Előterjesztő:
Dr. Botka László polgármester
Ikt.sz.:
01/80980 /2012
Tárgy:
A 2014-2020. közötti Uniós költségvetési ciklusra tervezett nagy- és kiemelt jelentőségű projektek meghatározása
Melléklet:
Véleményezésre megküldve:
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
1 db határozati javaslat
Pénzügyi Bizottság Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság Egészségügyi és Szociális Bizottság Ifjúsági és Sprortbizottság Vagyongazdálkodási Bizottság Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság Oktatási Bizottság Városkép és Környezetvédelmi Bizottság
2012. szeptember 10.
Tisztelt Közgyűlés! 2014-ben új költségvetési ciklusba lép az Európai Unió. Az Európai Bizottság javaslatában a 2014-2020-as pénzügyi keretet 1025 milliárd euróban állapította meg. Az összeg legnagyobb részét az „intelligens és inkluzív növekedés” c. kiadás fogja kitenni, mely a teljes keretösszeg 48 %-át teszi ki. Ennek több, mint háromnegyedét a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra kívánják fordítani. A keretösszeg másik jelentős része a 2014-2020. közötti időszakban a „fenntartható növekedés: természeti erőforrások” címet viseli, mely a következő hétéves pénzügyi keretnek a 37 %-a lenne, a Bizottság javaslata alapján. Ezen a területen a Bizottság megpróbálja megőrizni az elosztás kétpilléres struktúráját. Az első pillér a környezet barátságosabbá tételére irányul és egyenlőbb elosztást javasol. A második pillér a versenyképességre, az innovációra, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a környezetvédelemre helyezi a hangsúlyt. Szeged város fejlesztési tervei a fenti célkitűzésekkel nagymértékben összhangban vannak, ezért célszerű, ha a város maga is megfogalmazza, hogy melyek azok a kiemelt jelentőségű projektek, amelyek megvalósítását prioritásnak tekinti a következő hét éves ciklusban. Ez természetesen nem zárja ki később más programok indítását sem, de az előterjesztésben szereplő projektek előkészítése hosszabb távú elkötelezettséget jelent, ami indokolttá teszi, hogy ezek megvalósításának lehetőségéről a kormányzattal kezdeményezzen tárgyalásokat a város. Az alábbiakban azokat a nagy jelentőségű programokat ismertetjük, amelyek előkészítése már megkezdődött, gazdasági-társadalmi hasznuk kiemelkedő, regionális jelentőségűek, megfelelnek az európai unió következő ciklusa prioritásainak és célkitűzéseinek. 1.) ÖTHALOM - ELI TUDÁSVÁROS
A jelenleg tervezett fejlesztések a volt laktanya területének csak egy kisebb (hozzávetőleg 10 Ha-os) részét érintik. Ahhoz, hogy a megvalósuló tudományos berendezés kifejthesse gazdaságfejlesztési hatását is, az ELI elkészültével egy időben ki kell alakítani a terület többi
részére betelepülni szándékozó vállalkozások számára a megfelelő, ipari parki infrastruktúrát és a területet szervesen be kell kapcsolni a város működésébe – ezt célozza az „ELI tudásváros” projekt. Előzmények: Öthalom, volt szovjet laktanya területére 2010-ben készült helykijelölési tanulmányterv az Extreme Light Infrastructure – ELI – cseh-román-magyar közös uniós lézer kutató központ létrehozása céljából. A tanulmányterv és az építést szabályozó jóváhagyott önkormányzati rendelet az ELI működéséhez kapcsolódóan „tudásváros” kialakítását célozta meg. Az Eli létesítménye a megvalósítás fázisához közelít, az építési engedély elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás folyamata lezajlott, a tervező kiválasztása megtörtént. Tervezett fejlesztések: A lézerközpont megvalósulása ugyan első, de nem egyetlen új eleme környezetének. A szabályozási terv érzékenyen igazodva a kialakult környezeti állapothoz további kutatási, fejlesztési területeket jelöl meg Öthalom területén. Az ELI és a tervezett „tudásváros„ két új gyűjtőút szakasszal kapcsolódik a városszerkezethez, mely útelemek fontos részét képezik az új, beépítésre szánt területnek. A kisebb fejlesztési területek ezekhez az utakhoz kapcsolódnak „faág” majd „hurokká „teljesedő közlekedési rendszerrel, hasonlóan más tipikus – a világban már működő – science parkokhoz. Ezek közül a gyűjtőút hálózat tervezetten városi, míg a belső úthálózat magánútként funkcionálna. A terület működéséhez a közműellátottság színvonalának emelése és kapacitásának bővítése elengedhetetlenül szükséges, mivel a létesítmények technológiát kiszolgáló energia szükséglete és a nagy távlatban a tervezési területre vízionált 10-12 ezer fős hivatásforgalom jelentős infrastruktúrális igényeket indukál. A térség biztonságos víz- és gázellátása érdekében új gerincvezetéket kell kiépíteni. A vízelvezetést elválasztott rendszerrel kell biztosítani, a szennyvizeket zárt csatorna rendszerrel kell összegyűjteni. A közlekedési felületek kialakítása érdekében meg kell építeni az „északi” elkerülő utat. A hivatásforgalom fogadása érdekében parkoló felületek kiépítése szükséges. Biztosítani kell a tömegközlekedést és a terület kerékpárral, valamint gyalogosforgalommal történő megközelítési lehetőségét is. A közlekedési területeket zöldfelülettel, fasorokkal tagoltan kell kialakítani. Kiváló adottsága a környezetnek a természeti és régészeti örökség. A magasszintű technológia kialakításához és működtetéséhez, jól képzett szakember gárda jelenléte társul. Komfortérzetüket, munkateljesítményüket pozitívan befolyásolja a környezet igényes alakítása. A vadon nőtt, de mára jellemzően egységes zöldfelületi takarást adó „sarjadékos” kiváló lehetőséget ad futópályák, és kerékpárútvonalak kialakítására. A tervezetten látogatható lézerközpont vendégei nemcsak a jövő tudományával és technológiájával, de a múlt örökségével is találkozhatnak a helyszínen. A terv a tájrehabilitációt igénylő területen régészeti park kialakítását preferálja. A beruházás tervezett összköltsége: 4,5-5 Mrd Ft 2). A TISZA BELVÁROSI SZAKASZA A Tisza belvárosi szakaszának fejlesztése a szegediek életminősége és a turisztikai vonzerő növelése szempontjából egyaránt kiemelt jelentőségű és visszatérően megfogalmazott elvárás
a mindenkori Önkormányzattal szemben. A projekt célja, hogy az elmúlt években felmerült fejlesztési elképzeléseket, a folyó partjára települt új funkciókat egységes keretbe foglalja és teret biztosítson ahhoz, hogy a szegediek és a turisták valóban, mint a város főutcájára látogassanak ki a folyó partjára. Előzmények: 2005-ben a Pólus Program keretében átfogó fejlesztési projekt készült a hullámterekre „Szeged főutcája – a Tisza” címmel. A projekt rövid- és hosszabb távú fejlesztési célokat határoz meg a Tisza és a Maros hullámtereinek, valamint a Gyálai Holt-Tisza ág jövőbeni hasznosítására, mely szükségessé teszi a szerkezeti és a szabályozási terv felülvizsgálatát. A Tisza és a Maros folyók szegedi szakaszának hullámterére és a Gyálai-holtág területére vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv módosítása folyamatban van. 2011-ben elkészült a megvalósíthatósági tanulmányterv és megszületett a vízjogi létesítési engedély a Belvárosi partfal rekonstrukciójára. Idén elkészülnek a kiviteli tervek és 20132014-ben megvalósul a partfalrekonstrukció. A Tisza hullámterének környezeti rekonstrukciója részeként az Árvízi emlékműtől a Roosevelt térig és a Tisza Lajos krt.-tól északra a FOKÁig terjedő szakaszra tanulmányterv készítése van folyamatban. Tervezett fejlesztések: A fenti tervi előzmények a Tisza hullámterének környezeti rekonstrukcióját alapozzák meg: szegedi oldalon az Árvízi emlékműtől a FOKÁ-ig terjedő szakaszon, az újszegedi oldalon pedig a két terület-egységet összekötő sétány kialakítását és a Partfürdő fejlesztését foglalja magában. Az önkormányzat – fejlesztési koncepciójában – a település életébe szervesen kapcsolódó szerepet szán a Tiszának. Fontos városrendezési cél a Tisza és a város közötti városszerkezeti kapcsolat megteremtése. A folyó gazdasági, közlekedési szerepének visszaszorulása ellenére is a városi élet bizonyos szegmensei (fesztiválok, kultúra, rekreáció) továbbra is erősen kötődnek a vízhez. Azonban a Tiszával párhuzamosan futó parti útvonalak, melyeket mára teljesen elfoglalt a gépjármű közlekedés, elválasztó hatással bírnak (Alsó-rakparti út, töltés). Az Alsó-rakpart és a Partfürdő területe kiemelt városépítészeti jelentőséggel bír: a folyó ezen szakasza értékes adottsága a városnak, hiszen településképi és természeti értéket jelent egy síkvidéki város belvárosi szakaszán. Helyszínt biztosít a rekreációra, szabadidő eltöltésre, sportra, vendéglátásra, rendezvényszervezésre. A folyó belvárosi szakaszának rendezése nemcsak a szegedi polgárok számára teremthet kulturális és szabadidős tevékenységekre alkalmas minőségi környezetet, hanem Szeged idegenforgalmi vonzerejét is erősítheti, így gazdaságélénkítő hatással bír. Az Alsó-rakpart rekonstrukciójának további aktualitását az adja, hogy az új árvízvédelmi támfal elkészültével szükségszerűvé válik a partfal környezetének városépítészeti rendezése. Új komponensek kialakításával bővíthetők a funkciók a meglévő adottságokat figyelembe véve: az épített környezetben például hajóállomás, gyalogoshíd, úszóműveket kiszolgáló létesítmények, a természeti környezetben sétautak, strandot kiszolgáló létesítmények, „csónakda” létesítésével alakítható ki a tervezett kapcsolat. Külön említést érdemel a Partfürdő fejlesztésének szerepe: innen tárul fel legszebben Szeged történelmi belvárosának sziluettje, illetve a Partfürdő területének minősége határozza meg leginkább a rakpartról élvezhető látványt. Fejlesztésénél meg kell teremteni a terület gazdaságosan üzemeltethető funkcióját. Szükség van az elmúlt évtizedekben sokszor ad-hoc
módon települt tevékenységek kaotikus viszonyainak tisztázására. A fejlesztés során esedékes a nem fenntartható elemek felszámolása, a megmaradónak ítélt elemek rekonstrukciója, illetve a tervezett városi szerepkörét kiszolgáló építmények telepítése. Egységes rendszerré kell alakítani a jelenleg széttagolt területegységeket. Az egységes rendszer kialakítását, a Tisza folyó Szeged életébe történő integrálását a jelenleginél erőteljesebben segítheti egy, a területek közötti gyalogos- és kerékpáros-forgalmat biztosító sétaút, melyre egyes szolgáltatások települhetnek. Ehhez fontos megteremteni a két híd közötti szabad átjárhatóságot parti sétaúttal a Partfürdőn, teret engedni a töltésen a biztonságos gyalogos és kerékpáros forgalomnak, a gépjárműforgalmat csillapítani az AlsóRakparton. A fentieken túl környezetvédelmi jelentőségű fejlesztést is szükséges tervezni: a megmaradásra szánt és tervezett tevékenységeket kiszolgáló közművek rendezett kiépítését kell megteremteni. Mindezen rekonstrukciós fejlesztéseket természetesen a vízgazdálkodási, és árvízmegelőzési koncepcióval összhangban kell megvalósítani. A beruházás tervezett összköltsége: 3,5-4 Mrd Ft 3.) BIOPOLISZ PARK A tavaly elkészült infrastrukturális fejlesztések és az épülő klinikai tömb az Egyetemhez kapcsolódó új súlypontot jelöl ki a városban, aminek hosszú távon biztosítania kell az Egyetem fejlesztéseihez szükséges teret és a kapcsolódó vállalkozások betelepülésére szolgáló megfelelő környezetet. A terület az oktatási és kutatási célú fejlesztéseken túl alkalmas lehet innovációs központok, inkubátorházak, valamint más vállalkozási célú létesítmények befogadására is, az infrastruktúra további fejlesztését követően.
Előzmények: Az Európai Unió területfejlesztési irányelvei alapján az Országgyűlés 2005. őszén hozott határozatot az ország fejlesztési pólusairól, amely hat magyarországi nagyváros kiemelését
jelenti, ezek egyike Szeged. 2006. elején indult el a „Szeged BIOPOLISZ Fejlesztési Pólus Program” megvalósítása (összehangolva a Nemzeti Fejlesztési Terv 2-vel), amely - a város és az Egyetem együttműködésével – az innovációra, a tudásiparra épülő gazdaság- és városfejlesztési stratégiát határoz meg. Szeged MJV jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) tartalmazza a Tisza jobb partján a majdani D-i hídhoz kapcsolódó 2. sorszámú fejlesztési területet. A projekt megnevezése: „Biopolisz Park kialakítása új klinikai központtal”, melynek megvalósítása megkezdődött. A második városrehabilitációs projektünk részeként feltáró utat és közműveket építettünk az Állomás utca felé, megkezdődött az új klinikai tömb építése. Tervezett fejlesztések: A fejlesztési területen a hatályos szabályozási terv egyetemi K+F intézményi együttes, illetve innovációs-technológiai ipari park (együttesen Science Park) létesítésére ad lehetőséget. A Kix- különleges intézményterület zónában a Déli Klinika tömb fejlesztési területe található, ahol nagy bruttó szintterületű egészségügyi, tudományos-kutatási, oktatási célú intézmények és ezeket kiszolgáló építmények helyezhetők el. Itt épül az új 265 ágyas klinikai épület. A szabályozási terv rögzíti az építési helyeket és az elsődleges rendeltetést. A Vtx– településközpont vegyes területeken elsődlegesen az innovációs-technológia park központi szolgáltató létesítményei, valamint szálláshely-szolgáltató épületek (kollégiumokpanziók) helyezhetők el. A Gkszx -kereskedelmi-szolgáltató zóna területen a nem jelentős zavaró hatású, magas technológiai igényszintű üzemi épületek, alkalmazott kutatást és ebből következő gyártást szolgáló épületek és ezeket kiszolgáló létesítmények telepíthetők. Az innovációs-technológiai park inkubátorházai és a tudásiparra épülő üzemi létesítmények üzleti beruházásban valósulnak meg. A rendezési terv azonban számol az egyetem fejlesztési szempontjaival is (pl. fogorvosi kar, kollégiumok). A megvalósítás érdekében a tömbök kialakításához a célforgalmat lebonyolító további közúti kapcsolatok kiépítése, valamint a közműhálózatok kapacitásának növelése és nyomvonalaiknak fejlesztése szükséges. A fentieknek megfelelő területhasználat kialakításához szükséges a MÁV kiköltözése, a terület kármentesítése. A MÁV tulajdonú ingatlanok fejlesztéshez szükséges átalakítása (telekalakítás) és az ezzel kapcsolatos egyeztetések megkezdődtek. A beruházás tervezett összköltsége: 3-3,5 Mrd Ft 4.) DÉLI TISZA-HÍD A Déli Tisza-híd a város jövőjét meghatározó, a körutas városszerkezetet teljessé tevő, a helyi és a regionális közlekedést egyaránt szolgáló átkelési lehetőség lesz a Tiszán, amelynek megépítése az összes érintett (kormányzati szervek, MÁV, Város) együttműködésével lehetséges. A híd kiemelt jelentőségű a város jövője szempontjából, hiszen vasúti, közúti, kerékpáros és gyalogos szempontból egyaránt új kapcsolatot hozna létre a folyó két partja között, tehermentesítené a Belvárost, feltárhatóvá tenné Újszeged déli részét, bekapcsolva az ottani területeket a város vérkeringésébe, új fejlesztési területeket feltárva.
Előzmények: Az Országos Területrendezési Terv utolsó módosítása során sikerült elérni, hogy belekerült a tervbe Szegednél új közös közúti-vasúti híd építése. A Csongrád Megye Területrendezési Tervében szerkezeti elemként megjelenik a déli közúti Tisza- híd. A város közúthálózatának egyik legfontosabb fejlesztési célja a hiányzó főhálózati elem pótlása: a déli Tisza híd megépítése és a Nagykörút bezárása. A szegedi oldali Bécsi körutat az Újszegedi oldalon a Temesvári körúttal kapcsolja össze, tehermentesítve ezzel a belső városmag jelenleg túlterhelt forgalmi helyzetét. Az IVS-ben maga a „Déli híd” is projektelem. A város településszerkezeti terve a Bécsi körút – Kertész utca vonalában jelöli ki a híd nyomvonalát, meghatározva a hídfő környezetében a városrész településszerkezetét, területhasználatát. A szerkezeti terv alapjául részletes közlekedési és területfelhasználási tanulmány (DÉLTERV Kft.1994.), és 2000-ben készített Déli Tisza-híd tanulmányterv (Pont-Terv Rt. Budapest) szolgált. A BME TKK 2004-ben készítette el Szeged vasútfejlesztési koncepcióját, amely a város összes vasúti létesítményét vizsgálja és a vasútfejlesztési lehetőségeket együttesen értékeli. Ebben a Nagyállomás fejlesztése kitüntetett szerepet kap, az egyik reális elgondolás szerint a fejállomás jelleg megszüntethető a tervezett Déli Tisza-híd közösen vezetett új vasúti híddal és a hídra vezető 300 m ívű pályaszerkezettel. A vasúti hídpálya a Makó-Szeged-Hódmezővásárhely közvetlen vasúti kapcsolat kiépülésének része, távlatban az Arad-Szeged-Pécs-Rijeka emelt sebességű vasúti összeköttetés eleme. Mivel a vasút szerepe pontosan még nem tisztázott, így a hatályos szabályozási terv biztosítja a tervezett új vasútvonalat - elővárosi vasútvonalat, de még meghagyja Újszegeden az átmeneti időszakban működő vonalszakaszt is az átvágandó töltésig a tervezett konténer állomásig. Készül a Szeged elővárosi közösségi közlekedésének fejlesztésére irányuló megvalósíthatósági tanulmány, amely megalapozó munka a híd tervezett kialakítása vonatkozásában. Tervezett fejlesztés: A 2014-2020. költségvetési időszak egyik fontos célkitűzése kell, hogy legyen a híd megvalósítása. A fejlesztésnek gazdasági-társadalmi hatása nem csak a város, de a térség számára is jelentős és a vasúti hídi összeköttetés a nemzetközi transzverzális kapcsolatokat szolgálja. A városi környezetterhelés csökkentése szempontjából szintén kiemelkedő a jelentősége. A Déli Tisza-híd kapcsán fontos megemlíteni a Makó irányában megvalósítandó Tram-Train-t , melynek megvalósíthatósági tanulmánya 2013-ban elkészül. Ugyanakkor ez térségi projektként várhatóan nem a szegedi önkormányzat beruházásában fog megvalósulni. A beruházás tervezett összköltsége: 15-20 Mrd Ft 5.) TROLIBUSZKÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE Előzmények: A környezettudatos, fenntartható városi közlekedés előnyben részesíti a helytakarékos, illetve környezetbarát közlekedési módokat a sokszor szűk közlekedési célra rendelkezésre álló
felület optimális kihasználása érdekében. A városi szinten gyorsabb, tervezhetőbb, kiszámíthatóbb és környezettudatos közlekedés egyik fontos eleme – Szeged Közlekedésfejlesztési Koncepciójával összhangban – az elektromos közforgalmú közlekedés kiemelt fejlesztése. Jelenleg egy átlagos napon a szegediek 47%-a utazik tömegközlekedéssel (22% személygépjárművel közlekedik, 9%-a kerékpározik, 22%-a gyalogol), mely közforgalmú közlekedési arány megtartása lenne kívánatos. A városban futó személygépjárművek számának növekedése - az ezzel járó megnövekedett forgalom és dugók miatt - még maguknak az autósoknak sem érdeke. Az Elektromos Tömegközlekedés fejlesztése c. nagyprojekt keretén belül Szegeden létrejön a 10-es trolibusz viszonylat, melynek a város egyik legforgalmasabb közútján, a 43. sz. főúton is van fonódó szakasza (a Szilléri sgt. és a Csongrádi sgt. között). A főúton közlekednek továbbá az 5-ös, a 9-es és a 19-es jelű trolibuszviszonylatok is (a Csongrádi sgt. és az Attila u. között). A 7-es trolibusz-viszonylat is igénybe veszi a körutat egy rövid szakaszon (Bakay N. u. – Mikszáth u. között). A trolibuszviszonylatok mellett a helyi és helyközi autóbuszközlekedés szempontjából is kiemelt jelentőségű a főút forgalmi kialakítása. A jelen előterjesztésben a következő pont alatt szereplő új intermodális autóbusz pályaudvar megépülése esetén, a helyközi/távolsági autóbuszjáratok „kiköltöztetését” követően is nagy jelentőségű decentrum marad a Mars tér a Nagykörút érintett szakaszán, mely a közforgalmú közlekedés előnyben részesítését igényli ezen közlekedési mód versenyképességének megőrzése céljából. A Nagyprojekten belül folyamatban van 10+3 db trolibusz beszerzése, azonban a járműflotta korszerűségéhez további járművek beszerzése lenne szükséges. A szegedi közforgalmú közlekedésben jelenleg háromféle jegyérvényesítő rendszer van üzemben („tüskés lyukasztás”, HEFEJE típ. roncsolásos ill. „rábélyegzős”). A karbantarthatóság, a korszerűség és a visszaélések csökkentése érdekében a közforgalmú közlekedés járművein szükséges a fedélzeti jegyérvényesítő készülékek egységesítése. Tervezett fejlesztés: Az elektromos közforgalmú közlekedés meghatározó elemei és az egyéni közlekedéssel szembeni versenyképesség feltételei a menetrendek tarthatósága, a közlekedési mód gyorsasága. Ezeket úgy lehet elősegíteni, hogy biztosítjuk a közforgalmú járművek előnyben részesítését a forgalomban, forgalomtechnikai beavatkozásokkal, így pl. buszsávok kialakításával és megfelelő jelzőlámpa-programozással, mely beavatkozások szükségesek lennének a 4 trolibuszviszonylat által is érintett utakon. Szintén lényeges, hogy a viszonylatokon korszerű, alacsony energiafelhasználású járművek közlekedjenek, melyek közlekedésbiztonsági szempontból is megfelelőek és esztétikailag is elősegítik, hogy az utasok a közforgalmú közlekedést válasszák. Ezért Szeged trolibuszviszonylataira – a nagyprojektben beszerzésre kerülő járműveken felül – további trolibuszok beszerzése lenne szükséges (mintegy 30-40 db jármű). Az új járműveken szükséges lenne megfelelő fedélzeti jegyérvényesítő készülékek elhelyezése is. Ezzel összhangban szükséges a karbantarthatóság, a korszerűség és a visszaélések csökkentése érdekében Szeged város közforgalmú közlekedési járművein a fedélzeti jegyérvényesítő készülékek egységesítése. A beruházás tervezett összköltsége: 9-10 Mrd Ft
6.) ÚJ INTERMODÁLIS AUTÓBUSZ-PÁLYAUDVAR ÉPÍTÉSE
lépték nélküli szabályozási tervlapkivágat
Előzmények: Szeged helyközi autóbuszjáratainak túlnyomó részének, illetve a helyi járatok jelentős részének a Mars téri autóbusz-pályaudvar a végállomása. A jelenlegi autóbusz-forgalom a pályaudvar teljes kapacitását igénybe veszi és azon túl a Mikszáth Kálmán utcában és Szent Gellért utcában is vannak végállomási autóbusz-megállóhelyek. Tervezett fejlesztés: Annak érdekében, hogy megfelelő színvonalon történhessen mind a helyi, mind a helyközi forgalom lebonyolítása, szükséges további hely biztosítása az autóbusz-forgalom zavartalan lebonyolításának céljára. Ennek keretében a helyközi és a helyi autóbusz-forgalom elkülönítésre kerülne: a helyközi járatok új pályaudvarra kerülhetnének, biztosítva ezáltal a Mars téri decentrumhoz tartozó helyi járatok teljeskörű indítását és érkezését a pályaudvar területén belül, megszüntetve a környező utcákban a járművek által keltett zaj- és rezgésártalmakat, biztosítva a kényelmesebb átszállást. A Mars térről kikerülő helyközi pályaudvar új helye az Indóház tértől keletre eső területen lenne, a Mars tér – a helyközi/távolsági autóbuszjáratok kiköltözése után is – a helyi menetrend szerinti autóbusz közforgalmú közlekedés decentruma marad. Mivel a fenti beruházásra jelenleg megfelelő pályázati forrás nem áll rendelkezésre, ezért javasoljuk, hogy a Közgyűlés hatalmazza fel a Polgármestert, hogy Magyarország Kormányával és az illetékes állami szervekkel vegye fel a kapcsolatot a fenti célok 20142020. közötti európai uniós fejlesztési ciklusban történő megvalósítása érdekében. A beruházás tervezett összköltsége: 3-3,5 Mrd Ft
7.) KÖZVILÁGÍTÁS KORSZERŰSÍTÉSE Önkormányzatunk elkötelezett szándéka a közvilágítás fejlesztése illetve a korszerűsítési lehetőségek keresése. Korszerű, energiatakarékos megoldásokkal nem csak az energia költségeken tudunk spórolni, hanem a kevesebb fogyasztással járó, alacsonyabb CO2 kibocsátással is hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez. Körültekintően megválasztott fejlesztésekkel a lakosság számára is kézzelfoghatóan javíthatjuk a közvilágítás minőségét (hatékonyabb, egyenletesebb, a nappali fényviszonyokhoz közelebb álló színhőmérsékletű megvilágítás, kevesebb fényszennyezés). A város közvilágítási rendszerének komplexitása, a különböző korszerűsítési megoldások (LED technológiára áttérés, meglévő lámpák elektronikájának cseréje) szerteágazó előnyei és hátrányai, valamint az ilyen jellegű beruházások magas költsége miatt a jövőbeni fejlesztések irányának kiválasztása alapos és körültekintő előkészítő munkát igényel. Ezért szükségesnek tartjuk egy a teljes közvilágítási rendszer, valamint az érintett úthálózatok felmérésére irányuló komplett közvilágítási tanulmányterv elkészítését is. Ebben többek között felméretnénk a jelenlegi megvilágítási szinteket, az oszlopok és kandeláberek pontos helyét (GPS koordináták), az oszlopok, lámpakarok, lámpatestek és fényforrások pontos típusát is. Ennek elkészülte után pontosabb képet kaphatunk a rendelkezésre álló világítás korszerűsítési megoldások várható eredményeiről. A LED-es technológiára való áttéréssel egy időben szeretnénk az eddigi közvilágítási naptár szerinti elszámolás kiváltását a mérésen alapuló elszámolással. A beruházás várható költsége nettó 1,5 – 2,7 milliárd Ft. Városunkban legutóbb 10 éve történt nagyobb volumenű közvilágítás fejlesztés korszerűsítés. Azóta a technológia oly mértékben fejlődött, hogy ismét időszerű lenne a közvilágítás átfogó korszerűsítése, ami jelentős költségmegtakarítás mellett látványosan javítaná a közvilágítás minőségét is. A beruházás magas várható költsége, valamint számos kedvező hatása miatt indokoltnak tartjuk az ilyen jellegű korszerűsítések pályázati támogatását. 8.) TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ RENDSZER ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL
FEJELSZTÉSE
MEGÚJULÓ
Hazánk területén és ezen belül a dél-alföldi régióban az európai átlaghoz viszonyítva kiemelkedően magas a geotermikus gradiens értéke, valamint jelentős mennyiségű termálvízkészletekkel is rendelkezünk, melyeknek eddig csak a töredékét hasznosítottuk. Távhőszolgáltatás esetében különösen fontos, hogy a felhasznált energiát minél olcsóbban és környezetbarát módon szerezzük be. Így terveink között szerepel a város távhőszolgáltató rendszerének fejlesztése megújuló energiaforrások, elsősorban geotermikus energia, valamint biomassza alapú hőtermelő berendezések felhasználásával.
További termálkutak fúrásával kívánjuk fedezni a fűtés, valamint a használati melegvíz szükségletet miközben gondoskodunk arról, hogy a már felhasznált, visszamaradt termálvíz ne károsítsa a környezetet. Termálvíz készleteinkkel kapcsolatban természetesen nem feledkezhetünk meg ezek turisztikai célú, balneológiai hasznosíthatóságáról sem. Fűtési célú felhasználás esetén a termálvizes lehetőségeket meghaladó teljesítményeket továbbra is gázkazánok segítségével fedeznénk, azonban a gázfelhasználás csökkentése érdekében biomassza tüzelésű kazánokat, valamint a kazánok tüzelőanyagának részbeni biztosításához Szeged körzetében energiaültetvényeket is telepítenénk. A teljes projekt várható beruházási költsége nettó ~ 4,9 milliárd Ft.
9.) SZOCIÁLIS VÁROREHABILITÁCIÓ Szegedtől, mint régióközponttól elvárt, hogy a lakossága számára élhető lakókörnyezetet biztosítson, megállítsa a lakótelepei elszlömösödését. Ennek érdekében történt az elmúlt években Tarján városrész rekonstrukciója és ezt segítette elő a panelrekonstrukciós program is. Ezt a folyamatot az elkövetkezendő években is folytatni szükséges. Szeged első, legrégebbi lakótelepe Odessza. A városrész „tömeges lakásépítési akcióját” 1750 lakosra tervezték, de végül csaknem 2500 lakásos lett, tehát a később épült lakótelepekhez képest sűrűn beépített, zsúfolt a területe. A KSH adatok alapján igen magas a városrészben a gazdaságilag inaktív népesség aránya. A terület zsúfoltságából adódik a közterületek fokozott igénybevétele. Az elmúlt 30-40 év nagyobb felújítások, rekonstrukciók nélkül telt el. Mára ez a város legelhanyagoltabb lakótelepe, rehabilitációja rendkívül időszerű. A rehabilitáció keretében mindenekelőtt fel kell újítani a közműveket, a balesetveszélyessé vált járdákat, támfalakat, burkolatokat. Ugyancsak felújításra szorulnak a játszóterek, a kerített sportpályák. Felújítandók a zöldfelületek is, ennek keretében locsolóhálózat kialakításával, is számolni kell. Bővíteni kell a parkolási lehetőségeket. Az utcabútorok nagyrészt cserére szorulnak. A rehabilitációnak tartalmaznia kell az akadálymentes közlekedés biztosítását. Gondolni kell az épületállomány felújítására is. Ez érinti a még fel nem újított közfunkciót ellátó épületeket és a lakóépületeket is. A lakóépületek közös szerkezetei és az energetikai rendszerek korszerűsítése vélhetően az unió által is támogatott lesz. (A távfűtés megreformálása, a primer rendszer megújuló, jellemzően termál energiára cserélése másik projekt része.) Kiemelten kell kezelni a lakótelepen jelenleg is működő termelői kispiacot. Felújítása, korszerűsítése, komfortosítása az itt élők ellátása szempontjából és a környékről bejáró, itt árusító kistermelők szempontjából is előremutató. Lényeges elemei kell, hogy legyenek a rehabilitációnak a „soft” elemek: a lakosság helyben tartását segítő közösségteremtő programok, a felzárkóztatást segítő, foglalkoztatást javító programok. A teljes projekt várható beruházási költsége nettó 1,5-2 milliárd Ft.
10.) SZÉCHENYI TÉR REKONSTRUKCIÓJA Városépítési, városképi és idegenforgalmi szempontból pótolhatatlanok a városképbe illeszkedő belvárosi tradicionális kisüzletek, mert ezek – főként a sajátos kínálatot bemutató kiskereskedelmi üzletek – jelentik a vonzerőt. Ezt a célt szolgálná a bevásárlóközpontoknak versenyt támasztó sétálóutcák kialakítása, amelyeken teret kaphatnának az egyedi árukínálatra specializálódott üzletek és kisebb vendéglátó egységek is. A meglévő terek, leromlott területek rehabilitációjával bővíthető a hasznosítható terek száma, melyek helyet adnak, adhatnak szabadtéri szórakozóhelyeknek. A fejlesztési koncepció is hangsúlyozza e helyek városképi és kulturális jelentőségét. A belvárosi tradicionális és jellemzően hazai tulajdonú kisüzletek megőrzését indokolja a foglalkoztatottságban betöltött szerepük is. A városi zöldfelületek jelentős szerepet vállalnak a környezetvédelem céljainak kiterjesztésében. A Széchenyi tér a város központjában, sűrű, intenzív beépítésben „oázisként” jelenik meg. A műemléki védettségű belváros legnagyobb zöldfelületi eleme, így jelentős biológiailag aktív felület a belváros közepén. Összefüggő zöldfelülete mezoklíma befolyásoló, mikroklíma kondícionáló, hőszigetcsillapító, tehát a városi környezet minőségét javító hatással bír. A Széchenyi tér revitalizációja hozzájárulhat a belváros zöldfelületi arculatának megőrzéséhez, egységességének megteremtéséhez, városökológiai szerepének (pl. árnyékhatás, klímajavítás, porszűrés, oxigén-kibocsátás) fenntartásához, megerősítéséhez. A tér kiterjedése, pozíciója, összetett területfelhasználási funkciói, úthálózatai emelik városépítészeti léptékű, presztízsértékű, multifunkcionális közösségi térré. A város arculatát jelentősen befolyásolja a tér leromlott elemeinek (útburkolat, utcabútor, növényállomány) együttes hatása. A Széchenyi tér környezetépítészeti revitalizációja során valósulhat meg a tér növénybiológiai, városszerkezeti, várostörténeti és kultúrtörténeti jelentőségének együttes megerősítése. A teljes projekt várható beruházási költsége nettó 2-2,5 milliárd Ft.
Kérem a Tisztelt Közgyűlést, szíveskedjen az előterjesztést megtárgyalni és a határozati javaslatot elfogadni. Szeged, 2012. szeptember 14. Tisztelettel:
Dr. Botka László Polgármester
Kivonat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. szeptember 28. napján tartott soros (nyílt) ülésének jegyzőkönyvéből ……/2012. (IX. 28.) Kgy. sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Dr. Botka László polgármester „A 2014-2020 közötti Uniós költségvetési ciklusra tervezett nagy- és kiemelt jelentőségű projektek meghatározása” tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1. A Közgyűlés az Európai Unió 2014-2020. közötti költségvetési időszakában megvalósításra tervezett nagy jelentőségű projekteket az alábbiak szerint határozza meg: 1) ÖTHALOM - ELI TUDÁSVÁROS fejlesztése 2) A TISZA BELVÁROSI SZAKASZA rekonstrukciója 3) BIOPOLISZ PARK építése 4) DÉLI TISZA-HÍD építése 5) TROLIBUSZKÖZLEKEDÉS fejlesztése 6) ÚJ INTERMODÁLIS AUTÓBUSZ-PÁLYAUDVAR építése 7.) KÖZVILÁGÍTÁS korszerűsítése 8.)TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ RENDSZER FEJLESZTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL 9) SZOCIÁLIS VÁROREHABILITÁCIÓ 10) SZÉCHENYI TÉR rekonstrukciója 2. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a fenti projektek nagyprojekt vagy kiemelt projekt státuszának elérése érdekében tárgyalásokat folytasson a kormányzati és egyéb szervekkel. Felelős: Polgármester Határidő: folyamatosan Erről értesítést kap: a Tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Kabinet, a Jegyzői Iroda, a Fejlesztési Iroda, a Közgazdasági Iroda, valamint a Csongrád Megyei Kormányhivatal. Kmf. Dr. Botka László sk. polgármester A kivonat hiteléül: Vecsernyés Irén
Dr. Mózes Ervin sk. címzetes főjegyző
