A hazai és regionális gáztávvezetéki interkonnektor projektek elemzése

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet

A hazai és regionális gáztávvezetéki interkonnektor projektek elemzése

Szakdolgozat

Készítette: Varga Péter Imre, Szigorló egyetemi hallgató Tanszéki Konzulens: Dr. Tihanyi László, professor emeritus Ipari Konzulens: Bogoly Sándor, Kapacitásgazdálkodás vezető

Miskolc, 2016. május 09.

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................... 1 1. Az európai gázrendszer fejlődése ............................................................................ 2 1.1

A városi gáz egyeduralma ............................................................................... 2

1.2

Az első nagy földgázmezők felfedezése .......................................................... 3

1.3

Az északi-tengeri földgáz korszaka ................................................................. 3

1.4

A szovjet földgáz korszaka .............................................................................. 5

1.5

Az ellátásbiztonság megteremtése .................................................................. 6

1.6

A liberalizált földgázpiac megteremtése .......................................................... 8

1.7

Alternatív ellátási utak keresése és létesítése ................................................. 9 A földgázszállító rendszer fejlődése Közép-Európában .....................................11

2. 2.1

Lengyelország ................................................................................................11

2.2

Csehország és Szlovákia ...............................................................................12

2.2.1

Csehszlovákia és a későbbi Csehország ................................................12

2.2.2

Szlovákia ................................................................................................13

2.3

Ausztria ..........................................................................................................13

2.4

Magyarország ................................................................................................14

2.5

Románia.........................................................................................................17

2.6

Szlovénia .......................................................................................................18

2.7

Horvátország ..................................................................................................19

3.

A hazai interkonnektor kapcsolatok ...................................................................21 3.1

A Román vezeték ...........................................................................................21

3.2

A Testvériség gázvezeték interkonnektora .....................................................22

3.3

A szerb interkonnektor ...................................................................................22

3.4

A nyugati nyitás, a HAG vezeték interkonnektora ...........................................22

3.5

Az új Román interkonnektor, a Szeged-Csanádpalota-Arad vezeték..............23

3.6

A horvát-magyar interkonnektor, Városföld- Drávaszerdahely- Slobodnica: ...23

3.7

A szlovák-magyar interkonnektor, Vecsés-Balassagyarmat-Velké Zilevice: ...23

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

Az interkonnektorok szerepe Magyaroszág földgázellátásában .........................24

4. 4.1

1990-től 1995-ig .............................................................................................24

4.2

1996-tól 2006-ig .............................................................................................25

4.3

2006-tól napjainkig .........................................................................................28

4.3.1

Import mennyiségek ................................................................................29

4.3.2

Export mennyiségek................................................................................32

4.3.3

Tranzit mennyiségek ...............................................................................33

4.4

Az interkonnektorok a földgázfogyasztás tükrében .........................................35 A földgáztárolók szerepe Magyarországon és a környező országokban ............41

5. 5.1

Magyarország kereskedelmi földgáztárolói.....................................................42

5.1.1

Zsana ......................................................................................................43

5.1.2

Hajdúszoboszló .......................................................................................43

5.1.3

Pusztaederics .........................................................................................43

5.1.4

Kardoskút ................................................................................................44

5.2

Magyarország stratégiai földgáztárolója .........................................................44

5.3

A földgáztárolók jelentősége a régióban .........................................................45

5.4

Jövőbeni lehetőségek a földgáztárolásban. ....................................................47

6.

A tíz éves gördülő fejlesztési terv projektjei........................................................49

7.

Összegzés .........................................................................................................55

Summary.....................................................................................................................56 Irodalomjegyzék ..........................................................................................................57 Köszönetnyilvánítás ....................................................................................................59

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

Bevezetés A földgáz napjaink legnagyobb mennyiségben hasznosított, legkörnyezetbarátabb fosszilis energiahordozója. Nagy mennyiségben áll rendelkezésre, szállítása túlnyomó részt csővezetékeken történik. Legtöbbünk számára az otthon melegét, vagy éppen az otthon fényét jelenti a földgáz. A szakmai gyakorlatom során az FGSZ Zrt. siófoki központjában volt lehetőségem a vállalat kapacitásgazdálkodási osztályának működésébe betekintést nyernem, ahol nagy figyelmet fordítottam Európa és Magyarország földgázrendszerének múltja jelene és a lehetséges jövője tanulmányozására. Dolgozatomban részletesen bemutatom az európai földgázszállító infrastruktúra, különösen a közép-európai- fejlődését az 1950-es évektől egészen napjainkig. Az ezt követő

fejezetekben

Ismertetem

Magyarország

környező

országokkal

létesített

interkonnektor kapcsolatait. és az ezeken megvalósult import és export szállítás fizikai mennyiségeit. Magyarország és a közép-európai földgáztárolói infrastruktúráján kívül megvizsgálom a földgáztárolási iparág jelentőségét, mostani helyzetét és a jövőbeni fejlődés lehetőségeit. Az éppen tervezett vagy jelenleg is folyó projektek ismertetését is fontosnak tartom ezért dolgozatomban ennek külön fejezetet szentelek. Véleményem szerint fontos a jövőbeni kilátásokat magas szinten ismerni, hiszen ez a gazdaságos és folyamatos fejlődés záloga.

1

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

1. Az európai gázrendszer fejlődése Az európai gázrendszer kialakulása az ötvenes évek végére nyúlik vissza. Habár ezen időpont előtt is használtak földgázt Európában, de a csővezetékek kis kapacitása és a magas szállítási költségek miatt kizárólag regionális szinten. Az USA-ban viszont a harmincas évektől intenzív földgáztermelési és felhasználási tevékenységek folytak (1935 B31.1 szabvány a csővezetékek tervezéséről, 1938 Az USA első Gáztörvénye). Az elmúlt 60 év fejlődését különböző szakaszokra osztottam. Az európai gázszállítás története nem korszakolható olyan markánsan, mint a hazai gázszállítás fejlődési szakaszai, így tágabb határok között értelmeztem ezen szakaszokat1 

1950-ig a városi gáz egyeduralma



1950-1960-ig az első nagy földgázmezők felfedezése



1960-1975-ig az északi-tengeri földgáz korszaka



1975-1990-ig a szovjet földgáz korszaka



1990-2004-ig az ellátásbiztonság megteremtése



2004-2007-ig a liberalizált földgázpiac megteremtése



2007-től napjainkig alternatív ellátási utak keresése és létesítése

1.1 A városi gáz egyeduralma 1784-ben a belgiumi Leuven városkában Jan Peter Minkelaers kőszénből lepárlás útján előállított gázzal egy előadótermet világított ki. 1785-ben Philipp Lebon fából előállított gázzal világította lakását. 1790-92-ben az angol William Murdoch és Samuel Clegg disznóhólyagban tárolta a kőszénlepárlásból származó gázt, így számos helyen tudták világításra alkalmazni. 1813 szilveszterén a német származású Friedrich Winzer, az első gáztársaság alapítója, üzembe helyezte a londoni Westminster híd gázlámpáit. 1815-ben Párizs, 1818-ban Bécs 1856-ban Pest majd 1862-ben Berlin és Buda is gázvilágítású városok lettek. Ezekkel az eseményekkel kezdődött a városi gáz több mint 100 éves története Európában. A kezdetben csak világításra, később más ipari és lakossági tevékenységre alkalmazott városi gáz a kőszén száraz lepárlásakor keletkező gáz. Ezen eljárás fő terméke a városi gáz és a koksz, amelyet acél és vasgyártáshoz használtak igen nagy mennyiségben. A városi gáz összetételében is más volt és szállítás tekintetében is teljesen más infrastruktúrát igényelt mint a földgáz. A városi gáz nagyobb rész hidrogénből, metánból és nagyobb szénláncú vegyületekből áll, emellett magas víztartalmú, magas kén és aromás vegyület tartalmú gáz. A városi gázt tokos öntöttvas 1Európában

már az 1900-as évek elejétől is épültek földgázszállító létesítmények (pl.: OsztrákMagyar Monarchia Kissármás, Lengyelország Boryslaw finomító és Lwow város ellátóvezetéke) Nyugat- Európában csak az 50-es évek után indult fejlődésnek az infrastruktúra, így dolgozatomban is ezen évtizedet vettem kezdőpontnak.

2

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

csöveken keresztül szállították a tömítést kenderkóccal oldották meg, a kenderkócot a gáz magas víztartalma tartotta nedvesen, a nedvességtől a kenderkóc megduzzadt és tömített a csatlakozásoknál. Mivel a földgáz száraz gáz, így ezen vezetékek alkalmatlanok voltak földgáz szállítására. A második világháború a legtöbb európai nagyvárosban elpusztította a városi gáz infrastruktúrát. A háború után folyó intenzív szénhidrogén kutatások nagy földgázmezőket tártak föl. A nagy rezervoárokból könnyen és egyszerűen juthattak tiszta gázhoz az emberek, így az ötvenes évek végétől a városi gáz termelése csökkenő tendenciát mutatott. Ennek ellenére Európa egyes országaiban az 1980-as évek végéig működtek gázgyárak. [1]

1.2 Az első nagy földgázmezők felfedezése A

második

világháború

után

intenzív

szénhidrogén

kutatás

vette

kezdetét.

Olaszországban ugyan a világháború előtt a Pó folyó környékén fedeztek föl földgázelőfordulásokat, ezeket csak később 1948-tól kezdték termelni. Az infrastruktúra nagy ütemben fejlődött 1948-ban 257 km 1950-ben már 700 km, 1952-re pedig megközelítőleg

2000km-hosszú

földgázszállító

hálózat

épült

ki

Olaszországban.

Franciaországban 1953-ban fedezték fel a Lacq mezőket. Ezek a földgázmezők máig a legnagyobbak Franciaország területén és világszínvonalon is jelentős méretűek. Az 1957re termelésbe állított mezőktől 4-év alatt 4000 km hosszúságú vezeték épült, mely hálózat elláta Dél-Franciaországot, a Bretagne félszigetet és Párizsba is eljutott a földgáz. 1959ben Hollandiában felfedezték a Groningen mezőket, így Hollandia földgázipari nagyhatalommá vált. Távvezetékek épültek Franciaországba Belgiumon keresztül, az NSZK-ba, egészen Olaszországig jutott a holland földgáz. Ugyan beosztásom alapján jóval később létesült, logikailag azonban ide sorolnám a TENP (Trans European Naturgas Pipeline) vezetéket. Az 1972 és 1974- között épült vezeték 980 km hosszú, Aachentől Scwörstadtig húzódik tranzit és helyi igényeket egyaránt kielégítve. Négy darab kompresszorállomás helyezkedik el a DN 950 névleges átmérőjű vezeték mentén, amelynek éves kapacitása 15,5 milliárd m3. Európában ez volt a legelső ilyen hosszúságú és több országon keresztül húzódó gáztávvezeték. [2], [3]

1.3 Az északi-tengeri földgáz korszaka Az első északi tengeri kőolaj előfordulást Németország partjainál találták meg 1859ben. Ezt nem sokkal később hetven másik előfordulás követte. Az akkori napi termelés 1340 m3 volt. 1910-ben Hamburg környékén mutattak ki földgázt ásott kutakból. Nagy Britannia 1938 és 1939- között kutatta első ízben az Északi-Tengert. Kisebb előfordulásokra bukkantak, amelyek napi kitermelési mennyisége 400m3 volt. 1953 és 1961- között a második kutatási hullámban felfedezték a Gainsborough mezőt. 1964- ben

3

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

indult harmadik kutatási hullámban fedeztek föl több jelentősebb előfordulást. 1967-ben megépült az első távvezeték, a 474 km hosszú SEAL vezeték. Ez a Franklin és Elgin mezőkről szállítja a földgázt a Bacton (Nagy- Britannia) előkészítő üzembe. Ezt követően 1974 és 1977 között épült a Frigg UK vezeték. Ez a vezeték a skóciai St. Fergus üzembe szállítja többek között a Frigg a Piper és a Bruce mezőkön termelt földgázt. A vezeték átmérője DN 800 hossza 362 km építése óta több párhuzamosítást és mellékágakkal történő kiegészítést is kapott. 1977-ben Németországba is eljutott az északi- tengeri földgáz. A 440 km hosszú NORPIPE az Ekofisk mezőtől Emdenig szállít földgázt. A DN900-as vezeték 16 milliárd m3/év kapacitású 1977-ben adták át, 2028-ig tervezik üzemeltetni. Hasonló nagyszabású vezeték rendszer a FLAGS (Far North Liquids and Associated Gas System). Az 1978-ban befejezett, 1982-ben átadott csőhálózat nyersolaj, gázkondenzátum és földgázszállító vezetékekből áll, a földgázszállító része 450km hosszú, a Brent olajmezőtől St. Fergus-ig tart átmérője DN 900. 1977- től egészen 1986ig több lépcsőben kötött szállítási szerződéseket Franciaország Norvégiával. [4],

1. ábra: Az északi-tengeri földgázszállító vezetékrendszer (Forrás: entsog Transmisson Capacity Map 2015)

4

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

1.4 A szovjet földgáz korszaka Az 1922-ben létrejött Szovjetúnió a Cári Oroszországból visszamaradt előfordulások és termelő egységek miatt kőolaj és földgázipari nagyhatalom volt. A második világháború után

Európában

kialakult

sajátos

politikai

helyzet

eredménye

volt

Európa

„kettészakadása”. A kommunista ideológiát elutasító Nyugat-Európa elutasította a Szovjetúnióval történő bármilyen kereskedelmet. Különösen az energiahordozókét. Az 1973-as és az 1979-es olajválságok viszont szükségessé tették új lehetőségek vizsgálatátés alternatív utak keresését. Az északi-tengerről költséges lett volna még több földgázt nyerni az észak-afrikai lehetőségek korlátozottsága és a közel- keleti mezők nagy távolsága miatt a választás a Szovjetúnióra esett. 1975-bennegindult az orosz földgáz szállítása a TAG vezetéken. A 380km hosszú osztrák TAG (Trans Austria Gasleitung) Baumgartentől szállít földgázt Olaszország és Szlovénia felé. A vezeték átmérője DN1050 illetve DN900/950 kapacitása 47,5 milliárd m3/év. Ebben az évben a Ruhrgas és a Gaz De France megállapodást kötöttek egy Németországot átszelő orosz földgázt szállító vezeték építésében A projekt a MEGAL (Mittel Europäische Gasleitung) nevet kapta. A földgázvezeték 1980-ra készült el, átmérője DN 900 teljes hossza 1115 km, amely két részre oszlik. Az északi vezeték (MEGAL Nord) párhuzamosított, egy 459 km és 449 km hosszú szakaszból áll, üzemi nyomása 80 bar. A déli vezeték (MEGAL Süd) 167 km hosszú Oberkappel és Schwandorf között húzódik, üzemi nyomása 67,5 bar. A két vezetéket egy 40 km-es szakasz köti össze. A MEGAL éves kapacitása 22 millió m3. 1982 és 1984 között megépült az Urengoj- Uzsgorod távvezeték. A vezeték az Urengoj gázmezőről szállít földgázt Európa felé Ukrajnán keresztül. A vezeték hossza 4500 km, DN

1400-as

átmérőjű,

kezdeti

éves

kapacitása

32

milliárd

köbméter.

42

kompresszorállomás szolgáltatja a vezeték üzemi nyomását. Az 1991-1992 között épült STEGAL (Sachsen-Thüringen-Erdgas-Anbindungsleitung) A Csehország felől jövő Transgaz vezetéket köti össze a MIDAL és a JAMAL vezetékkel. A MIDAL 1993-ban a JAMAL 1999-ben csatlakozott a STEGAL-hoz. [5] [6]

5

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

2. ábra: Az Európát ellátó főbb orosz földgázvezetékek (Forrás: Professor Jonathan Stern: Natural Gas in Europe − The Importance of Russia)

1.5 Az ellátásbiztonság megteremtése Az 1990-es évek elején, a Szovjetúnió és a Szocialista Blokk felbomlásával a volt szocialista államokban is beköszöntött a piacgazdaság kora. Így sokkal egyszerűbbé vált orosz gázt szállítani Európa többi állama felé. Az Északi Tengeren is egy újabb vezetéképítési hullám vette kezdetét. A mediterrán államok pedig Észak-Afrika irányából építettek vezetékeket. Néhány 80-as években épült vezetéket is ide sorolnék, így ezekkel kezdem a felsorolást. Az első ilyen a FLAGS (Far North Liquids and Associated Gas System) vezetékrendszer. Az 1978-ban befejezett, 1982-ben átadott csőhálózat nyersolaj, gázkondenzátum és földgázszállító vezetékekből áll, a földgázszállító része 450km hosszú, a Brent olajmezőtől St. Fergus-ig tart átmérője DN 900. A másik pedig a nyolcvanas évek közepén épült német- dán interkonnektor, a DEUDAN vezeték. A DN 900-as vezeték 63 km hosszú. Olaszország- Algéria és Tunézia között is épült egy lényeges vezeték. Az 1983-ban befejezett TRANSMED 1. A vezeték Algérián és Tunzéián keresztül DN1200-as keresztmetszetű, A Tunéziától Szicíliáig érő tenger alatti rész 3 6

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

darab DN500-as és 2 darab DN 600-as vezetékből áll. Olaszországban DN1000 és DN1200-között változik az átmérő. Éves kapacitása 30,2 milliárd m3/év, amelyet 33,5 milliárd m3/év éves kapacitásúra terveznek bővíteni. A másik hasonlóan fontos interkonnektor a Lacq (Franciaország) és Larrau (Spanyolország) közötti francia-spanyol, amely 1993-ra készült el. A 90-es évek elején épült jó néhány vezeték az északi-tengeri mezőktől a szárazföldig. A SAGE földgázvezetéket 1992 és 1994 között 2 szakaszban adták át. Három mezőről a Beryl (Az A szakaszban átadott) a Scott és a Brae (mindkettő a B szakaszban átadott) szállít földgázt. A vezeték teljes hossza 323 km átmérője DN 750 üzemi nyomása 170 bar. 1993-ban építették meg a CATS (Central Area Transmission System) vezetéket az Everest gázmezőtől a Teeside gázelőkészítő üzemig. A DN 900-as vezeték teljes hossza 404 km kapacitása évi 17,5 milliárd m3 a csővezeték külsejét betonnal burkolták. 1995-ben Németországban is egy újabb vezeték épült az ÉszakiTengertől az emdeni gázelőkészítő üzemig. A vezeték az EUROPIPE I. nevet kapta, hossza 660 km átmérője DN 1100, éves kapacitása 18 milliárd m3/év. Németországban 1993-ban egy orosz földgáz szállítására alkalmas gázvezetéket is átadtak. Az észak-déli irányú gáztávvezeték, a MIDAL (Mitte-Deutschland-Anbindungsleitung) nevet kapta. A 702 km hosszú távvezeték Bunde városától Rehdenen át közvetve érinti Hamburgot, tart egészen Ludwigshafenig. Bunde városától DN 1000-res átmérőjű a távvezeték egészen Reckrodig itt DN 800-ra csökken az átmérő Ludwigshafenig. A vezeték éves kapacitása 12,8 milliárd m3/év. 1998-ban Nagy-Britanniában megépült az első határokon átívelő gázvezeték, az INTERCONNECTOR. A brit Bactontól a belga Zeebrugge-ig húzódik 235 km hosszan a DN900-as vezeték, amelynek éves kapacitása 25,5 milliárd m3. A vezeték fontossága a kétirányú szállítási lehetőségben ezáltal a nemzetközi kereskedelem elérésében nyilvánul meg. 1999-ben két fontos földgáztávvezetékkel bővült Németország hálózata. Ezek a JAGAL és a EUROPIPE II. A JAGAL (Jamal-Gas-Anbindungsleitung) a Yamal orosz gázvezeték németországi ága. A Yamal vezeték Nyugat-Szibériát és a Yamal félszigetet köti össze Európával. A német ág 338 km hosszú Lebustól Rükersdorfig ér. A DN 1400-as vezeték éves kapacitása 24 milliárd m3. Az EUROPIPE II. egy újabb északi tengeri vezeték azonban az eddigiektől ellentétben nem platformot köt össze szárazfölddel, hanem szárazföldet szárazfölddel. Kiindulási pontja Kårstø Norvégia érkezési pontja Dornum Németország. A DN 1100-as vezeték éves kapacitása 24 milliárd m3. A norvég földgáz közvetlen Nagy-Britanniába történő szállítására építették a LANGELED fölgázvezetéket Nyhamna (Norvégia) és Easington (Nagy-Britannia) között. A vezeték 1166 km-es hosszával a Nord Stream távvezeték építése előtt a világ leghosszabb ilyen építménye volt. A távvezeték áthalad a Sleipner platformon ahol átmérőváltás történik. Ugyanis Nyhamna és a Sleipner platform között a vezeték DN 1000-es 250 bar üzemi nyomással, a Sleipner platformtól Easingtonig DN 1100-as 155 7

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

bar nyomással. A két vezetékszakasz éves kapacitása 25,5 milliárd m3 ami a nagybritanniai éves fogyasztás 20 százalékát teszi ki. Az 1980-as évek óta folytak tárgyalások egy Líbiát Olaszországgal összekötő vezetékről. A GREENSTREAM földgázvezeték építése 2003-ban kezdődött. Az 520 km hosszú vezeték a Földközi-tenger leghosszabb tenger alatti vezetéke. A líbiai Mellitah-tól az olaszországi Geláig húzódik, átmérője DN800 üzemi nyomása 200 bar, kapacitása építésekor 8 milliárd m3/év napjainkban 11 milliárd m3/év. [6],[7]

1.6 A liberalizált földgázpiac megteremtése

3. ábra: Gázpiaci modell-típusok (Forrás: Horánszky Beáta: A Földgázpiac Változásai oktatási segédanyag 2005)

A gázpiac egységes liberalizációja előtt Euróában általában monopóliumok uralták a földgázpiacot. Néhány országban integrált nemzeti monopóliumok működtek, ezen vállalatok a földgáz kitermelésén kívül minden egyéb szolgáltatást (pl.: szállítás, tárolás, tranzitálás) ellátak. Legjobb példák erre a nagy britanniai British Gas vagy az írországi BGE. Léteztek kétszintű monopóliumok, ahol a gáz szállítását és tárolásást egy nemzeti monopólium végezte, azonban az elosztási feladatokat egy-egy regionális vállalat látta el amely monopóliumként működött. Ilyen Belgium, Görögország és még néhány Uniós állam felépítése. Franciaországban a Gaz de France (GdF) integrált nemzeti monopóliumként működött emellett működnek kisebb-nagyobb vállalkozások, amelyek lehetnek szállító, elosztó vállalatok. Ehhez hasonlóan működik a spanyol az olasz és a holland gázipar. Németországban alakult ki egyedül a piacgazdaságra hasonlító rendszer. Azonban itt demarkációs vonalakkal csoportosították régiókba az egyes távvezetéki szállító és elosztó vállalatokat. Egy vállalat megépítve a saját vezetékét felrúgta ezt az állapotot. A 2. ábrán szemléletesen láthatóak a fentebb említett modellek. A piacnyitási folyamatok előkészítése sok időt vett igénybe. Itt néhány évszámot tartok fontosnak 8

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

megemlíteni. 1988-ban a Fehér Könyv a belső energia piacról 3 lépésben határozta meg a piacnyitás folyamatát. 1. rögzítette az árak átláthatóságának biztosítását. 2. kiterjesztette a versenyjogot az európai energiaszektor valamennyi területére 3. a belső gázpiac teljessé tételéhez szükségessé tette a TPA érvényesítését az ipari fogyasztók számára. 1990 - 90/377/EC Irányelv kötelezővé tette a villamos áram és a földgáz árának tagállamonkénti közzétételét. 1998. június – 98/30/EC Irányelv a földgázpiac belső szabályzásáról.

Ez

a

rendelet

meghatározza

a

földgáz

szállítási,

tárolási,

rendszerüzemeltetési és a piachoz való valóhozzáférésre vonatkozó engedélyek megadásának követelményeit. A rendelet 2000-ben lépett életbe. Sajnos az indulás ekkor még sikertelen volt, az európai piac nem volt még felkészülve a nyitásra. 2003.június – 2003/55/EC Irányelv a földgázpiac belső szabályozásáról a 2000-res rendelet hibáit és hiányosságait javítja, kiterjesztették az irányelvet minden olyan gázra amely a földgázrendszerbe biztonságosan bejuttatható. Ezen felül a direktíva kimondta, hogy 2004. július 1-ig minden nem lakossági fogyasztó kilép a piacra és 2007. július elsejétől megvalósul a piacnyitás. (Horánszky 2005) [8]

1.7 Alternatív ellátási utak keresése és létesítése Az európai régióban a liberalizált piac megszületése után újabb megoldásra váró probléma adódott a földgáziparban. Ez pedig az Oroszországtól való nagyfokú függőség. Másik problémaként megemlíthetjük a kitermelt mennyiségek csökkenését. A kitermelés csökkenésével az importfüggőség növekszik, még jobban kiszolgáltatva az európai országokat Oroszországnak.. 2011-ben átadták a Nord Stream azaz az Északi Áramlat vezetéket. Az Északi Áramlat ötlete egészen 1997-ig nyúlik vissza, amikor az orosz Gazprom és a finn Neste cégek szerződést kötöttek egy a Balti Tengeren húzódó orosznémet gáztávvezeték építéséről. Az alapos előkészítő munkát követően 2010. január 15én a Finn Öböl partján Viborgban megindult az első kompresszorállomás építése. 2010. április hatodikán engedték a vezeték első elemét a vízbe a svéd partok közelében, hivatalosan 2010. április 9-én kezdték meg az építési munkálatokat a Portovaja-öbölben. Az

első

csővezetéket

2011.

június

21-én

befejezték,

2011

augusztusában

összekapcsolták az OPAL vezetékkel, 2011 szeptemberében érkezett rajta először gáz. A földgázvezetéket párhuzamosra tervezik, egyelőre az egyik ága működőképes. Az Északi Áramlat 1222 km hosszú, így a Langeled vezetéket megelőzve a világ leghosszabb tengeralatti csővezetéke. A csövek átmérője 1220 mm falvastagságuk 38 mm az üzemi nyomás 220 bar éves kapacitása 27,5 milliárd m3. Az Északi-Áramlatot rengeteg vita övezte, hiszen az Oroszországtól való függőséget nem csökkenti, hiszen orosz földgázt szállít, de Nyugat- Európa ellátásbiztonsága érdekében fontos volt a vezeték megépítése.

9

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

A következő bemutatásra szánt vezeték ugyan korábban épült, mint a North Stream, fontossága korántsem akkora. 2006-ban egy újabb interkonnektor vezeték épült NagyBritannia és Hollandia között. A vezeték a BBL (Balgzand-Bacton Line) nevet kapta. A 235 km hosszú vezetékből csupán 5 km helyezkedik el szárazföldön a maradék vezetékszakasz pedig a tenger alatt. A DN 900-as vezeték üzemi nyomása 155 bar, az építéskor a kapacitása 16 milliárd m3/év volt, de egy 2010-es kompresszorállomás fejlesztésének köszönhetően ez a kapacitás 19,2 milliárd m3/évre nőtt, főképp orosz földgázt szállít Nagy- Britanniába. A 3. ábrán látható az elmúlt több mint 50 év fejlődése. Európában a 60-as évek elejétől a 2013-as év végéig több mint 2,2 millió km hosszú vezetékhálózat épült, amely 120,4 millió fogyasztót lát el földgázzal és több mint 1 millió gázüzemű járművet szolgál ki üzemanyaggal.(EUROGAS 2014)

4. ábra Napjaink földgázszállító rendszere (Forrás: entsog Transmisson Capacity Map 2015)

10

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

2. A földgázszállító rendszer fejlődése Közép-Európában Az első fejezetben igyekeztem nagy vonalakban ismertetni a nyugat- európai földgázszállító rendszer fejlődését. Ebben a fejezetben részletesen ismertetem a középeurópai földgázszállító rendszer történetét.

2.1 Lengyelország

5. ábra: Lengyelország földgázszállító rendszere (Forrás: entsog Transmisson Capacity Map 2015) Lengyelországban már a XIX. század közepén folyt szénhidrogén termelés. 1912-ben megépült az első helyi jellegű csővezeték, amely a Boryslaw finomító és gázelőkészítő üzembe szállított kőolajat és földgázt. Mindössze 12km hosszú volt. 1928-ban Lwow (ma Lviv Ukrajna) városába eljutott a földgáz. Az 1930-as években újabb helyi jellegű vezetékek épültek az érőművek és az ipari létesítmények ellátására. A második világháború után átrendeződött országban 1961-től kezdődött meg. 1968-tól 1990-ig intenzív vezetéképítések folytak, ennek köszönhetően a termelt gázmezők földgázzal tudták ellátni szinte egész Lengyelországot. Mint minden európai országban így Lengyelországban is fokozatosan csökkent a városi gáz termelése, azonban itt nem a

11

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

megszokott ütemben történt az üzemek bezárása, hiszen a legutolsó ilyen létesítményt 1997-ben zárták be. 1999-ben a már fentebb említett JAMAL távvezeték megépült Lengyelországon keresztül ezzel nagymennyiségű orosz importlehetőséget adva az országnak. [9]

2.2 Csehország és Szlovákia

6. ábra: Csehország és Szlovákia földgázszállító infrastruktúrája (Forrás: entsog Transmisson Capacity Map 2015)

2.2.1 Csehszlovákia és a későbbi Csehország Az egykori Csehszlovákia területén már az 1930-as években folyt földgáz és kőolajtermelés, a második világháború során a termelést növelték a hadi igények kielégítésére. A háború után még a jó minőségű szén volt az uralkodó energiahordozó. 1965-ben kezdődtek tárgyalások az első szovjet-csehszlovák földgázvezeték építéséről. 1967-re elkészült a Testvériség földgázvezeték csehszlovák szakasza, évi 1 milliárd köbméteres csökkentett kapacitással az ukrajnai termeléskiesésre hivatkozva. Ezért a vezeték csak DN 700-as átmérővel és 55 bar üzemi nyomással épült. Az 1970-ben megszületett újabb megállapodás keretében 1200 km DN1200/DN900-as csőszakasz és három interkonnektor (összekötő vezeték) került megtervezésre. A munkálatok 1971-ben elkezdődtek, 1972- végére már Baumgartenig ért a csővezeték, 1973-ra pedig befejezték a két német interkonnektort. 1975 és 1985 között 556km DN1400-as PN75-ös vezeték épült, ezekhez 5 darab új kompresszorállomás 70MW teljesítménnyel kapcsolódott. 1986tól 1994-ig 865 km DN 1400-as vezeték épült (ez már a mai Csehország terültén értendő, hiszen

1993.

január

1-jén

Csehszlovákia

békésen

kettévált

Csehországra

és

Szlovákiára.). Napjainkban 2400km hosszú vezetékhálózattal, 5 kompresszorállomással (297 MW összteljesítmény) és két német-cseh interkonnektorral rendelkezik Csehország.

12

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

2.2.2 Szlovákia Szlovákia földgázszállító infrastruktúrájának történelme 1993-ig a fentebb leírt Csehszlovákiával azonos. Kiemelt jelentőségű tranzit ország, hiszen a Testvériség földgázvezeték Szlovákián keresztül szállít földgázt Németországba, Csehországba, Ausztriába és közvetve Olaszországba. 2009-ben az Ausztriából érkező szállítások átvételére is alkalmassá vált a szlovák földgázszállító hálózat. 2015-ben befejeződött a magyar-szlovák

interkonnektor

amely

kétirányú

szállítási

kapacitásából

eredően

hozzájárul mindkét ország ellátásbiztonságához és egy majdani közép európai észak-déli gázfolyosó egyik fontos szakasza lesz. [10]

2.3 Ausztria

7. ábra: Ausztria földgázszállító rendszere (Forrás: entsog Transmisson Capacity Map 2015)

Ausztriában az 50-es években találtak először nagyobb méretű földgáz előfordulást Puchkirchenben 1956-ban. Még ebben az évben megalakult az ÖMV cég, amely 1959-re kiépítette az első földgázvezetéket a bécsi gázművekig. 1968-ban az OMV aláírta az első földgázszállításra vonatkozó szerződést és még ebben az évben megindították a szállítási folyamatokat. 1974-ben átadták a TAG- vezetéket, ezzel megindult az észak-déli irányú szállítás az országban és a tranzitszállítások Olaszország felé. 1977-ben megépült az első földalatti gáztároló Ausztriában. 1978-ban elkészült a SOL (Süd- Ost Leitung) távvezeték amely egyben egy szlovén osztrák interkonnektor. 1980-ban a WAG vezeték megépítésével Németország felé is megindult a tranzitszállítás. A WAG (West-AustriaGasleitung) 245 km hosszú DN800-as és egy 124 km hosszú DN1200-as szakaszból álló vezetékrendszer. Oda-vissza irányban képes szállítani, üzemi nyomása 70 bar. 1993-tól Ausztria a norvég Troll gázmezőről földgázt importálhat. 1996-ban megépül a Magyarország számára is igen fontos földgáztávvezeték a HAG (Hungarian- Austrian13

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

Gasleitung). A DN700-as vezeték Ausztriában 48 km hosszú üzemi nyomása 75 bar kapacitása 4 milliárd m3/év. [11]

2.4 Magyarország

8. ábra: Magyarország főbb földgázvezetékei (Forrás: entsog Transmisson Capacity Map 2015) A magyar földgázszállítás története egészen 1914-ig nyúlik vissza. Ebben az évben készítette el az Első Erdélyi Földgázvezeték Rt. a 73 km hosszú Kissármás- TordaMarosújvár földgázvezetéket. Ez volt az akkori Európa leghosszabb földgázvezetéke. 1916-ban

Magyarsáros-

Dicsőszentmárton,

1917-ben

Bázna-Medgyes,

1918-ban

Kissármás- Kolozsvár vezetékek épültek meg. Hazánk az 1920. június 6-iai Trianoni békeszerződést követően elvesztette többek között Erdélyt, így az ott feltárt gázmezőket és megépült gázvezetékeket is. Trianon után az első felfedezés 1937-ben a budafapusztai olajmező volt. 1938. július 15-én amerikai tőkebefektetéssel megalakult a MAORT- Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság. 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntéssel visszacsatolták hazánkhoz Észak-Erdélyt, így az elcsatolt gázmezőket is. Még ebben az évben megkezdte a MAORT az Erőszentgyörgy- NyárádszeredaMarosvásárhely földgázvezeték építését. 1941-ben üzembe helyezték Lispe- Csepel között a zalai 8 colos vezetéket, amely mentén hírközlő légvezeték is működött. Ezzel párhuzamosan az olajipari dolgozók vezetékes földgázzal történő ellátása is megvalósult. 1944-ben

Nagykanizsán

és

környékén

megkezdődött

a

lakossági

célú

földgázszolgáltatás. A második világháború befejeztével az erdélyi területek, velük együtt a gázmezők és vezetékek elvesztek. 1949-ben a zalai 8 colos vezetéken megindul a 14

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

dugós földgázszállítás Budapest felé. A dugós szállítás titka abban rejlett, hogy a szállítandó kőolaj és földgáz egy vezetékben szakaszosan ún. ”dugókkal” elválasztva haladt. 1953-ban a vezeték katódvédelemmel lett ellátva. 1954-ben megalakul a Kőolajvezeték Vállalat siófoki központtal. 1957-60 között megalakul az Országos Gázipari Tröszt (OKGT). 1958-ban megépült a román-magyar interkonnektor (Csenger és Tiszapalkonya között). Ezzel lehetővé vált, hogy a borsodi iparvidék és az új erőművek jó minőségű földgázhoz jussanak. 1954-66 között több vezeték is épült, többek között a Tiszapalkonya- Kistokaj- Miskolc, Kistokaj- Diósgyőr, Kistokaj- Borsodi Vegyi Kombinát, a Hajdúszoboszló-Debrecen,a Hajdúszoboszló- Leninváros-Ózd és elkészült a budapesti körvezeték első üteme. 1966-74 között kiépült a hazai földgáztermelés szállítását biztosító vezetékrendszer a Fedémes-Demjén, Újudvar-Nagykanizsa, a Kápolnásnyék- Pét, az Adony-Budafok, a Kardoskút-Gyula, a Szank-Városföld, a Center-Salgótarján, a Bázakerettye-Nagykanizsa, a Hajdúszoboszló-Debrecen a Kardoskút-Orosháza, a Pusztaederics-Ortaháza valamint Adony-Papkeszi és Városföld Adony II. 1975-ben üzembe helyezték a Tiszaújváros-Kistokaj, a Kistokaj-Borsodi Vegyi Kombinát, az AlgyőKiskundorozsma és a Bázakerettye-Nagylengyel gázvezetéket. 1975. március 16-án Beregdaróc mellett összekapcsolták a magyar és szovjet távvezeték rendszert ezzel megindult a szovjet import Magyarország irányába. 1978-tól a szerb rendszerre csatlakozva megindult a szovjet földgáz tranzitálása Jugoszlávia felé. Az 1980-as években megépült a Mezőszentgyörgy-Lengyeltóti vezeték, ezzel a zalai 8 colos elosztóvezetékké

vált.

Ezen

felül

további

rendszerbővítések

folytak,

valamint

megkezdődött a földalatti gáztárolók kialakítása, ezzel sikerült a „merev” importból adódó szezonális különbségek kiegyensúlyozása. 1983-ban üzembe helyezik azt OTR (Országos Telemechanikai Rendszer) I. állomását és megindult a légi nyomvonal felügyelet.

1990-ben a piacgazdaságra történő átállással az OKGT

megszűnt

jogutódjaként a MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt. jött létre. Természetesen ezután sem álltak le a vezetéképítések. 1992-ben megépült a Körmend-Szentgotthárd, az EndrődKiskundorozsma és a Kiskundorozsma- Horgos II. vezeték, ezzel a jugoszláv tranzit biztonságosabbá vált. 1996-ban elkészült a Szank-Zsana és Szank-Városföld vezeték, ennek eredményeképpen a zsanai tároló feltöltése is megkezdődhetett. Ebben az évben adták át az ország történelmének harmadik működő interkonnektorát a BaumgartenMosonmagyaróvár között húzódó HAG (Hungaria Austria Gasleitung) vezetéket, ezzel az ország ellátásbiztonsága nagyban megnőtt. 2004-ben Magyarországon is megkezdődött a liberalizált piaci korszak. Ezáltal a vezetékek kapacitása értékesített termék lett, kiegészítve a fogyasztásegyensúlyt biztosító szolgáltatással. 2010-ben egy újabb interkonnektort helyezett üzembe az akkor már FGSZ Zrt. és a román Transgaz S.A, ez a létesítmény a Szeged-Arad vezeték. 2011-ben az FGSZ Zrt. és a horvát Plinacro a 15

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

Városföld-Slobodnica vezetékkel a magyar-horvát gáztávvezetéki kapcsolatot nyitotta meg. 2015. július 1-jén pedig hivatalosan is üzembe helyezték a Vecsés- Velké Zilevice vezetéket, ezzel egy szlovák-magyar interkonnektor is megnyílt. A 4. ábrán kiválóan megfigyelhető a magyarországi földgázszállító hálózat fejlődése a vezetékhossz növekedés tükrében. [12]

9. ábra : szállítóvezeték rendszer összhosszának növekedése (Forrás: Tihanyi-Zsuga: Földgázszállító rendszerek tervezése és üzemeltetése (2012))

16

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

2.5 Románia

10.ábra: Románia főbb földgázszállító vezetékei (Forrás: entsog Transmisson Capacity Map 2015) Románia

földgázipara

1920-ig

Magyarországgal

közös,

hiszen

a

-Trianoni

Békeszerződés értelmében-, ebben az évben került román fennhatóság alá Erdély. Itt a már korábban feltárt Kissármás mezőről látták el Torda (Turda), Dicsőszentmárton (Tarnaveni) és Medgyes (Medias) településeket. A gáz nyomáscsökkentésére és az elosztó cégeknek kiadott mennyiség mérésére 1925-ben Medgyes (Medias) mellett megépítették az első gázmérő és nyomásszabályozó állomást. 1927-1928-Torda és Aranyosgyéres (Campia Turzii) mellet is épültek ilyen állomások. A Kissármás mező a termelés következtében vesztett a nyomásából, így a szállítás további biztosítása érdekében 1927-ben megépítették Európa első földgázszállító kompresszorállomását Kissármáson. Az erdélyi csővezetékeken felül Dél- Kelet Romániában is épültek vezetékek a kőolaj mellett termelt gáz elszállítására, Campina és Ploiesti városokig. 1942ig a Magyarországon is megfigyelhető lokális vezetékrendszer építés volt aktív ezen belül is a termelőhelyet a fogyasztóval összekötő célvezetékek. A második világháború a hadiigények

fedezésére,

Romániában

is

a

szénhidrogén

készletek

rohamos

kitermelésével járt. Ez volt az az esemény, amely kiváltotta a romániai gázhálózat lokális 17

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

rendszerről regionális rendszerré történő fejlődését. Ezt mi sem mutatja jobban annál, hogy 1943-ban Bukarest távvezetékes ellátása megindult az akkori román területeken elhelyezkedő kőolaj és földgázmezőkről. 1947-ben megépült az Őrhegy (Botorca)Bukarest vezeték 256 km hosszal DN250 és DN400 között változó átmérővel. Így már az erdélyi földgázmezők is szolgáltattak földgázt a román fővárosnak. 1958-ban Illenbák (Ilimbac) település határában létrehozták Románia és ezzel együtt Európa első földalatti gáztárolóját. 1959-ben megépült a már fentebb említett román-magyar interkonnektor. Ezzel Románia Európa első földgázimportőrévé vált. 1965-ben megépült az első turbókompresszor

állomás

Batani

település

mellett.

1985-ig

összesen

6

kompresszorállomást állítottak munkába 21 kompresszorral, amelyek összteljesítménye 57 MW. 1979-ben megkezdődött a Szovjetunióból az import gáz szállítása, azonban már 1974-től tranzitált Románia Bulgária felé orosz földgázt. A tranzitvezeték 190km hosszú és DN1000-es átmérőjű. 1986-ban újabb tranzitálási megállapodás született a Szovjetunió és Románia között. Ennek értelmében a román félnek meg kellett építenie egy DN1200as 190km hosszú vezetéket. Ez a távvezeték a földgázt Románián keresztül Bulgária, Görögország és Törökország irányába szállította. A Szovjetunió felbomlása után Románia Oroszországgal hosszabbította meg ezt a tranzitszállítási szerződést. 2010-ben a Szeged-Arad vezetékkel újra megépült egy Magyarországot Romániával összekötő interkonnektor. [13]

2.6 Szlovénia Szlovéniában a vezetékes földgázszállítás az 1970-es évek elején vette kezdetét. A Szovjetunióban és Algériában felfedezett földgáz előfordulásokat és a növekvő európai igényeket követően a földgáz gazdaságos és praktikus energiaforrássá vált. Az Ausztriában és olaszosságban épített vezetékek lehetőséget adtak Szlovéniának, hogy földgázfelhasználóvá váljon annak ellenére, hogy nem rendelkezik földgázkészletekkel. A Zmejelski plin céget 1974-ben alapították a szlovéniai földgáz bevezetési program megvalósítására. Az ezt követő három évben a hálózat gerincét alkotó csővezetékek építése megkezdődött. Ezeket három szakaszra bonthatjuk: Ceršak–Rogatec–Vodice–Ljubljana, Vodice–Jesenice, Ljubljana–Nova Gorica–Anhovo 1978-ban kezdődött az orosz gáz szállítása Horvátországon keresztül Szlovéniába. 1980-ig 630 km- ernyi többségében szállító vezetéket építettek, Ljubjanában egy elosztó állomást, ebben az időpontban Ljubjana és Maribor volt a karbantartási központ. Az 198018

Varga Péter Imre as

években

a

szállítóvezetékek

Szakdolgozat bővítése

után

több

mint

1000

km

hosszú

szállítórendszerrel rendelkezik Szlovénia. 1992-től Algéria irányból is lehetőség nyílt földgáz importra. 2001-től Ausztria irányából is lehetőség nyílt földgázbeszerzésre. 2003tól a fogyasztók szabadon választhatják ki a saját kereskedőjüket. 2020-ra tervben van egy magyar-szlovén interkonnektor építése. [14]

2.7 Horvátország Horvátországban 1954-ben kezdődött el az első földgázszállító távvezeték építése Janja Lipatól Zágrábig. A DN150-es vezeték 98 km hosszúságú volt építése 1959-ig tartott, azonban az első szakasza Zágrábtól Ivanić Gradig már 1955-ben elkészült. 1956ban Kloštarból Zágrábba 18 milliárd földgázt szállítottak 5,6 bar üzemi nyomáson. 1963ban az Okoli mező felfedezése egy fordulópont volt a horvátországi gázszállítás történelmében. A szállítórendszer üzemi nyomását 25 és 50 bar közé növelték ezzel lehetővé téve a termelés növelését és a földgáz széleskörű gazdasági felhasználási lehetőségét. Tizenöt évvel később 1978-ban az első nemzetközi vezeték is elérte Horvátországot. A Rogatec-Zágráb vezeték Szlovákián Ausztrián és Szlovénián keresztül szállított földgázt Horvátországba. 2006-ban Pula és Karlovac között épült meg egy 191 km hosszú földgázvezeték kevesebb mint 9 hónap alatt. 2011-ben átadásra került a Drávaszerdahely-Slobodnica távvezeték, így Horvátország már Magyarország felől is importálhat földgázt.[15]

11. ábra: Szlovénia és Horvátország Földgázszállító rendszere (Forrás: entsog Transmisson Capacity Map 2015) 19

Vezetékhossz ezer km

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

180,00 170,00 160,00 150,00 140,00 130,00 120,00 110,00 100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 -

2004

2008

2010

2012

2013

12. ábra: Közép-Európa földgázvezeték hossz növekedése (Forrás: EUROGAS 2014)

(Saját szerk. diagaram) A 12. ábrán látható, hogy az Európai Unió- hoz történő csatlakozás után, (Ausztria esetében már az Európai Unióban, Románia és Horvátország esetén a csatlakozás évétól álltak rendelkezésre adatok) egyes országok elosztó és szállítóvezetékeinek hossza hogyan változott. Ausztriában 8 év alatt több mint 10 ezer kilométer vezetéket építettek. Horvátország esetében megfigyelhetjük a Városföld- Slobodnica vezeték hatását. Csehországban is folyamatos növekedést figyelhetünk meg ez az elosztói hálózat folyamatos bővülése és a Gazelle vezeték építése miatt mutatkozik. Magyarországon is szembetűnő változásokat hozott a két interkonnektor (Szeged-Arad, VárosföldSlobodnica) létesítése. Lengyelország kiugró adatai adminisztrációs okokra vezethetők vissza, 2012-ben sok elosztóvezetéket minősítettek szállítóvezetéknek. Ez okozza a diagramon megfigyelhető kiugró változást.

20

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

3. A hazai interkonnektor kapcsolatok Az interkonnektor a földgáztávvezeték hálózat olyan kapcsolódó eleme, amely a különböző országok gázhálózatait köti össze. A csatlakozó pontokat interkonnektor pontoknak nevezzük. Ezeken a pontokon a földgázszállítás lehet csak egyirányú, de lehet kétirányú is attól függően, hogy az interkonnektor pontot létesítő országok miben állapodtak meg. Magyarországon az interkonnektorok létezése kulcsfontosságú, hiszen ezeken keresztül jut az ország import gázhoz és ezeken a csatlakozásokon keresztül szállítja további országokba a földgázt. A 13. ábrán láthatóak a Magyarországon létező és tervezett interkonnektorok. A tervezett interkonnektort sárga körgyűrűvel ábrázoltam, a már megépült kapcsolatokat sárga körlappal jelöltem.

13. ábra: Magyarország interkonnektorai (Forrás: entsog 2015)

(Saját szerk. térkép)

3.1 A Román vezeték Ezen interkonnektor nem szerepel a fenti térképen, mert már üzemen kívül helyezték, azonban ipartörténelmi szempontból fontosnak tartom megemlíteni. Magyarország Európában

az

elsők

között

létesített

interkonnektor

kapcsolatot.

1959-ben

a

földgázszállító rendszer részeként került átadásra a DN 300 átmérőjű, PN 28 bar üzemi nyomású 200 millió köbméter éves kapacitású úgynevezett „Román” földgázvezeték. A vezeték első szakasza Csenger és Kistokaj között épült meg, így több borsodi ipari létesítmény, mint például a Lenin Kohászati Művek és a Mályi Téglagyár is tudott 21

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

vételezni a jó minőségű földgázból. A hatvanas években a vezetéket meghosszabbították a Borsodi Vegyi Kombinátig, amely speciálisan a magas metántartalmú román gázra épült.

3.2 A Testvériség gázvezeték interkonnektora Bár a hazai földgáztermelés majdnem tíz évig képes volt kielégíteni a hazai szükségleteket,

a

folyamatosan

emelkedő

fogyasztás

és

fejlődés

igényelte

a

Szovjetunióból történő gázimportot. Éppen ezért kiemelkedő jelentőséggel bír az 1975ben Beregovo- Beregdaróc között megépített akkor még szovjet-magyar interkonnektor. A DN800-as vezeték ebben az időben évi egymilliárd köbméteres kapacitással rendelkezett. 1979-ben az orenburgi szerződés hatályba lépésével a szállított kapacitás elérte a 2,8 milliárd köbméteres értéket. A ma már ukrán-magyar interkonnektor folyamatos bővítése során megépült Magyarország legnagyobb átmérőjű DN 1400-as PN 75 bar nyomású vezetéke évi 26 milliárd köbméter kapacitással, amelyből 5,5 milliárd köbméter megszakítható kapacitás.

3.3 A szerb interkonnektor 1978-ban épült meg az az összekötő pont Kiskundorozsmánál ahol Magyarországon keresztül az akkori Jugoszláviába orosz gázt tranzitáltak. A tranzitálás kezdetben lecseréléses módszerrel működött. Ez azt jelentette, hogy a Beregdarócon át kapott orosz gázt Magyarországon használták fel, míg Jugoszláviába algyői földgázt adtak. A szükséges távvezetéki rendszerfejlesztések után 1983-ra épült ki a DN 600-as és DN 700-as összesen 4,8 milliárd köbméteres éves kapacitású összekötő vezetékkapcsolat. Így lehetővé vált a Szeged-Horgos összekötő szakaszon közvetlenül orosz gázt tranzitálni a jugoszláv félnek.

3.4 A nyugati nyitás, a HAG vezeték interkonnektora A rendszerváltás után Magyarországnak lehetősége nyílt Nyugat-Európa felől földgázt importálni. Ezért 1996 őszén üzembe helyezték a DN700 névleges átmérőjű HAG vezetéket, amely a hazai gázszállító rendszert fizikailag is összekapcsolta a nyugateurópai rendszerrel (Pallaghy, 1996.). A távvezeték teljes hossza 119 km, ebből 71 km Magyarországon 48km pedig Ausztrián fut keresztül. Éves kapacitása a mai napig 4,5 milliárd köbméter, névleges üzemi nyomása 75 bar. A távvezeték a baumgarteni kereskedő pontból (CEGH- Central European Gas Hub) szolgáltat orosz és nyugat európai forrásból származó földgázt. A HAG vezeték megépítésével a nyugati importlehetőségek

ellátásbiztonsági

és

hidraulikai

stabilitást

eredményeztek.

A

Dunántúlon megjelent új betáplálási pont a rendszerben nyomásemelkedést jelentett, így szinte teljesen megszűnt ennek a térségnek a betáplálási pontok távolságából eredő 22

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

hátránya. A vezeték érdekessége, hogy bár Ausztria felől jön, a szállított gáz mégis többségében orosz eredetű.

3.5 Az

új

Román

interkonnektor,

a

Szeged-Csanádpalota-Arad

vezeték 2002-ben az FGSZ Zrt. és a TRANSGAZ S.A. szándéknyilatkozatot írt alá egy Romániát és Magyarországot összekötő vezeték létesítéséről. 2008-ban kezdődött meg az interkonnektor építése, amely 2010-re fejeződött be. Ekkor csak a Magyarországról Romániába történő szállítások voltak teljesíthetőek. A vezeték kapacitása évi 1,7 milliárd köbméter, DN 700-as, üzemi nyomása 63 bar. 2014-ben a vezetéket kétirányúsították, bár a román oldalról rendelkezésre álló 20 bar körüli nyomás csak igen kis mennyiségek szállítását teszi lehetővé. Ezzel 1959 után újra működik interkonnektor Magyarország és Románia között.

3.6 A horvát-magyar interkonnektor, Városföld- DrávaszerdahelySlobodnica: A horvát Plinacro és a magyar FGSZ Zrt. 2007-ben előzetes szándéknyilatkozatot írt alá egy interkonnektor és a hozzátartozó vezetékrendszer építéséről. 2008-ban a két cég megállapodott így a munka elkezdődhetett. A 2011-ben átadott DN 800-as vezeték 75 bar üzemi nyomáson évi 7 milliárd köbméteres kapacitással működik. Az építéshez hozzátartozott a városföldi kompresszorállomás bővítése és Báta kompresszorállomás építése, létesítményenként 3-3 darab 7,7 MW teljesítményű kompresszor elhelyezésével.

3.7 A szlovák-magyar interkonnektor, Vecsés-Balassagyarmat-Velké Zilevice: 2012-ben a szlovák-magyar interkonnektor projekt megvalósítására Magyar Gáz Tranzit Zrt. és a szlovák eustream a.s. közös megállapodási egyezményt írt alá egy szlovák-magyar határösszekötő földgázvezeték létesítéséről. A munkálatokat ebben az évben meg is kezdték, a kitűzött határidő 2015. január 1-je volt. 2014 márciusában formálisan ugyan átadták a vezetéket, de a szállítás csak 2015. július 1-jén indult meg. Ezzel a projekttel nőtt a két ország energiabiztonsága ugyanakkor az európai észak-déli gázfolyosó egyik fontos elemévé vált. A DN 800-as vezeték 75 bar üzemi nyomáson működik, kapacitása szlovák-magyar irányban 4,4 milliárd m3/év magyar-szlovák irányban pedig 1,7 milliárd m3/év. A vezetékhez épült egy kompresszorállomás Szada térségében. . Az FGSZ/MGT rendszer kapcsolódása Vecsésen valósult meg. [16], [17]

23

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

4. Az interkonnektorok szerepe Magyaroszág földgázellátásában 4.1 1990-től 1995-ig A bemutatást 1990-től célszerű kezdeni, ugyanis innentől kezdve állnak rendelkezésre adatok az Eurostat adatbázisában. Azonban ezen adatokat csak irányadóként tudtam használni, mert az FGSZ Zrt. adatbázisában az ekkor érvényes köbméter alapú elszámolás szerinti adatok álltak rendelkezésemre. A fogyasztási adatokat a The Titi Tudorancea Bulletin és a CIA World Factbook (mint referencia) adatai alapján szerepeltetem. Import tevékenységre ebben az időszakban egy interkonnektor volt alkalmas ez pedig a Testvériség vezeték Beregovo>Beregdaróc (UA>HU) interkonnektora volt. Az 1. táblázatban 1990 és 1995- között szerepeltetem az interkonnektor import adatait. 1. táblázat: Magyarország földgázimportja 1990 és 1995 között Év Gázmennyiség [Mm3]

1990

1991

1992

1993

1994

1995

6296,51

6044,13

5005,81

5082,33

5497,10

6 452,88

(Forrás: A Magyar Földgázrendszer 2014. évi statisztikai adatai FGSZ Zrt. 2015)

Ezen értékeket összehasonlítva a földgáz kitermeléssel és az éves fogyasztási adatokkal, mutatkozik meg az interkonnektor fontossága. Magyarország az 1970-es évek közepétől földgázbehozatalra szoruló ország. A 2. táblázatban a hazai földgáztermelési adatok láthatóak 1990 és 1995 között. 2. táblázat: Magyarország földgáztermelése 1990 és 1995 között Év Gázmennyiség [Mm3]

1990

1991

1992

1993

1994

1995

4870,50

4983,76

5068,72

5040,4

4842,18

4898,81

(Forrás:The Titi Tudorancea Bulletin 2016)

A 3. táblázatban a bruttó magyarországi fogyasztás adatait szerepeltetem. 3. táblázat: Magyarország földgázfogyasztása 1990 és 1995 között Év Gázmennyiség [Mm3]

1990

1991

1992

1993

1994

1995

11167,011

11027,89

10074,53

10122,73

10339,28

11351,69

(Forrás:The Titi Tudorancea Bulletin 2016)

24

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

Az adatokból jól látható, hogy az éves fogyasztás több mint 40%-át fedezte a magyarországi földgázkitermelés és valamennyivel kevesebb, mint 60%-át orosz import földgázzal elégítették ki. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Szerbia felé történő szállítások folyamatosak voltak, ezen mennyiségekre azonban nem sikerült releváns adatokat találnom. Az Eurostat tábláiban ezen időszakra 1990-ben 836 Terajoule, 1991ben 282 Terajoule mennyiséget találtam, ezek viszont az import és termelési adatokhoz viszonyítva elenyészőek, így további elemzésüket nem tartom fontosnak. A 14. ábrán grafikonon ábrázoltam a fenti táblázatok adatai. Beregdaróc Import

HAG import

Felhasználás

12000

Földgázmennyiség Mm3

10000

8000

6000

4000

2000

0 1990

1991

1992

1993

1994

1995

14. ábra: Magyarország Földgáz- importja, termelése és felhasználása 1990 és 1995 között (saját szerk. diagram) Kék színnel jelöltem a földgázimport értékeket, piros színnel a hazai kitermelés, míg zölddel a földgázfelhasználás adatait. Az ábrán 1992-ben és 1993-ban megközelítőleg egyenlőek az importált és kitermelt mennyiségek a felhasználás is ebben a két évben volt a legalacsonyabb szinten.

4.2 1996-tól 2006-ig 1996-ban a HAG vezeték átadásával Mosonmagyaróvár ponton megkezdődött Ausztria felől az import földgáz betáplálása. Az új importforrás kis mértékű növekedést eredményezett a fogyasztásban. (Ettől az évtől a tranzit szállításra vonatkozó értékek is rendelkezésre állnak, ezen adatokat egy későbbi fejezetben ismertetem.)

25

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

A földgázimport adatai a beregdaróci pontnál 1996-tól 2006-ig a következőképp alakultak 4. és 5. táblázat: A Beregdaróci interkonnektor importforgalma Év

1996

Gázmennyiség [Mm3]

Év Gázmennyiség [Mm3]

8 808,09

1997

1998

1999

2000

2001

6 544,54

6 092,93

6 276,28

6 683,31

6 694,65

2002

2003

2004

2005

2006

8 059,71

9 269,40

8 848,36

9 112,69

8 753,29

(Forrás: A Magyar Földgázrendszer 2014. évi statisztikai adatai FGSZ Zrt.)

1996- ban az előző évektől jelentős eltérést mutat a beregdaróci importmennyiség ez a HAG vezeték nyitása miatti fogyasztásnövekedésnek köszönhető. 1997 és 2001-között az előző öt éves periódushoz hasonlóan alakult az import. 2001-től intenzív növekedés figyelhető meg ez köszönhető az ekkor lejátszódott kedvező gazdasági folyamatoknak és a 2004-es Európai Uniós csatlakozásnak. A 6. és 7. táblázaton a mosonmagyaróvári interkonnektoron keresztül megvalósult szállítás adatai láthatjuk. 6. és 7. táblázat: A HAG vezeték interkonnektorának importforgalma Év Gázmennyiség [Mm3]

Év Gázmennyiség [Mm3]

1996

1997

1998

1999

2000

2001

120,06

1 582,63

2 530,23

2 611,55

2 742,90

2 547,72

2002

2003

2004

2005

2006

2 655,26

2 903,26

2 821,03

2 841,90

2 670,49

(Forrás:A Magyar Földgázrendszer 2014. évi statisztikai adatai FGSZ Zrt.)

Az 1996 őszén üzembe helyezett mosonmagyaróvári interkonnektoron már ebben az évben valamennyivel több mint 120 millió köbméter földgáz áramlott hazánkba. Ez 1997re már több mint másfél milliárd köbméterre emelkedett. Az utána lévő években közel

26

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

állandó szinten folyt a szállítás. A következő két táblázatban a földgáz termelési és fogyasztási adatokat ismertetem. A táblázatban az adatokat kétévenként tüntetem fel.

8. táblázat: Magyarország földgáztermelése 1996 és 2006 között Év Gázmennyiség [Mm3]

1996

1998

2000

2002

2004

2006

4672,28

3879,41

3199,80

3114,85

3058,22

3086,54

(Forrás:A Magyar Földgázrendszer 2014. évi statisztikai adatai FGSZ Zrt.)

A fenti táblázatból jól látható az interkonnektorok szükségessége Magyarországon. Az idő

előrehaladtával

mennyiségeket

az

ország

kizárólag

import

földgázkitermelése útján

tudjuk

csökken,

beszerezni.

így Az

a

szükséges

ellátásbiztonság

szempontjából rendkívül lényeges egy ország számára, hogy minél több országgal alakítson ki interkonnektorokat. 9. táblázat: Magyarország földgázfogyasztása 1996 és 2006 között Év Gázmennyiség [Mm3]

1996

1998

2000

2002

2004

2006

12 827,53

12 261,19

12 034,66

13 393,87

14 441,59

14 215,06

(Forrás:The Titi Tudorancea Bulletin 2016)

Az előző vizsgált 5 éves ciklushoz képest Magyarország földgázfelhasználása növekvő tendenciát mutat, a kitermelés fokozatos csökkenése ellenére. A növekedés 1996-ban több mint másfél milliárd köbméter (1995-höz képest), 2006-ra ez az érték megközelíti a 3 milliárd köbméteres éves növekedést.

Ez a növekedés betudható a HAG vezeték

hatásának és ebben az időszakban lezajlott fokozatos gazdasági fejlődésnek is. A 15. ábrán grafikonon is ábrázoltam ezen tíz éves periódus adatait.

27

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

Beregdaróc import

HAG import

Termelés

2000

2002

Felhasználás

16 000,00

Földgázmennyiség Mm3

14 000,00 12 000,00 10 000,00 8 000,00 6 000,00 4 000,00 2 000,00 0,00 1996

1998

2004

2006

15. ábra: Az interkonnektorok importforgalma és Magyarország földgáz termelése és felhasználása 1996-tól 2006-ig (Saját szerk. ábra) Az ábrán szemléletesen is látható a beregdaróci import mennyiség egyeduralma, a HAG vezeték interkonnektorán beszállított szinte minden évben állandó mennyiségek, a termelés szakaszos csökkenése és a felhasználás 2000 utáni folyamatos emelkedése. A beregdaróci import az ország felhasználásának megközelítően a két harmadát adta, a másik egy harmadot pedig a kitermelt mennyiségek és a mosonmagyaróvári interkonnektoron beáramló földgáz fedezte.

4.3 2006-tól napjainkig 2006-tól Kiskundorozsma interkonnektoron (HU>SRB) megindult az export szállítás Szerbia felé. 2010-ben már Csanádpalota (HU>RO) interkonnektor is teljesített exportszállítást Románia felé. 2011-ben Drávaszerdahely (HU>CR) üzembe helyezésével Horvátország

felé

is

exportált

földgázt

Magyarország.

2014-ben

Beregdaróc

interkonnektor korszerűsítésével Ukrajna felé is exportál földgázt Magyarország. A Balassagyarmatnál felépült szlovák- magyar interkonnektor a legfrisebb FGSZ Zrt. által kiadott jelentés szerint 5,91 millió köbméter import és 4,50 millió köbméter export forgalmat bonyolított 2014-ben. Ezek egyelőre elhanyagolhatóan kicsiny mennyiségek, azonban később nagy fontosságú lesz ezen pontnak a megfelelő működése. Az interkonnektor kapcsolatokkal az ország korábbi, kizárólagos felhasználói struktúrája egy

28

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

közép-európai tranzit és elosztó ország struktúrájává alakult át. Ezek az összekötő pontok a Magyarországgal szomszéd országoknak is előnyösek, mert: 

Szerbia kizárólag Magyarországon keresztül kap orosz gázt.



Horvátország

egyre

inkább

behozatalra

szorul,

ez

legkönnyebben

Magyarországon keresztül valósítható meg. 

A HAG vezeték ugyan nagy mennyiségben orosz gázt szállít mégis egy esetleges

újabb

gázvita

esetén

az

ország

egyetlen

nyugat-európai

földgázforrása 

A szlovák interkonnektor mindkét ország ellátásbiztonságát hivatott erősíteni.



A beregdaróci export ponton keresztül Ukrajna is tud nyugat-európai földgázt vásárolni.



Románia esetében az interkonnektor hidraulikai kiegyenlítést és a nyugati piacok hozzáférhetőségét jelenti.

4.3.1 Import mennyiségek Ebben az időszakban is Beregdaróc és Mosonmagyaróvár interkonnektorok látták el az import feladatokat Magyarországon. Fentebb említettem Balassagyarmat interkonnektor 5,91 millió köbméteres import mennyiségét, ez a másik két interkonnektor importjához képest azonban elhanyagolhatóan kicsi. A 10. és 11. táblázatban a beregdaróci és a mosonmagyaróvári interkonnektor import mennyiségeit láthatjuk. 10. táblázat: Beregdaróc interkonnektor importforgalma Év

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Gázmennyiség

7 889,89

9 417,87

6 064,23

5 004,67

3 605,96

3 576,44

4 381,36

4 828,27

[Mm3] (Forrás: A Magyar Földgázrendszer 2014. évi statisztikai adatai FGSZ Zrt.)

A táblázatból is látható, hogy az Ukrjana felől érkező földgázimport az idő előrehaladtával jelentősen csökkent. Ehhez hozzájárult a 2005- óta ingatag lábakon álló orosz-ukrán gázhelyzet és az ebből 2009-ben kialakult orosz-ukrán gázvita. A másik tényező pedig az egyre csökkenő belföldi fogyasztás. A gázvita utáni néhány évben az importálás nagyobb részét a HAG vezeték végezte. Igaz ez a vezeték is nagy részében orosz földgázt szállít, Németország felől akár, orosz, akár északi-tengeri földgázzal megbízhatóbban tudja ellátni Magyarországot, mint az Ukrajna felől szállító Testvériség vezeték. A másik ok, ami miatt Magyarországnak biztos forrásokból szükséges importálnia, az a fontos tranzitáló szerepe. Szerbia és Bosznia-Hercegovina 100%-os behozatalra szorul földgázból. Ezt a mennyiséget Magyarországon keresztül képes 29

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

beszerezni. Ezért Magyarországnak a biztos források megléte nem csak nemzeti, hanem regionális kérdés is. A 11. táblázatban látható a HAG vezetéken keresztül importált mennyiségek. 11. táblázat: A HAG vezeték interkonnektorán importált mennyiségek Év Gázmennyiség

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2 606,40

1 985,23

3 570,93

4 630,65

4 413,69

4 596,57

3 794,20

4 107,06

3

[Mm ] (Forrás: A Magyar Földgázrendszer 2014. évi statisztikai adatai FGSZ Zrt.)

A beregdaróc irányából a HAG vezeték felé áttolódott import mennyiségeket grafikonon ábrázoltam.

10 000,00

Földgázmennyiség Mm3

9 000,00 8 000,00 7 000,00 6 000,00 5 000,00 4 000,00 3 000,00 2 000,00

1 000,00 0,00 2007

2008

2009

Beregdaróc import

2010

2011

2012

2013

2014

Mosonmagyaróvár import

16. ábra: A beregdaróci és a mosonmagyaróvári import alakulása (Saját szerk. ábra) Az ábra kiválóan szemlélteti a gázvita miatt kialakult és az utána tapasztalható bizonytalanságot Ukrajna felé. A 2008-as értékhez képest 2014-re megközelítőleg 50%os csökkenést tapasztalhatunk a beregdaróci importmennyiségben. A HAG vezeték interkonnektorán szintén a 2008-as szinthez képest megközelítőleg 200%-os növekedés figyelhető meg. A HAG vezetéken a 2009 utáni mennyiségeknél többet fizikailag nem képes szállítani, hiszen éves kapacitása határán mozog. Ezért is lenne szükséges kapacitásnövelő beruházásokat végrehajtani ezen interkonnektoron, hiszen egy esetleges újabb gázvita esetén akár fogyasztáskorlátozás nélkül is lehetne a gázellátást biztosítani, a HAG vezetéken keresztül és a hazai földgáztárolókból. A projektek megvalósítását azonban gátolja a folyamatos földgázfogyasztás csökkenés. Az alacsonyabb felhasználás alacsonyabb

szállított

mennyiségeket

eredményez, 30

az

alacsonyabb

szállítási

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

mennyiségek a földgázszállítói profitot is csökkentik, így a vezetékek megtérülési ideje is növekszik. Minél magasabb a megtérülési ideje egy projektnek, logikusan annál kevesebb támogatottságot kap és a befektetői csoportok is kisebb érdeklődést mutatnak az adott projekt iránt. Végezetül a 17. ábrán összefoglaltam 1990-től 2014-ig a beregdaróci és a

Földgázmennyiség Mm3

HAG vezeték importmennyiségeit 10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 Beregdaróc import

HAG Import

17. ábra: Beregdaróc és a HAG vezeték forgalma 1990-2014ig (Saját szerk. ábra)

31

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

4.3.2 Export mennyiségek 2006-ban a Kiskundorozsmai interkonnektoron történt meg az első exportszállítás 5,41 millió köbméter földgázt exportált Magyarország Szerbia felé. Ezzel Magyarország is földgázexportáló országgá vált. 2010-ben Csanádpalota interkonnektoron keresztül Románia felé is megindult az export szállítás. 2011-ben A horvát-magyar interkonnektor átadásával Horvátország felé is megindult az export. 2013-ban A beregdaróci pont párhuzamosításával Ukrajna felé is exportál Magyarország. Az exportált mennyiségeket a 12. táblázat tartalmazza 12. táblázat: Az interkonnektorok export adatai

Év

Export (Drávaszerdahely) Mm3

Export (Csanádpalota) Mm3

Export (Kiskundorozsma) Mm3

Export (Beregdaróc) Mm3

2007

0,00

0,00

20,94

0,00

2008

0,00

0,00

23,18

0,00

2009

0,00

0,00

85,69

0,00

2010

0,00

49,53

177,91

0,00

2011

63,82

452,75

50,03

0,00

2012

296,14

490,23

49,05

0,00

2013

213,38

122,24

0,00

1126,80

2014

79,66

60,81

18,90

575,66

2015

20,18

19,84

13,41

411,70

(Forrás: A Magyar Földgázrendszer 2014. évi statisztikai adatai FGSZ Zrt.)

Horvátország felé 2011-ben kezdődött exportálás 2012-re robbanásszerű növekedést mutat, 2013-ban az előző évi mennyiséghez képest kismértékű csökkenés figyelhető meg. 2014-ben pedig az indulás évéhez hasonló mennyiség került exportálásra. Ebben az évben az uralkodó exportmennyiséget a beregdaróci export ponton szolgáltatta Magyarország. 2013-ban Ukrajna felé volt a legmagasabb az export mennyisége, meghaladta az 1 milliárd köbmétert.

32

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

Az interkonnektorokon megvalósult szállítások értékeit grafikonon is ábrázoltam. 1 200

Földgázmennyiség Mm3

1 000

800

600

400

200

0 2006 2007 2008 Drávaszerdahely export

2009

2010

Kiskundorozsma export

2011 2012 2013 Csanádpalota export

2014

Beregdaróc export

18. ábra: Az interkonnektorok exportszállításai (Saját szerk ábra) A grafikonon az uralkodó mennyiséget a beregdaróci export teszi ki. Ez 2013-ban 1,2 milliárd fölötti mennyiség volt. A Csanádpalota export interkonnektor dinamikus mennyiségnövekedését intenzív csökkenés figyelhető meg. Kiskundorozsma esetén 2010 kivételével megközelítőleg állandó szinten voltak az exportszállítások. Drávaszerdahely esetében a Csanápalotai sémát figyelhetjük meg. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy ezek a mennyiségek és növekedésük csak saját léptékükben kiemelkedőek a földgázimporthoz képest elenyésző mennyiségek.

4.3.3 Tranzit mennyiségek Az import-export forgalom mellett fontosnak tartom megemlíteni a Magyarországon keresztül tranzitált mennyiségek szerepeltetését. A következő adatok a Kiskundorozsmai interkonnektor ponton Szerbia és néhány balkáni országok felé szállított mennyiségek. A tranzit

legalább

olyan

fontos,

mint

az

export,

hiszen

ez

a

fogadó

ország

ellátásbiztonságában kulcsfontosságú és a tranzitország pedig nem tudná tovább szolgáltatni a földgázt így elesne az extraprofittól. 1995-től állnak rendelkezésemre adatok további elemzésre ezeket az adatokat használom. A 13. táblázatban szerepeltetem a tranzitszállítás adatait

33

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

13. táblázat: A tranzitszállítás adatai 1995-től 2014-ig Év 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Tranzit mennyiség Mm3 988,05 2 099,20 2 138,01 1 959,08 1 241,70 1 281,68 1 690,48 1 820,62 2 043,92 2 526,78 2 570,06 2 386,93 2 403,72 2 426,82 1 684,84 2 001,78 2 194,54 2 001,78 1 942,52 1 562,19

(Forrás: A Magyar Földgázrendszer 2014. évi statisztikai adatai FGSZ Zrt.)

A táblázatból látszik, hogy a tranzitált köbméterek 1,5 és 2,5 milliárd köbméter között változnak. Ezek a mennyiségek igen jelentősek, ha például 1995 és 2006 között összehasonlítjuk a hazai kitermeléssel, láthatjuk, hogy a hazai termelés felének- egy harmadának megfelelő földgázt tranzitált Magyarország. A 12. ábrán a tranzitszállítás adatait ábrázoltam

34

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

3 000

Földgáz-Tranzit [Mm3]

2 500 2 000

1 500 1 000

500 0

Év

19. ábra: Földgáz tranzit mennyiségek 1995-2014 (Saját szerk. ábra) A grafikonon megfigyelhető egy sajátságos periodicitás 2001-től 2009-ig és kisebb méretekben 2009-től 2014-ig. 2009-ben az orosz-ukrán gázvita hatása kiválóan megfigyelhető az ábrán.

4.4 Az interkonnektorok a földgázfogyasztás tükrében Az interkonnektorok forgalmának bemutatása után fontosnak tartom bemutatni Magyarország és a környező országok földgázfogyasztásának alakulását. Hiszen a növekedett kapacitásoknak és a sokrétű szállításnak akkor lehet bármilyen gazdasági és anyagi haszna, ha az adott gázmennyiséget el is fogyasztják. A fogyasztási adatok trendjét legjobban az Eurostat oldalán lévő táblák feldolgozásával tudom szemléltetni. Az elmúlt szűk egy évtizedben Magyarországon úgy, mint a környező országokban csökkenő tendenciát mutat a földgázfelhasználás. Hazánkban 1990-től 2010-ig folyamatosan csökkenő ipari felhasználás szintjét lakossági felhasználás vette át. 2012 után azonban ezen fogyasztás is csökkenésnek indult, mivel egyre több háztartás tért át más alternatív energiahordozóra

(tűzifa,

szén,

más

fosszilis

földgázfogyasztás adatait a 20. ábrán ábrázoltam.

35

megújuló

energiaforrás).

A

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

20. ábra: Magyarország Földgázfelhasználása (Forrás: Eurostat 2016) Ausztria földgázfogyasztása mutat egyedül növekvő trendet hazánk szomszédos országai közül. Érdekesnek tartom megjegyezni az ipar dominanciáját és a közlekedés és szállítás jelentős részarányát. Magyarországhoz képest jóval alacsonyabb a lakossági célú felhasználás annak ellenére, hogy Ausztria fogyasztása megközelítőleg 50 Petajoulelal elmarad Magyarországhoz képest 2014-ben.

21. ábra: Ausztria földgázfelhasználása (Forrás: Eurostat)

36

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

A 20. és 21. ábrát összehasonlítva látszik legjobban a két ország földgázfogyasztása közötti különbség. Szlovénia földgázfogyasztását vizsgálva szintén egy regionális végletre találhatunk. Ugyanis 30 Petajoule-os fogyasztással a régió messze legkisebb fogyasztó állama, itt is csökkentő tendenciát mutat a fogyasztás. Annak a tekintetében, hogy Szlovéniának ilyen alacsony a földgázfelhasználása és nincs földalatti gáztárolója, a tervezett interkonnektor megépítésével úgy vélem, bértárolás szempontjából mindkét országnak előnyére válna a kapcsolat.

22. ábra: Szlovénia földgázfelhasználása (Forrás: Eurostat)

Horvátországban 2010-es csúcsponttól szintén csökken a földgázfogyasztás. Így a 2011-ben befejezett interkonnektor kapacitás kihasználása elmaradt a várttól. A fogyasztás megoszlását tekintve kiugróan magas a nem energetikai célú felhasználás ez érthető, hiszen Horvátországnak fejlett vegyipara és fejlett vegyipari üzemei vannak. A nagyobb szektorokon belül a többi országhoz hasonló eloszlás mutatkozik.Horvátország földgázfogyasztása a 23. ábrán látható.

37

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

23. ábra: Horvátország földgázfelhasználása (Forrás: Eurostat)

Szerbia esetében az adatok valódiságát a délszláv háború után tudja garantálni az Eurostat adatbázisa. Szerbia 2014-es földgázfogyasztása éppen meghaladja Szlovénia fogyasztását. 2008-ban figyelhetünk meg egy nagyobb mértékű törést a diagramon ez után a törés után meredeken csökkent a földgázfelhasználás, majd négy évnyi lassú növekedés után ismét egy törést mutat a diagram.

24. ábra: Szerbia földgázfelhasználása (Forrás: Eurostat 2016)

38

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

Románia földgázfelhasználása is sajátosságokat mutat a régión belül. A fogyasztás olyan mértékűre csökkent, hogy néhány százalékos import forgalmon kívül saját termelésből tudja az ország a fogyasztását kielégíteni. Éves fogyasztása megegyezik Magyarország fogyasztásával, tekintve Románia lakosságát, területét és ipari üzemeit ez igen csekély mennyiség. Az 1990-es évek elején a gazdaság összeomlását követően nagy csökkenés figyelhető meg, amelyet egy „visszapattanás” követ. A visszapattanás után 2006-ig lassú növekedés tapasztalható, majd felhasználás csökkenés napjainkig.

25. ábra: Románia földgázfelhasználása (Forrás: Eurostat 2016)

Szlovákia földgázfelhasználása a régió többi országával összehasonlítva terület és népesség alapján magasnak mondható. Itt a közlekedés felhasználása különlegesen magas 2006-ban 20 Petajoule mértékű, ez az érték ebben az évben Szlovénia földgázfelhasználásának kétharmada volt. Szlovákia esetében ez a rendkívül magas fogyasztás mondhatni teljesen természetes, hiszen rendkívül fontos tranzitország. A fogyasztás itt is csökkenő trendet mutat. Szlovákia számára katasztrófát jelentene bármelyik alternatív szállítási útvonal megvalósulása, hiszen így tranzit szerepe megszűnne, ezen felül jelentős jövedelemforrástól esne el az ország. A szlovák-magyar interkonnektor

jelenlegi

formájában

képtelen

mennyiségeket, melyeket jelenleg is szállít Szlovákia.

39

lenne

szolgáltatni

azon

tranzit

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

26. ábra: Szlovákia földgázfelhasználása (Forrás: Eurostat 2016)

A fejezetben ismertetett felhasználási adatok és a csökkenő trend nem indokolja további interkonnektorok építését, bővítését. Szerintem fontosak nem csak egy ország, hanem a régió számára is. Még ha nem is történik szállítás ezeken a csővezetékeken egy esetleges vészhelyzet, vagy nem várható fogyasztásnövekedés esetén rendelkezésre állnak az itteni kapacitások. Az európai földgáztermelés előreláthatólag csökkeni fog. Ha a földgázfelhasználás nem csökken oly mértékben, mint ahogy a termelés, akkor a földgáz behozatali igénye magasabb lesz az EU-nak, mint amilyen napjainkban. A megnövekedett importszükséglet kielégítésében igen nagy szerep fog jutni a határon átívelő vezetékkapcsolatoknak.

Ha

viszont

a

csökkenő

trend

alapján

fog

alakulni

a

földgázfogyasztás, akkor már a fentebb említett ellátásbiztonsági okokból tartom fontosnak az országok közötti földgáztávvezetéki kapcsolatokat.

40

Varga Péter Imre

5. A

földgáztárolók

Szakdolgozat

szerepe

Magyarországon

és

a

környező

országokban A földgáztárolók egykori letermelt gázmezők átalakításával jönnek létre. Jelentőségük a téli időszakban mutatkozik meg, hiszen a megnövekedett igényeket ezekből a tárolókból lehet gyorsan és rugalmasan kielégíteni. Magyarországon a kereskedelmi üzemeltetésű tárolók mellett egy stratégiai célú tároló is épült. A kereskedelmi tárolók kapacitásaival szabadon folyhat a kereskedelem, így például külföldi érdekeltségű cégek is tároltathatnak Magyarországon földgázt. Ezt nevezzük bértárolásnak. A stratégiai kapacitás kereskedelmi forgalomban nem vehet részt. A földgáztárolók fontos adatai, a napi ki és betárolási mennyiség, a kapacitás és a párnagáz mennyisége. A napi ki és betárolási adatokkal a földgáztároló maximális napi gázforgalmát adja meg, a tároló sérülése nélkül. Hosszú távon nem szabad ezeket az értékeket túllépni. A kapacitás a földgáztárolóban mobilisan elhelyezhető földgáz mennyiségét adja meg, ezt szokták mobilgáz kapacitásnak is nevezni. A párnagáz a földgáztároló működését (megfelelő rétegnyomás) biztosító gázmennyiség, ha ezt kitermelik az nagy valószínűséggel a földgáztároló tönkremeneteléhez vezet.

41

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

5.1 Magyarország kereskedelmi földgáztárolói

27. ábra: Kereskedelmi földalatti földgáztárolók Magyarországon (Forrás:MFGT Zrt. ) Magyarországon a gáztároló létesítmények porózus kőzetekből épülnek fel. A legtöbb esetben a kőzet homokkő, (Hajdúszoboszló, Pusztaederics, Kardoskút, Szőreg), ez alól egy eset a kivétel (Zsana) ahol mészkő anyagú a tároló. Magyarországon az első földalatti gáztárolás szempontjából fontos létesítményt Őriszentpéter közelében építették meg. Itt a helyben termelt földgázt tárolták a téli fűtési időszakra és Budapest gázigényét igyekeztek kielégíteni vele. Azonban a földgázigény növekedése további létesítmények létrehozását tette szükségessé. 1978-ban Kardoskút térségében

részben

leművelt

földgázmezőket

alakítottak

tárolóvá.

1979-ben

Hajdúszoboszlón és Pusztaedericsen is üzembe helyeztek két tárolót. 2006-ban készült el a Szőreg-1 telep stratégiai tározóvá alakítására kiírt terv, a tárolót pedig 2009. október 1jén

adták

át.

Jelenleg

négy

kereskedelmi

igényeket

kielégítő

tároló

üzemel

Magyarországon. Ezek Zsana, Kardoskút, Hajdúszoboszló és Pusztaederics és egy stratégiai tároló ez pedig Szőreg-1. A kereskedelmi tárolókat a Magyar Földgáztároló Zrt. üzemelteti, Szőreg-1-et pedig az MMBF Zrt. A következőkben a kereskedelmi felhasználású földgáztárolókat mutatom be.

42

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

5.1.1 Zsana Zsana falu térségében 1978-ban kezdődött a szénhidrogén kutatás.1982-92 között mintegy négy milliárd m3 gázt termeltek ki a zsanai gáztelepekből, ezután 1992-ben megkezdődtek a zsanai gáztároló építési munkálatai. A tároló üzembe helyezésekor a kapacitása körül-belül 600 millió köbméter volt.1996-ban került sor az első kitárolásra. Ekkor a kitárolási kapacitás megközelítette a nyolc millió köbmétert Geológiai adottságainak köszönhetően Zsana a legrugalmasabb tároló Magyarországon. A mészkő tároló 1695-1780 m tengerszint alatti mélységében négy réteg vesz részt tárolásban. Az évek során több lépcsőben fejlesztett tároló kapacitása 2008-ra 1570 millió köbméterre nőtt. A kitárolási kapacitás 24 millió köbméter- a betárolási pedig 10,2 millió köbméterre emelkedett naponta 2008-ban újabb beruházás kezdődött 32 milliárd forint értékben a tároló bővítésére. 2009-ben a projekt befejeződésével a tároló kapacitása 600 millió köbméterrel bővült így megközelíti a 2,2 milliárd köbméteres kapacitást. A napi kitárolási kapacitás 28 millió köbméterre ( A földgázszállító rendszeren ebből 21,0 millió köbméter a nem megszakítható kapacitás) a napi betárolási kapacitás pedig az új turbókompresszornak köszönhetően 17 millió köbméterre nőtt.

5.1.2 Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló egykor Magyarország legjelentősebb földgázlelőhelye volt. Az 1950-es évek végén feltárt és az 1960-as évek elején termelésbe állított mezőkkel köszöntött be a földgáz korszaka Magyarországra. A hatvanas évek végétől a hajdúszoboszlói mezőből évente mintegy 1,8 milliárd köbméter földgázt hoztak felszínre. A tároló kialakítása 1977ben kezdődött meg.1981-ben a tároló 35 kútja 400 millió köbméter földgáz befogadására volt képes. Természetesen itt is folyamatosan fejlesztettek ennek során a kapacitás elérte az 1,4 milliárd köbméteres értéket. Az 1990-es években indult meg a tároló hossztávú kapacitását biztosító projekt. Napjainkban 1,64 milliárd köbméter éves kapacitású tároló napi kitárolási kapacitása 19,8 millió köbméter naponta a betárolási kapacitás értéke 10,3 millió köbméter naponta.

5.1.3 Pusztaederics .A tároló a hahót-edericsi letermelt földgázmező átalakítása révén jött létre. A tároló kialakításának gondolata az 1970-es években merült fel. Az 1972-79 közötti időszakban már 5 korábbi földgázkitermelő kutat kísérleti jelleggel elkezdtek gáztárolásra használni. 1979-re elkészült további 7 kút, amikor is hivatalosan is földgáztárolóvá minősítették a létesítményt. Ekkor az összesen 12 kút 100 millió köbméteres éves kapacitással rendelkezett. 1988-ban ezt a kapacitást 100 millió köbméterrel növelték meg. 1991-ben további fejlesztések során újabb kutak létesültek. A jelenlegi névleges kapacitás 340 millió 43

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

köbméter. A napi kitárolási kapacitás 2,9 millió köbméter, míg a betárolási kapacitás napi 2,5 millió köbméter. A tároló működését biztosító párnagáz mennyisége 266 millió köbméter. Nemrég fejeződött be a tároló élettartamának meghosszabbítására irányuló projekt. A pusztedericsi létesítmény a Dunántúl egyetlen földgáztárolója, ezzel fontos szerepet játszik az ország nyugati részében a nagynyomású vezetékrendszer hidraulikai egyensúlyának fenntartásában.

5.1.4 Kardoskút Kardoskút és Pusztaszőlős környékén 1960-ban találtak egy valamivel több, mint 1 milliárd köbméter kitermelhető földgázt tartalmazó mezőt. A kitermelés 1966-ban kezdődött meg. Miután a telepet letermelték, 1978-ban indították meg a földgáztárolást, akkor még csak 7 kúttal. 1980 és 1984 között a tárolót bővítették, ez magával hozta új felszíni létesítmények építését és új kutak fúrását. A földgáz tárolására alkalmas homokkő tároló átlagos mélysége 1.000-1.100 m. A kardoskúti tároló napjainkban 21 termelő és 8 monitoring kúttal üzemel. Mobilgáz kapacitása éves szinten 280 millió köbméter, napi kitárolási kapacitása 3,2 millió köbméter, napi betárolási kapacitása 2,35 millió köbméter [18]

5.2 Magyarország stratégiai földgáztárolója

28. ábra: A Szőreg-1 stratégiai földgáztároló elhelyezkedése (Forrás: entsog 2015) (Saját szerk. térkép) A

Szőreg-1-es

telepet

1967-ben

állították

termelésbe,

a

mezőn

kőolajat

termeltek.1994-től a kőolaj mellet földgázt is termeltek a mezőn. 1997-ben egy 3D-s 44

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

szeizmikus mérés kimutatta, hogy a Szőreg 1-es egy jól tagolt nagy vastagságú rétegtelep, felsőpannon homokkő tárolókőzettel. 2006-ban leállították a gáztermelést ám még ebben az évben megszavazta az Országgyűlés egy stratégiai tároló létesítését. A választás Szőreg-1-re esett. Még 2006 végén elkészültek a tervek és 2009 október 1-jén át is adták az 1900 millió köbméteres éves kapacitással rendelkező stratégiai tárolót. A tároló érdekessége, hogy 1200 millió köbméter stratégiai célú és 700 millió köbméter kereskedelmi célú megosztott kapacitással rendelkezik. A stratégiai célú készlet csak miniszteri engedéllyel szabadítható fel. A tároló napi csúcs kitárolási kapacitása 25 millió köbméter betárolási kapacitása 12,7 millió köbméter. [19] A környező országok földgáztárolóinak részletes ismertetését az 2-es számú Melléklet tartalmazza. Magyarország földgáztárolásra vonatkozó adatai a 14. táblázatban láthatóak. 14. táblázat: A földgáztárolók tárolási adatai (2004-2014)

(Forrás: A Magyar Földgázrendszer 2014. évi statisztikai adatai FGSZ Zrt.)

5.3 A földgáztárolók jelentősége a régióban A földgáztárolók Magyarországon és a környező régiókban elsősorban a téli növekedett fogyasztási igények kielégítésére szolgálnak. Magyarország rendelkezik a régió egyetlen stratégiai földgáztároló kapacitásával. A 14. táblázatban ábrázoltam a régió fontosabb földgáztárolási kapacitásokat.

45

Varga Péter Imre

Szakdolgozat 15. táblázat: A régió földgáztárolási kapacitásai

Ország

Működő tárolók

Működő

Épülő

Tervezett

száma [db]

mobilgáz

mobilgáz

mobilgáz

kapacitások

kapacitások

kapacitások

[Mm

3]

3

[Mm ]

[Mm3]

Ukrajna

13

31 950

0

0

Szlovákia

2

3135

0

890

Ausztria

9

8250

0

0

Horvátország

1

533

25

0

Szerbia

1

450

350

0

Románia

7

3050

0

1600

Magyarország

5

6330

0

0

(Forrás: A Magyar Földgázrendszer 2014. évi statisztikai adatai FGSZ Zrt.)

A régióban a harmadik legmagasabb földgáztárolási kapacitással rendelkező állam Magyarország. Ausztria esetében a kapacitások a baumgarteni Gas Hub és a német határ mentén helyezkednek el. Mindkét esetben szállítási kiegyenlítő feladatokat látnak el. Másodlagosan a hazai fogyasztási szükségleteknek megfelelően történik belőlük a kitárolás. Ukrajna kimagaslóan magas kapacitását is a szállítórendszeri kiegyenlítő feladatok szükségességével magyarázhatjuk. A többi országban a kapacitások annyira alacsonyak, hogy a téli fogyasztási kilengések esetén sem tudják biztosítani a megfelelő mennyiségeket. Ezeket a magasabb tárolási kapacitással rendelkező országok (pl.: Magyarország, Ausztria) bértárolási szolgáltatást nyújtanak. Ismerve az interkonnektorok által nyújtott lehetőségeket, Magyarország számára komoly lehetőségek rejlenek a bértárolásban. Azonban a jelenlegi gazdasági helyzet és földgázfelhasználási tendencia a tárolók leépítését tartaná szükségesnek, hosszabb távon ez rendkívül gazdaságtalan és felelőtlen döntés lenne. A földgáztermelés csökkenésével a tárolók egyre nagyobb fontosságot fognak kapni. Sajnos a jelenlegi tárolási árak (1,5-2 Euró/MWh) igen komoly hátrányba hozzák a földgáztárolók üzemeltetőit, ezzel is lassítva vagy gátolva a szükséges fejlődési folyamatokat.

46

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

5.4 Jövőbeni lehetőségek a földgáztárolásban. Néhány példával is szeretném érzékeltetni a földgáztárolók és a földgáztárolás fontosságát. Az előrejelzések szerint a földgáztárolási igény a jövőben növekedni fog, mégpedig: 

Az európai import kiszolgáltatottság növekedni fog. A messziről érkező földgáz, hogy megőrizzük a rugalmasságot a szállítórendszerben célszerű lesz tárolni



A fogyasztáscsökkenés ellenére a csúcsfogyasztási igény meg fog maradni.



A

földgáz

a

legtisztább

fosszilis

energiahordozó.

Kitűnő

társa

lehet

későbbiekben a megújuló energiaforrásoknak. Akár szél- akár napenergiával állítunk

elő

áramot,

sajnos

nem

tudjuk

raktározni.

Azonban

ezen

árammennyiséggel földalatti tárolókat lehet tölteni, napsütés vagy szél hiánya esetén az így eltárolt mennyiségeket erőművekben felhasználva kiegészítő erőforrásként egy fenntartható és logikusan működő szinte zöld villamos áram termelő rendszert lehet kialakítani. 

A távolabbi jövőben a földgáztárolók átalakulhatnak nem földgáz típusú gázok tárolására alkalmas tárolóvá. Például, megújuló energiával előállított hidrogén, vagy szintézis gáz tárolására is alkalmasak lehetnek, így képletesen is de megoldott lehetne a villamos áram tartós tárolása.

Spanyolországban a földgáz és megújuló energia összekapcsolására sikeresen létrehoztak egy működő rendszert. Itt csak a módszer ismertetését tartom fontosnak, hiszen a spanyol földgázforgalom és a 14. táblázatban látható tárolói forgalom nem mutat semmilyen egyezést. A logikáját ezen rendszernek a fejezetben már ismertettem. A 29 ábrán látható 2 nap villamos-energia mérlege. [20]

47

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

29. ábra: A gáztároló és a villamosenergia rendszer együttműködése (Forrás: GIE The value of gas storage questions and answers, 2015)

Az ábra bal oldalán egy szélmentes napot láthatunk, itt az áramtermelés gerincét a földgáz nyújtja. Jobb oldalon egy szeles nap diagramját láthatjuk, ebben az esetben a szél volt az uralkodó áramtermelő. A másik érdekesség, hogy földgázból mindig az aktuális szükségletnek megfelelő mennyiséget lehet kiengedni a tárolóból ezzel is szabályozva a gázfogyasztást. Majd a tárolót a szél által termelt felesleges villamos energiával tölthetjük. Így megvalósíthatjuk a felesleges áram „elraktározását”. [20]

48

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

6. A tíz éves gördülő fejlesztési terv projektjei Ebben a fejezetben csak a Magyarországot és a szomszédos országokat érintő projektek elemzését tartottam lényegesnek, hiszen az entsog TYNDP 2015 256 projektjének töredéke érinti szakdolgozatom témáját. Az osztályozásnál segítségemre volt az FGSZ Zrt. honlapján található Javasolt PCI Projektek Publikálása oldal.

30. ábra: Románia-Magyarország-Ausztria szállítási folyosó. (Forrás: FGSZ Zrt. 2016)

TRA-N-018 Városföld-Ercsi-Győr vezeték (6.24.9, 6.24.1, 6.24.6, 6.24.5, 6.24.4) A projekt 220 km hosszú, DN1000, PN100 méretű földgázszállító vezeték létesítését célozza Városföld és Győr között. A fejlesztés biztosítja a magyar/osztrák határpont kapacitását 14,4 Mm3/nap (153 GWh/d) mértékig Ausztria felől Magyarország felé és Magyarország felől Ausztria felé. TRA-N-061 Ercsi-Százhalombatta vezeték A projekt 11 km hosszú, DN800, PN63 méretű földgázszállító vezeték létesítését célozza Ercsi és Százhalombatta között. A fejlesztés biztosítja a Vecsés 4 összekötési pont kapacitását 14,4,0 Mm3/nap (127,6 GWh/d) mértékig Szlovákia felől Magyarország felé és Magyarország felől Szlovákia felé, illetve az MGT Szadai Kompresszor állomás bővítésével biztosítani tudja ugyanezt a kapacitást a magyar/szlovák határponton Balassagyarmatnál.

49

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

TRA-N-123 Városföld kompresszorállomás bővítése A projekt 1 db 5,7 MW teljesítményű kompresszoregység létesítését célozza Városföld kompresszorállomáson. A fejlesztés biztosítja a magyar rendszer rugalmasságát a szomszédos országokból érkező földgáz továbbítását. TRA-N-286, TRA-N-377 Román-magyar reverse flow a magyar szakaszon A projekt 3 db 4,5 MW teljesítményű kompresszoregység létesítését célozza Csanádpalota mérőállomáson. A fejlesztés biztosítja a magyar/román határpont teljes kapacitását 4,4 Mrdm3/év 12,0 Mm3/nap (127,6 GWh/d) mértékig Románia felől Magyarország felé, és Magyarország felől Románia felé is. TRA-N-380 BG-RO-HU-AT transmission corridor A projekt az alábbi infrastruktúra létesítését tartalmazza: 1 km hosszú, DN1050, PN100 méretű összekötő vezeték a Román/magyar határ és Csanádpalota között; 47 km hosszú DN1000, PN63 méretű vezeték Csanádpalota és Algyő között; 69 km hosszú DN1000, PN100 méretű vezeték Algyő és Városföld között; 70,3 km hosszú, DN1000, PN75 méretű vezeték Győr és Osztrák/magyar országhatár között; Csanádpalota és Mosonmagyaróvár Mérőállomás bővítése, Algyőn vagy Csanádpalotán egy 54 MW teljesítményű kompresszorállomás építése, a mosonmagyaróvári kompresszorállomás bővítése egy 5,7 MW teljesítményű kompresszoregységgel. Ez az érintett útvonalon alkalmas 12 Mrdm3/év gázmennyiség fogadására Románia felől, és akár 10 Mrdm3/év mennyiség továbbszállítására Ausztria felé.

50

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

31. ábra: BG-RO-HU-AT szállítási folyosó (Forrás: FGSZ Zrt 2016)

TRA-N-325 Slovenian-Hungarian interconnector A projekt 40 km hosszú DN500, PN63 méretű földgázszállító vezeték létesítését célozza Nagykanizsa és Tornyiszentmiklós, 1 km hosszú DN500, PN75 méretű földgázszállító vezeték létesítését célozza Tornyiszentmiklós és a szlovén/magyar határ között, valamint 2 db 4,5 MW teljesítményű kompresszoregység létesítését Nagykanizsa közelében. A fejlesztés biztosítja a magyar/szlovén határpont kapacitását 1,2 Mm3/nap nem megszakítható és 2,4 Mm3/nap megszakítható kapacitás (összesen 1,3 Mrdm3 max 3,6 Mm3/nap) mértékig Szlovénia felől Magyarország felé és Magyarország felől Szlovénia felé. Az első 2013-as PCI listában a fentieken kívül szerepelt a TRA-N-019 szá mú „Csepel leágazó vezeték” amelyet a következő PCI projekteknél az FGSZ nem kíván szerepeltetni. A TRA-N-124 „Dunántúl szagosítás” átalakítása projekt 2016-ban megvalósul. A projektek az első, 2013-ban megkezdett kiválasztási folyamat eredményeképpen PCIstátust kaptak a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek 51

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

uniós listája tekintetében történő módosításáról szóló 1391/2013/EU bizottsági rendelet alapján. A „közös érdekű", az éghajlat-változási, piacintegrációs és az ellátásbiztonsággal kapcsolatos célok szempontjából fontos projektek számára a 347/2013/EU rendelet egyszerűsített engedélyeztetési eljárást biztosít, emellett a PCI-cím megszerzése feltétele az újonnan felállított Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (Connecting Europe Facility, CEF) történő támogatás igénylésének is. Az FGSZ Zrt. által jelölt projekteket tartalmazza a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2309/2014. számú határozatával részben jóváhagyott 2013. évi 10 éves fejlesztési javaslata. Az új uniós PCI-kiválasztási folyamat keretében az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított 2014 decemberében. A jelölt projektek listája elérhető a Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának honlapján (http://ec.europa.eu/energy/index_en.htm), valamint

a

Bizottságnak

az

„Ön

hangja

Európában"

webhelyén

(http://ec.europa.eu/yourvoice/index_hu.htm). A nyilvános konzultáció 2015 márciusában zárult, a Bizottság a tervek szerint 2015 októberében fogadja el a 347/2013/EU rendelet mellékleteként az új közös érdekű projekt-listát. Az EU felhívása alapján újabb projekteket lehetett javasolni PCI státuszra, az ezzel kapcsolatos információkat 2015. július 15-én tettük közzé. TRA-N-585 Hungarian section of Tesla project A projekt 361 km DN1200 méretű földgázszállító vezeték létesítését célozza a szerb/magyar határ és a magyar/osztrák határ között, valamint 50 MW teljesítményű kompresszorállomás

létrehozását

Városföld közelében.

A projekt magyarországi

szakasza része az ún. Tesla projektnek, amely biztosíthatja a földgáz kétirányú szállítását Dél-kelet Európa, Nyugat-, Közép- és Kelet Európa között Görögországon, Macedónián, Szerbián, Magyarországon és Ausztrián keresztül.

52

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

32. ábra: A Tesla projekt tervezett nyomvonala (kék színnel jelölve) (Forrás: FGSZ Zrt. 2015)

Az

érintett

országok

földgázszállító

cégei

2015

szeptemberében

a

projekt

megvalósítására vonatkozó szándéknyilatkozat elfogadását tervezték ,azonban ezt a nyilatkozatot mind a mai napig nem írták alá. Ezt követően a különböző munkacsoportok részletesen kidolgozzák a projekt megvalósításához szükséges infrastruktúrafejlesztés műszaki, pénzügyi, jogi és egyéb részleteit. TRA-N-586 HU>UA reverse flow A projekt átalakításokat tartalmaz a városföldi, hajdúszoboszlói, nemesbikki és beregdaróci csomópontokon. Ezen projektek megvalósításával lehetővé válik nem megszakítható kapacitás biztosítása Ukrajna felé, mivel jelenleg csak megszakítható kapacitás áll rendelkezésre. TRA-N-656 Eastring Hungary (6.25.1) A projekt 112 km DN1400 méretű földgázszállító vezeték létesítését célozza a román/magyar határ és a magyar/szlovák határ között. A projekt magyarországi szakasza része az ún. Eastring projektnek, amely biztosíthatja a kétirányú földgáz szállítását Délkelet Európa - Nyugat, Közép- és Kelet Európa között Bulgárián, Románián, 53

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

Magyarországon és Szlovákián keresztül. Az Eastring teljes szakaszára vonatkozó információk a www.eastring.eu oldalon érhetők el. [21]

33. ábra: Az Eastring vezeték tervezett nyomvonalai (Forrás: FGSZ Zrt 2016)

34. ábra: A Déli folyosó javasolt projektjei áttekintő ábra (Forrás: FGSZ Zrt 2016)

54

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

7. Összegzés Dolgozatomban bemutattam az európai földgázszállító rendszer több mint 60 évét. A közép európai-régiónál kiemelt figyelmet fordítottam a Magyarországon végbe ment változásokra. Témám lényegi bevezetőjeként bemutattam a hazai földgázszállító interkonnektor pontokat kialakulásaik sorrendjében. Ezek után ismertettem a hazai földgáz importforgalmat 1990-től 1995-ig ugyanis ebben az időszakban csak a beregdaróci interkonnektor üzemelt, így fontosnak tartottam ezt az időszakot külön tárgyalni. Az ismertetőm 1996-től 2006-ig tartó szakasszal folytatódott. Ebben a tíz éves periódusban a HAG vezeték interkonnektorával már két pontról érkezett földgáz Magyarországra. A harmadik szakasz 2006-tól napjainkig terjedő időszak. Itt már export és importforgalmat is elemeztem. A negyedik és egyben utolsó szakasz pedig a hazai tranzitszállítások mennyiségeinek ismertetésével zárult. Dolgozatom

következő

fejezetében

bemutattam

Magyarország

földgáztárolóit,

kapacitásadatokkal és rövid történeti áttekintéssel. A földgáztárolók múltja után ezen, létesítmények jelenét és jövőjét tanulmányoztam. Napjainkban a tárolók fontos szerepet látnak el a téli magasabb fogyasztási időszakban a megnövekedett fogyasztás kiegyenlítésére. Nagyon érdekes dolognak találtam földgáztárolók jövőbeni zöld energia raktározásra vonatkozó terveit, vagy a Spanyolországban már működő szélenergiagáztároló rendszer működését. Dolgozatom utolsó fejezetében a Magyarországot és a környező országokat érintő földgázszállítási projekteket említem meg. Bár a mai gazdasági helyzet nem kedvez a földgáz infrastruktúra bármely projektjének, szerintem igen is szükséges ezeket a terveket megvalósítani, hiszen nem tudhatjuk a későbbiekben Oroszország vagy Ukrajna irányából biztosítható lesz-e a földgáz. Egyre több információ kerül publikálásra arról, hogy az orosz export kerülő útvonalon kerül leszállításra az Északi Áramlat II és a Fekete tenger alatt tervezett

vezetékek

megépítését

követően.

Mivel

erősen

importfüggő

ország

Magyarország szerintem kulcsfontosságú az alternatív ellátási utak keresése és létesítése.

55

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

Summary In the beginnigpart of my thesis I have submitted the 60-year-history of the European gas transmisson network. I pointed ont he developent of Hungary and the other countries of Central- Europe. In order to start the theme I have pinpointed the hungarian gas transmisson systems interconnecting point in order of their date of building. After that I have presented the natural gas import values in the period from 1990 to 1995 because in that time only the Beregdaróc interconnection point was operational. The second period is from 1996 to 2006. In this time a second iterconnection point was oprational which is the HAG pipelines’ interconnector near Mosonmagyaróvár.The third period is from 2007 from nowadays. Here I have presented not only the import but the export data. The last period is the transit transmissions from 1995 to 2014. In the second part of my thesis I have presented Hungary’s underground gas storage infrastructure with short historical interacion. After the historical part I have studied the present and the future of these facilities. In nowadays underground storage plays a big rule in the winter peak period. I have found interesting to link the renewable electricity production and the underground gas storage infrastructure. There is a working example in Spain, it is a system that links the gas storage and wind turbines together. In the last part of my thesis I have examined the natural gas transmission projects those are affecting Hungary and the other neighbouring countries. Today’s economical is against the building of pipelines. In my opinion we have to build pipelines. Hungary is a really import dependent coutry so it must have safe transporting routes.

56

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

Irodalomjegyzék [1] http://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2001/oktober/a-gazellatas-tortenete, 2016 [2] http://www.referenceforbusiness.com/history2/33/Gaz-de-France.html, 2016 [3] Anouk Honoré: The Italian Gas Market Challanges and Opportunities, Oxford University , ISBN 978-1-907555-75-6 pp 43-49, 101-105, 2013 [4]Tihanyi László - Zsuga János: Földgázszállító rendszerek tervezése és létesítése, Miskolci Egyetem, pp 13-15 ISBN 978-963-358-010-3, 2012 [5] Professor Jonathan Stern Natural Gas in Europe − The Importance of Russia, Oxford University, 2004 [6] Tihanyi László - Zsuga János: Földgázszállító rendszerek tervezése és létesítése, Miskolci Egyetem, pp 16-19, ISBN 978-963-358-010-3, 2012 [7] http://www.boskalis.com/uploads/media/Lybian_Gas_transmission_system_01.pdf, 2016 [8] Horánszky Beáta: A Földgázpiac Változásai oktatási segédanyag, Miskolci Egyetem, pp 5-6, 9-17, 2005 [9] http://en.pgnig.pl/history 2016 [10]http://www.net4gas.cz/en/media/brozury/N4G_40_year_history_brochure_EN.pdf?ji s=20140918102657, 2016 [11] http://www.gasconnect.at/en/Company/who-is-gca/Unsere-Geschichte, 2016 [12] 100 éves a földgázszállítás, FGSZ Zrt. jubileumi kiadás, 2014, https://fgsz.hu/huhu/Documents/41/100%20%C3%A9ves%20a%20magyar%20f%C3%B6ldg%C3%A1zsz %C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s_2014.pdf, 2016 [13]

http://www.transgaz.ro/en/despre-noi/hystorical-background-and-personalities,

2016 [14] http://www.plinovodi.si/en/company/history-of-the-company/, 2016 [15] http://www.plinacro.hr/default.aspx?id=470, 2016

57

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

[16] 70 éves a magyar földgázszállítás FGSZ Zrt. Jubileumi kiadvány 2012, https://fgsz.hu/huhu/Documents/41/70%20%C3%A9ves%20a%20f%C3%B6ldg%C3%A1zsz%C3%A1ll%C 3%ADt%C3%A1s%202010.pdf, 2016 [17] Föld-Gáz-Szállítás, FGSZ Zrt. kiállítási katalógus, 2011, https://fgsz.hu/huhu/Documents/41/fgsz_kiallitas_prospektus.pdf, 2016 [18] http://www.magyarfoldgaztarolo.hu/hu/tevekenysegunk/Letesitmenyeik/Lapok/default.aspx , 2016 [19] http://mmbf.hu/cegismerteto/tarolo_leirasa, 2016 [20]

GIE

The

value

of

gas

storage

questions

and

http://www.gie.eu/index.php/publications/gse 2016 [21] https://fgsz.hu/hu-hu/javasolt-pci-projektek-publikalasa, 2016

58

answers,

2015

Varga Péter Imre

Szakdolgozat

Köszönetnyilvánítás A dolgozatom megírásához rengeteg segítséget, tanácsot, információt és támogatást kaptam, amelyekért köszönettel tartozom Dr. Tihanyi László Professor Emeritus Úrnak és Bogoly Sándor Kapacitásgazdálkodás vezető Úrnak, akik belső és ipari konzulensként gondozták munkámat és hasznos tanácsokkal láttak el. Ezen felül köszönettel tartozom a siófoki FGSZ székház kapacitásgazdálkodási osztályának, akik munkájuk elvégzése mellett segítették az adatok gyűjtését és osztályozását, valamint betekintést nyújtottak a munkájuk mindenapjaiba.

Miskolc, 2016. május 9.

59