ISD DUNAFERR. XLVII. évfolyam 3. szám (147.) Kézirat lezárva: szeptember

XLVII. évfolyam 3. szám (147.) Kézirat lezárva: 2007. szeptember

ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK A szerkesztõbizottság elnöke: Valerij Naumenko A szerkesztõbizottság tagjai: Bocz András László Ferenc Lukács Péter Menyhárt Ferenc Mészáros Géza Nyikes Csaba Orova István Szepessy Attila Dr. Zsámbók Dénes

Fõszerkesztõ: Dr. Szücs László

Felelõs szerkesztõk: Jakab Sándor Várkonyi Zsolt

TARTALOM Kaptay György, Krállics György Bemutatkozik a Bay-Nano kutatóintézet Van-e perspektívája a nanotechnológiának az acélok gyártásában? 111 Introducing of Research Institute Bay-Nano Has Nanotechnology a Perspective in Steelmaking? H.H. Visser, W.K. Tiekink, M. Koolwijk, R. A. L. Kooter, F. Mensonides, J.P.T.M. Brockhoff Szilárd zárványok a kalciummal kezelt alumíniummal csillapított acélban 117 Solid inclusions in calcium treated aluminium-killed steel Marczis Gáborné Az acélipari vállalatok struktúraváltozásai és következményei 127 Structure Change of Steel Companies and Its Consequences Csik Józsefné Integrációs projekt az ISD Dunaferr Zrt.-nél — humán projektek 134 Integration Projects at Dunaferr Co. Ltd. — Humane Projects

Olvasószerkesztõ: Dr. Szabó Zoltán

Alpek Sándor, Fáczán János, Molnár Tibor, Polányi Tamás A meleghengermûi tolókemencék kapacitásnövelõ beruházása 142

Technikai szerkesztõ: Kõvári László

Grafikai szerkesztõ: Késmárky Péter

Capacity Increasing Investment at Hot Rolling Mill Pusher-Type Furnaces Farkas Mihály Kísérleti kokszgyártás a Krasznoarmejszkaja szénnel 146 Experimental Coke Production with Krasnoarmeyskaya Coal

Rovatvezetõk: Hevesiné Kõvári Éva Szente Tünde Fülöp József Szabó Gyula

Gyimesi Zoltán Az informatika háttere, avagy mi folyik a kulisszák mögött? 150 The background of informatics, or what is going on behind the coulisses? Gere János Innopark, az innováció ipari parkja 153 Innopark — The Park of Industrial Innovations

ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK Az ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadja a Dunaferr Alkotói Alapítány Felelõs kiadó: Lukács Péter, az alapítvány elnöke Nyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó ISSN: 1216-9676 Nyomtatás: Innova-Print Kft. Felelõs vezetõ: Komornik Ferenc 2007 

Kaptay György, Krállics György*

Bemutatkozik a Bay-Nano kutatóintézet Van-e perspektívája a nanotechnológiának az acélok gyártásában? A Bay-Nano Nanotechnológiai Kutatóintézetet 2006 júliusában alapították a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal döntésével a magyar-orosz államközi szerzõdés keretén belül. A szerzõk bemutatják az intézet mai szervezeti felépítését, vezetõit és az eddig beszerzett eszközök egy részét. A nano egy mértékegység-elõtag, amely 10–9 nagyságrendet képvisel. A nanotechnológia olyan technológiát jelent, amely segítségével legalább egy dimenzióban nanométer méretû fázist tartalmazó anyagot hoznak létre. A cikk kitér a technológiai lehetõségekre, a fémtechnológiában alkalmazható hûtési és képlékenyalakítási lehetõségekre, amelyek új tulajdonságok megjelenését eredményezhetik, pl. az acéltermékeknél.

Bay-Nano Nanotechnology Research Institute was founded in July 2006 with the decision of National Office for Research and Technology within the frame of Hungarian-Russian treaty. The authors present the actual organizational structure and management of the Institute, as well as a part of the procured equipment. Nano is a measuring unit prefix that represents a magnitude of 10–9. Nanotechnology means such a technology with the help of which material containing nanometre phase in at least one dimensionality is produced. The article touches upon the technological possibilities, and the cooling and plastic deformation possibilities applicable in metal technology that could result apparition of new features, e.g. at steel products.

— a Nano-Medicina Osztály vezetõje dr. Szebeni János (a MTA doktora, az USA-ból költözött haza) — az osztály feladata gyógyszerek nanokapszulázása, illetve különbözõ nanogyógyszerek fejlesztése (célbetegségek: rák, AIDS stb.), — a Nano-Metrológiai Osztály vezetõje dr. Pungor András (kandidátus, az USA-ból költözött haza) — az osztály célja olyan metrológiai eszközpark beszerzése, mûködtetése és fejlesztése, melynek segítségével a laboratóriumi, vagy ipari minták nanométer felbontással is „láthatóvá” válnak.

1. Bevezetés — avagy mi az a Bay-Nano? A Bay-Nano Nanotechnológiai Kutatóintézet egy évvel ezelõtt, 2006 júliusában lett megalapítva az NKTH (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal) döntésével, a nanotechnológiáról szóló orosz-magyar államközi szerzõdés keretein belül. A 18 pályázó kutatócsapat közül egy nemzetközi zsûri 2006 tavaszán a mi csapatunkat hirdette ki gyõztesként, és mi kaptunk megbízást a kutatóintézet zöld mezõs megteremtésére. A kutatóintézet ma a következõ szervezeti felépítésben mûködik: — igazgató dr. Kaptay György (a MTA doktora, professzor, a Miskolci Egyetem Mûszaki Anyagtudományi Karának volt dékánja, jelenleg a Miskolci Egyetemen negyedállású professzor) — adminisztrációs vezetõ Zambóné Benkõ Mária (a Miskolci Egyetem Mûszaki Anyagtudományi Karának volt dékáni hivatalvezetõje, jelenleg a Miskolci Egyetemen negyedállású mérnöktanár), — a Nano-alakítás Osztály vezetõje dr. Krállics György (kandidátus, a BME docense) — az osztály célja intenzív képlékenyalakítással nanoszerkezetû fémek és fémötvözetek elõállítása (részletesebben lásd lent!), — a Nano-diszperziós Osztály vezetõje dr. Kiricsi Imre (a MTA doktora, a Szegedi Egyetem professzora) — az osztály célja vizes oldatból kiindulva nanoméretû fém, fémoxid stb. szemcsék elõállítása, — a Nano-Kompozit Osztály vezetõje dr. Kaptay György (lásd fent!) — az osztály célja olyan fémmátrixú kompozitok elõállítása, melyek nanoméretû erõsítõ fázist tartalmaznak,

A kutatóintézet 1,8 milliárd forintos állami támogatást kap az elsõ három évre. Ebbõl a pénzbõl a szükséges eszközparkot kell megteremteni, illetve az elsõ három év mûködési költségeit kell fedezni. 2009. július 1-jétõl közvetlen állami támogatásra már nem számíthatunk, és a többi Bay Közalapítványhoz tartozó intézethez(1) hasonlóan nekünk is nagyrészt a piacról kell majd megélnünk. A beszerzések közül a legnagyobb tételnek a nanometrológia eszközei számítanak. Már beszerzésre került egy orosz (NT-MDT) gyártású AFM (atomerõ-mikroszkóp), amely a felület „letapogatására” szolgál, és függõleges irányban 1 nm magasságkülönbség érzékelésére is 1)

A Bay Zoltán Alkalmazott kutatási Közalapítvány keretein belül (fõigazgató: dr. Hajtó János) Budapesten a Bay-ATI (Anyagtudományi — dr. Buza Gábor) és az IKTI (Ipari Kommunikációs Technológiai Innovációs — dr. Gordos Géza), Szegeden a Bay-Bio (Biotechnológiai — dr. Kálmán Miklós) és a Bay-Gen (Növénygenomikai és Humán Biotechnológiai — dr. Kondorosi Éva), míg Miskolcon a BayNano-n kívül a Bay-Logi (Logisztikai és Gyártástechnikai — dr. Tóth László) kutatóintézetek mûködnek.

*Kaptay György kohómérnök • Krállics György gépészmérnök, Bay-Nano Kutatóintézet

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2007/3.

111

alkalmas. Ezt a mûszert kiegészíti három, különbözõ hullámhosszúságú fényt kibocsátó lézer és egy érzékelõ-rendszer, ami Raman és lumineszcens spektrumok felvételére képes. Ezen spektrumok alapján a felületen lévõ atomok kötési erõsségére, azaz a felületi összetételre lehet következtetni. Szintén beszerzésre került két SEM, azaz pásztázó elektronmikroszkóp 21 (mindkettõ Hitachi gyártmány). A „nagyobbik” SEM nagyvákuumban mûködik, emiatt a minták felületét speciálisan elõ kell készíteni, de cserébe 1-2 nm felbontással képes a minták felületérõl képeket készíteni. A hozzá tartozó EDS (elektron diszperzív spektroszkóp) a berilliumnál nagyobb rendszámú elemeket képes a felszín közelében detektálni. A „kisebbik” SEM se speciális mintaelõkészítést, se nagyvákuumot nem igényel, ezért alkalmas akár biológiai, akár vagy víztartalmú minták vizsgálatára is. Ennek a kényelemnek azonban ára van: a legnagyobb elérhetõ felbontás ezzel az eszközzel „mindössze” 30 nm. Fenti mûszereken kívül tendereztetés alatt áll egy TEM (transzmissziós, azaz átvilágításos elektron mikroszkóp(2), ami terveink szerint 0,2 nm felbontással fog mûködni, azaz segítségével az egyes atomok is „láthatókká” válnak majd (várhatóan 2007 decemberétõl). Fizikai elhelyezésünkrõl az állam nem gondoskodott, illetve az 1,8 milliárdos állami támogatás erre nem használható. Reményeink szerint azonban Miskolc város Pólus programján belül néhány év múlva számunkra is épül egy új, 2.000 m2 hasznos alapterületû épület, amiben a fent felsorolt osztályok laboratóriumait el fogjuk tudni helyezni. A néhány „átmenetinek” szánt évre a következõ megoldást alakítottuk ki (jobb híján): — az intézeti adminisztrációt és a kutatói dolgozószobákat a Miskolci Egyetem E/7 épületének(3) 6. emeletén alakítottuk ki (az emeletet béreljük a Miskolci Egyetemtõl), — a Nano-alakítás és Nano-medicina Osztály kivételével a kutatói laboratóriumokat az E/3 kollégium(4) oldalépületében alakítottuk ki (ezt is a Miskolci Egyetemtõl béreljük), — a Nano-medicina Osztály laboratóriumait (beleértve egy gyógyszergyártásra is alkalmas, több helyiségbõl álló „tiszta” térrel) a Bay-Logi mûhelycsarnokában erre a célra létrehozott galérián alakítottuk ki, — a Nano-alakítás Labor eszközei a mechanikai igénybevételek miatt nem kompatibilisek a többi kutatólaborral, ezért az eszközöket a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézetének mûhelycsarnokában helyezzük el, a volt Képlékenyalakítási Tanszék berendezései mellé. Mint látjuk, a kutatóintézet szervesen kapcsolódik a Miskolci Egyetem meglévõ infrastuktúrájához. Hogy ezt a (2)

A nanométer felbontású mikroszkópokat logikus lenne nanoszkópoknak (pl. elekton-nanoszkópoknak) nevezni, de ez valószínûleg csak egy a sok elvetélt nyelvújítási kísérlet közül... (3) Az E/7 épület régebben egy 13 emeletes kollégium volt. Mivel megsüllyedt, az elmúlt években 8 emeletesre bontották vissza, és irodaházzá alakították át. A hallgatói kollégiumi férõhelyek kompenzálása céljából ezzel párhuzamosan felépült az E/0 kollégium, 3 csillagos szállodai szobáknak számító elhelyezéssel. (4) Az E/3 kollégium az egyetem „kohászkollégiuma” — ezért a kohász hallgató Uraknak és Hölgyeknek nem kell messze fáradniuk, ha acélmintáikat nanométeres felbontással akarják megvizsgálni...

112

kapcsolatot még nyilvánvalóbbá tegyük, a Bay-Nano Kutatóintézet bázisán 2007 tavaszán megalakult a Miskolci Egyetem Kihelyezett Nanotechnológiai Tanszéke, egyelõre három alkalmazottal (tanszékvezetõ: dr. Kaptay György professzor, munkatársak: Zambóné Benkõ Mária mérnöktanár és dr. Hegmann Norbert docens - mindhárman fõállásban a Bay-Nanoban, negyedállásban pedig a Miskolci Egyetemen dolgoznak). A tanszék a Roósz András akadémikus professzor által vezetett Anyagtudományi Intézet része, mely intézetben emellett két egység mûködik: a Fémtani és Képlékenyalakítási Tanszék és az MTA-ME Anyagtudományi Kutatócsoport (mindkettõ Roósz András vezetésével). A tanszéket két munkaszobában és egy laboratóriumi helyiségben helyeztük el az egyetem mûhelycsarnokában. Laboratóriumi berendezésként a Nanotechnológiai Tanszékre kerültek egyrészt a Kaptay professzor által az elmúlt húsz évben létrehozott négy kutatólaboratórium eszközei a Kémia Tanszékrõl, másrészt és fõként öt darab, a Bay-Nano által újonnan vásárolt nanoedukátor is. A nanoedukátor lényegét tekintve AFM-berendezés (lásd fent!), hallgató-biztosra építve. Arra alkalmas, hogy a hallgatók (egy idõben öt hallgató saját mérõeszközzel) nanométer felbontású felületi képeket tudjanak készíteni a saját maguk által más laborokban készített mintákról. Ezzel a karon tanuló anyagmérnök és kohómérnök hallgatók a kar történelme során elõször kapnak lehetõséget arra, hogy elsajátíthassák egy nanométer felbontással mérõ eszköz használatát. A tanszék emellett az MSc anyagmérnöki szakon belül (ami idén szeptemberben indult elõször a Miskolci Egyetemen) meghirdette a nanotechnológiai szakirányt, amire várhatóan lesznek jelentkezõk. A PhD doktori iskolában Kaptay György által eddig vezetett Határfelületi jelenségek témacsoport is kibõvült a Nanotechnológia névvel, így doktori képzésre is tudunk hallgatókat fogadni. A BSc képzésben formálisan akkreditált Akadémiai szakirány helyett tervezzük a Nanotechnológiai szakirány indítását. Tanítani persze csak olyasmit érdemes, aminek értelme és haszna van, ezért térjünk rá a nanotechnológia lényegére és annak várható hasznára a mûszaki anyagok, ezen belül az acélok gyártásában.

2. Mi az a „nano”, és mi köze az acélok szerkezetéhez? A „nano” egy mértékegység-elõtag, olyan, mint a „centi”, csak kisebb. A „nano” egyébként görögül törpét jelent — egy kb. 100 atomból álló törpét (amennyiben a törpéket háromdimenziósnak tekintjük). Egy atom átmérõje ugyanis 0,2–0,3 nm (nanométer) körül van (minden atomnak más és más), így 1 nm hosszon kb. 4-5 atom helyezhetõ el. Ennek véve a köbét megkapjuk az 1 nm átmérõjû kockában, vagy gömbben elférõ atomok számát (ami 64 és 125 közé adódik). A centit és a decit leszámítva a mértékegység-elõtagok logaritmikus skálán hármasával követik egymást, azaz közöttük ezres szorzók szoktak lenni. Felfelé haladva ezek a nano (n) — mikro (µ) — milli (m), majd az elõtag nélküli részt átugorva a kilo (k) — mega (M) — giga (G). A mérnöki tevékenységben találkozunk MPa (sõt GPa) nyomással, a kg-ról, vagy a mm-rõl nem is beszélve.


Az acélok minõsítésében évtizedek óta jelentõs szerepe van a µm-nek, azaz a mikroszerkezetnek, amit mikroszkóppal vizsgálnak. Mindenkiben, aki ezt hallja, de emlékszik az iskolában tanultakra, miszerint az anyag (az acél is) tized-nm méretû atomokból áll, felmerülhet az a kérdés, hogy miért nem a nanoszerkezetet vizsgáljuk, ha egyszer az a lényeg? Erre két válasz adható: egy egyszerûsített praktikus, meg egy pragmatikus. Az egyszerûsített praktikus úgy szól, hogy a tapasztalat szerint a kb. 25.000 különbözõ acélminõség többsége olyan szemcsékbõl áll, melyek mérete az 1-100 mikrométeres tartományban van, tehát elég azokat látnunk, azaz elegendõ a mikroszerkezet vizsgálnunk. Ez így (majdnem) igaz is. A pragmatikus ehhez még hozzáteszi, hogy ráadásul az elmúlt évtizedekben nem is volt mivel az atomokat nézegetnünk. Ez is igaz. Mára azonban ez a korlátozó tényezõ eltûnt — a Bay-Nano Kutatóintézetet vezetõ kohómérnök és munkatársai kezében vannak ugyanis azok az eszközök, melyekkel a Dunaferrben, vagy más acélvállalatnál gyártott acéloknak nemcsak a mikroszerkezete, hanem a nanoszerkezete is vizsgálható. A kérdés: mire számítunk ezen vizsgálatokkal? Ha erre a kérdésre pontos válaszunk lenne, akkor rögtön szabadalmat és nem ismertetõ cikket írnánk. Az igaz, hogy a klasszikusan elõálló szemcsék mérete mikrométeres tartományban van. Ezen szemcsék között azonban határfelület is van, mely határfelület vastagsága a nanométeres tartományba esik. Ezen határfelület összetétele (lásd szegregáció!) és szerkezete feltehetõleg hatással (egyes acéltípusok esetében szignifikáns hatással) van az acélok tulajdonságaira. Ennek kontrolálása a klasszikus eszközökkel reménytelen. Fontos kérdés emellett a mikroötvözött acélok szerkezete. Ezen acélokban általában szubmikrométeres, esetleg a 100 nm méret alatti szemcsék válhatnak ki (precipitálódhatnak) — ezek részletes vizsgálata szintén elképzelhetetlen ezen új eszközpark nélkül. Erõsen valószínûnek tûnik, hogy több olyan acéltípus van a Dunaferr gyártási palettáján, melyek szempontjából a nanoszerkezet fontos lehet. Ez objektív alapja lehet hoszszú távú együttmûködésünknek.

3. Mi az a nanotechnológia és minek az egy acéltechnológusnak? Fentiek alapján a nanotechnológia olyan technológiát jelent, amelynek segítségével legalább egyik dimenziójában nanométer méretû fázist tartalmazó anyagot hozunk létre. Ahhoz, hogy a mikrotechnológiákat meg lehessen különböztetni a nanotechnológiáktól, abban állapodtak meg, hogy ha a fázisok a 0,1 µm és 0,1 mm közötti mérettartományban vannak, azt mikrotechnológiának nevezzük, ha viszont a fázisok a 0,1 nm és 0,1 µm tartomány közé esnek, akkor nanotechnológiáról beszélünk. Így például éppen az elmúlt néhány évben válik a mikroelektronika fokozatosan nanoelektronikává, hiszen az egységnyi információhordozót hordozó elemek mérete néhány évvel ezelõtt csökkent a 100 nm = 0,1 µm alá. Az acéliparban nem arra kell gondolni, hogy a gyártmány mérete 100 nm-nél kisebb, hanem arra, hogy az esetleg több tonnás gyártmányon belül a tulajdonságokat meghatározó szemcsék mérete kisebb 100 nm-nél. A Bay-


Nano Kutatóintézet mottójává ezért a „Macrotechnologies for Nanostructures” frappáns angol(5) kifejezést tettük, ami magyarul annyit tesz, hogy „Nanostruktúrák létrehozása makrotechnológiák által”. A technológiákat nem szokás makrotechnológiáknak nevezni — mi ezt most mégis azért tesszük, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megszokott, ma is használt kohászati technológiák is alkalmasak nanostruktúrák létrehozására. A kérdés persze a „hogyan?”. Cikkünk második részében egy képlékenyalakítási módszert mutatunk be, amellyel nanoszerkezetû acélok is gyárthatóak. Mielõtt ebben részletesen elmélyednénk, egy példát szeretnénk hozni a Nano-Kompozit Osztály vadászterületérõl is. Ehhez elõre szeretnénk bocsátani, hogy a BayNano Kutatóintézet Nano-Kompozit Osztályának rövid távú célja egy alumínium mátrixú, karbon nanocsõvel erõsített kompozit létrehozása. Nanokompozitot azonban acél mátrixban is létre lehet hozni. Az, hogy ez része lesz-e egy közép-, vagy hosszú távú kutatásunknak, fõleg attól függ, hogy lesz-e erre a fejlesztési témára megrendelõ a speciális acélok piacán. Bizonyos vasalapú ötvözetek amorf (üvegszerû) állapotban dermednek meg, ha a kristályosítás kellõen gyors. Az amorf anyagban az atomok elhelyezkedése nem a szokásos kristályos rend szerinti, hanem hasonlóan rendezetlen, mint a folyadékokban. Az amorf anyagoknak van egy nagy elõnyük: nem tartalmaznak (kristályos) szemcséket, és ezért szemcsehatárokat sem. Ezért természetesen védettek a szemcsehatár mentén elinduló korrózióval szemben. Ennél azonban talán fontosabb, hogy az amorf anyagok hõkezelése során egy adott hõmérsékleten beindul a csíraképzõdés. Mivel az ilyen amorf anyagokban nagyon alacsony a diffúziós tényezõ, ezért a csíraképzõdés sebessége lényegesen nagyobb lesz, mint a csíranövekedés sebessége, és így végeredményben nanokristályos anyagot kapunk, várhatóan kiemelkedõ tulajdonságokkal. Egy-két évtizeddel ezelõtt az amorf anyagok létrehozása céljából olyan gyors hûtést kellett alkalmazni, hogy az elõállítható anyagok vastagsága a mikrométeres tartományban volt. Ez nyilvánvalóan csökkenti a felhasználhatósági területeket és a potenciális piacot. Ma azonban az amorf és nanokristályos anyagok kutatása ott tart, hogy cm vastagságú anyagok is amorffá, illetve késõbb nanokristályossá tehetõk. Ehhez jellemzõen többkomponensû és speciális összetételû ötvözetekre van szükség, melyek kutatása ma is nagy erõkkel folyik(6). Sikeresen elõállított amorf vasalapú ötvözetekre az irodalomban több példa is van. Más kérdés persze, hogy nevezhetõek-e ezek amorf acélötvözeteknek? Ez fõleg attól függ, hogy mit értünk acélon. Ha elfogadjuk azt a kétségtelenül tág definíciót, hogy acél minden olyan ötvözet, ami több, mint 50 tömegszázalék vasat és kevesebb, mint 2 tömegszázalék karbont tartalmaz, akkor a válasz igen: lehetséges amorf, majd ebbõl nanoszemcsés acélötvözet elõállítása. Van-e ma ilyen termék a piacon? Nem valószínû. De miért ne lehetne egy ilyet kifejleszteni a Dunaferr, a Miskolci Egyetem és a Bay-Nano együttmûködésében? (5) Annak, aki oroszul is szeretné: „Makrotechnologii dlia nanostruktur" (6) Rézalapú amorf fémek intenzív kutatása folyik például a Miskolci Egyetemen, a Roósz professzor által vezetett MTA-ME Anyagtudományi Kutatócsoportban.

113

4. Nanoszemcsés anyagok elõállítása intenzív képlékenyalakítással A tömbi nanokristályos anyagok elõállításának egyik módszere az intenzív képlékeny alakítás (IKA), amelynél alapvetõen nyíró alakváltozások felhasználásával valósul meg az anyag szerkezetének transzformációja, a kiinduló durvaszemcsés állapotból az alakítási folyamat elõrehaladásával ultrafinom szemcséjûvé, nanoszerkezetûvé. (A témával foglalkozó eljárások, szabadalmak, cikkek, könyvek tematikus gyûjteménye az http://www.nanospd.org honlapon található.) Ezekre a fõleg fémes az anyagokra jellemzõ a • nagy szilárdság, • viszonylag jelentõs szívósság, • magas kifáradási határ, • korrózióval szembeni ellenállás, • szuperképlékeny alakíthatóság, • forgácsolás után finom felületi minõség.

alakítás körülményei között megy végbe. Ezen utóbbinál a dinamikus megújulás is befolyásolja a szemcseszerkezet kialakulását. A létrejött szemcseszerkezet szoros összefüggésben áll az anyag folyáshatárával, szilárdságával és alakváltozási képességével. A folyamat során nagymértékû szilárdságnövekedést lehet elérni — mintegy 2-3 szorost —, és szabályozni lehet a többi mechanikai tulajdonságot is. A könyöksajtolás technologizálhatóságát nagymértékben segíti, hogy a folyamat többször ismételhetõ, és a technológiai utak választásával közvetlenül befolyásolható az anyagszerkezet. Ezen eljárás ipari alkalmazásának gátja, hogy ebben a formában csak viszonylag rövid darabok elõállítására alkalmas. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy nagyon sokféle fémes anyag vizsgálatára került sor ilyen módszer segítségével (Al, Cu, Ti, Ni, Fe, Mg... és ötvözetei).

Nagyon sok laboratóriumi IKA eljárás terjedt el, amelyek mindegyikére a fent említett nyíró alakváltozás mellett nagymértékû képlékeny alakváltozás és közel hidrosztatikus feszültségállapot a jellemzõ. Az eljárások két nagy csoportra bonthatók: — Adagokban való gyártás (Batch processing): • Equal Channel Angular Pressing (ECAP) (könyöksajtolás) • High Pressure Torsion (HPT) (kombinált nyomás és csavarás) • Multipass Coin-Forging (MCF) (többlépéses érmekovácsolás) • Multiply Forging (MF) (többszörös átkovácsolás) • Repetitive Corrugation and Straightening (RCS) (ismétlõdõ hajlítás, kiegyenesítés) — Folyamatos eljárások (Continuous processing): • Conshearing Process (CP) • Continous Confined Strip Shearing (C2S2) (folyamatos lemeznyírás) • Accumulative Roll Bonding (ARB) • ECAP-Conform (folyamatos könyöksajtolás) • Sheet and caliber rolling (lemez és kaliber hengerlés)... Az IKA eljárások közül a legjobban elterjedt az un. könyöksajtolás (ECAP). Ennek a folyamata talán a legszemléletesebben mutatja az intenzív képlékenyalakítás minden jellemzõjét. Az eljárásnál a felhasználásra kerülõ tömör rudak olyan, egymásra merõleges csatornán (1. ábra) kerülnek átnyomásra, amelyek metszõdésénél a fémkristályok a nyírási sík mentén tiszta nyíró igénybevétel hatására elcsúsznak (2. ábra) és ennek hatására a szemcsék nanonagyságrendûre finomodnak. Az IKA anyagszerkezeti folyamataival kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nem újrakristályosodás során létrejövõ szemcseszerkezetrõl van szó. Az eredeti diszlokációs szerkezet átsrukturálódása történik, nagy rácshiba-koncentrációjú, nem egyensúlyi állapotú, túlnyomórészt nagy szögû szemcsehatárokká. Emiatt a szemcsefinomodási folyamat hideg vagy maximum félmeleg

114

1. ábra: A könyöksajtolás sematikus bemutatása

2. ábra: Az elnyíródás elve az 1-es és a 2-es elem között


3. ábra: A könyöksajtolás különbözõ technológiai útjai Nemcsak a könyöksajtolás, hanem a többi IKA eljárás szempontjából is kulcskérdés az, hogy milyen módon intenzifikálható a módszer, hogyan lehet kilépni a laboratórium falai közül. A többi fémes anyagokhoz hasonlóan az acélok területén is sok kísérletet végeztek az intenzív képlékenyalakítással létrehozott nanoszerkezetekkel. A szerkezetátalakító, szilárdságnövelõ IKA eljárások az acélanyag kémiai összetételétõl függõen szobahõmérsékleten és attól magasabb hõmérsékleten (623 K–823 K-on) történtek. Megállapítható, hogy nagyon széles a már vizsgált acélminõségek palettája: alacsony karbontartalmú közönséges szénacélok (C~0.15%) és ötvözött acélok, ultra alacsony karbontartalmú (C~0.002%), ultra nagy karbontartalmú (C~1.3%) ún. „interstitial-free” acélok, ferrites és ausztenites saválló acélok, duplex szerkezetû acélok többek között azok amelyekbõl nanoszerkezetû anyagot állítottak elõ. Egy példával illusztráljuk az elérhetõ tulajdonságváltozást (5. ábra). Az alapanyag 1 óráig 1524 K-on volt homogenizálva, majd ezt követõen méretre hengerelték. A könyöksajtolás számára kimunkált próbatestek 1473-on ausztenitesítették, majd direkt edzéssel 873 K-ra hûtötték le. Ezen a hõmérsékleten 4 óra hosszan hõntartották. Az ECAP alakítások 623 K-on, C technológiai úton történtek (lásd 3. ábra). Összesen négy átsajtolást hajtottak végre. Az ECAP-ot követõen 993 K-on történt hõntartás 1 óra hoszszan. Jellemzõ szemcseméret 200 nm. A fenti példa is jól mutatja azt, hogy komplex folyamatokról van szó. A könyöksajtolás termomechanikus körülmények között zajlik, és a tulajdonságok végsõ szabályo-

Kezdeti állapot 4. ábra: A mikroszerkezet változása a könyöksajtolás során (AlMgSi1)

5. ábra: A könyöksajtolás és az utólagos hõkezelés hatásának vizsgálata szakítással zása hõkezeléssel történik. Ez a technológiai séma jellemzõ az acélok nanoszerkezetûvé való alakítására, amelynek során a következõ lépések történnek: • alapanyag elõkészítése, az alakíthatóság szempontjából optimális állapot beállítása, • intenziv képlékenyalakítás + szabályozott termikusan aktivált folyamatok, amelyek együttesen komplex anyagszerkezetet eredményeznek, • utólagos hõkezelés: a tulajdonságok végsõ szabályozása, nagy szilárdság és viszonylag magas szívósság biztosítása. Az ausztenites acélok intenzív képlékenyalakításakor a martenzites átalakulás is jelentõsen hozzájárul a szerkezet átstrukturálódásához, a nagymértékû tulajdonságváltozás megvalósulásához. Szobahõmérsékletû könyöksajtolás során 08KhN10T ausztenites acél martenzittartalma elérte a 45%-ot, miközben az anyag folyáshatára a kezdeti Rp0.2 = 250 MPa szintrõl az Rp0.2 = 1350 MPa szintre került, a képlékenység viszonylag jó értéke mellett (A = 11%). Az utólagos 823 K-os hõkezelés ausztenites (80%) és ferrites (20%) mikroszerkezetet eredményezett Rp0.2 = 1090 MPa és A = 11% mechanikai paraméterek mellett. Érdekes annak a vizsgálat is, hogy milyen eredmények adódtak közönséges, alacsony karbontartalmú (C~0.15%) acélok intenzív képlékenyalakításánál. 623 K-on végzett négylépéses könyöksajtolás eredményeként az átlagos szemcsenagyság 200 nm, a folyáshatár Rp0.2 = 937 MPa a

1. átsajtolás után


115

8. átsajtolás után

szakítószilárdság Rm = 943 MP, míg az alakváltozó képesség A = 10% volt. A fentiekben ismertetett példák érzékeltetik, hogy az acélok területén is komoly lehetõsége van az intenzív képlékenyalakítás alkalmazásának, a különleges anyagszerkezetet és tulajdonságot elõállító technológiáknak. A kulcskérdés, mint más fejlesztések esetében is az, hogy mennyire lehet a tudományos, laboratóriumi szintû eredményeket ipari körülmények között realizálni. Ennek érdekében az IKA eljárásokat módosítani kell. Alapvetõ és általános célkitûzés a folyamatos eljárások fejlesztése, és ezzel együtt olyan módszerek alkalmazása, amelyekkel nagy mennyiségben állítható elõ nanoszerkezetû anyag. Két tendencia figyelhetõ meg ezen a területen. Az egyik szerint a meglévõ IKA eljárásokat folyamatossá alakítják. Erre az egyik példa a könyöksajtolás, ahol többek között az ECAP-Conform módszer alkalmazásával sikerült hoszszú darabokat elõállítani. Ugyancsak perspektivikus az un. többszörös átkovácsolás módszere (6. ábra), amely elsõsorban a nagyméretû darabok alkalmazása felé nyitja meg a kaput. Egy jól ismert eljárás, a szabadalakító kovácsolás, nagyon pontos technológiai feltételrendszer melletti alkalmazásáról van szó. A másik tendencia szerint a forgószerszámos eljárások (hengerlés, kaliberhengerlés, körkovácsolás stb.) alkalmazása kerül elõtérbe. Klasszikus és ma is használatos nagy termelékenységû képlékenyalakító eljárásokról van szó, amelyekrõl az IKA módszer elsõ megfogalmazása idején a szakirodalomban olyan vélemények voltak találhatók, hogy bár nagyon termelékeny eljárásokról van szó, de a finomszerkezet elõállítására ezek a módszerek igazán nem

6. ábra: Többszörös átkovácsolás sémája alkalmasak. A képlékenyalakító eljárások mechanikai sémáinak vizsgálata egyértelmûen bebizonyította, hogy nincs éles határ az elterjedt nagy alakváltozást megvalósító hagyományos eljárások és az IKA folyamatok között. A nanoszerkezet létrehozása szempontjából elsõdlegesek a nyíró alakváltozások, amelyek különbözõ mértékben ugyan, de mindegyik alakítási technológiára jellemzõek. Az acélok ipari körülmények közötti elõállítása szempontjából döntõ, hogy mennyire sikerül a hengerlés, kaliberhengerlés viszonyait úgy kialakítani, hogy létrejöjjön az ultrafinom vagy nanoszerkezet. Az eddigi publikációk biztató eredményekrõl számolnak be.

IX. Acélfeldolgozási és Acélépítési Konferencia Dunaújvárosban hidak, gépészeti acélszerkezetek. A konferencia aktualitását adta az M0-ás körgyûrû északi Duna-hídjának megkezdett építése, a dunaújvárosi híd építésének befejezése, és egyéb beruházások megkezdése, s nem utolsó sorban az acélipari vállalatok strukturális átalakulásai. A konferencián az acélgyártók és -felhasználók, a beruházási, tervezési, gyártási és építési területen dolgozó szakemberek, valamint felületvédelemmel, festéssel, tûzihorganyzással, hegesztéssel, minõségbiztosítással, karbantartással foglalkozó cégek szakemberei vettek részt.

Május 10-én kilencedik alkalommal rendezte meg a Magyar Acélszerkezeti Szövetség (MAGÉSZ) és a Közlekedés Tudományi Egyesület (KTE) Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya az acélfeldolgozással, acélszerkezet-tervezéssel, -gyártással, -építészettel kapcsolatos konferenciáját. Az idein nemzetgazdasági és vállalati változásokat is elemezve állt össze a tematika. A lebonyolítást végzõ szervezetek tagvállalatai által képviselt szakterületek: a magasépítészeti acélszerkezetek, csarnokok, útépítés elemei, mérnöki létesítmények,

116

Az elõadások sorát Horváth András nyitotta. Bemutatta a BBB Moson-Cink Kft.-t, amely 1992 óta a Kopf Holding magyarországi vállalata. A tagvállalatok kilenc országban végeznek tûzihorganyzási szolgáltatást. Módjukban áll mindenféle szerkezetet megmunkálni, így például Németország leghosszabb horganyzókádjában a legnagyobb épületelemek felületkezelését is képesek elvégezni. A palettát a porszórásra, festésre, galvanizálásra és eloxálásra alkalmas berendezések teszik teljessé. A tagvállalatok ipari járórács gyártásával, illetve alumínium- és horganyötvözetek elõállításával is foglalkoznak. A BBB Moson-Cink Kft. szolgáltatása finom- és durva acélszerkezetek tûzihorganyzásából áll. (Folytatás a 133. oldalon)


H.H. Visser, W.K. Tiekink, M. Koolwijk, R.A.L. Kooter, F. Mensonides, J.P.T.M. Brockhoff*

Szilárd zárványok a kalciummal kezelt alumíniummal csillapított acélban A cikk a Corus IJmuiden kutatási eredményeit mutatja be a CaFe huzallal kezelt LCAK, illetve a CaSi-al kezelt HSLA acélok szilárd, nem fémes zárványaira vonatkozóan. A szerzõk az irodalmi áttekintés mellett a zárványok folyamatos öntés során jelentkezõ hatásaira is kitérnek. Az eredmények alapján készített elõadás a VII. Clean Steel konferencián a nem fémes zárványok kialakulásával foglalkozó szekcióban került bemutatásra.

Bevezetés Amióta a folyamatos öntést alkalmazzák az acélmûvekben, az öntõkagyló szûkülése azóta jelenti az egyik legnagyobb problémát. Az aluminátzárványok a dezoxidáció és/vagy a reoxidáció következtében alakulnak ki, hajlamosak egymáshoz, illetve a tûzálló falazatra tapadni, bevonatot képezve ez által az alumíniummal csillapított acélok öntése során. Az adagolórendszerben ez a lerakódás eltömõdéshez vezethet, korlátozva ezzel az átmenõ teljesítményt. Mivel a zárványok az öntõkagylóra kirakódnak, ezért az öntött termék tisztább lehet. Ezzel együtt az olvadékáramlás hatására a lerakódott darabok leválhatnak a kagylóról, és így éppen ellenkezõleg hathatnak: az acél tisztasága romlik. Az eltömõdés megelõzésére széles körben alkalmazzák a kalciumos kezelést az összetapadt zárványok átalakítására: az összetapadásra hajlamos szilárd aluminátzárványokat nem összetapadó folyékony kalcium-aluminát zárványokká (lásd Wünnenberg [1] munkáját) alakítják át. A kalcium adagolását a szilárd acélban maradó szulfidok morfológiájának szabályozására is alkalmazhatják az acélminõség függvényében. A kalciumos kezelés során az oxigén és a kén is törekszik a kalciummal reakcióba lépni, különösen a magasabb kéntartalmú acélminõségek esetében. Ez egy összetett körülmény, mivel a kialakult szilárd CaS, csakúgy, mint az aluminát- vagy magas alumíniumtartalmú kalcium-aluminát zárványok öntõkagyló-szûkületet okozhatnak. Hamoen és Tiekink korábbi munkájában [2] megállapították, hogy a szûkület megelõzése érdekében nem szükséges a kizárólag folyékony zárványok jelenléte. Kusano kutatása szerint [3] a kalciummal kezelt alacsony karbontartalmú alumíniummal csillapított (LCAK) acélok problémamentes öntése esetében az optimális zárványösszetétel szilárd állapotban: 1 < Al2O3/CaO < 1,65. Ennél nagyobb hányados esetén számolni kell az öntõkagyló szûkülésével. Amennyiben az összetételt jellemzõ hányados értéke 1 alatti, az aluminát eróziója figyelhetõ meg a grafit üstdugó alkalmazása mellett. Janke szerint [4] a kalciummal kezelt

The article summarize the investigation results at Corus IJmuiden regarding to the solid non metallic inclusions in CaFe treated LCAK and CaSi treated HSLA steels. The authors give a bibliographic overview and they concern with the effect of these inclusions during continuous casting. A presentation was given on 7th Clean Steel conference in the topic regarding to the formation of the non metallic inclusions.

LCAK (alacsony karbontartalmú, alumíniummal csillapított) acélok esetében az öntõkagyló szûkülése a következõkkel hozható összefüggésbe: a) nem elegendõ kalcium adagolása, b) túlzott kalciumadagolás, amely szilárd CaS képzõdéséhez vezet. Az önthetõség tekintetében a zárványok összetételének változását a csapolástól a közbensõ üstig a CaO-Al2O3MgO ternér diagram mutatja. Fuhr és Cicutti kimutatták, hogy az öntõkagyló szûkülése akkor kezdõdik meg, amikor a szilárd zárványok mennyisége túllépi az 50–60%-os kritikus értéket. Az alacsony kéntartalmú acélok esetében a leggyakrabban elõforduló lerakódások különbözõ menynyiségû MgO tartalmú kalcium-aluminátokból állnak. Hasonlóság fedezhetõ fel a lerakódások és az acélban elõforduló zárványok kémiai összetétele között. Pistorius [6] zárványok oxidos részének fázisállapotára irányuló kutatása szerint a MgO jelentõs hatást gyakorol a kalciummal kezelt acélokban jelen lévõ zárványok folyékony részére. Ezért a CaO-Al2O3 kétalkotós fázisdiagram helyett a CaOAl2O3-MgO ternér diagramot kell figyelembe venni a kutatások során. A Corus IJmuiden eredményei azt mutatják, hogy a kalciummal kezelt LCAK acélok problémamentes öntése lehetségesnek tûnik abban az esetben is, ha a közbensõ üstben látszólag szilárd halmazállapotú zárványok vannak jelen. Ezzel szemben a (részben) folyékony zárványok jelenléte a CaSi-mal kezelt nagy szilárdságú gyengén ötvözött (HSLA) acélminõségek esetében, ahol a kéntartalom alacsony (< 0,01 tömeg%) nem biztos, hogy nem okoz szûkületet.

Elõzmények A kalciummal kezelt acélok esetében vizsgált zárványok többsége gömbszerû, amorf és két fázisból áll: a) Ca, Al, Mg oxidok,

*H.H. Visser, W.K. Tiekink M. Koolwijk Corus Research, Development & Technology • R.A.L. Kooter, F. Mensonides, J.P.T.M. Brockhoff Corus Strip Products IJmuiden • A cikket fordította: Szabó Andrea kutató fõmunkatárs, Innovációs Igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt.


117

1. ábra: Az üstbõl (felsõ képek) és a közbensõ üstbõl (alsó képek) vett mintában lévõ zárványokról készített visszaszórt elektron képek (SEM-EDS). A mintavétel LCAK acélból, azonos adagból történt.

A szulfidok megjelenése kétféle lehet. Vagy a zárvány nagy részét alkotják, vagy burokszerûen körbeveszik azt. Az 1. ábrán CaFe-al kezelt LCAK acélban lévõ zárványokról készített visszaszórt elektron (BSE) kép látható, melyet pásztázó elektronmikroszkóp (SEM) segítségével készítettünk. Jól ismert, hogy a CaS az acélgyártás (-kezelés) hõmérsékletén szilárd állapotú, valamint hogy a kalciumos kezelés során alakul ki annak függvényében, hogy a kalcium az oxigénnel vagy a kénnel lép-e reakcióba [4]. Közös fókuszú pásztázó lézer mikroszkóp segítségével Wang [7] bebizonyította, hogy tömör CaS burok alakul ki a kalciumaluminát zárvány külsõ részén az acél dermedése és hûlése során. A kristályosodási front elõtt lévõ acélolvadékban a hõmérséklet csökkenése következtében az oldatlan kén és alumínium kiválik a következõ reakció szerint. 3CaO+2[Al]Fe+3[S] Fe 3CaS+Al2O3 Az 1. ábrán látható zárványokat (az alsó sorban lévõ középsõ és jobb oldali zárvány), kb. 0,1 µm vastagságú CaS gyûrû veszi körül, átmérõjük 3,5–5,0 µm közötti. A Wang szerinti összefüggésekbõl levonható következtetések összhangban vannak a számított értékekkel, melyek szerint a reakció idõ 0,1 másodperc körüli. Ez az idõtartam megfelelõ, mivel a 4 másodperces idõkorláton belül esik. Ennyi idõ szükséges a vékony (1 cm szélességû) minta —folyékony acélból történõ — kivétele esetén a szilárduláshoz. Ezek alapján lehetségesnek tûnik, hogy CaS héjat találjunk a zárványok körül, amely a folyékony acélminta megszilárdulása során alakul ki. Amennyiben a zárvány oxidos és szulfidos alkotóit ismerjük, a fázisdiagramot használhatjuk annak megállapí-

118

tására, hogy a zárvány folyékony, szilárd, vagy részben szilárd halmazállapotú. Mivel a CaS az acélgyártás hõmérsékletén szilárd halmazállapotú, ezért az oxidos rész mennyiségét kell meghatározni. A CaO-Al2O3 kétalkotós diagram (lásd 2. ábra) mutatja, hogy a kalcium-aluminát 1550 °C-on folyékony halmazállapotú, amennyiben az összetételére az alábbi feltétel érvényesül. Al2O3 mol 0,29 < —————— < 0,44 —— (CaO+Al2O3) mol

[

[

b) Ca, Mn szulfidok vagy ezek kombinációja.

Gyakran számolnunk kell a MgO jelenlétével, így a CaOAl2O3-MgO ternér diagram tekinthetõ érvényesnek. A

2. ábra: Kétalkotós CaO-Al2O3 diagram


hogy csökkenti a vizsgálat idõtartamát, illetve a zárványok objektív kiválasztása lehetõvé teszi, hogy nagy mennyiségû zárványt vizsgáljunk meg. A zárvány átlagos összetételét nehéz megadni, mivel a kalciummal kezelt acélok esetében jelen lévõ zárványok több, mint egy fázisból állnak. Ezért az oxidos és szulfidos részek kémiai összetételét a mért Ca, Al, Mg, S és Mn tartalom alapján kell számítani. A CaS mennyisége számítható, a CaS = S-Mn [mol%] egyenlet szerint, feltételezve, hogy az összes kén CaS vagy MnS, illetve az összes Mn MnS formában van jelen. Ebben az esetben az oxidos rész összetétele meghatározható a CaO = Catotal-CaS [mol%] összefüggés szerint, a mért Al2O3 és MgO tartalmat figyelembe véve. A fentiek szerint az oxidos rész számított öszszetétele a zárvány mért kéntartalmának függvénye.

3. ábra: 1550 °C-ra vonatkozó háromalkotós CaO-Al2O3-MgO fázisdiagram FTOXID53 adatbázist alkalmazva a ternér diagram 1550 °C-on meghatározható, lásd a 3. ábrát. A MgO mennyisége növeli a folyékony terület nagyságát a magas alumináttartalmú oldalon a

[

[

Al2O3 mol 0,44 < —————— < 0,55 —— (CaO+Al2O3) mol

feltétel teljesülése esetén a MgO tartalom 8%. Továbbá látható, hogy az oxidrendszer széles összetételskálában folyékony halmazállapotú, a MgO jelenlétének köszönhetõen.

Kísérleti rendszer Annak megállapítására, hogy a zárványok szilárd, folyékony vagy részben folyékony állapotban vannak-e az acélgyártás és -öntés során, azok kémiai összetételét (az acélminták felületérõl marással 0,5–1 mm-t eltávolítottunk) pásztázó elektronmikroszkóphoz illesztett energiadiszperzív röntgenspektrométerrel határoztuk meg, majd a kapott eredményeket összevetettük az elméleti fázisdiagrammokkal. A zárványosságot elõzetesen kézi vezérlésû módban határoztuk meg. Ez azt jelenti, hogy az elektronmikroszkóp kezelõje a felületen lévõ zárványok típusát határozta meg elõször majd megmérte a detektált oxid- vagy szulfidzárványok kémiai összetételét. Praktikus okokból az így vizsgált zárványok számát korlátoztuk, próbánként 12 darabot határoztunk meg. A Corus IJmuindennél évek óta automatikus SEM-EDS rendszerrel történik a zárványok vizsgálata. A minta felületén lévõ zárványokat visszaszórt elektron képen (BSE) detektáltuk. A zárványokat a szürkeségi szintjük alapján különböztethetjük meg az õket körülvevõ acélmátrixtól (lásd 1. ábra!). Gyakorlati okok miatt a legkisebb zárványméretet 0,8 µm2-nek tekintettük, amit 1 µm átmérõjû gömbszerû alakkal jellemezhetünk. A detektálás során a zárványokat EDS-sel vizsgáltuk, a kapott vizsgálati eredményeket, mint például összetétel, méret, alak, és elhelyezkedés, tároltuk. Az automata mérési eljárás elõnye,


A CaFe-al kezelt alacsony karbontartalmú acél önthetõsége A Corus IJmuiden-nél a közvetlen lemezhengerléssel történõ feldolgozhatóság (önthetõség) biztosítása érdekében az alacsony karbontartalmú alumíniummal csillapított acélok esetében az üstkemencében CaFe huzalos kezelést végeztek. Tiekink igazolta [10], hogy a huzal bevezetésének környezetében, ahol oxigénben szegényebb olvadék rész található, a kalcium-aluminátok és a kalcium-szulfid egyidejûleg képzõdik. A képzõdött CaS mennyisége természetesen a késõbbi, üstkemencében, illetve közbensõ üstben végzett acélkezelési folyamatok során csökken. A CaFe huzallal kezelt LCAK acélok öntésére bizonyos határok között adott a lehetõség, mivel a kalcium-aluminát zárványok szilárd állapotban vannak. Az ilyen adagok öntési kritériumait a dugó meredeksége alapján határozzák meg. A meredekség a dugó-pozíció változását jelenti, a pozitív elõjelû meredekség szûkületre utaló jelnek tekinthetõ. A kalkulációt az elsõ és a további adagok esetében is el kell végezni. Az elsõ adag esetében a Ca tartalom (10 ppm körüli) és a hõmérséklet (5 °C) magasnak tekinthetõ. A dugó meredeksége (pozíciója) és a kalcium-aluminát zárványok átlagos összetétele között nem állapítható meg egyértelmû összefüggés. A 4. ábra bal oldali grafikonja a „kézi” SEM-EDS-el végzett zárványösszetétel-mérés eredményeit mutatja. Az öntés egyenletességét vizsgáltuk abban az esetben, ha a zárványösszetétel a „folyékony”, a „részben folyékony” (L+CA) vagy a „szilárd” (CA+CA2) összetétel-intervallumba esik. A szilárd tartományban (CA+CA2) az öntés körülményei mellett a szûkületet is megfigyeltük. A CaS jelenléte hatékonynak tûnik a szûkület megakadályozásában, mivel a mennyiségének növekedésével a dugó meredeksége csökken, különösen az elsõ adag esetén, lásd 4. ábra jobb oldali részét. A további adagoknál a szûkület megjelenése esetében a közbensõ üstben alacsony CaS CaS arányt figyeltünk meg (———— < 0,15[mol/mol]). Catotal A direkt lemezhengerlés esetében elõforduló tapadványokat, illetve a CaFe-al kezelt LCAK adag sorozatok esetében elõforduló szûkülések elõfordulását vizsgáltuk. Ezek a tapadványok oxidokat tartalmaznak (lásd az 5. ábrát!), fõleg CA, és CA2, néha CA6 vagy MA (spinel, mag-

119

4. ábra: A kalcium szulfid-kalcium aluminát összetételû zárványok hatása az önthetõségre (dugó meredekségére). Bal oldali ábra: a CaS mennyiségének hatása, jobb oldali ábra a CaO-Al2O3 zárvány oxidos részének és az 1550 °C-on szilárd fázisok együttes hatása.

5. ábra: CaFe huzallal kezelt LCAK szekvens adag öntése során kialakult tapadványok átlagos összetétele

nézium-aluminát) alkotja õket. Az Al2O3/CaO hányados értéke 1,3 és 2,7 közötti. Rendkívül nehezen mutattuk ki a tapadványban a CaS jelenlétét (CaS/Catotal = 0–0,01, mol tört), habár a közbensõ üstben kicsivel nagyobb volt a CaS mennyisége (0,1-0,6 mol tört, lásd 4. ábra!). Az átlagos összetételértékek alapján nem állapítható meg egyértelmû összefüggés a zárványösszetétel és az önthetõség között. Annak megállapítására, hogy a zárványok mennyiségét figyelembe lehet-e venni az önthetõség becslése során, a tapadványokat, illetve azoknak az adagoknak (szekvenseknek) a zárványosságát, amelyek esetében kagylószûkület volt tapasztalható, alaposabban meg kell vizsgálni. CaFe-al kezelt LCAK szekvens (S = 0,05 tömeg%) elsõ adagjánál (A jelû, a közbensõ üstben: Ca = 20-25 ppm) egyenletes öntés volt megfigyelhetõ. A második (B jelû, Ca = 18 ppm tartalmú) adag esetében erõsen növekvõ dugó-meredekséget tapasztaltunk az üst cseréje után. A má-

6. ábra: Az öntési paraméterek alakulása az A- és a B jelû adag esetében (a B jelû adag esetében tapasztaltunk öntõkagyló szûkületet)

120


7. ábra: Zárványösszetétel a közbensõ üstben CaFe-al kezelt A illetve B jelû LCAK acél esetében (a B jelû adag esetében kagylószûkületet tapasztaltunk). sodik, B jelû adag esetében kagylószûkület miatt az öntést meg kellett szakítani, lásd 6. ábra!). Az A jelû adag esetén a közbensõ üstben lévõ zárványok nagyobb mennyiségû CaS-ot tartalmaznak, mint a B jelû adag. A 7. ábra mutatja, hogy a CaS/Catotal hányados az A jelû adag esetében 17 mol%, míg a B jelû adagnál ez az érték 13 mol%. A zárványok oxidos részét tekintve, azok jóval a CaO-Al2O3 kétalkotós fázisdiagram folyékony területébe esnek mindkét adag esetében. A zárványokat összehasonlítva megállapítható, hogy a B adagnál, ahol kagylószûkületet tapasztaltunk, a zárványok összetétele — az A adaghoz képest — a diagram Al2O3-ban gazdagabb kalcium-aluminát tartománya felé tolódott el. Az Al2O3/(CaO+Al2O3) hányados az A adag esetében 54 mol%, a B adagnál pedig 63 mol%. Mindkét adag esetén a CaO-Al2O3-MgO háromalkotós diagramot tekintve megállapítható, hogy a zárványok oxidos részének mennyisége legfeljebb 3 mol%. A zárványok többsége a részben folyékony területbe esik a problémamentesen öntött A adag esetében. A típusukat tekintve fõleg CA, CA2 összetételûek, ritkán L és/vagy MA kíséretében (lásd a 8. ábrát!). A sorozatosan egymás után leöntött B típusú adagok esetében, ahol jelentõs mértékben volt megfigyelhetõ a kagylószûkület, a

zárványok a diagramban a részben folyékony terület helyett az Al2O3-ban gazdagabb területben helyezkednek el, összetételüket tekintve jellemzõ a CA2, CA, CA6, L és/vagy MA. A zárványok típus szerinti — folyékony (L) vagy részben folyékony (L+CA, CA2 és/vagy MA) — eloszlásának vizsgálatához a 8. ábrán (jobb oldali hisztogramok) megadtuk az Al2O3/(CaO + Al2O3)hányadost, illetve bejelöltük a háromalkotós diagram fázishatárait MgO = 3 mol% esetében. Ez bizonyítja, hogy a problémamentesen öntött A adag esetében a zárványok fõleg a részben folyékony területbe esnek. A kagylószûkületet okozó B adag esetében a zárványok a részben folyékony és a szilárd területekbe esnek. A általunk vizsgált zárványokban jelen lévõ 3 mol% MgO jóval kevesebb, mint azokban a zárványokban, amiket Janke [4] illetve Pistorius [6] vizsgált. A tapadványréteg, amit a dugó és a közbensõ üst tûzálló falazata között találtunk, (lásd a 9. ábrát!), körülbelül 4 mm vastagságú volt. A rétegnek egy, a tûzálló falazattal párhuzamos szeletét vizsgálva megállapítottuk, hogy kétféle tapadvány lehet jelen. Az ábra bal oldalán látható CA2 erõsen tapadt a bemerülõ tölcsérhez (így feltételezhetõen a bemerülõ tölcsérrõl származó tapadványról van szó). A jobb oldali CA a dugóról származó tapadvány. Az öntést követõen ez a kétféle tapadvány összepréselõdik, amikor a dugó a beömlõ tölcsérhez nyomódva zárja az acél útját. A háromféle zóna összetételét a 9. ábra mutatja, a mérési adatok az 1. táblázatban szerepelnek. A B adag esetében a középsõ tapadvány réteg összetétele összevethetõ a közbensõ üstben található zárványok összetételével, mivel mindkettõ fõ összetevõje a CA2. Valószínûleg ez a réteg a B adag öntésének kezdetén alakult ki. A beömlõ tölcsér illetve a dugó közelében található oxidrétegek CaO-ban gazdagok, összetételük nagyon hasonló az A adagban található zárványokéhoz. Ezek átlagos összetétele Al2O3/CaO = 1,2. Feltételezhetõen ezek a rétegek az A adag öntésének végén képzõdhettek, amikor az elsõ jelek a kagylószûkület megjelenésére utaltak a dugó mûködését illetõen. Annak ellenére, hogy a közbensõ üstben lévõ zárványok jelentõs mennyiségû CaS-t tartalmaztak (átlagosan a Ca 14–17%-a volt található CaS formájában), a tapadványrétegben nehéz volt kimutatni a kén jelenlétét. Ennek magyarázatára más vizsgálatok céljából gyûjtött tapadványrétegeket is megelemeztünk. A lehetséges magyarázatok a közvetkezõk: • Folyamatos reoxidáció a közbensõ üstben, ami CaS mentes zárványokat eredményez. • A CaS nem könnyen képez tapadványokat, ha az acélban nincs stabil állapotban. • A CaS zárvány az acél dermedése közben képzõdik, így a közbensõ üstbõl vett folyékony acél mintákból nem mutatható ki (Wang [7] is ezt a felvetést támogatja).

1. táblázat: A tapadványok átlagos összetétele a CaFe huzallal kezelt A és B jelû LCAK acél öntését követõen Tapadvány

Mg

Al

Ca

Mn

Fe

S

Si

Al2O3/CaO

Al2O3/(CaO+Al2O3)

Atom% beömlõ tölcséroldal

0,3

29,8

9,6

0

2,7

0,01

0,1

1,55

0,608

közép

0,5

31,3

8,2

0

2,1

0,07

0

1,91

0,658

dugóoldal

1,0

28,7

10,7

0

2,2

0,04

0

1,34

0,574


121

8. ábra: A közbensõ üstben lévõ zárványok oxidos részére vonatkozó háromalkotós CaO-Al2O3-MgO fázis diagram (az A adagra érvényes diagram az ábra felsõ részén, a B adagra vonatkozó az alsó részén látható)

9. ábra: SEM-EDS [11] felvételek a dugó és a beömlõ tölcsér között lévõ tapadványról a CaFe huzallal kezelt A és B jelû LCAK acél öntését követõen (B jelû adag esetében tapasztaltunk kagylószûkületet)

122


Kétséges, hogy kizárólag az utolsó pont adna magyarázatot. Tiekink [11] foglalkozott a nagy mennyiségû CaS kialakulásával a CaFe-huzalos kezelés során, illetve a késõbbi kezelések során bekövetkezõ fokozatos csökkenésével. Eszerint várható, hogy a közbensõ üstben a CaS eredeti állapotában jelenik meg. Nagyon valószínûnek tûnik, hogy a CaS-dúsulás a folyékony acélból vett minta szilárdulása során megy végbe. Az automata SEM-EDS módszerrel lehetetlen megkülönböztetni, hogy a CaS-kérget a „dupla” zárványtól. A feltételezés miatt, miszerint a CaS teljes mennyisége a közbensõ üstbõl vett acélminta dermedése során képzõdik, vizsgáltuk az oxidos rész összetételét. Ezért a zárványok mért összetétele alapján a Wang [7] által meghatározott dermedés során érvényes reakcióegyenletnek megfelelõen kiszámítottuk, hogy a folyékony acélban milyen volt az összetételük. 3CaO + 2[Al]Fe + 3[S]Fe 3CaS + Al2O3 Összehasonlítva a mérési eredményekkel, a folyékony állapotban érvényes összetétel a 10. ábra szerinti CaO-ban gazdagabb terület irányába tolódik el. Az A adag esetében — ahol nem tapasztaltunk öntõkagyló-szûkületet — a folyékony állapotra érvényes összetétel (Al2O3/CaO = 0,97) azt jelenti, hogy a zárványok a folyékony vagy részben folyékony területben találhatók. A zárványok oxidos része pedig 3 mol% MgO-t tartalmaz. A B adagnál — ahol tapasztaltunk kagylószûkületet — a Al2O3/CaO hányados értéke 1,43; ami azt jelenti, hogy a zárványok majdnem összes mennyisége a részben folyékony területben található, míg elhanyagolható mennyiségû zárvány helyezkedik el a teljesen folyékony területben. Ez az eredmény alátámasztja a korábban megfigyelt öntési tulajdonságokat.

Kalciummal kezelt HSLA acélok önthetõsége A Corus IJmuiden-nél egyes nagy szilárdságú gyengén ötvözött (HSLA) alacsony kéntartalmú (S < 0,01 tömeg%)

acél minõségek estében CaSi huzalt alkalmaznak a keverõ állomáson a megszilárdult acél kéntartalmának szabályzására. A kalciumos kezelést követõen a zárványok többsége CaS-ban, illetve CA-ban gazdag zárvány. Összehasonlítva a közbensõ üstben és a kristályosítóban jelen lévõ zárványokat megállapítható, hogy az utóbbiban kalcium-aluminátban gazdag zárványok találhatók, valamint a CaS tartalom csökkenése figyelhetõ meg. Feltapadt, ismeretlen összetételû anyagot találtunk a tolózáron két CaSi-huzallal kezelt SiAl-mal csillapított HSLA adag leöntését követõen. A tapadványt 5–5 µm méretû gömbszerû CaS szemcsék alkotják kalcium-aluminát mátrixba ágyazódva, Fe szemcsékkel körülvéve, lásd a 11. ábrát! A SEM-EDS illetve röntgendiffrakciós vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy az oxid mátrixot C12A7 (mayenit, Ca12Al14O33) alkotja, ami az öntés hõmérsékletén teljesen folyékony. Hasonló tapadványok jelenlétérõl számolt be Hamoen és Tiekink [2], tuskóöntésre alkalmas nagyobb kéntartalmú SiAl-mal csillapított acél esetében, ahol a kéntartalom 0,02–0,03 tömeg% közötti. A tapadványban a CaS szemcsék oxid mátrixban találhatók, amelyet szilárd kalcium-aluminát és spinel alkot. Nyilvánvalóan a folyékony kalcium-aluminát jelenléte nem zárhatja ki a tapadvány kialakulását. Ellentétben a CaFe huzallal kezelt acéloknál tapasztaltakkal, a kagylószûkület kialakulásának veszélye fokozódik a szilárd kalcium-aluminát zárványok közbensõ üstben való megjelenésével alacsony CaS tartalom esetén. Megállapítható továbbá, hogy a CaFe huzallal kezelt acélok esetében a tapadványok csak oxidokat tartalmaznak, ellenben a CaSi-mal kezelt acéloknál a tapadványok CaS-ból és kalcium-aluminátból állnak. Mindkét acélminõség — CaFe-, illetve CaSi-al kezelt — esetén a kéntartalom alacsony volt (< 0,0,6 tömeg%) További CaSi-al kezelt SiAl-al csillapított HSLA acélminõségek (C-F jelû adagok) esetében az öntés körülményei megfelelõk voltak. A második, D- vagy harmadik, E-jelû adag esetében (folyamatosan öntött száltól függõen) a tolózár fokozatosan nyílt ki (a szûkület miatt).

10 ábra: A CaO-Al2O3 zárványok összetételének eloszlása a közbensõ üstbõl vett folyékony acél minták esetében. Az eredmények a CaFe huzallal kezelt A és B adagra vonatkoznak, feltételezve, hogy a CaS képzõdése az acél dermedése során megy végbe.


123

11. ábra: 0,004 tömeg% kéntartalmú CaSi-al kezelt SiAl-al csillapított acél gyártása során, a tolózáron kialakult tapadványról készített elektronmikroszkópos felvétel [11] (jelölések az ábrán: 1: Fe; 2: CaS; 3: C12A7 kalcium aluminát) A fûrészfogszerû tolózár a negyedik, F jelû adag leöntésekor alakult ki, valószínûleg nagyobb méretû tapadványdarabok leszakadozása következtében, lásd a 12. ábrát! A korábban tárgyalt, CaFe-mal kezelt LCAK acéllal összehasonlítva, ezek a CaSi-mal kezelt acélok több kalciumot tartalmaznak (a kristályosítóban 30-40 ppm), a kéntartalom viszont azonos, 0,06 tömeg% körüli. Néhány Si-ban gazdag oxid- és salakzárvány mellett a legtöbb zárvány, amit a kristályosítóból vett mintákban találtunk, a a) Ca és Mn szulfid

b) Ca, Al oxidok és/vagy ezek kombinációja. Ezek 80%-a 15 µm-nél kisebb méretû zárvány. A CaFe-mal kezelt acél esetén a közbensõ üstbõl vett minták zárványait összehasonlítva a CaSi-mal kezelt acélból kristályosítóban vett minták zárványaival megállapítható, hogy teljesen más összetétel eloszlással jellemezhetõk, lásd a 13. ábrát! Az összetételt mutató grafikonokon a CaS, Al2O3 vagy CaS + Al2O3 összetételû zárványokra vonatkozó adatok láthatók. A zárványok többsége sok szilárd állapotú CaS-ot tartalmaz (0,5 < CaS/Catotal < 0,95 mol%). A második (D-jelû) és harmadik (E-jelû) adag ese-

12. ábra: Az egymás után leöntött C-, D-, E- és F-jelû CaSi-mal kezelt HSLA adagok öntési tulajdonságai

124


13. ábra: A D-, E-, F-jelû CaSi-mal kezelt SiAl-mal kezelt HSLA acélokban lévõ zárványok tén a hányados értéke 80 mol% körüli, a negyedik (F-jelû) adagnál pedig 85 mol%. Az oxidos részekben elhanyagolható mennyiségû MgO és SiO2 található sok féle folyékony állapotú kalcium alu


minát mellett, melyek átlagos összetétele 0 < Al2O3/(CaO+Al2O3) < 0,7. Különbözõ minõségû — egymás után eltérõ sorozatban leöntött — acélok esetében jelen lévõ tapadványt megvizs-

125

gálva azt tapasztaltuk, hogy a CaS mérete azonos eloszlást mutat a különbözõ tapadványokban, csakúgy, mint a kristályosítóban lévõ zárványok mérete (5-15µm). A zárványok kémiai összetétele kapcsolatban van a tapadványok kémiai összetételével, nagy mennyiségû szilárd CaS-t, illetve átlagos mennyiségû folyékony Ca-, Aloxidot tartalmaznak. Feltételezzük, hogy a szilárd állapotú részek jelenléte a zárványokban felelõssé tehetõ a szûkület kialakulásáért [5]. Ezeknek a zárványoknak a nagy része a CaS jelenléte miatt tartalmaz szilárd fázist. Ez magyarázatot adhat a szûkület jelenlétére a vizsgált adagokra vonatkozóan. Nyilvánvaló, hogy a folyékony kalcium-aluminát nem tudja megakadályozni a szûkület kialakulását.

Irodalomjegyzék 1

2

3

4

5

Következtetések A kalciummal kezelt acélok esetében tapasztalható öntõkagyló-szûkületet — úgy tûnik, hogy — az acélban lévõ zárványok alkotta tapadványok okozzák. A zárványok és a tapadványok közötti hasonlóság felderítésére, illetve az összetétel és méret meghatározására korlátozott számú vizsgálatot végeztünk. A zárványok folyékony fázisa határozza meg, hogy a káros tapadványok kialakulnak-e. Következésképpen a zárványok oxidos részét kell megvizsgálni, hogy megállapítsuk azok szûkület kialakítására utaló fogékonyságát. A kagylószûkület kialakulásának veszélye megnõ, ha a közbensõ üstben lévõ zárványok szilárd kalcium-aluminátot tartalmaznak. Annak megállapítására, hogy a közbensõ üstben lézõ zárványok folyékonyak, részben folyékonyak vagy szilárdak, a teljes oxidösszetételt meg kell vizsgálni legalább a CaO-Al2O3 kétalkotós egyensúlyi rendszer szerint. Azok a zárványok, amelyek ebben a rendszerben szilárdak, lehet hogy részben folyékonyak a CaO-Al2O3-MgO háromalkotós egyensúlyi rendszerben. Eredményeink szerint a zárványok korlátozott MgO tartalma miatt a Corus IJmiuden-nél gyártott CaFe-mal kezelt LCAK acélok zárványainak oxidos része — széles összetétel-tartományban — (részben) folyékony állapotú. A kagylószûkület veszélye a CaS tartalom csökkenésével növekszik. Ezért ezeknél az acélminõségeknél a magasabb CaS tartalom elõnyösnek tekinthetõ a szûkület kialakulásának megelõzésében. A CaSi-mal kezelt SiAl-mal csillapított HSLA acéloknál magas CaS tartalmú tapadványok jelenlétét mutattuk ki. A CaS részek kalcium-aluminát mátrixban helyezkednek el, és az acélgyártás hõmérsékletén folyékony halmazállapotúak. Az acélban talált zárványok kémiai összetétele egyezik a tapadványokéval az ilyen típusú acélok esetében. Ezért a szilárd CaS- és oxidtartalom meghatározására is szükség van annak érdekében, hogy megállapítsuk, a zárvány milyen mértékben tekinthetõ szilárdnak vagy folyékonynak. A vizsgált minták szilárd CaS tartalma valószínûleg annyira magas, hogy a folyékony kalcium-aluminát nem tudja megakadályozni a zárványok összetapadását.

126

6

7

8 9

10

11

K. WÜNNENBERG, S. MILLMAN, M. NADIF, C. MARIQUE, M. SUMIDA. H.J. WEDDIGE (Editorial Board), IISI Study on Clean Steel, IISI, 2004 A. HAMOEN, W.K. TIEKINK, Are Liquid Inclusions Necessary to Improve Castability?, ISS Steelmaking Conference Proceedings, Toronto (Can), vol.81, , Toronto, 1998 pp. 229-234 Y. KUSANO, Y. KAWAUCHI, M. WAJIMA. K. SUGAWARA, M. YOSHIDA, H. HAYASHI, Calcium Treatment Technologies for Special Steel Bars and Wire Rods, ISIJ International, Vol.36, Supplement, , 1996, p.p. S77-S80. D. JANKE, Z. MA, P. VALENTIN, A. HEINEN, Improvement of Castability and Quality of Continuously Cast Steel, ISIJ International, Vol.40, No.1, 2000, pp. 31-39 F. FUHR, C. CICUTTI, G. WALTER, G. TORGA, Relationship Between Nozzle Deposits and Inclusion Composition in the Continuous Casting of Steels, ISSTech 2003 Conference Proceedings, 2003 p.p. 165-175. P.C. PISTORIUS, P. PRESOLY, K. GHISLAIN TSHILOMBO, Magnesium: Origin and Role in Calciumtreated Inclusions, Sohn International Symposium "Advanced Processing of Metals and Materials, Volume 2 -Thermo and Physicochemical P: Iron and Steelmaking, 2006, pp. 373-378 Y WANG, M. VALDEZ, S. SRIDHAR, Formation of CaS on Al2O3-CaO Inclusions during Solidification of Steels, Metallurgical and Materials Transactions B, Volume 33B, August 2002, pp. 625-632. Slag atlas, VDEh, Verlag Stahleisen M.B.H., 1981 M. KOOLWIJK, H.H. VISSER, Automated analysis of nonmetallic inclusions with SEM-EDS, a valuable tool for steel cleanliness research!, Proceedings IOM Conference "Advances in on-line instrumentation for materials characterization in the metals industry", session 4, London (UK), 11-12-April 2005. W. TIEKINK, R.BOERTJE, R. BOOM, R. KOOTER, BRAHMA DEO, Aspects of CaFe cored wire injection into steel, ISS Tech 2003 Conference Proceedings, Indianapolis (USA), 2730 April 2003, pp. 157-164 W.TIEKINK, B. SANTILLANA, R. BOOM, R. KOOTER, F. MENSONIDES, BRAHMA DEO, Calcium: toy, tool or trouble, AIST 2006 Conference Cleveland (USA), 1-4 May 2006, pp. 395-404


Marczis Gáborné*

Az acélipari vállalatok struktúraváltozásai és következményei A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatója a világ acéliparát, az acéltermelés- és felhasználás új trendjeit ismerteti. Kérdéses, hogy a globalizációs folyamat miként alakul, s milyen hatással bír az európai acélpiacra, illetve a magyar acélipar milyen szereplõjévé válik a jövõbeni konszolidációnak.

The director of Association of Hungarian Steel Industry presents the world’s steel industry and the new trends of steel production and application. It is problematic how the globalization process is developing and what effects will have on the European steel industry, respectively what role will have the Hungarian steel industry in the future consolidation.

1. Változások a világ acéliparában Az ezredforduló táján mélyreható változások következtek be a világ és Európa acéliparában, amelynek következményeit a hazai acélipar is megtapasztalta. A változások legfontosabb területei a következõk voltak: • a világ acélfelhasználásának növekedése, és ennek következtében az acéltermelés felgyorsuló növekedése, • az acélfelhasználás és termelés regionális átrendezõdése, • a felgyorsult termelésnövekedés eredményeként a betétanyagok piacán bekövetkezett változások (kereslet és árnövekedés), • az acélipari konszolidáció felgyorsulása (vállalatok egybeolvadása).

2. Új trend a globális acélfelhasználásban és termelésnövekedésében 1950 óta a világ acéltermelése hat és félszeresére nõtt. A növekedés üteme azonban nagyon eltérõ módon változott. A világgazdasági növekedés kisebb-nagyobb eltéréseivel 1. táblázat: A globális acéltermelés nagysága és átlagos növekedése Idõszakaszok

Acéltermelés

Átlagos éves növekedés

Mt

Mt/év

1950

189

20,8

1974

708

I. szakasz

II. szakasz 1974

708

1999

788

3,5

III. szakasz 1999

788

2006

1.240

64,5

1. ábra: A világ nyersacéltermelése összefüggõ rövid távú változások mellett három, igen jól elkülöníthetõ trend alakult ki, amelynél a növekedés mértéke egymástól nagyban különbözik (1. ábra). A változásokat számszerûen az 1. táblázat is szemlélteti. Az egyes szakaszok közötti különbségek igen szembetûnõk. A fejlesztések fõ irányai is ennek megfelelõek voltak. Az I. szakaszban a fõ célkitûzés a termelés növelése volt. Elsõsorban a háború sújtotta Európában az újjáépítés és az azt követõ látványos gazdasági növekedés sok acélt igényelt, és az 1950-es években az igények kielégítése is gondot jelentett. Az akkori problémák kezelésére hozták létre az Európai Szén és Acél Közösséget (1952), amelyet sokan joggal az Európai Unió elõfutárának tekintenek. Az acélipar válasza erre a kihívásra a konverteres acélgyártás kifejlesztése és bevezetése volt; amelynek termelékenysége többszöröse az addig uralkodó Siemens-Martin eljárásnak. A II. szakasz elején az acélipar elsõsorban Európában és Japánban még az elõzõ szakaszra jellemzõ acélfelhasználás-növekedés hatása alatt volt, de további jelentõs, ám rövid idõn belül feleslegessé és kihasználhatatlanná váló kapacitást hoztak létre. A lelassult növekedés gyárbezárásokkal, elbocsátásokkal, illetve ennek elkerülését célzó állami beavatkozások, piackorlátozások bevezetésével járt. Európában 1976-ban megalakult az Eurofer, amelynek elsõsorban már e problémák kezelésével kellett foglalkoznia.

*Marczis Gáborné dr. a mûszaki tudomány kandidátusa, igazgató Magyar Vas-és Acélipari Egyesülés


127

A felesleges kapacitások megléte és mûködtetésének erõltetése szükségszerûen túltermelési válságokat eredményezett. Ekkor alakultak ki a jól ismert acélpiaci ciklusok, amelyek igen jelentõs kereslet- és áringadozással jártak együtt. Ebben a szakaszban a fõ cél az élet- és versenyképesség megtartása volt, amihez az igényeket követõ, rugalmas gyártástechnológiákra, és a piacon jó versenypozíciót biztosító korszerû, folyamatosan megújuló termékszerkezetre volt szükség. Erre a szakaszra az elektroacélgyártás térnyerése volt jellemzõ, amely elsõsorban a termelés nagyságát illetõen jóval rugalmasabb, mint az integrált acélgyártás. A III. szakaszban szinte robbanásszerûen beindult a kínai gazdaság, és ezen belül az acélfelhasználás és az acéltermelés növekedése (2. ábra). A következmények markáns jelei 2004-ben váltak érzékelhetõvé a betétanyagok és az acéltermékek piacán bekövetkezett árrobbanás formájában. Mindkét területen kifogytak a tartalékok, a meglévõ kapacitásokkal csak szûkösen lehetett kielégíteni a rohamosan növekvõ igényeket.

2. ábra: Kína nyersacéltermelése és látszólagos acélszükséglete

3. ábra: Összefüggés az acélintenzitási mutató és GDP között fejlõdés egy bizonyos szintjén túl a kevésbé acéligényes tevékenységek válnak meghatározóvá (szolgáltatások, elektronikai és informatikai ágazatok stb.), ami azt eredményezi, hogy az acélfelhasználás növekedése elmarad a GDP növekedési ütemétõl, csökken a gazdaság acélintenzitása. A világ fejlett országai a maximumtól jobbra találhatók, ahol a gazdaság acélintenzitása csökken. Ázsia „kis tigrisei” (Korea, Taiwan) a maximum közelében találhatók, mivel növekedésük ezt megelõzõen rendkívül gyors volt (Korea acélfelhasználása 1990 és 2004 között pl. 20 Mt-ról 47 Mt-ra nõtt). Növekedési ütemük mára jelentõsen lelassult. Kína az ezredfordulón jutott abba a növekedési szakaszba, amelyben Korea, Taiwan 15 évvel korábban volt. Amellett, hogy Kína gazdasági növekedése felgyorsult, acélfelhasználása ennél is gyorsabban kezdett növekedni. Jól jellemzik a kialakult helyzetet a 2. táblázat adatai. 2. táblázat: Néhány ország és régió acélfelhasználásának növekedése 1999 és 2005 között (%)

A III. szakaszban határozott törekvések érzékelhetõk az anyagtakarékos technológiák, alternatív betétanyagok, illetve kohósítási eljárások alkalmazására. Ebben a szakaszban vált meghatározóvá — elsõsorban az Európai Unió országaiban — a környezetvédelem rohamos fejlesztésére kényszerítõ szabályozók bevezetése, ami növeli a termelési költségeket és rontja a versenyképességet az enyhébb környezetvédelmi szabályozást alkalmazó országokhoz, régiókhoz képest. Ugyanilyen hatása van a CO2kereskedelem bevezetésének is. Az acélipari fejlesztések jelentõs része ezért e célok megvalósítására irányul.

3. Az acélfelhasználás és acéltermelés regionális átalakulása A gazdaság acélintenzitása (egységnyi GDP elõállítására jutó acélfelhasználás) maximumos görbe szerint változik (3. ábra). A fejlõdés alacsonyabb szintjén az acélfelhasználás gyorsabban növekszik a GDP-nél, nõ a gazdaság acélintenzitása. Ekkor történik az alapvetõ infrastruktúrák kiépítése, a termelõi beruházások dinamikus növelése, a gyorsütemû lakásépítések az alapvetõ igények kielégítésére. A

128

Ország/régió

Növekedés 1999-2005 között

EU 15

0,5%

EU 10 (új tagok)

33%

USA

0%

Japán

17%

Kína

157%

India

38%

Irán

121%

Az acélfelhasználás regionális eloszlása teljesen átalakult. A korábban nagy acélfelhasználó régiók (Európa, Észak-Amerika, Japán) súlya lecsökkent. Kína acélfelhasználása viszont ma már megközelíti a világ felhasználásának 1/3-át. A világ acélfelhasználásának regionális eloszlását 1996 és 2006 években a 3. táblázat szemlélteti. E táblázat alapján 1996-ban az acéltermékek 44,5%-a, 2006-ban pedig már 54%-a Ázsiában került felhasználásra. Kína acéltermelése néhány esztendõn keresztül nem tudott lépést tartani a rohamosan növekvõ kereslettel; óriási szívóhatás lépett fel a globális acélpiacon, ami ugrásszerû árnövekedést eredményezett. Az elmúlt években azonban a központi irányítás alatt álló kínai gazdaság igen gyorsan


3. táblázat: A világ acélfelhasználásának regionális eloszlása 1996-ban és 2006-ban Ország/régió

Részarány a világ acélfelhasználásában 1996

2006

Európa (FÁK nélkül)

22,2%

19,1%

FÁK-országok

4,3%

4,3%

NAFTA-országok

20,1%

13,9%

Japán

11,4%

7,4%

Kína

15,1%

32,0%

Egyéb ázsiai országok

18,0%

14,6%

Egyéb országok

8,9%

8,7%

fejlesztette nyersacélgyártó kapacitását. Termelése 1996ban (101 Mt) kb. 1/3-a volt Japán, USA, Oroszország és Korea együttes termelésének, 2004-ben megközelítette (280,5 Mt), 2005-ben (353,4 Mt) és 2006-ban (418,8 Mt) viszont már meghaladta a fenti országok együttes termelését. A világ nyersacél-termelésének megoszlását mutatja a 4. ábra 1996-ban és 2006-ban. Ma már igen hasonló a világ nyersacélgyártáshoz viszonyított részaránya (33,7%) a felhasználás részarányához (32,0%). A világ acéliparát meglendítõ nettó importjuk megszûnt, és ma már nettó exportõrként számolnak vele (5. ábra).

80%-át Ázsiában fogják létrehozni, és ennek eredményeképpen rövidesen a világ acéltermelésének 2/3-a Ázsiában történik. Kína és néhány más ország acéltermelésének alakulását mutatja a 6. ábra.

6. ábra: Kína és néhány más ország acéltermelésének alakulása

4. A felgyorsult termelésnövekedés következményei a betétanyagok piacán A világ nyersacéltermelése 1999 óta évente átlagosan 50 Mt-val növekszik, ami természetszerûleg jelentõs mennyiségû betétanyagtöbbletet igényel. Változatlan paramétereket feltételezve (integrált acélgyártás részaránya, fajlagos érc és acélhulladék felhasználás, kihozatal) megbecsülhetõ az évente jelentkezõ betétanyag-növekmény. Ennek a szívóhatásnak a következményei 2003-ig alig voltak érzékelhetõk: a meglévõ kapacitásokkal ki lehetett elégíteni az igényeket. A drámai változás 2004-ben következett be, valamennyi betétanyag ára ugrásszerûen megnõtt (7. ábra).

4. ábra: A világ acélfelhasználásának regionális eloszlása 1996-ban és 2006-ban Az acéltermelés regionális eloszlása ma már eléggé hasonló az acélfelhasználáséhoz. A tervezett fejlesztések továbbra is az ázsiai acélgyártás elõretörését fogják eredményezni. Eszerint 2012-ig több, mint 500 Mt-val növekedhet a globális nyersacélgyártó kapacitás, aminek közel

7. ábra: Az acélhulladékok árváltozása az EU nagy acélgyártó országaiban. 2001 átlaga = 100

5. ábra: Kína nyersacélkereskedelme, Mt


A vasérc árváltozása jellegében lényegesen eltér a többi betétanyagétól. Ennek oka az, hogy a vasércellátásban már régóta rendkívül nagy a vállalati konszolidáció mértéke. A legnagyobb 10 ércszállító vállalat adja a szállítások 97%-át (de 71%-os a konszolidáció a kokszolható szénellátás területén is). A 10 legnagyobb szállító közül is kiemelkedik három: a brazil Companhia Vale do Rio Doce (CVRD) (34%), a Rio Tinto (22%) és a BHP-Billiton

129

ményeképpen még ma is sokkal kisebb a konszolidáció mértéke, mint akár a beszállítóknál (pl. ércellátás), akár a vásárlóinál (pl. jármûipar). Az acélipar felgyorsult konszolidációja napi téma a szakértõk körében. A versenyképességet, a profit nagyságát a vállalati méretek is jelentõsen befolyásolják. Az értékes termékekre, szûk termékcsoportra specializálódott vállalatok kis méretük mellett is jelentõs nyereséggel dolgozhatnak; az óriásvállalatok nyereségtömegét a tömeghez viszonyított kisebb járulékos költségek növelhetik (9. ábra). A mai helyzetet a 4. táblázat jól szemlélteti. 4. táblázat: A legnagyobb acélipari vállalatok termelése és részaránya a világtermelésben 2005-ben

Mittal-Arcelor

Termelés

Részarány a világ

Mt

termelésében, %

110

9,71

Kiterjedés

Globális(EU országai, USA, Ukrajna,

8. ábra: A világ vasérckereskedelme. A piaci részesedés megoszlása 2005-ben. Összesen 656 Mt.

Kazahsztán)

(15%), amelyek a nemzetközi vasérc-kereskedelem több, mint 70%-át bonyolítják (8. ábra). Ezek rendkívül erõs alkupozícióban vannak az acéliparral szemben. Éves szerzõdésekben rögzítik az árakat; a vasérc ára ennek megfelelõen lépcsõs növekedést mutat, és 2006-ban kb. 2,5- szerese volt a 2003. évi szintnek. Uralkodó piaci helyzetüket hatékonyan tudják érvényesíteni. A jó piaci kilátások ismeretében a vasércszállítók gyors ütemben fejlesztik kapacitásaikat, ami 2007-ben több, mint 100 Mt-val lesz nagyobb, mint 2005-ben. A kohókokszgyártásban Kína a legnagyobb; exportja azonban saját felhasználásának gyors növekedése miatt csökkent, ami hiányzik a nemzetközi kereskedelembõl. Az IISI szerint 2007 végéig kb. 45 Mt új kokszolókapacitást hoznak létre, legnagyobb részét Kínában. A kokszolható szén árának változása hasonló jellegû a vasércéhez; itt 2000 óta háromszorosára nõttek az árak.

5. A vállalati konszolidáció felgyorsulása az acéliparban A globalizáció egyik fontos kísérõjelensége a vállalatok összeolvadása (összevonása), ami számos iparágban (jármûipar, elektronika, gyógyszeripar stb.) már évtizedekkel ezelõtt megkezdõdött, és azóta is folyamatban van. Az acélipar konszolidációja ezekhez képest nagy késéssel, lényegében az ezredforduló táján gyorsult fel. Ennek ered-

Nippon

32

2,82

Japán

Posco

31

2,74

Korea

JFE

30

2,65

Japán

Baosteel

24

2,12

Kína

US Steel

20

1,77

USA, Szlovákia, Szerbia

Corus

18

1,59

UK + NL

Riva

18

1,59

Olaszország

Nucor

18

1,59

USA

ThyssenKrupp

17

1,50

Németország

Összesen

318

28,08

Eszerint a 10 legnagyobb acélipari vállalat termelése nem éri el a világtermelés 1/3-át, ami a velük üzleti kapcsolatban lévõ ágazatokhoz képest rendkívül alacsony konszolidációs fokot jelent. Az acéliparban folyó konszolidáció oka és célja a következõkben keresendõ: a) Az acélfelhasználó partnereknél lezajló globalizáció és konszolidáció (a globális vásárlók globális ellátót keresnek, együttmûködés a termékfejlesztésben) b) A beszállítók konszolidációja (rossz alkupozíció az erõsen konszolidálódott alapanyag-ellátókkal szemben) c) Mérethatás (a gyártómûvek szakosodása, hatékonyságának és szakértelmének erõsödése) d) A fenntarthatóság erõsítése (jobb kapacitáskihasználás, jobb tõkemegtérülés) e) A feltörekvõ piacokon jelentkezõ lehetõségek kihasználása (az „érett” piacokon lassú a növekedés, a növekedést a feltörekvõ piacok diktálják) A elõzõ táblázatban felsorolt óriásvállalatok közül egyedül a Mittal tekinthetõ valóban globálisnak. Három további vállalat két kontinensen termel (Észak-Amerikában és Európában), a legtöbb azonban csak egy országban mûködik.

9. ábra: Az acélipari vállalkozások fejlõdési trendje

130


A Mittal helyzete abból a szempontból is kedvezõ, hogy alapanyag-ellátásának zömét (a kokszolható szén 45%-át, a vasérc közel 80%-át, a koksz 82%-át) saját forrásokból biztosítják. A világ acéliparában bizonyára tovább folytatódik a konszolidáció. Az elmúlt évben a Corus-Tata konszolidációja volt napirenden, amely 20 Mt fölötti acélgyártást jelent.

6. A változások hatása az EU acéliparára Az EU 15 országai 1974-ben a világ acéltermelésének 25%-át adták. Az USA és a volt Szovjetunió részaránya pedig egyenként megközelítette a 20%-ot (10. ábra). A világ azóta sokat változott: az EU 15 részaránya 2006ban 14,0% (az EU 25 részaránya 16%), az USA-é 7,9% volt. Kína súlya még 1989-ben is kisebb volt 10%-nál, 2006-ban pedig már 33,8%. A tradicionális nagy acélipari régiók (Európa, USA, Japán, FÁK-országok) 1974ben a teljes termelés több, mint 80%-át adták, 2006-ban viszont csak 46%-át. A világ acélipara alapvetõen átrendezõdött.

Az EU acéliparának helyzete ma általánosságban a következõkkel jellemezhetõ: • a régió acélfelhasználása sokkal lassabban nõ a világátlagnál, • nyersanyagbázisa — Svédországot kivéve — lényegében elhanyagolható, • a termelési költségek — részben a magas bérköltségek, részben a magas alapanyagárak miatt — magasak, • a költségeket tovább növeli az EU úttörõ szerepvállalása a környezetvédelem területén, • meghatározó nagyvállalatai alig terjeszkednek az unión kívülre, sõt ennek ellenkezõje történik: az unión kívülrõl irányított konszolidáció részeseivé válnak (megemlítendõ, hogy az EU 15 nagyvállalatai alig vettek részt az új tagországok acéliparának privatizációjában). A hátrányokkal szemben két fontos versenyelõnnyel is rendelkezik az EU acélipara: • termelõberendezései, termékszerkezete összességében korszerû, • az acélipari innovációban (technológia és termékfejlesztés) még mindig élenjáró. Az EU acéliparának versenyképességét leginkább a betétanyagok és energiahordozók piacán érzékelhetõ helyzet veszélyeztetheti.

7. A struktúraváltás következményei a hazai acéliparban Hazánk 2004 óta tagja az Európai Uniónak, acéliparunk így részévé vált az EU acéliparának. Alapproblémái (a nyersanyagbázis hiánya stb.) ugyanazok, mint EU-beli társaié. A hazai acélipar csak acélhulladékból önellátó. A hazai nyersacél-termelést a 12. ábra mutatja be. 10. ábra: A világ acéltermelésének változása régiók szerint 1974, 1989,1999, 2003, 2005 és 2006 években Az EU a 90-es évek elejéig jelentõs nettó acélexportõr volt, és acéliparának meghatározó szerepe volt a nemzetközi acélpiacokon. A súlypont áthelyezõdésével ez a szerep lényegesen csökkent, és az elmúlt években egyre inkább védekezõ szerepre kényszerült, expanziós lehetõségei beszûkültek (11. ábra).

12. ábra: A világ és Magyarország nyersacéltermelése (millió tonna)

11. ábra: Európa és Magyarország nyersacéltermelése (millió tonna)


Acélipari vállalataink mérete nemzetközi összehasonlításban kicsi. Igaz ez az ISD Dunaferr Zrt.-re is, ha figyelembe vesszük gyártástechnológiáját. Termékszerkezetük, az alkalmazott technológiák és a gyártóberendezések korszerûsége elmaradt az EU 15-re jellemzõ színvonaltól. Az ISD Dunaferr Zrt. 2007-ben eddigi legnagyobb volumenû fejlesztési programjába kezdett, amely a kapacitás és a tevékenység bõvítését, valamint a minõségjavítást célzó beruházásokat foglalja magába.

131

Teljes vertikumban (acélgyártástól a késztermékig) három vállalat mûködik hazánkban. Közülük kettõ (ISD Dunaferr Zrt. és DAM 2004 Kft.) ukrán tulajdonban van. Az Ózdi Acélmûvek (ÓAM) Kft. fõ terméke a betonacél, amelyhez nincs szükség speciális metallurgiai, hõkezelési eljárások alkalmazására. Adott minõségi és kiviteli tartományban, nagy tömegben történik az elõállítás. Gyártására sok helyen mini-acélmûvek specializálódtak, amelyek a földrajzi közelségükben lévõ felhasználók igényeit elégítik ki. Ilyen az ÓAM is. De a piacon kemény verseny van. A magyar felhasználás 45%-át importálták 2006-ban. Az ilyen méretû és profilú üzemek esetében a vállalati konszolidáció eredményeként nem alakulhatnak ki a korábban felsoroltakhoz hasonló méretû óriásvállalatok; a konszolidáció azonban itt is halad. Az ÓAM az Aicher vállalatcsoport tagja, amely az anyaországon (Németország) kívül más országokban (Csehország, Magyarország, Románia) is rendelkezik acélmûvel. Fontos eredménye a konszolidációnak, hogy az ÓAM az 1990-es évek válsága után stabilizálódott és jelentõs fejlesztésekre került sor. Jelenleg folyamatban van az acélgyártó-kapacitás bõvítése, amelyet a piaci lehetõségek is alátámasztanak.

13. ábra: Egy fõre számított lkészacélszükséglet

8. A vállalati struktúra változások hatása a hazai piacra A termelés és acélfelhasználás növekedési szakaszok közül a II. szakasz (1974–1999) jelenségeit, a gyárbezárásokat, elbocsátásokat, állami beavatkozásokat, piaci korlátozások ügyeit hazánk még EU-n kívüliként élte át. 1992-ig az EU a magyar acélszállításokat is korlátozta úgynevezett önkorlátozó megállapodás keretében megadott kvótákkal, és több esetben anti-dömping vám kivetésével. Az antidömping eljárás kezdeményezésével és vámok alkalmazásával még társult tagságunk idõszakában (1992–2003 között) is több alkalommal élt. Az ország EU taggá válásáig (1993–2004 között) az acéltermékek importjával szemben hazánk is alkalmazott piacvédelmet a volt KGST országokkal szemben, illetve 2002–2004 között az általános acélipari válság miatt néhány termék esetében az országok többségével, így még az EU-val szemben is. Mindezek ellenére több termék gyártása megszûnt, és ezek azóta csak importból szerezhetõk be. Az ország EU-taggá válása óta az önálló piacvédelmi intézkedés lehetõsége megszûnt. Magyarországon az acélkereskedelemmel foglalkozó cégek száma az utóbbi 10 évben rendkívüli mértékben megnõtt, és az európai acélgyártó társaságok többsége valamilyen formában közvetlenül is jelen van ezen a kicsi magyar piacon. A magyarországi acélfelhasználásra és acélpiacra jellemzõ fontosabb megállapítások az alábbiakban összegezhetõk: • Az ország összes acélfelhasználása az elmúlt 10 évben 75%-kal nõtt. 2006-ban meghaladta a 2,5 Mt-át. Az egy fõre jutó fajlagos acélfelhasználást (összehasonlításban a világ, az EU és Kína fajlagos értékeivel) a 13. ábra mutatja be. • A belföldön gyártott acéltermékek hazai felhasználásának mennyisége a kisebb évenkénti ingadozásoktól eltekintve összességében nem változott. Az import aránya 35%-ról 70%-ra nõtt (14. ábra). Ez lényegé-

132

14. ábra: Összes acélfelhasználás (ötvözetlen és ötvözött)

•

•

•

•

•

•

ben azt jelenti, hogy a magyar acélfelhasználás növekedésébõl nem a magyar acélgyártók, hanem a külföldiek és az importõrök profitáltak. Fõbb termékcsoportonként megvizsgálva, ugyanebben az idõszakban az összes lemeztermék felhasználás 65%-kal nõtt, miközben a belföldön gyártott lemez felhasználás csak 20%-kal nõtt. Az import aránya a felhasználásban 28%-ról közel 50%-ra emelkedett. A rúd- és idomacélok felhasználása 85%-kal nõtt, miközben a belföldön gyártott termékek felhasználása 20%-kal csökkent. Az import aránya 30%-ról 70%-ra nõtt. Ezen belül a betonacél felhasználás a 4szeresére nõtt, miközben az import a 12-szeresére, és az arány a felhasználásban 12%-ról 36%-ra nõtt. Az idomacélgyártás több lépcsõben mára már teljesen megszûnt. A húzott huzal felhasználás kb. 40%-kal nõtt. Eközben a belföldön gyártott termékek felhasználása 15%-kal csökkent, és az import 2,5-szeresére nõtt. Az import aránya 35%-ról 70%-ra változott. A hegesztett csõ felhasználása a 10 évvel ezelõttivel azonos nagyságú, miközben a belföldön gyártottból a felhasználás a harmadára csökkent (üzembezárás is történt). Az import aránya 18%-ról 77%-ra nõtt. A zártszelvény felhasználása 60%-kal nõtt, miközben a belföldön gyártottból a felhasználás hullámzó volt, de lényegesen nem változott. Az import aránya 13%-ról 60% felettire nõtt. Az acélszerkezet-import 1996 óta folyamatosan nõtt 2003-ig, majd 2004-ben 7,6%-os és 2005-ben továb-


bi 7%-os visszaesés következett be. 2005-ben fordulópont következett be. Ekkor ugyanis a statisztika szerint az export azonos volt az import mennyiségével. 2006-ban viszont a korábbiakkal ellentétben az export már jelentõsen meghaladta az import mennyiségét. Az acélszerkezetek kereskedelmét a 15. ábra szemlélteti.

Ezek a változások nyilvánvalóan szorosan összefüggenek az európai acélipar átstrukturálódásával, a kereskedelem liberalizálásával és a piaci verseny fokozódásával. Az összes acéltermékimportnak több, mint 80%-a a jelenlegi EU országokból érkezik. Ez az arány az EU ez évi bõvülésével (Románia, Bulgária) tovább nõhet. Mivel az EU-n belül egységes szabadpiac mûködik, ez azt is jelenti, hogy a magyar acélipari vállalatok számára a jövõben is elsõsorban az EU-n belüli piaci verseny lesz a legnagyobb kihívás. Különösen igaz ez azért is, mert a magyarországi acélipari vállalatok számára a belföldi piac mellett mindig is fontos volt az európai piacokon való jelenlét, és ez valószínûleg így is marad. Mindemellett nagy és nyitott kérdés, hogy a globalizációs folyamat miként folytatódik, és ez milyen hatással lesz az európai acélpiacra, illetve a magyar acélipar hogyan és milyen szereplõjévé válik a jövõbeni konszolidációnak? Ettõl függetlenül a magyarországi acélipari vállalatoknak a lehetõ legszélesebb piaci kapcsolatokat kell kiépíteni ahhoz, hogy a jövõben is prosperáljanak.

15. ábra: Acélszerkezetek kereskedelme

IX. Acélfeldolgozási és Acélépítési Konferencia Dunaújvárosban (Folytatás a 116. oldalról) A bérhorganyzás területén mára piacvezetõ szerepet töltenek be. A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének egyetemi docense, dr. Papp Ferenc a tanszék által javasolt távoktatási alapokon nyugvó szakmai továbbképzési rendszert ismertette. Az építõmérnöki szerkezetek tervezését alapvetõen meghatározó Eurocode szabványrendszer általános bevezetése 2010-re várható. A nappali mérnökképzés már az új szabványrendszer alapjain épül fel, azonban a gyakorló mérnökök átképzése a magyar mérnöktársadalom számára új kihívást jelent. A szervezett átképzés az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához tartozó továbbképzési rendszer keretében történik, amelyet kormányrendelet ír elõ. A szakmai továbbképzést a Magyar Mérnöki Kamara koordinálja, és a kötelezõ, illetve a szabadon választható tanfolyamok megtartási jogát az akkreditált felsõoktatási intézmények pályázat útján nyerhetik el. A most bemutatott web-alapú oktatási rendszer alapvetõ tulajdonsága az elmélet és az alkalmazás egységben való kezelése. A Tudásbázisból, az Alkalmazási segédletbõl és az Alkalmazásból álló oktatási rendszerhez kapcsolódik a távoktatási eszközrendszer, amellyel megvalósítható egy magas színvonalú mérnök-továbbképzési rendszer. A Mátrai Erõmû acélszerkezet-építési munkáit vázolta a hallgatóság elé Táncos Tamás a Kész Kft. képviseletében, bõséges fotóillusztrációkkal. A német RWE EnBW beruházása kombinált ciklusú blokkok kialakítására vonatkozott, míg a Kész Kft. generálkivitelezései a gépház és trafóépület tervezési, vasbetonépítõ, acélszerkezet-gyártási, szerkezetépítési, építészeti, tetõkivitelezési és közmûépítési munkáira terjedt ki. Az uniós csatlakozás, az új villamosenergia-tör-


vény, a szigorodó környezetvédelmi elõírások a Mátrai Erõmû üzemeltetésére vonatkozóan új kihívást jelentenek: cél a magas hatásfokú, környezetkímélõ és versenyképes áron történõ energiatermelés. A kombinált ciklus lényege, hogy a gázturbinából kilépõ, nagy hõenergia-tartalommal rendelkezõ, kb. 500 Celsius fok hõmérsékletû füstgáz energiáját egy hõhasznosító kazánba vezetik azzal a céllal, hogy gõzt fejlesztenek, amely a felújításra kerülõ jelenlegi gõzturbina

gõzigényét biztosítja. Az összhatásfok az eddigi kétszeresére nõ. Az erõmû kazán- és turbinaszerelési munkálatait Aszman Ferenc, a BIS Hungary Kft. ügyvezetõje prezentálta. A Szabadság híd felújítása ismételten esedékes — derült ki Duma György és Bácskai Endréné elõadásából. Az 1896ban épült híd ugyan már a harmadik közúti Duna-híd volt Pesten, de az elsõ, ami magyar mérnökök tervezésében és (Folytatás a 141. oldalon)

133

Csik Józsefné*

Integrációs projekt a Dunaferr Zrt.-nél — humán projektek A Dunaferr Dunai Vasmû Részvénytársaság 2004-ben az ukrán-svájci tulajdonú Donbass Ipari Szövetség tagja lett. Az új tulajdonos megfogalmazta igényét a társaságcsoport tulajdonosi szerkezetének és szervezeti felépítésének változtatására. Döntés született leányvállalatok beolvadására a Dunaferr Zrt.-be. Az integrációs projekteken belül kiemelt szerepet töltöttek be a humán projektek. A cikk szerzõje bemutatja az ún. költségcsökkentési programot, és az egyes munkacsoportok tevékenységét.

Elõzmények, célkitûzések A Dunaferr életében, mûködésében az elmúlt években meghatározó változások történtek. Még a privatizációt megelõzõen a Dunaferr Zrt.-be integrálódott a társaságcsoport legnagyobb leányvállalata, a Dunaferr Acélmûvek Kft. Ezt követõen 2004. évben sikeresen zárult a Dunaferr privatizációs folyamata, és a társaságcsoport az ukrán-svájci tulajdonú Donbass Ipari Szövetség tagja lett. Ezzel nemcsak a tulajdonosváltás következett be, hanem átértékelõdött a Dunaferr nemzetközi szerepe is. Az új tulajdonos egyúttal megfogalmazta igényét a társaságcsoport tulajdonosi szerkezetének és szervezeti felépítésének változtatására vonatkozóan is: döntés született arról, hogy a társaságcsoport 9 leányvállalata beolvad a Dunaferr Zrt.-be. Ez a döntés azonban nem csupán a beolvadások kapcsán létrejövõ jogi eseményt jelentette, hanem a tulajdonos az új — gazdaságilag, tevékenységében és munkavállalói létszámában is — jelentõsen megnövekedett Dunaferr Zrt. hatékonyságának növelését is célul tûzte ki. A hatékonyság növelése — mint célkitûzés — magába foglalja tehát a társaságok integrációját, a mûködési folyamatok átszervezését, és a mûködés költségeinek csökkentését.

Dunaferr Danube Ironworks Co. Ltd. has become member of the Ukrainian-Swiss owned Industrial Union of Donbass in 2004. The new owner has phrased its demand for changing the owner structure and organizational construction of the company group. A decision was made for merging the subsidiary companies into Dunaferr Co. Ltd. The humane projects played a significant role within the integration project. The author presents in the article the so called cost reduction programme and the activity of individual work groups.

jai a Dunaferr társaságcsoport adott szakterületeirõl delegált szakemberek lettek. Szakterületenként egy-egy témavezetõ irányítása alatt több projektvezetõ bevonásával a Kolaja & Partners Ltd. támogató tanácsadójának koordinációjában kezdõdtek meg a projektmunkák, több mint 70 munkacsoportban.

Humán projektek jelentõsége Az integrációs projekteken belül kiemelt szerepet töltöttek be a humán projektek, hiszen minden változás esetén szükség volt a HR valamely szakterületének támogató funkciójára. Ezen túlmenõen az integrációs program keretében kidolgozásra került egy munkaköltség-csökkentési program, mely a Dunaferr eddigi mûködési gyakorlatához képest várhatóan jelentõs változásokat eredményez. A humán projektek közül néhány a pilot-projekt szerepét is betöltötte, hiszen a feladatok elvégzése a tanácsadó cég által elõirányzott ütemtervnek megfelelõen, a többi integrációs projektet megelõzve történt, és ebbõl adódóan a humán projektek mûködési modellje is „mintaként” szolgálhatott.

A változás szükségessége

A tanácsadó cég szerepe A döntések végrehajtását célzó feladatok volumenére való tekintettel a tulajdonos egy nemzetközileg elismert tanácsadó céget, a Kolaja & Partners Ltd.-t kérte fel az integrációs folyamatok elõkészítésére, végrehajtásának koordinációjára. A tanácsadó cég 2006. augusztusától kezdte meg tevékenységét a Dunaferrnél. Elsõ lépésként egy átfogó analitikus program megvalósítására került sor, melynek alapján készített beszámolójukat a Dunaferr igazgatósága elfogadta. A tanácsadó cég koordinációjában minden érintett területen — pénzügy, jog, ellátási lánc, termelés, humán erõforrás, kereskedelem és marketing, stratégiai mûszaki projektek, adminisztráció, informatika, energetika és biztonság — projekt munkacsoportok alakultak, melyeknek tag-

A társaság hosszú távú stratégiájával összhangban a cél egy korszerû, hatékony, a piaci igényeknek megfelelõen rugalmas szervezeti felépítés elérése volt. A humán projektek feladata e célok elérésének a támogatása volt. A tanácsadó cég az analitikus szakaszban felmérte a szakterület lehetõségeit, és ennek megfelelõen kerültek meghatározásra azok a feladatok, amelyek a stratégiai célkitûzések megvalósítását szolgálják. A társaságok integrációja szükségessé tette a beolvadások jogi koordinációját, majd az egységesített társaság új szervezeti mûködésének szabályozását személyzeti oldalról is. Egységesíteni kellett a különbözõ humán rendszereket, szabályozásokat, mûködési mechanizmusokat. A HR projektek feladata e rendszerek újragondolása, kidolgozása, megvalósítása lett.

*Csik Józsefné személyzeti igazgató, HRM projektvezetõ, ISD Dunaferr Zrt.

134


A projektszervezet A Dunaferr szintû Integrációs Projekt Irányító Bizottságának elnöki feladatait Nataliya Bashynska, az ISD Dunaferr Zrt. gazdálkodási vezérigazgató-helyettese látja el, az Integrációs Projektek vezetõje pedig Tetyana Plyachenko ellenõrzési fõosztályvezetõ. A feladatok konkrét meghatározását követõen a Kolaja & Partners Ltd. és az Irányító Bizottság elnöke kérte fel a Dunaferr — társaságcsoportszinten elismert — szakembereit a különbözõ szakterületeken létrejövõ projekt-munkacsoportok menedzselésére, irányítására, összefogására. A HR projektek supervisori feladatainak ellátásával Csik Józsefné személyzeti igazgatót bízták meg. Ezt követõen álltak fel a konkrét feladatra létrehozott munkacsoportok, melyek irányítását szintén dunaferres szakemberek látták el, úgy, hogy minden munkacsoporthoz a Kolaja & Partners Ltd. delegált egy-egy támogató tanácsadót.

Munkacsoportok —feladatok A HR Projekten belüli munkacsoportok konkrét feladatok végrehajtására jöttek létre. A tanácsadó cég — az analitikus beszámoló Dunaferr igazgatósága által történõ elfogadását követõen — a Dunaferr szakembereivel és a Siegler Ügyvédi Iroda jogi tanácsadóival együttmûködve kidolgozott egy integrációs és munkaköltség-csökkentési programot a Dunaferr társaságcsoport számára. Különös figyelmet fordítottak a magyar jogrendszer követelményeire, a Donbass Ipari Szövetség stratégiájára, a Privatizációs Szerzõdésbõl és a Kollektív Szerzõdésbõl adódó kötelezettségek és korlátozások betartására, valamint a munkaköltségekre vonatkozó költségcsökkentési lehetõségek feltárására. A HR projekten belül az alábbi munkacsoportok alakultak: • HRM 01 A Dunaferr Társaságcsoport Kollektív Szerzõdése (projektvezetõ: Csik Józsefné) • HRM 02 Bér- és ösztönzõrendszer átalakítása (projektvezetõ: Pék Teréz) • HRM 03 Elõrehozott öregségi nyugdíjazás (projektvezetõ: Primusz Hajnalka) • HRM 04 Munkaerõ-kölcsönzés költségeinek csökkentése (projektvezetõ: Megyesi Sándor) • HRM 05 Önkéntes és nem önkéntes távozási program (projektvezetõ: Bessenyi György) • HRM 06 Kommunikáció (projektvezetõ: Szirmai György) • HRM 07 Migráció - belsõ munkaerõ-koordináció (projektvezetõ: Hegyiné Tóth Noémi) • HRM 08 Munkaköri leírások egységesítése (projektvezetõ: Kövesi Gábor) • HRM 09 Munkaszerzõdések egységesítése (projektvezetõ: László Tímea) • HRM 10 Társaságok beolvadásának támogatása, érdekvédelmi szervezetekkel való együttmûködés (projektvezetõ: Csik Józsefné)


• HRM 11

• HRM-Nexon

Az ISD Dunaferr Zrt. humán szervezetének struktúrája, jövõbeni feladatai és létszáma (projektvezetõ: Csik Józsefné) NEXON bérrendszer integrációja (projektvezetõ: Gyerákné Szombath Tünde)

A munkacsoportok alapvetõen a tanácsadó cég által kidolgozott feladat- és ütemterv alapján kezdték meg munkájukat, az alábbi tartalommal: HRM 01 PROJEKT A Dunaferr Társaságcsoport Kollektív Szerzõdése A projekt célkitûzése a Dunaferr Társaságcsoport Kollektív Szerzõdésének új alapokra történõ helyezése, egységes szerkezetbe foglalása annak érdekében, hogy a társaságok Kollektív Szerzõdése helyi differenciák nélküli munkaerõpiaci támogatást biztosítson. Ennek érdekében: • valamennyi — a Dunaferr Társaságcsoport Kollektív Szerzõdés hatálya alá tartozó — társaság tekintetében elkészült a Dunaferr Társaságcsoport Kollektív Szerzõdéséhez, valamint a Dunaferr Zrt. Függelékéhez történõ összehasonlítás. • elkészült a Kollektív Szerzõdések egységesítésének prioritására vonatkozó javaslat, amely az alábbiakat tartalmazza: — a jelenlegi helyzet áttekintése és a módosítás céljai, — a KSZ-hez és a tárgyalási prioritásokhoz javasolt változtatások: • a Kollektív Szerzõdésre, • a felek kapcsolatára, • a munkaviszonyra, valamint • a szociális juttatásokra vonatkozó rendelkezések. A vállalatvezetés részérõl döntés született a KSZmódosítás prioritásairól, a tárgyalások kiindulópontját képezõ tervezetrõl, így a közeljövõben megkezdõdhetnek a módosításra vonatkozó érdekegyeztetõ tárgyalások. HRM 02 PROJEKT Bér- és ösztönzõrendszer átalakítása A Dunaferr jelenlegi bérrendszerének anomáliáiról sok szó esett az elmúlt években. A szakemberek egy olyan bérrendszer kialakítását tûzték ki célul, mely közös munkáltatói és munkavállalói érdek: nagyobb motiváló erõvel bíró, áttekinthetõbb, a teljesítményt jobban igazoló és ezáltal igazságosabb rendszer. A projekt feladata egy — a jelenleg hatályos bérrendszer átalakítására vonatkozó — javaslat kidolgozása volt annak érdekében, hogy egyszerûsödjön és átláthatóbbá váljon a rendszer. Elsõ lépésként a jelenlegi bérkategóriákban található tipikus munkakörök, és a betöltésükhöz szükséges elvárások, kritériumok meghatározására került sor. Ezt követõen indulhatott el a bérkategória-rendszer munkakör-értékelésen alapuló átalakításának folyamata. A munkacsoport feladata közé tartozott a Dunaferr társaságcsoport összes munkakörének értékelése, pontozása, majd ennek alapján az új bérkategóriák kialakítása. Az értékelések rendkívül pozitív hangnemben zajlottak a társaságok teljes együttmûködésével. Ez a segítõ hozzáállás igen nagy jelentõséggel bír, hiszen az új rendszer beveze-

135

tése csak akkor valósítható meg sikeresen, ha a végrehajtásban résztvevõ szakemberek értik, elfogadják, támogatják azt. Az érdekvédelmi szervezetek, valamint a társaságok ügyvezetõ igazgatói és a Dunaferr Zrt. vezetõi prezentáció keretében ismerték meg a bérrendszer átalakítására vonatkozó tervezetet, melynek alapján megfogalmazták a tervezettel kapcsolatos véleményüket, javaslatukat, és — indokolt esetben — a projekt átvezette a korrekciókat. Az új rendszer kialakításának egyik meghatározó pontja volt, hogy a projekt tagjai a munkakörülményeket az új bérrendszer kialakítása során az eddigiektõl eltérõen kívánják figyelembe venni. A jelenleginél szigorúbb paramétereket határoztak meg arra, hogy milyen feltételek fennállása esetén minõsülhet a munkakör kedvezõtlennek. A projekt a munkakörülményi fokozatok bérrendszerben történõ kezelésére két alternatívát látott elfogadhatónak: 1. a melegüzemi pótlék megállapítása a fokozottan kedvezõtlen munkakörülmények között foglalkoztatottak részére, 2. az alapkategóriákon belül magasabb szintû minimálbérrel meghatározott kategóriák (alkategóriák) alkalmazása. Végül a második verzióra készültek számítások. A kedvezõtlen munkakörök meghatározása után a mediánok, kategóriaminimum és -maximum értékek számítását, a kategóriák végleges kialakítását követõen kerülhet sor az új bérrendszer véglegesítésére. A feladatmeghatározások között szerepelt a projekt számára a teljesítményösztönzõ rendszer átalakítására vonatkozó javaslat elkészítése is. A Kolaja & Partners Ltd. tanácsadóinak koordinációjában új típusú teljesítményösztönzõ-rendszer került kidolgozásra, amely a korábbi ösztönzõrendszerhez képest a munkavállalók motivációjának erõsítését biztosítja. A munkáltató által meghatározott, társaságcsoport szinten maximálisan ösztönzõvel megkereshetõ 4 milliárd forint 50%-át a munkavállalók alanyi jogon, alapbérük függvényében, míg 50%-át teljesítményértékelésük arányában kapják meg. A munkavállalók teljesítményértékelését a közvetlen vezetõk negyedéves bontásban félévente kötelesek elvégezni, mely értékelés képezi az alapját az egyénenként megkereshetõ maximális teljesítményösztönzõnek. Ez azt is jelenti, hogy a munkavállalói teljesítményértékelés jelentõsége felértékelõdik, mely mind a munkavállalók, mind az értékelõ vezetõk számára lehetõség és felelõsség egyaránt. A koncepciót részletesen megvitattuk a szakszervezetekkel, és a Kollektív Szerzõdés módosításával — már 2007. évre vonatkozóan — hatályba lépett. Az új rendszer alkalmazására az értékelõ vezetõket csoportos képzések formájában készítettük fel. A 2007. évi tapasztalatok meghatározóak lesznek az új rendszer fenntarthatósága, esetleges korrekciója szempontjából. A teljesítményösztönzõ-rendszerhez hasonlóan meg kell határozni az elkövetkezendõ évekre az egységes vezetõi prémiumrendszer alapjait, amelyben rögzíteni kell a menedzsment részére összesen megkereshetõ társaságcsoport-szintû prémium költségét, a felosztás metodikáját, a prémiumra jogosult vezetõk körét. A teljes bér- és ösztönzõrendszer átalakítása önmagában is komoly változás a társaságcsoport mûködésében, ezért az alapos elõkészítés, a korrekt érdekegyeztetés, a

136

munkavállalók megfelelõ tájékoztatása, az új rendszer zökkenõmentes bevezetésének elengedhetetlen feltételei. A tervezet még nem végleges, néhány kérdésben egyeztetések folynak a tanácsadó cég szakembereivel. A javaslat véglegesítését követõen kezdõdhetnek az érdekegyeztetõ tárgyalások a Dunaferr Társaságcsoport Kollektív Szerzõdésének bérrendszer-módosítására vonatkozóan, majd ezt követõen lehet elõkészíteni az új bérrendszer bevezetését. HRM 03 PROJEKT Elõrehozott öregségi nyugdíjazás Az integrációs projekt keretében a Kolaja & Partners Ltd. által kidolgozott munkaköltség-csökkentési program a munkaerõ-szerkezet átalakítására, a létszám optimalizálására vonatkozó javaslatot is megfogalmaz. A tulajdonos e szempont figyelembevételével úgy határozott, hogy — a jogszabályi keretek között — lehetõséget biztosít az elõrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt elérõ munkavállalóinak nyugdíjba vonulásuk esetén munkaviszonyuk munkavállalói rendes felmondással történõ megszüntetésére. Az érintett munkavállalók számára ez egy rendkívüli lehetõség, tekintettel arra, hogy a törvényi változások miatt a jövõben kedvezõtlenebb feltételekkel lehet nyugdíjjogosultságot szerezni. A munkacsoport feladata volt az elõrehozott öregségi nyugdíjazásra jogosult munkavállalók adatainak összegyûjtése, adatbázis létrehozása, a jogosultságok ellenõrzése, a feltételek meghatározása, a nyugdíjazási folyamat leírása, a projektdokumentáció, valamint a program kommunikációs tervének elkészítése, és a folyamat végrehajtásának koordinációja, ellenõrzése. A nyugdíjazások miatt esetlegesen felmerülõ létszámigények kielégítése az integrációt követõen a HRM 07 Migrációs program keretében történik. A szakszervezetek írásos tájékoztatására a program meghirdetése elõtt sor került. Mindkét szakszervezet támogatta a programot, melyrõl írásban értesítették a munkáltatót. A program keretében elõrehozott öregségi nyugdíjazásukat 2007. évben igénylõ munkavállalók Dunaferrnél végzett munkáját — a tulajdonosi döntésnek megfelelõen — öt havi átlagkeresetüknek megfelelõ jutalommal köszöni meg a vállalatvezetés. Egyetlen feltétel volt — a nyugdíjjogosultság törvényi feltételeinek való megfelelésen túl —, hogy a munkavállaló a nyugdíjazás okán munkaviszonyát a munkáltatói jogkört gyakorló vezetõjével egyeztetett idõpontban, 2007. év végéig szüntesse meg. Így a közvetlen munkahelyi vezetõnek lehetõsége volt arra, hogy az érintett munkavállaló nyugdíjba vonulására felkészüljön, feladatainak átcsoportosításáról intézkedjen, esetleges pótlási igényét a migrációs program felé jelezze. A program keretében a társaságcsoportnál összesen 159 fõ jelezte elõrehozott öregségi nyugdíjazási igényét. HRM 04 PROJEKT Munkaerõ-kölcsönzés költségeinek csökkentése Ez a projekt szintén a költség- és létszám-optimalizáció jegyében kezdte meg mûködését, azzal a céllal, hogy a társaságcsoportnál csökkenjen a munkavállalói létszám a bérelt munkaerõ csökkentése által, de még inkább a munkaerõ-szükséglet elemzése alapján a kölcsönzött munkaerõállomány optimalizálása történjen meg.


Ennek megfelelõen a Kolaja & Partners kérésére 2006 decemberében felmérésre került a társaságok által kölcsönzött munkaerõ létszáma és összetétele állománycsoportonként, a termelésben, karbantartásban, logisztikai területen, minõség-ellenõrzésben, egyéb szolgáltató jellegû területen végzett munka alapján. Ezt követõen az alábbi feladatok kerültek meghatározásra a munkacsoport számára: • analízis a kölcsönzéses módon betöltött munkakörök jövõjérõl és a foglalkoztatható létszám mértékérõl, • a munkaerõ-kölcsönzés elõnyeinek, hátrányainak, kockázatainak vizsgálata, a költségeket érintõ összehasonlító kimutatások készítése a DMG Kht. vonatkozásában, valamint további munkaerõ-kölcsönzést folytató vállalkozások díjainak elemzése, • a kölcsönzéses konstrukció elemzése, a munkaerõkölcsönzés optimális módjának vizsgálata, javaslattétel a koncepcióval kapcsolatban, • döntés esetén konzultáció, kommunikáció a kölcsönzött munkaerõ csökkentésének végrehajtásáról a vezetõk és a szakszervezet bevonásával, • analízis a kölcsönzéses módon betöltött munkakörök jövõjérõl és a foglalkoztatható létszám mértékérõl, • az átszervezés felügyelete, • a belsõ migrációs lehetõségek igénybevétele az optimális létszám eléréséhez.

nek megfelelõen a munkacsoport meghatározta a program folyamatát, a programban való részvétel feltételeit, és elkészítette a szükséges dokumentációs anyagot. Ezen túlmenõen szükség volt a létszám-átcsoportosítás, létszámcsökkentés kezelésére vonatkozó belsõ szabályozó dokumentum felülvizsgálatára, melynek alapján a munkacsoport elkészítette az ISD Dunaferr Zrt. létszámcsökkentési rendjérõl szóló vezérigazgatói rendelkezést. A munkacsoport az elõkészítõ feladatokat elvégezte, de a program indításához elengedhetetlen felelõs vezetõi - tulajdonosi döntés még nem született meg. A munkacsoport kiemelt feladata lesz — a program indításáról szóló döntés esetén — a lehetõ legteljesebb kommunikáció kialakításában való részvétel. Ennek érdekében szoros együttmûködés szükséges a HRM projekten belül mûködõ kommunikációs munkacsoporttal. A program zökkenõmentes lebonyolítása ugyanis nagymértékben függ attól, hogy mind a „maradó”, mind pedig a létszámleépítésben esetlegesen érintett munkavállalók megfelelõen tájékozottak legyenek a programot illetõen, értsék meg annak értelmét, lényegét, folyamatát, és tisztába legyenek a lehetõségeikkel. Elengedhetetlenül fontos volt már a program elõkészítése során is a törvényi elõírások, jogszabályok maradéktalan betartása, valamint a lebonyolítás során azok megismertetése és betartatása a leépítésben részt vevõ vezetõkkel.

A munkacsoport — jogi szakértõk bevonásával — értelmezte a munkaerõ-kölcsönzés költségeit befolyásoló Mt. szerinti változásokat. Az átmeneti idõszakra vonatkozóan vezérigazgatói döntés alapján szabályoztuk a munkaerõ-kölcsönzést, melynek értelmében a társaságcsoport valamennyi egységénél munkaerõ-kölcsönzéssel történõ foglalkoztatásra kiadott engedélyek maximum 3 hónapos idõtartamúak lehetnek. A munkaerõ-kölcsönzést — mint munkaerõ-piaci szolgáltatást — a társaságcsoport érdekeinek megfelelõen kell alkalmazni a jövõben. A létszámvizsgálatok eredményének tükrében kell meghatározni a mûködés azon szegmenseit, amelyek esetében a munkaerõ-kölcsönzés hatékonyan és gazdaságosan képes kielégíteni a munkaerõ-szükségleteket.

HRM 06 PROJEKT Kommunikáció Az elõzõekben már utaltam arra, hogy az integrációs folyamatok sikeres megvalósítása jelentõsen függ a megfelelõ kommunikációtól. Az Integrációs Projekt támogatására létrehozott kommunikációs projekt célja tehát a teljes integrációs folyamat támogatása a különbözõ kommunikációs csatornák és eszközök felhasználásával. Ennek eredményeképpen a Dunaferr vezetõi, beosztott munkavállalói megérthetik az integráció fontosságát, elfogadhatják, és azonosulhatnak a társaságcsoport rövid, közép és hosszú távú céljaival, másrészt a regionális és országos médián keresztül a közvélemény és a politikai erõk tájékoztatása is megvalósul. A projekt széleskörû feladatainak támogatására egy külsõ kommunikációs tanácsadó céget kért fel a Dunaferr, így 2007. februárjától a Weber Shandwick tanácsadó cég aktívan részt vett a kommunikációs projekt munkájában. Közremûködésükkel a munkacsoport tagjai elkészítették az integráció külsõ- és belsõ kommunikációs stratégiáját. A munkavállalók tájékoztatása alapvetõen a Dunaferr hetilapban és a Dunaferr intranetes oldalán történik. A tájékoztatáson túlmenõen lehetõséget biztosítunk arra, hogy a munkavállalók — e-mailen, vagy a kapuknál kihelyezett postaládákon keresztül — feltehessék kérdéseiket az integrációval kapcsolatban, melyekre a válaszokat közzé teszszük mind az intraneten, mind pedig a hetilapban. Mint említettem, az ISD Dunaferr társaságcsoport életében az integrációs folyamatok komoly, nagy változásokat jelentenek, mely változások természetesen érzékenyen érintik a munkavállalókat is. Annak érdekében, hogy az integrációs folyamatok kommunikációját a lehetõ legcélirányosabban, leghatékonyabban tudjuk irányítani, szerettük volna megismerni a munkavállalók véleményét, ezért a Weber Shandwick szakembereinek bevonásával kérdõíves felmérést végeztünk a munkavállalók integrációhoz való

HRM 05 PROJEKT Önkéntes és nem önkéntes távozási program Az integrációs folyamat során az optimális létszám kialakítása következtében kimutatott, és egyéb módon nem kezelhetõ létszámtöbblettel — az ÁPV Zrt.-vel egyeztetett foglalkoztatási garancia szintjétõl eltérõ létszámmal — való foglalkozás az összes humán projekt közül a legkényesebb feladat. Az elsõdleges cél, hogy a meghatározásra kerülõ létszámtöbbletet a társaságcsoport elsõsorban „puha” módszerekkel kezelje, mint pl. a nyugdíjba vonulás ösztönzése, a munkaerõ-kölcsönzés optimális szintre való csökkentése. Amennyiben az így fennmaradó létszámfelesleg indokolja, a következõ lépés lehet az önkéntes és nem önkéntes távozási program. A jelenlegi álláspont szerint a nem önkéntes távozási programra csak az önkéntes távozási program adta lehetõségek kimerítését követõen kerülhet sor. A projekt megbízatása egyelõre a nem önkéntes távozási program felépítésére, a végrehajtás elõkészítésére, döntés esetén a lebonyolítás koordinációjára vonatkozott. En-


137

hozzáállásáról, az ezzel kapcsolatos vélekedésükrõl és általános hangulatukról. A felmérés elemzését a Weber Shandwick készítette el, melyet a Dunaferr hetilapban tettünk közzé. A kérdõíves felmérés összegzését az 1. sz. melléklet tartalmazza. A munkavállalók folyamatos és hiteles tájékoztatásán túl szükséges volt, és a jövõben is szükséges a társaságok középvezetõinek — szinte naprakész — információkkal történõ ellátása, az integrációs folyamatokhoz való lojalitásuk elérése/megerõsítése, mivel az integrációs folyamat egyes elemeinek operatív végrehajtásában e vezetõi kör érintett elsõsorban. Ezért a munkacsoport koordinációjában történik a középvezetõi tájékoztató fórumok rendszeres szervezése. A középvezetõket azonban nem csupán tájékoztatni szükséges, hanem például egy esetleges létszámleépítésrõl szóló döntés esetén annak végrehajtására is fel kell készíteni e vezetõi kört, mind szakmailag, mind pedig mentálisan. Ez a felkészítõ program elõkészítés alatt áll. A kiemelt feladatokon túl a munkacsoport elkészítette a Dunaferr nyilatkozattételi rendjére vonatkozó vezérigazgatói utasítást, valamint az integrációs folyamatokra vonatkozó külsõ és belsõ kommunikációs tervet, a Dunaferr hetilapban — cikksorozat formájában — hetente bemutatja az integrációs projekt „stream-jeit”. Az országos, regionális és nemzetközi információs igényeket sajtóközlemények formájában elégítettük ki. E sajtóközlemények alapján elsõként a Figyelõ címû gazdasági hetilap mutatott különösen nagy érdeklõdést az integráció iránt. Kérésükre Nataliya Bashynska gazdálkodási vezérigazgató-helyettes, az Integrációs Projekt irányító bizottságának elnöke adott interjút. Az Integrációs Projekt szóvivõi részére — a Weber Shandwick közremûködésével — színvonalas médiatréninget szerveztünk, mely nagymértékben segíti a szóvivõk helyi, országos és nemzetközi médiában történõ szereplését. 2007. május 23-án sajtótájékoztatót tartottunk Budapesten, ahol Valerij Naumenko vezérigazgató és Nataliya Bashynska gazdálkodási vezérigazgató-helyettes részletesen ismertette a tulajdonos Donbass Ipari Szövetség tevékenységét, a Dunaferr privatizáció utáni történetét, a gazdasági mutatókat, a beruházási terveket, illetve az integráció céljait, a megvalósítás menetét. A sajtótájékoztató megszervezését és lebonyolítását a Weber Shandwickkel közösen végeztük. Az integrációs folyamatok eredményeirõl való tájékoztatás érdekében a késõbbiekben újabb sajtótájékoztatókat szervezünk dunaújvárosi és budapesti helyszíneken. Bár a társaságok jogi beolvadása 2007. július 1-jével lezárult, de az integrációs projekten belül vannak további feladatok (létszám- és költségoptimalizáció stb.), ezért a kommunikációs feladatokat ennél hosszabb idõszakra kell meghatározni, mivel a pénzügyi-jogi folyamat lezárulását követõen szükséges az eredmények bemutatása, az integráció hatásának kommunikálása. HRM 07 PROJEKT Migráció — belsõ munkaerõ-koordináció Az integrációs program folyamatai — elsõsorban a társaságok beolvadásának ténye, de fõként a létszám-optimalizációs folyamatok — a Dunaferren belüli jelentõs létszámmozgást fognak eredményezni. E várható létszám-

138

mozgás megfelelõ kezelésére jött létre a HRM 07 Projekt. Feladata a migrációs folyamat megtervezése annak érdekében, hogy egy olyan rendszer alapjait teremtsük meg, amely alkalmas a Dunaferr társaságcsoport munkaerõmozgását koordinálni, monitorozni. A feladat elvégzéséhez elsõként a program — mint informatikai elem — feltételeinek a megteremtését kellett elõkészítenie a munkacsoportnak. Ezt követõen a migrációs adatbázis által kezelendõ adatok meghatározására került sor annak érdekében, hogy a tárolt adatok alkalmasak legyenek a kiválasztási folyamat támogatására, majd a programfejlesztésre a migrációs folyamatleírásnak megfelelõen, figyelembe véve a Dunaferr által használt alkalmazásokat, és a meglévõ hardware eszközöket a költségtakarékosság érdekében. A projekt kommunikációjának keretében a Dunaferr hetilapban „A hatékony munkaerõ-szerkezet kialakításának módszere” címmel újságcikk jelent meg, amely a migrációs folyamatot ismerteti meg az érdeklõdõkkel. Tekintettel arra, hogy a migrációs adatbázisban valamennyi Dunaferr érdekeltségû társaság munkavállalóinak adatait kezelni kell, ezért különösen fontos volt a személyiségi jogok védelme miatt megértetni a munkavállalókkal ennek szükségszerûségét, valamint azt, hogy a migrációs adatbázishoz való hozzáférés kizárólag az arra jogosultak számára biztosít betekintést és információt. A migrációs adatbázis program létrehozása, illetve informatikai támogatása a munkacsoport aktív részvételével — Meskál Ferenc (ISD Dunaferr Zrt. Informatikai Intézet munkavállalója) nevéhez fûzõdik. A HR koordinátorok részére programbemutatót ill. felkészítõ oktatást tartottunk, hogy az adatfeltöltés zökkenõmentes legyen. A program folyamatos fejlesztése szükséges a munkacsoport által meghatározott szempontok, illetve a projektvezetés által megfogalmazott újabb igények (pl. kölcsönzött munkavállalók rögzítése) szerint, hogy az valóban képes legyen maximálisan kielégíteni a Dunaferr belsõ munkaerõ-forgalmának koordinációs igényeit. HRM 08 PROJEKT Munkaköri leírások egységesítése A Dunaferr Zrt.-be beolvadó társaságok az integrációt megelõzõen önálló társaságként, saját tevékenységi rendszerük, mûködési mechanizmusaik alapján mûködtek. Az integrációt követõen azonban ezeket a rendszereket azonos elvek alapján kell egységesíteni. Ez igaz a funkcionális területek mindegyikére, többek között a személyügyre is. Ennek a folyamatnak a része a munkaköri leírások egységesítése is. A projekt induláskor azt a feladatot kapta, hogy hasonlítsa össze a Dunaferr Zrt. és a zrt.-be beolvadó társaságok munkaköri leírásait, tárja fel az eltéréseket, valamint készítsen javaslatot egységes munkaköri leírásra, illetve szabályzatra, mely megfelel a szabványalapú irányítási rendszer követelményeinek. Az integrációt követõen a beolvadó társaságok munkaköri leírásait a már meglévõ, szabályozott zrt.-s rendszerbe kell beilleszteni a mielõbbi egységesítés, valamint a tanúsítás érdekében. A beolvadást és az auditot követõen — a szabályzórendszerek felülvizsgálatakor — kerülhet sor a jelenlegi rendszer átdolgozására, esetleg egy új rendszer kidolgozására az új szervezeti struktúra ismeretében, valamint az új, addigra várhatóan bevezetett bérrendszer munkaköreivel összhangban.


A Dunaferrnél zajló integrációval kapcsolatban április elején több ezer munkavállaló kapott kézhez egy kérdõívet, amelynek segítségével kifejthette véleményét a már megkezdett, illetve tervezett folyamatokról. A kérdõívek összeállításában, valamint a beérkezett válaszok feldolgozásában közremûködött egy nemzetközi cég, a Weber Shandwick Kommunikációs Tanácsadó, amely a kérdõívek elemzését is végzi. A válaszadók segítségét ezúton is köszönjük.

Arra a kérdésre, hogy a vállalatcsoportnál általában jó vagy rossz irányba mennek a dolgok, a többség (a válaszadók 38%-a, a véleménnyel rendelkezõk 46%-a) mondta, hogy inkább jó irányba.

3. ábra: Integrációban való érintettség megítélése Az integráció céljait a legtöbben a hosszú távú mûködés biztosításában, illetve a versenyképesség javításában látták. Csupán kevesen gondolták úgy, hogy a cél a cég fokozatos leépítése, vagy a profit kivonása.

Ön szerint mik a fõ céljai az új tulajdonos integrációs lépéseinek? a Dunaferr hosszú távú mûködésének biztosítása

1. ábra: A változások értékelése

46%

a Dunaferr versenyképességének javítása

47%

jobb, korszerûbb munkavégzés feltételeinek megteremtése

18%

párhuzamos tevékenységek megszüntetése

34%

minél nagyobb profit kivonása

11%

a cég fokozatos leépítése piacszerzés céljából

9%

A válaszadók többsége úgy érzi, hogy megfelelõ, vagy inkább megfelelõ tá-

költségcsökkentés

40%

jékoztatást kap a Dunaferrnél zajló változásokról. A legtöbben a Dunaferr

nem tudom, de szeretném tudni

19%

hetilapból, ezt követõen pedig közvetlen vezetõiktõl értesülnek az integráci-

nem tudom, és nem is érdekel

2%

ós változásokról.

egyéb

2%

A válaszadók túlnyomó többsége — 75%, 1718 fõ — nagyon, vagy inkább büszke arra, hogy dunaferres dolgozó.

2. ábra: Tájékozódás forrása A válaszadóknak mindössze 7%-a gondolta, hogy egyáltalán nem érinti az integráció. Többségük úgy ítélte meg, hogy valamilyen mértékben érinti majd az integráció. Többen voltak, akik úgy gondolták, hogy az integráció elõnyös lesz számukra, mint ahányan az integrációt számukra hátrányosnak ítélték.

4. ábra: Dunaferres identítás 1. sz. melléklet: Integrációs projekt — a kérdõív eredményei számokban (Kiemelés a Dunaferr Hetilapból)


139

Mindezek ismeretében célszerû egy nagyobb létszámú munkacsoportot kijelölni a munkaköri leírások új rendszerének kidolgozására és társaságcsoport-szintû bevezetésére a Humánerõforrás-fejlesztési Igazgatóság, a Minõségügyi- és Környezetvédelmi Igazgatóság, valamint a nagyobb társaságok szakembereinek bevonásával. HRM 09 PROJEKT Munkaszerzõdések egységesítése A beolvadó társaságok — a munkaköri leírásokhoz hasonlóan — különbözõ struktúrájú, tartalmú munkaszerzõdéseket alkalmaztak. Szükség volt tehát az integrációt követõen az egységes formai és tartalmi elemeket tartalmazó munkaszerzõdések kidolgozására. Az egyéni munkaszerzõdések esetében törekedni kellett a juttatások egységesítésére, a beolvadó társaságok egyéni munkaszerzõdéses munkavállalóinak beillesztésére a zrt. munkaszerzõdéses rendszerébe. Ennek érdekében összehasonlításra kerültek a Dunaferr társaságcsoportnál alkalmazott egyéni és nem egyéni munkaszerzõdések, munkaszerzõdés-módosítások a Dunaferr Zrt.-nél alkalmazott munkaszerzõdésekkel, munkaszerzõdés-módosításokkal, különös tekintettel a Dunaferr Zrt.-be integrálódó társaságokra. A nem egyéni munkaszerzõdések esetében új iratminták létrehozására volt szükség, melyet az Mt.-nek, illetve az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés, valamint a hatósági adatszolgáltatásban történt változások indokoltak. A munkacsoport elkészítette a „Munkavállalói tájékoztató munkáltatói jogutódlásról” iratmintát, melyet az integrációt megelõzõ héten a Dunaferr Zrt.-nek, illetve a beolvadó társaságnak közösen kellett kiadni a beolvadó társaság munkavállalói részére. Az ISD Dunaferr Zrt. új szervezeti struktúrájának megfelelõen az ISD Dunaferr Zrt. Személyzeti Igazgatósága készíti el az egységes szerkezetbe foglalt munkaszerzõdésmódosításokat (legkésõbb a 2008. évi alapbér-fejlesztés végrehajtásával). Az integrációt követõen a kívül maradó társaságok részére mandátum kiadására kerül sor az új (egységesített) iratminták bevezetésére. HRM 10 PROJEKT Társaságok beolvadásának támogatása, érdekvédelmi szervezetekkel való együttmûködés A HRM Projekteken belül valósult meg a beolvadó társaságok jogi támogatásának biztosítása annak érdekében, hogy a beolvadási folyamat munka törvénykönyvi elõírásai megvalósuljanak. A 9 beolvadó, valamint a 2 egyesülõ társaság ügyvezetõ igazgatója részére elkészítettük az érdekvédelmi szervezetek részére átadandó tájékoztató anyagokat az elsõ és a második döntést megelõzõen. Ezt követõen munkásgyûlést szerveztünk a beolvadásban és az összeolvadásban érintett társaságok munkavállalói részére, és munkavállalói tájékoztató levelet készítettünk a beolvadással kapcsolatos tudnivalókról. Az integrációban résztvevõ társaságok vezetõinek segítséget nyújtottunk az érdekvédelmi szervezetek tájékoztatására szolgáló dokumentumok összeállításában, figyelemmel kísértük az integrációval kapcsolatos döntési folyamatot, és részt vettünk a folyamat — munkavállalókat érintõ — elõkészítésében.

140

A beolvadás jogi határnapját megelõzõen a beolvadó társaságok, valamint a Dunaferr Zrt. valamennyi munkavállalójára vonatkozóan szervezeti egységenként elkészítettük az ún. áthelyezési táblát. A táblák segítségével a beolvadásból, valamint a funkcionális szervezetek központosításából adódóan biztosítani lehetett, hogy valamennyi munkavállaló az eddig végzett tevékenységének megfelelõ szakterületre kerüljön átmozgatásra. A társaságcsoportnál zajló integrációs folyamat a 9 társaság Dunaferr Zrt.-be történõ beolvadásával, és a két energiatársaság egyesülésével még nem ért véget. Elõkészítés alatt áll a logisztikai társaságok összevonása, és a Ferromark Kft. átalakítása. Ezeken a területeken a munkacsoport szintén a vezetõk rendelkezésére bocsátja mindazon dokumentumokat, melyek a folyamat korrekt, törvényi elõírásoknak megfelelõ lebonyolítását biztosítják. Itt szeretném kiemelni, hogy a szakszervezetek legfelsõbb vezetése — a testületek nevében — már az integrációs projekt indításakor kinyilvánította, hogy érdekeltek a társaságok beolvadásában, valamint az integráció sikerességében. Ennek szellemében felajánlották azt, hogy havonta, a testületi üléseken tájékoztatási lehetõségünk legyen az integrációs folyamatokat illetõen, illetve munkánk szoros határidejét figyelembe véve a törvény által rendelkezésükre álló véleményezési idõt rugalmasan csökkentették. HRM 11 PROJEKT Az ISD Dunaferr Zrt. humán szervezetének struktúrája, jövõbeni feladatai és létszáma A Dunaferr társaságainak HR tevékenysége az elmúlt évek alatt meglehetõsen szétforgácsolódott: egy része a Dunaferr Zrt. HR igazgatóságához, egy része a termelõegységek és a leányvállalatok HR osztályaihoz tartozott. A HR összesen 392 teljes munkaidõben dolgozó munkatársat foglalkoztat, ezek közül 33% foglalkozik a hagyományos feladatokkal (bér és a munkaszerzõdések adminisztrálása, munkavállalók felvétele és oktatása). Ezeket az alapvetõ funkciókat 12 központban végezték, és mindegyik a Dunaferr társaságcsoport dolgozóinak csak egy részét „kezelte”. Ez a szervezeti felállás gátolta azt, hogy a csoporton belül egységes humánerõforrás-politika valósuljon meg, különösképpen ami a bérek menedzselését, a személyzet irányítását vagy a munka produktivitásának értékelését illeti. A HR politika összefogása, egyesítése és a döntések centralizációja rendkívül fontos, különös tekintettel a személyi jellegû ráfordítások ellenõrzésére és a hatékonyság növelésére. Az integrációt követõen ezért a humán vonal alapvetõ funkcióinak centralizálására volt szükség. A termelõegységek szintjén a személyzeti osztályok munkatársai a HR szolgáltatások közvetítõiként fognak továbbmûködni. A centralizálásnak kettõs célja volt, egyrészt a termelõegységek közötti humán szakterületet érintõ különbségek és eltérések megszüntetése, a tulajdonosi akarat konzekvens érvényesítése, másrészt a termelõegységek egységes elvek mentén, egységes szemléletû kiszolgálása és támogatása. A HR központosítása segít majd bevezetni az új bérezési és ösztönzési rendszert, valamint a szervezet különbözõ egységein belül történõ központosítás a módszerek szabványosításához is hozzájárul, végsõ soron pedig a humán terület jóval hatékonyabb mûködését eredményezi. Mindezek tükrében elkészült a HR új szervezeti modellje, amely alapja a kötelezettségek új megoszlása a HR


egyes szervezeti egységei között. Elkészült továbbá — a beolvadó társaságok humán munkatársait is figyelembe véve — az áthelyezési tábla, és meghatározásra került az új zrt. humán szervezetének induló, majd 2008. és 2009-re vonatkozó létszám-optimalizálási ütemterve. HRM — NEXON integráció A HR rendszerek egységesítése során kiemelt figyelmet fordítottunk a Nexon rendszer integrációjára. A beolvadó társaságok mindegyike ezt a rendszert alkalmazta az integrációt megelõzõen is, de nem volt teljesen egységes az alkalmazás módja. Tekintettel arra, hogy az érintett társaságok munkavállalóinak bérszámfejtése történik a Nexon rendszerben, igen körültekintõen kellett megoldani az egységesítést. A helyzetet nehezítette, hogy az egyesítés után több mint 6000 munkavállaló adatállományát kellett egy rendszerben kezelni, mely a rendszer jelentõs lassulását okozta. Jelenleg is folyik a tesztelés, az integráció utáni elsõ sikeres bérszámfejtés mérföldkõ volt e tekintetben.

Összegzés A HRM projektek munkája — függetlenül attól, hogy a Kolaja & Partners Ltd. feladat- és ütemtervében kitûzött feladatokat elvégezték — nem ért véget az integráció befejeztével. Számos esetben csupán elindultunk egy új úton, megtettük az elsõ lépéseket, de még csak az új rendszer(ek) alapjait tettük le. A részleteket ki kell dolgozni, tapasztalatokat kell szerezni, és ha szükséges, alakítani, finomítani kell az új mûködési struktúrát. A változások lehetõséget is jelentenek, és õszintén remélem, hogy a humán terület megújulása lehetõség az e területen dolgozó kollégáknak a szakmai fejlõdésre, az új szemléletek befogadására, a tapasztalatszerzésre. Az ISD Dunaferr integrációs folyamata pedig lehetõség mindannyiunk számára, hogy egy hatékony, eredményesen mûködõ, jól prosperáló cég munkavállalói lehetünk. Itt szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy minden projekttagnak elismerésemet fejezzem ki azért, hogy a napi operatív munkájuk mellett, sok esetben szabadidejük rovására helyt álltak a megnövekedett feladatok ellátásában. Végül, de nem utolsósorban valamennyiünk nevében szeretném megköszönni dr. Kernács János ügyvéd úrnak azt a jelentõs munkajogi szakmai támogatást, amit a humán projektek részére folyamatosan biztosított.

IX. Acélfeldolgozási és Acélépítési Konferencia Dunaújvárosban (Folytatás a 133. oldalról) magyar anyagból épült. Több mint 110 éves élete alatt számos változáson esett át, s több katasztrófát élt meg, amelyek közül végzetes a II. világháborúban való felrobbantása volt. 1946-ban azonban ismét átadhatták a forgalomnak az újjáépített hidat. Az 1980-as átépítés óta eltelt több mint 25 év alatt elavultak a beépített szerkezeti anyagok. A tönkrement szigetelés és átázás az acélszerkezeten is okozhatott

károsodást, felújítása szükségszerû. Esztétikai megjelenésében is az eredetinek megfelelõen kívánják ismét átadni, a míves lámpaoszlopok, korlátok és a többi díszítõelem helyreállításával. A felújítás tervei a Fõmterv Zrt. és az Msc. Kft. közös munkájában készülnek.


A Lágymányosi híd forgalomba helyezése után 12 évvel új híd építése kezdõdött a Duna fõvárosi szakaszán. Folytatódik a Budapest körüli M0-ás körgyûrû északi szektorának megvalósítása. Az M0-ás körgyûrû északi Duna-hídjának terveit Hunyadi Mátyás, a híd fõtervezõje (Céh Zrt.) mutatta be. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatója, Marczis Gáborné dr. a világ acéliparát, az acélfelhasználás és -termelés új trendjeit ismertette. Nagy kérdés — miként megfogalmazta az elõadó —, hogy a globalizációs folyamat miként folytatódik, és ez milyen hatással lesz az európai acélpiacra, illetve a magyar acélipar milyen szereplõjévé válik a jövõbeni konszolidációnak? Ettõl függetlenül a hazai acélipari vállalatoknak a lehetõ legszélesebb piaci kapcsolatokat kell kiépíteni ahhoz, hogy a jövõben is prosperáljanak — derült ki a konferencia egyik legnagyobb érdeklõdéssel várt elõadásából. A dunaújvárosi Duna-híd mederhídjának kivitelezésérõl számolt be dr. Domanovszky Sándor, Széchenyi-díjas hegesztõmérnök. A kiváló elõadó lenyûgözte hallgatóságát a mérnöki tudás legújabb technológiai és mûszaki teljesítményével, a legek hídjaként emlegetett objektummal, a Duna legújabb hídjával. A mederhíd 307,9 m-es fesztávja világrekord. Közép-Kelet-Európában ennél a hídnál alkalmaztak elsõ ízben nagy szilárdságú, termomechanikusan hengerelt acélt. A szerelõtérrõl a pillérre úsztatás tömege tízszerese az eddigi hazai maximumnak. Az elsõ nagy folya(Folytatás a 145. oldalon)

141

Alpek Sándor, Fáczán János, Molnár Tibor, Polányi Tamás*

A meleghengermûi tolókemencék kapacitásnövelõ beruházása A tolókemencék átépítésére 2007. március-április hónapokban, 31 nap alatt került sor. Az átépítés célja az évente szokásos felújítások, karbantartások mellett a hevítési teljesítmény 15–18%-os növelése volt. A cikk az elvégzett legfontosabb munkákat mutatja be röviden.

Reconstruction of pusher-type furnaces was executed in 31 days in the period of March-April 2007. The goal of reconstruction beside the yearly common renewals and maintenance was the increase of heating power with 15–18%. The article presents in short the effectuated most important works.

(A ventilátorcserével párhuzamosan új trafóházat is kellett építeni, mivel az új motorok a 0,4 kV-os feszültségszinten üzemelnek.)

Bevezetés A meleghengermû megnövekedett termelési elvárásainak megfelelõen szükségessé vált a tolókemencék kapacitásának növelése. A kapacitásnövelõ beruházást a Danieli Centro Combustion nyerte el. A szerzõdés aláírására 2006. 09. 30-án került sor, melyben a Danieli vállalta, hogy a tolókemencék kapacitását 160–160 t/h-ra növeli, ezáltal biztosítva a folytatólagos szalagsor igényének megfelelõen az óránkénti 320 t hevítési teljesítményt. A Dunaferr Zrt. meleghengermûvében két gáztüzelésû, egyenként 130 t/h teljesítményû tolókemence üzemelt. A kemencék feladata a folyamatosan öntött brammák hengerlési hõmérsékletre történõ hevítése. A kemencékben a betét 4 db vízzel hûtött és szigetelt csúszósínen halad az elõmelegítõ és hevítõ zónákban. A kiegyenlítõ zónákban az ún. monolit fenéken (corvisit blokk) halad az anyagoszlop. A monolitfenék feladata a brammák hõmérsékletegyenetlenségének csökkentése.

Rekuperátorok cseréje A régi rekuperátorok hét évig biztosították a tolókemencék max.: 450 °C-os meleglevegõ-ellátását (1. ábra). A beépítésre került rekuperátorok (2. ábra) magasabb,

A beruházás fõbb részei • A kemencék kapacitásának növelése. • A kemencék tûzálló falazatának és boltozatának cseréje, figyelembe véve a megnövekedett térhõmérsékletekbõl adódó magasabb tûzállóságú anyagok tervezését és beépítését. • 0,4 kV-os transzformátorállomás telepítése. • Tüzelésszabályozáshoz szükséges terepi végrehajtók, impulzusvezetékek, pirométerek, kompenzációs vezetékek cseréje, új nyomvonalak építése. • Gázrendszer tisztítása.

1. ábra: Régi rekuperátor

A kemencéken elvégzett munkák Égéslevegõ-ventilátorok cseréje Kemencénként beépítésre került egy-egy 85.000 Nm3/h kapacitású, 130 mbar névleges nyomású ventilátor. Az új ventilátorokat a motorral, hajtûmûvel egybeszerelve és kiegyensúlyozva alapkereten szállította a Danieli cég.

2. ábra: Új rekuperátor beemelése

*Alpek Sándor termelésvezetõ • Fáczán János üzemvezetõ • Molnár Tibor technológus • Polányi Tamás szakértõ, valamennyien az ISD Dunaferr Zrt. dolgozói

142


max.: 520 °C hõmérsékletû égéslevegõvel látják el a kemencéket. A rekuperátorokat túlhevülés ellen védeni kell, ezt a meleglevegõ-lefúvatás lehetõsége, a hideglevegõbefúvás kiépítése, és egy vészellátó levegõventilátor telepítése biztosítja. Hideglevegõ-ventilátorok cseréje Feladata a rekuperátor védelme, azaz a rekuperátor szállító által meghatározott maximális rekuperátor elõtti füstgázhõmérséklet biztosítása. Elõírt hõmérsékletnél a füstcsatornába 17.000 Nm3/h hûtõlevegõt juttat be. A ventilátor cserével együtt új diffúzort is be kellett építeni a megnövekedett levegõmennyiség miatt.

érdekében minden zónamennyiség távadója, impulzusvezetéke cserélve lett. Oldalfalak cseréje A kemencék oldalfala az elmúlt évek alatt jelentõs mértékben elhasználódott. A falazat cseréje a megnövelt hevítõzónai hõmérséklet (max.: 1320 °C) figyelembevételével történt. A páncélig elbontott falazat három rétegbõl épült fel: szálas szigetelõ anyagból, habsamott téglából és a munkatéri oldalon samott téglából (5. ábra).

Terelõfal (orr) beépítése A kemencék hevítõ zónáiban a teljesítmény növelése érdekében jelentõs térhõmérséklet-emelést kellett biztosítani. A füstgáz útjában, a boltozat 1-2 zónájának határán ezért beépítésre került egy függesztett terelõfal, mely javítja a megfelelõ hõleadást a betét irányába (3. és 4. ábra).

5. ábra Épülõ oldalfal Boltozat cseréje A tolókemencék boltozata erõsen elhasználódott állapotban volt. A függesztett boltozati idomok és égõkövek hõállósága nem volt megfelelõ a tartósan magas térhõmérséklethez, ezért beadó oldaltól a 4-es zóna határáig teljesen cserélve lett (6. ábra). 3. ábra: Terelõfal építése

6. ábra Boltozat égõvel

4. ábra: Terelõfal illeszkedése az oldalfalba Levegõ- és gázmennyiség-távadók és -mérõperemek cseréje A Danieli Centro Combustion a pontos tüzelésszabályozás érdekében újraszámolta a tolókemencék levegõmennyiség- és gázmennyiség-mérõperemeit. A számítás eltérést nem állapított meg. A pontos mennyiségek megjelenítése


Lehuzati füstcsatorna, tûzfalak cseréje A lehuzati csatorna, mely a kemence beadó oldalán helyezkedik el, a végmegfogás (9. ábra) gyengülése következtében erõsen elhasználódott, megrepedezett, lehullott, ezért fel kellett újítani. A 6-7 zóna égõkövei elhasználódtak, cserélni kellett. Csúszósín- és szigeteléscsere Az elõzõ átépítés óta eltelt 18 hónapos folyamatos üzemmenet a kemencéken a legsúlyosabb elváltozásokat a csú-

143

szósín rendszeren okozta. A sínek erõsen elhasználódtak, a szigetelés jelentõs mértékben lehullott, a végmegfogás erõsen elégett, és a I/8-as kereszttartó ~15°-ot elhajlott (7., 8., 10. ábra). Az átépítés során új csúszósínek kerültek beépítésre. Egyéb elvégzett munkák Cserélni kellett a monolit fenék és kiadó oldali villapadot, a kiadó oldali ajtókat, a lángzárást biztosító kapuzati öntvényeket, a II-es kemence revevályúját és a gázszerelvényeket.

10. ábra: Szigetelt csúszósín és kereszttartó

7. ábra: Lehullott szigetelés

11. ábra: 90°-os ív a D-szelepnél

8. ábra: Elkopott csúszósín

9. ábra: Sérült végmegfogás

12. ábra: Elosztóvezeték a boltozaton

144


Gázrendszer tisztítása A teljesítménynövelés következtében a kemencék gázfogyasztása növekszik. A gázrendszer jelentõs mértékben elrakódik a nem kellõen tisztított kamragázban található szilárd és folyékony (kiváló) szennyezõ anyagoktól. Minden nagyjavítás alkalmával a kemencék gázrendszere tisztítva van, azonban a gázvezetékben lévõ keresztmetszet- és irányváltozásoknál a kamragázból folyamatosan jelentõs lerakódások keletkeznek (11., 12. ábra).

Összefoglalás A tolókemencék kapacitásnövelését célzó átépítés a terveknek megfelelõen 2007. 03. 11. és 2007. 04. 10. között elkészült. A próbaüzem befejezõdött, és a kemencék zavar nélkül üzemelnek. Az április-május-június havi teljesítményteszt értékei az 1. táblázatban találhatóak. A megemelt égéslevegõ-hõmérséklet azonban jelentõsen megnövelte a kemencék körzetében a környezeti hõmérsékletet (munkavédelmi és szabályzástechnikai problémák jelentkeztek). Ezen feladatok még megoldásra várnak. A kemence hûtõvízvesztesége lecsökkent a csõszigetelés cseréje után, és a teljesítménye is az elvárt szinten alakult, amit a fenti 1. és 2. táblázat számadatai is igazolnak.

1. táblázat: Teljesítményteszt (t/h) 2007

Brammatípus

Hónapok

B15

B13

B11

B10

B09

Január

270,98

280,32

269,03

237,94

250,44

Február

271,88

281,74

268,65

238,14

251,69

Március

270,69

288,12

272,84

240,11

254,15

Ápr.-Máj.-Jún.

339,85

326,03

310,00

280,77

257,48

2. táblázat: Csúszósín-hõveszteség alakulása 2007

Betét [t]

Fajl. hõfogy. [GJ/t]

Csúszósín-veszt. [GJ/t]

Január

154041

1,245

0,120

Február

136296

1,277

0,132

Március

59603

1,160

0,118

Április

73969

1,384

0,066

Május

142740

1,316

0,062

Június

153843

1,276

0,058

IX. Acélfeldolgozási és Acélépítési Konferencia Dunaújvárosban (Folytatás a 141. oldalról) mi hidunk, amelynek minden kötése hegesztett. Hogy csak néhányat a „legek” közül kiemeljünk. A Duna 1571 + 700 folyamkilométer szelvényében épülõ mederhíd beúsztatása a hídépítés leglátványosabb, legfontosabb mûvelete volt. Ennek fázisait, világviszonylatban is kiemelkedõ megoldását ismertette Kovács Rezsõ, a Hídépítõ Speciál Kft. mûszaki igazgatója.

A kilencedik acélfeldolgozási konferencia délutáni programja a befejezéséhez közeledõ dunaújvárosi Duna-híd megtekintésével zárult. Az érdeklõdõk számára az elhangzott elõadások a MAGÉSZ igényes kivitelû elõadás-gyûjteményében hozzáférhetõk. Szente Tünde

E világrekordnak számító úsztatási eljárást nemcsak és nem utolsó sorban a híd méretei, vitathatatlan esztétikuma miatt érdemes és szükséges kiemelni, hanem az építése során alkalmazott, a magyar mérnökök kreativitását igazoló megoldások miatt is.


145

Farkas Mihály*

Kísérleti kokszgyártás a Krasznoarmejszkaja szénnel A kokszolható szénelegyek összeállításakor a minõség és az ár a két fõ paraméter. A szénelegyek optimalizációjakor, módosításakor szükség lehet új, korábban ismeretlen típusú szenek alkalmazására. A szerzõ a Krasznoarmejszkaja szén elegybe illesztésének folyamatát ismerteti.

2006. év kezdetekor nehéz helyzetbe került a DunaferrDBK Kokszoló Kft., mivel a világpiacon a szénárak emelkedtek, ugyanekkor ez a tendencia a kokszárakban nem volt észlelhetõ. Az eredményes mûködés és a vevõk részérõl elvárt minõség biztosítása érdekében olyan alacsonyabb árfekvésû szenek beszerzése vált szükségessé, amelyek minõsége a szénelegy-felhasználhatósági tervbe beilleszthetõ. Ekkor érkezett egy kedvezõ árszintet és megfelelõ minõséget tartalmazó ajánlat a kokszoló részére az ukrán Krasznoarmejszkaja bányától. Az események felgyorsultak, azonnal döntés született egy próbamennyiség leszállításáról. Az ukrán szén megismerésének és alkalmazhatóságának fontosságát a III/2 blokkrész 2006. március 15-i üzembe helyezése tovább fokozta. Az ismét 850 000 t/év III-as blokki kapacitás teljes kihasználásával a Dunaferr nagyolvasztóinak ellátására, és exportra eladható koksz elõállítására törekedtünk.

Quality and price are the two main parameters by composing the coking coal charges. It could be necessary to use new, earlier unknown type coals by optimization and modification of coal charges. The author presents the process of inserting Krasnoarmeyskaya Coal into the charge.

Feketeszenek kereskedelmi besorolása Illótartalom Koksz tulajdonsága Gázlángszén

> 37%

Laza szerkezetû, könnyen szétesik, elporlad, kokszolásra nem alkalmas.

Gázszén

33–37%

Erõsen fúvódott, elsõsorban gázgyártásban, keverõszénként használják.

Zsírszén

18–33%

Kokszoláskor a felszabaduló gázokat visszatartja (a leghosszabb ideig), tökéletesen megolvad, majd összesül. Tömör, jó szilárdságú kokszot ad.

Soványszén

10–18%

Koksza nem jó minõségû, lyukacsos. Zsírszenekhez adagolják.

Antracit

< 10%

Hevítés hatására nem olvad meg. Nem kokszolható.

A kokszminõséget befolyásoló tényezõk • • • • • •

A Krasznoarmejszkaja szén a zsírszenek csoportjába tartozik. A kokszolókban többnyire zsírszenek és kisebb mértékben gázszenek elegyét használják fel.

Szénminõség, kamrafalazat állapota, kamra hõmérséklete, szenek töltési sûrûsége (szemcsenagysága), kigázosítási idõ, elegygyártás homogenitása.

Szénminõséget jellemzõ paraméterek

Amennyiben az említett tényezõk közül valamelyik hiányosan, vagy nem megfelelõen áll rendelkezésre, a kokszminõség elmaradhat a tervezett minõségtõl. A következõkben tekintsük át a szénminõség kokszra gyakorolt hatását.

Szenekrõl általánosan A kõszén alapanyaga túlnyomóan a különféle földtörténeti korok, növényi-, kis mértékben állati maradványok öszszessége. A földtörténeti átalakulás eredményeként ezek a szerves anyagok a nyomás és hõmérséklet hatására fokozatosan kõzetté alakultak. A feketeszenek, barnaszenek és egyéb szénféleségek eltérõ keletkezési körülmények között más-más földtörténeti korban alakultak ki. Kokszgyártásra a jó minõségû feketeszenet használjuk.

A szenek fizikai és kémiai tulajdonságai kihatnak a koksz képzõdésére, minõségére, hatásuk a nyersvasban is nyomon követhetõ. Kereskedelmi szerzõdésekben kerülnek rögzítésre ezen értékek elfogadási határai; • nedvességtartalom, • hamutartalom, • kéntartalom, • illótartalom, • kokszolhatósági mutatók: — swelling index (fúvódási jellemzõ), — roga szám (sülõképesség), — dilatóméteres mutatók.

Kokszolhatóság A kokszképzõdés szempontjából kiemelkedõ fontosságúak a szenek termoplasztikus sajátosságait jellemzõ para-

* Farkas Mihály logisztikai vezetõ, ISD Dunaferr-DBK Kokszoló Kft.

146


méterek, a dilatóméteres mutatók, amelyek a próbatest különbözõ hevítési szakaszokban végbemenõ lineáris méretváltozását fejezik ki. A próbatest hosszváltozása és a hõmérséklet növekedés függvénye adja a dilatóméter-görbét. A próbatest hevítése során bekövetkezõ legnagyobb hoszszúságnövekedés az eredeti hosszúság %-ában kifejezve a kontrakció (zsugorodás). A kontrakció jelölése: „a”. A legnagyobb hosszúságnövekedés pedig a dilató (tágulás), melynek jelölése: „b”. A plasztikus állapot kezdetének hõmérséklete T1, a legnagyobb kontrakció hõmérséklete T2 és a legnagyobb dilatáció hõmérséklete T3. (1. ábra)

A kohókoksz gyártására alkalmas szenek minõsége az alábbi paraméterekkel jellemezhetõ (az elfogadási értékeket is tartalmazza az 1. táblázat). 2. táblázat: Kohókokszminõséggel kapcsolatos nemzetközi elvárások Minõségi jellemzõk

jel

mért. egys.

elvárt érték

Hamutartalom

d

A

%

10,0–11,0

Illóanyag tartalom

Vd

%

max.: 1,00

Kéntartalom

Sdt

%

max.: 0,70

Dobszilárdság

M40

%

min.: 80

Morzsalékonyság

M10

%

max.: 8,0

Reakcióképesség

CRI

%

19,0–34,0

Melegszilárdság

CSR

%

min.: 60,0

M40-a koksz szilárdsági mutatószáma, míg az M10-a koksz morzsalékonyságára utaló mutatószám. CRI-reakcióképesség: A koksz reakcióképessége alatt a széndioxidnak a koksz karbontartalmával lejátszódó reakciójának a sebességét, illetve az arra utaló mérõszámot értjük. CSR: melegszilárdság, a koksz reakció utáni szilárdsága.

Koksz dobszilárdság-elõrejelzése számítással (M40)

1. ábra: Kokszolhatósági mutató A kokszolódási képesség kifejezésére szolgáló mutató a G-szám, amelyet a dilatóméter-görbébõl a plasztikus állapot zónahõmérsékletének értékeit figyelembe véve számítunk ki. Nem mutat kokszolódó képességet az a szén, melynek térfogata a hevítés hatására nem változik. Gyengén kokszolhatóak azok a szenek, amelyek hevítés hatására meglágyulnak, térfogatuk csökken, de a hõmérséklet-növekedés hatására a térfogatukat nem változtatják. A jól kokszolható szén esetében a megolvadt anyag térfogata a hõmérséklet emelkedésével nõ, megszilárduláskor eléri vagy meghaladja eredeti térfogatát. Optimális érték jól kokszolható szén esetében: 1,02–1,06.

Elegyminõséggel kapcsolatos általános elvárások 1. táblázat Minõség jellemzõ

jel rt

mért. egys.

elfogadási érték

%

8,0–10,0 8,0–9,0

Nedvességtartalom

W

Hamutartalom

Ad

%

Illóanyag-tartalom

daf

V

%

28,0–33,0

Kéntartalom

Sdt

%

max.: 0,70

Sülõképesség

SI

Tágulási együttható Kokszolhatósági együttható

Dilató b

min.: 7,0 %

G

min.: 40 0,95–1,10

Szemcseméret: < 0,5 mm

%

40–45

< 3,0 mm

%

82–87


A kísérletek, vizsgálatok elvégzéséhez megfelelõ mennyiségû szénmintára, idõre, laboreszközökre és pénzügyi forrásokra van szükség. Elõmunkálatok elvégzéséhez, döntéselõkészítéshez és idõ- ill. költségcsökkentéshez elméleti módszerek is használhatók. Többféle kutatási elmélet létezik a kokszminõség elõrejelzésére, amelyek a kokszolás technológiai körülményeitõl is erõteljesen függnek. Ezek közül a legismertebb és legjelentõsebb a Simonis által kifejlesztett módszer, amely modellezni kívánja a kokszolás technológiai folyamatát. Olyan összefüggéseket állított fel, amelyek figyelembe veszik a G számot, a Vdaf illótartalmat és a szénelegy szemcseeloszlását. Simonis az M40 dobszilárdság elõzetes számítására az alábbi összefüggést állította fel. A kokszok hagyományos szilárdsági értéke a Micuum dobszilárdság (M40), ill. az aprózódó koksz mennyisége (M10) alapján: M40 = a × K + b + Ms × α ahol K = ρ/tg × (B/2)2, K ρ B/2 Ms

— — — —

a, b, α —

147

kokszolási együttható (g/cm × h), közepes töltési sûrûség (nedves, g/cm3), közepes kamraszélesség, a szénelegy számított optimális szemcseösaszetételétõl való eltérés összege, nyersanyag-paraméterek, melyek táblázatból, a G szám és a Vdaf függvényeként kivehetõk.

Reakcióképesség és reakció utáni szilárdság elõrejelzése számítással (CRI/CSR) Létezik számítási módszer a szenek hamu-, illó-, kéntartalom- és hamuösszetételének ismeretében a szenek hamuindexének (I0), ezáltal a kokszok várható CRI/CSR értékének meghatározására. 100 Ad × (Fe2O3 + CaO + MgO + Na2O + K2O) I0 = ————————————————————— (100 – Vdaf) × (SiO2 + Al2O3) CRI = 0,98 I0 + 3,03 Sdt + 3,26 Vdaf – K; (K= 69,3.....73,3) CSR = 102,8 – 1,59 × CRI Az említett számítási módszerek segítségével nagy megbízhatósággal eldönthetõ, hogy egy szén milyen hatással van a gyártandó kokszminõségre, és mennyire illeszthetõ be a kokszoló szénelegyfelhasználási tervébe. A következõkben kiderül, hogy ezeknek a számításoknak az eredményei mennyire igazolódtak be a gyakorlatban a kísérleti kokszgyártásoknál.

2. ábra: Szenek hamuindexe és a koksz CRI/CSR értékek összefüggése

Szenek hamuindexének hatása a koksz CRI/CSR értékekre Minél alacsonyabb az adott szén hamuindexe, annál kedvezõbb hatással van a CRI/CSR értékekre (2. ábra). A diagramm bemutatja a kokszolóban felhasznált szenek számított hamuindexét és CRI/CSR értékeket. Minél alacsonyabb egy szén hamuindexe, annál kedvezõbben alakul a koksz CRI/CSR értéke. A Krasznoarmejszkaja szén, amint a diagrammból látszik a 2-3. helyen áll a képzeletbeli minõségi rangsorban.

3. ábra: CRI/CSR értékek változása az átlagos elegyár változásának függvényében a III. blokkon

3. táblázat: Kísérleti kokszgyártások a III. blokkon (összefoglaló táblázat) Dátum 01.09.2006

Darkov CS.S.M Armada Raszp Kraszn BHP Alpha Szibir 2 Lengyel 34 20

01.16.2006 01.18.2006

20

03.02.2006

M10

CRI

CSR

80

1,000

80,7

10,7

39,37 37,8

80

1,024

72,3

9,5

34,93 46,9

1,049

73,3

11,9

25

65

0,996

72,4

8,1

15

42

20

60

24

10

0-2 mm Árviszony M40

20 9

01.21.2006

MOL

03.03.2006

14

06.22.2006

20

35

15

5

20

06.27.2006

20

35

15

5

20 20

06.28.2006

20

35

15

5

07.04.2006

25

40

15

15

44

3

10 15

15

3

-

-

37,3 41,3

0,971

70,5

123,3

35,8 45,4

1,162

78,8

9,7

38,3 24,9

5

1,090

76,9

10,1

32,19 51,6

5

1,090

76,1

10,9

34,0 57,7

3

3

5

1,090

75,5

11,1

32,55 56,7

5

1,088

75,5

10,9

30,57 56,3

07.10.2006

20

35

15

5

20

07.16.2006

25

15

10

10

40

5

07.24.2006

25

10

10

40

08.07.2006

20

19

15

7

36

3

08.14.2006

20

19

15

7

36

3

15

148

1,090

75,9

11,1

33,18 56,2

1,017

76,0

10,7

35,14 50,6

1,091

75,6

10,9

33,6 51,0

1,004

75,7

11,0

38,68 48,2

1,004

76,7

9,2

36,24 45,0


Szénelegyár és a CRI/CSR mutatók közötti összefüggés

Kísérleti kokszgyártások az I. blokkon (összefoglaló táblázat)

A kísérletsorozatban többek között azt is vizsgáltuk, hogy a különbözõ széntípusok ára és minõsége között milyen összefüggés van. Az eredmények azt tükrözték, hogy a magasabb beszerzési áron szerezhetõk be a kedvezõbb CRI/CSR tulajdonsággal bíró szenek, mint a rosszabb CRI/CSR értéket mutatók. A grafikonból látszik (3. ábra), hogy szoros összefüggés van az elegyár és a CRI/CSR értékek között. A drágább elegybõl készült kokszoknak jobb lett a CRI/CSR mutatójuk.

A 3. táblázatban látható a próbagyártás során a szénelegyösszetétel változtatása, illetve a számított/keletkezett kokszminõség. Amint a táblázatból látszik, a vizsgált idõszakban sikerült elérni a tervminõséget 20% Krasznoarmejszkaja szén felhasználásával. A III. blokkon is június hónapban sikerült elérni azt az elegyet, amely az elvárt minõségû kokszot eredményezte. A Krasznoarmejszkaja szén használhatóságának vizsgálatára végzett próbagyártás-sorozat elérte célját. Sikerült egy olyan szénelegy-összetételt kialakítani, amellyel megfelelõ árszinten értékesíthetõ, európai szintet elérõ minõségû koksz gyártható. A különbözõ képletek segítségével számított értékek és a vizsgálati eredmények között jó arányban találtunk egyezõséget. Így a leírtak a késõbbiekben is használhatók, a Dunaferr-DBK Kokszoló Kft. eredményes mûködését elõsegítõ módszert adnak a kezünkbe egyéb új típusú szénelegybe való illeszthetõségének a modellezésére is. A fentiekben ismertetett vizsgálati módszerek alkalmazása és modellezése a jelenlegi, eléggé taktikussá vált szénpiacon egyre gyakrabban válik szükségessé, mivel idõnként az elérhetetlenné váló széntípusokat ki kell venni az elegyfelhasználásból (mint ahogy 2007 nyarán a fenti vizsgálatokban említett Krasznoarmejszkaja szenet is) és új szeneket kell a piacon felkutatni és illeszteni az elegybe.


149

Gyimesi Zoltán*

Az informatika háttere, avagy mi folyik a kulisszák mögött? „Informatika? Ja, tudom, a számítógép! Én is használom.” Csak ennyi? Vagy valami több? (A szerzõ humoros felvezetõje után a cikket elolvasva megtudhatjuk, mi egyszerû felhasználók is, mibõl áll egy nagyvállalati informatikai rendszer.)

Bevezetés A mai modern korban az információk áramlásának sebessége, illetve minõsége alapvetõen meghatározza egy vállalkozás versenyképességét, ezáltal sikerességét is. A vállalkozások manapság ki is aknázzák az elektronikus kommunikáció által nyújtott lehetõségeket, ezáltal egyre magasabbra helyezik a „versenyképesség mércéjét”. Az elektronikus kommunikáció egyik leggyakoribb megtestesülése — a távközlés mellett — az informatika. Az informatika alapjában véve nem csak információk továbbításával foglalkozik, hanem azok tárolásával, illetve különbözõ szempontok szerint történõ rendezésével, átalakításával is. Ezen plusz lehetõségek segítségével az informatika a legkülönbözõbb tevékenységek elvégzéséhez nyújthat hatékony segítséget.

Az informatika helye a vállalat mûködésében. Az ISD Dunaferr Zrt. esetében az informatika helyét alapvetõen meghatározza a vállalat fõ tevékenysége. Az ISD Dunaferr Zrt. alapvetõen acélgyártással foglalkozik, így az informatika illetve az informatikai rendszerek fõ feladata, hogy egyrészrõl a termelõ folyamat tevékenységeihez, másrészrõl a vállalkozás adminisztrációs tevékenységeihez nyújtsanak támogatást. Az informatika — a szerepébõl adódóan — tulajdonképpen egy szerszámos láda, melyben megtalálható a termelési adatok gyûjtésére alkalmas „porszívótól” kezdve a leveleket továbbító „postagalambig” bezárólag sokféle szerszám. A vállalat alkalmazottai — akik ezeket a szerszámokat használják — a felhasználók. A fenti analógia azért egy kicsit sántít, mivel az informatika „szerszámai” nem mindig olyan egyszerûen mûködnek mint egy csavarhúzó, vagy egy villáskulcs. Az esetek többségében az informatika „szerszámai” mögött komoly háttér munkálkodik annak érdekében, hogy a felhasználó kezében már jól mûködhessen a porszívó vagy a postagalamb.

“Informatics? Yeah I know it’s the computer! I use it too.” Is that only this? Or does it mean something more? (After a humorous introduction reading the article we simple users can also learn what a large enterprise informatics system is.)

sok (programok) jelentik azokat a szerszámokat, melyet a felhasználó a munkája során használ. A szerszámok között van néhány egyszerûbb, és van néhány bonyolultabb mûködésû is. Az egyszerûbbek közé tartoznak azok, melyek minden egyéb külsõ segítség nélkül is mûködõképesek, mint például az irodai programcsomag (szövegszerkesztõ, táblázatkezelõ, prezentáció készítõ…). Ezek mûködéséhez, illetve használatához csak az a személyi számítógép szükséges, mely a felhasználó asztalán fekszik. Vannak azonban olyan alkalmazások is, melyek mögött komoly adattárak, illetve kiszolgálók mûködnek. Ezekrõl a felhasználók többnyire csak keveset vagy semmit sem tudnak.

Mivel nem találkozik a felhasználó? A felhasználók által közvetlenül tapasztalt informatika csak a jéghegy csúcsa. Annak érdekében, hogy napi munkájukat könnyen és hatékonyan végezhessék — a szerszámaik használatával — sok más berendezésnek is mûködnie kell. Azon alkalmazásoknál, melyeket esetenként több felhasználó egyidejûleg használ, felvetõdik az a probléma, hogy a közösen használt adatok miként kerüljenek megosztásra olyan módon, hogy az adatok módosítása a lehetõ legrövidebb idõn belül minden egyes felhasználó számára érzékelhetõ legyen, illetve az adatok helyességének megõrzése érdekében az egyes adatot egyszerre csak egy felhasználó módosíthassa. Ennek a problémának kézenfekvõ megoldása, hogy az adatokat egyetlen központi helyen tároljuk, és minden felhasználó innen kap és itt módosít adatot. Az egyes alkalmazások mûködésének hátterében emiatt gyakran találhatók nagy teljesítményû számítógépek, melyek az adatok tárolását, rendezését csoportosítását végzik. A legtöbb alkalmazás esetében az információk ilyen központi számítógép által válnak elérhetõvé. Az ehhez hasonló megoldásokat szokták kliens-szolgáltató (client-server) megoldásként emlegetni. A kiszolgálást végzõ nagy teljesítményû számítógépek üzemeltetése az informatika egyik fontos feladata.

Mivel találkozik a felhasználó?

Kiszolgálók üzemeltetése

A leginkább kézzelfogható dolog, amivel a felhasználó találkozik az „A számítógép”. A számítógép tulajdonképpen a felhasználó rendelkezésére bocsátott szerszámos láda. Önmagában teljesen hasznavehetetlen, a rajta mûködtetett alkalmazá-

Az informatikai rendszerek szolgáltatói oldalát képviselõ nagy teljesítményû számítógépek mûködõképessége alapvetõen befolyásolja a teljes rendszer mûködõképességét. A nagy számú

*Gyimesi Zoltán intézetvezetõ, Informatikai Technológiák Igazgatósága, ISD Dunaferr Zrt.

150


felhasználót kiszolgáló számítógépek üzemzavara egyszerre sok felhasználó munkáját zavarja meg, és ennek — akár pénzben kifejezhetõ — kár lehet a következménye. Ha egy felhasználó asztali számítógépe felmondja a szolgálatot, az csak az adott felhasználót fogja a munkavégzésben megzavarni. Egy széles körben alkalmazott informatikai rendszer kiszolgáló számítógépének leállása egyszerre akár több száz dolgozó munkáját akadályozza, hosszabb kiesése akár a vállalat fõ tevékenységének megbénulását is eredményezheti. Az üzemképtelenné válás réme azonban csak az egyik veszélyforrás — tekintve, hogy számítógépet lehet vásárolni —, ennél sokkal nagyobb kárt okozhat a kiszolgálón tárolt adatok sérülése, esetleg teljes elvesztése. A kiszolgálók üzemeltetése — a fentiek fényében — alapvetõen két fõ szempont köré csoportosulva történik. Az elsõ cél a kiszolgáló számítógép minél magasabb rendelkezésre állásának biztosítása, ami tulajdonképpen a lehetõ legkevesebb kieséssel történõ üzemben tartást jelenti. Egy kiszolgáló üzemzavara több okból is bekövetkezhet. A számítógép elektronikus illetve mechanikus alkatrészeinek (hardver) meghibásodása, a kiszolgáló operációs rendszerének, valamint az alkalmazáskiszolgáló program (szoftver) hibája is. A hardverhibák megelõzésének alapvetõ módja a rendszeres karbantartás. A jól ütemezett karbantartással nagy biztonsággal megelõzhetõek a mozgó alkatrészek által okozott hibák. Tipikusan ilyen hibaforrások a kiszolgáló egyes alkatrészeinek hûtésére szolgáló ventilátorok. A karbantartás azonban nem akadályozhat meg minden meghibásodást. A bekövetkezett hiba esetén nagyon fontos a hiba idõben történõ észlelése. A kiszolgáló gépek esetében a gyártók gyakran alkalmaznak olyan megoldásokat, melyek segítségével a számítógép egyes alkatrészeinek meghibásodása már korán — még az alkalmazáskiszolgáló leállása elõtt — észlelhetõ. Szélsõséges esetben a számítógép redundáns kialakítású, mely lehetõvé teszi a hardverhiba esetén is a zavartalan üzemelést. Ennek ellenére a kiszolgálók mûködését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és az esetleges problémákra a lehetõ leggyorsabban reagálni kell. Az alkalmazás adatainak megõrzése — ha lehet — még fontosabb feladat. Az adatmegõrzés egyik bevett módszere a hardverelemek redundanciájára épít, azonban ez semmiképpen sem elegendõ. Az informatikai rendszerek adatainak megõrzésére a leggyakrabban használt megoldás az adatok mentése. Ennek során az adatokról biztonsági másolatot készítünk — általában legalább két példányban — annak érdekében, hogy a kiszolgálót ért katasztrófa bekövetkezése esetén is az adatok rendelkezésre álljanak.

Kiszolgálók mûködésének felügyelete A kiszolgálók felügyeletét — tekintve, hogy általában nem csak egy kiszolgálóról van szó — leggyakrabban valamilyen automatizált megoldás segítségével célszerû megvalósítani. Erre több használható megoldást is kidolgoztak a gyártók, azonban igazából egy olyan megoldás létezik, mely univerzális módon képes ezt a feladatot ellátni. A megoldás alapgondolata abból fakad, hogy a kiszolgáló mûködésének megfigyeléséhez szükséges információkat a legcélszerûbb magán a megfigyelni kívánt számítógépen begyûjteni. Ennek érdekében a kiszolgáló gépeken el kell helyezni egy kis programot, mely ezeket az információkat begyûjti, és tárolja. Ez a prog-


ram az ügynök (agent). Az ügynökprogram tehát begyûjti a mûködési információkat, és azokat adott ideig tárolja is. A felügyelethez ez azonban még nem elegendõ. A felügyeleti megoldásnak van még egy nagyon fontos eleme, ez pedig a felügyeleti állomás. A felügyeleti állomás feladata, hogy az ügynököktõl elkérje az összegyûjtött információkat. Ezt a feladatot lekérdezéses módszerrel végzi, ami annyit jelent, hogy meghatározott idõközönként megkérdezi a felügyelete alá tartozó ügynököket, és begyûjti a szükséges adatokat. Az ilyen módszer nagy hátránya, hogy a két lekérdezés között bekövetkezett eseményekrõl csak a következõ lekérdezéskor értesülhet a felügyeleti állomás. Annak érdekében, hogy ez a probléma kiküszöbölhetõ legyen, az ügynök — a mûködési paraméterekre megadott küszöbértékek átlépésekor, illetve különleges események bekövetkeztekor — képes riasztási üzenetet küldeni a felügyeleti állomásnak. Egy felügyeleti állomás minden esetben több kiszolgáló felügyeletét látja el. Ennek eredményeképpen ideális esetben látható az is, hogy egy éppen fennálló hiba mely rendszerek üzemelését zavarja, vagy bénítja meg, illetve áttekintõ képet lehet kapni az összes felügyelt kiszolgáló, így az alkalmazások állapotáról is. Az ilyen megoldások esetében alapvetõ különbség csak a kommunikációs eljárásban van. A legelterjedtebb megoldás azonban az SNMP (Simple Network Managent Protocol — Egyszerû Hálózatfelügyeleti Protokoll), mely a nevébõl láthatóan nem csak kiszolgálók, hanem például a hálózati aktív eszközök felügyeletére is alkalmas.

Kiszolgálók fejlesztése A kiszolgálófejlesztési tevékenység általában két részbõl áll. Az új rendszerek bevezetése, és a meglévõk bõvítése. Mindkét esetben nagyon pontosan ismerni kell a kiszolgálóval szemben támasztott követelményeket (rendelkezésre állás, teljesítmény, tároló kapacitás...). Az új rendszerek kialakításakor ezen követelmények alapján kell meghatározni a beszerzendõ számítógép mûszaki paramétereit. Az alultervezett kiszolgáló lassú mûködést, nem megfelelõ rendelkezésre állást és ezek miatt folyamatos problémát — ezáltal esetleg pénzben mérhetõ károkat — okozhat. Míg a túlméretezett kiszolgáló esetlegesen aránytalanul magas költséget jelenthet. Az új rendszerek implementálásakor a korrekt méretezés az alkalmazás mûködésének, a várható felhasználószám, illetve adatmennyiség ismeretében közelítõleg elvégezhetõ. A nevesebb alkalmazásgyártók ezen méretezési feladat elvégzésre saját módszereket dolgoznak ki, melynek segítségével megadható a rendszer — adott körülmények között értendõ — mûködéséhez szükséges eszközök technikai specifikációja. Ilyen módszertan híján a méretezést csak nagyságrendileg lehet elvégezni, mely jelentõsen növeli a kockázatokat. A már meglévõ kiszolgálók fejlesztése alapvetõen a megnövekedett igények — több felhasználó, kibõvült funkcionalitás, nagyobb adatmennyiség — miatt válik szükségessé. Ezen kiszolgálók fejlesztési igényét hatékonyan csak akkor lehet elõre jelezni, ha kiszolgáló mûködési paramétereit folyamatosan nyomon követjük. A mûködési paraméterek elemzése során kell fényt deríteni az esetleges szûk keresztmetszetekre. A mûködési paramétereket alapvetõen az elõbbiekben ismertetett felügyeleti rendszerbõl nyerhetjük. A folyamatosan gyûjtött adatok trendjeinek elemzésével nagy pontossággal jelezhetõek elõre a szükséges bõvítések.

151

Hálózatüzemeltetés Az eddigiek fényében az olvasónak támadhat egy halvány hiányérzete. Volt szó az asztali számítógéprõl, és szó esett a kiszolgáló számítógépekrõl is. Nem nehéz kitalálni, hogy az alkalmazásokat futtató kiszolgálók adatit valamilyen módon el kell juttatni a felhasználók számítógépére. Ezt a feladatot a számítógép-hálózat látja el. A hálózat feladata, hogy összekapcsolja egymással az informatikai rendszerek egyes elemit, és biztosítsa közöttük az adatok áramlását. Kézenfekvõ, hogy a hálózat mûködõképessége alapvetõen befolyásolja az informatikai rendszerek mûködõképességét, így ennek az elemnek az üzemeltetése szintén fontos feladat. A számítógép-hálózatok önmagukban véve is meglehetõsen bonyolultak. Alapvetõen az adatok továbbítására kábeleket használnak, azonban a kábeleken közlekedõ adatok „forgalmának” irányítását különleges, speciálisan erre a célra készült számítógépek, úgynevezett hálózat kapcsolók, valamint útválasztók végzik. Ezek az eszközök biztosítják azt, hogy az adatok — a kábelek dzsungelében — elérjenek a megfelelõ helyre. A hálózatok esetében — ahogy azt már a kiszolgálóknál már láttuk — fontos szerepet kap a felügyelet. A megoldások is nagyon hasonlóak, mivel a hálózat aktív elemei is számítógépek, csak éppen a feladatuk speciális. Az elõbbiekben már bemutatott SNMP eljárást itt is nagy elõszeretettel alkalmazzák a mûködési paraméterek figyelésére, valamint gyûjtésére. A hálózat üzemeltetéssel szemben támasztott alapvetõ követelmény a rendelkezésre állás. Tekintve, hogy a hálózatban nem történik adattárolás, illetve feldolgozás, itt az adatok megõrzése nem cél.

Asztali PC-k üzemeltetése

használt hardver- és szoftvereszközökrõl. A desktop felügyeleti rendszer leltározás funkciója képes arra, hogy a felügyelt munkaállomásokról naprakész, pontos leltárat készítsen a hardverkonfigurációról, és a telepített szoftverekrõl. A személyi számítógépen futó ügynökprogram az összegyûjtött leltáradatokat idõközönként képes beküldeni egy központi adatbázisba. Ilyen módszerrel a központi adatbázisban pontos adatok szerepelnek minden asztali számítógép hardver- és szoftverkonfigurációjáról. Így lehetõség nyílik a vállalat által megvásárolt szoftverek számának, és a tényleges felhasználás összehasonlítására. Az üzemeltetési munkát nagyban segíti, a szoftvertelepítés-funkció. Ennek használatával a felügyeleti rendszerbõl lehetõség nyílik arra, hogy a munkaállomásokra központilag — esetleg automatikusan — telepítsünk szoftvereket, javító csomagokat, akár ütemezetten, akár azonnal, illetve a felesleges, vagy szükségtelenné vált szoftvereket eltávolítsuk a munkaállomásról. Ennek a megoldásnak általában része az „öngyógyító” funkció is, mely a központilag kezelt szoftverek komponenseit figyeli, és amennyiben valamelyik sérül, képes automatikusan kijavítani a hibát. A szoftverhasználat-mérés segítségével információkat lehet nyerni egy-egy szoftver kihasználtságáról. Ilyenkor a felügyeleti rendszer ügynöke figyeli, és naplózza a használt programok aktív és passzív állapotait. Az ilyen módon nyert információk a szoftver-gazdálkodáshoz szolgáltatnak fontos információkat, illetve segítik — és alátámasztják — annak eldöntését, hogy egy adott munkaállomáson például a Microsoft Office programcsomagra szükség vane, ugyanis a gyûjtött információkból látható, hogy mennyit használják. Olyan munkaállomásról, melyen az adott szoftver nincs használva, gyakorlatilag eltávolítható, és más munkaállomáson használható tovább.

Informatikai biztonság

A felhasználók által közvetlenül alkalmazott eszköz a személyi számítógép. Ezek karbantartása, illetve üzemeltetése alapvetõen nem túl nagy feladat, azonban a személyi számítógépek az informatikai rendszerek olyan elemei, melyek nagyon nagy számban vannak jelen. Üzemeltetési problémát tehát alapvetõen a személyi számítógépek nagy száma jelent. Az ISD Dunaferr Zrt. hozzávetõlegesen 2000 db személyi számítógépet használ. Ilyen számosságú berendezés esetében minden olyan apró probléma, mely egyetlen számítógép esetében például 1 óra alatt javítható kétezerszeresére nõ. Emiatt olyan eszközöket, és módszereket kell alkalmazni, melyek lehetõvé teszik a nagy mennyiségû eszköz hatékony és gyors kezelését. A személyi számítógépek kezelésére, felügyeletére szolgáló rendszer, a Desktop Felügyeleti rendszer. Ez a megoldás — hasonlóan az SNMP-hez szintén ügynök (agent) program segítségével végzi el a feladatait, azonban alapvetõen más a célja. Míg a kiszolgáló és hálózati eszközök felügyeleti megoldásai általában a mûködõképesség, illetve a mûködési paraméterek megfigyelésére szolgál, addig a Desktop Felügyeleti megoldás alapvetõen a leltár készítését, a szoftverkezelést (telepítés, eltávolítás), a szoftverhasználat mérését és az ügyfélszolgálat, illetve a hibamegoldást segítõ távvezérlõ funkciót biztosítja. A hatályos törvények és szabályozások miatt a vállalatoknak kötelezõ pontos nyilvántartást vezetni az általuk

152

Az informatikai rendszerekben gyakran tárolunk olyan adatokat, melyeknek nem szabad illetéktelen kezekbe kerülniük, illetve biztosítani kell, hogy illetéktelen személyek ne változtathassák meg azokat. Ezen a kritériumokat általában a személyi adatok védelmérõl szóló állami szabályozások, illetve a vállalat által alkotott az üzleti információk védelmével foglalkozó szabályozások követelik meg. Ezek kielégítése céljából szinte minden informatikai rendszer tartalmaz olyan lehetõséget, melynek segítségével szabályozhatóak ezek a hozzáférési jogosultságok, illetve az egyes hozzáférési események naplózására is sor kerülhet.

Összegzés Az informatikai rendszerek egyre fontosabb szerepet töltenek be — így egyre nagyobb figyelmet is kapnak — a vállalat életében. Az informatika akkor végzi jól a dolgát, ha minden zökkenõmentesen mûködik, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a felszín alatt ennek eléréséhez sok szakember összehangolt munkája szükséges.


Gere János*

Innopark, az innováció ipari parkja A Dunaújvárosban 10–15 éve zajló negatív folyamat — csökkenõ lakosságszám, stagnáló gazdaság, gyenge helyezés a hasonló kategóriájú városok között — válaszút elé állította a várost. Vagy tudomásul veszi a természetesen zajló folyamatot, vagy új városi stratégiát választ.

The negative process that is going on for 10-15 years in Dunaújváros — decreasing population, stagnating economy, weak position among towns of the same category — put the town at a cross-road. Either it takes note of the naturally flowing process or chooses a new town strategy.

Bevezetés

Az ipari parkok a világban és Európában

A 90-es évek elején egyre inkább felmerült a kérdés, hogy olyan — nyugaton már mûködõ — vállalkozói területeket kell létrehozni, ahol támogatott és szabályozott körülmények közé lehet vállalkozásokat telepíteni, akik segítik az adott térség gazdasági helyzetét, hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz. Dunaújvárosban is létrehozta az önkormányzat az ipari parkot, melynek eddigi tevékenysége megalapozta, hogy fontos tényezõje legyen a város térsége gazdasági életének.

Az ipari parkok jelentõs fejlõdésen mentek át, így ezek alapján több generációba sorolhatjuk ezeket. Napjainkig a fejlõdésüket tekintve négy generáció váltotta egymást. Az elsõ generációs ipari parkokról a kialakulásuktól számítva az 1970-es évek közepéig beszélhetünk. Az elsõ ipari parkok Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban jöttek létre az 1920-as években. Ezek elsõsorban ingatlanügyletek eredményeként alakultak ki, ugyanis olcsón lehetett hozzájutni olyan földterületekhez, amelyek nem voltak alkalmasak mezõgazdasági termelésre, viszont a terület közelében autópálya vagy kikötõ volt. Ezeket a területeket ellátták a szükséges fizikai infrastruktúrával, mely az ipari termeléshez elengedhetetlen volt, így ezen földterületek értéke jelentõsen megnõtt, és ezek értékesítése óriási profitot eredményezett. Ezáltal viszonylag kis befektetéssel nagy nyereséget lehetett elérni. Az Egyesült Államokban az elsõ világháború idején a háborús megrendelések miatt jelentõsen fellendült a termelés és emiatt a fejlesztés is. Az új technológiák kifejlesztéséhez és intenzív bevezetéséhez jelentõs kutatás-fejlesztésre volt szükség, melyhez elengedhetetlen a tõkekoncentráció, mely az ipari parkokban valósulhatott meg. Ez jelentõs fejlõdést mutatott az ipari parkok számát és minõségét tekintve. Elsõ generációs ipari parkokról tehát az 1970-es évek közepéig beszélhetünk. Ezek általában raktárépületekben vagy különféle csarnokokban mûködtek. Az irodák a hasznos területeknek csupán a 10–15%-át tették ki. A második generációs ipari parkok a következõ tíz évre jellemzõ, azaz a ’70-es évek közepétõl körülbelül 1985ig jellemzõek. Az 1970-es években egy technológiai korszakváltás következett be, melynek következményeként az ipari tevékenységek is megváltoztak. Az energiaválság, illetve az energia árrobbanása és a környezetvédelem felértékelõdése révén az ipari parkok szerepe egyre jelentõsebbé váltak, ugyanis a parkok alkalmasak voltak arra, hogy az ipari struktúraváltást fokozatosan hajtsák végre. A változó szükségletek következtében a számítógépek használata elõtérbe került, így az irodák szerepe is megnõtt. Ezekre az ipari parkokra már jellemzõek a sokkal igényesebb épületek, s egy új, színvonalasabb építészeti kultúra. Öszszegezve az ipari parkok ekkorra már egyre inkább korszerû termelõ- és szolgáltatótevékenységet nyújtottak. A harmadik generációs ipari parkok az 1980-as évek közepétõl a ’90-es évek közepéig voltak jellemzõek. Ebben az idõszakban a parkok száma rohamosan nõtt, emellett a szol-

Az ipari parkok Az ipari park definiálása Az ipari park fogalma a szakirodalomban az 1970-es években jelent meg. Az ipari park kifejezés egy gyûjtõfogalom, mely az ipari tevékenységeknek a térbeli koncentrációját jelenti. Ezek a tevékenységek nagyon különbözõek lehetnek, így az ipari park fogalmának definiálása különféle nézõpontokból történhet. [1] A jelenleg hatályos jogszabály szerint: „az ipari park legalább 20 ha alapterületû, infrastruktúrával ellátott, termelõ és szolgáltató tevékenységnek helyet adó, ’Ipari Park’ címmel rendelkezõ terület”. [2] Az ipari parkok célja Az ipari park értelmezhetõ úgy is, mint egy ingatlanfejlesztõ projekt eredménye, azaz a terület tulajdonosa vagy üzemeltetõje sokoldalú infrastrukturális beruházásokat végez, melynek eredményeképpen bérbe adja a területeket. Ezáltal az ingatlanfejlesztõ a betelepülõ cégeknek és vállalkozásoknak különféle szolgáltatásokat nyújt, mellyel a bérbe adott területek értéke megnõ, így a tulajdonos, illetve az üzemeltetõ extraprofithoz jut. Az ipari parkok másik célja az innováció elõsegítése, mely hazai és/vagy külföldi tõke bevonásával valósítható meg. Az ipari parkok fontos szerepet játszanak az ipari struktúra átalakításában, így elõnyben részesítik a korszerû és környezetkímélõ technológiák alkalmazását és a környezetbarát termékek gyártását. A betelepülõ cégek elsõsorban kis- és középvállalkozások, illetve egyre gyakrabban megfigyelhetõ a hazai szellemi tõke bevonása is, így fõként az egyetemek és a kutatóhelyek bekapcsolódása az ipari parkok tevékenységébe. [3]

* Gere János, az Innopark Fejlesztõ-Beruházó-Szolgáltató Közhasznú Társaság ügyvezetõje


153

gáltatások köre folyamatosan bõvült, mellyel együtt járt a számítástechnikai tevékenységek növekvõ részaránya is. A negyedik generációs ipari parkok korszaka a ’90-es évek közepétõl tart napjainkig is. A parkok egyre nagy változáson mentek keresztül, hiszen a betelepült vállalkozások már elsõsorban a csúcstechnológiát képviselték. Ez építészetileg is megváltoztatta az igényeket, így az irodaházak és a szolgáltató épületek váltak jellemzõvé, míg a raktárak egyre inkább kezdtek kiszorulni a parkok területérõl. Mára a területek körülbelül 60–80%-át irodák teszik ki, illetve fokozatosan nõ a szerepe a parkokhoz kapcsolódó rekreációs területeknek. [4]

Az ipari parkok Magyarországon Az ipari parkok megjelenésének okai Az ipari parkok kialakulásának kezdete hazánkban az 1990-es évek elejére tehetõ. Ez a nagy lemaradás annak köszönhetõ, hogy a parkok üzleti vállalkozások, így a létrehozásukhoz meg kellett teremteni a mûködésükhöz szükséges piaci feltételeket, amely a rendszerváltás után következett be. A parkok létesítésének folyamata a válságkezelés és a struktúraváltás szükségszerûségének következtében spontán módon indult meg a vállalkozások és a helyi önkormányzatok kezdeményezésére. Az ipari parkok létesítésének folyamata vontatottan indult, a kezdeményezések pedig jelentõs ellenállásba ütköztek, amely több okra is visszavezethetõ. Egyrészt a magyar ipar teljesítménye 1989 és 1992 között 40%-kal visszaesett. Másrészt ez a szervezeti forma ebben az idõszakban még csak egy szûk körben volt ismert. A kormánynak pedig nem volt kidolgozott koncepciója az ipari parkok létesítésére és mûködésére vonatkozóan, valamint a jogi feltételek sem voltak ehhez kidolgozva. [5] Az elsõ ipari parkok Magyarországon Magyarország legelsõ ipari parkja a Gyõri Ipari Park, amely egyben Közép-Európa elsõ mûködõ ipari parkja is. A park a mûködését 1992-ben kezdte meg, Magyarország, Ausztria és Szlovákia találkozópontján, Közép-Európa szívében. A 158 hektár nagyságú területet a gyõri önkormányzat adta, míg az infrastruktúra kiépítését elsõsorban a Bank

Ausztria finanszírozta. Mára a Gyõri Ipari Park hatalmas fejlõdésen ment keresztül, magas színvonalú infrastruktúrával rendelkezik, a területének körülbelül 80%-a már lekötött terület. 72 vállalat települt le 10 országból, melyek összesen 6000 fõt foglalkoztatnak. A letelepült cégek elsõsorban az autóbeszállító-iparban, a gépiparban, az elektronikai iparban, valamint a textiliparban és a mûanyagiparban tevékenykednek. A beruházott összérték pedig a területen 320 millió USD. [6] 1994-ig a Gyõri Ipari Park mellett további hét létesült az országban, elsõsorban a nyugati, fejlettebb régiókban, illetve a nagyobb városokban. Székesfehérváron három park is megnyílt ebben az idõszakban, a Loranger Sóstó Ipari Park, a Videoton Ipari Park és az Alba Ipari Zóna. A korai ipari parkok közé sorolható továbbá az oroszlányi, a szentendrei, a fehérgyarmati és az ózdi park. [7] A kormányzati szabályozás és az ipari park program A ’90-es évek közepén a kormány is felismerte, hogy az ipari parkok támogatása szükségszerû és jövedelmezõ, ugyanis ezek a gazdaságfejlesztés fontos intézményei. Az ipari parkok nélkülözhetetlen szerepet játszanak a befektetések ösztönzésében, a technológiai szint emelésében, a területi egyenlõtlenségek mérséklésében, illetve a munkahelyteremtésben. A kormányzat 1996-ban emelte kormányprogram szintjére az ipari parkokkal kapcsolatos elképzeléseit, s így a kormányzati szabályozás 1997-ben kezdõdött meg. A kormány a 185/1996. (XII. 11.) Korányrendeletben szabályozta az „Ipari Park” cím elnyerésének feltételeit, melyet az évente egy alkalommal kiírásra kerülõ pályázat útján lehet megszerezni. Arról, hogy ki kaphatja meg ezt a címet, az illetékes miniszter dönt. Az „Ipari Park” címhez bizonyos támogatások és kedvezmények köthetõk, melyeket pályázati úton lehet igénybe venni és elnyerni. A kormány célja, hogy az ipari parkok minél korszerûbb infrastruktúrát és szolgáltatásokat nyújtsanak a letelepülõ vállalkozások számára, hiszen ez az intézmény a területfejlesztés egyik fontos eszköze. Ezért ad az állam különféle támogatásokat az ipari parkok beruházásaihoz, hiszen ezek csak nagyon hosszú idõ után térülnek meg. [8]

1. táblázat: A magyarországi ipari parkok és a betelepült cégek összesített adatai JELLEMZÕK Parkok száma

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

28

75

112

133

146

160

165

165

179

179

Parkok területe (ha)

2 350

4 950

6 800

7 640

8 100

8 800

9 050

8 738

9 847

9 888

Betelepítettség (%)

21,5

30,0

34,5

32,9

38,4

40,1

42,7

48,0

48,5

53,0

Vállalkozások száma

320

685

980

1 495

1 760

2 152

2 450

2 467

2 989

3 184

Létszám (ezer fõ)

27

59

82

110

115

128

139

139

171

186

166

316

427

662

1 003

1 264

1 256

1 463

1 650

1 987

Vállalkozások beruházásai (Mrd Ft) Vállalkozások árbevétele (Mrd Ft)

619

930

1 651

2 665

3 294

3 483

3 430

4 623

5 433

7 553

Vállalkozások exportja

514

698

1 281

2 211

2 560

2 596

2 270

3 369

3 480

4 888

83

75

78

83

78

75

66

73

64

65

(Mrd Ft) Export aránya (%)

Forrás: GKM 2007

154


A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jogelõdje 1997-ben írta ki az elsõ „ipari park” címre vonatkozó pályázatát. Az elmúlt 10 év alatt az ipari parkok jelentõsége a gazdaságban egyre hangsúlyosabbá vált. A parkok fejlõdését jól szemlélteti az összesített adatok növekedési üteme az adott év december 31-én mért adatok alapján (a 2006. évben „Ipari Park” cím elnyerésére kiírt pályázat elbírálása 2007-ben fejezõdött be, így a legújabb 11 park adatait nem tartalmazza az 1. táblázat): Az ipari parkok száma 1997 és 2002 között lendületesen növekedett, azonban késõbb csökkent ez a növekedési ütem. Az ipari parkok összterületének növekedése is hasonló képet mutat, így napjainkra — figyelembe véve a 2006. évi pályázat nyerteseit is, továbbá az ez évben bekövetkezett területbõvítéseket — már több mint 10.000 hektár a parkok összterülete. Az átlagos betelepítettség is szinte folyamatosan növekszik, így napjainkra már kevesebb a szabad terület, mint a betelepült. A betelepült vállalkozások számának alakulásánál is megfigyelhetõ a 2002. évi töréspont, azonban ebben az esetben fordított a tendencia: elõtte átlagosan a parkokban mûködõ vállalkozások száma 10–13 db volt, míg utána 18 db-ra növekedett. A növekedési ütembõl is jól kivehetõ, hogy egyre több kis- és középvállalkozás települ be a parkokba. A vállalkozások beruházása és árbevétele esetében 2001. után tapasztalható visszaesés után 2006-ra jelentõsen felgyorsult a növekedés üteme. A beruházási érték 20%-kal, az árbevétel 39%-kal, és az export 40%-kal növekedett az elõzõ évhez képest. Fontos megemlíteni, hogy Komárom-Esztergom megye mindhárom jellemzõben kiemelkedõ az országban. Az ipari parkokban történõ export 39%-a a megyében folyik, amely alapvetõen a Nokia vállalatot is magába foglaló Komáromi Ipari Parknak köszönhetõ. Az exportarány még mindig magas a parkban mûködõ multinacionális vállalatoknak köszönhetõen. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) az ipari parkokat speciális vállalkozásoknak tekinti függetlenül attól, hogy a címet gazdálkodásuk tekintetében egymástól igen eltérõ szervezetek (önkormányzatok, jogi személyiségû gazdasági társaságok, közhasznú társaság, kistérségi társulások) nyerhetik el, ezért csupán keretet biztosít a parkok mûködéséhez mind a szabályozás, mind a fejlesztési források tekintetében. Számos országban a parkok nem helyi kezdeményezés alapján jönnek létre, hanem az állam hozza létre, és tisztán állami forrásból fejleszti a kevés számú parkot. Ilyen állami szerepvállalással elengedhetetlen a parkok törvényi szabályozása, azonban Magyarországon az ipari parkok önállóságát, de a gazdasági életben betöltött hangsúlyos szerepét jól mutatja a kormányrendeletben történõ szabályozás. A GKM szerint az ipari parkok fejlõdése alapvetõen három tényezõn alapszik: • a megfelelõen képzett menedzsment, • a települési önkormányzat, a helyi gazdaságfejlesztõ szervek minden síkon történõ segítsége, illetve egyéb szakmai együttmûködés, • a mûködéshez szükséges fizikai feltételek megteremtése. A GKM ezen tényezõk meglétét a pályázatain keresztül próbálja ösztönözni, mivel ezeket csak a helyi kezdeményezés teremtheti meg.


Az Innopark Kht. bemutatása A társaság megalakulása 1995 augusztusában Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a Dunaferr Dunai Vasmû Rt.-vel közösen megalapította az Innopark Fejlesztõ Beruházó Szolgáltató Közhasznú társaságot (1. kép: a társaság logója) Az NME Dunaújvárosi Fõiskolai Kar még 1995 októberében csatlakozott az alapítókhoz. A tulajdonosok az Innopark Kht. társasági szerzõdésében a következõ célokat tûzték ki: a dunaújvárosi volt szovjet laktanya területének és az azt övezõ földterületek hasznosítása. Új fõiskolai centrum létrehozása. Tudásbázisú, exportorientált, környezetbarát ipari park kiépítése az ÁRT keretei között. A kapcsolódó területek rekreációs övezetként való kialakítása, elsõsorban a fentiek organikus kiszolgálásá1. kép: A társaság logója ra. A kialakított komplexum egységes innovációs centrumként való mûködtetése Dunaújváros és térsége gazdasági fejlõdésének elõmozdítására. (Az eltelt idõszakban megtörtént a földterület 73%-os hasznosítása, az ipari park kiépítése. A fõiskolai centrum kialakítása az eredeti helyszínen történt meg, az innovációs centrum kialakítása elkezdõdött.) A következõkben a társasági célok megvalósítását a különbözõ projektek alapján tekintjük át: Ipari Park 1997-ben elkészült a Dunaújvárosi Ipari Park megvalósíthatósági tanulmánya, melynek birtokában a társaság sikeresen pályázott az elõször kiírt „Ipari Park” címre. 1998ban az Innopark Kht. pályázatot adott be az ipari park I. ütemének infrastruktúra fejlesztésére, ahol 15,9 M Ft viszsza nem térítendõ támogatást, illetve 13,9 M Ft kamatmentes kölcsönt nyert el. — 1998 októberében Dunaújváros önkormányzata a kht. munkájának eredményeként elsõként a japán Aikawa céggel írt alá szerzõdést az ipari parkba való betelepülésrõl. A megvásárolt 3,3 hektár nagyságú területen kevesebb, mint egy év alatt megépült az üzemcsarnok. Az Aikawa Hungária Kft. 1999. nyarán megkezdte a termelést. A jelenleg 500 fõt foglalkoztató üzem préselt, illetve fröccsöntött alkatrészeket és részegységeket szállít elektronikai cégek számára. — 1999. júliusában a második betelepülési szerzõdést már egy dunaújvárosi telephelyû vállalkozással sikerült megkötni. Az Elco-Trade 2000 Kft. 2400 m2-es telken épített csarnokot villamosipari elõszerelõ tevékenységéhez. — 2000. márciusában a Triumph International vásárolt 4,8 hektár nagyságú telket. A 370 fõt foglalkoztató üzem 2001 áprilisában kezdte meg mûködését.

155

— Ugyancsak 2000 elejére elkészült a csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó dunaújvárosi HullámPack Kft. csarnoka, mely azért szerzett 1 hektár nagyságú telket az Ipari Parkban, mert a városközpontbeli telephelyét kinõtte. A Dunaújvárosi Ipari Parkban 2006. december 31-én 9 vállalkozás mûködött, melyek 1000 fõt foglalkoztattak, a cégek összesített beruházási értéke 4,8 Mrd forint volt, éves árbevételük pedig 12,4 Mrd forint. Az év végi adatok között még nem szerepeltek a dél-koreai Hankook gumiabroncsgyártó cég beruházásának paraméterei. A félmilliárd dolláros beruházással megvalósuló üzem 2007 tavaszán kezdte meg a termelést. Teljes kapacitását évi tízmillió abroncsra tervezik, melyet három mûszakban 1500 fõs alkalmazotti létszámmal állít majd elõ. Az ipari parkban az elmúlt években további négy olyan hazai vállalkozás vásárolt telket, melyek egyelõre még nem kezdték meg építési beruházásukat. Inkubátorház Az Innopark Kht. 1996-ban sikeresen pályázott a Phare TDQM programjára, mely révén létrehozta az Innoinfo Technológia Transzfer Irodát. Ezt megelõzõen, az önkormányzatnál — a Fejér Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szakmai irányításával — öt éven át mûködött a városi vállalkozásfejlesztési iroda. 1997-ben az Innopark Kht. átvette az irodát, munkatársaival együtt. Az Innopark Kht.-nak szoros kapcsolatot sikerült kialakítani a berlini VDE/VDI Technológiai Centrummal. Két alkalommal került sor németországi látogatás keretében technológia centrumok megismerésére. A német partnerek többször jártak városunkban, elemezve az inkubátorház létrehozásának lehetõségeit. 1996-ban német finanszírozással elkészült egy kérdõíves felmérés, a Dunaújvárosban és a 40 km-es körzetében mûködõ vállalkozások technológiai-innovációs adottságairól. 1999-ben felmerült a lehetõsége annak, hogy a nagyobb laktanyai legénységi épületeket vállalkozási célra lehessen felhasználni. Az Innopark kht. 2002-ben elnyerte a Széchenyi terv 100 M Ft, a Megyei Területfejlesztési Tanács 17,2 M Ft és a Regionális Területfejlesztési Tanács 10 M Ft értékû támogatását. A 211 M Ft-os beruházási

2. kép: Dunaújvárosi Technológiai Inkubátorház összeg fennmaradó részét Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata tõkeemelés formájában bocsátotta a társaság rendelkezésére. A pályázat eredményeként 2003ban nyílt meg a Dunaújvárosi Technológiai Inkubátorház (2. kép). Az épületben 50 és 75 négyzetméter közötti mûhelyek, valamint 15-30 négyzetméteres irodák bérelhetõk. Az inkubátorházba a három évnél nem régebben alapított vállalkozások kedvezményes bérleti díj fizetése ellenében költözhetnek be. Az elsõ évben harminc, a másodikban húsz, a harmadikban tíz százalék kedvezményt kapnak. A negyedik évben már nincs kedvezmény, innentõl fogva a vállalkozás a piaci bérleti díjat fizeti. A ház a legkorszerûbb telefonközponttal, szerver helyiséggel rendelkezik, és a bérlõk egyéb irodatechnikai eszközöket is igénybe vehetnek. Az Innopark Kht. folyamatosan segíti a bérlõk üzletmenetét, legújabb projektünk egy internetes innovációs portál létrehozása. Az eddigi eredmények 2006 nyarára az inkubátorház kihasználtsága — a Hankook építkezése miatt — megközelítette a 100%-ot. Jelenleg 22 cég bérel helyiséget, a kihasználtság ~60%-os. A hazai kisvállalkozásokon kívül kisebb koreai mérnöki vállalkozások is jelen vannak, melyek a Hankook gumiabroncsgyár mûködésében mint beszállítók vesznek részt.

2. táblázat: Dunaújváros MJV Önkormányzata által az Innopark Kht-nak átadott fejlesztési célú, illetve mûködési támogatások, alaptõke/tõkeemelések Év

Fejl. célú támog.

Mûködési támog.

∑

3 025 000

3 025 000

1995 1997

Alaptõke/tõkeemelés

∑

25 000 000

25 000 000 3 025 000

1998

63 469 000

5 000 000

68 469 000

68 469 000

1999

109 388 000

3 000 000

112 388 000

112 388 000

2000

89 055 000

6 000 000

95 055 000

95 055 000

2001

43 366 807

5 000 000

48 366 807

48 366 807

2002

9 392 276

7 000 000

16 392 276

2003

2 370 000

8 000 000

10 370 000

10 370 000

1 500 000

1 500 000

2 800 000

2 800 000

2004

1 500 000

2005

2 800 000

*

400 000

*

2006 317 041 083

37 025 000

69 000 000

400 000 354 066 083

85 392 276

400 000 94 000 000

448 066 083

* ingatlankezelési díj számla alapján

156


3. táblázat: Az Innopark Kht. által elnyert pályázati támogatások Pályázat tárgya

Pályázat neve

Elnyert támogatás

Techn. Transzfer iroda

— Phare TDQM

8 100 000

Ipari park megval. tanulmány:

— Gazdaságfejlesztési Célelõirányzat

3 300 000

— Területfejlesztési Célelõirányzat

4 000 000

„Ipari Park” cím:

„Ipari Park” cím

Ipari park infrastruktúra-fejlesztés:

— Gazdaságfejlesztési Célelõirányzat, fejl. I. ütemére

15 900 000 13 900 000 *

— Területfejlesztési Célelõirányzat, az ipari park külsõ közmûveire

4 000 000

— Vidékfejlesztési Célelõirányzat, ipari park villamos- és úthálózat kiépítésére

10 000 000

— Gazdaságfejlesztési Célelõirányzat, fejl. II. ütemére

32 000 000

Prospektus és dosszié:

— Gazdaságfejlesztési Célelõirányzat

Munkaügyi kutatás:

— OFA

291 200

— FMKIK Kereskedelemfejlesztési Pályázat

400 000 4 000 000

— KDRFT Phare árnyékprogram Technológiai Inkubátorház:

6 050 000

— GKM

100 000 000

— Területfejlesztési Célelõirányzat

17 200 000

— KDRFT Phare árnyékprogram

10 000 000

Regionális Innovációs Ügynökség:

— Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal

17 000 000

„Innomarket” innovációs portál:

— Baross Gábor program, KDRFT

21 704 000 ∑

267 845 200

* kamatmentes kölcsön

4. táblázat: Az Innopark Kht. területére betelepült vállalkozások Betelepülõ

Szerzõdéskötés éve Területnagyság (m2)

Aikawa Hungária Kft.

1998

32 885

Elco-Trade 2000 Kft.

1999

2 397

Az ipari parki és a laktanyai telekeladásokból — mely kizárólag Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatához folyt be — 557 M Ft bevétel származott. 5. táblázat: A volt laktanya területére betelepült vállalkozások

Body Fashion Kft. (Triumph)

2000

48 000

Doba Antal

Hullám-Pack Kft.

2000

10 000

Erla-Exim

2002

Radvánszki S. (DaruSín Kft.)

2000

4 524

Imre Bútor

2002

MILE

2000

3 910

Kiss Bt.

2002

Uniferr Kft.

2001

4 000

Siva Daru Kft.

2002

H.R. Profix Kft.

2002

2 501

Tanács György

2002

V. A. Techn Kft.

2002

10 000

Pet-Ler Kft.

2006

Citroen Tóth Kft.

2003

8 000

Vario-Fémtech Bt.

2006

Ugrics és Szabó Kft.

2003

11 265

Huweld Kft.

2003

2 069

Hit Gyülekezete

2005

5 000

Euroshow Kft.

2006

2 000

Elco-Trade 2000 Kft.

2006

5 000

Kvantex Kft.

2006

4 000

Dione Bt.

2006

2 000 157 551

Az eddigi mûködés során jelentõsen növekedett a kht. vagyona, mûködési gyakorlata, forrásszerzõ képessége a különbözõ támogatásokkal, tõkeemeléssel, valamint pályázati pénzek kapcsán. A társaság mûködése során összesen 268 M Ft pályázati pénzt nyert el központi, illetve decentralizált alapokból.


2002

A Dunaújvárosi Ipari Park és az Innopark Kht. jelentõs üzleti erõt és goodwill-t képvisel. A városban található iparfejlesztésre szolgáló területek bevezetésre kerültek a nemzetközi piacra is. Az autópálya és a híd megépülésével növekedett a város iránti érdeklõdés. A befektetõkért folyó versenyben versenytársaink a hazai ipari parkok (179 db) és Közép-Kelet-Európa országai: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, újabban Románia, esetleg Ukrajna. A verseny legfontosabb szempontjai: a város adottsága, megközelíthetõsége, munkaerõ-kínálata, a kiszolgálás színvonala, gyorsasága. Az önkormányzat befektetése — a tulajdonostársakkal együtt — gazdasági értelemben megtérült, és még további értékesíthetõ terület és ingatlanok állnak rendelkezésre. A Dunaújvárosi Ipari Parkban idáig összesen 5 Mrd forint beruházásra került sor, a Hankook pedig további 130 Mrd

157

forintos beruházást hajt végre. Jelentõs munkákhoz jutottak a városi építõipari vállalkozások pl. a Triumph International gyára a Ferrobeton Rt. / Fejér Duna Kft., a Hankook pedig a Ferrobeton Rt. / Grabarits Kft. közremûködésével épült. Az ipari parkban összesen 1000 új munkahely jött létre, a Hankook pedig — teljes üzemmenet mellett — további 1500 fõt fog foglalkoztatni. A multiplikatív hatások közül is számos az önkormányzat gazdasági pozícióját javította (pl. SZJA, iparûzési adó).

Az Innopark jövõje Az Inopark 12 éves tevékenységével lassan lezárul életciklusának bevezetõ szakasza. Erre a szakaszra a mûködés kialakítása, a piacra történõ bevezetés, az elsõ cégek betelepülése, a szolgáltatások körének elindulása, a bevételek lassú emelkedése volt jellemzõ. A továbblépést az eredeti célok között meghatározott innovációs célkitûzések elõtérbe kerülése jelentheti. Milyen szerepe lehet az innovációnak? Az OECD, Oslo Kézikönyvének legújabb változatában az innovációt a következõképpen határozzák meg: „Az innováció új, vagy jelentõsen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketingmódszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatba, munkahelyi szervezetbe, vagy a külsõ kapcsolatokba”. [9] Az Európai Unió érvényes meghatározása szerint „Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerõ szakmai ismereteinek bõvítése és megújítása.” [10] Az utóbbi idõben a hozzáértõk körében szinte teljes egyetértés alakult ki az innováció gazdasági szerepét illetõen. J. Schumpeter óta senki nem vitatja, hogy korunkban az innováció a gazdasági haladás legfontosabb motorja. [11] Az extenzív növekedés két hagyományos elõmozdítója, a tõke és a munka viszont egyre kevésbé járul hozzá a gazdasági fejlõdéshez. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az OECD-országokban — ötéves periódus alatt — az ipari vállalkozások negyede hajt végre innovációt, a vállalkozások 50–60 százaléka törekszik rendszeres korszerûsítésre, s 10–15 százaléka ténylegesen eredeti, új tudományos és technológiai eredményre épülõ terméket vagy szolgáltatást is bevezet a piacra. A magyar gazdaságban azonban az innovációs teljesítményt felmutató vállalkozók aránya rendkívül szerény. Az unió által készíttetett CIS-3 Közösségi Innovációs Felmérés szerint például hazánkban ma a vállalatoknak csak harmadakkora hányada innovatív, mint az európai gazdaságokban. Tekintettel arra, hogy hazánk nyersanyagokban és tõkében szegény, csak az emberi „tõke”, a tudás hasznosításával lehet versenyképes a világpiacon, és ha ezt a lehetõséget nem használjuk ki, a folyamatosan fejlõdõ európai országok ellenében hamar a fejlõdõ országok szintjére süllyedhetünk. A közép-dunántúli régió jövõképe szerint „Az innováció régiója” szeretne lenni. Ehhez a jövõképhez minden

158

feltétele adott, hiszen „három régió nevezhetõ versenyképesnek — Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl —, ahol nemcsak az egy fõre jutó GDP növekedése haladja meg az EU átlagát, hanem mind a munkatermelékenység, mind a foglalkoztatási ráta jóval kedvezõbb az országos átlagnál.” [12] Egy 2004-ben készült kutatásban az alkotók olyan mutatórendszert állítottak össze, amely „átfogóan” leképezi az ország 251 városának legfontosabb gazdasági, munkaerõ-piaci, humán és mindenekelõtt kutatási-fejlesztési állapotát. Egyik megállapításuk, miszerint „a regionális funkciókkal is rendelkezõ tagok ’elhúztak’, viszont lassan mozdultak a középvárosok, a másodlagos regionális központok, a periférikus helyzetû középvárosok. A kisvárosok többsége pedig nem volt képes ebben az idõben még innovációs tényezõket, intézményeket fogadni.” A 11 innovációs klaszterbe sorolt városok közül Dunaújváros az 5. klaszterben szerepel, mint „kedvezõ adottságokkal rendelkezõ, a térségi ellátást szervezni képes, mérsékelt versenyképességgel rendelkezõ centrum.” Konkrétan olyan minõsítést kap, hogy „Tatabánya és Dunaújváros helyzete is kérdéses; a klaszter határán vannak, de nem pozitív értelemben.” [13] Ebbõl adódik a lehetõség, hogy Dunaújváros használja ki kedvezõ adottságait, és a versenyképességet leginkább meghatározóan, az innováció városa legyen. Hiszen ehhez minden alapvetõ feltétel adott, ezen belül pedig az Innopark az inovációs folyamat motorja lehet. Melyek ezek az alapvetõ feltételek: — A Közép-Dunántúli régió innovációs céljai, — A város stratégiai tervében megjelenik a helyi gazdaság innovációjának támogatása, — A Dunaújvárosi Fõiskola, mint az inováció elengedhetetlenül fontos feltételének, a K+F-nek a helyi bázisa, a rendelkezésre álló tudás, és tapasztalat, — Jelentõs gazdasági szerepelõk, amelyek igényelhetik, segíthetik, támogathatják a folyamatot — nagy(Dunaferr, Hankook) és középvállalkozások, — Önálló iparkamara, a vállalkozói kapcsolatokkal, információkkal, beszállítói, klaszter, vállalkozásfejlesztési kezdeményezésekkel, — Vállalkozásbarát önkormányzat, amely támogatja a folyamatot, és segíti a feltételrendszer megteremtését, — Uniós támogatások, melyek remélhetõen preferálják az innovációt, — Végül az ipari park, amely összefogója, koordinálója lehet ennek a folyamatnak. Mindezek alapján az Innopark céljait is át kell alakítani: — jövõképében (10–15 éves távlat) az innováció kell, hogy megfogalmazódjon, — rövid és középtávú céljaiban a szervezetet alkalmassá kell tenni: • az innováció szakmai segítésére, • a dunaújvárosi régió gazdaságának innovációs koordinálására. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítása szükséges: — innovációs menedzsment kialakítása, — innovációs szolgáltatások kialakítása,


— nemzetközi innovációs központ feltételeinek megteremtése, — vállalkozásfejlesztési rendszer elindítása, a kkv-k innovációs segítése, — az inovációs folyamat kapcsolatainak kiépítése, koordinálása o ötletek, találmányok felkarolása, o K+F támogatás biztosítása, o prototípus készítés, piaci bevezetés, o kapcsolati rendszer biztosítása (vállalkozások — fõiskola — támogatás — piac — kamara) — forrásszerzés (hazai és uniós), támogatási rendszer kialakítása, — bekapcsolódás a városfejlesztés tervezésébe és annak kivitelezésébe, — az Innopark marketing munkájának erõsítése.

Felhasznált irodalom [1]

[2] [3] [4] [5] [6] [7]

Összegzés Dunaújvárosban létrejöttek azok a feltételek, amelyek válaszút elé állították a városvezetést. Vagy tudomásul veszi a 10 éve zajló folyamatot — csökkenõ lakosságszám, stagnáló gazdaság, gyenge helyezés a hasonló kategóriájú városok között —, vagy új városi stratégiát választ, és elkezdi egy intenzív fejlõdési folyamat feltételrendszerét kialakítani, melynek középpontjába a mai világgazdaság fejlõdésének egyik legfontosabb elemét, az innovációt állítja. Ennek a folyamatnak a megvalósításában lehet jelentõs szerepe a többségi tulajdonában lévõ Innopark Kht.-nak, mely eddigi tevékenysége és lehetõségei alapján alkalmassá tehetõ ennek a folyamatnak az elméleti és gyakorlati koordinálására.


[8]

[9] [10] [11] [12] [13]

Lengyel Imre – Kosztopulosz András – Imreh Szabolcs: Az ipari park fogalomköre és kategóriái. In: Buzás Norbert – Lengyel Imre (szerk.): Ipari parkok fejlõdési lehetõségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. SZTE GTK, JATEPress, Szeged, 2002. 186/2005.(IX. 13.) Korm. rendelet az „Ipari Park” címrõl és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer mûködésérõl Rakusz Lajos: Ipari Parkok 1994-2000. Ipari Parkok Egyesület, ETO-Print Nyomdaipari Kft., Budapest 2000. 12-36 o. Rakusz Lajos: Ipari Parkok 1994-2000. Ipari Parkok Egyesület, ETO-Print Nyomdaipari Kft., Budapest 2000. 12-36 o. Rakusz Lajos: Ipari Parkok 1994-2000. Ipari Parkok Egyesület, ETO-Print Nyomdaipari Kft., Budapest 2000. 37-39 o. A Gyõri Ipari Park honlapja: www.ipgyor.hu/apark.asp?lap=1&nyelv=HU Rakusz Lajos: Ipari Parkok 1994-2000. Ipari Parkok Egyesület, ETO-Print Nyomdaipari Kft., Budapest 2000. 182-183. 11. ábra Lénárt Péter Róbert: Az ipari parkok fejlõdési tendenciái és hatása a regionális és kistérségi fejlettségre. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2005. június. Oslo Manual, harmadik kiadás, Párizs, 2005. EC: Innovation Management and the Knowledge-driven Economy, Brussels, 2004. The Theory of Economic Development, Harvard UP, Cambridge, Mass. 1934. Elõször kiadva 1911-ben Farkas B. –Lengyel I.: A regionális versenyképesség tényezõi, Szeged, 2000. Rechnitzer-Csizmadia-Orosz: A magyar városhálózat tudásalapú megújító képessége az ezredfordulón, Bp. 2004.

159

Exkluzív kötet a hídépítésrõl A 120 éves múltra visszatekintõ, nemzetközi hírû hazai hídépítés történetében új állomás a Dunaújváros térségében elkészült Duna-híd. Fél évszázadot vártak a Dunapentele határában felépült város lakói, s a környéken élõk, és munkát itt vállalók arra, hogy gyorsan átjussanak a Duna túlpartjára. Tíz esztendõvel ezelõtt létrejött egy lobbiszervezet, a HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület, hogy a maga eszközrendszerével meggyorsítsa a döntéshozatal folyamatát abban a tekintetben, hogy Dunaújváros mielõbb kapcsolódjon egy korszerû autópálya rendszerhez, s ezek találkozásában épüljön új Dunahíd. Az álomból valóság lett. Kész a híd, az autópályák folyamatosan épülnek.

egyes fázisát nyomon követi. „A dunaújvárosi Duna-híd megvalósítása (2004–2007)” címet viselõ kötet szerkesztését, nyomdai elõkészítését, szakmai lektorálását dr. Domanovszky Sándor végezte, aki az elsõ pillanattól kezdve figyelemmel kísérte, folyamatában fényképezõgéppel rögzítette a történéseket.

A Vegyépszer Rt. és a Hídépítõ Rt. által létrehozott DunaÚJ-HÍD Konzorcium közbeszerzési pályázaton nyerte el a Dunán megépülõ legújabb híd tervezési és kivitelezési munkálatait. A szerzõdést 2004. szeptember 17-én, Dunaújvárosban írták alá. A két vezetõ cég mellett további közel száz vállalkozó, intézmény vett részt a feladatok végrehajtásában. Rekordidõ alatt, 2007. július 23-án ünnepélyes keretek között átadták a hazai Duna-szakasz legnagyobb hídját Kisapostag és Dunavecse között, az M8-as autópálya nyomvonalában. Már jó ideje a „legek hídjaként” emlegetik, ugyanis a híd: * medernyílása — a maga szerkezeti rendszerében (vonógerendás ívhíd) — világrekorder (308 m) fesztávú; * hossza (1682 m) közel kétszerese az eddigi hazai rekordnak; * a mederpillérek alapozására új, ún. kéregelemes módszert vezettek be, így szádfalazás nélkül, száraz munkagödörben végezhették a munkát; * világviszonylatban egyedülálló módszerrel — 10 600 tonnás tömeget mozgatva — úsztatták be, és tették pillérekre a mederhidat; * az alacsonyabb beúsztatási szint érdekében a mederpilléreket elsõ ütemben a jobb parton 9 méterre, a bal parton 4,5 méterrel alacsonyabbra építették, és csak a híd ráhelyezése, majd szintre emelése után betonozták fel a hiányzó részt; * a beépített acélanyag tömege (25 000 t) két és félszerese a korábbi maximuménak; * Közép-Kelet-Európában ennél a hídnál alkalmaztak elsõ ízben nagy szilárdságú (460 MPa folyáshatárú) termomechanikusan hengerelt acélt (3500 t mennyiségben); * ez az elsõ hazai nagyfolyami (Duna-, Tisza-) híd, amelynek minden kötése hegesztett kivitelben készült; * a felépítésre fordított — volumenarányos — idõ fele a korábbi hazai hídépítéseknél megszokottnak.

Az egyes fejezeteket azok írták, akik a munkákat irányították. A harminchét fõs szerzõi kollektíva ráadásul a munka finisében kényszerült papírra vetni mindazt a produktumot, amelynek végeredménye az azóta használatba vett dunai átkelõ. A szerkesztõ fontosnak tartotta, hogy a könyv ne csak a szakma közvetlen képviselõi, hanem a szélesebb közönség számára is érdekes legyen. A hangsúlyt a fényképekre, a vizualitásra helyezte. Az olvasó teljes körû áttekintést kap egy híd létrehozásának minden egyes fázisáról, kiindulva az engedélyezési tervbõl, a helyválasztás szempontjaiból, a nyertes pályázat és az engedélyezési terv elkészítésén át, a beruházók, a mérnökök precízen lebontott feladatáig. Külön fejezet foglalkozik a bal és a jobb parti ártéri hidak, majd a mederhíd megvalósításával. A függelékben kapott helyet Sörös Péter különleges fényképsorozata a Duna jobb és bal partján épülõ ártéri hídszakaszának egyidejû fázisairól. Eseménynaptáron követhetjük a megvalósítás fõbb állomásait 2004 szeptemberétõl 2007 júliusáig. Az ábrák forrásjegyzékének összeállítása is alaposságról árulkodik. Természetesen nem maradhatott ki az az értékes irodalomjegyzék, amely összesíti a hazai hidász szakma legfrissebb publikációit. A kötet erénye az a blokk, amely név szerint felsorolja a híd-projekt közremûködõit a kiemelten közremûködõk fotóival együtt. A kötet végén léptékhelyesen összehasonlíthatók Magyarország közúti és vasúti Duna-hídjai. A 300 oldalas kiadvány a Text Nyomdaipari Kft. (Dunaújváros) gondozásában, 3000 példányban jelent meg a DunaÚJ-HÍD Konzorcium megbízásából. Felelõs kiadó: Tímár Gyula, a Vegyépszer Zrt. elnök-vezérigazgatója, és Apáthy Endre, a Hídépítõ Zrt. elnök-vezérigazgatója. A kötet készítõi tervezik az angol nyelvû megjelenést is. Szente Tünde

A hídavatásra idõzítették annak a kiadványnak a megjelentetését, amely a tervezés, irányítás, ellenõrzés, kivitelezés minden

160


ISD DUNAFERR. XLVII. évfolyam 3. szám (147.) Kézirat lezárva: szeptember

Recommend Documents