TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán
Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt
A gazdálkodási és vagyoni környezet hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére SWOT részanalízis
Készítette: Handl Gyula
2012.
1. A Szolnoki Főiskola gazdálkodási és vagyoni környezet elemzésének szerepe és jelentősége a főiskola képzésfejlesztési tevékenységének tervezésében A gazdálkodási és vagyoni környezet elemzésének szerepe és jelentősége abban testesül meg a magyar felsőoktatás egészében, ezzel együtt a Szolnoki Főiskolán is, miszerint a gazdálkodásnak, valamint a kiegyensúlyozott vagyoni helyzetnek lehetőséget kell teremtenie az intézmény számára a képzésfejlesztési elképzelések megvalósítására. A Szolnoki Főiskola gazdálkodásának alapelve a pénzügyi stabilitás megtartását túl, a fejlesztésorientált gazdálkodás megteremtése. A tárgyszerű, és objektív helyzetértékelés, elemzés – az intézmény valós vagyoni és gazdasági ereje, lehetőségei – segítséget nyújt, a szakmai fejlesztési elképzelések megvalósításában, ugyanakkor esetenként rávilágít, az intézmény pénzügyi, vagyoni korlátaira is. Ilyen irányú elemzések eredményeként, azok segítségével az intézmény jelentős tartalomfejlesztési, képzésfejlesztési pályázati kiírásokon tud részt venni, azokra sikeresen, kellő gazdasági alátámasztással pályázni.
2. Az elemzéshez szükséges információk és azok forrásai
Információk megnevezése Gazdálkodási adatok vagyoni adatok vagyon elemek
Információk forrása intézményi költségvetések, beszámolók vagyonmérleg, gyorsjelentés, vagyongazdálkodási terv
3. A gazdálkodási és vagyoni környezet hatása a Szolnoki Főiskola képzési tevékenységére A felsőoktatás általános gazdasági, vagyoni jellemzői A mai magyar felsőoktatás túlnyomó része forráshiányos. Az állami szerepvállalás a felsőoktatásban egyre csökken, amely természetesen az állami források csökkenését is jelenti. Ezt a forráshiányt, részben azonban pótolni tudják a túlnyomórészt az Európai Unió támogatásával kiírt beruházási, tartalomfejlesztési pályázatok. Az intézmények mindenkori gazdasági, vagyoni helyzetét nagyban befolyásolta, befolyásolja – a normatív finanszírozás, valamint a költségtérítéses díjbevétel oktán – hallgatói létszámuk. A felsőoktatási intézmények túlnyomó része ezért eredeti tudományterületükön túl más tudományterületi szakokat is indított a hallgató vonzó képességének, ezen keresztül vagyoni, gazdasági helyzetük javítása miatt. Létrejöttek nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények. A hallgatói létszám növekedését két adat érzékelteti a legjobban: míg 1990-ben 46.767 fő* jelentkezett a felsőoktatásba, addig 2005-ben már 138.994 fő*(*forrás: KSH). Ebben az időszakban jelentős külső források áramlottak be a felsőoktatásba, melyek elősegítették új beruházások elindítását, a hallgatói igényekhez
mért új szakok, képzési formák kidolgozását. A 2007-ben bevezetett felvételi rendszer némileg átalakította a felsőoktatás gazdasági helyzetét. Tekintettel arra, hogy az egyes tudományterületekre felvehető létszámkeretek, valamint a felvételi ponthatárok központilag kerültek szabályozásra, meghatározásra, számos első sorban vidéki felsőoktatási intézmény egyre nehezebb gazdasági helyzetbe került. Az utóbbi években fejlesztést jelentettek az ún. PPP programok a felsőoktatásban, melyeknek kockázata a finanszírozást illetően azonban jóval nagyobb, mint a becslések voltak. A 2012. év is jelentős változást hozott, ill. hoz a magyar felsőoktatásban, mivel számos tudományterületen folytatott képzés állami támogatása töredékére esik vissza (pl. közgazdász), egyes képzések esetében viszont a korábbi támogatott keretszámok szinten tartása, enyhe növekedése figyelhető meg (pl. műszaki képzések, orvosképzés). A felsőoktatási kormányzat a normatív finanszírozás módszerét is át kívánja dolgozni, ill. módosítani amely a gazdálkodást, ezen keresztül a képzésfejlesztési, beruházási elképzelések pénzügyi fedezetét befolyásolhatják. A Szolnoki Főiskola gazdasági helyzete Az intézmény gazdasági, pénzügyi helyzete az utóbbi években jelentős mértékben romlott. Az államilag támogatott hallgatók aránya jelentős visszaesést mutat.
Államilag támogatott hallgatói létszám alakulása a Szolnoki Főiskolán 3000
2142
1422 1141
2000 1000 0 2009
2010
2011
Államilag támogatott hallgatói létszám (fő)
Az államilag támogatott hallgatók számának visszaesését követte, ill. azt jelentősen meghaladta az állami források csökkenése.
Az állami támogatás változása 2008-2012 m Ft 2 000
1 774 1 523 1 431
1 500
1 343
901
1 000
állami támogatás
500 0 2008 2009 2010 2011 2012
Az intézmény gazdálkodásában a pénzügyi egyensúly megteremtése, ill. megatartása mellet alapelv a fejlesztésorientált gazdálkodás megteremtése. Ennek eszköze a saját bevételek 10%-os központosítása ún. stratégiai alap címen. Ennek felhasználása a pályázatok önerejének biztosítására és egyéb képzés, ill. tartalomfejlesztési elképzelések megvalósítására szolgál. Nehézséget jelent azonban, hogy az intézmény szűkülő forrásainak okán, azok egyre nagyobb hányadát kénytelen fordítani mindennapi működésének kiadásaira. Ezzel együtt is példaértékű fejlesztések valósultak meg az elmúlt években a Szolnoki Főiskolán. Az intézmény rendelkezik a gyakorlati oktatás elősegítése céljából tanszállodával, tanétteremmel, műszaki tanüzemmel, ill. a mezőgazdasági képzés gyakorlati bázisául szolgáló tangazdasággal. Az említett elkülönített stratégiai alap segítségével tudott az intézmény jelentős összegű pályázatokat megnyerni, azokhoz az önerőt biztosítani, vagy pl. a távoktatás módszertanát az országban példaértékűen átalakítani, korszerűsíteni. A Szolnoki Főiskola gazdálkodásában a legnagyobb probléma, hogy a kieső állami forrásokat nem tudta más egyéb saját forrásokból kipótolni. 2008-ban a működési bevételének összege nagyságrendileg 950 millió forintot tett ki, amely 2011-ben némileg csökkent és 943 millió forint volt. Ezért is nagyon lényeges a pályázati lehetőségek minél nagyobb fokú kiaknázása, melyeket segítségül hívva az intézmény meg tudja valósítani képzésfejlesztési elképzeléseit, ezzel megőrizve a hallgatóvonzó képességét, amelyen keresztül megteremthető a gazdálkodásban a biztonság és a fejlesztésorientáltság. A Szolnoki Főiskola vagyoni helyzete: Az intézmény vagyoni helyzetét a legjobban az éves mérleg-beszámolóval, annak elemzésével lehet kifejezni, leírni. A főiskola a hallgatói létszámának csökkenése miatt, jelentős mértékű ingatlan állományról tervez lemondani, ill. tervezi értékesíteni, elsősorban Mezőtúron, mivel az elméleti képzés 2010-től Szolnokon folyik. Az intézmény vagyoni helyzete az elmúlt években kiegyensúlyozott volt, beruházási pénzeszközeinek túlnyomó részét immateriális javakra fordította, amely az oktatásban hasznosult (SAP, SPSS stb).
ESZKÖZÖK
2010
I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök A) Befektetett eszközök összesen I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások B) Forgóeszközök összesen ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK
Befektetett aránya
32 490
59 015
181,6 %
3 063 734
3 020 135
98,6 %
10 508
10 330
98,3 %
2 261
2 383
105,4 %
3 108 993
3 091 863
99,4 %
20 493
16 569
80,9 %
66 195
88 575
133,8 %
0
0
0,0 %
312 626
125 610
40,2 %
759
266
35,1 %
400 073
231 020
57,7 %
3 509 066
3 322 883
94,7 %
2010
I. Tartós tőke (Induló tőke) II. Tőkeváltozások III. Értékelési tartalék D) Saját tőke I. Költségvetési tartalékok II. Vállalkozási tartalékok E) Tartalékok összesen I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások F) Kötelezettségek összesen FORRÁSOK ÖSSZESEN
eszközök
Változás 2011/2010
2011
Változás 2011/2010
2011
594 810
594 810
100,0 %
2 365 316
2 377 820
100,5 %
0
0
0,0 %
2 960 126
2 972 630
100,4 %
195 874
89 245
45,6 %
0
0
0,0 %
195 874
89 245
45,6 %
0
0
0,0 %
237 449
226 601
95,4 %
115 617
34 407
29,8 %
353 066
261 008
73,9 %
3 509 066
3 322 883
94,7 %
Befektetett eszköz Összes eszköz
2008
2009
2010
82,1 %
89,0 %
88,6 %
2011
93,05 %
A mutató az egy éven túli tartós befektetések százalékos arányát mutatja be az összeg eszközhöz viszonyítva. A mutató lényeges változást nem mutat az elmúlt három évben, kiugró összegű beruházás, felújítás nem volt.
Forgóeszközök aránya
Forgó eszközök Összes eszköz
17,9 %
11,0 %
11,4 %
6,95 %
A mutató az egy éven belüli eszközök és forgó eszközök százalékos arányát mutatja az összes eszközhöz viszonyítva. A 2008-as arányhoz képest a mutató folyamatosan csökken, amely a forgatási célú kincstárjegy állomány csökkenésének, majd megszűnésének és a pénzeszközök állományának csökkenésével magyarázható.
Tőkeerősség
Saját tőke Mérleg főösszeg
2008
2009
2010
89,1 %
86,0 %
84,4 %
2011
89,46 %
A tőkeerősség kifejezi a saját tőke arányát az eszközöket fedező összes rendelkezésre álló forráshoz viszonyítva. A főiskola tőkeerőssége, ha kis mértékben is, de folyamatosan csökkent az elmúlt években, 2011-ben viszont elérte a 2008-as szintet. Kötelezettségek aránya
Kötelezettség Mérleg főösszeg
3,8 %
6,8 %
10,1 %
7,85 %
A mutató arról nyújt információt, hogy az összes forráson belül az idegen források milyen arányt képviselnek. A mutató annál kedvezőbb minél kisebb a mutatóértéke. A vizsgált időszakban a kötelezettségek aránya 2009. évre majdnem megduplázódott, 2010. évre pedig megháromszorozódott. Ez a kedvezőtlen tendencia annak is köszönhetők, hogy mindkét évben december hónapban a főiskolát maradványtartási kötelezettségre és szállítói kifizetések befagyasztására kötelezte a felügyeleti szerv. 2011-ben sikerült javítani a mutatón, amely a kötelezettségek állományának csökkenésével indokolható. Vevő-, szállítóállomány összemérési mutató
Vevő állomány Szállító állomány
343,3%
41,9%
27,9%
39,09 %
A mutató tájékoztatást ad arról, hogy a vevőállomány a szállítóállományt milyen mértékben finanszírozza. Míg a 2008. évben a vevőállomány finanszírozta a szállítóállományt, addig az elmúlt három évben egyre kisebb mértékben finanszírozza a vevőállomány a szállítóállományt. Ehhez hozzájárult az előző pontban említett maradványtartási kötelezettség előírása is.
Likviditási ráta
Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek
623,6%
207,7%
168,5%
101,95%
A főiskola likviditási helyzetének romlását szemlélteti a likviditási ráta. Az intézmény vagyongazdálkodásának fő célja a feleslegessé vált vagyonelemekről történő lemondás, azok értékesítése, és ezt leszámítva a vagyonvesztés minimalizálása, a felesleges kapacitások hasznosítása.
4. A gazdálkodási, vagyoni környezet hatásának beazonosítása és értékelése 4.1 Környezet hatása az üzleti alapképzésre
Lehetőségek
Veszélyek
Megnevezés hallgató vonzó képesség növelése lehetőségekhez mért gazdálkodás az erőforrássokkal pályázati fejlesztések további elnyerése A fejlesztésorientált gazdálkodás további elősegítése A feleslegessé vált vagyon értékesítéséből fejlesztések megvalósítása Megnevezés A hallgatói létszám további csökkenése, első sorban államilag finanszírozottak körében A hiányzó anyagi erőforrások miatt a fejlesztések elmaradása A pénzügyi egyensúly megbomlása Jelentős vagyonvesztés A finanszírozás további romlása, egyre kevesebb állami támogatás
Érték 4
Súlyszám 4
Érték x súlyszám 16
3
4
12
4
5
20
2
3
6
2
4
8
Érték -5
Súlyszám 5
-25
-4
4
-16
-4
5
-20
-5 -5
2 5
-10 -25
Érték x súlyszám 5
1.1 Környezet hatása a műszaki alapképzésre Lehetőségek
Megnevezés A jelentkezők arányának emelkedése az állami finanszírozás miatt
Érték 1
Súlyszám 5
Veszélyek
Megnevezés
Érték
Súlyszám
a képzés megszűnése
-3
5
-15
1.1 Környezet hatása az agrár alapképzésekre Lehetőségek
Megnevezés
Érték
Súlyszám
Érték x súlyszám
Veszélyek
Megnevezés a képzés megszűnése
Érték -5
Súlyszám 5
-25
1.1 Környezet hatása a felsőfokú szakképzésre Lehetőségek
Megnevezés
Érték
Súlyszám
Veszélyek
Megnevezés
Érték
Súlyszám
Érték x súlyszám
1.1 Környezet hatása a szakirányú továbbképzésre Lehetőségek
Megnevezés
Érték
Súlyszám
Veszélyek
Megnevezés
Érték
Súlyszám
Érték x súlyszám
5. Javaslat a képzésinnovációra 5.1 Konkrét javaslat a képzési portfolió módosítására, új képzések indítására ........................................... 5.2 Konkrét javaslat a folyó képzések tartalmának és az oktatás módszereinek fejlesztésére ……………………………..
Szolnok, 2012. március 31.