Konjunktúrajelentés. Magyarország A DUIHK 20. Konjunktúra-felmérésének eredményei

Konjunktúrajelentés KonjunktúrajelentésKonjunktúrajelentés H-1024 Budapest, Lövőház u. 30. Telefon: +36 1 345 7600 Fax: +36 1 315 0744 E-mail: [email protected]

www.duihk.hu

Magyarország 2014

A DUIHK 20. Konjunktúra-felmérésének eredményei

Konjunktúrajelentés 2014 Gazdasági helyzet és várakozások Befektetői környezet A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 20. konjunktúra-felmérésének eredményei

Budapest 2014. április

Köszönetet mondunk közreműködésükért a válaszadó vállalatoknak valamint más uniós tagországok magyarországi kereskedelmi kamaráinak.

Impresszum © DUIHK - Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Budapest, 2014 Szerző, projektvezetés: Dirk Wölfer Közreműködtek: Sencz Zsófia, Kelemen Tamás Kézirat lezárva: 2014. április 14. Nyomtatva: 2014. 04. 14. 11:59

A tartalom a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) forrásként történő megjelölése mellett szabadon felhasználható. Tiszteletpéldányt a lenti címre kérünk. Az információkat nagy gondossággal állítottuk össze. Azonban semmiféle felelősséget nem vállalunk az adatok helyességéért és teljességéért. A közölt információk felhasználásából eredő esetleges károkért semmilyen felelősséget nem vállalunk.

Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H-1024 Budapest, Lövőház utca 30. Telefon: +36 1 345 7600 Fax: +36 1 315 0744 E-mail: [email protected]

www.duihk.hu

Tartalom

Előszó: Lépésről lépésre........................................................ 5 Vezetői összefoglaló ............................................................. 7 I. Gazdasági helyzet és várakozások .................................... 9 1. 2. 3.

A nemzetgazdaság alakulása ......................................................9 Üzleti helyzet és várakozások vállalati szinten ........................ 11 Beruházási és foglalkoztatási tervek ........................................ 13

II. Üzleti környezet .............................................................. 16 1. 2. 3. 4.

Munkaerőpiaci feltételek ...........................................................17 Gazdaságpolitikai környezet ......................................................21 Operatív működési környezet ................................................... 26 Euró és Európa ........................................................................... 27

III. Befektetési alternatívák ................................................. 29 1. 2.

Ismét Magyarországra? ............................................................. 29 Magyarország a régiós versenyben .......................................... 30

IV. Gazdaság és politika ........................................................31 V. DUIHK Befektetői Hangulat-Index ................................. 32 A. Melléklet: A felmérés részletes eredményei ................. 33 B. Melléklet: Külföldi működőtőke-befektetések.............. 39 1. 2. 3.

Külföldi működőtőke-befektetések Magyarországon............. 39 Német működőtőke-befektetések külföldön ..........................40 Német működőtőke-befektetések Magyarországon .............. 41

C. Melléklet: Módszertani megjegyzések .......................... 41

3

Előszó:

Lépésről lépésre A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara még 1994-ben készítette el az első átfogó tanulmányt a Magyarországon működő német vállalatok első tapasztalatairól. Azóta rendszeresen figyeljük az ország gazdasági fejlődését és a befektetők hangulatát. Az immáron huszadik konjunktúra-felmérésünk is a magyarországi gazdasági feltételrendszer tárgyszerű elemzését és objektív bemutatását szolgálja. A tagvállalatok köréből – nem csupán felméréseink keretében – érkező visszajelzések alapján azonosítani tudjuk a gazdasági feltételrendszer azon elemeit, tényezőit, amelyek vonzóvá teszik Magyarországot a bel- és külföldi befektetők körében. Ezek a tapasztalatok egyúttal segítenek a gyengeségek körülhatárolásában és ezáltal a fejlődési lehetőségek feltárásában. A német vállalatok magyarországi működőtőke-befektetései mára mintegy 20 milliárd eurónyi volument értek el, ami a teljes külföldi tőkeállomány több mint negyede. A német állomány több mint fele – mintegy 11 milliárd eurós fejlesztés – a vállalatok visszaforgatott jövedelmeiből valósult meg, ami lényegesen több mint az összes többi külföldi vállalat újrabefektetett jövedelme összesen. Beruházásaikkal a német vállalatok ma közvetlenül és közvetve mintegy 300.000 magyarnak biztosítanak munkahelyet. Ezek a számok is bizonyítják, hogy magyarországi egységeik számtalan német vállalat számára stratégiai jelentőséggel bírnak. Az adatok azonban azt is igazolják, hogy az itt működő német befektetők nagy gazdasági és egyben társadalmi felelősséget viselnek az országért – és hogy vállalják is ezt a felelősséget. Ebből a kölcsönös viszonyból alapvető, kölcsönös érdekeltség is származik abban, hogy Magyarországon kedvező, versenyképes gazdasági környezet alakítsunk ki. Magyarország még az 1990-es évek közepén a német vállalatok legkedveltebb beruházási célországa volt Közép- és Kelet-Európában. Az új évezred elejétől az ország azonban sokat veszített eme éllovas szerepéből. Egyrészről azért, mert felzárkózott számos „versenytárs”, részben pedig azért is, mert Magyarországon kedvezőtlen folyamatok mentek végbe. Felméréseink azt mutatják, hogy a közelmúltban több területen újra pozitív tendenciák érvényesülnek. Ahhoz azonban, hogy Magyarország ismét felzárkózzon az élmezőnybe, további folyamatos erőfeszítésekre van szükség. Ez csak lépésről lépésre sikerülhet. A NémetMagyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és tagvállalatai a jövőben is konstruktív és lelkes partnerek lesznek ebben. Dale A. Martin elnök

5

Vezetői összefoglaló » A konjunktúra megítélése A gazdasági helyzetet és a megkezdett évre vonatkozó kilátásokat a magyarországi német vállalatok 2014 elején érzékelhetően jobbnak értékelik, mint az előző felmérés alkalmával. Ez kedvezően befolyásolja a vállalatok foglalkoztatási és beruházási terveit is. A pozitív és negatív válaszok egyenlege több területen ismét elérte a „válság előtti” 2007-2008-as évek meglehetősen kedvező szintjét.

Gazdasági helyzet és várakozások jelenlegi helyzet (

1.1. 1.3, 1.5) jó

rossz

2014 nemzetgazdaság

11

saját ágazat

39

25

saját vállalat

32 43

» Üzleti környezet A magyarországi gazdasági feltételrendszer megítélése összességében valamelyest javult. A munkaerő-potenciált ismét kedvezően ítélik meg, változatlanul ez az ország legfontosabb „vagyona”. Összességében az operatív, működési környezet is megfelel a beruházók várakozásainak. A gazdaságpolitika egyes fontos kérdéseiben, például a kiszámíthatóság, az adórendszer vagy a közigazgatás területén a vállalatok kisebb mértékű javulást tapasztalnak. Ennek ellenére több területen a jelenlegi helyzet még így sem kielégítő. Egyes esetekben, mint például a korrupció és a közbeszerzések tekintetében, a kritikus válaszok száma még tovább emelkedett.

15

2013 nemzetgazdaság 4 saját ágazat 15 saját vállalat

Várakozások (

57 45

31

22

1.2. 1.4, 1.6) javul

romlik

2014 nemzetgazdaság

35

saját ágazat

13

30

saját vállalat

16

42

13

2013

» Nemzetközi összehasonlítás Regionális összehasonlításban, tehát más közép- és kelet-európai országokhoz viszonyítva Magyarország 2014-ben több területen is tudott javítani relatív pozícióin. Ez a megállapítás igaz mind a gazdasági fejlődésre, mind a beruházási környezetre vonatkozó öszszehasonlításra. A magyarországi eredmények a legtöbb esetben a felmérésben résztvevő 16 ország átlagértéke körül találhatók, egyes esetekben átlagon felüli a magyar adat. Több mint 1.400 közép- és kelet-európai vállalatvezető összesített értékítélete szerint Magyarország idén egy pozícióval felkapaszkodva a kilencedik helyen végzett a 20 lehetséges beruházási célországot tartalmazó rangsorban. (A felmérésben résztvevő 16 ország mellett négy további keleteurópai ország szerepelt a listán.)

» Elkötelezettek Magyarország mellett A német és más külföldi beruházók túlnyomó többsége továbbra is Magyarország mellett teszi le a voksot. Azon befektetők aránya, akik ma ismét Magyarországot választanák beruházási célországnak, 73-ról 75 százalékra emelkedett.

» Beruházói hangulat index A felmérés eredményeiből levezetett „DUIHK Beruházási Hangulat Index” (BHI) idén jelentősen, 17 ponttal +12-es szintre emelkedett. Számításaink szerint az index alapján a 2014-es évre 2,2 százalékos gazdasági növekedés prognosztizálható.

nemzetgazdaság saját ágazat

22

saját vállalat

32

24

Foglalkoztatási tervek ( nő

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

33

11

22

1.9) csökken

47 39

8 3 6 14

59 32 21 25 37 39 41 39

29 15 14 17 15 13 42

7 21 39 26 20 29

24 16 20 22 15

7

I. Gazdasági helyzet és várakozások

A legfontosabb eredmények röviden » A gazdasági helyzetet és az idei évre vonatkozó kilátásokat a magyarországi német vállalatok 2014 elején érzékelhetően jobbnak minősítették, mint az előző felmérésben. » A konjunkturális helyzet javulásának köszönhetően a vállalatok magasabb foglalkoztatási és beruházási tervekről számolnak be. » A pozitív és negatív válaszok mérlege több vonatkozásban ismét elérte a „válság előtti” 2007-2008-as évek kedvező szintjét.

Megjegyzés jelen fejezet ábráihoz: A számadatok az adott válasz százalékos részarányát jelölik. A 100-ból hiányzó rész a semleges válaszok (pl. „kielégítő“, „változatlan“) részaránya. Zárójelben: a kérdés számozása az „A” mellékletben feltüntetett sorrend szerint. Az összes eredményt valamint a módszertani megjegyzéseket ld. az „A” mellékletben.

Jelmagyarázat: jó jobb növekeszik

rossz rosszabb csökken

1. A nemzetgazdaság alakulása Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetét jóval kedvezőbben értékelik, mint egy évvel korábban. Ugyan a válaszadók csupán 11 százaléka véli azt, hogy a helyzet jó, míg 39 százalékuk szerint rossz, de a két érték 28 százalékpontos (negatív) egyenlege mégis a legjobb eredmény 2006 óta. Az idei évre vonatkozó kilátások tekintetében a vállalatok 35 százaléka számít javulásra, és csupán 13 százalékuk romlásra. Csak 2011 elején voltak ennél optimistábbak a vállalatok, ezt megelőzően pedig utoljára 2003-ban volt ilyen jó a gazdasági hangulat.

Az ország gazdasági helyzete ( Magyarország 2005

21

2006

A saját ágazat kilátásait ennél egy kicsit visszafogottabban látják a cégek, de még így is egyértelműen kedvező a pozitív és negatív válaszok egyenlege (30% – 16%).

Régiós kitekintés Az előző évhez mért jelentős javulás ellenére az ország jelenlegi gazdásági helyzetét Magyarországon más közép- és kelet-európai országokhoz viszonyítva csupán átlagosnak értékelik. Ezzel szemben a 2014re vonatkozó kilátások tekintetében hazánk már a hatodik helyen szerepel a 16 résztvevő ország közül. A gazdasági helyzet megítélésében egyfajta észak-déli megosztottság sejlik fel a régióban: a legtöbb kérdésben a balti államok, Lengyelország és Csehország mutatják a legnagyobb bizakodást, miközben a Nyugat-Balkán országaiban inkább a borúlátás jellemző. A középmezőnyt rendszerint Magyarország, Szlovákia és Románia alkotják.

15

13

19

2007

5 2008 1 2009 1

37 57 83

2010 3 2011 2

63 44

2012 2 2013 4 2014

1.1)

68 57

11

39

A régió országai - 2014 LT EE 32 PL 35 LV 22 CZ 16 MK 19 SK 11 RO 7 átlag 15 HU 11 BG 9 AL 13 KS 11 RS 3 SI 0 BA 0 HR 0

57

2 6 9 22 19 24 29 32 42 39 43 62 63 67 82 85 90

9

Emelkedő növekedési prognózisok

Nemzetgazdasági kilátások ( 1.2) Magyarország 4 6 2 2 5 14 25 19 24 50 36 89 28 13 55 33 13

Előrejelzések a magyar gazdaságra volumenváltozás az előző évhez, százalékban

A régió országai - 2014 6 1 0

export

6.1 5.3

EU

5.4 6.1

MNB

MNB

EU

3.9 3.8

4.4

4.8

6.0

7.4

beruházások

1.3 1.5

11 14 13 9 19 16 19 22 22 21 30 33 41 41

GDP

2.1 2.1

LT 66 PL 56 LV 53 CZ 41 MK 43 HU 35 EE 29 átlag 31 SK 27 KS 26 RO 26 BG 26 AL 23 RS 16 HR 12 SI 8 BA 3

A felmérésben mutatkozó konjunkturális hangulat élénkülése megfelel a jelenlegi makrógazdasági tendenciáknak. Magyarország gazdasága a 2012. évi visszaesés után ismét – szerény mértékű – növekedést tudott felmutatni, 2014-re pedig a mérvadó intézmények a gazdasági teljesítmény mintegy két százalékos, vagy akár ennél egy kicsit magasabb növekedését valószínűsítik, 2015-re is hasonló ütemű GDP-bővülést várnak. A növekedést jelenleg főleg a külpiaci kereslet mozgatja, középtávon pedig az eddig igen gyenge belföldi kereslet is nagyobb mértékben járulhat hozzá a növekedéshez. Egyrészről a jegybank „Növekedési Hitelprogramja” képes további beruházásokat gerjeszteni, másrészt a lakossági fogyasztás is emelkedő trendet mutat.

2.1 2.4

1998 85 1999 57 2000 82 2001 71 2002 57 2003 44 2004 44 2005 24 2006 19 2007 14 2008 19 2009 1 2010 16 2011 49 2012 10 2013 22 2014 35

IMF

MNB

EU

2014

IMF

IMF

2015

forrás: MNB: Magyar Nemzeti Bank (Inflációs jelentés, 2013. december) . EU: Európai Bizottság (Téli előrejelzés, 2014. február). IMF: Nemzetközi Valutaalap (World Economic Outlook, 2013. október).

A magyar gazdasági növekedés üteme A bruttó hazai termék volumenváltozása az előző évhez, százalékban 4.2

4.1 3.1

2.9

3.2

4.8

4.5 3.7

3.9

4.0 3.9

1.5

0.9

0.7

1.1

1.6

1.1

0.1 0.2 -0.6 -1.7 -3.5

-3.1

-6.8

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

-11.9

Forrás: KSH

10

Saját üzleti várakozások ( 1.6) Magyarország

Előrejelzések néhány régióbeli országra A bruttó hazai termék volumenváltozása az előző évhez, százalékban

5.0

2005

43

10

4.5

2006

45

12

2007

4.0 3.5

2009

3.0

20

43

2008

13

37 52

9

2010

21

35

2.5

2011

2.0

2012

24

1.5

2013

24

1.0

2014

11

53 27

22 13

42

0.5

A régió országai - 2014

0.0

2014

2015

EU-28 2014

LV

LT

PL

EE

SK

RO

HU

CZ

BG

HR

SI

-0.5

EU-28 2015

sorrend a két év átlaga alapján. Forrás: Európai Bizottság (Téli előrejelzés, 2014. február).

MK PL LT KS RO RS LV átlag EE BA BG SK CZ HR HU AL SI

57 60 57 59 54 54 58 48 44 44 41 46 40 41 42 41

2 6 4 7 5 6 11 9 6 8 6 11 7 10 13 23

24

13

2. Üzleti helyzet és várakozások vállalati szinten Saját üzleti helyzetüket a vállalatok hagyományosan kedvezőbbnek látják, mint a gazdaság egészét. Ez kimutatható az idei felmérésben is: eszerint a vállalatok 43 százaléka jó állapotban érzi magát, és csupán 15 százaléka rosszban. A 2014-re vonatkozó várakozások tekintetében szinte azonos arányt kapunk (javuló kilátások: 42 százalék, romló kilátások: 13 százalék). Mindkét vonatkozásban a pozitív és negatív válaszok egyenlege a legjobb eredmény 2006 óta.

Árbevétel alakulása 2014-ben teljes árbevétel ( 1.7) 2005

61

2006 2007

39

A derűlátás az árbevételre vonatkozó várakozásokra támaszkodik: a válaszadó vállalatok 55 százaléka számít emelkedő forgalomra, a kereskedelemben (itt elsősorban kül- és nagykereskedelmi cégekről van szó) a cégek két harmada számol nagyobb forgalommal. A feldolgozóiparban főleg a kivitel húzza a gazdaságot, itt a vállalatok 58 százaléka számít emelkedő export-árbevételekre.

21 58

2012

31

2013

26 55

export-árbevétel ( 2008

2013 2014

13

1.8)

39 11

3 36

24

2011 2012

10 24

37

2014

2010

13 55

2010

2009

13

62 11

2011

Ráadásul az optimizmus hasonló mértékűnek bizonyul valamennyi ágazatban; még az építőiparban is a vállalatok 30 százaléka bízik a javuló üzleti helyzetben, további romlásra gyakorlatilag már senki sem számít. Ez a kiegyensúlyozottság arra is utal, hogy a gazdasági növekedés idén viszonylag széles alapokon nyugszik.

9

61

2008 2009

12

69

12 40

27

7 11

22

15 41

4

11

A gazdasági és üzleti helyzet értékelése a vállalat egyes ismérveinek függvényében Nemzetgazdaság helyzete – ágazatok szerint ( 1.1, 1.2) jelenlegi helyzet Várható alakulás 2014-ben összes feldolg. ipar építőipar kereskedelem szolgáltatások

11 13 10 16 9

39 28 60 39 43

35 32 20 50 36

13 9 30 11 16

Saját ágazat helyzete – ágazatok szerint ( 1.3, 1.4) Várható alakulás 2014-ben jelenlegi helyzet összes 25 feldolg. ipar 48 építőipar 0 kereskedelem 18 szolgáltatások 13

32 13 50 37 38

30 35 20 34 28

16 10 0 16 19

Saját vállalat helyzete – ágazatok szerint ( 1.5, 1.6) Várható alakulás 2014-ben jelenlegi helyzet összes feldolg. ipar építőipar kereskedelem szolgáltatások

43 57 20 50 34

15 7 30 18 13

42 45 30 45 45

13 9 0 16 13

Saját vállalat helyzete – exporthányad szerint ( 1.5, 1.6) jelenlegi helyzet Várható alakulás 2014-ben összes 0-20% 20-60% 60-100%

43 38 28 55

15 23 10 6

42 39 24 53

13 19 10 8

Saját vállalat helyzete – dolgozói létszám szerint ( 1.5, 1.6) Várható alakulás 2014-ben jelenlegi helyzet összes 1-49 50-249 250+

43 42 44 65

15 14 18 12

42 42 44 59

13 15 12 6

Régiós kitekintés A régió legtöbb országában a vállalatok többsége úgy véli, hogy az általános gazdasági helyzet nem jó. (Csak négy országban fordított a helyzet.) A 2014-re vonatkozó várakozások esetén viszont már majdnem mindenhol a javulásra számítók vannak többségben – mind a makrógazdasági helyzet, mind a saját üzleti kilátások tekintetében, ráadásul az optimizmus mértéke nem mutat óriási különbségeket az egyes országok között. Magyarország rendszerint a középmezőnyben szerepel, az általános gazdasági kilátások valamint az export-árbevétel tekintetében pedig a régiós átlagnál jobb kép rajzolódik ki.

12

3. Beruházási és foglalkoztatási tervek Erősödő beruházási hajlandóság Azt, hogy egy vállalat új beruházásokba kezd-e, és ha igen, akkor milyen volumenben, mindenekelőtt a termékei és szolgáltatásai iránti kereslet határozza meg. Ezért nem meglepő, hogy az általános konjunktúra és kiemelten a saját üzletmenet élénkülése idén emelkedő beruházási hajlandóságban és foglalkoztatási tervekben is tükröződik. A válaszadó vállalatok 27 százaléka idén a tavalyinál nagyobb beruházásokat tervez, 22 százaléka pedig csökkentené a beruházási kiadásokat. Az egyenleg – két év óta először – ismét pozitív, még ha csak szerény mértékben is. A feldolgozóiparban az átlagot jelentősen meghaladó beruházási hajlandóság mutatkozik: a termelőcégek 38 százaléka növelné beruházásainak volumenét, és csupán 23 százalékuk tervez a tavalyinál kisebb kiadásokat. Az előző évben ez az arány még 36:29 volt. Ez elsősorban az ágazat erős export-orientáltságára vezethető vissza: a magas exporthányadú vállalatok közül sokkal többen tervezik a beruházásaik növelését, mint a túlnyomórészt a hazai piacra termelő vállalatoknál. . Az építőiparban és a kereskedelemben még többségben vannak a azok a vállalatok, amelyek a tavalyinál kevesebb beruházást terveznek, de idén már kisebb a negatív egyenleg, mint az előző években: az építőiparban 16:50-ről már 20:30-ra, a kereskedelemben pedig a tavalyi 20:34-ről 13:21-re változott a beruházásokat növelni ill. csökkenteni tervezők aránya.

Beruházásái tervek ( 1.10) Magyarország 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

45 50 44 25 21 34 32 37 41 28 15 19 36 24 24 27

19 10 13 34 29 25 24 26 31 24 53 35 19 30 29 22

2014 – ágazat szerint összes feldolg. ipar építőipar kereskedelem szolgáltatások

22 23 30 21 21

27 38 20 13 28

2014 – létszám szerint összes 1-49 50-249 250+

22 21 26 29

27 25 32 35

2014 – export-hányad szerint

A vállalatok mérete idei felmérésünk szerint nem bír szignifikáns hatással a beruházási szándékokra: a pozitív és a negatív válaszok aránya szinte azonos minden vállalati létszám-kategóriában.

összes 0-20% 20-60% 60-100%

27 21 31 34

22 26 21 18

A régió országai - 2014

Létszámbővítést terveznek Nem minden fejlesztés hoz automatikusan létre új munkahelyeket, irányaiban azonban szoros összefüggés mutatkozik a két jelenség között. Az idei felmérésben a válaszadók 29 százaléka jelezte, hogy bővíteni kívánja személyi állományát, és csupán 15 százalékuk tervez leépítést. Ez azt jelenti, hogy létszámbővítés mértéke akár meg is haladhatja a beruházások bővülését.

LT BA MK KS RS PL CZ átlag HR EE RO LV SK AL BG HU SI

47 34 43 44 38 34 33 34 33 36 33 29 27 26 31 27 24

9 8 19 22 16 14 16 18 18 21 19 16 16 18 24 22 30

Kedvező jel, hogy a pozitív és negatív válaszok mérlege minden ágazatban pozitív vagy legalábbis kiegyensúlyozott. Ismét a feldolgozóipar emelkedik ki, ahol a vállalatok 43 százaléka tervez létszámbővítést.

13

Foglalkoztatási tervek ( 1.9) Magyarország 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

47 39 59 32 21 25 37 39 41 39

8 3 6 14 29 15 14 17 15 13 42

7

24 16 20 22 15

21 39 26 20 29

2014 – ágazat szerint összes feldolg. ipar építőipar kereskedelem szolgáltatások

29 43 10 16 28

15 14 10 5 14

29 30 29 35 29 16 24 46

14

52 47 50 47 46 34 41 37 36 32 28 30 32 29 27 23 23

A foglalkoztatási tervek tekintetében a magyar adatok szintén elmaradnak még a régiós átlagtól, de a lemaradás már csökkent, sőt Magyarország két hellyel feljebb is kapaszkodott a rangsorban.

Emelkedésbe fordultak a beruházások

15 18 17 9

Beruházások alakulása Magyarországon

A régió országai - 2014 KS LT PL RS RO BA BG LV átlag CZ AL HR MK HU EE SK SI

A tavalyi – hazai – eredményekhez képest ugyan javult a beruházási hajlandóság Magyarországon, de az idei felmérés mutatója még mindig gyengébb, mint a térség legtöbb országában. A gyenge beruházási aktivitást a makrogazdasági adatok is alátámasztják. A beruházási hányad (a bruttó állóeszköz-beruházások és a bruttó hazai termék aránya) Magyarországon jóval alacsonyabb, mint a térség legtöbb más országában.

15 16 12 6

2014 – exporthányad szerint összes 0-20% 20-60% 60-100%

Régiós kitekintés

Tavaly először bővültek a magyarországi beruházások 2007 óta, ráadásul a hét százalékos növekedési ütem igen erősnek nevezhető. Ez nagy részben az erőteljes állami beruházásoknak volt köszönhető, de emellett jelentősek a feldolgozóipari beruházások is. Az energia- és a pénzügyi szektorban már harmadik éve csökken a beruházások volumene, az informatikai és távközlési ágazatban – a 2012. évi növekményt leszámítva – már 2006 óta.

2014 – létszám szerint összes 1-49 50-249 250+

A beruházási tervekhez hasonlóan a foglalkoztatásban is az exportra termelő vállalatoknál erősebb a bővülési szándék mind azoknál, amelyek elsősorban a belső piacot szolgálják ki.

7 6 11 8 14 5 14 11 12 9 8 12 17 15 18 17 23

volumenváltozás az előző évhez, százalékban

nemzetgazdaság összesen mezőgazdaság feldolgozó ipar energia- és gázellátás építőipar kereskedelem szállítás, raktározás információ, kommunikáció pénzügyek, biztosítás ingatlangazdálkodás forrás: KSH

2009 -8.6 7.0 -15.2 8.1 -21.0 -18.6 8.3 -8.6 -38.8 -5.4

2010 -5.1 -25.5 9.4 10.6 -6.2 -6.1 -12.5 -4.6 4.4 -17.1

2011 -4.5 6.8 24.2 -8.1 -21.0 -4.1 -23.3 -14.3 -18.4 -20.4

2012 -5.2 -1.9 4.9 -38.6 -9.3 -2.5 -2.4 10.9 -37.3 -5.1

2013 7.2 9.3 4.9 -8.5 17.2 5.4 15.6 -9.2 -3.6 -11.4

Beruházási hányad néhány országban

25

25.3

27

17.1

EU15

18.1

HU

17.2

18.3

LT

DE

18.4

PL

17.3

18.4

HR

EU28

18.5

19.1

17

MK*

21.1

LV

19

20.7

21.4

RS*

22.9

RO

22.2

23.0

21

MK*

23

SK

BG

CZ

EE

15

Beruházási hányad: a bruttó állóeszköz-beruházások értéke a bruttó hazai termék százalékában, 2013 (* 2012). Forrás: Eurostat

Emelkedő foglalkoztatás A foglalkozás növelése a jelenlegi magyar gazdaságpolitika kiemelt fontosságú céljai közé tartozik. Ezen a téren az elmúlt években figyelemre méltó sikereket értek el. A munkanélküliségi ráta a 2013-ban éves átlagban 10,9-ről 10,2 százalékra csökkent, miközben folyamatosan emelkedett a foglalkoztatottak aránya. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a foglalkoztatás növekedése szinte kizárólag a közszférában valósult meg. A versenyszférában az alkalmazottak száma 2013-ban gyakorlatilag a 2012-es szinten stagnált. (Egyébiránt ezt jeleztük előre 2013 elején készített felmérésünkben.)

Foglalkoztatási ráta az Európai Unióban és Magyarországon a 15-64 éves lakosság százalékában*

68 66 64 62 60 58 56 54 52 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

EU-28

EU-15

Magyarország

* az utolsó négy negyedév gördülő átlaga. Forrás: Eurostat

15

II. Üzleti környezet

Megjegyzések jelen fejezet ábráihoz: A számadatok az adott válasz százalékos részarányát jelölik. A 100-ból hiányzó rész a semleges válaszok („3”) aránya. Részletes eredményeket és módszertani megjegyzéseket ld. a mellékletekben.

Jelmagyarázat:

A legfontosabb eredmények röviden » A megelőző felméréshez viszonyítva javult az üzleti környezettel való az elégedettség (illetve csökkent az elégedetlenség) számos jellemző tekintetében. » Ismét túlnyomóan pozitív bizonyítványt kaptak a munkaerőpiachoz kötődő tényezők, mint például a képzettség és a termelékenység, a munkaköltségek tekintetében átlagon felüli volt a javulás mértéke. » Fontos területeken, mint a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, a jogbiztonság vagy az adók tekintetében ugyan szintén javultak a vélemények, ennek ellenére még mindig többségben vannak az elégedetlenek, sőt a közbeszerzések és a korrupció kérdésében a tavalyinál is erősebb elégedetlenség. » A térség más országaihoz viszonyítva Magyarország idén valamivel jobb eredményeket ért el, mint 2013-ban. A legtöbb üzleti környezeti jellemző tekintetében a középmezőnyhöz zárkózott fel, sőt több tényező esetén a régiós átlagot meghaladó elégedettséget mértünk.

Az üzleti helyzet és gazdasági várakozások mellett egy adott ország gazdaságpolitikai és intézményes feltételrendszere is jelentős mértékben meghatározza a vállalatok beruházási hajlandóságát. Ezzel kapcsolatban főként az alábbi területek bírnak jelentős súllyal: »

»

»

Munkaerőpiac például képzettség, termelékenység, motiváció és teljesítményorientáltság, munkaerőköltségek, munkajog, oktatási rendszer, szakemberek rendelkezésre állása; Operatív ill. működési környezet pl. költségszint és költségszerkezet, infrastruktúra, helyi beszállítók, fizetési fegyelem, kutatási és fejlesztési feltételrendszer; Gazdaságpolitikai keretek például közigazgatás, adók, jogrendszer, támogatások, átláthatóság, kiszámíthatóság, korrupció.

A 2014-es felmérésünk szerint mindhárom területen nőtt – kis mértékben – az elégedettség a vállalatok körében. Egyúttal megerősítették azt a korábbi években kialakult képet is, amely szerint a munkaerővel kapcsolatos adottságok kedvezőek, miközben a gazdaságpolitikai feltételrendszer nem kielégítő mértékben teljesíti a vele szemben támasztott elvárásokat.

16

Elégedettség az üzleti környezet összetevőivel * ( 2) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014 2.5

3.0

3.5

4.0 munkaerőpiac

működési környezet

gazdaságpolitika

* 1 = nagyon elégedett … 5 = nagyon elégedetlen. Az egyes összetevőkhöz tartozó tényezőket ld. az „A” mellékletben a 2. kérdés eredményeinél.

1. Munkaerőpiaci feltételek A munkaerő-potenciál továbbra is a magyar gazdaság egyik legfontosabb erőssége. Ezt igazolják az idei felmérés eredményei is.

Munkajog (

2.20) Magyarország

2005 3 14

A tavalyi felméréshez képest a munkaerőpiac összes vizsgált jellemzői tekintetében javultak – ha csak kis mértékben is – az elégedettségi mutatók: » képzettség, » költségek, » termelékenység, egyéni motiváció, » munkajog, » felsőoktatás, » szakképzés, » szakemberek rendelkezésre állása.

Bevált a munkajog reformja A 2012. július elsejével hatályba lépett új Munka Törvénykönyve már a 2013 elején készített felmérésünkben is jelentős támogatottságra talált, és úgy tűnik, hogy egy évvel később az első gyakorlati tapasztalatok is megfelelnek a vállalatok várakozásainak: az idei felmérésben először több az elégedettek száma, mint az elégedetleneké.

2006 3 2007

4

2008 1

33

21 19 22

20

13 10

25 34

18

4

10 10

26

2012 1 16 2014

21 29

2010 3 16

2013 3

12

28

2009 4 17 2011 4

5

25

23

7 12

17

7

16

6

A régió országai - 2014 EE KS HU MK LV PL AL RO SK átlag CZ LT BG RS HR BA SI

9 36 11 19 4 23 2 22 18 2 23 38 2 14 1 10 3 14 18 2 20 2 16 13 5 6

15 3 44 16 6 15 7 26 5 34 6 31 3 32 10 34 16 31 12 43 12 46 20 24 30 40 18 46 17 47 17 23 46

17

A magyar szakképzési rendszerben a 2013/2014-es tanév kezdetével történt meg rendszerszerű áttérés a német mintához igazodó duális modellre. A vállalatok ezért még nem rendelkezhetnek gyakorlati tapasztalatokkal a rendszer hatékonyságáról és a „kimeneti oldal” minőségéről. Az irány azonban megfelel a vállalatok elvárásainak, és ez tükröződik a felmérés eredményeiben is: az elégedetlen vélemények aránya 43-ról 33 százalékra csökkent. Ehhez hozzájárulhatott a szakképzési költségtérítés 2012-ben bevezetett egyszerűsítése, és az egyes területeken megemelt átalány-összegek is, ami a képzést vállaló cégek esetén a pénzügyi feltételeket is javította.

Szakember-kínálat ( 2.21) Magyarország

2014 – ágazat szerint

Az ipar változatlanul a szakemberhiányra panaszkodik A szakemberek rendelkezésre állása tekintetében a vállalatok alig észleltek változást a tavalyi felmérés óta: a válaszadók 27 százaléka elégedett a jelenlegi helyzettel, 31 százalékuk inkább szakemberhiányt tapasztal.

Bérköltségek alakulása (

1.11)

Az ágazati bontás azonban azt mutatja, hogy az iparban jóval több vállalat (megkérdezettek 43 százaléka) jobb szakember-kínálatot tart szükségesnek – ez alig jobb a tavalyi 47 százalékos aránynál, miközben az ipari vállalatok csupán 15 százaléka kielégítőnek nevezi a mai helyzetet.

az adott mértékű emelkedést váró cégek aránya 42%

23%

20%

8%

A szakemberhiány tehát továbbra is a gazdasági környezet egyik gyenge pontja marad, és akár komoly növekedési akadállyá válhat, különösen az ország „újraiparosítására” irányuló gazdaságpolitikai erőfeszítések tükrében.

8%

0-2 3-4 5-7 8-10 10+ Bérköltségek várt emelkedése, százalékban

Munkaerő-költségek ( 2.15) Magyarország 2005 2

25

2006 4 2007 2

31

2010 4

24 26

2012 4

23

2013 3

22

18

19

33

17

28

18 25 24 24

Kisebb gondot okoz a bérköltségek alakulása

4 11

36

2011 3

2014 3

25 25

2009 2 12

5

20

25

2008 2 17

BG LT MK LV KS AL PL SK RO RS HU átlag CZ EE BA HR SI

19

A felmérés szerint az élőmunka költségeivel kapcsolatos vállalati vélemények jelentős javulást mutatnak fel a korábbi évekhez képest: már csak a vállalatok egy ötöde elégedetlen a költségek alakulásával, miközben az elégedettek aránya 36 százalékra nőtt.

5 9 12

14 6

A régió országai - 2014 12 49 41 11 43 15 15 20 53 3 45 11 15 22 74 33 8 4 38 14 3 4 38 15 4 7 31 11 7 4 34 23 3 3 33 14 6 5 29 17 6 1 17 18 4 21 21 9 23 23 11 10 43 15 17 42 18

A 2013-as felmérésben felhívtuk a figyelmet arra, hogy a vállalatok egyre inkább aggódnak az munkaerő-költségének alakulása miatt. Ennek okát többek között a 2009 és 2012 között tapasztalt gyors ütemű költségemelkedésben, valamint a minimálbér jelentős emelésében láttuk. A 2013-as évben viszont az munkaerő-költség emelkedése érezhetően lassult a versenyszférában, és – a 2009/2010-es gazdasági válságtól eltekintve – most először közeledett az EU-28-ak átlagos szintjéhez. Emellett a minimálbér 2014. január elsejei +3,6 százalékos emelése jóval visszafogottabb, mint az előző három évben. Továbbá az munkaerő-költségek okozta feszültségek enyhítéséhez hozzájárultak a „munkahely-védelmi akcióterv” keretében egyes társadalombiztosítási járulékokra nyújtott kedvezmények is. A 2012 végén jóváhagyott terv

alapján a munkáltató részben vagy teljességgel mentesülhet bizonyos társadalombiztosítási járulékok megfizetése alól, amennyiben például tartósan munkanélkülieket, képzettség nélküli, fiatal ill. idős munkanélkülieket vesz fel.

Szakképzési rendszer ( 2.19) Magyarország 2009

5 11

2010 1

28

9

23

10

22

2011 1 17

Idei felmérésünkben a válaszadók a munkaerő-költségek 4,0 százalékos emelkedésével számolnak 2014-ben (medián; kiigazított számtani átlag: 4,4%). Négy százaléknál magasabb költségemelkedést csak a vállalatok 40 százaléka vár. A tavalyi felmérésben a bérköltségek öt százalékos növekedését várták 2013-ra. A KSH adatai szerint a versenyszférában tavaly a bruttó keresetek 3,6 százalékkal emelkedtek, ami már csupán a fele a 2012ben mért 7,3 százalékos növekedési ütemnek. A felmérés adataiból egyébként statisztikailag is kimutatható, hogy a munkaerő-költségek alakulása szignifikáns mértékben befolyásolja a beruházási és foglalkoztatási döntéseket. elégedettség* a munkaköltségekkel

elégedett elégedetlen

több beruházást tervez

33

2013 1 15

33

2014 1 16

RS EE MK LT HR HU PL átlag CZ LV RO KS BA SI SK BG AL

9 11 10

26

7

A régió országai - 2014 24 2 26 6 20 10 11 26 6 27 7 26 26 14 31 11 32 12 32 11 15 33 8 42 14 29 14 34 38 12 37 22 46 18

3 14 29 22 2 26 17 1 16 3 16 1 15 1 15 38 1 19 48 14 1 15 13 29

kevesebb beruházást tervez

33 16

24

2012 2 16

16 37

* „elégedett“ itt: a „nagyon elégedett“ és „elégedett“ válaszok együtt „elégedetlen“ itt: a „nagyon elégedetlen“ és „elégedetlen“ válaszok együtt

Régiós kitekintés A munkaerőpiachoz kapcsolódó valamennyi tényező tekintetében a magyar elégedettségi mutatók nem csupán az előző évhez viszonyítva emelkedtek, hanem javult Magyarország relatív pozíciója is a térség más országaihoz képest. Úgy tűnik, hogy a 2012 óta érvényes munkajogi szabályok a legelőnyösebbek közé tartoznak a régióban, és az új szakképzési modell tavaly indult megvalósításával Magyarország jóval inkább megfelel a vállalati szféra elvárásainak, mint számos más ország. Az munkaköltségek terén korábban tapasztalt feszültségek enyhülésével ugyan szintén javított Magyarország relatív pozícióján, de a hazai elégedettség még így is csupán a 11. helyen végzett a 16 vizsgált ország közül. E téren középtávon a termelékenység alakulásával arányos bérpályára kell törekedni annak érdekében, hogy ne veszélyeztessük a nemzetközi versenyképességet. A munkaköltség is relatív mutató Amikor a munkaköltségek szintjét elemezzük, újra és újra fel kell hívni a figyelmet arra, hogy azokat csak a munka termelékenységéhez viszonyítva lehet helyesen értelmezni. Ezért a vállalatok versenyképessége tekintetében gyakran a fajlagos bérköltség (unit labour cost - ULC) alakulása fontosabb mutató, mint a névleges bérek. Ilyen megközelítésben Magyarország más versenytársakhoz képest igenis jól szerepel. A reálértéken mért fajlagos bérköltségek 1995 óta szinte folyamatosan, összesen mintegy 10 százalékkal csökkentek Magyarországon, miközben például Csehországban mintegy tíz százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban.

Dolgozók képzettsége ( 2.17) Magyarország 2005

9

2006

7

2007

6

36

12 3

2008

7

33

16 2

2009

9

2010

9

42

2011

7

46

2012 2013 2014

33

9

13 5

39

14 5

15

42

16 1 13 2 13 1

42

11 3

41

11 2 49

12 1

A régió országai - 2014 LT SI PL HU BA HR RS SK RO átlag MK BG EE KS CZ AL LV

15 52 8 63 8 62 9 49 6 50 5 50 7 47 10 46 7 46 6 42 5 44 6 30 32 4 26 3 31 3 18 24

4 4 91 12 8 8 10 14 1 15 2 13 2 75 20 1 9 6 15 4 22 2 18 3 29

19

Egy munkaórára jutó termelékenység, reál-értéken euró / óra

21.4

20.2 17.0 13.2

12.8 11.5

11.2

10.4

10.3 8.4

SI

GR

PT*

CZ*

SK*

HU

EE*

PL*

LT*

LV

5.4

4.8

RO*

BG*

2013 (*2012). Forrás: Eurostat

Munkaköltségek indexe negyedéves adatok, változás az előző év azonos időszakához, százalékban*

20

15

10

5

0

-5 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Magyarország

EU-28

* szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok. Forrás: Eurostat

Fajlagos bérköltségek néhány országban index, 2005=100

forrás: Eurostat

20

2. Gazdaságpolitikai környezet Egy ország gazdaságpolitikája, más szóval a szabályozási és az intézményi környezetnek meghatározó jelentősége van a vállalati működés és a beruházási hajlandóság szempontjából. Ezért rendszeresen vizsgáljuk a gazdaságpolitika kiemelt fontosságú vetületeit: » a közigazgatást, » az adórendszert, » a támogatások rendszerét, » a jogbiztonságot, » a közbeszerzési rendszert, » a kiszámíthatóságot, » a korrupciót, » a politikai és társadalmi stabilitást. Ezeken a területeken évek óta lényegesen több a kritika, mint a dicséret a vállalatok részéről. Annál inkább örvendetes, hogy az elégedetlenség foka idén –ismét– szinte minden tekintetben valamelyest csökkent – két kivétellel. Kiszámíthatóság ( 2.8) Magyarország

Kiszámíthatóság: csak lassan enyhül a hiányérzet A gazdaságpolitika kiszámíthatóságának hiánya az elmúlt években a leginkább kritizált tényezők közé tartozott Magyarországon. Ez 2014ben sem változott: a vállalatok közel 70 százaléka még mindig elégedetlen, sőt ezen belül 36 százalékuk „nagyon elégedetlen” a jelenlegi helyzettel. Ugyanakkor biztató, hogy ez az eredmény már érzékelhetően jobb, mint az előző két évben, hiszen 2012-ben még 87 százalék volt az elégedetlenek aránya, tavaly pedig 79 százalék. Figyelemre méltó, hogy a különböző ágazatok helyzetértékelése nem mutat jelentős szórást: a feldolgozóiparban a válaszadók 67 százaléka, a szolgáltató ágazatban 69 és a kereskedelemben 62 százaléka nem elégedett. A legnagyobb elégedetlenséget az idén építőiparban tapasztaltuk (80%). A kritika óvatos enyhülésének egyik oka vélhetően az, hogy az előző évekhez képest 2013-ban valamelyest csökkent azoknak az új vagy módosított törvényeknek a száma, amelyek a vállalatok többségét közvetlenül érintették. A vállalatok életében a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság hiánya tervezési bizonytalanságokat okoz. Ez nem csupán a napi üzleti működést nehezíti meg, hanem még inkább a beruházások tervezését. Amennyiben túl nagy ez a bizonytalanság, akkor elhalasztják, elvetik vagy más országban valósítják meg az egyébként tervezett beruházásokat.

2005 1 22 2006 14 2007 2 8 2008

33

8

31

14

27

8

30

35

2009 11

23

38

41

2010

n.A.

2011

n.A.

2012 2

23

2013 24 2014 2 9

64 33

46 33

36

2014 – ágazat szerint Összes 2 9

33

feldolg. ipar 3 9 építőipar

10

41 40

kereskedelem 3 19 szolgáltatások

6

36

30 28

26 40 32 41

A régió országai - 2014 EE MK LT PL LV CZ SK KS átlag RS AL HU BA BG RO SI HR

6 24 4 17 1 19 16 11 17 7 1 10 2 8 29 4 1

35

3 29 17 7 7 33 9 24 13 29 17 31 16 35 7 56 20 37 19 42 21 49 36 33 22 56 37 33 33 43 39 41 50 39

21

Jogbiztonság ( 2005 3

32

16 1

2006

5

34

2007

8

28

2008 1 2009

4

2.6) Magyarország 5

21

13

14

31

14 28

19

2010 1 18

10 17

34

2011 2 16

13

27

2012 1 12

19

24

2013 2 14

elégedettség* a kiszámíthatósággal

38 27

2014 1 16

Felméréseinkben számszerűen is kimutatható ez az összefüggés: az idei felmérésben a kiszámíthatósággal elégedett vállalatok 43 százaléka tervez több beruházást, és csupán 5 százalékuk akar kevesebbet beruházni, mint 2013-ban. Ezzel szemben a kiszámíthatósággal elégedetlen vállalatok között csupán 23 százalékuk akar többet fordítani fejlesztésre, miközben 27 százalékuk csökkentené beruházási kiadásait.

26

29

23


2014 – ágazat szerint Összes 1 16

29

feldolg. ipar 3 18 építőipar

10

43 23

5 27

19 40

kereskedelem

18

45

szolgáltatások

15

24

EE LT PL LV HU MK átlag SI RO CZ RS SK KS HR BA AL BG



23

24 20


16

Jogbiztonság: Várat magára a fordulat

28

A régió országai - 2014 12 53 12 28 7 17 2 2 20 20 7 21 24 8 1 16 29 23 0 12 44 15 13 34 22 1 13 41 20 29 37 24 19 36 28 6 49 19 17 31 33 7 30 33 43 27 6 3 42 36 3 45 37 1 38 40

A jogbiztonság tekintetében az előző évi felméréshez képest –sajnos– szinte nincs elmozdulás: a cégek 52 százaléka hiányosságokat érez (2013-ban: 53%), csupán 17 százaléknyi az elégedetten nyilatkozók aránya (2013-ban: 16%). A jogbiztonsággal kapcsolatban a vállalatok több területen számolnak be – eltérő mértékű – hiányérzetről: » a jogalkotás átláthatósága és üteme, beleértve a törvénytervezetekről való konzultációt az érintett piaci szereplőkkel, » az európai jogi normák betartása, » a bíróságok hatékonysága és függetlensége, » az egyenlő bánásmód valamennyi piaci szereplővel szemben, » a hatóságok és intézmények, mint például a Versenyhivatal vagy a pénzügyi felügyelet függetlensége és objektivitása. A gazdaságpolitikai kiszámíthatósághoz hasonlóan a jogbiztonság is közvetlenül befolyásolhatja a vállalatok beruházási hajlandóságát. elégedettség* a jogbiztonsággal




45 20

3 32


Szorgos honatyák »

»

22

Magyarországon egy országgyűlési ciklus alatt még soha nem hoztak annyi új törvényt, ill. módosítottak létező törvényeket, mint a 2010-es országgyűlési választások óta eltelt időszakban. Még a cikluson belül is folyamatosan gyorsult a jogalkotás üteme, a „legtermékenyebb” év 2013 volt. Statisztikai átlagban minden naptári héten több mint négy jogszabálytervezetet hagytak jóvá, azaz majdnem minden munkanapon egyet-egyet.

Összehasonlításul: a Bundestag, a német parlament alsóháza, a 2009 és 2013 közötti ciklusban összesen 553, a 2005 és 2009 közötti időszakban pedig 616 törvényt fogadott el.

»

Korrupció ( 2005

2.9) Magyarország

10

2006 2 11

Törvényhozás Magyarországon elfogadott törvények száma összesen új módosított 432 219 213 499 264 235 460 273 187 573 262 311 587 262 325 859 321 538 150 43 107 215 109 106 224 70 154 254 88 166 16 11 5

országgyűlési időszak 1990 - 1994 1994 - 1998 1998 - 2002 2002 - 2006 2006 - 2010 2010 - 2014* 2010 2011 2012 2013 2014

* 2014. április 2-i állapot szerint forrás: http://www.parlament.hu/ogystat/eredekim/tvelf_akt.htm

Magyarország helyezése a „korrupció-érzékelési index” rangsorában 20 25

37

16

31

19

2007 2 6

33

26

2008 1 11

29

28

2009 1 7

37

2010 14

37

31

43

2011 2 5

41

2012 15

21

27

2013 2 10

44 27

2014 15

35

40

32

A régió országai - 2014 EE PL MK LT RS LV HR átlag HU AL RO CZ SK KS BG SI BA

15 1 20 2 24 4 13 13 13 10 29 15 8 12 2 5

01 3

32

12 3 9 32 15 41 9 26 23 47 11 43 22 35 32 40 32 45 32 34 41 41 38 39 44 37 44 35 54 33 60 28 69

29

30 35 40

Közbeszerzések átláthatósága ( Magyarország

45 50 55

Rang original

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

60

Rang relativ*

* eredeti helyezés: a TI által közölt helyezés a teljes listában. Relatív helyezés: elméleti hely egy pontosan 100 országot tartalmazó listán. Forrás: Transparency International, DUIHK számítások

2005

9

2006

7

39 27

2008 1 6 2009 14

34

2010 15

35

2011 2 8

25 26 30

33

2012 4

35 31

2014 14

A Magyarországon működő vállalatoknak sovány vigasz csak, hogy a térség számos országában hasonló vagy még rosszabb a helyzet.

24

31

2013 2 5

A korrupciót és a közbeszerzési eljárások átláthatóságát a vállalatok a legtöbb esetben egymással összefüggő jelenségnek tekintik. A már korábban is kedvezőtlen megítélés 2014-ben sajnos mindkét területen tovább romlott: a válaszadók mintegy 70 százaléka elégedetlen a helyzettel, az elégedetten nyilatkozók aránya a nullához közelít. A cégek legnagyobb aggálya, hogy torzul a verseny, és azok kerülnek hátrányba, akik szabályszerűen és tisztességesen dolgoznak.

9 21

30

2007 3 9

Kedvezőtlen trend a korrupció és az átláthatóság terén

2.7)

37

22 33 31 32

A régió országai - 2014 EE LT MK PL LV SI RS átlag HR HU AL RO CZ KS SK BG BA

3 18 4 17 2 17 8 13 01 13 6 4 14 4 1 4 5 1

21 6 41 7 24 17 30 13 21 24 38 16 34 24 34 27 36 27 37 32 41 28 30 36 39 33 44 33 31 46 41 41 44 32

23

Támogatások

Támogatási források ( 2.5) Magyarország 2005 3 7 2006 1

29

14

20

21

20

2007

5 14

19

19

2008

4 13

22

2009 2 17

25

2010 3 13

15 14

21

2011 2 17

18 26

8

2012 1 16

27

22

2013 2 15

34

18

2014

14

31

18

régió országai - 2014 2014 nach A Ländern LT EE LV RS PL MK BG átlag HR HU SI CZ AL RO SK BA KS

11 31 12 26 3 19 5 31 2 20 5 1 14 3 13 5 14 13 2 10 3 36 6

12

18 2 6 14 25 5 20 8 28 8 26 15 31 16 31 11 31 18 29 17 29 22 51 5 33 28 38 29 40 37 48 40

29

Magyarország a 2014 és 2020 közötti időszakban mintegy 20 milliárd eurónyi támogatásban részesül az Európai Unió kohéziós és strukturális alapjaiból. Annak érdekében, hogy ezt a tetemes összeget a lehető legjobban használjuk fel az ország versenyképességének fokozására, hatékony intézményes rendszerre és átlátható pályázati folyamatokra van szükség. Jelenleg még minden második vállalat elégedetlen az uniós és állami támogatásokhoz való hozzáféréssel, ez az arány az elmúlt három évben alig változott. Az uniós támogatások témában Kamaránk 2013 őszén egy gyorsfelmérést végzett. Akkor a válaszadók mintegy kétharmada nyilatkozott úgy, hogy korábban már pályázott támogatási forrásokra, és szintén kétharmaduk a jövőben is tervezi támogatások igénybe vételét új beruházásokhoz. Akadályként érzékelik az információhiányt, ráadásul számos vállalat gyakran „demográfiai” jellemzői alapján eleve nem (volt) jogosult támogatásra. Vélhetően ezek a tényezők okozzák a jelen felmérésben jelzett elégedetlenséget is. Magát a pályázati eljárást – a kérelmezéstől a jóváhagyási eljáráson át a kifizetésig és az elszámolásig – túlnyomórészt pozitívan értékelték a gyorsfelmérésben. Bővebben a gyorsfelmérésről: http://www.ahkungarn.hu/hu/orszagismerteto/unios-tamogatasok2014-2020/

Közigazgatás ( 2005

42

5

2006 1 11

10

37

2007 3 5

19

40

2008 14 2009

Lassan, de érik a bürokráciacsökkentés

2.2) Magyarország

20

32

6

38

2010 15

40

26 34 33

2011 2 7

39

2012 1 9

11

44

2013 1 11

15

39

2014 1 9

12

38

10

A régió országai - 2014 EE LT KS MK PL LV HU átlag AL SK RO RS CZ BG SI HR BA

24

12 2 30 22 17 2 14 13 9 1 13 10 17 2 10 5 6 3 1 11 2

A bürokráciát érő kritika már az elmúlt évek során is fokozatosan enyhült, és ez trend 2014-ben is folytatódott: jelenleg már „csupán” 48 százalékban elégedetlenek a közigazgatással, miközben minden tizedik vállalat nem lát okot a panaszra. A helyzet ugyan még távol van „jó”-tól, mindenesetre az elmúlt tíz év legjobb eredményét mértük.

41

93 24 26 29 35 39 38

37 36 44 49 39 38 45 44 40 50

15 12 10 5 10 18 15 13 16 23 26 25 31 40 39

Annak, hogy még mindig minden második vállalat elégedetlen, több oka van: » Egyrészről az új vagy módosított törvények áradata újabb és újabb adminisztratív terheket ró a vállalatokra. » Másrészről a közigazgatási struktúrák változása (például a megyei kormányhivatalok létrehozása) megnehezíti a vállalatok tevékenységét, mert ezzel például bizonyos közigazgatási kompetenciák is áthelyezésre kerültek. » Végezetül pedig számos – a vállalatok szemszögéből gyakran túlságosan is nagyszámú – hatósági ellenőrzés is hozzájárul az elégedetlenséghez. Ezek során ugyanis csak ritkán állapítanak meg jogsértést, azonban ezek az ellenőrzések adott esetben jelentős mértékű járulékos adminisztratív terhet rónak a vállalatokra.

Az adórendszerrel szemben kisebb a kritika Mind az adóterhek, mind pedig az adóigazgatás megítélése javult 2014-ben. Ehhez mindenekelőtt az a körülmény járult hozzá, hogy 2014-ben az előző évhez viszonyítva csak kisebb módosításokat hajtottak végre az adórendszerben.

Adóterhelés ( 2005


8

2006 1 14

15

30

2007 4 8

18

34

35

Ezen felül figyelembe kell venni, hogy a vállalatok rendszerint a társadalombiztosítási járulékokra is gondolnak, amikor értékelik az adórendszert. 2014 elején ezen a téren is kevés volt a változás. Ráadásul 2013 óta bizonyos esetekben a „munkahelyvédelmi akciótervvel” bevezetett kedvezményeket is lehet érvényesíteni. (Bővebben lásd a II.1 fejezetben a „munkaerő-költségek“ bekezdés alatt.)

2008

Régiós kitekintés

A régió országai - 2014 2014 nach Ländern

A magyar elégedettségi mutatók – kismértékű – javulása hozzájárult ahhoz, hogy a régióban – kis mértékben – Magyarország relatív pozíciója is javult a legtöbb gazdaságpolitikai tényező tekintetében. Kivétel ez alól a korrupció és az átláthatóság megítélése. A jogbiztonság tekintetében Magyarország már az ötödik helyen szerepel a felmérésben részt vevő 16 ország rangsorában (2013-ban a hetedik helyen állt). A többi tényező esetén a hetedik és a tizenegyedik hely között mozog a magyar helyezés. A változás iránya tehát pozitív, de az elégedettség foka még így is inkább csak a régiós átlagnak felel meg.

8

30

2009 13 2010 16 2011 4

51

29

53

34

47

19

26

2012 1 11

31

2013 2 12

28

2014 2 13

BG MK KS EE LT LV PL átlag CZ RS SK HU RO AL BA HR SI

34 15 27 11 19 18 26 2 28 3 27 4 16 6 18 3 16 1 14 2 14 2 13 2 14 13 11 2 32 34

14 31 33

33

22

45

43 27 15 24

39

15 24 0 30 14 24 14 28 19 38 15 35 16 38 16 33 22 31 24 49 13 33 53 55

Adóbevételek Magyarországon Adóbevételek a bruttó hazai termék százalékában 40.1 40.0 39.8 39.0 39.0 38.9 39.8 38.7 38.0 38.0 37.8 37.1 37.5 37.1 37.1

13

13

13

13

13

12

14 13

14

13 12

13

13

jövedelem- és vagyonadók

8

9

9

áfa

8

9

9

Termelési és importadók

10

8

6

7

8

8

8

9

8

8

8

8

8

10

10

10

9

9

9

8

9

8

8

8

9

8

8

8

7

7

8

7

7

tb-hozzájárulások 7

11

10

13

7

10

9

13

összesen

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

* áfa nélkül.

Forrás: KSH, EDP-jelentések (2014. március)

25

3. Operatív működési környezet Versenyelőny az infrastruktúra és a beszállítói háttér Infrastruktúra ( 2.11) Magyarország 2014 – ágazat szerint Összes 3

34

19 2

feldolg. ipar 4

29

24 3

építőipar

40

100

kereskedelem

41

14 0

szolgáltatások 3

35

19 1

A régió országai - 2014 LT EE HR HU SI PL átlag CZ LV MK SK RS BG AL KS BA RO

17 15 32 6 31 3 34 7 31 1 27 4 20 2 21 5 13 20 1 13 8 10

19 6 7

Beszállítók ( 2005 4

54

9 60 12 4 19 2 29 1 24 5 28 9 27 34 5 37 5 37 6 35 8 36 13 41 8 23 27 36 17 41 28


13 3

2006

6

39

11 2

2007

6

39

12 4

2008

5

37

2009

6

31

16 1

2010

5

35

14 4

2011 4

41

2012 3

12 5

18 3

2013 2

37

14 2

2014 2

35

13 1

26

A régió országai - 2014 57 42 52 13 3 3 45 121 41 102 2 41 10 2 35 13 1 2 34 15 1 4 11 3 2 28 38 18 3 0 27 19 0 32 17 2 30 19 7 27 4 1 27 22 4 1 20 10 33 17 14 3 14 33 4 15 15

» Az infrastruktúrát a válaszadók 37 százaléka jónak értékeli, az elégedetlen vállalatok aránya tovább csökkent 21 százalékra. A jövőben fokozott figyelmet érdemel azonban az a tény, hogy a feldolgozó iparban alacsonyabb az elégedettség, mint más szektorokban (33 - 27 százalékos aránnyal). » A kutatás és fejlesztés feltételrendszerét szintén jobbnak értékelik, mint 2012-ben és 2013-ban, bár még mindig az elégedetlen véleményeké a többség. Mivel ez a terület éppen az ipar számára lesz egyre fontosabb a hosszú távú versenyképesség érdekében, ezért a jövőben még több erőfeszítést kell tenni ezen a téren. » Örvendetes fejlemény, hogy a felsőoktatás színvonalának megítélése tovább javult. A vállalatok többsége elégedett e téren, hosszú távon ez hozzájárulhat a diplomás utánpótlás minőségi és mennyiségi biztosításához. » A teljesítőképes magyar beszállítói háttér kifejlesztése sok éve kinyilvánított célja a gazdaságpolitikának. A 2014-es felmérésünkben a helyi beszállítók elérhetőségének és minőségének megítélése az előző évhez mérten nem változott, változatlanul az elégedett véleményeké a többség.

10 1

36

LT SI PL SK MK HU CZ HR EE LV átlag RO BG RS AL BA KS

Egy olyan magasan iparosodott gazdaságnak mint amilyen a magyar, teljesítőképes infrastruktúrára valamint a széles és stabil (partner-) vállalati környezetre van szüksége. Felméréseink szerint mindkét területen a beruházók elvárásai messzemenően teljesülnek.

Hogyan lesz valaki beszállító? A DUIHK már sok éve fáradozik a német és a magyar vállalatok közötti szorosabb összefonódáson. Tagvállalatainknak ez több és/vagy jobb beszállítókat hozhat, a magyar vállalatok pedig új és ígéretes vevői körhöz juthatnak. 2013-ban a DUIHK több magyar várost érintő „országjárást” rendezett a járműipari beszállítói kapcsolatok témakörében. A kecskeméti, veszprémi, miskolci és budapesti rendezvényeken mintegy 400 magyar kis- és közepes vállalat vehette fel közvetlenül a kapcsolatot neves német gyártókkal, előadások és szemináriumok keretében pedig tájékozódhattak a beszállítókkal szemben támasztott követelményekről.

»

A vállalatok működési környezetének fontos eleme a fizetési fegyelem. Örvendetes, hogy e téren enyhült a helyzet, bár még így is 37 százalékban elégedetlen vállalat áll a 17 százaléknyi elégedettel szemben (2013: 14 ill. 45%). Kimagasló az elégedetlenség a kereskedelemben, ahol a válaszadók 52 százaléka panaszkodik a fizetési határidők elmulasztására. Az építőiparban viszont – nem utolsósorban a törvényi szabályozásban történt változások hatására – érezhetően enyhült a probléma.

Fizetési fegyelem ( 2.4) Magyarország 2005 2

22

25

2006 3

23

29

2007 4

28

2008 1

Régiós kitekintés Az operatív környezet tekintetében Magyarország nemzetközi összehasonlításban jobban szerepel, mint gazdaságpolitikai kérdésekben. Az infrastruktúra vonatkozásában az elégedettségi mutatók a negyedik, a kutatási és fejlesztési feltételrendszer tekintetében pedig az ötödik helyen áll hazánk. Ez azt bizonyítja, hogy Magyarország éppen a gyakorlati vállalati működéssel kapcsolatos alapok tekintetében megfelelő adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy ismét felzárkózzon a térség éllovasaihoz.

4. Euró és Európa Soha nem látott szinten az Európai Unió melletti elkötelezettség Magyarország 2004-ben történt Európai Uniós csatlakozása utáni első felmérésünkben a vállalatok nagyfokú csalódottságot fejeztek ki: 2005 elején minden második vállalat elégedetlen volt az Európai Uniós tagsággal. E vélemény a következő években jelentősen és folyamatosan változott, a vállalatok egyre inkább érzékelték az uniós tagságból eredő előnyöket. A 2014-es felmérésben ez a tendencia: a válaszadók közel 70 százaléka kedvezőnek látja az uniós tagságot, alig akad már olyan cég, aki hátrányt látna benne. Az Európai Uniós tagság tekintetében tagvállalataink elsősorban a következő előnyöket hangsúlyozzák: » a korlátlan hozzáférést a közösség belső piacához; » a tagságból eredő pótlólagos jogbiztonságot; » a strukturális és kohéziós alapokból Magyarországra áramló támogatások magas volumene.

13

19

21

15

26

2009 4 12

17

36

2010 2 15

17

32

2011 2 19 2012

14

14

26

19

12

32

2013 1 13

11

28

2014 1 16

17 25

12

A régió országai - 2014 LT LV EE PL SK BG CZ HU átlag KS RO AL RS MK SI BA HR

2 43 3 42 3 38 3 22 1 24 23 1 18 1 16 1 20 19 2 17 10 13 10 10 3 4

EU-tagság ( 2005 2006

20 2 18 3 18 9 8 26 10 27 26 11 29 11 25 12 29 13 30 11 26 16 46 3 14 36 24 29 41 21 36 22 32 30

2.1) Magyarország

5

42

13

10 15 6

29

2007

18

28

16 4

2008

17

31

13 2

2009

11

2011

14

2012

35

19

2010

9 6 14 4

43 40 29

2013

21

2014

24

71 8 4

36 37

11 3 45

41

A régió országai - 2014 LT EE BG PL SK LV SI RO HU átlag HR CZ RS MK BA KS

52 56 41 38

35 35 24 47 44

18 68 30 45 28 42 24 45 29 38 15 41 17 35 10 30 5 18 30 14 17 17

2 33 42 41 3 62 4 7 5 92 101 101 20 37

27

Mélyponton az euró támogatottsága Kívánatos-e az euró bevezetése? ( igen

nem

2005

3)

nincs vélemény

90

38

2006

84

10 6

2007

85

8 7

2008

81

15 4

2009

94

2010 2011 2012

34

86

8 6

78

15 6

61

30

9

2013

56

29

15

2014

55

34

11

Az anyavállalat székhelye szerint

összes

55

34

DE

55

36

HU

51

egyéb

59

29

11 8 20

31

Az euró bevezetését illetően az idei felmérés szerint folytatódik az utóbbi négy évben tapasztalt negatív trend. Jelenleg a cégek már csupán 55 százaléka támogatja a közösségi valuta bevezetését, minden harmadik vállalat inkább a forinthoz ragaszkodik. Ennek okát kevésbé az egyes euró-tagállamok (tévesen „euróválságnak” nevezett) adósságválságában kereshetjük – hiszen ez az utóbbi időben inkább csökkent, – hanem sokkal inkább a magyar monetáris politika váltózásában. A magyar jegybank 2012 végétől folyamatosan csökkentette az alapkamatot a 2012. októberi 11,5 százalékról 2,6 százalékra márciusában 2014 . Ez jelentősen csökkentette az euróban történő finanszírozás vonzerejét anélkül, hogy emiatt nőtt volna az infláció Magyarországon. Másrészről a kamatpolitika lazításával járó forint-leértékelődés kedvezően hat az exportra termelő gazdasági szereplőknek, miközben bizonyos szegmensekben elősegíti az import-kiváltást hazai gyártókkal.

10

Első pillantásra meglepőnek tűnhet, hogy a német hátterű vállalatoknál magasabb az eurót elutasítók aránya, mint a magyar cégek esetében. Ennek magyarázata azonban éppen a fenti okokban rejlik. Egyrészt a külföldi vállalatok gyakran nem magyar forrásból oldják meg a finanszírozást, ebből következően most kevésbé profitálnak a megváltozott (forint-) kamat- és árfolyam-feltételekből. Költségoldalon pedig sokak számára inkább előnyös egy gyengébb forint.

Fogyasztói árak és jegybanki alapkamat 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1%

-1%

2010/06 2010/07 2010/08 2010/09 2010/10 2010/11 2010/12 2011/01 2011/02 2011/03 2011/04 2011/05 2011/06 2011/07 2011/08 2011/09 2011/10 2011/11 2011/12 2012/01 2012/02 2012/03 2012/04 2012/05 2012/06 2012/07 2012/08 2012/09 2012/10 2012/11 2012/12 2013/01 2013/02 2013/03 2013/04 2013/05 2013/06 2013/07 2013/08 2013/09 2013/10 2013/11 2013/12 2014/01 2014/02 2014/03

0%

fogyasztói árak

MNB alapkamat

* Változás az előző év azonos időszakához, százalékban. Forrás: KSH, MNB

28

III. Befektetési alternatívák

A legfontosabb eredmények röviden » A német és külföldi beruházók egyöntetű többsége változatlanul a magyarországi tevékenység mellett teszi le a voksát. Négy vállalat közül három ismét Magyarországra hozná beruházását. » Nemzetközi összevetésben egy kicsit javult Magyarország minősítése, a 20 országot tartalmazó rangsorban egy helyet tudott javítani, így kilencedik helyen végzett az idei felmérésben. Az éllovas ismét Lengyelország, amelyet Csehország és Észtország követ.

1. Ismét Magyarországra? Emelkedett a Magyarország mellett kitartók aránya A német és más külföldi beruházók egyöntetű többsége továbbra is elkötelezett Magyarország mellett. Ma a válaszadók 75 százaléka ismét Magyarországot választaná beruházási célnak. Ez újabb kis előrelépés a tavalyi, hasonló mértékű javulás után. Mindazonáltal érdemes megvizsgálni azon 25 százalék motívumait, akik ma inkább más helyszínt választanának. Ennek okai sokrétűek lehetnek: » Sok esetben az idő során megváltozott a költségek és az árak szerkezete, ami befolyásolja egy-egy célország versenyképességét. » Más esetekben elmozdultak a vevőkörök és a célpiacok, a gyártók és szolgáltatók pedig gyakorta ezeket követik. » Végezetül pedig a gazdaságpolitikai feltételrendszer változása is kedvezőtlen hatást gyakorolhat bizonyos ágazatokra, ami csorbíthatja az adott telephely vonzerejét. Ennek fényében fontos, hogy komolyan vegyük az „üzleti környezettel” kapcsolatos vállalati aggodalmakat és észrevételeket, máskülönben a vállalatok a tervezett beruházásokat vagy bővítéseket már nem Magyarországon, hanem más helyszínen valósíthatják meg.

Ma ismét Magyarországot választaná befektetési célországként? ( 4) Magyarország Nem 1998

Igen 82

18

1999

20

80

2000

20

80

2001

19

81

2002

18

82

2003

16

84

2004

18

82

2005

21

79

2006

22

78

2007

25

75

2008

27

73

2009

20

80

2010

20

80

2011

17

83

2012

29

71

2013

27

73

2014

25

75

A régió országai - 2014 PL EE RS LT CZ AL MK SK RO átlag BG LV HR HU SI KS BA

6

94

6

94

8

92

10

90

12

88

14

86

15

85

16

84

17 17

83 83

18

82

19

81

23

77

25

75

25

75

27

73

28

72

29

2. Magyarország a régiós versenyben Fontos megjegyzés a IV.2. fejezethez:

A jelen fejezet értékei és az ebből képzett rangsorok nem a Magyarországon készített felmérésen alapulnak, hanem a régió 16 országában párhuzamosan készített nemzetközi „AHK“-felmérésen. Részletesebben ld. a C melllékletben a módszertani megjegyzésekben.

A térség 16 országában működő német külkereskedelmi kamarák közös konjunktúra-felmérése a gazdasági helyzet alakulása és a gazdasági feltételrendszer minősége mellett rendszeresen értékeli a különböző országok „vonzerejét” is a befektetők körében. Idén a résztvevő 16 országban összesen 1.435 vállalatvezető válaszolt kérdéseinkre. Mivel többségben olyan vállalatokról van szó, amelyek már aktív szereplők a külpiacokon – beruházóként, exportőrként, importőrként – ezért az egyes országokról kialakult véleményük különös súllyal bír. Magyarország vonzereje, mint befektetési célpont az idei felmérés szerint a 20 jelölt ország középmezőnyében szerepel. Az előző évhez viszonyítva Magyarország egy helyet tudott javítani eredményén, így már kilencedik a rangsorban. Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy 2006-ban, az első nemzetközi felmérésben hazánk még az ötödik helyen szerepelt. A felmérésben idén ismét Lengyelország bizonyult a leginkább vonzónak, Csehország pedig megőrizte második helyét Észtország előtt. Az elmúlt nyolc év adatait elemezve egyértelműen megállapítható, hogy egy-egy ország megítélése csak igen apró lépésekben mozog. Igen ritkán fordult csak elő, hogy két helynél többet változott volna egy adott ország helyezése egy év alatt. 2014-ben például a 20 lekérdezett ország közül 11 ugyanazon a helyen végzett, mint 2013-ban, csupán Ukrajna csúszott le nagyot, négy hellyel. Magyarországra nézve ez azt jelenti, hogy a korábbi években elveszített pozícióit csak fokozatosan lesz képes visszahódítani – lépésről lépésre. Az adott ország értékelése mint befektetési célpont - 2014 * (

6)

2.5

3.0

2.9

3.0

3.1

3.2 3.3 3.3 3.3 3.4

3.5

3.6 3.7 3.8 3.9

4.0

4.1 4.1 4.2

4.5

4.6

4.7 4.7 4.7 4.7

5.0

PL CZ EE SK SI LV LT HR HU RU RO RS MK BG CG BA UA KS BY AL 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12 13

14

* 1 = nagyon vonzó …. 6 = nem vonzó forrás: AHK-Konjunktúrafelmérés Közép-és Keleteurópa 2014.

30

15 16

17

18

19 20

Néhány ország helyezése a nemzetközi felmérésben ( 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

7)

2014

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Lengyelország Csehország Szlovákia Szlovénia Magyarország

14

18

18

18

19

20

20

20

20

az értékelt országok száma

forrás: AHK-Konjunktúrafelmérés Közép-és Keleteurópa 2014.

IV. Gazdaság és politika Megalakulás óta a DUIHK szigorúan tartózkodik mindennemű pártpolitikai pozicionálástól. Ugyanakkor éppen az elmúlt évek is igazolták, hogy a politikai fejlemények hatással lehetnek üzleti döntésekre is. Ezért az idei felmérésben érdeklődtünk – ahogy a 2010. évi választások előtt is – aziránt, hogy milyen hatással bír a választások kimenetele a beruházási hajlandóságra. A válaszok – ugyanúgy, mint 2010-ben – a vállalatvezetők „pártatlanságáról” tanúskodnak: Több, mint a felük úgy nyilatkozott, hogy a választási eredmény egyáltalán nem vagy alig befolyásolja a beruházási terveket. Azok körében pedig, akiknek a döntéseit befolyásolhatná a szavazás, a kedvező és a kedvezőtlen irányú hatások nagyságrendileg kiegyenlítik egymást. Más szóval: A vállalatok nem egy-egy párthoz igazítják gazdasági terveiket, hanem az adott kormány által ténylegesen folyatatott gazdaságpolitikához. Ez egyébként a kormányzati munka megítélésében is tükröződik. 2012 elején felmérésünkben a vállalatvezetők többsége még csalódást fejezett ki az új kormány első másfél év munkájáról, 2013-ban és 2014-ben viszont már egyre többen látnak pozitívumokat is.

Beruházási hajlandóságunk … (

6)

17 4 9

52 8 11

nem, vagy alig függ a választások eredményétől inkább növekszik egy Fidesz vezette kormány esetén inkább csökken egy Fidesz vezette kormány esetén kormányváltás esetén inkább növekszik kormányváltás esetén inkább csökken nincs véleményem

Összességében hogyan értékeli a kormány munkáját? ( 5) jó kielégítő rossz nincs vélemény 2010

41

2011

13

2012

8

2013

10

2014

17

39 40

16

20 34

58 34 30

13 18

43

13

37

16

31

V. DUIHK Befektetői Hangulat-Index

Magasabb GDP-növekedésre engednek következtetni a felmérés eredményei A DUIHK Befektetői Hangulat Indexe (BHI) 2014-ben ismét javult, értéke (egy +100-tól -100-ig terjedő skálán) +12-es szintre emelkedett, ami a legmagasabb 2011 óta. A DUIHK Befektetői Hangulat Indexét a felmérés eredményeiből határozzuk meg, és az adott évben várható gazdasági aktivitást hivatott (előre-) jelezni. Ennek érdekében főként a felmérés azon eredményeit veszi figyelembe, amelyek tapasztalataink szerint leginkább hatással vannak a vállalatok beruházási tevékenységére: a konjunkturális várakozásokat és a gazdaságpolitikai környezetet. (Az index összetevőit és meghatározásának módszertanát ld. a mellékletben.) Az elmúlt években a BHI index értékei szoros összefüggést mutattak a magyar bruttó hazai termék alakulásával. Ennek alapján „előjelző indikátornak” is tekinthető, amely tendenciájában mutatja a várható gazdasági növekedést. Számításaink szerint a BHI index értéke az idén a magyar GDP 2,2 százalékos bővülését jelzi. Ez az érték egybeesik számos más intézmény előrejelzéseivel, amelyek zömében 2 – 2,5 százalékos növekedést jósolnak. A DUIHK Befektetői Hangulat-Indexe és a magyar bruttó hazai termék alakulása 30

6

4.0

19

3.9

20

4

2.2 10

15

15

1.3

5

1.1

12

2

0.9 1.6

0

0.1

3

0

-1.7

-10

-5

-5 -11

-20 -30

-2 -4 -6

-35

-6.8

-40

-8

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 GDP* [jobboldali skála]

DUIHK Befektetői Hangulat-Index [baloldali skála]

* GDP: volumenváltozás az előző évhez, százalékban, 2014: DUIHK előrejelzése Forrás: DUIHK, KSH

32

A. Melléklet: A felmérés részletes eredményei Megjegyzés: » Eltérő jelölés hiányában a számadatok az adott válasz százalékos részarányát jelölik. » A százalékos részarányok összege kerekítés miatt eltérhet 100%-tól. » „régiós átlag“: a nemzetközi „AHK konjunktúra-felmérés – Közép-és Keleteurópa 2014” felmérés eredménye (a résztvevő 16 ország számtani átlaga) » További módszertani megjegyzéseket ld. a C. mellékletben

1.1 Hogyan vélekedik Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetéről? jó 2005 21 2006 13 2007 5 2008 1 2009 1 2010 3 2011 2 2012 2 2013 4 2014 11 Régiós átlag 2014 15

kielégítő 64 68 58 42 16 34 54 30 39 49 42

1.2 Hogyan vélekedik a magyar gazdaság idei kilátásairól az előző évhez képest? javul nem változik 2005 24 57 2006 19 57 2007 14 36 2008 19 45 2009 1 10 2010 16 56 2011 49 39 2012 10 36 2013 22 45 2014 35 52 Régiós átlag 2014 31 51

rossz 15 19 37 57 83 63 44 68 57 39 42

rosszabb 19 24 50 36 89 28 13 55 33 13 19

1.3 Hogyan vélekedik saját ágazatának jelenlegi helyzetéről? 2013 2014 Régiós átlag 2014

jó 15 25 22

kielégítő 40 43 52

rossz 45 32 26

33

1.4 Hogyan alakul ágazatának helyzete az idén, az előző évhez képest? javul 2005 26 2006 27 2007 23 2008 22 2009 1 2010 21 2011 46 2012 9 2013 11 2014 30 Régiós átlag 2014 32

1.5 Hogyan vélekedik saját vállalatának jelenlegi üzleti helyzetéről? jó 2005 48 2006 44 2007 34 2008 36 2009 16 2010 20 2011 36 2012 31 2013 31 2014 43 Régiós átlag 2014 44

34

nem változik 53 48 46 51 24 55 40 47 57 54 52

rosszabb 21 25 30 27 75 23 14 43 32 16 16

kielégítő 45 45 56 52 52 53 48 52 48 42 48

rossz 7 11 10 12 32 27 16 17 22 15 8

1.6 Hogyan alakul saját vállalatának üzleti helyzete az idén az előző évhez képest? javul nem változik 2005 43 47 2006 45 43 2007 43 37 2008 37 50 2009 9 39 2010 35 44 2011 53 36 2012 24 49 2013 24 54 2014 42 44 Régiós átlag 2014 48 44

rosszabb 10 12 20 13 52 21 11 27 22 13 9

1.7 Hogyan alakul vállalatának idei árbevétele az előző évhez képest? nő 2005 61 2006 69 2007 61 2008 62 2009 11 2010 39 2011 58 2012 31 2013 37 2014 55 Régiós átlag 2014 56

csökken 12 9 13 13 55 21 10 24 26 13 12

nem változik 27 23 26 25 34 40 32 45 37 32 32

1.8 Hogyan alakul vállalatának idei export-árbevétele az előző évhez képest? nő nem változik 2008 39 58 2009 11 53 2010 24 65 2011 40 53 2012 27 61 2013 22 63 2014 41 55 Régiós átlag 2014 36 56

csökken 3 36 12 7 11 15 4 8

1.9 Hogyan változik vállalatának létszáma az idén az előző évhez képest? nő nem változik 2005 37 49 2006 39 43 2007 41 44 2008 39 48 2009 7 51 2010 21 55 2011 39 44 2012 26 53 2013 20 58 2014 29 56 Régiós átlag 2014 36 52

csökken 14 17 15 13 42 24 16 20 22 15 12

1.10 Hogyan alakulnak vállalatának idei beruházási kiadásai az előző évhez képest? nő nem változik 2005* 32 44 2006* 37 37 2007* 41 28 2008 28 48 2009 15 31 2010 19 46 2011 36 46 2012 24 46 2013 24 47 2014 27 50 Régiós átlag 2014 34 48

csökken 24 26 31 24 53 35 19 30 29 22 18

* 2005-2007: 100%-ból hiányzó rész = „nem tervezünk beruházást”

1.11 Várhatóan hány százalékkal emelkednek vállalatának bérköltségei 2013-ban? Medián

számtani átlag*

5,0%

6,6%

2013

5,0%

6,9%

2014

4,0%

4,4%

2012

* A legfelsőbb öt és legalsóbb öt extrém-értéket nem vettük figyelembe.

35

2. Mennyire elégedett az adott tényezőkkel? 2.a A válaszok eloszlása – 2014 1 Gazdaságpolitikai tényezők 2.1 EU-tagság 2.2 Közigazgatási rendszer 2.3 Adórendszer, és - hivatal 2.4 Adóterhek 2.5 Állami és EU-támogatások hozzáférhetősége 2.6 Jogbiztonság 2.7 A közbeszerzési pályázatok átláthatósága 2.8 A gazdaságpolitika kiszámíthatósága 2.9 Korrupció és bűnözés elleni fellépés 2.10 Politikai stabilitás Működési környezet 2.11 Infrastruktúra (közlek., kommunikáció, energia) 2.12 A K+F feltételrendszere 2.13 Helyi beszállítók és azok minősége * 2.14 Fizetési fegyelem Munkaerőpiaci tényezők 2.15 Munkaköltségek 2.16 A dolgozók termelékenysége és motiváltsága** 2.17 A munkavállalók képzettsége 2.18 A felsőoktatás minősége 2.19 A szakképzés minősége 2.20 A munkajog rugalmassága 2.21 A szakképzett munkaerő rendelkezésre állása

2 ⊳ elégedett

3

4

5

elégedetlen

24 1 1 2 0 1 1 2 1 3

45 9 10 13 14 16 4 9 5 12

26 43 32 30 38 31 25 20 23 35

4 38 35 33 31 29 37 33 40 30

1 10 23 22 18 23 32 36 32 20

3 1 2 1

34 16 35 16

42 51 49 46

19 28 13 25

2 4 1 12

3 9 9 3 1 4 1

33 40 49 38 16 23 26

45 36 30 45 49 51 42

14 13 12 13 26 16 25

6 3 1 1 7 6 6

* 2011-ig: a „beszállítók rendelkezésre állása” és „beszállítók minősége” kérdésekre adott válaszok átlaga ** 2012-ig: a „termelékenység” és „motiváltság” kérdésekre adott válaszok átlaga

2. Mennyire elégedett az adott tényezőkkel? 2.b átlagértékek 2005-2014 Gazdaságpolitikai tényezők 2.1 EU-tagság 2.2 Közigazgatási rendszer 2.3 Adórendszer, és - hivatal 2.4 Adóterhek 2.5 Állami / EU-támogatások hozzáférhetősége 2.6 Jogbiztonság 2.7 A közbeszerzési pályázatok átláthatósága 2.8 A gazdaságpolitika kiszámíthatósága 2.9 Korrupció és bűnözés elleni fellépés 2.10 Politikai stabilitás Működési környezet 2.11 Infrastruktúra (közlek., komm., energia) 2.12 A K+F feltételrendszere 2.13 Helyi beszállítók és azok minősége 2.14 Fizetési fegyelem Munkaerőpiaci tényezők 2.15 Munkaköltségek 2.16 Dolgozók termelékenysége, motiváltsága 2.17 A munkavállalók képzettsége 2.18 A felsőoktatás minősége 2.19 A szakképzés minősége 2.20 A munkajog rugalmassága 2.21 Szakemberek rendelkezésre állása

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

:: 3.58 3.63 3.65 3.43 2.80 3.48 3.25 3.60 2.67

2.72 3.62 3.52 3.52 3.39 2.87 3.66 3.45 3.55 2.91

2.58 3.68 3.73 3.88 3.36 2.96 3.61 3.74 3.73 3.46

2.52 3.77 3.96 4.22 3.31 3.00 3.73 3.74 3.72 3.33

2.49 4.00 4.22 4.29 3.31 3.34 3.77 4.15 4.03 3.67

2.57 4.00 4.12 4.21 3.36 3.39 3.90 :: 4.11 3.53

2.42 3.50 3.46 3.28 3.19 3.43 3.66 :: 3.74 3.17

2.23 3.64 3.88 3.81 3.52 3.86 3.97 4.50 4.08 3.82

2.38 3.51 3.84 3.79 3.53 3.61 3.84 4.17 3.83 3.75

2,14 3,47 3,70 3,59 3,52 3,57 3,95 3,92 3,97 3,52

3.03 3.07 2.74 3.26

3.11 3.15 2.64 3.25

2.83 3.03 2.69 3.13

2.93 3.17 2.75 3.37

3.61 3.15 2.75 3.51

3.28 3.25 2.75 3.42

3.10 3.14 2.64 3.28

2.92 3.47 2.82 3.35

2.88 3.37 2.78 3.47

2,82 3,18 2,76 3,32

3.00 2.79 2.64 :: :: 3.24 3.14

2.89 2.81 2.67 :: :: 3.22 3.11

3.20 2.69 2.70 :: :: 3.13 3.25

3.42 2.81 2.75 :: :: 3.24 3.35

3.53 2.73 2.62 2.98 3.24 3.32 3.17

3.33 2.67 2.57 2.86 3.19 3.24 2.94

3.03 2.56 2.56 3.02 3.22 3.12 2.84

3.13 2.65 2.46 2.77 3.36 3.39 3.12

3.20 2.74 2.64 2.82 3.36 3.06 3.11

2,88 2,61 2,47 2,71 3,22 2,97 3,09

* átlagérték: a megadott osztályzatok (1 = nagyon elégedett … 5 = nagyon elégedetlen) számtani átlaga :: a kérdés az adott évben nem szerepelt.

36

2. Mennyire elégedett az adott tényezőkkel? 2.c Magyar helyezés a nemzetközi felmérésben az adott tényező tekintetében * A nemzetközi „AHK konjunktúra-felmérés – Közép-és Keleteurópa 2014” felmérés eredményei!

Gazdaságpolitikai tényezők 2.1 EU-tagság 2.2 Közigazgatási rendszer 2.3 Adórendszer, és - hivatal 2.4 Adóterhek 2.5 Állami / EU-támogatások hozzáférhetősége 2.6 Jogbiztonság 2.7 A közbeszerzési pályázatok átláthatósága 2.8 A gazdaságpolitika kiszámíthatósága 2.9 Korrupció és bűnözés elleni fellépés 2.10 Politikai stabilitás Működési környezet 2.11 Infrastruktúra (közlek., komm., energia) 2.12 A K+F feltételrendszere 2.13 Helyi beszállítók és azok minősége 2.14 Fizetési fegyelem Munkaerőpiaci tényezők 2.15 Munkaköltségek 2.16 Dolgozók termelékenysége, motiváltsága 2.17 A munkavállalók képzettsége 2.18 A felsőoktatás minősége 2.19 A szakképzés minősége 2.20 A munkajog rugalmassága 2.21 Szakemberek rendelkezésre állása

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2014/ 2013

9 8 12 12 4 2 9 11 5 8

9 9 12 11 5 3 8 12 5 11

7 6 10 11 2 2 4 9 3 8

8 12 15 15 5 5 8 13 12 12

9 11 15 15 5 5 12 :: 13 11

9 6 10 11 5 5 6 :: 7 9

8 9 13 13 7 12 14 16 11 13

10 6 12 14 10 7 9 15 8 12

9 7 10 11 9 5 9 11 8 8

1 -1 2 3 1 2 0 4 0 4

6 5 6 10

1 3 6 9

2 1 4 9

10 3 4 11

8 5 5 8

5 3 4 6

7 10 5 9

5 6 8 9

4 5 6 8

1 1 2 1

10 11 10 :: :: 9 9

12 6 5 :: :: 5 5

9 6 5 :: :: 3 3

14 7 4 8 6 6 6

14 7 4 7 6 9 8

11 6 5 9 10 4 6

13 6 6 7 11 11 10

14 14 10 10 12 4 10

11 9 4 8 6 3 7

3 5 6 2 6 1 3

:: a kérdés az adott évben nem szerepelt a kérdőíven.

3. Kívánatos-e az euró bevezetése Magyarországon?

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

igen

nem

90 84 85 81 94 86 78 61 56 55

3 10 8 15 3 8 15 30 29 34

nincs véleményem 8 6 7 4 4 6 6 9 15 11

4. Ma ismét Magyarországot választaná befektetési helyszínnek? 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Régiós átlag 2014

igen 79 78 75 73 80 81 83 71 73 75 83

nem 21 22 25 27 20 19 17 29 27 25 17

37

5. Hogyan értékeli a jelenlegi kormány munkáját?

2010 2011 2012 2013 2014

jó

kielégítő

rossz

41 13 8 10 17

39 40 16 34 30

20 34 58 43 37

nincs véleményem ---* 13 18 13 16

* „nincs véleményem” nem szerepelt a lehetséges válaszok között

6. Milyen hatással lesz a választások eredménye cége magyarországi beruházási hajlandóságára? 2014 nem, vagy alig függ a választások eredményétől 52 inkább növekszik egy Fidesz vezette kormány esetén 11 inkább csökken egy Fidesz vezette kormány esetén 8 kormányváltás esetén inkább növekszik 9 kormányváltás esetén inkább csökken 4 nincs véleményem 17

7. Mennyire vonzó az adott ország, mint befektetési helyszín? A nemzetközi „AHK konjunktúra-felmérés – Közép-és Keleteurópa 2014” felmérés eredményei! Az adott ország helyezése az adott évben

Lengyelország Csehország Észtország Szlovákia Szlovénia Lettország Litvánia Horvátország Magyarország Oroszország Románia Szerbia Macedónia Bulgária Montenegró Bosznia-Hercegovina Ukrajna Koszovó Fehéroroszország Albánia

2006 8 1 4 3 2 7 6 9 5 13 12 14 :: 11 :: :: 10 :: :: ::

2007 9 1 4 3 2 5 6 7 8 12 10 14 16 11 15 17 13 :: :: 18

2008 4 1 6 3 2 7 8 11 5 10 9 14 15 12 16 17 13 :: :: 18

2009 4 1 6 2 3 11 10 5 9 7 8 13 16 12 15 17 14 :: :: 18

2010 2 1 8 4 3 13 10 5 7 6 9 11 16 12 15 17 14 :: 18 19

2011 2 1 5 4 3 9 6 7 10 8 11 12 16 13 15 17 14 20 18 19

2012 2 1 4 3 5 8 9 6 13 7 10 11 16 12 14 17 15 20 18 19

2013 1 2 3 4 5 7 8 6 10 9 11 12 15 14 16 17 13 18 19 20

2014 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

* rangsorolás a felmérésben résztvevő országokban adott értékek átlaga alapján, az adott célországra a saját országban adott értékelés figyelmen kívül hagyása mellett :: az adott évben nem szerepelt az értékelhető országok között. .

38

B. Melléklet: Külföldi működőtőke-befektetések 1. Külföldi működőtőke-befektetések Magyarországon Külföldi befektetők újrabefektetett jövedelmei

millárd euró, 2012.12.31.

A 1999-2012. évi forgalmak kumulált összege , millárd euró

19.4

Állomány a befektetők országa szerint (top-15)

USA 1.49

egyéb tőke

egyéb 0.95 Németország 11.43

részvény és újrabefektetett jöv.

9.7

9.1

18,2

0.8

0.7

0.5

JP

IT

NO

1.0

0.8

ES

CY

RK

2.0

1.2

2.0

BE

US

2.9

2.9

CH

Ausztria 3.25

UK

FR

AT

NL

LU

DE

3.3

10.7

Franciaország 1.10

DE Németország, LU Luxemburg, NL Hollandia, AT Ausztria, FR Franciaország, CH Svájc, UK Egyesült Királyság, BE Belgium, US Egyesült Államok , CY Ciprus, RK Dél-Korea, ES Spanyolország, JP Japán, IT Olaszország, NO Norvégia forrás: MNB

Mrd. €

forrás: MNB

Éves forgalmak millárd euró * 2.82

2.76

2.30

2.12 1.22

0.90

1.45 0.86

-0.19

1.21

-0.19

-1.79

2008

2009

2010

részvény és egyéb részesedés

2011

2012

2013

újrabefektetett jövedelem

* átfolyó tőketételek nélkül. forrás: MNB

39

2. Német működőtőke-befektetések külföldön

24.1 21.6 17.4

19.1 15.4 15.5

1996

Csehország

2.1

5.9

8.8

8.3 9.5 8.2 2.8 1.8 3.2 0.4

1991

2001

Lengyelország

2006 Magyarország

2011 Szlovákia

Forrás: Deutsche Bundesbank


Befektetések állománya kiemelt országcsoportokban, 1989-2011

Német tőkebefektetések a járműiparban – top-15 célország

részesedés a teljes német külföldi tőkeállományból, százalékban, az adott év dec. 31.-én

állomány milliárd euróban, 2011.12.31.

12

Svédország Kína Egyesült Államok Magyaro. Brazília Cseho. Japán Mexikó Dél-Afrika Szlovákia Egyesült Királyság Lengyelo. Spanyolo. Ausztria Franciao.

11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 KKE

Latinamerika

Kína

Ázsia

KKE: új EU-tagállamok 2004+2007 (CY/MT nélkül) + nyugati balkán. Latinamerika: Közép- és Délamerika Kína: Hongkonggal együtt. Ázsia: Kína és Hongkong nélkül


40

0.3 0.0 0.3 0.0

0.61

0.59

Dél-Korea Dánia

0.65

0.64

0.77

0.69

Mexikó Töröko. Norvégia

1.04

0.80

India Szlovákia

1.30

1.18

Kanada Szingapúr

1.52

1.31

Japán Írország

1.64

1.54

Ausztrália Magyaro.

2.12

1.88

1.72

Oroszo. Málta

Cseho. Lengyelo.

Spanyolo. Svédo. Brazília

2.11

állomány milliárd euróban, az adott év dec. 31.-én

2.40

Német tőkebefektetések a Visegrád-4 országokban

állományok, részesedés a teljes német külföldi tőkeállományból, százalékban, 2011.12.31.

2.28

Német tőkebefektetések néhány országban

11.2 9.3 8.1 7.4 7.4 5.4 4.2 2.9 2.8 2.3 2.2 2.1 2.1 1.8 1.6


3. Német működőtőke-befektetések Magyarországon Teljes állomány célágazatok szerint

Állomány a német befektető tartománya szerint

részesedés százalékban, 2011.12.31.

részesedés százalékban, 2011.12.31.

pénzügyek 5.1%

egyéb 8.4%

kommunikáció 5.0%

kereskedelem 12.0%

energia-/ vízellátás 11.4%

Hessen 4.6%

egyéb 8.7%

járműipar 42.8%

17,4

Bajororsz. 48.4%

BadenWürttemb. 16.5%

17,4 Mrd. €

Mrd. €

egyéb feldolg.ipar 15.4%


É.RajnaWestf. 21.8% Forrás: Deutsche Bundesbank

C. Melléklet: Módszertani megjegyzések

A megkérdezésről Megkérdezés formája: » A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 1994 óta évente készít konjunktúra-jelentést. » A megkérdezés írásos kérdőíven alapul. Az összehasonlíthatóság érdekében 2005 óta a kérdések megfogalmazása változatlan. » 2008 óta a kérdőív kitöltése internetes felületen történik » A válaszok anonimizált formában kerülnek feldolgozásra. Megkérdezés ideje: » A kérdőívet 2014. jan. 31. és március 3. között lehetett megválaszolni. Nemzetközi felmérés: » A konjunktúrafelmérést 2006 óta azonos időben, és azonos tartalommal Közép- és Kelet-Európa több országában is végzik az ott működő német külkereskedelmi kamarák (AHK). » 2014-ban összesen 16 országban végezték a felmérést.

41

Résztvevők Magyarországi felmérés: » A 2014. évi magyar felmérésben összesen 194 vállalatvezető vett részt. » Ez megfelel a 1998-2013 közötti felmérések átlagának (kb. 180). Nemzetközi felmérés: » A nemzetközi „AHK konjunktúra-felmérés – Közép-és Keleteurópa 2014” felmérésben 2014-ben 16 országban összesen 1.434 vállalat vett részt. A minta összetétele » A válaszadó vállalatok összetétele ágazat, létszám, exporthányad és az anyavállalat székhelye szerint megfelel a korábbi magyarországi felmérések átlagának, valamint a nemzetközi felmérésben résztvevők átlagának is. Ennek köszönhetően adott az eredmények összehasonlíthatósága mind időbeli, mind nemzetközi tekintetben. A résztvevők összetétele ágazat szerint (%) ágazat Feldolgozó ipar Építőipar Energia-, gáz-, vízellátás Kereskedelem* Szolgáltatások

Magyarországi felmérések átlaga 2009 - 2013 30 8 3 21 42

Magyarországi felmérés 2014 36 5 4 20 36

Nemzetközi felmérés 2014 26 8 3 21 42

* többségben nagykereskedelmi ill. külkereskedelmi vállalatok

A résztvevők összetétele ágazat szerint (%)

* Újrasúlyozott arányok. ** feldolgozóipar, energia-/gáz-/vízellátás/hulladékgazdálkodás, építőipar

A résztvevők összetétele a dolgozói létszám szerint (%) dolgozók létszáma 1-9 10-49 50-249 250 fölött

42

Magyarországi felmérések átlaga 2009 - 2013 27 26 26 21

Magyarországi felmérés 2014 20 28 29 22

Nemzetközi felmérés 2014 24 34 26 16

A résztvevők összetétele az exporthányad szerint (%) export aránya a teljes árbevételhez képest 0 - 20% 20 - 40% 40 - 60% 60 - 80% 80 - 100%

Magyarországi felmérések átlaga 2009 - 2013 51 9 8 7 24

Magyarországi felmérés 2014 45 8 7 10 29

Nemzetközi felmérés 2014 53 11 9 7 20

Statisztikai megjegyzések Az eredmények megbízhatósága: » A minta nagysága és összetétele alapján 1-2 százalékpontos különbségek az előző évekhez képest, egyes rész-halmazok (pl. ágazatok) között, valamint más országokhoz képest nem tekinthetők szignifikánsnak. » A százalékos részarányok összege kerekítés miatt eltérhet 100%-tól. Átlag » » »

Eltérő jelölés hiányában „átlagon” a számtani átlagot értjük. Egyes rész-halmazok (pl. ágazatok) értékeinek átlagolása eltérhet az összes résztvevőre számított átlagától. A „régiós átlag“ a nemzetközi felmérésben résztvevő 16 ország átlaga, tehát nem a résztvevő 1434 vállalat átlaga.

1. kérdés: gazdasági helyzet » A sorrendek a pozitív és negatív válaszok egyenlegén alapulnak. 2. kérdés: elégedettség » Az elégedettséget öt fokozatban lehetett kifejezni: 1= nagyon elégedett / 2 = elégedett / 3 = átlagos/semleges / 4 = elégedetlen / 5 = nagyon elégedetlen

»

»

Ha másképp nem fogalmaz a szöveg, akkor az „elégedett“ kifejezés az 1-es (nagyon elégedett) és 2-es (elégedett) válaszok együttes arányát jelöli, az „elégedetlen“ kifejezés pedig a 4-es (elégedetlen) és 5ös (nagyon elégedetlen) válaszok összegét. Sorrendek vagy összehasonlítások (korábbi évekkel, más országokkal) az átlagértékeken alapulnak.

2. kérdés: bérköltségek » „…tól - …ig” típusú válaszok esetén a két érték számtani átlagát vettük figyelembe. 2. kérdés: befektetési célországok értékelése » Az értékelendő 20 célországot egy hatos skálán lehetett értékelni: 1= nagyon vonzó …. 6 = nem vonzó

» »

Egy adott célország összesített értékelését a felmérésben részt vevő 16 országban mért adatok számtani átlaga adja. A saját országra adott értékelést nem vettük figyelembe. Sorrendek vagy összehasonlítások (korábbi évekkel, más országokkal) az összesített értékelésen alapulnak.

43

Befektetői Hangulat Index (BHI) A DUIHK Befektetői Hangulat Indexét a felmérés eredményeiből határozzuk meg. Célja az adott évben várható gazdasági aktivitás szemléltetése. Ezért az index meghatározása során a felmérés azon eredményeit veszi figyelembe, amelyek leginkább hatással vannak a vállalatok beruházási tevékenységére. A mutató elméletileg „+100“ és „–100“ közötti értékeket vehet fel, akárcsak valamennyi al-index és összetevői. A „+100”-as érték azt jelenti, hogy valamennyi befektető valamennyi az indexben felhasznált kérdésre a legkedvezőbb választ adta, azaz kivétel nélkül optimisták és elégedettek az üzleti környezettel; „–100” pontos érték esetén pedig valamennyi beruházó minden tekintetben borúlátó és elégedetlen az üzleti környezettel. Az index négy al-indexből tevődik össze, utóbbiak pedig több egyéni komponensből. Az al-indexek és a komponensek súlyozása a rövid- és középtávú üzleti és beruházási döntésekben kifejtett relevancia alapján történt.

A BHI index összetevői al-index

súlyozás

Üzleti helyzet

10%

Üzleti várakozások

50%

Beruházási környezet

35%

Beruházási döntés megerősítése

5%

komponensek nemzetgazdaság helyzete saját üzleti helyzet nemzetgazdasági kilátások saját üzleti várakozások árbevételre vonatkozó várakozások beruházási tervek gazdaságpolitikai tényezők (8 összetevő) adózás, támogatások (3 összetevő) működési környezet (4 összetevő) munkaerőpiaci tényezők (6 összetevő) (4. kérdés)

Országrövidítések An der Umfrage teilnehmende Länder MOE KKE - Közép- és Keleteurópa (a felmérésben résztvevő 16 ország) AL Albánia BA Bosznia-Hercegovina BG Bulgária CZ Csehország EE Észtország HR Horvátország HU Magyarország KS Koszovó LT Litvánia LV Lettország MK Macedónia PL Lengyelország RO Románia RS Szerbia SI Szlovénia SK Szlovákia

44

Egyéb országok NM-12 Új EU-tagállamok 2004+2007 EU-15

2004 előtti EU-tagállamok

AT BY CG CN DE FR RU TR UA

Ausztria Fehéroroszország Montenegró Kína Németország Franciaország Oroszország Törökország Ukrajna

Más rövidítések megfelelnek az Európai Bizottság hivatalos külkereskedelmi ország-jegyzékének (1833/2006. sz. rendelet, 2006. dec. 13).

Konjunktúrajelentés. Magyarország A DUIHK 20. Konjunktúra-felmérésének eredményei

Recommend Documents