JELENTÉS. a Kohéziós Alapból és hazai forrásokból finanszírozott kiemelt szennyvíztisztítási projektek megvalósításának ellenőrzéséről

JELENTÉS a Kohéziós Alapból és hazai forrásokból finanszírozott kiemelt szennyvíztisztítási projektek megvalósításának ellenőrzéséről 0948

2009. december

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1. Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-2005-091/2009. Témaszám: 44 Vizsgálat-azonosító szám: V0456 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Zöldréti Attila mb. főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Tóthné Kiss Katalin mb. osztályvezető Az ellenőrzést végezték: Dr. Badacsonyi Tamás Fekete Gábor külső munkatárs tanácsadó

Feketéné Hajkó Andrea számvevő

Dr. Kárpáti Árpád külső szakértő

Terbe Mónika számvevő tanácsos

Szepes Béla számvevő tanácsos

Tukacs Éva tanácsadó A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe

sorszáma

Jelentés az Uniós támogatások hazai monitoring és ellenőrzési rendszere működésének ellenőrzéséről

0723

Jelentés az önkormányzati út- és szennyvízcsatorna beruházásokhoz 2002-2005. években igénybe vett közműfejlesztési támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzéséről

0639

Jelentés az önkormányzatok által államháztartáson kívülre átadott pénzeszközök felhasználásával megvalósuló víziközmű beruházások finanszírozási rendszerének célszerűségéről

0538

Jelentés az ISPA támogatásból megvalósított környezetvédelmi programok ellenőrzéséről

0469

Jelentés a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatai ellátásának vizsgálatáról

0416

Jelentés a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2002. évi címzett és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának vizsgálatáról

0332

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

Jelentés a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről

0329

Jelentés az Állami Számvevőszék 2002. évi tevékenységéről

0306

Jelentés a Magyar Köztársaság 2001. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről

0232

Jelentés a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2000. évi címzett és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának vizsgálatáról

0120

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

19

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

32

1. A szennyvízkezelés feltételrendszerének kialakítása 1.1. A hazai szennyvízkezelési stratégia uniós követelményekhez való illeszkedése 1.1.1. A Kohéziós politika keretében a szennyvízkezelés társfinanszírozását biztosító uniós alapok stratégiái és a vonatkozó hazai szabályozás összhangja 1.1.2. A szennyvízkezelésre vonatkozó uniós előírások, kötelezettségek teljesítésének aktuális helyzete 1.1.3. Az Állami Számvevőszék 0416-os jelentésében tett javaslatok teljesülése 1.2. A települési szennyvízkezelés EU harmonizált jogi szabályozási és intézményi környezete kialakításának időbelisége és teljes körűsége 1.2.1. A szennyvízkezelési projektek EU harmonizált jogi szabályozási környezetének kialakítása 1.2.2. A megvalósítás szervezeti keretei 1.3. A hazai szennyvízkezelési stratégia végrehajtásához rendelt hazai és uniós források finanszírozási ütemterv szerinti biztosítása 2. A szennyvízkezelési projektektől elvárt célok teljesítése 2.1. Az ISPA/KA projektjavaslatok előkészítésében és a benyújtott pályázatokban a műszaki, a gazdasági és a társadalmi szempontok figyelembe vétele 2.1.1. A pályázatok társadalmi szempontjai 2.1.2. A pályázatok műszaki szempontjai 2.1.3. A pályázatok gazdasági szempontjai 2.2. A pályázati dokumentumokban, a Pénzügyi Megállapodásokban és a Támogatási Szerződésekben meghatározott időtervek, pénzügyi és műszaki tartalmak összhangja 2.2.1. Az egyes dokumentumokban a célok és a hozzájuk rendelt naturális mutatók, továbbá a források, a jogok és kötelezettségek, valamint a megfelelő biztosítékok összhangja 2.2.2. A szerződésmódosítások projektek eredményességére gyakorolt hatása

32 32

32 35 36 37 37 41 43 45

45 45 48 50

50

50 55

1

2.3. A projektek tervezett célrendszer szerinti megvalósítása, a rendelkezésre álló erőforrások felhasználása 2.3.1. A beruházásoknak a Pénzügyi Megállapodásokban és a Támogatási Szerződésekben foglalt időbeni és pénzügyi ütemezés szerinti megvalósítása 2.3.2. A beruházások műszaki tartalmának összhangja a Pénzügyi Megállapodásokban és a Támogatási Szerződésekben foglaltakkal, valamint a rendelkezésre álló erőforrások felhasználása 3. A projektek üzemeltetésére vonatkozó uniós alapelvek, különös tekintettel a fenntarthatóság és a szennyező fizet elvek érvényesülése 3.1. Az üzemeltető kiválasztásának versenysemlegessége, a létrehozott vagyon kezelése 3.2. A projekt keretében megvalósult létesítmények pénzügyi fenntarthatósága 3.2.1. Újonnan létrehozott létesítmények esetében 3.2.2. Meglévő létesítmények bővítése, rekonstrukciója esetében 4. A szennyvíztisztító létesítmények teljesítményének eredményessége 4.1. A szennyvíztisztító telepek előírások szerinti üzemelése 4.2. A tisztító telepek szennyvízkezelésben elért teljesítménye 4.3. A szennyvíztisztító telepeken keletkezett szennyvíziszap elhelyezésének, ártalmatlanításának megfelelősége a vonatkozó uniós és hazai előírásokhoz képest

56

56

58 61 61 61 62 64 65 65 66

72

MELLÉKLETEK 1/a. sz.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium észrevétele

1/b. sz.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium észrevétele

2/a. sz.

A Csatlakozási Szerződésben meghatározott kötelezettségek

2/b .sz.

A Kohéziós Alap Keretstratégia célkitűzései

2/c. sz.

Csatornahálózat és szennyvízkezelés helyzete Magyarország megyei jogú városaiban, 1999-2000-ben

2/d. sz.

2

Az ISPA/KA stratégia által érintett nagyvárosok (és agglomerációik)

2/e. sz.

Települési szennyvizekre vonatkozó irányelvek programja és teljesítésének helyzete az 50 000 LE feletti agglomerációkban, illetve a fővárosban, a megyei jogú városokban és agglomerációikban

2/f. sz.

A gyűjtőrendszerek elméleti célállapotára a KvVM által meghatározott adatok

3. sz.

A települési szennyvíz kezelésének folyamat ábrája

4. sz.

Teljesítménymutatók és a hozzá tartozó kritériumok a szennyvízkezelésre Kohéziós Alapból és hazai forrásból nyújtott támogatások hasznosulásának értékeléséhez

5. sz.

A helyszíni ellenőrzésre kijelölt projektek kedvezményezettjei és azok víziközmű szolgáltatói

6. sz.

A szennyvízkezelés helyzetének változása régiónként Európában, 19902005. között

7. sz.

A települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési támogatásainak alakulása, 2000-2008. között

8/a. sz.

Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek magtakarításai, szabad pénzeszközei 2009. június 30-i állapot szerint (Ft-ban)

8/b. sz.

Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek magtakarításai, szabad pénzeszközei 2009. június 30-i állapot szerint (euróban)

9/a. sz.

Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek előrehaladása, 2009. június 30-i állapot szerint (Ft-ban)

9/b. sz.

Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek előrehaladása, 2009. június 30-i állapot szerint (euróban)

10/a. sz.

Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek létesítményeinek megvalósulása, 2009. június 30-i állapot szerint (Ft-ban)

10/b. sz.

Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek létesítményeinek megvalósulása, 2009. június 30-i állapot szerint (euróban)

11/a. sz.

Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek fajlagos költségeinek alakulása, 2009. június 30-i állapot szerint (Ft-ban)

11/b. sz.

Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek fajlagos költségeinek alakulása, 2009. június 30-i állapot szerint (euróban)

12. sz.

Az ISPA/KA projektek szennyvíztelepeinek jellemző adatai

13. sz.

Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek agglomerációit érintő Magyarország számára előírt határidők

14. sz.

Szennyvíz-beruházási ráfordítások forrásonkénti alakulása, 2004-2007. között

15. sz.

Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás állami támogatásának alakulása, 2004-2009. között

16. sz.

Kimutatás az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek EIB hitelből történő finanszírozásáról

17. sz.

A tisztított szennyvizek szervesanyag-tartalmának változása az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek esetében

18. sz.

Az ISPA/KA társfinanszírozásával megvalósuló kiemelt szennyvíztisztítási projektek intézményrendszere, 2009. július 31-i állapot szerint

FÜGGELÉKEK 1. sz.

Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek pénzügyi, műszaki részletei

3

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE áfa Áfa tv.

általános forgalmi adó Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény Áht. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény Ámr. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet ÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ÁSZ Állami Számvevőszék AB Alkotmánybíróság Balaton törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról 2000. évi CXII. Törvény Bizottság Európai Bizottság BM Belügyminisztérium BOI Biológiai oxigén igény CBA Cost Benefit Analysis (CBA) – Költség-haszon elemzés Cct. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. Törvény EIB European Investment Bank (EIB) - Európai Beruházási Bank EK Európai Közösség EKK Elektronikus Kormányzat Központ EMIR Egységes Monitoring Információs Rendszer EU Európai Unió FIDIC Tanácsadó Mérnökök Szövetsége EGK Európai Gazdasági Közösség FVM Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Hgt. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény HIR Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer Hulladékok kezeléséről A hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv (1975. szóló irányelv július 15.) HÖF Helyi önkormányzati fejlesztési támogatási program IH Irányító Hatóság ISPA Instrument for Structural Policies for Pre-Accession Strukturális Politika Előcsatlakozási eszköze KA Kohéziós Alap KKA Központi Környezetvédelmi Alap KAC Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat KÖVICE Környezetvédelmi és Vízügyi előirányzat Kbt. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Törvény KEHI Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

5

KEOP KIOP KOI KöM KSH KSZ KTK IH KvVM KvVM FI Kvt. kiemelt projekt

LE MÁK MNV Zrt. NFGM NFH NFT I. NFÜ NKP NKP-II NVT OGY OP OTH ÖM Ötv. Övt.

PM PR PRAG PIU Ptk. ROP SAPARD

6

Környezet és Energia Operatív Program Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program Kémiai oxigén igény Környezetvédelmi Minisztérium Központi Statisztikai Hivatal Közreműködő Szervezet Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény Egy kiemelt projektnek az ISPA esetében el kellett érnie az 5 millió eurót (1267/1999/EK rendelet 2. cikk 2. pontja szerint), a KA esetében a 10 millió eurót (1164/1994/EK rendelet 10. cikkének 3. pontját módosító 1264/1999/EK rendelet 1. cikk 8. a. pontja szerint). lakos egyenérték Magyar Államkincstár Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Hivatal (2007. július 1-től NFÜ) Első Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Környezetvédelmi Program Második Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács Országgyűlés Operatív Program Országos Területfejlesztési Hivatal Önkormányzati Minisztérium A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény Pénzügyminisztérium Public Relation - Reklám és tájékoztatás Practical Guide - Gyakorlati útmutató Programm Implementation Unit (Program Végrehajtási Egység) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. Regionális Operatív Program Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development (Különleges Előcsatlakozási Program a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztés támogatására)

Szennyvíziszapról szóló irányelv Szennyvízkezelésről szóló irányelv Szennyvíz Program

Sztv. TESZIR TNM ÚMFT Vgtv. Víz Keretirányelv

Vtv.

A Tanács 86/278/EGK irányelve a települési szennyvízkezelésről szóló 91/271/EGK számú Tanácsi irányelv (1991. május 21.) Magyarország Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási megvalósítási Programja (a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Települési Szennyvíz Információs Rendszer Tárca Nélküli Miniszter Új Magyarország Fejlesztési Terv A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény A Parlament és a Tanács vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelve Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

7

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1 lakos egyenérték (LE)

CBA útmutató Csatornázottság (bekötöttség) aránya Csatornával lefedett területen élők aránya egyedi szennyvízkezelés

elsődleges kezelés

eredményesség eutrofizáció

gyűjtőrendszer harmadfokú vagy harmadlagos kezelés

A település egy lakosa egy lakos egyenérték terhelést képvisel a szennyvíztisztítás szempontjából, azonban a keletkező szennyvíz nemcsak emberi (lakossági), hanem ipari, vagy intézményi eredetű is, ezért szükség van ezeknek a szennyező forrásoknak a számszerűsítésére. Az ipari és az intézményi szerves anyagterhelést az egy lakosra jutó értékre számítják át. (A 91/271/EGK irányelv szerint 60 mg/l biológiai oxigén-igény jelent 1 LE-et.) A projektek megvalósíthatóságára vonatkozó költséghaszon elemzés elkészítésének útmutatója. A közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma a település összes lakásszámához képest (%) A csatornázottság (bekötöttség) aránya és a beköthetőség aránya együtt (%) Olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, amelyek 1-50 lakos egyenértéknek, illetve főnek a megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. Ezek lehetnek: az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények, az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések és az egyedi zárt szennyvíztárolók. (A közműves szennyvízelvezető és – tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 2. § (b) pontja.) A települési szennyvíz fizikai és/vagy kémiai tisztítását jelenti, amely magában foglalja a lebegőanyag kiülepítését, vagy más eljárásokat, amelyeknek során a bejövő szennyvíz BOI5 értéke legalább 20%-kal és az összes lebegőanyag mennyisége legalább 50%-kal csökken a kibocsátás előtt. (91/271/EGK irányelv) Az elért eredmények és a kitűzött célok közötti kapcsolat mértéke. Tápanyagoknak, különösen nitrogén-, illetve foszforvegyületeknek a vízben való feldúsulása, ami algák és magasabb rendű növények növekedésének felgyorsulását okozza, és ezzel a biológiai egyensúly megbomlásához, és a szóban forgó víz minőségének romlásához vezet (algásodás). (91/271/EGK irányelv) Olyan vezetékrendszer, amely összegyűjti és elvezeti a települési szennyvizet. (91/271/EGK irányelv) Olyan biológiai/kémiai szakasz, amelyet szükség esetén a tisztított szennyvízben lévő tápanyagok koncentrációjának csökkentésére alkalmaznak az eutrofizáció által veszélyeztetett befogadó vizekbe történő kibocsátást megelőzően. (91/271/EGK irányelv)

9

Hatodik közösségi körAz Európai Parlament és a Tanács 2002. július 22-i nyezetvédelmi cselekvési 1600/2002/EK határozata a hatodik közösségi környezetvéprogram delmi cselekvési program megállapításáról háztartási szennyvíz

A lakóterületek és szolgáltató üzemek szennyvize, amely főleg emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik. (91/271/EGK irányelv)

ipari szennyvíz

Minden olyan szennyvíz, amelyet valamely ipari vagy kereskedelmi tevékenység folytatására szolgáló helyről bocsátanak ki, és amely nem háztartási szennyvíz és csapadékvíz. (91/271/EGK irányelv) A projektet, illetve a központi programot végrehajtó, a támogatási szerződést kedvezményezettként aláíró szervezet vagy magánszemély. (Az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 2. §. (1) e. pont.) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság jelen vizsgálatban. (Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. §. (1) f. pont.) A települési szennyvíznek általában biológiai tisztítást és utóülepítést magában foglaló, vagy más eljárással való tisztítását jelenti, amely kielégíti a megállapított kibocsátási követelményeket. (91/271/EGK irányelv) A települési szennyvíz kezelése bármely olyan eljárással illetve ártalmatlanító rendszerrel, amely biztosítja, hogy a kibocsátott vizet befogadó víz megfeleljen a vonatkozó minőségi követelményeknek és ezen, valamint más vonatkozó közösségi irányelvek követelményeinek. (91/271/EGK irányelv) A projekt mérnöki és műszaki felügyeleti feladatait ellátó, a FIDIC szerződéses szabályoknak megfelelő személy vagy szervezet. Ajánlatkérési műszaki dokumentáció a jogerős, végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatósági engedélyokirat és a hozzá tartozó tervek alapján készített, az építmény helyszínét, környezetét, jelenlegi, valamint kész állapotát – az ajánlatadáshoz szükséges és elégséges módon – rögzítő írásos dokumentumok és tervrajzok összessége. (1/1996. (II. 7.) KTM rendelet 2. § (1) bekezdés, amelyet hatályon kívül helyezett a Kbt. 405. § (1) bekezdés o) pontja 2004. május 1jétől. Ezt követően a 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 1. pontja határozta meg azonos tartalommal.) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya között az ISPA/KA projektek megvalósítása tárgyában, projektenként létrejött pénzügyi megállapodás.

kedvezményezett

Közreműködő Szervezet

másodfokú vagy másodlagos kezelés

megfelelő kezelés

Mérnök

műszaki tenderdokumentáció

Pénzügyi Megállapodás

10

programozási időszak regionális víziközmű

szennyező fizet elve

szennyvíz iszap szennyvízelvezetéssel összefüggő agglomeráció

Támogatási Szerződés

települési szennyvíz települési szennyvíztisztító telep

tisztított szennyvíz vagy kibocsátott szennyvíz vízszolgáltatások

A strukturális alapok és a Kohéziós Alap kiadásai tervezésének és végrehajtásának többéves keretrendszere Az egymással oly módon összefüggő – műszakilag elkülönítve gazdaságosan nem üzemeltethető – víziközművek, melyek egységes rendszert alkotnak, és a rendszer több települést (megyét) átfogó, összefüggő földrajzi területen (országrész, régió) nagyszámú, jellemzően vízbázistól távol fekvő település részére a vízkitermelést, -tisztítást, -elosztást – amelyhez a fogyasztók közműves ivóvízellátása, szennyvízelvezetés is tartozhat – látják el. (Vgtv. 1. sz. melléklet 14. pont.) A hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetőleg előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is. (Hgt. 4. §. g. pontja) A települési szennyvíztisztító telepekről származó kezelt vagy kezeletlen visszamaradó iszap. (91/271/EGK irányelv) Olyan terület, ahol a népesség illetve a gazdasági tevékenység elegendően koncentrált ahhoz, hogy a települési szennyvizet összegyűjtsék és egy települési szennyvíztisztító telepre vagy a végső kibocsátási pontra vezessék. (Vgtv. 1. sz. melléklet 15. a. pontja.) Az önkormányzatok, mint végső kedvezményezettek és a Közreműködő Szervezet között – az Irányító Hatóság ellenjegyzése mellett – a projekt megvalósítása tárgyában létrejött megállapodás. A háztartási szennyvíz vagy a háztartási és ipari szennyvíz illetve csapadékvíz keveréke. (91/271/EGK irányelv) Olyan létesítmény, ahol a tisztítási-, technológiai eljárások eredményeként a befogadó vizekbe történő kibocsátást megelőzően a telepre beérkező települési szennyvíz szennyezettsége az előírt megfelelő szintre csökken. (91/271/EGK irányelv) A tisztítási technológia után a szennyvíztelepről elfolyó, a befogadóba kerülő kibocsátott, kezelt szennyvíz. (91/271/EGK irányelv) Az állam, illetve a helyi önkormányzatok közfeladataival összefüggő, különösen a vízigények kielégítésére, a szennyvizek elvezetésére, illetőleg a használt vizek ártalommentes elhelyezésére, a vízkészletek védelmére irányuló közfeladatok, különösen a) A felszíni vagy felszín alatti víz kitermelése, duzzasztása, tárolása, kezelése és elosztása; b) A szennyvíz összegyűjtése és kezelése, amelyet ezt követően a felszíni vizekbe juttatnak. (Vgtv. 1. sz. mellékletének 31. pontja.)

11

víziközmű

12

Egy vagy több település közműves vízellátását szolgáló és a közműves szennyvízelvezetést, illetve – tisztítást szolgáló, egységes rendszert alkotó műszaki létesítmény; (A víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet 2. § b) pontja.)

BEVEZETÉS

JELENTÉS a Kohéziós Alapból és hazai forrásokból finanszírozott kiemelt szennyvíztisztítási projektek megvalósításának ellenőrzéséről BEVEZETÉS „A víz más termékektől eltérően nem kereskedelmi termék, hanem örökség, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni és kezelni.” (Víz Keretirányelv) A települési szennyvíz hatással van az adott ország, illetve Európa vizeinek, talajának, talajvizeinek és ezek által ivóvízkészletének minőségére. Ezért az Európai Unió (a továbbiakban: EU) számos irányelvet fogadott el, valamint támogatta a szennyvízkezelési projektek megvalósítását. A „hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program” szerint a 2002-2012 közötti időszakban a szennyvízgazdálkodás uniós prioritás. Hazánkban a szennyvízkezelés már az első Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban: NKP-I) keretében, 1997-2002 között is kiemelt hangsúlyt kapott. Az NKP-I-ben kitűzött célok teljesültek. Az EU irányelvekben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez azonban a határidők alóli átmeneti mentesség indítványozására volt szüksége Magyarországnak 1. A kötelezettségek teljesítésére egy kivételével 10 éves átmeneti haladékot kértünk és kaptunk. (A kötelezettségeket és határidőket az 2/a. sz. melléklet részletezi.) 2003-2008 között a második Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban: NKP-II) és a Szennyvíz Program (2002), mint ágazati stratégia az EU kötelezettségek határidőre történő teljesítését célozták, és a következő ábra szerint hozzájárultak a közműolló bezárásához 2.

1. sz. ábra

1

A csatlakozási tárgyalások 1999-ben kezdődtek és a vonatkozó fejezet 2002-ben zárult le. A mentességet a Csatlakozási Szerződés X. melléklet 8. pontja tartalmazza. 2 Az 1990-2007. évi adatok tény adatok, a 2015. évi adat a várható célértéket mutatja.

13

BEVEZETÉS

A cél országos szinten: a lakosság közel 90%-a számára biztosítani a gyűjtőrendszert 2015. december 31-ig. A Szennyvízkezelésről szóló irányelv szerint az érintett agglomeráció nagyságától függően 2010., illetve 2015. december 31-ig a települési szennyvíz tekintetében valamennyi agglomerációnak rendelkeznie kell olyan szennyvízgyűjtő hálózattal, amely legalább másodfokú kezelést, illetve érzékeny területen 10 000 LE felett 2008. december 30-ig harmadfokú kezelést biztosít. Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2009-ben elkészült értékelése 3 szerint Magyarország a szennyvízkezelésben (a gyűjtött és a másodlagosan, harmadlagosan kezelt szennyvíz arányát tekintve) fejlett volt az újonnan csatlakozott országok között 2005 végén. Ezt a 2. sz. ábra szemlélteti.

2. sz. ábra A szennyvíztisztítás helyzete az EU korábban csatlakozott tagállamaiban, különösen Észak-Európában jóval kedvezőbb, mint az újonnan csatlakozott országokban. Ott az összegyűjtött szennyvíz több mint 3/4-ét a legmagasabb, harmadfokú tisztításnak vetik alá. (A szennyvízkezelés helyzetének változását Európában a 6. sz. melléklet mutatja.) A szennyvízgyűjtő rendszer kiépítésének hazai tervezését befolyásolta az országos ivóvízhálózat fejlesztésének befejezése és ezzel összefüggően a szennyvíz kibocsátás növekedése. A szennyvízgyűjtő rendszer társadalmi léptékű tervezésének kockázatát jelentette a nehezen prognosztizálható tényezők, így a gazdasági körülmények változása (például iparvállalatok megszűnése, újak letelepedése), a civil társadalom mozgása (például nagy tömegű kulturális rendezvények elhalása, új helyszínen létrejövő rendezvények alakulása). Az ISPA, majd a Kohéziós Alap (a továbbiakban: ISPA/KA) támogatások felhasználásához készített stratégiák a kiemelten nagy, 50 000 lakos egyenérték feletti 4, illetve a főváros, a megyei jogú városok és agglomerációik szennyvíz

3 4

5. Bizottsági Összefoglaló a Városi Szennyvízkezelési Irányelv végrehajtásáról, 2009.

1990-ben megyei jogú város címet kapott minden város, amelynek a lakosságszáma meghaladta az 50 000 főt. 1994-ben megyei jogú város lett mindkét megyeszékhely, amelynek lakossága nem érte el az 50 000-es határt (Salgótarján és Szekszárd). Továbbá 2006-ban Érd is megyei jogú város lett.

14

BEVEZETÉS

programjára helyezték a hangsúlyt (2/d. sz. melléklet, Az ISPA/KA stratégia által érintett nagyvárosok). Ezt az indokolta, hogy ISPA/KA társfinanszírozással kiemelt projekteket lehetett támogatni, és Magyarország településszerkezetét figyelembe véve 5 elsődlegesen a fővárosban, a megyei jogú városokban lehetett szükség ilyen méretű projektek 6 megvalósítására. A Szennyvízkezelésről szóló irányelv szerint a 15 000 LE feletti agglomerációkban – ide tartozóan a fővárosban és a megyei jogú városokban is – normál területen másodfokú kezelést kell megvalósítani 2010-ig. Érzékeny területen 10 000 LE felett a harmadfokú tisztítás, azaz a tápanyag eltávolítás is elő van írva. A Szennyvíz Program összeállításához – első ízben 1998. december 31-i állapot szerint, majd kétévenként – felmérték a megyei jogú városok csatornahálózatát és minősítették azok tisztító telepét. Ez alapján kijelölték a fejlesztendő területeket a Szennyvíz Programban 7. (A felmérés eredményét a 2/c. melléklet tartalmazza.) A kiemelt szennyvíztisztítási projekteket 2000-től az ISPA, majd annak folytatásaként 2004-től a Kohéziós Alap (a továbbiakban: KA) finanszírozta. 2007-től a KA társfinanszírozásával az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a továbbiakban: ÚMFT) keretében kerülnek megvalósításra projektek, de lényeges különbség, hogy a jelenlegi programozási időszakban uniós szabályok szerint már nemcsak kiemelt, hanem 2000 LE feletti települési projektek is finanszírozhatóak KA-ból 8. A kiemelt projektek mellett kisebb agglomerációkat lefedő projektek valósultak meg uniós támogatással. Így kisebb projektek valósultak meg a PHARE, a Strukturális Alap Környezeti Infrastruktúra Operatív Program, az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program, a SAPARD, valamint az INTERREG keretében 2007-ig. 2007-től az ÚMFT Regionális Operatív Programjai finanszíroznak kisebb (2000 LE alatti települési) szennyvízközmű fejlesztési projekteket. A Bizottság a benyújtott kérelmek alapján az ISPA keretében 7, a KA keretében 3, azaz 2006 végéig összesen 10 kiemelt szennyvízkezelési projektet hagyott jóvá. A többi agglomerációban voltak tisztán hazai forrásból történő fejlesztések, de azok nem az ellenőrzés tárgykörébe tartozó kiemelt projektek voltak, így azok teljesítményét nem vizsgáltuk. A tisztán hazai forrásból megvalósult szennyvízkezelési projekteket abban az esetben sem ellenőriztük, amikor az ISPA/KA kedvezményezettje részesült benne.

5

A magyar lakosság mintegy 40%-a a fővárosban és a megyei jogú városokban él.

6

Egy kiemelt projektnek az ISPA esetében el kellett érnie az 5 millió eurót (1267/1999/EK rendelet. 2. cikk 2. pont), a KA esetében a 10 millió eurót (1164/1994/EK rendelet 10. cikkének 3. pontját módosító 1264/1999/EK rendelet 1. cikk 8. a. pont).

7

A Szennyvíz Program legutóbbi, 2009 áprilisában készült felülvizsgálata – az előírásnak megfelelően – a 2006. december 31-i állapotot tükrözi. A 2008. december végi helyzet alapján 2010-ben készül majd új programváltozat.

8

A 25 millió euró feletti KA projekteket változatlanul a Bizottság hagyja jóvá, az ennél kisebb összegűeket a hazai hatóságok.

15

BEVEZETÉS

Az ISPA/KA társfinanszírozásával megvalósuló projektek eredeti támogatásként elszámolható költsége 9 mintegy 204,3 Mrd Ft 10. Ebből 111,5 Mrd Ft (54,6%) a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és Kapcsolódó Létesítményei beruházás támogatása. A végrehajtott fejlesztésekkel az 50 000 LE feletti, illetve a fővárosra és a megyei jogú városokra és agglomerációikra vonatkozó uniós kötelezettség 11 – főként a szennyvíztisztítás fokát tekintve – még nem teljesül maradéktalanul a 2010. december 31-i határidőre minden érintett város esetében, de 6 nagyváros 12 támogatása folyamatban van KA-ból 13 és még további fejlesztési elképzelések is vannak (2/e. sz. melléklet). A Bizottság a szennyvízgyűjtő rendszer kiépítésének kötelező mértékét nem számszerűsítette 14, de a KvVM a gyűjtőrendszerek célállapotának hazai adatait meghatározta (2/f. sz. melléklet). Az ellenőrzött 10 ISPA/KA projekt tartalma eltérő volt. Ezt mutatja, hogy csatornával való lefedettség szempontjából, a 24 nagyvárosból az a 10 város is fejlettnek volt mondható 15 a projekt előtt (70-92% közötti lefedettség), amelyik kiemelt fejlesztést tudott megvalósítani 16. A csatornával való lefedettség projektenkénti alakulását a 4. sz. ábra szemlélteti.

4. sz. ábra

9

Az uniós társfinanszírozás és a hazai központi költségvetési részt tartalmazza.

10

A különböző időpontbeli euró adatokat egységesen 260 Ft/euró árfolyamon számítottuk át forinttá a jelentés egészében. Az így átszámított adatok tájékoztató jellegűek.

11

Ez megegyezik a 15 000 LE feletti agglomerációkra vonatkozó uniós kötelezettséggel.

12

Budapest, Békéscsaba, Nyíregyháza, Érd, Nagykanizsa, Székesfehérvár.

13

Lényeges különbség, hogy a jelenlegi programozási időszakban uniós szabályok szerint már nemcsak kiemelt projektek (hanem a 2000 LE feletti agglomerációk projektjei is) finanszírozhatóak KA-ból. 14

Sem a vonatkozó irányelvben, sem (a vonatkozó 1991-es irányelvhez) 2007-ben kiadott Útmutatóban. 15 16

A KvVM-nek a gyűjtőrendszerek célállapotára vonatkozó értékekhez képest.

A győri projektnél nem volt csatornázás, a budapesti projekt keretében főgyűjtő és tehermentesítő gyűjtők épülnek. A csatornahálózat fejlesztését a dél-budai projekt keretében tervezték megvalósítani.

16

BEVEZETÉS

A csatornahálózat fejlesztéshez hasonlóan a szennyvíztisztító telepek fejlesztésének tartalma is különbözött. A 10 projekt keretében 3 új telep (budapesti, soproni, hegyesdi telep) építése és 7 meglévő telep (zalaegerszegi, szombathelyi, debreceni, szegedi, kecskeméti, győri, zirci telep) fejlesztése valósult, illetve valósul meg eltérő mértékben (bűzhatás megszüntetése, komposztálás, biogáz hasznosítása, kisebb kiegészítő rekonstrukciók megvalósítása). Egy, a pécsi projekt keretében szennyvíztisztító telep fejlesztésére nem került sor. A szennyvízközmű fejlesztések nyomán csökken a települések környezeti terhelése, javul a vízbázisok és az érzékeny víztestek védelme. (A települési szennyvíz kezelésének folyamatábráját a 3. sz. melléklet tartalmazza.) Ahhoz azonban, hogy ezek a kiépült rendszerek fenntarthatóak legyenek, működtetésüknek – a megfizethető szolgáltatási díjak mellett – gazdaságosnak és hatékonynak kell lennie, ennek viszont elengedhetetlen feltétele a szennyvízközmű beruházások célszerű, eredményes és hatékony megvalósítása. Az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) 2000-től rendszeresen vizsgálta a települési önkormányzatok szennyvízkezeléssel kapcsolatos tevékenységét, valamint 2004-ben az ISPA támogatásból megvalósított környezetvédelmi programok végrehajtását, de még nem vizsgálta a kiemelt szennyvízkezelési projektek átfogó hatását a magyar környezetvédelmi célok teljesítésében, valamint a projektek eredményességét, hatékonyságát. A jelenlegi ellenőrzés célja: annak értékelése volt, hogy a Kohéziós Alap társfinanszírozásával megvalósuló szennyvízkezelési projektek eredményesen és hatékonyan szolgálták-e a magyar szennyvízkezelési célok megvalósítását, valamint a források hasznosulását. Ennek során értékeltük, hogy: •

a feltételrendszer kialakítása a célok eredményes, hatékony teljesítését lehetővé tette-e;

•

a kiemelt szennyvízkezelési projektek megvalósítása – a projektek teljesítményét tekintve – a projektek dokumentumaiban foglaltakkal összhangban történt-e; a működő szennyvíztisztító teleppel rendelkező projektek keretében létrehozott létesítmények megvalósítása költséghatékonyan történt-e;

•

a már részben, vagy egészben használatba vett létesítmények üzemeltetése során teljesültek-e a vonatkozó uniós alapelvek (Acquis Communautaireből levezethető elvek), különös tekintettel a fenntarthatóság és a szennyező fizet elvre;

•

a megvalósuló szennyvíztisztító létesítmények működése eredményes-e (a létesítmény kapacitása, a kibocsátott víz minősége megfelelő-e); ehhez kapcsolódóan a szennyvíziszap-kezelés és - ártalmatlanítás elvégzése megfelelő-e.

Az ISPA/KA projektek ellenőrzését a teljesítmény-ellenőrzés módszertanának alkalmazásával, főként eredményességi, hatékonysági szempontok szerint hajtottuk végre, így vizsgálatunk nem a szabályszerűség ellenőrzésére irányult.

17

BEVEZETÉS

Az ellenőrzöttek bevonásával – jelen vizsgálatunk tárgyára értelmezve – meghatároztuk az eredményesség, a hatékonyság fogalmát, valamint kijelöltük a teljesítménykritériumokat is (4. sz. melléklet). Összevetettük és elemeztük a hazai stratégiákban és a projektek dokumentumaiban foglalt célkitűzéseket a realizált eredményekkel. Ennek keretében értékeltük az input, output, eredmény indikátorok tervezett és tényállapotának alakulását, valamint kitekintést végeztünk a korábbi ÁSZ javaslatok gyakorlati hasznosulására. Az eredményesség, a hatékonyság és a fenntarthatóság értékelése a már üzembe helyezett szennyvíztisztítók esetében volt lehetséges. Ezért a 10 kiemelt szennyvízkezelési projektből a már részben vagy teljes körűen működő szennyvíztisztító teleppel rendelkező 6 projektet (Szeged, Sopron, Kecskemét, Veszprém, Győr és Szombathely) ellenőriztük a helyszínen, míg a többi 4 projekt esetében (Budapest, Debrecen, Pécs, Zalaegerszeg) csak dokumentum alapú ellenőrzésre került sor a közreműködő szervezetnél. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep – bár céljában és értékében is jelentős projekt – nem kerülhetett bele az eredményesség ellenőrzésére kiválasztott projektek körébe, mert itt a szennyvíztisztító telep még nem működött (a telep próbaüzeme a helyszíni ellenőrzés végén kezdődött el). Az eredményességet, a fenntarthatóságot az 5. sz. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknél és víziközmű szolgáltatóknál ellenőriztük. A projektek megvalósítási helyzetének átfogó értékelésére az ellenőrzés előkészítése során bekért, valamint a helyszíni ellenőrzés során kapott további adatok, dokumentumok feldolgozásával került sor. Az ellenőrzés időszaka az uniós tagságunk kezdetétől, 2004-től a helyszíni ellenőrzésünk befejezéséig (2009. augusztus 14.) terjedt, kitekintéssel a projektek indítására. Az ellenőrzés jogalapját az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (5)-(6)-(9) és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 120/A. § (1) bekezdései képezik. A jelentést 8 napos egyeztetésre megküldtük a környezetvédelmi és vízügyi és a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter uraknak. Válaszleveleik másolatát 1/a-b. számú mellékletek tartalmazzák.

18


I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Hazánkban a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztés címén 591,5 Mrd Ft uniós és hazai támogatásban részesültek az első ISPA támogatások megítélésének évétől, 2000-től 2008 végéig 17. Ebben az időszakban összességében túlsúlyban volt a tisztán hazai források felhasználása, amely az uniós támogatások megjelenésével fokozatosan csökkent, majd 2007-től megszűnt. A támogatások forrásonkénti megoszlását a 3. sz. ábra szemlélteti. A települési önkormányzatok szennyvízközmű támogatásainak alakulása 2000-2008. között

ISPA/KA és társfinansz. 34,5% Tisztán hazai forrás 54,9%

Egyéb uniós források és társfinansz. 10,6%

3. sz. ábra A szennyvízközmű fejlesztés finanszírozása 34,5%-ban (204,3 Mrd Ft) az ISPA/KA és annak hazai társfinanszírozásával történt, 10 projekt keretében. A jelenlegi programozási időszakban (2007-2013) a megelőző időszakéhoz hasonló nagyságrendű forrás, mintegy 200 Mrd Ft áll rendelkezésre további szennyvízkezelési projektekre a KA társfinanszírozásával. A projektek tartalma a bevezetőben leírtak szerint lényegesen eltért – főként az adott agglomeráció korábbi hazai fejlesztésétől függően –, de a projektek minden esetben hozzájárulnak 18 a szennyvízkezelés javulásához, elősegítik az uniós előírásoknak való megfelelést. A 10 ISPA/KA projekt tervezésére és megvalósítására kihatott, hogy azokat intenzív hazai fejlesztést követően és hazai fejlesztésekkel párhuzamosan, a hazai és az uniós források harmonizációja és összehangolása nélkül 19, pályázatará-

17

A hazai források egyrészt az uniós támogatások társfinanszírozását, másrészt a tisztán hazai fejlesztésű projektek támogatását fedezték. A támogatásokat a 7. sz. melléklet részletezi. 18 A projektek közül a győri befejeződött, a szegedi zárása a helyszíni ellenőrzés idején folyamatban volt, a soproni zárása előkészítés alatt állt, a többi megvalósítása folyamatban volt. 19

Nagyvázsony kezdetben a veszprémi KA projekt keretében tervezte a szennyvízközmű fejlesztését, de a pályázat előkészítése során tisztán hazai támogatást nyert. Veszprém szennyvízközmű fejlesztésének III. üteme volt folyamatban tisztán hazai forrásból, miközben 2004. év végén a Bizottság jóváhagyta a KA támogatást. A III. ütemben végzett fejlesztés mielőbbi megvalósítását a kedvezményezett tájékoztatása szerint a Környezetvédelmi Felügyelőség előírása indokolta.

19

nyos forrásbőség 20 mellett, közbeszerzési szabálytalanságokkal és lekötetlen kapacitás-többletek kialakításával valósították meg. A költséghatékonysági szempontok érvényesítése háttérbe szorult, ugyanakkor a forrásfelhasználás hatékonyságának kiemelt jelentőséggel kellett volna bírnia, mivel az ellenőrzött időszakban az ISPA/KA stratégia által érintett 24 nagyvárosból csak 10 város 21 szennyvízközmű fejlesztése valósult, illetve valósul meg, de ezek közül is a fővárosban további fejlesztésekre van szükség. Továbbá a projektek költségvetésének átlagosan 22%-át az Európai Beruházási Bank által nyújtott hitel fedezte és annak tőke és kamatterhei növelték az államadósságot. A szennyvízkezelés feltételrendszerének kiépítése (stratégiakészítés, jogi szabályozás, intézményi rendszer kiépítése) alapvetően megtörtént hazánk uniós csatlakozásának időszakára, illetve az azt követő rövid időszakon belül. A KvVM a szennyvízelvezetés és - tisztítás EU konform fejlesztésének és működtetésének jogszabályi alapjait 1995-től folyamatosan dolgozta ki és 2004-re a központi szabályozás alapjai megfelelőek voltak. A helyszíni ellenőrzés idején azonban még nem szabályozták az országosan egységes díjképzést (annak ellenére, hogy a KvVM már 2004-ben előkészített egy szabályozás-tervezetet), továbbá a vizek állapotértékelésére vonatkozó minősítési rendszert. (E szabályozási hiányosságokkal az összefoglalón belül a témának megfelelő részben foglalkoztunk.) Szabályozták az agglomerációk gazdaságos kialakítását, de a szabályozás alkalmazása nem volt eredményes 22. 2002-től kormányrendeleti szintű szabályozás előírta az agglomerációk lehatárolásának módszertanát, a települések csatlakozásának feltételeit. Gazdaságossági számításokkal kellett alátámasztani azt, hogy egy agglomeráció megalakításánál a települések egy hálózatba csatolása gazdaságosabb, mint ha más műszaki megoldást választanak. Ugyanakkor a pályázati rendszerben a kisszámú lakosság (1-50 LE) ellátására megfelelő, egyedi műszaki megoldásokat nem támogatták, valamint e megoldások referencia híján nem terjedtek el. A KvVM szigorította a szabályozást 2009től 23, de a gyakorlatban ennek alkalmazása az önkormányzatok felelősségén múlott.

20

A rendelkezésre álló kerethez képest a stratégiai feltételeknek megfelelő, jól előkészített projektek kis száma korlátozta a leginkább fejlesztésre szoruló agglomerációk kiválasztásának lehetőségét.

21

A támogatott városok és térségük felsorolását a 9/a-b. sz. melléklet tartalmazza.

22

A KvVM szerint az önkormányzatok hajlamosak voltak az agglomerációk indokoltnál nagyobb kiterjesztésére, és kapacitásfeleslegek alakultak ki. Az ellenőrzött projektek közül a hegyesdi és a kecskeméti telepen alakult ki többlet kapacitás. A hegyesdi telephez vannak közeli települések, lakótelep, ahol a szakmai és gazdaságossági feltétel adott a telepre való rácsatlakozáshoz, de a meglévő kapacitás igénybe vétele kérdéses. 23

Egy szennyvízelvezetési agglomeráció kiterjesztése csak akkor lehetséges, ha a települések egy rendszerbe kapcsolása legalább 30%-os díjcsökkenést eredményez az egyedi, vagy települési szintű műszaki megoldásokhoz képest (87/2009. IV. 10.) Korm. rendelet 1. § b. pontja).

20


A magyar hatóságok az uniós követelményekhez igazodó stratégiákat kialakították. Az ágazati stratégiában (Szennyvíz Programban) a pénzügyi források és a naturális célok összhangban voltak, a fejlesztendő területek kijelölésre kerültek, de a stratégiák gyakorlati érvényesítéséhez a fejlesztések ütemezése, a pénzügyi erőforrások biztosítása nem történt meg. Az ISPA/KA stratégiák a feltételeknek megfelelő, jól előkészített projektek kis száma miatt korlátozottan valósulhattak meg 24. A projektek megvalósítását nehezítették az EU Delegációval és a Bizottsággal történő elhúzódó egyeztetések, a közbeszerzési és az áfa szabályok változása. Továbbá az, hogy a projektek többségét (tízből hetet) a csatlakozást megelőzően a hazai uniós intézményrendszer (jogi, pénzügyi, lebonyolítói, informatikai rendszer) kiépítése, fokozatos fejlesztése közben kellett előkészíteni és elkezdeni. Egy korábbi ÁSZ jelentésben 25 megállapítottuk, hogy „A hazai és az uniós szennyvízkezelési források összehangolatlanságát eredményezte, hogy nem volt olyan szervezet, vagy informatikai rendszer, amely a projekt-javaslatokat és a forrásokat kölcsönösen megfeleltette, a felhasználói igényeket rendszerezte és a környezetvédelmi fejlesztési célokkal összehangolta volna.”. A fenti megállapítás alapján javasoltuk a Kormánynak, hogy koordinálja az érintett tárcákkal együttműködve a környezetvédelmi fejlesztési stratégiához illeszkedő, az uniós és a hazai lehetséges támogatásokat is tartalmazó, egymásra épülő és egymást kiegészítő forrásszerkezet kialakítását, de erre a 2004-2007 közötti időszakban nem került sor. Jelenleg a különböző alapok, programok forrásszerkezetének összehangolása az uniós szabályozás és a programdokumentumok szintjén megoldott. Az ISPA/KA projektek kiválasztási szempontjai között – az uniós kötelezettségek teljesítése és a források lekötése érdekében – a projektek előkészítettségének helyzete volt a fő szempont és helyi, regionális szintű érdekek is előtérbe kerültek, nem az agglomerációk szennyvízközmű fejlettsége, elmaradottsága volt a megatározó. A Bizottság a pályázatok elbírálásakor – a rendelkezésekre álló dokumentumok szerint – főként a lakosságszámot és az egy főre eső beruházási költséget vette figyelembe. E szempontok alapján két projektet elutasított és két projektet a magyar hatóságok vontak vissza alacsony lakosságszám, magas egy főre jutó költség, kétséges gazdaságosság miatt. Ilyen okokból a Bizottság további fejlesztési változatok kidolgozását kérte a veszprémi projekt hegyesdi agglomeráció-

24

Az ISPA támogatásból megvalósított környezetvédelmi programok ellenőrzéséről szóló 0469-es ÁSZ jelentés II/2. fejezete részletesen foglalkozik a projektek kiválasztásának kérdésével.

25

Az ISPA támogatásból megvalósított környezetvédelmi programok ellenőrzéséről szóló 0469 sz. ÁSZ jelentés.

21

jának fejlesztésére, amit a kedvezményezett teljesített, de végül az eredetileg javasolt fejlesztési változat került jóváhagyásra 26. A projektek előkészítési dokumentumainak minősége nem volt egységes, a minőségi hiányosságok 27 a költségvetések meglapozottságának kockázatában, majd a projektek megvalósítása során a tervezett és a elszámolt költségek kirívó eltérésében (a tervezett költségek feléért, vagy másfél, háromszorosáért vállalt kivitelezésben) jelentkeztek 28. Az építési munkákat az uniós ajánlásoknak megfelelően a Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége (FIDIC) által javasolt szerződéses formák alapján adták vállalkozásba. A tervezési rendszerből hiányzott az egységes szempontrendszer. A megvalósíthatósági tanulmányok részét képező költség-haszon elemzések 29 eltértek a beruházás várható élettartama, az alkalmazott árfolyamok, az érzékenységvizsgálatba bevont tényezők, a maradványérték tekintetében 30, ezért ezek nem adtak lehetőséget a projektek egymáshoz való mérésére. Továbbá a társadalmigazdasági és környezeti hatások korlátok nélküli felbecsülésével akár túlzott költségekkel is megtérülőek a projektek. A Bizottság a költség-haszon elemzések elfogadása tekintetében rugalmas volt, illetve az általa delegált szakértők véleményére támaszkodott 31. A szennyvízkezelési projektek előkészítésekor, tervezésekor a kedvezményezettek elsődlegesen az elnyerhető uniós támogatás összegére koncentráltak, ezt hangsúlyozták az előzetes társadalmi egyeztetés során. Az egy lakosra jutó összköltség, a várható csatornadíjak közzététele elmaradt, a lakosok a fizetendő önrész mértékét ismerték pontosan. Ugyanakkor a fajlagos költségek befolyásolják, hogy a létrejövő infrastruktúra évek multán is fenntartható-e.

26

A pótlólag kidolgozott fejlesztési változatok költsége között minimális különbség (2,28,1%-os eltérés) volt, de a legalacsonyabb költségigényűnek az eredetileg támogatásra javasolt, későbbiekben megépített változat bizonyult a pályázati kérelem szerint. 27

Jellemzően nem állt rendelkezésre részletes költségvetés (csak mintegy 10 tételből álló költségbecslés volt). A győri projektnél részletes, a beruházás pénzügyi megállapodásában szereplő összköltség alátámasztását célzó költségbecslés készült (PHARE pályázatra előkészített projekt).

28

A közbeszerzés során két esetben (Zirc, Hegyesd) a tervezett költség feléért vállalta a kivitelező a csatornaépítést. Ugyanakkor két tisztító telep beruházás másfél, illetve háromszoros áron valósult meg (Zirc, Veszprém). 29

A létesítmények naturális mutatóira fajlagos költséget nem számoltak, hanem a költség-haszon elemzés elvégzését kérte a Bizottság az általa kiadott CBA útmutató szerint. 30

Az ISPA projekteknél a CBA útmutató még nem tette lehetővé a maradványérték képzését, a KA útmutató viszont igen.

31

A projektek előkészítése minden esetben az EU által megbízott nemzetközi szakértők (projektenként más-más szakértő) és az Európai Beruházási Bank szakértőinek közreműködésével történt.

22


A projektek megvalósítását jellemzi, hogy az eredetileg tervezett műszaki célok kisebb módosítással 32 megvalósulnak és e mellett 5 projekt keretében – a megtakarítások és felszabaduló források terhére – további fejlesztéseket végeznek. A keletkezett megtakarítások ellenére összességében többletkiadás keletkezett és a megvalósítás időben elhúzódik. Az időbeni és pénzügyi megvalósítást az 5. sz. ábra szemlélteti.

5. sz. ábra A projektek keretében az eredeti tervek megvalósításával várhatóan kiépül 656 ezer m3/nap tisztító-kapacitás (a 2006. évi kapacitás 22%-a), megvalósul 1 164 km csatorna építése (2004. évi csatornahálózat 3%-a) és 30,5 km csatorna rekonstrukciója. Továbbá 120 km főgyűjtő építése és 95 km főgyűjtő rekonstrukciója, 95 ezer t/év új (iszap) komposztáló-kapacitás, valamint 1 857 km2 burkolat felújítása. Sopron, Kecskemét, Szombathely, Veszprém és Budapest új projektelemeket valósít meg, amelyeket 2010 végéig szintén be kell fejezni. (Az új projektelemeket a 8/a-b. sz. melléklet részletezi.) A projektek átlagosan mintegy másfél évvel később kezdődtek és várhatóan két és fél évvel később fejeződnek be, ez utóbbihoz hozzájárul az új projektelemek megvalósításának időigénye. A projektek megvalósítási ideje átlagosan 6 év helyett 7 év lesz. A megvalósítási idő alakulását a 6. sz. ábra szemlélteti.

6. sz. ábra A legkisebb időbeni eltérés a KA keretében jóváhagyott zalaegerszegi és veszprémi projekteknél van, mivel ezekben az esetekben már az ISPA projektekben

32

A budapesti projekt keretében nem épül meg a tervezett komposztálótelep. Az iszapkezelésre környezetbarát és költséghatékonyabb megoldást választanak.

23

szerzett tapasztalatokat hasznosíthatták és a megvalósítási időt eleve nagyobbra tervezték. A Bizottság által jóváhagyott pénzügyi keretek teljes kihasználása a 2010-es határidőre két projekt (budapesti, debreceni projekt 33) esetében van veszélyeztetve. A debreceni projektnél főként a régészeti munkálatok elhúzódása, a régészeti szabályok változása és a kivitelező csődje miatti késedelem, a budapesti projektnél az új projektelemek megvalósítása veszélyezteti a határidőre történő befejezést. A Bizottság 2007. év végén és 2008. év elején végzett auditjai során kifogásokat emelt a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep 2005-ös közbeszerzési eljárásának lefolytatásával kapcsolatban. A folyamat eredményeként az eredetileg tervezett projektelemek támogatásából megvont 40,5 M eurót (mintegy 10,5 Mrd Ft-ot), amit a magyar félnek kell pótolni. Viszont egyidejűleg engedélyezte a 40,5 M euró felhasználását új létesítményekre. A pénzügyi megvalósítást illetően, a tervezett költségek a projektek összességére nézve várhatóan 14%-kal (29,2 Mrd Ft-tal) fognak növekedni. A kedvezményezettek a megnövekedett keret 76,1%-át kötötték le szerződéssel és 58%-át fizették ki 2009. június 30-i állapot szerint. A projektek előrehaladását a 9/a-b. sz. melléklet tartalmazza. A projektek egészére vonatkozó főbb pénzügyi adatokat a 7. sz. ábra személeti. Az ISPA/KA projektek főbb pénzügyi adatainak alakulása 2009. június 30-án 140% 114%

120% 100% 100%

76%

80%

58%

60% 40% 20% 0% Terv. elszámolható költség

Tényl./várható Szerződéskötés elszámolható költség

Kifizetés

7. sz. ábra A költségek növekedése a szegedi, a győri projektnél 34 költségtúllépés miatt következett be. A budapesti projektnél a Bizottság ugyan elvont támogatást a projekt megvalósítása során, de ezt újból megítélte új projektelemekre, így az eredetileg tervezett költségek várhatóan főként az uniós támogatás elvonás miatt szükséges többlet hazai forrás miatt fognak emelkedni. A költségek a zalaeger-

33

A kedvezményezett szerint a budapesti projekt teljes uniós támogatási keretének kihasználásához szükséges új projektelemek megvalósításának reális határideje 2012 vége lenne, de ehhez a Bizottság ez idáig nem járult hozzá. A debreceni projekt esetében 2009. július végén az érintett felek együttműködési tárgyalást tartottak, de módosított ütemtervet nem fogadtak el a 2010-es befejezéshez. 34

A szegedi és a győri a két legkorábbi projekt költségtúllépése a tervezéskor várhatónál nagyobb infláció, áremelkedés, a projektek elhúzódása, a kivitelezőnek fizetett késedelmi kamat, a jóváhagyott műszaki tartalom változás hatására következett be.

24


szegi és a veszprémi projektnél átstrukturálódtak 35 az áfa szabályozásváltozás miatt. A költségek növekedése miatt a tervezett finanszírozási arányok megváltoztak, és azáltal, hogy az EU források eredetileg jóváhagyott összege nem változott, a többlet költséget hazai forrásból szükséges fedezni. Így az EU finanszírozás aránya 62,4%-ról 54,6%-ra csökkent, a hazai társfinanszírozás (központi költségvetés és önkormányzati önrész) aránya 37,6%-ról 45,4%-ra nőtt. A források felhasználásának hatékonyságát a támogatás-közvetítő intézmények és a kedvezményezettek nem értékelték. Hatékonyság-elemzést a már működő szennyvíztisztító teleppel rendelkező 6 projekt esetében az ellenőrzés során végeztünk 36. A fajlagos költségek számításának részleteit a 10/a-b. és a 11/a-b. sz. mellékletek tartalmazzák. A fajlagos költségek bárminemű következtetés levonására csak az egyes projektek fejlesztési tartalmának, sajátosságainak (méretgazdaságosság, vagy „zöldmezős beruházás”) figyelembevételével alkalmasak 37. A fajlagos költségek alakulását – bár látszólag a közbeszerzés alakította – alapvetően a tervezési rendszer határozta meg. Az ISPA/KA projektek tervezésekor nem volt a kedvezményezettek számára közreadott uniós költség normatíva. A KvVM ISPA Végrehajtó Szervezete a korábban tisztán hazai forrásból megvalósuló beruházásokhoz kiadott 38 normatívák (fajlagos költségek) figyelembe vételét javasolta a kedvezményezettek számára, a konkrét esetre való adaptálás, a munkanemekhez és tételrendhez igazítás nélkül. A hazai fajlagos költségeket azonban nem alkalmazták, a projektek tervezett beruházási költsége sokkal inkább más uniós országok projektjeinek költségéhez hasonló. A projektek a kisebb agglomerációk esetében felmerülő kevesebb, mint 10 millió eurótól (2,6 Mrd Ft-tól) egy nagyobb városközpontra vonatkozóan több mint 200 millió euróig (52 Mrd Ft-ig) terjedtek, az egy főre eső költség pedig a méretgazdaságosság miatt a telep méretének növekedésével arányosan csökkent. Ezt megállapította az Európai Számvevőszék az írországi, spanyolországi, portugál és görögországi szennyvízkezelési projektek ellenőrzése során 39, de ez jellemezte a hazai projekteket is. A veszprémi projekt keretében a legkisebb, hegyesdi agglomeráció projektjének tervezett költsége 9,8 millió euró (közel 2,6

35

Az eredetileg áfa megfizetésére jóváhagyott uniós támogatást, jogszabályváltozás alapján nem lehet áfára felhasználni, hanem ebből a Bizottság jóváhagyása alapján új projektelemek valósíthatóak meg. 36

Tekintettel arra, hogy a csatornahálózat és a szennyvíz telep szerkezeti elemeinek költségadatai nem voltak feldolgozva, csak a csatorna hosszra, illetve a tisztított szennyvíz m3-re jutó költséget tudtuk meghatározni projektenként. 37

Un. „zöldmezős beruházás egyedül a hegyesdi agglomerációban valósult meg.

38

A KvVM utoljára 2003-ban közölt fajlagos költség mutatókat a települések címzett és céltámogatással megvalósuló vízgazdálkodási, valamint a főváros és megyei jogú városok szennyvízelvezetési és - tisztítási beruházásainak tervezéséhez.

39

Ezt tartalmazza az Európai Számvevőszék 2009-ben kiadott 3. sz. különjelentése.

25

Mrd Ft) volt. Az európai méretekben is nagynak számító budapesti projekt tervezett költsége 428,7 millió eurót (111,5 Mrd Ft-ot) tett ki. A 2003. évi hazai normatívához viszonyítva a hegyesdi tisztító telep tervezett fajlagos költsége (Ft/m3/nap) 1,8 szeres, tényleges fajlagos költsége 2,4 szeres volt. A tervezetthez képest a tényleges költségek nagy szóródása (a tervezetthez képest 50%-kal alacsonyabb vagy akár 43%-kal magasabb költségek) 40 is a tervezési rendszer és a költség-gazdálkodás hiányosságára hívják fel a figyelmet. A létesítmények üzemeltetését a helyszínen ellenőrzött 6 ISPA/KA projekt esetében – a szegedi projekt kivételével – kizárólagosan 41 önkormányzatok tulajdonában álló víziközmű társaságok végezték, ebből adódóan a vízgazdálkodási törvény alapján az önkormányzatoknak (önkormányzati társulásoknak) meg volt a lehetősége, és éltek is ezzel a lehetőséggel, hogy közbeszerzési szabályok mellőzésével bízzák meg az üzemeltetőket 42. A szegedi projekt esetében a kedvezményezett önkormányzat a megvalósult létesítményeket a vele szerződéses jogviszonyban álló két üzemeltetőnek (az egyik nem önkormányzati tulajdonú üzemeltetőnek) adta át. Ezt a speciális üzemeltetési körülményt (nem kizárólag, hanem csak többségi önkormányzati tulajdonban álló üzemeltető) a Bizottság – a fenntarthatóság követelményének teljesítési kötelezettsége mellett – elfogadta. A viziközmű létesítmények pénzügyi fenntarthatóságához nem szabályozták az országosan egységes díjképzést, a rekonstrukciós terv (ehhez igazodóan amortizációs terv) készítést, és ezek hiányában jelenleg a pénzügyi fenntarthatóság garanciái hiányosak. Egységes díjképzési előírás hiányában az árhatósági feladatokat ellátó önkormányzati testületek különböző módszertan és eltérő érdekek 43 alapján állapították meg a víz- és csatornadíjakat, amelynek eredményeként a díjak szerkezete, a használt fogalmak víziközmű szolgáltatónként, és azon belül településenként is eltértek az ellenőrzött projektek esetében. A különböző települések díjait befolyásolta például az elszámolt amortizáció mértéke, esetlegesen az önkormányzat által nyújtott, vagy az igénybe vett állami díjtámogatás, továbbá az,

40

A csatornahálózat fejlesztést Zirc és Hegyesd esetében a tervezett összeg feléért, Veszprém esetében a tervezettnél 25%-kal olcsóbban vállalta a kivitelező, míg Szeged esetében 43%-kal növekedtek a költségek. A telepek fejlesztési költségei is minden projektnél több mint 20%-os eltéréssel változtak, a tervezett műszaki tartalom megvalósítása mellett. A tervezettnél magasabbak a költségek a hegyesdi (23%), a zirci (35%), a veszprémi (228%) és a szegedi projekt esetében (29%), valamint alacsonyabbak a kecskeméti (26%) és a szombathelyi projektnél (22%). 41

2007. január 1-ét megelőzően elégséges volt a többségi tulajdon.

42

A helyszínen ellenőrzött víziközmű szolgáltatók felsorolását az 5. sz. melléklet tartalmazza.

43

26

Hármas érdek: ellátásért felelős, tulajdonos, ármegállapító.


hogy az önkormányzat apportált-e 44 víziközmű vagyont az üzemeltető társaságba. Ebből adódóan – bár a lakosság részéről igényként jelentkezett – az egyes települések csatornadíjai nem alkalmasak az összehasonlításra a díjak tartalmának megismerése nélkül. A helyszíni ellenőrzés idején előkészítés alatt álló jogszabály módosítási javaslat 45 szerint a víziközmű szolgáltatási díj tartalma, a felújítási és rekonstrukciós terv készítésének előírása várhatóan 2009 második felében szabályozásra kerül. Nem épült be a szabályozás tervezetbe az árhatósági kontroll 46. A KvVM víz- és csatornadíj támogatás címén az utóbbi években évente 4,5-4,8 Mrd Ft támogatást nyújtott a települési önkormányzatok részére úgy, hogy nincs egységes díjképzési előírás, és nincs árhatósági kontroll. A pályázati kérelmek megfelelőségét a MÁK Zrt. ellenőrizte, de ellenőrzése – a vonatkozó jogszabályokkal összhangban – nem terjedt ki a díjak megalapozottságának vizsgálatára. A 2009-ben állami támogatás igénybevételére benyújtott pályázatokban lévő csatornadíjak mintegy tízszeres szórást (177 Ft/m3, illetve 1917 Ft/m3), míg a vízdíj és a csatornadíjak együttesen ötszörös szórást mutattak (430 Ft/m3, illetve 2223 Ft/m3). Az ISPA/KA kedvezményezettjei a már működő létesítmények esetében amortizációt képeznek a díjakban. Az amortizáció összege általában minden projektnél fokozatosan kerül emelésre az elkövetkező években, főként a lakosság teherviselő képességre figyelemmel. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzött projektek létesítményei még csak rövid ideig (0,3-2 éve) működtek, a fenntarthatóság, a szennyező fizet elv megítélése korlátozott volt. Azonban már a működtetés kezdetén kockázatot mutatott a hegyesdi tisztító telep fenntartása (a beruházás magas fajlagos költsége, alacsony lakosságszám és a „Művészetek-Völgye” rendezvény tervezetthez képest alacsony látogatottságából adódó kapacitásfelesleg miatt). A fenntarthatóság követelményét azonban nem önmagában a hegyesdi agglomerációnak kell teljesítenie, hanem – a pályázati kérelemmel összhangban – a kedvezményezett Veszprém és Térsége szennyvízelvezetési és - kezelési Önkormányzati Társulásnak, illetve az abban részt vevő önkormányzatoknak együttesen. A pályázati kérelem a projekt mindhárom agglomerációjára (a veszprémire, zircire, hegyesdire) vonatkozóan egységes díjat tartalmazott, de a fenntartási költségeket (illetve erre az amortizáció képzését) ettől eltérő szabályok szerint állapították meg 2009. évre (a hegyesdi agglomeráció létesítményeinek amortizációs költségei nem kerültek megosztásra a projektben résztvevők között 47).

44

Ami jogszabály ellenes.

45

Vgtv. módosítása.

46

Egy korábbi elképzelés szerint Magyar Víziközmű Felügyelet létrehozásával tervezték megoldani.

47

Ehhez a hegyesdi agglomeráció önkormányzatai hozzájárultak.

27

A szennyvíztisztító telepek tisztítási tevékenysége a már működő, helyszínen ellenőrzött 6 projekt 48 8 telepe (győri, soproni, veszprémi, zirci, hegyesdi, kecskeméti, szegedi, szombathelyi telep) esetében eredményes, hatásos volt. A befogadó vizekbe bocsátott tisztított szennyvíz minősége megfelelt a telepek engedélyében meghatározott határértékeknek. A beépített biofilterek segítségével a meglévő telepekre korábban jellemző és a lakosokat zavaró szaghatások megszűntek. A szennyvíztisztító telepek kapacitás-kihasználtságára jellemző két mutatót a hidraulikai és a szerves anyag lebontó kapacitást értékeltük 49, és az értékelésénél a két mutató közül – a kapacitás-szükséglet miatt – a magasabbat vettük figyelembe 50, a hegyesdi telep kivételével 51 2008. éves átlagadatok alapján. A 7 telep közül 5 telep kapacitás-kihasználtsága (a győri, a szegedi, a veszprémi, a zirci és a soproni telep) 79 % feletti. A kecskeméti telep 68% körüli kihasználtságában szerepet játszott, hogy a Pénzügyi Megállapodás aláírása óta a Konzervgyár mezőgazdasági öntözésre hasznosította szennyvizét és nem engedi a tisztítóba. A kihasználtságban azonban a tervezett új iparvállalat telepítésével javulás várható. A kecskeméti telep fejlesztésének köszönhetően a tisztított szennyvíz eleget tesz a kiöntözéshez szükséges követelményeknek és ez (a víz összetételét tekintve is) különös lehetőséget ad a Homokhátság súlyosan vízhiányos területének vízvisszapótlására. A hegyesdi agglomerációban a „Művészetek-Völgye” 2009. augusztusi rendezvénye időszakában a telep maximális szerves anyag terhelése – két nap fogyasztási adatai alapján – elérte a névleges kapacitás 51,4%-át.

48

A helyszínen nem ellenőriztük a budapesti, a debreceni és a zalaegerszegi projekteket, illetve ezek szennyvíztisztító telepét, mert a helyszíni ellenőrzés idején ezek még nem üzemeltek. A pécsi projekt keretében telep fejlesztésére nem került sor.

49

Az ivóvíz-felhasználás csökkenésével csökkent a hidraulikai kapacitás szükséglet, de a mérési adatok szerint nem csökkent a tisztítandó víz szennyezőanyag tartalma, ezzel a telepek szerves anyag lebontó kapacitás-szükséglete. Így a tisztító telepek kihasználtságát a hidraulikai és a szerves anyag lebontó kapacitás együttesen jobban kifejezik, mintha csak az egyik tényezőt értékeljük.

50

A mutatókban eltérést okozhat például telepeken az elő és utóülepítésre, valamint a szennyvíz szerves anyagtól és növényi tápanyagoktól (N,P) történő megtisztítására épített biológiai medencék (biológiai reaktorok) eltérő biztonsággal történő tervezése, a szennyvíznek a csatornahálózatban eltöltött ideje, a terepviszonyokból adódó átemelő egységek szükségessége.

51

A hegyesdi telep kihasználtságának értékelésére nem állt rendelkezésre éves adatsor. A helyszíni ellenőrzés idején másfél hónapja üzemelt csak a tisztító telep, a próbaüzemi időszak alatt pedig folyamatos volt a csatornára való rácsatlakozás.

28


Az Európai Számvevőszék a szennyvízkezelési projektek ellenőrzése során 52 csak a hidraulikai kapacitás-kihasználtságot vette figyelembe, és kihasználatlannak tekintette azokat a telepeket, amelyek kapacitásuk 50%-a alatt működtek. Ez alatt a határérték alatt nem üzemelt telep, illetve a hegyesdi tisztító hidraulikai kapacitásának kihasználtsága 38% volt, de ez a próbamüzemi időszak alatti átlag volt, amikor a rákötések fokozatosan valósultak meg 53. (A kapacitások alakulását a 12. sz. melléklet részletezi 54.) A hegyesdi telep kapacitásfeleslege abból származik, hogy a kedvezményezett a tisztítótelep tervezésekor a lakossági szükséglet kétszeresét tervezte a „Művészetek-Völgye” rendezvény miatt 55. A rendezvény miatti többletkapacitás már a tervezéskor kockázatot jelentett, amit a kedvezményezett és a magyar hatóságok vállaltak, jelenleg azonban a rendezvény látogatói számának csökkenése miatti többletteher (ami a fenntartási költség képzéséből adódik) a kisszámú lakosságra hárul 56. A telepek monitorozása megfelelt a Környezetvédelmi Felügyelőségek előírásainak. Mindegyik üzemnek volt akkreditált laboratóriuma, és önellenőrzési adataikat a Felügyelőségek elfogadták. A tisztított vizek befogadókra gyakorolt hatását, osztályba sorolásának módosítását jogszabályok vagy más iránymutatás alapján értékelni nem lehetett, ez a helyszíni ellenőrzés idején nem volt megoldott annak ellenére, hogy ezt az igényt a Víz Keretirányelv végrehajtásával összefüggő legfontosabb szakmai feladatként az NKP-II-ről szóló országgyűlési határozat tartalmazta. A vizek állapotértékelésére vonatkozó minősítési rendszer kialakítása a vízgyűjtőgazdálkodás tervezése keretében jelenleg folyamatban van a KvVM tájékoztatása szerint. A vizek terhelhetőségére vonatkozó számítások a KvVM által – a Környezetvédelmi Felügyelőségek részére – kiadott útmutató alapján és a Vízgazdálkodási törvény állapotértékelési eredményei alapján lesznek majd egységes módon elvégezhetőek.

52

Az Európai Számvevőszék 2009. évi 3. sz. különjelentése, az 1994-1999-es és a 20002006-os programozási időszak strukturális intézkedési keretében szennyvízkezelésre fordított kiadások eredményességéről. 53

A telep hidraulikai terhelése két (mért) napon is elérte az 50%-os kihasználtságot, bár ez az esőzés és a hóolvadás következtében kiugró szennyvízmennyiség miatt volt. Az újonnan kiépített csatornahálózatnak nem volt része elkülönített csapadékvíz elvezető rendszer, ami által a csapadékvizet nem kellett volna a tisztító telepen megtisztítani, hanem az egyenesen mehetett volna a befogadóba. 54

A nyolcadik helyszínen ellenőrzött telep a szombathelyi, de ennek kapacitása nem az ISPA projekt keretében épült ki, ezért annak részletes körülményei nem képezték jelenlegi ellenőrzésünk tárgyát.

55

Ellenőrzésünk ezért vetette fel a rendezvény idejére a résztvevők számára a más országos rendezvényeken is alkalmazott mobil WC-s megoldást, amelyet az igényekhez lehet igazítani. A nehezen prognosztizálható tényezők miatt (mint például a civil társadalom mozgása a különböző rendezvények során), általában véve is jó fontos szerepet tulajdonítani a mobil, az ideiglenes megoldásoknak a szennyvízfejlesztés során.

56

A hegyesdi agglomeráció lakossága jelenleg 2700 fő, a legkisebb településen 250 fő, a legnagyobb településen 1200 fő él.

29

A keletkezett szennyvíziszap elhelyezése, ártalmatlanítása és hasznosítása valamennyi telepen a vonatkozó uniós irányelvnek és az azzal összhangban kialakított hazai jogszabályoknak megfelelően történt a helyi adottságokat, a felmerülő elhelyezési költségek minimalizálását és a hosszú távú lehetőségeket figyelembe véve. A 2004-ben végzett ÁSZ ellenőrzés 57 során a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek tett három javaslat közül egy teljesült, kettő részben teljesült. A vízi közművek statisztikai és pénzügyi adatszolgáltatási rendszerének a Bizottság követelményeihez történő igazítására vonatkozó javaslatunk teljesült. A legcélszerűbb víziközmű működtetési forma elterjesztésére vonatkozó javaslat részben teljesült, a víziközművek tulajdonviszonyainak áttekintése és a szükséges szabályozás előkészítése megtörtént, azok elfogadása 2009 második felében várható. A szennyvíztisztító telepek kapacitáskihasználására vonatkozó javaslatunk is részben teljesült. A helyzetelemzés megtörtént, de a jobb kapacitáskihasználáshoz a KvVM által szükségesnek tartott jogszabályi módosítás (kötelező rákötés) elfogadása csak 2009 második felében várható. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek 1.

Vizsgáltassa felül a víz- és csatornadíj állami támogatási rendszerét tekintettel arra, hogy egységes díjképzési előírás és árkontroll hiányában nem állapítható meg az egyes települési önkormányzatok igényének megalapozottsága, rászorultsága.

2.

Intézkedjen annak felmérésére, hogy 100%-os csatornára való rákötöttség mellett mely tisztító telepek rendelkeznek még szabad kapacitással, és ennek alapján nyújtson szakmai iránymutatást a szennyvízkezelési pályázatok készítéséhez, elbírálásához annak érdekében, hogy – szakmai és gazdaságossági feltételek megfelelősége esetén – elsődlegesen a már meglévő szabad kapacitásokat vegyék igénybe a pályázók, ellenőrizhető módon.

3.

Intézkedjen a KvVM Fejlesztési Igazgatóságán keresztül, hogy a jövőbeni szennyvízkezelési projektek kedvezményezettjénél, illetve lebonyolítójánál a beruházás valamennyi fázisában a szakszerű költségirányítás biztosított legyen, valamint a Fejlesztési Igazgatóság felügyelje a költség-gazdálkodást.

4.

Felügyelje a KvVM Fejlesztési Igazgatóságán keresztül, hogy a veszprémi projekt fenntarthatósága a projekt egészére, a kedvezményezett Veszprém és Térsége szennyvízelvezetési és - kezelési Önkormányzati Társulás szintjén teljesüljön, tekintettel a hegyesdi agglomerációra vonatkozóan megállapított kockázatokra.

57

A települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatai ellátásának vizsgálatáról szóló 0416 sz. jelentés.

30


5.

Szorgalmazza, hogy a különböző környezetvédelmi programok készítésekor vegyék figyelembe azt, hogy a Homokhátság térségében megtisztított szennyvíz mielőbb hasznosításra kerüljön a térség vízvisszapótlásának megoldásában. a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek

1.

Gondoskodjon az uniós társfinanszírozással megvalósuló projektek támogatása során a kapacitásfeleslegek kiépítésének elkerüléséről azáltal, hogy a KvVM szakmai iránymutatása alapján a pályázók – szakmai és gazdaságossági feltételek megfelelősége esetén – elsődlegesen a már meglévő szabad kapacitásokat vegyék igénybe, a fejlesztés erre irányuljon.

2.

Vizsgáltassa felül a jövőbeni projektek megvalósíthatósági tanulmányában a társadalmi-gazdasági és környezeti hatások becslését annak érdekében, hogy a projektek reális költségen kerüljenek megtervezésre és a megvalósított létesítmények hosszú távon pénzügyileg fenntarthatóak legyenek, a kedvezményezettek által beszedett díjakból a projekt megtérüljön.

3.

Írja elő olyan műszaki részletezettségű pályázati anyagok beadását, amelyek lehetővé teszik a költség-tervek megalapozottságának ellenőrzését.

31

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

A SZENNYVÍZKEZELÉS FELTÉTELRENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA

1.1.

A hazai szennyvízkezelési stratégia uniós követelményekhez való illeszkedése

1.1.1.

A Kohéziós politika keretében a szennyvízkezelés társfinanszírozását biztosító uniós alapok stratégiái és a vonatkozó hazai szabályozás összhangja Magyarország elkészítette az uniós támogatások igénybevételéhez szükséges stratégiákat. A 2001. november 30-i nemzeti környezetvédelmi ISPA stratégia a szennyvízkezeléssel kapcsolatban az NKP-I-ben foglalt célokat tartalmazta. A stratégában indikatív jelleggel szereplő 6 projekt közül 4 (Győr, Szeged, Pécs, Sopron) valósult meg kiegészülve a stratégia egy korábbi változatában már szereplő szombathelyi projekttel, illetve a kecskeméti és a debreceni projekttel 58. A listában szereplő projektek közül kettőt a Bizottság utasított el, kettőt a magyar hatóságok vontak vissza, mert nem teljesítették a Bizottság ISPA szabályozásában foglalt (érintett lakosság száma, egy főre eső beruházási költségre vonatkozó) alapkövetelményeket az 1. sz. táblázatban foglaltak szerint. Pályázat

Projekt jav. benyújtása a Bizottságnak

Bizottsági elutasítás

Projekt jav. költségvetése M euró

Elutasítás okai

Elutasított pályázatok Pápa régió szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási program

2001.05.31

2001.08.09

24,2

Alacsony lakosságszám, kétséges lakossági fizetőképesség, megyei jogú városok prioritást élveznek

Kaposvár szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási program

2001.05.31

2001.08.09

11,6

Alacsony lakosságszám, kétséges gazdaságosság

58

az ISPA támogatásból megvalósított környezetvédelmi programok ellenőrzéséről szóló 0469-es ÁSZ jelentés II./2. fejezete részletesen foglalkozik a projektek kiválasztásával.

32


Visszavont pályázatok Jászsági komplex szennyvízelvezetési és –tisztítási program

2002.02.20.

-

53,6

Alacsony lakosságszám

Tápió menti régió szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási program

2002.02.20.

-

75,1

Alacsony lakosságszám, magas egy főre jutó költségek

Forrás: Cowi tanulmány (2002) 1. sz. táblázat

A Kohéziós Alap Keretstratégia – az ISPA stratégia folytatásaként – 2003 decemberében készült el, amely 4 szennyvízkezelési célú projektet javasolt támogatásra. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító mellett, a veszprémi és a zalaegerszegi projektek kaptak támogatást, míg az eredetileg tervezett Dél-Budai régió szennyvízkezelési programja nem. Ez utóbbi program más műszaki változatban valósul meg 59. A környezetvédelmen belül a szennyvízkezelési projektek nemzeti ágazati keretét a Szennyvízkezelésről szóló irányelvvel összhangban megalkotott Szennyvíz Programról szóló kormányrendelet biztosítja, amelynek 2 évenkénti felülvizsgálatát a hivatkozott irányelv előírja. A jelenleg érvényben lévő 2006. december 31-i állapotot tükröző módosított Szennyvíz Programot 2009 áprilisában fogadta el a Kormány. A 2008. december végi helyzetről 2010-ben készül új változat a Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága felé. A Szennyvíz Program a Szennyvízkezelésről szóló irányelvben előírt kötelezettségekre és a Csatlakozási Szerződés X. sz. mellékletében 60 meghatározott derogációkra épül és azok határidőre való teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, illetve a kijelölt agglomerációk listáját tartalmazza. A szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásánál fő szempont volt, hogy a népesség illetve a gazdasági tevékenység kellő koncentrációjú legyen a szennyvízkezelési projekt gazdaságos megvalósításához. A Szennyvíz Program alapvetően a 2000 LE feletti agglomerációkat támogatta, míg az ISPA/KA projektek elsősorban az 50 000 LE feletti agglomerációkra, illetve a fővárosra, a megyei jogú városokra és agglomerációikra irányultak. Ezt indokolta, hogy az ISPA/KA társfinanszírozásával kiemelt projekteket lehetett támogatni, és Magyarország településszerkezetét figyelembe véve elsődlegesen a megyei jogú városokban lehetett szükség ilyen méretű projektek megvalósítására.

59

Dél-Buda, mint agglomeráció a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2009. április 18-i módosításával megszűnt. Az érdi részterület szennyvízelvezetését megoldó projekt támogatási szerződését 2009. augusztus 17-én írták alá; a fővárosi részét a Budapest Integrált Szennyvíz Program (KEOP) keretében valósítják meg. 60

8. pont: Környezetvédelem B. Vízminőség 1. pont

33

A Szennyvízkezelésről szóló irányelv 3. cikk (1) pontja lehetőséget ad az olyan alacsony szennyvízterhelésű agglomerációk esetében, ahol nem lenne gazdaságos a gyűjtőrendszer kialakítása egyedi rendszerek alkalmazására. Ez Magyarországon a lakosság 7,8%-át érinti és a 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelettel szabályozott Egyedi Szennyvízkezelési és Nemzeti Megvalósítás Program tartalmazza az ezen területek fejlesztési célkitűzéseit, de nem határoz meg határidőket az egyedi rendszerek létesítésére. A Kormány a hivatalosan 2009. április 10-én kihirdetett kormányrendelet módosítása során – a forráshiány miatti racionalizálás érdekében – döntött annak a 174 db 2000 LE alatti szennyezőanyag-terhelésű kistelepülésnek a Szennyvíz Programból való kivételéről, ahol nem volt még meg a regionális rendszerkapcsolat. A Program 2006. december 31-i állapotot tükröző elfogadott végső változata 61 a 2000 LE alatti települések közül csak azokat a településeket tartalmazza, ahol már kiépült a rendszer, vagy a település időközben támogatást nyert szennyvízberuházásra. A Programban lévő agglomerációk területére már vonatkoznak a derogációs határidők, azaz ott legkésőbb 2015-ig meg kell, hogy valósuljanak a fejlesztések. Emiatt – a KvVM tapasztalatai szerint – az agglomerációk kialakításakor az önkormányzatok hajlamosak voltak a gazdaságossági szempontokat háttérbe szorítva az agglomerációk indokoltnál nagyobb kiterjesztésére, mely bizonyos esetekben a víziközmű üzemeltető társaságok piacszerzési érdekeit, és/vagy a kedvezőbb pályázati lehetőségek kihasználását is szolgálja. A gazdaságossági mutatókat rontja a magyarországi szétszórt, aprófalvas településszerkezet is, melyben sokszor egymástól viszonylag távoli települések is igyekeztek egy agglomerációt alkotni a csatornahálózat kiépítésére. Ennek korlátozására vezették be 2004. május 24-i hatállyal az agglomerációk lehatárolását szabályozó rendeletben 62, hogy gazdaságossági számításokkal kell alátámasztani egy agglomeráció megalakításánál, hogy egyetlen központi tisztítótelep létesítése legyen gazdaságosabb az egyedi vagy más műszaki megoldásnál. A 87/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet 63 1. § b. pontja is ezt a törekvést hivatott korlátozni, melynek értelmében „egy szennyvízelvezetési agglomeráció kiterjesztése csak akkor lehetséges, ha a települések egy rendszerbe kapcsolása legalább 30%-os díjcsökkenést eredményez az egyedi, vagy települési szintű műszaki megoldásokhoz képest”.

61

Jóváhagyta: 86/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról. 62

A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programmal öszszefüggő szennyvízelvezetési agglomeráció lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet. 63

87/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomeráció lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról. Beépítve a 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet Melléklet 4.7. b. pontjába.

34


A KvVM a fenti intézkedésekkel kívánta megakadályozni a kapacitásfeleslegek kialakulását, a kis lakos számú területeken ésszerű kis beruházások megvalósulását, a regionális rendszerek a hosszú távú fenntarthatóság érdekében csak a gazdaságossági számításokkal alátámasztottan, a megfelelő népsűrűségű agglomerációkban valósuljanak meg. Az Irányelv nem határoz meg határidős kötelezettségeket a 2000 LE alatti szennyvízterhelésű agglomerációkra, azok a Program keretében csak a 2000 LE felettiekre vonatkozó 2015-ös derogációs határidő után fejleszthetőek tovább 64. Jelenleg az ÚMFT 7 regionális operatív programja biztosít pályázati lehetőséget a 2000 LE alatti települések szennyvízhálózat fejlesztési beruházásaihoz. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 40 § -a írta elő az NKP 6 évente történő kidolgozását. A 2003-2008 közötti időszakra vonatkozó NKP-II 9 tematikus akcióprogramjából a legnagyobb költségű program, a 7. Vizeink védelme és fenntartható használata foglalkozik a szennyvízkezelés témakörével. A Kormány jóváhagyta az NKP-II végrehajtásáról szóló jelentést és a harmadik NKP-t, és a Parlament várhatóan 2009 második felében tárgyalja e dokumentumokat.

1.1.2.

A szennyvízkezelésre vonatkozó uniós előírások, kötelezettségek teljesítésének aktuális helyzete Magyarország a csatlakozáskor az Irányelvben előírt határidős kötelezettségekre egy kivétellel derogációt – 10 éves halasztást – kért és kapott. A határidőket a csatlakozási szerződésünk X. számú melléklete tartalmazza. A Csatlakozási Szerződésben meghatározott kötelezettségeket az 2/a. sz. melléklet, a vizsgált projektekre vonatkozó határidőket a 13. sz. melléklet tartalmazza. A végrehajtott ISPA/KA fejlesztésekkel az 50 000 LE feletti, illetve a fővárosra és a megyei jogú városokra és agglomerációikra vonatkozó uniós kötelezettség 65 (főként a szennyvíztisztítás fokát tekintve) még nem teljesül maradéktalanul a 2010. december 31-i határidőre minden érintett város esetében, de 6 nagyváros 66 támogatása folyamatban van Kohéziós Alapból 67 és még további fejlesztési elképzelések is vannak (2/e. sz. melléklet).

64

A 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 3. § (9) pontja 2006. február 16-tól hatályos.

65

Ez megegyezik a 15 000 LE feletti agglomerációkra vonatkozó uniós kötelezettséggel.

66

Budapest, Békéscsaba, Nyíregyháza, Érd, Nagykanizsa, Székesfehérvár.

67

Lényeges különbség, hogy a jelenlegi programozási időszakban uniós szabályok szerint már nemcsak kiemelt projektek (hanem a 2000 LE feletti agglomerációk projektjei is) finanszírozhatóak KA-ból. A 25 000 M euró feletti KA projekteket változatlanul a Bizottság hagyja jóvá, az ennél kisebb összegűeket a hazai hatóságok.

35

A Bizottság a szennyvízgyűjtő rendszer kiépítésének kötelező mértékét nem számszerűsítette 68, de a KvVM a gyűjtőrendszerek célállapotának hazai adatait meghatározta (2/f. sz. melléklet). Az uniós irányelvekben előírt kötelezettség nem teljesítése esetén az EK szerződés 226. cikke lehetőséget ad a Bizottságnak annak mérlegelésére, hogy a tagállam által benyújtott, a mulasztás okait feltáró magyarázatának elfogadására, mérlegelésében szerepet játszanak a megtett intézkedések. Elutasítás esetén a Bizottság kezdeményezheti a 228. cikk szerinti eljárást, melynek során az Európai Közösségek Bíróságához fordul, és javaslatot tehet átalányösszeg 69 és/vagy kényszerítő bírság kiszabására. A Bíróság – a Bizottsághoz hasonlóan – figyelembe veszi, hogy a tagállam tett-e már lépéseket a teljesítés érdekében.

1.1.3.

Az Állami Számvevőszék 0416-os jelentésében tett javaslatok teljesülése A települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatai ellátásának vizsgálatáról szóló 2004. évi ÁSZ vizsgálat a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek 3 javaslatot tett. A KvVM határidőre elkészítette az intézkedési tervet és 2005. szeptember végéig benyújtotta a javaslatok teljesítéséről szóló jelentését az ÁSZ-nak. •

A víziközművek tulajdonosi viszonyainak áttekintése és a legcélszerűbb működtetési forma elterjesztésére vonatkozó javaslathoz kapcsolódó jogszabályi változásokat és az üzemeltetés szabályozását részletesen a 2.1. pont tárgyalja. A szükséges jogi szabályozásra várhatóan 2009 második felében kerül sor.

•

A szennyvíztisztító telepek kapacitáskihasználtságának felülvizsgálatára tett javaslat nyomán az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság területi szervei elvégezték a részletes vizsgálatot. Megállapították, hogy a telepek alulterheltségének legfőbb oka a csatornahálózatra rá nem kötött lakások magas aránya, amely elsősorban a kistelepülések esetében jellemző. Az alacsony hidraulikai kapacitáskihasználtságot okozhatja ipari nagylétesítmények megszűnése is, vagy a telephez eredetileg tervezett csatornahálózat nem megfelelő kiépítettsége. A bekötetlen lakások magas aránya egyértelműen a jelentős víz- és csatornadíj emelkedésre és a rákötési kötelezettség hiányára vezethetőek vissza. Ez utóbbit orvosolhatja a Vgtv. folyamatban lévő módosítása.

•

A víziközművek statisztikai és pénzügyi adatszolgáltatási rendszerének felülvizsgálatára tett javaslat végrehajtása megtörtént. A vonatkozó Szennyvíz Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről szóló 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet felülvizsgálatát elvégezték és a 165/2004. (V. 21.) Korm. rendelettel módosították. Ezt követően 2008ban ismét módosították a rendeletet. A KvVM és a KSH közötti adatszolgáltatás folyamatos. A jelen vizsgálatban az ÁSZ részére átadásra kerültek a

68

Sem a vonatkozó irányelvben, sem (a vonatkozó 1991-es irányelvhez) 2007-ben kiadott Útmutatóban. 69

36

A Magyarországra vonatkozó állandó minimális átalányösszeg 1 505 000 euró.


KSH által gyűjtött 2004-2007. évi adatok (14. számú melléklet). 2005-ben kezdték el kifejleszteni a Szennyvízkezelésről szóló Irányelv 15., 16. és 17. cikkének megfelelő adatszolgáltatás érdekében a Települési Szennyvíz Információs Rendszert (TESZIR). A Bizottság által megkövetelt adattartalomhoz igazodik a rendszer, mely műszaki, statisztikai és beruházási költségekre vonatkozó adatokat tartalmaz. A rendszer az önkormányzatok önbevallási adatain, illetve a KvVM adatszolgáltatásán alapul.

1.2.

A települési szennyvízkezelés EU harmonizált jogi szabályozási és intézményi környezete kialakításának időbelisége és teljes körűsége

1.2.1.

A szennyvízkezelési projektek EU harmonizált jogi szabályozási környezetének kialakítása A Vgtv. figyelembe veszi mind a Szennyvízkezelésről szóló irányelv mind a Víz Keretirányelv előírásait. A víziközmű vagyon szabályozásának helyzetét meghatározta, hogy az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 19. §-a rendelkezett a települési víziközmű vagyon önkormányzati tulajdonba adásáról, kivéve az 5 állami regionális közszolgáltató által működtetett víziközmű vagyont 70. A Vgtv. 4. § (2) b. pontja az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közé utalja a helyi víziközművek fejlesztését, működtetését, beleértve a szennyvíz elvezetését, tisztítását és a keletkező szennyvíziszap ártalmatlanítását követő elhelyezést a 2000 LE feletti szennyezőanyag-terhelésű agglomerációk területén. A kötelező közfeladatot ellátó víziközmű a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes részét képezi a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 79. § (2) bekezdés b. pontja és a 1991. évi XXXIII. törvény 71 20. § (2) bekezdése előírásainak megfelelően. Ennek ellenére számos esetben megtörtént az önkormányzati törzsvagyon gazdasági társaságokba apportálása, amelyet korábbi jelentésünkben elemeztünk 72. 2007. január elsején jelent meg a vagyonkezelés intézménye az Ötv. 80/A. §-ában, mely lehetővé tette a víziközmű vagyon működtetéséhez, mint közfeladat ellátásához kapcsolódó vagyonkezelői jog létesítését.

70

Duna-menti Regionális Vízmű Zrt., Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., Északdunántúli Vízmű Zrt., Észak-magyarországi Regionális Vízmű Zrt., Tisza-menti Vízművek Zrt. 71

Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. Törvény.

72

A 0416-os ÁSZ jelentés 35 önkormányzat esetében talált szabálytalan apportálást. Magyar Víziközmű Szövetség 2007. júniusi hatástanulmánya és említi ezt a gyakorlatot.

37

A Vgtv. által biztosított üzemeltetetési lehetőségek: •

Üzemeltetetési szerződés: az önkormányzat, vagy az állam, mint tulajdonos üzemeltetési feladatait az általuk alapított gazdasági társaságnak átengedi, ha abban kizárólagos részesedéssel rendelkeznek. Ez esetben üzemeltetetési szerződést köthetnek. A jelenleg hiányos szabályozás nem írja elő kötelező jelleggel az üzemeltetési szerződés megkötését.

•

Koncesszióban való működtetés 73: a tulajdonos a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben átengedi. A törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a koncessziós pályázat nyertese az állam vagy az önkormányzatok többségi tulajdonában van, nem kell koncessziós társaságot alapítani. A gyakorlatban az önkormányzatok éltek ezzel a lehetőséggel.

A 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet 74 „Üzemeltetés, vagyonkezelés” fejezete 2006. november 19-től hatályos, korábban erre vonatkozó szabályozást a rendelet nem tartalmazott. A szabályozás koherens a Víz Keretirányelv költségmegtérülési elvével. A vagyonkezelői jog tekintetében a Vgtv.-vel csak a törvény e tárgyban tervezett módosítása után lesz koherens. Az együttes rendelet a Kohéziós Alap társfinanszírozásában létrehozott víziközmű vagyon üzemeltetését koncesszióköteles tevékenységnek minősíti kivéve, ha a gazdasági társaság kizárólagosan állami és/vagy önkormányzati tulajdonban van. Emellett előírja a rendelkezés hatálybalépése előtt már megkötött üzemeltetési szerződések esetére, hogy a kedvezményezett az üzemeltetést végző társaságban lévő részesedését a beruházás aktiválásától 10 évig nem idegenítheti el. Ugyancsak az aktiválástól 10 évig a közreműködő szervezet hozzájárulása kell az üzemeltetési szerződés módosításához. Ezek az új rendelkezések a Kohéziós Alap társfinanszírozásában létrejött víziközművek és a közszolgáltatás fenntarthatóságát szolgálják. Jelenleg a víziközművek üzemeltetését kb. 370 szolgáltató látja el. Ezek között van öt regionális, állami tulajdonú, a többi – különböző méretű – önkormányzati tulajdonba tartozó vizíközmű szolgáltató. A regionális vizíközmű társaságok integrációjával az ÁSZ korábbi jelentése 75 részletesen foglalkozott a Magyar Nemzeti Vagyongazdálkodás ellenőrzésének keretében és javaslatot is tett – az állami tulajdonú vizíközmű vagyonhasznosítási lehetősége miatt – Vgtv.-vel ellentétes megfogalmazású 212/2009. (IV. 01.) számú NVT határozat módosítására. A hivatkozott NVT határozat kifogásolható továbbá a KvVM szakmai szempontjából. A határozat I/3. pontja rendelkezik arról, hogy a DMRV Zrt. (Vác) dunántúli szolgáltatási területét adja át a vagyonkezelőnek, azaz a tatabányai székhelyű Észak-dunántúli Vízmű Zrt.-nek. A DMRV Zrt. által ellátott terület

73

A Koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. 1-2. §-a.

74

A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló együttes rendelet. 75

38

Az MNV Zrt. 2008. évi tevékenységéről szóló ÁSZ jelentés.


egységes vízbázist alkot, annak feldarabolása szakmai szempontból nem célszerű. A Víz Keretirányelv előírása alapján elkészítendő országos vízgyűjtő gazdálkodási terv része a Közép-Duna vízgyűjtő gazdálkodási terve, mely társadalmi egyeztetésen van. A már elkészült terv is a Duna két partján elterülő vízbázist szerves egészként kezeli. A KvVM a Vgtv. módosításával elősegíteni kívánja a kb. 370 szereplős üzemeltetői kör integrációját, azonban az NVT-től eltérő módon, nem az öt regionális víziközművet vonnák össze, amelyek a szolgáltatási terület 20%-án látják el a lakosságot, hanem épp ezek képeznék az integráció bázisait, mintegy regionális üzemeltetői központokat alkotva. Annak ellenére, hogy a Vgtv. egyértelműen a vízgazdálkodási tárca hatás- és jogkörébe utalja többek között az állami tulajdonban lévő közcélú vízi létesítmények működtetésének felelősségét, a víziközmű szolgáltatás nyújtását, árhatósági feladatokat, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter nem kapott meghívást az NVT ülésére. A vízügyi tárca vezetője 2009. április 29-én levélben kérte a fenti döntés felülvizsgálatát az MNV Zrt. felett részvényesi jogokat gyakorló pénzügyminisztertől. A szennyvízkezelés szolgáltatási díjainak szabályozása helyszíni ellenőrzésünk idején folyamatban volt. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény rendelkezett a víziközmű szolgáltatás díjáról, annyiban, hogy hatósági árként határozta meg a víz és csatornadíjakat. A többi vezetékes közműszolgáltatás (áram, gáz) esetében az ágazati szabályozás keretében létezik díjképzési előírás, ami a víziközmű szolgáltatásban hiányzik. Nincs egységes díjképzési előírás. A törvény a hatósági ár megállapítását a víziközmű tulajdonos hatáskörébe utalja. A tulajdoni viszonyoknak megfelelően az önkormányzatok képviselő testülete, illetve az állami tulajdonban lévő öt víziközmű esetében a KvVM miniszter látja el az árhatósági feladatkört. Az árhatósági feladatokat ellátó önkormányzati testületek különböző módszertan és eltérő érdekek 76 alapján állapították meg a hatósági árat, amelynek eredményeként a 3200 településen szolgáltatónként és azon belül akár településenként is eltért a díjak szerkezete. A Vgtv. 15. § (7) bekezdése és a 45. § (10) bekezdése tartalmazza a Víz Keretirányelv 9. cikkének megfelelően a teljes költségmegtérülés elvét, mely szerint 2010. december 22-ig olyan árpolitikát (a szolgáltatási díjak pontos tartalmának meghatározását) kell kialakítani, hogy a víziközművek működtetésével kapcsolatban felmerült költségek teljesen megtérüljenek a díjakban. A teljes költségmegtérülés a víziközművek hosszú távú fenntarthatóságát alapozza meg. Az amortizáció díjakba történő kötelező beépítésekor az önkormányzatok szociálpolitikai okokat is figyelembe vettek. A Víz Keretirányelv 9. cikk (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a tagállam eltérjen a teljes költségmegtérülés elvének alkalmazásától, melynek magyarázatát a Víz Keretirányelv előírásaival összhangban megalkotott a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet

76

Hármas érdek: ellátásért felelős, tulajdonos, ármegállapító.

39

10.2 pontja szerint előírt és első alkalommal 2009. december 22-ig elkészítendő nemzeti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben kell megadni. Az ISPA/KA projektek költség-haszon elemzésére, a Bizottság 2000-2006-ra, majd a 2007-2013-as programozási időszakra is útmutatót bocsátott ki (a továbbiakban: CBA útmutató). A 2000-2006 időszakban kiadott CBA útmutató még nem szabályozta az amortizáció kérdését, de a 2007-től érvényes CBA útmutató már előírja a díjak esetében, hogy annak tartalmaznia kell az amortizáció „jelentős részét”, amely megfogalmazás a Víz Keretirányelv 9. cikkével harmonizál. A Kohéziós Alap általános eljárási szabályait tartalmazó együttes rendelet 77 39/A. § 2007. január elsején hatályba lépett (9) bekezdésében jelenik meg az EU által kiadott CBA útmutatóval harmonizáló, a közszolgáltatások árának tartalmát szabályozó előírás. Erre főként azért volt szükség, mert a díjak sokszor nem nyújtanak fedezetet a felújításra, korszerűsítésre, ami hosszú távon a vagyontárgyak elavulásához vezet. Az elavult technológia magában hordozza a környezetszennyezés kockázatát is. Az állam díjtámogatási rendszert működtet a lakossági víz- és csatornaszolgáltatás használatához, a KvVM évente rendeletben 78 szabályozta a pályázati lehetőséget, melynek pénzügyi háttere a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott előirányzat. A támogatás iránti pályázati lehetőség egyik feltétele volt, hogy a víz- és csatornadíj együttesen haladja meg 1997-ben a 225 Ft/m3, 2006-ban 601 Ft/m3, 2009-ben pedig 870 Ft/m3 összeget, ami 12 év alatt közel négyszeres emelkedést jelent. A támogatásra benyújtott pályázatok önkormányzatainál alkalmazott díjak a díjtámogatás küszöbértékéhez viszonyított átlagos eltérése Vízdíj küszöbérték Ft/m3

átlagos eltérés Ft/m3

Csatornadíj küszöbérték Ft/m3


együttes fajlagos küszöbérték Ft/m3


2008

412

+317,62

406

+294,63

818

+306,13

2009

435

+353,45

435

+312,16

870

+332,80

Forrás: KvVM

2008-ban 78 gesztor önkormányzat 4 307 M Ft, 2009-ben 77 gesztor 4 462 M Ft támogatásban részesült. A 2009-ben benyújtott pályázatokban lévő díjak a csatornadíjak mintegy tízszeres szórását mutatják (177 Ft/m3 és 1917 Ft/m3 között). A vízdíj és a csatornadíj együttes alkalmazásakor a díjak 430 Ft/m3 és 2223 Ft/m3 között mozogtak, azaz a szórás kb. ötszörös.

77 78

14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM rendelet

Ez évben hatályos jogszabály: a 2009. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről szóló 3/2009. (III. 10.) KvVM rendelet.

40


Mindkét évben a támogatott gesztor önkormányzatokat ellátó víziközművekből 4 volt állami tulajdonban 79. A 2009. évi támogatási keret a 2004. évi összegnek 67%-ára csökkent reálértéken, a támogatási küszöbérték az ivóvíz és szennyvízszolgáltatásra együttesen 38%-al nőtt, mely arányaiban a támogatás csökkenését jelenti (15. számú melléklet). A víz- és csatornadíj támogatása a fajlagos ráfordításokra épülő díj esetén igényelhető (átalány díj alkalmazása esetén átszámítást kell végezni), továbbá a pályázatokat a MÁK Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) felülvizsgálja a vonatkozó jogszabályokban foglaltak alapján 80. Egységes díjképzési előírás hiányában azonban nem állapítható meg az árak tartalma, az árakban foglalt költségek megalapozott kalkulációja még azokban az esetekben sem, ahol a pályázatban szereplő adatok megfelelnek a pályázati feltételeknek. A pályázati feltételek csak az amortizáció összegét és a díjak éves növekményét korlátozzák, de az egyéb költségelemek nagyságát nem. Az új Víziközművekről és a víziközmű szolgáltatásról szóló törvény tervezetéről a KvVM először 2004-ben készített előterjesztést a Kormány részére. A törvénytervezet az egyeztetéseket követően nem került a Parlament elé, 2008. októberben arról döntöttek, hogy az abban lévő főbb elemek a már meglévő Vgtv.-be kerüljenek át. A helyszíni ellenőrzés idején ismert módosítási javaslat főbb elemei voltak a tulajdonviszonyok rendezése (jogellenes apportálás), a szennyvízhálózatra való kötelező rákötés, a víziközmű szolgáltatási díj tartalmának szabályozása, felújítási és rekonstrukciós terv készítése. Nem épült be a tervezetbe az árhatósági kontroll (a Magyar Víziközmű Felügyelet létrehozása). Árhatósági kontroll nélkül a díjakban foglalt költségek támogatása továbbra sem lesz átlátható.

1.2.2.

A megvalósítás szervezeti keretei Az EU intézményrendszerében a környezetvédelmi szakágazati feladatokkal a Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága foglalkozik, a Kohéziós Politika fejlesztési forrásai felett a Regionális Főigazgatóság koordinál. Ennek megfelelője hazai szinten a KvVM, mint a szakpolitika és az NFÜ, mint a fejlesztéspolitika megvalósításának intézménye. Az ISPA Előcsatlakozási Alap pályázatait a DG Regio budapesti székhelyű Delegációjához kellett benyújtani, a Kohéziós Alap pályázatokat a Regionális Főigazgatóság bírálta el Brüsszelben. A csatlakozás előtti időszakban a Szektor Programengedélyező és az ISPA Végrehajtó Szervezet (IVSZ) feladatait és felelősségét az EU-val kötött együttműködési megállapodás és a vonatkozó kormányrendeletek együttesen meghatározták. Az IVSZ feladataira a KÖM, majd a KvVM kapott kijelölést.

79

2008-ban állami: Balatonföldvár, Naszály, Putnok, Tószeg; 2009-ben állami: Naszály, Szirmabesenyő, Tószeg, Zánka. 80

Az Áht. 64/B. § (3) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai igénybevétele és elszámolása szabályszerűségének felülvizsgálatáról szóló 16/2002. (IV. 12.) PM rendelet, az árak megállapításáról szóló törvény, valamint az Sztv. alapján.

41

Kezdetben a minisztérium egyik főosztálya látta el a feladatokat, az érintett szakfőosztályokkal együttműködve, majd a változó követelményeknek és a növekvő feladatoknak megfelelően önálló intézmény jött létre, 2003. szeptember 1-jén megalapították a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságát (KvVM FI), amely a KA-ra való áttéréssel a közreműködő szervezet funkcióját tölti be, a jogszabályokkal összhangban 81. A KA intézményrendszerének jelenleg érvényes felépítését a 18. melléklet tartalmazza. A KvVM Szervezeti és Működési Szabályzata 2009. május 26-tól érvényes 82, a korábbi 4 szakállamtitkár mellett létrejött a Környezet- és klímapolitikai szakállamtitkárság, amely államtitkárság feladatai közé tartozik az NKP koordinálása. A Szennyvíz Programot elsődlegesen a Vízügyi szakállamtitkár vezetése alatt álló Vízgazdálkodási Főosztály (18 fő) és azon belül a Szennyvízelvezetésiés tisztítási osztályról (2 fővel) koordinálta. A Fejlesztéspolitikai koordináció a Környezet megőrzési szakállamtitkársághoz (korábbi nevén: Környezetgazdasági szakállamtitkárság) tartozott, ahol a Gazdasági szabályozási osztály végezte a víz- és csatornadíjak támogatási rendszeréhez kapcsolódó feladatokat. 2004 és 2006 között átalakították a környezet-, természetvédelmi és vízügyi területi feladatokat ellátó szervezeteket. Szétvált a hatósági és a vagyonkezelői feladat ellátása és létrejött az un. egyablakos zöldhatóság. Az első fokú hatósági feladatokat a környezetvédelmi és a vízügyi felügyeletek összevonásával létrehozott környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (10 felügyelőség) látják el. A másodfokú hatósági feladatok a 2004. január 1-el létrehozott és 2005-től új néven működő Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség hatáskörébe tartoznak. A 2004-2006 közötti időszakban indult 3 szennyvízkezelési KA projektet (Budapest, Zalaegerszeg, Veszprém) a Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény hatálya alá sorolta és a 150/2006. (VII. 21.) Korm. rendeletben 83 kijelölte. A törvény célja a nagyprojektek közigazgatási hatósági engedélyezési eljárásainak felgyorsítása azok soron kívüli elbírálása.

A Kohéziós Alap Irányító Hatóság a Nemzeti Fejlesztési Hivatalon belüli Kohéziós Alap Főosztály volt 2004-től 2007-ig. A környezetvédelmi célú Kohéziós Alap beruházások és az ERFA finanszírozású KIOP, majd 2007-ben a KEOP források a minisztérium (XVI. Fejezet) 11. cím EU integráció fejezeti kezelésű előirányzatában voltak. 2007. július 1-vel a Strukturális Alapok Irányító Hatóságait a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségbe (az NFH jogutódja) integrálták, a for-

81

A csatlakozás időszaka előtti szervezeti rendszert elemzi az ÁSZ 0469 számú jelentése az ISPA támogatásból megvalósított környezetvédelmi programok ellenőrzéséről az 1.2. fejezetben.

82

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 7/2009. (VI. 26.) KvVM utasítása a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról. 83

A budapesti központi szennyvíztisztító telep és kapcsolódó létesítményei projekt, a Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt és a Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról.

42


rások pedig átkerültek egységesen 2008-tól a XIX. Uniós fejlesztések fejezetbe. Az alábbi táblázat az NFÜ felügyeleti szerveinek változását mutatja. 2004-2007. június 30.

Miniszterelnöki Hivatal

2007. július 1-2008. április 30.

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

2008. május 1-től

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

és

Gazdasági

Az NFÜ SZMSZ-e legutóbb a 3/2009. (II. 27.) NFGM utasítással módosult, a korábbi Kohéziós Alap IH feladatait a Környezetvédelmi Operatív Programok IH látja el a 2007-től indult KEOP irányításával együtt. A KEOP IH 2009. február 18-án hatályba lépett ügyrendje szabályozza az egység működését, amelyen belül az IH főigazgató közvetlen irányítása alá tartozik két tervezési és lebonyolítási csoport, melyek egyike a vízgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó csoport. Az IH horizontális csoportja végzi a közreműködő szervezetekre delegált feladatok ellenőrzését. A 102/2006. (IV. 28.) 84 Korm. rendeletben meghatározott Kohéziós Alap Monitoring Bizottság ügyrendje III. pontja sem az ágazati, jelen esetben a környezetvédelmi, – vízügyi tárca képviselőjét, sem a fejlesztéspolitika, azaz az NFÜ felett felügyeletet gyakorló minisztérium képviselőjét nem jelöli ki állandó tagnak. A KvVM képviselői alkalmanként részt vettek a Monitoring Bizottsági üléseken, az NFGM nem képviseltette magát. A Bizottság – Regionális Főigazgatósága és az EIB képviselői állandó tagok a Tanács 1164/1994/EK rendelete II. melléklet F. cikkének megfelelően. 2003. szeptember 1-vel jött létre a KvVM FI, amelyet a 2/2004. (IV. 21.) TNMKvVM együttes rendelet jelölt ki közreműködő szervezetnek. A szakmai felügyeletét a KvVM, az uniós támogatásokra vonatkozóan az NFÜ látja el. A KvVM átlagos statisztikai létszáma 2007-ben és 2008-ban is 101 fő volt. 2007-ben 24en (23,8%), 2008-ban 12-en (11,9%) távoztak az intézménytől.

1.3.

A hazai szennyvízkezelési stratégia végrehajtásához rendelt hazai és uniós források finanszírozási ütemterv szerinti biztosítása A 93/481/EGK Bizottsági határozat által előírt formátumban elkészült Szennyvíz Program 1. számú melléklete tartalmazza a programra tervezett költségeket. Eredetileg 2001. január 1-től 2010 végéig minden agglomerációra együttesen 1334,8 Mrd Ft beruházási költséget terveztek. A helyszíni ellenőrzés folyamán a 2001-2008 között ténylegesen megítélt támogatások összege állt rendelkezésünkre, ami 591,5 Mrd Ft volt. Időarányosan átszámítva megközelítőleg a tervezett beruházási összeg fele állt rendelkezésre.

84

Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről (25. § b. pont).

43

A Kohéziós Alap Keretstratégia alapján megvalósított projektek teljes költségvetésének (2 312,8 M euró) 50%-át a közlekedési célú beruházások, 34%-át a szennyvízkezelési projektek és 16%-át a hulladékgazdálkodási projektek tették ki 85. A szennyvízkezelési projektek átlagos támogatási aránya 62,37% volt (50% és 75% között mozgott). A Keretstratégia 8. számú melléklete tartalmazza a 2004-2008 évek közötti időszakra a szennyvízelvezetési- és tisztítási célú beruházásokra évente megítélt hazai és uniós támogatások összegeit támogatástípusonkénti bontásban. Az uniós források megjelenésével a hazai támogatások fokozatosan csökkentek, majd 2007-től megszűntek. A KvVM a Szennyvíz Program ráfordításairól az önkormányzatok önkéntes bevallásán alapuló nyilvántartást vezetett a TESZIR–ben, amely még nem teljes körű. A Szennyvíz Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről szóló 27/2002.(II. 27.) Korm. rendelet 1. § alapján az 1. számú mellékletben meghatározott éves beruházási adatokat az agglomerációs központok jegyzői kötelesek minden év március 20-ig a KSH részére továbbítani, ezekből a KSH elkészítette statisztikáit. A Magyar Állam 5 alkalommal vett fel hitelt az EIB-től 2001 és 2005 között környezetvédelmi Kohéziós Alap projektek nemzeti önrészének biztosítására összesen 274,4 M EUR összegben (16. számú melléklet), melynek teljes összege 2008. márciusig lehívásra került. A budapesti központi szennyvíztisztító telep esetében 2005-ben az állam 94 M EUR és a Fővárosi Önkormányzat állami garanciával 100 M EUR hitelt vett fel, melyből 2009. július 30-ig 53,3M EUR került lehívásra. A 305 M EUR uniós támogatásban részesülő projekt a hitelszerződés szerinti teljes összegének (576 M EUR) 33,68%-át finanszírozzák EIB hitelből. Az összes felvett hitelre 2003-tól 2009 júniusáig összesen 47,32 M EUR 86kamatot törlesztett a Magyar Állam. A felvett hitel átlagosan a finanszírozott projektek költségvetésének a 22,21%-a. Az egyes lehívások lejáratai 2013 és 2018 közé esnek. Az Önkormányzati Minisztérium az EU pályázatokon nyertes önkormányzatok részére pályázati lehetőséget adott a fejlesztési célú projektek saját forrásának kiegészítésére az ÖM (korábban BM) Önerő Alapból. 2004. óta mintegy 3,5 Mrd Ft-ot ítéltek meg az uniós szennyvíz-beruházási projektek nyerteseinek, amely a teljes beruházási költség átlagosan 4,36%-át jelentette. 2007-ben nem volt pályázati lehetőség erre a célra forráshiány miatt. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (Cct.) 1993-tól 2007-ig nyújtott forrásokat az önkormányzatok részére szennyvízelvezetési, tisztítási célokra. 1998-tól a Területi Vízgazdálkodási Tanácsokat is bevonták az önkormányzatok által benyújtott beruházási koncepciók véleményezésébe a megvalósítható változat kiválasztásában és a Regi-

85

A 100% teljes költség a horizontális technikai segítségnyújtás: 0,02%-ával és az egy ivóvízminőség javítási célú projekt 1,11%-val lesz egyező. Forrás: NFÜ-EMIR

86

44

12 303,2 M Ft (260 Ft/EUR árfolyamon)


onális Fejlesztési Tanácsoknak a támogatási döntés meghozatalakor figyelembe kellett venni a Szennyvíz Programban kitűzött célokat, határidőket is.

2.

A SZENNYVÍZKEZELÉSI PROJEKTEKTŐL ELVÁRT CÉLOK TELJESÍTÉSE

2.1.

Az ISPA/KA projektjavaslatok előkészítésében és a benyújtott pályázatokban a műszaki, a gazdasági és a társadalmi szempontok figyelembe vétele

2.1.1.

A pályázatok társadalmi szempontjai A projektek keretében a Bizottsági jóváhagyást megelőzően széleskörű lakosság tájékoztatás zajlott, amit jellemzően hirdetmény 30 napos közszemlére tételével, a helyi médián keresztüli tájékoztatással (sajtóközlemények, sajtókonferenciák, rádió, helyi televízió, helyi újság, plakátok), továbbá lakossági fórumok, konferenciák, nyílt napok és egyéb rendezvények szervezésével, szórólapok és információs füzetek terjesztésével láttak el. Kiemelt szerepet kapott a lakossági tájékoztatásban az egyes projektekkel kapcsolatos közérdekű információk projekt- közzététele weboldalon, amelyeket folyamatosan frissítettek. Pécsett a projekt kapcsán előzetes környezeti tanulmányt is kifüggesztettek az önkormányzatok hirdetőtábláján. Sopronban 2001. januárjában a polgármesteri hivatalban nyilvános tárgyalást tartottak a környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljáráshoz kapcsolódóan. A szegedi lakossági fórumokat a Városi Televízió rögzítette. Győrben létrehozták a „Civil Monitoring Bizottságot”, amely 4 alkalommal tartott ülést. A Fővárosi Önkormányzat – pályázatának benyújtása időszakában – 2003. augusztus 18-án lakossági meghallgatást tartott.

Lakossági vagy más (például UNESCO) tiltakozás – a budapesti és a veszprémi projekt kivételével – nem volt. A tervezett beruházások már több évre visszamenő lakossági igényeket elégítettek ki. A kedvezményezett önkormányzatok közgyűlési határozatban nyilvánították ki pályázati részvételi szándékukat, a saját forrás ütemezés szerinti rendelkezésre állását. A kedvezményezettek a tájékoztatási kötelezettségüket a mérnöki szerződés keretében, illetőleg közbeszerzési eljárás eredményeként, PR céggel kötött szerződés alapján látták el. A PR tevékenységre a projektek összköltségének 0,1 – 1,2%-át fordították. A PR legfontosabb célkitűzése a folyamatos és rendszeres kommunikáció a projekt szereplői (projekt lebonyolító egység, mérnök, kivitelező, PR) és a lakosság között. A tájékoztatás keretében esetenként tájékoztató filmet is készítettek, rajzpályázatot hirdettek, továbbá kezdő, illetőleg záró közvélemény kutatásokat készítettek. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei projekt esetében az eredetileg tervezett komposztálóüzem megépítése, továbbá a Budai Duna-parti Főgyűjtő (a továbbiakban: főgyűjtő) műszaki tartalma ellen volt tiltakozás. A szennyvíztisztító telepen keletkező, fertőtlenített és szagtalan iszapot az eredeti tervek szerint a XVIII. kerületi Cséry-telepen épülő, zárt komposztálóüzembe szállították volna. A komposztálótelep megépítése, valamint az iszap elszállítása, ke-

45

zelése és hasznosítása ellen a XVIII. kerületi lakók és a kerületi önkormányzat tiltakozott, illetőleg időközben az iszap-ártalmatlanítás módjára és szállítására az EU preferenciái is megváltoztak. Mindezek miatt az Európai Bizottság 2008. év végén kezdeményezte, hogy a kedvezményezett vizsgálja felül a Cséry-üzem megépítését, és keresse meg az iszapkezelés környezetbarát és költséghatékony alternatíváit. Az eredetileg tervezett főgyűjtő műszaki megoldását a Bizottság határozatával fogadta el, amelyet az UNESCO – mivel a világörökség részét képezi – és egy alapítvány megtámadott. Véleményük szerint a budai rakpart megjelenését jelentősen befolyásolta rakpart szélesítésénél használt kövek milyensége, ezért kérték az eredeti kövek visszaépítését. Az UNESCO 2005. június 23-án ajánlást fogadott el a támfal köveire vonatkozóan. A vállalkozó a rakpart szélesítésénél használt kövekről, azok beépíthetőségéről és méretéről az UNESCO előírásait figyelembe veszi, a kövek visszaépítése megkezdődött, a kivitelezést a közreműködő szervezet ellenőrzi. A Bizottság által 2006. október 4-i Bizottsági határozat módosításában nevesítve szerepel a probléma. Előírták, hogy a végső egyenleg kifizetésének feltételét képezi annak bizonyítása, hogy a Margit híd alatti támfalat ugyanazokkal a kövekkel vagy az eredetivel megegyező kövekkel burkolják, azok származása, színe, vastagsága és vágása legyen összhangban az UNESCO ajánlásával. A főgyűjtő megépítése során fellépő forgalomkorlátozások miatt volt lakossági tiltakozás, amely a forgalomkorlátozás pontos idejéről és helyszíneiről szóló lakosság tájékoztatása után megszűnt.

A veszprémi projekt pályázatának beadásakor és a projektek megvalósítása során is fontos tényező volt a társadalmi egyeztetés, az érintett lakosság tájékoztatása. A projekt fogadtatása a hegyesdi agglomerációban nem volt zökkenőmentes. Az előzetes társadalmi egyeztetésen a 2001. november 19-én közmeghallgatáson megjelent lakosok aggályaikat fejezték ki. Helyszíni ellenőrzésének idején – a tényleges csatornadíjak ismeretében – lakossági tiltakozás újra felszínre került. Az alábbi szempontok figyelembevételét nevesítették: a csatornázás előtt meg kell nézni több alternatívát, a falu lakossága idős, kicsi a vízfogyasztás, nehéz összeszedni a beruházáshoz a pénzt, a csatornázás után emelkedni fog a díj.

A veszprémi projekt a nemzeti ISPA stratégiában (2001. november) még nem, de a KA Keretstratégiában (2003. december) már szerepelt a projekt javaslatok között. A veszprémi szennyvíztisztító telep III/3. fejlesztési ütemének előkészítése, tervezése már folyamatban volt az ISPA program összeállításakor. A kedvezményezett szerint a telep biológiai tisztító egységének fejlesztésére, egy korábbi Környezetvédelmi hatósági határozat alapján kötelezés volt kiadva határidő megjelöléssel, így azzal várni nem lehetett. Az ISPA-ban támogatásra kerülő beruházások köre, a támogatás nagyságrendje abban az időben még bizonytalan volt. A III. ütemű fejlesztést 2005-re fejezték be, miközben (2004. december végén) a Bizottság jóváhagyta a KA támogatás iránti kérelmet a veszprémi projektre, amely három agglomeráció (veszprémi, zirci és hegyesdi) fejlesztését tartalmazta. A veszprémi telep a pályázati kérelem beadásakor technológiájában és a tisztítás fokában már megfelelt az uniós követelményeknek. A projekt előtti

46


csatornával való ellátottság 86%-os volt (projekt után 100%-os kiépítettség volt a cél), így a veszprémi agglomerációban kiegészítő beruházásokat és csatornázást terveztek a KA projekt keretében. A három agglomerációban megépített létesítmények – a pályázati kérelemmel összhangban – egymástól műszakilag függetlenek voltak. Az EU direktíva (derogációt figyelembe véve) és a KA Stratégia alapján Zircnek és Hegyesdnek 2015. december 31-re kellett a szennyvízelvezetést és – tisztítást megoldania, rájuk egyedileg a KA Stratégia nem terjedt ki, lévén 2000-10 000 LE közötti kapacitású agglomerációk. A hegyesdi agglomeráció önkormányzatait ugyanakkor a vízbázisok védelmére vonatkozó hazai előírások a szennyvízelvezetés és – tisztítás mielőbbi megvalósítására ösztönözték. A veszprémi projekt kedvezményezettje és azon belül a hegyesdi agglomeráció településeinek polgármesterei tájékoztatták az ellenőrzést, hogy a Balaton törvény 9. §-a miatt nem halaszthatták 2015-ig a szennyvízközmű fejlesztést, mert csatornahálózat és szennyvíztisztító telep hiányában nem tudták volna a települést fejleszteni. A fenti törvény módosítása a pályázat elfogadása után, 2009. évtől lehetővé tette egyedi szennyvízkezelő berendezés telepítését, bár a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-a továbbra is korlátozza a fokozottan érzékenynek számító területen a szennyvízkezelést. A csatornázást engedi helyi tisztítóval, vagy más területen való megtisztítással. Az előkészítés során a hegyesdi tisztító megvalósítására vonatkozóan környezeti hatásvizsgálatot nem készítettek, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség nem írta elő 87 annak készítését. A hatásvizsgálat előírásában a Felügyelőségnek – jogszabály szerint – mérlegelési lehetősége volt.

A projektben résztvevő mindhárom agglomeráció (Veszprém, Zirc, Hegyesd) önkormányzati képviselőtestülete csatlakozott a projekthez 88, így az egyeztetés, a hozzájárulás a képviseleti demokrácia szintjén megtörtént. A rendelkezésre álló dokumentumok szerint a lakosság előzetesen nyilatkozott az önrész vállalásáról, de a beruházást követő lakossági terhek, díjak (különösen az egy főre jutó teher) pontos összegéről nincs nyoma tájékoztatásnak. Lakossági bejelentés alapján – a projekt megvalósítását követően, 2009. első félévében – felme-

87

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 2004. június 2-án kelt, 3034336/2004. ikt. számú levele a veszprémi pályázat megvalósíthatósági tanulmánya 4.5. sz. mellékletének része. 88

Veszprém és Térsége szennyvízelvezetési és – kezelési Önkormányzati Társulás Alapító Okirata (2004. május 27.), Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának 103/2004. (V. 27.) Közgyűlési Határozata, Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testület 154/2004. (IV. 24.) Kt. határozata, Hegyesd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 30/2004. (V. 21.) Ökt. sz. határozata, Kapolcs Község Önkormányzati Képviselőtestületének 24/2004. (V. 19.) Képviselőtestületi határozata, Monostorapáti Község Önkormányzata Képviselőtestületének 35/2004. (V. 27.) Ökt. sz. határozata, Taliándörögd község Önkormányzati Képviselőtestülete 25/2004 (V. 18.) számú képviselőtestületi határozata, Vigántpetend község Önkormányzati Képviselőtestülete 26/2004 (V. 25.) sz. képviselőtestületi határozata.

47

rült többek között, hogy előzetesen nem tájékozatták a lakosságot a fenntarthatóságot jelentő csatornadíj-fizetési kötelezettség mértékéről. Monostorapáti 2001. november 26-i közmeghallgatásán előrevetítették, hogy a jövőbeni díjak vonatkozásában a csatornázás után az érvényes díj másfélszerese lesz az akkori díjtételhez viszonyítva. Ellenőrzésünk a megvalósuló fejlesztés utáni várható díjakról pontosabb tájékoztatást nem lelt fel a pályázati és az egyéb rendelkezésekre bocsátott dokumentációkban.

2.1.2.

A pályázatok műszaki szempontjai A tervezés folyamán a beruházások méreteit – a veszprémi projekt kivételével – megfelelően alakították ki, az elvárásoknak megfelelő technológiát választottak. A projektek műszaki, pénzügyi tartalmát az 1. sz. függelék ismerteti. Projekt

Szennyvíztisztító telep Új

Tisztítás foka*

Meglévő fejlesztése

Projekt előtt

Projekt után

Zalaegerszeg

X

III.

III.

Szombathely

X

II.

II.

Debrecen

X

II.

III.

Budapest

X

II.

Szeged

X

I.

III.

Kecskemét

X

II.

III.

Győr

X

II.

III.

II.

II.

Sopron

X (régi lebontása)

Veszprém**

X

II.

II.

Zirc

X

II.

II.

Hegyesd

X

III.

*

I: csak mechanikai tisztítás II: másodfokú tisztítás III: harmadfokú tisztítás ** A veszprémi szennyvíztisztító beruházás nem minősül fejlesztésnek.

A veszprémi projekt három agglomerációjának beruházása egymástól műszakilag független volt. A veszprémi projekt hegyesdi agglomerációjával kapcsolatban a Bizottság a projekt elfogadása előtt a következő kérdést tette fel az NFÜ-nek: „Meg kívánjuk jegyezni, hogy a hegyesdi és a környező agglomerációkat illetően csak két alternatíva vizsgálata történt, külön-külön egy és két helyi szennyvíztisztító telep létesítését feltételezve. Az alacsony LE-t és a magas beruházási költségeket (több, mint 5 000 euró/állandó lakos) tekintve kérjük, tájékoztassanak arról, hogy

48


egyéb alternatív lehetőségeket, pl. helyi szennyvízgyűjtés és azt követő szennyvízszállítás a veszprémi szennyvíztelepre, figyelembe vettek-e.” 89 A NFÜ válaszában 90 a következő alternatív lehetőségeket mutatta be: Változat sz.

leírása

Beruházás költsége euró

millió Ft

Változat aránya

I.

Egyedi szennyvíz-tárólókban gyűjtés és szállítás a Nagyvázsonyi szennyvíztelepre a Nagyvázsonyi telep fejlesztésével

10 026 817

2 607,0

102,20%

II.

Egyedi szennyvíz-tárólókban gyűjtés és szállítás a Veszprémi szennyvíztelepre

10 576 924

2 750,0

107,80%

III.

Egyedi szennyvíz-tárólókban gyűjtés és szállítás a megépítendő Hegyesdi telepre

10 610 907

2 758,8

108,10%

IV.

A pályázatban javasolt projekt („A” változat: új csatornarendszer az öt faluban és új szennyvíztisztító telep Hegyesden)

9 814 463

2 551,8

100,00%

A kedvezményezett és a magyar hatóságok a megfelelő és pénzügyileg is a legkedvezőbb megoldásnak az eredetileg beadott fejlesztést tartották, ennek támogatását kérték. A Bizottsága a válasz figyelembe vételével a támogatni kért projektet jóváhagyta 91. A fejlesztési változatok a hegyesdi agglomeráció esetében 2700 lakossal és 9300 turista-idényben megjelenő személlyel számoltak. A pályázó pályázati kérelmében alternatívaként nem vizsgálta a „MűvészetekVölgye” rendezvény idején az évente egyszeri lökésszerűen jelentkező terhelésre, a hasonló országos szintű rendezvények idejére legjobb gyakorlatként alkalmazott mobil WC-s megoldást. Amikor a szennyvízgyűjtés helyben (a résztvevők számához igazítva történik), a szennyvíztisztítás pedig a szennyvízgyűjtéstől eltérő helyen valósul meg. Továbbá a rendelkezésre álló dokumentumokból nem állapítható meg az, hogy a pályázó a Nagyvázsonyi telep fejlesztésére mekkora összeggel számolt, milyen mértékben vették figyelembe azt, hogy a nagyvázsonyi telepet egyébként is fejlesztették az elmúlt években. Eredetileg a nagyvázsonyi fejlesztés is a veszprémi projekt részét képezte, de a pályázat készítésének, javításának időszakában a nagyvázsonyiak tisztán hazai támogatást igényeltek és nyertek a saját agglomerációjuk fejlesztésére, így a tisztító telepük a hegyesdi agglomerációtól függetlenül is fejlesztésre került.

89

EU Bizottsága levele az NFÜ-höz, Dr. Heil Péter Úrhoz (Brüsszel 2004. 09. 28.) 2. oldal 3. bekezdés. 90

Az NFÜ válaszlevele 2004. 10. 27-én és annak II. sz. melléklete.

91

EU Bizottsága 14-XII-2004. határozata (CCI: 2004 16 C PE 003)

49

2.1.3.

A pályázatok gazdasági szempontjai A projektek keretében az uniós előírások szerinti pénzügyi-gazdasági számításokat elkészítették. Az EU részére benyújtott pályázatok számításai szerint minden projekt meg fog térülni társadalmi szinten. A ”gazdasági és társadalmi” költség-haszon elemzés összeállításakor figyelembe vett nem forintosítható hasznok, mint például a tisztább környezet, a vízbázisok védelme, stb. fontos társadalmi szempontok, de nem alapozták meg a beruházások pénzügyi megtérülését. A pénzügyi elemzések a vizsgált projektek esetében nem voltak egységesek. A KA keret terhére benyújtott pályázati kérelmek (Veszprém, Budapest, Zalaegerszeg) esetében a Bizottság vonatkozó módszertani útmutatóját kellett használni, amely lehetőséget adott a maradványérték képzésére. A fenntarthatóság feltétele ez esetben, hogy a projekt teljes működésének végén a beruházás értéke legalább a maradványértéket elérje, amely piacon realizálható. A budapesti projekt 33,68%-át finanszírozzák EIB hitelből. A nemzeti önrész finanszírozására 2005-ben az állam 94 M euró, a kedvezményezett állami garanciával 100 M euró hitelt vett fel az Európai Beruházási Banktól. Az állam által felvett teljes összeg 2006. május 10-én lehívásra került. A 2009. június 15ig kifizetett kamatok összege: 11,48 M euró 92. A kedvezményezett hiteléből 2009. július 30-ig 53,3 M euró került lehívásra. A veszprémi projekt pályázati dokumentációjában meghatározott gazdasági mutatók szerint a fejlesztés gazdaságilag életképes, de ezt csak a projekt egészére számították ki annak ellenére, hogy a gazdasági mutatók alapadatai a pénzügyi és gazdaságossági elemzés mellékleteiben, a három agglomeráció bontásában megtalálhatóak. A veszprémi projekt fenntarthatóságát a hegyesdi projekt megtérülésének kockázata befolyásolja, mivel az EU felé a teljes projekt fenntarthatóságát kell garantálni a beruházás aktiválását követő tizedik 93 év végéig.

2.2.

A pályázati dokumentumokban, a Pénzügyi Megállapodásokban és a Támogatási Szerződésekben meghatározott időtervek, pénzügyi és műszaki tartalmak összhangja

2.2.1.

Az egyes dokumentumokban a célok és a hozzájuk rendelt naturális mutatók, továbbá a források, a jogok és kötelezettségek, valamint a megfelelő biztosítékok összhangja Az ÁSZ ellenőrzése során a megvalósult beruházás műszaki tartalmát a pályázó által aláírt pályázati kérelemmel, a pénzügyi megállapodással/bizottsági határozattal, illetve a Bizottsági Határozatban foglaltakkal hasonlítottuk össze.

92

A PM tájékoztatása szerint a hitelek kamata nem terheli a projekt költségvetését, az az államadósság keretében kerül elszámolásra. 93

50

Korábban 5 évig kellett.


A pályázók által aláírt pályázati kérelem és a Pénzügyi Megállapodások/Bizottsági Határozatok összhangban voltak. Azonban rendszerjellegű hibaként fordult elő, hogy a kedvezményezett és a hazai közreműködő szervezet közötti támogatási szerződésekben foglalt a projekt fizikai paramétereire vonatkozó kötelezettségek (például csatornahossz) nem, vagy csak részben szerepeltek, illetve eltértek a pályázati kérelemben/Pénzügyi Megállapodásban/Bizottsági Határozatban foglaltaktól. Továbbá egy adott támogatási szerződésnek nem képezte mellékletét a pályázat, a szerződés csupán közvetetten, általánosságban hivatkozott a pályázati kérelemre és a Bizottsági Határozatra. A szerződésben nincs konkrét hivatkozás a szerződéskötés alapjául szolgáló dokumentumokra, ezért nem volt beazonosítható helyszíni vizsgálatunk idején, hogy a pályázati kérelmek melyik változata képezte a döntés alapját. Amennyiben a megvalósult beruházás műszaki tartalma a pályázati kérelemtől, a Pénzügyi Megállapodástól/Bizottsági Határozattól eltér, úgy – a támogatási szerződésben foglaltaktól függetlenül – az ellenőrzés eredményeként alkalmazott esetleges szankciók viselésének kockázata a pályázót terheli. A szombathelyi projekt esetében a támogatási szerződésben nem hivatkoztak konkrétan az egyes ISPA projektek pénzügyi megállapodásainak kihirdetéséről szóló 89/2004. (IV. 20.) Korm. rendelet mutatóira, a támogatási szerződés a megépítendő csatorna paramétereit nem tartalmazta. A pécsi támogatási szerződés preambuluma csak közvetetten hivatkozott a Pénzügyi Megállapodásra. A Budapesti projekt Bizottsági Határozatának indikátorait a támogatási szerződés nem tartalmazta. Sopron esetében az indikátorokat a Támogatási Szerződés nem tartalmazta, de a szerződés preambulumában egyértelmű hivatkozás volt található a pályázatra és így Pénzügyi Megállapodásban szereplő indikátorok összhangban vannak a támogatási szerződéssel. Zalaegerszeg esetében a pályázati dokumentáció által nevesített 149 483 méter felújítandó csatornahosszra a támogatási szerződés adatot nem tartalmazott. A támogatási szerződés preambulumában utalt a bizottsági határozatra. A veszprémi projekt támogatási szerződése tartalmazott ugyan számszerűsített célokat, de ezek nem voltak azonosak a pályázati űrlapon, illetve a Bizottsági határozatban megjelölt indikátorokkal. További különbség, hogy a pályázati űrlapon, illetve a Bizottsági határozatban a szennyvíztisztítóknál külön-külön határoztak meg mutatókat a három agglomerációra, míg a támogatási szerződésben ezek a kötelezettségek nem jelentek meg. A győri projekt esetében a végrehajtás során a fizikai előrehaladást jelző indikátorokat, határidőket módosították, a zárójelentés elfogadásával az EU is elfogadta az indikátorok változását, illetve annak indokait. A fizikai előrehaladást jelző indikátorokat a pályázat tartalmazta, a Bizottság határozatában elfogadta (89/2002. (IV. 20.) Korm. rendelet 8. sz.mellékletében közzétett határozata). A támogatási szerződés indikátorai azonban nem egyeztek meg a Bizottság által elfogadottal. A projekt zárójelentése szerint az indikátorok (az első tisztítási fokozat és a közművek kivételével) teljesültek, de a két említett esetben is az elmaradás 5%-on belül volt. A zárójelentés indikátorai a Pénzügyi Megállapodás módosításai utáni állapotra vonatkoztak.

A pénzügyi források a Kohéziós Alapból, központi költségvetés és a kedvezményezett saját forrásából álltak rendelkezésre, hitelfelvétel mind a központi költségvetési, mint az önkormányzati önrészre történt az alábbiakban leírtak szerint.

51

A budapesti projekt teljes költsége 529,1 M euró, amelyből 468,7 M euró (88,6%) a támogatásként elszámolható költség. A támogatási szerződés a beruházás forrásaira csak mindösszesen adatot tartalmazott – a Bizottsági határozattal ellentétben – évekre lebontott adatokat nem. A Bizottsági Határozat módosítását követő támogatási szerződés-módosítás a helyszíni ellenőrzés lezárásakor folyamatban volt. A Bizottsági Határozat módosítását egyrészt az új projektelemek megvalósítása, másrészt az iszapkezelés környezetbarát és költséghatékonyabb megoldása indokolta. A módosítás hatására a komposztálótelep nem épül meg. Az iszapelhelyezést külső szolgáltató igénybevételével, két lépcsőben tervezik megoldani. A 2009. júliusi Bizottsági Határozatban a végső egyenleg kifizetésének feltételét képezi annak – a magyar hatóságok általi – bizonyítása, hogy a szennyvíziszap felhasználása és kezelése megfelel a nemzeti és uniós jogszabályoknak, valamint az, hogy a szennyvíziszap szállítása a legkisebb mértékű környezetterhelést eredményezi. A kedvezményezett tájékoztatása szerint a közbeszerzéssel kiválasztott próbaüzemi iszap elhelyezésére vonatkozó szerződést 2009 augusztusában írták alá.

A projekt elszámolható kiadása az eredetileg tervezett 468,7 M euróról 428,2 M euróra (8,7%-kal) csökkent, a Bizottság ellenőrzése alapján az eredeti projektelemektől elvont 40,5 M euró miatt. A Bizottság 2007. év végén és 2008. év elején végzett auditjai során kifogásokat emelt a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep 2005-ös közbeszerzési eljárásának lefolytatásával kapcsolatban. A folyamat eredményeként elvont 40,5 M euró KA támogatást a magyar félnek kell pótolni. Az elvont összeg elviekben új projektelemekre felhasználható, de a kedvezményezett csak 2012-es határidővel látta megvalósíthatónak az új projektelemeket, amit ez idáig a Bizottság nem engedélyezett. A projektek támogatási aránya a projektek többségében nem változott. Zalaegerszeg esetében a projekt összköltsége a pályázat benyújtásakor 54 562 E euró volt, a bizottsági határozatban 48 877 E eurót fogadtak el, ami a tervezett 89,6%-os KA támogatási arányt 75%-ra módosította. A tervezett 5%-os társfinanszírozás 25%-ra, a saját forrás 10%-ról 5%-ra változott. A támogatási szerződésben a társfinanszírozást csökkentették 25%-ról 15%-ra és a saját erőt 5%-ról az eredetileg tervezett 10%-ra emelték vissza. A soproni projekt Pénzügyi Megállapodásának módosítása a KA hozzájárulását változatlanul, 9 341 E euróban hagyta, a projekt összköltsége 18 682 E euróról 18 801 E euróra emelkedett. A pécsi projekt pénzügyi megállapodásának első módosításakor a Kohéziós Alap támogatását 50%-ról 52%-ra emelték, a hazai társfinanszírozás ennek megfelelően 40%-ról 38%-ra csökkent, a saját forrás (10%) változatlan maradt. A debreceni projekt esetében a pályázatban tervezett 91 153 E eurós összköltség helyett a Pénzügyi Megállapodásban 88 480 E eurót nevesítettek összköltségként, amelynek hatására a pályázatban tervezett 60%-os KA támogatás 58%-ra csökkent, a társfinanszírozás 30%-ról 32%-ra nőtt, a saját forrás változatlan maradt.

52


A szegedi projekt többletforrásainak terhét minden esetben magára vállalta a Magyar Kormány, amellyel azonban az eredeti forrásmegoszlás módosult, az ISPA/KA hozzájárulás aránya a teljes projekt megvalósítása során 50% helyett 44%-ra csökkent. Az infláció mellett növelte a költségeket, hogy az NFÜ késedelmes kifizetései miatt a vállalkozók jogos késedelmi kamatot számítottak fel. A késedelmes kifizetésekből (2004. évben) származó viták (késedelmi kamat és a munka ütemének kényszerű lassítása és gyorsítása miatti többletköltség nagysága) a projekt végéig fennálltak. A Közreműködő Szervezet és az NFÜ részvételével történt egyeztetések alapján az elismert késedelmi kamatkövetelése a Szeged városi szennyvízcsatornát építő vállalkozónak: 286 519 euró. Az agglomeráció településein a szennyvízcsatornát kivitelező cég 12 635 euró kamatot kapott meg.

A Kormány szabályozást adott ki a kapacitásfeleslegek kialakulásának elkerülése céljából, a szennyvízelvezetés és - tisztítás ésszerű, gazdaságos méretekben való megvalósítása érdekében, de ez a szabályozás nem érte el a célját 2004 - 2008 között a KvVM tájékoztatása szerint. Az első ilyen szabályozás 94 2004. május 24-től volt hatályos (a veszprémi projekt pályázatát 2004. június 30-án küldték Brüsszelbe). E szerint a települések egy hálózatba kapcsolásának gazdaságosabbnak kellett lennie, mint ha egyedi vagy más műszaki megoldást választottak volna, de a rendelet nem határozta meg az elvárt gazdaságosság mértékét. A 2009-ben bevezetett szabályozás 95 szigorította a korábbi előírást, és e szerint a települések egy rendszerbe kapcsolásának legalább 30%-os díjcsökkenést kell eredményeznie.

Az ellenőrzött projektek közül a hegyesdi agglomerációban alakult ki többlet kapacitás (az ott élők számára felesleg), amelyet célszerű volna hasznosítani, azonban nincs arra biztosíték, hogy a közeli települések, lakótelep (amelyeknek szakmailag lehetősége van) ezt igénybe is veszik. A projektek megvalósítása a tervezetthez képest időben elhúzódott, azok nem az eredeti határidőre fejeződtek be. A Bizottság határidő módosítást minden projektre engedélyezett. A bizottsági határozat alapján a zalaegerszegi projekt kiadásai 2010. május 30-ig támogathatóak, bár a támogatási szerződés 2010. december 31-i megvalósuló beruházást nevesít. A szombathelyi projekt pályázatában 2005. november 30-i befejezést terveztek, az eredeti pénzügyi megállapodásban 2007. december 31-i befejezési határidőt irányoztak elő, a várható befejezés azonban 2010. december 10. Az eredetileg tervezett összes projektelem kivitelezése 2008. november 30-ig befejeződött az eredeti határidőhöz képest 11 havi késéssel. A módosított 2010. december 31-i határidő a kedvezményezett szerint tartható. A pécsi projekt a határidő módosítások következtében az eredetileg tervezett öt éves (2001. decembertől – 2006. decemberig) határidő két és fél évvel (tényleges kezdés: 2003. június – befejezés: 2010. december) nőtt. A projekt a tervezetthez

94

A Nemzeti Települési Szennyvíz elvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomeráció lehatárolásáról szóló 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet. 95

A 87/2009. (IV.10.) Korm. rendelet, a 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról.

53

képest másfél évvel később kezdődött és – a tervek szerint – négy évvel később fejeződik be. A debreceni projekt pályázatában tervezett 2007. januári befejezéshez képest a pénzügyi megállapodásban – és a támogatási szerződésben – 2008. december 31-i befejezést rögzítettek. A várható tervezett befejezés 2010. december 31., amely időpont Európai Bizottság általi elfogadása a helyszíni ellenőrzés alatt folyamatban volt. A projekt a tervezettnél másfél évvel később kezdődött. A budapesti projekt megvalósítására eredetileg tervezett 5,5 év 7,5 évre nőtt (tényleges kezdés 2005. május – előrelátható befejezés 2012. december). A támogatási szerződésben befejezési határidőt nem határoztak meg. A tervezettnél fél évvel később kezdődött és – a tervek szerint – két évvel később fejeződik be. A támogatási szerződés nem tartalmazza a Bizottsági határozat határidőit. Bizottsági határozat alapján a projekt zárási határideje 2010. december 31., mivel ennyi idő alatt lehet a maradványpénzeket és a pénzügyi korrekcióból adódóan keletkezett forrást felhasználni. Módosítási kérelmében a kedvezményezett a megvalósítására új határidőt – 2012. december 31. – jelölt meg. A Bizottsági Határozat módosítását 2009. június 10-én hagyta jóvá az Európai Bizottság, amely tartalmazta a magyar fél által kért új projektelemeket, a 2012-es határidőt azonban nem fogadták el 96. A soproni projekt pályázatában vállalt befejezési időpont (2007. december 31.) a Pénzügyi megállapodás – egyszeri – módosításával 2009. június 30-ra módosult a kibővített műszaki tartalom változására tekintettel. A KA-ra vonatkozó 2010. december 31-i véghatáridő így várhatóan tartható lesz. A szegedi projektben a tervezetthez képest 2,5 évvel később valósultak meg a beruházások, amelynek okai elsősorban adminisztratív jellegűek (például a Bizottsággal történt egyeztetések, a támogatási szerződések megkötése, a közbeszerzési eljárások lefolytatása). A teljes beruházás a tervezett 2005. december 31-hez képest 2008. június 30-án zárult. A győri projekt megvalósításának határideje az eredeti Pénzügyi Megállapodásban 2003. december 31-e volt, a három módosítás eredményeként 2007. március 31. lett, amely teljesült, és megegyezik a zárójelentés készítésének időpontjával.

A bizottsági határozat magyar fél általi aláírása és a támogatási szerződés megkötése közötti idő jellemzően 3 hónaptól két évig terjedt. A pécsi projekt Pénzügyi Megállapodását a magyar fél 2002. március 20-án írta alá, a támogatási szerződés két évvel később kötötték meg (2004. április 16.), amit a projekt beszerzési tervének az EU Bizottsággal történő hosszadalmas egyeztetés utáni elfogadtatása indokolta. A budapesti projekt Bizottsági Határozatának kihirdetése előtt (2004. december 17.) a támogatási szerződést 2004. december 2-án megkötötték és hatályba léptették.

96

A 2009. június 11-én módosításról szóló bizottsági határozat értelmében az új projektelemeket is az eredeti, 2010-es véghatáridőre kell megépítenie a kedvezményezettnek.

54


2.2.2.

A szerződésmódosítások projektek eredményességére gyakorolt hatása A projektek – kritérium-rendszerünk szerinti – eredményességére a szerződésmódosítások, főként a határidő módosítások hatása abban jelentkezett, hogy a célok megvalósítása, ezáltal a szándékolt hatások a tervezetthez képest később jelentkeznek. A határidő módosításokat indokolta a közbeszerzések és a kivitelezések késedelme, a megtakarítások, az áfa visszaigényelhetővé válása és a szabálytalan közbeszerzés miatti forrás-átcsoportosítás eredményeképpen a projektekben keletkező összegek újrafelhasználása. Esetleges szerződésmódosítások esetén (maradvány felhasználása) a projektek műszaki tartalma bővült. Két projekt határidőben történő lezárása kockázatos (Budapest, Debrecen). A debreceni pénzügyi megállapodás módosítására egyszer (határidő-módosítás miatt) került sor, amit a támogatási szerződés módosítása követett. A helyszíni ellenőrzés lezárásakor a pénzügyi megállapodás második módosítása – a tervellenőr 97, illetőleg a bejezési határidő-módosítás miatt – folyamatban volt. A helyszíni ellenőrzés lezárásakor rendelkezésre álló információk szerint a tervezett – de még el nem fogadott – határidő módosítás kockázatokat hordoz magában. A kockázatot a közbeszerzések csúszása és a régészeti feltárással kapcsolatos időveszteség okozza. Az első közbeszerzési pályázat keretében a nyertes cég a szerződéskötés után csődbement és időközben felszámolták. Ezért 2009 márciusában újabb – meghívásos – közbeszerzési pályázatot írtak ki, amelynek eredményét a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette, mivel nem látta indokoltnak a meghívásos eljárást. 2009. június közepén nyílt, kétszakaszos gyorsított közbeszerzési eljárást írtak ki, amely eredménytelenül zárult (három pályázatból egy volt csupán alkalmas, így a közbeszerzési törvény szerint ezen eljárás is eredménytelenül zárult). 2009. július 27-én került bontásra az ismételt, kétszakaszos gyorsított eljárás, amelynek eredményeképpen érvényes ajánlat érkezett, azonban június közepén az egyik kizárt pályázó megtámadta, így jelenleg jogorvoslati szakaszban van. A kivitelezés előreláthatólag szeptember elején indul meg, tervezett befejezése 2010. október 31. A szennyvíztelep fejlesztésének kivitelezését a kivitelező csak a harmadik közbeszerzési pályázaton nyerte el. Az eredeti szerződés szerint a szennyvíztelepen 2009 márciusában kellett volna megindulnia a próbaüzemnek, jelenleg azonban még az építkezés sem kezdődött meg a kivitelező és a régészeti feladatokkal megbízott Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közötti rendezetlen jogi helyzet miatt. A helyszíni ellenőrzés végén a régészeti munkák befejeződtek, augusztus 19-én a Vállalkozó részére a munkaterület átadásra került. 2009. július 29-én a kivitelező, a mérnök, a megrendelő és az üzemeltető megállapította, hogy sem elfogadott ütemterv, sem tartalékidő nem állt rendelkezésre. A budapesti pályázatban eredetileg tervezett projektelemek – a komposztáló kivételével – 2010. december 31-re előreláthatóan elkészülnek, az új projektelemek 2010. decemberi határideje azonban előreláthatóan nem tartható.

97

2008. szeptember 1-től hatályba lépett az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, amelynek alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építmények kivitelezési dokumentációját a tervellenőr ellenőrzi.

55

Ennek következtében fennáll a lehetőség, hogy a rendelkezésre álló teljes uniós keretet nem tudja a Kedvezményezett felhasználni, és hazai finanszírozással kell befejezni a projektet. A megtakarítások új projektelemekre történő felhasználása céljából már 2007 júliusában kezdeményezték a bizottsági határozat módosítását, döntés azonban csak 2009 júniusában született. A központi szennyvíztisztító telep 2009 augusztusában megkezdte az egyéves próbaüzemet. A főgyűjtő koncepcióváltásának és a közbeszerzési eljárások során elért kedvezőbb szerződések hatására 40 M, a Bizottság ellenőrzése alapján további 40,5 M euró keret szabadult fel. A felszabaduló 262,47 Ft euró forrás egy részének lekötésére – az Irányító Hatósággal egyeztetettek alapján – 2 Kohéziós Alap pótprojekt került benyújtásra a Bizottsághoz.

2.3.

A projektek tervezett célrendszer szerinti megvalósítása, a rendelkezésre álló erőforrások felhasználása A beruházásoknak a tervezett célrendszer szerinti (időbeli, pénzügyi, műszaki szempontok) szerinti megvalósítását mind a 10 ISPA/KA projekt esetében értékeltük, míg a rendelkezésre álló erőforrások hatékony és eredményes felhasználását csak a helyszínen ellenőrzött, már működő szennyvíztisztító teleppel rendelkező 6 projekt esetében értékeltük, az ellenőrzés bevezetőjében leírt szempontok szerint.

2.3.1.

A beruházásoknak a Pénzügyi Megállapodásokban és a Támogatási Szerződésekben foglalt időbeni és pénzügyi ütemezés szerinti megvalósítása Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek előrehaladását (időbeli és pénzügyi megvalósítását) a KvVM FI által rendelkezésre bocsátott, EMIR-ből származó adatok alapján értékeltük (9/a-b. sz. mellékletek). A legnagyobb költségtúllépés (143%) a szegedi projekt esetében volt. A kifizetések tekintetében a debreceni projekt állt a legrosszabbul, mivel a teljes kifizetés aránya itt csak 37%-os, amely fele az utána következő budapestinek (74%). A győri projekt sikeresen lezárult, a zárójelentés elkészült. A szegedi, a soproni projekteknél a zárás folyamatban van. A pécsi projekt megvalósítására eredetileg tervezett öt éves (2001. decembertől - 2006. decemberig) határidő két és fél évvel eltolódott. A projekt a tervezettnél másfél évvel később kezdődött és – a tervek szerint – négy évvel később fejeződik be. A Pénzügyi Megállapodás 2002. március 20-i magyar fél általi aláírása és a támogatási szerződés megkötése (2004. április 16.) között két év telt el, amit a projekt beszerzési tervének a Bizottsággal történő hosszadalmas egyeztetése utáni elfogadása indokolt. Elhúzódott továbbá a pályáztatás folyamata, mivel az eljárások időigénye az alkalmazott kétszakaszos eljárás miatt az átlagosnál nagyobb volt, továbbá a PRAG változásai miatt a projekt tendereinek pályázati felhívásait át kellett dolgozni. A debreceni projektnél a pályázatban tervezett 2007. januári befejezéshez képest a pénzügyi megállapodásban – és a támogatási szerződésben – 2008.

56


december 31-i befejezést határoztak meg. A projekt tervezett befejezése 2010 vége, amely időpont Bizottság általi elfogadása a helyszíni ellenőrzés alatt folyamatban volt. A projekt a tervezett kezdési időpontjához képest másfél évvel később kezdődött. A KvVM FI által kitöltött tanúsítvány alapján a leszerződött összeg 37%-a került kifizetésre. A projekt megvalósítását öt évre tervezték (kezdés 2003. december - befejezés 2008. december). Ezzel szemben 4,5 év áll rendelkezésre a megvalósításra (tényleges kezdés 2005. július - várható befejezés 2010 vége). A kecskeméti projekt a tervezett célrendszer szerint megvalósult, a keletkezett megtakarításból az un. KIS-ISPA projekt keretében további fejlesztéseket végeznek 2010. december 31-ig. A szombathelyi projekt pályázatában 2005. november 30-i befejezést terveztek, a pénzügyi megállapodásban már 2007. december 31-i befejezési határidőt irányoztak elő, a várható befejezés azonban 2010. december 10. Az összes tervezett projektelem kivitelezése 2008. november 30-ig befejeződött, üzemelésük megkezdődött az eredeti határidőhöz képest 11 havi késéssel. A módosított 2010. december 31-i határidőig a pénzmaradvány felhasználásához kapcsolódó kiegészítő projektelemek megvalósítására kerül sor. A zalaegerszegi projektnél volt a legkevesebb időbeli csúszás (projekt befejezése a tervezetthez képest 7 hónap). A veszprémi projektnél a kedvezményezett a beruházás befejezését 2007. december 07-re vállalta. A Bizottság 2004. december 14-i határozatában a piaci beszerzés határidejeként 2006. december 31-ét, az építés befejezésének 2009. december 31-ét jelölte meg. A veszprémi projekt esetében az áfával kapcsolatos többletforráshoz még hozzáadódott a hegyesdi és a zirci agglomerációk csatornázásával kapcsolatos megtakarítás is (10/a-b. és 11/a-b. sz. mellékletek). A szegedi projektben a beruházás megvalósítása során voltak eltérések az eredeti Pénzügyi Megállapodásban és az eredeti Támogatási Szerződésben foglaltakhoz képest, amelyek alapján a Pénzügyi Megállapodás és a Támogatási Szerződés is módosult. Az eltérések fő oka a tervezéshez képest a kivitelezés időpontjában megnövekedett árak, valamint a késedelmi kamatok fizetése, amely elsősorban az Irányító Hatóság NFÜ-nél bevezetett EMIR rendszer kezdeti alkalmazási nehézségeire vezethető vissza 98. A projektek megvalósítása során keletkezett megtakarítások, és szabad pénzeszközök eredetét és azok felhasználási céljait a 8/a-b. sz. mellékletek tartalmazzák.

98

A kifizetéseket csak az EMIR rendszeren keresztül lehetett teljesíteni, azonban a rendszer alkalmazásában kezdeti nehézségek voltak.

57

2.3.2.

A beruházások műszaki tartalmának összhangja a Pénzügyi Megállapodásokban és a Támogatási Szerződésekben foglaltakkal, valamint a rendelkezésre álló erőforrások felhasználása A szennyvízkezelési projektek műszaki megvalósításának főbb adatait, a terv és tény adatok alakulását, az azok közötti eltérést a 10/a-b. sz. melléklet tartalmazza. A mellékletek a műszaki megvalósítást összevontan csatornahálózatra és szennyvíztelepre vonatkoztatva mutatják be. A 11/a-b. sz. mellékletekben bemutatott szennyvíztelep fejlesztések közül a soproni szennyvíztisztítót teljesen átépítették. A győri, a soproni és a szombathelyi projektek esetében elkészültek a biztonságos szennyvíziszap-kezelést jelentő rothasztó-tornyok. A szombathelyi, a veszprémi és a zirci szennyvíztisztítók esetében a tisztítási fokozat nem nőtt, ez nem is szerepelt a projekt céljai között. A győri tisztítóból kibocsátott szennyvíz tisztasági paraméterei jelentősen (a többi projekthez képest a legjobban) javultak. Valamennyi rekonstrukciós szennyvíztisztítási projektnek része volt a kedvezőtlen bűzhatások csökkentése és a biogáz hasznosítása. A győri projekt zárójelentése szerint az indikátorok (az első tisztítási fokozat és a közművek kivételével) teljesültek, de a két említett esetben is az elmaradás 5%on belül volt. A zárójelentés indikátorai a Pénzügyi Megállapodás módosításai utáni állapotra vonatkoznak. A szegedi projektnél a tervezett és a megvalósult célértékek között megfelelően indokolt eltérések vannak, melyet a zárójelentés részletesen tartalmaz. A soproni projekt pályázatban vállalt befejezési időpontja (2007. 12. 31.) a Pénzügyi megállapodás módosításával (a soproni projekt esetében csak egy módosítás volt) 2009. 06. 30-ára módosult a kibővített műszaki tartalom változására tekintettel. A kecskeméti projekt esetében a vállalt csatornahálózat, eszközbeszerzések, létesítmények jelentős részben az eredeti tervek szerinti célértékeken valósultak meg, a minőségi követelmények teljesültek. A kisebb eltéréseket a támogatási szerződés, pénzügyi megállapodás módosításai tartalmazzák. Nem zárult még le a beruházás, így csak a lényegesebb eltéréseket azonosítottuk be a helyszíni ellenőrzésen. A megvalósítás során keletkezett többletforrások terhére tervezett beruházásokkal együtt a projekt várhatóan 2010 végére valósul meg.

A legnagyobb költségtúllépés a szegedi projektnél volt mind a csatornahálózat, mind a szennyvíztelep rekonstrukció esetében (csatorna 43 %, szennyvíztelep 29 %). Pótlólagos beruházásra adott lehetőséget a költségmegtakarítás a szombathelyi projektnél (a csatornánál 33%, a szennyvíztelepnél 22%-os), a kecskeméti projekt szennyvíztelepi beruházásánál pedig 26%-os a megtakarítás. A veszprémi projekt agglomerációiban a csatornázásban elért megtakarítás a tervezetthez képest a veszprémi agglomerációban 25%-os, a zirciben és a hegyesdiben pedig több mint 50%-os. A szennyvíztelepi beruházások ezzel szemben többletráfordítással jártak. Így projekt szinten a csatornahálózat kiépítésénél mutatkozó megtakarítást csökkentette a szennyvíztelepi beruházások többletráfordítása. A hegyesdi beruházás megtakarításait Zircen és Veszprém-

58


ben új projektelemek megvalósításával használják fel (a hegyesdi agglomeráció részére mindössze egy jármű beszerzésére kerül sor) ugyanakkor a hegyesdi agglomeráció lakossága által eredetileg teljesített önrész nem került felülvizsgálatra, helyszíni ellenőrzésünk idején. A hegyesdi és a zirci agglomerációban a csatornaépítést ugyanaz a kivitelező végezte, fajlagosan a tervezett érték (ami megfelelt a szegedi és a soproni projekt fajlagos adatainak) feléért vállalta a csatornahálózat kiépítését. A hegyesdi szennyvíztisztító fajlagos beruházási költsége kiugróan magas. A telepet fejlett technológiával építették ki és működtetik. Az igényes anyagok felhasználása, az általánosan legkorszerűbb színvonalúnak tekinthető technológia a telep beruházási költségében jelentkezik. A projekt első üteme a tervezett időre megvalósult. A Bizottság a megtakarítások felhasználását a módosítási kérelem szerint engedélyezte, 2009. július 9-i határozatában. A projekt összköltségvetése változatlan maradt. A javaslat szerint az új projekt elemek megvalósítási határideje várhatóan 2010. december 31. A Projekt Végrehajtási Egység szerint a projekt sikeres befejezésének még előfeltétele a Támogatási Szerződés módosítása. A csatornahálózat fejlesztésében a szombathelyi projekt fajlagos költsége volt a terv és a tény oldalon is egyaránt magas a többi értékhez képest. Ennek oka, hogy a csatornahálózat részeként egy speciális átemelőt építettek. A 2004. évet megelőző időszakban a hazai források esetében a települések címzett és céltámogatásaival összefüggésben voltak fajlagos mutatók (KvVM közlemény) 99 a szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatban. Az ÁSZ által öszszeállított fajlagos mutatókat a 11/a-b. sz. melléklet tartalmazza. A fajlagos költségek alakulását – bár látszólag a közbeszerzés alakította – alapvetően a tervezési rendszer határozta meg. Az ISPA/KA projektek tervezésekor nem volt a kedvezményezettek számára közreadott uniós költség normatíva, a beruházások költségeit csak az EU szakértői tudták viszonyítani más uniós projektekhez. A KvVM ISPA Végrehajtó Szervezete a korábban tisztán hazai forrásból megvalósuló beruházásokhoz kiadott 100 költség normatívák alkalmazását javasolta figyelembe venni a kedvezményezettek számára, a konkrét esetre való adaptálás, a munkanemekhez és tételrendhez igazítás nélkül. A hazai normatívát azonban nem érvényesítették a tervezési folyamatban.

99

A települések címzett és céltámogatással megvalósuló vízgazdálkodási célú, valamint a főváros és a megyei jogú városok szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási beruházásainak 2003. évi fajlagos költségeiről szóló KvVM közlemény (megjelent: Önkormányzatok Közlönye 2002/8.). 100

A KvVM utoljára 2003-ban közölt fajlagos költség mutatókat a települések címzett és céltámogatással megvalósuló vízgazdálkodási, valamint a főváros és megyei jogú városok szennyvízelvezetési és - tisztítási beruházásainak tervezéséhez.

59

A hegyesdi tisztító telep tervezett fajlagos költsége (Ft/m3/nap) 1,8 szerese, tényleges fajlagos költsége 2,4 szerese volt a hazai normatíva alapján megállapítható fajlagos költségnek, figyelembe véve a tisztító kapacitását. Szennyvíztisztító telep építése esetén a hazai normatíva 2003. évre: 340 000 Ft/m3/nap volt, 501-750 m3/nap kapacitású telep esetén. Az alkalmazható szorzó: foszfor- és nitrát eltávolítás esetén 1,2 volt, valamint központi üzemirányítás és analizátorok kiépítésekor további 1,1. Így a szorzókkal korrigált fajlagos költség a 2003. évi hazai normatíva szerint: 340 000 Ft/m3/nap x 1,2 x 1,1 = 448 800 Ft/m3/nap. Ezzel szemben a hegyesdi telepre tervezett fajlagos költség 3168 euró/m3/nap=792 000 Ft/m3/nap 101. A tényleges fajlagos költség: 4 286 euró/m3/nap=1 071 500 Ft/m3/nap volt. Azaz a hegyesdi telep tervezett fajlagos költsége 1,76 szorosa (=792 000 Ft/m3/ nap / 448 800 Ft/m3/nap) volt a hazai normatívának. A telep tényleges fajlagos költsége 2,39 szorosa nap/448 800 Ft/m3/nap) volt a hazai normatívának.

(=1 071 500 Ft/m3/

A tervezett beruházási költségek sokkal inkább más uniós országok projektjeinek bekerülési költségéhez hasonlóak. Az összehasonlítás lehetősége korlátozott volt, mert a projektek tartalma nem teljesen azonos, az alábbi példákat csupán a költségek nagyságrendjének érzékeltetésére írtuk le. Spanyolországban 5,5 millió euró annak a projektnek a költsége, amelyik négy – összesen 10 000 lakost számláló – települést szolgál ki. A projekt egy másodlagos és harmadlagos kezelést biztosító szennyvíztisztító telepet, 18 km csővezetéket és hat szivattyú-telepet foglalt magában. Az EU e projekthez 4,3 millió euró (78%-os) támogatással járult hozzá. Portugáliában egy, a Kohéziós Alap által társfinanszírozott új tisztítótelep költsége elérte a 22,8 millió eurót. Ez a 250 000 lakos kiszolgálására tervezett, másodlagos kezelést és vízfertőtlenítést biztosító telep az EU-tól 19,4 millió eurós támogatásban részesült. (Forrás: Európai Számvevőszék 2009-ben közzétett 3. sz. különjelentése.) A tervezetthez képest a tényleges költségek nagy szóródása (a tervezetthez képest 50%-kal alacsonyabb vagy akár 43%-kal magasabb költségek) is, a tervezési rendszer és a költség-gazdálkodás hiányosságára hívja fel a figyelmet. A csatornahálózat fejlesztést Zirc és Hegyesd esetében a tervezett összeg feléért, Veszprém esetében a tervezettnél 25%-kal olcsóbban vállalta a kivitelező, míg Szeged esetében 43%-kal növekedtek a költségek. A telepek fejlesztési költségei is minden projektnél több mint 20%-os eltéréssel változtak, a tervezett műszaki tartalom megvalósítása mellett. A tervezettnél magasabbak a költségek a hegyesdi (23 %), a zirci (35 %), a veszprémi (228 %) és a szegedi projekt esetében (29 %), valamint alacsonyabbak a kecskeméti (26 %) és a szombathelyi projektnél (22 %).

101

60

250 Ft/euró árfolyamon.


3.

A

PROJEKTEK ÜZEMELTETÉSÉRE VONATKOZÓ UNIÓS ALAPELVEK,

KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A SZENNYEZŐ FIZET ELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE

3.1.

Az üzemeltető kiválasztásának versenysemlegessége, a létrehozott vagyon kezelése A vizsgált projekteknél az üzemeltetők – a szegedi projekt kivételével – az érintett önkormányzatok által létrehozott gazdasági társaságok, míg a szegedi projekt esetében többségi önkormányzati tulajdonú társaság. A Vízgazdálkodásról szóló, többször módosított 1995. évi LVII. törvény 9. és 10. §-a alapján a 2006. december 31-ig hatályos változat szerint lehetőség volt az üzemeltető társaságot – közbeszerzés mellőzésével – többségi tulajdonú társaságra bízni, míg a 2007. január 1-től hatályos szabályozás szerint csak kizárólagosan önkormányzati és/vagy állami tulajdonú víziközmű társasággal lehet azt üzemeltetni. Az üzemeltetők és az önkormányzatok viszonyát alapszabály (győri projektek), működtetési és vagyonkezelési szerződés (soproni projekt), bérleti és üzemeltetői előszerződés (győri projekt), vagy üzemeltetői szerződés (kecskeméti, veszprémi projekt) szabályozza. Az üzemeltetők a győri projekt esetében a „Pannon-Víz” Víz-, csatornamű és Fürdő Zrt., a soproni projekt esetében a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt., a kecskeméti projekt esetében a BÁCSVÍZ Észak-Bács-Kiskun Megyei Víz- és Csatornaművek Zrt., a szombathelyi projekt esetében a Vasivíz Zrt., a veszprémi projekt esetében pedig a Bakonykarszt Zrt. A szegedi projekt több üzemeltető által is érintett. A létesítmények üzemeltetője (működtetője és karbantartója) Szegeden a Szegedi Vízmű Zrt. Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván, Deszk településeken a Tisza-Maros Víziközmű Üzemeltető Kft., amely 100%-ban Önkormányzati tulajdonban volt a helyszíni vizsgálatunk idején. A győri, soproni, kecskeméti, szombathelyi és veszprémi projektek üzemeltetőinek tulajdonosai az érintett önkormányzatok, a gesztor önkormányzat többségi tulajdonlásával, a Szegedi Vízmű Zrt. esetében Szeged Megyei Jogú Város 51%ban és a Servitec 49%-ban (a Vivendi Water S.A. 100%-os tulajdona) alapították a víziközművek üzemeltetésére és a kapcsolódó feladatok ellátására.

A víziközmű vagyon kezelése nem egységes. Az ISPA/KA projekteket megelőzően hazai forrásból létrehozott víziközmű létesítményeket a tulajdonos önkormányzatok – az üzemeltető gazdasági társaság létrehozásakor – egyes esetekben apportálták az üzemeltetést végző gazdasági társaságba (például a veszprémi projekt esetében), más esetben (például Sopron) a vagyonkezelési tevékenységeik pénzügyeinek kezelésére Közös Pénzügyi Alapot hoztak létre az érintett önkormányzatok.

3.2.

A projekt keretében megvalósult létesítmények pénzügyi fenntarthatósága A közművagyon működtetésének és fenntarthatóságának pénzügyi biztosítéka csak az önkormányzatok által jóváhagyott víz- és csatornadíj, figyelembe véve

61

a központi és a helyi önkormányzatok költségvetéséből igénybe vett támogatásokat. Az üzemeltetők a díjakat a működésüket szabályozó jogszabályok és megállapodások alapján terjesztik elő a tulajdonosoknak. Az üzemeltetők a víz- és csatornadíj bevételből fedezik – többek között – a víz- és csatorna-hálózat üzemeltetési és karbantartási költségeit, a szennyvíztisztítási díjat. Az önkormányzatok, mint árhatóságok, illetve az üzemeltetők díjpolitikáját a „szennyező fizet” elv alkalmazásra és a lakosság terhelhetőségére figyelemmel kell kialakítani a pályázati dokumentációk szerint. A lakosság terhelhetőségének kiszámítására átlagos jövedelmek mellett került sor, azonban az átlag alatti jövedelműekre még jelentősebb teher hárul, ami már felvetheti a szociális támogatás iránti szükségletet. A projektek pályázati anyagának összeállításakor a pályázat részeként az uniós előírások szerinti pénzügyi-gazdaságossági számítást (az un. CBA elemzést) elkészítették, amely a projekt megvalósíthatóságáról szóló döntéshez volt szükséges. Az önkormányzatok, mint árhatóságok a már elkészült művek létesítmények figyelembe vételével a csatornadíjat nem a CBA elemzésben tervezett díjak alapján, hanem aktualizált áron, az önkormányzat és az üzemeltető közötti szerződés, az üzemeltető alapszabálya alapján állapították meg.

3.2.1.

Újonnan létrehozott létesítmények esetében Négy új szennyvíztisztító épült, illetve épül meg a projektek keretében (budapesti, debreceni, soproni és a veszprémi projekt keretében Hegyesden). Ezek közül a budapesti és a debreceni telep fenntarthatóságát nem vizsgáltuk, mert még nem volt üzemeltetésükben, árképzésükben értékelhető tapasztalat. A soproni telep – az átvizsgált szabályzatok és az alkalmazott árképzés mellett – pénzügyileg fenntartható. A soproni víz- és csatornadíj javaslatot – az üzleti tervvel együtt – az üzemeltető készítette elő, amelyről az érintett önkormányzatok tulajdonosként döntöttek. A csatornadíjban a beruházással összefüggésben 2007. évtől kezdődően fokozatosan, több évre elosztott díjemelés történt, illetve történik még 2010. évben is, így az új létesítmények üzembe helyezése fokozatosan hat a lakosság teherviselő képességére az önkormányzat tájékoztatása szerint. A veszprémi projekt keretében a hegyesdi agglomerációban kialakított létesítmények pénzügyi fenntarthatósága – figyelemmel a lakosság teherviselő képességére – kockázatot hordoz magában. A projekt három agglomerációjának (Veszprém, Zirc, Hegyesd) víziközműveit üzemeltető társaságnak az árképzése – a pályázati kérelemtől részben eltért –, de az Alapszabály és az Üzemeltetési szerződés árképzési elveinek megfelelő volt. A Hegyesdi agglomeráció Kohéziós Alapból létrehozott közművagyonának amortizációja bérleti díjként szerepelt és „helyi költségek” módjára kezelték, vagyis a Hegyesdi agglomeráció települései fizetik a területükön megvalósult létesítmények amortizációját, nem terítették szét a kedvezményezett Társulás valamennyi településére. Ugyanakkor a KA pályázati kérelemben (CBA elemzés 3. melléklet) a kedvezményezett Társulás három agglomerációjára egységes

62


díj szerepelt (csak a vízfogyasztás tervezett mértéke volt eltérő), ebből következően a fenntartási költségek is egységesen oszlottak meg. A veszprémi projekt üzemeltetője által alkalmazott díjpolitika kialakításához (illetve alkalmazásához) a társaság tulajdonlásában résztvevő hegyesdi agglomeráció önkormányzatai jóváhagyásukat adták, így a továbbiakban a díjszámítás az önkormányzatok és az üzemeltető közötti hatályos szerződésen alapszik. A hegyesdi agglomerációban az amortizáció elszámolására volt tervezett ütemezés a helyszíni ellenőrzés idején, de annak jóváhagyása az önkormányzati képviselőtestületek által még nem történt meg. A jelenleg számlázott amortizáció öszszege 200 Ft/m3, ami egy negyede az időarányosan elszámolandó amortizációnak, tehát a későbbi években kell majd az időarányos összegnél nagyobb amortizációt képezni, amennyiben nem módosulnak a Társulás tagjai közötti elszámolás elvei.

A lakossági szennyvízdíjak alakulása 2009-ben Helyszíni vizsgálat alá vont projektek 102

Lakossági szennyvízdíj 2009-re 103

tény / terv arány

terv EUR/m3

tény EUR/m3

tény Ft / m3

Szegedi projekt

2,05

1,14

303,0

0,6

Kecskeméti projekt

0,67

0,84

223,8

1,3

Soproni projekt

0,53

0,93

247,6

1,8

Szombathelyi projekt

0,59

1,08

288,0

1,8

0,73 104

-

-

-

Veszprémi agglomerációban

-

1,05

278,40

1,4

Zirci agglomerációban

-

1,17

312,21

1,6

Hegyesdi agglomerációban

-

1,86

494,9

2,5

Veszprémi projekt egészére

A fenti táblázat alapján a tényleges lakossági szennyvízdíj növekedése a tervezetthez képest a Veszprémi projekt hegyesdi agglomerációjában volt a legnagyobb. A 2009. évi szennyvízdíj a zirci agglomerációban 12,1%-kal, a hegyesdi agglomerációban 77,8%-kal nagyobb, mint a Veszprémi agglomerációban. A zirci és a veszprémi agglomeráció esetében a díjak kiterjednek a korábbi beruházásokból megvalósított vagyontárgyakra üzemeltetésére és fenntartására is, valamint Veszprém esetében a díj még 25 Ft fejlesztési díjhányadot is tartalmaz. Az egy projekthez, egy megyében található agglomerációk lakossági

102

A győri projekt azért nem szerepel a felsorolásban, mert a CBA elemzésükben díjnövekménnyel számoltak a tervezett szennyvízdíj helyett. 103

Az átszámítás egységesen a 2009. január 5.-i MNB közép árfolyamon, 265 82 Ft / EUR árfolyamon történt. A szennyvízdíjak az áfát nem tartalmazzák. 104

Forrás: pályázat CBA elemzés 3. sz. melléklete.

63

terhei nem egységesek szemben más KA projekt – például Sopron vagy Győr – üzemeltetői által alkalmazott egységes díjterheléssel. Tekintettel arra, hogy a KA projekt kedvezményezettje a Társulás volt, a fenntarthatósági követelményeknek a projekt egészére kell fennállnia. Ebből következően amennyiben a hegyesdi agglomerációban fenntarthatósági problémák mutatkoznak, akkor az, az egész projektre kihat. A hegyesdi létesítmények egy éves próba üzeme után csak nagyon rövid időszak (1,5 hónap) működési, működtetési tapasztalata állt rendelkezésre helyszíni ellenőrzésünk végéig, így a fenntarthatóság még csak korlátozottan ítélhető meg.

3.2.2.

Meglévő létesítmények bővítése, rekonstrukciója esetében A vizsgált projektek közül a győri projekt esetében az üzemeltető területén található valamennyi fogyasztó – azok is, amelyek közvetlenül nem részesülnek a projekt eredményeként létrejött művek hasznából – egységes díjpolitika alapján ugyanazt a díjat fizetik, míg a szegedi, a kecskeméti, a szombathelyi és a veszprémi projektek esetében önkormányzatonként (veszprémi projekt esetében agglomerációnként) eltérően állapították meg a díjakat. A győri víziközmű víz- és csatornadíjainak számítási módját az üzemeltető üzletszabályzata, az alapító okirat és a szindikátusi szerződés azonosan határozta meg. A víz- és csatornadíj javaslatot az üzemeltető készítette el és terjesztette az üzemeltető részvénytársaság közgyűlése elé, ahol a résztvevő önkormányzatok döntöttek és a díjat – mint árhatóságok – jóváhagyták. A díjba épített bérleti díj a Győr Megyei Jogú Város elkülönített bankszámlájára kerül, amelyet jóváhagyott felújítási terv alapján lehet felhasználni. A szennyvíztisztításnál keletkező iszapot – a téli időszak kivételével – a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. által üzemeltetett likócsi Komposztáló Üzemében komposztálják. A téli, hideg időszakban a szennyvíztisztítóban korábban telepített iszapszárítóval állítanak elő mezőgazdaságban hasznosítható terméket, amely elhelyezéséért 3000 Ft/m3 díjat fizet a tisztító.

A szegedi, a kecskeméti és a szombathelyi díjakat önkormányzatonként eltérően állapították meg. Szegeden a tervezett díjaknak csak 65%-a lett jóváhagyva. A 2008. évre a tervezett bevételek 99,2%-a realizálódott. A szegedi beruházás megvalósult létesítményei külön-külön az egyes falvak önkormányzatának a tulajdonába kerültek vagyonátadási eljárás keretében. A falvakat érintő önrészt Szeged város megelőlegezte a kistérségi önkormányzatoknak azzal, hogy amint a rájuk eső önrészt Szegednek visszafizetik, a vagyon átadásra kerül. A kecskeméti díjakat átlagosan 25%-al magasabban állapították meg a tervezettekhez képest a vizsgált 2009-es évre. 2008. évre a tervezett bevételek közel kétszerese realizálódott.

64


4.

A

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ

LÉTESÍTMÉNYEK

TELJESÍTMÉNYÉNEK

EREDMÉNYESSÉGE

4.1.

A szennyvíztisztító telepek előírások szerinti üzemelése A próbaüzemét befejezett szennyvíztisztító telepek rendelkeztek a jogszabályban előírt üzemeltetési engedélyekkel. A hegyesdi telep a helyszíni vizsgálat idején (2009. július 1.) zárta le a próbaüzemi időszakot. A soproni telep 2008. május 31-én zárta próbaüzemi idejét, az üzemeltetési engedély iránti kérelmét 2008. október 02-án adta be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez 105, üzemeltetési engedélye a helyszíni vizsgálat végéig nem érkezett meg. A két telep működését a meglévő létesítési engedélyük szabályozta. A szegedi telep beruházási folyamatában a kedvezményezettek elfogadták a pályázathoz képest szigorúbb EU-konform új technológiai határértékek betartásának kötelezettségét. A hatóság szigorította a kibocsátott víz lebegőanyag koncentrációját, a 35 mg/l előírással szemben a telepre 20 mg/l értéket határozott meg. Az anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 5. sz. melléklete alapján a vizsgált telepekre az illetékes környezetvédelmi felügyelőség egyes szennyező anyagokra egyedi határértékeket állapított meg.

A tisztítótelepek a rekonstrukció befejezése után betartották az engedélyükben a befogadóba bocsátott tisztított vízre meghatározott határértékeket (12. sz. melléklet). A beépített biofilterek segítségével a telepekre korábban jellemző, és a lakosokat zavaró szaghatások – a védősávon kívül – megszűntek. A Felügyelőség a tisztító telepet körülvevő védősávot a rekonstrukciót megelőző 1 km-ről 300 m-re csökkentette (Sopron, Győr). A határértékek betartását a felügyelőségek ellenőrizték, a próbaüzemi időszak lezárását megelőzően esetenként szennyvízbírságot róttak ki. Mindegyik üzemeltetőnek van akkreditált laboratóriuma, önellenőrzési adataikat a felügyelőségek elfogadták, a benyújtott adatsorok megfeleltek a felügyelőségi ellenőrzés során mért adatoknak. A győri, a szegedi, a veszprémi, a szombathelyi és a kecskeméti telep már a próbaüzemi időszak óta nem fizetett bírságot. A szegedi technológia lehetővé tette, hogy a másodfokú biológiai tisztítás a korszerű biológiai nitrogén és foszforeltávolítás a 91/271/EGK rendelet 2. táblázatában előírt, harmadfokú tisztításnak megfelelő követelményeket is kielégítse. A soproni szennyvíztisztító a rekonstrukció előtt nem tudta betartani a tisztított vízre vonatkozó előírásokat, ezért a próbaüzemi időszakot megelőző évben

105

Területileg illetékes felügyelőségek: Győr, Sopron: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; Veszprém, Zirc, Hegyesd: Középdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szombathely: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség.

65

(2007. év) 5,7 M Ft szennyvízbírságot rótt ki az illetékes felügyelőség. A túllépések miatt a próbaüzemi időszak elején a korábbi szennyezési értékekkel számolt a felügyelőség, ezért a 2008. évre kirótt 4,7 M Ft bírság nem a rekonstrukció eredményességét/eredménytelenségét jellemzi. Az önellenőrzési adatok szerint a rekonstrukció befejezése után a mért jellemzők a határértéken belül voltak. A veszprémi projekt részét képező zirci szennyvíztisztító próbaüzeme 2007. december 31. és 2008. december 31. között zajlott, a megelőző év tisztítási paraméterei alapján a 2006. évre 132,4 E Ft volt a bírság. A 2007. évre a felügyelőség bírságot nem állapított meg, ami a telep engedélyeknek megfelelő működését mutatja. A hegyesdi szennyvíztisztító telep próbaüzeme 2008. június 1. és 2009. május 31. között zajlott. A felügyelőség helyszíni vizsgálatunk idején értékelte a próbaüzemi eredményeket.

Mindegyik telepen a keletkező biogázt gázmotorokban hasznosították. Szegeden a biogázzal termelt elektromos áram a telep összes, valamint a városból érkező szennyvizek átemelése energiaigényének az 52%-át fedezte. A gázmotor hűtővize az év kilenc hónapjában fedezte a rothasztók fűtésének, illetve temperálásának hőigényét, csak a leghidegebb 3 téli hónapban kell a biogáz kisebb részét közvetlen fűtésre felhasználni. A kecskeméti telep villamos energia igényének 62%-át fedezte az iszaprothasztás biogázának hasznosítása az ellenőrzés időszakában.

4.2.

A tisztító telepek szennyvízkezelésben elért teljesítménye A beruházások a céljukat elérték. A tisztított szennyvizeknek minden – a beruházáshoz köthető – fizikai paramétere javult. A telepek teljesítették az engedélyükben előírt tisztítási paramétereket. Az egyes projektekben érintett szennyvíztelepeken megvalósított beruházások célja eltérő volt. Teljesen ellátatlan területként csak Hegyesden kellett új tisztítóüzemet létesíteni, és a korábban csatornázatlan területeket csatornázni. Négy telep (Veszprém, Zirc, Szombathely, Kecskemét) a beruházást megelőző években építette ki biológiai tisztító kapacitását, a beruházás célja a telepeken a bűzhatás megszüntetése, a komposztálás és a keletkező biogáz hasznosítása volt kisebb kiegészítő rekonstrukciók mellett. A legnagyobb tisztítóhatásfejlesztés Győrben valósult meg, ahol a tisztított szennyvíz közel 93%-kal kevesebb szerves anyagot tartalmazott a 2008. évben, mint a 2004. évben (17. sz. melléklet). A tisztított vizek befogadókra gyakorolt hatását, osztályba sorolásának módosítását jogszabályok vagy más szakmai iránymutatás alapján értékelni nem lehetett, mert a természetes vizek objektív minősítése, osztályba sorolása a helyszíni vizsgálat idején nem volt megoldott annak ellenére, hogy ezt az igényt a Víz Keretirányelv végrehajtásával összefüggő legfontosabb szakmai feladatként az NKP-II-ről szóló 132/2003. (XII. 11.) OGY határozat 5.4.2.1.3. pontja tartalmazta. A KvVM tájékoztatása szerint a vizek állapotértékelésére vonatkozó minősítési rendszer kialakítása a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamat keretében a helyszíni vizsgálat idején folyamatban volt. A vizek terhelhetőségére vonatkozó számítások a jövőben, a korábban a felügyelőségeknek központilag

66


kiadott útmutató alapján és a Vgtv. állapotértékelési eredményei alapján, egységes módon lesznek elvégezhetők. A felszíni vizek minőség alapú osztályba sorolását használják a szakemberek annak ellenére, hogy a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (132/2003. (XII. 11.) OGY határozat 5.4.2.1.3. pontja szerint az EU Víz Keretirányelvvel összefüggő „legfontosabb szakmai feladat a felszíni vizek …különböző osztályaihoz tartozó határértékeknek a meghatározása, a felszíni víztestek jellemzése, a felszín alatti vizek mennyiségi állapotát tükröző források és a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák állapotértékelése, a kapcsolódó környezeti korlátozások meghatározása, a víztestek és a referenciaterületek kijelölése, a felszíni és felszín alatti vizek monitorozása.”

Két befogadóról álltak rendelkezésre a helyszíni vizsgálat idején vízminőségi adatok. A rekonstrukció után volt olyan tisztítótelepi méréssor, amely szerint a tisztított víz és a befogadó természetes víz egyes szennyező komponenseinek határértéke azonos nagyságrendű volt. A győri szennyvíztisztító természetes befogadó vize a Mosoni-Duna, amelynek vízminősége a tisztító üzembe helyezése után V. osztályú, erősen szennyezettről III. osztályú, gyengén szennyezetté vált (a projektet lezáró tanulmány szerint). A soproni tisztított szennyvíz befogadója az Ikva patak, amelynek például a teljes foszfor tartalma 2-6 mg/l volt 2003-2006 közötti években. A tisztított szennyvíz azonos jellemzője: 2,2 mg/l volt 2008. éves átlagban. A Kémiai oxigénigény 1020 mg/l volt a patak vizében a 2003-2006 közötti években, és 56 mg/l jellemezte a tisztított szennyvizet. Szennyvíztisztító telep

Befogadó Közvetlen

Közvetett

Mosoni-Duna

Duna

Ikva patak

Rába

Csukás éri csatorna

Tisza

Tisza

-

Veszprémi-Séd

Sárvíz-malom csatorna (Duna)

Zirc

Cuha patak

Duna

Hegyesd

Eger patak

Balaton

Győr Sopron Kecskemét Szeged Veszprém

A beruházások eredményeképpen javult a települések csatornázottsága, bővítették a hálózatot, illetve az elavult szakaszokat felújították – ezzel védve a talajt a káros beszivárgástól –, a vegyes hálózatokat (Győr, Sopron) kettéválasztották a szennyvíz és a csapadékvíz elvezető részrendszereket – csökkentve a tisztító telepek kapacitás lekötését. Azon szennyvíztisztító telep esetében, amely lakossági és élelmiszeripari szennyvizet tisztít, lehetőség adódott volna a vegetációs időt figyelembe vevő tisztítási fokozaton üzemeltetni a telepet, ezzel költségtakarékosabbá tenni a

67

tisztítást 106. Az aszályos területnek számító Duna-Tisza közi homokhátságon mezőgazdasági igények szerint termőterületekre kilocsolható lehetne a kevésbé tisztított szennyvíz, magasabb maradó nitrogén és foszfor koncentrációval (Kecskemét). A jogi szabályozás a felügyelőségek részére csak a tisztított szennyvíz paramétereinek meghatározására ad lehetőséget, ez a befogadókba kerülő szerves anyag mennyiséget nem veszi figyelembe: nem használva fel locsolásra a bizonyos mértékig megtisztított szennyvíz maradó nitrogén és foszfor tartalmát – műtrágyázás helyett. A legnagyobb ipari vízszennyező, a Kecskeméti Konzervgyár felismerte, hogy szennyvize nem igényel tisztítást, a gazdálkodók a város környezetében a termőterületeken elöntözhetik 107 azt a csemegekukorica kampánnyal egybeeső legszárazabb nyári hónapokban. Ilyenkor a már learatott területek minden további nélkül felveszik a koncentrált üzemi szennyvizeiket, ezek a koncentrált szennyvizek kedvezően alakítják a talajok biológiai életét, pH-ját, valamint víztartó képességét. Ez a városi szennyvíztisztítónak mind a hidraulikus, mind a biológiai terhelését is csökkentette.

A telepek kapacitásának kihasználására jellemző két mutató a hidraulikai és a szerves anyag lebontó kapacitás, amelyek egymással szorosan össze nem függő mutatók 108. A telepek kihasználtságának értékelésénél a két mutató közül – a kapacitás-szükséglet miatt – a magasabb értéket vettük figyelembe a 2008. éves átlagadatok alapján. A 7 közül 5 telep kapacitás-kihasználtsága (a győri, a szegedi, a veszprémi, a zirci és a soproni telep) 79 % feletti. A kecskeméti 109 telep esetében a 68% körüli kihasználtságban még javulás várható a tervezett új iparvállalat betelepülésével. A hegyesdi telep kihasználtsá-

106

Az ÁSZ 2005. évi 0518 számú jelentése a természeti katasztrófák megelőzésére való felkészülés ellenőrzéséről: „Az állam feladata az aszálykárok megelőzése érdekében a nagytérségek közötti vízátvezetést biztosító rendszerek létesítése, üzemeltetése, továbbá az állami tulajdonban lévő műveken a vízvisszatartás, a vízkészletek megőrzésének megteremtése, amelynek szükségességét a folyamatosan csökkenő talajvízszint indokolja. Főbb területei: Duna-Tisza közi vízpótlás, vízvisszatartás …” 107

Az alkalmazott megoldást a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet és a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet lehetővé tette. Ez a megoldás egyben költség-hatékony is. 108

A mutatókban eltérést okozhat például telepeken a fázisszeparációkra (elő és utóülepítés), valamint a szennyvíz szerves anyagtól és növényi tápanyagoktól (N,P) történő megtisztítására épített biológiai medencék (biológiai reaktorok) eltérő biztonsággal történő tervezése, a szennyvíznek a csatornahálózatban eltöltött ideje, a terepviszonyokból adódó átemelő egységek szükségessége.

109

A kecskeméti projekt esetében a Pénzügyi Megállapodás aláírása óta a Konzervgyár – a tisztítót mentesítve – mezőgazdasági öntözésre hasznosította szennyvizét. A szennyvíz mennyisége a rákötések teljessé válásával meg fogja haladni a napi 20 ezer m3-t, a tervezett mennyiség 67%-át, amely az új ipar betelepülése után (autógyár) tovább növekedhet.

68


gának értékelésére nem állt rendelkezésre éves adatsor 110. A „MűvészetekVölgye” 2009. augusztusi rendezvényei időszakában a telep maximális szerves anyag terhelése – két nap fogyasztási adatai alapján – elérte a névleges kapacitás 51,4%-át. Az Európai Számvevőszék a szennyvízkezelési projektek ellenőrzése során 111 csak a hidraulikai kapacitás kihasználtságát vette figyelembe, és kihasználatlannak tekintette azokat a telepeket, amelyek kapacitásuk 50%-a alatt működtek. Ez alatt a határérték alatt az ellenőrzött hazai telepek közül csak a jelenleg még részleges lakossági rákötéssel működő hegyesdi tisztító üzemel (a próbaüzemi időszak alatt átlagosan 38% 112). (A kapacitások alakulását a 12. sz. melléklet részletezi 113.) A hegyesdi telep kapacitásfeleslegét a projekt tervezésekor a kedvezményezett és a magyar hatóságok vállalták, az e miatti többletteher a lakosságra hárul 114. A hegyesdi telep szennyvíztisztítóból kibocsátott tisztított szennyvíz minőségi paraméterei szigorúbbak a többinél a befogadó víz érzékeny területté minősítése miatt (a Balaton vízgyűjtő területe). Az agglomerációban a szippantott szennyvíz évenként folyamatosan növekvő mennyisége 2008. évben csökkent a telep 2008 júniusában megindított próbaüzemével összefüggésben. A program környezetre gyakorolt pozitív hatását mutatja az a tény, hogy a korábbi években a térségből évenként 4-6000 m3-nyi szennyvizet szállíttattak el a fogyasztók. A szippantással elszállított szennyvízmennyiség az ivóvíz alig 5%-a volt. 2009. első félévében ugyan erről a területről a szennyvíztisztító telepre érkező mennyiség 29.411 m3 volt.

A kecskeméti projekt esetében azért csökkent a kapacitás kihasználtsága, mert a Pénzügyi Megállapodás aláírása óta a Konzervgyár – a tisztítót tehermentesítve – mezőgazdasági öntözésre hasznosította szennyvizét. A tisztító telepre a tervezett szennyvíz mennyiség 60%-a érkezett 80%-os rákötöttség mellett. A szennyvíz mennyisége a rákötések teljessé válásával meg fogja haladni a napi 20 ezer m3-t, a tervezett mennyiség 67%-át.

110

A helyszíni ellenőrzés idején másfél hónapja üzemelt csak a tisztító telep, a próbaüzemi időszak alatt pedig folyamatos volt a csatornára való rácsatlakozás. 111

Az Európai Számvevőszék 2009. évi 3. sz. különjelentése, az 1994-1999-es és a 20002006-os programozási időszak strukturális intézkedési keretében szennyvízkezelésre fordított kiadások eredményességéről. 112

A telep hidraulikai terhelése két (mért) napon is elérte az 50%-os kihasználtságot, bár ez az esőzés és a hóolvadás következtében kiugró szennyvízmennyiség miatt volt. Az újonnan kiépített csatornahálózatnak nem volt része az elkülönített csapadékvíz elvezető rendszer, amivel ezeket a csúcsterheléseket nem kellett volna a tisztító telepen megtisztítani, az egyenesen mehetett volna a befogadóba. 113

A szombathelyi telepet a helyszínen ellenőriztük, de a kapacitása nem az ISPA/KA projekt keretében épült ki, ezért a telep kapacitása kiépítésének részletes körülményeit a jelenlegi ellenőrzés keretében nem vizsgáltuk.

114

A hegyesdi agglomeráció lakossága jelenleg 2700 fő, a legkisebb településen 250 fő, a legnagyobb településen 1200 fő él.

69

A fejlesztésnek köszönhetően a kecskeméti telepen megtisztított szennyvíz eleget tesz a kiöntözéshez szükséges követelményeknek és ez (a víz összetételét is tekintve) különös lehetőséget ad a Homokhátság súlyosan vízhiányos területének vízvisszapótlására, de a fejlesztés során ezzel nem számoltak, bár évek óta felmerül a vízvisszapótlás szükségessége. A vizsgált telepek hidraulikus kapacitását a projekttervek elkészülte (19992001) idején – az akkori vízfogyasztás alapján – nagyobbra tervezték a jelenleg átlagosan szükségesnél. Azonban az emelkedő vízdíj mind az ipari fogyasztókat, mind pedig a lakosságot takarékosabb vízfelhasználásra indította. A 90-es években Kecskemétnek csak mintegy fele volt csatornázva, az élelmiszeripari feldolgozó szennyvize a biológiai terhelés mintegy 61%-át adta. A város összességében 95%-os csatornázásával és a három közeli nagyközség 1800 m3/nap vízhozam növekedést jelentő bekötésével is csak 28,6 ezer m3/nap vízhozamra, illetőleg a konzervgyár hozzájárulásával a csúcsidőszakban 32,7 ezer m3/nap vízhozamra kellett tervezni a tisztítást az ellenőrzésünk tárgyát képező KA projekthez. Az eredeti FM aláírása óta az üzemeltetést érintő változások történtek a szennyvíztermelés tekintetében Kecskeméten. A tervezett 28-32 ezer m3 napi vízmennyiség helyett jelenleg átlagosan csak 18-18,5 ezer m3 érkezett a telepre (80%-os rákötöttség). Ez a bekötések teljessé válásával (95 %) sem fogja meghaladni a napi 20 ezer m3-t. A jelenlegi átlagosan 600 mg BOI5/l koncentrációjú szennyvíz 180 ezer LE terhelést jelent, szemben a tervezett 280 ezer LE-kel. A pénzmaradvány felhasználására tervezett bővítésnél ezért indokolt volt mérsékeltebb terhelésre, de nagyobb hatásfokú biológiai tisztításra tervezni. A vízfogyasztás a vizsgált időszakban (2004-2008), Veszprémben mintegy 10%al, Zircen kb. 3%-al csökkent. A hegyesdi régióban kb. 5%-al növekedett. Veszprémben az elvezetett és tisztított szennyvíz mennyisége is csökkent 8%-kal. Zircen a szennyvíz mennyisége nem változott. Növekedett a csatornára rákötött ingatlanok száma Veszprémben 14,2%-kal, Zircen 7,4%-kal, így a szennyvízelvezetés/vízértékesítés arány Veszprémben 92,6%-ról 94%-ra növekedett. Zircen ez az arány 90,1%-ról 92,3%-ra növekedett. Veszprém esetében a csatornázottság a 2004. évi 83,6%-ról – a projekt befejezése előtt – 92,2%-ra nőtt, és a csatornázás a helyszíni vizsgálat idején folytatódott. Zircen ugyanez az adat 84,6%-ról 88,7%-ra nőtt.

Az ivóvíz-felhasználás csökkenésével a mérési adatok szerint nem csökkent a tisztítandó víz szennyezőanyag tartalma, ezzel a telepek kémiai-biológiai tisztító kapacitás-szükséglete. (A tisztító telepek kihasználtságát a hidraulikai kapacitás és a biológiai terhelés együttesen jellemzik.) Tájékoztatásul két telepre bemutatva a terhelések számítását az alábbi eltérés adódott a kétféle kapacitásban: Terhelési jellemzők tervezett terhelés

1.

70

hidraulikus terhelés

összefüggések

mértékegység ezer m3/nap

Szeged

Kecskemét

érték

érték

60,0

28,8


2.

a) 3. 4.

biológiai terhelés

13 800

14 400

ezer m /nap

50,0

18,0

kg BOI /nap

18 600

10 800

(5)=(3)/(1)

%

83%

63%

(6)=(4)/(2)

%

135%

75%

5

tényleges terhelés hidraulikus terhelés

3


b)

relatív terhelés

5.

hidraulikus terhelés

6.

kg BOI /nap


5

Készítette: Dr. Kárpáti Árpád külső szakértő A győri telep hidraulikai kapacitáskihasználtsága 47,5%-os volt. Ezzel szemben a telep biológiai terhelése 320 ezer LE, ami a névleges biológiai kapacitás (375 ezer LE) közel 85%-a. A jobb N-eltávolítás érdekében a bejövő szennyvízhez egy csatornaszakaszt biológiai reaktorként hasznosítanak oly módon, hogy tisztított vizet nyomnak vissza a vezeték elejére. Ezzel mintegy kiegészítik a tisztító medencék kapacitását. Ehhez a folyamathoz a 2008-as évben napi 19 128 m3 tisztított szennyvizet szivattyúztak a vezetékbe. Ez a mennyiség hidraulikailag az egész telepet terheli, így a telep hidraulikai terhelése a tervezett 60 000 m3/nap mennyiséghez viszonyítva 47 613 m3/nap, ami 79,4 %. Ezt a kapacitásigényt a tervezésnél figyelembe vették.

Az ivóvíz értékesítés csökkenését nem követte arányosan a szennyvíz mennyiség csökkenése abban az esetben, ha nőtt a csatornával való elátottság, növekedett a csatornára rákötött ingatlanok száma is (köszönhetően a környezetterhelési díjnak (amit azoknak kell fizetnie akik nem kötnek rá a csatornára). A győri telep tisztító képességének javulását jellemzi a BOI mutató, amely a rekonstrukció előtti 205 mg/l-ről a felújítás eredményeképpen 2008. évre 14 mg/l-re csökkent. (A BOI jellemzi a szennyvíz szerves anyag tartalmát.) A telep kihasználását növelni fogja a városi csatornarendszerhez csatolt két település bekötése (Gönyű és Szentjános). A győri szennyvíztisztító telep körzetébe tartozó települések ivóvíz-fogyasztása a 2004. évi 8540 E m3-ről 7521 E m3-re csökkent (11,2%-os csökkenés), a keletkező szennyvíz 9163 E m3-ről 8623 E m3-re csökkent (5,9%-os csökkenés). A kisebb mértékű csökkenést az új csatornaépítések nyomán a csatornával való ellátottság (72,5%-ról 94,2%-ra való) növekedése magyarázza. Kecskeméten a projektet megelőzően létrejött régi négyből csak két előülepítő üzemelt (összesen 2x800m3=1600 m3 medence-térfogattal). Azonban ha a vízhozam jelentősebben növekedne, az üresen álló egységek bekötésével a kapacitás másfélszeresére növelhető a fejlesztési és üzemeltetési költségek minimális növekedésével.

Kecskeméten a nyers szennyvíz magas szerves anyag tartalma miatt a 12 ezer köbméteres biológiai rész az adott kiépítésben időnként túlterhelt (a fenti táblázat adatai szerint). A szegedi tisztító 135%-os biológiai (túl ) terhelése mellett télen-nyáron egyformán kitűnő a szerves anyag (KOI és BOI5), valamint N és P eltávolítása. A lakosság és az ipar fajlagos vízfogyasztása nem várt csökkenésének eredményeként a szennyvíztisztító hidraulikus terhelése csaknem 20%-kal elmaradt a tervezettől,

71

míg a biológiai terhelése 35%-kal meghaladta a tervezettet. 115 A biológiai tisztítósor néhány gépegységénél kisebb bővítésre került sor megfelelő költségmódosítás és engedély alapján a környező falvak további bekötéseinek az előrejelzése alapján, 116 amelyekkel a telep biológiai kapacitása mintegy további 5-7%-kal növekedhet. Erre a telep az eddigi üzemeltetés tapasztalatai szerint alkalmas.

A szennyvíztisztító telep teljesítményének monitorozása a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendeletnek megfelelő volt. A szolgáltatók teljesítették önellenőrzési kötelezettségüket, rendelkeztek akkreditált laboratóriummal, amelynek mérési adatait a felügyelőségek elfogadták. Az önellenőrzésre kötelezett ipari fogyasztók önellenőrzése a szolgáltatók tájékoztatása szerint megfelelő volt, azok adatait a szolgáltatók akkreditált laboratóriumai ellenőrizték. A szennyvíztisztító létesítményei üzemelésének monitoringja kettős feladatot oldott meg. Egyrészt az üzemeltetés szabályozását folyamatba építetten, másrészt a teljes tisztítás hatékonyságát vizsgálta a tisztított elfolyó víz nitrogén- és foszfortartalmának mérésével. A tisztító telepek belső monitorozására, a tisztítási folyamat szabályozására a projektek tartalmaztak forrásokat, azokat a céloknak megfelelően felhasználták. A szennyvíztisztítási technológia jellegénél fogva nem igényli a gyors beavatkozásokat, eltekintve a balesetektől. A tisztítandó szennyvíz a telepen több órát tartózkodik, ahol folyamatos, lassú biológiai reakciók játszódnak le. A beérkező szennyvíz egyes paramétereinek változásait a hosszú tartózkodási idő alatt a biológiai rendszer ki tudja egyenlíteni. A monitorozó beavatkozások is hoszszabb időtávon hatásosak.

4.3.

A szennyvíztisztító telepeken keletkezett szennyvíziszap elhelyezésének, ártalmatlanításának megfelelősége a vonatkozó uniós és hazai előírásokhoz képest A keletkezett szennyvíziszap a vizsgált 8 szennyvíztisztító telepről az EU irányelveknek és a hazai jogszabályoknak megfelelően elszállításra, hasznosításra került. A hulladékokról szóló 75/442/EGK irányelv módosításáról a Tanács 1991. március 18-i 91/156/EGK Irányelvének II. B. Melléklete meghatározta a hulladékhasznosítást szolgáló műveleteket, melyek részeként az irányelv a szennyvíziszap hasznosításra vonatkozóan két megoldást javasol: R9 Elsődlegesen tüzelőanyagként vagy más módon való felhasználás, energianyerés céljából történő hasznosítás;

115

A telep jelenleg nem a tervezett 230 ezer LE-nek megfelelő szennyezőanyagot távolítja el a tervezettnél valamivel kisebb folyadékáramból, hanem közelítőleg 310 ezer LE mennyiséget. 116

72

Távlatokban várható 28 ezer LE terhelésnövekedés.


R10 Szétterítés a talajon mezőgazdasági vagy ökológiai feljavítás céljából, beleértve a komposztálást és az egyéb biológiai átalakítási folyamatokat, kivéve a 2. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja alapján kizárt hulladékokat. A vizsgált tisztító telepeken keletkezett szennyvíziszapot az R10 ajánlásnak megfelelően hasznosították. A győri önkormányzat tulajdonában lévő szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszapot a város tulajdonában lévő, a tisztító teleptől gazdaságilag független komposztáló telep – komposztálás után – értékesítette. Az értékesítéshez rendelkeztek felügyelőségi engedéllyel. A szegedi szennyvíztisztító döntően lakossági és élelmiszeripari szennyvizet dolgozott fel, amely esetben a keletkező maradékiszap nehézfém szennyezettsége alacsonyabb más eredetű hazai szennyvíziszapok nehézfém szennyezettségénél. Ezt az ellenőrzés során bemutatott iszapvizsgálat eredményei igazolták. A szennyvíztisztító üzemeltetője a szennyvíziszapot átadta a szilárdhulladék kezelő Környezetgazdálkodási KHT részére, aki a telepének rekultivációjára használta a saját komposztálást követően. Az azonos tulajdonosnak köszönhetően a szennyvíztisztítást alacsony iszapszállítási (mintegy 600 Ft/t) és elhelyezési költség (1500 Ft/t) terhelte. Ez az összeg a hazai gyakorlatban kialakult fajlagos iszapköltségeknek mintegy ötöde. A soproni szennyvíziszap értékesítéséhez szükséges megelőző engedélyezési eljárás folyamatban volt a helyszíni vizsgálat idején. Addig mezőgazdasági hasznosításra kerül egyedi engedély alapján, a tisztítótelep költségén. Kecskeméten a helyszíni ellenőrzés idején folyamatban volt a szennyvíztisztító melletti komposztáló építése. Az iszap elhelyezése a helyszíni vizsgálat idején minimálisan fél éves stabilizálás után történt meg a mezőgazdaságban a tavasztól őszig terjedő időszakot követően. A víztelenített szennyvíziszap nehézfém tartalmát a Mercedes üzem belépésével újra meg kell határozni. A szombathelyi telepen keletkezett iszapot komposztáló telepükön érlelték, a folyamat végén keletkező komposzt a telepről ingyen elvihető volt. A veszprémi szennyvíziszap az ajkai vörös iszap kazettákra került elhelyezésre, rekultivációként a szennyvíztisztító költségén –, bár értékesítési engedéllyel rendelkeztek vizsgálatunk idején. A zirci szennyvíziszapot komposztálást követően a Dudari bánya meddőhányóján helyezték el rekultivációs céllal. A telep a helyszíni vizsgálat idején hatályos szabályozás szerint több évtizedre elegendő iszap elhelyezési lehetőséggel rendelkezik. A hegyesdi szennyvíziszapot a veszprémi telepre szállították, a továbbiakban együtt kezelték azokat.

73

MELLÉKLETEK

2/a. sz. melléklet a V-2005-091/2009. sz. jelentéshez

A Csatlakozási Szerződésben meghatározott kötelezettségek

91/271/EGK irányelv szerinti határidő

Derogáció szerinti határidő

1998. december 31.

2008. december 31.

15 000 lakos egyenérték terhelést meghaladó szennyvíz kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációt el kell látni szennyvízgyűjtő rendszerrel és legalább biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztító teleppel;

2000. december 31.

2010. december 31.

2000-15 000 lakos egyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációban meg kell oldani a szennyvízgyűjtő rendszer kiépítését é s a legalább biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztítást;

2005. december 31.

2015. december 31.

2000 lakos egyenérték terhelés alatt olyan gyűjtőrendszer, amelyhez nem csatlakozik tisztító telep, nem fordulhat elő.

2005. december 31.

Nem volt derogáció.

A nem települési szennyvíztisztító hálózatba vezetett élelmiszeripari üzemek szennyvizének megfelelő tisztítást kell biztosítani a befogadó vizekbe való kibocsátás előtt a 4000 LE feletti területeken.

2000. december 31.

2008. december 31.

A Csatlakozási Szerződésben meghatározott kötelezettségek 10 000 lakos egyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvíz kibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területeken biztosítani kell a szennyvízgyűjtő rendszer kiépítését és a biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztítás mellett a III. fokozatú tisztítást, azaz a tápanyag (nitrogén és foszfor) eltávolítást;

2/b. sz. melléklet a V-2005-091/2009. sz. jelentéshez

A Kohéziós Alap Keretstratégia célkitűzései

Határidő

Az 50 000 lakos egyenérték feletti, és a meghatározott érzékeny területeken található agglomerációk csatornázása és szennyvízkezelése;

2008. december 31.

A főváros és a megyei jogú városok, illetve agglomerációik csatornázása és szennyvízkezelése;

2010. december 31.

A fenti kategóriákba nem eső, 50 000 LE feletti agglomerációk csatornázása és szennyvízkezelése;

2010. december 31.

2/c. melléklet a V-2005-091/2009. sz. jelentéshez

Csatornahálózat és szennyvízkezelés helyzete Magyarország megyei jogú városaiban 1999-2000-ben Megyei jogú városok

Lakosság (1000)

A közcsatorna hálózat hossza (km)

Bekötött lakások száma

Meglévő szennyvízkezelési kapacitás

Szennyvíz-kezelési kapacitás (célzott) (1 000 m3/nap-LE)

3 (1 000 m /nap)

Budapest

1 861

4 228,3

741 000

212 B

498 K- 3960000

64

217,7

13 734

28 B

28 K- 212800

207

267,3

56 146

80 M (40 B)

60B- 573500

Dunaújváros

60

128,8

20 227

Eger

58

233,2

19 487

22 B

20B- 62000

Gyõr

128

242,0

42 069

120 M

60 B- 350300

Hódmezõvásárhely

49

63,3

6 650

15 B

15 B- 90500

Kaposvár

67

118,0

19 274

20 B

40M/25 B- 54100

Kecskemét

105

239,0

19 712

48 B 48M/28,8B-235000

Miskolc

176

664,5

61 584

140 M/70 B

70 B- 269700

Nagykanizsa

52

93,3

15 226

20 B

25 B- 85000

Nyíregyháza

113

324,8

27 593

40 B

40 K- 150000

Pécs

160

506,4

54 981

45 B

45 B- 237300

Salgótarján

45

144,8

13 981

10 B

15 K- 64400

Sopron

54

137,3

17 561

18 B

20 K- 148500

Szeged

160

303,8

47 236

–

60 B- 240400

35

171,5

11 998

18,2 B

18,2 K- 74400

106

321,3

32 500

40 B

47.5 B- 209500

Szolnok

78

277,7

23 695

32 B

32 B- 160000

Szombathely

83

195,3

27 394

45 B

53M/45 B-200700

Tatabánya

72

138,4

23 889

24 K

16 K- 86900

Veszprém

63

176,9

18 067

17,2 B

24 K- 130500

Zalaegerszeg

61

228,9

15 101

28 K

20 K- 159300

Békéscsaba Debrecen

Szekszárd Székesfehérvár

20 B- 65000

M: mechanikai kezelés, B: biológiai kezelés, K: kémiai kezelés

A csatornahálózatba bekötött háztartások számának egyenletes növelése érdekében a 25/2002 (II. 27.) 1 rendeletben a kormány elfogadta a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programot, amely a fejlesztést célzó intézkedések alapját teremti meg. Forrás: Kohéziós Alap Keretsratégia

1

A csatlakozási tárgyalások során a Tanácsnak átadott Megvalósítási Program az 1998. december 31-ei állapot szerinti számokat tartalmazott. A fenti rendeletben meghatározott felülvizsgálati kötelezettségek miatt a 2000. december 31-ei alapszámok tekintendők irányadónak.

2/d. sz. melléklet a V-2005-091/2009. sz. jelentéshez

Az ISPA/KA stratégia által érintett nagyvárosok (és agglomerációik) 2000-2006 között

2/e. melléklet a V-2005-091/2009. sz. jelentéshez

Települési szennyvizekre vonatkozó irányelvek programja és teljesítésének helyzete az 50 000 LE feletti agglomerációkban, illetve a fővárosban, a megyei jogú városokban és agglomerációikban 2009. augusztus 31-i állapot szerint S sz.

Csatornázottsági arány növelése Város

1/a

1/b

2.

Kiind. 2002.

Cél 2010.

%

%

Budapest (dél-budai régió kivételével)

92

92

Dél-Budai régió

-

-

Bp. XXII. ker.

58,6

90

Bp. XXI. ker.

75,7

90

Érd

16,9

80

Diósd

42,5

80

Tárnok

34,8

80

Sóskut

0,0

80

Budaörs

77,6

83,1

Békéscsaba

52

100

Fényes

0

100

Gerla

0

100

Mezőhegyer

0

100

Központi SZTT-hoz csatlakozó települések

Szennyvíztisztítás

Iszapkezelés

Projekt forrása

KA

KEOP-KA Korábbi KA pályázat elvetve, más műszaki változatban valósul meg. (Mint önálló agglomeráció megszűnt 2009 áprilisában.)

x

Fejlesztés és rekonstrukció

Fejlesztés

KA

3.

4.

5.

Debrecen

73

92

Ebes

-

-

Pallag

46

92

Józsa

32

92

Ebes

24

90

Hajdúsámson

10

100

Dunaújváros

94

95

Mezőfalva

-

-

Nagyvenyim

-

-

Baracs

-

-

Kisapostag

-

-

55,7

90

Egerbakta

-

-

Egerszalók

-

-

Egerszólát

-

-

Eger

Felsőtárkány

-

-

Novaj

-

-

Ostoros

-

-

16,9

80

85

85

54 46 0 74 0 0 100 100

100 100 100 100 100 100 100 100

Érd

6. 7.

Győr Abda Börcs Pinnyéd Újváros Sáráspuszta Rábakert Ikrény Rábapatona

x

Felújítás és új telep építése

Felújítás ISPA

Fejlesztés

x

Fejlesztés

A szennyvíztisztító telep 2003-ban került átadásra, a tisztító megfelelően működik. Az agglomerációba tartozó települések csatornázása II. ütemének fejlesztésére KEOP-KA pályázat készítése van folyamatban.

Jelenleg nincs fejlesztés, illetve bővítés. Távlati cél az iszapvonal fejlesztése

x

KEOP-KA pályázatot nyert (korábban a DélBudai projekt része volt).

x

x x

ISPA (előtte PHARE pályázatra volt előkészítve)

x x

2

8. 9.

Hódmezővásárhely Kaposvár

77,54

100

88

100

Fejlesztés és rekonstrukció

Taszár Somogyjád

Fejlesztés

KEOP-KA Készül a második fordulós pályázati anyag

Az iszapvonal fejlesztése a jövőben várható.

x

Várda Magyaregres Somogyaszaló

Somogyaszaló Antal major településrésze 2007-2008-ban készült el.

KaposvárTöröcske városrész

Üzembe helyezés 2008-ban.

Simonfa Zselicszentpál Zselickislak Magyaratád Mernye Orci Patalom SomogyaszalóAntalmajor településrész Zimány Kaposszerdahely, Sántos és Szentbalázs

Készül a 2. fordulós dokumentáció.

3

10.

11.

78

99

Kerekegyháza

78

99

Hetényegyháza

78

99

Ballószög

0

95

x

Helvécia

0

95

x

Kadafalva

23

96

Katonatelep

0

95

98

100 + rekonstr.

Kecskemét

Miskolc

x

Automatika és monitoring és irányító rendszer fejlesztése

Komposztálás

Fejlesztés

Fejlesztés

ISPA

Alsózsolca Arnót Bükkszentkeresz t

KEOP-KA pályázat nem nyert, a pályázat átdolgozása folyamatban van.

x

Felsőzsolca Kistokaj Mályi Nyékládháza Szirmabesnyő 12. 13.

14.

Nagykanizsa

85

100

Nagyrécse

46

56

Nyíregyháza

-

-

Borbánya

51

100

Kistelkiszőlős

17

100

Oros

18

100

Rozsrétszőlő

0

100

81

100

Pécs

Fejlesztés rothasztó

x

x

Kezelés

KEOP-KA

Komposztálás

KEOP-KA

ISPA

4

15.

Salgótarján

62

96,4

Vizslás (Újlakpuszta)

Fejlesztés

x

Kazár

Fejlesztés

Mátraszele Somoskőújfalu

KAC: 24,8 % KHVM tám.:24,8 % Decentr. KAC: 5 % TRFC: 6,6 % Saját erő: 38,8 %

16.

Sopron

90

93

ISPA

17.

Szeged

69

100

ISPA

18.

Szekszárd

90

100

19.

Székesfehérvár

85

100

Zichyújfalu

0

100

x

Csór

0

10

x

-

-

92

96

-

-

86

100

Hajmáskér

100

100

Nemesvámos

100

100

Veszprémfajsz

100

100

Szenkirályszab

60

100

Zalaegerszeg

70

96

Petőhenye

0

100

20.

Szolnok és térsége

21.

Szombathely

22.

Tatabánya

23.

Veszprém

24.

Fejlesztés

Fejlesztés

KEOP-KA Készül a második fordulós pályázat. KEOP-KA

-

III. fokozatú tisztítás

Komposztálás

A szükséges fejlesztéseket saját erőből kívánják megoldani.

-

Komposztálás

ISPA

Fejlesztés

Fejlesztés

Kapacitásbővítés

x

KEOP-KA 1.2.0 készül a második fordulós pályázati anyag.

KA Előtte hazai kiemelt támogatás.

ISPA

Forrás: KvVMFI (uniós projektek vonatkozásában), KvVM (hazai programok vonatkozásában)

5

2/f. sz. melléklet a V-2005-091/2009. sz. jelentéshez

A gyűjtőrendszerek elméleti célállapotára a KvVM által meghatározott adatok

Csatornázottság (bekötöttség) aránya (%)

Csatornával lefedett (kiszolgált) területen élők aránya %

Nem csatornázott területen lévő lakások aránya %

Főváros

100

100

0

Megyei jogú város

90

95

5

Város

85

90

10

Nagyközség

80

85

15

Község

65

70

30

Forrás: KvVM, Szennyvízprogram készítése során használt adatai (amennyiben nem állt rendelkezésre konkrét adat az adott települési gyűjtőrendszer célállapoti csatornázottságáról, akkor ezeket az adatokat használták célállapotként).

3. sz. melléklet a V-2005-091/2009. sz. jelentéshez

A települési szennyvíz kezelésének folyamat ábrája

Forrás: Európai Számvevőszék


Teljesítménymutatók és a hozzá tartozó kritériumok a szennyvízkezelésre Kohéziós Alapból és hazai forrásból nyújtott támogatások hasznosulásának értékeléséhez Vizsgálati kérdések

Kritériumok és teljesítménymutatók

Adatforrások

A Kohéziós Alap társfinanszírozásával megvalósuló szennyvízkezelési projektek eredményesen és hatékonyan szolgálták-e a magyar szennyvízkezelési célok megvalósítását és az EU, valamint a hazai támogatások hasznosulását?

1.

A szennyvízkezelési feltételrendszer kialakítása lehetővé tette-e a célrendszer teljesítését?

1.1 Kialakították-e az uniós követelményekhez il- Az uniós irányelvekben a leszkedő hazai szennyvízkezelési stratégiát? tagállamokkal szemben támasztott követelményeket teljesítő stratégiák megléte

Csatlakozási Szerződés derogációi, Nemzeti ISPA Stratégia, Nemzeti Környezetvédelmi Program I-II., Kohéziós Alap Keretstratégia, Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció

1.1.1. Megteremtették-e a Kohéziós politika kereté- A célkitűzések koherenciája ben a szennyvízkezelés társfinanszírozását biztosító uniós alapok stratégiái és a releváns hazai stratégia összhangját?

Vonatkozó nemzeti stratégiai dokumentumok (Nemzeti ISPA, KA Keretstratégia, Magyarország Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programja)

1.1.2. Megfelelő-e a szennyvízkezelésre vonatkozó Tervezett és tényleges állauniós előírások, kötelezettségek teljesítési üte- pot összevetése me?

Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Program; KvVM statisztika, jelentések

1.2. Kialakították-e a települési szennyvízkezelés EU A szennyvízelvezetés és – harmonizált jogi szabályozási és intézményi tisztítás EU konform jogkörnyezetét időben és teljes körűen? szabályi környezete és az azt végrehajtó intézményrendszer

Hazai és uniós szabályozás.

1.2.1. Kialakították-e a szennyvízkezelési projektek A szennyvízelvezetés és – EU harmonizált jogi szabályozási környezetét? tisztítás EU konform jogszabályi környezete

Hazai és uniós szabályozás.

1.2.2. A megvalósítás szervezeti kerete illeszkedik-e Az intézményrendszer haaz ellátandó feladathoz? tékonysága, célkitűzések elérésében játszott szerepe

Nem jogszabály jellegű hazai előírások, működési kézikönyvek, egyéb szabályzatok, SZMSZ-ek, együttműködési megállapodások, alapítói okiratok

1.3. Biztosította-e a hazai és uniós források tervezett (finanszírozási) üteme a hazai szennyvízkezelési stratégia végrehajtását?

Az elfogadott stratégiák ütemterve és az éves költségvetési törvényekben rendelkezésre bocsátott források különbsége

Stratégiák, éves költségvetések

2.

A Kohéziós Alap társfinanszírozásával megvalósuló szennyvízkezelési projektek eredményesen és hatékonyan szolgálják-e a kitűzött célok megvalósítását?

Projekt mérete megfelelő-e: Pályázati dokumentu2.1 Figyelembe vették-e a projektjavaslatok előkélakosságszám, agglomeráció mok szítésében és a benyújtott pályázatokban a szempontjából, az EU előíráműszaki, a gazdasági és a társadalmi szemsoknak pontokat? A tervezett műszaki megoldás megfelel-e a projekt méretének A pályázatban tervezett díjak tartalma/a tervezett fejlesztési költségek / üzemeltetési költségek tartalmához képest A társadalmi egyeztetés folyamán közzétett információk/a pályázatban foglaltakhoz képest 2.2 Megvalósult-e a pályázati dokumentumokban, a Pénzügyi Megállapodásokban és a Támogatási Szerződésekben meghatározott időtervek, pénzügyi és műszaki tartalmak összhangja? 2.2.1. Egyértelműen rögzítettek-e az egyes dokumentumokban a célok és a hozzájuk rendelt output, eredmény és hatásmutatók, a források, a jogok és kötelezettségek, valamint a megfelelő biztosítékok?

Pályázati dokumentációban foglalt vállalások, kötelezettségek*/Pénzügyi Megállapodásban foglaltakhoz képest

Pályázat, Pénzügyi Megállapodás, Támogatási Szerződés és azok módosításai

Pályázati dokumentációban foglalt vállalások, kötelezettségek*/Támogatási szerződésben foglaltakhoz képest

*naturális mutatók, pénzügyi terv, időterv tekintetében Megvalósítási ütemterv, Eredeti szerződés és a 2.2.2. Az esetleges szerződésmódosítások hatottakKöltségek, módosítások e a projekt eredményességére? Műszaki tartalom szempontjából 2.3 Vizsgálták-e a projektek tervezett célrendszer szerinti megvalósulását, a rendelkezésre álló erőforrások hatékony és eredményes felhasználását? A projekt tervezett támogat2.3.1 A beruházások megvalósítása megfelelt-e ható költsége/módosított Pénzügyi Megállapodásokban és a Támogatámogatható költség/ tényletási Szerződésekben foglalt pénzügyi ütemeges támogatható költséghez zésnek? képest


A projekt tervezett támogatható költségeinek ütemterve /módosított támogatható költségek ütemtervéhez/ tényleges támogatható költségek ütemtervéhez képest 2.3.2. A beruházások műszaki tartalma (mennyi- Tervezett létesítméségileg) összhangban volt-e a Pénzügyi Meg- nyek/ténylegesen megvalóállapodásban és a Támogatási Szerződésben sult létesítmények foglaltakkal?

2


3. Érvényesültek-e az üzemeltetés során az EU alapelvei, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a „szennyező fizet" elvre? 3.1 Érvényesült-e az üzemeltető kiválasztása során a versenysemlegesség elve? 3.1.1 Érvényesült-e az üzemeltető kiválasztása A közbeszerzési szabályok során a versenysemlegesség elve az újonnan alkalmazásának vagy mellőlétrehozott létesítmények esetében? zésének körülményei és az erre vonatkozó szabályok viszonya;

Üzemeltetési szerződés, üzemeltetési szerződés megkötés dokumentumai;

Pályázati kiírások, bonA tényleges kiválasztás tási jegyzőkönyvek, szempontjai és a közbeszerzé- értékelések, a döntést si szabályok viszonya. tartalmazó jegyzőkönyvek és mindezek közzétételi dokumentumai, KBT dokumentumai A közbeszerzési szabályok 3.1.2. Érvényesült-e a kiválasztás során a versenyalkalmazásának vagy mellősemlegesség elve a már meglévő létesítmények zésének körülményei és az bővítése, rekonstrukciója tekintetében? erre vonatkozó szabályok viszonya

3.2

Üzemeltetési szerződés, üzemeltetési szerződés megkötés dokumentumai

Teljesül-e a fenntarthatóság elve a megvalósult létesítmények üzemeltetése során, ideértve a díjpolitikát, a „szennyező fizet” elvét és a lakosság terhelhetőségét?

Vagyonkezelői megálla3.2.1. Érvényesült-e a pénzügyi fenntarthatóság A tényleges vagyonkezelői podások elve az újonnan létrehozott létesítmények ese- jogok gyakorlása és az ellátátében? si feladatok viszonya A Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. Tényleges árképzés gyakorlaA Pályázat, az FM és ta és a fenntarthatóságot módosításainak részét biztosító forrás viszonya képező gazdaságossági számítás A tényleges működés során készített árkalkulációk 3.2.2. Érvényesült-e a pénzügyi fenntarthatóság Tényleges árképzés gyakorlaelve a már meglévő létesítmények bővítése, re- ta és a fenntarthatóságot konstrukciója tekintetében? biztosító forrás viszonya

A Pályázat, az FM és módosításainak részét képező gazdaságossági számítás A tényleges működés során készített árkalkulációk

4.

Eredményesen működnek-e a Kohéziós Alap társfinanszírozásával megvalósult szennyvíztisztító létesítmények?

A tisztító telepek a hatósági Hatósági engedélyek 4.1 Az előírásoknak megfelelően üzemelnek-e a engedélyeknek megfelelően szennyvíztisztító telepek? működnek-e

3

4.2 Megfelelő teljesítménnyel működnek-e a szennyvíztisztító telepek? A telep „beépített”, névleges 4.2.1. Megfelelő-e a telepek kapacitás kihasználtkapacitása 50% felett legyen sága figyelemmel az esetleges elmaradásokra Csatornázással érinis? tett/ténylegesen bekötött ingatlanok

Tervezett kapacitás/”beépített” kapacitás/tisztítótelepre beérkezett szennyvíz Agglomerációban értékesített ivóvíz mennyisége

Projektdokumentum, Területi vízközmű társulás, kedvezményezett beszámolói Hatástanulmányban ismertetett ingatlanszám/Üzemeltetővel megkötött egyéni szerződések száma projektdokumentum, hatósági engedély/kedvezményezett, közműtársulás beszámolói

Területi víziközmű társulás, kedvezményezett Ipari szennyezők által termelt beszámolói szennyvíz mennyisége, minőIpari szennyezők szerzősége, esetleges üzemzavarok hatásai, annak jelzése a tisz- dései, hatósági és egyéb ellenőrzések, bírságok títótelepnek Tényleges kémiai mutaÖnellenőrzések, hatósá4.2.2. Megfelelő-e a telepek által a befogadóba tók/EU, hazai határértékek gi mérések, a szennyvízbocsátott tisztított víz minősége figyelemmel viszonya tisztító telep átadása, az estleges elmaradásokra is? próbaüzeme előtti vízminőségi adatok Önellenőrzés, hatósági A befogadó, a tisztítás előtti 4.2.3. Megfelelő-e a telepek teljesítményének monijegyzőkönyvek, ipari és utáni víz minőségének torozása? szennyező vizének adamérési gyakorisága/előírt tai mérések száma, a mért adatok alkalmassága a monitorozásra Lerakásra, ártalmatlanításra 4.3 Az uniós és a hazai előírásoknak megfelelő-e a kerülő iszap mennyisége, keletkezett szennyvíziszap elhelyezése és árminőségi jellemzői, hasznosítalmatlanítása? tott mennyiség a hatástanulmányban és ténylegesen, a hasznosítás formái a vonatkozó EU irányelvekben foglaltakhoz képest

4

Projektdokumentum, tisztítótelep engedélyezési okmánya, az értékesítés/lerakás dokumentumai, Az EU 91/271/EGK, a 86/278/ECC, és a 75/442/EGK irányelvei


A helyszíni ellenőrzésre kijelölt projektek kedvezményezettjei és azok víziközmű szolgáltatói

Projektek száma

Kedvezményezett

Közszolgáltató

2000/HU/16/P/PE/003

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szegedi Vízmű Zrt

2001/HU/16/P/PE/011

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

Sopron és Környéke Víz-és Csatornamű Zrt.

2003/HU/16/P/PE/019

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata

BÁCSVÍZ Észak-Bács-Kiskun Megyei Víz-és Csatornaművek Zrt

2004HU/16/C/PE/003

Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési-és Bakonykarszt Zrt. kezelési Önkormányzati Társulás

2000/HU/16/P/PE/001

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

’’PANNON-VÍZ’’ Víz-Csatornamű és Fürdő Zrt.

2003/HU/16/P/PE/021

Szombathely Megyei Jogú Város

VASVÍZ Zrt.

6. számú melléklet a V-2005-091/2009. sz. jelentéshez

A szennyvízkezelés helyzetének változása régiónként Európában, 1990-2005. között

100

III. fokozatú II. fokozatú

90

I. fokozatú

népesség %-ában

80 70 60 50 40 30 20 10 0 1990 (4)

1995 (4)

2000 (4) Észak

2002 (4)

1990 (8)

1995 (8)

1998 2002(8) 5 (6) Nyugat

1994- 1997- 20035 (3) 2000 5 (2) (3) Dél

1995 (3)

2001 (3)

2002 (3)

Kelet

forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség által működtetett Települési Szennyvízkezelési Adabázis (Urban Waste Water Treatment Database) Megjegyzés: Csak azok az országok, amelyek erre a periódusra vonatkozóan adatot szolgáltattak Észak: Norvégia, Svédország, Finnország Nyugat: Ausztria, Dánia, Anglia/Wales, Hollandia, Németo., Svájc, Írország, Belgium Dél: Görögo., Spanyolo.,Portugália Kelet: Észto., Magyaro., Lengyelo. Dél-Kelet: Bulgária, Töröko.

1995 (2)

1998 2003(2) 4 (2) Dél-Kelet


A települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési támogatásainak alakulása, 2000-2008. között (országos adatok) Alap, előirányzat megnevezése

2000

2001

1. 2. 3. 4. 5. 6.

21,1

13,0

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

ISPA/KA KIOP ÚMFT/Regionális OP-ok KEOP PHARE INTERREG Összesen uniós tám.+köt.kvi-i társfinansz. Céltámogatás Címzett támogatás EU Önerő Alap KAC VICE TEKI TFC CÉDE Kiemelt városok támogatása Kormányzati beruházások (Balatonnal kapcsolatosan) KÖVICE Összesen tisztán hazai támogatás Mindösszesen támogatás

2002

2003

2004

38,2

132,0 14,2

2005

2006

2007

2008

1,6

2,3 41,3

1,6

43,6

Adatok: Mrd Ft-ban Összesen 2000- Támogatás aránya 2008 204,3 34,5% 14,2 2,3 42,9 1,2 1,8 266,7 45,1%

0,4

0,8

21,5

13,8

0,0

38,2

146,2

0,8 0,8

1,0 1,0

44,2

66,9 0,1

56,2 1,0

22,6 2,6

10,7 10,9 0,6

9,0 9,9 1,9

11,3 5,0 0,2

0,3

16,1 1,2 1,3 0,5 0,1 1,5

7,4 3,3 1,3 0,1 0,3 2,0

4,8 2,0 0,6 0,3 0,2 3,5

1,1 0,3 0,4 1,3 1,0

1,9

0,7

1,4

0,7

0,2

221,2 29,5 3,5 28,3 6,5 4,3 1,2 1,0 8,3 5,9

5,9 27,4

1,6 19,5

0,5 1,5

0,1 1,1

15,1 324,8

54,9%

28,2

20,5

3,1

44,7

591,5

100,0%

64,9

81,4

68,6

29,3

7,0 31,1

86,4

95,2

68,6

67,5

177,3

0,8

Adatforrás: a 2000-2002. évi adatok a Magyar Államkincstár Rt.-től, a 2003-2008. évi adatok az NFÜ-től, a KvVM-től és az ÖM-től származnak.


AZ ISPA/KA szennyvízkezelési projektek megtakarításai, szabad pénzeszközei 2009. június 30-i állapot szerint adatok ezer Ft-ban használt árfolyam: 260 Ft/euró

A projekt száma

2001/HU/16/P/PE/011

2003/HU/16/P/PE/019

A projekt címe

Szennyvíztisztító és csatornahálózat program, Sopron

Megtakarítás, szabad pénzeszköz (e Ft) 388 041

Megtakarítás, szabad pénzeszköz keletkezésének forrása

Megtakarítás, szabad pénzeszköz felhasználása, új projekt elemek

Igen Építési tender I. és II.

1 510 352

2004/HU/16/C/PE/001

Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és szennyvízgyűjtő rendszer

1 065 886 Mérnök, PR, záporoldali felúj új projektelemek mérnöki és PR feladataira

2004/HU/16/C/PE/003

Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és –kezelési projekt

3 116 667

Összesen:

1 498 440

7 579 386

Tenderek és TA

Építés, új- kiegészítő beruházás, felügyelő mérnök többlet költségek

Kecskemét agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési program Szombathely Megyei Jogú Város szennyvízelvezetési és - tisztítási rendszerének fejlesztése projekt

2003/HU/16/P/PE/021

Projektben keletkezett megtakaritás, szabad pénzeszköz 2010. dec. 31-ig történő felhasználhatósága kockázatos-e Zárás előkészítése folyamatban

X

Kis-ISPA projektelemek

X

Építési tender I, II, Mérnök Csatornakarbantartó gépek, TA, PR tenderek laboratóriumi eszközök, Mérnök II, Építési többletfeladatok

ÁFA, Hegyesd-Zirc Veszprémben csatornázásra, Zircen cstornázása közbeszerzés szennyvíztisztító fejlesztésre

Nem

X X X


AZ ISPA/KA szennyvízkezelési projektek megtakarításai, szabad pénzeszközei 2009. június 30-i állapot szerint

A projekt száma

A projekt címe

Megtakarítás, Megtakarítás, szabad szabad pénzeszköz keletkezésének pénzeszköz (euró) forrása

Megtakarítás, szabad pénzeszköz felhasználása, új projekt elemek

Projektben keletkezett megtakaritás, szabad pénzeszköz 2010. dec. 31-ig történő felhasználhatósága kockázatos-e

Igen 2001/HU/16/P/PE/011 2003/HU/16/P/PE/019 2003/HU/16/P/PE/021

2004/HU/16/C/PE/001 2004/HU/16/C/PE/003 Összesen:

Szennyvíztisztító és csatornahálózat program, Sopron Kecskemét agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési program Szombathely Megyei Jogú Város szennyvízelvezetési és - tisztítási rendszerének fejlesztése projekt Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és szennyvízgyűjtő rendszer Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és –kezelési projekt

1 492 466

Építési tender I. és II.

5 809 045

Tenderek és TA

5 763 230

Építési tender I, II, Mérnök TA, PR tenderek

Építés, új- kiegészítő beruházás, felügyelő mérnök többlet költségek Kis-ISPA projektelemek

Zárás előkészítése folyamatban

X X

Csatornakarbantartó gépek, laboratóriumi eszközök, Mérnök II, Építési többletfeladatok

4 099 563 Mérnök, PR, záporoldali felúj új projektelemek mérnöki és PR feladataira 11 987 182 ÁFA, Hegyesd-Zirc Veszprémben csatornázásra, Zircen cstornázása közbeszerzés szennyvíztisztító fejlesztésre 29 151 486

Nem

X

X X


Az ISPA /KA szennyvízkezelési projektek előrehaladása 2009. június 30 -i állapot szerint

Adatok: millió Ft-ban, 260 Ft/euró árfolyamon Ssz.

1.

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Projekt száma

Projekt megnevezése

2000/HU/16/ Győr városi szennyvíztisztító telep P/PE/001 bővítése

Projekt Projekt Projekt A költségEredeti költségvetés Tényl.ill. terv teljes terv EU tényl./ befejezés tervezett előirányzat várható rész elszámolvárható építési késése elszámol- tény/várhat ható építési (hónap) időtartam ó telj. (%) ható (hónap) időtatama költség költség* (hónap)

Projekt tervezett kezdése

Projekt tényleges kezdése

Projekt kezdés késése (hónap)

Projekt eredetileg tervezett befejezése

Projekt tényl.ill. várható befejezése

1

2

3=(2)-(1)

4

5

6=(5)-(4)

7=(4)-(1)

8=(5)-(2)

9

10

11

11a=(11)/(9)

12

13

14

15

15a=(14)/(12)

16

17

Kumulált adatok 2000.01.01-től 2008.06.30-ig Szerződéskötés Kifizetés A teljesített Lehívás Befolyt Teljes EU rész Teljes EU rész Benyújtott kifizetés átutalás összeg átutalási mértéke (%) igénylés igény

2000 12 01

2002 07 19

20

2003 12 31

2006 12 31

37

38

54

3 770

1 885

4 605

122%

4 605

1 885

4 566

1 885

99%

1 885

1 885

Szeged és kistérsége 2000/HU/16/ szennyvíztisztításának és szennyvízP/PE/003 csatornázásának fejlesztése

2000 12 01

2002 10 22

23

2005 12 31

2008 06 30

30

62

69

17 329

8 665

24 856

143%

24 856

8 663

24 825

8 654

100%

9 621

7 888

2001/HU/16/ Pécs sérülékeny vízbázisának védelme és P/PE/009 szennyvízcsatorna-hálózatának bővítése

2001 12 01

2003 06 13

19

2006 12 31

2010 12 31

49

62

92

8 252

4 291

8 299

101%

6 562

3 392

5 309

2 722

81%

2 295

2 332

2001 12 01

2003 12 08

25

2007 12 31

2010 12 31

37

74

86

4 857

2 428

4 893

101%

4 894

2 432

4 493

2 231

92%

1 700

1 700

2003 12 01

2005 06 21

19

2007 12 31

2010 12 31

37

50

67

10 013

6 014

11 757

117%

9 155

5 494

7 658

4 542

84%

4 210

4 210

2003 12 01

2005 07 05

19

2008 12 31

2010 12 31

24

62

67

23 005

13 343

23 005

100%

21 684

12 576

7 823

4 534

36%

4 329

3 397

2003 11 01

2005 06 17

20

2007 12 31

2010 12 31

36

50

67

5 153

3 091

5 153

100%

3 656

2 193

3 645

2 187

100%

2 164

2 164

2004 12 01

2005 05 21

6

2010 12 31

2010 12 31

0

74

68

111 465

72 452

127 663

115%

83 920

54 548

62 369

40 539

74%

34 011

15 198

2004 12 01

2005 07 23

8

2010 05 30

2010 12 31

7

67

66

12 706

9 537

14 628

115%

12 039

7 532

10 442

7 072

87%

1 836

1 835

2004 12 01

2005 05 13

5

2010 12 31

2010 12 31

2001/HU/16/ Sopron régió csatornázási és P/PE/011 szennyvíztisztítási programja Kecskeméti Agglomeráció 2003/HU/16/ szennyvízelvezetési és kezelési P/PE/019 programja 2003/HU/16/ Debrecen város és térsége P/PE/020 szennyvízelvezetése és tisztítása Szombathely Megyei Jogú Város 2003/HU/16/ szennyvízelvezetési és - tisztítási P/PE/021 rendszerének fejlesztése projekt Budapesti Központi Szennyvíztisztító 2004/HU/16/ Telep és Kapcsolódó Létesítményei C/PE/001 beruházás 2004/HU/16/ Zalaegerszeg és térsége C/PE/002 szennyvízelvezetési és kezelési projekt 2004/HU/16/ A Veszprém és térsége C/PE/003 szennyvízelvezetési és –kezelési projekt

Átlagosan

hónap

Összesen

Adatok: millió Ft-ban, 260 Ft/euró árfolyamon

0

74

69

16

26

61

71

-

-

-

-

-

-

-

204 324

127 457

233 559

Forrás: KVVM Fejlesztési Igazgatóság, EMIR A 2009 augusztusa előtt befejezett projektek esetében a tényleges adatokat, a többi projekt esetében a várható értékeket tartalmazza az adott oszlop.

7 774

5 751

8 700

112%

6 386

-

-

-

-

114%

177 757

102 750

136 164

78 115

4 035

5 034

3 749

79%

880

-

-

77%

62 931

41 489

880


Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek előrehaladása 2009. június 30 -i állapot szerint

millió euró Ssz.

Projekt száma


1.

2000/HU/16/ P/PE/001

Győr városi szennyvíztisztító telep bővítése Szeged és kistérsége szennyvíztisztításának és szennyvízcsatornázásának fejlesztése Pécs sérülékeny vízbázisának védelme és szennyvízcsatorna-hálózatának bővítése Sopron régió csatornázási és szennyvíztisztítási programja Kecskeméti Agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési programja Debrecen város és térsége szennyvízelvezetése és tisztítása Szombathely Megyei Jogú Város szennyvízelvezetési és - tisztítási rendszerének fejlesztése projekt

2

2000/HU/16/ P/PE/003

3

2001/HU/16/ P/PE/009

4

2001/HU/16/ P/PE/011

5

2003/HU/16/ P/PE/019

6

2003/HU/16/ P/PE/020

7

2003/HU/16/ P/PE/021

8

2004/HU/16/ C/PE/001 9

Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és Kapcsolódó Létesítményei beruházás

Zalaegerszeg és térsége 2004/HU/16/ C/PE/002 szennyvízelvezetési és kezelési projekt

10

2004/HU/16/ C/PE/003

Átlagosan Összesen

A Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és –kezelési projekt hónap millió euró

Projekt Eredeti Tényl.ill. Projekt Projekt A költségterv EU várható előirányzat terv befejezés tervezett tényl./vá rész teljes késése elszámolépítési rható teljesítés (hónap) időtartam építési elszámolható mértéke (%) ható költség* (hónap) időtatam 6=(5)-(4) 7=(4)-(1) 8=(5)-(2) 9 10 11 11a=(11)/(9)

Projekt tervezett kezdése

Projekt tényleges kezdése

Projekt kezdés késése (hónap)

Projekt eredetileg tervezett befejezése

1

2

3=(2)-(1)

4

Projekt tényl.ill. várható befejezése * 5

2000 12 01

2002 07 19

20

2003 12 31

2006 12 31

37

38

54

14,5

7,3

17,7

122%

17,7

7,3

17,6

7,3

99%

7,3

7,3

2000 12 01

2002 10 22

23

2005 12 31

2008 06 30

30

62

69

66,7

33,3

95,6

143%

95,6

33,3

95,5

33,3

100%

37,0

30,3

2001 12 01

2003 06 13

19

2006 12 31

2010 12 31

49

62

92

31,7

16,5

31,9

101%

25,2

13,0

20,4

10,5

81%

8,8

9,0

2001 12 01

2003 12 08

25

2007 12 31

2010 12 31

37

74

86

18,7

9,3

18,8

101%

18,8

9,4

17,3

8,6

92%

6,5

6,5

2003 12 01

2005 06 21

19

2007 12 31

2010 12 31

37

50

67

38,5

23,1

45,2

117%

35,2

21,1

29,5

17,5

84%

16,2

16,2

2003 12 01

2005 07 05

19

2008 12 31

2010 12 31

24

62

67

88,5

51,3

88,5

100%

83,4

48,4

30,1

17,4

36%

16,7

13,1

2003 11 01

2005 06 17

20

2007 12 31

2010 12 31

36

50

67

19,8

11,9

19,8

100%

14,1

8,4

14,0

8,4

100%

8,3

8,3

2004 12 01

2005 05 21

6

2010 12 31

2010 12 31

0

74

68

428,7

278,7

491,0

115%

322,8

209,8

239,9

155,9

74%

130,8

58,5

2004 12 01

2005 07 23

8

2010 05 30

2010 12 31

7

67

66

48,9

36,7

56,3

115%

46,3

29,0

40,2

27,2

87%

7,1

7,1

2004 12 01

2005 05 13

5

2010 12 31

2010 12 31

16 -

0

74

69

29,9

22,1

33,5

112%

24,6

15,5

19,4

14,4

79%

3,4

3,4

26

61

71

-

-

-

785,9

490,2

898,3

114%

683,7

395,2

523,7

300,4

77%

242,0

159,6

Forrás: KVVM Fejlesztési Igazgatóság, EMIR *

Kumulált adatok 2000.01.01-től 2008.06.30-ig Lehívás Szerződéskötés Kifizetés A teljesített Teljes EU rész Teljes EU rész Benyújtott Befolyt kifizetés átutalási átutalás mértéke (%) igény igénylés 12 13 14 15 15a=(14)/(12) 16 17

A 2009 augusztusa előtt befejezett projektek esetében a tényleges adatokat, a többi projekt esetében a várható értékeket tartalmazza az adott oszlop

10/a sz. melléklet a V- 2005-091/2009. sz. jelentéshez

Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek létesítményeinek megvalósulása 2009. június 30-i állapot szerint

adatok ezer Ft-ban használt árfolyam: 260 Ft/euró

sorszám

Csatornahálózat fejlesztése


1 Szeged és kistérsége szennyvíztisztításának és szennyvíz-csatornázásának fejlesztése 2 Sopron régió csatornázási és szennyvíztisztítási programja 3 Kecskeméti Agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési programja 4 Szombathely Megyei Jogú Város szennyvízelvezetési és - tisztítási rendszerének fejlesztése projekt 5 A Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és –kezelési projekt Ebből: Veszprém Zirc Hegyesd 6 Győr városi szennyvíztisztító telep bővítése

Tény/várható (az eredetileg tervezett létesítményekre vonatkoztatva)***

Terv

költség (ezer Ft)

Szennyvíztelep fejlesztése**

kapacitás (km)

költség (ezer Ft)

teljesítés %


Terv

Elszámolható költség a fejlesztésre

teljesítés %

költség kapacitás költség (ezer kapacitás költség (ezer kapacitás költség kapacitás (ezer 3 Ft) (km) Ft) (m3/nap) (ezer Ft) (m3/nap) (m /nap) Ft) 398 143% 100% 2 961 660 60 000 3 806 400 60 000 129% 100%

kapacitás (km)

terv

tény

növekedés

ezer Ft

ezer Ft

ezer Ft

17 170 920

24 113 282

6 942 362

14 209 260

398

20 306 882

1 977 246

48

1 977 246

48

100%

100%

2 635 988

21 000

2 635 988

21 000

100%

100%

4 613 235

4 613 235

0

6 547 926

308

6 547 926

308

100%

100%

660 554

48 005

491 554

48 000

74%

100%

7 208 480

7 039 480

-169 000

1 395 680

9

881 829

8

63%

89%

3 524 300

53 000

2 762 711

53 000

78%

100%

5 153 200

5 153 200

0

2 366 352 230 194 2 061 330 0

31 7 51 0

1 772 778 110 994 1 016 340 32 613 995

31 7 51 0

75% 48% 49%

100% 100% 100%

99 810 338 750 465 430 3 653 000

12 000 1 067 565 60 000

327 140 473 907 629 643 4 490 322

12 000 1 067 565 60 000

328% 140% 135% 123%

100% 100% 100% 100%

2 466 162 568 944 2 526 760 3 653 000

2 099 917 584 901 1 645 983 4 490 322

-366 245 15 957 -880 777 837 322

* az adatok nem tartalmazzák a tervezés, a mérnök, a Technikai Segítségnyújtás (TA), a PR és az ÁFA költségeit tartalma csak az EU támogatás+ a kötelező hazai központi költségvetési társfinanszírozás+önkormányzati kötelező saját rész **A szennyvíztelep fejlesztése költsége tartalmazza az iszapkezelés és az eszközbeszerzés költségeit is ***A tény/várható adatok az eredetileg tervezett létesítményekre vonatkoznak és nem tartalmazzák a megmaradt pénzeszközökből finanszírozott további beruházásokat.

10/b sz. melléklet a V-2005-091/2009. sz. jelentéshez

Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek létesítményeinek megvalósulása 2009. június 30-i állapot szerint

adatok euróban

sorszám



1 Szeged és kistérsége szennyvíztisztításának és szennyvíz-csatornázásának fejlesztése 2 Sopron régió csatornázási és szennyvíztisztítási programja 3 Kecskeméti Agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési programja 4 Szombathely Megyei Jogú Város szennyvízelvezetési és - tisztítási rendszerének fejlesztése projekt 5 A Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és –kezelési projekt Ebből: Veszprém Zirc Hegyesd 6 Győr városi szennyvíztisztító telep bővítése


Terv

költség (EUR)

Szennyvíztelep fejlesztése**

teljesítés %


Terv

kapacitás költség kapacitás kapacitás költség (EUR) költség (EUR) (km) (EUR) (km) (km)

kapacitás (m3/nap)

költség (EUR)

kapacitás

(m3/nap)


teljesítés %

költség (EUR)

kapacitás (m3/nap)

terv

tény

EUR

EUR

növekedés

EUR

54 651 000

398

78 103 392

398

143%

100%

11 391 000

60 000

14 640 000

60 000

129%

100%

66 042 000

92 743 392

26 701 392

7 604 794

48

7 604 794

48

100%

100%

10 138 417

21 000

10 138 417

21 000

100%

100%

17 743 211

17 743 211

0

25 184 332

308

25 184 332

308

100%

100%

2 540 592

48 005

1 890 592

48 000

74%

100%

27 724 924

27 074 924

-650 000

5 368 000

9

3 391 651

8

63%

89%

13 555 000

53 000

10 625 810

53 000

78%

100%

19 820 000

19 820 000

0

9 101 352 885 363 7 928 193 0

31 7 51 0

6 818 375 426 900 3 909 000 0

31 7 51 0

75% 48% 49%

100% 100% 100%

383 885 1 302 885 1 790 115 14 050 000

12 000 1 067 565 60 000

1 258 230 1 822 718 2 421 705 17 270 468

12 000 1 067 565 60 000

328% 140% 135% 123%

100% 100% 100% 100%

9 485 237 2 188 248 9 718 308 14 050 000

8 076 605 2 249 618 6 330 705 17 270 468

-1 408 632 61 370 -3 387 603 3 220 468



Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek fajlagos költségeinek alakulása 2009. június 30-i állapot szerint Adatok: ezer forintban

sorszám



költség eFt

1

Szeged és kistérsége szennyvíztisztításának és szennyvíz-csatornázásának fejlesztése

2

3


Terv

km

költség eFt

Fajl ktsg (eFt / km)

km

terv

14 209 260

398

20 306 882

398

35 702

Sopron régió csatornázási és szennyvíztisztítási programja

1 977 246

43

1 977 246

43

45 982

Kecskeméti Agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési programja

6 547 926

308

6 547 926

308

21 260

Tény/várható (az eredetileg Fajl ktsg tervezett létesítményekre (eFt / m3/nap) vonatkoztatva)***

Terv Fejlesztési sajátosságok költség eFt

tény 398 km új csatorna 51 022 0 km csatornarekonstr. 41 átemelő+13 miniátem 41 km új csatorna 45 982 2 km csatornarekonstr. 8 db átemelő 308 km új csatorna 21 260 0 km csatornarekonstr.

kapacitás (m3/nap)

költség eFt

kapacitás (m3/nap)

terv

1 395 680

9

778 440

8

155 076

2 366 352

31

1 772 778

31

76 334

rendszerének fejlesztése projekt

1,1 km új elsődl. csatorna 97 305 6,5 km csatornarekonstr. 1db átemelő

terv

tény

ezer Ft

ezer Ft

17 170 920

24 113 282

4 613 234

4 613 234

7 208 480

7 039 480

4 919 980

3 542 809

2 466 162

2 099 918

568 944

584 901

2 526 760

1 645 983

3 653 000

4 490 322

Felesztési sajátosságok

tény meglévő fejlesztése

2 961 660

60 000

3 806 400

60 000

49

2 635 988

21 000

2 635 988

21 000

126

660 554

48 000

491 554

48 000

14

10 bűztelenítés, komposztáló, biogáz hasznosító

3 524 300

53 000

2 764 369

53 000

66

52 bűztelenít, komposztál, biogáz haszn., csak kieg beruházás.

99 810

12 000

327 140

12 000

8

338 750

1 067

473 907

1 067

317

465 430

565

629 643

565

824

26 átemelő

Szombathely Megyei Jogú Város 4 szennyvízelvezetési és - tisztítási


Szennyvíztelep fejlesztése

63 bűztelenítés, komposztáló, biogáz hasznosító régit lebont, újat épít 126 bűztelenítés, komposztáló, biogáz haszn. meglévő fejlesztése

meglévő fejlesztése

A Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és –kezelési projekt

Ebből:

Veszprém

57 186

41 km új csatorna 10 km csatornarekonstr. 2 db átemelő

5

Zirc

Hegyesd

6 Győr városi szennyvíztisztító telep bővítése

230 194

7

110 994

7

32 885

2 061 330

51

1 016 340

51

40 418

7 km új csatorna 15 856 0 km csatornarekonstr. 3db átemelő 51 km új csatorna 19 928 0 km csatornarekonstr. 10 db átemelő csatorna nem épült

3 653 000

60 000

4 490 322


60 000

61

27

nem volt minőségi fejlesztés bűztelenít, komposztál, biogáz haszn., csak kieg beruházás. (kocsimosó, stb.)

meglévő fejlesztése 444 bűztelenít, komposztál, biogáz haszn., csak kieg beruházás. új szennyv.tisztító épít 1 114 meglévő fejlesztése legnagyobb tisztítóhatás növelés; 75 bűztelenítés, komposztáló, biogáz haszn.


Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek fajlagos költségeinek alakulása 2009. június 30-i állapot szerint

adatok euróban

sorszám




Terv

költség

km

költség

Fajl ktsg (euró / km)

km

terv

Szeged és kistérsége szennyvíztisztításának és szennyvíz-csatornázásának fejlesztése

54 651 000

398

78 103 392

398

137 314

196 240

2

Sopron régió csatornázási és szennyvíztisztítási programja

7 604 794

43

7 604 794

43

176 856

176 856

3

Kecskeméti Agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési programja

25 184 332

308

25 184 332

308

81 767

81 767

Szombathely Megyei Jogú Város 4 szennyvízelvezetési és - tisztítási rendszerének fejlesztése projekt

5 368 000

9

2 994 000

8

596 444

374 250

9 101 352

31

6 818 375

31

293 592

219 948


Terv Fejlesztési sajátosságok költség

tény

1


Szennyvíztelep fejlesztése

398 km új csatorna 0 km csatornarekonstr. 41 átemelő+13 miniátem 41 km új csatorna 2 km csatornarekonstr. 8 db átemelő 308 km új csatorna 0 km csatornarekonstr. 26 átemelő 1,1 km új elsődl. csatorna 6,5 km csatornarekonstr. 1db átemelő

kapacitás (m3/nap)

költség

kapacitás (m3/nap)

Fajl ktsg (euró / m3/nap)

terv

terv

tény

EUR

EUR

66 042 000

92 743 392

17 743 211

17 743 211

27 724 924

27 074 924

18 923 000

13 626 190

9 485 237

8 076 605

2 188 248

2 249 618

9 718 308

6 330 705

14 050 000

17 270 468

Fejlesztési sajátosságok

tény meglévő fejlesztése bűztelenítés, komposztáló, biogáz hasznosító régit lebont, újat épít bűztelenítés, komposztáló, biogáz hasznosító meglévő fejlesztése bűztelenítés, komposztáló, biogáz hasznosító meglévő fejlesztése bűztelenít, komposztál, biogáz haszn., csak kieg beruházás.

11 391 000

60 000

14 640 000

60 000

190

244

10 138 417

21 000

10 138 417

21 000

483

483

2 540 592

48 000

1 890 592

48 000

53

39

13 555 000

53 000

10 632 190

53 000

256

201

383 885

12 000

1 258 230

12 000

32

105

1 302 885

1 067

1 822 718

1 067

1 221

1 708 bűztelenít, komposztál, biogáz haszn., csak kieg beruházás.

1 790 115

565

2 421 705

565

3 168

4 286

14 050 000

60 000

17 270 468

60 000

234

288

A Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és –kezelési projekt

Ebből:

Veszprém

41 km új csatorna 10 km csatornarekonstr. 2 db átemelő

5 Zirc

885 363

7

426 900

7

126 480

60 986

7 km új csatorna 0 km csatornarekonstr. 3db átemelő

Hegyesd

6 Győr városi szennyvíztisztító telep bővítése

7 928 193

51

3 909 000

51

155 455

51 km új csatorna 76 647 0 km csatornarekonstr. 10 db átemelő csatorna nem épült

nem volt minőségi fejlesztés bűztelenít, komposztál, biogáz haszn., csak kieg beruházás. (kocsimosó, stb.) meglévő fejlesztése

új szennyv.tisztító épít


meglévő fejlesztése legnagyobb tisztítóhatás növelés; bűztelenítés, komposztáló, biogáz haszn.


Az ISPA/KA projektek szennyvíztelepeinek jellemző adatai Vízminőségi mutatók

Veszprém 104 193 LE Engedé-lyezett

Zirc 8 890 LE

Tényleges 2008. év

Engedé-lyezett

Hegyesd 2895/5645 LE *


Sopron 148 000 LE

Engedé-lyezett Tényleges 2009. Engedé-lyezett év


BOI5 mg/l O2

25

10

25

10

15

9,8

25

8,2

KOI mg/l O2

75

30,2

50

34

50

30

75

56

Lebegőanyag mg/l

35

20,5

35

23,9

35

24

35

20

Összes Pmg/l

4

1,2

2

1,1

0,7

0,7

2

2,2

Összes N mg/l

20

7,7

30

7,7

15

<10

17

23,1

15 000

11 278

1 067

1 076

290/565*

112

21 000

19 887

3

Tisztított víz m /nap Hidraulikai kihasználtság % Szervesanyag terhelés kg/nap Biológiai terhelés kihasználtsága (%)

75% 6,252

6,169

101% 0,533

0,351

99%

66%

38,6/19,8 0,174

0,085 51%

80% 8,880

10,878 123%

A szennyezőanyag tervezett mennyiségének számítási alapja a nemzetközi tervezési standardok szerinti 60 mg/l BOI érték lakos egyenértékenként. Számításainkat a 2008. éves átlags adatok alapján végeztük. Hegyesd térségében a szennyvíztisztító csak létesítési engedéllyel rendelkezett a helyszíni vizsgálat idején, az üzemeltetési engedély a próbaüzem lezárását (2009. július 1.) követő hatósági eljárások után adható ki. A hatóság a létesítési engedélyben figyelembe vette a „Művészetet völgye” fesztivál hatását is. * a két lakos egyenérték közül a kisebb érték az állandó lakosokra, a nagyobb érték a "Művészetek Völgye" rendezvény figyelembe vételével engedélyezett terhelés.

1

Vízminőségi mutatók

BOI5 mg/l O2 KOI mg/l O2 Lebegőanyag mg/l Összes P mg/l Összes N mg/l 3

Tisztított víz m /nap Hidraulikai kihasználtság (%) Szervesanyag terhelés kg/nap Biológiai terhelés kihasználtsága (%)

Győr 375 000 LE Engedélyezett

Szeged 230 000 LE


Engedélyezett

Kecskemét 240 000 LE


Szombathely 175 000 LE

Engedélyezett Tényleges 2008. Engedélyezett év


25

14

15,3

10,56

25

8,5

25

6,1

125 35 2 10/20** 60 000

56 14,3 1,61 11,5 47 613

30,5 11,35 0,69

21,9 5,2 0,28 5,11 47 935

75 50 10 50 28 000

43 n.a. 4 9,9 18 212

75 35 4 20

40 8,9 1,6 13

60 000

79,4 22,500

11,760

80% 13,800

19,893

52%

144%

65% 14,400

9,725 68%

A szombathelyi szennyvíztisztító telep kapacitás-kihasználtságát nem vizsgáltuk, mert a telep fejlesztése nem az ISPA/KA projekt része volt. ** V.1-XI.15-ig 10 mg/l, XI.16-IV.30-ig 20 mg/l

2


Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek agglomerációit érintő Magyarország számára előírt határidők

Projekt száma 2000/HU/16/P/PE/003 2001/HU/16/P/PE/009 2001/HU/16/P/PE/011 2003/HU/16/P/PE/019 2003/HU/16/P/PE/020 2003/HU/16/P/PE/021 2004/HU/16/C/PE/001 2004/HU/16/C/PE/002 2000/HU/16/P/PE/001

2004/HU/16/C/PE/003

Projekt neve Szeged és kistérsége szennyvíztisztításának és szennyvíz-csatornázásának fejlesztése Pécs sérülékeny vízbázisának védelme és szennyvízcsatorna-hálózatának bővítése Sopron régió csatornázási és szennyvíztisztítási programja Kecskeméti Agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési programja Debrecen város és térsége szennyvízelvezetése és tisztítása Szombathely Megyei Jogú Város szennyvízelvezetési és - tisztítási rendszerének fejlesztése projekt Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és Kapcsolódó Létesítményei beruházás Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt Győr városi szennyvíztisztító telep bővítése

A Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és –kezelési projekt (3 agglomeráció)

Lakosegyenérték

253 654 292 591 134 110 348 642 639 177

Határidő 2010. december 31. 2010. december 31. 2010. december 31. 2010. december 31. 2010. december 31. 2010. december 31.

161 071 1 458 162 169 325 185 543

Veszprém:103 425

Zirc: 8 147 Hegyesd: 2 982

2010. december 31. 2008. december 31. 2010. december 31. 2010. december 31. (2006. december 31-én már megfelelt) 2010. december 31. (2006. december 31-én már megfelelt) 2015. december 31.

Forrás: a 2006. december 31-i állapotot bemutató Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program 2. sz. melléklet


Szennyvíz-beruházási ráfordítások forrásonkénti alakulása 2004-2007 között folyó áron, ezer Ft-ban

2004

2005

2006

2007

Szennyvízelvezetés összesen 49 297 619 50 518 522 62 224 843 56 170 261 önkormányzati forrásból 7 624 280 6 726 803 6 394 521 12 592 664 állami forrásból 24 444 650 19 845 190 33 896 770 20 602 750 üzemeltetői saját forrásból 3 129 156 1 060 837 2 298 276 1 443 531 Víziközmű-társulati forrásból 5 675 425 13 927 270 9 797 304 11 230 596 Hitelből 5 024 254 5 968 652 4 244 353 3 781 137 egyéb forrásból 3 399 854 2 989 770 5 593 619 6 519 583 Szennyvíztisztítás összesen 10 067 318 10 902 850 12 802 987 8 560 590 önkormányzati forrásból 3 008 883 4 655 070 1 641 215 1 163 016 állami forrásból 4 143 694 3 377 271 5 854 268 3 298 615 üzemeltetői saját forrásból 694 069 725 757 1 488 423 1 243 685 Víziközmű-társulati forrásból 255 527 333 446 641 856 344 248 Hitelből 418 931 853941 528447 807948 egyéb forrásból 1 542 182 957 365 2 648 778 1 703 078 Szennyvíziszap kezelés összesen 1 024 684 899 650 753 143 171 555 önkormányzati forrásból 282 453 334 536 191 315 60 944 állami forrásból 598 019 326 493 302 646 17 910 üzemeltetői saját forrásból 33 465 103 649 140 760 63 131 Víziközmű-társulati forrásból 8 988 6 800 50 745 5 217 Hitelből 48 993 128 172 29 974 0 egyéb forrásból 52 766 0 37 703 24 353 Tárgyévi ráfordítás mindöszszesen 60 389 621 62 321 022 75 780 973 64 902 406

Forrás: KSH (a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről szóló 27/2002. (II. 27.) Kormányrendelet szerinti adatok)


Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás állami támogatásának alakulása 2004-2009. között

Év

Előirányzat (M Ft)

Ivóvízátvétel küszöbértéke Ft/m3

Csak ivóvíz szolgáltatás küszöbérték Ft/m3

Ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás együttesen Ft/m3

2004

5 500

152

272

517

2005

5 500

175

342

660

2006

4 800

192

319

601

2007

4 800

222

375

733

2008

4 800

247

412

818

2009

4 500

275

435

870

2009 a 2004. év %-ban

82%

181%

160%

168%

2009 a 2004. év %-ában reálértéken*

67%

149%

132%

138%

*inflációval korrigált adat Forrás: KvVM


Kimutatás az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek EIB hitelből történő finanszírozásáról Hitelszerződés neve és azonosítója

21.413 Környezetvédelem I.

Hitelszerződés szerinti forrásmegoszlás (M EUR)

135,9

saját forrás

13,7

EU forrás (ISPA)

79,2

hitel

43 2001/12/18 Bp., 2001/12/19 Luxemburg

Aláírás dátuma

Hitelszerződés neve és azonosítója


21.857 Környezetvédelem II.

268,0

saját forrás

30,0

EU forrás (ISPA) hitel

158,0 80,0

Aláírás dátuma


Hitelszerződés szerinti forrásmegoszlás (M EUR) saját forrás EU forrás (ISPA) hitel Aláírás dátuma

2002/12/16 Bp.

22.339 Környezetvédelem III.

146,9 14,7 86,3 45,9

Projekt száma Projekt megnevezése 2000/HU/16/P Györi Szenyvíztisztitó Telep Fejlesztése /PE/001

Lehívás időpontja Lehívott összeg

2000/HU/16/P Hajdú-Bihar - szilárd hulladékgazdálkodási rendszer 3 körzetben (Debrecen, /PE/002 Hajdúböszörmény;Berettyóújfalu) 2000/HU/16/P Szeged és kistérsége szennyvízcsatorna hálózat fejlesztés és /PE/003 szennyvíztisztító telep építés 2000/HU/16/P /PE/004 Miskolc - regionális szilárd hulladékgazdálkodási rendszer 2000/HU/16/P /PE/005 Szeged - regionális szilárd hulladékgazdálkodási rendszer 2000/HU/16/P /PE/007

Lejárat

2013.

Lejárat

2014.

Lejárat

2014.

Lejárat

2017.

Lejárat

2014.

43 000 000,00 €

fix: 4,67%

Szolnok - regionális szilárd hulladékgazdálkodási rendszer

Projekt száma Projekt megnevezése 2000/HU/16/P /PE/006 Tisza tó regionális szilárd hulladékgazdálkodási rendszer 2001/HU/16/P Duna-Tisza köze regionális szilárd hulladékgazdálkodási rendszer /PE/008 2001/HU/16/P /PE/010 2002/HU/16/P /PE/018 2002/HU/16/P /PE/017 2002/HU/16/P /PE/015 2002/HU/16/P /PE/016 2002/HU/16/P /PE/014 2001/HU/16/P /PE/009 2001/HU/16/P /PE/011

Kamat

2002.12.12


Kamat

Sajó-Bódva völgy hulladékgazdélkodási rendszer

Lehívás időpontja

Dél-Balaton és Sió völgyregionális szilárd hulladékgazdálkodási rendszer

Lehívott összeg Kamat

Észak-Balaton regionális szilárd hulladékgazdálkodási rendszer Homokhátság regionális szilárd hulladékgazdálkodási rendszer Nyugat-Balaton és Zala völgy regionális szilárd hulladékgazdálkodási rendszer


Észak-kelet Pest megye regionális szilárd hulladékgazdálkodási rendszer Pécs város csatornahálózat fejlesztése és sérülékeny vízbázisának védelme

Kamat

Lehívott összeg

2003.09.26 25 576 000,00 €

változó feláras*

2003.12.03 38 776 000,00 € változó feláras*

2007.10.17 15 648 000,00 € változó feláras*

Soproni régió csatornázási és szennyvíztisztítási program

Projekt száma Projekt megnevezése 2003/HU/16/P Kecskeméti Agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési /PE/019 programja 2003/HU/16/P Szennyvízgyűjtő és -kezelő program Debrecenben és /PE/020 vonzáskörzetében, Hajdú-Bihar megyében 2003/HU/16/P Szombathely megyei jogú város szennyvízelvezetési és tisztítási /PE/021 rendszerének fejlesztése

2003/12/8 Bp.

1


Kamat

2004.05.11 45 900 000,00 €

fix: 4,49%

23.228 Környezetvédelem IV.



108,7

saját forrás

19,2

EU forrás (Kohéziós Alap) hitel

78 11,5


Projekt száma Projekt megnevezése 2004/HU/16/C Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt /PE/003


2004/HU/16/C Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és -kezelési projekt /PE/002

Kamat

2008.03.10

Lejárat

2018.

Lejárat

2017.

11 500 000,00 € 3 hónapos EURIBOR 0,016%

2004/HU/16/C /PE/005 Az ivóvízminőség javítása a magyarországi Észak-alföldi Régióban

2005/10/26 Bp., 2005/11/8 Luxemburg

Aláírás dátuma

23.128 - Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (Kohéziós Alap)



saját forrás

576 Fővárosi Önkormányzat biztosítja saját forrásából: 77

EU forrás (Kohéziós Alap)

305

Projekt száma



2004/HU/16/C Budapesti központi szennyvíztisztító telep és kapcsolódó /PE/001 létesítményei beruházás

Lehívott összeg

Kamat

2006.05.10

94 000 000,00 €

változó feláras*

194 = 94 Magyar Állam + 100 Fővárosi Önkormányzat (állami garanciavállalással) hitel

Aláírás dátuma

2005/07/18 Bp, EIBMagyar Állam, valamint EIB-Fővárosi Önkormányzat között 2005/10/14 Bp, 2005/11/08 Luxemburg, EIBMagyar Állam közötti garancia-megállapodás

Magyar Állam által felvett hitel mindösszesen (M EUR)

274,4

Fővárosi Önkormányzat hitele (M EUR) 100,0

Teljes projekt költség összesen (M EUR):

1235,5

Kamatteher mindösszesen (M EUR):

47,32

Forrás: Pénügyminisztérium, Államadósság Kezelő Központ a PM által kitöltött adatok a hitelszerződéseken alapulnak, a saját forrás alatt nem kizárólag a központi költségvetési forrásokat érti az EIB (pl. a projekt megvalósításában érintett önkormányzat forrása is lehet) * a 3 hónapos EURIBOR felett változó kamatfelárat ad az EIB, amely a hitelszerződés értelmében nem lehet több, mint 13bp 2


A tisztított szennyvizek szervesanyag-tartalmának változása az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek esetében Győr Mennyiség Évek

Szeged*

BOI (mg/l)

Mennyiség

Sopron

BOI (mg/l)

Mennyiség

Kecskemét

BOI (mg/l)

Mennyiség

BOI (mg/l)

Havi átl. (m3) befolyó elfolyó Havi átl. (m3) befolyó elfolyó Havi átl. (m3) befolyó elfolyó Havi átl. (m3) befolyó elfolyó

2004

933970

456

205

na

na

na

583 609

825,0

6,5

2005

928361

461

88

na

na

na

540 579

502,0

5,4

2006

985627

314

28

na

na

na

532 613

536,0

8,8

2007

988230

265

15

1395935

346

10

na

na

na

518 053

514,0

8,7

2008

854538

247

14

1429379

415

11

59661

na

8,2

546 374

534,0

8,5

1438067

433

12

2009 I. félév

Szombathely Mennyiség Évek

Veszprém

BOI (mg/l)

Mennyiség

Zirc

BOI (mg/l)

Mennyiség

Hegyesd

BOI (mg/l)

Mennyiség

BOI (mg/l)

Havi átl. (m3) befolyó elfolyó Havi átl. (m3) befolyó elfolyó Havi átl. (m3) befolyó elfolyó Havi átl. (m3) befolyó elfolyó

2004

760 775

306,0

17,7

465997

380,2

12,3

24236

467,0

10,0

2005

759 802

283,0

11,2

403118

348,7

10,3

26271

438,0

10,0

2006

762 006

268,0

5,1

418560

443,1

10,0

26760

351,4

12,1

2007

701 277

310,0

6,3

357570

465,0

10,0

23904

317,7

13,0

2008

768 966

364,0

6,1

338365

547,0

10,0

32294

326,0

10,0

2009 I. félév *2007. 08.16-tól működtet a jelenlegi üzemeltető A színezett háttérrel megjelölt adatok: a próbaidőszak lezárásának évére vonatkozó adatok

3365

759,0

9,8

18. sz. melléklet a V-2005-091/2009.sz. jelentéshez

AZ ISPA/KA TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL MEGVALÓSULÓ KIEMELT SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI PROJEKTEK INTÉZMÉNYRENDSZERE 2009. július 31-i állapot szerint EURÓPAI BIZOTTSÁG

KORMÁNY

ÁSZ

Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság

EU Regionális Főigazgatóság

EU Környezetvédelmi Főigazgatóság

KEHI

Országos Vízgazdálkodási Tanács

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (IH)

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Monitoring Bizottság

Belső Ellenőrzési Egység Kohéziós Alap Irányító Hatóság

Környezetvédelmi Programok Irányító

(2006. év végéig)

Hatóság (2007. januárjától)

Országos Környezetvédelmi Tanács

Környezetfejl. Főo (KA Strat)

Vízgazdálkodási Főo

ÖM

NFGM

Stratégiai Fősztály

Nemzeti Környezetvédelmi Program II. KVVM Fejlesztési Igazgatóság (KSZ)

Vizeink védelme és fenntartható használata Tematikus Akcióprogram Albizottsága (a Program 2008-ban lezárult)

Kedvezményezettek (Önkormányzatok)

Üzemeltetők

PM

FÜGGELÉK

1. sz. függelék a V-2005-091/2009. sz. jelentéshez

Az ISPA /KA szennyvízkezelési projektek pénzügyi, műszaki részletei

Projektek Győr város szennyvíztisztító telepének fejlesztése

Műszaki tartalom

Pénzügyi elemzés

A szennyvízkezelési technológiát teljesen átalakították. A tervezett projekt műszaki tartalma: biológiai tisztítás „A” (részbiológiai) lépcsőjének kiegészítése a „B” (teljes biológiai) lépcsővel, az iszapkezelés kiegészítése az anaerob iszapstabilizálás – rothasztás – létesítményeivel és a keletkező biogáz gázmotoros hasznosításával, az iszap továbbkezelés több utassá tétele a likócsi komposzttelep megépítésével, a rothasztott sűrített iszap nyomócsőben való odajuttatásával, komposzttelepi víztelenítésével, végül pedig a szennyvíztisztító telepi bűzhatás csökkentése.

A projekt CBA elemzésben azzal számoltak –összhangban az egységes díjképzési politikájukkal -, hogy a Kohéziós Alapból származó többlet-költségeket az üzemeltető területén található valamennyi fogyasztóra egységesen szétterítik. A számítás során a tervezett költségek között az értékcsökkenést is figyelembe vették. A zárójelentésben a CBA elemzést újra értékelték. Eszerint a projekt társadalmi-gazdasági megtérülése pozitív. A projekt pénzügyi megtérüléséhez a következő egy vagy két évben még szükséges az inflációt meghaladó díjnövelés, amely az átadás-átvétel utáni két évben már megtörtént. A projekt befogadásakor az EU Bizottság által elfogadott pénzügyi megtérülési ráta (FRR) 4,44% volt, a díjalap 0,1073 euró/m (5% diszkontrátával és 20 év üzemeltetéssel számolva). 3

Szeged városi szennyvíztisztító-telep és csatorna-hálózat fejlesztése Szeged, Dél-alföldi régióban

A projekt lezárult. A fejlesztés eredményeként 16 városrész- A projekt társadalmi-gazdasági megtérülése pozitív. A ben és a 4 társult településen kiépült a szennyvízelvezetőfenntarthatóság a pénzügyi és gazdaságossági elemzés hálózat. A települések szennyvizeit a biológiai fokozattal alapján biztosított, a halmozott pénzáramlás végig pozitív. kiegészített szegedi szennyvíztisztító telepen tisztítják. A fejlesztés eredményeként nem folyik tisztítatlan szennyvíz a Tiszába.

Pécs város szennyvíz csatornahálózat fejlesztése, sérülékeny vízbázisainak védelme

A projekt keretén belül két önálló feladatot valósítottak meg: egyrészt a város szennyvízcsatornával ellátatlan területek csatlakoztatását a meglévő szennyvízelvezetőhálózatra, másrészt a volt uránbánya zagytározóihoz kapcsolódó monitoring hálózat kiépítését. A két részprojekt megvalósításának célja elsősorban Pécs város ivóvízbázisainak védelme volt. A keletkező szennyvíziszap további feldolgozásához a komposztáló 2008. évben elkészült.

A tervezett társadalmi-gazdasági elemzése szerint a projekt meg fog térülni. A projekt nettó jelenértéke 19.006 E euró. A projekt működési és fenntartási költségeit 33 évre tervezték. Külön kimutatásra került a pótlási beruházás 2.889 E euró értékben.

Szennyvíztisztító és csatornahálózat program, Sopron

Sopron városában a szennyvízterhelés nem volt egyenletes, így a tervezés során figyelembe vették, hogy rendkívüli terhelés (pl. a Sopron környékére jellemző eső) esetén ne mosódjon ki a szennyvíziszap a tisztítóból, így a projekt keretében 6000 m -es záportározót építettek. 3

A projekt eredményeként a korszerűtlenné vált szennyvíztisztítói technológiát lecserélték, a kapacitást 21000 m /d teljesítményűre növelték. A Fertőrákoson korábban működő szennyvíztisztítót a soproni előtisztítójává alakították át, a sopronkőhidai szennyvíztisztítót – amely technológiájában elavult volt és a megfelelő védőtávolságok sem voltak adottak – megszüntették, a Fertő-tóba már tisztított szennyvíz sem kerül. A szennyvíz a megszüntetett telepek helyett a soproni tisztítóba kerül. A projekt része volt még a csatornahálózat további bővítése, a csapadékvíz és a szennyvíz teljes elválasztása, Kópháza és Harka községek átkapcsolása a soproni rendszerbe és így a Nagycenki tisztító tehermentesítése. A tervezett műszaki megoldás megfelelt a projekt méretének. 3

Kecskemét agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési program

A kecskeméti városi szennyvíztisztító bővítése 1995-ben fejeződött be. A KA beruházás során bővítették a csatornahálózatot, korszerűsítették a szennyvíztisztító telepet, eszközöket szereztek be, továbbá komposztáló telepet építenek az iszapkezelés megfelelő hasznosításához. A meglévő szennyvíztisztító telepen a termelődő biogáz hasznosítására gázmotorral bővítették a telepet, az így termelt villamos energiát a telepen belül hasznosítják. 2010-ben a tervek szerint megépítésre kerül a 32 ezer tonna/év kapacitású zárt cellás központi komposztáló telep a szennyvíztisztító telep mellett. A létesítmény tervezett próbaüzeme 2010 márciusában várható.

2

A projektnél a számítás során a tervezett költségek között az értékcsökkenést is figyelembe vették A CBA elemzésben azzal számoltak – összhangban az egységes díjképzési politikával -, hogy a Kohéziós Alapból származó többlet-költségeket az üzemeltető területén található valamennyi fogyasztóra egységesen szétteríti. A Soproni projekt költség-haszon elemzésének alapja: 2000. évi árszinten 18 682 millió euró beruházási költség (ÁFA nélkül) 2006. dec. 31-i befejezés. A Nettó Jelenérték (NPV) 1.11 millió euró, a Pénzügyi Megtérülési Ráta FRR: 6.84% volt azzal, hogy a csatornaszolgáltatási díj 2000. évi árszinten: 140 Ft/m azaz 0,527 euró/m (ÁFA nélkül), melynek összege 22%-al haladja meg a 2000. évben érvényes szolgáltatási díjat. A Pénzügyi Megállapodásban az EU Bizottsága ezek közül a csatornaszolgáltatási díjat nevesíti. 3,

3

A Tulajdonosok bérbe adják a fejlesztés során elkészült tisztító telepet a szolgáltatást végző Üzemeltetőknek. Az amortizációt a lakosság és az ipari szennyezők fizetik meg a szennyvízdíjba építve. A lakosság terhelhetőségére számítások készültek. Ezek alapján a jelenleg alkalmazott és a tervezett díjak mértéke elfogadható szinten van. A beruházás az előzetes CBA elemzés alapján fenntartható, a halmozott cash flow (bérleti díj) végig pozitív. Az önkormányzati rendeletekben szabályozott díjakat az Üzemeletető bérleti díj formájában közvetít az Önkormányzatok felé. A tulajdonos Önkormányzatok „Fejlesztési Alapot” képeznek a begyűjtött amortizációs díjakból, melynek öszszegét elkülönítetten kezelik.

Szennyvízgyűjtő-és kezelő program Debrecenben és vonzáskörzetében, HajdúBihar megyében

A projekt célja Debrecen és környéke felszíni és felszín alatti vízbázisainak védelme a csatornahálózat bővítése és a szennyvíztisztítás hatékonyságának javítása révén. Debrecenben és agglomerációjában a csatornahálózat bővítésére és korszerűsítésére kerül sor, megoldva hét újabb település szennyvízelvezetését, megvalósul a debreceni szennyvíztisztító telep EU követelményeket kielégítő fejlesztése. A tisztító üzemeltetésére kockázatot jelentenek a városban működő élelmiszeripari üzemek, valamint a gyógyszergyár szennyvíz-előtisztítójának a stabilitása. Az élelmiszeripari üzemek csak terhelésben jelentenek veszélyt, a gyógyszergyár vegyi, biológiai kockázatot is jelent a telep működésében. Mindez indokolja a városi tisztító biztonságos tervezését, esetleges túlméretezését. A projekt folyamán – egyebek mellett - a már meglévő szennyvíztisztító felújítására és azzal megegyező kapacitású új biológiai részt építenek, egyidejűleg - biztonsági szempontból - a hidraulikai kapacitást is duplájára növelik, amely mellett további biztonságot jelent a 16.000 m3es záportározó kiépítése, amely 3 órás záporcsúcs (5.000 m /óra) biztonságos levezetésére hivatott.

A költség-haszon elemzés szerint a jellemző mutatók (ERR 8%, NPV 33,193 M euró) eltérnek a pénzügyi megállapodás mutatóitól (EIRR 7,8%, ENPV 31,2 M euró). Ez eltér a többi szennyvízkezelési projekt gyakorlatától, ahol a pénzügyi elemzés számait veszik alapul. A pénzügyi és gazdaságossági elemzés 5.4. táblázatában a hozzáadott haszon sorban a bemutatott értékek megalapozottsága hiányzik. A pénzügyi elemzése szerint 5%-os diszkontrátával számolva negatív jelenértéket mutattak ki, amely magyarázza, hogy a gazdaságossági számítás adatait vették figyelembe. Maradványértékkel nem számoltak. 1

A pénzügyi elemzésen túl a gazdasági elemzés külső hatásokat (pl. légszennyezés csökkentése, a szilárd hulladék mennyiségének csökkenése, a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása) nem tartalmaz, a pénzügyi megállapodás hasznokkal számol (a vízbázis megőrzése, a csatornabekötések számának növekedése, a fenntartható ivóvízmennyiség, a felszíni vizek szennyezettségének csökkenése, a légszennyezés csökkenése).

3

Szennyvízgyűjtő-és kezelő rendszer fejlesztése Szombathely megyei jogú városban, a nyugat-dunántúli régióban

1

Szombathely – és a környező 41 település – már a projekt előtt rendelkezett biológiai szennyvíztisztítóval. A projekt keretében az előülepítő hidraulikus kapacitását további műtárgy építésével növelték, javították továbbá a levegőztetést, amely javította a biológiai kezelés hatékonyságát. Az iszapkezelés rothasztó kapacitást kiépítve csaknem felére csökkentette a komposztálandó szennyvíziszap mennyiségét.

A pénzügyi és költség-haszon elemzés szerint a projekt esetében 5%-os diszkontrátával számolva a belső megtérülési ráta 0, a pénzügyi megtérülési mutató 5%. A projekt támogatás nélkül nem térült volna meg a negatív nettó jelenérték miatt. A társadalmi-gazdasági hatások figyelembevételével a nettó jelenérték (pl. légszennyezés csökkentése, a szilárd hulladék mennyiségének csökkenése, a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása) javult.

A komposztálót a várostól nyugatra újonnan építették. A projekt lezárása után mind a biológiai, mind a – fejlesztés eredményeként megépített – hidraulikai kapacitás előreláthatóan kihasznált lesz.

A 2030. év végére 8,25 M euró maradványértékkel számoltak, és a modernizációs kiadásokra 10,17 M eurót terveztek. A fenntarthatóság feltétele, hogy a 2030. év végén a beruházás értéke legalább a maradványérték.

Költség-haszon elemzésként szerepel a CBA elemzésben

3

Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és szennyvízgyűjtő rendszer

A projekt eredeti műszaki tartalmát képezte a Ferencvárosi, A budapesti projekt esetében 8%-os belső megtérülési Albertfalvai és Kelenföldi Átemelő Telep; a Duna alatti rátával terveztek. A nettó jelenérték az uniós támogatással átvezetés; a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep éppen megtérülő, ami a külső hatások bemutatásával megépítése; az árvízvédelmi töltés; a külső közlekedési inf- (turizmus, egészségügy) javulást eredményezett. rastruktúra, a főgyűjtő és a Cséry komposztáló telep megA cash-flow kimutatás szerint a projekt fenntarthatósága építése. biztosított, azzal, hogy a 23. év végére 19 818 E euró maA Főváros elképzelése szerint a Dél-budai szennyvíztisztító radványértéket képeztek. Az Európai Bizottság Kohéziós telep nem valósul meg, helyette külön KA projekt keretéAlap módszertanát figyelembe vették. ben bővítenék a XI., a XXI. és a XXII: kerületekben a gyűjA pénzügyi és gazdaságossági elemzésben - a tervezett díj tőcsatorna –hálózatot és a Budapesti Központi Szennyvíz2004-ről a maximumot 2010. évben érte el, amely 67%-os tisztító telepre rávezetni Budaörs szennyvízét. növekedést jelentett a szennyvízdíjakban. A növekedés a projekt megvalósítása előtti és a projekt keretében megvalósult létesítmények működtetésének együttes hatására jelentkezik, amely fokozatosan kerül bevezetésre). 2

A számítások szerint a 67%-os emelkedés hatására a vízés szennyvízdíj teljes összege a családok nettó jövedelmének hozzávetőleg 2,5%-át fogja elérni, amely díjemelés arányát elfogadhatónak tekinti a pályázó. A projekt nemzeti önrészének finanszírozására 2005-ben az állam 94 M euró, a kedvezményezett állami garanciával 100 M euró hitelt vett fel az Európai Beruházási Banktól. Az állam által felvett teljes összeg 2006. május 10-én lehívásra került. A 2009. június 15-ig kifizetett kamatok összege: 11,48 M euró. A kedvezményezett hiteléből 2009. július 30-ig 53,3 M euró került lehívásra. A hitelszerződés alapján a projekt 33,68%-át finanszírozzák EIB hitelből.

2

5.2. táblázata

4

Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt

A projekt keretében fejlesztették a települési szennyvízelvezető hálózatot. Szétválasztották Zalaegerszeg városközpontjában az egyesített rendszerben kiépített csatornahálózat részeit, a csatornázatlan városrészekben illetőleg 8 településen csatornahálózatot építettek ki. Fejlesztették a szennyvíztisztítóhoz kapcsolódó négy regionális vezetékágat, a központi szennyvíztisztító telep technológiai berendezéseit, a szennyvíziszapkezelését illetőleg tárolását, műszaki védelmét és hasznosítását.

A megtérülési mutatók számítása a projekt közvetlen és externális hasznai alapján történt, a projekt externális hatásai jelentősen javítják a projekt megtérülését. A KA támogatásával (85%) a pénzügyi megtérülési ráta 1,88%, a nettó jelenérték -4,405 E euró. A beruházás gazdasági megtérülési rátája 5,79%. A megtérülési számításban 12 290 E euró maradványértéket vettek figyelembe.

A projekt pénzügyi és gazdasági elemzésében szereplő új vízdíjak kalkulációja szerint a képzett amortizációt (25%) pótlásra, Az iszapkezelés, az iszapfeldolgozás, illetve az iszapelhelyezés felújításra használják fel, továbbá maradványértéket is képezmegoldandó feladat volt, amelynek hatására – másfélszeresé- tek, így a teljes megtérülés biztosított. re - bővítették a biológiai kapacitásukat, továbbá technológiA teljes fenntartási költséget évente elosztották a települések ai javítást végeztek, valamint az anaerob iszaprothasztót is között a kiszámlázott szennyvízre vetítve. Ahol a településen megépítették (amelynél ultrahangos kezeléssel igyekeztek belül is történt szennyvízhálózat kiépítése, az érintett hálózatmaximálni a szennyvíz belső energiájának hasznosítását). A nak a teljes fenntartási költségét a településre ráterhelték. A technológiai sor végén az utóülepítők után forgódobos fiszennyvíztelep fenntartási, valamint a működési költségnönomszűrővel biztosították a lebegőanyag fokozott eltávolítávekményt a kiszámlázott szennyvíz arányában osztották fel a sát a szigorú foszforhatárérték elérése érdekében. települések között.

5

Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és -kezelési projekt

A Veszprémi agglomeráció esetében a pályázati kérelem beadásakor a szennyvíztisztító telep III. ütemben történő fejlesztése volt folyamatban (tisztán hazai forrásból). A Veszprémi tisztító akkor technológiájában és a tisztítás fokában már megfelelt az uniós követelményeknek a 2004-es pályázati kérelem szerint. A projekt előtti csatornázottság 86%-os volt (projekt után 100%-os kiépítettséget terveztek). Így a KA projektben a szennyvíztisztító telep befejező munkálatai, valamint a csatornahálózat további kiépítése és rekonstrukciója szerepeltek. Az ellenőrzés megállapítása szerint a Veszprémi tisztító 2004-ben 1 mérőszám (összes P, mg/l) esetében maradt el az EU által elvárt értékektől, de 2006-ra már minden mutató tekintetében megfelelt. A Zirci agglomerációban csatorna építésére és szennyvíztisztító rekonstrukciójára, technológiai korszerűsítésére volt szükség. A Hegyesdi agglomerációban un. zöldmezős beruházást kellett végrehajtani. Itt korábban, az érintett öt településen nem volt csatornázás és tisztító telep. Az újonnan létrehozott létesítmények fenntartása biztonsággal a mintegy 2747 fős állandó lakosságra hárult, ezen felül csak időszakosan, vendégekkel számolhattak. A lakossági tisztítókapacitás igény (2747 fő) mellett, megközelítőleg ugyanekkora kapacitásigényt (2898 fő) terveztek a két hetes „Művészetek Völgye” rendezvényre. Ez kockázatot jelent, mert amennyiben a rendezvény nem a tervezetteknek megfelelően alakul, a kapacitás kiesés miatti többletköltségeket a lakosságnak kell viselnie (a rendezvényt előkészítéssel, bontással együtt 1 hónapra, naponta 8000-10000 látogatóval tervezték a pályázatban).

3

A veszprémi projekt pályázati dokumentációjában meghatározott gazdasági mutatók (megtérülési ráta, nettó jelenérték, stb.) szerint amelyeket csak a projekt egészére számítottak ki -, a fejlesztés gazdaságilag életképes. A gazdasági mutatók alapadatai a pénzügyi és gazdaságossági elemzés mellékleteiben agglomerációnkénti bontásban megtalálhatóak. A CBA elemzésben számított maradványérték a legjobb gyakorlatnak számító társasági adó törvény szerinti amortizációs kulcsokkal számolva (hosszú élettartamú épületek 2%, gépek berendezések 14,5%) magas. A CBA elemzés mellékletét képező számítás szerint a gépek, berendezések és az épület aránya 13-87% volt, így a 30 év futamidővel számítva 2037-ben már csak az épületek maradnak 28170x0,83-(30x0,02x28170)= 6479 ezer euró értéken, szemben a maradványértékként figyelembe vett 10629 ezer euróval. Az eljárás jogszerűsége ugyanakkor nem kifogásolható, mert a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény lehetőséget ad a legjobb gyakorlattól eltérő leírási kulcsok alkalmazására. 3

4

A projekt támogatására a hegyesdi agglomerációhoz tartozó községek 2005. 02. 19-én (az EU Bizottság 2004. 12. 14-i határozata után) megalakították az Egervölgye Szennyvízberuházó Viziközmű Társulatot úgy, hogy az 1299 érdekeltségi egységből 1024 egység (78,8%) szavazta meg, tehát a lakossági támogatottság megvolt. A teljes – mindhárom agglomeráció településeit magában foglaló – a projekt végrehajtására létrehozott Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és Kezelési Önkormányzati Társulás 2004. május 27-án jött létre.

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény.2 sz. melléklet

4

28 170 ezer euró a beruházás bruttó értékében 83% az épület aránya, ebből levonásra került a 30 év alatt évi 2%-al elszámolt értékcsökkenés összege.

6

JELENTÉS. a Kohéziós Alapból és hazai forrásokból finanszírozott kiemelt szennyvíztisztítási projektek megvalósításának ellenőrzéséről

Recommend Documents