1-KMR

„Az egészségünk rajtunk múlik!” Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok TÁMOP-6.1.2/A-09/1-KMR-2010-0361

PROGRAMÉRTÉKELŐ TANULMÁNY ÁLLATORVOSOK SPORTEGYESÜLETE VETERINAER KÖZHASZNÚ SPORTEGYESÜLET

„Egészséges táplálkozás” Cselekvési program 2011.

Készítette: ETK Szolgáltató zRt. Szentendre, 2011. szeptember

1/53


TARTALOMJEGYZÉK I.

Bevezetés ............................................................................................... 3

II. Összefoglaló a pályázatról .................................................................... 6 II.1.

A projekt céljai ............................................................................................................ 6

II.2.

Az Egészségfejlesztési Terv szerint megvalósítandó feladatok fő fejezetei ............ 8

II.3.

2011. év kiemelt programjai....................................................................................... 9

III. A 2011. évi táplálkozási programról megvalósítása ............................ 9 III.1.

A program célcsoportja ............................................................................................ 11

III.2.

A cselekvési program............................................................................................... 15

III.3.

A foglalkozások ........................................................................................................ 18

III.4.

Az elégedettség mérése .......................................................................................... 31

III.5.

A program költségvetése ......................................................................................... 38

III.6.

A program kommunikációja ..................................................................................... 46

III.7.

A program fenntarthatósága, jövőkép ..................................................................... 46

III.8.

Az egészségtervben megfogalmazott eredményelvárásoknak való megfelelés ... 47

IV. Mellékletek ........................................................................................... 49 IV.1.

Civilizációs betegségek diétája ................................................................................ 49

IV.2.

Képi emlékeztető...................................................................................................... 53

2/53


I. BEVEZETÉS

Étkezési szokásaink több száz évesek. Életmódunk viszont napról napra változik. Számos technikai vívmány segítségével könnyebbé váltak mindennapjaink, kevesebb fizikai igénybevételnek vagyunk kitéve, kevesebb fizikai aktivitást végzünk, ehhez képest ételeink kevéssé változtak, a legtöbben korszerűtlenül táplálkoznak.

Az elhízás napjainkra világméretű betegséggé nőtte ki magát. Egészségünket, és így mindennapjainkat is megkeserítheti, hiszen az általuk okozott betegségek miatt nemcsak az egészségügy, hanem saját kiadásaink is megnövekedhetnek.

Egyre nagyobb szerepet kap a megelőzés, amelynek fontos részei a helyes táplálkozásról és életmódról szóló hiteles forrásokból származó információk, valamint a rendszeres testmozgásra serkentés.

Ebben a feladatban Egyesületünk is ki szeretné venni a részét, tagjainak és családtagjaik elégedettségének növelése mellett részt kíván vállalni az egészséges táplálkozási szokások megismertetésében és mindennapos gyakorlattá válásában.

Kimutatások, statisztikák, kérdőíves megkérdezések eredményei azt mutatják, hogy évrőlévre fontosabbá válik a közösségek, civil szervezetek és így a sokakat összefogó egyesületek számára is a társadalmi-környezeti felelősségvállalás.

A bizonyos közösségeket összefogó egyesületek esetében az egyesület tevékenységére általában jellemző volt, hogy értékrendjükben az alaptevékenység – jelen esetben a sport és testmozgás – állt az első helyen, ugyanakkor ebben az értékrendben egyre nagyobb szerepet kap a kiegyensúlyozott táplálkozás és az egészséges életmód iránti igény.

Az egészségért való felelősség az egészségmegőrzésre irányul és ez a felelősség megoszlik az egyén, a közösségek és a társadalom között.

3/53


Az egészségmegőrzés hozzájárul az emberi környezet megváltoztatásával az életminőség javításához azzal a céllal, hogy az emberek megelégedettebb, örömteli munkát tudjanak végezni.

Az egészségfejlesztés egy folyamat, amelyben az egyének – esetünkben az egyesületi tagok - az egészségük javítása mellett képesek optimalizálni környezetüket is.

A táplálkozási szokások kialakulásának elsődleges helyszíne a család, amelyet az iskolában elsajátított ismeretek befolyásolhatnak, amennyiben az intézmény oktatási programjában szerepelnek ilyen irányú ismeretek.

Általában elmondható, hogy a diákok rendelkeznek táplálkozási alapismeretekkel, de a folyamatos képzés továbbra is elengedhetetlen az egészséges életmód kialakításához.

Első pillanatra úgy tűnik, hogy társadalmunkban divatcikk lett a fogyókúra, egyre többet hallunk róla a médiában, mégis egyre nagyobb problémát jelent napjainkban a túlsúly és az elhízás. Mindezek azt bizonyítják, hogy fontos az egészséges táplálkozásról beszélni, tanítani, a helyes és korszerű táplálkozásnak híveket toborozni.

A korszerű táplálkozás nem jelenti azt, hogy éheznünk és szenvednünk kell. Azt jelenti, hogy megváltozott életünkben meg kellene változtatnunk ételreceptjeinket, főzési technológiánkat. Új, kellemes ízeket kell találnunk. Tudnunk kell, hogy miből épült szervezetünk, milyen anyagokra van szükségünk, hogy egészségesek, vidámak, munkaképesek maradjunk, hogy ne szedjünk fel fölösleges, egészségünket veszélyeztető kilókat.

Megfelelő szakmai ismeretek és módszerek segítségével, kellő hittel és az érintett problémák kellő átélésével minden ember jól nevelhető, szemlélete jól formálható.

4/53


A WHO ajánlása:

„Az optimális egészségi állapot úgy érhető el, hogy életkorunknak és nemünknek megfelelően növeljük a fizikai és szellemi képességeinket, fejlesztjük a változó élet- és munkakörülményekhez

szükséges

alkalmazkodóképességünket,

fokozzuk

erőtartalékainkat és új egyéni teljesítményeket érünk el a munkában és az élet más területein.” (így a sportban, a testmozgásban, a szabadidő hasznos eltöltésében is).

Az egészségfejlesztés érdekében hozható intézkedések egyesületi szinten a következők lehetnek:

o a vezetők és az egyesületi tagok tudatos felelősségvállalása az egészséges életmód érdekében o egészségterv készítése (megfelelő egészségfejlesztési stratégia kidolgozása) o egyesületi – infrastrukturális – körülmények javítása o egészségfejlesztési programok tervezése és megvalósítása a gyakorlatban o az egészségfejlesztési éves program felülvizsgálata és tervezése o az egyesületi egészségfejlesztési eredmények mérése

E gondolatok jegyében valósította meg az egyesület a TÁMOP-6.1.2/A-09/1-KMR-2010 pályázat keretében a 2011. évi táplálkozási programját.

Jelen tanulmányban bemutatjuk az egészségfejlesztési tervre épülő három éves fejlesztési koncepció kivonatát. Értékeljük a lebonyolított táplálkozási program szakmai tartalmát, a megvalósítás módját és elemezzük az eredményeit.

5/53


II. ÖSSZEFOGLALÓ A PÁLYÁZATRÓL Az „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok” TÁMOP-6.1.2/A-09/1KMR-2010 pályázat 2009. évben került kiírásra, melynek célja adott közösségek életminőségének javítása. A program megvalósítására 2010. december 1- 2011. szeptember 30. között nyílik lehetőség az Egyesület számára.

A pályázott program a következőket vállalta:

1. Elkészíti az Egyesület egészségfejlesztési tervét 2. Az Egyesület céljainak megfelelően, az egészségtervben megfogalmazottak megvalósítását megkezdi prioritási sorrendben. 3. Az elkezdett programok egy év utáni értékelését követően, az egészségtervet aktualizálja és a programokat a pályázat elnyerésével lehetőséget biztosító alapfeltételek mellett, az eredeti céloknak megfelelően fenntarthatóvá teszi. 4. Mindezen

tevékenységbe

bevonja

az

érintetteket,

és

megfelelő

szakmai

partnerséget alakít ki a célok megvalósítására. 5. Tevékenységeinek kellő nyilvánosságot biztosít, a programok során alkalmazott kommunikációs feladatok megvalósításával.

II.1. A PROJEKT CÉLJAI A projekt stratégiai céljait a következőkben foglalhatjuk össze:

Átfogó cél: Az Egyesület tagjai, családtagjai és hozzátartozói életminőségének megőrzése, javítása, az egészséges életmód iránti szemlélet erősítése

6/53


Specifikus célok

Hosszú távú célok

o Stabil közösség kiépítése o Az egyesület tagjai egészségi állapotának fejlesztése o Az egészséges életmódra vonatkozó szemlélet gyakorlati bemutatás

Középtávú célok

o sportprogramok szervezése több területen o az egészséges életmód tényezőinek az erősítése közösségi szinten o Tudásszint növelése o Partnerkapcsolatok fejlesztése

Rövidtávú célok

o Havi rendszeres találkozások, szervezett edzésprogramokkal o Az egyesület tagjainak állapotfelmérése és a bevezetett programok utáni ellenőrzése o Táplálkozási ismeretek fejlesztése és gyakorlati kipróbálására

rendszeres foglalkozások kapcsán o Női torna rendszeres bevezetése o Az Egyesület kommunikációs programjának kialakítása – helyi értékközvetítés o Taglétszám erősítése, elismertségének fokozása

A fenti célok eléréséhez járul hozzá a tanulmány tárgyát képező táplálkozási program lebonyolítása is.

7/53


II.2. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERV SZERINT MEGVALÓSÍTANDÓ FELADATOK FŐ FEJEZETEI

a) Környezeti

ártalmak

elleni

védekezés

erősítése

és

mozgásprogramok

bevezetése az állóképesség erősítése érdekében

Testmozgás programok •

Testmozgás népszerűsítése, motiváció és ismerterjesztés

•

Szabadidős mozgásprogramok megvalósítása

•

Női torna programok népszerűsítése

b) Egészséges táplálkozást támogató környezet

Egészséges táplálkozás népszerűsítése •

Szabadidős táplálkozási programok

•

Ismeretterjesztés, motiváció kiváltása

Stratégiai irényvonalként a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozást elősegítő tevékenységeket helyeztük előtérbe. Ezért minden tevékenységünket a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás szakmai irányelveinek rendeltük alá.

8/53


II.3. 2011. ÉV KIEMELT PROGRAMJAI Az előzőekben ismertetett szempontok szerint ez évben a kiemelt feladatok a cardiovascularis betegségek megelőzését szolgáló programok véghezvitele az egyesület tagjainak bevonásával.

Ezen programok megvalósítására részben az egyesület vállalt alaptevékenységén belül kerül sor, azt szem előtt tartva, hogy az érintettek egészségi állapotát minél jobban segíteni tudja. Így kiemelten a célcsoport állapotfelmérésének megfelelően, arra épülve a jelen tanulmányban értékelt egészséges táplálkozás programon kívül, testmozgás és női torna programok kerülnek megvalósításra.

III. A 2011. ÉVI TÁPLÁLKOZÁSI PROGRAMRÓL MEGVALÓSÍTÁSA Hee is a better physician that keeps diseases off us than hee that cures them being on us. Prevention is so much better than healing because it saves us the labour of being sick.” Thomas Adams (1612-1653)

„Nagyobb orvos, ki távol tartja a betegséget, mint aki csupán gyógyítja azt. Jobb a megelőzés a gyógyításnál, mert megóv minket a betegséggel járó szenvedéstől.”

A fenti állítás ma is igaz. Ma már sokat tudunk a legnagyobb népegészségügyi jelentőséggel bíró nem fertőző idült betegségek megelőzésének lehetőségeiről, a mindennapi orvosi gyakorlat azonban csak keveset használ fel ebből a tudásból, szerepüket elsősorban a betegek gyógyításában látják, ezért is van kiemelt jelentősége az alapellátáson kívüli egészségmegőrző programok megvalósításának. Mivel a lakosság táplálkozási ismeretei elégtelenek, fontos a népesség táplálkozási kultúráját jó irányba befolyásoló,

az

egészséges

táplálkozási

szokások

egészségnevelési programok szervezése minden színtéren.

9/53

kialakítását

népszerűsítő


Magyarország Nemzeti Táplálkozáspolitikájának Oktatási stratégiája is kimondja, hogy „Növelni kell a lakosság táplálkozási ismereteit, el kell terjeszteni az egészséges táplálkozás alapelveit és el kell sajátíttatni gyakorlatát. Meghatározó jelentősége van ebben a kisközösségekben történő oktatásnak, egészséges táplálkozásra nevelő, serkentő rendszeres programoknak, akcióknak, valamint a megfelelő szakmai ismeretekkel és kellő gyakorlattal rendelkező civil szervezeteknek.”

„Epidemiológiai bizonyítékok ismeretében ma már kétségbevonhatatlan, hogy étrendünk, táplálkozási szokásaink és a leggyakoribb nem fertőző idült betegségek előfordulása között szoros kapcsolat van. Mindezért – sok esetben, részleteiben nem tisztázott módonaz ún. „nyugati étrend” hibáztatható, melyet nagymértékű zsír- és szénhidrátfogyasztás, valamint magas energia bevitel jellemez.”

Debrőssy Lajos: Megelőzés az alapellátásban, Mi a teendő?, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2004 (55. old.)

10/53


III.1. A PROGRAM CÉLCSOPORTJA Az egészséges táplálkozás programsorozat célcsoportja az egyesületi tagok, azok családtagjai és hozzátartozók, azaz egy évek óta összeszokott közösség tagjai.

Jelenléti ívek statisztikája Az egészséges táplálkozás programsorozat foglalkozásain összesen 331 jelenlétet regisztráltak a szervezők. Ez átlagosan 28 főt jelent foglalkozásonként.

Időpont

Létszám

Nők

%

Férfiak

%

2011.02.20

28

12

43%

16

57%

2011.02.26

33

15

45%

18

55%

2011.03.18 2011.03.26

28 25

12

43%

16

57%

6

24%

19

76%

2011.04.16

25

5

20%

20

80%

2011.05.01

26

5

19%

21

81%

2011.05.14

27

5

19%

22

81%

2011.05.26

26

4

15%

22

85%

2011.0611

30

5

17%

25

83%

2011.06.25

30

6

20%

24

80%

2011.07.23

27

6

22%

21

78%

2011.07.24

26

7

7%

19

73%

Összesen

331

88

27

243

73

Átlag

28

7

27

21

73

11/53


1. ábra

2. ábra

12/53


A programsorozat iránt igen nagy volt az érdeklődés, átlagosan 28 fő látogatta az egyes foglalkozásokat.

A projekt elsődleges célcsoportja az egyesület rendszeresen sportoló tagjai – elsősorban a labdarúgócsapatot alkotó férfiak – így nem meglepő, hogy a foglalkozásokon való részvételi arányuk jelentősen meghaladta a nők – feleségek, családtagok – arányát, közel háromszor annyi férfi vett részt a táplálkozási foglalkozásokon, mint nő.

A nők létszáma z első néhány foglalkozás alkalmával megközelítette a férfiak létszámát, a későbbiekben azonban arányuk jelentősen csökkent. Ez magyarázható azzal is, hogy időközben elindult a női torna program, amely - a családi, otthoni feladatok ellátása mellet – jelentősen lekötötte a program iránt érdeklődő hölgyek idejét.

Minden foglalkozást meghirdettünk, a célcsoportot minden foglalkozás előtt időben értesítettük.

A foglalkozások során az előadók arra törekedtek, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a hallgatókkal. Így az előadások befejeztével a kérdések feltevéséhez könnyebben

oldódtak

a

gátlások,

ez

a

forma

lényegesen

megkönnyítette

a

kapcsolatteremtést és az előadás megértését is. Tisztában voltunk azzal, hogy az előadó egyénisége, az előadás hangvétele nagymértékben befolyásolja az előadás sikerét.

Az előadó érdekes, színes stílusával és kellő időben történő témalátásokkal befolyásolta a figyelem éberségét. Úgy tapasztaltuk, hogy a közölt ismeretanyag gondolkodásra és aktivitásra ösztönözte a jelenlevőket.

Az előadások során projektor használatával segítettük elő az elhangzottak vizuális feldolgozását és a jobb megértést.

13/53


Előzetes várakozások A programsorozat megkezdése előtt 23 főtől (17 férfi, 6 nő) kaptunk választ arra vonatkozóan, hogy milyen várakozásokkal tekint az egészséges táplálkozás foglalkozásai elé, mi az elsődleges célja részvételi szándékának (mindenki csak egy – számára a legfontosabb okot jelölhette meg, bár több résztvevőnek valószínűleg nem csak egy részvételi célja volt).

A megkérdezés eredménye az alábbiak szerint alakult: A részvétel elsődleges célja

Válaszok száma

Táplálkozási ismeretek gazdagítása Egészségesebb táplálkozás Normalizált testsúly (túlsúllyal küzd) Normalizált testsúly (sovány) Testsúly megőrzése Speciális diétákról hallani

7 8 4 0 4 0

Válaszok száma összesen:

23

A válaszok százalékos megoszlását a következő ábra mutatja:

3. ábra

14/53


III.2. A CSELEKVÉSI PROGRAM A program céljai

Hosszú távú célok

o több betegség kialakulásának megakadályozása. Kiemelt betegségcsoportok: a szív- és érbetegségek, daganatos betegségek, osteoporosis és az elhízás (a betegségek táplálkozási tényezőinek epidemiológiai vizsgálatai alapján) o az egészségmegőrzés, egészségi állapot javítása, egészségben töltött életévek meghosszabbítása

Közép –és rövidtávú célok

o a civilizációs betegségek meg –és felismerése o célcsoport tagok táplálkozási ismereteinek bővítése o az egészséges táplálkozás iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása o korszerű, egészségmegőrző élelmiszerek fogyasztásának elterjesztése o ételallergiák megismerése, felismerése és kezelése o fontos diétás ismeretek elsajátítása, gyakorlati alkalmazása o a sportolók egészséges táplálkozása o Egészségmegőrző ételkészítési eljárások megismerése, alkalmazása

15/53


A megvalósult program a következő általános alapelvekhez igazodott:

o döntésképesség növelése, azaz segítse az egyéneket és a közösséget abban, hogy az egészségüket érintő személyes, társadalmi-gazdasági és környezeti tényezők felett befolyással bírjanak o minden tervezett életminőséget javító terv, program, akció partnerségre épüljön, azaz vonják be az érintetteket, a lehetséges partnereket az adott környezetben és közösen tervezzék, valósítsák meg a prevenciós tevékenységeket o segítse elő a program a testi, lelki és társas egészséget o méltányosak legyenek, az esélyegyenlőség elvei érvényesüljenek o átláthatóak és nyilvánosak legyenek a tevékenységek o fenntarthatóvá váljanak

A „Táplálkozási ajánlások a felnőtt magyarországi lakosság számára” című kiadvány alapján a program kitért az alábbiakra is:

A programon résztvevők:

o csökkentsék a zsírfogyasztást olyan mértékben, hogy az a napi energia bevitel nem több mint 30%-át, de nem kevesebb, mint 15%-át fedezze o fogyasszanak több telítetlen és kevesebb telített zsírsavat tartalmazó terméket úgy, hogy a telítetlen és telített zsírsavak aránya 0,45 legyen; a telített zsírsavak felvétele ne haladja meg az összes energia 10%-át, a többszörösen telítetlen zsírsavak bevitele pedig az energia 3-7!%-át o a napi koleszterin bevitel maximum 300 mg legyen o a nagy molekulájú, összetett szénhidrátok fogyasztását növeljék olyan mértékben, hogy az elérje a teljes energia bevitel minimum 50, maximum 75%át o az élelmirost-fogyasztás minimum 27g, maximum 40g legyen naponta; ennek érdekében naponta legalább 400g főzelékfélét és gyümölcsöt fogyasszanak (ami egyben az antioxidánsok, a növényi „védőanyagok” forrása is)

16/53


o a fehérjebevitel maximum 15% legyen o a hozzáadott cukor fogyasztását csökkentsék úgy, hogy az ne haladja meg a napi energia bevitel 10%-át (maximum 60 g/nap) o a konyhasófogyasztás ne legyen több mint 5 g/nap. o igyekezzenek elkerülni a súlyfelesleget

A fenti ajánlásokat úgy fogalmazta meg a foglalkozások vezetője, hogy az megfeleljen az ajánlásokban meghatározott tudományos szempontoknak, mégis közérthető legyen. A program továbbá igyekezett figyelembe venni a helyi táplálkozási szokásokat is.

Az előadások során alkalmazott általános szempontok

o az üzenet megfogalmazása alkalmazkodott a célcsoporthoz o figyelembe vette a célcsoport szociológiai, gazdasági és kulturális sajátosságait o kellő mértékben ösztönözte a célcsoportot az egészséges életmód kialakítására, az egészségkárosító szokások elhagyására o elegendő mennyiségű információt tartalmaztak az előadások, foglalkozások arra vonatkozóan, hogy az egyes életmódbeli tényezők és egyes betegségek között milyen összefüggés állhat fenn, illetve, hogy miként lehet egészséges életvitelt folytatni vagy befolyásolni az egészségre káros életmódot

Vállalt indikátorok

o programokon résztvevők száma o programokon eredménnyel résztvevők aránya o elkészült tájékoztató anyagok, kiadványok, segédanyagok száma o létrejövő partnerségi együttműködések száma o elégedettség mérés

17/53


III.3. A FOGLALKOZÁSOK A foglalkozások szakmai vezetője: Dr. Tariné Dr. Makó Ilona

„Dr. Makó Ilona vagyok, 1986-ban végeztem a debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán. Végzés után a nyíregyházi II. Gyermekosztályon töltöttem

a

szakvizsgához

szükséges

szakmai

gyakorlatot.1992-ben

szereztem meg a Csecsemő-és Gyermekgyógyászati szakvizsgát, majd ennek birtokában, ebben az évben, Nagyhalászban az újonnan megalakult gyermekkörzetben Ifjúságvédelemből

kezdtem

el

dolgozni.

1997-ben

szakvizsgáztam.1992.óta

Iskolaorvostan-és

folyamatosan

ellátok

iskolaorvosi és bölcsőde orvosi feladatokat.2001.óta a Házi Gyermekorvosi Egyesület Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei küldötte vagyok.

Munkámban nemcsak a betegek gyógyítására, hanem tanítására és nevelésére is gondot fordítok. Többször tartok felvilágosító előadásokat felnőtteknek is.2006-ban városunkban megalapítottuk a Kultúra Nova Kulturális Egyesületet, melynek elnökévé választottak. Feladataink közé tartoznak

az

egészségügyi

felvilágosító

előadások,

szabadidős

sporttevékenységek, kulturális rendezvények szervezése.

Városi végzünk

rendezvények a

keretében

cardiovascularis,

munkatársaimmal

metabolikus

szűrővizsgálatokat

syndroma,

cukorbetegség

rizikótényezőit mérjük fel. 2010-ben Nagyhalász Város képviselőtestületi tagjává választottak.”

18/53


A következőkben egyenként ismertetjük a foglalkozások kivonatát.

1. foglalkozás:

Állapotfelmérés, rizikófaktorok ismertetése

Időpont:

2011.02.20.

Résztvevők:

egyesületi tagok, családtagok (28 fő)

Helyszín:

Szentendre

Programvezető:

Dr. Makó Ilona

Projektmenedzser:

Dr. Szolnoki János o Szomatikus paraméterek mérése

Tervezett program

o Rizikótényezők o eredmények kiértékelése o Köszöntés, ismerkedés o Az egészségi állapotra vonatkozó kérdőívek kitöltése

A foglalkozás

o Szomatikus paraméterek vizsgálata (RR, VC, BMI stb.)

tematikája:

o Leletek értékelése személyenként o A kóros leletekkel rendelkezők felvilágosítása a további teendőkről

Értékelés

1-10 skálán 9 pont A program jó hangulatban telt. Több résztvevő figyelmét hívtuk fel a kóros eredmények ismétlésére, amit házi orvosoknál ajánlatos elvégeztetni. Másoknál már jelentkeztek panaszok, de nem

Megjegyzés

mertek orvoshoz fordulni, itt hívtuk fel a figyelmüket a szűrés fontosságára. A kitűzött cél teljesült, a résztvevők aktívak voltak, a szervezés ás az eszközök

megfelelően segítették a tervezett

megvalósítását.

19/53

program


2. Foglalkozás

Civilizációs betegségek

Időpont:

2011.02.26.

Résztvevők:

egyesületi tagok, vezetők, családtagok (33 fő)

Helyszín:

Sástó

Programvezető:

Dr. Makó Ilona

Projektmenedzser:

Dr. Szolnoki János o Táplálkozás jelentősége

Tervezett program

o Táplálkozási alapfogalmak o Étkezési piramis bemutatása o Előadás megtartása

A foglalkozás

o Mediterrán étkezési piramis közös felépítése

tematikája:

o Beszélgetés a családok étkezési szokásairól o Tapasztalatok cseréje

Értékelés

1-10-es skálán 9 pont A program nagyon jó hangulatban zajlott. A résztvevők felelevenítették a már régebben megtanult, megismert és megtapasztalt táplálkozási alapfogalmakat. A táplálkozási piramis alapos kielemzése során a résztvevők

Megjegyzés

megismerhették a korunk egyik betegségét jelentő elhízás elleni helyes táplálkozás mibenlétét (mit, mikor, mennyit szabad és kell fogyasztani). A

résztvevők

aktivitása

megfelelő

volt,

megvalósultak.

3. foglalkozás:

Vegetáriánus étrend - böjtkúrák

Időpont:

2011.03.18.

Résztvevők:


Helyszín:

Ecseg

20/53

a

kitűzött

célok


Programvezető:

Dr. Makó Ilona

Projektmenedzser:

Dr. Szolnoki János o Divatos diéták

Tervezett program

o Alternatív táplálkozási módok o Böjtkúrák A foglalkozás a tervezett programnak megfelelően zajlott. A

A foglalkozás tematikája:

résztvevők megismerték a vegetáriánus étkezés különböző fajtáit, az általuk kialakult hiányállapotok megszüntetésének és megelőzésének módszereit. Előadás és beszélgetés zajlott le a diétákról, böjtkúrákról.

Értékelés

1-10-es skálán 8 pont A program a kitűzött célokat elérte, bővítette a témában a résztvevők ismereteinek a körét.

Megjegyzés

Viszonylag kevés számú résztvevő volt, aktivitásuk ezen a foglalkozáson nem érte el az eddigi szintet. Az előadás megtartása rendben megtörtént, ehhez megfelelő eszközök álltak a rendelkezésre.

4. Foglalkozás

Ételallergiák

Időpont:

2011.03.26.

Résztvevők:


Helyszín:

Tatabánya-Felsőgalla

Programvezető:

Dr. Makó Ilona

Projektmenedzser:

Dr. Szolnoki János o Előadás

Tervezett program

o Interaktív beszélgetés a csoport tagjaival o Tapasztalatok cseréje, továbbadása


o Előadás o A leggyakoribb ételallergiák o Ételallergia kezelése

21/53


o Csoport

megkérdezése,

hozzászólások,

tapasztalatok

továbbadása o Az allergia és az intolerancia közötti különbség o Tapasztalatcsere

Bár sok ember rosszul bír bizonyos ételeket, a valódi ételallergia, amely az immunrendszer túlérzékenységét jelenti bizonyos anyagokra, nem olyan gyakori, mint ahogy azt gondolnánk. Számuk azonban folyamatosan nő,a felnőttek kb. 2 %-a, a gyermekek kb. 6 %-a valódi ételallergiás. Az

ételallergia

leggyakrabban

gyerekkorban,

csecsemőknél és kisdedeknél jelentkezik.

különösen

Ahogy haladunk a

korral, az emésztőrendszer beérik és egyre kevésbé szívódnak fel olyan anyagok, amelyek allergiát hozhatnak létre. Értékelés

1-10-es skálán 9 pont A résztvevőknek sok új ismeretet sikerült átadni. A foglalkozás fontos része volt az allergia és az intolerancia közötti különbség tudatosítása. A csoport tagjai között is volt ételallergiás,

Megjegyzés

tapasztalatait megosztotta a csoport tagjaival, amely kitért az élelmiszerek vásárlásánál fontos tényezőkre is, A program a kitűzött céloknak megfelelően zajlott le, a résztvevők aktivitása és a szervezés magas szintű volt.

5. foglalkozás

A mikro algák terápiás hatásai

Időpont:

2011.04.16.

Résztvevők:


Helyszín:

Pilis

Programvezető:

Dr. Makó Ilona

Projektmenedzser:

Dr. Szolnoki János

22/53


Tervezett program

o Mikro algák bemutatása o Készítmények bemutatása

o Előadás, termékismertetés o Tapasztalatok átadása, tapasztalatcsere A

mikro

algák

nem

gyógyszerek,

és

nem

is

csodakészítmények.

Egyszerűen minden növénynél hatékonyabban táplálják és méregtelenítik a szervezetet, és kivezetik az ott felgyülemlett nehézfémeket, amelyek a betegségek, problémák jelentős részéért felelősek. 1988

óta

90%-kal

kevesebb

vitális

anyag

van

az

élelmiszerekben. Élelmiszereink 85%-a kémiai vegyi anyag, azaz méreg!!! Ennek eredménye az, hogy egyre betegebbek, egyre A foglalkozás

fáradékonyabbak vagyunk, növekszik az elhízás mértéke, és

tematikája:

gombamód szaporodnak a rákos megbetegedések. Ezeknek a hatékony

gyógyítása

csakis

az

okok

megszüntetésével

lehetséges. Életbevágó fontosságú, hogy megfelelően tápláljuk szervezetünket, és hogy eltávolítsuk belőle a felgyülemlett mérgeket. o

Citokin (jelátvivő molekula) rendszert érintők

o

Központi idegrendszert érintők

o

Emésztőszervrendszert érintők

o

Kiválasztó szervrendszert érintő

o

Anyagcsere betegségekben

o

Szív-és érrendszert érintők

o

Mozgásszerv rendszert érintők

o

Bőranyagcserét érintők

23/53


Értékelés

1-10-es skálán 10 pont

Megjegyzés

A csoportból többen is használnak algakészítményeket, amelyekkel szemben igen jó tapasztalatokat szereztek. A program végén lehetőség volt különböző készítmények beszerzésére, megvásárlására is. A foglalkozásra kitűzött célok megvalósultak.

6. foglalkozás

Egészségmegőrző ételkészítési eljárások, technikák

Időpont:

2011.05.01.

Résztvevők:


Helyszín:

Budapest, Római part

Programvezető:

Dr. Makó Ilona

Projektmenedzser:

Dr. Szolnoki János

Tervezett program

o Előadás o Konyhatechnikai eljárások bemutatása A foglalkozás a tervezett programnak megfelelően zajlott.


Az ételeink elkészítése során nem csak kellemes változások történnek az alapanyagokkal, melyeket felhasználunk. Lejátszódnak nemkívánatos változások is. Kioldódik, illetve elbomlik az ásványi anyagok, vitaminok jelentős része. A zsiradék magas hőmérsékletre hevítve bomlik, s közben a szervezet számára káros vegyületek is keletkeznek. Főzés Hidegfolyadékban kezdett főzés; forrásban lévő folyadékban kezdett főzés; előfőzés (blansírozás, leforrázás); aromás főzés; gőzben főzés; túlnyomáson történő főzés Párolás Sütés A modern táplálkozási ajánlások a zsírszegény sütési módokat helyezik előtérbe. Sütőzacskóban sütés,; alufóliában való sütés; kontakt grillben grillsütés (grillezés); Hőálló való sütés; elősütés; agyagedényben (történő sütés:; csőben sütés Sűrítési eljárások

24/53


Sűrítés; diétás rántás; fehér rántás; száraz rántás; vajas rántás ; habarás; Hintés (lisztszórás) Értékelés


Megjegyzés

A kitűzött célok megvalósultak, a résztvevők aktivitását a foglalkozások gyakorlati jellege tovább fokozta.

7. foglalkozás

Sportolók táplálkozása

Időpont:

2011.05.14.

Résztvevők:


Helyszín:

Visegrád

Programvezető:

Dr. Makó Ilona

Projektmenedzser:

Dr. Szolnoki János

Tervezett program

o Sportolók táplálkozás o Tapasztalatok cseréje o Előadás a sportolók táplálkozásáról o Beszélgetés és tapasztalatcsere a labdarúgók és az aerobikosok táplálkozási szokásairól A sport az emberi társadalmak fejlődésével együtt, igen hosszú idő alatt alakult ki. Már a görög sportolók körében megjelent a sporttáplálkozás, a tréningdiéta, ami főként nagy mennyiségű hús fogyasztásából állt; már ekkor úgy gondolták, hogy a sportoló

A foglalkozás

ember tápanyagszükséglete eltér a keveset mozgó emberek

tematikája:

szükségleteitől.

A

sporttáplálkozáson

belül

fontos

megkülönböztetni a csak szabadidejükben sportolók és a versenysportolók táplálkozását is, bár terhelésüket és így étrendjüket tekintve, a két csoport közötti távolság gyakran elmosódik. • Táplálkozás a szabadidősportban • Táplálkozás a versenysportban • A sportolók energiaigénye

25/53


• A sportolók szénhidrátszükséglete • A sportolók zsírszükséglete • A sportolók fehérjeszükséglete • A sportolók vitaminszükséglete • A sportolók ásványi anyag szükséglete

Értékelés

1-10-es skálán 8 pont A foglalkozásra kitűzött célok teljesültek. A résztvevők egyrészt tudományos áttekintést kaptak a sportolók táplálkozásáról

Megjegyzés

általában, emellett foglalkoztunk a résztvevők szempontjából releváns sportot űzők helyes táplálkozásáról, amely így számos gyakorlati ismerettel is gazdagította őket.

8. foglalkozás

Civilizációs betegségek diétája

Időpont:

2011.05.26.

Résztvevők:


Helyszín:

Pusztamérges

Programvezető:

Dr. Makó Ilona

Projektmenedzser:

Dr. Szolnoki János

Tervezett program A foglalkozás tematikája:

o Civilizációs betegségek o Néhány betegség diétája o Előadás megtartása o Néhány betegség diétájának átbeszélése a résztvevők kérései alapján

Értékelés


Megjegyzés

A diéták rövid összefoglalója a mellékletben szerepel

26/53


9. foglalkozás

Egészségi állapot - életmód

Időpont:

2011.06.11.

Résztvevők:


Helyszín:

Ecseg

Programvezető:

Dr. Makó Ilona

Projektmenedzser:

Dr. Szolnoki János o Előadás

Tervezett program

o Statisztikai adatok ismertetése o Életmód

o Előadás o A magyar felnőtt és gyermeklakosság egészségi állapota és az ezt befolyásoló tényezők, gyermekeink életkilátásai, halálozás jellemzői o Miért fontos számunkra a lakosság egészségi állapotának ismerete? o A magyar felnőtt lakosság egészségi állapota o A 25-64 éves korban bekövetkezett halálesetek okai A foglalkozás tematikája:

gyakorisági sorrendben: o A hazai felnőtt lakosság életmódja o Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők. o A rossz egészségi állapot okai: o A

hazai

gyermek

lakosság

egészségi

állapota

és

életmódja o Gyermekhalálozás jellemzői o Interaktív

beszélgetés

életmódunkról,

annak

a

hatásairól

megváltoztatásuk lehetőségéről

27/53

résztvevőkkel és

rohanó

veszélyeiről,


Értékelés

1-10-es skálán 9 pont A

hallgatóknak

érdekes

statisztikai

adatokkal

szolgátunk.

Felhívtuk a figyelmet a korai prevenció szükségességére, a Megjegyzés

gyermeknevelés terén a rendszerességre való szoktatásra. „Sokszor adódik, hogy elméletben nagyon jól tudjuk, hogy mit kellene tennünk, csak a gyakorlatban nem tudjuk ezt véghezvinni.

10. foglalkozás

Étkezzünk és étkeztessünk változatosan

Időpont:

2011.06.25.

Résztvevők:


Helyszín:

Budapest, Ártér sporttelep

Programvezető:

Makó Ilona

Projektmenedzser:

Dr. Szolnoki János Előadás

Tervezett program

1 hetes (hétköznapi) étrend összeállítás Ételreceptek ismertetése

A foglalkozás tematikája: Értékelés

Előadás Beszélgetés a táplálkozási szokásokról Vegetáriánusok étrendje 1-10 skálán 9 pont A résztvevők – főleg a hölgyek. aktívan vettek részt, sikerült sok újdonsággal bővíteni a résztvevők ismereteit. Szóba került az

Megjegyzés

étkezési csírák fogyasztása is, amelyet az egyik résztvevő ajánlott a társaságnak. A tréning nagyon jó hangulatban telt, a cél a résztvevők magas aktivitása mellett megvalósult.

28/53


11. foglalkozás

Civilizációs betegségek

Időpont:

2011.07.23.

Résztvevők:


Helyszín:

Budapest, Római part

Programvezető:

Dr. Makó Ilona

Projektmenedzser:

Dr. Szolnoki János

Tervezett program

o Civilizációs betegségek o Prevenció o Előadás o A megelőzés lehetőségei o Statisztikai adatok ismertetése A civilizációs ártalmak nagy része /elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, bélbetegségek

metabolikus stb./

az

synd.

Allergiák,

úgynevezett

komplex

gyulladásos betegségek

csoportjába tartoznak. Kialakulásukban környezeti és genetikai tényezők egyaránt fontos szerepet játszanak. Az utóbbi években e betegségek egyre gyakoribbá váltak, és korábbi életkorban A foglalkozás tematikája:

kezdődnek el. A betegségek kialakulásában a genetikai hajlam sok esetben öröklődik, ezt tehát nem változhatott a civilizációs betegségek előretörése idején. A környezeti tényezők viszont alakíthatók, akár előnyösen is. Mindezen lehetőségeket a megelőzés szempontjából fontos megismerni. o Metabolikus szindróma és 2-es típusú cukorbetegség o Magas vérnyomás o A vérnyomás mérés helyes technikája o Bemutatás a csoportnak o Digitális vérnyomásmérő használata o Elhízás

Értékelés

Az 1-10-es skálán 9 pont

29/53


Korunk jellemző betegségei és a betegségek megelőzési Megjegyzés

lehetőségei mindenkit érdeklő témák, ezért a résztvevők különösen aktívak voltak. Sokat kérdeztek, érdeklődésük rendkívüli volt, sokan tanácsért is fordultak az előadóhoz.

12. foglalkozás

Az elhízás

Időpont:

2011.07.24.

Résztvevők:


Helyszín:

Budapest, Ártér sporttelep

Programvezető:

Dr. Makó Ilona

Projektmenedzser:

Dr. Szolnoki János o Előadás az elhízásról

Tervezett program

o Testsúlycsökkentési módszerek o Előadás

A foglalkozás

o Mérések elvégzése, értékelése (BMI, bőrredő, has

tematikája:

körfogat, csípő)

Értékelés

1-10-es skálán 9 pont Korunk betegsége az elhízás. A mérések alapján megtudhatta mindenki, hogy melyik csoportba tartozik.

Megjegyzés

Az „alma típusú” elhízás rizikó faktorként szerepel. A résztvevők megismerkedhettek a fogyókúrák káros hatásaival is.

A cselekvési program során kitűzött célok maradéktalan megvalósulását a körültekintő szervezés, a programvezetés magas szakmai színvonala, a lebonyolításhoz szükséges eszközök megléte és a résztvevők aktivitása biztosította.

30/53


III.4. AZ ELÉGEDETTSÉG MÉRÉSE A programsorozat lebonyolítása után megelégedettségi kérdőívet osztottunk szét a résztvevők között, amely a programmal kapcsolatos benyomásaikra kereste a választ. A kérdőívet 23 fő töltötte ki, 19 férfi és 4 nő. A kitöltők átlagéletkora 40 év. A kitöltők nemek szerinti aránya közelít a részvételi arányhoz (80-20%). A válaszadóknak 1-10 pontok jelölésével kellett véleményüket kinyilvánítani a kérdőíven szereplő alábbi megállapítások vonatkozásában: A program helyszíne megfelelő volt. Összességében az előadás/foglalkozás átlag színvonalával jó volt. A program gyakorlatias jellegű volt. Jól tudom hasznosítani a programon tanult ismereteket A program fejlesztette az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteimet. A program csoport létszáma megfelelő volt. A program időtartama megfelelő volt. A program minden szükséges témakört lefedett.

Az

1-es

pontszám

az

elégedetlenséget,

az

10-es

pontszám

megelégedettséget jelentette. A megállapításokra adott pontok átlagértékeit az alábbi ábra mutatja:

4. ábra

31/53

pedig

a

teljes


A legmagasabb értékelést (9,7 pont) a program helyszíne kapta, ami azt jelenti, hogy az előadások és a foglalkozások megfelelő körülmények között, megfelelő technikai feltételek mellett kerültek megrendezésre.

„Összességében az előadások/foglalkozások átlagos színvonala jó volt” – a résztvevők elégedettek

voltak

az

előadások

és foglalkozások

színvonalával,

a

kapott

tájékoztatással, szakmai ismeretekkel.

„A program gyakorlatias jellegű volt” – az erre a szempontra kapott 9,2 pontos értékelés azt mutatja, hogy a résztvevők nem csak elméletben, de a gyakorlatban is hasznos ismereteket szereztek, amelyeket a foglalkozások befejezése után is képesek lesznek alkalmazni.

Ehhez szorosan kapcsolódik a következő szempont: „Jól tudom hasznosítani a programon kapott ismereteket” – a szempont visszautal a gyakorlati ismeretekkel való résztvevői megelégedettségre, a két szempont egyaránt 9,2-es átlagértéket kapott.

„A program csoport létszáma megfelelő volt” –ez a szempont 8,4-es átlagértéket kapott, valószínűleg a kisebb csoport létszám hatékonyabban tudta volna támogatni a foglalkozások gyakorlatias jellegét, a gyakorlati ismeretek mélyebb elsajátítását.

„A program időtartama megfelelő volt” – a csoportlétszámmal azonosan értékelték a szempontot, habár a válaszokból ne egyértelmű, hogy a foglalkozások számára vagy pedig az egyes foglalkozások időtartamára vonatkoztatták a résztvevők a kérdést illetve válaszaikat.

32/53


A következő kérdéscsoport az előadó személyére, teljesítményére vonatkozott, az alábbiak szerint:

Előadó/tréner segítőkészsége megfelelő volt. Előadó/tréner szakmailag jól felkészült volt. Előadó/tréner kellő tapasztalattal bír a témában. Előadó/tréner érthetően és világosan adta át az ismeretanyagot.

Az

1-es

pontszám

az

elégedetlenséget,

az

10-es

pontszám

pedig

a

teljes


5. ábra

Az értékelések között jelentős különbségek nem voltak, az értékek átlagai 9,7 és 9,5 pontok között vannak. Elmondhatjuk, hogy a szervezők a program lebonyolítására szakmailag

felkészült,

megfelelő

tapasztalatokkal

rendelkező

táplálkozási

szakembert találtak a feladatra, aki adottságainál és személyiségénél fogva könnyen és érthetően adta át az ismeretanyagot a résztvevők számára. Kommunikációs és kapcsolatteremtő készségét, segítőkészségét a résztvevők kivétel nélkül nagyra értékelték.

33/53


Megkérdeztük a résztvevőket a szervezők munkájáról is, az alábbi szempontok szerint: Időben értesültem a porgrammal kapcsolatos információkról. Minden programmal kapcsolatos információ a rendelkezésemre állt. Az program lebonyolítása megfelelő volt. Előadás/foglalkozás segédanyaga (ha volt) elegendő információt és érdekességet tartalmazott.

Az

1-es

pontszám

az

elégedetlenséget,

az

10-es

pontszám

pedig

a

teljes


6. ábra

Az egyes szempontok nagyon hasonló értékelést mutatnak, 9-es átlag alatt egyedül a foglalkozásokhoz kapcsolódó segédanyagok megfelelősége szerepel.

Az értékelés alapján a résztvevők elégedettek voltak a szervezéssel, amit az is mutat, hogy minden, a programmal kapcsolatos információ (téma, helyszín, időpont) időben a résztvevők rendelkezésére állt, így a foglalkozásokon való részvételt időben össze tudták egyeztetni munkahelyi és magánéleti elfoglaltságukkal, egyéb programjaikkal.

34/53


Nagyon lényeges kérdés, hogy a támogatással megvalósított „egészséges táplálkozási program mennyire fenntartható, a program folytatásának megvannak-e a feltételei mind a „szervezési”, mind pedig a „felhasználói” oldalon.

Utóbbi kérdésre egyértelműen „IGEN” a válasz, hiszen az összes válaszadó szívesen venne részt a jövőben is hasonló foglalkozásokon.

Az utolsó kérdéskör a programsorozat eredményességére vonatkozott, azaz arra, hogy a résztvevők mennyiben változtatták meg, vagy kívánják megváltoztatni táplálkozási szokásaikat. A válaszokat az alábbi témakörökben tettük fel:

Megállapítás

IGEN

NEM

Több nyers gyümölcsöt és zöldséget fogyasztok naponta Jobban ügyelek arra, hogy naponta elfogyasszam az ajánlott folyadék mennyiséget (lehetőleg vizet)

21

2

22

1

Naponta többször étkezem, egyszerre kevesebbet Étrendemet igyekszem változatosabban, minél többféle élelmiszerből, különböző ételkészítési módok felhasználásával összeállítani Csökkentettem az állati eredetű zsiradékok bevitelét, e mellett igyekeztem növelni a telítetlen zsírsavak bevitelének arányát

5

18

18

5

14

9

Kevesebb sót fogyasztok Tudatosabban fogyasztok édességeket, süteményeket (hetenként egyszer-kétszer, az étkezések befejező fogásaként) Jobban igyekszem naponta elfogyasztani fél liter tejet, vagy annak megfelelő tejterméket Előnyben részesítem a teljes kiőrlésű gabonából készült kenyérféleségeket Gyakrabban fogyasztok köretként tészta és rizs helyett kölest, hajdinát, amarantot, barna rizst és párolt zöldséget, salátát

14

9

8

15

15

8

14

9

3

20

Jobban törekszem a korszerű konyhatechnika alkalmazására.

14 14

9 9

Többször ellenőrzöm a testsúlyomat

35/53


36/53


Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a megkérdezés közvetlenül a foglalkozások

után

történt,

ellenben

a

táplálkozási

szokások

megváltoztatása

természetesen nem megy egyik napról a másikra.

Összességében az elemzést prezentáló diagramok azt mutatják, hogy a program sikeres volt, hiszen a 12 szempont közül 9 esetében a válaszok – ha nem is egyforma arányban – a táplálkozási szokások pozitív változására, illetve a változtatásra vonatkozó elhatározás meglétére utalnak.

Az egészséges táplálkozásra való áttérés szempontjából nagyon biztató, hogy 2 esetben – zöldség-gyümölcsfogyasztás és folyadékbevitel – rendkívül pozitív – 90% feletti – eredmény született, de a változatos ételek –és ételkészítési módszerek alkalmazásának 70% fölötti aránya is szép eredmény.

A többi pozitív esetben is az arány elérte a 60%-ot, tehát a résztvevők több mint a fele ezekben az esetekben is képesnek érzi magát a táplálkozási szokások megváltoztatására.

37/53


III.5. A PROGRAM KÖLTSÉGVETÉSE

Az egészséges táplálkozás programsorozaton összesen 331megjelenést regisztráltunk. A cselekvési program keretében 12 foglalkozásra került sor, 1 foglalkozáson átlagosan 28 fő vett részt, az 1 főre eső költségeket ezért 28 fővel számoltuk. A program költségvetésének elemzése során felsoroljuk a programmal kapcsolatos költségelemeket és bemutatjuk, hogy mekkora költség esett a programra, 1-1 foglalkozásra, illetve 1 főre. Költségelem

%

Ft / foglalkozás

127 000

3,9

10 583

4 536

Pénzügyi vezető

85 000

2,6

7 083

3 036

Programvezető

420 000

13,0

35 000

15 000

Programasszisztensek

894 960

27,7

74 580

31 963

Egészségfejlesztési terv

162 500

5,0

13 542

5 804

Bevezető tanulmány

187 500

5,8

15 625

6 696

Programtanulmány

375 000

11,6

31 250

13 393

Kiadvány

30 000

0,9

2 500

1 071

Bérleti díj

360 000

11,2

30 000

12 857

Kommunikáció

110 000

3,4

9 167

3 929

Anyagköltség

425 250

13,2

35 438

15 188

50 000

1,5

4 167

1 786

3 227 210

100

268 934

115 258

Projektmenedzser

Általános költség MINDÖSSZESEN

Ft / program

38/53

Ft / fő


7. ábra A költségelemek százalékos megoszlása A táblázatban felsorolt költségelemek közvetlen és közvetett költségeket tartalmaznak. Közvetett költségeknek tekintjük azokat a költségeket, amelyek az egész pályázati projekttel kapcsolatban merültek fel, ennek megfelelően az egészséges táplálkozási program költségvetésének elemzése során ezek a költségek arányosítva szerepelnek, egyenlően elosztva a 4 cselekvési program között:

o projektmenedzser bér és járulék költségei o pénzügyi vezető megbízási díja o kötelező kommunikációs költségek o egészségfejlesztési terv szakértői költsége o kiadvány költsége o általános költségek A cselekvési program során felmerülő közvetlen költségek: o programvezető szakértői díja o programasszisztens bér és járulék költségei o bevezető tanulmány szakértői díja o program tanulmány szakértői díja o bérleti díj o anyagköltség

39/53


Költségelem

Ft / program

%

Ft / foglalkozás

Ft / fő

Közvetlen költségek

2 662 710

82,5

221 892

95 097

Közvetett költségek

564 500

17,5

47 042

20 161

3 227 210

100

268 934

115 258

ÖSSZESEN

8. ábra

Elemzési szempont lehet a saját teljesítéssel kapcsolatban felmerült költségek – elsősorban a bér és járulék jellegű költségek – valamint a harmadik féltől vásárolt szolgáltatások költségeinek összevetése (3. ábra): Költségelem

Ft / program

%

Ft / foglalkozás

Ft / fő

Saját teljesítés

1 021 960

31,7

85 163

36 499

Vásárolt szolgáltatások

2 205 250

68,3

183 771

78 759

ÖSSZESEN

3 227 210

100

268 934

115 258

40/53


9. ábra

Szakértői díjak és egyéb felmerült költségek összehasonlítása (4. ábra)

Költségelem

Ft / program

%

Ft / foglalkozás

Ft / fő

Szakértői díjak

1 260 000

39

105 000

45 000

Egyéb költségelemek

1 967 210

61

163 934

70 258

ÖSSZESEN

3 227 210

100

268 934

115 258

41/53


10. ábra

Bérjellegű, anyagjellegű költségek, szakértői díjak és egyéb szolgáltatások költségvetésen belüli aránya (5. ábra)

Költségelem Bérjellegű Anyagjellegű Szakértői díjak Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN

Ft / program

%

Ft / foglalkozás

Ft / fő

1 021 960

331,7

85 163

36 499

425 250

13,2

35 438

15 188

1 260 000

39,0

105 000

45 000

520 000

16,1

43 333

18 571

3 227 210

100

268 934

115 258

42/53


11. ábra

Megállapítások, elemzés A teljes költségvetési táblát tekintve a költségek csaknem egyharmadát (27%) a foglalkozások megszervezésében, lebonyolításában közreműködő egyesületi tagok megbízási díjainak összege reprezentálja.

A programvezető szakértői díja, valamint az anyagköltség nagyságrendileg azonos arányt képviselnek. Az anyagköltség jelentős hányadát a foglalkozásokra vásárolt élelmiszerek és alapanyagok költségei teszik ki.

Két költségelem tartozik még a 10% fölötti, így jelentősnek mondható tételek közé. Az egyik a bérleti díjak összege (11,2%), a másik pedig a program értékelésének (tanulmány) szakértői költsége.

A többi költségelem egyenként nem éri el a 10%-os részesedést, együttvéve adják a teljes költségvetés 36%-át.

43/53


A program un. közvetlen költségei látványos mértékben haladják meg a közvetett költségeket, ennek elsődleges magyarázata, hogy a költségvetésben nagy súllyal rendelkező költségelemek kivétel nélkül a közvetlen költségek kategóriájába tartoznak. A program költségvetését a vásárolt szolgáltatások magas aránya jellemzi (68%), az un saját teljesítés a projektmenedzser és a programasszisztensek bér –és járulék jellegű költségeire korlátozódik.

A szakértői díjak csaknem 40%-os részaránya azt mutatja, hogy a pályázati követelmények maradéktalan teljesítése (tervek, tanulmányok készítése, eredményesség mérése, nyomon követés, fenntarthatóság biztosítása), a program szakmai színvonalának biztosítása (szakértő programvezetők) jelentős mértékben függ az egészségfejlesztés területén magas szakmai ismeretekkel rendelkező szakértők, szakmai szervezetek megbízásától.

A program költségvetésében a szakértői költségek és a bérjellegű költségek dominálnak, csaknem azonos arányban.

A program költséghatékonyságának megbízható mérőszáma az egy egységre jutó költség.

A program 3.227.210,- Ft-os költségéből 1 foglalkozásra 268 934,- Ft jut, az egy főre jutó költség115.258,- Ft, amely a program lebonyolítása során lehetővé tette a résztvevők számára:

o a foglalkozásokon való részvételt o az egészséges táplálkozás ismereteinek elsajátítását szakemberek irányításával o gyakorlati ismeretek, főzési praktikák megismerését o ételkóstolást o a megszerzett tudásanyag gyakorlati alkalmazását és propagálását környezetükben o a közösség összetartó erejének erősítését

44/53


Az „Egészséges táplálkozási program” teljes költségvetése a projekt többi programjával összehasonlítva az alábbi arányokat mutatja:

12. ábra

Amint az látható, a táplálkozási program a második legnagyobb költségvetésű program a TÁMOP pályázat keretében megvalósított egészségfejlesztési programok sorában.

45/53


III.6. A PROGRAM KOMMUNIKÁCIÓJA A projekt megvalósítása során a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentumban szereplő III. számú kommunikációs csomagot megvalósítjuk, valamint az „Arculati Kézikönyvben” szereplő „C” típusú tájékoztatási táblát a projekt megvalósítása alatt jól látható helyen elhelyeztük „D” típusú tájékoztató táblát készítünk, amelyet a projektzárást követően is fenntartjuk a megvalósítás helyszínén. A célcsoportot bevontuk, motiváltuk, a nyilvánosság érdekében projekt kommunikációt folytattunk, valamint a program eredményeit mértük, értékeltük és erről dokumentációt készítettünk.

III.7. A PROGRAM FENNTARTHATÓSÁGA, JÖVŐKÉP A programok fenntarthatóságát elsősorban a 2011. évben elkészített, három év időtartamra szóló egészségfejlesztési terv biztosítja, melyet minden évben aktualizálunk. Az erre alakult helyi csoport, az elvégzett programok eredményei szerint minden évben aktualizálni fogja a cselekvési tervet, ezért évenként új cselekvési terv készül.

A program fenntarthatósága érdekében az alábbi általános szempontokat érvényesítettük.

o A 2011. évi programot külső szakember hajtotta végre, ezzel párhuzamosan egy az Egyesület képviseletében álló szakember felkészült a program folytatására o Alkalmazásképes tudást közvetítettünk o

Motiváltuk a résztvevőket

o A résztvevők között erősítettük az együttműködési készséget, valamint az ön és egymást segítés igényét o Érvényesítettük a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség elveit

46/53


Vállalásaink:

o A program a fenntarthatóságát dokumentáljuk, a megadott indikátorok szerint. o A beszerzett eszközök esetén biztosítjuk, hogy ezek a projekt feltételei szerint az adott célt szolgálják három éven keresztül. o Minden évben olyan jelentést készítünk, ami az elkészített egészségfejlesztési tervvel harmonizál.

A programok során megszerzett képességek és tudás, a jó gyakorlatok megmaradnak, melyeket a kóstoló, ételbemutatók alkalmával megszereztek a résztvevők, ez igen nagymértékben hozzájárul egy-egy közösség egészségi állapotában történő javuláshoz.

III.8. AZ EGÉSZSÉGTERVBEN MEGFOGALMAZOTT EREDMÉNYELVÁRÁSOKNAK VALÓ MEGFELELÉS

A programok ciklikus működésének biztosítása szempontjából az értékelést az alábbi szempontok szerint végeztük:

o A program célkitűzései mennyire valósulnak meg? A

szakmai

visszajelzések,

a

program

résztvevőinek

elégedettsége

és

tudásszintjének változása alapján a közvetlen célok megvalósultak

o A problémák megoldás mennyire történt meg? Az egészségfejlesztési tervben felvetett problémák megoldása elkezdődött. A kezelésük a stratégiai célok további teljesítésével folytatódik.

o Milyen volt a program kommunikációja (információáramlás – belső és külső, visszajelzések)? A

program

lebonyolítása

során

előkészítő

megbeszélést,

belső

programtájékoztatót, nagy nyitó rendezvényt, szakmai értékelő megbeszélést és programértékelést tartottunk. A projekt végén záró sajtótájékoztató lebonyolítását

47/53


tervezzük. A menedzsment tagjai között akadálymentes volt a kommunikáció. Megvalósultak továbbá a következő kommunikációs elemek:

Internetes kommunikáció Kommunikáció az érintettek felé o A program milyen partnerségi viszonyban valósult meg? Az egészség, mint „érték és eszköz” érdekében partnerségi együttműködések jöttek létre.

o Megfelelő volt-e a program dokumentációja? Az elkészült kommunikációs anyagokat valamint a tevékenységek eredményeinek mérését és értékelését dokumentáltuk. A menedzsmentfeladatokhoz szükséges dokumentáció megvalósult:

Emlékeztetők, jelenléti ívek fotódokumentáció elkészítése (programról és menedzsment megbeszélésekről külön-külön) Partneri együttműködések dokumentálása o A program a fenntarthatóság szempontjából mennyire releváns? A programot az első ciklus befejezése után is tudjuk folytatni.

48/53


IV. MELLÉKLETEK IV.1. CIVILIZÁCIÓS BETEGSÉGEK DIÉTÁJA A testsúlycsökkentő étrend gyakorlati szempontjai Az elvégzett felmérések eredménye alapján a felnőtt lakosság kb. 40%-a tekinthető túlsúlyosnak, és további kb. 20% már az elhízott kategóriába sorolható Az utóbbi évek sajnálatos jelensége, hogy a túlsúlyos, illetve elhízott gyermekek és serdülők száma is ugrásszerűen megnövekedett. A túlsúly étrendi kezelésében akkor lehetünk a legeredményesebbek, ha az általános alapelvek alkalmazása mellett megpróbáljuk azokat a lehetőségeken belül egyénre szabottá tenni. Az első lépés természetesen az energiaszükséglet kiszámítása. Az ajánlások testre szabottságának megvalósításához szükséges a páciens táplálkozási szokásainak feltérképezése, melyet részletes kikérdezéssel, lehetőség esetén étkezési napló vezettetésével és értékelésével valósíthatunk meg. A táplálkozási napló tartalma alapján kiszűrhetők az egyén súlyfeleslegének kialakulásához vezető pszichés-szociális faktorok is. A testsúlycsökkentő étrend energia és zsírszegény, magas telítő értékű (rostokban dús), változatosan fűszerezett. Az optimális tápanyaghányad megegyezik az egészséges felnőttek számára javasoltakkal, tehát 50%-ban szénhidrátokból, 30%-ban zsírokból, 20%ban fehérjékből épül fel. Az étrendi alapelveket megfelelő élelmiszerválogatással és konyhatechnikai módszerekkel valósíthatjuk meg. Mindenképpen törekedni célszerű az optimális étkezési ritmus, a megfelelő étkezési gyakoriság kialakítására. Javasolt a napi ötszöri étkezés megvalósítása, Elengedhetetlenül fontos a megfelelő, napi 1,5–2–2,5 liter folyadékbevitel megvalósítása, melyet legoptimálisabban vízzel, ásványvízzel, hagyományos és gyümölcsteákkal, zöldség és gyümölcslevekkel, sűrítés nélküli levesekkel, sovány tejjel vagy vízzel készült turmixokkal fedezhet a fogyókúrázó. A 10%-os testsúlycsökkenés hatalmas egészségi nyereséggel, sikerélménnyel jár a beteg, a kiadások hosszú távú mérséklődésével társul a költségvetés és az erőfeszítések eredményének kézzelfoghatóvá válásával párosul az egészségügyi ellátó team szempontjából.

49/53


A magas vérnyomás diétája Mind a testtömeg-csökkenésnek, mind a konyhasószegény étrendnek vérnyomáscsökkentő hatása van. Ezért a diéta jellemzője általában az energia- és konyhasószegény étrend. Egyes megfigyelések arra hívják fel a figyelmet, hogy 7 kg fogyás vérnyomáscsökkentő hatása egy átlagos adag adott vér-nyomáscsökkentő gyógyszer hatásának felel meg. A konyhasófogyasztás csökkentese mellett törekedni kell a gyümölcsök, a kálium és a magnézium biztosítására a diétában. A kálium- és magnéziumigény gyümölcsnapok formájában is biztosítható. A nátriumot és káliumot 1:1 arányban tartalmazó csökkentett nátriumtartalmú só elsősorban az egészséges emberek számára ajánlott, a magas vérnyomás megelőzése céljából. A puffasztó ételeket (száraz hüvelyeseket, káposztaféléket), erős fűszereket kerüljük. A diétás rostok fogyasztása, amelyet elsősorban a gabona eredetű élelmiszereink, a barna kenyerek, zabkorpa, búzacsíra, és a gyümölcsök tartalmaznak, fontos összetevői diétának. Az alkoholos italok és a dohányzás káros. A koffeintartalmú feketekávé, tea - ha nem áll fenn egyéni érzékenység –mértékkel fogyasztható.

Diéta emelkedett koleszterinszint esetén A magas koleszterint tünetmentes, mégis súlyos betegségek kockázatát növeli. Bizonyított, hogy a vér magas koleszterinszintje hajlamosít szívinfarktusra, érelmeszesedéssel járó betegségekre. A fölösleges koleszterin ugyanis-különösen más rizikófaktorok, mint dohányzás, magas vérnyomás jelenlétében – lerakódik az érfalban, beszűkíti az ér bel felületét, korlátozza a vérkeringést. A koleszterin lerakódás amit plakknak nevezünk, megrepedhet, a rátapadó vérlemezkékkel együtt elzárhatja a vér útját. Az ér által ellátott szívizomfelület fájdalom kíséretében elhal, szívinfarktus alakul ki. Szerencsére magas koleszterinszint befolyásolható állapot, ezt számtalan vizsgálat és a mindennapi tapasztalat bizonyítja. A koleszterinszintet csökkenteni lehet diétával, életmód megváltoztatásával, fizikai tréninggel, de mintegy maximum csak 10-20%-kal.

50/53


A magas koleszterinszint diétája Az Ön kezelőorvosának, dietetikusának tanácsai és írásos anyagok alapján Ön megismerheti a diéta részleteit, melynek fő alapelvei a következők: • Mivel koleszterin csak állati eredetű tápanyagban fordul elő és növényekben egyetlen mg koleszterin sincs, ezért zöldséget, főzeléket, gyümölcsöt, ill. gabonaféléket korlátlanul fogyaszthatunk, bár elhízás estén ezek mennyiségét se vigyük túlzásba. Ezen táplálékok növényi zsírtartalma is alacsony. • A halak fogyasztása szintén kívánatos mivel a halzsír kedvező összetételű, csökkenti a trigliceridszintet és a trombózis hajlamot. • Főzéskor, sütéskor az állati eredetű sertészsír és vaj helyett inkább növényi eredetű margarin, ill. olajt használjunk. Utóbbiaknak magas az ún. telítetlen zsírsav tartalma, ami nem emeli, hanem inkább csökkenti a koleszterinszintet. • A húsok közül a magasabb rejtett zsírtartalmú vörös húsok, a sertés a marha fogyasztása helyett a zsírszegény csirkét, pulykát (bőre nélkül) részesítsük előnyben. • Amennyiben elhízás is fennáll, akkor kedvezőbbek ezek a táplálékok, de ilyenkor a kalória bevitelre, az összmennyiségre már ügyelni kell.

Cukorbeteg diétája és életmódja A cukorbetegséget az orvosi szaknyelv diabetes mellitus névvel jelöli. Lényege az, hogy az inzulin, a hasnyálmirigy egyik alapvetően fontos hormonja a szervezetből hiányzik, vagy jelen van ugyan, de hatását nem fejti ki kellőképpen. Mivel kezdete lassú, gyakran teljesen tünetmentes állapotban, egyéb vizsgálatok kapcsán kerül felismerésre. Kialakulásában örökletes hajlam mellett jelenlévő külső tényezők játszanak szerepet, mint elhízás, alkohol. Legdöntőbb ok a testsúlyfelesleg, mai életmódunk sajnos e tekintetben rendkívül rossz. Elhízottaknál gyakrabban fordul elő magas vérnyomás, a vérzsírok (koleszterin, triglicerid) emelkedése, olykor a vér húgysav szintjének növekedése (ez utóbbi köszvény kialakulásához teremthet alapot). Mindezek a tényezők együttesen megnövelik a korai érelmeszesedés kialakulásának valószínűségét, s ez a magyarázata e betegeknél gyakorta jelentkező cardiovascularis (szív- és érrendszeri) betegségeknek (szívinfarktus, stroke [agyér katasztrófa], alsó végtagi érszűkület).

51/53


A diétás kezelés alapszabályai Az energia felvétel legyen egyéni. Egy normál testtömegű cukorbeteg diétájának az energiatartalma annyi legyen, amennyit a testtömege és munkaképességének fenntartása igényel (1000 - 3500 kcal/nap). Ha a cukorbeteg elhízott, mindaddig kevesebbet kell ennie, amíg a testtömege a kívánt szintre nem csökken. A testtömeg normalizálása ugyanis a cukorbeteg számára a legfontosabb teendő. Az étrend tápanyag összetételét tekintve mai tudásunk szerint akkor járunk el helyesen, ha az kiegyensúlyozott. A táplálék formájában felvett energia kb. 50% - át szénhidrátból, 20 - át fehérjéből, 30% - át pedig zsírból fedezi a cukorbeteg. Minthogy az egyénenkénti energiaigény tág határok között változik, az elfogyasztott tápanyagok mennyiségének is egyéninek kell lennie. A cukorbeteg egyszerűen biztosíthatja étrendjének helyes tápanyag összetételét - anélkül, hogy az étrend valamennyi tápanyag összetevőjével (fehérjével, zsírral, szénhidráttal) külön foglalkozna azáltal, hogy kiszámolja az étrend energia- és szénhidráttartalmát, s lehetőleg zsírszegényen étkezik. Az étkezések gyakoriságát illetően azt javasoljuk, hogy a cukorbetegek napjában legkevesebb ötször, de inkább hatszor étkezzenek. Hét lépés az egészséges táplálkozás felé 1. Kerülje a látható zsírt! 2. Kerülje a láthatatlan zsírt is! 3. Keményítőtartalmú ételekkel lakjon jól! 4. Egyen naponta gyümölcsöt vagy zöldséget! 5. Szokjon le a cukorról! 6. Egyen elegendő fehérjetartalmú ételt! 7. Igyon kevesebb alkoholt!

52/53


IV.2. KÉPI EMLÉKEZTETŐ

53/53

1-KMR

Recommend Documents