs MJV Önkormányzata, 2007, 428. o.)
A célterület jövője a 2012-ben elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia alapján Pécs legfrissebb átfogó városfejlesztési dokumentuma a 2012 februárjában elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia. Ez egy olyan átfogó stratégiai dokumentum, amely városrészekre vonatkozóan is tartalmaz iránymutatásokat, és akcióterületeket jelöl ki. a további fejlesztéspolitika számára. Az egyik ilyen akcióterület a Belváros – EKF városrész nevet viseli és a 3. térkép mutatja be határait benne kijelölve jelen tanulmány célterületének határaival. Az, hogy a célterület a belvárossal közös akcióterületben foglal helyet, önmagában mutatja jelen célterület fejlesztési tervvel való kapcsolatát. Ezt alátámasztják a következő idézetek a tanulmányból: „A városközponthoz keleti irányban csatlakozó Budai külvárosban a belvárosi funkciók csak a történeti belvároshoz területileg közvetlenül kapcsolódó Búza térre és környékére terjednek ki, pontszerűen. A terület többségében megmaradt kisvárosias lakóterületnek, bár a Zsolnay utca mentén itt is megjelent a szolgáltatások vonalas kiterjedése. Az EKF beruházások ezt a területet is egyértelműen belvárossá minősítik a közeljövőben.” (Pécs MJV Önkormányzata, 2012, 129. o.) „A városrész déli oldalán az EKF program keretében megépült a DélDunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, valamint a Kodály Központ, amelyek a Zsolnay negyeddel kiegészülve egy új kulturális városrészt alapoztak meg.” (Pécs MJV Önkormányzata, 2012, 129. o.)
48
„Új impozáns kulturális városrész kialakítása kezdődött meg” (Pécs MJV Önkormányzata, 2012, 130. o.) „A Budai külváros területén a lakókörülmények folyamatos javítása mellett a Zsolnay út környezetének (EKF térsége, Búza tér, Balokány liget, 48-as tér) további megújítása, a korábbi fejlesztések kiegészítése kiemelt feladatnak tekintendő.” (Pécs MJV Önkormányzata, 2012, 147. o.)
12. térkép: A kreatív célterület elhelyezkedése a 2012 januárjában készült Integrált Városfejlesztési Stratégia „1. számú Akcióterület, Belváros – EKF városrészén” belül
49
A fenti idézetek mind jelzik jelen dokumentum gyökereit az Integrált Városfejlesztési stratégiában, ugyanakkor amint a városrészhez kapcsolódó célok az alábbiakban szemléltetik az IVS nem tartja indokoltnak új beavatkozás akcióterületi terv és új beavatkozás sorozat készítését. Ugyanakkor világosan leírja, hogy a terület funkciójának, fejlesztési lehetőséginek újragondolása szükséges. Illetve a két megnevezett cél közül a második egyértelműen kapcsolható a jelen tervhez. „Városrészhez kapcsolódó célok: Belső városrészek 1. A közösségi közlekedés elérhetőségének javítása, az ingázásból adódó közlekedési terhelés csökkentése a belső városrészekben 2. A funkcióját vesztett épületek hasznosítása és funkcióhiányos területek újra pozicionálása A korábbi IVS-ben funkcióbővítő területként a Belváros és a Zsolnay gyár közötti terület került funkcióbővítő akcióterületként nevesítésre, melynek okát az időközben odatelepített kulturálisoktatási beruházások, valamint a közterületi funkcióváltások indokolták. A 2021-ig tartó időszakban ennek a területnek kiegészítő beruházásaival, a megvalósult fejlesztésekhez kapcsolódó járulékos fejlesztésekkel (pl. Balokány), a befejezetlen beruházásokkal (pl. Corso), a használaton kívüli és funkcióvesztett épületek hasznosításával (pl. Nick udvar) és az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő, kisléptékű (soft) tevékenységekkel (pl. Belváros újjáélesztése) szükséges foglalkozni, így új akcióterületi terv készítése és új beavatkozás sorozat nevesítése erre a területre nem indokolt. Tény, hogy a teljes terület funkciójának, fejlesztési
50
lehetőségeinek újragondolása Önkormányzata, 2012, 177. o.)
szükséges.”
(Pécs
MJV
A fenti idézet is említi, és az IVS-ben több helyen előfordul, hogy a Balokány liget várhatóan a közeljövőben megújul, ám ezt magánberuházás formájában várható, így ezzel nem foglalkozik részletesen jelen célterületre vonatkozó terv, hiszen azt a város csupán ösztönözni tudja tárgyalásokkal és esetleges kedvezmények nyújtásával. A kreatív ipar szempontjából ez elsősorban azt jelenti, hogy 10 éves távlatban további turisztikai potenciál keletkezik a területen, amely megerősíti a belvárosi kedvező területi jelleget. Az IVS tartalmaz egy komplex kulturális alapú városfejlesztési stratégiát, amely külön foglalkozik a kulturális és kreatív ipar fejlesztésével, amely ugyan nem terület-specifikus, mégis erős összefüggésben áll jelen tanulmánnyal. Ennek a stratégiának két elemét emeltük ki, amely szorosan ide kapcsolódik: „Komoly infrastrukturális hátteret jelent a városi kulturális intézményrendszer, kiemelkedően az EKF program nagyberuházásai kapcsán létrejött épületek és kulturális negyed.” (Pécs MJV Önkormányzata, 2012, 243. o.) Az alábbi intézkedéseket a kulturális és kreatív ipar fejlesztésében eredménnyel kecsegtető önkormányzati lépéssekként jelöli meg a stratégia (több más intézkedés között):
„Az ágazatban tevékenykedő kis és középvállalkozások működési feltételeinek segítése, önszerveződésük
támogatása, megjelenési lehetőségeik javítása, ingatlanok biztosítása révén A helyi képzőművészek és kézművesek megbecsülése, munkájuk segítése, megrendelések biztosítása, ingatlan használat és marketing támogatás révén A múzeumok és kulturális intézmények működtetése során a kulturális ipar szempontjainak figyelembe vétele, a termékfejlesztés segítése, a közművelődés és a gazdaság közötti kapcsolatok kiépítésének ösztönzése Az önkormányzati tulajdonú cégek összehangolt együttműködése az ágazat fejlődése érdekében” (Pécs MJV Önkormányzata, 2012, 244. o.)
A fentiekből kiderül, hogy jelen célterület fejlesztési stratégia erősen gyökerezik a Zsolnay Negyed megalapozásául szolgáló Megvalósíthatósági Tanulmány megállapításaiban, és Pécs 2012ben készült Integrált Városfejlesztési Stratégiájában. A célterületet magában foglaló akcióterületre akcióterületi fejlesztési terv nem készült, így az IVS tekinthető a leginkább specifikus és hatályos dokumentumnak, amely leírja az akcióterület fejlesztési elképzeléseit. A továbbiakban még célszerű megvizsgálni Pécs hatályos szabályozási tervét.
Az akcióterület és a HÉSZ előírásai Az akcióterület fejlesztési koncepció programjának összeállításához érdemes tanulmányozni a jelenleg érvényben lévő szabályozási terv (HÉSZ) előírásainak és a helyszínen tapasztalt környezeti állapotnak, kitörési lehetőségeknek a kapcsolatát. A HÉSZ előírásai, mint azt az alábbi térképen és a hozzá tartozó jelmagyarázaton is láthatjuk a terület beépíthetőség 60%, ill. sajátos előírásként meghatározott a különböző zónákra vonatkoztatottan, míg az építménymagasság 7,5 méterben és szintén sajátos előírások szerint van meghatározva. Az akcióterület
51
északi tömbjének kihasználatlan belsejét a HÉSZ egy bekötőút segítségével ÉNY-ról feltárja, beépíthetőségét leszabályozza, de átközlekedés lehetőségét, vagy másik irányú beközlekedést nem biztosít. Az épületlépték és beépítési százalék meghatározások utalnak arra, hogy az akcióterület peremvidékén (Felsővámház utca és Zsolnay utca) egy aktívabb növekedési formát irányoz elő a terv, míg a terület belsejének növekedése szűkebb keretek közé szorítva egy szellősebb beépítést eredményezhet.
13. térkép: Pécs Helyi Építési Szabályzatának részlete
52
7. ábra. Helyi Építési Szabályzat jelmagyarázata
53
4. Az akcióterület fejlesztési célja és beavatkozásai Ahhoz, hogy a kijelölt akcióterületet akár turisztikai felvezető zónaként (EKF2010), akár vegyes használatú (lakó-szolgáltató) magas minőségű belvárosi területként (kiterjesztett belváros program), akár a Creative Cities Program keretében előirányzott, szintén vegyes funkcióban elképzelt kreatívipari fejlesztések célterületeként, vagy ezek harmonikus együttéléseként kezeljük a jövőben, szükség van a vizsgált zóna társadalmi, infrastrukturális, esztétikai, minőségbeli és funkcionális megújulásra. A terület déli tengelyével szemben, mely a nagy funkcionális vonzerők, tágas felvonulási terek és kiterjedt zöldfelületek sorozatát hordozza magában, az északi tengelynek a városi lépték vegyes funkcióját, sűrű, de izgalmas (felfedezendő hálóba szerkesztett, mindig új élménnyel bíró) utcáit, kis, kávézókkal belakott urbánus tereit vagy térláncait, védett zöldfelületeit kell, hogy reprodukálja. Mindezt magas fokon, kreatív, kis léptékű, változatos turisztikai vonzerőkkel, minőségi környezetben. Ennek megvalósításához, elengedhetetlen a fejlesztések szakaszos, tervszerűen irányított megvalósítása. Miközben a város gazdasági nehézségeinek csúcspontján van, kérdés, hogy miként lehet fejlesztéseket előirányozni erre a területre és MIÉRT PONT IDE? Az elmúlt évek fejlesztései azt igazolják, hogy Pécs egyik gazdasági kitörési pontjaként a turisztikát, mint fő irányt határozta
54
meg a város vezetése. A célterületen létrejött fejlesztések (Tudásközpont, Hangversenyterem, Zsolnay Negyed) olyan erejű súlyponteltolódást eredményeztek Pécs életében, amelyre csak a kiterjesztett Belváros Program segítségével lehetett egyértelmű fejlesztési koncepciót felállítani. A fejlesztések infrastrukturális léptéke azonban túlszárnyalta a város új attrakciói által megkívánt felületet, így a Zsolnay Negyed gazdaságos üzemeltetése érdekében az új (ezáltal valóban kiterjesztett Belvárosi funkciót eredményező) attrakciók mellett, a belváros meglévő funkcionális elemeit (Bóbita Bábszínház, Ifjúsági Ház, Dominikánus Ház, „Zsolnay Múzeum”, stb.) is kiszippantotta a fejlesztés a városmagból. Ennek hatására a Belváros volt kénytelen megerősíteni (felépíteni) saját menedzsmentjét (jelenleg is tartó folyamat) és olyan új kreatívipari szolgáltatásokat építeni be saját szolgáltatásai közé, melyekkel helyreáll az egyensúly az új városnegyed és a történeti belváros mag között. Ez a folyamat jelenleg is tart és egységes koncepcióba illeszthető a Cretaive Cities program akcióterületének fejlesztési programjával, hisz egyazon morfológiai tengely két szakaszáról van szó.
Célterületi vízió A távlati jövőkép egy keleti irányban kibővült belváros, amely egy nagyon sokszínű kreatív, kulturális és turisztikai értéket képvisel. Ezzel a Zsolnay Negyed és az új létesítmények összessége a belváros részévé válik, és a kreatív ipar meghódítja a Zsolnay Negyed és a történelmi belváros közötti területet. A meghonosodott kreatív ipar a Zsolnay Negyedben és az azt a belvárossal összekötő területen a megalakuló Kreatív Menedzsmentközpont és a Klaszter Kontakt Pont segítségével egy összeszervezett, kiajánlható portfólióval rendelkező, a Déli Kulturális Övezetre – Trieszttől Aradig húzódó internacionális régió – kiterjedő jelentőségű kreatív centrummá, és ezzel a Pécsi kreatív ipar központjává válik, amely önmagában márka jelleggel bír és minőséget képvisel. A vízió elérése esetén a célterület kreatív vállalatai és a Zsolnay Negyed egy a kreatív ipar sokszínű képviselőiből álló területté válik, amely nemzetközi irányultságú, és a minőségi elvárásoknak magasan megfelelő szolgáltatás-portfóliót kínál. Ezzel a város fenntartja és erősíti az Európa Kulturális Fővárosa projekt kapcsán kialakult kulturális kapcsolatait, és a kreatív ipar más szegmenseivel egészíti ki azokat. A végső távlati cél az, hogy a
55
kreatív iparról és kultúráról a Pécsi Zsolnay Negyed, és a kiemelt terület jusson eszébe a Déli Kulturális Övezet lakosainak. A vízió elérése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a Creative Cities projekt Klaszter Kontakt Pontja a területhez közel helyezkedik el, és fontos szervező erőt jelenthet a kreatív szereplők számára, hogy közöttük kapcsolatokat teremtsen, és a város a kreatív ipar meghonosítására vonatkozó törekvéseit segítse a kijelölt kulcsterületen a megalakuló kreatív menedzsmentközpont aktív szerepvállalása mellett. A cél tehát nem az, hogy egy kijelölt komplexumot kreatív szereplőkkel töltsön meg a város erőltetett jelleggel, hanem, hogy egy nagyobb terület belvárosi jellegű zegzugos utcáin a kreatív szereplők önszántukból spontán módon jelenjenek meg, és váljanak meghatározóvá. A Creative Cities program célterületének fejlesztése két jól elkülöníthető feladatot jelöl ki a város számára, amelyek azonban összefüggnek, és együttes alkalmazásukra van szükség. Az egyik ilyen feladat a célterület és kreatív ipar számára létrehozott menedzsmentközpont kialakítása, a másik pedig a célterület folyamatos infrastrukturális fejlesztése, amely több elemből áll.
Az akcióterület fejlesztésének aktivitását generáló gazdasági motor – Kreatív menedzsmentközpont Az előzetes felmérések alapján, melyet a Creatice Cities Program első szakaszában végeztek Pécs kreatív ipari vállalkozásaiban és az egyetemen folyamatosan újratermelődő és fejlődő innovatív szellemi tőkében megvan az a gazdasági erő, mely húzóágazatként érvényesülhetne a város életében. Ugyanakkor ez a szellemi tőke viszonylag gyenge lábakon áll önmaga menedzsmentjében, és a kifejlesztett, vagy létrehozott végtermék marketingjében, piaci áruként való értékesítésében. A jelenleg működő vállalkozásoknak elsősorban nem infrastrukturális fejlesztésekre, hanem piacra van szükségük. A felmérések szerint a vállalkozások működési rendszerébe jól illeszkedik az az elv, hogy kapcsolt szolgáltatásként összefüggő, egymásra épülő láncot alkotnak a kreatív ipar résztvevői. A mai korban a kapcsolatfelvétel, vagy fenntartás elsődleges eszköze azonban nem a fizikai egymásmellettiség, hanem a különböző telekommunikációs lehetőségek. A résztvevők közötti emberi kapcsolatok fenntartására viszont fontosak a különböző találkozóhelyek, aktív workshop szituációk, és az innovatív együttgondolkodásra lehetőséget adó kutatásfejlesztési projektek. Ebből adódóan, a Creative Cities Projekt elsődleges feladatának egy olyan projekt megvalósítását tartjuk, melyben viszonylag kis infrastrukturális ráfordítással létrehozható egy olyan Kreatív Menedzsment Központ, ahol a pécsi kreatív ipari szereplők
56
szellemi eszközeinek menedzsmentjét valósítják meg hazai és nemzetközi piacon történő értékesítéssel. Azaz piacot kell teremteni, ami által valós értékűvé és eladhatóvá válik a létrehozott termék. A piac alapvető feltétele a versenyképes termék, a jó ár, és a keresletre reagálni képes kutatás, fejlesztés, termelés. A Menedzsment Központ feladata ezen célok megvalósítása. A piac megteremtése, saját kreatív termékünk exportja többféle módon működhet. A piac felkeresése az egyik út, mely folyamatos és aktív kapcsolatot és együttműködést igényel a piac képviselőivel. Magas színvonalon jelen kell lenni a nemzetközi szakmai vásárokon, kamarákban, oktatásban, kiállításokon, neten, nagy nemzetközi és hazai projektekben, innovációs stratégiákban, kutatásokban, fenntarthatósági programokban, kulturális eseményeken, stb. A másik út a piac idecsábítása. Pécs városának turisztikai vonzereje, bizonyos részben kiaknázott. Az új beruházások segítségével a magas fokú szakma specializált konferenciaturizmus beindítása is lehetővé vált, bár be még nem vált jellemzővé. A kreatív ipari szakmák termékeit vásárló, vagy tovább hasznosító közönség (piaci szereplő) idevonzása egy kiemelten fontos feladat. Ahogy a kultúránk bemutatása is
történhet különböző bemutatók (kiállítások, rendezvények, stb.) segítségével külföldön, vagy turisztikai attrakcióként itthon, úgy a kreatív ipari termékeink marketingje is történhet úgy, hogy
kivisszük oda, ahol a piac van, vagy úgy, hogy a piaci szereplőket hozzuk ide.
A kreatív menedzsmentközpont lehetséges helye A Kreatív Menedzsment Központ kialakításához szükséges infrastrukturális háttér biztosítására első ütemben például a volt Felsővámház Utcai Általános Iskola üresen álló épületének egy részében valósítható meg, mely a későbbiekben bővíthetővé válna különböző szolgáltatásokkal, kiállító, és alkotóterekkel, szállásszolgáltató HOTEL funkcióval és vendéglátó ipari funkciókkal. Ennek elhelyezkedése az alábbi térképen látható. 14. térkép: A Kreatív menedzsmentközpont elhelyezkedése a célterületen
57
Összességében elmondható, hogy az egykor iskolaként működő épület tökéletesen alkalmas a menedzsmentközpont befogadására, alapvető karbantartási munkálatokat követően.
A kreatív menedzsmentközpont feladata A menedzsmentközpont összetett feladatrendszere kiterjed magára a célterületre városrendezési szempontból, illetve a kreatív ipar segítésére, képviseletére. Ennek elemei az alábbiak: -
-
-
A Menedzsment Központ feladata, hogy megvalósítsa a pécsi kreatív ipari szereplők szellemi eszközeinek menedzsmentjét hazai és nemzetközi piacon történő értékesítéssel. Azaz piacot kell teremteni, ami által valós értékűvé és eladhatóvá válik a létrehozott termék. A piac alapvető feltétele a versenyképes termék, a jó ár, és a keresletre reagálni képes kutatás, fejlesztés, termelés. Az egyetemen és középiskolákban felhalmozott szellemi tőke bevonása a kreatív iparba és annak menedzsmentje. A kreatív menedzsmentközpont feladata továbbá az egész célterület fejlesztési program koordinációja, marketingje és menedzsmentje. Végül, de nem utolsó sorban elsődleges feladata kell, hogy legyen a folyamatos együttműködés az alábbi szereplőkkel: Pécsi Tudományegyetem és annak karai Pécs Holding Zrt. Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. Esetlegesen megalakuló belváros menedzsment társaság Pécs MJV Önkormányzata Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter és Klaszter Kontakt Pont
58
Ezekkel a feladatokkal a kreatív menedzsmentközpont egyszerre támogatja és képviseli a kreatív ipart, koordinálja a célterületet érintő folyamatos infrastrukturális fejlesztéseket, és kapcsolatot tart a fontos szereplőkkel mindhárom érintett területen, amelyek jelentik az egyetemet, a várost irányító politikai képviseletet, és a klaszteren keresztül magát a kreatív ipart. -
Mindemellett amennyiben a később részletezett Biennale Creative Cities – Pécs program elindul, a kreatív menedzsmentközpont feladata kell, hogy legyen annak megszervezése is. Ez további elsősorban külföldi irányú kapcsolatok építését és ápolását rója feladatkánt az intézményre.
A Kreatív Menedzsmentközpont egyik legfontosabb partnere kell, hogy legyen a Creative Cities Projekt keretében kialakított Klaszter Kontakt Pont, amely a Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter nemzetközi kapcsolati pontja, amely a kreatív ipar szereplőinek napi rendszerességű jelenlétével élhetővé teszi a kreatív ipart, illetve folyamatos kapcsolatot biztosít a kreatív ipari szereplők és a pécsi egyetemisták között. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter, amely a Kontakt Pont működtetési tapasztalatainak birtokában van, elsősorban szakmai partnerként részt vegyen a menedzsmentközpont kialakításában, funkcióinak kidolgozásában.
Infrastrukturális beruházások A „Kiterjesztett Belváros” koncepcióhoz nagymértékben hozzátartozik az a két összekötő tengely, melyek egyikén már csak a „Balokány strand és élményfürdő” megvalósítása, összekapcsolása a tüskésréttel hiányzik a teljes szolgáltatásból, míg a másik tengely (CC akcióterület) fejlődése az elmúlt 3-4 évben mondhatni elmaradt. Kérdés milyen irányú lehet ez a fejlődés, mire van szüksége Pécsnek, hogyan folytatódhat Pécs sétáló utcájának tengelye ki a Zsolnay Negyedig az északi gyalogos nyomvonalon vezetve? Ezen kérdés infrastrukturális válaszainak első lépése a kijelölt akcióterület utcáinak, köztereinek és ingatlanjainak minőségi és koncepció szerinti szakaszos megújulása. Az eddigi építkezések jól mutatják, hogy az önállóan magvalósuló, csak magántőkére alapozott fejlődés még több évtizedig (30-40 év) is elhúzódhat, és eredményeiben messze elmaradhat a várt hatástól!
59
A városfejlesztés során felhasznált pályázati (városrehabilitációs projektek, Housing projektek) források egy részének szakaszos, projektterv szerint ütemezett, célirányos invesztíciójával megvalósítható egy olyan infrastrukturálisan kiépített, vonzó környezet, mely a kreatív ipari beruházások, a turisztikai attrakciók és a magántőke egyéb befektetései (lakó, szállás- és szolgáltatói beruházások) számára éppúgy vonzó lenne, mint a tereket használó, bennük élő, vagy rajtuk átközlekedni kívánó emberek (lakosok és turisták) számára. Ennek a célnak a megvalósítását három elkülönült, de összekapcsolódó infrastruktúrafejlesztési projektcsomaggal kívánjuk támogatni, amelyeket a későbbiekben részletezünk.
Városrehabilitációs projektek A fejlesztés különböző elemekből áll össze, melyek szakaszos egymásra épüléssel kivitelezendők, egy módosított rendezési tervben meghatározott zónaelőírásnak, ill. fejlesztési előirányzatnak megfelelően. Utcák közműellátottsága és térburkolata, kisléptékű közterek és parkok kialakítása, közbiztonság, stb.. Részleteiben elemezve ezt a kérdést az utcák infrastrukturális fejlesztését érintő részfeladatok az alábbiak: Módosított helyi építési szabályzat a beépítési lehetőségekre vonatkozó előírások felülvizsgálata, kiemelt hangsúllyal a közlekedési, valamint parkolási rendre.
60
Városrehabilitációs pályázatok során elnyert támogatások egy részének célterületre fordítása szakaszos ütemezéssel (Felsőbalokány utca fejlesztése - Közterek és parkok fejlesztése a célterületen - Halász utca, Alsóbalokány utca és Zsolnay utca fejlesztése, stb.) A jelenleg gyalogosforgalomra kijelölt tengelyek mindegyike autóforgalommal terhelt, hangos, büdös és közlekedési szempontból veszélyes terület. Az infrastruktúrafejlesztésnek kell védett környezetet biztosítana a kijelölt gyalogos tengelynek, a Belváros és a Zsolnay Negyed között. Ez lehetővé tenné egy kis sétálós, mediterrán hangulatú „kül”-városmag létrejöttét, melyben vadregényes utcák és közök szövevényében fedezhetőek fel a kreatív ipari vállalkozások és szolgáltatások bemutató terei, üzletei, műhelyei.
8. ábra: Kreatív hangulatképek - nemzetközi példák
61
Housing projektek Housing Projektek (Szociális Lakásépítési Projektek) beindítása a területen jelenti, a felmérés során romos, gyenge és közepes műszaki állapotúnak bizonyuló ingatlanok megújítását, illetve befektetésre való előkészítését. Olyan eszközökkel, melyek során a jelenlegi lakók - saját maguk által, ingatlanuk fenntartására és felújítására képtelen gazdasági helyzetük végett – egy szociális városrehabilitációs program segítségével, jelenlegi rossz minőségű ingatlanjaik helyett, újonnan épülő, fenntartható építészeti irányelvek szerint megvalósított lakásokba költözhetnek, képzéseken vehetnek részt és munkahelyet kaphatnak. A projekt segítségével az újonnan létrejövő szociális bérlakások helyszínéül kijelölt városrész is megújul, és minőségi példaként vezeti fel a terület fejlődésének lehetőségeit. Közösségek szerveződnek és a képzési, munkahely teremtési projektek során a programba bevont emberek társadalomban betöltött szerepe is pozitív irányban alakul. Az akcióterületen felszabaduló ingatlanok az önkormányzat tulajdonába kerülnek. A kibővített ingatlanállománnyal az önkormányzat már valós eszközt tart kezében a megújítási program elindításához, saját beruházások indításához, a magántőke által finanszírozott beruházások motiválásához.
62
Szociális lakásépítési projektek elindítására vélhetően a 20142020-as időszakban Európai Uniós forrásokat lehet majd felhasználni. Ennek részletei nem ismertek, de a lakásügyi kérdésekkel kapcsolatban nemzetközi szinten aktív munka folyik, amelynek egyik mintapéldája a Régiók Bizottsága 2011. októberi ülésén elfogadott „Egy európai szociális lakhatási menetrend felé” című véleménye. (BRESSO, 2011) A szociális lakásépítések komplex programként szolgálnák egyszerre az Uniós környezetvédelmi, energetikai, szociális és felzárkóztatási politikákat, ezzel elősegítve az Európa 2020 Stratégia céljait (Európai Bizottság, 2010), továbbá a Széll Kálmán Terv 2.0-ban (Magyarország Kormánya, 2012) foglalt otthonteremtési programmal is összhangban lennének. Ezek alapján várható a szociális lakásépítés irányába megnyíló források a 2014-2020-as programozási időszakban, azonban konkrétumok sajnos még e tekintetben nincsenek. Jelen célterületi terv egyik alapvető feltétele, hogy a 2014-2020-as programozási időszakban a várakozásoknak megfelelően lehetőség nyíljon szociális lakásépítési programok pályázati forrásból történő finanszírozására.
9. ábra: Housing projektek – nemzetközi példák
63
15. térkép: Jelenlegi terölethasznosításban gyenge és romos állapotú épületek, amelyek lakóit érinthetik a Housing projektek
64
Ingatlan befektetési projektek Megvizsgálva a területen városi, ill. Holding tulajdonban lévő ingatlanok számát, jól látható hogy: -
-
-
-
-
tematikus megújítási program megindításához nem elegendő a jelenleg városi tulajdonban lévő ingatlanok (16. térkép) beruházási mintaprojektként való fejlesztése A rossz minőségű ingatlanok és a területen tapasztalható közbiztonsági problémák lehúzzák a terület turisztikai és befektetést ösztönző vonzerejét Housing Projektek segítségével megsokszorozható a fejlesztésbe bevonható ingatlanok száma, képzés és munkahely teremthető az itt élő szociálisan hátrányos helyzetű társadalmi rétegek számára Irányított magántőke beruházásokkal aktívabbá tehető a fejlesztések magvalósulása és koordinálható a minőség Az új közterületek kialakításával (kis léptékű kreatív urbánus terek, parkok, játszóterek, stb.) vonzóvá válik a környezet és tematizálhatóvá válik az épített tér lakosok és turisták számára egyaránt. A létrejövő új városrész vegyes funkciójú fejlesztése során keverednek egymással a kreatív ipari tevékenységek, a különböző szolgáltatások, a turisztikai attrakciók, a lakófunkciók és az akcióterület szállásszolgáltatási egységei (szállodák, kollégiumok, apartmanházak, stb.).
65
Ennek tükrében jól kirajzolódik az ingatlanbefektetési projektek céljai, természetesen szem előtt tartva azt, hogy a kreatív ipari szereplők számára célzottan kell ingatlanhasználati lehetőséget biztosítani. Ennek a lehetőségnek a hatékonyságát bizonyítja, hogy a Pécs belvárosában számos üresen álló üzlet kihasználására indított „Belváros újratöltve” program keretében, – amelyben az érintett ingatlanokat ingyenesen biztosították non profit célokat szolgáló szervezetek számára – a beérkezett 41 pályázat között több olyan is volt, amely valójában a kreatív ipart profit alapon szolgáló tevékenységhez kapcsolódik, és nem feltétlenül igényli az ingyenes ingatlanbiztosítást, csupán a bérleti díjak mérséklését és a szerződési feltételek puhítását. A kreatív ipar tehát képes lenne arra, hogy kedvező feltételek mellett béreljen önkormányzati ingatlanokat, és hatékonyan bekapcsolódjon a városrész képének javításába, a kreatív negyed létrehozásába. Ahhoz azonban, hogy ezt a lehetőséget a város képes legyen megteremteni, szükség van a már említett Housing projektekre, mert a jelenlegi városi ingatlanbázis túl szűk a célterületen (16. térkép)
16. térkép: A célterületen található ingatlanok tulajdonviszonyai
66
Creative Cities program és egy lehetséges turisztikai vonzerőfejlesztés Önmagában a pécsi kreatív ipar megerősítése nem jelent megújulási lehetőséget az akcióterületként kijelölt városrész számára. A jelenleg működő kreatív ipari vállalkozások, megerősödésük esetén sem biztos, hogy székhelyet változtatva átköltöznének erre a területre, felvállalva annak beruházási költségeit. A terület fejlesztését erre alapozni nem lenne célszerű! Vizsgálandó azonban, hogy egy megerősített menedzsmenttel létrejövő Nemzetközi Kreatív Ipari Piac képes lenne-e itt tartani tanulmányaik után, azt a nagymennyiségű innovatív szakembert, akit a Pécsi Tudományegyetem bocsájt ki évente. Vizsgálandó, hogy milyen motiváló erő képes a nemzetközi piac szereplőit a térségbe vonzani úgy aktív piaci szereplőként, mint külföldi hallgatók, kutatók, gazdasági szakemberek formájában. A korábbiakban elemeztük az akcióterület városfejlesztési lehetőségeinek infrastruktúrára eső szegmenseit, majd szóba hoztuk a kreatív ipari termékek marketingjének azt a változatát, melynek kapcsán olyan turisztikai vonzerőként működik Pécs, mely idevonzza a piac szereplőit, akiknek helyben mutatkozhat be a hazai termék. E két szegmenset összefésülve született meg egy olyan gondolat, amely egyszerre biztosít nagyarányú külföldi turisztikai látogatószám növekedést Pécsnek, külföldi hallgatókat és ismertséget a PTE számára, motivációs erőt a célterület városfejlesztési elképzeléseinek felgyorsulására és piacot valamint bemutatkozási lehetőséget a kreatív ipari tevékenységeknek. Miért fontos ez?
67
-
Nagyarányú növekedés:
külföldi
turisztikai
látogatószám
Pécs városában jelenleg több a kulturális és turisztikai szolgáltatás, mint amennyit Pécs város lakossága elbír, a régióból és külföldről ideérkező turisták száma azonban messze elmarad az előirányzottól, ill. a szükségestől. A kreatív ipar számára éppúgy fontos a nemzetközi piac hazai, mint külföldi kiépítése. -
Külföldi hallgatók és kutatók számának növelése a PTE-n: Az idegennyelvű képzések körének kiszélesítése, valamint a nemzetközi színvonalon is elismert piacorientált kutatások fejlesztése alapvető fenntarthatósági kérdés az egyetem működése szempontjából. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a jelenleg közel 30.000 fős létszám, pár éven belül a töredékére csökkenhet, ami Pécs városának is jelentős gazdasági veszteség.
-
Motivációs erő a célterület elképzeléseinek felgyorsulására:
városfejlesztési
Az elmúlt 4 év az EKF rendezvények ellenére sem hozott nagyfokú minőségi változást az akcióterület életében. A jelen gazdasági helyzet nem is kecsegtet a magánberuházások számának növekedésével egy
szociálisan hátrányos helyzetű, lepusztult épített környezetben. A város által rövidtávon megfogalmazott fejlesztési koncepciók más területeket érintenek. A fejlesztések beindításához szükség van egy olyan motivációs gazdasági motorra, mely vonzóvá teszi a területet.
-
Piac és bemutatkozási lehetőség a kreatív ipari tevékenységeknek: Hiába a minőségi kreatív ipari termék, ha nincs kinek eladni! Vásárlóerővel bíró piacra van szükség itthon és külhonban egyaránt.
Biennale Creative Cities – Pécs A fejlesztési ötlet tiszta, következetes rendbe állítja az előzőekben vizsgált célok eléréséhez vezető út egy lehetséges módját. A gondolati alap a PTE PMMIK Breuer Marcell Doktori Iskola idei Velencei Bienalle-n bemutatott projektjéből körvonalazódott fel. A Velencei Bienalle kétévente (páros és építészet - páratlan év szabad művészetek) megrendezésre kerülő világhírű esemény, melyen a világ hetven országa állít ki a témába illeszkedő, alkalmanként adott tematikára épített kiállítást. A Bienalle
68
területén összevont nagy kiállítóterek és az országok által épített saját pavilonok vannak (ilyen a magyar pavilon is.). A kiállítók az adott évben országos pályázatot megnyerő építészirodák, ill. művészek. Az éves látogatottság (3 hónap aktív látogatói időszak) az elmúlt tíz évre vetített átlag szerint 320.000 fő. Velence önmagában is hatalmas turisztikai vonzerő, de a Velencei Bienalle látogatóközönsége nagy általánosságban elsődlegesen a Bienalleért megy Velencébe és csak azt követően nézi meg a várost.
10. ábra: Nemzetközi példák a Biennale pavilonjaira
69
Ami nincs a világban, viszont hatalmas tömegeket mozgathat meg, az egy olyan Bienalle megvalósítása, ahol nem a már alkotó emberek állítanak ki, hanem a hallgatók és a kutatók. Az idei Velencei Biennale-nak több ezer magyar látogatója volt. Hallgatók és alkotók vegyesen. Ami szintén nincs a világban, hogy egy ilyen rendezvény ne csak egy elkerített területet, hanem egy egész városrészt telítsen meg. Példaként persze több ilyen turisztikai vonzerőt garantáló attrakciót is említhetnénk, mint például a Prágai Aranyművesek Utcája, vagy a Buenos Aires mellett megvalósult Tigrai Művészetek utcája, de említhetnénk akár Szentendre művészutcáit is. A kijelölt célterület esetében ez a kettő egy helyen biztosított. A Housing Projekt megvalósításával felszabaduló telkek egy része szabad lehetőséget nyújt a Biennale Creative Cities – Pécs nemzetközi pavilonjainak befogadására, míg maga a Zsolnay Negyed a nagyléptékű kiállításoknak adhat helyszínt. A hangversenyterem és a tudásközpont pedig a nagylétszámú rendezvények, konferenciák befogadó terei lehetnek. A nagyobb terek megvalósítása így nem kerül pénzbe, míg a kisebb telkek egy részét felajánlva a különböző országoknak, ők maguk építenék meg pavilonjukat a területen. (helyi és nemzetközi szakmai zsűriztetés után). A pavilonok fenntartása és a kiállítások létrehozása egy ország költségvetésében nem jelent nagy összeget (velencei magyar pavilon évente 20.000.000 forint költség az országnak), így egy megfelelő politikai lobbyval több ország (EU27 – vagy jóval inkább világszintű marketing) is bevonható a
70
programba. Ezen lobbytevékenység lehetséges kiindulási irányai lehetnek a városi, az egyetemi (PTE), és a kamarai kapcsolatok. A Biennale Creative Cities – Pécs egy olyan fejlesztés, ami egyedülálló vonzerőként működik a világon. Nagyléptékű fejlesztést generál az akcióterületen viszonylag kis anyagi ráfordítással. Folyamatosan fejlődik, egyre több ország léphet be, egyre több pécsi vállalkozás épülhet rá! Kiegészíti a város már meglévő turisztikai vonzerejét! Nemzetközi hallgatói és kutatói aktivitást generál Pécsett, mely együttműködik a piac (ipar) képviselőivel. A Housing Projekt során felszabadított, ill. saját tulajdonú telkek fennmaradó részén az önkormányzat saját beruházásokba kezdhet (szállásfejlesztés, bérlakás, kollégiumok építése), ill. kiajánlhatja őket magánbefektetők részére. A Velencei Bienalle-val szemben a Biennale Creative Cities – Pécs az építészet és a képzőművészetek területén túl, nyithatna egyéb kreatívipari területek (pl. informatika, nanotechnológia) irányába, vagy éppen a kutatásfejlesztés, az innováció és a fenntarthatóság témája felé. A városfejlesztési program keretein belül megvalósított köztéri struktúra kialakítása, a rendezési terv módosítása, a Housing és Városrehabilitációs pályázati projektek és a Bienallee gondolatán bevonzott külföldi és magánbefektetői tőke egy szakaszolt megvalósítás során magas életszínvonalat biztosító, fenntartható fejlesztést eredményezhet. Az újonnan kialakuló városi tér egy új funkciót hoz a város életébe, mely eddig nem, vagy csak részben megszólított embereket, piaci vállalkozásokat vonz Pécs életébe. A
nagyszámú hallgatói és kutatói aktivitás egyszerre hasznos az egyetemnek és a városnak. A program megvalósításában nagy szerepet játszik a kreatív menedzsmentközpont, melynek feladata a kreatív ipari vállalkozások menedzsmentjén túl, az egész program koordinációja, marketingje és menedzsmentje, a projektbe beszálló országokkal, egyetemekkel, kutató intézetekkel, kamarákkal, klaszterekkel, ipari vállalkozásokkal való kapcsolattartás, Pécs városával történő kooperáció, a kiegészítő programok szervezése, a turisztikai szálláshely ügyintézés.
egy részében valósítható meg, mely a későbbiekben bővíthetővé válna különböző szolgáltatásokkal, kiállító, és alkotóterekkel, szállásszolgáltató HOTEL funkcióval és vendéglátó ipari funkciókkal). Természetesen ez egy komplex és sok összetevős folyamat, melynek rendszerét részletesen ki kell dolgozni. A Biennale Creative Cities – Pécs program csak az egyik lehetséges változata a célterület fejlesztését beindító és Pécs kreatív iparát megerősítő gazdasági motornak, de jelen esetben ezt tartjuk a legkiforrottabb, és legszerteágazóbb hatású projektötletnek.
A kreatív menedzsmentközpont kialakításához szükséges infrastrukturális háttér biztosítására első ütemben (ez például a volt Felsővámház Utcai Általános Iskola üresen álló épületének .
71
A fejlesztések ütemezése A kreatív célterület fejlesztési stratégia a következő elemekből épül tehát fel: -
-
Kreatív Menedzsmentközpont kialakítása (például a korábbi Felsővámház utcai Általános Iskola épületében) Városrehabilitációs projektek megvalósítása a szükséges HÉSZ szabályok módosítása mellett Housing projektek megvalósítása a társadalmi rehabilitáció eszközeként és a városi tulajdonszerzés céljával Ingatlan befektetési projektek megvalósítása a már meglévő és a housing projektek nyomán keletkező városi tulajdonú ingatlanokon magántőke bevonásával Biennale Creative Cities – Pécs
72
Ezek az elemek szorosan összekapcsolódnak és egymásra épülnek. Ezek közül az első lépés a Kreatív menedzsmentközpont felállítása, amelyet követően elkezdhetőek a housing projektek már 2014-ben a különböző pályázati lehetőségektől függően. Ez a két elem jelenti az első ütemet, amelynek 2016-ig bezárólag meg kell valósulnia. Ezt követi a városrehailitáció megindítása, amely folyamatos kisebb fejlesztések véghezvitelét jelenti. A housing projektek pedig olyan városi tulajdonbázist hoznak létre, amelyen elindíthatóak az ingatlan beruházási projektek a magántőke aktív bevonásával. 2017-ben pedig elindulhatna a Biennale Vreative Cities – Pécs. Ez a három elem teszi ki a második ütemet. A fejlesztések két ütemét a célterületen az alábbi ábra szemlélteti.
11. ábra: A fejlesztések két üteme a célterületen
12. ábra: Fejlesztések időbelisége
2013
2014
2015
2016
Housing projektek Ingatlan befektetési projektek
2018
2019
I. Biennale Creative Cities – Pécs
Kreatív menedzsmentközpont felállítása
2017
Városrehabilitációs projektek, és szükséges HÉSZ módosítás
73
2020
2020-2030
A fejlesztések várható eredményei, helyi konklúziók A fent vázolt fejlesztésektől azt az eredményt várjuk, hogy a város képes felgyorsítani a célterület bekapcsolódását a belváros vérkeringésébe, és ezzel a Zsolnay Kulturális Negyed is annak részévé válik. Emellett létrejön egy új kreatív ipari negyed, amely képes újabb látogatókat vonzani a városba a Kreatív Menedzsmentközpont hathatós segítségével. A fejlesztések nem irányoznak elő gyors változást, de 10-15 éves távlatban folyamatos önkormányzati kontroll mellett kínálják a célterület kreatív fejlődésének lehetőségét. Ezzel a fejlesztéssorozattal 2025-2030-ig elkötelezi magát a város irányítása a célterület jövője mellett, amely így társadalmilag, műszakilag és gazdaságilag is a jelenleginél magasabb szintű fejlődési pályára áll. Ennek hatására a város egésze munkahelyekkel bővül és egy a meglévő magas színvonalú kulturális infrastruktúrát kiegészítő kreatív bázis erősödik meg. A menedzsmentközpont sikere ugyanakkor feltételezi a város és egyeteme közti aktív együttműködést. A fejlesztések csak komplexen együtt képzelhetőek el, ugyanakkor nem támaszkodnak nagyobb mennyiségű önkormányzati tőke bevonására, hiszen a kérdéses projektek mind elsősorban Európai Uniós pályázati forrásokat kiaknázva képzelhetőek el. Azonban feltétlenül szükséges a Menedzsmentközpont mielőbbi megalakítása, amely képes koordinálni a fejlesztéseket, és felléphet a magántővel szembeni tárgyalópartnerként, amely így működésre bírható az ingatlanbefektetési projektek mozgatórugójaként.
74
A helyi sajátosságokat figyelembe véve a kreatív ipari városrészrehabilitációra vonatkoztatva az alábbi konklúziók vonhatóak le: -
-
-
A 2010-ben, az Európa Kulturális Fővárosa projekt kapcsán kiépült kulturális infrastruktúra alapjában változtatta meg a városszerkezet alakulását, és megkerülhetetlenné tette a belváros és a Zsolnay Kulturális Negyed között elterülő terület fejlődésének kérdését. Ennek remek eszköze és célja is egyben a kreatív ipar ide településének ösztönzése. A kreatív célterület fejlesztési tervet figyelembe kell venni a város összes fejlesztési dokumentumában és össze kell hangolni a városi, elsősorban a belváros és a Zsolnay Kulturális Negyedet érintő beavatkozásokkal. Ez különösen nagy jelentőséggel bír a jelenleg készülő fejlesztési koncepció tekintetében. A célterület fejlesztésének valósággá válásában elengedhetetlen a résztvevők együttműködése, itt elsősorban az önkormányzat – egyetem – kreatív ipar különböző szereplőinek van kiemelkedő jelentősége. Így a célterület kialakítandó menedzsmentjének elsődleges feladata kell, hogy legyen a folyamatos együttműködés az alábbi szereplőkkel: Pécsi Tudományegyetem és annak karai Pécs Holding Zrt. Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft
-
Esetlegesen megalakuló belváros-menedzsment társaság Pécs MJV Önkormányzata Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter A célterület fejlesztés egyaránt kell, hogy jelentsen folyamatos infrastrukturális fejlesztést és kreatív ipari menedzsment feladatok ellátását. Mindezt elő kell segíteni a kreatív ipari szereplők számára nyújtott kedvező bérlési lehetőségekkel, amelyek a Belváros újratöltve program tapasztalatai alapján sikerekkel kecsegtetnek. Emellett kiemelkedő jelentőségű a célterület társadalmi felfrissülésének elősegítése.
75
-
A fejlesztést egy folyamatként kell megtervezni és megvalósítani is, amelynek egyik elsődleges eleme a kommunikáció. A város jelenlegi anyagi helyzete nem teszi lehetővé a rövid idő alatt kivitelezhető városi tőkére támaszkodó nagyléptékű beruházások megvalósítását, így fontos hogy folyamatos fejlesztések jellemezzék a célterületet, amelyet egy olyan kommunikáció alapoz meg, amely minden érintett fél és a város lakói számára is egyértelművé teszi a városvezetés elkötelezettségét. Ez a folyamat képes aktivizálni a városi és külső magántőke gazdaságfejlesztő erejét is a világos cél érdekében.
5. Kockázatok elemzése A projektben rejlő fő kockázati tényezőket jellegüket tekintve a következőképpen csoportosíthatjuk: -
-
-
-
Műszaki kockázatok Nem az előírásoknak megfelelő kivitelezés Rossz minőségű kivitelezés Utcaképet romboló hatású épületek Jogi kockázatok Előre nem látható törvényi keretváltozás Tulajdonjogi problémák a magántulajdonú ingatlanokkal Pályázati és közbeszerzési eljárások kockázata Pályázati lehetőségek hiánya Elhúzódó pályázati bírálási eljárások Sikertelen pályázat Elhúzódó közbeszerzés Sikertelen közbeszerzés Társadalmi kockázatok A lakosság elutasító magatartása A kreatív ipari szereplők elutasító magatartása A housing projektek célközönségének elutasító magatartása
76
-
-
-
-
Környezeti kockázatok Építési munkálatok negatív környezeti hatása Parkolóhelyek problémájának kiéleződése Pénzügyi-gazdasági kockázatok Pályázati tőke mellett hiányzó önerő Nem megfelelő likviditási helyzet Magántőke bevonásának sikertelensége Spekulációs hatások Szervezeti kockázatok A Kreatív Menedzsmentközpont lassú felállítása A menedzsmentszervezet esetleges alkalmatlan szakemberei A menedzsmentszervezeten belüli szakember fluktuáció Összehangolási kockázatok A beavatkozási ütemek időbeli elcsúszása Egyes beavatkozási elemek elmaradása
Ezeket a kockázatokat egyenként végigelemezve térünk ki azok elkerülésére tehető lépésekre a továbbiakban.
Műszaki kockázatok A műszaki kockázat akkor merülhet fel, ha a beruházások során a tervező nem képes valós és műszakilag reális alternatívákat kidolgozni a tervezett beruházás megvalósítására. Ezen kockázat felmerülésének valószínűségét úgy lehet a legalacsonyabb fokú előfordulási szinten tartani, hogy széles szakmai jellegű konzultáció övezi az egyes megoldási javaslatok kidolgozását, amelyben részt vesz a Kreatív Menedzsmentközpont, a megbízott műszaki iroda, az önkormányzat képviselői, és a kiválasztandó mérnök. A kockázatkezelés legfontosabb eszköze a lehetőségek folyamatos értékelése és a reálisan szóba jöhető megoldások, technológiák számbavétele.
77
Nem az előírásoknak megfelelő kivitelezés A műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető megfelelő kiválasztása, illetve a szerződésben kötött feltételek jelenthetnek garanciát az elkerülésre. Rossz minőségű kivitelezés Hasonlóan a fent leírtakkal, itt is a műszaki felügyelet jelenti az elsődleges garanciát. Utcaképet romboló hatású épületek Az utcakép megőrzése és javítása folyamatos feladat a beruházások során. Az önkormányzati projektek egyértelmű felügyelete mellett fontos, hogy a Helyi Építési Szabályzat megfelelő mértékű keretek közé szorítsa a magánberuházásokat is, amelyek így illeszkednek majd a kialakítandó utcaképbe.
Jogi kockázatok E kockázat tágabb értelemben a megvalósítás jogszabályi környezete, szűkebb értelemben pedig a projektek jogi viszonyait (pl. szerződéses rendszere) által meghatározott kockázatokat foglalja magában. Jogi szempontból kockázatot jelent, hogy a projekt megtervezésekor fennálló feltételrendszerben változás történhet, ennek kezelése szükséges. A jogszabályi változások külső kockázatnak minősülnek. A jogi szakértő bevonásával a jogszabályi változások lekövetése, azok beépítése a projekt-megvalósításba napra kész lesz a projektben, így a felmerülő problémák kockázata minimalizálható.
78
Előre nem látható törvényi keretváltozás A projekt jogszabályi környezetét az állami szintű jogszabályok szintjén nem képes befolyásolni a menedzsmentközpont, ugyanakkor felkészülhet a változásokra jogi szakértők bevonásával. Az önkormányzati jogszabályok pedig a hatékony együttműködéssel egyeztethetőek a célterületet érintő kérdésekben. Tulajdonjogi problémák a magántulajdonú ingatlanokkal A projekt során folyamatosan előfordulhat olyan helyzet, amikor a közérdek magántulajdon közös használatát teszi szükségessé. Ezek a helyzetek egyrészről a tulajdonos felé irányuló kommunikáció mikéntjével tehetőek súrlódásmentessé, illetve a housing projektekkel az önkormányzati tulajdon aránya nő a célterületen, amely fontos eleme az ilyen tulajdonosokkal történő jogi helyzetek elkerülésének.
Pályázati és közbeszerzési eljárások kockázata A pályázati és közbeszerzési eljárás sikertelenségének valószínűsége egyrészt az ajánlatkérő felkészültségétől, másrészt pedig a piaci szereplők (mint ajánlattevők) felkészültségétől, a piac aktuális rendezettségi állapotától is függ. A törvény változásainak folyamatos figyelemmel kísérése és szükség esetén beavatkozás kulcseleme a kockázat kiküszöbölésének. A piaci folyamatok rendezettségére (pl. ajánlattevők munkaszerzési készsége, akarata) az ajánlatkérő nem képes az eljárás keretében hatással lenni, ezért ennek kezelése a szereplők feladata, mely sikertelensége (pl. az eljárás megtámadása) esetén a megfelelő hatóságok járhatnak el (pl. Közbeszerzési döntőbizottság).
Elhúzódó pályázati bírálási eljárások
Pályázati lehetőségek hiánya
A pályázatok sikerességét garantálni ugyan nem lehet, de megbízott profi pályázatíró gárdával ennek esélye csökkenthető. Továbbá bekövetkezés esetén a hatást gyengíti, amennyiben párhuzamosan a projekt több eleme egyenként kerül különböző pályázatokba, amelyek így egyrészt nagyobb eséllyel indulnak, amennyiben minden pályázat hangsúlyozza a kapcsolódó projekteket, másrészt egy-egy elem pótolhatóvá válik.
Jelen pillanatban még a projektet érintő pályázati lehetőségek ismeretlenek, mert azok a 2014-20-as Európai Uniós tervezési ciklus keretén belül fognak kiírásra kerülni. Ebből kifolyólag nem látható tisztán, hogy a projekt érdekében nélkülözhetetlen housing és városrehabilitációs kiírások megjelennek-e vagy sem. Ugyanakkor ezek megjelenése várható, és bár ez elsősorban külső kockázatot jelent, fontos, hogy a megalakuló Kreatív Menedzsmentközpont tartalmazzon, vagy alvállalkozóként bízzon meg olyan pályázati szakembert, aki naprakész az adott lehetőségek tekintetében, amellyel az a kockázat minimalizálható, amely a lehetőségek fel nem fedezéséből adódik.
79
A pályázati eljárások jellemző elhúzódása is a projekt fontos kockázati tényezője, ugyanakkor a kockázati bekövetkezése esetén a rugalmasság a legjobb ellenszere. A felvázolt beavatkozássorozat pedig magában foglal annyi rugalmasságot, hogy egy esetleges elhúzódó eljárás ne legyen képes azt felborítani. Azzal, hogy a projekt időterve hosszú távú, és az egyes projektelemek viszonylag szabadon variálhatóak, nem eredményez végzetes hatást egy elhúzódó eljárás. Sikertelen pályázat
Elhúzódó közbeszerzés Amennyiben megfelelő referenciákkal és tapasztalattal rendelkező szakember kiválasztására kerül sor, a megfelelően előkészített közbeszerzési anyagok, illetve a megfelelően lefolytatott eljárások minimálisra redukálják a közbeszerzési eljárások kockázatát.
Sikertelen közbeszerzés Amennyiben sikertelen közbeszerzési eljárásra kerül sor, a hatékonyan kiépített kommunikációs csatornáknak, illetve a megfelelő referenciákkal és tapasztalattal rendelkező projektmenedzsernek köszönhetően a projekt időben leköveti az eljárást, így a projektben bekövetkező változások időben átvezetésre kerülnek.
80
Társadalmi kockázatok A Projekt társadalmi támogatásából fakadó kockázatának előfordulási valószínűsége alacsony, ellenben hatásmaximuma igen magas. A társadalmi támogatottság kockázata minimalizálható megfelelő kommunikációs stratégia alkalmazása esetén (pl. folyamatos tájékoztatás a projekt előrehaladásáról, az építkezéssel járó esetleges közlekedési akadályoztatásról, továbbá a későbbi eredményekről – szolgáltatások minőségi javulása).
A kreatív ipari szereplők elutasító magatartása
A lakosság elutasító magatartása
A housing projektek során is a kommunikáció bír a legfontosabb szereppel. Fontos, hogy a housing beruházások kapcsán a leendő lakók belelássanak a tervekbe és a célokba. Ezzel ugyan nem kerülhető el egyes lakosok ellenállása, azonban a közhangulat ellenállása igen. A projektek szempontjából pedig nem szükségszerű, hogy minden rossz állapotú ingatlan tulajdonosa részt vegyen benne, csupán az, hogy az önkormányzat az ingatlanbefektetési projektekhez megfelelő számú ingatlantulajdonnal bírjon.
A lakosság felé, elsősorban a kommunikáció bír meghatározó funkcióval. Amennyiben a projekt célja és lépései is világosak mindenki számára, illetve az esetleges akadályokat megfelelően gyors kommunikációs lépések követik, a kockázat minimalizálható.
81
A kreatív ipari szereplőket a projekt részeseivé kell tenni, hogy az elutasító magatartásuk elkerülhetővé váljék. Ennek elsődleges eszköze a Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszterrel való folyamatos együttműködés, illetve a nyílt fórumok szervezése a kreatív szereplőkkel. A housing projektek célközönségének elutasító magatartása
Környezeti kockázatok A projekt környezeti kockázata alapvetően az infrastruktúrafejlesztési munkálatok zaj- és rezgésszennyezéséből adódnak, illetve az átalakuló funkciók a városi környezetben nélkülözhetetlen parkolási lehetőséget teszik veszélyeztetetté. A két kockázat eltérő jellegű. Építési munkálatok negatív környezeti hatása A munkálatok zaj és rezgésterhelése, illetve esetleges építési hulladékok keletkezése az építési előírások betartásával már csökken, illetve fontos szerepet kap a különböző munkálatok időbeli ütemezése, amellyel elkerülhető, hogy a szennyezés csúcspontjai akkor legyenek, amikor az a lakosokat leginkább zavarja.
82
Parkolóhelyek problémájának kiéleződése A közterületen lévő parkolóhelyek száma vélhetően csökkenni fog a célterületen, ezért a lakosok számára ösztönözni kell az ingatlanfejlesztések kapcsán a garázsok kialakítását, illetve a magánterületen történő parkolási lehetőségek terjedését. Emellett a kreatív negyed kialakulása nem járhat azzal, hogy járművel nagyszámú látogató hajtson a célterületre. Ezért a kommunikáció és a szabályozás különös szerepet kap, amelyeknek a környéken kiépült parkolási lehetőségek felé kell terelniük a látogatókat.
Pénzügyi-gazdasági kockázatok Kockázat a projekt saját forrásának rendelkezésre állása. A projektgazda már a pályázatok benyújtásakor tudomásul veszi azok önrészének mértékét, arról határozatot hoz. Kockázat annak időbeli elhúzódása és aszerint történő rendelkezésre állása, továbbá az esetlegesen pótlólagosan szükséges többlet források biztosítása.
Magántőke bevonásának sikertelensége
Kockázatot jelent emellett a források ütemezése, melyeket a kreatív menedzsmentközpont naprakészen kezel (likviditási terv készítésével), ezért a kockázatot minimalizálja.
A magántőke bevonása a projekt egyik fontos eleme, azonban szerencsére a többi elemtől függetlenül egyes ingatlanbefektetési fejlesztésekre lehet összpontosítani, amelyek így az akadozó magántőke bevonás esetén sem veszélyeztetik a projekt egészét. Emellett természetesen a magántőke bevonásában is nagyon fontos szerepet kap a nyílt és világos kommunikációs stratégia, amely biztosítja a potenciális befektetőket a város célterület iránti elkötelezettségéről, azaz az ő nyelvükre lefordítva a megtérülésről.
Pályázati tőke mellett hiányzó önerő
Spekulációs hatások
A projekt során folyamatosan pályázati források bevonására van szükség, amelyeknek azonban önereje van. Ezek előteremtése az önkormányzat feladata, azonban a rendelkezésre állás fontos eleme, hogy a menedzsmentközpont folyamatosan egyeztessen az önkormányzattal, már a pályázatok benyújtásakor, törekedjen az önrész minimalizálására. Emellett a projekt hosszú távú elhatározást kíván az önkormányzat részéről.
A projekt egyik legfontosabb gazdasági kockázata a spekuláció megjelenése. A célterület fejlesztési elképzelései spekulációs lehetőségeket nyithatnak egyes tőkeerős szereplők számára. Ezt úgy lehet elkerülni, hogy a projekt során kialakult fejlesztési döntéseket megfelelően előkészítik. Azaz a város ingatlanfejlesztési projektet oda tervez, ahol már tulajdonnal bír, a housing projektek azt a célt is szolgálják, hogy a város képes legyen saját tulajdoni bázisára építeni fejlesztéseit, elkerülve a spekulációs lehetőségeket. Ennek a kockázatnak a kerülése ugyanakkor az egész projekt folyamán elsődleges feladat.
Nem megfelelő likviditási helyzet A likviditási helyzet folyamatos kezelése kiemelt feladata kell, hogy legyen a menedzsmentközpontnak, így létfontosságú a pénzügyi szakember alkalmazása a feladatra.
83
Szervezeti kockázatok A szervezetet érintő kockázatok elsősorban a Kreatív Menedzsmentközpontra vonatkoznak, hiszen az biztosítja a projekt szervezeti keretét. Ennek megszervezése és a szervezet felügyelete az önkormányzat egyik fontos feladata kell, hogy legyen, különösen a projekt induló szakaszában, hiszen a megfelelően kialakított menedzsmentközpont kulcsfontosságú a projekt összes többi elemében. A Kreatív Menedzsmentközpont lassú felállítása A menedzsmentközpont felállításának elhúzódása úgy előzhető meg, ha az már 2013-ban elkezdődik, és az önkormányzaton belül felelős személyt jelölnek ki, aki a szervezet létrehozásáért felel. Ez a kockázat az egyik legfontosabb, amely a projektet még indulása előtt alááshatja. Ugyanakkor a kockázat bekövetkezése, amennyiben valóban csak időbeli eltolódásról van szó, még önmagában nem végzetes, hiszen a projekt nem kötődik konkrét időponthoz, azonban az esetleges időbeli elcsúszás folyamatosan rontja a megvalósulás esélyét.
84
A menedzsmentszervezet esetleges alkalmatlan szakemberei A menedzsmentközpont élére olyan felelős személyt kell állítani, aki felel a többi szakértő munkájáért is, és az első években fontos, hogy az önkormányzat hathatós felügyeletet gyakoroljon. Így az esetleges alkalmatlan szakemberek gyorsan kiszűrhetővé és leválthatóvá válnak. Emellett az alkalmatlanság stabil fennállásának veszélyét tovább csökkenti, amennyiben a menedzsmentközponttal együttműködő, és közösen dolgozó szervezetek számára lehetőséget ad az önkormányzat arra, hogy jelezzék, amennyiben ilyen anomáliát tapasztalnak. A menedzsmentszervezeten belüli szakember fluktuáció Amennyiben a szakemberek területén esetlegesen fluktuáció következik be, a humánerőforrás-hiány megszüntetésére tett szükséges lépések minimalizálják az ebben rejlő kockázatot. Ennek felelőse természetesen a menedzsmentközpont vezetője.
Összehangolási kockázatok A projekt rendkívül komplex és több egymástól függő elemből áll, amelyek így egyenként is veszélyt jelentenek a megvalósíthatóságra. Ezért külön kockázati kategóriát képvisel az elemek összehangolásának problémája és egyes elemek kiesésének bekövetkezése.
követően felülvizsgálni, és aktualizálni az ütemezést. A projekt elemei ugyan viszonylag rugalmasan variálhatóak, időzítési struktúrájuknak nagyarányú torzulása végzetes hiba lehet, ezért fontos a folyamatos újragondolás, újratervezés.
A beavatkozási ütemek időbeli elcsúszása
Amennyiben egyes elemek megvalósíthatósága lehetetlenné válik, azonnali egyeztetés szükséges a projekt jövőjével kapcsolatban. Ennek aktív részese kell, hogy legyen a projekt minden érintettje. Így adott esetben kialakítható olyan lehetőség, amely egy elemet pályázati forrás helyett magántőkéből finanszírozzanak, ugyanakkor számolni kell a projekt leállításának lehetőségével is, Végső esetben jobb megoldás a projekt ütemezett leállítása, mint egy romboló hatású csődhelyzet a menedzsmentközpontnál.
A beavatkozások fontos lépése a menedzsmentközpont felállítása, illetve a housing projektek elindítása (e kettő együtt az első ütem), amennyiben ezek megvalósulnak a másik két beavatkozási elem fejlesztései viszonylag szabadon variálhatóak az időben. Továbbá a housing projektek elindulása nélkül is elképzelhető a célterületen a városrehabilitáció elindítása, ám ez a hatékonyság romlásával jár. Célszerű tehát a projekt időbeliségét és az elemek egymásra épülését minden egyes elnyert, vagy el nem nyert pályázatot
85
Egyes beavatkozási elemek elmaradása
Irodalomjegyzék
BRESSO, M. (2011): A Régiók Bizottsága véleménye – Egy európai szociális lakhatási menetrend felé. Brüsszel. Elérhető: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2012:009:0004:0007:HU:PDF (Letöltve 2013.02.04.) Európai Bizottság (2010): A Bizottság közleménye – Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. Brüsszel. Elérhető: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:2020:FIN:HU:PDF (Letöltve: 2013.02.04.) KSH (2003): A nagyvárosok belső tagozódása: Pécs. Pécs: KSH Baranya Megyei Igazgatósága Magyarország Kormánya (2012): A következő lépés – Széll Kálmán Terv 2.0. Budapest. Elérhető: http://www.kormany.hu/download/3/e8/80000/1-A_k%C3%B6vetkez%C5%91_l%C3%A9p%C3%A9s%20(SzKT%2020).pdf (Letöltve: 2013.02.04.) Pécs MJV Önkormányzata (2007): Az Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010 tárgyú EU támogatásra számot tartó projekt előkészítése: Zsolnay Kulturális Negyed: Megvalósíthatósági Tanulmány. Elérhető: http://bama.hu/pdf/ZSKN_Megvalosithatosagitanulmany_071130_vegso.pdf (Letöltve: 2012.10.20.) Pécs MJV Önkormányzata (2012): Pécs Megyei Jogú Város: Integrált Városfejléesztési stratégia. Elérhető: http://eugyintezes.pecs.hu/download/tajekoztatok/ivs/pecs_ivs.pdf (Letöltve: 2012.10.20.)
86