KEMECSE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium

Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

KEMECSE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

BELÜGYMINISZTÉRIUM

KEMECSE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Helyzetfeltáró, Helyzetelemző és Helyzetértékelő munkarészek 2015. augusztus

Készítette: ITS Konzorcium TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. (konzorcium tagja)

KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető

Róka László

Megyei koordinátor

Kézy Béla

Felelős tervező

Ivánka-Tóth Dávid

Felelős tervező helyettes

Janza Frigyes

Településtervező

Bak Gabriella (TT 15-0381)

Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő

Krajnyák Nóra (TK 01-5241)

Településtervezési szakági szakértő

Pogonyi Ádám (01-14454), Ajtay Szilárd, Siposs Árpád (01-9429),

közlekedési

Energiaközmű tervező

Dima András (01-2130)

Társadalompolitikai szakértő

Deme Dóra

Gazdaságfejlesztési szakértő

Vásárhelyi Réka

Antiszegregációs szakértő

Adorján Emese

Partnerségi szakértő

Ivánka-Tóth Dávid

Környezetvédelmi szakértő

Ádány Mihály

Műemlékvédelmi szakértő

Nagy Tibor (É 15-0085)

TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Kemecse Város Önkormányzata Ignéczi Attila városi koordinátor

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK

4

Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 9 1

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ................................................................................................... 13 1.1

TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ............................................................................................................................. 13 1.1.1 A település térségi szerepe .................................................................................................. 13 1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése................................. 18 1.1.3 A település dinamikai típusának meghatározása ................................................................. 21 1.2 TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ............................. 22 1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) ............ 22 1.2.2 Kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához ..................................................................................................................................... 24 1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás ........................ 26 1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA .......................................... 27 1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT) .............................................................................. 27 1.3.2 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve.................................................... 29 1.4 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS SZERKEZETI TERVEINEK KEMECSE FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI .................................................................................................................. 32 1.5 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK.............................................................................. 32 1.5.1 A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai ..................................................................................................................................... 32 1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ....................................... 34 1.6 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK .................................................................................. 34 1.6.1 Hatályban lévő településrendezési eszközök ....................................................................... 34 1.7 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA .......................................................................................................... 34 1.7.1 A népesség főbb jellemzői ................................................................................................... 34 1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ............................................. 41 1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők .................................................................................. 42 1.8 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA..................................................................................... 43 1.8.1 Humán közszolgáltatások .................................................................................................... 43 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása ................................................................................................ 45 1.9 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA............................................................................................................ 45 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre ............................................................................. 45 1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői .................................................................... 46 1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések ....................................................................................................................................... 48 1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ....................................................... 48 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)............................................................................. 49 1.10 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE . 50 1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ................................................. 50 1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere .................... 51 1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység ................................................................................... 51 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika ...................................................................................................... 52 1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás ........................................................................................ 52 1.10.6 Intézményfenntartás ........................................................................................................ 52 1.10.7 Energiagazdálkodás ........................................................................................................ 54 1.11 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ................................................................................ 54 1.12 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA ............................................................................. 55 1.12.1 Természeti adottságok .................................................................................................... 55 1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet ............................................................................................... 58 1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek ...................................................... 60 1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése .......................................................... 62 1.13 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA ......................................................................................... 63

ITS Konzorcium


5

1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei ......................................................................... 63 1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái................................................................. 65 1.14 A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA ......................................................................................... 65 1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata............................................................................................... 71 1.14.3 Önkormányzati tulajdonkataszter .................................................................................... 74 1.14.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése.................................................. 74 1.14.5 Az épített környezet értékei ............................................................................................. 74 1.14.6 Az épített környezet konfliktusai, problémái .................................................................... 76 1.15 KÖZLEKEDÉS .............................................................................................................................. 77 1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok .................................................................................. 77 1.15.2 Közúti közlekedés............................................................................................................ 79 1.15.3 Parkolás........................................................................................................................... 84 1.15.4 Áruszállítás ...................................................................................................................... 84 1.15.5 Közösségi közlekedés ..................................................................................................... 84 1.15.6 Kerékpáros közlekedés ................................................................................................... 87 1.15.7 Gyalogos közlekedés ...................................................................................................... 87 1.15.8 Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások......................................................... 87 1.16 KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG.......................................................................... 88 1.16.1 Víziközművek .................................................................................................................. 88 1.16.2 Energia ............................................................................................................................ 93 1.16.3 Elektronikus hírközlés...................................................................................................... 94 1.17 TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM .............................................................................. 95 1.17.1 Talaj ................................................................................................................................. 95 1.17.2 Felszíni és felszín alatti vizek .......................................................................................... 95 1.17.3 Levegőtisztaság és védelme ........................................................................................... 97 1.17.4 Zaj, és rezgésterhelés ..................................................................................................... 97 1.17.5 Sugárzás védelem ........................................................................................................... 98 1.17.6 Hulladékkezelés .............................................................................................................. 98 1.17.7 Vizuális környezetterhelés ............................................................................................... 99 1.17.8 Árvízvédelem ................................................................................................................... 99 1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ..................................................... 100 1.18 KATASZTRÓFAVÉDELEM ............................................................................................................. 101 1.18.1 Építésföldtani korlátok ................................................................................................... 101 1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség ............................................................................................ 102 1.18.3 Egyéb katasztrófavédelmi tényezők .............................................................................. 103 1.19 ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY ............................................................................................... 103 1.20 VÁROSI KLÍMA ........................................................................................................................... 103 2

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ .................................................................................................. 105 2.1 A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE ........................................ 105 2.1.1 Társadalom, demográfiai viszonyok és tendenciák ............................................................ 105 2.1.2 Gazdasági szerkezet és dinamika ...................................................................................... 105 2.1.3 Intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés .......................................... 106 2.1.4 Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztő erő ........................................................................................................................ 107 2.1.5 Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya .......................................... 108 2.1.8 Közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) ............................................................ 109

3

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ .............................................................................................. 115 3.1 HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................ 115 3.1.1 A folyamatok értékelése ..................................................................................................... 115 3.1.2 A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése ......................................................................................................................................... 116 3.1.3 A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei 122 3.2 PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP ............................................................................................ 124 3.3 ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ VÁROSRÉSZEK .................................................................. 127

ITS Konzorcium


6

3.3.1 A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása ....................................................................................................................................... 127 3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése ............................................................................................................................... 134 3.3.3 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek .......................................................... 140 MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................... 141 1. MELLÉKLET: KEMECSE VÁROS KORÁBBAN ELNYERT TÁMOGATÁSAI .......................................................... 141

ITS Konzorcium


7

Táblázatjegyzék 1. táblázat Néhány összehasonlító adat Kemecse megyén belüli szerepére vonatkozóan ......... 17 2. táblázat: A Kemecsei járás főbb adatai .................................................................................... 18 3. táblázat: Ingázási adatok Kemecsén........................................................................................ 21 4. táblázat:Az övezeti érintettség vizsgálata ................................................................................ 29 5. táblázat: Országos és megyei övezetek általi érintettség......................................................... 30 6. táblázat: Települések sajátos megyei térségek általi érintettsége ............................................ 31 7. táblázat: Szomszédos települések szerkezeti terveinek települést érintő elhatározásainak vizsgálata Kemecsén ................................................................................................................... 32 8. táblázat: Életminőség Kemecsén ............................................................................................. 41 9. táblázat: Szegregátumok elhelyezkedése Kemecsén .............................................................. 42 10. táblázat: Óvodai intézmények és azok legfontosabb statisztikai adatai (2014/2015-ös tanév) ..................................................................................................................................................... 43 11. táblázat: Általános iskolai intézmények és azok legfontosabb adatai (2013/2014-es tanév) . 44 12. táblázat: Vállalkozások típus szerinti megoszlása ................................................................. 46 13. táblázat: A város 10 legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozása és eredménykimutatásuk adatai ........................................................................................................................................... 46 14. táblázat: A vállalkozások ágazatonkénti megoszlása............................................................. 47 15. táblázat: A vagyongazdálkodás főbb adatai ........................................................................... 50 16. táblázat: Kemecse művelési ág szerinti területaránya ........................................................... 59 17. táblázat: Kemecse város jellemző területi mutatói ................................................................. 67 18. táblázat: Alulhasznosított barnamezős területek .................................................................... 69 19. táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) ............. 78 20. táblázat: Zajterhelési határértékek ......................................................................................... 97 21. táblázat: A vizsgált tényezők egymásra hatásának értékelése ............................................ 114 22. táblázat: SWOT analízis ....................................................................................................... 116 23. táblázat: Problématérkép és értéktérkép Kemecsén ............................................................ 124 24. táblázat: Az északi városrész társadalmi mutatói................................................................. 130 25. táblázat: A déli városrész társadalmi mutatói ....................................................................... 133 26. táblázat: Szegregációs mutatók a szegregátumokban ......................................................... 135

Ábrajegyzék 1. ábra: Szabolcs Szatmár Bereg Megye Stratégiai Programja 2014. ......................................... 25 2. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stratégiai céljainak és prioritásainak összefüggései ... 26 3. ábra: Természetes szaporodás, fogyás ................................................................................... 35 4. ábra: Vándorlási adatok Kemecsén ......................................................................................... 36 5. ábra: Ingázási adatok Kemecsén ............................................................................................. 37 6. ábra: Iskolai végzettségek Kemecsén ...................................................................................... 39 7. ábra: Foglalkoztatottsági adatok Kemecsén ............................................................................ 40 8. ábra: Egy főre jutó nettó jövedelem/év ..................................................................................... 41 9. ábra: Lakásállomány Kemecsén .............................................................................................. 50 11. ábra: A település motorizációja .............................................................................................. 83 12. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ...................................................................................................... 90 13. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a járási, a megyei és az országos átlaghoz viszonyítva ..................................................................................................... 90 14. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ...................................................................................................... 91 15. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya ............................. 92 ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 8 16. ábra: A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ...................................................................................................... 94 17. ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya .............................................. 98 18. ábra: A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya .................................................. 99

Térképjegyzék 1. térkép: Magyarország városhálózata ....................................................................................... 13 2. térkép: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció földrajzi fókuszai .... 14 3. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye növekedési tengelyi, csomópontjai .......................... 15 4. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rekreációs körzetei és idegenforgalmi tengelyei ...... 16 5. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye agglomerálódó térségei ........................................... 16 6. térkép: A Kemecsei járás ......................................................................................................... 17 7. térkép: Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek ................................................................. 23 8. térkép: A 2003. évi XXVI. törvény Kemecsét érintő elhatározásai a településre vonatkozóan 28 9. térkép: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Terv települést érintő elhatározásai ................................................................................................................................ 30 10. térkép: Potenciális iparterületek Kemecsén ........................................................................... 49 11. térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből .................................................. 56 12. térkép: Település és környékének vízrajza ............................................................................ 57 13. térkép:A település és környékének térképe 1806-1869 között ............................................... 58 14. térkép:A település és környékének tájhasználati térképe....................................................... 60 15. térkép: A település és környékének Natura2000-es területei ................................................. 61 16. térkép: A település és környékének természetvédelmi területei............................................. 62 17. térkép: A település szegregátumai ......................................................................................... 70 18. térkép: Műemlékek Kemecsén ............................................................................................... 76 19. térkép: Kemecse környezetének országos jelentőségű főútjai............................................... 79 20. térkép:Tervezett közutak Kemecse környékén ...................................................................... 80 21. térkép: Kemecse városi közüthálózata................................................................................... 80 22. térkép Kemecse főbb útjainak forgalmi terhelése .................................................................. 82 23. térkép: Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek ...................................................... 83 24. térkép: Közösségi közlekedési megállóhelyek ....................................................................... 85 25. térkép:Kemecse Kistérségi vízmű védőterületének felszíni vetülete ...................................... 89 26. térkép: Kemecse és környékének felszín alatti vízszint térképe ............................................ 96 27. térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon. A szürke körök a historikus rengéseket (456-1994), a piros körök az utóbbi évek rengéseit (1995-2009) mutatják.............. 101 28. térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe .................................................... 102 29. térkép: Értéktérkép Kemecse városában ............................................................................. 126 30. térkép: Problématérkép Kemecse Városában ...................................................................... 126 31. térkép: Kemecse városrészei ............................................................................................... 128 32. térkép: Az északi városrész ................................................................................................. 129 33. térkép: A déli városrész ........................................................................................................ 132 34. térkép: Kemecse szegregátumokat bemutató térképe (összes 35 % feletti) ........................ 136 35. térkép: Az 1. számú szegregátum térképe ........................................................................... 137 36. térkép: A 2. számú szegregátum térképe............................................................................. 137 37. térkép: A 3. számú szegregátum térképe............................................................................. 138 38. térkép: A 4. számú szegregátum térképe............................................................................. 138 39. térkép: Az 5. számú szegregátum térképe ........................................................................... 139 40. térkép: A 6. számú szegregátum térképe............................................................................. 140

ITS Konzorcium


9

Vezetői összefoglaló A 2014-2020-as tervezési időszakra való felkészülés országos és helyi szinten is a korábbiakhoz képest megújult keretek között zajlik. Ennek megfelelően a településfejlesztés teljes rendszere is változott, melynek eredményeként a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet alapján az új Európai Uniós fejlesztési időszakhoz kapcsolódó stratégiai dokumentumokat kell készíteniük a járási központ városoknak. Kemecse Város, összhangban a kormányrendeletben és a vonatkozó módszertani útmutatókban leírtakkal – a partnerség elveinek messzemenő figyelembevételével – megkezdte a 2014-2020as programozási időszakra való felkészülést. A hivatkozott rendelet összefüggő, három elemből álló dokumentum-rendszert hoz létre, mely az alábbi elemekből épül fel: Megalapozó vizsgálat Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) A külső szakértők közreműködésével készülő jelen szakmai anyag, vagyis a megalapozó vizsgálat közös hátterét képezi mind a – nem csupán Európai Uniós, de adott esetben hazai forrásokból finanszírozott fejlesztési programokat megalapozó – hosszú távú fejlesztési koncepciónak, mind a középtávú, operatív jellegű („megvalósítás orientált”) integrált településfejlesztési stratégiának. Fentiekből adódóan a készülő dokumentumok összeállítása, illetve a vizsgálati munkarész aktualizálása során a város társadalmi és gazdasági folyamataiban bekövetkezett változásokra érdemes koncentrálni, hangsúlyosan kiemelve azon területek elemzését, értékelését, melyek összefüggésben lehetnek a hazai, illetve Európai Uniós szinten meghatározott fő fejlesztési célokkal. E szempontok figyelembevételével a megalapozó vizsgálatban áttekintésre kerülnek Kemecse városát érintő hosszabb távú társadalmi-gazdasági folyamatok, bemutatásra kerül a helyi építettés természeti környezet állapota, és áttekintjük az infrastrukturális, környezetvédelmi valamint energetikai területen tapasztalható tendenciákat. A vizsgálati munkarészt követően a helyzetértékelés során összegezzük az elemzés főbb megállapításait, rögzítve egyúttal a vázolt folyamatok egymásra hatását. Kemecse város adottságai Kemecse Város az Észak-Alföldi régió, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén Nyíregyházától 15 km-re északra, a Nyírség és a Rétköz határán fekszik. A város a 100-as Záhony-Budapest vasúti vonalon található, jelentős átmenő személy- és teherforgalmat bonyolít le. A település a térség egészségügyi és logisztikai központja. Kemecse Város 2013. január 1. napjától járási székhely település. A Kemecsei Járáshoz összesen 11 település tartozik. A városban működik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kemecsei Járási Hivatala, a Kemecsei Közös Önkormányzati Hivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kemecsei Tankerülete, valamint a Nyíregyházi Pedagógiai Szakszolgálat Kemecsei Tagintézménye. A település lakosság száma folyamatosan csökken, a lakónépesség száma 4968 fő, ebből külterületi lakos 188 fő. Területe 38,94 km2, népsűrűsége 130,4 fő/km2. Az elmúlt 135 évben Kemecse népessége több mint a kétszeresére növekedett (230,7 %). ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 10 A település múltjának, jelenének és jövőjének szempontjából kiemelkedő szereppel bír a vasút. A városban, 1872-ben indult meg a vasúti forgalom. Ez az infrastruktúra Kemecsét 6 falu szállítási és kereskedelmi központjává tette. Előnyt jelent az itt élőknek a település jó földrajzi fekvése, kedvező természeti adottságai, a települési környezet rendezettsége, a kedvező gazdasági lehetőségek és életkörülmények, a magas infrastrukturális ellátottság. A település termálvíz potenciálja is kiaknázható. A város nevét először 1222-ben a Váradi Regestrum említi, az idetelepülő Kemecsei családról kapta a nevét. A település 1876-1956-ig járási székhelyként funkcionált. 1988. február 1-től Kemecse nagyközség, 2005. július 1-jével, pedig megkapta a városi címet. Kemecse gazdaságának meghatározó tényezői az egykori állami mintagazdaság szakmai értékeire alapozó, jórészt mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások. A település középtávú tervei között szerepel egy Agrár Ipari Logisztikai Park (ipari park) kialakítása. Emellett kimagasló arányt képvisel a település gazdaságában a szolgáltató szektor (57,6 %), mely a városiasság egyik fő jellemzője. A településen a 13 %-os munkanélküliségi ráta meghaladja a megyei átlagot, mely 12,4%. A város gazdasági vonzerejét jelzi, hogy a környező településekről közel 150 munkavállaló jár Kemecsére dolgozni. Kemecse működő vállalkozásainak száma 233, melyből 121 egyéni vállalkozó és 112 pedig társas vállalkozás. A vállalkozói, kereskedelmi és vendéglátó üzemei színvonalas ellátás biztosításával növelik a város vonzerejét. A település kereskedelmi, szolgáltató központ szerepét igazolja a működő 76 kiskereskedelmi üzlet szakválasztéka és helyi piacának élénk élete. A település közműellátása teljes körű. A belterületen a víz-, gáz-, elektromos hálózat 100 %-os kiépítettségű, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége 95 %-os, a belterületi úthálózat 100 %ban aszfaltozott. A város megközelíthetősége kiváló, és Nyíregyháza mellett fontos közlekedési csomópont. Intézményei döntően alapellátók. Kétszintes általános iskolája és bölcsődéje térségi vonzással bír. Az általános iskolában eltérő tantervű osztályokban enyhén értelmi fogyatékos gyermekek oktatása is folyik. Kiemelkedik emeltszintű művészeti iskolája, ahol a térség gyermekei is tanulhatnak. Térségi jellegű az 1989 óta működő Egészségügyi Központja, valamint Mentőállomása. Az egészségügy területén, a központi ügyelet 7 település lakosságát látja el. A Központi Orvosi Ügyeletet a Kemecsei Orvosi Ügyeleti Társulás működteti, melynek székhelye Kemecsén található. A település területi ellátási kötelezettségű háziorvos és házi gyermekorvos székhelye. Szociális intézményei közül térségi vonzású a Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központ, mely a Beszterec – Kemecse – Nyírbogdány - Tiszarád és Vasmegyer települések Szociális Társulásának fenntartásában működik. A Társulás székhelye Kemecse város. Térségi vonzással bír a város nagy hagyományú sportélete, valamint kulturális rendezvényei. Sportegyesületének létszáma a járás a legnagyobb. A Helytörténeti Gyűjtemény ad helyet a város történetéről szóló dokumentumoknak, tárgyaknak. A településen 12 civil szervezet és 5 alapítvány is működik. Közművelődési életében a Városi és Iskolai Közművelődési Könyvtár meghatározó szerepet tölt be. Kemecse térségi szerepét támasztja alá járási székhely szerepköre, elsőfokú építésügyi hatósága, Polgárőr egyesülete, valamint Rendőrőrsének kiterjedt vonzáskörzete. Kemecse helye és szerepe a településhálózatban A település a járás természetes központja, közlekedési potenciálja kedvező, vonzóhatása szinte minden területen érvényesül a környező településekre. Fekvése előnyös a járási kereskedelmi, egészségügyi és szolgáltatási központ funkció betöltéséhez. ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 11 A város jól illeszkedik a megye közlekedési hálózatába, ezzel gyakorlatilag a térség logisztikai központjává vált. A település a dinamikusan fejlődő „nyírségi főváros”, a Nyíregyháza körül kirajzolódó település együttes határán fekszik. Kemecse településhálózati szerepe - a környező falvak vonatkozásában - kialakulásától kezdve jelentős. A város szinte teljes történelme során központi szerepet látott el. Előbb járási központ (18761956-ig), később alsó fokú központ lett, 1988. február 1-től nagyközség, 2005. július 1. óta pedig város. Nyíregyháza Megyei Jogú Város környékén kialakult települések közül Kemecse az egyik legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező város. A szuburbanizációs folyamatoknak köszönhetően a település Nyíregyháza egyik népesség befogadó városává vált. Ugyanakkor nem alvó település, hanem a megye sajátos arculattal rendelkező, történelmi múltú „bolygóvárosa”. A nyugati európai nagyvárosok környékén kialakult ún. „város hálózatokhoz” hasonló modell szerint folyamatosan erősíti gazdaságát, intézményeit. Fejlesztéseiben ezért kiemelt feladataként célozta meg a városi körülmények biztosítását. A település fejlődésére jótékonyan hat a környező településekkel a közös érdekek felismerése és összehangolása, illetve a legutóbbi évtizedben megalapozott koncepciók létrejötte. A térség települései között egyfajta funkció megosztás kezd kialakulni. A következetes települési (területi) politika eredménye, hogy Kemecse több térségi és funkcionális társulásos kapcsolat aktív szereplője egyszerre. Ezek résztvevői esetenként átfedik egymást, ezzel is erősítve az érintettek érdekérvényesítését. Kemecse város meglévő potenciálja alapján képes arra, hogy magasabb szintű igazgatási feladatokat lásson el a jövőben a környező településekre vonatkozóan. A város gazdasága Kemecse gazdaságának meghatározó tényezői az egykori állami mintagazdaság szakmai értékeire alapozó, jórészt mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások. A település középtávú tervei között szerepel egy Agrár Ipari Logisztikai Park kialakítása. Emellett kimagasló arányt képvisel a település gazdaságában a szolgáltató szektor (57,6 %), mely a városiasság egyik fő jellemzője. Kemecse város vonzáskörzetében is egyetértés alakult ki abban, hogy a kemecsei járás versenyképes infrastruktúrát kell, hogy kínáljon. Megállapítható, hogy a Kemecsei járáshoz tartozó településeken részben az adottságok, részben a közlekedési kapcsolatok, a rendelkezésre álló humán erőforrás stb. okok miatt erre a leggazdaságosabban és legnagyobb eséllyel Kemecsén van lehetőség. A megoldás konkrét eszköze az ipari park területelőkészítésének folytatása és létrehozása, valamint a vállalkozáshiányos térségben a fejlődési folyamat generálásához inkubátor típusú tevékenységek elindítása. A városban jelentős potenciált jelent a rendelkezésre álló iparterületek nagysága (3 db). A város helyzetének értékelése Összefoglalóan megállapítható, hogy tovább kell fejleszteni a város egyedi arculatát eleme, ezt a koncepcióban, a korábbi IVS-ben, valamint a jelenlegi ITS-ben meghatározott bázisról fel kell építeni. Kiemelt probléma - de a statisztikai adatok is egyértelmően ezt mutatják -, hogy a város és környéke meglévő és funkciókban lehetséges vonzáskörzete számára a legnagyobb gondot a foglalkoztatás, ezen belül az alacsony képzettségűek munkához juttatása, illetve bevezetése a foglalkoztatási körbe, munkaerőpiacra, tehát a munkahelyteremtés jelenti. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező, tartósan leszakadt rétegek (melynek nagy része cigány ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 12 lakosság) közbiztonsághoz, lakókörnyezethez, oktatáshoz kapcsolódó problémáinak kezelése szükséges. A fiatalokkal, a szabadidővel és egyéb, az életminőséghez kapcsolódó ellátási feladatokkal kapcsolatos fejlesztések, szolgáltatások hiánya jelentkezik, melyek részben a leszakadt rétegek, részben a fiatalok elvándorlása, az új betelepülők fogadása feladatok megoldásában is aktuális. Részben a jelenlegi városközpont és az ehhez kapcsolódó funkciók erősítése, részben a település önkormányzati, közigazgatási funkcióinak - a járási székhely feladatok ellátása, a felépítendő Kemecse arculat, az ennek az alapját képező kulturális, társadalmi élettér és infrastruktúra biztosítása- ellátása érdekében egyedi arculatot biztosító városközpont fejlesztése szükséges. A városrehabilitációs beavatkozások figyelembe kell hogy vegyék a térbeli egymásra hatásokat, a fenntartható területhasználati elveket, az esztétikus, környezetbe illeszkedő és minőségi műszaki megoldásokat az ingatlanok fejlesztése során. Kiemelt tekintettel kell lenni a használaton kívüli, felhagyott, vagy a fejlesztés keretében funkcióját vesztő épületek, építmények hasznosítására. A városrehabilitáció során a városi élhetőséget erősítő közlekedési és környezeti fejlesztéseket, megoldásokat előnyben kell részesíteni. A településen és vonzáskörzetében a kulturális élet alapjai, a különböző programok, vonzerők részben hiányoznak, ezért a kulturális és közösségi fejlesztések területén is lépéseket kell tenni. A települési lakosság egészségi állapota igen kedvezőtlen. A megyében a születéskor várható élettartam a legalacsonyabbak között van az országban (2013-ban 78,33 év). A vezető halálokok és a megbetegedések elsősorban az életmóddal, a táplálkozással függnek össze. A becslések szerint a környezeti tényezőkre visszavezethető halálozás 15-20 %. A települési védőnői felmérés szerint a településen ellátott körzetekben több család él mélyszegénységben, mint jó körülmények között, ami igen kedvezőtlen adat. Ennek orvoslására komplex népegészségügyi szűrő- és felvilágosító (megelőző) programok indítása javasolt. A város nem rendelkezik olyan egyedi turisztikai termékkel, mely köré programcsomag, fesztivál, vagy egyéb térségen túlmutató rendezvény szervezhető lenne. A térség turisztikai vonzerő és attrakció programkínálata a felmérés adatai szerint alacsony színvonalú, így több napos kínálat jelen pillanatban nem állítható össze, ugyanakkor rövidebb látogatások szervezésére alkalmas lehet a környék tanyavilága, vízi-, horgászturizmushoz köthető fejlesztései, a gasztroturizmus népszerűsítése. A szelektív migráció sok esetben már az általános iskola kiválasztásánál elkezdődik, ezért fontos a munkaadók igényeihez és elvárásaihoz illeszkedő képzési rendszer kialakítása, amiben az önkormányzat ösztönző és koordinátori szerepet tud ellátni. A város népességmegtartó ereje a helyi identitás és kohézió erősítésével is javítható, aminek egyik kulcseleme a lakosság jelentős részét kitevő hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatása. A kedvezőtlen társadalmi és szociális mutatókkal jellemezhető lakosok a város északi és déli részén is megtalálható szegregátumban élnek, de a negatív folyamatok nemcsak őket érintik. Ezek közül a munkanélküliség jelenségét kell kiemelni, ami Kemecse bemutatott gazdasági ereje és az eredményesen megvalósított (köz)foglalkoztatási programok ellenére is a város egyik legnagyobb problémája. Ezt Kemecse és az itt működő vállalkozások versenyképességének további növelésével lehet leginkább ellensúlyozni, amiben nagy szerepet játszhat a határmenti fekvésből származó előnyök intenzívebb kihasználása.

ITS Konzorcium


13

1 Helyzetfeltáró munkarész 1.1

Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban

1.1.1 A település térségi szerepe

Kemecse Magyarország keleti határvidékén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közép-nyugati részén elhelyezkedő kisváros. Területe a Nyíregyháza agglomerálódó térséghez tartozik, így színtere lehet a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat-fejlesztésnek, amit az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) területi specifikus célként definiál. 1. térkép: Magyarország városhálózata

Forrás: OFTK, 2014

Kemecse nagy múltra visszavezethető település, írásban már 1222-ben feljegyezték. Az ország észak-keleti részén, Nyíregyháza megyeszékhelytől 15 km távolságra, a záhonyi határátkelőtől pedig 65 km távolságra helyezkedik el. Kemecse az Észak-alföldi Régióban, Szabolcs-SzatmárBereg megye középső részén (a Kemecsei járásban (korábban Ibrány-Nagyhalászi kistérség) Nyíregyházától 15 km-re, Debrecentől 70 km-re, Budapesttől 260 km-re található. A BudapestNyíregyháza-Záhony villamosított vasúti fővonal áthalad a városon, a 2x2 sávos M3 autópályára a várostól 21 km-re lehet felhajtani. A legközelebbi folyó a Tisza, amely 15 km-re folyik a várostól. A város határában folyik a Kállai-főfolyás, valamint a Sényői- főfolyás, mely a Lónyai főcsatornába torkollik. A határátkelők közül a Szlovákia felé a bánrévei 185 km-re, Tornyosnémeti 111 km-re, Ukrajna felé Záhony 60 km-re, Beregsurány 70 km-re, Tiszabecs 100 km-re, a magyar-román határon Szatmárnémeti 90 km-re, Gyula 200 km-re, a nagylaki 275 km-re található, míg a Szerbiába vezető röszkei 300 km-re. Horvátországba a kb. 490 km-re fekvő letenyei, míg Ausztriába legközelebbi, a kb. 430 km-re fekvő hegyeshalmi határátkelőn lehet átjutni. A legközelebbi mőködő nemzetközi járatokat fogadó repülőtér közúton a Budapest-Liszt Ferenc Repülőtéer (280 km), a Debrecen Airport (70 km) és Kassa (135 km).

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1.1.1.1

14

A település megyei szerepe

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a települések száma 229. 2008 óta 3 település kapott városi rangot (Mándok, Nyírmada, Vaja), így a megyében jelenleg már 28 városi jogállású település található. A megyeszékhely Nyíregyháza megyei jogú város. A városok közül 15 a rendszerváltás után, azon belül 11 az ezredforduló után kapott városi rangot. Közel minden 9. település városi rangú, általában funkcióhiányos, falusias település. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye városhálózata kiegyensúlyozatlan. A megyeszékhely Nyíregyháza, 100 ezer főt meghaladó népességgel bír, a többi város kisváros, népességük nem éri el a 20 ezer főt. A megyében középváros (30-100 ezer lakos) egyáltalán nincs. A 26 kisváros közül mindössze 6 város népessége haladja meg a 10 ezer főt, 9 város népessége az 5000 főt, szintén 9 város népessége 5000 főnél kevesebb. A városok több mint kétharmada méretéből következően csak töredékesen tudja a városi funkciókat biztosítani térsége számára. A 10 ezer főnél kisebb városok közül Ibrány és Nagyhalász gyakorlatilag összenőtt, a két település, a megfelelő munkamegosztás eredményeképpen, hosszabb távon, funkcionális értelemben, a városi szolgáltatások tekintetében a 10 ezer főt meghaladó városokhoz hasonló szerepet tölthet be. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térszerkezetében a Nyíregyházától, a fő közlekedési útvonalaktól, illetve a határátkelőhelyektől való távolság az egyik legfontosabb, a térszerkezetet és a funkciók térbeli eloszlását alakító tényező. Kemecse elhelyezkedése ebből a szempontból ellentmondásos: a megyeszékhely ahhoz elég közel van, hogy még érvényesüljön az elszívó ereje (különösen a Kemecsei járás Nyíregyházához közel eső települései esetében), ennek ellenére Kemecse mégis alkalmas egy viszonylag kiterjedt vonzáskörzet kialakítására és ellátására; az M3 autópályához a legközelebbi csatlakozás 21 km távolságra található – az autópálya közelsége jelentős mértékben javítja a város elérhetőségét; emellett Kemecse fontos közösségi közlekedési csomópontként is funkcionál; a város az országhatár közelségének előnyeit esetleg ki tudja használni elsősorban a kereskedelem és a turizmus területén. 2. térkép: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció földrajzi fókuszai

ITS Konzorcium


15

Fejlett centrum: A nyíregyházi agglomerációnak mint gazdasági, foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése. Nyíregyháza Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok: A megyei gazdasági decentrumainak és járásközpontjainak funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése Decentrum Járásközpont Egyéb város Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák: A megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése. Külső perifériák Rurális térségek

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció, 2014

A Koncepció három gazdaságfejlesztési növekedési tengelyt jelöl ki. Ezek közül Kemecse az észak-déli ipartengelyen fekszik, amelynek határon átnyúló hatásai Ungvár irányában is érzékelhetők. 3. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye növekedési tengelyi, csomópontjai


Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében négy nagy idegenforgalmi magterület azonosítható. Kemecse ebből a szempontból egyik turisztikai magterületbe sem tartozik bele, bár Nyíregyháza közelsége befolyásolja ezt a funkciót is.

ITS Konzorcium


4. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rekreációs körzetei és idegenforgalmi tengelyei

16


Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jövőbeli fejlődése szempontjából nagy szerepet játszik egyes határszakaszok agglomerálódása, amely természetes folyamatként indult el az elmúlt időszakban a trianoni határrendezés következtében centrumhiányossá váló területeken. Kemecse a Nyíregyházi agglomerálódó térséghez tartozik. 5. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye agglomerálódó térségei


Összességében Kemecse a megye városhálózatának gazdasági és turisztikai szempontból nem jelentős fontosságú eleme. Mindezt a statisztikai adatok és tendenciák is alátámasztják. ITS Konzorcium


17

1. táblázat Néhány összehasonlító adat Kemecse megyén belüli szerepére vonatkozóan

4 998

Szabolcs-SzatmárBereg megye 561 369

Részesedés a megyén belül (%) 0,8

352

25 966

1

0

10 486

0

0

290 302

0

25

8 015

0,3

Kemecse Lakónépesség száma (2013, fő) Működő vállalkozások száma (2013, db) Kereskedelmi szállásférőhelyek száma (2013, db) Vendégéjszakák száma (2013, db) Kiskereskedelmi üzletek száma (2013, db) Forrás: TEIR 1.1.1.2

A település mikroregionális szerepe

A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Kormányrendelet 1. melléklete alapján Kemecse 2013. január 1-től az azonos nevű járás központja, amely Szabolcs-SzatmárBereg megye kisebb kiterjedésű, átlagos lakónépességű és az országos átlaggal megegyező népsűrűségű statisztikai körzete (területe 246 km², népessége 22 088 fő, népsűrűsége 89,6 fő/km2). A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet a komplex fejlettségi mutató alapján kedvezményezett és fejlesztendő járások közé sorolta. 6. térkép: A Kemecsei járás

Forrás: http://www.jaras.info.hu/

Járási szinten Kemecse feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város valódi centrumtelepülésként egyelőre csak részben tud megfelelni. ITS Konzorcium


18

1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése 1.1.2.1

A település járási szerepe

A Kemecsei járáshoz tartozó települések: Berkesz, Beszterec, Demecser, Gégény, Kemecse, Kék, Nyírbogdány, Nyírtét, Székely, Tiszarád, Vasmegyer. A járás területi kiterjedés szempontjából országos viszonylatban átlagosnak mondható. A 216 km2-es területével közepes méretű járásnak minősül. A járásban két városi jogállású település található: Demecser és Kemecse. A lakónépesség és a népsűrűség viszonylatában ugyanaz mondható el, mint a területnél: a járás méretei átlagosnak mondhatóak. 2. táblázat: A Kemecsei járás főbb adatai Adatelem

Érték

Járáshoz tartozó települések száma

11

Terület, km2

246

Népsűrűség, fő/km2

89,6

Lakónépesség 2010 év végén, fő

22088

14 év alattiak aránya, %

18,6

15-64 évesek aránya, %

68,7

65 év felettiek aránya, %

12,7

Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből, %

16,5

Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem, ezer Ft

1269

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma ezer lakosra

275,5

Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma ezer lakosra

3,3

Óvodával rendelkező települések aránya, %

100

Általános iskolával rendelkező települések aránya, %

100

Középiskolával rendelkező települések aránya, %

27,3

Regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra

107

Forrás: KSH, jaras.info.hu 1.1.2.2

A település funkcionális vonzáskörzetének bemutatása

Kemecse város funkcionális szerepét és vonzáskörzetét alapvetően kettős megközelítés alapján vizsgáljuk. Egyrészt a közigazgatási szerepkör felől közelítve, áttekintve a járási központi szereppel együtt kialakult pozíciót, elemezve az ebből adódó előnyöket. Ezt követően áttekintjük a – részben kistérségi alapon szerveződött – intézményi alapú szerepkört, mely Kemecsét szintén központi szerepkörre predesztinálja szűkebb térségében. Járásközponti szerepkörből adódó vonzáskörzet A járási központi szerep megerősítette Kemecse térségi szerepkörét, a járásban továbbra is 11 település, Berkesz, Beszterec, Demecser, Gégény, Kemecse, Kék, Nyírbogdány, Nyírtét, Székely, Tiszarád és Vasmegyer vonzáskörzeteként funkcionál. ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A hagyományos, részben kistérségi szerepkörből adódó vonzáskörzet

19

Kemecse térségi szerepkörét alapvetően meghatározza a várost közvetlenül körülvevő kistelepülések köre, míg tágabb térségét tekintve azok a városi rangú települések említendőek, melyek hozzá hasonló, esetenként nála valamivel tágabb térségi szerepkörrel rendelkeznek. Ezek között kell megemlíteni észak-keleten Ibrány és Nagyhalász, délen Nyíregyháza városokat. A város a Kemecsei járáson belül funkciói révén vezető szerepet játszik. A járásban ugyanakkor a tőle közúton 10 és 12 km-re fekvő, gyakorlatilag már összenőtt Ibrány és Nagyhalász (Kemecse korábban az Ibrány-Nagyhalászi kistérséghez tartozott) városi szerepét erősíti Kemecsével szemben jelentősebb lakossága (2011-ben a két település összesen több mint 12 ezer fő lakosságú). Kemecse – részben az elmúlt években és jelenleg is zajló fejlesztéseinek köszönhetően – megerősítette funkcionális térségi szerepkörét. A járásközponti szerep erősödésével a korábbi funkcióhiányos helyzet is javult, ami mellett hangsúlyozandó az egészségügyi ellátás növekvő szerepe. A munkanélküliségi adatok a városban a közfoglalkoztatottak magas számának köszönhetően az elmúlt időszakban javultak, a város foglalkoztatási szerepköre ugyanakkor összességében nem mondható erősnek: az utóbbi években is magas munkanélküliség és a Nyíregyházára településre munka miatt ingázók száma azt mutatja, hogy a hagyományos agrár-, illetve mezőváros kategóriához kapcsolódó foglalkoztatás nem nyújt elegendő ember számára megélhetést a városban. E szerepkör megerősítése egyben kulcs motívuma is lehet a város további fejlődésének. A népességszám az elmúlt 10-15 évben stagnált, ugyanakkor fiatalodási tendenciák kimutathatók. A többnyire a foglalkoztatási szempontból leginkább mobilis, gyermekvállalási korú fiatalok döntenek elsőként az új lakóhely választása mellett, illetve munkahely szempontjából az ingázás mellett. Települési funkciók bemutatása: Járásközponti szerepkörből adódó funkciók, feladatok A Kemecsei Járási Hivatal Hatósági Osztály főbb feladatai között szerepel az időskorúak járadékának megállapítása és felülvizsgálata alanyi jogú ápolási díj megállapítása és felülvizsgálata, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása, alanyi és normatív közgyógyellátás megállapítása és felülvizsgálata. A hatósági osztály foglalkozik továbbá az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek számára nyújtott támogatásokkal, mint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. Emellett a hivatal intézi a szabálysértési ügyeket és egyéb feladatokat. A Kemecsei Járási Hivatal Járási Gyámhivatala látja el az első fokú gyámhatósági feladatokat, hatásköröket és jár el a gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos ügyekben: gyámság, gondnokság, szülői felügyeleti jog gyakorlása. Foglalkozik eseti és ügygondnok kirendelésével, gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésével, otthonteremtési támogatással, kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, örökbefogadással, a gyermek családi jogállásának rendezésével, valamint eljár a törvényes képviselő vagyonkezelésével és kapcsolattartási ügyekben. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ járási tankerület központja Kemecsén található. Munkaügyi Kirendeltség és Földhivatal legközelebb Nyíregyházán működik. A Kemecsei Járási Hivatalnak Demecserben van kirendeltsége (szociális és gyámügyi iroda, valamint okmányiroda). A település oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, kereskedelmi szerepkörének értékelése Oktatási szerepkör: A városban egy általános iskola működik, a Kemecsei Arany János Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola. Az intézmény a KLIK (Klebersberg Intézményfenntartó Központ) kezelésében ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 20 van, ő az intézmény fenntartója és üzemeltetője. Általános iskolai nappali oktatásban résztvevő tanulók száma 2013/2014-es tanévben 337 fő volt. Az elmúlt évek tendenciája szerint ez a szám jelentős csökkenést mutat (2001-ben még 565 volt az általános iskolai helyek száma). A diákok számának csökkenése összefüggésbe hozható az ingázások (elsősorban Nyíregyházaára) magas számával. Naponta 569-en ingáznak a környező településekre alapfokú oktatási intézményekbe (ebből 464-en Nyíregyházára), ami azt jelenti, hogy a szülők gyermekeiket egyre jelentősbb számban íratják nyíregyházi óvodába, iskolába, középiskolába. A városban a 2011/12-es tanévben kezdte meg működését a Grand School Service Nonprofit Kft. által fenntartott Csokonai Vitéz Mihály Középiskola, amely 16 éven felüliek számára, esti képzésen készíti fel a diákokat az érettségi bizonyítvány megszerzésére. A középiskola a megye több településén tart fenn telephelyet hasonló konstrukcióban, de Kemecsére is viszonylag nagy számban érkeznek más településekről hallgatók. Egészségügyi szolgáltató szerepkör: A település saját körzeti egészségügyi központtal rendelkezik, 10 éve saját sürgősségi ellátás céljára létesített, akadálymentesített rendelő van, ahol orvosi ügyelet is található. Ezt a környező települések lakossága is igénybe veszi, de a közelmúltban létrejött Ibrány-Nagyhalász Járóbeteg Szakellátó Intézet 10 km-re található Kemecsétől, ahová szintén sokan fordulnak a járás településeiről. A másik lehetőség a 20 km-re található Nyíregyháza Jósa András Oktató Kórház. A településen 24 órás mentő és 24 órás esetkocsi készenléti szolgálat áll bevetésre készen. Szociális szolgáltató szerepkör: A szociális szolgáltató szerepkört Kemecsén is alapvetően a szociális ellátások 2015. évi változásai befolyásolják, mely szerint az állam által nyújtandó ellátásokat 2015. március 1-jétől a járási hivatalok állapítják meg. Az e körbe tartozó ellátások a következők: - aktív korúak ellátása: foglalkoztatást helyettesítő támogatás illetve az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás; - időskorúak járadéka, az ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj); a közgyógyellátás (alanyi és normatív alapú); és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Kemecse vezetésével Beszterec - Kemecse - Nyírbogdány - Tiszarád – Vasmegyer települések Szociális Társulása közösen működteti a Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központot, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, amely a városban a szociális alapellátásért felel. A központ egy nappali és egy bentlakásos intézménnyel üzemel. A bentlakásos intézmény épülete a régi szülőotthonban működik, az épület felújításra szorul. A nappali ellátó intézmény néhány éve épült, jó állapotban van. Foglalkoztatási szerepkör: Kemecse foglalkoztatási szerepköre egyértelműen szűkült az elmúlt időszakban. A munkanélküliségi adatok mellett alátámasztják ezt az ingázást bemutató statisztikák is. Az utóbbi években is tartósan magas munkanélküliség azt mutatja, hogy a hagyományos agrár-, illetve mezőváros kategóriához kapcsolódó foglalkoztatás nem nyújt elegendő ember számára megélhetést a városban. Összességében az eljárók száma száma jelentősen nőtt az elmúlt 10 évben, míg a bejárók száma alig nőtt. 2011-ben a településről napi szinten ingázó foglalkoztatottak aránya 27 % volt, míg a helyben foglalkoztatott helyi lakosok aránya 73 % volt. 2001 óta jelentősen nőtt napi szinten ingázó foglalkoztatottak aránya (2001: 11,94%). Az adat alapvetően a helyi munkaerő-piaci lehetőségek beszűkülésére utal.

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 21 Kemecse napi 1600 fő ingaforgalmat bonyolít. A bejáró ingázók nagy része Nyíregyháza, Vasmegyer, Nyírbogdány, Nagyhalász és Kótaj településről érkezik. A városból eljáró napi ingázók szempontjából egyértelműen Nyíregyháza a fő célpont, ide napi 1100 fő utazik el.. Kevésbé fontos célpont még Debrecen, Nyírbogdány, Vasmegyer és Demecser is. 3. táblázat: Ingázási adatok Kemecsén Összesen

Összesen

Megnevezés

Személygépkocsival

2001*

Tömegközlekedéssel

Kerékpárral (gyalog)

2011

Helyi közlekedő

603

1 135

177

17

417 (524)

Bejáró

105

133

94

27

8

Nyíregyháza

..

38

28

10

0

Vasmegyer

..

23

12

6

5

Nyírbogdány

..

15

9

2

0

Nagyhalász

..

12

11

1

0

Kótaj

..

12

11

1

0

739

1 338

435

903

0

Nyíregyháza

..

1 094

361

733

0

Debrecen

..

45

6

39

0

Nyírbogdány

..

31

16

15

0

Vasmegyer

..

26

9

17

0

Demecser

..

26

3

23

0

Eljáró

* 2001-ben csak foglalkoztatott. Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH.

1.1.2.3

Egyéb szempontok alapján kijelölhető vonzáskörzetek

A város közigazgatási vonzáskörzetét a Kemecsei járás települései jelentik, amely bemutatását az 1.1.2.1 fejezet tartalmazza. A Kemecsén található Egészségügyi Központ, valamint a Mentőállomás egyes szolgáltatásait (pl. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szakszolgáltatás) szintén több településen látja el (az illetékességi terület többnyire a járás településeit fedi le). 1.1.3 A település dinamikai típusának meghatározása

Kemecse város és vonzáskörzete fejlődési dinamikája – alapvetően a demográfiai és gazdasági és foglalkoztatási adatok alapján – stagnálónak, ennek kapcsán a település helyzete veszélyeztetettnek mondható. A munkahelyek számának nem elegendő szintű bővülése és a minőségi munkahelyek hiánya olyan vákuumot eredményez, melyben a kivezető utat nehéz meglátni. Kemecse népessége az elmúlt 10-15 évben stagnált, ugyanakkor fiatalodási tendenciák figyelhetők meg. A Nyíregyházával meglévő közúti összeköttetés javulása esélyt jelenthet a városnak, közlekedési – így kereskedelmi, szállítási – szempontból is javulhat a település megközelíthetősége. Ez a lehetőség azonban rövidtávon (2020-ig) jelen ismeretek szerint nem tűnik reálisnak. ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 22 Kemecse ipari, közlekedési és egészségügyi szereppel bír, valamint Nyíregyházához való viszonylagos közelsége révén, mint lakóövezeti terület is fokozatosan felértékelődik, amit az ingatlanárak emelkedése is alátámaszt. Kemecsének komoly kihívást jelent, hogy a Nyíregyházára ingázók száma folyamatosan növekszik, így lassan fennáll a veszélye annak, hogy a nyíregyházi agglomeráció alvó településévé válik. Kemecse elemi érdeke a munkaerő-piaci körülmények javítása – ezt azonban saját erőből nem tudja megtenni. A belső erőforrások nem elegendőek, a külső beruházások letelepítéséhez megfelelő környezet megteremtése pedig nem csak a város ezt elősegítő tevékenységén múlik. A létrehozott ipari beruházásokra megfelelő területek betelepítése, ezáltal új munkahelyek generálása csak a mainál kedvezőbb nemzetközi és nemzeti makrogazdasági környezetben lehetséges. Mindezt figyelembe véve, a város számára a gazdaságfejlesztés teremthet valós esélyt és lehetőséget a jelenlegi helyzetből való kitörésre. A vállalkozások megtelepedése, új munkahelyek létesülése tehetik ismét megfelelően vonzóvá a települést a fiatalok és magasan képzett szakemberek számára is.

1.2

Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata

1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK)

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót 2014. január 3-án fogadták el Nemzeti Fejlesztés 2030 címmel. Ez a dokumentum alapvetően nem tartalmaz település-specifikus megállapításokat, azonban meghatároz olyan térségeket, kategóriákat, amelyek esetében sajátos beavatkozások lehetnek szükségesek. Kemecse szempontjából a következő kategóriák a leginkább relevánsak: vidékies térségek (<120 fő/km²), védendő kulturális örökségek, romák által magas arányban lakott térségek, környezeti meghatározottságú, természeti gazdálkodás területe, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, nap-, szél- és geotermikus energia hasznosítására legjobban javasolt térségek, aszály és hőhullámok szempontjából legsérülékenyebb térségek. Kemecsét az Országos Településfejlesztési Koncepció (OTK) nem nevesíti, azonban fontos a város kapcsolódási lehetősége a fejlesztési tengelyekhez és pólusokhoz: a Budapest Záhony nemzetközi fejlesztési tengely mentén helyezkedik el, a Debrecen-Nyíregyháza regionális tengelyhez kapcsolódik, a Miskolc-Debrecen fejlesztési pólusok által lehatárolt területen fekszik, Nyíregyháza, mint fejlesztési alközpont mindössze 15 km-re található a várostól

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 7. térkép: Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek

23

Forrás: OFTK

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban még Ibrány-Nagyhalász kistérség (korábban Kemecse ide tartozott) részeként szerepel Kemecse városa. A kistérség a megyeszékhelyhez közel eső terület, a gyorsforgalmi úttól (M3) mindössze 22 km-re, míg a 4. számú főút mellett fekszik, ezért gyorsforgalmi szempontból nem tartozik a perifériák közé. Ugyanakkor mind társadalmi, mind gazdasági mutatók alapján elmaradott kistérségnek számít, ez utóbbi esetben a kistérségek legrosszabb helyzetű harmadába sorolt az OTK szerint. A kistérség az országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek közül a Tiszamente térséghez kapcsolódik, az OTK szerint ezen terület alapvető integrált fejlesztési céljai a táji rendszer működőképességének biztosítása és az ökológiai kritériumoknak megfelelő fenntartható társadalmi, gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése. A kistérség jellemzően rurális kistérség (<120 fő/km2), ezen belül magas cigány népességgel rendelkező térséghez tartozik. Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség esetén az OTK által a fentiekben leírt besorolása alapján az alábbi fő fejlesztési célok határozhatók meg: foglalkoztatás bővítése, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, új vállalkozások indítása; infrastrukturális feltételek biztosítása (ivóvíz, szennyvíz, villany, szilárd burkolatú út, gáz, stb.); a város és vidéke kapcsolat erősítése érdekében a térségi központok elérhetőségének javítása; a mező,- és erdőgazdasági, táj- és vízhasználati rendszerének integrált kiépítése,fejlesztése; az árvizek, belvizek és az aszályok hatásainak integrált módon történő, megelőzése; a védett természeti és kulturális örökségének megőrzése és hasznosítása az agrárgazdaság átalakítása, ártéri tájrehabilitáció; az elérhetőség és a perifériális helyzetben lévő területeken a belső közlekedési kapcsolatok javítása; Tisza-menti partvonal ökoturisztikai (kerékpáros, lovas, vízisport- és termálturizmus) fejlesztése; a Tisza turisztikai, valamint személy- és teherhajózási lehetőségeinek megteremtése a kapcsolódó infrastruktúra hátterével együtt; ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 24 az óvodai és általános iskolai ellátás minőségi és mennyiségi követelményekhez történő igazítása; az alapfokú oktatás ellátásában cigány részvételének erősítése;

pedagógusok, pedagógus-asszisztensek

a magasan képzett egészségügyi, szociális szakemberek és pedagógusok térségben tartása; a helyi közösségek önszerveződésének támogatása; a térségi társadalmi-gazdasági kapcsolatok erősítése, a cigányság térbeli kirekesztődésének megakadályozása; a cigány népesség foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében integrált képzési, foglalkoztatási és szociális programok; jövedelemkiegészítő, fenntartható tájhasználat ösztönzése; a cigány népesség visszavezetése a munkaerőpiacra; a szociális- és lakáskörülmények javítása, teleprehabilitációk, és az ebben való foglalkoztatás támogatása.1 1.2.2 Kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához

Alább bemutatjuk a megye területfejlesztési koncepciójának stratégiai összefüggéseit, amelyek a megye települései számára a követendő célokat meghatározzák. Kemecsén jelentkező társadalmi és gazdasági problémák a megyében általánosnak mondhatók, ezért a megyei programban megjelölt fejlesztési célok egybevágnak az város által követendőnek tekintett célrendszerrel.

1

IVS 47. o.

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1. ábra: Szabolcs Szatmár Bereg Megye Stratégiai Programja 2014.

25

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Stratégiai Programja

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területfejlesztési Koncepciója az alábbi átfogó célokat fogalmazta meg a helyzetértékelésre alapozva: 1. Az aktív megye - Értékteremtő foglalkoztatás és az aktivitás növelése, 2. A szolidáris megye - A mélyszegénység felszámolása és a leszakadó térségek felzárkóztatása, 3. A vonzó megye - Vonzó természeti, társadalmi, kulturális és gazdasági környezet megteremtése. Ezek megvalósítását 7 stratégiai cél szolgálja, amelyekhez a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Operatív Program 10 fejlesztési prioritást rendelt (2. ábra). Ezek közül Kemecse fejlesztési céljai a 6. prioritáshoz illeszkednek leginkább (A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése c. prioritás). A megye Stratégiai Programjában pedig Kemecse vonatkozásában a 6. prioritás 5. és 6. intézkedése bír a legnagyobb jelentőséggel (5. A megye járásközpontjainak és kisvárosainak gazdasági megerősítése a helyi gazdaságfejlesztésre fókuszálva és a 6. Térségi közigazgatáshoz köthető szolgáltatások minőségi fejlesztése c. intézkedés). A város adottságainál és lehetőségeinél fogva több megyei szintű cél eléréséhez is hozzá tud járulni (mindhárom átfogó cél, valamint az 1., 2., 6. és 7. stratégiai célok).

ITS Konzorcium


2. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stratégiai céljainak és prioritásainak összefüggései

26

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Operatív Programja

1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás 1.2.3.1

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakképzés-fejlesztési koncepció

2013-ban készült el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója azzal a céllal, hogy olyan szakképzés fejlesztési célokat és elveket határozzon meg, amelyek alkalmasak a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és képzési rendszer kialakítására. A szakképzés-fejlesztési koncepcióban megfogalmazott stratégiai és speciális célok a következők: 1. 2. 3. 4.

A szakképzés eredményességének növelése A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése Finanszírozhatóság biztosítása A gazdasági kamarák, érdekképviseletek részvétele a szakképzési feladatok megvalósításában 5. Az esélyegyenlősség biztosítása A koncepció megfogalmazza, hogy a megye hagyományaira, sajátosságaira, lehetőségeire alapozva szükséges a képzések átalakítása, többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakképesítések tekintetében, valamint a hiányszakmákra fókuszálás új képzések kialakításával. Tekintettel arra, hogy a Kemecsén működő középiskola (szakiskola) szakképzési lehetőségeket biztosít, működése során figyelembe kell venni a megyei szakképzési koncepcióban megfogalmazott célokat és a hozzájuk rendelt feladatokat. Mivel az iskola magán (nonprofit) ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 27 fenntartásban működik, így az önkormányzat leginkább csak koordinációs, ösztönző és közvetítő szerepkört tud betölteni ebben a folyamatban. 1.2.3.2

Magyarország S3 háttérdokumentum

Stratégia

Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyei

A 2014-ben készült dokumentum Szabolcs-Szatmár-Bereg megye intelligens szakosodási lehetőségeit vizsgálja, a kidolgozandó megyei intelligens szakosodási stratégiához adott prioritások háttérdokumentumaként. A helyzetfeltárás és a SWOT analízis eredményeként az alábbi jövőképet fogalmazta meg: „Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elindul a növekedés és a felzárkózás útján, építve a térség kedvező belső és geopolitikai adottságaira, a megye innovációs rendszerének és kutatás - fejlesztési tevékenységének dinamizálásával”. A dokumentumban megfogalmazott átfogó cél: A megye innovációs rendszerének erősítésén keresztül a megye tudásbázisának, innovációs tevékenységének növelése, melynek célja a kiemelt stratégiai ágazatok nemzetközi versenyképességének javítása és a társadalmi jólét növelése. A célok elérését segítő fejlesztési területek az alábbiak: F1. A megye innovációs tevékenységének fejlesztése F1.1. A megyei kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése, bővítése F1.2. Az innovációs tevékenységhez szükséges humánerőforrás fejlesztése F1.3. A vállalatok innovációs tevékenységének támogatása F1.4. Az innovációt támogató intézményrendszer fejlesztése F2. Az innovációs szeplők közötti együttműködések ösztönzése F2.1. Kutatóhelyek és vállalatok közötti együttműködések erősítése, a technológia transzfer erősítése F2.2. Klaszterfejlesztés, innovációs klaszterek létrehozása F2.3. Hazai és nemzetközi együttműködések támogatása Ágazati fejlesztési terület: F3. A zöldség-és gyümölcstermesztésre épülő élelmiszeripari vertikum innovációs teljesítményének és versenyképességének fejlesztése F3.1. Élelmiszeripari innovációs intézmények tevékenységének fejlesztése P.3.2. A technológia transzfer segítése az élelmiszeripari innovációk piacosításában P.3.3. A megújuló energiák hasznosítása a mezőgazdasági termelésben Kemecse város adottságai egyrészt a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén illeszkednek a stratégia céljaihoz, másrészt a jelenlévő nemzetközi vállalatok egy része folyamatosan végez bizonyos típusú fejlesztő tevékenységet.

1.3

A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata

1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT)

Az Országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény előírásait követve kerültek kialakításra jelen stratégia alapjául szolgáló dokumentumok. Az OTrT kifejezetten Kemecsére vonatkozó rendelkezéseket három területen tartalmaz: Az OTrT az erdőgazdálkodási térség területét a meglévő erdőterületekhez képest oly mértékben megnövelte, hogy jelenleg Kemecse közigazgatási területén az erdőgazdálkodási térség 50-80% között van. Az OTrT szántóterületekre előírja kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező területek megállapítását. A kiváló termőhelyi szántóterületek övezete országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 28 legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb kiváló minőségű és termőképességű szántóterületek tartoznak. Kemecse is felsorolásra került, mint ilyen terület. Az OTrT térségi jelentőségű védendő szerkezetű településként jelöli meg Kemecsét, illetve annak kétbeltelkes településszerkezetét, amely minősítés megyei illetve városi területrendezési tervben történő rögzítése is indokolt és tovább részletezendő (védett utcakép, helyi védelem alatt álló épület stb.). 8. térkép: A 2003. évi XXVI. törvény Kemecsét érintő elhatározásai a településre vonatkozóan

-

Forrás: OTrT

A települést érintő országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és elemek: Egyéb országos törzshálózati vasúti pálya 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték Földgázszállító vezeték Termékvezeték Elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal Országos területfelhasználási kategóriák közül a települést az alábbiak érintik: mezőgazdasági térség (a település északi és nyugati része) erdőgazdálkodási térség (délkeleti részen) települési térség vízgazdálkodási térség

Övezeti érintettség vizsgálata:

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 4. táblázat:Az övezeti érintettség vizsgálata Ssz. 1.

Övezetek megnevezése Országos ökológiai hálózat övezete

2.

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete:

3.

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete:

Érinti

4.

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete:

Érinti

5.

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete:

Nem érinti

6.

Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete:

Nem érinti

7.

Országos vízminőség-védelmi terület övezete:

Érinti

8.

Nagyvízi meder területének övezete, Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete:

Érinti

9.

Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete:

29

Település érintettsége Érinti Nem érinti

Nem érinti

Forrás: saját szerkesztés 1.3.2 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve

A megyei területrendezési tervben az OTrT-ben foglaltak minimális szintű korrekciójára van lehetőség, illetve a térségi jelentőségű közúti közlekedési hálózat valamint a kerékpárút-hálózat kialakítására. A megyei területrendezési terv ezeken a tervezési területeken érinti Kemecse városát. Közútfejlesztési célkitűzések, amelyek Kemecsét érintik: Nyíregyháza-centrikus, sugaras közúthálózati rendszerének oldása, hálózat jellegű rendszer irányába történő elmozdítása szerepel a településhálózat kiegyenlítettebb fejlődésének előmozdítása érdekében; a magasabb rendű úthálózat elérhetősége feltételeinek javítása, különösen a hátrányos helyzetű, városhiányos térségekből; A fenti fejlesztési célok megvalósítására az alábbi nyomvonal javaslatokat tartalmazza a megyei területrendezési terv (Kemecse szempontjából relevánsak): Nyíregyháza – Nagyhalász – Dombrád – Tiszakanyár elkerülő út – 3814 j. út nyomvonalán tervezett főút (alternatív szakasza: Nyíregyháza – Kemecse – Nagyhalász) Ibrány – Nagyhalászi –Kemecse térségben három térségi jelentőségű mellékútként tervezett nyomvonal található. Az egyik a mai 3821. jelű út Balsa és Nagyhalász között, a másik a 3834. jelű út nyomvonala, illetve ennek Kemecse térségében tervezett alternatívája, amelynek létjogosultságát a hiányzó haránt irányú főutak pótlása és a megyeközpont – centrikus úthálózat kiegyensúlyozása indokolja. A harmadik a Gávavencsellőt a 38. sz. főúttal összekötő út. Kerékpárút-hálózat fejlesztési tervek, amelyek Kemecsét érintik: Általános irányelv a megyei területrendezési tervben a hivatásforgalom és a turizmus-rekreáció igényeinek kielégítése, a gazdaságossági szempontokat is mérlegelve, a fölösleges párhuzamosságok kerülése mellett. Kemecse szempontjából ez a Nyíregyháza – Kemecse Nyírtura között meglévő kerékpárút, továbbfejlesztése szempontjából érdekes.

ITS Konzorcium


30

9. térkép: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Terv települést érintő elhatározásai

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Terv

A települést érintő műszaki infrastruktúra hálózatok és elemek: 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal térségi mellékút elsőrendű árvízvédelmi fővonal nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító vezeték térségi szénhidrogén szállítóvezeték A 19/2011. (XII. 1.) Önkormányzati Rendelet szerinti országos és megyei övezetek általi érintettség: 5. táblázat: Országos és megyei övezetek általi érintettség Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Övezetek megnevezése Térségi Szerkezeti Terv szerinti erdőgazdálkodási térség Térségi Szerkezeti Terv szerinti mezőgazdasági térség Térségi Szerkezeti Terv szerinti vegyes területfelhasználású térség Térségi Szerkezeti Terv szerinti települési térség Térségi Szerkezeti Terv szerinti vízgazdálodási térség Térségi Szerkezeti Terv szerinti építmények által igénybevett térség Országos ökológiai hálózat – magterület övezete Országos ökológiai hálózat – puffer-terület Országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Erdőtelepítésre alkalmas terület Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

ITS Konzorcium

Övezeti érintettség Érinti Érinti Érinti Érinti Érinti Érinti Nem érinti Érinti Érinti Érinti Érinti Érinti Nem érinti Nem érinti Érinti

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Ssz. Övezetek megnevezése 16. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület 17. Történeti települési terület övezete 18. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 19. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 20. Együtt tervezhető térségek övezete 21. Rendszeresen belvízjárta terület övezete 22. Nagyvízi meder övezete 23. Földtani veszélyforrás területe által érintett települések övezete 24. Vízeróziónak kitett terület által érintett települések övezete 25. Széleróziónak kitett terület által érintett települések övezete 26. Honvédelmi terület övezete Forrás: saját szerkesztés

31

Övezeti érintettség Nem érinti Nem érinti Érinti Nem érinti Nem érinti Érinti Érinti Nem érinti Nem érinti Érinti Nem érinti

A 147/2011. (XI. 30.) Önkormányzati Határozat szerinti települések sajátos megyei térségek általi érintettsége: 6. táblázat: Települések sajátos megyei térségek általi érintettsége Ssz. 1.

Sajátos megyei térség Gazdaságfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai

Település érintettsége Érinti

2.

Turizmusfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai

Nem érinti

3.

Érzékeny települési térségek

4.

NATURA 2000 természetmegőrzési területek

Nem érinti

5.

NATURA 2000 madárvédelmi területek

Nem érinti

6.

Magas természeti értékű területek

Nem érinti

7.

Komplex tájgazdálkodás térségei

Nem érinti

8.

Nitrátérzékeny területek

9.

Térségi jelentőségű szántóföldi árutermelő mezőgazdaság területe

10.

Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter által érintett település

Érinti

11.

Szélerőmű telepítés szempontjából vizsgálat alá vonható terület

Érinti

Érinti

Érinti

Forrás: saját szerkesztés

ITS Konzorcium

Nem érinti


1.4

32

A szomszédos települések hatályos szerkezeti terveinek Kemecse fejlesztését befolyásoló megállapításai

Kemecse Város 2013-ban elkészült fejlesztési programját, benne az Integrált Városfejlesztési Stratégiát, valamint a funkcióbővítő integrált településfejlesztés pályázatot (és ATT) tartalmát a járás településeinek fejlesztési egyeztetésén a jelenlévők megismerték és erre vonatkozóan a legutolsó 2013. szept. 27-ei találkozón nyilatkozatot adtak ki. A nyilatkozat többek között tartalmazza Kemecse Város fejlesztési programjának legfontosabb elemeit, illetve erre vonatkozó települési nyilatkozatokat, ami szerint a város aktualizált IVS-e : illeszkedik a körzet településeinek fejlesztési koncepciójához a vonzáskörzet települései számára fontos intézkedéseket fogalmaz meg A 2013 év végén elkészült IVS-ben szereplő fejlesztési elképzelésekhez képesti, jelen ITS-ben található kisebb módosítások, illetve újabb elképzelések a nyilatkozatok tartalmát nem befolyásolják és a járás településeinek fejlesztési koncepciójához továbbra is illeszkednek. Kemecse szomszédos települései: Nyírbogdány, Vasmegyer, Tiszarád, Nagyhalász, Kótaj, Nyíregyháza-Sóstóhegy, Nyírpazony, Nyírtura. A szomszédos települések településszerkezeti terveit megvizsgálva látható, hogy főként mezőgazdasági és erdőterületekkel kapcsolódnak a város közigazgatási területéhez, ezen felül az alábbi elhatározások tapasztalhatóak: 7. táblázat: Szomszédos települések szerkezeti terveinek települést érintő elhatározásainak vizsgálata Kemecsén Település neve Nagyhalász Tiszarád Vasmegyer

Települést érintő elhatározások Záhony-Ukrajna tervezett gyorsvasúti nyomvonal Tervezett összekötő út Tervezett kerékpárút

Forrás: saját gyűjtés

1.5

Hatályos településfejlesztési döntések

1.5.1 A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai

A város hosszútávú településfejlesztési koncepciója 2005-ben készült és 2013-ban került módosításra. A településfejlesztési koncepcióban megjelölt fejlesztési célok ma is érvényesek. A 10 évvel ezelőtti koncepció tartalmazta a várossá válást is, amelyet sikeresen teljesített a város 2005-ben. KÖZLEKEDÉSI POTENCIÁL Potenciális energiák kihasználása, a közlekedési kedvező helyzetből adódó lehetőségek. „NYITOTT TELEPÜLÉS „ Nemzetközi, országos, regionális rendszerekhez való nyitott csatlakozás, összhang, rugalmasság, belső szerkezet stabilitása, környezeti állapotok javítása.

ITS Konzorcium


33

PIACI, KERESKEDELMI, RAKTÁROZÁSI KÖZPONT KEMECSE Térszerkezeti pozíciójából adódó lehetőségek kihasználása logisztikai lehetőségek kihasználása. A Közép- Szabolcsi többcélú kistérségi társulás tagjainak nyilatkozatában a kistérségi logisztikai központ kialakítására Kemecse települést jelöli ki. ÖNKORMÁNYZATI INFORMÁCIÓS HÁTTÉRBÁZIS Számítógépes információs rendszerekhez való csatlakozás. NAGYSÁGREND KEMECSE várható nagyságrendje cca. 6000-7000 fő, de a rendezési tervekben nyitott településszerkezet kialakításával ennél nagyobb növekedésre is lehetőséget kell biztosítani (10000 fő). TISZTA, VIRÁGOS TELEPÜLÉS A közterületek, parkok gondozását, további parkok létesítését kell biztosítani, utcafásításokkal, a lakosság közreműködésével. IPARI, ÜZEMI , RAKTÁROZÁSI TERÜLETEK Munkahelyteremtő lehetőség: KEMECSE IPARI – AGRO LOGISZTIKAI PARK kialakítása. Kereskedelmi, raktározási jelentőség KEMECSE kedvező közlekedés földrajzi helyzete miatt növekszik; KEMECSE KIEMELTEN KEZELENDŐ RÉSZE Településközpont. Létre kell hozni KEMECSE korszerű, színvonalas településközpontját A Katolikus templom környezetében kialakítandó központ fejlesztésével. (Ez a funkcióbővítő beruházás jelenleg zajlik) KÖRNYEZETALAKÍTÁS, TERMÉSZETVÉDELEM Természeti környezet értékeinek védelme. Épített környezet értékeinek védelme. Javulási lehetőségek: infrastruktúra – fejlesztés közlekedési helyzet állapotváltoztatás zöldterület–fejlesztés, lakókörnyezeti kultúrák értékeinek biztosítása besűrűsödés visszafogása, nagyméretű telkek, szellős, napfényes város Eszközök: aktív jelzőrendszer kiépítése energiahálózat korszerűsítése szankcionálás TERMÉSZETVÉDELEM Kemecse természetközeli állapotú természeti területek felmérése megtörtént, melyek védelem alá helyezésre kerültek. ESZTÉTIKA, KÖRNYEZETKULTÚRA Az épített környezet érdemes részének művi értékvédelem alá helyezése, (építészeti értékek, jelentős épületek) Önkormányzati rendelettel szükséges. Magas építészeti színvonalú épületek, környezetek, közterületek létrehozását kell elősegíteni, újabb helyi védett területek, épületek, természeti értékek védelem alá helyezésével. A város Intergált Városfejlesztési Stratégiája 2010-ben készült, és 2013. novemberében került felülvizsgálatra. Az IVS frissességének köszönhetően a Stratégiában megnevezett projekteket ITS Konzorcium


34

egy-két kivételtől eltekintve tartalmazza jelen ITS. Ennyi idő alatt nem volt lehetőség a projektek megvalósítására, különös tekintettel a korábbi EU-s költségvetési ciklus zárása és az új ciklushoz kapcsolódó pályázatok megjelenésére. 1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések

Jelenleg nincs hatályos településfejlesztési, településrendezési szerződése a városnak.

1.6

Településrendezési Tervi előzmények

1.6.1 Hatályban lévő településrendezési eszközök

Kemecse Településrendezési Terve, a Településszerkezeti Terv, Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat 2005-ben került jóváhagyásra. Azóta több részterületen történt szabályozási terv módosítás. Az építési szabályzat legutoljára 2011. március 15-én került módosításra. Jelenleg olyan szabályzat van hatályban (Kemecse Város Önkormányzat Képviselőtestületének A Helyi Építési Szabályzatról és a Szabályozási Tervek elfogadásáról szóló 4/2011. (III.15.) KT. sz. rendelete), amely az országos építésügyi előírások lehetőségein belül figyelembe veszi a meglévő kialakult beépítést, a védendő városszerkezetet, épületeket és környezetüket, a funkciókat. A tervezett fejlesztési elképzelések nagy része összhangban van az érintett területek jelenlegi funkciójával, mert a tervezett beruházásokat régóta tervezi a városvezetés. Mindössze apróbb változtatásokra lesz szükség a projektek megvalósítása érdekében.

1.7

A település társadalma

1.7.1 A népesség főbb jellemzői 1.7.1.1

Demográfia

Az önkormányzat nyilvántartása szerint jelenleg (2015.02.20-i állapot szerint) 4998 fő az állandó népesség száma Kemecsén, mellyel ezáltal a legnépesebb településnek minősül a járásban. A természetes szaporodás aránya az országos átlag fölött van, a megyei átlaggal pedig nagyságrendileg megegyezik. A város öregségi mutatója átlagosnak mondható a járás többi településéhez képest.

ITS Konzorcium


35

3. ábra: Természetes szaporodás, fogyás

Forrás: TEIR adatbázis

Az állandó népességhez viszonyítva a 60 év feletti lakosság aránya az országos átlagnak megfelelően növekvő tendenciát mutat, azonban az országos és a megyei átlagnál is kisebb mértékben. 2013-ban 18,1% volt a 60 év felettiek aránya a teljes lakosságból, ami több mint 5%kal kevesebb az országos átlagnál, de átlagosnak mondható a járás többi településéhez képest. A vándorlási mutató 2006-ban volt mélypontján, azóta ugyan csökkenő mértékben, de fogy a népesség. A 2006-os kiugrás oka a lakásépítési támogatások rendszerének változásában rejlik, amikor sokan költöztek más környező településekre. A járásban lévő településeken nagy eltérés tapasztalható a vándorlási mutatókban, amiből arra lehet következtetni, hogy a környező települések lakossága a környékbeli településekre vándorol, nem távolabb fekvő városokba.

ITS Konzorcium


36

4. ábra: Vándorlási adatok Kemecsén

Vándorlási adatok Kemecsén (fő) 350 300 250 200 Odavándorlások száma

150

Elvándorlások száma 100 50

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

0

Forrás: TEIR és KSH

Sokkal többen járnak napi szinten más környező városokba dolgozni, illetve óvodába, iskolába, bölcsődébe, mint aháhyan Kemecsére érkeznek. A naponta Kemecséről ingázók száma 1404 fő a településen, 835-en naponta utaznak más településekre munkavégzés céljából. Ezzel ellentétben mindösszesen 133-an érkeznek Kemecsére munkavégzés kapcsán és egyéb indokkal napi gyakorisággal. A legszorosabb ingázási kapcsolat Nyíregyházával van mindkét irányban.

ITS Konzorcium


37

5. ábra: Ingázási adatok Kemecsén

113

Összes Kemecsére érkező munkábajáró

133

Összes Kemecsére érkező Összes otthonát naponta elhagyó munkábajáró

835

1 404

0

500

1 000

Összes otthonát naponta elhagyó

1 500

Forrás: TEIR 1.7.1.2

Nemzetiségi összetétel

Kemecsén 2011-re a cigány népesség aránya közel duplázódott a teljes népesség arányában. Népszámlálási adatok szerint a lakosság 10%-a vallotta magát cigány (romani, beás) nemzetiségűnek. Csaknem az országos átlag négyszerese ez az adat, a megyében szintén jóval alacsonyabb, mindössze 4,8% a cigány népesség aránya, emellett a járási adatoknál is valamivel magasabb, ami 8,6 %A környező járások adatai közül a Nyíregyházi járás (2,4 %), valamint a Kisvárdai járás (5,8 %) rendelkezik a legalacsonyabb értékekkel, a Baktalórántházi (10,2 %), valamint az Ibrányi járásban (10,9 %) hasonló a roma kisebbség aránya, mint Kemecsén és a Kemecsei járásban. A statisztikai adatokat tovább árnyalja, hogy a városban összesen 1052 a 18 év alattiak száma (az állandó lakosok több, mint 1/5-e), ebből 796 gyermek részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, vagyis a városban élő gyermekek 75%-a igen rossz szociális és anyagi körülmények között él. Az egyéb hazai nemzeti kisebbséghez tartozók aránya elhanyagolható a teljes népességhez viszonyítva, hiszen mindösszesen 0,6 %-ot mutat, mely kb. 1/5-e az országos átlagnak. A járást, a Kemecsei járás településeit. valamint a környező járási értékeket tekintve 1% alatti ez az adat, mely alól kivételt képez a Nyíregyházi járás, ahol 1,5 % az egyéb hazai nemzeti kisebbséghez tartozók aránya 1.7.1.3

Képzettség

A 7 éves és idősebbek arányában a lakosság 30%-a legfeljebb az általános iskola nyolcadik osztályát végezte el, mely gyakorlatilag nem változott a 2001-es adatokhoz képest (2001-ben 30,8% volt ez az arány, 2011-ben 30,3%). Ez 5%-kal magasabb, mint az országos átlag, ám alacsonyabb, mint a 34,9%-os járási átlag, valamint a környező járások átlagainak többsége (egyedül a Nyíregyházi járás adatai alacsonyabbak 23,8%-ot mutatva). Érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel a lakosság 22%-a rendelkezett 2011-ben a 7 éves és idősebbek arányában, ami szintén nem változott a 2001-es adatokhoz képest. Ez az arány kismértékben magasabb az országos, a megye járásközpontjainak és a Kemecsei járás értékeinél. ITS Konzorcium


38

Érettségivel, mint legmagasabb végzettséggel rendelkezők aránya a 7 évesnél idősebbek körében majd másfélszeresére nőtt 2001-2011 között (2001-ben 11,7, 2011-ben 19,2%), mely a járás átlagánál (17,3%) ugyan magasabb, azonban még így is majd 10%-kal elmarad az országos és a megye járásközpontjainak átlagától. Az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők aránya ugyanebben a korosztályban azonban néhány százalékkal meghaladja az országos átlagot, így összesen 22%. Az egyetemi, főiskolai, valamint egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők részaránya a 7 éves és idősebbek arányában megduplázódott 2001-hez képest. Akkor a lakosság 4%-a rendelkezett felsőfokú képesítéssel, 2011-ben ez az adat 7,9%, ami feltehetően annak köszönhető, hogy a közfoglalkoztatás egyes programjain belül különböző OKJs felsőfokú tanfolyamok indultak, amelyeket a programban résztvevők elvégeztek. Habár Kemecse járás átlagánál magasabb (5,7%) a városra vonatkozó adat, az országos érték (15,5%), valamint a megye járásközpontjainak értéke, mely 17,4%, jelentősen felülmúlják.A környező járások arányszáma is elmarad az országosan mértekhez képest, hiszen a Nyíregyházi járás kivételével (17,3 %) 10 % alatti a felsőfokú képesítéssel rendelkezők aránya.

ITS Konzorcium


39

6. ábra: Iskolai végzettségek Kemecsén

Iskolai végzettségek aránya a 7 éves és idősebbek arányában (%) 35 30 25 20 15 10

Magyarország

5

Kemecse

0 Általános iskola 8. osztályát végzettek

1.7.1.4

Érettségivel Érettségi mint nélküli legmagasabb középfokú iskolai végzettséggel végzettséggel rendelkezők rendelkezők

Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők

Foglalkoztatottság

A 2011-es évi adatok azt mutatják, hogy a teljes lakossághoz képest viszonyítva a munkanélküliek aránya összesen 9,7 % % volt Kemecsén, mely egyaránt magasabb a járás (9 %). a járásközpontok (6,7 %), valamint az országos értékeknél is (5,7 %). A munkanélküli férfiak száma valamennyivel több, mint a nőké. A legtöbb regisztrált munkanélküli a 21 és 30 éves lakosság közül kerül ki. Kemecse városban a regisztrált munkanélküliek csoportját vizsgálva a legtöbben legfeljebb azáltalános iskola 8. osztályát végezték el (59,3%), mely átlagosnak tekinthető a járás többi településének vonatkozásában is Így a munkaerőpiacra történő bekerülés fő akadályai az alacsony iskolai végzettség, a motiváltság hiánya, a társadalmi előítélet, negatív szemléletmód.2

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kemecse 15-16. o.

ITS Konzorcium


40

7. ábra: Foglalkoztatottsági adatok Kemecsén 700 Összes munkanélküliek száma

600

500

180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma

400

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

300

200

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő)

100

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0

Forrás: TEIR adatbázis, munkanélküliek megoszlása

A munkanélküliek száma 2012-ben jelentősen lecsökkent az országos START közfoglalkoztatási munkaprogramnak köszönhetően. 2014-ben 325 főt foglalkoztatott az önkormányzat a közfoglalkoztatási munkaprogram keretén belül az alábbi területeken. belvízelvezetők tisztítása: 80 fő mezőgazdasági utak karbantartása: 50 fő illegális hulladéklerakók felszámolása: 30 fő mezőgazdasági program: 90 fő hosszú távú közfoglalkoztatás: 75 fő

ITS Konzorcium


1.7.1.5

41

Jövedelmi viszonyok

8. ábra: Egy főre jutó nettó jövedelem/év

Forrás: TEIR

Városban az egy főre jutó jövedelem (474.970 Ft/év) messze elmarad mind az országos (680.194 Ft/év), mind a megyében található többi járásközpont átlagától (652.353 Ft), azonban hasonlóan alakul a szomszédos Baktalórántházi és Ibrányi járás átlagához mérve.Ez az alacsony érték a munkalehetőségek hiányában keresendő. A város alapvető problémája a helyi munkalehetőségek hiánya. 1.7.1.6

Életminőség

A települési lakosság egészségi állapota igen kedvezőtlen. A megyében a születéskor várható élettartam a legalacsonyabbak között van az országban (2013-ban 78,33 év). A vezető halálokok és a megbetegedések elsősorban az életmóddal, a táplálkozással függnek össze. A becslések szerint a környezeti tényezőkre visszavezethető halálozás 15-20 %.3 A települési védőnői felmérés szerint a településen ellátott körzetekben több család él mélyszegénységben, mint jó körülmények között, ami igen kedvezőtlen adat. 8. táblázat: Életminőség Kemecsén Védőnői körzet

Nagyon jó Jó körülmények körülmények között él között él 1. körzet 13 14 2. körzet 4 12 3. körzet 9 35 Forrás: Helyi Védőnői szolgálat által felvett adatok

Közepes körülmények között él 25 21 19

Szegény

Mély-szegény

18 20 15

22 29 18

1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok

A belterületet K-nyugati irányban kettévágja a Nyíregyháza-Záhony vasútvonal (Vasút utca), illetve a 3823. sz. Tiszabercel - Nyírbogdány közlekedési út (Szent István út).

3

Kemecse Local Agenda 56. o.

ITS Konzorcium


42

A vasútvonaltól délre eső városrész elmaradottabb az északinál. A KSH hat szegregátumot különböztet meg a városban az alábbiak szerint: 9. táblázat: Szegregátumok elhelyezkedése Kemecsén Szegregátum

Helyszín

1. szegregátum:

Toldi utca - Szondy utca - Névtelen utca

2. szegregátum:

Ságvári E. utca Rózsa F. utcától, majd Ságvári E. utca mindkét oldala

3. szegregátum:

Mikszáth K. utca - Petőfi utca mindkét oldala - Névtelen utca

4. szegregátum:

Ady E. utca délkeleti oldala

5. szegregátum:

Mikszáth K. utca mindkét oldala a Zrínyi utcától az Ady E. utcáig - Mikszáth K. utca - Rákóczi utca - Rózsa F. utca - Zrínyi utca, Dankó utca, Szegfű utca mindkét oldala

6. szegregátum:

Sport utca - Deák F. utca - Szondy utca - Honfoglalás utca - Deák F. utca Dózsa Gy. utca - vasútvonal

Forrás: KSH

Ezeken a városrészeken a területen élő népesség száma eléri az 50 főt, 35% feletti a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül. A szegregátumok lefedik gyakorlatilag a Déli-városrészt, illetve az Északi-városrész keleti oldalát. 1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők 1.7.3.1

Történeti és kulturális adottságok

A városban helyi értékvédelemre tarthat számot a református templom környéke és az egykori ősközség, mely 1784-es térkép alapján beazonosítható. Emellett helyi építészeti értéket képvisel még a Mozi épülete a Szent István utca és Móricz Zsigmond utca sarkán, illetve a Niczky-kastély a Béke téren, melynek felújítását és közösségi térként, helytörténeti múzeumként, valamint igazgatási épületként való hasznosítását az önkormányzat tervezi. 1.7.3.2

Civil szerveződések

Kemecsén a civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak. Jelenleg kilenc civil szervezet működik a városban (Nyolc bejegyzett civil szervezet van, illetve a városban működik a Kemecse Nyugdíjas Klub, ami az egyik legaktívabb civilszervezet, azonban hivatalosan nincs bejegyezve civil szervezetként). Aranyeső Klub Nagycsaládosok Egymásért Egyesület Fordulópont Egyesület Református Nőszövetség Kemecse Nyugdíjas Klub Kemecsei Polgárőr Egyesület Kemecsei Sportegyesület

ITS Konzorcium


43

Kemecsei gyermekekért alapítvány Kemecsei Nőegylet A városban működő civil szervezetnek nincs ernyő szervezete, azok közvetlen kapcsolatban állnak az önkormányzattal. Működési költségeiket részben önkormányzati költségvetésből, részben pályázati forrásokból fedezik. A „civilek” támogatására az önkormányzati költségvetésből 2013-ban 16.040.000, 2014-ben 13.944.000 Forint volt az előirányzat. A Polgárőr Egyesület tagjai felelősségteljesen végzik mindennapos munkájukat a rendőrséggel szoros együttműködésben. Továbbá a városi élet kulturális programjaikon is aktívan szolgálnak. Az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Nemzetiségi Roma Önkormányzattal a pénzügyi és gazdálkodási operatív feladatok ellátásának szabályozása érdekében. A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége megjelenik a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásától kezdve az időkorúak kulturálódásáig, a hagyományőrzésen át a lakosság egészségi állapotának fejlesztéséig az alapvető közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások, kultúra, művelődés, közrend, közbiztonság) ágazataiban.4

1.8

A település humán infrastruktúrája

1.8.1 Humán közszolgáltatások 1.8.1.1

Oktatás

Kemecsén az óvodai feladatellátás a Hétszínvirág Napköziotthonos Óvodában és a Tipegő Bölcsődében történik. Az intézmény fenntartója és működtetője az önkormányzat. A helyek száma az óvodában 150, a bölcsődében 56. Az óvodában a városi szintű kihasználtság 97%-os volt 2014-ben. Ugyanebben az évben ÉAOP forrásból új bölcsőde épült Kemecsén. Az új, jelenleg 40 férőhelyes épületben jelenleg engedélyeztetés alatt van egy újabb csoport kialakítása, így a bölcsőde a jelenlegi 40-ről 55 férőhelyesre bővülne. A város évek óta pályázik új óvoda építésére. Jelenleg az óvoda mindkét tagintézménye korábban lakóépületként funkcionáló épületben működik. Az épületek igen korszerűtlenek, a mai jogszabályi követelményeknek több szempontból sem felelnek meg. 10. táblázat: Óvodai intézmények és azok legfontosabb statisztikai adatai (2014/2015-ös tanév) Intézmény neve és fenntartója Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda Tipegő Bölcsőde

Feladatellátó hely és annak címe 4501 Kemecse, Móricz Zs. utca 24. 4501 Kemecse, Béke tér

4501 Kemecse, Kossuth utca 4. Forrás: saját szerkesztés

4

Férőhely (fő)

2014-ben beíratott gyerekek száma (fő)

Kihasználtság (%)

143

97%

50 100 56

38

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kemecse 41. o.

ITS Konzorcium

95%

Csoportszobák száma (db)

Tornaszoba léte (igen/nem, db)

2

N

4

N

2

I


44

A városban egy általános iskola működik, a Kemecsei Arany János Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola. Az intézmény a KLIK (Klebersberg Intézményfenntartó Központ) kezelésében van, ő az intézmény fenntartója és üzemeltetője. Az önkormányzattól egy magánvállalkozás bérli az iskola konyháját, az ott elkészített ételt szállítják a városban lévő szociális intézményekbe is. Általános iskolai nappali oktatásban résztvevő tanulók száma 2013/2014-es tanévben 337 fő volt. Az elmúlt évek tendenciája szerint ez a szám jelentős csökkenést mutat (2001-ben még 565 volt az általános iskolai helyek száma). A diákok számának csökkenése összefüggésbe hozható az ingázások magas számával. Naponta 569-en ingáznak a környező településekre alapfokú oktatási intézményekbe (ebből 464-en Nyíregyházára). A Kemecsei iskola 337 diákjából 175 hátrányos helyzetű, 145 halmozottan hátrányos helyzetű. 11. táblázat: Általános iskolai intézmények és azok legfontosabb adatai (2013/2014-es tanév) Intézmény neve és fenntartója

Feladatellátó hely és annak címe

Kemecsei Arany János Általános 4501 Kemecse, Iskola, Móricz Zs. utca Alapfokú 47. Művészeti Iskola Forrás: adatgyűjtés

Férőhely (fő)

2013/2014 tanévben beíratott gyerekek száma (fő)

Kihasználtság (%)

Tantermek száma (db)

Tornaterem léte (igen/nem, db)

600

337

56%

2 szaktant. 16 osztályt.

I

Az iskola 2009-ben nyert TÁMOP pályázatot kompetencia alapú oktatás megvalósítására. A pályázat keretén belül a nevelők képzése és felkészítése zajlott kooperatív tanulási módszerek elsajátítására, valamint tanulást segítő eszközöket kapott az intézmény. Középfokú oktatás

A városban a 2011/12-es tanévben kezdte meg működését a Grand School Service Nonprofit Kft. által fenntartott Csokonai Vitéz Mihály Középiskola, amely 16 éven felüliek számára, esti képzésen készíti fel a diákokat az érettségi bizonyítvány megszerzésére. Érettségi megszerzését követően szakképzésre is van lehetőség. A középiskola a megye több településén tart fenn telephelyet hasonló konstrukcióban. A képzés jellege a város képzettségi adatait tekintve megfelelő. 2013-ban 18 fő szerzett az intézményben érettségi bizonyítványt, 2014-ben 12 fő. 1.8.1.2

Egészségügy

A település saját körzeti egészségügyi központtal rendelkezik, 10 éve saját sürgősségi ellátás céljára létesített, akadálymentesített rendelő van, ahol orvosi ügyelet is található. Mentőállomás és gyógyszertár is található a településen. A településen 3 védőnő dolgozik, három védőnői körzetben. A közelmúltban létrejött Ibrány-Nagyhalász Járóbeteg Szakellátó Intézet 10 km-re található Kemecsétől. A másik lehetőség a 20 km-re található Nyíregyháza Jósa András Oktató Kórház.5 1.8.1.3

Szociális közszolgáltatások

A városban magas a szociális támogatásokra szorulók aránya. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től országos szinten jelentős mértékben átalakult. A méltányossági, lakásfenntartási támogatás országszerte megszűnik. Az aktív korúak ellátása (a 5

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kemecse 21. o.

ITS Konzorcium


45

foglalkozást helyettesítő támogatás (FHT), valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás) járási hatáskörbe kerül. Az önkormányzat 2014-ben 14.295.000 forintot fizetett ki aktív korúak ellátása, valamint FHT címen. A gyermekvédelmi támogatás megítélése továbbra is önkormányzati hatáskör marad. A városban ez kölülbelül 850 gyermeket érint és természetbeni juttatásként nyújtja a város (ingyenes közétkeztetés formájában). A Nagycsaládosok Egymásért Egyesülete civil szervezet évente egy-két alkalommal szervez élelmiszer, illetve ruhaosztást a városban. Kemecse vezetésével Beszterec - Kemecse - Nyírbogdány - Tiszarád – Vasmegyer települések Szociális Társulása közösen működteti a Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központot, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, amely a városban a szociális alapellátásért felel. A központ egy nappali és egy bentlakásos intézménnyel üzemel. A bentlakásos intézmény épülete a régi szülőotthonban működik, az épület felújításra szorul. A nappali ellátó intézmény néhány éve épült, jó állapotban van. A szociális alapellátás hiányosságai közé tartozik a mentálhigiénés szakemberek hiánya a városban. Egyetlen gyermekpszichológus, pszichiáter tevékenykedik a környező hat településen. A mélyszegénységben élők és a munkanélküliek magas arányát figyelembe véve ennél sokkal nagyobb arányú pszichoszociális jelenlétre és ellátásra volna szüksége a lakosságnak. 1.8.1.4

Közösségi művelődés, kultúra

A településen a Szent István utcában mozi működött, melynek épülete önmagában is építészeti értéket képvisel. Az épület felújításra szorul, jelenleg nem üzemel rendszeresen, nincs benne mosdó. Körülbelül 250 fő befogadására alkalmas színházterem található benne, amit évente néhány alkalommal rendezvényekre igénybe vesz a város vezetése. A város egyik jelentős funkcionális problémája, hogy nincs közösségi rendezvények megtartására alkalmas köztere. Ezt pótlandó funkcióbővítő beruházás zajlik jelenleg is a városban, aminek első lépcsőjeként főtér kerül kialakításra. A város területén két régi kastély található, a Niczky-kastély és a Csernyik-kúria (volt Doboskastély). Mindkét épület felújításra szorul. 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása

Az általános iskolában tanuló diákok majd mindegyike hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. Az önkormányzat szinte minden diáknak ingyenes közétkeztetést biztosít. A településen élő idősek ellátása az önkormányzati társulás által működtetett szociális otthonban történik. A bentlakásos intézményben történő ellátásért azonban a bent lakóknak ellenszolgáltatást kell fizetniük. Az aktív korúak számára a közmunkaprogram biztosít munkalehetőséget, pénzbeli és természetbeni ellátásuk 2015 márciusától a járás hatáskörébe került (lásd fent).

1.9

A település gazdasága

1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre

Az ingázási adatokat vizsgálva, Kemecse vonzáskörzete igen kicsi. Összesen 133-an járnak napi rendszerességgel a városba dolgozni. Ebből legtöbben (38-an) Nyíregyházáról. A további 3 település, ahonnan rendszeresen 10-20 fő bejár legfeljebb 5 km-re található a várostól (Kótaj, Nyírbogdány, Vasmegyer). Nyírbogdányból annak ellenére járnak be Kemecsére, hogy ITS Konzorcium


46

menetrendszerű buszjárat nem közlekedik a két település között. Néhány statisztikai adat, ami áttekintést ad a település gazdasági életéről: 12. táblázat: Vállalkozások típus szerinti megoszlása Vállalkozások típus szerint Működő korlátolt felelősségű társaságok száma (az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Regisztrált szövetkezetek száma - GFO'11 (db) Működő betéti társaságok száma (az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Regisztrált főfoglalkozású önálló vállalkozók száma (db) Regisztrált főfoglalkozású egyéni vállalkozók száma (db) Regisztrált őstermelők száma (db) Összesen: Forrás: KSH

Száma 45 2 17 107 69 112 352

Figyelemreméltó, hogy mindössze két szövetkezet van a városban regisztrálva, működő pedig egy sincs, ami különös tekintettel a viszonylag nagy területű önkormányzati földterületre akár egy lehetséges kitörési pont lehet. A föld minősége 10 aranykorona alatti, ennek megfelelő hasznosítási módokban kell gondolkodni. 13. táblázat: A város 10 legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozása és eredménykimutatásuk adatai Vállalkozás neve Lónya Tejtermelő Kft. Magyar Telekom Nyrt. Farmtej Kft. Otp Bank Nyrt. Zöld Bárók Kft. Cargonia Kft. E.on Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Alfrédó Kft. Tigáz Zrt. Szabolcsi Halászati Kft. Forrás: http://e-beszamolo.kim.gov.hu

Értékesítés nettó árbevétele (e Ft) 2013 371.443 637.521 700.122 793.366 158.499 46.068.140 293.855 234.302 391.982

Adózás előtti eredmény (e Ft) 2013 5.234 43.161 9.248 145.674 12.984 -31.664 4.079.166 10.241 -21.418 15.425

Adózott eredmény (e Ft) 2013 4.124 28.855 7.931 122.586 9.095 -32.038 2.812.742 9.220 -21.418 14.013

Adófizetési kötelezettségeikből Kemecsének 2013-ban 27.893.000 Ft iparűzési adót fizettek a városban működő vállalkozások, 2014-ben pedig 32.878.000 Ft-ot. (forrás: önkormányzati adatszolgáltatás). 1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői

A Kemecsén bejegyzett vállalkozások majd fele (43,5%) a mezőgazdaságban tevékenykedik – mely jelentősen magasabb, mint a 27,3 %-os országos adat – illetve 45,7%-os részesedése van a szolgáltatási szektornak. Mindez a megye járásközpontjait tekintve 37,8, valamint 53,9 % Habár a járásközpontok esetében nagyobb a mezőgazdasági szektor részaránya, a járás többi települését tekintve ez az arány Kemecsén a legalacsonyabb. Ipari, építőipari ágazatban mindössze a vállalkozások 10,8% tevékenykedik, ami a megye járásközpontjait tekintve mindössze 8,2%. A fenti táblázatból is jól látszik, hogy a legnagyobb helyi illetőségű cégek állattartással, halgazdálkodással, élelmiszerfeldolgozással, valamint szállítmányozással és ITS Konzorcium


47

alapvető szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak. Foglalkoztatottak számát tekintve legjelentősebb az önkormányzat, aki összesen 66 alkalmazottnak és 325 közfoglalkoztatottnak ad munkát. A településen működő vállalkozások közül a legtöbb alkalmazottat foglalkoztatók: A Farmtej Kft., Lónya Tejtermelő Kft., Zöld Bárók Kft., Szabolcsi Halászati Kft. A statisztikák szerint egyetlen vállalkozás minősül középvállalkozásnak, elenyésző (3 db) a kisvállalkozások száma, és gyakorlatilag az összes többi településen működő cég mikrovállalkozás. 14. táblázat: A vállalkozások ágazatonkénti megoszlása

Ágazati szerkezet szerinti súly

Kemecse %

Gazdasági ág Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatás Összes Forrás: KSH 1.9.2.1

43,5 10,8 45,7 100

Szabolcs-SzatmárBereg megye járásközpontjai % 37,8 8,2 53,9 100

Kemecse város (összes árbevétel 2014) n.a. n.a. n.a. 32.878.000

Mezőgazdaság

A város külterületén hagyományosan állattenyésztés folyik. A fent felsorolt mezőgazdasági üzemek is állattenyésztéssel foglalkoznak. A környező termőföldeken takarmánynövényeket termesztenek. A Kemecsei Járási Hivatal felmérése alapján, a környéken tevékenykedő gazdák között nincs kellő hajlandóság a jelenleg termelt terményekről más termelésre való átállásra. A környező földeken hangsúlyos a szarvasmarha és a birkatartás. A város zártkerti területein régen nagyon jó gyümölcsös állomány volt, mára azonban igen elhanyagoltak ezek a kertek, kereskedelmi méretű termelés nem történik. Vasmegyeren (Kemecsétől Ékeletre kb 2 km-re fekvő falu) ma is aktív mezőgazdasági termelés folyik. 1.9.2.2

Ipar

A városban működő vállalkozások alig több mint 10%-a tevékenykedik az ipari szektorban az összes vállalkozáshoz viszonyítva 2013-as adatok alapján, mely az országos arányhoz hasonló (10,1 %), valamint magasabb, mint a megye járásközpontjainak (8,2%), valamint a Kemecsei járásnak az aránya (6,8%). A 2009-es gazdasági válság következményeként a magán forrásból finanszírozott építési beruházások száma nullára esett vissza. 2013-ban 1, 2014-ben egyetlen építési engedélyt sem adott ki az önkormányzat. 1.9.2.3

Szolgáltatások

A gazdasági ágak közötti megoszláson látszik, hogy a mezőgazdaság (állattenyésztés) mellett a másik meghatározó a szolgáltatási szektor Kemecsén 45,7 %-os részaránnyal, ám ez az érték nemcsak a korábban említett 53,9%-os megyei járásközpontok arányától, hanem a 60% feletti országosan kalkulált aránytól is elmarad. A magas reprezentáltság ellenére ezek a vállalkozások a mindennapi élethez szükséges legalapvetőbb szolgáltatásokat nyújtják a lakosoknak. A városnak nincs társadalmi interakcióra alkalmas közösségi tere, ennek megfelelően nincs ezt kiszolgáló vendéglátóipari egység sem. A turizmus nem jelentős gazdasági szegmens a településen, ezt az is bizonyítja, hogy a TEIR adatai alapján 2013-ban nem volt vendégforgalom a regisztrált adatok alapján a településen annak ellenére, hogy az egy szállásférőhelyre jutó vendégéjszakák száma a megye járásközpontjait tekintve 42,1 db-ot mutatott, mely megközelíti

ITS Konzorcium


48

az országos adatokat (45,9 db). A környező járásokat tekintve pedig szintén alacsony adatok jellemzőek a Nyíregyházi járás kivételével (58,1 db) 1.9.3

A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések

A városban tevékenykedő gazdasági szervezetek köztudomásúlag nem terveznek komolyabb beruházásokat a közeljövőben. Eredménykimutatásaikban szereplő adatok alapján gazdasági helyzetük egy kivételével stabilnak nevezhető. A válság leginkább az építőipart sújtotta, ez a kiadott építési engedélyek alacsony számán is megmutatkozott. A településen igen magas az alacsony képzettségű munkaerő aránya, ezért olyan beruházások megvalósítása célszerű, aminek a munkaerő igénye ilyen irányú. A településen működő vállalkozások is meghatározó mértékben alacsonyan képzett munkaerőt foglalkoztatnak. A cél további munkalehetőségek kialakítása, amely a város ilyen típusú munkaerőforrásait ki tudja aknázni, ezzel gazdasági fellendülést hozva a településen. A városban működő cégek nem tömörültek klaszterbe, nincs hivatalos együttműködésük. A Lónya Tejtermelő Kft. a Tedej Zrt. cégcsoport tagja, amelynek központja Hajdúnánáson van. Az önkormányzat több gazdaságserkentő beruházást is tervez a következő időszakban az alábbiak szerint: Kereskedelmi és szolgáltató egységek kialakítása az új városközpontban Iskolai konyháról kiszolgált külső forgalmú étterem kialakítása Hálózati alapú együttműködések generálása kemecsei központtal (például zöldséggyümölcs-, hal-, vadfeldolgozás, funkcionális élelmiszer előállítás) Dél-keleti ipari terület kialakítása Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 Ha területen. GEV terület terhelt rész rekultivációja Haas-tanya és halastó hasznosítás - turisztikai programcsomag, magtár és park rekonstrukció, a meglévő földút és út aszfaltozása. 1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők

A város közúti és vasúti elérhetősége is kifejezetten kedvező (részletesen ld. 1.15.1. pontban) és fontos erőssége a városnak. A munkaerő többségében alacsonyan képzett, de kereslet esetén magasan képzett munkaerő is megjelenne a városban. Nagyon sokan ugyanis kereslet hiányában költöznek el a közelebbi nagyvárosokba, a fővárosba vagy külföldre. Az önkormányzat a város munkaerő-kínálatát megfelelően felmérve elsősorban nagy tömegben az alacsony képzettségű munkaerőt „felszívni” képes iparágak betelepítését tűzte ki célul. Erre vonatkozó tervezés már régóta folyamatban van. A Dél-Nyugati Ipari Park (PD8), Dél-Keleti Ipari Park (PD13) és az úgynevezett GEV-terület (PD3) rekultivációja szerepel is a város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában. A PE30 terület a Zöld Bárók Kft. meglévő terményszárító telephelyét jelöli az alábbi térképen. A három tervezett ipari park közül a dél-nyugati ipari park tervezése van a legelőrehaladottabb fázisban. Befektetői érdeklődés is van az ipari park bérlésére, a befektetők mezőgazdasági termény feldolgozó üzemet terveznek ide telepíteni. A szomszédos Vasmegyeren termelt mezőgazdasági termények feldolgozása történne az ipartelepen.

ITS Konzorcium


49

10. térkép: Potenciális iparterületek Kemecsén

Forrás: IVS 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)

A város teljes lakásállománya 2008 óta 1670 körül mozog, minimális eltéréssel, mely a járáson belül a legmagasabb szám. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya ezen belül 15,3 %, ami alacsonyabb, mint a Kemecsei járás aránya (18,5%), azonban az országos átlagnál bő 5%-kal, a megye járásközponti városainál majd 10%-kal magasabb. A 2001-es értékhez képest 10%-ot esett ez az érték, ami az országos tendenciával megegyezik. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya feltehetően a hátrányos helyzetű lakosok magas arányával hozható összefüggésbe. Az ingatlanpiaci viszonyok igen kedvezőtlenül alakultak a városban az elmúlt években. Nem történt új lakásépítés az elmúlt két évben a városban (ld. 1.9.2.2. pont), mely Kemecse járás esetében is elmondható. Az országos átlag pedig 0,17 %, a megyei járásközpont adatai ennél valamennyivel többet, 0,23 %-ot mutatnak az éves lakásállomány százalékában. Jelentős adásvételről sem tudtak az önkormányzattal folytatott személyes interjún beszámolni. A településen számos eladó ingatlan van, a kereslet azonban igen alacsony. Az önkormányzati bérlakások kérdését az 1.10.5. pontban tárgyaljuk.

ITS Konzorcium


50

9. ábra: Lakásállomány Kemecsén

Forrás: TEIR

1.10

Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz és intézményrendszere

1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program

Költségvetés

Kemecse Város Képviselőtestülete 2013. évi költségvetését a 4/2014.(V.09.) önkormányzati rendelettel hagyta jóvá. A költségvetés végrehajtását a Képviselőtestület 1.350.934 ezer Ft összbevétellel és 1.358.472 ezer Ft összkiadással fogadta el. A város költségvetése kiegyensúlyozottnak mondható. Az intézményi működési bevételek összege 2013-ban 116 millió forint volt, míg a felhalmozási bevételek összege (felhalmozási támogatással együtt) 43 millió forintot tett ki, míg az önkormányzat költségvetési támogatása 672 millió forint volt. Kemecse Város 2013-as költségvetésében a dologi kiadások értéke elérte a 233 millió forintot. A személyi juttatások értéke 259 millió forint, míg a beruházásokra fordított összeg ugyanebben az évben az önkormányzati beszámoló alapján 398 millió forint volt. A 2014-es évre még nincs a zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet a tervezett és a teljesített bevételi adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. 15. táblázat: A vagyongazdálkodás főbb adatai 2014. év Bevételi főösszeg Saját bevétel - ebből közhatalmi bevétel - közhatalmiból átengedett központi adók - ebből működési bevétel - ebből felhalmozási bevétel Költségvetési maradvány Működési célú támogatások

Előirányzat (e Ft) 1 812 722 105 454 54 439 7 646 44 599 6 416 36 947 939 002

ITS Konzorcium

Teljesítés (e Ft) 1 796 861 89 593 51 953 7 646 31 224 6 416 36 947 939 002


2014. év - ebből normatív állami hozzájárulás Felhalmozási célú támogatások Forrás: önkormányzat

Előirányzat (e Ft) 534 721 714 566

51

Teljesítés (e Ft) 534 721 714 566

2007 óta a városnak fizetett iparűzési adó az alábbiak szerint alakult (ezer Ft): 2007 22.355

2008 25.469

2009 19.200

2010 19.884

2011 17.653

2012 27.953

2013 27.893

2014 31.224

A táblázatokból jól látszik, hogy az önkormányzat árbevétele folyamatosan és egyenletesen nőtt az elmúlt években. A városnak nincs adósságállománya, 2012-ben az állam 470.107.000 Ft adósságot konszolidált. A tervezett projektek önerejének biztosítására két lehetősége van az önkormányzatnak. Az önerő egy részére pályázni fog, a fennmaradó összeg tekintetében hitelfelvételt tervez az önkormányzat, az erről szóló önkormányzati rendelet jelenleg egyeztetés alatt áll. Vagyongazdálkodás

Gazdasági Program

A 9/2014. (XI.7.) sz. önkormányzati rendelet tartalmazza az önkormányzat vagyonára vonatkozó előírásokat. A nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint lehet értékesíteni az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont. Az üzleti vagyon értékesítésekor 100.000 Ft alatti értékben átruházott hatáskörben a polgármester, 100.000 Ft feletti értéknél minden esetben a képviselő-testület dönt. Az önkormányzat üzleti és törzsvagyonát képező vagyonelemek leltárját a fenti rendelet melléklete tartalmazza. A város gazdasági programja a tervezett Ipari Park feldolgozóiparban aktív vállalkozásokkal való benépesítése. Az így létrejövő új munkahelyek betöltésére alakalmas lenne a városban lévő nagy számú alacsony képzettségű munkanélküli lakosság. 1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere

Az önkormányzat településfejlesztési tevékenységéről a város képviselőtestülete dönt polgármesteri előterjesztés alapján. A városfejlesztéssel összefüggő döntések végrehajtása az önkormányzat feladata. A fejlesztési projektekért az önkormányzat alkalmazásában álló pályázati referens felelős, aki munkaköri leírása szerint folytatja az önkormányzati projektek menedzselését, beszámolási kötelezettséggel a képviselőtestület és a polgármester felé. 1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység

Közvetlen eszközök

Kemecse Nyíregyházától 15 km-re, az M3-as autópályától 20 km-re fekszik, a NyíregyházaZáhony vasútvonal pedig kettészeli a várost, vagyis mind közúti, mind vasúti elérhetősége igen jó. Az elmúlt években a város nagy energiákat fektetett egy jövőbeni ipari park kialakításába. Potenciális befektetővel folytatott tárgyalásokat az elkészülő Ipari Parkba való betelepülésről. A város erősségei közé tartozik, hogy az önkormányzat nagy kiterjedésű ingatlanvagyonnal rendelkezik mind a város belterületén, mind a külterületeken.

Közvetett eszközök

Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épület (Nicky-kastély) felújítása esetén a tervek szerint az épület a városban lévő civil szervezetek, induló vállalkozások központja lenne, közvetve ezzel is a városban induló gazdasági tevékenységet kívánja serkenteni az önkormányzat.

ITS Konzorcium


52

1.10.4 Foglalkoztatáspolitika

Közmunka program

A közmunkaprogram bevezetését megelőzően, 2011-ben 611 regisztrált munkanélküli volt a városban. A program bevezetését követően ez a szám, 377-re esett vissza. Az ökormányzat jelenleg 325 főt foglalkoztat közmunkaprogram, illetve START program keretein belül. A foglalkoztatottak munkájuk során a belvízelvezetők tisztítását, mezőgazdasági utak karbantartását, illegális hulladéklerakók felszámolását végzik, illetve mezőgazdasági programban vesznek részt. Az önkormányzat 15 hektár földet bocsátott rendelkezésre a közmunkaprogramban foglalkoztatottak munkavégzésére. Problémát jelent azonban a munkavégzéshez használt eszközállomány tárolása, illetve az eszközök biztosítása a programban résztvevőknek. A START program keretein belül a közfoglalkoztatottak szakirányú továbbképzésben is részesülhetnek, az így szerzett végzettséget azonban ritkán tudják kamatoztatni munkahelyek hiányában. Az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató a városban a fent említett közfoglalkoztatotti létszámmal, illetve ezen kívül 66 saját alkalmazottal. 1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás

Kemecse város Önkormányzata 8 összkomfortos bérlakással rendelkezik, ezek közül kettő szociális bérlakás, hat önkormányzati szolgálati lakás. Jelenleg mindegyik lakás használatban van. A lakások mindegyike az északi városrészben található. Az önkormányzati bérlakások bérlői vonatkozásában a képviselőtestület dönt. A benyújtott kérelmekről a város képviselőtestülete dönt a lakások és helyiségek bérletéről szóló 17/2007. (XI. 30.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint. A rendelet tartalmazza továbbá az önkormányzati bérlakások besorolását, bérleti díját, a bérleti szerződés mintáját, a lakások elidegenítésének szabályait stb. 1.10.6 Intézményfenntartás

Az önkormányzat által fenntartott intézményekben korábban a „Zsadány” Városüzemeltetési Kft. végezte a karbantartási munkálatokat, a közfoglalkoztatási program indulása óta a közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak segítségével látják el ezeket a feladatokat. Az önkormányzat költségvetésében a fenntartása alatt álló intézmények önálló kölségvetési fejezetként jelennek meg, fejezeti előirányzataik felett ők rendelkeznek. A fejezeti előirányzatok fedezetét a nevelési és működtetési állami normatíva jelenti. 100.000 forint feletti beszerzések polgármesteri ellenjegyzést követően folyatathatók le. A városban a szociális ellátást a Kemecse által vezetett önkormányzati társulás a 1.8.1.3. pontban bemutatott szociális társulás segítségével végzi. Az önkormányzati társulás Kemecse Önkormányzatának mérlegében jelenik meg önálló költségvetési szervként, így részesül normatív és célzott állami támogatásban. Az önkormányzat az így befolyó összeget osztja szét tagönkormányzatai között a feladatok ismeretében és a helyi lakosok számának arányában. A társulásnak két intézménye van, a Répásy Mihály Szociális Központ, illetve a Vasmegyeri Szociális Központ. Kemecsén működik védőnői szolgálat, ez a város költségvetésében is megjelenik. A városban működő egészségügyi ügyeletet a térségi önkormányzatok (Kemecse, Vasmegyer, Tiszarád, Beszterec, Nyírbogdány, Sényő és Kék) társulása üzemelteti (nem egyezik meg az ökormányzatok szociális társulásával) Neve: Kemecsei Orvosi Ügyeleti Társulás. Az önkormányzati társulásnak külön költségvetése van, amelyről a tagönkormányzatok képviselőtestületei külön döntenek. ITS Konzorcium


53

A városban Mentőállomás is működik. Az egész városra vonatkozó tűzvédelmet a nyíregyházi hivatásos önkormányzati tűzoltók végzik. A Kemecsei Tankerülethez 10 település 7 intézménye (tagintézményekkel együtt 12 intézménye) tartozik. Mind a hét intézményben fenntartói, szakmai, irányítói és működtetői feladatokat lát el a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK). A Kemecsei Arany János Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola épületében található a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kemecsei Tankerülete, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kemecsei Tagintézménye. Az iskola 2010-ben TÁMOP keretein belül kompetencia alapú oktatás megteremtésére nyert pályázatot 25 M Ft értékben. Az általános iskola konyháját egy magáncég határozatlan idejű szerződés keretében bérli az önkormányzattól. Itt helyben készítik el az élelmet az iskolásoknak, a városban található szociális intézményeknek, de itt étkezhetnek az önkormányzat dolgozói is. A közétkeztetés azért is kiemelten fontos kérdés, mert az iskolában tanuló gyermekek 80-90%-a szociális helyzete miatt ingyen étkeztetésre jogosult, sokuk a közétkeztetésen túl nem kap más élelmet. A városban egy óvoda működik, két telephellyel. Ennek fenntartása és működtetése az önkormányzat feladata. A város egyik legégetőbb problémája egy új óvoda megépítése. Mindkét épület, ahol jelenleg a tagóvodák működnek igen elavult, több mint 50 éves lakóház. A bölcsőde épülete 2014-ben épült 225 millió forint összegben, 150 millió forint összegű uniós forrás bevonásával. A városban nem található kulturális központ. A könyvtár az iskola épületében működik. Egyházi fenntartású közintézmény nincs a városban. A városban működő Kemecse Sportegyesület önkormányzati költségvetési forrásból, illetve saját forrásból finanszírozza működését, komolyabb felújítási munkákra a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő sportfejlesztési program keretében magánvállalkozások által befizetett társasági adó szolgál fedezetként. A városban működő civil szervezetek éves költségvetési előirányzattal szerepelnek az önkormányzat költségvetésében. Éves költségvetésüket az általuk benyújtott költségvetési terv alapján állapítja meg az önkormányzat képviselő testülete. Közintézmények Közintézményekkel a település közepesen ellátott. A legfontosabb közintézmények a településközpontban koncentrálódnak, fejlesztésük részben megtörtént, de további fejlesztések szükségesek. Oktatási Művelődési intézmények: Általános Iskola: Móricz Zs. utca 47. (592 hrsz.) Napközi otthonos Óvoda: Béke tér 3. sz. (96 hrsz., 97 hrsz.) Óvoda: Móricz Zs. utca (1302 hrsz.) Bölcsőde: Kossuth utca 4. (89 hrsz.) Helytörténeti Gyűjtemény: Móricz Zs. utca 49 sz.(595/5 hrsz.) Mozi: Szent I. utca (612 hrsz.) Egészségügyi intézmények: Egészségügyi központ: Móricz Zs. utca 8/10 sz. (1309 hrsz.) Mentőállomás : Szent István utca 38. sz. (1029 hrsz.) Kígyó Gyógyszertár: Móricz Zs. utca 19. sz. (577 hrsz.) Szociális Szolgáltató Központ: Szent István utca 43. sz. (1018/1 hrsz.) ITS Konzorcium


54

Védőnői Szolgálat: Móricz Zs. utca 8-10. sz. (1309 hrsz.) Igazgatási intézmények : Polgármesteri Hivatal: Kossuth utca 11. (1322/3 hrsz.) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: Móricz Zs. utca 49. (595/5 hrsz.) Rendőrség : Móricz Zs. utca 27. (581 hrsz.) Tűzoltószertár : Kossuth utca 11 sz.(1322/3 hrsz.) Egyházi intézmények : Római katolikus templom és plébánia Árpád utca 37. sz. (1051 hrsz.) Református templom és parókia Béke tér (92 hrsz.) 1.10.7 Energiagazdálkodás

A városban a gázszolgáltatást a TIGÁZ Zrt., az elektromos áramellátást az E-ON Zrt. végzi. A város régóta tervezi biogázüzem megépítését, ami nagyságrendekkel javítaná a település energiagazdálkodását és környezeti terhelését. Az erre vonatkozó tervek egyelőre egyeztetési fázisban vannak. Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásokban nem történtek komolyabb energiahatékonysági fejlesztések. A 2014-ben a kivitelezés került bölcsődei férőhely-bővítési projekt részeként napkollektorokat helyeztek el az épületen.

1.11

Településüzemeltetési szolgáltatások

A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is (a törvényben definiáltak mellett például: hó- és síkosságmentesítési feladatok , szúnyoggyérítés, köztisztaság, hulladékelszállítás biztosítása, kutak üzemeltetése, csapadékvíz-csatornák karbantartása, utcanév-táblák kihelyezése ,külterületi ingatlanok gyommentesítése stb.). Kemecsén a városüzemeltetés legfontosabb feladatai: Kötelező feladatok településfejlesztés, településrendezés épített és természeti környezet védelme lakásgazdálkodás vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, csatornázás közvilágítás biztosítása helyi közutak fenntartása, közterületek tisztán tartása, lomtalanítása köztemetők fenntartása helyi tömegközlekedés

ITS Konzorcium


55

helyi tűzvédelemről való gondoskodás szúnyog- és rágcsáló irtás Városüzemeltetés Felvállalt feladatok parkfenntartás, kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás városbútorzat, játszóterek karbantartása Jelentősebb intézmények a városban: Egészségügyi Központ, Kemecse Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központ Helytörténeti Múzeum Arany János Általános Iskola Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda Tipegő Bölcsőde Csokonai Vitéz Mihály Középiskola (Grand School-Service Nonprofit Kft. fenntartásában) Zsadány Városüzemeltetési Nonprofit Kft. A tömegközlekedési szolgáltatást a Szabolcs Volán Zrt. nyújtja a városban, és a környező településeken. A gázellátást a TIGÁZ Zrt. biztosítja, az ivóvíz és szennyvíz-elvezetést a Nyírségvíz Zrt. végzi. A hulladékkezelést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladékgazdálkodási Társulás tulajdonában lévő Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. végzi. A hulladékgazdálkodási társulásnak Kemecse Város Önkormányzata is tagja. A fent megnevezetteken túl az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatokat a közmunkaprogram keretei között foglalkoztatottak segítségével végzi el az önkormányzat.

1.12

Táji és természeti adottságok vizsgálata

1.12.1 Természeti adottságok

Kemecse város az Észak-alföldi régió, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén Nyíregyházától 15 km-re északra, a Nyírség és a Rétköz határán fekszik. A város az Alföldön belül a Nyírség középtájhoz, azon belül pedig a Közép-Nyírség kistájhoz tartozik.6

6forrás:

Magyarország kistájainak katasztere 222-226.

ITS Konzorcium


56

11. térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből

Forrás: http://www.eng.unideb.hu/userdir/forian/Vizes/1.jpg

Domborzat és talajviszonyok Kemecse domborzata enyhén tagolt jellegű, É-D irányú vonulatokkal. A jellemző terepmagasság Kemecse település belterületén 98-102 mBf. között változik. A lejtés iránya általában D-ről– északi irányba adódik, a Lónyay főcsatorna felé.7 További rövid bekezdés a helyi talajokról, bővebben a 1.17.1 részben. Éghajlat Kemecse éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Éves napfénytartam

Kemecsén- a kistájra jellemzően - cca. 1920 az évi napfényes órák száma. Az évi középhőmérséklet 9,4–9,7°C. Évente 187–190 fagymentes nappal számolhatunk.

Csapadék

A csapadék évi összege 540–570 mm. A nyári félévben 350 mm körüli eső várható. Évente 40– 42 hótakarós nap a megszokott, az átlagos maximális hóvastagság 18 cm. Az ariditási index 1,24 és 1,28 közötti.

Szél

Kemecsére igazak a kistájra jellemző szélirányok, melyek sorrendben az Ékeleti, a Dnyugati és az északi, az átlagos szélsebesség megközelíti a 3 m/s értéket. Vízrajz A Nyírség középső, É-nak lejtő területe, amelyet a Hajdúhadház–Nyíradony közötti vízválasztótól egymással párhuzamosan a Lónyai-csatornához tartó „főfolyások” vagy csatornák tagolnak. A főgyűjtő a Lónyai- főcsatorna (91 km, 1958 km2), de tőle északra a táj pereme eléri a Belfőcsatornának (53 km, 636 km2) a balról beléje torkoló Nagyhalász–Pátrohai- csatorna (21 km, 118km2) alatti szakaszát is, sőt Tiszaberceltől nyugatra néhány km hosszon kifut a Tiszáig.

7forrás:

Kemecse város Local Agenda 21 programja 2012-2017

ITS Konzorcium


57

Száraz, gyér lefolyású, vízhiányos terület. A nagyvizek tavasszal, a kisvizek ősszel gyakoriak. A vízminőség III. osztályú.8 A település határában folyik a Kállai-főfolyás, valamint a Sényői-főfolyás, mely a Lónyay főcsatornába torkollik, társulati kezelésű csatornák. A Kemecse-Turai csatorna, VII/1. mellékág, Beczréti csatorna, Pazony-Kemecsei külön folyás, Kemecse közlegelői csatorna, Márkus tói csatorna, Zsadányi-Fényesháti csatorna, Köper csatorna, belterületi mentesítő önkormányzati kezelésű csatornák.9 12. térkép: Település és környékének vízrajza

Forrás: http://okir.kvvm.hu/fevi/

A település és környékének felszíni és felszín alatti vizeinek bemutatását az 1.17.2 fejezet tartalmazza. Növényzet10 A kistáj teljes terjedelmében az nyírségi (Nyírségense) flórajárásába tartozik. A fontosabb potenciális erdőtársulások között a fűz-nyár ligeterdők és a tölgy-, kőris-, szil ligeterdők említhetők. A feltöltődött részeket nádasok, magas sásos társulások, mocsárrétek, ecsetpázsitos rétek és sovány csenkeszes legelők fedik. Az ősi vegetációt tükröző lágyszárúak a tőzegeper a mételykóró, a vidrafű stb. Kemecse település a Nyírséget általában jellemző homok felszínre települt, alapvetően mezőgazdasági múlttal rendelkező, szerkezetében ehhez igazodó település. Állatvilág11 Kemecse területén is jellemzőek a nyírségi vadak, úgy, mint az őz, a vaddisznó, a róka. Rágcsálói a mezei nyúl, ürge, hörcsög, egérfélék, valamint jellemzőek a kistermetű ragadozók, például görény, nyest, hermelin. A vízparti területeken jellemzőek a vízi életmódhoz kötődő állatok: vízimadarak, vidra, halak, békák.

8forrás:

Magyarország kistájainak katasztere 222-226. Kemecse település környezetvédelmi programja; 2005; Globál 2000 Kft. 10forrás: Kemecse település környezetvédelmi programja; 2005; Globál 2000 Kft. 11forrás: Nagy Alföldünk állatvilága, Dr. Szilády Z. 9forrás:

ITS Konzorcium


58

1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet

Kemecse természetföldrajzi helyzete, a város és környezetének domborzata, az éghajlat, a környező talajok termőképessége meghatározták a táj szerkezetét, a tájhasználat alakulását. A település jellemzően síkvidéken található, alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel meghatározott környezetben helyezkedik el. Tájtörténet 12

A 19. század közepéig a Nyírség nagyobb része lefolyástalan volt. Az akkori társadalmi – gazdasági helyzetben a fő célkitűzés a mezőgazdasági termőterületek növelése volt. Ennek érdekében elvégezték a Nyírség lecsapolását. A nagyarányú lecsapoló munkák eredményeképpen az állóvizekben gazdag Nyírség területén csak néhány viszonylagosan állandó jellegű tó maradt, azonban aszályosabb években ezek közül is többet a kiszáradás fenyeget. A vízgyűjtő csatornáinak beágyazottsága rendkívül változó 0,5 - 10,0 m közötti, ami azt jelenti hogy, a nyírségi mesterséges vízfolyáshálózat a legtöbb helyen belemetsz a talajvíztükörbe, így az évek nagyobb részében megcsapolja azt. A belvízcsatornák mindenkori fenékszintje jelentősen befolyásolja a vízgyűjtő talajvízháztartását és a főfolyások kisvízi vízhozamait. Ezeken a vízháztartási elemeken keresztül a csatornák beágyazottsága kihat a vízgyűjtő teljes felszíni és felszín alatti vízforgalmára is. 13. térkép:A település és környékének térképe 1806-1869 között

Forrás: Habsburg birodalom második katonai felmérésének térképe

Tájhasználat, tájszerkezet13

A település külterületén és annak környezetében a tájhasználat a CORINE adatbázisa szerint a következőképpen jellemezhető.

12forrás:

A Nyírség felszín alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézkedések; Csegény József; Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése” (KEOP-2.5.0/A) 13forrás: http://www.jatekhirek.hu/documents/4alatamaszto/4_1f_tajrend.pdf

ITS Konzorcium


59

Kemecse egyenetlen síksági domborzaton, alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel meghatározott környezetben helyezkedik el. A város térbeli növekedésén jól nyomon követhetők a vizuálisan alig érzékelhető magassági különbségek: a beépítés a mélyebben fekvő vízállásos területeket elkerülte. Kemecse természetföldrajzi adottságai, helyzete, domborzata, éghajlata, a talajok termőképessége, felszíni vizek, és a jórészt ezekhez kötődő természetes, természet közeli élőhelyek nagymértékben meghatározzák a táj szerkezetét, a tájhasználat alakulását. A természetes tájalkotó tényezők által kialakult táj az utolsó évszázadokban egyre erőteljesebben ható emberi tevékenység által jelentősen átalakult. Hajdan a futóhomokkal, löszös homokkal fedett hordalékkúpokat lefolyástalan ősfolyó-völgyek, deflációs mélyedések tagolták. A homokfelszíneket pusztai tölgyesek, homokpuszta társulások fedték. A lefolyástalan völgyek gazdag élőhelyek, fűz- és nyírlápok, nádasok voltak. Az intenzívvé váló mezőgazdasági termelés területigénye miatt bekövetkező lecsapolási munkák, erdőirtások, gyeptörések következtében a táj megváltozott. A mezőgazdaság által hasznosított területek uralkodóvá váltak, a lecsapolással, a csökkenő talajvízszint hatására, a vizes, mocsaras élőhelyek területe erősen lecsökkent, az erdők, gyepek degradálódtak. Kemecse kül- és belterületeinek nagysága 3894 ha. Ebből 400 ha települési belterület és 3494 ha külterület. A területek művelési ág szerinti megoszlása a következő: 16. táblázat: Kemecse művelési ág szerinti területaránya Művelési ág Szántóterület

Terület [ha] 620,24 ha

Konyhakert

16,54 ha

Üvegház és fólia

0,06 ha

Szőlőterület összesen:

8,00 ha

Gyümölcsös összesen:

20,19 ha

Rét

23,98 ha

Legelő

14,39 ha

Mezőgazdasági terület

703,34 ha

Erdő

685,30 ha

Nádas

0,88 ha

Halastó

7,9 ha Forrás: önkormányzat

ITS Konzorcium


60

14. térkép:A település és környékének tájhasználati térképe

Forrás: Corine

1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek 1.12.3.1 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

1.12.3.1.1 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Kemecse területén és környékén országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem lett kijelölve az Országos Területrendezési Terv 3/5. sz. térképi melléklete szerint. 1.12.3.1.2 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Térségi jelentőségű tájképvédelmi területek Kemecsén nem lettek kijelölve. 1.12.3.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék

1.12.3.2.1 Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen Natura 2000

Kemecse város területén Natura 2000 területek nem lettek kijelölve. A városhoz legközelebb eső Natura 2000 területek a Nyírturai-legelő és a Nyírbogdányi rét. Kemecse várostól Délre Nyírturai-legelő Natura 2000 terület található (28,27 ha), melynek területkódja: HUHN20065. Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, lehetőség szerinti fejlesztése: Élőhelyek: 6260 *Pannon homoki gyepek Fajok: Magyar futrinka (Carabushungaricus) Ürge (Spermophiluscitellus) There is a notable stand of thepannonicsandsteppes (6260), and a notablepopulation of Carabushungaricus (4013).

ITS Konzorcium


61

15. térkép: A település és környékének Natura2000-es területei

Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer

1.12.3.2.2 Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen nem lettek kijelölve. Védett természeti területek: A településen védett természeti értékeket legfőképpen az erdők, gyepek és nádasok képviselnek, melyeknek részletes listáját helyrajzi szám szerint a Helyi Építési Szabályzat 2. sz. függeléke tartalmazza. A településen számos régészeti lelőhely található, melyek pontos listáját szintén a Helyi Építési Szabályzat tartalmazza, annak 4. sz. függelékében. Védett területnek minősülnek továbbá a műemlék jellegű épületek, azok környezete, valamint helyi védett épületek is. Ezek listáját a Helyi Építési Szabályzat 3. sz. függeléke tartalmazza. Természeti értékek helyi védelme:

Kemecse Város Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2011.(III. 15.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzat elfogadásáról V. fejezet 21-24. §-ban részleteiben rendelkezik a természeti értékek védelméről. 1.12.3.3 Ökológiai hálózat

Az ökológiai hálózat funkcionális elemei az alábbiak. Magterületek

Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. Magterület Kemecse területén nem található.

Ökológiai folyosók

A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhely-komplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a ITS Konzorcium


62

génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. Ökológiai folyosó a város területén nem található, csak a tőle Ényugatra eső területen. Pufferterületek

A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól. Pufferzóna a város területén nem található. 16. térkép: A település és környékének természetvédelmi területei

Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer

1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése

Kemecse közigazgatási területének közel 10,3%-át (400 ha) települési területek (belterületek) foglalják el. A központi belterület a főközlekedési utak csomópontjában alakult ki. Kemecse település megjelenését tekintve mesterségesen kialakított, un. lakótáj. Szerkezetének kialakításában meghatározóak voltak a környezeti elemek, a domborzat, a természetes és mesterséges vízelvezetők és vízfolyások. Mivel a település alapvetően mezőgazdasági tevékenységet folytatott, és ma sincs jelentős tájformáló ipari létesítménye, nem szorította ki, ellenkezőleg sikeresen beépítette a természeti elemeket a település arculatának kialakítása során.14

14forrás:

Kemecse település környezetvédelmi programja; 2005; Globál 2000 Kft.

ITS Konzorcium


1.13

63

Zöldfelületi rendszer vizsgálata

1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei 1.13.1.1 Szerkezeti, kondícionáló szempontból karaktert meghatározó elemek15

lényeges,

a

zöldfelületi

Kemecse legofontosabb parkjai, közterei: Ifjúsági park és játszótéer Polgármesteri hivatal udvara Kossuth tér szoborral (régi város magja) Széchenyi tér (park és játszótér) Református templom és kertje (része az új városközpontnak) Répásy Mihály emlékmű a régi temetőben Új városközpont parkja Történelmi és kulturális emlékpark (új városközponttal összevonva) Élelmiszer áruház előtti parkosított tér A tervezési terület teljes egészében jelenleg egyedi telkes terület, így a zöldfelületi rendszert ez idáig a telkek növényzete és az utcák fásított részei alakítják, zöldterületekkel, parkokkal együtt. Utcafásítások: A legjelentősebb fafajok a tölgyek, platán, vadgesztenye, hársfák, fenyők változatai, nyírfák, akácok, gyümölcsfák (meggy, szilva, dió, alma). A keskeny utcák kevésbé fásítottak, de mindenhol a házak előtt szépen növényesített előkertek vannak, amihez kapcsolódik a kerítésen kívüli terület is. A porták előtt sok helyen fenyők, tuják, egynyári és alacsony évelők, bokrok is vannak. Kemecse egész területén szépen gondozott előkertek, utcafásítások találhatók. A lakótelkek kertjei: A terület növényzetének jelentős részét a telkek növényzete jelenti. A telkek növényzete a tulajdonos egyéniségétől függ, így az előkertekben sok helyen örökzöldek, fenyők, évelők, rózsák és egynyáriak alkotják a növényzetet. Az ültetett örökzöld fajok: tuja (Thuja occidentalis), tuja (Thuja orientalis), fenyő (Picea adies), ezüstfenyő (Picea pungens „Argentea”), hamisciprus (Chamacyparis lawsoniana „Columnaris”), puszpáng (Buxus sempervirens), tiszafa (Taxus baccata), boróka (Juniperus virginiana ’Skyrocket’), A díszkertekben rózsafajták, loncok, fagyalok, borbolya, vérszilva, selyemakác, ecetfa, borostyánok egészítik ki a növényzetet. A telkek jelentős részét gyümölcsösök, zöldséges, veteményes kertek foglalják el. A telkek általában a magasabb utcai szintekről a kertvégében levő vízelvezető árkok felé lejtenek. A tervezési terület egész területén szépen gondozott kertek, a növény állomány széles skálája megtalálhatók.

15

Forrás: Kemecse Város Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciójának módosítása

ITS Konzorcium


64

Sporttelep: Kemecse középső részén a Sport utca – Szent István utca találkozásánál 400/1 hrsz. alatt helyezkedik el. A sporttelepen É-déli tájolású labdarúgópálya és sportöltöző található. Térelhatároló fásítást javasolunk sportterület külső határa mentén és egy esztétikusabb kerítést a Kemecse SE részére. A sportterület nagysága: 2,01 hektár A sporttelephez csatlakozva nyugati irányban cca. 2 hektár bővítéssel a terület növelhető. Kemecsei temetők: A temetők Kemecse déli részén a Szondy utcában találhatók. A működő köztemető, ravatalozó épülettel a Szondy utca déli végén található (750 hrsz.). A Szondy utca északi végén található a már lezárt református (879/2 hrsz.), izraelita temető (879/1 hrsz.), katolikus temető (878 hrsz.) A terület nagysága: a működő köztemető 3,50 hektár. A lezárt katolikus temető nagysága 0,93 hektár, a református temető 2,5 hektár, az izraelita temető 0,38 hektár. A köztemetők a ravatalozó bővítése, átépítése várható, és építészeti színvonalának javítása. Közparkok: Ifjúság utcai nyugati és keleti oldalán közpark, a 88/1 hrsz. alatt helyezkedik el. A terület nagysága: nyugati rész 2450 m2, keleti rész 2100 m2. A parkban ülőpadok, játszótér került kialakításra; Kossuth utca, Vasmegyeri utca kereszteződésében levő park. Háromszög alakú terület, déli részén Kossuth Lajos mellszobra. A terület nagysága: 600 m2. Dimitrov utca, Árpád utca kereszteződésénél levő park (1343 hrsz.). A terület nagysága: 1800 m2; Rózsa Ferenc utca, Zrínyi utca csatlakozásánál levő park. A terület nagysága: 750 m2 Bajcsy-Zsilinszky utcai park. A terület nagysága: 700 m2; Bajcsy-Zsilinszky, Dimitrov utca csatlakozásánál levő park. Jelenleg még csak grund. A későbbiekben ezen a területen 2400 m2 közpark alakítható ki; Református templom előtti csomópont. A terület nagysága: 225 m2; ABC előtti terület. Frissen kialakított zöldfelület. A terület nagysága: 200 m2; Árpád utca – Szent István utca csomópont, nagysága 230 m2. Közintézmények parkjai: A területigényes közintézmények telkei egyedi kertészeti tervek alapján alakítandók ki : Polgármesteri Hivatal Általános Iskola Napköziotthonos óvoda,(Béke tér) Napköziotthonos óvoda,(Móricz Zs. utca) Egészségügyi központ Református templom kertje, két világháborús emlékmű van a templom előtt a magyar és szovjet. Római katolikus templom, a templom előtt feszület Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központ Mozi környéke Szabadidőközpont: A természeti adottságok lehetőséget nyújtanak szabadidőközpont és kiránduló területek kialakítására Kemecse keleti részén a Zsadányi vésztározó, VII-es főfolyás, Lónyay csatorna térségében, a vasút, Sényői főfolyás, Lónyay főcsatorna által és a Márkusréti csatorna által határolt területen kialakítható Kemecse szabadidőközpontja, csónakázó és horgásztavak,

ITS Konzorcium


65

ökocentrum létrehozásával, tájrehebilitációval. A szabadidőközpont megközelítését a Széchenyi utca, Dimitrov utca, Bajcsy-Zsilinszky utca felől biztosítani kell. 1.13.1.2 Zöldfelületi ellátottság értékelése

Az új tervezett szabadidőközpont területének megfelelelő zöldesítése és megfelelő fajokkal történő betelepílése önmagában jelentős előrelépés mind a zöldfelületi terület növelésében, mind az ebből következő közérzeti és életminőség javításban. Szükséges továbbá a jelentősebb utak, utcák fasorosítására, útmentén bokrosítására. Ehhez javasoltak az alábbi őshonos fasori fajok: Gömb mezei juhar Gyertya oszlopos kocsányos tölgy Arany kőris Magyar kőris Mezei juhar Rózsaszín galagonya Korai juhar Kanadai szilva Egylevelű kőris Magas kőris 1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái

A zöldfelületek növelése szükséges Kemecsén, de a rendszerből adódó konfliktusok, problémák nem azonosíthatók.

1.14

A területfelhasználás vizsgálata

1.14.1.1 Településszerkezet, helyi sajátosságok vizsgálata

A természetföldrajzi adottságok és társadalmi viszonyok következtében alakult ki Kemecse mai településszerkezete. Kemecse többutcás szalagtelkes város. A település vázát az É-D irányú, kanyargós három utca adja: a középső a Fő utca (Móricz Zs. utca), a felső végén a Fő térrel, keleti oldalon az Árpád utca, melyből keletre ágazik a Nemesvég (Bajcsy-Zsilinszky utca), nyugati oldalon pedig a Rózsa Ferenc utca, melyből délkeletre ágazik a Rákóczi utca. Szembetűnő a laza településszerkezet, mivel a kedvezőtlen vízügyi (belvíz) helyzet miatt általában nagy tömbök alakultak ki. Az utcák nyomvonala a magasabban fekvő gerinceket követi. A kertek végei vizes rétekre nyúlnak. A telkek soros beépítésőek. A belterület egy 3,2x2,3 km-es lefoglaló téglalapba illeszthető. Az igazgatási terület középső részén helyezkedik el a központi belterület, mely a terület magasabb fekvésű részére települt. A területet tagolják a természeti adottságok, főbb infrastrukturális hálózatok: A belterület az igazgatási terület központjában van; Lónyai csatornától északra fekvő terület: Itt helyezkedik el a Haas-tanya, fácántelep, Nagyhalászi halastavak; Lónyai csatorna – vasút közötti területek - belterülettől nyugatra, itt helyezkedik el a Farmtej Kft. telepe (volt TSZ telep); A vasúttól délre, a Kállai főfolyástól nyugatraa fekvő területek. Többségükben általános mezőgazdasági területek két nagyobb kertes mezőgazdasági területtel (egykori zártkertek) A vasúttól délre, a Kállai főfolyástól keletre fekvő területek. Többségében általános mezőgazdasági területek, erdők, halastavak (teleltetők);

ITS Konzorcium


Körmendi tanya, mely kertvárosias lakóterületté fejlesztendő. Keleti lakóterület: Árpád utca Dimitrov utca Fürst Sándor utca Hevesi György utca Pacsirta utca Partizán utca Széchenyi István utca Táncsics Mihály utca Akácfa utca Széchenyi tér Nyugati lakóterület: Ságvári Endre utca Rákóczi utca Dankó utca Szegfű utca Rózsa Ferenc utca Zrínyi Ilona utca Petőfi Sándor utca Déli lakóterület: Deák Ferenc utca Honfoglalás utca József Attila utca Dózsa György utca Arany János utca Jókai Mór utca Szondy utca Mező Imre utca Vasút utca Schönherz Zoltán utca Sport utca Északi lakóterület: Mikszáth Kálmán utca Vasmegyeri utca Ifjúság utca Ady Endre utca Liliom utca Béke tér Központi településmag: Móricz Zsigmond utca Árpád utca Szent István utca Kossuth Lajos utca Terjeszkedési lehetőségek: Észak felé: Vasmegyeri utca- Mikszáth Kálmán utca közötti terület Kelet felé: Széchenyi István utca - Pacsirta utca

Dél felé: szántóföldek

ITS Konzorcium

66


67

17. táblázat: Kemecse város jellemző területi mutatói Leírás A település teljes közigazgatási területe (ha) Belterület (ha) Külterület (ha) Zártkert (ha) Tervezett belterület növelés (ha) Ebből:

Kemecse

- Ipari-gazdasági (ha) - Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (ha) - Lakó (ha) Forrás: Önkormányzat, 2011

3894 400 3394 100 207,4 80 20 107,4

1.14.1.2 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

A Településszerkezeti Terv szerinti beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek a településen az alábbiak: Beépítésre szánt területek: 1. Lakóterületek: kertvárosias lakóterületek (Lke) falusias lakóterületek (Lf) 2. Vegyes területek: településközpont vegyes területek (Vt) központi vegyes területek (Vk) 3. Gazdasági területek: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) ipari gazdasági területek (Gip) 4. Különleges területek: sportterület (Ks) temető területek (Kt) kegyeleti parkok (Kt) szabadidő központ (Ksz) vízműterület (Kv) szennyvíztelep (Kszv) kistérségi állati hulladéklerakó és átrakó telep (Káh) kiránduló központ (Kk) mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) Beépítésre nem szánt területek: 1. közlekedési-, közmű elhelyezési területek közlekedési vasút terület (Köv) általános közlekedési terület (Köu)

ITS Konzorcium


68

közlekedési terület közcélú parkoló (KöP) közmű területek (KÖ) 2. zöldterületek: közparkok (Z) díszparkok (Zdk) 3. erdőterületek: (E) védelmi erdő, (Ev) gazdasági erdő, (Eg) egészségügyi, szociális, turisztikai erdő, (Ee) 4. mezőgazdasági területek kertes mezőgazdasági területek, (Mk) általános mezőgazdasági területek. (Má) 5. vízgazdálkodással összefüggő területek (V) 1.14.1.3 Funkció vizsgálata

A két városrész gazdasági aktivitásában jelentős eltérés mutatkozik. A gazdasági szereplők legnagyobb része az északi városrészben található a várostörténelmi folyamatoknak és városközponti funkciók elérhetősége miatt. A gazdasági aktivitáshoz hozzájárul az északi városrész lényegesen jobb közúti megközelíthetősége és kapcsolatai más településekkel. Ezzel szemben a déli városrész aktivitása a rossz megközelíthetősége és zsák jellege folytán lényegesen elmarad. Itt a korábbi ipari aktivitás ellenére a lakó és mezőgazdasági funkciók kerültek előtérbe. Közintézmények Közintézményekkel a település közepesen ellátott. A legfontosabb közintézmények a településközpontban koncentrálódnak, fejlesztésük részben megtörtént, de további fejlesztések szükségesek. Oktatási és művelődési intézmények: Általános Iskola: Móricz Zsigmond utca 47. (592 hrsz.) Napköziotthonos Óvoda: Béke tér 3. sz. (96 hrsz., 97 hrsz.) Óvoda: Móricz Zsigmond utca (1302 hrsz.) Bölcsőde: Kossuth Lajos utca 4. (89 hrsz.) Helytörténeti Gyűjtemény: Móricz Zsigmond utca 1/a sz.(569 hrsz.) Mozi: Szent István utca (612 hrsz.) Egészségügyi és szociális intézmények: Egészségügyi központ: Móricz Zsigmond utca 8/10 sz. (1309 hrsz.) Mentőállomás : Szent István utca 38. sz. (1029 hrsz.) Kígyó Gyógyszertár: Móricz Zsigmond utca 19. sz. (577 hrsz.) Szociális Szolgáltató Központ Szent István utca 43. sz. (1018/1 hrsz.) Védőnői Szolgálat: Móricz Zsigmond utca 8-10. sz.(1309 hrsz.) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: Móricz Zsigmond utca 49. (595/5 hrsz.) Igazgatási intézmények : Polgármesteri Hivatal: Kossuth Lajos utca 11. (1322/3 hrsz.)

ITS Konzorcium


69

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kemecsei Járási Hivatala, Móricz Zsigmond utca 22. Rendőrség : Móricz Zsigmond utca 27. (581 hrsz.) Tűzoltószertár: Kossuth Lajos utca 11 sz.(1322/3 hrsz.) Egyházi intézmények : Római katolikus templom és plébánia: Árpád utca 37. sz. (1051 hrsz.) Református templom és parókia: Béke tér (92 hrsz.) Kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató intézmények: Üzletház, Kossuth utca (1322/4 hrsz.) Ajándéküzlet, Móricz Zs. utca 55 sz.(598 hrsz.) Diszkont üzlet, Ságvári E. utca (592 hrsz.) Üzlet, söröző, Ságvári E. utca (479/5 hrsz.) Étterem, ÁFÉSZ, Móricz Zs. utca (589 hrsz.) Élelmiszerüzlet, Mikszáth utca (219 hrsz.) Virág, ajándék üzlet, Móricz Zs. utca (578 hrsz.) Ruhaüzlet, Mikszáth utca (110 hrsz.) Pékség, Mikszáth utca (512 hrsz.) Élelmiszer bolt, fagylaltozó, Szent I. utca (1024 hrsz.) ABC áruház, Móricz Zs. utca (1026/2 hrsz.) Élelmiszer kisüzlet, Móricz Zs. utca (1029 hrsz.) Italbolt, Móricz Zs. utca 73 sz.(607 hrsz.) Italbolt, Szent I. utca (400/2 hrsz.) Takarmánybolt, Szent I. utca (400/2 hrsz.) Presszó, Szent I. utca (1022 hrsz.) Élelmiszerüzlet, Móricz Zs. utca (1014 hrsz.) Üzlet, Szent I. utca (1020/1 hrsz.) Benzinkút, Szent I. utca (1024 hrsz.) TÜZÉP, Deák F. utca (631 hrsz.) Ravatalozó, Szondy utca (652 hrsz.) Sportöltöző, Szent I. utca (399/3 hrsz.) 1.14.1.4 Alulhasznosított barnamezős területek

18. táblázat: Alulhasznosított barnamezős területek Alulhasznosított barnamezős terület neve

Értékvédelem: van/nincs

Haas-tanya régi magtár épülete

van

Kemecse déli városrészében a volt GEV telep (0132/1)

nincs

Forrás: Önkormányzat 1.14.1.5 Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott területek)

Kemecsén konfliktussal terhelt területnek tekinthetőek a szegregátumok, illetve a nem megfelelően kihasznált, lepusztulófélben lévő iparterületek (pl. Haas-tanya). A KSH adatok szerint Kemecsén hat olyan nagyobb, 50 főnél nagyobb lakosság terület található, ahol a szegregációs mutató 30% ill. 35% feletti.

ITS Konzorcium


70

17. térkép: A település szegregátumai

Forrás: KSH

Az 1. és 6. szegregátum a déli településrészen, a vasúti fővonal mellett alakult ki. (Sport utca Deák F. utca - Szondy utca - Honfoglalás utca - Deák F. utca - Dózsa Gy. U. - Szondy utca Névtelen utca - vasútvonal) A területen a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 30,6. A területen több lakóépület műszakilag rossz állapotban van. A terület közvetlen környezetében két iparterület is megtalálható, amely tovább rontja a városrész színvonalát. Közrezártsága miatt területi növekedés nem várható új területek beépítésével. A 2. szegregátum az északi városrész nyugati részén található (Ságvári E. utca Rózsa F. utcától, majd Ságvári E. utca mindkét oldala). A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 37,9. A lakóépületek vegyes képet mutatnak, leromlott állapotútól az új építésűig változnak. A szegregátum északi részénél a rendezési tervben falusias lakóterület lett kijelölve, így a szegregátum területi növekedése elképzelhető. A 3. szegregátum szintén az északi városrész nyugati oldalán található. (Mikszáth K. utca - Petőfi utca mindkét oldala - Névtelen utca) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül szintén magas, 32,5%. Nagyon sok a rossz műszaki állapotban lévő épület, illetve a gondozatlan udvar. Rendezési terv szerint a déli részen további falusias lakóterület került kijelölésre, így ebbe az irányba lehetséges a növekedés. A 4. szegregátum a 3. szgregátumhoz nem messze fekvő Ady E. utca délkeleti oldalán található. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 19%. Sok a rossz műszaki állapotban lévő vagy lakhatásra alkalmatlan épület is. Területi növekedésre új területek igénybevételével nincs lehetőség. Szintén a 3. szegregátumhoz kapcsolódik az 5. szegregátum. (Mikszáth K. utca mindkét oldala a Zrínyi utcától az Ady E. utcáig - Mikszáth K. utca - Rákóczi utca - Rózsa F. utca - Zrínyi utca, Dankó utca, Szegfű utca mindkét oldala). A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 34,6. A területen hasonló karakterű szociális házsorok találhatóak, nagy részük rossz műszaki állapotban. A területi növekedést új területek bevonásával a rendezési terv nem teszi lehetővé.

ITS Konzorcium


71

1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1 A telekstruktúra bemutatása

A lakóterület egyedi telkekből áll, a fő lakófunkció mellett a telkeken állattartás és növénytermesztés folyik. A lakóterületek telkeinek tagozódása: lakóudvar, gazdasági udvar, házi kert. Kemecse Város területe külső részei nagytelkes, mezőgazdasági jellegű településrészek. A belterületen belül a jelenlegi szerkezet ésszerű összefogására kell törekedni. A közintézmények a lakóterületbe ágyazva helyezkednek el, sűrűsödési súlypontjuk a szerkezeti centrumban van. A külterületen helyezkednek el a mezőgazdasági termelés üzemi területei: a volt TSZ majorok, Állami Gazdaság major (Haas tanya). Lakóterület, lakólétesítmények, lakókörnyezetek: A lakóterületekre a változó nagyságú telkek jellemzőek. A település többutcás, szalagtelkes nagyközség ősközség a református templom környékén alakult ki. Laza településszerkezet alakult ki a kedvezőtlen vízügyi helyzet miatt. Törtvonalú telekformák a Kossuth utca, és a Bajcsy-Zsilinszky utca környékén alakultak ki, 20-25 m-es telekszélességgel, és 60-80 m-es hosszúsággal. A település keleti oldalán – Rózsa Ferenc utca, Rákóczi Ferenc utca – szabályos 100-120 m telekmélység 15-16 m telekszélesség a jellemző. Jellemzően 16-18 m széles, 80-100 hosszú ingatlanok alakultak ki, a kertvégek a korábbi vizes rétekre, ma vízelvezető csatornákra nyúlnak le. Az új telekosztásoknál 16x50 m-es telekméretek a jellemzőek. Jelenlegi összes lakásszám: 1591 db I. ütemben 6000 fő lakásszámmal számolva (2010-ig) II. ütemben 7000 fő lakásszámmal számolva (2020-ig) I. ütemben 310 db új lakás II. ütemben 310 db új lakás részére kell területet biztosítani. Ezen kívül az avult lakások lebontása után új lakások építésének lehetőséget kell teremteni. Az építendő lakásoknál és lakóterületeknél döntő mértékben falusias és kertvárosias övezeteket kell létrehozni. A szerkezet, beépítési mód, építészeti megfogalmazásnál az életmódot, a lakosság igényeit, a helyi sajátosságokat maximálisan érvényesíteni kell. Lakásépítés térbeli lehetőségei: Beépíthető üres telkek, és széles telkek megosztása: Petőfi Sándor utca 3 telek Mikszáth Kálmán utca 10 telek Szegfű utca 1 telek Dankó utca 6 telek Zrínyi Ilona utca 19 telek Ságvári Endre utca 13 telek Rózsa Ferenc utca 4 telek Rákóczi Ferenc utca 2 telek Kert utca 6 telek Ady Endre utca 26 telek Móricz Zsigmond utca 4 telek ITS Konzorcium


72

Vasmegyeri utca 2 telek Pacsirta utca 2 telek Partizán utca 5 telek Árpád utca 3 telek Széchenyi István utca 0 telek Dimitrov utca 5 telek Kossuth Lajos utca 0 telek Ifjúság utca 5 telek Koltói Anna utca 4 telek Akácfa utca 0 telek Fürst Sándor utca 1 telek Hevesi György utca 0 telek Szent István utca 3 telek Schönherz utca 0 telek Táncsics Mihály utca 5 telek Szondy utca 3 telek Toldi utca 7 telek Dózsa György utca 1 telek Honfoglalás utca 6 telek Deák utca 2 telek József Attila utca 0 telek Mező Imre utca 3 telek Arany János utca 1 telek Jókai Mór utca 1 telek Összesen: 154 telek Új utcanyitásokkal, tömbbelső feltárásokkal elhelyezhető cca. 650 új telek. További fejlesztési lehetőségek Kemecse Déli részén: Mező utcától keletre, a Pazonyi főfolyásig 15 hektár falusias lakóterület. A Pazonyi főfolyás és Nyírturai út között 20,4 hektár falusias lakóterület. A Pazonyi főfolyás és Nyírturai út között 12 hektár kertvárosias lakóterület. Volt zártkertek kerülete 60 hektár kertvárosias lakóterület. Körmendi tanya cca. 25 hektár kertvárosias lakóterület. A Déli részen a fejlesztési lehetőségek Kemecse nagytávon túli fejlődésére adnak lehetőséget. Ipari gazdasági területek, kereskedelmi gazdasági területek: Farmtej Kft.: Szent István utca 2. Kemecse nyugati részén a Farmtej Kft. telepe helyezkedik el. A terület nagysága: 0295/1 hrsz. 17,715 hektár, 0295/2 hrsz. 0,275 hektár Zöld Bárók Kft.: Szent István utca 2. A terület nagysága: 0295/11 hrsz. 4,08 hektár, 0295/6 hrsz. 0,281 hektár, 0295/9 hrsz. 2,258 hektár Kerekegyházi Erdőgazdálkodási és Szolgáltató Kft. József Attila utca 14. A terület nagysága: 0132/1 hrsz., 11,21 hektár. A telep területébe beékelődik 0132/2 hrsz., amely két avult állagú lakóházat is tartalmaz, mely ingatlannak nincs közterületi megközelítése. A lakóházak lakatlanok. A terület nagysága: 0,32 hektár

ITS Konzorcium


73

Csabák TÜZÉP: Szondy utca 1. A terület nagysága: 652 hrsz., 1,12 hektár Csabák Tranzit TÜZÉP: Szondy utca – Deák utca sarok A terület nagysága: 631 hrsz., 0,825 hektár Keleti Térség Kft.: Haas – Tanya, volt Állami Gazdaság (a központ Tedej Zrt. székhelye, Hajdúnánás, Fő utca 9.) Az egykori Haas tanya több részből áll, a bevezető út déli oldalán lakóházak és park helyezkedik el. A terület bevezető részén egy földszint + 2 emeletes, jelenleg üresen álló magtárépület van, mely védett műemlék elhanyagolt állapotban. A magtártól Délre romos épület található. A magtártól északra üresen álló iroda és szolgálati lakás. Keleti oldalán platánok. Beljebb haladva lapostetős, fűvel benőtt egykori műhely, mögötte náddal benőtt tűzivíztározó. A tehenészeti telep létesítményei, fejőház, iroda, raktár. A telep Dkeleti részén két hosszú dohánypajtából átalakított istálló található. A telep középső részén istállók, silók, betegistálló, tetemtároló. A terület nyugati részén volt tanműhely, volt iroda, jelenleg tárolóként működik. A bevezető úttól északra gyönyörű park, benne három épület. Az egykori Haas tanya nyugati és déli része méltó hasznosítást igényelne. A terület nagysága: 023/17 hrsz. cca. 12 hektár Fácántelep: külterület, nagysága: 026 hrsz. 8,05 hektár Gergely TÜZÉP: Szent István utca A terület nagysága: 0288 hrsz. 0,75 hektár Perec BT.: Mikszáth Kálmán utca 5. Sütőüzem GREENER KFT.: Szent István utca 1. UNIO KFT.: Szent István utca 1. FÉMAN KFT.: Szondy utca 1. B.K.T.V- KHT.: Vasmegyeri utca 47. Ipari gazdasági és kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek fejlesztésére a Budapest – Záhony vasút déli oldalán felhasználásra kerülhet cca. 100 hektár Ipari és logisztikai központ kialakítására (az egykori zártkertek és környékén). Vad- és halgazdálkodás Kemecse közigazgatási területén a Kemecsei Vadász Társaság szervezett vadgazdálkodási érdekeltséget, valamint egy halgazdasággal foglalkozó vállalkozás létesített telephelyet a településen. Szabolcsi Halászati Kft. Kemecsei telephelye A Szabolcsi Halászati Kft., mint a Szabolcsi Halászati Közös Vállalat jogutódja, több mint 25 éve Kelet-Magyarország meghatározó haltermelő gazdasága. Jelenlegi vízterületük közé tartozik egy 15 hektáros telelő rendszer, mely Kemecsén található.

ITS Konzorcium


74

1.14.2.2 A tulajdonjog vizsgálata

Tulajdonjogi vizsgálat ezen munka keretében nem tud olyan részletességgel elkészülni, illetve nem szükséges olyan részletezettséggel elkészíteni mint egy rendezési eszköz megalapozó vizsgálatának készítése során. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok száma a legfrissebb ingatlankataszter alapján összesen 544 db. Ezek között 354 db forgalomképes, amelyből 68 db ingatlan csak részben tulajdona az önkormányzatnak. Összesen 17 db korlátozottan forgalomképes ingatlannal rendelkezik. 1.14.3 Önkormányzati tulajdonkataszter

Kemecse Város önkormányzata rendelkezik tulajdonkataszterrel, mely 2014. 12. 31-i állapotot tükröz. A tulajdonkataszterben az önkormányzat tulajdonában lévő földrészletek, valamint az egyéb önálló ingatlanok is nyilván vannak tartva. Az önkormányzatnak 544 db névjegyzékbe vett tulajdona van. 1.14.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése

A város épületállományát és a környezetet tartalmazó részletes térkép az ITS készítését megalapozó vizsgálati munkarészben nem kerül kidolgozásra. Annak elkészítése településrendezési eszközök megalapozása során történik. 1.14.5 Az épített környezet értékei 1.14.5.1 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület

Kemecse közigazgatási területén számos régészeti lelőhely található. A régészeti lelőhelyek közül országosan nyilvántartott régészeti lelőhelyek az alábbiak: 1. Kállai-főfolyás mellett 2. lgnácz István szőlője 3. Sarvay-tag, Leskó-tanya 4. Bec(teleke) 5. Főszolgabírói hivatal 6. Gégény (Külsőgégény) 7. Homokbánya 8. Pápaházi-dűlő 9. Pincés-hegy 10. református templom 11. Varjas-dűlő 12. Tizedes Sziget 13. Lukács-hegy 14. Móricz Zsigmond utca 34. Azonosítatlan: Nyírpazonyi út Azonosítatlan: Orvosdomb-dulő Azonosítatlan: Fráter Miklós föld-Hamvaspart Azonosítatlan: Ludas tó Azonosítatlan: Gyűjtőcsatorna mellett Azonosítatlan: Vitéz Lajos tanyája Azonosítatlan: Kulcsár Antal telke Azonosítatlan: Hagymási Sándor telke ITS Konzorcium


75

1.14.5.2 Védett épített környezet, a helyi egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők

Védendő településszerkezeti érték: kétbeltelkes településszerkezet Helyi területi értékek: Helyi településszerkezeti értékei miatt a településrendezési tervben helyi értékvédelemre javasolható területek: - a református templom környéke és az egykori ősközség, mely 1784es térkép alapján beazonosítható és helyi területi településszerkezeti védelemre javasolható. 1848-as Kegyeleti Park (18. sz. térképen 4.4. számmal jelölve) Helyi építészeti értékek: Mozi épülete Szent István utca és Móricz Zs. utca sarok (612 hrsz.) (18. sz. térképen 4.5. számmal jelölve) Niczky kastély, Kossuth utca (91/1 hrsz.) (18. sz. térképen 4.6. számmal jelölve) A volt Niczky-kúria 1763-ban épült erősen átépített emeletes épület. Homlokzata 2+1+2 tengelyes. Középrizalitján indult az egész épület szélességén átvezető dongaboltozatos kocsiáthajtó. 1.14.5.3 Műemlék, műemléki együttes

Kemecse műemlékei: Római katolikus templom, Árpád utca 37. sz. (1051 hrsz.) késő barokk, 1821. Tornya 1895ből. 18. sz. térképen 4.1. számmal jelölve) Református templom, Béke tér 6. sz. (92 hrsz.) klasszicizáló késő barokk, 1809. Tornya 1820-30 között épült. Berendezése: szószék, copf. 1800 körül, padok empire, XIX. század eleje. (18. sz. térképen 4.2. számmal jelölve) Haas tanya (023/1 hrsz.) Malom. Olajütő, szeszgyár, késő romantikus, épült 1888-ban. Állami Gazdasági magtára. 18. sz. térképen 4.3 számmal jelölve)

ITS Konzorcium


76

18. térkép: Műemlékek Kemecsén

Forrás: IVS 1.14.5.4 Nemzeti emlékhely

Kemecse városban nem található nemzeti emlékhely. 1.14.5.5 Helyi védelem

Helyi védett épületek Kemecsén: Mozi épülete, Szent István utca – Móricz Zs. utca sarok (612 hrsz.) Niczky kúria, Kossuth utca (91/1 hrsz.) 1.14.6 Az épített környezet konfliktusai, problémái

Kemecse városában az épített környezet jellemzőiből adódó hátrányok a következők: Nincs a városnak egyedi arculati eleme; Szegregátumok helyzete; A jelenlegi „városközpont” és az ehhez kapcsolódó funkciók hiánya (jelenleg folyamatban van az új városközpont kialakítása); Az északi és déli településrészt elkülöníti a vasútvonal, amelyen csak két közúti átjárási lehetőség van; A tervezett és meglévő iparterületek közelsége a lakóterületekhez: bár a Szabályozási Terv az ipaterületek akóterületek felé eső oldalára kötelező védőfásítást ír elő, az ipari közúti forgalomzavaró hatással lehet a lakóterületekre;

ITS Konzorcium


77

Funkció és ellátáshiányos déli városrész, északi városrészi funkciók nehézkes megközelíthetősége; A természetes és mesterséges korlátok miatt az északi városrész fejlődésének kitörési iránya csak nyugat-délnyugati irányba lehetséges; Az egészséges kisvárosi életmódhoz hiányzó infrastrukturális feltételek; A megújuló energiaforrások, szélenergia, napenergia, bioenergia, termálvíz hasznosítása hiányzik; Több meglévő gazdasági épület (pl. Haas tanya, Körmendi tanya) nem megfelelő hasznosítása.

1.15

Közlekedés

1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok

Település közlekedési szerepe

Kemecse kisvárosa a – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén belül kisebb területű és népességű – Kemecsei járás központja. Fekvése a megyében északnyugati, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától mintegy 20 km-re északra található. A város az európai gazdasági-közlekedési térszerkezet léptékéből nézve egy fontos tranzitfolyosóban, közút szempontjából annak közelében van. Az M3 autópálya (az európai gazdasági magzóna és Ukrajna/Észak-Erdély közötti közúti tranzitfolyosó) és az ahhoz kapcsolatot adó 403. sz. főút közelsége kedvező adottság. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye léptékében Nyíregyháza közelsége fontos helyzeti előny, egyúttal azonban a megyeszékhely viszonylag alacsony színvonalú közúti megközelíthetősége kedvezőtlen adottság. Kemecse TENT törzshálózati vasúti, de közút szempontjából lényegében csak mellékúti összeköttetésben van a megyeszékhellyel, Nyíregyházával. Az M3 autópálya révén az elérési lehetőség Budapest és az ország nyugati területei felé, és azok felől is jó. A várost a környező településekhez kapcsoló közúti összeköttetés mind mellékút kategóriájú, a Nyíregyháza - Záhony vasútvonalon kívül vasúti kapcsolat nincsen. Kemecse nem számít térségi jelentőségű közlekedési csomópontnak, de a környező mellékút szintű sugaras úthálózat a város sokirányú kapcsolatrendszerének leképeződése.

Ingázás

Kemecse kicsi járási központnak számít, amit az is mutat, hogy lényegesen több, közel tízszer annyi a napi eljáró, mint a bejáró. Az alábbi táblázat mutatja a 2001-es és 2011-es népszámlálások eredményei alapján, hogy melyek a település főbb ingázási cél és induló kapcsolatai. Érdekes, hogy még a bejárók között sem a járás közeli településeiből, hanem a Nyíregyházáról érkezők vannak legtöbben. A napi eljárókat tekintve pedig a döntő többség, az emberek 82%-a közlekedik a megyeszékhelyre. Érzékelhető tehát, hogy a járás területén Nyíregyháza szolgáltatási funkciói és munkahelyi kínálata erősen dominálnak, ezzel együtt meghatárózóak az észak-déli közlekedési igények.

ITS Konzorcium


78

19. táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) Összesen

Összesen

Megnevezés

Személygépkocsival

2001*

Tömegközlekedéssel

Kerékpárral (gyalog)

2011

Helyi közlekedő

603

1 135

177

17

417 (524)

Bejáró

105

133

94

27

8

Nyíregyháza

..

38

28

10

0

Vasmegyer

..

23

12

6

5

Nyírbogdány

..

15

9

2

0

Nagyhalász

..

12

11

1

0

Kótaj

..

12

11

1

0

739

1 338

435

903

0

Nyíregyháza

..

1 094

361

733

0

Debrecen

..

45

6

39

0

Nyírbogdány

..

31

16

15

0

Vasmegyer

..

26

9

17

0

Demecser

..

26

3

23

0

Eljáró

* 2001-ben csak foglalkoztatott. Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH.

A következő diagramon jól látható, hogy a helyi forgalomban igen jelentős szerepe van az aktív közlekedési módoknak, a helyben közlekedők közül például csaknem 40% kerékpározik. Kitűnik, hogy a helyközi közlekedésben – a jó kínálatnak köszönhetően – a vasút szerepe elég jelentős, de az autóbusz-közlekedés aránya így is nagyobb. 10. ábra: Közlekedési módok Kemecsén

Forrás: Népszámlálás 2011, KSH.

ITS Konzorcium


Külső kapcsolatok, országos hálózat

79

A városnak országos főúthálózati kapcsolata nincsen. Összekötő úton a 4. sz. és a 41. sz. elsőrendű, valamint a 36. sz. és 38. sz. másodrendű főutak Nyíregyháza irányában 10-15 km-re érhetőek el. 19. térkép: Kemecse környezetének országos jelentőségű főútjai

Közúti kapcsolatok tekintetében az M3 autópálya déli irányban 23 km távolságban érhető el, ezen keresztül a főváros közúton 260 km autózással érhető el. Az Ukrajnában vezető záhonyi nemzetközi közúti határátkelő valamint a Szlovákiába vezető pácini határátkelő egyaránt 60 km távolságban található. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség – néhány összekötő út kivételével – lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. Az innen induló utasok Nyíregyháza irányába rendelkeznek közvetlen járatokkal. A város közigazgatási területén belül 8 helyközi megálló található, a vasútállomás a buszmegállótól kb. 500 m-re található. Kemecse a 100-as számú Budapest – Záhony vasútvonalon fekszik. A nemzetközi jelentőségű kétvágányos, villamosított vasúti fővonal a TEN-T törzshálózat és a RFC6, Mediterranean szállítási folyosó része. A személyforgalom kiszolgálása ütemes menetrend alapján történik. Repülőtéri kapcsolat szempontjából a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 265 km, míg az Airport Debrecen 80 km távolságban érhető el. 1.15.2 Közúti közlekedés Városkörnyéki közúthálózat

A közúthálózati szempontból a mellékutakon alközponti szerepet betöltő város a környező településekkel délnyugati és keleti irányban a 3823. j. Paszab/Tiszabercel-Nyírbogány összekötő úton (Szent István utca), északnyugati irányban a 3825. j. Nagyhalász-Kemecse összekötő úton (Mikszáth Kálmán utca), északi irányban a 3824. j. Beszterec-Kemecse összekötő úton (Vasmegyeri utca), déli irányban pedig a 3829. j. összekötő utakon áll kapcsolatban.

ITS Konzorcium


80

A nagytávú elképzelések szerint – az Országos Területrendezési Terv (OTrT) tartalma alapján – a járás területét tervezett új főút nem érinti. Az OTrT egy Kisvárda - Sárospatak vonalában elképzelt főutat tartalmaz, ami a térség kelet-nyugat irányú tranzitforgalmának elvezetésére szolgálna. Emellett a szakági tervek a 4. sz. főút 2 x 2 sávra bővítésének lehetőségével számolnak. A megyei területrendezési terv Nyíregyházától északra egy térségi jelentőségű mellékút besorolású kelet-nyugat irányú közutat szerepeltet, emellett – összekötő út besorolással – Kemecse északnyugati elkerülőjét. Az országos középtávú fejlesztési programban ezek a fejlesztések nem szerepelnek. 20. térkép:Tervezett közutak Kemecse környékén

Forrás: OTrT 21. térkép: Kemecse városi közüthálózata

Forgalmi jellemzők

A város úthálózatában a gyűjtőutak és a lakóutak lényegében nem különíthetők el egymástól. Az utak hierarchikusan két szintre oszthatók: a vasúttal körülbelül párhuzamos 3823 j. összekötő út (Kossuth L. utca), valamint az észak-déli irányú országos összekötő utak (Móricz Zs. és Árpád utca) csak kevés jellemzőjével (pl. két sávban járható úttest, szélesebb közterület) mutatkoznak városiasabbnak a település önkormányzati kezelésben lévő lakóútjainál. Az utcahálózat ITS Konzorcium


81

nagyobbrészt szabálytalan, „tervezetlen” jelleget ölt. Az utcák nagyobb tömböket fognak közre, ezek belső része építményektől mentes, háztáji kertgazdálkodásra alkalmas telkek területe. Az egyes utcák keresztmetszeti kialakítása változatos képet mutat, a viszonylag szűk beépítés ugyanúgy előfordul, mint az igen széles utcaalakítás. A lakóterületek megoszlása a várostest különböző részeiben egyenletes. A városközpontot nem terheli teherforgalom és a közösségi közlekedés sem zavaróan sűrű, de az átmenő személyforgalom csúcsidőszakban érzékelhető és zavaró. Nagyobb ipari üzemek híján a tehergépkocsi-forgalom és a zajterhelés nem jelentős a városban. A városhoz tartozó üzemek nyugaton, a 3823 j. összekötő út mentén helyezkednek el. Kemecsén a belterületi önkormányzati utak teljes körűen kiépítettek, ezek hossza 15,9 km. Az állami belterületi utak hossza 4,9 km. A településen nincs kerékpárút. A nyilvántartás szerint a kiépített járdák hossza 4,2 km. A város 2013-ban az utak és járdák fenntartására 0,7 MFt-ot, üzemeltetésére 1,3 MFt-ot fordított, de azok fejlesztésére nem költött. Összességében elmondható, hogy a városi utak állapota átlagos. A város közlekedése szempontjából előnyös, hogy viszonylag közel van a megyeszékhely, az oda vezető utak állapota kielégítő. A megyeszékhely Kemecséről jó minőségű úton (a két évvel ezelőtt felújított 3823-as úton) keresztül tökéletesen megközelíthető. Felújításra szorul azonban a város belső úthálózata. A város útjai, úthálózata az elmúlt évtizedben keveset változtak. A közelmúltban nagyobb közlekedési fejlesztési projekt nem történt. A jövőben megvalósítandó projekteket megelőzően a tervezők feladata az utakat az ÚT 2-1.201. sz. „Közutak tervezése” c. útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint osztályokba kell sorolni a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 2. §-ában foglalt útkategóriákkal összhangban. Új területek feltárása esetén a tervezőknek figyelemmel kell lenniük az ÚT- 2-1115. sz. Közút melletti ingatlanok kiszolgáló létesítmények útcsatlakozása c. útügyi előírásban foglaltakat. Új utak tervezése során, illetve közütra való csatlakozás tervezésekor a Magyar Közút Zrt-vel legalább elvi szinten való előzetes egyeztetés szükséges. Minden új út szabályozási szélességének meghatározásánál irányadónak kell tekinteni az OTÉK 26. § (2) bekezdésében foglalt szélességeket. Ettől eltérni akkor lehet, ha mintakeresztszelvénnyel igazolni tudja a tervező, hogy a tervezett területen az út szükséges keresztmetszeti elemei elhelyezhetőek. A méretezett mintakeresztszelvényeken meg kell tervezni a zöldsávokat, elválasztó sávokat, a távlati forgalmi igényeket kielégítő kapacitású forgalmi és parkolósávokat, tömegközlekedési létesítményeket, a gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztésének biztosítására járdát, gyalogutat, kerékpárutat, a vízelvezetés megoldását, a meglévő és tervezett közműveket, az esetleg alkalmazásra kerülő környezetvédelmi berendezések helyigényét. A szabályozási tervben a csomópontok területigényét is biztosítani kell. Ehhez a közlekedésfejlesztési javaslatban a jelentősebb meglévő és új, valamint a folyópálya szakasz keresztmetszeti méreténél szélesebb, nagyobb területigényű csomópontok vázlattervét el kell készíteni. A csomópontok helyigényének biztosítása érdekében ahol a szabályozási szélesség nem teszi lehetővé a rálátási háromszög biztosítását, ott a szabályozási vonalak metszésénél ferde lecsapással kell a csomóponti területet növelni. A településrendezési terv közlekedési munkarésze során az ÚT 2-1.218. sz. „A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei, tartalmi követelmények” című útügyi műszaki előírásban foglaltakat kell figyelembe venni. A tervezett új létesítmények kialakításánál azok megközelítéséről gondoskodni kell, valamint a rendeltetésszerű használatukhoz az OTÉK 42. §-a szerint a gépkocsik számára parkolási

ITS Konzorcium


82

lehetőséget, rendszeres teherszállítás esetén a rakodóterületet ingatlanon belül biztosítani kell az esetleges távlati fejlesztési igények figyelembevételével. A tervezés során egyeztetni kell a közlekedési hálózat fejlesztési terveit készítő, adatainak ismeretével rendelkező tulajdonos és kezelő szervekkel (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztálya, Közlekedési és Koordinációs Központ, Magyar Közút Nonprofit Zrt., MÁV Zrt., egyéb kezelők). A várost érintő országos közúthálózati elemek forgalmi terhelését az alábbi ábra mutatja. A várost a térség nagyobb forgalmi áramlatai (pl. a 4. sz. főút forgalma, illetve a 3834 j. út Nagyhalász és Nyíregyháza közötti forgalma) elkerüli. 22. térkép Kemecse főbb útjainak forgalmi terhelése

Forrás: „Az országos közutak 2013. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma” c. kiadvány adataiból szerkesztve (2014.07. MK NZrt.)

A város belső területein egymáshoz kapcsolódó országos közutak kisebb jelentőségű és forgalmú utak, a tranzitforgalom nem meghatározó. A város közigazgatási területén haladó országos közutak és az egyéb városi utak esetében a 2x1 forgalmi sávos kialakítás elegendő. Az alábbi ábra Kemecse közúti közlekedésbiztonsági helyzetét szemlélteti az utóbbi évek személyi sérüléses balesetei alapján. A 2011-2013. évi baleseti statisztikai adatok szerint baleseti sűrűsödési zónákról a város területén nem beszélhetünk, főleg a súlyosabb belesetek helyszíneit tekintve. Közlekedésbiztonsági szempontból vizsgálatba vonás indokolt a Szent István utca vonala tekintetében.

ITS Konzorcium


83

23. térkép: Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek

Forrás: KKK

A közúti csomópontok forgalmát a csomópontokban közúti jelzőtáblákkal és burkolati jelekkel szabályozzák. Jelzőlámpás forgalomirányítás és körforgalom nincsen. A Nyíregyháza - Záhony vasútvona és a 3823 j. összekötő út közúti-vasúti keresztezése szintbeni. Csillapított zóna kialakítására egy esetben került sor, lakó-pihenő övezet van az Ifjúság és a Kert utcában. Az alábbi diagram a KSH adatai alapján mutatja a település motorizációjának alakulását. Látható, hogy Kemecsén az 1 000 főre eső személygépjárművek száma egy évtizeddel ezelőtt és jelenleg is lényegesen alacsonyabb az országos és a térségi átlagnál. 2005-2006-ban felzárkózó, 2010. után kissé lemaradó tendencia érzékelhető.

Szgk/1 000 lakos

11. ábra: A település motorizációja 310 300 290 280 270 260 250 240 230 220 210 200 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Év Magyarország

Észak-Alföld

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Kemecse

Forrás: KSH

ITS Konzorcium

2011

2012

2013


84

1.15.3 Parkolás

A város parkolóhelyekkel jól ellátott, azonban a parkolásra alkalmas sávot (egy-két kivételtől eltekintve, mint pl. iskola előtti szakasz, buszmegálló) többnyire a földpadka jelent. A parkolók kihasználtsága alacsony. 1.15.4 Áruszállítás

A város és térsége teherszállítási jellemzőiről kevés számszerű információ áll rendelkezésre, így például a helyi vasútállomást érintő tehervonatok számáról sincs adat. A helyi áruforgalom kezelésére, átrakására a vasútállomás felkészült: oldal- és nyílt rakodó (valamint használaton kívüli élőrakodó) található. A helyi üzemek és kereskedelmi egységek alapvetően közúti teherszállítással oldják meg beszerzési és árutovábbítási feladataikat, ebből fakadóan nem mutatkozik kiugróan nagy, koncentrált teherfogalom a város érintett területein. 1.15.5 Közösségi közlekedés 1.15.5.1 Autóbuszos közösségi közlekedés

Autóbuszos infrastruktúra Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés

A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatást túlnyomó többségben a Szabolcs Volán Zrt. látja el, a közszolgáltatói szerződésben foglalt feltételekkel. A Szabolcs Volán Zrt. az Északmagyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (ÉMKK Zrt.) egyik alapítója. A város rendelkezik közvetlen járatokkal a megyeszékhely Nyíregyháza (napi 22 induló járat, menetidő 00:28 – 00:34 között) felé. Budapestre és Debrecenbe nem közlekednek közvetlen járatok. Kemecse és környéke Volán hálózatát elemezve látható, hogy a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A kisebb településeken jellemzően 1-2, a nagyobbakon ennél több megállóhely található. Kemecsén a helyközi megállóhelyek döntő többsége a 3823. j., 3824. j. és 3825. j. összekötő utak belterületi szakaszain helyezkedik el. Kemecse közigazgatási területén 8 helyközi megálló található. A település központja, az oktatási és közintézmények, továbbá a vasútállomás közvetlenül elérhető.

ITS Konzorcium


85

24. térkép: Közösségi közlekedési megállóhelyek

Forrás: NKS országos modell, bemenő adatok: 2011/2012. évi autóbusz és vasúti menetrendek

A város helyközi megállóiban jellemzően legalább óránként, esetenként kétóránként áthalad helyközi busz. A forgalmasabb helyeken (pl. Vasmegyeri utca 32) kb. 30-40 járat áll meg egy munkanapon, de a kisebb megállókban esetenként csak 5-10 db. Kemecsén nincsen külön autóbusz állomás, a legforgalmasabb megállóhely a Vasútállomás bejárati út és a Rózsa F. utca, amelyeket egy átlagos munkanapon kb. 40-45 járat érint. Helyi autóbusz közlekedés

Kemecsén nincs helyi autóbusz közlekedés, a településen belüli kapcsolatot a helyközi járatok biztosítják. 1.15.5.2 Vasúti közlekedés

A települést érintő vasútvonalak, hálózati kapcsolatok

Vasúti szolgáltatás

Kemecsét a 100-as számú Budapest-Nyugati putca – Szolnok – Szajol – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony oh. vasútvonal érinti. A vasútvonal a Fővárost köti össze a nagy jelentőségű Záhony határátkelővel és csomóponttal, érintve Magyarország második legnépesebb városát, Debrecent, illetve több fontos vasúti csomópontot (Cegléd, Szolnok, Szajol, Nyíregyháza). A vasútvonal kelet-nyugati irányban szeli át az ország keleti felét. Záhony jelentőségét az adja, hogy itt találkozik a volt szovjet területen elterjedt 1520 mm-es széles nyomtávú, valamint a normál nyomtávú vasúti hálózat. A nemzetközi jelentőségű vasúti fővonal a TEN-T core network (törzshálózat) és a RFC6, Mediterranean szállítási folyosó része. A 100-as számú vasútvonal Budapest-Nyugati putca – Tuzsér szakasza kétvágányú, onnantól egyvágányú, Budapest-Nyugati pu. – Záhony között villamosított, a Záhony – Záhony országhatár szakasz dízelvontatású. Az engedélyezett sebesség Budapest-Nyugati putca – Kőbánya-Kispest között 80 km/h, Kőbánya-Kispest – Záhony között 120 km/h, Záhony és Záhony országhatár között pedig 100 km/h. Az engedélyezett tengelyterhelés 21,0 t (kivéve a KőbányaKispest – Vecsés és az Albertirsa – Szolnok szakaszokon, ahol 22,5 t), a vonalra engedélyezett vonathossz 750 m (kivéve a Szajol – Püspökladány szakaszt, ahol csak 700 m).

ITS Konzorcium


86

A vonal Kőbánya-Kispest (kiz.) – Szolnok (kiz.) között nagyrészt átépült (egyes állomásközök kimaradtak a teljes felújításból), a GSM-R rendszer és a rá épülő ETCS L2 rendszer kiépítése jelenleg zajlik, ezek átadása után a sebesség felemelhető lesz Albertirsa – Cegléd között 140 km/h-ra, Cegléd – Szolnok között 160 km/h-ra. Szajol állomás átépült. A Szolnok (kiz.) – Szajol (kiz.) és a Szajol (kiz.) – Püspökladány (bez.) szakasz teljes átépítése 160 km/h-ra és 22,5 t tengelyterhelésre, és 750 m-es vonathosszra jelenleg is folyik, párhuzamosan a GSM-R és az ETCS L2 telepítésével. A vonal további fejlesztése várható a 2014-2020 közötti EU költségvetési ciklusban Püspökladány és Debrecen között, illetve a teljes 100-as vonalon GSM-R rendszer kiépítése. Kemecse állomáson egy átlagos munkanapon a 2014/2015. évi menetrend alapján 39 személyszállító vonat áll meg. Az IC vonatok az állomáson áthaladnak (ezen vonatok nyíregyházi átszállással érhetők el). A sebes- és személyvonatok mind megállnak az állomáson. A sebesvonatok 2 órás ütemben közlekednek Budapest-Nyugati putca és Záhony között. A személyvonatok is napközben kétórás ütemben járnak Cegléd és Záhony között (egyes vonatok végállomása Budapest-Nyugati putca), illetve csúcsidőszakban további személyvonatok közlekednek Debrecen elővárosi forgalmában (Szolnok, Püspökladány, Debrecen és Záhony között). Az említett vonatok kiváló összeköttetést biztosítanak a megyeszékhely, Nyíregyháza felé, illetve kedvező kapcsolatot Budapest, Cegléd, Szolnok, Debrecen felé. A menetidő Nyíregyházára 15-16 perc, Debrecenbe 59-90 perc, Budapestre (Budapest-Nyugati pályaudvarra) közvetlen vonattal 4 óra 36 perc, egy átszállással, IC vonattal kb. 3 óra 40 perc. A vasútállomás közepes nagyságú utasforgalommal rendelkezik, a vonal az egyik legjelentősebb teherforgalmú vonal az országban. A vasútállomás elhelyezkedése, megközelíthetősége

Kereskedelmi létesítmények Utasforgalmi létesítmények

Kemecse vasútállomás korlátlan utas- és áruforgalomra berendezett középállomás a 100-as számú vasútvonal Sóstóhegy (7,5 km) és Nyírbogdány (4,4 km) állomásai között, Nyíregyházától 15,8 km-re, Budapest-Nyugati pályaudvartól 286 km-re. Az állomás Kemecse központjához közel, attól délre található, többnyire beépített területek között. Megközelíteni a település központja és a 3823. j. Paszab – Tiszabercel – Nyírbogdány összekötő út felől a 38315. j. állomáshoz vezető úton át lehet, illetve megközelíthető még a Sport utca Schönherz utca és Árpád utca felől a Vasút utcán át. Kemecse állomáson oldal- és nyílt rakodó (valamint használaton kívüli élőrakodó) található. A nyílt rakodó burkolt és kivilágított. Az állomási előtéren a módváltáshoz szükséges létesítmények (személygépjármű parkoló, kerékpártároló, autóbusz forduló, illetve megálló) kiépítettsége hiányos, illetve alacsony színvonalú, az autóbuszok csak az állomási bejáró útnál állnak meg, közvetlenül a vasútállomást nem érintik. Az állomáson balesetveszélyes, keskeny, alacsony, sk+15 cm magasságú, nem akadálymentes peronok találhatóak, melyek a felvételi épülettől szintben közelíthető meg. A felvételi épületben van pénztár, váróterem, illetve WC, az állomáson hangos utastájékoztatás működik.

Problémák

A legfőbb probléma az állomáson a színvonalas (és akadálymentes) utasforgalmi és utastájékoztatási létesítmények hiánya.

ITS Konzorcium


87

1.15.6 Kerékpáros közlekedés

Jelenlegi helyzet

A kerékpárosok aránya, jelenléte meghatározó a város közlekedésében, ezt többek között az mutatja, hogy a helyben közlekedők csaknem 40%-a kerékpározik. A településen nincsen kiépített kerékpárút. Ezen túl a város központi, forgalmasabb területein kerékpározás számára külön út, vagy elkülönített kerékpársáv nincs, pedig a kerékpárhasználat elterjedtsége ezt a főútvonalakon indokolná. A párhuzamos kisforgalmú lakóutak viszont jól használhatók a helyi kerékpározáshoz. A Nyíregyháza - Nagyhalász - Tokaj útvonalon tervezett nagytávú kerékpáros törzshálózat közvetlenül nem fogja érinteni a várost. 1.15.7 Gyalogos közlekedés

Infrastruktúra

A településen a nyilvántartás szerint minden járda kiépített, ezek hossza 4,2 km. Helyszíni tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a város belső területein kívül vannak csak egyoldali kiépített járdával rendelkező, illetve járda szempontjából teljesen kiépítetlen utcák. A városban koncentráltabb gyalogosáramlat nem jelenik meg, így jelentősebb gyalogos terek (vagy közösségi terek) nincsenek. A gyalogosok biztonságát semmilyen forgalomtechnikai eszköz – pl. gyalogátkelőhely – sem segíti, aminek a kis forgalom az oka. A gyalogosok tájékozódását segítő tájékoztató jelzések (pl. fontos utcák, intézmények turisztikai célú táblázása) nem gyakorlat. 1.15.8 Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások

A fentiekben tapasztaltak összefoglalásaként a következőkben összegezzük a városban tapasztalható, közlekedési vonatkozású fejlesztési igényeket. A város közlekedési rendszerének előzetesen megmutatkozó fejlesztési igényei: a kerékpáros és gyalogos közlekedés preferálása városi főút mellett kerékpárút építése gyalogos közösségi tér kialakítása parkolási felületek burkolása vasútállomás és környezetének revitalizációja (benne pl. kerékpártároló fejlesztése) országos közutak felújítása (nem önkormányzati fejlesztés) belterületi gyűjtőutak és lakóutak felújítása, vízelvezetés javítása biztonságos közlekedés érdekében járda kiépítése és átépítése üdülő- és zártkertes területet elkerülő útszakasz Nyíregyháza felé (Kótaj kelet - NyíregyházaVadaspark észak között) Kemecse - Ibrány közúti összeköttetés javítása a 3825 - 3834 utak csomópontja és Ibrány délkelet között (Nagyhalász délnyugati elkerülő)

ITS Konzorcium


1.16

88

Közművek állapota és energiahatékonyság

1.16.1 Víziközművek

A Nyírségvíz Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zrt. működteti az ivóvízellátó és szennyvízelvezetési szolgáltatást Kemecsén és a környező településeken. A Nyírségvíz Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1996. októberében alakult. Alapítója 29 települési önkormányzat, valamint a Magyar Állam képviseletében a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium. A tulajdonosok száma jelenleg 81, de a további bővülés feltételei adottak. A hazai víziközmű ellátás, szolgáltatás aktuális és jövőbeni feladatokat jelentő súlypontjai az üzemelő és távlati vízbázisok biztonságba helyezése, az ivóvízellátás vízminőségi problémáinak rendezése, a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás fejlett európai országokhoz viszonyított elmaradásának megfelelő ütemben történő felszámolása a vízbázisvédelem szempontjaira is figyelemmel és a megújult szabályozásoknak megfelelő víziközmű szolgáltatási struktúra, díjrendszer kialakítása. 1.16.1.1 Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó, ipari, tűzoltó, öntözővíz és termálvíz hasznosítás)

Ivóvíz, vízbázis

A kemecsei vízbázis a Rétköz és peremvidéke hidrogeológiai tájegységen belül helyezkedik el. A kitermelt víz vas, mangán tartalma határérték feletti. A vízminőség osztály besorolás II. osztályú. A Kemecse Kistérségi Vízmű vízbázisa az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetű vízbázisok közé tartozik. A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről rendelkezik. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása a vízbázis-védelemről Kemecse és térségében: 2006-ig 18 vízbázison zárult le a diagnosztikai fázis több mint 755 millió Ft ráfordítással. A vízműkapacitást tekintve ez a sérülékeny vízbázisok 70%-át jelenti. 2010-ben lezárult a Fényeslitke-Döge és a Kemecse Kistérségi vízművek beruházása. Ezen vízbázisok esetében a ráfordított összeg valamivel több, mint 120 millió Ft-ot tesz ki. A diagnosztika eredményeként Kemecse vízbázis esetében csak védőidom került kijelölésre.

ITS Konzorcium


89

25. térkép:Kemecse Kistérségi vízmű védőterületének felszíni vetülete

Forrás:http://webgis.okir.hu/base/

Ivóvízellátás

A kemecsei vízmű vízbázisa Lónyai-főcsatorna partján, Kemecse területén helyezkedik el. Kemecse várost Kemecse víztermelő telep látja el ivóvízzel, melynek kapacitása 2 000 - 2500 m3/nap, a város átlagos vízigénye 410 m3/nap ezen mennyiségből nagy biztonsággal biztosítható. A terület ellátott népességszáma: 4744 fő. Az elosztóhálózat hossza 57,5 km. A városban az ivóvíz bekötések száma 2014-ben 1505 db volt. 16

16forrás:

önkormányzati adatszolgáltatás

ITS Konzorcium


90

12. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Kemecse Lakásállomány (db) Kemecse Forrás:KSH, 2013.

2001 és 2010 között az ivóvízbekötések száma folyamatosan nőtt, a lakásállományhoz viszonyítva jónak minősíthető mértéket ért el. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2011-től csökkenő tendenciát mutat. A hálózat 2013-ban 1417 db regisztrált bekötéssel rendelkezett. 13. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a járási, a megyei és az országos átlaghoz viszonyítva 100% 95% 90% 85% 80% 75% 70% 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Kemecse

Kemecsei járás átlag

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlag

Országos átlag

Forrás:KSH, 2013.

Kemecsén a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya jóval elmarad, a megyei és az országos átlagtól, és az elmúlt években már járási szinten is alacsonynak mondható. 2013-ban az ellátott lakások mindössze 84% volt. 1.16.1.2 Szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés; felszíni vízrendezés

A Nyírségvíz Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság működteti a szennyvízelvezetési szolgáltatást Kemecse városban. A ITS Konzorcium


91

településhez tartozó szennyvíztisztító telep kapacitása 500 m3/nap (2000 lakosegyenérték), az ellátott település egyelőre Kemecse, de a város tervezia kemecse szennyvízelvezetési agglomeráció létrehozását. Szennyvízgyűjtő hálózat

A település kommunális szennyvizeit gravitációs szennyvízcsatorna hálózat gyűjti össze és átemelő aknákban elhelyezett szivattyúk nyomóvezetéken keresztül juttatják a tisztítótelepre. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége 102 500 m3. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatorna-hálózat) hossza 24,7 km. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatorna-hálózatba) bekapcsolt lakások száma 1092 db.17 14. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Kemecse Lakásállomány (db) Kemecse Forrás:KSH, 2013.

A 2001-2013 időszakban a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számáról elmondható, hogy monoton növekedés mellett 1092 db-on állt meg. Ez a növekedés tendenciáját tekintve jó, azonban a hálózatba bekapcsolt lakások száma jelenleg is csak 65%.

17forrás:

KSH, 2013.

ITS Konzorcium


92

15. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Kemecse

Kemecsei járás átlag

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlag

Országos átlag

Forrás:KSH, 2013.

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások arányáról elmondható, hogy míg az országos átlagtól elmarad, addig a járási és a megyei átlagnál jobb statisztikák jellemzik. Szennyvíztelep

A város szennyvizét feldolgozó tisztítótelep jelenlegi kapacitása 500 m3/nap, 2000 LE, a tisztított szennyvíz mennyisége 105 000 m3/év. Az alkalmazott tisztítási technológia kétlépcsős eleveniszapos biológiai tisztító. A szennyvíztisztító telep bővítése Kemecse Város Önkormányzata KEOP-1.2.0/B/10-2010-055 azonosító számon regisztrált projekt keretében 2015. január 17-én került átadásra és működik azóta bővített kapacitásán.18

Szennyvízkibocsátás

A kommunális szennyvizek kibocsátása a Kemecse Szennyvíztisztító Telepen történt tisztítást követően a Lónyai-főcsatorna befogadóba történik, melyre a kibocsátott víznek a hatása „jelentősként" lett jelölve a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben. Ipari szennyvízkibocsátás jelen területen nincs. [Forrás: Vízgyűjtőgazdálkodási Terv]

Csapadékelvezetés

A városi csapadékvíz elvezető csatorna jelenlegi hossza: 16,5 km.19 2014.09.22-én ünnepélyes projektzáró rendezvény keretében befejeződött Kemecse Város belterületi vízrendezésének projektje. Az önkormányzat az ÉAOP-5.1.2/D2-11-2011-0057. jelű projekt keretein belül 285,7 millió Ft támogatásban részesült. A korábban elkészített vízrendezési tervek és engedélyek birtokában, egy sikeres pályázat után 2013-ban került aláírásra a támogatási szerződés. Az infrastrukturális hiányosságok pótlása (csapadékvízelvezetés, csatornázás, közlekedési feltételek javítása) alapvető szükséglet a növekvő lakosságszámú városban és ugyanakkor fundamentuma a minőségi élet kialakítására irányuló törekvéseknek. A közel 317,5 millió Ft költségvetésű projekt keretében az elnyert támogatással befejeződött a település központi részének, Szent István utcai vízelvezető rendszer mindkét oldala, a Sport utca keleti oldali csatornája, a Móricz Zsigmond utcai csatorna közel fele, a Kemecse-középső csatorna 491 fm-es szakasza, a Kemecse-felső csatorna 492 fm-es szakasza és átépült a vasúton túli terület belvízmentesítését szolgáló, magánterületen átvezető gyűjtőcsatorna vasúti pálya és Szent István utca közötti szakasza. A projekt pozitív hatással bír a 18forrás: 19forrás:

https://www.kemecse.hu/ önkormányzati adatszolgáltatás

ITS Konzorcium


93

térség lakosságának életminőségére, gazdasági szereplőinek életére, és magában hordozza a jövőbeli egyéb közcélú (közjólét, rekreáció stb.) fejlesztések lehetőségét. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. 1.16.2 Energia 1.16.2.1 Energiagazdálkodás és energiaellátás

Kemecsén a vezetékes gázszolgáltatást a TIGÁZ Zrt. biztosítja. A szolgáltatás városra vetített jellemzői: A háztartási gázfogyasztók száma 2013-ban 1094 db volt. A háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége 2013-ban 1123800 m3 volt. Az összes gázfogyasztók száma 2013-ban 1156 db volt. Az összes gázcsőhálózat hossza 2013-ban 41,2 km volt.20 Kemecsén a villamos energiát az E.ON Energiaszolgáltató Kft. biztosítja. A szolgáltatás városra vetített jellemzői: A háztartási villamosenergia-fogyasztók száma 2013-ban 1686 db volt. A háztartások részére szolgáltatott villamos energia 2013-ban 3948 ezer kWh volt. A villamosenergia-fogyasztók száma 2013-ban 1803 db volt. A szolgáltatott összes villamos energia 2013-ban 6220 ezer kWh volt. A kisfeszültségű villamoselosztó-hálózat hossza 2013-ban 30,0 km volt.21 . A közvilágítással kapcsolatban 2011-re vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok, melyek a következők: A közvilágítás éves fogyasztása 120 000 kWh volt. A fényforrások száma 522 db volt. A fényforrások beépített teljesítménye 22,924 kW volt. 1.16.2.2 Megújuló energiaforrások alkalmazása, energiagazdálkodás lehetőségei

Szoláris energia

a

környezettudatos

2014. augusztus 06-én sikeres műszaki átadás-átvétellel átadták Kemecsén a felújított Egészségügyi Központ épületét. A fejlesztés keretében 4 orvosi rendelő került felújításra, ezek között található kettő háziorvosi, egy gyermekorvosi, valamint egy fogorvosi rendelő. A beruházás során megvalósult az épület gépészeti rendszereinek korszerűsítése, energiahatékonyabbá alakítása, az épületre napelemek kerültek, valamint a belső felújítás is megtörtént. Egyéb megújuló energia hasznosítása jelenleg nem elterjedt a városban. 1.16.2.3 Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése

Az ÉAOP-4.1.2/A-12-2013-0045 számú projekt, a már fent említett Egészségügyi Központot hivatott energiahatékonyabbá tenni, annak gépészeti felújításával. Az épületre napelemek kerültek elhelyezésre, mely a fűtésmennyiség nagyarányú csökkentését jelentheti a jövőben. A jelenleg Uniós forrásból épülő új városháza épülete is napenergia hasznosításával fog működni, az energiagazdálkodását tekintve passzív-ház kategóriában.

20forrás: 21forrás:

KSH, 2013. KSH, 2013.

ITS Konzorcium


94

1.16.3 Elektronikus hírközlés

Egy térség üzleti környezet fejlettségét és potenciálját jellemzi az üzleti jellegű Információ Technológiai (IT) rendszerek és alkalmazások elérhetőségének mértéke is. Kemecse városban elérhető kommunikációs hálózatok megfelelnek a modern IT megoldások alkalmazási feltételeinek. Az elektronikus hírközlési infrastruktúra lehet: távközlési ellátás műsorszórás, kábel tv ellátás Kábeltelevíziós hálózat

Kemecsén kiépített kábeltelevíziós hálózat üzemel. 2015-ben 1 szolgáltató kínál kábeltelevíziós előfizetést (KalászNet Kft.). 2013-ban 332 db lakás volt a hálózatra kötve.22 16. ábra: A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Kemecse Lakásállomány (db) Kemecse Forrás:KSH, 2013.

A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának arányáról a teljes lakásállományhoz viszonyítva elmondható, hogy megjelenésük óta (2008) egy folyamatosan emelkedő trendet követve jelenleg 20%-os. Ez az arány ugyan az országos és megyei átlagtól elmarad, azonban a járási aránynál magasabb. Internet-előfizetés

Az internet-előfizetések számáról Kemecsén2013-ban a következő adatok mondhatók el:23 internet előfizetések száma: 688 db Internet-előfizetések xDSL hálózaton: 393 db Internet-előfizetések kábeltelevízió-hálózaton: 294 db Internet-előfizetések egyéb kapcsolaton keresztül (LAN, bérelt vonal, stb.): 1 db Jelenleg a következő szolgáltatók nyújtanak internet előfizetést a körzetben: Invitel, Magyar Telekom, Externet. 22forrás: 23forrás:

KSH, 2013. KSH, 2013

ITS Konzorcium


Telefonhasználat

95

Kemecsén kiépített telefon hálózata üzemel. 2013-ban 677 db egyéni analóg távbeszélő fővonalat (lakásfővonalat) regisztráltak.24Jelenleg a következő szolgáltatók nyújtanak telefon előfizetést a körzetben: Invitel, Magyar Telekom, Externet.

1.17

Térségi és települési környezetvédelem

1.17.1 Talaj

Kemecsén a magasabb helyeken homokos, helyenként jellegzetes nyíri futóhomok (különösen a vasúttól Délre eső területek) talaj jellemző. A csatornák völgyében, a mélyfekvésű területeken kötött agyagos-vályogos talajok találhatók. Kemecse talaja humuszos homok és kovárványos barna erdőtalaj.25 1.17.2 Felszíni és felszín alatti vizek

Felszíni vizek Vízfolyások

Kemecsén, illetve külterületén - az 1.12.1. fejezetben említetteken kívül - az alábbi csatornák találhatóak: Lónyay főcsatorna (FETIVIZIG) Kállai (VII.sz.) főfolyás (FETIVIZIG) Kemecse közlegelői csatorna (Nyírségi VGT) Sényői VI.számú főfolyás (Nyírségi VGT) Zsadány- Fényesháti(Nyírségi VGT) VII./1, mellékág (Nyírségi VGT) Pazony-Kemecsei különfolyás (Nyírségi VGT) Kemecse-Turai csatorna (Nyírségi VGT) Márkustói csatorna (Nyírségi VGT) Kőper mellékág (Felsőszabolcsi VGT)

Tavak

Érintett belvízrendszer

A kemecsei teleltetők a Szabolcsi Halászati Kft. kezelésében vannak, melynek területe 7,9 ha, térfogata 164 500 m3. A nagyhalászi halastavak szintén a Szabolcsi Halászati Kft. kezelésében vannak, területe 149,1 ha, térfogata 1938300 m3. A Nagyhalászi halastavakat a KemecseNagyhalász községhatár kettévágja, egyik része Nagyhalász, a másik része pedig Kemecse területére esik. A település belterületi vizeit a Lónyay főcsatornába emelő, a Nyírségi VGT kezelésében lévő Halastói szivattyútelep vezeti el, amely az Önkormányzati kezelésű Kemecsefelső csatorna torkolatánál helyezkedik el. Feladata a belterületi csapadékvizek befogadóba emelése.26 Kemecse a 46. számú Nyíri belvízrendszeren, a Lónyay főcsatornától északra levő területe pedig a 45. számú Felsőszabolcsi belvízrendszeren helyezkedik el. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság adatai alapján a 45. sz. Felsőszabolcsi belvízrendszer három öblözetre osztható. Az egyes öblözetekbe-fentről lefelé- a víz átvezetése zsilipeken át (vízkormányzással) történik. A rendszer sajátossága, hogy a Tiszalöki duzzasztó beüzemelése után megszűnt a belvizek Tiszába történő gravitációs bevezetési lehetősége, csak szivattyús mentesítési lehetőség van. A

24forrás:

KSH, 2013. Kemecse város Local Agenda 21 programja 2012-2017 26forrás: Kemecse település környezetvédelmi programja; 2005; Globál 2000 Kft. 25forrás:

ITS Konzorcium


96

belvízrendszer gerincét alkotó Belfő főcsatorna a belvízelvezető hálózat főbefogadójaként vezeti el a káros belvizeket. A belvízrendszer egyetlen állandó tározója a Rétközi tó.27 Felszín alatti vizek Felszín alatti vizek érzékenysége

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Kemecse az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik.

Talajvíz

A település területén és környékén 1 helyen rendszeresen történik talajvízszint megfigyelés. A kút törzsszáma: 001657 A kút jelző száma: 93 A kút peremmagassága: 99,080 mBf Terepmagassága: 98,610 mBf Mélysége: 5,5 m Legkisebb talajvíz szint (LKV): 286 cm /1994 Legnagyobb talajvíz szint (LNV): 86 cm/1999 26. térkép: Kemecse és környékének felszín alatti vízszint térképe

Forrás: Magyarország talajvízszint mélység térképe (0-8m)

VGT

A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) tartalmazzák a felmért vízgazdálkodási problémák, a környezeti célkitűzések és ezen célkitűzések megvalósítására szolgáló intézkedések összefoglalását. Kemecse területe a Rétköz peremén, a Nyírség-Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő elnevezésű sekélyporózus és porózus felszín alatti víztestek területén található és az erre a víztestre vonatkozóan meghatározott célok és intézkedések teljesítésében érintett.

Felszín alatti vízbázis

Kemecse területén található vízbázisokat az 1.16.1. fejezet mutatja be, a kitermelt víz minőségi jellemzésével. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997, (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a vonatkozó területhasználati korlátozásokat.

Hévizek

A településen 1 db hévízkút van az Önkormányzat kezelésében. Az 1.sz. kút 513 m mélységű, a kút a pliocén vízadó rétegekre települt. A kitermelt víz hőfoka építési adatok alapján 35 Co.

27forrás:

Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, https://www.fetivizig.hu/hun/belvizvedelmi-rendszer

belvízvédelmi

ITS Konzorcium

rendszer

bemutatása:


97

1.17.3 Levegőtisztaság és védelme

A levegő minőségére legjelentősebb hatást a közlekedésből, a lakossági fűtésből és az ipari tevékenységből származó szennyezések gyakorolják, de nem hanyagolhatók el a különböző meteorológiai helyzetekben esetlegesen nagyobb távolságról érkező szennyezések sem. A településeken a fűtési időszakban a nitrogén-oxid (NOx) és a kisméretű szállópor (PM10), nyáron a felszín közeli ózon szennyezettség jelenthet problémát. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az ország területét és településeit a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével zónákba kell sorolni. A zónák kijelölésére a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 4/2002. KvVM rendelet) került sor. A rendelet az egyes zónákban 11 szennyező anyagot értékel, ezekre A, B, C, D, E, F csoportokba, valamint a talajközeli ózon esetében O-I és O-II csoportokba tipizálja a zónát.28A 4/2002 (X. 7.) KvVM rendeletben Kemecse a 10-es jelű (az ország többi területe) légszennyezettségi zónába tartozik, tehát nem szerepel a kiemelt települések között. Ipari eredetű (jelentéskötelezett) légszennyezés nincs a településen. A legnagyobb légszennyezőforrás a Kemecsén a közlekedés. A település a levegő minősége alapján, a megye tiszta területei közé tartozik. 1.17.4 Zaj, és rezgésterhelés

A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken. 20. táblázat: Zajterhelési határértékek Sorszám

Zajtól védendő terület

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

4.

Gazdasági terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (dB) NAPPAL 06-22 ÓRA

ÉJJEL

45

35

50

40

55

45

60

50

22-06 ÓRA

Forrás: EüM rendelet

A Kemecsén áthaladó forgalom domináns környezeti zaj (és rezgés) forrás. Az egyedi gépjárművek zajterhelése is zavaró lehet. A vasúti közlekedés környezeti (elsősorban levegő- és zajvédelmi) hatásai jelentősen kisebb a közúti közlekedés terheléseinél. Tapasztalatok és szakirodalmi közlemények szerint a vasút légszennyezésének és zajának jelentősége messze elmarad a közúti közlekedésétől. Az emberek kevésbé érzik zavarónak a vasúti zajt. Különösen az éjszakai vasúti forgalom okoz meglepően csekély problémát. A személyvonatok zaját magasabb frekvenciájuk miatt- zavaróbbnak érzik az emberek, mint a megrakott tehervonatokét.29 28forrás:

A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területének állapota, 2011 29forrás: Kemecse település környezetvédelmi programja; 2005; Globál 2000 Kft.

ITS Konzorcium


98

1.17.5 Sugárzás védelem

A településen mobiltelefon torony csak a lakott területtől távol található. Az új mobiltelefon tornyok létesítésére alkalmas helyeket az érvényes rendezési terv rögzíti. Nagyfeszültségű hálózatok: A település északi felében, K-nyugati irányban egy 400 kV-os távvezeték halad keresztül. Ezen vezeték biztonsági övezete 28 m. Középfeszültségű hálózatok: Kemecse település villamos energia ellátása 22 kV-os hálózatról van megoldva. A 22 kV-os hálózat teljes egészében légvezetékes jellegű. Az ellátást 2 db gerincvezeték biztosítja: a Nyíregyháza–Nyírbogdány– Kisvárda, valamint az Ibrány–Nagyhalász–Kisvárda. Ezekről a gerincvezetékekről ágaznak le a települést ellátó transzformátor állomások vezetékei. A településen összesen 32 db transzformátor állomás található. Ezek fele belterületen üzemel. Kemecse Pakstól 270 km-re található, így az atomerőmű 300 km-es Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ) területére esik. Az Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ 30-300 km) az a terület, amelyen belül szükségessé válhat a lakosság élelmiszer-fogyasztásának korlátozása, a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer feldolgozó ipar ellenőrzése, tevékenységük szükség szerinti, szigorú rendeleti szabályozása, illetve korlátozása. A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére hazánkban egy országos sugárzásfigyelő rendszer épült ki. A rendszer legfontosabb része a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabadtéren álló állomások olyan műszerekkel vannak felszerelve, amelyek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás: az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. Kemecse területén sugárzásmérő pont nem található. 1.17.6 Hulladékkezelés

Hulladékgazdálkodá si Társulás

Kemecse város a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás tagja. Közszolgáltatói szerződés alapján a városban a hulladékgazdálkodási feladatokat az ÉszakAlföldi Környezetgazdálkodási Kft. látja el.

Hulladék mennyisége

A településről összesen elszállított szilárdhulladék mennyisége a KSH adatszolgáltatása alapján 2013-ban 838 t volt. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2012-ben 1613 volt. 17. ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 98% 96% 94% 92% 90% 88% 86% 84% 82% 80% 2006 Kemecse

2007

2008

2009

2010

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye átlag

Forrás:KSH, 2013.

ITS Konzorcium

2011

2012

Országos átlag


99

A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a 2006-2011 időtartamban folyamatosan csökkent. 2012-ben markáns emelkedést mutatva 96,5%-on áll ez az arány. Kemecsén a hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 2012-ben jóval meghaladja az országos és megyei átlagot is. Szelektív hulladékgyűjtés

A településről összesen elszállított szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége a KSH adatszolgáltatása alapján 2012-ban 5,6 t volt. A rendszeres szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2012-ben szintén 1613 volt. A szelektíven gyűjtött hulladékok fajtája: műanyag, papír és fém. A hulladékszállítást végző közszolgáltató Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. 2015-ben minden hónap második csütörtöki napján szállítja el a szelektíven gyűjtött hulladékot. 18. ábra: A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 2006

2007

Kemecse

2008

2009

2010

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye átlag

2011

2012

Országos átlag

Forrás:KSH, 2013.

A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 2012-ben 96,5%-os, mely mind országos, mind megyei viszonylatban is magas érték. Állati eredetű hulladékok

A településen keletkezett állati hulladék elszállítását, ártalmatlanítását/hasznosítását korábban az ATEV végezte. A Kemecse és Vasmegyer között kiépített begyűjtőhelyen 1 db 10 m3-es konténer és 6 db egyenként 110 l-es hulladékgyűjtő edényzet áll rendelkezésre, a begyűjtésre, de sajnos a telephely jelenleg nem üzemel. A begyűjtőhely szolgáltatásait korábban több település is igénybe vette. 1.17.7 Vizuális környezetterhelés

Kemecsén katonai barnamezős területek, külszíni bányák, tájseb jellegű objektumok, ipari létesítmények, ipari parkok, melyek vizuális környezetterhelést okoznának, nem találhatóak. 1.17.8 Árvízvédelem

Kemecse külterületén áthalad a Lónyay főcsatorna, a Sényői (VI.sz.) főfolyás és a Kállai (VII.sz.) főfolyás jobb, illetve bal parti árvízvédelmi töltései, amelyek a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében vannak.A település, a Lónyay főcsatorna bal parti része a 2.73. számú Zsadányi és a 2.74. számú Mágai árvízvédelmi öblözethez tartozik.A település, a Lónyay főcsatorna jobb parti része a 2.70. számú Felsőszabolcsi árvízvédelmi öblözethez tartozik.A mértékadó árvízszint a Lónyay főcsatorna bal parti töltés 26+500 fkm szelvényében 99,40 mBf, a 31+500 fkm szelvényében 99,83 mBf, a VII.sz. főfolyás kemecsei szakaszán 99,83 mBf, a VI.sz. főfolyás jobb parti töltés 0+000 tkm szelvényében 99,83 mBf, a 4+070 tkm szelvényében 99,95 ITS Konzorcium


100

mBf. A folyók felől a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő elsőrendű árvízvédelmi töltéskorona – néhány rövidebb szakasz kivételével – az 1888. évi árvízszint felett 1,0 m magasságban 3,0 m szélességgel épült ki. A hullámtéri rézsű 1: 3, a mentett oldalon 1: 2es padkás kialakítású. Egyes szakaszokon depónia jellegű töltésszelvénnyel találkozunk. Az egyes árvizek után többször történtek koronaszint emelések. A töltéstest és altalajszivárgás gyakorisága nagy. Megjelenésére a védvonal teljes hosszában lehet számítani.30 1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák

A fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák az alábbiak: A lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szemléletformálását tovább kell folytatni. A felszíni vizek kezelésére tervszerűen kell gondot fordítani, mind árvíz-, mind belvízvédelmi szempontból. A város csapadékvíz-elvezető hálózatot tovább kell bővíteni, fejleszteni.

30forrás:

Kemecse város Local Agenda 21 programja 2012-2017

ITS Konzorcium


1.18

101

Katasztrófavédelem

1.18.1 Építésföldtani korlátok

Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Kemecsén alábányászott területek, barlangok és pincék nincsenek. Csúszás, süllyedésveszélyes területek Kemecsén széleróziónak és/vagy vízeróziónak is kitett területek nincsenek. A város adottságaiból adódóan csúszásveszélyes területek nincsenek. Az Országos Felszínmozgás Kataszter alapján – Kemecsét érintő - nyilvántartott események nincsenek. A város területén a domborzati viszonyokból és a tájhasználatból adódóan csúszás- és süllyedésveszélyes terület nincs. Földrengés veszélyeztetett területek Magyarországon évente átlagosan 100-120 kisebb földrengés van, mely a lakosság részéről nem érzékelhető. Kb. évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érzékelhető, de jelentős károkat nem okoz. Jelentős károkat okozó földrengés 15-20 évente keletkezhet. 27. térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon. A szürke körök a historikus rengéseket (456-1994), a piros körök az utóbbi évek rengéseit (1995-2009) mutatják

Forrás:foldrenges.hu//index.php?option=com_content&view=article&id=94:magyarorszag-foeldrengesveszelyeztetettsege&catid=5:geofizika&Itemid=7

Kemecse és közvetlen környezete nem számít földrengésveszélyes területnek, földrengéseket nem rögzítettek.

ITS Konzorcium


102

1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1 Árvízveszélyes területek

A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet mellékletében Kemecse "B" kategóriájú besorolása szerint közepes veszélyeztetettnek minősített. 1.18.2.2 Belvízveszélyes területek

A település belvízrendszerének bemutatását az 1.17.2. fejezet tartalmazza. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet mellékletében Kemecse "B" kategóriájú besorolása szerint közepes veszélyeztetettnek minősített. A város közigazgatási területe a 07.02 számú – Kállai főfolyás völgye belvízvédelmi szakasz területére esik, amelynek belvíz-veszélyeztetettsége: Pálfai- index: mérsékelten belvízveszélyes (2-es) veszélyeztetettségi kategória. Évi átlagos belvizes napok száma: 17 nap/év. (Az elmúlt 10 évre viszonyítva) Belvízvédelmi készültség gyakorisága: 6 elrendelt készültség / 10 év (I. II. és III. fok) 28. térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe

Forrás: A magyarországi belvíz-veszélyeztetettségi térkép elkészítésének szakmai, kutatási megalapozása, BELVÍZINFO Projekt (GOP-1.1.1-2008), www.belvizinfo.hu 1.18.2.3 Mélyfekvésű területek

Definíció szerint a mély fekvésű területről a gravitációs vízelvezetés nem lehetséges. A mélyfekvésű területek helytelen kezelése növelheti a belvízveszély kockázatát. Kemecsén a következő területek31 tekinthetők mélyfekvésűnek (vízállásosnak): 31forrás:

Kemecse település környezetvédelmi programja; 2005; Globál 2000 Kft.

ITS Konzorcium


103

0307/2c hrsz. agyaggödör Dankó utca 68 hrsz. Vasmegyeri utca 142 hrsz. Lónyay csatorna mellett 5 hrsz., 7 hrsz., 9 hrsz., 10 hrsz., 11 hrsz., 14 hrsz. Lónyay csatorna mellett 1.18.2.4 Árvíz és belvízvédelem

Kiemelt fontosságú a meglévő csapadék-elvezető hálózat rendszeres tisztítása, a hálózat rekonstrukciója, bővítése. A mezőgazdasági területek helyes művelése, azok belvízelvezető rendszerének karban tartása, fejlesztése. 1.18.3 Egyéb katasztrófavédelmi tényezők 1.18.3.1 Kedvezőtlen morfológiai adottságok

Egyéb kedvezőtlen morfológiai adottság (pl. lejtés, falszakadás) Kemecse területén nincs. 1.18.3.2 Mélységi, magassági korlátozások

korlátozások

és

tevékenységből

eredő

Az építés zónában a Helyi Építési Szabályzat a következőket korlátozza speciálisan, melyek a szokásostól eltérő elemek: Zártsorú és csoportos beépítési mód esetén az építménymagasság nem lehet kisebb 3 mnél, valamint a hátsókert nem lehet kisebb 10 m-nél. Kertvárosias lakóterületű övezet esetén az építménymagasság nem haladhatja meg a 6 m-t. Egyéb tekintetben a Helyi Építési Szabályzat és a Településrendezési terv mértékadóak. 1.18.3.3 Ipari veszélyforrások

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának adatszolgáltatása szerint Kemecsén nem működik olyan üzem, mely az általa folytatott tevékenység alapján veszélyes üzemnek minősülne.

1.19

Ásványi nyersanyag lelőhely

Kemecse területén működő bányák nincsenek. Ásványi nyersanyag lelőhely 16-05-100-01 kódszámon, Kemecse 0191 hrsz. alatt van az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás szerint. A nyilvántartás szerint ipari készletben található lápföld és lápi mész a fenti lelőhelyen.

1.20

Városi klíma

Az általános éghajlati viszonyok leírását az 1.12.1. fejezet tartalmazza. A városban sajátos klimatikus viszonyok alakulnak ki (városklíma), amelyek hőhullámok idején különösen megterhelőek lehetnek. Az egyes városok klímája között jelentős eltérés lehet, mely eredhet az épületek, építmények, burkolatok fizikai jelenlétéből, vagyis az összetett beépítési struktúrából, a burkolatokon használt vízzáró anyagok (aszfalt, beton) miatt megváltozott lefolyási viszonyokból, az alacsony növényborítottságból, a sokféle emberi tevékenység általi (közlekedés, fűtés, ipar) kibocsátásból (hő, vízgőz, szennyező anyagok, stb.).

ITS Konzorcium


104

Ezek a tényezők együttesen jelentősen módosítják a városok klimatikus viszonyait a szabadtérszínekéhez képest. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulásai például: a város légterében kialakult hőtöbblet (ún. városi hősziget), a megváltozott átszellőzési viszonyok, a levegőminőségi problémák. A fentieknek megfelelően szükségszerű, hogy a településszerkezeti, a szabályozási és beépítési tervekben, a zöldterületi rendszer tervezésben és a közút- és közműtervezés során nagyobb hangsúlyt kapjanak a klimatikus szempontok.32 Kemecse város klímáját befolyásoló tényezők a közúthálózat, illetve a környező nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek.

32

Városklíma kalauz, 2011

ITS Konzorcium


105

2 Helyzetelemző munkarész 2.1

A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése

2.1.1 Társadalom, demográfiai viszonyok és tendenciák

A közel 5000 fős városban a természetes szaporodás aránya az országos átlag fölött van, a megyei átlaggal pedig nagyságrendileg megegyezik. A településen élők korfája kedvező képet mutat, a 60 év feletti lakosság aránya alacsonyabb az országos átlagnál (18,1%), a megyei értéknél azonban magasabb. A település életében meghatározó, hogy a városban az átlagosnál magasabbnak mondható a cigány kisebbséghez tartozók aránya, komoly problémát jelent a gyermekszegénység. A városban 1052 kiskorú gyermek él, akik közül 796 rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. A városban 70 család él mélyszegénységben, a KSH nyilvántartása szerint 6 szegregátum van a városban. Az ITS antiszegregációs stratégiája tehát különösen fontos a település jövője szempontjából. A másik jelentős tényező, hogy a városban élő felnőtt lakosság képzettségi szintje az országos átlag alatt marad, a felnőtt lakosság egyharmada legfeljebb az általános iskola nyolcadik osztályát végezte el. Ebből is következik, hogy a településen igen magas a munkanélküliségi ráta (majd 13%), a közmunkaprogram bevezetése előtt a városban több mint 600 munkanélküli felnőtt élt. Ezen a problémán a közmunkaprogram sokat segít, jelenleg 325 főt foglalkoztat ilyen formában az önkormányzat, hosszú távon azonban struktúrális megoldást kell keresni a helyzet megoldására. A Kemecsént élő rendszeres keresettel rendelkező lakosok is az országos átlagnál alacsonyabb éves átlagos jövedelemmel rendelkeznek. A településen élők életminősége a fent bemutatottakből következően igen kedvezőtlen. A városban a szociális közszolgáltatások ellátásáról az önkormányzat az erre létrejött Önkormányzati Társulás vezetőjeként gondoskodik, a pszichoszociális ellátás azonban fejlesztésre szorul. A fent jelzett problémák miatt a településen élőknek a jelenleginél sokkal átfogóbb és mélyrehatóbb pszichoszociális ellátásra van szükségük. 2.1.2 Gazdasági szerkezet és dinamika

Kemecse Nyíregyháza gazdasági vonzáskörzetébe tartozik, amit az ingázási adatok jól tükröznek. Összesen 1400 fő - a településen élők közel egyharmada - jár be napi szinten Nyíregyházára. Ilyen arányú ingázási adatok a település gazdasági életét is befolyásolják. Ez rövid távon befolyásolja a mindennapi szükségletek kielégítését (amennyiben Nyíregyházán a szükséges javak könnyebben és olcsóbban beszerezhetőek, úgy a naponta bejárók ott fogják a mindennapos beszerzéseiket intézni). Hosszú távon a lakhatásra és a társadalmi kötődésekre is hatása lehet ennek. Megfelelő ingatlanpolitika, oktatási célkitűzések és közösségi szervező erő híján komoly vonzóerőt jelenthetnek a környező nagyváros nyújtotta lehetőségek. A gazdasági szerkezet megoszlása a három fő gazdasági ág között az alábbiak szerint alakul: Mezőgazdaság: 43,5%, Ipar, építőipar: 10,8% Szolgáltatás: 45,7%. A legnagyobb helyi illetőségű cégek a város külterületén állattartással, halgazdálkodással, élelmiszerfeldolgozással, valamint szállítmányozással és alapvető szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak. A településen bejegyzett összesen 62 gazdasági társaság közül mindössze egy középvállalkozás, három kisvállalkozás ITS Konzorcium


106

működik, az összes többi mikrovállalkozásnak minősül. Foglalkoztatottak számát tekintve legjelentősebb az önkormányzat, aki összesen 66 alkalmazottnak és 325 közfoglalkoztatottnak ad munkát. A legjelentősebb gazdasági ág a mezőgazdaság. A termőföldek minősítése a város külterületén nem kiemelkedően jó, de állatartásra kiválóan alkalmas. A város zárt kertjeiben korábban komoly volumenű gyümölcstermesztés folyt, mára azonban ez elhanyagolható jelentőségű. A város vezetése lehetséges kitörési pontot a gazdaság élénkítésére egy feldolgozóüzem létrehozásában lát. A környező településeken ugyanis nagy mennyiségben folyik zöldség és gyümölcstermesztés, Kemecse jó közlekedési hálózatának köszönhetően a feldolgozandó áruk beszerzése, valamint a kész termékek elszállítása könnyen megoldható. A városban található több ipari terület egyikében egy feldolgozó üzem kialakítása lehetővé tenné a településen élő alacsony képzettségű munkanélküliek foglalkoztatását, ezáltal a gazdasági aktivitás élénkítését. Az ipar részesedése a gazdasági termelésből látványosan alacsony, ez főként az építkezések hiányának tudható be. Az elmúlt két évben az önkormányzat egy darab építési engedélyt adott ki, ezen a téren tehát gyakorlatilag nincs gazdasági aktivitás. Jelenleg folyamatban van a város funkcióbővítő beruházása, aminek közvetlen és közvetett gazdaságélénkítő hatása érezhető a településen. A szolgáltató ágazatban tevékenykedő vállalkozások a település lakosságának mindennapi szükségleteit elégítik ki. Ebben a szektorban tevékenykedőknek figyelemmel kell lenniük Nyíregyháza mint potenciális versenytárs által nyújtott lehetőségekre, illetve az esetleges hiányokra a kínálatban. Kemecse mindennapi életét bizonyos szinten meghatározza, hogy nincs a városban jelentős vendéglátóipari egység. A város fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a munkahelyteremtés. A lakosság képesítésének megfelelő munkahelyteremtés megoldást jelentene a városban jelenlévő társadalmi és szociális problémákra. Megfelelő kereset esetén a lakosok fogyasztása élénkítő hatással lenne a gazdaságra. Az önkormányzat fő célkitűzése ennek megfelelően az infrastruktúra kiépítése, amely képes a létesülő munkahelyek kiszolgálására. Kemecsén, - ahogy országosan is -, jellemző a vállalkozói szektorra, hogy jellemzően a belső piacra, a kereskedelemre, és más szolgáltatásokra specializálódtak, a kis- és középvállalkozások aránya alacsony, a vállalkozások 95%-a mikrovállalkozás, amelyek többsége kényszervállalkozás. A vállalkozások tevékenységét továbbá alacsony termelékenység, az emelt szintű szolgáltatások hiánya, a külső forráshoz való jutás hiánya, innováció és korszerűség hiánya jellemzi. 2.1.3 Intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés

Az intézményi alapellátás Kemecsén a Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvodában és a Tipegő Bölcsődében történik. Az intézmények fenntartója és működtetője az önkormányzat. A feladat ellátási helyek száma az óvodában 150, a bölcsődében 40, és jelenleg engedélyeztetés alatt van egy újabb csoport kialakítása, így a bölcsőde a jelenlegi 40-ről 55 férőhelyesre bővülne. A városban egy általános iskola működik, a Kemecsei Arany János Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola. Az intézmény a KLIK (Klebersberg Intézményfenntartó Központ) kezelésében van, ő az intézmény fenntartója és üzemeltetője. Komoly társadalmi problémát jelent a városban megfigyelhető oktatási szegregáció. A bölcsőde 2014-ben épült, szép modern épület, ott még a városi arányokat tükrözi a magát cigány nemzetiségűnek valló szülők gyermekeinek aránya, az óvodában már erősödik a kisebbséghez tartozó gyermekek aránya, az általános iskolában pedig egyértelműen megfigyelhető az oktatási szegregáció. Erre vonatkozóan nincs lehetőség statisztikai adatgyűjtésre, de az, hogy az iskola 337 diákjából 175 hátrányos helyzetű, 145 pedig halmozottan hátrányos helyzetű, erre enged ITS Konzorcium


107

következtetni. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy annak ellenére, hogy az iskola 600 diák számára is képes lenne férőhelyet biztosítani, naponta több, mint 500-an ingáznak okatási célból a környező településekre. Az oktatási szegregáció hosszútávon nagyon komoly társadalmi és gazdasági hátrányokat idéz elő egy településen, ezért igen fontos lenne ennek a kérdésnek nagyobb figyelmet szentelni, mind az önkormányzat, mind a civil szervezetek részéről. Az önkormányzat részéről történtek erőfeszítések a helyzet javítására. Az iskola 2009-ben nyert TÁMOP pályázatot kompetencia alapú oktatás megvalósítására. A pályázat keretén belül a nevelők képzése és felkészítése zajlott kooperatív tanulási módszerek elsajátítására, valamint tanulást segítő eszközöket kapott az intézmény. A városban működik egy esti rendszerben oktatást végző középiskola is, amelyen két év alatt érettségi bizonyítványt szerezhetnek a diákok. Az egészségügyi és szociális alapellátás megfelelően megoldott Kemecsén. A település saját körzeti egészségügyi központtal rendelkezik, 10 éve saját sürgősségi ellátás céljára létesített, akadálymentesített rendelő van, ahol orvosi ügyelet is található van. A városban három védőnői körzet található, továbbá Mentőállomás is működik. A rendőrség munkáját a helyi polgárőrök segítik. A környező települések önkormányzati társulása közösen működteti a Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központot, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, amely a városban a szociális alapellátásért felel egy nappali és egy bentlakásos tagintézménnyel. A bentlakásos intézmény épülete a régi szülőotthonban működik, az épület felújításra szorul. A nappali ellátó intézmény néhány éve épült, jó állapotban van. Nagyon kevés a mentálhigiénés szakember a városban. Egyetlen gyermekpszichológus, pszichiáter tevékenykedik a környező hat településen. A mélyszegénységben élők és a munkanélküliek magas arányát figyelembe véve a meglévőnél sokkal komolyabb pszichoszociális jelenlétre és ellátásra volna szüksége a lakosságnak. Az önkormányzat nyolc jó állapotban lévő összkomfortos bérlakással rendelkezik. Ezek közül kettő szociális bérlakás, hat önkormányzati szolgálati lakás. Önkormányzati rendelet tartalmazza a jelentekezési kérelmek elbírálásának rendjét, az önkormányzati bérlakások besorolását, bérleti díját, a bérleti szerződés mintáját, a lakások elidegenítésének szabályait. 2.1.4 Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztő erő

A városban kilenc civil szervezet működik, azonban aktivitásukat hátráltatja a közösségi terek hiánya. Nincs jelenleg olyan helyszín a városban, ahol lehetőség lenne beltéri vagy kültéri közösségi rendezvények megtartására. A város vezetésének az egyik központi célkitűzése egy, a közösségi életnek színteret adó közösségi ház kialakítása, valamint a civil szervezeteknek működési lehetőséget biztosító közösségi terek kialakítása, valamint a településen élő nagyszámú alacsonyan képzett munkaerő számára rendszeres munkalehetőség megteremtése. A városban megfigyelhető két legnagyobb társadalmi feszültséget a munkanélküliek és alacsony keresettel rendelkezők, illetve a hátrányos helyzetű etnikai kisebbség magas aránya okozza. A településen élő roma kisebbség a KSH adatgyűjtés szerint 6 szegregátumban él, valójában ez két nagy tömböt jelent a városban. Egy kiterjedt szegregátum található a város észak-keleti részén, egy a déli városrészen, a vasúti sín mellett. A városban megfigyelhető az oktatási szegregáció is, erről részletesen a 2.1.3 fejezetben szólunk. ITS Konzorcium


108

2.1.5 Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya

Az önkormányzat gazdálkodása kiegyensúlyozott, nincs a városnak adósságállománya a 2012es adósságkonszolidáció óta. 2012-2013-ban 470.107.000 Ft adósságot vállalt át a központi költségvetés a város adósságából. A költségvetés fő adatai: 1.350.934 ezer Ft összbevétellel és 1.358.472 ezer Ft összkiadással fogadta el a képviselőtestület a költségvetés végrehajtását. A város költségvetése kiegyensúlyozottnak mondható. Az intézményi működési bevételek összege 2013-ban 116 millió forint volt, míg a felhalmozási bevételek összege (felhalmozási támogatással együtt) 43 millió forintot tett ki, míg az önkormányzat költségvetési támogatása 672 millió forint volt. Kemecse Város 2013-as költségvetésében a dologi kiadások értéke elérte a 233 millió forintot. A személyi juttatások értéke 259 millió forint, míg a beruházásokra fordított összeg ugyanebben az évben az önkormányzati beszámoló alapján 398 millió forint volt. Az önkormányzatok gazdálkodását meghatározó jogszabályok az elmúlt évekhez képest jelentősen megváltoztak mely következtében Kemecse gazdálkodása, gazdasági helyzete is nagymértékben átalakult. Az önkormányzatok normatív feladatmutatókon alapuló támogatását felváltotta a feladatfinanszírozás. A bevételi főösszeg alig 6%-át teszi ki az önkormányzat saját bevétele. Kiemelt jelentőséggel bír az önkormányzatok életében, hogy egyes feladatokat jogszabályi kötelezettségként vagy önként vállalt feladatként lát el. Az önkormányzat hiánnyal nem tervezhet, de a vállalt feladatok ellátását biztosítani szükséges. Az önkormányzati intézmények működtetése a jelenlegi rendszerben nem költséghatékony, javasolt tehát egy feladat-alapú finanszírozási modell bevezetése az intézmények esetében is. Az önkormányzat 2014.évi működési bevételeinek közel 60%-át az állami támogatások teszik ki, ezért az önkormányzat gazdálkodási lehetőségei nagymértékben függnek a kormányzati politikától. A működés területén az elmúlt évek tapasztalatai alapján a feladatellátáshoz biztosított állami támogatások összege tovább csökken. Jelentős pozitívum, hogy a saját bevételek- ezen belül a helyi adóbevételek- aránya kis mértékben ugyan, de folyamatosan nőtt az elmúlt évek során. Ezzel csökken az önkormányzat kiszolgáltatottsága az állam által nyújtott támogatásoktól. 2.1.6 Táji és természeti adottságok

Kemecse egyenetlen síksági domborzaton, alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel meghatározott környezetben helyezkedik el. A város térbeli növekedésén jól nyomon követhetők a vizuálisan alig érzékelhető magassági különbségek: a beépítés a mélyebben fekvő vízállásos területeket elkerülte. Kemecse természetföldrajzi adottságai, helyzete, domborzata, éghajlata, a talajok termőképessége, felszíni vizek, és a jórészt ezekhez kötődő természetes, természet közeli élőhelyek nagymértékben meghatározzák a táj szerkezetét, a tájhasználat alakulását. A természetes tájalkotó tényezők által kialakult táj az utolsó évszázadokban egyre erőteljesebben ható emberi tevékenység által jelentősen átalakult. Hajdan a futóhomokkal, löszös homokkal fedett hordalékkúpokat lefolyástalan ősfolyó-völgyek, deflációs mélyedések tagolták. A homokfelszíneket pusztai tölgyesek, homokpuszta társulások fedték. A lefolyástalan völgyek gazdag élőhelyek, fűz- és nyírlápok, nádasok voltak. Az intenzívvé váló mezőgazdasági termelés területigénye miatt bekövetkező lecsapolási munkák, erdőirtások, gyeptörések következtében a táj megváltozott. A mezőgazdaság által hasznosított területek uralkodóvá váltak, a lecsapolással, a csökkenő talajvízszint hatására, a vizes, mocsaras élőhelyek területe erősen lecsökkent, az erdők, gyepek degradálódtak. A város szerkezetének fejlődését alapvetően determinálja a város északi és keleti oldalán húzódó két mesterséges vízfolyás (Lónyai főcsatorna, Kállai főfolyás). A település szerkezetére jelentős hatással van a terület dinamikus talajvíz viszonya. A talaj nagy területen időszakosan belvízzel borított, lápos, vizenyős, így csak a magasabban fekvő területek alkalmasak beépítésre. ITS Konzorcium


109

A Kemecsei vízbázis a Rétköz és peremvidéke hidrogeológiai tájegységen belül helyezkedik el. A kitermelt víz vas, mangán tartalma határérték feletti. A vízminőség osztály besorolás II. osztályú. A Kemecse Kistérségi Vízmű vízbázisa az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetű vízbázisok közé tartozik. 2.1.7 Épített környezet

A kemecsei lakóterület falusias, kertvárosias jellegű. A lakóterületekre a változó nagyságú telkek jellemzőek, a településszerkezet laza a kedvezőtlen vízügyi helyzet miatt. A település többutcás, szalagtelkes, az ősközség a református templom környékén alakult ki. Kemecse többutcás szalagtelkes város. A település vázát az É-D irányú, kanyargós három utca adja. Szembetűnő a laza településszerkezet, mivel a kedvezőtlen vízügyi (belvíz ) helyzet miatt általában nagytömbök alakultak ki. Az utcák nyomvonala a magasabban fekvő gerinceket követi. A kertek végei vizes rétekre nyúlnak. A telkek soros beépítésűek. Kemecse város szerkezetét leginkább a történelme során a körülötte kialakított mesterséges vízfolyások, valamint a vasúti fővonal határozza meg. A település méretéből adódóan a meglévő ipari területek nagysága és elhelyezkedése nem határozza meg alapvetően a város szerkezetét. A falusias lakóövezetek az 1-2 szintes épületekkel hosszútávon szintén nem determinálják a város fejlesztési irányát. A belterületet K-nyugati irányban kettévágja a Nyíregyháza-Záhony vasútvonal, amelyen közúton csak két átkelési lehetőség van, egy a település középpontjában és egy a város határában. Ez utóbbinak a két városfél összekapcsolásában nincs szerepe. A városon át , a vasúttal közel párhuzamosan áthalad a 3823. sz. Tiszabercel – Nyírbogdány közlekedési út. Kemecse műemlékei a római katolikus templom, a református templom, a Haas tanya. Helyi területi értékek a református templom környéke és az egykori ősközség és az 1848-as Kegyeleti Park. Helyi építészeti értékek a Mozi épülete és a Niczky kastély. Kemecse lakásállománya lassú ütemben, de folyamatosan gyarapodó. A lakásépítések üteme az utóbbi években folyamatosan csökken, jelenlegi összes lakásszám 1683 db. A lakásállomány minősége elmarad az országos átlagtól. A lakások 74%-a komfortos, vagy összkomfortos, a szükséglakások aránya 3%. Kemecse Város Önkormányzata tulajdonában, 2010-ben 16 db lakás volt. Kemecsén a külterületi lakások, lakott üdülők, lakott egyéb lakóegységek száma 68 db. 2.1.8 Közlekedési hálózat és minősége (belső és külső)

A város az európai gazdasági-közlekedési térszerkezet léptékéből nézve egy fontos tranzitfolyosóban, közút szempontjából annak közelében van. Nyíregyháza közelsége fontos helyzeti előny, egyúttal azonban a megyeszékhely viszonylag alacsony színvonalú közúti megközelíthetősége kedvezőtlen. A várost a környező településekhez kapcsoló közúti összeköttetés mind mellékút kategóriájú. Tízszer annyi a napi eljáró, mint a bejáró. A napi eljárók döntő többsége (82%) közlekedik a megyeszékhelyre. Nyíregyháza szolgáltatási funkciói és munkahelyi kínálata dominál, meghatárózóak az észak-déli közlekedési igények. A helyben közlekedők közül csaknem 40% kerékpározik. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség – néhány összekötő út kivételével – lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A város közigazgatási területén belül 8 helyközi megálló található. Kemecse a 100-as számú Budapest – Záhony vasútvonalon fekszik, a nemzetközi jelentőségű kétvágányos, villamosított vasúti fővonal a TEN-T törzshálózat és a RFC6, Mediterranean szállítási folyosó része. A személyforgalom kiszolgálása ütemes menetrend alapján történik. Az OTrT egy Kisvárda - Sárospatak vonalában elképzelt főutat tartalmaz, ami a térség keletnyugat irányú tranzitforgalmának elvezetésére szolgálna. A megyei területrendezési terv ITS Konzorcium


110

Nyíregyházától északra egy térségi jelentőségű mellékút besorolású kelet-nyugat irányú közutat szerepeltet, emellett – összekötő út besorolással – Kemecse északnyugati elkerülőjét. A középtávú országos fejlesztési programban ezek a fejlesztések nem szerepelnek. A város központi részeit nem terheli teherforgalom és a közösségi közlekedés sem zavaróan sűrű, de az átmenő személyforgalom csúcsidőszakban érzékelhető és zavaró. Nagyobb ipari üzemek híján a tehergépkocsi-forgalom és a zajterhelés nem jelentős a városban. Kemecsén a belterületi önkormányzati utak teljes körűen kiépítettek, ezek hossza 15,9 km. Az állami belterületi utak hossza 4,9 km. A településen nincs kerékpárút. A nyilvántartás szerint a kiépített járdák hossza 4,2 km. A város 2013-ban az utak és járdák fenntartására 0,7 MFt-ot, üzemeltetésére 1,3 MFt-ot fordított, de azok fejlesztésre nem költött. Összességében elmondható, hogy a városi utak állapota átlagos. A város közlekedése szempontjából előnyös, hogy viszonylag közel van a megyeszékhely, az oda vezető utak állapota kielégítő. Felújításra szorul ugyanakkor a város belső úthálózata. A várost a térség nagyobb forgalmi áramlatai (pl. a 4. sz. főút forgalma, illetve a 3834 j. út Nagyhalász és Nyíregyháza közötti forgalma) elkerüli. Baleseti sűrűsödési zónákról a város területén nem beszélhetünk. Kemecsén az 1 000 főre eső személygépjárművek száma egy évtizeddel ezelőtt és jelenleg is lényegesen alacsonyabb az országos és a térségi átlagnál. 20052006-ban felzárkózó, 2010. után kissé lemaradó tendencia érzékelhető. A város központi, forgalmasabb területein kerékpározás számára külön út, vagy elkülönített kerékpársáv nincs, pedig a kerékpárhasználat elterjedtsége ezt a főútvonalakon indokolná. A párhuzamos kisforgalmú lakóutak viszont jól használhatók a helyi kerékpározáshoz. A városban koncentráltabb gyalogosáramlat nem jelenik meg, így jelentősebb gyalogos terek (vagy közösségi terek) nincsenek. 2.1.9 Közművek és elektronikus hírközlés

A Nyírségvíz Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zrt. működteti az ivóvízellátó és szennyvízelvezetési szolgáltatást Kemecsén és a környező településeken. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatorna-hálózat) hossza 24,7 km. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatorna-hálózatba) bekapcsolt lakások száma 1092 db. A 2001-2013 időszakban a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számáról elmondható, hogy monoton növekedés mellett 1092 db-on állt meg. Ez a növekedés tendenciáját tekintve jó, azonban a hálózatba bekapcsolt lakások száma jelenleg is csak 65%. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások arányáról elmondható, hogy míg az országos átlagtól elmarad, addig a járási és a megyei átlagnál jobb statisztikák jellemzik. A szennyvíztisztító telep bővítése Kemecse Város Önkormányzata KEOP-1.2.0/B/10-2010-055 azonosító számon regisztrált projekt keretében 2015. január 17-én került átadásra és működik azóta bővített kapacitással. Ipari szennyvíz kibocsátás jelen területen nincs. A városi csapadékvíz elvezető csatorna jelenlegi hossza: 16,5 km. 2014.09.22-én ünnepélyes projektzáró rendezvény keretében befejeződött Kemecse Város belterületi vízrendezésének projektje. Az önkormányzat az ÉAOP-5.1.2/D2-11-2011-0057. jelű projekt keretein belül 285,7 millió Ft támogatásban részesült. A projekt pozitív hatással bír a térség lakosságának életminőségére, gazdasági szereplőinek életére, és magában hordozza a jövőbeli egyéb közcélú (közjólét, rekreáció stb.) fejlesztések lehetőségét. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Kemecsén a vezetékes gázszolgáltatást a TIGÁZ Zrt. biztosítja. A háztartási gázfogyasztók száma 2013-ban 1094 db volt. Kemecsén a villamos energiát az E.ON Energiaszolgáltató Kft.

ITS Konzorcium


111

biztosítja. A háztartási villamosenergia-fogyasztók száma 2013-ban 1686 db volt, a fényforrások száma 522 db. A lakosság számítógépes ellátottsága országos átlagban meghaladja az 50%-ot. Az Észak-alföldi régió e tekintetben elmarad az országos átlagtól. A lakossági internet-hozzáférések tekintetében a belső különbségek igen jelentősek. A gyors növekedés ellenére – elsősorban a technikai feltételek lassú bővülése miatt – a szélessávú lakossági internet-elérések aránya továbbra is alacsony és területileg erősen koncentrált. A helyi vállalkozások kapcsán elmondható, hogy igen alacsony a vállalati pc, internet és elektronikus üzleti alkalmazások használata, ami egyik alapvető feltétele a versenyképes vállalkozói szféra kiépítéséhez. A problémát egyrészt a szükséges infrastruktúra, másrészt pedig a használathoz szükséges ismeretek hiánya jelenti. Kemecsén először 2008-ban történt kábeltelevíziós hálózatba lakásbekapcsolás, ez a teljes lakásállomány csupán 7,65%-át érintette. A távbeszélő fővonalak száma 2002-ben nem érte el az 50%-os lefedettséget, azóta pedig folyamatos csökkenést mutat, ennek egyik oka az egyre nagyobb lefedettségű, színvonalas mobilhálózat szolgáltatás. A megyei lefedettségű, nyíregyházi székhelyű Kölcsey TV a település kábelhálózatán keresztül elérhető, helyi TV-vel a település nem rendelkezik. Középtávú terv a település 70%-os kábelhálózat lefedettség biztosítása. Kemecse kábeltelevízió hálózat a közelmúltban kiépítésre került, jelenleg a szolgáltatásba bekapcsolt lakások száma 250-300 db-ra tehető. A kábeltelevízióval egyidejűleg a kábeles internet elérés is biztosított, ennek előfizetői száma kb. 60 db. 2.1.10 Zöldfelületek

A tervezési terület teljes egészében jelenleg egyedi telkes terület, így a zöldfelületi rendszert ez idáig a telkek növényzete és az utcák fásított részei alakítják, zöldterületekkel, parkokkal együtt.A legjelentősebb fafajok a tölgyek, platán, vadgesztenye, hársfák, fenyők változatai, nyírfák, akácok, gyümölcsfák (meggy, szilva, dió, alma). A keskeny utcák kevésbé fásítottak, de mindenhol a házak előtt szépen növényesített előkertek vannak, amihez kapcsolódik a kerítésen kívüli terület is. A porták előtt sok helyen fenyők, tuják, egynyári és alacsony évelők, bokrok is vannak. Kemecse egész területén szépen gondozott előkertek, utcafásítások találhatók. A terület növényzetének jelentős részét a telkek növényzete jelenti. A telkek növényzete a tulajdonos egyéniségétől függ, így az előkertekben sok helyen örökzöldek, fenyők, évelők, rózsák és egynyáriak alkotják a növényzetet. A díszkertekben rózsafajták, loncok, fagyalok, borbolya, vérszilva, selyemakác, ecetfa, borostyánok egészítik ki a növényzetet. A telkek jelentős részét gyümölcsösök, zöldséges, veteményes kertek foglalják el. A telkek általában a magasabb utcai szintekről a kertvégében levő vízelvezető árkok felé lejtenek. A tervezési terület egész területén szépen gondozott kertek, a növény állomány széles skálája megtalálhatók. A természeti adottságok lehetőséget nyújtanak szabadidőközpont és kiránduló területek kialakítására. Kemecse keleti részén a Zsadányi vésztározó, VII-es főfolyás, Lónyay csatorna térségében, a vasút, Sényői főfolyás, Lónyay főcsatorna által és a Márkusréti csatorna által határolt területen kialakítható Kemecse szabadidőközpontja, rekreációs parkja, csónakázó és horgásztavak, ökocentrum létrehozásával, tájrehebilitációval. Az új tervezett rekreációs terület megfelelelő zöldesítése és megfelelő fajokkal történő betelepílése önmagában jelentős előrelépés mind a zöldfelületi terület növelésében, mind az ebből következő közérzeti és életminőség javításban. Szükséges továbbá a jelentősebb utak, utcák fasorosítására, útmentén bokrosítására. A zöldfelületek növelése szükséges Kemecsén, de a rendszerből adódó konfliktusok, problémák nem azonosíthatók.

ITS Konzorcium


112

2.1.11 Környezetvédelem - klímatudatosság/energiahatékonyság

A levegő minőségére legjelentősebb hatást a közlekedésből, a lakossági fűtésből és az ipari tevékenységből származó szennyezések gyakorolják, de nem hanyagolhatók el a különböző meteorológiai helyzetekben esetlegesen nagyobb távolságról érkező szennyezések sem. A településeken a fűtési időszakban a nitrogén-oxid (NOx) és a kisméretű szállópor (PM10), nyáron a felszín közeli ózon szennyezettség jelenthet problémát. A Kemecsén áthaladó forgalom domináns környezeti zaj (és rezgés) forrás. Az egyedi gépjárművek zajterhelése is zavaró lehet. A vasúti közlekedés környezeti (elsősorban levegő- és zajvédelmi) hatásai jelentősen kisebb a közúti közlekedés terheléseinél. Tapasztalatok és szakirodalmi közlemények szerint a vasút légszennyezésének és zajának jelentősége messze elmarad a közúti közlekedésétől. Kemecse város a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás tagja. Közszolgáltatói szerződés alapján a városban a hulladékgazdálkodási feladatokat az ÉszakAlföldi Környezetgazdálkodási Kft. látja el. A településről összesen elszállított szilárdhulladék mennyisége a KSH adatszolgáltatása alapján 2013-ban 838 t volt. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2012-ben 1613 volt. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a 2006-2011 időtartamban folyamatosan csökkent. 2012-ben markáns emelkedést mutatva 96,5%-on áll ez az arány. Kemecsén a hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 2012-ben jóval meghaladja az országos és megyei átlagot is. A településről összesen elszállított szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége a KSH adatszolgáltatása alapján 2012-ban 5,6 t volt. Az egyes árvizek után többször történtek koronaszint emelések. A töltéstest és altalajszivárgás gyakorisága nagy. Megjelenésére a védvonal teljes hosszában lehet számítani. Kemecse területén a környezet minőségi mutatói kedvezőek, a környezetvédelem aktív formáinak jó lehetőségei vannak. A természeti környezet és a kialakult ökoszisztémák viszonylagos érintetlensége jelzi, hogy a védelem még idejében történik, nagyrészt megelőzésre fordítható. A talajok állapota a különböző emberi tevékenységek hatására jelentősen romlott az elmúlt évtizedek során. A termőföld privatizációjával a nagyüzemi táblák megszűntek, a volt üzemi belvízcsatornák elbontásra kerültek, a drénhálózat nem funkcionál. A mezőgazdaságilaghasznosított területek belvízveszélyessé váltak, a talajszerkezet romlása folytatódik, a talajjavítás még nem vált gyakorlattá, a talaj élővilágában arányeltolódások következtek be. A területen a levegő tisztasága kedvező. A légszennyezés időben és térben csak esetileg fordul elő a szennyező anyag nem veszélyes, a szennyezés kicsi, elsősorban közlekedési eredetű. 2014. augusztus 6-án sikeres műszaki átadás-átvétellel átadták Kemecsén a felújított Egészségügyi Központ épületét. A fejlesztés keretében 4 orvosi rendelő került felújításra, ezek között található kettő háziorvosi, egy gyermekorvosi, valamint egy fogorvosi rendelő. A beruházás során megvalósult az épület gépészeti rendszereinek korszerűsítése, energiahatékonyabbá alakítása, az épületre napelemek kerültek, valamint a belső felújítás is megtörtént. Egyéb megújuló energia hasznosítása jelenleg nem elterjedt a városban. 2.1.12 A vizsgált tényezők egymásra hatásának értékelése

Az alábbi táblázat a fenti témakörök szerinti csoportosításban rögzíti az egyes tényezők egymásra hatásának erősségét. A tényezők egymásra hatását az alábbiak szerint jelöltük: +: kimutatható hatás ++: egyértelmű közvetlen hatás +++: erőteljes közvetlen hatás ITS Konzorcium


113

Vizsgált tényezők ("hatott") demográfiai viszonyok, tendenciák, foglalkoztatotts ág, munkaerőpiaci helyzet demográfiai viszonyok, tendenciák, foglalkoztatottság, munkaerő-piaci helyzet települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) Ható tényezők

intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés gazdaság szerkezet és dinamika önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya

települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok civilek)

intézményrendszer (közszolgáltatá sok) és városüzemeltetés

gazdaság szerkezet és dinamika

+

+++

++

+

+

önkormány zat vagyoni helyzete és gazdálkodá si egyensúlya

közlekedési hálózat és minősége (belső és külső)

közművek és elektronikus hírközlés

környezetvédelem – klímatudatosság/ energiahatékonysá g

táji és természeti adottságok

zöldfelületek

épített környezet (épített örökség is)

++

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

++

++

+

+

+

++

+

+

+++

+

+

+

++

++

++

++

++

++

++

++

++

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+++

++

++

+

++

+++

++

tágabb táji és természeti adottságok

+

+

+

+

+

zöldfelületek

+

+

+

+

+

+

épített környezet (épített örökség is)

+

+

+

+

+

+

+

közlekedési hálózat és minősége (belső és külső)

++

+

+

+++

+

+

+

ITS Konzorcium

+


114

Vizsgált tényezők ("hatott") közművek és elektronikus hírközlés környezetvédelem klímatudatosság/ energiahatékonyság

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

++

++

++

++

++

++

++

21. táblázat: A vizsgált tényezők egymásra hatásának értékelése Forrás: saját szerkesztés

ITS Konzorcium

+ ++


115

3 Helyzetértékelő munkarész 3.1

Helyzetelemzés eredményeinek értékelése

3.1.1 A folyamatok értékelése

Kemecse város vonzáskörzetében is egyetértés alakult ki abban, hogy a kemecsei járás versenyképes infrastruktúrát kell, hogy kínáljon. Megállapítható, hogy a Kemecsei járáshoz tartozó településeken részben az adottságok, részben a közlekedési kapcsolatok, a rendelkezésre álló humán erőforrás stb. okok miatt erre a leggazdaságosabban és legnagyobb eséllyel Kemecsén van lehetőség. A megoldás konkrét eszköze az ipari park területelőkészítésének folytatása és létrehozása, valamint a vállalkozáshiányos térségben a fejlődési folyamat generálásához inkubátor típusú tevékenységek elindítása. A városban jelentős potenciált jelent a rendelkezésre álló iparterületek nagysága (3 db). Összefoglalóan megállapítható, hogy nincs a városnak egyedi arculati eleme, ezt a koncepcióban, a korábbi IVS-ben, valamint a jelenlegi ITS-ben meghatározott bázisról fel kell építeni. Kiemelt probléma - de a statisztikai adatok is egyértelmően ezt mutatják -, hogy a város és környéke meglévő és funkciókban lehetséges vonzáskörzete számára a legnagyobb gondot a foglalkoztatás, ezen belül az alacsony képzettségűek munkához juttatása, illetve bevezetése a foglalkoztatási körbe, munkaerőpiacra, tehát a munkahelyteremtés jelenti. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező, tartósan leszakadt rétegek (melynek nagy része cigány lakosság) közbiztonsághoz, lakókörnyezethez, oktatáshoz kapcsolódó problémáinak kezelése szükséges. A fiatalokkal, a szabadidővel és egyéb, az életminőséghez kapcsolódó ellátási feladatokkal kapcsolatos fejlesztések, szolgáltatások hiánya jelentkezik, melyek részben a leszakadt rétegek, részben a fiatalok elvándorlása, az új betelepülők fogadása feladatok megoldásában is aktuális. Részben a jelenlegi „városközpont” és az ehhez kapcsolódó funkciók hiánya, részben a település önkormányzati, közigazgatási funkcióinak - a járási székhely feladatok ellátása, a hiányzó és felépítendő Kemecse arculat, az ennek az alapját képező kulturális, társadalmi élettér és infrastruktúra biztosítása - ellátása érdekében egyedi arculatot biztosító városközpont fejlesztése szükséges. A városrehabilitációs beavatkozások figyelembe kell hogy vegyék a térbeli egymásra hatásokat, a fenntartható területhasználati elveket, az esztétikus, környezetbe illeszkedő és minőségi műszaki megoldásokat az ingatlanok fejlesztése során. Kiemelt tekintettel kell lenni a használaton kívüli, felhagyott, vagy a fejlesztés keretében funkcióját vesztő épületek, építmények hasznosítására. A városrehabilitáció során a városi élhetőséget erősítő közlekedési és környezeti fejlesztéseket, megoldásokat előnyben kell részesíteni. A település vonzáskörzete részben öntözhető területekkel, zöldség, gyümölcs alapanyaggal és állattenyésztéshez kapcsolódó adottságokkal ellátott, ugyanakkor jelenleg leépülő termelési kultúrával rendelkezik, melyre Kemecsén a foglalkoztatásban jelentős programcsomagot lehet felépíteni. A településen és vonzáskörzetében a kulturális élet alapjai, a különböző programok, vonzerők és attrakciók oly mértékben hiányoznak, hogy a kulturális közösségi fejlesztések területén sürgős lépéseket kell tenni. A települési lakosság egészségi állapota igen kedvezőtlen. A megyében a születéskor várható élettartam a legalacsonyabbak között van az országban (2013-ban 78,33 év). A vezető halálokok és a megbetegedések elsősorban az életmóddal, a táplálkozással függnek össze. A becslések

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 116 szerint a környezeti tényezőkre visszavezethető halálozás 15-20 %. A települési védőnői felmérés szerint a településen ellátott körzetekben több család él mélyszegénységben, mint jó körülmények között, ami igen kedvezőtlen adat. Ennek orvoslására komplex népegészségügyi szűrő- és felvilágosító (megelőző) programok indítása javasolt. A város nem rendelkezik olyan egyedi turisztikai termékkel, mely köré programcsomag, fesztivál, vagy egyéb térségen túlmutató rendezvény szervezhető lenne. A térség turisztikai vonzerő és attrakció programkínálata a felmérés adatai szerint rendkívül alacsony színvonalú, így több napos kínálat jelen pillanatban nem állítható össze. A szelektív migráció sok esetben már az általános iskola kiválasztásánál elkezdődik, ezért fontos a munkaadók igényeihez és elvárásaihoz illeszkedő képzési rendszer kialakítása, amiben az önkormányzat ösztönző és koordinátori szerepet tud ellátni. A város népességmegtartó ereje a helyi identitás és kohézió erősítésével is javítható, aminek egyik kulcseleme a lakosság jelentős részét kitevő hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatása. A kedvezőtlen társadalmi és szociális mutatókkal jellemezhető lakosok a város északi és déli részén is megtalálható szegregátumban élnek, de a negatív folyamatok nemcsak őket érintik. Ezek közül a munkanélküliség jelenségét kell kiemelni, ami Kemecse bemutatott gazdasági ereje és az eredményesen megvalósított (köz)foglalkoztatási programok ellenére is a város egyik legnagyobb problémája. Ezt Kemecse és az itt működő vállalkozások versenyképességének további növelésével lehet leginkább ellensúlyozni, amiben nagy szerepet játszhat a határmenti fekvésből származó előnyök intenzívebb kihasználása. 3.1.2 A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése 22. táblázat: SWOT analízis

Erősségek Gyengeségek 1. társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák, foglalkoztatottság, munkaerő-piaci helyzet 60 év feletti lakosság aránya alacsonyabb közel 13% a munkanélküliek aránya; az országos átlagnál; nagyon magas a mélyszegénységben élők csökkenő mértékben fogy a népesség; aránya; Fiatal, produktív népesség országos magas a hátrányos helyzetű és szintet meghaladó aránya. halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma; magas a szegregátumban élők aránya országos átlag alatti a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2. települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő Erős lokálpatriotizmus, civil szerveződések nincs a civil szervezeteknek ernyő nagy száma, a városban 9 civil szervezet szervezete; működik; nincs közösségi tér, ahol a civil helyi védelem alatt álló, közösségi szervezetek működhetnének; céloknak is megfelelő épületek: nincs közösségi tér, ami közösségi o a református templom; programok megtartására, társadalmi o a régi Mozi épülete; kohézió kialakítására alkalmas o Niczky kastély; kiterjedt szegregátumok, nincs társadalmi o Csernyik kúria (volt Doboskohézió hátrányos helyzetű lakosok és a

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 117 Erősségek Gyengeségek kastély) jobb körülmények között élők között A közbiztonság szintje a településen több Az egészséges kisvárosi életmódhoz mutató esetében javul , kielégítő. hiányzó infrastrukturális feltételek (pl. fedett uszoda, sportcsarnok) 3. intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés egészségügyi és szociális alapellátás pszichoszociális ellátás nem megfelelő; megfelelően megoldott; nincs eredetileg is óvoda funkciót betöltő bölcsődei ellátás megfelelő; épület; jó állapotú önkormányzati bérlakások a bentlakásos szociális intézmény épülete felújításra szorul; oktatási szegregáció, társadalmilag mobilabb családok gyermekei Nyíregyházára járnak iskolába; Járásközponti és kisvárosi szolgáltatási, ellátási funkciók hiánya 4. gazdaság szerkezet és dinamika jó a város közúti és vasúti elérhetősége; 10 % az ipar részesedése a gazdasági ipari park kialakítása megkezdődött; szerkezetből; kiterjedt állattenyésztés és csak az önkormányzat folytatott építőipari halgazdálkodás; fejlesztést a városban; Potenciális idegenforgalmi vonzerők környező termőföldek alacsony minősége; (Helytörténeti Múzeum, halastavak, a két Nyíregyháza elszívó ereje; műemlék templom, Haas-tanyai magtár, A meglévő gazdasági épületek (pl. Haas 1848-as kegyeleti park tanya, Körmendi tanya) nem megfelelő Biogazdálkodási lehetőségek hasznosítása (gyógynövénytermesztés, állat-tenyésztés) A település gazdálkodását stabilitás jellemzi. Nyíregyháza, mint felsőfokú ellátási központ közelsége 5. önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya nincs a városnak hitelállománya; az önkormányzati intézmények adósság konszolidációval tehermentesített működtetése nem költséghatékony városi költségvetés központi költségvetésnek nagyban kitett kiegyensúlyozott gazdálkodási helyzet önkormányzati gazdálkodás a saját bevételek aránya egyenletesen nőtt az elmúlt években 6. táji és természeti adottságok Táji, természeti, turisztikai adottságok A különböző tájhasználati módok gazdagsága, védelem alatt álló természeti ellentétes érdekei környezet, (NATURA 2000 területek: Felső Belvíz Tisza kiemelt madárvédelmi terület, Árvíz Nyíradonyi rét, Nyírturai legelő) Gazdasági elmaradottság Helyi jelentőségű természetvédelmi területek: régészeti lelőhelyek, erdők, gyepek, nádasok A természeti környezet elemei Ivóvíz mennyisége, minősége

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 118 Erősségek Gyengeségek Felszín alatti vizek, ivóvízbázisok, felszíni vizek, védett tavak vízfolyások, csatornák, öntözési lehetőség A településnek jelenleg 3 országos védettségű (műemlék) épülete van A településnek jelenleg 3 helyi építészeti értéket képviselő épülete van 7. zöldfelületek szabadidő eltöltésére alkalmas a lakóterületek körüli zöldfelületek állapota zöldfelületek rendelkezésre állnak esetenként elhanyagolt (településképet jelentős a városon belüli parkok száma rontja a meglévő üres telkek, elhanyagolt porták állapota) Útmenti zöldsávok hiánya a belterületen. Útmenti fásítás ritka, hiányos, vagy nem megfelelő fajokból áll a külterületi utak mentén. Hiányoznak a zöldfelületi rendszer összekötő elemei Erdősültség alacsony aránya. 8. épített környezet (épített örökség is) műemléki épületek száma Járásközponti és kisvárosi szolgáltatási, védett épületek ellátási funkciók hiánya Haas-tanya hasznosíthatósága A várost kettévágja a Budapest-Záhony városközpont megújításának I. üteme vasúti fővonal, zajlik A gyalogos és közúti átjárás nehézsége a 3 db fejleszthető iparterület áll vasúti síneken rendelkezésre rekreációs céllal hasznosítható területek 9. közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) Országos közúthálózaton nemzetközi A várost kettévágó vasúton az átjárás vasúti kapcsolattal rendelkezik, emellett a (gyalogos, autós, kerékpáros) nehézségei előny közúti tranzitfolyosó közelsége A vasútállomás utasforgalmi szolgáltatási A legnagyobb átmenő forgalmú irányok szintje rossz elkerülik A főút melletti kerékpározás veszélyes, A belterületen magas a kiépített utak közlekedési feltételeik jellemzően nem jók aránya Több országos és helyi közút állapota Megfelelő autóbuszos és vasúti ellátottság rossz (kivéve Nyírbogdány) Menetrendszerinti buszjárat Nyírbogdány Magas a kerékpárosok részaránya a helyi és Kemecse között csak heti 1 alkalommal forgalomban 10. közművek és elektronikus hírközlés Hévíz hasznosítása Közmű-és közüzemi ellátásban meglevő Energia infrastruktúra hiányok (mennyiségi- és minőségi Helyi kiépített rendszerek problémák) Szennyvízelvezető hálózat folyamatos A térségben a talajvíz alapvetően bővülése, jelenleg 60% szennyezett, a termelt ivóvizet kezelni A vezetékes gáz 62 %-os lefedettségű szükséges Légszennyezettség szempontjából

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 119 Erősségek Gyengeségek kevésbé terhelt területei közé tartozik Az elektromos energia lefedettség 99%-os A településen szennyvíztisztító telep üzemel. A szennyvíztisztító telep bővítése Kemecse Város Önkormányzata KEOP1.2.0/B/10-2010-055 azonosító számon regisztrált projekt keretében 2015. január 17-én került átadásra és működik azóta bővített kapacitásán. Kemecse Város belterületi vízelvezető rendszerének fejlesztése: Európai Uniós társfinanszírozással elkészült Kemecse Város belterületi vízrendezése! 2014.09.22-én ünnepélyes projektzáró rendezvény keretében befejeződött Kemecse Város belterületi vízrendezésének projektje. 11. környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság Az ÉAOP-4.1.2/A-12-2013-0045 sz. A hőtermelő berendezések korábban projekt, mely az Egészségügyi Központot minden esetben átalakításra kerültek a hivatott energiahatékonyabbá tenni, annak közintézményekben, az akkori kor gépészeti felújításával. Az épületre színvonalának megfelelő kazánok, illetve napelemek kerültek elhelyezésre, mely a hőtechnikai szabályozók telepítésével, a fűtésmennyiség nagy arányú csökkentését tényleges, optimalizált hőfogyasztási jelentheti a jövőben. nagyságrendek figyelembe vétele nélkül, Állati eredetű hulladékgyűjtésre lehetőség melynek eredményeként minden egység van Kemecse és Vasmegyer között túlméretezett. kiépített begyűjtőhelyen 1 db 10 m3-es A megújuló energiaforrások, szélenergia, konténer és 6 db egyenként 110 l-es napenergia, bioenergia, termálvíz hulladékgyűjtő edényzet áll rendelkezésre, hasznosítása hiányzik. a begyűjtésre. Az elszállítást hetente több alkalommal végzik. Ipari eredetű szennyező források nincsenek A közszolgáltató havonta egy alkalommal házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést végez, melyre fogékony a lakosság Lehetőségek Veszélyek 1. társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák, foglalkoztatottság, munkaerő-piaci helyzet közfoglalkoztatási programban résztvevők munkanélküliek arányának növekedése; munkapiacra való visszavezetése; elvándorlási folyamatok erősödése; a gazdaságfejlesztés területén várható Alvó településsé válás Nyíregyházára, a beruházások a demográfiai tendenciák megyeszékhelyre történő napi ingázás jó javulásához is hozzájárulhatnak közlekedési feltételei miatt. (munkanélküliség csökken, a képzett munkaerő városban marad)

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 120 Lehetőségek Veszélyek 2. települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő hátrányos helyzetű lakosok szegregátumok teljes izolálódása; pszichoszociális ellátásának javítása; szegénységből fakadó feszültségek közösségi terek létrejötte, társadalmi továbberősödése; kohézió erősödése; a társadalmilag mobilabb állampolgárok további párbeszéd a különböző társadalmi elköltözése csoportok között; helyi védelem alatt álló épületek felújítása és funkcióval való megtöltése 3. intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés oktatási szegregációs folyamat oktatási szegregáció további erősödésének visszafordítása; hosszútávú negatív hatása; intézmények energetikai korszerűsítése; további feladatelvonás az intézményrendszer óvodák fejlesztése egyes elemeinek elsorvadását eredményezheti új önkormányzati funkciók megjelenése; gazdaságés vállalkozásfejlesztési funkciók erősödése 4. gazdaság szerkezet és dinamika Ipari park kialakítása; 89 ha önkormányzati tulajdonban lévő fejlesztési terület a déli városrészben munkahelyteremtés, strukturális munkanélküliség felszámolása; gazdaságserkentő programok indítása; a megújuló energiaforrások széleskörű hasznosítása a gazdaságban Kormányzati törekvések a keleti országrész felzárkóztatására

Ipari park beruházás meghiúsulása munkanélküliség további emelkedése Gazdasági elmaradottság a szomszédos térségekben, Bodrogközben, az országhatár ukrán oldalán, mely hátrányosan érinti a határ magyar oldalán levő térségek fejlődését A mezőgazdaság és élelmiszeripar bizonytalan piaci helyzete A szomszédos versenytárs települések fejlődése, az úthálózat fejlesztés gátolja Kemecse funkciómegtartását és fejlesztését, mikrotérségi pozíciója romolhat

5. önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya új adónemek kivetése; helyi adóbevételek csökkenése; EU-s társfinanszírozású projektekhez kisebb költségvetési likviditás, szükséges önerő pályázati úton történő források csökkenése, delegált előteremtése; számának növekedése mellett; 6. táji és természeti adottságok A kultúrtájak különleges vonzerőt jelenthetnek a hazai és külföldi turisták számára A természeti értékek társadalmi felértékelődése Növekvő igények a hagyományos tanyasi életformák megismerésére

fejlesztési feladatok

A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya Az időjárási viszonyok egyre szélsőségesebbé válnak Helytelen földhasználat Természetes erózió veszélye

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 121 Lehetőségek Veszélyek Idegenforgalmi fejlesztési lehetőség: egészségturizmus, tanyai vendéglátás, idegen-forgalmi tanyák, természetjárás, kerékpáros turizmus, sportolási lehetőségek Uniós pályázati lehetőségek 7. zöldfelületek Kulturális, közösségi és Szükséges erdősítések, fásítások elmaradása. sportrendezvények helyszíne lehet az Isi Közcélú zöldfelületi fejlesztések elmaradása tó és a Sássa park környéke forráshiány, vagy egyéb célra történő Zöld Városközpont az észak-déli igénybevétel miatt. zöldfolyosó megvalósításával Rekreációs területek biztosítása a déli városrészben Útmenti fásítások, az áramszolgáltató által okozott károk megelőzése földkábelek alkalmazásával 8. épített környezet (épített örökség is) Belterület növelés 207,4 ha (zártkeretek forrás hiány miatt a rossz állapotú épületek és külterületek rovására) állaga tovább romolhat Városközpont megújításának II. üteme Észak-Déli tengellyel, zöldfolyosóval a főtér és a kulturális csomópont (Béke-tér) összekötése Iparterületek hasznosítása 9. közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) Az országos közúthálózat lokális A meglévő átmenő közúti közlekedési fejlesztése / felújítása javítja a város külső infrastruktúrán a forgalom, ezáltal a baleseti kapcsolatait (tervezett új közút veszélyeztetettség és a környezetszennyezés Nyíregyháza és Kemecse között) növekedése A kerékpárutak és -tárolók bővítése Az állami közútkezelő forráshiánya miatt a Uniós pályázati lehetőségek fenntartási tevékenységek és a fejlesztések Közlekedési infrastruktúra jelentős vonalai csúszása (pl. település – település útkategória Kemecsén áthaladó szakaszainak cél) kihasználása (tervezett Budapest – A növekvő közúti forgalom miatt csökken a Ukrajna gyorsvasút, tervezett nyíregyházi kerékpározási kedv és növekvő parkolási körgyőrő, az M3-as autópályának problémák jelentkeznek elérhetősége) A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya 10. közművek és elektronikus hírközlés Szennyvízcsatorna-rákötésre vonatkozó jogi szabályozási lehetőséggel ösztönzés a rákötésre Regionális (kistérségi) vízközmű rendszerek

Uniós pályázati források felhasználása lassú, nehézkes A csatornahálózatra való rákötéshez szükséges lakossági önrész előteremtése a lakosságnak nagy terheket jelenthet A belvíz, a felszíni csapadékvíz hatalmas tömege gyakran megoldhatatlan feladatokat

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 122 Lehetőségek Veszélyek jelent a térségben élőknek. A város jelenlegi vízkormányzási eszközei és csatornái további fejlesztéseket igényelnek. 11. környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság A megújuló energia növekvő A környezetvédelmi és a gazdálkodási érdekek versenyképessége ellentéte, szigorú jogszabályi előírások Környezettudatos, környezetvédő A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya. gondolkodás elterjedése Az átlagos talajvízszint általában viszonylag Környezetterhelő anyagok (pl. magasan helyezkedik el. szennyvíziszapok) hasznosítása A felszín alatti víz állapota szempontjából Vállalkozások számára környezetirányítási érzékeny területeken levő települések rendszerek rendelkezésre állása besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM Környezetvédő technológiák, módszerek rendelet értelmében Kemecse érzékeny rendelkezésre állása, a megújuló energia területen fekszik. a helyi gazdaság motorja lehet A mezőgazdasági tevékenység (mérgek), Kedvező jogszabályi környezet a tisztítatlan szennyvizek az élővizek minőségét hulladékgazdálkodásra vonatkozóan veszélyeztetik Szélenergia hasznosítása A szikkasztott szennyvizek talajvíz- szennyezők Hévizek további kutatása és hasznosítása Fatüzelés arányának növekedése Megújuló energiaforrások Hulladékgazdálkodási szolgáltatási díjak felhasználásának támogatása jelentősen emelkednek Közösségi közlekedés fejlesztése, Elmarad az innovációigényes technológiák kerékpáros közlekedés elősegítése elterjedése saját forrás hiánya miatt Uniós pályázati lehetőségek Nem alakul ki megfelelő együttműködés az érintett partnerek között Illegális hulladéklerakás Illegális hulladékégetés 3.1.3 A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei

A Településszerkezeti tervet legalább tízévente át kell tekinteni, ha szükséges módosítani kell. A helyi építési szabályzatot és annak mellékletét, a szabályozási tervet négy évente kell ellenőrizni, és az önkormányzatnak dönteni kell arról, hogy változatlan tartalommal továbbra is alkalmazza, vagy módosítja azokat. A most hatályos településrendezési eszközök 2018 év végéig alkalmazhatók. A településrendezési eszközöknek a megváltozott jogszabályok szerinti átdolgozásáról a közeljövőben gondoskodni kell. Általános tapasztalatként rögzíthető, hogy rendszerint nem a településrendezési terv az akadálya a fejlesztéseknek, az önkormányzatok, testületek gyorsan reagálnak, az egyes területek hasznosítását legtöbbször a magasabb szintű jogszabályok, a védettségek, és a területrendezési tervi előírások befolyásolják, vagy akadályozzák meg. Ezek tisztázása, valamint az államigazgatási és egyéb egyeztetések sok időt vesznek igénybe. Gyakran az egyes területek tulajdonosaival való megegyezés is hosszadalmas. A város településrendezési eszközei a teljes településre készültek, rendezik a belterület és a külterület minden részét. A terv mindegyik területfelhasználási egység bővítésének, fejlesztésének területeit kijelölte. Gondoskodott lakóterületi bővítésről, kijelölt új ipari,

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 123 kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeket. Javaslatot tett az intézményellátás és a zöldterületi funkció bővítésére. Kemecse Város Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 8.§ (1) szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) szerinti jogkörben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§ (3) szerinti hatáskörben, továbbá „az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló többször módosított 253/1997.(XII.20.) sz. Kormányrendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében alkotta meg rendeletét. Kemecse Város 4/2011. (III.15.) KT. sz. rendeletével fogadta el a jelenleg is érvényes területrendezési tervet a szerkezeti és szabályozási tervekkkel. A HÉSZ a Településszerkezeti Terv terület-felhasználási egységeit külterületen és belterületen egyedi sajátosságuknak megfelelő övezetekre és építési övezetekre bontja, a telekalakításra és építésre vonatkozó szabályozók előírásával. Meghatározza az épületek, építmények, járművek elhelyezésének kialakításának rendjét, a helyi védelem, területi védelem, környezetvédelem, természet, tájvédelem, művi értékvédelem, település-karaktervédelem általános szabályait, előírja az infrastruktúra elhelyezésének szabályait. Jelenleg a szabályozás és a fejlesztési dokumentumok összhangban vannak, de szükséges a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv módosítása 2018. év végéig, részben a törvényi és jogszabályi változások miatt, részben az ITS döntéseinek befogadása céljából.

ITS Konzorcium


3.2

124

Problématérkép / Értéktérkép

23. táblázat: Problématérkép és értéktérkép Kemecsén Érték

Probléma / Fejlesztési szükséglet Északi városrész

1.

Megújuló Városközpont

1.

2. 3. 4. 5. 6. 7.

2. 3. 4. 5. 6. 7.

Niczky kastély rossz állapota, kihasználatlansága

8. 9.

Új bölcsőde Mozi épülete Niczky kastély Isi-tó rekreációs terület Sportpálya Haas-tanya és Körmendi tanya mint turisztikai és gazdaságfejlesztési célterület Jó vasúti közlekedés, pályaudvar Sássa szabadidő park

Járási központi funkciók városközponti elhelyezése nem megoldott, városközpont és MÁV állomás összeköttetésének hiánya, gyalogos aluljáró hiánya A városrészben 4 szegregátum is található Római katolikus templom környezetének leromlott állapota Új óvoda hiánya Régi Mozi leromlott állapota Közösségi funkcióknak helyszín (sportpálya további fejlesztése szükséges)

10.

Római katolikus templom

8. 9. 10.

11.

Református templom

11.

12.

Répásy kegyeleti park és múzeum

12.

13.

Két városközponti decentrum

14.

Egészségügyi Központ

13. 14.

Régi városháza hasznosítatlan Egészségház, rendelő környezetének rendezése, P+R parkolók építése szükséges Sportolási lehetőségek hiánya (Konditerem, tanuszoda, futópálya, műfüves labdarúgópálya fejlesztése szükséges) Rekreációs terület állapota (Isi-tó környezetének fejlesztése, Sássa szabadidőpark kialakítása szükséges) Móricz Zsigmond utca bővítése; Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó sétálóutca kialakítás Parkok, zöldfelületek fejlesztendők: zöld folyosó kialakítása a főtértől a Ságvári utcáig Vasúti és közúti felüljáró hiánya, a déli városrész elérhetősége nehézkes. Az új városközpont – MÁV állomás – leendő P+R parkoló és inkubátorház összekötő út gyalogos vasúti aluljáróval összekötése szükséges

ITS Konzorcium


Érték 15. 16.

Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központ Mentőállomás

125

Probléma / Fejlesztési szükséglet 15. 16. 17. 18.

Szennyvízhálózat nem teljes Szennyvíztisztító telep kapacitásai nem elegendőek Utak, járdák állapota több utcában nem biztonságos Kerékpáros közlekedés több úton nem biztonságos Déli városrész

17. 18.

Délnyugati, ipari parkká fejleszthető ipari terület Fejleszthető volt GEV terület és további délkeleti ipari terület

19.

A városrész kétharmada szegregátum

20.

22.

Funkciók hiánya, a városközpont nehéz elérhetősége - Déli városrész észak-déli tengely, Szondi utca bővítés a déli feltáró úttól a vasútállomásig GEV terület előkészítetlensége: GEV terület rekultiváció szükséges és iparterület előkészítés Dél-Nyugati iparterület alapinfrastruktúrája nem megfelelő

23.

Hátrányos helyzetű, szegregátumban élő lakosság magas aránya

24.

P+R parkoló hiánya a vasútállomásnál

25.

Szennyvízhálózat nem teljes

26.

Utak, járdák állapota több utcában nem biztonságos

27.

Kerékpáros közlekedés több úton nem biztonságos

21.

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 29. térkép: Értéktérkép Kemecse városában

openstreetmap.org

30. térkép: Problématérkép Kemecse Városában

openstreetmap.org

ITS Konzorcium

126

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Forrás: saját szerkesztés

3.3

127

Eltérő jellemzőkkel rendelkező városrészek

3.3.1 A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása

Kemecse Város Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2011. (III.15.) KT. sz. rendeletével elfogadott és jelenleg is érvényes területrendezési tervvel, valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégiával teljes összhangban a települést két részre célszerő osztani: északi városrészre, ami a történelmi Kemecse magjának mai formában meglévő része, mely jellemzően a korabeli lápos terület dombhátainak beépítésével alakult ki; déli városrészre, ami alapvetően új, a hagyományos domborzatot már nem követő városszövettel rendelkezik. A két városrészre bontás nem csak a vasút által északi és déli részre kettészelt város tényét rögzíti, hanem Kemecse város településrendezési és szabályozási tervében rögzített közép és hosszútávon tervezett funkciók, ill. a történelmi városrész / leendő városközpont, egyéb lakó és ipari területi funkciók figyelembe vételével történt. A két városrész a domborzati, városszerkezeti, városképi eltéréseken túlmenően funkciójukban is alapvetően különböznek. Az északi és déli városrész egyaránt vegyes funkciójú területtel rendelkezik, és a funkciók integrálását követően is összességében hiányos funkciójú kisváros jelenik meg.

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 31. térkép: Kemecse városrészei

128

Forrás: IVS

Az egyes városrészekben tervezett beavatkozások egymást erősítő hatásúak, újabb szegregátumok létrejöttét az egyes akcióterületekre tervezett, az adottságokhoz igazított projektek végrehajtása esetén a városrészi kijelölés nem okozza.

ITS Konzorcium


129

Északi városrész

Az északi városrész a 100-as sz. vasúti fővonaltól északra található terület, - a város történelmi része-, gazdasági és igazgatási központja. A városrész a következő utcákkal határolható körbe: Szent István utca – Sport utca – Vasút utca – Hevesi utca – Dimitrov utca – Partizán utca – Vasmegyeri utca –Ady E. utca – Mikszáth utca – Petőfi utca – Zrínyi utca – Dankó utca – Ságvári utca – Rózsa utca Az ily módon lehatárolt akcióterület nagysága kb. 243 ha, amely Kemecse teljes területének kb. 60%-a, a lakónépességének száma 3720 fő, amely Kemecse teljes lakosságának 61%-a. Az északi városrészt (40. térkép zöld jelölése) délről a Budapest-Nyíregyháza-Záhony vasúti fővonal, keletről a VII. sz. vízfolyás, Gyula sássa és a Zsadányi vésztározó, északról a Lónyai főcsatorna határolja. 32. térkép: Az északi városrész

Forrás: IVS

A természetes és mesterséges korlátok meghatározzák, hogy a városrész fejlődésének ésszerű kitörési iránya nyugat-délnyugati irány. E fejlődési főirány a város jövőképe szempontjából kiemelt fontosságú lehet, de a területen jelenleg meglévő ipartelepi funkció csak gazdaságfejlesztési területhasznosítást tesz lehetővé. Az északi városrész térbeli és funkcionális tengelye a Móricz Zsigmond utca, mely a vasúttól a református templom, Béke tér magaslati pontig tart. Itt található a volt, jelenleg elhanyagolt állapotban, kihasználatlanul álló Niczky kastély.

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Az északi városrészben található funkciók:

130

Kereskedelem és kapcsolódó szolgáltatások Közigazgatás, Kultúra, vallás, Oktatás és egyéb képzés, Szabadidő, sport, Lakóterület, Egészségügyi ellátás, Kistérségi közlekedési csomópont E funkciókkal az északi városrész saját lakosságán túlmenően elsősorban az északnyugatra elhelyezkedő szomszédos települések, mint vonzáskörzet ellátását is szolgálja. Műemlékek, műemlék jellegő épületek a városrészben: Niczky kastély Az északi városrész társadalmi mutatói: 24. táblázat: Az északi városrész társadalmi mutatói 1. Északi városrész

Mutató megnevezése Lakónépesség száma

3624

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

15,9


64,3

Lakónépességen belül 60-X évesek aránya

19,8

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

28,4

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában

11,9

Lakásállomány (db)

1256

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

13,9

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

48,7

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

20,6

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

48,2

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

41,5

Állandó népesség száma Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

ITS Konzorcium

45,3


131

1. Északi városrész

Mutató megnevezése A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül

56,1

Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)

23,1

Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya)

13,5

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

11,4

Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

6,6

Forrás: KSH

Az északi városrész erősségei és gyengeségei: Az északi városrész erősségei: Elérhetőség Funkcionális központ – gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató funkció nagy része itt található Infrastruktúra, közműellátás szempontjából jelenleg is kifogástalan adottságokkal rendelkezik Az északi városrész gyengeségei: Fejlesztési területek tulajdonosi szerkezete Kivett, jelenleg is ipar és lakóterületként nyilvántartott területek aránya Mesterséges és természetese határok 4 KSH által lehatárolt szegregátum jelenléte 3.3.1.2

Déli városrész

A déli városrész (41. térkép kék jelölése) magját a 20. sz. első feléből származó Cseretelep nevő településrész alkotja. A déli városrészt délről az V. vífolyás (a 0129 sz. csatorna), keletről szintén a 0129-es csatorna, ill. a 0124 közút, északról a Budapest-Nyíregyháza-Záhony vasúti fővonal határolja.

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 33. térkép: A déli városrész

132

Forrás: IVS

A jelenlegi déli városrész területi főtengelye a Szondi utca, mely az északi városrész Móricz Zsigmond utca folytatása, de a vasút, ill. annak üzemi területe a két utca közvetlen kapcsolatát megszakítja. A városrész keleti oldalán elsősorban ipari területek, a Szabolcsi Halászati Kft. telephelye, volt ládagyár és a vasút déli oldalán lévő leendő iparterület, valamint az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő kemecsei tábornokának, Répásy Mihálynak a sírja, kegyeleti park és zsidó temető található. A déli városrész szolgáltatás és ellátás terén az északi városrésznek alárendelt, jelenleg közlekedés szempontjából zsák jellegő terület. A déli városrészben található funkciók: Lakóterület, Zárt kert Ipartelep (pl. Szabolcsi Halászati Szövetkezet, ládagyártó üzem) Kereskedelem és kapcsolódó szolgáltatások (pl. a Sport utca vasút kereszteződés déli oldala környezetében építőanyag kereskedelem, szórakozó hely ) Turizmus (pl. 5 szobás vendégház a Kállai főfolyás partján) Szabadidő, sport,

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A déli városrész társadalmi mutatói

133

25. táblázat: A déli városrész társadalmi mutatói 2. Déli városrész

Mutató megnevezése Lakónépesség száma

1177


23,8


63,2

Lakónépességen belül 60-X évesek aránya

13,0

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

39,8

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában

3,4

Lakásállomány (db)

347

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

18,2

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

54,3

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

26,1

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

43,2

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

42,0

Állandó népesség száma Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

66,8

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül

63,3

Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)

20,6

Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya)

11,1

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

18,3

Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül Forrás: KSH

8,0

A déli városrész erősségei: 86 ha fejlesztési terület 80%-ban önkormányzati tulajdonban van a városrész nyugati oldalán Gazdasági és lakó funkciókhoz rendelkezésre álló megfelelő infrastrukturális feltételek Közmőcsatlakozások: víz, szennyvíz, villany, gáz Tradíciók - a szabadságharc kiemelkedő kemecsei tábornokának, Répásy Mihálynak sírja és emlékkertje A fejlesztési terület déli részén a volt szeméttelep rekultivációja megtörtént

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 134 A déli városrész gyengeségei: A Sport utcán lévő fénysorompóval védett út-vasút kereszteződés az egyetlen kapcsolódási pont az északi városrésszel és a környezettel A város 1-es és 6-os szegregátuma itt található, összesen 304 fő lakossal Nincs szolgáltatás, ellátás A meglévő iparterület elérhetősége korlátozott A nyugati részen található fejlesztési területek nem elérhetőek, infrastruktúra ellátásuk hiányzik A fejlesztési terület egy része osztatlan közös tulajdonban van Rossz kapcsolat az északi városrész funkcióihoz 3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése

Jelen fejezetben a területi szegregációs folyamatok kerülnek bemutatásra. A város egész területére vonatkozó ágazati szegregációs mechanizmusok az ITS Anti-szegregációs terv fejezetében kerülnek elemzésre. Az értékelő rész a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által kiadott Városfejlesztési kézikönyv (2. kiadás, Bp. 2009. január 28.) és a Belügyminisztérium Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014 – 2020 elkészítéséhez (Munkaanyag, Bp. 2014. december 11.) útmutatása alapján készült. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 10. melléklete meghatározza a település szegregált és szegregációval veszélyeztetett területeinek lehatárolásához és térképi ábrázolásához szükséges adatokat. A területek lehatárolása a szegregációs mutató alapján történik, ez pedig a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül. A mutató úgy kerül kiszámításra, hogy a település területén belül olyan területileg egybefüggő tömbök kerülnek kiválasztásra, amelyekre együttesen jellemző, hogy a szegregációs mutató határértékének megfelelnek. A tömb népszámlálási célra létrehozott, általában közterületek és/vagy természetes és mesterséges tereptárgyak (pl. vasútvonal, vízfolyás partja stb.), valamint rácshálós térinformatikai megoldás eredményeképpen kialakított, településen belüli kisterületi egység. A szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek a Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi népszámlálási adatai alapján kerültek meghatározásra. Azon tömböket tekintjük veszélyeztetett területeknek, illetve szegregátumoknak, ahol a szegregációs mutató aránya meghaladja a 30, illetve a 35 százalékot. Meghatározásra került a kormányrendeletben továbbá az is, hogy a 200 főnél népesebb települések esetében szegregátumnak, illetve szegregációval veszélyeztetett területnek azok az egybefüggő területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A 2011. évi népszámlálási adatok az önkormányzat birtokában lévő adatbázisokból nyert adatok alapján kerültek aktualizálásra.

ITS Konzorcium


Helyzetértékelés az alacsony státuszú lakosság koncentrációjáról a város egészének tekintetében

135 területi

Kemecse város integrált városfejlesztési stratégiájának vonatkozó elemzése is kimutatta, hogy melyek a város rosszabb státuszú területei, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzői is kedvezőtlenebbek. (ld. Integrált városfejlesztési stratégia helyzetelemzését elősegítő adatok). Az IVS azonban a 2001-es népszámlálási adatok alapján mutatta be a szegregátumokat, azóta már rendelkezésre állnak 2011-es adatok is. Jelen fejezet alapvetően ezekre az adatokra támaszkodik és a célja, hogy a rosszabb státuszú területeken belül meghatározza azokat a kisebb területegységeket, ahol a szegregáció már előrehaladott, illetve azokat, melyeket a szegregáció elmélyülése veszélyeztet. A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a településen élő alacsony státuszú lakosság száma 1012 fő. Az aktív korú lakosságon belüli arányuk 25 %, ami rendkívül magasnak mondható. A lakónépesség arányánál magasabb százalékponttal él ezen lakosság a külterületeken. A KSH által lehatárolt hat szegregátum az alábbi városrészeken található: 1. sz. szegregátum: Déli városrész, (Toldi utca - Szondy utca - Névtelen utca) 2. sz. szegregátum: Északi városrész (Ságvári E. utca Rózsa F. utcától, majd Ságvári E. utca mindkét oldala) 3. sz. szegregátum: Északi városrész (Mikszáth K. utca - Petőfi utca mindkét oldala Névtelen utca) 4. sz. szegregátum: Északi városrész (Ady E. utca délkeleti oldala) 5. sz. szegregátum: Északi városrész (Mikszáth K. utca mindkét oldala a Zrínyi utcától az Ady E. utcáig - Mikszáth K. utca - Rákóczi utca - Rózsa F. utca - Zrínyi utca, Dankó utca, Szegfű utca mindkét oldala) 6. sz. szegregátum: Déli városrész (Sport utca - Deák F. utca - Szondy utca - Honfoglalás utca - Deák F. utca - Dózsa Gy. utca - vasútvonal) Mind a hat szegregátum 35 % feletti szegregációs mutatóval rendelkezik, az alábbiak szerint: 26. táblázat: Szegregációs mutatók a szegregátumokban 1. 2. 3. 4. 5. 6. szegregátum szegregátum szegregátum szegregátum szegregátum szegregátum Szegregációs mutató Forrás: KSH

46,0

51,4

43,0

47,4

61,2

37,8

A város területén 1.120 fő él szegregátumban, mely a népesség 24 %-a. A szegregációs index mértéke az egész városban 21,7 %, míg a szegregátumokban ez 38 és 61 % között mozog. Az aktív korúak körében a foglalkoztatottak aránya 9-28 százalékponttal marad el a szegregátumokban a városi arányhoz (47 %) képest. Ugyanezen korosztályban a legfeljebb 8 osztállyal rendelkezők aránya 20-37 százalékponttal magasabb a szegregátumokban a városi arányhoz (31 %) képest. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya szignifikánsabban alacsonyabb a szegregátumokban (fele és ötöde között) a város egészére vonatkozóan. E mutató tekintetében az 5. szegregátum a legrosszabb helyzetű, ahol a felsőfokú végzettségű emberek aránya csupán 1,2 %. A legkedvezőtlenebb iskolázottsági és foglakoztatási mutatókkal szintén az 5. számú szegregátum rendelkezik.

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 136 A lakásállomány tekintetében is kedvezőtlen mutatókkal rendelkeznek a szegregátumok. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a szegregátumokban mintegy két-háromszorosa a városi átlagnak (15,3 %). Az egyszobás lakások aránya mindenhol meghaladja a városi átlagot (6,9 %), a legrosszabb a helyzet ebből a szempontból is az 5. sz. szegregátumban (19,8 %). 34. térkép: Kemecse szegregátumokat bemutató térképe (összes 35 % feletti)

Forrás: 2011. évi népszámlálás, KSH.

A 2001. és 2011. évi népszámlálási adatok szerint is szegregátumnak minősített területek mindegyikében magas a romák aránya. 3.3.2.2

A szegregátumok helyzetértékelése

1. számú szegregátum

A KSH a Toldi utca - Szondy utca - Névtelen utca által határolt területet szegregátumként határolta le. A szegregációs mutató értéke 46 %. A területen élők száma 155 fő. A 0-14 éves népesség aránya 22,7 százalékponttal meghaladja a város egészére vonatkozó arányszámot. A 60 év felettiek aránya 3,2 %, ami a városi átlag hatoda. Az aktív korúak 63 % nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel (Kemecse egészében ez 50 %). A háztartások 40,5 százalékában egyetlen foglalkoztatott sincs.

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 35. térkép: Az 1. számú szegregátum térképe

137


A területen található lakások száma 38 db, melynek harmada komfort nélküli vagy félkomfortos. A laksűrűség 4 fő/lakás. 2. számú szegregátum

A KSH a Ságvári E. utca Rózsa F. utcától, majd Ságvári E. utca mindkét oldala közötti tömböt szegregátumnak minősítette. A területen élők száma jelenleg 124 fő. A szegregációs mutató értéke 51,4 %. A 0-14 évesek aránya 35 %, ami a városi átlag kétszerese. A 60 év felettiek aránya 5,6 %, ami a városi szám egynegyede. Felsőfokú végzettséggel az itt lakók 2,6 %-a rendelkezik. Az aktív korúak 70 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 61%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. 36. térkép: A 2. számú szegregátum térképe

Forrás: 2011. évi népszámlálás, KSH. A területen található lakások száma 30 db, ennek kb. harmada komfort nélküli vagy félkomfortos, a lakott lakások 10 %-a egyszobás. Az épületek többsége régi parasztház, illetve a Kádár rendszerben épült kockaház. A laksűrűség 4 fő/lakás.

ITS Konzorcium


138

3. számú szegregátum

A KSH a Mikszáth K. utca - Petőfi utca mindkét oldala - Névtelen utcák által határolt tömböt szegregátumként határolta le. A szegregációs mutató 43 %. A terület lakónépessége 279 fő. A 014 évesek aránya 22 %, ami csak kicsivel magasabb a városi aránynál. A 60 év felettiek aránya alacsony, mintegy 15 %, de ezzel a számmal csak 4 százalékponttal marad el a városi aránytól.. Az aktív korúak 67 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 46 %ban egyetlen foglalkoztatott sincs. 37. térkép: A 3. számú szegregátum térképe


A területen található lakások száma 96 db, ennek harmada komfort nélküli vagy félkomfortos. Egyszobás lakások száma 14 db. A laksűrűség 2,9 fő/lakás. 4. számú szegregátum

A KSH az Ady E. utca délkeleti oldalán lévő területet szegregátumként határolta le. A szegregációs mutató értéke 47,4 %. A területen élők száma 70 fő, ezzel ez a szegregátum a 6 közül a legkisebb lélekszámú (területileg a második). A 0-14 éves népesség aránya 34,3 százalék, ami a városi átlag duplája. A 60 év felettiek aránya 11,4 %, ami a városi átlag alig több mint fele. Az aktív korúak 66 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 63,6 százalékában egyetlen foglalkoztatott sincs. 38. térkép: A 4. számú szegregátum térképe


ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 139 A területen található lakások száma 21 db, ennek mintegy ötöde komfort nélküli vagy félkomfortos. Egyszobás lakások száma 7 db. A laksűrűség 3,3 fő/lakás. 5. számú szegregátum

A KSH a Mikszáth K. utca mindkét oldala a Zrínyi utcától az Ady E. utcáig - Mikszáth K. utca Rákóczi utca - Rózsa F. utca - Zrínyi utca, Dankó utca, Szegfű utca mindkét oldalán lévő területet szegregátumként határolta le. A szegregációs mutató értéke 61,2 %. Ez a szegregátum mind a szegregációs mutató mértékében, mind a foglalkoztatási és lekhatási adatok tekintetében a legelmaradottabb, továbbá területileg és a lakónépesség számát is tekintve egyben a legnagyobb. A területen élők száma 343 fő, ezzel ez a szegregátum a 6 közül a legnagyobb lélekszámú. A 014 éves népesség aránya 34 százalék, ami a városi átlag duplája. A 60 év felettiek aránya 8 %, ami a városi átlag alig fele. Az aktív korúak 80 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások több mint 70 százalékában egyetlen foglalkoztatott sincs. 39. térkép: Az 5. számú szegregátum térképe


A területen található lakások száma 83 db, ennek mintegy harmada komfort nélküli vagy félkomfortos. Egyszobás lakások száma 17 db. A laksűrűség 4,2 fő/lakás. 6. számú szegregátum

A KSH a Sport utca - Deák F. utca - Szondy utca - Honfoglalás utca - Deák F. utca - Dózsa Gy. utca - vasútvonal között lévő területet szegregátumként határolta le. A szegregációs mutató értéke 38 %. A területen élők száma 149 fő. A 0-14 éves népesség aránya 27 százalék, ami csak kevéssel van a városi átlag felett. A 60 év felettiek aránya 13 %, ami a városi átlag kétharmada. Az aktív korúak 58 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 52 százalékában egyetlen foglalkoztatott sincs.

ITS Konzorcium

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 40. térkép: A 6. számú szegregátum térképe

140


A területen található lakások száma 48 db, ennek több mint egyötöde komfort nélküli vagy félkomfortos. Egyszobás lakások száma 5 db. A laksűrűség 3,1 fő/lakás. 3.3.3 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek

A város déli részén két db szegregátum (1. és 6. szegregátum) közé ékelődik egy szegregációval veszélyeztetett terület, így lényegében a déli városrész nyugati oldala (szinte a déli városrész fele) szegregátumnak tekinthető. Az északi városrészben tovább két kisebb, szegregációval veszélyeztetett terület található, illetve két, a szegregátumok kritériumának eleget tevő, de 50 fő alatti lakosságszámú szegregált terület azonosítható. Általában Kemecse úthálózata és közműveinek kiépítettsége kielégítő, éppen ezeken a területeken találhatók hiányosságok a szennyvízhálózatban és az úthálózat minőségében egyaránt. Továbbá, figyelembe véve az elmúlt 10 év tendenciáit Kemecsén, fennáll a veszélye annak, hogy a jelenleg még veszélyeztetett területként megjelenített összesen öt terület (a szegregátumokat bemutató térképen a veszélyeztetett területek világoszöld színnel jelölve, két szegregációs kritériumoknak megfelelő, de 50 fő lakónépességet el nem érő terület sötétzölddel, de szám nélkül jelölve) tovább szegregálódhat. Ezért az ITS-ben szereplő antiszegregációs terv intézkedései ezekre a területekre is kell, hogy koncentráljanak.

ITS Konzorcium


141

Mellékletek 1. melléklet: Kemecse Város korábban elnyert támogatásai Projekt címe Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése Intelligens Iskola létrehozása Kemecsén Közösségi terek fejlesztése Sportöltöző felújítása, bővítése Járdák kialakítása, felújítása A Béke téri Óvoda épületének fűtés rekontrukciója

A 2009. június 7-ei jégkár okozta helyreállítási munkák és védekezési költségek támogatási igénye Játszótér kialakítása Kemecse Városban Kompetencia alapú oktatás megteremtése Nappali ellátást biztosító intézmény kialakítása Kemecse városban Kemecse középületeinek és közterületeinek megújítása az értékmegőrzés és a hagyománytisztelet jegyében Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra fejlesztése (Nagyhalász Város gesztorságával) Városnap Kemecse 2010 Idősek kialaktíása

klubjának

Támogatási összeg (eFt)

Teljes költségvetés (eFt)

LEKI

14810

16515

2008

TIOP-1.1.1

18225

18225

2009-2010

ÉAOP-20075.1.1/E

50000

55500

2009

LEKI 2008

19999

22221

2009

HÖF-TEKI

19953

22170

2009

Óvodák, általános iskolák infrastrukturális fejlesztése Miniszteri rendelet

10000

10527

2009

Vis maior 2009

81138

85000

2010

CÉDE-2009

15383

17123

2009

TÁMOP-3.1.408/1

25000

25000

2010

LEKI-2009

70761

74485

2011

ÉAOP-5.1.1/E-092009-0017

41819

57670

2011

TIOP-1.2.3/09-1

7546

7546

2011

LEADER 2009

2277

2277

2010

LEADER 2009

3100

3100

2011

Pályázat azonosítószáma

ITS Konzorcium

Megvalósítás ideje

Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Projekt címe Sportöltöző II. ütem építése, klub helyiség kialakítása Védekezési költségek támogatás igénye Helyreállítási költségek támogatás igénye Kemecse város szennyvíztisztító telepének kapacitásbővítése Sport épületszárny részleges felújítása és rekonstrukciója KÖZÖSEN A TISZTA VÍZÉRT BESZTERECKEMECSE-TISZARÁDVASMEGYER" IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ PROGRAM Belterületi vízvédelmi fejlesztés Kemecse városban Bölcsődei férőhelybővítés Kemecse Városban Családsegítő felújítása

épületének

Egészségügyi alapellátás fejlesztése Kemecse városban 154368. Vis maior pályázat - 2013. március 14.-i események LEADER - Városnap 2013

142

Támogatási összeg (eFt)

Teljes költségvetés (eFt)

LEADER 2009

30280

30280

2012

Vis maior 2010

1106

1330

2010

Vis maior 2010

2747

3627

2010

KEOP-1.2.0/B-102010-0055

242343

285110

2011-2015

Önkormányzati fejlesztések pályázat 2011 (7/2011 BM)

19708

24636

2011

KEOP-1.3.0/0911-2011-0050

184519

210081

2012-2014

ÉAOP-5.1.2/D211-2011-0057

286551

318390

2014

ÉAOP-4.1.3/B-112012-0002

150000

225000

2014

Önkormányzati fejlesztések pályázat 2012 (4/2012 BM)

22929

28661

2013

ÉAOP-4.1.2/A-122013-0045

52269

52269

2014

vis maior 2013

5611

6235

2013

Pályázat azonosítószáma

Megvalósítás ideje

LEADER 2013

4000

4000

2014

LEADER - Kerékpártárolók kilakítása Kemecsén

LEADER 2013

2875

2875

2014

Új városközpont létrehozása Kemecsén

ÉAOP-5.1.1/I-132013-0001

300000

300000

folyamatban (2015)

Általános iskola konyhájának felújítása

4/2014 BM rend

28800

36000

folyamatban (2015)

Térfigyelő kamerák elhelyezése Kemecsén

28/2014 BM rend

5600

5600

folyamatban (2015)

130000

180000

Járási kialakítása

tanuszoda

ITS Konzorcium

folyamatban (2015)


ITS Konzorcium

143

KEMECSE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Recommend Documents