ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A
TÁMOP-4.1.1-10/A-2/KMR-2010-0004 AZONOSÍTÓSZÁMÚ
„MOTÍVUM – MINŐSÉGI OKTATÁSI, TANULÁSI KÖRNYEZET A BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLÁN” CÍMŰ PÁLYÁZATRÓL
2012. MÁJUS 31.
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés – a tanulmány célja, felhasznált anyagok 2. A pályázat benyújtása és a támogatási szerződés megkötésével kapcsolatos körülmények 3. A pályázat szakmai tartalmának megvalósulása a. Diplomás Pályakövetési Komponens b. AVIR-fejlesztés c. Munkaerő-piaci kutatás d. Alumni szolgáltatások e. Tehetséggondozási szolgáltatások és Komplex hallgatói szolgáltatások f. Gyakorlati képzési helyek kialakítása g. Nemzetközi szolgáltatások h. Szervezetfejlesztés i. Oktatói tanulás-módszertani képzések j. Ügyfélszolgálati fejlesztések 4. A projektmenedzsment felépítése, kapcsolattartás a partnerek között 5. Versenyeztetések és közbeszerzések 6. Kapcsolattartás a közreműködő szervezettel, projekt előrehaladási jelentések 7. A projekt likviditása, a pénzügyi megvalósítás folyamata 8. A projekt indikátorainak teljesülése 9. A projekt tájékoztatási és nyilvánossági feladatainak értékelése 10. A projekt horizontális szempontjainak értékelése
1) Bevezetés – a tanulmány célja, felhasznált anyagok Jelen értékelő tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, „MOTÍVUM – Minőségi oktatási, tanulási környezet a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán” c. pályázatáról, melyet az intézmény 2010. június 1-je és 2012. május 31. között valósított meg. A tanulmányban összefoglaljuk a projekt megvalósításának menetét, ahol a legfontosabb hangsúlyt a szakmai tevékenységek megvalósítása kapja, emellett elemezzük a projekt lebonyolításához kapcsolódó egyéb tevékenységek megvalósulását is, mint amilyenek a projektmenedzsment, a beszerzések, a tájékoztatási kötelezettségek illetve a horizontális vállalások. Jelen dokumentum legfontosabb célja, hogy disszeminációs tevékenységek alapjaként megossza azon jó gyakorlatokat, amelyeket az intézmény kidolgozott a projekt során, legyen szó akár a szakmai tevékenységekről, akár a projekt megvalósításának know-how-járól. A tanulmány elkészítése során az alábbi forrásokat vettük alapul, melyet az intézmény bocsátott rendelkezésünkre: -
személyes interjúk a projektmenedzsment tagjaival; a projektmenedzser által rendelkezésünkre bocsátott szakmai dokumentáció; az egyes tevékenységek kapcsán; a pályázati felhívás és kapcsolódó dokumentumok; a DPR és AVIR rendszerek követelményeit leíró útmutatók; a projektmenedzser által rendelkezésünkre bocsátott előrehaladási jelentések, kifizetési kérelmek, ezek hiánypótlásai; közbeszerzések dokumentációja; a projektmenedzser által rendelkezésünkre bocsátott tájékoztatási és nyilvánossági követelményeket igazoló dokumentáció; horizontális szempontok dokumentálása.
A fentiek alapján úgy gondoljuk, jelen értékelő tanulmány segítségül szolgálhat: -
a döntéshozó számára a támogatási források hatékonyabb és eredményesebb elosztásával kapcsolatos döntéseinek megalapozásához; az intézmény vezetősége számára a fenntartási kötelezettségek tervezéséhez; a projektmenedzsment, a projekt megvalósítói számára a projektből levonható tanulságok összefoglalása kapcsán és a folyamatok javítása céljából; végül a hasonló projekteket megvalósítani kívánó intézmények számára.
2) A pályázat benyújtása és a támogatási szerződés megkötésével kapcsolatos körülmények A pályázati felhívás 2010 januárjában jelent meg, 2010 februári beadási határidőt irányozva elő a pályázók számára. Külön pályázati felhívás született a konvergencia és külön a közép-magyarországi régió számára. A BKF számára elég komoly feladatot jelentett a pályázat elkészítése és benyújtása, bár a korábbi, 2008-as pályázati fordulóból már rendelkezett egy nyertes pályázattal, amelyet 2009 decemberében el is kezdett megvalósítani. A projektet tehát úgy kellett felépítenie, hogy a két pályázat között ne legyen tartalmi átfedés, ugyanakkor párhuzamosan tudjanak megvalósulni, lehetőség szerint egymást erősítve, kiegészítve. A „VALID- A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola valamint az Általános Vállalkozási Főiskola” közös fejlesztése hallgatóink munkaerő-piaci elhelyezkedése érdekében című pályázat volt tehát a „testvére” a most tervezett projektnek, a méreten kívül (a VALID projekt összköltségvetése 100 milliós) a legnagyobb különbséget az jelentette, hogy a MOTÍVUM pályázatot a BKF nem konzorciumban akarta megvalósítani. A pályázat célkitűzései alapján a BKF eséllyel indulhatott, hiszen a Főiskola megalakulása óta hangsúlyozza, hogy a gyakorlati, munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzést részesíti előnyben. Emellett számos olyan fejlesztést tett lehetővé a kiírás, amelyet a BKF meg akart valósítani, infrastrukturális oldalon a fénymásoló rendszer korszerűsítése, hallgatók felé történő megnyitása, a tankonyha kialakítása, valamint az ügyfélhívó rendszer bevezetése volt a legfontosabb cél, szervezeti oldalon pedig egyrészt a munkarerő-piaci kutatás, valamint a Heller Farkas Főiskolával történt integrációt követő szervezetfejlesztési feladat tűnt a legfontosabb prioritásoknak. Emellett a BKF célul tűzte ki a VALID pályázatban már bevezetett DPR kutatások kiterjesztését a szakirányú továbbképzésekre és a felsőfokú szakképzésekre is, illetve lehetőséget látott az adattár alapú vezetői információs rendszer bevezetésére is. (AVIR).
A pályázatot végül határidőre a főiskola benyújtotta, az alábbi tervezett költségvetéssel: Összeg
Százalékos arány
Összköltség
251 751 020
100%
Támogatás
239 163 469
95%
12 587 551
5%
Önrész
1. táblázat: A projekt költségvetése a pályázat benyújtásakor A pályázat benyújtására végül 2010.02.25-én került sor, a támogató döntés 2010.04.02–án született meg. A Bíráló Bizottság a projektet csökkentett támogatás mellett fogadta el, a legnagyobb levonást a szervezetfejlesztési program „szenvedte el”, itt a tervezett költségeket szinte negyedére csökkentette a Bíráló Bizottság. Jelentős tartalék is keletkezett a döntés miatt, hiszen a projekt ERFA költségeinek összege nem haladhatta meg a 30%-ot, így a csökkentett projektméret maga után vonta a tervezett ERFA költségek csökkentését is, mely tartalékhoz a Főiskola végül nem nyúl a projektben, azt nem használta fel. A fentiek alapján megkezdődött a támogatási szerződés megkötésének folyamata. A szerződés 2010. június 26-án lépett hatályba, a projektet a főiskola 2010. június 1-jén megkezdték a projektmenedzsment megbízásával (projektmenedzser és pénzügyi vezető), illetve az első beszerzésekkel. (Fordítási feladatok, AVIR szervezet felállítása, tankonyha közbeszerzés elindítása). A tevékenységek közül a legsürgősebb feladatnak az eszközbeszerzések elindítása volt, tekintettel arra, hogy a pályázati felhívás szerint a költségek 30%-ával 2010. szeptember 30-ig a kedvezményezettnek el kellett számolnia. Ezt jelentősen megnehezítette az, hogy a az ERFA költségek közbeszerzés keretében voltak „költhetők”, és a Főiskola esetén építési tevékenység is megjelent – ugyan nem közbeszerzés-köteles formában - ami pedig időigényes volt. Ez –a projektmenedzser elmondása alapján – oda vezetett, hogy kapkodva írták ki a közbeszerzési eljárást, melynek kapcsán sajnos hibákat is elkövettek, mely szabálytalansági eljárást és bírságot vont maga után, ráadásul jelentősen elodázta a projekt többi közbeszerzésének megvalósítását, ott ugyanis a projektmenedzsment igyekezett túlbiztosítani az eljárást (előzetes ellenőrzések a dokumentációban, piackutatás, stb.), és ez akadályozta az indítást.
A 30%-os kritériumnak – sok más felsőoktatási intézményhez hasonlóan szeptember 30-ra a Főiskola se tudott volna eleget tenni, bár a közbeszerzési eljárást időben lefolytatta a tankonyhára nézve, az eszközök azonban olcsóbbak lettek. A Támogató szerencsére ezt a szabályt december 31-ig meghosszabbította, amikorra viszont a főiskola a támogatás 35%-a körüli összeggel számolt el, ezzel teljesítve a feltételt. 2. A pályázat szakmai tartalmának megvalósulása a) Diplomás Pályakövetési Komponens A pályázat kiírójának egyik legfontosabb szándéka volt a Diplomás Pályakövetés rendszerének (továbbiakban DPR) bevezetése az intézményekben, azért, hogy a TÁMOP 4.1.3 kiemelt projekthez kapcsolódóan az Educatio Kht által bevezetésre kerülő központi DPR adatbázisba az intézmények megfelelő adatokat tudjanak szolgáltatni. A támogató emiatt külön követelményrendszert fogalmazott meg a DPRre vonatkozóan, meghatározva az egyes kutatások lefolytatásának idejét, a kutatással érintett volt, vagy jelenlegi hallgatói kört és a kutatás módszertanát is. Az intézmény ezt a módszertant már a 2008-as pályázati körben megnyert TÁMOP 4.1.1-es (VALID) pályázatánál is elkezdte alkalmazni, ugyanakkor a MOTÍVUM pályázatban önállóan, külső szakember nélkül, belső erőforrásokra támaszkodva kívánta elsősorban megvalósítani a kutatásokat, és azoknak az adatfeldolgozásához, illetve tanulmányírásához vett igénybe külső segítséget. Komoly problémát jelentett a kutatások során végig, hogy a VALID pályázattal ellentétben, ahol a BA és MA szakok vizsgálatát vállalta a főiskola, a MOTÍVUM pályázatban az FSZ és az SZTI szakokra akarta kiterjeszteni a kutatásokat, ugyanakkor erre vonatkozóan központi iránymutatások nem léteztek, végig a pályázat alatt hiába keresték fel az Educatio Kht. kapcsolattartóját, gyakran a központi kérdőíveket próbálták alkalmazni, ezt egészítették ki a saját kérdésekkel, ugyanakkor nem volt módszertan egy a BA-MA szakoktól jelentősen eltérő célcsoport vizsgálatára.
Alapvetően két célcsoport jelenik meg: a jelenlegi hallgatók, akik körében egyfajta pályaorientációs kérdőíves felmérést kell évente tavasszal végezni, illetve a végzett hallgatók közül mindig 2-3 évfolyam, (első körben a 2008-10-es, második körben a 2007-09-11-es), akiket tavasszal kell online kérdőíves módon elérni. A 2010 őszi felmérés pedig telefonos felmérésként jelentkezett a projekt során. A kutatási szervezet első problémája abból adódott, hogy az első körben megkérdezendő hallgatói létszám az FSZ és SZTK végzettek esetén annyira alacsony volt, hogy évfolyamonkénti lekérdezésnek nem lett volna értelme. A telefonos
mintavételes eljárás, amely eredetileg a 2007-08-09-es évfolyamra 2010 őszén volt esedékes szintén nem hozott volna elegendő információt. A Főiskola a kutatásokat végül úgy oldotta meg, hogy 2010 telén lekérdezte a teljes 2007 óta végzett évfolyamokat, illetve lefolytatta a telefonos megkérdezéseket is. A 2011 tavaszától esedékes kutatások már nem tartalmaztak eltérést a kutatási tervtől. A megvalósított kutatások az alábbiak: -
FSZ végzett 2010-ig SZTI végzett 2010-ig
2010. december 14. – 2011. január 17. között 2010. december 14. – 2011. január 16. között
-
FSZ aktív SZTI aktív
2011. május 19 és május 27 2011. július 15. – 2011. augusztus 15
-
FSZ végzett 2007-09-11 SZTI végzett 2007-09-11 FSZ aktív 2 SZTI aktív 2
2012. április 26 -05.20 2012.04.23-05.04. 2012.04.05-04.20. 2012.04.05-04.20.
A megkeresettek és a válaszolók aránya: Kiküldött Visszakérdő- pattanó ívek e-mailek Megkeszáma száma resett
LEKÉRDEZÉS megkérdeDÁTUMA zés terv
Tényleges
Sokaság
mintavételes 2007-07-08, illetve online összes FSZ végzett végzett hallgatók hallgatóra
2010. december 14. – 2011. január 17.
MINTAV
76
0
731
690
38
MINTAV
28
0
271
268
74
SZTI végzett hallgatók
.
2010. mintavételes december 14. 2007-07-08, – 2011. január illetve online 16. összes
Arány
76 MINTAV
Válaszolt
Arány
76
100%
0,89
124
19%
28 MINTAV
28
100%
83
43%
652
194
0,72
végzett hallgatóra
FSZ Aktív 2011 tavaszi
2011 tavasz kérdőív
2011. május 19-május 27
867
867
3
864
1,00
202
23%
SZTI Aktív 2011 tavaszi
2011 tavasz kérdőív
2011. július 15. – 2011. 07.30.
299
299
5
294
0,98
52
18%
2012 tavasz kérdőív
2012.04.26 , még 15%-ig növelik a válaszadást
175
175
52
123
0,70
13%
FSZ 2009
2012 tavasz kérdőív
2012.04.26 még 15%-ig növelik a válaszadást
133
132
20
112
0,84
13%
FSZ 2011
2012 tavasz kérdőív
2012.04.26
261
261
8
253
0,97
45
18%
SZTI 2007
2012 tavasz kérdőív
2012.04.2305.04.
18
14
4
10
0,56
4
40%
SZTI 2009
2012 tavasz kérdőív
2012.04.2305.04.
109
108
5
103
0,94
25
24%
SZTI 2011
2012 tavasz kérdőív
2012.04.2305.04.
245
242
7
235
0,96
80
34%
FSZ AKTÍV 2012 tavasz
2012 tavasz kérdőív
2012.04.0504.20.
1076
1076
9
1067
0,99
235
22%
SZTI AKTÍV 2012 tavasz
2012 tavasz kérdőív
2012.04.0504.20.
210
210
1
209
1,00
70
33%
FSZ 2007
A DPR kutatások dokumentációi rendelkezésre állnak a helyszínen, a kutatási eredmények a főiskola honlapján publikálásra kerültek. A kutatások anyagából a Főiskola kiadványt jelentetett meg 2012 tavaszán, ebben a korábbi évek kutatásai kerültek összefoglalásra, hiszen a 2012-es anyagok tanulmányai csak májusban készültek el, ezek nyomdai kivitelezésére a projekt befejezése miatt már nem kerülhetett sor. Ez utóbbi tanulmányok is közzétételre kerültek azonban a Főiskola DPR kutatásokkal foglalkozó honlapján. Ami a DPR intézményi megítélését illeti, a projekt végén megállapítható, hogy míg a VALID pályázatban a Főiskola számára a DPR kutatások rendszeres megszervezése jelentette a legnagyobb kihívást, és önmagában a módszertan elsajátítása, a megfelelő erőforrások biztosítása jelentette problémát, a MOTÍVUM pályázat esetén a gondot elsősorban az okozta, hogy a szakok hallgatói létszáma nagyon kicsi volt évfolyamonként, így releváns információkat egy nagyobb halmaz megkérdezésével lehetett nyerni. Komoly problémát jelentett az is, hogy ezekre a szakokra, különösen a szakirányú továbbképzések esetén nem alkalmazhatók a BA-MA kérdőívek, hiszen nyilvánvaló, hogy a szakirányú továbbképzések hallgatóit már más motivációk mozgatják a szakirányú továbbképzésre történő jelentkezéskor, mint az elsődiplomásokat. Emellett e hallgatók munka mellett tanulnak, azaz nem annyira az elhelyezkedés, hanem esetleg a munkahelyen történő jobb boldogulás, vagy épp a karrierpálya módosítása miatt választják a képzéseket. A A felsőfokú szakképzések esetén a helyzet még érdekesebb, hiszen ezek a képzések átmenetet képeznek a szakképzés és felsőoktatás világa között, és jellemzően az első BA diploma előtt jelentkeznek rá azok a hallgatók, akik nem nyertek felvételt felsőoktatási intézményekbe. Majd az FSZ képzés elvégzését követően jellemzően felvételiznek a felsőoktatási intézmény BA szakjaira, így bekerülnek a DPR felmérésekkel érintett másik körbe is. A fentiek alapján megállapítható, hogy a felsőfokú szakképzéses, illetve szakirányú továbbképzéses hallgatók esetén más kérdőívet kellett volna alkalmazni, mint a BA és MA szakosoknál, ugyanakkor e tekintetben az intézmény nem kapott megfelelő tájékoztatást és támpontot az Educatio Kht-tól, mondhatni, rájuk hagyták, hogy milyen kérdőívvel mit kérdeznek le. Így a Főiskola saját érdekeit ugyan jobban tudta követni a kérdőívek összeállításakor, megkérdőjelezhető azonban, hogy milyen módon fogja ezeket az adatokat az Educatio Kht később más intézményi jelentésekkel összevetni.
Komoly problémát jelentett továbbá a projekt elején a végzettek felkeresése kapcsán, hogy az intézmények adatbázisai e tekintetben hiányosak voltak, így az első hónapok adatbázis frissítési, javítási, tisztítási munkákkal teltek, ezt a VALID projekt tapasztalatai alapján már kezdettől fogva tervezték, a projekt költségvetésében megfelelő keretet biztosítottak hozzá. A fenti problémák ellenére a DPR komponensben vállalt feladatokat a Főiskola végül sikeresen tudta teljesíteni, mind az elérési arányszámra vonatkozóan, mind a válaszadók arányát tekintve. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy a VALID pályázatban megtanultakat párhuzamosan tudta az intézmény a MOTÍVUM pályázatban is alkalmazni. A két pályázat között tehát valóban megvalósult a szinergia és az egymásra épülés. Vezetői és humán erőforrás háttér biztosítása a DPR komponenshez Vezetői háttér: A Főiskolán a döntéshozatali rendszer egyszerre egyesíti a felsőoktatási intézményekre, illetve a magánszervezetekre jellemző sajátosságokat.Az intézmény vezetői a rektor, az oktatási rektorhelyettes, a tudományos rektorhelyettes és a nemzetközi rektorhelyettes. A Főiskola operatív működéséért, irányításáért a vezérigazgató felelős. Emellett az intézmény fenntartója, tulajdonosai is közvetlenül részt vesznek az intézmény működését érintő alapvető döntések meghozatalában. Természetesen – más felsőoktatási intézményekhez hasonlóan – a döntések meghatározott körét a Főiskola Szenátusa hozza. A felsővezetők a projekt megvalósítását kiemelt fontosságúnak tartották, tekintettel arra, hogy a BKF versenyképességét alapvetően meghatározza a munkaerő-piac visszajelzése a képzésre vonatkozóan és a BKF alapításától kezdve munkaerő-piac orientált, gyakorlati képzést nyújtó intézmény kívánt lenni. A fentiek értelmében a projekt során az oktatási rektorhelyettes és a vezérigazgató állandó jelleggel vett részt a DPR megvalósításában, a következő területeken: -
-
oktatási rektorhelyettes: o a projekt szakmai megvalósítását felügyeli, elsődlegesen az általa megfogalmazott vagy összegyűjtött oktatást érintő kérdések jelennek meg a kérdőívekben, illetve az elkészült elemzésekből származó következtetéseket alapvetően az általa felügyelt szervezeti egységekben kell hasznosítani. (Karok, intézetek, tanulmányi osztály, Karriercentrum). vezérigazgató:
o a projekt pénzügyi megvalósítását felügyeli, azaz ő a szerződések aláírója, költségek jóváhagyója, teljesítést ő igazol. A vezérigazgató emellett szintén elvárásokat fogalmaz meg a kutatással kapcsolatban, és bizonyos területeken (pl. a hozzá tartozó marketing esetén) ő is felhasználója az adatoknak. Ugyanakkor e projekt esetén Kiss Pál István vezérigazgató szakmai vezetőként is közreműködött a projekt egészének megvalósításában, így a szakmai és pénzügyi döntések az ő személyénél futottak össze. Az intézményi felső- és középvezetés részvételével kéthetente megtartott úgynevezett stratégiai értekezleten a pályázati igazgató (jelen projekt projektmenedzsere) rendszeresen beszámolt a projekt állásáról a többi érintett vezető számára (ennek az értekezletnek állandó résztvevője a vezérigazgató, rektor és rektorhelyettesek, marketing és kommunikációs igazgató, gazdasági igazgató, a tulajdonos képviselője, illetve a pályázati igazgató). Emellett külön napirendi pontként a Karrier Centrum vezetője is ismerteti a nagyobb kutatási eredményeket. A fentiek értelmében a főiskola tulajdonosi köre, felsővezetése és az érintett funkcionális szervezeti egységek vezetői is állandó tájékoztatást kaptak a projektről, és megfogalmazhatták igényeiket a projekttel kapcsolatban, megismerhették az elkészült elemzéseket. A humán erőforrás biztosítása A projekt kutatásvezetője Kassó Katalin, a Karrier Centrum munkatársa volt. Farkas Katalin kutatási asszisztenssel együttműködve az ő feladata volt a kutatások előkészítése és lebonyolítása, az adattisztítási munkák felügyelete, kapcsolattartás az Educatio Kht-val, adatszolgáltatás a projektmenedzser és a szakmai vezető számára a DPR kutatások előrehaladtáról. A DPR megvalósításához az intézmény többlet erőforrásokat is igénybe vett két területen: DPR tanácsadó segített a tanulmányok elkészítésében, kérdezőbiztosok működtek közre a telefonos lekérdezések előkészítésében, és külön céget bíztak meg az SPSS adatfeldolgozások elkészítésével. A Főiskola a fenntartási időszakra úgy próbálja minimalizálni a fenti költségeket, hogy a pályázat képzési tevékenységei körében (lásd később) az SPSS képzés is megvalósult, így pl. ezt a tevékenységet hosszú távon tervezetten a programhoz értő kollégák is el tudják majd látni. Szabályozási háttér kialakítása: A projekt megvalósításának eredményei az intézményi SZMSZ-be, illetve minőségügyi szabályzatba és intézményfejlesztési stratégiába épülnek be. Továbbá a BKF hallgatói nyilvántartásának körét igazítottuk a DPR igényekhez, azaz valamelyest bővült a
rögzítendő adatok köre. Megjegyzendő, hogy a vállalt indikátort (6 fő) a BKF jelentősen túlteljesítette, hiszen 18 olyan munkakört nevezett meg, amelyben a DPR adatokat kötelezően használni kell, és miután ezek között 1 munkakört többen is betöltenek, az indikátor sokszorosa teljesült. Diplomás pályakövetési rendszer fenntarthatósága A DPR-projekt végrehajtására az alábbi erőforrásokkal rendelkezett a Főiskola -
megbízott szakmai vezető (munkaszerződés), aki valamennyi szakmai komponensért felelt, így a DPR átfogó felügyelete is hozzátartozott.
kutatásvezető (munkaszerződés), aki a DPR feladatok közvetlen megvalósításáért felelt. - kutatási asszisztens, aki folyamatosan biztosította az adminisztrációs feladatokat. - DPR-tanácsadó cég, az elemzések elkészítésében működött közre, nyújtott tanácsot. (céges megbízási szerződés) - kérdezőbiztosok (intézményi munkatársak, akik a lekérdezésben vettek részt) - adatbázis tisztításával megbízott munkatárs. Emellett – külön szerződés nélkül – a Karriercentrum igazgatója folyamatosan részt vett a kutatás lefolytatásában. -
Összességében az intézmény igyekezett a DPR kutatásokat belső erőforrásból megoldani, jellemzően a „szakmai” vonalra kért fel külső szakembereket. A DPR fenntarthatóságának ezért talán legnagyobb kérdése, hogy a két éves projekt során a kutatásokban résztvevők gyűjtöttek-e annyi tapasztalatot, amely már elég lesz a kutatások önálló lefolytatásához 2012 őszén, az első „nem pályázati” megkérdezésnél. Itt is hivatkozni szükséges a VALID pályázatra, ahol szintén ilyen jellegű tapasztalatszerzés valósult meg. A kutatás megfelelő módszertanának, minőségének biztosítását az alábbi eszközökkel érték el a projekt során: -
központi módszertani útmutatók, előírások ismerete, figyelemmel kísérése; folyamatos kapcsolattartás az Educatio Kht-val, illetve részvétel különböző szakmai rendezvényeken; szakmai tapasztalatokkal rendelkező kutatásvezető alkalmazása a projekt során;
A kutatások kommunikációja:
A DPR kutatások számára az intézmény külön honlap-aloldalt biztosított, amelyre a projekt végéig valamennyi elkészült kutatás tanulmánya felkerült, és azóta folyamatosan elérhető. (http://www.bkf.hu/tudomanyos-elet/1110/diplomaspalyakovetes.html ) Emellett a DPR kutatásokból (a 2012-es forduló kivételével) könyvet jelentetnek meg 150 példányban, mely jelen tanulmány megírásakor még nyomdai kivitelezés alatt van, de május 31-re, a projekt zárására tervezetten elkészül, és megküldésre kerül felsőoktatási intézmények, illetve az Educatio Kht. számára. A DPR kutatások eredményei: 1) Felmérés a 2010-ig a BKF szakképzési központ felsőfokú szakképzésein végzett hallgatók körében 2010 decembere és 2011 januárja között a Karrier Centrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola felsőfokú szakképzést végzetteinek körében. A vizsgálatban megpróbálták körüljárni a felsőfokú szakképzésben részt vettek szociodemográfiai jellemzőit, családi hátterét, a felsőfokú szakképzést végzett diákok továbbtanulással kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálatát, illetve a tanulmány kitért az elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdések elemzésére is, valamint bemutatta a végzettek jelenlegi munkahelyének főbb jellemzőit. A kiküldött kérdőívek száma 691 darab volt, a visszaérkezett kérdőívek száma 124 db, amely összességében 18%-os kitöltési aránynak felelt meg. Az összes válaszadót tekintve nagyobb volt a nők aránya, mint a férfiaké, a válaszadók 82,3 százaléka nő volt, A felsőfokú szakképzésen végzettek átlagéletkora 23,8 év, a legfiatalabb volt hallgató a kérdőív kitöltésekor 21, a legidősebb 35 éves volt. A válaszadó hallgatók többsége vidéki, 67,7 százaléknak nem Budapesten van az állandó lakhelye. A szakképzésben részt vett hallgatók csaknem fele hagyományos gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt, és szintén jelentős a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya. A szakképzésben résztvevő hallgatók jelentős többsége tervezte, hogy valamilyen formában továbbtanul, mindössze 1,7 százalékuk jelezte azt, hogy ez nem szerepel a tervei között. A továbbtanulási szándék konkrét képzési elképzeléseit vizsgálva megállapítható, hogy a volt hallgatók elsősorban a felsőfokú (egyetemi/főiskolai)
végzettség megszerzését tűzték ki célul, többségük valamilyen egyetem/vagy főiskola BA jellegű képzését jelölte meg. A továbbtanulási motivációkat jellemzi, hogy elsősorban belső motivációk, az ismeretek bővítése és érdeklődés motiválja a hallgatókat. Szintén viszonylag magas azok aránya, akik valamilyen munkaerő-piaci aspiráció – jobb állás vagy előléptetés – reményében szeretnének továbbtanulni, a külső elvárások és kényszerek kevésbé jelennek meg. A válaszadók közel negyede a képzést már munka mellett végezte el, és szintén magas azok aránya, akik már a záróvizsga letétele előtt álláskeresésbe fogtak, míg a hallgatók negyede a záróvizsga letétele után – pár hónap „pihenést” engedélyezve maguknak csak a záróvizsgát követő 1-2 hónapban kezdték az álláskeresést. Az álláskeresésre fordított idő a többség esetében viszonylag rövidnek tekinthető, közel 40 százalékuk fél éven belül talált munkát. A hallgatók jellemzően nagyobb vállalatoknál helyezkedtek el, a foglalkoztatottak átlagos létszáma 370 fő, többsége (80%) beosztott alkalmazottként dolgozik . A munkavégzést helyszínét tekintve fővárosi dominancia figyelhető meg. A végzett hallgatók jelentős része munkahelyén adminisztratív jellegű feladatokat lát el. 2) Felmérés a 2010-ig a BKF szakirányú továbbképzésén végzett hallgatók körében 2010 decembere és 2011 januárja között a Karrier Centrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola szakirányú továbbképzést végzetteinek körében. A kiküldött kérdőívek száma 270 darab volt, a visszaérkezett kérdőívek száma 83 db, amely összességében 29%-os kitöltési aránynak felel meg. Az összes válaszadót tekintve nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké, a válaszadók 72,3 százaléka nő. A szakirányú továbbképzésen végzettek átlagéletkora 32,4 év, a legfiatalabb volt hallgató a kérdőív kitöltésekor 23, a legidősebb 52 éves volt. A válaszadó hallgatók többsége budapesti, 68,3 százaléknak jelenleg Budapesten van az állandó lakhelye. A szakirányú továbbképzésben részt vett hallgatóknak átlagosan 1,3 diplomájuk volt a továbbképzés elvégzése előtt, relatíve magas a már ekkor két diplomával rendelkezők aránya, a hagyományos főiskolai és egyetemi képzéseken túl értelemszerűen a
szakirányú továbbképzés is magas arányt képvisel. A szakirányú továbbképzés során a válaszadók többsége meglévő végzettségét mélyítette el (57%), míg 43 százalékuk új szakma elsajátítása érdekében választotta a képzést. A szakirányú továbbképzésen részt vettek többsége mind az oklevél megszerzésekor, mind a vizsgálat idején alkalmazottként dolgozott, csaknem egy tizedük vállalkozó. A szakirányú továbbképzésben részt vettek többsége (közel 80%) az oklevél megszerzése óta nem változtatott állást. A továbbképzésen oklevelet szerzett hallgatók motivációját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy elsősorban az új lehetőségek megismerését illetve piacképes lehetőségek megtanulását tartották szem előtt a képzés választásakor és csak kisebb arányban volt jelen a meglévő tudás elmélyítésére és a pályamódosításra vonatkozó szándék. 3) Felmérés a 2011 tavaszán a BKF szakképzési központ felsőfokú szakképzésein aktív hallgatók körében 2011 májusában a Karrier Centrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola felsőfokú szakképzésben részt vevő aktív hallgatói körében. A felmérés egy pályakövetési kutatássorozat első eredményeinek egyike volt. A vizsgálatban megpróbálták körüljárni a felsőfokú szakképzésben részt vevők szociodemográfiai jellemzőit, családi hátterét. A vizsgálat ezen túlmenően kiterjedt a felsőfokú szakképzésben részt vevő diákok továbbtanulással kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálatára beleértve a külföldi részképzésekkel kapcsolatos attitűdöket és a nyelvtudás kérdését is. Az elemzés kitért a felsőfokú szakképzésben részt vevők intézményhez köthető attitűdjeinek vizsgálatára, végezetül bemutatta milyen készségeket és kompetenciákat tartanak fontosnak munkájuk során a hallgatók, és az ezzel kapcsolatos személyes percepciókat is megismerhettük. A 861 megkérdezettből 202 hallgató adott választ, szakonként közel azonos arányban. A válaszadók csaknem 80%-a nő volt, átlag életkora 21-22 év, lakóhelye szerint 75%-ban vidéki, és érettségijüket csaknem 50%-a hagyományos 4 osztályos gimnáziumban, illetve szakközépiskolában szerezte. A szülők között relatíve magas a diplomások aránya, s ez a szakok között nem mutat eltérést. Anyagi helyzetüket a hallgatók közepesnek minősítették, és mindösszesen 5% jelezte a „szakmai generáció” jelenlétét. A diákok 97 %-ban államilag finanszírozott képzésben vettek részt, tanulmányi eredményüket közepesnek ítélték meg. Továbbtanulási preferenciájukat tekintve a
szakok között eltérés volt, az idegenforgalmi szakmenedzserek preferenciái nem különböznek jelentősen az átlagtól, az intézményi kommunikátorok és a reklámszervező szakmenedzserek esetében a más képzésben részt venni kívánók aránya magasabb, a szállítmányozók és a vendéglátó szakmenedzserek esetében az elutasítók felülreprezentáltak az átlaghoz képest. Felsőfokú tanulmányaik alatt a diákoknak gyakorlatilag nincs külföldi oktatási tapasztalata, mindössze ketten jelezték azt, hogy ez idő alatt hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanultak. Ezzel szemben a külföldi munkavállalás már többek kipróbálták, a diákok közel 10 százaléka jelezte ezt. A felsőfokú szakképzésben tanuló diákok több mint 40 százaléka dolgozik a tanulás mellett. A tanulás mellett dolgozók többsége a munka jellegének leírásánál azt jelezte, hogy kapcsolódik tanulmányaihoz az, amit csinál, de közel egy negyedük teljesen más területen dolgozik. A hallgatók jelentős többsége szakterületéhez közvetlenül kapcsolódó vagy ahhoz közeli pályán kíván elhelyezkedni a szakképzés elvégzése után, közel 15 százalék nem a szakterületén szeretné ezt megtenni. A hallgatók jelenlegi véleménye szerint az álláskeresés időtartama a végzés után átlagosan meghaladja a fél évet. A tanulmány a szakképzésre járó diákok Főiskolához köthető továbbtanulási elképzeléseinek elemzésével zárult. 4) Felmérés a 2011 tavaszán aktív első-, másod- és harmadik féléves szakirányú továbbképzésén részt vevő hallgatók körében 2011. július-augusztusában a Karrier Centrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola szakirányú továbbképzésen részt vevő nem végzős (első-, második- és harmadik féléves) hallgatóinak körében. A vizsgálatban megpróbálták körüljárni a szakirányú továbbképzésben részt vettek szociodemográfiai jellemzőit, családi hátterét. A vizsgálat ezen túlmenően kiterjedt a szakirányú továbbképzésen részt vevő diákok továbbtanulással kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálatára, illetve az elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdések elemzésére is. A kiküldött kérdőívek száma 301 darab volt, a visszaérkezett kérdőívek száma 52 db, amely összességében 17%-os kitöltési aránynak felel meg.
Az összes válaszadót tekintve nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké, a válaszadók 73,1 százaléka nő. A szakirányú továbbképzésen részt vevők átlagéletkora 31,8 év, a legfiatalabb volt hallgató a kérdőív kitöltésekor 23, a legidősebb 50 éves volt. A válaszadók a felsőfokú képzések széles skáláján mélyítették tudásukat életük során, a hagyományos főiskolai és egyetemi képzések domináltak. A többségnek legutóbbi iskolai végzettsége nem tért el jelentősen az eddigi életében felsőfokú képzésekhez képest, ugyanúgy a főiskolai végzettség volt tekinthető dominánsnak. A szakirányú továbbképzés során a válaszadók negyede meglévő végzettségét mélyítette el, míg 75 százalékuk új szakma elsajátítása érdekében választotta a képzést. A szakirányú továbbképzésen részt vettek többsége alkalmazottként dolgozott, csaknem egy tizedük vállalkozó volt. A cégek területi elhelyezkedését tekintve a főváros dominanciája érvényesült, a válaszadók közel 80 százaléka Budapesten dolgozott. A továbbképzésre járó hallgatók motivációját vizsgálva megállapíthatást nyert, hogy elsősorban az új szakterület megismerése volt az, ami miatt a képzésre jelentkeztek, illetve piacképes lehetőségek megtanulását tartották szem előtt a képzés választásakor és csak kisebb arányban volt jelen a meglévő tudás elmélyítésére és a pályamódosításra vonatkozó szándék. A szakirányú továbbképzésen résztvevő hallgatók a BKF-t, mint intézményt erős közepesnek minősítették. Felmérés a 2011 őszén aktív másodikos BA képzésben részt vevő hallgatók körében 5) Felmérés a 2012 tavaszán aktív első-, másod- és harmadik féléves szakirányú továbbképzésén részt vevő hallgatók körében 2012 áprilisában a Karrier Centrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola szakirányú továbbképzésen részt vevő nem végzős (első-, második- és harmadik féléves) hallgatóinak körében. A vizsgálatban megpróbálták körüljárni a szakirányú továbbképzésben részt vettek szocio-demográfiai jellemzőit, családi hátterét, továbbtanulással kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálatát, illetve az elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdések elemzését. A kiküldött kérdőívek száma 209 darab volt, a visszaérkezett kérdőívek száma 70 db, amely összességében 33%-os kitöltési aránynak felel meg. Az összes válaszadót tekintve nagyobb volt a nők aránya, mint a férfiaké, a válaszadók 74,3 százaléka nő, a
szakirányú továbbképzésen részt vevők átlagéletkora 33,9 év, a legfiatalabb volt hallgató a kérdőív kitöltésekor 22, a legidősebb 59 éves volt. A hallgatók 60 százaléka hagyományos gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt, és szintén jelentős volt a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya. A szülők iskolai végzettségét tekintve magas a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők aránya az országos átlaghoz képest és relatíve magas a szakközépiskolai/technikum végzettséggel rendelkezők aránya is mindkét szülő esetében. A válaszadók közepesnek minősítik gyerekkori anyagi helyzetüket. A kérdőívet kitöltők közel negyede stratégiai marketing szakirányra jár illetve relatíve magas a művészeti szakokhoz kapcsolódó válaszadók aránya is. A tagozatok közül a levelező a volt a legnépszerűbb, a válaszadók közel 90 százaléka ezt a képzési formát választotta. A többség 2011-ben kezdte meg tanulmányait, viszonylag alacsony volt azok aránya, akik a rendelkezésre álló tanulmányi idő alatt nem fejezték be a képzést. A válaszadók szinte valamennyien rendelkeztek már felsőfokú végzettséggel (98,6%) és mindössze 4.3 százalék tanult párhuzamosan valamilyen más felsőoktatási intézményben. A hallgatók jelentős többsége saját mag finanszírozza a képzését, csak 11 százalék kötött a munkáltatójával tanulmányi szerződést. Jelentős többségük rendelkezett munkával 2012 tavaszán, csak közel 10 százalékuk jelezte az ellenkezőjét. A munkával rendelkezők elsősorban állandó jellegű, határozatlan időtartamú munkaviszonnyal rendelkeznek, az ettől eltérő foglalkoztatási típusok aránya elenyésző. A cégek területi elhelyezkedését tekintve a főváros dominanciája érvényesül, a válaszadók közel háromnegyede Budapesten dolgozik. A továbbképzésre járó hallgatók motivációját vizsgálva megállapítható, hogy elsősorban az új szakterület megismerése volt az, ami miatt a képzésre jelentkeztek, illetve piacképes lehetőségek megtanulását tartották szem előtt a képzés választásakor és csak kisebb arányban volt jelen a meglévő tudás elmélyítésére és a pályamódosításra vonatkozó szándék.
6) Felmérés a 2012 tavaszán a BKF Szakképzési Központ felsőfokú szakképzésein aktív hallgatók körében 2012 áprilisában a Karrier Centrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola felsőfokú szakképzésben részt vevő aktív hallgatói körében. A kiküldött kérdőívek száma 1076 darab volt, a visszaérkezett kérdőívek száma 235 db, amely összességében 22%-os kitöltési aránynak felel meg. Az összes válaszadót tekintve nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké, a válaszadók 79,6 százaléka nő. A felsőfokú szakképzésen végzettek átlagéletkora 21,33 év, a legfiatalabb hallgató a kérdőív kitöltésekor 19, a legidősebb 36 éves volt. A szakképzésben részt vett hallgatók csaknem fele hagyományos gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt, és szintén jelentős a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya. A szülők iskolai végzettségét tekintve megállapítható, hogy relatíve magas a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők aránya az országos átlaghoz képest. A családok anyagi helyzetének szubjektív megítélése átlagosnak mondható. A tervezett BA/BSc képzéssel kapcsolatban határozottan megosztott az aktív hallgatók köre. Közel 40 százalékuk ahhoz a szakhoz köthetően kíván BA képzésben részt venni, amelyre most jár, míg közel ugyanakkora azoknak az aránya, akik nem gondolkodnak ezen. A hallgatók 13,6 százaléka tanul jelenleg más képzésen is és 17,6 százalékuknak van felsőfokú végzettsége. A felsőfokú szakképzésben tanuló diákok több mint 40 százaléka dolgozik a tanulás mellett, a munkaviszony típusa szerinti elemzésből kitűnik, hogy a leggyakoribb forma a gyakornoki és diákmunka, állandó határozatlan időtartamú állás. A tanulás mellett dolgozók többsége a munka jellegének leírásánál azt jelezte, hogy kapcsolódik tanulmányaihoz az. A diplomaszerzés indokaként az előző kérdéshez kapcsolódóan a magas jövedelem jelenik meg első helyen és legkevésbé a külföldi munkavégzés és a társadalmi megbecsülés számít, ami annak fényében érdekes, hogy korábban láttuk, az itt végzettek közel háromnegyede gondolkodik külföldi munkavállaláson.
A hallgatók jelentős többsége szakterületéhez közvetlenül kapcsolódó vagy ahhoz közeli pályán kíván elhelyezkedni a szakképzés elvégzése után, közel 15 százalék nem a szakterületén szeretné ezt megtenni. Felmérés a 2011-ig a BKF szakirányú továbbképzésén végzett hallgatók körében 2012. április-májusában a Karrier Centrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola szakirányú továbbképzést végzetteinek körében. A kiküldött kérdőívek száma 364 darab volt, a visszaérkezett kérdőívek száma 109 db, amely összességében 30%-os kitöltési aránynak felel meg. Az összes válaszadót tekintve nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké, a válaszadók 68,8 százaléka nő. A szakirányú továbbképzésen végzettek átlagéletkora 34,2 év, a legfiatalabb volt hallgató a kérdőív kitöltésekor 24, a legidősebb 52 éves volt. A válaszadó hallgatók többsége budapesti, 65,1 százaléknak jelenleg Budapesten van az állandó lakhelye. A válaszadók a hagyományos főiskolai és egyetemi képzéseken túl, szakirányú továbbképzésen és felsőfokú szakképzésben vettek részt. A szakirányú továbbképzésen részt vettek többsége mind az oklevél megszerzésekor, mind jelenleg alkalmazottként dolgozik, közel tizedük vállalkozó, közel 80%-uk az oklevél megszerzése óta nem változtatott állást. A továbbképzésen oklevelet szerzett hallgatók motivációját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy elsősorban az új lehetőségek megismerése mellett a pályamódosítási szándék játszott szerepet. 7) Felmérés a 2007, 2009 és 2011-ben a BKF Szakképzési Központ felsőfokú szakképzésein végzett hallgatók körében 2012. április-májusában a Karrier Centrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola felsőfokú szakképzést végzetteinek körében. A kiküldött kérdőívek száma 568 darab volt, az e-mailen nem elérhető hallgatók száma 80 , a visszaérkezett kérdőívek száma 90 db volt , amely összességében 18%-os kitöltési aránynak felel meg. Az összes válaszadót tekintve nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké, a válaszadók 80 százaléka nő volt. A felsőfokú szakképzésen végzettek átlagéletkora 23,8 év, a
legfiatalabb volt hallgató a kérdőív kitöltésekor 21, a legidősebb 35 éves volt. A válaszadó hallgatók többsége vidéki, 69,7 százaléknak nem Budapesten volt az állandó lakhelye 14 éves korában. A szakképzésben részt vett hallgatók több mint fele hagyományos gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt, és szintén jelentős volt a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya. A válaszadó hallgatók több mint fele a BKF Szakképzési Központ felsőfokú szakképzésén kívül is részt vett más képzésben. A volt hallgatók elsősorban más BA képzést választották az elvégzett felsőfokú szakképzés után. A szakképzésben résztvevő hallgatóknak csak egy része tervezte, hogy valamilyen formában továbbtanul, 10,7 százalékuk jelezte azt, hogy ez nem szerepelt tervei között. A továbbtanulási szándék konkrét képzési elképzeléseit vizsgálva megállapítható volt, hogy a volt hallgatók elsősorban a felsőfokú (egyetemi/főiskolai) végzettség megszerzését tűzték ki célul, többségük valamilyen egyetem/vagy főiskola MA jellegű képzését jelölte meg. A továbbtanulási motivációkat vizsgálva megállapítható volt, hogy elsősorban belső motivációk, az ismeretek bővítése és érdeklődés motiválta a hallgatókat. Szintén viszonylag magas volt azok aránya, akik valamilyen munkaerő-piaci aspiráció – jobb állás vagy előléptetés – reményében szerettek volna továbbtanulni, a külső elvárások és kényszerek kevésbé jelentek meg. A válaszadók közel negyede a képzést már munka mellett végezte el. Az álláskeresésre fordított idő a többség esetében viszonylag rövidnek tekinthető, közel 40 százalékuk fél éven belül talált munkát. A végzett hallgatók jelentős része a felméréskor munkahelyén adminisztratív jellegű feladatokat látott el. Összességében megállapítható, hogy a volt hallgatók elsősorban a képzés gyakorlati jellegét hiányolták csaknem egyöntetűen.
b) Adattár alapú vezetői információs rendszer fejlesztése A projekt célja egy olyan, adattár alapú vezetői információs rendszer kialakítása volt, amely segíti a főiskolát egy felsőoktatási menedzsment információs rendszer szakmai alapjainak megteremtésében, biztosítja a főiskola számára a hatékony információ gazdálkodás alapfeltételeit, felkészítést és szakmai támogatást nyújt a főiskolának az adattár alapú vezetői menedzsment rendszer kialakítására és üzemeltetésére, valamint lehetővé teszi a mindenkori oktatásirányítás által meghatározott információszolgáltatási feladatok hatékony ellátását, különös tekintettel a TÁMOP 4.1.3 programban kifejlesztett központi adattár felé történő adattovábbításra. A szállító által ellátandó feladatokat az AVIR-hoz készült műszaki leírás az alábbiak szerint határozta meg1: 1. Fogalom definíciótár létrehozatala „Az adattárház alapú információs rendszerek kiépítése során használatos kifejezések és definíciók összegyűjtése és pontos jelentés tartalmának meghatározása. Elvárt outputként jelentkezik olyan definíciótár létrehozatala, mely a projekt során egyértelmű támpontot (közös nyelvet) jelent az abban résztvevő intézményi érdekeltek és alvállalkozók számára. Termék: Fogalom-definíciótár 2. Informatikai környezet leírása Az intézmény által működtetett alaprendszerek adattartalmának, integrálhatóságának és adatminőségének vizsgálata és összefoglalása. Feladat továbbá a meglévő informatikai rendszerek integrálhatóságának vizsgálata és összefoglalása, adattárházba történő integrálási feltételeinek meghatározása. Termék: összefoglaló a megvalósítandó rendszerrel szemben támasztott technológiai követelményekről, összhangban a vezetői igényekkel 3. Technológiai követelmények leírása A meglévő adottságok és meghatározott (magas szintű) követelmények, és igények dokumentált definiálása a technológiával és annak működésével kapcsolatosan, figyelembe véve a jelenleg alkalmazott és a jövőben alkalmazandó vezetői megoldásokat (mutatószámokat és riportokat). Termék: a vezetői információs rendszerrel szemben támasztott rendszer szintű követelmények összefoglalása
1
Forrás: AVIR közbeszerzés műszaki dokumentációja
4. Mutatószámok: az igényelt mutatószámok és érintett adatok körének meghatározása az intézmény főfolyamatai alapján (oktatás, épület(infrastruktúra) management, informatikai, hallgatói kapcsolatok, nemzetközi kapcsolatok, stratégiaalkotás) esetében Az érintettekkel együttműködésben meghatározásra kell kerülnie a folyamatok hatékonyságának, eredményességének bemutatására alkalmas mutatószámoknak. Figyelembe kell venni: az igényfelmérés során azonosított eredmények, a jelenleg is meglévő stratégai és finanszírozási mutatóit, az minőségértékelési, az intézményi és kari szintű teljesítményértékelés rendszerét és mutatóit, a központi adatszolgáltatások során rendszeresen kért adatok és mutatók körét, a DPR rendszer, az elégedettség mérőszámait, és az AVIR által ajánlott mutatószámokat. Termék: mutatószám és adatdefiníciós dokumentáció 5. Riport-specifikációk Feladat a mutatószámrendszer azonosítása során meghatározott különböző felhasználói területek számára specifikus fix riportok tervezése és felhasználókkal való jóváhagyatása. A riportok által biztosítandó információk (és adatok) körének rendszerezése. Az egyes riportokkal szembeni elvárások: információk, gyakoriság, hozzáférhetőség, stb. pontos meghatározása. Termék: Vezetői riport specifikációk 6. Rendszer specifikáció Elvárás a működés során elvárásként jelentkező tartalmi követelmények feltárása. A feladat magában foglalja a tervezett rendszer üzemeltetésére, informatikai környezetére vonatkozó elvárások, előírások, szabványok összegyűjtését. Tervek: a rendszer üzemeltetésére, informatikai környezetére vonatkozó elvárások, előírások, szabványok dokumentációja 7. Rendszerterv összeállítása A rendszerterv összeállítása magába foglalja az adatmodell kialakítását, az adatelérések tervezését, az adatszintű transzformációk tervezését, a megjelenítő tervezését és a jogosultsági rendszer tervezését. Termék: Adatmodell dokumentáció; Adatelérési dokumentáció; Adat szintű transzformációk dokumentációja; Jogosultsági rendszer dokumentáció; Megjelenítő dokumentáció 8. Tesztelési terv A tesztelés folyamatának, szereplőinek, a hibák kezelésének a megtervezése, illetve annak felsorolása, hogy mely adatelemek milyen módon kerülnek tesztelésre. Termék: Tesztelési terv dokumentáció 9. Adattárház háttér tábláinak programozása és rendszerek integrációja
Kialakításra kerülnek az adattárház háttértáblái, a VIR és az alaprendszerek integrációja. Ezt követően megtörténik a rendszerek adatszintű integrációja beleértve a szükséges alaprendszer-fejlesztések megvalósítását is. Termék: kész rendszer; 10. Adatáttöltés, kézi adatrögzítés és a szükséges környezet kialakítása A feladat keretében programozási feladatként jelentkezik az adathalmazok kialakítása, a különböző szinteken megjelenítendő mutatók érdekében alkalmazott adatműveletek beállításai, valamint a közvetlenül megjelenítendő jelentések konfigurálása (alap riportok, tematikus OLAP elkészítése, adminisztrációk, jogosultságok beállításai). A feladat keretében megvalósítandó a kézi adatbevitellel kezelendő adathalmaz betöltési felületeinek kialakítása. Elvárt eredményként jelentkezik a kézi adatbevitel papír alapú információinak digitalizálása érdekében önálló állomás kiépítése. A munkaszakasz ezen önálló állomás üzembe helyezésével, valamint az adatáttöltési feladatok elvégzésével zárul. A kézi adatrögzítést a kompetenciaközpont végzi az intézményen belül. Termék: Adatáttöltés tesztelési dokumentáció; Adathalmaz megjelenítési dokumentáció; Műveletek elvégzési dokumentáció; Jelentések konfigurációs dokumentáció; Kézi adatbevitel környezetének átadási dokumentációja 11. Tesztelés, hibajavítás, adatminőség javítása A feladat megvalósítása során elvárásként jelentkezik a rendszer tesztforgatókönyv alapján történő tesztelése, a visszajelzett hibák minősítése és javítása. A tesztelés megvalósítása során két alapvető tesztelési feladat mindenképpen megvalósítandó: egyrészt technológiai tesztelés, melynek keretében átfogó tesztelésre és ellenőrzésre kerülnek az áttöltési, az aggregációs, illetve egyéb műveleti mechanizmusok, a tárolás, valamint a riportolási lehetőségek, elemzésre és javításra kerül az adatminőség kérdése. Más oldalról a tesztelés keretében a célcsoport által történő felhasználói tesztelés mindenképpen elvárásként jelenik meg. Termék: Technológiai tesztelési dokumentáció; Elégedettségi dokumentáció; Módosítási jegyzőkönyv 12. VIR üzemeltetői kézikönyv elkészítése VIR rendszer üzemeltetésével foglalkozók számára kézikönyv készítése, a VIR és a mögöttes adattárház felépítéséről, a feladatok elvégzésének lehetséges menetéről. Termék: Üzemeltetői kézikönyv; Üzemeltetési oktatás ismeretanyaga 13. VIR üzemeltetői képzés A VIR üzemeltetői számára képzés megvalósítása a rendszer valamennyi területére kiterjedően. A képzés célja, hogy az üzemeltetőket felkészítse a felmerülő feladatok megoldására, a kérdések megválaszolására. Termék: Üzemeltetői képzés jelenléti íve
14. VIR felhasználó kézikönyv elkészítése, felhasználói képzés A feladat keretében elvártan megvalósul a felhasználói jogosultságok kiosztása kari és funkcionális szervezeti egységei vezetői részére. A felhasználói jogosultságok kiosztásával párhuzamosan a felhasználók részére alkalmazási kézikönyvet kell elkészíteni, melyet elvártan szervezeti egységenként egy alkalommal, bemutató és felhasználói oktatás egészít ki. A munkaszakasz elvártan komplett teszteléssel az éles üzemmód megkezdésével zárul. Termék: Jogosultsági dokumentáció; VIR felhasználói kézikönyv; Felhasználói oktatás ismeretanyaga; Felhasználói oktatás jelenléti ívei” A közbeszerzési felhívás meghatározta a szállítótól és a rendszertől elvárt feltételeket is az alábbiak szerint: I.
„A rendszertől elvárt általános MINIMUM követelmények
Műszaki minimum: -
-
-
Főiskola hardver-szoftver környezet illeszkedés (Ajánlatban be kell mutatni, illetve a rendszer működéséhez szükséges minden szoftverelemet ajánlatnak tartalmaznia kell, illetve jelezni kell, ha a hardverkörnyezet további fejlesztésre szorul a rendszer fejlesztése miatt.) legyen a meglévő Active Directory-ból authentikált a felhasználó, legyen rögzített, hogy ki, honnan, mikor, milyen célra használta a rendszert és ebből készülhessenek statisztikák minden hálózati kommunikáció titkosítással kell, hogy rendelkezzen webes felületről is legyen elérhető
Tartalmi-formai minimum: -
-
A TÁMOP 4.1.1-es pályázathoz kapcsolódó, az ajánlati dokumentáció részét képező B/22-es számú mellékletben foglalt feltételek maradéktalan betartása (mellékletként csatolva) az elkészült produktumok (pl. reportok) hatályos BKF arculati kézikönyvhöz való illeszkedése (a hatályos arculati kézikönyv megtekinthető itt: http://www.bkf.hu/foiskolankrol/674/arculati-elemek.html http://www.bkf.hu/menufiles/bkf_arculati-kezikonyv_v2.0.pdf
-
magyar és angol nyelven elérhető valamennyi funkció és felület kötelező modulok: o hallgatók, o oktatók, dolgozók (HR)
o képzési szerkezet, oktatásszervezés, o pénzügyek, gazdálkodás o ingatlan és nagy értékű (1 MFt feletti) eszköz infrastruktúra
-
Becsült felhasználói szám: 10 fő élő adatkapcsolattal rendelkező felhasználó Riportok száma tervezetten: 20 db Dashboardok száma tervezetten: 4 db
II. Szállítótól elvárt általános MINIMUM követelmények - együttműködés az EDUCATIO és Közreműködő Szervezet felé történő adatszolgáltatásban a projekt megvalósítása során. (A projekt megvalósítását követően az adatszolgálatási feladatokat az intézmény látja el). - A projekt megfelelő dokumentáltságának biztosítása, elsősorban a http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/avir oldalon található AVIR ajánlások szerint, az itt található sablon-dokumentumok lehetőség szerinti alkalmazásával. A sablonok ajánlásként kezelendők, azaz azoktól való ésszerű eltérés lehetséges. - A főiskolán jelenleg használatos alrendszerek tulajdonosaival, fejlesztőivel való tárgyalások és egyeztetések lefolytatása a szükséges interface-ek biztosítása céljából. - Az alrendszerek tulajdonosai megadják az interface-ek megírásához szükséges információkat és adatbázis eléréseket a fejlesztőnek” A közbeszerzés során a BKF az árat kisebb súllyal értékelte, nagy hangsúlyt fektetett azonban a rendszerterv megfelelőségére, a meglévő informatikai rendszerekhez való igazodására, a könnyű kezelhetőségre, illetve a rendszer továbbfejleszthetőségére. Ezért a bírálati szempontokat az alábbiak szerint fogalmazta meg: „Az ajánlattételi dokumentációban definiált és az ott meghatározott elvárásoknak megfelelő koncepcionális rendszerterv minősége (bírálati szempont részletezése) Ennél a bírálati szempontnál Ajánlatkérő a Vezetői Információs Rendszer, mint „végtermék” minőségét értékeli az Ajánlattevők által benyújtott koncepcionális rendszerterv alapján. A rendszert 3 szempontból vizsgálja: o Adattár és elemző funkcionalitás o Reporting funkcionalitás o Továbbfejleszthetőség
Adattár és elemző funkcionalitás Ajánlatkérő magasabb pontszámmal értékeli a fenti funkciót minél teljesebben megvalósító megoldásokat. Az értékelés során kitér többek között az alábbi szempontokra: folyamatmodell elemzés lehetőségek (Ajánlatkérő elvárása, hogy 1 felületen lehessen látni, hogy egy riport előállításához milyen adatszolgáltatások történnek, milyen ütemezésben, milyen felelősökkel.) egyszerű dimenzióváltások lehetőségei összetett adatsorok esetében függvényszerkesztés lehetősége terv-tény adatok összehasonlításának lehetősége kezelhetőség, felhasználóbarát jelleg egyéb, a fenti funkciókhoz kapcsolódóan többletként megajánlott műszaki tartalom
-
-
Reporting funkcionalitás Ajánlatkérő magasabb pontszámmal értékeli a fenti funkciót minél teljesebben megvalósító megoldásokat. Az értékelés során kitér többek között az alábbi szempontokra: • •
• •
• • •
vizuális megjelenítés lehetőségei; MS Office exportálás és integráció lehetősége (word-be, excelbe, pdf-be, ppt-be, outlookba stb.); automatikus riporttovábbítások lehetősége; a riportolásnál az adatok naprakészsége mellett azok feltöltéséről is megfelelő jelentések készítése; ad hoc riportálás lehetősége; kezelhetőség, felhasználóbarát jelleg; egyéb, a fenti funkciókhoz kapcsolódóan többletként megajánlott műszaki tartalom.
Továbbfejleszthetőség Ajánlatkérő magasabb pontszámmal értékeli azokat a megoldásokat, melyeknél az intézményen belül a bevezetés során illetve eredményeként kialakított kompetencia-központ külön fejlesztés, és a fejlesztő külön igénybevétele nélkül képes a vezetői információs rendszerben új tartalmak definiálására és ezek
hozzáadására, illetve új elemzések, lekérdezések, riportok, stb. generálására. A megfelelően kiképzett, a szükséges változtatásokat önállóan, fejlesztő közreműködése nélkül elvégezni képes kompetenciaközpont kialakítása a support tevékenységgel kapcsolatos feladatokat csökkenti! A fentiek alapján bemutatandó: • új adatforrások beillesztése, és a beillesztett adatforrásoknól új riportok generálása, új fogalmak és adatkapcsolatok megadása
Illetve a másik bírálati szempont esetén: Az ajánlattételi dokumentációban definiált és az ott meghatározott elvárásoknak megfelelő megvalósítási terv minősége (bírálati szempont részletezése) Ajánlatkérő ennél a bírálati szempontnál a Vezetői Információs Rendszer bevezetésének folyamatát bírálja el, az Ajánlattevők által benyújtott megvalósítási terv (ütemterv, módszertani leírás) alapján. A megvalósítási tervet Ajánlatkérő elsősorban a következő szempontok alapján bírálja el: -
-
-
Ajánlattevő hogyan határozza meg a feladatok ütemezését, a feladatok elvégzésének módszertanát. Ajánlattevő mekkora hangsúlyt fektet a kompetenciaközpont kialakítására, képzésére, milyen módszerekkel él a megfelelő kompetenciaközpont kialakítása érdekében, milyen tudással, önállósággal rendelkező kompetenciaközpont áll elő a fejlesztés végére. Ajánlattevő a bevezetés folyamata során milyen hangsúlyt fektet az adattisztítási folyamatokra, illetve milyen megoldásokat alkalmaz annak érdekében, hogy az intézménynél jelentkező adattisztítási- feladatok könnyebben, gyorsabban, kisebb munkaerő-ráfordítással elvégezhetők legyenek.
A fentiek alapján ajánlattevőnek ajánlatában (annak megvalósítási tervében) be kell mutatnia a fejlesztés tervezett ütemezését, alkalmazott módszertanát, az intézményi szereplők bevonásának ütemét és körét, az oktatások tervezett ütemezését és körét, továbbá azt, hogyan felel meg a fentiekben megfogalmazott elvárásoknak.” A közbeszerzési eljárás lefolytatása után a fejlesztés az alábbiak szerint valósult meg.
A vállalkozó kiválasztását követően a BKF Fenntartó Kft. tulajdonosaival folytatott egyeztetés során a főiskola kialakította azokat az alapelveket, amelyek nyomán megkezdődhetett a szervezet felkészítése a rendszer bevezetésére. 2011 nyarán a rendszer bevezetéséért felelős BKF-es belső projektszervezet, az ún. BKF Kompetenciaközpont a kulcsfelhasználói igényeket maga – a szállító közreműködésével - térképezte fel személyes interjúk alkalmával. Ennek nyomán megszülettek az ún. riportdefiníciós munkalapok (RDM-ek), amelyek alapján megkezdődhetett a riportok fejlesztése. Maga az adatgyűjtési és igényrögzítési folyamat több hetet vett igénybe, amelyet a munka későbbi szakaszában természetesen több, pontosító egyeztetés követett. Ezzel párhuzamosan az AVIR-ral foglalkozó kollégák minden igénylővel jóváhagyatták a megszületett RDM-eket, hogy biztosan úgy és annak mentén történjen a fejlesztés, amit a későbbi kulcsfelhasználók látni szeretnének, és ahogyan használni óhajtják. Az RDM-eket az AVIR fejlesztésével megbízott szereplőknek a körültekintés teljes igényével kellett felépíteniük, azaz már a projekt elején világosan le kellett fektetni, hogy: • mi a riport célja, • kik és mikor fognak jelentést kapni belőle, • hogyan nézzen ki maga a riport, • milyen dimenziók, mutatószámok, hierarchiák, adatkapcsolatok jellemzik, valamint • honnan nyeri a riport az adatokat, mi a forrás. A főiskola vezetésének, illetve a BKF Kompetenciaközpontnak ezt követően meg kellett határoznia – a szállítóval kötött szerződés alapján – a 10 online felhasználó és az offline módon jelentéseket kapó dolgozók körét, akik jórészt a felső- és középvezetés tagjai közül kerültek ki.
A rendszer működ(tet)ése szempontjából sarkalatos pont volt még a jogosultsági rendszer kiépítése, amely precízen szabályozza, hogy a főiskola mely dolgozója mely riportokhoz (vagy mely riportszeletekhez) jogosult hozzáférni. Biztosítani szükséges ugyanis, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá bizalmas adatokhoz. A BKF Kompetenciaközpont munkatársai természetesen teljes körű hozzáféréssel rendelkeznek minden riporthoz és dashboardhoz, hiszen ők azok, akikhez a kollégák a kérdéseikkel, problémáikkal, fejlesztési igényeikkel fordulhatnak. A főiskola működtet egy olyan e-mail címet, amelyet a célból hozott létre, hogy a felhasználók a kérdéseiket, problémáikat ezen a fórumon jelezzék. Nagyon fontos, hogy ezek a jelzések megtörténjenek, mert csak így biztosítható, hogy a rendszer minél teljesebb mértékben felhasználóbaráttá váljon, s az igényeket messzemenőkig kielégíthesse. A projekt előmenetelét, aktuális állapotát (mérföldkövek, dokumentáció, tervek) a vállalkozó státuszjelentések formájában dokumentálta, valamint ezt időközönkénti személyes egyeztetések követték, így a kapcsolat folyamatos és zökkenőmentes volt. A projektdokumentáció részét képező anyagokat a vállalkozó folyamatosan frissítette, ami egy – mind a vállalkozó, mind a főiskola AVIR-ral foglalkozó munkatársai számára elérhető – közös színtér segítségével nyomon követhető, aktualizálható volt, egyúttal biztosított volt, hogy a projektben érintett minden személy naprakész dokumentáció alapján végezze a munkáját. A fejlesztés eredményeképpen a főiskolán 19 riport (illetve vezetői műszerfal) született meg, amelyeket a kulcsfelhasználók igényeinek és a velük folytatott interjúk és egyeztetések során nyert információkból fejlesztett ki a vállalkozó és az alvállalkozó. Ezek a riportok és dashboardok a következők: 1. adminisztráció hatékonysága
2. terv/tény összehasonlítás 3. hallgatói kintlevőségek nyomon követése 4. hallgatói bevételek 5. könyvtári kintlevőségek és pénzbeli tartozások 6. könyvtári állomány: kötelező – ajánlott irodalom 7. SZTK – hallgatói lemorzsolódás 8. hallgatói létszámfigyelés és belsőmozgások 9. hallgatói lemorzsolódás egyéb képzéseken – FSZ, BA, MA 10. HR – dolgozói nyilvántartás 11. főállású és megbízásos oktatók óraterhelése 12. dolgozói szabadság-nyilvántartás 13. Felsőfokú Szakképzési Központ – oktatói adatok 14. dolgozói fluktuáció 15. felvételi számok értékelése 16. végzett hallgatók adatainak feldolgozása 17. szakok költsége 18. KC hallgatói létszámfigyelés – belső és külső mozgás 19. hallgatók félév elejei beiratkozásának és bejelentkezésének figyelése A fenti 19 mellett van 5 olyan elemi riport, amelyek a kötelező adatszolgáltatás körébe esnek, ezek az alábbiak: 1. hallgatói pénzügyek 2. DPR kérdőív 3. dolgozók 4. helyiség
5. OTDK A projekt során a vállalkozó a BKF kompetenciaközpont munkatársai számára tartott oktatásokat és workshopokat annak érdekében, hogy a rendszert használni és üzemeltetni tudják. Emellett minden kulcsfelhasználó is képzést kapott a rendszerről egyszer átfogó jelleggel a konkrét fejlesztések megkezdése előtt, másodszor pedig a riportok (és dashboardok) megvalósulását követően. Mivel a rendszer különböző részrendszerek adatainak összekötésével dolgozik, fontos az adatkapcsolatok és az adatok megfelelőségének folyamatos vizsgálata, kontrollja. Annak érdekében, hogy a rendszer megbízható adatokkal dolgozzon, a főiskola munkatársai folyamatos adattisztítást, illetve adatellenőrzést végeznek. A projekt eredetileg 2011. október 28-án zárult volna, azonban tekintettel arra, hogy a BKF Kompetenciaközpont munkatársai a tesztelés során hibákat vettek észre, a projekt zárására végül 2012. január 6-án került sor. c) Munkaerő-piaci kutatás A projekt tervezésekor célként jelent meg egy munkaerő-piaci kutatás lebonyolítása a következő tartalommal: A kutatás célja, hogy a BKF képzési területei (turizmus, gazdálkodás, menedzsment, közszolgálat, művészeti képzések) kapcsán megvizsgálja a piaci keresleti és kínálati viszonyokat, tapasztalatokat gyűjtsön a munkáltatók által támasztott igényekről és visszajelzéseket adjon a BKF vezetésének a képzések tartalmára, az átadott ismeretekre, megszerezhető kompetenciákra vonatkozóan. A kutatás kiindulópontjául az a felismerés szolgált, hogy a munkáltatói vélemények megismerése egyre nagyobb szerepet kap a felsőoktatási intézmények „kínálati politikájában”. Ennek megfelelően az elmúlt évtizedben számos kvantitatív kutatás zajlott e téren. Megállapítható azonban, hogy e kutatások általában mennyiségi adatokat gyűjtenek (hányan helyezkednek el, mennyi ideig keresnek munkát, milyen fizetéssel helyezkednek el, stb.) illetve könnyen, 1-1 szóval vagy igen/nem felelettel megválaszolható kérdéseket tesznek fel. A fő kérdés az volt, hogy a munkáltató két azonos végzettségű, korú, szakmai tapasztalattal rendelkező fiatal esetén milyen szempontok alapján választ?
• mik azok a kompetenciák, melyeket hiányol a munkavállalóinál vagy a jelentkezőknél? • milyen „skill”-ek szükségesek, amelyeket nem kap meg a diplomás a felsőoktatási intézménytől? Milyen személyiség-vonások szükségesek és ezek fejleszthetők-e? • vannak-e olyan szakmai ismeretek, melyekkel a képzés nem foglalkozik, nem tárgyalja? • miért nem találnak bizonyos pozíciókra embereket?
A vizsgálatok kutatáselméleti hátterét az úgynevezett grounded theory adja, aminek alapján rugalmasan, az egyes kutatási fázisok eredményeinek ismeretében újrafogalmazhatóak a kutatási kérdések. A kvalitatív kutatási paradigma megfelelően rugalmas keretet biztosít ehhez. A kutatás során alkalmazott módszertan: szekunder kutatásként szakirodalom tanulmányozása, feldolgozása, célzott mélyinterjúk, majd az interjúk elemzése és összefoglalása, visszacsatolások, javaslatok megfogalmazása. A vizsgálatok eredményét össze kívánták vetni a korábbi pályakövetési kutatásokkal, illetve a DPR rendszerből leszűrt tapasztalatokkal, így a mennyiségi és a minőségi információk együttesen kerültek volna elemzésre. A kutatás tervezett menete a pályázat megírásakor a következő volt: 1. „Szakirodalom, intézményi akkreditációs anyagok, hálótervek tanulmányozása, a már lezajlott pályakövetési vizsgálatok, munkavállalói beválás-vizsgálat eredményeinek, hallgatói motivációs vizsgálat tanulmányozása. (A teljes képzési palettára vonatkoztatva (BA, MA, FSZ, szakirányú továbbképzés) Időtartama: 2010.08.01-2011.02.28 Résztvevők: kutatásvezető és 5 fő kutatási asszisztens (a kutatási asszisztensek az intézmény anyagait, képzési rendszerét, a korábbi kutatásokat ismerő, ezeket irányított szempontok szerint feldolgozó személyek) 2. Mélyinterjús kutatás, megkérdezettek köre: Munkaügyi központok; Kamarák; HR cégek; BKF képzési paletta területein piacvezető cégek, médiumok, művészeti ügynökségek, turisztikai szolgáltatók megkérdezése; Szakmai gyakorlaton lévő hallgatókat fogadó cégek. Megkérdezés menete: populáció azonosítása, célirányos mintavételhez; mintavételi keret kialakítása; interjúalanyok azonosítása Időtartama: 2011.03.01-2011.08.31
Résztvevők: kutatásvezető és 2 fő kutató, akik a mélyinterjúkat elvégzik 3. Az eredmények feldolgozása 4. Kiegészítő hallgatói felmérés, kiegészítő hallgatói motivációs vizsgálat azokra a kérdésekre, melyekre a korábbi vizsgálatok nem tértek ki, kvantitatív kutatás tervezetten 400 fős mintán. 5. Mélyinterjúk eredményének összevetése az akkreditációs követelményekben foglaltakkal. 6. Kapott eredmények összevetése DPR tapasztalataival, kiegészítő kutatással Időtartam: 2011.09.01-2012.02.28 Résztvevők: kutatásvezetők, 2 fő kutató, 1 fő asszisztens (mélyinterjúk rögzítése), a hallgatói vizsgálatokhoz 10 fő kérdezőbiztos. 7. Javaslatok megfogalmazása a képzési kínálat módosítására, bővítésére 8. Eredmények disszeminációja (konferencia, kiadvány) Résztvevők: kutatásvezető, 2 fő kutató, illetve az eredmények összefoglalásánál a Főiskola vezetése Időtartam: 2012.03.01-2012.07.31” Összességében a tervezett kutatás két éves volt, és a valóságban is nagyjából ennyi idő alatt valósult meg. A pályázati döntés időben később született meg, a kutatásvezetőt ezért csak 2010 szeptemberében bízták meg, továbbá 4 fő kutató állandó jelleggel dolgozott mellette, és 1 fő kutatási asszisztens segítette a munkájukat. Az utóbbi 5 fő kiválasztása november hónapra történt meg. A kutatás végül 2012 májusára fejeződött be, 2012. március 9-én tartották meg a kutatás lezáró konferenciát, majd ezt követően jelent meg a tervezett tanulmánykötet, melynek címe: Felsőoktatás és munkaerőpiac - Tények, vélemények, tapasztalatok (ISBN 978963-88943-4-2). Ez a kötet szintén számos felsőoktatási intézmény számára megküldésre került. A kutatás menete az alábbiak szerint alakult: Célkitűzés: A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola küldetése, hogy kiválóan felkészült, gyakorlatias szakembereket képezzen a média, a vállalatok és az intézmények számára, akik munkába lépésük után azonnal képesek alkalmazni üzleti, kommunikációs és közszolgálati ismereteiket.
Ehhez illeszkedően a MOTIVUM
projekt átfogó célja alapvetően a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola hallgatói szolgáltatásainak bővítése volt annak érdekében, hogy hallgatóik számára
jobb elhelyezkedési esélyek biztosítottak legyenek. A 2010-es évben a Főiskola egyesült a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájával, mellyel a Főiskola hallgatóinak száma megduplázódott, és összetétele is átformálódott: az intézmény két karra, a Kommunikációs és Művészeti Karra. Mindezen körülmények indokolttá tették, hogy a projekt egyik fő pillére egy olyan kutatás legyen, amely a munkaerőpiaci helyzetet vizsgálja. Így várva egy jobb képet arról, hogy milyen kihívásokkal kell a BKF diákjainak a későbbiekben szembesülniük – ehhez mérten mire szükséges őket felkészíteni. A kutatás vezetője Schleicher Nóra lett, aki szociológia szakos diplomáját az ELTE Társadalomtudományi Karán szerezte, majd summa cum laude végzett a szociológia doktori programban. 2005 óta tanít a BKF-en, valamint főiskolai docens. Szociológiát, médiaszociológiát,
kvalitatív
kutatási
módszereket,
kommunikáció-kutatást,
közvélemény-kutatást, valamint gender and language és gender and media c. angol nyelvű tárgyakat oktat, „Kvalitatív kutatási módszerek” címmel főiskolai jegyzetet írt. 2007-től az ELTE/EU kutatójaként a RECON-ban (az EU 6. keretprogramjának kutatási projektje) vesz részt. A 21 hónapos kutató munka előkészületei 2010 szeptemberében kezdődtek, melynek fő célja a Főiskola képzési tevékenységének és a munkaerő-piac elvárásainak összevetése volt.
A munka első lépéseként Schleicher Nóra kutatásvezető előadást tartott a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola által szervezett nemzetközi IHEPI konferencián, melynek témája az OECD által megfogalmazott, a felsőoktatás jövőjére vonatkozó 4 lehetséges forgatókönyv összevetése volt a TÁMOP-4.1.1.A-10/2/KMR pályázati szöveggel. A hónap elején szintén sor került a MOTIVUM kutatást előkészítő stratégiai megbeszélésre, ahol jelen volt Kiss Pál István vezérigazgató, Pupek Emese oktatási rektor-helyettes, Szilágyi Anna pályázati igazgató és Schleicher Nóra kutatásvezető. A
találkozó célja a kutatás pontos céljainak és eszközrendszerének meghatározása volt, mellyel kapcsolatban a résztvevők következő célokat határozták meg: 1. Érvényes, tudományosan megalapozott kutatási eredmények létrehozása. 2. A főiskola munkaerő-piaci kapcsolatrendszerének erősítése. 3. A Főiskolán zajló tudományos tevékenység eredményeinek disszeminációja, a főiskola hírnevének erősítése. Megállapodás született továbbá 4 kutató és 1 félállású kutatási asszisztens alkalmazásának szükségességéről, valamint a kutatás infrastrukturális feltételeinek megteremtéséhez szükséges kutatószoba létrehozásáról. 2010 októberének fő tevékenységei a kutatói csapat felállítása, valamint a kutatás témájában rendelkezésre álló információk forrásainak azonosítása a főiskolán. A kutatásvezető végül Gayer Zoltán (szociológus), Hain Ferenc (pszichológus), Rétfalvi Györgyi (médiakutató) és Török Lajos (közgazdász) személye mellett döntött, akik mindannyian a BKF oktatói, tudományos fokozattal és tudományos tapasztalattal, ám eltérő diszciplináris hátterükhöz kapcsolódó tudással rendelkeznek, ezzel elősegítve a kutatás sokszínűségét, tapasztalataikkal gazdagítva a kutatási lehetőségeket. A rendelkezésre álló információk azonosítását illetően a kutatásvezető felvette a kapcsolatot a BKF Karrier Centrumának vezetőjével, aki tájékoztatást nyújtott a kutatáshoz szükséges, a 2007-2010 közötti hallgatói motivációs, DPR kutatásokról. Ezen túl sor került egy közös kutatási megbeszélésre is, melynek témája a legújabb hallgatói motivációs kérdőív kidolgozása volt. A hónap közepén a kutatásvezető felvette a kapcsolatot az oktatási rektorhelyettessel is, aki megnevezte a szervezetben azokat a személyeket, akiket érdemesnek tartott megkeresni, akiknek a kutatás megszervezését érintő releváns kérdéseik lehetnek a munkaerőpiaccal megszervezésekor.
kapcsolatban.
Ezek
fontos
inputok
voltak
a
kutatás
Tekintettel arra, hogy a kutatói stáb október hónapban összeállt, így novemberben már az érdemi munka szervezése kezdődhetett meg. Meghatározásra került a kutatás menete, megkezdődött kutatáshoz szükséges szakirodalom feldolgozása, elindult a ’brainstorming’ folyamat a kutatási kérdésekben, valamint feldolgozásra kerültek a Karrier Centrum részéről rendelkezésre bocsátott anyagok. A hónap végére már körvonalazódtak a kutatásban szereplő kérdések, azok rendszere. Az alapkérdések tisztázása után 2010 decemberére elkészültek a kutatási tervek mind a kutatásvezető, mind a kutatók részéről. A kutatócsoport további szereplőkkel vette fel a kapcsolatot: egyrészt az Akkreditációs és Minőségirányítási Iroda vezetőjével, aki a főiskolán elvégzett, a kutatás alapján releváns kérdőívek és felmérések adatait osztotta meg, másrészt pedig Strasinski Zsuzsával, akivel a megváltozott munkaképességgel
rendelkezők
lehetőségeiről
egyeztettek
a
kutatók.
E hónap fontos feladatai voltak még a kutatási tervek megvitatása, pontosítása és véglegesítése. Schleicher Nóra két kutatási alprojektet vázolt fel. Az első kutatási tervének az volt a feltételezése, hogy a felsőoktatás szerepéről vallók magnyilvánulásait egy piacorientált diskurzus uralja, mely az embert, a végzett hallgatót kizárólag, mint munkaerőt definiálja. Ebben azt is vizsgálni tervezte, hogy a kinek a szempontjai, érdekei jelennek meg, vannak-e érdek-ütközések s vannak-e olyan érdekek, melyek egyáltalán nem artikulálódtak.
A vizsgálat legfontosabb kérdései: • milyen képzés jó a hallgatónak; • általános vagy speciális tudás; • kapcsolódási pontok a munka világa és a felsőoktatás között • oktatott tárgyak hasznossága A kutatásvezető második kutatási tervének kérdésköre inkább a férfi-női munkahelyszerzési stratégiáinak különbségére fókuszált volna.
Hain Ferenc kutatásában a vizsgálandó területként a gyakorlati- és munkahelyhez jutás kapcsolathálózati sajátosságait nevezte meg a BKF képzéseiben résztvevő szak-, alap- és szakirányú továbbképzéses hallgatók között.
A kutatás fő kérdései voltak: • gyakorlati hely megszerzésének stratégiái • meghirdetett állás betöltési útvonala a munkaadó felől • milyen szempontok alapján válasz a munkaadó • hogyan jut be a hallgató a gyakorlati helyre, és gyakorlatának befejeztével megtartják-e – ez a döntés mitől függ munkaadói oldalról A Gayer Zoltán által felvázolt kutatási terület lényegét tekintve a munkaerőpiaci igények és oktatás kapcsolatának változásait kezdte vizsgálni azzal a feltevéssel, hogy bár a felsőoktatás szerkezete nem változott az elmúlt 15 évben, a piacot alkotó vállalatok méretei és szerkezete azonban átalakultak. A vizsgálat ezek esetleges kapcsolatait, kölcsönhatásait volt hivatott feltárni. Rétfalvi Györgyi médiakutatóként az újságírás specializációkra jelentkező hallgatók munkavállalási esélyeit vizsgálta a médiában. Mit vár el a munkaadó a Kommunikáció és
Média
szakon
újságírás
szakirányon
végzett
hallgatóktól?
A kutatás fő kérdései: • milyen képzés jó a hallgatónak; általános vagy speciális tudás; meghirdetett állás betöltési útvonala a munkaadó felől • milyen szempontok alapján választ a munkaadó • hogyan jut be a hallgató a gyakorlati helyre, és gyakorlatának befejeztével megtartják-e – ez a döntés mitől függ munkaadói oldalról • személyes kapcsolatháló szerepe Török Lajos a hallgatók bolognai pályamodelljének vizsgálatát vette górcső alá, azt kutatva, hogyan tehető ez a folyamat hatékonyabbá, kifejezetten a BKF Turizmus és vendéglátás szakos hallatóira vetítve.
Kutatásának fő kérdései: • hogyan és milyen konkrét eszközrendszerrel segíthető a Vendéglátó és turizmus szakos szakmenedzser hallgatók hatékony bekapcsolódása a szakirányú BA képzésekbe • hogyan és milyen konkrét eszközrendszerrel segíthető a Turizmus és vendéglátás szakos BA hallgatók hatékony bekapcsolódása a szakirányú MA képzésekbe. 2011. január hónapra előálltak a részletes kutatási tervek, melyek megvitatását követően sor kerülhetett azok kivitelezésére. Schleicher Nóra a Munkaerőpiaci kutatással összefüggő stratégiai egyeztetéseken vett részt, valamint egy, a Tóth Ágnessel folytatott megbeszéléssel a Marketing Igazgatóság szempontrendszerét, kérdéseit megismerve integrálta azokat kutatásába. Gayer Zoltán elsősorban a saját, illetve közös kutatásokhoz használandó módszerek, ezen belül is a facebook applikáció kutatásban való felhasználásának lehetőségeit térképezte fel és mutatta be. Hain Ferenc a munkaerőpiac és kapcsolati tőke összefüggései témakörben megkezdte a hallgatók kapcsolati hálójának vizsgálatát a Karrier Centrummal együttműködésben, mely adatok rögzítését és ellenőrzését követően már elemezhetőek voltak. Ebben a hónapban ugyanakkor egy külön alprojekten is elkezd dolgozni,
melyben
fókuszáltan
a
Felsőfokú
szakképzésben,
valamint
a
Szakközépiskolában részt vevő hallgatók munkaerőpiacra kerülésének körülményeit vizsgálja a gyakorlatban. Ehhez elkészült a vizsgálandó folyamat áttekintése, leírása, valamint a potenciálisan érdekes és vizsgálandó kérdések összeállítása. A Karrier Centrummal együttműködve megkezdődött a DPR kutatás releváns adatainak átvétele, ellenőrzése alapelosztások vizsgálata, az elemzési szempontrendszer, valamint az értékelés szempontjainak összeállítása. Rétfalvi Györgyi a kutatás megalapozottságához szükséges szakirodalmat dolgozta fel, elkészítette mélyinterjú tervezetét és megtervezte az elkészítendő interjúk időbeosztását. Török Lajos összeállította a kutatásához szükséges, a BKF szakmenedzser képzésének vezetőivel
felvenni tervezett interjú kérdéssorozatát, mely interjúk el is készültek a hónap végéig. Február hónapban a ’Munkaerőpiacra jutás és kapcsolati tőke összefüggései’ kutatási alprojekten közösen dolgozó Gayer Zoltán és Hain Ferenc pontosították a vizsgálat tervezett menetét, számba véve az online elérhető adatokat. Kettejük átdolgozott közös kutatásának újszerűsége volt, hogy egy népszerű közösségi portál, a Facebook bevonásában rejlik, ahol az online kérdőíves adatfelvételen felül egy alkalmazás révén hozzáférhetővé váló adatok szintén bevonhatóak lesznek az elemzésbe. Gayer Zoltán ezen kívül a Rétfalvi Györgyivel és Schleicher Nórával közös kutatási tervek kidolgozásában is közreműködik a mélyinterjú-vázlat létrehozásával Alumnikutatáshoz. Hain Ferenc saját gyakorlat orientált kutatásában egy, a korábban a Karrier Centrum által lefolytatott szakképzéses vizsgálat elemzését végezte el, az ebből levont következtetéseket beépítve saját kutatásába. Rétfalvi Györgyi a próbainterjúztatás, és az első interjúk elkészítésével haladt ebben a hónapban, valamint a kutatása szempontjából lényeges, hogy véglegesítésre került a 10 végzett újságíróként vagy elhelyezkedni kívánó hallgatóval készítendő mélyinterjú-guide. Török Lajos ez előző hónapban elkészített interjúk elemzését végezte el, eredményeire alapozva állította össze a célcsoportot képező végzős hallgatók részére készített kérdőív tervezetét. 2011 márciusában Schleicher Nóra újságírókkal, szerkesztőkkel, intézményvezetőkkel készített interjúkat kutatásához, valamint együttműködött a BKF Karrier Centrumával a hallgatói szakmai gyakorlati kérdőív kidolgozásában, továbbá a Karrier Centrum adatbázisára támaszkodva elindítja a mintavételi eljárást – végzett hallgatók felkeresésére. A Hain-Gayer kutatásban folytatódott az online vizsgálat érdemi előkészítése, valamint sor került egy közös előadás megtartására a téma kapcsán „A hálózati szemlélet” címmel a főiskola oktatói számára. Hain Ferenc saját kutatását illetően átdolgozásra kerültek a főiskola szakmai gyakorlatot vizsgáló hallgatói kérdőívei, melynek eredményei fontos indikátorok lehetnek a későbbiekben a Karrier
Centrum számára. Rétfalvi Györgyi a próbainterjúknak köszönhetően tisztább képet kapott a szerkesztőségek munkaerő-felvételi gyakorlatáról, azok elsődleges elemzése rámutatott számára a hangsúlyosabb kérdésekre, melyhez illeszkedve módosította az interjú guide-ot, és további interjút készített, majd ezeket összevetette és elemezte. Török Lajos véglegesítette a kutatásához szükséges kérdőíveket. Áprilisban Schleicher Nóra további 8 interjút készített el, közreműködött a kérdőívek kidolgozásában, valamint ellátta a kutatás vezetésével összefüggő feladatokat. Gayer Zoltán Kaló Zsuzsával együttműködve próbainterjút vett fel a mélyinterjús vizsgálathoz, Hain Ferenccel közösen pedig a Facebook-os kutatáshoz kapcsolódó tárgyalásokon vett részt a fejlesztőkkel. Hain saját kutatása tekintetében megkezdte a szakképzés sajátosságaira hangolni a szakmai gyakorlat vizsgálatát célzó kérdőívet. Rétfalvi Györgyi a módosított interjú-guide alapján újabb interjúkat vett fel (hírügynökség, országos tematikus napilap, online újság). Szövegelemző program használatát követően túl hosszúnak találta az interjúk időtartamát, ennek alapján ismét átdolgozta a guide-ot, melynek alapján újabb interjúkat készített. Török Lajos egyeztetett a kérdőív kitöltéséről Borbás Anikóval, valamint további szakmai interjúkat készített. A május hónap Schleicher Nóra számára az előző hónap feladatainak folytatásával telt, valamint további interjúk készítésével a munkaadókkal, intézményvezetőkkel, volt hallgatókkal. Gayer Zoltán a hallgatói mintaválasztásban működött együtt Kaló Zsuzsával, további próbainterjúkat készített a mélyinterjús vizsgálathoz, valamint a Facebook-alkalmazással kapcsolatban végzett szoftverfejlesztési feladatokat. Gayer online kutatása és Hain hálózatkutatása végül nem minden ponton futott együtt májustól: Hain Ferenc eredeti elképzeléséhez illeszkedve megkezdte a szakmai gyakorlatos kérdőívhez kapcsolt kapcsolathálózati kérdésblokk lekérdezését. Rétfalvi Györgyi új az interjú-guide alapján további mélyinterjúkat vett fel, bővítette szakirodalom-jegyzékét, kijelölte az elemzés fő csapásirányait. Török Lajos számára
májusban elkészültek a Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser hallgatók által kitöltött kérdőívek. Júniusban a projekt végéig elvégzendő feladatokhoz rendelt határidőket a kutatókkal együtt Schleicher Nóra. A kutatások menete már körvonalazódott, azonban fontos volt a folyamatok pontos ütemezése. E hónapban Hain Ferenc (hallgatói gyakorlat és network alprojekt) számára elsősorban a témák pontosítása volt a feladat. Gayer Zoltán a Facebook kutatás felelőseként a Facebook applikáció tesztelésének eredményeit értékelte, kezelte a felmerülő technikai és adminisztratv problémákat, valamint felkutatta a az applikáció által lekérhető adatok és a feldolgozás lehetőségeit – kutatási irányokat és hipotéziseket keresve. Török Lajos megkezdte a rendelkezésére álló interjúk összegzését, a szeptemberi kérdőívek összeállítását és újabb interjúk előkésztését, ugyanígy Rétfalvi a saját kutatására vonatkozóan, valamint
közreműködött
a
szakirodalom
feldolgozásában
Schleicher
Nóra
kutatásához. Júliusban és augusztusban a kutatók saját ütemtervüknek megfelelően haladtak, folytatva az előző hónapban elkezdett munkát. Szeptemberben elkészült az alumni interjúk előkódolása, interjú készült a munkaadók képviselőjével a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetőjének személyében, és beépítésre került Rétfalvi egy újságrói elemzése egy ősszel megjelent tanulmányban. Gayer Zoltán Facebook-kutatását illetően meghosszabbításra került az adatfelvétel a hatékonyabb elérés érdekében. A kutató az adatlekérés –ellenőrzés – másodlagos adatfelvétel feladatokat végezte az adott hónapbnan. Hain Ferenc párhuzamosan elemezte az általa kutatott területek rendelkezésre álló adatait, Rétfalvi Györgyi pedig továbbra is gondozta a szakirodalom-listát. Megtörtént a kérdőíves adatfelvétel a Turizmus-Vendéglátás B.A. nappali tagozatos hallgatók körében is, Török Lajos kutatásához. Október hónap további interjúk felvételével és elemzésével, a Facebook-projekt adatfelvételének lezárásával, valamint SPSS-elemzésekkel telt. Gayer Zoltán a
Facebook-applikációs projekt során nyert adatok végleges formájának bekéréséért járt közben, valamint az alumni prjekt kódolási feladatait látta el. Hain Ferenc kutatásainak eredményeit továbbra is párhuzamosan vizsgálta, melynek eredményeit beépítette
készítendő
tanulmányának
vázlatába.
Rétfalvi
Györgyi
további
szakirodalom feldolgozását vélte indokoltnak alprojektjéhez, valamint a kutatásokhoz szükséges Atlasz-kódokat tanulmányozott. Török Lajos megkezdte a rendelkezésre álló kérdőívek kiértékelését SPSS rendszer alkalmazásával. 2011 novemberében a interjúkon és elemzéseken túlmenően már megkezdődtek a tavaszi konferencia előkészületei, melyhez Rétfalvi Györgyi felvette a kapcsolatot Győrffy Istvánnal (főszerkesztő, Pannon Lapok), hogy adjon elő az újságíró hallgatók elhelyezkedési esélyeiről a regionális napilapokban. Hain Ferenc alprojektjeiben megkezdi a tanulmányírás előkészítését, míg Rétfalvi Györgyi az EADIM (European Academy of Digital Media) grazi konferenciáján tartott előadásában az újságíró kutatás néhány részeredményét már ismertette a konferencia résztvevőivel. December hónap fő feladatai az adatelemzés haladásának egyeztetése, valamint a konferencia részleteinek kidolgozása volt. További interjúk készültek az egyes kutatásokhoz,
javíttatásra
szorultak
a
Facebook-kutatáshoz
szükséges
adatformátumok, valamint folytatódtak az SPSS elemzések. 2012
januárjában
meghatározásra
a
konferenciával
kerültek
a
kapcsolatos
tanulmányokkal
teendők
kapcsolatos
tisztázásán
határidők
is.
túl Az
adatfeldolgozás és adatelemzés végső stádiumához ért, az utolsó kiegészítő interjúk kerültek már csak felvételre. Ebben a hónapban a kutatók mindegyike elkészült a tanulmányának első változatával. Február hónap a március 9-i konferencia szervezésével, a tanulmányokkal és a konferencia előadásokkal szembeni formai követelmények tisztázásával telt. Minden kutató tanulmányának végleges változatán ill. prezentációján dolgozott. A kutatócsoport egésze részt vett a végül elfogadott absztraktok kiválasztásában és a program megtervezésében.
Március 9-én a konferencia sikeresen lezajlott, melynek szervezése, hirdetése és előkészítése a BKF más szervezeti egységeivel kooperálva történt. A hónap nagyobb volumenű feladata ugyanakkor a kutatók számára tanulmányaik véglegesítése, határidőre történő ellenőrzése majd lektoráltatása, valamint összefoglaló készítése a kutatási eredményekről a BKF számára. Ez utóbbi prezentálására április elején került sor, melyben Schleicher Nóra ismertette a kutatócsoport két éves tevékenységét, valamint a kutatási eredményeket. Ez a prezentáció tartalmazta azokat az ajánlásokat is, melyeket az alprojektek vezetői fogalmaztak meg a Főiskola számára. Május hónapban, a projekt zárásakor véglegesítésre került, és a projekt eredményeképp elkészült a tanulmánykötet és a vezetői összefoglaló szövegezett formája. Előbbi a munkaerőpiac és a felsőoktatás viszonyát tágan értelmezve vizsgálja, míg az utóbbi egy részletesen kidolgozott belső anyag, amely a kutatások eredményeit a Főiskolára vetítve összegezte és fogalmazott meg ajánlásokat a vezetőség számára. Ami a kutatási eredmények disszeminációját illeti: A kutatási eredmények disszeminációjának legfontosabb eleme a már említett konferencia. A konferencia a http://www.bkf.hu/tudomanyos-elet/1269/felsooktatas-esmunkaeropiac-tenyek-velemenyek-tapasztalatok.html oldalon jelenleg is hírként szerepel. Emellett külön összefoglaló készült - és több alkalommal ennek vezetői értekezleten történő bemutatása is megtörtént - az intézmény oktatási vezetői számára (oktatási rektorhelyettes, intézetvezetők, dékánok, szakvezetők és szaktitkárok). A kutatási program dokumentációja: A kutatás megvalósulását a BKF az alábbi iratokkal dokumentálta: 1) Munkaszerződés, munkaköri leírás, munkaidő-kimutatások, fizetési jegyzékek, járulékok bevallása, átutalások, csoportos utalásról szóló nyilatkozat a kutatásvezetőnél és asszisztensnél 2) Magánszemélyes megbízási szerződések, hóközi fizetési jegyzékek, teljesítési
igazolások a 4 fő kutatónál 3) Valamint szakmai teljesítést igazolandó: a. havi kutatásvezetői beszámolók minden hónapról, mellékletként a kutatási értekezletek jegyzőkönyvei
általában
b. a konferenciáról készült fotók c. a konferencia jelenléti íve d. a projekt végére elkészült a tanulmánykötet e. kérdőíves felmérések anyagai és mélyinterjúk titkosított anyagai. További felmerült eseti költségek e programpont kapcsán: adatrögzítés, nyomdai költségek, olvasószerkesztő, konferencia megrendezéséhez kapcsolódó rendezvényszervezési díj, melyek szintén a kutatáshoz kötődtek.
d) Alumni szolgáltatások Az alumni szolgáltatások kapcsán a VALID pályázat alumni felületéhez hasonló másik interaktív felületet tervezett bevezetni a BKF, ERASMUS alumni felület címen. Ennek fejlesztését egyik munkatársa valósította meg, és jelenleg az erasmusalumni.bkf.hu felületen érhető el. Az ERASMUS alumni felület célja az volt, hogy egy olyan felületet hozzanak létre, mely az ERASMUS programban részt vett diákokat tömörítené, gyűjtené össze, segítséget nyújtana a pályázatok elkészítésében, tapasztalatokat, élményeket osztana meg más hallgatókkal, így a közösség létrehozása és kialakítása mellett azt a célt is szolgálná, hogy a Főiskola hallgatói közül minél többen éljenek a pályázat nyújtotta lehetőségekkel. A felület egy adatbázis és ennek online megjelenése. A felületet az eredetileg tervezetthez képest számos más szereplő is használja. Kinyitották a végzett és bent lévő hallgatók számára is, így egyszerre szolgál alumni és nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztési célokat. A felület akadálymentes. A használók száma: 1803 természetes személy. Dokumentáció: -
munkaszerződés
-
munkaidő-kimutatások
-
elkészült felület
Az alumni programban tervezett másik tevékenység a mentori szolgáltatások kialakítása volt. A projekt eredményeképp jogi és vállalkozási mentor segíti a végzett hallgatókat, akik rendelkezésre állnak számukra, és online vagy személyes találkozó keretében segítik munkahelyükön való boldogulásukat, vagy vállalkozásuk alapítását. Eddig 68 fő vett részt a programban. Dokumentáció: -
mentorok szerződései, számlái, teljesítési igazolásai, órakimutatásai
-
összesített névsor
A mentori szolgáltatások kialakításának elsődleges oka az volt, hogy a pályakezdő diplomások vállalkozási és pénzügyi ismeretekkel rendelkezzenek, illetve munkajogi kérdésekben megfelelő segítséget kaphassanak. Ugyanezt a célt szolgálták volna az alumni tréningek, melyből a projekt végére alumni online elérhető tréninganyagok születtek. Eredetileg 3 féle tréninget terveztek 2-2-2 alkalommal megtartani a végzett hallgatók számára karriertervezés, munkajog, illetve személyes pénzügyek menedzselése témakörben. Ezeket a programokat el is indították, és az alábbi két tréninget meg is tartották: Pénzügyi tréning
2011.06.10-11.
2
Munkajogi tréning
2011.05.20-21
5
Miután azonban a résztvevői létszám rendkívül alacsony volt (a jelentkezők végül nem jelentek meg), változás-bejelentéssel éltek a közreműködő szervezet felé, hogy a szakmai tartalmat úgy módosíthassák, hogy a tréningek online formában legyenek elérhetők és emellé konzultációs lehetőséget biztosítsanak. Végül a programelem tréningjei felkerültek elérhető formában a honlapra, így a hallgatók számára rendelkezésre állnak.
A projektelem dokumentációjaként a BKF az alábbi dokumentumokat nyújtotta át: -
szerződések, számlák, teljesítési igazolások
-
megtartott tréningek dokumentációja
-
online elérhető tréningek
Az alumni szolgáltatások fejlesztésének utolsó eleme az úgynevezett DISK teszt bevezetése. A projekt tervezett elemeként sor került a DISK tesztek (személyiségtesztek) bevezetésére, és meghirdetésére a végzett hallgatók körében. Ezt eddig 48 fő töltötte ki. A tevékenység megvalósításának időszaka 2010.07.08-2012.05.31 közé esett. A Thomas-rendszer a legelterjedtebb menedzsment- és személyi erőforrás-fejlesztő eszköz, melyet több mint 50 000 vállalat használ több mint 40 éve. „A Kompetencia profil elemzés a vezetők számára segítséget nyújt, az alkalmazottak toborzásához és kiválasztásához, képzéséhez valamint tanácsadáshoz és csapatépítéshez. A rendszer három -
a munkakör kompetencia elemzésből (HJA), a személy kompetencia (Magatartás) profil elemzésből (PPA) és a csoport kompetencia elemzésből áll.
A munkakör elemzés az adott munkakör kompetencia elvárásainak meghatározásában, a Magatartás-profil elemzés az egyén kompetenciáinak, viselkedésének azonosításában, a csoport elemzés pedig egy csoport hatékony működésének vizsgálatához nyújt segítséget.
A Kompetencia elemzés önjellemző kérdőív – nem teszt – amely az ember viselkedését vizsgálja a munkahelyi környezetben. A kérdőívet 5-8 perc alatt lehet kitölteni. A kérdőív kitöltése során kiderül, hogy az emberek hogyan látják önmagukat, hogyan viselkednek nyomás hatására, illetve az, hogy jelenlegi munkahelyi környezetükben mások milyennek látják őket. Az eredmény rávilágít a vezetői munkakörben és csoport helyzetben tapasztalható viselkedési különbségekre, továbbá kiválóan alkalmazható egyrészt képzési igények azonosítására, másrészt annak megállapítására, hogy az egyén a munkahelyen
hogyan motiválható és ösztönözhető; azaz magabiztosságának és lelkesedésének növelésére.”2
az
egyén
önbecsülésének,
A projektelem értékeléséhez rendelkezésünkre bocsátott dokumentáció - szerződés, számla, teljesítési igazolás - kitöltés névsora - kitöltés értékelések. Megállapítható, hogy azon hallgatók, akik a tesztet kitöltötték, megfelelő tájékoztatást, információt kaptak a teszt által mért kompetenciákról, ugyanakkor szükséges lenne a tesztek jobb kommunikációja, hogy a rendelkezésre álló lehetőséget jobban ki lehessen használni. A teszt online jellege kifejezetten az alumni célcsoport számára előnyös, hiszen munka mellett, otthonról el tudja végezni, és ezáltal ismeretet szerezhet saját magáról, saját kompetenciáiról. e) Tehetséggondozási szolgáltatások és Komplex hallgatói szolgáltatások E két tartalmi elem kapcsán különösen fontos volt, hogy a TÁMOP 4.1.1./08-as pályázat, azaz a VALID projekt fejlesztéseihez kapcsolódjanak az e projektben tervezett elemek. A MOTÍVUM pályázat bevezetett szolgáltatásai a következők: 1) Szakmaspecifikus CAPTain rendszer kidolgozása (3.4 Tehetséggondozási szolgáltatások fejlesztése) A pályázatban vállalták, hogy a korábbi, TÁMOP 4.1.1/08-as körben bevezetett CAPTain rendszert úgy fejlesztik tovább, hogy kidolgozzák ennek szakma-specifikus változatát. A CAPTain egy online tesztrendszer, amely képes a hallgatók személyiségjegyeit mérni, és a tehetséggondozásban használják. A CAPTain teszteket a Főiskola a korábbi pályázatban vezette be, ebben a pályázatban viszont szakértők segítségével kidolgozott speciális profilokat, amelyek megfelelnek egy-egy szakma követelményeinek, így mérhető, hogy az adott szakmához képest a hallgató milyen „távol áll”, vagy mennyire felel meg a szakma követelményeinek. A feladat dokumentációja: magánszemélyes megbízási szerződések (2db), teljesítési igazolások, hóközi fizetési jegyzékek, és az elkészült profilok. A profilok közül azokat választották, melyek a főiskolai képzések kapcsán a leggyakrabb elhelyezkedési lehetőségként jelentek meg. 2
Forrás: Thomas DISC brossúrája
Így elkészült többek között a menedzser, menedzser asszisztens, ügyfélszolgálati asszisztens képességeit értékelő profil.
2) Karriertervek bevezetése (3.3 Komplex hallgatói humán szolgáltatások rendszerének a fejlesztése) A pályázatban vállaltak szerint két alkalommal saját karrierterveikről, elképzeléseikről végeztek felmérést a bent lévő hallgatók körében. (Megjegyzendő, hogy ez nem azonos a DPR tevékenységekkel, hiszen teljesen saját kérdéscsoporton alapul.) Az első felmérésre a főiskola hallgatói körében 2010. december 6. – 2010. december 12. közötti időszakban került sor, online és papír alapú kérdőív segítségével. A kiküldött kérdőívek száma 1530 volt, a visszaérkezett kérdőívek száma 345 db online és 56 db papír alapú kérdőív, mindösszesen 401 db kérdőívet elemeztek, amely összességében 26%-os kitöltési aránynak felel meg, feltételezve, hogy az online és papír alapú kitöltés között nincs átfedés. Az második felmérésre a főiskola hallgatói körében 2011.11.21-2012.12.19. közötti időszakban került sor erre a megkeresésre, a kiküldött kérdőívek száma 846, ebből email visszapattant 11 címről, így az elért sokasság 835 fő, ebből 235 válaszolt, ez 28,1%-os válaszadási arány. Dokumentáció: -
első felmérés kapcsán rendelkezésre áll a teljes dokumentáció (alapsokasság, kérdőív, tanulmány, felmérési adatlap, adatbázis)
-
második felmérés kapcsán rendelkezésre áll a kérdőív és az alapsokasság, a tanulmány megírása folyamatban van, május 30-ig befejeződik. A tanulmányok tanulságai, összefoglalói a főiskola vezetése számára bemutatásra kerültek, illetve kerülnek. 3) BKF Doors karrierbörze (3.3 Komplex hallgatói humán szolgáltatások rendszerének a fejlesztése) Eredetileg nem tervezték a pályázatban, de változás-bejelentés segítségével a projekt megtakarításait erre a tevékenységre tudták fordítani. A nemzetközi karriernap, amely ilyen szempontból továbbfejlesztése a VALID pályázatban már bevezetett
cégek napjának 2012.03.06-án került megrendezésre, melynek kapcsán 1203 fő hallgató regisztrált. http://www.bkf.hu/karriercentrum/852/bkf-doors.html A tevékenységhez tartozó dokumentáció: -
összevont névsor
-
egyedi hallgatói regisztrációs lapok
-
fényképes dokumentáció
4) Protokollverseny (3.3 Komplex hallgatói humán szolgáltatások rendszerének a fejlesztése)
A verseny megszervezése szintén nem volt a pályázat eredendő része, a megtakarítások átcsoportosításával valósulhatott meg. A versenyre 2012.május 21-én kerül sor, meghirdetése a honlapon és számos formában történt (http://www.bkf.hu/tudomanyos-elet/1268/ii-foiskolai-es-egyetemiviselkedeskultura-es-protokoll-verseny.html) A verseny komoly publicitást kapott és saját facebook oldala is volt.
5) Tutori hálózat kialakítása (3.4 Tehetséggondozási szolgáltatások fejlesztése) A projektben tervezett tutori rendszert 2011.03.28-2012.05.31 között működtették. A tutorok (jellemzően 7 fő tanácsadó) felkeresik a hallgatókat a szakmai gyakorlati helyükön és ott interjúvolják őket, illetve segítik eligazodásukat. A rendszerbe április végéig 122 hallgatót vontak be. A tutori rendszert eredetileg csak a tehetséggondozási programban résztvevő hallgatók számára akarták kialakítani, végül szakmai szempontok alapján döntöttek úgy, hogy mely cégeknél milyen hallgatókkal találkoznak a tutorok. Valamennyi tutoráltról részletes jelentés készült, melyet a szakmai gyakorlati rendszer fejlesztéséhez akarnak felhasználni a Karrier Centrum munkatársai. Dokumentáció: -
Tutorok megbízási szerződései, teljesítési igazolások, órakimutatások, fizetési jegyzékek
-
összesített névsor az órakimutatásokon szereplő nevek alapján
-
egyedi dokumentáció a tutoráltakról.
A tutori rendszerhez szorosan kapcsolódik a patrónusi rendszer, amelyet a gyakorlati képzési helyek kialakításánál tárgyalunk.
f) Gyakorlati helyek kialakítása 1) Tankonyha kialakítása A pályázat részeként 2010 augusztusától 2010. november 22-ig tankonyhát alakítottak ki, amelynek építési és eszközbeszerzési része volt. Az építési szállító versenyeztetéssel, az eszközbeszerzési közbeszerzéssel került kiválasztásra. A tankonyhában eddig 309 fő tanult. A tankonyha megvalósítása alapvető célja volt a Főiskolának, tekintettel arra, hogy a Heller Farkas Főiskola integrációja után a turisztikai képzés tárgyi feltételeinek fejlesztése kiemelt fontosságú prioritásként jelent meg. A tankonyha a turisztikai BA és FSZ képzések gyakorlati képzőhelyeként szolgál. A tankonyha volt az első jelentősebb mérföldköve a projekt megvalósításának, ezért a nyitórendezvényt is a tankonyha átadójával egybekötve tartották. A tankonyha kialakításával szerette volna a BKF a szeptember 30-as elszámolási kötelezettséget is teljesíteni, ugyanakkor a közbeszerzési eljárás részben elhúzódott, másrészt az építési munkálatok kapcsán is merültek fel problémák. Végül a kialakított tankonyhánál az energia biztosítása okozott problémát, a hatóság ezt annak ellenére nem alakította ki, hogy időben megkérte a Főiskola valamennyi engedélyt. Így a közbeszerzési szerződés határidejét módosítani volt szükséges. A tankonyha jelenleg zavartalanul üzemel és szolgálja a Főiskola oktatási céljait, az itt készült ételeket a hallgatók helyben elfogyaszthatják, értékesítésre nem kerül sor. Dokumentáció: -
fényképek
-
eszközkartonok, leltár
-
szerződések, szállítólevelek, számlák, teljesítési igazolások, üzembe helyezési jkv.
-
építési dokumentáció, műszaki ellenőri jelentés
-
közbeszerzési dokumentumok
2) Patrónusi rendszer
A patrónusi rendszerben a szakmai gyakorlati helyet biztosító cég szakértője segíti a hallgatót a beilleszkedésben. A patrónusi cégek minden hallgatóról részletes jelentést készítenek a szakmai gyakorlat végén. A rendszerben eddig 48 hallgató vett részt, a 2012-es tavaszi félévben még májusig végeznek a hallgatók. A rendszer a projektben 2010.08.31-2012.05.31 között valósul meg. A tervezetthez képest más cégek vettek részt, összességében több munkaadót, szakmai gyakorlati helyet biztosítót sikerült így elérni. A májusban végző hallgatókról jelen dokumentum megírásakor még nincs információnk. Dokumentáció: -
patrónusi cégek szerződései, számlái, teljesítési igazolásai, beszámolói.
-
összesített névsor g) Nemzetközi szolgáltatások
A pályázat céljai között szerepelt, hogy az intézmény nemzetközi kapcsolatai fejlődjenek, illetve kialakítsanak olyan szolgáltatásokat, melyek ebben az irányban jelentnek előrelépést. A BKF fiatal intézményként nem rendelkezik rendkívül erős kialakult nemzetközi kapcsolatokkal, ezért a projektben tervezett fejlesztések egyértelműen stratégiai fontosságúak voltak az intézmény számára, hiszen a jövőben egyre inkább részese, szereplője kíván lenni a nemzetközi felsőoktatási piacnak is. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének, hallgatók fogadásának első és alapvető feladata az volt, hogy az intézmény belső iratai, szabályzatai, tematikái rendelkezésre álljanak angol nyelven a külföldi hallgatók számára. A projekt során elkészült fordítások mind elektronikusan, mind nyomtatottan átadásra kerültek a projektmenedzsment számára. A második lépcsőt az ERASMUS program fellendítése kellett, hogy jelentse, amelynek érdekében hozta létre az Erasmus alumni felületet, amelyet korábban már említettünk. h) Szervezetfejlesztés A szervezetfejlesztési program közbeszerzési eljárás eredményeként tudott megvalósulni a Főiskolán. A célja a 2010 óta a Főiskolán bekövetkezett nagyobb változások kezelése, így különös tekintettel a Heller Farkas Főiskolával való integrációra, a művészeti képzések indulására, illetve a főiskola olyan távlati terveire, mint a nemzetközi kapcsolatok jobb kiaknázása, nemzetközi képzések indítása.
Az alábbi műszaki leírást adta meg a projektmenedzsment a szolgáltatás tartalmi teljesítéséhez: „I. Ütem: Diagnózis 1. Diagnózis elkészítése, szervezeti kultúra felmérés A szervezet jelenlegi működésének áttekintése. Tartalma az integráció után kialakult új szervezeti kultúra felmérése (OCI vagy azzal egyenértékű eljárás), valamint az oktatási intézmények és a funkcionális szervezetek közötti kapcsolat minőségének értékelése. A felmérést egy 250 fős szervezetre kialakított reprezentatív mintán kell elvégezni. 2. Stratégiai tervezési workshop megtartása 2 napos vezetői workshop, amely keretében a diagnózisban feltárt eredményeket ismertetik, és segítségével felülvizsgálják a szervezet küldetését, jövőképét, értékrendjét. Ennek eredményeként azonosítani kell olyan stratégiai fontosságú folyamatokat, munkaköröket, szervezési fejlesztéseket, amik kijelölik a további fejlesztés fókuszterületeit. 3. Projektteamek felállításában való közreműködés A meghatározott 2 db kiválasztott folyamatra keresztfunkcionális projektteamek kijelölése, amelyekben képviseltetve van a változásban érintett összes szervezeti egység. 4. Szervezeti célok kommunikálása 1 napos össz-szervezeti workshop, aminek keretében a vezetőség bemutatja a fejlesztési célokat, a fejlesztésért felelős csapatokat, és a folyamatot mindkét kiválasztott terület esetén, majd összegyűjtjük a szervezet felől jövő ötleteket, kiegészítéseket. Ezek véglegesítik mind a folyamatok, mind az emberek szintjén való fejlesztéseket. II. Ütem: Folyamatok, rendszerek fejlesztése 5. Stratégiai tervben meghatározott folyamatok működésének felülvizsgálata A stratégiai tervben meghatározott 2 stratégiai folyamat menetének kitisztázása, kapcsolódási, átadási pontok és eredmények meghatározása, kapcsolódó mutatószámok kidolgozása
6. SLA a funkcionális szolgáltatók és az intézmények között Folyamattisztázó workshop, amiben a funkcionális szolgáltató részlegek és az intézmények közötti együttműködés kerül kitisztázásra, egy közösen megállapodott szolgáltatási és teljesítési portfólióval 7. Stratégiai partnerekkel való együttműködés folyamata, stakeholderek azonosítása A stratégiai partnerekkel való együttműködés, a kapcsolat céloknak megfelelő fejlesztésének előkészítése, projektterv kidolgozása III. Ütem: Emberek, csoportok fejlesztése 8. Stratégiai munkakörcsaládok kompetenciafejlesztése A stratégiai térképen meghatározott kulcskompetenciáinak fejlesztése
legfontosabb
munkakörcsaládok
9. Kulcsterületek közötti együttműködés fejlesztés A stratégiai térképen meghatározott 2 legfontosabb kapcsolódási felület csapatainak együttműködés fejlesztése, amivel elősegíthető a szinergiák kihasználása szervezeti szinten 10. Eredmények beépítése, a működtetés céljainak meghatározása Egy napos workshop, amiben a vezetőség és a szervezetfejlesztők áttekintik az eredményeket, és akciótervet dolgoznak ki arra, hogy hogyan lehet az elért változásokat fenntartani a szervezetben” A szerződés megkötése ennek a műszaki tartalomnak megfelelően történt, és az alábbi ütemezésben valósult meg a program: I. Ütem: Diagnózis Határidő: 2011.11.30 II. Ütem: Folyamatok, rendszerek fejlesztése Határidő: 2012.01.13 III. Ütem: Emberek, csoportok fejlesztése Határidő: 2012.02.28
A fenti ütemezést a szervezetfejlesztő cég tudta tartani, a programban csúszás nem valósult meg. A szervezetfejlesztés 1. lépése a diagnózis elkészítése volt. Ennek kapcsán online felmérést folytattak le egy kérdőív segítségével, melyet összesen 150 fő töltött ki, és melyről diagnózis készült. A diagnózis a Főiskola stratégiai értekezletének egy stratégiai workshopon került prezentálásra. Itt a vezetők a jegyzőkönyv tanulsága alapján azt állapították meg, hogy egyrészt a korábbi 2004-05-ös szervezetfejlesztési felmérés eredményei nagyban visszaköszönnek az új diagnózis kapcsán is, ugyanakkor látszik, hogy a középvezetői szerepek megerősödése szükséges a jövőben, mert a szervezet nagyobbá vált. Kiss Pál István szakmai vezető elmondása szerint az anyagból tükröződik a brand azonosság, azaz a munkavállalók jól azonosulnak a márkaértékekkel. A stratégiai tervezési workshop második napján a BKF 8 pontos stratégiája került górcső alá. A szervezetfejlesztő irányításával mérlegelték a stratégiai téren elért változásokat az alábbiak szerint: 1) Kilépni a nemzetközi tudáspiacra: a workshop résztvevőinek megállapítása alapján ez a stratégiai cél hátrányt szenvedett eddig, nem teljesült megfelelő mértékben. A pályázati lehetőségek és demográfiai változások miatt elengedhetetlenül szükséges e cél jobb megvalósítása a jövőben. Gondot okoz a nemzetközi folyamatok szabályozatlansága is. 2) szélesíteni a képzési kínálatot: a workshop résztvevői megfelelőnek tartották az e téren elért eredményeket, különös tekintettel a művészeti képzések indítására 3) mesterszak indítása: a workshop résztvevői megfelelőnek tartották az e téren elért eredményeket, további cél a folyamat javítása 4) tanulás élethosszig: a workshop résztvevői megfelelőnek tartották az e téren elért eredményeket, további cél a folyamat javítása, és az egyes oktatási szintek közötti átjárhatóság megteremtése 5) corporate, vállalati képzések beindítása: az elmúlt időszakokban a vállalati képzési piac pangott, a gazdasági válság hatására, e cél tekintetében a pályázati források megjelenésével várható változás.
6) folyamatos minőségfejlesztés: a workshop résztvevői megfelelőnek tartják a szabályozást e téren, ugyanakkor nem elégedettek azzal, ahogyan a munkavállalók e szabályokat követik. Szükséges a HR folyamatok tisztázása 7) BKF márka további erősítése: a diagnózis alapján is igazolt, hogy e cél teljesül, további fejlesztés szükséges 8) Humán erőforrás, szervezeti életünk és kultúránk folyamatos fejlesztése: a workshop résztvevői szükségesnek látják a HR folyamatok tisztázását. A stratégiai workshop eredményeképp két folyamat tisztázása és újraszabályozása indokolt: - HR kapcsolatok - nemzetközi tevékenységek. A fentiekre vonatkozóan került sor a projekt-teamek felállítására két területen. A diagnózis eredményeit a Főiskola egy össz-szervezeti értekezleten is prezentálta. A második szakaszban került sor az érintett-elemzésre, a két folyamat tisztázására úgynevezett folyamattisztázó workshopok során, és az ennek megfelelő úgynevezett SLA-k kialakítására is. A service level aggrementek célja, hogy meghatározzák, hogy a szervezeten belül ki mikor kinek milyen információt ad át milyen határidővel ahhoz, hogy a folyamat sikeres lehessen, és ne vesszen el információ az egyes szereplők között. A harmadik szakasz az emberek fejlesztéséről szólt, itt a HR irodával együttműködve történt a fejlesztés megvalósítása, kompetenciák azonosítása és végül együttműködés fejlesztés. A szervezetfejlesztési programot a BKF sikeresnek ítélte, és – bár ez nem volt pályázatban vállalt kötelezettség, úgy döntött, hogy annak eredményeit beépíti a saját szabályozási rendszerébe, folyamatlapként a minőségirányítási kézikönyvébe.
Ami az indikátor teljesítését illeti, ennek kapcsán az alábbiak szerint alakult a pályázati vállalásoknak való megfelelés: a szervezetfejlesztési, minőségirányítási rendszerek fejlesztésére vonatkozó fejlesztésünk az Ftv.30§ (1) szerinti azonos típusú szervezeti egységek legalább 20%-ára kiterjedt az alábbi összesítés szerint. 1. Oktatási-kutatási szervezet 13 db szervezeti egység érintett minimum 3 a) karok
b)
c) d) e) f)
1. Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Kar 2. Kommunikációs és Művészeti Kar intézetek 1. Kommunikációtudományi Intézet i. Újságírás Központ 2. Médiaművészeti Intézet 3. Alkalmazott Művészeti Intézet i. Grafikai Központ 4. Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet 5. Idegen Nyelvi Intézet 6. Gazdaságtudományi Intézet 7. Turizmus Intézet i. Vendéglátás Központ 8. Marketing Intézet 9. Módszertani Intézet i. Tréning Központ Tudományos Kutatások Központja Hódmezővásárhelyi Regionális Tudásközpont Felsőfokú Szakképzési Központ Szakirányú Továbbképzési Központ
2. Szolgáltató szervezeti egységek 5 db szervezeti egység – érintett minimum 1 a) Könyvtár b) KarrierCentrum c) Életviteli Tanácsadó Központ d) Nemzetközi Képzések Központja e) Európai Pályázati Központ 3. Funkcionális szervezet 12 szervezeti egység - érintett minimum 3 1. Rektori Hivatal 2. Gazdasági Igazgatóság 3. Tanulmányi Igazgatóság 4. Tanulmányi Hivatal 5. Hallgatói Információs és Szolgáltató Iroda 6. ETR Iroda 7. Üzemeltetési Igazgatóság 8. Informatikai Igazgatóság 9. Marketing és Kommunikációs Igazgatóság
10. Akkreditációs és Minőségirányítási Iroda 11. Jogi Iroda 12. HR Iroda Indoklás: A szervezetfejlesztési folyamat során elkészült SLA-k, folyamatleírások meghatározzák, hogy mely szervezeti egységeknek kell az egyes feladatok ellátásában közreműködniük. 1. -
Nemzetközi képzési tevékenység folyamataiban érintett szervezeti egységek: szakfelelősök jogi iroda Nemzetközi Képzések Központja (NKK) Marketing és Kommunikációs Igazgatóság Nemzetközi Rektorhelyettes Rektori Hivatal Rektor Intézetvezetők Európai Pályázati Központ Hallgatói Információs Iroda Tanulmányi Igazgatóság Könyvtár, HR Iroda ETR Iroda Gazdasági Hivatal Akkreditációs és Minőségirányítási Iroda KarrierCentrum
2. Képzések tervezése folyamataiban érintett szervezeti egységek: - HR Iroda - Gazdasági igazgatóság - Vezérigazgató/Oktatási rektorhelyettes (munkáltatói jogkör gyakorló) - Európai Pályázati Központ - Rektori Hivatal - Közvetlen munkaköri felettesek (valamennyi szervezeti egység érintett!) Emellett 2011 novemberében végrehajtott szervezeti diagnózis során minden kolléga online megkérdezésével történt a diagnózis elkészítése. i) Oktatói tanulás-módszertani képzések
Ebben a témakörben a Főiskola eredetileg a kooperatív tanítás tanulása programot akarta megvalósítani, ugyanakkor később a nagyobb oktatói létszám miatt úgy döntött, hogy a források jobb elosztásával két képzéssorozatot indít, az egyik az oktatók informatikai képzését szolgálta, a másik a kooperatív tanítás tanulása témakör maradt. A kooperatív tanítás tanulása kapcsán az Observans Kft., a közbeszerzési eljárás nyertese tartotta a képzést. A képzések oktatásszervezése a Főiskola feladata volt, a Főiskola, mint akkreditált képző adta ki a képzések tanúsítványait is. Az alábbi képzések valósultak meg: összes
ffi
nő
Bevezetés a kooperatív tanulásba
2011.11.04
13
4
9
Kooperatív tanulást támogató multimédiás eszközök, platformok - Coospace - KEZDŐ CSOPORT
2011.10.21
9
5
4
Kooperatív tanulást támogató multimédiás eszközök, platformok - Coospace - HALADÓ CSOPORT
2011.10.25
17
10
7
Kooperatív tanulást támogató multimédiás eszközök, platformok - Modulo- KEZDŐ CSOPORT
2011.12.16
8
3
5
Kooperatív tanulást támogató multimédiás eszközök, platformok - Modulo- HALADÓ CSOPORT
2011.12.19
7
0
7
Kooperatív tanulást támogató multimédiás eszközök, platformok - Smartboard- KEZDŐ CSOPORT
2011.11.18
8
1
7
Kooperatív tanulást támogató multimédiás eszközök, platformok - Smartboard- HALADÓ CSOPORT
2011.11.25
4
1
3
Kooperatív tanulást támogató multimédiás eszközök, platformok – Web 2.0 alapú oktatási eszközök
2011.12.09
7
2
5
A kooperatív tanuláshoz kapcsolódó tematikák az alábbiak voltak: Bevezetés a kooperatív tanulásba Tervezett képzési idő: 10 db 45 perces óra
1. Kezdés • Érkezés • Köszöntés, bevezető • Ismerkedés • Elvárások és igények megfogalmazása a jó együttműködés érdekében 2. A kooperatív tanulás fogalma, oktatási módszertan kialakítása 3. A kooperatív tanulás módszertanának alkalmazási lehetőségei a felsőoktatásban 4. Esettanulmányok, kiscsoportos gyakorlat 5. Óravázlatok kidolgozása és bemutatása 6. Lezárás, búcsú • Képzés végi összefoglalás • A tanulságok, érzések, gondolatok megfogalmazása • Képzés végi értékelés • A tanúsítványok kiosztása • Képzés lezárása • Búcsú Kooperatív tanulást támogató multimédiás eszközök, platformok – Coospace Tervezett képzési idő: 10 db 45 perces óra 1. Kezdés
Érkezés Köszöntés, bevezető Ismerkedés Elvárások és igények megfogalmazása a jó együttműködés érdekében
2. A Coospace felület felépítése, funkciói 3. A Coospace alkalmazási lehetőségei 4. Kiscsoportos gyakorlat 5. Lezárás, búcsú
Képzés végi összefoglalás A tanulságok, érzések, gondolatok megfogalmazása Képzés végi értékelés A tanúsítványok kiosztása Képzés lezárása
Búcsú Kooperatív tanulást támogató multimédiás eszközök, platformok – Modulo Tervezett képzési idő: 10 db 45 perces óra (1 tréningnap/csoport, 2 csoport a csoportbontás miatt, így összesen 2 tréningnap!) 1. Kezdés
Érkezés Köszöntés, bevezető Ismerkedés Elvárások és igények megfogalmazása a jó együttműködés érdekében 2. A MODULO felület tulajdonságai, funkciói 3. A MODULO alkalmazási lehetőségei 4. Kiscsoportos gyakorlat 5. Lezárás, búcsú
Képzés végi összefoglalás A tanulságok, érzések, gondolatok megfogalmazása Képzés végi értékelés A tanúsítványok kiosztása Képzés lezárása Búcsú
Kooperatív tanulást támogató multimédiás eszközök, platformok – Smart Board Tervezett képzési idő: 10 db 45 perces óra 1. Kezdés
Érkezés Köszöntés, bevezető Ismerkedés Elvárások és igények megfogalmazása a jó együttműködés érdekében 2. A SmartBoard tábla tulajdonságai, funkciói, működése 3. A SmartBoard tábla alkalmazási lehetőségei az oktatásban 4. Gyakorlatok
5. Lezárás, búcsú
Képzés végi összefoglalás A tanulságok, érzések, gondolatok megfogalmazása Képzés végi értékelés A tanúsítványok kiosztása Képzés lezárása Búcsú
Kooperatív tanulást támogató multimédiás eszközök, platformok – Web 2.0 alapú oktatási eszközök Tervezett képzési idő: 10 db 45 perces óra 1. Kezdés 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Érkezés Köszöntés, bevezető Ismerkedés Elvárások és igények megfogalmazása a jó együttműködés érdekében A web 2.0 fogalom ismerete, értelmezése A blogok működése és alkalmazási lehetőségei az oktatásban A twitter működése és alkalmazási lehetőségei az oktatásban A közösségi felületetek működése és alkalmazási lehetőségei az oktatásban Gyakorlatok bemutatása Lezárás, búcsú
Képzés végi összefoglalás A tanulságok, érzések, gondolatok megfogalmazása Képzés végi értékelés A tanúsítványok kiosztása Képzés lezárása Búcsú
Ami az informatikai képzéseket illeti, ezek új elemként jelentek meg a pályázatban: a képzésekre azért volt szükség, mert a Főiskola számos oktatója nem rendelkezett megfelelő ismeretekkel alapvető számítástechnikai programok használatáról, így azokat az oktatásban se tudta megfelelően alkalmazni. Összesen az alábbi képzéseket tartották meg a Főiskola informatikai oktatói, munkabérük terhére:
összes
ffi
nő
Word 1
2011.10.26-2011.11.11
9
1
8
Excel 1
2011.11.08-2011.11.22
20
0
20
Word 3
2011.11.10-2011.11.17
9
1
8
Word 2
2011.11.16-11.23
9
0
8
Excel 3
2011.11.18-12.02
16
2
14
Prezi
2011.12.02-12.08
8
1
7
Excel 2
2011.11.30-2011.12.14
8
0
8
PPT 1
2011.12.02-12-07
7
1
6
SPSS
2012.02.02-02.04
7
1
6
Word 0555
2012.01.09-16.
12
2
10
Excel 5.
2012.01.11-20
12
1
11
Prezi 3.
2012.01.11-19.
6
1
5
Prezi 2.
2012.01.06-13
10
3
7
PPT2
2012.01.05-11
7
0
7
Excel 4
2011.12.08-12.22
5
2
3
Míg az informatikai képzésekkel a Főiskola oktatóinál és munkatársainál alapvető informatikai kompetenciákat fejlesztettek, addig a kooperatív tanítás tanulása olyan új eszközöket adott az oktatók kezébe, amelyek révén az előadásokat színesebbé tehették, új módszertannal gazdagíthatták. Az elégedettségmérések alapján az oktatók értékelték mindkét képzési formát, és a szóbeli visszajelzések alapján is folytatásra érdemesnek gondolták az ilyen képzéseket. j) Ügyfélszolgálati fejlesztések A pályázat további fontos eleme, célja volt, hogy a hallgatói ügyfélszolgálatok modernizációja megtörténhessen. Ennek személyi és tárgyi feltételei is voltak, amelyet a Főiskola a pályázatból finanszírozva biztosítani tudott. Ami a tárgyi feltételeket illeti, megvalósult az ügyfélhívó rendszer és fénymásolók beszerzése.
Dokumentáció: -
fénykép
-
eszközkartonok, leltár
- szerződés, szállítólevelek, számla, teljesítési igazolás, Az ügyfélszolgálati fejlesztések másik csoportját azok a tréningek jelentették, melyeket az itt dolgozó kollégák kaptak. Dátum
összes
ffi
nő
8
1
7
Ügyfélszolgálat, ügyfélorientált viselkedés tréning – 1. csoport
2011. okt. 6-7.
Ügyfélszolgálat, ügyfélorientált viselkedés tréning – 2. csoport
2011. okt. 13-14
10
1
9
Kommunikációs készségfejlesztés tréning
2011. okt. 27-28.
11
2
9
Munkahelyi konfliktus kezelés tréning
2011. okt. 20-21.
14
3
11
A telefon hatékony használata tréning
2011. nov. 7-8.
7
1
6
Időgazdálkodás tréning 1. csoport
2011. nov. 10.
6
1
5
Időgazdálkodás tréning 2. csoport
2011. nov. 11.
10
2
8
Ügyfélszolgálati tanácsadás
2010.07.20-21
9
0
9
A fenti tréningeket a közbeszerzési eljárás nyertese, az ETALON 2000 Bt. tartotta, a tanácsadást 1 évvel korábban a Pearl Consulting Kft. Az úgynevezett kompetenciafejlesztő tréningek az alábbi tematika alapján valósultak meg: Ügyfélszolgálat, ügyfélorientált viselkedés tréning Tervezett képzési idő: 20 óra, 2 tréningnap, 2nap*10 óra/nap*45 perc/óra 1. Kezdés 2. A kommunikáció modelljei Johari ábra – prezentáció A Johari ábrából levonható következtetések megbeszélése
A visszacsatolás szerepe, megfogalmazása, működése, gyakorlása A kommunikáció négyféle aspektusa – bemutató és prezentáció A kommunikáció hatékonyságának növelése 3. A tervezés, tudatosság kialakítása az ügyfélszolgálati gyakorlatban Felkészülés Jegyzetelés Szerkesztés 4. A telefonos kapcsolatfelvétel és lezárás A kapcsolatfelvétel megtervezése A kapcsolatfelvétel módszerei A kapcsolat lezárása az ügyféllel való jó kapcsolat megtartásával 5. Ügyfélkezelés Szerepjáték az ügyfélkapcsolatok kiépítésére, megtartására Agresszív, passzív és asszertív hozzáállások Tudatos tárgyalás lépései, a győztes-győztes stratégia 6. Az ügyfélközpontú szemlélet elsajátítása A saját és az ügyfél állapotának felmérése a Maslow hierarchiában, és ennek implikációi az ügyfélkezelésnél A segítő szándék, jóindulat, pozitív hozzáállás kialakítása, és ennek tükröztetése az ügyfélnél A nem megoldható problémák kezelése az ügyfél elégedettségének megtartásával 7. Ügyfélszolgálati bemutatók és elemzések Ügyfélszolgálati helyzetek bemutatásai Visszajelzések és megbeszélések nagycsoportban Kommunikációs készségfejlesztés tréning Tervezett képzési idő: 20 óra 1. Kezdés 2. Az aktív figyelem elsajátítása
Az aktív figyelem hiánya - akváriumgyakorlat Az aktív figyelem definíciója, szerepe Az aktív figyelem begyakorlása előre megadott témákkal forgószínpad Az aktív figyelem gyakorlása hozott problémákkal – páros munka Nagycsoportos feldolgozás: az aktív figyelem buktatói, nehézségei, haszna, mikor érdemes használni? 3. Az énnyelv használata Az énnyelv jelentése, használata, szerepe, haszna Az énnyelv gyakorlása – mondatok átfogalmazása Az énnyelv gyakorlása – korábbi vagy konfliktushelyzetekben mondottak átfogalmazása Az énnyelv gyakorlása – helyzetgyakorlatok Az énnyelvvel kapcsolatos tapasztalatok megbeszélése 4. Az önismeret és a kommunikáció modelljei
aktuális
Johari ábra – prezentáció A Johari ábrából levonható következtetések megbeszélése A visszacsatolás szerepe, megfogalmazása, működése, gyakorlása A kommunikáció négyféle aspektusa – bemutató és prezentáció 5. Az érzések felismerése és kommunikálása A saját érzések azonosítása A másik érzéseinek azonosítása A saját és a másik értéseinek kifejezése 6. Az igények felismerése és kommunikálása A saját igények azonosítása A másik igényeinek azonosítása A saját és a másik igényeinek kifejezése, elfogadása, tekintetbe vétele Gyakorlat az igények felismerésére 7. Hozott problémák feldolgozása
Beszámoló néhány aktuális kommunikációs problémáról A hozott problémák eljátszása, elemzése Ötletbörze a lehetséges megoldásokról Akcióterv készítése Akciótervek megbeszélése
8. Lezárás, búcsú Munkahelyi konfliktus kezelés Tervezett képzési idő: 20 óra (2 tréningnap * 10 óra/nap*45 perc/óra) a) Általános stresszoldási technikák b) Konfliktuskezelés a gyakorlatban c) Munkahelyi stressz és konfliktus d) Stressz- és konfliktuskezelés a kommunikációban e) Tárgyalási technikák A telefon hatékony használata Tervezett képzési idő: 20 óra (2 tréningnap*10 óra/nap*45 perc/óra) 1. Kezdés
Érkezés Köszöntés, bevezető Ismerkedés A tréning szabályai, keretei Elvárások és igények megfogalmazása a jó együttműködés érdekében 2. A kommunikáció modelljei és a telefonos kommunikáció sajátosságai
Johari ábra – prezentáció A Johari ábrából levonható következtetések megbeszélése A visszacsatolás szerepe, megfogalmazása, működése, gyakorlása A kommunikáció négyféle aspektusa – bemutató és prezentáció A telefonos kommunikáció előnyei és hátrányai A telefonos kommunikációban felhasználható verbális eszközök a nonverbális eszközök kiváltására A kommunikáció hatékonyságának növelése 3. A telefonálás megtervezése Jegyzetelés Felkészülés Szerkesztés 4. A telefonos kapcsolatfelvétel és lezárás A kapcsolatfelvétel megtervezése A kapcsolatfelvétel módszerei A kapcsolat lezárása az ügyféllel való jó kapcsolat megtartásával
5. Megbeszélések, tárgyalások lebonyolítása telefonon (2. nap délelőtt) Szerepjáték a telefonos tárgyalásokra Agresszív, passzív és asszertív hozzáállások Tudatos tárgyalás lépései, a győztes-győztes stratégia Összetett témák, tárgyalások telefonos megbeszélése 6. Telefonos megbeszélések bemutatói és elemzések A telefonos megbeszélések bemutatásai Visszajelzések és megbeszélések nagycsoportban 7. Lezárás, búcsú
Tréning végi összefoglalás A tanulságok, érzések, gondolatok megfogalmazása Tréning végi értékelés A tanúsítványok kiosztása Tréning lezárása Búcsú
Időgazdálkodás Tervezett képzési idő: 10 óra (1 tréningnap*10 óra/nap*45 perc/óra) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Helyzetértékelés (Ki vagyok én?) Jövőkép (Ki lehetek én?) Hogyan tervezzek? Gondolkodásom Időterv Cselekvés terv, megvalósítás Együttműködés másokkal
1) A projektmenedzsment felépítése, kapcsolattartás a partnerek között A BKF-en a projektmenedzsment 3 tagból állt: Szilágyi Anna projektmenedzser, Hegedűs Edit pénzügyi vezető és Kiss Pál István szakmai vezető személye a projekt során nem változott. A projekt utolsó szakaszában Krisztián Erika projektasszisztensként került megbízásra azért, hogy az adminisztrációt segítse. A feladatmegosztás az alábbiak szerint alakult: A projektmenedzser feladatai:
-
a projekt napi szintű irányítása; kapcsolattartás a Támogatóval; projektindító és további projekt megbeszélések kezdeményezése, vezetése, napirend és jegyzőkönyv elkészítése; kapcsolattartás a szállítók a projektmenedzser minden egyes bizottság, szakmai testület megbeszélésén részt vesz. a projekt adminisztrációjának irányítása, nyilvántartások vezetése, elkülönített iktatási rendszer kialakítása és vezetésének felügyelete. a projekttel kapcsolatos információk megadása az intézményvezetés, a partnerek képviselői felé; a cselekvési terv elkészítése/aktualizálása a projekt egyes szakaszaira vonatkozóan; a költségterv teljesülésének biztosítása; elszámolások elkészítése és benyújtása, szükség esetén gondoskodás a hiánypótlásról; tájékoztatással kapcsolatos feladatok irányítása; esélyegyenlőségi vállalások és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos vállalások irányítása.
A pénzügyi vezető feladatai: -
projekt számláinak és kapcsolódó pénzügyi dokumentumainak ellenőrzése, gondoskodás az utalásról; a projekt folyamatos finanszírozhatóságának biztosítása; a projekt elkülönített könyvelésének vezetése; a projekt könyvelésének megküldése a projektmenedzser számára; részvétel a projekt fizetési kérelmeinek benyújtásában, szükség esetén hiánypótlásában; gondoskodás az önrész rendelkezésre állásáról; részvétel a projektmenedzsmenti megbeszéléseken.
A szakmai vezető feladatai: -
a projekt szakmai ütemtervének elkészítése/aktualizálása, feladatok meghatározása; együttműködés az egyes komponensek szakmai vezetőivel, legalább havonta egyszer megbeszélés kezdeményezése, irányítása a szakmai tevékenységek előrehaladásáról
-
az indikátorok teljesülésének felügyelete, dokumentálásának ellenőrzése; a projektmenedzser számára javaslat/visszajelzés adása egyes szakmai tevékenységek előrehaladásáról; a projektmenedzser számára javaslattétel a disszeminációs tevékenységekre vonatkozóan; részvétel a projektmenedzsmenti megbeszéléseken.
A projektmenedzsment tagok közötti kapcsolattartás általában e-mailen illetve telefonon történt. Emellett számtalan alkalommal találkoztak az egyes alprojektekben dolgozók a feladatokat megbeszélendő, a konzorciumi tagok pedig azt is célnak tekintették, hogy a megbeszélésekre mindkét intézményben sor kerüljön. A projektben résztvevők elmondása alapján a kapcsolattartás zavartalan volt végig a projekt futamideje alatt. 2) Versenyeztetések és közbeszerzések A projekt elején közbeszerzői szakértői véleményt kértek az egyes tételek becsült értékére vonatkozóan, illetve az egybeszámítási kötelezettségek kapcsán. Itt kell megjegyeznünk, hogy az intézmény magánfőiskola, azaz beszerzései főszabály szerint kívül esnek a Kbt. alanyi hatályán. A támogatás tényénél fogva azonban az intézmény a Kbt. hatálya alá került, ugyanakkor beszerzéseinek egy része az alaptevékenységükhöz kapcsolódó tanácsadói szolgáltatásnak minősült, és miután ezek a közösségi értékhatárt nem érték el, (egybeszámított értékük sem), így ezekre vonatkozóan az intézmény nem folytatott le közbeszerzési eljárást. A projektben mindösszesen 5 közbeszerzési eljárás valósult meg az alábbiak szerint: Eljárás neve
Indítás
Bontás
Eredményhirdetés Szerződéskötés
Teljesítési határidő
"A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola ajánlatkérő részére kompetenciafejlesztési tréningek kapcsán oktatói, tréneri feladatok ellátása"
2011.08.23. 2011.09.09.
2011.09.16.
2011.09.26. 2011.11.11.
"A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola ajánlatkérő
2011.09.02. 2011.09.19.
2011.09.26.
2011.10.06. 2011.12.16.
Eljárás neve
Indítás
Bontás
Eredményhirdetés Szerződéskötés
Teljesítési határidő
részére módszertani tréningek kapcsán oktatói, tréneri feladatok ellátása" "A Budapesti 2011.08.23. 2011.09.07. Kommunikációs és Üzleti Főiskola ajánlatkérő részére szervezetfejlesztési tanácsadói szolgáltatás nyújtása"
2011.09.14.
2011.09.26. 2012.02.28.
"A Budapesti 2010.07.05. 2010.07.21. Kommunikációs és Üzleti Főiskola hallgatói számára szolgáltatásfejlesztésre irányuló projekt keretében tankonyha megvalósítására irányuló szállítási szerződés"
2010.08.10.
2010.08.31. 2011.11.22.
"Adattár alapú vezetői információs rendszer fejlesztése, bevezetése és karbantartása"
2011.03.22.
2011.04.04. 2011.10.28.
Eljárás neve
2011.02.22. 2011.03.10.
Beszerzés tárgya
Eljárás fajtája
Becsült Szerződött Nyertes érték érték ajánlattevő
"A Budapesti Kommunikációs és szolgáltatás Kbt. VI. fejezete, Üzleti Főiskola ajánlatkérő 251 § (2) bek részére kompetencia-fejlesztési szerinti eljárás tréningek kapcsán oktatói, tréneri feladatok ellátása"
3 600 000,00
3 360 Etalon 2002. 000,00 Tanácsadó és Szolgáltató Bt.
"A Budapesti Kommunikációs és szolgáltatás Kbt. VI. fejezete, Üzleti Főiskola ajánlatkérő 251 § (2) bek részére módszertani tréningek szerinti eljárás kapcsán oktatói, tréneri feladatok ellátása"
2 800 000,00
2 400 OBSERVANS 000,00 Képzési Szolgáltató Kft.
"A Budapesti Kommunikációs és szolgáltatás Kbt. VI. fejezete, Üzleti Főiskola ajánlatkérő 251 § (2) bek részére szervezetfejlesztési szerinti eljárás tanácsadói szolgáltatás nyújtása"
6 709 000,00
8 000 CEQUA 000,00 Vezetési Tanácsadó Kft.
"A Budapesti Kommunikációs és áru Üzleti Főiskola hallgatói számára
Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás
22 593 MLM 2001 Bt. 781,00
Eljárás neve szolgáltatásfejlesztésre irányuló projekt keretében tankonyha megvalósítására irányuló szállítási szerződés"
Beszerzés tárgya
Eljárás fajtája
Becsült Szerződött Nyertes érték érték ajánlattevő
nélküli, hirdetmény közzétételével induló egyszerű eljárás
"Adattár alapú vezetői szolgáltatás Kbt. VI. fejezete, információs rendszer fejlesztése, 251 § (2) bek bevezetése és karbantartása" szerinti eljárás
23 670 000,00
23 669 Processorg 985,00 Software '82 Kft.
A közbeszerzési eljárások közül a tankonyha eljárása kapcsán indult szabálytalansági eljárás, aminek következtében a szerződött érték 10%-ának megfelelő büntetéssel élt a közreműködő szervezet. A projektmenedzsment elmondása alapján bár a feltárt szabálytalanságok tételesen valóban sértették az akkor hatályos Kbt-t, így jogilag nem lehetett a döntést megkérdőjelezni, ugyanakkor a kifogásolt elemek az eljárásban mind az eljárásban résztvevő ajánlattevők érdekeit szolgálták, részrehajlás nélkül. Az egyik hiba a teljesítési határidők meghosszabbítása volt még az eljárás során, amelyre nem lett volna lehetőség, de amelyre azért került sor, mert a bírálati szakasz elhúzódott és Ajánlatkérő (BKF) így próbálta a szállítók számára a fair teljesítés lehetőségét biztosítani. A másik szabálytalanság az e-mailes kommunikáció volt, amely ugyan nem felelt meg az „írásban” követelménynek, ugyanakkor mindkét ajánlattevő időben értesült az információtól, szemben a faxolással. (A projektmenedzsment elmondása szerint a közbeszerzési eljárások bonyolítása során legnagyobb problémát az jelentette, hogy Ajánlattevők nem rendelkeztek fax-szal, nem adták meg a számot, vagy kikapcsolták a faxot, így órákat töltöttek a faxkészülék mellett, próbálva sikeresen továbbítani a szükséges iratokat. A közbeszerzési hibát úgy próbálták orvosolni, hogy a további eljárásokban e tényezőkre jobban odafigyeltek, a projektmenedzser pedig időközben közbeszerzési OKJ-s referensi végzettséget is szerzett. Megjegyezzük, hogy a BKF magánintézményként nem rendelkezik közbeszerzési gyakorlattal, ehhez a területhez értő szakembere se volt, ezért „ráutalt” a projektben közreműködő közbeszerzési szakértő szakértelmére és válaszaira. Ami a szerződések módosítását illeti: A tankonyha esetén a már említett energetikai probléma miatt nem volt lehetőség az időben történő üzembe helyezésre. Az AVIR esetén szerződésmódosításra nem került sor, ugyanakkor a teljesítést a tervezetthez képest (2011. okt.28) csak 2012. január 6-án ismerte el ajánlatkérő azért, mert a két időszak között a rendszer tesztelése és hibajavítása folyt.
Ugyanakkor erre a szerződés lehetőséget adott, így nem volt szükség annak módosítására. Ami a többi tételt illeti, a BKF ezekben az esetekben 3 ajánlatos versenyeztetési eljárást folytatott le a legtöbb esetben (amikor az útmutató ezt előírta), melynek eredményét dokumentálták. 3) Kapcsolattartás a Közreműködő Szervezettel, változásbejelentések, támogatási szerződés módosítások, projekt előrehaladási jelentések A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola a MOTIVUM pályázatához az első Projekt Előrehaladási Jelentését 2010. október 05-én nyújtotta be, melyben beszámolt a projektindítástól a 2010. szeptember végéig tartó időszak szakmai tevékenységeiről. Az említett időszakban elindult a projekthez kapcsolódó valamennyi fejlesztés, ide értve az eszközbeszerzési eljárásokat, valamint a tankonyha kivitelezést is. A tankonyhához kötődő eszközbeszerzési közbeszerzés eredményesen lezárult, a további eszközbeszerzések kapcsán megtörtént a pontos igényfelmérés, valamint elindult a versenyeztetési eljárás. Az AVIR-fejlesztéssel, valamint a szervezetfejlesztési-tanulásmódszertani képzésekkel kapcsolatos közbeszerzési eljárás előkészítés alatt állt. Folyamatban volt a szabályzatok lefordítása, a diplomás pályakövetés kiterjesztése a szakirányú továbbképzésre, illetve a felsőfokú szakképzésre. Az új művészeti oktatók a főiskolán érvényes szabályokkal és a hallgatói ügyintézéssel kapcsolatosan ügyfélszolgálati képzésen vettek részt a nyár folyamán. A munkaerő-piaci kutatás kapcsán a közreműködő kutatók kiválasztása belső pályázat útján megkezdődött, illetve a kutatásvezető megbízása is megtörtént. A tutori és patrónusi tevékenységek is elindultak. Beszerzésre kerültek a disc teszt licenszek, valamint lezajlott a hozzájuk tartozó képzés is, így a karriercentrum munkatársai egy újabb szolgáltatással segíthetik a hallgatókat. A második PEJ benyújtására 2011. január 5-én került sor, melyet hiánypótlás nélkül elfogadott a Közreműködő Szervezet. A 2010. októbertől decemberig tartó időszakban a projekt megvalósítása az ütemterv szerint haladt. Valamennyi eszközbeszerzés és infrastrukturális beruházás lezajlott. A tankonyha üzembe helyezésére 2010 novemberében került sor. A szakirányú továbbképzések, illetve a felsőfokú szakképzések kapcsán lezajlott az első őszi megkérdezés. A munkaerő-piaci 6 fős kutatócsoport a szakirodalom feldolgozásával, valamint a főiskolai igények azonosításával megkezdte munkáját. Az AVIR kapcsán a főiskola piackutatást folytatott, felmérte az intézményi igényeket és az adatbázisainak állapotát. A karriertervek kapcsán elkészültek a kérdőívek és az első megkérdezés is lezajlott 2010
novemberében. Az ERASMUS alumni felület kialakítása is elkezdődött. 2010 decemberében sor került a tankonyha átadás keretében a sajtónyilvános nyitórendezvény megtartására is. A harmadik projekt előrehaladási jelentést 2011. április 4-én nyújtotta be a főiskola az előző három hónap szakmai tevékenységeiről. Az ERASMUS alumni felület fejlesztése, a felsőfokú szakképzések és szakirányú továbbképzések tekintetében a diplomás pályakövető rendszer bevezetése, valamint a munkaerő-piaci kutatás megvalósítása az ütemtervnek megfelelően haladt. Kiválasztásra került a jogi és vállalkozási mentor, valamint tovább bővült a patrónusi cégek, illetve a tutorok köre ezzel is elősegítve a hallgatói szolgáltatások fejlesztését. Az adattár alapú vezetői információs rendszer beszerzéséhez kapcsolódó közbeszerzési eljárást sikeresen lefolytatta a főiskola és 2011. április 4-én alá is írta a szerződést a szállítóval. A jelentés elfogadására hiánypótlás nélkül 2011. november 30-án került sor. A 2011 áprilisától júniusáig tartó időszakról szóló negyedik előrehaladási jelentést 2011. 07. 01-jén nyújtotta be a főiskola. A szakmai megvalósítás terén jelentős előrelépés valósult meg. Elindult és ütemterv szerint zajlott az AVIR fejlesztés. Az alumni szolgáltatások terén két tréning került megtartásra munkajogi és pénzügyi témakörökben, valamint elindultak a jogi és vállalkozási mentori szolgáltatások. A komplex hallgatói szolgáltatások keretén belül megkezdődtek a tutori munkák. A hallgatókat tanácsadók segítették a szakmai gyakorlatuk idején, illetve tovább bővült a patrónusi cégek köre is. Tavasszal sor került az aktuális DPR kutatások lefolytatására a felsőfokú szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben érintett hallgatók körében. Az ERASMUS alumni felület kialakítása, valamint a munkaerőpiaci-kutatás ütemtervszerűen haladt. A jelentéssel kapcsolatban a Közreműködő Szervezet hiánypótlást kért, melyet a főiskola 2011. augusztus 17-én meg is küldött, így a jelentés augusztus 23-án jóváhagyásra került. A 2011. júliustól szeptember végéig tartó időszakban történt előrehaladásról az 5. sz. jelentésben számolt be a főiskola. A 2011. október 3-án benyújtott PEJ-ben a projektmenedzser beszámolt arról, hogy három közbeszerzési eljárást folytattak le, melynek eredményeképpen kiválasztásra került a szervezetfejlesztési tanácsadó, az ügyfélszolgálati tréningek (kompetencia fejlesztési tréningek) oktatói, illetve a kooperatív tanítás tanuláshoz kapcsolódó módszertani képzések oktatói. Az AVIR fejlesztés kapcsán megtörtént a harmadik részteljesítés is, így a lehetővé vált a rendszer tesztelése.
Megkezdődött a DPR vizsgálatok adatfelvételeinek elemzése is, illetve továbbra is a hallgatók rendelkezésére álltak a mentorok és a patrónusok. A jelentést 2011.11.30án fogadta el hiánypótlás nélkül a Közreműködő Szervezet. A hatodik projekt előrehaladási jelentésben a 2011 októberétől december végéig tartó időszak alábbi szakmai tevékenységei valósultak meg. A kompetencia fejlesztési és a módszertani képzésekre vonatkozó szerződések teljes mértékben megvalósultak, az informatikai oktatások megvalósítása zajlott, valamint a szervezetfejlesztési program is kezdetét vette a diagnózissal. Az AVIR fejlesztés kapcsán a rendszer tesztelése és a hibák javítása, a komplex hallgatói szolgáltatások kapcsán a patrónusi rendszer, illetve a mentori tanácsadás megvalósítása folyamatosan és tervszerűen zajlott a fenti időszakban. A jelentés 2012. február 6-án fogadta el a Közreműködő Szervezet. A hetedik projekt előrehaladási jelentést 2012. április 6-án nyújtotta be a BKF, melyben beszámolt a 2012. I. negyedévében megvalósított tevékenységekről. Megvalósult és befejeződött február 28-án a szervezetfejlesztési program. Ennek kapcsán sor került a nemzetközi feladatok és a HR feladatok rendszerének áttekintésére, diagnózis készítésére a kollégák körében, emellett SLA-k kidolgozására, és munkakörcsaládok fejlesztésére. Az eredmények beépítésre kerültek a főiskola minőségirányítási politikájába. Az AVIR fejlesztés kapcsán a rendszert 2011. október 28-ára a fejlesztő tesztelésre átadta, a hibák javítása és a rendszer üzembe helyezése szintén megtörtént. Március 6-án megrendezésre került a BKF Doors nemzetközi állásbörze a komplex hallgatói szolgáltatások keretében, valamint március 9-én a munkaerőpiaci-kutatás "lezárásának" tekintendő konferencia "Felsőoktatás és munkaerőpiac" címmel. Szintén ebben az időszakban kezdte meg a protokollverseny megszervezését a főiskola. A felsőfokú szakképzések és szakirányú továbbképzések kapcsán elkészültek a DPR tanulmányok, illetve elindult a 2012 tavaszi lekérdezés előkészítése. A jogi és vállalkozási mentori szolgáltatás biztosítása, a patrónusi és tutori rendszerek működtetése is folyamatosan zajlott a fenti időszakban. A jelentés hiánypótlás nélkül került elfogadásra 2012. április 20-án. A projektzárásig a legfontosabb feladatok a 2012 tavaszi DPR kutatás lefolytatása és értékelése, a munkaerő-piaci konferencia kiadványának összeállítása és megjelentetése, az alumni online szolgáltatások kialakítása, valamint a projekt zárórendezvényének megszervezése volt. A projekt indikátorai a projektzárásig teljesültek.
A projekt megvalósítása során összesen nyolc alkalommal nyújtott be a főiskola változásbejelentést a költségvetés, annak ütemezése, illetve az eszközlista módosítása miatt. A 2010. 06. 23-án életbe lépett támogatási szerződés módosítására nem volt szükség a projekt folyamán. A projekt lebonyolítása során Friedrich János, majd Nagy Zoltán volt a kapcsolattartó programmunkatárs az ESZA Nonprofit Kft. részéről. Segítőkészségük a BKF projektmenedzserének elmondása szerint nagyban hozzájárult a projekt sikeres megvalósításához. 4) A projekt likviditása, a pénzügyi megvalósítás folyamata A MOTIVUM projektet a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola utófinanszírozással valósította meg, amihez 52.932.757 Ft összegű előleget igényelt 2010 júniusában. Az előleg 2010.07.16-án érkezett meg a főiskola elkülönített alszámlájára. A főiskola az első kifizetési kérelmét 2010. december 21-én nyújtotta be a Közreműködő Szervezethez. A 79.033.744 Ft összegű számlák között tizennégy nagyértékű számla szerepelt, főleg a tankonyha építésével, az eszközbeszerzésekkel kapcsolatosan, illetve a közbeszerzési szakértő, valamint a fordító díja. Ezeken kívül bérek és ötszázezer forint alatti támogatástartalmú számlák elszámolására került sor. A pénzügyi elszámolás ellenőrzésekor az alábbi hiányosságokat találta a Közreműködő Szervezet: az üzembe helyezési és az állománybavételi dokumentumok hiányoztak több eszköznél, a szerződés nem minden oldala volt hitelesítve, az útiköltségek nem a megfelelő összesítőre kerültek rögzítésre, illetve több munkaszerződés nem került benyújtásra. A főiskola a hiánypótlást 2011. április 27-én nyújtotta be, amely elfogadása után a kérelemben igényelt 75.082.057 Ft támogatás kifizetésre került. A második kifizetési kérelem benyújtására 2011. december 20-án került sor. Az összesen 66.295.898 Ft értékben elszámolásra benyújtott számlák között tizenhárom nagyértékű volt főleg a közbeszerzésekkel, illetve az informatikai fejlesztésekkel kapcsolatban. Továbbá benyújtásra került három bérösszesítő, illetve egy ötszázezer forint alatti támogatástartalmú számlák összesítője is. A 62.981.104 Ft összegű támogatási igényt hiánypótlás nélkül elfogadta a Közreműködő Szervezet. A hármas számú kifizetési kérelmét 2012. március 29-én nyújtotta be a főiskola. A számlák között öt volt nagyértékű, melyek informatikai fejlesztéssel, képzéssel,
szervezetfejlesztéssel és fordítással kapcsolatban merültek fel. A bérösszesítővel, illetve az ötszázezer forint alatti támogatástartalmú számlák összesítőjével együttesen 35.852.476 Ft lett a benyújtott számlák összege, melyből a támogatástartalom 34.059.852 Ft. Ezt az összeget teljes egészében előleg terhére kívánta elszámolni a főiskola. A Közreműködő Szervezet 2012. május 8-án a jó tételeket, összesen 3.425.657 Ft-ot továbbengedte, azonban a fennmaradó összeggel kapcsolatosan hiánypótlást kért, amelyet a főiskola május 16-án teljesített is. Ennek elfogadását követően sikerült fennmaradt 30.634.195 Ft-ot elszámolni szintén az előleg terhére. A záró kifizetési kérelemben 41.692.652 Ft-tal kell még elszámolnia a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolának, melyből 18.872.905 Ft előleg.
5) A projekt indikátorainak teljesülése A vállalásokat a Támogatási Szerződés az alábbiak szerint tartalmazza: Mutató neve
Mutató forrása
Mértékegység
Kiinduló érték
1.év
2.év
3.év
n.év
2011
2012
2013
2017
2010 Pályakövetési rendszer
PEJ
eredményeit az intézményben
keretében
felhasználók száma (SZMSZ-ben
intézményi
vagy egyéb intézményi
adatszolgáltatás
Fő
0
0
6
6
6
%
0
0
90
90
90
szabályzatban rögzített személyi kör: dékán, rektor, tanulmányi vezető, stb.) Pályakövetési rendszerekben az
PEJ
elérhető / megkeresett 2010-től
keretében
diplomát szerző hallgatók aránya
intézményi
az összes 2010-től diplomát
adatszolgáltatás
szerző hallgatóhoz képest. (Elérhető-megkeresett diplomát szerző fő / összes diplomát szerző fő)
Alumni szolgáltatásokat igénybe
PEJ
vevő végzettek, diplomát szerzők
keretében a
és a szolgáltatást igénylők
pályakövetési
(visszajelzők) aránya az összes
rendszerek
diplomát szerzőhöz képest
kimutatásai
A 2.1 (Minőségirányítási
Intézményi
rendszerek…)
SZMSZ és
tevékenységcsoportját illetően az
statisztika
%
0
0
15
15
15
%
0
0
20
20
20
Ügyfélszolgálati listák
%
0
0
25
25
25
Komplex vezetői információs
PEJ
%
0
0
80
80
80
rendszert használó felsőoktatási
keretében
dolgozók aránya a rendszerek
intézményi
használatában a VIR-re
adatszolgáltatás
Ftv. 30.§.(1) szerint azonos típusú szervezeti egységek hány százalékára terjed ki az adott fejlesztés (típusonként és összesítve is)
Komplex, egyénre szabott tanulmányi, pályaorientációs és tehetségsegítő szolgáltatást igénybe vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest
vonatkozó belső szabályzat által érintett munkakörben foglalkoztatott összes dolgozóhoz
képest.
A projekt megvalósítása és a
Intézményi
projekt fenntartási időszaka alatt
Adatszolgáltatás
Fő
0
50
100
150
a fejlesztett gyakorlati helyeken gyakorlati képzésben részesülő hallgatók száma
A fenti mutatók közül a legnehezebb két indikátornak a projekt során az alumni rendszerekben nyilvántarottak számának elérése volt (15%) illetve a hallgatói szolgáltatások kapcsán a meghatározott hallgatói létszám elérése. Ez utóbbi oka elsősorban az, hogy a komplex hallgatói szolgáltatásokat az intézmény igyekezett személyre szabottan bevezetni. A BKF Doors rendezvény és a Karriertervek bevezetése jelentette azt a kritikus tömeget, amivel a komplex hallgatói szolgáltatásokra irányadó 25%-os mutató teljesíthető volt. A komplex hallgatói szolgáltatásokat az alábbiak szerint igazolja az intézmény A főiskola aktív hallgatói létszáma 2012. márciusi statisztika alapján 5269 fő volt az őszi OKM statisztika adatai szerint. Ennek 25%-a 1317,25 fő. A pályázatban az alábbi hallgatói szolgáltatásokat vezették be: Ide tartozó szolgáltatások
Karriertervek bevezetése BKF Doors karrierbörze Tutori hálózat kialakítása Mindösszesen
összes
ebből ffi
ebből nő
• Megkeresett: 1530+846=2376 • Válaszolt: 401+258=659 1203 350 853 122
30
• 1203+122+659=1984
A minőségirányítási rendszer kapcsán az indikátor teljesítéséről már írtunk. Az alumni felületre vonatkozó 15%-os indikátor az alábbiak szerint teljesül:
92
300
Az Erasmus Alumni felület felhasználói létszáma 2012. május 16-án 1803 fő. A BKF-en fennállása óta 2012. május 16-ig végzett, abszolutóriumot szerzett hallgatók száma az ETR nyilvántartása alapján:
KMK
1640
HFTGK
5011
FSZK
997
SZTK
717 8365
Összesen
Az indikátor kapcsán megjegyezhető, hogy a rendszert jelenleg nem csak végzett hallgatók használják, és a rendszerben regisztráltak közül nem lehet megállapítani, hogy ki végzett, ki jelenlegi hallgató. Ugyanakkor az Erasmus Alumni felület indításakor automatikusan megnyitották a használatot a karrier.bkf.hu felület végzett használói számára, akik létszáma 1496 fő. Ezek a felhasználók tehát kivétel nélkül regisztráltak a pályázatban fejlesztett Erasmus Alumni felületen is, és mindegyikőjük a végzett hallgató kategóriába tartozik. A fentiek alapján a rendszert felhasználó hallgatók aránya az abszolutóriumot szerzett hallgatókhoz képest 1496/=17,88%. Ez az arány magasabb abban az esetben, ha nem az abszolutóriumot szerzett, hanem a diplomát szerzett hallgatók sokaságához viszonyítjuk a felhasználói létszámot. Az indikátor értékéhez tartozik még az alábbi alumni szolgáltatások bevezetése is: -
mentori szolgáltatások (68 fő) 2 db tréning (összesen 5 fő), illetve ezek online változata hozzáférhető az alumni felület használói számára (1496 fő) - DISK teszt kitöltés (51 fő) Ez további 124 fő. A végösszeg így 1620 fő/8365= 19,36%. Ami az AVIR-ra vonatkozó indikátort illeti: Az AVIR rendszert a következő felhasználók használják a hatályos SZMR alapján: Szabályzat szerint Akkreditációs és Minőségirányítási Iroda
Név Horváth Viktória
Felhasználó
[email protected] (offline)
vezetője Felsőfokú Szakképzési Központ igazgatója
Borbás Anikó
aborbas (online)
fenntartó
Dr. Kiss Pál István
ikisspal (online)
főtitkár
Dr. Solti Péter
psolti (online)
gazdasági igazgató
Racskó Zsolt
zracsko (online)
humánerőforrásmenedzser
Szabados Szandra
sszabados (online)
informatikus
Góg Attila
goga, ajonas (online)
intézetvezetők
Marczellné Szilágyi Eszter
[email protected] (offline)
Murai András
[email protected](offline)
Izmindi Richárd
[email protected](offline)
Bódis Krisztina
[email protected](offline)
Baráth Hajnal
[email protected](offline)
Martinez José Luis, Dr.
[email protected](offline)
Kis Márta
[email protected](offline)
Túry György, Dr.
[email protected](offline)
Papp-Váry Árpád Ferenc, Dr.
[email protected](offline)
Karrier Centrum igazgatója
Major Szilvia
smajor (online)
könyvtárvezető
Bánhegyiné Kollár Kornélia
[email protected] (offline)
marketing és kommunikációs igazgató
Tóth Ágnes ( Gyürky Júlia)
atoth, jgyurky (online)
oktatási rektor-helyettes
Pupek Emese
epupek (online)
rektor
Dr. Vass László
[email protected] (offline)
A használatot igazoló indikátorok teljesítését a BKF felhasználói statisztikákkal igazolta. A gyakorlati helyekre vonatkozó indikátor az alábbiak szerint alakult: összes 309
Tankonyha Patrónusi rendszerben résztvevők Mindösszesen
ebből ffi 76
ebből nő 233
48
9
39
357
85
272
Végül a DPR –re vonatkozó indikátor teljesítése: Alapsokaság (végzettek) 731
FSZ végzett 2010ig (minden végzett, évfolyamos bontás nem lehetséges) SZTI végzett 2010- 271 ig (minden végzett, évfolyamos bontás nem lehetséges) FSZ végzett 2011 261 SZTI végzett 2011 242
Ebből elért
Arányszám
652
89%
194
72%
253 235
97% 96%
6) A projekt tájékoztatási és nyilvánossági feladatainak értékelése A „MOTIVUM - Minőségi oktatási, tanulási környezet az integrált, versenyképes universitas megteremtésével a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán” elnevezésű projekt megvalósítása során folyamatosan biztosított volt a kötelező tájékoztatás. A BKF a Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettsége, illetve az Arculati Kézikönyv előírásainak megfelelően a III. számú kommunikációs csomag elemeit valósította meg a projekt során.
A nyomdai, grafikai tervezési munkák nyertes szállítója az Astor Cons Bt., a rendezvényszervezés, kommunikációs, PR munkáké pedig a Shortcut Communications Kft. volt. A projekt kezdetekor a BKF „C” típusú tájékoztató táblát helyezett el az összes campusán (Nagy Lajos király útja, Egressy út, Rózsa u.). Ennek köszönhetően az intézmény összes hallgatója, oktatója és munkatársa értesült a főiskola legújabb nyertes pályázatáról. A „C” táblán találkozhatott először a szélesebb közönség a pályázat saját logójával.
A projekt sajtónyilvános nyitórendezvényére a tankonyha átadásával egy időben 2010. december 2-án került sor a BKF Egressy úti campusában. A rendezvényt az oktatási rektorhelyettes köszöntője nyitotta meg, majd a projekt részletes bemutatása következett, azt követően pedig a tankonyha vezetője mutatta be a konyhát a sajtó képviselőinek és az érdeklődőknek. A sajtótájékoztató után látványfőzésre került sor az új tankonyhában, ahol a meghívott vendégek meg is kóstolhatták a frissen elkészült fogásokat. Az ünnepélyes nyitórendezvényeknek köszönhetően a hallgatók, oktatók és dolgozók átfogó képet kaphattak a projekt során megvalósításra kerülő tevékenységekről, és feltehették kérdéseiket a kifejezetten őket érintő/érdeklő témákkal kapcsolatban. A helyi, regionális és országos, valamint az elektronikus, és nyomatott média képviselői mind megtalálhatók a meghívottak listáján. A tankonyha átadás kapcsán a BKF vezérigazgatójával rádióinterjú készült az InfoRádióban, valamint a Zugló TV 2010. december 9-i adásában is beszámolt az eseményről. A nyitórendezvényről szóló sajtóközlemény legfontosabb üzenetei az alábbiak voltak: uniós fejlesztés, komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés, tehetséggondozás, és intézményirányítás fejlesztés. A rendezvényről fotódokumentáció készült, valamint a rendezvényről a nyomtatott és elektronikus médiában megjelenő hírek összegyűjtése is megtörtént. A projekt során egy alkalommal 200 db szórólap készült az új hallgatói szolgáltatások, a vállalkozási és jogi mentor bemutatásáról. A projekt teljes futamideje alatt két nyomtatott sajtócikk jelent meg. Az egyik a munkaerő-piaci kutatás eredményeit mutatta be, míg a másik a projekt sikeres
megvalósításáról számolt be. Ezen kívül az elektronikus médiában többször jelent meg a projekttel kapcsolatos hír pl. a projekt átfogó bemutatásáról, a tankonyha átadásáról, vagy a patrónusi programról. A médiában a projekttel és az intézménnyel kapcsolatban megjelenő főbb üzenetek: uniós fejlesztés, versenyképes intézmény, hallgatóknak nyújtott szolgáltatások és tehetséggondozás terén élen járó intézmény. A projekt során a BKF nagy hangsúlyt fektetett a mai kor elvárásainak megfelelő kreatív, figyelemfelkeltő üzenetek hallgatókhoz történő eljuttatására. Az intézmény honlapján a projekt főbb szakmai tevékenységeit „reklámozó” bannerek jelentek meg folyamatosan, pl. a Cégek Napja rendezvényről, az Alumni rendszerről és az ERASMUS Alumni fejlesztésről. A BKF honlapján külön aloldal készült a projekt bemutatására, ahol a szakmai tevékenységek részletes leírásait külön almenüpontokba szedve ismerhették meg az oldal látogatói. A projekt ünnepélyes zárórendezvényére 2012. május 17-én került sor. A BKF vezetősége, oktatói, hallgatói, dolgozói egyaránt részt vettek az állófogadással záruló ünnepélyes eseményen. A rendezvény megnyitását követően Szilágyi Anna projektmenedzser tartotta meg értékelő előadását a sikeresen lebonyolított projektről. A rendezvényen a projekt sikeres szakmai megvalósításában résztvevők egy apró ajándékot vehettek át. Különböző méretű, színű és formájú építőkockákból a projektet modellező építmény készült, amely azt szimbolizálta, hogy az egyes szereplők, illetve szervezeti egységek segítségével mit sikerült elérnie a BKF-nek.
A projekt zárásaként mindenki hazavihette emlékbe a saját építőkockáját. A rendezvényről fotósorozat készült. A projektzárással kapcsolatban sajtóközlemény
került kiküldésre, amely az alábbi főbb tevékenyeket ismertette: tankonyha az Egressy úti campuson, ügyfélhívó rendszer a Hallgatói Információs és Szolgáltató Iroda számára, a diplomás pályakövetés kiterjesztése a felsőfokú szakképzésben, illetve a szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatókra, vezetői információs rendszer kialakítása, jogi és vállalkozási mentori program bevezetése, tutori és patrónusi rendszer kialakítása és munkaerő-piaci kutatás elkészítése. A sikeres projektzárással kapcsolatos sajtómegjelenések összegyűjtése ezúttal is megtörtént. A projekt lezárásaként a BKF összes campusán valamint elhelyezték a „D” típusú emlékezető táblát. Összességében elmondható, hogy a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola sikeresen használta a rendelkezésre álló kommunikációs csatornákat, hogy a projekt eredményeiről beszámoljon az intézmény már végzett, jelenlegi és leendő hallgatóinak, oktatóinak, dolgozóinak, fenntartóinak illetve a munkaerő-piaci szereplőknek egyaránt. Ugyanakkor negatívumként emelték ki a projekt szereplői, hogy a felsőoktatással kapcsolatos pozitív hírek sajnos „nem ütik meg” azt a szintet, ami a különböző nem helyi és nem szakmédiumokat arra késztetné, hogy közöljék azokat, azaz jellemzően felsőoktatási portálok, esetleg helyi médiumok vették át a kiküldött sajtóanyagokat.
7) A projekt horizontális szempontjainak értékelése A projekt horizontális szempontjainak teljesítését a BKF vállalta, és ezeknek az alábbiak szerint felelt meg:
Esélyegyenlőség érvényesülése
Pályázat benyújtá sakor érvénye s érték
Projekt befejezé sekor tervezet t érték
Projekt fenntart ás végén tervezet t érték
Kötelezően kitöltendő, kiegészítő, statisztikai információk
a) Foglalkoztatottak száma (statisztikai állományi létszám) (fő)
190
190
190
b) Nők száma a foglalkoztatottak közt (fő)
123
123
123
c) A projekt által érintettek száma (fő)
6200
6200
cA) Nők száma a projekt által érintett célcsoportban (fő)
3500
3500
3500
cB) Roma emberek száma a projekt által érintett célcsoportban (fő)
0
0
0
cC) Fogyatékos emberek száma a projekt által érintett célcsoportban (fő)
0
0
0
d1.
d2.
Választható esélyegyenlőségi intézkedések
Projekt befejezések or tervezett érték
Projekt fenntartás végén tervezett érték
c.
Pályázat benyújtása kor érvényes érték
b.
6200
1. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása (I/N)
I
I
I
2. Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte (I/N)
I
I
I
4. A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára esélyegyenlőségi képzést tart (I/N)
I
I
I
5. Rendelkezik települési esélyegyenlőségi koncepcióval; Közoktatási Esélyegyenlőségi Programmal/Tervvel; illetve a projekt illeszkedik elfogadott IVS-hoz (I/N) 6. Az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe (I/N) bevont célcsoport(ok):……...
N
N
10. Infokommunikációs akadálymentesítés (I/N) 13. Részmunkaidős foglalkoztatottak száma (fő)
I 24
24
I 24
14. Távmunkában foglalkoztatottak száma (fő)
0
0
15. Fogyatékossággal élő alkalmazottak száma (fő)
0
0
0
16. Roma foglalkoztatottak száma (fő)
0
0
0
123
123
23. Nők száma a foglalkoztatottak közt (fő)
123
0
24. Rugalmas munkaidőszervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége (I/N)
I
I
I
30. A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van (I/N)
N
N
43. Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti (I/N) érintett célcsoport(ok): fogyatékossággal élők
I
I
I
44. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket (I/N)
I
I
I
Kötelezően megadandó fenntarthatósági indikátorok
teljes vízfelhasználás a) Fajlagos vízfelhasználás mértéke
legördülő menü: termelés egysége (t, m3, m2, m, üzemóra, db) v. szolgáltatás egysége (fő, eFt, óra) teljes energiafelhasználás
b) Fajlagos energiafelhasználás mértéke
legördülő menü: termelés egysége (t, m3, m2, m, üzemóra, db) v. szolgáltatás egysége (fő, eFt, óra)
c) Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) d1) Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának mértéke
d2) Újrahasznosított papír használat aránya
e) A kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéke
Pályázat benyújtá sakor érvényes érték
Kötelezően megadandó fenntarthatósági indikátorok
Mértékeg ység
Környezeti fenntarthatóság
m3
3273
fő
190
kWh
645 155
fő
190
t
11,26
ártalmatlanításra kerülő hulladék
t
0,1
összes hulladék mennyisége
t
1
újrahasznosított papírcsomag (500 lapos)
db
1900
összes felhasznált papírcsomag (500 lapos)
db
700
fő
120
saját foglalkoztatottak közül helyben (kistérségben) lakik
saját foglalkoztatottak száma
fő
tudásmegosztásban résztvevők száma
fő
össz. munkavállalói létszám
fő
190
2
3
4.c.
Választható fenntarthatósági szempontok
Mértékegység
f) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya
190
69
I. Környezettudatos menedzsment és tervezés (választott szempont)
2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését
I/N
3.c Környezetvédelmi/fenntarthatósági megbízott vagy környezeti nevelési, fenntarthatóság-oktatási felelős, munkacsoport kijelölése (ha erre nem kötelezett)
I/N
3.d A szervezet rendszeres környezeti teljesítmény értékelésének fenntartása, bevezetése 3.f A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya
5
6
Projekt befejezések or tervezett érték Projektfennt artás végén tervezett érték
1
Pályázat benyújtásak or érvényes érték
* d1) és d2) közül elég az egyik kitöltése
I
I
I
I
I
I
I/N
N
I
I
tudásmegosztásban résztvevők száma
fő
69
69
69
össz munkavállalói létszám
fő
190
190
190
8. A projekt kiterjed a környezeti, természeti, fenntarthatósági ismeretek bővítésére
I/N
N
II. Fenntartható fejlődést szolgáló (választott) részszempont
9. A tudásmegosztás (képzések, műhelyek, konferenciák, megbeszélések stb) választott körülményei környezettudatosságot tükröznek
I/N
11. Környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél
I/N
I
I
16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során
I/N
I
I
24. Helyszínválasztáskor környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontok érvényesítése
I/N
N
I
35. Újrahasznosított papír használat az irodai és nyomdai munkák során
I/N
I
I
I
1
1
1
43. Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése
t
I
I
48. Rendszeres környezet-egészségügyi kockázat értékelések készítése vagy gyakoriságának növelése
db
0
1
1
49. Egészséges, helyi- vagy bio-élelmiszerek alkalmazása az étkeztetésben
I/N
N
N
N
56. Önkéntes gondnokság: működési területen a kulturált, tiszta környezet fenntartásának segítése (ellátott terület nagysága)
m2
500
550
550
58. A társadalmi bizalom szintjének növekedését szolgáló megoldások száma
db
2
3
60. Partnerei vagy társadalmi környezete számára szervezett környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciók, események száma
db
3
4