Tematikus foglalkozások
Óravázlatok TÁMOP 3.2.8/08/B/KMR-2009. 002. sz. pályázat Időpont: 2009. október 17. Cím: „Jelmezes öltözködés a Bajor –villában”
1. alkalom 1. Ismerkedjünk meg egymással! Körben ülünk, mindenki mondja a nevét és egy kedvenc állatot. 2. A Bajor Gizi Múzeum történetéről-pár szóban. Ki volt Bajor Gizi? Ki volt Gobbi Hilda? Mióta áll a múzeum? 3. Járjuk körbe a múzeumot! Tárlatvezetés interaktív elemekkel… I. A földszinti emlékszobák (Jászai Mari, Márkus Emília, Bajor Gizi és Gobbi Hilda) A kiállítóterekben információkereső kártyákat osztok ki. Pl. „Hol lakott pontosan Gobbi Hilda?- egy vitrinben a lakcímét igazoló írás) „Melyik színház örökös tagja volt Márkus Emília?”- díszoklevél a vitrinben) „Jászai Marinak mely darabbéli jelmeze látható a szobájában?” Gyűjtsetek írókat, akik Bajor Gizivel együtt láthatók fotókon a szobája falán! II. Az emeleti terek (Zenés-táncos színház, Betekintés a kulisszák mögé, Színpadi táncok-szoba) Információkereső kártyák (folyt.) Pl. „Hogy hívják a lemezjátszó (CD-lejátszó) elődjét?- Zenés színházi szobában a tükrös előtt áll egy gramofon „Milyen ételt neveztek el Újházy Edéről?”- A 3. szoba falán látható róla egy egész alakos festmény róla „Mi volt 100 évvel ezelőtt az emberek számára a legfőbb közösségi tér?”- a kávéházakat fölidéző folyosórész bevezetőjeként hangzik el ez a kérdés? 4. Jelmezes öltözködés (visszatérve a foglalkoztatóba) I. Bemutattam a gyerekeknek az előzetesen már tonett fogasokra kikészített férfi és női viseleteket és kiegészítőkről. Mi a jelmez? Mi a különbség a civil, utcai viselet és egy jelmez között? Szerettek-e jelmezbe öltözködni? Milyen érzés? Megváltoztatja-e az embert? (beszélgetés e témában) II. Öltözködés és fotózkodás.
2. alkalom Időpont: 2009. november 12. Téma: „A színház látványvilága és a színpadi alkotóműhely” I. foglalkozás 1. Szeretettel köszöntelek benneteket! Két alkalommal találkozunk egymással itt a Bajor Gizi Színészmúzeumban! Ismerkedjünk meg egymással!- mindenki mondja a nevét és néhány szót még magáról. 2. Hallottatok-e már a színészmúzeumról? Kiről kapta a nevét? (rövid beszélgetés) 3. Ismerkedjünk meg a múzeummal! Kis csoportokban járjuk be a tereket. Minden csoport kap 1-1 pld-t az elkészült színes feladatlapokból. Ezeket menet közben kell kitölteni a gyerekeknek.(a feladatlap a múzeum honlapján olvasható) 4. A tárlatvezetést követően visszatérünk a foglalkoztatóba. A csapatmunka során földolgozott feladatlapokat átnézzük, megbeszéljük az írottakat. 5. Egy színházban számtalan alkotóműhely él. Gyűjtsünk ilyen műhelyeket! (pl. színészek jelmeztervező-varróműhely, dísztletfestők- bábműhely stb.) „Szekciókat” alakítunk- díszlet és jelmeztervezők, dramaturgok illetve színészek. Egy közismert mesét kiválasztva (a gyerekek döntenek!) kiosztjuk a feladatolat. Feladatok: I. Tervezzétek meg a hősök jelmezeit! (jelmeztervező szekció) II. Beszéljük meg milyen jelenetek, milyen díszletek kerüljenek a színpadi változatba? Tervezzétek meg a díszletet! (díszlettervező szekció) III. Egy-egy figura kiválasztott jelenetére írjatok dialógusokat!(dramaturg) IV. Készítsünk el egy jelenetet! (színészek) a. néma állóképek formájában b. szöveges jelenet formájában Minden csapat külön helyiségbe vonul fölkészülni. A fölkészülés során a csapat között járkálva segítek, ötleteket adok - ha szükséges. 6. Az egyes szekciók bemutatkoznak.
3. alkalom Időpont: 2009. november 19. Téma: „A színház látványvilága és a színpadi alkotóműhely” II. foglalkozás 1. Köszöntelek benneteket! Bemelegítésként egy kis játék következzen! Körben ülünk a földön. Körmesét indítunk- én adom az első mondatát: „Valaha egy erdő közepén, egy romos házban élt egy család.”- folytatni kell és mindenki mondhat egy mondatot hozzá, kerekedjen ki belőle egy történet. 2. Idézzük föl a múlt alkalommal történteket! Kinek mi volt a legemlékezetesebb pillanata? (beszélgetés) 3. Egy kis fantáziajáték! Ehhez kis csoportokban dolgozunk tovább. (A csoportalakításhoz remek játék a következő: mesék, közismert történetek szereplőit írjuk föl papírlapokra. Egy-egy történet kb. 5-6 szereplőjét.(Lehetőleg annyi papírunk legyen, ahány gyerek) A gyerekek húznak 1-1 lapot. Mindenki keresse meg a saját meséjét, történetét!) 4. Egy rögtönzött színházházi vetélkedőt hirdetünk! A megalakult kiscsapatok versenyeznek egymással-zsűrinek a jelenlévő kísérő tanárokat kérem föl. a. Minden csapat kap egy színházi kelléktárgyat (lornyon, legyező, sétapálca, női kalap, régi fotó)- Mi lehetette ennek a tárgynak a legkedvesebb pillanata? Személyesítsétek meg és 1./ I. személyben meséljétek el! b. Játsszunk olvasópróbát!- Minden csapat kap egy klasszikus drámából (Shakespeare: Makrancos Kata) egy rövid jelenetet (mindenki ugyanazt)- Rövid fölkészülés után a csapat 22 tagja adja olvassa föl a részletet! c. Készítsetek reklámfilmet! Régi „Színházi Élet” c. újság 1-1 reklámszövegét kapják a csapatok a kezükbe. Az azokon reklámozott terméket kell mai szövegezésű, lehetőleg humoros jelenetben (reklámfilm formájában) előadni-eladni. d. Eredményhirdetés-ajándékok kiosztása (képeslap, feladatlap) 5. Levezető játék- egy kis vetítés- az intézet fotógyűjteményéből. Színészek- humoros szerepekben. Imitáljuk a testtartást, a gesztusokat, a mimikát! Milyen gesztushoz milyen mondanivaló tartozhat? Ki gesztikulál heves köztetek? Ki az, aki nem tud „pókerarcot” vágni? (beszélgetés)
4. alkalom Időpont: 2009. december 1. Téma: „Mesélő tárgyak bűvöletében” 1. Hol vagyunk most? Mi ez a hely? Mit tudtok erről a villáról? (beszélgetés) 2. Cowbojos játék- a gyors reflexek játéka (Körben állunk, a játékmester középen. Valakire rámutat, aki leguggol, a két szomszédja egymás felé fordulva lő egymásra. Aki előbb lő, az marad bent a játékban, akit lelőttek kiesik. Aki guggolt, föláll, a játék folytatódik) 3. A múzeum megtekintése- feladatlappal (5-6 fős csapatok kapnak 1-1 feladatlapot) Kérdéscsoportok a barangolás során: Kiknek van emlékszobája a múzeumban? Milyen szerepek fűződnek Jászai Mari személyéhez? Márkus Emília neve előtt mi az a P. betű? Mikor végezte el Gobbi ilda a Színiakadémiát? Ki volt Bajor Gizi férje? Milyen kávéházakról tanultatok már? Kik jártak oda és miért? Mi az alapvető különbség a klasszikus balett és a mozdulatművészet között? 4. A kiállítóterekben elhelyeztem egy-egy kelléktárgyat, amivel játszani lehet. Feladatok tartoznak minden egyes tárgyhoz. Pl. egy napernyő a Márkus Emma-szobában. Feladat ehhez kapcsolódóan: Milyen testtartásokkal lehet végigvonulni a térben ezzel a napernyővel? Miért védekeztek régen a nők a nap ellen? Pl. egy keménykalap (cilinder) az emeleti zenés színház- szobában. Feladat: Hányféleképpen lehet egy kalapot megemelni egy nő előtt? Milyen egyéb udvariassági formák voltak 100 éve érvényben? Mi illett egy férfinak és mi nem illett egy asszonynak? Pl. egy legyező Régi illemkódexből válogattam a feladatokat: Hogy jelezte egy hölgy titkos imádójának, hogy szereti? Mi volt a rejtjeles üzenete annak, ha a félig nyitott legyezőt a hölgy többször a homlokához érintette? Miként jelezte a hölgy udvarlójának, hogy vigyázniuk kell, mert figyelik őket rosszakaróik? E feladatnál egy fiú és egy leány szerepel, a lány megkapja az instrukciót, ahogy a legyezőt tartania kell, a fiúnak kell kitalálni a jelből mit üzen szíve választottja neki. 5. Milyen régi tárgyakat őriztek otthon? Mit jelentenek számotokra? (beszélgetés)
5. alkalom Időpont: 2010. március 30. Téma: „Rendhagyó illemtanóra” 1. Szeretettel köszöntelek benneteket! Hányféleképpen lehet egymásnak köszönni? Járjunk körben a teremben, s akivel találkozunk, köszönjünk egymásnak és mutatkozzunk is be. (néhány percen át) 2. Mire szolgálnak az illemszabályok? Miért van rájuk szüksége az embereknek?(beszélgetés) 3. Feladatlapokkal a kézben végigjárjuk a múzeumot. Menet közben minden csapat válasszon ki egy számára kedvenc tárgyat, s számoljon be róla miért épp ez ragadta meg a figyelmét. A megbeszélésre a tárlatvezetés végén kerül majd sor. 4. Egy kis illemtan I. Az illemről régen és ma a. Írólapon egy-egy 100 éves illemszabály olvasható, minden csapat húz egyet. Az adott szabállyal kapcsolatosan kell egy jelenetet készíteni a gyerekeknek, majd előadni azt. A többiek dolga kitalálni, mi ez az illemszabály. b. A fenti szabályt helyezzük át a mai valóságba. Ma hogyan viszonyulunk tapasztalataitok szerint a fenti szabályhoz? Erre is készüljenek jelenetek. II. Régi tárgyak, korabeli helyszínek és az illem kapcsolata a. Néhány régi tárgy segítségével fölidézzük a régi emberek egymáshoz fűződő viszonyát (kesztyű, zsebkendő, legyező, kalap, táncrend) Közösségi terek és a szokás (étterem, kávézó, bálterem, színház, park) Helyzetgyakorlatokkal idézzünk föl néhány jellegzetes, a társas érintkezésre jellemző példát, szembeállítva a régi és a mai világot egymással. Pl. Ki megy be elsőként egy étterem ajtaján? Ki nyújtja elsőként a kezét bemutatkozáskor a férfi vagy a nő? Az idősebb vagy a fiatalabb? Kezet nyújtani kesztyűben illik vagy le kell azt vetni? III. Mai viszonyok között… a. Milyen közösségi terekben fordultok meg mindennapjaitok során? (beszélgetés) Jelenítsünk meg néhányat néma állóképek formájában! b. Milyen szerepek szerint élitek a mindennapokat (gyerek vagy, diák vagy, könyvtárlátogató vagy, mozinéző vagy, szurkoló stb.) Készítsünk jelenetet egy-egy általatok választott szerepkörben! Beszéljük meg a látottakat!
6. alkalom Időpont: 2010. április 9. Téma: „Jelmezes öltözködés a Bajor -villában” 1. Tudjátok-e mi ez a hely? Mennyiben más mint a többi múzeum? Vajon miért? (beszélgetés) 2. Nézzünk szét a múzeumban! Feladatlapokkal a kézben indulunk fölfedezőútra. Információkereső kártyákkal (lásd korábban) minden kiállítótérben beszélgetünk és versenyeznek a gyerekek. a. Minden földszinti szobában válasszatok ki magatoknak egy-egy információt vagy tárgyat és írjatok pár mondatot róla le egy papírra! (lehet párokban is dolgozni) Pl. Mikor született Jászai Mari, szerepláda fogalma, selyemszínlap, gramofon, velencei tükör, színházépületek makettjei, Bajor Gizi színpadi partnerei stb.
A tárlatvezetés végén mutassátok be a többieknek a kiszemelt tárgyat! Beszéljetek róla mint valami most fölfedezett különleges kincsről, értékes információról. b. Színpadi rögtönzések- az emeleti kis színpadnál megállunk, leülnek a gyerekek. -Milyen színpadon lenni? Ki volt már közületek a világot jelentő deszkákon? Féltek-e? Miért? (beszélgetés) -Kinek van kedve most és itt kipróbálni? (improvizációk, versmondás, éneklés stb.) 3. Visszatérve a foglalkoztató terembe, bemutatom a gyerekeknek a jelmezeket és egyéb kiegészítőket. a. A csoport fele öltözködik, a másik felével jelmeztörténeti feladatsort oldunk meg. (aztán csere- közben folyamatosan fotókat készítünk, a múzeumi terekben is, a kertben is) b. Vajon segíti-e a színészt a szerep megformálásában egy-egy jelmez vagy a sminkje? Miért? Jó érzés-e álarc mögé bújni? (beszélgetés) c. Jelmezes helyzetgyakorlatok következnek. Milyen egy hosszú, női ruhában lépegetni? Milyen érzés egy sétapálcával a kézben közlekedni? Milyen legyezővel a kézben beszélgetni? Milyen érzés feszes fűzőben bájologni, mosolyogni? (kipróbáljuk és megbeszéljük) 4. Körben leülünk a székekre. Asszociációs játék: „a színészmúzeumról Bajor Gizi jut eszembe”….”Bajor Giziről egy nagy tükör jut eszembe…etc.- legalább 2X érjen körbe a szöveg
7. alkalom Időpont: 2010. április 19. Téma: „Nagy színészeink, színésznagyjaink” 1. Szeretettel köszöntöm a társaságot! Bemelegítésként egy kis asszociációs játék következzen! (Én indítok: „múzeum”- mire gondoltok e szó hallatán?- mindenki mond egy szót) 2.Miért kell a színészeknek múzeum? Mennyiben más egy színészmúzeum mint a többi? Vajon miért? Szeretitek-e a színészeket? Milyen színészeket ismertek? (beszélgetés) 3. Feladatlapokat osztok ki. Nézzünk körbe a múzeumban! a. Feladat: mindenki írja föl egy papírra egy színész nevét, akivel a földszinti termek valamelyikében sétánk során találkozik! b. Az emeleti kis színpadra leülünk, megpihenünk, beszélgetünk: Milyen egy jó színész szerintetek? Kiknek a nevét írtátok föl? (előveszek egy színészlexikont és 1-2 általuk kiválasztott színészről írt szócikket felolvasunk) Értelmezzünk ilyen fogalmakat mint pl. karakterszínész, örökös tag, jellemszínész, komikai alkat, Jászai Mari-díj stb. Írjuk meg közösen egy kitalált színész életrajzát. (Valaki elindítja egy kitalált névvel…született…iskolái…első szerep…etc- jó kis fantáziajáték!) 4. Visszatérve a foglalkoztatóba, vetítünk. Néhány nagy formátumú színészről mutatok civil és szerepfotókat. Elemezzük, megbeszéljük a látottakat. a. Pl. Latinovits Zoltán- Ruttkai Évával-civil majd Rómeó és Júlia-ként színpadon Darvas Iván mint Porpscsin az „Egy őrült naplója”c. előadásból – szerepfotó Bajor Gizi civilben a férjével- szepefotói Eszenyi Enikő , Papp Vera és Kaszás Attila- szerepfotók b. Fontos-e, hogy egy színész ismerjünk civilben is? Megbocsáthatók-e esetleges emberi gyengeségei ha e közben brilliáns a színpadon? (beszélgetés) 5. Levezető játék Szoborjátékok- megadott témákra (pl. premier- harmónia, szépség, a csúfság stb.)
8. alkalom Időpont: 2010. május 4. Téma: „Mesélő tárgyak bűvöletében” 1. Ismerkedő játék- egyben pontgyűjtő verseny indul a kertben. Eldugtam információkat a kerti teraszon. Ahány föllelt információ, annyi pont. Akik a legtöbb pontot gyűjtik, ők lesznek a csapatkapitányok, ők alakíthatnak csapatokat. Legalább 4 csapat legyen! (információk: Jászai Mari születési és halálozási dátuma, Bajor Gizi férjének neve, a villaépület stílusa, a Kolibri Színház és a Vígszínház pontos címe, A Nemzeti Színház jelenlegi igazgatójának neve, a dramaturg- kellék – fogalma stb) 2. Összegyűjtjük ezeket az információkat. Beülünk a terembe. Tudjátok-e hol vagyunk? Kiről nevezték el a helyet? Miért épp róla? (beszélgetés) 3. Nézzük meg a múzeumot! Kérem a csapatkapitányokat, hogy csapatuk 1-1 tagját jelöljék ki, ők lesznek a segítőim a tárlatvezetésben! A papíron lévő információkat magukhoz veszik és alkalmanként felolvasnak belőlük. A többiekkel megbeszéljük az információkat. (Pl. „A Nemzeti Színház jelenlegi igazgatója Alföldi Róbert.” Hallottátok már a nevét? Ki ő? Rendező? Színész? Volt-e a Nemzeti előtt színházigazgató valahol?) 4. Visszatérünk a foglalkoztató terembe. Folytatódik a pontgyűjtő verseny. (zsűritagok a kísérő tanárok) a. Minden csapat kap egy régi tárgyat. Meséljetek róla! Milyen történetet kerekíthetünk köré?(rövid fölkészülés) b. Ugyanezt a tárgyat most kellékként használjuk. Találjatok ki egy rövid jelenetet, melyben ez a tárgy központi szerepet kap! (rövid fölkészülés) c. A tárgyat reklámozzátok mai stílusú reklámfilmben! 5. Eredményhirdetés, majd befejező játék (Körbeadunk egy tárgyat pl. ceruza. Mindenki imitáljon valami cselekvést e tárggyal. Pl. fogat mos vele- akkor fogkefe, hajához érinti- akkor hajcsat stb.)
9. alkalom Időpont: 2010. május 5. 9 óra Téma: „Jelmezes öltözködés a Bajor-villában” 1. Ismerkedjünk meg egymással. Mindenki mondja a nevét és egy kedvenc ételét. 2. Megmutatom a gyerekeknek a jelmezeket. Beszélgessünk kicsit a színpadi viseletről. Mennyiben más mint a civil ruhánk? Vajon miért? Egy-egy ember kimegy és kiválaszt egy jelmezt vagy egyéb kiegészítőt. Visszaül vele a helyére. Választ magának 2-3 segítőtársat. A jelmez köré kerekítsenek egy rövid történetet. Egy kis fölkészülés után mutassák be azt a többieknek. 3. Most járjuk körbe a múzeumot. Mi a neve? Vajon miért épp Bajor Giziről nevezték el? (rövid bevezető beszélgetés) Feladatlapokkal a kézben kis csoportos gyűjtőmunka megadott témákban: kávéházak világa (emeleti folyosórész) színházépületek és makettek (emeleti bejáró) színpadi táncok (emeleti utolsó szoba) Gyakorlati feladat: kis színpadon produkció („Kulisszák mögötti” szoba Fenti témákban 6-8 kérdéses feladatlap készül előzetesen, kutatómunka folyik a kijelölt múzeumi terekben. 4. A foglalkoztatóba visszatérve a jelmezes program folytatódik. a. Két csapatban öltözködnek a gyerekek. Akik épp nem ruhát próbálnak, azokkal totót töltünk ki, illetve a közös feladatlapokat ellenőrizzük. b. „Egy jelmez-egy karakter” -Milyen tulajdonságokra utalhat egy-egy jelmez? A jelmez színe? Egy kalap vagy egy kelléktárgy? (beszélgetés) -Vizsgáljuk meg a gyakorlatban? Egy lány fölhúz pl. egy hosszú ruhát és kiállítjuk középre. Fölkérjük, hogy mozogjon benne. Meséljen az élményről! -A színek szerep egy jelmez kapcsán. Mit jelent a vörös szín? Mit jelent a kék, a zöld? Stb. 5. Tervezzetek jelmezt! (Megadott karakterek: pl. jószívű szegény lány, gonosz mostoha, deli királyfi, sunyi boszorkány stb) 6. Záró játék: cowbojos (lásd előbb!)
10. alkalom Időpont: 2010. május 5. 13 óra Téma: „Nagy színészeink, színésznagyjaink” 1. Szeretettel köszöntelek benneteket! Egy gyors asszociációs játékkal indítunk! Mi jut eszetekbe a szóról: „színész”. Körben haladva, mindenki mond gyorsan egy szót erre. 2. Tekintsük meg a múzeumot! Lapokat osztok ki, ezeken egy-egy színész neve olvasható, akik a múzeum valamely szobájában föllelhetők. Írjátok rá a papírra, hol bukkantok rá és kivel látható a fotón vagy milyen egyéb információt tudunk meg róla! Nevek a papíron: Jávor Pál, Bajor Gizi, Jászai Mari, Márkus Emma, Gobbi Hilda, Básti Lajos, Pécsi Sándor, Darvas Iván, Kiss Manyi, Krencsey Adrienne. 3. Az emeleti kis színpadon „megpihenünk”- beszélgetés a gyűjtőmunka eredményéről. Kik voltak ők? Színészlexikonokban kikeressük a színészekről szóló szócikkeket. Felolvassuk valamennyit. a. Milyen lehet az élete egy színésznek? Képzeljük el! Körmese- egy foglalkoztatott színész egy napja… b. M az a premier? Mit jelent ez egy színész életében? 4. Visszatérünk a foglalkoztató terembe. Egy régi interjúrészletet vetítünk a gyerekeknek Ruttkai Éváról, aki munkájáról, művészetéről mesél. Beszélgetünk a vetítést követően. a. Mit tudtunk meg a művésznőről? Mi a fontos neki az életben? Mi mindenre vágyik magánemberként vagy művészként? Mit jelent az, ha valaki művész? b. Milyen szerepekben volt ő látható-fotósorozat vetítés- szerepeiből. Elemezzük a látott fotókat! Helyzetgyakorlatok révén elevenítsük föl a fotón látható szituációkat! 5. Készítsünk rövid jeleneteket megadott témákra! Fölkínált témák: Fogorvosi rendelő-nagyon fél a beteg a vizsgálattól Kosármeccsen vagyunk- a legjobb barátnőm az ellenfél csapatának szurkol Vonaton ülök- tanulnom kell, de a szomszédom egy fecsegő idős hölgy
11. alkalom Időpont: 2010. május 6. Téma: „Jelmezes öltözködés a Bajor-villában” 1. Szeretettel köszöntelek benneteket! Tudjátok-e hová jöttetek? Kinek a villája volt? Miért róla nevezték el a múzeumot? (beszélgetés) 2. Ma a jelmez a témánk. Mi a jelmez? Itt láthatott sok ruhadarabot és egyéb kiegészítőket. Többek között két legyezőt. Kérem, hogy 2 lány fogjon meg 1-1 legyezőt. Két fiú pedig vegyen föl egy-egy kalapot! Az alábbi papírlapokon utasításokat olvashattok a legyezővel kapcsolatban. Régen ha két fiatal szerelmes volt egymásba, de titokban kellett tartaniuk érzéseiket, rejtjelesen üzentek egymásnak. Ehhez fölhasználták a legyezőt is. Ilyen rejtjeles üzenetekre alkalmas utasításokat adok nektek egy-egy papírlapon. A lányok feladata, hogy a fiúk számára a legyezővel jelezzék az olvasott utasításokat. Amelyik fiú kitalálja, mit is akart a lány üzenni, az győz! (pl. „A zárt legyezőt a szívünkre helyezzük!”- jelentése: Szeretlek!) 3. Nézzük meg a múzeumot! Feladatlapokkal elindulunk a kiállítóterekben. Kis csapatok különböző feladatokat kapnak. Írjátok össze milyen jelmezekre, kellékekre bukkantok a tárlatvezetés során. Minden szobában válasszatok ki egy-egy tárgyat és írjatok róla néhány gondolatot. Kié lehetett? Mikor készült és hol? (nem baj, ha nem hiteles…ez inkább fantáziajáték) A kávéházi részben látható újságokból írjátok ki néhány cikk címét! Miről is írtak annak idején az újságok? Nyomozzátok ki mi az a táncrend? (ehhez az adott szobában odakészítek a csapatnak egy színházi lexikont) 4. Visszatérünk a foglalkoztató szobába. Öltözködés indul. -A társaság felével, a másik csapattal totó-t töltünk, aztán csere. (közben folyamatos fotózkodás) -Szerepjátékok a jelmezekkel. 5. Zárójáték- „Légy része az egésznek!”- szoborjáték (valaki beáll egy tetszőleges pózba, egy másik ember kiegészíti azt, a harmadik is beáll stb…a lényeg, hogy kapcsolódjanak egymáshoz-legyen egy komplett kép a végére)
12. alkalom Időpont: 2010. május 12. Téma: „Mesélő tárgyak bűvöletében” 1. Szeretettel köszöntöm a társaságot! Ma egy témát járunk körbe, a színpadi tárgy témáját. Hogy nevezzük ezt színházi szaknyelven? Kelléknek hívjuk. Bizonyára jártatok már színházban. Gyűjtsünk össze kelléktárgyakat! Mi mindet láttatok már színpadon? (beszélgetés) 2. Nézzünk körbe a múzeumban! Megfigyelési szempontokat adok a csoportoknak. Gyűjtsetek színpadi tárgyakat a terekben! Írjátok föl mi az, kié volt és milyen előadásban játszottak vele! Elrejtettem néhány tárgyat a múzeumban. Keressétek meg és mutassátok be a többieknek- mintha tárlatvezetést tartanátok! (pl. napernyő, legyező, lornyon) Készüljetek a kis színpadon egy olyan rövid jelenettel, ami egy általatok kiválasztott színpadi tárgyhoz kötődik! 3. Visszatérés a foglalkoztatóba. „Tárgyak- történetek-emberek” - Szeretitek-e a tárgyakat? Milyen kedvenc tárgyatok van otthon? És a testvérednek? Édesanyádnak? Édesapádnak? - Tervezzetek mesebeli tárgyakat! Rajzoljátok le, írjátok körül, meséljetek róla! (fölkészülés) - „Színészek és a tárgyak”- fotókat vetítünk, ahol színészek egy-egy színpadi tárggyal láthatók. Elemezzük a fotókat! (pl. A fösvény c. darab Harpagonja- a pénzes erszényével) - Ismeritek-e egymást valójában? Valaki kiválasztja egy társát és egy rá jellemző tárgyat megnevez. Miért épp ezt? Beszéljük meg. Érjen körbe a téma, mindenkire kerüljön sor. 4. Játék!
I. Postás
(Kézszorítással tovább adni az üzenetet, aki középen áll, találja ki, hol tart az üzenet épp.) II. Activity (Egy-egy színházzal kapcsolatos kifejezést kell elmutogatni a csapattagoknak) III. Szoborjáték (közismert mesék egy-egy néma állóképe- többiek kitalálják a mesét)
13. alkalom Időpont: 2010. május 25. Téma: „Krúdy- Latinovits- Huszárik- csillagok együttállása” I. foglalkozás 1. Szeretettel köszöntöm az osztályt! Két alkalommal fogunk találkozni e hónapban. A téma roppant izgalmas. Krúdy Gyula: Szindbád- képéhez kapcsolódóan egy olyan „triász” áll a program középpontjában, akik zsenijükkel kimagaslanak a többi művész közül. Indítsunk egy kis bemelegítő játékkal! („Zsip-zsup”játék: Körben ülünk. Mindenki megkérdezi a két szomszédja nevét. Ha a játékvezető a kör közepéről rámutat valakire, és azt mondja, hogy zsipp, akkor annak azonnal meg kell mondania a jobb oldali szomszédja nevét. Ha azt mondja, hogy zsupp, akkor a bal oldali szomszéd nevét kell mondani. Ha azt mondja, hogy zsipp-zsupp, akkor mindenki helyet cserél valakivel, és kezdődik a játék elölről. Aki eltéveszti, nem tudja a szomszéd nevét, vagy túl sokat gondolkozik rajta, maga áll be a körbe játékvezetőnek.) 2. Mielőtt rátérünk a téma taglalására, járjuk körbe a múzeumot! -Minden teremben kérek magam mellé egy-egy segítőtársat. A feladata az lesz, hogy kiválaszt a teremben 2 számára kedves tárgyat, fotót, festményt, információt és arról ott helyben rögtönözve mesél a többieknek. -Mindenki válasszon ki a látottak alapján egy témát, amivel szívesen foglalkozna elmélyültebben pl. kutatási téma lenne az egyetemen. 3. Vissza a foglalkoztatóba. Milyennek látjátok Krúdy figuráját, Szindbádot? Képzeljük el színpadon! Milyen karakter? Milyen környezetben él? Milyen típusú nők veszik körül? Hogy beszél, milyen a hanghordozása? Hangszíne, testtartása? Szekciók alakulnak: Jelmeztervezők Díszlettervezők Dramaturgok Tervezzétek meg a színpadi figurát! Megbeszélés. 4. Láttátok-e filmen? Mi tetszett jobban? A film vagy a könyv? (beszélgetés) 5. Milyen típusú férfi az ideális? Milyen a mai férfiak, fiúk nőideálja? 6. Zárásként vetítés /egy kis esztétika óra/- szépségideál a kultúrtörténeti korokban
14. alkalom Időpont: 2010. május 31. Téma: Krúdy- Latinovits- Huszárik- csillagok együttállása -II. foglalkozás Ez alkalommal egy Power Point -vetítés során e három neves alkotó művészi találkozásáról tartottam előadást sok fotóval és önéletrajzi források fölhasználásával. Ez a program egy kb. 1,5 órás összeállítás.
