KÉPES
RAGADOZÓ MADÁR
az Aggteleki-karszt
KALAUZ
és a Zempléni-hegység fajainak megismeréséhez Kedves Természetbúvár Barátunk!
Kiadványunkkal első lépéseidet kívánjuk egyengetni, ha szeretnél többet is megtudni a természetről, mely az embertől függetlenül létező, ám az emberiségnek végtelenül kiszolgáltatott, megismételhetetlen, csodálatos érték.
Kfvánunk mindenkinek sok szép, rácsodálkozással és felismeréssel megélt kirándulást hazánk e kicsiny, de értékes és izgalmas vidékén!
,----------------------------------------------------------------------_. I I I I I I I
I I
I
Méretek: Közepes méretű, a tojók mérete nagyobb a hímeknél. H: hím: 49-56 cm, tojó: 58-64 cm, SZF: hím: 93-105 cm, tojó: 108-120 cm. Megjelenés: Az öreg madarak hasonlítanak akarvalyhoz. Amíg az öreg héják szürkés színűek és világos melltollazatuk sűrűn keresztsávozott, addig a fiatalok barnásak és mellük tollazata cseppfoltos mintázatú. Hang: Költési időszakban hajnalonként szól. Hangja a karvalyéhoz hasonló, de annál mélyebb és lassúbb
Táplálkozás: Emlősökkel és madarakkal táplálkozik. Fácán, galamb és nyúl méret alatt is sok mindenre vadászik. Kedveli a hajnali és esti szürkületben történő vadászato!. Vonulás: A hazai állomány nem vonul el, csupán kóborol. Előfordulás: Magyarországon gyakorinak mondható, bár sajnálatosan az utóbbi évek vizsgálatai szerint a hegyvidéki erdők költőállománya a negyedére esett vissza az elmúlt húsz évalat!.
"kija-kija-kija-kija"
Héja
Fészkelés: Erdők sűrűjében fészkeI. Rejtőzködve él, ezért ritkán kerül szem elé. Nagyméretű fészkét több éven át használja.
(Accipiter genti/is) Védett
,-----------------------------------------------------------------------
Méretek: Kisméretű ragadozófaj, a hímek láthatóan kisebbek a tojóknál. H: hím: 29-34 cm, tojó: 35-41 cm, SZF: hím: 58-65 cm, tojó: 67-80 cm. Megjelenés: Színezete felül szürke, alul világos alapon a torkától a farka végéig sűrűn keresztsávozott. Farka hosszú, szárnyai lekerekítettek, szemei sárgák. A hímek teste alul narancsos árnyalatú. Hang: Főként költési időben hallható gyors, csattogó "kev-kev-kev-kev-kev" hangja.
Karvaly (Accipiter
nisus) Védett
Fészkelés: Erdőkben, emberi települések környékén fészkeI. Fenyőerdők telepítésévei az alföldi erdőkben, illetve településeken a parkokban is megtelepszik. Jellegzetessége, hogy kizárólag fenyőfélékre építi fészkét.
~-------------------------------,
\
Táplálkozás: Táplálékát kistermetű madarak és rigók alkotják. Telente sok verebet zsákmányol. A meglepett madarakat röptében kapja el. A madáretetők közelében is számíthatunk megjelenésére. Vonuulás: Nem vonul, csupán kóborol.
I I I
Előfordulás: Elterjedt, gyakori madárfaj.
: I
,-----------------------------------------------------------------------------------
~I
__
"
o
-
-
_
Méretek: Közepes termetű, az egerészölyvhöz
Táplálkozás: Érdekes táplálkozási szokása
képest kevésbé zömök madár. H: 52-59 cm, SZF: 113-135 cm.
alakult ki, hiszen főként darazsakkal és azok lárváival táplálkozik. A lárvákat a főldből kaparja ki. Fején a tollai kemények, pikkelyszerűek, ezzel védekezik a fullánkok szúrása ellen. Kétéltúeket, hüllőket, néha gilisztát is fogyaszt.
Megjelenés: Általában barnás, ritkán egészen világos színezetű. Az öreg madarak szeme sárga, tollazata ritkán sávozott. Röptében faroktollait gyakran összezárja, így farka és szárnya hosszúkásnak tűnik.
Vonulás: Áprilisban érkezik, kora Hang: Júniustói az erdők fölött keringő darázs-
ősszel vonul el tőlünk.
ölyvek elnyújtott és panaszos hangon vijjognak, költési időn kívül alig lehet hallani őket.
Előfordulás: Szórványosan előforduló
ragadozó madarunk.
Fészkelés: Leginkább a tisztásokkal. apró vizes
I
:
,
'-
Darázsölyv
foltokkal, mezőkkel tarkított hegyvidéki lombos erdőket kedveli. Költési időszakban igen óvatos és keveset repül. Nyílt élőhelyeken csak elvétve látható, erdőkben a fák lombja alatt mozog.
(Pernis apivorusJ Fokozottan védett
.-
------------------------------------------------------------------------------', Méretek: Közepes méretű, zömök megjelenésú
Hang: Gyakran hallatja vijjogó hangját
faj. H: 46-58 cm, SZF: 110-132
repülése és keringése közben. Tavasszal a leghangosabb, főként .míakoló", ereszkedő
cm.
Megjelenés: Barnán mintázott tollazatú
"kijő" hangját hallatja.
madár. Mellkasán az öreg madaraknál finom keresztsávozás, a fiataloknál hosszanti csíkok láthatók. Farka alsó végén egy széles fekete sáv húzódik. Keringéskor megfigyelhető legyező alakú, széttárt farka és előre nyomott, enyhe V alakban tartott szárnya.
zárt
erdőkben fészkeI. Síkvidékeken, a táplálkozoterületek közelében található fasorokban és erdőfoltokban is megtelepszik. Költési időszakban igen érzékeny a zavarásra, hamar leugrik a fészkéről.
mezőgazdasági területeken táplálkozik. Ilyenkor főként apró erdei vagy mezei rágcsálókra les. Vadászat során képes egy helyben szitálni. Sokszor faágakról, környezelükből kiálló objektumokrói (oszlop, kútgém) keresi áldozatait.
(Buteo buteoJ Védett
Vonulás: Télen és nyáron egyaránt találkozhatunk
vele.
Előfordulás: Egyik leggyakoribb ragadozó madarunk.
._---------------------------------------------~
H: testhossz SZF: szárnyfesztávolság
,,-----------------------------------------------------------------------------I
I I I I I I I
Méretek: Az egerészölyvlől széles szarnyú ragadozó. H: 52-59 cm, SZF: 113-135
nagyobb, cm.
I
Megjelenés: Főként ülő helyzetben figyelhető meg, hogy feje testéhez képest viszonylag nagy. Szemei sárgák. Világos alsó testén finom barna keresztsávozás látható, toroktollazata sötét színű.
Táplálkozás: Zsákmányát a bokros hegyoldalakon vagy ártéri területeken ejti Főként hüllőkkel táplálkozik, de ha tartósan hűvösre fordul az időjárás, hörcsögöt is zsákmányol. Az elfogott siklót mindig csőrében szállítja a fiókájának. Vadászat közben gyakran szitál egy helyben, de sokat ücsörög öreg fák száraz csúcsán
is.
Hang: Hangja elnyújtott vijjogás.
Vonulás: Vonuló, a telet Afrikában tölti.
Fészkelés: Hegyvidékeken
Előfordulás: Hazánkban ritka, mivel táplálkozási módja, élőhely-igénye miatt kevés alkalmas területet talál.
költ, fészkét erdőkben, fák csúcsára építi. Csupán egyetlen fiókát nevel.
I I I I
Fészkelés: Főként a középhegységi
Táplálkozás: Réteken, legelőkön,
Egerészölyv
I I I I I I
/
(Circaetus gallicusJ Fokozottan védett
,-------------~------------------------------------------------------------------------------------~
í I I I
I I I I I I
I I I I I
I I I I I I I I I I I I I I I
I I I I
I I
I I I I I I I I I I
,
I
,----------------------------------------
l
Méretek: H: 70-83 cm, SZF: 178-205 cm.
I I I I
Megjelenés: Az öreg sasok feketésbarnák, ! vállukon egy-egy fehér folt látható, a fejtetö I I és a tarkó sárgásbarna. A fiatalok homokszínű I alapon világosen csíkozott tollazatúak . I
. I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I
Hang: Hangja mély, nászrepüléskor gyakran gyors, érdes .oyk-ovk-ovk" ugató hangok sorozatait hallatja.
I I I I I \
Fészkelés: Keleti elterjedésű, a puszták és sztyeppek tipikus sasfaja. Hazánkban eredetileg a hegyvidéki erdőkben költött, de ma már csak néhány pár él itt. Fészkelőhelyét egyre gyakrabban választja nyílt, síkvidéki élőhelyeken. Hatalmas fészkét fák csúcsán építi, háborítatlan helyen sok éven keresztül használja.
Vonulás: Az öreg madarak fészkelő-
Táplálkozás: Fő tápláléka az ürge és a hörcsög,
területük környékén kóborolnak csak a fiatalok vonulnak el.
de ahol sok a mezei nyúl és fácán, rájuk is vadászik. Ahol ezek a zsákmányállatok élnek, nagy eséllyel számíthatunk a megpillantására.
Előfordulás: Nagy elterjedési de meglehetősen ritka faj.
télen,
területű,
,--------------------------------------------------------------------------
Méretek: H: 80-93 cm, SZF: 190-225 cm. Megjelenés: Erőteljes megjelenésú
ragadozó madár.
Az öreg szirti sasok sötétbarnák, a fiatalok szárnyán és farktollain az alsó és felső oldalon is fehér folt látható. Faroktollai viszonylag hosszúak.
Hang: Ritkán hallatja hangját,
Szirti sas
Általában sziklafalakon fészkei, de a hazánkban költő néhány pár az öreg fák lombkoronája alá építi hatalmas, gallyakból összehordott fészkét.
Táplálkozás: Rajtaütésszerűen lepi meg zsákmányát, amely lehet nyúl, fácán, rnókus, nyuszt és bagoly, de fiatal rókát is fagyaszt. Gyakran magasan köröz, ám sziklákon, fák
röptében vékony füttyentésszerű .kior:" kiáltásai messze
csúcsán
elhangoznak.
Vonulás: Állandó, áttelelő madár.
Fészkelés: Élőhelyei a sziklás
Előfordulás: Több földrészen el-
és erdős hegyvidék nyílt területei. Középhegységeink erdei ben a nagyobb kiterjedésú tisztások biztosítják számukra a vadászterületet.
terjedt ritka ragadozó madarunk.
(Aquila chrysaetos) Fokozottan védett
r I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I \
,--------------------------------------------------------------------------Méretek: Kisebb termetú sas, ám az egerészölyvnél
Táplálkozás: Nevével ellentétben
nagyobb, zömök megjelenésú madár. H: 55-65 cm, SZF: 143-168 cm.
csak elvétve fog békát. Fő tápláléka a mezei pockok. Jellegzetessége, hogy zsákmányát csőrében lógatva hordja a fészekben várakozó egyetlen fiókájának.
Megjelenés: Sötétbarna, csupán testének felső részén világosabb a tollazata. esőre viszonylag kis méretú. Farka rövid. Keringés közben szárnyait ívelten lefelé tartja.
Vonulás: Amint a fióka kirepül és Hang: Magas, kiskutyaugatáshoz
hasonlító "kjif" hangját a költési területén hallatja, a hím nászrepülés közben elnyújtott füttyszerú , viiik" hangot ad.
elhagyja a fészkét, már kezdődik is a vonulás. Április elején térnek vissza és költőterületüket azonnal elfoglalják.
Fészkelés: Általában fás síkságok erdeiben költ, de hazánkban a középhegységi erdőkben találta meg a fészkelőhelyét. Sokat látható vizes, nyílt élőhelyeken.
Előfordulás: Korlátozott európai elterjedése
van.
,----------------------------------------------------------------------------
Békászó sas (Aquila pomarina) Fokozottan védett
is megláthatjuk.
Réti sas (Haliaeetus albicillaJ Fokozottan védett
, ,
I
Méretek:
Fészkelés: Hazánkban elsősorban
I
A legnagyobb termetű sas Európában. H: 62-76 cm, SZF: 190-240 cm.
síkvidéken, nagyobb folyók mentén, tavak és holtágak közelében találja meg élőhelyét. Nagy fészkét az itt található termetes fákra építi.
I I
I I I
: :
l
Megjelenés: Tollazata barna. Farka ék alakú, az öreg sasok esetében - öt éves koruktól hófehér. esőre világossárga, feltűnően erőteljes.
:
:
Hang: Hangja főként a fészek közelében,
:
költési időben hallható, éles, lármás, csaholásszerű "kíí-kíí-kíí-kíí" sorozatok ból áll, riasztása mély, erős kopogó "kiek", melyet lassan ismételget.
l : :
Táplálkozás: Költőhelye közelében halakat, vízimadarakat, mocsári teknősöket zsákmányol, melyeket repülés közben a víz felszínéről kap fel. Hosszan tartó fagyok idején fő tápláléka a vadliba, de a dögre is rájár. Télen egy elejtett vagy elhullott állat körül ősszegyűlő ragadozó madarak között könnyen megfigyelhető.
Vonulás: Nem vonul el, sőt télen északi tájakról is érkeznek hozzánk "vendégek". Elöfordulás: Ritka.
I
~------------------------------------------------------------------------------------------------------------------,/ Barna kánya (Milvus migransJ Fokozottan védett
Méretek: Közepes méretú ragadozó madár. H: 48-58 cm, SZF: 130-155
cm.
Megjelenés: Sötétbarna színezetű, jellegzetessége az enyhén villás farok. Kissé lógó szárnytartással repül. Hang Gyors, nyerítő "píi-H-i-i" mellett néha az egerészölyvhöz nyávogó hangját is hallhatjuk.
hangja hasonló
Kiülőhelyét nagy fák elszáradt ágainak tetején választja.
Táplálkozás: Táplálékában
emlősök, madarak, halak, kétéltűek és hüllők egyaránt szerepelnek. Régebben megjelent a faluszélére kiengedett házi szárnyasok fölött, ahol a baromfiállomány dézsmálásával kárt okozhatott, de ma már erre nincs példa.
Vonulás: Hazai állománya vonuló, Fészkelés: Hazánkban
már csak folyóink mentén találja meg életfeltételeit. A középhegységek erdeiből eltűnt, mint költőfaj. Fészkét ártéri fákra építi gallyakból, gyakran rongydarabokat is beépít.
a telet Afrikában
tölti.
Elöfordulás: Hatalmas elterjedési területén belül egyre fogyatkozó számban fészkei.
,,---------------------------------------------------------~ Méretek: Közepes méretű faj. H: 43-55 cm, SZF: 115-140
Táplálkozás: Zsákmányszerző cm.
Megjelenés: A tojó sötétbarna tollruhájú. A hím testtollai kissé vörhenyes barnák, farktollai és evezőtollai szürkék, szárnyvége fekete. Mindkét nem esetében a fej, torok, váll világosabb színű.
,, ,, ,, ,, ,, ,, ,, ,, I
I \
Hang: Nászrepüléskor panaszos, orrhangszerű "véj-e" kiáltást kétszer ismétli két másodperces szünettel. Riasztása gyors .kvek-ek-ek-ek-ek",
útján alacsony, imbolygó repüléssel pásztáz. Nádasok és tavak fölött keringve, a vízfelszínen mozgó rágcsálókra és madárfiókákra les. Mezőgazdasági területeken főként pockokra vadászik.
Vonulás: Vonuló, a telet Afrikában
tölti.
Elöfordulás: A leggyakoribb hazai rétihéja faj.
Fészkelés: A vizes élőhelyek, ezekhez közeli mezőgazdasági területek tipikus ragadozója, fészkét a nádasok rejtekébe építi.
Barna rétihéja (Circus aeruginosusJ Védett
,--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
,'--------------------------------------------Méretek: Közepes méretű sólyom. H: 47-55 cm, SZF: 105-129
cm.
Megjelenés: Hegyes szárnyú, gyors röptű, kecses ragadozó. Sárgásbarna tollruhájú, világosabb hasoidalát cseppfoltos mintázat díszíti. Feje világos, szemei sötétek. Hang: l.assú, panaszos, kotkodácsolásszerű "ki-ki-ki-ki", riasztó és hívóhangként egyaránt használja.
I I I I I
Fészkelés: A füves puszták jellegzetes és ritka sólyomfaja, mely ritkán ártéri erdőkben is megtelepszik. Hazánkban a közelmúltban még középhegységi erdőkben, sziklafalakon tészkelt. ám napjainkra sík vidékekre helyeződött át a költőterülete. Fészket nem épít, más madarak fészkében, műfészekben telepszik meg.
I I I I I I I I I I I I I I I I I I I
Táplálkozás: Fő táplálékát korábban az ürge és a hörcsög jelentette, ám napjainkra mindkét rágcsáló állománya megfogyatkozott. Gyakran vadászik apró madarakra, köztük mezei pacsirtákra és galambfajokra, a kisebb rágcsálókat pedig más ragadozó madaraktói rabolja el.
I I I I I I I I I I I
I I
Kerecsensólyom
: Vonulás: Vonuló, a telet Afrikában tölti. I I
(Fa/co cherrug) Fokozottan védett
: Előfordulás: Hazánkban költóállománya erósödést : \
mutat a védelmi intézkedéseknek
köszönhetően.
,--------------------------------------------_.
Méretek: Gerle mérelú. H: 29-35 cm, SZF: 70-84 cm.
varjúfélék elhagyott fészkeit foglalja el. A költőpárok magányosan fészkelnek.
Megjelenés: Sötét szernü, karcsú,
Táplálkozás: A fő táplálékát jelentő
kecses röptű sólyomfaj. Röptében egy óriási fecskére hasonlít. Teste felső része
rovarokat a vizes élőhelyek fölött fogja el. Gyakran és kitartóan vadászik szitakötőkre.
sötétszürke, melle vastag csíkozású, teste alul vörös, utóbbit csak közelről láthatjuk. Feje fehéren és sötéten mintázott.
Amikor fiókái már nagyobbak vagy az idő hűvösebbre fordul, fiatal fecskékre és pacsirtákra is vadászik, melyeket a levegőben fog el.
Hang: Leginkább perlekedő "kev-kev-kev-kev" hangja hallható, de repülés közben a hím és a tojó is ismételt, izgatott, éles .kn-ctüc: hangot is adhat.
Kabasólyom
Vonulás: A fecskékkel egy időben ö
is elvonul, a telet Afrikában
tölti.
Előfordulás: Európában, így hazánkban
(Fa/co subbuteo) Védett
Fészkelés: Fészket nem épít. Főként síkvidéken,
árterek közelében
is sokfelé előfordul.
élő
,--------------------------------------------------I
Méretek: Ha gerle méretű madarat látunk egy helyben lebegni - vagyis szitálni - a mezők fölött, biztosak lehetünk benne, hogy vércsét látunk. H: 31-37 cm, SZF: 68-78 cm.
Megjelenés: Karcsú megjelenésű, hosszú farkú, vörös alapszínű. A hímek farktollai kékes-szürkék. Testtollaira sűrű pettyezés jellemző, az evező- és kormánytollai pedig sávozottak. Hang: Hangja sűrűn ismételt éles, rövid "ki-ki-ki" Különösen hangosak, I I I I
I I I I I I I
I
kiáltás. ha több pár fészkei egy költőhelyen.
Fészkelés: Tágas mezők, mezögazoasagi területek, lucernások és tarlók biztosítják élőhelyét, de településeken is gyakran megjelenik. Varjak és szarkák fészkei ben, esetleg nagyobb épületek réseiben neveli fiókáit. A védelmük érdekében kihelyezett költőládát is előszeretettel elfoglalja.
Vonulás: Állandó madár.
Vörös vércse
Előfordulás: Európában elterjedt, gyakori sólyomfaj.
(Felco tinnuncu/us) Védett
I
I I
: Táplálkozás: Főként pockokkal táplálkozik, : \
nagyobb termetú
rovarokat is zsákmányol.
de nyáron
,--------------------------------------------------------------------------------
__ .--_--
------~ -~----- ,."-."~.•.••.. ......• '
A ragadozó madarak lési területükön a madarak,
között vonulókat
áttelelőket
amelyek
egész évben találnak
specializálódott
nulni kényszerül.
A vizes élőhelyekhez
jellemzően
_ ....... ,"'''' .... ,.
-- -------------------------------
Azok táplá-
például a hüllők
zsákmányolására
,--. ... ... . ...
TERMÉSZETVÉDELEM - hogyan segíthetjük a ragadoz6 madarak védelmét?
és a fészke-
egyaránt találunk.
lékot, nem vonulnak el, ugyanakkor
-'"' ..•.._,._~..._._------------_
kígyászölyv elvokötődő vagy
sok rovart fogyasztó fajok szintén elvo-
nulnak.
Az emberek
kapcsolata
fokozatosan
változik.
a ragadozó
Alig
gyűlölt ellenségként,
néhány
madarakkal évtizede
kártékony állatokként
tek rájuk, és többféle
módszerrel
néhány
vagyegyedszámuk
faj eltűnését
csökkenését
eredményezte.
kedvezően
változott
ményeként
minden
még
tekintet-
irtották őket. Ez kritikus
Az utolsó pillanatban
a megítélésük, ragadozó
ennek
madár
ered-
törvényes
védelmet kapott. A jogszabályi védelem önmagában azonban nem elég. Még ma is nagyszámú ragadozó Szitáló vörös vércse
madár
lesz
Hazánk
Európai
mérgezés
legértékesebb fészkelőhelyek
vadászat
Legfontosabb
főleg a műfészkek
feladat a
biztosítása, a táp-
és a prédaállatok
hangsúlyt
óta a
és táplálkozó-területek
élveznek.
zavartalanságának
lálkozóhelyek
áldozata.
való csatlakozása
fészkelő-
külön védelmet
nagyobb
vagy
Unióhoz
védelme,
de egyre
kap az aktív védelem
is, mely
ki helyezését és a fiókák vissza-
telepítését jelenti. A vonuló fajok esetében fontos a vonulás
közbeni
megállóhelyeken
és a telelő terü-
leteken is biztosítani a védelmet. Az utóbbi években a sólymok,
Egerészölyv
sasok és vércsék
nyomkövetőkkel a kutatók. színű
köszönhetően meghatározása
nem könnyű
műholdas
kérdésre
kaptak választ
Hazánk ragadozó madár állománya
és gazdag.
erősödik,
vonulását
ennek eredményekép-
pen sok megválaszolatlan
HOGYAN HATÁROZZUNK RAGADOZÓ MADARAT? A ragadozó madarak
vizsgálták,
A védelmi
sok-
intézkedéseknek
több költőfaj állománya folyamatosan
sőt korábban
eltűnt
fajok
visszatele-
pülése is megfigyelhető.
feladat, hiszen általában csak messziről követhetjük keringésüket,
egy helyben lebegő szitálásukat
gyors
miatt
röptük
látóterünkből.
egy pillanat
alatt
vagy
kikerülnek
Tollazatuk rendkívül változatos, hang-
A ragadozó
madarak
fészkeit
soha ne háborgassuk!
és azok környékét
Napjainkban
dett gépjárműforgalom
a megnöveke-
és az elektromos
vezeték-
juk ritkán hallható és a röpkép alapján történő el-
hálózatok
különítéshez
sérülése. Mivel a sérült madarak jelentős része meg-
nagy gyakorlat szükséges. E kiadvány,
ahogy bevezetőjében megtételéhez
is olvashatjuk
szükséges
az első lépések
tudnivalóval
látja el az
miatt egyre gyakoribb
gyógyítható és a természetbe
eset a madarak
vissza helyezhető, ezért
ha ilyen esettel találkozunk,
azonnal forduljunk
érdeklődőt,
a képek és a szöveg segítenek a beazo-
területileg
park igazgatósághoz
nosításban,
valamint
(www.nernzetipark.gov.hu),
a madár életmódjáról
tudhat juk a legfontosabb
információkat.
is meg-
latkerthez.
illetékes
nemzeti
vagy a legközelebbi
a ál-
I
I
~------------------------------------------------------,
SZÉCHENYI TERV
A terepi kishatározók elkészítésekor az angol Field Studies Council alapötletét dolgoztuk át és adaptáltuk az Aggtelekikarszt és a Zempléni-hegység viszonyaira. A kiadványa KEOP 3.3.0-2008-0052 azonosító számú projekt keretében készült. Szerző: Petrovics Zoltán és Farkas Roland Illusztráció: Kókay Szabolcs, Kiadványszerkesztés: Sorozatszerkesztő:
Kiss Maja
Szmoradné Tóth Erika
Nyomda: Planet Corp. Szolgáltató Kft., Szeged Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Minden jog fenntartva. Nemzeti
Fejlesztési
Ügynökség
2011
I MAGYARORSZÁG
www.uj5uthenyiterv.gov.hu
MEGUJUL
0640638638
A projekt az Európai Unl6 támogatásával, az Eur6pal Regionális
l Fotók: Kovács András, Papp Gábor
~---------------------------'-""""""'HOGYAN TOVÁBB?
_
- ajánlott könyvek és honlapok
--_.~----------------------------,_ .•
'
Ha többet szeretnétek megtudni a nappali ragadozó madarakról, az alábbi honlapokon és kiadványokban szerezhettek további információkat. Magyar Madártani és Természetvédelmi Ragadozómadár-védelmi Szakosztály www.mme.hu Kovács András és Papp Gábor honlapja www.raptorimages.hu Haraszthy L. (szerk.) (1984): Magyarország fészkelő madarai. Natura. Grant, P. J. - Mullarney, K. - Svenson, L. - Zetterström, D. (2000): Madárhatározó. Park Könyvkiadó. Újhelyi P. (szerk.) (2005): A Kárpát-medence
állatai.
Élővilág enciklopédia. Kossuth Kiadó.
Egyesület,
I I I I I
Fejlesztési
Alap társfinanszíroúsával
valósul meg.
_
l·.•••••• •.••. "--_
•••••.
ALTALANOS TUDNIVALÓK
r
ÉS ÉRDEKESSÉGEK
~---------. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------A ragadozó madarak szervezete nagyszerűen mazkodott
a repüléshez,
az élőhelyek
a zsákmányszerzéshez
széles skálájához.
erőteljes és erős karmokban elejtését
ezzel végzik.
tépik ki a falatokat
közt
Az erdők fái szárnyforma
Lábuk
és
fészkeinek magassága egyes esetekben a két métert is eléri. Ugyanekkor több faj - mint a vércsék és sóly-
általában
mok - nem építenek fészket, hanem egyéb madár-
végződik, a zsákmány
fajok üresen álló fészkeit foglalják el, vagy sziklafalak
Csőrük vége horgas,
ezzel
és épületek
párkányain
költenek.
az elejtett zsákmányállatokból. rendszeresen
valy felépítésére
alkal-
a hosszú
cikázó héja és kar-
farok
és lekerekített
a jellemző. A nyílt területeken
élő sóly-
mok és vércsék rövidebb farkuk és hegyes szárnyuk segítségével nagyon gyors repülésre képesek. A nagyobb termetű farkuk
rétihéják teste karcsú, szárnyuk
hosszú, általában
alacsonyan,
könnyű,
bolygó repüléssel járnak zsákmányuk légáramlatok farktollaik
után. A meleg
felhajtó erejét kihasználó,
hosszasan körözö
és im-
magasan és
sasok szárnya széles és hosszú,
rövidek.
A nagytermetű
ragadozó madarak jellemzője a kevés
számú fióka. A békászó sas egy-kettő, a kígyászölyv évente csupán egy tojást rak. Erre nem csak az szolgái magyarázatul, állnak,
hanem
hogyatáplálékpiramis
az is, hogy nehezen
zsákmányállatokra
vadásznak.
csúcsán hozzáférhető
A táplálékbőség
és
az élőhely természeti állapota szintén befolyásolja a fiókaszámot. sas
A fiókák sokáig fészeklakók,
sodás folyamata lassú és hosszadalmas.
az önállóA nagyobb
testű fajok évek alatt válnak ivaréretté. A fiatal példányok éveken át egyedül kóborolnak,
héja és karvaly
korukra állnak párba. Azt a területet, amely képes egy-egy pár eltartására, revírnek csak
vagy territóriumnak
egy pár fészkeI.
madaraknál kolóniában
azonban fészkelnek,
Egy nagyobb
hívjuk.
Kisebb
Egy revírben
termetű
előfordul,
ragadozó
hogy telepesen,
mint például a vércse fajok.
testű, agresszív
ragadozó támadása
esetén a kolónia tagjai együtt védelmezik
a területet
és a fészkeket. Egyes fajok hatalmas fészket építenek, amit sok éven át használnak, A háborítatlan
helyeken
és évente felújítják.
fészkelő
parlagi
sasok
és csak felnőtt
