Ikonok Világa Magazin

IKONOK VILÁGA MAGAZIN

Ikonok Világa Magazin

IkoNo k V i l á ga

elektronikus képesképes kiadvány elektronikus m agazin

A március - áprilisi szám tartalmából: Március és április a nagyböjtnek és a húsvét ünnepének is az ideje. Ikonokban gazdag téma, így a bőség zavarával küzdök... Tarts velem!


Ortodoxok és a böjt

Elöljáróban: az ortodox böjt jóval szigorúbb, mint a katolikus – már az előírások alapján. Nyilván – katolikus lévén – nem tudom, hogy vajon mennyire veszik komolyan az átlagos és a nem átlagos hívők. Számomra ez azért volt elgondolkodtató, mert azt látom a saját egyházamban, hogy a

egyszerűbb (?) / könnyebb (?), és a spirituális gyökerekre nézve sekélyebb (?), mint a konkrét, szó szerint húsba vágó éhezés... (A kérdőjelek annak szólnak, hogy nyilván bármilyen önmegtagadás értékes és nem vagyok benne biztos, hogy a formáit lehet rangsorolni – valószínű nem.) Mindenesetre az ortodox böjti hagyományokban még eleven az aszkézis értékként kezelése, amit a „modern” :) katolikus közösség hajlamos (?) - tisztelet a kivételnek, de komolyan!

-

középkori

csökevényként

vagy

intellektuálisabban

a

test

lebecsüléseként tekinteni. Tehát az ortodox böjti időszakok – merthogy nemcsak a húsvétot megelőző hét hétben böjtölnek, hanem Karácsony előtt is 40 napot (november 15-től), Nagyboldogasszony (aug 15.) előtt kettő hetet, valamint Szent Péter és Pál ünnepét (júni. 29.) megelőzően. Ezen kívül Keresztelő Szt. János fejevétele napján (aug. 29.), Szent Kereszt felmagasztalásakor (szept. 14.), a Vízkereszt előtti napon (jan. 5.) valamint minden(!) szerdán és pénteken... 2.

2012. január-februári szám

ami a maga nemében nagyon szép és jó, csak nem tudom, hogy nem-e

—

böjtöt szeretjük intellektualizálni: „autós-böjt”, „internet-böjt”, vagy „TV-böjt”;

I ko n o k V i l á g a M a g a z i n

Elöljáróban Sokat gondolkodtam, hogy ezt az Ikonok Világa Magazint inkább melyik témának szenteljem: a nagyböjtnek vagy a Húsvétnak, mert mindkettő nagyon gazdag, mind „kép-anyagban” mind információban. Végül a kompromisszumos megoldásnál kötöttem ki: mindkettő szerepel, még ha röviden is. Reményeim szerint nagyböjt utolsó napjaiban olvashatjátok, tehát talán nem lesz egyik része sem nagyon idejétmúlt. Először az ortodox böjti fegyelemről olvashatsz. Számomra az utóbbi idők egy elgondolkodtató momentuma volt, amikor felfedeztem... Azután az ortodox nagyböjti vasárnapokról és a hozzájuk kapcsolódó ikonokról következik egy rövid összefoglaló. A segítőszentek közül most Szent Kristófot választottam. (Akik Facebook- on követik az Ikonszolgálatot, azoknak ismerős lesz a kép,de talán nem bánják...) Ünnepi ikon sorozatunk pedig egy kicsit másképp alakul mint eddig. Kellemes időtöltést!


Ami

bonyolítja

a

helyzetet,

hogy

a

különböző böjti időszakok között vagy azokon

belül

Egyszerűsítve a

is

vannak

fokozatok.

dolgot, az alap, az

„egyszerű böjt”: ekkor az állati eredetű tejtermékek is. Néha egy-egy könnyített napon szabad halat enni. Az „egyszerű böjt - olaj és bor megengedett” kifejezés arra enged következtetni, hogy van, amikor bor és olajmentes a menü: bor – tehát növényi levek; olaj – tehát a különféle sült, pirított fogások, és rántást, habarást tartalmazó ételek vannak tiltólistán, ez a „böjt sóbavízbe”. És még mindig tudják fokozni: a „szárazböjt”, amikor nyers ételek (zöldség, gyümölcs) vannak terítéken a kenyér és víz mellett. És vannak napok, amikor - elvileg - egész nap nem esznek, csak az esti liturgia után... (Ezek után csak azt tudom (magamnak) hozzáfűzni, hogy ortodox háziasszonynak valószínűleg születni kell.) És itt most hálásan köszönöm a Hétköznapi Hészükhia blog ismeretlen írójának, hogy valamelyest rendbe szedte a fejemben ezt a témát. Jóval alaposabb ismertető a böjtről:

http://hesykhia.blog.hu/ .

A nagyböjti időszakot bevezeti egy 3 hetes (ez 4 vasárnapot jelent!) „hangolódás” a böjtre: a Farizeus és vámos vasárnapja (Lk 18,9-14), a Tékozló fiú vasárnapja (Lk 15,1131) egy-egy példabeszédet állít a hívők elé, amelyekből a helyes bűnbánatot tanulhatjuk. A farizeus és a vámos vasárnap ikonja

3.


Bevallom, örültem, amikor felfedeztem, hogy ebben a kiemelt időben (és ez a húsvétot követő időszakra is jellemző, hogy) minden vasárnapnak külön neve van, amely az adott vasárnap során középpontba állított evangéliumi szakaszra, vagy ünnepelt szentre utal. (Kifejezetten felüdítő a számozott vasárnapok után.)

—

Amikor minden vasárnapnak neve van...


étkek vannak kizárva, tehát tojás és


A Tékozló fiú vasárnapjának ikonja

A másik név, a „Húshagyó” jelzi, hogy itt már elkezdődik a húsmentes étkezés – ekkor még az egyéb állati eredetű ételek (pl. tojás és tejtermékek) maradhatnak a menüben. L. Dingmann atya ikonja az utolsó ítéletről


Húshagyó vasárnap vagy Utolsó ítélet vasárnap (Mt. 25,31-46) a harmadik a sorban. Itt már nem csak bűnbánatról van szó, hanem

—

Tulajdonképpen ezzel a vasárnappal indul az orthodox nagyböjt; nevével arra utal, hogy ettől kezdve az állati eredetűt nem esznek. Az esti liturgia során a résztvevők bocsánatot kérnek minden általuk elkövett ismert vagy ismeretlen hibájukért, mulasztásukért. És ez nem csak a templomra korlátozódik: blogokon is belefutottam ezekben a napokban, hogy bocsánatkéréssel búcsúznak. A liturgia központi szövege a bűnbeesés: Ádám nem tudott böjtölni, megtartóztatni magát, (ti. az almával) nekünk a böjtben van lehetőségünk, hogy betartsuk a parancsokat – szól az orthodox tanítás. 4.


Vajhagyó vasárnap/Megbocsátás vasárnapja


Az orthodoxia vasárnapjának ikonja

hittudósok gyõzhetetlen védelmezõje, csodatevõ Szent Gergely, Thesszalonikának büszkesége, kegyelemnek hirdetõje, esedezz mindenkor a mi lelkünk üdvözüléséért.” (Tropárion, 8. hang)

Az ortodoxia jobban él az ókeresztény atyák által használt előkép – megvalósulás párhuzammal. Úgy tanítják, a szent kereszt úgy áll a szent negyven nap közepén, ahogy a paradicsomkertben a kert közepén állt az élet fája. Vagy ahogy a pusztai vándorlás során Mózesnek egy darab fát kellett dobnia a víz közepébe, a Mara (keserűség) forrásánál, hogy a víz édessé legyen, úgy a böjtben a csüggedés keserűségét megenyhíti a kereszt.

5.


„Igaz hitnek fényforrása, Egyházunknak támasza és tanítója, szerzetesek ékessége,

—

Palamasz Szent Gergely, thesszalonikai érsek (12961359), teológus: az orthodoxia védelmezője, athoszi szerzetes, a hészükhaszta mozgalom fő teoretikusa, a bizánci hittudomány legjelentősebb alakja. Ha leegyszerűsítve akarnám mondani, a Színe-változás hegyén megjelenő fény teremtettsége vagy teremtetlensége körüli vitában szerzett nagy érdemeket. Ám a vita lényege a belső ima gyakorlata és szerzetesek életmódja.


A konkrét nagyböjt, a Virágvasárnapot leszámítva 5 vasárnapból áll. Ezek csoportosíthatók: az első két vasárnap a helyes tanításról, hitről szól, ez az orhodoxia ünnepe (az ikontisztelet helyreállítása) és Palamasz Szent Gergely ünnepe. Az utolsó kettő pedig a -helyes életről szól, ekkor az aszketizmus szentjeire - Klimakhosz (Létrás) Szent Jánosra és Egyiptomi Máriára - emlékeznek. A két témát - a helyes hit és a helyes cselekedet – összeköti a kereszt, a Kereszt vasárnapja.


Szent Egyiptomi Mária Életrajza szerint az alexandriai származású, bűnös életmódot (a legenda alapján kb. nimfomán) folytató Mária kaladvágyból Jeruzsálembe megy, ahol megtér. Bűnbánatot kezd, és a Jordánon túli sivatagban kezd remetéskedni. Több mint 40 év vezeklés után találkozik Zoszimasz atyával, akinek elmeséli élettörténetét, és aki halála után eltemeti őt. beüzemeltük

Va l a m i n t á p r i l i s 1 - j é n n y í l t m e g ( n e m á p r i l i s i t r é f a ! ) i k o n k i á l l í t á s u n k D e c s e n , a h e l y i Fa l u h á z b a n . H a á p r i l i s v é g é i g m e g f o r d u l s z S z e k s z á r d környékén, szerintem érdemes beugrani. Ú j i ko no k ka l i s b ő v ít e t tü k a k ín á l a t u n ka t , ( né h á ny kö z ül ü k l en t ) ez e k egyenlőre kiállítási- és próba-példányok, a következő szállítmánynál már webáruház kínálatába is bekerülnek (addig e-mailben rendelhetők:). Is t e n a n y a a J e l, Ke re s z t re f e s z ít é s , Fe l t á m a d á s : K r i s z t u s a z a l v i l á g b a n

6.


( w w w. i k o n s z o l g a l a t . h u / w e b a r u h a z )

—

Néhány hír az Ikonszolgálat háza-tájáról: w e b á r u h á z u n k a t , a m e l y a Fa c e b o o k - o n i s e l é r h e t ő .


Klimakhosz vagy Létrás Szent János (580-650) nevét a „Paradicsom-ba vezető létra" című művéről kapta, melyben bemutatja, mely az a 30 lépcsőfok amelyet végigjárva eljutunk a tökéletes Isten szeretetre. „Amíg nem jutottunk el az igazi imádságra, hasonlítunk azokhoz a kisgyermekekhez, akik első lépéseiket próbál-gatják. Törekedjetek az egy-szerű imádságra.”


ÜNNEPI

I K O N O K

NAGYHETI IKONOK

Virágvasárnapot megelőző szombaton ünneplik Lázár szombatját, a böjt kezdetétől számított 40. napot. Ez tehát a Szent Negyven nap vége, a nagyhét eleje,de szorosan nem tarozik a nagyhéthez.

Nagy Hétfőfőtől nagyszerdáig egy különleges liturgia van reggelente, a Vőlegény Szolgálata, melyben a 10 szűzről szóló példabeszéd (Mt 25,1-13) képeit használják. „Imhol jő a Vőlegény az éj közepén, s boldog az a szolga, akit virrasztva talál, méltatlan pedig, aki tétlenkedik. Vigyázz hát én lelkem, el ne nyomjon az álom, nehogy elragadjon a halál, és kizárassál az Országból...” Krisztus a vőlegény, az ember a hűtlen jegyes, a nászágy pedig a kereszt lesz... Krisztus töviskoronája az ortodox esküvő kellékére a koronára utal, a kezén a kötél a jegyesek kezének összekötésére emlékezetethet...


Nagyhétfő – nagyszerda: Krisztus a vőlegény

—

Midőn a szent városba bemenni akartál, Uram, a fák ágait hordozta a nép kezeiben, téged énekelvén, ó, mindenek Uralkodója, és midőn a szamár vemhén láttak téged ülni, úgy tekintettek, mintha kerubokon ültél volna, s kiálták néked: Hozsanna a magasságban, áldott vagy, ki jössz és ismét eljövendő lész az Úr nevében! (Virágvasárnapi dicséreti sztihira, 4. hang)


Ünnepi ikonok sorozatunkban teljesen rendhagyó módon, nem egy darab ikon részletes bemutatására, hanem a nagyheti-húsvéti események ikonokkal történő felvázolására vállalkozom. Néhány helyen és röviden kommentálva az egyes ikonokat.


Nagycsütörtök: Utolsó vacsora

Nagypéntek: Keresztrefeszítés

8.


(Nagypénteken, hatodik királyi imaóra, tropár, 2. hang)

—

Üdvösséget szereztél a földön, Krisztus Istenünk; kiterjesztéd legtisztább kezeidet a kereszten, hogy összegyűjtsd a pogány nemzeteket, kik kiáltják neked: Uram, dicsőség neked!


A te titkos vacsorádnak részesévé fogadj ma engem, mert nem mondom ki ellenségeidnek a titkot, sem csókot nem adok neked, mint Júdás, hanem mint ama gonosztevő kiáltok hozzád: Emlékezzél meg rólam, Uram, midőn eljössz a te országodba!


Húsvét vasárnap: feltámadás ikonok

„És láttak és hittek”

Kenethozó asszonyok

„Ne érints engem”

—

Krisztus az alvilágban


A feltámadás titkát több ikonon is szemléhetjük. A legelterjedtebb a Krisztus az alvilágban ikon. Ezen kívül többféle ikonon is megjelenik a feltámadás, illetve a Feltámadottal való találkozás, amely a Húsvétot követő vasárnapok orthodox liturgiájában az evangéliumi szakaszoknak felel meg.



SZENT KRISTÓF

SEGÍTŐ SZENTEK

ünnepe: július 25. (katolikus)


Elég keveset tudunk Szent Kristófról. Azon kívül, hogy képe ott lóg minden kulcstartón, mint az utazók védőszentje, nehéz találni bármit, ami nem inkább a középkori mesevilágba hajlik. Általános ismeret róla, hogy a megáradt folyón átvitte a vállán a gyermek Jézust. Innen a neve: Krisztus-hordozó. Mint az úton levők védőszentje, néhány felsorolásban előfordul a segítő szentek között is. Ezen előismeretekkel a hátam mögött, még a szavam is elállt, mikor ezen az ikonon felfedeztem, mint kutyafejűt. Pedig az orthodoxiában ez az elterjedt, normál ábrázolása. Honnan ered: hát ez egy hosszú történet... Korai szent, a 200-300-as évek fordulóján élt; a legendája is nagyon korai és a későbbi

—

10.

Marmi-tánuszok (kannibál) törzsének szülötte. Az ókori - középkori emberektől pedig nem állt távol az idegen, más kultúrájú, vad stb. népeket "lekutyafejűzni"... (vö. "kutyafejű tatár") Mivel a keleti egyház rendkívül hagyománytisztelő: ha kutyafejű, hát legyen kutyafejű - így is ábrázolták. Nyugaton a kutyafejűt (kunokephalos) próbálták -jellemzően- racionalizálni részben kutya -szerűre (canineus), részben kánaáni származásúra (Cananeus). Egy a vége: a legendája szerint megtérése és megkeresztelkedése után emberfejet kapott, és mártírhalált halt. A nyugati egyház - a Legenda Aureát véve alapul - személyét kitaláltnak tartja, ha jól tudom, törölték is a hivatalos szentnévsorból, bár tisztelete megengedett. (Akit bővebben érdekel a téma: találtam egy kutatót, aki Kristófot Szent Menas-szal azonosítja: http://www.ucc.ie/milmart/Christopher.html )


századokban keleten és nyugaton eltérően fejlődött tovább innen ered a kétféle ábrázolás. A 6. szdban már van miseszöveg az ünnepére - ebben is említik a kutyafejűségét. Amit biztosan lehet tudni: a Római Birodalom keleti felén élt - Észak-Afrikában és kényszer-sorozták a római seregbe, egy egységbe, amelyet a legkorábbi forrás numerus Marmaritarumként emleget. (Hivatalosan: Cohors Tertia Valeria Marmarita-rum.) Amit a mai Líbia egy régi nevéről – toborzás helyéről kapott. Hát ez a név a későbbiekben a legenda másolóknak- íróknak feladta a leckét, persze évszázadokkal később honnan is tudhatták volna, hogy mit jelent, és ahogy az lenni szokott, kitöltötték a fehér foltokat: így lett Kristóf

Ikonok Világa Magazin

Recommend Documents