Értékpapírok
● Értékpapír fogalma Jogi: meghatározott kellékekkel rendelkező okirat, a benne tanúsított jog kizárólagos eszköze, a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet. Közgazdasági értelmezése: vagyoni jogot megtestesítő, forgalomképes okirat, számlán megjelenő összeg vagy elektronikus jel. ● Értékpapír csoportosítása (Tk. ábra) 1. értékpapírban foglalt jog szerint 2. átruházás lehetősége szerint 3. hozama szerint 4. lejárat szerint 5. forgalomképesség szerint 6. kibocsátó szerint
2. ÉRTÉKPAPÍR FAJTÁI A BENNE FOGLALT JOG SZERINT Pénzkövetelést megtestesítő értékpapír
Részesedési Jogot megt. értékpapír
Dologra vonatkozó tulajdonjogot megt. ép.
Váltó
Részvény
Csekk
Részjegy
Kötvény
Zártvégű Befektetési jegy
Nyíltvégű Befektetési jegy
Kincstárjegy
Kárpótlási jegy
Jelzáloglevél
Letéti jegy
Közraktári jegy
Tagsági viszonyt megtestesítő értékpapír
Részvény
Részjegy
1. Az értékpapírok fajtái az értékpapírban foglalt jog szerint 1.1. Pénzkövetelést megtestesítő értékpapír: Váltó fogalma Forgatható értékpapír, amelyben a váltó kiállítója (saját váltó) vagy az elfogadója (idegen váltó) kötelezettséget vállal arra, hogy az váltón meghatározott összeget meghatározott helyen és időben saját maga vagy egy harmadik fél meg fog fizetni.
Formái: – Saját: a kiállító feltétlen ígéretet tesz, hogy „fizetek a váltó alapján…” – idegen váltó: a kibocsátó felszólítja a címzettet „fizessen e váltó alapján” – kereskedelmi, finánc váltó
Váltó törvényes kellékei: – a váltó elnevezés az okirat szövegében – meghat. pénzösszegre szóló feltétlen fizetési meghagyás – a fizetésre kötelezett, a címzett neve – az esedékesség megjelölése – a fizetés helyének megjelölése – a kedvezményezett neve – kiállítás ill. kibocsátás helyének és idejének megjelölése – a kiállító aláírása (saját váltónál) – a kibocsátó aláírása (idegen váltónál)
• Váltóval kapcsolatos fogalmak – Címzett: akit a váltó kibocsátója fizetésre szólít fel – Elfogadó: idegen váltó címzettje, aki a váltóból eredő kötelezettséget magára vállalja – Kedvezményezett: akinek a váltó alapján fizetni fognak – Forgató: aki a váltót átruházza – Forgatmányos: akire a váltót átruházzák – Forgatmány: a nyilatkozat, ami alapján a váltót átruházzák
Váltó árfolyama: a váltó jövőbeni pénzáramainak jelenértéke PV = Váltó névértéke – Leszámítolási kamat Váltó névértéke x kamatnapok x leszámít. kamatláb PV váltó = Váltó névértéke - 360 x 100 PV váltó= leszámítolt váltó összege
Leszámítolási kamat : K Leszámítolási =
Váltó névértéke x kamatnapok x leszámít. kamatláb 360 x 100
• Kötvény fogalma: A kötvény olyan forgalomképes okirat, amelynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy • a kötvényen szereplő összeget (névértéket), • annak előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, • valamint a vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának a megjelölt időben és módon megfizeti.
Jellemzői • A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. • Pénztőke gyűjtése, megszerzése céljából bocsátják ki, • A kötvény ellenértékét megfizetni csak készpénzzel, illetve átutalással lehet.
• Az azonos névértékű kötvényhez ugyanabban a kibocsátásban azonos hitelezői jogok fűződnek. • A kötvény tulajdonosa a kibocsátónál nem szerez tulajdoni hányadot, nem illetik meg tagsági jogosultságok, nem vehetnek részt irányításban, az üzleti döntésekben és az ellenőrzésben. • Kötvénykibocsátáson azt az eljárást értjük, melynek a kibocsátó saját kibocsátású kötvényeit első alkalommal kínálja eladásra. • A kibocsátó az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség tejesítését a maga nevében vállalja.
• Kötvényt kibocsáthat: - az állam (beleértve a külföldi államot is) - a Magyar Nemzeti Bank - az önkormányzat - jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet - nemzetközi szervezet (és minden olyan külföldi szervezet, amely saját joga alapján kötvény kibocsátására jogosult) - jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe.
A kötvény kellékei A kötvénynek szigorú alaki kellékei vannak, amelyek alapján tartalmaznia kell: • a kibocsátáshoz szükséges felhatalmazást, • a kötvény elnevezését és kibocsátásának célját, • a kötvény névértékét, értékpapírkódját és – dematerializált kötvény kivételével – sorszámát • a kibocsátó megnevezését, • az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást • - a kötvény futamidejét, kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokat és feltételeket, • a kötvény összegének visszafizetését és a kamat megfizetését biztosító kötelezettségvállalásokat • a kötvény kiállításának helyét és napját • a kibocsátó aláírását.
• Dematerizált kötvénynél: • az aláírásokat a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni. • az aláírások helyett az okiratot aláírók nevét tartalmazza. • kötvénytulajdonos azonosító adatait az értékpapírszámla tartalmazza. • nyomdai úton előállított kötvénynek ezenkívül tartalmaznia kell az első tulajdonos azonosító adatait is.
• A kötvény forgalomba hozatala, átruházása – A kötvény nyilvánosan és zártkörűen egyaránt forgalomba hozható. – Nyilvános kibocsátás esetén a vevői kört a kibocsátó nem korlátozza, a kötvényt bárki megvásárolhatja. – Zártkörű forgalomba hozatal esetén előre meghatározott körbe tartozó szervezetek- pl. bankok, biztosítók, nyugdíjalapok stb. – vásárolják meg az általuk tett vételi szándéknyilatkozat alapján. – A kötvény tulajdonjogát jegyzéssel lehet megszerezni. – A jegyzés csak írásban érvényes. – A kötvény névértékét a kibocsátó legkésőbb a kötvény lejáratakor köteles visszafizetni. (kivétel az örökjáradék)
– –
A kötvényhez kapcsolódó követelés nem évül el. A kötvény átruházható, és ezzel a kötvényvényből eredő valamennyi jog átszáll az új tulajdonosra. A kötvény átruházására csak az értékpapír birtokában kerülhet sor. • •
–
–
Bemutatóra szóló kötvény: az átruházó az ellenérték megfizetése ellenében a kötvényt a vevőnek átadja. Névre szóló: a kötvényre vagy az ahhoz csatolt lapra, toldatra az átruházó által aláírt nyilatkozattal.
A dematerizált kötvény átruházása számlán való átvezetéssel történik. Az új tulajdonos akkor rendelkezhet a kötvénnyel, ha a számláján a kötvénytulajdonlás feljegyzése megtörtént. A kötvény gazdasági társaságba apportálható, tehát a nem pénzbeni hozzájárulás tárgya lehet.
• Csoportosítás Megjelenési forma szerint: • materializált: nyomtatott formában jelenik meg, szigorú alaki kellékeket tartalmaz. • dematerizált: – nyilvántartási tételként, rendszerint számítógépes jelsorozatként jelenik meg. – Vételkor megterhelik a vevő pénzben vezetett számláját, ugyanakkor elismerik a részére vezetett értékpapírszámlát. – A tulajdonos személyét és az abban bekövetkező változást számítógépes adatként tárolják. – Napjainkban egyre inkább a dematerizált forma az elterjedtebb.
Hozam szerinti csoportosítás: • fix kamatozású: a kamatot a kibocsátáskor rögzítik, a futamidő alatt nem változik • változó kamatozású: a (nemzetközi) piaci kamatlábnak megfelelő kamatot fizet. – LIBOR, London Interbank Offered Rate – BUBOR, Budapesti Bankközi Forint Hitel Kamatláb • örökjáradék kötvény: névértéken vásárolják meg, a kibocsátó nem fizeti vissza a névértéket, hanem meghatározatlan ideig, azonos időközönként, azonos vagy azonos mértékben növekvő járadékot fizet a kötvény tulajdonosának. • elemi (diszkont) kötvény: a kibocsátó névérték alatt hozza forgalomba, a lejáratkor névértéken vásárolja vissza.
Kockázat szerint főbb formák: • visszahívható: a kibocsátónak biztosít jogot ahhoz, hogy az általa kibocsátott kötvényt, egy meghatározott visszahívási árfolyamon a lejárat előtt visszavásárolhatja, amennyiben a kamatlábak számára kedvezőtlenül alakulnak. • Visszaváltható: a kötvény tulajdonosának biztosít jogot ahhoz, hogy a lejárat előtt beváltsa a kötvényét, ha a pénz pénzpiaci kamatláb magasabb, mint a kötvény névleges kamatlába. • Meghosszabbítható: a kötvény tulajdonosának biztosít opciót,amely lehetővé, hogy a futamidő végén ne váltsa vissza, hanem – a számára kedvező névleges kamatláb miatt – meghosszabbítsa.
• előre sorolt: garanciát biztosít a kötvény tulajdonosának, ha a kibocsátó nem tudja az esedékes kötelezettséget teljesíteni, akkor a fizetőképessége határán belül első sorban az előre sorolt kötvény jogosultjának fizet. • Hátrasorolt: kedvezőtlen likviditási helyzet esetén a kibocsátó további kölcsönt csak a meglévő adósság elsőbbségének garantálása mellett vehet fel. A hátrasorolt kötvény kockázatosabb, csak az előre sorolt kötvényeken alapuló követelések teljesítése után fizetnek a hátrasorolt kötvények tulajdonosának.
• Átváltható: a kötvény tulajdonosának jogot biztosít ahhoz, hogy a futamidő végén a részvényre váltsa át a kötvényét, ezzel lemond a követeléséről és részvényessé válik a társaságban. A kötvény részvényre történő átváltásával a részvénytársaság kötelezettsége (tartozások kötvénykibocsátásból) csökken, és egyidejűleg nő a saját tőkéje. • Zálogjoggal fedezett: ha a kibocsátó nem tud fizetni, a biztosítékként szolgáló zálogtárgy más követelést megelőző sorrendben a hitelezők követelésüket ebből fedezik. • Fedezetlen: biztosíték nélküli, vagy biztosítékkal bocsátották ki, de a biztosíték időközben elvesztette az értékét, vagy a kötvény forgalomképtelenné vált. • Bóvli kötvény: Azok a kötvények, amelyek nem érik el a nemzetközi hitelminősítő intézetek besorolása alapján a közepes minősítést.
• Kötvények árfolyama • Kamatszelvényes kötvény árfolyama: Több kamatszelvényből és egy vagy több törlesztő szelvényből áll, azaz a lejárati idő alatt többször teljesítenek kifizetést • K(PV) =
Ahol: K(PV) = a kötvény árfolyama rt = a t időpontban érvényes kamatláb Ct = az értékpapír által képviselt fizetéssorozat t-dik eleme t = futamidő
• Kamatszelvény nélküli kötvény árfolyama: Csak egyetlen jövőbeli időpontban történik kifizetés • K (PV) = Ahol: K(PV) = a kötvény árfolyama r = kamatláb (alternatív befektetési lehetőség hozam n = lejárati idő, futamidő
• Elaszticitás vagy a kötvényárfolyam kamatrugalmassága (E): Megmutatja, hogy a piaci kamatláb 1%os változása milyen irányú és mértékű árfolyamváltozást eredményez.
• E=
•
Ha
•
Ahol: A1 = tárgyidőszaki árfolyam A0 = a kötvény névértéke r1 = tárgyidőszaki piaci kamatláb r0 = fix (névleges) kamat E<1 rugalmatlan az árfolyam E=1 egységnyi rugalmasságú az árfolyam E>1 rugalmas az árfolyam
• Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója arra utasítja a címzettet, hogy a csekk tulajdonosának a csekken feltüntetett összeget fizesse meg. Csekk érintettjei – Kiállító vagy kibocsátó – A csekk kifizetője – A csekk birtokosa, a kedvezményezett – Csekk-kezes: nemfizetés esetén a fizetést kezességgel lehet biztosítani. Kezességvállalás esetén meg kell jelölni annak a nevét, akinek fizetéséért a kezes kötelezettséget vállal.
•
Csekk lépései: – – – – –
Csekkszerződés kötése a hitelintézettel A hitelintézet csekkfüzetet bocsát ügyfele rendelkezésére A kibocsátó (vevő, adós) kiállítja a tartozás összegével a csekket A kedvezményezett (eladó, hitelező) a csekket fizetésre bemutatja a címzett hitelintézetnél. A címzett hitelintézet a csekk ellenében a fizetést teljesíti.
A címzett hitelintézet csekkre akkor fizet, ha – – – –
a csekket fizetés végett bemutatták, az tartalmazza valamennyi törvényes kelléket, az aláírások valósak, a fizetéshez a fedezet rendelkezésre áll.
A csekken kamat nem szerepelhet.
• Befektetési jegy – Befektetési alapkezelő társaság által sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. – A kibocsátó kötelezettséget vállal arra, hogy a tőkét befektetési alap kialakítására, abban való elhelyezésre fordítja.
•
Fajtái: Nyíltvégű: – Nyílt végű befektetési alap bocsátja ki, vállalja, hogy lejáratkor nettó eszközértéken vásárolja vissza. – Lejárat előtt visszaváltható – A visszaváltott befektetési jegyek újból forgalomba hozhatók. – Követelést megtestesítő értékpapír
•
Zártvégű: – lejárati idő, illetve zártkörű befektetési alap felszámolása előtt visszaváltani nem lehet. – Csak másodlagos forgalomban lehet értékesíteni – Részesedési jogot testesít meg.
• Állampapír • az állam (kincstár, állami költségvetés) az állam adósságának fedezetére bocsátja ki, az adósság tényét megtestesítő értékpapír • Magyar vagy külföldi állam, az MNB által kibocsátott, a kibocsátó adósságát megtestesítő értékpapír • az állam arra vállal kötelezettséget, hogy az állampapírt megvásárló félnek adósságot törleszt, kamatot és járadékot fizet az értékpapírban rögzített formában • Formái: – Államkötvény – Kincstárjegy – Kincstári takarékjegy
Államkötvény: • hosszú lejáratú (3,5,10,15 év) kamatozó értékpapír • fix kamatozású államkötvény: kibocsátáskor meghirdetett és rögzített az egyes kamatperiódus, kamat nagysága • változó kamatozású: kamat megállapodás módja és ideje rögzített, a kifizetendő kamat mértéke csak az adott kamatfizetési periódusra ismert (6 hónapos diszkont kincstárjegyek aukciós átlaghozamához kötött) • kamatfizetés: éves, féléves gyakorisággal • Kibocsátás: – Zártkörű: Az értékesítés célja meghatározta a befektetők körét (bank-, hitel- és adósság-konszolidációs államkötvények) – Nyilvános • 1996 óta értékesítésük aukción történik: elsődleges forgalmazók aukción, a befektetők az elsődleges forgalmazóknak adott megbízások révén juthatnak hozzá.
• 1999 óta dematerizáltak • deviza belföldi természetes és jogi személy, jogi sz. nélküli szervezetek vásárolhatják, szabadon átruházhatják, • deviza külföldiek a hatályos jogszabályok alapján vásárolhatják és értékesíthetik
Diszkont kincstárjegy • egy évnél hosszabb futamidejű • nem kamatot fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba • lejáratkor a névértéket fizetik vissza • diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség • 1,3,6,12 hónapos futamidővel kerültek elsődleges piaci érétkesítésre • másodlagos forgalomban egy éven belül bármilyen futamidővel megvásárolható
• dematerizált formában kerül forgalomba (500 mFt.-os címletekben) • deviza belföldiek és –külföldiek megvásárolhatják • elsődleges forgalmazók (8 hitelintézet, 5 befektetési vállalkozás) aukciókon, a befektetők a nekik adott aukciós megbízások útján vásárolhatják meg • másodlagos forgalom során az adásvétel az elsődleges forgalmazóknál, ill. a Magyar Államkincstár fiókjaiban zajlik
Kamatozó kincstárjegy • • • • •
egy éves futamidejű alapcímlete 10 ezer forint deviza belföldiek vásárolhatják, szabadon átruházhatják elsődleges forgalmazóknál, MÁK fiókhálózataiban vásárolhatók másodlagos forgalom az elsődleges forgalmazók irodáiban, MÁK fiókhálózatában
Kincstári takarékjegy • 1-2 éves futamidővel kerül forgalomba • fix, lépcsős kamatozású értékpapír futamidő végén éri el az éves kamat mértékét • csak névre szóló • csak deviza belföldi magánszemélyek vásárolhatják meg, átruházás polgári jogi engedményezés útján • folyamatos értékesítéssel kerülnek forgalomba • Forgalmazza: Magyar Posta Zrt.
• Kárpótlási jegy: – az állam által, az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásának eszköze. – Nem klasszikus értelemben vett értékpapír, nem örök életű, csak átmeneti szereplő a piacon – 92-ben hozták forgalomba, főként tőzsdén kívül mozgott – Bemutatóra szóló, átruházható, tőzsdére bevezetett állammal szembeni követelést megtestesítő értékpapír – 1000 Ft-os névértéken hozták forgalomba
– Felhasználható: • vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására a privatizáció során • Termőföld szerzésére • Önkormányzati lakás vásárlására • Hitelfelvételnél saját erő hozzájárulásként névértéken • Életjáradékot biztosít
Letéti jegy • Hitelintézet bocsáthatja ki. • Hitelviszonyt megtestesítő, szabadon átruházható rövid lejáratú értékpapír. • A kibocsátó arra kötelezi magát, hogy a letéti jegyen megjelölt, és a részére befizetett pénzösszeg előre meghatározott kamatát, valamint a pénzösszeget a letéti jegy mindenkori tulajdonosának a megjelölt időben és módon megfizeti
1.2. Részesedést megtestesítő értékpapír • Részvénytársaság: – jogi személyiségű gazdasági társaság, meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul. – Min. 20 millió forinttal alapítható – Vagyoni hozzájárulás: pénzben, nem pénzben – Zártkörűen, nyilvánosan működő részvénytársaság
• Részvény: – lejárat nélküli értékpapír, befektetési eszköz – a részvényesek az alaptőke meghatározott hányadát kitevő vagyoni betétjét testesíti meg – a számviteli nyilvántartásban jegyzett tőkeként szerepel – vagyoni jogot testesít meg, tulajdonosa » osztalékra jogosult » likvidációs hányadra jogosult » tagsági jogot és kötelezettséget testesít meg
– előállítható nyomdai vagy dematerizált módon – a részvény átruházásával a jogok is átszállnak az új tulajdonosra, a vagyoni befektetés a kibocsátó vállalkozás vagyona marad – Névre szóló értékpapír • Kibocsátási érték: – kibocsátási árfolyamon hozzák forgalomba » névértéken » vagy névérték felett
• Felelősség: – részvényes felelőssége korlátolt, nem felel a saját vagyonával a társaság kötelezettségeiért – részvénytársaság vagyoni felelőssége korlátlan
• Fajtái: – Törzsrészvény: mindazon részvény, ami nem minősül elsőbbségi, dolgozói, vagy kamatozó részvénynek. – Elsőbbségi részvény: olyan névre szóló részvény, amely a részvényesnek törvényben és/vagy az alapító okiratban meghatározott előnyt biztosít.
• Osztalékelsőbbségi: a részvényesek között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába tartozó részvényeket megelőzően, ill. azokénál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra.
• Likvidációs: Az Rt. jogutód nélküli megszüntetése esetén felosztásra kerülő vagyonból az őt megillető részesedéshez minden más részvényest megelőzően jut hozzá.
• Szavazati: –Többszörös szavazati jog, max. a névérték tízszerese. –Vétójog: a közgyűlés határozatának érvényességéhez az ilyen joggal rendelkező részvényesek egyszerű többségének egyetértése elegendő.
- Dolgozói részvény: Korlátozottan forgalomképes értékpapír, – amelyet a társaság csak a nála foglalkoztatott munkavállalók számára bocsáthat ki, – ingyenesen, vagy kedvezményes áron ( tőketartalék terhére)
– Kamatozó részvény:
Tulajdonosát megilleti a részvény névértékére számított, a részvényen feltüntetett kamat
• Részjegy – Szövetkezet által kiállított, vagyoni és tagsági jogot megtestesítő okirat – Azonos összegűek, másra nem átruházható – Részesedésre jogosít
1.3. Dologra vonatkozó tulajdonjogot megtestítő értékpapír Közraktárjegy • közraktár által kibocsátott, rendeletre szóló értékpapír, • Az áru közraktári szerződés szerinti átvételét bizonyítja és a közraktár az áru kiszolgáltatására vállal kötelezettséget • átruházható, részei egymástól függetlenül forgathatók • A közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatását csak az igényelheti, aki az árujegy és a zálogjegy birtokában van • A közraktárban elhelyezett áru hitelfedezetként szolgál • Elsősorban a mezőgazdaságban (pl. gabona) alkalmazzák
Részei: • • •
• •
árujegy: forgatása az áru tulajdonjogának átruházását jelenti az áru tulajdonát átruházni csak az árujegyen feltüntetett értékkel lehet az árujegy forgatása adóköteles értékesítésnek minősül zálogjegy: forgatásával kölcsönt lehet felvenni a kölcsön nyújtójának a zálogjegyen feltüntetett összegben zálogjogot biztosít a közraktárban elhelyezett árura.
