KMR projektekre vonatkozóan

Projekt Alapító Dokumentum (PAD)

0.0 verzió

TÁMOP 411-08/1-2009-0019 és TÁMOP 411-08/2/KMR-2009-0013 projektekre vonatkozóan

Gödöllő, 2010. január 11

PAD v0.0 — TÁMOP 411-08/1-2009-0019 és TÁMOP 411-08/2/KMR-2009-0013 PROJEKTEK

2/25

Bevezetés Jelen Projekt Alapító Dokumentum (továbbiakban PAD) érvényessége a projekt összes szakaszára, a projekt teljes időtartalmára kiterjed, betartása egyaránt vonatkozik a projekt belső és külső résztvevőire. A PAD a Felek által aláírt Szerződéssel együttesen határozza meg a megvalósítandó projekt terjedelmét, azaz:  a projekt célját,  a projekt eredményét,  a projekt körülményeit,  a projekt munkamódszerét,  a projekt ütemezését,  a projekt szervezeti és működési rendjét. A PAD módosítása  A PAD módosítását a Projektvezetők kezdeményezhetik.  A PAD módosítása módosítási javaslat alapján történik.  A PAD módosítás javaslatának tartalmaznia kell a változtatás okát, illetve leírását.  A PAD módosítást a Projekt Irányító Bizottság fogadja el. A PAD verziókövetése  A PAD 0.0-s verziója a szerződés után, a projekttervezés lezárásával, Felek által közösen elfogadott verziója, mely a szerződés mellékletét képezi (azaz rögzíti a megvalósítandó projekt terjedelmét).  A PAD további n.0-s verziói abban az esetben készülnek, ha Felek közösen olyan mértékben változtatnak a projekt terjedelmén, hogy változtatja a szerződés kereteit. Ebben az esetben a PAD n.0-s verziója a szerződés mellékletét képezi és automatikusan felülírja a PAD (n-1).0-s verzióját.  A PAD minden nem n.0 verziója munkaverziónak minősül, melyet Felek nem hagytak jóvá és így a szerződének nem melléklete.


1.

A projekt célja

1.1.

A projekt célja

3/25

A Szent István Egyetem a felsőfokú szakemberképzésben, a tudományos kutatásban és szaktanácsadásban, az értelmiségi életre, a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására való felkészítésben felmerülő feladatait a jelenleginél korszerűbb oktatási és működési struktúrában kívánja megvalósítani. Ezért az egyetem egyrészt arra törekszik, hogy széles képzési kínálatával, humán szolgáltatásaival meg tudjon felelni a hallgatók érdeklődési körének, elvárásainak. Ehhez szükséges az egyetemre jelentkezett hallgatók motivációjának megismerése, a végzett diplomások munkaerő-piacon való megfelelésének nyomon követése, a gazdasági és munkaerő-piaci folyamatokhoz való gyors alkalmazkodás. Másrészt széleskörű alkalmazott kutatásokat preferáló kutatási portfolió kialakításával minél több hallgató számára kíván lehetőséget biztosítani a kutatási feladatokba való bekapcsolódásra, amihez elengedhetetlen a tehetséggondozás fejlesztése. Harmadrészt erősíteni kell a gazdaság helyi és regionális szereplőivel fennálló kapcsolatokat, illetve újak kialakítását annak érdekében, hogy mindenki számára előnyös együttműködések jöjjenek létre a hosszú távú stabil működés érdekében. A fentiek figyelembe vételével a jelenlegi tervezett projekt hosszú távú célja kettős, egyrészt hozzá kíván járulni az egyetemen folyamatos szervezeti fejlesztéséhez, másrészt az intézményi szolgáltatások fejlesztésével a versenyképes, modern, szolgáltató egyetem megteremtéséhez adjon lényegi segítséget. A komplex projekt közvetlen célkitűzései a következők:  Felmérni, megismerni és nyomon követni az egyetem képzési, valamint kapcsolódó szolgáltatási tevékenységeiről alkotott belső és külső véleményeket, visszajelzéseket, és azok eredményeire alapozva folyamatosan korszerűsítsük, fejlesszük a képzés struktúráját;  Építeni, erősíteni az egyetem és a gazdaság szereplői közötti kapcsolatokat kölcsönös előnyökre alapozott együttműködések kialakítása érdekében;  Az egyetem döntéshozatali és menedzsment folyamatai hatékonyságának növelése, az ágazati és intézményi adatkezelés és adatszolgáltatás korszerűsítése;  Az egyetem jelenlegi és egykori hallgatóinak munkaerő-piaci érvényesülési esélyeinek növelése;  A tehetséggondozási szolgáltatások fejlesztésével tovább emelni az egyetemen folyó tudományos és kutatási tevékenység színvonalát, növelve ez által az intézmény szakmai elismertségét. 1.2.

Jelen PAD által meghatározott projektet követő munka célja

A projektet követő munka kiemelt célja az Oktatási és Kulturális Minisztériummal (továbbiakban: OKM)/ Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatóságával (továbbiakban OKMT) itt kötött támogatási szerződésben vállalt fenntartási kötelezettség megvalósítása, illetve a 2 év alatt elért eredmények fenntartása, a hallgatói intézményfejlesztésben elért eredmények hoszszú távú megvalósítása.


2.

4/25

Projekt eredményei

2.1.

A projekt eredménye: indikátorokban mérhető

KMR Mutató neve

Mutató forrása

Pályakövetési rendszer eredményeit az intézményben felhasználók száma (SZMSZ-ben vagy egyéb intézményi szabályzatban rögzített személyi kor: dékán, rektor, tanulmányi vezető stb.). Pályakövetési rendszerekben az elérhető / megkeresett 2010-től diplomát szerző hallgatók aránya az összes 2010-től diplomát szerző hallgatóhoz képest. (Elérhető-megkeresett diplomát szerző fő / összes diplomát szerző fő). Pályakövetési rendszerekhez kapcsolódó felmérésekben a válaszadók aránya a megkérdezettekhez képest intézményi átlagban (Válaszoló diplomát szerző fő/ megkeresett diplomát szerző fő). Alumni szolgáltatásokat igénybe vevő végzettek, diplomát szerzők és a szolgáltatást igénylők (visszajelzők) aránya az összes diplomát szerzőhöz képest.

Monitoring: SZMSZ- vagy egyéb intézményi szabályzat.

Komplex, egyénre szabott tanulmányi-, pályaorientációs, és tehetségsegítő szolgáltatást igénybe vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest (dokumentált ügyfélforgalomban az intézményi hallgatói jogviszonnyal rendelkező igénybevevők száma + kapcsolódó rendezvényeken részt vettekből az intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezők számával, leválogatva igénybevevő személyekre. Ez az összeg osztva az összes intézményi hallgató számával.). Vezetők által elérhető jelentések (a rendszerben legalább három személy által használt jelentések) száma évente.

Adattárba integrált nyilvántartások száma.

Mértékegység fő

Kiinduló érték 20

1. év 35

2. év 45

3. év 50

4. év 50

Monitoring: hitelesített, sorszámozott lista (elektronikus vagy papíralapú).

%

90

90

90

92

94

Monitoring: hitelesített, sorszámozott lista, a válaszadás dokumentuma (elektronikus vagy papíralapú). Monitoring: hitelesített, sorszámozott lista, a szolgáltatás igénylők adatbázisa.

%

15

43

48

56

61

%

10

12

15

20

22

Monitoring: hitelesített, sorszámozott listák, a szolgáltatás igénybevételét és a hallgatói jogviszonyt hitelesen igazoló dokumentáció.

%

0

10

15

20

25

Monitoring: elektronikus hozzáférés esetén, a rendszernapló alapján; amennyiben a vezetők papíron kapják a jelentéseket, akkor a vezetői ülések jegyzőkönyvei alapján. Monitoring: rendszerleírás.

db

0

0

5

5

5

db

0

0

1

2

2


5/25

KONV Mutató neve

Mutató forrása

Pályakövetési rendszer eredményeit az intézményben felhasználok száma (SZMSZ-ben vagy egyéb intézményi szabályzatban rögzített személyi kör: dékán, rektor, tanulmányi vezető stb.). Pályakövetési rendszerekben az elérhető / megkeresett 2010-től diplomát szerző hallgatók aránya az összes 2010-től diplomát szerző hallgatóhoz képest. (Elérhető-megkeresett diplomát szerző fő / összes diplomát szerző fő). Pályakövetési rendszerekhez kapcsolódó felmérésekben a válaszadók aránya a megkérdezettekhez képest intézményi átlagban (Válaszoló diplomát szerző fő/ megkeresett diplomát szerző fő). Alumni szolgáltatásokat igénybe vevő végzettek, diplomát szerzők és a szolgáltatást igénylők (visszajelzők) aránya az összes diplomát szerzőhöz képest.

Monitoring: SZMSZ- vagy egyéb intézményi szabályzat.

Komplex, egyénre szabott tanulmányi-, pályaorientációs, és tehetségsegítő szolgáltatást igénybe vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest (dokumentált ügyfélforgalomban az intézményi hallgatói jogviszonnyal rendelkező igénybevevők száma + kapcsolódó rendezvényeken részt vettekből az intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezők számával, leválogatva igénybevevő személyekre. Ez az összeg osztva az összes intézményi hallgató számával.). Vezetők által elérhető jelentések (a rendszerben legalább három személy által használt jelentések) száma évente.

Adattárba integrált nyilvántartások száma.

2.2.

Mértékegység fő

Kiinduló érték 14

1. év 35

2. év 35

3. év 40

4. év 40

Monitoring: hitelesített, sorszámozott lista (elektronikus vagy papíralapú).

%

90

90

90

92

92

Monitoring: hitelesített, sorszámozott lista, a válaszadás dokumentuma (elektronikus vagy papíralapú). Monitoring: hitelesített, sorszámozott lista, a szolgáltatás igénylők adatbázisa.

%

15

49

61

74

82

%

10

12

15

20

22

Monitoring: hitelesített, sorszámozott listák, a szolgáltatás igénybevételét és a hallgatói jogviszonyt hitelesen igazoló dokumentáció.

%

0

10

15

20

25

Monitoring: elektronikus hozzáférés esetén, a rendszernapló alapján; amennyiben a vezetők papíron kapják a jelentéseket, akkor a vezetői ülések jegyzőkönyvei alapján. Monitoring: rendszerleírás.

db

0

0

5

5

5

db

0

0

1

2

2

Projekttermékek

Jelen PAD által meghatározott projekt termékei az alábbi öt területen keletkeznek:


6/25

1. DIPLOMÁSOK PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA Hallgatók életpályája-adatainak gyűjtését, rögzítését, feldolgozását és elemzését lehetővé tevő szakmai-módszertani fejlesztések A Diplomás Pályakövetési Rendszer (továbbiakban DPR) kialakításának első legfontosabb tevékenysége a rendszer fejlesztése során elvégzendő felmérések, vizsgálatok módszertanának kidolgozása, figyelemmel az országosan kialakításra kerülő felmérés módszertanára, követelményeire. Annak érdekében, hogy a DPR keretében elvégzendő egyes részvizsgálatok megfeleljenek a legfontosabb kutatás-módszertani követelményeknek - különösen az összehasonlító elemzéseket lehetővé tevő kérdőívek tartalmát, valamint a reprezentativitást és statisztikai megbízhatóságot biztosító mintavételi követelményeket illetően - a kérdőíveket úgy állítjuk össze, hogy egyrészt az egyetem különböző karain, az eltérő időpontokban elvégzett vizsgálatok eredményei, másrészt az egyes intézményi vizsgálatok eredményei összevethetők legyenek az országos DPR vizsgálatok, illetve más képzésterületenként, valamint intézményekben végzett vizsgálatok eredményeivel. A kérdőív három egymástól elkülönülő kérdőív blokkból fog állni: 1. Az országos blokkban az egyetem, minden felsőoktatási intézményre vonatkozó ugyanazon kérdéseket szerepelteti. A kérdéssort az Educatio Kht. állítja össze a TÁMOP 4.1.3. kiemelt projekt keretében. 2. A közös intézményi blokkban az egyetem minden karán egységesen lekérdezésre kerülő kérdések kerülnek összeállításra. 3. A karokra vonatkozó kérdésblokkban képzési területre kérdéssorok kerülnek kidolgozásra. Ez kérdőív blokk a TÁMOP 4.1.3. kiemelt projekt keretében az Educatio Kht. által, képzési területi alapon szerveződő szakmai együttműködés keretében kerül kidolgozásra. A vizsgálatok módszertana tartalmazni fogja a megfelelő szintű reprezentativitást és mintaelemszámot biztosító mintavételi szempontokat, úgymint: a végzés éve; képzési terület (szakok szerint is); nem; képzési szint, finanszírozási forma; munkarend, stb. Ahol az adatfelvétel eredményeként a megvalósult minta nem reprezentatív, ott statisztikai súlyozással reprezentatív mintát kell előállítani. Hallgatói motivációs vizsgálat Hallgatói lista, adatbázis összeállítása Adatbázis karbantartás

Kérdőív összeállítása, elemzési szempontok kialakítása Kérdezési on-line felület kialakítása, karbantartása Kérdőív programozása on-line felületre

Hallgatói lista, adatok: az e-learning rendszerben automatikusan rendelkezésre áll kötelező kurzus esetén. Fontos: a szükséges alapadatokat tartalmazza a kurzusjelentkezés, vagy összekapcsolás a Neptunnal. Hallgatói adatbázis, évente frissítés. Kérdőíves kutatás elemzési szempontjainak kialakítása: Országos blokk - Educatio Kht. Intézményi blokk - intézményen belüli szakértők, képzési területi blokk – intézmény + Educatio Kht., egyéb – intézmény. Motivációs kérdőív felül bírálata évente, esetleges módosítások, kiegészítések. A kutatás elején a felület kialakítása, később karbantartása. Az első kérdőív programozása, kérdőív karbantartása.


7/25

E-learning kurzus keretében minden hallgató elérése (kitöltés nem kötelező) (III-VII. kérdezés fenntartási Kérdezés, kérdőívek kitöltése időszakban). Adatok ellenőrzése, tisztítás, reprezentativitás ellenAdatbázis kezelés: ellenőrzés, előkészítés, őrzése, szükség esetén súlyértékek meghatározása, feldolgozás előkészítése feldolgozáshoz, feldolgozás. Adatkonverzió a megfelelő formátumokba. Adatok továbbítása Elkészült adatbázis továbbítása Educatio Kht-nak. Elemzés Kérdőíves felmérés elemzése. A felmérés eredményessége, az elemzés és a felméÉrtékelés rés értékelése, tanulmány. Elkészült tanulmány közzététele, nyilvánosságra hozatal, a megfelelő célcsoportokhoz való eljutás Nyilvánosságra hozatal, közzététel biztosítása. Eredménye: a pályamotivációk és intézmény választás megismerése. Lehetővé teszi az intézmény munkájának minőségi értékelését és javítását, az elvárásokhoz való közelítését. Követéses vizsgálat a végzés után egy évvel Hallgatói lista, adatbázis összeállítása

Végzett hallgatók adatbázisa Egy évvel végzés után adatok frissítése, karbantartáAdatbázis karbantartás sa. Kérdőíves kutatás elemzési szempontjainak kialakítása: Országos blokk - Educatio Kht. Intézményi blokk - intézményen belüli szakértők, képzési terüleKérdőív összeállítása, elemzési szemti blokk – intézmény + Educatio Kht., egyéb – inpontok kialakítása tézmény. Kérdőív összeállítása, felülbírálata évente, esetleges módosítások, kiegészítések (Központi rész beépítése). Kérdezési on-line felület kialakítása, kar- A kutatás elején a felület kialakítása, később karbanbantartása tartása Kérdőív programozása on-line felületre, karbantartás Az első kérdőív programozása, karbantartása. Kérdezés egy évvel végzés után Adatok rögzítése Adatok előkészítése, feldolgozása Adatok továbbítása Elemzés Értékelés Nyilvánosságra hozatal, közzététel

On-line elérhető hallgatók bevonása a felmérésbe, Akik nem érhetők el on-line, papír alapú postai kérdőív kiküldése. Papíralapú kérdőívek rögzítése. Adatok ellenőrzése, tisztítás, reprezentativitás ellenőrzése, szükség esetén súlyértékek meghatározása, előkészítése feldolgozáshoz, feldolgozás. Adatkonverzió a megfelelő formátumokba. Elkészült adatbázis továbbítása Educatio Kht –nak. Kérdőíves felmérés elemzése. A felmérés eredményessége, az elemzés és a felmérés értékelése, tanulmány. Elkészült tanulmány közzététele, nyilvánosságra hozatal, a megfelelő célcsoportokhoz való eljutás biztosítása.


8/25

Eredménye: a frissen végzett hallgatók munkaerő piaci helyzetének megismerése és az intézményi értékelés elemzése a friss munkaerő piaci tapasztalatok függvényében. Lehetővé teszi az intézmény munkájának minőségi értékelését és javítását, az elvárásokhoz való közelítését. Gyors viszszacsatolást biztosít az aktuális tendenciák értékeléséhez. Követéses vizsgálat ismétléssel Hallgatói lista, adatbázis összeállítása Adatbázis karbantartás

Kérdőív összeállítása, elemzési szempontok kialakítása

Kérdezési on-line felület kialakítása Kérdőív programozása on-line felületre, karbantartás I. Célcsoport lekérdezése 2010 tavasz (2007-ben végzettek,) II. célcsoport lekérdezése 2011. tavasz (2008-ban végzettek) III. célcsoport lekérdezése 2012. tavasz (2009-ban végzettek) IV. stb. Adatok rögzítése, Adatok előkészítése, feldolgozása Adatok továbbítása Elemzés

Értékelés Nyilvánosságra hozatal, közzététel

Végzett hallgatók adatbázisa Hallgatói adatbázis frissítése, karbantartása Kérdőíves kutatás elemzési szempontjainak kialakítása: Országos blokk - Educatio Kht. Intézményi blokk - intézményen belüli szakértők, képzési területi blokk - intézmény+Educatio Kht., egyéb – intézmény. A kérdőív felülbírálata évente, esetleges módosítások, kiegészítések. A kutatás elején a felület kialakítása, később karbantartása Az első kérdőív programozása, on-line kérdőív karbantartása.

On-line vagy postai kérdezés, kérdőívek kiküldése, visszaérkezés.

Papíralapú kérdőívek rögzítése. Az adatok ellenőrzése, tisztítása, reprezentativitás ellenőrzése, szükség esetén súlyértékek meghatározása, előkészítése feldolgozáshoz, feldolgozás. Adatkonverzió a megfelelő formátumokba. elkészült adatbázis továbbítása Educatio Kht –nak. Kérdőíves felmérés elemzése. A válaszolók ismételt megkeresése 2 év múlva. Követéses vizsgálat összehasonlító elemzése. A felmérés eredményessége, az elemzés és a felmérés értékelése, tanulmány. Elkészült tanulmány közzététele, nyilvánosságra hozatal, a megfelelő célcsoportokhoz való eljutás biztosítása.

Eredménye: a diplomázott hallgatók munkaerő piaci karrierjének, élethelyzeteinek alakulása nélkülözhetetlen információkat ad az intézmény munkájának értékeléséhez. Erősíti a volt hallgatók intézményi kötődését, az alumni tevékenységek eredményességét.


Mintavételes vizsgálat Hallgatói lista, adatbázis összeállítása Adatbázis karbantartás

Kérdőív összeállítása, sokszorosítása

9/25

Végzett hallgatók adatbázisa Hallgatói adatbázis frissítése, karbantartása Kérdőíves kutatás elemzési szempontjainak kialakítása: Országos blokk - Educatio Kht. Intézményi blokk - intézményen belüli szakértők, képzési területi blokk – intézmény + Educatio Kht, egyéb - intézmény

Kérdőív összeállítása, szerkesztése, sokszorosítása A megadott rétegek szerinti reprezentatív mintaReprezentatív mintavétel vétel, minta kialakítása Felkérő levél és tájékoztatás a kutatásról, felkérés Mintába került hallgatók tájékoztatása az együttműködésre telefonon vagy postai úton A kérdezők oktatása, képzése, felkészítése a kérKérdezők felkészítése dezésre I. Célcsoport lekérdezése 2007-2008-2009- Személyes kérdezés, a mintában szereplő hallgaben végzettek 2010 ősz tók személyes felkeresése II. célcsoport lekérdezése 2010-2011-2012- Személyes kérdezés, a mintában szereplő hallgaben végzettek 2013 ősz tók személyes felkeresése Adatrögzítés, adatok ellenőrzése, tisztítása, reprezentativitás ellenőrzése, szükség esetén súlyértékek meghatározása, előkészítése feldolgozáshoz, Adatok rögzítése, ellenőrzése, feldolgozása feldolgozás adatkonverzió a megfelelő formátumokba, elkéAdatok továbbítása szült adatbázis továbbítása Educatio Kht -nak Elemzés Értékelés Nyilvánosságra hozatal, közzététel

Kérdőíves felmérés elemzése A felmérés eredményessége, az elemzés és a felmérés értékelése, tanulmány Elkészült tanulmány közzététele, nyilvánosságra hozatal, a megfelelő célcsoportokhoz való eljutás biztosítása

Eredménye: Részletes, több témára kiterjedő vizsgálat a diplomázott hallgatók munkaerő piaci karrierjének, élethelyzeteinek alakulásáról, az intézmény munkájának és a munkaerő piaci mozgások értékeléséről. A DPR szabályzatokba és szervezeti keretekbe integrálása; A pályázati útmutatóban meghatározott feltételeknek megfelelően a DPR lebonyolítását és a fenntartási időszakban való működtetését az egyetem vezetésének közvetlenül alárendelt, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában (továbbiakban SZMSZ) nevesített szervezeti egység fogja megvalósítani, amely koordinálja a karokon folyó pályakövetést. Az SZMSZ tartalmazni fogja a DPR folyamatok leírásárát, feladat- és felelősségi körök lehatárolását, valamint a pályakövetés adatvédelmi kérdéseit, az eredmények felhasználásának módját, következményeit. A pályakövetés beépül az egyetem intézmény fejlesztési terveibe. A pályakövető kutatás szakmai vezetését az egyetemmel munkajogviszonyban álló szakember látja el, aki statisztikai végzettségű. Munkáját szociológiai, közgazdász és gazdaságinformatikai végzettséggel rendelkező szakemberek segítik. Ezen munkatársak több éves (évtizedes) tapasztalatokkal rendelkeznek a kvantitatív empirikus kutatások terén.


10/25

Adatszolgáltatás az országos nyilvántartási rendszerbe. A tevékenység keretében a TÁMOP 4.1.3. kiemelt projektben meghatározásra kerülő adatköröket meghatározott rendszerességgel és ütemezés szerint továbbítani fogjuk a központi Diplomás Pályakövetési Rendszert működtető Educatio Kht-nak. Az adatszolgáltatás elektronikus úton történik, az Educatio Kht. által biztosított kommunikációs rendszeren keresztül. 2. ALUMNI RENDSZER ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE Egységes címadatbázis kialakítása, fejlesztése a végzettekre: A DPR eredményes megvalósításának elengedhetetlen feltétele, hogy a rendelkezésre álló adatokból (NEPTUN, régebbi nyilvántartások feldolgozása) teljes körű, egységes hallgatói illetve öregdiák-adatbázis jöjjön létre. Ennek első állapota a meglévő adatok alapján központilag feltölthető, a további frissítéseket a felhasználók végzik. A címadatbázis szolgál az öregdiák-kapcsolatok ápolására, az kapcsolódhat be akár az on-line, akár a hagyományos közösségek életébe, akinél sikerül elérni, hogy az adatait karbantartsa. Ennek megfelelően kétféle „regisztrációs szintű” felhasználója lesz a rendszernek: Egyrészt mindenki automatikusan bekerül a felhasználói adatbázisba, de ezzel csak a különféle kérdőívezéseknek (motivációs, pályakövető) válik az alanyává, vagyis paszszív felhasználója lesz a rendszernek. Másrészt az, aki igénybe kívánja venni pl. az alumni rendszer szolgáltatásait (Europass dokumentumok, közösségi szolgáltatások stb.), vagyis aktívan be kíván kapcsolódni a rendszer használatába, annak külön meg kell ezt erősítenie. Tevékenységek:  A felhasználókat és személyes adataikat nyilvántartó adatbázis létrehozása: A felhasználókat és személyes adataikat nyilvántartó adatbázist olyan módon kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen a tervezett rendszer alapvetően kétféle adatigényének való megfelelésre. Ez egyrészt a motivációs vizsgálatok (aktív hallgatók) és a diplomások pályakövetési vizsgálatának (végzett hallgatók) elvégezése, tehát a minta kiválasztása, a kérdőívek célba juttatása (elérhetőségek), valamint annak biztosítása, hogy a felhasználó egyszer és csak egyszer töltsön ki egy kérdőívet – az adott kérdőívezéshez szükséges anonimitási szint biztosítása mellett. Másrészt a személyes adatok alapján válhat egy felhasználó a közösségi szolgáltatások részévé, így találhatják meg egykori évfolyamtársak stb. Ez az adatbázis tárolja az egyetemi, az egyetem utáni és a magánélethez kötődő összes felhasználói adatot.  A felhasználók kezeléséhez, az adatok lekérdezéséhez, megjelenítéséhez, módosításához szükséges felületek létrehozása: Ez a tevékenység tartalmazza mindazon webes felület kifejlesztését, melyek a felhasználók és személyes adataik kezeléséhez kapcsolódnak. Ilyen felületeket vesz igénybe maga a felhasználó az adatainak lekérdezésénél illetve módosításánál, a hozzáférési korlátozások – privacy – beállításánál (felhasználói profil kezelése), a DPR-hez kötődő vizsgálatokat végző szakemberek (célcsoport kiválasztása, kérdőívek kiküldése), valamint a különböző rendszeradminisztrátori funkciókat betöltő személyek (felhasználó-adminisztráció).  Felhasználók migrációja a meglévő adatbázisból (Neptun), illetve régebben diplomát szerzett hallgatók esetén egyéb nyilvántartásokból: A rendszer leendő felhasználóinak adatai a Szent István Egyetemen alapvetően a Neptun rendszerből származhatnak. A gödöllői karok tekintetében a nappalos képzésben részt vevő hallgatók 2002 óta részei a Neptunnak (a levelezős hallgatók 2008 ősze óta), a korábbi hallgatókat egyéb nyilvántartásokból (papír- vagy Excel-alapú) szükséges konvertálni. A felhasználóknak ilyen módon automatikusan lesznek tagjai a rendszernek (hasonlóan a Neptunhoz), külön regisztrációra ehhez a fázishoz nincs szükség. Ha valaki aktív felhasználója kíván lenni a rendszernek, azt külön regisztrációs fázisban kell megerősítenie.


11/25

Alumni web-es felületek, oldalak, közösségi honlapok kialakítása, kapcsolattartási rendszerek kiépítése, fejlesztése: Az öregdiákok számára egyrészt elérhető lesz egy regisztrációt nem igénylő honlap, ahol az alapvető információkat találja meg: az alumni-rendszer működése, hírek, elkövetkező események. Másrészt a regisztráció (pontosabban a felhasználói fiók használatba vétele) után elérhetővé válnak olyan közösségi funkciók, mint a csoportokhoz (évfolyam, szakirány, sportegyesület stb.) való csatlakozás, vitafórumokhoz való hozzászólás, üzenetküldés, eseményszervezés, tartalmak közzététele, „hirdetőfal” használata. A közösségi funkciókon túl használhat olyan egyéni szolgáltatásokat, mint az Europass dokumentumcsalád tagjainak elkészítése és tárolása, e-portfolió tárolása, személyes adatok, életpálya tárolása. Ezen túl elérheti az ügyfélszolgálatot is: kezdeményezheti egyes hivatalos dokumentumok (diplomamásolat, tantárgyi tematikák) kiállítását, kérdést tehet fel. Ezen szolgáltatások nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az öregdiákok fenntartsák egymással és az intézménnyel való kapcsolatukat, így jobbam bevonhatók legyenek az egyetem életébe. A rendszer használatába való „beszoktatás” és a pályázatban megvalósítani tervezett további funkciók (pl. tehetséggondozás) miatt a rendszer bizonyos funkciói elérhetők az aktív hallgatóknak is, értelemszerűen az öregdiákoktól a szükséges mértékben szeparáltan. Tevékenységek:  Igényfelmérés a kötelezően túl megvalósítható szolgáltatásokról: Az alumni rendszer rendelkezik bizonyos maguktól értetődő alapszolgáltatásokkal (pl. üzenetküldés, csoportok, események létrehozása), illetve olyan szolgáltatásokkal, amelyeket a pályáztató kvázi-kötelező elemként várhat el (pl. Europass dokumentumcsalád elemeinek létrehozása, tárolása). Az ezeken túlmutató szolgáltatások esetében azonban a felhasználói igényeket is folyamatosan szükséges felmérni, hogy milyen egyénhez kötődő vagy közösségi szolgáltatásokat látnának szívesen a rendszerben. Ezek egy részét a nagy közösségi oldalakon (iwiw, facebook) már használják – ezekkel igazából nem lehet versenyezni, illetve így azonosítható azok a szolgáltatások, amelyek által az egyetemi rendszer egyedivé, vonzóvá válhat. (Ennek érdekében a későbbiekben az is feladatként azonosítható, hogy olyan minialkalmazások kerüljenek kifejlesztésre a népszerű közösségi oldalakhoz, melyek megteremtik az átjárhatóságot köztük és az egyetemi rendszer között.)  Nyilvános weboldal szolgáltatásainak megvalósítása: Ezen funkciók regisztráció nélkül is elérhetők. Szerepük, hogy tájékoztassák az érdeklődőt (aktív hallgató, öregdiák, külső érdeklődő) az alumni rendszer működéséről, előnyeiről, a csatlakozás feltételeiről, valamint olyan szolgáltatások nyújtása, amelyek kedvet csinálhatnak a regisztrációhoz, illetve növelik az intézmény presztízsét. Az itt elérhető szolgáltatások a következők:  Tájékoztatás az elérhető funkciókról, lehetőségekről - Tájékoztatás a csatlakozás feltételeiről, módjáról - Személy- és/vagy csoportkereső (pl. alumni: évfolyam, szakirány, sportegyesület): Az alumni rendszer „kiterjedtsége” mérhető le általa, a csatlakozás felé irányíthatja a használóit. - Eseménynaptár: Itt helyet kapnak az öregdiákokat érintő központilag szervezett egyetemi események, illetve a publikus öregdiákok által szervezett események (pl. évfolyam-találkozók). - Kiemelt öregdiákok bemutatása: Az egyetem presztízsének emelése a leendő és aktuális hallgatók valamint a látogatók szemében, illetve „reklámlehetőség” az öregdiákok számára.  Az alumni rendszer tagjai számára hozzáférhető webes szolgáltatások megvalósítása: Ezen szolgáltatások regisztráció (pontosabban az automatikusan létrejövő felhasználói hozzáférés „kiterjesztése”)


12/25

vehetők igénybe az alumni rendszer tagjai számára. A funkciók feladata, hogy hasznos szolgáltatásokon keresztül fenntartsák a végzett hallgatók egymás közötti és az egyetemmel fenntartott kapcsolatát, így hatékonyabban bevonhatók legyenek az egyetem életébe. Az itt elérhető szolgáltatások egy része a közösségi jelleget fogja erősíteni (a kapcsolatok miatt ennek nagyobb az IT-erőforrás igénye), mások inkább az egyénhez kötődnek. A tervezett szolgáltatások a következők: - Kommunikáció a rendszer felhasználóival, keresési lehetőség (közösségi) - Csoportok létrehozása, csoportokhoz való csatlakozás (közösségi) - Vitafórumok létrehozása, hozzászólás (közösségi) - Események on-line szervezése, erőforrások (pl. terem) lefoglalása (közösségi) - Piactér/hirdetőfal (pl. munkalehetőség, gyakorlati hely) használata (közösségi) - Fényképtár használata (átmenet a kettő között, inkább közösségi) - Személyes tartalom (jegyzetek, blog, könyvjelzők) létrehozása, megosztása (átmenet a kettő között, inkább közösségi) - Europass dokumentumok kitöltése, tárolása (egyéni) - Fontos dokumentumok (vö. e-Portfolio) tárolása (egyéni) - Kérdőívek (melyek akár ad hoc felmérések is lehetnek) kitöltése (egyéni) - Ügyfélszolgálat, tanácsadás, mentorálás igénybevétele, illetve az ehhez kapcsolódó pl.: kommunikációs, e-learning felületek (egyéni) - Hivatalos dokumentumok (diplomamásolat, tantárgyi tematikák) iránti igény benyújtása (az ügyfélszolgálathoz kötődően) (egyéni) Öregdiák találkozók, rendezvények szervezéséhez szükséges kapacitások kiépítése, ezek feltételrendszerének javítása:  A szervezéshez szükséges IKT-infrastruktúra létrehozása: Olyan infrastruktúra elemek megvalósítását értjük ez alatt, amelyek a rendezvényszervezést támogatják (címadatbázist kezelő felület, jelentkezési és jelentkeztetési felület, feltöltött dokumentumokat kiszolgáló tartalomkezelő rendszer). Öregdiák találkozók, rendezvények szervezéséhez szükséges kapacitások kiépítése, ezek feltételrendszerének javítása  Célja az on-line alumni rendszerbe nem regisztrált öregdiákok elérése pl. évfolyamtalálkozó céljából. Mivel a címek nem adhatók ki harmadik félnek, a kommunikációt az érintettekkel a létrehozandó Alumni- és Karrieriroda vállalja fel. Kapcsolódó szakmai előadások, workshopok, konferenciák szervezése:  A tevékenység célja az egyetemmel való kapcsolat fenntartása, erősítése, az egymás közötti szakmai kapcsolati háló bővítése. Ennek keretében több szakmai konferencia megtartására kerül sor. Ügyfélszolgálat kiépítése:  Cél: a volt diákok egyetemmel való kapcsolatának fenntartása, erősítése, a képzésbe való újra becsatornázás, egyéb együttműködések előkészítése, koordinálása. Közreműködő, koordináló szervezeti egység a kialakításra kerülő központi Alumni- és Karrieriroda. 3. KOMPLEX HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS Karrierirodák felállítása és szolgáltatásainak kialakítása a SZIE minden campusán:  A tevékenységgel célunk, hogy az egyetemre érkező gólyáktól kezdve az egyetemet elvégzett SZIE Alumni Hálózat tagjaival bezáróan a résztvevők komplex munkaerőpiaci integ-


13/25

rációs és reintegrációs segítséget kapjanak, kapcsolódó szolgáltatásokat vehessenek igénybe. A tevékenység keretében sor kerül egy központi karrieriroda felállítására a gödöllői campuson és további alirodák beüzemelésére az egyetem minden karán. Kidolgozásra kerül az irodák működésének rendje, szolgáltatási rendszere, ezek személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, működési szabályzata, feladatkörök, tevékenységek lehatárolása, hatáskörök meghatározása. Az irodák a tervek szerint heti 16 órában működnek majd, és az egyetem alkalmazásában álló személyek fogják üzemeltetni. Pályaorientációs, karrier-, és egyéb munkaerő-piaci tanácsadások kiépítése, fejlesztése; 

A SZIE hallgatóinak felkészítése és kibocsátása a munkaerőpiacra -



Karrier tanácsadás, HR tanácsadás Pályaorientációs tanácsadás; Elhelyezkedési tanácsadás; Szakmai gyakorlati lehetőségek biztosítása; Állás információk közvetítése; A hallgatók igényeinek folyamatos vizsgálata, mérése, monitorozása

Kiegészítő tevékenységek - Információs honlap, hírlevelek és hálózatok működtetése részben PR, részben hálózatépítési céllal; - Az önkéntesség, mint munkaerő-piaci (re)integrációs eszköz széleskörű elterjesztése a SZIE-n belül. Ide kapcsolódik az önkéntesség egyetemen belüli struktúráinak fejlesztése és a külső kapcsolatokkal, együttműködő partnerekkel meglévő struktúrák fejlesztése is.

Munkaerő-piaci integrációs képzések, tréningek szervezése; A gyakorlatias gondolkodásra, az önállóságra felkészítő, ugyanakkor a nagyobb feladatok csapatmunkában való elvégzésére irányuló képzések szintén nem szerepelnek a tantervekben. A vállalkozói ismeretek oktatásának elsősorban a hároméves BSC szintű képzésben tulajdonítunk nagy jelentőséget, mivel az innen kikerülő üzemmérnökök elsősorban termelő üzemeknél tudnak elhelyezkedni. Amennyiben ez nem sikerül, a képzés lehetőséget ad saját vállalkozás, saját gazdaság elindításához. Ehhez azonban kellőképpen ismerni kell a vállalkozás beindításához, működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi, pénzügyi erőforrások, feltételek megteremtésének lehetőségeit, módjait. A Vállalkozói ismeretek képzési programba a munka világával való kapcsolatteremtés érdekében gyakorlati szakembereket hívunk meg vendégelőadóként, akik termelő üzemek, pénzügyi szolgáltatók képviseletében tartanak előadásokat az adott területen jelentkező gyakorlati elvárásokról. A vállalkozások fejlesztéséhez megfelelő projekteket kell tervezni, generálni, amelyeket a források megszerzése után eredményesen le kell bonyolítani, menedzselni. Ehhez megfelelő szintű projektmenedzsment ismeretekre, felkészültségre van szükség. Képzési programjainkkal és a kapcsolódó munkaerő-piaci szolgáltatásainkkal, tanácsadásainkkal a gazdálkodás minőségi fejlesztésére képes, gyakorlati jártassággal rendelkező, innovatív szakembereket készítünk fel elsősorban a termelési, feldolgozási folyamatok szervezésére, irányítására. A tevékenység keretében a SZIE gödöllői campusán és budapesti karain szemeszterenként 1-1 alkalommal a munkaerő-piac elvárásainak megismerését, ahhoz való igazodást segítő iskolarendszeren kívüli képzéseket bonyolítunk le. Az e-learning alapú, kontakt napokkal kiegészített blendid képzéseket külön a projektre kialakított honlapon keresztül bonyolítjuk le, amivel kellő


14/25

rugalmasságot tudunk biztosítani a hallgatóknak a programban való részvételre. A résztvevők a tananyagot állandó e-mentoring támogatás mellett egyéni ütemezés szerint sajátíthatják el. A projektben az alábbi képzéseket valósítjuk meg: - Vállalkozói ismeretek, (120 órás tananyag, 30 kontakt órával): modul: Vállalkozói alapismeretek; 2. modul: Gazdasági, piaci és pénzügyi ismeretek; 3. modul: Vállalkozásmenedzsment; 4. modul: Számviteli, adózási ismeretek; 5. modul: Üzleti és pénzügyi tervezés. - EU pályázati és projektmenedzsment ismeretek (60 órás tananyag, 30 kontakt órával): 1. modul: Európai Uniós alapismeretek; 2. modul: Projektgenerálás, pályázatkészítés; 3. modul: Projektmenedzsment. Munkaerő-piaci integrációs tréningek: - Álláskeresési technikák (3 nap): A program résztvevői álláskeresési technikákat sajátítanak el, és a tanácsadó, valamint a csoporttagok támogatását, tapasztalatait felhasználva, segítséget kapnak az álláskereséshez. Megismerik, hogyan kell jó önéletrajzot írni, hogyan juthatnak állásinformációkhoz, hogyan vehetik fel a kapcsolatot telefonon a munkaadóval, hogyan mutatkozhatnak be legelőnyösebben a felvételi beszélgetésen. - Kulcsképességek feltárása (3 nap): A csoportfoglalkozás során azoknak a képességeknek a feltárása és számbavétele történik meg, amelyeket a munkavállalók bármilyen munkafeladatban hasznosítani tudnak. A munka elsősorban a problémamegoldás folyamatára, a kommunikáció minőségére, a kooperáció képességére, valamint a felelősségvállaláshoz kapcsolódó indoklás és értékelési képesség megismerésére irányul. A csoportos foglalkozásban élményszintű feladatmegoldás mellett nagy hangsúlyt kap az önálló munkavégzésre történő felkészülés. Szakmai rendezvények szervezése; A campusokon témaspecifikus szakmai rendezvények, fórumok megtartására kerül sor a munkaerő-piac helyi szereplőinek (vállalkozások, munkaügyi központok, civil szervezetek) bevonásával. Munkaerő-piaci kapcsolatok építése, ápolása; 1. A már végzett hallgatókból álló SZIE Alumni Hálózat kialakítása: - A végzett hallgatókkal, mint potenciális munkaadókkal való együttműködések kialakítása - A végzett hallgatókkal, mint céges partnerekkel való együttműködések kialakítása - Közös projektek, kutatások, innovációs együttműködések kialakítása (együttműködésben a RET/TTO-val) - A végzett hallgatókkal, mint potenciális adományozókkal és szponzorokkal való együttműködések kialakítása 2. Együttműködések kialakítása és fenntartása a munkaerőpiac különböző szintű szereplőivel: - Kapcsolattartás a cégekkel, civil szervezetekkel és állami intézményekkel, mint potenciális munkaadókkal - Közös munkaerőpiaci (re)integrációs projektek és pályázatok megvalósítása - Részvétel az állami szintű munkaerőpiaccal kapcsolatos jogalkotásban, az Operatív Programok véleményezésében, azok monitoringjában. Formális együttműködések


15/25

kialakítása az SZMM, FVM és az OKM-mel, kamarákkal, munkaadói érdekképviseleti szervezetekkel - A munkaadók és a munkaerőpiac igényeinek folyamatos vizsgálata, mérése, monitorozása, az eredmények továbbítása az egyetem és a karok vezetői számára - Kapcsolatok és együttműködések kialakítása olyan hazai és nemzetközi szervezetekkel, melyek segítségével a végzős hallgatók kvalifikált nemzetközi állásokhoz juthatnak a SZIE struktúráin keresztül, erősítve ezzel az egyetem részvételét a nemzetközi munkaerőpiacon is Informatikai támogató eszközök kialakítása, fejlesztése. Ezen tevékenység keretében kerül sor a karrierirodák egységes működését segítő informatikai háttér és alkalmazások kifejlesztésére, telepítésére. A szoftverfejlesztésen kívül minden karrieriroda kap egy asztal PC-t, egy notebookot és egy asztali multifunkciós készüléket. 4. TEHETSÉGGONDOZÁS FEJLESZTÉSE: A Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) részt vevő hallgatók PhD képzéshez igazodó tudományágak szerinti központi nyilvántartása, adatbázisának kialakítása; Annak érdekében, hogy a doktori iskolák képzési színvonala tovább javuljon, egyrészt ki kell alakítani az iskolák közötti együttműködést, ami tantárgyak kölcsönös felvételét, az egyes iskolák közötti mobilitást, közös kutatási programokhoz való csatlakozást jelent. Mélyíteni kell az ágazati és akadémiai kutatóhelyekkel meglevő együttműködést. Mindezek indokolják azt, hagy az egyetemen létre jöjjön egy olyan központi nyilvántartás, adatbázis, amelybe bekerülnek a tudományos munkát végző hallgatók, a kutatási területek, témák és a hozzájuk kapcsolódó egyéb információk, adatok, amelyek egységes dokumentumtárat alkotva alapját képezik a tehetséggondozás fejlesztésének. TDK és szakkollégiumi hallgatók IKT alapú kapcsolattartása, munkacsoportok létrehozása; Ezen tevékenység keretében az egyetemen kialakításra kerül egy informatikai keretrendszer az egyetemi mentori-, tutori szolgáltatások számára, ahol lehetőség nyílik a jelenleg karokhoz kötődő tehetséggondozás mellett tudományterületenkénti koordinációra is. Erősíteni kell az infokommunikációs kapcsolattartást az alábbi elvégzendő feladatokkal: - egységes tájékoztató felület kialakítása az érdeklődők számára, - e-learning modulok létrehozása, egyrészt a mentorok, másrészt a kutatási területek/kutatásvezetők/témák köré, - az előzővel egybeépült és/vagy független levelezőlisták kialakítása, - dolgozatok/pályamunkák egyetlen digitális könyvtárba való gyűjtése. Tutori hálózat kiépítése, tutorok felkészítése; A tevékenységgel a hallgató-tanár műhelymunka olyan szakmai, emberi kapcsolatát kívánjuk ösztönözni és erősíteni, amely hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatóban kialakuljon a kitartó munka iránti belső igény, hogy elsajátítsák az érvelés képességét, amely egyrészt jelenti a saját szellemi tevékenységük melletti érvelés képességét és a másik fél szakmai tevékenységének megismerését, elfogadását, azaz a szellemi hozadék iránti tisztelet és alázatot, mint a legalapvetőbb kutatási tulajdonságok. Az egyetem oktatóinak, kutatóinak pedig lehetőséget ad a diákok szakmai jártasságának megismerésére, a szakmai utánpótlás, a PhD-képzésre jelentkezők érdemi kiválogatására. Ehhez a


16/25

munkához állítjuk össze és készítjük fel a doktori iskolákhoz kapcsolódó különböző tudományterületeken az oktatói hálózatot. A mentori/tutori rendszerből adódóan minden hallgatóhoz kell(ene) egy felelőst rendelni, aki végigkíséri a tanulmányokban való előrehaladást és intenzív mentális, módszertani segítséget ad az eredményes záróvizsgáig. A működő szakkollégiumok hálózatának kialakítása; Az egyetem Intézményfejlesztési Tervében megfogalmazásra került, hogy a tehetséggondozással kapcsolatos fejlesztések közül egyik fontos terület a szakkollégiumaink elismertségének növelése, tevékenységük szakmai hátterének biztosítása. Az egyetem karainak erős területi tagoltsága szükségessé teszi a doktori iskolákhoz igazodó szakkollégiumok alapítása mellett a már működők tevékenységének egyetemi szintű kiterjesztését, amit az érintett karokon kialakítandó információs pontokon keresztül kívánunk elérni. A tudományos munkában részt vevő hallgatók kompetenciafejlesztő vállalkozói, pályázati képzése, öngondoskodást segítő személyiségfejlesztő tréningek lebonyolítása; A tevékenység keretében a tehetséggondozásba vont hallgatók (szakkollégisták, PhD hallgatók, TDK-s hallgatók) részére a projekt megvalósítása alatt, évenként 1-1 alkalommal a fiatalok kompetenciáinak fejlesztésére, öngondoskodási képességeik növelésére iskolarendszeren kívüli képzéseket, illetve tréningeket bonyolítunk le. A képzési programokat e-learning alapú, kontakt napokkal kiegészített blendid képzések formájában valósítjuk meg. Vállalkozói ismeretek, (120 órás tananyag, 30 kontakt órával): modul: Vállalkozói alapismeretek; 2. modul: Gazdasági, piaci és pénzügyi ismeretek; 3. modul: Vállalkozásmenedzsment; 4. modul: Számviteli, adózási ismeretek; 5. modul: Üzleti és pénzügyi tervezés. - EU pályázati és projektmenedzsment ismeretek (60 órás tananyag, 30 kontakt órával): 1. modul: Európai Uniós alapismeretek; 2. modul: Projektgenerálás, pályázatkészítés; 3. modul: Projektmenedzsment. - Asszertivitás tréning (20 óra): A csoportfoglalkozás során azoknak a tulajdonságoknak, képességeknek a feltárása, fejlesztése és gyakorlása történik meg, amelyekkel a fiatalok tudják érvényesíteni érdekeiket a munka világában, anélkül, hogy agresszívek vagy szubmisszívek lennének. A csoportos foglalkozásban nagy hangsúlyt kap a személyiség fejlesztése. - Kommunikációs tréning (20 óra): A csoportfoglalkozáson elsősorban az előadói készségek, prezentációs technikák fejlesztése és gyakorlása történik meg, amelyek nagy segítséget adnak a fiatalok oktatói, kutatói létre való felkészüléséhez. Szakkollégiumi szakmai rendezvények szervezése. A jelenleg is jól működő néhány szakkollégium munkájára jellemző, hogy heti rendszerességgel szerveznek szakmai fórumokat, előadásokat az érintett tudományterülethez kapcsolódó témákban. A szakkollégiumok biztos bázisai a tudományos diákköri tevékenységnek, ezért a projekt keretében létrejövő szakkollégiumi hálózatok keretében szakmai rendezvényekkel kívánjuk tovább erősíteni ezt a munkát. 5. TÁJÉKOZTATÁS, NYILVÁNOSSÁG A projektről és a támogatásról az előírt módokon, csatornákon, eszközökkel, és tartalommal információt szolgáltatunk. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket a „Ked-


17/25

vezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentum, valamint az „Arculati Kézikönyv” alapján terveztük meg. A projekt megvalósítása során a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentumban szereplő III. számú kommunikációs csomagot valósítjuk meg. Projektünk esetében a nyilvánosságot és a tájékoztatást a legmesszebbmenőkig teljesíteni tudjuk, hiszen ahhoz, hogy a karrieriroda tervezett szolgáltatásait, a képzési programokat, a tehetséggondozás fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységeket sikeresen tudjuk indítani és működtetni, elengedhetetlen azok széles körben történő meghirdetése, népszerűsítése. Kommunikációs terv elkészítése A projekt sikeres megvalósításnak alapfeltétele a projekt megfelelő kommunikálása mind a belső érintettek, célcsoportok, mind a külső szervezetek, támogatók, együttműködők irányába. Ehhez egy jól átgondolt, szakszerűen megtervezett, összeállított és eredményesen megvalósítható Kommunikációs tervre van szükség, amelyet már a projekt előkészítő szakaszában el kell készíteni és elfogadtatni az egyetem vezetésével. Kötelező arculati elemek megjelentetése; A projekt során keletkező dokumentumokon, írott és nyomtatott egyéb anyagokon az „Arculati Kézikönyvben” meghatározottak szerint alkalmazzuk a kötelezően előírt arculati elemeket. Ennek megfelelően többek között „C” típusú tájékoztatási táblát helyezünk el a projekt megvalósításának helyszínein (karrierirodák falán). A projekt keretében megrendezésre kerülő rendezvényeken, szakmai fórumokon, konferenciákon való megjelenés céljából molinókat, plakátokat készíttetünk, melyeken feltűntetésre kerül a projekt címe, támogatója és a kötelező arculati elemek, logók. Nyomtatott sajtóban cikkek, interjúk, sajtóközlemények megjelentetése; A rendezvényekre a szélesebb közvélemény tájékoztatása érdekében minden alkalommal meghívjuk a média képviselőit. Mind a SZIE, mind pedig a projekt megvalósításban együttműködő partnerek az eddigi működésük során jó kapcsolatokat alakítottak ki a helyi és megyei írott sajtó, néhány országos napilap munkatársaival. Újságcikkek, riport, sajtóközlemény megírása és megjelentetése szerepel a tervekben helyi (gödöllői, budapesti), regionális és országos sajtóban. Elektronikus médiában (TV, rádió) való megjelenés; Ugyancsak jó kapcsolatokkal rendelkezik az egyetem az elektronikus médiát illetően (Duna TV, Kossuth Rádió, stb.). A projekt futamideje alatt riportok, interjúk, illetve reklám megjelentetését tervezzük valamelyik regionális és országos szintű rádióban, televízióban. Az együttműködő partnerek vállalják továbbá, hogy internetes honlapjukon folyamatosan közzéteszik a projekt programjaival, szolgáltatásaival kapcsolatos információkat, ismereteket. Szakmai fórumok, rendezvények szervezése; A projekt keretében sor kerül rendezvényekre: állásbörzék, szakmai napok, konferenciák megszervezésére az együttműködő partnerek, helyi és regionális szervezetek, önkormányzatok, vállalkozások bevonásával. Ezeken a rendezvényeken és a megjelentetett kiadványokon feltűntetjük az EU Arculati Kézikönyvében előírtaknak megfelelően azon arculati elemeket, meghatározott szöveget és logókat, amelyek egyértelműen utalnak a program támogatottságának hátterére. A képzések tananyagain, jegyzetein szintén feltűntetjük ezeket az elemeket.


3. 3.1.

18/25

A projekt körülményei A projekt előzményei

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. arról rendelkezik, hogy „A felsőoktatási intézmények –önkéntes adatszolgáltatás alapján – ellátják a pályakövetés feladatait, melynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet.” A pályakövetési rendszer alapján határozza meg a Kormány a felsőoktatásba belépő új hallgatók létszámkeretét, továbbá a pályakövetési rendszer eredményei alapján módosítja az egyes intézmények finanszírozását. A törvényi előírások figyelembevételével dolgozta ki egyetemünk a 2008-2013-as időszakra vonatkozó Intézményfejlesztési Tervét, amelynek minőségfejlesztési programjára vonatkozó fejezetében egyértelműen megfogalmazódik, a minőségbiztosítási tevékenység egyik fontos eleme a végzős hallgatók körében végzendő vizsgálat. A mérés célja, hogy képet kapjunk a végzős hallgatók intézménnyel kapcsolatos véleményéről, értékeléséről és ennek megfelelően módosítsuk, alakítsuk képzésünket. A felvettek körében motivációs felmérést kell megvalósítani abból a célból, hogy a karok világosan lássák, milyen tényezők befolyásolták a jelentkezőket választási döntésükben és milyen elképzeléseik, elvárásaik vannak az egyetemi oktatással kapcsolatban. A karok a pályakövetés különböző formáit működtetik az egyes szakokon, viszont fontos fejlesztési cél egy, a karok között összehangolt, egyetemi pályakövetési rendszer kialakítása. Ezen törekvésünket támasztja alá az a felsőoktatási törvényben meghatározott központi szándék is, miszerint az OKM fogja működtetni a végzett hallgatók országos szintű pályakövetési rendszerét, és ehhez szükséges az intézmények hatékony együttműködése. Éppen ezért a SZIE együtt kíván működni a TÁMOP-4.1.3. kiemelt program megvalósításával megbízott Educatio Kht-val. A DPR kiépítése és működtetése szorosan összefügg az alumni rendszer kialakításával és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésével. Az öregdiákokkal való folyamatos kapcsolattartás eddig is fontos szerepet töltött be az egyetem életében, hiszen diplomaszerzésük után sokféleképpen kapcsolódhatnak az Alma Materhez, pl.:  Az egyetemi „márka” megtestesítőiként;  Vállalatok képviselőiként, akik révén partnerek megnyerhetők a cégek különféle együttműködésekre;  A leendő hallgatókat befolyásoló személyekként, pl. mint szülők vagy egyéb véleményformálók,  Egy újabb képzésbe való bekapcsolódás útján ismételten az egyetem hallgatóiként;  Anyagi források biztosítói, adományozók, amely források felhasználhatók célzottan az intézmény finanszírozására, vagy hallgatók támogatására. Ezért is fontos, hogy az öreg diákok egyetemhez való kötődését, megerősítsük mind a személyes kommunikációban, a személyesen nyújtott szolgáltatásokban, mind pedig az online szolgáltatásokban. Az egyetem Intézményfejlesztési tervében a szolgáltatások fejlesztésénél megfogalmazódott a hallgatók elhelyezkedését támogató egyetemi karrieriroda működtetése. Jelenleg az egyetem egykét karán működik olyan iroda, információs pont, ami a klasszikus értelembe vett karrierirodai


19/25

szolgáltatásokhoz csak részben hasonló tevékenységet végez. Az egyetem közel 20.000 fős hallgatói létszáma szükségessé teszi egy központi karrieriroda működtetését a gödöllői campuson, valamint a kari sajátosságokhoz igazított működésű karrierirodákat a két budapesti karon, amelyekbe integrálni lehet az alumni szolgáltatásokat és a tehetséggondozáshoz kapcsolódó egyes tevékenységeket, szolgáltatásokat is. A képzés minőségének javítása és a tudományos utánpótlás biztosítása szempontjából kiemelt fontosságú a tehetséggondozás, melynek intézményi keretfeltételei adottak. Évről évre nagy számú hallgató vesz részt intézményi TDK konferenciáinkon, akik közül sokan az országos megmérettetésben is megállják helyüket. A TDK szervezése kari szinten történik. A doktori iskolákban folyó munka színvonalának emelése érdekében a kari kereteket átlépve, a PhD képzési struktúrához igazítva, tudományterületek szerint célszerű szervezni mind a diákköri, mind a szakkollégiumi rendszert, ami lehetővé teszi a hatékony tutori tevékenységet is. 3.2.

Kapcsolódó, párhuzamos projektek

A két TÁMOP projekt célja, várt eredménye, ütemezése megegyezik. A két projekt a megvalósítás helye szerint különbözik egymástól. Míg az egyik projekt várt eredményei a KMR, addig a másik projekt várt eredményei a KONV régióban jelentkeznek. Fontos a két projekt maximális összehangolása. A két projekt sikere és fenntarthatósága szempontjából kulcskérdés, hogy létrejöjjön az egyetemi karrierirodai rendszer felállítása. A karrierirodák felállítását a projekttől független egyetemi vezetői döntés határozza meg.

4.

Projekt ütemterve

Lásd a mellékletként csatolt táblázatot.

5.

A projekt szervezeti és működési rendje

A projekt irányítására, ellenőrzésére és kommunikációjára külön szervezet lett létrehozva. A szervezeti felépítés tükrözi a projekt stratégiai (átfogó döntéshozó) és operatív (megvalósító) szintjeit. A projektszervezet megbízás alapján dolgozik és legfontosabb feladata, hogy a projekt céljait elérje, a projektben definiált feladatokat végrehajtsa. 5.1.

A projekt szervezeti felépítése

A TÁMOP 411-es projektek szervezeti felépítése: Projekt szponzor:  Dr. Solti László rektor, Tatár Imre gazdasági igazgató- SZIE felső vezetése  Dr. Kovács Árpád Endre projektvezető  OKM/ OKMT munkatársai Projekt Vezetés:  Dr. Kovács Árpád Endre projektvezető  Dr. Obádovics Csilla szakmai vezető


    

20/25

Korsós Zoltánné pénzügyi vezető Dr. Szalay Zsigmond Gábor projekt pénzügyi kontroller Opauszky Ágnes OKMT kapcsolattartó, kommunikációs vezető Dr. Széles Zsuzsanna team vezető Györök Balázs team vezető

Projekt Adminisztráció:  Szrogh Bernadett projekt asszisztens  Vrabély Balázs projekt asszisztens DPR team:  Dr. Obádovics Csilla team vezető Tehetséggondozás team:  Dr. Széles Zsuzsanna team vezető Alumni rendszer team:  Györök Balázs team vezető Karrieriroda team: Ennek a teamnek átmenetileg megbízott vezetője a projekt szakmai vezetője. A projektszervezet az operatív feladatokat végrehajtó team(ek)ből, a munkálatokat irányító projektvezetésből, az azt támogató projektadminisztrációból, valamint az elvégzett munka eredményeként létrejövő dokumentumokat véleményező Projekt Irányító Bizottságból (PIB) áll. A projekt munkájában résztvevő belső munkatársak: Dr. Kovács Árpád Endre, Dr. Obádovics Csilla, Dr. Kulcsár László, Dr. Villanyi László, Dr. Csányi Sándor, Dr. Szabó István, Takácsné Dr. Hajós Maria, Dr. Lipcsei Imre, Dr. Borzán Anita, Sztojka Mónika, Dr. Szarvák Tibor, Dr. Lakatos Vilmos, Dr. Puskás Janos, Sleiszné Csábrági Anita, Pálinkás Ivett, Pásztor Márta Zsuzsanna, Popovics Attila, Pető István, Badinszky Péter, Dr. Malatinszky Ákos, Suppán Józsefné, Sándor Zsuzsa, Korsós Zoltánné, Tóth Sándor, Nagypál Tamás, Dr. Jakab Gusztáv, Kovács Katalin, Szopka Annamária, Borbola Gábor, Katalin Nistor, Kutas Ferencné Cseh Zsuzsanna, Papp Sándor, Cseh Vendel, Erdészné Molnár Marietta, Tasi István, Györök Balázs, Opauszky Ágnes, Dr. Szalay Zsigmond Gábor, Dr. Széles Zsuzsanna, Fodor Enikő, Zsohár Roland, Vinogradov Szergej, Tóthné Kormos Krisztina, Berla Lászlóné, Szrogh Bernadett, Dr. Bakonyi Tamás, Vetési Csilla, Zámori Ilona, Dr. Szentpétery Zsolt, Dr. Bárdos László, Dr. Katona Krisztina, Lajkó Istvánné Ági, Nagypál Tamás, Dr. Czóbel Szilárd. A projekt munkájában résztvevő külső munkatársak: Dr. Vajdai Imre, Vrabély Balázs, Bruder Emese. A projekt során minden munkatársnak felelőssége, hogy tervezett távolléte esetén, előre gondoskodjon megfelelő, a normál szervezeti működés esetén alkalmazandó helyettesítési rendjéhez illeszkedő helyettesítéséről.


5.2.

21/25

A projektszervezethez kapcsolódó felelősségi- és hatáskörök

5.2.1. Projektszponzorok A projektszponzorok a projekt legfelsőbb döntéshozó vezetői, akiknek feladata a projektben résztvevő munkatársak támogatása abban, hogy megfelelően elláthassák a projekt során rájuk háruló feladatokat. A feladatok megfelelő ellátása érdekében szakmailag támogatják, kontrollálják a munkát. Felelősségi köre, feladata, hatásköre:  A projekttel kapcsolatos legfontosabb döntések meghozatala.  A projekt működéséhez szükséges erőforrások és feltételek biztosítása.  A projektvezetés, illetve egyéb felelős személyek rendszeres, illetve alkalomszerű beszámoltatása.  Az elkészített szakaszzáró anyagok elfogadása.  A projekt vezetésében jelentkező konfliktusok kezelése.  A projekt és a projekt során meghozott döntések szervezeten belüli egyértelmű kommunikálásnak a kialakítása.  Az egyes fázisoknak megfelelően a munkavégzés elrendelése.  Döntés a projekt technikai indításáról, a projektszervezetről.  Döntés a projekt kereteit (cél, határidő, költség) érintő változásokról. 5.2.2. Projektvezetés A projekt legfelsőbb döntéshozó és operatív irányító szervezete. Feladata a projekt során felmerülő felsővezetői döntést igénylő kérdések megfelelő időben történő megvitatása, az elkészült dokumentumok véleményezése, valamint a meghozott döntések egyértelmű és összehangolt kommunikálása a szervezeteken belül. A projekt során felmerülő, a kijelölt feladatok határidőre történő végrehajtását akadályozó problémákban döntést hoz. A projektvezetés továbbá a projektmunka operatív irányítását, a szakmai és funkcionális projektmenedzsment részeként meghatározott feladatokat látja el. A projektvezetés feladata a projekt szakmai felügyelete, valamint a projekt során szükséges operatív döntések meghozatala. A projekt mérföldköveihez kapcsolódóan, ülései révén nyomon követi a projekt menetét, és véleményezi a projektet érintő koncepcionális és stratégiai kérdéseket. Az ülésekről emlékeztető készül, melyben a véleményezésben képviselt főbb álláspontok kerülnek összefoglalásra. Az emlékeztetőt a projektadminisztráció készíti el. Felelősségi köre, feladata, hatásköre:  PAD verzióinak elfogadása.  Az egyes fázisoknak megfelelően a munkavégzés elrendelése.  Szükség esetén a teamek vezetőinek vagy egyéb felelős személyek rendszeres, illetve alkalomszerű beszámoltatása.  Az elkészített szakaszzáró anyagok megvitatása.  A projekt vezetésében jelentkező konfliktusok kezelése, megoldása.  A projekt és a projekt során meghozott döntések szervezeten belüli egyértelmű kommunikálásának a támogatása.


     

22/25

A projekt működése során a kijelölt feladatok határidőre történő végrehajtását akadályozó problémák megoldását segítő döntéshozatal. A projektterv módosításainak elfogadása. A projekt operatív irányítása, vezetése, munka koordinálása, menedzselése. A projekt tervének elkészítése. A projekt tevékenységéhez szükséges infrastruktúra biztosítása. A projekt előrehaladását potenciálisan gátoló tényezők felismerése.

5.2.3. Projektadminisztráció A projektadminisztráció támogatja a projektvezetés munkáját, előkészíti a projektvezetés elé kerülő döntéseket. A projektadminisztráció feladata ezen kívül az operatív projektmunka koordinálása, valamint a projekten belüli és kívüli, projekttel kapcsolatos tájékoztatás. Felelősségi köre, feladata, hatásköre:  A projekten belüli együttműködés elősegítése, a projektben résztvevő munkatársak tájékoztatása.  A projektdokumentáció egységes kezelése, naprakészen tartása.  Találkozók, megbeszélések, tárgyalások, rendezvények technikai előkészítése (szervezés, meghívók adminisztrációja, résztvevők értesítése stb.)  Vezetés elé kerülő anyagok előkészítése.  Emlékeztetők, feljegyzések, jegyzőkönyvek elkészítése, szétküldése az érintetteknek.  A működési rendben rögzítetteknek megfelelően az adminisztrációra, dokumentálásra vonatkozó formai szabályok működtetése és betartása.  A változások dokumentálásának felügyelete. 5.2.4. Teamek A projektteamek végzik az operatív projektmunkát, ellátják a projekt munkatervében meghatározott feladatokat. A Megbízó team tagjaitól, közreműködő munkatársaitól a munka során aktív közreműködést és a szükséges információk előállítását várjuk a projektmunka eredményes végrehajtása érdekében. A team vezetőinek felelősségi köre, feladata, hatásköre  Az adott team munkatársainak irányítása, a team munkájában való részvétel.  A teammunka részletes munkatervének elkészítésében való részvétel előre meghatározott időszakra, napi bontásban.  Az adott team határait meg nem haladó szakmai döntések meghozatala.  A projekt vezetés elé kerülő döntések előkészítésében való részvétel.  Folyamatos kockázatelemzés.  A teammunka előrehaladását potenciálisan gátoló tényezők felismerése.  A teammunkában résztvevő munkatársak koordinációja és tájékoztatása.  A team részletes munkatervében rögzített feladatok határidőre történő teljesítése.


5.3.

23/25

Projektvezetési eljárásrend

A projekt a XY szokásos szervezeti és működési rendjéhez illeszkedő, de saját szabályzat szerint működő szervezet. Külön szervezeti struktúrája, jelentési- és döntéshozatali rendje és fórumai vannak. 5.3.1. Projektmegbeszélések, fórumok Projekt vezetésének ülései: A projekt során szükséges, lényeges kérdések megvitatása, a projektszponzor döntéseinek megfelelő előkészítése. Rendszeres ülések:  Résztvevők: a projektvezetés tagjai, a team vezetők és a projektadminisztráció. Az egyes ülések más meghívott résztvevőkkel is kiegészülhetnek. Ilyen eseti résztvevők lehetnek: meghívott szakemberek.  Célja: felmerülő stratégiai, átfogó döntések megvitatása, termékek elfogadása, konfliktusok kezelése, szakmai eredmények prezentálása. A projekt rendszeres nyomon követése során, a mérföldköveknél felmerült szakmai-működési kérdések áttekintése. Célja továbbá a projekt operatív munkájának nyomon követése, az egyes teamek munkájának gyors áttekintése, az operatív munkát befolyásoló döntések meghozatala, az operatív munkát nehezítő problémák megoldása.  Kezdeményező: A rendszeres ülést projektvezető hívja össze.  Adminisztráció: Emlékeztető készül a főbb megállapodásokról, döntésekről, illetve az egyes kulcsfontosságú kérdésekben artikulált fontosabb véleményekről. Az emlékeztetőt a projektadminisztráció készíti. Az emlékeztetőt a projektvezetés, a teamek vezetői, valamint az adott ülés meghívottai kapják. Az észrevételeket az érdekeltek két napon belül kell megtegyék, az ezután beérkező megjegyzéseket a projektvezetés nem köteles figyelembe venni.  Gyakoriság: A Projektvezetés találkozóit havonta, előre egyeztetett időpontban tartja. A teamek ülései:  Résztvevők: A teamek vezetői, team tagok. Az egyes teamülések bizonyos témák tárgyalásakor kiegészülhetnek az adott területet ismerő szakemberekkel.  Célja: Az operatív projektfeladatok ellátása, szakmai megbeszélés egy-egy konkrét témakörben.  Adminisztráció: Emlékeztető készül a főbb megállapodásokról, döntésekről, illetve az egyes kulcsfontosságú kérdésekben artikulált fontosabb véleményekről. Az emlékeztetőt a teamvezető készíti. Az emlékeztetőt minden résztvevő, megkapja. Az észrevételeket az érdekeltek két napon belül kell megtegyék, az ezután beérkező megjegyzéseket a projektvezetés nem köteles figyelembe venni. A véleményezett végleges emlékeztetőt a projektvezetés, a többi team vezető, valamint a projekttitkárság is megkapja.  Gyakoriság: A teamülésekre a projektfeladatok függvényében kerül sor. 5.3.2. Problémakezelési eljárás A projekt a hatókörén belüli kérdésekben saját maga végzi szabályozó és döntéshozatali, problémakezelési tevékenységeit. Esetekben a projektszponzor elé terjeszti a döntési javaslatot. A projekt során alkalmazott Problémakezelési eljárás:


1. 2. 3.

24/25

A teamek végzik az operatív projektmunkát. A teamek vezetői a saját hatáskörükben, csak szakmai kérdésekben, csak a projekt deklarált céljaival teljesen összhangban hozhatnak döntést. Ha a döntés ezen túlmutató lenne, a teamek továbbítják a problémát a projektvezetésnek. Ha a probléma túlmutat a projektvezetés hatáskörén, a probléma, a projektszponzornak kerül továbbításra.

A jelentések rendszere illeszkedik a projekttervezési időszakban kialakított projekt szervezeti struktúrához. 5.4.

Projektdokumentációs rend

A projektdokumentációs rend célja, hogy a projekt során előállított elektronikus és papír alapú dokumentumok strukturáltan rendelkezésre álljanak, tárolhatók és egyértelműen visszakereshetők legyenek. A dokumentációs rend biztosítja, hogy az egyes dokumentumok élettörténetét nyomon lehessen követni, és verziókeveredés ne fordulhasson elő. Emellett a dokumentációs rend szabályozza a projekten belüli dokumentum- és információáramlást. A projektadminisztráció a koordináció megoldása érdekében kiemelten fontos. A projekt kettő projektirodával rendelkezik, mely fizikailag két helyen, a projektadminisztráció irányításával működik. (Korsós Zoltánné irodájában a pénzügyi – számviteli dokumentumok, Dr. Kovács Árpád Endre projektvezető irodájában az egyéb dokumentumok) A projektdokumentáció módosítására a problémakezelési eljárásban és az információs mátrixban meghatározott határidők között, korrektúra használatával van lehetőség. A projektdokumentáció archiválása szakaszonként történik, azaz a szakasz zárását követően a projekt vezetése pdf formátumban zárolja az addigi dokumentációkat. Ez azt jelenti, hogy abba írni, a dokumentumokon módosítani nem lehet. 5.4.1. Dokumentumok típusa Az alábbi dokumentum típusokra készül sablon az egységesség biztosítására:  Pénzügyi és számviteli dokumentumok, bérkifizetések dokumentumai  Szerződések és a szerződésekhez kapcsolódó dokumentumok  Emlékeztető (EML)  Levelezés OKMT és egyéb  Prezentációk (VP)  Jelentések 5.4.2. Dokumentumok verziókövetése A dokumentumok beazonosítása a dokumentum azonosító alapján történik, ezért a dokumentum azonosító képzésekor biztosítani kell az egyediséget. A projekt során keletkezett Dokumentum típusú dokumentumokat verziószámmal kell ellátni az alábbi szabály szerint: a verziószám felépítése: m.0 ahol m értékei az alábbiak: 0.0 - A projekt menedzsment munkatársai által készített munkaverzió. A legnagyobb verziószámmal ellátott dokumentum a végleges változat. 5.4.3. Elektronikus projektdokumentáció A projekt során az elsődleges kommunikációs eszköz az elektronikus levelezés lesz.


25/25

A projekt a projektadminisztráció által központilag kezelt rendszerben, egységes könyvtárstruktúrában valósítja meg a közös dokumentumok elektronikus tárolását. Minden dokumentum elektronikus tárolását is igyekszik megoldani az adminisztráció. A könyvtárban megtalálhatók a teamek, a Projektvezetés, által átadott dokumentumok. A könyvtárak, illetve a fájlok nevének megadásakor kerülni kell az ékezetes betűk használatát, mert az technikai problémát, adatvesztést eredményezhet. 5.4.4. Papíralapú dokumentumok kezelése A papír alapú dokumentumok elsődleges tárolási helye a pénzügyi vezető és a projektvezetőjének irodája. A dokumentumok tárolási módját és struktúráját a projektadminisztráció alakítja ki. A projektadminisztrátor felelős a dokumentumok megfelelő nyilvántartásáért. Melléklet: Projekt tervezett ütemterve

…………………………………….. Dr. Kovács Árpád Endre projektvezető ……………………………………… Dr. Obádovics Csilla szakmai vezető ………………………………………. Korsós Zoltánné pénzügyi vezető ……………………………………… Dr. Szalay Zsigmond Gábor projekt pénzügyi kontroller ………………………………………… Opauszky Ágnes OKMT kapcsolattartó, kommunikációs vezető ………………………………………… Dr. Széles Zsuzsanna team vezető …………………………………………. Györök Balázs team vezető

KMR projektekre vonatkozóan

Recommend Documents