KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT

KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT

Készítette a Terra Studio Kft. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából a Kiemelt Programok és Projektek Főosztályának koordinálásával

2008. január 25.

Megvalósíthatósági tanulmány tematika kiemelt projektekhez – javaslat 01 2008. január 25.

KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT

Készítette: Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/a. Tel.: 1 456 5090 Fax: 1 456 5099 Email: [email protected]

Közreműködő szakértők: Terra Studio Kft.: Laky Ildikó, ügyvezető igazgató Fürstand Attila, szakmai igazgató, projektmenedzser Aradi Renáta, szakértő Zilahi-Sebess Géza szakértő További szakértők: Babós Gyula, Pro Urbe Kft. Dr. Balázs János Földi Zsuzsa, PhD Galli Károly, Diverzum Bt. Kisgyörgy Sándor, KSZI Kft. Kurucz Zsuzsa, PreSolver Kft.

Megbízó: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Kiemelt Programok és Projektek Főosztálya 1133 Budapest, Pozsonyi u. 56. A Megbízó képviselője: Csabina Zoltán Kapcsolattartó: Cservári Gábor, Várfalvi Andrea Tel.: +36 1 237-4400 / 4147 Fax: +36 1 237-4287 E-mail: [email protected]

2


TARTALOMJEGYZÉK

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................. 5 1. A PROJEKT LÉNYEGI ÖSSZEFOGLALÁSA ......................................... 6 2. HELYZETÉRTÉKELÉS ........................................................................... 7 2.1. 2.2.

A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA .... 7 A PROJEKT INDOKOLTSÁGA ................................................................................. 7

2.2.1. A szakterület elemzése ................................................................................................7 2.2.2. A fejlesztés iránti kereslet és a kapcsolódó kínálati elemek elemzése ........................7 2.2.3. A projekt szükségességét alátámasztó probléma és/vagy stratégiai irány bemutatása ......................................................................................................................................8 2.2.4. Szakpolitikai háttér .......................................................................................................9

2.3.

A PROJEKT INDOKOLTSÁGÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA ................................................ 9

3.

A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI ........................................ 10

3.1. 3.2.

A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA ............................................................ 10 A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE ......................................................................................................... 10 3.3. A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A RELEVÁNS FEJLESZTÉSPOLITIKAI DOKUMENTUMOK FEJLESZTÉSI IRÁNYAIHOZ ............................................................................................. 11 3.3.1. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚMFT céljaihoz.................................................11 3.3.2. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához ................................12

3.4. 3.5. 3.6.

A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A KIEMELT PROJEKTEKHEZ – SZINERGIA-VIZSGÁLAT .... 12 AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA .................. 12 INDIKÁTOROK ................................................................................................... 12

4.

A KÜLÖNBÖZŐ FEJLESZTÉSI ALTERNATÍVÁK BEMUTATÁSA....... 14

4.1.

AZ ALTERNATÍVÁK AZONOSÍTÁSA ........................................................................ 14

4.1.1. Az alternatíva megjelölése, tevékenységek, projektelemek .......................................15 4.1.2. A megvalósulás helyszíne ..........................................................................................15 A projektelemek..........................................................................................................15 4.1.3. szakmai tartalmának meghatározása.........................................................................15 4.1.4. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása ......15 4.1.5. Az előkészítés és megvalósítás költségei és ütemezése ...........................................16 4.1.6. A változat hatásainak elemzése .................................................................................16 4.1.7. Pénzügyi terv..............................................................................................................18 4.1.8. Externáliák bemutatása ..............................................................................................19 4.1.9. Kockázatelemzés .......................................................................................................19

4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7.

A „0” ALTERNATÍVA BEMUTATÁSA ....................................................................... 21 1. ALTERNATÍVA BEMUTATÁSA ............................. 21 2. ALTERNATÍVA BEMUTATÁSA ............................. 21 3. ALTERNATÍVA BEMUTATÁSA ............................. 21 A KÜLÖNBÖZŐ ALTERNATÍVÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA.............................................. 21 A JAVASOLT VÁLTOZAT MEGJELÖLÉSE ÉS INDOKLÁSA ........................................... 22

5.

A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI ............ 23

3


5.1.

A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA ............................................. 23

5.1.1. A projektgazda bemutatása........................................................................................23 5.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása................................................23 5.1.3. A projektgazda és partnerei a projekthez kapcsolódó tapasztalatainak bemutatása .23

5.2. 5.3.

A MEGVALÓSÍTÁS ÉS A FENNTARTÁS SZERVEZETE ............................................... 23 SZERVEZETI ÉS MONITORING-KONTROLLING KÖLTSÉGEK TÉTELES FELSOROLÁSA, KÖLTSÉGEK ÜTEMEZÉSE .............................................................................................. 24

6.

MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS TERV .............................................. 25

6.1. 6.2. 6.3. 6.4.

KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA.................................................. 25 KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA ......................................................... 25 KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV.............................................................................. 25 A MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS FELADATOK ÉS KÖLTSÉGEK ÜTEMZETT MEGHATÁROZÁSA ........................................................................................................ 26

7.

A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, „PR” ............................................. 27

7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 7.6.

A KOMMUNIKÁCIÓS ELKÉPZELÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA ................................ 27 A CÉLCSOPORTOK ÉS AZ ÉRINTETTEK KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTÚ ELEMZÉSE ..... 27 KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA .................................................. 27 KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA ......................................................... 27 KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV .............................................................................. 28 A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSÁNAK FELADATAI ÉS ÜTEMEZETT KÖLTSÉGVETÉSE..... 28

8. A SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE ÉS PÉNZÜGYI TERVE ......................................................................................... 29 8.1.

RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV ........................................................................... 29

8.1.1. Az előkészítés részletes feladatai és ütemezése .......................................................29 8.1.2. A projekt megvalósításának részletes feladatai és pénzügyi ütemezése...................30

8.2. 8.3.

A TELJES PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ PÉNZÜGYI ÜTEMEZÉSE .................................. 30 A TÁMOGATÁSI ÉS FINANSZÍROZÁSI FELTÉTELEK BEMUTATÁSA .............................. 31

MELLÉKLETEK ............................................................................................... 33 FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK.................................................................................... 34 INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ SZAKMAI SZEMPONTOK.............. 35 HUMÁN ÉS KÖZIGAZGATÁSI FEJLESZTÉSEK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ SPECIÁLIS SZEMPONTOK ..............................................................HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

4


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 15-20 oldalas összefoglaló, olyan tartalommal, amely elegendő információt tartalmaz a projekt támogatásáról szóló előzetes döntéshez, illetve a legmegfelelőbb alternatíva kiválasztásához. A vezetői összefoglaló tartalmi felépítésének az a logikája, hogy az adatok és számítások helyességéért a projektgazda felelős, az összefoglalónak tehát csak végértékeket kell tartalmaznia, viszont minden olyan értéket közölni kell, ami szükséges a döntések meghozatalához. •

A projekt címe

•

A projekt során tervezett tevékenységek és beavatkozások vázlatos leírása a helyszín megjelölésével

•

A tervezett projekt szükségessége illetve indokoltsága

•

A projekt céljai, célcsoportjai és hatásterülete és kapcsolódásuk az ÚMFT, annak operatív programjai, illetve akciótervei céljaihoz

•

A projekt során tervezett tevékenységek kapcsolódása a támogatási forrás OP-jában megjelölt

tevékenységekhez,

illetve

más

OP-k

keretében

megvalósuló

tevékenységekhez. •

A projektgazda és partnereinek beazonosítása és kapcsolódásuk bemutatása a projekthez

•

A projektgazda és partnereinek abszorpciós képességének bemutatása,

•

Amennyiben értelmezhető a különböző megvalósítható alternatívák bemutatása (Tevékenységek, költségvetés és ütemezés, a finanszírozás lehetséges módjainak összehasonlító bemutatása, indikátorok a különböző megvalósítható alternatívák esetében)

•

A javasolt projekt

A projektgazda által javasolt alternatíva megjelölése indoklással

A projekt szakmai tartalma és célrendszere, kapcsolódása más konstrukciókhoz és hazai programokhoz

A projekt eredményeinek mérését hivatott indikátorok bemutatása

A projekt-előkészítés lépései

A projekt előkészítésének, kivitelezésének és működtetésének szervezeti keretei, különösen a fenntarthatóság bemutatása

Közvetett nemzetgazdasági megtérülés bemutatása

A kockázatok és kezelés módjának összefoglaló bemutatása

Jogszabályi és intézményi előfeltételek

5


1. A PROJEKT LÉNYEGI ÖSSZEFOGLALÁSA A fejezet célja, hogy az olvasó számára egy olyan rövid összefoglalót adjon, amely alapján lehetővé válik a helyzetértékelő és indokló fejezetek megfelelő értelmezhetősége. A fejezetben tehát igen röviden, az indokló és leíró részek elhagyásával, lényegre törően kell bemutatni a projekttel kapcsolatos főbb információkat, és releváns adatokat. A fejezet az alábbi tartalom szerint kell, hogy készüljön: A projekt szakmai és pénzügyi tartalma A szakmaterület, a tervezett tevékenységek 1 és főbb rövid és hosszú távú célok, kimenet és eredmény indikátorok meghatározása, illetve a kapcsolódó OP, AT intézkedések és konstrukciók, valamint a teljes projektköltség és a támogatási igény megjelölése. A projekt beavatkozási területének és célcsoportjának meghatározása és indokoltsága Azon probléma vagy stratégia megjelölése, amely a projekt indokoltságának alapját képezi. Amennyiben a projekt adott földrajzi területre irányul, illetve a beavatkozás regionálisan eltéréseket mutat, akkor annak indokoltsága. A projektgazda és partnerei bemutatása A projektgazda és a partnereinek megjelölése, tevékenységük általános bemutatása

1

Jelen metodikában tevékenységnek nevezzük azon projekt egységek, létesítmények megvalósítását, amelyek önmagukban működőképesek, megvalósításuk szükséges a projekt céljainak eléréséhez. Ilyenek pl. helyzetfelmérés, igényfelmérés, módszertan előkészítése, célcsoport bevonása, képzések lefolytatása, eszközök beszerzése, disszemináció, stb.

6


2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1.

A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA

A fejezetben rövid és összegző módon kell bemutatni a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatait, melyek a projekt megvalósítását indokolják, befolyásolják, illetve melyekre a projekt kihatással van. Az összefoglaló elemzéshez alátámasztásként a KSH adatait, illetve egyéb hivatalos statisztikákat kell alkalmazni. Amennyiben a projekt várható eredményei és hatásai meghatározható régiókra terjednek ki, úgy a helyzetértékelés ezen fejezetében a regionális szinten is be kell mutatni a folyamatokat.

2.2.

A PROJEKT INDOKOLTSÁGA

2.2.1.

A szakterület elemzése

Mutassa be a projektje által érintett szakterületet, különös tekintettel annak helyzetére az Európai Unióban, Magyarországon, amennyiben releváns a projekt által érintett régió(k)ban. Alkalmazzon a szakterületre vonatkozó specifikus reprezentatív mutatókat, a releváns OP-k és akciótervek helyzetelemzésében alkalmazott mutatókhoz igazodva. Mutassa be, milyen folyamatok jellemezték, s jellemzik a szóban forgó szakterületet a közösségi, nemzeti, amennyiben releváns regionális szinten. A közösségi szinttől lefelé haladva az elemzés részletezettségét növelni kell. 2.2.2.

A fejlesztés iránti kereslet és a kapcsolódó kínálati elemek elemzése

A fejezetben szorosan a fejlesztéshez kapcsolódó, a fejlesztés szükségességét alátámasztó keresleti és kínálati elemeket kell leírni. Amennyiben a projekt megvalósulásával új szolgáltatás vagy termék jön létre, vagy meglévő termék vagy szolgáltatás fejlesztésére kerül sor, a fejlesztés tárgyát képező termék vagy szolgáltatás iránt mutatkozó keresletet és kínálatot kell bemutatni: azt kell leírni, hogy a kereslet-kínálati értelmezésben milyen igény jelentkezik az adott szolgáltatás, termék iránt, illetve, hogy jelenleg, és jövőben milyen szolgáltatók biztosítják az adott szolgáltatást, terméket.

7


Pl. egy képzési projekt esetében közvetlenül értelmezhető „termék” a megszerezhető képzettség, illetve egy tananyag-fejlesztési projekt esetében az elkészült tananyag értelmezhető közvetlenül „termék”-ként, amelyek iránt közvetlenül is értelmezhető kereslet jelentkezik. A kereslet bemutatása A keresleti jellemzők feltárása során ismertetni kell azon jelenlegi és a jövőben várható tendenciákat, amelyek várhatóan igényt támasztanak a létrehozott / fejlesztett termék vagy szolgáltatás iránt. A tendenciák alapján számszerűsítve is be kell mutatni, hogy a fejlesztések során létrehozni tervezett termék vagy szolgáltatás iránt milyen kereslet jelentkezik. A kínálat bemutatása A kínálati elemek elemzése során be kell mutatni, hogy jelenleg az adott szakterületen milyen termékek / szolgáltatások vannak jelen, és azok pontosan milyen konstrukcióban, milyen áron és milyen csatornákon jutnak el a végfelhasználókhoz. Be kell mutatni, hogy a létrehozott

szolgáltatás,

vagy

termék

helyettesítő

vagy

komplementer

termékként,

szolgáltatásként jelenik meg, vagy a jelenleg elérhető szolgáltatásokat, termékeket váltja ki. A kínálati elemek vizsgálatakor számszerűsített, szakmaterület-specifikus mutatókat kell megadni. 2.2.3.

A projekt szükségességét alátámasztó probléma és/vagy stratégiai irány bemutatása

A projektek alapvetően kétféle típusúak lehetnek: 1.

a

projekt

valamilyen

meglévő

problémára,

hiányosságra

reagál

(pl.

hiányos

intézményrendszer, hiányzó módszertan stb.), 2. a projekt valamely stratégia megvalósításának egyik eleme (pl. K+F fejlesztések, foglalkoztathatóság javítása, stb.), illetve egy-egy projekt lehet ezen két fő típus „keveréke”. A fejezetben, a keresleti és kínálati elemek elemzésére alapozva, a projekt szakterületén, konkrét tevékenységei tükrében szükséges

bemutatni a jelenlegi állapotot, fejlesztési potenciált,

azonosítani, hogy a projekt mennyiben célozza egy adott probléma kezelését, és/vagy stratégia megvalósítását.

Azt kell bemutatni, hogy az adott fejlesztés, mely problémá(k)ra („piaci rés” betöltésére) lehet hivatott választ adni, illetve mely stratégia megvalósítását célozza.

8


Ezen fejezet tartalmazza a fejlesztés tárgyát képező termék, szolgáltatás, vagy az ezek nyújtásához szükséges humán, szervezeti és műszaki infrastruktúra jelenlegi helyzetének, a jellemző állapotok pontos meghatározását, leírását, kitérve arra, hogy a jelenleg működő rendszer milyen módon elégíti ki a társadalmi igényeket. Amennyiben a projekt célja új intézmény, szervezet, termék, szolgáltatás kialakítása, úgy a fejezetben a kereslet-kínálat elemzésben mutatkozó „piaci rést”, hiányosságokat szükséges definiálni. Amennyiben a projekt szakmapolitikai stratégia alapján indokolható, úgy ezen fejezetben szakmai indoklást kell adni hivatkozva az adott stratégiára, illetve a vonatkozó jogszabályokra. 2.2.4.

Szakpolitikai háttér

A fejezetben a projekt szempontjából releváns szakmapolitikai hátteret kell bemutatni (EU és hazai speciális stratégiák, direktívák), amelyekhez a projekt általában kapcsolódik, illetve amelyek befolyásolják az adott projekt tartalmának kialakítását. Itt röviden kell ismertetni a projekt tervezésének, végrehajtásának és üzemeltetésének jogi környezetét, az azokat befolyásoló közösségi jogforrásokat (irányelv, rendelet, határozat stb.), illetve hazai jogszabályokat (korm. rendelet, miniszteri rendelet, helyi rendelet, stb.). Amennyiben a projekt megvalósítását a jogszabályi háttér hiányosságai korlátozzák, azt ebben a fejezetben meg kell említeni. Ezen fejezetben tehát nem az Új Magyarország Fejlesztési Tervre, illetve annak operatív programjaira és akcióterveire vonatkozó információkat kell megadni, hanem azon jogszabályi hátteret kell leírni, amely: •

alátámasztja a projekt indokoltságát közösségi, nemzeti, és (ha értelmezhető) regionális szinten (az adott szakterületen a projekt tématerületéhez kapcsolható irányelvek, törvények rendeletek, szabályozási előírások),

•

befolyásol(hat)ja a projekt tartalmát, annak szakmai, szervezeti kereteit (pl. szabványok, szervezeti kereteket rögzítő törvények, rendeletek, szabályozási előírások).

2.3.

A PROJEKT INDOKOLTSÁGÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

A fejezet a helyzetfeltáró fejezetek összefoglalása, ahol röviden és a lényegre koncentráltan kell leírni a projekt indokoltságát, a projekttel megoldani szándékolt probléma definiálásával, illetve a megvalósítani tervezett stratégia megjelölésével, a kereslet-kínálat elemzésre történő hivatkozással. Az indokoltság összefoglalásaként, a szöveges összefoglalás mellett SWOT analízist is készíteni kell.

9


3. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI 3.1.

A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA

Ebben a fejezetben a projekt célrendszerét kell részletesen bemutatni. A célrendszer több egymásra épülő szinten értelmezhető, ezért a projekt céljait célpiramisban ábrázolva kell bemutatni. A célpiramis legalsó szintjén a projekt operatív céljai kell szerepeljenek, a célpiramis csúcsán pedig a vonatkozó akciótervhez kapcsolódó általános cél(ok) szerepel(nek). A célok meghatározásánál ügyelni kell arra, hogy azok a helyzetfeltáró fejezetekben foglaltakból levezethetők legyenek, és kapcsolódjanak valamely akciótervben és operatív programban meghatározott célhoz/célokhoz. A projekt célrendszere annyiban lehet stratégiai szintű, hogy a vonatkozó OP-hoz és AT-hoz való kapcsolódás értelmezhető legyen. A célokat rövid értelmező, indokló megjegyzésekkel kell részletezni.

3.2.

A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE

Ezen fejezetben a közvetlen és közvetett célcsoportok, az érintettek köre és a hatásterület bemutatása kell szerepeljen, országos és regionális statisztikai adatok felhasználásával, amennyiben értelmezhető térképi megjelenítéssel. A fejezetben ismertetett célcsoportok és érintettek meghatározása pontos számokkal, és adatokkal kell történjen. Az itt bemutatott információk a későbbiekben a költség-haszon elemzés, a marketingkommunikációs terv, illetve a nyilvánosság – PR fejezetek egyik fontos alapját képezik; a célcsoportokat

és

az

érintettek

körét

ezeknek

megfelelő

részletezettséggel

kell

meghatározni. A célcsoportok a projekt megvalósítása során létrejött eredmények közvetlen használói, tehát azon személyek, akik a létrejött terméket vagy szolgáltatást megvásárolják, vagy közvetlenül használják. A közvetett célcsoportok azon személyek köre, akik nem a projekt eredményeinek közvetlen használói, de összetett mechanizmusokon keresztül a projekt eredményei és hatásai helyzetüket befolyásolják. A projektben érintettek köre azon csoportok, akik a projekt eredményeit nem használják, azonban a projekt kidolgozásában, tervezésében és működtetésében (az eredmények fenntartásában) kulcsfontosságú szerepet játszanak. Például egy pedagógiai módszertanfejlesztési projekt esetében például egy közvetlen célcsoport lehet a pedagógus társadalom, egy közvetett célcsoportként definiálhatóak a diákok, míg az érintettek körébe tartozhatnak például a szülők.

10


A célcsoportok és az érintettek körének indoklását a helyzetfeltáró fejezetekre támaszkodva kell leírni. Ezen túlmenően meg kell adni a célcsoportok / az érintettek körének nagyságát (fő), és fontosabb olyan főbb társadalmi és gazdasági jellemzőit, amely alapján a célcsoport / érintett kör a projekt szempontjából értelmezhetővé válik. Amennyiben szükséges itt kell meghatározni olyan a célcsoportokkal kapcsolatos különleges szempontokat is, amelyek a projekt megvalósítását és fenntarthatóságát befolyásolhatják. A célcsoportokat és az érintettek körét táblázatos formában kell összefoglalni. A célcsoportokat és az érintettek körét a projektgazda által javasolt alternatíva esetére kell meghatározni. A célcsoportot, amennyiben értelmezhető, regionális bontásban kell ismertetni. Összefoglaló táblázat Megnevezése

Nagyság

Hatásterület Főbb társadalmi, gazdasági jellemzők / megjegyzések Közvetlen célcsoportok

Célcsoport 1. Célcsoport 2. … Közvetett célcsoportok Célcsoport 1. Célcsoport 2. … Érintettek Érintett kör 1. Érintett kör 2. …

A közvetlen és közvetett célcsoportokhoz a hatásterület térképen történő lehatárolása is szükséges. Fontos megjegyezni, hogy a hatásterület nem minden esetben definiálható egyértelműen (pl. „hátrányos helyzetű tanulók”). A hatásterületet, amennyiben értelmezhető, a leghátrányosabb kistérségek szintjén is meg kell adni (pl. képzési programok esetében).

3.3.

A

PROJEKT

KAPCSOLÓDÁSA

A

RELEVÁNS

FEJLESZTÉSPOLITIKAI

DOKUMENTUMOK FEJLESZTÉSI IRÁNYAIHOZ

3.3.1. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚMFT céljaihoz Be kell mutatni, hogy az ÚMFT és a hozzá kapcsolódó tervezési dokumentumokban (Operatív Program, Akcióterv) megjelölt célrendszerhez hogyan kapcsolódik a projekt célrendszere.

Az

összefüggések

vizsgálatakor

a

projekt

specifikus

céljainak

„becsatornázása” történik az egyes programok specifikus céljaiba, azaz az azokhoz történő hozzájárulás módjának igazolása történik meg. A kapcsolódás bemutatásakor az alábbi szempontok figyelembe vétele szükséges: •

A projekt kapcsolódásának bemutatása („beilleszthetősége”), az érintett Operatív Programhoz (OP) és akciótervhez (AT)

•

A

projekt

hozzájárulása

az

OP-ban,

megvalósulásához

11

az

AT-ban

rögzített

célkitűzések


3.3.2. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához Ezen

fejezetben

olyan

közösségi,

nemzeti

és

területi

stratégiákat

(amennyiben

értelmezhető), kell azonosítani, és a projekt kapcsolódását ezekhez bemutatni, amelyek végrehajtásához az adott projekt konkrétan hozzájárul (pl. a projekthez kapcsolódó közösségi stratégiák, nemzeti, területi és települési fejlesztési stratégiák és programok, az adott fejlesztést konkrétan is tartalmazó, illetve annak céljaival egybevágó törvények rendeletek, szabályozási előírások). A fejlesztéspolitikai dokumentumok esetében minden esetben ki kell térni az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióhoz, az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz, az Országos Területrendezési Tervhez, valamint a kistérségi és helyi fejlesztési tervekhez való kapcsolódás bemutatására (amennyiben a területi szint értelmezhető).

3.4.

A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A KIEMELT PROJEKTEKHEZ – SZINERGIAVIZSGÁLAT

A fejezetben azt kell bemutatni, hogy a projekt mely, az Akciótervekben már nevesített kiemelt projektekhez kapcsolódik, és milyen mechanizmusokon keresztül érvényesülhetnek a szinergikus hatások. Szinergikus hatásokon olyan hatásokat értünk, amelyek két vagy több projekt közös hatásterületén jelentkeznek, és pozitív vagy negatív módon befolyásolják egyegy projekt önmagában értelmezhető hatásait. A projekt szempontjából releváns egyéb kiemelt projekteket kereszthatás táblában kell bemutatni, és azon hatásmechanizmusokat részletesebben is bemutatni, ahol erőteljes szinergikus hatások feltételezhetők.

3.5.

AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA

A fejezetben azon tevékenységeket kell beazonosítani, amelyekkel a projekt céljai megvalósíthatók. Fontos megjegyezni, hogy itt nem a projekt konkrét szakmai / műszaki tartalmáról, hanem a tevékenységekről van szó; a projekt tartalma itt stratégiai szinten kell meghatározásra kerüljön. A projekt tevékenységeit projektelemekre bontva kell bemutatni, és ezzel párhuzamosan igazolni kell, hogy az adott tevékenység hogyan kapcsolódik a projekt céljaihoz, valamint a kapcsolódó OP-ban és AT-ban megfogalmazott tevékenységekhez. Csak olyan tevékenységeket lehet a fejezetben meghatározni, amelyek szerepelnek az adott kiemelt projekt támogatható tevékenységei között, a fejezetben ezt egyértelműen be kell mutatni.

3.6.

INDIKÁTOROK

A fejezetben a célkitűzésekhez rendelt indikátorok ismertetésére kerül sor (kimenetek, eredmények, hatások), táblázatos formában. Kötelezően meg kell adni azon indikátorokat,

12


amelyek érintett tervezési útmutatóban, valamint OP-ban és AT-ban meghatározásra kerültek. Olyan indikátorokat is szükséges szerepeltetni, amelyek a támogatható tevékenységek megvalósulásának és meghatározott célok elérésének nyomon követését, illetve értékelését teszik lehetővé. Az indikátorokat minden esetben a célrendszerben meghatározott célokhoz kell rendelni. Az indikátoroknak meg kell felelnie a SMART kritériumoknak. Az indikátorokat esetében meg kell adni, az indikátor megnevezését, a mértékegységét, a kiindulási- és célértéket, céldátumot és forrását, valamint az indikátor típusát. Egy-egy projekt esetében a az output- és eredmény indikátorok szintjén speciálisan a projektre értelmezhető indikátorok, illetve szakterület specifikus indikátorok megadása kötelező. Az indikátorokat a projektgazda által javasolt alternatíva esetében kell bemutatni. Indikátorok összefoglaló táblázata Kapcsolódó cél

Indikátor megnevezése

Mérték egység

Kiindulási érték Hatásindikátorok

Eredmény indikátorok

Kimenet indikátorok

13

Célérték

Céldátum

Az adatforrás megnevezése


4. A KÜLÖNBÖZŐ FEJLESZTÉSI ALTERNATÍVÁK BEMUTATÁSA 4.1.

AZ ALTERNATÍVÁK AZONOSÍTÁSA

Ebben a fejezetben a különböző alternatíva-képző tényezőkön keresztül kell azonosítani a különböző fejlesztési lehetőségeket. Az alternatívákat a projekt egyes tevékenységeire, vagy projektelemeire vonatkoztatva kell értelmezni, a projektgazda által javasolt verzió így az egyes, a projekt céljainak és hatékonyságnak legjobban megfelelő elemekből áll össze. Alternatíva-képző tényezőként általában az alábbiak jöhetnek szóba, de a projektgazdák a projektekre vonatkozó speciális tartalmak alapján egyéb alternatíva-képző tényezőket is azonosíthatnak: •

A projekt tartalma – amennyiben az adott cél elérése érdekében tervezett tevékenység megvalósítása több megoldással is lehetséges, pl. képzők kiválasztása, módszertan kialakítása

•

A

projekt

tevékenységei

–

amennyiben

az

adott

cél

elérése

különböző

tevékenységeken keresztül, a tevékenységek különböző kombinációjában valósulhat meg •

Projektnagyság – amennyiben a tervezett tevékenységek különböző méretben is megvalósíthatók, és ezzel a célok nem változnak érdemben, pl. bizonyos tevékenységek projektbe történő beemelése a célok elérésnek hatékonyságát javítja

•

Projekt időtartam – amennyiben a tervezett tevékenységek különböző időtartamban is megvalósíthatók, és ezzel a célok nem változnak érdemben, pl. bizonyos tevékenységek ismétlődése, nyomon követési elemek beépítése a célok elérésnek hatékonyságát javítja

•

A projekt szervezeti és pénzügyi keretei – amennyiben a projekt megvalósítása és üzemeltetése különböző szervezeti, illetve finanszírozási formában is elképzelhető

A fejezetben az egyes alternatíva-képző tényezőkhöz különböző változatokat kell rendelni úgy, hogy az egyes alternatívák teljesértékű projektet eredményezzenek. Amennyiben egyegy tényező nem értelmezhető (pl. tananyagfejlesztés esetében a projekt tartalma tényező), vagy nincs lehetőség alternatíva kidolgozására (pl. a szervezeti / jogi adottságok csak egyféleképpen teszik lehetővé a projekt megvalósítását és / vagy üzemeltetését), úgy indokolni kell, hogy az adott tényező esetében miért nem került azonosításra alternatíva. A fejezet végén az egyes alternatívák egyértelmű azonosítása szükséges. Külön fejezetben szereplő összehasonlító vizsgálat és indoklás alapján a projektgazda javaslatot ad a megvalósítandó alternatívát illetően; a kidolgozott alternatívák között kell szerepeltetni a javasolt alternatívát is olyan formában, hogy annak tartalma minden projektelem esetében azonos, legnagyobb mélységgel kerüljön kidolgozásra.

14


Az egyes alternatívák bemutatása a következő tematika alapján kell, hogy történjen: 4.1.1.

Az alternatíva megjelölése, tevékenységek, projektelemek

Az adott változathoz tartozó, a projekt teljes tartalmát lefedő tevékenységeket és az adott tevékenységhez tartozó projekteleme(ke)t kell felsorolni, megjelölve azt a projektelemet / tevékenységet, amely az alternatíva alapját képezi. A tevékenységek azonosításakor csak olyan tevékenységek és olyan arányban szerepelhetnek, amelyek a kapcsolódó AT alapján kiírt tervezési felhívásban szerepelnek. 4.1.2.

A megvalósulás helyszíne

A fejezetben a fejlesztések földrajzi helyszínének és a helyszín jelenlegi adottságainak bemutatása történik. Amennyiben a projekt nem köthető földrajzi helyhez, illetve fizikai objektumhoz (pl. szervezet- vagy tartalomfejlesztés, országos hatókörű projektek), úgy a fejezetben csak arra kell kitérni, hogy a projekt mely meglévő intézmény, szervezeti egység gondozásában (megnevezés, cím) fog megvalósulni. 4.1.3.

A projektelemek szakmai tartalmának meghatározása

A fejezetben az alternatívához tartozó tevékenységek részletes szakmai tartalmát kell megadni, a projektet a tevékenységek alapján projektelemekre bontva. Itt csak olyan tevékenységek szerepelhetnek, amelyek a kapcsolódó Akcióterv támogatható tevékenységei között is szerepelnek. Általános szabályként a szakmai tartalom megadása olyan mélységben kell, hogy történjen, amely alapján egyértelműen meghatározhatók az egyes tevékenységekhez és projektelemekhez köthető költségek, illetve azok ütemezése. A szakmai tartalom a különböző projekttípusok és projektelemek esetében eltérő lehet, de minden esetben biztosítania kell a szakmai alátámasztottság megítélését. Amennyiben az adott projektelem változatlan formában már a javasolt alternatíva esetében részletesen bemutatásra került, úgy elég megadni a projektelem megnevezését és a részletes tartalom helyére mutató hivatkozást. 4.1.4.

Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása

Ezen fejezetben a projekt megvalósításához szükséges előzetes feltételek biztosításához szükséges, valamint az egyéb járulékos feladatokat kell ismertetni. Ebbe a körbe tartoznak a tervezési feladatok, az engedélyezési eljárások, illetve a szervezetfejlesztési, marketing és kommunikációs feladatok is.

15


4.1.5.

Az előkészítés és megvalósítás költségei és ütemezése

Az előkészítés, megvalósítás és kapcsolódó tevékenységeket és a projektelemekkel kapcsolatos költségeket az alábbi táblázat szerint, éves ütemezésben kell megadni. A költségvetés tartalmazza a tervezési, előkészítési, menedzsment, marketing, és egyéb járulékos költségeket is, amelyeket a vonatkozó AT alapján megjelent tervezési felhívásnak megfelelően kell megadni. Ütemezési táblázat éves bontásban Tervezési / előkészítési feladatok

2008.

2009.

Költségek, e Ft 2010.

2011.

Összesen

2008.

2009.


2011.

Összesen

2008.

2009.


2011.

Összesen

Összesen Tevékenységek / projektelemek, kapcsolódó kiegészítő tevékenységek

Összesen Tervezési és előkészítő feladatok, illetve a megvalósítás feladatai mindösszesen Teljes projektköltség

A költségeket nettó értéken kell szerepeltetni, amennyiben a projektgazda a vonatkozó jogszabályok szerint jogosult az ÁFA visszaigénylésére. Amennyiben a projektgazda ÁFA visszaigénylésére nem jogosult, úgy a költségeket bruttó értéken kell megadni. A táblázat fejlécében jelölni kell, hogy a költségek nettó, vagy bruttó értéken szerepelnek-e. 4.1.6. A

A változat hatásainak elemzése

gazdasági-társadalmi

közvetett

és

közvetlen

hatások,

externáliák

vizsgálata

számszerűsítve kell, hogy történjen. Ha erre nincs lehetőség, akkor a várható hatásokat szövegesen kell bemutatni. A fejezet szervesen kapcsolódik a helyzetfeltáró fejezetekben bemutatott szakterület-specifikus tendenciákra, a projekt célcsoportjainak és érintettjeinek leíráskor meghatározott csoportokhoz és a hatásterülethez, valamint az indikátorokhoz. A hatások elemzésekor számszerűsített értékeket kell megadni minden a tanulmány 3.

16


fejezetében definiált indikátorhoz. Az itt elvégzendő számszerűsítés a költség-haszon elemzés, illetve az alternatívák összehasonlításának fontos alapját képezi. Társadalmi és gazdasági hatások Konkrét közvetlen és közvetett, negatív és pozitív hatások számszerűsített bemutatása, külön figyelemmel az érintett társadalmi célcsoportokra, valamint a hatásterületre a fentiekben meghatározottak szerint. A társadalmi és gazdasági hatások vizsgálatakor – az indikátorokon túlmenően – az alábbi hatásviselő rendszerekre gyakorolt közvetett és közvetlen hatásokat, egy –3 – +3 terjedő skálán (-3: igen kedvezőtlen hatás; 0 nincs hatás; +3: igen kedvező hatás) szakértői becslés alapján kell számszerűsíteni: 1. Foglalkoztatás és munkaerőpiac 2. Munkakörülmények 3. Társadalmi integráció és különleges társadalmi csoportok védelme 4. Esélyegyenlőség 5. Területi kiegyenlítődés 6. Személyhez és családhoz kötődő jogok és lehetőségek védelme 7. Önkormányzatiság, döntéshozatalban való társadalmi részvétel – nyilvánosság, igazságosság, erkölcs 8. Közegészségügy, közbiztonság 9. Bűnözés, terrorizmus és biztonság 10. A szociális ellátó-rendszerekhez történő hozzáférés 11. Kutatás-fejlesztés 12. Nemzetközi kapcsolatok, határmentiség 13. Közszféra pénzügyi és szervezeti keretei A fenti követelményrendszerben megadott szempontokon túlmenően részletesen és külön is be kell mutatni, hogy a projekt milyen módon valósítja meg az esélyegyenlőségi szempontok megvalósulását, a külön dokumentumban foglalt esélyegyenlőségi útmutató alapján. Környezeti hatások Konkrét közvetlen és közvetett, negatív és pozitív hatások számszerűsített bemutatása, külön figyelemmel az környezeti elemekre, ill. azok rendszereire (talaj-föld, vizek, levegő, zajrezgés, természeti rendszerek, táji rendszerek, települési rendszerek – épített környezet) és a hatásterületre. A környezeti hatások vizsgálatakor – az indikátorokon túlmenően – az alábbi hatásviselő rendszerekre gyakorolt közvetett és közvetlen hatásokat, egy –3 – +3 terjedő skálán (-3: igen kedvezőtlen hatás; 0 nincs hatás; +3: igen kedvező hatás) szakértői becslés alapján kell számszerűsíteni, amennyiben az adott projekt tekintetében értelmezhető (pl. építés, felújítás – átjárhatóság terhére – engedélyezett a projektben): 1. Levegőtisztaság 2. Talajminőség és talajerőforrás 3. Területhasználat

17


4. Hulladéktermelés, hulladék-hasznosítás 5. Környezeti kockázatok megjelenése 6. Mobilitás, energia-felhasználás A fenti követelményrendszerben megadott szempontokon túlmenően részletesen és külön is be kell mutatni, hogy a projekt milyen módon valósítja meg a környezeti fenntarthatóság szempontjainak megvalósulását, a külön dokumentumban foglalt fenntarthatósági útmutató alapján. Mintatáblázat a hatások összesítéséhez Hatásviselő rendszer

Közvetlen hatás erőssége (-3 – +3)

Közvetett hatás erőssége (-3 – +3) Társadalmi-gazdasági rendszerek

A hatásmechanizmus leírása

A hatásmechanizmus leírása

1. Foglalkoztatás, munkaerőpiac 2. … Összesen Környezeti rendszerek 1. Levegőtisztaság 2. … Összesen

4.1.7.

Pénzügyi terv

Módszertan bemutatása A fejezetnek tartalmaznia kell egy módszertani bevezetőt. Ebben ki kell térni a pénzügyi elemzés paraméterei közül legalább az alábbiakra: •

a vizsgálat időhorizontja

•

az EU támogatás mértéke

•

a saját forrás finanszírozásának módja, amennyiben értelmezhető

•

a projektgazda és a tevékenység jellege (vállalkozási, nem vállalkozási)

•

a projekt állami támogatás (state aid) szempontjából történő besorolása

•

a projekt majdani működtetőjének és fenntartójának személye

•

az amortizáció kezelésének módja

•

az Áfa kezelése

•

az infláció kezelése

A módszertan bemutatását csak egy alternatíva esetében kell megtenni, amennyiben az minden alternatíva esetében megegyezik.

18


A pénzügyi terv Ebben az alfejezetben kerül sor a projektgazdánál a projekt javasolt alternatívájával kapcsolatban felmerülő költségek és esetleges bevételek pénzforgalmi (cash flow) szemléletben történő bemutatására. A költségeket nettó összegben kell megadni, ha a támogatás címzettje a támogatásban részesülő tevékenység vonatkozásában a jogszabályok szerint az ÁFÁ-t visszaigényelheti és bruttó összegben, ha nem igényelheti vissza az ÁFÁ-t. A költségbecslést folyó áron, a fejlesztési különbözet módszerével kell kiszámolni, tehát a költségeket a projekt nélküli állapot esetében felmerülő költségek, valamint a kiválasztott alternatíva esetében felmerülő költségek különbözeteként kell megjeleníteni. A költségek között szerepeltetni kell a projekt-előkészítés és a projektmenedzsment költségeit. A pénzügyi bevételek becslésénél folyó áron kell számolni. Pénzügyi bevételeket értelemszerűen nem kell számolni közcélú, bevételt nem termelő projektek, projektelemek, tevékenységek esetén. 4.1.8.

Externáliák bemutatása

A módszertan bemutatása A fejezetnek tartalmaznia kell egy módszertani Bevezetőt. Externáliák meghatározása Az externáliák elemzése során a projekt pénzben kifejezhető és nem számszerűsíthető pozitív és negatív externáliáinak meghatározására kerül sor. Az externáliák vagy külső gazdasági hatások azok a pozitív és negatív hatások, amelyek (1) nem közvetlenül a projekt kedvezményezettjénél vagy a projekt használóinál jelentkeznek, és (2) közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri őket. Általánosságban a pozitív és negatív externáliákat szövegesen kell bemutatni, így indokolva, hogy a támogathatóság feltétele a társadalmi hasznok vonatkozásában fennáll. Amennyiben a jelentősebb költség- és haszonelemek pénzben történő kifejezése módszertanilag lehetséges, akkor közvetett megtérülési mutatókat kell kiszámítani: ·

gazdasági nettó jelenérték (ENPV)

·

gazdasági megtérülési ráta (ERR): azt a diszkontrátát fejezi ki, amelynél az ENPV=0

4.1.9.

Kockázatelemzés

Pénzügyi kockázatok elemzése (érzékenységvizsgálat) Az érzékenységvizsgálat célja annak meghatározása, hogyan módosítja a projekt megvalósíthatóságát az egyes költség- (és bevételi) paramétereinek, illetve az ezekre ható

19


főbb tényezőknek a tervezettől való eltérése. A vizsgálat célja a kritikus változók és paraméterek kiválasztása. Az elemzés során vizsgálni szükséges, hogy •

A projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak-e a kiemelt projekt teljes időtartama alatt.

•

A projekt pénzügyi és szakmai ütemezése az utófinanszírozás (a pénzügyi források időbeni eltolódása) tényével számol.

•

Rendelkezésre áll olyan mértékű előleg, illetve saját forrás, amely a likviditást biztosítja.

•

Több részben megvalósuló kiemelt projekt esetén a folytatólagos támogatás megítéléséhez szükséges feltételek adottak és várhatóan adottak lesznek

•

A fenntartási költségek biztosítottak.

Az érzékenységvizsgálat része a változók kritikus csoportjára vonatkozó forgatókönyv elemzés, amely az alapeset mellett az „optimista” és a „pesszimista” változatot vizsgálja Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok elemzése A kockázatelemzés célja a projekt kockázatainak azonosítása, erősségük meghatározása, valamint a kockázatkezelés módjának és kommunikációjának meghatározása. Az alább felsorolt kockázatokat szövegesen bemutatva, illetve egy 0 – +3 skálán számszerűsítve (0: nincs kockázat; +3: igen jelentős kockázat) táblázatos formában kell meghatározni és összesíteni, és részletesen le kell írni a kockázat kezelésének módját: •

Jogi

szempontok

(kapcsolódó

jogszabályi

környezet,

szabványok

változása,

kibocsátási határértékek változása, stb.) •

Intézményi szempontok (új szereplők belépése a folyamatba, tervezett üzemeltetői struktúra változása a vizsgált időtávon, közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai, stb.)

•

Társadalmi szempontok (lakossági ellenállás, közvélemény stb.)

•

Szakmai szempontok (vonatkozó stratégiák változása)

•

Pénzügyi-gazdasági

fenntarthatósági

szempontok

(díjfizetési

hajlandóság,

üzemeltető kiválasztása, stb.) •

Az adszorpciós képesség alacsony voltából adódó kockázatok (pl. párhuzamosan futó projektek menedzselési kockázatai)

A kockázatok összesítése Kockázati tényező

A kockázat erőssége (0– +3)

A kockázati mechanizmus leírása szakmai kockázatok

1. 2. … Összesen Jogi kockázatok… 1. 2. … Összesen

20

A kockázatkezelés módja

Megvalósíthatósági tanulmány tematika kiemelt projektekhez – javaslat 01 2008. január 25. intézményi kockázatok 1. 2. … Összesen

4.2.

A „0” ALTERNATÍVA BEMUTATÁSA

A projekt indokoltságának igazolásához az alternatívák esetében alkalmazott módszertan adaptálásával le kell írni, hogy projekt megvalósulása nélkül a vizsgálati időszakban milyen tendenciák várhatók. Ezt nem mint reális (pl. jogszabályi előírásokat teljesítő) változatként, hanem mint alátámasztási, számítási segédeszközt kell tekinteni. A projekt költségeit, eredményeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva kell megállapítani a teljes vizsgált referencia időtávra. A projekt nélküli eset lényegében az elemzési időtávra vonatkozóan megadott olyan részletes helyzetleírás, amely a projekt elmaradása esetén következne be. Mivel a költséghaszon elemzés kizárólag a pályázatban szereplő projekt hatásait vizsgálja, el kell különíteni azon hatásokat, amelyek a projekt elmaradása esetén is bekövetkeztek volna. Ennek érdekében meg kell határozni, hogy mi történne a pályázati projekt elmaradása esetén az elemzési időtávon belül.

4.3.

1. ALTERNATÍVA BEMUTATÁSA

A projektgazda által kiválasztott, legjobbnak ítélt alternatíva bemutatása.

4.4.


4.5.


4.6.

A KÜLÖNBÖZŐ ALTERNATÍVÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A

fejezetben

az

egyes

alternatívák

számszerűsített

mutatókon

keresztül

történő

összehasonlító elemzését kell elvégezni. Az elemzés alapvetően három módszertan alkalmaz: 1. Összehasonlító elemzés a hatások számszerűsítésén keresztül: Az

elemzésben

az

egyes

alternatívák

hatásvizsgálatakor

kapott

eredmények

összehasonlítása szerepel olyan táblázatos formában, ahol az egyes alternatívákhoz tartozó értékek egymás mellett kerülnek bemutatása, ezzel közvetlenül is lehetővé téve az alternatívák közötti összehasonlítást. A táblázatban szerepeltetni kell a hatásvizsgálatban

21


meghatározott indikátorokat és az egyes hatásviselőkre gyakorolt hatások összesítését a főbb területek szerint (társadalom, gazdaság, környezet). A táblázat alapján meg kell jelölni az összességében legkedvezőbb alternatívát, és szövegesen is ki kell fejteni, hogy az mely elemeiben kedvezőbb, illetve kedvezőtlenebb a többi alternatívához viszonyítva. 2. Összehasonlító elemzés a pénzügyi mutatókon keresztül: Az elemzés során az egyes alternatívák esetére elkészített pénzügyi elemzések végső mutatószámainak összehasonlító elemzését kell elvégezni. Az alternatívákra vonatkozó fő pénzügyi mérőszámokat közös táblázatba foglalva kell bemutatni. A táblázat alapján meg kell jelölni az összességében legkedvezőbb alternatívát, és szövegesen is ki kell fejteni, hogy az mely elemeiben kedvezőbb, illetve kedvezőtlenebb a többi alternatívához viszonyítva. A táblázatban az egyes alternatívákhoz a költségeket projektelemenként szükséges szerepeltetni. Amennyiben a megtérülési ráta és idő releváns, azt is szerepeltetni kell a táblázatban. 3. Összehasonlító elemzés a kockázatok vizsgálatán keresztül Az elemzés során a kritikus változók összefoglaló bemutatása, illetve a számszerűsített kockázati tényezők összesített bemutatása alapján kell meghatározni azon alternatívát, amely a legkisebb kockázattal valósítható meg. Az adatokat összesített táblázatba foglalva kell bemutatni, és meg kell jelölni az összességében legkedvezőbb alternatívát, és szövegesen is kifejtve, hogy az mely elemeiben kedvezőbb, illetve kedvezőtlenebb a többi alternatívához viszonyítva.

4.7.

A JAVASOLT VÁLTOZAT MEGJELÖLÉSE ÉS INDOKLÁSA

A fejezetben a projektgazda által javasolt alternatíva azonosítása történik meg, amely a fenti fejezetekben már részletesen bemutatásra került és részletes vizsgálatok is készültek. Itt kell azt is bemutatni, hogy a projektgazda milyen indokok alapján döntött az általa javasolt alternatíva mellett. A fejezet nagyban támaszkodik az előző fejezetre, itt kell szerepeltetni az összehasonlító elemzések alapján leszűrhető következtetéseket. Ezen fejezetben a projektgazda egyéb, eddig nem tárgyalt szempontokat is figyelembe vehet döntése indoklásánál.

22


5. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI 5.1.

A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA

5.1.1.

A projektgazda bemutatása

Ezen fejezetben a projektgazda részletes bemutatására kerül sor. A projektgazda alapvető adminisztrációs adatai mellett, itt részletesen be kell mutatni a projektgazda szervezetét, a projekt megvalósításáért és üzemeltetéséért felelős szervezeti egységet, ha lehetséges a felelős vezetők megnevezésével. 5.1.2.

A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása

Ezen fejezetben a projektgazda azon partnereinek részletes bemutatására kerül sor, amelyek aktívan részt vesznek a projekt megvalósításában. A partnerek alapvető adminisztrációs adatai mellett, itt részletesen be kell mutatni a partner szervezetét, a projekt megvalósításában részt vevő, felelős szervezeti egységet, ha lehetséges a felelős vezetők megnevezésével. 5.1.3.

A projektgazda és partnerei a projekthez kapcsolódó tapasztalatainak bemutatása

A fejezet tartalma projektgazda által korábban végrehajtott hasonló fejlesztések, projektek bemutatása – különös tekintettel a projektek eredményeire és fenntartására vonatkozóan. Ismertetni kell a már megvalósult projektek megvalósulásának céljait (a megoldandó problémák

és/vagy

kihasználni

kívánt

lehetőségek),

adottságait,

a

megvalósítás

mérföldköveit, érdekelteket, célcsoportokat, eredményeket és a már jelentkező hatásokat. Nem csupán a támogatásból megvalósuló, hanem a más forrásból (önerő, hitel, stb.) történő jelentős fejlesztéseket is érdemes felsorolni. Szintén itt kell bemutatni, hogy a tervezett projekttel egy időben milyen más, lényeges fejlesztések zajlanak a szervezetnél, ezek ütemezése, erőforrásigénye milyen hatással van projektre.

5.2.

A MEGVALÓSÍTÁS ÉS A FENNTARTÁS SZERVEZETE

A fejezetben a projekt megvalósításának szervezeti kereteinek részletes meghatározása a cél. Az egyes feladatok és a szükséges erőforrásokat olyan mélységig kell meghatározni, hogy világosan kirajzolódjék, hogy a szervezet milyen feladatokat lát el, ehhez milyen erőforrásokat igényel és hogy hogyan valósítja meg a partnerséget. A fejezetben külön ki kell

23


térni a külső szakértők szerepére és feladataira, valamint a monitoring és kontrolling folyamatokra. A fejezet az alábbi témakörök köré szerveződik: •

A szervezet feladatainak ismertetése

•

A jelenleg rendelkezésre álló szervezet személyi erőforrásainak bemutatása

•

A szükséges személyi fejlesztések meghatározása

•

A személyi kompetenciák elemzése, a személyi állomány végzettségeinek és pontos feladatainak meghatározása, a becsült javadalmazás feltüntetésével

•

A külső szakértők és partnerek feladatainak azonosítása

•

Összefoglaló szervezeti ábra

•

A jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúra számba vétele

•

Szükséges infrastruktúra, kiszolgáló technikai felszerelések bemutatása

•

A monitoring és kontrolling feladok bemutatása és a mechanizmus működésének leírása

5.3.

SZERVEZETI

MONITORING-KONTROLLING

ÉS

KÖLTSÉGEK

TÉTELES

FELSOROLÁSA, KÖLTSÉGEK ÜTEMEZÉSE

Összefoglaló

táblázat

szervezetfejlesztési,

menedzsment

és

monitoring-kontrolling

témakörben felmerülő feladatok ütemezésére és költségeire Költségek, e Ft

Feladat 1.

2.

2008. 3.

4.

Össz

1.

2.

2009. 3.

4.

Össz

1.

2.

2010. 3.

4.

Össz

1.

2.

2011. 3.

4.

Össz

Összesen

A költségeket nettó értéken kell szerepeltetni, amennyiben a projektgazda a vonatkozó jogszabályok szerint jogosult az ÁFA visszaigénylésére. Amennyiben a projektgazda ÁFA visszaigénylésére nem jogosult, úgy a költségeket bruttó értéken kell megadni. A táblázat fejlécében jelölni kell, hogy a költségek nettó, vagy bruttó értéken szerepelnek-e.

24

Össz.


6. MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS TERV Ebben a fejezetben a projekt eredményét, mint egy „terméket” vesszük figyelembe. A marketing-kommunikációs terv feladata a projekt során létrejött termék vagy szolgáltatás „értékesítése”.

A

fejezet

tartalma

a

megvalósíthatósági

tanulmányban

foglaltak

függvényében kidolgozott marketing-kommunikációs koncepció bemutatása, mely elemzi, hogy hogyan lehet a meghatározott és leírt célcsoportot a termék „vásárlására” ösztönözni. A fejezetben meg kell határozni, hogy a termék vagy szolgáltatás csak a bevezetésénél vagy a későbbiekben is támogatást igényel-e. Ha erre szükség van, meghatározza a bevezető és termékbevezetése utáni kommunikációs kampány különbségeit. Bemutatja az elvárt reklámhatást a marketing céloknak megfelelően, kitér az előkészítésre (pl. kvalitatív kutatások). Marketing-kommunikációs

tervet

abban

az

esetben

kell

készíteni,

ha

a

projekt

megvalósulásával olyan termék vagy szolgáltatás jön létre, amely iránt valós piaci kereslet mutatkozik. Ezen kereslet meghatározása a kereslet-kínálat eredményeiből vezethető le, a fizetőképes keresleti csoportok beazonosítása a közvetlen célcsoportok meghatározásánál történik.

6.1.

KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA

Ezen fejezetben minden közvetlen célcsoport számára olyan üzenetet kell megfogalmazni, amely a „termék” elismertségét és megismerhetőségét javítja.

6.2.

KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA

A fejezetben be kell azonosítani a közvetlen célcsoportokhoz és célokhoz leginkább illeszkedő kommunikációs eszközöket és csatornákat, és azokat elemezve meg kell határozni, hogy melyekkel érhető el a legnagyobb eredmény az adott célcsoport vagy cél elérése érdekében (pl. reklám, személyes jelenlét, ügyfélszolgálat, stb.).

6.3.

KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV

A marketing-kommunikációs ütemtervben az alábbi táblázatos formában meg kell határozni a kommunikációs feladatokat, eszközöket, csatornákat, illetve az elérendő célcsoportot és a kommunikáció ütemezését. Időpont

Feladat

Produkció / eszköz

25

Csatorna

Célcsoport


6.4.

A MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS FELADATOK ÉS KÖLTSÉGEK ÜTEMZETT MEGHATÁROZÁSA

Összefoglaló

táblázat

a

marketing-kommunikáció

témakörben

felmerülő

feladatok

ütemezésére és költségeire Költségek, e Ft

Feladat 1.

2.

2008. 3.

4.

Össz

1.

2.

2009. 3.

4.

Össz

1.

2.

2010. 3.

4.

Össz

1.

2.

2011. 3.

4.

Össz

Összesen


26

Össz.


7. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, „PR” A „PR” fejezet célja, hogy bemutassa a szolgáltatás vagy termék, valamint a projekt megvalósításában résztvevő szervezetek és környezetük kapcsolatának menedzselését, a projekt és a projektet megvalósítók jó hírnevének építését a projekt céljainak megvalósítása érdekében. A kommunikációs terv lényege, hogy a projekt eredményét egyre többen megismerjék, a kommunikációs eszközök segítségével minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtsanak a megvalósult fejlesztésekről, és hogy EU támogatásból valósult meg a projekt. A kommunikációs terv tehát a projektre vonatkozik.

7.1.

A KOMMUNIKÁCIÓS ELKÉPZELÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA

A fejezetben a tájékoztatási kötelezettségek, továbbá a tájékoztatási kötelezettségeken túlmutató kommunikációs elképzeléseket kell bemutatni. A fejezetnek arra kérdésre kell választ adnia, hogy a projektgazda miként kíván eleget tenni a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségeinek, figyelemmel a következő eszközök alkalmazására: emléktábla, sajtó-hirdetés, sajtótájékoztató, újságcikk, esettanulmány, konferencia, fórum, előadás, prospektus, honlap, hírlevél, stb.

7.2.

A CÉLCSOPORTOK ÉS AZ ÉRINTETTEK KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTÚ ELEMZÉSE

A fejezetben a közvetlen és közvetett célcsoportok, valamint az érintettek a projekthez fűződő, kommunikációs szempontú értékelését kell megadni. Elemezni kell, hogy az egyes csoportok részéről milyen reakciók várhatók, és be kell mutatni, hogy a projektgazda szempontjából milyen kommunikációs célok biztosítják az egyes csoportok kedvező reakcióit.

7.3.

KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA

Ezen fejezetben minden közvetlen célcsoport számára olyan üzenetet kell megfogalmazni, amely a projekt elismertségét és megismerhetőségét javítja.

7.4.

KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA

A fejezetben be kell azonosítani a közvetlen célcsoportokhoz és célokhoz leginkább illeszkedő kommunikációs eszközöket és csatornákat, és azokat elemezve meg kell határozni, hogy melyekkel érhető el a legnagyobb eredmény az adott célcsoport vagy cél

27


elérése

érdekében

(pl.

reklám,

tudatformálás,

lakossági

képzések,

személyes

kapcsolattartás, ügyfélszolgálat, stb.).

7.5.

KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV

A kommunikációs ütemtervben az alábbi táblázatos formában meg kell határozni a kommunikációs feladatokat, eszközöket, csatornákat, illetve az elérendő célcsoportot és a kommunikáció ütemezését. Időpont

7.6.

Feladat

A

Cél

NYILVÁNOSSÁG

Célcsoport

BIZTOSÍTÁSÁNAK

Eszköz

FELADATAI

Szereplők

ÉS

ÜTEMEZETT

KÖLTSÉGVETÉSE

Összefoglaló táblázat a nyilvánosság és PR témakörben felmerülő feladatok ütemezésére és költségeire Költségek, e Ft

Feladat 1.

2.

2008. 3.

4.

Össz

1.

2.

2009. 3.

4.

Össz

1.

2.

2010. 3.

4.

Össz

1.

2.

2011. 3.

4.

Össz

Összesen


28

Össz.


8. A SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁS PÉNZÜGYI TERVE

RÉSZLETES

8.1.

RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV

8.1.1.

Az előkészítés részletes feladatai és ütemezése

ÜTEMEZÉSE

ÉS

A fejezetben kell bemutatni a javasolt projekt előkészítettségét, és az arra vonatkozó tényeket. Fontos, hogy a projekt-előkészítés itt megjelölt menete reálisan tükrözze a különböző tervezési, engedélyezési folyamatok idő- és költségigényét, illetve hogy az itt megjelölt előkészítési feladatok a későbbiekben megfeleljenek a támogatásra javasolt projektekhez készítendő útvonaltervben feltüntetett információkkal. A fejezetben minden olyan tevékenységet be kell mutatni, ami a fejlesztés, projekt megindításához szükséges, beleértve a tervezési feladatokat, az engedélyek beszerzését, az esetleges kiegészítő tervezési feladatokat, a közbeszerzési feladatokat. A különböző tervezési-előkészítési fázisokat tevékenységekre és projektelemekre lebontva, negyedéves ütemezéssel Gannt diagrammban kell bemutatni, és a különböző feladatokat szövegesen is le kell írni, világosan megjelölve, hogy az adott tervezési-előkészítő fázis milyen konkrét kimeneteket, milyen határidővel eredményez (pl. engedélyezési terv elkészítése, határidő: 2008. június 15.). Az

előkészítés

ütemezését

legalább

az

alábbi

részletezettséggel,

a

projekt

megvalósításának tevékenységei és elemei szerint kell megadni; a projektgazda igény szerint azonban további feladatokat is azonosíthat (pl. javaslattétel a szükséges jogszabályok meghozatalára, illetve az azokhoz való alkalmazkodás): •

Tervezési feladatok és ütemezésük

•

Engedélyeztetési folyamatok és ütemezésük

•

A közbeszerzési feladatok és ütemezésük

A tervezési-előkészítési feladatok pénzügyi ütemezését az alábbi táblázat szerint összefoglalóan is meg kell adni. Tervezés / előkészítés feladatai

Költségek, e Ft 2008. 1.

2.

3.

2009. 4.

Össz

1.

2.

3.

2010. 4.

Össz

Összesen

29

1.

2.

3.

2011. 4.

Össz

1.

2.

3.

Össz. 4.

Össz



8.1.2.

A projekt megvalósításának részletes feladatai és pénzügyi ütemezése

A fejezetben a projekt megvalósításának lépéseit és az egyes lépésekhez tartozó költségeket kell részletesen bemutatni. A projekt lépéseinek azonosítását a javasolt alternatíva

leírásakor

meghatározott

tevékenységek

és

projektelemek

további,

az

előkészítési feladatokkal összhangban lévő részletezettséggel kell elvégezni. Pontosan meg kell határozni, hogy az adott projektelem megvalósításának milyen részfeladatai vannak, és ezek milyen határidővel teljesíthetők (pl. képzési projektek esetében: a célcsoport bevonásának határideje: 2008. szeptember 1.; a képzések elindításának határideje: 2008. október 30.). A megvalósításhoz szükséges lépések és feladatok beazonosítása és összesítő ütemezése az alábbi táblázat szerint, negyedéves bontásban kell történjen, az adott feladathoz hozzárendelve a kapcsolódó költségeket is. A megvalósítás feladatai

Költségek, e Ft 2008. 1.

2.

3.

2009. 4.

Össz

1.

2.

3.

2010. 4.

Össz

1.

2.

3.

2011. 4.

Össz

1.

2.

3.

Össz. 4.

Össz

Összesen


8.2.

A TELJES PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ PÉNZÜGYI ÜTEMEZÉSE

Ezen fejezetben a tervezés-előkészítés, a marketing, a kommunikáció, valamint a megvalósítás összesített, negyedéves bontásban megadott pénzügyi tervét kell elkészíteni, az eddigiekben részletezett feladatok szerint.

30


Összesítő táblázat a projekt összesített pénzügyi forgatókönyvéhez Költségek, e Ft

Feladat 1.

2.

2008. 3.

4.

Össz

1.

2.

2009. 3.

4.

Össz

1.

2.

2010. 3.

4.

Össz

1.

2.

2011. 3.

4.

Össz

Tervezés – előkészítés Megvalósítás Szervezetfejlesztés Marketing Nyilvánosság Összesen


8.3.

A TÁMOGATÁSI ÉS FINANSZÍROZÁSI FELTÉTELEK BEMUTATÁSA

Az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás (state aid) szempontjából a projektek, projektelemek három csoportját különböztetjük meg: 1.

Állami támogatás hatálya alá tartozó projektek, tevékenységek: esetükben a támogatást igénylő szervezet és a tevékenység együttesen vállalkozásnak minősül, így a számára nyújtott

támogatás

közösségi

versenyjogi

szempontból

a

tagállamok

közötti

kereskedelmet torzító állami támogatásnak minősül. 2.

Állami támogatás hatálya alá nem tartozó közcélú, jövedelemtermelő projektek, tevékenységek

3.

Állami támogatás hatálya alá nem tartozó közcélú, jövedelmet nem termelő projektek, tevékenységek

Az állami támogatás hatálya alá tartozó projektek, projektelemek, tevékenységek, valamint a közcélú, jövedelmet nem termelő projektek, projektelemek, tevékenységek esetén az elemzés fő célja az, hogy megalapozzuk az Alapokból történő hozzájárulás mértékének szükségességét, továbbá kimutassuk, hogy a működés időszakában mekkora forrást kell biztosítani az IH által meghatározott időtartamú fenntartási kötelezettség biztosításához. A közcélú, jövedelemtermelő tevékenységek esetén ezen túlmenően a támogatási összeg kiszámításhoz is szükséges a pénzügyi elemzés.

31

Össz.


A fejezetben a támogatási igényt a kapcsolódó AT alapján kiadott tervezési felhívásban meghatározott támogatható

tevékenységek és a fentiek figyelembe vételével kell

meghatározni. Amennyiben egy projekt több projektelemből épül fel, vagy egy projektelemből épül fel, de állami támogatási szempontból eltérő támogatható tevékenységeket is tartalmaz, a jelen fejezet szerinti pénzügyi számításokat, projektelemenként, illetve tevékenységenként kell elvégezni, mindemellett a teljes projekt szintjén is szükséges az adatokat összesíteni. A finanszírozás módjának bemutatását az alábbi szempontok szerint, a javasolt alternatíva esetében kidolgozott részletes pénzügyi elemzések alapján kell elvégezni: Be kell mutatni a projekt tervezett •

EU és egyéb közpénzből történő finanszírozási igényét,

•

egyéb idegen forrás (hitelfelvétel) esetén az ehhez kapcsolódó tőkeköltségek (hitelek törlesztése, kamatok, adók stb.) meghatározását.

A támogatási jogosultság vizsgálata A támogatási jogosultság vizsgálatát a javasolt alternatíva részletes pénzügyi elemzésének alapján kell elvégezni, a releváns mutatók a támogatási igény szerinti értelmezésével, szöveges indoklással. Egy tevékenység akkor jogosult támogatásra, ha •

a társadalmi hasznosság igazolható,

•

a pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapja a projekt, túl-támogatás nem történik. Állami támogatás hatálya alá tartozó és közcélú, jövedelemtermelő projektek esetén további követelmények:

•

az FNPV legyen negatív,

az FRR legyen alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta,

a pénzügyi elemzés cash flow-ja alapján igazolható, hogy a projekt működtetése pénzügyileg fenntartható. A részletes elemzésben a pénzárammal szembeni követelmény:

Közcélú, nem jövedelemtermelő tevékenység esetén, hogy bizonyítani szükséges a jövőbeni működtetési források várható rendelkezésre állását.

32


MELLÉKLETEK

33


FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK

NFH, 2005. Programok, projektek előkészítése – Módszertani segédlet. Hatásvizsgálati kézikönyv programok és projektek előkészítéséhez Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Elemző, Értékelő, Modellező Főosztály Útmutató a beruházási projektek költség-haszon elemzéséhez, (Strukturális Alap – ERFA, Kohéziós Alap és ISPA), Készült az Európai Bizottság Regionális Politika Főigazgatósága Értékelő Egysége számára (2002) A 2007-2013-as új programozási időszak, Módszertani munkadokumentumok, 4. sz. MUNKADOKUMENTUM:

A

költség-haszon

elemzés

elvégzésének

módszertani útmutatója, Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóság, Tematikus fejlődés, hatás, értékelés és innovatív intézkedések, Értékelés és kiegészítő jelleg (2006. augusztus) A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről A Bizottság 1828/2006/EK rendelete (2006. december 8.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról Útmutató megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez (Alkalmazandó a regionális operatív programok akcióterveiben nevesített kiemelt projekt javaslatok részletes kidolgozása esetén) NFÜ Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága, Budapest, 2007. szeptember 24. Valamint konkrét projektek kidolgozásánál szerzett gyakorlati tapasztalatok.

34


INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ SZAKMAI SZEMPONTOK Helyzetfeltáró fejezetek tekintetében Az IT projekteknél pl. a földrajzi elhelyezkedés, a gazdasági jellemzők és a környezeti tényezők vizsgálata nem szükséges, ezek helyett a következő tartalmi elemeket kell szerepeltetni: •

Máshol már létező hasonló funkciójú rendszer megvalósítása. A legfontosabb hasonló funkciójú nemzetközi rendszerek ismertetése (Hol, mióta, milyen méretben működnek?)

•

Még nem létező innovatív fejlesztés vagy különleges célokat ellátó egyedi fejlesztés

Az alternatívák tekintetében Az alábbi előkészítési-műszaki tartalmi elemeket a projekt egyéb tartalmán felül szerepeltetni kell: •

A rendszer tervezés módszere, modellező eszközök, dokumentálás, változás kezelés

•

A rendszer teljesítményre (tranzakciószám), az egyidejű felhasználók száma

•

a tevékenység minőségbiztosításának tervezett módja.

A műszaki tartalom meghatározásának szempontjai: Azon infrastrukturális eszközök felsorolása, melyek szükségesek a projekt során elkészülő létesítmény működtetéséhez, és beszerzésüket a projekt forrásainak terhére kívánják finanszírozni (pl. bútorzat, hardver, szoftver stb.); A kiíró által megkövetelt műszaki szabványok: •

definiálni kell, hogy mi az ami előirt és mi az ami választható

•

hol használhatók kereskedelmi szoftverek ill. nyílt forráskodú szoftverek

Kapcsolódások •

tervezett szolgáltatásokhoz (azonosítás; tárhely; jogosultság-igazolás szervezése; formalap kezelés; aláírás érvényesség ellenőrzés; biztonsági pajzs; távközlési hálózat)

•

központi szolgáltatásokoz: intranet; címtár; iratkezelés; levelezés; irattár; változás átvezetés szervezése

•

központi alkalmazásokhoz: portál; gazdálkodás; személyügy; elektronikus fizetés

•

híradástechnikai kapcsolódások, országos gerinchálózat, műholdas adatátvitel

•

külső piaci szolgáltatásokhoz, rendszerekhez (pl SMS, GPS, Reuters)

•

meglévő üzemi rendszerekhez

•

szabványos vállalatirányítási rendszerekhez (pl SAP)

Mikorra várható a fejlesztés elévülése, kiváltási igénye?

35


Milyen architektúra koncepcióra épít a fejlesztés? A rendszer platformjainak száma •

Kliens oldali

vékony kliens

kizárólag browser, van-e megkötés az adott böngésző típusát illetően

milyen egyéb szabványos komponenst kell a kliens gépre telepíteni (Pl. Arcobat reader)

vastag kliens

milyen programokat kell letölteni

hogyan történik a letöltés és frissítés(pl automatikusan, a felhasználó által, rendszergazda által távolról)

•

Webserver (a kliens programokkal tarja a kapcsolatot)

alkalmazott webserver tipusa: (pl Apache,IIS,.NET)

az alkalmazást működtető harver

szerver oldali operációs rendszer pl UNIX, Windows

kifejtendő, hogy az alkalmazás statikus vagy dinamikus weboldalakat használ

•

a dinamikus web lapok előállításának technológiája (pl. PHP,ASP, JSP)

Adatbázis

operációs rendszer, hardver

hálózati kapcsolat

adatbázis kezelő (program): pl. Ms SQL server, Oracle 11

az adatbázis kezelő programot működtető operációs rendszer és hardver leírása.

kapcsolódás módja az adatbázishoz pl. ODBJ

az adatbázis működésének rövid leírása

a legfontosabb állomány és tranzakció jellegű táblák ismertetése

a várható tételszámok, ezek időbeli felfutása

adatok bevitelének módja •

folyamatos feltöltődés használat közben,

•

visszamenőleges adatfeltöltés

az adatbázis túlzott megnövekedésekor működő mechanizmusok

milyen

idő

intervallum

kérdezhető,

módosítható

működő

feltöltött

rendszerek esetén

működő rendszer kiváltása esetén annak kifejtése, hogy migráció esetén a szükséges adatkinyerést a korábbi rendszerekből a jelenlegi üzemeltető (megbízó) vagy a fejlesztő végzi

•

Az üzleti logika megvalósításának platformja

az üzleti alkalmazás ismertetése

az üzleti alkalmazás realizálásának helye (pl. az adatbázissal közös gépen)

a fejlesztés technológiája, programnyelve,

36


Egyéb, a rendszer megvalósításával kapcsolatos kérdések: •

hálózati infrastruktúra

•

távoli szolgáltatások elérése, un. web szerviz szolgáltatások (pl. tőzsde, árfolyam)

•

adatduplikálás, tükrözés, adatarciválás

•

párhuzamosítás, párhuzamos feldolgozás

Speciális alkalmazások a (múltbeli) adatok különböző rendszerekből konszolidált valós idejű adatelemzésére: •

adattárház (OLAP)

•

üzleti intelligencia (SAS BI)

•

fejlesztési igények

pl. grafikai jellegű alkalmazásokkor: vetületi rendszer (pl EOV), grafikai szabványok (pl. DXF), felhasznált grafikai alkalmazások (pl. Mapinfo)

A szervezeti keretek tekintetében Az üzemeltető szervezet leírásakor felmerülő speciális szempontok •

Kompetencia elemzés az alábbi szempontok szerint:

Beleegyezés, letiltási lehetőségek az érintettek részéről

Adatbirtoklással kapcsolatos jelentési kötelezettség felügyeleti szervek irányába

Jogdíjas információ

Melyik szervezet lesz az adattulajdonos

•

Rendelkezésre állási kötelezettség (mennyi kiesés tolerálható)

•

Fejlesztő, teszt stb. környezet rendelkezésre állása

•

Produktív, helyettesítő, fejlesztő, teszt, stb. környezetek

•

Rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség (rendőrség, bíróság, apeh)

37


38

KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT

Recommend Documents