Kerekegyháza Város Önkormányzata
Kerekegyerdő Bölcsőde Szakmai Programja
2011.
Készítette: Csorbáné Takács Erika Bölcsődevezető
A bölcsőde alapadatai Intézmény neve:
Kerekegyerdő Bölcsőde
Rövidített neve:
Bölcsőde
Székhelye:
Kerekegyháza, Erdő u. 31/a
Telefonszám:
06/76/361-067
Alapításának dátuma:
2011. június 1.
Bölcsődevezető:
Csorbáné Takács Erika
Alapító határozat száma:
Kerekegyháza Város Önkormányzat 65/2011. (IV.27.) sz. Képviselőtestületi határozata
Alapító:
Kerekegyháza Város Önkormányzat
Működési területe:
Kerekegyháza Város közigazgatási területe
Irányító szerve:
Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete
Fenntartó szerv megnevezése:
Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testülete
Fenntartó szerv székhelye:
6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a
Az intézmény jogállása:
Önálló jogi személy
Intézmény nyitvatartási ideje: . Bölcsőde férőhelye:
hétfőtől-péntekig 6.30-17.00-ig 40 fő
2
TARTALOMJEGYZÉK
1. HELYZETELEMZÉS.................................................................................................................5 2. AZ INTÉZMÉNY SZEMÉLYI TÁRGYI FELTÉTELEI........................................................7 2.1.SZAKMAI LÉTSZÁM, KÉPESÍTÉS.....................................................................................................7 2.TÁRGYI FELTÉTELEK.....................................................................................................................8 3. HITVALLÁS...............................................................................................................................9 4. A BÖLCSŐDE CÉLRENDSZERE............................................................................................9 5. BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS ALAPELVEI..........................................................10 5.1. A GONDOZÁS - NEVELÉS IRÁNYADÓ ALAPELVEI:..........................................................................10 6. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS FELADATAI......................................................13 6.1. A BÖLCSŐDEI SZOLGÁLTATÁS FELADATA....................................................................................13 6.2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS.......................................................................................13 6.3. AZ ÉRZELMI FEJLŐDÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ SEGÍTÉSE.................................................................14 6. 4. ÉRTELMI FEJLESZTÉS, A MEGISMERÉSI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE...........................................15 6.5. HELYI KIEMELT FELADATOK......................................................................................................15 6.6. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK GONDOZÁSÁNAK, NEVELÉSÉNEK FELADATAI......................16 7. A BÖLCSŐDEI ÉLET MEGSZERVEZÉSE..........................................................................17 7. 1.GYERMEKFELVÉTEL.................................................................................................................17 7.2. A GYERMEKCSOPORTOK SZERVEZÉSE.........................................................................................17 7.3.CSALÁDLÁTOGATÁS..................................................................................................................17 7.4. A BESZOKTATÁS......................................................................................................................18 7.5.A BESZOKTATÁS SZEMPONTJAI...................................................................................................18 7.6.A SZÜLŐVEL TÖRTÉNŐ FOKOZATOS BESZOKTATÁS MÓDSZERÉNEK FELTÉTELEI................................18 7.8.\.............................................................................................................................................19 7.9. A NAPIREND KIALAKÍTÁSA........................................................................................................20 8. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS FŐBB HELYZETEI..........................................21 8.1. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS - GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI..................................................................21 8.2. A JÁTÉK.................................................................................................................................21 8.3.ÉNEK - ZENE - ÉNEKES JÁTÉKOK................................................................................................22 8.4.ANYANYELVI FEJLESZTÉS, A BESZÉD, MESE ÉS VERS.....................................................................22
3
8.5.RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS...................................................................................................23 8.6.JÁTÉKOS TESTMOZGÁS A HÉT MINDEN NAPJÁRA...........................................................................23 8.7.VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A BÖLCSŐDÉS KOR VÉGÉRE, AZ ÓVODAI FELVÉTELIG.................................24 9. AZ INTÉZMÉNY SAJÁTOS FELADATAI...........................................................................25 9.1.GYERMEKVÉDELEM, GYERMEKVÉDELMI FELADATOK:...................................................................25 9.2. NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ TARTOZÓ GYERMEKEK ELLÁTÁSA, NEVELÉSE.............................25 10. AZ ALAPELLÁTÁS MELLETT MŰKÖDŐ, A CSALÁDI NEVELÉST TÁMOGATÓ 26 10.1. IDŐSZAKOS GYERMEKFELÜGYELET..........................................................................................26 10.2.JÁTSZÓCSOPORT.....................................................................................................................26 10.3.BABA-MAMA KLUB..................................................................................................................27 10.4.TANÁCSADÁS..........................................................................................................................28 10.5. OTTHONI GYERMEKGONDOZÁS................................................................................................28 11. HAGYOMÁNYOK, ÜNNEPEK, RENDEZVÉNYEK A BÖLCSŐDÉBEN......................29 11.1. AZ INTÉZMÉNY MEGISMERÉSE.................................................................................................29 12. A BÖLCSŐDE KAPCSOLATRENDSZERE........................................................................30 12.1. A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI......................................................................30 12.2. HÁZIORVOSI, GYERMEKORVOSI, VÉDŐNŐI HÁLÓZATTAL.............................................................30 12.3. KAPCSOLATTARTÁS AZ ÓVODÁVAL..........................................................................................31 12.4. KAPCSOLATTARÁS MÁS BÖLCSŐDÉKKEL...................................................................................31 12.5. KAPCSOLATTARTÁS A HELYI HUMÁN SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTTAL............................................32 13. A BÖLCSŐDEI DOKUMENTÁCIÓK..................................................................................32 13.1.A BÖLCSŐDEVEZETŐ ÁLTAL VEZETETT DOKUMENTÁCIÓK............................................................32 13.2.A KISGYERMEKNEVELŐK ÁLTAL VEZETETT DOKUMENTUMOK:....................................................33 13.3.ÉLELMEZÉSVEZETŐ ÁLTAL VEZETETT DOKUMENTUMOK:............................................................33 14. MINŐSÉG BIZTOSÍTÁS AZ INTÉZMÉNYBEN...............................................................34 15. ZÁRADÉK:..............................................................................................................................34 16. MELLÉKLETEK....................................................................................................................35
4
A szakmai program 2011. A Kerekegyerdő Bölcsőde szakmai programja az alábbi jogszabályok, dokumentumok figyelembe vételével készült: 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről 9/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról A Bölcsődei Gondozás-nevelés Szakmai Szabályai Módszertani levél
Szakmai felügyeletet a Délalföldi Regionális Módszertani Bölcsőde gyakorolja
1. Helyzetelemzés A közszolgáltatások elérhetőségét tekintve a gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó bölcsődei ellátás eddig hiányzott a településen. Kerekegyháza lakónépességéből eredően a bölcsődei ellátás nem kötelező feladat az Önkormányzat részéről, azonban a szülők, illetve az óvónők körében végzett felmérés alapján valós igény mutatkozott a bölcsődei ellátás megteremetésére. A településen, ellentétben az országos statisztikai kimutatással, nem csökken a születések száma, az egyre növekvő igényeket az óvoda is nehezen tudja kielégíteni, zsúfoltak a csoportok. Az Önkormányzat célul tűzte ki egy új bölcsőde megépítését, ezzel segítve a településen élők életkörülményeinek fejlesztését, a település gazdasági és kulturális életének fellendítését.
Kerekegyháza Város Önkormányzata a Dél-alföldi Operatív Program keretén belül
„Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex-, valamint bölcsődék önálló fejlesztése” tárgyú pályázati kiíráson 195.811.665 Ft uniós támogatást nyert. A DAOP-4.1.3/c-2f-2009-0021 azonosítószámú „Kerekegyerdő Bölcsőde –új bölcsőde építése a kerekegyházi Erdő utcában című projekt keretében 217.592.693 Ft pályázati összköltségű beruházással 3 csoportszobás önálló intézményt sikerült megépíteni.
5
Az új bölcsőde pályázati úton történő megvalósításával, azokat a ténylegesen felmerülő igényeket elégítette ki, melyek a közmeghallgatásokon, bizottsági és testületi üléseken régóta megjelenő lakossági elvárásként jelentek meg. Az új intézmény derűs, világos, tágas, korszerűen felszerelt épület. Olyan csendes, forgalomtól távol eső, erdő melletti területen helyezkedik el, ami a gyermekek szempontjából különösen kedvező. A tiszta, pormentes levegő, az esetleges kirándulások szervezése, környezetvédelmi feladatok, ismeretek elsajátítása, a szabad mozgásigény kielégítése tekintetében előnyt jelent. Kerekegyházán létesített új bölcsőde az alábbi szükségletek oldja meg: • a három éven aluli gyermekek kikerülése az óvodai csoportokból • preventív jellegű a szociokulturális hátrányokkal rendelkező gyermekek bölcsődei ellátása • komplex nevelés, a képességfejlesztés optimális feltételeinek kialakítása • szülők ismételt munkába állásának segítése
A két csoporttal beinduló bölcsődei intézmény az ahhoz tartozó infrastruktúra kiépítésével, illetve az intézményalapításhoz szükséges feltételek megteremtésével, a bölcsődei alapellátáson túl, a családi nevelést támogató szolgáltatásokat is biztosít, úgymint játszócsoport, tanácsadás, ismeretterjesztés és baba-mama klub, gyermekfelügyelet, házi gondozónői szolgálat. A képviselő-testület döntése alapján a bölcsőde három csoporttal folytatja működését 2011. novemberétől.
6
2. Az intézmény személyi tárgyi feltételei 2.1. Szakmai létszám, képesítés A minimum személyi feltételek a 15/1998.(IV.30.) N.M. rendelet 1. Sz mellékletében meghatározottak szerint lett kialakítva: 1 fő intézményvezető 2 fő kisgyermeknevelő és technikai dolgozó ( dajka)/ csoport 1 fő konyhavezető 1 fő gazdasági ügyintéző és élelmezésvezető •
Bölcsődevezető: általános szociális munkás, gyermekjóléti alapellátási szakvizsga, kisgyermekgondozó és-nevelő
•
Bölcsődevezető – helyettes: az intézményvezetői feladatot csoportban dolgozó szakgondozónő látja el: kisgyermekgondozó és-nevelő
•
Kisgyermeknevelők : csecsemő és kisgyermekgondozó-nevelő szakgondozó, kisgyermekgondozó, csecsemő és gyermeknevelő végzettsége személyek látják el.
•
Élelmezésvezető: középfokú pénzügyi végzettség és élelmezésvezetői képzettség
•
Konyhavezető: szakács
•
Gyermekorvos: megbízási jogviszonyban
•
Védőnő: megbízási jogviszonyban
• kisgyermeknevelő megbízási jogviszonnyal ( otthoni gyermekgondozás esetére):
csecsemő és gyermeknevelő-gondozó szak folyamatban Továbbképzések:
7
A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális
szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet alapján kell az alkalmazottaknak pontszerzési kötelezettségüknek eleget tenni. Belső képzések Szakmai műhelyek szervezése Technikai dolgozók: •
Technikai dolgozó: dajka végzettség
•
Technikai dolgozó: dajka végzettség
2.2. Tárgyi feltételek Az új bölcsőde modern, korszerű, teljeskörűen akadálymentesített épület, ahol a természetes energiák közül a nap energia is hasznosításra került. A napkollektorok segítik a melegvíz előállítását és rásegít a fűtésre. • Gyermekek által használt helyiségek A csoport szobák tájolása D-ny-i. irányú, világosak, tágasak, az erős napsugárzás ellen árnyékolókkal vannak ellátva. Mindhárom csoport szobához tartozik fürdőszoba, gyermekátadó helyiség. A csoportszobákból közvetlen ki lehet jutni a teraszra illetve az udvarra. Az épülethez tartozó nagy terület háromfelé van osztva. A szemközti területen van a játszó udvar, melyben homokozó, hinta és kisház van csoportszobánként. A jobb-, és baloldalon található még egy-egy nagyobb elkerített terület. A jobb oldalon fog elkészülni a mesekert, és a labirintus sövényből a kisgyermekek nagy örömére. A baloldali területen pedig a tervek szerint konyhakert, bogyós gyümölcsösök kerülnek telepítésre.
•
Alapjátékok, fejlesztő játékok, ábrázoláshoz szükséges eszközök a módszertani levél előírásai szerint.
•
Egyéb helyiségek: vezetői iroda, gondozónői szoba, orvosi szoba, elkülönítő, játéktároló, tálaló konyha, mosoda, szárító vasaló, akadálymentes mosdó
•
Dolgozók szociális helyiségei: mosdó, zuhanyzó, WC, társalgó, étkező, öltöző
8
3. Hitvallás A gyermek érzelmi kötődése útján ismeri meg a környező világot, éppen ezért fontosnak tartjuk az érzelmi biztonság nyújtását. Ez feltétele annak, hogy érdeklődjön az őt körülvevő világ iránt, fogékony legyen az új ismeretek bemutatására. Az ember fejlődésében meghatározóak azok a hatások, amelyek az élet korai szakaszában érik a kisgyermeket, ezért nagy a családi nevelés és az arra épülő bölcsődei nevelés felelőssége.
Azt valljuk, hogy csak nyugodt, derűs, szeretetteljes, légkörben felnövő gyermekekből válnak boldog, kiegyensúlyozott, a világra nyitott, érdeklődő, önállóan gondolkodni tudó emberek. A kisgyermek ebben az életszakaszában a legsérülékenyebb testileg, lelkileg egyaránt, erősen függ a felnőttektől, ezért a gondozónő személyisége meghatározó. Fontosnak tartjuk a biztonságot nyújtó környezetet, melyben a legteljesebb odafigyeléssel óvjuk és vigyázzuk a ránk bízott gyermekeket. A bölcsődei élet kiemelten fontos tevékenysége a gyermeki játéktevékenység megszervezése, mivel ez valamennyi fejlődési területre nagy hatással van. Ez a gyermek életkori sajátossága is, mindenben a játékosságot keresi, játszva tanul ismereteket, helyzeteket stb.
4. A bölcsőde célrendszere A bölcsődei ellátás célja a napközbeni kisgyermekellátásban a meglévő értékek megőrzése, a szakmai munka továbbfejlesztése, a családok igényeinek megfelelően, lehetőségeink szerint, új módszerek és szolgáltatások bevezetése.
Az egységes gondozási-nevelési elvek megvalósításával célunk a gyermekek vidám, nyitott kiegyensúlyozott, játékban elmélyülő, kreatív, önbizalommal rendelkező személyiséggé fejlődése.
9
5. Bölcsődei gondozás-nevelés alapelvei Szakmai programunk az Országos Családi és Gyermekvédelmi Intézet által kialakított "A bölcsődei gondozás nevelés minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai" című módszertani levelére épül. Ennek alapján, a helyi sajátosságok figyelembevételével készítettük el szakmai programunkat. A bölcsődék alapvető feladata a korszerű gondozási - nevelési módszerek alkalmazásával a gyermekek megfelelő szomatikus és pszichés szükségleteinek kielégítése, egészséges fejlődésük elősegítése. A bölcsődei ellátás célja a napközbeni kisgyermekellátásban a meglévő értékek megőrzése, a szakmai munka továbbfejlesztése, a családok igényeinek megfelelően, lehetőségeink szerint, új módszerek és szolgáltatások bevezetése. Az egységes gondozási-nevelési elvek megvalósításával célunk a gyermekek vidám, nyitott kiegyensúlyozott, játékban elmélyülő, kreatív, önbizalommal rendelkező személyiséggé fejlődése. A bölcsődei munkában a gondozás - nevelés szerves egységet alkot, gondozás közben nevelünk és a nevelési feladatok jelentős részét a gondozás közben, oldjuk meg.
5.1. A gondozás - nevelés irányadó alapelvei:
•
A bölcsődei gondozásnak - nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására kell irányulni.
•
A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - különleges védelem illeti meg.
•
A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben a bölcsődék kiegészítő szerepet játszanak.
•
A gondozás és nevelés egységének elve: a gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A gondozás minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre.
10
•
Az egyéni bánásmód elve: a gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését.
•
Az állandóság elve: a gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága, saját gondozónői rendszer, felmenő rendszer, csoport és hely állandóság jelenti a gyermek számára a biztonságérzetet.
•
Az aktivitás és önállóság segítésének elve: a biztonságos tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása. A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és empátia, fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat.
•
A pozitívumokra támaszkodás elve: a nevelés alapja megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése.
•
Az egységes nevelő hatások elve: A gyermekekkel foglalkozó felnőttek, a közöttük lévő személyiségbeli különbségek tiszteletben tartásával, a gyermek elfogadásával, öntevékenységének biztosításában egyetértenek. Az alapvető erkölcs normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik.
•
A rendszeresség elve: az ismétlődés, tájékozódási lehetőséget, állandóságot, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét.
•
A fokozatosság elve: a gyermek új helyzetekhez való hozzászoktatása segíti az alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, megkönnyíti a szokások kialakítását
•
A más nemzethez, etnikumhoz, kisebbséghez tartozás tiszteletben tartása: a gondozónő a gyermek életkori sajátosságainak és fejlettségének megfelelően segítse az identitástudat kialakítását és fejlődését. Segítse a más kultúra és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását. 11
a pozitív
•
A gyermek elfogadásának és személyisége megbecsülésének elve: a gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel, hogy érezze a felnőtt őszinte érdeklődését, figyelmét, megbecsülését. A gondozónő biztosítsa számára a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőséget az egyes élethelyzetekben.
•
A tanulás segítésének elve: az élményszerzés lehetőségének biztosításával a gondozónő saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítségével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást.
•
Az együttműködés elve: a bölcsődéből óvodába történő átmenet megkönnyítése érdekében kölcsönös együttműködés kialakítása az óvodával, óvónőkkel. Az óvoda mindenkor épít a bölcsődében folyó nevelőmunkára. Szakmai megbeszélések és találkozások alkalmával, a tapasztalatcsere segíti az óvodába lépő gyermekek megismerését, megkönnyíti az óvodai beilleszkedést.
A bölcsődei gondozás - nevelés alapelvei, a gondozási és nevelési feladatokon keresztül valósulnak meg, amelyek az egészséges testi fejlődés, az érzelmi és szocializációs fejlődés, a megismerési folyamatos fejlődésére kell, hogy irányuljanak.
12
6. A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai 6.1. A bölcsődei szolgáltatás feladata Az 1997. XXXI. tv. 42.§ -a, valamint a 15/1998. (IV. 30. ) NM rendelet 36. § - a alapján, a családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermekek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését napközbeni ellátás keretében biztosítjuk. A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő kisgyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését végzi. A gyermekek 1 éves kortól a 3.-ik életévük betöltését követő december 31-ig vehetők fel. A szülők kérésére és a szakemberek (orvos, szaktanácsadó, bölcsődevezető, gyógypedagógus) javaslata alapján, a gyermekek 4.-ik életévük betöltését követő év augusztus 31.-ig gondozhatók a bölcsődében. A bölcsődébe felvehető minden olyan kisgyermek, akiknek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátását, a felvételi szabályzatban meghatározottak szerint. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. kiemeli olyan kisgyermek - szociális vagy egyéb ok miatt - felvételi lehetőségét, akinek egészséges fejlődése érdekében, szükséges a bölcsődei gondozás, nevelés. További feladatunk, a gyermekek harmonikus testi- szellemi fejlődésének segítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. A gyermekek bölcsődében történő elhelyezését a szülő hozzájárulásával kezdeményezheti a védőnő, a házi- és gyermekorvos, a gyermekjóléti szolgálat, családgondozók és a gyámhatóság is.
6.2. Az egészséges életmódra nevelés
•
a fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése;
•
a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;
•
a primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése;
•
a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;
•
a gyermek testi képessége fejlődésének segítése;
•
a gyermek egészségének védelme, edzése, egészségnevelés, az alapvető higiénés szokások kialakítása, a környezethez való alkalmazkodás segítése;
13
•
az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;
•
ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása.
A levegőn tartózkodás, levegőztetés feltételei biztosítottak. Törekedni kell arra, hogy a még járni nem tudó kisgyermekeknél is biztosítva legyen a levegőztetés. A játszókertek és a teraszok biztonságos kialakítása, nagysága jó lehetőséget teremt a gyerekek szabad mozgásterének és játéklehetőségeinek. (Az udvar és a belső helyiségek kialakítása, akadálymentesítéssel, baleset-megelőzéssel) Az alvás nyugodt feltételeinek biztosítása fontos feladata mind a gondozónőknek, mind a bölcsőde összes dolgozójának. A gyermekek étkeztetésénél fokozottan figyelni kell, hogy a korosztály előírásainak megfelelő legyen, több gyümölcs, zöldség, főzelékféle.
6.3. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése •
derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, csökkentése, fokozott odafigyeléssel és szeretettel, problémamentes beszoktatás megvalósítása;
•
a gondozónő és a gyermek közötti szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó kapcsolat kialakítása;
•
az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban, éles helyzetben az "éntudat" egészséges kialakulásának, fejlődésének segítése;
•
a társas kapcsolatok alakítása, az együttélés szabályainak elfogadása, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének alakítása, segítése;
•
kommunikatív képességek fejlődésének elősegítése;
•
minél több lehetőséget teremteni a társakkal, gondozónővel közös élmények átéléséhez;
•
a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű és elhanyagolt gyermekek gondozása, nevelése speciális törődéssel, szükség szerint más szakemberek bevonásával.
14
A kisgyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy számára biztosított legyen a bölcsődében az otthonosság, a derűs, családias, szeretettelje légkör. A kedvező érzelmi hatások megkönnyítik az elválást a szülőtől. A pozitív élmények pedig segítik a kötődést az új személyekhez.
6. 4.
Értelmi fejlesztés, a megismerési folyamatok fejlesztése
•
a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek szervezése, a gyakorlás lehetőségének biztosítása, az érdeklődési kör kiszélesítése;
•
az önállóság és az aktivitás, kreativitás, kommunikációs kedv segítése, támogatása, helyzetteremtéssel;
•
a közös tevékenységek során, pozitív élmények teremtésével, a viselkedési és társas kapcsolatok alakítása, helyzetmegoldási minták nyújtása;
•
az önálló véleményalkotásra, döntésre, választásra való képessé válás segítése. Minél több alkalmat teremteni a beszéltetésre, az élmények befogadása után azok elmondásával;
•
minél több ismeretnyújtás, a megismerési folyamatokban a tapasztalatok és élmények sokrétű feldolgozásával, a beszédkészség, szókincs gyarapítás fejlesztése;
•
a gyermeki tevékenység támogató, bátorító odafigyeléssel kísérése, a pozitívumok megerősítése;
A bölcsőde a nap folyamán a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermekeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetből. A kommunikáció különböző formáinak alakításával, helyes mintaadással az egész nap folyamán fejleszthető a gyermek beszédkészsége, amely az anyanyelvi nevelést segíti.
6.5. helyi kiemelt feladatok Bölcsődénkben terveink szerint konyhakert, kisebb területen bogyós gyümölcsök ültetésére fog sor kerülni. A konyhakert gondozását szakmai programunkba illesztjük. A nagyobb gyermekek megfigyelhetik, hogyan fejlődik a kicsiny magból a zöldség, a 15
sárgarépa, zöldborsó és az egyéb zöldségféléink. Nyomon követhetik a gyümölcsök érési folyamatát. A kiskertben gyűjtött tapasztalatokkal gazdagíthatjuk tudásukat a természetről, az egészséges táplálkozásról, esetleg még nagyobb kedvel is fogyasztják majd a számukra olyan fontos főzelékeket, gyümölcsöket.
6.6. Sajátos nevelési igényű gyermekek gondozásának, nevelésének feladatai Ezt a feladatot integrált formában, az egészséges és sérült gyerekek együttélési előnyeire kell építeni. Egy gyermekcsoportban legfeljebb két sajátos nevelési igényű gyermek nevelkedhet. Óvakodni kell a csoport és a kisgyermeknevelő túlterhelésétől, ebben az alacsony életkorban erre különös hangsúlyt kell fektetni. Az integrált csoportban a kisgyermeknevelő munkájához folyamatos segítséget kell nyújtani a megfelelő szakmai háttér biztosításával. A bölcsődének együtt kell működnie a hozzá járó sajátos nevelési igényű gyermeket fejlesztő intézménnyel. A kisgyermek a Szakértői Bizottság javaslata alapján vehető fel a bölcsődébe, próbaidővel. A próbaidő leteltével, a szakmai team: orvos, -pszichológus, gyógytornász, gyógypedagógus, logopédus- a szükséges szakember, bölcsődevezető, kisgyermeknevelő - együttes véleménye alapján dönt a kisgyermek további gondozásáról.
Elutasítás esetén, a gyermeket további ellátása érdekében, a Szakértői Bizottsághoz kell irányítani és tájékoztatni kell a szülőt, vagy a törvényes képviselőt, a gyermek más intézményben való elhelyezésének lehetőségéről. A szakember ellátottság érdekében a Kerekegyerdő Bölcsőde megbízási szerződés keretében foglalkoztat: pszichológust, gyógytornászt, gyógypedagógust, logopédust a bölcsődébe járó gyermekeknél jelentkező igény alapján.
16
7. A bölcsődei élet megszervezése 7. 1.Gyermekfelvétel A gyermeket a bölcsődébe a bölcsődevezető veszi fel, a szükséges okmányok alapján. A bölcsődevezető, illetve a gondozónő a gyermek személyi adatain kívül rögzíti a szolgáltatás igénybevételének a napját, időtartamát és azt, hogy kinek adható ki a gyermek, kit és hol lehet értesíteni sürgős esetben. Az igénybevett étkezések díját és az önköltség számítási szabályok alapján meghatározott szolgáltatás költségeit a helyi pénzügyi szabályok szerint számolják el. A szülő elfoglaltsága idejére, néhány órára is kérheti gyermeke felügyeletét. Az időszakosan gondozott kisgyermek felvehető egy erre a célra létrehozott csoportba, vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyeire. Az időszakos bölcsődei elhelyezés igénybevétele esetén is fokozatosan, lehetőleg a szülővel történik a kisgyermek beszoktatása. A szülő a beíratáskor széleskörű tájékoztatást kap a bölcsődei életről, a szokásokról, szabályokról, a családlátogatásról, a beszoktatás menetéről. Lehetősége van megnézni már ekkor a gyermekek által használt helyiségeket (csoportszoba, mosdó, átadó szoba, előtér, játszókert, stb). Megismerkedhet gyermeke gondozónőivel. Tájékoztatást kap az adminisztratív intézkedésekről is. 7.2. A gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyermekcsoport létszáma 12 fő, 14 fő. Ennél magasabb létszám szakmailag nem fogadható el. A magasabb létszám nem csupán ellátási problémát jelent a gondozónőnek, hanem nagyobb a zaj a csoportban, valószínűleg több konfliktushelyzet alakul ki, megterhelőbb az alkalmazkodás is. A magasabb létszámnál már kisebb a lehetőség az egyéni bánásmódra, odafigyelésre. Egy gondozónő legfeljebb 6 "saját" gyermek gondozását - nevelését tudja biztonságosan ellátni.
7.3.Családlátogatás A családlátogatás célja a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermek otthoni környezetben történő megismerése, a gondozási - nevelési szokások felöli tájékozódás. Az első családlátogatásra még a beszoktatás megkezdése előtt kerül sor. A gondozónő szerepe és célja a szülővel megértetni, elfogadtatni, hogy a családlátogatás a gyermek számára előnyt jelent. A szülővel bensőségesebb helyzetben fontos információkhoz jut a gyermek szokásait illetően.
17
7.4. A beszoktatás A jól megszervezett és tervezett beszoktatás megalapozza a gyermek bölcsődei közösségbe való beilleszkedését. Ennek a későbbiekben, a gyermek egyéni fejlődésében kiemelt jelentősége van. A gyermekek zökkenőmentes beszoktatása fontos része a bölcsődei munkának. A gyermek, a család és a bölcsődei csoport érdekeinek igényeinek összehangolása, egyeztetése nagyon fontos feladat. Az együttműködés e korai szakaszban azért fontos, mert a gondozónők és a család közötti harmonikus kapcsolat mindkét fél számára megkönnyíti a munkát.
7.5.A beszoktatás szempontjai •
lehetőség adása a beszoktatás előtti ismerkedésre;
•
a gyermek felkészítése a bölcsődei életre (beszoktatás előtti családlátogatás);
•
a szülő felkészítése a beszoktatásra, tájékoztatás a bölcsődei szabályokról;
•
fokozatosság a beszoktatásban: pl. naponta emelkedő időtartam, legalább 2 heti periódusban;
•
az anya jelenléte a beszoktatás alatt, a gyermek gondozásának szokásait fokozatosan átadva a gondozónőnek;
•
a bölcsőde megnyitását követően, a rendes beszoktatás során hetente legfeljebb 2 új gyermek fogadása egyszerre
•
a gyermeket természetesen mindig ugyanaz a gondozónő fogadja a beszoktatás időszakában;
•
"saját gondozónő" - rendszer biztosítása.
7.6.A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének feltételei •
a bölcsődevezető és a gondozónő széleskörű tájékoztatással teremtse meg az együttműködés feltételeit;
•
a szülő részéről a bölcsőde gondozási - nevelési módszereinek elfogadása és bölcsődei élettel együttműködő részvétel
•
a beszoktatás időtartama a gyermek mielőbbi beilleszkedése érdekében, legalább 2 hét legyen, illetve a gyermekhez szükségleteihez igazítva.
18
•
a beszoktatás első hetében az anyával /szülővel/ együtt, a második héten már az anya /szülő/ állandó jelenléte nélkül, de rövidebb és fokozatosan emelt idővel történjen;
•
a beszoktatás első hetében úgy kell a beszoktatási időt alakítani, hogy az anya, a gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégezhesse és a gondozónő ezeket megfigyelhesse;
•
A gyermek együttműködésétől függően a gondozónő próbálkozhat egy - egy gondozási művelet elvégzésére az anya jelenlétében;
•
a harmadik - negyedik naptól a gondozónő fokozatosan veszi át az anyától a gondozási műveleteket, a gyermek ébrenléti ideje alatt az anya rövidebb hosszabb ideig elmehet a csoportból;
•
az alvás jelenti a beszoktatás alatt a legnagyobb nehézséget, ezért az anya, még a második hét végéig tartózkodjon a bölcsődében az altatás, ill. ébredés időpontjában.;
•
a gondozónőknek célszerű egy beszoktatási tervet készíteni, hogy a csoportban dolgozók összehangolhassák a beszoktatás sorrendjét és a gyermekek által ott töltött időt;
•
egy gondozónőhöz egy időben csak egy gyermek kerüljön beszoktatásra, hogy csak az adott gyermekkel tudjon foglalkozni;
•
gyermek bölcsődei életének kialakításánál a szakmai elvek betartása mellett figyelembe kell venni az otthoni szokásokat;
•
beszoktatás során a gondozónőnek az egész családot és nem "csak" a gyereket kell segítenie.
7.8."Saját gondozónő" - rendszer A " saját gondozónő" - rendszer a személyi állandóság elvén alapul a bölcsődei csoportokban. A csoport gyermekeinek egy része /5 -6 gyermek / tartozik egy gondozónőhöz. A gondozási, nevelési feladatok mellett, ő kíséri figyelemmel a gyermekek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, a törzslapokat, a csoport naplójában ő tartja számon bejegyzéseivel a gyermekek egyéni fejlődését. A gondozónő az ún. ölelkezési időben - az az időszak, amikor, mindkét gondozónő jelen van -idejét elsősorban a "saját" gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A "saját gondozónő" szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a gondozónője (felmenő rendszer).
19
A "saját gondozónő" - rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a "saját gondozónő" segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken.
7.9. A napirend kialakítása A napirend az aktuálisan egy csoportba tartozó gyerekek szükségleteinek kielégítésére irányuló életszervezési feladat. A gyerekek egyéni szükségleteinek figyelembe vételével kell kialakítani a napirendet. Úgy kell tervezni az egyes tevékenységeket, hogy elegendő idő jusson az étkezésre, a játékra, pihenésre és közben a gondozás - nevelés feladatai is megoldottak legyenek. Ugyanakkor a napirend kialakításának a csoport érdekeivel is összhangban kell lenni.
A napirend szolgál alapul a gyermek számára biztonságérzettel, megfelelő tájékozottsággal. A gyermek egyéni igényein túl, meghatározza a napirendet a gyermekek egyéni fejlettsége, a létszám, az évszak, az időjárás, valamint a gyermek már kialakult szokása is. A gondozónők munkarendje a gyermekek napirendjéhez kell, hogy igazodjon. A gondozónők a csoport kialakítása után, egymással egyeztetett állandó napirendet és munkarendet dolgoznak ki. Ezen változtatni, csak közös megfontolás után, a bölcsődevezetővel egyeztetve lehet. A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani. Ezzel teremtve meg a gyermek számára feltétlenül szükséges biztonságérzetet, kiszámíthatóságot, a tevékenység és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül, az egyes gyermekek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető legyen a rendszer. A gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, felesleges várakozási idő nélkül. Ez biztosítja valójában a csoport belső nyugalmát is. A folyamatos gondozáson belül, az egymást követő események (tisztálkodás, étkeztetés, alvás, pihenés) kiszámíthatóságot, jó közérzetet alakítanak ki a gyermekben. A napirend kialakításának további feltételei, a személyi állandóság, a megfelelő tárgyi feltételek és eszköz ellátottság, a jó munkaszervezés. A kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele.
20
8. A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei 8.1. A bölcsődei nevelés - gondozás főbb helyzetei A gondozás olyan bensőséges, interakciós helyzet, gondozónő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve, aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben. Legyen lehetősége úgy próbálkozni, hogy közben érezze a gondozónő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza, ez növeli az együttműködési kedvet, a sikertelenségért pedig nem kap elmarasztalást. A hangsúly, a lényeg az elegendő idő biztosításán van, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú időt igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a gondozónőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, az egészséges személyiség kialakulására.
8.2. A játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, egyben a nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék segít az őt körülvevő világ megismerésében, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek minden nap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó, tagolatlan benyomásait a játékban taglalja. A kisgyerek első, valódi játszótársa a családban, a bölcsődében, később az óvodában is a felnőtt, a szülő és a szakemberek. A felnőtt, utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakoztatását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. A gondozónő feladata, hogy megfelelő légkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítson a különböző játékformákhoz. Ilyen játékformák a mozgásos játékok (fogócskázás, ölbeli játékok, lovacskázás), az építőjátékok, bábozás, később a szabályjátékok. A gondozónő a játék feltételeinek biztosításán túl, nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet és a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas 21
kapcsolatok kialakulására is. A többi gyermekkel való együttlét, örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését.
8.3.Ének - zene - énekes játékok A környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, a zenélés felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését. Ugyanakkor formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének - zenei tevékenységek során, a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a mondókázás, kiolvasók, népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. A játékos mondókák, versek, népi körjátékok segítik a gyermekek játékos mozgását, fejlesztik a ritmusérzéket és a finom apró mozgások kialakulását (finommotorikát). A társas élmény segíti az egymásra figyelést, az alkalmazkodást. A mielőbbi zenei nevelés elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.
8.4.Anyanyelvi fejlesztés, a beszéd, mese és vers Az érzelmi biztonság megadásának és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzelmi - érzéki élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese életkorilag megfelel a kisgyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a gyermek szorongásait, de feloldást és megoldást is kínál. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, a játéktevékenységhez hasonlóan, a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A mese és a versek játékos formában adnak lehetőséget a beszéd - és nyelvi képességek fejlesztésére, a gyermeki fantázia és kreativitás kibontakoztatására. A gondozónőnek minden helyzetben beszélni kell, hiszen ő ad mintát, és az anyanyelvi fejlesztés nem korlátozódhat, nem köthető időtartamhoz és helyhez, helyzethez sem. Az elalvás előtti mesélés különösen jó hatással van a gyermek emocionális állapotára, nyugalmat, biztonságot áraszt.
22
8.5.Rajzolás, festés, mintázás A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka különböző fajtái, fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. Ezeket a tevékenységeket változatos formában az egész nap folyamán biztosítani kell. A színes ceruzák, a gyurma és más, az ábrázoló tevékenységet serkentő, kedvet ébresztő eszközök, a nap folyamán a gyermek elérhető közelében tartva, állandó alkalmat adnak azok használatára. Ezek a tevékenységek, a gyermek egyéni fejlettségéhez és képességeihez igazodva, segítik a képi - plasztikai kifejezőképesség, a térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását. Az " alkotás " öröme kedvet ébreszt további próbálkozásokhoz, és ez által fejlődik esztétikai érzékenységük, a szép iránti fogékonyságuk, igényességük. A gondozónő feladata a különböző technikákkal megismertetni a gyerekeket, biztosítva az életkornak és a gyermek egyéni fejlettségének megfelelő eszközöket. Minél több lehetőség van az ismétlésre, gyakorlásra, annál biztosabbá válik a gyermek az eszközök használatára. 8.6.Játékos testmozgás a hét minden napjára A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, dobás, függés, egyensúlyozás). Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában, edzésében. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A természeti tényezőknek (napfény, víz, levegő) fontos szerepük van a gyermek általános ellenálló képességének fokozásában. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntés - és alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A különböző mozgások elsajátításának folyamatát a gyermek mozgástapasztalatára kell építeni. A gondozónő feladata, hogy megteremtse a lehetőségeket az új tapasztalatok szerzéséhez, ötleteket adjon, biztassa, bátorítsa, segítse a gyermeket. A járáshibák kiküszöbölésére, a helyes, szép járás, testtartás érdekében a játékos torna mellett speciális gyakorlatok végzését is beiktathatja. A mozgásos gyakorlatok végzéséhez elegendő helyet kell biztosítani, az eszközök kihelyezésekor körültekintően kell eljárni, meggyőződni arról, hogy az eszközök biztonságosak, ezzel megelőzni az esetleges baleseti helyzeteket.
23
8.7.Várható eredmények a bölcsődés kor végére, az óvodai felvételig.
Szociális érettség • Felnőtteket és játszótársait utánozza • Spontán érdeklődést mutat játszótársai iránt • Játékokban képes kivárni, amíg rákerül a sor • Megérti az "enyém", "övé" koncepcióját • Nyíltan kifejezi ragaszkodását • Érzelmek széles skáláját képes kifejezni • 3 éves korára könnyen elválik szüleitől
Kognitív fejlődés • Mechanikus játékokat működésbe hoz • A kezében vagy szobában lévő tárgyat képes azonosítani egy könyvbéli képpel • Szerepjátékokat játszik babákkal, állatokkal, emberekkel • Tárgyakat forma és szín szerint szortíroz • 3-4 darabos puzzle-t kirak • Megérti a "kettő" koncepcióját
• • • • • •
• • • • • • • •
Hallás- és beszédfejlődés Képes két-három részből álló utasítást követni Majdnem minden hétköznapi tárgyat és képet felismer Érti a térre utaló kifejezéseket (rajta, benne, alatta) 4-5 szavas mondatokat használ Tudja mondani nevét, korát, nemét Használ személyes névmásokat (én, te, engem, mi) Mozgás Jól tud mászni Váltott lábbal lépcsőzik fel-le Labdába rúg Könnyedén fut Könnyen hajol, elesés nélkül Függőleges és vízszintes, és körkörös vonalakat rajzol ceruzával, zsírkrétával Képes oldalanként lapozni egy könyvet Ceruzát képes rajzoló pozícióban fogni
24
9. Az intézmény sajátos feladatai 9.1.Gyermekvédelem, gyermekvédelmi feladatok: A gyermekvédelemhez kapcsolódó feladatokat a bölcsődében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szabályozza. A bölcsőde vállalja a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátását.
A bölcsődében ezzel megbízott munkatárs együttműködik a helyi gyermekjóléti szolgáltatás munkatársával gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében. • Részt vesz a gyermekjóléti megbeszéléseken.
szolgáltatás
által
működtetett
szakmaközi
•
folyamatosan kapcsolatot tart a családsegítő szolgálattal, védőnőkkel, gyermekorvossal, nevelési tanácsadóval, egyéb szakemberekkel /gyógypedagógus, stb./;
•
veszélyeztetettség észlelése, okok feltárása, dokumentálása;
•
segítségnyújtás felkínálása;
•
családlátogatáson részvétel, veszélyetetettség illetve felkérés esetén.
9.2. Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek ellátása, nevelése Feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. A hátrányos helyzetű családok gyermekei esetében a hátrányok és a következményei enyhítésére, az esélyegyenlőség biztosítására kell törekedni.
25
10. Az alapellátás mellett működő, a családi nevelést támogató szolgáltatások
Az alapellátás mellett működő szolgáltatások térítési díj ellenében vehetők igénybe.
10.1. Időszakos gyermekfelügyelet
A szülő elfoglaltsága idejére néhány órára kérheti gyermeke felügyeletét. Az időszakosan gondozott kisgyermek felvehető egy erre a célra létrehozott csoportba, vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyeire. Az időszakos bölcsődei elhelyezés igénybevétele esetén is fokozatosan, lehetőleg a szülővel történik a kisgyermek beszoktatása. A bölcsődevezető, illetve a kisgyermeknevelő a gyermek személyi adatain kívül rögzíti a szolgáltatás igénybevételének a napját, időtartamát és azt, hogy kinek adható ki a gyermek, kit és hol lehet értesíteni sürgős esetben. Az igénybevett étkezések díját és az önköltség számítási szabályok alapján meghatározott szolgáltatás költségeit, a helyi pénzügyi szabályok szerint számolják el.
10.2.Játszócsoport A csoporton belül, vagy külön játszócsoport kialakításával a gyermekeket az édesanyákkal együtt is fogadhatják a nap egy bizonyos szakában a bölcsődék abból a célból, hogy a szülők együtt játszanak gyermekeikkel az intézmény által megteremtett kedvező körülmények között, kihasználva a bölcsődében található speciális eszközöket. A játszócsoport keretében nyújtott szolgáltatások a következők: •
Gyurmamóka: kreativitást fejlesztő foglalkozások 18 hónapos kortól, melyek keretében a gyerekek közkedvelt mesékkel, versekkel ismerkednek, majd egyszerű technikával készítik el a témához kapcsolódó figurát gyurmából.
•
Kreatív kézműves foglalkozás: A foglalkozásokon a gyermekek különböző anyagokkal (gyurma, papír, tempera, üveg, só gyurma, kerámia, rongy, száraz levél, egyéb természetes anyagok, tojáshéj, kő) és különböző technikákkal (gyurmázás, üvegfestés, festés, kerámiafestés, papírmozaik, levélmozaik, rongyvarrás stb.) ismerkedhetnek meg. Kicsiknek kifejlesztett változatában a gyermekek ujjal, szivaccsal festhetnek, szabadon gyurmázhatnak, tépkedhetik a papírt, majd ragaszthatják azt.
26
•
Zenebölcsi: zenebölcsinkbe várjuk mindazokat a csecsemőket, babákat, kisgyerekeket és szüleiket, akik szeretnek énekelni, mondókákat tanulni, azokat mozgással követni, ritmushangszerekkel játszani. Az anyagot ismert és kevésbé ismert mondókákból, dalokból állítottuk össze, és olyan ritmushangszereket válogattunk össze, melyek egy csecsemő kis kezében is elférnek, tudatos, illetve véletlenszerű használata egyaránt örömöt okoz a kicsiknek. A kisbabával vele születik a zene iránti fogékonyság, ami azoknak a hang-, ritmus- és mozgáshatásoknak köszönhető, amelyek korábban az anyaméhben érték. Minél korábban találkozik a zenével, annál jobb lesz a tanulási készsége. • Körjátékok: erre a foglalkozásra azokat a gyermekeket várjuk, akik
szeretik a zenét, éneket, táncot, játékot. Mindezt egyszerre élvezhetik a gyermekek kisgyermeknevelők vezetésével, aki nemcsak az ismert körjátékokat eleveníti fel, hanem új játékokra is megtanítja a gyermekeket. A játszóházi szolgáltatás keretében az udvari játékokon felül egy átlagos játszótérhez képest az alábbi plusz elemeket nyújtjuk: zárt tér, melynek révén nem szaladnak ki a gyermekek az útra, illetve a kutyák, macskák nem piszkolják a játszóteret; elérhető mosdó; pelenkázási lehetőség (WC és kézmosó);
10.3.Baba-mama klub A baba-mama klub egy olyan helyet nyújt, ahol mind a kisgyermekek, mind az anyukák (illetve akár az apukák is) kellemes, otthonos környezetben, hasznosan tölthetik el idejüket. Tapasztalataink szerint az anyukák igénye növekszik egy olyan közösséghez való tartozás iránt, amely előtérbe helyezi az emberi értékeket. A klub működése hozzájárul egy olyan, biztos hely megteremtéséhez, ahová a szülők mindig bizalommal fordulhatnak, és szakmai segítséget kaphatnak, valamint olyan elfoglaltságot nyújt a gyermekek számára, amely egyéni képességeiket figyelembe véve biztosítja a differenciált fejlődést kisgyermeknevelők segítségével. Foglalkozásaink célja, hogy a gyermekek játszva, a játékon keresztül észrevétlenül tanulják meg elsajátítani a világról szerzett tapasztalataikat, alakuljanak ki társas kapcsolataik, elősegítve ezzel a szocializációs folyamatot. Mindezen célok elérését szakembereink által kívánjuk biztosítani. A klub életét maguk a szülők irányíthatják, szívesen teszünk eleget kéréseiknek. Terveink szerint heti egy délelőtti, vagy délutáni klubórát tartanánk. 27
10.4.Tanácsadás A kisgyermekgondozással kapcsolatos ismeretek segítése érdekében kívánjuk működtetni a tanácsadó szolgáltatást. Védőnők, gyermekorvos és gondozónők bevonásával nyújtunk segítséget a kisgyermekes szülőknek a mindennapos gyermekgondozás segítéséhez havonta, az időszaknak megfelelő aktuális témák köré szervezve, mint például nyaralás kisgyermekkel, fejlődési szakaszok, nyári betegségek, családi kötelékek, meghűléses betegségek kezelése, fertőző betegségek, a kisgyermek és az állatok, babaételek, óvjuk a hallását, családtámogatási lehetőségek, védőoltások, a baba és az alvás, valamint bölcsődére, óvodára készülődés. Az előadások alatt a kisgyermekekre gondozónők vigyáznak. Emellett egyéni problémák megoldásában is közreműködünk, szükség esetén szakemberek (pszichológus, családgondozó) bevonását is vállaljuk. A családok életét segítve együttműködünk az önkormányzat Humán Szolgáltató Központjával, ahol családsegítő, gyermekjóléti- és támogató szolgáltatás is működik.
10.5. Otthoni gyermekgondozás A család kérésére, olyan helyzetekben, amikor a szülők segítséget igényelnek gyermekük ellátásában (pl.: az anya betegsége, többes ikrek gondozása, a dolgozó szülő beteg gyermekének ápolása, a szülők dolgoznak, de gyermeküket nem kívánják intézménybe adni, stb.) a bölcsőde szakképzett csecsemő- és gyermekgondozónőt küld a gyermek otthoni nappali gondozására. Az otthoni gyermekgondozásra vállalkozó kisgyermeknevelő a gyermek gondozásával kapcsolatos feladatokat látja el a családban.
28
11. Hagyományok, ünnepek, rendezvények a bölcsődében 11.1. Az intézmény megismerése Évente egyszer, tavasszal, a gyermeknap hetében, nyílt napokat tervezünk az óvodához hasonlóan. Ilyenkor az érdeklődő családok eljöhetnek gyermekükkel, hogy megnézzék, megismerhessék a bölcsődei életet. A bölcsődei élet alapvető fontosságú tevékenységeit, a gondozás - nevelést módjukban áll majd közvetlenül is megismerni. Így lesz fogalmuk a későbbiekben az intézményről az ott folyó munka egy részéről, ha gyermeküket szeretnék bölcsődébe íratni. Rövid írásos ismertetőt is adunk a szülőknek, érdeklődőknek, a bölcsődei felvétellel és a szolgáltatásainkkal kapcsolatban. Ezeket otthonukban többször is elolvashatják, összevethetik a látottakkal. A nyíltnap alkalmával a gondozónők bemutatják a szülőknek, érdeklődőknek a csoportokat, az egyéb helyiségeket, a játékeszközöket. Elmondják a bölcsődei szokásokat, röviden ismertetik a napirendet, közös játszásra hívják a vállalkozó gyerekeket és szüleiket. Akinek kedve van, hallgathat mesét is, mert a nyíltnap programjában többféle tevékenység is szerepel, szabadon lehet választani közülük. Évente 4 - 5 alkalommal közös programokat is szeretnénk szervezni a családokkal: • • • • •
Farsang Húsvét Gyermeknap Mikulás Karácsony
Április 21-e a Bölcsődék Napja.
29
12. A bölcsőde kapcsolatrendszere A munkatársak, a gondozónők intézményen belüli szakmai kapcsolatai A bölcsődevezető hetente szakmai konzultációt tart az intézmény dolgozói részére, a szakmai feladatellátás, az intézményen belüli kapcsolatrendszer kialakítása és optimális működés érdekében. 12.1. A szülőkkel való kapcsolattartás formái •
Tájékoztatás a felvételnél
•
Szülői értekezlet
•
Családlátogatás
•
Beszoktatás
•
Napi találkozások
•
Egyéni beszélgetés, szükség szerint időpont egyeztetéssel
•
Szülő - csoportos beszélgetés
•
Üzenő füzet / írásos tájékoztatás /
•
Szervezett programokon való találkozás
•
Nyílt napok a bölcsődében
•
Hirdetőtáblán történő tájékoztatás
•
Baba-mama klub
A szülő és a bölcsőde folyamatosan és kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek állapotáról, fejlődéséről. Mindez alapvető fontosságú, a személyre szóló bölcsődei gondozás - nevelés kialakításában, és a családok együttműködésében, ami segítséget jelent a gyermek nevelésében. A tájékoztatás mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), erkölcsi szempontból megfelelő, az érintettek személyiségjogait tiszteletben tartó legyen. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, mivel mindegyik más - más szerepet tölt be, a cél elérése érdekében minél többet és több formában alkalmazzuk.
12.2. Háziorvosi, gyermekorvosi, védőnői hálózattal •
Javaslat bölcsődei felvételre;
30
•
Családlátogatás előtti, illetve, családlátogatáshoz kért információ;
•
Évközben felmerült probléma esetén;
•
A gyermekorvossal, védőnőkkel tapasztalatcsere, kölcsönös tájékoztatás;
•
A gyermekorvos és a védőnők bejárása az intézménybe egészségügyi vizsgálat és állapotfelmérés céljából.
12.3. Kapcsolattartás az óvodával •
Az óvodába menő kisgyermekek és gondozónőik látogatása az óvodában, az óvodával egyeztetett időpontban;
•
Az óvodai beiratkozás előtt tartott szülői értekezlet, egyeztetés szerint, a vezető óvónő és a leendő csoportvezető óvónő meghívásával;
•
Az óvodai leendő kiscsoportos óvónők fogadása, ismerkedés céljából a gyermekcsoportban;
•
Az óvodavezető és az óvónők tájékoztatása a veszélyeztetett, illetve lassabban fejlődő kisgyermekekről;
•
A gondozónők fogadása az óvodai beilleszkedés, az átmenet megkönnyítése miatt, szeptemberben;
•
Törekedni kell arra, hogy minél könnyebb és zavartalanabb legyen a gyermekek óvodai beilleszkedése;
•
A kapcsolattartás a két intézmény között kölcsönös és folyamatos legyen a szakmai érdekek szem előtt tartásával.
12.4. Kapcsolattarás más bölcsődékkel •
A gondozónők bölcsődékben;
•
Egymás közötti segítség kérés és segítségnyújtás gyermek elhelyezése érdekében;
•
A helyben történő megfigyelés lehetőségének biztosítása;
•
Vezetői értekezletek más - más helyszínen tartása;
•
Továbbképzések szervezése a kisgyermeknevelők számára, az új módszerek alkalmazásának bemutatási lehetőségével
tapasztalatcseréjére
31
irányuló
látogatás
szervezése
a
•
Kapcsolattartás a Dél-alföldi Módszertani Regionális Központtal
•
a Kecskeméti Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatóságával mentorálási megállapodása van a fenntartónak, a feladatellátó a Mátis Kálmán utcai bölcsőde
12.5. Kapcsolattartás a helyi Humán Szolgáltató Központtal •
Folyamatos kapcsolattartás a gyermekjóléti- és családsegítő szolgáltatás munkatársaival
•
Kölcsönös tájékoztatás az érintettekről;
•
Az esetmegbeszélőkre történő meghívásukkal az intézmény alkalmazottainak széleskörű megismerése, eszmecsere lehetőségének biztosítása. Az aktuális problémák megbeszélése.
12.6. Érdekképviseleti Fórum Az intézményben érdekképviseleti fórum működik, választott képviselők útján.
13. A BÖLCSŐDEI DOKUMENTÁCIÓK 13.1.A bölcsődevezető által vezetett dokumentációk
•
Felvételi könyv (a felvételek függvényében folyamatosan);
•
Statisztika - havi statisztika, éves statisztika, kedvezményezett gyermekek nyilvántartása;
•
A gyermekek alapnyilvántartása, (Gyermekvédelmi tv. szerint);
•
Heti étrend tervezet az élelmezésvezetővel;
•
Jelenléti kimutatás, távolmaradás, egyéb hiányzások, helyettesítések intézése;
•
A dolgozók munkaköri meghatározása, alkalmassági vizsgálatok elrendelése, ellenőrzése (mikor kell ismét elrendelni);
•
Munkaköri leírások készítése, frissítése;
•
Létszám és bérgazdálkodással kapcsolatos feladatok; 32
a
térítési
díjjal
kapcsolatban
•
Szakmai képzések, továbbképzések nyilvántartása;
•
Költségvetéssel kapcsolatos nyilvántartások vezetése;
•
Tárgyi eszközök leltárba vétele, selejtezés, éves leltárkészítés;
•
Szakmai ellenőrzések dokumentálása.
Egyéb: évnyitó szülői értekezlet dokumentálása (jegyzőkönyv) 13.2.A kisgyermeknevelők által vezetett dokumentumok: •
A bölcsődei gyermekek egészségügyi törzslapja - betétlapként az ún. "fejlődési napló" szerepel;
•
A "fejlődési napló" tartalmazza a családlátogatást, a beszoktatás menetét, a gyermek fejlődését 1 év alatt havonta, 1 - 3éves korig negyedévente vezetve;
•
Fejlődési tábla vezetésének beindítása;
•
Egyéni fejlődési terv készítése, ellenőrzése;
•
Csoportnapló vezetése napi rendszerességgel;
•
Napi jelenléti kimutatás vezetése a gyermekekről;
•
Magasság - súlymérés táblázattal történő vezetése;
•
Gondozónői jellemzés a szakértői és egyéb szakvizsgálatokhoz;
•
Az óvodába menő gyermekek "jelentőlapja".
Egyéb: szülőcsoportos beszélgetések dokumentálása (jegyzőkönyv)
13.3.Élelmezésvezető által vezetett dokumentumok:
•
Heti étrend (gyermekorvossal, bölcsődevezetővel egyeztetve);
•
Nyersanyag felhasználás, árubeszerzési bizonylatok, számlák;
•
Adagolási útmutató;
•
HACCP - vel kapcsolatos dokumentumok;
•
Étkezési kedvezményben részesülők határozatai.
33
14. Minőségbiztosítás az Intézményben A bölcsődei nevelésben –gondozásban minőségnek nevezzük a ott folyó munka azon jellemzőit és sajátosságait, amelyek biztosítják az elhelyezett gyermekek egészséges fejlődését, az életkori sajátosságoknak és egyéni igényeknek megfelelő bánásmódot, a gyermekközpontúságot jól felszerelt intézményben. A bölcsődék működését szabályzó dokumentumokban foglaltaknak megfelelő munkavégzés (Alapprogram, az intézmény Szakmai Programja, A bölcsődei gondozás minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai, SZMSZ, belső szabályzatok, Módszertani levelek). Az elvégzett munka rendszeres és igényes dokumentációja. A szülők elvárásainak megismerése, kompetenciájuk biztosítása, együttműködési formák keresése, szülői értekezlet, szülőcsoportos megbeszélés. Közös ünnepségek bevezetése: karácsony, anyák napja, gyermeknap. A dolgozók érdekelté tétele a minőségi munkavégzésben. Értékelési jutalmazási rendszer kidolgozása.
15. Záradék: Jelen szakmai program 2011. augusztus 1-től 5 évig hatályos. A szakmai program a fenntartó honlapján (www.kerekegyhaza.hu) és az intézményben bárki számára hozzáférhető. A program évente a vonatkozó jogszabályok előírásai, illetve intézményi működési változások esetén felülvizsgálandó. Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kerekegyerdő Bölcsőde szakmai programját a …/2011. (X.28.) Kth. számú határozatával módosította. Az intézmény dolgozói a program mellékletét képező megismerési záradék aláírásával igazolják a szakmai program ismeretét. Kerekegyháza, 2011. október 28.
Dr. Kelemen Márk polgármester
Csorbáné Takács Erika bölcsődevező
34
16. Mellékletek Alapító Okirat Szervezeti felépítés, intézményi struktúra •
Módszertani levél
• Megismerési záradék
35