1. Milyen hardvereket használtak a CAD rendszerek az 1960-as években? Ismertesse ezek fő funkcióit! a. Funkciók: • 2D-s rajzolás • 3D-s huzalváz modellek b. Hardverek: • Elérhetetlen áru számítógépek nagyvállalatoknál • Speciális toll, amivel a képernyőre rajzoltak c. Szoftverek • Sketchpad – az első CAD szoftver • DAC – GM • CADAM- Lockheed • CADD –McDonnald-Duglas 2. Milyen hardvereket használtak a CAD rendszerek az 1970-as években? Ismertesse ezek fő funkcióit! a. Funkciók: • 3D-s térfogatmodellezés • felületmodellezési képességek • adatcsere szabvány (IGES) b. Hardverek: • Drága központi számítógépek terminálokkal • Nagy felbontású színes kijelzők • (egér, billentyűzet?) c. Szoftverek: • CATIA - Dassult systems • PADL - első CGS alapú szoftver 3. Milyen hardvereket használtak a CAD rendszerek az 1980-as években? Ismertesse ezek fő funkcióit! a. Funkciók: • parametrikus asszociatív modellek • ikonok, legördülő menük • modellfa b. Hardverek: • UNIX munkaállomások • Lokális hálózatok c. Szoftverek: • PRO/Engineer • UGS • AutoCAD • CADKey 4. Milyen hardvereket használtak a CAD rendszerek az 1990-as években? Ismertesse ezek fő funkcióit! a. Funkciók: • Csoportmunka támogatás
• speciális szakmodulok b. Hardverek • PC-k OpenGL támogatással • Windows NT c. Szoftverek: • SolidWorks • SolidEdge • Inventor 5. Milyen hardvereket használtak a CAD rendszerek napjainkban? Ismertesse ezek fő funkcióit! a. Funkciók: • termékéletút kezelés (PLM) • WEB alapú együttműködés b. Hardverek: • egyre olcsóbb eszközök • speciális hardverek c. Szoftverek: • PTC – Windchill • DSS – Evonia • Siemens PLM – Teamcenter 6. Mit jelent a CAD rendszerek intergrációja? Ismertesse a főbb funkciókat! CAD rendszerek integrációjának kétféle iránya figyelhető meg. Egyrészt a CAD rendszerek bizonyos funkciói beépülnek más alkalmazásokba, melyek valamilyen módon kapcsolódnak a termék életciklusával kapcsolatos tevékenységekhez, másrészt a CAD rendszerek integrálnak magukba más alkalmazásokat A grafikus kernel : · biztosítja a 3D-s objektumok kezelését és megjelenítését, · valamint az adatkommunikációhoz szükséges funkciókat, melyek a CAD rendszeren belüli a. modulok és más CAD rendszerekkel való kommunikációt biztosítja. 7. Soroljon fel a CAD rendszerek felfelé- illetve lefelé történő integrációját megvalósító alkalmazásokat: a. Integráció lefelé: • együttműködő alkalmazások • szakmodulok b. Integráció felfelé: • A CNC megmunkálás szimulációs programjai • formatervező alkalmazások • szimulációs programok • PLM rendszerek megjelenési moduljai • adatkonvertáló programok
8. Sorolja fel a CAD rendszerekbe integrált végeselemes módszeren alapuló elemző szakmogulok alapvető lépéseit! Modellalkotás (preprocvesszálás) · Geometriai egyszerűsítések · terhelések, peremfeltételek emgadása · hálózás tes- vagy héjelmekkel Elemzés (futtatás) o Preprocceszált adatok feldolgozása Megjelenítés (postprcesszálás) · elmozdulások megjelenítése · feszültségek megjelenítése · testre szabható színskálák 1. · animált megjelenítés 9. Sorolja fel a termékfejlesztési folyamat párhuzamosításának megvalósításához szükséges funkciókat: a. Erőforrások egyidejű használata: • humán erőforrások • gépi, informatikai erőforrások b. Egymást követő folyamatok párhuzamosítása • folyamatok elemzése • megfelelő tervezési módszerek alkalmazása • Környezet kialakítása 10. Sorolja fel a konkurens tervezés főbb lépéseit:
11. Ismertesse az alulról fölfelé (Bottom-Up) történő tervezésen alapuló módszer előnyeit és hátrányait! Előnyök: · egyszerűen kivitelezhető · nem igényel különösebb előkészítést Hátrányok · alapos ellenőrzés szükséges az összeszerelés után · ütközések esetén nehézkes a hibák javítása · magas a folyamat kommunikáció igénye
12. Ismertesse az felülről lefelé (Top-Down) történő tervezésen alapuló módszer előnyeit és hátrányait! Előnyök: · szinte kizárt az alkatrészek ütközése · változások könnyedén végigfutnak a struktúrán · automatikus kommunikáció Hátrányok · bizonyos szinten magasabb felkészültséget igényel · hosszabb előkészítést igényel, ami csak nagyobb változtatások esetén térül meg 13. Ismertesse definíciószerűen a virtuális terméket (Digital-mock up)! Milyen szimulációk végezhetők egy ilyen modellen? a. Az egyesített termékmodell a termék életciklus modellje ami minden tervezési (geometria, anyag, stb), mind gyártási termékinformációkat tartalmaz b. szimulációk: • kinematikai és dinamikai szimulációk • különböző véges elem módszeren alapuló számítások • ergonómiai vizsgálatok • alapvető interferencia tesztek a különböző alkatrészek között • szerelhetőségi, karbantartási ellenőrzések
14. Sorolja fel, milyen tipikus attributív információk rendelhetők egy számítógépes modellhez! Tipikus termékadatok: · szabványszám, alkatrész azonosító, cikkszám, termékszám · megnevezés vagy beszállító azonosító · mértékegység rendszer · költség vagy beszerzési ár · anyagjellemzők · tervezési utasítások, előírások · technológiai követelmények, előírások · kapcsolódó egyéb dokumentumok
15. Sorolja fel, milyen alapvető problémákba ütközhet egy letöltött modell integrálása a saját CAD modellünkbe! · geometria javításra szorul · modell átalakítása szükséges a rajzi megjelenítés miatt · paraméterek és egyéb attributiv információk nincsenek hozzárendelve a letöltöt modellhez 16. Mutassa be, milyen funkciók szolgálják a csoportmunka támogatását a különböző PDM/PLM rendszerekben? a. PDM rendszer: egységes forrást biztosít a termékhez kapcsolódó összes adat strukturált kezelésére és tárolására b. PLM rendszer: bizonyos szempontból a PDM rendszer kiterjesztése a termék teljes életútjára. Főbb területek: • prototípus kezelése • gyártás • utángyártás • alkatrész utánpótlás • szerviz 17. Sorolja fel milyen előnyökle jár a modellezés elméletének ismerete! a. A bonyolultabb feladatoknál könnyebb geometriai áttekintés b. könnyebb a felhasználói kézikönyvek megértése c. gyorsabb az átállás másik CAD rendszerre d. nagyobb esély a hibaüzenetek megértésére 18. Csoportosítsa a modellezési rendszereket topológiai szempontból! A csoportelemekre írjon példákat is! a. Mainfold rendszerek: Az objektumok leképezhetők kétdimenziók sokaságára (valószerű modellek) b. Nemmainfold rendszerek: nem valószerű modellek, 1D, 2D, és 3D geometriájú modellek kapcsolódnka össze 19. Mutassa be, milyen kordinátákkal írható le egy általános helyzetű p0 pont derékszörgű-, hengeres-, illetve gömbi kordináta rendszerekben! (értelmezze a jelöléseket) a. derékszögű: p0 koordinátái: • x0, y0, z0 b. Hengeres: • R0, fi0, Z0 c. gömbi: • R0, fi0, eta0 20. ismertesse definíciószerűen a görbe fogalmát a. görbén folytonos vonalat értünk, matematikai szempontból a görbe pontok halmaza 21. írja fel a görbe egyenletét implicit és parametrikus alakban! a. implicit: F(x,y,z)=0 b. parametrikus: x=x(t), y=y(t), z=z(t) 22. Csoportosítsa a görbéket! Valamennyi csoportelemre írjon példát! a. Klasszikus görbék: egyenes, kör, ellipszis b. Polinomok: polinomok együtthatóival felírható görbék, folyamatosan diffhatóak
c. d. e. f. g.
interpoláció: a megadott vezérlőpontokon átmegy a görbe aproximáció: a megadott vezérlőpontokat csak közelíti bézier görbe: több ponton áthaladó, sima interpolációs görbe spline: másodrendben is folytonos görbe B-spline görbe: aproximációs spline, melynek kezdő és végpontjában is ismert az érintő h. NURBS: nem egyenes osztású B-spline görbe 23. Mutassa be a görbének két adott pontra történő illesztésekor használt két alapvető eljárást! 24. Ismertesse deffiníciószerűen a felület fogalmát a. a felületen egy térrészt határoló pontok halmaza 25. írja fel a felület egyenletét implicit és paramterikus alakban a. implicit: F(x,y,z)=0 b. paramterikus: • x=x(u,v) • y=y(u,v) • z=z(u,v) • u,v €[0,0] 26. Ismertesse deffiníciószerűen a kvadratikus felület fogalmát! Sorolja fel az alapvető típusokat! a. Leírásukban bármely változó legfeljebb másodfokú alakban szerepelhet 27. Mutassa be a szabadformájú felületek 3 típusát a. transzlációs felületek: egy adott görbe (direktrix D) mentén egy másik görbe (generátor G) mozdul el b. Vonalfelület: Egy generátor (G) térgörbével és két diretrix térgörbével (D1, D2) leírható felületek c. Szoborszerű felületek: a felület sem analitikusan sem görbék mozgatásával nem írható le. 28 Hasonlítsa össze a felület- és a palástmodellezést! A felületmodellezés véges, zárt, szabadformájú felületfoltok tervezésére irányul, amelyekből az objektum határoló felületeit a felületfoltok geometriai pozicionálásával és különböző folytonossági megszorítások előírásával hozzák létre. Ez a modellezési mód a topológiai információkat nem kezeli. A felület modellen a nem érintkező felületek azt hivatottak szemléltetni, hogy a felületek csak „látvány” szintjén összefüggőek. A felület modell alkalmas bonyolultabb alakok, formák, megadására, takartvonalas megjelenítésre, vagy árnyékolt képek előállítására, de továbbra sem alkalmas térfogat vagy tömeg jellemzők számítására, ütközés vizsgálatra, és nem alkalmas mérnöki számításokhoz numerikus modell készítésére. A felületmodellezés véges, zárt, szabadformájú felületfoltok tervezésére irányul, amelyekből az objektum határoló felületeit a felületfoltok geometriai pozicionálásával és különböző folytonossági megszorítások előírásával hozzák létre. Jellemzői: · A modell egyértelműen szemlélteti a modellezett objektumot. · Láthatóságot is meg lehet jeleníteni. · Térfogat és tömeg jellemzők nem határozhatók meg. · Ütközés vizsgálat nem végezhető. · Mechanikai, gyártástechnológiai számítások elvégzésére nem · használható. A palástmodellezés az objektum véges, zárt burkát (a palástot) poliéderes közelítéssel vagy valószerű geometriával írja le. A palást-modellezés módszertanilag kihasználja azt az alapfeltevést,
hogy minden fizikai objektumnak egyértelműen meghatározható határoló felülete van. Ez a határoló felület geometriai szempontból a palást, amely a felületfoltok folytonos záródó halmaza. Ez a modellezési mód a modellt az egyéb információk mellett topológiai szempontból is teljeskörűen jellemzi . A palástmodellező módszer – angol nevén Boundary-representation (röviden B-rep) – ötvözi a huzalváz-modellezés együttes geometriai és topológiai struktúra kezelését a felületmodellezés felületfolt leírásával. Mivel minden valós fizikai objektum palástja zárt és folytonos, a palástmodellezés az objektum palástját végesnek, folytonosnak és zártnak tekinti, ahol is a palástot képező lapokat élek határolják, az éleket pedig a csomópontok határozzák meg. A palastmodellezes (Boundary-representation / B-rep) az objektum veges,zart burkat (a palastot) irja le. A poliederes palastmodell, a modellezett objektumot sik lapokkal; a valosaghű palastmodell szabadformaju feluletekirja le. Jellemzői: · A modell egyertelműen szemlelteti a modellezett objektumot. · Lathatosagot is meg lehet jeleniteni. · Terfogat es tomeg jellemzők is meghatarozhatok. · Utkozes vizsgalat vegezhető. · Mechanikai, gyartastechnologiai szamitasok elvegzesere is alkalmas. 28. Ismertesse (vázlattal is) a hasáblebontó modellezés lényegét, előnyeit és hátrányait! A hasablebontason alapulo modellezes a veges tertartomanyt nyolc reszre bontja (nyolcadolast hajt vegre), majd egyenkent megvizsgalja, hogy egyegy tertartomany teljesen, vagy reszlegesen feltoltott-e, vagy ures. Jellemzői: · Ferde es gorbult feluletek eseten csak · kozelitő leirasra alkalmas. A kozelites · pontossagat a lebontas melysegevel · lehet befolyasolni. · Rendkivul egyszerűen algoritmizalhato. 29. Ismertesse a térfogat lebontásos félteres modellezés lényegét, előnyeit, hátrányait! Az objektum által elfoglalt térfogat behatárolását végtelen kiterjedésű felületekkel hajtja végre, amelyek a teret két végtelen kiterjedésű tartományra bontják. Az egyik félteret anyaggal tölti föl. Jellemzői: · A teret elválasztó felület nem csak sík, hanem tetszőleges felület lehet. · Létre lehet hozni nem zárt objektumot is, ami nem felel meg a testmodellezés alapfeltevéseinek. 30. Ismertesse az elemi sejteken alapuló testmodellezés lényegét, előnyeit, hátrányait! Az alkatrészek a méretüknél több nagyságrenddel kisebb, ún. izomorf cellákból épülnek fel. Jellemzői: · Követő módszer, új geometria létrehozása nehézkes. · Az elemi sejtek alakja, mérete egy modellen belül is változhat. · Nagy tárolókapacitást és számítási teljesítményt igényel. · A numerikus eljárások (végeselem, peremelem módszer) modellezés eszköze. 31. Ismertesse az elemi testeken alapuló testmodellezés lényegét, előnyeit, hátrányait! Elemi testekkel történő modellezés (Constructive Solid Geometry / CSG) esetén az alkatrészek a méretük nagyságrendjébe eső, meghatározott geometriájú, ún. testprimitívekből épülnek fel a kompozíciós műveletek felhasználásával. Jellemzői: · Elterjedt eljárás. · A testmodell teljes, jellemző és tömör leírása az objektumnak, és · lehetővé teszi az integrált és automatizált tervezést.
32.Ismertesse definíció szerűen mit értünk geometriai alaksajátosság alatt! A geometriai alak által indukált sajátosságokat alaksajátosságoknak nevezzük. .Az alaksajátosság olyan geometriai alapegység, amelyik a modellezett objektum alakjának azon adott tartományát képezi, amelyik a termék megvalósítása szempontjából jelentőséggel bír.
33.Ismertesse a geometriai alaksajátosságok alkalmazástechnikai értelmezését! Az alaksajátosság olyan geometriai alapegység, amelyik a modellezett objektum alakjának az adott tartományát képezi, amelyik a térnek amelyik a termék megvalósítása szempontjából jelentőséggel bír. 34. Ismertesse, példákon keresztül mutassa be az alaklétrehozó alaksajátosságok lényegét! a. valamely működés létrehozásához szükséges zárt alakzatot jelent • menetes tengelyvég a csapágyak elhelyezésére • reteszpálya a nyomaték átvitelér
35.Ismertesse a vázlatkészítés jellemzőit a modern CAD rendszerekben! Néhány megjegyzés a vázlatkészítéssel kapcsolatban: – Csak geometriai kényszerek alkalmazásával a profilvázlat nem tehető határozottá, a teljes határozottsághoz legalább egy méret megadásra is szükség van. – A geometriai kényszerek megtekinthetők, törölhetők, módosíthatók. – A geometriai- és méretkényszerek egymást kiválthatják, illetve egymást helyettesíthetik. – A geometriai kényszerek megtekinthetők, törölhetők, módosíthatók. – A programok a vázlat túlhatározottá tételét általában nem engedik meg. – A méretkényszerek megadhatók numerikus konstansként vagy egyenlet formájában, tervezési összefüggésként. Az egyenlet alkalmazása akkor kívánatos vagy szükséges, amikor a geometriai méretek között egyenletekkel teremthetünk kapcsolatot, azaz egy adott geometriai elem mérete egy másik geometriai elem méretétől függ. (4.11. ábra). – Egyes programok a vázlatolást automatikus kényszerezéssel is segítik megfelelő kapcsoló bekapcsolásával. 36. Ismertesse, és példákon keresztül mutassa be az elhelyezett alaksajátosságok lényegét! A tervezői gyakorlatban gyakran ismétlődő formaelemek (pl. furat, lekerekítés, élletörés stb.) elhelyezéséhez nem kell külön vázlatot készíteni, hanem előre definiált alaksajátosságként, a méretek megadása után közvetlenül elhelyezhetők a modellben. Ezeket az alaksajátosságokat elhelyezett alaksajátosságoknak nevezik. Ezzel az eljárással lényegesen gyorsítani lehet a tervezés folyamatát. (Megjegyezzük, hogy az elhelyezett alaksajátosságok természetesen vázlatra épülő alaksajátosságokként is létrehozhatók.
31. Ismertesse, és példákon keresztül mutassa be a munka alaksajátosságok lényegét! A munka alaksajátosságok referenciaelemek, közvetlenül nem részei az alkatrésznek, csak segítik a modellezést. Ilyen alaksajátosságok lehetnek: • munkasík • munkatengely • munkapont • ucs (felhasználói kordináta rendszer) 32. Mutassa meg egy példán keresztül a paraméterek felhasználását egy CAD rendszeren belül! Az alkatrész modellező szoftverek fontos tulajdonsága, hogy az alkatrészek létrehozásakor, a felhasznált méretek – általában – automatikusan táblázatba íródnak, és a program minden mérethez külön kódot rendelnek. Ezeknek a kódoknak másodlagos elnevezést is lehet adni. Egy ilyen kódtáblára mutat példát a 4.22. ábra. A táblázat első oszlopában a másodlagos elnevezésű kódok láthatók. A másodlagos elnevezéssel tervezői összefüggések írhatók le. Így például alapméretnek választva az „alapkör_átmérőt” (10 mm), további méretek összefüggésekkel kifejezhetők: Magasság = 2,7 * Alapkör_átmérő Fejkör_átmérő = 2,4 * Alapkör_átmérő Öv_magasság = 0,6 * Alapkör_átmérő Furat_helyzet_1 = 1,0 * Alapkör_átmérő ... A relációk előírhatók közvetlenül a paraméter táblában, vagy akár egy Excel fájlban, amit a paraméter listához lehet rendelni. Az alapméret megváltoztatásával automatikusan módosul az alkatrész többi mérete. A parametrikus modellezés eredményére mutat példát a 4.24.ábra.
33 Ismertesse az anyagjellemzőnek,mint attributív információnak a fontosságát a számítógépes tervezés esetén. 4.2.5. Attributív információk Az alkatrészhez számos attributív információ rendelhető. Ezek többek között a vállalat neve, a gyártmány és az alkatrész neve, a tervező, szerkesztő, jóváhagyó neve, a létrehozás, módosítás dátuma, rajzszám, stb. De az attributív információk közül talán a legfontosabb
az alkatrész anyagának megadása. Az anyag a programokhoz rendelt adatbázisból választható ki, amelyik adatbázis a felhasználó által bővíthető. Az adatbázis anyaghoz rendelten fizikai és mechanikai jellemzőket is tartalmaz. Ezek közül a sűrűség segítségével határozható meg az alkatrész tömege, a tömegközéppontjának helye, a különböző koordináta rendszerekben számolt tehetetlenségi nyomatéka, stb. A 4.24. ábra – példaképpen – egy olyan tulajdonság ablakot mutat, ahol egy acélból készült alkatrész számított mechanikai jellemzői láthatók. Az egyéb mechanikai jellemzők, mint például a rugalmassági modulus, szakító szilárdság, folyáshatár, hővezetési tényező, fajhő, stb. a mérnöki és numerikus számításokhoz szolgálhatna anyagjellemző adatokul. Az anyagadatbázis természetesen nyitott, a felhasználó tetszés szerint bővítheti saját használatú anyagainak bevitelével. 34. Ismertesse a modelltörténet alapú modellezés főbb jellemzőit! A modell létrehozásának sorrendjét, az ún. modelltörténetet a program az áttekintőben (modell tree) mutatja. Az áttekintő megmutatja, hogy a modell milyen alaksajátosságból épül, milyen sorrenden és az egyes alaksajátosságok mely vázlatra épülnek. Mindezek mellett az áttekintő nem passzív leírás, hanem a megfelelő sor kijelölésével javítani, módosítani lehet az alaksajátosságot vagy a profilvázlatot, valamint itt lehet az alaksajátosságok sorrendjét is módosítani. A modelltörténet elején lévő alaksajátosság szerkesztése az őt követő elemek újraszámítását eredményezi. 35 Ismertesse az explicit modellezés főbb jellemzőit! Előnyök: - a modellt létrehozó lépések sorrendjének nincs jelentősége, - a modell rugalmas, módosításkor nincs újraszámolás, - középpontban a modell áll, - 30-50%-kal kisebb fájlméret, - más rendszerekből származó elemek viszonylag egyszerűen lekezelhetők. Hátrányok: - nincsenek alaksajátosságok, - módosításkor a paraméterek használata korlátozott, - a tervezési folyamat egyes lépései nehezen automatizálhatók. 36. Ismertesse a szinkron modellezés főbb jellemzőit! - a modell nem vázlatra épül, - nincs modelltörténet, - a modellt paraméterek vezérlik, - a modell módosítása nem igényli a modell felépítési sorrendjének ismeretét, ennek megfelelően a módosítás egyszerű, - multiCAD környezetben is könnyű használni, - használata egyszerű, ezért általánosan használható eszközzé válhat. 37 Definiálja az alkatrész, illetve a részösszeállítás fogalmát! Alkatrész: - egyedülálló alkotóeleme az összeállításnak. Például: - forgatott PET palack, - söpréssel létrehozott gemkapocs, - alufelni szabadformájú felületekkel, - paraméterekkel vezérelt fogaskerekek,
- öntött alkatrész. Részösszeállítás: - több alkatrész előzetesen összeszerelt együttese. 38 Ismertesse definíciószerűen, mit értünk statikus illetve kinematikai kényszer alatt! Statikus: - céljuk egy adott komponens rögzítése a térben a lehetséges 6szabadsági fok lekövetésével. A kényszerek jellemzője a rendszámuk (R), amely megmutatja, hogy az adott kényszerrel hány szabadsági fok köthető le. Síkok: R=3, hengeres felületek: R=4, komponensek rögzítése: R=6. Kinematikai: - komponensek mozgásának a modellezésére szolgáló passzív és aktív kényszerek, alkalmazásukkor legalább egy szabadsági fok szabad marad. Passzív kényszerek biztosítják a komponensek mozgathatóságát, az aktív kényszerek végzik a komponensek mozgatását. 39. Ismertesse és példákon keresztül mutassa be, mit értünk a statikus kényszerek rendszámán: Megmutatja, hogy az adott kényszer a 6 szabadságfokból hányat köt le 40. Ismertesse, és példákon keresztül mutassa be a kinematikai kényszerek két alaptípusát! Két típusa az aktív és a passzív kényszerek. Passzív kényszerek biztosítják a komponensek mozgathatóságát, pl: síkra illesztés – illesztés, fektetés, érintő, szögkényszer, párhuzamos kényszer, felületillesztés, vezérpálya kényszer, földhöz kötés, koordinátarendszer illesztés, kapcsolódás, behelyezés. Az aktív kényszerek végzik a komponensek mozgatását. pl: motor kényszerek, hajtás, vezérpálya kényszer, technológiai kényszerek, struktúra kényszerek, indirekt alszerelési kényszerek, konstrukciós csoport, újraszerelt alkatrész, virtualizációs kényszer. 41. Sorolja fel az összeállítás modellezésben elérhető speciális műveleteket! - összeállítás robbantott állapotának kialakítása, - mérések, ütközési vizsgálatok végrehajtása, - átstrukturálás, komponensek áthelyezése egy másik összeállítási szintre. 42. Ismertesse az összeállítási modell egyszerűsítésének a céljait! - a nagyméretű, sok elemszámú szerelések kezelésénél méretek miatti lassú modellkezelés, nehézkes megjelenítés, nagy számítástechnikai teljesítményigény javítása, a szereléskor az apró részletek kezelése. 43. Ismertesse és példákon keresztül szemléltesse az összeállításon belüli modellalkotási lehetőségeket! - speciális módszer alkatrészek illetve részösszeállítások közvetlen létrehozása egy adott összeállítási modellen belül: - környezetbe illeszkedő alkatrész: - adaptív tervezéssel, - top-down módszer alkalmazásával. - türközött komponens, - speciális elemek automatizált létrehozása (vezetékek, csövek).
44. Ismertesse a 3D-s CAD rendszerekben készült műszaki rajzok jellemzőit! - a nézeteken minden nézetvonal a 3D-s modell 2D-s vetülete, nem kell és nem is szabad kézzel létrehozni geometriához kapcsolódó vonalakat. - a rajzok és a szülő modellek kétirányú asszociatív kapcsolatban vannak, azaz bárhol eszközölt változás mindkét irányban módosítja azokat. - az egyes rajzi nézete, metszetek, axonometrikus és robbantott ábrák generálása gyors és automatikus, ezért célszerű ezt kihasználni a rajzok érthetőségének a növelése érdekében. - jól felépített és attributív információkkal ellátott modell alapján több rajzi művelet is automatikusan hajtott végre (szövegmező, illetve darabjegyzék kitöltése, …) - a rajzon szereplő méreteket a 3D modell határozza meg, tehát a méret változásához a modellt kell változtatni. 45. Sorolja fel a 3D-s rajzok készítésekor alkalmazható rajzi elemeket! • méret • méret-, alak-, és helyzettűrés • felületi érdesség • szövegmező • metszetek • lehetséges rajzelemek nézetfüggő megjelenítése 46. Ismertesse a speciális, nem gyártási célra készülő rajzok felhasználási területeit! • adatcsere más szervezetekkel • 3D-s modell eltérő reprezentálása • hibrid rajzok • beágyazott 3D-s, manipulálható nézetek animációkkal 47. Ismertesse a lemezalkatrész modellezés alapelveit, főbb lépéseit! - a felületmodellezés egy speciális alkalmazása. Célja adott, egyenletes vastagsággal rendelkező lemezmodellek létrehozása. - lépései: - alap lemezfelület létrehozása, - lemezszerű kialakítások készítése, - terítés képzése. 48. Ismertesse definíciószerűen, mit értünk lemezalkatrész modellezés esetén lemezvastagság alatt! A megmunkálandó lemez vastagsága 49. Ismertesse definíciószerűen, mit értünk lemezalkatrész modellezés esetén hajlítási sugár alatt! A meghajlított lemez hajlítási élén mérhető belső rádiusz 50. Ismertesse definíciószerűen, mit értünk lemezalkatrész modellezés esetén hajlítási szög alatt! A meghajlított lemez síkjai közt mérhető szög 51. Ismertesse definíciószerűen, mit értünk lemezalkatrész modellezés esetén semleges szál alatt A lemez keresztmetszetének azon része, melynek hossza nem változik a hajlítási művelet során
52. Ismertesse definíciószerűen, mit értünk lemezalkatrész modellezés esetén semleges szál hajlítási tényező alatt Arányszám, mely a semleges szálnak, a hajlítási sugár által megadott felületétől mért távolsága és a lemez vastagságának hányadosa 53. Sorolja fel a lemezalaktrészek speciális, gyártástechnológiai lépésekkel összefüggő alaksajátosságait! • kicsípés • kivágás • élhajlítás • benyomás • borda • lemezfal 54. Mutassa be a CAD/végeselemes rendszerek lemezalkatrész megmunkálást támogató funkcióit! • Terítékek optimalizált elrendezése kivágáshoz • héj elemek automatikus generálása szilárdságtani szimulációkhoz • nagy deformációjú alakítások szimulációja (mélyhúzás) 55. Ismertesse a felületmodellezés alapelveit, főbb lépéseit! - a felületmodellezési módszerekkel a modern 3D-s CAD rendszerekben különböző testmodellek kialakítása, illetve javítása valósítható meg. - lépései: - felületfoltok készítése görbék alapján, - a felületfoltok manipulálása (vágás, kiterjesztés, összefűzés), - összefűzött felületek testté alakítása. 56. Sorolja fel a felületfoltok létrehozására szolgáló módszereket! • analitikus módszerek (kihúzás, forgatás, söprés, lekerekítés, stb) • direkt definícióval (matematikai leírással, pontokra feszítve, stb) • szabadformájú felületként 57. Ismertesse a felületfoltok technikai szempontból fontos 3, lényeges illeszkedési módját
58. Sorolja fel a felületfoltok összefűzéséhez, illetve ennek előkészítéséhez kapcsolható műveleteket! • Közös metszésvonal képzése • Felületek összefűzése 59. Ismertesse a felületfoltok vágásának a módját! • felületek vágása: o felületen fekvő görbével o metsződő felülettel 60. Ismertesse a felületfoltok kiterjesztésének módját! • Felületek kiterjesztése o felület folytonosan o érintőlegesen o pozicionáltan 61. Mutassa be az összefűzött felületekből kiinduló testté alakítás módszereit! • Héj kialakítása vastagság megadásával • térfogatmodell készítése 62. Ismertesse a testmodellek felületmodellezéssel történő javításának szükségességét és feltételeit! A testé történő alakítás feltétele, hogy az összefűzött felületek valamint a testmodell egyes felületei zárt térfogatot alkossanak
Alakalakító alaksajátosságok
