KMR)

Konferencia kiadvány

Viselkedés vészhelyzetben kiemelt kutatási terület (TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR)

„Viselkedés vészhelyzetben”konferencia (előadások összefoglalói)

2013. október 29.

NKE, 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11.

Bevezető A TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001 számú „Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások” című pályázat keretében, a „Civil-katonai partnerség” nevű szakmai alprogram részeként, a „Viselkedés vészhelyzetben” kiemelt kutatás során a közszolgálati feladatokat ellátó állomány pszichés terhelhetőségét, az extrém stresszhelyzetekben jelentkező viselkedését vizsgáljuk. Leíró és empirikus kutatás keretében kívánjuk feltárni azokat a pszichológiai és fiziológiai változókat, amelyek jelzik a viselkedésben megjelenő kockázati tényezőket. Ezek ugyanis hatással lehetnek egy kritikus infrastruktúra védelme érdekében végrehajtott feladat biztonságára. A vizsgálat során az extrém stressz hatások feltérképezése outdoor tréning elemeket tartalmazó modellgyakorlat segítségével történik, A modellgyakorlatok során olyan pszichofiziológiai paramétereket detektáltunk illetve objektív és szubjektív pszichológiai/pszichés, viselkedési tényezőket vizsgáltunk, amelyek a vészhelyzetben szükséges biztonsági feladatok végrehajtásának velejárói lehetnek. A kutatás folyamán a lehetséges összefüggések feltárásával és elemzésével választ igyekszünk kapni arra a kérdéskörre, hogy miért nem lesz minden traumatizálódott, hivatásából eredően extrém stresszornak kitett személy beteg, és melyek azok a tényezők, amelyek mintegy védik az egyént és elősegítik a problémával való megbirkózást. Kutató munkánkban képzett gyakorlati és felkészült elméleti szakemberek vesznek részt. A lassan két éve folyó kutatás eredményeként számos, a kutatási témához szorosabban és lazábban kapcsolódó elméleti tanulmány született, amely hozzásegít a probléma társadalmi, szervezeti, kulturális és speciális kiképzés technikai aspektusainak integrált szemléletben történő vizsgálatához. Ezek bemutatása szekcióülésen történik. Az empirikus kutatások eredményeinek részletes elemzése valamint a célként megfogalmazott kutatási záró tanulmány készítése folyamatban van. Jelenleg az elkészült résztanulmányok értékelő összegzése, valamint az elvégzett empirikus vizsgálatok feldolgozása folyik. A jelenlegi „készültségi” állapotról szintén szekcióülésen számolunk be. Eddigi kutatási eredményeinkről ezideig két hazai és egy külföldi konferencián számoltunk be. Több megjelent tudományos cikkel is büszkélkedhetünk, valamint eredményeinket már sikerrel felhasználjuk különböző felsőoktatási és tanfolyami képzések során. A témához szorosan kapcsolódóan két doktori dolgozat készül, és további két disszertáció tervezet fog önálló fejezetet tartalmazni a kutatási területhez illeszkedve. A munka végleges lezárása előtt konferencia formájában kívánjuk bemutatni azokat a kapcsolódó tudományos-és szervezeti aspektusokat, lehetséges intézményi felhasználási területeket és az eddig elkészült kutatásokat, amelyek közös áttekintése további szempontokat adhat a kutatás lezárása előtt a végleges feldolgozáshoz, esetleg a kutatás folytatásához. A konferencia kötet tehát a kutatás legfontosabb tartalmi-szerkezeti egységeibe ad bepillantást a teljesség igénye nélkül. A teljes feldolgozott anyag a zárótanulmányban lesz hozzáférhető.

Budapest, 2013. október 22. Prof. Dr. Bolgár Judit kutatás vezetője

3

A honvédelmi létfontosságú infrastruktúra védelem Dr. Tokovcz József mk. ddtbk. Bevezető A nemzeti infrastruktúrák hálózata túl nagy, kölcsönhatásaikat tekintve szerteágazóak és bonyolultak. Bonyolultsága ellenére a rendszer igazán létfontosságú elemeinek száma nem túl nagy. Ezeket kell rendszerszemléleti megközelítéssel szisztematikusan elemezni és beazonosítani. A megfelelő elemzés/értékelés nélkül felmerülne az igény minden híd, főbb útvonal vagy csővezeték védelmére, és minden energia szolgáltató meghibásodás mentes üzemének biztosítására. Ennek a tekintélyes és valljuk be kezelhetetlen feladatnak a megoldása a minőségi elemzésben és az azt követő létfontosságú elemnek történő minősítésben rejlik. Ezzel a módszerrel kezelhető szintre csökkenthetjük a rendszerelemek számát. Az alrendszerek elemzése az üzemeltető és a felügyelő ágazat szakembereinek a feladata, illetve kormányzati feladat nemzeti szinten és a horizontális kölcsönhatások területén. A teljes infrastruktúra 100%-os, mindenre kiterjedő védelme (fizikai védelem és üzembiztonság) végtelen nagyságú forrást igényelne, ugyanúgy mint a tökéletes biztonság garantálása az élet bármely területén. A támadók pedig abban a kényelmes helyzetben vannak (ha terrorveszélyről vagy szándékos rongálásról beszélünk), hogy bárhol bármit megtámadhatnak. A védőnek mindent kell védenie a támadó viszont kényelmesen megválaszthatja a támadás helyét és elemét. Ez olyan asszimetrizmus mint a terrorizmus elleni fegyveres harc, amely csak a rendelkezésre álló források megfelelő helyre, a kulcspontokra, a kritikus rendszerelemekre irányításával oldható fel. A KIV-re rendelkezésre álló korlátozott forrásokat célirányosan, a megfelelő helyre koncentrálva kell használni, a folyamat a jelöléstől a nyilvántartásig bezárólag ezt a célt szolgálja. Ezért szükséges a nemzeti és ezen belül a honvédelmi infrastruktúrák rendszer elemzése, a létfontosságú elemek beazonosítása, majd ezen kiemelt infrastruktúra elemek védelmének, üzemfolytonosságának biztosítása a rendelkezésre álló eszközökkel és források felhasználásával. Az ágazati és nemzeti stratégia kialakításában kulcsfontosságú az infrastruktúra üzemeltetők biztonság tudatosságának növelése, mint belülről jövő önkéntes kezdeményezés, illetve ösztönzése, végső soron törvényi kényszerítése, az üzemeltetésükben lévő kritikus elemek elfogadható színvonalú védelmére, mint külső kényszer. Az üzemeltetőknek, különösen a privát szektornak sem tapasztalatuk sem szándékuk nincs arra, hogy invesztáljanak a fizikai biztonságba és az üzemfolytonossági mutatók javításába. Üzleti szempontból sokkal kifizetődőbb a kis valószínűségű de nagy kárértékű eseményekre (terror támadás, baleset, műhibaper, szolgáltatás kimaradás) biztosítást kötni, mint javítani a védettségen és az üzemfolytonosságon Az infrastruktúra védelmi tudatosság fejlesztés, pilot projektek támogatása és képzés lehet a hosszú távú önfenntartó megoldás (átfogó megközelítés), a gyors, erővel fenntartott pedig a törvényi kényszerítés. A honvédelmi KIV sajátosságai Békeidőben a nem HM tulajdonú/üzemeltetésű létfontosságú eszközök és infrastruktúrák védelme és a biztonságukat szavatoló intézkedésrendszer kialakítása a civil szektor, a tulajdonosok valamint a helyi és központi rendvédelmi szervek elsődleges felelőssége. A HM-nek azonban olyan helyzetben (természeti-, vagy ember által előidézett katasztrófa, fizikai vagy technológiai támadás, egyéb veszély) amely súlyosan korlátozza vagy veszélyezteti a katonai műveletek végrehajtását, az illetékes hatóságokkal összhangban, a honvédelmi érdekek védelme mentén segítséget nyújt az infrastruktúrák védelméhez. Honvédelmi érdekből létfontosságú eszközök, létesítmények és szolgáltatások függenek a tárcán kívüli nemzeti, nemzetközi infrastruktúráktól, a civil szektor szolgáltatóitól és létesítményeitől, valamint más kormányzati infrastruktúra tulajdonosoktól.

4

A honvédség saját infrastruktúrája erősen kitett az ágazatok közötti horizontális függőségekből származó veszélyeknek. Ezen veszélyeket az ágazaton kívüli infrastruktúrákkal szembeni követelménytámasztással és – adott esetben – védelmével valósítja meg A honvédelmi érdekből történő infrastruktúravédelem mellett, amennyiben a veszély súlyossága indokolja a honvédség - készenléti rendszere, speciális képességei, rövid reakcióideje, szervezettsége miatt – részt kell vállaljon más kormányzati és civil KIV erőfeszítésekből is. Ezen honvédségi erőfeszítések a Védelmi Igazgatás és a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer adta keretek között az átfogó megközelítés elvei mentén hatékonyan valósíthatók meg. Az alábbiakban ezen rendszereket ismertetem. „Ami bekövetkezhet, arra fel kell készülni, ami pedig még soha nem fordult elő arra számítani kell!” Írásom áttekinti az utolsó 12 évet a Magyarországot érintő katasztrófák, az arra való reagálás és a katonai szerepvállalás szempontjaiból. A választott időintervallum kicsit önkényes – 2000-től 2011-ig – azonban markánsan behatárolható, egységes időszakról van szó, hiszen Magyarország 1999ben vált a NATO teljes jogú tagjává és ettől az időponttól kezdődően a hadsereg rendeltetése és alapfeladatai is kibővültek a szövetségi kötelezettségből adódó kihívásokkal. A NATO - európai térségtől sokszor távollévő - válságkezelési műveleteiben való részvételünk új képességeket és megváltozott hozzáállást követelt meg a katonáktól (és a műveletekben résztvevő civilektől). Ezen képességek – kiegészítve a Magyar Honvédség alapfeladatainak ellátásához nélkülözhetetlen eszközökkel és annak kezelésére kiképzett állománnyal olyan speciális erővé teszi a katonaságot, amelynek igénybevételéről válsághelyzet vagy katasztrófa esetén nem szabad lemondani. Sőt, bűn lenne nem kihasználni a komoly gazdasági erőfeszítésekkel létrehozott és fenntartott speciális képességeket, amelyek gyorsan, szervezetten és autonóm módon azonnal bevethetők, ha a helyzet úgy kívánja. A válságok és katasztrófák természetéből adódóan váratlanul és gyorsan alakulnak ki és a legtöbb esetben nagyon nehezen jelezhetőek előre. A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány olyan eseményt felvillantani, amely bizonyítja ezen állításomat. Húsz évvel ezelőtt ki tudta volna megjósolni a Szovjetunió vagy Jugoszlávia szétesését illetve a német újraegyesítést? A 2001. szeptember. 11.-i terrortámadást és azt követően Irak vagy Afganisztán megszállását (nevezhetjük felszabadításnak is, de azt hiszem az előbbi kifejezés hűebben adja vissza a műveletek tartalmát és célját). De gondolom, hogy sokak számára az a tény sem ismert – kiemelve a katasztrófák súlyát és fontosságát -, hogy az Egyesült Államokat az utóbbi évtizedekben ért csapások közül a legtöbb áldozatot követelő és legnagyobb anyagi kárt okozó eseményt nem a terroristák követték el. Ez a Katrina-hurrikán volt 2006-ban, amely New Orleans-t és környékét a földdel tette egyenlővé pillanatok alatt. Nem csak a fenti cselekmények, hanem a közelmúltban bekövetkezett olyan történések, mint a japán természeti csapás (földrengés és szökőár) és az azt követő reaktor baleset, vagy az északafrikai/közel keleti események és az onnan induló menekültáradat (amelyeknek még nem tudjuk, hogy mi lesz a vége, de az EU máris tömeges migrációt kénytelen kezelni és legalább részlegesen visszaállítani a határellenőrzést). Vagy épp a Grúzia és Észtország elleni Cyber-támadások mind olyan események, amelyek bizonytalanságot kelthetnek még a történésektől távol fekvő országokban is és saját bőrünkön érezhetjük mindannyian azok közvetlen hatásait. De nem is kell ennyire távol mennünk mindig, hiszen hazai példák is bőven állnak rendelkezésünkre, nem is kell hozzá nagyon visszamenni az időben, hiszen a 2010. október. 04-i vörös-iszap katasztrófa bekövetkezésének okait és váratlanságát még fél év múlva is szakértők tömege vizsgálja. Még az iszaptároló közvetlen szomszédságában lakó kolontári

5

polgároknak sem volt szemernyi félelemérzete a több százezer köbméter vörös-iszap árnyékában, akkor hogyan tételezhetnénk fel, hogy ezen események megjósolhatók és célirányosan fel lehet rájuk készülni? A válsághelyzetek leküzdése és a biztonság megteremtése elsősorban az állam feladata. Ahhoz fel is használja mindazokat az eszközöket, amelyekkel rendelkezik, beleértve fegyveres erejét is. Ugyanakkor ebben a feladatban komoly segítséget nyújtanak civil szervezetek és felelőssége van egy esetleges katasztrófa következményeinek kezelésében maguknak az állampolgároknak is. A fenti példák alapján is jól látható, hogy a válságokat/katasztrófákat eddig sem tudták megjósolni, valószínűleg ez így lesz a jövőben is. Akkor mi a megoldás, tehetik fel joggal a kérdést. A válasz egyszerű, de ugyanakkor annak végrehajtása rendkívül bonyolult: csak az lehet a feladatunk, hogy a szükséges eszközök teljes spektrumát (amelyek alkalmazása lehetségessé válhat ezen esetekben, beleértve a katonai képességeket is) felkészítsük minden olyan feladat végrehajtására, amely egyáltalán bekövetkezhet. Hiszen a Magyar Honvédségnek sem volt – nem is lehetett tapasztalata a vörös-iszap katasztrófa bekövetkezése esetén alkalmazható katonai képességekről, de rendelkezett olyan képesség csomaggal, amelyből célirányosan lehetett lehívni azon eszközöket és mellérendelni a humán erőforrást, amelyek előzetes kijelölés és a felkészítést követően készenlétben álltak. A katonai tudás, kiképzettség, felszereltség és önálló működés alkalmassá teszi a hadsereget, hogy nagyon hatékonyan használja fel a rendelkezésére álló képességeket. Ebben a felkészülésben nagyon fontos szerepe van a civilkatonai együttműködésnek, hiszen a hadsereg ebben az esetben „megrendelésre” dolgozik, igényeket teljesít, de ezeket az igényeket a polgári hatóságoknak kell megfogalmazni. És ez a feladat nem a katasztrófák következményeinek felszámolása időszakában kezdődik, hanem az arra való felkészüléssel veszi kezdetét, amelyhez hozzájárulhat mindazon tapasztalatok feldolgozása, amelyeket ezen a területen az elmúlt évtizedben szereztünk. Mi közösen, katonák és civil szakemberek, akik a barikád azonos oldalán állva, azonos célért küzdve tettük a dolgunkat, még ha a Honvédség a maga, sajátos egycsatornás vezetési rendjéből adódóan ezt a maga szervezeti keretei és irányítási, vezetési rendje betartásával hajtotta végre. A felkészülés fontosságát még tovább erősíti, hogy vannak olyan feladatok már ebben az időszakban – például a tudományos kutatás, közös tervezés és felkészülés – amely még jobban elősegíti a feladatok egységes elvek szerinti végrehajtását valamennyi abban résztvevő szervezet és személy számára. Úgy gondolom, hogy külön ki kell emelnem annak fontosságát, hogy a civil hatóságok katonai eszközökkel történő támogatása mindig a hatályos jogszabályok alapján történik. Ennek napjainkban azért van kiemelt jelentősége, mert Magyarország új Alaptörvényének elfogadásával és a sarkalatos törvények megalkotásával (amely magába foglalja a Honvédelmi és Katasztrófa Törvényeket is) lényegesen meg fog változni a feladat végrehajtásának jogszabályi környezete. A lakosság és anyagi javak megvédéséhez – ha leegyszerűsítjük a modellt - három dolog kell:  Időben történő értesítés és riasztás, vagyis a tájékoztatás.  Felkészülés és megelőző tevékenység, hogy ami kivédhető, vagy elkerülhető azt az esemény bekövetkezése előtt megtegyük.  Védekezés, ami a legköltségesebb és legtöbb következménnyel járó tevékenység (ezt is az elmúlt évtizedben a védekezések és újjáépítés időszakában erre a célra elköltött több százmilliárd forint bizonyítja). A megelőzésen alapuló megközelítés a leghatékonyabb és legolcsóbb módszer, de sokszor abban bízva, hogy az adott esemény úgy sem fog bekövetkezni nem fordítunk elég energiát és pénzt erre a területre, így azután annak többszörösét költjük a következmények felszámolására és a helyreállításra. A honvédelmi tárca jelenleg is rendelkezik mindazokkal a tervekkel és

6

intézkedésekkel, amely a katasztrófa elleni védekezésben való hatékony részvételét biztosítja, de a kihívások és a globális biztonsági környezet változása, valamint a hazai közigazgatás rendszerének és jogszabályi környezetének átalakítása rákényszerít bennünket, hogy aktualizáljuk ezeket. Ezt a tevékenységet is elő kívánja segíteni az ezen a területen szerzett tapasztalatok számbavétele és visszaforgatása a gyakorlati életbe. Legalább a magunk kárából tanuljunk, ha a máséból ezt nem tettük meg! A katonai jelenlét a katasztrófák helyszínén nem csak a beavatkozás hatékony eszköze, de megnyugtatja a lakosságot is. Korábbi beosztásomból adódóan magam is számtalan katasztrófa helyszínén jártam a vizsgált időszakban a Beregi árvíztől a vörös-iszap katasztrófáig és valamennyi helyszínén az egyenruha megjelenése pszichésen is pozitívan hatott az érintettekre. Érezték a szervezett erőt a segítő szándékot és a határozottságot, ez pedig minél nagyobb a baj annál nagyobb jelentőséggel bír. A létfontosságú rendszerek védelme a védelmi igazgatás rendszerében az átfogó megközelítés alkalmazásával A társadalomnak nincs olyan része, amely valamilyen formában ne kapcsolódna a honvédelemhez. Mivel a honvédelmi rendszerek működőképessége - a bevezetőben említett módon – nagyban függenek a civil társadalom és más kormányzati szervek által üzemeltetett infrastruktúráktól ezért különös gondot fordít a Honvédelmi Minisztérium arra, hogy hidat létesítsen és tartson fent a társadalom civil és katonai oldala között. Ennek egyik legfontosabb eszköze a honvédelmi igazgatás rendszere, amely egy összekötő híd szerepet játszik a két oldal között. A honvédelmi igazgatás kormányzati koordinációjának hatékonyabbá tétele érdekében 2012. január 01-i hatállyal a Kormány rendeletben - a honvédelmi miniszter felügyelete alatt tevékenykedő központi hivatallá alakította - a HM Védelmi Hivatalt, amely felelős a Kormány, illetve a honvédelmi miniszter által az ország védelmi felkészítése és a honvédelmi igazgatás feladatrendszerében hozott döntéseinek előkészítéséért, valamint a döntések végrehajtásának koordinációjáért. A létfontosságú infrastruktúrák egy jelentős része a nemzetgazdaság védelmi célú felkészítése terén kiemelkedő jelentőségű feladatot látnak el. Az előző évben az NGM irányításával elkészült az erre vonatkozó koncepció, ebben az évben pedig szeretnénk kidolgozni a gazdaságbiztonságról szóló törvényjavaslatot. Ezzel összefüggésben a HM tárca áttekintette a minősített időszaki honvédelmi igények kielégítésének kérdéskörét és egy javaslat csomagot fogalmazott meg, amely a korábban csak „virtuális” képességen alapuló lehetőségeket valós tartalommal és valós képességekkel töltené meg. Ennek első lépéseként, még ebben az évben kezdeményezni fogjuk a gazdaságpolitikáért felelős miniszternél a gazdaság minősített időszaki teljesítőképességéről szóló felmérés és jelentés elkészítését. A védelmi tartalékolás stratégiája elavult, a tartalékok szerepe leértékelődött. A tartalékok szétszórtan, különböző fenntartó, kezelő szervezeteknél állnak rendelkezésre. Ezért szükségesnek tartjuk a különböző tárcák kezelésében lévő Állami Céltartalékok felülvizsgálatát, a racionalizálási, integrálási lehetőség megfontolását. Létfontosságú Infrastruktúra védelem és a NIR Hosszú egyeztetéseket követően 2011 év végén a Kormány elfogadta a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban lévő Nemzeti Intézkedési Rendszerről szóló rendeletet. Ezzel – hat év mulasztásos jogsértést követően - hazánk teljesítette egyik fontos szövetségesi kötelezettségét azzal, hogy a NATO válságreagálási intézkedésinek rendszerét adaptálta a hazai jogrendbe. A Szövetségi kötelezettségen túl nemzeti érdek is a NATO Válságreagálási Rendszerével kompatibilis rendszer működtetése. A következő lépésben kidolgozott és Gyűjteménybe foglalt, a hazai jogszabályoknak megfelelő Nemzeti Intézkedések Rendszerének számos eleme a Létfontosságú rendszerek védelmére vonatkozik.

7

A védelmi igazgatás szintjei és elemei

A védelmi igazgatás megújítása előtt az első feladtunk az volt, hogy átvilágítottuk a védelmi igazgatás, a védelmi felkészítés teljes rendszerét. S ez az átvilágítás rámutatott arra, hogy a 20 évvel ezelőtt létrehozott rendszer az elmúlt két évtizedben tulajdonképpen semmilyen változtatásokon nem ment át, tehát úgy működött, abban a formában, azzal a belső tartalommal, ahogy azt 1990-ben létrehozták. Tehát még olyan tényekről sem vett tudomást, és úgy suhant el a feje fölött a NATO csatlakozás 99-ben, hogy a szele meg nem érintette a rendszert. Ez nyilván magával hozta, hogy hozzá kellett nyúlni. Ugyanakkor másik oldalon, meg azt is megmutatta, hogy nagyon sok olyan lehetőség is rejlik ebben a védelmi igazgatási rendszerben, amit ellenben nem használtunk ki, valamint nagyon sok olyan erénye is van, amit nem szabad megváltoztatni. Ezért a „hagyomány és megújulás” jelszavát a zászlónkra tűzve kezdtünk bele a változtatásokba. Tehát olyan szabad kapacitások és lehetőségek is vannak a meglévő rendszerben, amit feltétlenül hasznosítani kell. Ezt követően meghatároztuk azokat a feladatokat, és prioritásokat, amiket végre kívántunk hajtani, és úgy gondolom, hogy ezeknek a célkitűzéseknek az elmúlt három évben meg is feleltünk. Az elmúlt évek jelentős változásokat hoztak a védelmi igazgatás struktúrájában és működésében. A legnagyobb változások a jogszabályi környezetben valamint a területi és helyi szinten következtek be, Követve a közigazgatás átalakításának azon alapelvét, hogy állami feladatot állami szervek lássanak el, a védelmi igazgatás területi feladatai 2012 januárjától a megyei kormányhivatalok bázisán kerülnek végrehajtásra. A megyei védelmi bizottságok elnöki funkcióját január 1-től a megyei közgyűlés elnöke helyett a kormánymegbízott látja el. A bizottságok a Kormány irányítása alatt működnek. A megyei/fővárosi védelmi bizottságok elnökei/kormánymegbízottak a bizottság közreműködésével biztosítják a különleges jogrend különböző időszakaiban az illetékes döntéshozó által elrendelt rendkívüli rendszabályok területi szintű végrehajtását. A Kormány a honvédelemért felelős miniszter útján irányítja a megyei védelmi bizottságok honvédelmi feladatainak végrehajtását. A megyei bizottságok mintájára 2013. január. 01.-vel a járási kormányhivatalok bázisán működnek a helyi védelmi bizottságok, melynek elnöki funkcióját a járási hivatal vezetője látja el. Nagyon fontos új elem, hogy mindkét szinten honvédelmi elnökhelyettesek segítik az elnökök honvédelmi jellegű feladatainak végrehajtását. Helyi szinten az elnökhelyettesi beosztást Önkéntes Műveleti Tartalékosok látják el akik rendszeresen aktivizálásra kerülnek és végzik a funkciójukból adódó feladatok végrehajtását. Természetesen a polgármesterek feladatai, hatás- és jogköre továbbra is gyakorlatilag változatlan maradt és mint igénybevevő hatóság jogosult saját illetve központi igények kielégítésének elrendelésére és annak biztosítására. A védelmi igazgatás átalakításának célja az egységes állami követelménytámasztás, vezetésirányítás és ellenőrzés megvalósítása, illetve az egységes működési struktúra kialakítása volt. Ezzel jelentősen növelhető a hatékonyság és a feladatok végrehajtásának szakmai színvonala és nagy részben megoldódnak azok a problémák, amelyek a korábbi időszakok válsághelyzeteiben jelentkeztek (például a korábbiakban hivatkozott 2010. május-júniusi árvíz). A védelmi igazgatás rendszerének átalakításával a működés új típusú kereteiben:  az MVB-k, HVB-k intézkedést hoznak a közigazgatás különleges jogrendi időszakra történő áttérésére, gondoskodnak a közrendre és közbiztonságra vonatkozó rendkívüli intézkedések végrehajtásáról;  biztosítják a hadkötelezettség bevezetésével összefüggésben a sorozás és behívás helyszíni, egészségügyi és rendőri feltételeit;  elrendelik az MH és a rendvédelmi szervek részére kijelölt objektumok igénybevételét, a szükséges szolgáltatások teljesítését. Különleges jogrend kihirdetését követően megszervezik és biztosítják a lakosság kiemelt és kiegészítő fogyasztási cikkekkel történő ellátását;

8

 a katonai műveletek polgári támogatása keretében megszervezik a honvédelmi munkakötelezettség teljesítését;  végzik az ország működőképessége fenntartása érdekében a kulcsfontosságú beosztásban lévő személyek és szervezetek meghagyásával kapcsolatos feladatokat;  tervezik, szervezik és irányítják a fegyveres összeütközések polgári védelmi feladatainak végrehajtását, a lakosság tájékoztatását, a kitelepítés és befogadás feladatait;  a Genfi Konvencióval összefüggésben szervezik a kulturális javak védelmét;  az MH és a rendőrség kijelölt erőinek közreműködésével biztosítják a létfontosságú infrastruktúra elemek védelmét. Ezt a feladat megosztást a védelmi igazgatás keretében szervezett „Fejér-12” gyakorlaton a Móri Helyi Védelmi Bizottság és Bakonycsernye település bázisán ki is próbáltuk és a teszt beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az új rendszer a gyakorlatban is jól vizsgázott, hiszen 2013. júniusában valamennyi Duna-menti járás helyi védelmi bizottságának honvédelmi elnökhelyetteseit a két hetes védekezés időszakára aktivizáltuk és bevonulásukat követően példásan megállták a helyüket és segítették a felkészülési valamint védekezési munkákat a helyszínen. A védelmi igazgatás központi koordinációját és szakmai irányítását ellátó szerve a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal (HM VH), mely végzi: •

Minisztériumi és területi szintű védelmi igazgatási döntések elkészítésének és végrehajtásának koordinálását.

•

A megyei védelmi bizottságok működése feletti szakmai felügyeletet.

•

A honvédelmi felkészítés feladatainak koordinálását az átfogó megközelítés szemléletével, a védelmi feladatok társadalmasításával.

•

A honvédelmi igazgatás rendszerének fejlesztését és fenntartását.

•

HT és Kormány különleges jogrendi időszakra vonatkozó működési feltételeinek biztosítását szolgáló rendelkezések kidolgozását, döntésre történő előkészítését, végrehajtását.

•

A különleges jogrendben alkalmazandó rendkívüli intézkedések kidolgozását.

•

A NATO válságreagálási rendszerével összhangban levő Nemzeti Intézkedési Rendszer (NIR) kialakítását.

•

A nemzetközi válságkezelési gyakorlatok védelmi igazgatást érintő feladatainak végrehajtását (CMX, CME, CMX-CME).

•

A polgári veszélyhelyzeti tervezés, kritikus infrastruktúra védelem feladataiban a honvédelmi érdekek érvényesítését.

•

A befogadó nemzeti támogatás kormányzati feladatainak koordinációját.

9

A Védelmi Hivatal szerepe az átfogó megközelítés alapú koordináció végrehajtásában Kormányzati koordináció

A Hvt. értelmében a honvédelemért felelős miniszter összehangolja a honvédelemben résztvevő szervek honvédelmi feladatokra történő felkészítését és felügyeli tevékenységüket. Annak érdekében, hogy a honvédelmi feladatok ellátása minden tárcánál és országos hatáskörű szervnél valamint a honvédelemben közreműködő szervezeteknél megfelelő módon biztosítva legyen, két megoldást javasolunk, egy szervezeti, illetőleg egy szakmapolitikai jellegű megoldást. A szervezeti megoldás lényege, hogy a honvédelmi minisztérium állományából minden minisztériumhoz vezénylésre kerüljön egy-egy fő a honvédelmi feladatok ellátásának elősegítése céljából. Ezt alkalmazzuk jelenleg a stratégiai fontosságú tárcáknál (KIM, NFM, NGM, EMMI), és beváltotta az eredeti elképzeléseket, ezért indokoltnak tarjuk, és szeretnénk a többi tárca megerősítését is egy-egy szakemberrel, aki a honvédelem érdekeit képviseli. A szakmapolitikai megoldás a NATO és az EU által széles körben alkalmazott átfogó megközelítés elvének gyakorlati alkalmazása lehetne. Az átfogó megközelítés jegyében, a civil és katonai képességek együttes, koordinált alkalmazása jelentheti a komplex válsághelyzetek rendkívül gyors és hatékony megoldását. Ennek érdekében célszerű az ágazatok bevonásával közös adatbázisok, képzési, kiképzési, valamint tervezési rendszerek kialakítása, az egyes tárcáknál lévő képességek összehangolása, a duplikációk kiküszöbölése, a tárcaközi együttműködés erősítése. A két megoldási lehetőség együttes és fokozott bevezetése – először csak a stratégiai partner tárcáknál, majd a lehetőségek függvényében mindenhol – biztosíthatja a honvédelem összkormányzati jellegének megjelenítését és a feladat maradéktalan végrehajtását.

10

A válsághelyzeti igények tervezésének rendszere Az átalakítás részeként szintén felülvizsgáltuk a nemzetgazdaság védelmi célú felkészítésének, a Magyar Honvédség minősített időszaki igény tervezésének rendszerét, valamint a felhasználásra tervezett erőforrások kielégítésének rendjét. Az átvilágítás azonnali lépéseket indukáló eredményt hozott. Az állami irányítás széles vertikumát érintő feladat szabályozási és tervezési rendszere hatálytalan, illetve elavult. Megbomlott a minősített időszaki gazdaságvédelmi–, honvédelmi-tervezés, a követelménytámasztás, a felelősségi és hatásköri rend, az igények kielégítése, a kapacitások lekötése, a vissza-, illetve lebiztosítás, az importbeszerzések életszerű tervezése, a szerződéskötéseket követő visszaellenőrzések egységes rendszere. Más jelentős területekkel összhangban (válságkezelés, műveleti alkalmazás, katasztrófák elleni védekezés, gazdaságbiztonság, tartalékolás, kritikus infrastruktúra védelem, stb.) a védelmi igazgatás ujjászerveződő keretében, a formálódó átfogó, polgári és katonai erőforrásokat koordináltan felhasználó koncepció mentén a rendszer az elvárásoknak megfelelő módon visszaépíthető, költséghatékonyan finanszírozható. A védelmi igazgatásban minden állami- és önkormányzati szerv, sok önkéntes szervezet és maga a lakosság is tevékeny szerepet játszik. A honvédelem szerteágazó feladatait csak akkor lehet sikeresen megoldani, ha az abban részt vevő valamennyi szervezeti elem végzi a saját felelősségi körébe tartozó részfeladatokat. Mindezen feladatok koordinált végrehajtásáért országos szinten a Kormány, területi szinten a megyei, fővárosi védelmi bizottság, helyi szinten a helyi védelmi bizottság, míg a településeken a polgármester a felelős. A védelmi igazgatási szervekhez telepített jogés hatásköröknek megfelelően valósul meg az országos hatáskörrel rendelkező szervek központi, illetve területi egységeinek irányítása, közöttük az együttműködés megszervezése. Az átfogó megközelítés alapelvei

A honvédelmi igazgatás rendszere jelenleg is képes a kialakult helyzet jellegének és intenzitásának megfelelő szinten aktivizálni a válság kezeléséhez szükséges civil és rendvédelmi képességeket és összehangolni azok egymással, valamint a Magyar Honvédséggel történő alkalmazását. A kohézió és a koordináció további növelése érdekében – a NATO és EU tendenciákkal összhangban – azonban a jövőben alkalmazni kell az átfogó megközelítés elveit a civil-katonairendvédelmi képességek még hatékonyabb és koordinált együttes alkalmazására.

11

KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA VÉDELMÉRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉS A KÉPZÉSBEN Dr. Horpácsi Ferenc r. ezredes Bevezetés A TÁMOP-4.2.1. B-11/2/KMR-2011-0001 számú „Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások” című pályázat keretében, a „Civil-katonai partnerség” nevű szakmai alprogram részeként, a „Viselkedés vészhelyzetben” című kiemelt kutatási terület keretében összeállított előadás célja a kritikus infrastruktúrák védelme érdekében végrehajtandó rendőrségi, valamint a fegyveres biztonsági őrségi feladatok hatékony és szakszerű ellátására történő felkészítés helyzetének bemutatása. A „kritikus” vagy „létfontosságú infrastruktúra” fogalmat számos összefüggésben megtaláljuk a különböző szakterületek szóhasználatában. Gyakorta tapasztalható, hogy eltérően értelmezik, más pontokra helyezik a hangsúlyt, azonban megtalálhatjuk benne a legfőbb közös elemeket is: eszközök, berendezések, rendszerek, illetve egészség, biztonság, jólét. Az értelmezés rendszerint meghatározóan attól függ, hogy ki és milyen terület érzékenységét vizsgálja. Ennek függvénye az is, hogy átfogóan vagy szűkítve értelmezik azon területeket, rendszereket, berendezéseket, létesítményeket, stb., amelyeket a körbe tartozónak tekintenek. A fogalom a gazdasági területről eredeztethető, azonban napjainkra széles körben használatos. A világ bármely részén bekövetkező, a lakosság élet- és vagyonbiztonságát meghatározó rendszer elleni szándékos vagy véletlen cselekmény, történés előtérbe helyezi azok védelmét, a védelmi felkészítést, a működés biztonságának szavatolását. A kritikus infrastruktúrák védelméhez kapcsolódó rendőrségi feladatok fő jogszabályi hátterét a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, és a terrorizmust elhárító szerv kijelöléséről és feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló 295/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet előírásai adják, míg a fegyveres biztonsági őrségek feladatát az 1997. évi CLIX. törvény határozza meg. A hazai jogszabályi meghatározás szerint célszerű katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) kormányrendelet 1. § 25. pontja szerinti, következő definíciót használnunk: „Kritikus infrastruktúra: Magyarországon található azon eszközök, rendszerek vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez, valamint amelyek megzavarása vagy megsemmisítése, e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna.” Az előadáshoz kapcsolódóan ezt a meghatározást tekintem a későbbiekben alapvetőnek. Előadásom középpontjában a rendőri képzés azon területei állnak, melyek valamilyen formában kapcsolódnak a kritikus infrastruktúrák védelmére való felkészítéshez. Azt szeretném bemutatni, hogy – noha nevesítve kevéssé találkozunk a fogalommal és a feladatrendszerrel – valójában hány ponton kapcsolódik a képzés, felkészítés. Jelen előadás összefoglaló jellegű, rövidített, melynek részletes változata szélesebb körben, pontosan tartalmazza az itt felvetett gondolatokat.

12

A kritikus infrastruktúrák védelmének feladatai A kritikus infrastruktúrák védelmére kialakított feladatrendszer fő elemeit célszerű elsőként a nemzetközi kötelezettségek szempontjából vizsgálni. Ennek megfelelően figyelembe kell venni Magyarország Európában és a nemzetközi szervezetekben betöltött helyét és szerepét. Mindezek kötelezettségeket és jogokat fogalmaznak meg hazánk és ezen belül az állami szervezetek számára. Meghatározónak tekinthetjük a 2004-ben elfogadott, a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programot (European Programme for Critical Infrastructure Protection – EPCIP), illetve a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatának (Critical Infrastructure Warning Information Network – CIWIN) Európai Bizottság általi felállítását. E két alapvető elem nyomán alakul a hazai védelmi szabályozás, illetve feladatrendszer. Az EPCIP megvalósítására vonatkozóan végül 2008 decemberében született végleges döntés, ekkor látott napvilágot a kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint ezek védelmi fejlesztéseinek szükségességéről szóló 2008/114/EK tanácsi Irányelv, amely már konkrét feladatokat határoz meg a tagállamok részére. Az Irányelv három fő vonala a megelőzés, a védelmi felkészülés és az ellenálló képesség kialakítása. A közösségi előírások hazai lebontása nyomán a feladatrendszer fő elemei (a teljesség igénye nélkül): •

a kritikus infrastruktúrák meghatározása;

•

veszélyforrások körének megfogalmazása;

•

a kritikus infrastruktúrák védelmébe bevonásra kerülő szervezetek és azok feladatainak meghatározása;

•

erő-eszközpark létrehozása;

•

a rendszer irányítási-vezetési elemeinek kijelölése;

•

értesítési-riasztási rendszerek létrehozása;

•

együttműködési rendszer kialakítása;

•

a rendszerelemek rendszergyakorlatok;

•

ellenőrzési rendszerek kialakítása és működtetése.

felkészítése,

majd

közös

felkészítés

és

gyakoroltatás,

A rendszer valamennyi alkotóelemének azonos alapelv, általános és specifikus elvek mentén kell megteremtenie a működőképesség feltételeit. Kormányzati szinten a Belügyminisztérium a fő felelős, a társ minisztériumok esetében kidolgozási, együttműködési, illetve minimálisan tájékoztatási kötelezettség jelentkezik. A kritikus infrastruktúra körébe tartozó lehetséges veszélyek meghatározásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyes tényezők eltérő intenzitással jelentkeznek, de sorrendjük bármikor markánsan változhat. (Kiváló példa erre a terrorfenyegetettség elmúlt évtizedben végbement előretörése és tartós fennmaradása.) A megelőzés-felkészítés-képesség fenntartás hármas követelményében napjainkra a képességek alkalmazásának fejlesztésére szükséges a hangsúlyt fektetni. Magyarország a katasztrófavédelem átfogó, majd részletes szabályozása révén fejlett megelőző, előjelző rendszerrel, a védelmi feladatokat alaptevékenységként ellátó, önálló szervezetekkel, valamint jelentős létszámú, a

13

védekezésbe bevonható egyéb szervezettel rendelkezik. Az elmúlt évek természeti katasztrófái bizonyították, hogy működő, megfelelően reagálni képes rendszer épült ki, amely alkalmas a kritikus infrastruktúra védelmében is eljárni. A kritikus infrastruktúra védelme feladatainak megjelenése a Rendőrség képzési rendszerében A kritikus infrastruktúra védelme a képzések többségében nevesítve nem jelenik meg. Maga a fogalom főként ágazati szintű tervezéskor jelentkezik, ugyanakkor a tényleges feladatokkal – mint azt az alábbiakban vázolom – valamennyi tevékenység során találkozhatunk. A feladatok a képzés különböző szintjein eltérő módon jelennek meg. A rendszerben alulról felfelé haladva, az alapképzésektől a továbbképzésekig, vezetői felkészítésekig egyre inkább a rendszerjellegű feladatok és azok irányítása, míg az alsóbb szinteken a végrehajtás, a védekezés feladatai találhatóak. A rendőr tiszthelyettesi állomány iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli alapképzése A tiszthelyettesi állomány képzésében a szolgálati feladatok alapjainak elsajátításakor az első lépcsőfok az őrzés-védelem kérdésköre. A moduláris rendszerű szakképzésben az első két modul lezárását követő rész-szakképesítés megnevezése „őr-járőrtárs”. (A korábbi megnevezés a vizsgált téma szempontjából még szemléletesebb: „objektumőr-kísérő.) A képzés ezen szintjén – több más ismeret mellett – az őrzés-védelmi alapfeladatok kiemelt hangsúlyt kapnak. Ezek a feladatok képezik a kritikus infrastruktúra körében ellátandó alapfeladatok első elemeit. Az utak, épületek, létesítmények őrzése, a működés, használhatóság szavatolása, a rendkívüli események bekövetkezésekor foganatosítandó intézkedések és szolgálati feladatok a végrehajtás szintjén biztosítják az infrastruktúra működését, a megelőzést, a bekövetkezett eseményekre történő reagálást, illetve az eredeti helyzet visszaállítását. A képzés ezen szintjén kiemelt hangsúlyt kap az ügyeleti, értesítési, riasztási rendszerek működésének elsajátítása, az ott végrehajtandó azonnali és egyéb feladatok tartalma. Megjelenik ezáltal a következő tevékenységi kör: az értesítés-riasztás működtetése, a feladat-megosztási és együttműködési rendszer alkalmazásának oktatása. Az első rész-szakképesítésnél már jelentkezik a csapaterős tevékenységek oktatása, amely a képzés következő moduljában teljesedik ki. Itt a csapaterő által végrehajtott feladatok között oktatjuk azokat az ismereteket, amelyek az infrastruktúra védelméhez, illetve bekövetkezett események után a mentés, elhárítás, helyreállítás biztosításához nélkülözhetetlenek (zárás, biztosítás, kutatás, stb.). A későbbi modulok során mindezen ismeretek alparancsnoki szintű oktatása is megtörténik, így a kritikus infrastruktúrák védelmének feladatait mélyebben is megismeri az állomány. A felsőfokú képzésben megjelenő ismeretek A rendészeti felsőoktatásban a BA szinten a hallgatók a tiszthelyettesekéhez hasonló módon elsajátítják az egyes intézkedésekhez kapcsolódó ismeretanyagot, azonban ezen felül a képzésben megjelenik a vezető, parancsnok feladata és felelőssége is. A képzést lezáró komplex gyakorlatnak már eleme a rendkívüli helyzetekben végrehajtott tevékenység irányítása, feladatrendszere. A gyakorlat keretében a leendő tisztek tanulják és gyakorolják a kötelékek irányítását veszélyhelyzetben, szükség- és rendkívüli állapotban, bekövetkezett rendkívüli események nyomán végrehajtandó szolgálati feladatokban és csapaterős tevékenységek során.

14

A rendészeti mesterképzésben, MA szinten a tananyag részét képezi a minősített jogrendben végrehajtandó rendőrségi feladatok irányítása. A kidolgozás alatt álló nappali képzés lehetőséget biztosít arra is, hogy komplex gyakorlat keretében, különböző vezetői beosztásokban gyakorolják a feladatokat. A mesterképzés résztvevői már konkrét, a védelmi tervezési rendszert bemutató ismeretanyagot is elsajátítanak. Továbbképzési rendszerben végrehajtott gyakorlások A Rendőrség a felkészülés jegyében rendszeresen részt vesz a különböző katasztrófavédelmi gyakorlatokban, melyek tárgya a kritikus infrastruktúrákat érő különböző sérülések, támadások, balesetek során a védelmi-elhárítási rendszer működtetésének gyakorlása. Mindezen túl a Rendőrség kidolgozta önálló, a központi, területi és helyi szervek bevonásával végrehajtandó önálló gyakorlatát, melynek egyes elemei ugyancsak a kritikus infrastruktúrák védelmi körébe tartozó tevékenységet szimulálja. Ezek a gyakorlatok már vezetői és felsővezetői szintű felkészítést és gyakoroltatást tesznek lehetővé. Külön, önálló fejezete a képzésnek a Készenléti Rendőrség állományának ezirányú felkészítése is. A Rendőrség állományának speciális felkészítéseiben ugyancsak jelen van a kritikus infrastruktúrákat ért támadások esetén történő fellépés, a következmények felszámolásának oktatása, amely azonban jellegéből adódóan nyilvánosságot nem kaphat (speciális erők és eszközök alkalmazása).

Összegezve: A rendőrség állománya képzésének gyakorlatilag valamennyi területén megtaláljuk a kritikus infrastruktúrák védelmét szolgáló feladatokat. Az egyes feladatok a képzések különböző szintjein az adott állomány lehetséges feladatainak megfelelően jelentkeznek, a képzés, gyakorlás az adott szintnek megfelelő. A kritikus infrastruktúrák védelme napjainkban életünk meghatározó része. Műszaki, informatika és egyéb rendszerek egymással összekapcsolva biztosítják a mindennapokat. A rendszert érő bármely sérülés, támadás nem csupán egyes rendszerek leállását, de a működés lebénulását okozhatja, szélsőséges esetekben emberéletet, súlyos anyagi károkat okozva. Mindez nélkülözhetetlenné teszi, hogy az elhárításra, mentésre rendelt szervezetek a legrövidebb időn belül, hatékonyan, egymással szoros együttműködésben legyenek képesek a beavatkozásra. A képzés jelentősége és felelőssége abban áll, hogy felkészítse az állományt a megelőzés, beavatkozás helyreállítás komplex feladatrendszerére.

15

A Magyar Honvédség jelentős pszichológiai leterheltséggel járó speciális körülmények között feladatot végrehajtó állományának pszichológiai és alapszintű egészségügyi harcászati felkészítése

Prof. Dr. Grósz Andor orvos dandártábornok

A pszichológiai biztosítás rendszere A Magyar Honvédség pszichológiai ellátó rendszere két nagy, de feladatvégzés szempontjából egymással szorosan együttműködő szervezeti egységből áll, amely a Honvédség más funkciót ellátó szervezeteihez hasonlóan központi és csapattagozati elkülönülést mutat. A csapattagozatban szolgálatot teljesítő pszichológusok a feladatvégzés helyszínéül számukra kijelölt katonai szervezet állománytáblájában rendszeresített beosztást töltik be, azonban szakmai felügyeletüket a MH Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgatóság Védelem-egészségügyi Intézet Pszichológiai Osztály (továbbiakban VÉDEÜIG Pszichológiai Osztály) állománytáblájában rögzített beosztásban működő csapatpszichológiai referensen keresztül az MH Egészségügyi főnök gyakorolja. A csapatpszichológusok fő feladata a személyi állomány monitorozása, ellátása, pszichológiai témájú képzések levezetése, valamint a családtagok pszichológiai ellátása, ezen kívül a parancsnoki munka segítőjeként tanácsadói jogkörrel rendelkeznek a szervezetet érintő pszichológiai érintettségű döntések esetén, valamint az alakulat állományából kialakított pszichológiai jelzőrendszer, a krízishálózat mentorálását, felügyeletét végzik. A Csapatpszichológiai Szolgálat mellett a katonák pszichológiai biztosítását az MH Egészségügyi Központ, mint központi tagozat végzi. Az MH Egészségügyi Központ keretein belül a szervezeti egységek funkcionális elkülönülést mutatnak a pszichikai alkalmasság vizsgálattól a képzéseken és a mentális gondozáson keresztül az ambuláns ellátásig. Az pszichológiai alkalmasság vizsgálatokat a Kecskeméti Repülőorvosi Alkalmasság-vizsgáló és Gyógyító Intézet Pszichológiai Osztályán végzik az ott dolgozó szakemberek, melynek során az új belépők pszichológiai alkalmasságának megállapítása és a már állományban lévők alkalmasságának időszakos vizsgálatokkal történő mérése valósul meg. Ezen kívül itt végzik azokat a speciális vizsgálatokat is, melyek a missziós szolgálatra, vagy külföldi tanulmányokra, esetleg hivatásos állományba lépésre való alkalmasság megállapítását, az egyes speciális beosztások betöltésére vonatkozó időszakos engedélyezések kiadását, valamint a külszolgálatból hazatérő állomány hazai feladatvégzésre való alkalmasságának megállapítását irányozzák elő. A pszichológiai képzések, fejlesztések kidolgozása és végrehajtása főleg a VÉDEÜIG Pszichológiai Osztály szervezeti egységben történnek. Fő feladatot a külszolgálatra utazó állomány pszichológiai felkészítése és visszaillesztése jelenti, mely kiscsoportos tréningmódszerrel történik, ezen kívül az Osztály munkatársai vezetői, csapatépítő, készségfejlesztő tréningeket, akkreditált képzéseket, szervezeti diagnózist végeznek, prevenciós, kríziskezelő képzéseket tartanak és gyakorlati oktatóhelyként működnek a pszichológusképzést folytató egyetemekkel kötött együttműködési megállapodás alapján. A pszichológiai támogatás a prevención kívül intervenciós jelleggel is megvalósul tanácsadás, terápia és ambuláns szakellátás formájában, mely szintén a MH Egészségügyi Központ keretein belül folyik. A pszichológiai tanácsadás, terápiás folyamatok, krízishelyzetek kezelését egyrészt a VÉDEÜIG Pszichológiai Osztály Mentálhigiénés Alosztályán dolgozó szakszemélyzet, valamint a Csapatpszichológiai Szolgálat megfelelő képesítéssel rendelkező szakállománya hajtja végre. Ezen kívül a speciális ellátást igénylő szakellátást a pszichiátriai betegek esetében a MH Egészségügyi Központ Pszichiátriai Osztály, a neurológiai tünetekkel rendelkező betegek esetében pedig az MH Egészségügyi Központ Neurológiai Osztály szakemberei végzik.

16

Hazai és külföldi feladatok A pszichológiai biztosítás rendszerében nagyon fontos az egyes szervezeti elemek között jól működő formális és informális csatornákat egyaránt működtető információáramlás. Ennek alapvető elemei a feladatkiadás és feladatvétel, melynek formális elemei a Magyar Honvédség szervezeti struktúrájából adódóan jól meghatározottak. A rendkívüli esemény bekövetkezésekor hazai területen (pl. árvíz, haláleset stb.), és műveleti területen úgyszintén a VÉDEÜIG Pszichológiai Osztály koordináló és végrehajtó szerepet betöltve tájékozódik a pszichológiai biztosításra bevethető szakemberek számáról, mozgósíthatóságáról és a végrehajtandó feladatokról, majd gondoskodik a rendszerben szolgáló pszichológusok kiértesítéséről és irányításáról, a feladatok tervezéséről és szervezéséről természetesen a megfelelő Magyar Honvédségnél rendelkezésre álló szervezeti egységekkel együttműködve. Pszichológiai alkalmasság-vizsgálat A katonai alkalmasság vizsgálatok célja kiszűrni azokat a vizsgálati személyeket, akik az MH különböző katonai szervezeteiben, béke körülmények között, a várható beosztásukkal szemben támasztott pszichológiai követelményeknek aktuálisan és várhatóan hosszabb távon nem felelnek meg. A vizsgálatok további célja, azon személyek kiszűrése, akik várhatóan katonai (tábori) körülmények között, hosszantartó fizikai megterhelés alatt, megnövekedett pszichés igénybevétel mellett team munkában, kiképzési feladatok elsajátítására és tartós munkavégzésre, feladat végrehajtásra nem alkalmazhatóak (pl. ISAF, KFOR, stb.). Általánosan, pszichológiailag alkalmas az a személy, aki várhatóan hosszú távon megfelel a katonai szolgálat által támasztott szellemi, figyelmi, személyiségbeli, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek. A vizsgálati személyek három típusú vizsgálaton esnek át. Papír-ceruza tesztek, műszeres vizsgálatok, és pszichológiai exploráció. A papír ceruza tesztek tartalmaznak teljesítmény teszteket (pl. általános és műszaki intelligencia, figyelem, döntési képességet vizsgáló), valamint személyiségteszteket. A műszeres vizsgálatok főként a személy komplex szenzomotoros vizsgálatára, egyensúlyi, tremor, két kéz koordinációs, figyelmi és mélységlátásra irányulnak. A pszichológusi exploráció során lehetőség nyílik a vizsgálati személy élettörténetének, családi körülményeinek, motivációinak, katonai pályájának megismerésére és a kommunikációs készségének vizsgálatára. A pszichológiai vizsgálatok differenciáltan kerülnek végrehajtásra, mivel a vizsgálati csoportnak megfelelően más meghatározó elv alapján kell összeállítani a vizsgálati teszt battériát és az explorációs beszélgetés is különböző szempontok szerint zajlik. Ez alapján a vizsgálatok négy fő csoportját különböztethetjük meg: katonai állományba jelentkezők, katonai oktatási intézményekbe és külföldi tanfolyamokra jelentkezők, speciális beosztásokra jelentkezők (búvár, ejtőernyős, tűzszerész,), külföldi katonai szolgálatra jelentkezők (hadműveleti területen és NATO vezetési szinten). A fentieken kívül a speciális beosztásban dolgozó katonák (repülő-hajózó állomány, légiforgalmi irányítók, tűzszerészek, ejtőernyősök, búvárok) minden évben részt vesznek egy pszichológiai állapotfelmérő vizsgálaton. Jelenleg kidolgozás alatt van az MH szintű alkalmasságvizsgálatról szóló HM rendelet, mely a jelenlegi alkalmasságvizsgálati rendszert bizonyos elemeiben megváltoztatja. • • • •

Azok a katonák, akik részt vesznek az alkalmasságvizsgálati eljáráson, minősítést kapnak, mely a további feladat végrehajtásukra is hatással van. Az alkalmassági minősítés az eredménytől függően 3 kategóriába sorolja a résztvevőket, ez lehet „alkalmas”, „ideiglenesen alkalmatlan” illetve”pszichológiai követelményeknek nem felelt meg”. Ez utóbbi esetben a vizsgálati személy fellebbezhet a minősítés ellen, ezt követően másodfokú eljárásra kerül sor, mely megállapítja a katona alkalmasságát, vagy alkalmatlanságát az adott feladatra.

17

Pszichológiai felkészítés A hagyományos felkészítés a 2000-es évek előtt kimondottan a harcászati kiképzést tartalmazta, mely az ellenséges haderővel szembeni reagálási módok, technikák oktatására korlátozódott mind elméleti, mind gyakorlati szinten. A rendszerváltást követően a gazdasági-politikai helyzet változásának megfelelően a magyar haderő összetétele és feladatrendszere is jelentősen átalakult, ami magával hozta a szervezeti kultúra és a társadalmi megítélés megváltozását is. Többek között a sorkatonaságot felváltotta a professzionális hadsereg, melynek az eddig prioritásként megfogalmazott ország védelem mellett ki kellett alakítania a honvédség kornak megfelelő célrendszerét. A NATO csatlakozással együtt járó kötelezettségek társadalmi, politikai szinten ugyan megfogalmazták a honvédséggel szembeni elvárásokat, azonban a missziós kiküldetésre készülő katonák leginkább az egyéni érdekeknek megfelelő cél és eszmény-, és ehhez kapcsolódó motivációs rendszert állítottak fel. A külszolgálati misszióba vezényelt állomány esetében a legnagyobb motiváció a kiemelt fizetés. Ez mellett természetesen megjelenik a kalandvágy és a szakmai kíváncsiság, azonban fontos kiemelni, hogy a megfogalmazott motívumok sok esetben a tapasztalt nehézségek hatására lecsökkennek, extrém helyzetben elfogynak. Ehhez hozzájárul az is, hogy a családtól, megszokott környezettől távol teljesítenek szolgálatot idegen kultúrában, ahol az ellenség nehezen azonosítható, hiszen a jelenlegi aszimmetrikus hadviselés nem teszi lehetővé a jól definiált, civil lakosságtól elkülönülő ellenséges célcsoport megkülönböztetését. A felsorolt tényezők jelentős mértékben megnehezítik a hatékony és eredményes feladat végrehajtás megvalósítását, az említett emberi hozzáadott érték sebezhetőségén keresztül. Nyilvánvaló, hogy a katonai ismeretek megszerzésén kívül a felkészítés során foglalkozni kell a humánummal is annak érdekében, hogy a magyar katonák megfelelő hatékonysággal tudják ellátni a béketámogató missziókhoz kötődő feladataikat. A pszichológiai felkészítésekhez kötődően az említett problémákat elemezve két fontos fő elemet különböztethetünk meg, melyek nagymértékben befolyásolják a katonák feladat végrehajtását. Az egyik, hogy a speciális környezetben átélt harci tevékenységek során fokozottabb harci stressz kialakulása várható, a másik pedig, hogy a hazától távoli szolgálat során egyéb, fokozatosan növekvő stressz megjelenése tapasztalható. A felkészítéseknek mindenképpen foglalkozniuk kell a harctéri bevetésekkel összefüggő és a későbbiekben is visszatérő komplex érzelmeket és viselkedésjegyeket megjelenítő hatásaival, a harci stressz jelenségével, de időt és energiát kell fordítani a más jellegű, harci körülményektől függetlenül megjelenő feszültségforrásokra és azok kezelésére is. A harctéri tapasztalatokkal egyáltalán nem, vagy csak kismértékben rendelkező katonák esetében fokozottan lényeges, hogy a felkészítés során megismerkedhessenek a harci stressz jelenségével, jellegzetességeivel és a feladat végrehajtásra gyakorolt hatásaival. Fontos ez azért, hogy ne érje őket felkészületlenül a stresszel együtt járó érzelmi, kognitív és viselkedéses reakció, és azért is, hogy megtapasztalják azt, hogy az átélt folyamat miatt nem kell szégyenkezniük, hiszen az teljesen általános még akkor is, ha nem nyilvánvalóan észlelik megjelenését társaikon. A pszichológiai felkészítések célja a harci stresszre való felkészítésen kívül a külszolgálathoz kötődő egyéb, de pszichés működést befolyásoló hatással bíró problémák megjelenésére történő felkészülés, figyelem felhívás. Ide leginkább olyan akkut, tehát elhúzódó stresszt kiváltó tényezők tartoznak, melyek kezelése, különböző technikákkal, vagy gyakorlati tanácsokkal történő csökkentése a figyelem feladatra fokuszálását és a mentális harckészültség fokozását, a pszichés kifáradás jelentős mértékű kitolását segítik elő. A MH Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgatóság és jogelődszervezetei 2005. óta végzik a jelenlegi formában a külszolgálatra utazó állomány pszichológiai felkészítését. Az ezt megelőző időszakban a felkészítések időtartama 4, majd ezt követően 10 órás időtartamot vett igénybe. A készségfejlesztés kiscsoportos tréningmódszerrel kerül végrehajtásra. A tréningmódszer lehetőséget ad arra, hogy a csoporttagok saját élményen alapuló aktív tanulással az eddigi tapasztalatok aktiválásával új ismereteket szerezzenek. A felkészülés folyamán a foglalkozások jelenleg 30 illetve 10 órás tréningek keretében történnek. A kiutazó állomány azon része, akik 2 éven belül nem vettek részt pszichológiai felkészítésen, 30 órás tréninget kap. Az állomány fennmaradó része 10 órás felkészítésen vesz részt. A 10 órás felkészítés tematikája az adott misszióra specializált,

18

valamint ismétlő jelleggel tartalmazza azokat a kulcsfontosságú információkat, melyek a 30 órás felkészítésen bővebb kifejtésre kerültek. A pszichológiai felkészítések tematikájának felépítését meghatározza az a tény, hogy vannak általános, a műveleti területtől és beosztástól függetlenül megjelenő missziós stresszorok, illetve olyan nehézségek, problémák, melyek az adott műveleti terület jellegéből adódóan jelennek csak meg, válnak meghatározóvá. A családtól való távolság, személyközi és szervezeti konfliktusok megfelelő kezelése, a feladatvégzéssel illetve missziós mindennapokkal kapcsolatban megjelenő krónikus és akut stressz minden szolgálatot ellátó katonát érint. Ugyanakkor kritikus eseményekkel kapcsolatos stressz adaptív kezelése, tömegkezelési műveletek során jelentkező pszichés megterhelés elviselése, potenciális rajtaütéssel, fogolyhelyzettel történő mentális megküzdés, kultúrsokk kezelése bizonyos műveleti területre tervezett katonák pszichológiai felkészítésében hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon. A missziós tréningek ezért minden felkészítésen megjelenő általános, illetve az adott műveleti terület specifikumaira felkészítő kiegészítő modulokból állnak. Az általános modulok között a következő területek találhatók meg: stressz és stresszkezelés, konfliktuskezelés és asszertivitás, kommunikáció, család és misszió. Kiegészítő, tehát nem minden tréning esetében feldolgozásra kerülő témák: tömegkezelés, viselkedés fogságban, előítélet, viselkedés műveleti területen. •

•

•

•

•

•

•

A pszichológiai tréning a következő témaköröket, modulokat öleli fel: Stressz, stresszkezelés A stressz fogalmának, mechanizmusának és jellegzetességeinek megismertetése, a műveleti területen folytatott tevékenységre gyakorolt hatásának bemutatása, tudatosítása. Stresszkezelési, megküzdési technikák megismertetése, a felkészítendő állomány bevonásával közös kidolgozása. Ezek révén egyéni és csoportos szinten fejleszteni a stressz-toleranciát, a missziós stresszorokkal való megküzdés hatékonyságát. Konfliktus, konfliktuskezelés A konfliktus fogalmának, kialakulásának, megelőzésének és a különböző konfliktuskezelési stílusok jellemzőinek, a hatékony konfliktuskezelés lépéseinek ismertetése. A konfliktusok különböző szintű megjelenésének, és következményeinek bemutatása, tudatosítása. A konfliktusok megelőzését és kezelését elősegítő elméleti ismeretek és gyakorlati technikák átadása révén növelni az állomány tagjainak társas hatékonyságát. Misszió és család A misszió és család egymásra hatásának tudatosítása a kiutazó állománnyal. A külszolgálat során megjelenő lehetséges magánéleti, familiáris problémák bemutatása, kezelésével kapcsolatos praktikus tanácsok és ajánlások megfogalmazása. Viselkedés fogságban A fogság alapvető pszichológiai jellemzőinek, elsődleges és másodlagos traumatizáló tényezőinek ismertetése. A fogság egyes szakaszai során a túlélés valószínűségét növelő adaptív attitűdök és viselkedések bemutatása, pszichológiai hatásmechanizmusának magyarázatával kísérve. Gyakorlati ismeretek átadása révén a fogság jelentette extrém élethelyzettel történő megküzdést elősegítő képességek fejlesztése. Kommunikáció A kommunikáció elméleti alapjainak, törvényszerűségeinek, lehetséges hibáinak ismertetése. A verbális és nonverbális kommunikáció hatékonyságát növelő technikák elsajátításán keresztül a műveleti területen történő feladatvégzéshez szükséges kommunikációs kompetenciák kialakítása és fejlesztése. Asszertivitás Az asszertivitás fogalmának, sajátosságainak, alkalmazási lehetőségeinek megismertetése. Az asszertív viselkedés szabályainak, technikáinak elsajátítása révén az állomány tagjainál, a szervezet adta keretek figyelembevételével a társas hatékonyság fejlesztése. Csapatépítés A kiutazó, közös feladatot végző csoport munkavégzésének hatékonyabbá tétele, valamint a csoportszerepek kialakulásának elősegítése, a közös munkavégzéssel járó konfliktusok

19

• •

•

megtapasztalása modellhelyzetek kapcsán. Ezen kívül a csapatfejlődés fázisainak megismertetése, tudatosítása. Előítélet Az előítélet fogalmának, elméleti jellegű vonatkozásainak ismertetése, a műveleti területen történő feladatvégzésre gyakorolt hatásának bemutatása és tudatosítása. Tömeglélektan A tömeg fogalmának, a tömegjelenségek békefenntartói vonatkozásainak ismertetése. A tömegkezelés során jelentkező pszichés és egyéb stresszorok hatékonyabb kezelését elősegítő különböző technikák bemutatása, a műveleti területen végrehajtandó tömegkezelési feladatokhoz szükséges kompetenciák fejlesztése. Viselkedés műveleti területen A műveleti területek eltérő kultúrájú lakosságának szokás- és hiedelemrendszerének pszichológiai szempontú ismertetése révén az állomány specifikus felkészítése a műveleti területen történő feladatvégzésre.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Egészségügyi Felkészítő és Továbbképző Intézet feladatrendszere A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Egészségügyi Felkészítő és Továbbképző Intézet (a továbbiakban: EÜFTI) az MH Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgató (MH Egészségügyi főnök) alárendeltségében hajtja végre feladatait, közvetlen kapcsolatot tartva a csapatokkal. Az EÜFTI fő feladata az MH hivatásos, szerződéses és közalkalmazotti állomány egészségügyi alap-, szakkiképzésének és felkészítésének megtervezése, megszervezése és végrehajtása, ezen kívül az MH által válságkezelő, békefenntartó műveletekben, felajánlott erők egészségügyi kiképzése, felkészítése, valamint az MH egészségügyi szakállományának előmeneteli képzésének tervezése, szervezése és végrehajtása. Az EÜFTI az egészségügyi szakkiképzéseket a 15/2012. HM rendelet (a továbbiakban: Rendelet), a 102/2012. nyt. számú Kiképzési Intézkedés, valamint a jóváhagyott Kiképzési Programok alapján hajtja végre. Történeti áttekintés: A 1980-as, 1990-es években a nagy létszámú hadseregben az egészségügyi képzés, mint tömegképzés került végrehajtásra minimális tudással, készséggel, kompetenciák nélkül. A 2000-es évek első felében a Magyar Honvédség rendeltetésében változások történtek, ezáltal a kiképzési elvárások is módosultak. A kiképzett harcoló katona - mint a legfőbb erőforrás - komoly értéket képvisel. Ennek megtartása érdekében a Magyar Honvédség segítő szakágainak (humán szolgálat, személyügy, egészségügy) minden szükséges lehetőséget meg kell ragadnia. Az egészségügyi szakkiképzés -, mint a katona-egészségügy megelőzésében jelentős szakág - kiemelten hozzájárul a katonák életének megmentéséhez, állapotuk stabilizálásához és állapot romlásuk megelőzéséhez. 2008. évben kezdődött el az egészségügyi kiképzési rendszer felülvizsgálata. Ennek során a meglévő rendszert átgondolva hatékony, gyakorlatias és realisztikus egészségügyi kiképzés kialakítása volt a fő cél. Fontos mérföldkő volt az MH Egészségügyi doktrína megalkotása, mely meghatározza, hogy: •

A béke és műveleti területeken végrehajtásra kerülő feladatok során nagy hangsúlyt kell fektetni az egészségügyi biztosításra, kiemelten a személyi állomány harci eredetű sérüléseinek, betegségeinek ellátására. Ennek egyik előfeltétele a képzett, kiképzett, speciális, vagy különleges egészségügyi felkészítésben, szakkiképzésben részesült állomány.

•

Az egészségügyi szakkiképzések tartalma elsődlegesen az intézmény előtti sürgősségi ellátás, amely olyan tevékenységek láncolata, melyek a sérülés/megbetegedés helyszínén biztosítják a betegek és sérültek (szükség szerint) felkutatását, osztályozását, veszélyzónából történő azonnali kimentését, a sérülés helyén életmentő, vitális paramétereket stabilizáló ellátását, fájdalom csillapítását és egészségügyi kiürítésre való felkészítését.

20

Az új szakkiképzési rendszer első lépcsője, a Harctéri életmentő katonák egészségügyi szakkiképzése program (2009) beindítása volt, melynek módosítása, aktualizálása a legfőbb elemeket megtartva, a tapasztalatok feldolgozásával és a hatékonyság növelésével folyamatos. Az egészségügyi szakkiképzésekkel szemben támasztott követelmények: • Mobilitás: a kiképző team bármelyik helyőrségben, bármikor legyen képes magas szintű kiképzés végrehajtására, • •

Flexibilitás: Hatékonyság:

változó követelményekhez való alkalmazkodás, alkalmazható kiképzés a valós helyzetekre, együttműködés más MH szervekkel, egészségügyi intézetekkel,

•

Átláthatóság:

érthető, egyszerű, mérhető,

•

Kompatibilitás:

ENSZ, NATO, EU.

Az egészségügyi szakkiképzés rendszere: Az egészségügyi szakkiképzéseken egészségügyi végzettséggel rendelkező és egészségügyi végzettséggel nem rendelkező állomány vesz részt. Egészségügyi kiképzés tartalma: Az egészségügyi kiképzés prioritása, a résztvevő állomány felkészítése a sürgősségi és harctéri ellátásra. A fő célkitűzés beosztástól és rendfokozattól függetlenül, hogy minden katona ismerje meg a harctéri alapellátás alapjait és képes legyen annak készség szintű használatára. A kitűzött cél érdekében szükséges megismertetni a megelőzhető harctéri halálokokat, melyek az alábbiak: •

Végtagsérülésből adódó elvérzés

•

Feszülő légmell

•

Légút elzáródás

A fent említett sérülések ellátása radikálisan csökkenti a harctéren bekövetkező halálozásokat, így lehetőséget adva a harcképesség megőrzésére. A MH EK EÜFTI szakállományával végrehajtott egészségügyi kiképzések az alábbiak: • Egészségügyi szakállomány misszió specifikus egészségügyi szakfelkészítése (5 nap) • Egészségügyi szakállomány alapszintű katona-egészségügyi szakkiképzéséhez, (15 nap) • Műveleti első ellátó katonák egészségügyi szakkiképzése (5 nap) • Harctéri életmentő katonák egészségügyi szakkiképzése (10 nap) • Harctéri életmentő katonák egészségügyi szintentartó, ismeretbővítő tanfolyama (5 nap) • Mentőbúvár állomány egészségügyi alapképzése (3 nap) A Magyar Honvédség személyi állományába felvett minden katona részt vesz az Egységes Alapkiképzésen, melynek tematikája egy 18 órás egészségügyi ismeretek témakört tartalmaz. A katonák a tematika alapján elsődlegesen a sürgősségi és a taktikai ellátást sajátítják el. Fontos eredmény, hogy a Ludovika Zászlóalj programjába progresszíven emelkedő tartalommal bedolgozásra került az egészségügyi ismeretek oktatása. Jelentős előrelépést jelent, hogy az MH egészségügyi főnök által felterjesztett, HVKF által jóváhagyott éves egészségügyi kiképzési intézkedésben is meghatározásra került, hogy a törzstanulónapok keretében évente két alkalommal, négy óra időtartamban egészségügyi ismereteket kell oktatni.

21

Összegzés A missziós pszichológiai felkészítő tréningek tematikájának fejlesztésével kapcsolatban két lehetséges irányt fogalmazhatunk meg: specifikusság és helyzet közeliség. A jelenlegi tréningek csak a tervezett műveleti terület szerint specializáltak, nem céljuk az egyes beosztásokkal vagy beosztáscsoportokkal kapcsolatban megjelenő specifikus megterhelésre való felkészítés. A jövőben célszerű lenne a missziós kontingens vezetése és törzse számára, az együttműködést és törzsmunkát fejlesztő pszichológiai foglalkozások megtervezése. A missziós területen helyi vagy nemzetközi erőkkel napi munkakapcsolatban álló beosztások esetén speciális kommunikációs és tárgyalástechnikai képzések bizonyulnának hasznosnak. A pszichológiai missziós felkészítések jelenleg indoor körülmények között kiscsoportos formában valósulnak meg. Ez nem teszi lehetővé az extrém stressz és annak kognitív, emocionális és viselkedéses hatásainak megtapasztalását egyéni és csoportos szinten a résztvevők számára. A szituatív, a valóságot szimuláló kiképzési helyzetek a tapasztalati tanulás révén lehetőséget teremtenek a szélsőséges élmények megtapasztalására, katonaszakmai és pszichológiai visszajelzésre, és ezen alapuló magatartáskorrekcióra. Az egészségügyi kiképzés tekintetében elmondható, hogy a képzés gyakorlatorientált, ennek megfelelően szituáció alapú, mely a jelenleg rendelkezésre álló eszközrendszernek megfelelően modellezi a harctéri feladatellátásnak megfelelő valóságos körülményeket. A jövőbeni tervek között szerepel egy egységes egészségügyi kiképzési és ellenőrzési rendszer kialakítása, melyben nagyobb hangsúlyt kap a csapattagozat. Az MH Összhaderőnemi Parancsnokság és az MH Egészségügyi Központ ellenőrzési szerepet tölt be, az EÜFTI pedig a magasabb szintű szakkiképzések végrehajtására specializálódik.

22

RealTAct - Valós idejű csoport állapot/aktivitás monitorozó rendszer Dr. Kozlovszky Miklós e.docens

Bevezetés Számos esetben szükség lenne (vészhelyzetek, katasztrófák, tűzesetek, terrorcselekmények) az adott feladaton (probléma elhárításán) csapatban dolgozó egyének egészségi állapotának, illetve környezeti paramétereinek valós idejű monitorozására. Így lehetősége lenne a műveletet irányító vezetőnek a fontosabb szituációkban (pl.: kimerülés, baleset, stb.) még extrém körülmények között is az erőforrások pontos és objektív ismeretére, ami nagyban megkönnyítené a probléma megoldásának hatékonyságát. Ilyen rendszerek már számos helyen és célból mind polgári, mind pedig a katonai gyakorlatban alkalmazva a világ számos pontján sikerrel működnek. Ezen rendszerek általában egy adott berendezésgyártó termékeihez köthetőek, és szigetszerű adatgyűjtő és feldolgozó/vizualizáló rendszereket alkotnak, melyekbe más gyártó érzékelői nem ágyazhatóak be. A feladat jellege, valamint a csapat résztvevői sok esetben személyére szabott mennyiségű, minőségű és jellegű adatok monitorozását követelik meg. Munkánk során a nemzetközi irodalom figyelembevételével elkészítettünk egy olyan valós idejű adatgyűjtést lehetővé tevő csoport állapot-, illetve aktivitásmonitorozó rendszert, melynek segítségével lehetőség nyílik a csapat tagjainak állapotát és a feladat végzésének környezeti paramétereit egyaránt nyomon követni. A személyek egészségi állapotának monitorozását egy korábbi projekt során (Proseniis projekt [3]) kialakított keretrendszer továbbfejlesztéséből valósítottuk meg. A rögzített szenzor információk kvantitatív, illetve kvalitatív jellemzői egy távoli adatközpontba továbbíthatóak, ahol vizualizálásra, elemzésre, illetve archiválásra kerülnek. (1. ábra) A kialakított monitorozó rendszer szabadon kiegészíthető a páciens terhelését valós időben monitorozó további szenzorokkal ezáltal az egyes személyek még objektívebb és mélyrehatóbb távmonitorozásra nyílik lehetőség. Cikkünkben elsősorban a kialakított rendszer bemutatását tesszük meg, valamint felvázoljuk az erre épülő szoftvermegoldásunkat.

1. ábra: A RealTAct csapat monitorozó rendszer sematikus felépítése

RealTAct rendszer architektúra

23

2. ábra: A RealTAct csapat monitorozó rendszer rendszer architektúrája A RealTAct rendszer három főbb részre különíthető el (2. ábra). • A kliens rész magában foglalja a kliens oldali hardvereket (kliens oldali adatgyűjtő és szenzor infrastruktúra), valamint az adatgyűjtő szoftvert és a vezeték nélküli kommunikációs csatornákat. • A központi, anonimizált adatgyűjtést és feldolgozást végző alrendszer magában foglalja az adatgyűjtő csatornák végződtetését végző szolgáltatások hardver és szoftver elemeit, az adatok előtárolását végző adatbázisokat, valamint az adatszűréseket és adat előfeldolgozást végző hardver és szoftver infrastruktúrát. • A megszűrt anonim adatok monitorozását, elemzését, vizualizációját és archiválását végző alrendszer a másik két alrendszertől élesen elhatárolható. Ez a határ nemcsak földrajzilag, de informatikai biztonságilag is megfigyelhető. A beérkezett adatok archiválása mellett, itt történik meg az adatok személyekhez történő rendelése, az adat vizualizációs felületet használó bevetésirányítási központ, illetve a csoportvezetők számára a nyers adatok mellett már adott szempontok alapján megszűrt, illetve előfeldolgozott adatok is rendelkezésre állhatnak. Ezen adatok segíthetik a döntéshozókat a csapat állapotának jobb meghatározásában. A beérkezett adatok idő bélyegekkel történő archiválása lehetőséget biztosít akár későbbi visszajátszások és elemzések végzésére, amivel a műveletek minőségbiztosításánál, illetve a csoport hatékonyságának növelésénél lehet jelentős szerepe. A RealTAct rendszer jellemzői és kapacitása Az RealTAct rendszer a fejlesztés alatt több tesztelési perióduson sikerrel átesett és a csapatok edzésmonitorozásától kezdve egyéni sportolók teljesítménymonitorozásáig több helyen jelenleg is használatban van. Hardver RealTAct - Valós idejű csoport állapot és aktivitás monitorozó rendszer jelenleg az alábbi hardver részekből épül fel • 1 db RealTAct adatgyűjtő szerver, mely virtuális gépen (image) fut • Opcionálisan adatbázis szerverek (adatmennyiségtől függően) • 1 db laptop (ha szükség van mobilitásra), vagy 1 db PC hálózati kapcsolattal (ami lehet akár hagyományos, vagy vezeték nélküli hálózati kapcsolat) • n db Android alapú mobil adatgyűjtő hardver (ahol n=1-80), melyen a RealTAct adatgyűjtő kliens szoftver fut o az adatkapcsolatnál tetszőlegesen WIFI, vagy mobil (GPRS/UMTS) átvitel választható o felkarra rögzíthető tokban, hátra/mellkasra rögzíthető hevederben

24

•

m db szenzor, mely Bluetooth, vagy WIFI adatátvitelre képes (m=1-20) o Jelenleg használható szenzor infrastruktúra:  pulzusmérő öv (keringési rendszer monitorozás)  légzésfigyelő + pulzusmérő öv (keringési rendszer monitorozás)  3 tengelyes gyorsulás mérők (mozgásmonitorozás, elesés, kézremegés detektálás)  hordozható (kb. gyufásdoboz méretű) EKG szenzor (keringési rendszer monitorozása) 3-5 csatorna, 300 Hz mintavétellel  beágyazott GPS szenzor (helymeghatározás)  mozgás/légzésfigyelő pulzusövek  extrém sportokhoz fejlesztett HD minőségű, sisakra szerelhető videó kamerák

Szoftver A RealTAct - Valós idejű csoport állapot és aktivitás monitorozó rendszer jelenleg az alábbi szoftver részekből épül fel o RealTAct kliens oldal: o 1 db real-time adatgyűjtő modul o 1 db real-time adattovábbító modul o 1 db státuszmonitorozó modul o RealTAct szerver oldal: o 1 db szerver oldali adat archiváló modul o 1 db adat menedzsment modul o 1 db adat megjelenítő modul A fejlesztés során lényeges szempont volt, hogy a jelenleg rendelkezésre álló élettani státuszmonitorozó szenzorok közül bármelyiket valós időben, akár párhuzamosan is használhassunk. RealTAct kliens oldali szoftverfunkcionalitások • támogatja a legtöbb Android alapú mobiltelefon adatgyűjtő kliensként történő alkalmazását. • a szenzorok manuálisan indíthatók egymástól függetlenül. • a működés alatt az alkalmazás folyamatos státuszt ad arról, hogy a mérések folynak, hány mérési rekord érkezett be a kliens oldalra és hogy hány rekord került a hálózaton keresztül (WIFI/mobil internet) továbbításra.

25

3. ábra: Státusz monitoring GUI a RealTAct kliens oldalon A kliens oldalán a rendszer alapját egy Android alapú, érintőképernyős, okostelefon képezi, mely összegyűjti és valós időben továbbítja a szenzor adatokat a központ felé A különböző szenzorokból vezeték nélküli kapcsolatok segítségével gyűjtjük folyamatosan az információkat. A RealTact kliens a monitorozott személy számára a képernyőn naplószerűen megjeleníti a kommunikációs, illetve mérési információkat. A naplózással párhuzamosan a kliens szoftver automatikusan továbbítja titkosított csatornán keresztül az adatközpontnak a befogadott szenzor adatokat. Az adatközpontban az adatok archiválásra kerülnek, illetve igény esetén az erre feljogosított személyzet a csapattagok mért értékeit egymás mellett megtekintve folyamatosan elemezni tudja ezeket. Opcionális funkcionalitásként a rendszer támogatja a pánikhelyzeteket is. A pánikhelyzetbe került személy számára hasznos megoldás lehet az ún. pánikgomb funkcionalitás (4. ábra). Melynek használata esetén a kliens oldali szoftver (egy gombnyomásra) vészjelzést küld a központ felé. Pánikesemény esetén a GPS koordináták és a GSM cellainformációk is automatikusan továbbításra kerülnek, így a felhasználó helyzete meghatározható abban az esetben is, ha ő nem képes elmondani, hol van.

26

4. ábra: A pánikgomb felhasználói felülete Ez a megoldás alapvetően más célból (elsősorban idős emberek monitorozásához 3 tengelyes gyorsulásmérővel monitorozott elesés detektálással, valamint automatikus kétirányú audió kapcsolattal kombinálva) került kifejlesztésre, emiatt a RealTAct szoftverben történő elérése opcionális. A RealTact monitorozó rendszeren belül ez a lehetőség csak a pánikhelyzet hatékony bejelentésére szolgál, hiszen a csapatot ellenőrző személy(ek)nek lehetősége van a geolokáció folyamatos nyomon követésére, a csapat minden tagjának esetében.

4. ábra: A pánikgomb megnyomása alapján a pánikhelyzet koordinátái meghatározhatóak A RealTAct szoftver jelenlegi kiépítésében 14 szenzort támogat, 4 nyelven kommunikál és kompatibilis a négy legelterjedtebb Android verzióval, valamint sikeresen tesztelésre került közel egy tucat különféle gyártóktól származó telefontípuson. RealTAct szerver oldali szoftverfunkcionalitások • Adat fogadás a kapcsolódott adatgyűjtő kliensek irányából • Valós idejű adatmegjelenítés (csapat átnézeti mód) • Historikus adatok megjelenítése (egyéni nézet mód) • Adatkapcsolatok státuszának valós idejű megjelenítése

27

2. ábra: A valós idejű összegyűjtött szenzor adatok szerver oldali vizualizációja A RealTAct szerver grafikus felülete egyszerűen elérhető hagyományos web böngészők segítségével. A kialakított rendszer előnyei • A kliens oldalhoz illesztett szenzorok száma szabadon növelhető, illetve folyamatosan illesztésre kerülnek újabb szenzor egységek. • Rugalmasság: a rendszer szabadon skálázható o A szerver skálázható, ami lehetővé tesz nagy mennyiségű (1-80) adatgyűjtő párhuzamos használatát. o A kliens oldalon egyetlen adatgyűjtőbe jelenleg 1-20 szenzor használható párhuzamosan valós idejű adatszolgáltatással • Szenzorgyártó függetlenség o Kombinálhatóak egyetlen monitorozó rendszerben a különböző gyártók által kifejlesztett szenzorok • A kliens oldali szoftver kompatibilis a legtöbb jelenleg használatos Android alapú mobil készülékkel (a legtöbb alacsony árkategóriással is), emiatt nem szükséges drága adatgyűjtő célhardverek beruházása. • Fejleszthetőség o Nyílt szenzorillesztési felület o Moduláris könnyen továbbfejleszthető belső struktúra Továbbfejlesztési tervek A személyek monitorozása mellett egyre fontosabb a környezet vizsgálata is, emiatt a környezetet érzékelő szenzorokból egyre többet szeretnénk támogatni a keretrendszerben. Elsősorban a gáz szenzorok és a sugárzásmérők körével szeretnénk bővíteni a jelenlegi szenzor portfoliót. Egy jelenleg futó nemzetközi projekt kapcsán a RealTAct rendszer egyfajta módosított változatára épülve intelligens tűzoltóruha kialakítását végezzük, melynek során a kialakított rendszer feladata a ruhába

28

épített szenzorok mért adatainak gyűjtése és a tűzoltó egységek távmonitorozása (egészségi állapot, mozgásmennyiség, hőmérséklet, izzadás, stb. paraméterek figyelésével). Összefoglalás A RealTAct monitorozó rendszer célja egy olyan valós idejű csapatmonitorozó szoftver és hardver architektúra kialakítása volt, mely hatékonyan képes adott személyek egészségügyi, fizikai és mentális állapotát, valamint aktivitását távolról, egységesített felületen monitorozni, támogatja a többnyelvűséget, felhasználja az utóbbi évek technikai újításait és elterjedt technológiáit (biztonságos web alapú információ megosztás és közzététel, stb.). Fontos szempont volt továbbá a kialakítandó szoftver megbízhatósága, rugalmassága, kezelhetősége, mely jellemzők elengedhetetlen feltételei annak, hogy ellenőrzött körülményű bevetések esetében megfelelő felbontású csapat és személymonitorozást lehessen kivitelezni. A szoftver a DAQit [1,2,4] szoftvercsalád részeként került kialakításra, mely keretrendszer általános egészség és életvitel monitorozást, valamint távoli adatgyűjtést tesz lehetővé. Csoportok/csapatok státusz és aktivitás monitorozásánál különböző célú, a személyhez egyedileg rendelt és megfelelően rögzített, kisméretű és könnyű szenzorokból származó adatokat kell monitorozni lehetőleg valós időben, eltérő gyakorisággal és eltérő célból. A kialakított szoftver megoldás rugalmasságából adódóan biztosítani képes a különböző felbontású monitoring adatokat, valamint támogatja új szenzor elemek gyors integrálását. Eddigi tapasztalataink alapján a kialakított rendszer hatékonyan felhasználható akár ellenőrzött körülményeket igénylő (pl.: teszt gyakorlat) bevetés irányítási feladatainak támogatására is. Köszönetnyilvánítás A szerzők ezúton mondanak köszönetet a TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001 „Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások” projektnek a cikkhez végzet kutatások anyagi támogatásáért. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Irodalomjegyzék [1] Kozlovszky, M.; Bartalis, L.; Jokai, B.; Ferenczi, J.; Bogdanov, P.; Meixner, Zs.; Nemeth, L.; Karoczkai, K., "Personal health monitoring with Android based mobile devices," Information & Communication Technology Electronics & Microelectronics (MIPRO), 2013 36th International Convention on , vol., no., pp.326,330, 20-24 May 2013 [2] M Kozlovszky, Zs. Meixner, G. Windisch, J. Márton, S. Ács, P. Bogdanov, A. Boruzs, P. Kotcauer, J. Ferenczi, V. Kozlovszky; Network and service management and diagnostics solution of a remote patient monitoring system, Lindi 2011 Conference, Budapest, Hungary [3] Proseniis- Innovation for healthier senior Age, http://www.proseniis.hu/ [acc. 09.08.2013]. [4] M. Kozlovszky, J. Sicz-Mesziár, J. Ferenczi, J. Márton, G. Windisch, V. Kozlovszky, P. Kotcauer, A. Boruzs, P. Bogdanov, Zs. Meixner, K. Karóczkai, and S. Ács, Combined Health Monitoring and Emergency Management through Android Based Mobile Device for Elderly People; K.S. Nikita et al. (Eds.): MobiHealth 2011, LNICST 83, pp. 268–274, 2012. Institute for Computer Sciences, Social Informatics and Telecommunications Engineering 2012

29

Vészhelyzeti magatartásból következő traumatikus állapotok a pszichiátriában Dr. Kovács László

Szervezetünket folyamatosan érik a környezetünkből eredő hatások, amelyek az organizmust válaszadásra kényszerítik. Veszélyes helyzetekről, akkor beszélünk, ha valamilyen konkrét hatótényező (tényezők) az emberi szervezet irányában hatásukkal potenciálisan sérülést vagy ennek direkt vagy indirekt hatásaként egészségkárosodást, legsúlyosabb esetben halált okozhatnak. Az emberi szervezetet érő váratlan, kiszámíthatatlan hatások, terhelések a szervezetet mind pszichésen, mind fizikailag fokozottan igénybe veszik. A szervezetet érintő hatásokat a fiziológiában stresszoroknak, míg stressznek az olyan események átélését nevezzük, melyek megítélésünk szerint veszélyeztetik a pszichikai és fizikai jólétünket, melyek felborítják belső egyensúlyunkat. Látnunk kell, hogy a szervezet léte az önazonosságának, állandóságának megőrzésén áll vagy bukik. Egy élőlény addig él, amíg állapota csak alig, vagy semmiben sem különbözik az előző pillanatok állapotától. Ezért a szervezetnek minden erejével azon kell lennie, hogy a belső állandóságát megőrizze. A külső hatások az addig kvázi egyensúlyban lévő szervezetet valamilyen reakcióra kényszerítik, hogy egyensúlyát megőrizze. Ha a stresszor jellege olyan vagy a feldolgozó rendszer állapota nem engedi meg, hogy a szervezet az állandóságát (homeosztázis) visszaállítsa, akkor a felborult egyensúly következményeként patológiás folyamatok indulhatnak be, szervi vagy pszichiátriai megbetegedések alakulhatnak ki. A veszélyhelyzetekre adott reakcióink, időleges vagy tartós állapotváltozásaink nemcsak meghatározói a túlélésünknek, de befolyásolják akár a vészhelyzeti, akár a normál körülmények között jelentkező feladatok teljesítését is. (Nem véletlen, hogy az utóbbi idők kiemelt kutatási témája a munkahelyi stressz vizsgálata {1; 3.}) A stressz klasszikus elmélete A stressz jelenségének felismerését Walter Cannon és Selye János nevéhez köthetjük, akik két alapvető kutatási irányt indítottak el. Cannon elmélete szerint az érzelmileg megterhelő ingerek észlelésekor olyan vegetatív elváltozások jelentkeznek, amelyek az érzelmi stressz állapotban felborult belső egyensúly helyreállítását biztosítják. A stresszkutatás alapjait a vészreakció paradigmájának a

bevezetésével fektette le, mely alatt a vészhelyzetben bekövetkező azonnali szimpatikus aktivációt értette. Selye János a szervezetet érő káros hatások elleni reakcióban a mellékvesekéreg hormonok kulcsszerepét ismerte fel, és a stresszt a szervezetet érő ártalmakra adott nem specifikus válaszként definiálta, mely kulcselemének az ACTH és a glükokortikoidok szintjének növekedését tartotta. Elméletének jelentősége abban rejlik, hogy felismerte a különféle káros hatásokra adott egyféle élettani válaszreakciót, és a folyamat főbb elemeit megnevezte. A fokozott glükokortikoid elválasztás élettani következményeit összefoglalóan Általános Adaptációs Szindrómának nevezte el. Selye azt vetette fel, hogy bizonyos hatások, melyek az érzelmi, vegetatív életünkre hatnak, nagyon komolyan és károsan befolyásolják szerveinket, életünket. Értelmezésében Cannon elméletét kiegészítette, és egy komplex, fázisokban lezajló folyamatként írta le az Általános Adaptációs Szindrómát. Ez a szervezet általános, neuro-biokémiai-endokrinológiai-immunológiai válasza a megterhelő igénybevétel minden formájára, amely a hipotalamusz-hipofízis- mellékvese (HPA) rendszer közvetítésével valósul meg. A folyamat jól ismert. A központi idegrendszert érő stresszhatások a hipotalamuszt corticotrop releasing hormon (CRH) kiválasztására serkentik (a CRH-receptor denzitás a hipotalamuszban a legnagyobb), amely hatására a hipofízisben proopio-melanocortin (POMC) peptidből olyan hormonok képződnek (ACTH, alfa-MSH, béta-endorfin), amelyek a stressz válasz további komplex, bonyolult szabályozását végzik. ACTH hatására aktiválódik a mellékvesekéreg, illetve a szimpatikus tónus

30

fokozódik. A mellékvese aktivációt az emelkedő kortikoszteroid szint jelzi. A kortikoszteroidok az immunrendszerre gátló hatást fejtenek ki. Ezzel egy időben a szimpatikus rendszer aktiválódása a mellékvesevelő adrenalin és noradrenalin termelését fokozza (8.). Az újabb katatások azt igazolják, hogy a stresszválasz részben genetikai meghatározottságú, részben perinatális befolyás alatt áll. A terhesség alatti anyai stressz és a szülés traumája együttesen befolyásolják a HPA rendszer épségét. Az anyai és szülési negatív hatások tehát később a csökkent stressztűrő képességben manifesztálódhatnak. Ezek hátterében a kortizol receptorok csökkent sűrűsége, a HPA tengely csökkent érzékenysége állhat. A vizsgálatok azt igazolják, hogy a magas vagy alacsony kortizol szint meghatározhatja az egyén viselkedését stressz körülményei között, amelyet még a személyiség is befolyásolhat. A magas kortizol szinttel rendelkező, domináns a harcban aktív, a subdomináns típus inkább menekül. Az alacsony kortizol szinttel rendelkezőknél nagyobb a stressz betegségek kialakulásának a valószínűsége. A Selye-féle Általános Adaptációs Szindróma Az általános adaptációs szindróma három szakasza: az alarm vagy vészreakció, az ellenállás szakasza, és a kimerülés szakasza. A stresszor megjelenésekor a szervezetben ún. alarm reakció játszódik le, amely a stresszor természetétől függetlenül egységes képet mutat. Az alarm reakció-„harcolj vagy menekülj” jellegzetes fiziológiai változásokat eredményez a szervezetben azért, hogy mintegy

felkészítse azt a veszélyek előli menekülésre, vagy az azokkal való megküzdésre. Először bizonyos agyi területek aktiválódnak, majd fokozatosan működni kezdenek egyes belső elválasztású mirigyek. Ezáltal hormonok kerülnek a keringésbe és jutnak el egyes szervekhez, amelyek végső soron fokozott teljesítményre készítik fel a szervezetet (megnövelik a szívfrekvenciát, nő a pulzusszám, így több oxigén jut el az izmokhoz, stb.). Az alarm reakció eredményeként a szervezet akutan mozgósítja tartalékait és hosszabb – rövidebb ideig aktívan ellenáll a stresszor hatásának. Ennek a változásnak a célja, hogy a szervezetet több energiával lássa el, a vér az agyba és az izmokba áramoljon, felkészítve az élőlényt a gyors reakcióra. Ebben az értelmezésben az alarm reakció tehát egy akut reakciónak felel meg. Ez a válasz az evolúciós eredetű ún. fight or flight reakció: az egyed akár felveszi a harcot a támadóval (ill. megpróbál megbirkózni a helyzettel), akár elmenekül, mindenképpen fokozott teljesítményt kell nyújtania. Hasonló a helyzet a pszichológiai stresszekre adott biológiai válaszok esetén is, de egy vírusfertőzésre is hasonlóan reagál a szervezet. A stresszor hatása a szervezet számára egy bizonyos sokkot képvisel, aminek következtében a szervezet kibillen az egyensúlyából és átmenetileg csökken (vagy csökkenhet) az ellenálló képességének mértéke. Az alarm reakció eredménye: a szervezet mozgósítja tartalékait és hosszabb – rövidebb ideig fokozott ellenálló képességet mutatva ellenáll a stresszor hatásának. A szervezet alkalmazkodóképessége, vagy adaptációs energiája azonban véges és kimeríthető. A Selye által leírt általános adaptációs szindróma harmadik szakaszának éppen ez a lényege, ha szervezetet hosszú ideig ugyanazon stresszor hatása éri, vagy ha a stresszorokkal szembeni cselekvés lehetetlen, akkor már a kimerüléses jelek nyilvánulnak meg, és testi-lelki zavarok lépnek fel. Selye elméletének lényege tehát összefoglalva, a stressz a szervezet komplex válasza minden a szervezetet szelektív homeosztatikus mechanizmusait ténylegesen vagy potenciálisan fenyegető kihívásra. A Selye által elindított, a glukokortikoidok élettani hatásaival kapcsolatos kutatásoknak már a korai stádiumában kiderült, hogy a hatások szerteágazóak, a hormonszint emelkedésnek jelentős energetikai, immunológiai, endokrinológiai és neurobiológiai következményei vannak. Szűkebb értelemben csak azok a helyzetek minősülnek stresszhelyzetnek, amelyeket többé-kevésbé kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítünk. Élettani szempontból tehát arról van szó, hogy ha külső környezeti hatás – ami nem feltétlenül ártalom – éri a szervezetet, akkor olyan élettani folyamatok lépnek működésbe, melyek a szervezet egyensúlyának megőrzését célozzák. Törzsfejlődése során az ember számára alapvető fontosságú volt, hogy a veszélyhelyzeteket a lehető leghamarabb felismerje, illetve dönteni tudjon a menekülés, illetve a harc kérdéséről. Amennyiben tehát a stresszhelyzetre gyors testi reakció a válasz: menekülés vagy harc a szervezet általában nem

31

különösebben károsodik. Ezzel szemben, ha nincs lehetőség adekvát választ adni a felmerülő nehézségekre, ha nincs mit tenni, akkor a testet halmozottan érik a negatív hatások. Ezt nevezik krónikus stressznek, ez borítja fel a hormonháztartás egyensúlyát, s közvetve ez okoz számos betegséget. A stresszhelyzetekre a szervezet első reakciója az ún. vészreakció, ezt követi az ellenállás fázisa, majd a kimerülés állapota. Ezek közül, mint láttuk, az első fázis nemhogy nem káros, de mind fizikai, mind pszichológiai fejlődésünkhöz elengedhetetlen. A kihívások (már gyermekkorban is!) elengedhetetlenek a fejlődéshez és ahhoz, hogy az élet során az elénk kerülő nehézségekkel képesek legyünk megbirkózni. Ezért is tartják a megbirkózást ("coping") a szakemberek a stressz ikerfogalmának, a stresszelmélet egyik legfontosabb összetevőjének. A stressz tehát akkor válik kórossá, ha nem vagyunk képesek megbirkózni az újszerű, "veszélyes" helyzetekkel, illetve ennek folyománya a krónikus stressz, a kimerülés állapota, amely már egyértelműen káros (2.). Stresszor – stressz – pszichés állapotváltozás Az előbbiekből következően a környezeti hatások és a pszichés állapotváltozás közötti kapcsolatot két tényező határozza meg: A stresszor jellege, valamint a stressz feldolgozó agy és egyéb szervrendszer aktuális és genetikailag szabályozott sérülékenysége és rezilienciája. A külső hatások két formában indukálnak stressz folyamatot, és következményeként különböző kóros állapotot. A két forma: 1) akut: - szokványos - traumás 2) krónikus. A szokványos akut stresszorok közé azok a hatások sorolhatók, amelyek a mindennapokban előfordulnak. Számtalan esemény okoz stresszt. Leginkább azokkal az életeseményekkel vizsgálhatjuk ezeket, amelyek a legtöbb ember számára negatív következményekkel járnak. Ilyenek a személyek közötti konfliktusok, munkahely elvesztés, házasság felbomlás, házastárs halála,szexuális problémák, különélés, baleset vagy betegség, stb. A legismertebb életesemény skála a Rahe által összeállított Életesemény Kérdőív itemjei ezeket részletesen taglalják. Ezek a stresszorok, melyek az egyén számára rendkívül fontosak, pszichésen rendkívül megterhelők, feszültséget és hangulati labilitást okozhatnak, azonban átlagos körülmények között megoldható, leküzdhető helyzetek. A szokványos stresszorhatásra kialakuló folyamat az alapstressz. A „mindennapok” stressze, mindannyian átélünk olyan szituációkat, amelyek feszültség növekedést, izgalmat, frusztrációt, ingert, dühöt váltanak ki, a személy sérülékenysége nagyban függ a pillanatnyi fizikai és pszichológiai állapotától, és az adott időpontban fennálló sebezhetőségétől. A traumás stresszorok olyan hatások, amikor az egyén olyan események elszenvedője, vagy involválódó alanya, amely halálos fenyegetettséggel, súlyos sérüléssel, a fizikális integritás elvesztésével jár, és erre az egyén intenzív félelemmel, szorongással, tehetetlenséggel reagál. Traumás stressz kialakulása intenzív, időben hosszan elhúzódó veszélyeztető jellegű stresszor hatás mellett alakul ki (5.).

szemtanúja, és pszichés rémülettel, és súlyosan

Krónikus stresszorokként hatnak az olyan ismétlődő és/vagy egymást gyakran követő események, hatások, amelyek önmagukban is pszichés labilitást váltanak ki, de mintegy összegződve, kumulálódva manifesztálódnak egyértelmű károsító hatásokat, kóros folyamatokat. Kumulatív vagy krónikus stressz, tehát olyan stresszorok eredménye, amelyek a mindennapos stresszorokhoz képest gyakrabban, időben elhúzódóbban és intenzívebben hatnak. A felosztás gyakorlati érvényesülését igazolják Kovács Gábor vizsgálatai, aki sorkatonák és hivatásosak körében végezte felmérését a stressz és stresszorok dimenziójában. Az eredmények azt igazolták, hogy az alapstressz és kumulatív stressz vonatkozásában lényegesen elkülönül a két állomány stressz állapotának mértéke. Az alapstressz magasabb a megváltozott, szokatlan, idegen környezetbe került sorkatonáknál, míg összeadódó stressz állapot alig mérhető. Ezzel szemben a megszokott környezetet és az azokból eredő hatásokat a hivatásos állomány tudja kezelni, számukra ez nem stresszes állapot, viszont az összeadódó stressz állapot markánsabban meghatározza állapotukat.

32

A trauma természetéből következik, hogy ezek fellépte esetén mindkét állománynál azonos erősségű állapotot idéz elő (4.). Az utóbbi évek vizsgálatai azt igazolják, hogy az egyes stressz típusokban a központi idegrendszer működését tekintve, vannak hasonló illetve azonos, de vannak nagyon is különböző folyamatok. Minden stressz típusban először a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely aktiválódik, de a továbbiakban a különböző agyi struktúrák (hippokampusz, amygdala, stb.) nem azonos módon és nem azonos mértékben vesznek részt a rendszer működésében. A neurotranszmitterek, a receptorok, az egyes fehérjestruktúrák funkcionális kapcsolatrendszere is különbözik, így nem azonos a gén expresszió, tehát más jellegű lesz a reakció. Trauma A trauma olyan esemény átélése, látványa, ill. vele való szembesülés, amelyben valóságos vagy fenyegető haláleset, súlyos sérülés, a saját vagy mások testi épségének veszélyeztetése következett be, az egyén erre intenzív félelemmel, tehetetlenséggel vagy rémülettel reagál. Pszichológiailag, heves sokk, élmény, ami a szervezet egészét érintő következményekkel jár, illetve olyan élmény, ami váratlanságánál fogva, valamely védőréteg oly mértékű sérülését jelenti, hogy az már nem kezelhető azokkal a mechanizmusokkal, melyekkel általában a fájdalmat és veszteséget kezelni szoktuk, így nem kerül lereagálásra, és mint „idegen test” megmarad a pszichikumban. A trauma alatt háborús jellegű élményeket, erőszakos bűncselekményeket, közlekedési baleseteket, természeti katasztrófákat, gyermekkori bántalmazást, nemi erőszakot, családon belüli erőszakot, hirtelen váratlan haláleset bekövetkeztét, életet fenyegető betegséget értünk. A traumatogén esemény lezajlása után a traumatizált személy ismételten átélheti a fájdalmas történteket, az esemény szinte filmként pereg le az illető személy előtt, közben az eredetihez hasonló szorongást, félelmet él meg. Trauma létrejöttéhez nem szükséges az esemény személyes elszenvedése, a tünetek kialakulhatnak a szemtanúkban is. Az áldozatok közeli hozzátartozói másodlagos traumatizációt szenvedhetnek el, amennyiben részesei lesznek az adott személy traumatikus tapasztalatainak. Trauma önmagától ritkán múlik el, kezelés nélkül végigkísérheti az egyén életét, sőt a transzgenerációs átvitel mechanizmusa következtében a következő generációkra is kifejtheti hatását, ezt elsősorban holokausztot túlélők családjában figyelték meg (7.). Nincs két egyforma ember, aki ugyanarra az eseményre egyformán reagálna. Néhány ember meglepő ellenálló képességről tesz tanúbizonyságot a trauma pszichés hatásaival szemben, míg mások sérülékenyebbnek tűnnek. Melyek lehetnek azok a rizikófaktorok, melyek előrejósolhatják, kik lesznek a legveszélyeztetettebbek, illetve melyek azok az egyéni személyiség jegyek, melyek segítik a hatékony megküzdést? Rugalmasság, mint személyiségvonás a legfontosabb, továbbá nagyfokú szociabilitás, aktív megküzdési stílus, hit a saját sors irányításában, stressztűrés. Ellenben sérülékenyebbnek bizonyulnak azok, akik folyamatos mindennapi stressznek vannak kitéve, nem rendelkeznek megfelelő emberi kötődésekkel, alacsony a szocioökometriai státuszuk, korábban éltek már át traumatizáló eseményeket, továbbá alacsonyabb intellektus jellemzi őket. Nők, gyerekek, serdülők a felnőttekhez képest veszélyeztetettebbek pszichotraumát követő megbetegedésekre. Súlyos stresszorok által (pszichotraumák) kiváltott kórformák: 1) akut stressz reakció 2) akut stressz betegség 3) akut poszttraumás stressz betegség Akut stressz reakció alatt a traumát követő 0-48 óra közötti pszichés tünetek manifesztációját értjük. Ebben az időszakban az emberek magatartása, viselkedése nagyon különböző, produkálhatnak a helyzetnek megfelelő reakciókat, de megfigyelhetők az emberi magatartás szélsőséges megnyilvánulásai is. Alapvetően viselkedésük alapján 3 típusba sorolhatók:

33

1. típus (normál) – megfontolt, higgadt, reális, racionálisan cselekvő. Ez az érintett populáció 10-25 %-a. 2. típus (gátolt) – döbbent, gátolt, alig mobilizálható, automatikusan cselekvő. A populáció 70-75%-a. 3. típus (túlreakció) – zavart, reakciói túlzottak, cselekedetei irracionálisak (üvölt, sír, összevissza szaladgál, lemerevedik, bepánikol ). Ez az érintettek 10-15%-a. Természetesen ezen nem szokványos, mindennapi élettől távol álló helyzetekben nehéz meghatározni, mi a normális, és mi az abnormális, vagy mi a kóros, mi a nem kóros. Annál is inkább, mivel ebben a szakaszban megfigyelhető akut reakciók az esetek döntő többségében átmenetiek. Már az első perctől megfigyelhetők a szélsőséges magatartási megnyilvánulások, amelyek hátterében ugyanakkor pszichés folyamatok zajlanak. A trauma, erős stresszor hatás után közvetlenül kialakuló akut állapotok differenciálatlan, polimorf, fluktuáló tüneti képet mutatnak, az esetek döntős többségében átmeneti jellegűek, spontán módon, illetve külső támogató segítséggel megszűnnek. Ebben a szakaszban a pszichológiai konstelláció és a magatartás alapján nem lehet diagnózisban gondolkodni, azonban a fenti tüneti kép hangsúlyozottsága, nehéz befolyásolhatósága esetén beszélhetünk az úgynevezett „akut stressz reakcióról”, amelynek kritériuma természetesen a megelőző, a mindennapos hatásoktól jellegében és intenzitásában eltérő, akár traumatizáló stresszor kimutathatósága. Szoros felügyeletet, illetve sürgős beavatkozást igényelnek az egyén és környezet számára veszélyt jelentő állapotok: - extrém mértékű nyugtalanság, agitáltság, a kontroll elvesztése, irányíthatatlan és befolyásolhatatlan viselkedés, affekt vezérelt violens cselekedetek, - stupor, amikor az egyén nem mozog, nem beszél, nem reagál. Vannak tünetek, tünetcsoportok, amelyek traumatizáló helyzetekben bárkinél kialakulhatnak, akár közvetlenül, akár közvetetten érintett az illető. E tünetek 3 fő csoportba sorolhatók: fiziológiai, kognitív és affektív. 1) Fiziológiai: fáradtság, elesettség, szapora légvétel és szapora pulzus, magas vérnyomás, izomremegés, izzadás, hányás, hányinger, alvászavar, rémálmok. 2) Kognitív: „zavartság”, a tudati integráció fluktuációja, koncentrációs nehézségek, memóriazavar, döntésképtelenség, pszichomotoros meglassultság, fellazult gondolkodás, bűnösségérzés, szuicid gondolatok, 3) Affektív: félelem, szorongás, düh, harag, ingerlékenység, tompultság, depresszió, elhagyatottság és reménytelenség érzése. Az esemény bekövetkezését követően azonnal, vagy pár perc múlva jelentkezik, órákig tart. Ha 48 órán túl is perzisztál, már egyértelműen kóros pszichés állapotról beszélhetünk, amely megfelel az akut stressz betegségnek. Akut stresszbetegség Az akut stresszbetegség legalább két napig, maximálisan négy hétig tart. Többnyire a traumát követően azonnal jelentkezik, de legkésőbb a traumát jelentő eseményt követően négy héten belül. Gyakori tünete, hogy az egyénnek a valósággal való kapcsolata meglazul, deperszonalizációs, derealizációs élmények jelenhetnek meg. Szubjektíven nem ritka a bénultság, a környezettől való elszakadás élménye, hiányzik az emocionális válaszkészség, „alvajárónak” tűnik. Nem ritka a disszociatív amnézia megjelenése sem. Mindezek mellett igazolhatók a poszttraumás tünetclusterek, mint az újra átélés, elkerülés és a hyperarosual. Számos tudományos vizsgálat igazolja, hogy nemcsak az akut, súlyos stressz, hanem az enyhébb, de krónikus stressz is fontos szerepet játszik a testi és a lelki zavarok kialakulásában. Ugyanis a körülményektől és a szervezet kondíciójától függően egy idő elteltével a szervezetünk tartalékai kimerülnek, és rohamos hanyatlás következik be. Tehát az igen gyakran ismétlődő vagy állandó

34

(ebben az értelmezésben krónikus) stressz esetén a szervezet tartósan kimerült állapotba kerül. Ez a magyarázata annak, hogy a nagyobb stressznek kitett emberek immunrendszere és ellenálló képessége általában gyengébb. A biológiai stresszhatások mellett tehát számítani kell a lelki reakciókra, betegségekre (affektív, kognitív, motivációbeli), és a viselkedésváltozásokra is. Poszttraumás stressz betegség A PTSD egy jellegzetes tünet együttes, mely jellemzője egy extrém traumás stresszorral kapcsolatos személyes élmény hatására fejlődik ki. A modern pszichiátriai diagnosztikában a DSM – IV. a trauma meglétén kívül 3 fő tünetcsoportot határoz meg, amelyek szükséges feltételei a PTS diagnózis felállításának. Ezek az újra átélés, elkerülés és a hyperarosual tünetek. A betolakodó, kínzó emlékek, az elhárító mechanizmusok, az érzelmi közöny és a fokozott izgalmi hajlam egy kórképbe történő konceptuális összefoglalása Abram Kardiner (1941) nevéhez köthető: a pszichoneurózis diagnózis alatt, mely diagnózissal Kardiner 5 poszttraumatikus tünetcsoportot határozott meg: 1) fokozott ijedelmi reflexet (startle reflex) és irritábilitást 2) különös álmokat 3) hajlamot explozív és agresszív reakciókra 4) trauma pszichés fixációját, illetve 5) személyiség funkciói beszűkölését. Figyelembe véve a Kardiner-i koncepciót, amelyre a DSM – IV. diagnosztikai kritériumai épülnek, valamint a neuroendokrín, neurofiziológiai vizsgálatok eredményeit a PTSD tünetei egyrészről az izgalom (arousal) modulálásának kóros képtelenségét tükrözik. A kóros ébrenléti szint kialakulása neuroanatómiailag a limbikus rendszer: amygdala – hippocampus funkcionális érintettségéhez köthető. Neurokémiailag számos adat szól a noradrenalin, a dopamin és glutamát lehetséges patognosztikus szerepéről, illetve a Gaba-erg funkció aktivitás csökkenéséről. A neurofiziológiai szuperszenzitivitás mellett a PTSD-ben tapasztalható további tünetek pszichológiai túlérzékenységként foglalhatók össze. A pszichológiai túlérzékenység az egyén biztonságérzetének, integritásának, self-érzetének megsértésében fogható meg. Az amygdala nem csak a szimpatikus védelmi mechanizmusokat ellenőrzi, de az érzelmi emlékek tárolásában is szerepet játszik. A PTSD, mint olyan komplex reakció, amelyben az adaptáció helyett a fixációs mechanizmusok kerülnek előtérbe, a biológiai mechanizmusok szintjén is különbözik más szorongásos, illetve affektív kórképtől. PTSD-ben a szabályozás: a kortizol kiválasztásán normális mértéket meghaladó gátlások (szuperszupresszió) lépnek fel. Átlagosan az emberek 60-70%-a szenved el élete során valamilyen súlyos pszichés traumát, 10-15%-uk esetében alakul ki klinikailag PTSD-nek diagnosztizálható zavar, és ezen személyek kb. 1/3-a szenved 10 év után is bizonyos tünetektől. A PTSD élettartam prevalenciája az átlagpopulációban nagy gyűjtővizsgálatok szerint az élettartamra kivetített gyakoriság 1-2% körüli értéke. A különböző traumatizáló események során eltérő gyakorisággal alakul ki PTSD. Turner vizsgálataiban a férfiakra a következő prevalencia értékeket találta (zárójelben a nőkre vonatkozó értékeket tüntetem fel): bűncselekmény tanúja 35,6 % (14,5 % ), baleset 25,0 % ( 13,8% ), fegyveres fenyegetés 19,0 % ( 6,8 % ), természeti katasztrófa (tűz) 18,9 % ( 15,2 % ), nemi erőszak 0,7% (3,2%), szexuális zaklatás 2,8 % ( 12,3% ), fizikai bántalmazás 11,1% ( 6,9 % ), háború 6,4 % (6.). A PTSD időbeli zajlását több vizsgálattal is nyomon követték. Nemi erőszak áldozatainál és nem szexuális bűncselekmények eseteiben a PTSD gyakorisága az idő függvényében csökkenést mutat mindkét esetben, de nemi erőszak esetén 10-15 évvel a traumás esemény után is meghaladhatja a 16%ot. A háborús helyzetek szereplői (katonák, menekültek) esetében a PTSD gyakorisága magas (a vietnámi háborús veteránok között 29%, izraeli katonáknál 12-25%, afganisztáni veterán orosz katonák között 16,5%, a csecsenföldi orosz katonák között 46% volt.) E századforduló körül soha nem látott méretű menekült csoportok vitték tovább a hazájukban elszenvedett atrocitások emlékeit. Serdülőkorú afgán menekültek között a PTSD prevalenciáját 34%-nak találták. A libanoni háborús traumát átélt gyermekek körében a PTSD hasonló 27%-os előfordulási gyakoriságáról számoltak be.

35

Magyar katona populációban 2001-ben vizsgálták először SFOR és KFOR szolgálatot teljesítő katonák körében az elszenvedett traumákat és az ezzel összefüggő PTSD-t. Az eredmények azt mutatták, hogy a békefenntartás alatt elszenvedett pszichotraumákhoz köthető PTSD 4.2%-ban volt kimutatható (5.).

Felhasznált irodalom: 1. AJB-7727/2010. számú jelentés. 2. Dr. Kopp Mária, a stressz és a megküzdés neves és elismert szakértőjének megállapítása. 3. Harmadik európai felmérés a munkakörűlményekről http:// www.eurofund.ie/publications/EFO121.htm 4. Kovács Gábor: Tömegkatasztrófák, tömeges balesetek, terrortámadások pszichés hatásai. Szakorvosi szinten tartó tanfolyam. 2010. 5. Kovács G.,Kovács L.: Poszttraumás stressz betegség előfordulása magyar békefenntartók körében. Honvédorvos, 2001, 53(1-1):21-30. 6. Turner, M.A.: Acute military psychiatric casualties from the war in Iraq. The British J. of Psychiatry.2005, 186.476-479 7. Horowitz,M.: Impact of event scale: a measure of subjective stress. Psychosom. Med.,1979, 41: 209218. 8. Sapolsky,R.M., Munck, A.U.: How do glucocorticiods influence stress responses integrating permissive, suppressive, stimulatory, and preparativ actions. Ondocr.Rev., 2000, 21:58-59 9. Selye,H. : Stress and desease. Science. 1955,122:625-631

36

Dr. Bolgár Judit

A kiemelt kutatási terület szakmai elméleti háttere, az elvégzett modellgyakorlatok rövid tartalmi összefoglalása A veszélyhelyzetek átélése és kezelése, mint azt kutatások is igazolják fokozott pszichés megterheléssel járó, akár extrém stresszt előidéző, bizonyos esetekben traumatizálódást is eredményező folyamat. Az extrém stressz olyan mértékű stressz élmény, amikor a pulzusszám és a vérnyomás az élettani határ közelében van, az adott személy kognitív funkciói beszűkülnek, akárcsak az érzékelés és észlelés, előfordulhatnak inadekvát érzelmi és magatartási reakciók. Jellemző lehet a cselekvési bénultság, a pánik reakciók vagy a katasztrófa-szindróma tüneteinek a jelentkezése. Ezt követően vagy a normalizációs folyamatok révén sikerül egyensúlyba kerülnie a szervezetnek szomatikusan és pszichésen egyaránt, vagy a későbbiekben patológiás folyamatok, állapotok alakulnak ki. Kutatás módszertani szempontból nehézséget okoz, hogy veszélyhelyzeti magatartást vizsgálni több okból is bonyolult feladat. Szinte kizárt az olyan helyzet, hogy a kutató személyes „élmény” alapján az adott (várható) helyzetet legyen képes modellálni. Ha mégis valamely hatékony riasztási rendszernek köszönhetően fizikailag jelen is tud lenni, leginkább a szubjektív tapasztalatra tud támaszkodni, szisztematikus méréseket nemigen tud végezni. Ilyen vizsgálati helyzeteket pedig etikai okból ritkán szoktak létrehozni. Marad tehát a célzott megfigyelés. Veszélyhelyzetben tehát, vagyis az általunk vizsgált területen leggyakrabban az alábbi módszereket alkalmazzák: -

esemény utáni rekonstrukció, (trauma rekonstrukció) célzott megfigyelés alapján utólagos elemzés, a személyek „pre”- és „post”vizsgálata számítógépes szimuláció vegetatív változók nyomon követésével

A katonapszichológiai szakirodalom 1 a stressz okozta változásokat, reakciókat három kategóriába sorolja: • pszichés reakciók, amelyek háromfélék lehetnek, így affektív (érzelmi), • kognitív (megismerő funkciókat érintő) • motivációbeli reakciók. Beszélhetünk fiziológiai (testi) és magatartásbeli reakciókról. A pozitív tartalmú események is járhatnak stresszel, ez az eustressz, a káros vagy negatív következményeket distressznek nevezzük. A műveleti területeken szolgálatot teljesítő állomány olyan külső hatásokkal, stresszorokkal találkozhat, amely jellegében, intenzitásában, frekvenciájában különbözik a civil élet stresszoraitól. A kiváltott stresszhaztások, pszichés történések jellegükben hasonlóak, viszont azok megjelenési formái, magatartási megnyilvánulásai gyakran mások. Számolni kell az akut stressz reakciókkal, amelyek traumatikus élmények hatására alakulnak ki, a krónikus, úgynevezett kumulatív stresszel, amely más pszichopatológiai folyamatot indukálhat, valamint a civil élet mindennapos stresszorai által kiváltott összeadódó stresszel is.

1

Zelimir Pavlina, Zoran Komar (szerk.) Katonapszichológia II. kötet Zrínyi Kiadó 2007

37

Tekintettel arra, hogy az állomány gyakran a sajátjáétól eltérő kulturális környezetben hajtja végre feladatait, a kulturális sokk , mint stressz tényező is figyelembe veendő az úgynevezett pszichés kockázatok között. A TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001 számú „Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások” című pályázat keretében, a „Civil-katonai partnerség” nevű szakmai alprogram részeként, a „Viselkedés vészhelyzetben” kiemelt kutatás során a közszolgálati feladatokat ellátó állomány pszichés terhelhetőségét, az extrém stresszhelyzetekben jelentkező viselkedését vizsgáltuk, mint azokat a kockázati tényezőket, amelyek hatással lehetnek a kritikus infrastruktúra védelme érdekében végrehajtott feladat biztonságára. A vizsgálat során az extrém stresszhatások feltérképezése outdoor tréning elemeket tartalmazó modellgyakorlat segítségével történt, ahol pszichofiziológiai paramétereket és olyan objektív és szubjektív pszichológiai/pszichés, viselkedési tényezőket vizsgáltunk, amelyek a vészhelyzetben szükséges biztonsági feladatok végrehajtásának velejárói lehetnek. A kutatás folyamán a lehetséges összefüggések feltárásával és elemzésével választ igyekeztünk kapni arra a kérdéskörre, hogy miért nem lesz minden traumatizálódott, hivatásából eredően extrém stresszornak kitett személy beteg, és melyek azok a tényezők, amelyek mintegy védik az egyént és elősegítik a problémával való megbirkózást. Továbbá a vulnerabilitásért 2 felelős rizikófaktorok és a rezilienciáért 3 felelős protektív faktorok között létrejöhet-e interakció, ha igen milyen módon alakítják az egészség-betegség kérdését. A vizsgálat során kísérletet tettünk egy újabb, diagnosztikainak ugyan még nem mondható jelenség, a komplex PTSD feltérképezésére. A 70-es évek vége óta folyó számos kutatás igazolja, hogy az egyén megkűzdő képessége veszélyhelyzetben szoros összefüggést mutat olyan, a pszichológia eszköztárával is vizsgálható tényezőkkel, mint az említett vulnerabilitás és reziliencia egyénspecifikus jellemzői. A modellgyakorlatokat tehát outdoor tréning elemeket is magukba foglaló, de alapvetően a kiképzési feladatokat illetve a napi „éles” helyzetet modellező egynapos, feladatsorral hajtottuk végre 4. Az outdoor tréningek általános jellemzői: Az outdoor gyakorlatok fő sajátossága, hogy az élmények nagy intenzitása miatt mód van a magatartás olyan mélységeiben is tapasztalatokat szerezni, melyek már a viselkedésváltozás és a fejlődés gyökereihez is eljutnak, és emiatt támogatják a résztvevők későbbi tanulási és fejlődési esélyeit. Ilyenek pl. az önértékelés, a sikerorientáció, a nagyobb, reálisabb önismeret, a társas kapcsolatok megfelelőbb kezelése: segítségnyújtás másoknak és segítség kérése másoktól, tolerancia, együttműködési készség fejlődése stb. Az outdoor gyakorlatok legfontosabb erősségei az intenzív, mély és a magatartás egészére kiható tapasztalatok és pozitív változások. Ezek a fejlődési és tanulási motiváció olyan megerősödését eredményezik, amely jó alapot ad azokhoz a tréningekhez, melyek valamely speciális területen (kommunikáció, vezetés, értékesítés stb.) kívánnak változást elérni. Az outdoor tréningek a változáshoz szükséges alapkészségeket és motivációt fejlesztik. Az outdoor feladatok végrehajtásakor a résztvevőkben tudattalanul is megjelennek a hétköznapi működésre jellemző egyéni és csoportos magatartási minták. A gyakorlatok során szerzett tapasztalatok feldolgozása köti össze a tréning élményeit a foglalkozási működéssel.

a szó pszichikai tartalmú jelentése:sebezhetőség, (stressz) érzékenység. A rezilencia ellentéteként használt kifejezés 3 a fogalom tartalma: rugalmas ellenálló képesség. Ez a némiképp paradox fogalom egyszerre jelenti egy rendszer (személy, család, immunrendszer, ökológiai rendszer, stb...) teherbíró, vagyis teljesítő képességét és állandóságát, vagyis a a változás ellen ható stabilitását is. 4 A gyakolatok taratlmi bemutatását mellőzöm, mert ezt a kötetben szereplő másik tanulmány tartalmazza. 2

38

Az outdoor tréningek egyik speciális fajtája a fegyveres erők számára tervezett úgynevezett taktikai képzés. Ezek a gyakorlatok olyan más, a civil szférában dolgozó munkatársak számára is hasznosak, akiknek feladatuk végrehajtása együtt járhat fegyver használattal. Ilyenek a különböző vagyon-és személyvédelmi munkakörök, valamint azok, amelyek úgynevezett veszélyes üzemek örzésvédelmével hozhatók kapcsolatba. A taktikai képzés lényegi elemei és helyszínei: A taktikai tréninggyakorlatok illetve képzés – ismerve a várható tevékenység legkritikusabb elemeitfeltétlenül kell, hogy tartalmazzák azokat az elemeket, amelyek fokozott fizikai és/vagy pszichikai igénybevétellel járnak. A taktikai képzésnek jelentős szakirodalma van, és ezek mindegyikében feltétlenül szerepelnek az alábbi feladatok - speciális lőgyakorlatok, amelyek rövid idejű döntést igényelnek -

intézkedési helyzetek, amelyek váratlan helyzetre történő reakciót modelleznek

-

taktikai házban végrehajtandó fegyveres feladat

-

veszélyes közlekedési helyzetet szimuláló gépjármű vezetési feladat

Mindegyik feladat célja olyan extrém stressz terheléssel járó feladat megtapasztalása, a személyes megküzdési stratégiák megismerése az esetleges szükséges személyes korrekciók megtétele. A modellfeladatokat kiképzett szakállomány vezetésével hajtják végre a résztvevők. Ezek során lehetőség van olyan megfigyelésre és mérésre amelyek segítségével értékelhető a személyes stressz igénybevétel illetve a személyes megküzdés, a pszichológiai immunrendszer jellemzői. Kutatásunk szempontjából releváns fokozott pszichés megterhelést okozó folyamatokat az alábbi (megfigyelésre illetve vizsgálat tárgyául szolgáló) stresszorok képezték: • pszichés jellegűek (munkahelyi szervezeti kapcsolatok, sikertelenségek, konfliktusok, frusztráció, stb.) • fizikai stresszorok (erős rezgések, hanghatások, hőhatások, sebesülések, általában fizikai és kémiai hatások) • szociális stresszorok (súlyos családi, szociális krízisek, nagy társadalmi változások, gazdasági krízisek) 5 • A stressz okozta változásokat, reakciókat a jelzett szakirodalom ugyancsak három kategóriába sorolja: • pszichés reakciók, amelyek háromfélék lehetnek, így affektív (érzelmi), kognitív (megismerő funkciókat érintő) és motivációbeli reakciók • fiziológiai (testi) és magatartásbeli reakciók • pozitív tartalmú események (eustresszek), melyek stresszel is járhatnak, káros vagy negatív következmények, amelyeket disstressznek nevezünk. A műveleti területeken feladatot végrehajtó állomány olyan külső hatásokkal, stresszorokkal találkozhat, amelyek jellegükben, intenzitásukban, frekvenciájukban egyaránt különböznek a civil élet stresszoraitól. A kiváltott stresszfolyamatok, pszichés történések jellegükben hasonlóak, viszont azok megjelenési formái, magatartási megnyilvánulásai gyakran mások. Számolni kell az akut stressz reakciókkal, amelyek traumatikus élmények hatására alakulnak ki, a krónikus, úgynevezett kumulatív stresszel, amely más pszichopatológiai folyamatot indukálhat, valamint a civil élet mindennapos stresszorai által kiváltott stresszállapotokkal is. Bizonyos extrém stresszhelyzetek esetében, amikor az egyén olyan események elszenvedője, szemtanúja vagy involválódó alanya, amely halálos fenyegetettséggel, súlyos sérüléssel, a fizikális és

5

Zelimir Pavlina, Zoran Komar (szerk.) Katonapszichológia II. kötet Zrínyi Kiadó 2007

39

pszichés integritás elvesztésével jár, az egyén pedig intenzív félelemmel, szorongással, rémülettel, tehetetlenséggel reagál, pszichotraumáról beszélhetünk /DSM-IV, 2001/. Az általunk vizsgált állomány, esetében többszörösen is fennáll a veszélye a traumatizálódásnak. A normál stressz reakciókon kívül gyakran alakulhatnak ki patológiás válaszok és állapotok, így az akut stressz betegség és a poszttraumás stressz betegség. A DSM-IV-TR (Diagnostic and Statistical Manual) alapján: „leggyakrabban olyan stressz hatásnak kitett állapot, ahol a személy élete és testi integritása közvetlenül kerül veszélybe vagy az egyén tanúja volt egy másik személy szenvedésének, tudomást szerzett közvetlen hozzátartozójának hirtelen vagy erőszakos haláláról, esetleg szenvedéséről, és erre az eseményre erős félelem, tehetetlenség vagy fenyegetettség érzésével reagál”. Modellgyakorlataink megtervezésénél figyelembe vettük azoknak a feladat végrehajtásával járó traumatikus eseményeknek feladathelyzetre történő „transzformálását” amelyek életszerű körülmények között a legnagyobb valószínűséggel okozhatnak traumatizálódást. A vizsgálat során detektált, vagy megfigyelt reakciók, pszichés változások a „valóságos helyzet” modellezése tükrében Tekintettel arra, hogy az állomány a modell vizsgálatban tervezett feladatokat „éles” körülmények között gyakran külföldön, vagy magatartás kultúráját tekintve kevéssé ismert „műveleti területen hajtja végre, a megfigyelt jellemzők tekintetében a kulturális sokkból következő megterhelések is figyelemre méltóak. Ezek: Stressz reakció: ez az új környezethez való alkalmazkodásnál fokozódó fiziológiás tünetekkel jelentkezik. A hormon szint emelkedésével járó diszfunkcionális vegetatív aktivitást jelenti. A reakcióval együtt járhat az immunrendszer gyengülése, és fogékonyság, érzékenység mindennemű megbetegedésre. Az egyén a stresszre sok esetben testi reakciókkal is válaszo,l mely elősegíti a stressz érzés tudatosulásával a szorongás, a harag, az elkeseredettség a nyugtalanság érzésének fokozódását. Kognitív fáradság, kimerültség: a kulturális sokkból eredő stressz legjellemzőbb tünete. Az információs túlterhelés abból ered, hogy az új kultúra megértése óriási szellemi energia befektetést igényel, a kognitív funkciók teljes spektrumában. A nyelv, és a hozzákötődő nonverbális csatorna folyamatos és tudatos figyelemmel kísérése a szociális környezet felé megjelenő erős szenzitibilitás nagymértékű szellemi igénybevételnek teszi ki a személyt. Minden új információ, a szociális környezetből feldolgozásra kerül, ez mind emocionálisan mind mentálisan fárasztja a szervezetet, és kiégéshez vezethet. Ennek eredményeképpen a személy perifériára kerül, a fel nem dolgozott információk száma sokszorosára növekszik, mely a tünet elmérgesedéséhez vezethet.

Szerep válság, szerepkonfliktus. A szociális kapcsolatok megváltozása, az interperszonális kapcsolatok változása a személy belső egyensúlyára is kihatással van. A vezető tünet a szerepkonfliktusban a szerep-kétértelműség az egyféle szociális szerepben. A legjobb esetben is előfordulat, hogy két vagy több szerep ütközik egymással, előbb vagy utóbb konfliktusba sodorja az azt elkerülni kívánó személyt. Individuális sokk, vagy egyéni sokk: ez a kulturális sokkot átélő személyek saját élet helyzetéből ered. Tartalmazza a személyes, bizalmas viszonyok elvesztését, a személyes veszteséget, mely fakadhat közeli hozzátartozó elvesztéséből, balesetből. A támogató rendszer elvesztésével el lehet jutni oda, hogy az egyén belső egyensúlyi állapota sérül, és megjelennek a patológiás tünetek. A kulturális sokk hatásaként megjelenő múló neurózis, az időleges érzelmi zavarodottság hasonló tünetként jelentkezhet, mint az akut pszichózisnál és a paranoid kórképeknél. Megjelenhet alvásmegvonás, vagy túlzott alvás, kényszeres evés illetve ivás, kiemelkedő ingerlékenység, agresszió és egyéb, a feladat végrehajtást veszélyeztető tünetek. A kulturális sokk felismerése, illetve a tünetek tudatosulása a teljes állományra kihathat, ezért fokozott szakmai figyelmet kell fordítani a jelenségkör tanulmányozására és időben történő felismerésére.

40

A vizsgálati személyek kiválasztása A vizsgálati személyek kiválasztásának alapvető feltétele volt, hogy ők szakmájukból, hivatásukból eredően fokozott extrém stresszhelyzet élnek át, illetve feladatkörükből eredően időszakonként kulturális sokkhatásnak is ki lehetnek téve. Elsősorban olyan állománycsoportok vizsgálatát terveztük (a mindenkori lehetőség, hozzáférhetőség nehéz kritériumait is figyelembe véve) amelyek szerepet kaphatnak, kapnak a kritikus infrastruktúrával kapcsolatos védelmi feladatok ellátásában és ezzel együtt járhat fegyveres tevékenység is.

Az első vizsgálat sorozatot 2012. nszeptember - december között végeztük az alábbi négy területről: 1. csoport: speciális rendészeti, 2. csoport: speciális katonai, 3. csoport: általános rendészeti, 4. csoport: fegyveres biztonsági őrök (polgári állomány) A második vizsgálatsorozatra 2013 június-július hónapban került sor az alábbi vizsgálati csoportokkal: 5. csoport: fegyveres biztonsági csoport (polgári állomány) 6. csoport: rendészeti csoport 7. csoport: speciális katonai csoport 8. csoport: rendészeti csoport (nők) A vizsgálatokon összesen 96 fő vett részt, túlnyomó többségükben „egyenruhások”. A vizsgálat anonim, beleegyező nyilatkozatra nem volt szükség, az instrukció a tesztbattériához részben személyesen kerül elmondásra, másrészt egy külön instrukciós lapot is tartalmazott minden egyes teszt battéria. A vizsgálati személyek azonosítása kódok alapján történt, (amely a felvétel dátumát tartalmazta, valamint 1-12-ig a napi sorszámokat). A vizsgálatok nyers feldolgozása megtörtént, tapasztalatainkról, eredményeinkről már több szakcikk és konferencia előadás készült. a konferencia idején a részleteses elemző munka és az eredmények végső, összefoglaló formába öntése folyik.

Budapest, 2013. október 20.

41

Csomós István – Szekeres György A „Viselkedés vészhelyzetben” nevű kiemelt kutatási terület keretében a helyszíni vizsgálatok során végzett pszichológiai vizsgálatok bemutatása 1. Bevezetés A TÁMOP-4.2.1. B-11/2/KMR-2011-0001 számú „Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások” című pályázat keretében, a „Civil-katonai partnerség” nevű szakmai alprogram részeként a „Viselkedés vészhelyzetben” nevű kiemelt kutatási terület keretében a kritikus infrastruktúrák fegyveres védelmét ellátó állomány különböző csoportjainál azokat az objektív (mérhető, megfigyelhető) és szubjektív (egyénfüggő) jellemzőket vizsgáltuk, amelyek szükségszerű velejárói a veszélyhelyzeti intézkedési feladatoknak, amelyek jelentős hatással lehetnek a feladat végrehajtás biztonságára. A kritikus infrastruktúrák védelmének jelentőségét hangsúlyozza az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló 2008/114/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) is. Az irányelv kidolgozásának folyamatában a kritikus infrastruktúrákat érintő terrortámadások tekintetében megfogalmazódott az európai megelőzés, a felkészültség és a reagálást javításának szükségessége, illetőleg az, hogy elsőbbséget kell adni a terrorizmusból eredő veszélyekkel szembeni küzdelemnek. E megközelítés értelmében a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatban figyelembe kell venni az ember által okozott technológiai veszélyeket és a természeti katasztrófákat is, azonban a terrorveszélynek kell elsőbbséget adni. Vizsgálataink középpontjában a kritikus infrastruktúrák fegyveres védelmét ellátó állomány humán erőforrások biztonsági követelményei közül, a pszichés kockázati következményeinek feltérképezése, a feladatvégzés hatékonyságát befolyásoló pszichés tényezők hatáselemzése, a pszichés kockázatok csökkentését elősegítő pszichológiai vizsgálati és a kiképzési, felkészítési rendszer fejlesztési lehetőségeinek bemutatása álltak. Véleményünk szerint a vizsgálataink fontosságát indokolja az „állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az AJB-1940/2011. számú ügyben” c. dokumentum is, melyben a rendvédelmi és honvédelmi szervek hivatásos állományával kapcsolatban az alábbi megállapítások olvashatók: 1

1

forrás:www.obh.hu/allam/jelentés/201101940rtf (letöltés 2012. augusztus)

42

„A közelmúltban fejeztem be azt a hivatalból elrendelt vizsgálatomat, mely a hivatásos állomány egészségi alkalmassága felülvizsgálati eljárásokra terjedt ki. Hivatkozott vizsgálatomnak nem képezte részét a rendvédelem és a honvédelem hivatásos állományában veszélyhelyzeti feladatokra való alkalmazása során jelentkező pszichológiai nehézségekből adódó kockázatok kezelésének áttekintése, pedig a hivatásos állomány mentális egészségének kezelésére, megelőzésére, az állomány folyamatos gondozására különös gondot kell fordítani. A rendvédelmi és a honvédelmi állomány körében jelentkező, őket terhelő váratlan, kiszámíthatatlan feladatok és kihívások rendkívülien megnövelik fizikai és pszichikai igénybevételüket. Ezek hatására pedig az arra hajlamos személyi állomány körében nagy valószínűséggel nő az előre nem látható egészségkárosodás és azok előfordulásának kockázata. Végül e körülmények meghatározhatják nemcsak az állomány túlélőképességét, hanem akár a veszélyhelyzetben, akár normál körülmények között jelentkező feladataik teljesítését is.” A jelentés is hangsúlyozza, hogy olyan szemlélet lenne a helyes, amely azt sugallja, hogy – különösen váratlan kihívások, extrém helyzetekben – az állomány pszichológiai ellátásának, sőt a megelőzésnek a gyakorlatát – függetlenül az ágazati speciális követelményekre –, a jogbiztonság, az emberi méltóság és az egyenlő bánásmód elve következetes érvényesítésének megfelelően egységesebbé kell tenni. A kutatás során a fentiekre is figyelemmel a tágan értelmezett fegyveres védelmi szféra területeiről végeztük el nyolc különböző csoport vizsgálatát a munkaköri feladataikhoz igazodó extrém körülmények között. 2. A helyszíni vizsgálatok módszertani bemutatása A helyszíni vizsgálatok során a résztvevők olyan ún. outdoor gyakorlatokat hajtottak végre, melyek fő sajátossága, hogy az élmények nagy intenzitása miatt lehetőség van a magatartás olyan mélységeiben is tapasztalatokat szerezni, melyek már a viselkedésváltozás és a fejlődés gyökereihez is eljutnak, és emiatt támogatják a résztvevők későbbi tanulási és fejlődési esélyeit. Ilyenek pl. az önértékelés, a sikerorientáció, a nagyobb, reálisabb önismeret, a társas kapcsolatok megfelelőbb kezelése: segítségnyújtás másoknak és segítség kérése másoktól, tolerancia, együttműködési készség fejlődése stb. Az outdoor gyakorlatok legfontosabb erősségei az intenzív, mély és a magatartás egészére kiható tapasztalatok és pozitív változások. Ezek a fejlődési és tanulási motiváció olyan megerősödését eredményezik, amely jó alapot ad azokhoz a tréningekhez, melyek valamely speciális területen (kommunikáció, vezetés, értékesítés stb.) kívánnak változást elérni. Az outdoor tréningek a változáshoz szükséges alapkészségeket és motivációt fejlesztik. Az outdoor feladatok végrehajtásakor a résztvevőkben tudattalanul is megjelennek a hétköznapi működésre jellemző egyéni és csoportos magatartási minták. A gyakorlatok során szerzett tapasztalatok feldolgozása köti össze a tréning élményeit a foglalkozási működéssel. Az outdoor tréningek egyik speciális fajtája a fegyveres szervezetek számára tervezett úgynevezett taktikai képzés. Ezek a gyakorlatok olyan más, a civil szférában dolgozó munkatársak számára is hasznosak, akiknek feladatuk végrehajtása együtt járhat fegyverhasználattal. Ilyenek a különböző

43

vagyon-és személyvédelmi munkakörök, amelyek a kritikus infrastruktúrák őrzés-védelmével hozhatók kapcsolatba. A taktikai tréninggyakorlatok illetve képzés – ismerve a várható tevékenység legkritikusabb elemeit- feltétlenül kell, hogy tartalmazzák azokat az elemeket, amelyek fokozott fizikai és/vagy pszichikai igénybevétellel járnak. A taktikai képzésnek jelentős szakirodalma van, és ezek mindegyikében feltétlenül szerepelnek az alábbi feladatok: - speciális lőgyakorlatok, amelyek rövid idejű döntést igényelnek, - intézkedési helyzetek, amelyek váratlan helyzetre történő reakciót modelleznek, - taktikai házban végrehajtandó fegyveres feladat, - veszélyes közlekedési helyzetet szimuláló gépjármű vezetési feladat. Mindegyik feladat célja olyan extrém stressz terheléssel járó feladat megtapasztalása, a személyes megküzdési stratégiák megismerése az esetleges szükséges személyes korrekciók megtétele. A modellfeladatokat kiképzett szakállomány vezetésével hajtják végre a résztvevők. Ezek során lehetőség van olyan megfigyelésre és mérésre, amelyek segítségével értékelhető a személyes stressz igénybevétel illetve a személyes megküzdés, a pszichológiai immunrendszer jellemzői. A taktikai tréninggyakorlatok értékelésénél az alábbi kompetencia követelmények teljesülése megbízhatóan előre jelezheti gyakorlati munkavégzés követelményeinek történő megfelelést. Kompetencia Szakszerű mozdulatok és testi erő, intenzív munkavégzés Felfogóképesség, logikus gondolkodás, lényeglátás

Helyzetfelismerés és határozottság Figyelem koncentráltság és megosztás, körültekintéselővigyázatosság és emlékezőképesség

Követelmény A feladat végrehajtása során hosszabb időn keresztül az előírt felszerelésben stabil, magabiztos és összerendezett mozgással a szükséges erőfeszítés kifejtése. A kapott utasítások megértése és pontos alkalmazása. A feladatelemek közötti logikai összefüggések felismerése a feladat végrehajtása szempontjából fontos és lényegtelen információk és körülmények megkülönböztetése. A váratlanul kialakult helyzetek helyes felismerése és értelmezése, magabiztos fellépés és cselekvés. Fegyverhasználat közben hátrányos külső és belső hatások kizárása, szükséges ideig a megfelelő szinten tartott és megosztott figyelem a környezet eseményeinek folyamatos érzékelése és pontos felidézése, az ezeknek megfelelően alakított cselekvés. Körültekintően és elővigyázatosan végzett átvizsgálás közben a hátrányos külső és belső hatások kizárása, hosszan és állandó szinten tartott és megosztott a figyelem a környezet eseményeinek folyamatos érzékelése és azok pontosan felidézése és az ezeknek megfelelően alakított cselekvés.

44

Irányíthatóság, együttműködés és rugalmasság Kommunikációs készség (tömör fogalmazás és testbeszéd) Kockázat és felelősségvállalás Döntésképesség, önállóság

Monotónia-tűrés Stressz tűrőképesség

A feladatot irányító utasításainak elfogadása és fegyelmezett követése, együttműködés a feladat végrehajtásában résztvevőkkel, alkalmazkodás a kialakult helyzethez. Szakkifejezések rövid mondatokban, tömören a másik számára érthető megfogalmazása, a testbeszéd eszközeivel pontos jelzések továbbítása. Ésszerű kockázatvállalás bizonytalan körülmények között is, a személyes tevékenység fontosságának tudatossága, a feladat végrehajtása személyes áldozat árán is, A minimálisan szükséges idő felhasználását követően helyes döntés a szükséges kényszerítő eszköz alkalmazásáról és a szükséges rendőri intézkedés foganatosításáról. A minimálisan szükséges idő felhasználását követően helyes döntés a lőfegyver-használat szükségességéről. Átvizsgálás végrehajtása irányítás és ellenőrzés nélkül. Helyszínbiztosítás végrehajtása Irányítás és ellenőrzés nélkül. A feladatra való felkészülés végrehajtása a megfelelő figyelemmel, nyugodtsággal és kitartással. A feladathoz, a személyekhez, vagy a körülményekhez köthető stresszhelyzetek elviselése, feszített munkatempó, fokozott elvárások és személyes feszültségek között is szélsőséges agresszió nélküli kiegyensúlyozott feladat ellátás.

Az outdoor tréning során terheléses feladathelyzetben történik a különböző pszichés tényezők vizsgálata. Olyan szituációk kidolgozása célszerű, amelyek megfelelően előrejelzik a kritikus infrastruktúrák védelmében végrehajtandó bevetési feladatok várható pszichés terhelését. Ilyen helyzetek lehetnek a rendőri intézkedésnek aktívan ellenszegülő, támadó magatartású személyekkel szembeni intézkedések, melyek váratlanul alakulnak ki. A különböző gyakorlati feladatok „eredményeinek” rögzítése részben objektív, mérhető fiziológiai jellemzők (pl.: Pulzus folyamatos mérése) rögzítése, részben pszichológiai vizsgáló eljárások segítségével történik. A kapott kvalitatív és kvantitatív eredmények több szempontú statisztikai módszerrel történő elemzése adhat tájékoztatást azokról az egyén-és feladatfüggő pszichés terhelési mutatókról amelyek figyelembe vétele elengedhetetlen a feladatra történő személykiválasztás és felkészítés során. 3. A helyszíni vizsgálatok forgatókönyve A kutatás során végzett helyszíni vizsgálatban az Országos Rendőr-főkapitányság, Rendészeti Szervek Kiképző Központjában, 2013. június és július hónapokban extrém stressz hatások modellezését végeztük négy különböző fegyveres szervezet célcsoportjainál (összesen 49 fő),

45

melynek során különböző tesztekkel, és pulzusmérővel vizsgáltuk az extrém stressz hatására fellépő pszichológiai változásokat az alábbiak szerint: Feladat 1.

Tájékoztató a programról, rendszabályokról. Nyilatkozatok, tesztek kitöltése.

2.

Pisztoly alaplőgyakorlat (7 feladat időkorláttal) Meglepetés feladat (késes támadás) Párbaj (Simunition fegyverrel)

3. 4.

Vizsgálatok Paykel-féle Életesemény Kérdőív, Pszichés Kockázatértékelő Kérdőív Spiéberger féle állapot, vonás szorongás kérdőív (STAI-T, STAI-S), Pieron figyelemvizsgáló teszt,

X Exploráció

6. 7.

X X

Igénybevétel-becslő (PLATH/RICHTER), Pieron figyelemvizsgáló tesz,

5.

Pulzus mérés

Taktikai ház feladat

skála

X

X Exploráció

Biztonsági öv és boruló szimulátoros gyakorlat

46

X X

4. A pszichológia mérőeszközök ismertetése Mérőeszköz 1.

Ismertetés

A megterhelő életesemények feltárása, melynek során a Paykel-féle Életesemény Kérdőív résztvevők 0-7 pont között saját magukra vontakozóan értékeltek 64 életeseményt, annak stressz okozó mértéke szerint. A kérdőívet Tringer és Veér (1977) adaptálták magyar mintán, és - részben hazai szempontok miatt - némileg módosították. Az eredeti skála kétértelmű tételeit kettébontották (pl. nyugdíjazás: önként vagy kényszerből), ill. egyes, hazánkban lényegtelen mozzanatokat elhagytak. A módosított skála így 64 eseményt tartalmaz. Tringer és Veér elvégezték a szubjektív skála faktoranalízisét is, mely során 6 faktor jelent meg. A skála faktorai a hozzájuk tartozó, 0,5 fölötti faktorsúlyú élethelyzetekkel a következők: I. „Konfliktus-faktor”: Olyan eseményeket tartalmaz, melyek a hétköznapi életben vett konfliktusokat, vagy súlyos érzelmi megrázkódtatást jelentenek. II. „Öröm-faktor”: Nagyrészt érzelmileg pozitív, örömteli eseményeket tartalmaz, és majdnem kizárólag a házasság témaköréhez kapcsolódik. III. „Kudarc-faktor”: Olyan események tartoznak ide, melyeket a kudarc szóval jellemezhetnénk. IV. „Változás-faktor”: E faktor olyan eseményeket tartalmaz, melyekben a változás mozzanata rejlik, és érzelmileg nem hangsúlyosak. Az V. faktor olyan kevés eseményt tartalmaz (5. és 63. tételek), hogy nem értelmezhető. VI. „Siker-faktor”: (3., 7., 8., 12. tételek). Olyan események tartoznak ide, melyek nagyobbrészt sikert jelentenek.

2.

Pszichés Kockázatértékelő Kérdőív

A munkaköri pszichés kockázati tényezőinek feltárása céljából a munkakörnyezeti kockázatok feltárásánál alkalmazott kérdőív kitöltése során a résztvevők négyfokozatú skálán értékeltek 20 állítást a munkaköri feladataik pszichés kockázataival összefüggésben az alábbiak szerint: 1) Egyáltalán nem igaz

2) Inkább nem igaz

47

3) Inkább igaz

4) Határozottan igaz

3.

Spiéberger féle állapot, vonás szorongás kérdőív (STAI-T, STAI-S)

A STAI a szorongás erősségének mérésére kidolgozott, 40 tételből álló önkitöltős kérdőív. Két változata van, a pillanatnyi, állapot-szorongás (STAI-S), valamint a szorongás, mint személyiségvonás felmérésére szolgáló (STAI-T) skála. A résztvevők az alábbi négyfokozatú skálán értékelték magukat. 1) egyáltalán nem

4.

Pieron figyelemvizsgáló teszt

5.

Igénybevétel-becslő skála (PLATH/RICHTER)

2) valamennyire

3) eléggé

4) nagyon/teljesen

A figyelemkoncentráció vizsgálata, egyszerű absztrakt ábrák vizuális diszkriminációjának monoton munkája közben. A figyelem két komponensét vizsgálja: adott időegység (öt perc) alatt adott válaszok számát (N) és a T%-ot, amely a válaszadás minőségét (hibázást) mutatja. A munkatevékenység alatti pillanatnyi állapot (aktuális közérzet) értékelése, melynek során a résztvevők egy 7 cm hosszú vonal pozitív és negatív pólusa mentén értékelték önmagukat. Az itemek csoportosítása: A. Pszichofiziológiai állapot B. Tárgyhoz való hozzáfordulás, figyelem koncentráció C. Akaraterő, motiváció D. Érzelmi állapot

48

5. Vizsgálati adatok részleges elemzése, eredmények A vizsgálatban résztvevők szolgálati idő és képzettség szerinti megoszlását az alábbi táblázatok tartalmazzák. SZ_IDŐ Value Standard Attributes

Count

Percent

Type

Numeric

1

1-5 év

19

38,8%

2

6-10 év

7

14,3%

3

11-15 év

6

12,2%

4

15-25 év

17

34,7%

Valid Values

1. táblázat A szolgálati idő megoszlása KÉPZ Value Standard Attributes

Type

Numeric

1

szakmunkásképző/ tiszthelyettes-képző

Count

Percent

9

18,4%

23

46,9%

15

30,6%

2

4,1%

szakközépiskola 2

rendőr/rendészeti/katonai/ szakközépiskola gimnázium

Valid Values 3 4

főiskola rendőrtiszti főiskola katonai főiskola egyetem

2. táblázat A képzettség megoszlása A vizsgálati adatok jelenlegi állapot szerinti feldolgozása során arra kerestük a választ, hogy milyen összefüggés van a feladat végrehajtások eredményei és a pszichológiai tesztek eredményei között. A taktikai feladat végrehajtási eredményeinek a munkatevékenység alatti pillanatnyi állapottal (aktuális közérzettel) történő összehasonlításához kétmintás t-próbát alkalmaztunk, melynek eredményei alapján nem találtunk szignifikáns különbséget a feladatot megfelelt, illetve nem megfelelt eredménnyel végrehajtó csoport között.

49

A Pieron tesztek T% eredményeinek és a taktikai feladat eredményeinek összehasonlítását tartalmazó statisztikai feldolgozást az alábbi táblázatok tartalmazzák: TAKTFEA

Statistic N

21

Mean

98,6176

Std. Deviation

1,32578

Std. Error Mean

,28931

N

27

Mean

97,0085

Std. Deviation

3,53152

Std. Error Mean

,67964

N

21

Mean

98,0462

Std. Deviation

1,94641

Std. Error Mean

,42474

N

27

Mean

96,0670

Std. Deviation

3,25252

Std. Error Mean

,62595

Megfelelt

PIERON2_T_SZÁZ

Nem megfelelt

Megfelelt

PIERON1_T_SZÁZ

Nem megfelelt

3. táblázat Pieron tesztek T% eredményeinek megoszlása Independent Samples Test Levene's Test for

t-test for Equality of Means

Equality of Variances F

Equal

variances

assumed

Sig.

4,945

,031

t

df

Sig. (2-

Mean

tailed)

Difference

1,978

46

,054

1,60910

2,178

34,791

,036

1,60910

2,463

46

,018

1,97915

2,616

43,473

,012

1,97915

PIERON2_T_SZÁZ Equal variances not assumed Equal

variances

assumed

7,063

,011

PIERON1_T_SZÁZ Equal variances not assumed

4. táblázat A kétmintás t-próba eredményei Az adatok kétmintás t-próbával történő elemzése alapján megállapítható, hogy p<0,05 szinten szignifikáns különbség van (0,036 és 0,012) a Pieron tesztek T% eredményei és a taktikai feladat végrehajtásának minősítése között.

50

Az eredmény is megerősíti, hogy a hátrányos külső és belső hatások kizárása, hosszan és állandó szinten tartott és megosztott a figyelem a környezet eseményeinek folyamatos érzékelése és azok pontosan felidézése és az ezeknek megfelelően alakított cselekvés meghatározó jelentőségű a váratlan helyzetek szakszerű megoldásához. 6. Felhasznált irodalom A Pieron figyelemvizsgáló teszt tesztkönyve, Munkaügyi Kutatóintézet, Budapest, 1985. Az Elfáradás-monotónia-telítődés kérdőív (BMS-I) módszerleírása, Munkaügyi Kutatóintézet, Budapest, 1987. Dr. Bolgár Judit – Csomós István: A rendőrségi bevetési feladatatok követelményeihez kapcsolódó kiválasztási eljárások fejlesztése, különös tekintettel az extrém stressz reakciókra, Hadtudományi Szemle, Budapest, 2012, 5. évfolyam 2. szám; http://hadtudomanyiszemle.zmne.hu/files/2012/2012_2/2012_2_alt_bolgar_csomos_268_278.pdf, letöltés_2013_05_03 Mérei F., Szakács F. (1998) (szerk.): Pszichodiagnosztikai vademaecum. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. Perczel Forintos D., Kiss Zs., Ajtay Gy. (2005): Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. Budapest, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet kiadványa. Dr. Zsigovits László: Extrém terhelés modellezésének lehetőségei, TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR Civil rendszerek / Humánvédelem - Békeműveleti és veszélyhelyzet- kezelési eljárások fejlesztése Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások keretében, Budapest, 2012, http://portal.zmne.hu/download/tanulmany.pdf; Letöltés_2013_05_03 35/2009. (OT 21.) ORFK utasítás a Rendőrség személyi állománya munkakörnyezeti kockázatértékelésének egységes végrehajtásáról

51

A pszichológiai reziliencia jelentősége a vészhelyzetek következtében kialakuló lehetséges traumatizálódás vonatkozásában Bevezetés A TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001 számú „Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások” című pályázat keretében, a „Civil-katonai partnerség” nevű szakmai alprogram részeként, a „Viselkedés vészhelyzetben” kiemelt kutatás során a közszolgálati feladatokat ellátó állomány pszichés terhelhetőségét, az extrém stresszhelyzetekben jelentkező viselkedését vizsgáljuk, mint olyan kockázati tényezőket, amelyek hatással lehetnek egy kritikus infrastruktúra védelme érdekében végrehajtott feladat biztonságára. A vizsgálat során az extrém stresszhatások feltérképezése egy outdoor tréning elemeket tartalmazó modellgyakorlat segítségével történik, ahol pszichofiziológiai paramétereket és olyan objektív és szubjektív pszichológiai/pszichés, viselkedési tényezőket vizsgálunk, amelyek a vészhelyzetben szükséges biztonsági feladatok végrehajtásának velejárói lehetnek. A veszélyhelyzetek átélése és kezelése fokozott pszichés megterheléssel járó, akár extrém stresszt előidéző, bizonyos esetekben traumatizálódást is eredményező folyamat. Az extrém stressz olyan mértékű stresszélmény, amikor a pulzusszám és a vérnyomás az élettani határ közelében vannak, az adott személy kognitív funkciói beszűkülnek, akárcsak az érzékelés és észlelés, előfordulhatnak inadekvát érzelmi és magatartási reakciók. Jellemző lehet a cselekvési bénultság, a pánik reakciók vagy a katasztrófa-szindróma tüneteinek a jelentkezése. Ezt követően vagy a normalizációs folyamatok révén sikerül egyensúlyba kerülnie a szervezetnek szomatikusan és pszichésen egyaránt, vagy a későbbiekben patológiás folyamatok, állapotok alakulnak ki. A fokozott pszichés megterhelések esetében a prevenció mindhárom szintjéről egyaránt beszélhetünk. A jelen vizsgálat során különösen nagy hangsúly helyeződik az elsődleges prevenció szintjére - ezen belül is a rizikófaktorok, a protektív tényezők feltárására - a védelmi szektor biztonsági, műveleti feladatokat ellátó közszolgálati állományának fokozott veszéllyel járó helyzetekben tanúsított magatartás szempontjából. A műveleti területeken a katonák, rendőrök, tűzoltók olyan külső hatásokkal, stresszorokkal találkoznak, amelyek jellegükben, intenzitásukban, frekvenciájukban egyaránt különböznek a civil élet stresszoraitól /Kovács, 2003/. A kiváltott stresszfolyamatok, pszichés történések jellegükben hasonlóak, viszont azok megjelenési formái, magatartási megnyilvánulásai gyakran mások. Számolni kell az akut stressz reakciókkal, amelyek traumatikus élmények hatására alakulnak ki, a krónikus, úgynevezett kumulatív stresszel, amely más pszichopatológiai folyamatot indukálhat, valamint a civil élet mindennapos stresszorai által kiváltott stresszállapotokkal is. Bizonyos extrém stresszhelyzetek, veszélyhelyzetek esetében, amikor az egyén olyan események elszenvedője, szemtanúja vagy involválódó alanya, amely halálos fenyegetettséggel, súlyos sérüléssel, a fizikális és pszichés integritás elvesztésével jár, az egyén pedig intenzív félelemmel, szorongással, rémülettel, tehetetlenséggel reagál, pszichotraumáról beszélhetünk /DSMIV, 2001/. A pszichotrauma a mindennapos élet stresszoraitól jellegében, minőségében különbözik, a fizikális és a pszichés működések dezintegrációjának közvetlen veszélyével jár. Ilyen speciális helyzetekről beszélhetünk, mint: háború, harci cselekmények, súlyos balesetek, természeti katasztrófák, terrorcselekmények, szexuális zaklatás, fizikai bántalmazás, fegyveres támadás, stb. /Kovács és mtsai., 2007/. Egyes szakmák, így a katonák, rendőrök, tűzoltók, mentőszolgálatok esetében többszörösen is fennáll a veszélye a traumatizálódásnak. A normál stresszreakciókon kívül gyakran alakulhatnak ki patológiás válaszok és állapotok, így az akut stresszbetegség és a poszttraumás stresszbetegség. Mely stresszártalom esetében beszélhetünk traumáról? A DSM-IV-TR (Diagnostic and Statistical Manual) alapján:” leggyakrabban olyan stresszhatásnak kitett állapot, ahol a személy élete és testi integritása közvetlenül kerül veszélybe vagy az egyén tanúja volt egy másik személy szenvedésének, tudomást szerzett közvetlen hozzátartozójának hirtelen vagy erőszakos haláláról, esetleg szenvedéséről, és erre az eseményre erős félelem, tehetetlenség vagy fenyegetettség érzésével reagál”. A traumát követően kialakuló jellegzetes patológiás állapot a poszttraumás stresszbetegség (PTSD, amelynek jellegzetes tünetegyüttesei: a trauma újraátélése, a traumával összefüggő ingerek tartós kerülése és az általános válaszkészség megbénulása, valamint a fokozott készenlét tünetei. 52

A pszichológiai reziliencia jelentősége, avagy a vészrugalmasság koncepciója Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak mind a civil, mind a védelmi szektorban az extrém stresszhelyzetek hatékony kezelése, a traumatizálódás, a PTSD, illetve a traumát követő egyéb patológiás állapotok kialakulásának megelőzési lehetőségei. Elsősorban azoknak a tényezőknek a felderítése és megértése áll az érdeklődés középpontjában, amelyek részben az egyéni sérülékenységért, azaz vulnerabilitásért, valamint a rugalmas ellenállóképességért, azaz a rezilienciáért lehetnek felelősek. A 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) által közölt tények, adatok, publikációk egyre inkább a rugalmas ellenállóképesség szerepére helyezik a hangsúlyt a traumatikus eseményekkel kapcsolatban. Hangsúlyozzák, hogy a legtöbb egyén rendelkezik olyan képességekkel, amelyek segítségével képes megküzdeni a stressz igen magas szintjével is. Az APA definíciója alapján a rugalmas ellenállóképesség egy olyan adaptációs folyamat, amelynek segítségével kezelhetővé válik egy nehéz élethelyzet, szerencsétlenség, tragédia, trauma, az egyének hatékonyan képesek megküzdeni a trauma okozta distressz tüneteivel /Mansdorf, 2008/. A reziliencia fogalma elsőként a fejlődéspszichológia területén tűnt fel, amikor szélsőséges életeseményeknek kitett gyermekek viselkedését tanulmányozták. Később a „resiliency” kutatások egyre inkább kiterjedtek olyan populációkra, akik hivatásukból eredően extrém, különleges helyzetek résztvevői, traumatikus események elszenvedői, illetve szemtanúi voltak (pl. emberi szenvedés, halál), így a katonák, a rendőrök és a katasztrófavédelemben résztvevő szervezetek, vagy civil mentőalakulatok és segélyszervezetek dolgozói. E különösen veszélyeztetett populációk esetében kiemelkedő jelentőségűvé vált a rugalmas ellenállóképesség protektív szerepe a stressz - reakciók és pszichopatológia szempontjából /Wald és mtsai., 2006/ A reziliencia konstruktuma számos faktort felölel, több mint a személyiség megküzdési kapacitása (coping készsége), azonban egyenlőre úgy tűnik, hogy még nincs kialakult, integrált koncepció. A pszichológiában a rezilienciát egy dinamikus folyamatként definiálhatjuk, amikor is az egyén pozitív módon alkalmazkodik, küzd meg az őt ért nehézségekkel, traumával. Két dimenzionális konstruktum, amely egyfelől a nehéz körülmények, helyzetek expozíciójára, másrészről ezeknek a nehéz helyzeteknek a lehetséges pozitív kimeneteleire összpontosít /Luthar, Cicchetti, 2000/. Számos elmélet foglalkozik a reziliencia koncepciójával, azonban mindmáig nem született egységes definíció. Jelenleg két megközelítés jellemző: az egyik Bonanno-é, amely egy szűkebb definíció, a másik pedig egy szélesebb, tágabb értelmezésű. Bonanno /2004/ egyszeri, rövid ideig tartó trauma hatását veszi figyelembe. A rugalmas egyén ennek során átélhet rövid idejű érzelmi, fizikai diszregulációt, változásokat, de ezt követően képes folytatni és teljesíteni a személyes és szociális feladatait, és akár pozitív érzelmeket megélni. A definíció hátránya azonban az, hogy elmosódik a különbség a gyógyulás és a reziliencia fogalma között, másrészt a definícióban csak egyetlen, elszigetelt traumatikus eseményre összpontosít, és nem veszi figyelembe a krónikus stressz, többszörös trauma hatását. Ő inkább statikus és vonás jellegű entitásnak feltételezi, mintsem dinamikus folyamatnak, amely időről időre alakulhat és a körülmények valamint más külső, belső változók is szerepet játszhatnak alakulásában. Bonanno definíciójával ellenkezően sok kutató önálló, egymástól jól elhatárolt konstrukcióként kezeli a gyógyulás és a reziliencia fogalmát. E megfogalmazások közül egyesek az ellenállóképességet egy dinamikus és kontextusfüggő konstrukcióként írják le, amely jellemezhető akár a stressz indukálta tünetek hiányával, de akár e tünetek oldódásának (gyógyulás) természetes folyamatával is /Connor, Davidson, 2003; King és mtsai. 1998, 1999; Luthar és Cicchetti, 2000, id. Wald és mtsai., 2006/. További különbségek abból is adódnak, hogy ki miből, milyen „forrásokból” származtatja a pszichológiai ellenállóképességet. Néhány kutató egyénen belüli forrásokat fogalmaz meg, mások viszont úgy vélik, hogy inkább többféle és nemcsak egyénen belüli forrásokból alakulhat ki a reziliencia, így figyelembe kell venni akár pszichológiai és diszpozícionális tulajdonságokat, valamint a szociális kontextust is (pl. családi és egyéb külső támogató hálózat). A nehéz élethelyzetek és a traumák negatív hatását két fontos tényező befolyásolhatja: a vulnerabilitás és a protektív faktorok. A vulnerabilitásért vagy sérülékenységért részben az egyénen belüli, így biológiai, pszichológiai jellegű rizikófaktorok, valamint külső, azaz, a traumatikus szituációból (korábbi és aktuális, többszörös vagy egyetlen) eredő, demográfiai, (családi) anamnesztikus jellegű, kapcsolati, szociális típusú rizikófaktorok lehetnek felelősek. A protektív vagy védőfaktorok képesek moderálni, módosítani a rizikófaktorok hatását, így együttesen befolyásolni a 53

trauma negatív következményeit. Werner /1995/ három nagy csoportba foglalta ezeket a védőfaktorokat: személyes, belső tényezők; családi kapcsolatok minősége; nagyobb, szociális támogató közösség. Felsorolásképpen, a teljesség igénye nélkül, a leginkább elfogadott és empirikusan igazolt rezilienciáért felelős protektív faktorok: Egyénen beüli, individuális faktorok: • személyiségvonások: extraverzió, nyitottság a tapasztalás iránt, rugalmasság, alkalmazkodó képesség, határozottság, szívósság, stb. • pozitív önértékelés • énhatékonyság megélése • magasabb intellektuális funkcionálás • problémafókuszú megküzdési stratégiák • belső kontrollosság • cél- és teljesítményorientáció • énrugalmasság, önkontroll, koherenciaérzék • a veszélyek, fenyegetettség kognitív értékelése • optimizmus, hit, kreativitás, megbocsátás képessége Külső, környezeti faktorok: • szociális támogatás: mind a családi, mind a nagyobb közösségi, spirituális, kulturális • pozitív szülői viselkedés, kapcsolat (szülő jelenléte, érzelmi elérhetőség és támogatás) • megfelelő szocioökonómiai státusz Napjainkra már számos elmélet és modell létezik a reziliencia „működésével” kapcsolatban. Ezek közül csak néhányat, talán a legidőszerűbbeket vagy elfogadottabbakat említeném röviden. Wilson /Agaibi, Wilson, 2005/ modellje alapján a reziliencia pszichológiai traumára adott válaszként érvényesül. kezdődik az eseménnyel és az esemény jellegzetességeivel, amelyek hatása a személyiség függvényében jelentkezik. A stresszre adott válasz így olyan faktorok kombinációja, amelyek befolyásolják egymást. Ezek a faktorok a személyiségvonások, az érzelmi modulációért felelős tényezők, az énvédő mechanizmusok, a coping stílus. A stresszre adott reakció eredménye adja meg az alkalmazkodás és a reziliencia mértékét. Connor /2006/ úgy definiálta a rezilienciát, mint a stresszel való megküzdési készség, illetve kapacitás mértékét. Ebben a modellben a reziliencia olyan személyiségtényezőket jelent, amelyek lehetővé teszik az egyénnek, illetve egy közösségnek a fejlődést, a növekedést kedvezőtlen körülmények ellenére is. A reziliencia így az érzelmi állóképesség, kitartás felbecsülési módjának tekinthető. Friborg /Friborg és mtsai., 2003/ a rezilienciát különböző dimenziókat tartalmazó konstruktumnak tartja. Nemcsak a pszichológiai készségekre, hanem azokra az előnyökre is vonatkozik, amelyeket az egyén számára a családi, a szociális, és más külső támogató rendszerek közvetítenek, ahhoz hogy képes legyen a stresszhelyzetekkel megbirkózni. A reziliens egyén sokkal rugalmasabb, mint a sérülékeny személy, és képes magát megóvni a stressz negatív hatásaival szemben, azáltal, hogy belső és külső forrásait mobilizálni tudja. A modellek egy része a reziliencia konstruktumát, azaz a különböző faktorokat, azok egymásra hatását elemzi, személyiség vagy kognitív, vagy biológiai orientáció jellemzi őket, és a folyamat pozitív kimenetele a poszttraumatikus fejlődés vagy erősödés, a gyógyulás vagy a környezethez való alkalmazkodás, esetleg a túlélés lesz. Más modellek nem a reziliencia, hanem az alkalmazkodás, a poszttraumatikus fejlődés, szívósság konstruktumából indulnak ki és a folyamat eredménye a reziliencia kialakulása lesz. A legtöbb esetben azért elmondhatjuk, hogy a teóriák, modellek hangsúlyozzák az extrém helyzetek, traumák, súlyos élethelyzeti nehézségek jelenlétét, amelyekkel szembe kell néznie az egyénnek. Rendelkezésére állnak a vulnerabilitásért felelős rizikófaktorok és ezzel szemben rezilienciáért felelős protektív faktorok. A végeredmény pedig: • vagy egy homeosztatikus/egyensúlyi állapot kialakulása, a reziliencia, azaz a korábbi szinten való működés visszatérése, • vagy egy magasabb szinten való funkcionálás, azaz a poszttraumatikus fejlődés, erősödés, • vagy a diszfunkciók, mentális betegségek kialakulása, azaz egy alacsonyabb szinten történő működésmód. Vizsgálat 54

Cél Célunk egy primer, kvalitatív, keresztmetszeti részben feltáró, részben ok-okozati kapcsolatokat vizsgáló empirikus kutatás végrehajtása volt. A hazai és a nemzetközi szakirodalom valamint az eddigi kutatási eredmények alapján feltételezhetjük, hogy a vulnerabilitásért (sérülékenységért) felelős rizikófaktorok és az ellenállóképességet, rezilienciát meghatározó részben személyiség részben környezeti faktorok együttesen játszanak szerepet krónikus vagy intenzív, extrém stresszhelyzeteket, traumákat követő megküzdési folyamatokban, patológiás állapotok kialakulásában, illetve a gyógyulásban. A rizikófaktorokkal kapcsolatban számos kutatási eredmény született, ugyanakkor a rugalmas ellenállóképességért felelős protektív faktorok vizsgálata még kezdeti stádiumban van. A teoretikus háttér ugyancsak sokszínű, ellentmondásos és nem kellően bizonyított. Kutatásunk során empirikus bizonyítékokkal szeretnénk alátámasztani, hogy: • A hivatásuk, szakmájuk következtében fokozott kockázatnak kitett populációnál a traumatizáció, az egészség/normalitás és patológia, valamint a protektív faktorok gyakoriságának az alakulása. • Az egészség és patológia szempontjából van-e különbség a rezilienciát meghatározó tényezők alakulásában a fokozott veszélyhelyzeteknek kitett populációná. • Feltételezzük, hogy a (fejlettebb, fokozottabb) reziliencia jelenléte esetén kisebb a valószínűség a negatív funkcionálást eredményező tünetek kialakulásának. • Vizsgáljuk a rezilienciért felelős lehetséges faktorok alakulását és összefüggését. Minta megtervezése, vizsgálati személyek kiválasztása • A vizsgálati személyek kiválasztásának alapvető feltétele, hogy szakmájukból, hivatásukból eredően fokozott extrém stresszhelyzetek kezelésében vesznek részt és elsősorban szerepet kaphatnak a kritikus infrastruktúrával kapcsolatos védelmi feladatok ellátásában. • A 2012. november és december hónapban 34 fő, 2013. június-július hónapban 48 fő, a két vizsgálati fázisban összesen 83 fő vett részt a tesztbattériák kitöltésében a katonai, rendvédelmi és biztonsági területekről. • A vizsgálat anonim, beleegyező nyilatkozatra nincs szükség, az instrukció a tesztbattériához részben személyesen kerül elmondásra, másrészt egy külön instrukciós lapot is tartalmaz minden egyes tesztbattéria. • A vizsgálati személyek azonosítása kódok alapján történik (amely a felvétel dátumát tartalmazza + 1-12-ig sorszámokat) A vizsgálat menete, végrehajtása A vizsgálat során több olyan speciális feladatot kellett végrehajtani a vizsgálati személyeknek, amelyekkel lehetséges stresszhelyzetek illetve vészhelyzetek létrehozása, szimulálása volt a cél. Egy ilyen alkalom kb. 8 órát vett igénybe. Ennek során: 1. Tájékoztatás a vizsgálatról, majd néhány rövid pszichológiai kérdőív kitöltése helyben: Igénybevétel Becslő Skála, Paykel-féle Életesemény Kérdőív, Spielberger Vonás- és Állapotszorongás Kérdőív, Pieron figyelemteszt 2. Vegetatív működést, azaz vérnyomást és pulzusszámot mérő szerkezet felszerelése a vizsgálati személyekre. 3. A gyakorlati feladatok végrehajtása. Az idő mérése folyamatos közben. Befejezéskor a vérnyomást és pulzust mérő készülék leszerelése. 4. A rezilienciát és rizikófaktorokat, megküzdési kapacitást, pszichopatológiai/pszichés státuszt mérő kérdőívek, skálák kitöltése nyugalmi helyzetben, már az aktív vizsgálati szituációtól távol. Ezek felvételére két helyzet lehetséges: vagy egy külön időpont leszervezésével csoportosan, amely kb. 2-2 és fél órát jelent, vagy mindenki egyénileg tölti ki, amelyre két hét áll rendelkezésre és összegyűjtésük kontaktszemélyen keresztül történik. A pszichológiai tesztbattéria felépítése, a vizsgálathoz alkalmazott mérőeszközök leírása Anamnézis lap: a rizikó és protektív faktorok felmérésére • Pre-trauma: 55

- nem, életkor, iskolázottság, foglalkozás, családi állapot - megelőző trauma, negatív gyermekkori élmények, valamint a jelenlegi élethelyzetére vonatkozó adatok - jelenlegi vagy korábban előforduló szomatikus, pszichiátriai betegség, ill. családi anamnézis • Peri-trauma - az expozíció átélése, szemtanúként való megélése - súlyossága, intenzitása - frekvencia • Poszt-trauma: - szociális támogatás - veszteségek A kitöltés során részben megadott válaszokat kell bekarikázni, illetve a megfelelő helyre X-et tenni és kiegészíteni, ahol szükséges. A trauma(k) előfordulását mérő skála: Életesemények Tünetlistája /Life Events Checklist, Blake, Weathers, Nagy és mtsai., 1995./ Az Életesemény Tünetlista 17 tételes, rövid, önkitöltős skála, amely a lehetséges traumatizáló események listáját tartalmazza. Minden egyes tétellel kapcsolatban a vizsgálati személynek a következő feltételeket kell figyelembe vennie és ezek alapján kitölteni: • megtörtént vele személyesen az esemény • szemtanúja volt annak, amikor ez mással megtörtént • tudomása van arról, hogy ez megtörtént egy hozzá közel álló emberrel • nem biztos abban, hogy ez történt • nem történt meg vele A pontozás során minden egyes tételnél csak a személyes történés kap 1 pontot, a többi 0-át. Poszttraumás stresszbetegség tünetegyütteseinek mérése: Davidson PTSD Önértékelő Skála /Davidson, 1997/ A PTSD tüneteinek DSM-IV kritériumainak alapján történő beazonosítására szolgáló 17 itemes önértékelő skála. Felvételéhez elegendő, akár 10 perc is. A kérdőív kitöltése akkor jöhet számításba, ha a vizsgálati személy megnevez egy számára pszichotraumát okozó eseményt, amely jelenleg is problémát, szenvedést okoz számára. Ezt követően mind a gyakoriság, mind a súlyosság szempontjából egy ötfokú (Likert) skálán értékeli állapotát a kérdések alapján. A skála összpontszáma határozza meg mind frekvencia, mind a súlyosság szempontjából, hogy jelen vannak-e a PTSD tünetei, illetve milyen mértékben. A skála alapján elkülöníthetőek a PTSD egyes tünetegyüttesei : 1-4 tétel az újraátélés, 5-11 tétel az elkerülés és 12-17 tétel a fokozott készenlét klasztereinek feleltethető meg.

Mentális állapot, funkcionálás felmérése: • Derogatis Tünetbecslő Skála /SCL-90-R, Derogatis, 1977, ford. Unoka és mtsai, 2004/ Mentális állapotról információt nyújtó, önkitöltős tünetbecslő kérdőív, amelynek segítségével megállapítható a vizsgálati személyek egészséges illetve beteg csoportba sorolása is. Kiszűri a pszichés zavarokban szenvedőket. Az SCL-90-R az általános pszichés distressz és a specifikusabb pszichopatológiai tünetek mérésére szolgáló önkitöltő kérdőív. Széles körben használják pszichiátriai vizsgálatokban mind a farmako-, mind pedig a pszichoterápiás hatékonyság mérésére, általános egészségügyi vizsgálatokban és epidemiológiai felmérésekben. A skálán elvégzett korai faktoranalízis alapján a tételek 9 faktorba sorolhatóak be, valamint kiszámolható három általános becslőérték. A skálák a következők: szomatizáció, kényszeresség, interperszonális érzékenység, depresszió, szorongás, ellenségesség, fóbia, paranoia, pszichoticizmus, továbbá vannak egyik skálába sem besorolt tételek. A globális mérőindexek a következők: Globális Súlyossági Index, Pozitív Tünet Distressz Index, Pozitív Tünet Összes. A skála 90 tételt tartalmaz, a vizsgálati személy ötfokú Likert skálán értékeli a tünetek jelenlétét, illetve súlyosságát. A pontok összesítése skálánkként történik, illetve a Globális Súlyossági Indexet számítjuk ki az összpontok alapján. Mindezt pedig stanadard átlagértékekhez viszonyítjuk, amelyet a magyarországi mintán állapítottak meg a teszt validálása során. 56

Beck Depresszió Kérdőív /BDI, Beck és mtsai, 1961; ford. Kopp, 1992./ (depresszió súlyosságát mérő kérdőív) A Beck által kidolgozott Depresszió kérdőív (BDI) a depressziós tünet együttes súlyosságát vizsgálja, elsősorban nem a súlyos, pszichiátriai betegségként megjelenő depressziót, hanem azt a tünetegyüttest, érzelmileg, hangulatilag negatív állapotot, amely mindennapi teljesítőképességet, életminőséget már jelentősen befolyásolja, anélkül, hogy ezt az állapotot betegségnek tekintenénk. A Beck-féle Depresszió kérdőív 21 tételből áll, minden tétel négyféle megállapítást tartalmaz, 0-3 pontozással, súlyossági sorrendben. • Spielberger vonás és állapot szorongást mérő kérdőív /STAI, Spielberger, 1970; ford. Sipos, Sipos, 1978/ A szorongásra való hajlamot (vonásszorongás) és a pillanatnyi szorongásos állapotot (állapotszorongás) mérő önkitöltős kérdőívek 20-20 tételből állnak. A standard értékek nemenként mutatják az állapot és vonásszorongást, illetve ehhez mérten a páciens értékét. A kérdőívet a személyiségváltozók állapot-vonás modelljének alapján állították össze. A várható manifeszt viselkedést befolyásolja, hogy milyen dinamikus kölcsönhatásban állnak egymással a személyiség aktuális állapota, a személyiség jellemzők együttese és a tárgykonzisztens reakciósémák kinyilvánításra való hajlam. A helyzet kiértékelési folyamatát befolyásolja, hogy a környezeti hatásokat mennyiben érzi fenyegetőnek, ez a szorongás-hajlamtól függ. Reziliencia mérése: • Reziliencia Skála /Resilience Scale; Friborg, Hjemdal, Rosenvinge, Martinussen, 2001/ Három alapvető területen – személyiségjegyek, azaz diszpozícionális tulajdonságok; családi kohézió, összetartozás és a külső támogató környezet – méri a protektív faktorokat. Magyarországon még nem validált kérdőív. Kutatásomhoz a fordítás a következőképpen történt: egymástól függetlenül egy angol-magyar anyanyelvű, de nem a pszichológia-pszichiátria szakterületén dolgozó, két magyar anyanyelvű, felsőfokú angol nyelvismerettel rendelkező szakember fordította le a kérdőívet. Majd a fordításokat két szakember egyeztette össze és konszenzus alapján jött létre a kérdőív jelen felhasznált magyar fordítása. A kérdőívben megkezdett mondatokat kell befejezni a megadott lehetőségek alapján. A vizsgálati személynek be kell karikázni az ötfokú skálán azt a számot, amely legközelebb áll az általa leginkább elfogadott befejezéshez. A skála a reziliencia irányába mér, azaz minél magasabb az elért pontszám, annál reziliensebb a személy. A skála fordított tételeket is tartalmaz. Külön összesíthetők a pontszámok a személyiségjegyek - így személyes kompetencia, mint önészlelés és mások észlelése, gondolkodási stílus, szociális kompetencia, - a családi kohézió, összetartozás és a külső támogató környezet faktoraiban. • A Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív (Psychological Immune System Inventory – PIK) A személy megküzdési (coping) kapacitását, korábbi megfogalmazásban: a személy pszichológiai immunrendszerének erősségét és jellemzőit méri. A kérdőív 16 olyan személyiségtényezőt, szűkebben fogalmazva: megküzdési potenciál tényezőt mér, amelyek az egyén megküzdésének és alkalmazkodásának hatékonyságát a stresszhelyzet kognitív értékelési folyamatának befolyásolásán keresztül valósítják meg /Oláh, 1996/. Oláh ezen dimenziók összességét nevezi a személy pszichológiai immunrendszerének, amely kutatásai alapján három alrendszerből tevődik össze. A Monitorozó, Megközelítő Alrendszer (MMR) feladata a környezet megfigyelése, megértése és kontrollálása, a kognitív apparátus lehetséges pozitív következményekre hangolása. Skálái: 1. Pozitív gondolkodás: arra irányul, hogy a személy kedvező változások elvárására és elővételezésére mekkora hajlammal bír. 2. Kontrollérzés: a skála azt a meggyőződést méri, hogy mennyire tudjuk a saját életünk felett az ellenőrzést gyakorolni. 3. Koherenciaérzés: a velünk történtek megértésére való igényt és képességet jelenti. 4. Növekedésérzés: a személy saját pszichológiai fejlődésének érzett mértéket mutatja. 5. Rugalmasság és kihívás keresése: nyitottságot, rugalmasságot, a változások követésére és szenzitív érzékelésére való hajlamot jelenti. 6. Társas monitorozás: szociális nyitottságot méri 7. Kitartás: azt méri, hogy a személy mennyire képes szükségletei kielégítésének elhalasztására, ill. hogy az elhatározott viselkedését akadályok felbukkanása esetén folytatja-e •

57

A Mobilizáló, Alkotó, Végrehajtó Alrendszer feladata a körülmények megváltoztatása és a tervek végrehajtása. Skálái: 8. Öntisztelet: aktív, értékmegóvó képességet jelent, hogy mennyire tartjuk magunkat értékesnek. 9. Leleményesség: a személy innovatív kapacitását, konstruktív és originális kapcsolatára való hajlamát méri. 10. Énhatékonyság érzése: a személy milyen mértékben és hatékonysággal képes aktualizálni tanult vagy önmaga gyártotta terveit és megoldási javaslatait. 11. Társas mobilizálás képessége: arra utal, hogy a személy mennyire sikeres társai meggyőzésében, motiválásában és irányításában. 12. Szociális alkotóképesség: a személy mennyire képes önmagában és másokban olyan képességeket feltárni és felfedezni, amelyek nem feltétlenül nyilvánvalók, és amelyek hasznosak a stresszel való megküzdésben. Az Önszabályozó Alrendszer feladata a tudati és az érzelmi kontroll szabályozása. Skálái: 13. Szinkronképesség: az egyén mennyire képes egyedül pulzálnia környezeti változásokkal, szinkronban lenni az aktuális eseményekkel. 14. Impulzivitáskontroll: alatt a viselkedés racionális kontroll alá helyezését kell érteni. 15. Érzelmi kontroll: azt mutatja meg, hogy a személy hogyan képes úrrá lenni a fenyegetés, a veszélyhelyzetek, és kudarcok keltette szorongásokon. 16. Ingerlékenység gátlás: azt méri, hogy a frusztrációra, szükséglet kielégítés akadályozására milyen intenzitású reakciókkal válaszol a személy. • Megküzdési Módok Kérdőív A kérdőív eredeti változatát /Ways of Coping, 1980, Folkman et al, 1986/ Folkman és Lazarus dolgozták ki 1980-ban. Az eredeti kérdőív 68 olyan állítást tartalmaz, melyek az emberek kognitív vagy viselkedéses stratégiáit írják le specifikus stresszhelyzetekkel való megküzdés során. A Folkman és Lazarus féle kérdőívvel magyar mintán Kopp és Skrabski /1992/ végeztek vizsgálatot. A faktoranalízissel kapott skálák nagy hasonlóságot mutattak az eredeti kérdőív alapján végzett vizsgálatok faktoraival. Kopp és Skrabski 1995-ben kialakították a kérdőív rövidített 22 tételes változatát úgy, hogy minden faktor a legjellemzőbb tételeivel szerepeljen a rövidített kérdőívben. A hét konfliktusmegoldási faktor: 1. Problémaelemzés: 2. Céltudatos cselekvés 3. Érzelmi indíttatású cselekvés 4. Alkalmazkodás 5. Segítségkérés 6. Érzelmi egyensúly keresése 7. Visszahúzódás Az első két faktor a problémára irányuló konfliktusmegoldás, míg a többi faktor az érzelmi problémamegoldások közé sorolható. Az adatok feldolgozásához alkalmazott eljárások 1. Első lépésben az adatok statisztikai feldolgozásához numerikus kódolási rendszert alakítottunk ki. 2. A tesztek kiértékelése folyamatosan történik a beérkezésnek megfelelően, statisztikai feldolgozás csak a vizsgálat végleges befejezésével, valamennyi adat begyűjtésével kezdődött. 3. A minta demográfiai és klinikai változóinak összesítése, leíró statisztikai feldolgozás. 4. Az adatok részletesebb feldolgozása statisztikai módszerek alkalmazásával történik, az SPSS statisztikai programcsomag alkalmazásával: jelen feldolgozáshoz elsősorban a független mintás (kétmintás) t-próba segítségével hasonlítottuk össze a poszttraumás stresszbetegség mentén a protektív tényezők jelenétét illetve az egyéb mentális patológiás funkcionálást a vizsgálati személyeknél. 5. Korrelációanalízis alkalmazásával vizsgáltuk a traumatizációt követően esetlegesen kialakuló PTSD összefüggését a protektív tényezőkkel, így rezilienciával, illetve a reziliencia kapcsolatát más protektív faktorokkal. 6. Tervezett még további lehetséges elemzése az adatoknak. Az adatok elemzése, eredmények 58

Leíró statisztikai elemzéssel vizsgáltuk az egyes változók átlagait, szórásait, gyakorisági eloszlását, valamint standard értékekhez (amennyiben rendelkezésre állt) való viszonyítását. Az elemzés elsősorban kvalitatív jellegű, bizonyos tendenciák megjelenésére ad lehetőséget. A vizsgálati személyek jellemzőit tekintve a következőket mondhatjuk el: • 68 férfi és 11 nő adatait dolgoztuk fel, a nemek aránya tehát 86,1% férfi, 13,9% nő. • Életkori kategóriát tekintve a leggyakoribb, 58,2%-kal a 26-40-es korosztály. • Iskolai végzettség alapján a vizsgálati személyek 57%-nak érettségije van, 30,4%-uk felsőfokú végzettséggel rendelkezik. • Foglalkozást tekintve 31,6%-ban fegyveres biztonsági őrök, 26, 6%-ban katonák és rendőrök vettek részt a vizsgálatban. • A jelenlegi munkakörben eltöltött idő 50%-ban 1-5 év. • A beosztás szempontjából a kérdezettek 77,2%-a beosztott és 22,8%-a vezető. A vizsgálati személyek 50%-a nem élt meg személyesen pszichotraumának semmilyen eseményt, ugyanakkor 78%-uk szemtanúként igen. A traumatikus életesemények előfordulását és gyakorisági eloszlását a következő táblázat, illetve diagram ábrázolja.(1.ábra) 1. ábra Életesemény Skála, traumatípusok (táblázat, diagram)

Életesemény Skála, traumatípusok Item

%

Item

%

1. Természeti katasztrófa

13

5

10. Részvétel harci cselekményben

2. Tűz vagy robbanás

11

4

11. Fogság

0

0

3. Közlekedési baleset

33

12

12. Életet fenyegető betegség vagy sérülés

5

2

4. Komoly munkahelyiháztartási-sportbaleset

28

11

13. Komoly szenvedés vagy fájdalom

16

6

5.Érintkezés mérgező anyagokkal

11

4

14. Hirtelen, erőszakos halál

2

1

6. Fizikai támadás elszenvedése

42

16

15. Önhöz közel álló személy hirtelen halála

22

8

7. Fegyveres támadás elszenvedése

24

9

16. Ön által okozott komoly sérülés, halál

6

2

8. Szexuális támadás elszenvedése

1

0

17. Egyéb erős stresszhatással járó élmény

24

9

9. Egyéb nem kívánt vagy kellemetlen szexuális tapasztalat

2

1

25

9

24 6

13

11 33

22 2 16

28

5 0

11

25 2 1

24

42

1 item 2 item 3 item 4 item 5 item 6 item 7 item 8 item 9 item 10 item 11 item 12 item 13 item 14 item 15 item 16 item 17 item

Leggyakoribb traumatípus a fizikai támadás elszenvedése (16%), ezt követi a közlekedési balesetek átélése, illetve szemtanúként való részvétel (12%) és a komoly munkahelyi balesete (11%), majd a fegyveres támadás és a harci cselekményben való részvétel (9%) jellemző. A Davidson PTSD Önértékelő Skála alapján a vizsgálati személyek 22,8%-a PTSD tünetegyütteseiben szenved, és ami lényeges, egyikük sem áll semmilyen formában kezelés alatt. Az SCL-90-R alapján felmért mentális állapotot figyelembe véve a vizsgálati személyek átlagai minden egyes faktorban alacsonyabbak, mint a standard egészséges személyek átlagai. Ez alapján egyéb pszichopatológiai tünetek nem jelentkeznek. A Beck Depresszió Kérdőív és a STAI-H vonás és állapot szorongást mérő skála átlagértékei szintén ezt igazolják a depresszió és a szorongás tekintetében is. (2., 3., 4. ábra)

59

2. ábra SCL-90 standard - SCL-90 jelenlegi minta SCL-90-R jelenlegi mintán nyert átlagai

SCL-90-R standard értékei Összesen

Férfiak

Átlag

Szórás

Átlag

Szórás

Átlag

Szórá s

Szomatizáció

0,53

0,53

0,45

0,57

0,58

0,52

Kényszeresség

0,69

0,62

0,71

0,62

SLC-90-R skálái

Átlag

Szórás

Szomatizáció

0,25

0,50

Kényszeresség

0,20

0,40

Interperszonális érzékenység

0,33

0,50

Nők

SLC-90-R skálái

0,69

0,62

Interperszonáli s érzékenység

0,70

0,65

0,63

0,63

0,74

0,67

Depresszió

0,83

0,73

0,76

0,73

0,88

0,73

Depresszió

0,21

0,43

Szorongás

0,66

0,62

0,65

0,65

0,67

0,61

Szorongás

0,20

0,40

Ellenségesség

0,64

0,67

0,71

0,73

0,62

0,64

Ellenségesség

0,16

0,33

Fóbia

0,47

0,52

0,45

0,49

0,48

0,53

Fóbia

0,14

0,43

Paranoia

0,30

0,50

Pszichoticizmus

0,10

0,40

GSI

0,20

0,37

Paranoia

0,62

0,67

0,67

0,73

0,61

0,65

Pszichoticizmu s

0,38

0,47

0,43

0,49

0,36

0,47

GSI

0,62

0,50

0,60

0,53

0,63

0,49

3. ábra STAI standard STAI-H 1983-as mintán nyert A-State és A-Trait átlagai és az átlagok szórásai Csoportok

N

A-State

A-Trait

átlag

szórás

átlag

szórás

Férfiak

228

38,47

10,66

40,96

7,78

Nők

338

42,64

10,79

45,37

7,97

Összesen

566

41,21

12,04

43,72

8,53

4. ábra Beck és STAI jelenlegi minta Beck Depresszió Skála és STAI-H jelenlegi mintán nyert átlagai és az átlagok szórásai STAI-H Beck A-State átlag

szórás

2,189873

3,142251

A-Trait

átlag

szórás

átlag

szórás

29,67

9,32

28,55

8,47

A protektív faktorokat tekintve a rezilienciát mérő RS skálán a vizsgálati személyek összességében magas pontszámokat értek el, a maximum 180 pontból, átlagosan 120 pontos értékeket. A rezilienciát meghatározó tényezők közül az egyéni diszpozícionális tulajdonságok s a családi kohézió szerepelt meghatározó értékként. (5. ábra)

5. ábra Reziliencia Skála

60

Reziliencia jelenlegi mintán nyert átlagai és az átlagok szórásai átlag

szórás

4,1

1

4

1

Gondolkodási stílus

3,25

0,75

Szociális kompetencia

3,83

1

Egyéni diszpozícionális tényezők

3,65

1,2

4

1,2

2,72

0,63

119,69

39,12

Önészlelés Jövő észlelése

Családi kohézió Szociális támogató rendszer Összpont

A coping stratégiák közül a vizsgálati személyeket átlagosan a problémaközpontú megküzdési stratégiák jellemzik, így a problémaelemzés és céltudatos cselekvés. Az érzelmi központú stratégiák közül a segítségkérés s alkalmazkodás a vezető coping faktor. (6. ábra) 6. ábra Megküzdési Módok Kérdőív

Megküzdési Módok kérdőív jelenlegi mintán nyert átlagai és az átlagok szórása átlag 2 1,75 0,5 1,25 1,5 1 1 6 2,8

Problémaelemzés Céltudatos cselekvés Érzelmi indíttatású cselekvés Alkalmazkodás Segítségkérés Érzelmi egyensúly keresése Visszahúzódás Probléma központú megküzdés Érzelmi központú megküzdés

szórás 0,66 0,75 0,50 0,50 1 0,50 0,66 2,50 1,40

A pszichológiai immunrendszer fejlettségét tekintve az átlagok alapján szinte valamennyi faktorban meghaladja a standard értékeket. Az egymintás t-próba segítségével összehasonlítottuk a jelenlegi mintán nyert átlagokat a standard átlagokkal és p<0,05 szinten a Növekedésérzés, a Szociális alkotóképesség és Kitartás kivételével valamennyi faktorban szignifikánsan magasabb értékeket értek el a vizsgálati személyek. Elmondhatjuk, hogy az átlagosnál fejlettebb és hatékonyabb pszichológiai immunrendszerrel rendelkeznek, ami lényeges a negatív életesemények, extrém stresszhelyzetek következményeivel való megküzdés szempontjából. (7. ábra)

7. ábra PISI standard értékei - PISI jelenlegi értékei

61

PISI jelenlegi mintán nyert átlagai

PISI teszt standard értékei N

Átlag

Szórás

Pozitív gondolkodás

Skála

1670

14,3036

4,3121

Pozitív gondolkodás

Kontroll érzés

1669

13,8718

3,9844

Kontroll érzés

15

Koherencia érzés

1668

15,9712

3,9772

Koherencia érzés

17

Öntisztelet

1670

13,5515

4,4341

Öntisztelet

16

Növekedés érzés

1668

16,5138

3,8234

Növekedés érzés

Kihívás, rugalmasság

1668

14,0288

4,3346

Kihívás, rugalmasság

15,5

Társas monitorozás, empátia

1670

13,8156

4,1616

Társas monitorozás, empátia

14

Leleményesség

1668

13,0558

3,9522

Leleményesség

15,29

Énhatékonyság

1670

14,6701

3,9507

Énhatékonyság

16,58

Társas mobilitás

1671

13,3722

4,3995

Társas mobilitás

Szinkronképesség

1670

12,6653

4,2132

Szinkronképesség

14,82 16,87

Skála

Átlag 15,7

17

átlag MONITOROZÓ

15

Szociális alkotóképesség

1669

14,7855

4,0854

Szociális alkotóképesség

Kitartás

1104

17,6241

6,1468

Kitartás

17

Impulzus kontroll

1668

15,0078

3,9199

Impulzus kontroll

16

Érzelmi kontroll

1671

13,7756

4,5639

Érzelmi kontroll

16

Ingerlékenység gátlás

1667

13,9292

4,5485

Ingerlékenység gátlás

16

ÖNSZABÁLYZÓ

15,4 15,5

MOBILIZÁLÓ

11,83

Összes

15,18

Kétmintás t-próba illetve a Welch-féle d-próba (Levene’s teszt F-próbája alapján a nem egyenlő varianciák esetében) segítségével a mintát két részre osztottuk a PTSD szempont alapján (van PTSD nincs PTSD), és a két csoport átlagait hasonlítottuk össze a reziliencia, megküzdési stratégiák, pszichológiai immunrendszer faktorai, valamint a mentális állapotra (SCL-90-R, BDI, STAI-H) vonatkozó faktorok mentén. A protektív tényezőknél egyik esetben sem találtunk szignifikáns (p<0,05) eltérést a két csoport között. Ugyanakkor az átlagokat tekintve a reziliencia összpontszám és egyéni diszpozícionális faktorok, a családi kohézió esetében magasabb átlagok jellemzik a nem PTSDs csoportot. Hasonló tendencia jelentkezett a Megküzdési Módok Kérdőív Problémaközpontú megküzdése, ezen belül is a Céltudatos cselekvés és az Érzelmi központú megküzdés közé tartozó Segítségkérés esetében. Az Érzelmi központú megküzdés általánosságban a PTSD-s csoportot inkább jellemezte, így az Érzelmi indíttatású cselekvés, az Érzelmi egyensúly keresése és a Visszahúzódás. Összességében azonban nem volt szignifikáns eltérés a két csoport között. A Pszichológiai Immunrendszer fejlettsége tekintetében sem jelentkezett szignifikáns különbség a két csoportnál, ez várható volt, hiszen összesítve is magas átlagok jelentkeztek a standard értékekhez viszonyítva. Ennek ellenére tendenciaszerűen magasabbak voltak az átlagok a nem PTSD-s csoportnál a Pozitív gondolkodás, a Növekedésérzés, a Kihívás, az Énhatékonyság, a Szinkronképesség, a Kitartás, Impulzuskontroll és az Érzelmi kontroll faktorokban. A mentális állapot és diszfunkció esetében a PTSD-s csoportnál szignifikánsan magasabb értékek jelentkeztek az SCL-90-R Szomatizáció, Depresszió, Szorongás és a Globális Súlyossági Index faktoraiban, akárcsak a Beck Depresszió Kérdőív pontszámaiban és a STAI vonás és állapotszorongás faktoraiban egyaránt. A korrelációanalízis eredményei alapján negatív, azaz fordított irányú szignifikáns kapcsolat van a PTSD és az RS skála összpontszáma között, azaz a magasabb pontszámok inkább az alacsonyabb PTSD pontszámokkal állnak összefüggésben, akárcsak a PTSD és a Pszichológiai Immunrendszer összpontszámai esetében. A reziliencia összpontszámok pozitív korrelációt mutatnak a Pszichológiai Immunrendszer összpontszámaival és Problémaközpontú, de az Érzelmi központú megküzdéssel. Ez utóbbi esetében az Alkalmazkodás és a Segítségkérés faktoraival való összefüggés adja a kapcsolatot.

Eredmények összegzése, konklúzió

62

Az előzetes elemzések alapján láthatjuk, hogy a veszélyhelyzeti magatartások sora a különlegesen kiképzett személyek esetében is 20%ban eredményezheti patológiás állapotok, így a poszttraumás stresszbetegség kialakulását. Az esetek 80%-ában azonban nem alakul ki a sorozatos expozíciók ellenére sem patológiás állapot, diszfunkcionális működés. Vizsgálatunkban arra kerestük volna a választ, hogy milyen tényezők befolyásolhatják akár pozitív, akár negatív módon e jelenség alakulását. A protektív tényezőket, így a rezilienciát és megküzdési kapacitást tekintve nem találtunk szignifikáns eltérést, de tendenciaszerű különbséget az átlagok alakulásában azonban igen. Azoknál, akik esetében nem alakult ki PTSD, magasabbak voltak a protektív faktorok átlagai. A szignifikáns eltérés hiányát magyarázhatja, hogy feltehetően egy szűrt, jól kiképzett állomány vett részt a vizsgálatban, a protektív tényezők általánosságban is magas átlagokkal rendelkeztek a standard értékekhez is viszonyítva. Másrészt a mintaelemszám nagysága éppen, hogy súrolta a reprezentatív minta alsó határát. Egy nagyobb elemszámú minta esetében elképzelhetőek a szignifikáns eredmények. A korrelációanalízis szignifikáns (negatív) kapcsolatot jelez a PTSD és a reziliencia, a megküzdési stratégiák és a pszichológiai immunkompetencia között. A kezdeti elemzések számos további, részletesebb elemzést is implikálhatnak, például a rizikófaktorok elemzése (anamnézis lap) sem történt még meg. Érdemes lenne az egyes vizsgálati csoportok összehasonlítását is elvégezni, valamint kontrollcsoport bevonásával is finomítani az eredményeket.

Felhasznált irodalom Agaibi, C. E., Wilson, J. P. (2005): Trauma, PTSD, and resilience. A review of literature. Trauma, Violence, & Abuse. 6(3): 195-216. Bonanno, G. A. (2004): Loss, trauma and human resilience: Have we underestimated the human capacity to thrive after extremly aversive events? American Psychologist, 59: 20-28. Connor, K. M. (2006): Assessment of Resilience int he Aftermath of Trauma. Journal of Clinical Psychiatry, 67 (2): 46-49. Davidson, J. R.,Book, S. W., Colket, J. T., et al (1997): Assessment of a new swlf-rating scale for posttraumatic stress disorder. Psychol. Med. 27. 153-160. DSM-IV-TR. Animula, Budapest, 2001. Friborg, O., Hjemdal, O., Rosenvinge, J. H., Martinussen, M. (2003): A new rating scale for adult resilience: what are the central protective resources behind healthy adjusment? International Journal of Methods in Psychiatric Research. 12(2): 65-76. Kopp, M., Fóris, N. (1993): A szorongás kognitív viselkedésterápiája, Végeken sorozat, Budapest. Kopp, M. Skrabski, Á. (1992):Magyar lelkiállapot, Végeken kiadó, Budapest. Kovács G. (2003): A háborús, a harctéri és a harci stressz. Honvédorvos 1-2, pp. 36-49. Kovács G., Péter L., Kovács L. (2007): A posztraumás stresszbetegség (PTSD) klinikuma. Neuropsychopharmacologia Hungarica, IX/1. Suppl. pp.25-30. Luthar, S. S., Cicchetti, D. (2000): The construct of resilience: Implications for interventions and social policies. Development and Psychopathology. 12: 857-885. Mansdorf, I. J. (2008): Psychological interventions following terrorist attacks. British medical Bulletin, 88:7-22. Oláh, A. (1996): A megküzdés személyiségi tényezői. A Pszichológiai Immunrendszer és mérésnek módszere. Kézirat, Budapest. Sipos, K., Sipos, M. (1978): The development and validation of the hungarian form of the STAI. In: Spielberger, C., D., DiazGuerrero (szerk.): Cross-Cultural Anxiety, 2, Hemisphere Publishing Corporation, Washington-London, 51-61. Unoka, Zs. és mtsai.(2004): A Derogatis-féle Tünetlista hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok. Psychiatria Hungarica 19(3): 235-243. Wald, J., Taylor, S., Asmundson, G. J. G., et al.: Literature Review of Consepts Psychological Resiliency. Toronto, Defence R&D Canada, 2006. Werner, E. E. (1995): Resilience in development. Current Directions in Psychological Science. 4: 8185. 63

64

A Polar Team2 rendszer alkalmazásának lehetőségei a felkészítésben egy vizsgálat bemutatásán keresztül. Andó Sándor mk. alezredes – Völgyi Zoltán őrnagy (MH Egészségügyi Központ)

A pszichológia szerepe a felkészítésben A modern hadviselés a történelem során bekövetkezett események feldolgozása kapcsán egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a fizikai felkészítések mellett a pszichés terhelések hatásainak kutatására, ezen hatások lecsökkentésére alkalmas technikák oktatására. A II. világháború óta folyó kutatások szerint a fizikai felkészültség, a fegyverzet aktuális minősége, valamint a mentális reakcióképesség megléte egyaránt csökkenti a műveleti területen átélt stressz szintjét.1 Az egyik nagy gyakorlati jelentőségű kutatás Marshall nevéhez fűződik, aminek hatására kezdte meg az Amerikai Hadsereg a modern katonai felkészítések speciális fejlesztésének kidolgozását. Marshall szerint a II. világháborúban feladatot teljesítő amerikai katonák 15-20 %-osra becsült, nagyon kismértékű találati arányt produkáltak.2 Ezt az adatot a szakértők többnyire a felkészítés jellegével magyarázták, aminek következményeként az addig használt célkörökből álló céltáblát felváltotta a kétdimenziós emberalakokat formáló lebukó lőalak. NATO követelmény, hogy a katonák fizikai, mentális állapotát, ezen kívül a katonát körülvevő környezet jellegzetességeit vizsgálva szülessenek döntések az egyes csoportok bevethetőségéről.3 Ezt a szempontrendszert a felkészítésekre is érdemes kiterjesztenünk, hiszen a katona reakciói az őt körülvevő környezet és az őt ért hatások összegzésével, sokkal jobban kiszámíthatóak, ezen kívül a helyes viselkedések kialakításának, begyakorlásának iránya is pontosabban meghatározható.

A feladat modellezése A pszichológia szerepének fejlődését a felkészítési metódusokban nagyon jól mutatja, hogy a célkörökből álló célt felváltotta a kétdimenziós lőalak. Ennek folytatása a háromdimenziós teljesen élethű célalak kialakítása, amely arcot és valósághű formákat, színeket kapott. A legújabban alkalmazott kiképzésben felhasznált módszer a valósághű szituációkat modellező, alájátszó szereplőkkel kiegészített gyakorlati oktatás. A szituáció alapú felkészítés legfontosabb eleme, hogy a felkészítésen résztvevők feladataihoz kell igazodnia

A környezet modellezése A speciális kellékeken (mint például a sérültek szimulálása) kívül a felkészítések rendkívül fontos összetevője a műveleti terület jellegének megfelelő környezet kialakítása. A valósághű környezet kialakításához több féle módszerrel kísérleteznek a felkészítéssel foglalkozó szervezetek. Kutatások szólnak a számítógépes játékokat hasznosítani kívánó

65

módszerekről, valamint a harctéri feladatellátás helyszínéhez hasonló „terep” valósághű megépítéséről és a kettő módszer ötvözéséről egyaránt. A számítógéppel szimulált többszereplős játékok divatja a tréningszakmában is helyet követelt magának A virtuális kiképzőrendszerek mellett hatékonyságát tekintve előremutató, habár anyagi és eszközigényében nagyobb költségekkel járó felkészítési mód a feladatvégzéshez nagyon hasonló körülmények között és ennek megfelelő szituációkon alapuló valódi, vagy a valódihoz hasonló felszereléssel végrehajtott feladatvégzés. A feladat végrehajtás során nagyon fontos, hogy a szereplők minden szerepkelléket megkapjanak ahhoz, hogy képesek legyenek azonosulni az általuk megformázott alakkal. Az azonosulást nagymértékben elősegítheti az instruktorok, az alájátszó (beavatott) szereplők és a szervezők megfelelően megtervezett és pontosan kivitelezett feladatvégzése. A kiképzés során nem csupán egy mozzanat „beégetése” történik meg, hanem ezen túl a váratlanságra készítik fel a résztvevő katonákat, ami a felkészítések kritikus pontja a váratlanság megélése és az erre történő reakciókészség3 kialakítása. A kutatások szerint az extrém jellegű stressz csökkenti a figyelmet, a csapatmunkát és a kognitív teljesítményt egyaránt. Ebből adódóan a drillezett viselkedés akkor mutatja a legnagyobb hatékonyságot, ha az annyira elemi szintre lebontható, hogy nem szükséges semmilyen jellegű döntés a viselkedés megvalósításához, nincsenek értékelhető alternatívák a katona előtt. Az említett elmélet szerint csak a legegyszerűbb drillek hatékonyak, mint például, „ha tűz alatt vagy, keress fedezéket”, vagy „ha ég a járműved, azonnal szállj ki belőle”. Az ennél bonyolultabb helyzetekre más jellegű, úgynevezett szituáció alapú felkészítéseket javasolnak. A kiképzési módszerek azon túl, hogy a kiképzés részeként rögzítenek és begyakoroltatnak bizonyos alapvető elemi viselkedéselemeket, pszichológiai aspektusból vizsgálva tudatosít, segíti a viselkedések okainak megismerését és tapasztalati alapon ismertet meg bizonyos megküzdési módokkal. A szokásos kiképzési rendszeren túlmutatóan a szituatív felkészítésnek szükségszerűen tartalmaznia kell a pszichológiai támogatást, mely a feladatok megtervezésétől, kidolgozásán keresztül a végrehajtásig és az értékelésig végigkíséri a kiképzést

Felhasznált technikai eszköz (Polar Team2) A vizsgálatok végrehajtása során az MH Egészségügyi Központ Védelemegészségügyi Igazgatóság, Védelem-egészségügyi Intézet, Pszichológiai Osztálya használatában lévő Polar Team2 rendszer került alkalmazásra, amelyet elsősorban sportolók edzettségének ellenőrzésére és edzésprogramjaik kontrollálására használnak. A Polar Team2 rendszer szoftvere mind asztali számítógéppel/laptoppal, mind kézi számítógéppel (PDA) használható. A vizsgálatról és a részt vevő személy fizikai állapotáról a Polar Team2 kiegészíti azokat az információkat, amelyet egy megfigyelés alkalmával szerezhetünk meg. Az integrált pulzusmérő technológia meghatározza az fittségi szintet, segít a sérülések elkerülésében és a gyors visszaállásban, segít elkerülni a túledzettséget, túlterhelést. A rendszer egy alapállomást tartalmaz, mellkaspántot, tölthető egyedi kódos jeladót, jeladó töltőt, USB hardverkulcsot és PC, PDA-hoz alkalmas szoftvereket. A vizsgálat során a mellkaspánt és a jeladó került felhelyezésre a kutatásban részt vevő csoportok tagjaira, és a jeladó által rögzített pulzusértékek kerültek a későbbiekben feldolgozásra.

66

A vizsgálat A katonai feladat végrehajtások a műveleti területen való aktív jelenlét óta újabb elvárásokat támasztanak a tudományok, ezen belül a pszichológia irányába, melyek konkrét gyakorlati hozadékkal rendelkeznek a végrehajtó állomány számára. A missziós szerepvállalás során a katonai műveletekben résztvevő egységek beszámolója alapján rendkívül nagy megterhelést jelent a mindennapi extrém stressz jelenléte, ennek megélése, a stresszhelyzetben történő feladatvégzés, és az élmények feldolgozása a katonák számára. A jelen vizsgálat célja vészhelyzet kezelési eljárások fejlesztésén keresztül a fejlesztések sarokpontjainak megállapítása. A kutatás részelemeként a katonai feladat végrehajtás során megélt extrém stresszhelyzetek vizsgálatára került sor. Résztvevő állomány: A vizsgálatban résztvevő katona állomány egy összeszokott csoport tagjai, akik több alkalommal szolgáltak műveleti területen, ezen a téren saját tapasztalatokat szerezve. A vizsgálatot 2 alkalommal, egyszer 10 fő, majd 12 fő önként vállalkozó vizsgálati személy hajtotta végre. Módszertan: A kutatás során alkalmazott modellhelyzetek alkalmasak arra, hogy stressz élményt keltsenek a vizsgálati személyekben. A generált stressz mérése két módszerrel történt. Egyrészt tesztekkel, kérdőívekkel, másrészt polar team2 pulzusmérő rendszerrel. A vizsgálat 2012. október 25-én és 2013. július 1-én két csoportban került levezetésre az előzetesen kidolgozott terveknek megfelelően. A vizsgálatban résztvevő személyek az elvárásoknak megfelelően viselkedtek, a vizsgálatban célként megfogalmazott változtatások megvalósítása sikeresen megtörtént. A kutatásban 3 jól elkülöníthető feladatcsoport került kialakításra, melyek az általános stressz méréstől a speciális feladat-végrehajtás során keletkező extrém stressz modellezéséig terjednek. 1. Kérdőíves feladatcsoport A vizsgálat időtartama alatt az előzetes terveknek megfelelően két alkalommal történt meg teszt, kérdőív felvétel. Az első esetben a vizsgálat megkezdésekor az eligazítást követően, a következő mérőeszközök szerepeltek: • Paykel-féle életesemény kérdőív, • Pszichés kockázatértékelő kérdőív, • Spielberger-féle állapot, vonás szorongás kérdőív, • Pieron figyelemvizsgáló teszt. A második alkalommal a délelőtti feladatvégzés közben 11.00-11.15-ig került végrehajtásra a következő teszt illetve kérdőív felvételével: • Pieron figyelemvizsgáló teszt, • Plath-Richter-féle igénybevétel-becslő skála. 2. Általános stresszorok Az általános stresszorokat tartalmazó feladatcsoportba olyan feladatok összegyűjtése történt meg, melyek nem kimondottan a katonai feladatvégzéshez kötődnek. Az ebben a

67

feladatcsoportba összegyűjtött stresszorok a mindennapjaink során is megjelenhetnek. Az általános stresszorok feladatkörbe két végrehajtás tartozott, ezek a következőek: • Biztonsági öv szimulátor: 10-15 km/h-s sebességet elérő ütközést modellező berendezés, mely a biztonsági öv hatékonyságát mutatja be. • Gépjárműves boruló szimulátor: Egy tengelye körül forgatható személygépjármű modellezi a forgalmi balesetet. A feladat része a felborult, fejtetőn álló gépjárműből történő kiszabadulás. 3. Speciális stresszorok A harmadik feladatcsoportba tartoznak azok a feladatok, melyek a katonai feladatvégrehajtás közben megtapasztalható stresszt tartalmazzák. • Lőgyakorlat: pisztollyal 4/a számú körös mellalakra 8 méter távolságból 8-as körön belüli területre 7 feladat került végrehajtásra. • Párbaj: 3 méter távolságból Simmunition fegyverrel pisztolypárbaj végrehajtása. • Szituációs gyakorlat I.: Műveleti területen valós helyzetnek megfelelő harcérintkezést nem tartalmazó esemény modellezése. A feladat korlátozott látási viszonyok között került végrehajtásra, ami az érzékszervek működésének csökkenésén keresztül növeli a feladatvégrehajtás során megjelenő stresszor (támadás) hatását. A feladatvégrehajtást exploráció követte, mely a következő kérdéseket tartalmazta: Hogy érzi magát? Hogy értékeli a saját teljesítményét? • Szituációs gyakorlat II.: Műveleti területen valós helyzetnek megfelelő harcérintkezést tartalmazó esemény modellezése bekamerázott taktikai házban. A feladatszabást követően váratlan helyzetet tapasztaltak a vizsgálatban résztvevő személyek akkor, amikor egy összekötözött túszt találtak az átfésülendő épületben.

Szituáció alapú vizsgálat pulzusszám változásai A vizsgálat kérdőíves kitöltést tartalmazó részétől strukturálisan jól elkülönítve került végrehajtásra a szituáció alapú vizsgálat. A vizsgálati személyeknek a feladatvégzésüknek megfelelő mesterségesen kialakított terhelt helyzetekben kellett dolgozniuk miközben a tevékenységet végzők pulzusadatai rögzítésre kerültek. Az adatok elemzése során a feladat végrehajtás előtti 1 percben, a végrehajtás alatti és a feladat befejezése utáni 1 percben mért szívfrekvencia adatok átlagait, valamint a csúcsértékek adatai kerültek feldolgozásra. Az eredmények elemzése a szívfrekvencia adatok tükrében 3 témakör köré csoportosítható. 1. A lövészet feladatcsoportban 7 gyakorlat került végrehajtásra, melyek statikus, tehát mozgásmentes, ellenséges erő nélkül végrehajtott cselekvési reakciókat tartalmaznak. 2. Speciális, tehát harci cselekvést tartalmazó, mozgással együttjáró és ellenséges erővel szembeni fellépést szimuláló, valódi szituációs feladatok (párbaj, késes támadás, taktikai házas rajtaütés) 3. Általános stresszoroknak neveztük el azokat a feladatokat, melyek nem katonai helyzeteket szimulálva, ellenséges erőt és fegyverhasználatot nélkülöző , ám feszültséget generáló, de leginkább passzív résztvevői szerepbe kényszerítették a résztvevőket.

68

Lövészet Az 1. számú grafikon mutatja a lövészet eredményeit. A feladatcsoportban 7 egymást követő lőgyakorlat került végrehajtásra, melyek alkalmával a vizsgált személyek egymás után egyesével végezték a kiadott utasításnak megfelelően feladataikat. A lövészet feladat sajátossága stresszmérés szempontjából, hogy a résztvevők a lőalaktól bizonyos távolságban egy vonal mentén felsorakozva, kiszámítható időn belül kiszámítható cselekményt valósítottak meg. Ez azt jelenti, hogy minden feladat előtt volt idejük a felkészülésre, és pontosan tudták azt, hogy mikor kell teljesíteniük. A stresszélményt maga a fegyverhasználat és a feladatból adódó feszültség és megfelelni vágyás okozta számukra. A feladatok különböző nehézségi fokot mutattak, és időben is eltérő volt a megvalósíthatóságuk. Az adatok értékelése minden feladat esetében a feladatvégrehajtás ideje alatt mért szívfrekvencia adatainak átlagán kívül a feladatot megelőző és az azt követő egy perc szívfrekvencia átlagait tartalmazza. A grafikonon a 7 lőgyakorlat különböző színnel szerepel, az egyes feladatokhoz tartozó adatok egymás mellett azonos színű oszloppal vannak jelölve. Jól látható különbség van a feladatvégrehajtás ideje alatti és az azt megelőző, valamint azt követő időszakok tekintetében. Elmondható, hogy minden vizsgálati személy esetében megfigyelhető a feladatstressz, csakúgy, mint a feladat végrehajtása utáni megnyugvás is. Érdekes, hogy a feladat elvégzése után szinte ugyanaz az átlagérték keletkezett, mint a feladat előtti 1 perces rákészülési időszakban. A grafikon adatait elemezve jól látható a feladatok egymás után következéséből származó különbség is, ami azt jelenti, hogy a vizsgálatban résztvevő személyek az első és második gyakorlat esetén magasabb feszültséget éltek át, aztán a feladatok elvégzése során egyfajta magabiztosságot szerezve kisebb mértékű feszültség volt mérhető. Az előbb említett tendencia alól kivételt képez a legutolsó feladat. A 7. lőgyakorlat esetében a kezdeti feszültség is emelkedettebb volt, és a gyakorlat alatt mért feszültség szint a többi feladathoz képest nagyobb mértékű változást mutatott (119-ről 131-re). Ennek megfelelően a végrehajtást követő 1 percben is az első feladatokhoz hasonló eredmények születtek. Valószínűleg az első két feladat során az ismeretlenség, az utolsó feladat esetében pedig a gyakorlat komplex volta és nehézségi fokának emelkedettsége okozta a feszültségszint növekedését.

69

Lövészet eredményei 129

122 120

120 115 110

121 120 119 119 118 116 115 114 115 112 111112 113113

121

7. gyakorlat után

122

1. gyakorlat után

125

1. gyakorlat előtt

130

131

128

2. gyakorlat után

135

105 7. gyakorlat alatt

7. gyakorlat előtt

6. gyakorlat után

6. gyakorlat alatt

6. gyakorlat előtt

5. gyakorlat alatt

5. gyakorlat után

5. gyakorlat előtt

4. gyakorlat után

4. gyakorlat alatt

3. gyakorlat után

4. gyakorlat előtt

3. gyakorlat alatt

3. gyakorlat előtt

2. gyakorlat alatt

2. gyakorlat előtt

1. gyakorlat alatt

100

1. számú grafikon: Lövészet szívfrekvencia értékei Speciális stresszor feladatok A 2. számú grafikon mutatja a lövészeti feladatok utáni második csoportjának értékeit. Az első gyakorlat ebben a „párbaj”-feladat, amely a fentebb említett festékpatronos fegyver végrehajtásával került végrehajtásra. A szemben álló felek mintegy három méter távolságban adtak le egymásra három lövést kötelezően testre célzottan, tehát nem volt megengedett a direkt céltévesztés. A korábban végrehajtott lövészet eredményeihez hasonlítva látható a magasabb érték, amely feltételezhetően adódik abból, hogy a feleknek egymásra, és nem lőlapra kell leadni a lövést. A sárgával jelzett oszlop értékek a késes támadási feladatok alatt jelentkező értékeket mutatják be. A feladat akció alatti és maximális értékei magasabb értéket mutat a párbaj értékénél, amely adódik a váratlanságból, és az esetleges testi kontaktus lehetőségéből. A helyzet nehézségét fokozta, hogy a megoldandó szituáció alatt a látás során elérhető környezeti információk korlátozottak voltak a terem félhomályosra sötétítése miatt. A harmadik, piros színnel jelölt feladat értékei a taktikai ház szituáció értékeit mutatja be. A feladatot párosan hajtották végre a csoport tagjai, amelynek keretében a házban bent lévő, két személy kellett ártalmatlanná tenni. A csoport tagjai előtt ismeretlen volt, hogy hány személy tartózkodik a házban, és hogy milyen fegyverzettel. A feladat végrehajtása során, mint az ún. késes támadás esetén is, szerepet kapott a kommunikáció és a gyors helyzetfelismerés. Értékeket tekintve ez a feladat alacsonyabb átlagokat hozott, amely magyarázható lehet a társas támasznak (ketten hajtották végre a feladatot), és az elhúzódó, több percig tartó kivitelezésnek is, amely során a személyekben tk. a váratlanság már megszűnt, tudatosult a feladat, és rákészülhetek a következő lépésre.

70

Speciális stresszorok adatai 141 118

taktikia ház után

taktikai ház előtt

támadás csúcs

támadás alatt

támadás előtt

támadás után

120 116

115 119

123

taktikai ház csúcs

147

taktikai ház alatt

139

párbaj után

párbaj csúcs

137 140

párbaj alatt

122

párbaj előtt

160 140 120 100 80 60 40 20 0

2. számú grafikon: Speciális stresszor feladatok szívfrekvencia értékei Általános stresszor feladatok Az első feladat értékeit mutatja az első három oszlop, amely a boruló szimulátor feladat végrehajtás. A feladatot párosan hajtották végre a csoport tagjai, a gépjármű két első ülésén, és egymás után kellett a kiszállást végezni. A fentebbiektől eltérő módon a középső, tehát a konkrét végrehajtás alatti érték a legalacsonyabb. A várakozás „izgalmasabb” volt, mint a fejtetőn álló gépjárműből való kiszabadulás. Sajátos képet mutat az ezt követő feladat, amely biztonsági övvel végrehajtott ütközést modellezett. A szituáció előtti érték itt is magasabb a végrehajtás alatti átlag értéknél, amely egyrészt magyarázható a szintén nagyobb várakozásnak, valamint annak, hogy minden második személy esetén még fennált a boruló szimulátor hatása, tekintettel arra, hogy a végrehajtás utáni egy perc, és az ütközési feladat előtti egy perc átfedésbe került.

Általános stresszorok adatai 114

112

110 103

biztonsági alatt

biztonsági előtt

boruló után

boruló alatt

102

biztonsági után

112

boruló előtt

116 114 112 110 108 106 104 102 100 98 96

3. számú grafikon: Általános stresszor feladatok szívfrekvencia értékei

71

Tapasztalatok A pulzus szám változásból, valamint a megfigyelt viselkedési jelekből egyértelműen megállapítható a stressz szint változása a feladat végrehajtás alatt. Jól látható, hogy a feladat elkezdése előtt egyfajta várakozási feszültség alakul ki, mely kismértékű pulzusemelkedést eredményez. A feladat végrehajtása alatt ugrásszerű emelkedés tapasztalható a szívfrekvencia értékekben, melynek csúcsértéke jóval magasabb értéket vesz fel nemcsak a nyugalmi pulzusszám értékénél, de a problémamegoldás előtti 1 perces időintervallum átlagértékénél is. Ez leginkább a fegyverhasználattal és az aktív, úgynevezett speciális stresszorok esetében jellemző leginkább, az általános stresszorok okozta feszültség értékeinél nem egyértelműen különíthető el. A vizsgálatban résztvevő katonák elmondása szerint a helyzetek megfelelő modellezése nagyon sokat segíthet abban, hogy saját reakcióikat megismerhessék, szembesüljenek a stressz élményével és az ilyen esetekben megvalósuló reakcióikkal. Elmondásuk szerint „tudni és megcsinálni két különböző dolog”, tehát a valódihoz hasonló szituációk megalkotásából és az azt követő extrém stresszre alapozott értékelésből a külszolgálatot teljesítő katonák sokat tanulhatnának függetlenül attól, hogy az otthoni felkészítés részét, vagy pedig a műveleti területen történő részét képezi a kiképzésnek. A felkészítés során a stressz mérésére használt Polar Team 2 rendszer használhatónak bizonyult, mind a jeladó, mind a jelfogadó és adatrögzítő egység tekintetében. A felkészítésben résztvevő személyek nem számoltak be a feladat végrehajtást nagymértékben nehezítő körülményről. Mindenképpen érdemes figyelmet szentelni annak a ténynek, hogy a fizikai mozgás magában véve is pulzusszám növekedést eredményez, melynek elkülönítése a stressz által befolyásolt pulzusszám növekedéstől bizonyos esetekben problémát jelenthet. A bemutatott felkészítésben ez a probléma nem okozott torzítást, amit bizonyít, hogy a rögzített szívritmus nem mutatott jelentős eltérést a megfigyelt személyek mozgásos és egy helyben végzett feladatvégzése között, sőt bizonyos esetekben az elvárásokkal ellenkező tendenciát fedezhettünk fel (helyben végzett tevékenység esetén történő pulzusszám emelkedés). Végjegyzet: 1. Donald,D (1993) Mental Preparation for War. in Airpower Journal elérhető: http://www.airpower.au.af.mil/airchronicles/apj/apj93/fall93/ed-fal93.htm - (2010. 09.17.) 2. Murray, K R; Grossman, D; Kentridge, R W: The behavioral Solution: Conditioning To Kill elérhető: http://www.killology.com/art_beh_solution.htm - (2010. 09. 17.) 3. Gergely, T(2004) Személyorientált intelligens szenzorokra épülő katonai monitorozó rendszer kifejlesztése. in Hadtudományi Tájékoztató Haderő átalakítás 2004. Nyertes munkák tartalmi összefoglalói (pp.49-56) 4. Delahaij, R; Gaillard, A.W.K.; Soeters, J.M.L.M. (2006) Stress Training and the new Military Environment. In Human Dimensions in Military Operations – Military Leaders’ Strategies for Addressing Stress and Psychological Support (pp.17A-1 – 17A-5) Elérhető: http/www.rto.nato/int/abstracts. asp. 5. Völgyi, Z (2011) A szituáció alapú felkészítés előnyei, tapasztalatai az Afganisztánban szolgáló magyar kontingens esetében in Honvédorvos (LXIII. évfolyam 2011/1-2 szám pp. 44-55)

72

Extrém stressz-reakciók nemek közötti különbségeinek vizsgálata speciális beosztást betöltő fegyveres testületi női csoportban. Györffy Ágnes szds. PhD. hallgató Az extrém stressz reakciók, illetve azok megjelenése, megélése és kezelése mindig kiemelt jelentőséggel bírt a fegyveres testületek számára. A közösség szintjén is fontos, hogy azok, akik a védelmi feladatokat ellátják, megfelelő felkészültséggel és készségszintű helyzetkezelési képességgel rendelkezzenek fokozott megterhelés esetén is. Ezt a helyzetet mintegy tovább árnyalja az a tendencia, hogy a nők aránya az elmúlt évtizedekben fokozatosan nőtt az ilyen jellegű feladatban való részvétel folyamán. Az ilyen jellegű feladatok ellátása elképzelhetetlen megfelelő felkészítés nélkül, aminek részét kell, hogy képezze a valóságban is előforduló feladatok begyakoroltatása, az ún. szituáció alapú felkészítés. A témakörben végzett vizsgálatunk egy ilyen kiképzési feladat során került kivitelezésre. A vizsgálat a TÁMOP-4.2.1. B-11/2/KMR-2011-0001 számú „Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások” című pályázat keretében, a „Civil-katonai partnerség” nevű szakmai alprogram részeként a „Viselkedés vészhelyzetben” nevű kiemelt kutatási terület keretében végzett extrém stressz kutatások keretében történt. A kutatás során végzett vizsgálatban extrém stressz hatások modellezését végeztük különböző fegyveres szervezetek célcsoportjainál, melynek során különböző tesztekkel, és pulzusmérővel vizsgáltuk az extrém stressz hatására fellépő pszichológiai változásokat. A résztvevők emellett papírceruza alapú teszteket is kitöltöttek (Paykel-féle életesemény kérdőív, Pszichés kockázatértékelő kérdőív, Spielberger-féle állapot, vonás szorongás kérdőív, Pieron figyelemvizsgáló teszt, A második alkalommal a délelőtti feladatvégzés közben 11.00-11.15-ig került végrehajtásra a következő teszt illetve kérdőív felvételével: Pieron figyelemvizsgáló teszt, Plath-Richter-féle igénybevétel-becslő skála). A kiképzési feladatok két csoportját alkalmaztuk: I. általános stresszorok: 1. Biztonsági öv szimulátor: 10-15 km/h-ás sebességet elérő ütközést modellező berendezés, mely a biztonsági öv hatékonyságát mutatja be; 2. Gépjárműves boruló szimulátor: Egy tengelye körül forgatható személygépjármű modellezi a forgalmi balesetet. A feladat része a felorult, fejtetőn álló gépjárműből történő kiszabadulás. II. Speciális stresszorok: 1. Lőgyakorlat: pisztollyal 4/a számú körös mellalakra 8 méter távolságból 8-as körön belüli területre 7 feladat került végrehajtásra. 2. Párbaj: 3 méter távolságból Simunition fegyverrel pisztolypárbaj végrehajtása. 3. Szituációs gyakorlat I.: A szolgálatellátás során valós helyzetnek megfelelő esemény modellezése. A feladat korlátozott látási viszonyok között került végrehajtásra, ami az érzékszervek működésének csökkenésén keresztül növeli a feladat végrehajtás során megjelenő stresszor (támadás) hatását. A feladatvégrehajtást exploráció követte, mely a következő kérdéseket tartalmazta: Hogy érzi magát?, Hogy értékeli a saját teljesítményét? 4. Szituációs gyakorlat II.: A szolgálatellátás során valós helyzetnek megfelelő esemény modellezése bekamerázott taktikai házban. A feladatszabást követően váratlan helyzetetek tapasztaltak a vizsgálatban résztvevő személyek, melyeket jog és szakszerűen kellett kezelniük. Ennek a vizsgálatsorozatnak képezte részét a kifejezetten nőkből összeállított csoport vizsgálata. A vizsgálat során már a rögzített pulzusértékekből látható volt, hogy a korábbi férficsoportoktól eltérő tendenciát mutattak a női csoport értékei. Ezek az eltérések a pulzusméréses adatokban megmutatkoztak a következő formákban: -

Az értékek változékonyságában (szélsőséges értékek megjelenése mind az alacsony, mind a magas tartományban, valamint ezek változékonysága) A pulzusmérés alapján megjelenő extrém stressz – reakció a férfi mintához képest, az eseményhez történő eltolódásában (mind azt megelőzően, mind azt követően)

Mindezek hátterében a nemek eltérő pszicho-fiziológiai alapon kialakuló alapon kialakuló stressz-kezelési háttere áll. Közismert tény, hogy a stresszkezelés folyamatát a nemek közötti különbségek is befolyásolják, ami a stresszhez való viszonyt, hozzáállást is alapjaiban határozza meg. A nők másként élik meg, illetve más reakciókat mutatnak stresszhelyzetben, amiben a folyamat

73

hormonális háttere is meghatározó szereppel bír (MacInnes, 2006). A nők esetében az ösztrogén elnyújtja a cortisol, a stresszhatásra termelődő hormon kiválasztását, termelődését, így a nők egy-egy stresszhelyzetet követően hosszabb ideig számíthatnak annak érzelmi hatásaira, hosszabb ideig feszültek, nyugtalanok vagy szomorúak. Ez mintegy involválja az arról való kommunikáció szükségességét, hiszen az számukra feszültségcsökkentő szereppel bír. A férfiak esetében viszont csak a stresszhelyzet alatt történik megnövekedett cortisol kiválasztás, így annak érzelmi hatásai is rövidebb ideig észlelhetőek általában. Amíg férfiak jellemző stressz reakciójának a klasszikus „üss vagy fuss” tekinthető, addig a nőkét leginkább a „nyugalom, összetartás” írja le. A vonatkozó kutatások kimutatták, hogy stresszhelyzetben a nők keresik egymás társaságát, a férfiak viszont inkább egyedül szeretnek lenni, illetve kifejezetten elvonulnak a társaságtól (Azar, 2000). Ennek magyarázata, hogy amikor több nő együtt van, több oxitocin hormon termelődik, ami nyugtató hatással bír. Férfiaknál mindez nem tud érvényesülni, mert a tesztoszteron hormon csökkenti az oxitocin ezen hatását. Amire magyarázat lehet, hogy az alapvető maszkulin reakció a feszültségből származó energia aktivitásba történő átfordítása, a helyzetből való gyors kikerülés vagy annak hatékony megoldása révén. A női reakció tehát jelentős mértékben eltérnek a magát sokáig tartó „fight or flight” elméletben megfogalmazottaktól (Selye, 1976). A fentiekből adódóan a nők a stresszkezelés elősegítésére, nagyobb hajlandóságot mutatnak a társaságkeresésre, a társas támasz alkalmazására (Taylor et. al., 2000). Ez a jelenség remekül megfigyelhető volt a női csoportban is. Szinte minden hosszabb gyakorlatot követően megindult az élmények megosztása, megbeszélése, a hosszabb szünetekben pedig telefonon is jelezték barátaik, ismerőseik, kollégáik felé, mit éltek meg. A két gyakorlati helyszín közötti utazás során szinte az összes résztvevő hölgy folyamatosan telefonált. Ugyanakkor visszajelzést is kaptak, valamint a családtagok is megosztották élményeiket, ami akár további stresszélmények forrásává is válhatott. Egyes esetekben ezért nehezen volt elkülöníthető, hogy a keletkezett stressz-élményt vajon a magánéleti események, személyes kommunikáció váltotta ki, vagy pedig a stressz-keltő eseményt követően annak lezajlása után jelentkezett egy késleltetett stressz-reakció, hiszen a pulzusváltozásokat mérő eszköz a gyakorlat teljes időtartamában a résztvevőkön volt. A szélsőséges eredmények további érdekessége, a már korábban is említésre került változékonyság, aminek hatására az egészen magas értékből normál értékre vagy akár alacsony értékre állnak vissza a mutatók, s csupán az értékek alapján nehezen elkülöníthető, mikor is következett be a stressz-terhelés. További figyelemreméltó jelenség, hogy a két szituációs elemeket is tartalmazó gyakorlat esetében a női csoport reakciói nagyobb hasonlóságot mutattak a férfi csoportéhoz, mint más gyakorlatok során. Ennek hátterében az is állhat, hogy az ilyen jellegű feladatok mutatnak a legnagyobb hasonlóságot a mindennapi szolgálatellátás során végrehajtott feladatokkal. Ezekre a feladatokra történik a legtöbb elméleti és gyakorlati felkészítés, már a kiképzés egészen korai szakaszától, mind a tiszt, mind a tiszthelyettes képzésben. A felkészítés során nem történik különbségtétel a nemek vonatkozásában, így azok begyakorlása azonos rendszerben, alapelemekkel történik, ugyanígy a végrehajtás értékelése is, mind egyéni, mind csoportos szinten. Ebből adódóan az egyéni és nemi különbségek kevésbé kerülnek felszínre a végrehajtás során, sokkal inkább azt követően a helyzetet követő reakciókban. A nők esetében itt, ha lehet méginkább megnőtt a kommunikációs igény. A komplex szituációkkal szemben a valós helyzet részelemeit tartalmazó gyakorlatok (pld.: lövészet, párbaj) során azok végrehajtása egyrészről egyéni volt, nem igényelt csoportmunkát, vagy kommunikációt, másrészről a kiképzés első szakaszában kerültek beiktatásra így az azokra való ráhangolódás során még jobban érvényesülhettek a nemi különbségek, illetve az egyéni jellegzetességek a fiziológiai reakciókban. Tehát a pályaszocializációs folyamat részben felülírja a nemi-szerep szocializációt. Szintén fontos elemet képez a reakciók értelmezése szempontjából a kognitív kiértékelés folyamata, ami a megélt érzések, reakciók értelmezését befolyásolja, és szintén mutat nemi különbségeket. Lasarus (1966) összetett kiértékelési folyamatokat írt le, amelyben megkülönbözteti az elsődleges és másodlagos értékelési folyamatokat.

74

Az elsődleges folyamatok során a helyzet személyes jelentőségének értékelése történik meg, annak felmérése, hogy az adott szituáció mennyire felel meg az egyéni céloknak, gátol, vagy segít céljaink elérésében. Ez az értékelési folyamat minden érzelem, illetve megélt helyzet esetében jelen van, segít meghatározni, a bevonódás mértékét, regisztrálja a veszélyeket, és az előnyöket. Az elsődleges értékelés még nem alkalmas arra, hogy az érzelmi élmények között finom különbségeket tegyen. Másodlagos értékelési folyamatok során alaposabb elemzést végzünk, aszerint, hogy kinek tulajdonítható a helyzet, milyen lehetőségeink vannak a nemkívánatos helyzet javítására, a kívánatos fenntartására, mik a jövőbeni kilátások. A másodlagos értékelési folyamatok alapján dől el, hogy milyen érzelmet tapasztalunk, és hogyan cselekszünk, illetve mennyire lesz erőteljes a jelentkező stressz-reakció. Az értékelési folyamatok szerepet játszanak abban, hogy az egyén milyen megküzdési módot választ, emellett hozzájárulnak a személy-környezet viszony kialakításához, tehát meghatározzák a feladathoz, helyzethez való hozzáállást. Ez utóbbit jól demonstrálta a borulásos gyakorlat során mutatott reakció a női csoportban, ahol a csoporttagok többnyire izgalmasként, érdekesként értékelték a feladatot, többen meg szerették volna ismételni. Tehát, az Ellsworth-Sherer (2003) féle értékelési dimenziókból a helyzet újdonságértéke tűnik kiemelkedni:

Értékelési dimenziók: • • • • •

Újdonság Valencia vagy kellemesség Motivációs relevancia Erő és megküzdés értékelése Társas kontextus

Ugyanakkor megerősödött annak valenciája, illetve társas kontextusban való értékelése is. A gyakorlat közben megfigyelhető volt a nők férfitársaikéhoz képest sokkal élénkebb érzelemkifejezése, akár élményparkban vagy vidámparkban szerzett élmények során. Emellett elmondható a teljesítményük is lényegesen jobb volt a gyakorlatban, mint férfitársaiké. Az érdekesség motiválttá tette a résztvevőket. Itt fontos megemlítenünk a stressz-terhelés optimális szintjét, ami a kiértékelési folyamat által is befolyásolt. Ha alulingerlés történik, romlik a figyelmi teljesítmény és motiváció is, illetve torzul a feladathoz való hozzáállás. Túlingerlés esetén szintén megnő a hibák aránya, illetve akár le is blokkolhat a feladat során a résztvevő (Selye, 1983). Ennek jelei voltak a felvételre kerül figyelemtesztben tendencia szinten megnövekedő kihagyásos hibák száma. Ennek hátterében az is állhat, hogy a résztvevők gyakran töltenek ki papír – ceruza teszteket a szűrővizsgálatok során, így mind a helyzet, mind a feladat ismerős volt számukra. Tévesztéses hibákat, ami a túlingerlés jele lehet, azok mutattak, akik a kérdőíves vizsgálatban az életesemény skálán valamilyen különösen stresszterhelő életeseményt jelöltek meg, mint pld.: szülők halála, vagy párkapcsolati nehézségek. A nők esetében pedig nagyobb valószínűséggel jelennek meg a befelé fordított érzelmek, mint a szomorúság és az önbüntetés, illetve a pozitív érzések kifejezése nyíltabb. mint nemi különbség, amit a nemi szerep-szocializáció befolyásol (Brody, Hall, 2003). Összességében tehát elmondható, hogy a nemi különbségek az extrém stressz reakciók megjelenésében, észlelésében, illetve az arra való reflexiókban is tetten érhető és befolyásolni fogja mind hosszú mind rövidtávon a helyzet kezelését, illetve annak értékelését és beépülését a személyes és szakmai tapasztalatok rendszerébe. A nők esetében ezek a férfiakétól való eltérések megnyilvánulnak a fiziológiai reakciók eltéréseiben: az értékek változékonyságában (szélsőséges értékek megjelenése mind az alacsony, mind a magas tartományban, valamint ezek változékonysága), illetve a pulzusmérés alapján megjelenő extrém stressz – reakció a férfi mintához képest, az

75

eseményhez történő eltolódásában (mind azt megelőzően, mind azt követően). A kognitív kiértékelésre alapozottan más lesz a motiváció, illetve másnak lesz újdonságértéke. Az érzelmek kifejezése nyíltabb lesz, gyakoribb lesz az érzelmek megosztása, ami stressz-csökkentő szereppel bír. A stressz-terhelés optimális szintje is esetenként máshová fog esni. Ugyanakkor hasonlóság tapasztalható a szakmai szocializációban kiemelt szereppel bíró szituáció alapú feladatoknál, tehát a nemi szerep-szocializációt is részben felülírhatja a pályaszocializáció folyamata. Ezen jelenségek hátterében a pszicho-fiziológiai eltérések, illetve a nemi-szerepszocializáció állnak.

IRODALOMJEGYZÉK 1. MacInnes, J., D., aThe Illness Perceptions of Women Following Acute Myocardial Infarction: Implications for Behaviour Change and Attendance at Cardiac Rehabilitation, In: Women & Health, Volume 42, Issue 4, 2006; pp. 105-121 2. Azar, B., A new stress paradigm for women, In: Monitor on psychology, July/August 2000, Vol 31, No. 7, pp.: 42 3. Taylor, S., E., Klein, C., L., Lewis, B., P., Gruenwald, T., L., Gurung, R., A., R., Updegraff, J., A., Biobehavioral responses to stress in Females: Tend- and –Befriend, Not fight of flight, In.: Psychological Rieview, Vol. 107, No. 3, 2000, pp. 411 – 429 4. Selye,H.: Stress in health and disease, Butterworths, Reading 1976. 5. Lazarus, R.,S., Psychological Stress and the Coping Process. New York: McGraw-Hill, 1966. 6. Ellsworth, P. C., & Scherer, K. R., Appraisal processes in emotion. In R. J. Davidson, H. Goldsmith, & K. R. Scherer (Eds.), Handbook of Affective Sciences. New York and Oxford: Oxford University Press, 2003. 7. Selye, J., Stressz distressz nélkül, Akadémiai kiadó, Budapest, 1983. 8. Brody, L., R., Hall, j., A., Gender, Emotion and expression, In.: M., Lewis, J., M., Hawiland-Jones (Eds.) Handbook of Emotions 2nd edition, The Guilford Press, New York, 2003, pp.: 338-349.

76

VÉSZHELYZETI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT FELADATOT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK LELKI FELKÉSZÍTÉSÉNEK EGY ÚTJA: A BUDŌ 1 Füleky András (rövid változat)

BEVEZETŐ Azok az emberek – rendőrök, tűzoltók, katonák – akik választott hivatásuk során rendkívüli, a normál életviteltől alapvetően eltérő körülmények és szabályrendszer között végeznek tevékenységet, sajátos, kettős helyzetbe kerülnek. A helyes szocializációs fejlődés révén magukban hordoznak egyfajta kiforrott, konfliktust kerülő, békés megoldási modellt, ami a feladatellátás során nagy valószínűséggel nem lesz eredményes, és nagy eséllyel saját maga és környezete számára is az ilyen megoldási modellek kockázatot jelenthetnek. Úgy kell tehát a szolgálati feladatok során a normális életviteltől gyökeresen eltérő tevékenységet végezni, hogy mindeközben a civil személyiségük ne sérüljön, ne torzuljon. A budō sajátos módon mindkét problémára megoldást nyújt. A budō nevelési módszere, eszközrendszere és a személyiségre gyakorolt fejlesztő hatásai révén pszichológiai és fiziológiai szempontból felkészít a stresszhelyzet kezelésére, helyes megélésére, ami a döntéshozatali pillanatok higgadt lelkiállapotát adja, és segítséget jelent a szolgálati és a civil élet elkülönítés egyéni képességének megteremtésére és a szolgálat során a személyt érő pszichés terhelés feloldására. A feladatok sikeres végrehajtása, valamint a résztvevő állomány biztonsága megköveteli, hogy a magas színvonalú hazai szakfelkészítés befogadjon olyan új elemeket is, amelyek hozzájárulnak a kiválasztott személyek stresszhelyzetek, téthelyzetek során is adekvát cselekvés válaszokra. MIÉRT PONT A BUDŌ Miért kell nekünk a budō? Miért foglalkozzunk vele? Mi szükségünk rá? Hogyan alkalmazható? Számos tisztázandó kérdés merült fel bennem, amikor elhatároztam, hogy a budō által hordozott értékeket bemutató írásomhoz hozzálátok. Az ősihez, a bölcshöz a legtöbb esetben keletet társítjuk, annak világlátását, gondolkodásmódját. A modernhez, a mai világhoz pedig rendszerint a kevésbé bölcs nyugatot rendeljük. Mindkettőhöz társul egy program, nemcsak egy világlátási, egy életvezetési program, hanem ennél sokkal több, egy civilizációs program. Az ősihez, a keletihez, a bölcshöz egy minimalista program társul, amely az emberi tevékenységet nem olyan felfokozott fontossággal jeleníti meg a saját kultúrájában, mint a nyugati, és mivel a nyugati igen pontosan, hangsúlyosan gondol és írja elő a tevékenységet a saját világában, ahhoz egy maximalista program társul. Szükséges feltenni a kérdést: hol van az optimum? Nyilvánvaló, hogy az optimum közelebb van a minimumhoz, mint a maximumhoz, ami nekünk, nyugati társadalomban élőknek sajnálatos dolog, és lelki nehézségeinkre magyarázatul szolgál. Mi 1

A cikkben japán kifejezések leírására a nemzetközileg használt Hepburn-féle átírást alkalmaztam, és a szótövet dőlt betűvel jelöltem. Néhány japán szó, kifejezés, a magyar nyelvben már meghonosodott, ezért ezeket külön nem jelöltem.

77

nyugaton csúcsra járatva élünk és a sok körül keressük az optimumot, a jót, az ideálist, ez által folyamatos zavarban élünk, és idővel kimerülünk. Ilyen életvitel mellett nagyon nehéz megtalálni a lelki békénket, a kellemes közérzetünket, jókedvünket, hiszen fáradtak vagyunk, hiszen a program állandóan előírja számunkra a kötelező fejlődést, mindig meg kell haladnunk önmagunk eredményét, és miközben újabb és újabb célokat tűzünk ki magunk elé, nem elégszünk meg hosszútávon egyfajta tevékenységgel, bármilyen sikeresek is vagyunk abban. Ezt a nyugati civilizáció óriási terhe és ezért fordulunk innen keletre, hogy az ő programjukat befogadva és alkalmazva egy kicsit elcsendesedjünk, és kissé szerényebben élhessünk, miközben lehetőséget kapunk arra, hogy ismét rátalálunk önmagunkra. Számomra többek között ezt adja a budō gyakorlása. A mai budō a bushik, a középkori Japán katonai rétegének harci képzéséből, gyakorlataiból alakult ki. Japán háborús időszakaiban nagy jelentősége volt a harci hatékonyságnak, de emellett a belső út is valós egyéni igényként merült fel. A bushik gondolatvilágát alapjaiban átható erkölcsi normarendszer, a bushidō több forrásból is merített. Ilyenek voltak a zen buddhizmus, a shintō vallás és a konfucianizmus. A katonai életforma szellemi iránymutatása, a normarendszer nyújtotta tanok követése a 12. századtól vált általánossá, de az ún. becsületkódex írásos összefoglalása csak 1615-ben történt meg. Az általánosan elfogadott és gyakorlott alapelvek a következők voltak: egyenes jellem és igazságosság, bátorság és a kitartás szelleme, jóindulat és együttérzés, udvariasság, igazmondás és általános őszinteség, becsület, a hűség kötelme, önuralom, nyíltság, lelki nyitottság (makoto), bölcsesség (chi), a japánok számára oly fontos kötelességérzet (giri), és a halálra való állandó készenlét. A Tokugawa-sógunátus (1603-1868) létrejöttével véget értek a véres belháborúk. A bushik által gyakorolt harcművészeteknek 18 alapvető harci formája volt (Juhappan jū), amelynek gyakorlói a történelmi idők változásai miatt egyre inkább elfordultak a tényleges harci alkalmazástól a harci művészet gyakorlásának lelki-szellemi oldala felé. A gyakorlás továbbra is igen keményen folyt, azonban a módszerek kissé módosultak (védőfelszerelések, szabályozottabb párbajok, gyakorlótermek (dōjō) és iskolák kialakulása (ryūha)). A budō ma gyakorolt formáiról általánosságban elmondható, hogy a gyakorlások meghatározott szabályok között (rei), meghatározott helyen (dōjō), és öltözékben (dōgi) folynak. Emellett rendkívül szigorú hierarchikus rangsort tartanak fenn. A 20. század folyamán ezek a harci formák elterjedtek az egész világon és ennek kapcsán bizonyos változásokon is keresztülmentek, például a jártasságot jelző övfokozatok terén. Ma a Japán Budó Szövetség kilenc tagszervezetében az alábbi harcművészeti formákat gyakorolják: dzsúdó, kyūdō, karatedō, kempō, jūkendō, kendō, iaidō, sumō, aikidō, naginatadō. SZEMÉLYISÉG FORMÁLÁS A nagy pszichés terheléssel járó tevékenységet végző személyekre jellemző, hogy úgymond két életet élnek. Megélik a maguk belső életét, ahol a belső világ békéje, rendben tartása a legfontosabb, mivel ebből merítenek erőt a külső feladatok, konfliktusok megéléséhez. Alapvető emberi tulajdonság tehát a lelki egyensúlyunk fenntartására való törekvés. Ez az állapot jelenti azt, hogy koncentrálni tudunk az életünkre, a saját magunk számára kitűzött célok megvalósítására, tervezni tudunk, tehát az életünket nem olyan külső erők befolyásolják, amelyek destruktív, pusztító módon, sokszor nagy fájdalmakat okozó módon szólnak bele a mindennapjainkba. A lelki egyensúly az életünknek a belőlünk fakadó természetes életutunk menedzseléséhez feltétlenül szükséges. Lelki egyensúlyunk fenntartásához tehát külső és belső békére van szükségünk. A budō egyik legnagyobb előnye, hogy tulajdonképpen nem kötött életkorhoz. Nem kevesen életük delén túl fognak hozzá a budō valamelyik ágának űzéséhez, abban a reményben, hogy e tevékenység testi es lelki hozadéka segíteni fogja őket életvitelük megváltoztatásában. Annak ellenére, hogy komoly fizikai megterhelést jelentő gyakorlatsorokat kell a végtelenségig ismételni, mégis az évtizedek alatt szerzett tapasztalat, szemléletmód, a saját testünk ismerete és a speciális mozgások által kifejődött belső erő nagyban hozzájárul az időskori gyakorlás lehetőségéhez.

78

Így tehát a budō olyan különös jelenség, amelyben test és lélek fejlődése és kölcsönhatása elválaszthatatlan. Miyagi Godsun intése jól kifejezi a budō által megkívánt szemléletmódot: „Ha érzelmeid emelkednek, akkor fogd vissza a kezedet; ha a kezed emelkedik, akkor fogd vissza érzelmeidet.” Vagyis a budō lényege az egyensúly megtalálása, és az érzelmeiden csakúgy, mint a mozgásodon való uralkodás képességének kifejlesztése. 2 A koryu budō 3 gyakorlója megtanulja uralni testét és a fegyverét. Az iaidōban például az életet és a halált a kard kihúzásának pillanata dönti el, amely képesség nemcsak a gyakorló technikai tudásán alapul, hanem mentális erejének szintjén, valamint azon, hogyan képes felülemelkedni az élet és halál kérdésén és hogyan képes higgadt, nyugodt maradni, miközben elméje harcol. Ennek megfelelően a harcművészet gyakorlásának az útja a test és az elme fejlesztése egyaránt, amelyben a legfontosabb a gyakorlás folyamatossága. Egy budō mester legyőzhetetlensége elsősorban nem a bravúros harcművészeti tudásból és az erőfölényből ered, hanem abból, hogy a bushi előrelátásával, jó helyzetfelismerő képességével, bölcsességével képes elkerülni élete során a konfliktushelyzeteket. Így válik egy igazi harcos legyőzhetetlenné. Napjainkban a katonai kiképzés egyik legfontosabb momentuma, hogy a lehető leghitelesebb módon visszaigazolást kapjunk a technikáink hatékonyságát illetően. Ez jelentősen növeli az önbizalmunkat is, amely visszacsatol az adott technika adott helyzetben történő kétséget kizáró, bátor alkalmazásához is. A japán történelemben az 1603 utáni időszakban hasonló kérdések merültek fel a harcművészetet gyakorlók körében, mint a mai modern hadviselés kiképzőiben, tudniillik, hol nyerhetünk visszaigazolást, hogy a kiképzésünk, a megtanult és begyakorolt technikai repertoárunk valóban éles helyzetben is teljesíthető lesz, és az elménk sem hagy cserben. Ugyanis egészen más teljesíteni az adott gyakorlatot a dōjōban (értsd: gyakorlótér) és egészen más a harctéren. A dōjō mindennapjaiban még Japánon kívül is teljesen természetes az egymás felé történő meghajlás. A társadalmi ranglétrán elfoglalt hely szerint, ha az etikett úgy kívánja, mélyen meghajolnak egymás előtt. Ez az európai társasági szokásoktól idegen, szolgalelkűséget feltételez, míg Japánban a másik ember tiszteletének és saját maguk méltóságának kifejezése. A budō hagyományos oktatása által a tudattól különálló tudatalatti autonóm idegi funkciók kapcsolódnak be, azaz a fizikai gyakorlás a lélek teljesítőképességét igyekszik megerősíteni, hiszen hiába vagy birtokában a leghatékonyabb technikáknak, ha azt nem megfelelő felfogásban alkalmazod, nem leszel eredményes. 4 A keleti harcművészetek nagy előnye a nyugati sportokkal szemben a hozzájuk társuló filozófia személyiségformáló hatása. A budō jelentős fegyelmező, szervező erő. Az a tartás, lelki többlet, fegyelem, amelyre a budō gyakorlásával szert tesz az ember, egész élete folyamán lelki támaszt, belső erőt jelent, és erre különösen nehéz helyzetekben kiemelten szükség van. A budō által történő megismerésben, a gondolkodás és cselekvés közötti interkulturális különbségek erősen megmutatkoznak. A gondolkodás síkján az európai és angolszász absztraktívdeduktív stílushoz képest a japán (budō) gondolkodási stílus konkrét-induktív jellegű. De ugyancsak jelentős a különbség a cselekvés síkján az offenzív, probléma-megoldó és akadálylegyőző, valamint a sors akaratába belenyugvó, a dolgokat megtörténni hagyó defenzív ázsiai stílus között. A mentális programozás közötti különbségek adják a kulturális sajátosságok jelentékeny részét. Az, hogy milyen „mentális szoftvert” sajátítottunk el saját kulturális neveltetésünk során, egész életünkben meghatározó idézetek HIDASI Judit: A Budō - egy út a japán kultúra megismeréséhez című előadásából (Budo Kulturális Fórum, SOTE TF, 2002.02.23.) 3 Régi iskola szerinti tanítás 4 idézetek YOKOYAMA Katsuhiko: A Budō értéke napjainkban című előadásából (Budo Kulturális Fórum, SOTE TF, 2002.02.23.) 2

79

lesz a tekintetben, hogy hogyan szerezzük, dolgozzuk fel és tároljuk az ismereteinket. A budō képzés többek között erre is életre szóló útravalót nyújt. 5

KOMPETENCIA FEJLESZTÉS Felmerül a kérdés, hogy a harcművészetek defenzív jellege mit adhat például a harcoló alakulatok tagjai számára, egy olyan tevékenységnél, amely alapvetően agresszív, offenzív eszközöket, módszereket alkalmaz. A továbbiakban erre igyekszem választ adni, de előzetesen kiemelek három, számomra legfontosabb elemet: a budō az önkontrollban, a fegyelemben, és a helyzetfelismerő képességben segít. Az ember egyénisége (jellem, érdeklődés, képességek…) annak ellenére, hogy sokban függ a vele született tulajdonságoktól, mindig magán viseli az ember életútját, a kiképzés és a nevelés során keletkező hatásokat. Elmondhatjuk tehát, hogy az ember a kiképzés és a nevelés során válik személyiséggé. Japánban úgy tartják, hogy 46. életév felett válik valaki érett személyiséggé. Kialakul a rendíthetetlen jellem és egyéni, kreatív megoldások születnek a felmerülő problémákra. A versenysportban ugyanakkor a győzelemhez kifejlesztett ösztön hátrányt jelenthet a személyiség kiteljesedésében. A budōban a legfontosabb kitalálni, megérezni az ellenfél következő mozdulatát. Ehhez tapasztalatra van szükség. Például a kendōban 6, a küzdelem során fenn kell tartani az optimális távolságot az ellenféltől (maai), miközben a középvonal (chokusen) birtoklásával kontroll alatt kell tartani az ellenfelet. Ha érzed a maai-t és a középvonalat, akkor ösztönösen meg fogod érezni a támadásra legalkalmasabb pillanatot is, ahol a szellem, a kard és a test egységben lesz. De ha tudatosan keresed ezt a pillanatot, egyre kevésbé leszel sikeres. Ez az a felfogás, amely olyan erősen jellemzi magát a budōt. Tehát a budōban a legfontosabb dolog a rugalmas elme, amely képessé tesz arra, hogy felismerjük gyengeségeinket és kitartó gyakorlással le is győzzük azokat. A budō megtanít arra, hogy milyen felemelő dolog kitartással és munkával végigmenni az általunk választott úton. A szellemi kontroll, a kritikus pillanatok legnehezebb erőfeszítései: a kardod úgy mint cselekedeteid is elárulják szellemi állapotodat. Röviden vegyük sorra, hogy a budō gyakorlás hatására kialakuló komplex személyiségfejlődés milyen személyiségbeli jegyeket erősít: közösségbe történő beilleszkedés, csapatban való gondolkodás, alkalmazkodás képessége, jó kooperációs képesség, kiegyensúlyozottság, konfliktustűrés, konfliktuskezelés, elhivatottság képessége, fegyelmezettség, monotónia tűrés, emlékező képesség, terhelhetőség, stressz tűrő képesség, stressz kezelés, fizikum, magatartásbeli kiválóság, kötelességtudat, tökéletességre törekvés, megbízhatóság, önállóság, szilárd döntési képesség, megújulási képesség, fejlődési igény, értéket teremtő és értékeket hordozó személyiség, egyéni kockázatbecslési képesség, önismeret, szemlélet, következetesség, megkérdőjelezhetetlen hitelesség, általános egészségfejlesztés, társadalmi és emberi kapcsolatépítő képesség, mikroközösség alkotó készség, szociális viselkedésfejlesztés, test-tudat közötti kapcsolat megismerése. Itt utalok a Meinl-Schnabel-féle mozgástanulási modellre, amely jól szemlélteti azokat a lényeges jellemzőket, amelyek a budō mozgásformája által finomodnak, és emelkednek készségszintre a gyakorló személyben. 7 Egy budōban jártas, elkötelezett személy további olyan kiemelkedő képességekkel is rendelkezik, amely a hivatásos szolgálat során előnyt jelenthet. Ezek a következők:

5

HIDASI Judit: Vissza Japánba. Bp.: Terebbes Kiadó, 2003. pp.66-67. kendō – a kard útja, a vívás japán harcművészete 7 NÁDORI László: Az edzés elmélete és módszertana. Bp.: Magyar T. E., 1991. pp.164-181. Idézetek Dubecz J. – Radák Zs.: egyetemi TF előadás anyagából (2000) 6

80

• • • • • • •

Szakkiképzés, továbbképzés során azonos terhelésű szakaszok hatására a társainál jobb eredményt ér el, gyorsabban fejlődik; A kiképzés okozta terhelést jól viseli és a terhelés növelésére kedvezően válaszol, terhelését hamarabb lehet növelni; Gyorsabban tanul új mozgásokat, hamarabb sajátít el sikeresen bonyolult technikai elemeket. Az új mozgásforma hatására organikusan, pszichikusan fejlődik, eredményei jobbak; Magas szinten alkalmazza és valósítja meg a kapott technikai és taktikai utasításokat; A rendelkezésére álló ismereteket, tapasztalatokat kreatívan használja fel és adaptálja a gyakorlatban, és célszerűen, gyorsan és hibátlanul old meg váratlan helyzeteket; A nehézségek leküzdésében szívós, kitartó, általában szorgalmas, magasabb célra törő, szívesen vállalja a kiképzéssel járó fáradalmakat, munkája tudatos, az társaival alkotó módon együttműködik; A megbomlott pszicho-fiziológiai egyensúlyt saját tapasztalatból, rövid időn belül, sikeresen visszaállítja. ZÁRÓ GONDOLATOK

A fenti írásban röviden igyekeztem a budō, az ember pszichológiai és fiziológiai tulajdonságai, a személyiség alakulása közötti összefüggéseket feltárni, illetve bemutatni, hogy a vészhelyzeti viselkedés, szemléletmód kialakítása, a felkészítés folyamata során a budō hagyományos tanítása, a gyakorlások sora miben nyújt segítséget, milyen az egyén számára hasznos képességeket fejleszt. Tudni kell, hogy a budō követése nem hoz látványos, gyors sikereket, azonban hosszútávon olyan mélyreható személyiségformáló erővel bír, amely a gyakorló számára élethosszig kitart, miközben tevékenységét, életformáját megbecsülés és tisztelet övezi. IRODALOMJEGYZÉK HIDASI Judit: A Budō – egy út a japán kultúra megismeréséhez. In. Budo Kulturális Fórum konferencia kiadvány, 2002. HIDASI Judit: Vissza Japánba. Bp.: Terebbes Kiadó, 2003. NÁDORI László: Az edzés elmélete és módszertana. Bp.: Magyar T. E., 1991. YOKOYAMA Katsuhiko: A Budō értéke napjainkban In. Budo Kulturális Fórum konferencia kiadvány, 2002. A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ AJÁNLOTT IRODALOM FERBER Katalin: A japán gazdasági és társadalmi modernizáció kérdéséhez. Bp.: Japanológiai körkép, ELTE Eötvös Kiadó, 2007. KIGLICS István: Japán, múlt a holnapban. Bp.: Pszichoteam, 1989. KIYOKAZU Maebayashi: Technika lélek és test a budó kultúrában. In. Budo Kulturális Fórum konferencia kiadvány, 2002. MEZEY István: Az igazi Japán. Bp.: Magyar Nippon Társaság, 1939. NITOBE Inazō: Bushidō. Bp.: Budo Kiskönyvtár, 1998. SZMANDRA Tamás: A gyakorlás általi jellemformálás és a mögötte rejlő tudatfolyamatok rendszere a shotokan karatéban. Bp.: Szakdolgozat (TKBF) 2006. TSUNETOMO Yamamoto: Hagakure, a szamurájok kódexe. Bp.: Szenzár Kiadó, 2000.

81

Újfalusi Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudomány Doktori Iskola [email protected]

A délszláv válságok poszttraumás stressz hatásai a katonai illetve civil állományra. Készült a TÁMOP -4.2.1B-11/2/KMR-2011-001 számú „Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások” című pályázat keretében a „Civil-katonai partnerség” nevű szakmai alprogram részeként: feladat a „Viselkedés vészhelyzetben” nevű kiemelt kutatási területen, „A harci helyzet, mint vészhelyzet, hogyan élte meg a polgári lakosság és a katonai állomány a délszláv háborút.” nevű kutatómunka eredményeiből

Rezümé: A tudományos cikk bemutatja a TÁMOP -4.2.1B-11/2/KMR-2011-001 számú „Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások” című pályázat keretében a „Civil-katonai partnerség” nevű szakmai alprogram részeként: feladat a „Viselkedés vészhelyzetben” nevű kiemelt kutatási területen, „A harci helyzet, mint vészhelyzet, hogyan élte meg a polgári lakosság és a katonai állomány a délszláv háborút.” nevű kutatómunka eredményeit. A megírt tanulmánykötet három fő résztanulmányból áll, az első fejezetben a horvát nemzetiségű embereken háborús élményeit és tapasztalati ismertetjük meg, a második részben a Szerb lakosságot vizsgáljuk az adott kutatási területen és végül a délszláv háborúk a bosnyák lakosságra gyakorolt hatásait foglaljuk össze. A projekt keretein belül, összesen kilenc interjú készült, amik tizenegy ember háborús tapasztalatait mutatják be a régióban. A cikkben ismertetett tanulmány időszerűségét, az ezerkilencszázkilencvenes években bekövetkezett tragikus Jugoszláv polgárháború lelki és fizikai negatív hatásai a civil és katonai állományra, teszi aktuálissá, melynek post traumás impressziói még ma is észlelhetők a háborúban részt vetek közt. Résumé: The scientific work highlights the findings of the TÁMOP -4.2.1B-11/2/KMR-2011-001 számú „Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások” című pályázat keretében a „Civil-katonai partnerség” nevű szakmai alprogram részeként: feladat a „Viselkedés vészhelyzetben” nevű kiemelt kutatási területen, „A harci helyzet, mint vészhelyzet, hogyan élte meg a polgári lakosság és a katonai állomány a délszláv háborút.” research project. The scientific paper is divided into three main parts. In the first part, we have an overview of the Croatians’ war experience; in the second part, according to the research topic, we examine the population of Serbia; and finally, we sum up the effects of the Yugoslavian wars on the Bosnian population. In this project, nine interviews were conducted altogether, and these interviews focus on eleven different people’s war experiences in the region. The nineteen-ninety’s Yugoslavian civil wars, negative psychological and physical effects on the civil and military staff give the actuality of this topic. Even today the Post-Traumatic Stress Disorder affects all those people who once took part in the wars.

82

A tanulmányban elkészített interjúk bemutatása: A kutatómunkában kilenc interjúalany álltál ismerhetünk meg tizenegy különböző ember történetét, melyek a délszláv háborúk 1 folyamán három különböző és szembenálló felekhez tartoztak. Az első résztanulmányban horvát emberek történeteit mutatjuk be, melyből szinte mind civilek voltak, kivéve egy dubrovnikit, aki városa védelmében félkatonai alakulatokhoz szegődött. A második részben úgyszintén három interjú készült, melyben két katona és két civil történetével találkozunk végül a harmadik és egyben utolsó résztanulmányban három civil Muzulmán ember történetét foglaljuk össze. 1. Interjúalany: Az interjúban, megismerkedhetünk két ember életében egy tragikus eseménysorozattal, amit a post háborús helyzet hozott magával. Mindkét ember más-más szerephez jutott ebben a történetben, egyikük, akin talán a legtöbb csattant, a tanárember, és a kereskedő, mint „megmentő”, merthogy mindkét esetben neki volt köszönhető az életben maradás. A történet betekintést ad, két ember kalandos útjával, mely háborús frontvonalakat érintve Szerbiából Horvátországba tartott. A kereskedő addig jól beválta stratégiája, hogy álcázzák magukat a szembenálló katonák előtt, kivételes és egyben szerencsétlen módon nem sikerült, melynek következtében az útonálló paramilitáris 2 ellenséges kémeknek titulálták őket. Először egy szerb járőrcsapat fokságából, majd horvát kontrolpont ellenőrzése alól menekültek meg 3. Mindkét esetben halál közeli helyzetben voltak, amiknek eseménysorozatait mindkét fél másképpen élt meg. A tanárembert érte a legtöbb stressz hatás, mert a szerb csapatok, nemcsak megölni, hanem meg is akarták erőszakolni, még a horvát oldalon ő lett volna az első az akasztásnál is. Annak ellenére, hogy rehabilitációjához, hivatásos ember segítségét kérte, még máig nem tudta túltenni magát az eseten, csak együtt élni tanult meg vele. Életére még mindig komoly negatív hatásai vannak az ügynek, amik nemcsak alvására, hanem nemi és lelki életére is kihatással vannak. A lelki kihatások a lakhely változtatáson illetve a szerbekre való gyűlöletén is meglátszanak. A tanáremberrel ellentétben, az őstermelő és kereskedő, egyszerűbben tette túl magát a különböző háború utáni traumákon, melynek, maga az incidensbe betöltött szerepe sokban hozzájárult. Végül is, mindkét életveszélyes helyzetet ő oldotta meg. Az egyiket azzal, hogy gyilkolt a másikat, meg ismereteinek köszönhetően. 2. Interjúalany: Dubrovniki riportalanyunkat, lakhelye földrajzi elhelyezkedése révén, már a háború legelejétől fogva óriási megpróbáltatásokon ment keresztül. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a polgárháború első hullámai közt érte szülővárosát a támadás, merthogy katona stratégiailag különösen fontos város volt Dubrovnik, csakúgy a szerbek, mint a horvátok számára. Fia és ő patrióta lévén, úgy döntöttek, hogy ha kell, életük árán is megvédik hazájukat. A támadás legelső napján, súlyos stratégiai veszteségeket szenvedett le városuk, mert elvágták őket az áram, víz és rádiókommunikációtól. Pár nap alatt a város helyzete kilátástalan állapotba került, mert nemcsak a létfontosságú javaktól fosztották őket meg, hanem teljes zár alá kerületek. Egyetlen utánpótlási útvonal a városba a tenger felöl volt, de az is csak nagy veszteségek árán volt használható. Így mindennaposak voltak az élelmiszerek, víz, áram és gyógyszerek nélkülözése, valamint a kiszámíthatatlan bombatámadások.

1

John R. Lampe (2000), Yugoslavia as History Twice There Was a Country. Cambridge University Press, 2 edition. ISBN: 978-0521774017 2 Idegen szavak gyűjteménye: Az állami haderőtől független, de ahhoz hasonlóan kialakított katonai jellegű csoport jelzője. Online elérhető: http://idegen-szavak.hu/paramilit%C3%A1ris 3 A paramilitáris csapatok alkalmazásáról Szlavojub Gyukics, A Milosevics klán című könyvében pontos leírást ad. Sz. Gyukics, A Milosevics klán (1997), Atheneum 2000 kiadó, ISBN 963 9261 56 4

83

Mégis riportalanyunk legmegrázóbb eseménye a város egyik bombatámadásakor volt, mikor fia életveszélyes sérülést szenvedett és halál közeli 4 élményben volt része. Szerencsére gyermeke, sérüléseibe nem halt bele, ami erőt adott neki a további küzdelmekhez. 3. Interjúalany: Az eszéki pincért, még a háború első vészjós szelében érte a sokkhatás. Szerencsétlenségére, pont az ő szülőfalujában érte a halálos támadás a két rendőrismerősét, melynek egyik szemtanúja ő volt. A rendőrök kivégzése, oly annyira megrémisztette, a riportalanyt, hogy nem is gondolva arra a tényre, hogy ez csak provokáció, rögvest kimenekítette családját addigi élőhelyükről. Biztonságba érve, azonnal az italhoz fordult, hogy lenyugtassa a sokkhatástól szervezetét, de másnap ismét szembesülnie kellett a valósággal, hogy barátai halálos áldozatai lettek egy politikai provokációnak. Végső megrázkódtatása, családi házának háború utáni állapota volt. Nehezen tudta feldolgozni, hogy embertársai mikre képesek és nemcsak a fosztogatásra gondolt, hanem a ház megcsonkításáratönkretételére is. 4. Interjúalany: Az interjúban egy katona tragikus beszámolója található, melyben egy rajtaütéses támadást élt túl. A rutin járőrséget, orvul megtámadták, ami két katona életét követelte, valamint még három bajtársuk sérülésével járt. A támadás teljesen meglepetésszerűen érte az alakulatot, de szerencséjükre, csak gépkarabélyokkal és kézi lőfegyverekkel támadták meg őket. A tűzharcnak a végét a helikopterek által nyújtott légi támogatás hozta meg. Csak az ütközet végén vette észre az interjúalany, hogy megsérült, és sérülései ellenére is csak a legénységére tudott gondolni. Egészen addig nem fogadott el orvosi segítségét, még a támogató alakulatok, katonáit nem látták el. Annak ellenére, hogy az esetről a korházban pszichológussal beszélt, nem találta hasznosnak, mert pozíciója révén ő maga is tanult katona pszichológiát. Véleménye szerint, jól behatárolta a háború által elszenvedett traumák háború utáni tüneteit, és elég erősnek érezte magát azok önálló leküzdésében. 5. Interjúalany: Az interjú alatt, megismerkedhetünk, egy kiskatona benyomásáról, a koszovói háborúról, hogy hogyan élte meg a háborús mindennapokat, és hogy milyen nézete alakult ki az ellenséges populációról. Egy szerencsétlen nap végén, amikor barátja születésnapját ünnepelték, a túlzott alkoholfogyasztás révén, eluralkodott barátjában a hazafiaság és a bátorság, aminek következtében felmászott egy tank tetejére, ahol egy ellenséges mesterlövésztől halálos lövést kapott. A tragédiát 5 még az is fokozta, hogy nemcsak barátai, de még a párja előtt is történt az eset. Ugyanakkor, ha fegyelmezettebbek és a katonai szabályzatot betartották volna, az ifjú katona még ma is élne, de ez azonban a polgárháború idején igen nehéz feladatnak bizonyult. Interjúalanyunk a szerencsétlenséget, nehezen tudta feldolgozni, és annak ellenére, hogy hivatásos segítséget is kapott, csak később látta be a pszichológus által közöltek lényegét. A tragikus eset közvetlen bekövetkezése után, az ellenséges populációiránti mély gyűlölet érzet fogta el a kiskatonát, mely nemcsak az ellenséges katonai, hanem civil állománya is kiterjedt. A történtek kitűnően rávilágítanak a háborús poszttraumák, avagy PTSD 6, mély lelki és pszichikai hatásaira. 4

Az állandó halálfélelem és stresszhelyzet által létrejött poszt traumatikus tünetek az egyik legáltalánosabb tünetek a horvát katonáknál is, melyről a Katona Pszichológia második kötetében találunk részletes ismertetőt. Katona Pszichológia (2007), második kötet, Zrínyi kiadó, Budapest ISBN 978-963-327-435-5 pp.325 5 The Daily Beast cikkjében, hasonló esetekről számol be. T. Dokoupil, A New Theory of PTSD and Veterans: Moral Injury (2012) The Daily Beast. Entered online: http://www.thedailybeast.com/newsweek/2012/12/02/anew-theory-of-ptsd-and-veterans-moral-injury.html 6 PTSD – Post Traumatik Stress Dissorder. US Department of Veterans Affairs http://www.ptsd.va.gov/public/pages/what-is-ptsd.asp

84

6. Interjúalany: Az eset egy tragikus háborús eseményről szólt, melyben, Muzulmán harcosok, egy szerb falu lakosságát üldözték el. A falu felszámolásában, több civil lakos vesztette életét és csak a szerencsésebbeknek sikerül megmenekülnie. A riportalanyunk legközelebbi családjából csak édesanyával maradtak életben, családja többi tagja a háborúban és a háború utáni poszt traumás stressz hatására haltak meg. Először édesapjától vált meg, még végül a háború befejeztével, testvérétől is el kelet, hogy búcsúzzon a csonka család. Annak ellenére, hogy riportalanyunk bátyának a háború végéig mindvégig sikerült életben maradnia, olyan negatív pszichológiai hatással volt rá, mely hivatásos kezelést igényelt volna. Betekintést kapunk egy kamasz és egy gyerek felnőtté válásában, milyen pszichológiai változásokon esett keresztül a háború hatásaira és végül a háborús poszt traumáinak hatására miként végzett a báty öntudatlanul magával 7. 7. Interjúalany: A riportanya, ifjú felnőttként érte meg a polgárháború első periódusát, amiben még csak a szerb dominancia a kisebbség fölött volt észlelhető. A Milosevici vezetésnek a kisebbség lebutítása és a szerb lakosság, vezetői posztjainak megvédése érdekében, egyes Koszovói egyetemek és egyetemi karok megszüntetése tűnt célra vezetőnek. Egy ilyen akció keretein belül szűnt meg riportszemélyünk egyetemista státusa is. A koszovói albán tanárok és szellemi vezetők, még idejében felismerték az uralmon levő hatalom rossz szándékát és tervét, melynek megakadályozására saját tanulói csoportokat hoztak létre, azaz párhuzamos oktatói központokat. Azonban ezeknek a törvényen kívüli oktatási intézeteknek a működése sem maradt titokban, melynek következményeként a szerb vezetés a felszámolásukra törekedett. Az intézeteket és oktatóikat, terrorista és lázító, kormányellenes és Jugoszlávia ellenes intézeteknek titulálta 8. Riportalanyunk, az egyik ilyen illegálisan működő intézet diákjaként, megtapasztalta, a szerb rendőrség zord módszereit az intézete felszámolásában. A feloszlatás következtében, három diáktársával együtt megpróbálták megakadályozni, tanáruk verését, minek következtében ők is a szerb rendőrök célpontjává váltak. Pár hét fogva tartás után (miután sebeik begyógyulni látszódtak), hazaengedték a diákokat a börtönből, de a tanárukat, csak a polgárháború befejeztével, több év után, engedték szabadon. 8. Interjúalany: Egy szomorú családi tragédiával ismerkedhettünk meg, ahol egy békeszerető család is megsínylette a háború pusztító és kegyetlen viharát. Nemcsak, hogy a háborúban az anyagi javaiktól fosztották meg őket, de még egyik családtagjukat is elvesztették. Az elbeszélés alapján legnagyobb vétke a megölt családtagnak az volt, hogy nem ismerte a pravoszláv keresztény kultúrát és szokásokat, ami alapján nem is tudott a szerb katonák kérésére keresztet vetni. Minden esetre fontos megjegyezni, hogy az akkori háborús viszonyokban, a katonák lelki és ideg állapota is igen labilis volt, és az alkohol hatására, csakúgy, mint ebben az esetben is, elítélendő és erkölcstelen cselekedetekre voltak képesek.

7

A rémálmok hatására, az emberke gyakran öngyilkos kísérleteket hajtanak végre. Sleep Disturbances, Nightmares Are Common Among Suicide Attempters (2007) American Academy of Sleep Medicine, entered online: http://www.sciencedaily.com/releases/2007/01/070101113027.htm 8 Meg kell említeni, hogy félig meddig jogosan, mert a koszovói albánok, már Tito idején kiszerettek volna válni Jugoszláviából. Amiből egyenesen az következik, hogy Jugoszlávia ellenesek voltak.

85

A történteket, nem sikerült száz százalékában feldolgoznia az öcsnek, amit a visszatérő hallucinálásai is bizonyítanak. A stressz számára, olyan feldolgozhatatlan és belső konfliktust eredményezett, amit csak hivatásos segítséggel, lehetne feldolgoznia, de vallása és visszamaradott gondolkodása révén, lelki problémáit az iszlám egyház segítségével véli megoldandónak. 9. Interjúalany: Riportalanyunk, családja elüldözéséről számol be. A történtek egy jól kitervelt etnikai tisztogatás részét képezték. A falvak felszámolása, jól kigondolt és kivitelezett a pszichológiai hadviselés stratégiák kombinálásával9, esténként történt. Az első fázisában az áramtól fosztották meg a lakókat, mellyel még nagyobb pánikérzést és zavargást keltettek, aminek következtében a lakosság jóval kevesebb tárgyi eszközzel tudott menekülni. A második szakaszban különböző hangeffektusokkal fokozták a pánikhangulatot, ami hatására felhevített zavargások léptek fel a menekülők körében. Legutoljára azokat, akik házaikban maradtak, vagy a házukkal együtt szétlőtték, vagy csak szimplán kivégezték. A riportalanyunk többszörösen szerencsés helyzetben volt, mert nemcsak, hogy este dolgozott, de még a falu közepén is lakott, így nem az ő háza volt az első célpont, ezáltal kocsijával sikeresen kitudott menekülni. Az incidens gyökeresen megváltoztatta a család lelki állapotát és későbbi életét. Minden tragédia ellenére, hivatásos segítséget nem kértek. Megbeszélések eredményei: Az interjúalanyok megbeszéléseink egyszerű és világos összehasonlítása végett, az eredményeket egy táblázatban foglaltuk össze, mely lehetővé teszi azok feldolgozását az olvasó számára.

Muzulmán

Katona Pszichológia (2007), első kötet, Zrínyi kiadó, Budapest ISBN 978-963-327-438-5

86

9

Lakóhely és vagyonának elvesztése valamint az ellenségtől való menekülés,

Családtagjuk elvesztése.

8

Családtagjuk elveszése.

A háborúban elszenvedett halál közeli élmény. Családtagjai elvesztése, és a menekülés.

7

A jogi bizonytalanság, a rendőrök bántalmazása és az oktatási intézmények felszámolása.

Barátjának elvesztése volt. Barátja halála.

6

A katonái elvesztése és önmaga megsebesülése volt.

5

Katonái elvesztése.

A halállal való szembesülés és a háború okozta embertelenségekkel való szembesülés.

4

Az ellenségtől való menekülés volt.

Szerb 3

Barátai halála volt.

és elvesztésének lehetősége.

megsérülése

Állandó halálfélelem, alap szolgáltatások hiánya, éhínség, gyógyszerek hiánya és fia elvesztésének lehetősége.

2

Fia

A katonák által elkövetett agressziók. Az erőszak elkövetése (tanárnál) és a halál közeli helyzet (mindeket

A harci helyzet okozta stressz hatások Legkieme lkedőbb stressz hatás 9

1

A rendőri erőszak.

Horvát

Hovatartozás Interjúk sorszáma

Végkövetkeztetés:

A tanulmány rávilágított az ezerkilencszázkilencvenes években bekövetkezett, és majd tíz évig tartó, Jugoszláv polgárháborúkból eredő poszt traumatikus stressz hatásokra a civil illetve a katonai állománynál. Annak ellenére, hogy csak háromszor három polgárral készítettünk interjút, az eredmények jól ábrázolják, hogy a háború okozta sérelmek egyaránt, komolyak és mélyek, valamint az általuk keletkezett PTSD hatásai alól egyetlen háborúban résztvevő, tekintet nélkül rasszra illetve korosztályra, sem maradt ki.

A megbeszélések alapján, jól látszik, hogy a harci illetve fegyveres konfliktusok megélése, leginkább a gyerekekre vannak hatással, merthogy nekik még személyiségük fejlődésben van és a komoly stressz hatások átélése nagymértékben befolyásolják annak egészséges kialakulását. Riportalanyainkra az összes háború okozta stressz közül legnagyobb negatív hatással, a halálhoz közeli helyzet, családtagjaik illetve a barátaik elvesztése volt. A legtöbb ilyen esetet átélő egyén, még mái napig sem

87

Vallásos neveltetése révén, nem kért hivatásos Orvosi segítséget nem kért.

A rémálmok és báty holtestének emlékei még mái napig kísértik. A PTSD tüneteinek jelei még máig jelen vannak riportalanyunknál. A tüneteket pszichológus segítsége által kezelni lehetne.

Nem volt.

Orvosi segítséggel és gyógyszerekkel a PTSD tünetei csökkenthetők lennének.

Az emberekben való újboni megbízás erősítése.

Megszűnt bizalma az igazságszolgáltatásban, valamint a visszatérő rémálmainak gyakorisága csökkent.

Igen.

Riportalanyunk, megtanult a háborús stressz utóhatásaival együtt élni.

Az orvosi gyógykezelés továbbra is szükséges.

Igen, kapott.

Az esetet, lassan de sikerült feldolgoznia, azonban az incidenst felidéző álmok mái napig megmaradtak.

Időről időre történő orvosi kivizsgálás és kezelése.

Igen, de nem vette hasznát.

Pszichológusnál nem járt.

Riportalanyunk, még ma is állandó harci készültségben van és álmatlanság zavarja.

Háborús emlékei még mindig kísértik.

Úgy véljük, hogy a mély poszt traumatikus stressz hatásoktól sosem fog 100%-ban felgyógyulni.

Hivatásos segítséget nem kapott.

A tanárembernél volt, a kereskedőnek nem volt szüksége rá.

Hivatásos segítség igénybevétel e

Megfelelő elfoglaltságot kell önmagának találnia, hogy ismét értelmet nyerjen élete.

Lelki és pszichikai állapota stabilizálódott, de a történtek még mái napig felidéződnek benn.

A kereskedő teljes mértékben túltette magát, még a tanárembernél még jelen vannak a PTSD tünetei.

Jelenlegi állapot

A PTSD tünetei nem múltak el teljes egészében és talán nem is fognak, de ugyanakkor szimbiózisban tud velük élni.

A tanárnak folytatnia kell a kezeléseket, ugyanakkor a háborús stressz hatás mértéke végett, a teljes felépülés szinte kizárt.

Javaslatok

Pánikérzet, nyugtalanság, a humorérzékének elvesztése és álmatlanság.

Fokozott agresszió, hallucinálások és rémálmok voltak.

Rémálmok, a sötétségtő való félelem, zaklatottság, fokozott ió Rendőröktől való félelem, gyűlöletérzet, rémálmok és szorongások.

Álmatlanság, fokozott agresszió és vérszomj.

Álmában a történet újraélése.

Álmatlanság, rémálmok és szorongások.

Álmatlanság, ingerlékenység, pánikroham, rémálmok és éhínség érzet.

Álmatlanság, fokozott agresszivitás, fizikai fájdalomérzet és szex iránti hiányérzet (tanárnál).

Poszttraumás Stressz hatások tünetei

volt képes száz százalékban felgyógyulni azok utóhatásai alól. Egyidejűleg fontos megemlítenünk, hogy az adott régió lakosai számára, tekintet nélkül vallásukra és nemzeti hovatartozásukra, a hivatásos pszichológus és pszichiáter igénybevétele, nemcsak, hogy nem népszerű, de még kínos is. Ez a tényszerű adat a régiók elmaradottságából és az egyének konzervatív és visszamaradott gondolkodásmódjából adódik. Úgy véljük, hogy a hivatásos segítség által, sok utóháborús stressz hatásnak nemcsak enyhítése, hanem végleges megszüntetése, elnyomása is lehetséges lenne. Végül a helyi háború, résztvevőiben oly nagy volumenű gyűlölet érzetett hagyott a velük szembenálló etnikumú embertársaik iránt, mely hatásai még több mint tíz év elteltével is érezhetőek. Ezek megszüntetését, nemcsak hivatásos segítségnyújtás, hanem a társadalom magasabb szintű oktatása révén lehetne elérni. A magasabb tudásszint, nemcsak egy pozitívabb hozzáállást ad az embernek a pszichológusok és pszichiáterek iránt, hanem lehetővé teszi a háborúk kegyetlen és véres mivoltának jobb megértését is, ami által lehetővé válik a bennük elszenvedett sérelmek, könnyebb és jobb feldolgozása. A sérelmek eredményesebb kezelése, elősegíti a valamikori szembenálló felek feszültségének csökkentését, ami egyenesen kihat a terület stabilizálódására.

Hivatkozás: •

• • • • • •

A rémálmok hatására, az emberke gyakran öngyilkos kísérleteket hajtanak végre. Sleep Disturbances, Nightmares Are Common Among Suicide Attempters (2007) American Academy of Sleep Medicine, entered online: http://www.sciencedaily.com/releases/2007/01/070101113027.htm Idegen szavak gyűjteménye. Online elérhető: http://idegen-szavak.hu/paramilit%C3%A1ris John R. Lampe (2000), Yugoslavia as History Twice There Was a Country. Cambridge University Press, 2 edition. ISBN: 978-0521774017 Katona Pszichológia (2007), első és második kötet, Zrínyi kiadó, Budapest ISBN 978-963327-435-5 PTSD – Post Traumatik Stress Dissorder. US Department of Veterans Affairs http://www.ptsd.va.gov/public/pages/what-is-ptsd.asp Sz. Gyukics, A Milosevics klán (1997), Atheneum 2000 kiadó, ISBN 963 9261 56 4

-

T. Dokoupil, A New Theory of PTSD and Veterans: Moral Injury (2012) The Daily Beast. Entered online: http://www.thedailybeast.com/newsweek/2012/12/02/a-new-theory-of-ptsdand-veterans-moral-injury.html

88

Szabó Zoltán László r. alezredes A modern rendőrségi lőkiképzés és intézkedéstaktikai kiképzés kialakulása, fejlődése, helyszínei, jelene Kialakulása, fejlődése Ahhoz, hogy megértsük a jelenkori magyar fegyveres szervek cselekvőképességét, intézkedő-képességét, lőfegyverekhez való viszonyát, felkészültségét, a kritikus helyzetek kezelésére való képességét, mindenképpen szükséges legalább vázlatos képet kapni a jelen helyzethez vezető útról. Szakterületünk története nagyjából egyidős a modern demokratikus államrend kezdeti megszilárdulásával Magyarországon. Az ok, ami előhívta, szintén kapcsolódik a rendszerváltáshoz és az azt követő útkereséses időszakhoz, ahol a totális rend és hatalmi viszonyok megszűntével kezdetét vette a népszuverenitás gyakorlása, mely a határőrizet gyengítésével és a rendvédelmi szervek hatalmi szerepének csökkentésével akaratlanul is nagyobb teret biztosított a jogellenes cselekmények, a bűnözés elterjedésének. Nőtt az úgynevezett „ügyeskedő” bűnelkövetők mellett az erőszakos cselekmények száma is. Ehhez adott megfelelő eszközt, az ellenőrizetlenül országban maradt fegyverarzenál, amelyet a Szovjet Hadsereg hazánkban igen sokáig állomásozó hadseregcsoportja „hagyott” itt. Az, ami csak nagyritkán fordult elő a pártállam idején, reális veszéllyé vált, megtámadták a rend őrét, már nem védte meg a szolgálati egyenruha és az igazolvány. Kellett valami más, valami hatékonyabb a kollégák túlélésének biztosításához és ez nem más, mint az úgynevezett modern rendőrségi lőkiképzés lett. A recept egyszerű volt: végy olyan országokat, ahol sokszor lelövik a rendőrt, nézd meg, hogy mit tesznek ez ellen, ezt alakítsd a saját országod viszonyaihoz és oktasd. Mindezt felismerve, ennek szellemében indultak el kollégáink, elődeink olyan országokba, ahol gyakran történtek rendőrök elleni támadások, ahol tettek ellene valamit, és ahol ezt szívesen meg is mutatták. Azok a magyar kiképzők, akik tanulni utaztak, sem voltak minden előképzettség nélkül, hiszen a ’90-es éveket megelőzően leginkább sportlövők végezték az állomány képzését, és közülük kerültek ki később a Rendészeti Szervek Kiképző Központja (továbbiakban: RSZKK) első lőkiképző szakemberei is. Kollégáink már 1990-ben Franciországban gyűjtötték a tapasztalatot, aztán 1991-ben a Bajor Készenléti Rendőrség iskolájában Eischtettben volt az első meghatározó módszertani bemutató és képzés, melyen részt vett a magyar rendőri kiképzés színe java. Ennek folyományaként még ugyanezen év nyarán összevonásra kerültek a rendőrség sporttisztjei, kiképzői és bemutatták számukra az új irányvonalat. 1992-ben, gyakorlatban is elindult az új elvek szerinti lőfegyverkezelés, az első országos szituációs lőbajnokság keretében. Fényképes és fém célokra kellett lőni, már számított a gyorsaság a pontosság mellett. Nagy vízválasztó volt ez a korábbi pontlövészet alapú lőkiképzéshez képest. 1992-’93-ban néhány I. P. S. C. verseny Ausztriában és Csehszlovákiában, aztán következhetett az első igazán nagy nemzetközi megmérettetés, az 1993-as Tűzoltó - Rendőr Világjátékok az USA-beli Colorado Sprinx-ben. Ott, azt lehet mondani taroltak hazánk fiai, hiszen PPS, szituációs lövészet és más fegyverrel vívott versenyben is számos első és dobogós helyet nyertek. Akkoriban történt, szintén az USA-ban, Quanticoban, ahol egy kiképzésen vettek részt kollégáink, Simonyi Ottó és Varga Károly alezredes urak, hogy a képzés keretében rendezett automata puska versenyen, az Amerikaiak fegyvereivel bizonyultak jobbnak a résztvevőknél. A másnapi parancskihirdetésen, az Egyesült Államok zászlajának felvonásakor valamennyi bázison felolvasták a nevüket. Már akkor jobban ismerték a nevüket ott, mint Magyarországon… Nagy lökést adott ez az új, modern elvek szerinti kiképzésnek és az akkor élvonalbeli kiképzőink is támogatást kaptak. El is kezdődött a rendőrségi és határőrségi kiképzők felkészítése, melyhez hamarosan

89

csatlakoztak az akkori Vám- és Pénzügyőrség kiképzéssel foglalkozó, nyitott szakemberei. A képzéshez kapcsolódva, azzal párhuzamosan megtartották az első interaktív kiképzői tréninget. Ezután következett Alabama 1994-ben, ahol a Rendőr-Tűzoltó Világjátékokon ismét szép eredménnyel zárt a magyar lövészcsapat. Még ugyanebben az évben elindult a szervezett, tanfolyami képzés lőkiképzőknek, eleinte három alkalommal, összesen 10 napban, aztán 2000-től már szaktanfolyamként, 20 nap időtartamban. Azóta több mint 500 fő végezte el az oktatói felkészítést és kapcsolódott be a rendészeti szervek állományának képzésébe. Emellett a Magyar Honvédség is delegált néhány főt, akik azóta is eredménnyel képzik kollégáikat. A lövészeti képzés, a halálos erő alkalmazásának tudománya csupán egy része a modern rendőrségi kiképzésnek. Az intézkedéstaktika az, amely a gyakorlati alkalmazás során rendszerbe állítja, és helyére teszi a különféle rendőri cselekmények foganatosítását. A Rendészeti Szervek Kiképző Központja 1999 óta végzi alkalmazói és oktatói szinten a felkészítést. Kollégáink, Simonyi Ottó és Sárosi Zoltán r. alezredes Urak 1997-ben, Németországban ismerték meg az Egyesült Államokból származó metodikát. Ők csiszolták a magyar viszonyokhoz és kezdték oktatni. 2002-ben egy váratlan és véletlen esemény hívta életre az úgynevezett bevetési szaktanfolyamot, amely leginkább a bűnügyi elfogásokra készítette fel az ezzel foglalkozókat az FBI képzési tematikák felhasználásával. Olyan rendszert alkalmaztunk ennél az oktatási formánál, amely integrálta a lőkiképzést és a taktikát, gyakorlati alkalmazói szinten. Mintegy 350 fő tett eredményes vizsgát ezeken a tanfolyamokon. A képzés híre nem maradt az országhatárokon belül, Kína, Thaiföld és Románia és megízlelte a hatékonyságát. Ez utóbbiak valamennyi bevetési egységüket nálunk kívánták felkészíteni, így több mint 100 fő román rendőr és belügyi terrorelhárító vett részt ezen az embert próbáló felkészítésen. Elmondható, hogy az elmúlt 20 esztendőben egységes rendszerbe került a kényszerítő eszközök kezelésének, az utcán is használható technikák és taktikák oktatása. A munka még messze nem ért véget, hiszen a folyamatosan keletkező rendkívül események elemzése és kiértékelése mindig hoz új problémákat, melyek megoldása többek között a mi szakterületünk feladata is. Törekszünk arra, hogy folyamatosan figyelemmel tudjuk kísérni azon külföldi országok képzési tevékenységét, ahol a rendkívüli események nagyobb száma okán előrébb járnak azok kezelésében, megoldásában is. Továbbra is javaslatokat teszünk a rendészeti kiképzés hatékonyságának növelésére, legyen új eszköz, anyag vagy módszer, és hivatalból nem csüggedünk, ha valami nem, vagy nem jó ütemben valósul meg. Alapelvünk nem változott: felkészíteni a hozzánk fordulókat a bűnözés elleni harcra, így minél nagyobb biztonságot adva számukra a kritikus helyzetek túléléséhez. Kronológiai áttekintés: 1990, szituációs lövészeti versenyek Franciaországban 1991-ben megalakul a Rendészeti Szervek Kiképző Központja, melynek feladata a korábban a fegyveres szervekhez tartozó élsport és tömegsport irányítása mellett a fegyveres és gépjárműves kiképzési ág egységes, modern és hatékony formában történő kialakítása, és a belügyi szervek szükséges ismeretekkel rendelkező kiképzőinek, oktatóinak felkészítése, valamint az országos szakirányítás rendszerének kidolgozása. 1992, US MARSHALL képzés 1991, Bajor Készenléti Rendőrség, módszertani bemutató és képzés 1992, első intézkedéstaktikai konferencia Budapesten (RSZKK-n) 1994, intézkedéstaktikai tréning Frankfurt International Association Law and Firearms Instructors, Törvényvégrehajtó Lőkiképzők Nemzetközi Szövetsége 1994, a Rendészeti Szervek Kiképző Központja a nemzetközi tapasztalatok alapján megkezdi a modern rendőrségi lőkiképzés kialakítását:

90

–

egykezes lövészet (porosz módszer) visszaszorítása;

–

fegyveres taktikák (testhelyzetek, fedezékek) alkalmazása;

1995-1996, az első magyar rendőrségi kiképzők részvétele Németországban az intézkedéstaktikai tréningen – intézkedéstaktikai gyakorlatok végrehajtása, illetve ezeknek a foglalkozásoknak megszervezése, levezetése. •

A RedMan védőfelszerelés, valamint a Simunition rendszer bevezetése az intézkedéstaktikába.

1996, a Budapesti Rendészeti Szakközépiskola bevezeti a 3 modulból álló intézkedés módszertani képzési programját: –

jogszabályismeret;

–

lőkiképzés;

–

rendőri önvédelem.

Másodéves hallgatók részére szituációs helyzetgyakorlatokban történik az oktatás. 1997, az első magyarországi intézkedéstaktikai nemzetközi oktatói kurzus – Budapesti Rendészeti Szakközépiskola 1997, 23/1997. (XI.27.) ORFK utasítás a Magyar Köztársaság Rendőrsége Lövészeti Szakutasítása 2000, lőkiképzői szakoktatói szaktanfolyam 2003, integrált lőkiképzői és intézkedéstaktikai szakoktatói képzés

A modern rendőrségi lőkiképzés és intézkedéstaktikai kiképzés helyszínei Két jellemző helyszínen zajlik a rendőrök felkészítése. Az egyik a tanintézetek, ahol a tisztek és tiszthelyettesek alapképzése történik, a másik helyszínen pedig a szinten tartó és speciális képzések kerülnek végrehajtásra, alapvetően a Rendőrség szakmai szerveinél és az RSZKK-n. Az RSZKK feladata felkészíteni a rendészeti szervek kiképzőit, és emellett az olyan sajátos feladatrendszerrel rendelkező szervezeti egységek tagjait is, ahol a szolgálatellátás speciális felkészültséget igényel. A szintentartó és speciális felkészítések a tanintézeti alapképzésre épülnek, aminek feltétele az együttműködés, és az egyeztetés az iskolák és a Rendőrség között.

91

Jelene Felkészítés a veszélyhelyzeti magatartásra, a kritikus helyzetek túlélésére A modern intézkedéstaktika részterületei 1. Kommunikációs ismeretek -

verbális (szükséges gyakoroltatni az tájékoztatást – miért intézkedünk)

intézkedés

megkezdésekor

a

megszólítást,

a

- non verbális (az intézkedés alá vont személy testtartásából, gesztikulálásából lehet számítani arra, hogy aktív-passzív résztvevője-e az intézkedésnek. 2. Pszichológiai ismeretek - személyiségek általános ismerete - emberi magatartási formák - az intézkedés alá vont személyek ellenálló

magatartása - lehet aktív vagy passzív, együttműködő, vagy

3. Elsősegélynyújtás (alap; police medic) - felismerés - segítségnyújtás - életmentés 4. Önvédelmi ismeretek - kényszerítő eszközök alkalmazásának gyakorlata - elvezetések - ruházat átvizsgálás - fogásokból szabadulás - bilincselési gyakorlatok - intézkedési alakzatok (távolságtartás) - könnygáz alkalmazásának ismerete - rendőrbot, vagy tonfa használatának gyakorlata 5. Lőkiképzés - alapképzés - statikus kiképzési szakasz alaptudás megszerzése elméletben és gyakorlatban, valamint az ehhez szükséges fegyverkezelői ismeret bővítése (testhelyzetek, fedezékhasználat, adott helyzetben több cél leküzdésének taktikája) - továbbképzés (szintentartás) – dinamikus kiképzési szakasz

92

Összetett gyakorlatok megtanulása, mozgó célokra történő lőkiképzés elsajátítása. 6. Helyzetgyakorlatok - különböző intézkedési helyzetek taktikai (biztonságos) végrehajtása –

taktikai elemek begyakorlása, szükség esetén a feladathoz alkalmazkodó taktikák kidolgozása (gépjárművek igazoltatása, területen lévő illetéktelen személy eltávolítása vagy elfogása, illetéktelen behatolás esetén területzárás kialakítása, valamint a helyszín átvizsgálásának taktikai végrehajtása

–

a fent említett taktikák szituációs gyakorlatban történő gyakoroltatása (szerepjátszókkal)

Egységes kiképzés A 18/2008. számú ORFK utasítás, és a mellékleteként kiadott kiképzési segédlet megteremtette az egységesség normai követelményét. Menete: -

Oktatási anyag elkészítése

-

Kiképzők felkészítése (Lehetőleg egy helyen történjen)

-

Kiképzési terv

-

Végrehajtás (fokozatosság, egymásra épültség, folyamatosság)

Jellemzői: -

Az alapok állandóak.

-

Egyértelmű, fejleszthető.

Új elemek a kiképzésben: Police Medic elsősegélynyújtó tanfolyam Az azonnali beavatkozás igénye és szükségessége hívta életre ezt a képzési formát. Az ilyen helyzetek, amelyek mind a kiképzés során, mind a rendőri munka menetében előfordulhatnak, és a késedelmes beavatkozás tragédiával végződhet. Elsősorban a lőkiképzést ellátók felkészítése a cél, annak érdekében, hogy a lövészetek során esetlegesen bekövetkező rendkívüli események azonnal kezelésre kerüljenek. A hosszabb távú koncepció pedig az, hogy mind a rendőrjárőr, mind a járőrcsoportban tevékenykedő erők rendelkezzenek olyan képzett személyekkel és megfelelő felszereléssel, ami alkalmassá teszi őket a szolgálatellátás, egy rendőri intézkedés során előforduló súlyos, életveszélyes sérülések ellátására. A Police Medic végzettség alkalmas a lőtt, szúrt, vágott sérülések megállapítására, az elsődleges intézkedések megtételére, valamint a szakképzett egészségügyi szakszemélyzet kiérkezéséig a sérült stabilizálására. Alkalmasak az ilyen végzettséggel bírók újraélesztésre, és az ehhez szükséges berendezések kezelésére. Fontos eleme a képzésnek az intézkedési protokoll megtanítása, és a gyakorlatban történő alkalmazásának gyakoroltatása. A felkészítés csúcsát a komplex gyakorlatok képezik, ahol egy beállított, aktív helyszínnel találkozik a kiküldött rendőri erő (járőr, csoport), például felrobbant anfetamin labor, ahol égett, csonkolt, sokkos állapotban lévő sérülteket kell ellátniuk, ellátási sorrendet felállítani úgy, hogy

93

közben rendőrként intézkednek. Más esetben családi botrány helyszínén kell megtenni a szükséges rendőri intézkedést, és ellátni a súlyos sérültet, miközben még mindig zajlik a hangos és tevőleges nézeteltérés. Konfliktuskezelési tréning A kritikus helyzetek kialakulásának, kezelésének egy nagyon fontos eleme a kommunikáció, amely alapja a mindennapok során előforduló intézkedések normál mederben történő tartásának. A képzés célja a fegyveres szerv állományának rendészeti iskolai alapokra épülő megerősítő képzése, amely a mindennapi szolgálati feladatok ellátása során folyamatosan kapcsolatba kerül az állampolgárokkal. Célunk megmutatni azokat a kommunikációs-konfliktuskezelési technikákat, amelyekkel egy-egy intézkedés erőszakmentes keretek között tartható; továbbá a Rendőrségről alkotott szubjektív kép javul a polgárokkal történő intézkedések kedvező megítélése által. A tanfolyamon résztvevők megismerik azokat a módszereket, technikákat, amelyek segítségével megtalálják és kifejlesztik a saját személyiségükhöz leginkább illeszkedő konfliktuskezelési metodikát. A tanfolyam végén képesek lesznek a gyakorolt minták segítségével a szolgálati feladatuknak megfelelő intézkedések során jellemzően előforduló problémás helyzetek kezelésére. Összegzés A fegyveres és ezen belül a rendészeti pálya sajátságos szabályrendszere miatt eltér az úgynevezett civil foglalkozásoktól. Fokozott veszéllyel jár nap, mint nap, folyamatos koncentrációt kíván a helyes döntés meghozatala érdekében, hiszen adott esetben egy pillanat alatt kell életről vagy halálról szóló döntéseket hozni, amit majd más, jogi végzettségű tisztségviselők hónapokig, évekig fognak vizsgálni hivatalukban, minden zavaró körülmény nélkül. A kulcsszó a szolgálat ellátás menetében a TÚLÉLÉS, és a kiképzés feladata felkészíteni a rendészeti dolgozót erre a megfoghatatlan, ösztöneinkben rejlő, sokrétű ismeretet, tudást és felkészültséget igénylő képességre. Meg kell tanulnunk túlélni a kritikus helyzeteket és a kedvezőtlen körülményeket. A túléléshez szükség van minden, a rendészeti iskolákban tanult rendészeti ismeretre: lőfegyverek, kényszerítő eszközök készségszintű kezelésére, önvédelmi technikákra, intézkedési taktikák alkalmazására egyedül, párban, vagy csoportban, és azokra a tapasztalatokra, amelyeket a kiképzés, vagy a szolgálat ellátása során szerzünk. A túlélés nem csupán ismereteket igényel, hanem szükség van a jó fizikai felkészültségre, hogy megfelelő döntéseket tudjunk hozni kritikus helyzetekben. A folyamatos képzés, önképzés növeli azon képességeinket, amelyek alkalmassá tesznek minket a helyes cselekvési minta kiválasztására és alkalmazására. A kiképzés menetében a valóságszerű oktatási helyzetekben való részvételen keresztül a rendészeti dolgozók jobban megismerik magukat és az előttük álló kihívást. Az oktatási gyakorlat során elért teljesítmény, az elkövetett hibák és a leszűrt tanulságok segítenek abban, hogy a hallgatók megismerjék a rendészeti ismeretek biztonságos és célszerű alkalmazásának a módját. Alkalmas vagyok egy rendkívüli esemény kezelésére? Ismerem a társaim? Tudom, hogy milyen vagyok stresszhelyzetben? Számíthatok a társamra kritikus helyzetben? Vajon Ő számíthat rám? Aki jó ember, nem biztos, hogy jó társ. Végezetül: a TÚLÉLÉS a legfontosabb verseny, amelyben ha csak a második vagy, már nem te meséled el a története.

94

Boros Attila r. főtörzszászlós A kiképzés szerepe és jelentősége a kritikus infrastruktúrák fegyveres védelmét ellátó állomány extrém stresszhelyzetre történő felkészítése során Ezen előadás középpontjában elsődlegesen a kiképzés, azon belül is a szolgálati lőfegyverek szakszerű, jogszerű, biztonságos kezelésére történő felkészítés kiemelt szerepe áll. A vizsgálati témában érintett fegyveres szervek tagjai számára összeállított extrém stressz kiváltására alkalmas gyakorlatok bemutatása mellett a vizsgálat során szerzett gyakorlati tapasztalatok, körülmények bemutatása a cél. A vizsgálatban résztvevő csoportok képzése, képzettsége, feladatainak sajátosságai A vizsgálatok alapjául szolgáló gyakorlatokat nyolc csoport hajtotta végre, az alábbi típus szerinti megoszlásban: csoport: speciális rendészeti Jól kiképzett, folyamatos, napi képzésben részesülő állomány, amely feladatrendszerébe tartozóan speciális szakértelmet igénylő rendészeti jellegű feladatok old meg. A szolgálatellátását szélsőségek jellemzik: kiképzés, készenlét; riasztás, bevetés. A bevetési feladataik során kiemelt bűncselekményi kategóriák elkövetőivel szemben kell intézkedniük, ahol a lőfegyverhasználat esélye magas. csoport: speciális katonai Jól kiképzett, folyamatos, napi képzésben részesülő állomány, amely feladatrendszerébe tartozóan speciális szakértelmet igénylő katonai jellegű feladatokat old meg. A szolgálatellátását szélsőségek jellemzik: kiképzés, készenlét; riasztás, bevetés. A bevetési feladataik során, nemzetközi katonai szerepvállalás keretében, háborús övezetben hajtanak végre személybiztosítási, kiemelési, járőrözési feladatokat. A lőfegyverhasználat esélye ezeknél a feladatoknál magas. csoport: általános rendészeti Átlagos képzettséggel rendelkező állomány, nem rendszeres képzésben részesül, általános rendészeti feladatok hajt végre napi szinten. A szolgálatellátása során folyamatos „rutin” intézkedéseket hajt végre, és rendszeresen végzi lőfegyverrel nem rendelkező személyek elfogását, kezelését. Szolgálati feladatai ellátása közben a lőfegyverhasználat esélye csekély. csoport: fegyveres biztonsági őrök Alapképzettséggel rendelkező állomány, mely évi három-négy alkalommal részesül lőfegyveres képzésben, napi szinten őrzési feladatokat lát el. A szolgálatellátása során védett objektumhoz kapcsolódó őrzési, védelmi, kísérési, portaszolgálati feladatokat lát el, mely során napi rutinfeladatokat végez. Az objektumot ért támadás, behatolás, belső szabotázs esetén van kiemelt feladata. Általános szolgálati feladatai ellátása közben a lőfegyverhasználat esélye csekély. A lőfegyveres kiképzés szerepe az extrém stresszre történő felkészítésben A fegyveres szervek szolgálat ellátása során a leginkább stresszkeltő esemény a halálos erő alkalmazása, azaz a lőfegyverhasználat. A kényszerítő eszközök csúcsán található lőfegyver használata előrevetíti,

95

magában hordozza az ölést, mint egyenes következményt. Az, hogy a lőfegyverhasználat hogyan, milyen módon és eredménnyel ér véget, számos tényezőtől függ, melyek közül elsődleges befolyással bír a szolgálati személy képzettsége. Emellett fontos befolyásoló tényezők még: a kialakult helyzet jogi, szakmai minősítése, a célszemély/ek (intézkedés alá vont/ak) magatartása, és a kényszerítő eszközt alkalmazó adott pillanatban jellemző pszichikai állapota. A lőfegyver használata olyan stresszkeltő esemény, amely emberi szervezetre gyakorolt hatásai jelentősek. Ebben a helyzetben a túlélés a cél, hiszen az esetek többségében olyan helyzetbe kerül a személy, ahol az élete közvetlenül veszélyben van. Erre a veszélyre adott automatikus érzelmi reakció a félelem, melynek hatásai gyengíthetik, és megfelelő képzettség esetén erősíthetik a védekezés hatékonyságát. Ezek a hatások az alábbiak: Érzékszervi hatások: az agy a lényegre koncentrál, élesedik a látás, élesedik a hallás, érzékszervi torzulások léphetnek fel (csőlátás, lassított felvétel effektus). Fizikai hatások: szívdobogás felerősödik, vérnyomás megemelkedik, cukor és energia kerül a véráramba, több vér jut az izomzatba és a létfontosságú szervekbe, aktiválódnak a véralvasztó enzimek, a hajszálerek lezáródnak, a vér a belső szervekbe áramlik. A fenti hatások optimális kezelése elősegíti a traumás helyzetben történő helyes cselekvést. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerjük önmagunkat, gyengeségeinket, képzettségünket; legyünk jó fizikai állapotban; ismerjük a kényszerítő eszközök kezelését, a taktikát, mentálisan legyünk felkészültek. Az extrém stresszhatást kiváltó helyzetek modellezése szempontjából, a szolgálat ellátása során előforduló tipikus helyzeteket igyekeztünk kialakítani.

Feladatok: 1.) Lőgyakorlatok Lőgyakorlatok általános leírása A lőgyakorlatok úgynevezett bázisgyakorlatok, melyet a lövőknek azonos távolságra (8 méter), statikus helyzetben, időkényszer alatt, meghatározott felszerelésben, vezényszavakra, meghatározott sorrendben, több lövővel együtt, eredmény orientáltan, mérhető módon kellett végrehajtaniuk. A hét gyakorlat tartalmaz minden olyan – a fegyverbiztonság körébe tartozó – mozzanatot, alapkezelési technikát, amely ahhoz szükséges, hogy a fegyveres szerv tagja, a szervezettől elvárható módon és mértékben alapszinten lássa el a szolgálati kötelezettségéből adódó, legmagasabb szintű kényszerítő eszköz használatot. A maximális végrehajtási idők megállapításánál egy olyan átlagos időt igyekeztünk beállítani, amely a négy csoport közül a legkisebb képzettségű csoport számára is végrehajtható. Az elvárásaink szerint a lövőknek ki kellett használniuk a rendelkezésre álló viszonylag tág időkeretet, és a pontosságot előtérbe helyezni a gyorsaság helyett. A 8 méteres távolság az ahol, és ami felett már mindenképpen precízen kell a célzást végrehajtani, a pisztoly irányzéka segítségével arra a célfelület nagyságra, amit ebben az esetben a lőlap 8-ason belüli része jelentett. A lőfeladatok leírása, gyakorlati jelentősége Amennyiben váratlan támadás történik, úgy általában ebből a helyzetből kell a legrövidebb időn belül tűzkésszé tenni a fegyvert, és leadni az első lövést, amely döntő fontosságú lehet az incidens végkimenetele szempontjából. 1. feladat: Fegyverrántás, csőre töltés, 2 lövés. Ez a gyakorlat arra készíti a lövőt, hogy gyors egymásutánban, minél kisebb területre (1,5 – 2 tenyérnyi) legyen képes pontos lövést leadni. Gyakorlati jelentősége abban keresendő, hogy egy támadó személy

96

megállításához kevés egy lövedék energiája, sőt gyakorlati tapasztalatok alapján a gyors, rövid távolságon (azonnali) történő megállításhoz minimum 4-5, kis célterületre leadott lövésre van szükség annak érdekében, hogy a jogtalan támadás elkövetője ne tudjon a fegyveres személyben, vagy a védelmébe vett más személyekben kárt tenni. 2. feladat: Készenléti helyzet, feszített kakas, 1 lövés. A feladat egy élethelyzetben oly módon kapcsolódik az előző két feladathoz, hogy ha a leadott lövés, vagy lövések elérték céljukat, megtörték azt a cselekményfolyamatot, amely a lőfegyverhasználat kiváltásához vezetett, de a támadó még nem került biztosításra, és az sem egyértelmű, hogy tud-e még további támadást kezdeményezni, akkor a lőfegyvert használó készültségben (tüzelésre kész helyzetben) tartja az eszközt, és csak olyan mértékben engedi le, hogy a támadó teljes egészében látható legyen számára. Ebben a helyzetben utasításokat tud adni, szemmel tudja tartani, és ha kell, akkor a lehető legrövidebb időn belül lövést tud kiváltani. 3. feladat: Készenléti helyzet, 1 db revolverező lövés. Ez a feladat éles szituációban akkor kerülhet előtérbe, amikor pl.: egy taktikai egység olyan konkrét feladatot hajt végre, ahol lőfegyver használatára kell készülni. Ekkor az alaphelyzet: kézben tartott, csőre töltött, fesztelenített kakasú lőfegyver. 4. feladat: Készenléti helyzet, revolverező dupla lövés. A két gyors lövés oka az előzőekben már említett megállítási erő optimalizálása. 5. feladat: Fegyverrántás, 1 db revolverező lövés. Ennek a feladatnak gyakorlati jelentősége akkor van, amikor a valamilyen okból csőre töltött fegyvert el kell tenni tokba (mert pl.: át kell mászni egy kerítésen, vagy megszűnt a veszély, de a fegyver ürítésére még nincs lehetőség, vagy nem indokolt), ezután következik be egy lőfegyver használati esemény, ami következtében elő kell venni a fegyvert, és lövést kell leadni. 6. feladat: Készenléti helyzet 2 lövés, tárcsere, 2 lövés. Folyamatban lévő fegyveres biztosítás, vagy lőfegyver-használati helyzet esetén fordulhat elő. A készenléti helyzetben lévő lőfegyvert használni kell, több lövés leadása szükséges, de a tár vagy kiürül, vagy kevés van benne, és a fegyverkezelő úgy dönt, hogy tárat cserél, annak érdekében, hogy továbbra is fenn tudja tartani a folyamatos harcképességét. Lőgyakorlat során fellépő stresszorok: a lőtér, lőfegyver és lőgyakorlat együttes hatása; a gyakorlatok értékelésre kerültek; több társukkal együtt kellett végrehajtani; meghatározott szolgálati felszerelésben hajtották végre; megszabott sorrendben kerültek végrehajtásra a gyakorlatok; IDŐKÉNYSZER alatt kellett végrehajtani. A gyakorlat összegzett tapasztalata Alapvetően szembetűnő volt a 4 csoport kiképzése közötti jelentős különbség. Fegyverkezelés, fegyverbiztonság terén lényegesen jobb volt a két speciális felkészültségű csoport, azonban eredményesség terén valamennyi csoportban voltak jó teljesítményt elérők, és olyanok is, akik a csoporttól elvárható felkészültséghez képest meglepően durva hibát vétettek (alakhiba). Annak ellenére, hogy a lőgyakorlatok egyszerű bázisgyakorlatok voltak, ahol egy helyből, mozgás, tüzelőállás váltás nélkül kellett viszonylag egyszerű fegyverkezelési ismereteket igénylő feladatokat végrehajtani, mégis a gyakorlatsor alkalmasnak bizonyult – a stresszorok hatásainak összegződése miatt – extrém stressz állapot kiváltására. A tág időlimitek kedveztek az 1. számú csoportnak, mely az eredményekben is tükröződött. 2.) Párbaj: A gyakorlat leírása A gyakorlatot ketten hajtották végre, egyszerre oly módon, hogy 3 méterre álltak egymással szemben és indító jelre, amely a „Rajt” vezényszó, a szolgálati hord-helyzetben lévő fegyverüket tűzkésszé teszik és lövéseket (3 db) adnak le egymásra. Az indító jel elhangzását követően egy 1,5 méteres átmérőjű körben mozoghattak, változtathatták a magasságot, oldalra léphettek. Az eligazításon elhangzott, hogy az a lövő,

97

aki szándékosan mellé lő, büntetést kap, a kiképzők, a gyakorlat végén rálövik az elhibázott mennyiségű lövedéket. A gyakorlatot pólóban és nadrágban hajtották végre. A fej, a torok és az ágyék került csak fokozott védelemre, hölgyeknél a mellek is. A gyakorlat során fellépő stresszorok: emberre kell lőni; várható fájdalom; időkényszer; a cél mozog és visszalő; védőeszközök. A gyakorlat összegzett tapasztalata Ennél a gyakorlatnál tisztán látszott a csoportok képzettsége közötti különbség. Az 1.2. számú csoportnál egyáltalán nem volt fegyverkezelési hibából adódó harcképtelenség, azaz elégtelen feladat végrehajtás. A 3.4. csoportoknál azonban csoportonként 1-2 főnél előfordult, hogy nem tudták csőre tölteni a lőfegyvert, majd az ebből adódó akadály elhárítása után – jelentős időkésedelemmel – tudta végrehajtani a gyakorlatot, de eközben a gyakorlatban résztvevő másik személy már meglőtte. A meglőtt személy a traumát követően kapkodva és az alap felkészültségéhez mérten jelentősen rosszabbul tudta befejezni a feladatát. Az 1. számú csoport korábban már végzett hasonló feladatot, rendszeresen gyakorolt SIMUNITION fegyverekkel, életszerű szituációkban. Ez a pulzusszámokból is látható, és megfigyelhető a csoporton belüli kisebb szórás, ami a csoportgyakorlásnak, az együtt töltött időnek tudható be. 3.) Intézkedési helyzet (késes támadó)

A gyakorlat leírása A feladatban egy váratlan támadást kell átélnie a résztvevőknek, melynek során nem ideális látási viszonyok között, késsel támadnak rájuk. Ebben a helyzetben kell a rendelkezésére álló területen, és szolgálati felszereléssel megoldania, túlélnie a szituációt. A támadó teljes védőfelszerelést visel, és egy gyakorló késsel váratlanul megtámadja a személyt. Ha lehetősége van rá, akkor szúr, vagy vág a késsel, ezzel imitálva az élet elleni közvetlen támadást. Az eligazításon annyi információt kaptak a résztvevők, hogy rossz látási viszonyok között (este) munkából hazamenet a bázison, vagy az utcán „A” pontból „B” pontba jussanak el. A jelző minimális kommunikációt követően (pl.: cigarettát kért) azonnal késsel támadott. A támadás elhárításának általunk elvárt módja az volt, hogy a támadót ellöki, vagy kézzel blokkolja a megtámadott, ezután távolságot, területet nyer, és vagy „kimenekül” a szituációból, vagy az elegendő távolság elérése után előveszi szolgálati maroklőfegyverét és azzal folytatja az intézkedést. Az értékelésnél a minősítés az alábbiak szerint történt: Nem megfelelt: Halálos sérülést szenvedett el. Közepesen megfelelt: „csak” végtagsérülést szenvedett. Megfelelt: Nem sérült meg. A gyakorlat során fellépő stresszorok: ismeretlen helyzet; rossz látási viszonyok; hirtelen támadás; védőfelszerelés (arctalanság); egyedül hajtja végre. A gyakorlat összegzett tapasztalata A támadás minden esetben közvetlen közelről következett be, tehát a fegyver elővételére nem volt lehetőség. A gyakorlat az úgynevezett lő – nem lő szituáció, vagyis annak eldöntése fegyveresünk részéről, hogy van-e mód, megfelelő távolság a támadó és Ő közötte, hogy elő tudja-e venni és tűzkésszé téve használni tudja-e lőfegyverét, vagy sem. Az esetek döntő többségében a fegyver után nyúltak, de a távolság túl kicsi volt annak megfelelő előkészítéséhez és használatához, ezért szúrt, vagy vágott sérülést szenvedtek. Ennek ellenére általában tovább küzdöttek és lövéssel ért véget az akció. Ez viszont megfelelő, ösztönös túlélési mechanizmus, hiszen ha megállnak, biztosan meghalnak. A 4. számú csoportnál több esetben előfordult, hogy nem tettek semmit, nem védekeztek sem fegyverrel, sem kézzel, így ők ezért sérültek meg. Vélhetően leblokkoltak időlegesen, ezért voltak cselekvőképtelenek.

98

Az interaktív lövészeti kiképzés részét képezik az ilyen és ehhez hasonló gyakorlatok, melyek célja, hogy a gyors és helyes választáshoz szoktassák a résztvevőket. Ne csupán ösztönös cselekvés legyen a védekezés, vagy bármilyen váratlan szituáció kezelése, hanem mielőtt a halált okozó erő alkalmazására kerülne sor, fel tudják mérni, hogy egyáltalán kell-e, szabad-e azt alkalmazni, vagy más eszköz, vagy technika alkalmazása célravezetőbb megoldás a helyzet túlélése, optimális kezelése szempontjából. Általános jelenség a kiképzések során, hogy éppen amelyik eszközzel gyakorolnak a hallgatók az ilyen helyzetet megelőzően, mindenáron azt próbálják a következő gyakorlatnál alkalmazni. A konkrét feladatnál is jellemzően ez történt, hiszen a „késes támadás” előtt „párbaj” gyakorlat volt, pont ezekkel az eszközökkel, így utolsóként, mint eszköz, mint megoldás ez „maradt” meg. Voltak olyanok, akik a helyszínre történő belépéskor már megfogták a pisztolyt, ami nem volt életszerű a feladatszabás alapján. Ez, az ilyen esetek többségénél azt eredményezte, hogy elő tudta venni a fegyvert a kis távolság ellenére is, és a támadást meg tudta szakítani, mielőtt az elérte volna célját. 4.) Taktikai házban végrehajtásra kerülő komplex intézkedési gyakorlat A gyakorlat leírása Párban hajtották végre a feladatot, melynek során egy házba, objektumba kellett bemenniük, és ott elrejtőzött személyt felkutatniuk. A házba történő bejutás biztosított volt, az ajtó nyitva volt. A házban lévő szerepjátszók (2 fő) feladata az volt, hogy magukat első időben nem mutatva, hangok kiadásával „csalják” be a járőröket, majd fegyverrel támadják meg. Az alapinformáció minden csoportnál igazodott a szervezet által végzett feladat jellegéhez. Az értékelésnél a minősítés az alábbiak szerint történt: Nem megfelelt: Ha a járőr legalább egy tagját lelőtték. Közepesen megfelelt: Ennél a feladatnál nem került alkalmazásra. Megfelelt: Be tudta fejezni az intézkedést, akár sérüléssel is. A gyakorlat során fellépő stresszorok: ismeretlen hely; várható támadás; életszerű szituáció.

A gyakorlat összegzett tapasztalata Az 1. számú csoport több párosánál a feladatvétel során „kimaradt”, hogy a rendőri jelleg álcázásával kell megoldani a feladatot. A szolgálatellátásuk sajátosságai miatt nem rendelkeztek ilyen mintákkal, ezért a begyakorolt, rutinműveletet hajtották végre: egyszerűen odamentek, felfedték rendőri mivoltukat, és behatoltak az épületbe, felvéve a harcot a bent lévő fegyveresekkel. A benti munka általában jól ment, mert arra vonatkozólag megvoltak a korábbi begyakorolt mintáik. A 3. számú csoportnál több páros is az elvártaknak megfelelően, a rendőri jelleg álcázásával hajtotta végre feladatát. Jó, hihető legendákat alkalmaztak, ezzel közelebb kerülve a beépített nyomozóhoz. Az épületben lefolytatott támadás során azonban – speciális, alapos begyakorlás hiányában – már nehezebben boldogultak. Az épületen belüli adottságokat nem tudták optimálisan kihasználni (fedezék, nyílászárók, folyosó). A 4. számú csoport párosai az esetek többségében túlértékelték felkészültségüket, és a képzettségüknél többet vállalva behatoltak az épületbe, és megpróbálták a bent lévő fegyveres támadókat felszámolni. 5.) Közlekedési balesetet, veszélyes helyzetet szimuláló gyakorlatok

A gyakorlat leírása A gyakorlatok során a gépjárművekben közlekedési baleset, vagy egyéb, kedvezőtlen körülmények között kialakuló helyzeteket idéztünk elő. A gyakorlat két feladatból állt:

99

-

Öv-szimulátoros gyakorlat: egy autó ülésébe biztonsági övvel rögzített személy egy kötött pályás lejtőn szabadon gyorsulva kb.: 15 km/h sebességgel ütközik, és megáll. - Forgó-szimulátoros gyakorlat: hossztengelye körül 360 °-ban megforduló személygépjárműben kell; első esetben ülnie a résztvevőknek, majd ezt követően második esetben a „felső” pozícióban, 180°-os helyzetben megállított gépjárműből, az ablakon keresztül kimenekülni. A gyakorlat során fellépő stresszorok: öv által okozott rántás, bevágás, fájdalom; fejjel lefelé pozíció. A gyakorlat összegzett tapasztalata A feladatok egyszerűek voltak, mégis olyan eseményt modelleztek, amibe csak ritkán lehet kerülni, és ha ez mégis előfordul, akkor általában annak sérülés az eredménye. A forgó-szimulátoros gyakorlatnál például több esetben előfordult, hogy fejjel lefelé pozícióban nem merte a résztvevő oldani a biztonsági övet annak érdekében, hogy ki tudjon menekülni a gépjárműből. Ez a magatartás arra utalt, hogy blokkolt, cselekvőképtelenné vált, ami éles helyzetben halálos kimenetelű is lehet az ő, vagy más személy számára. Gondoljunk csak arra, hogy a baleset következtében kigyullad az autó, és az amúgy mozgásképes ember saját rövidzárlata következtében meghal. Ezt a hibás magatartást azzal lehet kiiktatni, hogy rávezető gyakorlatokkal megmutatjuk számára, hogy a kisszálláshoz használt technika működik, ezáltal megtanul bízni az eljárásban, és magában. Éles helyzetben a túlélési ösztön elő fogja hozni a megfelelő cselekvési sort, a szükséges kiképzési minta alapján.

Az öt gyakorlat összegzett tapasztalata Elgondolkodtató a jövőre nézve, hogy egy ilyen, vagy hasonló vizsgálat alkalmával a szolgálati feladataikat elsősorban egyedül, vagy párban végzők külön kutatási csoportban történő vizsgálata. Megfigyelhető volt, hogy azoknál a csoportoknál (3. 4. csoport), ahol inkább az egyéni teljesítmény dominál, mivel csoportban ritkábban dolgoznak és gyakorolnak együtt, ott a társ segítségére való támaszkodás, az adott feladat csoportos megoldása nem volt olyan hatékony. A késes feladat volt a leginkább extrém stressz kiváltására alkalmas, hiszen minimális információt kaptak a résztvevők, egyedül voltak, kedvezőtlen környezeti körülmények között kellett végrehajtani a feladatot. Ezt a gyakorlatot oldották meg a legkevesebben megfelelően, sérülés nélkül, vagy minimális sérüléssel. Az okok között szerepel a realisztikus kiképzés hiánya, az egysémás problémamegoldás (lőfegyver), azaz a résztvevő(k) kizárólag egy eszközzel, a lőfegyverrel próbálta megoldani a feladatot. Nem kísérelt meg más lehetőséget pl.: távolságnyerés, puszta kezes blokkolás, ami ebben a helyzetben célravezetőbb lett volna. Általánosságban a kommunikáció, mint hatékony konfliktuskezelési módszer hiánya megfigyelhető volt mind a késes, de elsősorban a taktikai gyakorlatnál. Szükséges és célravezető a vizsgálatban résztvevő fegyveres szervek esetében a szituációs gyakorlati tréningek, valamint a konfliktuskezelési képzések bevezetése, illetve kiterjesztése. Ezen képzéstípusok rendszeres, ismétlődő, a szolgálati feladatok során előforduló problémás helyzeteket feldolgozó módon történő levezetése elősegíti a magabiztos, szakszerű és biztonságos helyzetkezelés készségének kialakulását.

100

Dr. Czuprák Ottó A kritikus infrastruktúra védelmét, működtetését ellátó személyzet magatartása veszélyhelyzetben, a vezető felelőssége az állományának különleges helyzetben történő magabiztos viselkedésre történő felkészítése terén. A közszolgálati szférában foglalkoztatottak széles köréből a védelmi szféra végrehajtási rendszerében dolgozók munkavégzéséhez kapcsolhatjuk leginkább „a veszélyes üzem” jelzőt. Ez elsősorban abból a funkcióból adódik, amelyet a „terepen foglalkoztatottak” szinte nap, mint nap „éles helyzetben” látnak el. Elsősorban ők azok a szakemberek – valamennyi társadalmi formációban – akiknek a tevékenységétől az ország, a régiók, a települések, szervezetek, az állami, a katonai és rendvédelem kritikus infrastruktúráinak védelme, üzemeltetésük biztonsága függ az adott területek érintett közszolgálati szféráiban foglalkoztatottakkal együttműködve. E feladatkörökben foglalkoztatottak – bármilyen magas szinten felkészítettek – amikor megszólal a „sziréna” az adrenalin szintjük lényegesen megváltozik, stresszhelyzetbe kerülnek. A honvédelmi rendszerek és létesítmények, mint kritikus infrastruktúra védelmére történő felkészülés a nemzeti kritikus infrastruktúra rendszerén belül bizonyára nevezhetjük kiemelten fontosnak és speciálisnak. A különleges jogrend bevezetésének biztosítására történő felkészítést, mind anyagi-technikai, mind eszköz, de különösen humánerőforrás biztosítása és felkészítése tekintetében lényeges sajátosságokkal és hiányosságokkal bír. Így az európai „Irányelv” célkitűzései, amely három tevékenységi tényezőt javasol konzekvensen követni: a megelőzés, felkészülés és az ellenálló képesség kialakítása e területen különleges jelentőséggel bír. Az európai koncepció a nemzeti és európai kritikus infrastruktúrák védelmének biztosítása céljából kiemelt jelentőséget tulajdonít a szubszidiaritás 1 elvének alkalmazása és realizálása terén. E jellemzők, tulajdonságok is mutatják, hogy a kockázat az adott infrastruktúra termelékenységi problematikája, hatástényezőiben jelenik meg. 2 A fontosabb nemzeti kritikus infrastruktúrák magukba foglalják mindazon létesítményeket, szolgáltatásokat és információs rendszereket, amelyek a védelmi rendszer és ezen belül a honvédelemhez kötött ágazat működését hivatottak szolgálni. A honvédelmi rendszeren belül a kritikus infrastruktúrákat csoportosíthatjuk szövetségi feladathoz és a nemzeti védelemhez tartózónak. A védettség minősége, a létesítmény, illetve a szolgáltatás fontossága szerint további csoportosítás lehetséges. Így a honvédelem szempontjából meghatározó, fokozott védelmet igénylő létesítmények biztosítását más és más követelménnyel kell megoldani. Különbözik egy honvédelmi helyi igazgatást megoldó létesítmény védelme, és teljesen más egy védett / fedett harcálláspont, információs központ, idp.mta.hu: azaz elv, mely szerint minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértés. 2 Egy transzformátor kiesése, meghibásodása egy körzetben számos problémát vethet fel. 2013 márciusában, Szabolcsban több falú marad áram nélkül, de nem működtek üzemek, óriási kár a fagyasztott árukban, magántermelésben, a közlekedésben, a körzet közellátásában stb. tehát egy kritikus elem meghibásodása a kapcsolódó elemek, alrendszerek működését gátolja. Ugyanebben az időben egy hiányos meteorológiai tájékoztatás, egy hibás úti információ, félretájékoztatás, hibás előrejelzés, az Állami Autópálya-kezelő szakszerűtlensége, az OKF döntésképtelensége egy országrészt bénított meg, amelynek jelentős nemzetközi hatása is lett. Tehát óriási probléma jelentkezett néhány óra alatt térben és időben a lakosság ellátásában, a közlekedésben és a kormányzati rendszer működésében is zavarok léptek fel. Ez a példa is tökéletesen alátámassza, azt az elvárást, mely szerint a felkészülés során olyan tartalék erőforrásokkal (humán, eszköz, technikai, stb.) kell rendelkezni, amely megakadályozza a több milliárdos károk bekövetkezését. 1

101

illetve az ország védelmét irányító hadászati vezetési központ, az intelligens irodáknak 3 védelmének követelményei, amelyeknek szigorú NATO rezsimszabályok alatt kell működniük. Egy különös jelentőséggel bíró kritikus infrastruktúra védelmének ellátása másmás felkészültséggel, személyiségjegyekkel rendelkező vezetői és végrehajtói személyi állományt követel meg, a szervezetnek a struktúrában elfoglalt helyétől, szerepétől, és a szakfeladatok tartalmától függően Egy nagyobb nemzetközi krízishelyzetben a Befogadó Nemzeti Támogatás feltételrendszerének kialakítása és biztosítása az országot jelentős kihívás elé állítaná minden szempontból. A NATO-ban vállalt feladatokkal összefüggően jelentős a szövetségesi kötelezettség teljesítése, amikor a meglévő kritikus infrastruktúra védelme kiemelkedő szerepet kaphat, ahol a közlekedés, a vízellátás, a szállítás, energiaellátás és számos más szolgáltatás biztosítása mellett annak védelméről is szükséges gondoskodni. Jelentősen megnövekszik ebben a helyzetben azoknak a létesítményeknek, szolgáltatásoknak a száma, amellyel kibővül a honvédelmi feladatokhoz kapcsolódó kritikus infrastruktúra. Ez egyben azt is jelenti, hogy azzal arányosan szükséges megnövelni a védelembe bevont erők nagyságát, akiknek a felkészültségük bizonyára meg sem közelíti azokét, akik évek hosszú során ezt a tevékenységet művelik. Bár kétségkívül a hazai rendvédelmi szervezetekre is jelentős feladat hárul e feladat kiterjesztése során. Ezzel együtt szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy a beérkező nemzetközi erők minden tekintetben prioritást élveznek, ahol a hazai védelmi erők elsősorban „biztosítási, támogatási szerepet” kaphatnak. A napjainkban megszokott információáramlása, informálhatóság – legoptimálisabb becslések ellenére – megítélésem szerint tízedére, vagy kevesebbre csökken. A központi információáramlás korlátozása mellett a kommunikációs rendszerek zavarása, blokkolása várhatóan igen nagy feszültséget, vezethetetlenséget jelenthet… Nem fejtegetve tovább az előrevetíthető helyzetet, de igen bonyolult szituáció alakulhat ki, ahol a szövetséges erők igényein túl számításba kell venni az igen megnövekvő diverziós tevékenységeket, bizonyos erők zavarodottságát, ellenállását, a helyzet tisztázatlanságát, a vezetői állomány tapasztalatlanságát… és egy megnövelt országos (nemzetközi) kockázati helyzetet. Egy ilyen bonyolult (itt csak részben leírt) helyzet a kritikus infrastruktúra védelmét ellátó állománnyal szemben magas követelményeket támaszt. Nem dramatizálva túl a kialakulható helyzetet, de a kritikus infrastruktúra védelme szélesebb körű feladatot ró a közbiztonság és védelmi ágazat alágazatába sorolt rendvédelmi szervek infrastruktúráinak és honvédelmi rendszerek és létesítmények 4 védelméért felelőseire. A különleges jogrend bevezetése során a megnövekedő kockázati tényezők már nemigen teszik lehetővé a nagyobb létszámú élőerő és megnövelt követelmények önálló, alkalmazható elsajátítását. Ebből eredően már békében és terrorcselekményektől mentes időben célszerű úgy felkészíteni a személyi állományt, hogy azok zökkenőmentesen, átmenet nélkül képesek legyenek biztosítani a legbonyolultabb helyzetekben is a kritikus infrastruktúra védelmét. Az átmenet és a bonyolultság mind szakmai, mind pszichikai szempontból lényeges eltérést jelent a békés szolgálati időszaktól. E felvezetésből adódik, hogy a teljes védelmi szférában alkalmazott személyzet felkészítését közelíteni kellene egymáshoz. Ennek a magyarázata, hogy honvédelmi ágazat békeidőszaki és a nemzetközi műveletekben számos olyan feladatot oldanak meg, amelyet a rendvédelmi szervek általában. Ilyen feladat a személy és vagyonvédelem, területek lezárása, blokkírozás, személyek kisérése, infrastruktúra Az INFOSEC a NATO tagországok nemzeti informatikai védelmeinek egységesítése. A hálózatokhoz történő csatlakozás esetén az intelligens irodának szigorú rezsimszabályok mellett funkcionálhatnak.

3

4

A kritikus infrastruktúra rendszerét a 2012. évi CLXVI. törvény 79. § foglalja össze

102

védelme, forgalomszabályzás, szállítmányok őrzése-védelme, kisérése, stb. Különleges jogrend bevezetésével a funkciótól függően magasabb védelmi kategóriába kerül átsorolásra több objektum. Jelenlegi csoportosítás: (a) a létfontosságú, illetve fokozott őrzés-védelmi besorolású objektumokat különösen felkészített katonai, illetve rendőri erő végzi; (b) a jelentős katonai, kiemelt állami objektumokat, fegyveres védelmét katonákra, illetve rendőrökre bízzák; (c) több mint két évtizede számos olyan volt katonai, állami objektum, amelynek a védelmét fegyver nélküli erők és a HM érdekeltségi körébe lévő HM EI Zrt. alkalmazottai „őrzik”. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény az alábbiak szerint rendelkezik a honvédelmi létesítmények biztonságának garantálása érdekében: 54. § (1) A katonai szervezetek objektumait, létesítményeit, szállítmányait, javait fontosságuknak megfelelően őrizni, személyi állományát pedig védelmezni kell. Az őrzés katonai erővel, fegyveres biztonsági őrséggel, technikai rendszer telepítésével, őrkutyákkal, és ezek kombinált alkalmazásával biztosítható. A kritikus infrastruktúrák állam által szervezett és működtetett védelme A rendvédelmi szervek infrastruktúrái és a honvédelmi rendszerek és létesítmények védelmét alapvetően pontosan szabályozott rendszerben kerül megoldásra. Azonban, mint az elmúlt évtizedekben több alkalommal tapasztalható volt, sem a személyi állomány és különösen a vezetői állomány nem voltak képesek feladataikat kritikus helyzetben az elvárások szintjén teljesíteni. Ez elsősorban a rendvédelmi szervek állományának egy részéről mondható el. A honvédelmi rendszerek és létesítmények védelmi képességét nem kellett itthon bizonyítani. Az előzőekből adódik, hogy az állam által szervezett védelem minőségét és a személyi állomány veszélyhelyzeti magabiztos magatartását már a felvételi eljárás és a felkészítésük során szükséges megalapozni, a feladatokat ellátó személyeket kompetenssé tenni területükön. A kritikus infrastruktúrák védelmét ellátó állami védelmi szervezetek személyi állományának kiválasztása – a felvételik realitása A védelmi szervezetek kiválasztási rendszere jogilag szabályozott, meghatározott követelményrendszer szerint egészségi, pszichikai, fizikai szempontból állapítják meg a jelentkező szolgálati beosztás ellátására való alkalmasságát. Az alapkövetelményeket valamennyi beosztási kategóriánál valamennyi személy esetében érvényesítik. A rendvédelmi szervezeteknél számos területen speciális vizsgálat szükséges. (Például: a járőröknél a stressz kezelés, önuralom, monotónia; a nyomozóknál az önkontroll, pszichés terhelhetőség, stb.). Bizonyos területekre, további szűréseket végeznek, amelyet már nem csak pszichológusok, hanem elsősorban a speciális feladatokat ellátó vezetők végzik. A honvédelmi szervekhez történő bekerülést a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit a 7/2006. (III. 21.) HM rendeletben határozták meg. Ennek a felvételi rendszernek a kidolgozottsága széleskörű, azonban – mint az előző rendszerben – nem tapasztalható a teljes körű biztonság abban a tekintetben, hogy valóban a jelentkezők közötti legjobbak, legalkalmasabbak kerülnek be a katonai

103

pályára. Bizonyára a mentális és egyéb tesztekkel, a műszeres pszicho-fiziológiai vizsgálatokkal és célzott beszélgetéssekkel feltérképezhető a jelöltek alapvető pszichikai alkalmassága. Amíg a fizikai és egészségügyi alkalmasságot közel objektíven lehet mérni, addig a pszichikai és más, a speciális munkaköri, vezetői, szervezői, döntési megfelelőség a jelenlegi helyzetben igen szubjektív, pszichológus, illetve szakpszichológus függő. Több mint három évtizede dolgozom „frontálisan” a leendő tiszt, korábban, altiszt és tartalékos tisztjelöltekkel, így valahol kissé kételyekkel fogadom a pszichológusok általi „tökéletes kiválasztást”. Nem látom be, hogy a tesztek és az egy személy általi négy szem közötti beszélgetés tökéletesen feltárja, feltárhatja a jelölt érzelmi, indulati élet kiegyensúlyozottságát, a stressz tűrő képesség a frusztrációs toleranciáját, a valóságos önkontrollt, a mindenkori adekvát viselkedést, az önismeretet. Különösen foglalkoztat – valamennyi honvédelmi és rendvédelmi vezetői alkalmazottak kiválasztása vonatkozásában – a vezetői, a szervezői5 és különösen a döntési képesség készség, a stratégiai gondolkodás hogyan mérhető reálisan ebben az igenváltozó világban, politikai nyomás alatt lévő állami szervezetekhez kapcsolódóan. A védelmi szférába történő bekerülést óhajtó 18-20 éves fiatal milyen módon gondolkodik stratégiai módon, mennyire megalapozott a döntése, hogyan tud kritikus helyzetben gyors döntést hozni? A kritikus infrastruktúra védelme során képes lesz-e majdan reálisan, gyorsan dönteni. Részemről számos kérdés felmerül a katonai vezetői kiválasztás realitás alapját illetően. – Lehet-e szimulálni a kritikus helyzetet a katonai vezetői felvételünkön? – Hogyan viselkedik közösségben, mivel mérem a toleranciát? – A négy szem közötti kommunikációval a közösség előtti kommunikációt hogyan értékelhetem? – Mérhető-e a megbízhatóság, az erkölcsösség, a korrupció iránti hajlam egy beszélgetésen, vagy egy teszttel? – Szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás képessége megítélhető-e reálisan? – Csapatépítési, menedzselési készség feltárható? – Felelősségvállalásra mi a biztosíték? Lényegében e kérdések jelentős része a szerződéses katonák vonatkozásában is felmerül. A kérdés az, hogy mérhetőek-e ezek, illetve mérhetőek-e ezek reálisan? Ha igen milyen módon? Megítélésem szerint közösségben történő viselkedést egyáltalán nem, így a toleranciát a megbízhatóságot, az erkölcsösséget, a csapatépítési és menedzselési készséget, a felelősségvállalást, elkötelezettséget csak a gyakorlati életben, valóságos környezetben, közösségekben lehet mérni. A fizikai, az egészségügyi, a pszichikai, a mentális megfelelés mellett célszerű lenne mérni a jelöltek kritikus, illetve válsághelyzetben történő viselkedését, ami ugyan még mindig nem közelíti meg a szolgálatban előforduló helyzetet, de jelezhet a viselkedés bizonyos tényezőket. Bár az alapképzés, illetve a szakképzés során még kevésbé, de a folyamatos műveletek (elsősorban harci műveletek), és a fokozott igénybevételek esetén lehet eljutni a rendkívüli stressz fázisainak valamelyik fokozatába az állomány egy részének. Nagy intenzitású tevékenységek különböző periódusaiban jelenhetnek meg az alábbi stressz jelek, fokozatok: „– feszültség: fájdalom, reszketés, nyugtalanság; – hírtelen hangra vagy mozdulatra történő megriadás; – hideg verítékezés: száraz száj, sápadt bőr; 5

5. melléklet a 7/2006. (III. 21.) HM rendelet D. III.

104

– – – – – – – – – – – – – – –

gyorsan verő szív: szédülés vagy könnyedség érzés; kifulladás érzése; felfordult gyomor: esetleg hányás; hasmenés vagy székrekedés, gyakori vizelés; kimerültség: fáradtság és levertség érzése, erőfeszítést igénylő mozgás; távolba meredő tekintet; aggodalom: izgatottság, aggódás, a legrosszabbra számítás; ingerültség: esküdözés, panaszkodás, könnyű dühkitörés; nehézség a figyelem összpontosításában, részletek megjegyzésében; nehézség a gondolkodásban, a beszédben, a kommunikációban; alvási zavarok, rossz álmoktól felriadás; bánat: könnyezés, a sebesült, vagy halott társak siratása; rossz érzés a hibák vagy teendők iránt; düh: a cserbenhagyottság érzése; az önbizalom és az egységbe vetett hit elvesztése.” 6

A kiválasztás – egy felvételi eljárás – során az előzőekben felsorolt stressz fázisfokozatok különböző szituációkban történő kialakítása nem célszerű és nem is lehetséges. Azonban az előzőekben felsorolt stressz fokozatok egyes jelei, ráutaló tünetei feltárhatóak különböző szituációk beállításával. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fejlett és nagy hagyománnyal rendelkező kiválasztó központokban, tisztképző intézetekben egy jól kidolgozott, gyakorlati alapokra helyezett kiválasztási rendszert működtetnek. Ezek a gyakorlati alapon funkcionáló kiválasztások, nemcsak a tiszti vezetői rendszerhez, hanem a teljes vezetői rendszerekhez, illetve néhány államban a katona (tengerészgyalogosok) kiválasztását is determinálják. Egy olyan kiválasztást mutatok be, amelyikben az objektivitás az egyik legfőbb ismérv. Bár ez nemcsak egy haderő felvételére van leszűkítve, hanem katonailag két meghatározó haderő kiválasztásából „szemezgetek”. A felvételi eljárás általában 3-5 napig tart. A felvételin fokozatosság elvét követik. A jelöltek a bevonulást követően kapnak egy sorszámot és a felvételi bizottság csak a számok alapján ténymegállapítást regisztrál. A jelöltek minden felvételi helyen más-más bizottsági tagokkal találkoznak. A felvételik különböző szituációkban kerülnek lebonyolításra, azaz mindenkinek a felvételiző csoportban az aspiránsok között kell megállni a helyét. A csoportok létszáma 6-8 fő, ahol a tagokat permanensen cserélik. A csoportok feladatokat kapnak, ahol mindenki bizonyíthatja rátermettségét, alkalmasságát. A tiszti kiválasztásnál minden jelölt kap vezetői szerepet is, ahol a felfogóképességet, a feladatértelmezést, a tervezést, a döntést, a szervezést és a személyes vezetést mérik. A másik feladatnál kapnak a jelöltek egy címet, amelyről a bizottság és a jelöltek előtt öt perces kiselőadást kell tartaniuk. Egy krízishelyzetű szituációt ismertetek, ahol a jelöltek reagáló készségüket, a reális és gyors áttekintő képességüket, helyzetelemző készségüket, kreativitásukat, döntéshozatalukat, szervezőkészségüket, stb., mérik. A feladat az alábbi: A jelelöltek egy 6 x 4 méteres, 5 méter mély medencében létrán lejutnak, majd a létrát kiveszik és letesznek a medencébe egy 350 cm-es rudat. A vasbeton medencének három oldalán 4 méter magasságban két párhuzamos vezeték fut 380 Volt feszültség alatt.

6

HVK EU-AI csoport FM- 22-100 87.p . Budapest 1997

105

A bizottságvezető – a jelöltek medencébe történő lejutását követően – közli, hogy a medence elárasztása kettő perc múlva megkezdődik. A 4 méter magasságban futó villamos vezetékben 380 Voltos feszültség alatt van, nem kapcsolható ki. A medence nyolc perc alatt éri el a vezetékek szintjét. Önök vagy kijutnak, vagy „úsznak az örök boldogságban”. A tét az Önök jövője! Állítottak-e valaha magyar jelentkezőt ilyen szituációba? – Nem. Azonban, ha állítottak volna, akkor a magyar katona mellett az állampolgárok jelentős része is jó helyzetfelismerő, elemző, tervező, és döntéshozatali készséggel rendelkezne védelmi, önvédelmi szituációban. A megoldást szándékosan nem közlöm! Azok, akik ezt a tanulmányt olvassák, azok vagy ismerik (volt hallgatóim), akik pedig nem ismerik, azok egy lényeges probléma-megoldási folyamaton kénytelenek „átdolgozni” magukat. Összességében a kiválasztás hazánkban kiegyensúlyozottnak mondható, azonban valamennyi területen, így a honvédelmi, rendvédelmi ágazatban is nemcsak az intellektuelekre, hanem a valós élet más szereplőit is be kellene vonni, és más módozatokat, formákat is alkalmazva kellene a kiválasztást megoldani. Különösen hangsúlyozom ezt elsősorban akkor, amikor az országban igen magas a munkanélküliség, és igen magas a jól kvalifikáltak száma a munkaerőpiacon. Egy tényt azonban nem lehet nem megjegyezni, mégpedig azt, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán, a Rendvédelmi Karon 2013-tól már legalább visszavezették a bizottsági beszélgetést. Ha valahol, akkor a felsőoktatásban – különösen azoknál a szakoknál, akik krízis helyzetben kell, hogy lényeges (emberi életekre vonatkozóan) döntéseket hozzanak majdan a jelöltek – ott döntően el kellene különíteni a felsőoktatásba történő bekerülést az általános sémától. Ez azért is indokolt, mert mind a nagy múltú keleti és nyugati katonatisztképző intézetekben egy igen racionális gyakorlati, gyakorlatorientált sikeres felvételi után, a felvételi bizottsági beszélgetést követően döntenek a jelölt felvételéről vagy elutasításáról. Ezt a jelenlegi helyzetet, korábban az 1993. évi – tömeges felsőfokú képzést lehetővé tevő – felsőoktatási törvény biztosította. Lényegében az Egyesített Tisztiiskola, a korábbi három katonai főiskola (Kossuth, Zalka, Kilián) funkcionálása során legalább háromnapos felvételi eljárás keretében választották ki az alkalmas jelölteket, akiknek a lakóhely / munkahely és a középiskola tanári karának támogatását is magáénak kellett tudnia. Az Egyesült Államok karriertiszti pályájára szenátori ajánlással, a brit tiszti iskolára képviselői és helyőrségparancsnokiajánlással lehet eljutni a felvételiig, és ezek még nem garanciák a bekerüléshez. A garancia a felvételi bizottság előtti alkalmasság bizonyítása, ahol természetesen figyelembe veszik az érettségi eredményeket is, de a döntő a bizottság előtti szereplés. Valamennyi helyen intézményben pozitív nemzetbiztonsági átvilágítással is kell rendelkezni, mint ahogyan 1993-ig a magyar tisztképzőintézményekbe is hasonló követelményekkel lehetett bekerülni. A kritikus infrastruktúra védelmét ellátók nemcsak a békeidőszakban szolgálatot teljesítő szerződéses, hivatásos, illetve önkéntes védelmi tartalékosok köréből kerül ki, mivel a különleges jogrend bevezetésével, illetve alkalmazásánál a haderő mozgósítja az önkéntes műveleti és a potenciális tartalékos állományát is. A haderő jelenlegi önkéntes tartalékosi állomány kiválasztása igen sajátos követelményeknek való megfeleltetéssel realizálódik. Az önkéntes védelmi tartalékosok – a magánszektorban alkalmazott – fegyveres biztonsági őri követelményeknek kell megfelelniük és vállalniuk kell az egyenruha viselés mellett a katonai alaki és lövészeti felkészítést, valamint szükséges helyzetben a katasztrófa elhárítási munkákban való részvételt. A jelenlegi önkéntes tartalékosi alkalmazottak jelentős része, több mint ötven százaléka korábban volt katona, rendőr. Az önkéntes műveleti tartalékosok

106

kiválasztása igen széles keretek között lehetséges. A jelentkezettek korfája tizennyolc éves kortól ötvenhat éves korig húzódik, ahol a felvettek, szerződtetettek több mint fele az ötvenedik évei körül jár és ennek megfelelő a fizikai állóképességük, egészségügyi állapotuk, jelentős részük – a korai nyugdíjazás miatt – pszichikailag frusztráltnak nevezhető. A jelenlegi önkéntes tartalékosi szolgálatot vállaló járadékos állomány több mint kétharmada alapvetően csak irodai munkára alkalmas. A fiatalabb önkéntes műveleti tartalékos katonák egészségi állapota kielégítő, többségük „örömkatonaként pszichikailag feldobódott.” A bevonulást követően több mint 90 % az, akik végig dolgozzák az alapkiképzést és vállalnak tartalékosi szolgálatot, azonban a további alkalmazásuk sajátos. Tehát végeredményben a kritikus infrastruktúra védelmét ellátó állomány valamennyi kategóriáját reálisan kialakított, célorientáltan, kompetencia 7 alapokra épített felvételi rendszeren „átengedve” lenne szükséges beléptetni a felkészítési rendszerbe A személyi állományfelkészítése a kritikus infrastruktúrák védelmére A békétől eltérő, különleges jogrend bevezetését előidéző helyzetben a honvédelmi és a kommunikációs infrastruktúrák válnak az elsőszámú célpontjává a terroristáknak, az ellenségnek. Ennek megfelelően már békében meg kell tervezni a többlépcsős és többszintes körös, komplex védelmet, amelyet a békében alkalmazott rendszerre szükséges alapozni. A tervezés hívatott úgy felépíteni a biztosítási, a védelmi rendszert, hogy az a fokozatos veszélyeztetettségnek megfelelően egymásra épüljön és a terrorveszély, a válság kialakulásával, növekedésével parallel biztosítsa a védelmi képesség növelését is. A kritikus infrastruktúra védelmének megtervezése, megszervezése stacionális és mobil módon egy végtelenül pontos közvetlen és közvetett helyelemzést, helyismeretet igényel. A kritikus infrastruktúrába sorolt, veszélyeztetett objektumok (radarállomás, lőszerraktárak, fegyverraktárak, vegyi üzemek, harcálláspontok, reaktorok, repülőterek, bázisok, kommunikációs központok, stb.) védelmének a tervezésénél figyelembe szükséges venni a már meglévő, békében működő biztonsági rendszert. Annak fokozatos bővítésével, kiterjesztésével célszerű elérni azt a komplex védelmet, amely válság idején biztosíthatja, annak zavartalan működését, sértetlenségét. A biztonsági rendszer kialakításánál egyrészt a rejtettség, az álcázási előírások figyelembe vételét, másrész annak demonstrálását is célszerű megoldani. Fenyegetettség időszakában a védelmi képesség erősítését a mobil élő erő növelésével, azok láttatásával, hatásnövelő tényezőként célszerű alkalmazni. A többdimenziós technikai eszközök, a hőkamerák bevetésével, csökkentett látási viszonyok között is hatékonyan lehet garantálni a biztonságot nagyobb területek, objektumok vonatkozásában egyaránt. A válság idejű védelem, és arra történő felkészítés A főbb állami és a kiemelkedő honvédelmi kritikus infrastruktúra védelmére kockázati elemzést szükséges végezni. A valamennyi lehetséges kockázatot figyelembe véve a kritikus szituációkra konkrét védelmi akciók feltérképezése, felkészítési tervek A kombinált felvételi rendszer keretében szükséges feltárni a jelölt kompetencia struktúráját, vezetői attitűdjét (információ és helyzet-elemzőkészségét, lényeglátását, döntéshozatali képességét, szervező és kommunikációs készségét, kapcsolatteremtő, kezdeményező, kreativitás és reagáló készségét gyakorlati feladatok megoldása során.

7

107

kidolgozása elengedhetetlen. A tervekre alapozottan begyakorlásokat, szimulációs tréningeket célszerű tartani úgy, hogy a szituáció lehetőleg közelítse a lehetséges valós helyzetet. Ezekkel a valóshelyzetet megközelítő képzéseken a személyi állomány szakmai begyakoroltatásán túl – ha valóban a válsághelyzethez közelítő a szituáció – akkor pszichikailag is erősíthetjük, „edzhetjük” a kritikus infrastruktúra védelmére tervezett élő erőt. Ilyen képzés, „pszichikai edzés” lehetne, már az alapkiképzéstől kezdve a teljes katonai, rendvédelmi szervek alkalmazottainak a teljes szolgálati időn át a következő. Az alaplőgyakorlat sikeres végrehajtását követően a második célcsoport megjelentetésében aktív közreműködéssel kezdődhetne meg a pszichikai felkészítés a valós helyzethez közelítően. Az azt jelenti, hogy a „felbukkanó és mozgócélt” a katona, a rendvédelmi szolgálatra felkészülő személy „jeleníti meg”, teljesen biztonságosan. Ezt egy harcárokban mozogva, kezében a céltálával – az előírt időre megjeleníti, felmutatja a célt, amelyre a kollégája lő. Természetesen, ez olyan biztonsági körülmények közepette történik, ahol nincs veszélyeztetve az egészsége a közreműködőnek, a „céltáblakezelőnek.” Ugyanakkor azzal, hogy a lövedékek a „céltábla-felmutató”feje fölött – lövőktől függően 50-80 cm-től fölfelé – repülnek el, süvítenek, & céltáblát találnak, azzal megkezdődik az előfordulható valóshelyzetre történő gyakorlati, pszichikai felkészítés. Korábban a személyi állomány pszichikai felkészítését szolgálta (az 1980-as évekig) azok az éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlatok is, amikor a harckocsizók, a tüzérség, a harcászati légierő, harci helikopterek átlőttek a harcrend felett, illetve a harcrendi hézagokon. Ahhoz, hogy a kritikus infrastruktúra védelme és a befogadó nemzeti támogatás során a repülőterek, a bázisok biztonsága garantált legyen, arra már békében olyan valóságot megközelítő szituációs helyzetű felkészítést kell realizálni, amely eleget tesz ennek az elvárásnak. A lövészeti és harcászati felkészítés és a hatásuk által elért pszichikai alapozáson túl, azokra a feladatokra is fel kellene készíteni a személyi állományt, amely egy bonyolultabb szituációban kialakulhat. Így egy eszkalálódó válsághelyzetben, egy széleskörű terrorfenyegetettség esetén a szemben lévő fél, az ellenség, a terroristák nagy létszámban alkalmazhatnak ügynököket, diverziós csoportokat, légi úton kijuttatott terroristákat, de akár légideszantot, vállalkozói csoportokat a kritikus infrastruktúrák rongálására, megsemmisítésére. Ebben az esetben a rendvédelmi és a honvédelmi szervek szoros együttműködését szükséges lenne megoldani. Ekkor olyan tevékenységi formákat is el kell sajátítani – amit korábban a kiképzés részeként a honvédségi erők is elsajátítottak – mint a területek átvizsgálása, keresés, kutatás, területek lezárása, blokkírozás, biztosítási zónák felügyelete, rejtett figyelés, lesállás, nyílt és rejtett járőrözés, stb.. Ezek a feladatok alapvetően a szakmai képzés részeként elsősorban harcászati, lőkiképzési felkészítés során biztosítható, azonban lényeges, hogy a külső hatások megpróbáltatásaira lelkileg is felkészítsük a személyi állományt. A szakmai felkészítésen túl igen meghatározó a személyi állomány hitbeli, erkölcsi, jellemerősítő felkészítése, hogy a legnehezebb helyzetekben is képesek legyenek belső indíttatásból megtenni mindent, ami elvárható egy embertől a reábízott személyek objektumok, infrastruktúrák biztonságos védelme érdekében. A kritikus infrastruktúra védelmét ellátó személyi állományra – válság / minősített, de békeműveleti időszakban is számos olyan külső tényező hat, amely lényegesen befolyásolja a teljesítményüket. A folyamatos leterheltség, illetve a folyamatos műveletek a rövid idejű pihenési lehetőség oly annyira megterhelhetik a személyi állományt, hogy annak teljesítménye

108

folyamatosan fog csökkeni. A fizikai igénybevétel esetén egy jól felkészített állomány kiegyensúlyozott teljesítményt tud nyújtani 10-15 órán át. A külső környezeti hatás szélsőséges változásai ezt befolyásolják plusz – mínusz irányban 3-4 órával. Teljesen nem mindegy, hogy plusz 35-40 celziusz fokban, vagy mínusz 25-40 fokban kell teljesíteni az adott feladatot. Ugyanakkor – különleges esetekben – a külső hatás további nagyobb erőfeszítésre, teljesítményre is késztetheti az embereket. Ha az életük veszélybe kerül, illetve nagy anyagi, erkölcsi veszteség érheti, fenyegeti őket, akkor további energiákat képesek mozgósítanak. Az orosz fronton harcoló második világháborús katonák a fagyhaláltól való félelem miatt a visszavonulásuk során olyan energiákat voltak képesek mozgósítani, amely 2-3 napos állandó és folyamatos gyaloglást biztosított számukra. Az energiájukat egyenletesen beosztó –– egyforma ütemben, kisebb sebességgel haladó emberek teljesítménye – biztosította, hogy a nagy távolságra lévő településeket elérjék. A változó ütemben haladók – siettek, leültek – gyorsan felemésztették energiájukat és a szűkös élelmezésüket is kevésbé tudták kellően beosztani, többségük nem bírta az óriási igénybevétel. A fáradságuk fokozódásával – pszichikai és fizikai felkészítetlenségük miatt – aránylag gyorsan feladták a számukra reménytelennek hitt hazajutási szándékukat. Itt vált lényegessé a parancsnokok szerepe, amit ebben a helyzetben alegység szinten elsősorban a tartalékos tisztek képviseltek. A falusi tanítók, tanárok, köztisztviselők közül a háborúba kivezényeltek voltak azok, akik az alárendeltségükben megmaradt személyi állományba lelket öntöttek, folyamatos biztatással kitartásra buzdították őket. A megmaradtak közül azok jöttek haza, akik szakaszokba, csoportokba szerveződve, egymást lelkileg és fizikailag is támogatva kitartottak a hazajutás reményében, hittek önmagukban, a közösség erejében. A fizikai fáradságon túl lényegesen befolyásolja a teljesítményt a különböző sérülések. A sérülések, a felszerelések hiánya vagy annak minősége, ha elmarad a kor követelményeitől – a szemben lévő fél eszközeitől – lényeges stressz okozó. Itt kerül ismét előtérbe a parancsnok szerepe, akinek hitet kell önteni kollégáiba. A célok elfogadtatásával, fontosságának folyamatos hangoztatásával, az alárendeltek elengedhetetlen szerepének megértetésével, a negatív hangadók meggyőzésével, „leállításukkal” és így kiegyensúlyozott légkört lehet biztosítani kritikus infrastruktúra védelmét közvetlenül, vagy akár preventíven ellátók körében. A katonák fizikai és pszichikai felkészítését a bevonulástól azonnal meg kell kezdeni, mert legalább annyira lényeges, mint a szakmai. Az alábbi eset etalonként követhető. Az amerikai tengerészgyalogság fizikai és pszichikai felkészítését az alapkiképző támaszpontra történő bevonulásukkor azonnal megkezdik. A tökéletes fizikai, egészségügyi és pszichikai állapotban lévő újonc tengerészgyalogosok átesnek az első erőpróbán, amikor bevonulnak a dél-Carolinai támaszpontra, ahol a napi átlaghőmérséklet 27-29 fok, a páratartalom 95-98 % az óceáni partvidék miatt és megkezdhetik az akklimatizálódást. Azok a katonák, akik az északi államokból vonulnak be, azoknak már az első órák is igen fárasztóak és óriási erőfeszítést, kitartást követel tőlük, már csak az altisztek oktatásának hallgatása is. A bevonulást követően az altisztek a szabályok, a szabályzatok oktatását felváltva óránként 50 percen át végzik úgy, hogy azt a katonák állva hallgatják. A folyamatos környezethez való hozzászoktatás végett árnyékos helyen. Az oktatás során folyamatosan ismételtetik az újoncokkal, hogy „az amerikai tengerészgyalogos a világ legjobb katonája, én pedig a világ legjobb katonája leszek”. Ez az oktatás két napon át éjjel, nappal folyamatosan történik. A harmadik nap kezdik az újoncok felszerelését. A felszerelések során csörömpölésével, mozgással, a beöltöztetéssel próbálják ébren tartani az állományt. A harmadik nap a fáradság következtében folyamatosan dőlnek ki a sorból. Ez az első erőpróba a felkészítés során.

109

A későbbiekben reggel 05.30-től este 21.30-ig – az esti egy óra szabadidő kivételével – folyamatos kiképzés történik az óránkénti tíz perc és az étkezési szüneteket kivéve. Már a tizenegyhetes alapképzés során olyan gyakorlatokat állítanak be – az utolsó fázisban – ahol az igénybevétellel eljuttatják a rendkívüli stressz fázisába az állománynak a jelentős részét. A fáradság, a stressz megelőzése, illetve csökkentése, a fizikai igénybevétel hosszabb idejű elviselése csak egy kitartó hosszú idejű tudatos felkészítés, kiképzés eredményeként lehetséges. Ennek megfelelően már a katonai, rendvédelmi szolgálat kezdetétől folyamatos és fokozott igénybevételnek szükséges kitenni a személyi állományt. Csak a szervezet széleskörű, sokoldalú felkészítésével, hosszabb idejű igénybevételével, a csoportok, a kötelékek csapattá történő összekovácsolásával érhető el. Olyan változó, korábban nem gyakorolt váratlan feladatok beállításával lehet összekovácsolni védelmi szervezetet, ahol mindenki megtalálhatja helyét, szerepét, a vezető rávilágít valamennyi alárendelt fontosságára és cselekvési szabadságot biztosít nekik. A teljes értékű szakmai felkészítés mellett döntő a pszichikai felkészítés, a pihentetés komfortossá tétele és a mindenoldalú ellátás javítása. Speciális felkészítések – vezetői hiányosságok A szakmai felkészítés mellett lényeges szerepet játszik a pszichikai, hitbeli felkészültségük a kritikus infrastruktúra védelmét ellátó személyi állománynak. A pszichikai felkészítés ma közel sem történik meg olyan mélységben és gyakorlatorientáltan, mint az elvárható lenne. Az elméleti kondicionálás mellett lényeges esetjátékokra, helyzetgyakorlatok sokaságára lenne szükség, különösen a vezetői állomány tekintetében. Nem véletlen az, hogy az amerikai haderő a precedens alapú elméleti és gyakorlati felkészítési rendszerre alapozza a teljes védelmi szféra alkalmazásában álló személyi állomány kiképzését, amelyet szigorú normákhoz, determinált követelményekhez köt. Ugyanezt lehet elmondani a német, vagy francia, de az orosz haderő vonatkozásában. Valószínűleg azért, mert az ottani védelmi szférában alkalmazottak naponta ki vannak téve, mind otthon, mind a nemzetközi műveletekben a krízis helyzetnek, naponta kockázatos szituációkban végzik feladataikat. Mindenesetre döntőnek bizonyul, hogyan vannak felkészítve a kockázatos szituációkban alkalmazott személyek, különösen azok, akik szabálykövető magatartást tanúsítanak (a kiképzésen megtanult előírásokhoz, gyakorlatokhoz, a feladathoz, a célhoz, a küldetés előírásaihoz tartják-e magukat) vagy bizonyos pszichikai befolyásolástól (nyomástól) vezérelve hitbéli „belső hang” által vezérelve cselekednek, illetve értékalapú magatartást követnek. Az infrastruktúra védelmét ellátó, tervező, szervező vezetők felkészítésének fókuszában általában a jogszerűség és az érdekérvényesítés kimondottan szabálykövetéssel realizálódik hazánkban. Bár a fegyveres védelmi szervezetekben az egyszemélyi vezetési, a vezetés és irányítás integráltsága, a lineális struktúra, a döntések személyhez kötöttségének elve követhető nyomon vezetési taxonómiaként. Ennek számos indoka van, de nem követése viszont számos negatív következménnyel párosul, párosulhat krízis helyzetben. A szakszerűtlen döntések, a döntések elodázása, illetve egy direkt centralizált vezetéshez kapcsolódó és dominánsan legfelsőbb hatalmi centrumhoz kapcsolódó döntés igen káros minden tekintetben. A megfelelő kompetenciával rendelkező vezető kezéből - ahova jogszabályilag is delegálva van a döntés – ha kiveszik a döntést, akkor a felelősséget is át kell vállalniuk, ami viszont ellentmond az európai szubszidiaritás irányelvnek.

110

A vezetői felkészületlenség és függőség miatti döntésképtelenség A vezetői felkészítés és felhatalmazás hiányának egyik oldala mellett a vezetői tevékenységnek van egy egészen más oldala is, amikor olyan vezetők kerülnek kinevezésre, akik sem vezető, sem szakmai, de még emberi alapon sem felelnek meg a velük szemben támasztott követelményeknek. Egy ilyen eset következménye volt az a tragédia, amely az „elöljárótól” a politikai vezetésnek való feltétlen engedelmességnek, az alávetettségnek a 8 következménye. A lengyel kormánygép lezuhanása 2010-ben Szmolenszkben ezt teljes mértékben példázza, ahol a legmegdöbbentőbb tanulság még az volt, hogy miképp juthatott el a rendszer odáig, hogy a pilóták teljes mértékben alkalmatlanok legyenek a gép vezetésére. A kompetencia hiánya a káosz alapja Az egyik legfőbb követelmény valamennyi kritikus infrastruktúra védelmét ellátó személy vonatkozásában, hogy azok, megfelelő kompetenciával rendelkezzenek a foglalkozásuk kezdetén. Ez valamennyi alkalmazottra, de elsősorban a vezetőkre vonatkozik. a válsághelyzet kezelésére a békeidőszakban szükséges felkészülni alapvető elvként és elvárásként. Bár a civilkontrollnak feltétlenül érvényesülni kell valamennyi kritikus infrastruktúra védelmét ellátó szervezet, szerv vonatkozásában, de nem a közvetlen vezetésnek, a beavatkozásnak. A civilkontroll viszont nem azt jelenti, hogy a politikai vezetés, illetve a civiltársadalom beleszól, vagy kézi vezérléssel befolyásolja a szakmai folyamatokat. Ez előbb – utóbb a szakmai szervezeteket inkompetensé teszi, a vezetőket elbizonytalanítja, és egyben döntésképtelenné válnak. Nézzük meg a 2006. évi Magyar Televízió Székháza ellen indított ostrom során tanúsított rendőrségi vezetés tájékozatlanságát, döntésképtelenségét, tehetetlenségét. Azonban az érem másik oldala legalább annyira feltárást és elemzést igényel. Vizsgálni lenne szükséges azt is, hogy mennyire és milyen mértékben van joga – ebben a jogilag túlszabályozott államban – az állampolgárnak törni, zúzni, a hatóság embereit személyében sértegetni, egészségét veszélyeztetni, a felszólításoknak, figyelmeztetéseknek nem eleget tenni. Ebben az esetben is a demokrácia mintaállamaiból kellene példát meríteni, mert a Bobinak nemigen kell ma már a bejelentett tüntetéseken, a futballpályákon beavatkozni, illetve az utóbbin jelen lenni, mert korábban olyan tekintély kivívását biztosította a felhatalmazó, amely tekintélyt teremtett számára. Vehetnénk példát az észak-amerikai államok ez irányú joggyakorlatáról is. A centralizált vezetés problémája és a szakközegek döntésképtelenségét, döntéstől való félelmüket tökéletesen példázta a 2013. március 14-től kezdődő dunántúli hóesés, amelynek következtében több tízezer ember rekedt az utakon éhen szomjan, benzin nélkül. A kilátástalanság, az informáltság hiánya teljes káoszt eredményezett. A különböző szervek együttműködésének problémája, az időjárási előrejelzés időbeni hiánya, a regionális szervek vezetőinek szakmai felkészületlensége, intézkedésképtelenségük teljes káoszhoz vezetett az adott térségben. Még az volt a szerencse, hogy a hadseregnek a meglévő harci eszközei hozzájárultak, hogy a lakosság ellátásában csak 1-2 napig volt fennakadás, de az sem lépett át a kritikus ponton. A hazai ingázó lakosságon túl elsősorban a külföldiek informálása és ellátása jelentett lényegesebb problémát.

8

http://fekszarny.blog.hu/2011/07/30/ezert_zuhant_le_a_lengyel_kormanygep_botranyos_hianyossagok

111

A véderő felkészítése, a vezetői felkészítés Az előzőek alapján a kritikus infrastruktúra védelmét ellátó személyzet és azok vezetőinek kiválasztását, felkészítését számos szempontrendszer alapján célszerű lenne továbbgondolni. Bár nálunk köztudottan ma már akkreditáltnak mondható a közszférai szak-, és felsőfokú képzések többsége. Azonban az előzőekben is tárgyalt kiválasztás átalakításának szükségessége mellett a felkészítésnek – különösen a vezetői felkészítésnek – túl kellene mutatnia az elvi, a virtuális rendszeren. Addig, amíg néhány évtizeddel korábban a védelmi szféra többségében a háborús, a harci felkészítés dominált egy reguláris, „konvencionális” háborúra, addig ma már legtöbb területen összemosódnak, adekvátnak mondhatóak az alkalmazási célok jelentős része a rendvédelmi szervek egyes erőinek alkalmazási területeivel. Itt elsősorban a területek zárása, személyek, objektumok őrzése, védelme, konvojok biztosítása, kisérése - többek között - ami számba vehető. Vezetői értékrend - integritás A kritikus infrastruktúra védelméért felelős vezetőnek ajánlott egy olyan értékrendet felállítani, mint az őszinteség, a bátorság, a kompetencia alapú tevékenység az elkötelezettség, stb.. Ha az elkötelezettség, hit, az értékek és a normák vezérlik az egyének és a szervezetek magatartását, tevékenységét, akkor e sorrend mindig egy magasabb célt szolgál a haza szolgálatát. Az integritás 9 egy olyan értékvezérelt magatartás, ahol az integritással rendelkező személy magatartását a tudatosság vezérli, amelyet a személy értékrendje határoz meg. Az integritással rendelkező személy magatartása, döntései és cselekvése adekvátak a vallott és kinyilvánított értékeivel. Az integritással rendelkező személy tevékenységét több lényeges dolog határozza meg. Egyrészt a számonkérhetőség, az átláthatóság, az információhoz való hozzáférés, a konzisztencia, 10 a társadalmi felelősség, a tisztázottság, másrészt a szakmai kompetencián belül a szakmaiság, a minőség, a hatékonyság, a megbízhatóság, az érzékenység, a kezdeményezés, mint meghatározó tényező. Az etikus és integritással rendelkező személy a munkáját lényegében a szervezetben előírt szabályok alapján valamint a saját értékvezérelt magatartása alapján végzi, ha mindez ki van terjesztve a teljes szervezetre, akkor a vezetőnek lényeges szerepe van a munkatársak nevelése, befolyásolása kapcsán. Összességében A kritikus infrastruktúra védelmének eredményességét az előzőekben leírtak alapján mind a magán és önkormányzati szférában, de az állami szférában – különösen a honvédelmi rendszerek és létesítmények vonatkozásában – számos tényező befolyásolja. Így lényeges szerepet játszik a szervezet helye, szerepe, alárendeltsége, felszereltsége, a tulajdonjog, a fenntartó, a védett objektum funkciója, annak védelmi követelményei.

9

PALLAI Katalin: Integritás-menedzsment anyagát felhasználva Egy adatbázison belül nincsenek egymásnak ellentmondó adatok, - KOHERENCIA

10

112

Az előzőekben felsoroltak függvényében célszerű felülvizsgálni a kritikus infrastruktúra védelmére bevont személyi állomány kiválasztási metodikáját, követelményeket. A védelmi szférában a kiválasztás továbbfejlesztést igényel mind a rendvédelmi, mind a katonai pályát illetően, különös tekintettel a vezetői attitűd vonatkozásában. A területektől függően differenciálni lenne szükséges a szakterületi – vezetői, parancsnoki – alapkészség vonatkozásában a megfeleltethetőséget. A képzés, a felkészítés vonatkozásában a vezetői vonal erősítését a kritikus, válsághelyzetű szituációkban történő gyakoroltatás irányába lenne szükséges kiterjeszteni. A felkészítést a védelmi, a honvédelmi és rendvédelmi, valamint a közigazgatási szféra teljes spektrumú együttműködésére lenne célszerű alapozni, ahol a kritikus infrastruktúra védelmének tervezése, szervezése, kockázati szituációk begyakorlására kerülne sor. A képzési követelményeket egyre jobban ez irányba lenne szükséges centralizálni úgy, hogy a szakmaiság mellett (a technológiai leírások megvalósításán túl) a szabálykövető és az értékvezérelt magatartás jellemezze a foglalkoztatottak tevékenységét, cselekedeteit. A teljes kritikus infrastruktúra védelmében alkalmazott személyzetet, különös jelentőséggel a rendszer működtetését vezérlő és gerincét biztosító vezető állománynak a képzését, továbbképzését a valóságos helyzetet megközelítő szituációhoz kellene közelíteni. A képzési módszer tekintetében – ahol nem lehet a pszichikai műveletekkel fejleszteni a stressz tűrő képességet, a stressz megküzdő képességet, ott a modellezést a lehető legközelebb kell vinni a stresszorok hatásának érzékeltetéséhez. A virtuális felkészítést legfeljebb harmadlagos módszerként ajánlatos alkalmazni, mert annak számos hátránya van a valóságos helyzet érzékelésének tekintetében. Itt, ennek a típusú felkészítésnek az eredménye egy illúziót, egy szimulált helyzetet mutatna be, ami egy lehetséges helyzettől igen távol van. Ezért a vezetőket mindig a legnehezebb szituációra szükséges felkészíteni, ahol adott esetben nincs információ rádión történő áramoltatásának lehetőségére, a kinevezett vezető képtelen a vezetésre, stb. Alapvető vezetési elvárásként a bonyolult helyzetekben történő gyakoroltatást lenne ajánlatos a képzési középpontba állítani.

Budapest, 2013 10. 13.

Dr. Czuprák Ottó

113

TANULMÁNY Magánbiztonság és kritikus infrastruktúra védelem A magánbiztonság szerepe a veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a személy- és vagyonőrök felkészültségének helyzete a „Viselkedés vészhelyzetben” című kutatás során alkalmazott vizsgálatok tükrében

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Óbudai Egyetem a TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-20110001 számú „Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások” című pályázat keretében, a „Civil-katonai partnerség” nevű szakmai alprogram részeként a „Viselkedés vészhelyzetben” című kiemelt kutatási területen végzett kutatás magánbiztonsági szférát érintő részeredményeinek összefoglalása

Nagyné Dr. Bereczki Szilvia – Dr. Nagy József Kulcsszavak: Veszélyhelyzeti magatartás, személy- és vagyonőr, extrém stressz-helyzet, intézkedés lélektan, helyzetismeret – feladatismeret Bevezető A TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások projekt, Civil és katonai partnerség erősítése alprojekt alapvető célkitűzései között szerepel a teljes védelmi szférát érintő olyan képzési, kiképzési felkészítési metodika kialakítása, amely megfelel a jelen kor extrém fizikai és pszichés megterheléssel kísért kihívásainak. További fontos célkitűzés a szolgálatot ellátó dolgozók körében a feladatellátás során jelentkező nem szokványos, rutin feladatoktól eltérő, akár extrém stressz terhelést kiváltó hatások feltárása, ezen hatásokat kísérő tényezők felismerésére és azok adekvát kezelésére alkalmas munkaformák kidolgozása, valamint a szükséges szakmai kompetenciákat fejlesztő képzési, felkészítést elősegítő metodika összeállítása, kialakítása. A kutatás célcsoportjai a komplexen értelmezett teljes védelmi szféra szereplői, a honvédelem, a közrend, közbiztonság területén dolgozó, elsősorban hivatásos és szerződéses állomány, a közszolgálat területén dolgozó munkatársak. Itt kell megemlítenünk azonban, hogy a felsorolt szereplőkön túlmenően a lakosság közvetlen biztonságérzetének kialakításában, annak megélésében fontos szerepet játszanak a magánbiztonsági szféra szereplői. Nem érdekesség, hanem tény adat, hogy Magyarország nemzeti vagyonának 90%-át a magánbiztonsági szférában dolgozó személy- és vagyonőrök védik és vigyázzák. Munkájuk jelentőségét tekintve nem lebecsülendő feladatról és felelősségről van szó. Az általuk végzett tevékenységek köre szerteágazó, veszélyességét tekintve alkalmanként nem marad el a közrend, közbiztonság területén dolgozó professzionális állományétól. Gondolhatunk itt akár az érték- és pénzszállításra, a pénzintézetekben történő fegyveres biztonsági őrzési feladatokra, stratégiai jelentőségű telephelyek őrzésére és védelmére, vagy nem utolsó sorban tömegrendezvények biztosítására. A feladatok jelentőségét tekintve nyilvánvalóan indokolt az említett szegmens, kutatásba történő bevonása. A vizsgálatsorozatokba törtnő bevonás szükségességét jelzi továbbá az is, hogy az érintett magánbiztonsági szféra létszáma sem elenyésző. A KSH és az ágazati szakmai kamara adatai alapján, ma Magyarországon közel 3500 – 3700 vállalkozás keretén belül, közel 100 – 120 ezer személy- és vagyonőr teljesít szolgálatot.

114

1. A vagyonvédelmi ágazat aktuális helyzetének bemutatása A vagyonvédelmi ágazat aktuális helyzetének bemutatása során nem megkerülhető az ágazat piaci helyzetének rövid ismertetése. A gazdasági környezet nagymértékben meghatározza az ágazat sikerességét, „termelékenységét”. A beruházásokra, a humán erőforrás fejlesztésére, a munkahelyi viszonyok javítására, az eszközök és felszerelések modernizálására, az eszközparkra szánt, szánható pénzeszközök nagysága a cégek által megtermelt bevételek nagyságától függ. A személy- és vagyonőri állomány felkészítésének, szakmai tudásának színvonala is sajnálatos módon egyre inkább pénzkérdés. A köztudottan alacsony vállalási díjak csak minimális, elsősorban a kötelezően előírt oktatások és képzések lebonyolítását teszik lehetővé. Ez a mai helyzetben a meglévő tudás és szakmai rutin szinten tartását sem teszi lehetővé, nem beszélve a szakmai fejlődésről. A biztonsági őrök számára – és nagy tisztelet a kivételnek, de sajnos ők vannak kisebbségben - a szakma mindösszesen kényszerpálya, amely menekülési utat, időszakos lehetőséget jelent az átmeneti vagy tartós munkanélküliségből. Sokan nem hivatást, hanem munkalehetőséget látnak a szakmában. A sok esetben alacsony iskolázottsággal rendelkező jelentkezők részére a gyors elhelyezkedést ígérő, tömeges képzéssel, gyorstalpalón is „szakemberré” válás, vonzó perspektíva. A szolgálatot teljesítő állomány kisebb hányada tartozik csak az igazán elhivatottak körébe. A „veteránjaink”-ra jellemző a hivatástudat, a lojalitás, a szakmaszeretet. Őket zavarja az elismertség hiánya, a „hígulás” és ennek következtében a szakma presztízsének csökkenése. A magas felelősségvállaláshoz képest alacsony bérezés, a dolgozók jelentős hányadánál megélhetési bizonytalanságot szül. A 1. táblázat és 1. diagram részletesen szemlélteti az ágazatban jelentőséggel bíró cégek és vállaltok piaci részesedésének arányait. 1. táblázat VÁLLALKOZÁS NEVE Civil vállalat csoport

ALAPÍTÁS ÉVE 1993

KÜLFÖLDI JELENLÉT Nincs

PIACI RÉSZESEDÉS >50 % (ebből CBSZ nettó 8 milliárd)

Szerb Szlovák Őrmester Zrt. 1999 Román 11 % Leányvállalatok (1 Milliárd feletti árbevétel Group 4 1901/1990 Dán anyavállalat kb. 30 cég) Securitas 1934/1990 Svéd anyavállalat IN-KAL 1992 Nincs Securimaster 2000 Nincs 38 % 115 vállalkozás éves szinten összesen ∼ 90 milliárd forintos (300 Millió Ft alatti árbevétel) bevétellel Forrás: Tüzkő Kriszta, Ujj Károly Róbert, Vass István, Securimaster 2013. 09. 25. éves 1. diagram munkaértekezlet bemutató anyaga KSH adatbázis alapján.

115

Piaci részesedés alakulása 2013

115 vállalkozás; 38%, 300 millió Ft alatti árbevétel. Civil vállalat csoport; 51%, 8 milliárd Ft feletti árbevétel. Őrmester Zrt. Group 4, Securitas, IN-KAL, Securimaster, ; 11%, 1 milliárd Ft feletti árbevétel

Civil vállalat csoport

Őrmester Zrt. Group 4, Securitas, IN-KAL, Securimaster,

115 vállalkozás

2. A magánbiztonsági ágazat tevékenységének jellemzői A magánbiztonsági tevékenységek köre nagyon sokszínű, mivel azok legfőképpen a megbízók igényeitől, szükségleteitől függnek. Általánosságban azonban, a teljesség igénye nélkül, a következő komplex vagyonvédelmi tevékenységeket foglalja magába: 1. Élőerős szolgáltatások a. Őrzési szolgáltatások - Ipari és termelő objektumőrzési szolgáltatások - Pénzintézeti őrzési szolgáltatások - Kereskedelmi őrzési szolgáltatások - Irodaházi őrzési szolgáltatások b. Szállítmány- és értékkísérési szolgáltatások c. Önálló járőrszolgáltatások d. Objektum távfelügyeleti szolgáltatások e. Eseti szolgáltatások és megbízások 2. Biztonságtechnikai szolgáltatások 3. Szakértői szolgáltatások a. Vagyonvédelmi audit szolgáltatások b. Személyvédelmi szolgáltatások c. Vagyonvédelmi képzési szolgáltatások A fent felsorolt szolgáltatások és tevékenységek csak részben tükrözik azt a szerteágazó tevékenységi és ezzel együtt felelősségi kört, melyben a személy- é vagyonőri állomány végzi munkáját. A felsorolás nem teljes, hisz legfőképpen a piaci igények határozzák meg azt, hogy meghatározott jogszabályi keretek között a megbízó mire, és milyen módon kér szolgáltatást. Ezzel ellentétben, a védelmi szférában dolgozók törvényileg szigorúan meghatározott keretek között, jogszabályi felhatalmazással hajtanak végre konkrét feladatokat.

116

3. A szolgálatellátás során kialakuló intézkedési helyzetek A személy- és vagyonőrök szakmai tevékenységét a 133-as törvényként ismert jogszabály szabályozza. A megjelent új jogszabályok, 1 a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, valamint a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezően írja elő a személy- és vagyonőrök képzését. A jogalkotó szándékát tekintve elősegíteni kívánta ezzel a vagyonvédelemben dolgozók presztízsének növekedését, a szakmai munka hatékonyságának javulását. A vélemények azonban megoszlanak a törvény bevezetésének szükségessége és törvényessége vonatkozásában a jogalkotó a szakmai kamara és a különböző ágazati szakszervezetek szakértői között. „A kötelezően előírt továbbképzés voltaképpen a magánbiztonsági ágazat múltbéli problémáinak a rendezését jelenti” 2, hangsúlyozta Janza Frigyes a MRTT főtitkára egy szakmai fórumon. Véleménye szerint a bevezetett törvényi kötelezettség végső soron a szakma presztízsének javulását is eredményezni fogja. Német Ferenc, a képzés lebonyolításáért felelős SZVMSZK elnöke külön kiemelte „noha a biztonsági őrök többsége jól végzi a munkáját, elengedhetetlen, hogy a dolgozók tisztában legyenek a munkavégzés megváltozott jogszabályi feltételeivel. Így a vagyonőröknek tisztában kell lenniük azokkal a kötelezettségekkel, jogi lehetőségekkel, amelyek alapvetően meghatározzák fellépésüket egy adott helyzetben, egy incidesben.” 3 Való igaz, hogy a személy- és vagyonőri állomány folyamatosan ki van téve olyan intézkedési helyzeteknek melyek megoldásának alapja a jogszabályok készség szintű ismerete. Azt azonban mindannyian jól tudjuk, hogy az elméleti szakmai tudás, a jogszabályok ismerete, még nem jelent biztosítékot a különböző helyzetekben való szakszerű intézkedésre. Már pedig úgy tűnik erre egyre nagyobb szükség van. Timaffy Lilla tollából 2013. februárjában jelent meg egy cikk, melyben Dr. Dános Valér tábornok, a Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság (BM OKTF) főigazgatója mondja el véleményét a jogszabály megalkotásának szükségességéről. A tábornok kifejtette „mivel a személy- és vagyonőr közfelügyeletet ellátó személy, a cél az, hogy mindenki azonos felkészítésben és azonos színvonalú vizsgán vegyen részt”. 4 De nem csak Ő hangsúlyozza a személy- és vagyonőrökkel szemben támasztott követelmények növekedését. Krauzer Ernő, a BM OKTF igazgató-helyettese a biztonságpiac.hu -nak adott interjújában kiemeli, hogy a képzésre „már csak azért is szükség van, mert egy éles utcai szituációban a személy- és vagyonőrnek fel kell ismernie, hogy jogi szempontból milyen esettel áll szemben. A biztonsági őrnek tudnia kell, hogy mely esetekben kell rendőrt hívnia, milyen protokoll szerint kell eljárnia, ha nem csupán tettenérésről, de szabálysértésről is szó van. Mit kell tennie, ha személyi sérülés is történt, és mentőt kell hívnia, mi az eljárási rend, ha éppen egy helyszínt kell biztosítania a rendőrség megérkezéséig, de ugyanígy megtanulják a továbbképzés során, hogy mi a rendje a bizonyíték biztosításának, vagy éppen egy személy visszatartásának a rendőrségi intézkedések megkezdéséig.” 5 Láthatjuk tehát, hogy egyre nagyobb felelősség hárul a magánbiztonsági szférában dolgozó szakemberekre. A jelen felkészültségi állapotukban végre tudják-e hajtani a rájuk testált feladatokat törvényesen és szakszerűen. A jogszabályok ismerete mellett milyen egyéb kompetenciákra van szükség ahhoz, hogy egy személy- és vagyonőr által lefolytatott intézkedés hatékony legyen. Az ágazat tevékenységi körének sajátosságaiból fakad, hogy milyen helyzetekben kell helytállnia az intézkedő szakembernek. A személy- és vagyonőrök, biztonsági őrök leggyakrabban recepciós, személyporta, teherporta, szolgáltatást végeznek, kutyás járőrszolgálatot látnak el, 1

http://www.securinfo.hu/eloirasok/jogszabalyok Magánbiztonsági fórum 2013. február 28. http://biztonsagpiac.hu/a-kotelezo-tovabbkepzes-a-piac-valsaganakindikatora 3 Magánbiztonsági fórum 2013. február 28. http://biztonsagpiac.hu/a-kotelezo-tovabbkepzes-a-piac-valsaganakindikatora 4 http://www.securinfo.hu/eloirasok/jogszabalyok/1057-a-szemely-es-vagyonrok-kotelezo-kepzesenek-eddigitapasztalati.html 5 http://biztonsagpiac.hu/csak-a-baj-van-a-vagyonorok-tovabbkepzesevel 2

117

monitoring feladatokat végeznek. Nagy számban vannak kollégák, akik munkakörükből eredendően fegyvert viselnek és fegyveres személy- és vagyonőri tevékenységet folytatnak. Gyakorta kerülnek intézkedési helyzetbe, interakcióba polgári személyekkel beléptetések alkalmával, ahol azok poggyászát, gépkocsiját, az általuk szállított rakományt kell, hogy ellenőrizzék. Nem ritka, hogy a vagyonőröknek feladata a különböző telephelyekre történő fizikai behatolás megakadályozása, lopások meggátolása. A pénz- és értékszállítás, szállítmánykísérés még fokozottabb fizikai és pszichés megterhelést jelent a dolgozók számára, mivel folyamatos veszélyhelyzetnek vannak kitéve. Az ügyfél az őr fellépését gyakran felesleges zaklatásnak tekinti, emiatt indulatossá, alkalmanként agresszívvé válik. Szinte mindennapos az indulatos, agresszív ügyfelekkel szemben a verbális agresszióval, tettlegességgel fenyegető konfliktushelyzetek kezelése. Csak a jogszabályok ismerete bizonyára nem elegendő a feladatok ellátása során. Ennél sokkal több kell, sokkal professzionálisabb felkészítés, ahol az elméleti tudás mellett a szükséges kompetenciák megszerzése és szinten tartása legalább annyira fontos. Ezek a kompetenciák csakis gyakorlás útján sajátíthatóak el. Kerékpározni sem kehet megtanulni táblánál, krétával, akkor a különböző, alkalmanként indulatokkal túlfűtött, életet, testi épséget veszélyeztető intézkedési helyzetek kezelését, megoldását, hogy lehetne megtanulni elméleti síkon? A valósághű helyzetgyakorlatok kialakítása, az intézkedési helyzetek szimulálása és az azokban való gyakorlás jelenthet csak megoldást a szükséges kompetenciák kimunkálásában. A kutatás során széleskörűen vizsgáltunk különböző intézkedési helyzeteket és az abban résztvevő személy- és vagyonőrök „működését”: - műveleti területen valós helyzetnek megfelelő harcérintkezést nem tartalmazó esemény modellezése, (intézkedés telephelyre történő behatolás során), - időkényszer hatása alatt maroklőfegyverrel végrehajtott éleslövészet, - boruló gépkocsi szimulátor alkalmazásával felborult gépkocsiból való kiszállás, - ütköző gépkocsi szimulátorban ütközés, A kutatásban résztvevő személy- és vagyonőri állomány aktuális pszichés állapotát pszichológia tesztekkel, interjúkkal. A feladatok során nyújtott teljesítményüknek hátterében meghúzódó összefüggéseket megfigyeléssel, bio-feedback (cardio-öv) alkalmazásával, igyekeztünk felmérni. A továbbiakban ennek részletekre kiterjedő eredményeit taglaljuk. 4. Vizsgálati személyek A vagyonőr csoport létszáma 13 fő volt. A személyek alapadatai alapján szakmai ismeretek terén nagy különbség volt a csoporttagok között. 3 fő csak 1-5 év közötti időintervallumban dolgozott fegyveres testületnél. 2 fő rendelkezett 11-15 éves szolgálati idővel és 8 fő volt, aki több mint 16 évet szolgált már. Iskolai végzettség tekintetében 7 fő érettségivel és 6 fő főiskolai diplomával illetve egyetemi végzetséggel rendelkezik. 5. Pszichológia tesztek eredményei A pszichológiai tesztek felvétele két részletben történt meg. Az első tesztfelvételre a lövészeti és első szituációs gyakorlat előtt került sor. Először a Paykel-féle életesemény kérdőívet, a Pszichés kockázatértékelő kérdőívet, a Spielberger-féle állapot, vonás szorongás kérdőívet és a Pieron figyelemvizsgáló tesztet töltötték ki a vizsgálatban résztvevők. Majd a lövészeti és szituációs gyakorlat után ismételten felvettük a Pieron figyelem tesztet és a Plath-Richter-féle igénybevételbecslő skálát. 5.1. Paykel-féle életesemény kérdőív A kérdőív alapján a csoportból senkit sem kezeltek még depresszió miatt, azonban két személynek súlyos szervi betegsége van. A csoport átlag alapján magas érték jelentkezett a konfliktus faktorban 4,82, ami 7 személyt érintett. Két személynél jelentkezett az öröm faktor, átlaguk 1,5, míg a változás faktor egy személynél jelent meg 3,76-os átlaggal. A konfliktus és változás faktorában magas értéket az a személy ért el, aki a Plath-Richter-féle igénybevétel-becslő skálán is magas érzelmi állapotról számolt be.

118

5.2. Pszichés kockázatértékelő kérdőív A csoport az 1-es (nagy felelősséget kell viselni az anyagi értékekért) és 15-os kérdésben (emberekkel való érintkezés mértéke) érte el a legmagasabb átlagot, míg a 4-es (monoton egyszerű munkavégzés) a legalacsonyabbat. Ez azt mutatja, hogy a csoporttagok jól érzékelik munkakörük lényegét a vagyonvédelmet, ami társas térben valósul meg. A 2. táblázat bemutatja a csoport átlagot a három kiemelt kérdésben.

2. táblázat Pszichés kockázat átlag szórás

1. kérdés 3,46 0,77

4. kérdés 1,76 0,72

15. kérdés 3,69 0,48

5.3. Spielberger-féle állapot, vonás szorongás kérdőív A csoport átlaga és szórása a magyar átlag alatt volt. A csoport átlagokat és szórás értékeket a 3. táblázat mutatja. 3. táblázat STAI S átlag szórás

32,23 7,63

STAI T 32,77 7,24

A teszt alapján a magyar átlagnál alacsonyabb STAI S értékkel rendelkezett 9 fő, a magyar átlagot elérte 3 fő és 1 főnél volt átlagnál magasabb számérték. A STAI T értéke alapján 11 fő volt átlag alatti szinten, és 2 fő ért el átlag feletti értéket. Tehát elmondható, hogy két fő kivételével a csoport a magyar átlaghoz képest alacsonyabb szorongás szintről számolt be. 5.4. Pieron figyelemvizsgáló teszt A figyelem vizsgálatra az öt perces papír alapú PIERON tesztet alkalmaztuk két alkalommal. Az első teszt felvételre a lövészeti gyakorlat előtt került sor. A csoport eredményeit a 4. táblázat mutatja. 4. táblázat Pieron

N%

átlag szórás

74,65 26,9

T% 94,97 4,04

Ebben a vizsgálatban a csoportból egy személy nem értette meg a feladatot, így értékelhetetlen volt az eredménye. A teszt eredmények alapján kiszámolt mennyiségi adatok alapján a 90%-os mennyiségi mutató /N%/ alatt 8 fő teljesített, ez azt mutatja, hogy az elvártnál lassabb munkatempóban dolgozott a csoport. A hibázások tekintetében az elvárt 90%-os teljesítmény /T%/ alatt csak 1 fő teljesített. Tehát pontos figyelmi munka jellemzi a csoportot, de a mennyiségi mutatókban jelentős lemaradás volt tapasztalható. Ezután következtek a lőgyakorlatok: 6. 7 Lőgyakorlat pisztollyal A 7 lőgyakorlatot pisztollyal 4/a számú körös mellalakra 8 méter távolságból és 8-as körön belüli területre 6 feladat került végrehajtásra. Itt értékelésre került a találat és az lövés részideje is. A résztvevőkkel ismertették, hogy a feladatok végrehajtására hány perc áll rendelkezésre. A lövészetvezetők csak azokat a találatokat fogadták el értékelhetőnek, amelyek a rendelkezésre álló időn belül történtek. A résztvevők polár pulzus mérőt (cardio-öv) viseltek, így minden résztvevőnek

119

mértük a feladat végrehajtás során a pulzust. A pulzus értékekből átlag számoltunk a feladat végrehajtás előtti egy percben, a feladat végrehajtás ideje alatt és a feladat végrehajtás utáni egy percben. A lövészet eredményessége szempontjából a legeredményesebb lövészeti gyakorlat az 5-ös és 7-es lőgyakorlat volt, ahol 10 személy érte el az értékelhető teljesítményt. A csoportból általában mindig ugyanaz a 7-8 személy teljesítette jól a feladatot időn belül. Jól láthatóvá vált, hogy kevesebb szolgálati idővel rendelkezők lövészeti eredményessége alacsonyabb, mint a hosszabb ideje fegyveres szolgálatot teljesítőké. A pulzus értékek átlagát nézve a csoport átlagok a gyakorlat alatt érték el a maximumot és utána is magas szinten maradtak. A feladatvégzés során megfigyelhetővé vált, hogy a feladat végrehajtása előtti egy percben magasabb a csoport pulzus átlaga, mint a gyakorlat utáni egy percben. Például a 7. feladat eredményei láthatók az 5. táblázatban, itt a csoport pulzus átlag eredményei a következők: 5. táblázat 7. lőgyakorlat átlag szórás

pulzus előtte 118 17,38

pulzus alatta 125 21,17

pulzus utána 110 20,01

A hét lőgyakorlat során a pulzus értékek nem csökkentek, folyamatosan magas szintet mutattak. A csoport a 7-es lőgyakorlat során érte el a legmagasabb pulzus átlagot 125. Azt is meg lehetett figyelni, hogy az eredményes csoporttagok pulzus átlagai a gyakorlat alatt voltak a legmagasabb értéken és relatíve nagy különbség volt a feladat végrehajtás előtt és utáni pulzus értékhez viszonyítva. Ugyanakkor az eredménytelenül teljesítők közötti nem jelentkezett ilyen különbség az pulzusok átlag között. A vizsgálat személyek alacsony száma miatt, azonban ez statisztikailag nem bizonyítható. Az 6. táblázat a lövészeten megfelelt illetve nem megfelelt csoport pulzus átlag értékeit mutatja. 6. táblázat megfelelt 5 fő átlag szórás

pulzus előtte 109,90 22,88

Nem felelt meg 4 fő átlag szórás

pulzus alatta 119,68 23,98

pulzus előtte 117,53 15,32

pulzus alatta 117,74 12,67

pulzus utána 111,71 31,78 pulzus utána 114,83 13,71

7. Pisztoly párbaj A következő feladatban 3 méter távolságból Simmunition fegyverrel pisztolypárbaj végrehajtására került sor. Itt is mértük az eredményességet és a pulzus értéket. Itt a 13 fő közül csak 1 személynek nem volt értékelhető találata. A csoport pulzus áltag értékeit az 7. táblázat mutatja. Megfigyelhető, ugyanúgy, mint a lövészeten a megfelelt csoport pulzus átlagánál, hogy a feladat végrehajtása során magasabb volt a pulzus érték, mint előtte és utána. 7. táblázat Pisztoly párbaj átlag szórás

pulzus előtte 116,21 16,26

pulzus alatta 127,88 20,13

120

pulzus csúcs 129,15 20,06

pulzus utána 110,90 18,97

8. Szituációs gyakorlat I. Műveleti területen valós helyzetnek megfelelő harcérintkezést nem tartalmazó esemény modellezése volt a feladat. Korlátozott látási viszonyok között került sor a feladat végrehajtásra, ami az érzékszervek működésének csökkenésén keresztül növelte a feladat végrehajtás során megjelentkező stresszor (támadás) hatását. A feladatot a csoportból jó oldotta meg 7 személy. A gyakorlatvezetők 8 személy feladat végrehajtását nem megfelelőnek értékelték. A csoport pulzus átlag értékeit a 8. táblázat mutatja. 8. táblázat Szituációs gyakorlat I. átlag szórás

pulzus előtte 114,12 14,67

pulzus alatta 123,38 18,12

pulzus csúcs 137,00 19,29

pulzus utána 120,32 17,60

A feladat végrehajtást exploráció követte, mely a következő kérdéseket tartalmazta: „Hogy érzi magát?” „Hogy értékeli a saját teljesítményét?” A kérdésekre válaszolva a csoport többsége meglepettséget, váratlanságot, bizonytalanság és félelemérzést fejezett ki. Cselekvésüket fele-fele arányban találták megfelelőnek. Többször sor került fegyverhasználatra, amit mindig jogosnak ítéltek meg a vizsgálati személyek. Mivel munkájuk során általában párban dolgoznak, így az önálló feladat végrehajtás és korlátozott látási körülmények egyaránt nagyobb stressz okoztak, ami a pulzus értékek átlagainak emelkedésében is megmutatkozott. A saját intézkedését 9 személy ítélte meg jónak. Az első szituációs gyakorlatban volt a csoportnak a legmagasabb csúcs pulzus átlag értéke 137. A párbaj feladat során az pulzus átlag érték elérte a 127,88. Mindkét szituációban a legkevesebb tapasztalttal rendelkező személynek volt a legmagasabb csúcs pulzusa (párbaj: 151, szituációs gyakorlat I-ben 159). A váratlanság és tapasztalatlanság jó érzékelhető jelei mutatkoznak a pulzus értékeken. A párbaj gyakorlat előtt 11 személynek volt magasabb a pulzus értéke, mint utána. A szituációs gyakorlat során, viszont az átélt feszültség mutatkozott meg a gyakorlat után mért magasabb pulzus értékekben 12 fő esetén. 9. Pieron figyelemvizsgálat A második figyelemteszt felvételére a lövészeti gyakorlatok után és a taktikai ház gyakorlat előtt került sor. Az eredmények a 9. táblázatban láthatók.

9. táblázat Pieron (második) átlag szórás

N% 94,12 13,09

T% 95,36 4,58

A második vizsgálat során már mindenki megértette a feladatot és jobban is teljesített. Az eredményekben megjelenik a tanulás és a jobb figyelmi teljesítmény is. Az elvár N% 90%-os teljesítmény alatt csak 2 fő ért el kevesebbet, míg a hibázások tekintetében az elvárt T% 90%-os szintje alatt ismét csak 1 fő volt. A két figyelem vizsgálat eredményei közötti mennyiségi mutatóban javultak az eredmények, a minőség tekintetében kisfokú emelkedés volt tapasztalható. 10. Plath-Richter-féle igénybevétel-becslő /IGBV/ skála Az IGBV skálán a csoport átlag és szórás alacsony szintet mutatott a p fizikai, figyelem és érzelmi állapot kérdéscsoportban és magas szintet a motiváltságban. Az 10. táblázat mutatja a skálán elért csoport átlagot és szórást a vizsgált 4 faktorban.

121

10. táblázat IGBV

P FIZ

FIGY

2,75 0,78

átlag szórás

2,63 0,89

MOTIV

ÉRZ ÁLL

4,23 0,75

2,72 0,85

Az átlag értékektől egy személy tért el jelentős mértékben. Eredményeiben p fizikai és érzelmi állapot szintemelkedés mutatkozott. A többi teszteredményét is megvizsgálva azt láttuk, hogy jelentős teljesítményromlás jelentkezett nála a figyelem tesztben és a lőgyakorlat eredményességében is. 11. Szituációs gyakorlat II. Taktikai ház A feladat végrehajtás párba történt, pulzus méréssel és szituáció utáni interjúval. A hét két fős csapatból 3 csapat tevékenységét értékelték megfelelőre a gyakorlatvezetők. Ezzel nagymértékben hasonlóan értékelték a résztvevők is saját teljesítményüket. A „Hogy érzi magát?” „Hogy értékeli a saját teljesítményét?” kérdésre sok válaszban szerepelt a bizonytalanság és félelemérzet, de megjelent a társas támasz fontossága és az együttműködés is. A csoport pulzus átlag értékeit a 11. táblázat mutatja. 11. táblázat taktikai ház átlag szórás

pulzus előtte 113,24 13,12

pulzus alatta 121,36 14,85

pulzus csúcs 131,38 17,01

pulzus utána 112,14 15,25

A taktikai ház esetében a végrehajtás előtt mért magas pulzus volt jellemző 6 személyre, míg 4 fő a feladat végrehajtása után mutatott emelkedett pulzus értéket. A két szituációs gyakorlat pulzus átlagait összehasonlítva megállapítható, hogy az egyedül végzett gyakorlat során magasabb volt a pulzus csúcs és egy perccel a gyakorlat után mért pulzus átlag, mint a páros gyakorlat során. Tehát elmondható, hogy nagyobb megterhelést jelentett az egyéni feladat végrehajtás, korlátozott látási körülmények között. 12. Gépjármű felborulás szimulátor A gyakorlatot párban végezték el egy-egy instruktor segítségével. Ez egy olyan feladat végrehajtás volt, ahol a váratlan esemény után az instrukciónak megfelelően kellett a gépkocsiból kiszállni. A csoportból 10 fő hajtotta végre a feladatot egészségügyi okok miatt. A feladat során mértük a személyek pulzusát. A 12. táblázat mutatja a csoport pulzus átlagait: 12. táblázat gépjármű felborulás átlag szórás

pulzus előtte 109,65 13,15

pulzus alatta 112,11 13,97

pulzus utána 117,09 19,09

A boruló szimulátor előtt 3 főnek emelkedett volt a pulzus szintje, 6 főnek viszont utána mutatott magasabb pulzus szintet. 13. Ütközés szimulátor Az ütközés szimulátorba egyesével kerültek a személyek vizsgálatra, instruktor segítette a be illetve kiszállást. Egészségügyi problémák miatt csak 8 fő hajtotta végre a feladatot. Itt is mértük a vizsgálati személyek pulzus értékeit, az átlag értékeket az 13. táblázat mutatja.

122

13. táblázat ütközés szimulátor átlag szórás

pulzus előtte 117,41 17,73

pulzus alatta 111,88 15,70

pulzus utána 109,23 16,68

A biztonsági öv szimulátor előtt 7 főnek volt magasabb a pulzusa, a feladat utána csak 1 főnél jelentkezett magasabb pulzus érték. 14. A lefolytatott gyakorlatok és vizsgálatok eredményeinek összegzése Az elvégzett vizsgálatok alapján olyan szituációkban kellett a vizsgálati személyeknek részt venni, ami munkájuk során előfordulhat, ezáltal felkészültségük és tapasztalatuk nagymértékben segítheti megküzdésüket a helyzettel. A stresszhelyzet szimulációja során mért pulzus eredmények azt mutatják, hogy mind a gyakorlott, mind a kezdő fegyverhasználatnál is megjelenik magasabb pulzus érték, azonban annak lefutási mintázata különböző lehet. Kimutatható különbség, hogy a kevesebb szolgálati idővel rendelkezők lövészeti eredményessége alacsonyabb, mint a hosszabb ideje fegyveres szolgálatot teljesítőké. A váratlan, ismeretlen szituációban a pulzus érték a feladat végrehajtása után is magas szinten maradt abban az esetben, ha nagyobb megterhelést jelentett a személy számára. Az előzetes pszichológiai tesztek eredménye alapján elmondható, hogy kisebb figyelmi teljesítmény és lövészeti eredményesség volt megfigyelhető azoknál a személyeknél, aki nagyobb mértékű megterhelő életeseményről, illetve a gyakorlat során nagyobb mértékű megterhelés szubjektív élményéről számoltak be. Mindezen összesített eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a váratlan, kritikus helyzetek kezelése során fellépő extrém pszichés igénybevétel csökkentésének, az ezekben a helyzetekben foganatosítandó intézkedések hatékonyságának növelésében jelentős szerepet játszik a gyakorlás, a folyamatos szinten tartás. A valósághű helyzetgyakorlatok, szimulációs feladatok lehetőséget nyújtanak az abban résztvevőknek, hogy saját élmény szintjén tapasztalják meg a stressz szervezetükre a kognitív, pszichés funkcióikra kifejtett hatását.

15. Az érzelmi asszociációk szerepe a tanulási folyamatban Mindent, amit életünk során megtanultunk az érzelmi asszociációinkon keresztül tanultunk meg. Az extrém stressz-terhelést kiváltó szituációk során is érzelmi asszociációk keletkeznek. A valósághű szituációban való gyakorlás és az azt közvetlenül követő hiteles forrásból származó önértékelést is magában foglaló szakértői visszajelzés lehetőséget biztosít arra, hogy a valóságos intézkedési helyzethez leginkább közeli érzelmi állapotban végezzük el a munka memória „feltöltését” a feladat végrehajtása szempontjából kívánatos elemekkel. Az ebben az állapotban való összetett lélektani munka során olyan a valóságos feladathelyzetet kísérő kulcsingerek jönnek létre, melyek bármikori megjelenésükkel a megélt és létrejött érzelmi asszociációkon keresztül behívják a feladat végrehajtásához szükséges hasznos tudást. Így van meg a lehetősége annak, hogy az intézkedő, ha olyan, vagy érzelmi vonatkozásában hasonló szituációba kerül, mint amikor a gyakorlás történt, végre fogja tudni hajtani feladatát. „A feladatismeret azt jelenti, hogy az intézkedőnek világosan megfogalmazott képe van arról, hogy egy adott feladat határai hol húzódnak, mit kell látni, hallani, tenni, ha a feladatot végrehajtja. Pontosan tudja, hogy a feladat végrehajtása során elfoglalt pozíciója (beosztása) alapján mit tehet, és mit nem tehet. Ezt életszerű szituációk során lehet csak elsajátítani, hiszen saját élményt és tudást kell szerezni. A helyzetismeret feltételezi, hogy az intézkedőnek mentális előképei vannak, amelyeket saját élményen keresztül szerzett meg azokról a szituációkról, amelyeket kezelnie kell. Az adott szituációt összeveti régi tapasztalataival és a feladat könnyen megoldható. Ha azonban hiányzik a helyzetismeret, létrejön az extrém stressz. Ha van feladatismeret és helyzetismeret, akkor ez a

123

folyamat automatikusan zajlik le. A helyzetismeret azonosítja, hogy miről szól a szituáció, majd a feladatismeretből következik a helyes intézkedés. Ekkor nincs alul- vagy túlintézkedés.” 6 A vészhelyzeti magatartás tekintetében kritikus intézkedési helyzetek megoldásának záloga tehát a helyzetismeret és a feladatismeret, mely ismeretek kialakulása csak is kizárólag gyakorlás útján jöhet létre.

16. Összegzés A kutatás számos következtetés levonására ad lehetőséget. A vizsgálatok még nem zárultak le, folyik a részeredmények tanulmányozása, értékelése. Az azonban kétségtelenül már most megállapítható, hogy a megnövekedett igények kielégítését csak jogszabályi ismeretek bővítésével, az elméleti tudás szélesítésével nem lehet biztosítani. Komplex, gyakorlati szakmai kompetenciákat fejlesztő felkészítésre és képzésre lesz szükség a jövőben úgy a védelmi szféra, mint pedig a magánbiztonsági ágazat területén. A kutatás során alkalmazott módszerek, metodikai elemek nem csak tudományos kutatási célokat képesek szolgálni, de gyakorlati tapasztalataink birtokában elmondhatjuk, hogy hatékonyan szolgálhatják az oktatás, képzés, speciális feladatokra történő felkészítés folyamatát.

Felhasznált irodalom TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR Megvalósíthatósági tanulmány Dr. Zsigovits L.: Extrém terhelés modellezésének lehetőségei TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások Civil rendszerek / Humánvédelem - Békeműveleti és veszélyhelyzetkezelési eljárások fejlesztése, Tanulmány, Budapest, 2012. 3. o Farkas I. – Végh J.: Szakértők írják Budapest, 2003. 3. szám. 53. o. Tüzkő K., Ujj K. R., Vass I.: Securimaster Budapest, 2013. 09. 25. éves munkaértekezlet bemutató anyaga KSH adatbázis alapján. http://www.securinfo.hu/eloirasok/jogszabalyok Magánbiztonsági fórum 2013. február 28. http://biztonsagpiac.hu/a-kotelezo-tovabbkepzes-a-piacvalsaganak-indikatora Magánbiztonsági fórum 2013. február 28. http://biztonsagpiac.hu/a-kotelezo-tovabbkepzes-a-piacvalsaganak-indikatora http://www.securinfo.hu/eloirasok/jogszabalyok/1057-a-szemely-es-vagyonrok-kotelezo-kepzesenekeddigi-tapasztalati.html http://biztonsagpiac.hu/csak-a-baj-van-a-vagyonorok-tovabbkepzesevel

6

Farkas István – Végh József: Szakértők írják 2003. 3. szám. 53. oldal

124

Extrém terhelés modellezésének lehetőségei Dr. Zsigovits László (Rövidített változat) Kulcsszavak: extrém stresszhelyzeti hatáskutatások, extrém helyzetek, megfigyelési, vizsgálati módok, extrém helyzetek a hadseregben, rendvédelemben, közszolgálatban A Tanulmány nem az orvosok és a pszichológusok számára készült, hanem a Projekt sikeres végrehajtása érdekében körvonalazza azokat a módokat, eszközöket, elvégzendő teendőket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a megfigyeléseket, vizsgálatokat végző orvosok és pszichológusok megfelelő munkakörnyezetben tudják ellátni szakfeladataikat. A projekt céljának „Az extrém stressz hatások nemzetvédelmi-, rendvédelmi-, és egyéb közszolgálati területeken jelentkező hatásainak feltárása, a kezelésére stratégiák és módszerek feltárása, kidolgozása” szakmai megvalósítása első sorban orvosi és pszichológusi szaktevékenység, ezen szaktevékenység zavartalan és sikeres végrehajtásához kell biztosítani a feltételeket, kell megteremteni az ideális körülményeket, melynek tükrében a Tanulmány céljai az alábbiak a Projekt lehetőségeinek a tükrében: - módszertani útmutatást adni az extrém stresszhelyzeti hatáskutatások megszervezéséhez, előkészítéséhez; - összegezni a rendvédelmi és honvédelmi szervek, illetve a közigazgatásban dolgozók körében előfordulható extrém helyzeteket; - feltérképezni azokat a módokat, lehetőségeket, amelyekkel szimulálhatók, létrehozhatók azok a körülmények, amelyek alkalmasak az extrém helyzetben történő viselkedés megfigyelésére, vizsgálatára; - utalásokat adni az extrém helyzetekben való viselkedés megfigyelésének, vizsgálatának módszereire, eszközeire, folyamatára. A projekt szemszögéből az extrém helyzet (angolul: extreme load) problémaköre alatt azokat a különleges szituációkat, körülményeket kell érteni, amelyek a honvédelmi és a rendvédelmi szervezetek tagjai szolgálatellátása, katasztrófa elhárítást és a közszolgálatot ellátók feladat teljesítése során előfordulhatnak. Ez nagyon széles spektrumot fed le, hiszen a missziókban bekövetkezhető fegyveres küzdelemtől az emberek és anyagi javak mentésén, a rendvédelmen keresztül a veszélyhelyzeti gépkocsivezetésig számtalan, a normálistól eltérő helyzet alakulhat ki a témát illetően. Az extrém helyzet alatt azon a hatások, körülmények által kialakított állapotokat értjük, amelyek a napi megszokott életvitelben, szolgálatellátásban, rutinfeladatok során nincsenek jelen. Tehát az extrém helyzet az általános, megszokott életvitel ingereit meghaladó, némely esetben jelentősen meghaladó behatásokat gyakorol a szolgálatot vagy közfeladatot ellátó személyre. Ezek az ingerek lehetnek fizikai és lelki ingerek, amelyek alkalmasak félelem, pánik, kilátástalanság, tanácstalanság, agresszió, kifáradás, kimerülés, megalkuvás kiváltására. Ezen ingerek tartós megléte fizikai és szellemi kifáradáshoz vezet. A Projekt célcsoportjai, a Projekt Megvalósítási tanulmányában meghatározott kategóriák, amelyek módszertani szempontból elkülöníthetők célszemélyre – az a személy, aki konkrétan vizsgálat, megfigyelés alá, tesztelésre kerül, illetve célcsoportra, amikor egy

125

katonai raj, szakasz, rendvédelmi csoportosulás, mint kollektíva, mint egy feladat közös végrehajtója kerül megfigyelésre, felmérésre. Az extrém helyzeti stressz hatások kutatása azaz eljárás- és folyamatrendszer, amely folyamán a célszemély vagy célcsoport egy szimulációs tevékenység alanyává válik, amely során a hatások felmérése, rögzítése megvalósulhat megfigyeléssel, értékeléssel vagy vizsgálattal. Az extrém helyzeti viselkedés megfigyelését, vizsgálatát, értékelését megfelelően elő kell készíteni. Első lépésként meg kell határozni, hogy milyen céllal, milyen állomány tekintetében, milyen kompetenciák teljesítéséhez kell az extrém helyzeti stressz hatások kutatását elvégezni. A célkitűzés meghatározásba be kell vonni a kutatásra kiválasztott szervezet vezetőjét, pszichológusát. A célkitűzés alapján lehet meghatározni a beállítandó szituációs helyzeteket. A szituációs helyzetek döntik el az alkalmazandó megfigyelési, vizsgálati módokat, eszközöket, jelölik ki a helyszínt. Továbbá itt kapunk választ arra, hogy szükséges-e külső szekértő bevonása, illetve legyen-e jelen a kutatásra kiválasztott célszemélyek szervezetének pszichológusa, valamelyik vezetője. A célszemélyek szervezetének pszichológusát szinte minden esetben célszerű bevonni a kutatásba, már a kezdeti lépésektől fogva előnyös együttdolgozni vele. A célszemélyek közvetlen vezetője mindenképpen legyen jelen a kutatás gyakorlati lefolytatásánál, de esetenként a célszemélyek szervezetének magasabb szintű vezetője is hasznos résztvevője lehet a kutatásnak. Még fontos figyelembe venni a célcsoportok összetételét, nem, életkor, szakmai tapasztalat, iskolai végzettség, szociális környezet, családi helyzet vonatkozásokban. Ezek közül kiemelkedő szerepet kell tulajdonítani a nemekből adódó sajátosságoknak. Előkészítő tevékenységek az alábbiak: - kutatási elgondolás készítése; - résztvevői névsor elkészítése a mérendő elemekkel (vérnyomás, reakcióidő stb.); - időjárási és más befolyásoló körülmények, releváns környezeti tényezők feljegyzésének előkészítése; - igénybe veendő objektumok felmérése, ezek leigénylése; - szükséges elkészítendő intézkedések, utasítások, igénylések, engedélyek körének felmérése, ezek elkészítése, kiadása, elküldése a megfelelő szervezethez; - a kutatási elgondolás alapján a leendő célszemélyek (eljárás alanyai) vezetőjével és pszichológusával a kapcsolat felvétele, a kutatás lefolytatásába történő bevonásuk; - résztvevő állomány tájékoztatása, felkészítése; - imitátorok kiválasztása, felkészítése; - szükséges szolgálati állatok meghatározása; - az eljárás alanyai előképzettségének meghatározása; - az eljárás alanyaival belegyező nyilatkozat aláírattatása; - az eljárás alanyainak orvosi vizsgálat alá vetése; - az eljárás alanyai vizsgálatok előtti étel- és italfogyasztási korlátozásának meghatározása; - helyszín kiválasztása, bejárása, előkészítése; - helyszín lezárása (lövészet, szituációs gépkocsivezetés);

126

-

biztonsági, mentési, katasztrófa elhárítási terv kidolgozása; döntés szakértő bevonásának szükségességéről; helyszínre orvosi biztosítás megszervezése; szervezet reagáló állapotának folyamatos mérése; biztonsági, mentési, katasztrófa elhárítási terv harmonizálása a helyszínnel, végrehajthatóságának ellenőrzése, végrehajtásának begyakorlása; megfigyelési, vizsgálati eszközök ellenőrzése, előkészítése az alkalmazásra; megfigyelési, vizsgálati eszközök helyszíni alkalmazhatóságának felmérése; nyilvánossági teendők meghatározása (fotó, cikk, publikáció, sajtó meghívása); egyéb logisztikai, technikai biztosítás feltételeinek megteremtése.

Természetesen, nem minden esetben van szükség az összes előkészítő tevékenység elvégzésére, például egy teszt kitöltéséhez orvosi vizsgálat, helyszín bejárás, katasztrófaelhárítási terv stb. nem kell. Azonban egy szituációs lövészetnél vagy egy taktikai ház, utca műveletnél a felsoroltak mind szükségesek lehetnek. A számba jöhető tesztek, szituációs feladatok, kísérletek, felmérések meghatározásánál a célcsoportokat kell figyelembe venni. A honvédségi és belügyi szervek vezetőinek véleménye alapján kerültek a célcsoportok és a célcsoportok tekintetében előfordulható extrém helyzetek meghatározásra. A célcsoportok alapján az alábbi kategóriákat állíthatjuk fel: - missziókban, békefenntartásban résztvevők (katonai és rendvédelmi erők, valamint civil szervezetek tagjai); - különleges akciókban résztvevők (TEK, egyes szervezetek kommandósai); - veszélyhelyzetekben feladatot ellátók (földrengés, árvíz, ipari katasztrófa, szennyeződés); - váratlan támadásnak kitettek (rendőr járőrök, börtönőrök, személyi biztosítók); - megvesztegetésnek, befolyásolásnak, kényszerítésnek kitettek, hivatali visszaélést elkövethetők (köztisztviselők, rendőrök, börtönőrök, személyi biztosítók, gépkocsivezetők, titkárnők, takarítónők); - gépkocsivezetés közben előfordulható rendkívüli esetek érintettei. -

A Projektben a kutatás lefolytatásának céljai az alábbiak lehetnek: megbízhatóság; hatástűrés, állóképesség, fizikai teljesítőképesség, hő tűrés; lelki hatások elviselése; intellektuális képesség; cselekvő-, reagáló képesség -felmérése, megállapítása, nyilvántartása, kiértékelése, hasznosítása.

127

Az extrém helyzetek beállítása többnyire a Magyar Honvédség és a Belügyminisztérium egészségügyi és kiképzési objektumaiban történik orvosok és pszichológusok vezetésével. 1 A szakirodalom tanulmányozása és a személyes beszélgetések alapján az alábbi ábra foglalja össze az extrém helyzetek megteremtésének formáit. Hogy ezek közül melyiket alkalmazzák, az mindig az elérendő céltól függ. Az ellenséges környezetben, harci körülmények között végzendő titkosszolgálati munkára történő kiválasztáskor, illetve az ilyen helyzetben tevékenykedők esetleges árulóvá válásának kiderítésére valószínű elmennek az illetékesek a legszélsőségesebb helyzetekig. A Projekt szempontjából néhány, kevés kockázattal járó helyzetbeállítás a célszerű.

Az ábra szerint négy típusú extrém helyzet beállítás idézhető elő: - természetes helyzetekben, megszokott környezetben, szolgálatellátás közben előidézett extrém helyzetek (NAV vásárlások); - különböző eszközökkel, berendezésekkel, építményekkel szimulált helyzetek, illetve normálistól eltérő körülmények megteremtése; o laboratórium (hazugságvizsgálat) Tarnóczi Richárd alezredes: A határainkon túl szolgálatot teljesítő katonai állomány kiválasztási rendszerének kialakítása, ZMNE PhD értekezés 2007.

1

128

-

o szimulált, épített környezet (taktikai ház, -utca); o virtuális környezet kialakítás (játékprogram); túlélési gyakorlatok; végzetes helyzetekbe való küldés.

A természetes helyzetekben, megszokott környezetben végzett extrém helyzet létrehozás lényege az, hogy a célszemély napi, megszokott tevékenységét végzi, szolgálati kötelességeit teljesíti és e közben, a tudta nélkül kerülnek beállításra különböző helyzetek, lesznek előidézve erős ingerek, lesznek kialakítva különböző környezeti tényezők. A természetes helyzetekben, megszokott környezetben végzett extrém helyzet létrehozás történhet olyan módon, hogy például a célszemély végzi a szolgálati tevékenységét, majd hirtelen eldördül egy lövés, vagy bejelentenek egy bombariadót, illetve más pánikkeltésre alkalmas eseményt. Megfigyelés módszerével lehet felmérni a reakciókat. Ebben az esetben a célszemély nem tudhat arról, hogy megfigyelés alatt áll. Ha a célszemély tudja, hogy most egy kutatási tevékenység tárgya, akkor tudatosan befolyásolja a reakcióit és nem a valós értékeit, jellemzőit mutatja. Ide tartozik a provokátor által végrehajtott megvesztegetési vagy megfélemlítési kísérlet, illetve a kényszerhelyzetbe hozás, zsarolás, engedékenységre bírás is. A feltétel megvonás is alkalmas a reakciók mérésére, például nem kap ételt, italt, télen nincsen fűtés, nincsen áram stb. A rejtélyes helyzet teremtés a megfigyelőképességre, reakciókra, félelemérzet kialakulására, magabiztosságra, közlékenységre (el meri-e mesélni, hogy mi ijesztette meg) ad választ. Laboratóriumban általában műszeres vizsgálatok folynak. Ilyen féle extrém helyzet szimulálás lehet a különböző hőmérsékletek elviselése, illetve a fizikai terhelések bírásának mérése. A hőmérséklet elviselésnél a vizsgálatokat két hőmérsékleten célszerű elvégezni pár hét eltolással, lehetőleg ugyanabban az órában. Az egyik vizsgálat 20-22 C fokon 7080% relatív páratartalommal, a másik 35-40 fokon 50-55% relatív páratartalommal végezhető el. A terhelést például a Honvédségnél használatos SCHILLER CS 200 ErgoSpirometry metabolikus egységgel lehet mérni. 2 A fizikai terhelés mérésére különböző erőleadást igénylő berendezéseket (pl. futópad műszeres mérőeszközökkel) használnak. Egyes laboratóriumok képesek a lelki behatások mérésére is, a pszichológiai laborvizsgálatokra. Természetes, ezen kívül laboratóriumban más számos vizsgálat és mérés is elvégezhető. A honvédségi és a belügyi egészségügyi intézmények korszerű laboratóriumokkal rendelkeznek. A számított BMI érték is sok támpontot adhat a személy megítéléséhez. 3 A teszt kitöltés is egyes vélemények szerint a laboratóriumi körülmények közé sorolható be. A szimulált környezet létrehozható a körülmények megváltoztatásával, megterhelő, különleges feladat adásával vagy építményekkel, eszközökkel, berendezésekkel.

2 3

Saját tapasztalatszerzés a 3 hetes rehabilitációs kezelés alatt. http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/phd/2008/kohut_laszlo.pdf 78.o.

129

A körülmények megváltoztatása lehet például a szélsőséges hőmérsékleten teljes menetfelszerelésben 20 km –s menet végrehajtása. Ehhez társítható erős lelki hatás, például durva szidalmazás, megalázás. Megterhelő, különleges feladat lehet a 30 kg –s csomagok le vagy felrakása teherautóra. Ez a helyzet is kombinálható, például szélsőséges hőmérséklettel vagy erős lelki hatással. Különleges feladat lehet a hadijáték, egymás vagy csapat elleni játék, küzdelem, tevékenységválasztás (menekülőt üldözi vagy a sérült társával foglalkozik). Az építményekkel, eszközökkel, berendezésekkel szimulált helyzet az akadálypálya leküzdése, szituációs (speciális) lövészet, intézkedéstaktika, ereszkedés-technikai fogások, taktikai képzés, a taktikai ház és a taktikai utca, valamint a taktikai gépkocsivezetés. A szimulált környezet kialakítása igényli a legkörültekintőbb előkészítést. Magyarországon a leghasználtabb módszerek a szituációs lövészet, épületfal, preparált repülő és a víz alatti berendezés, a taktikai ház és a taktikai utca, valamint a taktikai gépkocsivezetés. A virtuális helyzet megteremtése során a célszemély normális környezetben és körülmények között van, csak elméletileg, gondolatban kerül a különleges, extrém helyzetekbe. Egyes vélemények szerint ide tartozik a teszt kitöltés is, nem a laboratóriumi vizsgálatok közé. Virtuális helyzetet lehet teremteni, ha a célszemélynek az élményeit kell leírnia vagy egy beállított szituációt kell írásban értékelnie. A kutatást végrehajtó beszélgetéssel, interjú készítéssel is teremthet virtuális helyzetet a célszemély számára. A túlélő táborok és gyakorlatok a várható valóságos helyzetet teremtik meg a célszemélyek és célcsoportok számára. 4 Az amerikai szakirodalomból lehet ismereteket szerezni a végzetes helyzetekbe való helyezésről, amely során kínzásnak, vallatásnak vetik alá a célszemélyt, illetve ellenséget és ellenséges környezetet imitálnak a számára. A fájdalomtűrésnek vannak orvosi mérési módszerei, nem minden esetben kell alkalmazni a végzetes helyzetben történő mérést. A Projekt keretében az anyagi korlátok és a rendelkezésre álló idő alapján az alábbi extrém helyzetek szimulálására van lehetőség: o laboratóriumi vizsgálatok; o tesztek; o szituációs lövészet; o taktikai ház. A rendvédelmi és a honvédségi vezetőkkel történt beszélgetés során felvetődött, hogy a valós harci helyzetben, -körülmények között egyes jellemzők másként alakulhatnak, mint a szimulációs helyzetekben. Példaként említették, hogy egy beilleszkedési és másság elfogadási képesség a harc során más értékeket mutathat, mint ami az extrém helyzet beállításkor mérve lett. De ugyanez volt a tesztekkel kapcsolatos véleményük is. A teszteket nyugodt körülmények között, tanteremben töltik ki, így nem állnak egy 45 fokos hőség hatása alatt, illetve nem halnak meg mellettük bajtársaik. Volt határőrségi példa, hogy amikor kiválogatták a közösségi szállás őreit, a tesztek között volt egy olyan kérdés, hogy fél-e megfogni az ajtókilincset. Az a személy, aki azt válaszolta a tesztben, hogy nem fél, az a közösségi szállás ajtaját nem merte kinyitni, mivel Bebesi Zoltán nyá. rendőr őrnagy: Kábítószer-bűnözés és terrorizmus, Doktori (PhD) értekezés ZMNE 2010. és szóbeli élménybeszámolói 4

130

félt attól, hogy valamelyik illegális migránstól fertőzést kap. A kivizsgáláskor azt mondta, hogy a tanteremben a teszt kitöltésékor nem volt félelemérzete, de kikerülve a közösségi szállásra, megtapasztalva a valóságot, kialakult a félelemérzete. Az segíthetne az ilyen helyzetek elkerülésén, ha a tesztkitöltéskor levetítenek egy videót vagy más módon érzékeltetik a valós helyzetet. A tesztkitöltés közben nem lehet veszélyérzetet előidézni, olyat, amit a katona érez egy szennyezett terepszakaszon vagy elaknásított területen történő áthaladáskor. Másik aggály a teszttel az volt, hogy az okosabbja tudja mit kell válaszolnia a kedvező kép kialakításához. Ennek kiküszöbölésére vannak módszertanok, de a jó emlékező tehetséggel rendelkező képes kifogni ezeken is. Ha túl van bonyolítva az igazságkeresés logikája, modellje, akkor a valós eredmény produkálása válhat nehézzé. A napi híreket hallgatva tudjuk, hogy az alapos pszichológiai ellenőrzésen átesett katonák koránt égettek, levizelték a hullát, alvó embereket lőttek halomra. A harci körülmények között a megalázás, bosszú megítélése más értelmezést kapott náluk. 5 Missziós tapasztalatok utaltak olyan esetekre, hogy a bezártság, a rajtársak folyamatos elviselése, a rajtaütés veszélye kihozott a katonákból olyan reakciókat, hogy az egyik azonnal izzadni kezdett a PSZH –ban, a másik légszomjat kapott, a harmadik összeveszett a társaival ha kis helyen kellett tartósan együtt lenniük. Másik ilyen probléma volt a viselkedés teljes megváltozása, amikor a katona kikerült a biztonságos környezetből, nem érezte háta mögött a nagyobb katonai szervezetet, a bázis adta védelmet. Szorongás, túlzott környezetfigyelés, társakban való bizalmatlanság jelei mutatkoztak ezen katonáknál. A beszélgetések során elhangzottak olyan ötletek, hogy a teszt kitöltés előtt olvassanak fel olyan történetet, amelyben a rendőrt jogtalan hátrány, bánásmód éri, vetítsenek katasztrófa filmet, mutassanak be súlyosan fertőzött személyeket, illetve a tesztet a víz alatt egy búvárharangban, illetve 35 fokos melegben töltessék ki. Továbbá elhangzottak olyan javaslatok, hogy a felmérendő katonák parancsnokainak a bevonásával készüljenek speciális tesztek. A kereskedelmi televíziók való világ műsorai hasznos ötleteket adhatnak szimulációs helyzetek kialakításához. „A világ több katonai alakulatánál, kivált a sorkatonák körében- az újoncok betörésére a legkülönfélébb fizikai-pszichikai módszereket alkalmazták, amelyek nagyfokú stresszt váltottak ki. Ez sok esetben öngyilkosságra, vagy a kiskatonák feletteseinek megölésére késztették az újoncokat. Egy bajorországi támaszponton úgy készítették fel a német katonákat az iszlám terroristák elleni harcra, hogy imitálták a valóságos túszdrámákat./ Elektrosokk, hidegzuhany, megalázás/” 6 A szakirodalom ismer olyan eseteket is, amikor az extrém helyzetet drogokkal, izgató szerekkel, alkohollal, meditációval, hipnózissal idézték elő a célszemélyeknél. 7 Az USA hadsereg erős fizikai megterhelésnek veti alá a célcsoportokat a felmérés során. Több ilyen videofelvétel is létezik az interneten, ebből kettő példaként. Animált video található a http://www.youtube.com/watch?v=ItMMSllTOn4 oldalon, amely az USA hadsereg különleges helyzetben való tevékenységét szemlélteti. Kiképzés bemutatása videón: http://www.youtube.com/watch?v=zqR3RJTk9YA 5

http://science.slashdot.org/story/12/03/30/1330225/army-reviews-controversial-drug-after-afghan-massacre Vargha Zoltán, Dr. Hullám István PhD, Dr. Huszár András PhD, c. főiskolai tanár, témavezető: A Vargha gyógymód hatékonyságának vizsgálati lehetőségei komplex, pszichometriai módszerek segítségével, ZMNE 2005.

6

7

http://pszichologus.pszichologia.com/ujsagcikkek/hipnozis-a-delejezestol-a-hipnoterapiaig-i

131

A https://standards.nasa.gov/released/1001/1001_5.pdf oldalon az USA hadsereg vonatkozásában a különböző hőmérsékleti és időjárási viszonyok között végzett felmérési eredményekről lehet olvasni.

132

Az extrém helyzetben való viselkedés követésének, rögzítésének folyamata történhet szubjektív és objektív módokon. A szubjektív módok közé tartozik a megfigyelés, a beszélgetés, és az interjú. Részben szubjektív jelleget mutat a célszeméllyel elvégeztetett írásos vagy rajzolásos alkotásainak kiértékelése. A szubjektív eredménymérés a kutatást végrehajtó megfigyelésén, a célszeméllyel való beszélgetésén alapul. Az eredményt a kutatást végrehajtó személyes benyomásai képezik. Ez a megfigyelés különleges esetekben történhet a célszemély tudta nélkül is vagy videóra rögzíthető. A megfigyelést általánosságban a természetes helyzetekben, megszokott környezetben, szolgálatellátás közben előidézett extrém helyzetekben lehet alkalmazni. Ebben az esetben a célszemély nem tudhat a megfigyelésről. A kutatást végrehajtó előidézi a szükséges hatást és figyeli a célszemély reakcióját, amelyről videofelvétel is készülhet. Azt jogilag mindenképpen tisztázni kell, hogy milyen szituációs helyzet kutatásához milyen módszer alkalmazható, mihez kell a célszemély és a parancsnoka engedélye, hozzájárulása, illetve a célszemély parancsnoka részt vegyen-e a megfigyelésen. Ezt a típusú megfigyelést mindenképpen beszélgetésnek kell követnie. A beszélgetést úgy kell irányítani, hogy a célszemély beszéljen a szolgálat ellátása körülményeiről. Vagy elmondja az Őt ért hatásokat, vagy hallgat róluk. Ha hallgat róluk, akkor valamilyen módon ki kell deríteni a hallgatás okát. Ez lehet, hogy nem tulajdonított neki jelentőséget, illetve szégyen vagy más ok miatt nek akar róla beszélni. A megfigyelés még fontos szerepet játszik a túlélési gyakorlatoknál és a végzetes helyzetbe hozáskor, ezekben az esetekben rejtett kamerákat is alkalmaznak. A megfigyelést a többi extrém helyzetbeli magatartás-felmérésnél is lehet alkalmazni, de itt másodlagos szerepet játszhat, hiszen vagy a műszerek eredményei vagy a teljesített értékek első sorban a mérvadóak. Az írásban és rajzban elvégzett feladatok kiértékelésében is bizonyos mértékben jelen van a vizsgálatot végrehajtó szubjektivitása. Az objektív módok közé tartozik a tesztek és más számszerűsíthető eredmények kiértékelése, a teljesítmények mérése és a vizsgálatok elvégzése. A tesztek értékelése már objektív vonásokat mutat, mivel itt nincsen lehetőség a vizsgálatot végrehajtó szimpátiájának vagy nemtetszésének megnyilvánulására, főképp, ha ez a kiértékelés elektronikusan történik, mint például az Evasys rendszerrel. A tesztek lehetnek zártak (választás) vagy nyíltak (szabadon lehet válaszolni). Speciális teszt alkalmazható a természetes helyzetekben, megszokott környezetben, szolgálatellátás közben előidézett extrém helyzetek feldolgozásakor. A teszt tartalma változik attól függően, hogy a célszemély beszélt-e az Őt ért hatásokról vagy hallgatott róluk. 8 A pszichológiai berendezésekkel, módszertanokkal elvégzett vizsgálatokat csak szakképzett pszichológusnak szabad lefolytatnia. Ezek a módszerek, eljárások folyamatosan változnak, fejlődnek. A műszeres vizsgálatokat is csak szakképzett pszichológusok végezhetik.

8

Nagyné Bereczki Szilvia, PhD értekezés 1.6. pont

133

Az objektív eredménymérés a célszemély által nyújtott teljesítmény idő, súly vagy egyéb mutatók alapján való megítélése, mint például a lövészeten elért pontszám, a segédeszközök nélküli víz alatt való tartózkodás vagy az ötezer méter lefutásának ideje. Kísérletek formájában is lehet viselkedésmódokat megállapítani, a függő és független változókat szintén célszerű a célszemélyek parancsnokának a bevonásával meghatározni (független – 2 órát alhatsz, függő – hány szót jegyzel meg). A szituációs helyzet beállítása a célszemélyt olyan környezetbe helyezi, ahol különböző hatások érik és ezekre kell reagálnia. Ez a szituációs helyzet lehet szimulált, például képekben, szövegesen megadott vagy gyakorlati tevékenység. A gyakorlati tevékenység megvalósulhat szituációs lövészettel, taktikai utcával vagy házzal, taktikai gépkocsivezetéssel. A túlélési gyakorlatoknál a mérés egyik formája, hogy a célszemély hogyan tudja végrehajtani a rejtőzést, az elrejtett tárgyakból hányat talál meg, a megszerzendő információkból hányhoz jut hozzá. Egyes feladatok elvégeztethetők a valódi ellenség területén is. Célszerű az egyéni és a csoportviselkedés vizsgálata is. Az egyéni vizsgálat lehet: - megfigyelés; - beszélgetés; - feladat megoldás; - ad- hoc döntéshozatal; - mélyinterjú. -

A csoportviselkedés vizsgálatának területei: közös feladat megoldás; lemondás vizsgálat; feladat vállalás; kezdeményezés; vezetői szerepre való törekedés; csoportakarat elfogadása; egymás segítése; kiemelkedésre való törekvés; megbízhatóság; közös cél elfogadása; csoporttal való együtt maradás.

A vizsgálat folyhat izolált helyzetben és az ellenféllel szembeni szituációban. Az izolált helyzetben történő vizsgálatnál csak az adott célszemély vagy célcsoport van jelen. Az ellenféllel szembeni szituációban a vizsgálat dinamikusan folyik, a célszemély vagy célcsoport reakciójától függően változik a helyzet, amelyben imitátorok tevékenykednek. A szakmai terület függvényében, a felső és a középvezetés igényei alapján állítható össze a kutatási mátrix. Figyelembe kell venni a leendő szolgálati területen előfordulható fizikai, pszichológiai, mentális és erkölcsi hatásokat, megterheléseket. Ezek az adott

134

szakterület áttekintésével tárhatók fel. Például a misszióknál várható a szélsőséges időjárás, a nehéz teherrel történő hosszú menetelés, lövészgödörben, fedezékben figyeléssel eltöltendő hosszú idő, sebesülés, életvesztés, vadállatok, kígyók támadása, fájdalomtűrés, elfogásuk esetén kényszerítés, kínzás. A katasztrófa elhárítóknál súlyosan sérültek, hullák látványa, tartósan nehéz tárgyak emelgetése, életveszély vállalása, segítségnyújtási készség. Más területeken a korrupció, megtévesztés, fertőzés és még sok más hatás várható. A vizsgálatok eredményeinek rögzítése történhet a megfigyelést, vizsgálatot végző személy feljegyzés készítésével vagy hang és képrögzítő alkalmazásával. Minden esetben a célszemélyektől írásos beleegyezést kell kérni a vizsgálati eredményeik rögzítéséhez, felhasználásához. A számszerűsíthető adatokat célszerű listában, személyhez kötve tárolni. Ezekből a listákból készülhetnek majd a különböző statisztikai és pszichológiai analitikai eljárásokkal értékelések. A kitöltött tesztlapokat eredetiben kell eltárolni. A különböző szituációs feladatok végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, alátámasztva fénykép és videofelvételekkel. A műszeres és laboratóriumi vizsgálatok eredményeit szintén jegyzőkönyv rögzíti. A vizsgálati, felmérési anyagok a rögzítés, nyilvántartásba vétel után feldolgozásra kerülnek. A feldolgozás történhet a statisztikai módszerek alkalmazásával, pszichológiai feldolgozó programok használatával. A feldolgozást követi a pszichológiai szakemberek értékelése. Az értékelést befejezve a pszichológiai szakemberek elkészítik a hasznosítási javaslatukat. A hasznosítási javaslat tartalmazhatja az egyénekkel, illetve a célcsoportokkal történő elbeszélgetés tervét, vagy a javaslatot az egyéni és csoport fejlesztési tervhez. A hasznosítási javaslatban legyen feltüntetve a pszichológus értékelésének indoklása, magyarázata a különböző pszichológiai eszközökkel végzett eredményeket, megállapításokat illetően. A hon- és rendvédelmi vezetőkkel történt beszélgetésen ez az elvárás olyan formában hangzott el, hogy, ugyan minden vezető tanult pszichológiát, esett át számtalan pszichológiai vizsgálaton, de azokkal a szakismeretekkel nem rendelkezik, mint egy kiértékelést végző pszichológus, ezért sokszor nem értik, hogy miért jutott pont arra az eredményre a pszichológus, amellyel jellemzi a célszemélyt (konkrét példa volt a képkiválasztásból levont következtetés, jellemrajzkészítés). Felhasznált irodalom: Dr. Tájok Péter: ORFK OKI Projektterv 2009. Dr. Bebesi Zoltán nyá. rendőr őrnagy: Kábítószer-bűnözés és terrorizmus, Doktori (PhD) értekezés ZMNE 2010. Dr. Kohut László: „Extrém fizikai terhelésnek kitett katonai állomány keringési és élettani vizsgálata”, témavezető Dr. Fűrész József o. ezredes, CSc, egyetemi magántanár, doktori (PhD) értekezés, ZMNE 2008. Dr. Hullám I..- Győrffy Á. - Végh J.: Katonai tevékenységekkel kapcsolatos terhelések pszichológiai vonatkozásainak vizsgálata túlélő tábori kiképzés körülményi között. Honvédorvos, LVII. évf. 2004/2. szám, pp.165-191.

135

Dr. Vargha Zoltán, Dr. Hullám István PhD, Dr. Huszár András PhD, c. főiskolai tanár, témavezető: A Vargha gyógymód hatékonyságának vizsgálati lehetőségei komplex, pszichometriai módszerek segítségével, ZMNE 2005. 9 Katonai túlélés, IV. Ivóvíz, folyadékszükséglet pótlása, http://www.tuleles.hu/book/chapter4/index.php Bukovics István: Extrém időjárási hatások és a katasztrófavédelem / (2005) Katasztrófavédelem: a Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képes folyóirata (1994)XLVII. évfolyam, 9. szám, 2005. szeptember (2005-09-01) Dr. Galla Emil o. ezds.: Repülőorvostan, Zrínyi kiadó 1956 Nagyné Bereczki Szilvia: Speciális katonai beosztások orvosi és pszichológiai alkalmasság vizsgálatának története Magyarországon. Bolyai Szemle XVI. évf. 2. szám (2007) Nagyné Bereczki Szilvia, témavezető Dr. Fűrész József o. ezds. A szakma specifikus pszichológiai alkalmasság vizsgálat helye és szerepe a Magyar Hadseregben, doktori értekezés ZMNE 2008. http://bereczki.uw.hu/ Dr. Bleszity János. Tudományos szakmai vita a katasztrófák elleni képzés szakmai hátterének kialakításáról. Habilitáció 2006 Völgyi Zoltán: A harcvezetői készség kompetencia alapú vizsgálata a Magyar Honvédség alegység szintű parancsnoki állományának körében Hagyomány és megújulás A Magyar Pszichológiai Társaság Jubileumi XX. Országos Tudományos Nagygyűlése Budapest 2011. május 25-27. Szervező: Völgyi Zoltán - MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ Pszichológiai Intézet Diszkutáns: Bolgár Judit Sztereotípiák vizsgálata a Magyar Honvédség külszolgálatban résztvevő állományában. Tarnóczi Richárd alezredes: A határainkon túl szolgálatot teljesítő katonai állomány kiválasztási rendszerének kialakítása, ZMNE PhD értekezés 2007. Hegyi Hella: A munkapszichológia és a szervezetlélektan szerepe a rendvédelemben http://www.pecshor.hu/periodika/2009/hegyi.pdf https://olibx.zmne.hu/cgiolib91/w207.bat?sf_entry=terhel%E9s&session=2140797316&rs=2219634&style=tiau&in file=presearch.glue&searcher=tiau.glue&sf_subentry=&sf_entry2=&nh=20&sf_lopt=0&af terdate=&beforedate=&loc=&mtp=&lang=&sort1=&sort2=&x=18&y=14 Kovács Péter: Terhelés-, és teljesítmény-élettani mutatók vizsgálata a Magyar Honvédség és a civil szféra hadrafoghatóság szempontjából érintett területein: doktori (PhD) értekezés / témavezető Farkas József ; [közread. a] Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola (2005) Bukovics István: Extrém időjárási hatások és a katasztrófavédelem / (2005) Hullám István: Az extrém megterhelések mentális következményeinek multifaktorális vizsgálata és elemzése, doktori (PhD) értekezés / témavezető Fűrész József ; [közread.] Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola (2005) Extrém utazások / Middleton, Nick ; [ford. Erdélyi András] (2003) Virág László (szerk.): A rendvédelmi pszichológiai tevékenység szakmai protokollja, Határrendészeti Tanulmányok 2009/2. Különszám Az internetes anyagok letöltése 2012.május hóig történt.

9

http://www.zmne.hu/tanszekek/vegyi/docs/fiatkut/pdf/Vargha_05_01.pdf

136