KEMECSE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ITS Konzorcium

KEMECSE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

KEMECSE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2015. augusztus Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

Készítette: ITS Konzorcium TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft (konzorcium tagja)

Készítette: ITS Konzorcium TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft (konzorcium tagja)

Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

3

STRATÉGIA

KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető

Róka László

Megyei koordinátor

Kézy Béla

Felelős tervező

Ivánka-Tóth Dávid

Felelős tervező helyettes

Janza Frigyes

Településtervező

Bak Gabriella (TT 15-0381)

Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő

Krajnyák Nóra (TK 01-5241)

Településtervezési szakági szakértő

Pogonyi Ádám (01-14454), Ajtay Szilárd, Siposs Árpád (01-9429),

közlekedési

Energiaközmű tervező

Dima András (01-2130)

Társadalompolitikai szakértő

Deme Dóra

Gazdaságfejlesztési szakértő

Vásárhelyi Réka

Antiszegregációs szakértő

Adorján Emese

Partnerségi szakértő

Ivánka-Tóth Dávid

Környezetvédelmi szakértő

Ádány Mihály

Műemlékvédelmi szakértő

Nagy Tibor (É 15-0085)

TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Kemecse Város Önkormányzata Ignéczi Attila városi koordinátor

ITS Konzorcium


4

STRATÉGIA

Tartalomjegyzék 1

BEVEZETÉS ........................................................................................................................................ 8

2

HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA ....................................................................................... 11 2.1 2.2

3

A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA .................................................................. 11 A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA .......................................................... 18

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ....................................................................... 25 3.1 JÖVŐKÉP .................................................................................................................................... 25 3.1.1 A társadalom és szolgáltatások jövője ................................................................................. 26 3.1.2 A gazdaság jövőképe ........................................................................................................... 26 3.1.3 A táji, természeti és épített környezet jövője ........................................................................ 26 3.1.4 A térségi szerepkör erősödése ............................................................................................. 27 3.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ..................................................................... 27 3.2.1 Átfogó célok .......................................................................................................................... 27 3.2.2 Városi szintű középtávú tematikus célok .............................................................................. 28 3.2.3 Területi célok ........................................................................................................................ 31 3.3 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA .................................. 31

4

A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK................................................................... 34 4.1 4.2 4.2.1 4.2.2 4.2.3 4.2.4 4.2.5 4.3 4.3.1 4.3.2 4.3.3 4.4 4.5 4.6

5

AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA ...................................... 34 AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA ...... 37 Városközpont Akcióterület (VK AT) ...................................................................................... 37 Szociális Akcióterület 1 (SZOC AT 1) .................................................................................. 40 Szociális Akcióterület 2 (SZOC AT 2) .................................................................................. 42 Gazdaságfejlesztési (ipari park) Akcióterület (GF AT) ......................................................... 43 Rekreációs és közösségi Akcióterület (RK AT) .................................................................... 44 A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK .................................................. 46 Kulcsprojektek ...................................................................................................................... 46 Hálózatos projektek .............................................................................................................. 47 Egyéb projektek .................................................................................................................... 49 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ ............................................ 51 A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE ....................................................................................................... 57 A FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ...................................................... 64

ANTISZEGREGÁCIÓS PROGRAM ................................................................................................... 75 5.1

A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA ............................................................................................................................................. 75 5.1.1 A szegregátumok összehasonlító elemzése ........................................................................ 76 5.1.2 A szegregátumok területenkénti helyzetelemzése ............................................................... 79 5.2 AZ ELMÚLT ÉVEKBEN MEGVALÓSÍTOTT, A SZEGREGÁTUMOKAT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK .................. 81 5.2.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó programok, stratégiák .................. 81 5.2.2 Az elmúlt években a szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó beavatkozások 82 5.3 ANTISZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV ........................................................................................ 83 5.3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések ................................ 83 5.3.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések ............. 87 5.3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések ....................................................................................................................................... 87 6

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................... 92 6.1 KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK ............................................................................................................. 92 6.1.1 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz ...................... 94 6.1.2 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat ............................... 98 6.2 BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK............................................................................................................ 114

ITS Konzorcium


5

STRATÉGIA

6.2.1 6.2.2 6.2.3 6.2.4

A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata ................................. 114 A célok logikai összefüggései ............................................................................................ 117 A stratégia megvalósíthatósága ......................................................................................... 119 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása . 121

7

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ........................................ 123

8

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ........................................................... 127 8.1

A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK ..................................................................................................................................... 127 8.1.1 Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet ...................................................... 127 8.1.2 Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás ...................................................................... 127 8.1.3 Lakásellátás, lakásgazdálkodás ......................................................................................... 128 8.1.4 Adópolitika .......................................................................................................................... 129 8.1.5 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése ........................................................................................................................................... 129 8.1.6 Foglalkoztatáspolitikai eszközök ........................................................................................ 130 8.1.7 Antiszegregáció, felzárkóztató programok ......................................................................... 130 8.2 AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI ....................................................................... 131 8.3 A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK ....................... 132 8.4 A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN ................................. 133 8.5 MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA ......................................................................................... 135 8.5.1 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása ........................... 135 8.5.2 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása ....... 137 MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................... 158 1.

A PARTNERSÉGI FOLYAMAT SORÁN MEGVALÓSULT EGYEZTETÉSEK .................................................... 158

ITS Konzorcium


6

STRATÉGIA

Táblázatjegyzék 1. táblázat: SWOT analízis ........................................................................................................... 12 2. táblázat: Társadalmi mutatók az északi városrészben ............................................................. 21 3. táblázat: Társadalmi mutatók a déli városrészben ................................................................... 23 4. táblázat: Városrészek funkciói.................................................................................................. 24 5. táblázat Kemecse városfejlesztési célrendszere ...................................................................... 32 6. táblázat: A tematikus és a területi célok közötti összefüggések ............................................... 33 7. táblázat: A középtávú városi célok és a projekttípusok kapcsolata .......................................... 52 8. táblázat: A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése 2015-2023 ........................................... 58 9. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye TOP forráskerete terhére tervezett forrásallokáció 64 10. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve ..................................................... 67 11. táblázat: A szegregátumok lakosságának társadalmi, szociális jellemzői a 2011. évi népszámlálás alapján (%) ............................................................................................................ 77 12. táblázat: Lakhatási mutatók Kemecse szegregátumaiban (2011) .......................................... 78 13. táblázat: Az anti-szegregációs terv horizontális céljai és alcéljai ........................................... 88 14. táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései ................................. 90 15. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az EU tematikus célkitűzéseihez .............. 92 16. táblázat: Kapcsolódás az OTFK célkitűzéseihez.................................................................... 95 17. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a megyei operatív program prioritásaihoz 97 18. táblázat: A rendezési terv módosítását igénylő konkrét beavatkozások, tevékenységek ...... 99 19. táblázat Az ITS és a településfejlesztési koncepció összhangja .......................................... 100 20. táblázat: A gazdasági program és az ITS összhangja ......................................................... 102 21. táblázat Az ITS kapcsolódása a Környezetvédelmi Programhoz ......................................... 108 22. táblázat: Illeszkedés s Sportkoncepcióhoz........................................................................... 108 23. táblázat: A célok és a helyzetértékelésben beazonosított problémák, adottságok kapcsolata ................................................................................................................................................... 115 24. táblázat: A célok logikai összefüggései ................................................................................ 117 25. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai ............................................. 124 26. táblázat A városfejlesztés szervezeti rendszere .................................................................. 132 27. táblázat Munkamegosztás Kemecse és a vonzáskörzetébe tartozó települések között ...... 133 28. táblázat: A stratégia célrendszerének indikátorai ................................................................. 138 29. táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output és eredmény indikátorai (TOP indikátorrendszer alapján) .......................................................................................................... 140 30. táblázat: Az ITS keretében tervezett kulcsprojektek, egyéb és hálózatos projektek indikátorai (TOP indikátorrendszer alapján) ................................................................................................ 149

Ábrajegyzék 1. ábra: Az ITS összefüggései ................................................................................................... 113 2. ábra: A kockázatok besorolása a kockázat mértéke szerint................................................... 126 3. ábra: A monitoringon alapuló visszacsatolás ......................................................................... 136

Térképjegyzék 1. térkép: Kemecse városrészei ................................................................................................... 19 2. térkép: Kemecse északi városrésze......................................................................................... 20 ITS Konzorcium


7

STRATÉGIA

3. térkép: Kemecse déli városrésze ............................................................................................. 22 4. térkép: Az akcióterületek bemutatása ...................................................................................... 36 5. térkép: A Városközpont Akcióterület beavatkozásai ................................................................ 40 6. térkép: A Szociális Akcióterület 1 beavatkozásai ..................................................................... 42 7. térkép: A Szociális Akcióterület 2 beavatkozásai ..................................................................... 43 8. térkép: A Gazdaságfejlesztési Akcióterület beavatkozásai ...................................................... 44 9. térkép: A Rekreációs és közösségi Akcióterület beavatkozásai............................................... 45 10. térkép: Kemecse kulcsprojektjei ............................................................................................. 47 11. térkép: Hálózatos projektek Kemecsén .................................................................................. 49 12. térkép: Egyéb projektek Kemecsén........................................................................................ 50 13. térkép: Kemecse vonzáskörzetében megvalósuló hálózatos és egyéb beavatkozások ........ 51 14. térkép: Kemecse szegregátumai a 2011. évi népszámlálási adatok alapján ......................... 76 15. térkép: Az 1. számú szegregátum térképe ............................................................................. 79 16. térkép: A 2. számú szegregátum térképe............................................................................... 80 17. térkép: A 3. számú szegregátum térképe............................................................................... 80 18. térkép: A 4. számú szegregátum térképe............................................................................... 80 19. térkép: Az 5. számú szegregátum térképe ............................................................................. 81 20. térkép: A 6. számú szegregátum térképe............................................................................... 81

ITS Konzorcium


8

STRATÉGIA

1 Bevezetés Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban ITS) a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg az önkormányzat által jóváhagyott jövőkép és hosszú távú (15-20 év) átfogó célok alapján. Az ITS célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Előzmények

Kemecse Városa 2011-ben dolgozta ki, majd 2013-ban felülvizsgálta első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amely tulajdonképpen jelen dokumentum előzményének tekinthető.

Stratégia felülvizsgálat indokai

A Stratégia legutóbbi felülvizsgálata óta eltelt 1,5 évben néhány külső és belső tényező együttes változása indokolttá teszik annak felülvizsgálatát. Belső tényezők változásai: a korábbi IVS-ben foglalt fejlesztései elképzelések megvalósításának tapasztalatai, fejlesztések eredményei Külső tényezők változásai: A hazai szakpolitikai és jogszabályi környezetben bekövetkezett változások, illetve a 20142020-as időszakra vonatkozó országos és megyei fejlesztéspolitikai elképzelések megfogalmazása. Különös tekintettel: az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet megalkotására, melynek értelmében a Stratégia tartalmi követelmény rendszere jogszabályban rögzítésre került, a korábbiakhoz képest bővült, változott. Az országos fejlesztési és rendezési dokumentumok, mint tervezési kereteket meghatározó dokumentumok elfogadására, azokban történt változásokra (így az Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 1/2014 (I.3) OGy. határozattal történő elfogadására; valamint az Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2014. február 1-től hatályos módosításaira. Az OFTK az országos fejlesztéspolitika átfogó célrendszerét és középtávú (2020ra vonatkozó) céljait fogalmazza meg, foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával, a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával. Az OFTK kiemelten kezeli a vidéki térségek, települések sajátos vidéki értékeit megőrző, azokra építő fejlesztését, felzárkóztatását, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy a vidéki települések népségmegtartó erejének erősödését, az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztését, a gazdasági diverzifikációt, a helyi gazdaság megerősítését. A Megyei területfejlesztési koncepciók és programok 2014-ben történő felülvizsgálatára, megalkotására. Az egymással közel egy időben zajló tervezés eredményeként a korábbiakhoz képest nagyobb lehetőség nyílik a megye, a megyei jogú városok, valamint a megye többi városát érintő fejlesztések összehangolására, a fejlesztések egymást kiegészítő és egymást erősítő hatásainak kihasználására.

ITS Konzorcium


9

STRATÉGIA

Megalkotásra és kidolgozásra kerültek az EU 2014-2020 közötti támogatási időszakának új támogatáspolitikai célkitűzései, forráslehetőségei; új eljárásrendjei és az ezekhez kapcsolódó jogszabályok: Elfogadásra került EU 2020 Stratégia; amelyben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, mint fölérendelt cél szem előtt tartva az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és a klíma/energiapolitika területén, amelyeket 2020-ig kíván megvalósítani a kohéziós politika eszközrendszerén keresztül. A kohéziós politika megvalósítását célzó un. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet rögzíti azt a 11 tematikus célkitűzést, melyek támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az EU 2020 céljaihoz. Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó Stratégiájában kiemelt figyelmet kap a városok fejlesztése. Az ERFA prioritásainak mindegyike megvalósítható városi környezetben, a rendelet azonban kifejezetten városi problémák kezelésére irányuló beruházási prioritásokat is meghatároz. az EU2020-hoz igazodóan kidolgozásra és Brüsszel által is elfogadásra került hazánk Partnerségi Megállapodása (2015. szeptember), amelyben Magyarország a 2014-2020 időszakra vonatkozóan azonosította a legfontosabb kihívásokat és kitűzte a fő fejlesztési prioritásokat, melyek alapvetően meghatározzák az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásainak eredményes és hatékony felhasználásának hazai feltételeit. a Partnerségi Megállapodásban foglalt irányok mentén kidolgozásra kerültek és Brüsszel által részben elfogadásra kerültek, illetve elfogadás előtt állnak a következő támogatási időszak Operatív Programjai. Az Operatív Programok közül a városok számára az egyik legjelentősebb forrásokat tartogató Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódóan a stratégia készítésével párhuzamosan zajlik megyei Integrált Területi Programok (ITP) tervezése és ehhez kapcsolódóan a városi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, rendszerezése. A külső és belső tényezők együttes változása miatt - a megyei jogú városok számára 2014-2015 során biztosított támogatást követően - a Belügyminisztérium EU-s támogatási forrás igénybevételével a járásszékhelyek számára is biztosítja, valamint szakmailag támogatja a tervezési munkát a „Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárosokban (és a fővárosi kerületekben – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása ” című projekt keretében. Ennek köszönhetően az ország összes járásszékhelyére egy időben, egymással párhuzamosan történik az Integrált Településfejlesztési Stratégiák elkészítése, a korábbi IVS-ek felülvizsgálata. Az ITS szakmaitartalmi felépítését meghatározó dokumentumok

A jelenleg készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia szakmai-tartalmi felépítését: a 314/2012. (XI.8) Kormány rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről és egyes településrendezési jogintézményekről tartalmi elvárásai; a Városfejlesztési Kézikönyv (Második javított kiadás, NFGM 2009. január 28.) tartalmi javaslatai, szakpolitikai iránymutatásai; Belügyminisztérium részéről jelen munka támogatására kidolgozott „Útmutató a kis-, és középvárosok és a fővárosi kerületek Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak elkészítéséhez 2014-2020” c. módszertani dokumentum segíti. A Stratégia elkészítését a jogszabályi elvárások szerint részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló Megalapozó vizsgálat elkészítése előzte meg. A Megalapozó vizsgálat számos tématerületet elemezve, számszerű adatokra, tendenciákra támaszkodva mutatja be a város térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét, ITS Konzorcium


10

STRATÉGIA

településrendezési háttérét, a stratégia alkotás számára meghatározva a város és városrészek legfőbb erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A megalapozó vizsgálati fázis elemzéseihez a szakértők támaszkodhattak a KSH 2011. évi Népszámlálás eredményeire mind a városi, mind a városrészi elemzések során, valamint a Belügyminisztérium részéről a szakértői munkát támogató TEIR ITS modul adatállományára. A központi elvárásokon, módszertani segédleteken túl az ITS készítői nagymértékben építettek Kemecse Város Önkormányzatának információszolgáltatásra:

A stratégia eredményessége

a megalapozó vizsgálat jogszabályi elvárások szerinti kidolgozása érdekében helyi adatokra, ágazati koncepciókra, dokumentumokra; a stratégia alkotás fázisában a településfejlesztési koncepcióra, a korábbi IVS-ben foglaltakra és megvalósítás tapasztalataira, a 2014-2020 időszakra releváns helyi koncepciókra és programokra, így a 2015-2019 közötti időszakra irányuló Gazdasági Ciklusprogramban foglaltakra, a hatályos Településszerkezeti Tervre, valamint a stratégiai tervezés folyamatát végigkísérő partnerségi lépések (szakmai konzultációk, munkacsoport ülések, workshopok) keretében a helyi társadalom véleményét, elképzeléseit tartalmazó „soft” információkra. A stratégia akkor válhat eredményessé, ha: annak segítségével Kemecse városa a tervezett mértékben ki tudja használni fejlődési potenciálját a 2014-2020 közötti időszakban; a célok és azok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek (projektek) jelentős része megvalósul; az ITS a városfejlesztés különböző szereplői közötti kommunikáció eszközévé válik; hozzájárul ahhoz, hogy a városban megvalósuló fejlesztések térben és időben egymással összehangoltan valósuljanak meg; az abban foglalt kiszámítható, világos célrendszer révén a közszféra mellett a magánszféra fejlesztéseit is képes ösztönözni.

ITS Konzorcium


11

STRATÉGIA

2 Helyzetelemzés összefoglalása 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása Kemecse város vonzáskörzetében is egyetértés alakult ki abban, hogy a Kemecsei járás versenyképes infrastruktúrát kell, hogy kínáljon. Megállapítható, hogy a Kemecsei járáshoz tartozó településeken részben az adottságok, részben a közlekedési kapcsolatok, a rendelkezésre álló humán erőforrás stb. okok miatt erre a leggazdaságosabban és legnagyobb eséllyel Kemecsén van lehetőség. A megoldás konkrét eszköze az ipari park területelőkészítésének folytatása és létrehozása, valamint a vállalkozáshiányos térségben a fejlődési folyamat generálásához inkubátor típusú tevékenységek elindítása. A városban jelentős potenciált jelent a rendelkezésre álló iparterületek nagysága (3 db). Összefoglalóan megállapítható, hogy nincs a városnak egyedi arculati eleme, ezt a koncepcióban, a korábbi IVS-ben, valamint a jelenlegi ITS-ben meghatározott bázisról fel kell építeni. Kiemelt probléma - de a statisztikai adatok is egyértelmően ezt mutatják -, hogy a város és környéke meglévő és funkciókban lehetséges vonzáskörzete számára a legnagyobb gondot a foglalkoztatás, ezen belül az alacsony képzettségűek munkához juttatása, illetve bevezetése a foglalkoztatási körbe, munkaerőpiacra, tehát a munkahelyteremtés jelenti. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező, tartósan leszakadt rétegek (melynek nagy része cigány lakosság) közbiztonsághoz, lakókörnyezethez, oktatáshoz kapcsolódó problémáinak kezelése szükséges. A fiatalokkal, a szabadidővel és egyéb, az életminőséghez kapcsolódó ellátási feladatokkal kapcsolatos fejlesztések, szolgáltatások hiánya jelentkezik, melyek részben a leszakadt rétegek, részben a fiatalok elvándorlása, az új betelepülők fogadása feladatok megoldásában is aktuális. Részben a jelenlegi „városközpont” és az ehhez kapcsolódó funkciók hiánya, részben a település önkormányzati, közigazgatási funkcióinak - a járási székhely feladatok ellátása, a hiányzó és felépítendő Kemecse arculat, az ennek az alapját képező kulturális, társadalmi élettér és infrastruktúra biztosítása - ellátása érdekében egyedi arculatot biztosító városközpont fejlesztése szükséges. A városrehabilitációs beavatkozások figyelembe kell hogy vegyék a térbeli egymásra hatásokat, a fenntartható területhasználati elveket, az esztétikus, környezetbe illeszkedő és minőségi műszaki megoldásokat az ingatlanok fejlesztése során. Kiemelt tekintettel kell lenni a használaton kívüli, felhagyott, vagy a fejlesztés keretében funkcióját vesztő épületek, építmények hasznosítására. A városrehabilitáció során a városi élhetőséget erősítő közlekedési és környezeti fejlesztéseket, megoldásokat előnyben kell részesíteni. A település vonzáskörzete részben öntözhető területekkel, zöldség, gyümölcs alapanyaggal és állattenyésztéshez kapcsolódó adottságokkal ellátott, ugyanakkor jelenleg leépülő termelési kultúrával rendelkezik, melyre Kemecsén a foglalkoztatásban jelentős programcsomagot lehet felépíteni. A településen és vonzáskörzetében a kulturális élet alapjai, a különböző programok, vonzerők és attrakciók oly mértékben hiányoznak, hogy a kulturális közösségi fejlesztések területén sürgős lépéseket kell tenni. A települési lakosság egészségi állapota igen kedvezőtlen. A megyében a születéskor várható élettartam a legalacsonyabbak között van az országban (2013-ban 78,33 év). A vezető halálokok és a megbetegedések elsősorban az életmóddal, a táplálkozással függnek össze. A becslések

ITS Konzorcium


12

STRATÉGIA

szerint a környezeti tényezőkre visszavezethető halálozás 15-20 %. A települési védőnői felmérés szerint a településen ellátott körzetekben több család él mélyszegénységben, mint jó körülmények között, ami igen kedvezőtlen adat. Ennek orvoslására komplex népegészségügyi szűrő- és felvilágosító (megelőző) programok indítása javasolt. A város nem rendelkezik olyan egyedi turisztikai termékkel, mely köré programcsomag, fesztivál, vagy egyéb térségen túlmutató rendezvény szervezhető lenne. A térség turisztikai vonzerő és attrakció programkínálata a felmérés adatai szerint rendkívül alacsony színvonalú, így több napos kínálat jelen pillanatban nem állítható össze. A szelektív migráció sok esetben már az általános iskola kiválasztásánál elkezdődik, ezért fontos a munkaadók igényeihez és elvárásaihoz illeszkedő képzési rendszer kialakítása, amiben az önkormányzat ösztönző és koordinátori szerepet tud ellátni. A város népességmegtartó ereje a helyi identitás és kohézió erősítésével is javítható, aminek egyik kulcseleme a lakosság jelentős részét kitevő hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatása. A kedvezőtlen társadalmi és szociális mutatókkal jellemezhető lakosok a város északi és déli részén is megtalálható szegregátumban élnek, de a negatív folyamatok nemcsak őket érintik. Ezek közül a munkanélküliség jelenségét kell kiemelni, ami Kemecse bemutatott gazdasági ereje és az eredményesen megvalósított (köz)foglalkoztatási programok ellenére is a város egyik legnagyobb problémája. Ezt Kemecse és az itt működő vállalkozások versenyképességének további növelésével lehet leginkább ellensúlyozni, amiben nagy szerepet játszhat a határmenti fekvésből származó előnyök intenzívebb kihasználása. 1. táblázat: SWOT analízis Erősségek Gyengeségek 1. társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák, foglalkoztatottság, munkaerő-piaci helyzet

60 év feletti lakosság aránya alacsonyabb az országos átlagnál; csökkenő mértékben fogy a népesség; Fiatal, produktív népesség országos szintet meghaladó aránya.

közel 13% a munkanélküliek aránya; nagyon magas a mélyszegénységben élők aránya; magas a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma; magas a szegregátumban élők aránya országos átlag alatti a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya

2. települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő

Erős lokálpatriotizmus, civil szerveződések nagy száma, a városban 9 civil szervezet működik; helyi védelem alatt álló, közösségi céloknak is megfelelő épületek: a református templom; a régi Mozi épülete; Niczky kastély; Csernyik kúria (volt Doboskastély) A közbiztonság szintje a településen több mutató esetében javul, kielégítő.

nincs a civil szervezeteknek ernyő szervezete; nincs közösségi tér, ahol a civil szervezetek működhetnének; nincs közösségi tér, ami közösségi programok megtartására, társadalmi kohézió kialakítására alkalmas kiterjedt szegregátumok, nincs társadalmi kohézió hátrányos helyzetű lakosok és a jobb körülmények között élők között Az egészséges kisvárosi életmódhoz hiányzó infrastrukturális feltételek (pl. fedett uszoda, sportcsarnok)

ITS Konzorcium


13

STRATÉGIA

Erősségek 3. intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés

egészségügyi és szociális alapellátás megfelelően megoldott; bölcsődei ellátás megfelelő; jó állapotú önkormányzati bérlakások

Gyengeségek

pszichoszociális ellátás nem megfelelő; nincs eredetileg is óvoda funkciót betöltő épület; a bentlakásos szociális intézmény épülete felújításra szorul; oktatási szegregáció, társadalmilag mobilabb családok gyermekei Nyíregyházára járnak iskolába; Járásközponti és kisvárosi szolgáltatási, ellátási funkciók hiánya

4. gazdaság szerkezet és dinamika

jó a város közúti és vasúti elérhetősége; ipari park kialakítása megkezdődött; kiterjedt állattenyésztés és halgazdálkodás; Potenciális idegenforgalmi vonzerők (Helytörténeti Múzeum, halastavak, a két műemlék templom, Haas-tanyai magtár, 1848-as kegyeleti park Biogazdálkodási lehetőségek (gyógynövénytermesztés, állat-tenyésztés) A település gazdálkodását stabilitás jellemzi. Nyíregyháza, mint felsőfokú ellátási központ közelsége

10 % az ipar részesedése a gazdasági szerkezetből; csak az önkormányzat folytatott építőipari fejlesztést a városban; környező termőföldek alacsony minősége; Nyíregyháza elszívó ereje; A meglévő gazdasági épületek (pl. Haas tanya, Körmendi tanya) nem megfelelő hasznosítása

5. önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya

nincs a városnak hitelállománya; adósság konszolidációval tehermentesített városi költségvetés kiegyensúlyozott gazdálkodási helyzet a saját bevételek aránya egyenletesen nőtt az elmúlt években

az önkormányzati intézmények működtetése nem költséghatékony központi költségvetésnek nagyban kitett önkormányzati gazdálkodás

6. táji és természeti adottságok

Táji, természeti, turisztikai adottságok gazdagsága, védelem alatt álló természeti környezet, (NATURA 2000 területek: Felső Tisza kiemelt madárvédelmi terület, Nyíradonyi rét, Nyírturai legelő) Helyi jelentőségű természetvédelmi területek: régészeti lelőhelyek, erdők, gyepek, nádasok A természeti környezet elemei Ivóvíz mennyisége, minősége Felszín alatti vizek, ivóvízbázisok, felszíni vizek, védett tavak vízfolyások, csatornák,

A különböző tájhasználati ellentétes érdekei Belvíz Árvíz Gazdasági elmaradottság

ITS Konzorcium

módok


14

STRATÉGIA

Erősségek

Gyengeségek

öntözési lehetőség A településnek jelenleg 3 országos védettségű (műemlék) épülete van A településnek jelenleg 3 helyi építészeti értéket képviselő épülete van 7. zöldfelületek

szabadidő eltöltésére alkalmas zöldfelületek rendelkezésre állnak jelentős a városon belüli parkok száma

a lakóterületek körüli zöldfelületek állapota esetenként elhanyagolt (településképet rontja a meglévő üres telkek, elhanyagolt porták állapota) Útmenti zöldsávok hiánya a belterületen. Útmenti fásítás ritka, hiányos, vagy nem megfelelő fajokból áll a külterületi utak mentén. Hiányoznak a zöldfelületi rendszer összekötő elemei Erdősültség alacsony aránya.

8. épített környezet (épített örökség is)

műemléki épületek száma védett épületek Haas-tanya hasznosíthatósága városközpont megújításának I. üteme zajlik 3 db fejleszthető iparterület áll rendelkezésre rekreációs céllal hasznosítható területek

Járásközponti és kisvárosi szolgáltatási, ellátási funkciók hiánya A várost kettévágja a Budapest-Záhony vasúti fővonal, A gyalogos és közúti átjárás nehézsége a vasúti síneken

9. közlekedési hálózat és minősége (belső és külső)

Országos közúthálózaton nemzetközi vasúti kapcsolattal rendelkezik, emellett előny a közúti tranzitfolyosó közelsége A legnagyobb átmenő forgalmú irányok elkerülik A belterületen magas a kiépített utak aránya Megfelelő autóbuszos és vasúti ellátottság (kivéve Nyírbogdány) Magas a kerékpárosok részaránya a helyi forgalomban

A várost kettévágó vasúton az átjárás (gyalogos, autós, kerékpáros) nehézségei A vasútállomás utasforgalmi szolgáltatási szintje rossz A főút melletti kerékpározás veszélyes, közlekedési feltételeik jellemzően nem jók Több országos és helyi közút állapota rossz Menetrendszerinti buszjárat Nyírbogdány és Kemecse között csak heti 1 alkalommal

10. közművek és elektronikus hírközlés

Hévíz hasznosítása Energia infrastruktúra Helyi kiépített rendszerek Szennyvízelvezető hálózat folyamatos bővülése, jelenleg 60% A vezetékes gáz 62 %-os lefedettségű

Közmű-és közüzemi ellátásban meglevő hiányok (mennyiségi- és minőségi problémák) A térségben a talajvíz alapvetően szennyezett, a termelt ivóvizet kezelni szükséges

ITS Konzorcium


15

STRATÉGIA

Erősségek

Gyengeségek

Légszennyezettség szempontjából kevésbé terhelt területei közé tartozik Az elektromos energia lefedettség 99%-os A településen szennyvíztisztító telep üzemel. A szennyvíztisztító telep bővítése Kemecse Város Önkormányzata KEOP1.2.0/B/10-2010-055 azonosító számon regisztrált projekt keretében 2015. január 17-én került átadásra és működik azóta bővített kapacitásán. Kemecse Város belterületi vízelvezető rendszerének fejlesztése: Európai Uniós társfinanszírozással elkészült Kemecse Város belterületi vízrendezése! 2014.09.22-én ünnepélyes projektzáró rendezvény keretében befejeződött Kemecse Város belterületi vízrendezésének projektje. 11. környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság

Az ÉAOP-4.1.2/A-12-2013-0045 sz. projekt, mely az Egészségügyi Központot hivatott energiahatékonyabbá tenni, annak gépészeti felújításával. Az épületre napelemek kerültek elhelyezésre, mely a fűtésmennyiség nagy arányú csökkentését jelentheti a jövőben. Ipari eredetű szennyező források nincsenek A közszolgáltató havonta egy alkalommal házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést végez, melyre fogékony a lakosság

A hőtermelő berendezések korábban minden esetben átalakításra kerültek a közintézményekben, az akkori kor színvonalának megfelelő kazánok, illetve hőtechnikai szabályozók telepítésével, a tényleges, optimalizált hőfogyasztási nagyságrendek figyelembe vétele nélkül, melynek eredményeként minden egység túlméretezett. A megújuló energiaforrások, szélenergia, napenergia, bioenergia, termálvíz hasznosítása hiányzik.

Lehetőségek Veszélyek 1. társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák, foglalkoztatottság, munkaerő-piaci helyzet

közfoglalkoztatási programban résztvevők munkapiacra való visszavezetése; a gazdaságfejlesztés területén várható beruházások a demográfiai tendenciák javulásához is hozzájárulhatnak (munkanélküliség csökken, a képzett munkaerő városban marad)

munkanélküliek arányának növekedése; elvándorlási folyamatok erősödése; Alvó településsé válás Nyíregyházára, a megyeszékhelyre történő napi ingázás jó közlekedési feltételei miatt.

2. települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő

hátrányos helyzetű lakosok pszichoszociális ellátásának javítása; közösségi terek létrejötte, társadalmi

szegregátumok teljes izolálódása; szegénységből fakadó feszültségek továbberősödése;

ITS Konzorcium


16

STRATÉGIA

Lehetőségek

Veszélyek

kohézió erősödése; párbeszéd a különböző társadalmi csoportok között; helyi védelem alatt álló épületek felújítása és funkcióval való megtöltése

a társadalmilag mobilabb állampolgárok további elköltözése

3. intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés

oktatási szegregációs folyamat visszafordítása; intézmények energetikai korszerűsítése; óvodák fejlesztése új önkormányzati funkciók megjelenése; gazdaságés vállalkozásfejlesztési funkciók erősödése

oktatási szegregáció további erősödésének hosszútávú negatív hatása; további feladatelvonás az intézményrendszer egyes elemeinek elsorvadását eredményezheti

4. gazdaság szerkezet és dinamika

Ipari park kialakítása; 89 ha önkormányzati tulajdonban lévő fejlesztési terület a déli városrészben munkahelyteremtés, strukturális munkanélküliség felszámolása; állami pályázaton büntetés-végrehajtási intézet létrehozásának lehetősége gazdaságserkentő programok indítása; a megújuló energiaforrások széleskörű hasznosítása a gazdaságban Kormányzati törekvések a keleti országrész felzárkóztatására

Ipari park beruházás meghiúsulása munkanélküliség további emelkedése Gazdasági elmaradottság a szomszédos térségekben, Bodrogközben, az országhatár ukrán oldalán, mely hátrányosan érinti a határ magyar oldalán levő térségek fejlődését A mezőgazdaság és élelmiszeripar bizonytalan piaci helyzete A szomszédos versenytárs települések fejlődése, az úthálózat fejlesztés gátolja Kemecse funkciómegtartását és fejlesztését, mikrotérségi pozíciója romolhat

5. önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya

új adónemek kivetése; EU-s társfinanszírozású projektekhez szükséges önerő pályázati úton történő előteremtése;

helyi adóbevételek csökkenése; kisebb költségvetési likviditás, fejlesztési források csökkenése, delegált feladatok számának növekedése mellett;

6. táji és természeti adottságok

A kultúrtájak különleges vonzerőt jelenthetnek a hazai és külföldi turisták számára A természeti értékek társadalmi felértékelődése Növekvő igények a hagyományos tanyasi életformák megismerésére Idegenforgalmi fejlesztési lehetőség: egészségturizmus, tanyai vendéglátás, idegen-forgalmi tanyák, természetjárás,

A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya Az időjárási viszonyok egyre szélsőségesebbé válnak Helytelen földhasználat Természetes erózió veszélye

ITS Konzorcium


17

STRATÉGIA

Lehetőségek

kerékpáros turizmus, lehetőségek Uniós pályázati lehetőségek

Veszélyek

sportolási

7. zöldfelületek

Kulturális, közösségi és sportrendezvények helyszíne lehet az Isi tó és a Sássa park környéke Zöld Városközpont az észak-déli zöldfolyosó megvalósításával Rekreációs területek biztosítása a déli városrészben Útmenti fásítások, az áramszolgáltató által okozott károk megelőzése földkábelek alkalmazásával

Szükséges erdősítések, fásítások elmaradása. Közcélú zöldfelületi fejlesztések elmaradása forráshiány, vagy egyéb célra történő igénybevétel miatt.

8. épített környezet (épített örökség is)

Belterület növelés 207,4 ha (zártkeretek és külterületek rovására) Városközpont megújításának II. üteme Észak-Déli tengellyel, zöldfolyosóval a főtér és a kulturális csomópont (Béke-tér) összekötése Iparterületek hasznosítása

forrás hiány miatt a rossz állapotú épületek állaga tovább romolhat

9. közlekedési hálózat és minősége (belső és külső)

Az országos közúthálózat lokális fejlesztése / felújítása javítja a város külső kapcsolatait (tervezett új közút Nyíregyháza és Kemecse között) A kerékpárutak és -tárolók bővítése Uniós pályázati lehetőségek Közlekedési infrastruktúra jelentős vonalai Kemecsén áthaladó szakaszainak kihasználása (tervezett Budapest – Ukrajna gyorsvasút, tervezett nyíregyházi körgyűrő, az M3-as autópályának elérhetősége)

A meglévő átmenő közúti közlekedési infrastruktúrán a forgalom, ezáltal a baleseti veszélyeztetettség és a környezetszennyezés növekedése Az állami közútkezelő forráshiánya miatt a fenntartási tevékenységek és a fejlesztések csúszása (pl. település – település útkategória cél) A növekvő közúti forgalom miatt csökken a kerékpározási kedv és növekvő parkolási problémák jelentkeznek A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya

10. közművek és elektronikus hírközlés

Szennyvízcsatorna-rákötésre vonatkozó jogi szabályozási lehetőséggel ösztönzés a rákötésre Regionális (kistérségi) vízközmű rendszerek

Uniós pályázati források felhasználása lassú, nehézkes A csatornahálózatra való rákötéshez szükséges lakossági önrész előteremtése a lakosságnak nagy terheket jelenthet A belvíz, a felszíni csapadékvíz hatalmas tömege gyakran megoldhatatlan feladatokat jelent a térségben élőknek. A város jelenlegi vízkormányzási eszközei és csatornái további fejlesztéseket

ITS Konzorcium


18

STRATÉGIA

Lehetőségek

Veszélyek

igényelnek. 11. környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság

A megújuló energia növekvő versenyképessége Környezettudatos, környezetvédő gondolkodás elterjedése Környezetterhelő anyagok (pl. szennyvíziszapok) hasznosítása Vállalkozások számára környezetirányítási rendszerek rendelkezésre állása Környezetvédő technológiák, módszerek rendelkezésre állása, a megújuló energia a helyi gazdaság motorja lehet Kedvező jogszabályi környezet a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan Szélenergia hasznosítása Hévizek további kutatása és hasznosítása Megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása Közösségi közlekedés fejlesztése, kerékpáros közlekedés elősegítése Uniós pályázati lehetőségek

A környezetvédelmi és a gazdálkodási érdekek ellentéte, szigorú jogszabályi előírások A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya. Az átlagos talajvízszint általában viszonylag magasan helyezkedik el. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében Kemecse érzékeny területen fekszik. A mezőgazdasági tevékenység (mérgek), tisztítatlan szennyvizek az élővizek minőségét veszélyeztetik A szikkasztott szennyvizek talajvízszennyezők Fatüzelés arányának növekedése Hulladékgazdálkodási szolgáltatási díjak jelentősen emelkednek Elmarad az innovációigényes technológiák elterjedése saját forrás hiánya miatt Nem alakul ki megfelelő együttműködés az érintett partnerek között Illegális hulladéklerakás Illegális hulladékégetés

2.2 A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása Kemecse Város Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2011. (III.15.) KT. sz. rendeletével elfogadott és jelenleg is érvényes területrendezési tervvel, valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégiával teljes összhangban a települést két részre célszerű osztani: északi városrészre, ami a történelmi Kemecse magjának mai formában meglévő része, mely jellemzően a korabeli lápos terület dombhátainak beépítésével alakult ki; déli városrészre, ami alapvetően új, a hagyományos domborzatot már nem követő városszövettel rendelkezik. A két városrészre bontás nem csak a vasút által északi és déli részre kettészelt város tényét rögzíti, hanem Kemecse város településrendezési és szabályozási tervében rögzített közép és hosszútávon tervezett funkciók, ill. a történelmi városrész / leendő városközpont, egyéb lakó és ipari területi funkciók figyelembe vételével történt.

ITS Konzorcium


19

STRATÉGIA

A két városrész a domborzati, városszerkezeti, városképi eltéréseken túlmenően funkciójukban is alapvetően különböznek. Az északi és déli városrész egyaránt vegyes funkciójú területtel rendelkezik, és a funkciók integrálását követően is összességében hiányos funkciójú kisváros jelenik meg. 1. térkép: Kemecse városrészei

Forrás: IVS

Az egyes városrészekben tervezett beavatkozások egymást erősítő hatásúak, újabb szegregátumok létrejöttét az egyes akcióterületekre tervezett, az adottságokhoz igazított projektek végrehajtása esetén a városrészi kijelölés nem okozza. 2.2.1.1

Északi városrész

Az északi városrész a 100-as sz. vasúti fővonaltól északra található terület, - a város történelmi része-, gazdasági és igazgatási központja. ITS Konzorcium


20

STRATÉGIA

2. térkép: Kemecse északi városrésze

Forrás: IVS

A természetes és mesterséges korlátok meghatározzák, hogy a városrész fejlődésének ésszerű kitörési iránya nyugat-délnyugati irány. E fejlődési főirány a város jövőképe szempontjából kiemelt fontosságú lehet, de a területen jelenleg meglévő ipartelepi funkció csak gazdaságfejlesztési területhasznosítást tesz lehetővé. Az északi városrész térbeli és funkcionális tengelye a Móricz Zsigmond utca, mely a vasúttól a református templom, Béke tér magaslati pontig tart. Itt található a volt, jelenleg elhanyagolt állapotban, kihasználatlanul álló Niczky kastély. Az északi városrészben található funkciók: Kereskedelem és kapcsolódó szolgáltatások Közigazgatás, Kultúra, vallás, Oktatás és egyéb képzés, Szabadidő, sport, Lakóterület, Egészségügyi ellátás, Járási közlekedési csomópont E funkciókkal az északi városrész saját lakosságán túlmenően elsősorban az északnyugatra elhelyezkedő szomszédos települések, mint vonzáskörzet ellátását is szolgálja.

ITS Konzorcium


21

STRATÉGIA

Műemlékek, műemlék jellegű épületek a városrészben: Niczky kastély Az északi városrész társadalmi mutatói: 2. táblázat: Társadalmi mutatók az északi városrészben 1. Északi városrész

Mutató megnevezése Lakónépesség száma

3624

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

15,9


64,3

Lakónépességen belül 60-X évesek aránya

19,8

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

28,4

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában

11,9

Lakásállomány (db)

1256

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

13,9

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

48,7

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

20,6

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

48,2

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

41,5

Állandó népesség száma Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

45,3

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül

56,1

Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)

23,1

Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya)

13,5

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

11,4

Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül Forrás: KSH, 2011

6,6

Az északi városrész erősségei és gyengeségei: Az északi városrész erősségei: Elérhetőség Funkcionális központ – gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató funkció nagy része itt található Infrastruktúra, közműellátás szempontjából jelenleg is kifogástalan adottságokkal rendelkezik ITS Konzorcium


22

STRATÉGIA

Az északi városrész gyengeségei: Fejlesztési területek tulajdonosi szerkezete Kivett, jelenleg is ipar és lakóterületként nyilvántartott területek aránya Mesterséges és természetes határok 2 szegregátum jelenléte 2.2.1.2

Déli városrész

A déli városrész magját a 20. sz. első feléből származó Cseretelep nevő településrész alkotja. A déli városrészt délről az V. főfolyás (a 0129 sz. csatorna), keletről szintén a 0129-es csatorna, ill. a 0124 közút, északról a Budapest-Nyíregyháza-Záhony vasúti fővonal határolja. 3. térkép: Kemecse déli városrésze

Forrás: IVS

A jelenlegi déli városrész területi főtengelye a Szondi utca, mely az északi városrész Móricz Zsigmond utca folytatása, de a vasút, ill. annak üzemi területe a két utca közvetlen kapcsolatát megszakítja. A városrész keleti oldalán elsősorban ipari területek, a Szabolcsi Halászati Kft. telephelye, volt ládagyár és a vasút déli oldalán lévő leendő iparterület, valamint az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő kemecsei tábornokának, Répásy Mihálynak a sírja, kegyeleti park és zsidó temető található. A déli városrész szolgáltatás és ellátás terén az északi városrésznek alárendelt, jelenleg közlekedés szempontjából zsák jellegű terület.

ITS Konzorcium


23

STRATÉGIA

A déli városrészben található funkciók: Lakóterület, Zárt kert Ipartelep (pl. Szabolcsi Halászati Szövetkezet, ládagyártó üzem) Kereskedelem és kapcsolódó szolgáltatások (pl. a Sport u. vasút kereszteződés déli oldala környezetében építőanyag kereskedelem) Turizmus (pl. 5 szobás vendégház a Kállai főfolyás partján) Szabadidő, sport, A déli városrész társadalmi mutatói 3. táblázat: Társadalmi mutatók a déli városrészben 2. Déli városrész

Mutató megnevezése Lakónépesség száma

1177


23,8


63,2

Lakónépességen belül 60-X évesek aránya

13,0


39,8

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában

3,4


347

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

18,2

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

54,3

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

26,1

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

43,2


42,0

Állandó népesség száma Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

66,8

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül

63,3

Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)

20,6


11,1

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

18,3

Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül Forrás: KSH, 2011

ITS Konzorcium

8,0


24

STRATÉGIA

A déli városrész erősségei: 86 ha fejlesztési terület 80%-ban önkormányzati tulajdonban van a városrész nyugati oldalán Gazdasági és lakó funkciókhoz rendelkezésre álló megfelelő infrastrukturális feltételek Közműcsatlakozások: víz, szennyvíz, villany, gáz Tradíciók - a szabadságharc kiemelkedő kemecsei tábornokának, Répásy Mihálynak sírja és emlékkertje A fejlesztési terület déli részén a volt szeméttelep rekultivációja megtörtént A déli városrész gyengeségei: A Sport utcán lévő fénysorompóval védett út-vasút kereszteződés az egyetlen kapcsolódási pont az északi városrésszel és a környezettel A város 1-es és 6-os szegregátuma itt található, összesen 304 fő lakossal Nincs szolgáltatás, ellátás A meglévő iparterület elérhetősége korlátozott A nyugati részen található fejlesztési területek nem elérhetőek, infrastruktúra ellátásuk hiányzik A fejlesztési terület egy része osztatlan közös tulajdonban van Rossz kapcsolat az északi városrész funkcióihoz 4. táblázat: Városrészek funkciói Városrészek Funkciók

Északi

Ipari, logisztikai Kereskedelmi Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész)központi domináns funkció kiegészítő funkció

Forrás: saját szerkesztés

ITS Konzorcium

Déli


25

STRATÉGIA

3 Középtávú célok és azok összefüggései 3.1 Jövőkép Kemecse Integrált Településfejlesztési Stratégiájának célrendszere alapvetően a megalapozó vizsgálatban rögzített eredmények (erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek), valamint az előzetesen meghatározott problémák és értékek figyelembe vételével került kialakításra. A célok kialakítását az alábbi stratégiai szakanyagok és tervdokumentumok releváns tartalmi elemei szintén jelentősen befolyásolták: az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányok: a kohéziós politika 11 tematikus célja és az egyes támogatási alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap), illetve a célokhoz illeszkedő beruházási prioritások, Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (TFK), Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai Programja és Operatív Programja. Fentiek mellett az ITS célrendszer kidolgozása során ugyancsak figyelembe vételre kerültek az alábbi dokumentumokban rögzített célok, fejlesztési irányok: Kemecse Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2013 Kemecse Város Gazdasági Programja 2015-2019 Mivel a jelenlegi ITS készítés során a tervezési folyamat eredményeként nem készül településfejlesztési koncepció, jelen dokumentumban kerül rögzítésre a város jövőképe és az ehhez kapcsolódó átfogó és tematikus célok. Az IVS és az ITS célrendszere közötti kapcsolódást a 6.1.3 fejezetben részletesen is bemutatjuk. A jövőkép pozícionálja a várost a régióban/tágabb térségben, meghatározza a társadalmi gazdasági és épített környezet domináns folyamatait. A jövőkép hosszabb időtávra, 2030-ig terjedően kerül meghatározásra. A város belső adottságait és a külső környezet által befolyásolt lehetőségeit figyelembe vevő hosszú távú jövőkép világosan kijelöli, hogy Kemecse milyen várossá szeretne válni 8-10 év múlva. Ennek eléréséhez tudatos fejlesztési folyamatra, egymásra épülő, egymást erősítő célok kijelölésére és a célok elérését biztosító fejlesztések megvalósítására van szükség. Kemecse jövőképe Kemecse megerősíti és ellátja térségi szerepét a járásban, a meglévő és fejlesztett szolgáltatásait a térség lakosságának igényeit figyelembe véve alakítja ki. A város – a bővülő munkaerő-piaci lehetőségeknek, a javuló gazdasági helyzetnek és a megújuló városi környezetnek köszönhetően megteremti a feltételeit annak, hogy a lakosság életkörülményei, a megélhetési viszonyok, a városi élet feltételei, a komfortosság, az egészséges és biztonságos környezeti feltételek jelentősen és tartósan javuljanak úgy, hogy a fejlesztési erőforrások tartósan fennmaradjanak.

ITS Konzorcium


26

STRATÉGIA

3.1.1 A társadalom és szolgáltatások jövője

A település alapellátási rendszerének infrastruktúrája közép és hosszú távon megújul, biztosítva ezzel az alapellátás magas szakmai szinten való biztosításának alapfeltételeit. A növekvő gazdaság okán csökkenő szociális feszültségeket a megújult környezetben továbbra is magas szakmai színvonalon lehet majd kezelni. Az általános iskolai ellátás tervszerű módon, az érintettek bevonásával alakul át a megváltozott mennyiségi és minőségi igények kielégítésére. Sport és szabadidő programokhoz részben az iskolára alapozott többcélú csarnok, sportpálya, valamint a szabadtéri aktivitásokra, a Sássa turisztikai program, az Isi-tó fejlesztése, valamint Haas-tanya körzetében infrastruktúrafejlesztés valósul meg, mely a helyi életminőséget javítja és turisztikai célokat elégít ki. A település polgárai egyre jobban érzik magukat Kemecsén köszönhetően a minőségi élet alapfeltételei javulásának. A minőségi élet alapfeltételei természetesen az itt bemutatottnál jóval szerteágazóbbak, a felsorolás azokra az elemekre koncentrál, melyekre a település hatással lehet. A település elvándorlási egyenlege pozitív lesz és 15 éves időtávon a város lakossága 6000-8000 főre nő. Kemecse környezete és infrastruktúrája tovább javul, tökéletesedik, javul a fiatalok lakáshoz jutási esélye, megújul a település, a közösségi terek szépülnek, gyarapodnak, a civil szervezetek erkölcsi és anyagi támogatást élveznek, a polgárok által szőtt civil háló tovább erősödik, bővülnek a kulturális, sport és szabadidős lehetőségek. 3.1.2 A gazdaság jövőképe

A város és közvetlen környéke jelenleg 12%-os tartós munkanélküliségi rátája 5%-ra csökken. Az alulképzett ill. képzetlen népesség jelentős,- a lakosságszámra vetített 20% körüli aránya kevesebb, mint felére csökken és a tartós munkajövedelemmel nem rendelkező rétegek még aktiválható része a városban foglalkoztatásra kerül. Ehhez a város menedzsment és humánerőforrás képzést, valamint speciális üzleti infrastruktúrát (inkubátorház) és finanszírozási modellt biztosít. A településen ipari, technológiai központ jön létre célzottan élelmiszer feldolgozás bázisán letelepülő innovatív technológiát alkalmazó termelő egységekkel. Az Ipari Park létrehozása és menedzselése kapcsán a település vezetése és a település vállalkozásai között hatékony együttműködés alakul ki, mely alapja egy vállalkozásbarát környezet kialakításának és fenntartásának. Az Ipari Parkba települő hagyományos technológia szintet képviselő cégek és a település kisebb – az Ipari Parkon kívül működő vállalkozásai – képesek lesznek az alacsonyabb képzettségi szintet képviselő munkaerő tartós foglalkoztatására is, ezzel enyhülnek Kemecse és a térség munkanélküliségi és szociális gondjai. A gazdaság fejlesztéseit hatékonyan támogató oktatási struktúra alakul ki a településen, mely folyamatos humánpotenciál utánpótlást biztosít a gazdaság számára. A gazdaság fejlesztéséhez fejlett telekommunikációs infrastruktúra és képzett informatikai hardver-szoftver és szakember háttér kialakítása valósul meg, mely részben kompenzálja a település fizikai elérhetőségének hiányosságait (virtuális elérhetőség). 3.1.3 A táji, természeti és épített környezet jövője

A város történelmi szerkezetének, szövetének megtartásával a település centrális térségének egyedi domborzati adottságait kihasználva új városközpont jön létre, egyedi építészeti megoldású főtérrel és ebből kiindulva a Niczky kastélyig terjedően egy egyedi, speciális funkciókat biztosító és programokat lehetővé tevő zöld folyosóval. Ez a központi park tengely, az ide szervezett egyedi kulturális programstruktúrával a főtérre és a Móricz Zs. utca szolgáltatási tengelyre hosszútávon az egyedi arculat megteremtése mellett biztosítja azt az életminőség szintet, mely a város tervezett minőségi munkahelyek, ill. nyíregyházi funkciókhoz kapcsolódó lakópark szolgáltatási és szabadidős hátterét is biztosítja.

ITS Konzorcium


27

STRATÉGIA

3.1.4 A térségi szerepkör erősödése

A fejlődés révén Kemecse a tágabb térség gazdasági – kereskedelmi – szolgáltatói központjává válik, ahol a szolgáltatói szektorban bekövetkező növekedés újabb – és jelentőségében növekvő – munkalehetőségeket teremt. Kemecse megőrzi és kiteljesíti a térségben betöltött központi szerepkörét, mind az intézmények, mind a kereskedelmi és szolgáltatási funkciókat tekintve. Kemecse és térsége egy együttműködő rendszert alkot, a településszövetségek tartalommal töltődnek meg, a kihívásokra a szövetségbe tartozó települések együtt keresik a választ. Az aktív településmarketing hatására a település imázsa javul.

3.2 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása 3.2.1 Átfogó célok

Kemecse fejlesztéseit két átfogó cél köré kívánja összpontosítani:

Átfogó cél 1 Kemecse térségi gazdasági szerepének erősítése a meglévő és lehetséges befektetők igényeinek megfelelő helyi üzleti infrastruktúra kialakításával és továbbfejlesztésével, a meglévő helyi gazdasági potenciálok és új lehetőségek kihasználásával

A helyi gazdaságfejlesztés a város jövője szempontjából meghatározó, az elkövetkező évek fejlődési iránya így jelentős hatással lehet a népesség számának, életminőségének alakulására is. Egyértelmű cél a lakosság megélhetését elősegítő munkahelyek létrehozása, mely a helyi gazdaság dinamizálása, a városi befektetői környezet továbbfejlesztése révén valósulhat meg. A gazdaságfejlesztési eszközrendszer elemeként élni kell minden kínálkozó lehetőséggel és jó gyakorlattal. Itt kell megemlíteni a barnamezős ipari területek fejlesztését, a helyi vállalkozói együttműködések támogatását (klaszterek, helyi kis- és középvállalkozásokra épülő beszállítói hálózatok erősítése stb.), a helyi befektetés ösztönzési tevékenység fejlesztését, valamint az energiahatékonyság érvényesítését is. Csak új munkahelyek létrejötte vezethet a jól képzett, fiatal lakosság megtelepedéséhez, illetve az elvándorlást ösztönző folyamatok megállításához. A gazdasági potenciál erősítésének elengedhetetlen elemét képezi a szakképzés munkaerő-piaci igényekhez igazodó átalakítása. Átfogó cél 2 A települési környezet, a településen elérhető szolgáltatások és a lakosság életminőségének javítása Kemecse népességmegtartó képességének erősítése érdekében Az átfogó cél több, egymáshoz kapcsolódó elem együttes teljesülésére épít. Fontos részét képezi a városi infrastruktúra átgondolt, mind a gazdaság-üzleti szféra, mind pedig a lakosság igényeihez illeszkedő fejlesztése, figyelembe véve Kemecse helyi és térségi gazdaságiszolgáltatási funkcionális szerepét. Központi elemként említendő az egész város arculatának meghatározó részeként tekinthető városközpont modern igényeknek megfelelő, igazgatási, járásközponti és humán szolgáltatási funkcióinak további megújítása.

ITS Konzorcium


28

STRATÉGIA

A települési környezet fejlesztésekor figyelemmel kell lenni a legjelentősebb problémák megoldására, többek között a hulladékkezelés, a belvíz és csapadékvíz elvezetés biztosítására, melynek esetében a város legproblémásabb részeire szükséges fókuszálni. Kiemelt feladatként azonosítható a szennyvízhálózat kiterjesztése is a teljes lefedettség elérése érdekében. Az intézményi és szolgáltatásfejlesztési elképzelések megtervezésekor fontos szempontként kell számolni az energia hatékonyság szempontjainak érvényesítésével is. A városi úthálózat fejlesztésének során egyértelmű hangsúlyt kapnak a munkaerő mobilitás szempontjából jelentősebb forgalmat bonyolító útszakaszok, valamint a közösségi közlekedés útvonalaként is funkcionáló utak, beleértve megfelelő buszfordulók, csomópontok és parkolók kialakítását is. Ugyancsak figyelmet kell szentelni a még burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátására, a gyalogos és járműves forgalom közlekedésbiztonsági szempontú fejlesztésére. A város kerékpáros közlekedésének fejlesztése során a településen belüli és kívüli, valamint a turisztikai szempontból jelentőséggel bíró szakaszokra is koncentrálni szükséges. Az infrastrukturális fejlesztésekhez többnyire kapcsolódva, de helyenként önálló programként is szükséges jelentős hangsúlyt fektetni a hátrányos helyzetű emberek helyzetének javítására, a helyi és térségi közösségi együttműködések fejlesztésére, a lakosság identitástudatának erősítésére, valamint célként kell megfogalmazni az egészségesebb társadalom preventív eszközökkel való megteremtését is. 3.2.2 Városi szintű középtávú tematikus célok

A városi szintű, 7-8 évre szóló középtávú célok alapvetően ágazati bontásban kerülnek megfogalmazásra. T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése és a hátrányos helyzet csökkentése érdekében 3.2.2.1

T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása

2001 óta jelentősen nőtt napi szinten ingázó foglalkoztatottak aránya, ami a helyi munkaerőpiac lehetőségeinek szűkülését jelzi. A munkanélküliség tartósan magas az országos szinthez képest, ami egyértelműen kapcsolható a kedvezőtlen gazdaságszerkezethez. A városban jelentős potenciált jelent a rendelkezésre álló iparterületek nagysága. A helyi gazdaságfejlesztés kiemelt célja a vállalkozások erősítése és versenyképességének növelése. Hozzájárulhat ehhez az ipari terület ipari parkká fejlesztése, illetve a volt GEV terület rekultivációja, mely szintén a potenciális befektetések egyik fontos célterülete lehet. A megfelelő fejlődési környezet megteremtése mellett a hatékony fejlesztés részét kell képezze a foglalkoztatói és munkaerő-piaci igényekhez igazított szakképzés kialakítása és az önkormányzat vállalkozási tevékenységét erősítő tevékenysége. Ennek részét képezheti a munkahelyteremtő vállalkozások helyi szintű támogatása, hozzájárulás a hatékonyabb működési feltételekhez. A fejlesztések megvalósítása során törekedni kell arra, hogy a vállalkozók ipartelepeiket elsősorban az újonnan létrejövő ipari park és további iparterületek, volt üzemek helyén valósítsák meg, az ipari parkba minél több ipar települjön be, biztosítva ezzel a munkalehetőséget úgy a város, mint a környező települések lakosságának.

ITS Konzorcium


29

STRATÉGIA

Támogatni szükséges a jelenleg hiányos szolgáltatások kialakítását: a városban a kereskedelmi és vendéglátó helyiségek száma alacsony és ugyancsak hiány mutatkozik egyéb kiskereskedelmi üzletekből is. A hiányzó szolgáltatások részére esetlegesen szolgáltató, vagy kereskedelmi központ - inkubátor ház - helyét kell megteremteni. A turizmus területén a halastavakhoz kapcsolódó horgászat fejlesztésére, valamint tanösvény kialakítására nyílik lehetőség, a Haas tanya (park és magtár) fejlesztése a halastavakkal összehangoltan pedig egyedi szállás és gasztronómiai turisztikai termékcsomag bevezetésével valósulhat meg. Szintén turisztikai lehetőségeket nyújt a környező tanyavilág, mely a falusi turizmus és a falusi gasztronómia egyediségeivel népszerűsíthető. Állandó szabad vízfelület biztosításával vízi sportok és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése (pl. a Zsadányi vésztározó területén) is megvalósulhat. Megtörténhet továbbá a Niczky-kastély bevonása a kerékpáros szabadidő útvonal hálózatba, szabadtéri aktivitásokhoz pihenőhelyek létesítésével. 3.2.2.2

T2. A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése, hátrányos helyzetűek életminőségének javítása

Kemecsén az épített környezetet, valamint a zöldfelületeket érintő, tervezett fejlesztések megvalósíthatóságát egyértelműen behatárolja az önkormányzat pénzügyi helyzete. A zöldfelületek (utcai fasorok, jelentős zöldfelületű intézmény kertek) gondozása és új zöld területek kialakítása kedvező hatással van a településen élők életminőségére, a városközponton kívüli zöldterületek funkcionális fejlesztésének elmaradása ugyanakkor ellentétes irányú következményekkel jár. Az épített értékek és különösen az országos védelem alatt álló objektumok állagának megóvása ugyancsak kedvező hatással lehet a településen élők életminőségére, így áttételesen ugyan, de közrejátszhat a település élhetőségének és gazdasági vonzerejének javulásában. Ily módon, hosszabb távon dinamikusan bővülő gazdasági-társadalmi feltételrendszer alakulhat ki Kemecsén. A város élhetősége szempontjából kiemelten fontos a Kemecsei Víztermelő Telep vízbázis folyamatos védelmének fenntartása, illetve az erre irányuló eszközök támogatása a városvezetés részéről. A város a fejlesztéseknek köszönhetően egyre inkább kétközpontú település, a helyi decentrumok összekötésével (Városközpont és Béke tér) ezen állapot oldása lehetséges, kiegyensúlyozottabb lesz a települési funkciók térbeli eloszlása. Mindamellett a városközpont funkcionális sokszínűségének fejlesztésének folytatása településképi, gazdasági és turisztikai szempontból is kívánatos. A településszerkezeti terv által bővítendőnek jelzett belterület szerkezetét a fő közlekedési nyomvonalak határozzák meg, de találhatóak itt hasznosítatlan belterületi barnamezős területek is. A megfelelő helyi közlekedési infrastruktúra, a komplex módon fejlesztett közlekedési rendszerek a városi lakosság életminőségét, a település népességmegtartó erejét javítják hosszabb távon. E tekintetben a városon belüli és a várost a környező településekkel összekötő kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, illetve a belterületi közlekedési csomópontok minőségének javítása kiemelt jelentőséggel bír és a közösségi közlekedés fejlesztése vasútállomás környékének fejlesztése) is prioritást élvez. A tervezett út- és járda felújítási program a közlekedés biztonságának növelését eredményezheti. A városban továbbra is vannak részben hiányos, területileg nem teljes lefedettséget nyújtó közmű szolgáltatások. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében szükség van a belterületi csapadékvíz elvezető rendszer és a csatorna hálózat teljes körű kiépítésére, melynek ugyancsak érzékelhetjük lakossági elégedettségi és pozitív gazdasági következményeit. A település lakossága és a potenciális betelepülők (pl. nyíregyházi agglomeráció részeként, vagy a betelepülő vállalkozások munkaerejének elhelyezésére) számára lakópark kialakításával lehet ITS Konzorcium


30

STRATÉGIA

vonzóbbá tenni a kisvárosi – kertvárosi környezetet, természetesen ehhez szabadidős, rekreációs lehetőségek infrastruktúrájának kiépítése is szükséges. A városban élő jelentős arányú mélyszegénységben és szegregátumokban élő lakosság életminőségének javításához elengedhetetlen a szegregátumok rehabilitációja, új szegregátumok kialakulásának megakadályozása. 3.2.2.3

T3. A városban elérhető elérhetőségének fejlesztése

szolgáltatások

minőségének

és

Jelenleg több közintézmény műszaki fizikai állapota nem felel meg az elvárásoknak, illetve újabb szolgáltató típusú intézmények létrehozására, bővítésére van szükség. Az intézmények infrastruktúrájának javítása, egyúttal jobb munkakörülmények kialakítását is jelenti, valamint a szolgáltatások magasabb színvonalú biztosítását. A város intézményrendszerének (humán és gazdasági) és közszolgáltatásainak magas szintű működését sok esetben infrastrukturális, műszaki problémák, helyenként a települési szintű funkciók jelenlegi szervezése akadályozza, de a fejlesztések volumenét a forráshiány is befolyásolja. Kedvező folyamatokat indíthatnak el ugyanakkor az egyes szakterületeken megnyíló fejlesztési lehetőségek, illetve az energiahatékonysági beruházások. Utóbbi a szolgáltatási színvonal javulása mellett hosszú távon egyértelműen javíthatja az önkormányzat pénzügyi helyzetét, ami ugyancsak hozzájárul a fejlesztésekre rendelkezésre álló forrástömeg gyarapodásához. A fejlesztések kiemelt területe a szociális, egészségügyi és igazgatási, szolgáltató ellátórendszer fejlesztése. A szociális szolgáltatások terén az idősödő társadalom igényeinek megfelelően igény mutatkozik az idősellátást biztosító intézmények színvonalának növelésére. Kiemelt kérdés emellett a szociális alapszolgáltatások – köztük a közétkeztetés és a jelzőrendszer – magas színvonalú biztosítása, a meglévő rendszerek korszerűsítése. Az egészségügyi alapellátást biztosító épület teljes körű felújítása mellett a jelenleg már emelt szinten működő szakorvosi ellátás további fejlesztése, továbbá Segítő Ház kialakítása is indokolt. A városi humán infrastruktúra további elemeiként kereskedelmi és szolgáltató egységek létrehozása is szerepelnek. Megoldásukkal nem csak a lakosság elégedettsége javítható, de az energiahatékonyság növelése (mely további közintézmények esetében is releváns kérdés) a település pénzügyi helyzetének javulásához is hozzájárul. A téren további lehetőségek nyílhatnak meg a megújuló és alternatív energiaforrások folyamatos bevezetése révén. Kemecse város stratégiájának része, hogy Nyíregyházához való közelségét kihasználva csak olyan fejlesztéseket valósítson meg, melyek a 15 perc alatt elérhető Nyíregyháza mellett a város tőke, munkaerő vonzása, az életminőségi feltételek miatt szükségesek. (Nyíregyháza - Sóstó szabadidő és rekreációs kapacitásai hamarabb elérhetők Kemecséről, mint Nyíregyháza keleti, délkeleti területeiről.) A fejlesztések között kiemelkedő szerepet szán a város a sport- és szabadidős létesítmények fejlesztésének (többcélú tornacsarnok, futballpálya bővítés, tenisz, golf, lovaglás, uszodafejlesztés) is. 3.2.2.4

T4. A városi és térségi együttműködések ösztönzése a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése és a hátrányos helyzet csökkentése érdekében

A város egyértelmű érdekeként felfogható közösségfejlesztés, a helyi kultúrára épített identitás tudat erősítése hozzájárulhat a település lakosságának elégedettségéhez, mindamellett a különböző rendezvények a szabadidő hasznos eltöltését is támogatják. Fontos szempontként

ITS Konzorcium


31

STRATÉGIA

jelenik meg a közösségi és sport területek kihasználtságának javítása, mely egyben a lakosság egészségesebb életmódjának elősegítését is támogatja. A közösségi területek fejlesztésekor – lehetőségek szerint – figyelembe kell venni új, mindenki számára elérhető sportolási lehetőségek biztosítását, továbbá szükség van a fiatalok igényeinek részletes felmérésére is. A megújított területekhez kapcsolódó programok, rendezvények lebonyolítása során Kemecse építeni kíván a városmarketing eszközeinek fokozottabb kihasználására és a civil szervezetek közreműködésére. A települési szintű programok mellett elő kell segíteni a környező településekkel való együttműködést, az összefogás erősítését, mely egyben a térségi szerepkör növekedését is elősegítheti. E célokat szolgálhatják közös rendezvények, események, szakmai napok, turisztikai együttműködések. A városi lakosság szociális helyzetének javítása ugyancsak fontos célkitűzése a településnek. Ezek között kell megemlíteni a komplex felzárkóztató programok elindítását a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben és szegregációban élő emberek részére. 3.2.3 Területi célok

Kemecse Városában az alábbi, városrészi szintű területi célok kerültek kijelölésre. A városrészi célok egyben megfelelnek az akcióterületi céloknak, mivel Kemecsén 5 db akcióterület került kijelölésre. V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész V2. Az iparterület Ipari Parkká fejlesztése és szolgáltatásainak fejlesztése, valamint a volt GEV terület rekultivációjával a tőkevonzó képesség javítása és a térség gazdasági potenciáljának megerősítése – Déli városrész V3. A Vasútállomás környéki terület komplex fejlesztése a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából – Déli városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű, nagyrészt szegregátumokban élő lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmi-gazdasági folyamataiba – Déli és Északi városrész szegregátumai V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével – Északi városrész

3.3 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A megvalósítandó városrészi célkitűzések hozzájárulnak a város középtávú tematikus céljainak teljesüléséhez. A területi és tematikus célok együttesen segítik elő a településfejlesztési koncepcióban felvázolt átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a tematikus és területi célok közötti összefüggéseket.

ITS Konzorcium


32

STRATÉGIA

5. táblázat Kemecse városfejlesztési célrendszere

Jövőkép

Átfogó cél

Kemecse megerősíti és ellátja térségi szerepét a járásban, a meglévő és fejlesztett szolgáltatásait a térség lakosságának igényeit figyelembe véve alakítja ki. A város – a bővülő munkaerő-piaci lehetőségeknek, a javuló gazdasági helyzetnek és a megújuló városi környezetnek köszönhetően megteremti a feltételeit annak, hogy a lakosság életkörülményei, a megélhetési viszonyok, a városi élet feltételei, a komfortosság, az egészséges és biztonságos környezeti feltételek jelentősen és tartósan javuljanak úgy, hogy a fejlesztési erőforrások tartósan fennmaradjanak.

Átfogó cél 1: Kemecse térségi gazdasági szerepének erősítése a meglévő és lehetséges befektetők igényeinek megfelelő helyi üzleti infrastruktúra kialakításával és továbbfejlesztésével, a meglévő helyi gazdasági potenciálok és új lehetőségek kihasználásával

Átfogó cél 2: A települési környezet, a településen elérhető szolgáltatások és a lakosság életminőségének javítása Kemecse népességmegtartó képességének erősítése érdekében

T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása

T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása

Tematikus célok

Városrészi célok

V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész

V2. Az iparterület Ipari Parkká fejlesztése és szolgáltatásainak fejlesztése, valamint a volt GEV terület rekultivációjával a tőkevonzó képesség javítása és a térség gazdasági potenciáljának megerősítése – Déli városrész

V3. A Vasútállomás környéki terület komplex fejlesztése a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából – Déli városrész

ITS Konzorcium

T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése

T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése és a hátrányos helyzet csökkentése érdekében

V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű, nagyrészt szegregátumokban élő lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba – Déli és Északi városrész szegregátumai

V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével – Északi városrész


33

STRATÉGIA

6. táblázat: A tematikus és a területi célok közötti összefüggések T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása

T2. A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése, hátrányos helyzetűek életminőségének javítása

V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész V2. Az iparterület Ipari Parkká fejlesztése és szolgáltatásainak fejlesztése, valamint a volt GEV terület rekultivációjával a tőkevonzó képesség javítása és a térség gazdasági potenciáljának megerősítése – Déli városrész V3. A Vasútállomás környéki terület komplex fejlesztése a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából – Déli városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű, nagyrészt szegregátumokban élő lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmi-gazdasági folyamataiba – Déli és Északi városrész szegregátumai V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével – Északi városrész Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

ITS Konzorcium

T3. A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése

T4. A városi és térségi együttműködések ösztönzése a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése és a hátrányos helyzet csökkentése érdekében


34

STRATÉGIA

4 A megvalósítást szolgáló beavatkozások 4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása Kemecse Város Önkormányzata városfejlesztési tevékenységei során arra törekszik, hogy az EU által finanszírozott városrehabilitációs programokon kívül is az elérhető legtöbb támogatási forrást mozgósítani tudja a város kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. Az önkormányzat a városi és városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projektek maradéktalan végrehajtására törekszik, ami által csökkenthetők a városon belüli területi különbségek. Azon beavatkozásokat, amelyek egy földrajzilag jól körülhatárolható területen helyezkednek el, célszerű területileg integráltan végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Az így kijelölt akcióterületek (AT) a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. Az akcióterületek kijelölése azonban nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei, valamint a magánszféra beruházásai a jövőben is érinteni fogják Kemecse teljes területét. A város korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégiájában két akcióterület került kijelölésre, az Északi és Déli Akcióterület, melyek egyben megegyeznek a városrészi lehatárolással és lefedik a város teljes területét. Jelen ITS készítése során felmerült annak igénye, hogy a jól definiálható beavatkozási logikának megfelelően 5 kisebb, koncentráltabb akcióterület kerüljön kijelölésre. Az akcióterületi projektek térben koncentrált és egymással összehangolt projektek, ahol földrajzilag is koncentráltan végbemenő fejlesztések vannak jelen és megfelelnek az alábbi elvárásoknak: egymásra szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását illetve hatásának kiteljesedését az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, volumenük, így várható hatásuk is legyen akkora, hogy érzékelhető változást idézzenek elő az akcióterületen. Kemecse város akcióterületeinek kijelölését alapvetően az általános és a városrészi szintű helyzetfeltárás eredményei határozták meg, mely egyrészt a 2011-es népszámlálás, másrészt a város által szolgáltatott adatokra épül. A stratégia átfogó céljával összhangban a város földrajzi elhelyezkedésére, természeti, gazdasági és humán erőforrásaira támaszkodva szükséges az értékek megőrzése és fenntartható használata révén az itt élők számára a minőségi élet feltételeit hosszú ideig biztosító környezet kialakítása. A fejlesztési akcióterületek lehatárolása során az alábbi, további alapelvek voltak irányadók: az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterületek megjelenésükben minél homogénebbek, térbelileg pedig koncentráltak legyenek; funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak;

ITS Konzorcium


35

STRATÉGIA

a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást lehessen elérni a magántőke mobilizálásával; a szociális és „funkcióbővítő” jellegű akcióterületek teljesítsék azokat a feltételeket, amelyeket a korábbi hasonló pályázati konstrukciók előírtak akár a szociális mutatók, akár az ellátandó funkciók tekintetében. Kemecse városában ezen kívül természetesen megjelennek az akcióterületen kívüli projektek is kulcsprojektek, hálózatos projektek és egyéb projektek formájában. A fenti alapelveknek megfelelően Kemecsén 5 olyan terület határolható le indikatív jelleggel, ahol komplex beavatkozások megvalósítását tervezi az önkormányzat: 1. A Városközpont akcióterületen (VK AT) – a TOP érintett prioritásához illeszkedve – a népességmegtartás és a gazdaságélénkítés tekinthető átfogó célnak. Az akcióterület lehatárolás indoka kettős: egyrészt ez a városrész koncentrálja Kemecse (köz)szolgáltatási funkcióit, így a belvárosi területek komplex fejlesztése az egész település gazdasági-társadalmi fejlődését elősegíti, másrészt a két belvárosi decentrum összekötésével (egyesítésével) számos olyan fejlesztési elképzelés azonosítható a városrészben, amelyeket – a pozitív hatások elérése érdekében – integráltan célszerű megvalósítani. A két belvárosi alközpont összekötése és ezáltal új Belváros létrehozása egyben Kemecse város településfejlesztési kulcsprojektje is. 2. A Szociális városrehabilitációs 1. akcióterületként (SZOC AT 1) azonosítható Déli lakóterület a város hátrányos helyzetű lakosait tömöríti, itt található Kemecse két legnagyobb, 35 % feletti mutatóval rendelkező 1. és 6. számú szegregátuma. Továbbá, a déli városrész hátrányos helyzetű lakosságának életminőségét tovább rontja a déli városrész szinte teljes körű igazgatási, szolgáltatási és kereskedelmi funkcióhiánya. Ez megmutatkozik az akcióterület kedvezőtlen képzettségi, munkaerőpiaci és lakhatási mutatóiban is. A koncentráltan megjelenő problémák kezelése nemcsak a – KSH által nagy kiterjedésű szegregátumként is azonosított – városrész érdeke, hanem az egész település felzárkózását és gazdasági versenyképességét is befolyásolja. A területen szociális városrehabilitációs projekt megvalósítását tervezi a város. 3. A Szociális városrehabilitációs 2. akcióterület (SZOC AT 2) az Északi városrész nyugati részén található, Kemecse 2., 3., 4., és 5. számú szegregátuma, melynek mindegyike 35 % feletti szegregációs mutatóval rendelkezik. Bár ezek a szegregátumok az északi városrészben találhatók, így a város igazgatási és szolgáltatási funkciói ebben a városrészben élők számára könnyebben elérhetők, a lakhatási körülmények, a szegénység és a munkanélküliség, az infrastruktúra és közművek hiányosságai, a közösségi terek hiánya megnehezíti az itt élők életét, ezért ezen a területen is szociális városrehabilitációs beavatkozásokat tervez a város. 4. Közösségi és rekreációs akcióterület (RK AT): Az akcióterületen szabadidős park kialakítására kerül sor a jelenlegi halastó környezetében. Ehhez szorosan kapcsolódik a város határában fekvő természeti környezethez kapcsolódó szabadidős programcsomag kidolgozása az akcióterületen, amely a terület turisztikai vonzerejét növelné. A két terület ezért együtt, egy ún. „Rekreációs akcióterületként” került kijelölésre. 5. Gazdaságfejlesztési akcióterület (GF AT): Kemecsén a délnyugati városrészben rendelkezésre álló iparterület ipari parkká történő fejlesztése régóta ismert fejlesztési elképzelés. Az ipari parkká fejlesztést csak integrált szemléletben lehet megvalósítani: együttesen kell kezelni az elérhetőségi, a kapacitásbeli, az üzemeltetési és a fenntarthatósági problémákat, kihívásokat. Az ipari park fejlesztése ilyen értelemben egyben a város gazdaságfejlesztési kulcsprojektje is.

ITS Konzorcium

Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA

4. térkép: Az akcióterületek bemutatása


ITS Konzorcium

36


37

STRATÉGIA

4.2 Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása 4.2.1 Városközpont Akcióterület (VK AT)

Kemecse új városközpontjában az elmúlt időszakban több fejlesztés történt (Funkcióbővítő városrehabilitáció I. ütem), de ezek nem kezeltek minden problémát a funkcionalitás, az épített környezet, a közlekedés és a zöldfelületek szempontjából. Az akcióterület Kemecse központi területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók erősítése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak, és a járási hatókörű funkciókból adódóan elvárhatóak. A belvárosi területek megújításával, kiterjesztésével (két városközponti decentrum összekötésével) és racionalizálásával a cél egy olyan Városközpont megteremtése, amely egységes arculattal, a központi funkciók teljességével szolgálja az életminőség javítását és a járásközponti szerepkört. Tekintettel arra, hogy Kemecsén a hátrányos helyzetű, illetve szegregátumokban élő lakosság magas számban van jelen, a városközpont akcióterület esetében is van két olyan tervezett beruházás, ami kifejezetten ezen lakosság támogatásához, felzárkóztatásához járul hozzá (Mentálhigiénés és Szociális Központ, illetve Szolgáltató-ház kialakítása). egységes arculatú, sajátos szerkezetét megőrzi, biztosítja a modern kisvárosi életformát, közszolgáltatási, kereskedelmi, kulturális és turisztikai szempontból funkcionálisan megerősödött. A fentieknek megfelelően a gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztést a Városközpontban az alábbi fő tevékenységek szolgálják: Kereskedelmi és szolgáltató egységek az új városközpontban (PE1/3 – VK AT) Az új főtér környezetében üzletek kialakítása, amely a turisztikai vonzerőt, és a közösségi életet élénkíti. Niczky kastély felújítása (PE8/1 – VK AT) A korábbi járásbíróság elavult épületének felújítása, hasznosítása megújuló energia bemutatóterem valamint rendezvényközpont céllal. Óvoda férőhelybővítés új óvoda építésével (PE2/1 – VK AT) 100 férőhelyes új óvoda építése 2 épület lebontásával. Főtér kialakítása: Árpád utca, Szent István utca találkozásánál, illetve a Katolikus templom homlokzati felújítása (PE3 – VK AT) Jelenleg a főtér kialakításának I. üteme zajlik egy hivatali épület építésével, és park létesítésével. Ezt a későbbiekben egy új épület építésével (járási hivatal) és a park további fejlesztésével kell folytatni (P77 – VK AT), annak érdekében hogy egy a településképet meghatározó, színvonalas, a közösségi élet színteréül szolgáló településrész jöjjön létre. Könyvtár felújítás (PE5/4 – VK AT) Az iskola épületében lévő könyvtár felújítása, eszközpark fejlesztése. Mentálhigiéniás és Szociális központ (önkormányzati és civil szervezetek) (PE22 – VK AT) A város központi részén egy mentálhigiénés központ kialakítása, ahol mind önkormányzati, mind civil szervezetek helyet kapnak, és segítséget nyújtanak a rászoruló embereknek.

ITS Konzorcium


38

STRATÉGIA

Szolgáltató ház működtetése, hátrányos helyzetű lakosok társadalmi integrációjához való segítségnyújtás (P68 – VK AT) a városközpontban és a déli városrészben található szociális akcióterületen (SZOC AT 1) lévő szegregátumokban kialakított szolgáltató házban szakértők és önkéntesek segítik a hátrányos helyzetű lakosokat az integrációban, emberhez méltó életkörülmények kialakításában, az alábbi eszközökkel:        

     

segítő jelenlét; ingyenkonyha működtetése; jogi és szociális tanácsadás; csecsemő- és kisgyermek gondozási tanácsadás; kisgyermekek számára korai fejlesztő programok, iskola előkészítő, fejlesztő foglalkozások biztosítása; munkahelyteremtés elősegítése, önellátásra nevelés; kistermelői tevékenység - kézműves tevékenység oktatása; bűnmegelőzés, prevenciós programok, áldozatvédelem, börtönből való visszaillesztést segítő programok, börtönbe való bekerülés megelőzésére irányuló programok; kultúra, hagyományápolás; közösségépítés, lelki programok, befogadó társadalom kialakítása, szemléletformálás; szocio-karitatív segítségnyújtás, adományszerzés; egészségügyi prevenciós programok; telep rehabilitáció; leendő és jelenlegi munkatársak segítők képzése, találkozók szervezése, a modell elterjesztése - országos program kialakítása.

Járási hivatal építése az új főtérnél (P76 – VK AT) A járási funkciókat megerősítő Járási hivatal építése a kialakított új főtér területén, a városháza mellett Művelődési ház építése az Északi városrészben (P77 – VK AT) A település nem rendelkezik egy olyan épülettel, amely rendezvények megtartására alkalmas. Ennek érdekében egy művelődési ház építése indokolt, melyet az északi városrészben tervezünk kialakítani. Zöld tengely kialakítás a főtértől a Ságvári utcáig I., II és III. ütem (PE4/1-PE4/3 – VK AT) 3 részletben egy zöld tengely kialakítását szeretnénk a főtértől a református templom irányába a kanális mentén, ahol egy sétányon jármű forgalomtól mentesen kikapcsolódhatnak a lakosok. I. ütemben a főtértől a Ságvári utcáig, második ütemben a Ságvári utcai áttörés, harmadik ütemben a Ságvári u. és Kossuth u. közötti területen Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó és szintbeli vasúti átjáró az É-D-i tengelyen, Móricz Zs. Utca bővítése és sétálóutca kialakítás (PE17 – VK AT) Iskola konyháról kiszolgált külső forgalmú étterem kialakítása (PE7/2 – VK AT) A településen jelenleg nincs egyetlen színvonalas vendéglő sem. Egy étterem kialakítása a cél, amelyet az iskola konyhája szolgál ki. Iskola konyha felújítása és bővítése (PE7/1 – VK AT) Az iskola konyha felújítása jelenleg folyamatban van, kisebb léptékű felújítás. A kapacitást azonban az épületrész bővítésével bővíteni szükséges. Általános iskola tanterembővítése (PE5/1 – VK AT) Öregek otthona bővítése, vagy új építése (PE21/2 – VK AT)

ITS Konzorcium


39

STRATÉGIA

A jelenlegi idősek otthonának felújítása, és kibővítése 10 fővel, mivel a jelenlegi épület rossz állapotban van. Mozitól a sportpályáig járda építése (P50 – VK AT) A Kossuth utca és Kossuth tér körül buszforduló, buszvégállomás kialakítása fedett váróval, kerékpártárolóval (B + R) (P64 – VK AT) Árpád utca- Szent István utca kereszteződésében körforgalom kialakítása (P66 – VK AT) Kossuth – Mikszáth – Móricz Zsigmond utca kereszteződésében körforgalom kialakítása (P67 – VK AT) Műfüves labdarúgópálya és futópálya kialakítása az általános iskola területén (PE5/3 – VK AT) Az általános iskola területén műfüves labdarúgó pálya, és futópálya kialakítása az iskolások részére. Sportpálya bővítése, fejlesztése, részeként műfüves pálya kialakítása (PE9 – VK AT) A sportpálya és épületeinek felújítása, pályafejlesztés, melynek része egy 40x 60 m-es műfüves labdarúgó pálya kialakítása is Multifunkciós sportcsarnok építése az általános iskola területén (PE5/5 – VK AT) Egy olyan multifunkciós sport komplexum építése, amely magába foglal egy uszodát, éttermet, valamint rendezvények lebonyolítására alkalmas rendezvényközpontot. Kondicionáló, szabadidő park kialakítása a sportegyesület és a lakosság részére (PE5/6) Egy szabadidő park kialakítása amelyet a lakosság és a sportegyesületek sportolási céllal igénybe vehetnek. Tanuszoda építése (PE5/2 – VK AT) Ez a projekt az iskolával szemben lévő területen folyamatban van. Tervezés alatt. Szennyvízhálózat bővítése a szegregátumokban (Toldi u., Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.) (PE23 – SZOC AT 1, SZOC AT 2 és VK AT) A város déli és északi részében található szegregátumok jelenleg még csatornázatlan utcáin a szennyvízhálózat kiépítése, lakások rákötése.

ITS Konzorcium


40

STRATÉGIA

5. térkép: A Városközpont Akcióterület beavatkozásai


4.2.2 Szociális Akcióterület 1 (SZOC AT 1)

A déli városrész nyugati oldalát szinte teljes egészében lefedi a KSH által 1. és 6. szegregátumként nyilvántartott terület. Az akcióterületen nagyon magas a hátrányos helyzetű lakosság aránya, ezért a projektek leginkább a városrész életminőségének javítására, a rekreációra, mentálhigiénés szolgáltatások helyszínének kialakítására, és az ilyen jellegű szolgáltatások nyújtására irányulnak az alábbiak szerint: Szolgáltatóház létesítés az új alközpontban (PD11/2 – SZOC AT 1) A déli városrészben szolgáltatóház kialakítása a hátrányos helyzetű emberek részére. (Hasonló Szolgáltató ház jön létre a Városközpont Akcióterületen is) a városközpontban (VK AT) és a déli városrészben található szociális akcióterületen (SZOC AT 1) lévő szegregátumokban kialakított szolgáltató házban szakértők és önkéntesek segítik a hátrányos helyzetű lakosokat az integrációban, emberhez méltó életkörülmények kialakításában, az alábbi eszközökkel:  

segítő jelenlét; ingyenkonyha működtetése;

ITS Konzorcium


41

STRATÉGIA

     

     

jogi és szociális tanácsadás; csecsemő- és kisgyermek gondozási tanácsadás; kisgyermekek számára korai fejlesztő programok, iskola előkészítő, fejlesztő foglalkozások biztosítása; munkahelyteremtés elősegítése, önellátásra nevelés; kistermelői tevékenység - kézműves tevékenység oktatása; bűnmegelőzés, prevenciós programok, áldozatvédelem, börtönből való visszaillesztést segítő programok, börtönbe való bekerülés megelőzésére irányuló programok; kultúra, hagyományápolás; közösségépítés, lelki programok, befogadó társadalom kialakítása, szemléletformálás; szocio-karitatív segítségnyújtás, adományszerzés; egészségügyi prevenciós programok; telep rehabilitációs programok koordinációja; leendő és jelenlegi munkatársak segítők képzése, találkozók szervezése, a modell elterjesztése

Város alközpont és parklétesítése a déli városrészben (PD11/1 – SZOC AT 1) A déli városrészben egy alközpont kialakítása a városrész felzárkóztatása érdekében Temetővel szemben lévő területen rekreációs és közösségi terület kialakítása (P72 – SZOC AT 1) Temető belső útjainak szilárd burkolattal való ellátása, ravatalozó bővítés vagy építés (PD15/01 – SZOC AT 1) Jelenleg a temető nem rendelkezik belső burkolt utakkal, ezt szükséges lenne burkolttá tenni, valamint a meglévő ravatalozót felújítani, bővíteni. Szennyvízhálózat bővítése a szegregátumokban (Toldi u., Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.) (PE23 – SZOC AT 1, SZOC AT 2 és VK AT) A város déli és északi részében található szegregátumok jelenleg még csatornázatlan utcáin a szennyvízhálózat kiépítése, lakások rákötése. Komplex felzárkózató programok végrehajtása (P69 – SZOC AT 1) A felzárkóztató programok a szociális célú városrehabilitáció infrastrukturális elemeinek kísérő elemei. Legjelentősebb elemei: • • • • • • • • • •

az újonnan létrejött közösségi terek kihasználását segítő programok egészségfejlesztési programok pályaválasztási programok munkaerőpiaci reintegrációs támogató programok kulturális és sport programok életvezetési klubsorozat közbiztonsági rendezvénysorozat kortárssegítés és példakép program önkéntes mozgalmak elindítása helyi identitást erősítő programok

ITS Konzorcium


42

STRATÉGIA

6. térkép: A Szociális Akcióterület 1 beavatkozásai


4.2.3 Szociális Akcióterület 2 (SZOC AT 2)

Az északi városrész észak-nyugati oldalán található Kemecse további 4 szegregátuma, ezért ezen a területen is szociális városrehabilitációs beavatkozásokat tervez a város, melynek Szolgáltatóház és közösségi tér létesítése a Zrínyi utcában (PE11 – SZOC AT 2) Zrínyi utca végén buszforduló kialakítása és körforgalom kiépítése (P65 – SZOC AT 2) Komplex felzárkózató programok végrehajtása (P70 – SZOC AT 2) A felzárkóztató programok a szociális célú városrehabilitáció infrastrukturális elemeinek kísérő elemei. A programok ezen az akcióterületen is hasonló elemeket tartalmaznak, mint a 4.2.2. pontban bemutatott programelemek a déli városrészben. ITS Konzorcium


43

STRATÉGIA

Szennyvízhálózat bővítése a szegregátumokban (Toldi u., Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.) (PE23 – SZOC AT 1, SZOC AT 2 és VK AT) A város déli és északi részében található szegregátumok jelenleg még csatornázatlan utcáin a szennyvízhálózat kiépítése, lakások rákötése. 7. térkép: A Szociális Akcióterület 2 beavatkozásai


4.2.4 Gazdaságfejlesztési (ipari park) Akcióterület (GF AT)

A Déli városrészen, a szegregátumtól nyugatra az önkormányzatnak nagy kiterjedésű területei vannak. Az egész város gazdaságának fellendülését szolgálná, ha ezt a területet ipari területként tudná a város hasznosítani. Az akcióterületen végrehajtandó gazdaságfejlesztési projektek ezen terület megfelelő infrastruktúrával való ellátását, gazdasági vállalkozások betelepülésének elősegítését szolgálják. Az ipari park elhelyezkedése szerencsés abból a szempontból is, hogy a tervezett vállalkozásoknak nagyszámú, alacsony képzettségű munkaerőre lesz szükségük, a környéken pedig igen magas az alacsony képzettségű munkanélküliek aránya. A település egésze, de különösen a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeiben a legnagyobb minőségi javulást a megfelelő munkalehetőség megteremtése jelentené. Ennek megfelelően az önkormányzat figyelmének középpontjában az ezt elősegítő gazdasági fejlesztési lehetőségek állnak. Ezt a célt szolgálják az akcióterületi fejlesztések: Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 Ha területen (PD8 – GF AT) ITS Konzorcium


44

STRATÉGIA

89,1 ha-os ipari terület közművel és infrastruktúrával való ellátása, vállalkozások betelepülésének elősegítése Új utak nyitása, teljes közművek és telkek kialakítása a folyamatban lévő rendezési terv módosítása szerint (PD22 – GF AT) (13. sz. térképen kerül bemutatásra) A jelenlegi rendezési tervmódosítás szerinti új utak nyitása az ésszerűbb és hatékonyabb közlekedési feltételek megteremtése miatt. Börtön létrehozása a gazdaságfejlesztési akcióterületen (P80 – GF AT) Az állam által kiírt pályázat keretében 500 férőhelyes börtön kialakítása a jelenlegi ipari terület északi részén. A börtön létrehozásával mintegy 50 új munkahely jöhet létre, amely foglalkoztatási szempontból jelentős előnyökkel járna a város számára 8. térkép: A Gazdaságfejlesztési Akcióterület beavatkozásai


4.2.5 Rekreációs és közösségi Akcióterület (RK AT)

A városban nincs sem fedett, sem nyitott közösségi rendezvények megtartására, társadalmi interakciók számára alkalmas tér. A város élhetősége szempontjából kulcskérdés ilyen szabadtéri helyszínek kialakítása. Megfelelő helyszín megléte esetén lehetőség nyílna széleskörű települési, illetve járási rendezvények megtartására. Ilyen rendezvények funkciója kettős: egyrészt jelentős népességmegtartó, közösségformáló erejük van, illetve ezzel párhuzamosan bevételt generálnak a település, és az ott élő vállalkozók számára. A közösségi terek kialakítását követően azok

ITS Konzorcium


45

STRATÉGIA

megfelelő működtetése fontos és felelősségteljes feladat. Megfelelő szakértelemmel igen kedvezően hasznosíthatók az ilyen jellegű közösségi terek és rendezvényhelyszínek. A közösségfejlesztő, turizmust generáló fejlesztéseket az alábbi projektek hivatottak előmozdítani: Sássa szabadidő program (PE9/8 – RK AT) A város határában fekvő természeti környezethez kapcsolódó szabadidős programcsomag kidolgozása, amely a terület turisztikai vonzerejét növelné. Isi-tó rekreációs terület kialakítása (P74 – RK AT) Szabadidős park kialakítása a jelenlegi halastó környezetében. 9. térkép: A Rekreációs és közösségi Akcióterület beavatkozásai


ITS Konzorcium


46

STRATÉGIA

4.3 A település egésze szempontjából jelentős fejlesztések 4.3.1 Kulcsprojektek

Városközpont Akcióterület komplex fejlesztése (magában foglalja az összes akcióterületi fejlesztést) (VK AT) Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 Ha területen (PD8 - GF AT) – egyben akcióterületi projekt 89,1 ha-os ipari terület közművel és infrastruktúrával való ellátása, vállalkozások betelepülésének elősegítése Az ipari parkot kiszolgáló út építése É-D-i irányban a város DNY-i részén a 100-as vasútvonalon keresztül vezető vasúti átjáróval (P81) Az ipari park megközelítését szolgáló nagy teherbírású út kialakítása a jelenleg még infrastruktúrával nem rendelkező ipari területhez Dél- keleti ipari terület kialakítás (PD13/1) Ipari terület kialakítása a jelenleg elhanyagolt területeken vállalkozások számára. GEV terület terhelt rész rekultivációja (PD3/2) Régi ládagyár helyének rekultivációja, és a terület ipari területté fejlesztése, vállalkozások betelepülésének lehetővé tétele. Szelektív hulladékbegyűjtő sziget kialakítása az átrakónál (PD16) A jelenlegi vasúti átrakó helyén szilárd hulladékbegyűjtő szigetek kialakítása. Szennyvíztisztító mű további kapacitásbővítése, és technológiai fejlesztés, új agglomeráció kialakítása (PD17) Szennyvíztisztító telep további kapacitás bővítése a tervezett agglomerációba tartozó települések ellátása miatt. Lakópark területalakítás és közműépítés a dél-keleti városrészben (PD12) Jelenlegi zártkerti rész közművel való ellátása és ingatlan rendezése lakópark kialakítása lehetőségének biztosításával. P+R parkoló létesítése a vasútállomás mellett (PD3/1) P+R parkoló létesítése a vasút állomás mellett. Mivel a buszmegálló is közel található a vasútállomáshoz, ezért a tömegközlekedést használók számára egy biztonságos parkolót szeretnénk kialakítani. Kondicionáló, szabadidő park kialakítása a sportegyesület és a lakosság részére (PE5/6) Egy szabadidő park kialakítása amelyet a lakosság és a sportegyesületek sportolási céllal igénybe vehetnek.

ITS Konzorcium


47

STRATÉGIA

10. térkép: Kemecse kulcsprojektjei


4.3.2 Hálózatos projektek

Haas-tanya ivóvízhálózatának kiépítése (PE14/2) A jelenlegi ivóvízhálózat fejlesztése, bővítése Kemecse tanya területén. Haas-tanya szennyvízhálózatának kiépítése (PE14/3) Kemecse tanya részén a szennyvízhálózat kiépítése, lakások rácsatlakozása. Haas-tanyához vezető úthálózat fejlesztése, a meglévő földút és út aszfaltozása (PE14/4) A településhez tartozó tanya-rész földútjainak aszfaltozása, a közlekedés feltételeinek javítása. Kerékpárút: Kemecse - Nyírtura – Nyíregyháza között (P73) Körmendi tanya szennyvízhálózatának megépítése (PD18) Kemecse tanya részén a szennyvízhálózat kiépítése, lakások rácsatlakozása. Kemecse – Körmendi tanya összekötő út építése (PD7/2)

ITS Konzorcium


48

STRATÉGIA

A Kemecséhez tartozó Körmendi tanya jelenleg földúton, vagy Sóstó irányából aszfaltozott úton közelíthető meg. Célunk egy közvetlen összekötő út építése a rövidebb és biztonságosabb megközelíthetőség miatt. Összekötő út építése Körmendi tanya és a 4. sz. főközlekedési úton Nyíregyháza irányába (PD7/3) Északi városrész K-Ny-i feltáró útépítés (PE19/1) Vasúti felüljáró építése a Szent István u. meglévő fénysorompós átkelő helyett a 3823. sz. úton (PE19/2) Északi összekötő elkerülő útépítés a nyugati feltáró út- Mikszáth Kálmán u. kereszteződéstől a Vasmegyeri útig (PE20) 3829-es sz. Kemecse-Nyírtura összekötő útból új út nyitása az ipari parkig a temető érintésével (PD1) A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítése, I. ütem: nyugati irányból a városközpontig (PE24/1) A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítésének belvízrendezéssel együtt, II. ütem: városközponttól keleti irányba (PE24/2) Kerékpárút építése a 3834. összekötőúthoz (kb. 4,5km) TSZ telepig a 3823 sz. út mellett (PE25) Kerékpárút építése Kemecse-Nagyhalász 3825. sz. út mellett (Mikszáth u. folytatásában) (PE26) Kerékpárút építése Kemecse-Tiszatelek új, tervezett közút mellett (PE27) Kerékpárút építése Kemecse-Körmendi tanya-4. sz út irányába tervezett közút mellett (PD21) Feltáró utak szelvény és teherbírás növelése a Sport, József Attila, Szondi és Dózsa György utcákon (6m+ 1,6m) (PD20) Az ipari terület felé menő utak teherbírásának növelése, a későbbi várható teherforgalom növekedés miatt. Déli városrész dél-keleti feltáró út déli feltáró úttól a leendő P+R parkolóig és a gyalogos aluljáróig (PD2) Út bővítés a vasút déli oldala mentén a P+R parkolótól a Szondi utcai vasúti kereszteződésig (PD5/1) Déli városrész észak-déli tengely, Szondi u. bővítés a déli feltáró úttól a vasútállomásig (PD6) Déli városrész nyugati feltáró útépítés a leendő vasúti felüljáró figyelembevételével (PD7/1) Vasúti, gyalogos, aluljáró építése a Schönherz Z. u. folytatásánál (PD5/2) Parkolók kialakítása a város különböző pontjain (P79) Mivel a település egészét figyelembe véve kevés a kialakított parkoló, így a település több pontján szeretnénk parkolókat kialakítani.

ITS Konzorcium


49

STRATÉGIA

11. térkép: Hálózatos projektek Kemecsén


4.3.3 Egyéb projektek

Haas-tanya és halastó hasznosítás – turisztikai programcsomag (PE14/5) Haas-tanya magtár és park rekonstrukció (PE14/1) Vasút - GEV közötti terület önkormányzati tulajdonszerzés, területalakítás, barnamezős beruházás (PD3/3) A vasút és a GEV közötti, jelenleg magántulajdonban lévő területek megvétele, annak érdekében, hogy az ipari terület kialakítása esetén rendezett tulajdonviszonyok mellett lehessen terjeszkedni 1778,1779 hrsz-on rekreációs területek kialakítása (P71) Régi szőlőskert területeinek fejlesztése, a környezet rendezése rekreációs, szabadidős környezetté. ITS Konzorcium


50

STRATÉGIA

Vasúti átkelőnél rekreációs területek kialakítása (P75) Mély fekvésű területek revitalizációja, szükség szerint (kizárólag nem szennyezett anyaggal történő) feltöltése (PE28) Hálózati alapú együttműködések generálása Kemecse központtal (például zöldség-, gyümölcs-, hal-, vadfeldolgozás, funkcionális élelmiszer előállítás (P63) 12. térkép: Egyéb projektek Kemecsén


A hálózatos és egyéb projektek közül néhány Kemecse külterületén, illetve környékén kerül megvalósításra. A Kemecse vonzáskörzetében megvalósuló projekteket az alábbi térkép mutatja be:

ITS Konzorcium


51

STRATÉGIA

13. térkép: Kemecse vonzáskörzetében megvalósuló hálózatos és egyéb beavatkozások


4.4 A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz Kemecse tervezett fejlesztései kapcsolódnak egymáshoz, erősítve egymásra gyakorolt pozitív hatásukat. A projekttípusok közötti átfedés (pl. egy meghatározott akcióterületen megvalósuló kulcsprojekt) kifejezetten pozitív szinergiákat eredményezhet. Az egyes fejlesztési projektjavaslatok és a középtávú városi célok kapcsolatát az alábbi táblázat foglalja össze. (Amennyiben egy fejlesztés több célhoz is kapcsolódik, abban az esetben minden érintett célnál megjelenítésre került a projekt.)

ITS Konzorcium


52

STRATÉGIA

7. táblázat: A középtávú városi célok és a projekttípusok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus célok)

Kulcsprojektek


Dél-nyugati ipari terület (GF AT) kialakítása 89,1 Ha területen Dél- keleti ipari terület kialakítás, GEV terület terhelt rész rekultivációja Az ipari parkot kiszolgáló út építése É-D-i irányban a város DNY-i részén a 100-as vasútvonalon keresztül vezető vasúti átjáróval (P81)

T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek

Városközpont Akcióterület komplex fejlesztése Szelektív hulladékbegyűjtő sziget kialakítása az átrakónál Lakópark területalakítás és közműépítés a délkeleti városrészben P+R parkoló

Hálózatos projektek

Haas-tanya ivővízhálózatának kiépítése Haas-tanya szennyvízhálózatának kiépítése Haas-tanyához vezető úthálózat fejlesztése, a meglévő földút és út aszfaltozása Kerékpárút: Kemecse - Nyírtura – Nyíregyháza között Körmendi tanya szennyvízhálózatának megépítése Kemecse – Körmendi tanya összekötő út építése (kb. 31. km hosszban, 7 m

ITS Konzorcium

Akcióterületi projektek

Egyéb projektek

Iskola konyháról kiszolgált külső forgalmú étterem kialakítása (VK AT) Kereskedelmi és szolgáltató egységek az új városközpontban (VK AT) Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 Ha területen (GF AT) Új utak nyitása teljes közművek és telkek kialakítása a folyamatban lévő rendezési terv módosítása szerint (GF AT) Börtön létrehozása a gazdaságfejlesztési akcióterületen (GF AT)

Haas-tanya és halastó hasznosítás – turisztikai programcsomag Haas-tanya magtár és park rekonstrukció Hálózati alapú együttműködések generálása Kemecse központtal (például zöldség-, gyümölcs-, hal-, vadfeldolgozás, funkcionális élelmiszer előállítás

Iskola étterem felújítása és bővítése (VK AT) Általános iskola tanterembővítése (VK AT) Öregek otthona bővítése, vagy új építése (VK AT) Főtér kialakítása: Árpád utca, Szent István utca találkozásánál, illetve a Katolikus templom térrendezése (VK AT) Zöld tengely kialakítás a főtértől a Ságvári utcáig I., II és III. ütem (VK

Vasút - GEV közötti terület önkormányzati tulajdonszerzés, területalakítás Mély fekvésű területek revitalizációja, szükség szerint (kizárólag nem szennyezett anyaggal történő) feltöltése


53

STRATÉGIA

Középtávú városi célok (tematikus célok) életminőségének javítása

Kulcsprojektek létesítése a vasút és buszállomás mellett Szennyvíztisztító mű további kapacitásbővítése, és technológiai fejlesztés, új agglomeráció kialakítása

Hálózatos projektek széles. Összekötő út építése Körmendi tanya és a 4. sz. főközlekedési úton Nyíregyháza irányába Északi városrész K-Ny-i feltáró útépítés Vasúti felüljáró építése a Szent István u. meglévő fénysorompós átkelő helyett a 3823. sz. úton Északi összekötő elkerülő útépítés a nyugati feltáró út- Mikszáth Kálmán u. kereszteződéstől a Vasmegyeri útig 3829-es sz. Kemecse-Nyírtura összekötő útból új út nyitása az ipari parkig a temető érintésével A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítése, I. ütem: nyugati irányból a városközpontig A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítésének belvízrendezéssel együtt, II. ütem: városközponttól keleti irányba Kerékpárút építése a 3834. összekötőúthoz (kb. 4,5km) TSZ telepig a 3823 sz. út mellett Kerékpárút építése KemecseNagyhalász 3825. sz. út mellett (Mikszáth u. folytatásában) Kerékpárút építése Kemecse-Tiszatelek új, tervezett közút mellett

ITS Konzorcium

Akcióterületi projektek AT) Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó és szintbeli vasúti átjáró az É-D-i tengelyen, Móricz Zs. Utca bővítése, sétálóutca kialakítás (VK AT) Mozitól a sportpályáig járda építése (VK AT) A Kossuth utca és Kossuth tér körül buszforduló, buszvégállomás kialakítása fedett váróval, kerékpártárolóval (B + R) (VK AT) Árpád utca- Szent István utca kereszteződésében körforgalom kialakítása (VK AT) Kossuth – Mikszáth – Móricz Zsigmond utca kereszteződésében körforgalom kialakítása (VK AT) Niczky kastély felújítása (VK AT) Szennyvízhálózat bővítése a szegregátumokban (Toldi u., Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.) (SZOC AT 1, SZOC AT 2 és VK AT)

Egyéb projektek


54

STRATÉGIA

Középtávú városi célok (tematikus célok)

Kulcsprojektek



Kerékpárút építése Kemecse-Körmendi tanya-4. sz út irányába tervezett közút mellett Feltáró utak szelvény és teherbírás növelése a Sport, József Attila, Szondi és Dózsa György utcákon (6m+ 1,6m) Déli városrész dél-keleti feltáró út déli feltáró úttól a leendő P+R parkolóig és a gyalogos aluljáróig Út bővítés a vasút déli oldala mentén a P+R parkolótól a Szondi utcai vasúti kereszteződésig Déli városrész észak-déli tengely, Szondi u. bővítés a déli feltáró úttól a vasútállomásig Déli városrész nyugati feltáró útépítés a leendő vasúti felüljáró figyelembevételével Vasúti, gyalogos, aluljáró építése a Schönherz Z. u. folytatásánál Parkolók kialakítása a város különböző pontjain (P79) T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségéne k fejlesztése

Óvoda férőhelybővítés új óvoda építésével (VK AT) Műfüves labdarúgópálya és futópálya kialakítása az általános iskola területén (VK AT) Sportpálya bővítése, fejlesztése, részeként műfüves pálya kialakítása (VK AT)

ITS Konzorcium

Egyéb projektek


55

STRATÉGIA


Kulcsprojektek



Egyéb projektek

Multifunkciós sportcsarnok építése az általános iskola területén (VK AT) Tanuszoda építése (VK AT) Könyvtár felújítás (VK AT) Járási hivatal építése az új főtérnél (P76)

T4: A városi és térségi együttműködés ek ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében

Kondicionáló, szabadidő park kialakítása a sportegyesület és a lakosság részére

Mentálhigiéniás és Szociális központ (önkormányzati és civil szervezetek) (VK AT) Szolgáltató ház működtetése, hátrányos helyzetű lakosok társadalmi integrációjához való segítségnyújtás. (VK AT) Művelődési ház építése az Északi városrészben (P77 – VK AT). Szolgáltatóház létesítés az új alközpontban (Szoc AT 1) Város alközpont és park létesítése a déli városrészben (Szoc. AT 1) Temetővel szemben lévő területen rekreációs és közösségi terület kialakítása (Szoc AT 1) Temető belső útjainak szilárd burkolattal való ellátása, ravatalozó bővítés vagy építés (Szoc AT 1) Komplex felzárkózató programok végrehajtása (Szoc AT 1)

ITS Konzorcium

1778,1779 hrsz-on rekreációs területek kialakítása Vasúti átkelőnél rekreációs területek kialakítása;


56

STRATÉGIA


Kulcsprojektek


Akcióterületi projektek Szolgáltatóház és közösségi tér létesítése a Zrínyi utcában (SZOC AT 2) Zrínyi utca végén buszforduló kialakítása és körforgalom kiépítése (Szoc AT 2) Komplex felzárkózató programok végrehajtása (Szoc AT 2) Isi-tó rekreációs terület kialakítása (RK AT) Sássa szabadidő program (RK AT)

ITS Konzorcium

Egyéb projektek


57

STRATÉGIA

4.5 A fejlesztések ütemezése A következő szempontok figyelembevételével történt meg a tervezett fejlesztések lehetséges ütemezése, amelyet a források rendelkezésre állása, illetve a megváltozott külső körülmények a későbbiekben módosíthatnak: indokoltság, szükségesség: a fejlesztések által érintett lakosság száma és szociális helyzete, az akcióterületi fejlesztések időszerűsége, a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága, a fejlesztések egymásra épülése, hatások: az akcióterületi fejlesztések hatása a város egészére, az akcióterület jelentősége a város lakófunkciójára nézve, az akcióterületi fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, finanszírozás és fenntarthatóság: a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye, a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagysága, a bevonható magánforrások mértéke, a létrehozott kapacitások fenntarthatósága.

ITS Konzorcium


58

STRATÉGIA

8. táblázat: A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése 2015-2023 Projekt megnevezése

2015

2016

Akcióterületi projektek Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 Ha területen (PD8 – GF AT) Új utak nyitása teljes közművek és telkek kialakítása a folyamatban lévő rendezési terv módosítása szerint (PD22 – GF AT) Börtön létrehozása a gazdaságfejlesztési akcióterületen (P80 – GF AT) Kereskedelmi és szolgáltató egységek az új városközpontban (PE1/3 – VK AT) Niczky kastély felújítása (PE8/1 – VK AT) Óvoda férőhelybővítés új óvoda építésével (PE2/1 – VK AT) Főtér kialakítása: Árpád utca, Szent István utca találkozásánál, illetve a Katolikus templom homlokzati felújítása (PE3 – VK AT) Könyvtár felújítás (PE5/4 – VK AT) Mentálhigiéniás és Szociális központ (önkormányzati és civil szervezetek) (PE22 – VK AT) Szolgáltató ház működtetése, hátrányos helyzetű lakosok társadalmi integrációjához való segítségnyújtás (P68 – VK AT) Járási hivatal építése az új főtérnél (P76 – VK AT) Művelődési ház építése az Északi városrészben (P77 – VK AT) Zöld tengely kialakítás a főtértől a Ságvári utcáig I., II és III. ütem (PE4/1-PE4/3 – VK AT) Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó és szintbeli vasúti átjáró az É-D-i tengelyen, Móricz Zs. Utca bővítése, sétálóutca kialakítás (PE17 – VK AT) Iskola konyháról kiszolgált külső forgalmú étterem kialakítása (PE7/2– VK AT)

ITS Konzorcium

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023


59

STRATÉGIA

Projekt megnevezése

2015

2016

Iskola konyha felújítása és bővítése (PE7/1– VK AT) Általános iskola tanterembővítése (PE5/1– VK AT) Öregek otthona bővítése, vagy új építése (PE21/2– VK AT) Mozitól a sportpályáig járda építése (P50– VK AT) A Kossuth utca és Kossuth tér körül buszforduló, buszvégállomás kialakítása fedett váróval, kerékpártárolóval (B + R) (P64– VK AT) Árpád utca- Szent István utca kereszteződésében körforgalom kialakítása (P65– VK AT) Kossuth – Mikszáth – Móricz Zsigmond utca kereszteződésében körforgalom kialakítása (P67 – VK AT) Műfüves labdarúgópálya és futópálya kialakítása az általános iskola területén (PE5/3 – VK AT) Sportpálya bővítése, fejlesztése, részeként műfüves pálya kialakítása (PE9 – VK AT) Multifunkciós sportcsarnok építése az általános iskola területén (PE5/5 – VK AT) Tanuszoda építése (PE5/2 – VK AT) Szolgáltatóház létesítés az új alközpontban (PD11/2 – SZOC AT 1) Város alközpont és parklétesítése a déli városrészben (PD11/1 – SZOC AT 1) Temetővel szemben lévő területen rekreációs és közösségi terület kialakítása (P72 – SZOC AT 1) Komplex felzárkóztató programok végrehajtása (P69 – SZOC AT 1) Szennyvízhálózat bővítése a szegregátumokban (Toldi u., Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.) (SZOC AT 1, SZOC AT 2 és VK AT)

ITS Konzorcium

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023


60

STRATÉGIA


2015

2016

Temető belső útjainak szilárd burkolattal való ellátása, ravatalozó bővítés vagy építés (PD15/1 – SZOC AT 1) Szolgáltatóház és közösségi tér létesítése a Zrínyi utcában (SZOC AT 2) Zrínyi utca végén buszforduló kialakítása és körforgalom kiépítése (P65 – SZOC AT 2) Komplex felzárkóztató programok végrehajtása (P70 - SZOC AT 2) Sássa szabadidő program (PE9/8 – RK AT) Isi-tó rekreációs terület kialakítása (P74 – RK AT) Kulcsprojektek Dél- keleti ipari terület kialakítás (PD13/1) GEV terület terhelt rész rekultivációja (PD 3/2) Szelektív hulladékbegyűjtő szigetkialakítása az átrakónál (PD16) Szennyvíztisztító mű további kapacitásbővítése, és technológiai fejlesztés, új agglomeráció kialakítása (PD17) Lakópark területalakítás és közműépítés a dél-keleti városrészben (PD12) P+R parkoló létesítése a vasútállomás mellett (PD3/1) Kondicionáló, szabadidő park kialakítása a sportegyesület és a lakosság részére (PE5/6) Városközpont Akcióterület komplex fejlesztése (VK AT) Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 Ha területen (PD8 – GF AT) Az ipari parkot kiszolgáló út építése É-D-i irányban a város DNY-i részén a 100-as vasútvonalon keresztül vezető vasúti átjáróval (P81)

ITS Konzorcium

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023


61

STRATÉGIA


2015

2016

Hálózatos projektek Haas-tanya ivóvízhálózatának kiépítése (PE14/2) Haas-tanya szennyvízhálózatának kiépítése (PE14/3) Haas-tanyához vezető úthálózat fejlesztése, a meglévő földút és út aszfaltozása (PE14/4) Kerékpárút: Kemecse - Nyírtura – Nyíregyháza között (P73) Körmendi tanya szennyvízhálózatának megépítése (PD18) Kemecse – Körmendi tanya összekötő út építése (PD7/2) Összekötő út építése Körmendi tanya és a 4. sz. főközlekedési úton Nyíregyháza irányába (PD7/3) Északi városrész K-Ny-i feltáró útépítés (PE19/1) Vasúti felüljáró építése a Szent István u. meglévő fénysorompós átkelő helyett a 3823. sz. úton (PE19/2) Északi összekötő elkerülő útépítés a nyugati feltáró út- Mikszáth Kálmán u. kereszteződéstől a Vasmegyeri útig (PE20) 3829-es sz. Kemecse-Nyírtura összekötő útból új út nyitása az ipari parkig a temető érintésével (PD1) A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítése, I. ütem: nyugati irányból a városközpontig (PE 24/1) A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítésének belvízrendezéssel együtt, II. ütem: városközponttól keleti irányba (PE24/2) Kerékpárút építése a 3834. összekötőúthoz (kb. 4,5km) TSZ telepig a 3823 sz. út mellett (PE25) Kerékpárút építése Kemecse-Nagyhalász 3825. sz. út mellett (Mikszáth u.

ITS Konzorcium

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023


62

STRATÉGIA


2015

2016

folytatásában) (PE26) Kerékpárút építése Kemecse-Tiszatelek új, tervezett közút mellett Kerékpárút építése Kemecse-Körmendi tanya-4. sz út irányába tervezett közút mellett (PD21) Feltáró utak szelvény és teherbírás növelése a Sport, József Attila, Szondi és Dózsa György utcákon (6m+ 1,6m) (PD20) Déli városrész dél-keleti feltáró út déli feltáró úttól a leendő P+R parkolóig és a gyalogos aluljáróig (PD2) Út bővítés a vasút déli oldala mentén a P+R parkolótól a Szondi utcai vasúti kereszteződésig (PD5/1) Déli városrész észak-déli tengely, Szondi u. bővítés a déli feltáró úttól a vasútállomásig (PD6) Déli városrész nyugati feltáró útépítés a leendő vasúti felüljáró figyelembevételével (PD7/1) Vasúti, gyalogos, aluljáró építése a Schönherz Z. u. folytatásánál (PD5/2) Parkolók kialakítása a város különböző pontjain (P79) Egyéb projektek Haas-tanya és halastó hasznosítás – turisztikai programcsomag (PE14/5) Haas-tanya magtár és park rekonstrukció (PD14/1) Vasút - GEV közötti terület önkormányzati tulajdonszerzés, területalakítás, barnamezős beruházás (PD3/3) 1778,1779 hrsz-on rekreációs területek kialakítása (P71) Vasúti átkelőnél rekreációs területek kialakítása (P75)

ITS Konzorcium

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023


63

STRATÉGIA


2015

2016

Mélyfekvésű területek revitalizációja, szükség szerint (kizárólag nem szennyezett anyaggal történő) feltöltése (PE28) Hálózati alapú együttműködések generálása Kemecse központtal (például zöldség-, gyümölcs-, hal-, vadfeldolgozás, funkcionális élelmiszer előállítás (P63)

ITS Konzorcium

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023


64

STRATÉGIA

4.6 A fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve A tervezett projektek finanszírozási forrásait elsősorban a 2014-2020 közötti európai uniós támogatások jelentik, ami az egyes szereplők saját forrásaival egészül ki, részben a támogatások társfinanszírozása, részben a teljes mértékben saját forrásból megvalósítandó fejlesztések kapcsán. Kemecse Város Önkormányzata azonban jelenleg nem rendelkezik a beruházásokhoz szükséges, jelentősebb mértékű plusz forrásokkal, és az iparűzési adóból befolyó bevétel sem fedezi ezeket várható költségeket, ezért az önerő biztosítása – különösen a várhatóan csak 50 %-os támogatási intenzitással megvalósítható iparterület-fejlesztések esetében – kockázatos eleme a beavatkozásoknak. A beavatkozások megvalósítása során ugyanakkor az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra a stabil költségvetési helyzet megőrzése érdekében: egyfelől fontos, hogy a létrejövő vagy megújuló létesítmények működtetése ne terhelje meg a város költségvetését, másfelől számos olyan fejlesztést tervez, amely már önmagában is a költséghatékony fenntartás irányába hat. A városok, ezen belül különösen a járásszékhelyek számára kiemelt figyelmet érdemel a Terület és Településfejlesztési (TOP) források új eljárás szerinti felhasználása. A TOP keretein belül meghatározott források tervezése és felhasználása az ún. Integrált Területi Programok (ITP) kialakításával valósul meg, amely tartalmazza a megyék területén megvalósítani tervezett intézkedéseket (a megyei jogú városok kivételével). A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rendelkezésre álló keret 89,28 milliárd forint (Nyíregyháza nélkül)1. Ezen túlmenően a megye szereplői részére allokált indikatív forráskeretek (allokációk) ismertek az alábbiak szerint. 9. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye TOP forráskerete terhére tervezett forrásallokáció Tervezett intézkedések

Prioritás

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, 1

1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

Tervezett allokáció

12,783 7,973 5,715 6,891

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

16,52

3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)

8,415

1702/2014. (XII. 3.) Kormányhatározat

ITS Konzorcium

14,052 3,44 1,91 1,554 7,408


65

STRATÉGIA

Prioritás foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)

Tervezett intézkedések 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 7.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 7.2. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével

Tervezett allokáció 0,964 1,654 CLLD CLLD

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 (tervezet, 2015.04.10.)

A TOP forrásain túl az Európai Unió Strukturális és Beruházási Alapjai terhére az alábbi források állnak rendelkezésre: Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) fő célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célkitűzése, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. A VEKOP, azaz Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program biztosítja Magyarország egyetlen „fejlettebb” régiójának gazdasági versenyképességének további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését. A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztései a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) terhére lesznek végrehajtva. A Vidékfejlesztési Program (VP) elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása. A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza. A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) alapvető célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket – a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket – megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa. Mindezek mellett a városok egyéb EU-s és nemzetközi támogatást is bevonhatnak fejlesztéseik megvalósításába:

ITS Konzorcium


66

STRATÉGIA

Határon átnyúló együttműködési programok (Románia-Magyarország, MagyarországSzlovákia, Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna) Központi EU-s megvalósítású programok (pl. Horizon 2020, URBACT) Bilaterális programok (pl. Norvég Alap, Svájci Alap) Az előző fejezetekben bemutatásra került kulcsprojektek, hálózatos, akcióterületi és egyéb projektek finanszírozás forrása szerinti összefoglalását a következő táblázat mutatja be.

ITS Konzorcium


67

STRATÉGIA

10. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve Projekt megnevezése Akcióterületi projektek Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 Ha területen (PD8 – GF AT) Börtön létrehozása a gazdaságfejlesztési akcióterületen (P80 – GF AT)

Új utak nyitása teljes közművek és telkek kialakítása a folyamatban lévő rendezési terv módosítása szerint (PD22) Kereskedelmi és szolgáltató egységek az új városközpontban (PE1/3 – VK AT) Niczky kastély felújítása (PE8/1 – VK AT) Óvoda férőhelybővítés új óvoda építésével (PE2/1 – VK AT) Főtér kialakítása: Árpád utca, Szent István utca találkozásánál, illetve a Katolikus templom homlokzati felújítása (PE3 – VK AT) Könyvtár felújítás (PE5/4 – VK AT) Mentálhigiéniás és Szociális központ (önkormányzati és civil szervezetek) (PE22 – VK AT) Szolgáltató ház működtetése, hátrányos helyzetű

Indikatív költségveté s (millió Ft) 2 800

Finanszírozás lehetséges forrása TOP

TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

Finanszírozás lehetséges forrása egyéb GINOP (vállalkozások) 

300

-

180

TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

110 300 400 450 30 100 250

TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása TOP 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

ITS Konzorcium

Hazai forrás, állami pályázat  Közvetlen uniós forrás, pl. rendészeti és igazságügyi együttműködés keretében hazai forrás GINOP (vállalkozások)


68

STRATÉGIA


Indikatív költségveté s (millió Ft)

lakosok társadalmi integrációjához való segítségnyújtás (P68 – VK AT) Járási hivatal építése az új főtérnél (P76 – VK AT) Művelődési ház építése az Északi városrészben (P77 – VK AT) Zöld tengely kialakítás a főtértől a Ságvári utcáig I., II és III. ütem (PE4/1-PE4/3 – VK AT) Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó és szintbeli vasúti átjáró az É-D-i tengelyen, Móricz Zs. Utca bővítése, sétálóutca kialakítás (PE17 – VK AT) Iskola konyháról kiszolgált külső forgalmú étterem kialakítása (PE7/2 – VK AT) Iskola konyha felújítása és bővítése (PE7/1 – VK AT)

280 150


Finanszírozás lehetséges forrása egyéb

TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

150

TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

200

TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

150

TOP 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

50


Általános iskola tanterembővítése (PE5/1 – VK AT) Öregek otthona bővítése, vagy új építése (PE21/2 – VK AT)

120 120


Mozitól a sportpályáig járda építése (P50 – VK AT) A Kossuth utca és Kossuth tér körül buszforduló, buszvégállomás kialakítása fedett váróval, kerékpártárolóval (B + R) (P64 – VK AT) Árpád utca- Szent István utca kereszteződésében körforgalom kialakítása (P65 – VK AT) Kossuth – Mikszáth – Móricz Zsigmond utca

20

TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

40


20


20


ITS Konzorcium

EFOP/KLIK


69

STRATÉGIA

Projekt megnevezése kereszteződésében körforgalom kialakítása (P67 – VK AT) Műfüves labdarúgópálya és futópálya kialakítása az általános iskola területén (PE5/3 – VK AT) Sportpálya bővítése, fejlesztése, részeként műfüves pálya kialakítása (PE9 – VK AT) Multifunkciós sportcsarnok építése az általános iskola területén (PE5/5 – VK AT) Tanuszoda építése (PE5/2 – VK AT) Szolgáltatóház létesítés az új alközpontban (PD11/2 – SZOC AT 1) Szennyvízhálózat bővítése a szegregátumokban (Toldi u., Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.) (PE23 – SZOC AT 1, SZOC AT 2 és VK AT) Város alközpont és park létesítése a déli városrészben (PD11/1 – SZOC AT 1) Temetővel szemben lévő területen rekreációs és közösségi terület kialakítása (P72 – SZOC AT 1) Temető belső útjainak szilárd burkolattal való ellátása, ravatalozó bővítés vagy építés (PD15/1 – SZOC AT 1) Zrínyi utca végén buszforduló kialakítása és


100 120 500 400 60 80

63

80

40 20



TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja

ITS Konzorcium

hazai forrás

KEHOP


70

STRATÉGIA

Projekt megnevezése körforgalom kiépítése (P65 – SZOC AT 2) Szolgáltatóház és közösségi tér létesítése a Zrínyi utcában (SZOC AT 2) Komplex felzárkózató programok végrehajtása (P69 - SZOC AT 1) Komplex felzárkózató programok végrehajtása (P70 - SZOC AT 2) Sássa szabadidő program (PE9/8 – RK AT)


50 80 80 250

Isi-tó rekreációs terület kialakítása (P74 – RK AT) 150 Kulcsprojektek Városközpont AT komplex fejlesztése

Dél- keleti ipari terület kialakítás (PD13/1) GEV terület terhelt rész rekultivációja (PD3/2) Szelektív hulladékbegyűjtő sziget kialakítása az átrakónál (PD16) Szennyvíztisztító mű további kapacitásbővítése, és technológiai fejlesztés, új agglomeráció kialakítása (PD17)

integrált projekt, minden VK akcióterületi projekt 800 15



TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása GINOP 7 Versenyképes turisztikai kínálat TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása GINOP 7 Versenyképes turisztikai kínálat

GINOP (vállalkozások)

GINOP (vállalkozások)

TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

50


500


KEHOP KEHOP KEHOP

ITS Konzorcium


71

STRATÉGIA

Projekt megnevezése Lakópark területalakítás és közműépítés a délkeleti városrészben (PD12) P+R parkoló létesítése a vasútállomás mellett (PD3/1) Kondicionáló, szabadidő park kialakítása a sportegyesület és a lakosság részére (PE5/6) Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 Ha területen (PD8 – GF AT))

Az ipari parkot kiszolgáló út építése É-D-i irányban a város DNY-i részén a 100-as vasútvonalon keresztül vezető vasúti átjáróval (P81) Hálózatos projektek Haas-tanya ivóvízhálózatának kiépítése (PE14/2) Haas-tanya szennyvízhálózatának kiépítése (PE14/3) Haas-tanyához vezető úthálózat fejlesztése, a meglévő földút és út aszfaltozása (PE14/4) Kerékpárút: Kemecse - Nyírtura – Nyíregyháza között (P73) Körmendi tanya szennyvízhálózatának megépítése (PD18) Kemecse – Körmendi tanya összekötő út építése (PD7/2)

Indikatív költségveté s (millió Ft) 3 000

Finanszírozás lehetséges forrása TOP TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

10


8


akcióterületi projektek között található az összeg (2800 MFt)


TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

50


27


54


10


500


48


540


ITS Konzorcium

KEHOP KEHOP

KEHOP


72

STRATÉGIA

Projekt megnevezése Összekötő út építése Körmendi tanya és a 4. sz. főközlekedési úton Nyíregyháza irányába (PD7/3)



1 000


IKOP / hazai forrás



2 500 2 500


Északi városrész K-Ny-i feltáró útépítés (PE19/1) Vasúti felüljáró építése a Szent István u. meglévő fénysorompós átkelő helyett a 3823. sz. úton (PE19/2) Északi összekötő elkerülő útépítés a nyugati feltáró út- Mikszáth Kálmán u. kereszteződéstől a Vasmegyeri útig (PE20) 3829-es sz. Kemecse-Nyírtura összekötő útból új út nyitása az ipari parkig a temető érintésével (PD1) A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítése, I. ütem: nyugati irányból a városközpontig (PE 24/1) A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítésének belvízrendezéssel együtt, II. ütem: városközponttól keleti irányba (PE24/2) Kerékpárút építése a 3834. összekötőúthoz (kb. 4,5km) TSZ telepig a 3823 sz. út mellett (PE25) Kerékpárút építése Kemecse-Nagyhalász 3825. sz. út mellett (Mikszáth u. folytatásában) (PE26) Kerékpárút építése Kemecse-Tiszatelek új, tervezett közút mellett Kerékpárút építése Kemecse-Körmendi tanya-4. sz út irányába tervezett közút mellett (PD21)



120


50


80


80


70


50


90


120


ITS Konzorcium


73

STRATÉGIA

Projekt megnevezése Mélyfekvésű területek revitalizációja, szükség szerint (kizárólag nem szennyezett anyaggal történő) feltöltése (PE28) Feltáró utak szelvény és teherbírás növelése a Sport, József Attila, Szondi és Dózsa György utcákon (6m+ 1,6m) (PD20) Déli városrész dél-keleti feltáró út déli feltáró úttól a leendő P+R parkolóig és a gyalogos aluljáróig (PD2) Út bővítés a vasút déli oldala mentén a P+R parkolótól a Szondi utcai vasúti kereszteződésig (PD5/1) Déli városrész észak-déli tengely, Szondi u. bővítés a déli feltáró úttól a vasútállomásig (PD6) Déli városrész nyugati feltáró útépítés a leendő vasúti felüljáró figyelembevételével (PD7/1) Vasúti, gyalogos, kerékpáros aluljáró építése a Schönherz Z. u. folytatásánál (PD5/2) Parkolók kialakítása a város különböző pontjain (P79) Egyéb projektek Haas-tanya és halastó hasznosítás – turisztikai programcsomag (PE14/5) Haas-tanya magtár és park rekonstrukció (PD14/1) Vasút - GEV közötti terület önkormányzati




60

TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

hazai forrás

405


hazai forrás

20 20

TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

hazai forrás

80


hazai forrás

80 100


100


500 200 120

TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés GINOP 7 Versenyképes turisztikai kínálat TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

ITS Konzorcium

hazai forrás

GINOP (vállalkozások) GINOP (vállalkozások)


74

STRATÉGIA




tulajdonszerzés, területalakítás, barnamezős beruházás (PD3/3) 1778,1779 hrsz-on rekreációs területek kialakítása (P71)

100


Vasúti átkelőnél rekreációs területek kialakítása (P75)

20


Hálózati alapú együttműködések generálása Kemecse központtal (például zöldség-, gyümölcs-, hal-, vadfeldolgozás, funkcionális élelmiszer előállítás (P63)

80

TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése TOP 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)

ITS Konzorcium


VP

Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 75 STRATÉGIA

5 Antiszegregációs program 5.1 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása Az Integrált Településfejlesztési Stratégia részeként el kell készíteni Kemecse város Antiszegregációs Programját, amelynek kidolgozása a következő lépésekből áll: a szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása; az azonosított területek helyzetelemzése; célkitűzések és beavatkozások megfogalmazása a szegregált, valamint a szegregációval veszélyeztetett területekre. A szegregátumok és a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolását a 314/2012. (XI. 8.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormány rendelet 10. mellékletében meghatározott módszertan szerint a KSH végezte el a 2011. évi népszámlálási adatok alapján, az ún. szegregációs mutató kiszámításával. Járásközpont települések esetében azok a legalább 50 lakossal rendelkező területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül eléri, illetve meghaladja a 35%-ot, míg a szegregációval veszélyeztetett területek esetén az érték 30% és 35% közé esik. A KSH által lehatárolt hat szegregátum az alábbi városrészeken található: 1. sz. szegregátum: Déli városrész, (Toldi u. - Szondy u. - Névtelen u.) 2. sz. szegregátum: Északi városrész (Ságvári E. u. Rózsa F. utcától, majd Ságvári E. u. mindkét oldala) 3. sz. szegregátum: Északi városrész (Mikszáth K. u. - Petőfi u. mindkét oldala - Névtelen u.) 4. sz. szegregátum: Északi városrész (Ady E. u. délkeleti oldala) 5. sz. szegregátum: Északi városrész (Mikszáth K. u. mindkét oldala a Zrínyi utcától az Ady E. utcáig - Mikszáth K. u. - Rákóczi u. - Rózsa F. u. - Zrínyi u., Dankó u., Szegfű u. mindkét oldala) 6. sz. szegregátum: Déli városrész (Sport u. - Deák F. u. - Szondy u. - Honfoglalás u. - Deák F. u. - Dózsa Gy. u. - vasútvonal)

ITS Konzorcium


14. térkép: Kemecse szegregátumai a 2011. évi népszámlálási adatok alapján

Jelmagyarázat:

szegregációs mutató 30-35% között van

szegregációs mutató 35%-ot eléri, vagy felette van

Forrás: KSH, 2011

A térkép sötétzöld színnel, valamint számmal jelöli a szegregátumokat, míg a világoszöld színnel jelölt területek a szegregációval veszélyeztetett településrészek. A statisztikai hivatal által készített térkép olyan két területeket is megjelöl az északi városrészben, amelyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt (50 fő alatti lakosságszám) mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. 5.1.1 A szegregátumok összehasonlító elemzése

Elhelyezkedés

Kemecsén hat szegregátum és négy szegregációval veszélyeztetett terület található. Elhelyezkedésüket tekintve a szegregátumok a város két területére koncentrálódnak. A város déli részén két db szegregátum (1. és 6. szegregátum), közéjük ékelődve pedig egy szegregációval veszélyeztetett terület található, így lényegében a déli városrész nyugati oldala (szinte a déli városrész fele) szegregátumnak tekinthető. Az északi városrészben található a város 2., 3., 4. és 5. sz. szegregátuma, az északi városrész észak-nyugati oldalára koncentrálódva. Az északi városrészben tovább két kisebb, szegregációval veszélyeztetett terület található, illetve két, a szegregátumok kritériumának eleget tevő, de 50 fő alatti lakosságszámú szegregált terület azonosítható. A szegregátumok megközelíthetősége a déli városrészben (vasúttól délre) problémás, mivel az egyetlen vasúti átjáró sem a déli városrész „főutcájának” tekinthető Szondy utcához hanem a nyugatabbra lévő Sport utcához kapcsolódik. Továbbá, bár általában Kemecse úthálózata és közműveinek kiépítettsége kielégítő, éppen ezeken a területeken találhatók hiányosságok a szennyvízhálózatban, a gázhálózati ellátottságban és az úthálózat minőségében.

Demográfia

A szegregátumok összlakossága 2001 és 2011 között kis mértékben csökkent. 2001-ben Kemecse szegregátumaiban a település összlakosságának 25 %-a, 1219 fő élt, 2011-ben a szegregátumokban a település népességének 23,4%-a, 1120 fő lakott. A szegregátumok népessége a legtöbb esetben kis mértékben változott, ugyanakkor egyes esetekben a népesség változása igen jelentős volt. (A szegregátumok lakónépességének csökkenését magyarázhatja az a statisztikai tényező, hogy 2001-ben a szegregátumok lehatárolásának a határértékeket magasabban állapították meg, illetve az, hogy 2001-ben három, de nagyobb területű szegregátum került kijelölésre, a szegregációval veszélyeztetett területek

ITS Konzorcium


nagysága viszont sokkal nagyobb volt, hiszen további 710 fő szegregávióval veszélyeztetett területen élt). A legnagyobb népességű szegregátumok 2001-ben és 2011-ben is a város északnyugati részén találhatók, de amennyiben a vasúttól délre fekvő területeken az 1. és 6. sz. szegregátum közötti szegregációval veszélyeztetett területet is ide számítjuk, akkor egyértelműen a déli városrész egybefüggő szegregált területei a meghatározók. A szegregátumok lakosságának korcsoportos megoszlása alapján több jellegzetesség is kirajzolódik:

1. szegregátum

2. szegregátum

3. szegregátum

4. szegregátum

5. szegregátum

6. szegregátum

11. táblázat: A szegregátumok lakosságának társadalmi, szociális jellemzői a 2011. évi népszámlálás alapján (%)

Kemecse

Szociális mutatók

a fiatalok (0-14 évesek) aránya minden szegregátumban magasabb a városi átlagnál (23,1%), a fiatalok aránya egy szegregátumban 40% felett van (1. szegregátumban (40,6), három szegregátumban 34 % felett van, tehát a hatból négy szegregátumban az arány több mint a városi átlag duplája (17,4 %) az aktív korúak (15-59 évesek) aránya egyedül a 3. szegregátumban (64,2%) felel meg a városi átlagnak, minden más szegregátumban a városi átlag alatt marad (a szegregátumok közül egyébként itt a legalacsonyabb a fiatalok aránya), a 60 éven felüliek aránya három szegregátumban is 10 % alatti, de a többi szegregátumban sem éri el a városi átlagot A szegregátumok egyes társadalmi, szociális mutatói között jelentős különbségek rajzolódnak ki, ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy minden mutató tekintetében az összes szegregátum helyzete kedvezőtlenebb a városi átlagnál. A statisztikai mutatók alapján rendkívül vegyes kép rajzolódik ki, hiszen szinte minden szegregátum esetében vannak olyan mutatók, amelyek alapján az adott szegregátum tekinthető a legrosszabb helyzetűnek, ugyanakkor összességében az északi városrészben található 5. sz. szegregátum a legkedvezőtlenebb helyzetű (ugyanakkor a legnépesebb is).


31,0

58,6

54,1

59,8

52,6

68,9

51,1

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

10,0

2,6

6,9

5,4

0,0

1,2

3,6

50,0

63,2

70,3

66,5

65,8

80,1

57,8

21,7

46,0

51,4

43,0

47,4

61,2

37,8

47,0

37,1

29,3

31,3

32,5

19,0

38,8

Mutató megnevezése

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

ITS Konzorcium

Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 78

Jelmagyarázat:

4. szegregátum

5. szegregátum

6. szegregátum


3. szegregátum

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)

2. szegregátum


1. szegregátum


Kemecse

STRATÉGIA

41,5

40,5

61,1

46,4

63,6

70,2

52,0

50,2

66,7

45,5

75,4

53,8

69,2

73,7

57,6

78,1

62,1

59,1

74,3

69,1

63,8

22,8

n.a.

53,2

46,5

27,8

63,2

29,6

13,3

n.a.

21,3

29,8

11,1

40,6

14,8

A legkedvezőtlenebb mutatókkal rendelkező szegregátumok

Forrás: KSH (2011), saját szerkesztés

Lakhatási körülmények

A lakások arányának megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a lakónépesség megoszlásához képest a lakások kisebb aránya található a szegregátumokban, mint a város szegregátumokon kívüli területein. Az egy lakásra jutó lakónépesség száma a szegregátumokban átlagosan 3,9 fő, míg ez a mutató a városban 2,8 és a város szegregátumokon kívüli területein 2,67 fő. Lakásonként átlagosan 4 fő felett laknak az 5. szegregátumban (4,13 fő/lakás), a 2. szegregátumban (szintén 4,13 fő/lakás). A szegregátumok lakásállományán belül magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A lakások helyzete az 5. szegregátumban a legkedvezőtlenebb, ahol a teljes lakásállományon belül a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül a legmagasabb, valamint a lakott lakásokon belül az egyszobás lakások aránya 19,8%. Az alacsony komfortfokozatú lakások arányát tekintve a 2. és a 3. sz. szegregátumok vannak a legrosszabb helyzetben (36,7 és 40,6 %). 12. táblázat: Lakhatási mutatók Kemecse szegregátumaiban (2011)


Kemecse 1. szegregátum 2. szegregátum 3. szegregátum 4. szegregátum 5. szegregátum 6. szegregátum Jelmagyarázat:


1672 38 30 96 21 83 48

A komfort nélküli, félkomfortos és Alacsony komfort szükséglakások fokozatú lakások aránya a lakott aránya (%) lakásokon belül (%) 15,3 13,3 28,9 30,6 36,7 37,9 40,6 32,5 19,0 19,0 34,9 34,6 25,0 26,1

A legkedvezőtlenebb mutatókkal rendelkező szegregátumok

Forrás: KSH (2011), saját szerkesztés

ITS Konzorcium

Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (%) 6,9 8,3 13,8 15,7 9,5 19,8 10,9


Környezet és életminőség

Az Önkormányzat már 2004 óta kiemelten törekszik a szennyvízkezelés és csatornázás hiányosságainak megszüntetésére. Szennyvíz hálózat tekintetében az 1. és a 2. szegregátum esetében műszaki probléma nincs, az 1. és a 6. szegregátumban (déli városrész) a környezeti adottságok műszakilag bonyolult és magas fajlagos költségű megoldást tesznek szükségessé. A természetes és az épített környezet kisebb-nagyobb mértékben mind a hat szegregátumban általános és folyamatos karbantartásra, pontszerően rekonstrukcióra szorul. A probléma egységesen, valamennyi szegregátumban jelentkezik, és - mivel egyes ingatlanokon az ott lakók a lakókörnyezetük állapotát rendszeresen elhanyagolják – a megismétlődő beavatkozások ellenére újratermelődik. Fontos előrelépés, hogy a szilárd hulladéklerakó az 1. és 6. szegregátumot is magába foglaló Déli városrész közelében volt, de azóta bezárt és rekultiváción esett át, így már nem jelent potenciális veszélyforrást A rekultivációra készült beruházási program része volt a járási szintű, szilárd hulladéklerakó felszámolási programnak. A 2., 3., 4., 5., sz. szegregátumok a települési központhoz közel helyezkednek el, ezért a meglévő közszolgáltatások (közigazgatás, egészségügyi és szociális ellátás, egészségház, házi orvosi szolgálat, védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, öregek napközi otthona, házi segítségnyújtás, családsegítő szolgálat) viszonylag kis távolságra, teljes körűen elérhetőek. Ezek a szolgáltatások tehát jellemzően az Északi városrészben helyezkednek el, ezért elérésük a déli városrész 1. és 6. sz. szegregátumaiban élők számára a szintbeli vasúti kereszteződés miatt nehézkesebb, időigényesebb. A szegregátumok funkció hiányosak, azaz kevés az üzletek, lakossági szolgáltató helyek száma. A szegregátumok területén nincs egyetlen intézmény sem, de városszövetbe ágyazottságuk, korlátozott földrajzi kiterjedtségük miatt e területeken lakók számára a funkciók elérhetősége nem különbözik lényegesen a város többi területétől. Mindemellett szükség van a kereskedelmi egységek, üzletek közvetlen jelenlétének növelésére. 5.1.2 A szegregátumok területenkénti helyzetelemzése

Kemecsén hat szegregátum található. Elhelyezkedésüket tekintve a szegregátumok két nagyobb területére koncentrálódnak. A város déli, dél-nyugati részén két darab szegregátum (1.,6.), a város északi, észak-nyugati részén négy darab szegregátum (2., 3., 4., 5.), található. 1. számú szegregátum

15. térkép: Az 1. számú szegregátum térképe Forrás: 2011. évi népszámlálás, KSH.

A KSH a Toldi u. - Szondy u. - Névtelen u. által határolt területet szegregátumként határolta le. A szegregációs mutató értéke 46 %. A területen élők száma 155 fő. A 0-14 éves népesség aránya 22,7 százalékponttal meghaladja a város egészére vonatkozó arányszámot. A 60 év felettiek aránya 3,2 %, ami a városi átlag hatoda. Az aktív korúak 63 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel (Kemecse egészében ez 50 %). A háztartások 40,5 százalékában egyetlen foglalkoztatott sincs. A területen található lakások száma 38 db, melynek harmada komfort nélküli vagy félkomfortos. A laksűrűség 4 fő/lakás. A területen a közművek (szennyvízhálózat) kiépítése hiányzik.

ITS Konzorcium


2. számú szegregátum

16. térkép: A 2. számú szegregátum térképe Forrás: 2011. évi népszámlálás, KSH.

A KSH a Ságvári E. u. Rózsa F. utcától, majd Ságvári E. u. mindkét oldala közötti tömböt szegregátumnak minősítette. A területen élők száma jelenleg 124 fő. A szegregációs mutató értéke 51,4 %. A 0-14 évesek aránya 35 %, ami a városi átlag kétszerese. A 60 év felettiek aránya 5,6 %, ami a városi szám egynegyede. Felsőfokú végzettséggel az itt lakók 2,6 %-a rendelkezik. Az aktív korúak 70 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 61%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. A területen található lakások száma 30 db, ennek kb. harmada komfort nélküli vagy félkomfortos, a lakott lakások 10 %-a egyszobás. Az épületek többsége régi parasztház, illetve a Kádár rendszerben épült kockaház. A laksűrűség 4 fő/lakás. 3. számú szegregátum


A KSH a Mikszáth K. u. - Petőfi u. mindkét oldala Névtelen utcák által határolt tömböt szegregátumként határolta le. A szegregációs mutató 43 %. A terület lakónépessége 279 fő. A 0-14 évesek aránya 22 %, ami csak kicsivel magasabb a városi aránynál. A 60 év felettiek aránya alacsony, mintegy 15 %, de ezzel a számmal csak 4 százalékponttal marad el a városi aránytól.. Az aktív korúak 67 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 46 %-ban egyetlen foglalkoztatott sincs. A területen található lakások száma 96 db, ennek harmada komfort nélküli vagy félkomfortos. Egyszobás lakások száma 14 db. A laksűrűség 2,9 fő/lakás. 4. számú szegregátum


A KSH az Ady E. u. délkeleti oldalán lévő területet szegregátumként határolta le. A szegregációs mutató értéke 47,4 %. A területen élők száma 70 fő, ezzel ez a szegregátum a 6 közül a legkisebb lélekszámú (területileg a második). A 0-14 éves népesség aránya 34,3 százalék, ami a városi átlag duplája. A 60 év felettiek aránya 11,4 %, ami a városi átlag alig több mint fele. Az aktív korúak 66 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 63,6 százalékában egyetlen foglalkoztatott sincs. A területen található lakások száma 21 db, ennek mintegy ötöde komfort nélküli vagy félkomfortos. Egyszobás lakások száma 7 db. A laksűrűség 3,3 fő/lakás.

ITS Konzorcium


5. számú szegregátum

19. térkép: Az 5. számú szegregátum térképe Forrás: 2011. évi népszámlálás, KSH.

A KSH a Mikszáth K. u. mindkét oldala a Zrínyi utcától az Ady E. utcáig - Mikszáth K. u. - Rákóczi u. - Rózsa F. u. - Zrínyi u., Dankó u., Szegfű u. mindkét oldalán lévő területet szegregátumként határolta le. A szegregációs mutató értéke 61,2 %. Ez a szegregátum mind a szegregációs mutató mértékében, mind a foglalkoztatási és lekhatási adatok tekintetében a legelmaradottabb, továbbá területileg és a lakónépesség számát is tekintve egyben a legnagyobb. A területen élők száma 343 fő, ezzel ez a szegregátum a 6 közül a legnagyobb lélekszámú. A 014 éves népesség aránya 34 százalék, ami a városi átlag duplája. A 60 év felettiek aránya 8 %, ami a városi átlag alig fele. Az aktív korúak 80 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások több mint 70 százalékában egyetlen foglalkoztatott sincs. A területen található lakások száma 83 db, ennek mintegy harmada komfort nélküli vagy félkomfortos. Egyszobás lakások száma 17 db. A laksűrűség 4,2 fő/lakás. 6. számú szegregátum


A KSH a Sport u. - Deák F. u. - Szondy u. Honfoglalás u. - Deák F. u. - Dózsa Gy. u. vasútvonal között lévő területet szegregátumként határolta le. A szegregációs mutató értéke 38 %. A területen élők száma 149 fő. A 0-14 éves népesség aránya 27 százalék, ami csak kevéssel van a városi átlag felett. A 60 év felettiek aránya 13 %, ami a városi átlag kétharmada. Az aktív korúak 58 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 52 százalékában egyetlen foglalkoztatott sincs. A területen található lakások száma 48 db, ennek több mint egyötöde komfort nélküli vagy félkomfortos. Egyszobás lakások száma 5 db. A laksűrűség 3,1 fő/lakás.

5.2 Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások 5.2.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó programok, stratégiák

Kemecse Város Önkormányzata az elmúlt években több konkrét intézkedést tett a szegregációs folyamatok lassítása, megakadályozása érdekében.

ITS Konzorcium


A fentiek közvetett vagy közvetlen módon hozzájárultak a korábbi, 2013-ban felülvizsgált IVS antiszegregációs célrendszerében foglaltak eléréséhez, ami a szegregátumok elhelyezkedésében bekövetkező változásokat figyelembe véve jelenleg is aktuálisnak tekinthető: Az IVS antiszegregációs célrendszere: A rehabilitáció eredményeként javulnia kell a szegregált területen élők életminőségének; lakhatási körülményeinek; foglalkoztatási és képzettségi mutatóinak. Ez a javulás három tematikus cél és eszközök kijelölésével érhetők el: Infrastrukturális ellátottság javítása: Eszközök: Szennyvíz hálózat kiépítése Zöld felület növelése Oktatási színvonal emelése: Eszközök: Új tanulási technikák, módszerek Ösztönzési rendszer Teljes körű beóvodázás Iskolai osztályok közötti szegregáció felszámolása Lakókörnyezet minőségének javítása: Eszközök: Rossz minőségű lakásállomány felújításának elősegítése Foglalkoztatottság növelése: Eszközök: Munkahely teremtés Képzés/átképzés Kemecse Város szintén 2013-ban fogadta el helyi esélyegyenlőségi programját, melynek átfogó célja, hogy Kemecse település Önkormányzata érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). 5.2.2 Az elmúlt években a szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó beavatkozások

Kemecsén az elmúlt időszakban több olyan fejlesztés is történt, melynek közvetett, vagy közvetlen antiszegregációs hatásai voltak. Ezek közül antiszegregációs szempontból a legjelentősebbek:

ITS Konzorcium


Bölcsődei férőhelybővítés Kemecse Városban Családsegítő épületének felújítása Egészségügyi alapellátás fejlesztése Kemecse városban A Béke téri Óvoda épületének fűtés rekontrukciója Kompetencia alapú oktatás megteremtése Nappali ellátást biztosító intézmény kialakítása Kemecse városban A városban több oktatási, egészségügyi, szociális és közösségi jellegű programot valósítottak meg (részben kistérségi összefogással), amelyek során figyelmet fordítottak a hátrányos helyzetű lakosok bevonására is. Déli városrészben az 1. és 6. szegregátum közelében a szilárd hulladéklerakó bezárása és rekultivációja Közmunka programokban a hátrányos helyzetűek nagy arányban kerülnek bevonásra, több közmunka programban tanulhatnak is, melynek során különböző képesítéseket szerezhetnek. A település iskolájában esti gimnázium működik, amely az érettségi megszerzését lehetővé teszi anélkül, hogy másik településre kellene utaznia a tanulóknak

5.3 Antiszegregációs intézkedési terv 5.3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések 5.3.1.1

ITS beavatkozásai

Az ITS 4. fejezetében bemutatott beavatkozások és projektek egy része közvetetten, egy része közvetlenül is a szegregáció mérséklését eredményezi. Városi szinten a legfontosabb, hogy az ITS-ben két szociális akcióterület is kijelölésre került. A két terület teljes egészében lefedi Kemecse mind a hat szegregátumát. Közvetlen hatású beavatkozások: Déli városrész, 1. és 6. szegregátum (Szociális Akcióterület 1.) Szolgáltatóház létesítés az új alközpontban (PD11/2 – SZOC AT 1) A déli városrészben szolgáltatóház kialakítása a hátrányos helyzetű emberek részére. (Hasonló Szolgáltató ház jön létre a Városközpont Akcióterületen is és az északi városrész szociális akcióterületén, a 2.,3.,4. és 5. szegregátum területén) a városközpontban (VK AT) és a déli városrészben található szociális akcióterületen (SZOC AT 1) lévő szegregátumokban kialakított szolgáltató házban szakértők és önkéntesek segítik a hátrányos helyzetű lakosokat az integrációban, emberhez méltó életkörülmények kialakításában. segítő jelenlét; ingyenkonyha működtetése; jogi és szociális tanácsadás; csecsemő- és kisgyermek gondozási tanácsadás; kisgyermekek számára korai fejlesztő programok, iskola előkészítő, fejlesztő foglalkozások biztosítása; munkahelyteremtés elősegítése, önellátásra nevelés; kistermelői tevékenység - kézműves tevékenység oktatása;

ITS Konzorcium


bűnmegelőzés, prevenciós programok, áldozatvédelem, börtönből való visszaillesztést segítő programok, börtönbe való bekerülés megelőzésére irányuló programok; kultúra, hagyományápolás; közösségépítés, lelki programok, befogadó társadalom kialakítása, szemléletformálás; szocio-karitatív segítségnyújtás, adományszerzés; egészségügyi prevenciós programok; telep rehabilitációs programok koordinációja; leendő és jelenlegi munkatársak segítők képzése, találkozók szervezése, a modell elterjesztése Város alközpont és parklétesítése a déli városrészben (PD11/1 – SZOC AT 1) A déli városrészben egy alközpont kialakítása a városrész felzárkóztatása érdekében Temetővel szemben lévő területen rekreációs és közösségi terület kialakítása (P72 – SZOC AT 1) Temető belső útjainak szilárd burkolattal való ellátása, ravatalozó bővítés vagy építés (PD15/01 – SZOC AT 1) Jelenleg a temető nem rendelkezik belső burkolt utakkal, ezt szükséges lenne burkolttá tenni, valamint a meglévő ravatalozót felújítani, bővíteni. Szennyvízhálózat bővítése a déli és északi szegregátumokban (Toldi u., Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.) (PE23 – SZOC AT 1) A város déli részében található szegregátumok jelenleg még csatornázatlan utcáin a szennyvízhálózat kiépítése, lakások rákötése. Komplex felzárkózató programok végrehajtása (P69 – SZOC AT 1) A felzárkóztató programok a szociális célú városrehabilitáció infrastrukturális elemeinek kísérő elemei. Legjelentősebb elemei: • az újonnan létrejött közösségi terek kihasználását segítő programok • egészségfejlesztési programok • pályaválasztási programok • munkaerőpiaci reintegrációs támogató programok • kulturális és sport programok • életvezetési klubsorozat • közbiztonsági rendezvénysorozat • kortárssegítés és példakép program • önkéntes mozgalmak elindítása • helyi identitást erősítő programok Északi városrész, 2., 3., 4. és 5. szegregátum (Szociális Akcióterület 2.) Az északi városrész észak-nyugati oldalán található Kemecse további 4 szegregátuma, ezért ezen a területen is szociális városrehabilitációs beavatkozásokat tervez a város, melynek elemei: Szolgáltatóház és közösségi tér létesítése a Zrínyi utcában, hasonló szolgáltatásokkal, mint a déli városrészben és a Városközpontban (PE11 – SZOC AT 2) Zrínyi utca végén buszforduló kialakítása és körforgalom kiépítése (P65 – SZOC AT 2) Komplex felzárkózató programok végrehajtása (P70 – SZOC AT 2) A felzárkóztató programok a szociális célú városrehabilitáció infrastrukturális elemeinek kísérő elemei. A programok ezen az akcióterületen is hasonló elemeket tartalmaznak, mint az előző pontban bemutatott programelemek a déli városrészben. ITS Konzorcium


Északi városrész, Városközpont: Óvoda férőhelybővítés új óvoda építésével (PE2/1 – VK AT) 100 férőhelyes új óvoda építése 2 épület lebontásával Mentálhigiéniás és Szociális központ (önkormányzati és civil szervezetek) (PE22 – VK AT) A város központi részén egy mentálhigiénés központ kialakítása, ahol mind önkormányzati, mind civil szervezetek helyet kapnak, és segítséget nyújtanak a rászoruló embereknek. Szolgáltató ház működtetése, hátrányos helyzetű lakosok társadalmi integrációjához való segítségnyújtás (P68 – VK AT) a városközpontban, a déli és északi városrészben található szociális akcióterületen (SZOC AT 1 és SZOC AT 2) lévő szegregátumokban kialakított szolgáltató házban szakértők és önkéntesek segítik a hátrányos helyzetű lakosokat az integrációban, emberhez méltó életkörülmények kialakításában. Közvetett hatású beavatkozások: Az ITS 4. fejetében bemutatott beavatkozások (projektek) közül az alábbiak közvetett módon, de a hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatását elősegítendő gyakorolják hatásukat a szegregátumokban élők életminőségére is: Iskola konyha felújítása és bővítése (PE7/1 – VK AT) Általános iskola tanterembővítése (PE5/1 – VK AT) Sássa szabadidő program (PE9/8 – RK AT) A város határában fekvő természeti környezethez kapcsolódó szabadidős programcsomag kidolgozása, amely a terület turisztikai vonzerejét növelné. Isi-tó rekreációs terület kialakítása (P74 – RK AT) Szabadidős park kialakítása a jelenlegi halastó környezetében. 5.3.1.2

Szegregáció mérséklésének eszközei

A társadalmi és térbeli szegregáció mérséklése és megszüntetése sokrétű és kizárólag hosszútávon megvalósítható folyamat, amely során a következő – fizikai és nem fizikai jellegű – eszközök alkalmazandók és alkalmazhatók: Oktatási integráció és felzárkóztatás: a közoktatás rendszerében nyújtott teljesítmény alapvetően meghatározza a későbbi magasabb oktatási szintekbe való bejutás lehetőségét, ezáltal a várható munkaerő-piaci státuszt és az elérhető jövedelmet. A szegénység újratermelődésének megakadályozásához tehát nagyrészt az oktatáson keresztül vezet az út, erre azonban az önkormányzat befolyása az érintett köznevelési intézmények fenntartói viszonyainak megváltozása óta korlátozott. A szociális szolgáltatások és ellátások hozzáférhetőségének biztosítása: a szociális szolgáltatások esetében hangsúlyosan figyelmet kell fordítani egyfajta egyensúlyra: egyfelől nem célszerű minden szolgáltatást a szegregátumba telepíteni, mert az közvetett módon tovább erősíti a szegregált állapotot, másfelől fontos a szolgáltatók aktív jelenléte is, mert csak ezáltal biztosítható, hogy minden érintett egyenlő eséllyel hozzáférhessen a jogszabályilag járó ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz. Ez az eszköz valósul meg a tervezett Szociális és Mentálhigiénés Központ, vagy pl. a három szolgáltatóház létrehozásával. A foglalkoztatási lehetőségek bővítése és a foglalkoztathatósághoz szükséges készségek és képességek kialakítása: a közfoglalkoztatás országosan elterjedt rendszere mellett elő kell segíteni az elsődleges munkaerőpiacra való vissza-, illetve bevezetést is, amelynek hatékony eszközei a személyes mentoráláson alapuló munkaerő-piaci programok.

ITS Konzorcium


Ezek jellemzően egyéni tanácsadást, képzési lehetőséget és átmeneti időtartamra munkalehetőséget is biztosítanak. Az egészségügyi állapot javítása elsősorban prevenciós szolgáltatásokkal, továbbá az egészségügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférhetőséggel: a hátrányos helyzetű lakosság egészségi állapota többek között a nem megfelelő higiénés feltételek és a szűréseken való alacsony részvétel miatt jellemzően elmarad a városi átlagtól. A prevenció és a célzott felvilágosítás mellett azonban azt is biztosítani kell, hogy az érintett lakosság könnyen és gyorsan megkaphassa a szükséges egészségügyi ellátásokat. Intenzív közösségfejlesztés: a szegregátumok relatív helyzetének megítélése és az ott élők életminősége nagymértékben függ a rendelkezésre álló közösségi terek számától, minőségétől, használhatóságától. Kemecse Város Önkormányzata a városban vizsgálja három olyan szolgáltató egység kialakításának lehetőségét, melyek mellett egyben közösségi, rekreációs területet is ki kíván alakítani. A szolgáltató egységben nappali ellátást (étkezést, tisztálkodási lehetőséget stb.) biztosító szolgáltatást kíván létrehozni, ahol a szociális szolgáltatások bizonyos formáit vehetik igénybe. Ugyanitt roma fiatalok segítenének felvilágosító, tájékoztató munkával ügyintézési és egyéb kérdésekben. A közösségfejlesztési programok tervezésébe, megvalósításába, a felmerülő problémák megoldásába célszerű bevonni egyrészt a szegregátum lakosait, mivel így növelhető a programok elfogadottsága és hatásossága, másrészt civil szervezeteket, mert ezek többnyire a közszféra szereplőinél rugalmasabban tudják kezelni a felmerülő konfliktusokat, és hatékonyabban tudnak közvetíteni a szereplők között. Az adott lakóterület rugalmas és gyors elérhetőségének biztosítása: jóllehet a szegregátumok Kemecse szerves része, a déli városrész két szegregátuma esetében esetében a vasútvonal elvágó hatása mindkét szegregátum esetében erőteljesen érvényesül érvényesül – főként az egyetlen átkelőhely miatt. Ezen elsősorban településtervezési eszközökkel és közlekedési fejlesztésekkel lehet javítani (pl. a tervezett új vasúti átkelőhely létesítése, gyalogos/kerékpáros aluljáró vagy felüljáró építése, kerékpárutak kialakítása stb.). A lakhatási feltételek átfogó javítása: az életminőséget alapvetően befolyásolja a lakóingatlanok mérete, komfortfokozata és állapota – mindezen mennyiségi és minőségi mutatók a szegregátumok esetében jellemzően kedvezőtlenek. A rossz minőségű lakásállomány felszámolása történhet részleges vagy teljes felújítással, kisméretű lakások összevonásával, esetleg bővítéssel, indokolt esetben akár szanálással is. Az önkormányzat mozgásterét korlátozza, hogy a lakóingatlanok többsége magántulajdonú. Az egyes lakóingatlanokat érintő fejlesztések mellett elengedhetetlen a helyi infrastrukturális ellátottság hiányainak pótlása (pl. közkifolyók és szemétgyűjtők számának és elhelyezkedésének optimalizálása). Legalább ennyire fontos a lakókörnyezet esztétikai megújítása – akár új zöldfelületek kialakításával is –, amibe ideális esetben az érintett lakosság bevonható. Kemecsén a szennyvízhálózat szegregátumokban történő fejlesztése első lépésként ezt a célt szolgálja. A társadalmi kohézió erősítése szemléletformáló és közösségépítő akciókkal: a szegregátumokban élők integrációja csak akkor valósulhat meg maradéktalanul, ha mind a közvetlenül érintettek, mind a város teljes lakossága körében egyértelművé válnak a szegregált állapot megszüntetésének egyéni és össztársadalmi szintű előnyei. A társadalmi befogadás elősegítését kisebb léptékű, interperszonális jellegű szemléletformálással és közösségi rendezvényekkel lehet elérni, amelybe lehetőség szerint minden korosztályt és társadalmi csoportot bevonnak. A Sássa szabadidő program, a két új közösségi tér, az ISI-tó fejlesztése, a két új rekreációs terület létrehozása, valamint a sporttal összefüggő számos, fent bemutatott beavatkozása (4. fejezet) egyaránt ezt a célt szolgálják. ITS Konzorcium


Az intézkedéseket város- és szegregátum-szinten is meg kell valósítani, utóbbira részben lehetőséget nyújt mind a déli, mind az északi városrészben tervezett szociális városrehabilitáció is (4.fejezet). 5.3.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések

Az ITS keretében tervezett fejlesztésekkel szemben alapvető elvárás, hogy ne idézzék elő zárványok, szegregátumok kialakulását, és semmilyen formában ne erősítsék a szegregációs folyamatokat. Ennek eléréséhez a következő intézkedések végrehajtása szükséges: az előző alfejezetben megfogalmazott intézkedések minél nagyobb arányú beépítése a tervezett fejlesztésekbe egyfelől önálló anti-szegregációs tartalmú projektek kidolgozásával – akár nagyobb volumenű akcióterületi vagy tematikus projektként, akár kisebb költségvetésű, de lokálisan hatékony projektként, másfelől lehetőség szerint más projektekben való megjelenítéssel (pl. egy, a szociális vagy egészségügyi szakemberek számára szervezett képzés tematikájába beépíthető a hátrányos helyzetű személyekkel való eredményes együttműködéshez szükséges készségek elsajátítása is); az anti-szegregációs szemlélet maximális érvényesítése az egyes projektek előkészítése és megvalósítása folyamán, amellyel többek között megelőzhető, hogy egy-egy fejlesztéssel érintett városrész felértékelődése spontán népességcseréhez, dzsentrifikációhoz vezessen – önmagát felerősítő negatív folyamatokat idézve elő a település más területein; tényleges társadalmi párbeszéd és partnerség városi, akcióterületi és – szükség esetén – projektszinten egyaránt, amely során fontos, hogy a partnerség túllépjen a szokásos formákon, és valóban aktív együttgondolkodás jöjjön létre (ezáltal megakadályozható a vélt vagy valós társadalmi konfliktusok manifesztálódása); a szegregátumban élők foglalkoztatásának elősegítése a projekt-megvalósítás során (ez részben a közfoglalkoztatás keretében teljesíthető, részben pedig előírható közbeszerzési feltételként). 5.3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések

A város szegregált területein a következő többnyire közös problémák jelennek meg: alacsony iskolázottság, a munkanélküliség és a tartós munkanélküliség nagy aránya roma népesség magas aránya, az állami vagy helyi önkormányzati támogatásból élők nagy száma, az iskoláskorú gyermekek lemorzsolódása a nevelési/oktatási intézményekben, a továbbtanulásra való hajlandóság hiánya, nagy arányban lévő leromlott, szűk lakások, alacsony komfort fokozatú lakások, lakáskörülmények. Anti-szegregációs célok

Kemecse elemi érdeke és célja, hogy az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség és az integráció biztosításának elve az élet minden területén megvalósuljon a városban. Ehhez a lakhatási feltételek biztosítása mellett – széleskörű együttműködésen alapuló – többféle: szociális, képzési, foglakoztatási, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések ITS Konzorcium


együttesével kívánunk hozzájárulni. Az alacsony státuszú lakosok integrációja előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerő-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket, hozzájárulva ezzel az alacsony státusz megváltozásához. 13. táblázat: Az anti-szegregációs terv horizontális céljai és alcéljai Horizontális célok

Alcélok Az iskolai sikeresség feltételeinek megteremtése

1. Oktatási integráció biztosítása

A lemorzsolódás csökkentése 2. Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása

3. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása

A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők számának emelkedése Az elsődleges munkaerő-piacon megjelenők számának növekedése A szociális szolgáltatások színvonalának emelkedése Új szociális szolgáltatások biztosítása

A szegregátumok – kiterjedésük és magas népességszámuk miatt – megszüntetése rövid-közép távon nem lehetséges, ezért legfőbb célunk, hogy a nevelési és oktatási munka fejlesztésével, a foglalkoztatottság növelésével az alacsony státuszú lakosság számát csökkentsük, így a szegregátumok oldása is elősegíthető. Általános – horizontális anti-szegregációs intézkedések

A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése és ezen belül a területi vagy más típusú szegregáció feloldása, Kemecse számára a fenntartható városfejlődés egyik záloga. Ennek tudatában a város messzemenőkig figyelembe veszi a jövőben megvalósuló fejlesztéseinél, hogy azok nem okozhatják sem horizontálisan, sem területileg a szegregáció kialakulását, vagy erősödését. A szegregált területek lakói részére új szolgáltatások bevezetését tervezik. Ezek részben szociális, részben közösségfejlesztő beavatkozásokat tartalmaznak. Ennek előfeltétele, hogy legyen a szolgáltatások biztosítására alkalmas épület. A beavatkozások között korábban már bemutatott közösségi és szolgáltató házak kialakítását tervezi a város, amely a mindennapi életvitelt segítő, tisztálkodási lehetőségeket nyújt, valamint tanodának és ifjúságsegítő klubnak is helyet ad. Az óvodai nevelést jelentősen segítené, ha rendelkezne saját fejlesztő pedagógussal, ehhez pedagógiai asszisztens alkalmazására van szükség. Az új óvodában hetente Alapozó terápiát javasolt biztosítani az 5. életévet betöltött gyermekek részére. A terápia rendkívül alkalmas a képességek sokirányú fejlesztésére, esetleges képességbeli hiányosságok pótlására, illetve a megkésett beszédfejlődésű, valamint a különböző részfunkció zavaros (térirány zavaros, dyslexia, dysgráfia veszélyeztetett) gyermekek fejlesztésére. Nagyon jól alkalmazható továbbá figyelem- és magatartás zavaros gyermekek kezelésére is. A devianciák kiszűrése, a megfelelő fejlődés és a sikeres felnőtté válás érdekében létre kell hozni egy szakmaközi hálózatot, amely a rendszeresen megtartott szakmai műhelyek keretében összehangoltabb, eredményesebb és hatékonyabb szolgáltatásokat tud biztosítani, a szükséges jelzőrendszer kialakításával. A hálózatban az alábbi szakterületek képviselői kerülnek

ITS Konzorcium


meghívásra: közoktatási intézmények munkatársai, egészségügyi intézmények, szociális és családsegítő munkatársak, igazgatási és foglalkoztatási intézmények munkatársai. A hátrányos helyzetű gyermekek lemorzsolódásának megelőzése, az utcai devianciák, a fiatalkori bűnözővé válás elkerülése és a BTM nehézségekkel küzdő gyermekek problémáiban való segítségnyújtás biztosítása érdekében Kortárs-segítők képzését támogatjására van szükség. A KLIK helyi tankerületével együttműködve segítheti az iskolai drogprevenció, a stressz prevenciós és a családi életre nevelés témakörökből rendhagyó órák rendezését. A kortárscsoport fontos helyszín a serdülők számára, hogy elsajátítsák a személyiségfejlődésükhöz szükséges készségeket, a társas viselkedési formákat. A szociális intézményben dolgozó segítő szakemberek számára támogatást kell nyújtani a munka során jelentkező testi, szellemi, érzelmi kimerülés megelőzése érdekében, a családsegítő munka fejlesztésében. A házi segítségnyújtás szolgáltatás megerősítése, fejlesztése szükséges. A fiatal szülők részére – a védőnők és a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó kollégák aktív közreműködésével rendezvénysorozatot lehet szervezni a gyermekneveléssel kapcsolatos kompetenciák erősítése érdekében. Az alacsony státuszú lakosok foglalkoztatásának elősegítése érdekében az önkormányzat előnyben részesíti a beruházások során azon vállalkozásokat, akik alacsony státuszú lakosságból választanak munkavállalókat. A városban még mindig gondot okoz az aktív korú lakosság körében az általános iskolai végzettség hiánya. Az önkormányzat – lehetőségeihez mérten - támogatni kívánja a 7-8. osztály megszerzését körükben. A foglalkoztatottság elősegítése érdekében az önkormányzat megvizsgálja szociális szövetkezet létrehozásának lehetőségét, melyben maga is aktív szerepet vállal. Végül, de nem utolsó sorban, a közmunka program szélesítése során a hátrányos helyzetű emberek programba történő beillesztése is kiemelt célja a városnak.

ITS Konzorcium


90

STRATÉGIA 14. táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései Horizontális cél

1. Oktatási integráció biztosítása

Megvalósítást célzó intézkedés Alapozó terápia biztosítása szűrést követően az 5. életévét betöltött óvodások részére Tanoda-program megvalósítása Kortárs-segítők képzése

2. Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása

Óvodapedagógusok továbbképzése Önkormányzati beruházások esetében a helyi alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató cégek előnyben részesítése a kiválasztás folyamatában 7-8 osztály megszerzése, felnőttképzés Komplex közösségi ház építése és kialakítása

4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása

Szakmaközi hálózat működtetése, szakmai műhelyek szervezése a jelzőrendszer sikeresebb működése érdekében Házi segítségnyújtás fejlesztése Szupervízió folyamatos biztosítása a szociális intézmény segítő munkatársai részére A fiatal szülők részére gyermeknevelési kompetenciák megerősítése

ITS Konzorcium

Felelős

Lehetséges pénzügyi forrás

Megvalósulás lehetséges időtávja

Óvodavezető

Saját forrás

2016-

Polgármester szociális intézmény vezetője Polgármester

EFOP

2016-

Saját forrás

2016-

EFOP

2016-

Polgármester

nem releváns

2015-

Polgármester

Saját forrás TOP forrás, az ITSben projektként szerepel

2016-

Jegyző

Nem releváns

2015-

Polgármester

Saját forrás

2016-

polgármester

saját forrás és EFOP

2015-

szociális intézmény vezetője

saját forrás és EFOP

2016-

Polgármester

2017-


91

STRATÉGIA

Terület (szegregátum) specifikus anti-szegregációs intézkedések

Nem ismert a díjhátralék miatt közművekről lekapcsolt lakások száma, de a közműszolgáltatókkal együttműködve a kártyás, előrefizetős mérőórák kihelyezését szükséges továbbra is kezdeményezni azon családok esetében, ahol a közművek díjhátralék miatt lekötésre kerültek az ingatlanokról.

ITS Konzorcium


92

STRATÉGIA

6 A stratégia külső és belső összefüggései 6.1 Külső összefüggések Az EU 2020 stratégia (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) megvalósítása érdekében európai uniós szinten meghatároztak 11 tematikus célkitűzést a kohéziós politika 2014-2020 közötti végrehajtására vonatkozóan.2 Ezek eléréséhez az ITS keretében tervezett fejlesztések egyértelműen hozzájárulnak. Az ITS célrendszerének illeszkedését az EU tematikus célkitűzéseihez a következő táblázat mutatja be. 15. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az EU tematikus célkitűzéseihez ITS Tematikus célok

Kapcsolódó EU tematikus célok

1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése


3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése

4. az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás

Kapcsolódó EU beruházási prioritások b) a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása d) a kkv-k kapacitásainak támogatása a növekedés és innováció érdekében e) a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének elősegítése és a humántőkeberuházások növelése révén a) megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának támogatása

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1303/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről – http://eurlex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013R1303&from=EN 2

ITS Konzorcium


93

STRATÉGIA

ITS Tematikus célok

Kapcsolódó EU tematikus célok támogatása minden ágazatban

8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása

10. az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében


T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és

6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása 4. az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 4. az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé

ITS Konzorcium

Kapcsolódó EU beruházási prioritások b) a vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése b) foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a területi stratégiákban foglalt endogén potenciálok fejlesztése által a speciális területeken, beleértve a hanyatló ipari régiók szerkezetváltását, továbbá a különös természeti és kulturális erőforrásokhoz való hozzáférés növelését, valamint ezen erőforrások fejlesztését c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek az ESzA alkalmazási körén kívül esnek d) az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl. a duális képzési rendszerek e) a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is e) minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxidkibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését c) az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú


94

STRATÉGIA

ITS Tematikus célok elérhetőségének fejlesztése

Kapcsolódó EU tematikus célok történő elmozdulás támogatása minden ágazatban

9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében

10. az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem

Kapcsolódó EU beruházási prioritások épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra b) a rászoruló városi és falusi közösségek és térségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása a) beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével

d) aktív befogadás, különös tekintettel a foglalkoztathatóság javítására e) a társadalom peremére szorult közösségek - például romák integrációja

6.1.1 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz

A 2014. januárban elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) négy hosszú távú – 2030-ig szóló – átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg. Szakpolitikai célok: Versenyképes, innovatív gazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszerfeldolgozóipar fejlesztése Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom Jó állam, szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme ITS Konzorcium


95

STRATÉGIA

Területi célok: Az ország makro-regionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása A fentebb bemutatott OFTK specifikus célok közül a vastag betűvel kiemeltek esetében mutatható ki kapcsolat a Kemecsen ITS-ében meghatározott tematikus célkitűzések vonatkozásában. Ennek megfelelően az OTFK célok közül erős kapcsolódás érzékelhető azokkal a célkitűzésekkel, amelyek az ország hátrányosabb helyzetű területeinek felzárkóztatását jelölik meg elérendő állapotként. Erős hangsúlyt kap emellett a település (és környezetének) felzárkóztatása, a területi különbségek mérséklése, melybe a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális hátrányok csökkentése egyaránt beleértendő. Az alábbi táblázat az egyes városi tematikus célok és az OFTK-ban megadott specifikus célkitűzések közötti kapcsolódásokat szemlélteti. A táblázat harmadik oszlopa rövid értelmező magyarázatot ad a kapcsolódás megértéséhez. 16. táblázat: Kapcsolódás az OTFK célkitűzéseihez ITS Tematikus célok


Kapcsolódó OFTK specifikus cél Erős kapcsolódás mutatható ki az OFTK célkitűzései közül az 1. átfogó célhoz – „Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés” kapcsolódó - Versenyképes, innovatív gazdaság specifikus céllal. Ugyancsak erős a kapcsolódás az OFTK 4. átfogó céljához – „Térségi potenciálra alapozott, fenntartható térszerkezet” – illesztett alábbi specifikus céllal: - Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Ugyancsak az OFTK 4. átfogó célhoz kapcsolódó specifikus cél: - Többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Emellett az 1. átfogó célhoz – „Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés” – kapcsolódó - Életképes vidék, egészséges

ITS Konzorcium

A kapcsolódás rövid bemutatás Az OFTK specifikus célkitűzése koncentrál a települések gazdasági csomóponti szerepének és fejlesztői kapacitásának erősítésére, a kis- és középvállalkozások és a helyi gazdaság szerepének megerősítésére.

Az OFTK célja egyebek mellett a leszakadó, hátrányos helyzetű térségek, külső és belső perifériák fejlesztését nevesíti speciális gazdaságpolitikai eszközökkel, a saját meglévő társadalmi és gazdasági erőforrásaik kibontakoztatásával. Az OFTK egyebek mellett a városok sajátos gazdasági profillal történő fejlesztését hangsúlyozza, mely Kemecse is kiemelt célkitűzés. Az OFTK célja hangsúlyozza a vidéki térségek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítását, az agrártermelés, az élelmezési és élelmiszerbiztonság


96

STRATÉGIA

ITS Tematikus célok

Kapcsolódó OFTK specifikus cél

A kapcsolódás rövid bemutatás

élelmiszertermelés és –ellátás specifikus céllal is szoros kapcsolódás mutatható ki.

megteremtését, a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítását. Kemecse gazdasága nagymértékben támaszkodhat az agrárgazdasághoz és az élelmiszer feldolgozáshoz kapcsolódó tevékenységekhez Az OFTK célja a társadalmi mobilitást támogató közlekedési infrastruktúra kialakítását hangsúlyozza, beleértve a városon belüli közlekedést, a foglalkoztatási központok elérhetőségének biztosítását és az országos szinten szükséges fejlesztéseket. Kemecse szempontjából a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a településen belül, illetve a környező településekkel való összeköttetésben is kiemelt szerepet játszik, ezért tervezett beavatkozásainak jelentős része közlekedés-fejlesztéssel függ össze. Az OFTK ezen célkitűzés hangsúlyozza a vidéki értékekre és az ott történő települési infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztésekre alapozva a vidéki életforma presztízsének javítását, a fiatalok vidékre településének ösztönzését. Kemecsén a tervezett közterületi és intézményi infrastruktúra fejlesztések eredményeként a lakosság életminőségének javulása és a település népességmegtartó erejének növekedése prognosztizálható. Az OTFK-ban megfogalmazott célon belül többek között az élelmiszer-, az energia-, a környezet-, valamint a klímabiztonság megteremtésére, az egészséges ivóvíz ellátás, az élővilág sokféleségének, a tájak sokféleségének és értékeinek, illetve az épített örökség értékeinek megőrzésére, illetve az egészséges élet környezeti feltételeinek és jobb minőségének biztosítása jelenik meg. Kemecse esetében a főfolyások jelenléte, a főfolyások környezetének megóvása az OTFK idézett részében megfogalmazott környezeti célokhoz és elvekhez való kapcsolódást mutatja. Az OTFK célként fogalmazza meg a vidéki térségek táji és közösségi

Az OFTK célkitűzései közül egyrészt a 4. átfogó célhoz – „Térségi potenciálra alapozott, fenntartható térszerkezet” – illeszkedő Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása specifikus céllal határozható meg közvetlen kapcsolódás. T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása

Ugyancsak kapcsolódás mutatható ki az 1 átfogó célhoz illeszkedő - Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és – ellátás specifikus célkitűzéssel.

Az OTFK 3. átfogó céljának – „Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme” – kapcsolódó 7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme céllal is szoros kapcsolódás mutatható ki.

T3: A városban elérhető szolgáltatások

Az OFTK célkitűzései közül elsősorban a 4. átfogó célhoz –

ITS Konzorcium


97

STRATÉGIA

ITS Tematikus célok minőségének és elérhetőségének fejlesztése


Kapcsolódó OFTK specifikus cél

A kapcsolódás rövid bemutatás

„Térségi potenciálra alapozott, fenntartható térszerkezet” – kapcsolódó alábbi specifikus célokkal határozható meg közvetlen kapcsolódás: - Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése - Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés

értékeire, természeti erőforrásaira, táji, kulturális, valamint épített örökségeire és értékeire alapozott fejlesztést, az elmaradott vidéki térségek felzárkóztatását, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását és a foglalkoztatás növelését a hátrányos helyzetű vidéki térségekben. Kemecse járásközpontként több szempontból is központi szolgáltatói szerep ellátására törekszik a város és térsége, illetve a járás területét figyelembe véve. Az OTFK specifikus célja Kemecse szempontjából is kiemelkedően fontos beavatkozási területeket nevesít. Többek között megemlítendő a kulturális hagyományok és örökség megőrzése, az identitás erősítése, a közösségi és családi életre nevelés, az öngondoskodási képesség, valamint a társadalmi befogadás, felelősségvállalás és szolidaritás erősítése.

Egyértelmű illeszkedés mutatható ki az OFTK 2. átfogó céljához – „Népességi fordulat, egészséges és megújuló társadalom” – kapcsolódó - Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom specifikus cél esetében.

Forrás: OTF, saját szerkesztés

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2014-ben elfogadott területfejlesztési koncepciója három átfogó és 4 tematikus, illetve 3 területi stratégiai célt jelölt ki. Az operatív program keretében ezekhez 10 prioritást rendeltek. A prioritások és az ITS tematikus céljai között a koherencia egyértelmű és szoros. 17. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a megyei operatív program prioritásaihoz A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Operatív Program prioritásai 1.

A megyei élelmiszergazdaság piacorientált megerősítése

2.

Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megteremtése

3.

Komplex megyei menedzsment és marketing tevékenység megvalósítása A megye gazdasági fejlődését elősegítő oktatási és innovációs

4.

Az ITS kapcsolódó tematikus céljai T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és

ITS Konzorcium


98

STRATÉGIA

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Operatív Program prioritásai rendszer kialakítása 5. A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése

6.

A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése

7.

A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése

8.

Élhető vidéki térségek megteremtése

9.

A külső perifériák felzárkóztatása

10. A leszakadó rétegek – ezen belül a romák – felzárkóztatása

Az ITS kapcsolódó tematikus céljai elérhetőségének fejlesztése T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása


6.1.2 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat 6.1.2.1

Illeszkedés a településrendezési eszközökhöz

A város aktuális településrendezési tervét 2011-ben készítették el: a hatályos szerkezeti tervet 61/2008.(X.30). sz. határozatával, a helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet 4/2011. (III.15). sz. rendeletével fogadta el a város képviselőtestülete. A helyi építési szabályzat és szabályozási terv 2 alkalommal lett módosítva. A településrendezési eszközök rendszeresen felülvizsgálatra, indokolt esetben módosításra kerülnek. A tervezett fejlesztési elképzelések többsége összhangban van az érintett területek jelenlegi funkciójával. Az alábbiakban azokat az átfogó beavatkozásokat, tevékenységeket soroljuk fel, amelyek csak a rendezést terv módosítását követően lehet végrehajtani. A konkrét módosítások az egyes projektek részletes ITS Konzorcium


99

STRATÉGIA

kidolgozását követően állapíthatóak meg. A település vezetése a rendezési terv megalkotásakor hosszú évtizedekre előre eltervezte a beruházásokat, amelyek jelen ITS-ben is bemutatásra kerültek. Ennek köszönhetően a fejlesztési dokumentumokban jelentős beavatkozásra nem lesz szükség, mert jelenleg is megfelelnek a későbbi terveknek. Apróbb pontosítások, vagy változások átvezetése válhat szükségessé adott esetben. A település rendezési terve folyamatosan aktualizálásra kerül, a kilátásban lévő projektekkel való összhang megteremtése érdekében. 18. táblázat: A rendezési terv módosítását igénylő konkrét beavatkozások, tevékenységek Érintett akcióterület Városközpont AT

-

Szoc AT I

Szoc AT II

-

-

Módosítás indoka/tartalma Az új óvoda építése helyszíne esetében a telkek alakítása válik szükségessé. A PE7/2 projekt (iskola konyhájáról kiszolgált külső forgalmú étterem) esetében a területalakítás szükséges. PE5/5 az általános iskola telek rendezése szükséges a tervezett multifunkciós sportcsarnok építése esetén PD 3/1 P+R parkoló kialakítása miatt szükséges a vasútállomás környékének módosítása a rendezési tervben PD15/1 Temető belső útjainak szilárd burkolattal való ellátása P72 Rekreációs terület kialakítása a Temetővel szemben: ezek a területek jelenleg termőföld, szántóként vannak nyilvántartva. Ennek átminősítése, telek rendezése szükséges. P65 A Zrínyi utca végén buszforduló és körforgalom kialakítása jelenleg még nem szerepel a rendezési tervben. Ennek aktualizálása szükséges.


Az ITS megvalósítása során, az adott beavatkozások véglegesítése közben szükség lehet a tervezett célok és a rendezési terv, valamint a HÉSZ illeszkedésének újbóli összevetésére, illetve utóbbi dokumentumok szükség szerinti módosítására vagy a fejlesztések újragondolására. A jövőben megvalósítandó projekteket megelőzően a tervezők feladata az utakat az ÚT 2-1.201. sz. „Közutak tervezése” c. útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint osztályokba kell sorolni a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 2. §-ában foglalt útkategóriákkal összhangban. Új területek feltárása esetén a tervezőknek figyelemmel kell lenniük az ÚT- 2-1115. sz. Közút melletti ingatlanok kiszolgáló létesítmények útcsatlakozása c. útügyi előírásban foglaltakat. Új utak tervezése során, illetve közútra való csatlakozás tervezésekor a Magyar Közút Zrt-vel legalább elvi szinten való előzetes egyeztetés szükséges. Minden új út szabályozási szélességének meghatározásánál irányadónak kell tekinteni az OTÉK 26. § (2) bekezdésében foglalt szélességeket. Ettől eltérni akkor lehet, ha mintakeresztszelvénnyel igazolni tudja a tervező, hogy a tervezett területen az út szükséges keresztmetszeti elemei elhelyezhetőek. A méretezett mintakeresztszelvényeken meg kell tervezni a zöldsávokat, elválasztó sávokat, a távlati forgalmi igényeket kielégítő kapacitású forgalmi és parkolósávokat, tömegközlekedési létesítményeket, a gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztésének biztosítására járdát, gyalogutat, kerékpárutat, a vízelvezetés megoldását, a meglévő és tervezett közműveket, az esetleg alkalmazásra kerülő környezetvédelmi berendezések helyigényét. A szabályozási tervben a csomópontok területigényét is biztosítani kell. Ehhez a közlekedésfejlesztési javaslatban a jelentősebb meglévő és új, valamint a folyópálya szakasz keresztmetszeti méreténél szélesebb, nagyobb területigényű csomópontok vázlattervét el kell ITS Konzorcium


100

STRATÉGIA

készíteni. A csomópontok helyigényének biztosítása érdekében ahol a szabályozási szélesség nem teszi lehetővé a rálátási háromszög biztosítását, ott a szabályozási vonalak metszésénél ferde lecsapással kell a csomóponti területet növelni. A településrendezési terv közlekedési munkarésze során az ÚT 2-1.218. sz. „A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei, tartalmi követelmények” című útügyi műszaki előírásban foglaltakat kell figyelembe venni. A tervezett új létesítmények kialakításánál azok megközelítéséről gondoskodni kell, valamint a rendeltetésszerű használatukhoz az OTÉK 42. §-a szerint a gépkocsik számára parkolási lehetőséget, rendszeres teherszállítás esetén a rakodóterületet ingatlanon belül biztosítani kell az esetleges távlati fejlesztési igények figyelembevételével. A tervezés során egyeztetni kell a közlekedési hálózat fejlesztési terveit készítő, adatainak ismeretével rendelkező tulajdonos és kezelő szervekkel (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztálya, Közlekedési és Koordinációs Központ, Magyar Közút Nonprofit Zrt., MÁV Zrt., egyéb kezelők). Az országos és megyei településrendezési tervek Kemecsére vonatkozó további megállapításait a Megalapozó Vizsgálat részletesen tartalmazza. 6.1.2.2

Illeszkedés a településfejlesztési koncepcióhoz

Kemecse jövőképének és stratégiai célrendszerének megalkotása során teljes mértékben figyelembevételre kerültek a 2005-ben kidolgozott településfejlesztési koncepció célkitűzései. Az összhangot az alábbi táblázat szemlélteti. 19. táblázat Az ITS és a településfejlesztési koncepció összhangja Az ITS célkitűzései


Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok és fejlesztési irányok Gazdaság fejlesztése A gazdaság fejlesztéséhez szükséges eszközrendszer megteremtése. Helyi adó politika.

A szolgáltatások és a kereskedelem fejlesztése.



A minőségi élet alapfeltételeinek javítása (A lakáshoz jutás települési feltételei, a kulturális, sport, szabadidős tevékenységek, a civil szerveződések megbecsültsége, a településkép javítása)

A lakáshelyzet javítása. A sport és rekreációs tevékenységek fejlesztése. A kulturális élet fejlesztése. A településkép és a közösségi terek fejlesztése. A településvezetés közösségi kapcsolatainak fejlesztése. Környezetvédelem és infrastruktúrafejlesztések. Az alapellátás biztosítása (kötelező normatívákon felül a település fejlesztési forrásaiból rendre semmi kiegészítő támogatás nem kerül az alapellátás rendszerébe, ezt fejlesztésekkel kell ellensúlyozni)

Óvodai, és általános iskolai alapellátás fejlesztése, ITS Konzorcium


101

STRATÉGIA

Az ITS célkitűzései

Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok és fejlesztési irányok

középfokú oktatás feltételeinek megteremtése Szociális ellátás fejlesztése A cigányság helyzetének javítása. Munkanélküliek, tartós munkanélküliek helyzetének javítása T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében

V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész

V2. Az iparterület Ipari Parkká fejlesztése és szolgáltatásainak fejlesztése, valamint a volt GEV terület rekultivációjával a tőkevonzó képesség javítása és a térség gazdasági potenciáljának megerősítése – Déli városrész

V3. A Vasútállomás környéki terület komplex fejlesztése a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából – Déli városrész

V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a

A térségi szerepkör megőrzése, fejlesztése és a kistérségi együttműködés kiteljesedése

Középfokú képzés feltételeinek megteremtése, kialakítása. Az egészségügy fejlesztése. A település szerepvállalása a térségben. Az idegenforgalom fejlesztése. A minőségi élet alapfeltételeinek javítása (A lakáshoz jutás települési feltételei, a kulturális, sport, szabadidős tevékenységek, a civil szerveződések megbecsültsége, a településkép javítása)

A lakáshelyzet javítása. A sport és rekreációs tevékenységek fejlesztése. A kulturális élet fejlesztése. A településkép és a közösségi terek fejlesztése. A településvezetés közösségi kapcsolatainak fejlesztése. Környezetvédelem és infrastruktúrafejlesztések. Gazdaság fejlesztése A gazdaság fejlesztéséhez szükséges eszközrendszer megteremtése. Helyi adó politika.

A szolgáltatások és a kereskedelem fejlesztése. A minőségi élet alapfeltételeinek javítása (A lakáshoz jutás települési feltételei, a kulturális, sport, szabadidős tevékenységek, a civil szerveződések megbecsültsége, a településkép javítása)

A lakáshelyzet javítása. A sport és rekreációs tevékenységek fejlesztése. A kulturális élet fejlesztése. A településkép és a közösségi terek fejlesztése. A településvezetés közösségi kapcsolatainak fejlesztése. Környezetvédelem és infrastruktúrafejlesztések. Az alapellátás biztosítása (kötelező normatívákon felül a település fejlesztési forrásaiból rendre semmi kiegészítő

ITS Konzorcium


102

STRATÉGIA

Az ITS célkitűzései lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmi-gazdasági folyamataiba – Déli és Északi városrész

Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok és fejlesztési irányok támogatás nem kerül az alapellátás rendszerébe, ezt fejlesztésekkel kell ellensúlyozni)

Óvodai, és általános iskolai alapellátás fejlesztése, középfokú oktatás feltételeinek megteremtése Szociális ellátás fejlesztése A cigányság helyzetének javítása. Munkanélküliek, tartós munkanélküliek helyzetének javítása A térségi szerepkör megőrzése, fejlesztése és a kistérségi együttműködés kiteljesedése

A település szerepvállalása a térségben. Az idegenforgalom fejlesztése. V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével – Északi városrész

A minőségi élet alapfeltételeinek javítása (A lakáshoz jutás települési feltételei, a kulturális, sport, szabadidős tevékenységek, a civil szerveződések megbecsültsége, a településkép javítása)

A sport és rekreációs tevékenységek fejlesztése. A kulturális élet fejlesztése. A településkép és a közösségi terek fejlesztése. Környezetvédelem és infrastruktúrafejlesztések. Forrás: TFK, saját szerkesztés 6.1.2.3

Illeszkedés az önkormányzat gazdasági programjához

Kemecse Város Önkormányzata 2015. május 6-án fogadta el a 2015 és 2020 közötti időszakra szóló gazdasági programját. Mivel a gazdasági program és az ITS kidolgozása párhuzamosan zajlott, így az összhang megteremtése maximálisan biztosított volt. 20. táblázat: A gazdasági program és az ITS összhangja

Jövőkép

ITS

Kemecse megerősíti és ellátja térségi szerepét a járásban, a meglévő és fejlesztett szolgáltatásait a térség lakosságának igényeit figyelembe véve alakítja ki. A város – a bővülő munkaerő-piaci lehetőségeknek, a javuló gazdasági helyzetnek és a megújuló városi környezetnek köszönhetően megteremti a feltételeit annak, hogy a lakosság életkörülményei, a megélhetési viszonyok, a városi élet feltételei, a komfortosság, az egészséges és biztonságos környezeti feltételek jelentősen és tartósan javuljanak úgy, hogy a fejlesztési erőforrások tartósan fennmaradjanak.

Átfogó célok

Gazdasági program kapcsolódó része

A településfejlesztés általános célkitűzései alapján az alábbiak fogalmazhatók meg Kemecse esetén: a lakosság életkörülményei, a megélhetési viszonyok, a városi élet feltételei, mint a komfortosság, az egészséges és biztonságos környezeti feltételek jelentősen és tartósan javuljanak úgy, hogy a fejlesztési erőforrások tartósan fennmaradjanak.

Kemecse térségi gazdasági szerepének erősítése a meglévő és lehetséges befektetők igényeinek megfelelő helyi üzleti infrastruktúra kialakításával és továbbfejlesztésével, a meglévő helyi gazdasági potenciálok és új lehetőségek kihasználásával A települési környezet, a településen elérhető szolgáltatások és a lakosság

ITS Konzorcium


103

STRATÉGIA


Tematikus/városrészi célok

Az általános fő célkitűzés a fenntartható fejlődés elvének érvényesítéséből következik. Azaz az egyik oldalon biztosítja Kemecse folyamatos fejlődését, ami a városban élők életkörülményeinek jelentős és tartós javulásában kell, hogy tükröződjön, míg a másik oldalon a jelentős javulás csak akkor válhat tartóssá, ha a fejlesztés erőforrásai, mint a természeti, és kiemelten a humán és civilizációs erőforrások megőrződnek, fennmaradnak. Vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés Megfontolt, környezetbarát ipartelepítés indokolt elsősorban az önkormányzati tulajdonú ipari célú területek értékesítésével, illetve a rendezési terv által kijelölt egyéb ipartelepítésre, alkalmas területekre irányuló befektetés-fejlesztési politikával, ennek kapcsán együttműködésre kell törekedni. Segíteni kell a helyi kis – és középvállalkozásokat a támogatási, pályázati lehetőségek megismerésében, jobb kihasználásába, a meglévő munkahelyek megtartásában. Fontos célkitűzés a város általános vonzerejének, versenyképességének a növelése annak érdekében, hogy minél vonzóbbá tegyük a befektetők számára. Gazdálkodás Az önkormányzat gazdálkodását, feladatmeghatározását a vonatkozó jogszabályi előírások mellett a település rövid és hosszú távú igényeinek, céljainak megfelelően alakítja. Ennek során figyelembe veszi a térségi és regionális célokat. Erre törekszik jogi és gazdasági eszközök felhasználásával az ipartelepítés és munkahelyteremtés elősegítésére, a település lakosságszámának növelésére. A lakosságot közvetlenül érintő infrastruktúrafejlesztés esetén az önkormányzat támaszkodik a lakosság önszervező képességére, arányos anyagi hozzájárulására. Az önkormányzat a munkanélküliség csökkentése, a munkába való visszatérés elősegítése, nem utolsó sorban az önkormányzati feladatellátás biztosítása érdekében számol közmunkások foglalkoztatásával

ITS életminőségének javítása Kemecse népességmegtartó képességének erősítése érdekében

T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása V2. Az iparterület Ipari Parkká fejlesztése és szolgáltatásainak fejlesztése, valamint a volt GEV terület rekultivációjával a tőkevonzó képesség javítása és a térség gazdasági potenciáljának megerősítése – Déli városrész

T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész V3. A Vasútállomás környéki terület komplex fejlesztése a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából – Déli városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba – Déli és Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével – Északi városrész

ITS Konzorcium


104

STRATÉGIA


ITS

Köztisztaság és településtisztaság fenntartási közszolgáltatás biztosítása érdekében az Önkormányzat kiemelt feladata: A parlagfű irtása az önkormányzati tulajdonú ingatlanokon, amit következetesen és szigorúan meg kell követelni a magánkézben lévő ingatlanok tulajdonosaitól is. A meglévő létesítmények, épületek állagmegóvása, karbantartása. Belvízelvezető csatornahálózat ellenőrzése és folyamatos karbantartása. (A belvízhálózat nagy része Uniós forrásból 2014-ben felújításra került.) Szennyvíztelep bővítése, agglomeráció létrehozása. Új óvoda építése.

T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba – Déli és Északi városrész

Közlekedés területén az Önkormányzat feladata, célja: A Kemecse – Libabokor - Nyíregyháza útvonal megépítése. Önkormányzati kezelésű utak felújítása, aszfaltozása. Szorgalmazni kell a kerékpárutak építését a közeljövőben várható közútfelújításokkal egy időben. (3823 sz. út – Szent István u.) A gyalogosforgalom biztonságának növelése érdekében gyalogjárdák építési szükséges. (Szondy u., Szent I. u., Dimitrov u., Vasmegyeri u., Mikszáth K. u.) Gyalogosforgalom: a gyalogos közlekedés érdekében járdaépítés is szükséges Kemecse belterületén. A városközpont területén a rossz minőségi járdaszakaszokat fel kell újítani Egészségügyi szolgáltatás A szakrendelések hiányát nem pótolandó, de mindenképpen űrkitöltőnek szánt egészségmegőrző, és prevenciós jellegű szűrővizsgálatok kiterjesztését, meghonosítását, és rendszeressé tételét kell célul kitűzni és segíteni azt, hogy a lakosság minél szélesebb köre rendszeresen tudjon hozzájutni hozzájuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy igény lenne rá. Figyelembe véve azt, hogy folyamatosan nő a túlsúlyos gyermekek száma, nagyon fontos egészségügyi kérdés a helyes életmód, a megfelelő mozgásmennyiség iránti igény kialakítása már gyermekkorban. Ehhez jelentene segítséget a szervezett, de

T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása V3. A Vasútállomás környéki terület komplex fejlesztése a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából – Déli városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba – Déli és Északi városrész

T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba – Déli és Északi városrész

ITS Konzorcium


105

STRATÉGIA


ITS

teljesítménykényszer nélküli, szabadidős célú nagyszámú gyermekcsoportot megmozgató tömegsport megvalósítása. Szociálpolitika A szociálpolitika a lakosság, elsősorban a szerényebb körülmények között élő rétegek anyagi, társadalmi és művelődési helyzetének javítását kell, hogy célul tűzze ki. A szociálpolitikával foglalkozók feladata, hogy a polgárok otthonuknak érezhessék a várost. A helyi szociálpolitika gyakorlati alapelveként fogalmazható meg, hogy az ellátás középpontjában a szociális segítségre szoruló ember áll. A helyi szociálpolitika feladata, hogy az intézményi és pénzügyi lehetőségek keretei között kialakítsa a segítségnyújtás azon formáit és eljárásait, amelyek a megfogalmazott alapelveknek megfelelnek. A bővülő feladatkört vetíti előre a munkanélküliség időtartalmának növekedése. A tartós munkanélküliségből következő helyzetek kezeléséhez a mai intézményrendszert fejleszteni és bővíteni kell. A tartós munkanélküliség kockázatával különösen sújtott rétegek a képesítéssel, képzettséggel nem rendelkezők ellátása és segítése szintén így valósítható meg.

T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba – Déli és Északi városrész

Idősellátás Kiemelkedő jelentőségű településünkön az idős emberekkel való törődés, mivel az egyik legvédtelenebb lakossági réteg. A növekvő igényeknek való megfelelés megköveteli a kapacitások átalakítását, mind az otthoni, a házi gondozási, mind pedig a bentlakásos ellátás területén. Fontos feladatunk a jövőben a szolgáltatások kiterjesztése az idős lakosság minél szélesebb körére. Szükségszerű lenne az idősellátásban működtetett házi segítségnyújtás kibővítése.

T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba – Déli és Északi városrész

Fiatalok, gyerekek A szegénység generációk közötti öröklődésének enyhítése is fontos feladatunk. Alapvető elv az, hogy a fiatalabb generáció a szülők társadalmi helyzetétől függetlenül rendelkezhessenek a felemelkedés lehetőségeivel és esélyeivel.

T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek

ITS Konzorcium


106

STRATÉGIA

Gazdasági program kapcsolódó része Mindenek előtt megvalósítandó cél az, hogy a szülők szegénysége esetén is, minden gyerek étkezése elégítse ki a legszükségesebb biológiai igényeket, hogy minden rászorult gyermek legalább naponta egyszer meleg ételhez jusson.

A szegénység, marginalizálódás enyhítése A segélyezés fejlesztése és racionalizálása szükségszerű feladat, mivel egyre folyamatosan bővül az igénylők köre. Ezen belül célkitűzésünk a segélyezettel való együttműködés erősítése, a segélyezési mértékek koncepcionális rendezése, és továbbra is törekednünk kell a pontos „célzás” feltételeinek biztosítására, vagyis arra, hogy az ellátások valóban a súlyos jövedelemhiánnyal küzdő csoportokat érjék el. Térségünk munkahely-lehetőség szempontjából elmaradottnak tekinthető, amely a településünkön élők nagyszámú körét is érinti. A munkahelyteremtés lehetőségeit ösztönöznünk és támogatnunk kell. A foglalkoztatáspolitika keretében fenn kell tartanunk, és fejlesztenünk kell azokat az önkormányzati eszközöket, amelyek hozzájárulnak a munkanélküliség enyhítéséhez.

Nevelés, oktatás Az oktatás-nevelés terén kiemelt feladatnak tekintjük: az egészséges életmódra nevelést a szabadidősport kiterjesztésével, az idegennyelv-tanítást, akár már az óvodáskorúak esetében is, szakirányú képzések lehetőségének felmérése a Munkaügyi Központ részvételével.

Kultúra Kiemelt figyelmet kapnak: Helyi civil szervezetek és lakossági kezdeményezések támogatása (pl. lovasverseny) A nevelési-oktatási intézmények kulturális

ITS megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba – Déli és Északi városrész T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész V3. A Vasútállomás környéki terület komplex fejlesztése a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából – Déli városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba – Déli és Északi városrész T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba – Déli és Északi városrész T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében

ITS Konzorcium


107

STRATÉGIA


ITS

tevékenységének támogatása A testvértelepülés kapcsolatainak ápolása. E területen kiemelkedő jelentőségű az erdélyi testvértelepüléssel sokéves hagyományra építő kulturális kapcsolatok ápolása. A város lakosságának mind teljesebb tájékoztatása a kulturális programokról, lehetőségekről, eseményekről a Kemecsei Hírek, helyi lap útján. A kultúra, a város életében legjelentősebb rendezvényére – város nap, tavaszváró, idősek napja – illetve a civil szervezetek támogatására fordított pénzeszközök nagyságrendjének és arányának megőrzése.

V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével – Északi városrész

Sport Az Önkormányzat anyagi lehetőségei függvényében támogatja a városi sporttevékenységet. A jövőben is együtt kíván, működik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel, az egyesületi formán kívüli sportolókkal. Az önkormányzat a tulajdonát, képező sportlétesítményeket fenntartja, működteti. A város költségvetési lehetőségeitől, valamint egyéb támogatási forrásoktól függően törekszik az önkormányzati sportlétesítmények karbantartására, fejlesztésére. A meglévő önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények felújítását, fejlesztését hosszabb távú ütemterv szerint kell elvégezni, ennek keretében meg kell vizsgálni egy többfunkciós városi sportcsarnok létrehozását.

T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba – Déli és Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével – Északi városrész

Forrás: Gazdasági Program 2015-2020, saját szerkesztés 6.1.2.4

A települési környezetvédelmi programmal való összhang

Kemecse Város Önkormányzata 2005-ben készíttette el Környezetvédelmi Programját. A Program jelentős része a természeti-környezeti állapot elemzését foglalja magában, egyértelmű célrendszere nincs – inkább konkrét feladatokat fogalmaz meg a város vezetése számára, így nehezen vethető össze az ITS stratégiai jellegű céljaival. Az azonban megvizsgálható, hogy az ITS céljai ellentmondásban állnak-e a Környezetvédelmi Programban, illetve az ahhoz készült intézkedési tervben foglalt feladatokkal. ITS Konzorcium


108

STRATÉGIA

21. táblázat Az ITS kapcsolódása a Környezetvédelmi Programhoz Környezetvédelmi Programban foglalt feladatok Felszíni vizek Felszín alatti vizek Ivóvízellátás Hévizek Szennyvízelvezetés és tisztítás Földhasználat Bányászat Talajszennyezés megelőzése Élővilág Épített környezet Ember Települési környezet Emberi egészség Természetvédelem Települési zöldfelület gazdálkodás Tájvédelem Hulladék Zaj Környezetbiztonság Speciális feladatok Ipar Energiaipar Közlekedés Mezőgazdaság Idegenforgalom Forrás: Környezetvédelmi Program, saját szerkesztés

ITS céljai kapcsolódás (közvetett/közvetlen/nincs) nincs közvetett közvetett nincs közvetlen közvetett nincs közvetlen közvetett közvetlen közvetlen közvetlen közvetett közvetett közvetlen közvetett közvetlen nincs nincs közvetett közvetlen közvetett közvetlen közvetett közvetett

ellentmondás (van/nincs) nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs

Az összevetés eredményeként kijelenthető, hogy az ITS célrendszere nincs ellentmondásban a Környezetvédelmi Programban foglaltakkal, és több esetben közvetlenül vagy közvetetten hozzájárul az abban foglaltak eléréséhez, teljesítéséhez. 6.1.2.5

Illeszkedés a sportkoncepcióhoz

Kemecse Város Önkormányzata 2009-ben készíttette el Sportkoncepcióját. A koncepció a sporttal, a sportlétesítmények fenntartásával, a sportélet fejlesztésével összefüggésben alapfeladatokat és prioritásokat határoz meg. 22. táblázat: Illeszkedés s Sportkoncepcióhoz

Tematikus/városrés zi célok

Sportkoncepció kapcsolódó része Az önkormányzat az anyagi lehetőségei függvényében támogatja a városi sporttevékenységet (kötelezően ellátandó sportfeladat).

ITS T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése

ITS Konzorcium


109

STRATÉGIA

Sportkoncepció kapcsolódó része

ITS V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével – Északi városrész

Együttműködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel (kötelezően ellátandó sportfeladat).

Az önkormányzat a tulajdonát képező sportlétesítményeket fenntartja, működteti (kötelezően ellátandó sportfeladat). A város költségvetési lehetőségeitől, valamint egyéb támogatási forrásoktól függően törekedni kell az önkormányzati sportlétesítmények, a közterületeken lévő sportpályák, játszóterek karbantartására, fejlesztésére.

A lakosság egészségmegőrzése érdekében hosszú távon a sporttevékenységek középpontjába a gyermek- és ifjúsági sportot – ezen belül az iskolai testnevelést, mint kötelezően ellátandó sportfeladatot –, valamint a szabadidősportot kell állítani.

T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével – Északi városrész T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével – Északi városrész T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros

ITS Konzorcium


110

STRATÉGIA


ITS létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével – Északi városrész

a tanuló ifjúság egészségi, erőnléti állapota a jövő társadalmának egyik meghatározó tényezője. Megfelelő korban történő mozgásfejlesztés, jól szervezett, hatékonyan támogatott és motivált iskolai testnevelés és diáksport képezheti csak azt a meghatározó alapot, melyre a sporttevékenység többi területe, így a szabadidős sportolás, az utánpótlásnevelés, a versenysport és az élsport épülhet.

Az egészségmegőrzésben meghatározó szerepet tölthet be a rendszeresen végzett szabadidős sporttevékenység, mely a munkaképesség megtartásán és javításán kívül az önmegvalósítás, a szórakozás, a közösségi tevékenység egyik fontos eszköze. Ezért a lakosság széles rétege számára kell biztosítani az alapvető (szabadidő) sportolási és rekreációs lehetőségeket. Ez elsősorban a megfelelő programok, illetve létesítmények biztosításával történhet meg.

Figyelemmel az esélyegyenlőségre segíteni kell a fogyatékosok és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sporttevékenységeit.

T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével – Északi városrész T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével – Északi városrész T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése

ITS Konzorcium


111

STRATÉGIA


ITS az Isi-tó és a Sássa-park fejlesztésével – Északi városrész

A gyermek- és ifjúsági sport támogatása a kulcsfontosságú feladatok közé kell, hogy tartozzon. A korosztály sportegyesületen belüli tevékenysége az utánpótlás-nevelés keretein belül történik. Az utánpótlás-nevelés kiemelését mindenképpen indokolja, hogy a sporttörvény is a támogatásra javasolt területek közé sorolja. A sporttörvény ajánlása mellett a prioritás megfogalmazását indokolja az is, hogy a tehetséges fiatalok számára biztosítani kell a megfelelő szintű képességfejlesztés lehetőségét…

zöldterületi

T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével – Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével – Északi városrész

A versenysport eredményei pozitív hatásokat jelenthetnek városunk számára a városmarketing, társadalmi kapcsolatok területén, az országos és – utánpótlás nevelés tekintetében már ezt is elmondhatjuk - a nemzetközi versenyeken elért sikerek növelhetik a városunkban élő emberek azonosságtudatát, kötődését lakóhelyükhöz, s pozitív húzóhatást jelenthetnek a gyermek- és ifjúsági sport (az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlás-nevelés) és a szabadidősport számára.


Kemecse társadalmi, gazdasági életének további fejlesztése érdekében az önkormányzatnak törekednie kell a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvételre, a testvérvárosi kapcsolatok adta lehetőségek jobb kihasználására.


ITS Konzorcium


112

STRATÉGIA

6.1.2.6

Illeszkedés a helyi esélyegyenlőségi programhoz

Kemecse Város Önkormányzata 2013-ban fogadta el Helyi Esélyegyenlőségi Programját (HEP). Kemecse település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Ezen célok eléréséhez – az Antiszegregációs programban foglaltak mellett – az ITS összes célkitűzése hozzájárul, hiszen a gazdaságfejlesztés, a munkahelyteremtés, a szolgáltatások és a városi infrastruktúra fejlesztése mind olyan cél, amely egyetemlegesen érinti a város teljes lakosságát, elősegítve egyúttal a diszkriminációmentességet és az esélyegyenlőség biztosításának követelményeit. 6.1.2.7

Illeszkedés az ágazati operatív programokhoz

Az ITS-ben megfogalmazott célok és beavatkozások a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program prioritásain kívül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz, és részben a Vidékfejlesztési Programhoz valamint az Intelligens Közlekedésfejlesztési Operatív Programhoz (IKOP) is kapcsolódnak, kapcsolódhatnak, az alábbiak szerint: Az iparterületek kialakítása során fontos szempont azok kihasználtságának a biztosítása, ezért a lehetséges betelepülő vállalkozásoknak célszerű GINOP forrásokat igénybe venniük, erről az önkormányzat és a betelepülők egyeztetése szükséges. A „Hálózati alapú együttműködések generálása Kemecse központtal (például zöldség-, gyümölcs-, hal-, vadfeldolgozás, funkcionális élelmiszer előállítás)” c. projekt várhatóan a Vidékfejlesztési Program támogatásával valósulhat meg. A 160-as vasútvonal, valamint a Záhonyi vonal és a Záhony-Fényeslitkén tervezett fejlesztések jelentős hatással lehetnek Kemecse fejlődésére, ezért ezek esetében az IKOP jelent kapcsolódási pontot (2. prioritás: Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása.)

ITS Konzorcium


113

STRATÉGIA

1. ábra: Az ITS összefüggései


ITS Konzorcium


114

STRATÉGIA

6.2 Belső összefüggések A jövőképben a település funkciómezőjében és az ezekből levezetett fejlesztési irányokban meghatározott célok eléréséhez 7-8 éves ciklusú fejlesztési programot ad az ITS. A településfejlesztési célok kijelölése illeszkedik a meglévő településfejlesztési koncepcióhoz, valamint a településrendezési tervhez. Az egyes városrészekre kitűzött célok megvalósításához kisebb módosításokra lesz szükség a település rendezési-szabályozási tervében (ITS 6.1.2.1. fejezetben bemutatottaknak megfelelően), amivel az a tervezett fejlesztésekkel összhangba kerül. Az intézkedés és projektcsomagok funkcióban és időben is egymásra épülnek és együttesen biztosítják azt a változást, melyek a jövőképben megfogalmazásra kerültek. Ez azt jelenti, hogy a felmérések, a helyzetelemzés eredményei alapján a város fejlesztésének elsődleges prioritása a gazdaságfejlesztés direkt és indirekt eszközökkel. A program komplexen biztosítja azokat a közvetlen intézkedéseket (infrastruktúrafejlesztés, elérhetőség javítás, inkubátorház, ipari és technológiai park) valamint azokat a közvetett eszközöket, melyek a gazdaságfejlesztés, települési infrastruktúra, települési szolgáltatások és közösségépítés tematikus célokba foglalva jelennek meg az ITS-ben, mint stratégiában és rövidtávon az akcióterületi tervben. Kemecse város esetében az ITS a városközpont fejlesztés projektcsomagban a hagyományos városszövet megtartása és használata mellett biztosítja az életminőséghez és gazdaságfejlesztéshez szükséges minőségi életteret és egyúttal létrehozza Kemecse egyedi, megkülönböztető arculatához szükséges épített környezet hátteret. 6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata

Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában kitűzött célok a Megalapozó vizsgálat helyzetértékelésében azonosított problémák megoldására, illetve az adottságok és lehetőségek kihasználására épülnek.

ITS Konzorcium


115

STRATÉGIA

23. táblázat: A célok és a helyzetértékelésben beazonosított problémák, adottságok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus célok) T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása


Megalapozó vizsgálatban azonosított problémák

Megalapozó vizsgálatban azonosított adottságok

A déli városrész kétharmada szegregátum Az északi városrészben 4 szegregátum is található Délnyugati ipari terület infrastrukturális hiányosságai GEV terület rekultiváció szükséges

Délnyugati, ipari parkká fejleszthető ipari terület Fejleszthető volt GEV terület és további délkeleti ipari terület Haas-tanya és Körmendi tanya, mint turisztikai és gazdaságfejlesztési célterület Két városközponti decentrum

A déli városrész kétharmada szegregátum Az északi városrészben 4 szegregátum is található Járási központi funkciók városközponti elhelyezése nem megoldott, városközpont és MÁV állomás összeköttetésének hiánya, gyalogos aluljáró hiánya Római katolikus templom leromlott állapota Régi Mozi leromlott állapota Niczky kastély rossz állapota, kihasználatlansága Régi városháza hasznosítatlan Móricz Zsigmond utca bővítése, Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó és sétálóutca kialakítás Parkok, zöldfelületek fejlesztendők: zöld folyosó kialakítása a főtértől a Ságvári utcáig A déli városrész kétharmada szegregátum P+R parkoló hiánya a vasútállomásnál Utak, járdák állapota a város több pontján nem megfelelő Szennyvízhálózat nem teljes

Mozi épülete Niczky kastély Sportpálya Jó vasúti közlekedés, pályaudvar Római katolikus templom Református templom Két városközponti decentrum

ITS Konzorcium


116

STRATÉGIA




Megalapozó vizsgálatban azonosított problémák

Szennyvíztisztító telep kapacitásai agglomeráció esetén nem elegendőek Utak, járdák állapota több utcában nem biztonságos Kerékpáros közlekedés több úton nem biztonságos Funkciók hiánya, a városközpont nehéz elérhetősége - Déli városrész észak-déli tengely, Szondi u. bővítés szükséges a déli feltáró úttól a vasútállomásig Új óvoda hiánya Közösségi funkcióknak helyszín (sportpálya további fejlesztése szükséges) Egészségház, rendelő környezetének rendezése, P+R parkolók építése szükséges Sportolási lehetőségek hiánya (Konditerem, tanuszoda, futópálya, műfüves labdarúgópálya fejlesztése szükséges) Rekreációs terület fejlesztése (Isi-tó környezetének fejlesztése, Sássa szabadidőpark kialakítása szükséges)

Forrás: ITS Megalapozó Vizsgálat, saját szerkesztés

ITS Konzorcium

Megalapozó vizsgálatban azonosított adottságok

Megújuló városközpont (I. ütem zajlik) Egészségügyi Központ, sürgősségi ellátás Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központ Mentőállomás

Isi-tó potenciális rekreációs terület Sássa szabadidős programokhoz potenciális terület Répásy kegyeleti park


117

STRATÉGIA

6.2.2 A célok logikai összefüggései

Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy a kitűzött célok a helyzetértékelésben azonosított problémák megoldására illetve lehetőségek kihasználására épülnek-e. A táblázat cellái a kapcsolat erősségét mutatják 4 fokozatú skálán (0: a kapcsolat hiányát jelzi, 1: gyenge kapcsolat, 2: közepes kapcsolat, 3: erős kapcsolat). A problémákat és az adottságokat a helyzetelemzés alapján azonosítottuk be. Az egyes oszlopokban Kemecse város tematikus céljait szerepeltettük.



3

3

3

3

3

3

3

3

3

2

1

0

3

2

1

1

1

3

3

1

1

3

1

3

1

3

1

2

1

3

2

3

1

3

2

2

1

3

3

2

1

3

2

2


Kemecse Város tematikus céljai


24. táblázat: A célok logikai összefüggései

Problémák

A déli városrész kétharmada szegregátum Az északi városrészben 4 szegregátum is található Délnyugati ipari terület infrastrukturális hiányosságai GEV terület rekultiváció szükséges Járási központi funkciók városközponti elhelyezése nem megoldott, városközpont és MÁV állomás összeköttetésének hiánya, gyalogos aluljáró hiánya Római katolikus templom leromlott állapota Régi Mozi leromlott állapota Niczky kastély rossz állapota, kihasználatlansága Régi városháza hasznosítatlan Móricz Zsigmond utca bővítése, Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó és sétálóutca kialakítás Parkok, zöldfelületek fejlesztendők: zöld folyosó kialakítása a főtértől a Ságvári utcáig

ITS Konzorcium


118


P+R parkoló hiánya a vasútállomásnál

1

3

2

1

Utak, járdák állapota a város több pontján nem megfelelő Kerékpáros közlekedés több úton nem biztonságos Szennyvízhálózat nem teljes

1

3

1

1

1

3

1

1

1

3

1

1

Szennyvíztisztító telep kapacitásai agglomeráció esetén nem elegendőek Funkciók hiánya, a városközpont nehéz elérhetősége - Déli városrész észak-déli tengely, Szondi u. bővítés szükséges a déli feltáró úttól a vasútállomásig Új óvoda hiánya

1

3

1

1

2

3

2

1

1

2

3

2

1

2

3

3

1

1

3

1

1

1

3

2

1

1

3

3

3

2

1

1

3

2

1

0

3

2

1

1





STRATÉGIA

Közösségi funkcióknak helyszín (sportpálya további fejlesztése szükséges) Egészségház, rendelő környezetének rendezése, P+R parkolók építése szükséges Sportolási lehetőségek hiánya (Konditerem, tanuszoda, futópálya, műfüves labdarúgópálya fejlesztése szükséges) Rekreációs terület fejlesztése (Isi-tó környezetének fejlesztése, Sássa szabadidőpark kialakítása szükséges)

Adottságok

Délnyugati, ipari parkká fejleszthető ipari terület Fejleszthető volt GEV terület és további ipari terület Haas-tanya és Körmendi tanya, mint turisztikai és gazdaságfejlesztési

ITS Konzorcium


119


célterület Két városközponti decentrum

2

3

1

1

Mozi épülete

1

3

1

2

Niczky kastély

1

3

3

2

Sportpálya

1

2

3

2

Jó vasúti közlekedés, pályaudvar

2

3

2

2

Római katolikus templom

1

3

1

3

Református templom

1

3

2

3

Répásy kegyeleti park és múzeum

1

2

1

3

Két városközponti decentrum

1

3

2

2

Megújuló városközpont (I. ütem zajlik)

1

3

3

1

Egészségügyi Központ, sürgősségi ellátás Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központ Mentőállomás

1

2

3

0

1

1

3

1

0

0

3

1

Isi-tó potenciális rekreációs terület

2

1

2

3

Sássa szabadidős programokhoz potenciális terület biztosítása

2

1

2

3





STRATÉGIA

Forrás: saját szerkesztés 6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága

A stratégia megvalósíthatósága számos külső és belső tényezőtől függ; ezek egy részét az önkormányzat közvetlenül biztosíthatja vagy jelentős befolyása van rá, míg számos tényező az önkormányzat tevékenységétől részben vagy egészben független adottságként jelentkezik. A legtöbb ilyen feltétellel kapcsolatban kockázatokat is azonosíthatunk, amelyeket részletesen a 7. „A stratégia megvalósításának főbb kockázatai” fejezet mutat be. A megvalósítást befolyásoló legfontosabb tényezők az alábbiak:

ITS Konzorcium


120

STRATÉGIA

A tervezésből és finanszírozásból adódó tényezők: Kemecsén – csakúgy, mint számos hazai kisváros esetében – a fejlesztések megvalósíthatóságának alapvető kérdése a finanszírozás forrása. Tekintettel arra, hogy Kemecse az ország leghátrányosabb helyzetű térségei (komplex programmal fejlesztendő 36 járás egyike) közé tartozik, valamint az Önkormányzat saját bevételei erősen korlátosak, kijelenthető, hogy a stratégiában szereplő célok eléréséhez külső forrásokra, elsősorban a Széchenyi 2020 program támogatásaira van szükség. A tervezés jelenlegi fázisában nagyon sok a bizonytalanság a Kemecse számára elérhető Európai Uniós források összegéről, a felhasználás lehetőségeiről, valamint a szükséges önrész arányáról és összegéről. További problémát jelent, hogy a város által megfogalmazott projektjavaslatok egy része kezdeti fázisban, projektötletként jelenik meg, részletes kidolgozás, konkrét tervek, megvalósíthatósági tanulmányok egy-két kivételtől eltekintve nem készültek. Bizakodásra adhat okot ugyanakkor az ipari területek értékesítése, illetve potenciális betelepülő vállalkozások megléte, melyekről konkrét tárgyalások folynak, ezáltal a városban megjelenő új gazdasági potenciál, ami munkalehetőséget és a helyi adók formájában többletbevételt biztosíthat Kemecse Város Önkormányzata számára. A középtávon realizálható adóbevételek biztosíthatják a fejlesztések önerejéhez szükséges forrást, azonban ez a hatás a programozási időszak második felében érvényesülhet. A projektgyűjtés során számos projektjavaslat készült, amelyek a szükséges szelekció után bekerültek a város fejlesztési stratégiájába. A projektek forrásigénye és a megvalósulás fontossága, szerepe nagy szórást mutat: a legnagyobb projektek több százmilliós, a legkisebbek néhány millió forintos nagyságrendűek, vannak a listán kulcsprojektek és vannak kisebb helyi fejlesztések. A célok megvalósítása abban az esetben reális, ha a város fókuszálni tud a kulcsprojektek megvalósítására, és ezekhez a szükséges Európai Uniós támogatást el tudja nyerni. A források elnyeréséhez vezető út fontos állomása a megyei tervezésben való részvétel, Kemecse fejlesztési szándékainak és igényének egyértelmű kommunikációja. Az ITS megvalósítása során tehát elsődleges szempont a kulcsprojektek megvalósítása (azon belül is kiemelt fontosságú az iparterület fejlesztés és a belvárosi funkcióbővítő projektek), ugyanakkor az alábbi tényezőket is figyelembe kell venni a fontossági sorrend összeállításakor: Kemecsén a mélyszegénységben, illetve a szegregátumokban élők száma magas, ezért a szociális típusú beavatkozásokat (különösen a szociális szolgáltató házak létrehozása és a közművesítés) prioritásként kell kezelni; A közösségi- és sportfunkciók hiánya a város számára fejlesztendő terület, ezért az erre irányuló projektek közül is meg kell valósítani a legjobban előkészítetteket, TOP forrásból; A TOP prioritásai között nagyobb arányt képvisel a közlekedésfejlesztés, ezért a buszfordulók (Kossuth u. és Zrínyi u.) megvalósítását prioritásként kell kezelni; A börtön megépítése állami forrásból valósulhat meg, amennyiben ez rendelkezésre áll, a projektet annak gazdasági és foglalkoztatási hatásaira való tekintettel prioritásként kell kezelni. Partnerségből, vezetésből, nyomon követésből adódó tényezők: Partnerségi viszonyok: a megvalósítás alapfeltétele, hogy a város az összes érdekelt fél támogatását élvezze, és mind saját polgáraival, mind pedig a járási, megyei és központi kormányzati partnereivel kölcsönös előnyökön nyugvó, a problémák megoldására koncentráló, kreatív párbeszédet folytasson. A partnerség kiépítése már a tervezés során megkezdődik, és a végrehajtás során a különböző ágazati partnerek bevonásával teljesedik ki. A partnerség részleteit a 8.4 fejezet fejti ki. ITS Konzorcium


121

STRATÉGIA

Felelős vezetés: a stratégia megvalósításához – tekintettel a döntéshozói és operatív feladatok számosságára – felelős és aktív városvezetésre, valamint jól képzett, tájékozott operatív munkatársakra van szükség. A megfelelő szervezet és személyi állomány a biztosítéka annak, hogy a szükséges döntések időben és az elvárt tartalommal megszülessenek, majd a döntések alapján az operatív végrehajtó szervezet világos hatáskörökkel dolgozzon a megvalósításon. A vezetés és irányítás feladatait részletesen a 8.2 fejezet tárgyalja. Nyomonkövetés, rugalmas tervezés: a változó társadalmi-gazdasági körülményekhez történő rugalmas alkalmazkodás követelménye szükségessé teszi a stratégia megvalósításának folyamatos nyomonkövetését, illetve felülvizsgálatát. A monitoring és kontrolling rendszer működtetése lehetővé teszi a végrehajtás ellenőrzését, az akadályozó tényezők azonosítását és megfelelő intézkedések meghozatalát. A monitoring és kontrolling témakörét a 8.5 fejezet tartalmazza. 6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása

Az ITS-ben azonosított beavatkozások köre úgy lett meghatározva, hogy azok minél nagyobb mértékben és integrált módon reagáljanak a helyzetelemzésben feltárt problémákra, hiányosságokra (6.2.1 fejezet), egyértelműen hozzájáruljanak a települési szintű és a magasabb rangú (megyei, országos, EU-s) célkitűzések eléréséhez (6.1 fejezet), kölcsönhatása pozitív eredményt mutasson – ezek kerülnek bemutatásra az alábbiakban.3 A délnyugati iparterület Ipari Parkká fejlesztésével – egyedi projektekként vagy integráltan, a területtől északra eső további területek bevonásával (Farmtej Kft. telephelye) – végrehajtott gazdasági célú infrastrukturális fejlesztések lehetőséget teremtenek a munkahelyteremtésre és a munkahelyek jobb elérhetőségére. Ezek kedvező foglalkoztatási hatását egyértelműen felerősítik a közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó gazdasági projektek (pl. Megyei és helyi foglalkoztatási Paktum, foglalkoztatást segítő kiegészítő programok, a szociális városrehabilitációs területeken a TOP 5.2-ből támogatható soft tevékenységek, kkv-k támogatása, városmarketing). A foglalkoztathatóságot nagymértékben javítják a 3-6 éves korú gyermekek nappali elhelyezését biztosító intézmény (új óvoda) tervezett létrehozása. Amennyiben a város gazdasági fejlődése megindul, az a hátrányos helyzetű lakosság nagyobb mértékű foglalkoztatását is előidézheti – így indirekt kapcsolat mutatható ki a szociális városrehabilitáció felzárkóztatásra irányuló tevékenységeivel is. A tervezett közlekedési fejlesztések a legtöbb projekt esetében hozzájárulnak a hatásosság növeléséhez – például: a vasút által elválasztott északi és déli városrészek megfelelő összekötését biztosító fejlesztések (aluljáró, P + R parkoló, MÁV állomás és városközpont összekötése, kerékpárutak) végre lehetőséget adnak arra, hogy a város minden lakója egyenlő eséllyel férjen hozzá a közszolgáltatásokhoz és érhesse el a városközpontot a belváros komplex fejlesztése a két decentrum összekötésével egyrészt új városközpontot hoz létre, ami a közszolgáltatások és járásközponti funkciók kihasználhatóságának

Az ITS keretében nem szükséges minden egyes projekt esetében a konkrét hatások részletes bemutatása, sokkal inkább az egyes beavatkozás-típusok közötti hatásmechanizmusok feltárása. A tervezett fejlesztések nagy száma miatt többnyire tematikusan csoportosítva kerül bemutatásra a projektek kölcsönhatása, egymásra épülése. 3

ITS Konzorcium


122

STRATÉGIA

növekedéséhez vezet, másrészt a valamint a zöldfolyosó kialakításával a zöld város koncepció is érvényesül, amely hozzájárul a jobb életminőséghez, közérzethez Kemecsén jelentős számú lakosság él hátrányos helyzetben, szegregátumokban, az ő számukra az új Mentálhigiénés és Szociális Szolgáltató Központ, a Szolgáltatóház (mindkettő a városközpont akcióterületen), a déli városrészben létrehozandó Szolgáltató Ház és rekreációs terület jelenthet valós segítséget. Ezeket a beruházásokat a TOP 5.2 támogatásainak segítségével komplex felzárkóztató programok támogatják Kemecsén a közművek állapota és kiépítettsége megfelelő, ugyanakkor továbbra is vannak olyan településrészek, ahol további (elsősorban szennyvízhálózati és gázhálózati) fejlesztésekre van szükség A helyi identitás erősítésére irányuló beavatkozások (sportlétesítmények, Isi-tó és környezetének fejlesztése, Sássa szabadidő program) közvetett módon szinte az összes többi projektre hatással vannak, hiszen a népességmegtartó erő növelésével egyaránt biztosítható a város által nyújtott szolgáltatások iránti kereslet és a gazdasági szereplők számára rendelkezésre álló munkaerőkínálat, de ugyanígy kedvező tendenciák indulhatnak el a társadalmi kohézió szempontjából is, ami a szociális városrehabilitáció esetében is fontos célkitűzés. A fentiek értelmében a tervezett beavatkozások közötti szinergikus hatásmechanizmus egyértelműen igazolható, negatív hatások vagy gátló kapcsolatok nem prognosztizálhatók.

ITS Konzorcium


123

STRATÉGIA

7 A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai A kockázatok olyan – a menedzsment által nem befolyásolható – külső tényezők, amelyek a stratégia megvalósítását akadályozzák. A kockázatokat a stratégia egészére átfogóan vizsgáltuk. Az egyes konkrét beavatkozások, projektek megvalósítását veszélyeztető kockázatokat az adott fejlesztések kapcsán kell meghatározni és kezelni. A stratégiaalkotás és -megvalósítás fázisait tekintve három típusú kockázat különböztethető meg: tervezéshez kapcsolódó kockázatok: a legfontosabb kockázatot a stratégiaalkotás szempontjából a tervezési környezet folyamatos változása jelenti; a kockázat kiküszöbölése érdekében folyamatos egyeztetések, szakértői konzultációk valósultak meg, a városi projektportfólió a helyi igények és szükségletek, valamint az EU-célkitűzések és a hazai operatív programok által kijelölt lehetőségek figyelembevételével került kialakításra; megvalósításhoz kapcsolódó kockázatok: a legfőbb nehézséget a tervezett projektek végrehajtásával kapcsolatos műszaki és pénzügyi problémák okozhatják, amelyek megfelelő előkészítési tevékenységgel jelentősen csökkenthetőek; fenntartáshoz kapcsolódó kockázatok: a tervezés és megvalósítás mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az elért eredmények fenntartásának módjára és szervezeti hátterére. A kockázatelemzést az alábbi lépéseken keresztül hajtottuk végre: A kockázati tényezők azonosítása A tényezők csoportosítása az alábbi szempontok szerint: pénzügyi, gazdasági; jogi, intézményi; társadalmi és műszaki jellegű kockázatok a bekövetkezés valószínűségének becslése (alacsony – közepes – magas) bekövetkezés esetén a hatás becslése (alacsony – közepes – jelentős) tervezett intézkedések a megelőzésre (prevenció) – a legnagyobb kockázati indexű tényezőknél megelőzésen van a hangsúly tervezett intézkedések a bekövetkezés esetén (korrekció) – kockázatkezelésre vonatkozó intézkedések meghatározása Kemecse 2014-2020-as programozási időszakának városfejlesztési stratégiájának végrehajtásához kapcsolódó főbb kockázatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

ITS Konzorcium


124

STRATÉGIA

25. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai Kockázat megnevezése

Várható hatása, következménye

Valószínűség

Hatás

Megelőző / korrekciós intézkedés

Pénzügyi, gazdasági jellegű kockázatok G1 - Kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok G2 - Saját forrás előteremtésének nehézségei

Kevesebb magánberuházás, csökkenő mértékű adóbevételek, növekvő munkanélküliség Projektek meghiúsulása, fejlesztések elmaradása

közepes

jelentős

Alternatív megoldások és eszközök alkalmazása a város fejlődése érdekében Intenzív befektetés-ösztönzés

közepes

jelentős

Alternatív forráslehetőségek felkutatása

G3 - Hazai és európai uniós fejlesztési források csak a projektek kisebb részére nyújtanak fedezetet

Projektek meghiúsulása, fejlesztések elmaradása

magas

jelentős

G4 - A fejlesztések megvalósítási költsége jóval meghaladja a tervezett mértéket

Projekten kívüli források bevonása, el nem számolható költségek keletkezése

közepes

közepes

G5 - A fejlesztési programokhoz szükséges befektetők, partnerek hiánya

Projektek meghiúsulása, fejlesztések elmaradása

közepes

közepes

G6 - Az érintett létesítmények fenntartási költségei emelkedése

Költségemelkedés, finanszírozási problémák

közepes

közepes

A forrás lehívás késedelmére való felkészülés, minden pályázati lehetőség kihasználása. Folyamatos egyeztetés a forrást biztosító szervezetekkel Részletes projekttervek, átgondolt műszaki tervek, költségvetések készítése Tartalékkeret meghatározása Megfelelő marketing és promóciós tevékenységek, a befektetési lehetőségek kapcsán Korszerű, hatékony technológiák alkalmazása Költség-haszon elemzés előzetes elvégzése

Jogi, intézményi jellegű kockázatok J1 - A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányú változása

Késedelem a projekt végrehajtásában, többletköltségek megjelenése, szélsőséges esetben projekt ellehetetlenülése

magas

jelentős

J2 - Közbeszerzési eljárások elhúzódása, sikertelensége

Késedelem a projekt végrehajtásában, többletköltségek felmerülése

magas

közepes

ITS Konzorcium

A jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérése Rugalmas, gyors reagálás a megváltozó jogszabályi körülményekhez Az eljárásrend szigorú betartása minden érintett részéről A közbeszerzési dokumentumok megfelelő szakmai előkészítettségének


125

STRATÉGIA

Kockázat megnevezése

J3 - Hatósági dokumentumok hiánya, késése

Várható hatása, következménye

Késedelem a projekt végrehajtásában, többletköltségek felmerülése

Valószínűség

közepes

Hatás

közepes

Megelőző / korrekciós intézkedés biztosítása Közbeszerzési szakértő alkalmazása A hatósági dokumentumok ügyintézési időkereteinek figyelembe vétele

Társadalmi jellegű kockázatok T1 - A megvalósításhoz szükséges szakemberek hiánya

T2 - Lakossági ellenállás, negatív közvélemény

Költségnövekedés, késedelem a projekt végrehajtásában

Késedelem a projekt végrehajtásában, projektek meghiúsulása

alacsony

közepes

közepes

Megfelelő szakmai háttér biztosítása

közepes

Magas szintű partnerség biztosítása a tervezés, a megvalósítás és a fenntartás során egyaránt Folyamatos kommunikáció a lakossággal, helyi fórumok szervezése

Műszaki jellegű kockázatok M1 - Előre nem látható műszaki problémák


magas

jelentős

M2 - Nem megfelelő műszaki tervek vagy kivitelezés


alacsony

közepes

M3 – Többletmunka, pótmunka


közepes

közepes

M4 – Kivitelezés csúszása

Késedelem a projekt végrehajtásában

közepes

közepes

M5 - A tervezett fejlesztés a projektterület kialakult ökológiai egyensúlyát megbontja, felborítja

Környezeti károk

magas

alacsony

ITS Konzorcium

Részletes tanulmánytervek készítése, alapos helyzetfelmérés A tervezők és kivitelezők kiválasztása során kiemelt figyelem fordítása a szakmai alkalmasság, megfelelő referenciák meglétére Esetleges többletmunkára felkészülés már az előkészítés során Reális ütemterv összeállítása Kötbér alkalmazása Megfelelő előkészítés, beavatkozások környezeti szempontú tervezése, őshonos fajok és védendő élőhelyek előnyben részesítése.


126

STRATÉGIA

A fenti táblázatban szereplő kockázatokat a bekövetkezés valószínűsége és hatása szerint ábrázoltuk az alábbi diagramon.

a

maga

közepes

M5

J2

J2, M1

G4; G5; G6; J3; T2; M3; M4

G1; G2

T1, M2

G3

közepes

jelentős

alacsony

Valószínűség

magas

2. ábra: A kockázatok besorolása a kockázat mértéke szerint

alacsony

Hatás

Kritikus kockázat, cél a megelőzés Közepes kockázat; figyelemmel kísérendő Alacsony kockázat, nem igényel jelentősebb erőforrásokat Forrás: saját szerkesztés

ITS Konzorcium


127

STRATÉGIA

8 A megvalósítás eszközei és nyomon követése 8.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 8.1.1 Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet

A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete, amelyek esetében a természeti és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó vélelmezett hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával, ám ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Különösen fontos továbbá az építési szabályok meghatározása és a területhasználat korlátainak felállítása úgy, hogy az megfelelő rugalmassággal módosítható lehessen, amennyiben befektetői igény jelentkezik – természetesen a helyi lakosok érdekeinek maximális érvényesítése mellett. A befektetői folyamatot szükség esetén adó- és illetékkedvezményekkel is ösztönözni, gyorsítani lehet. 8.1.2 Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás

Felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal gazdálkodnia kell az önkormányzatnak. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. gépkocsi, hangtechnikai és informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhető mások számára érték, hogy az önkormányzat számára nem jelentkezik közvetlen költség. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogathatók a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális vagy közösségi értékek létrejötte.

ITS Konzorcium


128

STRATÉGIA

Az önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokat céljai és feladatai megvalósításához alkalmazható eszközöknek kell tekintenie. Ennek tükrében lehetősége van eladói és szabályozói pozíciójával élve – de nem visszaélve – bizonyos ingatlanok eladását vagy hasznosításba adását olyan feltételekhez kötni, amelyek az önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósítását garantálják (pl. játszótér építése a beruházó által használatba vett területen vagy más közterületen). 8.1.3 Lakásellátás, lakásgazdálkodás

Stratégiai célként kell kezelni a jobb lakásellátás feltételeinek, a lakókörnyezet általános minőségének javítását, illetve a választék bővítését. Legfőbb célok: a dezurbanizációs folyamatok visszaszorítása, a fiatal, illetve a magasabb státuszú népesség megtartása a városban, a szegényebb rétegek lakáskörülményeinek fokozatos javítása, lehetőség szerint az új vállalkozások menedzser rétegének letelepítése városban. Legfőbb eszközök: az örökölt mennyiségi és minőségi lakáshiány kiküszöbölésére a lakókörnyezet és beépítési jelleg széleskörű választékának biztosítása, az új igények beépítése a rendezési tervbe (családi lakóházak építésének, lakópark kialakításának területbiztosítása) lakásépítési tevékenység segítése, a terület-előkészítés (rendezési tervek készíttetése, tulajdonviszonyok rendezése, koordináció, előközművesítés) felgyorsításával lakás-mobilitás növelése, speciális lakásprogramok (nyugdíjasház, fiatalok otthonháza, bérlakásépítés) támogatása bérlakás-építési program (külön döntés szerint szociális bérlakás-építési program) kidolgozása, lakóterületi rehabilitáció támogatása, az ingatlanok felértékelődési folyamatának megindítása, ezáltal a területen élő, szociálisan elesett réteg közvetett támogatása, saját lakást építő fiatalok ingatlanhoz juttatása a helyi építési szabályzat megalkotása során törekedni kell a szakhatóságok egyedi elbírálási lehetőségeinek visszaszorítására. A városban ki kell dolgozni a célok megvalósításának eszközrendszerét, a finanszírozási, szervezeti háttér megteremtésének koncepcióját, elsősorban a terület-előkészítés, a területi rehabilitáció, a lakásfelújítások (soklakásos lakóépületek), a bérlakásépítés, az „egyéb lakásmegoldások” (idősek otthonháza, fiatalok átmeneti lakása, stb.), s mindezek beruházási hátterének koordinációja terén. Területi elvek A történeti értékű városrész - belváros és közvetlen környezete településszerkezeti, beépítési és építészeti értékeinek megőrzése, a területek túlzott terhelésének megakadályozása, egyidejűleg az idegenforgalomba történő becsatolása, a közterületek magas színvonalú rendezése, területi rehabilitáció igénye. A kialakult kertvárosias, önálló lakótelkes területeken a beépítés és természetes környezet egyensúlyának megőrzése, az átépítési, bővítési igények értékelése nyomán a terület

ITS Konzorcium


129

STRATÉGIA

értékeinek megőrzését, és az igények kielégítését egyaránt szolgáló szabályozás megalkotása. Feladatok Az új lakóterületek esetében a kialakult táji és épített környezethez való igazodás és a minél szélesebb lakókörnyezeti kínálat megteremtésének szempontját, a terület jellegétől függően differenciáltan kell kezelni. A táji környezet meghatározó jelentőségű térségében, az épített környezethez való igazodás. Fel kell tárni a város táji, környezeti, egyedi értékeit hordozó magas színvonalú lakásépítési lehetőség területi tartalékait. Egyidejűleg törekedni kell a környezet értékeinek megtartására, kiteljesítésére. 8.1.4 Adópolitika

Az önkormányzat fontosnak tartja a helyi adópolitikai célkitűzések megfogalmazását, mivel az jelentősen befolyásolja a településen keletkező saját bevételeket, illetve hatással van a településen élő magánszemélyek és vállalkozások anyagi terheire. A helyi adók esetében az önkormányzat képviselő-testülete az adóztatást úgy kívánja kialakítani, hogy az állandósága mellett az önkormányzat biztos bevételi forrását jelentse, ugyanakkor igazságos is legyen az adózói kört illetően. Az adóbevételek növelése érdekében figyelmet kell fordítani arra, hogy az adóalanyok teljes köre adóztatásra kerüljön, ennek érdekében fokozottan figyelemmel kell kísérni az adóalanyi kör adó bejelentési kötelezettségének teljesítését, kezdeményezni kell az elmaradt adóhátralékok mielőbbi beszedését, figyelemmel kell kísérni a nem helyi vállalkozók Kemecsén végzett bejelentési kötelezettség utáni iparűzési adó beszedését, 8.1.5 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése

A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység nagyban támogathatja a városfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing-akciókat irányozni: a városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek (befektetés-ösztönzés), a városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek (intenzív partnerség), turistaként a jövőben a városba látogatók (turisztikai PR és marketing), a város és a környező települések lakossága (identitásképző és -erősítő akciók). A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Kemecse (el)ismertségét, vagyis ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai

ITS Konzorcium


130

STRATÉGIA

fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban működő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Kemecse pozitív arculatának kialakítása és megerősítése, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását, és csökkentheti az elvándorlási tendenciát. Az ITS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazat- és területspecifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása. 8.1.6 Foglalkoztatáspolitikai eszközök

Az önkormányzat több olyan projekt megvalósítását is tervezi, amelyek átfogó célja a helyi munkaerő-piaci stabilitás biztosítása. Ilyenek például az ipari területek infrastruktúrájának kialakításával új munkahelyek teremtése, folyamatos részvétel a Startmunka-programban. Az Önkormányzat célja a helyi a munkanélküliség megszüntetése. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az önkormányzat aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, rendszeresen együttműködik az illetékes foglalkoztatási osztállyal, munkahelyeket teremt, adópolitikájával ösztönzi a munkahelyek teremtését, a befektetők számára kedvező feltételeket biztosít. 8.1.7 Antiszegregáció, felzárkóztató programok

Tekintettel arra, hogy Kemecsén magas a hátrányos helyzetű, valamint a szegregátumokban élő lakosság száma, a város kiemelt célja felzárkóztató programok indítása. A Terület- és településfejlesztési Operatív program 5.1, 5.2. és 5.3. prioritása keretében a városvezetésnek minden lehetőséget meg kell ragadnia antiszegregációs programokat támogató források megszerzéséhez. Mivel két szociális városrehabilitációs akcióterület is kijelölésre került, az ott megvalósuló komplex programokat a TOP 5.2. prioritásból lehetséges támogatni. Továbbá a városnak az alábbi területen van lehetősége a mélyszegénységben élő emberek helyzetének javítására: közmunka program kiterjesztése szociális foglalkoztatási formák (pl. szociális szövetkezet) elterjesztése, támogatása a munkaerőpiaci reintegrációt támogató felzárkóztató szakképzési programok roma integrációs programok telepfelszámolási programban részvétel mentorálási, egyéni fejlesztést támogató programok ITS Konzorcium


131

STRATÉGIA

életvezetési és egészségügyi programok (mentálhihiénés segítségnyújtás) pályaválasztást, kezdő munkavállalást elősegítő programok szociális bérlakás programok lakhatási feltételeket támogató programok közösségi, helyi identitást növelő programok, helyi akciók, klubsorozatok, civil kezdeményezések támogatása

8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei Kemecse városának városfejlesztési szervezeti struktúrája hármas tagolású: A stratégiai menedzsmentet a város képviselőtestülete, jegyzője és polgármestere alkotják. Ők felelősek a döntéshozatal során a városfejlesztési célok elérése érdekében érdemi előrelépéseket tenni, valamint a stratégia megvalósulását, illetve ennek társadalmigazdasági hatásait nyomon követni, értékelni. A stratégiai menedzsment fő feladatai az alábbiak: Az ITS megvalósulásának folyamatos nyomon követése, értékelése. Ennek keretében az elhatározott fejlesztések megvalósulásának nyomon követése, azok elvárt eredményeinek és hatásainak értékelése, az ITS által kitűzött célok teljesülésének figyelemmel kísérése. A városfejlesztés társadalmi, gazdasági és szabályozási környezete változásának figyelemmel kísérése, a külső feltételrendszer változásainak a stratégiai célokra és eszközökre gyakorolt hatásainak elemzése, értékelése. A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az ITS cél- és eszközrendszerébe. Az operatív menedzsmentet a Kemecse Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal fejlesztések megvalósításában közreműködő szervezeti egységei (leginkább a Műszaki Iroda), valamint az érintett intézmények vezetői alkotják. Ezek a szakemberek saját területükön végzik a stratégiai célok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. Az operatív menedzsment alapvető feladatai az alábbiak: önkormányzati fejlesztési elképzelések kidolgozása, javaslattétel pályázati célok meghatározására, koncepciók kidolgozására, a pályázati lehetőségek felkutatásának, a pályázatok előkészítésének, benyújtásának, nyilvántartásának, megvalósításának és elszámolásának szervezése, koordinálása, részvétel a közbeszerzési eljárások kiírásában és lebonyolításában, önkormányzati közreműködéssel és forrás felhasználásával megvalósuló beruházások kooperációján a megrendelő képviselete, a műszaki ellenőrrel a kapcsolat tartása, részvétel a beruházások lebonyolítási feladatainak ellátásában, kapcsolattartás a térségi, megyei, regionális szervekkel a pályázatok és fejlesztési feladatok szervezése, lebonyolítása érdekében önkormányzati vagyon- és lakásgazdálkodási feladatok. A projektek megvalósítása során a város a korábbi fejlesztések során kialakult gyakorlatnak megfelelően projektmenedzsment céget vont be. A menedzsment feladatokat ellátó céggel az önkormányzat megbízási szerződést köt, a melynek megkötése, jóváhagyása az SZMSZ alapján fennálló döntési rend szerint történt. A jövőben a pályázatok előkészítése és menedzsmentje a vonatkozó jogszabály értelmében a Hivatal munkatársainak feladata lesz. ITS Konzorcium


132

STRATÉGIA

Ilyen kérdés pl. az egyes szállítókkal megkötött szerződés módosítási igénye, Támogatási Szerződés módosítási igénye, időszaki, vagy záró projekt előrehaladási jelentés jóváhagyása stb. 26. táblázat A városfejlesztés szervezeti rendszere Menedzsment típusa

Feladatkörök, kompetenciák

Képviselőtestület

a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása, befektetés-ösztönzés

Bizottságok

véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködési és/vagy felügyeleti jogkör saját szakterületükön döntés-előkészítés, városfejlesztési programok operatív megvalósítása:

Operatív menedzsment

pályázati források feltárása projekt-generálás projektmenedzsment a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítása (akcióterületi ingatlangazdálkodással) tájékoztatás, nyilvánosság városmarketing

Műszaki Iroda

PARTNERSÉG lakosság, civil szervezetek, vállalkozások, szakhatóságok

Stratégiai menedzsment

Városfejlesztésben résztvevő szervezetek


8.3 A településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Megyei szinten a településközi koordinációban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata játszik kiemelkedő szerepet, mivel a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezése és részben a megvalósítása is e szervezet hatáskörébe tartozik. Ahhoz, hogy a megye számára rendelkezésre álló forráskeretet hatékonyan, ésszerűen és maradéktalanul fel lehessen használni, elengedhetetlen a partnerség a megyei önkormányzat és a települések között. Járásszékhelyek konkurenciája

A térség településeinek tervezett fejlesztései esetében célszerű különbséget tenni a szűken értelmezett járás és a tágabb térség – főként városi jogállású – települései között. A közeli járásszékhelyek (pl. Ibrány, Baktalórántháza, Kisvárda, Nyíregyháza) saját vonzáskörzetük kibővítésére és megerősítésére törekednek. Ennek eléréséhez több olyan projekt megvalósítása is várható, amelyek jellegükben hasonlóak a tervezett kemecsei beavatkozásokhoz. A közeli községekben, kisvárosokban kisebb léptékű, részben pontszerű fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek kifejezetten a helyi lakosság életminőségének javítására irányulnak.

Településközi koordináció járásikistérségi szinten

A térségi centrum funkcióból adódó feladatokat Kemecse várhatóan a jelen ITS-ben megjelenő fejlesztéseknek köszönhetően képes lesz magas színvonalon ellátni, kérdéses azonban, hogy milyen mértékben képes gazdasági-társadalmi fejlődést generálni a környező – nemcsak a Kemecsei járásba tartozó – településeken. Egyértelműen leszögezhető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a központ és

ITS Konzorcium


133

STRATÉGIA

környéke között, az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését. 27. táblázat Munkamegosztás Kemecse és a vonzáskörzetébe tartozó települések között4 Kemecse, mint járási központ által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások

A környező települések által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások

Munkahely Közigazgatás Egészségügy, szakellátás Középfokú oktatás Kiskereskedelmi szolgáltatások Üzleti és pénzügyi szolgáltatások Kommunális szolgáltatások Kulturális lehetőségek

Munkaerő Rekreációs tevékenység Lakóterület Mezőgazdasági termékek Alternatív ipari területek

A Kemecsei járás, illetve vonzáskörzet egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képes legyen problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazni, majd ezeket integrált programokká, komplex projektekké alakítani. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció, párhuzamos kapacitások) megelőzéséhez tehát nemcsak Kemecse, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan ismerni kell. A folyamatos kapcsolattartásnak, a közös gondolkodásnak a projektfejlesztés teljes szakaszára ki kell terjednie. Mind a térségben, mind az egyes önkormányzati szervezetekben jelentős projektmenedzsment tudás halmozódott fel ahhoz, hogy az érintett települések fejlesztési elképzeléseit koordinálni tudják. Ehhez szükséges a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos számbavétele, az esetlegesen közösen megvalósítható projektek azonosítása, a folyamatos egyeztetés és tájékoztatás a tervezett fejlesztésekről, a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követése, a fejlesztések megvalósításának rendszeres (pl. évenkénti) felülvizsgálata, valamint a kritikai észrevételek beépítése a települések és a térség stratégiai fejlesztési dokumentumaiba. A 314/2012. Korm. rendelet 31. §-a értelmében a környező települések önkormányzatai megismerhetik és véleményezhetik a stratégia tervezetét, a partnerségi egyeztetésre 2015. május-június folyamán került sor.

8.4 A partnerség biztosítása az ITS készítése és megvalósítása során Kemecse Város Önkormányzata 2015 januárjában elkészítette a város városfejlesztési programjának társadalmasításához kapcsolódó partnerségi rendjét. A partnerségi rend az alábbi jogszabály és útmutatók figyelembe vételével került kidolgozásra: A város funkcionális vonzáskörzetének lehatárolását és bemutatását a Megalapozó Vizsgálat tartalmazza. 4

ITS Konzorcium


134

STRATÉGIA

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014 – 2020 elkészítéséhez (Munkaanyag) (Belügyminisztérium, 2014. december 11.), Városfejlesztési Kézikönyv (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság, második, javított kiadás, 2009. január 28.). A partnerség megvalósításának a jogszabályi kötelezettségen túl is fontos szerepe van a tervezési folyamatban: egyrészt lehetőséget ad a partnerek fejlesztési elképzeléseinek megismerésérére, másrészt lényeges szerepe van az ITS társadalmi elfogadtatásában annak, hogy a partnerek már a tervezés során széles körben bevonásra kerülnek, véleményt nyilváníthatnak. A partnerségi együttműködés folyamata a fenntartható településfejlesztés tervezési, megvalósítási és fenntartási szakaszaira is kiterjed. A településfejlesztési dokumentumok egyeztetésének folyamatába az alábbi partneri csoportok kerülnek bevonásra: a 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott kötelező véleményezői kör államigazgatási szervek, önkormányzatok, szakmai egyeztetésbe, véleményezésbe bevont partnerek, lakossági szint. Megvalósult egyeztetések: A 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott kötelező véleményezői kör: a dokumentumok tervezete 2015. május 26-án került kiküldésre a jogszabályilag előírt szervezetek számára. Szakmai egyeztetésbe, véleményezésbe bevont partnerek: a szakmai egyeztetések a gazdaságfejlesztési és infrastruktúrafejlesztési, illetve a humán fejlesztési munkacsoport tagjainak részvételével megszervezett műhelymunkák keretében zajlottak le. 2015. március 4-én a helyzetelemzés főbb megállapításainak egyeztetése, a SWOT elemzés véglegesítése, valamint a településfejlesztés fő irányainak kijelölése történt meg a gazdaságfejlesztési, humán munkacsoport, valamint a vállalkozások, közszolgáltatók, civil szervezetek bevonásával 2015. május 20-án az ITS fő elemeinek egyeztetésére, a fejlesztési célok, prioritások, beavatkozások lehetséges területeinek megvitatására került sor. Az egyeztetéseken részt vettek a város nagyobb foglalkoztatói is, amelyekkel az önkormányzat együttműködése folyamatos és stabil alapokon nyugszik. Így összhangba hozhatók a piaci szereplők, illetve az önkormányzat által megvalósítandó fejlesztési elképzelések, amelyek szinergikus hatásai hozzájárulnak a város fejlődéséhez. Lakossági szint: a lakossági konzultáció 2015. május 30. és június 30. között zajlott. A megvalósult egyeztetések dokumentációja (jelenléti ívek, emlékeztetők, prezentációk), valamint a kötelező államigazgatási egyeztetés keretében beérkezett észrevételek kezelésének dokumentációja elérhető az önkormányzatnál, illetve jelen dokumentum mellékletében. A partnerségi egyeztetési folyamat során beérkező vélemények kezelése egységes, előre rögzített módon történt, megtörtént a javaslatok, vélemények dokumentálása, nyilvántartása,

ITS Konzorcium


135

STRATÉGIA

majd szakmai feldolgozása. Az elfogadott vélemények beépítésre kerültek a megfelelő dokumentumokba, míg az el nem fogadott vélemények esetében megtörtént azok indoklása. Megvalósultak az elfogadott stratégia nyilvánosságát biztosító intézkedések, a dokumentumok a város honlapján – www.kemecse.hu – elérhetőek. Az ITS tervezése során megvalósult partnerség tapasztalatai alapján Kemecse Város az ITS megvalósítása során is együtt kíván működni a megyei, járási és városi intézményekkel és hatóságokkal, a civil szervezetekkel, a piaci szereplőkkel és a lakossággal egyaránt. Az együttműködés során a tervezett beavatkozást megelőzően a város az érintett szereplőkkel egyeztet, illetve kikéri a véleményüket. Adott beavatkozást megelőzően kihasználtsági tervet és igényfelmérést készít. A piaci szereplők esetében a beavatkozások várható gazdasági hatásait egyeztetni fogja a helyi vállalkozókkal és érdekképviseleti szervezetekkel. Az együttműködés minden szereplő esetében kiterjed: a folyamatos kommunikációra; a szereplők tájékoztatására; a közös projektlehetőségek feltérképezésére; a nem önkormányzat által megvalósítandó projektek (pl. vállalkozások GINOP projektjei) esetében a piaci szereplők támogatására a pályázati lehetőségeket és a megvalósítást illetően intézményvezetőkkel történő folyamatos egyeztetésre.

8.5 Monitoring rendszer kialakítása 8.5.1 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása

A stratégia tervezése számos olyan feltevésen alapszik, amelyek a jelenlegi információk birtokában helyesnek és megalapozottnak tűnnek, s így okkal alapozhatjuk rájuk a stratégiai célokat és az azok elérése érdekében hozott intézkedéseket. Ugyanakkor részint az információk hiányos jellege miatt (pl. a jelenleg még pontosan nem ismertek a 2014-2020-as időszak pályázati feltételei), részint a külső és a belső környezet (pl. gazdasági, szabályozási környezet) folytonos változásai miatt a célok teljesülése, az elvárt eredmények és hatások létrejötte nem tekinthető automatikusnak. A hatásmechanizmusokat számos olyan tényező befolyásolja, amit jelenleg nem vagy csak hiányosan ismerünk, illetve amelyek befolyásolhatósága a stratégia megvalósítását menedzselő szervezet számára erősen korlátozott. Mindezekből adódóan a stratégia sikeres megvalósítása elképzelhetetlen egy olyan visszacsatolási mechanizmus nélkül, amely alapján a stratégia-alkotási folyamat minden pontján újból és újból beavatkozhatunk, elvégezve a szükséges korrekciókat. E visszacsatolást a monitoring rendszer biztosítja. Alapja a megvalósításra vonatkozó folyamatos adatgyűjtés, információgyűjtés, ami alapján ellenőrizni tudjuk, hogy a kitűzött célok irányába haladnak-e a folyamatok, várható-e a tervezett hatások elérése. Ha ennek során kiderül, hogy a szándékolttól eltérően haladnak a folyamatok, s a célok várhatóan nem, vagy csak részben teljesülnek, akkor a monitoring rendszer feltárja az eltérés okait is, s ezzel lehetőséget teremt a döntéshozók számára, hogy beavatkozzanak a folyamatokba. Az eltérés jellegétől és mértékétől függ a szükséges korrekciós intézkedés, pl. módosítani szükséges a tevékenységek menetét, a stratégia végrehajtásának mikéntjét, a szervezeti kereteket, a feladatokhoz rendelt erőforrásokat. Ha a korrekció a meglévő tervek keretein belül nem végezhető el, akkor a tervek, de végső soron a stratégiai célok korrekciójára is sor kerülhet.

ITS Konzorcium


136

STRATÉGIA

E logikából következik, hogy a monitoring rendszer elsődlegesen a stratégiáért felelős menedzsment eszköze a megvalósítás kontrolljában, ami csak akkor tölti be funkcióját, ha azt folyamatosan működtetik. 3. ábra: A monitoringon alapuló visszacsatolás Célmeghatározás (célok korrekciója) Tervezési ciklus Végrehajtási ciklus

Tervezés (tervmódosítás)

Kiértékelés

Megvalósítás

Információ gyűjtés Forrás: saját szerkesztés

A monitoring rendszer felépítése, működése Képviselő-testület: a képviselő-testület javaslatokat fogalmaz meg és meghozza a folyamatokkal, illetve a konkrét beavatkozásokkal kapcsolatos döntéseket. Monitoring Bizottság: éves rendszerességgel felülvizsgálja a stratégia megvalósításának folyamatát és javaslatokkal él az érintett bizottságok, illetve képviselőtestület felé; megtárgyalja és elfogadja az éves rendszerességgel készülő monitoring jelentést, valamint javaslatokat fogalmaz meg annak kapcsán; a Monitoring Bizottság javasolt tagjai: polgármester, a képviselő-testület kijelölt tagjai, stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet képviselője, civil szervezetek képviselője. Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet – monitoring felelős: a végrehajtó szervezeten belül a monitoringért felelős munkatársat kell kijelölni. A munkatárs feladata, hogy – az egyes beavatkozások megvalósítóival történő rendszeres kapcsolattartás alapján – éves rendszerességgel elkészítse a megvalósítás folyamatáról szóló jelentést, azt az operatív szervezet vezetőjével egyeztesse, aki a jelentést a Monitoring Bizottság vezetője felé továbbítja. Stratégiai partnerek bevonása: a stratégia kialakításában résztvevő – a Partnerségi Tervben azonosított – szervezetek számára biztosított az éves monitoring jelentéshez való hozzáférés és előzetes véleményezési lehetőség.

ITS Konzorcium


137

STRATÉGIA

8.5.2 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása

Az indikátorok rendszere A stratégia megvalósulásának nyomon követése, ezen belül a célok elérésének megbízható ellenőrzése csak akkor lehetséges, ha biztosított a célok mérhetősége. Ennek érdekében a stratégiában megfogalmazott valamennyi célhoz objektíven ellenőrizhető mutatókat, indikátorokat rendelünk. Az indikátorok meghatározása az alábbi alapelvek mentén történt: legyen specifikus, azaz konkrétan az adott célhoz kapcsolódjon legyen objektíven mérhető, egyértelmű legyen hozzáférhető (beszerzése / előállítása reális költségigényű) adjon releváns információt az előrehaladásról a stratégiai menedzsment számára egy célhoz több indikátor is kapcsolódhat, de a különböző célok indikátorai különbözőek Az indikátorok definícióját az alábbi táblázat összegzi, amelyben egyben azok forrását (mérési módját és gyakoriságát) is meghatározásra kerül. Az indikátorok beszerzése (mérése, előállítása) az operatív menedzsment feladata.

ITS Konzorcium


138

STRATÉGIA

28. táblázat: A stratégia célrendszerének indikátorai Cél

Indikátor megnevezése, definíciója

Mértékegysége

Várható változás iránya

Forrása (mérési módja)

Mérés gyakorisága

Átfogó célok Kemecse térségi gazdasági szerepének erősítése a meglévő és lehetséges befektetők igényeinek megfelelő helyi üzleti infrastruktúra kialakításával és továbbfejlesztésével, a meglévő helyi gazdasági potenciálok és új lehetőségek kihasználásával

A települési környezet, a településen elérhető szolgáltatások és a lakosság életminőségének javítása Kemecse népességmegtartó képességének erősítése érdekében

Munkanélküliek száma A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek mérete Városi funkciók (oktatási, egészségügyi, szociális, közművelődési és sport) száma

fő

csökken

ha

nő

db

nő

Önkormá nyzat, kormányhivatal

évente

KSH

tízévente

KSH

évente

Tematikus célok T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása


Működő kemecsei vállalkozások száma

db

Új munkahelyek száma

db

nő

Szegregációval veszélyeztetett területen élők száma

fő

csökken

Szociális városrehabilitációval érintett területeken élő bevont személyek száma

fő

nő

Helyreállított lakóegységek száma

db

nő

Felújított utak, járdák hossza

km

nő

Létrehozott, vagy helyreállított nyitott terek területe

km2

nő

Létrehozott

km

nő

ITS Konzorcium

nő

KSH (népszám lálás), Önkormá nyzat

tízévente, évente


139

STRATÉGIA

Cél

Indikátor megnevezése, definíciója

Mértékegysége

Várható változás iránya

db

nő

Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték

eFt

nő

Fejlesztett egészségügyi ellátó szolgálatok száma

db

nő

Fejlesztett szociális szolgáltatások száma

db

nő

fő

nő

Forrása (mérési módja)


kerékpárutak hossza Fejlesztett 0-3 és 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma


T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése és a hátrányos helyzet csökkentése érdekében

Közösségi és felzárkóztató, illetve szociális városrehabilitációs programokat kísérő komplex programokba bevontak száma

ITS Konzorcium

KSH, TEIR

évente

Önkormá nyzat

évente

Kunszentmárton Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA

140

29. táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output és eredmény indikátorai (TOP indikátorrendszer alapján) Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése I. Városközpont akcióterület Kereskedelmi és szolgáltató egységek az új városközpontban (PE1/3 – VK AT)

Indikátor Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága

Niczky kastély felújítása (PE8/1 – VK AT)

Óvoda férőhelybővítés új óvoda építésével (PE2/1 – VK AT)

Főtér kialakítása: Árpád utca, Szent István utca találkozásánál, illetve a Katolikus templom homlokzati felújítása (PE3 – VK AT)

Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

Típusa

Indikátor forrása (mérés módja)


m2 output

fő

Projekt előrehaladási jelentések alapján Önkormányzati adatok

Évente


Évente

Projekt előrehaladási jelentések alapján Intézményi és Önkormányzati adatok

Évente

m2

output látogatás/év

output

Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

Mértékegység

fő

Évente

fő Projekt előrehaladási jelentések alapján Önkormányzati adatok

output m2

ITS Konzorcium


Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése

141

Indikátor

Típusa

Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Könyvtár felújítás (PE5/4 – VK AT)

Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek

Mentálhigiéniás és Szociális központ (önkormányzati és civil szervezetek) (PE22 – VK AT)


Szolgáltató ház működtetése, hátrányos helyzetű lakosok társadalmi integrációjához való segítségnyújtás (P68 – VK AT)


Járási hivatal építése az új főtérnél (P76 – VK AT)


Művelődési ház építése az Északi városrészben (P77 – VK AT)


A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma

Mértékegység



m2

output

m2

Projekt előrehaladási jelentések alapján Intézményi és Önkormányzati adatok

output

m2


m2 output

output

db

Évente

Évente

Évente Projekt előrehaladási jelentések alapján Önkormányzati adatok

m2


m2


Évente

Évente output

Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek

ITS Konzorcium


142


Indikátor

Típusa

Mértékegység



lakossága Zöld tengely kialakítás a főtértől a Ságvári utcáig I., II és III. ütem (PE4/1-PE4/3 – VK AT)

Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága

m2

output

m2

Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó és szintbeli vasúti átjáró az É-D-i tengelyen, Móricz Zs. Utca bővítése és sétálóutca kialakítás (PE17 – VK AT)

Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

Iskola konyháról kiszolgált külső forgalmú étterem kialakítása (PE7/2 – VK AT)


Iskola konyha felújítása és bővítése (PE7/1 – VK AT)

A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek

Általános iskola tanterembővítése (PE5/1 – VK AT)

Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma


m2

Évente

output

db


m2

Projekt előrehaladási jelentések alapján KLIK és Önkormányzati adatok

Évente

output

Évente

output

db


m2


Évente

output

Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága

ITS Konzorcium


Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Öregek otthona bővítése, vagy új építése (PE21/2 – VK AT)

143

Indikátor Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma

Mozitól a sportpályáig járda építése (P50 – VK AT)


Típusa

Mértékegység m2

output

output

db

m2

A Kossuth utca és Kossuth tér körül buszforduló, buszvégállomás kialakítása fedett váróval, kerékpártárolóval (B + R) (P64 – VK AT)


db

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza

km

Árpád utca- Szent István utca kereszteződésében körforgalom kialakítása (P66 – VK AT)


Kossuth – Mikszáth – Móricz Zsigmond utca kereszteződésében körforgalom kialakítása (P67 – VK AT)


output

Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma

Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma



db

Projekt előrehaladási jelentések alapján Intézményi és Önkormányzati adatok Projekt előrehaladási jelentések alapján Önkormányzati adatok

db

db output

ITS Konzorcium

db

Évente


db output

Mérés gyakorisága Évente



Évente


Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Műfüves labdarúgópálya és futópálya kialakítása az általános iskola területén (PE5/3 – VK AT) Sportpálya bővítése, fejlesztése, részeként műfüves pálya kialakítása (PE9 – VK AT) Multifunkciós sportcsarnok építése az általános iskola területén (PE5/5 – VK AT) Kondicionáló, szabadidő park kialakítása a sportegyesület és a lakosság részére (PE5/6) Tanuszoda építése (PE5/2 – VK AT)

Szennyvízhálózat bővítése a szegregátumokban (Toldi u., Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.) (PE23 – SZOC AT 1, SZOC AT 2 és VK AT)

144

Indikátor Várhatóan nem TOP-ból támogatható, így a TOP indikátorrendszer alapján nem paraméterezhető Várhatóan nem TOP-ból támogatható, így a TOP indikátorrendszer alapján nem paraméterezhető Várhatóan nem TOP-ból támogatható, így a TOP indikátorrendszer alapján nem paraméterezhető Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága Várhatóan nem TOP-ból támogatható, így a TOP indikátorrendszer alapján nem paraméterezhető

Típusa

Mértékegység

output




output


output

output m2 output

Projekt előrehaladási jelentések alapján KLIK, Intézményi és Önkormányzati adatok Projekt előrehaladási jelentések alapján Önkormányzati adatok Projekt előrehaladási jelentések alapján Önkormányzati adatok Évente

Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma

output

ITS Konzorcium

fő

Projekt előrehaladási jelentések alapján Szolgáltatói és Önkormányzati adatok


Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése II. Szociális városrehabilitációs akcióterület 1. Szolgáltatóház létesítés az új alközpontban (PD11/2 – SZOC AT 1)

145

Indikátor


Típusa


Temetővel szemben lévő területen rekreációs és közösségi terület kialakítása (P72 – SZOC AT 1)


Temető belső útjainak szilárd burkolattal való ellátása, ravatalozó bővítés vagy építés (PD15/01 – SZOC AT 1) Szennyvízhálózat bővítése a szegregátumokban (Toldi u., Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.) (PE23 – SZOC AT 1, SZOC AT 2 és VK AT)

Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma



Évente fő output

Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Város alközpont és parklétesítése a déli városrészben (PD11/1 – SZOC AT 1)

Mértékegység

m2

output

output

output


fő


fő


fő


fő


Évente

Évente

Évente

Évente output

ITS Konzorcium


Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Komplex felzárkózató programok végrehajtása (P69 – SZOC AT 1)

Szolgáltatóház létesítés az új alközpontban (PD11/2 – SZOC AT 1)

146

Indikátor Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma

Típusa

output

Temetővel szemben lévő területen rekreációs és közösségi terület kialakítása (P72 – SZOC AT 1)


output m2


Évente fő output m2


fő

Szociális célú városrehabilitációval érintett



Évente



Temető belső útjainak szilárd burkolattal való ellátása, ravatalozó

fő


fő

Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Város alközpont és parklétesítése a déli városrészben (PD11/1 – SZOC AT 1)

Mértékegység

Projekt előrehaladási jelentések alapján Önkormányzati adatok Évente

output

output

ITS Konzorcium

m2

fő


Projekt előrehaladási jelentések alapján

Évente


Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése bővítés vagy építés (PD15/01 – SZOC AT 1) Szennyvízhálózat bővítése a szegregátumokban (Toldi u., Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.) (PE23 – SZOC AT 1, SZOC AT 2 és VK AT) Komplex felzárkózató programok végrehajtása (P69 – SZOC AT 1)

147

Indikátor

Típusa

akcióterületen élő lakosság száma Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma

Zrínyi utca végén buszforduló kialakítása és körforgalom kiépítése (P65 – SZOC AT 2)

Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma



Önkormányzati adatok Évente output

fő


fő

output

Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma III. Szociális városrehabilitációs akcióterület 2. Szolgáltatóház és közösségi tér létesítése a Zrínyi utcában (PE11 – SZOC AT 2)

Mértékegység

fő

output

fő



Évente

Évente fő output


db

ITS Konzorcium



Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Komplex felzárkózató programok végrehajtása (P70 – SZOC AT 2)

148

Indikátor Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma

Típusa

Új utak nyitása, teljes közművek és telkek kialakítása a folyamatban lévő rendezési terv módosítása szerint (PD22 – GF AT) (13. sz. térképen kerül bemutatásra) Börtön létrehozása a gazdaságfejlesztési akcióterületen (P80 – GF AT)


A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe


fő

output

Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma Szennyvízhálózat bővítése a szegregátumokban (Toldi u., Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.) (PE23 – SZOC AT 1, SZOC AT 2 és VK AT) IV. Gazdaságfejlesztési akcióterület Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 Ha területen (PD8 – GF AT)

Mértékegység

fő



Évente fő


ha


output

km


output

m2

Projekt előrehaladási jelentések alapján Belügyminisztérium és

output

output

Évente

Évente A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza


ITS Konzorcium

Évente



149

Indikátor

Típusa

Mértékegység



önkormányzati adatok V. Rekreációs akcióterület Isi-tó rekreációs terület kialakítása (P74 – RK AT)

Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága

Sássa szabadidő program (PE9/8 – RK AT)


output

m2

output

m2

Projekt előrehaladási jelentések alapján Önkormányzati adatok Projekt előrehaladási jelentések alapján Önkormányzati adatok

Évente

Évente

30. táblázat: Az ITS keretében tervezett kulcsprojektek, egyéb és hálózatos projektek indikátorai (TOP indikátorrendszer alapján) Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése

Indikátor

Típusa

Mértékegység



Kulcsprojektek Városközpont Akcióterület komplex fejlesztése (magában foglalja az összes akcióterületi fejlesztést) (VK AT) Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 Ha területen (PD8 - GF AT) – egyben akcióterületi projekt Az ipari parkot kiszolgáló út építése É-D-i irányban a város DNY-i részén a 100-as vasútvonalon keresztül vezető vasúti átjáróval (P81) Dél- keleti ipari terület kialakítás

A projekt egyben akcióterületi projekt, az indikátorok a 29. sz. táblázatban kerültek feltüntetésre.

A projekt egyben akcióterületi projekt, az indikátorok a 29. sz. táblázatban kerültek feltüntetésre. A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza

A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari

output

output

ITS Konzorcium

Évente

km


ha

Projekt előrehaladási jelentések

Évente


Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése (PD13/1) GEV terület terhelt rész rekultivációja (PD3/2)

150

Indikátor

Típusa

Mértékegység

parkok területe

A rehabilitált talaj összkiterjedése



alapján Önkormányzati adatok output ha


Évente

Szelektív hulladékbegyűjtő sziget kialakítása az átrakónál (PD16)

Várhatóan nem TOP-ból támogatható, így a TOP indikátorrendszer alapján nem paraméterezhető

output


Évente

Szennyvíztisztító mű további kapacitásbővítése, és technológiai fejlesztés, új agglomeráció kialakítása (PD17) Lakópark területalakítás és közműépítés a dél-keleti városrészben (PD12)

Várhatóan nem TOP-ból támogatható, így a TOP indikátorrendszer alapján nem paraméterezhető Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma

output


Évente

output


Évente

P+R parkoló létesítése a vasútállomás mellett (PD3/1)


output


Évente

db

Kondicionáló, szabadidő park kialakítása a sportegyesület és a lakosság részére (PE5/6)


output


Évente

m2

fő

ITS Konzorcium



151

Indikátor

Típusa

Mértékegység



Hálózatos projektek Haas-tanya ivóvízhálózatának kiépítése (PE14/2)

Haas-tanya szennyvízhálózatának kiépítése (PE14/3)

Haas-tanyához vezető úthálózat fejlesztése, a meglévő földút és út aszfaltozása (PE14/4) Kerékpárút: Kemecse - Nyírtura – Nyíregyháza között (P73)

Várhatóan nem TOP-ból támogatható, így a TOP indikátorrendszer alapján nem paraméterezhető Várhatóan nem TOP-ból támogatható, így a TOP indikátorrendszer alapján nem paraméterezhető Várhatóan nem TOP-ból támogatható, így a TOP indikátorrendszer alapján nem paraméterezhető Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma

output


Évente

output


Évente

output


Évente


Évente


Évente

Projekt előrehaladási jelentések alapján

Évente

output

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza Körmendi tanya szennyvízhálózatának megépítése (PD18) Kemecse – Körmendi tanya összekötő út építése (PD7/2)

Várhatóan nem TOP-ból támogatható, így a TOP indikátorrendszer alapján nem paraméterezhető A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza

db

km output

output

ITS Konzorcium

km



152

Indikátor

Típusa

Mértékegység



Önkormányzati adatok Összekötő út építése Körmendi tanya és a 4. sz. főközlekedési úton Nyíregyháza irányába (PD7/3)

A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza

output

Északi városrész K-Ny-i feltáró útépítés (PE19/1)


Vasúti felüljáró építése a Szent István u. meglévő fénysorompós átkelő helyett a 3823. sz. úton (PE19/2) Északi összekötő elkerülő útépítés a nyugati feltáró út- Mikszáth Kálmán u. kereszteződéstől a Vasmegyeri útig (PE20) 3829-es sz. Kemecse-Nyírtura összekötő útból új út nyitása az ipari parkig a temető érintésével (PD1) A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítése, I. ütem: nyugati irányból a városközpontig (PE24/1)



Évente

output


Évente

output


Évente


Évente


Évente


Évente

km

db


output

A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza

output


output

km


db km

ITS Konzorcium


Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítésének belvízrendezéssel együtt, II. ütem: városközponttól keleti irányba (PE24/2)

153

Indikátor Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma

Típusa output


Mértékegység db

Indikátor forrása (mérés módja) Projekt előrehaladási jelentések alapján Önkormányzati adatok


km

Kerékpárút építése a 3834. összekötőúthoz (kb. 4,5km) TSZ telepig a 3823 sz. út mellett (PE25)


output

Kerékpárút építése KemecseNagyhalász 3825. sz. út mellett (Mikszáth u. folytatásában)


output

Kerékpárút építése KemecseTiszatelek új, tervezett közút mellett (PE27)


output

Kerékpárút építése KemecseKörmendi tanya-4. sz út irányába tervezett közút mellett (PD21)


output

Feltáró utak szelvény és teherbírás növelése a Sport, József Attila, Szondi és Dózsa György utcákon (6m+ 1,6m) (PD20)


output

ITS Konzorcium


Évente

km

Évente

km


Évente

km


Évente

km


Évente


Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Déli városrész dél-keleti feltáró út déli feltáró úttól a leendő P+R parkolóig és a gyalogos aluljáróig (PD2)

154

Indikátor

Típusa


output

Út bővítés a vasút déli oldala mentén a P+R parkolótól a Szondi utcai vasúti kereszteződésig (PD5/1)


output

Déli városrész észak-déli tengely, Szondi u. bővítés a déli feltáró úttól a vasútállomásig (PD6)


output

Déli városrész nyugati feltáró útépítés a leendő vasúti felüljáró figyelembevételével (PD7/1)


output

Vasúti, gyalogos, aluljáró építése a Schönherz Z. u. folytatásánál (PD5/2)


output

Parkolók kialakítása a város különböző pontjain (P79)


output


Mértékegység




Évente

db


Évente

db

Évente

db


Évente

db


Évente

db db

ITS Konzorcium




155

Indikátor

Típusa

Mértékegység



Egyéb projektek Haas-tanya és halastó hasznosítás – turisztikai programcsomag (PE14/5)

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

output

Haas-tanya magtár és park rekonstrukció (PE14/1)


output

Vasút - GEV közötti terület önkormányzati tulajdonszerzés, területalakítás, barnamezős beruházás (PD3/3)


output

1778,1779 hrsz-on rekreációs területek kialakítása (P71)


output

Vasúti átkelőnél rekreációs területek kialakítása (P75)


output

Mély fekvésű területek revitalizációja, szükség szerint (kizárólag nem szennyezett anyaggal történő) feltöltése (PE28)

A rehabilitált talaj összkiterjedése


Évente

Évente

ha


Évente

ha


Évente

m2


Évente

m2

Évente

ha


látogatás/év

output

ITS Konzorcium


Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Hálózati alapú együttműködések generálása Kemecse központtal (például zöldség-, gyümölcs-, hal-, vadfeldolgozás, funkcionális élelmiszer előállítás (P63)

156

Indikátor Várhatóan nem TOP-ból támogatható, így a TOP indikátorrendszer alapján nem paraméterezhető

Típusa output

ITS Konzorcium

Mértékegység

Indikátor forrása (mérés módja) Projekt előrehaladási jelentések alapján Önkormányzati adatok



Amint látható, az indikátorok esetén nem került azonosításra bázis- és célérték. Ennek alapvető oka, hogy a monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisba, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek legyenek. Ennek megfelelően a stratégia megvalósítása és az ITS monitorozása (első éves felülvizsgálata) során e célértékek meghatározása pótlásra kerül.

ITS Konzorcium


Mellékletek 1. A partnerségi folyamat során megvalósult egyeztetések 1. melléklet: A 2015. március 4-én tartott gazdaságfejlesztési és humán munkacsoport workshopjának jelenléti íve

ITS Konzorcium


2. melléklet: A 2015. május 20-án tartott gazdaságfejlesztési és humán munkacsoport II. workshopjának jelenléti íve:

ITS Konzorcium

KEMECSE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents