Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv Tompa
Készítette:
Közreműködő szakértők:
Jerney Zoltán
Projeco doo
Kopasz Róbert 2012. szeptember
“Gate
to Europe”
“Elaboration of studies of a potencial cross-border industrial park” “Egy lehetséges határon átnyúló ipari park tanulmányainak kidolgozása”
A projekt azonosító száma: HUSRB/1002/213/132 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐZETES ÖSSZEFOGLALÓ 3 2. SZABADKA BEMUTATÁSA 5 3. TOMPA BEMUTATÁSA 10 3.1. Kiskunhalasi kistérség 10 3.2. Tompa 12 3.2.1. Földrajzi fekvés 12 3.2.2. A település rövid története 12 3.2.3. Demográfia 13 3.2.4. Foglalkoztatottság 13 3.2.5. Oktatás 14 3.2.6. Gazdaság 14 3.2.7. Településfejlettségi mutatók 14 3.2.8. Közlekedésföldrajz 15 3.3. Az ipari park célja, előnyei Tompa számára, célcsoportok meghatározása 16 4. LEHETSÉGES HELYSZÍNEK 17 4.1. A javasolt területekre vonatkozó követelmények 19 4.2. A befektetők elvárásai 20 5. A HELYSZÍNEK ELEMZÉSE 22 5.1. „A” helyszín elemzése 23 5.2. „B” helyszín elemzése 25 5.3. „C” helyszín elemzése 27 6. A TERÜLET KIVÁLASZTÁSA 29 7. A 0301/8 HRSZ. ÁLLAPOTA 32 7.1. Földrajzi elhelyezkedés 32 7.2. A területen folyó tevékenység 32 7.3. A terület értéke 32 7.4. Műszaki paraméterek 33 7.5. Közmű infrastruktúra 34 7.6. Közlekedési-infrastruktúra 35 8. MŰSZAKI FELADATOK 36 8.1. A terület művelési ágból történő kivonása 36 8.2. Telekhatárig történő infrastruktúra kiépítése, csatlakozási pontok kialakítása 36 8.3. Telekhatáron belüli infrastruktúra kiépítése 37 8.3.1. Területrendezés 37 8.3.2. Telekalakítás 38 8.3.3. Belső úthálózat kialakítása 39 8.3.4. Telekhálózat kiépítése 40 8.3.5. Közművesítés 40 8.3.6. Megújuló energia hasznosításának lehetősége 42 8.3.7. Egyéb feladatok 42 9. FUNKCIÓ, SZOLGÁLTATÁS 43 10. IPARI PARK CÍM ELNYERÉSE 45 11. ÖSSZEFOGLALÁS 46 12. MELLÉKLETEK 47
2
1.
ELŐZETES ÖSSZEFOGLALÓ
Ezen összefoglaló rövid, de átfogó képet ad egy lehetséges határon átnyúló ipari park megvalósíthatósági tervének legfontosabb megállapításairól, következtetéseiről és javaslatairól. A „Magyarország – Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program” célja, hogy elősegítse Szerbia és Magyarország között a jó szomszédi viszonyt, erősítve stabilitásukat, biztonságukat, és a közös érdekeik érvényesülését a két ország, valamint a szűkebb régió harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését. A „Gate To Europe” projekt fő célja egy határon átnyúló együttműködés keretében ipari park megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítése, amely ipari park a határ szerb oldalán Szabadkán és a határ magyarországi oldalán, Tompán létesülnének.
1. ábra Az ipari parkok tervezett helyszínei Szabadkán és Tompán A határ mellé tervezett két ipari park együttműködése stratégiai és logisztikai adottságok együttes kihasználásán alapulna.
3
A projekt egyik fontos feladata az ipari park/ok létrehozását előkészítő szakmai dokumentumok összeállítása, jelen esetben ezen műszaki tanulmányterv, amely a Tompán létesítendő ipari park tervezésének alapjául szolgál.
Az ipari park előzetes megvalósíthatósági tanulmányának céljai a következők:
A lehetséges helyszínek azonosítása.
A lehetséges területek összehasonlítása.
A legideálisabb terület kiválasztása.
Műszaki szempontú tanulmányozás.
Javaslattétel a megvalósításhoz szükséges feladatokra vonatkozóan.
A tanulmány a következő megállapításokhoz vezetett:
A Kiskunhalasi kistérségben számtalan, ipari park kialakítás céljára alkalmas terület található.
A kistérségi 9 település közül Tompára esett a választás az infrastruktúrális adottságai és nagyon kedvező határközeli fekvése miatt.
A tompai önkormányzat által javasolt három terület előzetes szempontrendszer szerinti elemzése alapján lett kiválasztva az ipari park és a lehetséges befektetők számára legjobban megfelelő helyszín.
A területek elemzése rámutat arra, hogy a kijelölt helyszíneken milyen infrastruktúrális hiányosságok találhatók.
A tanulmány eredményeképpen megállapítható, hogy a vizsgált három helyszín közül a 0301/8. helyrajzi számú terület a legalkalmasabb a határon átnyúló ipari park megvalósítására.
A Kiskunhalasi kistérségben szükség van egy olyan ipari park létrehozására, amely új munkahelyeket képes teremteni azáltal, hogy magához vonzza Tompáról és térségéről a különféle termelő, szolgáltató vállalkozásokat, és amely biztosítani tudja a vállalkozások működéséhez szükséges megfelelő hátteret és infrastruktúrális feltételeket. A terület ismertségének növelésére majdan egy befektetés-ösztönzési program kidolgozása válik szükségessé.
4
2. SZABADKA BEMUTATÁSA Ezen fejezet a város földrajzi elhelyezkedését, gazdaságát, munkaerőpiacát, közlekedésföldrajzát mutatja be röviden, és érveket sorakoztat fel a Szabadkai befektetések mellett. A fejezet a Tompával együttműködő Szabadkai Mali Bajmok ipari park rövid jellemzésével zárul. Szabadka geopolitikai és logisztikai fekvése, kiváló infrastruktúrális adottságai és Szerbia kedvező adórendszere miatt vonzó lehet a külföldi befektetők számára. Magyarország Szerbia egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere, több száz vegyes magyar – szerb vállalkozás működik.
2.1
Földrajzi fekvés
Szabadka Szerbia legészakibb városa, a Vajdaság északi részén az Észak-Bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságra fekszik a Duna és a Tisza között. Koordinátái: 46° 5’ 55”-es Északi szélesség, 19° 39’ 47”-es Keleti hosszúság. Területe: 290 km². A 18 kültelepülésével együtt 1008 km² területen fekszik.
2.2
Demográfia
A Vajdaság második legnépesebb városa, lakosainak száma közel 100ezer fő, a környező településekkel együtt kb. 140 000 fő. Regisztrált munkanélküliek száma 2011-ben kb. 11ezer fő.
2.3
Gazdaság
A város az Észak-bácskai régió legfontosabb adminisztratív, ipari, kereskedelmi, forgalmi, turisztikai és kultúrális központja. A város legjelentősebb munkaadója a helyi önkormányzat és az állam, ugyanis sok üzem bezárt a délszláv háború okozta gazdasági válság alatt. Szabadka kedvező természeti adottságai révén a környék mezőgazdasági és élelmiszeripari termelése jelentős, ezen felül az elektromechanika, a fémipar, a vegyipar és a szolgáltatóipar jellemző.
5
2.4
Oktatás
Szabadkán számos középiskola, főiskola és egyetem található. Az alap- és középszintű képzés a városban szerb, magyar és horvát nyelven folyik, a többnyelvűség néhány főiskolára és egyetemre is kiterjed.
2.5
Közlekedésföldrajz
Szabadka közúton, és vasúton is könnyen megközelíthető csomópont, Szerbia számára „Európa kapuja, a Balkán küszöbe”.
2.5.1. Közút Szabadka Európa egyik fő útkereszteződésének metszéspontjában található. Megfelelően kiépített helyi úthálózattal, főutakkal és nemzetközi útvonalakkal rendelkezik. A városon halad át az E662-es európai út (Szabadka-Zombor-Eszék), a település mellett pedig az E75-ös nemzetközi út (Budapest-Szeged-Szabadka-Belgrád-NisSzkopje-Athén).
2.5.2. Vasút A várost érinti a X/B vasúti korridor nyomvonala, amely Budapestről indul és Kelebia – Szabadka átmenetek után Belgrádig vezet. A város teherforgalom lebonyolítására alkalmas vasútállomással és rendezőpályaudvarral rendelkezik.
2.5.3. Légi közlekedés Összeköttetésben áll három nemzetközi repülőtérrel: 165 km-re a Belgrádi, 190 km-re a Budapesti, 120 km-re Eszéki repülőtér. A szegedi repülőtér 50 km-re található.
2.5.4. Határátkelőhely A nemzetközi határátkelőhelyek, Kelebia és Horgos, 10 illetve 30 km-re találhatók.
6
2.6
A Szabadkai befektetések érvei
A kedvező szerbiai adórendszer és a harmadik országok piacán való vámmentes szállítás lehetősége vonzó lehetőséget kínál a vállalkozóknak.
Könnyű hozzáférés egy 200 millió fogyasztóból álló piachoz. Szabadkereskedelmi egyezmény Horvátországgal, Bosznia-Hercegovinával, Romániával, Bulgáriával, Macedóniával, Albániával és Moldovával - 60 milliós fogyasztói piac, és az Orosz Föderációval – 140 milliós fogyasztói piac.
Kedvező adórendszer: az áfa 8 – 18 %, a társasági adó 10 %, az szja 12 %.
Külön engedmények a városban beruházók számára.
A településen található vámszabad terület és logisztikai központ.
Szabadkán 2400 hektárnyi forgalmazható településrendezési tervvel összhangban.
2.7
földterület
van
a
teljeskörű
A külföldi beruházások előnyei Szabadkára nézve
Új munkahelyek jöhetnek létre, ezáltal csökkenhet a munkanélküliség.
Növekedhet a város lakosságának életszínvonala.
Növekedhet a szociális biztonság.
A megnövekedett pénzeszközök direkt módon hozzájárulhatnak a közfogyasztás minőségének és mennyiségének javulásához a város területén.
Új technológiák bevezetésére, alkalmazására nyílhat lehetőség.
A kis- és középvállalkozások tovább fejlődhetnek azáltal, hogy az új befektetői igényeket az elvárásoknak megfelelően elégítik ki, lehetőség adódhat a kivitel növelésére is.
7
2.8
Ipari parkok Szabadkán
„A” helyszín: "Petar Drapšin" 21 ha - kereskedelmi övezet „B” helyszín: "Radanovac" 123 ha – gazdasági övezet „C” helyszín: "Mali Bajmok" 53 ha – ipari övezet „D” helyszín: "Karađorđev put" 1.9 ha
„E” helyszín: "Rasadnik" 28 ha
2. ábra Ipari parkok Szabadkán Szabadka a határon átnyúló ipari park megvalósítását a „C”-vel jelölt „Mali Bajmok” ipari övezetben tervezi megvalósítani.
8
2.9
„Mali Bajmok“ jellemzése
Mali Bajmok a magyar-szerb nemzetközi határátkelőhelytől (Tompa-Kelebia) 10 km-re található.
A terület az M.17.1 Szabadka-Zombor főút mentén, a szabadkai vámszabad övezet mellett helyezkedik el.
A X számú Pán-Európai Korridor 1 km távolságra található.
A helyszín, amely Szabadka város tulajdonát képezi, 53 ha, a terület mellett közvetlenül 22 ha vámszabad övezet található.
2012 végére a területen elkészülnek az infrastruktúrális lehetőségek (vízvezeték és csatorna, gáz, áram, úthálózat, közvilágítás, IT)
Az ipari övezetben termelő és kereskedelmi jellegű beruházásokat terveznek létrehozni.
3. ábra „Mali Bajmok" – ipari övezet
9
3. TOMPA BEMUTATÁSA Tompa a Kiskunhalasi kistérség egyik települése. E fejezet ezt a térséget mutatja be röviden, és jellemzi Tompa elhelyezkedését, gazdaságát, munkerőpiacát, legfontosabb közlekedési útvonalait, és érvel az ipari park létrehozásának fontossága mellett.
3.1.
A Kiskunhalasi kistérség
A Kiskunhalasi kistérség a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében található, délen Szerbia határolja. (4. ábra) A kistérség területe 826 km².
4. ábra Kiskunhalasi kistérség A kistelepülést a következő települések alkotják: Pirtó, Harkakötöny, Kiskunhalas, Zsana, Kunfehértó, Balotaszállás, Kisszállás, Tompa, Kelebia.
5. ábra A Kisunhalasi kistérség települései
10
3.1.1.
Demográfia
A megye népességének 8 %-a, 46 250 fő (2011. népszámlálás) él ebben a kistérségben. A kistérség legnagyobb városa Kiskunhalas, itt él a kistérség lakosságának 63%-a, kb. 30 000 fő. Jellemző, hogy a kisebb településekről a lakosság nagyobb része Kiskunhalasra költözik, míg a központi városból más városba történik elvándorlás. 3.1.2.
Oktatás
A kistérség minden településén található általános iskola, középiskolai képzés a kistérségen belül csak Kiskunhalason folyik, felsőfokú intézmény nincs.
3.1.3.
Foglalkoztatás, gazdaság
Kiskunhalas térségében a mezőgazdaság jelentős megélhetési forrás a lakosság számára. Jellemző a tanyás településszerkezet, az elöregedő lakosság. A mezőgazdaságban kb. 1.440 fő dolgozik - legálisan -, becslések szerint ez valójában 7-9 ezer fő lehet, akik jellemzően a 1-5 hektáron, eszközök nélkül, szolgáltatások igénybe vételével gazdálkodnak, alapvetően félig önellátó gazdaságokat működtetve. A kisméretű gazdaságok kiszolgáltatottságát az integráló szervezetek hiánya fokozza. A tárolótér és tőkehiány miatt a gazdák értékesítési kényszer hatására sokszor áron alul kénytelenek értékesíteni terményeiket. Mindez indokolhatná többek között az ipari parkban működő mezőgazdasági feldolgozóüzem létrehozását. Fontos szerepet tölt be a térségben a feldolgozóipar is, sokan foglalkoznak gazdasági szolgáltatásokkal, valamint a tranzitszerepből és határközelségből adódóan szállítmányozással. A régi ipartelepítések hagyományaira alapozva a térségben megtalálható a gépipar és a könnyűipar is.
3.1.4.
Főbb közlekedési utak
Közút A kistérség fő közlekedési tengelyéről, az 53. sz. főútról a Dunántúl az 52. sz. főúton, a megyeszékhely, Kecskemét az 54. sz. főúton, valamint Baja és Szeged az 55. sz. főúton egyaránt elérhető. Vasút A vasúti közlekedésben Budapest – Kelebia – Belgrád nemzetközi fővonal a meghatározó. Kiskunhalas a Budapest – Kelebia vasútvonalon a fővárosból 2 és fél óra alatt érhető el.
11
3.2.
3.2.1.
Tompa
Földrajzi fekvés
Tompa nagy forgalmú nemzetközi közúti határátkelővel rendelkező város, a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megye déli részén, Felső-Bácskában terül el. Délről Szerbia, északról Kisszállás, nyugatról Csikéria és Mélykút, keletről Kelebia község határolja. A Kiskunhalasi kistérség székhelyétől, Kiskunhalastól délre található.
Koordinátái: Északi szélesség: 46°23' Keleti hosszúság: 19°30'
Területe: 81,57 km² ebből belterület: 3,04 km² külterület: 78,53 km²
3.2.2.
A település rövid története
Újkori történelme a török hódoltságot követően indult a Hunyadi család birtokaként. 1572-től a település Szabadkához tartozott, Tompa-pusztának hívták. 1900-ban fejeződött be a település keleti határán húzódó vasút építése. A XX. század elejére a lakosságszám növekedésének és a beépítések hatására faluvá nőtte ki magát a település. A falu szerb megszállás alatt volt 1922-ig, majd a trianoni szerződés értelmében a magyar állam tulajdonába került. 1970. augusztus 1-jén Tompa nagyközség lett, 1978-ban határátkelő nyílt a településen. A település 2004. július 1-jén városi rangot kapott.
12
3.2.3.
Demográfia
Tompa lakosainak száma 4717 fő. Név
Jogállás
Balotaszállás Harkakötöny Kelebia Kiskunhalas Kisszállás Kisszállás Kunfehértó Pirtó Tompa Zsana Összesen
Község Község Község Város Község Község Község Község Város Község
Terület (100ha) 105 53 67 228 92 92 78 34 82 88 826
Népesség (fő) 1 578 913 2 767 29 667 2 576 2 576 2 207 1 004 4 717 821 46 250
(Adatforrás: KSH 2010)
1. táblázat A Kiskunhalasi kistérség településeinek területi és népességi adatai
3.2.4.
Foglalkoztatottság
Tompán a regisztrált munkanélküliek aránya a 4700 fős településen közel 5,5%-ot tesz ki. Nagy valószínűség szerint még egyszer ennyi a regisztrációból kikerült munkát keresők száma, tehát Tompának létkérdés a munkahelyteremtés. Az ipari park létesítése Tompán elsősorban új munkahelyeket teremtene. Bács-Kiskun megye települései
CSIKÉRIA KELEBIA KISKUNHALAS KISSZÁLLÁS MÉLYKÚT TOMPA Bács-Kiskun megye Megyék összesen:
Nyilvántartottak száma (fő)
82 127 2 064 170 538 163 29 378 524 352
365 napnál régebb óta nyilvántartottak (fő)
29 29 557 42 146 35 8 181 137 567
Munkavállaló korú népesség (fő)
555 1767 19 799 1 659 3 476 3030 353 215 6 656 169
Relatív mutató* (%)
14,77 7,19 10,42 10,25 15,48 5,38 8,32 7,88
Arányszám**
1,87 0,91 1,32 1,30 1,96 0,68 1,06 1,00
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatai 2012. 06. 20-i állapot szerint) * Relatív mutató - a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya
2. táblázat Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya Tompán és a környező településeken
13
3.2.5.
Oktatás
A városban óvoda és általános iskola működik, középiskola és felsőoktatás nincs, ezért szüksége van megfelelően képzett munkaerőre. Tompa az ipari park számára megfelelő számú és minőségű munkaerőt Szabadkáról is magához vonzhat, így a foglalkoztatás növelésével csökkentheti a szerb városban a munkanélküliséget, ezáltal kölcsönös előnyökhöz juthat mindkét település.
3.2.6.
Gazdaság
Mezőgazdaság A privatizációt követően már csak a Szabadság Mezőgazdasági Szövetkezet működik mintegy félezer hektáron, a kelebiai KEL-FEDER Kft. birtokol még nagyobb mezőgazdasági területet a városban, a többi apróbb birtok. A mezőgazdaságra a spárga, pritaminpaprika és paradicsomtermesztés, energiafa/fű termesztés, az állattenyésztésben a szarvasmarha, sertéstartás és a baromfiágazat a jellemző.
Ipar A ruhaipari magánvállalkozások foglalkoztatják a legtöbb női munkást. A KEL-FEDER Kft. keverőtelepet működtet. A KEFAG Rt. az erdőgazdálkodásban érdekelt. A Tompai Faipari Kft. beltéri ajtók gyártásával foglalkozik. A területen TÜZÉP is működik. A kishatárforgalom és a jugoszláv háború nagymértékben fellendítette a kiskereskedelmet és a szolgáltatást a településen: 70 Kft.-nek és 200 magánvállalkozásnak nyújt közvetve-közvetlenül bevételt. Boltok, éttermek, presszók, telepek, szolgáltató cégek, benzinkutak települtek sorra, melyek működő száma napjainkra gyérült. Az átmenő forgalom annyira felduzzadt, hogy elkerülő utat kellett építeni a határhoz. A városra az átmenő és bevásárló turizmus egyaránt jellemző.
3.2.7.
Településfejlettségi mutatók
A villany, gáz és vízellátás teljes körű a belterületen. A burkolt, portalanított utak aránya belterületen 100%. Fejlesztési feladatként szerepel a szilárd útburkolatok kiépítésének folytatása, és a szennyvízcsatorna hálózat és a tisztító telep kiépítése.
14
3.2.8.
Közlekedésföldrajz
Határátkelőhely Tompa nemzetközi közúti személy és teherforgalmi határátkelőhely, a várostól 2 km-re délre található a magyar - szerb határ. A szomszédos település, Kelebia vasúti határátkelőhely.
Közút Tompa az 53. számú (Solt – Kiskunhalas – Tompa országhatár) és az 55. számú (Bátaszék – Baja – Szeged) fő közlekedési utak találkozásától 10 km-re délre fekszik. A térség fő közlekedési tengelye az É-D-i irányú 53. sz. főút, amelyen a Tompa és a Homokhátság D-i harmadában fontos forgalmi csomópont, Kiskunhalas közötti 28 kmes távolság 30 perc alatt tehető meg. A Ny-K-i irányú 55. sz. főúton Baja és Szeged egyaránt elérhető, mindkét település 6060 km-re található a várostól. Az M5-ös autópálya (Budapest – Kecskemét – Szeged – Röszke országhatár) 50 km-re Szeged irányába szintén az 55. sz. főúton közelíthető meg, ahonnan a 170 km-re levő főváros, Budapest 2-2,5 óra alatt érhető el.
Vasút A vasúti közlekedésben szintén az É-D-i szerkezeti irány a meghatározó. A város mellett halad el a 150-es (Budapest – Kelebia) vasútvonal, amely része a Budapest Belgrád X/B vasúti korridornak, nemzetközi fővonalnak. A vasútállomás a településtől 5 km-re, Kelebián található, itt a teherforgalom lebonyolítására alkalmas közforgalmú rakodóterület található. Kiskunhalas vonattal 0,5 óra, Budapest 3 óra alatt érhető el.
Légi közlekedés A budapesti repülőtér 170 km-re, a szegedi sportrepülőtér 55 km-re található.
15
3.3.
Az ipari park meghatározása
célja, előnyei
Tompa
számára,
célcsoporok
A leendő tompai ipari park létrehozása a térségben megjelenő negatív tendenciák, a romló társadalmi-gazdasági folyamatok kezelésének egyik eszköze lehet.
3.3.1.
Az ipari park létesítésének célja
Elsősorban a térség gazdasági szereplői számára olyan szükséges háttér biztosítása a cél, amely esélyt ad a piaci lehetőségek hatékony kiaknázásával versenyképességük, és ezáltal a jövedelmi helyzetük javítására. A majdan betelepülő vállalkozások várhatóan árbevételt realizálnának, és új munkahelyeket hoznának létre.
3.3.2.
Az ipari park előnyei Tompára nézve
A helyi fejlesztési kezdeményezések erősödnének.
Az új beruházások által új munkahelyek jelennének meg.
Az ipari park állandó munkalehetőséget biztosítana alacsonyabb képzettségűek számára is, nem csak szezonális jellegűt.
Erősödne a termékpálya szereplői (termelők, feldolgozók, kereskedők) közötti együttműködés.
A helyi termelők anyagi helyzete javulna abban az esetben, ha a térségben megtermelt termékek feldolgozott állapotban kerülnének értékesítésre.
A magasabb szintű feldolgozás a hozzáadott érték növekedését eredményezné.
A mezőgazdaság diverzifikálódna.
3.3.3.
Az ipari park lehetséges célcsoportjai
A térség azon vállalkozásai jelenthetnék az elsődleges célcsoportot, akik a térségben megtermelt mezőgazdasági jellegű termékek feldolgozását végzik, ezen felül kereskedelmi, szolgáltató cégek, és különböző ipari vállalkozások is betelepülhetnének.
16
4. LEHETSÉGES HELYSZÍNEK Tompán több olyan területet is található, amely alkalmas lehet határon átnyúló ipari park létrehozására.
A területek kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni:
megfeleljen olyan alapvető követelményeknek, amelyek alapján lehetősége nyílik a későbbiekben „Ipari Park” cím elnyerésére (lásd 10. fejezet),
a szükséges infrastruktúrák kiépítettek legyenek,
a terület közel legyen a határhoz,
nem szabad figyelmen kívül hagyni a befektetők területtel szembeni igényeit és elvárásait sem.
A fenti kikötések figyelembevételével Tompa önkormányzata három területet jelölt meg az ipari park lehetséges helyszíneként, melyek a következők:
„A”: 0301/8. hrsz.
„B”: sok helyrajzi szám alatt nyilvántartott terület
„C”: 0191. hrsz.
A területek településen belüli elhelyezkedése a 6. ábrán látható.
17
6. ábra A 3 lehetséges terület elhelyezkedése Tompán belül
18
4.1.
A javasolt területekre vonatkozó követelmények
Ipari gazdasági területként szerepel a Településszerkezeti tervben (lásd 8. melléklet).
Tulajdonviszonyai rendezettek.
A területe minimum 20 ha, vagy ha kisebb, akkor bővíthető minimum 20 ha-ra.
Az alapvető infrastruktúrák (lásd 1.-6. mellékletek) kiépítettek, vagy a hiányuk esetén kis ráfordítással kiépíthetők: - pormentes út, - kommunális infrastruktúra megléte.
Az alábbi táblázat tömören foglalja össze a megjelölt három terület legfontosabb jellemzőit, közlekedési és kommunális alapinfrastruktúrájának meglétét vagy hiányát. Terület
„A” „Gksz-3: kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet” önkormányzat 23
„B” „Má-1a: általános mezőgazdasági terület” sok tulajdonos 90
„C” „Kszá: különleges, szálláshely szolgáltató terület” állam 2
pormentes út
elektromos vezeték
ivóvíz gerincvezeték
szennyvízcsatorna
gázvezeték
optikai kábel
Terület megnevezése
Tulajdonos Terület mérete (ha)
Infrastruktúra
Jelmagyarázat: „+”: kiépített vagy csekély költséggel kialakítható „-”: nincs kiépítve
19
4.2.
A befektetők elvárásai
Általában vélelmezhető, hogy a leendő befektetők a következő szempontok figyelembevételét tartják fontosnak a megfelelő terület kiválasztása során:
4.2.1.
Közlekedésföldrajzi elhelyezkedés
A befektetők számára nélkülözhetetlen az adott terület számukra kedvező földrajzi elhelyezkedése. Fontos a terület fő közlekedési utakhoz és csomópontokhoz való közelsége és jó megközelíthetősége. Jelen esetben kiemelt jelentősége van annak, hogy a terület minél közelebb helyezkedjen el a határhoz és az 53. sz. magyar-szerb határra vezető főúthoz. Ha a magyar és a szerb oldalon az ipari parkok a határ mentén egymással szemben helyezkednének el, akkor jelképesen egybefüggő terület jöhetne létre, hasonlóan, mint a Szentgotthárd-Heiligekreuz Ipari Park. A határ két oldalán megépítendő ipari park Szerbia EU csatlakozása után egybeolvadva működhetne tovább.
4.2.2.
Infrastruktúrával kapcsolatos elvárások
Alapvető elvárás a betelepülők számára a terület szükség szerinti kommunális infrastruktúrákkal történő ellátottsága: víz, szennyvízcsatorna, elektromos áram, földgáz, telekommunikáció csatlakozási pontok megléte. Elemi fontosságú számukra a területen belüli közlekedés alapfeltételeinek megléte: nélkülözhetetlen a főbb belső utak minimális mértékű kiépítettsége. Elvárás az is, hogy a földterület ne legyen szennyezett.
4.2.3.
Vállalkozási környezettel kapcsolatos elvárások
A befektetők számára nagyon fontos a vállalkozási környezet, ezért a döntésüket megelőzően legtöbbször felmérik a település és vonzáskörzetének adottságait.
20
A vállalkozások megvizsgálják:
A munkaerőpiacot
Elvárás, hogy a térség biztosítani tudjon a vállalkozások számára megfelelően képzett, szükséges számú, szabad munkaerőt, a tevékenységüknek megfelelő szakmai oktatást, átképzést. Jelen esetben mivel Tompán és környékén csak alapfokú oktatási intézmény működik, ezért az ipari park számára a szakembereket Szabadka tudná biztosítani.
A nyersanyag piacot
Fontos, hogy a tevékenységéhez szükséges nyersanyagokat be tudja szerezni, ezért felméri a nyersanyagok piacának adottságait. Lehetőség lenne akár szerb területről is nyersanyagbeszerzésre - vámmentesség!
A szolgáltatásokat
Lényeges, hogy a településen rendelkezésre álljanak a vállalkozás működéséhez szükséges alapvető szolgáltatások (önkormányzati okmányiroda, pénzintézet, ügyvédi iroda, stb.). Az ipari parkban lehetőség lenne egy inkubátorház kialakítására (lásd később a szolgáltatások fejezetben).
Az értékesítési piacot
Megvizsgálja milyen lehetőségei vannak az értékesítési piacon. Szerbia felé nyitva még nagyobb fogyasztói piac elérésére lenne lehetőség.
A térségben és a településen működő vállalkozásokat
Szükségük van a környéken működő vállalkozások feltérképezésére, ugyanis ők lesznek majd az adott vállalat konkurenciái vagy partnerei. Felmérik az elégedettségüket, sikerességüket is, és ezek alapján következtetnek az üzleti környezet jellemzőire.
21
5. A HELYSZÍNEK ELEMZÉSE A célnak leginkább megfelelő, legoptimálisabb terület kiválasztásához elengedhetetlen az előző fejezetben megjelölt helyszínek alapos tanulmányozása.
A vizsgálat a következő szempontok részletes elemzésére terjed ki: a) A terület tulajdonviszonyának rendezettsége b) A terület mérete és bővíthetősége c) A terület közlekedésföldrajzi elhelyezkedése d) A terület telekhatárig történő alapinfrastruktúrával való ellátottságának mértéke e) A terület övezeti besorolása: a Településrendezési tervben ipari területként megjelölt helyszín elsőbbségben részesül f) Az ipari park megvalósítása milyen gyorsan kezdhető meg A tanulmány rávilágít a helyszínek hiányosságaira, és értékeli a területeket a meglévő adottságaik alapján.
Minden egyes értékelés után a Településszerkezeti terv adott területre vonatkozó rajza látható, amelyben a területek különböző színnel történő jelölése a területfelhasználás módjára utal.
A színek magyarázata a következő: Ipari gazdasági terület Nagytávlatban különleges beépítésre nem szánt terület Különleges terület
22
„A” helyszín elemzése „A” - 0301/8. HRSZ. TERÜLET LEÍRÁS SZEMPONT A terület önkormányzati A terület tulajdonviszonyának rendezettsége tulajdonban áll. 23 ha területű, de az 53. sz. főút mentén a határ irányába A terület mérete (ha), bővíthetősége akár 100 ha-ra is bővíthető. A terület az 55. sz. főúttól 10 km-re délre, az 53. sz. főúttól 130 m-re nyugatra, a szerb A terület közlekedésföldrajzi elhelyezkedése határtól 2,5 km-re északra található. A területtől 130 m-re keletre helyezkedik el az 53. sz. főút, Pormentes út 164 m-re délre az 5501. sz. alsóbbrendű út. 6 km-re keletre található a Kelebián át vezető 150. sz. Iparvágány vasúti fővonal. 20 kV-os légvezeték halad át a Elektromos vezeték területen, trafó 100 m-re DK-i irányban. A terület telekhatárig Ivóvíz gerincvezeték keletre az történő Ivóvíz gerincvezeték 53. sz. főút mentén, és délre az alapinfrastruktúrával való 5501. út mentén van lefektetve. ellátottságának mértéke Csatornahálózattal nem rendelkezik, ezért kiépítése Szennyvízcsatorna szükséges. 3 bar-os gáz-gerincvezeték húzódik a területtől 430 m-re Gázvezeték északra. Optikai kábel az 53. sz. főút mentén, és a területtől ÉNY-ra Optikai kábel 300 m-re van elhelyezve, ahol adótorony is található. „Gksz-3: kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet”. A településrendezési tervben ipari gazdasági területként szerepel. Iparterületként Övezeti besorolás korábban nem használt terület, jelenleg aktív mezőgazdasági munka folyik rajta, ezért szükséges a mezőgazdasági művelés alóli kivonása. 5.1.
23
Az ipari park megvalósítása milyen gyorsan kezdhető meg
Értékelés
A szükséges a csatlakozási pontok és a hiányzó infrastruktúra kiépítése után. Figyelembe kell venni, hogy a helyszínen régészeti lelőhely található. A terület nagy előnye a főúthoz és a határhoz való közelsége, a terület bővíthetősége, és infrastruktúrákhoz való kapcsolódás lehetősége. Mindez alkalmassá teszi a területet a határon átnyúló ipari park megvalósítására.
7. ábra 0301/8. hrsz. - településszerkezeti terv helyszínrajz
24
5.2. „B” helyszín elemzése „B” TERÜLET SZEMPONT A terület tulajdonviszonyának rendezettsége A terület mérete (ha), bővíthetősége A terület közlekedésföldrajzi elhelyezkedése
A terület telekhatárig történő alapinfrastruktúrával való ellátottságának mértéke
LEÍRÁS Sok tulajdonosa van. 90 hektár területű, tovább nem bővíthető. A terület az 55. sz. főúttól 5,5 km-re délre, az 53. sz. főúttól 100 m-re délre, a szerb határtól 7 km-re északra található.
Pormentes út
A terület mellett 100 m-re északra halad el az 53. sz. főút.
Iparvágány
10 km-re Kelebián halad át a 150. sz. vasúti fővonal.
20 kV-os légvezeték halad át a Elektromos vezeték területen, trafó kb. 150 m-re északra, az 53. sz. főút mellett. Ivóvíz gerincvezeték a terület Ivóvíz déli oldalán, közvetlenül gerincvezeték mellette húzódik. Szennyvízcsatorna
A terület nincs csatornázva, kiépítés szükséges.
Gázvezeték
3 bar-os gáz-gerincvezeték a területtől északra 90 m-re van lefektetve, gázfogadó az 53. sz. főút szemközti oldalán, ahonnan 8 bar-os gáz-gerincvezeték is elérhető.
Optikai kábel
Optikai kábel a területtől 90 mre keletre van kiépítve.
Övezeti besorolás
Az ipari park megvalósítása milyen gyorsan kezdhető meg
25
„Má-1a: általános mezőgazdasági terület”. Tompa településrendezési terve szerint „nagytávlatban különleges beépítésre nem szánt terület”. Jelenleg aktív mezőgazdasági munka folyik rajta. Művelési ágból való kivonás, csatlakozási pontok, hiányzó infrastruktúra kiépítése szükséges.
Frekventált elhelyezkedésű a terület, de kockázatot jelent a sok tulajdonos.
Értékelés
8. ábra „B” helyszín - településszerkezeti terv helyszínrajz
26
5.3. „C” helyszín elemzése „C” - 0191. HRSZ. TERÜLET LEÍRÁS SZEMPONT A régi laktanya területe, jelenleg állami tulajdon, de folyamatban van az A terület tulajdonviszonyának rendezettsége önkormányzati tulajdonba való átminősítése. Közel 2 ha területű, melyet erdőterület vesz körül, A terület mérete (ha), bővíthetősége bővíthetősége erdőirtás árán. A terület az 5501. sz. alsóbbrendű út mellet található. Az 53. sz. főúttól 2 A terület közlekedésföldrajzi elhelyezkedése km-re keletre, az 55. sz. főúttól 17 km-re délre, a szerb határtól északra 4,5 km-re fekszik. A terület déli oldala mellett halad el az 5501. sz. Tompát Pormentes út Kelebiával összekötő út. A területtől 4,5 km-re keletre Kelebián áthaladó 150. sz. Iparvágány vasúti fővonal.
A terület telekhatárig történő alapinfrastruktúrával való ellátottságának mértéke
Elektromos vezeték
A terület elektromos árammal ellátott.
Ivóvíz gerincvezeték
Ivóvíz hálózatra a terület csatlakoztatva van.
Szennyvízcsatorna
Saját belső csatornarendszer ülepítő/tározó aknával.
Gázvezeték
3 bar-os gáz-gerincvezeték a területtől kb. 900 m-re északra található.
Optikai kábel
Az 5501. sz. alsóbbrendű út mentén húzódik.
Övezeti besorolás
Az ipari park megvalósítása milyen gyorsan kezdhető meg
27
„Kszá: különleges, szálláshely szolgáltató terület”. A településszerkezeti terv” különleges területként” jelöli. A telek területének növelése után lehetne elkezdeni, de ez az erdőterület megléte miatt kivitelezhetetlen.
A terület alapinfrastruktúrával megfelelően ellátott, de szűkös mérete miatt, és azon oknál fogva, hogy a terület nem bővíthető, nincs lehetőség ipari park kialakítására.
Értékelés
9. ábra 0191. hrsz. - településszerkezeti terv helyszínrajz
28
6. A TERÜLET KIVÁLASZTÁSA A fejezet meghatározza az ipari park létesítésére legalkalmasabb területet, és leírja a kiválasztás során alkalmazott módszert. Az alábbi táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb pontszámot elért helyszín az előző fejezetben „A”-val jelölt 0301/8. helyrajzi számú, ezért erre a területre érdemes az ipari parkot tervezni.
Méret
Közlekedésföldrajzi elhelyezkedés
Alapinfrastruktúra ellátottság mértéke
Hiányzó infrastruktúra költségnagysága
5
4
5
2
4
20
Má-1a
1
5
4
2
4
16
Kszá
4
1
2
4
4
15
Terület
Területi övezet
Tulajdonviszony
„A”
Gksz-3
„B” „C”
3. táblázat A tompai ipari park helyszínének kiválasztása
6.1.
A tompai ipari park helyének meghatározása során alkalmazott eljárás
A lehetséges helyszínek vizsgálata egy sajátosan kialakított szempontrendszer alapján történt, amelynek alkalmazásával reális kép alakult ki a területekről. Az elemzés során a kijelölt területek a következő 5 szempont szerint lettek vizsgálva: a) b) c) d) e)
a terület tulajdonviszonyának rendezettsége a terület mérete és bővíthetősége a terület közlekedésföldrajzi elhelyezkedése a terület telekhatárig történő alapinfrastruktúrával való ellátottságának mértéke a hiányzó infrastruktúra telekhatárig való kialakításának a költségnagysága.
29
A fenti szempontok objektív vizsgálata érdekében minden egyes szempontra különkülön ötfokozatú skála került kidolgozásra, így azok értékelése 1-5-ig terjedő pontozással történt. Az a terület, amely bármelyik szempontra 1 pontot kapott, nem alkalmas az ipai park létrehozására, függetlenül a többi szempont szerinti értékelésétől. A pontok helyszínenkénti összegzésének eredménye megmutatja a legmagasabb pontszámot elért területet. A 3 javasolt terület kiértékelése után kiválasztásra került az a helyszín, amelyik a legkedvezőbb feltételekkel rendelkezik egy határon átnyúló ipari park létrehozására.
A meghatározott szempontok részletes magyarázata
6.2.
a) A terület tulajdonviszonyának rendezettsége 5 pont:
A terület önkormányzati tulajdonban van.
4 pont:
A terület állami tulajdonban van.
3 pont:
A terület vállalati tulajdonban van.
2 pont:
A terület magántulajdon, maximum 5 tulajdonosa van.
1 pont:
A terület magántulajdon, több mint 5 tulajdonosa van.
b) A terület mérete és bővíthetősége Az ipari park cím elnyerésének alapvető feltétele a 20 hektáros terület. 5 pont:
Minimum 90 ha a terület mérete.
4 pont:
20-30 ha, de bővíthető 90 ha fölé.
3 pont:
20-30 ha, nem bővíthető.
2 pont:
20 ha-nál kisebb, de bővíthető minimum 20 ha-ra.
1 pont:
20 ha-nál kisebb, nem bővíthető.
30
c) A terület közlekedésföldrajzi elhelyezkedése Az 53. sz. főúthoz és a határhoz való közelsége nagyon fontos tényezők. 5 pont:
Az 53. sz. főút közvetlen közelében, a határátkelőhelytől 2,5 km-en belül található.
4 pont:
Az 53. sz. főút közvetlen közelében, a határátkelőhelytől több mint 2,5 km-re található.
3 pont:
Alsóbbrendű úton közelíthető meg, a határátkelőhelytől 2,5 km-en belül található.
2 pont:
Alsóbbrendű úton közelíthető meg, a határátkelőhelytől több mint 2,5 km-re található.
1 pont:
Nem pormentes úton közelíthető meg.
d) A terület telekhatárig történő alapinfrastruktúrával való ellátottságának mértéke 5 pont:
A terület alapinfrastruktúrával teljes mértékben ellátott, pormentes úton megközelíthető, víz, gáz, elektromos áram, csatorna, hírközlés a telekhatárig kiépített.
4 pont:
A terület alapinfrastruktúrával megfelelő mértékben ellátott, pormentes úton megközelíthető, víz, gáz, elektromos áram, csatorna telekhatárig biztosított.
3 pont:
A terület alapinfrastruktúrával közepes mértékben ellátott, pormentes úton megközelíthető, víz, gáz, elektromos áram telekhatárig kiépített.
2 pont:
A terület alapinfrastruktúrával kis mértékben ellátott, pormentes úton megközelíthető, víz és/vagy elektromos áram telekhatárig biztosított.
1 pont:
A terület alapinfrastruktúrával nincs ellátva a telek határáig.
e) A hiányzó infrastruktúra telekhatárig való kialakításának a költségnagysága 5 pont:
Nincs hiányzó infrastruktúra, a kialakítás költségigénye nulla.
4 pont:
Kismértékű hiányosság, a csatlakozási pontok közel találhatók, a kialakítás költségigénye csekély.
3 pont:
Kismértékű hiányosság, csatlakozási pontok nincsenek a közelben, a kialakítás költségigénye közepes.
2 pont:
Jelentős hiányosságok, csatlakozási pontok nincsenek a közelben, a kialakítás költségigénye magas.
1 pont:
Infrastruktúra teljes hiánya, csatlakozási pontok nincsenek a közelben, a kialakítás költségigénye irreálisan magas.
31
7. A 0301/8 HRSZ. ÁLLAPOTA A fejezet a 0301/8. helyrajzi számú, határmenti ipari park létrehozására kijelölt terület jelenlegi állapotát mutatja be: földrajzi elhelyezkedését, műszaki adatait, a rajta folyó tevékenységet, meghatározza a földterület aranykoronában kifejezett értékét, és leírja az infrastruktúrával való ellátottságát. A területen helyszíni szemle folyamán végzett állapotfelmérés keretében fényképfelvételek is készültek. (lásd 9. melléklet) 7.1. Földrajzi elhelyezkedés A kijelölt helyszín Tompa város déli részén, az 53. sz. főút és az 5501 sz. mellékút által határolt területen, előbbitől 100 m-re nyugatra, azzal párhuzamosan,utóbbitól 164 m-re északra, a szerb határtól kb. 2,5 km-re szintén északra helyezkedik el. 7.2. A területen folyó tevékenység A 0301/8. hrsz. alatti „pedagógus földek” korábban iparterületként nem hasznosított terület, melyen jelenleg aktív mezőgazdasági tevékenység folyik. A tevékenység jellege nagyüzemi növénytermesztés. 7.3. A terület értéke A földterület kb. 500-600 aranykorona-értékű.
10. ábra 0301/8 hrsz. terület – az ipari park helyszíne
32
7.4. Műszaki paraméterek
sarokpontok Koordinátái Tengerszint feletti magasság oldalak Határvonalak hossza
A
0301/8 B
C
D
É 4611’30,32”
É 4611’12,43” É 4611’07,38”
É 4611’25,78”
K 1932’15,87”
K1932’29,52”
K1932’16,41”
K 1932’02,58”
134 m
131 m
132 m
134 m
AB
BC
CD
DA
661,20 m
319,21 m
663,82 m
310,83 m
22,9409 ha
Alapterület
A terület alaprajza
33
7.5.
7.5.1.
Közmű-infrastruktúra (lásd 3.-6. mellékletek)
Ivóvízvezeték hálózat
A terület nincs rácsatlakoztatva a hálózatra. Az ivóvíz gerincvezeték az 53. sz. főút mellett párhuzamosan húzódik, illetve a területtől délre 164 m-re, az 53. sz. főútra merőlegesen húzódik egy leágazás az 5501. sz. alsóbbrendű út mellett párhuzamosan.
7.5.2.
Szennyvízcsatorna
Tompán nincs kiépítve szennyvízcsatorna-hálózat, ezért ez a terület sincs ellátva szennyvízcsatornával.
7.5.3.
Csapadékvíz elvezetés
Csapadékvíz elvezető rendszer nincs kiépítve a terület aktív mezőgazdasági célú hasznosítása miatt.
7.5.4.
Gázvezeték rendszer
Gázvezeték rendszer nincs kiépítve a területen. 3 bar-os vezeték a területtől északra 430 m-re található. A település északi részén 8 bar-os gázvezeték is található.
7.5.5.
Elektromos hálózat
A területen 20 kV-os elektromos légvezeték vezet keresztül, trafó a telek és az 5501. sz. mellékút között, a telekhatártól 100 m-re DK-i irányban található.
7.5.6.
Hírközlő hálózat
Optikai kábel húzódik az 53. sz. főút mentén ÉNY-DK irányban, és a területtől 300 mre ÉNY-ra, ez utóbbi helyen adótorony is áll.
34
7.6.
Közlekedési-infrastruktúra (lásd 1. és 2. mellékletek)
7.6.1. Pormentes út A területnek nincs közvetlen kapcsolata pormentes úttal, de több irányból is megközelíthető olyan pormentes úton, amely nagyon közel helyezkedik el a területhez. Az 53.sz. főút a telekkel párhuzamosan fut 100-130 m-re ÉNY-DK-i irányban. ÉKDNY irányban halad a területtől 164 m-re délre az 5501 sz. mellékút, illetve pormentes út vezet a területtől kb. 350 m-re északra az 53. sz. főúttól a TÜZÉP telep bejáratáig.
7.6.2. Vasút A területhez közvetlenül nem kapcsolódik vasútvonal, a legközelebbi közforgalmú rakodóterülettel ellátott vasútállomás a helyszíntől 6 km-re keletre, Kelebia állomáson található.
7.6.3. Tömegközlekedés A terület tömegközlekedése optimális. A legközelebb levő buszmegálló az 53. sz. főút és az 5501. sz. mellékút kereszteződésétől ÉNY-ra kb. 100 m-re található, tehát a terület könnyen megközelíthető autóbusszal is. . A hiányzó infrastruktúrák telekhatárig történő kiépítése elengedhetetlen, a hiányosságok pótlása az adott infrastruktúrának megfelelő meglévő hálózatra való csatlakozással oldható meg.
35
8. MŰSZAKI FELADATOK A fejezet a 0301/8 helyrajzi számú területen létrehozandó ipari park megvalósításának műszaki feladatait írja le. A következő feladatok elvégzése szükséges: 1) A terület művelési ágból történő kivonása 2) Telekhatárig történő infrastruktúra kiépítése, csatlakozási pontok kialakítása 3) Telekhatáron belüli infrastruktúra kialakítása
8.1.
A terület művelési ágból történő kivonása
Mivel a terület jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll, ezért azt a művelési ágból ki kell vonni. Az eljárás során földvédelmi járulékot kell fizetni, amelynek mértéke függ a földterület nagyságától és az aranykorona-értékétől (Ak). Az aranykorona érték a termőképességet minősíti. A terület értéke az előző fejezetben említésre került.
8.2.
Telekhatárig történő infrastruktúra kiépítése, csatlakozási pontok kialakítása
A területen egyedül a villamos energia hálózata található meg, ezért annak telekhatárig történő kiépítésére nincs szükség. A hiányzó közmű hálózatoknak és azok csatlakozási pontjainak, valamint a pormentes útnak telekhatárig történő kiépítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a terület vonzó iparterületté válhasson. A terület határáig a következő infrastruktúrák kiépítése szükséges: 8.2.1. Közművek
Vízvezetékrendszer, gázvezeték, hírközlési hálózat telekhatárig történő kiépítése nélkülözhetetlen. Szennyvízvízhálózatra történő csatlakozás jelenleg nem megoldható, mivel Tompán nincs szennyvízcsatorna kiépítve. A csatornahálózat megépítését a város belterületen a tervek szerint 2014-ben kezdi meg, ekkor válik lehetővé a hálózatra történő kapcsolódás. 8.2.2. Pormentes út
Telekhatárig történő kiépítése alapvető követelmény.
36
8.3.
Telekhatáron belüli infrastruktúra kiépítése
Az utóbbi 5 évben Magyarországon megépült ipari parkok fajlagos beruházási költségei alapján a határon átnyúló ipari park megépítésének költsége az infrastruktúra nyújtotta szolgáltatások spektrumától és minőségétől függően kb. 18-23 millió Ft hektáranként. A kiépítés költségeiről pontos adatot a részletes műszaki tervezést követően lehet kalkulálni. Az infrastruktúra kiépítésének, sikerének előfeltétele, hogy az az érdekeltek bevonásával történjen, ezért a kiépítés tervezésének folyamatába célszerű bevonni az érintett vállalkozásokat, közműszolgáltatókat is, ezáltal az előkészítési munka hatékonnyá válhat, ami jelentősen csökkentheti a megvalósítás költségeit.
8.3.1.
Területrendezés
Az infrastruktúrális hálózatok szerkezetének és elhelyezésének tervezéséhez nélkülözhetetlen a talajmechanikai szakvélemény elkészítése, amely a területrendezés során a terület adottságait vizsgálja és értékeli. Talajmechanikai vizsgálatok és geodéziai mérések választ adnak
az altalaj összetételére
a talaj terhelhetőségére
a talajvíz helyzetére
a várható talajvízmozgásokra
a csapadékvíz elvezetésére és
a tereprendezés, ezáltal a talaj feltöltésének szükségességére vonatkozóan.
A talajfelszín egyenetlensége esetén talajfeltöltésre lehet szükség. A talajvíz helyzetét a magasabb domborzat felől szivárgó vizek befolyásolják.
37
8.3.2.
Telekalakítás
A telekalakítás a mindenkori érvényes szabályozási terv szerint történhet. A terület érvényes Szabályozási tervvel rendelkezik. A Helyi Építési Szabályzat (lásd 7. melléklet) határozza meg a területek beépítésének előírásait.
Az ipari park helyéül megjelölt terület Tompa településrendezési terve alapján gazdasági terület besorolású, Gksz-3: határúti kereskedelmi szolgáltató övezet. Gazdasági területbe tartoznak a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek és azok feltáró belső úthálózata. Kereskedelmi szolgáltató területek a védőterületet nem igénylő vagy telken belüli védőterülettel rendelkező gazdasági célú területek. A beépítésre vonatkozó főbb paraméterek:
Kialakítható telek: min. 900
Beépítettség max. 60 %.
Építménymagasság: max. 7,5 m, ami a technológia függvényében változhat
Zöldfelület: min 20 %.
A kereskedelmi szolgáltató terület szintterületi sűrűsége: 2,0. Az ipari park kijelölt területének DNY-i hosszanti oldala mentén régészeti lelőhely található, melyen tervezett földmunkák csak a nemzeti örökségvédelmi szakhatóság közreműködéssel valósíthatók meg. A HÉSZ. 5. függeléke foglalja össze Tompa régészeti lelőhelyeit. A kijelölt területre vonatkozó adatok a következők:
Tompa – országhatár közti teherforgalmi út V.
Hrsz.: 0301/8
KÖH azonosító szám: 35.390
Azonosított lelőhely száma: 11.
38
8.3.3.
Belső úthálózat kialakítása
A belső úthálózat biztosítja a könnyű és nehézgépjárművek szabályozott forgalmát az ipari parkban. A belső úthálózat egyik lehetséges kialakítási módja: a terület hosszanti irányú középvonalában egy gerincút kiépítése célszerű, amely mentén szükségszerű végigvezetni a közmű vezetékeket, és kialakítani a csatlakozási pontokat, melyeken keresztül a később betelepülő vállalkozások rá tudnak csatlakozni a szükséges hálózatokra. Ezenkívül javasolt még az előbb említett út jobb és bal oldalán, a gerincútra merőlegesen, azt keresztezve 2 db egymással párhuzamos közlekedőút kiépítése a terület teljes szélességében úgy, hogy a hosszanti oldalt 3 egyenlő nagyságú részre ossza, így 6 db egyenlő nagyságú terület jön létre. Az ily módon utakkal határolt területek mérete közel 3,5 ha, ez általában elegendő egy önálló ipari/logisztikai tevékenységet folytató üzem kialakításához.
11. ábra Ajánlott belső úthálózat kialakítása Az út mérete: 6,5 m szélességű, határolósávval ellátott, terhelhetősége: a 44 t összgördülőtömegű gépjárművek közlekedése is megengedhető legyen rajta. Az utak magassági vonalvezetése kövesse a rendezett terepszintet, egységes egyoldali eséssel biztosítva a csapadékvíz begyűjtését.
39
8.3.4.
Telekhálózat kiépítése
A telekhálózatot a jövőbeni betelepedők konkrét igényei alapján érdemes kialakítani, de általánosságban elmondható, hogy a telken 3-4 ha területű telekrészekkel célszerű számolni. Ajánlott kialakítani kisebb, 400-800 négyzetméteres területeket is kisebb vállalkozások számára pl. irodai célokra. Porta létrehozására egy kisebb területet szükséges biztosítani a bejáratnál. Egy lehetséges inkubátorház elhelyezéséhez megfelelő méretű telekrészt szintén a bejáratnál, vagy egy központi helyen érdemes kijelölni. Az ipari park parkolóhelyeinek megépítésére célszerű a bejárat közelében egy tágasabb területet kiválasztani. A betelepülő vállalkozások a saját telekrészükön az igényeiknek megfelelő méretű parkolót alakíthatnak ki.
8.3.5.
Közművesítés
Az ipari park közmű-kapacitásszükséglete a leendő betelepülő vállalkozások tevékenységétől függ. Mivel ennek a mértékét előre nem lehet meghatározni, ezért célszerű felmérést végezni a leendő vállalkozások körében, amit egy kiküldött kérdőív alapján érdemes megtenni. (példaként lásd 10. melléklet) 8.3.5.1. Vízellátás Miután a létesítmények még nem ismertek, ezért vízigény meghatározásnál egy általánosan elfogadott víznormával számolunk, ami 10 m3/ha/d, összességében 230m3/ha/d. Az ipari terület vízigénye következő területekre bontható: Kommunális víz Az ipari park kommunális vízigénye részben a területen foglalkoztatottak létszámától, és részben a tevékenység jellegétől függ, becslés alapján 100 l/fő/nap. A terület ivóvízellátása az előzőleg telekhatárig kiépített vízi közmű hálózatára történő csatlakozással biztosítható. Ipari víz Abban az esetben, ha a betelepülő ipari tevékenység jellege igényli, úgy nagyobb mennyiségű, nem ivóvíz minőségű vízre van szükség, ennek mennyiségét az ipari tevékenységek igényei alapján lehet meghatározni. Természetesen külön ipari víz gerincvezeték kiépítése válik szükségessé.
40
Az ipari víz nyerési lehetőség a térségben szolgáltató vízművek kínálatától függ, ennek hiányában lehetőség van fúrt kutakból nyert tisztítatlan víz kitermelésére. Tűzivíz Az ipari park tűzivíz mennyiségét az ipari tevékenység jellege határozza meg. A tűzivíz biztosításának módjai a következők lehetnek:
Lehetőség kommunális hálózatra történő csatlakozásra. A vízvezeték hálózaton ajánlatos 150-200 m-ként a nyomvonal mentén tolózárral ellátott tűzcsapok elhelyezése. Kevésbé tűzveszélyes tevékenység esetén a park területén létesített nyílt medencés tűzivíz tározó is elégséges lehet előzetes hatósági engedélyek alapján. Fokozottan tűzveszélyes tevékenység esetén az erre a célra külön kiépített tűzivíz hálózat kiépítése válik szükségessé.
8.3.5.2. Szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés A terület földrajzi viszonyából adódó lejtési irányának megfelelően célszerű kialakítani a szennyvízcsatorna hálózatot. Kommunális szennyvíz elvezetése A kommunális szennyvíz elvezetése a később kiépítésre kerülő csatornahálózatra történő csatlakozással megoldható. Ipari szennyvíz elvezetése Az esetleges ipari víz felhasználás esetén a szükséges mechanikai, biológiai és kémiai tisztítást követően a víz akár öntözési célra is felhasználható. Ebben az esetben megfelelő tisztító és tározó műtárgyak kiépítése válik szükségessé. Veszélyes anyagot kibocsátó iparág esetén az adott vállalkozás feladata az ártalmatlanítás, előtisztítás. Csapadékvíz elvezetése A csapadékvíz elvezetése 0,5%-os esésű zárt szelvényű csatornarendszer kiépítésével történhet az úthálózat esésvonalával párhuzamosan vezetve. Az összegyűlt csapadékvízelvezető rendszer a kommunális szennyvízcsatornába csatlakoztatható.
41
8.3.5.3. Elektromos energia A területen áthaladó 20 kV-os légvezeték hálózatról biztosítható az elektromos energia. Célszerű a légkábelt földkábellel kiváltani azért, hogy a terület beépíthetősége biztosítva legyen. Többletenergia igény esetén a nagyobb teljesítmény eléréséhez transzformátor állomás telepítésére kerülhet sor. 8.3.5.4. Földgázellátás A gázvezeték telekhatárig történő kiépítése után a terület gázellátása a 3 bar nyomású gerincvezetékről kiszolgálható. A park gázigényének mennyisége a tevékenységek jellegétől függ. 8.3.5.5. Hírközlő hálózat A minél hatékonyabb kommunikáció érdekében elengedhetetlen a területet átfogó optikai kábelhálózat kiépítése.
8.3.6.
Megújuló energia hasznosításának lehetősége
A területen lezárt metángáz kutak találhatók. A metángáz lehetőséget teremtene felhasználása esetén pl. hűtőház működtetésére.
8.3.7.
Egyéb feladatok
Térvilágítás kiépítés Az utak egyoldali megvilágítása korszerű (4-8 Lux) nátriumgőz/led működésű oszlopos világítótestek felszerelésével lehetséges. A megvilágítottság érdekében adott esetben a kerítés bizonyos részein is elhelyezhetők világítótestek. Objektumvédelem
Kerítés építése az objektum védelmének alapvető feltétele, kiépítése feltétlen ajánlott. Biztonsági kamera rendszer kiépítése és működtetése az ellenőrzés, felügyelet biztonságának növelése céljából. Porta biztosítása
A portaszolgálat az ellenőrzés, vagyonbiztonság, és tájékoztatás célját szolgálja.
42
9. FUNKCIÓ, SZOLGÁLTATÁS A leendő határmenti ipari park a minél szélesebb körű kihasználtsága és vonzóvá tétele érdekében vegyes profilú lenne. A park határmentiségéből adódóan kiválóan alkalmas lehet termelő, szolgáltató, kereskedő, beszállító vállalkozások betelepülésére.
9.1.
Az ipari park lehetséges funkciói
logisztikai tevékenységek végzése
raktárbázisok, hűtőház, csomagolóüzem működtetése
félkész vagy késztermékké való feldolgozás
kereskedelmi és áruelosztó központ
a térségének adottságait figyelembe véve mezőgazdasági termékek raktározása, feldolgozása, csomagolása, komissiózása, disztribúciója
infrastruktúra biztosítása: utak, földgáz, víz, villamos energia, szennyvízcsatorna, IT
pellet előállítás és a hozzá tartozó disztribúciós tevékenységek végzése
beszállítói tevékenységek
ipari jellegű tevékenységek (pl. alkatrészgyártás, bedolgozóüzemek)
őrzés-védelem
inkubátorház működtetése, amely szolgáltatásai révén segítséget nyújt az induló vállalkozások számára a kezdeti akadályok áthidalásában, a tevékenységüknek megfelelő működési környezet felkutatásában, és a szükséges szolgáltatások meghatározásában.
Az ipari park versenyképességének, ezáltal sikerességének biztosítása, a befektetők megnyerése és a cégek komfortérzetének maximalizálása érdekében szükséges a vállalkozások céljaival összhangban levő magas minőségű szolgáltatások biztosítása.
43
9.2.
Az ipari park lehetséges szolgáltatásai
szakmai tanácsadás
általános üzletviteli tanácsadás: társasági stratégia és szervezeti tervezés, az üzleti folyamat tervezése, a vezetés korszerűsítése, pályázatfigyelés, pályázatírás, partnerek felkutatása, marketingpolitika, humánerőforrás-politika tervezése, bér- és nyugdíjazási stratégia tervezése
jogi tanácsadás: cégbejegyzéssel, társasági kapcsolatban, általános jogi tanácsadás
pénzügyi, gazdasági szolgáltatások: pénzügyi tanácsadás, adó tanácsadás, munkaügyi és tb ügyintézés, finanszírozással kapcsolatos tanácsadás, számlázás, könyvelés, befektetés-szervezés, költségcsökkentés, forráslehetőségek keresése
infrastruktúra biztosítása: alapinfrastruktúrák biztosítása, iroda, munkaterület, tárgyalótermek bérbeadása, szociális helyiségek biztosítása
irodai szolgáltatások: fénymásolás, nyomtatás, gépelés, telekommunikáció
adminisztratív szolgáltatások: recepció, személyi és levelezési szolgáltatások
műszaki szolgáltatások: telephelyek tervezése, kivitelezése
vámkezelés
logisztikai szolgáltatás: raktározás, szállítás, szállítmányozás, biztosítás
beszállító és partnerkeresés
őrzés-védelmi szolgáltatás
informatikai tanácsadás
környezetvédelmi tanácsadás
szerződéssel és
cégalapítással
Az ingatlanok eladása, bérbeadása és az alapvető infrastruktúrák biztosítása a park tulajdonosi vagy működtető szervezetének elsődleges feladata. A szabadon álló területek minél magasabb arányú kihasználása, azaz a befektetők területre vonzása a legfontosabb cél, melyet megfelelően felépített befektetés-ösztönzési programokkal lehet elérni, amely a marketing feladata.
44
10. IPARI PARK CÍM ELNYERÉSE Magyarországon lehetőség van „Ipari Park” cím elnyerésére, melyet pályázat útján kaphat meg a terület. Az „Ipari Park” cím elnyerésének feltételeit a 297/2011. (XII.22.) Korm. rendelet határozza meg. Főbb feltételek:
„Ipari Park” címet kap az a TERÜLET, amely
legalább 20 hektár (200.000 m2) területű, egybefüggő, a településen „ipari terület” besorolást kapott, az iparterületen legalább 5 vállalkozás működik, az iparterületen működő vállalkozások legalább 100 főt alkalmaznak, az iparterület nem szennyezett (környezetvédelmi szempontból megfelelő), az iparterület tulajdoni viszonyai rendezettek.
„Ipari Park” címet kap a SZERVEZET, amely
gazdálkodó szervezet, vagy önkormányzat, rendelkezik az Ipari Park területének tulajdonjogával, vagy tartós (legalább 25 éves) hasznosítási jogával, vállalja, hogy munkája eredményeként 5 év múlva az Ipari Parkban: legalább 10 vállalkozás fog működni, legalább 500 foglalkoztatottat alkalmaznak a betelepült vállalkozások, az ipari park folyamatosan fejlesztett szolgáltatásokat végez, illetve szervez.
Az Ipari Park címet elnyert területek pályázhatnak vissza nem térítendő támogatás elnyerésére, az ipari park területének fejlesztésére. A támogatás megkönnyíti a terület fejlesztését, kiváltképp az infrastruktúra korszerű kiépítését, a gazdasági tevékenységek elősegítését, kiszolgálását, a nyújtott szolgáltatások körének bővítését, ennek következményeképp az ipari park térségfejlesztő hatásának kiteljesedését.
A megfelelő helyszín kiválasztásánál különösen fontos szempont az, hogy a terület a fent említett feltételek teljesítésére alkalmas lehessen, ezzel megteremtve a lehetőséget az ipari park cím elnyerésére.
45
11. ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány Szabadka és Tompa települések rövid bemutatása után a Tompán létesítendő park lehetséges helyszíneit elemezve meghatározta azt a területet, amely a legoptimálisabb feltételeket kínálja a határon átnyúló ipari park létrehozására. A kiválasztott terület jelenlegi műszaki állapotát elemezve feltárta az infrastruktúrális hiányosságokat, javaslatot tett az ipari park létesítéséhez szükséges legfontosabb feladatok megvalósítására, és bemutatta az ipari park lehetséges szolgáltatásainak körét. A két város közötti ipari parkok kiépítése mindkét település hasznára válna. A park akár vámszabad területként is működhetne, amelynek egyik gazdasági előnye, hogy nem EUból származó áruk EU-s árukká válhatnak az ideiglenes vámmentesség miatt. Szerbia majdani EU taggá válását követően megszűnik a határ a két ország közt, így egy közös, összefüggő, nagyobb területű, és kölcsönös előnyöket jobban kihasználni tudó határon átnyúló ipari park jöhetne létre. Az ipari parkok hatására a régió befektetőinek és munkahelyeinek száma megnőne, a munkanélküliség csökkenne, a magyar-szerb határövezet és tengely mentén egy versenyképes, fejlődő régió alakulna ki, a kezdeményezésről szóló nemzetközi híresztelések bevonzanák a külföldi befektetőket. A Tompa és Szabadka közötti határon átívelő kapcsolattal bíró ipari park létrehozása mindenképpen előnyös tulajdonságokat hordozna magában mindkét város és a térség számára is.
46
12. MELLÉKLETEK 1. melléklet: Tompa igazgatási területének közlekedési hálózata 2. melléklet: Tompa belterületének közlekedési hálózata 3. melléklet: Tompa Településrendezési terve – Ivóvízellátás 4. melléklet: Tompa Településrendezési terve – Gázellátás 5. melléklet: Tompa Településrendezési terve – Elektromos energiaellátás 6. melléklet: Tompa Településrendezési terve – Hírközlés 7. melléklet: Tompa Helyi Építési Szabályzat tervezett ipari park területét érintő részei 8. melléklet: Tompa Településszerkezeti Terv részletei 9. melléklet: 0301/8. hrsz. területről készült fényképfelvételek 10. melléklet: Kérdőív - Terület- és infrastruktúraigény felmérés
47
1. melléklet Tompa igazgatási területének közlekedési hálózata
48
2. melléklet Tompa belterületének közlekedési hálózata
49
3. melléklet Tompa ivóvízellátása
50
4. melléklet Tompa gázellátása
TOMPA Településrendezési terve KÖZMŰVESÍTÉS Gázellátás
51
5. melléklet Tompa elektromos energiaellátása
52
6. melléklet Tompa hírközlési hálózata
TOMPA Településrendezési terve KÖZMŰVESÍTÉS Hírközlés
53
7. melléklet (a) Tompa Város Önkormányzat 22/ 2011. (XI.08.) rendelete a helyi építési szabályokról BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 4.§ (1) A beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak: a) Lakóterület, amely kertvárosias és falusias lakóterület b) Vegyes terület, amely településközpont vegyes terület c) Gazdasági terület, amely kereskedelmi szolgáltató terület és ipari terület d) Különleges terület, amely da) Szálláshely szolgáltató terület db) Mezőgazdasági üzemi terület dc) Szociális otthon dd) Határátkelő de) Piac (4) Az építési munka feltétele a teljes közművesítés, a közüzemű ivóvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen a fúrt kutas ivóvízellátás, a szennyvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen szigetelt, zárt medencés gyűjtés megengedett. (5) Terepszint alatti önálló építmény az építési helyen belül az adott építési övezetre vonatkozó beépítettségi % figyelembevételével helyezhető el és a gazdasági terület kivételével csak földtakarásban növényzettel fedve valósítható meg úgy, hogy a szomszédos telkeken álló építmények rendeltetésszerű használatát ne zavarja. (6) Megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékként a (Gksz2) övezet kivételével a területfelhasználásra előírt általános előírások tartandók.
Gazdasági területek 16.§ (1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak. (2) A gazdasági terület: kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület (3) Gazdasági területen belül külön szabályozás nélkül min. 14,0 m-es szabályozási szélességű, min. 12m-es fordulási sugárral kialakított burkolatú közút kialakítható.
54
7. melléklet (b) Kereskedelmi, szolgáltató terület 17.§ (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a város nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépített illetve beépíthető területe. (2) A kereskedelmi szolgáltató terület valamennyi építési övezetében az előírások figyelembevételével: a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület és az azokhoz kapcsolódó szociális ellátás és szórakoztatás építményei b) gazdasági tevékenységi célú épületen belüli szolgálati lakás c) iroda elhelyezhető. (3) A kereskedelmi, szolgáltató terület a következő építési övezetekbe tartozik: a) (Gksz-1) általános beépítés, b) (Gksz-2) lakóterülettel határos beépítés, c) (Gksz-3) határúti építési övezetekre tagolódik. 20.§ (Gksz-3) határúti beépítés építési övezetének előírásai (1) A 17.§(2) szerinti építmények elhelyezhetők és a kialakult helyzet szerinti tanyaudvarban álló lakóépület felújítható. (2) Kialakítható telek: min 900 m2 (3) Beépítés a) meglévő beépítésben a kialakult beépítés egyúttal építési hely figyelembevételével. b) új beépítésben szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel. (4) Beépítettség max 60%. (5) Építménymagasság: max 7,5m, ami a technológia függvényében változhat (6) Zöldfelület: min 20%.
ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI Régészeti értékek védelme 47.§ (1) Régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv lehatárolja és e rendelet függeléke tartalmazza. (2) A régészeti lelőhelyen tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pinceépítés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés,) és telekalakítás örökségvédelmi szakhatósági közreműködéssel valósítható meg.
55
7. melléklet (c) VÉDETT ÉS VÉDŐTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 50.§ (1) A védett területek övezeti előírásai az építési korlátozásokat tartalmazzák. (2) Az egyes vonalas létesítmények védősávjait a szabályozási és övezeti terv „védőterület határa” jellel ábrázolja. A védőterületen belül építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehetséges. (3) Vízügyi közvetlen védőterületek: a) állami csatornáknál partéltől: 6 m szabadon hagyandó, állandó épület min.15 m-re, b) társulati csatornánál partéltől: 3 m szabadon hagyandó, állandó épület min.10 m-re, amelyen belül vízügyi érdekből az építés korlátozott. (4) Közlekedési védőterület a) országos főút tengelyétől külterületen 100-100 m, b) országos mellékutak tengelyétől külterületen 50-50 m, c) vasútvonal tengelyétől: 50 m, amelyen belül az adott övezet, építési övezet szerinti beépítés csak közlekedési szakhatósági közreműködéssel lehetséges. (5) A közművezetékek védőtávolságai: a) az ivóvíz távvezeték védőtávolsága 2 - 2 m b) szennyvíznyomócső védőtávolsága 2 - 2 m c) a termékvezeték védőtávolsága 5 - 5 m d) hírközlő távvezeték védőtávolsága 1 - 1 m e) középnyomású gáz vezeték védőtávolsága ea) D90 alatt 4 - 4 m eb) D90 felett 5 - 5 m f) 20 kV-os légvezeték védőtávolsága fa) belterületen oszloptól 4-4 m, szélső vezetéktől 2,5-2,5 m fb) külterületen oszloptól 6,5-6,5 m, szélső vezetéktől 5-5 g) 120 kV-os légvezeték védőtávolsága oszloptól 18 m, szélső vezetéktől 13 m h) távközlési tornyok magasságával azonos sugarú dőléstávolság i) szélkerék és kertvárosias lakóterület védőtávolsága: 500 m (6) Amennyiben a létesítmény védőterületet igényel azt saját telken belül kell biztosítani.
56
7. melléklet (d) Belterület szabályozási terv - 0301/8. hrsz. terület helyszínrajz
57
7. melléklet (e) Belterület szabályozási terv - 0301/8. hrsz. terület helyszínrajz
58
8. melléklet (a) Tompa településszerkezeti terv részlete
59
8. melléklet (b) Tompa településszerkezeti terv részlete - 0301/8. hrsz.
60
8. melléklet (c) Tompa településszerkezeti terv részlete – sok helyrajzi szám alatt nyilvántartott terület
61
8. melléklet (d) Tompa településszerkezeti terv részlete – 0191 hrsz.
62
8. melléklet (e) Jelmagyarázat a településszerkezeti tervhez
63
0301/8. hrsz. területről készült fényképfelvételek
9. melléklet (a)
A 0301/8. hrsz. terület a délkeleti sarok felöl nézve
A telek megközelíthetősége az 53. sz. főút és az 5501. sz. mellékút kereszteződéséből
64
0301/8. hrsz. területről készült fényképfelvételek
9. melléklet (b)
A terület megközelíthetősége az 53. sz. útról a TÜZÉP felől
A területen kukoricatermesztést végeznek
65
0301/8. hrsz. területről készült fényképfelvételek
9. melléklet (c)
A területen elektromos légkábel hálózat halad keresztül
A terület közelében trafó és adótorony is található
66
0301/8. hrsz. területről készült fényképfelvételek
9. melléklet (d)
TÜZÉP-től az ipari park helyszínére vezető út
5501. sz. mellékútról az ipari park területére vezető út
67
10. melléklet TERÜLET- ÉS INFRASTRUKTÚRAIGÉNY FELMÉRÉS Az ipari parkba betelepülni szándékozó vállalkozás Tevékenysége betelepüléskor (fő) Foglalkoztatottak száma 5 év múlva (fő) Tevékenységéhez szükséges terület igénye
betelepüléskor ( 5 év múlva (
)
)
betelepüléskor (
)
Raktár területigénye 5 év múlva ( Iroda területigénye (
)
)
Szociális helyiségek területigénye (
)
Közlekedési-infrastruktúra közelsége autópálya közelsége
fontos
közepesen fontos
nem fontos
főút közelsége
fontos
közepesen fontos
nem fontos
Vasút közelsége
fontos
közepesen fontos
nem fontos
Repülőtér közelsége
fontos
közepesen fontos
nem fontos
Közút
Közmű-infrastruktúra szükséglete teljesítmény (kVA) Elektromos energia szükséglet feszültség (kV) Vízszükséglet Szennyvízelvezetés Gázszükséglet
víznyomás szükséglet (bar) szükséges
nem szükséges
gáznyomás szükséglet (bar)
telefonvonal
fontos
közepesen fontos
nem fontos
internet hálózat
fontos
közepesen fontos
nem fontos
Hírközlés
68
