JOGI ALAPISMERETEK A JOGSZABÁLY FOGALMA

1 JOGI ALAPISMERETEK A JOGSZABÁLY FOGALMA TÁRSADALMI EGYÜTTÉLÉS ¾ Feltétele és nélkülözhetetlen kerete a szabályozottság, ¾ Magatartási szabályok megjelenése, kezdeti szabályok: tabuk NORMARENSZEREK ¾ Szokásjogi normák ¾ Erkölcsi normák ¾ Vallási normák ¾ Politikai normák ¾ Technikai normák ¾ Egyes foglalkozások szakmai szabályai A normarendszerek egymásra hatása

¾A normarendszerek , illetĘleg a különbözĘ normák egymás hatását erĘsíthetik

- a foglalkozás íratlan szabályai és a jog - erkölcs és jog (az adott magatartást mindegyik elfogadja vagy tiltja) A TÁRSADALMI NORMÁK JELLEMZėI ¾Általánosan követendĘk (mindenkire nézve) ¾Feltételezi az adott magatartás ismételtségét ¾Általánosít ¾Megsértésük szankcióval jár A társadalmi normák megoszlása hatásuk szerint

¾Vertikális = alá-fölé rendeltségi viszonyban (Pl. ügyrend, utasítás, szervezeti,-mĦködési szabályzat stb.)

¾Horizontális = jogszabály (alá-fölé rendeltségtĘl független) A JOG FOGALMA ¾Magatartásszabály ¾A jogszabályban testet öltĘ magatartásszabályok elvontak, azokat az állami szervek alkotják vagy a szabályhoz állami kényszert kapcsolnak ¾Betartásuk általánosan kötelezĘ ¾A szabályok érvényesülését az állam végsĘ soron kényszerrel biztosítja A JOG ¾A társadalom bizonyos fejlettségi fokán jött létre ¾A társadalom irányításának legfontosabb eszköze ¾Az állam hatalmi privillégiuma ¾Átfogja a társadalom mĦködésének alapvetĘ és lényeges oldalait AZ ÁLLAM HATALMI PRIVILLÉGIUMA AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE ¾OrszággyĦlés ¾Köztársasági elnök ¾Kormány (Miniszterelnök, Miniszterek) ¾Alkotmánybíróság

2 ¾LegfelsĘbb Bíróság elnöke (bírói szervezet) ¾LegfĘbb ügyész (ügyészi szervezet) ¾Állami számvevĘszék ¾OrszággyĦlési Biztos ¾Helyi önkormányzatok

ORSZÁGGYĥLÉS ¾legfelsĘbb államhatalmi és népképviseleti szerv, az államszervezet csúcsa ¾kizárólagos törvényhozó hatalom ¾az állampolgárok képviselĘibĘl áll (akiket a szavazati joggal rendelkezĘ állampolgárok négyéves idĘtartamra választanak meg) ¾mĦködésük a szabad mandátum elvén alapul ( nem hívhatók vissza és tevékenységükben nem utasíthatók) Az OrszággyĦlés Operatív hatáskörrel nem rendelkezik, irányítási eszköze - a törvényhozás és - a végrehajtó hatalom ellenĘrzése Az OrszággyĦlés hatásköre ¾Törvényhozás: Alkotmány, kétharmados és feles törvények (államháztartási mérleg, költségvetés, kormányprogram elfogadása, nemzetközi szerzĘdések megkötése, hadi állapot kinyilvánítása, békekötés) ¾ Választás (Ke., Me., Ab., Ogy. Bizt., ÁSZ.elnöke, LB. elnöke, LÜ. Helyi államhatalom irányába A képviselĘ testület feloszlatása Feltétele: -az Alkotmánnyal ellentétes mĦködés, - a Kormány javaslata, - az Ab. ElĘzetes véleménye DÖNTÉSI HATÁSKÖRE ¾Megyék területe, neve, székhelye ¾Megyejogú várossá nyilvánítás ¾FĘvárosi kerületek kialakítása ¾Közkegyelem Köztársasági elnök

¾ÁllamfĘ ¾A nemzet egységének kifejezĘje ¾Az államszervezet mĦködésének Ęre ¾A fegyveres erĘk fĘparancsnoka ¾Kiegyensúlyozó szerepe van az Ogy. és a Korm. között, de hatáskörüket nem veheti át.

A köztársasági elnök hatalmának korlátai ¾Jogalkotói jogkörrel nem rendelkezik ¾Intézkedései jelentĘs részéhez a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges. Ez alól kivétel: - választás idĘpontjának kitĦzése - az állam képviselete - részvételi, felszólalási és javaslattételi jog az ogy. és ogy.bizottságok ülésein - népszavazás kezdeményezése A köztársasági elnök felelĘssége és védelme ¾Személye sérthetetlen,

3

¾Politikai felelĘssége nincs ¾Jogi felelĘssége csak szándékos törvénysértés esetén van ¾BüntetĘeljárás alá csak a tisztségétĘl való megfosztás után vonható KORMÁNY JOGÁLLÁSA

¾A közigazgatás csúcsszerve ¾Végrehajtó-rendelkezĘ hatalom ¾Nincs az ogy. alá rendelve, de az ogy.-nak tartozik felelĘsséggel és tevékenységérĘl az ogy.-nak köteles beszámolni

¾Az ogy. megvonhatja a bizalmat a K.-tól konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal, de

döntést nem hozhat helyette A KORMÁNY MĥKÖDÉSE ¾A miniszterelnök felelĘsségén nyugszik ¾A miniszterelnököt a Ke. javaslatára az ogy választja. A KORMÁNY HATÁSKÖRE ¾Alkotmányos rend védelme, fegyveres erĘk, rendĘrség, rendészeti szervek irányítása, mĦködtetése ¾Kül- és belpolitika meghatározása, a közigazgatás irányítása ¾Állampolgárok jogainak biztosítása, védelme ¾Társadalmi, gazdasági, szociális célkitĦzések kidolgozása és megvalósítása ¾Törvények végrehajtása – jogalkotás ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG FELADATA ¾Az alkotmány egyedi értelmezése ¾ElĘzetes és utólagos normakontroll ¾Alkotmányjogi panaszok, alkotmánysértések vizsgálata ¾Állami szervek hatásköri összeütközésének eldöntése Alkotmánybíróság határozata ¾Nincs fellebbezés ellene, végre kell hajtani ¾A Magyar Közlönyben ki kell hirdetni Bírói szervezet ¾LegfelsĘbb bíróság ¾Táblabíróságok ¾FĘvárosi, Megyei bíróságok ¾Helyi bíróságok ÜGYÉSZI SZERVEZET ¾Centrális ¾Hierarchikus Ügyészi hatáskör ¾Törvényességi felügyelet ¾Nyomozás felügyelete ¾Nyomozás ¾Vádemelés és a vád képviselete TOVÁBBI ÁLLAMI SZERVEK ¾Állami számvevĘszék ¾OrszággyĦlési Biztosok ¾Helyi önkormányzatok

4 A JOG KIFEJEZÉS ÉRTELME ¾Tételes jog = jogszabály ¾ÉrvényesülĘ jog = jogszabály+joggyakorlat ¾Alanyi jog = valakinek a joga valamihez A JOGSZABÁLY JELLEMZėI ¾Hatalmi jelleg ¾Akikhez szól, azoknak általánosan követendĘ ¾Az adott magatartás ismételtsége vagy ismételtségre irányuló célzata ¾Általánosítás (elvonatkoztatás) ¾A jogszabályhoz jogkövetkezmény fĦzĘdik A JOGSZABÁLY ELEMEI ¾Tényállás: jogilag jelentĘs elemek öszessége ¾Rendelkezés: jogalkotói akarat ¾Jogkövetkezmény: elĘny vagy hátrány Jogszabályok megoszlása jellege szerint ¾ElĘíró ¾Tiltó ¾EngedĘ Jogszabályok megoszlása tartalmuk szerint ¾Kógens ¾Diszpozitív Jogszabály elemei ¾Tényállás - történeti (objektív valóság) - jogi (törvényi) ¾Rendelkezés ¾Jogkövetkezmény A jogszabály érvényessége ¾Jogalkotói jog ¾Hierarchia ¾Hivatalos kihiretés JOGALKOTÁS

¾ Az arra felhatalmazott szervek tudatos szabályozási tevékenysége hatalmi pozícióból Jogalkotói jog

¾Alkotmányban és ¾A jogalkotásról szóló törvényben

meghatározottak szerint Jogalkotó szervek Az Alkotmányban vagy a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott állami szervek és személyek, amelyek jogot alkothatnak

Jogalkotásra felhatalmazott szervek és személyek hatályos jogunkban ¾OrszággyĦlés ¾Kormány ¾Miniszterek ¾Önkormányzatok

5 A jogszabály hatálya

¾Tárgyi ¾Területi ¾Személyi ¾IdĘbeni A jogrendszer és tagozódása ¾Jogrendszer: a tételes jog összessége ¾Jogág: •azonos jogi tárgyra vonatkozó normák összessége •Sajátos felelĘsségi formát hordozó jogszabályok csoportja •Jogág pl.: közjog, polgári jog, büntetĘjog, munkajog stb. JOGALKALMAZÁS ¾A jogszabályban megnyilvánuló állami parancs teljesítése: •önkéntes jogkövetés •állami kényszer A jogalkalmazás formái ¾Laikus = önkéntes jogkövetés ¾Hivatalos állami szervek döntése: •Igazságszolgáltatási (bírói) •Közigazgatási (ügyészség, közigazgatási szervek, fegyvezer erĘk, rendvédelmi szervek hatásköre) A jogalkalmazás elemei ¾Tényállás megállapítás ¾A jogszabály értelmezése ¾A történeti és törvényi (jogi) tényállás egybevetése ¾A tényállás minĘsítése ¾A jogkövetkezmény megállapítása és végrehajtása A jogszabály értelmezése

¾Logikai ¾Nyelvtani ¾Rendszertani ¾Történeti

A jogszabályok hierarchiája

¾Alkotmánytörvény ¾Törvény ¾/TörvényerejĦ rendelet/ ¾Kormányrendelet

(Ogy.) (Ogy.) (ET.) (Korm.)

/Minisztertanácsi rendelet/ (MT.) ¾Miniszteri rendelet (miniszter) /Államtitkári rendelkezés/ (államtitkár) ¾Önkormányzati rendelet (önkormányzat) Jogszabályok jelölése ¾Törvény: kiadás dátuma: római sorsz.- rövid jelölés ¾ / TövényerejĦ rendelet / kiadás dátuma: római sorsz.- rövid jelölés

6

¾Kormányrendelet, miniszteri rendelet, államtitkári rendelkezés

arab ssz.- törve kiadás éve - zárójelben a kiadás hónapja, napja - rj.

AZ EURÓPAI UNIÓ (EU) JOGSZABÁLYAI

¾Az EU saját, autonóm jogrendszerrel rendelkezik: közösségi jog, mely magába foglalja az Eu teljes joganyagát A közösségi jog joganyagai ¾ElsĘdlege jos ¾Másodlagos jog ¾Esetjog

ElsĘdleges jog ¾Alapító szerzĘdés ¾Alapító szerzĘdést módosító szerzĘdések ¾Csatlakozási egyezmények ¾Egyesülési szerzĘdés ¾Költségvetési szerzĘdés Másodlagos jog ¾Rendelet ¾Irányelv ¾Határozat Rendelet ¾A közösségi jog legerĘsebb jogforrása ¾KötelezĘ erĘvel bír ¾A tagállamok közvetlenül alkalmazzák, nincs szükség nemzeti jogszabályi átvételre Lényege: az államok korlátozzák szuverén jogaikat, így a rendelet hatálya nem csak az államokra, hanem azok állampolgáraira is kiterjed Irányelv ¾A közösségi jogalkotás legfontosabb eszköze ¾Az elérendĘ célt határozza meg, a megvalósítás módját a tagállamra bízza, feladat a közösségi joghoz való közelítés ¾A megvalósítás módjának meghatározása = a jogharmonizációval, Az irányelvek ¾Általános jelleggel tartalmazzák a közösségi célkitĦzéseket ¾A tagállam belsĘ jogi aktusai által a nemzeti jog szabályaivá válnak ¾A harmonizált jogszabály a záró rendelkezései között deklarálja az EU irányelnek való megfelelést ¾(Mvt.: 89/391/EGK irányelv) Határozat ¾Konkrét ügyekre vonatkozó norma ¾KötelezĘ, de csak annak kihez szól : a címzettnek Esetjog ¾Az Európai Bíróság joganyaga KötelezĘ erĘvel nem bíró jogforrások

¾Vélemény: konkrét kérdésekben ad álláspontot ¾CélkitĦzés: cselekvési, magatartási elvárás ¾Ajánlás: segíti a közöségi jog értelmezését

7 A MUNKAVÉDELMI TÖRVÉNY A munkavédelmi törvény (Mvt.) és végrehajtási rendeletei A munkavédelemhez kapcsolódó jogszabályok alkalmazása A munkavédelmi követelményeket a munkavédelemrĘl szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) és a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26. ) MüM rendelet valamint a munkavédelemhez kapcsolódó jogszabályok alapján kell teljesíteni A munkavédelmi jogszabályok hierarchiája ¾Törvényi szint ¾Kormányrendeleti szint ¾Miniszteri rendeleti szint zFoglalkoztatás politikáért felelĘs miniszteri r. zEgészségügyért felelĘs miniszteri rendelet zÁgazati miniszteri rendelettel kiadott Biztonsági Szabályzatok ¾Munkáltatói szabályozási szint (Eve juttatás szabályai, Mentési terv, Munkavédelmi Szabályzat, Technológiai,- kezelési,-karbantartási utasítás) Törvényi szint ¾Alkotmány (1949. évi XX. Törvény) ¾A munkavédelemrĘl szóló 1993. évi XCIII. tv. (Mvt.) ¾A Munka TörvénykönyvérĘl szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) ¾A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény Kormányrendeleti szint ¾89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról ¾98/2001. (VI. 15. ) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról A foglalkozáspolitikáért felelĘs min. rendeletek (nem teljes körĦen) ¾5/1993. (XII. 26.) MüM r. – Mvt. vhr. ¾4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM r. az építési munkahelyek minimális bizt. és eü. köv. ¾14/2004. (IV. 19. ) FMMr. A munkaeszközök bizt. és eü. köv. ¾18/2008. (XII. 3.) FMM r. eve. köv. Az egészségügyért felelĘs min. rendeletek (nem teljes körĦen) ¾33/1998. (VI. 24.) NM r. a munkaköri, szakmai, ill. alkalmassági orvosi vizsgálat és véleményezésrĘl ¾50/1999. (XI. 3. ) EüM r. a képernyĘ elĘtti munkavégzés min. követelményeirĘl ¾25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM r. a munkahelyi kémiai biztonságról Ágazati min. rendelettel kiadott Biztonsági Szabályzatok (BSz) /kivonat/ ¾Erdészeti BSz. /15/1989. (X.8.) MéM r./ ¾Hegeszt.BSz. /143/2004. (XII.22.) GKM r./ ¾Vízügyi BSZ. /24/2007.(VII.3.)KvVM ¾MezĘgazdasági BSz./16/2001.(III.3.)FVM r ¾F.A.M. BSz. /72/2003.(X.29.) GKM r. ¾Jelenleg 28 BSz van hatályban Az Mvt. hatálya ¾Tárgyi ¾Személyi ¾Területi

8

¾IdĘbeni Az Mvt. tárgyi hatálya ¾Szervezett munkavégzésre terjed ki Szervezett munkavégzés ¾a munkaviszonyban - ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerĦsített foglalkoztatás keretében történĘ munkavégzést ¾a közszolgálati ¾a közalkalmazotti jogviszonyban ¾a bíró szolgálati viszonyában ¾az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában ¾az ügyészségi szolgálati viszonyban ¾szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegĦ jogviszonyban, ¾a szakképzĘ iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá ¾a tanulószerzĘdés alapján ¾a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során ¾a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (elĘzetes letartóztatásban, elítéltként) ¾a közigazgatási határozat alapján ¾a Magyar Honvédség ¾a rendvédelmi szervek ¾a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ¾a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban ¾az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint ¾a munkáltató által szervezett zkezdeményezett zirányított vagy jóváhagyott társadalmi munka Az Mvt. személyi hatálya Kiterjed ¾az államra ¾a munkáltatóra ¾a munkavállalóra ¾a munkavédelmi érdekképviseleti szervekre és személyekre Munkáltató A munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. ¾Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerĘ-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevĘként foglalkoztatót ¾A kirendelt munkavállalót foglalkoztatót ¾A szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint A mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végzĘ egyéni vállalkozót (akkor is, ha egyéni céget alapított) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében. ¾A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezĘje.

9 ¾Magyar adószámmal nem rendelkezĘ külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy

szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fĘ felelĘsséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik.

Munkavállaló ¾A szervezett munkavégzés keretében munkát végzĘ személy. Az Mvt. területi hatálya

¾Magyarországi munkavégzés, vámszabadterületek is ¾Külföldi munkavégzés, ha zazt

törvény

znemzetközi

szerzĘdés, annak hiányában nemzetközi magánjog elrendeli zA

Az Mvt. idĘbeni hatálya ¾Az Mvt. határozatlan idejĦ ¾1994. január 1-én lépett hatályba ¾A módosítások a módosított rendelkezés hatálybaléptetésének idĘpontját is meghatározzák Az Mvt. alapelvei ¾A védelem elve ¾A tripartizmus elve ¾A munkavállalók által értett nyelv használatának elve ¾A védelem kiterjesztésének elve ¾A munkavédelmi érdekvédelemhez való jog elve ¾Az együttmĦködés elve ¾Az adatok védelmének elve ¾A szaktevékenység elve A védelem elve ¾A biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jog ¾– állampolgárságtól függetlenül – ¾mindenkit megillet aki Magyarország területén munkát végez A tripartizmus elve ¾A munkavédelem három pilléren áll: zállam zmunkáltató zmunkavállaló A munkavállaló által értett nyelv használatának elve ¾Nem követelmény az anyanyelv használata de ¾Biztosítani kell, hogy a munkavállaló megértse a munkavédelmi szabályokat és utasításokat A védelem kiterjesztésének elve ¾A védelem a munkavállalókon kívül kiterjed zA munkavégzés hatókörében tartózkodókra zA munkáltató szolgáltatását igénybevevĘkre A munkavédelmi érdekvédelemhez való jog elve ¾Országos ÉrdekegyeztetĘ Fórum =OMB ¾Munkavédelmi képviselĘ és mb.

10 EgyüttmĦködés elve A törvény egymással együttmĦködésre kötelezi a munkavédelem megvalósításában résztvevĘket Az adatok védelmének elve A munkavédelmi eljárások során nyert adatok csak statisztikai célra és csak akkor használhatók fel, ha személyazonosításra alkalmatlanok Szaktevékenység elve Jogszabályban meghatározott tevékenységet csak a munkavédelmi törvényben meghatározott képesítéssel rendelkezĘ személy végezheti Szaktevékenység formái ¾Munkabiztonsági szaktevékenység ¾Munka-egészségügyi szaktevékenység Munkabiztonsági szaktevékenység feltétele ¾A munkavédelmi képesítés, amely lehet közép és felsĘfokú Munka-egészségügyi szaktevékenység feltétele ¾Foglalkozás-orvostan (üzemorvostan) ¾Munkahigiéne ¾Közegészségtan-járványtan ¾MegelĘzĘ orvostan ¾Népegészségtan képesítés TRIPARTIT RENDSZER A MUNKAVÉDELEMBEN AZ ÁLLAM, A MUNKÁLTATÓ ÉS A MUNKAVÁLLALÓ FELADATMEGOSZTÁSA AZ ÁLLAM FELADATAI - funkcionális - ágazati - hatósági Az állam irányítási feladata: A munkavédelem megszervezése és irányítása Ennek keretében ¾A munkavédelmi követelmények ¾Jogok és kötelezettségek ¾meghatározása ¾a munkavédelmi elĘírások végrehajtásának segítése zgazdasági szabályozással zérdekeltség megteremtésével za munkavédelmi kutatások anyagi feltételeinek megteremtésével ztájékoztatással és felvilágo-sítással ¾a biztonságos életvitelre nevelés ¾a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése ¾a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztetĘ és biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározása ¾a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése ¾a megállapítások nyilvánosságra hozatala, ¾ a munkavédelmi információs rendszer kialakítása és mĦködtetése ¾részvétel a

11

¾munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában ¾ együttmĦködés más államokkal a munkavédelmi feladatok összehangolása végett ¾jelentés a munkavállalók biztonságát és egészségét érintĘ közösségi szabályok végrehajtásáról Az állam ágazati feladata

¾Biztonsági Szabályzatok kiadása ¾ Ágazati jellegĦ zmunkavédelmi

kutatás

zfejlesztés ztájékoztatás ztovábbképzés

Az állam hatósági feladata ¾ hatósági engedélyezés ¾ hatósági nyilvántartás ¾ hatósági ellenĘrzés Hatósági engedélyezés A munkavédelmi hatóság engedélyezi a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe nem tartozó munkabiztonsági szakértĘk mĦködését Hatósági nyilvántartás ¾A munkavédelmi szabályok munkáltatók általi megtartásáról más szerv elĘtt történĘ igazolás céljából (pl. a megváltozott munkaképességĦ munkavállalók foglalkoztatásának támogatása) ¾a kiadott szakértĘi engedélyekrĘl Hatósági ellenĘrzés A hatósági ellenĘrzési feladatokat a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi felügyelĘk útján látja el A hatósági ellenĘrzés kiterjed ¾A munkavédelmi követelmények megvalósítására ¾A munkáltató ez irányú feladatainak teljesítésére A MUNKÁLTATÓ ¾FelelĘs az egészséget nem veszélyeztetĘ és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért ¾FelelĘs azért, hogy minden munkavállaló az általa ér-tett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztetĘ és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait KÖLTSÉGVISELÉS A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkezĘ költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani A MUNKAVÁLLALÓ Csak za biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban za munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával za munkavédelmi oktatásnak megfelelĘen végezhet munkát. A munkavállaló köteles

12

¾munkatársaival együttmĦködni ¾munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse Különösen köteles

¾a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tĘle elvárható módon

meggyĘzĘdni ¾azt rendeltetésének megfelelĘen és a munkáltató utasítása szerint használni ¾ a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni ¾az egyéni védĘeszközt rendeltetésének megfelelĘen használni és a tĘle elvárható tisztításáról gondoskodni ¾a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztetĘ ruházatot viselni ¾munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani ¾a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni ¾a részére elĘírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni ¾a veszélyt jelentĘ rendellenességrĘl, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni ¾a rendellenességet, üzemzavart tĘle elvárhatóan megszüntetni vagy erre intézkedést kérni a felettesétĘl ¾a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket ¾köteles együttmĦködni za munkáltatóval, za munkavédelmi szaktevékenységet, illetve a munkáltató munkavédelmi feladatait ellátó személyekkel za munkavédelmi képviselĘvel az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megĘrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetĘleg a munkáltató veszélyt megszüntetĘ intézkedéseinek végrehajtása során is A munkavállaló jogosult megkövetelni ¾az egészséget nem veszélyeztetĘ és biztonságos munkavégzés feltételeit ¾a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban elĘírt védĘintézkedések megvalósítását ¾az egészséget nem veszélyeztetĘ és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetĘség biztosítását; ¾a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védĘeszközök, az elĘírt védĘital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetĘség biztosítását ¾A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztetĘ és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történĘ fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszemĦen tett bejelentéséért A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést ¾ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné A munkavállaló köteles megtagadni a munkavégzést Ha azzal másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan Közvetlen és súlyos veszélyeztetésnek minĘsül különösen ¾a szükséges biztonsági berendezések ¾az egyéni védĘeszközök mĦködĘképtelensége, illetve hiánya

13 A MUNKAVÉDELMI FELELėSSÉG A FELELėSSÉG FOGALMA ÉS A MUNKAVÉDELMI FELELėSSÉG ESETEI A felelĘsség fogalma, terjedelme ¾Következmények vállalása zCselekedet(ek)ért zMulasztás(ok)ért ¾Telepített felelĘsség z= következmények vállalása a jog erejénél fogva = jogalkotói akarat A felelĘsség filozófiája Annak kell a következményeket viselni, a kinek a felelĘsséget megalapozó magatartás elkövetése érdekkörében áll. A felelĘsség filozófiája a munkavédelemre vetítve Annak kell a felelĘsséget viselni, aki saját érdekei megvalósításához más személy munkáját veszi igénybe A munkavédelemben a felelĘsség

¾A munkáltatót terheli és ¾A felelĘsség oszthatatlan A felelĘsség terjedelme ¾Szubjektív : vétkességen alapul ¾Objektív: vétkességtĘl független, de van kimentési lehetĘség ¾Feltétlen: vétkességtĘl független és nincs kimentési lehetĘség Vétkes magatartás ¾Szándékos zEgyenes (direkt) szándék: elĘre látja cselekménye lehetséges következményeit és azt kívánja, hogy az bekövetkezzen zEshetĘleges (vagylagos) szándék: elĘre látja cselekménye lehetséges következményeit és abba belenyugszik ¾Gondatlan zSúlyos gondatlanság: elĘre látja cselekménye (mulasztása) lehetséges következményeit, de könnyelmĦen bízik annak elmaradásával zHanyagság: nem látja elĘre cselekménye (mulasztása) lehetséges következményeit mert a tĘle elvárható gondosságot, figyelmet elmulasztja A felelĘsség megosztása ¾Alanyi felelĘsség ¾Anyagi felelĘsség Alanyi felelĘsség ¾Szubjektív felelĘsség ¾Természetes személy lehet csak felelĘs ¾Az elkövetĘ vonható csak felelĘsségre ¾A jogkövetkezmény az elkövetés súlyához és az elkövetĘ személyéhez igazodik

14 Az alanyi felelĘsség formái ¾Fegyelmi felelĘsség ¾Szabálysértési felelĘsség ¾BüntetĘjogi felelĘsség FEGYELMI FELELėSSÉG ¾A Munka Törvénykönyve nem szabályozza, helyette fegyelmi pótló jogintézményt szabályoz, amely szerint a törvényben meghatározott feltételek esetén

‡ rendkívüli felmondásra ‡ joghátrány alkalmazására van lehetĘség

¾A közszolgálati jogviszonyban a törvényben meghatározott eljárási rend szerint és az abban meghatárott büntatéseket lehet kiszabni

SZABÁLYSÉRTÉSI FELELėSSÉG A szabálysértési felelĘsséget nemzeti szinten zaz 1999. évi LXIX. Törvény és a z218/1999. (XII. 29.) Korm. rendelet állapítja meg. A szabálysértés fogalma Az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, és amelynek elkövetĘit a szabálysértési törvényben meghatározott joghátrány fenyeget A szabálysértési cselekmény megállapításának kizárása Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bĦncselekményt valósít meg Szabálysértési felelĘsség kizárása ¾Gyermekkór ¾Kóros elmeállapot ¾Kényszer ¾Fenyegetés ¾Ténybeli tévedés ¾Jogos védelem ¾Végszükség ¾Magánindítvány hiánya Szabálysértési felelĘsség megszĦntetése ¾Halál ¾Elévülés ¾FelelĘsségre vonás mellĘzése ¾kegyelem Elévülés ¾Szubjektív: 6 hónap ¾Objektív: 2 év Szabálysértési eljárás lefolytatására jogosult szervezetek ¾Általános szabálysértési hatóság: jegyzĘ ¾Különös szabálysértési hatóság: zRendĘrség, zVám-és PénzügyĘrség

15 ¾Szabálysértés miatt eljáró más szervek: felügyeletek (pl) ÁNTSZ, Fogyasztóvédelem,

Munkavédelmi felügy., Munkaügyi felügy. stb.)

Szabálysértési eljárások ¾Helyszíni bírság ¾Helyszíni eljárás ¾Szabálysértési tárgyalás Helyszíni bírság ¾Tettenérés esetén ¾500-ft-10.000 Ft-ig ¾Ha az elkövetĘ tudomásul veszi jogorvoslat nincs Helyszíni eljárás ¾A szabálysértési eljárást a helyszínen kell lefolytatni és a helyszínen kell a bírságot kiszabni Szabálysértési tárgyalás ¾A szabálysértési hatóság hivatali helyiségében történik ¾Megjelenés a hatág idézése alapján Jogorvoslat ¾Kifogás (hi. 8 nap) ¾Egyes bíró jár el Végrehajtás ¾Közvetlen letiltás ¾Behajtás ¾KözérdekĦ munkára átváltoztatás (5000 Ft/nap) ¾Elzárás (1-3000 Ft/nap) Szabálysértési tényállások a munkavédelemben ¾Munkavédelmi szabálysértés ¾TermelĘ, biztonsági berendezések szabályainak megszegésében megnyilvánuló szabálysértés ¾TermelĘ, biztonsági berendezések szabályainak megszegésében megnyilvánuló szabálysértés Munkavédelmi szabálysértést követ el aki ¾A munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenĘrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy ¾feladatkörében a szabályok végrehajtásának mellĘzését eltĦri avagy ¾munkáltatóként a munkabalesettel és foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos znyilvántartási, kivizsgálási, jegyzĘkönyv készítési és zbejelentési kötelezettségét kellĘ idĘben nem teljesíti vagy ¾valótlan adatot közöl avagy ¾a baleset (betegség) valódi okát eltitkolja, a valódi ok feltárását megakadályozza TermelĘ, biztonsági berendezések szabályainak megszegését követi el, aki ¾TermelĘ vagy biztonsági berendezést üzemben tart annak ellenére, hogy

az elĘírt vizsgálatot nem végezték el za vizsgálatot elvégezték, de annak eredménye kedvezĘtlen volt z az engedély érvényessége lejárt z

16

Munkavédelemhez kapcsolódó szabálysértési cselekmények ¾visszaélés ipari robbanóanyaggal és pirotechnikai termékekkel ¾villamos biztonsági szabályok megszegése ¾kazánok és nyomástartó edények biztonsági szabályainak megszegése ¾alkalmassági orvosi vizsgálatok elmulasztása ¾építés biztonsági szabályainak megszegése ¾a munkavédelmi képviselĘ munkajogi védelmére vonatkozó szabályok megszegése ¾a munkavédelmi képviselĘ jogainak gyakorlásában történĘ szándékos akadályozás BÜNTETėJOGI FELELėSSÉG

¾Akkor áll fenn, ha az elkövetĘ a munkavédelmi elĘírások megszegésével bĦncselekményt

valósít meg A bĦncselekmény alakzatai ¾BĦntett: szándékos cselekmény, amelyre a törvény 2 évet meghaladó szabadságvesztés kiszabását rendeli ¾Vétség: zszándékos, 2 évet meg nem haladó szabadságvesztéssel fenyegetett zgondatlanul elkövetett bĦncselekmény BüntethetĘséget kizáró okok ¾gyermekkor ¾kóros elmeállapot ¾kényszer és fenyegetés ¾tévedés ¾a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka ¾jogos védelem ¾végszükség ¾magánindítvány hiánya ¾törvényben meghatározott egyéb ok. BüntethetĘséget megszüntetĘ okok ¾az elkövetĘ halála ¾elévülés ¾kegyelem ¾a cselekmény társadalomra veszélyességének megszĦnése vagy csekéllyé válása ¾törvényben meghatározott egyéb ok

Munkavédelemmel kapcsolatos bĦncselekmény Foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból zközvetlen veszélynek teszi ki vagy ztesti sértést okoz vétséget követ el és 1 évig terjedĘ szabadságvesztéssel, közmunkával vagy pénzbüntetéssel büntetendĘ. MinĘsítĘ körülmények

17

¾Maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, tömegszerencsétlenség okozása 3 évig

terjedĘ ¾Halál okozása 1-5 évig terjedĘ ¾KettĘtĘl több ember halálának okozása 2-8 évig terjedĘ szabadságvesztéssel büntetendĘ Szándékos elkövetés ¾A cselekmény bĦntett ¾Ha az elkövetĘ a közvetlen veszélyt szándékosan idézte elĘ zAlapesetben 3 évig terjedĘ zMaradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, tömegszerencsétlenség okozása 2-8 évig terjedĘ zKettĘtĘl több ember halálának okozása 2-8 évig terjedĘ szabadságvesztéssel büntetendĘ ANYAGI FELELėSSÉG ¾Polgári jogi kártérítési felelĘsség szerzĘdésen kívül okozott károkért ¾Munkajogi kártérítési felelĘsség ¾Mindkét felelĘsségi kör objektív , tehát ¾A felelĘsség független a magatartás vétkességétĘl (szándékosság, gondatlanság) ¾A felelĘsséget a károkozás alapítja meg, de a károkozásért felelĘs kimentheti magát a felelĘsség alól, a törvényben meghatározott körülmények fennállásának bizonyításával Polgári jogi kártérítési felelĘsség szerzĘdésen kívül okozott károkért ¾A polgári jogi felelĘsségnek nem feltétele, hogy a károkozó és károsult között a törvény által szabályozott valamely jogviszony, például munkaviszony fennálljon. A felelĘsséget a törvény a károkozás jellege szerint szabályozza Általános szabályok ¾Elvárhatósági szint általános ¾A károsult kármegelĘzési és kár csökkentési kötelezettsége ¾Megtiltja , hogy az életben, testi épségben és egészségben okozott kárért való felelĘsséget szerzĘdésben elĘre kizárják A Ptk-ban szabályozott felelĘsségi körök ¾A veszélyes üzem mĦködésébĘl eredĘ kártérítési felelĘsség ¾FelelĘsség az alkalmazott károkozásáért ¾A magánmunkáltató kártérítési felelĘssége ¾FelelĘsség a megbízott által okozott kárért ¾FelelĘsség az épületbĘl lehulló tárgy által okozott kárért Munkajogi kártérítési felelĘsség A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel A munkáltató mentesülése a felelĘsség alól ha bizonyítja, hogy a kárt zmĦködési körén kívül esĘ elháríthatatlan ok vagy zkizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta ¾Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elĘ. ¾A kárviselés arányát az dönti el, hogy a munkavállaló vétkes közrehatása milyen mérvĦ volt.

18 ¾A

munkavállaló vétkessége súlyának és ehhez képest a kárviselés arányának meghatározásánál jelentĘsége van annak, hogy a munkáltató a kár bekövetkezésében maga is vétkes magatartással hatott közre A munkáltató felelĘssége ¾A munkáltató a munkavállalója balesetével és megbetegedésével kapcsolatban elĘállott kárért (egészségkárosodásért) akkor felel, ha az a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben keletkezett. ¾Annak bizonyítása, hogy az egészségkárosodás a munkaviszonnyal összefüggésben következett be, a munkavállalót terheli A kártérítés jogcímei ¾Elmaradt jövedelem ¾Dologi kár ¾Költségek ¾Járadék zHozzátartozó tartására kötelezett a sérült zÁltalános kártérítést szolgál ¾Nem vagyoni kár A munkáltató kötelezettsége a kártérítési eljárásban ¾Kárigényfelhívás kiküldése (hi.: 15nap) ¾Kárigény elbírálása, írásbeli indokolt válasz (hi.: 15nap) ¾A sérült értesítése a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló bérfejlesztésrĘl A kárigény elévülése ¾A munkajogi elévülési idĘ: 3 év, melyet az elévülési idĘ kezdetétĘl kell számítani, de járadék csak 6 hónapra visszamenĘleg igényelhetĘ ¾Önálló elévülési idĘ kezdete zÁtlagkereset és táppénz: a táppénz elsĘ fizetésének napja zAz átlagkereset és a sérelem folytán csökkent kereset: az elsĘ jövedelem kiesés napja zAz átlagkereset és a rokkantsági nyugdíj különbözete: a rokkantsági nyugállományba helyezés napja

19 KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A MUNKAVÉDELEM TERÜLETÉN A közigazgatási eljárás és szolgáltatás jogszabályi alapja ¾2004. évi CXL törvény (Ket) ¾Jogszabályi elĘzmény: 1957. évi IV. tv. és az azt átfogóan módosító 1981. évi I. tv. ¾Subszidiárius (kisegítĘ) törvény: A subszidiaritás jelenléte az Mvt-ben A munkavédelmi hatósági eljárás eltérése a Ket. rendelkezéseitĘl. ¾munkavédelmi hatósági eljárásban - a szakértĘi engedélyezés kivételével - az ügyfél nem jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal ¾A munkavédelmi hatósági eljárások során az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. ¾Felügyeleti eljárás keretében a hatósági eljárás során hozott döntés nem változtatható meg és nem semmisíthetĘ meg, ha a kötelezettséget megállapító döntés jogerĘre emelkedésétĘl vagy ha a teljesítési határidĘ ezt meghaladja, akkor a teljesítési határidĘ utolsó napjától számított egy év eltelt ¾A munkavédelmi hatósági eljárás határideje az eljárás megindításától számított negyvenöt munkanap az alábbi eljárásokban z- a munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel és fokozott expozíciós esetek z- a balesetet munkabalesetnek minĘsítése z- a munkáltató és a munkahelyen munkát végzĘ személy közötti munkavégzésre irányuló jogviszony szervezett munkavégzésnek történĘ minĘsítése Közigazgatási hatósági ügy Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintĘ jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenĘrzést végez Joghatóság, hatáskör, illetékesség ¾Joghatóság: ügyek elosztása a különbözĘ államok hatóságai között. ¾Hatáskör: ügyek elosztása a különbözĘ hatóságok között. ¾Illetékesség: ügyek elosztása az azonos hatáskörĦ hatóságok között.

.

Joghatóság (nemzetközi hatáskör) ¾Magyar állampolgár, Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezĘ szervezet ügyfél hatósági ügyében - ha törvény eltérĘen nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén a magyar hatóság jár el ¾Ha az ügyfél nem magyar állampolgár, illetve külföldön nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezĘ szervezet, akkor hatósági ügyében - ha jogszabály eltérĘen nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén magyar hatóság jár el Hatáskör Valamely szervezet vagy személy feladatának és a feladathoz kapcsolódó jogosítványainak meghatározása A hatáskör megállapítása ¾A hatóság hatáskörét jogszabály állapítja meg

20

¾A hatóság hatáskörét vagy annak gyakorlását - tv-ben meghatározott kivétellel - más hatóságra

nem ruházhatja át ¾A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy - tv-ben meghatározott kivétellel - nem vonható el Illetékesség A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni Illetékességi terület Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörĦ hatóságok közül az eljárásra az a hatóság illetékes, amelynek területén zaz ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye (szálláshelye), székhelye, telephelye, fióktelepe) van zaz engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják zaz ügy tárgyát képezĘ ingatlan fekszik za jogellenes magatartást elkövették ¾Törvény vagy kormányrendelet alapján az ügyfél hatósági ügyében külföldön a külpolitikáért felelĘs miniszter vagy a konzuli tisztviselĘ jár el A joghatóság, a hatáskör és az illetékesség vizsgálata ¾A hatóság a joghatóságát, hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni ¾Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejĦ értesítése mellett – haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezĘ hatósághoz ¾A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna Ügyfél Az a természetes vagy jogi személy avagy jogi személyiséggel nem rendelkezĘ szervezet zakinek (amelynek ) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti z akit (amelyet) hatósági ellenĘrzés alá vontak z akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. ¾Az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként) részt nem vevĘ hatóságot is, amelynek feladatkörét az ügy érinti ¾Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvetĘ jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul Tanú és hatósági tanú ¾Tanúként az hallgatható meg, aki valamely tényrĘl tudomással bír ¾A tanúként megidézett személy köteles a hatóság elĘtt, az idézésben megjelölt idĘpontban megjelenni és tanúvallomást tenni Tanúként nem hallgatható meg ¾AkitĘl nem várható bizonyítékként értékelhetĘ vallomás ¾Védett adatnak, hivatásbeli titoknak minĘsülĘ tényrĘl az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtĘl vagy személytĘl A tanúvallomást a tanú megtagadhatja ¾ha az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, vagy

21 ¾tanúvallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bĦncselekmény elkövetésével vádolná ¾diplomáciai mentességben részesülĘ személy (külön jogszabályban meghatározott esetek

kivételével) Hatósági tanú ¾A hatóság a szemlénél, hatósági ellenĘrzésnél hatósági tanút vehet igénybe, amelyekrĘl jegyzĘkönyvet kell készíteni. ¾A hatósági tanú az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket a jegyzĘkönyv aláírásával igazolja Nem lehet hatósági tanú ¾az ügyfél hozzátartozója, ¾az eljáró hatósággal közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy ¾cselekvĘ képességgel nem rendelkezĘ személy Szemle A tényállás tisztázása érdekében za szemle tárgy birtokosa a szemletárgyat - a hatóság ilyen irányú kötelezése alapján – felmutatja zhelyszíni szemle (az eljárással összefüggĘ helyszín, illetĘleg az ott lévĘ tárgy megtekintése a hatóság részérĘl) SzakértĘ ¾Az ügyben jelentĘs tény, körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges és a hatóságnál nincs ilyen személy ¾A szakértĘ igénybevételét jogszabály írja elĘ. SzakértĘként nem járhat el ¾Az akivel szemben az ügyintézĘre vonatkozó kizárási ok fennáll ¾Az aki tanúként nem hallgatható meg ¾Az aki a tanúvallomást megtagadhatja. Méltányossági eljárás Méltányosági eljárás keretében az ügyfél kérheti a jogerĘs határozat módosítását vagy visszavonását ha annak végrehajtása számára – a határozat meghozatala után bekövetkezett okból z méltánytalanul súlyos hátrányt okoz és z a végrehajtásban méltányosság nem gyakorolható A méltányossági eljárás feltétele ¾jogszabály nem zárja ki ¾az ügyben nincs ellenérdekĦ ügyfél vagy az ellenérdekĦ ügyfél hozzájárul ¾a módosítás vagy visszavonás nem sért közérdeket ¾a határozat jogerĘre emelkedése óta egy év, vagy ha a jogerĘs határozatban megállapított teljesítési határidĘ egy évnél hosszabb, a teljesítési határidĘ még nem telt el. Fizetési kedvezmény ¾Fizetési halasztás, ¾Részletekben történĘ teljesítés A fizetési kedvezmény feltételei

22 ¾A teljesítés elmaradása a kötelezettnek nem róható fel ¾A fizetési kedvezményt jogszabály nem tiltja ¾ A végrehajtást foganatosító szerv által meghatározott feltételek ¾ A fizetési kedvezmény - ha törvény másként nem rendelkezik - az engedélyezéstĘl számított

legfeljebb egy évig tarthat

ElsĘfokú eljárás megindítása hivatalból ¾Jogszabály elĘírja ¾A hatóságot a felügyeleti szerve utasítja ¾A hatóságot a bíróság kötelezi ¾A hatóság életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetĘ helyzetrĘl szerez tudomást ElsĘfokú eljárás megindítása kérelemre ¾ Az ügyfél kérelme, ¾ Az ügyfél bejelentése ¾ Az ügyfél nyilatkozata ¾ Más hatóság kezdeményezése ¾ Panasz alapján Hatósági ellenĘrzés Az illetékes hatóság folytatja le A hatóság jogosult ellenĘrizni ¾A jogszabályban foglalt rendelkezések betartását ¾A jogerĘs határozatban foglaltak teljesítését ¾A fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban foglaltak teljesítését Hatóság intézkedés ¾Az ügyfél megsértette za jogszabályban vagy za hatósági határozatban foglaltakat A hatóság hatáskörének hiánya A hatóság, ha megállapítja hatáskörének hiányát zmegkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkezĘ hatóságot, vagy zaz ügyben hatáskörrel rendelkezĘ szervnél eljárást (fegyelmi, szabálysértési, büntetĘ) kezdeményez Ügyintézési határidĘ ¾30 nap ¾Az ügyintézési határidĘt az eljáró hatóság vezetĘje z indokolt esetben zlegfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja Az Mvt rendelkezése szerint ¾45 munkanap za munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel és fokozott expozíciós esetekkel z a baleset munkabalesetté minĘsítésével

23 a munkáltató és a munkahelyen munkát végzĘ személy közötti munkavégzésre irányuló jogviszony szervezett munkavégzésnek történĘ minĘsítésével kapcsolatos eljárásokban z

A hatóság döntését ¾Határozat vagy ¾Végzés Határozat A hatóság döntése az ügy érdemi részében Végzés A hatóság döntése eljárási kérdésekben Jogorvoslat ¾A hatósági határozat ellen önálló jogorvoslatnak van helye ¾A hatósági végzés ellen csak akkor van hely önálló jogorvoslatnak, ha azt törvény lehetĘvé teszi. Egyéb esetben a végzés az érdemi határozattal együtt támadható meg ¾A jogorvoslati eljárásra az ügyfél kérelme alapján vagy hivatalból, a felügyeleti eljárás keretében kerülhet sor Jogorvoslati eljárás az ügyfél kérelmére ¾A fellebbezési eljárás ¾A bírósági felülvizsgálat ¾Az újrafelvételi eljárás ¾A méltányossági eljárás ¾A részletfizetés Jogorvoslati eljárás hivatalból ¾A döntést hozó hatóság saját hatáskörében, ¾A felügyeleti eljárás keretében ¾Az Alkotmánybíróság határozata, vagy ügyészi óvás alapján Bírósági felülvizsgálat ¾Az ügyfél a hatóság jogerĘs határozatának felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól a határozat közlésétĘl számított harminc napon belül ¾A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha zaz ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette vagy z a fellebbezést a Ket. kizárja. A keresetlevél benyújtásának a hatósági döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya Végrehajtás ¾A hatósági határozat végrehajtása kikényszeríthetĘ ¾Az állami kényszer elsĘsorban a kötelezett vagyoni jogait – kivételesen a szabadságát is – korlátozhatja A határozat végrehajtható, ha ¾Pénzfizetésre, tevékenységre vagy attól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget állapít meg ¾JogerĘre emelkedett és a teljesítésre megállapított határidĘ vagy határnap eredménytelenül telt el. ¾A kötelezettséget megállapító döntés fellebbezési jogra tekintet nélküli végrehajtását rendelték el

1. Az állam funkciói

2. A magyar közigazgatás szervezeti felépítésének elvei

3. A társadalmi norma

4. Az állami szervek rendszere

5. A jog és az erkölcs

6. A jogforrások és hierarchiájuk

7. A munkavédelmi kötelezettség megsértésének szankciói

8. Jogharmonizáció a munkavédelem területén

9. A munkavédelemre vonatkozó szabályok

10. A munkavédelmi törvény alapelvei

11. A munkavédelmi érdekképviselet és érdekegyeztetés

12. A jogalkalmazás

13. A jogviszony elemei

14. A munkavédelmi törvény hatálya

15. Az állam munkavédelmi feladatai

16. A munkavállaló munkavédelmi kötelességei és jogai

17. A jog érvényesülése, jogkövetés és jogsértés

18. A jogértelmezés

19. Jogszabály, jogi norma

20. A munkáltató kötelességei az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításában

21. A jog fogalma