Tiszta energia. Közlekedésfejlesztés. Kiemelt projektek. e-ügyintézés. Magyar EU-elnökség

I I I .

É v f o l y a m ,

1 .

s z á m ,

2 0 1 0

Tartalom

04

Tiszta vizet a pohárba

05

Szemét- és hulladékkezelés

06

A múlt szennyezô örökségei – feladat és lehetôség

09

Tiszta energia

16

LHH-helyzetkép

10

Közlekedésfejlesztés

18

Határmenti együttmûködések

12

Kiemelt projektek

20

NFÜrajzpályázat

07

Pannonhalmi örökségünk

14

e-ügyintézés

22

ESZA-kampány és Szociális Expó

08

Füvészkertek, nemzeti parkok

15

Magyar EU-elnökség

23

Aktuális pályázatok

Impresszum Kiadja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Kommunikációs Fôosztálya 1077 Budapest, Wesselényi u. 20/22. Felelôs kiadó: az NFÜ Kommunikációs Fôosztályának vezetôje Szerkeszti a szerkesztôbizottság. A kiadvánnyal kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat az [email protected] címre várjuk. Fotók: NFÜ, az Európai Bizottság Audiovizuális Könyvtára www.nfu.hu A kiadványban feltüntetett adatok tájékoztató jellegûek. Az adatbázistól eltérô adatokért felelôsséget nem vállalunk. A borítón látható kép, Jónás Izabella munkája.

Köszöntô Fenntartható fejlôdés – észrevették, hogy a mögöttünk hagyott válsággal terhes évben mennyire megváltozott ezeknek a szavaknak a jelentése és ereje? Az egész világon keresik a megoldást azokra a gazdasági és társadalmi problémákra, melyeket a 2008 októberében kirobbant gazdasági világválság a felszínre hozott, és bár a válság kezelésében sokfajta megoldással próbálkoznak, egyre többen gondolják, hogy tartós eredményt csak egyfajta gyökeres modellváltással érhetünk el. Látjuk, hogy változik a gondolkodás, a mennyiség helyett fontosabbá válik a minôség, a takarékosság, a hatékony gazdálkodás a rendelkezésre álló erôforrásokkal, legyen az energia, természeti és környezeti érték vagy emberi ráfordítás. Hét év alatt összesen 1342 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésünkre a Környezet és Energia Operatív Program keretében. Ez a pénzügyi forrás csak akkor tud jó kezekbe kerülni a környezet- és természetvédelmi és energiahatékonysági fejlesztések esetében, ha a pályáztatás és lebonyolítás kiszámíthatósága biztosított, valamint a szakmai célok maradéktalanul teljesülnek. Megjelent az ös�szes jelentôs pályázati kiírásunk, az elmúlt két évben több, mint 390 milliárdnyi támogatási összeget kötöttünk le, ami a környezetvédelem területén uniós összehasonlításban is igen jó eredménynek számít. Mintegy 30 milliárd forintnyi támogatást már ki is fizettünk a kedvezményezetteknek, és minden reményünk megvan arra, hogy ez az összeg idén jelentôsen növekedhet. Brüsszel már jóváhagyott kilenc KEOP-os nagyprojektet – ezekre a hulladékgazdálkodást, szennyvíztisztítást, árvízvédelmet és a komplex vízgazdálkodást érintô fejlesztésekre költjük majd a KEOP forrásainak egyharmadát. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a pályáztató intézményrendszert és a pályázókat ne csak az adminisztráció, hanem a kölcsönös bizalom, partnerség és segítôkészség is összekösse. Ez különösen fontos a KEOP esetén, ahol csak projektgenerálással érhetô el, hogy a kedvezményezettek nem feltétlenül látványos, de környezetünk, napi komfortérzetünk, egészségünk és havi közszolgáltatási számláink szempontjából fontos feladatokat vállaljanak fel. A válság kapcsán különös jelentést kapott a fenntarthatóság fogalma, nemcsak környezeti, hanem finanszírozási szempontból is. Mi is olyan fejlesztéseket szeretnénk finanszírozni, melyeket a lakosság fenn tud tartani hosszútávon, és amelyek a legkorszerûbb és hatékony technológiák felhasználásával készülnek. Tekintettel arra, hogy fejlesztéseink elôkészítése meglehetôsen idôigényes, lassan, de már látható eredményekkel a hátunk mögött haladunk elôre. Egy vidéki pékség tetejére szerelt napkollektortól kezdve, a gyôri komplex hulladékgazdálkodási projekten, a pannonhalmi fôapátság teljes energetikai felújításán át a nádudvari szennyvízberuházásig rengeteg fejlesztés bizonyítja, hogy Magyarország is jó úton jár, és egyre inkább fenntartható módon fejlôdik. Errôl az útról és az elért eredményekrôl szól ez a kiadvány, remélem, haszonnal forgatják majd! Ambrovics Andrea a Környezetvédelmi Programok Irányító Hatóságának vezetôje

Tiszta vizet a pohárba – és tiszta vizet adjunk vissza a természetnek is! Pöcegödör, szippantós kocsi, derítô – szerencsére egyre több magyarországi településen „mennek ki a divatból” és ezzel együtt feledésbe merülnek a szennyvíz kezelésének ezek a régi megoldásai. 2000 és 2007 között hatalmas fejlôdést ért el az ország, hiszen a csatornázott lakások aránya 45-rôl 65 százalékra nôtt és jelentôs javulást értünk el a tisztítás területén is. A fejlesztések azóta sem álltak meg, további 5 százalékot nôtt a csatornázottság mértéke az elmúlt két évben. De még mindig óriási munkák várnak ránk, ha teljesíteni akarjuk az uniós csatlakozáskor vállaltakat és a következô öt évben minden kétezer lakos feletti települést teljesen rá akarjuk kötni a csatornahálózatra. Makón és a szûkebb térségéhez tartozó 5 településen bizony még mindig „helyzet” van, és most nem csak a helyiek szaglószervi irritációjára kell gondolnunk, hanem a környezet fokozott terhelésére, a környezô természetes vizek szennyezettségére is. De már nem sokáig pironkodik a 23%-os csatornázottsági aránnyal az országos rangsor alsó fertályán a csongrádi város! Az Európai Bizottság novemberben jóváhagyta a „Makó város és térsége szennyvízelvezetése és szennyvíztisztíAhhoz, hogy az EU Szennyvízirányelvének megfeleljünk, 2015-ig 13 ezer km csatorna és 5 km bekötôvezetéket kell megépítenünk, ezzel 89%-ra nô a csatornával ellátható lakások aránya.

4

A teljes szennyvízprogram megvalósításának költségigénye 2007-es 2015 között közelítôen 784 milliárd Ft, amelynek nagyobb hányadát a szennyvízelvezetô- és gyûjtô rendszerek beruházási költsége teszi ki. tása” nagyprojektet, így a 14,1 milliárd forintos összköltségû nagyberuházás eredményeképpen 363 kilométer csatorna és 15 ezer 174 házi csatornabekötés épülhet meg Makón, valamint Apátfalván, Földeákon, Kiszomboron, Magyarcsanádon és Maroslelén. Összesen 41 ezer ember életminôsége javul majd a fejlesztéssel, mely nem csak csatornahálózat bôvítését és újak építését foglalja magában, hanem a makói szennyvíztisztító telep bôvítését, valamint szennyvíziszap-kezelô és -elhelyezô rendszer kialakítását is. Tisztábbak lesznek az élôvizek, nem terjeszt majd betegséget a szennyezett talajvíz, élhetôbb lesz

nemcsak az emberek, de a környék állatvilága számára is az élet. S talán még a szippantósok is örülnek, hogy a helyi vízközmû vállalatnál új munkakörbe kerülnek.

Uniós támogatással, 615 millió forint költségvetésû, természetbarát szennyvízkezelési beruházás indult Derekegyházán. Ennek során elôször biológiai eljárással, vegyszermentesen elvégzik a víz tisztítását, majd egy 4,5 hektáros nyárfaligetben gyökérzónás megoldással hasznosítják a vízben még fellelhetô szerves anyagot. Gondoltak a szennyvíziszap hasznosítására is: komposztáló telep létrehozását, valamint a településen keletkezô fahulladékot és a szennyvíztelepen megtermelt nyárfát felhasználó biomassza-fûtômû kialakítását tervezi az önkormányzat, szintén uniós támogatással.

Szemét, hulladék: kezeljük a problémát A fenntartható világ egyik fundamentuma a korszerû hulladékgazdálkodás. Alig van az életünknek olyan része, ahol ne szembesülnénk azokkal a problémákkal, melyeket a környezetünket szennyezô hulladékok okoznak. Észrevétlenül egyre jobban át- és átszövik mindennapi életünk döntéseit a környezetvédelmi szempontok is. Ha lehajolunk a járdán fekvô csomagolópapírért, amikor levisszük a szelektív gyûjtôbe a laposra taposott petpalackokat, amikor visszaváltható üvegbe csomagolt italt választunk a boltban, vagy amikor bringára ülünk a benzinzabáló terepjáró helyett, mi magunk is teszünk a környezetünk tisztaságáért, állapotának megôrzéséért. A változás a fejekben történik, ezért fontos a társadalmi tudat formálása, de továbbra sem nélkülözhetjük a nagy és korszerû hulladékgazdálkodást érintô fejlesztéseket. Annál is inkább, mert Magyarországon évente még mindig négy és félmillió tonna szilárd hulladék keletkezik és bár az utóbbi években csökkent a lerakás és nôtt a hasznosítás mértéke, van még hová fejlôdnünk, hogy elérjük az uniós átlagszintet. Egy újabb lépést jelent a cél felé az, hogy Brüsszel jóváhagyta a gyôri nagytérség hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztési projektjét. A nagyberuházást eddig állami garancia mellett végezték és a projekt egyik eleme, a regionális hulladékkezelô központ már meg is épült. Olyan, 72 ezer négyzetméteres, jól szigetelt lerakót építettek, amelynek monitorrendszere érzékeli a fólia esetleges sérüléseit, így a szivárgást

A 9,5 milliárd forint összköltségvetésû, 6,5 milliárd forintos uniós támogatással megvalósuló nagyprojekt Gyôr– Moson–Sopron, Komárom–Esztergom és Veszprém megye 112 településén, összesen 260 ezer lakos életminôségét fogja javítani, a kezelendô átlagos települési szilárdhulladék men�nyiség 130 ezer tonna éveként.

jelzôt, hiszen a teljes rendszer tavaszi indításáig 75 ezer komposztgyûjtô edényt juttatnak el a lakossághoz, a már használatban lévô hulladékgyûjtô edényeket pedig ellátják leolvasócsippel és elvégzik a számítógépes aktiválásukat is. Közben pedig épül még 43 hulladékgyûjtô udvar, két átrakó állomás, több száz szelektív hulladékgyûjtô sziget is. Mit mondjunk, esélye sem lesz a szemétnek!

azonnal meg lehet szüntetni. Készen van a több mint 2000 négyzetméteres válogatócsarnok és túl vannak az elsô üzempróbákon is a hatalmas mechanikai-biológiai kezelômûben, ahol a hulladékból másodlagos fûtôanyagot állítanak elô. A tervek szerint a hulladék kétharmada alakul így energiává és csak a maradék egyharmad kerül a lerakóba. De nem csak a központi épületek és berendezéseik érdemlik ki a XXI. századi

A Közép–Duna-vidéki Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, amely 6 megye 169 településének összefogásával jött létre, 7,8 milliárd forint uniós támogatást nyert el a térségben található 83 hulladéklerakó rekultivációjára. 12 lerakót felszámolnak, 69-et bezárnak és a maradék 2 lerakót a tájba illesztik majd.

5

A múlt szennyező örökségei – feladat és lehetőség A jövô nemzedéke érdekében vállalt feladat, hogy nem csak a jelenkor szennyezéseit, természetkárosítását kell megelôzni, hanem áldozni kell a múltban keletkezett szennyezések felszámolására is. Ezeknek az örökölt ártalmaknak legnagyobb veszélye, hogy az emberi szem elôl rejtve, a talajban, és ezen keresztül a felszín alatti vizekben megmaradnak, és károsító hatásuk csak akkor válik egyértelmûen ismertté, amikor már közvetlen veszélyt jelentenek az élôvilágra, sok esetben az emberek egészségére, és lehetetlenné teszik a terület értékesítését vagy fejlesztését. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében megindult „környezeti kármentesítés program” elsôsorban a megszûnt iparvállalatok, a használaton kívüli vasút, a felhagyott katonai területek, valamint a szovjet hadsereg által Magyarországon hagyott szennyezések felszámolására nyújt támogatást. Lassan 20 éves adósság a Sármellék és Zalavár között található reptér területének kármentesítése. A közel 380 hektáros területen a szovjet hadsereg 1990-es kivonulása után jelentôs kerozin-, benzin- és gázolajszennyezés maradt vissza, melynek felszámolása már meghaladja a tulajdonos önkormányzatok anyagi lehetôségeit, ám a KEOP 226 millió forintos támogatásának köszönhetôen most megkezdôdhetnek az elôkészítô munkálatok. Ezt követôen, 2010 októberében már nagy eséllyel pályázhat Sármellék Község Önkormányzata a több mint 4 milliárd forint összköltségû projekt megvalósítására. Amire nagy szük-

6

ség is van, hiszen csak így tudják a közelben üzemelô vízmûkutakat megóvni és a lakosság, valamint a repülôteret használó utazóközönség egészségét megôrizni. A közvetlen környezetvédelmi, veszélyelhárítási beavatkozások mellett, vagy helyesebben azután, olyan átfogó környezetgazdálkodási tervekre is van példa Magyarországon, melyek az emberi életkörülmények javításán túl a közszolgáltatást is képesek voltak bevonni a fenntartható településfejlesztés sorába. Miskolc szégyene volt a közelmúltig a Bogáncs utcai hulladéklerakó, évtizedeken keresztül hordták oda a városi hulladékot, bûzétôl – a föld alatt az összepréselt hulladékból képzôdô metántartalmú gázoknak köszönhetôen – az egész város szenvedett. Ma már, hála a komplex, a környezetvédelmet az energiatudatossággal ötvözô tervezôi munkának és a KEOP pályázatán nyert 200 milliós uniós támogatásnak, az egy-

kori szégyenfolt a borsodi megyeszékhely büszkesége lett, melynek külföldrôl is csodájára járnak. A fejlesztés ötlete a maga egyszerûségében is nagyszerû. Korábban a hulladéklerakó rekultiválása során a mélyben keletkezô depóniagázt egy vezetékrendszerrel összegyûjtötték és 84 gázkúton keresztül elfáklyázták, ami így „csak” a levegôt szennyezte. Ám a hulladékteleptôl légvonalban másfél kilométerre van a HCMlakótelep így szinte megvalósításért kiáltott az ötlet: vezessék el a biogázt az épületegyüttes fûtését biztosító Futó utcai kazánházba, ahová már csak egy biogázzal üzemelô gázmotort kellett telepíteni. A villamos áramot értékesíteni tudják, az eközben keletkezô hô pedig fûtésre és meleg víz elôállítására használható. A miskolci példa azt is bizonyítja, hogy érdemes a szemétben nem csak a feladatot, de a lehetôséget is meglátni.

Pannonhalma – megőrzött természet, megújuló lélek A környezetvédelem fontos feladata az épített környezetünk kiemelt védelme, a kulturális örökségünk, a helyi sajátosságok és azok sokszínûségének fenntartható megôrzése. Ritka még az ilyen példaértékû törekvés, amely a közösségek szükségleteit helyi szinten, helyi erôforrásokkal elégítené ki. Emiatt is egyedülálló a Pannonhalmi Fôapátság vállalkozása energiaellátásának korszerûsítésére és biztonságosabbá tételére. Két projekttel is pályáztak a KEOP-hoz, ami egy célt szolgál: csökkenti a fenntartási kiadásokat, s egyúttal az általános felmelegedés szempontjából meghatározó szerepet játszó széndioxid kibocsátást is. Hosszú tervezômunka elôzte meg a pályázatot, de az elkészült tanulmányok kimutatták, a fejlesztések költsége 10 év alatt megtérül. Olyan biomassza tüzelésû kazántípust kerestek, amit az ilyen típusú tüzelésben élenjáró Ausztriában és a környezô országokban széles körben alkalmaznak, hiszen így pontosan lehet tudni, hogy a berendezés üzembiztosan mûködik és hosszú, közel 30 éves élettartam jellemzi. A jelentôs költségcsökkentés mellett mostantól évente 550 tonnával csökken a széndioxid kibocsátás

mértéke, így tisztább levegôt élvezhetnek a Fôapátság környékén. Pannonhalmán joggal büszkék arra, hogy sorra nyerik a környezetvédelmi témájú pályázatokat, amelyeket a szó szoros értelmében egymásra is építenek, hiszen a biomassza kazán lakhelyéül szolgáló épület tetejére napkollektorokat helyeznek majd, az áramszükségletük 80 százalékát pedig egy olyan korszerû gázmotorral állítják elô, amely által termelt hô teljes egészében biztosítja a hatalmas épületegyüttes használati melegvíz igényét. A környezetvédelmi eredményekbe pedig tényleg bárki beleszagolhat, hiszen nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a megújuló energiák megismertetésére

és népszerûsítésére is: a Fôapátság évi 80–90 ezer látogatója számára prospektust készítenek, és lehetôvé teszik az érdeklôdôk számára a biomassza fûtômû látogatását is. A kazánházban „bemutató galéria” és a technológiai séma kivetítésére szolgáló projekciós falfelület lehetôvé teszi, hogy az érdeklôdök megismerhessék az alkalmazott fûtési technikát.

A biomassza-fûtômûre a Pannonhalmi Fôapátság 200 millió forint uniós támogatást nyert. A gázmotorral évente kereken 693 MWh villamos energia termelhetô, ami évi több mint 26 millió forint megtakarítást eredményez.

7

Füvészkertek, nemzeti parkok, gőték, békák és társaik – unokáink is látni fogják Az emberi civilizáció fejlôdése átalakítja és egyben meg is szünteti a mai ember hagyományos és harmonikus kapcsolatát a természettel. Ôseink életmódja ma már csak keveseknek adatik meg, sokaknak kell megelégedniük a természetközeli élet idôleges illúziójával. Pont ezt az élményt nyújtják a botanikus- és füvészkertek, amelyeket nem csak a tudományos oktatás és kutatás, hanem gyerekeink és unokáink számára is meg kell védenünk. A Debreceni Botanikus Kert jövôjéért már nem kell aggódnunk, hiszen ott a KEOP pályázatán nyert 195 millió forintos támogatásból komoly felújítások kezdôdnek. A legfontosabb cél a kertben élô állatfajok táplálkozási-, szaporodási helyének bôvítése és a kert természetes növénytársulásainak megújítása, a védett és veszélyeztetett növényfajok továbbszaporítása. Kibôvítik a kert tavát is, amely többfajta növény és állatfaj otthonává válhat és javítják a veszélyeztetett pozsgásfajok életkörülményeit is. A híres nyílt homoki tölgyes és a gyöngyvirágos tölgyes társulások – egykori nagyszerû megjelenésüket idézve – várják majd a kert látogatóit, és érdemes lesz megtekinteni a különleges kelet-ázsiai gyûjteményt is, merthogy annak bôvítésére is jut a támogatásból. Az épített infrastruktúrára is ráfér a felújítás, elôször javítják, és ahol kell, pótolják a kerítéseket, majd az öntözôrendszer építése és bôvítése következik. A mûszaki fejlesztések utolsó lépése az üvegházak fûtési rendszerének teljes rekonstrukciója lesz.

8

Magyarországon az elsô nemzeti parkot 1973. január elsején hozták létre a Hortobágyon. Aztán sorban alakultak a következô évben a Kiskunságban, majd a Bükkben és Aggtelek körzetében, a 90-es években pedig a Fertô–Hanság, a Duna–Dráva, a Duna–Ipoly, majd a Körös–Maros közén és a Balaton-felvidéken alapítottak nemzeti parkot. A legfiatalabb pedig az Ôrségi Nemzeti Park, melyet az Ôrségi Tájvédelmi Körzetbôl 2002. március 1-jén hoztak létre.

A nemzeti parkok munkatársai óvó-védô feladataik ellátása közben nem ritkán találják szembe magukat nehezen megoldható problémákkal. Az Ôrségi Nemzeti Park munkatársai például évente kétszer hôsies küzdelmet folytatnak azért, hogy a máriaújfalui Hársas – tó mellett élô barnavarangy – populációt biztonságosan átjuttassák az autóút túloldalára, s így megmentsék a kipusztulástól. A békák belsô parancsa ugyanis, hogy tavasszal mindenáron át kell jutniuk a tó mellé, hiszen csak ott tudják lerakni a petéiket, majd ôsszel is mûködik az erôs ösztönük, mely a tópartól a biztonságos áttelelést nyújtó erdei avar felé küldi ôket. A természetvédelmi szakembereknek pedig az a „belsô parancsuk”, hogy megmentsék a békákat, ha már egy forgalmas úttal valamikor kettévágták az életterüket – így aztán zsákba szedték és évszakonként a megfelelô irányba cipelték a kétéltûeket. Ez a megoldás persze közel sem volt tökéletes, hiszen nem biztosította a békák

szabad vándorlását, de többek között az ilyen problémák megoldására is jó lehet egy KEOP-os pályázat. A nemzeti park is így tett, és a támogatás eredményeképpen megbízhatóbb ökológiai átjárót tudtak kialakítani az évszázadok óta itt élô kétéltûek számára. Nyáron az út mindkét oldalán terelô falakat emelnek, hogy a békák ne tudják átugrani, és 10 darab kis csatornát fúrnak az út alatt, ahol nyugodtan átjuthatnak a víz mellé.

Az Ôrségi Nemzeti Parknak egyébiránt nem ez az egyetlen ilyen programja. Az ottani erdôkbôl ma már hiányoznak a természetes vizes helyek, ezen állatfajok természetes életterei. 50 darab hálózatosan elhelyezett, mesterséges árokkal próbálják biztosítani a szaporodási lehetôséget az alpesi tarajos gôtéknek, a sárga hasú unkáknak, az erdei és kecskebékáknak.

Tiszta energia – tiszta haszon Éghajlatváltozás, üvegházhatás, környezeti katasztrófák, fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi „fejlôdés” – ez az a zsákutca, amelyet magunk és gyerekeink érdekében is el akarunk kerülni. Ezért kell az Európai Tanács ajánlásának megfelelôen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátott mennyiségét 2020-ra legalább ötödével csökkenteni és egyben legalább 20%-ra növelni a megújuló energiaforrások részarányát az EU teljes energiafogyasztásán belül. Hazánkban ráadásul az energiafelhasználás összetétele még az uniós átlagnál is kedvezôtlenebb: az import fosszilis energiahordozók részaránya a felhasználásban ma meghaladja a 60%ot! Az orosz gáz és a nukleáris fûtôanyag behozatal együttesen 70%-nál is nagyobb importfüggôséget eredményez, már csak emiatt is jótékony hatásúak a KEOP pályázatai, melybôl a jövôjüket a megújuló energia termelésére alapozó vállalkozások nyerhetnek támogatást. Szerencsére egyre többen vannak, sôt, már többszörös pályázati nyertes is kikerült közülük.

használását lesznek képesek biztosítani tökéletesen tiszta, a környezetet minimálisan sem terhelô megújuló energiaforrásból.

Magyarországon még ma is számos nagyvállalatot sújt a probléma, hogy hôenergetikai rendszereik elavultak, korszerûtlenek és ezért pazarlóan drágák. Örömmel váltanának energiahatékonyabb és olcsóbb technológiára, de sokszor még a beruházáshoz elegendô forrás sem áll rendelkezésre, nemhogy a technológia beszereléséhez és üzeIlyen a Blue Stream Kft., amely vízi erômûvek meltetéséhez megfelelô szakismeret. Ilyenkor létesítéséhez kapott többször is uniós tá- egy okos tulajdonos olyan üzleti partnert mogatást. Persze, akinek Bôs-Nagymaros keres, aki helyette képes megoldani ezejut errôl eszébe, az téved, nem is kicsit: a ket a gondokat: szerencsére már léteznek kék hullámosok összesen 7 kis vízi erômû  ilyen szakértô, energiaszolgáltató cégek kis telepítésében gondolkodnak a következô hazánkban. Ezek egyike a Zöld Láng Kft., két évben. Az elsô a Sión épülhet, majd amely olcsóbb hôenergiát, hatékonyabb a Bódván találtak egy régi duzzasztógá- felújított energetikai rendszert képes nyújtat, amelyet felújítottak, hogy itt is teljes tani, most éppen a Kapuvári Hús Zrt.-nek. biztonsággal üzemelhessen a Sió torkolati Ez egy tipikus „win-win”, azaz „mindenki erômûben is mûködô, általuk gyártatott tur- nyer” alapú üzleti modell. A Zöld Láng Kft. bina. Már tervezik a többit is, szerte az or- 15 éves használatra megkapja a zrt. elavult, szágban, a legkisebb 25, a legnagyobb gázalapú energetikai rendszerét.  Majd azt 200 KW/h teljesítményû lesz – reményeik korszerûsítik és szilárd biomassza alapú kaszerint 2011 végén – egy 6–7 ezer lelkes zánok beállításával hatékonyabbá, gazdamagyarországi település éves energiafel- ságosabbá és környezetbaráttá alakítják.

A beruházás során jelentôsen nô az üzem termelési biztonsága, ráadásul a Kapuvári Hús Zrt. arra fordíthatja az energiáját és saját pénzügyi forrásait, hogy a fôprofiljához tartozó húsipari technológiát fejlessze. De nem csak ilyen nagyvállalatoknak érdemes energetikai fejlesztésbe fogniuk. A Szarvasi Kenyér Kft. egyike azoknak a – ma még – úttörô vállalkozásoknak, akik a villanyáramra fordított költségek csökkentésével tudják versenyképességüket növelni. A tulajdonosok elôször azt sütötték ki, hogy szélerômûvet telepítenek a sütöde mellé, de azt belterületen nem engedélyezték, így nem maradt más lehetôségük, mint a napenergia felhasználását megoldani. 90 m² napelemet használnak és  remélik, hogy teljesen önellátóak lesznek. Sôt, ha az errefelé bôven sütô Nap is úgy akarja, még áramfeleslegük is kialakulhat, amelyet aztán eladhatnak az E.ON-nak.  És pályázati lehetôségbôl még van elég, csak gyôzzék energiával, és jól megírt pályázatokkal a vállalkozók, akik minden információt megtalálnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján.  

9

Számottevő fejlesztések a közlekedésben A közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az utak építése és korszerûsítése kiemelten fontos területe az európai uniós források felhasználásának. Olyan jelentôs, sokmilliárdos beruházásokról van szó, mint amilyen az M0-ás autópálya déli szakaszának vagy éppen az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti szakaszának az építése, de ide tartozik például a 4-es metró beruházása is. A fejlesztések nem csak a közlekedésbiztonság, de a gazdaság élénkítésének szempontjából is meghatározóak. Az elmúlt év utolsó napjainak egyik jó híre az volt, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta az M0-ás körgyûrû déli, az

4-es metró

10

M1-es és az M5-ös autópálya közötti szakaszának nagyprojektjét, így mintegy 95 milliárd forint európai uniós támogatással valósulhat meg az összesen több mint 120 milliárd forintos beruházás. A fejlesztés részeként a jelenlegi 2x2 sávos, leállósáv nélküli kialakítás, mindkét oldalon leállósávval rendelkezô, 2x3 sávos, középen elválasztósávval mûködô autópályává bôvül. Megtörténik a keresztezô autópályákkal és autóutakkal összekapcsolódó csomópontok megfelelô átépítése is, ahol az adott autópálya építése során ez nem valósult meg. A kérdéses szakaszon a beruházás során megépül 15 felüljáró és 4 aluljáró, emellett Hárosnál egy 770 méter hosszú,

Soroksárnál pedig egy 500 méter hosszú Duna-híd is, amelyeket a meglévô hidak mellé telepítenek. A körgyûrû vonalának kiegészítéseként – az M1-51. számú fôút közötti szakasz bôvítése mellett – egy új nyomvonalon haladó kétszer három sávos, leállósávval rendelkezô autópálya szakasz is épül, amely az 51. számú fôutat az M0–M5 csomópontnál közvetlenül köti majd össze a körgyûrû keleti szektorával. Így nem lesz szükség az M5 autópálya használatba vételére a két szektor közötti átjárhatóság érdekében. A fejlesztés eredményeképpen gyorsabban járható és biztonságosabb lesz az eddig leginkább a baleseti statisztikáiról elhíresült útszakasz, amely így lényegesen csökkentheti a fôváros tranzitforgalmát is. Az M0-ás déli szakaszának építésével párhuzamosan számos kisebb, de ugyancsak jelentôs útépítési és útrehabilitációs beruházás is elindult a fôváros környékén, Pest megyében. Összesen 14 projekt keretében több mint 30 négy- és ötszámjegyû út felújítása történhet meg ezekben a hónapokban. Többek között felújítják a 3103-as jelû út Isaszeget Gödöllôvel összekötô szakaszát, 10,4 kilométer hosszúságban, 413 millió forint ráfordítással. A szôdi bekötôút (21112 jelû út) ugyancsak új aszfaltburkolatot kap, és két híd is felújításra kerül. Újlengyel térségében a 4606-os jelû út, valamint a Csepelt Szigethalommal összekötô 51101es út Szigetszentmiklós és Szigethalom közötti szakasza újul meg. Emellett megújul a szlovák határ mentén futó Szob–Hont összekötô út Szobtól egészen Bernecebarátiig, magában foglalva Letkés, Ipolytölgyes, Vámosmikola és Kemence teljes átkelési szakaszait is.

Folytatódnak a jelentôs autópálya-fejlesztések az ország keleti felében is. A kormány döntése értelmében lehetôvé vált, hogy újabb gyorsforgalmi úttal gazdagodjon Szabolcs-Szatmár-Bereg-megye. Az M3-as autópálya Nyíregyháza és Vásárosnamény közötti szakasza javítja a kapcsolatot az ország észak-keleti része és a többi térség, valamint a fôváros között. Az új, 45,9 km-es szakasz biztosítja a megye településeinek nagytérségi kapcsolatát, másrészt a határon túli városokkal es megyékkel közvetlen kapcsolatot teremt, hosszabb távú hatásaként pedig a nemzetközi tranzitforgalom hatékonyabb elvezetése, a helyi és nemzetközi megközelíthetôség javítása, az eljutási idôk lerövidítése, a negatív környezeti hatások mérséklése, a közúti közlekedés szolgáltatási színvonalának és biztonságának növelése, összességében pedig a régió versenyképességének javulása és ezáltal a foglalkoztatás bôvülése várható. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az elmúlt év utolsó napjaiban megkapta az Európai Bizottság jóváhagyását az M43 autópálya Szeged és Makó közötti szakaszának megépítését célzó nagyprojektre is. Az M43 autópálya tervezett nyomvonala Szegedtôl északra, az M5 autópályától indul, és kelet felé halad Szegedtôl,

Maroslelétôl és Makótól északra, majd a csanádpalotai román határállomás felé folytatódik. A mintegy 42 milliárd forint uniós támogatással megvalósuló nagyprojekt az M43-as beruházás elsô üteme, melynek keretében a 31,6 km hosszú, Makóig tartó szakasz épül meg, benne az új Tisza-híddal, illetve a Maros-parti várost elkerülô 7,6 kilométeres fôúttal, amely a 43-as útra vezeti vissza a forgalmat. A most megépülô, új szakasz 10 kilométeres körzetében összesen 240 ezren élnek, az ô körülményeiket is segíti a beruházás, amely hozzájárul az agglomerációban a tranzitforgalom, a zajszennyezôdés és a szennyezôanyag-kibocsátás csökkentéséhez is. Az autópálya építés második üteme a Makó és a román határ közötti 23,1 kilométeres szakasz lesz, amelynek elôkészítése már folyik. Nemcsak a közúton, de a vasúton is folytatódnak az európai uniós fejlesztések. Büszkén jelenthetjük ki: a Sopron– Szombathely–Szentgotthárd vasútvonal fejlesztése az Európai Unió elsô olyan vasúti közlekedésfejlesztési nagyprojektje, amelyet a 2007–2013-as idôszakban Brüsszel a támogatásáról biztosított. A 2011-re befejezôdô, 48,6 milliárd forint összköltségû projekt egészen pontosan 41,3 milliárd forint támogatásra számíthat.

Jól állunk a nagyprojektekkel Az M0-ás déli szakaszának és az M43-as új szakaszának építésével együtt már 16 nagyprojekt kapott brüsszeli igent, s e beruházások összes támogatási értéke meghaladja a 611 milliárd forintot, teljes beruházási értékük pedig a 883 milliárdot. Ezeken felül további 13 nagyprojekt van túl a kormánydöntésen, amelyek közül 8 már Brüs�szelben várja a támogató döntést. Magyarország tehát jól teljesít a nagyprojektek elfogadása és brüsszeli jóváhagyása terén. E nagyprojektek is részét képezik annak az 1200 nagyberuházásnak, amelynek uniós és hazai forrásból finanszírozott projektjei a magyar vállalkozásoknak 2440 milliárd forint értékben adnak megrendeléseket ezekben az években.

A vasút korszerûsítésével és fejlesztésével az egész térségben javul a személyszállítási szolgáltatás minôsége, rövidül az utazási és áruszállítási idô, valamint érzékelhetôen biztonságosabb lesz a vasúti közlekedés. A közúti és vasúti projektek mellett – az életminôség javítása szempontjából – legalább ennyire fontos a városi kötöttpályás közlekedés fejlesztése. A közelmúltban az Európai Bizottság jóváhagyta a 4-es metró I. szakaszának támogatását. Az összesen 212 milliárd forint támogatással megépülô metró naponta 350 ezer utas közlekedését teszi majd gyorsabbá és kényelmesebbé. A várhatóan 2012-ben mûszakilag befejezôdô beruházás az unió számára is kiemelten fontos, hiszen környezetvédelmi szempontból is hozzájárul egy nagyváros környezetbarát közlekedésének megteremtéséhez.

4-es metró tervezett vonala

11

Kiemelt projektek: indultak, indulnak a beruházások Az elmúlt idôszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében ismét számos kiemelt projekt kapott zöld jelzést, illetve több esetben megtörtént az elsô kapavágás is. Ezek a beruházások különösen fontosak, hiszen rövid idôn belül jelentôs megbízásokat adnak a mintegy 310 ezer fôt foglalkoztató építôiparnak. Aláírták a „tiszadobi Andrássy-kastély és kapcsolódó területeinek kulturális és turisztikai hasznosítása” címû kiemelt projekt támogatási szerzôdését. A 2,2 milliárd forint összköltségû turisztikai célú beruházást az Európai Unió 1,7 milliárd forinttal

Büki Gyógyfürdő bővítési terve

12

támogatja. A felújított kastély épülete és az újjávarázsolt kastélypark olyan színvonalas rendezvények számára fog helyszínt biztosítani, amely országos vonzerôt jelent mind a történelmi örökségek, mind pedig a kulturális rendezvények érdeklôdôi számára. A tiszadobi kastélyhoz hasonlóan megújul és megszépül Budapest szíve is: már javában zajlik az építkezés a budapesti belváros uniós támogatással megépülô új fôutcájában. 1,9 milliárd forint EU-támogatással teljesen megújul a fôváros V. kerületének egy impozáns része, amely így nem csak a turisták számára teszi vonzóbbá a belvárost, de

az autóforgalom csökkenésével élhetôbbé teszi a kerületet az ott lakók számára is. A városrehabilitációs program részeként 2010 nyarára összekapcsolják és díszburkolattal látják el a Kecskeméti utca – Egyetem tér – Károlyi Mihály utca – Petôfi Sándor utca – Bécsi utca – Erzsébet tér – Október 6. utca közötti szakaszt. Az új fôutca mellett a környezô kis utcák is díszburkolatot, új közvilágítást és növényzetet kapnak. Nem csupán a fôvárosban zajlanak jelentôs városfejlesztési programok. 2007–2010 között 200 milliárd forint jut városfejlesztésre, ebbôl a kormány 19 megyei jogú város fejlesztését támogatja 41,4 milliárd forint

Budapest szíve: Kecskeméti utca - Egyetem tér látványterve

értékben, melybôl közel 27 milliárd forintot az Európai Unió biztosít. 2011 közepére közel másfél milliárd forint uniós forrásból valósulhat meg Debrecen központjának funkcióbôvítô fejlesztése. Újabb közösségi terek jönnek létre, továbbá közút-, köztérés épületfelújításra is sor kerül a cívis városban. A beruházás során megépül a Nyugati kiskörút Hatvan utca és Arany János utca közötti szakasza, valamint megújítják és körbekerítik a Nagytemplom mögötti emlékkertet, bôvítik és akadálymentesítik a Romkert kiállítóterét, emellett a Veres Torony belsô kiállító terét átszellôzô üvegtetôvel fedik le, és sor kerül a sérült falak javítására, konzerválására is. A fejlesztés során a Halköz téren komplex burkolatot alakítanak ki, parkosítanak, valamint szökôkúttal és utcabútorokkal gazdagítják. A turizmus szempontjából kiemelten fontosak a megyei jogú városokban elinduló városrehabilitációs programok – de legalább ennyire jelentôs feladat a nemzetkö-

zi hírû fürdôink felújítása, korszerûsítése is. Néhány különösen fontos fürdôberuházást kiemelt projektnek minôsített a kormány, így Hajdúszoboszlón, Zalakaroson, a Büki Gyógyfürdôben, az Újszegedi Fürdôkomplexumban és a sárvári fürdôben indulhattak és indulhatnak el fejlesztések, összesen 7,5 milliárd forint uniós támogatás segítségével. A Büki Gyógyfürdô egy három ütembôl álló fejlesztési programot va-

lósít meg 525 millió forint uniós támogatással, összesen 1,75 milliárd forint értékben. A fürdô a támogatásnak köszönhetôen új szolgáltatások bevezetésével és a már meglévôk továbbfejlesztésével, a berendezések korszerûsítésével várja majd a vendégeket. Becslések szerint 2014-re 100 ezerrel több vendég látogathat el a térségbe, az ott töltött vendégéjszakák száma pedig 30 ezerrel nôhet 2013-ra.

A megújuló debreceni városközpont látványterve

13

Önkormányzati ügyintézés az interneten magyarországi régióban elôször egy-egy önkormányzatot választanak ki, ahol létrejöhet maga a központ, olyan informatikai alkalmazásokkal, mint például szociális, adóügyi, gazdasági, iratkezelô és gyámügyi informatikai rendszerek. Ezek révén, mintegy 250 hatósági eljárás esetében lesz mód az egyablakos ügyintézésre. A települési önkormányzatok várhatóan 2011-ben, magas uniós támogatással csatlakozhatnak majd a régiókban létrejövô központokhoz. Az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésére, a regionális alkalmazásszolgáltató központok (ASP) kialakítására és az ahhoz történô csatlakozásra rendelkezésre álló pályázati keretösszeg régiónként 1,5 milliárd forint. Az ASP-központok kiépítésére kiírt pályázatok benyújtási határideje pedig 2010. január 25. Az internet egyre inkább behálózza az életünket – ma már nem csak híreket Wc[boh[iW`|j[hŽXŽbd[cb[dd[b[^[jŽiƒ]”a$C_dZ[pƒhj olvasunk [bŽh[ itt, j[hl[p^[jŽ" de rádiót hallgatunk, tévét WbWYiedo cƒhjƒa“ ipeb]|bjWj|i_ Z‡`Wj a[bbYiWaÆp[jd_”a$ nézünk, vásárolunk és intézzük banki ügyeinketC_aehb[^[jYiWjbWaepd_ƒic_h[ is. Sôt, a legtöbben az adó_]ƒdo[b^[jŽj|ce]Wj|i5 bevallásukat is a világhálón keresztül  nyújtják be. Az internetes, 9iWjbWaepd_ Wp 7IF apfedjúgynevezett \[`b[ipjƒi_ _ZŽipWa|j al[jŽ[d"l|h^WjŒWd(&''#jŽbb[^[jcW`Z$7p+[p[h e-szolgáltatások terén az önkormánybWaeid|ba_i[XXbƒb[aip|c‘j[b[f”bƒi[aYiWjbWaepjWj|# zatoknaki|hWYiefehjei\ehc|XWda[h”b^[jieh$ azonban még jelentôs lema7YiWjbWaep|iieh|d[]o[X[aapjWp#7IFapfed# radásaik jeda[h[ipj”b#Wb|XX_j[lƒa[doiƒ][aa[h”bd[j|ce]W# vannak: a helyi okmányirodai j|ihW0 és a hatósági ügyek kapcsán még našIpe\jl[h[aj[ijh[ipWX|iW š7ZWjc_]h|Y_Œ gyon sok a fejlesztésre váró terület. šJhpiWZWjea\[bjbjƒi[ š?d\hWijhkaj‘hWXŽl‡jƒi[ šBWaeii|]j|`ƒaepj|iW

Az elektronizálás révén jelentôs megtakarítások érhetôk el az önkormányzati Jel|XX__d\ehc|Y_Œ0 munka terén, ezért az e-közigazgatásra LÏJ?DedfheÆjA\j$ áldozott források megtérülnek a telepü'&',8kZWf[ij" =[bbƒhj^[]ok$)&#)($ lési költségvetésekben. Ezért született _d\e$Wif6lWj_$^k meg az az uniós támogatási konstrukció, j[b[\ed0&,*&,).,). mmm$lWj_$^k amelynek alapvetô célja olyan, úgynevezett ASP-központok kialakítása, amelyek az önkormányzatok többsége számára elérhetôvé teszik az e-közigazgatási szolgáltatásokat. E központokon keresztül érhetik el az állampolgárok és a vállalkozások az elektronikus önkormányzati szolgáltatásokat.

Az e-önkormányzati szolgáltatások kiépíC[aaehWWj|ce]Wj|iiip[][5 tése és széles körû elterjesztése hazai és európai uniós jogszabályok által \[b^Wipd|b^WjŒ is elôírt A térségi közigazgatási és közszolgálta;]o daehc|dopWj YiWjbWaepjWj|i|hW cWn_c|b_iiip[]Wj[b[f”bƒicƒh[j\”]]lƒdoƒX[d'+# kötelezettség, ráadásul elengedhetetlen tási informatikai rendszerek továbbfejlesz.+c_bb_Œ<jb[^[j$ a közigazgatás hatékonyabbá tételéhez. tését szolgáló program részeként a hét 7fhe`[aj[aWp;khŒfW_Kd_Œj|ce]Wj|i|lWb"Wp;khŒ# >e]oWdb[^[j`[b[pd_Whƒiplƒj[# b_ip|dZƒaej5

14

7YiWjbWaepd_a‡l|dŒ^_lWjWbWhƒ]_ŒXWda_ƒf‡jƒih[f|# bo|pŒ daehc|dopWjdWa ip|dZƒado_bWjaepWjej WZ^Wj |jWa|hjXXf|bo|pŒdWa_i(&'&$`Wdk|h'&#_]$7 ip|dZƒado_bWjaepWj Yikf|d [bl_ aj[b[p[jjiƒ]l|bbWb|ij

fW_ H[]_ed|b_i <[`b[ipjƒi_ 7bWf j|hiÆdWdip‡hep|i|lWb lWbŒikbdWac[]$

Közszolgáltatási Térségi Közigazgatási és tovább fejlesztése Informatikai rendszerek

Amikor a magyarok képviselik az EU egészét Éppen egy év múlva ilyenkor, egészen pontosan 2011. január 1. és június 30. között Magyarország látja majd el az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztét, szoros együttmûködésben az elnökségi trió másik két tagjával, a most elnökséget adó Spanyolországgal és az év második felében elnöklô Belgiummal. A soros elnöki tiszt komoly lehetôség arra, hogy Magyarország megmutassa magát Európában. Az Európai Unió egészének mûködése szempontjából kiemelkedô fontosságú a soros elnökség intézménye. A Tanács elnöki tisztségét félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam. A soros elnökség elsôsorban az Európai Unió politikai irányítását, az uniós intézmények közötti kapcsolattartás feladatát, valamint az EU külsô képviseletét jelenti – például az Egyesült Államokkal vagy éppen Kínával kapcsolatosan –, így nem csupán komoly feladat és jelentôs presztízs, de komoly felelôsség is ez egy-egy tagország számára. Magyarország 2011 elsô féléve után leghamarabb majd csak 2024-ben töltheti be ezt a tisztet, így fontos, hogy jól szerepeljen ez idô alatt. Az elnökség ugyanis a következô 13 évre nagyban meghatározza az országról kialakult képet, a hazai politikai élet nemzetközi megítélését. Nem mellékes szempont az sem, hogy egy sikeres elnökségi idôszak növelheti az adott tagállam elfogadottságát és érdekérvényesítô képességét az EU-ban. Egy-egy uniós költségvetési vitában pedig ez bizony nem utolsó szempont… Az elnökségi idôszak maga akkor tekinthetô sikeresnek, ha az

José Luis Rodríguez Zapatero, spanyol, Herman van Rompuy, akkori belga és Bajnai Gordon magyar miniszterelnök az elnökségi trió logójának bemutató rendezvényén Brüsszelben.

elnökség képes megfelelô elôrehaladást, lehetôség szerint megállapodást elérni a napirenden szereplô ügyekben, és ha az elnökségi idôszak alatt felmerülô problémákra, váratlan helyzetekre is hatékonyan tud reagálni. Várhatók az Európai Unió egészét tekintve kiemelt fontosságú témák is a magyar elnökség idejére! A most elôre látható uniós napirend szerint Magyarország stratégiai

idôszakban tölti majd be az elnöki posztot, hiszen várhatóan nekünk kell majd megindítanunk a 2013 utáni uniós költségvetési idôszakkal kapcsolatos részletes egyeztetéseket a tagállamok között – ez pedig nem kevés diplomáciai érzéket és ügyességet igényel majd a politikusainktól. Mindemellett pedig várhatóan éppen a magyar elnökségi idôszakra hárul majd az EU Lisszaboni stratégiája újabb ciklusának beindítása is.

Sokan jönnek, üléseznek… A soros elnökség elsôdleges feladata az Európai Unió Tanácsának mûködtetése, amely a különbözô szinteken – szakértôi munkacsoportokban, az állandó képviselôk tanácsában (az úgynevezett COREPER-ben, az ágazati miniszterek tanácsában és az állam- és kormányfôk alkotta Európai Tanácsban – megszervezendô ülések elôkészítését, a napirendek meghatározását, az ülések lebonyolítását, elnöklését és az ehhez szükséges háttérdokumentumok elôkészítését jelenti. Mindez nagyjából 3 ezer (!) eseményt jelent majd, amelynek kétharmada európai uniós szakértôi szintû munkacsoportülés lesz – legnagyobbrészt Budapesten. De a magyar politikai élet vezetôi – a kormányfô, a miniszterek, az államtitkárok – képviselik majd az uniós tagállamok összességét az Európai Parlamenttel, az Európai Bizottsággal és a Régiók Bizottságával szemben, vagy például a nagy nemzetközi konferenciákon.

15

Egyedül nem megy: összefogással a hátrányos kistérségekért Hatalmas dilemmával küzd a leghátrányosabb kistelepülések fejlesztésére indított program. A 100 milliárdos támogatás önmagában nem elég, vajon képesek lesznek-e ezek a nehéz helyzetben lévô települések arra, hogy megváltoztassák sorsukat, vagy legalábbis elinduljanak a fejlôdés útján? A leghátrányosabb helyzetû kistérségek felzárkóztatása az ország fejlettebb részeihez az uniós fejlesztéspolitika egyik kiemelt feladata. Az eszközök és az anyagi források rendelkezésre állnak, a 33 kistérség önkormányzatai és civil szervezetei számára majd 100 milliárd forintnyi fejlesztési forrást különített el a kormány, hogy az elnyert támogatással helyi fejlesztési programok induljanak. Számos veszéllyel és kockázattal kell számolni az ilyen progra-

16

mok esetében. Vajon sikerül-e a gazdaság helyi szervezetének újjáélesztésével együtt a többgenerációs munkanélküliségbe, szegénységbe és szegregációba fagyott helyi társadalmakat felolvasztani és fejlesz-

teni? A pénz önmagában csak szükséges, de korántsem elégséges feltétele a feladat sikerének. A münchauseni paradoxont a legelmaradottabb magyar vidékeken nem lehet olyan egyszerûen megoldani, önma-

guk felemelése, ha csak önmagukra számíthatnak az ott élôk, nem fog sikerülni. Éppen ezért fontos, hogy az állami szerepvállalás, az uniós források jelentette anyagi háttér és a helyi civil kezdeményezések aktivitása mellé még egy nélkülözhetetlen tényezô társuljon: a társadalom, a tehetôsebbek és szerencsésebbek támogatása. Az az üzenet, hogy nem felesleges a munka, a törôdés: támogatunk és várunk Benneteket! A gazdagok, a vállalatok társadalmi felelôsségvállalásaként megnyilvánuló támogatás nem puszta emberbaráti cselekedet, noha persze az is, és ennek mozgósító erejét nem szabad lebecsülni. Magyarország uniós fejlesztéspolitikájának egyik legfontosabb társadalmi üzenete az, hogy az uniós fejlesztés nem lehet csak az amúgy

is fejlettek, sikeresek és hatékonyak ügye, az ország csak a maga egészében tud fejlôdni, hiszen egy szétszakadó országban elôbb-utóbb a magukat gyôzteseknek gondolók is vesztesek lehetnek. A ma elôrébb tartók önérdeke is tehát az, hogy támogassák a szegényebbek, elmaradottabbak felzárkózásának ügyét, hogy tegyenek annak sikeréért. Az ország fejlesztésének egyik legfontosabb kormányzati szerveként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ezért fogott össze a Microsoft Magyarországgal és juttatott el 65 használt számítógépet a szendrôdi általános iskolába és a sajókazai gimnázium hátrányos helyzetû tanulói számára. Úgy helyes, ha a vállalt és hirdetett értékek egy kormányszerv vagy egy nemzetközi vállalat napi gyakorlatában is tetten érhetôk. A hardvert biztosító NFÜ és a szoftvereket

adó nagyvállalat együttmûködése egy hazánkban még ritka példája a kormányzati és üzleti szféra együttmûködésének, de legalább olyan példa, melyet szívesen követtek mások is. A két iskola így teljes értékû, az oktatási-tanulási tevékenységekhez, az internet eléréshez alkalmas számítógépeket és monitorokat kapott, olyanokat, melyekkel akár ECDL vizsgákra is készülhetnek a tanulók. A hátrányos helyzetû kistérség mára sokat hallott, állandósult jelzôs szerkezetté vált. Pontosan ez az állandósult jelzô az, ami nem megszokható, ami nem tûrhetô, ami felszámolandó. Tudható, ez nem hónapok, évek, de évtizedek feladata – s ha csak az államra, az unióra számítunk, ha a távoli vidékek gondjai mindig másoké lesznek, akkor ez az idô még hosszabb lehet. Abaúj Hegyközi

Edelényi

A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség Magyarországon Ózdi

Encsi Bodrogközi Szikszói Sárospataki Vásárosnaményi Tokaji Baktalórántházai Fehérgyarmati Szerencsi

Bátonyterenyei

Mátészalkai Csengeri Nyírbátori

Mezőcsáti Hevesi Tiszafüredi

Berettyóújfalui

Sarkadi Lengyeltóti

Tamási Kisteleki

Kadarkúti Csurgói

Sásdi Szigetvári Barcsi

Mezőkovácsházai

Jánoshalmai Bácsalmási

Sellyei

17

Határtalan uniós fejlesztések Nem csak az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatain juthatnak fejlesztési forráshoz a magyar pályázók ezekben az években: az európai uniós határ menti és határokon átnyúló együttmûködések és más nemzetközi programok keretében is sok milliárd forint várja, hogy sikeres programok révén segítse az egyes térségek fejlôdését, felzárkózását. Elsôsorban a magyar pályázók szorgalmának köszönhetôen e programokban is jelentôs volt az elôrelépés az elmúlt hónapokban.

A rendelkezésre álló teljes keretösszeg lekötésével sikeresen lezárult hazánkban az Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatási konstrukció. Magyarország számára e program keretében 2004 és 2009 között összesen 135 millió euró, vagyis nagyjából 34,5 milliárd forint állt rendelkezésre. A támogatásnak köszönhetôen – többek között – az ország különbözô pontjain közintézmények fûtésének és hôszigetelésének korszerûsítése történhet meg, illetve több magyarországi múzeum fejlesztése is megvalósulhat. Ugyancsak e program támogatásával hamarosan folytatódhat a televízióban a már jól ismert és népszerû elôadássorozat, a Mindentudás Egyete-

18

me, de megkezdôdhetett az Országos Vérellátó Szolgálat országos lefedettségû, egységes vérkészítményadatbázis-kezelô rendszerének kiépítése is, amely Európában is példaértékû projektnek számít. Mindemellett csaknem 2 millió eurós támogatással épülhetett meg a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) kiemelten környezetbarát – vagyis zéró széndioxid kibocsátást célzó – konferenciaközpontja is. A program végrehajtása során szerzett tapasztalatokat összegezô konferencia alkalmából a közelmúltban Magyarországra látogatott Haakon Magnus norvég koronaherceg és felesége, Mette-Marit koronahercegné is, akik útjuk során két sikeres projektet is megtekintettek. A herceg kitüntetett figyelmet fordított az A-HA! Országos Szexuális és Mentálhigiénés Felvilágosító Programra, melynek legfôbb törekvése az, hogy sokoldalúan gyarapítsa a tinédzserek hiányos szexuális ismereteit és ennek eredményeként csökkenjen a 19 év alattiak körében a nem kívánt terhességek, a terhességmegszakítások, valamint a szexuális úton terjedô fertôzô betegségeket száma. Aláírták az elsô szerzôdéseket a Szlovén-magyar program nyerteseivel

A közelmúltban megkötötték az elsô támogatási szerzôdéseket a Szlové-

nia-Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési Program nyertes pályázóival. A program keretében az elsô körben összesen 3,78 milliárd forint európai uniós forrásra pályázhattak a magyar-szlovén határ mentén – Magyarországon Vas és Zala megyében, Szlovéniában pedig Pomurje és Podravje régiókban –, s e forrás a 2008. júniusi meghirdetése óta teljes egészben gazdára talált. A pályázatokat két prioritásra: a térség vonzerejének növelésére, valamint a fenntartható fejlôdést célzó programok támogatására lehetett benyújtani. A sikeres programok között ott van például a 191 millió forint támogatást nyert „Sense Of Place” elnevezésû projekt, amelynek fô célja a kisebbségek kulturális identitásának megôrzése a Muravidéken és Vas megyében, valamint a szlovéniai magyarok lakta, és a magyarországi szlovének lakta vidékeken. Többek között támogatást nyert a „Pannon gasztronómiai élmények” néven benyújtott pályázat is, amely a vendéglátói kínálatot kívánja gazdagítani a térségre jellemzô speciális gasztronómiai termékek kialakításával. A térség szôlô és bor ágazatának szereplôit célozza meg, piacra jutási esélyüket és versenyképességüket segíti a „Határtalan Borkultúra” projekt, a „Kézmûves Akadémiája” címet viselô programnak pedig a kézmûves képességek megôrzése a célja. Figyelemre méltó és újszerû kezdeményezés a „Mura-Rába Tv” projekt, amely a regionális kulturális identitás ösztönzését és erôsítését célozza a médiumok közötti és a határon átnyúló kulturális együttmûködés révén.

A Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési Program következô pályázati felhívásai a tervek szerint legkorábban 2010. második félévében jelenhetnek majd meg. Szerzôdés aláírások a magyar-szlovák programban is

A magyar-szlovák határ menti régiók és közösségek társadalmi és gazdasági kapcsolatainak erôsítésére, valamint a határon átnyúló együttmûködés fejlesztésére több mint 195 millió euró áll rendelkezésre 2007 és 2013 között a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében a két ország pályázói számára. Az elsô nyertes projektjeinek támogatási szerzôdését aláírták a közelmúltban. A program részeként magyar részrôl Gyôr-MosonSopron, Komárom-Esztergom, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, SzabolcsSzatmár-Bereg és Pest megye, valamint Budapest, szlovák oldalról pedig Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa kerületek pályázói igényelhettek, igényelhetnek európai uniós támogatást többek között olyan területeken, mint a határon átnyúló üzleti együttmûködések, a K+F- és innovációs együttmûködések, a közös turisztikai projektek, az egészségügy és kockázat-megelôzés, a határon átnyúló környezet- és természetvédelmi projektek, kisléptékû közlekedési infrastruktúra-, valamint információtechnológiai fejlesztések. Eddig 106 pályázat és 17 projektkoncepció kapcsán született támogató döntés, és többek között olyan projektekkel kötöttek

támogatási szerzôdést, mint a miskolci és a kassai színház közös programja, amelynek keretében a 2009–2010-es évadban a két színház közösen állít színpadra egy produkciót, valamint már elkészült darabokat is cserél majd a két teátrum. A tervek szerint európai uniós támogatással összesen 24 alkalommal láthat ilyen elôadásokat a két város közönsége. A Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében, csaknem 68 millió forint EU-forrásból valósulhat meg a két ország közös turisztikai termékfejlesztése és promóciója, a „Kerékpárutak határok nélkül” elnevezésû projekt keretében pedig nem kevesebb, mint 250 kilométer határon átnyúló bicikliút építését tervezik, összesen 200 millió forint támogatással. További információk a programról és a nyertes projektek listája elérhetô a program honlapján (www.husk-cbc.eu) vagy írjon az [email protected] címre. Lezárultak a magyar-szerb program pályázatai

Magyarország és Szerbia határ menti kapcsolatainak erôsítését segíti 2007 és 2013 között összesen 13,2 milliárd forintos pályázati kerettel a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmûködési Program, amelynek hosszú távú célja, hogy elôsegítse egy fenntartható és biztonságos környezettel rendelkezô, harmonikus és együttmûködô régió létrehozását, amelyben a határ menti térségek – Magyarországon Csongrád és Bács-Kiskun megye, Szerbiában pedig Nyugat-Bács-

ka, Észak-Bácska, Észak-Bánát, Dél-Bácska és Közép-Bánát vajdasági kerületek – közösen ápolják a kulturális és természeti örökségüket, az üzleti, oktatási, kutatási és kulturális együttmûködések erôsödnek és növekszik a foglalkoztatottság. A program elsô pályázati felhívására december 31-ig pályázhattak az érdeklôdôk, elsôsorban olyan közös, határon átnyúló fejlesztésekkel, amelyek hozzájárulnak a periférikus területek elszigeteltségének csökkentéséhez a határ menti területek elérhetôségének javításával, illetve erôsítik a környezeti stabilitást és biztonságot. A programról bôvebb információ a www. hu-srb-ipa.com honlapon szerezhetô. Válság idején a legfontosabb feladat a gazdaság erôsítése és a munkahelyek védelme. Ezt a célt szolgálta a Svájci Hozzájárulási Alap újabb pályázati felhívása, amelyre január 15-ig nyújthattak be pályázatot az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régió pályázói. A program elsôsorban a foglalkoztatás növelését és a munkahelyteremtést célozta meg, a célkitûzés egészére összesen 2,7 milliárd forint támogatás állt rendelkezésre. Ebben a pályázati körben várhatóan négy vagy öt program kap támogatást – olyan programok, amelyek lehetôség szerint minden kiemelt megyét lefednek. Noha ez a pályázati kiírás január közepén lezárult, január 31-ig még van lehetôség a vendégbarát turisztikai szolgáltatások fejlesztését vagy a turisztikai márka- és termékfejlesztési mintaprogramok megvalósítását célzó projektötletekkel pályázni a Svájci Hozzájárulási Alap mintegy 528 millió forintos keretére, szintén az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régióból. A Svájci Hozzájárulási Alappal kapcsolatos további információk a www.swisscontribution.hu honlapon találhatók.

19

Határtalan fejlesztések a határ mentén

Varga Kata – Varga Eszter

Megrajzolt jövő Az NFÜ rajzpályázatára óriási érdeklôdés mellett mintegy 400 gyönyörû alkotás érkezett, melyet óvodások és kisiskolások készítettek, hogy elmeséljék nekünk, mit fejlesztenének uniós pénzbôl a lakóhelyükön. Hányszor hivatkozunk rájuk, amikor valami fontos, jövôt építô nehéz vállalkozásba fogunk mi, a felnôttek? Hányszor bíztatjuk egymást is azzal, hogy nekik, értük érdemes belevágnunk, hogy majd ôk, a mai gyerekei(k) és az ô majdani gyerekei élvezhetik a jelen izzadságos munkájának gyümölcsét… Természetes, hogy ezt mondjuk akkor is, amikor megpróbáljuk megragadni Magyarország legújabb kori történelmének nagy, történelmi esélyét, és jól próbálunk gazdálkodni az uniós források biztosította fejlesztések lehetôségével. Mert az ország fejlesz-

20

tése tényleg nem a jelenrôl, a meghaladni vágyottról szól, hanem a jövôrôl, az elérni kívánt célról. Nem mi, a jövônek szóló üzenet és csomag feladói vagyunk a fontosak – bár néha elfeledkezni látszunk errôl – hanem ôk, a címzettek, a jövô emberei. S vajon feltesszük-e elég gyakran a kérdést: vajon ôk mit szeretnének, milyen országban és világban éreznék otthon magukat? Ha magunknak szól a kérdés, jó válasz lehet talán ez: olyanban, amelyben a gyerekeink jól érzik magukat. Biztosak lehetünk benne: felnôttként, amikor átveszik az örökséget, benne a mostani fejlesztésekkel, ôk is valami hasonlót válaszolnak majd. Akkor miért is várjunk addig? Miért nem kérdezzük meg ôket most?! Megkérdeztük ôket. És ôk komolyan vették a kérdést, a szándékot.

Válaszoltak. Úgy ahogy, ôk tudnak. Rajzban. Most már csak rajtunk múlik, értjük-e a jövô embereinek üzenetét.

A november 15-i határidôre az egész országból csaknem 400 rajz érkezett be az NFÜ rajzpályázatára. Óvodások és kisiskolások mesélték el képekben, mit tennének, fejlesztenének a lakóhelyükön, ha adna rá pénzt az Unió. Az NFÜ döntése értelmében valamennyi pályázó óvodás és kisiskolás ajándékcsomagot kap, a legszebb alkotásokat pedig külön regionális összeállításban mutattja be a Helyben Vagyunk címû, kiadvány decemberi száma, a beérkezett rajzokat pedig majd színes kötetben teszi közzé a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

Szolnoki Lilli

Ötvös Pál

Visnyai Zoltán

Tamas Patricia

Fehér Gréta

Simon Petra

21

Ez volt ám a produkcióóó! társadalmi sokszínûség jegyében indított uniós programokról is. Mindemellett pedig ha konkrét álláslehetôségeket nem is, de a munkahely-kereséshez hasznos tippeket kaphat­tak az uniós cirkuszi sátorban szombaton és vasárnap az érdek­lôdôk. A 15 országot megjárt, meglehetôsen szokatlan tájékoztató kampányrendezvény záró napján a civil- és szakmai szervezetek foglalták el a sátrat – ugyanis az Európai Unió foglalkoztatási és szociális ügyekkel kapcsolatos politikájáról és intézkedéseirôl szerveztek szakmai konferenciát az érdekképviseleteknek, vállalatoknak és önkormányzati szakembereknek A nagy sikerre való tekintettel elképzelhetô, hogy a produkciót mûsoron tartják – ha így lesz, a következô elôadás fináléját már az új magyar szakbiztos, Andor László vezényelheti.

Aggódik a biztonságáért? Az Európai Unió vándorcirkusza Budapesten!

© J. Lund/Gettyimages

Nem csalás, nem ámítás – a szó szoros értelmében porondra kerültek az uniós fejlesztések tavaly ôsszel. Aki járt október 10-én és 11-én az Európai Szociális Alapnak az Erzsébet téri Gödörnél felállított utazó cirkuszi sátrában, tanúsíthatja, tényleg jókora felhajtást csináltak – jó értelemben persze – az uniós fejlesztések ügyének. A nagyérdemû pedig a két nap alatt eldönthette, a kötéltáncosok, az artisták és a bohócok száma volt-e a nagyobb mutatvány, vagy az, amirôl közben tájékozódhattak: például, hogy az Európai Unió 10 milliárd euró támogatásból 10 millió uniós polgárnak segített munkába állni, új szakmát találni vagy „csak” beilleszkedni a társadalomba. De szó esett többek között a munkakörülmények javításáról, a kirekesztés és a szegénység elleni küzdelemrôl, valamint a hátrányos helyzetek leküzdése, az esélyegyenlôség és a

Ha kíváncsi arra, mi mindent tud tenni Önért a szociális Európa, jöjjön el és nézze meg az Európai Bizottság programsorozatának budapesti állomásán. „Európaszámok”, cirkuszi mutatványok, családi programok és hasznos információk. A belépés ingyenes! 2009. október 10-11., Budapest, Erzsébet tér, Gödör. http://ec.europa.eu/social A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

90437_blikk_137x209.indd 1

2.10.2009 14:21:01

Szociális Expó – az uniós információvásár A szociális szakma eredményeit sem a szakmai, sem a laikus közönség nem ismeri eléggé – az errôl szóló kommunikáció sokszor cirkuszi mutatványba illôen nehéz. Ezért is van szükség olyan rendezvényre, mint a Szociális Expo, mely lehetôséget ad a szociális szakma szereplôi, szolgáltatói és felhasználói, valamint az érdeklôdôk számára a találkozásra, a tapasztalatok cseréjére. Tavaly is így történt november 12-én és 13-án az Angyalföldi József Attila Mûvelôdési Központban, ahol a kiállító szervezetek 46 standon mutatták be munkájukat.

22

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt célként fogalmazza meg a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok és térségek felzárkóztatását. Természetesen az NFÜ is ott volt a kiállítók között és workshopok keretében tájékoztatta az érdeklôdôket a Társadalmi Megújulás Operatív Program, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, és a regionális operatív programok pályázatairól és forrásairól, valamint a szociális területen végzett munkáról és az elért eredményekrôl. A workshopokon olyan témák kerültek elô, mint a társadalmi befogadás, a roma integráció területén elért eredmények, a

nôk és a férfiak társadalmi egyenlôsége, valamint a fogyatékosság kérdése. Az elôadók bemutatták többek között az Országos Esélyegyenlôségi Hálózat tevékenységét, valamint Magyarország részvételét az Európai Unió esélyegyenlôségi programjaiban. Ezen felül az Ügynökség szóróanyagokkal, szakmai kiadványokkal várta az érdeklôdôket, valamint pályázati szakmai tanácsadást is tartott a humán programokért felelôs irányító hatóság, az ESZA Kft., és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlôségi Szakállamtitkársága.

Kódszám

Pályázat címe

Eljárásrend

Támogatási forrás összeg

Állapot

Meghirdetés dátuma

Beadás kezdete

Beadási határidô

Témacsoport

DAOP-2009-4.3.2

A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése

Egyfordulós

1,500,000,000 Ft

Pályázható

10/29/2009

12/15/2009

2/3/2010

11. Közigazgatás

GOP-2009-1.1.1

Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása

Egyfordulós

14,850,000,000 Ft

Pályázható

6/16/2009

8/31/2009

3/29/2010

21. K+F és innováció

GOP-2009-1.2.2.

Innovációs és technológiai parkok támogatása

Egyfordulós

8,900,000,000 Ft

Pályázható

6/16/2009

8/3/2009

12/31/2010

21. K+F és innováció

ÉMOP-1.1.1 / A és C

Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Egyfordulós

5,000,000,000 Ft

Pályázható

9/1/2009

10/19/2009

2/28/2010

22. A modern üzleti környezet

GOP-2009/2-2.1.1/A

Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése

Egyfordulós

15,000,000,000 Ft

Pályázható

10/19/2009

11/30/2009

12/31/2010

22. Vállalkozások (kkv-k) fejlesztése

NYDOP-2009-1.3.1 / A,B és C

Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Egyfordulós

3,530,000,000 Ft

Pályázható

9/1/2009

10/19/2009

2/28/2010

23. A modern üzleti környezet

DDOP-2009-1.1.1/F

Komplex programmal segítendô leghátrányosabb helyzetû kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése

Egyfordulós

4,000,000,000

Pályázható

6/26/2009

7/24/2009

2/1/2010

24. A modern üzleti környezet

ÉAOP-2009-5.1.2. C

Települési szilárd és folyékony hulladéklerakók, állati hulladéktemetôk, dögkutak rekultivációja

Egyfordulós

1,760,000,000 Ft

Pályázható

10/2/2009

12/15/2009

4/30/2010

31. Hulladék-gazdálkodás

KEOP - 2009 - 2.2.3/B

Üzemelô vízbázisok biztonságba helyezése

Egyfordulós

3,930,000,000 Ft

Pályázható

3/10/2009

3/10/2009

11/30/2010

33. Vízgazdálkodás

KEOP - 2009 - 3.3.0

Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése

Egyfordulós

1,460,012,445 Ft

Pályázható

3/18/2009

3/18/2009

Visszavonásig

34. Természetvédelem

KEOP - 2009 - 4.4.0

Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hô- és villamosenergia-, valamint biometántermelés

Egyfordulós

10,000,000,000 Ft

Pályázható

3/11/2009

3/20/2009

Visszavonásig

35. Energia

DAOP-2009-3.1.1/D

Önkormányzati tulajdonú belterületi közutak fejlesztése a komplex programmal kezelendô LHH kistérségekben

Egyfordulós

980,000,000 Ft

Pályázható

5/15/2009

6/15/2009

3/1/2010

41. Közútfejlesztés

NYDOP-2009-3.2.1/B

Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások

Egyfordulós

1,540,000,000 Ft

Pályázható

6/30/2009

8/24/2009

3/25/2010

43. Közösségi (kombinált) közlekedés

KözOP-2008-3.2.

Kerékpárút hálózat fejlesztés

Egyfordulós

14,000,000,000 Ft

Pályázható

4/15/2008

5/15/2008

Visszavonásig

44. Kerékpárút

KMOP-2009-2.3.1/D

Dunai közlekedés fejlesztése

Egyfordulós

1,003,000,000 Ft

Pályázható

7/27/2009

8/24/2009

2/15/2010

44. Közösségi (kombinált) közlekedés

TÁMOP-1.1.1-09/1

Megváltozott munkaképességû emberek munkahelyeinek adaptációja

Egyfordulós

721,860,000 Ft

Pályázható

7/3/2009

8/3/2009

7/31/2011

51. Foglalkoztatás, felnôttképzés

DAOP-2009-4.2.1/B

Oktatásfejlesztés a komplex programmal kezelendô LHH kistérségekben

Egyfordulós

1,800,000,000 Ft

Pályázható

6/5/2009

6/22/2009

2/15/2010

52. Oktatás, iskola

TÁMOP-3.1.5-09/A/2

Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerûsítése, pedagógusok új szerepben) (konvergencia)

Egyfordulós

6,075,140,184 Ft

Pályázható

10/5/2009

11/15/2009

1/30/2010

52. Oktatás, iskola

TÁMOP - 3.4.2/09/2

Sajátos nevelési igényû tanulók együttnevelésének támogatására

Egyfordulós

766,000,080 Ft

Pályázható

10/15/2009

11/2/2009

1/30/2010

52. Oktatás, iskola

TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV

A felsôoktatás minôségének javítása a kutatás-fejlesztés-innovációoktatás fejlesztésén keresztül

Egyfordulós

14,938,872,000 Ft

Pályázható

12/30/2009

1/9/2010

2/15/2010

52. Oktatás, iskola

TIOP-1.1.1/07/1.

A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése

Egyfordulós

24,110,000,000 Ft

Pályázható

12/18/2007

2/20/2008

2/15/2010

52. Oktatás, iskola

TÁMOP 5.1.1.-09/6

Képzés-foglalkoztatás hátrányos helyzetûeknek (LHH)

Egyfordulós

6,586,230,000 Ft

Pályázható

10/1/2009

10/10/2009

1/22/2010

53. Szociális, társadalmi

ÉAOP-2009-4.1.3/C

Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése a komplex programmal kezelendô leghátrányosabb helyzetû kistérségekben

Egyfordulós

1,096,000,000 Ft

Pályázható

6/17/2009

7/20/2009

3/1/2010

53. Szociális, társadalmi

TIOP-2.2.4/09/1

Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvôbetegszakellátásban

Egyfordulós

74,800,000,000 Ft

Pályázható

10/16/2009

1/1/2010

4/16/2010

54. Egészségügy

DDOP-2009-2.1.1 A

Térségi alapú komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása

Egyfordulós

3,000,000,000

Pályázható

12/2/2009

1/4/2010

4/5/2010

61. Turizmus

ÉMOP-2009-3.1.3/B

Kisléptékû településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére (Települések infrastrukturális fejlesztése LHH kistérségekben)

Egyfordulós

2,494,000,000 Ft

Pályázható

6/2/2009

6/23/2009

3/1/2010

63. Településfejlesztés

Utolsó adatfrissítés: 2010. 01. 11. Forrás: NFÜ BIR rendszer A fenti adatok tájékoztató jellegûek. Részletes információk és további pályázatok a www.nfu.hu oldalon találhatók. A pályázatok benyújtásával kapcsolatban kérjük, hogy kísérje figyelemmel a honlapon megjelenô pályázati közleményeket és a pályázati kiírások módosításait.

23

A kiadványban szereplô projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap társfinanszirozásával valósulnak meg.