A
KESZTHELYI FESTETICS-KASTÉLY PARKJA
TÖRTÉNET A keszthelyi kastélypark a csekély számú nemzetközi jelentőségű magyar történeti kert egyike, amely párját ritkítja nemcsak változatosan és gazdagon kialakított részletei, hanem széleskörű ismertsége miatt is. 1433-ban egy fallal körülvett házat (curia) említenek Keszthelyről, ez az épület a Szent Mártontemplom közelében állhatott, a mai Festetics-kastély helyén. Az elkerített kúriához kert is tartozott. A későbbi barokk kastély kialakulásával a barokk kert is megvalósult a 18. században. Ekkorra tehető a kor két legdivatosabb kertfajtájának kialakulása, az úgynevezett tájképi angolkert és a franciakert. A tájképi angolkertre jellemző, hogy benne a természet alkotóereje erősebb az emberénél, míg a franciakertre
jellemzőbb az emberi kéz alkotta szabályozottság, és kissé háttérbe szorul a természetesség. A franciakert kialakításában vezető szerepet kapnak a mértani formák (szimmetria, álszimmetria), megjelennek a nyírott sövények, falak, fák, bokrok. A kastélypark számos átalakítást élt meg az eltelt évszázadok során. Utolsó jelentős (alkotó szándékú) átalakítása az angol Henry Ernest Milner nevéhez fűződik, aki Keszthelyen 1885-ben a viktoriánus angol kertművészet legkiemelkedőbb példáihoz méltó kertet alkotott. A kastélypark sok szempontból a hazai történeti kertek legjelentősebb, legprogresszívebb példái közé tartozik: az egzotikus növényfajok gyűjtésének és hazai elterjedésének szempontjából (pl. a Ginkgo
biloba legkorábbi ültetése), a kertépítészeti különlegességek sokasága (sövényszínház és növényekből ültetett napóra) feltétlenül élvonalbeli kertjeink sorában jelöli ki a helyét. A kert a fénykorát 1887 és 1945 között élte, ekkor 42 hektáron terült el. Mára 7,2 hektárra zsugorodott. A folyamatos épületés terület-felújításoknak köszönhetően jelenleg több mint 10 hektár területet tartunk fent intenzíven. A park 1945 után súlyos károkat szenvedett: területét felosztották, majd 1986-ban közúttal kettészelték. Ugyan 1986-ra elkészült a park felújítása, de az akkori jó szándékú beavatkozások nem a történeti hitelesség jegyében történtek, így azok további károkat okoztak. 2015-ben a kastélypark európai uniós támogatás segítségével megújult. A projekt a belső park legnagyobb
részének teljes körű, kerttörténeti hitelességű rek o n s t r u k c i ó j át tűzte ki célul, az utolsó, Henry Ernest Milner tervei alapján megvalósult állapot szerint. A megvalósítást alapos történeti (levéltári) kutatás, kertrégészeti előzetes (szondázó) kutatás, valamint geodéziai és részletes növényállapot-felmérés előzte meg. A fejlesztés által közvetlenül érintett terület a Festetics-kastély parkjának egy nyolchektáros része, ahol a legveszélyeztetettebb vagy teljesen eltűnt kertépítészeti elemek helyreállítása volt a cél. Ezek közül kiemelkedő a parter, a hercegnői kamarakert, valamint a tó és a híd minden részletében pontos rekonstrukciója.
HERCEGNŐI KAMARAKERT A kamarakert valódi francia kert, mértani elrendezésű, pontosan négyzet alaprajzú. A család által lakott déli szárny előtt található, a grófnői, későbbiekben már hercegnői lakosztályhoz tartozott. Feladata a család életében a mindennapos esztétikai élményt biztosítása volt. A lakosztállyal szemben kapott helyet a Maria Immaculata (Könnyező Szűz Mária) szobor. A kamarakert intimitását adja, hogy az előkerti úttól cserjék takarják el, megközelíteni egy keskeny sétányon keresztül lehet. Átlós szimmetriában van beültetve, egynyári, ősszel kétnyári növényekkel. A sarkok csapottak, közepén egy keskeny, fejezet nélküli fehér kőoszlop áll.
A belső udvarral a Mária-szobor előtt elhaladó sétányút köti össze. A könyvtár előtt, az út mellett még ma is él az az idős páfrányfenyő, amit már a korábbi rajzok is ábrázoltak (Festetics György névjegykártyáján is megtalálható). A rekonstrukció során teljes pompájában sikerült visszaállítani a kamarakertet, a kivitelezési munkákhoz elegendő forrásmunka állt rendelkezésünkre. A kertek sokféle alakot ölthetnek, de a víz – mint az élet egyik legfontosabb eleme – mindig alapvető szerepet játszik bennük. Ezt bizonyítja, hogy a Milner-féle parktervekben is szerepelt egy nem túl nagy méretű, de annál látványosabb tó létrehozása. Milner úgy helyezte
A HERCEGI PARK TAVA el a tavat a kastély közelében, hogy a belé ömlő vízesés, melyet ekkor a Csókakői patak táplált, a kastélyból jól látható legyen. A tájolásában fontos szempont volt, hogy a vízesés dombján vagy a hídon állva a kastély tornya a vízben tükröződjön. A tó a megfelelő hangulatkeltés mellett fontos gyakorlati funkciót is ellátott: teknősbékákat és rákokat tenyésztettek benne, hogy mindig friss alapanyaggal tudják ellátni a kastély konyháját. A gasztronómiai ínyencségek biztosítása az ide érkező előkelő vendégkör miatt is fontos volt. Az 1970-80-as években ismeretlen okokból a tómedret részlegesen feltöltötték, így lényegesen csökkent a vízfelülete. A 2015-ben megvalósult parkrekonstrukció során a tó visszanyerte korábbi méretét és formáját, így vizében ismét látható a kastély tükörképe.
A tavon átvezető híd is megújult az eredeti tervek szerint. A víz megfelelő minőségének biztosítását korszerű gépészeti berendezések garantálják. A tó élővé tételében fontos szerepet játszanak az ide telepített, megfelelő fajösszetételű és a vízhez kötődő növények, valamint a sokféle színben pompázó halak (kínai aranyhalak és a japán díszpontyok, a koik sokszínű változatainak egyedei).
AZ ELŐKERT SZÖKŐKÚTJA „Walesi herceg szökőkútnak” is nevezik, mivel a vízsugarakból a walesi hercegi címer toll-motívuma vehető ki, habár egyes szemlélődők szerint egy liliom virágának mintája is látható a vízképben. A Milner-féle nagyszabású kertátépítés során Hencz Antal építette 1887-ben. Anton Köck faragta ki az akkor elkészült szökőkút kávaelemeit, majd kosfejekkel díszített kővázákat helyeztek el a szökőkút sarkaira. Ezekbe a vázákba rendszeresen virágokat ültettek.
Az elkészült szökőkútban kialakított gépészeti berendezés John Gramlick keze munkája volt, a csapokat, csöveket, fúvókákat és a vízvezetékrendszert is ő készítette. A szökőkút vízképét ekkor öt fúvókacsoport adta. Egy középen volt megtalálható, a többi négy pedig a kút íves „karéjában” foglalt helyet. A rekonstrukció folyamán ezt a kinézetet állítottuk vissza. A fúvókák mellé a mai kor elvárásainak megfelelően LED-világítás került beépítésre.
ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYVILÁG A kertben lombhullató és örökzöld fajok közül számtalan őshonos növényfaj található: talajtakarók, cserjék, fák. Ezek közül is korával kiemelkedik a közel 500 éves kocsányos tölgy (Quercus robur L.), mely monumentális méretével meghatározó egyede a parknak, de szép számmal találhatók itt kőrisek, juharok, a pannon cserszömörcés tölgyesekre jellemző növénytársulások. Az úgynevezett adventív vagy jövevény fajok közül megemlítendő a könyvtár déli sarkánál található páfrányfenyő (Ginkgo biloba L.) mely korával, habitusával és alakjával szintén meghatározó egyede parkunknak. Rendszertanilag átmenet a lombhullatók és örökzöldek között, nem folyamatosan cseréli a leveleit, mint a fenyők, hanem ősszel veti le jellegzetesen összepréselt leveleit a lombhullató növényekkel együtt. A kastélypark szimbolikus növényeivé váltak még bókoló lombkoronájukkal a kastélybejárat előtti japánakácok (Sophora japonica L., „pendula”).
A park gazdag növényvilága szinte megköveteli azt, hogy természetvédelmi terület legyen, melyet szakmailag a Balaton-felvidéki Nemzeti Park felügyel. Ez az oltalom és némileg az urbanizációtól, motorizációtól való függetlenség az állatvilágra is jótékony hatást gyakorol. Nagyon sok állatfaj élettere marad biztonságban ezáltal, az alacsonyabb rendűtől a magasabb rendű fajtákig. A dísztó és környéke például az őshonos békafajoknak kiváló szaporodási, vermelő- és telelőhelye. Kihat ez a fán lakó emlősállatokra is: megtörtént a mókusok visszatelepedése. Érdekességnek számít a területen megtalálható kékszárnyú sáska (Oedipoda Carulescens). Ugyancsak különlegességnek számítanak a denevérek kastélyparkban és toronyban megtalálható példányai, amely faj előfordulása csak Keszthelyre és környékére jellemző („Keszthelyiensis”). A háborítatlanságnak köszönhetően a parkban több mint 40 fészkelő madárfaj található meg: örvös galamb, balkáni gerle, pacsirta, kuvik, bagoly, stb.
A kastély parkjában, a pálmaház felé vezető úton, tiszafák és fenyők között található a négyzet alaprajzú, klasszicista stílusú kútház, az ún. oroszlános kút. Az 1822-ben készült építmény főhomlokzatának ívesen kiképzett falfülkéjében két nagyméretű oroszlán – a Festetics család címerállata – áll, ezeket Joseph Klieber szobrász faragta. Előttük, félköríves medencét alakítottak ki, abba folyik az oroszlánok szájából a víz. A timpanonok domborműves díszítéssel vannak ellátva. A kastély előtt található Festetics György álló, mellékalakokkal kiegészített bronzszobra, melyet Lukácsy Lajos készített. Az alkotás korábban Keszthely főterén állt, 1967-ben került jelenlegi helyére. Páratlan környezetben, a kastély-park több évszázados fáinak lombjai alatt nyári estéken színházi előadásokat élvezhetnek a látogatók.
Európai Regionális Fejlesztési Alap
%()(.7(7e6$-g9ė%(
