Kolloidkémia 1. előadás Szőri Milán: Kolloid kémia
1
Órarend 2016.10.07 P 12-14 P 14-16 2016.10.21 P 12-16 2016.11.04 P 12-16 2016.11.11 P 12-16 2016.12.09 P 12-16
XV XV
40. naptári hét Kolloidkémia Kolloidkémia
A2/A-2
42. naptári hét Kolloidkémia
A2/A-2
44. naptári hét Kolloidkémia
A2/A-2
45. naptári hét Kolloidkémia
A2/A-2
49. naptári hét Kolloidkémia
Szőri Milán: Kolloid kémia http://www.uni-miskolc.hu/~rekburan/1ma___v.htm
Kontakt módja Előadás Előadás
Előadás Gyakorlat (ülepítés + szita) Előadás Gyakorlat (felületi feszültség) Beugró + Előadás Gyakorlat (abszorpció) Előadás
2
Kurzussal kapcsolatos emlékeztető • Kurzus: • Az előadás látogatása ajánlott • Gyakorlat kötelező! Köpenyben, előkészített jegyzőkönyvvel
• Minden óra előtt: • kérdések a korábbi tananyaggal kapcsolatban (max. 10 perc)
• Klasszikus szóbeli vizsga: • tételhúzás • tételkidolgozás után szóbeli (max. 20 perc)
Szőri Milán: Kolloid kémia
3
Szakirodalom • Patzkó Ágnes: A kolloidika alapjai, JATEPress, Szeged (2013). • Bárány Sándor: A kolloidkémia alapjai (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász, jegyzet). • Barnes G.T., Gentle I. R.: Interfacial Science, Oxford University Press, (2005). • Paul C. Hiemenz, Raj Rajagopalan: Principles of Colloid and Surface Chemistry (3rd Edition), CRC Press, New York (1997). Szőri Milán: Kolloid kémia
4
Áttekintés • Kémiai kötések • Határfelületi rétegek és jelenségek • Kolloid rendszerek
Szőri Milán: Kolloid kémia
5
A kémia alapmodellje Vonzás:
Taszítás:
Szőri Milán: Kolloid kémia
6
A kémia alapmodellje Vonzás: Apátia:
Taszítás:
Szőri Milán: Kolloid kémia
7
Elsőrendű kémiai kötések
Szőri Milán: Kolloid kémia
8
Ionos kötés – NaCl Na(g) + Cl(g) = NaCl
Na(g) + Cl(g) = Na+(g) + Cl-(g)
Szőri Milán: Kolloid kémia
• Elektrosztatika tartja össze • Nagy EN különbség • Kis EN-ból kation • Nagy EN-ból anion 9
Potenciális energia
Kovalens kötés – H2
H…………….H
H-H távolság
Szőri Milán: Kolloid kémia
http://www.chem.ufl.edu/~chm2040/index.html
• Nagy EN és kicsi EN különbség • Elektronok eloszlási valószínűsége megnő a két atommag között. Két magányos hidrogénatomnál energetikailag kedvezőbb a hidrogénmolekula
10
Kovalens kötés EN
Polaritás
H2
0
apoláris
HI
~0,5
gyengén poláris
HBr
~0,7
poláris
HCl
~0,9
erősen poláris
HF
~1,9
igen erősen poláris
NaCl
~2,1
ionos
Elektronsűrűsödés a két atom közt
Apoláris
Kis elektronsűrűsödés a két atom közt
Szőri Milán: Kolloid kémia
Poláris
Kis elektronsűrűség a két atom közt
ΔEN
Ionos
11
Kovalens kötés Parciális töltés
• Kötés polaritás • Molekulapolaritás
Elektromos dipólusmomentum vektor (μ) Elektromos dipólusmomentum (|μ|)
H-F poláris
H-H apoláris
dipólusos molekula
nem dipólusos molekula
Li-H poláris
Li-F ionos
Szőri Milán: Kolloid kémia
12
Fe: Fémes kötés Kis elektronegativitású elemek
Jó hő- és elektromos vezetők
Kiterjedt, delokalizált elektronfelhő
Fémionok (atomtörzsek) Szőri Milán: Kolloid kémia
13
Másodrendű kémiai kötések
Szőri Milán: Kolloid kémia
14
H2O molekula dipólus momentuma A poláris kötés (és elrendeződésük) következménye: az állandó elektromos dipólusmomentum (polaritás)
• Dipólusos molekulákat jól oldja (dipól-dipól kölcsönhatás)
Szőri Milán: Kolloid kémia
15
További következmények • Ionokat jól oldja (ion dipól kölcsönhatás)
• Folyékony halmazállapot (hidrogénhidas kölcsönhatás)
Szőri Milán: Kolloid kémia
16
ion-dipól, dipól-dipól kölcsönhatás dipól-dipól
ion-dipól
pl. éter (foly. áll.)
pl. sók vizes oldata Szőri Milán: Kolloid kémia
17
Van der Waals kölcsönhatás
A molekulán belül kovalens kötés
Molekulák közt gyenge kölcsönhatás
apoláris molekula fluktuáció dipólus keletkezik
másik apoláris molekula
Indukált dipól-indukált dipól kölcsönhatás Szőri Milán: Kolloid kémia
18
Kémiai kötések ELSŐDLEGES IONOS
KOVALENS
MÁSODLAGOS FÉMES
HIDROGÉNKÖTÉS
Szőri Milán: Kolloid kémia
DIPÓL-DIPÓL, IONDIPÓL, …
Különböző kölcsönhatási energiájúak!
VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS
19
Következmények • Inhomogén molekuláris elektromos töltéseloszlás • Különböző erősségű intramolekuláris kölcsönhatások (preferált orientációk, részecskepárok) • Nagyobb molekulák térkitöltése • Térbeli diszkontinuitások kialakulása KOLLOID RENSZEREK KIALAKULÁSA
Szőri Milán: Kolloid kémia
20
Határfelületi rétegek
Szőri Milán: Kolloid kémia
21 Pavel Jungwirth, Nature, 2011, 474, 168–169.
A határfelületi réteg kialakulása • Véges anyagmennyiségnek van „széle” is • Egyidejűleg több fázis jelenlétekor • A felületen lenni extra energiát igényel (a részecske „lemond” a vonzó kölcsönhatások egy részéről), ami a γ felületi feszültséggel jellemezzük:
fázis1 tömbfázis
([γ]=J/m2=N/m)
• G szabadentalpia, ill. F szabadenergia AS felület szerinti parciális deriváltja • Egységnyi felület létrehozásához szükséges izoterm, reverzibilis munka • Hardy-Harkins elv: a poláris csoportok nagyobb kölcsönhatásra képesek így az apoláris csoportok helyezkednek el a gáz folyadék határfelületen minimálva a felületi extra energiát Szőri Milán: Kolloid kémia
fázishatár
fázis2
tömbfázis
22
A felületi feszültség és a tömbfázison belüli kölcsönhatások kapcsolata
Szőri Milán: Kolloid kémia
23
határréteg
A kialakuló határréteg vastagsága • Vastagság: 0,1–100 nm • A termodinamikában a kémiai potenciálkülönbségek kiegyenlítődésére való törekvés, amit mobilis molekulák biztosítják, A felületi energiatöbblet spontán csökkenési lehetőségei: • egy gázfázissal érintkező szilárd felület esetén a szilárd fázis legfelső atomjainak/molekuláinak kompenzálatlan állapota megszűnhet, ha a mobilis gázfázis molekuláit a maguk közelébe gyűjtik (adszorpció) • kémiai potenciálkülönbség hatására szilárd szemcséken belül is történhetnek olyan spontán változások, melyek a felületen (szemcsehatáron) a szemcse belsejétől eltérő összetételű réteg kialakulását eredményezik (szegregáció) Szőri Milán: Kolloid kémia
24
A határrétegek csoportosítása • Az érintkező rétegek halmazállapota szerint (Gáz vagy gőz (G), folyadék (L) és szilárd (S) fázisok esetén): • • • • • •
L/G L/L S/G S/L S/S S/L/G
S
L G
• A réteg geometriája szerint: • sík • görbült felület
• A határréteg kialakulása során felszabaduló energia szempontjából:
• kis energiájú • nagy energiájú (kitüntetetten nagy energiájú helyeket aktív centrumoknak *) Szőri Milán: Kolloid kémia
25
S G
S/G határfelületi jelenségek
Szőri Milán: Kolloid kémia
26
S
Adszorpció
G
• Alapfogalmak: • Adszorpció: feldúsulás határfelületen (megkötődés az „aktív” centrumokon) • Deszorpció: a felületen feldúsult/megkötött molekulák/atomok eltávolítása • Adszorbens: nagy felületű szilárd anyag, az adszorpció színtere • Adszorptívum: potenciálisan megköthető fluid molekula • Adszorbátum: megkötődött (adszorbeálódott) fluid molekula • Az adszorpció/deszorpció egyensúlyra vezető folyamat. Szőri Milán: Kolloid kémia
27
S
Az adszorpció mennyiségi leírása
G
Az S/G határfelület koncentráció profilja
• szilárd – egykomponensű gáz határfelület (S/G), állandó hőmérsékleten belső energia:
a felületi többlet (dúsulás) (pozitív adszorpció)
egyensúlyi gázfázis koncentrációja
entalpia:
entrópia: az adszorbeált réteg vastagsága
szabadenergia: többlet
szilárd fázis adszorpció révén kialakuló Szőri Milán: gáz Kolloid (fluid)kémia teljes rendszer kiindulási
Egyensúly akkor áll be, amikor a határfelületi többlet kémiai potenciálja egyenlővé válik a gáz tömbfázis kémiai 28 potenciáljával
S
Fiziszorpció és kemiszorpció összehasonlítása Tulajdonság
Fiziszorpció
Kemiszorpció
Kölcsönhatás
Másodrendű kölcsönhatások
Elsőrendű kémiai kötés
Határréteg vastagsága
Akár többmolekulás
Egymolekulás
A folyamat entalpiaváltozása (hőeffektusa)
Exoterm 20-80 kJ/mol
Exoterm, több 100 kJ/mol
A folyamat kinetikája
Spontán, gyors
Gyakran aktiválást igényel
Szőri Milán: Kolloid kémia
G
29
S
Az S/G adszorpció termodinamikája
G
• Spontán folyamatok esetén (T=állandó, p=állandó): ∆𝐺𝑎𝑑𝑠 = ∆𝐻𝑎𝑑𝑠 − 𝑇∆𝑆𝑎𝑑𝑠 < 0 • Ha az adszorbátum szabadsági fokai csökkennek: ∆𝑆𝑎𝑑𝑠 < 0 −𝑇∆𝑆𝑎𝑑𝑠 > 0 ∆𝐻𝑎𝑑𝑠 < 0 (exoterm) • Ha az adszorbátum disszociál (csak kemiszorpciónál): ∆𝑆𝑎𝑑𝑠 > 0 −𝑇∆𝑆𝑎𝑑𝑠 < 0
akkor lehet Szőri ∆𝐻 >kémia 0 (endoterm is) Milán: Kolloid 𝑎𝑑𝑠
30
S
Adszorpciós entalpia (ΔHads)
G
• Adszorpciós entalpia függ az adszoreált anyag mennyiségétől: • Az integrális adszorpciós entalpia (ΔHint): az az átlagos entalpiamennyiség, amely adott mennyiségű adszorbeált gáznak (ns) a borítatlan felületű adszorbensre történő adszorpciójakor szabadul fel. Kalorimetriás módszerrel közvetlenül mérhető. • A differenciális adszorpciós entalpia (ΔHdiff): entalpiaváltozás, ami kis mennyiségű adszorbátum megkötésekor (dns) szabadul fel egy már ns mennyiségű adszorbeált molekulát tartalmazó felület esetében. Szőri Milán: Kolloid kémia
mikrokaloriméter
31 http://www.micromeritics.com/Product-Showcase/AutoChem-II-2920.aspx
S
Mitől függ az adszorbeált anyag mennyisége?
G
Adszorbens tulajdonságai
Adszorptívum tulajdonságai
• Anyagi minőség (első és másodrendű kötésre való hajlam) • Fajlagos felület • A felület admolekulák általi elérhetősége:
• Anyagi minőség (első és másodrendű kötésre való hajlam a felületi atomokkal és a többi adszorptívummal) • Molekulaméret (helyigény)
• Felület érdessége • Porozitás T és p (Le Chatelier-Braun elv alapján) Szőri Milán: Kolloid kémia
32
S
Az adszorbeált mennyiség jellemzése • Felületi koncentráció [𝛤𝑖 𝑠 ]=mol/m2 : 𝑠 𝑁 𝑖 𝛤𝑖 𝑠 = 𝐴𝑠
G
𝑁𝑖𝑠 : i-dik komponens adszorbeált mennyisége ′ 𝑝 − 𝑝 𝑉′ 𝑠 𝑁 = 𝑅𝑇
V ′ = 𝑉𝑒𝑑é𝑛𝑦 − 𝑉𝑎𝑑𝑠𝑧𝑜𝑟𝑏𝑒𝑛𝑠 𝐴𝑠 : adszorbens fajlagos felülete
• Fajlagos adszorbeált mennyiség [𝑛𝑖𝑠 ]=mol/g : 𝑠 𝑁 𝑖 m: adszorbens tömege 𝑠 𝑛𝑖 = 𝑚 • Volumetriás meghatározás esetén (normál állapotra vonatkoztatva): 𝑉𝑖𝑠 • Gravimetriás meghatározásnál: 𝑚𝑖𝑠
• fajlagos felület (As): egységnyi tömegű anyag felülete. [As]=m2/g: 𝑛𝑖𝑠 𝐴𝑠 𝑎𝑠 = Szőri𝑠Milán: = Kolloid kémia 𝛤𝑖
𝑚
33
S
Az adszorpció leírására szolgáló függvények I.
G
• az egyensúlyi nyomás (p) helyett az ún. relatív nyomást (pr=p/p0) használjuk • az egyensúlyi nyomást a gáznak a T hőmérséklethez tartozó p0(T) telítési nyomásához (tenzió) viszonyítjuk. • A pr=p/p0 értékét szisztematikusan növelve mérhetjük az ún. adszorpciós izotermákat (T=állandó). • Ha a telítés (pr≈1) után „visszafordulunk” és a relatív nyomásokat szisztematikusan csökkentjük, a deszorpciós izotermát kapjuk. • Ha a kétfajta izoterma azonos, reverzibilis, ha nem, irreverzibilis adszorpcióról beszélünk. Szőri Milán: Kolloid kémia
34
S
Az adszorpció leírására szolgáló függvények II.
T=állandó
p=állandó Szőri Milán: Kolloid kémia
V=állandó 35
G
S
Gázadszorpciós izoterma statikus határozása I. • Volumetrikus módszer: • állandó V és T • adott mennyiségű gázt adagolunk a rendszerbe. • Az adszorpció következtében a szabad gáz mennyisége csökken. (higanyszint/p-változás)
• elsősorban alacsony hőmérsékletű mérésekhez (termosztáló közeg cseppfolyós nitrogén, argon, jeges víz) használják
Szőri Milán: Kolloid kémia
36
G
S
Gázadszorpciós izoterma statikus határozása II.
G
• Gravimetrikus módszer: • klasszikus kvarcrugó • elektronikus mikromérleg
McBain-mérleg Szőri Milán: Kolloid kémia http://vubchemicalengineering.be/?page_id=1749
37
S
Gázadszorpciós izoterma statikus határozása IV. • Az elv ugyanaz, csak automatikus mérés
Szőri Milán: Kolloid kémia
38
G
S
Gázadszorpciós izoterma dinamikus határozása I.
G
• Mérési eljárás: • • • •
Termosztált mintán ismert összetételű kétkomponensű gázelegyet áramoltatunk át, egyik komponens egyáltalán nem adszorbeálódik (pl. H2 vagy He), a másik komponens (N2) pedig csak alacsony hőmérsékleten, reverzibilisen Detektálás: pl. hővezető-képességi detektorral (TCD)
Szőri Milán: Kolloid kémia http://www.finetec.info/Product_Dynamic_Surface_Analyzer.html
39
S
Gázadszorpciós izoterma dinamikus határozása II.
G
deszorpciós csúcs kalibrációs csúcs kontrakció (áthelyezés a cseppfolyós N2-be)
áthelyezés vízbe
adszorpciós csúcs Szőri Milán: Kolloid kémia
40
S
Gázadszorpciós izotermatípusok (IUPAC) Kis külső felületű mikropórusos anyagok fiziszorpciójára jellemző. A szűk mikropórusok feltöltődése már kis relatív nyomásoknál megtörténik. Kemiszorpció esetén. Reverzibilis izoterma (konvex) Gyenge adszorbens-adszorbátum kölcsönhatás Nincs B pont Pl. vízgőz adszorpciója tiszta grafit felületen
G
Reverzibilis izoterma Rétegképzési mechanizmus Nempórusos vagy makropórusos anyagok egymolekulás . borítottság kondenzáció
Irreverzibilis izoterma Hiszterézishurok Mezopórusos szorbensek
Lépcsőzetes izoterma Többmolekulás réteges adszorpció Pl. grafitizált szénen az Ar/Kr adszorpciója 77 K-en.
Irreverzibilis izoterma Gyenge adszorbens-adszorbátum kölcsönhatás Pl. vízgőz adszorpciója pórusos apoláros felület Szőri Milán: Kolloid kémia
41
S
Izotermák értelmezése I.
G
• Klasszikus izoterma modellek: • Langmuir-modell • BET-modell • Dubinin-modell
• Újabb modellek: • Numerikus molekula szimulációk • Nagykanonikus Monte Carlo (GCMC) • Nemlineáris sűrűségfüggvény-elmélet (NLDFT)
Szőri Milán: Kolloid kémia
42
S
Langmuir izoterma I.
G
• Fizikai modell (lásd következő dia) • Feltételezések: • a felület adszorpciós szempontból energetikailag homogén • az adszorpciós réteg maximum egymolekulás vastagságú • Nincsen laterális (oldalirányú) kölcsönhatás az adszorbeált molekulák között, azaz a felületi kötőhelyek véletlenszerűen töltődnek fel mindaddig, amíg szabad hely van a felületen • Az adszorbeált molekulák immobilisak. • A gázmolekulák ideális gázként viselkednek
Szőri Milán: Kolloid kémia
43
S
Langmuir izoterma II.
G adszorpciós egyensúlyi állandó
• A borítottság: • Adszorpció: • Deszorpció: • Egyensúlyban:
Szőri Milán: Kolloid kémia
44
S
Langmuir Izoterma III.
Szőri Milán: Kolloid kémia
G
45
S
Langmuir izoterma IV. • Kis nyomások esetén a
G
kifejezés egyszerűsödik:
(Henry izoterma)
Szőri Milán: Kolloid kémia
46
S
BET izoterma I.
G
• A Langmuir-modell kiterjesztése végtelen számú fiziszorbeált rétegre • A rétegek között nincsen kölcsönhatás • az egyes rétegek viselkedése leírható a Langmuir-modellel
Szőri Milán: Kolloid kémia
47
S
BET izoterma II.
G
Szőri Milán: Kolloid kémia
48
S
BET izoterma III.
G
• Fajlagos felület meghatározása • elterjedt módszer • N2 gáz adszorpcióját vizsgáljuk ekvidisztáns relatív nyomás-értékeknél (p/p0) • Meghatározás: N : az Avogadro-szám, A
as: a N2-molekula helyigénye megállapodás szerint 0,162 nm2/molekula
Szőri Milán: Kolloid kémia
49
S
Pórus jellemzése
G
Szőri Milán: Kolloid kémia
50
S
Pórusok energetikai viszonyai Ideálisan sík felületen:
G
Potenciálfüggvény változása a pórusokban: w: pórusméret d: adszorbeált molekula átmérője
Két falú, ideálisan sík felületen:
w
Szőri Milán: Kolloid kémia
51
S
IUPAC szerinti pórusosztályok:
G
Pórusszélesség (w): hengeres pórusnál az átmérő, rés alakú pórusnál a szemben lévő síkok távolsága • makropórus, amelynek szélessége nagyobb mint 50 nm, • mezopórus, amelynek szélessége 2–50 nm közé esik, • mikropórus, amelynek szélessége kisebb mint 2 nm. Mikropórus
Mezopórus Makropórus 2 nm
50 nm Szőri Milán: Kolloid kémia
w/nm 52
S
Dubinin izoterma
G
• Mikropórusos rendszerek viselkedésének leírására: éppen betöltött térfogata a mikropórusok teljes térfogata
• a borítottság a gáz A adszorpciós potenciáljának és a rendszer E karakterisztikus energiájának arányától függ: • ahol
Szőri Milán: Kolloid kémia
53
S
Izoterma egyenletek összefoglalása
Szőri Milán: Kolloid kémia
G
54
S
Az adszorpciós hiszterézis I.
G
• Mezopórusos szorbensek esetén az izoterma nem reverzibilis, az izotermán a p/p0 > 0,42 • Ok: • az adszorpció és a deszorpció eltérő mechanizmusa, • gátolt deszorpció (a pórusalak szabálytalansága, pórushálózat).
http://www.microtrac-bel.com/en/tech/bel/seminar16.html Szőri Milán: Kolloid kémia
55
S
Az adszorpciós hiszterézis II. Szűk méreteloszlású hengerszimmetrikus nyitott pórusokat tartalmazó rendszereknél.
G Különböző méretű és alakú pórusok hálózata esetén tapasztalható.
Sok mikropórust is tartalmazó rendszereknél
Lemezes részecskék által határolt rés alakú pórusok esetén
Szőri Milán: Kolloid kémia
56
S
Pórusméret-meghatározási módszerek
G
• Kísérleti eljárások:
• Szimulációs eljárások: • Nagykanonikus Monte Carlo (GCMC) • Nemlineáris sűrűségfüggvény-elmélet (NLDFT) Szőri Milán: Kolloid kémia
57
Hagyományos adszorbensek
Szőri Milán: Kolloid kémia
58
Aktív szén I. • • • • • •
Összetétel: C (50–95%), H, O, és a szervetlen sók és fém-oxidok) Nincs szerkezeti képlete, szerkezete grafitszerű Kiindulási anyaga: olaj, kőszén, tőzeg, fa, műanyagok, csonthéjas gyümölcsök magja (kókuszdió). Végleges pórusszerkezetét fizikai vagy kémiai aktiválással alakítják ki A nyersanyag megválasztása meghatározza a keletkező szén porozitását fajlagos felülete: 400–1600 m2/g
Szőri Milán: Kolloid kémia
59
Aktív szén II. • felületi heterogenitása a „titka”: szinte minden molekulafajta megtalálja a számára megfelelő kötő- vagy aktív helyet • Kereskedelmi aktív szenek megjelenési formái:
Szőri Milán: Kolloid kémia
60
Zeolitok I. • A zeolitok az alumínium-szilikátok családjába tartozó anyagok • Általános képletük: Mx/n[(AlO2)x(SiO2)y]·mH2O • jól definiált csatornákat és nyitott „kalitkákat” tartalmaz („molekulaszita” vagy „molekulaszűrő”) • Fajlagos felület: több száz m2/g felületű méretszelektív adszorbens
Szőri Milán: Kolloid kémia
61
Zeolitok II. • Felhasználása: • hűtőszekrények hűtőfolyadékának, járművek fékrendszerének, légkondicionáló berendezéseknek a zárt cirkulációs körében vagy transzformátorolajoknál az esetlegesen bekerülő víz megkötésére • a levegő alkotóinak szétválasztására, cseppfolyósítható nitrogén és oxigéndús levegő illetve előállítása • zeolitok ioncserélő képességét a modern mosóporokban használják ki a víz keménységét okozó Ca2+ és Mg2+ ionok megkötésére.
Szőri Milán: Kolloid kémia
62
Szilikagél I. • amorf pórusos SiO2 • Fajlagos felülete: akár 800 m2/g is lehet. • Előállítása:
Szőri Milán: Kolloid kémia
63
Szilikagél II. • Felhasználása: • Katalizátorként használják krakkolásnál, számos folyamatban katalizátorhordozó. • Nagy vízaffinitása miatt legelterjedtebben szárítószer
Szőri Milán: Kolloid kémia
64
L L
L/L határfelületi jelenségek
Szőri Milán: Kolloid kémia
65
L
Antonov szabály
L
• a részecskékre ható erő a felületen aszimmetrikus, a felületi feszültség a két folyadékra jellemző érték (kölcsönösen telített oldat 𝛾1′ , 𝛾2′ ) közé esik: 𝛾12 = 𝛾1′ − 𝛾2′ 𝛾1′
𝛾2′
𝛾1′ − 𝛾2′
𝛾12
• Eltérés csak amifipoláris molekuláknál • Felületaktív molekula csökkenti a határfelületi feszültség csökkentésére (molekulákat orientál)
Eltérés!
Felületaktív molekula
Szőri Milán: Kolloid kémia http://www.peeri.org/science/interfacial.htm
66
L
Határfelületi feszültség mérése
L
• Donnan-féle sztalagmométer (mérés Donnan pipettával) 𝛾12
𝑉∆𝜌𝑔𝐹 = 𝑛𝑟
V: a Donnan-pipetta két jele közötti térfogat, r: a pipetta végének belső sugara, F: korrekciós függvény n: cseppszám ismerete
Szőri Milán: Kolloid kémia http://www.megapharma.hu/gaalati/tudomany/page12/files/KolloidDonnan
𝜌1
∆𝜌 = 𝜌2 -𝜌1 > 0
𝜌2
67
L G
L/G határfelületi jelenségek
Szőri Milán: Kolloid kémia
68
L
Oldatok felületi feszültsége
G
Pozitív adszorpció felületaktív anyagok
𝑑𝛾 <0 𝑑𝑐
Kapillárinaktív anyagok
𝑑𝛾 >0 𝑑𝑐
Kapilláraktív anyagok
𝑑𝛾 <0 𝑑𝑐
Negatív adszorpció
𝑑𝛾 >0 𝑑𝑐
Kapillárinaktív anyagok Szőri Milán: Kolloid kémia
Chem. Rev. 2006, 106, 1259-1281.
69
L
Ionos oldat (elektrolit) koncentráció profilja
G
Ionadszorpció (töltés!) Szőri Milán: Kolloid kémia
Chem. Rev. 2006, 106, 1259-1281.
70
L
Adszorpció L/G határfelületen
Szőri Milán: Kolloid kémia
G
71
L
Határfelület szerkezetvizsgálata
G
• Kísérleti eszközök: • • • • •
Nagynyomású fotoelektron spektroszkópia (HiPPES) Nemlineáris elektron és rezgési spektroszkópiák (SHG, VSFG) Pásztázó elektronmikroszkóp (SEM) Ionágyú kísérletek Metastabil ütközési elektronspektroszkópia (MIES)
• Szimulációk: • Molekuladinamikai szimulációk (MD)
Szőri Milán: Kolloid kémia
72
L
Felületi feszültség mérése
Szőri Milán: Kolloid kémia http://philschatz.com/physics-book/contents/m42197.html
G
73
L
Gyűrűkiszakításos módszer
G
𝐹𝑚𝑎𝑥 𝛾= 4𝑟𝜋 https://www.youtube.com/watch?v=Fw5LTHd2LcI
𝐹𝑚𝑎𝑥
F
t
Szőri Milán: Kolloid kémia
74
L
Lemezkiszakításos módszer
G
𝐹 𝛾= 𝐾𝑐𝑜𝑠θ K: kerület
Szőri Milán: Kolloid kémia
75
S
S/L határfelületi jelenségek
Szőri Milán: Kolloid kémia
76 https://str.llnl.gov/str/JanFeb06/Schwegler.html
L
S
L
Folyadékadszorpció gyakorlati jelentősége • S/L határfelületen történő feldúsulás igen sok (ipari) technológia alapja: • • • • • • • • •
folyadékkromatográfiás eljárásoknak, hasznosítják a heterogén katalízisben víztisztítási eljárás, oldószerek megtisztítása kis mennyiségű szennyezőktől színtelenítés (pl. az élelmiszeriparban) festés (textilipar), flotálás (pl. ércdúsítás) olajkitermelés mosás Szőri Milán: Kolloid kémia
http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Flotalas.htm 77
S
Immerziós entalpia (ΔHw) • Hasonlóan a G/S-hoz, a L/S folyadékfázis molekulái is igyekeznek a többletenergiát csökkenteni • a szilárd fázis felületén a korábbi (S/G) határfelületi réteg helyett egy (S/L) határfelület jön létre, melynek termodinamikai következménye a folyamat során fellépő exoterm hőeffektus:
∆𝐻𝑤 = 𝐻𝑆/𝐿 − 𝐻𝑆/𝐺 • Összefüggés a felületi feszültség (γL/G), peremszög (θ) és az immerziós entalpia között: 𝑑𝛾𝐿/𝐺 𝑑𝛾𝐿/𝐺 𝑑𝑐𝑜𝑠θ ∆𝐻𝑤 = 𝑇𝛾𝐿/𝐺 − (𝛾𝐿/𝐺 − 𝑇 )𝑐𝑜𝑠θ ≈ −(𝛾𝐿/𝐺 − 𝑇 )𝑐𝑜𝑠θ 𝑑𝑇 𝑑𝑇 𝑑𝑇 ≈0
Adamson, A. W.; Ling, I. AdV. Chem. 1964, 43, 57. 78 Melrose, J. C. J. Colloid Sci. 1965, 20, 801.
Szőri Milán: Kolloid kémia
L
S
Többkomponensű folyadékok adszorpciója • S/L kontaktus létrehozásának pillanatában valamennyi felületi kötőhely borított • folyadékfázis molekulái versengenek a felületi kötőhelyekért, erősebb kölcsönhatást mutató komponens(ek) felületi feldúsulása kicserélődési mechanizmussal • a folyadékfázison belüli kölcsönhatások és a folyadékfázis komponenseinek a határfelülettel kialakított kölcsönhatásai határozzák meg. Szőri Milán: Kolloid kémia
79
L
S
Elegyadszorpciós többletizotermák I. • Kétkomponensű korlátlanul elegyedő folyadékok esetén:
Szőri Milán: Kolloid kémia
80
L
S
Elegyadszorpciós többletizotermák II.
tömbfázis és a határfelületi réteg összetétele megegyezik: 0
Szőri Milán: Kolloid kémia
81
L
S
Elegyadszorpciós többletizotermák III. Schay–Nagy-féle osztályozás
többletizotermák
1
1 2
2
egyedi izotermák 2
1 1
2
2
1
Szőri Milán: Kolloid kémia
82
L
Elegyadszorpciós többletizotermák IV.
S
L
• Fajlagos felületigény meghatározás • Fiziszorpció esetén feltételezhető a monomolekulás adszorbeált réteg • Az adszorbens fajlagos felületét (As):
(As)
Szőri Milán: Kolloid kémia
83
S
Elegyadszorpciós többletizotermás példák aktív szénen (apoláris)
Paligorszkitonon (poláris)
többletizoterma : etanol-benzol : n-propanol-benzol egyedi izoterma i-propanol-benzol
Szőri Milán: Kolloid kémia http://www.geomania.hu/asvany.php?asvid=261
84
L
S
L
Adszorpciós többletizotermák • Híg oldatok esetén (xi≈0): gázadszorpciós izotermák:
• Hasonló izotermák a gázadszorpciós izotermához:
I. típus
III. típus VI. típus Szőri Milán: Kolloid kémia
85
S
Adszorpciós többletizotermák értelmezése
Szőri Milán: Kolloid kémia
86
L
S
• Nagyméretű planáris festékmolekulákat gyakran alkalmaznak a fajlagos (külső) felület becslésére
Szőri Milán: Kolloid kémia
87
L
S
L G
G/S/L határfelületi jelenségek
Szőri Milán: Kolloid kémia
88
S
Szilárd felületek kontakt nedvesedése Tapasztalat:
L G
Elméleti háttere: γL/G γS/G γS/L Young-egyenlet:
𝛾𝑆/𝐺 = 𝛾𝑆/𝐿 + 𝛾𝐿/𝐺 𝑐𝑜𝑠θ (Hidroapatikus vagy lipoaptikus)
Víz hidrofil felületen
Szőri Milán: Kolloid kémia
89
S
Peremszög mérés a nedvesedés mértéke Szétterítő szilárd felület
G
Szétterülő folyadék Higany
Peremszög
Víz
Platina
0
Hevített üveg
<2
Üveg
<20
Kvarc
5
Grafit
86
Polietilén
90
Korom
95
0
Parafin
108
65
Szén-tetraklorid
142
0
http://www.dataphysics.de/fileadmin/user_upload/produkte/oca/OCA_15EC/OCA15EC_01.jpg
Szőri Milán: Kolloid kémia
L
90
γL/G
Kapilláris hatás Üveg
S G γS/G
γS/L
Üveg
𝛾𝑆/𝐺 = 𝛾𝑆/𝐿 + 𝛾𝐿/𝐺 𝑐𝑜𝑠θ Egyensúly rendszerekben mindig: 𝛾>0 θ
Adhézió
Kohézió
Viszonyok
cosθ
L
<90
Pozitív
𝛾𝑆/𝐺 > 𝛾𝑆/𝐿
90
0
𝛾𝑆/𝐺 = 𝛾𝑆/𝐿
>90
Negatív
𝛾𝑆/𝐺 < 𝛾𝑆/𝐿
Szőri Milán: Kolloid kémia
Értelmezés
Elnevezés
Kisebb munka kell a folyadékszilárd felület kialakításához mint a szilárd-gázéhoz
Adhézió
Kisebb munka kell a szilárd-gáz Kohézió felület kialakításához mint a szilárd-folyadékéhoz 91
Felületi érdesség szerepe: Nanomorfológia
S G
14 μm átmérő 30 μm magasság
n-hexatriakontán kristályok
Szőri Milán: Kolloid kémia http://rsta.royalsocietypublishing.org/content/368/1929/4713
L
92
S
Lótusz effektus a festékgyártásban
G
Peremszög hiszterézis:
Szőri Milán: Kolloid kémia http://www.sto.com/93147_EN-Brochures-Lotus_Effect_Facade_coatings.pdf
L
93
Szőri Milán: Kolloid kémia
94