GAZDASÁGI PROGRAM SÁRVÁR VÁROS FEJLŐDÉSÉNEK A ES ÖNKORMÁNYZATI CIKLUSRA TERVEZETT LEHETŐSÉGEIRŐL

GAZDASÁGI PROGRAM SÁRVÁR VÁROS FEJLŐDÉSÉNEK A 2014-2019-ES ÖNKORMÁNYZATI CIKLUSRA TERVEZETT LEHETŐSÉGEIRŐL

Sárvár, 2015. február

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 1.1 Jogszabályi háttér 1.2. A 2010-2014. önkormányzati ciklus gazdasági programja 2. A gazdasági program megalkotását befolyásoló tényezők 2.1.A fejlesztések forrása 2.1.1. Önkormányzati pénzeszközök 2.1.2. Pályázatokon elnyerhető források 2.1.3. Magántőke 2.2. A városfejlesztési elképzeléseinket meghatározó körülmények Erősségek, gyenge pontok, veszélyek, lehetőségek 3. Gazdasági program 2014-2019 3.1. Idegenforgalom, városmarketing, desztinációépítés 3.2. Infrastrukturális fejlesztési feladatok 3.3 A Sárvárfürdő további fejlesztési lehetőségei 3.4 Oktatás a gazdaság szolgálatában 3.5 Betelepülő és már betelepült vállalkozásokat támogató programok, intézkedések, adók 3.6. Kulturális élet, rendezvények, fesztiválok 4. Összegzés

2

1. Bevezetés 1.1. Jogszabályi háttér Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 116. §-a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreként határozza meg a gazdasági program elfogadását. Az Mötv. 116.§-a ad útmutatást a program tartalmára vonatkozóan: A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A gazdasági program – a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – kiemelten tartalmazza az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. A 2014-2019 közötti önkormányzati ciklusra szóló gazdasági program elkészítése során mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az országgyűlés elfogadta az ország új alaptörvényét, valamint az új önkormányzati törvényt. Ezen új jogszabályok alapjaiban érintik az önkormányzati rendszer működését, finanszírozását, elsősorban a kötelező és önként vállalt feladatok eddigitől eltérő meghatározásával. Az átalakulás alapjaiban érinti az oktatás, az egészségügy, valamint a közszolgáltatások területét. A gazdasági programot a képviselő-testületnek az alakuló ülését követő hat hónapon belül kell elfogadnia. 1.2. A 2010-2014. önkormányzati ciklus gazdasági programja Az előző képviselő-testület által 2011. februárban elfogadott gazdasági programjában megfogalmazott fejlesztési elképzelések szinte teljes egészében megvalósultak. Figyelemre méltó eredmény, hogy szinte valamennyi beruházásához sikerült pályázati forrást elnyerni. •

Városunk megkapta a”Gyógyhely” elismerő címet

•

A gyógyhelyfejlesztési program keretében megépült a Posta-tér

3

•

Megvalósult a kertvárosi csapadékvíz elvezető rendszer korszerűsítése

•

Megújult a Tűzoltóság épülete

•

Korszerűsítettük a város Távhő rendszerét

•

Műfüves pálya épült

•

Jelentős beruházások történtek az önkormányzati úthálózat kiépítésében és felújításában

•

Megújultak és bővültek zöldterületeink, játszótereink

•

Látványosan korszerűsödött és bővült a parkoló kapacitás

•

Elindult az új köztemető építése

•

Generális korszerűsítést hajtottunk végre a Petőfi úti és a Vármelléki óvodában

•

Bővült a Barabás György Szakközépiskola

•

High- tech biolabort alakítottunk ki a Tinódi Gimnáziumban

•

Sárvári Gyógy-és Wellness fürdőben kalandpark létesült és új attrakcióként a csúszdarendszer bővítése is megtörtént.

•

A MÁV-val közös pályázat keretében megújult a vasútállomás és környéke, újabb körforgalom épült

•

Megújult a Nádasdy-vár hídja

•

A Hegyközségben elindult a szennyvízhálozat kiépítése

Az elmúlt négy esztendőben ismét több olyan magánberuházás történt a városban, amelyek - összhangban az önkormányzat városépítési, fejlesztési elképzeléseivel jelentősen javították a városképet és munkahelyeket teremtettek, nem utolsó sorban pedig az önkormányzat adóbevételeinek stabilitását eredményezték. •

Megújult és bővült a Harmónia Hotel és a Bassiana Hotel

•

Újabb panziók, apartmanok épültek a város több pontján (Azur-ház, Mirage, Mara apartman, Velanira apartman stb.)

•

Elkészült az északi elkerülő út harmadik szakasza a váti körforgalomig, kerékpárúttal a porpáci elágazóig

•

Saját forrásból megújult a Vadkert-major, új négy évszakos lovas pálya létesült

•

Az Ipari Parkban új vállalkozás kezdte meg működését (AWF)

•

Bővítette raktárbázisát az Edilkamin vállalat

Fentiekben részletezett, megvalósított fejlesztések és beruházások kiváló alapot teremtenek a 2014-2019. évekre vonatkozó gazdasági programnak. Új fejlemény, hogy

4

a kormány adósságkonszolidációs program keretében átvállalta városunk 1,8 milliárdos adósságát. Az így felszabaduló források gazdaságfejlesztési célokra használhatók. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a bennünket körülvevő gazdasági folyamatok módosíthatják az elképzelések megvalósítását.

2. A gazdasági program megalkotását befolyásoló tényezők Fejlesztési terveinknek alapot igazán küldetésünk ad: Sárvár mint nemzetközi gyógyhely az itt élő sárvári polgárok illetve az ide látogató vendégek számára egy lakható és mind magasabb életszínvonalat kínáló szolgáltató várossá válik. A gazdasági ciklusprogram ráépül az integrált településfejlesztési stratégiára (ITS) és a gyógyhely fejlesztési programra is, valamint kapcsolódik a megyei gazdaságfejlesztési stratégiához. Ezek a stratégiai dokumentumok adnak keretet városunk fejlődésének a következő évtizedben. 2.1. A fejlesztések forrása Fejlesztési elképzeléseink megvalósítása során továbbra is három alapvető forrásra támaszkodhatunk, amelyek természetesen szoros összefüggésben vannak egymással: 

önkormányzati pénzeszközök



pályázatokon elnyerhető források



magántőke.

2.1.1. Önkormányzati pénzeszközök A kitűzött fejlesztési célok megvalósítása során az önkormányzati pénzeszközök biztosítják a pályázatokhoz szükséges önerőt. Az elmúlt évek szigorú költségvetési gazdálkodásának eredményeképpen a város valamennyi pályázati forrásból megvalósuló beruházáshoz képes volt biztosítani a szükséges önerőt, továbbá képes volt fedezetet biztosítani a beruházások megvalósítása során felmerült többletkiadásokra.

5

A folyamatban levő, illetve azon beruházások esetén, ahol a támogatási szerződés megkötése megtörtént a szükséges önrész az önkormányzat költségvetésében elkülönítésre került. Alapvető követelmény, hogy a fejlesztésekhez szükséges források biztosítása nem veszélyeztetheti a városüzemeltetést és az önkormányzati intézményrendszer működtetését. 2.1.2. Pályázatokon elnyerhető források A következő hónapokban megjelennek az Új Széchenyi Terv pályázati tervei, néhány esetben a konkrét pályázati felhívások is. E források működésének alapvető filozófiája, hogy az önkormányzatok direkt pályázati lehetőségei a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen szűkülnek. Az új pályázatok elsősorban a gazdasági szereplőket, közülük is a kis- és közepes vállalkozásokat célozzák meg. Feladatunk tehát kettős. Egyrészt az önkormányzat által még elérhető pályázati lehetőségek felkutatása, valamint a helyi vállalkozások segítése a források megszerzésében. ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAMOK Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Versenyképes Közép Magyarország Operatív Program (VEKOP) Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (KOP) Vidékfejlesztési Program (VP) Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Operatív Program

Javasolt forrásallokáció

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

39,40%

Terület- és Településfejlesztési Operatív program

16,15%

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív program

3,55%

Gazdaságfejlesztés összesen

59,10%

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program

10,94%

Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP

14,77%

Közlekedésfejlesztés Operatív Program

13,69%

6

Végrehajtási Koordinációs Operatív Program

1,50% 40,90%

Összesen

100%

A TERÜLETI OPERATIV PROGRAM (TOP) prioritásai (Akcióterv 2014-2020) Regionális gazdaságfejlesztés Turizmusfejlesztés A Nyugat-Dunántúl természeti, történelmi-kulturális örökségének értéktudatos, komplex megőrzése, klaszter jellegű együttműködésben megvalósuló új, egyedi arculatú, magas minőségű fejlesztése, mely tartalmazza: a termálvízkincsre alapozott egészségturisztikai-rekreációs fejlesztéseket; történelmi emlékek, kulturális értékek integrált fejlesztését; tájegységekre jellemző ökoturisztikai, kistérségi alapon szervezett tematikus szolgáltatások támogatását; a régió turisztikai intézményrendszerének megújítását. Megpályázható cél az önkormányzat számára: attrakcióbővítés, egészségturisztikai programok megvalósítása. Városfejlesztés A prioritás támogatja a leromlott vagy leszakadó városrészeken integrált településrehabilitációs akciók végrehajtását, továbbá a városközpontok és barnamezős területek fizikai megújítását és a városi funkciók (gazdasági, közösségi, közfunkciók) bővítését. Megpályázható cél az önkormányzat számára: Hild-park és a Kispiac rendezése. Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra A településszerkezethez és a tájhoz illeszkedő környezetbarát rendszerek alkalmazásának elősegítése, környezeti tudatosság növelése. Biztonságos, jó állapotú felszíni vizek az EU Víz Keret irányelvnek megfelelően. Az alsóbbrendű közúthálózat és a kerékpárút-hálózat fejlesztésével a települések, térségek belső elérhetőségi viszonyainak javítása. Megpályázható cél az önkormányzat számára: Belterületi utak fejlesztése – Berzsenyi út, kerékpárút építés, Csónakázó-tó bővítés, fejlesztés, melyhez vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezünk.

7

Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése A prioritás kiterjed az egészségügyi alapellátást, járóbeteg-szakellátást, rehabilitációt, hosszú idejű ápolási ellátást, szociális alapszolgáltatást és gyermekjóléti alapellátást biztosító intézmények, óvodák, valamint alap- és középfokú oktatási intézmények infrastrukturális, a régió sajátos településszerkezetét figyelembe vevő fejlesztésére. A prioritás hozzájárul a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáféréshez szükséges infrastruktúra és az e-közigazgatás fejlesztéséhez. Megpályázható cél az önkormányzat számára: Gondozási és Családsegítő Központ infrastrukturális fejlesztése, tüdőgondozó, háziorvosi (felnőtt és gyermek) rendelők kialakítása 2.1.3. Magántőke A városfejlesztés harmadik alapvető pillére a magántőke, amelynek bevonásával a legeredményesebben lehet munkahelyeket teremteni, s az önkormányzat saját bevételeit növelni. A befektetés-támogatási politika csak akkor lehet eredményes, ha: 

a város teljes körű és korszerű infrastruktúrával rendelkezik,



megfelelő a városmarketing,



a városban már jelen levő befektetőkkel kialakított jó kapcsolat révén élnünk kell a „kapcsolati tőke” kínálta lehetőségekkel,



végül, de nem utolsó sorban az önkormányzati adópolitika is befolyásolja a befektetők döntését,



a rendezési terv folyamatos aktualizálása a befektetői igények, valamint a városfejlesztési elképzelések harmonizálásával.

A gazdasági válság elmúltával valószínűsíthető a magánerős beruházások fokozatos megindulása a városban. Ugyanakkor az 1.2. pontban említett, megvalósult magánerős beruházások nyomán a város munkaerő piaci helyzete kedvező, és növekedtek a helyi adóbevételeink. 2.2. A városfejlesztési elképzeléseinket meghatározó körülmények (Erősségek, gyenge pontok, veszélyek, lehetőségek)

8

Erősségek 

Kedvező

Gyengeségek megközelíthetőség



(köz-

úton, vasúton, repülőterek közel-

sa, időjárástól függés

sége – Bécs, Sármellék)  

Szabadtéri programok szezonalitá-



Nyelvismeret (elsősorban cseh és

Osztrák határ közelségéből fakadó

szlovák) gyengesége, idegen nyel-

előnyök

vet beszélő szakemberek hiánya

Vendégéjszaka

szám



folyamatos

emelkedése

Parkoló-kapacitás főszezonban tapasztalható szűkössége



Növekvő fürdő-látogatottság





Gyógyfürdő (modern, jól felszerelt,

ismert település – gyenge telepü-

jó minőségű gyógyászati szolgálta-

lésmarketing 

tások)

Nemzetközi viszonylatban kevésbé

A fedett szolgáltatások mérete kor-

Többgenerációs, egész éven át láto-

látozott, ezért az erőforrások ma-

gatható családi fürdőlétesítmény

ximálisan lekötöttek, többször elő-



Szálláskínálat dinamikus bővülése

fordul zsúfoltság



Gazdag nyári programkínálat, fesz-





lenleg még megoldatlan

tiválok 

Víz másodlagos felhasználása je-

Csendes, nyugodt, pihenésre al-



Kerékpárutak hiánya

kalmas környezet, jelentős zöldöve-



A

KKV

szektor

képviselőinek

zet (arborétum, Csónakázó-tó)

szemlélete alapján az önkormány-

TDM szervezet, (hatékony megjele-

zat és a gyógyfürdő feladata lenne

nés a turisztikai piacon)

a vendégforgalom megtartása és



Gazdasági stabilitás

további növelése



Két fajta gyógyvíz



Gyógyhely minősítés

gas-fokú elvándorlás, nagy fluktu-



A gyógyvíz kedvező élettani hatása

áció



Biztos vízbázis



A legnagyobb hazai szállodaláncok







és marketing hálózatukkal Stabil vendégkör, magas visszatérési arány 

Történelmi tradíciók, emlékhelyek, Nádasdy vár



A határ közelsége miatt versenytárs szlovén és osztrák fürdők

jelenléte a településen értékesítési 

Osztrák határ közelsége miatt ma-

rendezett utcák, terek – szép vá-

9

roskép, virágosítási versenyek előkelő helyezése 

nagy számú cseh és osztrák vendég



befektetésbarát önkormányzat cím



családbarát önkormányzat cím



aktualizált

integrált

településfej-

lesztési stratégia 

mobilizálható pénzügyi tartalékok

Lehetőségek 

Minden célcsoportok (pl. idősek, gyermekes



Veszélyek családok)

igényeinek



hatásai (vendégszám csökkenése, orosz-ukrán krízis, magánfejlesz-

Valódi többgenerációs szolgáltatá-

tések elmaradása) 

víz,

lyi imázs erősítése)

egyéb gyógyhelyek)

Kapcsolódó szállás- és

parkoló-

Versenyképességet biztosító fejlesz-



 

burgenlandi

fürdővárosok,

Fokozódó versenyhelyzet kialakulása a régióban



Erőtlen városmarketing, nem elég

tések megvalósulása, ezzel együtt

hatékonyan működő TDM szerve-

újabb magánszolgáltatások kiépü-

zet 

Visszatérő

vendégek

számának

csökkenése

Egyedi arculat és szolgáltatási kör 

A

fejlesztések karbantartásának

Folyamatosan növekvő hírnév és

elmaradásával csökkenhet az elé-

látogatottság a gyógyfürdőnél, va-

gedettség

lamint a fürdő által nyújtott szol

folyamatos

lesztés a projektterületen (gyógyhe-

kialakítása 

versenytársak

gyógyhelyi fejlesztése (pl. Bük, Hé-

lése 

Fő

Folyamatos és tudatos termékfej-

kapacitás további bővülése 

Gazdaságpolitikai helyzet negatív

fokozott kielégítése sok 





Kiegészítő kínálati elemek, prog-

gáltatáscsomag minőségénél

ramok színvonalát nem sikerül az

Az egészségturizmus iránti kereslet

alap kínálati elemek színvonalával

növekedése

szinkronba hozni

A gyógyturizmus továbbfejlesztése



A hazai társadalombiztosítás által

kézenfekvő irány marad

nyújtott kezelések továbbra is ala-

Város turisztikai szolgáltatói és a

csony szinten maradnak

10

Gyógyfürdő együttműködése 

A teljes Nyugat-Dunántúli régió erőteljes fejlődése

 



követi a fajlagos költés növekedése 

Az egészségturisztikai kereslet nö-

A hagyományos, természeti gyógy-

vekedési ütemének stabilizálódá-

módok iránti kereslet növekedése

sa, esetleges csökkenése

Szombathelyi repülőtér (23 km) új-



rahasznosítása 

Beruházások nagyságrendjét nem

Konferencia-lehetőségek

Forint árfolyamának gyengülése, svájci frank árfolyamkockázata a fürdő hitelek esetében

bővülése

az új létesítmények által 

Befektetési övezetek összhangban a városrendezési tervvel



Iparterületek bővíthetősége

3. Sárvár Város Önkormányzatának 2014-2019. évi gazdasági programja 3.1. Idegenforgalom, városmarketing, desztinációépítés Az európai szintű fürdőfejlesztés második ütemének megvalósítását követően kiemelt célunk a fürdő gazdaságos üzemeltetésének biztosítása az ésszerű gazdálkodás feltételeinek megteremtésével. Meg kell őrizni a minőségi fürdőszolgáltatások terén elért pozíciónkat. Az idegenforgalom további fejlesztésének lehetőségét elsősorban a magántőke beruházásaihoz kapcsoljuk, melynek feltételeit a városrendezési terv folyamatos aktualizálásával teremtjük meg, összhangban a gyógyhellyé nyilvánítás feltételeivel. Meg kell erősítenünk és fenn kell tartanunk azt a vonzó városképet, városimázst, amelynek köszönhetően az elmúlt évtizedben Sárvár a hazai turizmus legkedveltebb célpontjai közé került, és nemzetközileg is jegyzett üdülőhellyé vált. Ennek érdekében a városmarketing területén ki kell dolgoznunk egy új, kulturális, természeti és idegenforgalmi értékeinket bemutató városképet. Ez a munka akkor lehet igazán eredményes, ha az idegenforgalomban érintett valamennyi szervezet, vállalkozás összehangolt tevékenységével valósul meg. E cél megvalósítása a TDM (Turizmus Desztináció Menedzsment) szervezet feladata, melynek működésére az Új Széchenyi Terv keretében elnyert pályázati forrás is rendelkezésre áll. Célunk, hogy a turizmus és az idegenforgalom fejlődésével párhuzamosan a családok is mind nagyobb számban találják meg boldogulásukat ezen a területen.

11

1.

Projekt megnevezése: A sárvári Csónakázó-tó és szabadidő park fejlesztése

Projekt célja: A Csónakázó-tó mellett lévő mintegy 10 ha-os agyag-nyerőhely rekultivációjával a Csónakázó-tó meglévő vízfelületének mintegy 5 ha-os bővítése mellett, pihenőerdő, gyalogösvények és természetvédelmi tanösvény kialakítására kerül sor. Projekt indoklása: A város tervezett déli üdülőterületének részeként az újrahasznosítás valós közcélt szolgál. Hosszútávon a gyógy-idegenforgalom fellendülésével pozitív hatást gyakorol a város gazdasági helyzetére. Várható bekerülési költség: 300.000 e Ft Előkészítettség: Jogerős vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező projekt. 2.

Projekt megnevezése: Hild park rekonstrukciója és a műemlék evangélikus

templom felújítása tér átalakításával és bővítésével válik teljessé a városközpont rekonstrukciója, amely Magyarország egyik legszebb közösségi terévé válik. A műemlék evangélikus templom felújítása: Sárvár a Reformáció 2017 ünnepségsorozat egyik kiemelt országos Projekt célja: Sárvár egy rendkívül

helyszíne. A templom belső felújítása a

szép közösségi térrel gazdagodott a

2017. évi események miatt is elenged-

2014-ben felújított Posta-térrel, amely

hetetlenné vált.

20 éven keresztül egy kihasználatlan terület volt. A terek, sétáló övezetek a

Várható bekerülési költség: 280 000

frekventált idegenforgalmi övezetekben

e Ft.

gazdasági előnyt jelentenek, hiszen a

Előkészítettség: Engedélyes tervek

város,

a

470 000

vendégéjszakával

Magyarország hetedik leglátogatottabb városa. Az Evangélikus templom előtti

12

13 3. Projekt megnevezése: Báthory Erzsébet. Évszázadok története építő legenda alakult ki. A vár területén létrehozott attrakció egyrészt bemutatja Báthory Erzsébet valódi történetét (gyermekét és férjét szerető, vagyonát és birtokát értően kezelő főúri asszony), illetve a személyével kapcsolatos legenda kialakulását, magyaProjekt célja: A Nádasdy-vár turiszti-

rázatát. Az attrakció nemcsak múze-

kai hasznosításának egyik lehetősége

umi bemutatásra törekszik, hanem

Báthory Erzsébet kultuszának bemu-

egy olyan programot is kínál, mely

tatása,

kötött

folyamatosan fenntartja az érdeklő-

programsorozat létrehozása és működ-

dést. Az attrakció egyben a városba

tetése. A magyar és nyugat-európai

érkező turisták számát is növeli.

valamint

egy

hozzá

közvéleményben Nádasdy II. Ferenc, az erős fekete bég felesége körül egy az

Várható bekerülési költség: 120.000

irodalmat, a filmipart, általában a szó-

e Ft.

rakoztató ipart állandóan foglalkozta-

Előkészítettség: Tervezés folyamat-

tó, a misztikumra, az emberi félelemre

ban

3.2. Infrastrukturális fejlesztési feladatok 1. Projekt megnevezése: Új városi köztemető kialakítása nek, fenntartásának. Az új köztemető kialakítása halaszthatatlan, mert a régi köztemető fizikai bővítésére már nincs lehetőség. Az első ütem (útcsatlakozás, terület vásárlás) önerőből már kialakításra került, A második ütem kialakítása megközelítőleg 280 millió

Projekt célja: Sárvár központi temető-

forint.

jét 1830-ban alakították ki, amely na-

Várható bekerülési költség: 280.000

gyon rövid időn belül betelik. Az ön-

e Ft

kormányzat kötelező feladatai között

Előkészítettség: kiviteli tervek

kiemelt szerep jut a temető létesítésé-

13

2.

Projekt megnevezése: Többfunkciós sportcsarnok létesítése

Projekt célja: Új sportcsarnok létesítése, amely kielégíti a helyi egyesületek terem igényét és alkalmas nemzetközi

versenyek

rendezésére,

illetve

kulturális programok befogadására. Várható

bekerülési

költség:

2.500.000 e Ft Előkészítettség: A terület rendelkezésre áll, látványterv elkészült, tervezés folyamatban.

3. Projekt megnevezése: Sárvár közvilágításának energetikai korszerűsítése Projekt célja: A város területén található 2000 db -helyenként több évtizedes- telepített közvilágítási rendszer felújításra szorul. A fürdővárosi jelleg megkívánja a korszerű, takarékos és vendégbarát közvilágítási rendszert. Várható bekerülési költség: 385.000 e Ft. Előkészítettség: Nyertes pályázat 4.

Projekt megnevezése: Nádasdy Tamás Általános Iskola tornatermének

energetikai megújítása épített terem energia rendszere rendkívül elavult. A szociális helységek és a terem szigetelése, a régi külső üvegek cseréje és alternatív energia felhasználása került tervezésre. Várható bekerülési költség: 149.000 e Ft. Előkészítettség: Tervek rendelkezésre Projekt célja: A Nádasdy Tamás Álta-

állnak, pályázat elbírálása folyamat-

lános Iskola tornatermének felújítása

ban

elengedhetetlenné vált. Az 1974-ben

14

15

5.

Projekt megnevezése: Közösségi terem a Koncz János Alapfokú Művészeti

Iskola székhelyén Projekt célja: A sárvári Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola az intézményben négy művészeti ágban (zeneművészet, néptánc, színjáték, és képzőművészet) folyó nevelés-oktatás mellett a város három rangos, nagy hírnévvel rendelkező amatőr művészeti együttesének is állandó otthona immár 25 éve. A Sárvári Koncertfúvószenekar, a Sárvári Vonósok, a Sárvári Pedagógus Női Kórus, valamint alkalmanként Regős Népzenei Együttes is az intézmény Várkerület 31. alatti székhelyén tartja próbáit, készül a hazai és külföldi fellépéseire. Ezen együttesek mellett az utánpótlást nevelő Ifjúsági Fúvószenekar, valamint Vonós Ifjúsági Zenekar és további zeneiskolai kamaraegyüttesek tartanak foglalkozásokat itt, heti rendszerességgel zeneiskolai órák keretében. A szükségmegoldásként az épület légópincéjében egykor kialakított közösségi terembe már nem fér el a 70 fősre kibővült Koncertfúvószenekar. Ezen túlmenően az említett művészeti csoportok részére közegészségügyi és akusztikai szempontból is alkalmatlan ez a helyiség folyamatos emberi tartózkodásra, és művészeti szakmai munkára. A város reprezentatív művészeti együtteseinek - amelyek számos hazai és külföldi szakmai elismeréssel, díjjal rendelkeznek, képviselik a magyar zenekultúrát nemzetközi fesztiválokon, versenyeken -, illetve a művészeti iskola kamarazene tanszak képzésén működő kamaraegyüttesek, ifjúsági zenekarok részére szükséges lenne egy megfelelő méretű, a kor színvonalán álló, magas szintű művészeti szakmai munkát segítő közösségi terem kialakítása. A többfunkciós terem a művészeti iskola nagyszabású rendezvényeinek, koncertjeinek méltó helyet tud biztosítani. Kamarakoncertekre alkalmas kivitelezése folytán hozzájárul Sárvár, mint nemzetközi hírű fürdőváros és gyógyhely magas szintű kulturális életének további minőségi továbbfejlesztéséhez. A közösségi terem továbbá lehetőséget teremt nyári zenei kurzusok szervezésére, a magyar alapfokú, középfokú, és felsőfokú zeneművészeti képzés intézményeivel való

15

együttműködés keretében, melynek programjai bekapcsolódnak a minőségi turizmus egyre magasabb szintű kulturális igényeinek kielégítésébe. Várható bekerülési költség: 130 000 e Ft. Előkészítettség: látványtervek, terület rendelkezésre áll 6.

Projekt megnevezése: Gondozási és Családsegítő Központ felújítása

Projekt célja: Szociális és családsegítő funkciók, valamint a társadalmi integráció feltételeinek javítása. Várható bekerülési költség: 300.000 e Ft Előkészítettség: Építési engedélyezési tervdokumentáció rendelkezésre áll 7.

Projekt megnevezése: Bölcsőde felújítása

Projekt célja: Hőszigetelés, nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés Várható bekerülési költség: 80.000 e Ft Előkészítettség: Építési engedélyezési tervdokumentáció rendelkezésre áll 8.

Projekt megnevezése: Gazdaságfejlesztési program- iparterületek vásárlása

Projekt célja: Sárvár gazdaságfejlesztési programjának hangsúlyos eleme a befektetések további ösztönzése, amely részben a rendelkezésre álló iparterület és azok infrastrukturális fejlesztése révén valósulhat meg. Előkészítettség: terület tárgyalás alatt 9.

Projekt megnevezése: Városi egészségház kialakítása – alapszintű orvosi

ellátás biztosítására Projekt célja: A háziorvosok nagyrészt saját ingatlanban látják el a háziorvosi teendőket. A jelenleg dolgozó orvosok nyugdíjba menetele miatt a városban elkerülhetetlen az orvosi rendelők kialakítása, amellyel a következő évtizedekre kell megnyugtató megoldást találni. Várható bekerülési költség: 60.000 e Ft. Előkészítettség: tervezés folyamatban 10.

Projekt megnevezése: Belterületi út-, járda-, kerékpárút építés.

Projekt célja: Sárvár településszerkezeti adottságait, belső közlekedési viszonyait nagyban meghatározzák a természetes határok (pl. délről a Rába és a Gyöngyös), valamint az épített környezet (pl. északról a vasút és az elkerülő út). A gyorsan bő-

16

vülő turizmus, a tranzitforgalom növekedése miatt szükséges a belső forgalomszervezés újragondolása. A gyors és biztonságos közlekedés megteremtése a Nádasdy, Esze Tamás és a Berzsenyi utcák közlekedésének teljes megújítását igénylik. Várható bekerülési költség: 360.000 e Ft Előkészítettség: Engedélyes tervek 11.

Projekt megnevezése: Parkolók kialakítása

Projekt célja: A város területén, a kritikus pontokon a közlekedésbiztonság javítása érdekében az alábbi területeken elengedhetetlen a parkolók kialakítása. (Alkotmány utca, Gárdonyi utca, Dózsa utca, Árpád utca, Zsidó temető mögött, Rendelőintézet) Várható bekerülési költség: 300.000 e Ft. Előkészítettség: Részben megtervezve 12.

Projekt megnevezése: Lakóházak energetikai célú felújítása.

Projekt célja: Az energiahatékonyság növelése a lakótelepi környezetben. Panel épületek és téglablokk épületek hőszigetelése, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés a lakóközösségek együttműködésével. Várható bekerülési költség: 400.000 e Ft Előkészítettség: Egyeztetés alatt 13.

Projekt megnevezése: A Nádasdy vár energetikai korszerűsítése

Projekt célja: A Nádasdy vár a magyar állam tulajdona, történelmi emlékhely, a város kezelésében van. Műemlék jellege miatt az energetikai korszerűsítés körültekintő tervezést és megoldást igényel. Ugyanakkor a régi, ódon - méter vastag - falak mentén az 1976-ban telepített távhő rendszerű radiátorok és csőrendszerek rendkívüli módon elöregedtek. A korszerűsítéssel megközelítőleg 20-30% energia takarítható meg. Várható bekerülési költség: 100.000 e Ft. Előkészítettség: tanulmányterv elkészült 14.

Projekt megnevezése: Kerékpárutak fejlesztése: Sárvár- Rábasömjén, Sár-

vár-Hegyközség Projekt célja: A Sárvár rábasömjéni városrész és a hegyközségi városrész kerékpárúton nem megközelíthető. Az időközben megépült 88. sz elkerülő út és az egyre növekvő forgalmú főutak forgalma jelentős veszélyt jelent a kerékpáros lakosságra.

17

Biztonságunk érdekében a város és a fent említett városrészek összekötése szükségessé vált Várható bekerülési költség: 100 000 e Ft. Előkészítettség: előkészítés alatt 15.

Projekt megnevezése: Sárvárt elkerülő út III. ütem kiépítése

Projekt célja: A várost északról elkerülő körgyűrű III. szakaszának megépítése az Ipari Park működésének stabilitását, illetve a 2012-ben gyógyhellyé minősített település belső forgalmának csillapítását eredményezi. Projekt rövid indoklása: A várost északról elkerülő út megépítése több ütemre volt bontva az elmúlt évtizedben. A III. ütem megvalósítása sajnos már így is késedelmet szenvedett, amely a befektetői érdeklődés lanyhulását eredményezte. A gyógyhely minősítés miatt a 12 tonnánál nehezebb gépjárművek forgalmát korlátozni kellett, ezért gazdaságélénkítő hatása egyértelmű. A projekt a Flextronics támogatását élvezi, közös kooperáció, tárgyalások szükségesek. Várható bekerülési költség: 2.000.000 e Ft Előkészítettség: Koncepcióterv

 Megoldásra váró probléma a város különböző területein a csapadék-víz elvezető hálózat felújítása, fejlesztése.  A zöldterületek megóvása, ápolása fontos várospolitikai célkitűzés. A lakosság és a vállalkozások aktivitására is számítunk a tiszta, virágos város megteremtésében. A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése, hatékonyságának növelése fontos közügy. 3.3 A Sárvárfürdő további fejlesztési lehetőségei Projekt megnevezése: Sárvárfürdő 3.0 1. Családi fürdő bővítése - Attrakcióbővítés, szolgáltatásfejlesztés A Gyógy- és Wellnessfürdő családi fürdőszárnyának bővítése a hétvégenként és iskolai szünetek idején megjelenő zsúfoltság csökkentése, valamint a kínálat bővítése céljából. Tervezett attrakciók: korosztályos gyermekzónák a 4-7 és a 8-12 éves gyermekek számára (gyermekmedence vízi játékokkal, vízi kalandpark), tanmedence, pihenőte-

18

rek, török fürdő – hamam, családi étterem gyermekrésszel, fedett kijárat a strandmedence felé. Tervezett projektköltség: 1,2 milliárd Ft 2. 2200 m-es kút fúrása, gyógyászat fejlesztése – Egészségturisztikai szolgáltatás- és termékfejlesztés Előzetes tanulmányok alapján a Fürdő területén 2200 m mélységben megtalálható a magas sótartalmú 83°C körüli gyógyvíz (amelyből korábban a Sárvári Termálkristály-t állították elő). A gyógyvizet medencékben valamint a gyógyászaton különleges gyógykezelések formájában kívánjuk alkalmazni. A projekt része a gyógyászati szárny földszintjének felújítása, speciális gyógyászati eszközök beszerzése, inhalatórium kialakítása, valamint gyógyvíz bázisú termék előállítása. Tervezett projektköltség: 250 millió Ft. 3. Tó rehabilitációja, turisztikai hasznosítása – Környezetvédelmi felújítás, fenntartható szolgáltatásfejlesztés A projekt része a „Patkó-tó” rehabilitációja, kibélelése, partfal építése. A Fürdőből elfolyó meleg vizek felhasználásával biztosítható a tó vizének hőn tartása. A tó partján ún. spa bungalók kerülnek kialakításra, melyek lehetőséget biztosítanak családok vagy baráti társaságok kikapcsolódására. A bungalókban szauna, pihenőtér, whirlpool, stég kerül kialakításra. Tervezett projektköltség: 1,5 milliárd Ft. 4. Fürdőfelújítás – Energetikai korszerűsítés – parkoló és fürdőkert bővítés A 2001 óta magas kihasználtsággal (jelenleg évi kb. 720 ezer vendég) működő fürdőben a fenntartható és gazdaságos üzemelés érdekében időszerűvé vált a régi fürdő komplett energetikai és víztechnológia megújítása, a szellőzőrendszer cseréje, a medencék és a medencetér burkolatainak megújítása, tetőszigetelés, új álmennyezet, hangcsillapítás mindkét fürdőtérben, élményelemek felfrissítése, világításkorszerűsítés, belsőépítészeti megújítás. Az út túloldalán lévő területek beintegrálása a fürdőkertbe egy híddal, és a megkezdett parkoló bővítés befejezése. Tervezett projektköltség: 1,3 milliárd Ft.

19

3.4

Oktatás a gazdaság szolgálatában

Az óvodák és iskolák elmúlt évtizedben történt felújítását követően elmondhatjuk, hogy a közoktatási intézményeink épületállományánál a legkritikusabb, legnagyobb anyagi erőforrásokat igénylő beruházásokat megvalósítottuk. Ugyanakkor az önkormányzat éves költségvetéseiben továbbra is biztosítani kell az intézményfelújítási keretösszeget, hogy az állagmegóvás folyamatosan megoldható legyen. A nevelés-oktatás tárgyi feltételeinek biztosításán túl meg kell teremteni a hátrányos helyzetű, leszakadó, lemaradó tanulók felzárkóztatását annak érdekében, hogy tanulmányaik befejezését követően eséllyel induljanak a munkaerő-piacon. E terület erősítése egyben szociálpolitikai célokat is szolgál. Legalább ekkora hangsúlyt kell fektetni a tehetséggondozásra, a város hosszútávú fejlődése elképzelhetetlen magasan képzett, felsősokú tanulmányaik befejezését követően szülővárosukba visszatérő fiatalok munkája, elhivatottsága nélkül. Folytatjuk a Bursa Hungarica Önkormányzati Felsőoktatási Ösztöndíjpályázatot. Kiemelt figyelmet kell fordítani a KLIK-kel együttműködve a magas színvonalú, a munkaerőpiac igényeire gyorsan reagáló szakképzésre. 3.5 Betelepülő és már betelepült vállalkozásokat támogató programok, intézkedések, adók Megítélésünk szerint a turisztikailag fejlett övezetek a vállalkozásoknak is előnyt jelentenek, hiszen befektetők szívesebben jönnek gazdaságilag és turisztikailag preferált övezetekbe, a vállalkozások fejlődését ezzel is segítve. Az önkormányzat az egyszerű adminisztrációval, a segítő koordinációval, megfelelő kommunikációval szoros kapcsolatban segíti a vállalkozásokat, túlzás nélkül állítjuk, hogy a városunk operatív kapcsolata a vállalatok vezetőivel nem elmélet, hanem valós gyakorlat. A befektetést kereső vállalkozásoknak több helyszín is rendelkezésére áll. Ipari területeket tekintve az északi városrész - rendezési tervben jóváhagyott módon - illetve a jelenlegi Ipari Park területe jöhet szóba. Turisztikai befektetésekre a kórház mögötti területet, a volt bagolyrét területét, illetve a volt cukorgyár területét javasoljuk. Sárváron az államilag elrendelt, kötelező adónemeken felül semmilyen adó nem terheli a vállalkozásokat. Az iparűzési adó, az idegenforgalmi- és a gépjárműadó beszedésén túl önkormányzatunk nem kíván a vállalkozások életébe beavatkozni.

20

Sárvár következő évtizedes fejlődését alapvetően meghatározza az idegenforgalom, a gyógyhely terület és az abban rejlő lehetőségek kihasználása. A városi infrastruktúra magas színvonala segíti a fenti célok elérését, a sétáló övezetek, a zöld területek magas aránya, az elkerülő utak nagysága, az oktatási rendszer sokszínűsége, a zajló kulturális élet, a nemzeti hagyatékok támogató bázisát jelentik a befektetéseknek 3.6. Kulturális élet, rendezvények, fesztiválok Sárvár kulturális élete történelmi hagyományokra és a kor igényeire épül. Az elmúlt évtizedekben kialakult, magas színvonalú, színes kulturális kínálat megőrzése és megújítása intézményi és civil együttműködéssel szervezhető meg. A fesztiválok kialakult rendje, műfaji sokszínűséget, változatos programkínálatot nyújt a sárváriaknak és vendégeinek egyaránt. Kiemelt nagyrendezvényeink (Nemzetközi Mazsorett Fesztivál, Nemzetközi Fúvószenei Fesztivál, Nádasdy Történelmi Fesztivál, Nemzetközi Motoros Találkozó, Nemzetközi Folklórnapok, Lidércfény, a múzeumban, Szüret, Simon Júdás Vásár) színvonalának megőrzése, tartalmi megújítása a következő évek nagy kihívása. A helyi civil társadalom megerősödését minden területen támogatni kívánjuk, mert fontos értéknek tartjuk munkájukat a kulturális, sport, oktatási, karitatív és szociális területen egyaránt. Jelenlétükkel, aktivitásukkal szerves részei a közéletnek és a társadalmi összetartozás kialakításának fontos műhelyei. 4. Összegzés A város gazdasági programjának egyik alappillére az eredményes befektetéstámogatási politika folytatása a városfejlesztési elképzelésekkel összhangban, amely a munkahelyteremtés leghatékonyabb eszköze és a lakosság egzisztenciája megőrzésének, gyarapításának elengedhetetlen feltétele. A városban jelenleg működő és a jövőben betelepülő vállalkozások a helyi adóbevételeinken keresztül biztosítják azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek lehetővé teszik az önkormányzat közfeladatainak hatékony, jó színvonalú ellátását, továbbá a fejlesztéseket. Az önkormányzati intézményrendszernek biztosítania kell a város lakossága számára a jó színvonalú közszolgáltatásokat, az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti, valamint a közoktatási ágazatban egyaránt.

21

A kitűzött célok megvalósítására csak olyan ütemben kerülhet sor, amely nem veszélyezteti város tartalékait, gazdálkodásának stabilitását, likviditását, vállalt kötelezettségeinek teljesítését. Sárvár, 2015. február 5.

/ : Kondora István : / polgármester

22