I. kötet: Megalapozó vizsgálat

Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14.

SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat egyeztetési anyag

Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása”

1

Megalapozó vizsgálat Siklós Integrált Településfejlesztési Stratégiájának teljes körű felülvizsgálatához és átdolgozásához kapcsolódóan

Készítették: Dulicz László, projektvezető dr. Kukely György, régióvezető Könczey Gábor, megyei koordinátor Sifter Lívia, felelős tervező dr Laky Ildikó, felelős tervező Dobrai Béla, közmű szakági tervező Koprda Ildikó zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező Zorgelné Sin Emília településtervező Szálka Miklós és Zombori Gergely közlekedési szakági tervezők

2015

SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

2

Tartalomjegyzék Bevezetés............................................................................................................................................... 11 1

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ ..................................................................................................... 14 1.1 Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok........................................................................................................................................ 15 1.2

A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ................................. 18

1.2.1

EU 2020 stratégia .......................................................................................................... 18

1.2.2

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) ........................................ 18

1.2.3

Baranya megye Területfejlesztési Koncepciója és Programja ....................................... 19

1.2.4

Pécs MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája ...................................................... 22

1.3

A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ................................................. 23

1.3.1

Országos tervhierarchia és összefüggései ..................................................................... 23

1.3.2

Siklós az országos területrendezési tervben ................................................................. 24

1.3.3

Siklós a megyei területrendezési tervben ..................................................................... 25

1.4 A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai ......................................................................... 27 1.5

Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ............................................................. 29

1.5.1

A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai .......................................... 29

1.5.2

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia vonatkozó megállapításai ................................. 29

1.5.3

Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ................................. 31

1.6

A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ........................................... 32

1.6.1

A hatályban lévő településrendezési eszközök ............................................................. 32

1.6.2

A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek .................... 32

1.7

A település társadalma .......................................................................................................... 34

1.7.1 Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség................................................................................................. 34 1.7.1.1

Demográfia, népesség ............................................................................................... 34

1.7.1.2

Nemzetiségek ............................................................................................................ 37

1.7.1.3

Képzettség ................................................................................................................. 39

1.7.1.4

Foglalkoztatottság ..................................................................................................... 40

1.7.1.5

Jövedelmi viszonyok .................................................................................................. 42

1.7.1.6

Életminőség ............................................................................................................... 43

Készítette: Terra Studio Kft. | 1134 BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

3

1.7.2

Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ...................................... 44

1.7.3

Települési identitást erősítő tényezők .......................................................................... 45

1.8

A település humán infrastruktúrája ...................................................................................... 47

1.8.1 1.8.1.1

Oktatás ...................................................................................................................... 47

1.8.1.2

Egészségügy ............................................................................................................... 51

1.8.1.3

Szociális ellátás .......................................................................................................... 52

1.8.1.4

Kultúra ....................................................................................................................... 53

1.8.1.5

Sport .......................................................................................................................... 54

1.8.2 1.9

Humán közszolgáltatások .............................................................................................. 47

Esélyegyenlőség biztosítása .......................................................................................... 55

A település gazdasága ........................................................................................................... 56

1.9.1

A település gazdasági súlya, szerepköre ....................................................................... 56

1.9.2

A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ............................................................. 57

1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése .................................................................................................................................... 59 1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.).................................................................................................................... 63 1.9.5 1.10

Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ..................................................................... 64

Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere....... 65

1.10.1

Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ................................................. 65

1.10.1.1

Költségvetés .......................................................................................................... 65

1.10.1.2

Vagyongazdálkodás ............................................................................................... 66

1.10.1.3

Gazdasági program ................................................................................................ 66

1.10.2

Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ................. 66

1.10.3

Gazdaságfejlesztési tevékenység................................................................................... 67

1.10.4

Foglalkoztatáspolitika .................................................................................................... 68

1.10.5

Lakás- és helyiséggazdálkodás ....................................................................................... 68

1.10.6

Intézményfenntartás ..................................................................................................... 68

1.10.7

Energiagazdálkodás ....................................................................................................... 69

1.11

Településüzemeltetési szolgáltatások ................................................................................... 70

1.12

A táji és természeti adottságok vizsgálata ............................................................................ 71

1.12.1

Természeti adottságok .................................................................................................. 71

1.12.2

Tájhasználat, tájszerkezet.............................................................................................. 72

1.12.2.1

Tájtörténeti vizsgálat ............................................................................................. 72

1.12.2.2

Tájhasználat értékelése ......................................................................................... 73


4

1.12.3

Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek.................................................... 74

1.12.3.1

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek ............................... 74

1.12.3.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék .................................................................................................. 75 1.12.3.3 1.12.4 1.13

Ökológiai hálózat ................................................................................................... 76

Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése..................................................... 76

Zöldfelületi rendszer vizsgálata ............................................................................................. 78

1.13.1

A települési zöldfelületi rendszer elemei ...................................................................... 78

1.13.1.1 Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek ................................................................................................................. 79 1.13.1.2 1.13.2 1.14

Zöldfelületi ellátottság értékelése ......................................................................... 79

A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ......................................................... 80

Az épített környezet vizsgálata.............................................................................................. 81

1.14.1

Területfelhasználás vizsgálata ....................................................................................... 81

1.14.2

A telekstruktúra vizsgálata ............................................................................................ 82

1.14.3

Önkormányzati tulajdon kataszter ................................................................................ 82

1.14.4

Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése ............................................... 83

1.14.5

Az építmények vizsgálata .............................................................................................. 83

1.14.6

Az épített környezet értékei .......................................................................................... 84

1.14.7

Az épített környezet konfliktusai, problémái ................................................................ 85

1.15

Közlekedés ............................................................................................................................. 86

1.15.1

Hálózatok és hálózati kapcsolatok................................................................................. 86

1.15.2

Közúti közlekedés .......................................................................................................... 88

1.15.3

Közösségi közlekedés .................................................................................................... 93

1.15.3.1

Közúti ..................................................................................................................... 94

1.15.3.2

Kötöttpályás........................................................................................................... 95

1.15.4

Kerékpáros és gyalogos közlekedés .............................................................................. 97

1.15.5

Parkolás ......................................................................................................................... 98

1.15.6

Vízi közlekedés............................................................................................................... 98

1.16

Közművesítés és elektronikus hírközlés ................................................................................ 99

1.16.1

Víziközművek ................................................................................................................. 99

1.16.1.1 Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás)99 1.16.1.2

Szennyvízelvezetés ................................................................................................ 99

1.16.1.3

Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés ........................................................ 100


5

1.16.2

Energia ......................................................................................................................... 100

1.16.3 Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények)................................................................................................................................. 101 1.17

1.17.1

Talaj ............................................................................................................................. 102

1.17.2

Felszíni és a felszín alatti vizek..................................................................................... 102

1.17.3

Levegőtisztaság és védelme ........................................................................................ 104

1.17.4

Zaj- és rezgésterhelés .................................................................................................. 104

1.17.5

Sugárzás védelem ........................................................................................................ 104

1.17.6

Hulladékkezelés ........................................................................................................... 105

1.17.7

Vizuális környezetterhelés........................................................................................... 106

1.17.8

Árvízvédelem, belvízvédelem ...................................................................................... 106

1.17.9

Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ................................................. 106

1.18

2

Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 107

1.18.1

Építésföldtani korlátok ................................................................................................ 107

1.18.2

Vízrajzi veszélyeztetettség........................................................................................... 107

1.19

Ásványi nyersanyag lelőhely................................................................................................ 108

1.20

Városi klíma ......................................................................................................................... 109

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ .................................................................................................... 110 2.1

3

Környezetvédelem (és településüzemeltetés) .................................................................... 102

A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése ........................................... 111

2.1.1

Településhálózat.......................................................................................................... 111

2.1.2

Társadalom .................................................................................................................. 111

2.1.3

Gazdaság...................................................................................................................... 112

2.1.4

Táji és természeti adottságok ...................................................................................... 114

2.1.5

Zöldfelületek ................................................................................................................ 114

2.1.6

Épített környezet ......................................................................................................... 115

2.1.7

Közlekedés ................................................................................................................... 115

2.1.8

Közművek .................................................................................................................... 116

2.1.9

Környezetvédelem ....................................................................................................... 117

2.1.10

Katasztrófavédelem ..................................................................................................... 118

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ................................................................................................. 119 3.1

A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis ..................................................... 120

3.1.1

A folyamatok értékelése .............................................................................................. 120


6

3.1.2 A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése ............................................................................................................... 123 3.1.2.1

A településhálózat SWOT-analízise ......................................................................... 123

3.1.2.2

A társadalom SWOT-analízise.................................................................................. 123

3.1.2.3

A gazdaság SWOT-analízise ..................................................................................... 124

3.1.2.4

A táji-, természeti adottságok és zöldfelületek SWOT-analízise ............................. 125

3.1.2.5

Az épített környezet SWOT-analízise ...................................................................... 125

3.1.2.6

A közlekedés SWOT-analízise .................................................................................. 126

3.1.2.7

A közművek SWOT-analízise.................................................................................... 126

3.1.2.8

A környezet- és katasztrófavédelem SWOT-analízise ............................................. 127

3.1.3

A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata ............................................................ 128

3.2

Problématérkép ................................................................................................................... 129

3.3

Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ................................................................. 130

3.3.1 Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása........................................................ 130 3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése ................................................................................................... 142


7

Ábrajegyzék 1.1-1. ábra: A városi ranggal rendelkező települések (balra) és az aprófalvak elhelyezkedése (jobbra) a Dél-dunántúli Régióban ......................................................................................................................... 15 1.1-2. ábra: Siklósi járás települései ...................................................................................................... 16 1.1-3. ábra: Funkcionális térségek Magyarországon ............................................................................. 17 1.3-1. ábra: Baranya megye Területrendezési Terve - térségi szerkezeti terv /részlet/ ....................... 26 1.4-1. ábra: Siklóssal határos települések ............................................................................................. 28 1.7-1. ábra: Siklós népességének alakulás 1970 és 2011 között ........................................................... 34 1.7-2. ábra: Természetes szaporodás/fogyás (ezrelék) 2000 és 2013 között ....................................... 35 1.7-3. ábra: Vándorlási egyenleg (ezrelék) 2000 és 2013 között .......................................................... 35 1.7-4. ábra: Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) 2000 és 2013 között......................... 36 1.7-5. ábra: A jelentősebb arányú német népesség területi elhelyezkedése ....................................... 38 1.7-6: A jelentősebb arányú horvát népesség területi elhelyezkedése ................................................ 38 1.7-7. ábra: A jelentősebb arányú roma népesség területi elhelyezkedése ......................................... 38 1.7-8. ábra: A 18 évnél idősebbek közül az érettségivel rendelkezők aránya, % .................................. 39 1.7-9. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma (fő) 2000-2013 ............................................................ 40 1.7-10. ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) 2000-2013 ...................................................................................................................... 41 1.7-11. ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) 2013 ............................................................................................................................... 41 1.7-12. ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma (fő) ............ 43 1.7-13. ábra: Száz lakásra jutó háztartási gázfogyasztók száma (fő) 2001-2013 .................................. 44 1.8-1. ábra: Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)........................ 50 1.8-2. ábra: Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma (a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) .................................................................................................... 50 1.9-1. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) 2004-2012......................................... 56 1.9-2. ábra: A regisztrált vállalkozások száma, 2013 ............................................................................. 57 1.9-3. ábra: Az egyes gazdasági ágazatokban regisztrált vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában), 2013 ............................................................................................................ 57 1.9-4. ábra: A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása az összes vállalkozás %ban, 2012 ............................................................................................................................................... 58 1.9-5. ábra: Vendéglátóhelyek számának változása.............................................................................. 62 1.12-1. ábra: Részlet az első és második katonai felmérés térképeiből................................................ 73 1.12-2. ábra: Részlet a BTrT Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.2), Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület (3.3) övezetek térképi mellékleteiből ............................................ 74 1.12-3. ábra: Részlet a BTrT Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (3.4.) és az OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület (3/5) övezetek térképi mellékleteiből ...... 74 1.12-4. ábra: Részlet BTrT ökológiai hálózati elemek (3.1). és az OTrT Országos ökológiai hálózat (3/1) térképi mellékleteiből ........................................................................................................................... 76 1.13-1. ábra: Zöldfelületek nagysága Siklóson és környékén (m2), 2010 ............................................. 78 1.13-2. ábra: Egy lakosra jutó zöldfelületek nagysága Siklóson és környékén (m2), 2010 ................... 80 1.14-1. ábra: Az önkormányzat vagyoni szerkezete .............................................................................. 83 1.15-1. ábra: A járási települések átlagos elérési ideje a járásközpontból különböző módokon ......... 87


8

1.15-2. ábra: A Siklósi járás közúthálózata ............................................................................................ 89 1.15-3. ábra - Siklós közlekedési térképe .............................................................................................. 90 1.15-4. ábra: Személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma 1000 főre vetítve ................................ 91 1.15-5. ábra: Személyi sérüléssel járó közúti balesetek aránya okozó szerint ...................................... 91 1.15-6. ábra: A régió és a megye motorizációs térképe ........................................................................ 92 1.15-7. ábra: 1000 lakosra vetített személygépjárművek száma .......................................................... 92 1.15-8. ábra: Évente forgalomba helyezett gépjárművek száma .......................................................... 93 1.15-9. ábra: A Pannon Volán Zrt. járműparkjának átlagéletkora......................................................... 93 1.15-10. ábra: A települést érintő vasútvonalak ................................................................................... 96 1.15-11. ábra: Pécs elérési idejének összehasonlítása a vasút által érintett településekről ................ 96 1.15-12. ábra: A térség kerékpárútjai.................................................................................................... 98 1.15-13. ábra: Siklós parkolási zónái ..................................................................................................... 98 1.17-1. ábra: Részlet BTrT Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek vízminőség-védelmi terület (3.9) térképi mellékletből ............................................................................................................................ 103 1.18-1. ábra: Magyarország villámárvízi veszélyeztetettsége ............................................................. 108 3.2-1. ábra: Siklós problématérképe ................................................................................................... 129 3.3-1. ábra: Településrészek Siklóson ................................................................................................. 130 3.3-2. ábra: Északi városrész elhelyezkedése, funkciói ....................................................................... 131 3.3-3. ábra: Déli városrész elhelyezkedése, funkciói ........................................................................... 134 3.3-4. ábra: Máriagyűd városrész elhelyezkedése, funkciói................................................................ 138 3.3-5. ábra: Szegregátumok, szegregációval veszélyeztetett területek áttekintő kartogramjai 2011-es népszámlálás alapján........................................................................................................................... 143 3.3-6. ábra: Váralja: Szegregátum, szegregációval veszélyeztetett terület a 2011-es népszámlálás alapján ................................................................................................................................................. 144 3.3-7. ábra: Régi vásártér: Szegregátum a 2011-es népszámlálás alapján.......................................... 146 3.3-8. ábra: Postaszállás: Szegregátum a 2011-es népszámlálás alapján ........................................... 147 3.3-9. ábra: Szegregátumok kartogramja a 2001. évi népszámlálás alapján ...................................... 149


9

Táblázatok: 1.1-1. táblázat: Baranya megye járásai ................................................................................................. 16 1.7-1. táblázat: A lakónépesség nemzetiségek szerinti megoszlása a 2001. és a 2011. évi népszámlálások időpontjában Siklóson és Baranya megyében (%) ...................................................... 37 1.7-2. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint .................................................................................................................................................... 39 1.7-3. táblázat: Jövedelmi mutatók, 2000 és 2012 ............................................................................... 42 1.8-1. táblázat: Állami oktatással kapcsolatos adatok .......................................................................... 47 1.8-2. táblázat: Egyházi oktatással kapcsolatos adatok ........................................................................ 48 1.8-3. táblázat: Óvodai nevelésre vonatkozó adatok ............................................................................ 49 1.8-4. táblázat: Egészségügyi mutatók változása .................................................................................. 51 1.8-5. táblázat: HEP esélyegyenlőségi intézkedései célcsoportokként ................................................. 55 1.9-1. táblázat: A regisztrált társas vállalkozások különböző társasági formáinak változása, 2005-2013 ............................................................................................................................................................... 59 1.9-2. táblázat: A kiskereskedelmi üzletek számának változása, 2000-2013 ........................................ 59 1.9-3. táblázat: Az iparűzési adóhoz kapcsolt mutatók alakulása Siklós Város Önkormányzatánál, 2006-2011 ............................................................................................................................................. 60 1.9-4. táblázat: Szálláshelyekre vonatkozó mutatók különböző területi szintekre, 2013..................... 61 1.9-5. táblázat: Gazdasági szervezetek EU forrású gazdaságfejlesztésű célú beruházásai Siklóson ..... 63 1.10-1. táblázat: Pénzügyi helyzetet befolyásoló tényezők alakulása 2013-as évre vonatkozóan (ezer Ft) .......................................................................................................................................................... 65 1.12-1. táblázat: Siklósi helyi jelentőségű védett természeti területek listája...................................... 75 1.14-1. táblázat: Jellemző területfelhasználás adatok .......................................................................... 81 1.14-2. táblázat: Siklós lakóházainak és üdülőépületeinek jellegzetességei......................................... 83 1.15-1. táblázat: Különböző szintű térségi központok elérhetősége .................................................... 86 1.15-2. táblázat: Járásközpont elérhetősége a járási településekről személyautóval .......................... 89 1.15-3. táblázat: Járásközpont elérhetősége a járás településeiről helyközi autóbusz járattal............ 95 1.16-1. táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - víz............................................................................. 99 1.16-2. táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - szennyvíz ............................................................... 100 1.16-3. táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - energia ................................................................... 101 1.16-4. táblázat: Siklós területén elérhető Internet, mobilinternet és TV szolgáltatások, szolgáltatók, 2015 ..................................................................................................................................................... 101 3.1-1. táblázat: SWOT – településhálózat ........................................................................................... 123 3.1-2. táblázat: SWOT - társadalom .................................................................................................... 124 3.1-3. táblázat: SWOT – gazdaság ....................................................................................................... 124 3.1-4. táblázat: SWOT - táji-, természeti adottság, zöldfelület ........................................................... 125 3.1-5. táblázat: SWOT - épített környezet ........................................................................................... 126 3.1-6. táblázat: SWOT - közlekedés ..................................................................................................... 126 3.1-7. táblázat: SWOT - környezet és katasztrófavédelem ................................................................. 127 3.1-8. táblázat: SWOT - környezet és katasztrófavédelem ................................................................. 127 3.3-1. táblázat: Északi városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói 2011-ben és változása ...... 132 3.3-2. táblázat: Északi városrész SWOT elemzése ............................................................................... 133 3.3-3. táblázat: Déli városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói 2011-ben és változása ......... 136


10

3.3-4. táblázat: Északi városrész SWOT elemzése ............................................................................... 138 3.3-5. táblázat: Máriagyűd városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói 2011-ben és változása ............................................................................................................................................................. 140 3.3-6. táblázat: Máriagyűd városrész SWOT elemzése ....................................................................... 141 3.3-7. táblázat: Szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett terület népszámlálási területi mutatói, 2011 ...................................................................................................................................... 148


11

BEVEZETÉS


12

A 2007-2013-as programozási időszakban a magyarországi városok nagyjából kétharmada készítette el a 2007-ben megjelenő, majd 2009-ben felülvizsgált, a várospolitikáért felelős minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv útmutatásai alapján az Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS). Az Integrált Városfejlesztési Stratégiák felülvizsgálata, az azóta eltelt nagyjából 5-7 év után több szempontból is aktuálissá vált, illetve különösen fontos a stratégia elkészítése ott, ahol ilyen dokumentum még nem áll rendelkezésre. A fentiek figyelembe vételével a Belügyminisztérium 2014 júniusában közbeszerzési eljárást írt ki a járásszékhely városok IVS-nek felülvizsgálatára, valamint bizonyos esetekben a Városfejlesztési Koncepció elkészítésére. A Dél-Dunántúli Régióban az eljárást a Terra Studio Kft. nyerte meg. A nyertes ajánlattevő szakemberek bevonásával a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet tartalmi követelményeinek megfelelően 2014 decemberében megkezdte a munkát. A megalapozó vizsgálat követte a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) mellékletében foglaltakat, így helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészt tartalmaz. A részletesebb és bővebb helyzetfeltáró munkarész fogja át Siklós város térségi kapcsolatait, a különféle tervekben, koncepciókban való megjelenését, a területrendezési tervekkel kapcsolatos magállapításokat, a szomszédos településekkel terveinek a vizsgált településre vonatkozó észrevételeit és a hatályos fejlesztési dokumentumokat. Részletes elemzések készültek a település társadalmáról, a gazdaságra vonatkozó fejezetben pedig kitértünk a gazdasági szerkezet jellemzőre és annak változására. Az önkormányzati gazdálkodás és a településüzemeltetési szolgáltatások vizsgálatánál törekedtünk azokra a tényezőkre felhívni a figyelmet, amelyek az önkormányzati kompetenciában és tevékenységben a településfejlesztésre, hangsúlyozottan a gazdaságfejlesztésre vonatkoznak. A táji, települési adottságokban és a zöldfelületet kezelésében történt változásokat regisztráltuk. Alapos elemzésnek vettük alá az épített környezetet, támaszkodva a rendelkezésre álló dokumentumokra és a változásokra, az elmozdulásokra fókuszáltunk, kijelölve azokat a főbb megállapításokat, amelyek a település fejlesztésében a 2009-ben készült IVS-hez viszonyítva a napjainkig lezajlottak. Részletes elemzéseket és áttekintést végeztünk a város közlekedési hálózatával kapcsolatban. A leggyakrabban jelentkező problémákat és azok összefüggéseit vizsgálatuk, kitérve Siklós Város által elért eredményekre. A környezeti, katasztrófavédelmi összefüggéseket külön ismertettük. A városi tér a környezet vonatkozásában jelentős értékeket mutat, így külön hangsúlyt adtunk ezen tényező bemutatásának. A helyzetelemző és -értékelő munkarészben nagy hangsúlyt helyeztünk az összefoglalást jelentő SWOT elemzésre, amelyet kiegészítettünk egy rövid kockázatelemzéssel, így a fejlesztés kereteihez olyan információkat kínálhatunk, amik a gondolkodás kereteiként is számba vehetők. A településrészeket egyenként értékeltük, itt a társadalmi, demográfiai paraméterek mellett a


13

településszerkezeti elemeket is összefoglaltuk kijelölve a problémapontokat, felhívva a tervezők figyelmet a szükséges vagy kívánatos beavatkozásokra. A város terv-ellátottsága kedvezőnek mondható. Folyamatosan készülnek elemzések a különféle funkciókra. Ezeket az anyagokat a felméréshez felhasználtuk, megismertük. Elemzési szemléletünk volt, hogy a város és térségére is kitekintettünk, bemutatva azokat településeket, amelyek szoros kapcsolatban vannak a várossal, annak szolgáltatásait használják. Hasonlóan elemzési szempont és szemléletmód volt, hogy az Európai Unió 2014-2020 tervezési időszak célrendszereire, valamint az Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepció 2014-2020, illetve Baranya megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2020 dokumentumok iránymutatásait is kövessük, hogy Siklós város fejlesztései – éppen a helyzetfeltárás segítségével – ezekhez jól illeszkedjenek.


14

1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ


15

1.1 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Siklós a Dél-dunántúli Régióban, Baranya megyében fekszik. A Dél-dunántúli Régió Magyarország délnyugati részén, a Zalai-dombságtól a Dunáig húzódik. Északi határa a Balaton és a Mezőföld, deli részen a Dráva folyik. A tervezési-statisztikai régió Baranya, Tolna, valamint Somogy megyéket foglalja magában, központja Pécs.

1.1-1. ábra: A városi ranggal rendelkező települések (balra) és az aprófalvak elhelyezkedése (jobbra) a Déldunántúli Régióban Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, 2013.

Baranya megye területe 4 430 km2, amely az ország területének 4,76%-át teszi ki, ez alapján az ország közepes méretű megyéi közé tartozik. A megye lakónépessége 2014. január 1-én 373 984 fő volt, ez az ország népességének 3,8 %-a. A megyében Pécs túlsúlya érvényesül a maga 150.000 fő feletti népességével, mely méreténél és funkcióinál fogva nem csak a megyére hat ki, de a Déldunántúli régió központjaként a megye- és az országhatáron túlra is. A településszerkezet kedvezőtlen, arra egyrészt a városhálózat fejletlensége, másrészt az aprófalvak- és kistelepülések nagy aránya jellemző. A megye városai Pécs, Mohács, Komló kivételével kisvárosok, az aprófalvas településszerkezetet pedig rendszerint kedvezőtlen gazdaságföldrajzi környezetben találjuk. Baranya megyét 9 kistérség alkotja: Komlói, Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Sásdi, Sellyei, Siklósi, Szentlőrinci és a Szigetvári kistérség. 2013. január 1-től a járási rendszer újbóli bevezetésével a kistérségek közigazgatási szerepe megszűnt, majd 2014. február 25-tel területfejlesztési és statisztikai egységként se maradtak életben. Baranyában 10 járás alakult: a Bólyi, Hegyháti, Komlói, Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Sellyei, Siklósi, Szentlőrinci és a Szigetvári járások. A Siklósi járáshoz tartozik a megyén belüli járások közül a legtöbb, szám szerint 53 db település (1.12. térkép), melyek megegyeznek a korábbi kistérség településeivel.


16

Járás neve

Székhely

Település

Bólyi járás Hegyháti járás Komlói járás Mohácsi járás Pécsi járás Pécsváradi járás Sellyei járás Siklósi járás Szentlőrinci járás Szigetvári járás

Bóly Sásd Komló Mohács Pécs Pécsvárad Sellye Siklós Szentlőrinc Szigetvár

16 25 20 26 40 17 38 53 21 45

Ebből város 1 2 1 1 2 1 1 3 1 1

Népesség (2013.01.01) 11 879 12 662 35 084 34 901 180 138 11 787 14 383 36 106 15 044 25 158

Terület (km2) 220,03 360,72 292,48 600,98 623,07 246,44 493,69 652,99 282,43 656,76

Népsűrűség (fő/km2) 54 35 120 58 289 48 29 55 53 38

1.1-1. táblázat: Baranya megye járásai

Sajátos adottsága a Siklósi járásnak, hogy többcentrumú. Három városa (Siklós, Harkány, Villány) és legnagyobb népességű nagyközsége (Beremend) között munka és funkciómegosztás alakult ki. Együttesen képesek kielégíteni a járásban fellépő igényeket. Beremend a járás legiparosodottabb vidéke. Harkány gyógyvize, Siklós műemléki jelentősége és a Villány-Siklós borút jelentős idegenforgalmat bonyolít.

1.1-2. ábra: Siklósi járás települései Forrás: gis.teir.hu


17

Siklós kisvárosnak számít és az országos városhálózati szerepköre alapján, térszerkezeti szempontból országosan nem tekinthető jelentős városnak, de járási székhelyként vonzáskörzetében igazgatási szerepköre erősödő. A közigazgatás átszervezését, a járási rendszer bevezetését 2012 augusztusában fogadta el a Kormány. Siklóson a járási szinten működő egységes hivatal 2013. január 1-én kezdte meg működését. Problémaként azonosítható, hogy a járási települések között nincs szoros együttműködés. A környező településekről sok gyermek jár a siklósi oktatási intézményekbe, ami a sok hátrányos helyzetű tanuló miatt anyagi teher (étkezési hozzájárulás okán) az önkormányzatnak, de a települések ennek finanszírozásában nem tudnak, akarnak szerepet vállalni. Mindemellett Villány és Harkány minden „turisztikai piacfelosztási” próbálkozás ellenére konkurensei a városnak és sok fejlesztésnél azonos célközönségre fókuszálnak. A városok közti együttműködés gyenge és felszínes. Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) meghatározta az ország funkcionális térségeit, amelyek a stratégiai célok értelmében a jövőben egy-egy, nemzeti szinten is jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezeti feladatot fognak ellátni. Az 1977-ben városi rangot kapott Siklós1 ebben a funkcionális térséglehatárolásban a Turisztikai funkciójú területek közé tartozik (1.1-1. ábra).

Siklós

1.1-3. ábra: Funkcionális térségek Magyarországon Forrás: OFTK, pp: 109

1

Mivel az akkori szabályozás alapján a várossá válás lakosságszám történt, ezért az addig önálló Máriagyűdöt közigazgatásilag Siklóshoz csatolták.


18

1.2 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Az Integrált Településfejlesztési Stratégia készítésének kereteit számos fejlesztéspolitikai dokumentum meghatározza, melyekhez igazodni, illeszkedni szükséges.

1.2.1 EU 2020 stratégia Az „Európa 2020” az Európai Unió 2010-ben útnak indított, 10 évre szóló növekedési és foglalkoztatási stratégiája. Célja, hogy az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken. Magyarország számára a legfontosabb fejlesztéspolitikai célkitűzés az ország gazdasági teljesítményének (GDP), valamint a foglalkoztatás szintjének, minőségének növelése, amelyek révén az életminőség és az életkörülmények érdemi javulása érhető el. Mindehhez kapcsolódva a Nemzeti Reform Program vállalásai a következők: • • •

•

•

a 20–64 évesek foglalkoztatási rátájának a jelenlegi 60%-ról legalább 75%-ra növelését; a kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8%-ra növelését; az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedését a 2005. évi szinthez képest; a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra történő növelését; a 10 százalékos energia megtakarítás elérését; a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 százalékra növelését a 30-34 éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 százalékra csökkentését a 18-24 éves népességen belül; a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség számának 450 000 fővel való csökkentését, amely 5 százalékpontos csökkentést jelent.

1.2.2 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az OFTK – felszámolva az ágazati (Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció) és a területi (Országos Területfejlesztési Koncepció) fejlesztés dualitását - a kormányzati fejlesztéspolitika 2030, illetve 20142020 között megvalósítandó stratégiai céljait, prioritásait jelöli ki. A koncepcióban foglaltak szerint Magyarország 2030-ban Kelet-Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. Ennek érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt, valamint 13, az átfogó célokénál egyenként jóval szűkebb tárgykörű ágazati és területi specifikus célt fogalmaz meg.


19

AZ OFTK az alábbi, Siklósra készülő stratégiában is meghatározó, főbb területpolitikai irányokat és teendőket határozza meg: •

• • • • •

hálózati szemlélettel működő, valamint települési adottságokat és lehetőségeket egyaránt figyelembe vevő területi tervezési folyamat kialakítása, amely decentralizált térszerkezet kialakulását és hálózatos térszerkezetet eredményez. városhálózati megközelítés, a térszerkezet funkcionális fejlesztése a város-vidék együttműködése, a kölcsönös előnyökön nyugvó, együttműködéseken alapuló kapcsolatrendszer kialakítása hatékonyan és fenntarthatóan működő gazdasági térszerkezet megvalósítása az adott térség valós potenciáljainak, igényeinek és kitörési lehetőségeinek felismerésével periférikus térségek felzárkóztatása a helyi adottságaik figyelembe vételével hátrányos helyzetű – különös tekintettel a leromlott városrészekben koncentrálódó – társadalmi csoportok szociális, oktatási és lakhatási helyzetének javítása, fejlesztése

Siklóst az OFTK Pécs várostérségébe pozícionálja. Az OFTK megyei szinten a következő fejlesztési irányokat határozza meg Baranya megyére: • • •

•

•

• • •

A kedvező mező-és agrárgazdálkodásban rejlő potenciál jobb kihasználása. A rugalmasan reagálni képes szak- és felnőttképzési rendszer fejlesztése. A foglalkoztatottak létszámának és arányának növelése, a képzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerő foglalkoztatásának segítése a munkaigényes mezőgazdasági kultúrák és az erre épülő feldolgozó-ipar kialakításával, fejlesztésével, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. A megye közlekedési zártságának oldása, a megyén áthaladó TEN-T közlekedési korridorok valamint ezek csomópontjai és a kapcsolódó hálózat fejlesztése, különös tekintettel a horvátországi, illetve bosznia-hercegovinai összeköttetésekre. Intermodális közlekedési csomópont és logisztikai központ kiépítése a pécsi agglomerációban, a pécsi befektetési és tudásövezet fejlesztése. A megyei fejlesztési pólus központi és idegenforgalmi funkcióinak megerősítése és a megye városainak képessé tétele az innováció befogadására. A helyi természeti, környezeti és gazdasági erőforrásokon alapuló komplex önfenntartó fejlesztési programok megvalósítása (pl. Ős-Dráva program). Turisztikai fejlesztések: világörökségi helyszín/helyszínek, bor, kulturális, gyógy- és termálturizmus. Az építészeti értékek védelme, az épített örökség megőrzése. A Pécsi Tudományegyetemben rejlő lehetőségek kihasználása, a K+F tevékenység színvonalának jelentős emelése a minőségi oktatás, kutatás és innováció területén.

1.2.3 Baranya megye Területfejlesztési Koncepciója és Programja A megyei önkormányzatok tervezési feladatait a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat jelenti, valamint a 2014-2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú határozat jelöli ki. E szerint a megyék törvény szerint készítenek területfejlesztési koncepciót és programot, valamint közreműködnek a 2014-2020-as területi alapú


20

fejlesztések megtervezésében, amelyben vezérelv, hogy a fejlesztések területi integrációjának szintje a megye és a nagyvárosok, ill. a várostérségek. A területfejlesztési dokumentumok közül a megyei szint az, ahol Siklós városa már konkrétan, nevesítve is megjelenik. A koncepció és program stratégiai fejlesztési céljainak rendszere épít a helyi adottságokra, amelyek fejlesztése várhatóan pozitívan hat az egész megye fejlődésére is. A jogszabályi elvárásoknak megfelelően Baranya megye Területfejlesztési Koncepciója 2014 elején készült el. A koncepció kijelöli Baranya megye lehetséges kitörési pontjait, meghatározza azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyre a megye a 2030-ig terjedő időszakban különös hangsúlyt kíván fektetni. Az alábbiakban a megyei célokon belül idézzük azokat a pontokat, amelyekben konkrétan megfogalmazódik Siklós szerepe, lehetőségei. Megállapítható, hogy a megyei koncepció tartalma és Siklós városfejlesztési szükségletei nincsenek ellentmondásban egymással, ugyanakkor a fejlesztések döntési és megvalósítási kompetencia szintje természetszerűleg az esetek egy részében nem a város önkormányzata. A megyére kialakított négy területi célon belül: 

Helyi adottságokra, komparatív előnyökre és lehetőségekre épülő vidék- és gazdaságfejlesztés kiemelten Mohács-Bóly és Villány-Siklós-Harkány térségében; Siklós (Villánnyal) a siklósi kistérség oktatási és közigazgatási központja, mindamellett, hogy Siklóson a gazdasági szolgáltatás (tanácsadás, ipari park jelenléte), kereskedelem, építőipar vonatkozásában van kiaknázható potenciál. A kistérségben a helyi erőforrások és komparatív előnyök tekintetében kiemelt jelentőséggel bír a turizmus, a kulturális és örökség-, a bor- és termálturisztikai kínálat. A továbblépés elsősorban a már meglevő kínálatot kiegészítő tradicionális-kulturális vonzerők fejlesztésében, a kistérségben még nem kellően kiaknázott vallási turizmus erősítésében javasolt. A jövő egyik kitörési pontjaként javasolt a horvát térségekkel történő szorosabb együttműködés az ipar és a turizmus területén.



Baranya megye horvát határmenti térsége határon átnyúló kapcsolatainak javítása elsősorban közlekedési, gazdasági téren A siklósi turisztikai potenciállal a határon átnyúló együttműködés eszközeivel tovább fejleszthető.

A fenti területi célok közül az első a koncepció szerint a „Helyi gazdaságok fejlesztése” stratégiai célhoz illeszkedik legerősebben, de hozzájárul a „Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése”, „Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés”, „Stratégiai erőforrások fenntartható használata”, illetve kis mértékben az „Elérhetőség és mobilitás javítása”, „Társadalmi felzárkóztatás” célok eléréséhez is. A második cél siklósi szempontból a „Helyi gazdaságok fejlesztése” és a „Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése” stratégiai cél kapcsány értelmezhető. Baranya megye Területfejlesztési Programja 2014 végén készült. A megyei területfejlesztési program középtávon értelmezet programdokumentum, mely 7-10 éves időtávban fogalmazza meg a megye


21

terület- és vidékfejlesztéshez kapcsolódó vállalásait, határozza meg a koncepcióban megfogalmazott célok megvalósulását elősegítő intézkedéseket. Az alábbiakban a megyei programon belül idézzük azokat a prioritásokat, tervezett intézkedéseket és ahhoz tervezett tevékenységeket (beavatkozási területeket), amelyekben konkrétan pl. területi fókuszban nevesítve megjelenik Siklós városa: II. prioritás: Külső erőforrásokra is támaszkodó, a termelési kapacitások növelésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése a megyében 2.1. intézkedés: Vállalkozások versenyképességének javítása, termelő és szolgáltató kapacitásaik bővítése Tevékenységek:  Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztését és versenyképességének növelését szolgáló beruházások (pl. technológiafejlesztés, telephelyek fejlesztése) és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése.  Ipari parkok, inkubátorházak, barnamezős iparterületek, logisztikai központok infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése. 2.2. intézkedés: Kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységek erősítését szolgáló fejlesztések Tevékenységek:  Vállalkozások K+F+I tevékenységének erősítése.  Alkalmazott kutatások és prototípusok létrehozásának ösztönzése.  Tudásbázisok megerősítése, kutatói kapacitások fejlesztése.  A kutatói szféra és a vállalkozási szféra szereplői közötti kapcsolatok erősítése (ide értve a témában létrehozott felsőoktatási, kutatóintézeti nemzetközi együttműködéseket és kapcsolati hálózatokat).  Az innovációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. 2.3. intézkedés: A gazdaság élénkítését szolgáló együttműködések és kapcsolódó fejlesztések elősegítése Tevékenységek:  Az együttműködés által tényleges eredményeket felmutatni képes klaszterek létrehozása, megerősítése,  A K+F+I területén, közös alapanyag beszerzés, előállítás, beszállítói rendszerekhez való kapcsolódás, munkaerő toborzás és szakképzés, marketing- és értékesítési csatornák működtetése, piacbővítés, piacra jutás segítésére létrejövő horizontális vagy vertikális szemlélettel szerveződő vállalati együttműködések felkarolása.  A horvát-magyar határ menti gazdasági, vállalatközi kapcsolatok kialakítása, fejlesztése. Magyar és horvát vállalkozások kapcsolatfelvételének elősegítése, a határon átmenő helyi áruforgalom növekedésének ösztönzése, a határmenti térség vállalkozói között a gazdasági kapcsolatok megerősítésének igény-alapú segítése. IV. prioritás: Az élhetőbb települések, élhetőbb közösségek kialakulását szolgáló komplex fejlesztések, egészségtudatosság és egészségügyi prevenció az egészséges munkaképes társadalom biztosítása érdekében 4.1. intézkedés: Településfejlesztési akciók megvalósítása


22

Tevékenységek:  városmegújítás és települési környezetfejlesztés, városközpontok (és decentrumok) kkv szektort célzó gazdasági infrastruktúrájának fejlesztése,  barnamezős területek és rozsdaövezetek gazdaság- és/vagy funkcióváltást eredményező rehabilitációja,  közszféra szolgáltató funkcióit erősítő infrastruktúrafejlesztés,  szociális városrehabilitáció, lakhatási körülmények javítása, helyi identitást, közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése, közterületek és kiemelten összefüggő, hálózatos zöldfelületi rendszerek fejlesztése,



közösségfejlesztés, helyi identitás megőrzését segítő akciók, szemléletformálás;

Mindezek mellett a dokumentum nevesíti a program keretében együttműködésben megvalósítható kiemelt megyei projekteket, amelyekből Siklós a következőkben érintett: 



Egészségipari és egészségturisztikai fejlesztések Dél-Baranyában (Villány-Siklósi Borút gasztro - turisztikai fejlesztése; Villány-Siklós és Mohács-Bóly fehérborút együttműködéseinek támogatása). Támogatás igénybevételével történő finanszírozása elsődlegesen a GINOP, kisebb mértékben a TOP forrásainak igénybevételével biztosítható. Épített kulturális örökség fejlesztése Baranya megyében (kulturális örökségturizmus fejlesztése; a térségben található várak, kastélyok megőrzése, helyreállítása és hozzáférhetővé tétele), a szellemi kulturális örökséghez kapcsolódó kulturális és rendezvényturizmus fejlesztése (pl. busójárás). Támogatás igénybevételével történő finanszírozása elsődlegesen a TOP forrásainak igénybevételével biztosítható.

1.2.4 Pécs MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája A baranyai megyeszékhely 2014-2020-as időszakra szóló stratégiai dokumentuma a városfejlesztési koncepcióra alapozva a város területére fogalmaz meg a helyi szükségletek, problémák, igények alapján kidolgozott fejlesztési jellegű beavatkozásokat. Ebből adódóan a vonzáskörzetére, így Siklósra is a dokumentumban megfogalmazott átfogó célnak és a munkalehetőségek (bejárás) miatt a többek között foglalkoztatottsági szint növelését célzó „Város gazdasági alapjainak újjáépítése” stratégiai célnak van a legnagyobb jelentősége. A átfogó cél a következő: PÉCS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRE KÉPES TÉRSÉGI VONZÁSKÖZPONT: Hosszú távon a természeti és épített környezet, a gazdaság és a társadalom egyensúlyos, a regionális környezethez harmonikusan kapcsolódó fejlődésére van szükség. Az egyensúly hiánya a fenntarthatóság ellen hat. A fenntarthatóság és a fejlődés elválaszthatatlan követelmények, mivel fejlődés hiányában a fenntarthatóság megkérdőjeleződik, a fenntarthatósági követelmények figyelmen kívül hagyása mellett pedig a fejlődés ütközik korlátokba. A városnak meg kell erősítenie történelmi távlatokban kialakult regionális vonzerejét, integratív és fejlődés-ösztönző szerepét, mert a város és környezete az erőforrások tekintetében erősen egymásra utalt, s Pécs a régió legnagyobb városaként felelősséggel is rendelkezik a térségi fejlődés segítése, ösztönzése terén.


23

1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 1.3.1 Országos tervhierarchia és összefüggései A tervhierarchia legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT) áll, amelyet az országgyűlés a 2003. évi XXXVI. törvénnyel hagyott jóvá és 2008-ban módosított (a módosító jogszabály: 2008. évi L. tv.). Az OTrT határozza meg az ország egyes térségeinek térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. Az OTrT az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. A térségi, illetve megyei területrendezési tervek hivatottak a térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek kijelölésére, az országos területfelhasználási kategóriák, övezetek figyelembe vételével, azok pontosításával. Siklós város Baranya megyében található, amely megyére vonatkozó területrendezési tervet Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 9/2005. (V. 12.) számú rendelettel fogadott el és a 14/2012. (VI. 1.) számú rendelettel módosított. A területrendezési intézkedéseket és ajánlásokat - amelyek többek között a településrendezés számára iránymutatást tartalmaznak a megyei területrendezési terv elhatározásainak érvényre juttatása érdekében– határozattal fogadta el a Közgyűlés. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet szerint a településrendezési tervekben igazolni kell a tervezett fejlesztések területi terveknek való megfelelőségét. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 23/A. § (4) bekezdése szerint az „országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük”. Fenti előírás következtében településrendezési terv készítés esetén az összhangot a területfelhasználási kategóriák és a megyei övezetek tekintetében a vonatkozó megyei területrendezési tervvel, az országos övezetek tekintetében az OTrT-vel is kell biztosítani. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 23/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy a településrendezési tervek készítése során: •

•

az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/-5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalváltozattól, kivéve, ha külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat a nagyobb eltérést indokolja; az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/-5%-kal változhat.


24

1.3.2 Siklós az országos területrendezési tervben Az Országos Területrendezési Törvényről szóló 2003. évi XXVI. törvényben Siklós az alábbi helyeken jelenik meg nevesítve: 1/1. melléklet: Az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak jegyzékéről 110. Darány (6. sz. főút) - Sellye - Harkány - Siklós - Villány - Udvar térsége (56. sz. főút)2 1/6. melléklet: Országos kerékpárút-törzshálózat elemei 39. 9.A: Kölked - Sátorhely - Majs - Lippó - Kislippó - Magyarbóly - Villány - Villánykövesd Palkonya - Újpetre - Vokány - Nagytótfalu - Kisharsány - Siklós - Matty - Kisszentmárton - Vejti Piskó - Zaláta - Drávasztára - Felsőszentmárton - Szentborbás - Tótújfalu - Potony - Drávagárdony - Drávatamási - Barcs - Péterhida - Babócsa - Bolhó - Heresznye - Vízvár - Somogyudvarhely Berzence - Gyékényes - Zákány - Őrtilos - Murakeresztúr - Molnári - Letenye - Bázakerettye Tormafölde - Szécsisziget - Lenti - Rédics - Resznek - Nemesnép - Szentgyörgyvölgy - Velemér Magyarszombatfa - Bajánsenye - Őriszentpéter - Szalafő - Apátistvánfalva - Magyarlak Rábagyarmat - Rátót - Csákánydoroszló - Pinkamindszent - Szentpéterfa - Pornóapáti Felsőcsatár - Narda - Bucsu - Bozsok - Velem - Kőszeg - Horvátzsidány - Csepreg - Szakony - Zsira Sopronhorpács - Egyházasfalu - Lövő - Röjtökmuzsaj - Nagylózs - Fertőhomok - Fertőd - Sarród Jánossomorja - Várbalog - Hegyeshalom - (Ausztria) 40. 9.B: Siklós - Harkány - Márfa - Diósviszló - Rádfalva - Kórós - Sámod - Kisszentmárton

Az OTrT különböző övezeti lehatárolásai közül Siklós közigazgatási területe az alábbiakban érintett:       

Országos ökológiai hálózat övezete (3/1. melléklet) – erdőterületek térsége Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3/2. melléklet) - foltokban minimális területtel Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3/3. melléklet) - foltokban kevés területtel Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (3/4. melléklet) – északon és délen is Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (3/5. melléklet) majdnem az egész Országos vízminőség-védelmi terület övezete (3/7. melléklet) – leginkább az északi rész Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete (3/11. melléklet)

2

A törvény felülvizsgálati anyaga, mint tervezett főút jelöli a következőt: Harkány (58.sz. főút) – Siklós – Villány – Udvar térsége (56. sz. főút)


25

1.3.3 Siklós a megyei területrendezési tervben Baranya megyére vonatkozó területrendezési tervről szóló rendeletben az alábbi helyeken jelenik meg nevesítve Siklós: Főutak Új főúti kapcsolatok  Sellye (67. sz. főút) – Siklós – Villány – Udvar térsége (56. sz. főút) Mellékutak  Kozármisleny – Újpetre – Siklós Egyéb burkolt út zsáktelepülések megszüntetésére:  Siklós – Egyházasharaszti 1.10. melléklet: Országos kerékpárút-törzshálózat elemei (OTrT szerint) 1.15. melléklet: A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei 1.15.2. átvitelt befolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat elemei  Siklós - országhatár - (Horvátország) 1.15.3. Térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztó hálózat  Pécs [Erőmű] - Siklós – Beremend Baranya megyére vonatkozó területrendezési tervének különböző övezeti lehatárolásait tartalmazó mellékleteiben Siklós közigazgatási területe az alábbiakban érintett:             

Magterület (3.1. melléklet) Ökológiai folyosó (3.1. melléklet) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület (3.2. melléklet) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület (3.3. melléklet) Erdőtelepítésre alkalmas terület (3.3. melléklet) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület (3.5. melléklet) Történeti települési terület (3.8. melléklet) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület (3.9. melléklet) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület (3.11. melléklet) Földtani veszélyforrás területe (3.14. melléklet) Vízeróziónak kitett terület (3.15. melléklet) Széleróziónak kitett terület (3.16. melléklet) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület (3.17. melléklet)

A megyei területrendezési tervek által kijelölt térségi területfelhasználási kategóriák közül öt típusba lettek a Siklóshoz tartozó területek besorolva. Városias települési térség: 26,58%, Erdőgazdálkodási térség: 24,70%, Mezőgazdasági térség: 24,83%, Vegyes területfelhasználási térség: 23,70%, Vízgazdálkodási térség: 0,2%. Az arányszámokból látszik, hogy a minimális vízgazdálkodásinak jelölt területen kívül a többi kategória közel azonos nagyságrendű.


26

1.3-1. ábra: Baranya megye Területrendezési Terve - térségi szerkezeti terv /részlet/ Forrás: www.teir.hu

A kapott információk alapján a megyei területrendezési terv átdolgozása rövid időn belül várható. Város szempontjából fontos hálózati elemként tömegközlekedési és mezőgazdasági területek belvárost elkerülő megközelítése okán felmerült egy déli elkerülő út megépítésének szükségessége, amelynek megvalósítása, betervezése felsőbb területi szintek kompetenciája.


27

1.4 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK - AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ - VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Siklós közigazgatásilag a következő 9 településsel határos: Bisse, Kistótfalu, Vokány, Nagytótfalu, Kisharsány, Egyházasharaszti, Alsószentmárton, Matty, Harkány. A szomszédos településekkel legtöbb esetben a vonalas infrastruktúra, illetve az országos övezetek átfedése jelent közös pontot. A településszerkezeti tervekkel kapcsolatos információk: Bisse: A településszerkezeti tervet a 48/2003. (XII.15.) határozattal fogadta el a képviselőtestület. Nincs információ arról, hogy a terv tartalmazna Siklós települést befolyásoló megállapításokat. Kistótfalu: A településrendezési eszközök 2004-ben készültek és lettek elfogadva, majd ennek módosítását 8/2007. (XI.15.) K.t. rendelet fogadta el. Az anyagokban megjelenik Siklós irányába egy összekötő út megépítésének igénye. Vokány: A településszerkezeti terv a regionális kerékpárutat a Villány-Pogányi vízfolyás mentén, illetve a Siklósra átvezető út mentén ábrázolja. A 2005. évi elfogadás utáni módosított településszerkezeti tervet a 19/2012. (II.15) sz. határozat fogadja el. Nagytótfalu: 3/2004. (V.26) rendelettel fogadta el a testület a település hatályos dokumentumait. Nincs információ arról, hogy a terv tartalmazna Siklós települést befolyásoló megállapításokat. Kisharsány: A 2004-ben készült településszerkezeti tervet hatályos módosítását a 44/2012. (IX.14.) határozat fogadta el. Nincs információ arról, hogy a terv tartalmazna Siklós települést befolyásoló megállapításokat. Egyházasharaszti: 1/2009 (1.20) határozat fogadta el a 2003-ban készült településszerkezeti tervet. Nincs információ arról, hogy a terv tartalmazna Siklós települést befolyásoló megállapításokat. Alsószentmárton: A településrendezési eszközöket 8/2003. (IX.26.) rendelettel fogadta el a képviselő-testület. Nincs információ arról, hogy a terv tartalmazna Siklós települést befolyásoló megállapításokat. Matty: 78/2007 (XII.28) határozattal elfogadott településszerkezeti tervben a település szerkezetének továbbra is meghatározó elemei, meglévő és továbbfejlesztésre tervezett forgalmi utak között szerepel a 5712 j. Drávaszabolcs – Siklós összekötő út (50-50 méteres védőtávolság). Tervezett: Drávaszabolcs - Gordisa - Matty - Siklós közötti kerékpárút, amely a 5712 jelű Drávaszabolcs – Siklós összekötő út és annak belterületi szakasza (Kossuth Lajos utca) mellett kerül kialakításra. A község közvetlen ellátásában nem vesz részt, de külterületét harántolja az OVIT által üzemeltetett Siklós-Őrség határ (Donji Miholjac) elnevezésű, 120 kV feszültségszintű kooperációs szabad-vezeték. A községben kiépült – Siklós körzeti központú –, légvezetékes rendszerű kábeltelevíziós hálózata 0,4 kV-os hálózattal közös oszlopsoron halad.


28

Harkány: A településrendezési eszközök 2007-ben készültek és lettek elfogadva, majd a településszerkezeti terv legutóbbi módosítását a 47/2010. (VI.28.) K.t. határozat fogadta el. Település szerkezeti tervén, a megyei szinten tervezett új főúti útkapcsolat nem jelenik meg. A település keleti felén (Siklóssal határos rész) tartalék üdülőterületet jelöl. Nincs információ arról, hogy a terv tartalmazna Siklós települést befolyásoló megállapításokat.

1.4-1. ábra: Siklóssal határos települések Forrás: www.openstreetmap.hu


29

1.5 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA 1.5.1 A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai A képviselő-testület Siklós Város Fejlesztési Koncepcióját a 2004-2015 évekre a 147/2004.(V. 27.) K.t. határozattal fogadta el. A városfejlesztési koncepció a következő jövőképet fogalmazza meg: „Siklós Baranya megye déli kapuja, a Sikós-Harkány-Villány turisztikai körzet központja, a turisták számára vonzó utazási célpontot jelentő, a századelő hangulatát idéző, esztétikus külsejű kisváros, mely az európai normáknak megfelelő, javuló életminőséget, megőrzött és fenntartható, rendezett és egészséges környezetet biztosít lakói számára, a mind teljesebb foglalkoztatottság elérése érdekében pedig az itt lévő és a betelepülő vállalkozások számára vonzó, vállalkozásbarát feltételeket teremt.” A koncepcióban megfogalmazott stratégiai célok az alábbiak: 1. cél: a vonzó lakóhelyi környezet megteremtése 2. cél: a város Déli Kapu szerepének visszaszerzése, újbóli kialakítása az ország turizmusában 3. cél: Siklós gazdasági versenyképességének fokozása A koncepció jellegénél fogva konkrét tevékenységeket, beruházási jellegű javaslatokat nem fogalmaz meg. A városfejlesztési koncepció végrehajtását a Siklós Város Képviselő-testületének a 125/2006.(V. 26.) számú határozatával elfogadott Tenkes Terv szolgálja. A Tenkes Terv azonosítja a fejlesztéseket biztosító projekteket infrastruktúrafejlesztés, turizmusfejlesztés, lakóterület‐fejlesztés és ingatlanhasznosítás területén.

1.5.2 Az Integrált Városfejlesztési Stratégia vonatkozó megállapításai A képviselő-testület Siklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját a 245/2009.(XII.15.) K.t. határozattal fogadta el. A Városfejlesztési Stratégia integrálja a már megelőzően elkészült stratégiai dokumentumokat, másrészt területi szemlélettel gazdagítja azokat. Az IVS-ben megjelenő egyszerűsített, mottószerűvé fogalmazott jövőkép a következő: „Siklós városa a kistérség, valamint a Siklós-Harkány-Villány mikrorégió történeti magja és határmenti turisztikai központ” A jövőképen alapulva a város átfogó célját az alábbiak szerint fogalmazza meg: Siklós a térség törtneti magja és központja kulturálisan és a város külső, arculati megjelenése tekintetében, határmenti turisztikai központ történelmi és vallási turizmus tekintetében, e funkciók pedig a térség adottságaira épülő ipari és gazdasági fejlesztésekre támaszkodnak.


30

Az átfogó, hosszútávra érvényes cél alapján az elkövetkező 7-8 éves időtávra vonatkozóan az alábbi középtávú tematikus célokat rögzíti: 

    

T1. Komplex turisztikai kínálat megteremtése, a történeti turizmus, vallási turizmus és a vidék látványosságainak egységbe szervezése és térségi szintű kommunikációjának megteremtése T2. Megfelelő háttérinfrastruktúra és minőségi szolgáltatások kialakítása a turisztikai ágazat számára T3. A történeti mag és központ fejlesztésének érdekében a városi terek és utcák történelmi hangulatú, kisvárosias arculatának megteremtése T4. Oktatási funkciók és intézményrendszer fejlesztése és összehangolása a térségi adottságokkal, valamint a turisztikai célokkal T5. Városrészek szerves összekapcsolása, területi egység megteremtése T6. A városon belüli iparterület és gazdasági környezet fejlesztése szabályozott módon, koncentrálva a szeparált megjelenésre, támaszkodva a meglévő adottságokra

A megfogalmazott városrészi célok a következők: Északi városrész városrészi céljai:   

V1. A területi egység megteremtése érdekében Máriagyűd irányába való területi fejlesztések, a két terület szerves összekapcsolása. V2. Iparterület koncentrált és ellenőrzött fejlesztése, városképi szempontból megfelelő szeparálása, leválasztása a kisvárosias területekről V3. Oktatási intézmények és azok zöldfelületeinek nyitott fejlesztése, így megteremtve az Északi városrész zöldfelületi rendszerét

Déli városrész céljai:  



V1. Vár és várkörnyék turisztikai szempontú fejlesztése. V2. Történeti jellegű, kisvárosias, ugyanakkor modern hangulatú környezet és közterületek megteremtése, utcakép és városmag-arculat kialakítása, összefüggő sétálóutcák kialakítása. V3. Háttérszolgáltatások, kapcsolódó kulturális szolgáltatások és alternatív rekreáció megteremtése a turisztikai ágazat szélesítése céljából.

Máriagyűd városrész céljai:   

V1. A területi egység megteremtése érdekében az Északi városrész irányába a szorosabb területi összeköttetés megteremtése, fejlesztendő területek növelése, összekapcsolása. V2. Vallási turizmus helyszíneinek fejlesztése, összekapcsolva a városrész közterületi és zöldfelületi fejlesztéseivel. V3. A városrész intézményi ellátottságának szélesítése, fejlesztése.


31

1.5.3 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A városfejlesztéssel összefüggő szerződések létrejöttének elsődleges célja az egyes, településrendezési eszközökben (településszerkezeti tervben, építési szabályzatban) rögzített célok megvalósítására irányuló településfejlesztési törekvések jogi, pénzügyi, időbeli és műszaki részleteinek külön megállapodásban történő rögzítése és összehangolása, a településrendezési eszközök megfelelő előkészítésének és a közterületek, utak és közművek kiépítésének érdekében. Siklós Város Önkormányzata 7/2015. (I.15.) K.t. határozattal fogadta el a Településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő Partnerségi Egyeztetési Szabályzatát, amely részletesen szabályozza az előkészítésére és lebonyolítására vonatkozó feladatokat. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény3 (Etv.) lehetőségét biztosit az egyes területek fejlesztésében érdekelt beruházó és az önkormányzat közötti jogviszony szerződéses rendezésére. A településrendezési szerződés megfelelő biztosítékul szolgálhat a szerződő felek számára a fejlesztési cél megvalósíthatóságának körülményeinek meghatározásánál, a fejlesztési irányvonalak kijelölésénél, és a nyújtandó biztosítékok, garanciák rögzítésénél is. Az Etv. meghatározza, hogy a településrendezési szerződést telepítési tanulmánytervvel kell megalapozni (ennek részletes tartalmi követelményeit a 314/2012. Korm. rendelet4 határozza meg). A szabályozási terven jelölt helyeken, illetve ahol ez szükséges (pl. a településrendezési szerződés pontos tartalmának meghatározásához) közterület alakítási terv készíttethető összhangban a településrendezési eszközökkel. Az elmúlt években jelentősebb városfejlesztési akcióhoz kapcsolható, infrastruktúra kiépítésre vonatkozó településrendezési szerződés nem jött létre. Néhány kevésbé jelentős, a településrendezési eszközök módosítására vonatkozó finanszírozási szerződést kötöttek. Jelenleg is folyamatban van egy a HÉSZ módosításához kapcsolódó tevékenység, ezek kapcsolódó tervmódosítások elfogadásra 2015-ös év folyamán várható.

3

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A.§ a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4


32

1.6 A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA 1.6.1 A hatályban lévő településrendezési eszközök Siklós Város Önkormányzata Képviselőtestületének a 24/2009. (X.23.) számú és a 19/2012. (VII.10.) számú határozatokkal módosított, a város közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról szóló 30/2004. (XI.26.) számú önkormányzati rendelete az építés helyi rendjének biztosítása érdekében szabályozza, - az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket. A településrendezési eszközök egységes szerkezetbe foglalt tervlapjai (településszerkezeti terv, külterületi szabályozási terv és a szelvényezett belterületi szabályozási terv), valamint a szinten egységes szerkezetű építési szabályzat a város honlapján elérhetők. Mivel Siklós településrendezési eszközei a városfejlesztési koncepciójával és integrált városfejlesztési stratégiájával teljes összhangban készültek, ezért megfelelő alapot biztosítanak a városfejlesztési akciók megvalósításához, azonban az építésügyet érintő országos jogszabályi változások mellett, a településrendezési eszközök felülvizsgálatát indokolja, hogy a hatályos településrendezési eszközök 2018. december 31-ig alkalmazhatók és csak 2015. december 31-ig módosíthatók.

1.6.2 A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A szerkezeti terv nagy gondot fektet a város egyedi adottságainak, értékeinek (mind a táji, mind az épített környezeti értékek) gondos kezelésére, megóvására az egyedi területfelhasználási kategóriák és előírások alkalmazásával. A város igazgatási területe építésügyi szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre osztott. Az beépítésre szánt területek övezetei lakóterületek:  Nagyvárosias  Kisvárosias  Kertvárosias  Falusias vegyes területek:  Településközpont vegyes  Központi vegyes

gazdasági területek:  Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági  Ipari gazdasági üdülő terület:  Üdülőházas üdülőterület különleges terület:  Beépítésre szánt


33

Beépítésre nem szánt területek övezetei közlekedési és közműelhelyezési területek:  Közúti közlekedési terület  Kötöttpályás közlekedési terület zöldterületek:  Zöldterület – közpark erdőterületek:  Erdő (védelmi, gazdasági, turisztikai)

mezőgazdasági területek:  Általános mezőgazdasági területek  Kertes mezőgazdasági területek vízgazdálkodási terület természetközeli területek különleges terület:  Beépítésre nem szánt

Település szerkezeti tervén a meglévő és a tervezett elemek (belterület, beépítésre szánt terület, közlekedési elemek, természetvédelmi, stb.) lehatárolásra kerültek, azonban a megyei szinten tervezett új főúti útkapcsolat Harkány felé nem jelenik meg.


34

1.7 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA Siklós a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet értelmében társadalmi, gazdasági infrastrukturális szempontból nem elmaradott település, valamint a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet értelmében az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel nem sújtott település. Mindemellett azonban a város a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet szerint hátrányos helyzetű kistérségben van.

1.7.1 Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség 1.7.1.1

Demográfia, népesség

Siklós város területe 5 092 ha, állandó népessége a 2011-es népszámlálás alapján 9 690 fő volt. A város állandó népességének száma az 1970-es értékhez képest 2011-re 22%-kal nőtt, de a rendszerváltás óta folyamatos csökkenés figyelhető meg. A csökkenés legfőbb oka a minden évben negatív értékű természetes szaporodás, amit a mindössze néhány évben pozitív értékű vándorlási egyenleg nem volt képes ellensúlyozni. fő 11 500 11 000

10 707

10 833

10 500

10 389

10 000 9 690

9 500 9 000 8 500 8 000

7 923

7 500 1970

1980

1990

2001

2011

1.7-1. ábra: Siklós népességének alakulás 1970 és 2011 között Forrás: KSH népszámlálás 2011

A természetes szaporodás mutatója 2000 és 2013 között a vizsgált területi szintekhez hasonlóan negatív, ráadásul majdnem minden évben Siklóson volt a legrosszabb. Vagyis ezekben az években az élveszületések száma itt maradt el leginkább a halálozások számától. A vándorlási nyereség az ebből fakadó népességfogyást kevéssé, illetve nem tudta ellensúlyozni, ugyanis a vándorlási egyenleg mutatója 2000 és 2013 között kevés évben volt kis mértékben pozitív, vagyis a települést a többi évben többen hagyták el, mint ahányan oda érkeztek. A bevándorlás általában a Siklósi járás településeiből, míg az elvándorlás leginkább Pécs, Budapest és egyéb nagyvárosok (jellemzően a felsőbb fokú tanulmányok végzésének helyszíne), illetve külföld irányába történik.


35

1.7-2. ábra: Természetes szaporodás/fogyás (ezrelék) 2000 és 2013 között

1.7-3. ábra: Vándorlási egyenleg (ezrelék) 2000 és 2013 között


36

Siklós lakónépessége a 2011-es népszámlálás alapján 9 574 fő volt (külterületi népesség száma 498 fő, 5,1%), ami az 2001-es évi lakosságszám 92,6%-át tette ki a természetes fogyás és a vándorlási egyenleg eredője alapján. A népességszám változása országos tendencia szerint csökkenő, mértéke több mint 3,1%ponttal rosszabb volt a megye városainak értékénél. 2014-re már a lakónépesség 9 402 főre csökkent (KSH Helységnévtár) és amennyiben valamilyen okból nagyobb betelepülési hullám nem történik a prognózis alapján további csökkenés várható. A népszámlálás évében (2011) Siklós lakónépességén belül 13,6% gyermekkorú (0-14 éves), 61,2% aktívkorú (15-59 éves) és 25,2% pedig időskorú (60 év felett) volt. A város korszerkezete elöregedő, melynek mértéke 2001-es adatokhoz (17,1%, 64,3%, 18,6%) képest tovább romlott. Ugyanezt a kedvezőtlen folyamatot támasztja alá az öregségi mutató alakulása.

1.7-4. ábra: Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) 2000 és 2013 között

Összességében megállapítható, hogy Siklóson az országos tendenciáknak megfelelően évről évre csökken a lakosságszám. Ez a csökkenés mind a természetes fogyásra, mind a negatív vándorlási egyenlegre visszavezethető. Korszerkezetére az öregedés jellemző: a fiatal lakosság aránya csökken, ezzel együtt az idős népesség aránya növekszik. Az öregedési index értéke a vizsgált időszakban egyre kedvezőtlenebbül alakult és az utóbbi években meghaladta az országos átlagot.


37

1.7.1.2

Nemzetiségek

A népesség nemzetiség szerinti összetételét vizsgálva (1.7-1. táblázat) a magyar nemzetiség dominanciája figyelhető meg. Míg a második helyet 2001-ben a horvát, addig 2011-ben már a német nemzetiség foglalja el, a harmadik helyen mindkét időszakban a cigány etnikum áll. Egy évtized alatt a horvát nemzetiség esetében csökkenés, míg a másik kettőnél jelentősebb növekedés látható (német: 222 fő 2001-ben 308 fő 2011-ben, ami 39%-os növekedés, cigány: 168 fő 2001-ben 235 fő 2011-ben, ami 40%-os növekedés). A változás egyrészt a nemzetiségi öntudat erősödését, felvállalását, másrészt az odavándorlásból, ill. országosan demográfiailag megfigyelt reprodukciós képességből adódó jellegzetességet is tükrözi. nemzetiség magyar arab cigány görög horvát kínai lengyel német örmény román ruszin szerb szlovák ukrán orosz egyéb

Siklós 2001 92,37 0,01 1,63 0,06 3,01 0,03 0,04 2,15 0,15 0,03 0,29 0,03 0,07 -

Baranya megye 2011 84,09 2,45 2,55 0,03 3,22 0,03 0,09 0,60 0,04 0,09 0,47

2001 92,19 0,02 2,61 0,05 1,79 0,02 0,06 5,58 0,01 0,08 0,01 0,17 0,04 0,05 -

2011 84,97 4,55 1,86 0,06 6,67 0,02 0,16 0,21 0,03 0,07 0,99

1.7-1. táblázat: A lakónépesség nemzetiségek szerinti megoszlása a 2001. és a 2011. évi népszámlálások időpontjában Siklóson és Baranya megyében (%) Forrás: KSH, Népszámlálás 2001, 2011

Régiós és járási kitekintés alapján az is megállapítható:   

német nemzetiségűek koncentráltabb jelenléte leginkább a kelet-baranyai és közép-tolnai településekre jellemző, ill. a járáson belül a keleti részen jelentősebb horvát népesség leginkább Somogy és Baranya határának déli részén koncentrálódik, de Baranya déli településeinek nagy részén jellemző, így a Siklósi járásban is roma népesség koncentráltabb jelenléte leginkább a dél-és észak-baranyai (Ormánság, Hátság) és délnyugat-somogyi településekre jellemző, ami a járáson belül déli és nyugati részeket érinti leginkább


38

1.7-5. ábra: A jelentősebb arányú német népesség területi elhelyezkedése Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011.

1.7-6: A jelentősebb arányú horvát népesség területi elhelyezkedése Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011.

1.7-7. ábra: A jelentősebb arányú roma népesség területi elhelyezkedése Forrás: KSH, Népszámlálás 2011.


39

1.7.1.3

Képzettség

A 2011-es népszámlálás adatai alapján Siklós lakosságának képzettségi mutatói a magasabb területi szintekkel összehasonlítva kedvezőnek mondhatók (1.7-2. táblázat). A Legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül mutató 2011-ben 14,9%-os értékű, míg 2001-ben ez sokkal rosszabb 26,4%-os volt. Mindezek mellett a Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában mutató 2001-es 9%-os értékhez képest javult, de 14,3%-os értéke még így is jóval elmarad az országos átlagtól (19%). A város aránylag kedvező képzettségi mutatói az oktatási intézményrendszer megfelelő kiépültségére és a magasabb végzettségűek növekvő arányára utal, de jelzi a magasabb végzettségűek elhelyezkedési nehézségeit is (többsége ingázik, vagy elköltözik, mert nem talál munkát).

általános iskola 1–7. Területi szint

Siklós Siklósi járás Baranya megye városai Baranya megye Ország összesen

1,16% 1,47%

10,61% 12,88%

25,21% 33,06%

középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 22,87% 23,72%

1,08%

9,04%

22,65%

19,31%

30,41%

17,50%

1,25% 1,18%

10,69% 11,22%

26,78% 25,04%

21,37% 19,48%

26,19% 27,54%

13,71% 15,54%

első évfolyamát sem végezte el

8.

évfolyam

érettségi

egyetem, főiskola stb. oklevéllel

28,14% 21,25%

11,90% 7,62%

1.7-2. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Forrás: KSH, Népszámlálás 2011

1.7-8. ábra: A 18 évnél idősebbek közül az érettségivel rendelkezők aránya, % Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011.


40

1.7.1.4

Foglalkoztatottság

A 2011-es népszámlálás adatai szerint Siklóson a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 41,1%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 10,6%, azaz a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak több mint 30%-a rendelkezik valamilyen magasabb iskolai végzettséggel, de elhelyezkedni nem tud. Ennek oka többek között a nem megfelelő végzettség és/vagy munkalehetőségek hiányában kereshető. Siklós további foglalkoztatáshoz kapcsolódó 2011 évi népszámlálási statisztikai adatai:       

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül: 54,2% (2001-ben: 51,3%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya: 40,1% (2001-ben: 38,6%) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya: 30,8% A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül: 55,1% (2001-ben: 59,5%) Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta): 15,2% Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya): 8,7% Naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak aránya: 36,1% (2001-ben: 33%)

A fenti mutatókból kedvezőnek tekinthető, hogy a foglalkoztatottság nőtt, ám az ingázók számának emelkedése jelzi, hogy ez nem teljes mértékben a helyi foglalkoztatás bővülésének tudható be. A regisztrált munkanélküliek száma 2000 és 2012 között kb. 80%-os emelkedett, a 2013-as hirtelen csökkenést kedvező, de nem magyarázza semmilyen valós gazdasági teljesítmény (1.7-9. ábra). A gazdasági recesszióhoz kapcsolt foglalkoztatási mélyrepülés mellett a statisztikai mutatók változásához a már korábban ismertetett demográfiai folyamat, ill. a nyugdíjkorhatár 2010 óta tartó apró részletekben történő emelése és a közmunkaprogram is hozzájárult.

1.7-9. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma (fő) 2000-2013


41

1.7-10. ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) 2000-2013

1.7-11. ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) 2013


42

A helyi folyamatok környező településekhez és magasabb területi szintekhez képesti viszonyát a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya is jól jelzi. Az idősoros grafikonon látható, hogy 2008 óta a város mutatója fokozatosan emelkedik és a vizsgált időszak utolsó éveiben szinte minden egyéb vizsgált magasabb területi szintnél rosszabb. A 2012-es éves adatokat bemutató ábrán az is látszik, hogy a Siklós a környező települések között a középmezőnyben helyezkedik el.

1.7.1.5

Jövedelmi viszonyok

A lakosság jövedelmi helyzetére elsősorban az adófizetők száma, másodsorban az egy lakosra jutó jövedelem, illetve a segélyezési adatok alapján lehet következtetéseket levonni. A város jövedelmi viszonyainak alakulását alapvetően befolyásolja az adófizetők száma. Siklóson a 100 lakosra jutó adófizetők számában 2000 és 2012 között kismértékű csökkenés következett be, míg a Siklósi járásban és az országban javulás figyelhető meg. Az egy adózóra jutó adóköteles jövedelem éves összege a többi területi szinthez hasonlóan növekedett, bár mértéke a járási és országos mérték alatt maradt. A két mutató adatainak összevetése alapján láthatóan a siklósi keresők átlagosan alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, és ennek megfelelően kevesebbet is adóznak, mint pl. az országos átlag.

Száz lakosra jutó adófizetők száma (fő) Területi szint

Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem (Ft) változás 2000 2012 (%) 214 858,3 527 447,7 +145,5

2000

2012

Siklós

41,9

40,4

változás (%) -3,6

Siklósi járás

36,5

38,6

+5,7

182 015,1

459 651,7

+152,5

Baranya megyei járásközpontok

44,9

42,6

-5,1

276 029,6

641 733,8

+132,5

Ország összesen

42,1

43,5

+3,3

265 455,6

680 184,5

+156,2

1.7-3. táblázat: Jövedelmi mutatók, 2000 és 2012 Forrás: www.teir.hu

A jövedelmi viszonyok romlásának jele a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos számának növekedése. A városban a támogatásban részesülők száma 2006 és 2010 között növekedett, majd kismértékű csökkenés után 2012-re az előző évek töredékére esett vissza. A csökkenés oka valószínűleg annak a jelentős törvényi változásnak tudható be, hogy a támogatásokat 2012 novemberétől már Erzsébet utalvány formájában kell biztosítani a jogosultak részére. 2013-ra az ellátásban részesülők száma ismét nagyot növekedett.


43

1.7-12. ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma (fő)

1.7.1.6

Életminőség

A lakosság életminősége számos tényezőtől függ egy településen. Ezek egyike a lakásállomány minősége, ami a 2001-es népszámláláshoz képest komfortosságot tekintve jelentős javuláson ment keresztül. A 2011 népszámlálási adatok alapján a településen meglévő lakásállomány 4041 db (2001ben 3873 db). A lakásállományból az  Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 5% (2001-ben 12,9%)  A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 4,1% (2001-ben 11,9%)  Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 4,9% (2001-ben 6%) A lakásállomány az utóbbi évtizedben hol kismértékű növekedést, hol csökkenést mutat. Az épített lakások közül a családi házas formában építettek jellemzőek, a csoportház (sorház, láncház) 2005 óta, a többszintes, többlakásos lakástípus 2008 óta nem épült Siklóson. A lakások avulás, új lakás építése, ill. egyéb ok miatt szűntek meg. A 2011-es népszámlálási adatok lakások és üdülők felszereltségével kapcsolatos felmérése szerint hálózati vízvezetékkel (98%), meleg folyóvízzel (97%) és vízöblítéses WC-vel (96%) magas arányú az ellátottság, és összességében 99%-uk csatornázott (házi csatornával 35%, közcsatornával mindössze 64% ellátott). A lakásállomány több mint negyede (26,1%) távfűtéses. Száz lakásra jutó háztartási gázfogyasztók száma folyamatos növekedést mutat (1.7-13 ábra), ám minden területi szinthez képest alacsonyabb értékű.


44

1.7-13. ábra: Száz lakásra jutó háztartási gázfogyasztók száma (fő) 2001-2013

1.7.2 Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A KSH a 2001-es népszámlálási adatokból és a 2011-es népszámlálás adatai alapján is kimutatott olyan területeket, amelyek a szegregációs mutató alapján megfelelnek a tényleges szegregátum feltételeinek. A jelzett területek közül újnak számít a külterületi Postaszállás, míg a Vásártér, Váralja azonosak mindkét kimutatásban. A 2009-ben készült IVS Anti-szegregációs programot dolgozott ki az utóbbiakra, melynek végrehajtása folyamatos. Valós eredmények a programok (Váralja projekt) tényleges, teljes, partnerségben zajló végrehajtása és az eredmények fenntartásáért kidolgozandó új intézkedések révén lehetséges. A szolgáltatott adatok alapján kimutatott szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása a 3.3.2 fejezetben, ill. ITS anti-szegregációs tervében történik. A szegregáció mellett sajátos térbeli elkülönülést és érdekviszonyokat jelent a szőlőhegyi részen megfigyelhető folyamatok. Siklóson a hegyre kiköltözés többsége kettő okból történik. Egyrészt megfigyelhető a más településeken is lejátszódó folyamat, miszerint olyanok költöznek ki, akik a városi lakás elvesztik (pl. hiteladósság miatt), vagy eladják, mert nem tudják fenntartani és szőlőben lévő ingatlanba költöznek, vagy ott vesznek egy olcsóbbat jobb híján. A másik kiköltözés folyamat a helyi borászattal foglalkozók, helyi turizmusban érdekeltek és jobb módú lakosság egy részéhez kapcsolódik. Az utóbbi kiköltözők nagyobb lobbi-erejüket felhasználva, és a borturizmus fellendítésének indokával folyamatos infrastrukturális fejlesztési igényeket támasztanak az önkormányzat felé, amely révén eddig elérték, hogy hitelfelvétellel közel 280 milliós beruházással a vezetékes ívó vízellátás kiépült. Az önkormányzat mára szembesült azzal, hogy a befektetéstől elvárt fejlesztések, gazdaságélénkülés nem valósult meg, a helyi adó bevételek nem növekedtek. A további


45

fejlesztések (útépítés, szennyvízelvezetés stb.) költségét egyrészt források híján nem áll módjában biztosítani, másrészt a fejlesztések veszélyeztetik a szőlőterületek gazdálkodási célú megmaradását, és egy „elit” lakóterület kiépülését eredményezik. Emiatt szabályozásokkal a folyamat megállítására törekszik a város, mindamellett a tényleges gazdasági célú fejlesztéseket – idegenforgalmi és helyi adó bevételek reményében – a komoly üzleti tervvel rendelkező borászok együttműködésével támogatni szeretné és ehhez pályázati forrásokat továbbra is keres. Egy útfejlesztés azonban a hegyi gazdák egy részének ellenállása, egy másik meg az önerő mértéke (60 millió Ft) miatt nem tudott eddig megvalósulni. A szőlőhegynél a tulajdonosok közötti érdekellentétek is felszínre törnek. Azoknak, akik ott fejlesztenek az a céljuk, hogy a turisták oda menjenek helybe, azoknak akik csak hagyományos módon saját szőlőjüket művelik, vagy egyéb ok miatt, de kiköltöztek ez nem fontos, sőt zavaró (sok eldobált hulladék, idegen arcok stb.). Aki oda akarja vinni a turistát annak a jó ha „élő” a hegyoldal, és minél több pincében minél többen mindig nyitva-vannak. Számukra a fejlesztések (dűlőút kiépítése, belógó ágak) gazdaságilag és kényelmileg is fontos.

1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők A település történeti múltja máig meghatározza a város életét, identitását, terveit, hisz a siklósiakban a 13. században épült vár képez egy erős köteléket, míg az 1977-ben városhoz csatolt Máriagyűdön a több mint ezer éves vallási múlt teszi ugyan ezt. 2015-ben Siklóson 69 db civilszervezetet tartanak nyilván, ebből kifejezetten sport célzatú 17 db, a többi tevékenységi köre a szabadidő, természetvédelem, szociális, kulturális, művészeti, hagyományőrző stb.. Működő és a szélesebb közönség számára is látható, aktív tevékenységet a meglévő civil szervezetek körülbelül fele végez, ezek közül néhány ismertebb a következő: 







Siklósi Vár és Múzeumbaráti Kör, általuk szervezett programok: pl. Március 15-i megemlékezés és a Siklós-Nagytótfalu közötti emlékfutás, Október 6-án megemlékezés és koszorúzás a várkápolnában. Apró Paták Lovas Sport Egyesület, Postaszállási telephelyen működő egyesület tevékenysége Baranya-szerte ismert (oktató, nevelő intézményekkel együttműködés, határon túli kapcsolat, íjászversenyek, rendezvények). Siklósi Hagyományőrző Egyesület, magyarországi katonai hagyományokat ápolása, helyi és országos rendezvényeken fellépés bemutatók tartásával (bajvívó szakosztály, lovas szakosztály). Tenkes Természetbarát Egyesület, Tevékenységének része turisztikai, természetjáró események (teljesítménytúrák, túraversenyek, táborok, találkozók,nyílt túrák) szervezése, lebonyolítása, ezeken való részvétel során a térség képviselete; a jelzett turistaút‐hálózat, és más turisztikai berendezések létrehozása (például pihenőhelyek, élménypontok kialakítása, tájékoztató táblák elhelyezése, kulcsosház létesítése, stb.), ezek fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése. Közreműködnek új, jelzett turistautak létrehozásában; meglévő turistaútvonalak gondozásában.


46

Problémaként azonosítható, hogy a civil szervezetek nem minden esetben élnek az önkormányzat által nyújtott lehetőségekkel, és leginkább anyagi jellegű támogatást várnak el. A támogatásnyújtásra azonban nincs érdemi keret, így csak jelképes összeget tud adni az önkormányzat, de azt is mindössze pár szervezetnek. Gyenge az együttműködés, egymás programjainak ismerete, hirdetése és a koordináció hiánya is megfigyelhető. Habár a helyi bor hírneve fontos, a népszerűsítése és a borkultúra terjedése annyira felverte az árakat, hogy azok a helyi lakosok, akik maguknak nem termelnek, azok nem fogyasztanak helyi bort, mert nekik túl drága. Az egyházak és a helyi nemzeti kisebbségek szerepe is jelentős. A történelmi egyházak közül a római katolikus, református, szerb ortodox és evangélikus egyház van jelen. Közülük a katolikus és a református egyház általános iskolát tart fenn, sőt utóbbi óvodát is működtet a városban. Mindezek mellett az egyházi ünnepeken, ill. Máriagyűdhöz kapcsolódva a vallási emlékek ápolásában, vagy éppen kulturális programok szervezésében is aktívak. A helyi nemzetiségek közöl a szerb és horvát a legaktívabb, próbálják saját rendezvényeikkel óvni és életben tartani kultúrájukat (iskolai nyelvoktatás bevezetésére vannak tárgyalások). A horvát kapcsolatokban sok lehetőség rejlik, azonban hiányos az ideérkezők megszólítása, tájékoztatása (nincs nyomtatott ismertető).


47

1.8 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 1.8.1 Humán közszolgáltatások 1.8.1.1

Oktatás

Oktatás köznevelés területén jelentős átalakulás történt az utóbbi években. Az átalakulás az alap- és középfokú oktatást és szakmai intézményeket érinti, hatóköre nem tejed ki az óvodai intézményekre és a nem közszféra fenntartásában lévő (egyházi és alapítványi) oktatási nevelési, szakképzési intézményekre. A törvény nyomán a korábban önkormányzati fenntartású oktatási intézmények 2013. január 1-én a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) fenntartásába kerültek az SKI (Siklósi Közoktatási Intézmény) általános iskolai nevelési oktatási feladatot ellátó intézményegységei, a gimnázium és szakiskolai oktatás, valamint az alapfokú művészeti oktatás. Ezen intézményekhez kapcsolódó ingó és ingatlanvagyon működtetése továbbra is az önkormányzat feladata lett volna, azonban a képviselő testület döntésének megfelelően ez a feladat is átadásra került (városi működési hozzájárulás /egy évben több mint 100 millió Ft/ fizetésének kötelezettségével). Az átadott intézmények feladatellátási helyei a következők: 

  

SKI Batthyány Kázmér Általános Iskola (7800 Siklós, Köztársaság tér 6.) kötelező a felvétel Siklós város, Matty, Kisharsány és Nagytótfalu község közigazgatási területéről, SKI Kanizsai Dorottya Általános Iskola (7800 Siklós, Hajdú Imre u. 13.) kötelező a felvétel Siklós város közigazgatási területéről, SKI Táncsics Mihály Gimnázium (7800 Siklós, Gyűdi u. 2.) SKI Szakképző Iskola – képzések: vendéglátásszervező-vendéglős, pincér, eladó (7800 Siklós, Gyűdi u. 2.)

Oktatási Intézmény neve SKI Batthyány Kázmér Általános Iskola SKI Kanizsai Dorottya Általános Iskola SKI Táncsics Mihály Gimnázium SKI Szakiskola

tanulói létszám

ebből ellátási körzeten kívüli

Épület kapacitás

osztályok száma

338

93

394

15

SNI, fő

9 337

46

558

14

332

167

416

12

0

158

98

256

7

0

tanterem száma 16+3 szaktanterem 19+5 szaktanterem 15+1 szaktanterem NA.

pedagógusok száma 29 31 28 10

1.8-1. táblázat: Állami oktatással kapcsolatos adatok Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, (2012-re vonatkozó adatok)

A jogszabályok alapján a járási tankerületek székhelye és illetékességi területe megegyezik a járási hivatalok székhelyével és illetékességi területével. Ennek megfelelve a Siklósi Tankerület székhelye Siklós városában van (7800 Siklós, Gyűdi út 2.). A Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Siklósi Tagintézménye a 7800 Siklós, Hajdú Imre utca 13. szám alatt működik.


48

Egyházi iskolák, óvodák Siklóson:  Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola (7800 Siklós, Kossuth tér 8.), Fenntartó: Magyar Katolikus Egyház Pécsi Egyházmegye,  Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda (7800 Siklós, Vörösmarty utca 13.), Fenntartó: Siklós-Máriagyüd Református-Társegyházközség, óvodás 49 fő 2012-ben (óvodai kapacitás 50 fő) Az egyházi fenntartású intézmények egyoldalú nyilatkozat alapján vesznek részt az általános iskolai feladatok ellátásában. Oktatási Intézmény neve Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola ált. isk. feladatellátó hely Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola szakiskola FEH Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda ált. isk. FEH

tanulói létszám

bejáró tanuló

Épület osztályok kapacitás száma

SNI, fő

tanterem száma

pedagógusok száma

124

96

220

9

1

10+4 szaktanterem

13

19

13

30

2

ua

ua

2

119

35

224

8

9

7+2 szaktanterem

16

1.8-2. táblázat: Egyházi oktatással kapcsolatos adatok Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, (2012-re vonatkozó adatok)

Magán iskolák (2012-ben gimnázium 22 fő tanulóval) Siklóson:  Kun László Középiskola és Szakiskola Siklósi Tagintézménye – 4 évfolyamos, felnőttoktatási rendszerű, esti képzés (kapacitás 70 fő) A 2012-es adatok alapján Siklóson az alapfokú művészetoktatásban tanulók száma 829 fő 2 db KLIK intézményben, míg 95 fő nem állami fenntartású intézményekben tanul (Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – festészet, Kapronczai Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – társastánc). A Siklósi járás alapfokú művészetoktatásban tanulóinak 71%-át Siklóson oktatják. Siklós magas tanulólétszáma valószínűsíthetően a város nagy hatósugarának és kedvező megközelíthetőségének következménye. A járási székhelyen rendkívül széles a kínálat mindegyik művészeti tagozaton. Önkormányzati fenntartásban és működtetésben lévő óvodák a következők:  Siklósi Óvoda és Bölcsőde (7800 Siklós, Dózsa u. 33. -székhelyen)  Köztársaság Téri Tagóvoda (7800 Siklós, Köztársaság tér 7.)


49

Intézmény neve

létszám

bejáró

Siklósi Óvoda és Bölcsőde

164

5

Köztársaság Téri Tagóvoda

141

kapacitás

csoportok száma

SNI, fő

csoportszobák száma

nevelők száma

7

4 (3 fő 2 főnek számít, 1 pedig 3 főnek)

7

15

6

5 (két főnek számít)

6

14

350 6

1.8-3. táblázat: Óvodai nevelésre vonatkozó adatok Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, (2012-re vonatkozó adatok)

Baranya megye „Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv 20132018” dokumentum fontosabb Siklósra, ill. járásra vonatkozó megállapítása szerint a gyermekekre vonatkozó adatok alapján jelenlegi óvodai létszámhoz viszonyítva kismértékű létszámcsökkenés várható Siklós óvodáiban. A helyzetelemzés adatai azt mutatják, hogy az óvodák kihasználtsága települési szinten 87%-os. A jelenleg rendelkezésekre álló adatok alapján a rendelkezésre álló óvodai kapacitás elegendő a feladatellátás biztosításához. Mivel azonban az óvodaköteles korosztályok és az óvodai kapacitás minden évben a kapacitáshiány határán mozog, az adatok felülvizsgálata évről-évre fokozott figyelmet igényel. Az állami iskolák feladatellátási helyein a kapacitáskihasználtság arányok alapján a fejlesztési terv nem javasol összevonást, megszűntetést. A meglévő szakképzés a helyi igények egy részére nem reagál. Helyi vállalkozók keresték már meg a szakképző intézményt azért, hogy legyenek új, más szakmai képzések és ennek hatására a Kereskedelmi és Kamarával is volt a KLIK-nek egyeztetése. A rendszer azonban rugalmatlan, és egyelőre az álláspont az, hogy inkább a meglévő képzések szervezését kell máshogy megoldani. Az infrastrukturális hiányosságok az iskolák sportlétesítményeihez köthető. Kanizsai Dorottya Általános Iskola sportcsarnoka rendkívül rossz állapotban van, de jelenleg nincs forrás a felújításra. SKI, Gyűdi úti uszodánál a jobb kihasználás és fejlesztése szintén indokolt, bár az önkormányzat termálfürdőben tervezett uszodabővítése is szolgálhat oktatási célokat. Siklóson a csökkenő gyermeklétszám miatt előreláthatóan növekvő kapacitás-többlettel lehet a jövőben számolni mind az általános, mind a középiskolai oktatásban. Ezt a folyamatot a bejáró tanulók számának növelésével lehet ellensúlyozni, amit a kollégium újranyitása segíteni tudna. Az azonban már most probléma, hogy a bejáró gyermekekből a szociálisan étkezőknél a finanszírozás kérdése nem tisztázott. A más településről bejárók jelenleg a helyi önkormányzatnak jelentenek terhet. Ezt központi szabályozással kell rendezni, nem helyi kompetencia – elvárt lenne egy egységesebb rendszer kialakítása.


50

1.8-1. ábra: Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)

1.8-2. ábra: Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma (a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő)


51

1.8.1.2

Egészségügy

A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás teljes köréről gondoskodik, azaz biztosítja a háziorvosi, házi gyermekorvosi, a fogorvosi, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti, a védőnői, az iskola-egészségügyi ellátást. Az orvosi alapellátáshoz tartozó szolgáltatások működtetése a vállalkozóként dolgozó négy háziorvossal, két gyermekorvosi praxissal – melyből jelenleg az egyik betöltetlen, a szolgáltatást helyettesítéssel zajlik –, három fogorvossal biztosított. A hétközi és hétvégi orvosi ügyeletet 2014 őszétől Siklósi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működik. A feladat ellátását Siklós Város Önkormányzata a hivatalán keresztül intézi. Az anya-, gyermek-, csecsemővédelmi ellátásról 5 fős védőnői szolgálat gondoskodik, amelyből 3 fő a három védőnői körzetbe területi feladatot, 2 fő iskolai védőnői szolgálatot lát el. A közel 100 éves múltra visszatekintő Városi Kórház a város lakosságán kívül 66 település, mintegy ötvenezer lakójának biztosít szakellátást. Jelenleg az intézmény 65 mozgásszervi rehabilitációval, 60 belgyógyászati krónikus ellátással, heti 480 szakorvosi órával és 45 nem szakorvosi órával, nappali ellátással, egynapos sebészettel, gyógytornával, gyógymasszázzsal, fizioterápiával rendelkezik, tulajdonosa a Mega-Logistic Zrt és a Magyar Állam (74-26%). A városban működik egy, a térségben élő több mint 60.000 ember ingyenes, magas szintű járóbetegszakellátását biztosító magánkézben lévő intézmény is (Medi Home Bt, szakrendelés helye: 7800 Siklós, Baross Gábor utca. 11.). Mindezek mellett összesen három gyógyszertár szolgálja ki a lakosokat.

Területi szint Siklós

Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) változás 2000 2012 (%) 1494,9 1483,5 -0,7

Ezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma (db) változás 2000 2012 (%) 14 15,4 +10

Siklósi járás

1623,3

1569,8

-3,3

10,2

11,2

+9,8


1235,4

1245,7

+0,8

13,8

12,4

-10,1

Ország összesen

1515,9

1544,6

+1,9

8,2

6,9

-15,6

1.8-4. táblázat: Egészségügyi mutatók változása Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis

Összességében a helyi egészségügyi ellátórendszer jónak mondható, de természetesen az országos folyamatok (ápoló és orvos-kivándorlás) az ágazat fenntarthatóságában helyi szinten is kockázatot jelentenek. A vonatkozó statisztikai mutatók alapján megállapítható hogy az 2000-hez képest az országos mutatóval szemben minimális javulás figyelhető meg az egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok számában, míg jelentős javulás tapasztalható az ezer lakosra jutó működő kórházi ágyak számában.


52

1.8.1.3

Szociális ellátás

A többcélú társulások 2013. január 1-jei megszűnése előtt a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója foglalta össze a szociális ellátások körét, illetve azok szabályozási mechanizmusát. Siklós Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2005. március 14-én készült el, mely tartalmazta a település szociális feladatellátásának felmérését és fejlesztési tervét, továbbá bemutatta a város területén akkor működő szociális alap- és szakellátó rendszert. A jelenlegi helyzetet a Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013-2018) tárja fel, amelyet Siklós Város Képviselő-testülete 206/2013.(IX.12.) K.t. határozatával fogadott el. A hatályos jogszabályok a szociális ellátási módszereket pénzbeli, természetbeni és szociális szolgáltatások formájában határozzák meg. Az önkormányzat ezen ellátási módszereket együttesen, vagy felváltva, de egymás hatásait kiegészítve alkalmazza. A településen az összes szociális alap- és szakszolgáltatás elérhető. Matty községgel együtt létrehozott Siklósi Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás a kapcsolódó intézmények fenntartója, a feladatok ellátója pedig a Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központot (rövidítve: Siklósi SZGYSZK), mint költségvetési intézmény. Az intézmény által ellátott feladatok:     

Időskorúak Otthona (160 fő részére) – járás összes települése Nappali ellátás keretében: Idősek Klubja (40 fő részére) - Siklós Házi segítségnyújtás (88 fő részére) – Siklós, Matty Szociális étkeztetés (103 fő részére) – Siklós Családsegítő és gGyermekjóléti Szolgálat – Siklós, Matty

Az Idősek Otthona (7818 Máriagyűd, Járó P. u. 14.) 160 fő engedélyezett férőhellyel rendelkezik, szolgáltatásaival biztosítja az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek ellátását. A közel félmilliárd forint állami támogatásból megvalósult felújítási, korszerűsítési munkálatok 2008. évben fejeződtek be. Az intézmény kapacitása teljes mértékben kihasznált, a demográfiai trendek alapján szükség mutatkozik bővítésre, hasonló intézmények kialakítására. Gyermekek napközbeni ellátása keretében gyermekjóléti ellátást biztosít a bölcsődei ellátás, ami a Siklósi Óvoda és Bölcsőde intézmény bölcsődei intézményegységében (7800 Siklós, Dózsa Gy. u. 5.) valósul meg. Az intézményben ellátható maximális gyermeklétszám 26 fő (korábban 38 fő). A bölcsőde fenntartója és működtetője Siklós Város Önkormányzata. A szociális ellátási módszerek közül a folyósított ellátások összege jelentős (pl. 2011-2014. június 30. között 471.502 ezer Ft volt, melyhez az önkormányzat 135.003 ezer Ft saját forrást biztosított). Az aktív korúak ellátásában részesülő személyeknek továbbra is közre kell működniük a munkakeresésben, elhelyezkedésük érdekében kötelesek együttműködni a munkaügyi központtal, s a kirendeltség által felajánlott munkát végzettségüktől függetlenül kötelesek elvállalni, beleértve a közfoglalkoztatást is.


53

A közfoglalkoztatás jelenlegi rendszerét a 2011-től bevezetésre került Nemzeti Közfoglalkoztatási Program határozza meg, amelynek célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú, szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. A foglalkoztatás 2012. évtől hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás és kistérségi startmunka mintaprogram keretében valósul meg. A foglalkoztatottak nagyobb hányada szakképzettséget nem igénylő feladatokat lát el, többségük a közterületeken, városüzemeltetési, parkgondozási feladatot végez, de a mintaprogram beindításával lehetőség nyílt értékteremtő programok beindítására is. Jelenleg folyamatosan 150-160 ember foglalkoztatása biztosított. Problémaként jelentkezik, hogy a közmunka reményében a környező településekről növekszik a hátrányos helyzetű rétegek beköltözése. Ez egyrészt a szegregációs probléma feloldására tett kísérletek sikerességét veszélyezteti, másrészt növeli az ellátórendszerre fokozódó nyomást. Amennyiben a kormányzati politika változik, és a közmunka rendszere nem lesz elérhető, a társadalmi-gazdasági problémák súlyosbodásával kell számolni. 1.8.1.4

Kultúra

A város kulturális élete és annak fejlesztése olyan meghatározó, hogy annak feltérképezésére és fejlesztésére a város vezetősége 2009-2014-es időszakra külön stratégiát is alkotott. A város közművelődési feladatellátó helye, közösségi élet közfinanszírozott intézménye a Siklósi Térségi Könyvtár és Ismeretközpont (STKI) (7800 Siklós, Köztársaság tér 8.), amely telephelyként üzemelteti az Örsi Ferenc Művelődési Központot (7800 Siklós Kossuth tér 15) és a Máriagyűdi Közösségi Házat (7818 Siklós-Máriagyűd, Járó Péter u. 1). STKI és telephelyei a Siklósi járási egészére vonatkoztatva a kulturális műsorok, programok szervezése mellett az önképzés, önkifejezés fontos helyszínei, melyek segítik a civil szervezetek működését, a szabadidő tartalmas, hasznos és egészséges eltöltését, a város természeti értékeinek megismerését. Mindemellett a kulturális, történelmi, néprajzi hagyományok bemutatásában, a kézműves kultúra elsajátításában, a közösséget építő magatartásformák kialakításában is fontos feladatot látnak el. Különböző tanfolyamok, művészeti csoportok működnek bennük, de helyet adnak a helyi egyesületeknek, kluboknak is. A könyvtár és a művelődési ház nyilvános, közösségi Internethozzáférést biztosít az odalátogatók számára. Mindenhol kiemelt figyelmet fordítanak az egyenlő bánásmódra. A közművelődési tevékenységbe – szintén szerződés alapján – bekapcsolódik az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő Várszínház Kulturális és Idegenforgalmi Nkft is, amely a kulturális rendezvényeken túlmenően a felújított várban állandó és időszaki kiállításokat is rendez. A kulturális élet meghatározó szereplői az oktatási-nevelési intézmények és különböző civil szerveződések, amelyek hagyományőrzés, hagyományápolás, művészetek (tánc, zene, képzőművészet), nemzetiségi kultúra megőrzése területén végzett tevékenysége nagyban hozzájárul a város színes kulturális életéhez. A lakosság elszegényedéséhez és érdektelenségének növekedése a kulturális területen is megfigyelhető. Az intézmények ingyenes programokat nem tudnak szervezni, a fizetősekre kevesen járnak. A potenciális, hosszú távon kultúrát, közösséget fenntartó/formáló tanultabb, olvasó 25-45 korosztály hagyja el leginkább a várost, akik a gyerekeket is elviszik. A nyugdíjas korosztály ugyan nem megy már el a településről, de lassan elfogy.


54

Minden kulturális és intézményi adottság ellenére a látogatószám és színvonalnövelése érdekében megfogalmazódott a kiállítóhelyek tartalom-fejlesztésének szükséglete (szakmai programok szervezése, új tartalmi elemek kidolgozása), igaz ez leginkább az idegenforgalmi vonzerőt növelné. Olyan múzeumfejlesztésben folyik a tervezés, amivel érdekessé, maivá és ezzel gazdaságilag is fenntarthatóbbá tehető az infrastrukturálisan lassan teljesen korszerű intézményhálózat. Kulturális szempontból is fontos évek során kiépített testvérvárosi kapcsolatok. Ezek fenntartása, ápolása és esetleges forrásszerzési célú (együtt pályázás) összefogássá fejlesztése kölcsönös előnyökkel járhat a jövőben. A város Donji Miholjac (Horvátország), Feldbach (Ausztria), Fornovo di Taro (Olaszország), Nagyenyed (Románia) és Szepsi (Szlovákia) településekkel ápol testvérvárosi kapcsolatot. 1.8.1.5

Sport

A településen a Siklósi Közoktatási Intézmény 2 db sportcsarnokkal rendelkezik:  

Hajdu Imre úti Sportcsarnok Táncsics Mihály Gimnázium Sportcsarnok

Továbbá 1 db tornaterem tartozik a Batthyány Kázmér Általános Iskolához, illetve az egyházi fenntartású Szent Imre Katolikus Iskola is rendelkezik 1 db tornateremmel. Ezeket a sportlétesítményeket a tanulók elsősorban a testnevelési órákon, illetve egyéb sportszakkörök keretében használják, de szabadidősportra is igénybe vehetők mind a KLIK-es tornatermek, mind az önkormányzati sportpálya. A településen a futball, kézilabda, judo sportoknak van a legnagyobb múltja, de számos más sportág is jelen van. A siklósi csapatok, egyesületek sport területén nemzetközi szintű eredményeket érnek el. A sport az életre is tanítja a fiatalokat, segíti a nevelést, így a településen működő nagyobb egyesületeket az önkormányzat anyagilag is igyekszik támogatni. A sportlétesítmények felújításra szorulnak, így a jövőben ezek fejlesztése, források előteremtése fontos feladat. Az önkormányzat tulajdonában van egy 2,5 ha területű Sportpálya, amit Siklós Város Önkormányzata a Siklósi Futball Club egyesület használatába adott. A Siklósi FC viseli az ingatlan valamint az azon található épületek állagmegóvását, fenntartását és üzemeltetését. Problémaként jelentkezik, hogy a szabadon használható kültéri sportpályák eltűntek. Nincsenek olyan helyek a városban, ahol a lakosság (fiatal, idősebb) szabadon, ingyenesen sportolhatna, pedig erre lenne igény.


55

1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása A Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013-2018) c. dokumentumot Siklós Város Képviselő-testülete 206/2013.(IX-12.) K.t. határozattal fogadta el. A program külön foglalkozik és intézkedéseket fogalmaz meg a mélyszegénységben élők és romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők esélyegyenlőségének javítására. célcsoport I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

intézkedés Szegregációs veszélynek kitett területek 2011.évi népszámlálási adatok ismertében történő felülvizsgálata A mélyszegénységben élők munkavállalási esélyeinek segítése

II. A gyermekek esélyegyenlősége

A mélyszegénységben élők képzettségi szintjének növelése HH és HHH helyzetű gyermekek felzárkóztatásának, beilleszkedésének biztosítása Az óvodai SNI gyermekek fejlesztésének biztosítása A gyermekek szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférését szolgáló játszóterek felújítása, bevizsgálása A nők szerepének növelése a helyi közéletben

III. A nők esélyegyenlősége

Atipikus foglalkoztatási formák népszerűsítése a nők munkavállalási esélyeinek növelése érdekében Kampány indítása a nők védelméért, a családon belüli erőszak visszaszorításáért A civil, egyházi, társadalmi szervezetek szerepvállalásának erősítése az idősek ellátásában Az otthoni ellátás erősítése az idősek gondozásában.

IV. Az idősek esélyegyenlősége

Siklósi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

A fogyatékkal élők esélyegyenlősége érdekében szükséges a komplex akadálymentesítés megvalósítása az állami/önkormányzati tulajdonú épületekben.

1.8-5. táblázat: HEP esélyegyenlőségi intézkedései célcsoportokként Forrás: Siklós Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018

Mindezek mellett Siklósi Közös Önkormányzati Hivatal maga is érvényesíti az esélyegyenlőség elveit. Az egyenlő bánásmód érvényesítése érdekében rendelkezik 2014. decembertől 2015. decemberig terjedő időszakra érvényes esélyegyenlőségi tervvel.


56

1.9 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték változását tekintve megállapítható, hogy 2004 és 2012 között összességében emelkedet az adott mutató értéke. A város adatait egyéb területi egységek adataival összehasonlítva azonban kitűnik, hogy a városi adat jóval alatta marad az egyéb területei szintekénél, vagyis gazdasági szerepe bruttó hozzáadott érték tekintetében nagyobb szintekhez viszonyítva nem jelentős, sőt ez az érték még a járáson belül se meghatározó (pl. Harkány értéke a városéhoz képest 3,1-szeres, Mánfáé 3,7-szeres, Villányé 5,2-szeres).

1.9-1. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) 2004-2012

A regisztrált vállalkozások száma 2000 és 2006 között nem sokat változva összességében kicsit csökkent, majd 2007-től növekedett. 2000-hez viszonyítva 2010-re 22%-ot ért el a növekedés, ami teljes egészében az 1-9 fős vállalkozási kategóriához köthető (többi mind csökkent). A 2013-es évi járási szintre vonatkozó adatok alapján egyértelműen Siklóson a legnagyobb a gazdasági aktivitás és vállalkozási kedv, azonban a 70%-ban 1-9 fős vállalkozásokból álló kör jellemzően kevéssé járul hozzá a bruttó hozzáadott értékhez. 10-49 fős vállalkozás mindössze 20 db, 50-249 fős vállalkozás mindössze 4 db van jelen a településen, de mivel a járáson belül emellett csak alig-alig akadnak hasonló méretű foglalkoztatók (pl. Beremenden, Harkányon, Siklóson) a vonzáskörzet, foglalkoztatási vonzóerő magas.


57

1.9-2. ábra: A regisztrált vállalkozások száma, 2013

1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A regisztrált vállalkozások gazdasági ágazatok szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a településen az országos érték feletti a mezőgazdaság részaránya, de alatta marad a járási értéknek, ami jelzi a térség mezőgazdasági orientációját. A járásközpontban tapasztalható, hogy magasabb az összes működő vállalkozás százalékában a szolgáltatási ágazatban regisztrált vállalkozások aránya, mint a járás egészében. Ez a városi, a környező települések számára is nyújtott szolgáltató szerepkört támasztja alá.

Ország összesen

27,3


12,4

Siklósi járás

10,1

62,6

10,7

76,9

43,3

Siklós

32,1 0%

10,8

11,8

20% Mezőgazdaság

40% 60% Ipar-, építőipar

45,9

56,2 80% 100% Szolgáltatások

1.9-3. ábra: Az egyes gazdasági ágazatokban regisztrált vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában), 2013 Forrás: KSH


58

2012-ben a működő vállalkozások5 nemzetgazdasági ágankénti megoszlásának az összes vállalkozás %-ban történő elemzése alapján megállapítható, hogy a siklósi vállalkozások az országos átlagnál nagyobb mértékben vannak jelen számos nemzetgazdasági ágban. Az országosan is első négyben ugyanazok az ágak képviseltetik magukat a városban is. A településen belüli arányok alapján sorrendben a kereskedelem, gépjárműjavítás (29%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (13%), a feldolgozóipar (10%) és az építőipar (8%) a legjelentősebb. Az első helyen álló ág 8%ponttal meghaladja az országos értéket, míg a második helyen lévő 4%ponttal alatta marad. Míg az előbbi azt jelzi, hogy a kereskedelem tekintetében a település járásközponti helyzetéből adódóan vonzó az ebben a nemzetgazdasági ágban működő vállalkozásoknak, addig az utóbbi arra utal, hogy arányaiban kevesebb a magasabban képzett munkaerő-szükségletű, a helyi viszonyok között megélni képes ténylegesen működő vállalkozás. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág országos átlagot kicsit meghaladó értéke azt jelzi, hogy a turizmus az átlagnál jobban jelen van a településen, de az, hogy kicsi az eltérés arra is figyelmeztet, hogy a jelenlegi piaci környezet nem megfelelő az ilyen jellegű vállalkozások nagyobb arányú megtelepedéséhez, fennmaradásához és megélhetéséhez. Mindazonáltal az önkormányzat gazdasági programja a helyi gazdaság felzárkózását a meglévő, jó mezőgazdasági adottságok jobb kihasználása mellett a belső potenciálra alapozva az idegenforgalom fejlesztésében látja. 35% 29%

30% 25%

21%

20% Ország

Siklós

17% 13%

15% 10%

10%

8%

5%

7% 5%

0%

1.9-4. ábra: A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása az összes vállalkozás %-ban, 2012 Forrás: KSH

5

A KSH működőnek tekinti azokat a vállalkozásokat, amelyek a tárgyévben, illetve az előző év során adóbevallást nyújtottak be, illetve a tárgyévben vagy az azt megelőző évben alakultak.


59

1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése Gazdasági szervezetek jellemzői A regisztrált vállalkozásokon belül a városban döntő többségben (77%-ban) az egyéni vállalkozási forma jellemző a társas vállalkozási formával szemben, ez 13%ponttal meghaladja az országos arányt. A társas vállalkozások különböző formáit tekintve a 2000-es évtized második felében minden területi szinthez hasonlóan a korlátolt felelősségű társaságok száma emelkedett, míg a betéti társaságok száma csökkent, összességében számunk visszaesett. Részvénytársaságok jelenléte alacsony. Év

betéti társaságok (db)

részvénytársaságok száma (év végén) (db)

korlátolt felelősségű társaságok száma (db)

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

276 145 262 1 154 232 1 164 173 2 184 152 3 216 140 4 234 128 2 251 117 2 256 102 2 267 1.9-1. táblázat: A regisztrált társas vállalkozások különböző társasági formáinak változása, 2005-2013 Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

A városban működő kiskereskedelmi üzletek számának alakulását (1.9-2. táblázat) vizsgálva megfigyelhető, hogy néhány év kis növekedésétől eltekintve összességében több mint felére (51%) csökkent. A legfontosabb típusokat elemezve ugyan ez a negatív tendencia figyelhető meg. Mind az élelmiszer-vegyesüzletek és áruházak vonatkozásában, mind a ruházati szaküzletek esetében egy igen jelentős visszaesés tapasztalható. Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Kiskereskedelmi üzletek száma (db) 369 374 376 274 269 286 303 279 270 267 191 196 196 188

Élelmiszer vegyesüzletek és áruházak száma (db) 62 59 57 42 39 40 40 31 29 27 16 21 21 21

Ruházati szaküzletek száma (db) 84 90 83 55 53 55 53 54 46 39 21 19 22 21

1.9-2. táblázat: A kiskereskedelmi üzletek számának változása, 2000-2013 Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis


60

A város kereskedelmi életére hatással volt a nagy kereskedelmi láncok megjelenése (pl. TESCO, SPAR, PENNY, LIDL) Ezek az ismert nevek vonzzák a helyi vásárlókon túl azokat is, akik eddig pl. Pécsre jártak, ha kifejezetten valamelyik áruházát akarták meglátogatni, mindazonáltal versenyelőnyükből adódóan valószínűleg hozzájárultak a helyi kiskereskedelmi egységek számának csökkenéséhez. A helyi gazdaság erejét tükröző helyi adóbevételeket 2006-2011 között elemezve (1.9-3. táblázat), megfigyelhető 2009-ig egy folyamatos, lassú növekedés. Ebben az időszakban az iparűzési adó helyi adóbevételhez viszonyított aránya 64-69% között mozgott. A gazdasági válság hatása a vállalkozások nyereségében és ezen keresztül az iparűzési adó mértékében 2010-re jelentkeztek, amikor egy visszaesés figyelhető meg. Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján ugyanakkor ettől kezdve folyamatos növekedés tapasztalható, 2014-re már 181 millió Ft az érték, ami a 2010-es évhez képest 43 millió Ft-os többletet jelent. Az önkormányzat helyi adó bevételeiben az iparűzési adó aránya alacsonyabb, mint az országos érték (2011-ben több mint 18%pont volt az eltérés). Év 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Az önkormányzat helyi adó bevétele (1000 Ft) 221 010 246 473 252 711 266 525 248 582 254 657

A helyi adó bevételéből az iparűzési adó aránya (%) 65,45% 64,50% 68,50% 64,85% 61,93% 59,19%

1.9-3. táblázat: Az iparűzési adóhoz kapcsolt mutatók alakulása Siklós Város Önkormányzatánál, 2006-2011 Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

Idegenforgalom - vendéglátás Siklós városa statisztikailag része a    

2004-es üdülőkörzeti besorolásban a Mecsek és Villány kiemelt üdülőkörzetnek, 2009-es borvidéki besorolásban a Villány-Siklós borvidéknek, 2009-es szőlő termőtájak besorolásban a Dél-Dunántúli Szőlőtermő tájnak, Idegenforgalmi régiók közül a Dél-Dunántúli Régiónak.

Siklóson kereskedelmi szálláshelytípusból csak a szálloda kategória van jelen, amelyből mindössze kettő van (Hotel Agora***, felújítás után 2003-ban újranyílt, 14 szobás, Hotel Castello****, 2013ban nyílt, 44 szobás). Az egyéb (magán) szálláshelyek vendéglátóinak száma 20 db. Az utóbbiak száma 2000-től látványosan, ötszörösére emelkedett. A vizsgált területi szintek mindegyikénél a szállásférőhelyeinek, mind a vendégéjszakák számában a kereskedelmi szállások a meghatározók. Siklóson a vendégéjszakák számának 93 %-a a két szálloda működésének eredménye. Mindez úgy, hogy az összes szállásférőhelyek számából csak 55% köthető hozzájuk.


61

Területi szint

Kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db)

Kereskedelmi szálláshely vendégéjszakák száma (éjszaka)

Egyéb (2009-ig magán) szálláshelyek férőhelyeinek száma összesen (db)

Magyarország Dél-Dunántúl Baranya megye Harkány Siklós Villány

365 641 92 170 12 009 2 431 176 286

22 968 472 2 430 705 621 056 155 179 21 195 28 358

214 213 80 534 9 363 4 431 142 451

Egyéb (2009-ig magán) szálláshelyek vendégéjszakáinak száma (vendégéjszaka) 3 671 572 993 303 145 769 47 308 1 510 10 548

1.9-4. táblázat: Szálláshelyekre vonatkozó mutatók különböző területi szintekre, 2013 Forrás: KSH T-STAR adatbázis

A megszálló vendégekből a külföldiek aránya mindössze 8% körüli, ami messze alatta marad a szomszédos Harkány (23%) vagy a megyei (17%), illetve az országos (49%) értéktől. Siklóson az átlagos tartózkodási idő 2,5 nap, ami csak kevéssel marad el az országos adattól (2,7 nap), azonban 1 nappal kevesebb a Harkány, míg majd 1 nappal több Villány hasonló mutatójához képest. Az eltérés valószínűsíthető oka Harkány esetében az általában hosszabb időt igénybe vevő gyógyvízhez kapcsolt pihenés, egészségügyi szolgáltatások és bejáratottabb, színesebb szálláshelykínálat, Villánynál pedig a borturizmus jellegéből adódó rövid látogatási idő. Az idegenforgalmi vonzerők közül a vár, 2010-es megnyitása óta a termálfürdő és speciális elemként a máriagyűdi zarándokhely jelenti a húzóerőt, de a borturizmusban is vannak vállalkozó kedvűek. Mindezek mellett a belvárosban meglévő értékes építészeti emlékek is rendelkeznek vonzerővel, de a váralja szegregált területének fejlesztése is az idegenforgalom irányában próbál kiutat keresni. A legnagyobb gond, hogy az egyes vonzerők célközönsége eltérő, és nem lehet a turistákat pár óránál többre a városban tartani (sokan a vár megnézése után, már el is mennek). A helyi szakképzés is az idegenforgalomra fókuszál, igaz a helyi és környéki munkalehetőségek alulmúlják a képzettek számát, így akik nem tanulnak tovább, azok közül sokan már eleve csak máshol/más területen tudnak munkába állni, ebben azonban Siklós és Harkány közelsége és felszívó hatása pozitívum. Probléma, hogy a turizmus fejlesztéséhez szükséges összefogás hiányzik, az e célból az önkormányzat által létrehozott Siklósért Turisztikai Egyesület nem tud érdemi eredményeket elérni. Mindemellett a magasabb szinteken Pécs-Baranya Kereskedelmi Iparkamara által szorgalmazott Siklós-Harkány-Villány turisztikai klaszter se tudja ellátni feladatát. Az idegenforgalomhoz szorosan köthető mutató a vendéglátóhelyek száma. Ennek 2000-2013 között adatait vizsgálva megfigyelhető, hogy az emelkedő és csökkenő időszakok periodikus rendben követték egymást (1.9-5. ábra). 2009-es mélypont követően újra növekedés figyelhető meg 2012-ig, de azt utolsó évben ismét visszaesés tapasztalható. A vendéglátóhelyek száma 2013-re még mindig jóval alatta maradt a 2000-es évek elejére vonatkozó értékeknek. Siklós mellett a járáson belül a turisztikailag jelentős Harkány (99 db) és Villány (51 db) vonzereje és vendéglátóhelyei is idegenforgalomtól függnek, a belső kereslet a meglévő kínálatot egyik helyen sem képes fenntartani.


62

1.9-5. ábra: Vendéglátóhelyek számának változása

A gazdasági szervezetek fontosabb beruházásai A közigazgatás és civil szféra szereplői mellett a település gazdasági szervezetei is előszeretettel vették igénybe beruházásaikhoz az Európai Uniós forrásokat. A 2007-2013-as időszakban siklósi megvalósíthatósági helyszínen ugyan máshol regisztrált szervezetek, vállalkozók is megvalósítottak beruházásokat, de több olyan helyi vállalkozás is képes volt forrást szerezni, amely jelzi a belső gazdasági résztvevők erősödését. Helyi pályázó*, gazdasági szervezet neve BERN Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

BONUS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

”DJ & K" Sütőipari Betéti Társaság

       

Gazdasági célzatú projektek beruházási célja (megítélt támogatás ≥ 10 millió Ft) Nemzetközi piacra jutás (2013) Telephelyfejlesztés (2009 és 2014) Csomagoló- és konfekcionáló technológia fejlesztése és csarnoképítése (2008) Háztartási tisztítószerek gyártásához és előállításához szükséges technológia fejlesztése új gépek beszerzésé (2010) Telephelyfejlesztés (2012, 2013, 2014) Innováció (2012) Vállalkozásfejlesztés technológiai korszerűsítéssel (2009) Sütő és cukrászüzem létesítése telephelyfejlesztéssel (2010)

Farkas Termo Ker Korlátolt Felelősségű Társaság GITTA NYOMDA Kft.



Telephelyfejlesztés (2014)



Technológiafejlesztés (2007)

"H- ZENIT" Általános Szolgáltató és



Komplex fejlesztés eszközbeszerzéssel (2007)


63

Helyi pályázó*, gazdasági szervezet neve Kereskedelmi Kft. IN-GO Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság PABEMED Egészségügyi és Oktató Korlátolt Felelősségű Társaság TENKES BORLABOR Kft. VivaPalazzo Kft.



Gazdasági célzatú projektek beruházási célja (megítélt támogatás ≥ 10 millió Ft) Technológia fejlesztése (2009)



Telephelyfejlesztés (2012)



Eszközbeszerzés (2012)



Telephelyfejlesztés - ingatlanvásárlás (2013)



Technológiafejlesztés (2013)

*Siklósi székhellyel vagy telephellyel hivatalosan rendelkezik. 1.9-5. táblázat: Gazdasági szervezetek EU forrású gazdaságfejlesztésű célú beruházásai Siklóson Forrás: http://palyazat.gov.hu

1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Siklós gazdasági versenyképessége jelentősen javult az M6-os autópálya elkészültével, ugyanis idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben autópálya csomópontig 27 km-re csökkent. Tovább javítja majd az elérhetőséget és várhatóan jelentős gazdaságélénkítő szerepe lesz a tervezett M56‐os útnak, ami része az EU. V/C folyosónak. Az út a tervek szerint 20 km‐re lévő Illocska településnél lépi majd át a magyar határt és csatlakozik a horvát autópályához. Várhatóan ugyancsak kedvező hatása lesz a megyei tervben megjelenő új főúti kapcsolat /Sellye (67. sz. főút) – Siklós – Villány – Udvar térsége (56. sz. főút)/ kiépítésének. Az Ipartelepi út mentén került kialakításra egy nagyobb, összefüggő ún. ipartelep, a térség egyetlen ipari parkja. 2001. szeptembertől Ipari Park címmel rendelkező területet magánvállalkozás működtette ("S. I. P.-SERENA " Ipari Park Kft.), de 2012-ben az üzemeltető cég felszámolásra került, így az Ipari Park címet elvesztette, ennek visszaszerzésén most az önkormányzat a területen lévő vállalkozásokkal együttműködve, új területek vásárlásával, illetve azok tulajdonosaival történő közös fejlesztésben gondolkodva dolgozik. Jelenleg a területre betelepült vállalkozások több mint fele kereskedelmi, szolgáltató vagy javító tevékenységet végez, de jelen vannak borászati, sütőipari és építőipari vállalkozások is. Az ipari parkba nem csak Siklósról, de a környező településekről is költöztek be vállalkozások, így vonzáskörzete túlnő magán a városon. Az képzettséggel foglalkozó fejezetben (1.7.1.3.) bemutatottak alapján az általános képzettségi adatok jók, azonban ehhez meg kell jegyezni, hogy a megszerzett tudás nem minden esetben fedi a keresleti igényeket. A főbb munkaadók és igényeik alapján érdemes a pályaválasztási tanácsadás működtetése. A kutatás-fejlesztés helyi szinten jelenleg kevés helyen tetten érhető. Uniós forrásból a BONUS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. valamint a Norvég Alap támogatásból a Bern Zrt., azaz olyan helyi gazdasági társaságok, amelyek működésében, ill. projektjei között az innováció megjelent, de ezen a területen szellemi bázisára építve nagyobb és eddig kihasználatlan lehetőségek rejlenek a Városi Kórház esetében (esetleg együttműködve a Pécsi Tudományegyetemmel).


64

1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A településen – a trendekhez igazodóan – jelentős ingatlanforgalom nincs. A munkalehetőségek és a családalapítás függvényében történnek változások az ingatlantulajdonban, de meghatározó mértékű újabb építkezések és ezzel a kínálat növekedése vagy új nagyszámú foglalkoztató miatti ingatlankereslet nem jellemző a városra. Az ingatlanárak alacsonyak, ez a járás egyes zömében nagyon hátrányos helyzetű településéről (nem tömeges) beköltözést generált. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások a bennük bérleti jogviszonnyal rendelkezők számára évről évre felajánlásra kerülnek, de az elmúlt években mindössze pár ingatlant sikerült értékesíteni. Az egyéb ingatlanok közül üzlet típusból elenyésző, míg külterületi és zártkerti földterületből több magán és vállalkozói megkeresés és adásvétel is született.


65

1.10 AZ

ÖNKORMÁNYZAT

GAZDÁLKODÁSA,

A

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

ESZKÖZ-

ÉS

INTÉZMÉNYRENDSZERE

1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program 1.10.1.1 Költségvetés Siklóson a költségvetési politika célja önkormányzat gazdasági egyensúlyának, pénzügyi

stabilitásának a megőrzése, alappillérei a következők:     

kötelező önkormányzati feladatok finanszírozásának az elsőbbsége közszolgáltatások biztosítása és az elért eredmények megőrzése mellett kiadások csökkentése racionális és hatékony feladatellátás város fejlődésének elősegítése (felújítások, beruházások, önkormányzati vagyon gyarapítása) beruházásokhoz Európai Uniós támogatások maximális igénybevétele

Az elmúlt években az Önkormányzat gazdálkodásának legfontosabb befolyásolója az változó gazdasági környezet és az állami és az önkormányzati feladatok arányeltolódása. 2011-től 2014-ig az időszakban zajlott változások hatására romlottak a költségvetési gazdálkodási feltételei, hisz olyan gazdasági folyamatok érvényesültek, amelyek mind az állami támogatások, mind a saját bevételek vonatkozásában alacsonyabb bevételi szintet hoztak. A feladatátrendeződés (alap-, középfokú oktatás és járási hivatalok által átvett feladatok), támogatás átalakítás (feladatfinanszírozás a szabadon felhasználható normatív támogatás helyett) és adósságkonszolidáció6 gazdálkodásra gyakorolt hatása az önkormányzatnál egyrészt a létszámcsökkenésében (296 főről 110 főre csökkent), másrészt az bevételek és kiadások változásának következtében a pénzügyi helyzet romolásában mutatkozott meg. Név: Körzeti igazgatási feladatok támogatásának elvonása Oktatással kapcsolatos normatíva csökkentés Oktatással kapcsolatos kistérségi támogatás elvonása Gépjárműadó bevétel elvonás Átengedett adó (SZJA) elvonás Iparűzési adóbevétel beszámítás Óvadéki betét elvonása Bevétel csökkenés

összeg (eFt) 26.329 250.165

32.095

Név Járási hivatalhoz került feladatok miatti kiadás csökkentés Köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülése miatti kiadás csökkenés Adósságszolgálat csökkenés

31.867 370.565 37.080 67.321 815.422 Kiadás csökkenés Egyenleg: -186.522

összeg (eFt) 52.003 391.915

184.982

628.900

1.10-1. táblázat: Pénzügyi helyzetet befolyásoló tényezők alakulása 2013-as évre vonatkozóan (ezer Ft) Forrás: Gazdasági program 2011-2014 beszámolója

6

2012. december 31-én fennálló hitelállomány 4.740 millió Ft volt


66

A pénzügyi gazdálkodás kiadási és bevételi oldalának alakulását a fentieken túl befolyásolták az alábbiak:    

működőképesség megőrzését szolgáló többlet állami támogatás parkolási díj ismételt bevezetése 2013-ban 2009 óta változatlan helyi adó rendelet közfoglalkoztatás

Az önkormányzat költségvetésének megalkotásával kapcsolatos előírásokat Siklós Város Önkormányzatának többször módosított a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 21/1998. (XII.2.) rendelete szabályozza. 1.10.1.2 Vagyongazdálkodás Az önkormányzat ingatlan- és ingó vagyonának döntő része az intézmények használatában van és a kötelező, illetve önként vállalt önkormányzati feladatok megvalósítását szolgálja. Az önkormányzat jelentős olyan ingatlanvagyonnal rendelkezik, amelyeket önkormányzati célú felhasználással, bérbeadással, vagy használati jog átadásával egyaránt hasznosít. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás a központi jogszabályok és a helyi vagyongazdálkodási rendeletben7 meghatározottak alapján történik. Az utóbbi években megvalósult fejlesztések a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyon állományát bővítették, miközben az értékesítések hatására a forgalomképes ingatlanvagyon szűkült. Összevontan 2013. év végén az önkormányzati vagyon bruttó értéke 14.676 millió Ft volt, ami a 2010. decemberi állapothoz viszonyítva 5.979 millió Ft növekedést mutat. /Készült a Gazdasági program 2011-2014 beszámolója alapján./ 1.10.1.3 Gazdasági program Siklós Város Önkormányzatának 2011-2014. közötti időszakra vonatkozó városfejlesztési és gazdasági programját a képviselő testület a 94/2011. (IV. 29) K.t. határozatával fogadta el. Ennek a négy éves városfejlesztési és gazdasági programnak az értékeléséről szóló beszámolója a 216/2014. (IX. 19) K.t. határozattal került elfogadásra. Siklós Város Önkormányzatának jelenlegi önkormányzati ciklusra szóló városfejlesztési és gazdasági programja kidolgozás alatt van.

1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Az önkormányzat településfejlesztési tevékenységében a legfontosabb szerepet Siklós Város Önkormányzata játssza, amely esetében a Siklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (11 fő települési képviselő és a polgármester) és a bizottságok emelhetők ki. A stratégiai döntéshozatal a képviselő-testület feladata, amely az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról (költségvetési rendeletet), az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról, a fejlesztési programok, stratégiák,

7

Siklós Város Önkormányzatának 3/1997. (II. 21.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról


67

koncepciók valamint a település térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadásáról/módosításáról. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszik a polgármester, aki felelős a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program programtervezetének elkészítéséért, amely tartalmazza a tervezett terület- és településfejlesztési, valamint a közszolgáltatások szervezésének főbb céljait és feladatait. A 9-9 tagú Pénzügyi-Gazdasági és Településüzemeltetési Bizottság és a Jogi-Ügyrendi és Humánerőforrás Bizottság előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó testületi szervek. Mindezek mellett a 7 fős Siklós-Máriagyűdi Településrészi Önkormányzat is élhet véleményezési, javaslattételi jogával többek között a településrészt érintő fejlesztésekkel, beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos előterjesztések tárgyalásakor. A város tapasztalatai fejlesztései miatt eddig nem hozott létre városfejlesztő társaságot, amihez hozzájárult annak anyagi vonzata, meglévő hivatali kapacitás és a folyamatos munkamennyiség biztosításának kétsége. Társaság alapítása jövőben csak abban az esetben tervezett, amennyiben annak létrehozásához és működtetéséhez a megfelelő anyagi fedezet rendelkezésre áll.

1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység Az önkormányzat gazdaságfejlesztési tevékenysége leginkább az Európai Uniós támogatással megvalósult fejlesztéseinek révén érvényesült, kivéve a fürdőépítést. A termálfürdő pályázati forrás híján önerőből (kötvénykibocsátással) tudott meg valósulni. Az eredmény érzékelhető. Az üzleti tervvel összhangban működik, hatására vállalkozások indultak be (szálláshelyek, négy csillagos szálloda is megépült). A bérleti díj, iparűzési és idegenforgalmi adó plusz bevételként jelenik meg az önkormányzatnál, sőt a hitelátvállalással az eredetileg tervezett költségektől is megszabadult a város. Ettől függetlenül is egyértelmű gazdaságélénkítő hatással járt minden beruházás megvalósítása, ami közvetlenül vagy közvetve sok helyi vállalkozásnak jelentett bevételt és egyben helyi és környéki munkavállalónak időleges vagy tartós foglalkoztatást. Mivel azonban az önkormányzat által megvalósított beruházások döntő mértékben nem termelő jellegűek, ezek közvetlenül, hosszú távon nem rendelkeztek gazdaságfejlesztési hatással (pl. szennyvízközmű, közvilágítás, városközpont megújítása stb.), fenntartásuk – amennyiben nem költségmegtakarítást eredményeztek (pl. korszerűsítés) – hosszabb távon a működési hiány növeléséhez járul hozzá. Azonban az is igaz, hogy az infrastrukturális beruházások közül közvetetten ugyan, de néhány hozzájárult a gazdasági környezet javításához, vállalkozások jobb működési környezetéhez  

A szennyvízberuházás megvalósítása nélkül nem tudott volna több vállalkozást kiszolgálni a város. A beruházás által növekedett a vállalkozások lehetősége. A vízbázis védelem az egész városnak, így a vállalkozásoknak is lényeges volt.

A beruházások azon része, amely közvetlen gazdaságfejlesztő elemeket hordoz leginkább a turisztikai vonzerő és szolgáltatások bővítését célozták. Mindezek mellett természetesen a képviselő-testület a gazdaságfejlesztés stratégiai irányvonalának meghatározásával is kifejt gazdaságfejlesztő tevékenységet. Jelenleg a potenciák alapján az idegenforgalom számít kiemelt fejlesztési területnek, de emellett a 2014-2020-as időszakra egyéb


68

gazdaságfejlesztési projektjavaslatok is készültek. A megyei Területi- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kidolgozott projektjavaslatok közül leginkább hosszabb távon a Siklósi Ipari Park fejlesztése és vállalkozók által tervezett vendéglátó- és szálláshelyfejlesztések tudnak hozzájárulni a gazdaságfejlesztéshez és foglalkoztatási helyzet javításához. Közvetetten pedig a tervezett helyi utak felújítása, belterületi utak fejlesztése és a közlekedésbiztonsági fejlesztések segíthetik a gazdasági környezet fejlődését.

1.10.4 Foglalkoztatáspolitika Az elmúlt időszakban a romló gazdasági környezet kihatással volt a helyi gazdaság teljesítményére és fejlesztéseire is. A fürdőhöz kapcsolódó szállodafejlesztés – mint az egyik legjelentősebb magánberuházás – átadása mellett a szolgáltatói szektorban néhány új kezdeményezés, fejlesztés, beruházás valósult, valósul meg. Ezektől ugyan szerény mértékű, de mégis fontos gazdasági teljesítménynövekedés és többletfoglalkoztatás várható. A szálloda és a termálfürdő együtt 54 főt állandó jelleggel és 40 főt idénymunkásként foglalkoztat. A rekonstrukció után átadott, részben felújított vár éves átlagban 20 fő foglalkoztatását biztosítja. A Felszabadulás utca egyik felének felújítása után visszaállít a parkolási rendszer működtetése, melynek újbóli bevezetésével a belváros rendezettségének javításán túl a saját bevételek növelése volt a cél a jelentősen lecsökkent állami források pótlására. A feladatot a városüzemeltetés 9 fővel látja el. Az önkormányzat beruházásainál, fejlesztéseinél helyi vállalkozások részvételét próbálja elősegíteni, és a foglalkoztatás növelése érdekében minden rendelkezésére álló közmunka és közfoglalkoztatási lehetőséggel is élt/él (Start Munkaprogram, kulturális közfoglalkoztatás). /Készült a Gazdasági program 2011-2014 beszámolója alapján./

1.10.5 Lakás- és helyiséggazdálkodás A lakás és helyiséggazdálkodáshoz kapcsolódó feladatokat Siklósi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A települési ingatlanvagyon gazdasági célú hasznosításánál fontos és érvényesített szempont, hogy az ingatlan új beruházás, vállalkozás indulását segítse, ezzel új munkahelyek jöjjenek létre. Város érdekeinek megfelelően kell az egyes területeket a befektetők számára értékesíteni, bérbe adni, valamennyi kezdeményezést ösztönzően fogadva és figyelmet fordítva a városfejlesztés szempontjaira és az önkormányzati célokra. Az önkormányzat lakás és helyiséggazdálkodásra alkalmas ingatlanait Siklós Város Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 3/1997. (II. 21.) rendelete szabályozza. A vagyontárgyakat (ingatlanokat) a vagyonleltár tartja nyilván. A jegyző köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni, s a vagyonleltárt a költségvetésről szóló beszámolóhoz csatolva a képviselő-testületnek bemutatni.

1.10.6 Intézményfenntartás A Siklósi Óvoda és Bölcsőde esetében a szakmai tevékenység irányítása/ellenőrzése és az adott intézmény működtetése is az önkormányzat feladata. A művelődési központ és a hozzá kapcsolódó dzsámi működtetését Térségi Könyvtár és Ismeretközpont látja el.


69

A szociális alap- és szakszolgáltatáshoz kacsolódó intézmények fenntartója a Matty községgel együtt létrehozott Siklósi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás. Kormány kijelölése alapján a KLIK fenntartása alá kerültek 2013. január 1-jétől az SKI általános iskolai nevelési oktatási feladatot ellátó intézményegységei, a gimnázium és szakiskolai oktatás, valamint az alapfokú művészeti oktatás. Az átvett intézmények helyi szintű fenntartási, működtetési feladatainak irányítását, koordinálását a KLIK Siklósi Tankerülete végzi.

1.10.7 Energiagazdálkodás Az energiagazdálkodás területén a helyi önkormányzat külön koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik, ugyanakkor több olyan lépését is meg lehet említeni, amelyek a hatékonyabb energiafelhasználást támogatják. A távhőszolgáltatás 1999-2000 években történt korszerűsítése a teljes körű hőmennyiségmérés, a hőközpontok korszerűsítése, új kazánok beszerzése, fogyasztói oldalon a hőleadók termosztatikus szeleppel, valamint költségosztókkal való felszerelése jelentős energiaracionalizálást tett lehetővé. A közvilágítás korszerűsítésére készült és 2013 februárjában benyújtásra is került egy pályázati anyag, amely azonban érdemi döntés nélkül maradt. Egy másik támogatási konstrukcióban ismét benyújtásra került a pályázati dokumentáció, ami KEOP forrásból 245 MFt-os EU-s támogatást nyert. A projekt keretében a település teljes közvilágítása korszerűsítésre kerül. Az új LED-es lámpatestek (1356 db lámpatest) 38,8 % költségcsökkentést eredményeznek a város számra. Potenciális lehetőség rejlik az energiagazdálkodás terén a megújuló energiák hasznosítására. A geotermikus energia fűtés célú felhasználására már születtek elképzelések. A geotermikus energia használata jó megoldás lehet a magas költséggel üzemelő gázfűtéssel ellátott intézményrendszer energiatakarékos és költséghatékony kiváltására. A fürdőhöz megépített szállító vezeték már jelenleg is alkalmas a magas hőmérsékletű víz továbbítására, igaz a jelenleg működő kút vize nem elég meleg egy fűtőmű üzemeltetéséhez (250 méter mélyről feltárt 34 Celsius-fokos víz a 7,7 km hosszú csövön túl sokat hűl).


70

1.11 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében az önkormányzat kötelezően ellátandó, településüzemeltetéssel összefüggő tevékenységei a következők:  köztemetők kialakítása és fenntartása,  a közvilágításról való gondoskodás,  kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása,  a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása,  közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása,  gépjárművek parkolásának biztosítása. A Deák Ferenc utcai működő köztemető és létesítményei fenntartásáról, üzemeltetéséről az önkormányzat vállalkozó (üzemeltető) útján – kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján – gondoskodik. A város közvilágítása teljes körűen kiépített. Siklós városában a villamos energiát az E.ON Dél‐dunántúli Áramhálózati Zrt. szolgáltatja. A kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítását a városban közszolgáltatási szerződés keretében működő vállalkozó látja el. Siklós Város Önkormányzata a helyi közutak kezelőjeként ellátandó feladatait a Városgondnokság útján látja el. A közterületek rendszeres tisztán tartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat egyrészt a Siklósi Közös Önkormányzati Hivatal illetékes szervezeti egysége útján, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik. Siklós Város közigazgatási területén a parkoló zónában a fizetőparkolás feltételeinek a biztosítására irányuló közszolgáltatást Siklós Város Önkormányzata, mint üzemeltető a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 16/A §-a alapján és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/D § (2) bekezdése alapján látja el.


71

1.12 A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 1.12.1 Természeti adottságok Geológia és domborzat, talaj Siklós területének a Villányi-hegység szigetszerűen kiemelkedő, alacsony rögcsoportjának meredek lejtője előtt elhelyezkedő része Dél-Baranyai-dombság, míg déli fele a Nyárád-harkányi-sík kistájhoz tartozik természeti földrajzi tájbeosztás szerint. A Villányi‐hegység déli előterében, a lösszel borított pleisztocén hegylábi félsík és a Dráva holocén ártér határán lévő terület 95‐132 m‐es tengerszint feletti magasságban fekszik. Az északi rész lösz borította lejtőkkel határolt, lapos tetejű, keskeny háthegység triász‐jura, kis részben kréta kőzetekből felépülő, zsindelyszerű rögökből áll, amelyek jól vezetik és tárolják a vizet. A Várhegytől dél és délnyugati irányban a Dráva egykori morotvákkal, lápos területekkel borított holocén ártere, ma belvízveszélyes területek helyezkednek el. Az északi rész lejtői az égtáji kitettségük és a lejtőszög nagysága szerint lényeges eltérést mutatnak. Siklós közigazgatási területe tehát geológiailag nagyon változatos térségben helyezkedik el, így földtani képződmények is sokfélék. Északi részen meghatározó a lösz, de finomszemű lejtőképződményeket is találni. A siklósi Várhegy tömegét triász dolomit (Csukmai Dolomit Formáció) és tőle északabbra jura mészkő (Templomhegyi Mészkő Formáció) alkotja. Máriagyűd-Várhegy vonaltól délre többnyire folyóvízi agyag, homok, kavics földtani képződmények vannak. A környékben bányászott agyagra évszázadokon keresztül nagyszámú fazekas, majd téglagyár települt. Mindezeken a kialakult talajok is változatosak: északon csernozjom barna erdőtalaj, majd délebbre egymás utáni sávban lejtőhordalék talaj, Ramann-féle barna erdőtalaj és réti talaj a jellemző. A talajadottságok igen kedvezőek a különféle mezőgazdasági tevékenység (szőlőművelés, gyümölcstermesztés, szántóföldi növénytermesztés, legeltetés) számára. Vízrajz Siklós város területén található felszíni vízfolyás a Lanka csatorna, a településen más felszíni víz nem található. A csatornát tervezői a felszíni vízelvezetés biztosítására, az erdők és a mezőgazdasági területek lecsapolására, illetve az elöntésének megakadályozására építették a 1920-as években, befogadója a Dráva, ill. közvetve a Duna. A Lanka csatorna a Dráva‐Tenkes Vízitársulat kezelésében van, a fenntartási költségekhez a város tagdíj címén évente hozzájárul. Löszös lejtőkön jellegzetesek az erősen fejlődő, 5 m-nél is mélyebb árkos vízmosások. Bennük, csapadékos időszakban híg iszap- és sárfolyások alakulnak ki. A felszín alatti vízkészletek tekintetében az adottságok kedvezőek. Talajvíz, rétegvíz, karsztvíz mind jelen van. Siklóson a 60-80 m-ben megnyitott, mészkőből termelő kutak fajlagos vízhozama 500-1000 l/p/m, de Máriagyűdön hasonló mélységből már kevesebb víz aknázható ki. Termálvizekben a megye az ország egyik leggazdagabb területe Siklós és környéke. A Várhegy déli oldalán feltörő meleg, kénes vizű Tapolca‐forrás is a Villányi‐hegység előterében húzódó „termál vonalak" egyik tagja. Máriagyűdnél és a siklósi Várhegyen is a Harkányon, Kistapolcán és Beremenden feltörő kénes hévforrások vannak jelen, amelyek kéntartalma és hőmérséklete a termál vonal keleti oldala felé csökken.


72

Klimatikus viszonyok Az éghajlat mérsékelten meleg – mérsékelten nedves, amely már közel esik a meleg típushoz. A délies lejtők, valamint a dombvidék egyes részei kedvező kitettségük miatt gazdagok napsütésben. Klímájában erőteljesen érvényesülnek a mediterrán hatások. A napsütés évi összege 2060 óra körüli, nyáron kb. 830 óra, télen pedig kb. 215 a napsütéses órák száma. Az évi középhőmérséklet 10,6 – 10,8 °C, vegetációs időszakban az átlaghőmérséklet 17°C. Az évi csapadékösszeg 650 mm körüli. A legcsapadékosabb hónap a június (80‐90 mm; ebben az időszakban az évi csapadékmennyiség 10,5‐11 %‐a lehull), mediterrán hatásra egy másodmaximum is jelentkezik novemberben 60‐70 mm közötti értékével. Az uralkodó szélirány ÉNy‐i, az átlagos szélsebesség 3,0 m/s alatt marad. Élővilág A településre is igaz, hogy a mezőgazdaság (szőlőtermelés, földművelés) és az erdőgazdálkodás a természetes növénytársulásokban alapvető változást idéztek elő. A Siklós környéki erdők ezüsthársas cseres-tölgyes társulások, melyek az alacsonyabb talajvizű területeken gyertyános-kocsányos tölgyes összetételűek, ugyan utóbbiak egy része el van cseresítve és akácosítva. Egy részéből pedig kiszedték a gyertyánt, és tiszta kocsányos tölgyes monokultúrává lettek. Általában az erdők szárazabbakká lettek a vizek elvezetése folytán. Mindemellett egyéb a flórajárásra jellemző, délies flóraelemeket tartalmazó társulások is előfordul(hat)nak, ami az állatvilágra is igaz. Napjainkban azonban a területek több mint 80%-án már nem a természetes, hanem a társadalom által létrehozott és fenntartott mesterséges ökológiai rendszerek foglalnak helyet.

1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1 Tájtörténeti vizsgálat A siklós környéki tájhasználatot történelmi idők óta a kedvező táji adottságok határozták meg. A természeti-környezeti sajátosságok közül a klímaadottság és vadállomány lehetett az első ok i.e. 10 században, amikor az első telepesek megjelenhettek. Mindezt hadászati szempontok is kiegészítették, hisz az itt elhaladó hadiút mentén Serena néven katonai tábor is létesült a római korban. E korhoz köthető a nagyobb tájalakító tevékenységek megjelenése is: szőlő és gyümölcstermesztés. Később a nomád életmódú avarok, majd a nomád életmódról földművelésre áttérő magyarok alakították a táj arculatát. Tatárjárást követően a védelmi szempontok erősödése miatt 1270-től elkezdődött a vár építése, amit az oszmán hódoltság alatt a törökök erődnek használtak és amely ma is meghatározó táji karakterelem. A táj arculatát jelentősen átalakították a déli, délnyugati területek lecsapolása (Lanka-csatorna) és azok legelő, ill. szántóföldi művelésű használata.


73

A 15. századtól mezővárosi rangot kapott település írásos emlékek alapján kb. a 17. századig a külső várfal határain belül maradt, azaz kiterjedése nem lépte túl a Várhegyet. A 18. századi katonai felméréseken már megfigyelhető egy keleti, illetve északi terjeszkedés és az is látszik, hogy a Máriagyűdi városrész – a szomszédos Harkányhoz hasonlóan – ekkor még csak kis, pár házas falu. Mindez a következő, 19 századi felmérésig alig változik, bár ekkor fontos szerkezeti elemként megjelenik a Harkánnyal összekötő út.

1.12-1. ábra: Részlet az első és második katonai felmérés térképeiből Forrás: www.mapire.eu, 2015. február

A táj arculatában a 20. század is nyomot hagyott, ez leginkább a vasútvonal század eleji megépüléséhez, Lanka-csatorna ’20-as években történt kiépítéséhez (ez lecsapolta a város körüli mocsarakat és megnövelte a művelhető föld területét), település belterületének jelentős növekedéséhez, az egykori téglagyárhoz (agyagbányászathoz), mészkőbányászathoz és a 1998-1999ben megépült északi elkerülő úthoz és a nagyparcellás szőlő és gyümölcstermesztéshez köthető. 1.12.2.2 Tájhasználat értékelése A tájegység éghajlati, domborzati, vízrajzi viszonyai általi meghatározott természetes állapotokat az emberi jelenlét fokozatosan alakította, változtatta. A település fejlődése, gazdasági hasznosítás mára már szinte teljes egészében átformálta a vidéket. A város terjeszkedése, illetve az ember megváltozott életvitele, gondolkodása, gazdálkodási módja alakította ki a táj mai arculatát. Baranya megye Területrendezési Terv (továbbiakban BTrT) által kijelölt Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.2.) többnyire a közigazgatási terület alsó felében, annak két szélén találhatók. A megyei és országos terveknél a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete összhangban van, ill. a megyei terv melléklete (3.3) az erdőtelepítésre alkalmas területeket is jelöli. A Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának előzetes adatszolgáltatásában a kiváló minőségű erdőterületek elhelyezkedése a fentiekkel nagyrészt egyező. Az elsődleges rendeltetési megosztásban az északi részeken talajvédelmi erők, míg a déli területeken faanyagtermelő erdő az uralkodó. Minimális területi részaránnyal mezővédő, településvédelmi és műtárgyvédelmi erdők is találhatóak.


74

1.12-2. ábra: Részlet a BTrT Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.2), Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület (3.3) övezetek térképi mellékleteiből Forrás: www.terport.hu, 2015. február

1.12.3 Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Baranya megye területrendezési terve tájképvédelem szempontjából még két kategória „országos jelentőségű”, valamint „térségi jelentőségű” szerint emelik ki a védendő területeket, amelyekből Siklós szinte teljes egésze az országos jelentőségűbe tartozik. Az OTrT felülvizsgálatakor született döntés értelmében a módosított országos terv a kétszintű lehatárolást megszünteti és egy egységes, országos övezetként meghatározott tájképvédelmi területi lehatárolást vezet be. Ebben a szellemben készült 2015.01.01-től hatályos területhatáros lehatárolás a település területének nagy részét kijelöli, de azért láthatóan kevesebbet, mint a megyei terv.

1.12-3. ábra: Részlet a BTrT Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (3.4.) és az OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület (3/5) övezetek térképi mellékleteiből Forrás: www.terport.hu, 2015. február


75

A tájképvédelem helyi szintű szabályozásában a tájvédelem szintén fontos szempont. A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) értelmében a táj jellegének megőrzése valamint a természeti értékek és az egyedi tájértékek fennmaradása érdekében előírja felszíni tájsebeket rendezését, illetve a szőlőterületen a tájkarakter védelme érdekében csak tájba illő épületek építését engedélyezi. 1.12.3.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A településen a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és természetvédelmi hatóságként a Déldunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az illetékes. KSH adatai alapján 2013ban a település védett természeti területe 26 625 m2. Országos védelem Siklós közigazgatási területét érintő országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület nem található. Az országos védelemre terjesztendő természetvédelmi területét a HÉSZ szabályozási tervlapon tünteti fel (a pontos helyrajzi számonkénti lehatárolásra még nem került sor). A helyi építési szabályzat értelmében a védelem kihirdetéséig a területen a jelenlegi állapotot meg kell őrizni, ennek érdekében tilos: művelési ág változtatás, tereprendezés, bármely telekosztás, épület, építmény elhelyezés engedélyezése. Siklós közigazgatási területét érintő országos jelentőségű, a törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területek a források (Máriagyűdön Sid vagy Felső forrás; Szentkút, Büdöstapolca, Siklósi forrás) és védett természeti értékek a barlangok8: Máriagyűdi-barlang, Rózsabányai 2. sz. barlang, Siklós vár kútjának 1., 2, 3 sz. barlangja, Váraljai-barlang, Zuhánya-völgyi-barlang. Helyi védelem Siklós egyedi tájértékeit, helyi jelentőségű védett természeti területeit a HÉSZ a szabályozási tervlapon tünteti fel, illetve a 6. számú mellékletében pedig felsorolásban is összesíti. A melléklet tartalmazza továbbá a helyi védelemre javasolt fasorok és helyi jelentősegű védendő természeti területek listáját is. Név: Máriagyűdi-barlang felszíne Hársfa sorok Vadgesztenye fasorok

Törzskönyvi szám: 1/5/TT/42 1/58/TT/79 1/57/TT/79

Védelmi kategória természetvédelmi terület természeti emlék természeti emlék

1.12-1. táblázat: Siklósi helyi jelentőségű védett természeti területek listája Forrás: Védett Természeti Területek Törzskönyve, 2015. február

Natura 2000 Európai Közösségi Jelentőségű Természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó, a 15/2010. (V. 11.) KvVM rendelettel kihirdetett Natura 2000 természet-megőrzési területek (SCI) közül Siklóson a Tenkes (HUDD20001) nevű területhez tartoznak részek. Az érintett területeket a HÉSZ Külterületi tervlapjai (SZ-9 és SZ-10 rajzszámú) tüntetik fel, a 6. számú melléklet pedig helyrajzi számok szerint is felsorolja. Natura 2000 madárvédelmi (SPA) területek nincsenek a településen. 8

Országos Barlangnyilvántartás adatai alapján, 2015. február


76

1.12.3.3 Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózat elemeit az Országos Területrendezési Terv egységesen jeleníti meg, míg az övezeti három kategóriáját (magterület, ökológiai folyosó, puffer terület) a megyei rendezés terv vonatkozó melléklete jelöli. Siklóson magterület és ökológiai folyosó /narancs/található. A magterületek természetességüket, ökológiai funkciójukat tekintve az ökológiai hálózat természetvédelmi szempontból legfontosabb elemei. Az ökológiai folyosó övezetébe olyan területek tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, puffer területek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására.

1.12-4. ábra: Részlet BTrT ökológiai hálózati elemek (3.1). és az OTrT Országos ökológiai hálózat (3/1) térképi mellékleteiből Forrás: www.terport.hu, 2015. február

1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A tájhasználatból adódóan több kezelésre, rendezésre szoruló terület volt és jelenleg is van a településen. Külterületi, lezárt, műszaki védelem nélküli kommunális hulladéklerakó telepnek a helyben történő rekultivációja a Mecsek Dráva Hulladékgazdálkodási Program keretén belül 2012. évben befejeződött. A rekultivált területen létesült monitoring kutak üzemeltetésével, a terület figyelemmel kísérése megvalósul. A további területek (pl. illegális hulladéklerakók) kezelésével és újak kialakulási kockázatának csökkentésével hosszú távon egy harmonikusabb ember-táj kapcsolat alakulhat ki. Meglévő felszíni tájsebek a következők:  

Siklósi téglagyár északi és déli részei, a jóváhagyott tájrendezési terv alapján. A gyurgyalag telepek védelméről a rendezés során gondoskodni kell! Siklósi Orgoványos dűlőben elhelyezkedő homokbánya. Tájrendezési terv készítendő, melyben az itt fészkelő madarak költőhelyét fenn kell tartani.


77



Siklósi volt határőrségi gyakorlótéren létesített anyag-nyerőhely. Tájrendezési terv készítendő, melyben a gyurgyalag telepek védelméről gondoskodni kell!

Tájhasználati konfliktusként is jelentős a 1.7.2-es pontban részletezett szőlőhegyi kiköltözés, fejlesztési igények megjelenése. A szőlőterületek megőrzése hosszú távú érdeke a városnak, de mindamellett, hogy az életvitelszerűen ott lakók milyen igényeket támasztanak, az is probléma, hogy egyre több parcella gondozatlan. A felhagyott szőlők (elvándorolt, kiöregedett tulajdonos) szőlők látványnak se szépek, de a fertőzések miatt veszélyeztetik a művelt szőlőket is. A nagyobb borászatok azonban kis, építményekkel felszabdalt területeket nem tudnak hasznosítani. A tájhasználati konfliktusokból adódóan, és a jövőbeni fejlesztési irányok miatt a márványbányászat folytatása nem preferált a város vezetősége részéről. Még az aktív termeléskor a környező területeket belepte a por, ami egyrészt az életminőségre, másrészt a mezőgazdasági, szőlőművelési tevékenységre volt kedvezőtlen hatással. A nem célzottan tájhasználati konfliktusok feloldását célzó fejlesztési beruházások (pl. ipari park területnövelése) minden erőfeszítés ellenére előbb-utóbb bizonyos fokú konfliktushoz vezetnek, melyek lehetnek területhasználati és funkcionális, tájökológiai vagy tájképi (vizuális) gyökerűek. A konfliktusok mértéke azonban összehangolt, átgondolt tervezéssel csökkenthetők. Leggyakoribb probléma az infrastruktúra fejlesztések, a beépített területek növelése és a természetvédelem, tájvédelem szempontjainak ütközése.


78

1.13 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei A település zöldfelületi rendszerének elemei a közterületen kialakított közparkok, közkertek a jelentős zöldfelületű létesítmények kertjei (pl. különleges területek – temető, sport- és rekreációs területek; oktatási- és egészségügyi létesítmények kertjei), lakókertek, erdő- és mezőgazdasági területek (kiskertek), szőlőterületek, vonalas zöldfelületi elemek (utakat, vízfolyásokat kísérő gyepes, illetve fásított zöldsávok, fasorok).

1.13-1. ábra: Zöldfelületek nagysága Siklóson és környékén (m2), 2010 Forrás: www.teir.hu, 2015. február

A zöldterületek az állandóan növényzettel fedett közterületek (közkert, közpark). A város jelentősebb zöldterületei:       

Arany János u-i hősök emlékmű körüli zöldterület (Máriagyűd) Református templom körüli park (Máriagyűd) Búcsú tér (Máriagyűd) Iskola u. és Asztalos J. u. közti KRESZ park Flórián tér Történeti várkert Malkocs bej dzsámi körüli terület

A város területén található különleges területek elsősorban a nagy zöldfelülettel rendelkező, alacsony beépítettséget igénylő létesítmények elhelyezésére szolgálnak. Legjelentősebbek a következők:  

Sport- és szabadidős területek (Gyűdi úti Sporttelep) Temetők (máriagyűdi református, római katolikus és a siklósi református, római katolikus, izraelita)


79

A közterületeken és a közhasználatra átadott területeken a köztisztasággal összefüggő tevékenységeket a Siklósi Közös Önkormányzati Hivatal az illetékes szervezeti egysége útján végzi. KSH adatai alapján 2013-ban a településen rendszeresen tisztított közterület 300ezer m2, ebből a belterületi burkolt utak területe 223,3ezer m2. 1.13.1.1 Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Az előző pontban felsoroltakon túl külterületi meghatározó elem a Natura2000 védettséget is élvező Tenkes, illetve a település fasorai és egyéb tájértékei:        

Kettős eperfasor Máriagyűdön (tájérték, helyi védelemre javasolt) Máriagyűdi kegyhelytől a Tenkesre vezető földút melletti vadgesztenye fasor (tájérték) Máriagyűdi hársfasor (helyi jelentőségű védett fasor) Máriagyűd-Siklós közötti út menti jegenyenyárfasor (tájérték, helyi védelemre javasolt) Siklósi vadgesztenyefasor (helyi jelentőségű védett fasor) Táncsics Mihály utcai platánfasor (tájérték, helyi védelemre javasolt) Régi határőrségi gyakorlótér (tájérték, helyi jelentőségű védendő természeti terület) Mocsarak: Harkányi út melletti, Csukma-dűlői, Aranyos-dűlői, Akoli pusztai (tájértékek, helyi jelentőségű védendő természeti területek)

1.13.1.2 Zöldfelületi ellátottság értékelése A város zöldfelületi ellátottsága jó. A HÉSZ törekszik ennek megtartására és növelésére, egyedi előírásokban az egyes övezeteknél megjelenik, hogy    



meghatározott övezetben a közterületi parkolók csak fásított kialakításúak lehetnek, ahol az alkalmazott növényállománynak őshonos fajokból kell állnia, csomópontok teresedéseit őshonos növényállománnyal kell betelepíteni, telepítendő fasorokat legalább lombkorona szinten zárt, őshonos növényállománnyal kell kialakítani, csak őshonos növények telepíthetők a térségi szerepkörű, szabadidős létesítmények -, strand, látványfürdő, illetve azok kiszolgálására létesítendő építmények elhelyezésére szolgáló területeken, Tenkes hegy lábvonalán, Siklós Borútjának magterületén, ill. a mezőgazdasági célú gazdasági létesítmények építményeinek elhelyezésére szolgáló területeken oldal- és hátsókertnél többszintes, gyep, cserje és lombkorona szinten is zárt növényállomány telepítendő, őshonos fajokkal,


80

1.13-2. ábra: Egy lakosra jutó zöldfelületek nagysága Siklóson és környékén (m2), 2010 Forrás: www.teir.hu, 2015. február

1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A zöldfelületi rendszer fenntartása megoldott, problémát a szemetelés mellett az öregedő növényállomány, ill. az extrém időjárási viszonyok miatti balesetveszélyes helyzetek kialakulása tud okozni. A város jó zöldfelületi ellátottságának fenntartásához szükség van a táji értékek egy részénél a növényzet pótlására, ifjítására. A beültetési előírások figyelmen kívül hagyása (anyagi vagy egyéb okokból), vagy a nem megfelelő növényválasztás potenciális problémaforrás, amely azonban érdektelenség, ellenőrzési kapacitáshiány miatt ténylegesen csak kevés esetben érhető tetten. A HÉSZ-be épített szabályozó eszközök a probléma felmerülésének megakadályozására hivatottak. Zöldfelületi szempontból konfliktusforrást jelentenek a fejlesztések. Ezek többsége a zöldfelületi elemek ideiglenes (felvonulási terület) vagy tartós megszűntetésével jár (véglegesen beépített). Sok esetben csak fakivágással lehet ezeket a beruházásokat megvalósítani, amely azonos értékű pótlása azonnal nem lehetséges, illetve végleges beépítés esetén megoldhatatlan. Az önkormányzat és a vonatkozó előírások ennek a problémának a minimalizálására törekszenek.


81

1.14 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 1.14.1 Területfelhasználás vizsgálata A település területfelhasználás adatai (1.14-1-táblázat) a nyilvánosan hozzáférhető földterületi nyilvántartás adatai alapján 2015-ben a település statisztikai fekvését tekintve 8,4%-ban belterület, 78%-ban külterület és 13,6%-ban zártkert kategóriába tartozik. Statisztikai művelési áganként meghatározó a szántók és erdők területe, de aránylag magas a kivett és – a borászat fontossága miatt nem meglepő módon – a szőlők területe is. Statisztikai művelési ágak erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett szántó szőlő Mindösszesen

terület (ha) 1 219,7 174,9 12,2 130,5 54,6 896,4 2 026,5 576,8 5 091,5

arány 24,0% 3,4% 0,2% 2,6% 1,1% 17,6% 39,8% 11,3% 100,0%

1.14-1. táblázat: Jellemző területfelhasználás adatok Forrás: Takarnet, 2015

A kivett területek közé tartozik a Tenkes-hegyen (hrsz 0609/1) található katonai radarállomás. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalának előzetes tájékoztatása szerint az ingatlan fenntartása hosszú távra tervezett. A létesítmény kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetébe sorolt, melynek területén a korlátozásmentes honvédelmi rendeltetésű használatot biztosítani kell. Siklós településszerkezete történeti folyamatok eredményeként alakult ki, amelynek eredeti szerkezete megmaradt, majd kiegészült a 20. század 60-as 70-es években épült sakktáblás beépítésű részekkel és az akkor megjelent tömbös panelházak, intézmények alkotta szövettel. Mindezt tükrözi az úthálózat, amelynek döntő része ma is a történelmi vonalak mentén fut (kivétel a 20. század végén épült északi elkerülő út). A városszerkezet kialakulásában a történelmileg a vár és a piac volt a két meghatározó tényező, ami táji adottságokhoz való illeszkedéssel párosult. Siklós mai központját is a piactér alkotja, mely a vártól párszáz méterre található. A vár lábánál húzódó történelmi belvárosban összefüggő műemléki csoportokat alkotva helyezkedik el a város legtöbb műemléki épülete. Ahogy a központtól kifelé haladunk a városszerkezetbe megtalálhatóak a századelős hangulatot jelentő kisvárosias területek, a kertvárosias szabadon álló beépítésű családi házas részek és a város széle felé a paneles lakótömbök egyaránt. A város peremén található egykori mezőgazdasági, szőlőtermelő területek is manapság egyre inkább lakóterület szerepet töltenek be. Máriagyűd 1977 óta tartozik közigazgatási szempontból Siklóshoz, területileg, városszerkezetileg nem szerves része a városnak. Intézményi ellátottság megfelelő, amelyek különböző típusú lakóterületekkel, illetve egyéb (egyházi, turisztikai, kereskedelmi stb.) funkciójú épületekkel körülvéve alkotják a városi szövetet. A városközpontban csoportosulnak az igazgatási, egészségügyi intézmények, de az állami iskolák is területileg koncentráltan helyezkednek el (Köztársaság tér és környéke). Máriagyűdön található az idősek otthona, két temető, míg a többi, más-más felekezethez tartozó temető Siklóson egy területi egységben helyezkedik el.


82

Mivel történelmileg nem jellemző a nagyipar a településre ezért a rendszerváltás utáni időszakban tipikus barnamezős területek nem alakultak ki. Egyedüli nagyobb funkcióváltásra alkalmas területnek a volt laktanya 6 hektáros területe számít. Itt a régi elhanyagolt épületeket lebontották, csak a főépület szerkezeti váza áll. A befektető a tervei szerint kétszáz szobás, négycsillagos sporthotel hozzá tartozó üzletközpont és kiszolgáló rész építése forráshiány miatt még nem indult el. Habár a településen belül konfliktust nem generál, társadalmilag problémás területek elkülöníthetők (KSH által kijelölt szegregátumok: „váralja”, „vásártér”). A Váralja projekt a „váralja” terület fejlesztését egy turisztikai célú rehabilitációval kívánja rendezni, ennek az elképzelésnek az előkészítő munkái még 2010-ben kezdődtek. A Váralja utca a Vár tövében helyezkedik el, a település központjában. A terület valódi szegregátumként ékelődik a városi szövetbe. A „vásártér” területén az előzőhöz képest nem igaz, hogy a lakhatási körülmények rosszak és az utcák állapota leromlott. Itt a lakásállomány nem apró, többségében fürdőszoba nélküli házakból áll, ezért itt főként megelőző intézkedések szükségesek. A terület a régi vásártér, a Harkány felé vezető út mentén, a település szélén helyezkedik el.

1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata A HÉSZ vizsgálata alapján a telekstruktúrában alapvetően több jellegzetes karakteres típus is elkülönül. A régi belvárosban a telkek többnyire téglalap, trapéz alakúak, beépítés zártsorú, teleknagyságok eltérőek. A nagyvárosias és kisvárosias lakóövezetű besorolású övezetben lévő telkekre, a településközponti vegyes területekre és az ipari gazdasági területek övezetére nagy telekméret a szabadon álló beépítési mód általában a jellemző, de például a Váralja utca vár alatti telkei és a zártsorú beépítésű Zenthe Ferenc tér környéke kifejezetten aprótelkes. A szabályos telekosztású kertvárosias lakóterületeken oldalhatáron áll beépítés az elsődleges, a falusias beépítés csak Máriagyűdön fordul elő. A város fejlődését az északi oldalon a Tenkes-hegy, a déli oldalon a Várhegy határolja le. Kelet-nyugat irányú terjeszkedést keleten az ipari park és az elkerülő út szegélyezi. A nyugati oldalon a korábbi ipartelepítés és a lakóterületi terjeszkedés összeér, itt bizonyos mértékű keveredés alakult ki. Amennyiben szükséges lakóterületi fejlődésnek itt van terjeszkedési lehetősége. A turizmus által erőteljesen érintett terület a belváros, melynek súlypontja a hagyományos turizmus által érintett vár. Nagyobb területet igénylő turisztikai létesítményeknek szabad területek alapvetően a nyugati oldalon és a Váraljától délre eső területen vannak (itt a termálfürdő és szállodafejlesztés meg is valósult). Mindezek mellett a Gyűdi úti sporttelep melletti volt laktanya területére készültek nagyszabású tervek.

1.14.3 Önkormányzati tulajdon kataszter A város a könyvviteli mérlegben értékkel szereplő eszközeinek vagyonkimutatásának vizsgálatából megállapítható, hogy a könyv szerinti értéken számolva döntő részét (több mint 64%-át) a tárgyi eszközök alkotják, amelynek legjelentősebb elemét az ingatlanok teszik ki (ezek részesedése a teljes tulajdon 63%-a). Az ingatlanokon belül a legnagyobb értéket a törzsvagyon, ezen belül is a forgalomképtelen vagyon – közutak, közterületek, zöldterületek, árkok, csatornák állománya – alkotja (ennek aránya 36%), a törzsvagyonon belül a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon 21%, míg forgalomképes/üzleti vagyon mindössze 6%.


83

2,69%

0,03%

immateriális javak

33,10%

tárgyi eszközök 63,65%

befektetett pénzügyi eszközök üzemeltetésre átadott eszközök

0,52%

forgó eszközök 1.14-1. ábra: Az önkormányzat vagyoni szerkezete Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2012

1.14.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A földhivatal rendelkezik az épületállomány és a környezet geodéziai adataival. A településrendezési eszközök térképi állománya digitalizált adatállományra építve készült. A város településszerkezeti és szabályozási terve a város épületállományát és a környezetét a településtervezéshez szükséges léptékben tartalmazza.

1.14.5 Az építmények vizsgálata A város mai építészeti/építmény arculatára alapvetően vegyes, bár az egyes övezetek, ill. építési időszakok szerint karakteres vonásokat hordoznak:   



A történelmi belvárosban a beépítés zártsorú, az építmények jellemzően többszintesek. Házgyári, iparosított technológiával épült lakóépületek jellemzője: többszintes, többlakásos, lapos tetejű. A családi házas beépítésű területeken a régi épületek földszintesek, az újabbak nyeregtetősek, földszint + tetőtér beépítésűek. A házak megjelenése a régieknél falusias, míg az új épületeknél kertvárosias jelleget mutat. Az új intézményi, rekreációs épületek (könyvtár, fürdő) modern stílusúak, általában díszítés nélküliek.

A város lakóházainak vizsgálata (1.14-2. táblázat) során az alábbi fontosabb megállapítások tehetőek. A város lakóház-állományának kb. 25%-a 1960 előtt épült, és csak alig 12% a rendszerváltás utáni időszakban. A lakóházak döntő része földszintes, az emeletes házak aránya alig több mint 6%. építési év szerinti megoszlás 1946 előtt 1946-1960 1961-1970 1971-1980 1981-1990 1991-2000 2001-2005 2006-2011

19,65% 5,74% 14,60% 27,17% 21,16% 6,51% 3,74% 1,44%

emeletszám szerinti megoszlás földszintes 93,84% emeletes 6,16% lakásszám szerinti megoszlás 1 lakásos 87,03% 2-3 lakásos 6,46% 4-10 lakásos 3,06% 11- lakásos 3,44%

1.14-2. táblázat: Siklós lakóházainak és üdülőépületeinek jellegzetességei Forrás: népszámlálás 2011


84

1.14.6 Az épített környezet értékei Siklóson nincsenek sem nemzeti emlékhelyek, sem történelmi emlékhelyek, nem található világörökség és nincs olyan objektuma, amely fent lenne a világörökségi várományosi listán. Ennek ellenére számos épített környezeti értékkel rendelkezik. A HÉSZ III. fejezete Kulturális Örökségvédelem (22.§) címmel foglalkozik Siklós közigazgatási területén előforduló kultúrtörténeti értékeivel, amelyek a következők:       

Régészeti terület Régészeti érdekű terület Műemléki környezet Műemlék Történeti kert Helyi értékvédelmi utcasor Helyi védett épület

A HÉSZ szabályozási tervlapjai az ismert régészeti lelőhelyeit (57 db) határvonallal és külön számmal, a régészeti érdekű területeit határvonallal tüntetik fel. HÉSZ övezetenként tartalmazza a lelőhellyel érintett ingatlanokat helyrajzi számok szerint. A 2. számú melléklete pedig, a régészeti lelőhelyek összesített listáját is tartalmazza, az érintett ingatlanok hrsz-os felsorolásával. Siklós műemléki környezetét a szabályozási tervek határvonallal feltüntetik, a területbe tartozó ingatlanok helyrajzi számok szerinti listáját pedig, a 3. és 4. számú mellékletek összesítik. Siklós országosan védett műemlékeit a szabályozási terv külön-külön feltünteti, azok listáját pedig, a 3. és 4. számú melléklet összesíti, a védett épületek ingatlanjainak hrsz-val, címével, fotóval beazonosítható módon. Siklós történeti kertje a Siklósi Várkert, melyet a szabályozási terv feltüntet. Az értékvédelmi terület (bővebb belváros, a temető környéke, váraljai rész) a szabályozási tervlapon lehatárolásra került, a HÉSZ függelék az érintett telek hrsz-os felsorolását tartalmazza. Siklós helyi védett épületeit és utcáit a HÉSZ függelék 2. pontja tartalmazza, a védendő épületek ingatlanjainak hrsz-val, címével, fotóval beazonosítható módon, a szabályozási terv pedig külön-külön feltünteti. Az utcasorok között jelentős arányban szerepelnek a pincesorok (pl. Matyi sor), melyeknek turisztikai vonzerejét a kissé rejtett, szőlőhegyi elhelyezkedés gyöngíti. A jelenleg zajló HÉSZ módosítással párhuzamosan a településkép védelmi rendeletek (településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárások) bevezetése is folyamatban van. A HÉSZ egy 2012-es módosítás alapján az építési engedélyezés általános szabályainál most is megjelenik, hogy a történeti városközpont megkülönböztetett övezeteiben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv, különösen a környezetébe illeszkedés és a településképi követelményeknek megfelelés.


85

1.14.7 Az épített környezet konfliktusai, problémái A korábban megvalósult fejlesztések ellenére a minőségi turizmus feltételeinek megteremtéséhez elengedhetetlen a vár teljes körű felújítása, így még egy fejlesztési ütem megvalósítása tervezett. Ennek során többek között a már régóta esedékes északi és nyugati szárny homlokzatainak és az északi terasznak a helyreállítása, a lovagterem, illetve egy kávézó és kiállítótér kialakítása történhet meg a szükséges kiszolgáló helyiségek létrehozásával. Az új építésű lakások száma alacsony, a meglévő lakásállomány karbantartására, korszerűsítésére a források hiányában a tulajdonosok egy része nem tudja megoldani, ezért a lakásállomány várható megújulása jelentős időtávot ölel fel. A lakóépületekhez tartozó ingatlanok rendezése is vegyes, a lakosság egy része környezet iránt igényes és azt próbálja tisztán, rendezetten fenntartani, óvni, míg mások erre nem fordítanak energiát, amely konfliktusokhoz vezet. Az épített környezetben az elhagyott, nem használt területek (egykori autó, kipakoló és állatvásártér területe Matty felé vezető út mellett), vagy forráshiány miatt félbehagyott fejlesztések is problémát jelentenek, amelyek közül Siklóson a legjelentősebb a volt laktanya megmaradt épületének torzója. Épített környezeti konfliktusként is jelentős a 1.7.2-es pontban részletezett szőlőhegyi kiköltözés (gazdasági épületnek álcázott családi házak építése) és az életvitelszerűen ott lakók fejlesztési igényeinek fokozódása. A helyi értékvédelemi törekvések gátolhatják a fejlesztéseket, felújításokat, ezért a gazdaságiépítészi szempontok összehangolása fontos (önkormányzat támogatás-politikájában is segíteni kell az elvárás teljesülését). Az „egyszerű” tulajdonosok számára az értékvédelem olyan elvárás, ami anyagi teher (nagy összegek kellenek a felújításhoz) és az ingatlan értékesítést is nehezíti. A védettség azonban nem feltétlenül hátrány, más városokban tapasztalható a gyakorlati példák alapján turisztikai hasznosítás esetén (szállás, étterem) előnyös is lehet. Sok helyen magánemberek is büszkék arra, ha egy építészeti értéket képviselő védett épületben élhetnek, és a jómódúaknak a felújítás, karbantartás se okoz gondot.


86

1.15 KÖZLEKEDÉS 1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok A Siklósi járást észak-déli irányban szeli keresztül az 58. sz. másodrendű főút. Ez a főközlekedési útvonal kapcsolja be a járást az országos közúthálózatba. Az út Siklós várost közvetlenül nem érinti, Harkány előtt kell letérni az 5701. sz. Szederkény – Villány – Siklós összekötő útra. A járás közúti megközelíthetősége sokat javult az M6-os és M60-as autópályák megépülésével. A járási székhely elérési ideje Budapestről több mint egy órával csökkent. A járás keleti felén halad a MÁV 65. számú vonala, amely az V/C Helsinki folyosó része. A járást keletnyugati irányban átszelő 62. sz. Barcs – Villány vonalon 2007 óta szünetel a személyszállítás. A különböző szintű térségi központok között vasúti összeköttetés nincs. Elérhetőség szempontjából Pécs esetében az autóbuszos közlekedés fel tudja venni a versenyt az autózással, a főváros esetében azonban ez már nem igaz. Különböző szintű térségi központok elérhetősége személygépkocsival Átlagos utazási idő Átlagos utazási Térségi központok Útvonal Távolság (km) (perc) sebesség (km/h) Pécs - régióközpont 58 28,3 32 53,1 és megyeszékhely Budapest - főváros M60 - M6 237 148 96,1 Különböző szintű térségi központok elérhetősége távolsági autóbusz járattal Átlagos napi Átlagos utazási Átlagos utazási járatszám Térségi központok Távolság (km) idő (perc) sebesség (km/h) (oda-vissza) Pécs - régióközpont 31,2 50 37,4 52-54 és megyeszékhely Budapest - főváros 237 270 52,7 11-11 1.15-1. táblázat: Különböző szintű térségi központok elérhetősége

A járási települések távolsága a székhelytől átlagosan 14,7 km, melynek megtételéhez személyautóval 19,2 perc, míg helyközi autóbusszal 34,6 perc szükséges. Személyautós utazás esetében a távolságot is figyelembe véve Túrony és Beremend vannak a legjobb helyzetben. Esetükben az átlagos utazási sebesség közel 60 km/h. Helyközi busz tekintetében a nagyon közeli Harkány és Kisharsány vezetik a sort.


87

Villánykövesd Újpetre Tésenfa Szaproca Siklósbodony Peterd Palkonya Nagytótfalu Matty Márfa Lapáncsa Kistótfalu Kislippó Kisjakabfalva Kisdér Kásád Ipacsfa Harkány Garé Drávaszerdahely Drávapiski Drávacsepely Diósviszló Cún Beremend Alsószentmárton 0

10

20

Átlagos utazási idő autóval

30

40

50

60

70

80

Átlagos utazási idő busszal

1.15-1. ábra: A járási települések átlagos elérési ideje a járásközpontból különböző módokon


88

1.15.2 Közúti közlekedés A közúthálózat minősége a főközlekedési utakon közepes, a mellékutak, valamint a településeket a főutakkal összekötő bekötőutak minősége rossz, állaguk folyamatosan romlik. A járás összes települése elérhető közúton. Az elérhetőség adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Siklós város belterületi útjai burkoltak, de rossz állapotúak. A korábbi felmérések szerint a történelmi belvárosban 41 km belterületi út burkolatából 1,3 km út burkolata kifejezetten rossz minőségű. A kistérség falvaiban a forráshiány és az elszigeteltség miatt az utak minősége még gyengébb, mint a városokban. Azok a zsáktelepülések, melyeket sem az átmenő forgalom, sem a turisták nem késztetnek az utak állapotának javítására, ritkán fognak költséges fejlesztésekbe. Járás települései Alsószentmárton Babarcszőlős Beremend Bisse Cún Csarnóta Diósviszló Drávacsehi Drávacsepely Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs Drávaszerdahely Egyházasharaszti Garé Gordisa Harkány Illocska Ipacsfa Ivánbattyán Kásád Kémes Kisdér Kisharsány Kisjakabfalva Kiskassa Kislippó Kistapolca Kistótfalu Kovácshida Lapáncsa Magyarbóly Márfa Márok

Távolság (km) 10,7 19,6 15,9 14,2 20,3 9,2 13,1 14,9 14,7 13,3 19,5 10,6 11,4 13,9 13,7 11 6,3 24,4 8,7 20,2 19 16,8 20,6 6,3 17,7 17 23,8 11,1 9,7 10,2 22,6 19,1 10,3 18,7


Átlagos utazási idő (perc) 15 23 17 16 24 11 19 21 19 18 25 14 15 19 17 15 11 39 15 25 23 20 24 9 24 21 31 14 14 14 32 25 16 25

Átlagos utazási sebesség (km/h) 42,8 51,1 56,1 53,3 50,8 50,2 41,4 42,6 46,4 44,3 46,8 45,4 45,6 43,9 48,4 44,0 34,4 37,5 34,8 48,5 49,6 50,4 51,5 42,0 44,3 48,6 46,1 47,6 41,6 43,7 42,4 45,8 38,6 44,9

89

Járás települései Matty Nagyharsány Nagytótfalu Old Palkonya Pécsdevecser Peterd Rádfalva Siklósbodony Siklósnagyfalu Szaproca Szava Tésenfa Túrony Újpetre Villány Villánykövesd Vokány

Távolság (km) 8 8 5 17,4 16 16,7 18,3 16,9 19,9 13,1 18,4 16,5 19,2 9,4 12,5 13,5 17,1 8,8

Átlagos utazási idő (perc) 11 11 9 25 19 21 25 25 23 17 22 20 24 10 15 17 23 13

Átlagos utazási sebesség (km/h) 43,6 43,6 33,3 41,8 50,5 47,7 43,9 40,6 51,9 46,2 50,2 49,5 48,0 56,4 50,0 47,6 44,6 40,6

1.15-2. táblázat: Járásközpont elérhetősége a járási településekről személyautóval

1.15-2. ábra: A Siklósi járás közúthálózata Forrás: utadat.hu


90

Az járást érintő egyetlen főközlekedési út, az 58. sz. főút. Kialakítása 2x1 sávos, kivéve Harkány és Túrony között, ahol a meredek emelkedő miatt az egyik irány kapaszkodó sávot kapott. A burkolat minősége rossz, a felfestés hiányos. A garéi elágazástól a burkolat minősége keveset javul, a felfestések innentől mindenütt láthatók. 2006-ban adták át az út Harkányt elkerülő szakaszát. A régi úthoz mindkét oldalon kör geometriájú csomóponttal kapcsolódik. A Siklós Pécs felől az 58. sz. útról letérve az 5701. sz. Szederkény – Villány – Siklós összekötő úton érhető el. Ez az útszakasz 2x1 forgalmi sávval rendelkezik, burkolata elfogadható minőségű. A Drávaszabolcs - Donhi Miholjac közúti határátkelőhely a városból az 5712 sz. összekötő útról is érhető.

1.15-3. ábra - Siklós közlekedési térképe

Megvalósult fejlesztések 2006 – Harkány elkerülő út 2007 - 5708. jelű összekötő út korszerűsítése Beremend- országhatár között 2009 – Drávaszabolcs – Harkány kerékpárút 2013 – Villány – Nagyharsány kerékpárút Baleseti mutatók alakulása A járási és a siklósi baleseti átlag évek óta hagyományosan az országos átlag alatt mozog. Azonban a városi érték az elmúlt években magasabbra szökött. A lenti ábra szerint, míg a járásban csökkent, addig a városban hasonló mértékben nőtt a balesetek száma.


91

2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 2005

2006

2007

2008

2009

2010

Országos közúti balesetek Megyei közúti balesetek Települési közúti balesetek

2011

2012

2013

Régiós közúti balesetek Járási közúti balesetek

1.15-4. ábra: Személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma 1000 főre vetítve Forrás: KSH

Az alábbi ábra megmutatja, hogy a balesetek túlnyomó többségét személygépjárművek okozzák. Természetesen ebben az is közre játszik, hogy ők vesznek részt legnagyobb számban a közlekedésben. 100% 90% 80% 70%

Gyalogos

60%

Kerékpár

50%

Motorkerékpár

40% 30%

54%

61%

20%

50%

60%

59%

58%

56%

2009

2010

2011

66%

73%

Tehergépkocsi Személygépkocsi

10% 0% 2005

2006

2007

2008

2012

2013

1.15-5. ábra: Személyi sérüléssel járó közúti balesetek aránya okozó szerint Forrás: KSH


92

Motorizációs mutatók A település motorizációs tekintetében (310 szgk/1000 lakos) az elmúlt években végig az országos átlag közelében, nagyon kevéssel fölötte mozgott. Ez azonban nem mondható el járási szinten. A többi település jóval alacsonyabb értékeket produkál. Ezeket az értékeket az alábbi ábra szemlélteti.

1.15-6. ábra: A régió és a megye motorizációs térképe 350 340

db/1000 lakos

330 320 310 300 290 280 270 260 250 2005

2006

Ország

2007 Régió

2008

2009 Megye

2010

2011

Járás

2012 Siklós

1.15-7. ábra: 1000 lakosra vetített személygépjárművek száma Forrás: KSH


2013

93

Az elmúlt évek gazdasági visszaesésének nyomait mutatja az alábbi diagram. Jól látható, hogy a forgalomba helyezett járművek száma 2008 után erősen visszaesett. Ez a folyamat 2010 után megállt és az értékek, bár lassan, de ismét emelkedni kezdtek. Megfigyelhető, hogy a térségben a növekedés az országos átlagnál lassabban megy végbe. 35

db/1000 lakos

30 25 20 15 10 5 0 2005

2006 Ország

2007

2008

Régió

2009

2010

Megye

Járás

2011

2012

2013

Siklós

1.15-8. ábra: Évente forgalomba helyezett gépjárművek száma Forrás: KSH

1.15.3 Közösségi közlekedés A távolsági buszközlekedés szolgáltatási kínálata alkalmazkodik a lakossági igényekhez. A közeli településekre megfelelő járatszámmal szállítják az utasokat, Pécsre is megfelelő gyakoriságú a járatindítás, de lakossági igény lenne gyorsjáratokra, mert a kis településekre történő kitérők megnövelik a menetidőt. A városban a távolsági és a helyközi tömegközlekedést a Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt bonyolítja. A külföldről irányuló turizmus szempontjából jelentős, hogy Harkány és Stuttgart között menetrendszerű buszjárat járat közlekedik Pécs, Sopron és München érintésével. A Pannon Volán Zrt. (2015. január 1. óta a DDKK tagja) járműparkjának átlagéletkorát az alábbi ábra szemlélteti. 15,1 14,1 13,6 12,93

2011

2012

2013

2014

1.15-9. ábra: A Pannon Volán Zrt. járműparkjának átlagéletkora Forrás: Pannon Volán Zrt. Üzleti terve


94

1.15.3.1 Közúti Helyközi autóbuszos közlekedés A térségben a helyközi autóbuszos közlekedést a helyközihez hasonlóan a Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. bonyolítja. A tömegközlekedési igényeket túlnyomórészt ez az ágazat elégíti ki, mivel a vasúti közlekedés a járásnak csak egy igen kis hányadát érinti. Siklós városában az autóbusz pályaudvar a Szent István téren fekszik. Ezen kívül még 16 megállóhely található városszerte. A szolgáltatási színvonal tekintetében elmondható, a megyeszékhely egy órán belül elérhető . Fontos kiemelni, hogy a térség összes települése elérhető helyközi autóbusz járattal. A járási települések átlagosan 14,7 km távolságra találhatók a járásközponttól. Elérhetőség tekintetében ez átlagosan 34,6 percet jelent, ami 28 km/h-ás átlagsebesség. Ez mélyen az elvárható alatti érték. A járási települések elérhetőségéről a következő táblázat ad felvilágosítást. Járás települései Alsószentmárton Babarcszőlős Beremend Bisse Cún Csarnóta Diósviszló Drávacsehi Drávacsepely Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs Drávaszerdahely Egyházasharaszti Garé Gordisa Harkány Illocska Ipacsfa Ivánbattyán Kásád Kémes Kisdér Kisharsány Kisjakabfalva Kiskassa Kislippó Kistapolca Kistótfalu

Távolság (km) 10,7 19,6 15,9 14,2 20,3 9,2 13,1 14,9 14,7 13,3 19,5 10,6 11,4 13,9 13,7 11 6,3 24,4 8,7 20,2 19 16,8 20,6 6,3 17,7 17 23,8 11,1 9,7

Átlagos utazási idő (perc) 19 72 29 48 65 20 22 33 27 31 36 26 25 25 36 20 8 45 18 66 38 31 70 8 62 54 60 30 25


Átlagos utazási sebesség (km/h) 33,8 16,3 32,9 17,8 18,7 27,6 35,7 27,1 32,7 25,7 32,5 24,5 27,4 33,4 22,8 33,0 47,3 32,5 29,0 18,4 30,0 32,5 17,7 47,3 17,1 18,9 23,8 22,2 23,3

Átlagos napi járatszám (oda-vissza) 13-13 12-9 23-22 10-10 4-8 48-44 17-21 10-8 19-20 10-8 12-16 12-11 20-21 13-15 11-12 8-7 81-83 6-7 21-21 8-6 11-10 16-19 3-3 53-46 8-5 11-9 14-11 30-27 3-1

95

Járás települései Kovácshida Lapáncsa Magyarbóly Márfa Márok Matty Nagyharsány Nagytótfalu Old Palkonya Pécsdevecser Peterd Rádfalva Siklósbodony Siklósnagyfalu Szaproca Szava Tésenfa Túrony Újpetre Villány Villánykövesd Vokány

Távolság (km) 10,2 22,6 19,1 10,3 18,7 8 8 5 17,4 16 16,7 18,3 16,9 19,9 13,1 18,4 16,5 19,2 9,4 12,5 13,5 17,1 8,8

Átlagos utazási idő (perc) 22 52 37 19 28 12 12 8 38 44 43 52 30 73 41 33 35 38 20 28 23 45 19

Átlagos utazási sebesség (km/h) 27,8 26,1 31,0 32,5 40,1 40,0 40,0 37,5 27,5 21,8 23,3 21,1 33,8 16,4 19,2 33,5 28,3 30,3 28,2 26,8 35,2 22,8 27,8

Átlagos napi járatszám (oda-vissza) 20-21 7-8 18-14 17-21 13-14 18-16 53-46 21-18 13-14 7-8 8-6 6-8 10-12 11-7 16-16 3-8 14-17 2-8 48-44 16-13 35-32 9-7 15-12

1.15-3. táblázat: Járásközpont elérhetősége a járás településeiről helyközi autóbusz járattal

Helyi autóbuszos közlekedés A városban a távolsági és a helyi tömegközlekedést a Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt bonyolítja. A városon belül 16 buszmegálló van. Az autóbusz hálózat hossza a helyi közlekedésben 2 km. A helyi „hálózat” egyetlen viszonylattal rendelkezik, amely az Autóbusz állomásról indul Máriagyűd felé, majd onnan tér vissza napi 3 alkalommal. Ez a kör 14 percet vesz igénybe. Iskolai előadási napokon a járat betér a Köztársaság térre és a Hajdú utcai iskolához. Ez 6 perccel megnöveli a menetidőt. 1.15.3.2 Kötöttpályás A járást kelet-nyugati irányban szeli keresztül a 62. sz. Barcs–Villány vasútvonal. A vonalon a személyszállítás 2007 óta szünetel. Siklóson szintén nem működik a vasúti személyszállítás. A vasúti infrastruktúra üzemel ugyan, de csak a teherforgalom részére.


96

Siklós

1.15-10. ábra: A települést érintő vasútvonalak Forrás: Wikipedia

A térség keleti határa mellett észak-déli irányban halad a 66. számú egyvágányú, nem villamosított vasútvonal. Innen átszállással lehet továbbutazni Pécs irányába. Ezen a vonalon napi 8 alkalommal közlekedik menetrendszerinti személyvonat Villányig. Villányból ágazik ki a 65. sz. vonal Barcs felé. Bécs Barcs között napi 11 alkalommal közlekedik személyvonat. Vasúti személyszállítás közvetlenül 5 települést érint a járásból. A következő diagram oszlopaiból látható, hogy ezeken a településeken a vasút reális alternatívát kínál az autózással és a helyközi autóbuszos utazással szemben. Ezekről a településekről Budapest szintén elérhető vasúttal. Napi 8 alkalommal, pécsi átszállással, már 254 perc alatt a fővárosba érhet az ember. 120 100 80 60 40 20 0 Magyarbóly

Villány

Utazási idő Autóval

Villánykövesd

Palkonya

Utazási idő Busszal

Vokány

Kistótfalu

Utazási idő Vonattal

1.15-11. ábra: Pécs elérési idejének összehasonlítása a vasút által érintett településekről


97

1.15.4 Kerékpáros és gyalogos közlekedés Gyalogutak A járda kiépítettség a régi belvárosi, a belvároshoz kapcsolódó utcákban és a lakótelepeken szinte teljes, a máriagyűdi új lakótelepen és a külső területeken hiányos, vagy teljesen kiépítetlen. A járdák állapota hasonló az utakéhoz, folyamatos felújításra lenne szükség. Kerékpárutak A járásban összefüggő kerékpárút hálózat nincs, azonban hosszabb-rövidebb szakaszokon létezik kiépített kerékpárút vagy kerékpározásra kijelölt útszakasz. A térség déli részén, a Dráva mentén halad végig a Három Folyó kerékpárút. A szakasz egy részben aszfaltozott, részben füves, vagy kijárt kerékpáros útvonal. Ahol lehetőség van rá, a Dráva védgátján halad. Kerékpárút halad végig Harkány és Siklós közötti, mintegy 2 km-es szakaszon, az összekötő út északi oldalán, azzal párhuzamosan. Siklós belterületén, a Gyűdi úttal párhuzamosan kerékpárút halad, amely kerékpáros kapcsolatot biztosít Máriagyűddel. Kiépített, aszfalt burkolatú, önálló kerékpárút halad végig az 58. sz. főút mellett a Drávaszabolcs és Harkány közötti szakaszon, mintegy 3 km hosszban. A szélessége megfelel az európai szabványnak. A szakaszt 2009-ben adták át a forgalomnak. A kerékpárút további fejlesztéseknek köszönhetően jelenleg már kapcsolódok Harkány lakott területén vezető hálózathoz. Nyomvonala a Harkányt megkerülő út déli végében lévő körforgalomtól az egykori Harkány – Drávaszabolcs (Donji Miholjac) vasút nyomvonalán halad (58-as úttal párhuzamosan, annak keleti oldala mentén) és Drávaszabolcs településjelző tábla előtt fejeződik be. A drávaszabolcsi bekötő szakasz most épül. 2013-ban adták át a forgalomnak a Villány-Siklós közötti kerékpárút Villány és Nagyharsány közötti szakaszát. A kerékpárút ezen szakasza végig az 5701 sz. közút északi oldalán, szőlőültetvények között és mellett halad el nagyon szép természeti környezetben. A beruházásnak köszönhetően Siklósról a 14 kilométerre lévő Villányba csak alig három kilométert kell megtenni forgalmas közúton, a Nagyharsányból Villányba kerékpárral dolgozni járók pedig biztonságosabban közlekedhetnek a munkahelyükre. A Siklós-Nagyharsány szakasz most épül. A Nagyharsány és Siklós között most épülő kerékpárútvonal három szakaszt ölel föl: az első a Siklóst elkerülő út körforgalmi csomópontjától indul, a második innen Göntér, majd Nagytótfalu felé, onnan pedig Kisharsány központjához vezet. A harmadik szakaszban Nagyharsánynál csatlakozik az 5701-es közúthoz


98

1.15-12. ábra: A térség kerékpárútjai

1.15.5 Parkolás Az alábbi ábra térképén sárgával jelzett területeken fizető parkolók működnek, melyekben pénteken 17:00-ig, szombaton 12:00-ig kell parkolási díjat fizetni. A parkoló automaták helyét a piros markerek jelzik. A lila színnel jelzett két helyszínen, a Lidl és Penny áruházak parkolói találhatóak, melyekben nem kell díjat fizetni a parkolásért.

1.15-13. ábra: Siklós parkolási zónái Forrás: siklos.net

1.15.6 Vízi közlekedés A járást délen a szabályozatlan medrű Dráva folyó határolja. A folyó mentén jelenleg nincs logisztikai jelentőségű kikötőváros, nagyvízi hajóforgalma gazdasági szempontból elhanyagolható.


99

1.16 KÖZMŰVESÍTÉS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 1.16.1 Víziközművek 1.16.1.1 Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Az ivóvízellátás feladatait és az ivóvízhálózat üzemeltetését jelenleg a Dél‐dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Pécs-Mohács Üzemeltetési Üzemvezetősége látja el. A város teljes belterületén ki van építve a vezetékes ivóvízhálózat. A külterületi zártkertek vízellátása kb. 50%‐ban megoldott. Siklós város megfelelő ivóvízbázissal rendelkezik az igények kielégítéséhez, a szükséges vízmennyiséget 2 db víztermelő kútból biztosítják, mely sérülékeny vízbázison helyezkedik el. A termelő kutak a triász dolomit karsztvíztárolót csapolják meg, talpmélységük 98 m és 100 m. A vízbázis-védelmi beruházás idején a termelő kutak egy időre elapadtak, ezért a hosszú távú saját bázisból történő vízellátás biztosítása miatt újabb (tartalék kút) létesítése tervezett. Amennyiben a helyi kitermelés mennyisége nem elegendő dunai vízzel is ellátható a térség (múltban volt ilyen időszak, de sokkal költségesebb). mutató Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) és ennek aránya a teljes lakásszámhoz (%) Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) és ennek aránya az összes szolgáltatott víz mennyiségéhez (%) Háztartásoknak szolgáltatott víz egy lakosra jutó mennyisége (1000 m3)

2001 60,8 3720 95,7 358 82,9

2007 61 3875 97,2 315 75,9

2013 73,2 3963 97,9 285,2 82,3

34,5

31,6

33,5

1.16-1. táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - víz Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, 2001, 2007, 2013

A fürdő üzemeltetőjének (Aquaplus Kft.) tulajdonában van egy 2000 l/perc kapacitású termálkút (1317 m2 nagyságú, Egyházasharaszti melletti, kivett vízmű megnevezésű ingatlanon), amely ellátja a helyi termálfürdőt. Az itt feltörő, 34 Celsius-fokos vizet azonban fűteni kell, mert mire a 7,7 km hosszú csövön Siklósra ér, langyosra hűl. A kút vízjogi üzemeltetési engedély 2021. október 31‐ig érvényes. 1.16.1.2 Szennyvízelvezetés A csatornázott területekről származó szennyvizeket a Siklós, Gordisai út 0397 hrsz.‐ú szennyvíztisztító telepen kezelik. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz leürítésére is szolgáló szennyvíztisztító telep és a szennyvízhálózat üzemeltetői valamint szolgáltatói feladatait a DRV PécsMohács Üzemeltetési Üzemvezetősége látja el. 2008-ban kezdődött „Szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztelep rekonstrukció” című EU által finanszírozott projekt 2014-ben ért véget. Ekkor átadták Siklóson a várost 100%-ban lefedő szennyvízcsatorna hálózatot és a régi telephelyen megépített korszerű, környezetvédelmi szempontoknak megfelelő, nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepet. A projekt során 1224 lakossági és 54 vállalkozást érintő új szennyvíz-csatornahálózati bekötés és közel 19 km hosszú gerincvezeték és 11 km hosszú bekötővezeték kiépítése valósult meg, továbbá megépítésre került 4 közterületi átemelő. A belváros öt szakaszán 1,5 km hosszan a meglévő szennyvízcsatorna


100

rekonstrukciója is megtörtént. A beruházás eredményeként a városban 100%‐os lett a szennyvízcsatorna‐hálózat kiépítése. A megtisztított szennyvíz földmedrű nyílt csapadékvíz elvezető csatornán keresztül a Lanka csatornába kerül. A kibocsátott tisztított szennyvizek minőségét folyamatosan ellenőrzik. A város folyékony települési hulladék gyűjtését, elszállítását szippantós autók végzik. Azokat, akik a városban a feladatot elláthatják a közterületek tisztán tartásáról és a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásokról szóló rendelet nevesíti. mutató A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz amennyisége (ezer m3) és ebből a tisztított aránya (%) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatornahálózat) hossza (km) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma (db) és ennek aránya a teljes lakásszámhoz (%)

2001 245,9 100 17,4

2007 244,9 100 30,7

2013 218 100 30,7

2237 57,6

2354 59

2345 57,9

1.16-2. táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - szennyvíz Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, 2001, 2007, 2013

Mivel a szippantott szennyvíz a 2014 márciusától kizárólag az újonnan kialakított, a DRV Zrt. üzemeltetésében álló szennyvíztelepre üríthető, ezért 0297/7 helyrajzi számú területen található szippantott szennyvíz leürítő telephely nem üzemel, annak rekultivációja szükséges. A rekultivációs terv készítésére az ajánlatbekérések folyamatban vannak. 1.16.1.3 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A belvárosban, a közeli utcákban valamint a lakótelepeken a csapadékcsatorna hálózat zárt. A többi városrészben burkolt, de sok helyen burkolatlan nyílt árkos csapadékvíz‐elvezetés került kiépítésre. A belterületi árkok tisztítása és karbantartása az anyagi lehetőségeknek megfelelően folyamatos. A csapadékvíz elvezetési problémák ott jelentkeznek, hogy a zárt csatornákban nagymértékű a hordalék lerakódás, ami a csatornák vízszállító képességének jelentős csökkenését eredményezi. A városi csapadékcsatorna hálózat kezelője Siklós Város Önkormányzata.

1.16.2 Energia Siklós városában a villamos energiát az E.ON Dél‐dunántúli Áramhálózati Zrt. szolgáltatja. A hálózat teljes mértékben kiépített. A városban a hálózati rendszerekre épülő hőenergia ellátás egyrészt távfűtéssel másrészt vezetékes földgázzal biztosított. A távfűtésű rendszer ellátását kettő kazánház biztosítja, egy darab 5 MW‐os és egy darab 8 MW‐os teljesítménnyel, mintegy 30 00 GJ/év hőmennyiséggel. A városi távfűtő hálózat üzemeltetését a Siklósi Távhő Nonprofit Kft végzi. A vezetékes földgázellátás 1999‐2001 években került kiépítésre a városban, jelenleg a város teljes terültén kiépült a vezeték. Az egyedi fűtési módok (szilárd tüzelőanyagok, vegyes tüzelés) aránya – a földgázellátás kiépítettségének ellenére – elsősorban a falusias lakóterületen számottevő.


101

mutató Villamosenergia-fogyasztók száma (db) és ebből a háztartási fogyasztók aránya (%) Összes gázfogyasztók száma (db) és ebből a háztartási gázfogyasztók aránya (%) Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma (db) és ennek aránya a teljes lakásszámhoz (%)

2001

2007 6010 91,5 1383 88,4 1062 26,6

n.a. 674 87,4 n.a.

2013 5914 91 1575 87,2 1058 26,1

1.16-3. táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - energia Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, 2001, 2007, 2013

1.16.3 Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A varos területén megtalálhatok a vezeték nélküli (mikrohullám), ill. a vezetékes hálózatok is. A vezetékes telefon a mobiltelefonok térhódításával és az internetes telefonszolgáltatók megjelenésével – eredeti funkcióját tekintve – egyre kisebb jelentőségű. A vezetékes telefonhálózat szerepe a szélessávú Internet-hozzáférés kiszolgálásában jelentős, bár az egyéb technológiák terjedése miatt csökkenő. A kábeltelevíziós hálózatnak ugyancsak jelentős a szerepe, hisz a televíziós jeleken kívül internetes és telefonos szolgáltatások lebonyolítására is alkalmas. Szolgáltatás Internet - ADSL Internet - kábelnet Internet - műholdas Mobilinternet (számítógéphez és mobiltelefonhoz)

Szolgáltatók Invitel Externet Telekom Invitel RG Networks Vodafone Telenor T-Mobile Externet

TV – kábel TV (kábelhálózaton elérhető televíziós szolgáltatás)

Invitel

TV – műholdas TV (parabolaantennával és beltéri egységgel vehető igénybe)

UPC Direct Telekom DIGI, AustriaSat Magyarország

TV – földi sugárzású digitális TV (Mindig TV vételére alkalmas TV-vel, ill. beltéri egységgel vehető igénybe) TV – IPTV (internet hálózaton elérhetőndigitális televíziós szolgáltatás vagyis egy telefonvonalon elérhető, minőségi kábeltévé szolgáltatás)

Antenna Hungária Telekom

1.16-4. táblázat: Siklós területén elérhető Internet, mobilinternet és TV szolgáltatások, szolgáltatók, 2015 Forrás: www.internetet.hu, 2015. február

Az egyes szolgáltatások előfizetési számának alakulását a szolgáltatók akciói, csomagkínálata és hűségidős konstrukciója nagyban befolyásolja, így sokszor a csomagajánlat miatt kedvezőbb olyan szolgáltatást is megvásárolni, amelyet az előfizető valójában nem használ (pl. vezetékes telefon).


102

1.17 KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény az ellátandó helyi önkormányzati feladatokként nevesíti a helyi környezet- és természetvédelmet, vízgazdálkodást, vízkárelhárítást, környezet-egészségügyi feladatok elvégzését. A helyiek érzékenységet mutatja, hogy az önkormányzatok mellett a térségben számos civil szervezet is feladatának tekinti a helyi természeti értékek védelmét illetve a környezeti elemek szennyeződésének megszüntetését, illetve a szennyezés megelőzését. Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatait a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt) határozza meg, amelyben a települési környezetvédelmi program készítése kiemelt szerepet kap. Siklós Város Önkormányzata a településre vonatkozó 2009-2014-es időszak programját, 2012-ben felülvizsgáltatta, amit a Képviselő-testület 205/2012. (VIII.23.) K.t. határozattal fogadott el. Mindezek mellett 2012-ben elkészült a Local Agenda 21 is, amely a fenntartható fejlődés helyi programjaként igyekszik a város fejlődését segíteni. Az alfejezetek többsége a helyi programok, hatályos HÉSZ és a Baranya megyére vonatkozó fejlesztési dokumentumok alapján a környezetre vonatkozó, a városra és a tágabb térségére is érvényes legfontosabb megállapításokat foglalják össze.

1.17.1 Talaj A talajfizikai, talajkémiai és talajbiológiai degradációs folyamatok az intenzív szántóföldi művelés, illetve a szőlőművelés alatt álló területeken – az ország más intenzív hasznosítású területeihez hasonlóan – jelentős mértékűek. A humusztartalom lassú csökkenést mutat, amelyet sokszor még a rendszeres szerves trágyázással sem sikerül megállítani. Fennáll a veszélye annak, hogy ez a folyamat hosszabb távon a talaj tápanyag-szolgáltató képességének kimerüléséhez vezethet. A talaj termőrétegének kopását a szél és vízerózió is gyorsítja. A hatályos megye területrendezési terv térségi övezetei közül a település egésze „Vízeróziónak kitett terület „Széleróziónak kitett terület” övezetekbe tartozik. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) informatikai adatbázisban nyilvántartott nitrátérzékeny területbe tartozik a település egésze /43/2013. (V. 29.) VM rendelet 1. melléklet/, amelyre be kell tartani a vonatkozó rendeletek kötelező előírásait.

1.17.2 Felszíni és a felszín alatti vizek A felszíni víznek a településen a Lanka csatorna minősül (teljes hossz: 25 km, teljes vízgyűjtő terület: 132 km2). A város tisztított szennyvízét a csatornába vezetik. Vízminőséggel kapcsolatos adatok nem állnak rendelkezésre. A közigazgatási terület a hatályos megye térségi övezetek közül a„Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe” övezetébe nem tartozik bele. A Lanka csatorna Siklós településhez tartozó részének fenntartásával az utóbbi időben problémák voltak (csak részben kaszált, évek óta nem kotort meder), ami az elmúlt évek heves esőzései miatt a csapadék elvezetésében gondot okoz.


103

A felszín alatti vizeket a művelésben tartott területeken mezőgazdasági eredetű terhelések érik. Mezőgazdasággal összefüggésben Siklóson meghatározó a szántóföldi növénytermesztés és a szőlőterületek művelése. Ahogy a talajnál már kifejtésre került Siklós és környéke nitrátérzékeny területek közé sorolt. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Siklós város a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település. A hatályos megye területrendezési terv térségi övezetei közül a 3.16. „Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek vízminőség-védelmi területe” övezetbe a Várhegy alatti vízbázis tartozik.

1.17-1. ábra: Részlet BTrT Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek vízminőség-védelmi terület (3.9) térképi mellékletből Forrás: www.terport.hu, 2015. január

Siklós Város sérülékeny ivóvízbázisának biztonságba helyezése uniós és hazai forrásból 100%-os támogatás intenzitással révén 2012-ben megvalósult. A projekt 2 fő részből állt. A belső védő terület kialakítása során kiépítésre kerültek az ivóvíz kutak, a belső védőterületek, lebontásra került a Török fürdő épülete, megtörténtek a szükséges felújítások, valamint a tereprendezési munkák is. A második részben a külső védő területek megvalósításának köszönhetően kialakításra került a csapadékvíz elvezetés, valamint ahol szükséges volt, új vízvezetékeket helyeztek ki. Ezen felül a város 9 pontján elhelyezett monitoring kutakba új PTC szondák kerültek, melyek a víz szennyezettségét ellenőrzik. A beruházásnak köszönhetően Siklós városa hosszú távon képes biztosítani a lakosság magas minőségű, jogszabály által előírt, védőterülettel körülvett forrásokból biztosított ivóvízellátását. A vízbázisok védelme érdekében a területen a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997.(VII: 18.) kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. Nitrátérzékenység miatt be kell tartani a 27/2006. (II. 7.) kormányrendelet és a vizek mező-gazdasági eredetű nitrát szennyezésével szembeni védeleméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendeletben rögzített „helyes mezőgazdasági gyakorlat” kötelező előírásait.


104

1.17.3 Levegőtisztaság és védelme A levegőminőségi állapotot jellemzően a közlekedési eredetű légszennyező-anyag kibocsátás határozza meg. Jelentős környezetterhelő hatású légszennyezőanyag-kibocsátó nincs a térségben. A bejelentés köteles légszennyezők közül a fosszilis energiahordozó felhasználásból eredő és a járműkarbantartókból adódó oldószer, illetve a mezőgazdasági tevékenységre jellemző kibocsátás a jellemző. A település levegőminőségét az egyedi fűtések, a közlekedés és az egyéb tevékenységek (ipar, mezőgazdaság) emissziója határozza meg). A településen jellemzően távfűtéssel, földgáz és vegyes tüzeléssel oldják meg a fűtéseket. A növekvő energiaárak miatt az elmúlt években sokan a fűtési rendszert egyedi fűtési módra (szilárd tüzelőanyagok, vegyes tüzelés) is átalakították, ezzel téli időszakban növelve a légszennyezettséget. A közlekedési eredetű légszennyezés a főbb utak térségében meghatározó. Siklóson a településen elhelyezett manuális mérőállomás nitrogén-dioxid mennyiségét méri. A rendelkezésre álló teljes 2013. évi adatállomány alapján települések szerint éves határértékhez viszonyítva a légszennyezettségi index a NO2 vonatkozásában jó minősítést kapott. Szálló por koncentrációt nem mérik a hivatalos mérőhálózaton belül, de legszennyezes.hu adatai alapján ennek mértéke már magasabb. A szálló por jelenlegi tűrhető szintje hosszú távon már okozhat egészségügyi problémákat, de azok nagyságrendje még nem jelentős.

1.17.4 Zaj- és rezgésterhelés A települési környezetet elsősorban közúti közlekedésből eredő zaj- és rezgéskibocsátás terheli. A környezeti terhelés túlnyomó része a városon áthaladó közúti forgalomból származik, melyet nagymértékben befolyásol az út melletti beépítettség, az útburkolat kialakítása, az út emelkedése, és a közlekedési létesítmények (pl.: útkereszteződések) száma. A belváros átmenő forgalomból kitiltották a 3,5 tonna feletti gépjárműveket, ezáltal is csökkentve a közlekedésből származó zavaró hatásokat. A vasút által okozott zajterheléssel nem kell számolni, mivel a város területén áthaladó vasútvonal már nem üzemel. A város kieső területén kialakított ipari parkban lévő ipari létesítmények zajterhelő hatása lakóterületet nem érint.

1.17.5 Sugárzás védelem Bohunice, Krsko, Mohovce, Paks nukleáris erőműveinek Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónájába (300 km) tartozik Siklós és környéke. Súlyos nukleáris veszélyhelyzet bekövetkezésekor megállapított Általános Veszélyhelyzetet esetén ezen a területen szükségessé válik a lakosság élelmiszer-fogyasztásának korlátozása, a mezőgazdasági termelők és az élelmiszerfeldolgozó ipar ellenőrzése, tevékenységük szükség szerinti, szigorú rendeleti szabályozása, illetve korlátozása. A város külterületének északnyugati csücskében, a Tenkes hegy második legmagasabb csúcsán található NATO radarállomás. A kutatások alapján ilyen létesítménynél az elektromágneses sugárzási értékek 2300 méteren belül lépik túl az EU-s határértékeket. A szakértői vélemények szerint a sugárzásának biológiai mérhető és várható hatása elenyésző, veszélytelen és az egészségügyi határértékeknél kisebb.


105

1.17.6 Hulladékkezelés A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 33. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja. Ilyen szerződés birtokában 2013. október 01. napjától 2023. szeptember 30. napjáig a Dél-Kom Dél-Dunántúli Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. végzi Siklós Város közigazgatási területén a települési hulladék begyűjtésével és elhelyezés céljából történő rendszeres elszállításával, valamint ártalmatlanításával a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program beindulásáig összefüggő alábbi feladatokat:    

települési hulladék gyűjtése, szállítása és kezelése hetente két alkalommal lomtalanítás évente 2 alkalommal elkülönített /szelektív/ hulladékgyűjtés a karácsonyi időszakot követően kihelyezett fenyőfa hulladék elszállítása

Siklós 2003. évben csatlakozott a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Társuláshoz. Hosszú előkészítő munkálatok után 2008. évben az Európai Unió Kohéziós Alapjához beadásra került a hulladékkezelési rendszer kiépítésére vonatkozó pályázat Pécs Város Önkormányzatának gesztorságával. A projekt 2014. évben befejeződött, melynek siklósi elemeként a volt inerthulladék-lerakó mellett megvalósult a hulladékudvar kiépítése 100 millió Ft költséggel, és megtörtént még 2012-ben a mattyi út mellett lévő (0297/8 hrsz) hulladéklerakó rekultivációja is 210 millió Ft értékben. Ezen kívül a város 14 kijelölt pontján szelektív hulladékgyűjtő szigetek kerültek kialakítása és öt éves szerződéssel a lakossági egyedi szelektív hulladékgyűjtők és komposztálók is átadásra kerültek. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya kb. 77%‐os. Ez az arány nem tér el lényegesen Baranya megye többi városának adataitól. A városban az egészségügyi intézményekben keletkező kiemelten kezelendő egészségügyi hulladék évente több ezer tonna. Ennek ártalmatlanítását az intézményekkel kötött hulladék‐ártalmatlanítási szerződést keretében a Pécsi Környezetvédelmi Kft. végzi. Az állati hulladékot a beremendi állati hulladék begyűjtő‐ és átrakó telepen gyűjtik, innen adják át ártalmatlanításra erre szakosodott engedéllyel rendelkező vállalkozásnak. A lakosságnál keletkező állati hulladék ártalmatlanításának biztosítása az önkormányzat kötelező feladata. A város közterületein elhullott állati tetemek elszállítására az önkormányzat szerződést kötött az AGRIA‐BIO Mezőgazdasági termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.‐vel. A város a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódóan a következő uniós ciklusban pályázati forrásból tervezi megvalósítani a következőket:  

5546 m2-es folyékony hulladéklerakójának felszámolását A lezárt inert hulladéklerakó rekultivációját, törvényi kötelezettség alapján


106

1.17.7 Vizuális környezetterhelés Vizuális környezetterhelésről olyan esetben beszélhetünk, amikor bizonyos épített, vagy emberi beavatkozás hatására létrejött tájelemek látványa zavarólag hat közvetlen, vagy tágabb környezetükre. Gyárkémények, hírközlési tornyok, magasházak, víztornyok, bányák hatása távolabbról is érzékelhető, míg a közművezetékek, és nagyméretű földművek döntően közvetlen környezetükben zavaróak. Siklós esetében nagy jelentőségű, távolról érzékelhető zavaró vizuális elemről a már említett tájsebeken és volt laktanya területén kívül nem beszélhetünk.

1.17.8 Árvízvédelem, belvízvédelem A vízgazdálkodásról szóló 1995 évi LVII törvény 4 § (1) bekezdés f) pontja alapján a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés a helyi önkormányzat feladata. Siklóson a vízelvezető rendszerek és a befogadó Lanka-csatorna karbantartásának hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy a csapadék a lakott területekről nagyobb esőzéssel járó viharok után lassan vezetődik el. A múltban engedélyezett vizenyős, belvízveszélyes területek beépítése (pl. Váralja, Gordisai út, Baross Gábor utca déli része) mára a védekezés feladatát és anyagi terheit rója a közösségre.

1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A települések fejlesztése, illetve fejlődése, építése, működése és fenntartása jelentős környezeti problémák forrása lehet. E problémák adódhatnak a települési és területi funkciók kialakításából, a létesítmények okozta alapvető környezeti változásokból, illetve számos esetben a település létesítményei maguk is környezetterhelő forrásokká válhatnak. A települési környezetben leggyakrabban előforduló főbb környezeti problémák származhatnak az építési tevékenységből, a beépítési módból, a település fenntartással és üzemeltetéssel együtt járó terhelésekből, szennyezésekből. Siklóson az alábbi fő környezeti gyengeségeket és veszélyeket lehet beazonosítani:       

talajvíz készletek elszennyeződése felszín alatti vízszennyezés (illegális szikkasztások, túlzott műtrágya‐használat, növényvédő szerek) talajszennyezettség növekedése, talajok fizikai és kémiai romlása szél és mind a víz által okozott erózió közüzemi hálózatok elöregedése településen átmenő utak mentén kialakuló zajszint és légszennyezettség (mezőgazdasági idényben porszennyezés) levegő allergén pollenmennyiségének növekedése illegális hulladéklerakások


107

1.18 KATASZTRÓFAVÉDELEM (TERÜLETFELHASZNÁLÁST, KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK)

BEÉPÍTÉST, BEFOLYÁSOLÓ VAGY

1.18.1 Építésföldtani korlátok A Tenkes hegy eróziós völgyeinél az úthálózat kiépítése és rekonstrukciója során az építési vonala(ka)t úgy kell kijelölni, hogy biztosított legyen a felszíni és csapadékvizek szabad áramlása, akadálytalan és eróziómentes elvezetése. Korlátozási elemként nem jelenik meg a HÉSZ-ben, de az Országos Felszínmozgás Kataszter nyilvántartásában szerepel egy Máriagyűd belterületen lévő 100*200 méteres felszínmozgásos rész. A mozgás valószínűsíthető oka: átázás. Az épített védmű: A templom építéssel együtt támfalak, és részleges vízrendezés. Mindezek mellett a Váralja utcában is tapasztaltak felszínmozgást. 2013-ban 20 méter hosszban megrogyott a löszfal, mely több lakóingatlant és közműhálózatot is veszélyeztetett. Az életveszély megszüntetésére munkagépekkel igyekeztek a csúszást megakadályozó részű kialakítására.

1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség A jelenlegi szabályozás alapján a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását a legveszélyeztetettebb településrész határozza meg. „A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról” szóló 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet szerint a nyilvántartott települések között Siklós nem szerepel, azaz nincs benne se az enyhén, se a közepesen, se az erősen veszélyeztetett kategóriában. A városnak nincs vízkár-elhárítási terve. A hatályos megye területrendezési terv térségi övezetei közül a 3.15. melléklet „Vízeróziónak kitett terület” övezetbe a település egésze beletartozik. A vízerózió a domborzatilag veszélyeztetett északi részeken jelentkezik leginkább, fokozottabban a még mindig sok helyen szintvonalakra merőlegesen művelt szőlőknél. A talaj felső rétegének kopásával és sárfolyamokkal járó jelenség régóta része a település történetének, az alsóbb területekre mindig is jobb (magasabb aranykorona értékű) termőterületnek minősültek, ma főként gyümölcs-ültetvények vannak ezeken a részeken. A belterület ezektől a leginkább veszélyeztetett területektől (Tenkes hegy oldala) távolabb vannak, így a tényleges veszélyeztetettség nem jelentős. Az utóbbi az elmúlt években egyre gyakoribb a heves esőzéssel járó időjárás, a villámárvizek kialakulásának valószínűsége, Siklós közepesen veszélyeztetett (1.18.-1. ábra). A hirtelen lezúduló csapadéknak nincs ideje a talajba szivárogni, illetve a belterületen a burkolt felületeken erre nincs is mód, így a vízmennyiség az alsóbb fekvésű területekre zúdul. A városban komoly vészhelyzet eddig nem alakult ki, a víz rövid időn belül visszahúzódik, lakóházakat nem veszélyeztet. A térség egyéb településein azonban már többször kellett a tűzoltóknak szivattyúzni a vizet az elöntött pincékből, ingatlanokból.


108

1.18-1. ábra: Magyarország villámárvízi veszélyeztetettsége Forrás: http://vmkatig.hu/KEK.pdf

1.19 ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY A bányaterületek a nyersanyag kitermelés (bányászat), nyersanyag elő-feldolgozás céljára szolgáló területek. A környéken megtalálható Tenkes-hegyből bányászott ásványok híre már a 18. században is ismert volt, így bányaművelési tevékenység gyökerekkel rendelkezik. A kitűnően faragható, formálható és változatos színű siklósi márványból készült az Országház előcsarnokának egy részé és egyik dísztermének falai, ezzel a helyi anyag híre nemzetközivé nőtt. 1901-től külföldre is eljutott a siklósi márvány, de 1912-ig szállítási problémák, utána a háború, majd a hosszú politikai és gazdasági válság akadályozták a forgalom felfutását. Siklós bányatelkeit HÉSZ KSZ szabályozási tervlapja feltünteti. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal jelen nyilvántartása szerint érvényes hatósági engedéllyel rendelkező bányászati területek a városban a következők, melyek a Pécsi Bányakapitányság előzetes tájékoztatása alapján az Ásványinyersanyagvagyon övezetébe is tartoznak:   

Máriagyűd I. - mészkő: külfejtés művelési módú, működő bánya (ásványi nyersanyag: díszítő mészkő) Siklósi I. (Rózsabánya) - mészkő: külfejtés művelési módú, működő bánya (ásványi nyersanyag: díszítő mészkő) Siklós II. (Zuhányabánya) - mészkő: külfejtés művelési módú, működő bánya (ásványi nyersanyag: díszítő mészkő)

Habár az agyagkitermelésnek és téglagyártásnak voltak hagyományai a településen jelenleg nyilvántartott, érvényes hatósági engedéllyel rendelkező ilyen típusú bányaterület nem található Siklóson. A HÉSZ szerint a Siklós-nagyharsányi út déli oldalán elterülő 2. sz. téglagyár északi és déli részeit, a jóváhagyott tájrendezési terv alapján rendezni szükséges. A terület lakóterületi felhasználása előtt a Pécsi Bányakapitányságnál a tulajdonosnak kezdeményezni kell a „II. Téglagyár” nevű, nyilvántartott megkutatott falazó mészkő nyersanyag lelőhelynek a nyilvántartásból való kivételét.


109

1.20 VÁROSI KLÍMA Siklós nem rendelkezik klímavédelmi programmal, de a településfejlesztéskor a klímavédelem szempontjait is figyelembe veszi. Egyrészt az élhető városi klíma megtartásához a zöldfelületek megtartása és fejlesztése, másrészt az energiahatékonyságot segítő projektek kidolgozása és megvalósítása révén. Az utóbbival az intézmények kevesebb energiafelhasználása a széndioxid kibocsátás csökkenését eredményezi, illetve gazdaságosabb működtetése valósítható meg, az így megtakarított források pedig lehetőséget adnak a klímavédelmet segítő újabb intézkedések végrehajtására. A település számos akcióban vett részt (pl. WWF klímavédelmi akciója: Föld Órája), amellyel a lakosságban is erősíteni kívánja, hogy a globális klímaváltozással/felmelegedéssel helyi, települési szinten is foglalkozni kell. A célok elérését számos energetikai korszerűsítést is tartalmazó projekt segítette eddig is, de az új uniós ciklusban további projektek is tervezettek (pl. Szolgáltatóház felújítása, energiahatékonyságának növelése, Napkollektor telep létrehozása)


110

2 HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ


111

2.1 A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE 2.1.1 Településhálózat Siklósi járásba 53 település tartozik, ami a megyén belül a legmagasabb szám. A települések fejlettségi szintje között nagyon nagy különbségek vannak. A járás többcentrumú, ezek az idegenforgalmat kitörési pontként kezelő három város (Harkány, Siklós, Villány) és egy iparosodott nagyközség (Beremend). Siklós igazgatási szerepkörét a 2013. január 1-óta ellátott járási központi pozíció erősíti. A járási települések között nincs szoros együttműködés. A környező településekről sok gyermek jár a siklósi oktatási intézményekbe, ami a sok hátrányos helyzetű tanuló miatt anyagi teher (étkezési hozzájárulás okán) az önkormányzatnak, de a települések ennek finanszírozásában nem tudnak, akarnak szerepet vállalni. Mindemellett Villány és Harkány minden „turisztikai piacfelosztási” próbálkozás ellenére konkurensei a városnak és sok fejlesztésnél azonos célközönségre fókuszálnak. A városok közti együttműködés gyenge és felszínes.

2.1.2 Társadalom Siklós város lakónépesség-száma a 2001. évi 10 338 főről 2014-re 9 402 főre csökkent. Az ezredforduló óta eltelt évek több mint felében jóval többen költöztek el a városból, mint ahányan azt lakóhelyül választották. Az utóbbi években ugyanakkor inkább pozitív vándorlási különbözet volt jellemző, ám 2001 óta sem ekkor sem a többi évben a városba érkező letelepedők száma nem kompenzálta a természetes fogyás miatt csökkenő lakosságszámot. A járásközpontból az elvándorlók elsősorban Pécsre, vagy egyéb nagyvárosba, illetve Budapestre költöznek, de sokan mennek külföldre is. 53 települést egybefogó járáson több pólus is kialakult. Harkány, Beremend és Villány is önálló vonzáskörzettel bír, Siklós tényleges körzetét és szerepkörét a járásközponti szerep erősíti. A körbevevő települések közül elsősorban Harkány, Matty és Nagytótfalu lakói dolgoznak, tanulnak, illetve vannak napi kapcsolatban a várossal. A népesség korösszetétele alapján a város – az európai és az országos tendenciákat követve – az öregedés demográfiai szakaszában van: 2001-2011 között ugyanis több mint 6,6%ponttal növekedett a 60 éven felüliek aránya a teljes lakónépességen belül. A nemzetiség összetételben is változások tapasztalhatók, amely a helyi viszonyok között a magyar, horvát, szerb nemzetiségek arányának csökkenésével és a német, valamint a cigány nemzetiségek növekedésével összegezhető. Siklóson a 7 évesnél idősebb lakosságon belül 28% érettségizett (ami minimálisan, de meghaladja a megyei átlagot), 12% főiskolást vagy egyetemet végzett. 2011-ben a munkanélküliség 15,2%, az inaktív keresők aránya 32%, az eltartottak népességen belüli aránya 23%. A legnehezebben a középfokú, illetve annál alacsonyabban iskolázottak találnak munkát. A más településre dolgozni járó foglalkoztatottak aránya magas (36%). A lakásállomány száma alig változott az utóbbi években építés és bontás is nagyon alacsony számban történt. A város teljes lakásállományának 73%-a összkomfortos, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 5%. Az önkormányzat tulajdonában álló lakás évről évre kevesebb 2007-ben 86, 2014-ben már csak 66 db.


112

A városban három alacsony státuszú lakosságot koncentráló terület található ebből a kettő belterületi terület (Vásártér, Váralja) már 2001-es adatok alapján is szegregátumként kezelt, míg a külterületi Postaszállás a szegregációs mutató értékének szigorodásával került kimutatásra. Az önkormányzat tervei között egyik szegregált terület felszámolása (telepfelszámolás) sem szerepel, különböző programokkal, projektekkel tervezett a területek fejlesztése. Siklós oktatási szolgáltatásai járási szerepkörűek, melyben az állami intézmények mellett az egyházi és magán fenntartásúak is megjelennek. A szakképzés rugalmatlan és nem alkalmazkodik a helyi vállalkozások igényeihez, a képzés jó minőségű, de a képzettek java részénél a helyi elhelyezkedés nem megoldott, bár a közeli Harkány és Villány turisztikai irányultsága lehetőséget ad a környékben maradásra. A tanulói létszám az általános demográfiai folyamatokból eredően csökkenő, jelentős bejáró tanulóval, akik számára a kollégiumi ellátás nem biztosított. Habár az elmúlt években voltak fejlesztések az iskolai sportlétesítmények egy része így is fejlesztésre szorul. Az egészségügyi ellátórendszer jól kiépült, melyben azonban az orvoshiány már megjelenik (egy betöltetlen, helyettesítéssel megoldott gyermekorvosi praxis). A Városi Kórház a város lakosságán kívül 66 település, mintegy ötvenezer lakójának biztosít szakellátás. Magas szintű járóbetegszakellátást egy magánkézben lévő intézmény biztosítja. A város szociális alap- és szakszolgáltatás rendszere Siklóson kívül Matty települést is kiszolgálja. A máriagyűdi városrészben működő Idősek Otthona kapacitása maximumán működik, így nem tudja kiszolgálni az aktuális igényeket, mivel azonban sok település tervez bővítést vagy új otthon létrehozását, ezért további fejlesztés előtt alapos felmérés szükséges. A szociális ellátás pénzbeli, természetbeli formája gyökeres átalakuláson ment keresztül, a település döntésére bízva számos adható támogatást. A települési támogatás az önkormányzatok gazdasági helyzete alapján legtöbb esetben jelképes. A közfoglalkoztatás rendszerével Siklós is mindenen módon igyekszik élni, annak érdekében, hogy a helyi munkanélkülieken ezzel segítsen. A rendszer speciális gondokat is okozott, mert a járás hátrányos helyzetű településeiből (főleg a cigány népesség köréből) elindított egy beáramlási folyamatot, ami a város egészére növekvő társadalmi-gazdasági problémákat jelez.

2.1.3 Gazdaság Siklós a járáson belül gazdasági szempontból, a bruttó hozzáadott értéket tekintve nem rendelkezik jó mutatókkal, azonban a gazdasági aktivitás, vállalkozási kedv kiemelkedő. A regisztrált vállalkozások zöme azonban foglalkoztatóként nem jelentős, a legmagasabb 50-249 fős vállalkozási kategóriában mindössze 4 db van jelen a településen. Mivel a járáson belül emellett kevés hasonló méretű foglalkoztató van jelen (pl. Beremenden, Harkányon, Siklóson) a vonzáskörzet, foglalkoztatási vonzóerő magas. A mezőgazdaság fontos szerepet játszik a város gazdaságban, hisz a regisztrált vállalkozások közül az országos átlagot közel 5%-kal meghaladva vannak jelen. Borászat jelentősége és nagygazdák területei túlnyúlnak a város határain. A működő vállalkozásokat tekintve megállapítható, hogy összességében a szolgáltatás, ipar és kereskedelem alkotja a város gazdasági bázisát. Ezen belül a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás alig haladja meg az országos átlagot.


113

A helyi gazdaságban a gazdasági válság hatása 2010-re tükröződött vissza az iparűzési adó bevételek nagyarányú csökkenésében, az ezt követő években azonban fokozatos növekedés tapasztalható. A növekedéshez hozzájárultak az elmúlt évek helyi turisztikai fejlesztése a 2010-ben megnyílt termálfürdő és a hozzá kapcsolódó 2013-ban nyílt szálloda és közvetve a vár fejlesztése is. A vendéglátás területén azonban összességében nagyarányú visszaesés figyelhető meg az ezredforduló óta (30%-nál magasabb a vendéglátóhely-megszűnések aránya), ami természetesen az ebben a szektorban foglalkoztatottak számának csökkenésével is együtt járt. Mindezek mellett, illetve ellenére ugyanakkor a városvezetés a helyi gazdaság felzárkózását a jó mezőgazdasági adottságok jobb kihasználása mellett, a belső potenciálra alapozott idegenforgalom fejlesztésében látja. Az elmúlt években zajlott jelentős, nem önkormányzathoz köthető fejlődés, beruházás messze nem a turisztikai ágazatban zajlott, sokkal inkább a megerősödött (önkormányzattól kapott megbízások segítségével is) és innovációban, pályázati támogatások elnyerésében egyre sikeresebbnek mondható helyi bázisú gazdasági társaságoknak köszönhető. A fejlődésben a város északi részén kialakított ipari terület is közrejátszott, ahol a vállalkozások fejlesztéseik zömét megvalósíthatták. A területen azonban a makro és mikoökonómiai folyamatok, rossz gazdálkodás, irányítás miatt összességében újabb betelepülés nincs, a működtetési struktúra fejlesztendő, amit jelenleg az önkormányzat a vállalkozásokkal, környező területek tulajdonosaival összefogva igyekszik megoldani. Az önkormányzati gazdálkodásban cél a gazdasági egyensúly és pénzügyi stabilitás megőrzése, melyben belső tényezőként konzekvencia figyelhető meg az ehhez szükséges alapelvek betartásában, azonban a külső körülmények (önkormányzati gazdálkodást befolyásoló szabályozások megváltozása, önkormányzat pénzügyi szolgáltatójának 2015 eleji csődje) alapvetően befolyásolnak. Az utóbbi évek költségvetésében tükröződtek a feladatátrendeződés (alap-, középfokú oktatás és járási hivatalok által átvett feladatok), támogatás átalakítás (feladatfinanszírozás a szabadon felhasználható normatív támogatás helyett) és adósságkonszolidáció gazdálkodásra gyakorolt hatási. Az önkormányzati létszám lecsökkent, pénzügyi helyzet összességében romlott. A vagyongazdálkodás terén az utóbbi években megvalósult fejlesztések a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyont jelentősen növelték, miközben az értékesítések hatására a forgalomképes ingatlanvagyon szűkülése figyelhető meg. A helyi önkormányzat gazdaságfejlesztési tevékenysége projektjeinek egy részével közvetlenül (termálfürdő), más részével közvetetten (infrastruktúra-fejlesztés) fejleszti a helyi gazdaságot, de gazdaságfejlesztési stratégiai irányvonala (idegenforgalom) is hatással van a település fejlődésére. A hivatal foglalkoztatáspolitikája racionalizált, de az önkormányzat beruházásainál, fejlesztéseinél helyi vállalkozások részvételét próbálja elősegíteni, és a foglalkoztatás növelése érdekében minden rendelkezésére álló közmunka és közfoglalkoztatási lehetőséggel is élt/él (Start Munkaprogram, kulturális közfoglalkoztatás).


114

2.1.4 Táji és természeti adottságok A feltárt természeti adottságok alapján elmondható a talajadottságok igen kedvezőek a különféle mezőgazdasági tevékenység (szőlőművelés, gyümölcstermesztés, szántóföldi növénytermesztés, legeltetés) számára, amit klimatikus viszonyok is nagyrészt segítenek. Vízrajzi szempontból a kiépített rendszerek a gazdálkodást segítik, de karbantartásuk elmaradása és szántóknál az árkok beszántása miatt nem látják el tökéletesen feladatukat, ami a mezőgazdaság termelékenységében visszatükröződik (belvizes területek: ami élővilágnak hosszú távon nem rossz, a meglévő gazdálkodási rendszernek annál inkább). A domborzati adottságok és a táj szempontjából komoly gazdasági, esztétikai, tájhagyományi értékkel bíró szőlőterületeken és az ott lévő földutakon jelentkezik leginkább a vízerózió hatása, a szélerózió szempontjából pedig az egész térség veszélyeztetett. A város lakosságának életében mindez kevés szerepet kap, a kisparcellás szőlőterületeken sok a felhagyott telek, a nagyüzemi szőlőterületek mindössze pár gazdálkodó kezében vannak, de ez jellemző többi mezőgazdasági művelés alatt álló területre is. Postaszállás, mint gazdálkodásra összpontosító, de lovakkal kapcsolatos szolgáltatásokat (lovagoltatás, képzés) nyújtó közösség központja, a feltárt és hasznosított termálvagyon, vagy a tájelemként is meghatározó vár és a minderre építő idegenforgalom, ha nem is, mint tömeges foglalkoztatást biztosító ágazat, de mégis jelentős diverzifikáló elemek. A természeti adottságok mellett maga a táj, tájkép is kiemelkedő értékű a térségben. Habár a területek 80%-án már nem a természetes, hanem a társadalom által létrehozott és fenntartott mesterséges ökológiai rendszerek foglalnak helyet, ezek tájképi együttese a tájhasználat mai rendszerével nem csak helyi, de megyei és országos szinten is védendő érték. Egy értékes táj vonzereje, kondicionáló és élettani hatása alapvetően kedvező, de egy idegenforgalomra építő közösségben pláne fontos, így ezért ennek a védelemnek Siklós esetében fontos szerepe van. Mindezt kiegészítik az országos és helyi védelem alatt álló területek, természeti emlékek és az erdők többségét lefedő ökológiai hálózati elemek. A tájhasználati konfliktusok feloldása (illegális hulladéklerakások, felszíni tájsebek kezelése, szőlőhegyi kiköltözés, fejlesztések hatásai) összetett feladat, melyek egy részére forráshiány feloldása, más részére helyi szabályozói akarat és annak konzekvens betartása esetén van mód, de szemléletformálás és tájékoztatás is sokat tud segíteni.

2.1.5 Zöldfelületek Alapvetően a zöldfelületek tekintetében mind mértékét, mind állapotát tekintve kedvező a helyzet Siklós városában. A meglévő zöldfelületi elemek tényleges értéket képeznek, amelyek közül sok helyi jelentőségű védelemmel is rendelkezik. Az önkormányzat számára a zöldfelületek kondicionáló szerepének megőrzése, fejlesztése fontos szempont. A HÉSZ-ben megjelenő szabályozási elemek igyekeznek hozzájárulni a város zöldfelületi ellátottságának megmaradásához, fejlesztéséhez fontos szempontként szem előtt tartva hogy a növényállomány őshonos fajokból álljon. A belterületen közhasználatú zöldfelületek fenntartása megoldott, költsége azonban anyagi teher a városnak, melynek mérséklésére az önkormányzat igyekszik bevonni a közmunkaprogram keretében rendelkezésre álló emberek egy részét is. Ezzel, ha nem is termelő, de értelmes feladatot biztosítva a sok esetben munkához nem szokott hátrányos helyzetű rétegeknek.


115

2.1.6 Épített környezet Az épített környezet meghatározó jelentőségű, mind a lakóhely, szolgáltatás, termelés vagy éppen a rekreáció helyszíneként. A kivett területek közel 900 hektáros mérete, 17,6%-os részaránya jelentős. A városnak növekedés (terjeszkedés) nem érdeke, hisz lakosságállománya csökken, megépült területein lévő épületállomány öregszik, infrastruktúra fenntartása már most is jelentős teher. A településszerkezet történelmi örökség, melyben az úthálózat ma komoly funkcionális probléma forrása. Egyrészt gátolja az építészetileg értékes területek fejlesztését, idegenforgalmi hasznosítását, másrészt a rezgés és szmog-terhelés még az épületek állapotára is kedvezőtlen hatással van. A várost átszelő úthálózatra terhelődő nyomást ugyan az település legjobb minőségű földjein kiépített északi elkerülő út megépülése valamelyest enyhítette, de déli területek megközelíthetőségén (mezőgazdasági gépek vonulási útja) és a város belterületébe vezető helyközi közlekedés belvárost kiváltó útvonalának segítésében nem volt szerepe. A városközpontban csoportosulnak az igazgatási, egészségügyi intézmények, de az állami iskolák is területileg koncentráltan helyezkednek el (Köztársaság tér és környéke). Máriagyűdön található az idősek otthona, két temető, míg a többi, más-más felekezethez tartozó temető Siklóson egy területi egységben helyezkedik el. Területileg és lakásszámot is a családi házas beépítésű területek határozzák meg, mégis kiemelkedő értéket az épített környezet megmaradt történelmi korszakokhoz, stílusokhoz köthető emlékei képviselnek. Ezek védettségi szintje, kategóriája nem nemzeti, történelmi emlékhely vagy világörökségi helyszín, mindössze országos vagy helyi védettség, de jelentőségük vitatatlan és a HÉSZ komoly hangsúlyt fektet ezek összegzésére, szabályozására. Sőt, egy 2012-es módosítás alapján az építési engedélyezés általános szabályainál megjelenik, hogy a történeti városközpont megkülönböztetett övezeteiben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv, különösen a környezetébe illeszkedés és a településképi követelményeknek megfelelés. Mindezeken felül településkép védelmi rendeletek (településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárások) bevezetése is folyamatban van. Az épített környezet értékei mellett azok romló állapota, vagy a leromlott területek (Váralja szegregátuma), illetve félbehagyott fejlesztések (volt laktanya), közművek állapota, de a különböző intézmény-felújítások is meghatározzák a fejlesztési szükségleteket. Nem beszélve a már említett folyamatról, ami a szőlőhegyi kiköltözéssel és/vagy szállásfejlesztéssel, ezzel a hagyományos présházak, pincesorok helyett teljesen más építészeti értéket képviselő lakóházak, panziók építésével jár.

2.1.7 Közlekedés A járás közúti megközelíthetősége sokat javult az M6/M60-as autópályák megépülésével, azonban közvetlenül még így sem érintik gyorsforgalmi utak. Észak déli irányban halad át a területen az 58. sz. másodrendű főút, amely Siklós várost közvetlenül nem érinti, a kapcsolatot az 5701. sz. Szederkény – Villány – Siklós összekötő út biztosítja. A közúthálózat minősége a főközlekedési utakon közepes, a mellékutak, valamint a településeket a főutakkal összekötő bekötőutak minősége rossz, állaguk folyamatosan romlik. Hálózati szempontból a legjelentősebb probléma az önkormányzati utak esetében a Felszabadulás-Széchényi utca, mely az átmenő és egyben a város belső forgalmat is bonyolít.


116

A távolsági buszközlekedés szolgáltatási kínálata alkalmazkodik a lakossági igényekhez. A közeli településekre megfelelő járatszámmal szállítják az utasokat, Pécsre is megfelelő gyakoriságú a járatindítás, de lakossági igény lenne gyorsjáratokra, mert a kistelepülésekre történő kitérők megnövelik a menetidőt. A tömegközlekedési igényeket túlnyomórészt ez az ágazat elégíti ki, mivel a vasúti közlekedés a járásnak csak egy igen kis hányadát érinti. A helyi „hálózat” egyetlen viszonylattal rendelkezik, amely az Autóbusz állomásról indul Máriagyűd felé, majd onnan tér vissza napi 3 alkalommal. A járást kelet-nyugati irányban szeli keresztül a 62. sz. Barcs – Villány vasútvonal. A vonalon a személyszállítás 2007 óta szünetel. Siklóson szintén nem működik a vasúti személyszállítás. A térség keleti határa mellett észak-déli irányban halad a 65. számú Pécs-Mohács vasútvonal. Ezen a vonalon napi 11 alkalommal közlekedik menetrendszerinti személyvonat mindkét irányba, közvetlenül 5 járási települést érint. Villányból ágazik ki a 66. sz. szárnyvonal Magyarbóly felé. Itt napi 8 alkalommal közlekedik személyvonat Villányig. Innen átszállással lehet továbbutazni Pécs irányába. A járda kiépítettség a régi belvárosi, a belvároshoz kapcsolódó utcákban és a lakótelepeken szinte teljes, a máriagyűdi új lakóterületeken és a külső lakott részeken hiányos, vagy teljesen kiépítetlen. A járdák állapota hasonló az utakéhoz, folyamatos felújításra lenne szükség. A járásban összefüggő kerékpárút hálózat nincs, azonban hosszabb-rövidebb szakaszokon létezik kiépített kerékpárút vagy kerékpározásra kijelölt útszakasz. Siklós belterületén, a Gyűdi úttal párhuzamosan kerékpárút halad, amely kerékpáros kapcsolatot biztosít Máriagyűddel. Kerékpárút halad végig Harkány és Siklós közötti, mintegy 2 km-es szakaszon. Kiépített, aszfalt burkolatú, önálló kerékpárút halad végig az 58. sz. főút mellett a Drávaszabolcs és Harkány közötti szakaszon csatlakozva a lakott területek hálózatához. 2013-ban adták át a forgalomnak a Villány-Siklós közötti kerékpárút Villány és Nagyharsány közötti szakaszát. Siklós belvárosában bizonyos területeken fizető parkolók működnek, melyekben pénteken 17:00-ig, szombaton 12:00-ig kell parkolási díjat fizetni.

2.1.8 Közművek Siklóson élők életkörülményeit, gazdasági lehetőségeit a közmű-infrastruktúra és környezeti állapot alapvetően befolyásolja. A komfortos életvitel feltétele a kedvező közmű-ellátottság, a vezetékes közüzemű közművek rendelkezésre állása. A villamos-energia hálózat és közvilágítás teljes mértékben kiépített. A közvilágítás korszerűsítése folyamatban van, melytől közel 40%-os energia-megtakarítás várható. A település belterületén teljes mértékben, külterületi zártkerteknél 50%-ban rendelkezésre áll a kiépített hálózati rendszerén keresztül az egészséges vezetékes ivóvízellátás. A 2013-as KSH adatok alapján lakások 97,9%-a a vezetékes ivóvízellátásba bekapcsolt. Az egyes ingatlanokból a közcsatornás szennyvízelvezetés, a vezetékes ivóvíz ellátottsághoz viszonyítva és a település felszín alatti vízbázisának érzékenysége mellett kedvezőtlen, mindössze 57,9%-os. Tehát a lakásállomány 42%-ából a szennyvizeket jellemzően házi szikkasztó medencékbe gyűjtik, amelyek jobb esetben megfelelő minőségűek és a szennyvízszállítás szippantott járművekkel megoldható, rosszabb esetben a szennyvíz szennyezve a felszín alatti vizeket, a talajba szikkad. A település felszín alatti víz


117

szempontjából fokozottan érzékeny, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik, ezért különösen veszélyes szennyező forrásnak tekinthető a talajba szivárgó szennyvíz. A lakások 34%-os gázhálózati és 26%-os távfűtő-hálózati csatlakozási aránya mutatja, hogy a levegőt erősebben terhelő hagyományos szilárd tüzelőanyag kiváltása összességében kedvező. Az utóbbi években azonban a gazdasági nehézségeinek hatására egyre többen használnak újra hagyományos nem vezetékes energiahordozót is, amely kedvezőtlen légköri viszonyoknál rontják a környezeti állapotokat. A közművek elhelyezésénél a föld feletti hálózatok szinte betöltve a föld feletti tereket, egyrészt közvetlenül, a megjelenésük esztétikai hatásával rontják a település arculatát, másrészt helyfoglalásukkal korlátozzák az igényes közterület alakítás lehetőségét. A város nagy részén (családi házas területek) a szabadvezetékes, földfeletti hálózat jellemző. A felszín alatti a közművek helyfoglalása is korlátozza a felszín feletti terek hasznosítási lehetőségét, a kiépítések a városban is a hazai gyakorlat szerint (nem helytakarékosan) történtek. A felszíni vízelvezetés rendszerében előforduló hiányosságok a szélsőséges időjárási viszonyokkal megváltozott csapadékvíz elvezetési igényeket nem mindenhol elégíti ki megfelelően, legnagyobb gond a rendszerek eliszapolódása. A fő befogadó a Lanka-főcsatorna, amely a településtől délre vezet, karbantartásának hiányossága szintén probléma. Siklós természeti kincse a pár éve feltárt termálvíz, amelynek hasznosítására létesített fürdő és mellette épített szálloda növelik a város idegenforgalmát, de a termálkincs hasznosítása a távfűtésben további lehetőségeket is kínál.

2.1.9 Környezetvédelem A település környezeti állapota jónak mondható, de környezetvédelmi szempontból a szélerózió, vízerózió, nitrátérzékenység és a sérülékeny vízbázisok megkövetelik a gondos, jogszabályokat betartó területhasználatot, hulladékgazdálkodást és szennyvízkezelést. Az elmúlt évek beruházásai mind a hulladékgazdálkodás, mind a szennyvízkezelés terén korszerű és környezeti szempontból kedvező fejlesztéseket hoztak, amelyek biztonsággal tudják a mostani és a távlati igényeket kielégíteni. A jelenlévő és potenciális környezetszennyezések fejlesztésekkel csökkenthetők, illetve a szennyezésekből következő esetleges időben elhúzódó káros folyamatok megakadályozhatók. A tervezett beruházások (folyékony hulladéklerakó felszámolása, lezárt inert hulladéklerakó rekultivációja, közüzemi hálózatok korszerűsítése, úthálózati fejlesztések, megújuló energiák hasznosítása stb.) és a szennyvízhálózati bekötések számának ösztönzésével tud a város leginkább tenni a környezetminőség fejlesztéséért.


118

2.1.10 Katasztrófavédelem Talajeróziós és tömegmozgásos folyamatok figyelmen kívül hagyása miatti építkezések ingatlanainak későbbi védművekkel történő biztosítása komoly anyagi terhet ró a jövő nemzedékre. Ennek kialakulását a helyi szabályozások és illetékes hatóságok bevonásának kötelezettsége hivatottak most megakadályozni, melyek kijelölik a város területén az egyedi szabályozást igénylő területrészeket, különleges területeket. A város földtani, hidrogeológiai (vízeróziónak kitett), morfológiai és egyes művi adottságai alapján a beépítés lehetőségek egyedi szabályozása szükségszerű, ezt a HÉSZ a Tenkes hegy eróziós völgyeinél írja elő. Bár a szabályzatban nem jelenik meg, de az 1970-80 közötti felmérés alapján az Országos Felszínmozgás Kataszter nyilvántartásában felszínmozgásos folyamat került rögzítésre a Máriagyűdi templomnál és pár éve lakóházakat is veszélyeztetően a Váralja utcában is tapasztaltak felszínmozgást. A meredekebb, lösszel borított helyoldal is veszélyeztetett terület, így a szőlőhegyi építkezések visszafogását ez is indokolja a már említetteken túl (táj karakterének, hasznosításának megváltozása, infrastruktúra igények stb.). Siklós településrészei nem minősülnek ár- és belvízveszélyeztetnek, ettől függetlenül a déli részeken vannak vizenyős területek pl. a Váralja mindig is annak számított. Lanka-csatorna karbantartásának hiánya, mezőgazdasági területeken az egykori elvezető árkok beszántása és a csapadékelvezetőrendszerben ugyancsak a karbantartásból fakadó problémák (feliszapolódás) hozzájárulnak, hogy a normál, illetve az egyre gyakoribb villámárvizek levonulása elhúzódik.


119

3 HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ


120

3.1 A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS 3.1.1 A folyamatok értékelése A 2009-ben készült Integrált Városfejlesztési Stratégiában feltárt helyzetelemzés óta a legtöbb vizsgált területen változások zajlottak. Az új Ötv., a járásrendszer újbóli bevezetése, a kistérségi rendszer és az ott éppen csak kialakult intézményi együttműködések megszüntetése, az adósságkonszolidáció, feladatelvonások stb. teljesen átszabták az önkormányzat feladatait, intézményeinek egy részét és gazdálkodási feltételeit. A lezajlott folyamatok intenzitása, a hatás mértéke azonban változó az egyes területeken és olyan változásokra is reagálnak, amik városi szinten nem befolyásolhatók (pl. devizahiteles eladósodottság, bankcsőd). A járási települések közötti kapcsolatrendszert átformálta a kistérség megszüntetése, de leginkább a Többcélú Kistérségi Társulások felbomlása. Mindezek mellett a nagyobb fejlődési potenciállal bíró települések (Harkány, Villány) fejlesztési céljai azonosak, a turizmus esetében ez konkurálásban, egymás hatásainak gyengítésében nyilvánul meg, ami a jövőbeni együttműködést még jobban megnehezíti. Nagyok a különbségek a járás települései között, a lemaradók elszigetelődési folyamata figyelhető meg. A település társadalmában zajló 2009-ben is feltárt tendenciák (népességfogyás, elöregedés) nem változtak. A 2010, 2011-ben magas elvándorlást 2012, 2013-ban odavándorlás váltotta fel. A bevándorlással sok esetben a járás mélyszegénységgel küszködő településeiről elvándorló, a visszaesett ingatlanárakat megfizetni képes réteg mellett, a lakhatást is nehezen megoldó hátrányos helyzetű népesség betelepülése is megfigyelhető. A képzettségi szintben bekövetkezett javulás a 2011-ben végzett népszámlálás adatainak ismerete alapján mára leszűrhető. A folyamat nem település-specifikus, hanem kisebb-nagyobb eltérésekkel az egész országra jellemző, de a helyi intézményrendszer megfelelő színvonalát is alátámasztja. A jövedelmi viszonyokban romlás tapasztalható, ami a kedvezőtlen folyamatok (pl. nem jöttek létre munkahelyek, sokan az eladósodottsággal küzdenek) összességével magyarázható. A gyermekvédelmi kedvezmény igénylése is növekedett, amelyben a 2012-es hirtelen csökkenést csupán a szigorodó feltételek magyarázzák. A lakásállomány számában jelentéktelen volt a 2009-es IVS készítése óta végbement változás. A két népszámlálás között azonban komoly minőségi javulás figyelhető meg a komfortosságot tekintve. A lakások felszereltsége tovább javult, elmaradás mindössze a lakások közcsatorna-hálózatba kötöttségnél figyelhető meg, ahol alig volt javulás. A településen előző időszakban feltárt társadalmi szegregáció nem oldódott fel, habár a mutatószámok javultak. Az elmúlt időszakban a legnagyobb hatást gyakorló Váralja Projektet forráshiány miatt nem sikerült megvalósítani. Az új, szigorúbb szegregációs határértékek miatt egy külterületei lakott hely (Postaszállás) 2011-es adatok alapján kimutatásra került. Az oktatás terén jelentős átalakulás történt az előző IVS készítése óta, még 2009-ben valamennyi közoktatási intézményt felújították (DDOP 427 millió Ft összköltség, 90%-os támogatás), illetve a korábban önkormányzati fenntartású iskolák 2013. január 1-én állami fenntartásba kerültek. A tanulói létszám fogyása az elmúlt években folyamatos volt. Az óvodák megmaradtak,


121

gyermeklétszám nem változott jelentősen, a székhelyintézmény 2012-ben felújításra került (27,7 millió Ft összköltség, kb. 70%-os támogatás). Az egészségügyben az alapellátás részeként az orvosi ügyelet fenntartása, ill. a szociális alapszolgáltatások keretében végzendő feladatok terén a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás megszűnése után a költségek megoszlása miatt újabb racionalizálást kellett végrehajtani, így ezek ellátása 2014 őszétől már Mattyal közös társulásban működik. A folyamatok az egészségügyi ellátórendszerben jelenleg az orvoshiány terén növekvő kockázatot jelzik. Szociális téren 2009 óta tapasztalható a bentlakásos idősek otthona iránti kereslet növelése, a pénzbeli és természetbeni támogatási formák iránti magas igények megmaradása és a közfoglalkoztatás felfutása, és az ezzel járó problémák megjelenése. Kulturális területhez köthetően az előző IVS óta komoly fejlesztések fejeződtek be (Könyvtárfejlesztés 2010, 208 millió Ft összköltség, 75%-os támogatás; Művelődési Központ felújítása a városközponti fejlesztés részeként 2012-ben). A területen mindazonáltal szembesülnie kell a fokozódott elszegényedéshez és érdektelenséghez, célközönségük elvándorláshoz és kikopásához. Az IVS készítése óta a sportlétesítmények egy részénél felújítás, fejlesztés vált szükségessé. Fokozódik az igény szabadon használható, ingyenes szabadtéri sportterek, sportpályák iránt. A gazdaságban tapasztalt folyamatokat már a helyzetelemzés tükrözi, azaz nem történt drasztikus változás, nagy foglalkoztató nem jelent meg a térségben, a közmunkaprogramban volt csak nagyobb számú foglalkoztatás. A termálfürdő és kapcsolt szállásfejlesztés pozitív hatású, sőt az önkormányzat a fejlesztéshez kibocsátott kötvények („Siklósi Vár és Termál” 14.785 CHF) betervezett anyagi terheitől a kormányzati adósságátvállalásnak köszönhetően megszabadult, a fürdő tulajdonjogát se kellett értékesíteni, hanem maradhatott a város szempontjából hosszútávon jövedelmezőbb bérleti rendszerű üzemeltetés (első 5 évben 0, majd 20 évig összesen 800 millió Ft üzemeltetői díj). A helyi gazdasági szereplők fejlesztéseikhez építettek pályázati forrásokra, a fejlesztésekhez kapcsolt foglalkoztatás-bővülés azonban jelentéktelen. Kedvezőtlen változás volt az előző stratégiai óta, hogy az Ipari Parkot működtető cég felszámolásra került, a terület elveztette besorolását, további betelepülő nem volt, jelenleg az önkormányzat próbál a helyzeten változtatni. Az épített környezetben az előző IVS óta eltelt időszakban látványos változásokat az azóta megvalósult fejlesztések értek el. Az eddig említetteken túl az önkormányzati projektek közül a következők jelentősek:   

A termálfürdő és építéséhez kapcsolódó kút és hővezeték kiépítés 2010-ben (közel 3 milliárd Ft-os saját beruházás), várfelújítás I. és II. üteme 2011-ben (Norvég 953 millió Ft összköltség, kb. 95%-os támogatás és DDOP 571 millió Ft összköltség, 80%-os támogatás), belvárosi rekonstrukció III. üteme 2012-ben: Művelődési Központ, Posta-park, Felszabadulás utca (DDOP 389 millió Ft összköltség, kb. 87%-os támogatás),

Mindezeken felül jelentős magánerős beruházásként 2013-ban megépült a fürdő melletti szálloda (Hotel Castello****) és főleg pályázati támogatásból több vállalkozás is képes volt telephelyének fejlesztésére, ezzel javítva/bővítve az iparterületek épületállományát. A volt laktanya területén a tervezett nagy volumenű turisztikai célú fejlesztés a gazdasági helyzet miatti forráshiány okán nem tudott megvalósulni. Az új építésű lakások száma alacsony volt, a meglévő lakásállományban az


122

elmúlt években minimális változás tapasztalható, karbantartást, felújítást nehezíti az általános elszegényedés, ezért a lakásállomány megújulása nem volt jelentős. A helyi szabályozás terén a 2009 óta történ és jelenleg is zajló változások egyre inkább előtérbe helyezik a belváros esetében az értékvédelmet. 2009-ben készült IVS óta Siklóst érintő nagy volumenű közúti fejlesztések nem valósultak meg, önkormányzati utak, járdák (játszóterek) felújítása a forrásokhoz mérten történt (2007-2013-ban összesen 156 millió Ft összköltség, 65%-os támogatással). A fejlesztések a járásban a kerékpárúthálózat terén zajlottak nagyobb ütemben, ami közvetlenül érinti a várost az a jelenleg épülő, tervek szerint 2015 nyarára elkészülő, Nagyharsány-Siklós szakasz. A szilárd hulladékkezelést illetve a szennyvízkezelést illetően kedvező folyamatok zajlottak a környezet állapot javítása érdekében. A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt keretében 2012ben Matty felé vezető út mellett lévő hulladéklerakó rekultivációja megtörtént, 2014-ben befejeződött a hulladékudvar kiépítése és a város 14 pontján szelektív hulladékgyűjtő szigetek kerültek kialakítása. Mindezek mellett a közműfejlesztések érintették a 2009-ben a Tenkes hegyet, ahol a vízvezeték került kiépítésre, 2012-ben megvalósult a sérülékeny ivóvízbázis biztonságba helyezése és jelenleg is zajlik a közvilágítás korszerűsítése (LED fényforrás). Nem volt azonban érdemi a változás a szennyvízhálózati rákötések számában, vízelvezető-rendszer és a befogadó (Lankacsatorna) karbantartásánél, utóbbiak az egyre gyakoribb heves esőzések, csapadékosabb időszakok miatt érzékelhető problémaként (belvíz, villámárvíz) jelentkeztek. Összességében a folyamatok tükrözik a városi stratégiákban, programokban lefektetett célokat, legfőképpen azokon a területeken ahol az önkormányzat saját projekteket tudott megvalósítani. Az összefogás és partnerség minimális volt, de ahol tudott érvényesült a helyiek bevonása. Az önkormányzatnál a beruházások többségéhez sikerült EU-s támogatást igénybe venni, illetve olyan beruházások valósultak meg, amelyekhez voltak források, kivéve néhány kisebbet, illetve a termálfürdőt, amely komoly adósságba sodorta a várost, de ez a kormányzati adósságátvállalással megoldódott. Az országban zajló társadalmi gazdasági folyamatok visszatükröződtek a helyi közösségben is.


123

3.1.2 A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelését szakterületenként, témakörönként elkészített SWOT analízis mutatja be. 3.1.2.1

A településhálózat SWOT-analízise

ERŐSSÉG  járásközponti funkciók  a városban hagyományokra épül a településhálózatiban játszott szerepe  határ menti fekvés

LEHETŐSÉG  működőképes összefogás kialakítása a környező településekkel

GYENGESÉG  a járási települések száma sok, egyes (főleg déli) periférikus területeket a teljes társadalmi/gazdasági leszakadás jellemzi  járási településekkel az együttműködés gyenge  nagyobb, hasonló gazdasági erővel bíró településekkel az együttműködés nehézkes, rivalizálás folyik VESZÉLY  leszakadó területek kedvezőtlen tendenciája felerősödik  Harkány, Siklós, Villány között újabb egymást gyengítő újabb fejlesztések valósulnak meg

3.1-1. táblázat: SWOT – településhálózat

3.1.2.2

A társadalom SWOT-analízise

ERŐSSÉG

GYENGESÉG

 meglévő, beköltözést generáló vonzerő  javuló képzettségi színvonal  a közoktatás minőségi jellemzői jók, szerepköre járási (sok bejáró)  a szakképzettséget szerzők elhelyezkedési esélyei jók, Harkány és Villány turisztikai irányultsága lehetőséget ad a környékben maradásra  soknemzetiségű közösség  nemzetközi (testvérvárosi) kapcsolatok  egészségügyi ellátórendszer jól kiépült  biztosított szociális alap- és szakszolgáltatás  idősek otthona van, jó színvonalon működik  az önkormányzat él a közfoglalkoztatás rendszerével

 csökkenő népességszám, öregedés, elvándorlás (Pécs, Budapest, külföld elszívó hatása erős)  bevándorlás többnyire a járás hátrányos helyzetű térségeiből történik, alacsony státuszú lakossággal  az iskolázatlanok és a magasan (de nem keresett területen) képzettek foglalkoztatási lehetőségei korlátozottak  iskolákban a tanulói létszám csökken  a végzettek zöme nem tud a városban elhelyezkedni  szakképzés rugalmatlan és nem alkalmazkodik a helyi vállalkozások  kollégium nincs  fogyó önkormányzati bérlakásállomány  szegregált területek jelenléte  orvoshiány az alapellátásban


124

LEHETŐSÉG  helyi igényeket kielégítő képzési formák, szakmákkal a jelenlegi szakképzés bővítése/átalakítása  bérlakások piaci alapú hasznosításának térnyerése  a demográfiai folyamatok és igények alapján idősek otthonának fejlesztése, új intézmény létrehozása

VESZÉLY  kedvezőtlen demográfiai folyamatok felerősödése  társadalmi feszültségek felerősödése  szegregált területeken tervezett fejlesztésekhez továbbra se lesz forrás  orvoshiány fokozódása  közfoglalkoztatási rendszer megszűnése  a kormányzati szociális ágazatot érintő kérdésekben bizonytalanság fokozódása, ad hoc döntések

3.1-2. táblázat: SWOT - társadalom

3.1.2.3

A gazdaság SWOT-analízise

ERŐSSÉG

GYENGESÉG

 magas gazdasági aktivitás, vállalkozási kedv  a település rendelkezik foglalkoztatási vonzóerővel  működő mezőgazdaság a város körül  borászat jelentősége magas és fokozódik  gazdaságot erősítő beruházás tudott megvalósulni az önkormányzat részéről (termálfürdő), kapcsolódó szálloda is megépült  fejlesztések a magánszállások terén  egyedi turisztikai vonzerő jelenléte (vár, máriagyűdi zarándokhely)  helyi bázisú gazdasági társaságok megerősödése LEHETŐSÉG  Ipari Park cím visszaszerzése, terület gondozása új betelepülők keresése, segítése, területe fejlesztése  szociális gazdaság erősítésével a helyi alacsony végzettségűeknek munkalehetőség biztosítása  turizmusban nyitás a horvátok felé (kiadványok, utazásszervezés stb.)  helyi termékek népszerűsítése

   

gyenge gazdasági összteljesítmény kevés nagy foglalkoztató sok ingázó a gépesített mezőgazdasági, borászati termelés kevés embert foglalkoztatás  külső hatásokra érzékeny gazdaság  versengés a turistákért Harkánnyal és Villánnyal, hasonló egymást gyengítő fejlesztések, együttműködés hiánya  ipari parkot működtető cég tönkrement, terület összefogása hiányzik  önkormányzati forgalomképes ingatlanvagyon felélése  Máriagyűd látogatóit (kb. 500ezer fő évente) a belváros nem tudja megszólítani VESZÉLY  önkormányzati gazdálkodást befolyásoló tényezők kiszámíthatatlansága fokozódik  turizmus működtetéséhez a fizetőképes kereslet csökkenése  működési hiányt termelő beruházások megvalósítása

3.1-3. táblázat: SWOT – gazdaság


125

3.1.2.4

A táji-, természeti adottságok és zöldfelületek SWOT-analízise

ERŐSSÉG

GYENGESÉG

 kedvező természeti adottságok (Tenkeshegy, talajadottságok jók szőlők, gyümölcsösök, szántók, erdők számára)  az adottságokra épülő sokféle hasznosítás jelenléte  termálvízkészlet hasznosított (turisztikai)  egyedülálló tájképi elemek (vár, hegy, fasorok stb.)  védelem alatt álló természeti értékek  HÉSZ-ben megjelenő szabályozási elemek hozzájárulnak a zöldfelületi ellátottság megmaradásához, fejlesztéséhez  zöldfelületek fenntartásában közmunkások bevonása LEHETŐSÉG  helyi cégek bevonása a kisebb fejlesztési akciók finanszírozásához  közmunkások értéktermelő munkavégzése lehetséges a helyi erőforrásokra építve pl. magas hozzáadott értékű terményfeldolgozásban  zöldfelületi elemek fejlesztése, megtöltése tartalommal (ingyenesen használható sportpályák), hogy tényleges, élettel teli közterületként funkcionálhassanak

 szélerózió, vízerózió, nitrátérzékenység  vízelvezető csatornák, vízfolyások karbantartásának hiánya  szántóterület növelése érdekében a vízelvezető árkok javát beszántották  kisparcellás szőlőterületeken sok a felhagyott telek  szőlőhegyi kiköltözés, ezzel a hagyományos és értékes tájhasználat veszélyeztetése  a természeti táj kevés embernek jelent megélhetést, kevés kézben összpontosuló javak  eredetei ökológiai rendszerek felmorzsolódtak VESZÉLY  helyi kiskertes szőlőkultúra kikopik  beruházások, fejlesztések káros hatásai (beépítés növekedése, zöldterület csökkenése)  zöldfelületek kihasználatlanok maradnak, épített elemei tönkremennek (vandalizmus)

3.1-4. táblázat: SWOT - táji-, természeti adottság, zöldfelület

3.1.2.5

Az épített környezet SWOT-analízise

ERŐSSÉG  jelentős épített értékek melyet országos, helyi védelem övez  településkép védelmi rendeletek bevezetése is folyamatban van  önkormányzat a rendelkezésre álló lehetőségeivel (szabályozás) igyekszik gátolni a kedvezőtlen folyamatokat  fejlesztett, részben rehabilitált belváros  Siklósi Kórház jó állapotban van (folyamatos EU frorrású fejlesztések)  intézmények többsége könnyen elérhető, központi elhelyezkedésűek

GYENGESÉG  közigazgatási terület nagyarányú beépítettsége  öregedő épületállomány  történelmi, védett épületek felújításának elmaradása  védett, értékes pincesorok rejtett, turisztikai hasznosítást nehezítő elhelyezkedése  félemaradt beruházások (volt laktanya)  leromlott épületállományú szegregátum (Váralja)


126

LEHETŐSÉG  forrásszerzés esetén a laktanya területe modern épületállománnyal gazdagodik, környéke felértékelődik  ipari terület fejleszthető

VESZÉLY  további területi terjeszkedés  szabályozó eszközök kijátszásával a szőlőhegyi terület további beépülése folytatódik (gazdasági épületnek engedélyeztetett lakóházak)  Váraljára tervezett fejlesztésére kidolgozott programra nem lesz forrás

3.1-5. táblázat: SWOT - épített környezet

3.1.2.6

A közlekedés SWOT-analízise

ERŐSSÉG  északi elkerülő út kiépült  települési utak megfelelő állapotúak és szélességűek  jó autóbuszos kapcsolatok a különböző területi központokkal  Harkány felé kiépült kerékpárút, Villány felé 2015-ben megépül, az összeköttetéssel nagyobb rendszerekhez is meglesz a kapcsolat

LEHETŐSÉG

GYENGESÉG  nem működő vasútvonal, amelynek területe tartalék szerepe miatt nem hasznosítható  bekötőutak minősége rossz  Felszabadulás-Széchényi utca leterhelt  déli, belvárost kikerülő útkapcsolat nincs  Máriagyűdre közlekedő helyi járat ritka  hiányos járdahálózat Máriagyűdön  Vár körüli parkolás megoldatlansága (parkolási díjak kikerülése általános /Penny parkoló használata/) VESZÉLY

 déli elkerülő út megépítése  forgalomcsillapítás, akadálymentesítés, közlekedésbiztonságot szolgáló közútfejlesztések  vasút turisztikai hasznosítása

 romló útminőség  tovább nő a település központjának gépjármű forgalma  országos/megyei települést érintő útfejlesztések nem valósultak meg  autópálya fejlesztések tovább csúsznak, tervezett új határátkelők nyitása elmarad

3.1-6. táblázat: SWOT - közlekedés

3.1.2.7

A közművek SWOT-analízise

ERŐSSÉG

GYENGESÉG

 infrastruktúra-hálózatok kiépültek  közvilágítás korszerűsítése folyamatban  belvárosban föld alatt vezetettek a vezetékek


 közcsatornás szennyvízelvezetés alacsony aránya  föld feletti hálózatok rontják a település arculatát  csapadékvíz elvezető rendszerek eliszapolódása  Lanka-főcsatorna karbantartása hiányos

127

LEHETŐSÉG  közmunkások bevonása az elmaradt karbantartási munkák elvégzésére  termálvíz hasznosítása a távfűtőhálózatban  megújuló energiák egyéb hasznosítási lehetőségei (pl. nap)

VESZÉLY  gazdasági nehézségeinek hatására még kevesebben használnak vezetékes energiahordozót, amely kedvezőtlen légköri viszonyoknál rontják a környezeti állapotokat

3.1-7. táblázat: SWOT - környezet és katasztrófavédelem

3.1.2.8

A környezet- és katasztrófavédelem SWOT-analízise

ERŐSSÉG  környezeti minősége, állapota összességében jó  nincs jelen a környezeti elemekre (víz, levegő, föld) veszélyes, jelentős környezetszennyező ipar  fejlesztések (hulladékgazdálkodás, szennyvíz, rekultiváció, ivóvízbázisának biztonságba helyezése)  szabályozások megléte LEHETŐSÉG  környezet és természetvédelmi, valamint a megújuló energiaforrások támogatottságának növekedésével a forráslehetőségek bővülése és fejlesztések megvalósítása, meglévő rendszerek további korszerűsítése  helyi szabályozásokkal a kedvezőtlen adottságú területek beépítésének korlátozása

GYENGESÉG  csuszamlás-veszélyes területek, amelyek miatt megóvó és megelőző intézkedések szükségesek  a közüzemi hálózatok elöregedése  a településen átmenő utak mentén kialakuló zajszint és légszennyezettség  beszántott vízelvezető árkok- belvizes beépített és egyéb területek VESZÉLY  megyei útfejlesztések elmaradásával a közúti forgalomból adódó lég-, és zajszennyezés további fokozódása  klímaváltozás hatásainak fokozódása (villámárvizek)  földtani, hidrogeológiai, morfológiai és egyes művi adottságok figyelmen kívül hagyása, kijátszása egyes fejlesztéseknél

3.1-8. táblázat: SWOT - környezet és katasztrófavédelem


128

3.1.3 A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata

314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet

1/2014 (I. 3.) OGY Határozat OFTK

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

FEJLESZTÉSI TÍPUSÚ TERVEK

RENDEZÉSI TÍPUSÚ TERVEK

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2014-2020 Baranya Megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2020 3/2014. (II. 20.) Kgy. határozat

Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2003. évi XXVI. törvény

Baranya Megye Területrendezési Terve 9/2005. (V.12.). Kgy. rendelet, módosította 9/2012. (III. 28.) Kgy. rendelet

Siklós Város Fejlesztési Koncepciója 2004-2015 147/2004. (V. 27.) K.t. határozat

Siklós Településszerkezeti Terve 170/2012.(VII.5.) K.t. határozat

Siklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia 245/2009. (XII.15) K.t. határozat

Szabályozási Terv

Helyi Építési Szabályzat

30/2004. (XI. 26.) sz. ök rendelet, utoljára módosította 19/2012. (VII. 10.) sz. ök. határozat

Építési Tervek


129

3.2 PROBLÉMATÉRKÉP

3.2-1. ábra: Siklós problématérképe


130

3.3 ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK 3.3.1 Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Siklós településre vonatkozólag a 2009-ben készült IVS három városrészt határozott meg, melyek a város adottságainak megfelelően került lehatárolásra. A városrészi lehatároláson a jelenlegi dokumentum nem kíván változtatni, annyiban egészíti ki, hogy a külterület vizsgálatával részletesebben foglalkozik. A város alapvetően két egymástól külterületek által szeparált belterületi egységgel rendelkezik, az egyik egység az 1977-ben a városhoz csatolt Máriagyűd, amely önálló városrészt alakot. Siklós másik belterületi egysége pedig maga a város történeti magja, ami kettő városrészre osztható a várost területileg kettészelő, a városon áthaladó jelentős út mentén.

3.3-1. ábra: Településrészek Siklóson


131

I. városrész: Északi városrész

3.3-2. ábra: Északi városrész elhelyezkedése, funkciói

A városrész lehatárolása, története, szerkezete Területet északon a Korvin Ottó utcai házsor északi teleksora, a Gyűdi úti sportpálya telke, a József Attila utca északi teleksora, Petőfi Sándor utca északi teleksora, a 310/6 hrsz. út északi üzemi területei; keleten a városmag belterületének határa a Széchenyi utcáig; délen Széchenyi utca, Dózsa György utca, a Felszabadulás útja, valamint a Harkányi út és nyugaton a városmag belterületének nyugati határa a Harkányi úttól északi irányba, azaz a 1573/2 hrsz. út és a Korvin Ottó utca határolja. A városrész a település szerves fejlődése és növekedése révén jött létre, amelyben a legnagyobb változások az utóbbi 100 évhez köthetők. A 18. században kiterjedése még mindössze a déli határvonala mentén nagyjából a Godisai út és a temető vonaláig tartott, és csak néhány belső utcája létezett és kezdett észak felé kiépülni (Vértanúk u., Szadaság u., Rákóczi u.). A következő évszázadban se volt nagymértékű a terjeszkedés, mindössze tovább épültek az északi utcák, illetve a Kanizsai Dorottya utca ekkor jött étre. Az északi területen áthaladó vasútvonal 1910, 1912-ben épült ki, amely hatalmas változást jelentett és a lakóterületek vasútállomás felé terjeszkedését indukálták. A II. világháborút követő időszakban, ott is a 60-as és 70-es évekhez köthető a városrész mai arculatának kialakulása, ekkor épültek meg a városias lakótelepek, nagy befogadóképességű oktatási intézmények, kesztyűgyár, de megnövekedett a családi házas beépítésű területek mérete is.


132

A városrész demográfiai és szociális jellemzői A 2011. évi népszámláláskor a városrész lakónépessége 5559 fő volt (összlakosság 58%-a), mely alapján továbbra is ez a legnépesebb városrész, igaz lakosságának közel 10%-ot csökkent 2001 óta. Az elöregedés üteme itt a legnagyobb. A fiatalok aránya 13,7% azaz 2,6%ponttal esett, az aktív korúak 60,5%-os értéke közel 5%pontos csökkenést, időskorúak 25,8% részaránya pedig 7,5%-os növekedést jelent. A városon belül ebben a városrészben a legalacsonyabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők (12,3%) és második legmagasabb a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebbek körében (14,6%), ennek is köszönhetően a szegregációs mutató területre vonatkozó értéke (8,4%, 2001-ben még 14,9%) továbbra is itt a legkedvezőbb. A foglalkoztatottsági és szociális mutatók többségében ugyancsak ez a városrész rendelkezik a legkedvezőbb adatokkal, igaz ezek némelyike tükrözve a népesség elöregedését 2001 óta kedvezőtlenül változott.

Mutató

Siklós összesen

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség (inaktív keresők és eltartottak) aránya lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya)

Mutató értéke

Északi városrész Jelenlegi pozíció a városon belül Városrészen 1= legjobb/ belüli változás legalacsonyabb, mértéke 2001 óta 4=legrosszabb/ legmagasabb

41,1

39,0

-3,4%p

legjobb

54,2

55,8

+1,9%p

legjobb

40,1

41,2

+3,9%p

majdnem a legmagasabb

30,8

30,5

n.a.

2. legjobb

55,1

55,2

n.a.

2. legalacsonyabb

15,2

13,5

n.a.

legjobb

8,7

7,5

n.a.

legjobb

3.3-1. táblázat: Északi városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói 2011-ben és változása Forrás: KSH adatszolgáltatás és IVS alapján

A városrész infrastrukturális jellemzői Infrastruktúra állapotára vonatkozóan a város egészének jellemzésénél írtakon felül nincs helyi jellegzetesség. A belső úthálózat némely helyen felújításra szorul, a városrész Harkány felől az 5711. sz. összekötő úton közelíthető meg. Útjai burkoltak, járdák állapota kielégítő. A városrészen halad át a Harkány-Villány vasúti mellékvonal.


133

A nagyvárosias (tégla és paneles társasházakkal), illetve kertvárosias beépítettség is megtalálható a városrészben. A lehatárolt területen lévő lakások száma 2448 db (teljes település 60,6%-a), melyek közül rendkívül kevés (jóval települési átlag alatti) az alacsony komfort fokozatú (2,0%), valamint komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya (1,8%). A Dózsa György út mentén egy szakaszt beleesik a helyi értékvédelmi terület övezetébe, ahol több helyi védett épület is megtalálható. A városrész gazdasági adottságai A városrészrészben többek között egykor kesztyűgyár is működött, de most gazdasági szempontból az északkeleti részén fekvő ipari park a meghatározó, melynek bemutatása az általános részben megtörtént. Természetesen a lakótelepi alközpontban, illetve a városrészt délről határoló utcák mentén, a városközpont közelében számos kereskedelmi és szolgáltató létesítmény működik, illetve a kivezető utak mentén is megtelepedett pár lerakat, kereskedés. A városrész funkcióellátottsága A városrész funkcióellátottsága összességében erős, a város állami oktatási, nevelési intézményei itt találhatók, de jelen vannak többek között sport és rekreációt szolgáló elemek is. A közfunkciók közül a járási földhivatal, NAV kirendeltség, Siklósi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége, PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara Siklósi Irodája működik a városrészben. A kisvárosias és kertvárosias lakóterületen a lakófunkción kívül más nem jellemző, esetleg kisebb boltok fordulnak elő. Városrészi SWOT elemzés ERŐSSÉG  ipari park is megtalálható a területen (jelentős gazdasági teljesítmény)  belső közlekedési adottságok, hálózatok megfelelőek, kerékpárút kiépített Máriagyűd felé  települési átlaghoz képest is jobb demográfiai, foglalkoztatási és szociális mutatók  jó állapotú lakásállomány  magas fokú intézményi ellátottság

GYENGESÉG  van a területen szegregált terület  Felszabadulás út elején a lakótömbök távolsága az úttól kicsi (szerkezeti terven jelölt fásítás nem történt meg)  a területet átszelő vasútvonal kihasználatlansága  KRESZ-park elhanyagolt állapota (zöldhulladék tárolónak használt)

LEHETŐSÉG  ipari park további fejlesztése (ipari parkba vasúti szárnyvonal kiépítése)  közterületek fejlesztése  megújuló energiára alapozott fűtőművel/tetőre szerelt napelemekkel a távfűtéses lakások fejlesztése, fenntartási költségeik csökkentése

VESZÉLY  szegregátum problémáinak felerősödése  a városi fókusz (turizmus) háttérbe szorítja az itt lakók érdekeit (akik zöme nem az idegenforgalomból él)

3.3-2. táblázat: Északi városrész SWOT elemzése


134

II. városrész: Déli városrész

3.3-3. ábra: Déli városrész elhelyezkedése, funkciói

A városrész lehatárolása, története, szerkezete Területi határa északon: Harkányi út, Felszabadulás útja, Dózsa György utca, valamint a Széchenyi utca; keleten: a városmag belterületének keleti határa a Széchényi utcától délre, azaz a volántelep, valamint a téglagyár területei; délen: a városmag belterületének déli határa, azaz a Berzsenyi Dániel utca déli teleksora és kiparcellázott telkei, a Baross Gábor utca keleti teleksora, a Baross Gábor utca és annak nyugati teleksora, a strandfürdő területe, a Váralja út déli teleksora, a Gordisai út és annak keleti és déli teleksora; nyugaton: a városmag belterületének nyugati határa a Harkányi útig. A városrészben találhatók a település legrégebbi épületei, köztük az első helyen áll a vár, melynek építésének kezdete az 1270-es évekre datálódik, vagy például a 16. században épült és máig megmaradt dzsámi, amely a törtök hódoltság idejére emlékeztet. A településszerkezet városrészi elemei aránylag gyorsan elérték mai formájukat, gyakorlatilag a 18. századra kialakult a mai utcarendszer. További növekedést a természeti adottságok (belvizes, mocsaras területek észak kivételével) megakadályozták, amihez nagyon tudatosan alkalmazkodtak is a helyiek. A váralja rész történelmi hagyományok alapján alakult ki, az itteni kedvezőtlenebb, de beépíthető helyekre betelepült vándorló életmódot felhagyó cigányok által. A cigánysort már akkor is az apróbb telkekre épült kis házak alkották.


135

A városrészben a huszadik század az épületek egy részének kicserélődésével (bontás, új építés), illetve átépítésével zajlott, és a vár környéke ennek hatására kisvárosias arculatot kapott. Számos kis téglaégetőt tönkretette a századforduló környékén alapított első téglagyár. Az infrasturktúra fokozatosan kiépült, a különböző intézmények (pl. kórház) révén a központi szerep erősödött. 1941ben a Váralja utca felső sorában várfal omladozása miatt életveszélyessé váltak annak tövében épült házak, így azok egy részét elbontották. A fokozatosan elbontott házak szegény napszámos tulajdonosait a város kártalanította, a területet pedig rendezték. Miután Siklóson a lakónépesség megnövekedett a déli városrészre is fokozódott a lakóterületek bővítésével kapcsolatos nyomás. Ekkor indult be a belvízi veszély miatt nem olyan szerencsésen a Gordisai út menti terület és a Baross Gábor utca Váralja utcától délre eső része is beépülni (megfelelően karbantartott csatornarendszerrel nem tényleges a veszély). 70-es évektől, amikor a város északi része is már eléggé kiépült és ott is intézmények alakultak a történelmi városrész funkcióiban a vár, mint turisztikai attrakció felértékelődése figyelhető meg. A déli városrésszel kapcsolatos fejlesztési ötletek között rendszerváltás óta, de az elmúlt évtizedben még hangsúlyosabban az idegenforgalmi funkció erődítése figyelhető meg, amelyhez kapcsolódó beruházások közül az utóbbi években több megvalósult (várfelújítás, termálfürdő, szálloda), illetve megvalósításra vár (Váralja projekt). A városrész demográfiai és szociális jellemzői A 2011. évi népszámláláskor a városrész lakónépessége 2100 fő volt (összlakosság 22%-a), ezzel a második legnépesebb városrész. A lakosság fogyása itt is megfigyelhető, 2001 óta 11%. Az elöregedés mértéke szintén nagy. A fiatalok aránya 12,7%-os, itt a változás mértéke nagyon magas (5,5%pontos romlás). Az aktív korúak részaránya ebben a városrészben a legkedvezőbb (64,3%), de az időskorúak arányában nagy növekedést lehet tapasztalni (2001-ben 8,3%, 2011-ben 14,9%). A belterületi városrészek között itt a legmagasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (20,3%), ugyanakkor a legjobb a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebbek körében (14,9%). A városrész adatait a kisebb össznépesség miatt a Váralja szegregátum értékei jobban rontják, mint ahogy a magasabban kvalifikáltak javítják, így összességében a szegregációs mutató városrészre vonatkozó értéke jóval rosszabbak, mint az északi városrészben. A 2011-es 14,7%-os érték azonban 6,2%pontot javult 2001 óta, ami csak kicsit marad el az északi városrész hasonló adatától. A foglalkoztatottsági és szociális mutatók többségében itt már nem annyira jók az értékek, bár pozitív változások is történtek 2001 óta. A foglalkoztatottsági és szociális mutatókhoz kapcsolt értékekben többek között a népesség elöregedése, máshol a hátrányos helyzetűek magasabb számából és elhelyezkedési nehézségeikből következő negatívumok köszönnek vissza.


136

Déli városrész Mutató

Siklós összesen


Mutató értéke

Városrészen belüli változás mértéke 2001 óta

Jelenlegi pozíció a városon belül 1= legjobb/ legalacsonyabb, 4=legrosszabb

41,1

43,6

-6,9%p

majdnem a legrosszabb

54,2

52,9

6,4%p


40,1

39

-4,2%p

2. legalacsonyabb

30,8

31,2

n.a.


55,1

52,8

n.a.

legalacsonyabb

15,2

17,5

n.a.


8,7

9,2

n.a.

2. legjobb

3.3-3. táblázat: Déli városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói 2011-ben és változása Forrás: KSH adatszolgáltatás és IVS alapján

A városrész infrastrukturális jellemzői Infrastruktúra állapota kielégítő, elöregedés miatti fejlesztések időszerűek. Az elmúlt években megtörtént a területre eső Gordisai út menti szennyvíztelep fejlesztése, de a projekt egyéb fejlesztései (átemelők, csatornák rekonstrukciója, építése) is jelentős mértékben érintették a városrészt. Ahogy az északi városrésznél itt is igaz, hogy a belső úthálózat némely helyen felújításra szorul, a déli rész ugyanúgy az 5711. sz. összekötő úton közelíthető meg Harkány felől. A turisztikai hasznosítás mellett a funkcionálisan Drávaszabolcsi határátkelőhely a településrészen áthaladó 5712 sz. útról elérhető. Ez az út északon az 5701 úthoz vezet, amelyen Villányt lehet elérni. A várnál buszokkal a parkolás nem megoldható (az ingyenes szupermarket parkolókat használják), VÉKOM területén várparkoló kialakítása tervezett. A déli városrész jellemzője a településközponti vegyes területek jelenléte, amelyet kisvárosias, illetve a széleken kertvárosias beépítettség határoz meg. A lakások száma 914 db (teljes település 22,6%-a), amely pár tucattal több, mint a 2001-es népszámlálás idején. Annak ellenére, hogy tíz év alatt sokat javult a mutató a belterületi városrészek közül még mindig itt a legmagasabb az alacsony komfort fokozatú (9,7%), valamint komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya (7,3%). Leginkább a Váralja utcában magas a leromlott állapotú lakóépületek száma. A vár körüli területet fedi le nagyrészt a helyi értékvédelmi terület övezete, ahol a város műemlékei és környezet, valamint sok helyi védett épület is megtalálható. A lezajlott belváros rekonstrukciós programok (I., II.) a Vértanúk utcáját leszámítva ennek a területnek a fejlesztésére fókuszáltak.


137

A városrész gazdasági adottságai A városrészrész gazdaságát leginkább a nagyobb kereskedelmi létesítmények (Spar, Penny, Lidl /Tesco, Adli a lehatárolt részbe nem tartoznak bele/), valamint a szolgáltató ágazat jellemzi, de a kiskereskedelem és a piac is értékes elemek. A kórház és a járó beteg szakellátást nyújtó egyéb intézmények miatt az egészségipar is jelenlévő adottság, de természetesen az idegenforgalmi attrakciók (vár, fürdő) és kapcsolódó szállás és vendéglátás is egyedi városrészi sajátosságok. A környék mezőgazdászainak a telephelyei a nyugati oldalon a Harkányi úttól délre vannak már a kijelölt területen kívül, ezek megközelíthetősége rossz, keletről csak a belvároson keresztül lehetséges. A városrés z keleti végén a Széchenyi utcától délre a volt téglagyár, agyagbánya területei funkciótalanok, a Volántelep közelíthetősége az autóbusz-pályaudvarról a városon keresztül zajlik. A városrész funkcióellátottsága A település közintézményeinek nagy része a déli városrészben működik: polgármesteri hivatal, bíróság, ügyészség, rendőrség, ÁNTSZ. A közösségi funkciók közül művelődési központ, temetők, posta, termálfürdő, szennyvíztelep található meg itt. A déli városnegyedben református, illetve katolikus fenntartásúak alapfokú nevelési intézmények is vannak. Az egészségügyi ellátást egy járóbeteg szakrendelő intézet és a városi kórház látja el, illetve mentőállomás is van. Összességében a funkciók téren nincsenek nagyobb problémák. Az ellátási színvonalat az adott funkcióhoz tartozó infrastruktúra állapota természetesen befolyásolja.

Városrészi SWOT elemzés ERŐSSÉG

GYENGESÉG

 épített örökségben gazdag városrész  vár: egyedi országosan ismert turisztikai attrakció  magas a diplomások száma  kedvező arányban vannak jelen aktív korúak  intézményi ellátottság kiemelkedő  sok fejlesztés tudott megvalósulni, amely városrész infrastruktúráját, intézményeit, turisztikai attrakcióit, környezeti állapotát javította  gazdasági adottságok jók  funkcióellátottság remek

 van a területen szegregált terület, melyen az épületállomány egy része leromlott  Váralján lejtőmozgásos területek  magas arányban fogy a lakosság  sok az alacsonyan iskolázott lakó  olyan területek is beépültek, illetve ki vannak jelölve beépítésre, amelyek adottsági (belvízveszély) nem kedvezőek  a vár hasznosítása, felújított épületek érdekes tartalommal való megtöltése hiányos  belváros közterületi részek pályázatból megújultak, magánfejlesztések nem indultak be  a település belső úthálózatának leterheltsége


138

LEHETŐSÉG  alap képzési programok indítása  közmunkaprogramban a 8. osztályt végzettek számára hasznos, keresett területeken  déli elkerülő úttal tehermentesíthető a belváros  turisztikai attrakcióknál funkció kidolgozás és turisztikai termékcsomagba illesztés  volt téglagyár helyszínének hasznosítása (rekreációs terület, horgásztó stb.)

VESZÉLY  turizmus növeli az árakat (helyi bort a helyiek már nem tudják megfizetni)  kiszolgáltatottság növekszik a válság érzékeny idegenforgalom irányába  szegregátum problémáinak felerősödése, turisztikai vonzerőket rontó hatás  épületállomány romlása  további vár-fejlesztés, fürdőbővítés túlzottan elvonja/leköti az erőforrásokat

3.3-4. táblázat: Északi városrész SWOT elemzése

III. városrész: Máriagyűd városrész

3.3-4. ábra: Máriagyűd városrész elhelyezkedése, funkciói


139

A városrész lehatárolása, története, szerkezete A városrész lehatárolása annak teljes önálló belterületi határai mentén zajlott, amin itt sem történt változtatás. Eszerint a határt a következők képzik északon: Tenkes utcától északra eső belterületi telkek; keleten: Vujicsics Tihamér utcától keletre eső belterületi telkek, a Dr. Gruber Béla utcától és a Heren-völgyi úttól keletre eső belterületi telkek, az Illyés Gyula utca és a Pécsi utca a laktanyáig; délen: Pécsi utca, a vasúti pályatest; nyugaton: Kossuth Lajos utcától nyugatra eső belterületi telkek, valamint az Arany János utcától nyugatra eső belterületi telkek egészen a Tenkes utcáig. Máriagyűd (1934-ig Gyűd) voltaképpen egy falu, amely adminisztratív okokból vesztette el önállóságát. 1805-től hivatalos kegyhelyi cím országos hírnevet vívott ki és jól megkülönbözteti, egyedivé varázsolja a településrészt, így sokan nem is tudják, hogy nem önálló. Siklós várossá válási törekvései miatt 1977-ben történt változással elvesztett függetlenség jót és rosszat is hozott. Siklós belső problémáinak megoldása miatt a helyiek elhanyagolva érezték (érzik) magukat, mégis a településrész mögött egy városi adminisztráció és szolgáltatási hálója áll. A római korig visszavezethető gyökerek a jó elhelyezkedés (Pécs-Eszék) és a bővizű forrás együttesével magyarázzák az első telepeseket. A forráshoz kötődően indult a kegyhely története is, amiben az első lépés a forrásnál feltehetően szláv keresztények állított Mária szobor volt. Később oltár, majd 1006-ban kápolna, 1148-ban templom épül, amely 16. században református templom lett, majd a török megszállás idejére mecsetté alakult. Később a templomot görögkeletiek és kálvinisták használják, de a sorozatos Mária jelenések hatására 1689-től újra a katolikusoké. A kegytemplom 1742-ben épül, 2008-ban bazilika címet kap. A történelem viharai során az eredeti kegyszobor Eszékre kerül, amit később sem kapott vissza a település, a mai szobor 1713-ból való. A Gyűd szerkezete jellegzetes úti falu képet mutatott még a huszadik század elejéig. Mindössze pár utcából állt (Kossuth u., Arany J. u., Járó Péter u.), de persze a meghatározó szerkezeti eleme volt az északi részen emelt kegyhely. A hetvenes évek végén elindult a lakóterület terjeszkedése kelet felé, illetve a még Siklóshoz csatlakozás előtt pár fejlesztés (laktanya) történt a Gyűdi út mentén is. A városrész demográfiai és szociális jellemzői A 2011. évi népszámláláskor a városrész lakónépessége 1409 fő volt (összlakosság 15%-a). A lakosság fogyása itt is megfigyelhető, 2001 óta 11%. Az idősek részaránya nagyon magas (28,1%), amit nagyban befolyásol a 160 férőhelyes idősek otthonában lakók életkora. Mivel az otthon mindkét utóbbi népszámláláskor működött, ezért az arányok helyett a változást érdemes vizsgálni. Az elöregedés drasztikus, itt a legmagasabb a fiatalok arányának romlása (6,2%pontos romlás), és az időskorúak arányának növekedése (7,8%pont). Az iskolázottsági mutatók összességében jók, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya mindössze 13,0%, és a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebbek körében 13,1%-os értéke is csak kicsivel marad el a városi átlagtól (14,3%). A városrészben nincs szegregátum. A foglalkoztatottsági és szociális mutatókból kiolvasható, hogy a város egészéhez viszonyítva jó adatokkal rendelkezik a településrész. Persze a foglalkoztatási gondok itt is nagyok, de az is látszik, hogy a képzettebb lakosságnak köszönhetően ez más jellegű, mint ami a szegregátumoknál van. A gazdaságilag nem aktív népességet itt többségében a nyugdíjasok alkotják.


140

Mutató

Siklós összesen


Mutató értéke

Máriagyűd városrész Jelenlegi pozíció a Városrészen városon belül belüli változás 1= legjobb/ mértéke 2001 óta legalacsonyabb, 4=legrosszabb

41,1

42,1

-7%p

2. legjobb

54,2

53,0

4,9%p

2. legjobb

40,1

34,3

0,7%p

legjobb

30,8

28,6

n.a.

legjobb

55,1

57,2

n.a.

majdnem a legmagasabb

15,2

17,1

n.a.

legjobb

8,7

11,4

n.a.


3.3-5. táblázat: Máriagyűd városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói 2011-ben és változása Forrás: KSH adatszolgáltatás és IVS alapján

A városrész infrastrukturális jellemzői Nagy hiányosságot pótolt a városi szennyvízberuházás, így a településrészen is kiépült a hálózat, igaz a rákötések aránya még nem kedvező. Az egyéb infrastrukturális hálózatok kiépítettek. A városrész útjai burkoltak. A városközpont felől a Gyűdi úton, Pécs és Villány felől pedig az 5701. sz. összekötő úton közelíthető meg. A Gyűdi út mellett Siklósról kerékpárút vezet az 5701-es útig. A városrészek közötti tömegközlekedést leginkább a helyközi buszok szolgálják ki, de emellett még az önkormányzati kisbusz napi pár járatát is ingyenesen használhatják9 a helyi lakosok. A településrészen áthaladó forgalom magas, főleg a kamionforgalom zaj és rezgésterhelése zavaró. Máriagyűd két jól elkülöníthető egységre a régi összefüggő falusias lakóterületek, a másik az „újtelepi rész”, amely 1977 után épült ki jellemzően kertvárosias beépítettséggel. A lakások száma 473 db (teljes település 11,7%-a), ami helyben a 2001-es népszámlálás óta 3,6%-os növekedést jelent. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 5,3%, a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya ára (4,3%), mindkettő csak kicsivel magasabb a városi átlagnál (5,0%, 4,1%). Az egyszobás lakások aránya jóval átlag alatti (3,6 %), ami jelzi a jobb lakhatási körülményeket. Az épített örökség országosan védett értékei az egyházi épületek, építmények, de számos lakóház helyi délemet is élvez.

9

Az önkormányzat a szolgáltatást 2015. március 4-től gazdasági okokból (DRB botrány) bizonytalan ideig szünetelteti.


141

A városrész gazdasági adottságai A terület gazdasága a helyi igényeket kielégítő vendéglátó-ipari és kiskereskedelmi jellegű üzletekből áll, illetve a kegyhely közelében lévő üzletsor célközönsége a zarándokok, turisták. Jelentős gazdasági területek, üzemek nincsenek. A település nyugati végében működik egy Tüzép telep, illetve az ERFO Rehabilitációs Foglalkoztató Nonprofit Kft. működtet egy szociális foglalkoztatói egységet megváltozott munkaképességűek számára a Kossuth u. 5-ben. Az évi 28 búcsút tartó kegyhely fejlesztése és működtetése jelentős gazdasági tényező (vallási turizmus), a Pécsi Egyházmegye jelenleg is folyó beruházásai (DDOP 525 millió Ft, 95%-ban támogatott) ennek az adottságnak a fejlesztését és jobb kihasználását szolgálják. A 2015 végére befejeződő projekt során kegytemplom rekonstrukciós munkálatai, területrendezés, parkosítás, parkolók kialakítása valósul meg. A városrész funkcióellátottsága A településrészen közintézménye a Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ működik, amely helyben működteti a 160 férőhelyes Idősek Otthonát, de a kijelölt területre esik az önkormányzati tűzoltóság, megyei katasztrófavédelem kirendeltsége is. A közösségi funkciók közül Máriagyűdi Közösségi Ház, temetők, templomok vannak jelen, de található a városrészben egy alkoholbetegeket segítő rehabilitációs otthon is. A kolostor átalakításával 2003-ban kialakított 45 fő elhelyezésére alkalmas Domus Mariae Zarándokház előzetes bejelentkezéssel működik. Városrészi SWOT elemzés ERŐSSÉG  nemzetközileg ismert kegyhely  jó megközelíthetőség, vonzó környezet  gyalogos túraútvonalak érintik  Idősek Otthonának jelenléte  kedvező iskolázottsági mutatók  nincs jelen szegregátum, se szegregációval veszélyeztetett terület  kedvező lakhatási viszonyok  épített értékekben gazdag településrész, egyház jó gazdája a kegyhelynek, pályázatokkal fejleszt, fenntart LEHETŐSÉG  meglévő szálláskapacitás jobb kihasználása  28 éves búcsúhoz kapcsolódó városi programok szervezése, kedvezményrendszer kidolgozása  idősek otthonának fejlesztése  vasút (kisvasút) fejlesztés esetén megállóhelyről a zarándokok a védett hársfasor mentén gyalogolhatnának a kegyhely felé

GYENGESÉG  átmenő teherforgalom  lejtőmozgásos területek a kegyhely közelében  öregedő lakosság  funkcióellátottság hiányos, a közeli városközpontba tömegközlekedéssel nehézkes a bejutás  a zarándokturizmusból gazdasági haszon a településen alig realizálódik  volt laktanya befulladni látszó fejlesztése VESZÉLY  fejlesztések elmaradása  épületállomány romlása  önkormányzat és egyház közötti együttműködés elmarad

3.3-6. táblázat: Máriagyűd városrész SWOT elemzése


142

IV. Külterület A lehatárolás nem teljesen esik egybe a KSH külterületi nyilvántartásával. Siklós IVS-ben lehatárolt külterületén 498-an élnek (összlakosság 15%-a) 206 db lakásban, melyek közül rendkívül nagy az alacsony komfort fokozatúak aránya (18,6%) és a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül (18,1%). Egy nagyobb néptömeg (105 fő) a településtől délre a Mattyi út keleti felén lévő Postaszálláson lakik, ahol a közművek kiépítettek. Az itteni lakosság farmjellegű mezőgazdasági tevékenységet végez és néhányan az idegenforgalom speciális ágával (lovagoltatás, oktatás) is foglalkoznak. A külterületi lakosságból több száz fő költözött a település szőlőhegyeinek dűlőiben lévő épületekbe, ahol a villany és 50%-ban a víz is kiépítésre került, a történelmi szőlőhelyi utak nagyobb gépjárművel járhatatlanok, karbantartásuk hiányos. Néhányan üzleti céllal (falusi turizmus) fejlesztéseket hajtottak végre, de legtöbben a városi lakhatási nehézségeik elől menekültek a területre. A szőlőhegyi kiköltözés egyre fokozódik, ami a jelentkező infrastrukturális igények és történelmi értékes tájelem veszélyeztetése miatt komoly probléma a város számára. A külterület iskolai végzettségi mutatói rendkívül kedvezőtlenek: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magas (25,0%), a felsőfokú végzettségűek aránya itt a legrosszabb (11,9%). A szociális mutatók szintén kedvezőtlenek, mind a munkanélküliek aránya (19,8%), mind a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya rendkívül magas (az aktív korúak 49,4%-a). A KSH külterületi részek közül Postaszállást szegregátumként jelölte ki. A főképp mezőgazdasághoz, szőlészethez kapcsolódó funkciók, illetve ezek idegenforgalmi kapcsolódásai jelennek meg a területen. A Harkányi út mentén az Aldi és Tesco áruhazák a kereskedelmi funkciót is megjelenítik. Postaszállással szemben, a Matty felé vezető út mellett van a kihasználatlan állatvásártér, illetve annak közelében a Sombereki TSZ üzemi területe.

3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése A szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges. Szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is. A lehatárolás a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 10. mellékletében meghatározott szegregációs mutató alapján történik. A lehatárolás során a település területén belül olyan területileg egybefüggő tömbök kiválasztása történik meg, amelyekre együttesen jellemző, hogy a szegregációs mutató határértékének megfelelnek. Azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket és amelyeken a magánháztartásokban élők száma meghaladja az 50 főt. Járásszékhely és 2000 főnél népesebb


143

településnél a szegregátum, ahol a szegregációs mutató 35%, illetve a fölötti értéket vesz fel. Ahol a szegregációs mutató 30-34%, az szegregáció szempontjából veszélyeztetett területnek számít. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban KSH), a Belügyminisztériummal megkötött adatszolgáltatásra vonatkozó szerződés alapján Siklós városra vonatkozóan is szolgáltatott információt a szegregátumokkal, illetve a szegregációval veszélyeztetett területekkel kapcsolatban. A KSH elvégezte a 2011-es népszámlálási adatokból a település szegregáció-szűrését és megállapította, hogy Siklós településen jelen vannak mind szegregált, mind szegregációval veszélyeztetett területek (lásd következő ábra).

3.3-5. ábra: Szegregátumok, szegregációval veszélyeztetett területek áttekintő kartogramjai 2011-es népszámlálás alapján Forrás: KSH


144

A lehatárolás utcahatárosan (tömbszinten) történt. A KSH térképi mellékletei a település belterületén található valódi szegregátumokat, veszélyeztetett területeket bekarikázás jelöli. A térképek olyan területeket is megjelenítenek, amelyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de alacsony népességszámuk, vagy intézeti háztartásban élők (pl.: idősek otthona) miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A szolgáltatott adatok értelmében az ITS készítés során anti-szegregációs terv készítése szükséges. Területek lehatárolása Valódi szegregátumok 1. Váralja utca keleti része - Vajda János tér Batthyány Kázmér utcáig A terület megegyezik a 2001-es lehatárolás 2. sz. szegregátumával. 2. Pozsonyi utca - Korvin utca - belterületi határ - Harkányi út A terület megegyezik a 2001-es lehatárolás 2. sz. szegregátumával. 3. Postaszállás (KSH külterületként tartja nyilván és így külön nem ábrázolja) A terület 2001-es lehatárolásban nem szerepelt, a mutató értékének csökkenésével került kimutatásra. Szegregációval veszélyeztetett területek 1. Váralja utca nyugati rész A terület 2001-es lehatárolásban nem szerepelt, a mutató értékének csökkenésével került bele a veszélyeztetettségi kategóriába. A területek helyzetelemzése: VÁRALJA 

Váralja utca keleti része - Vajda János tér Batthyány Kázmér utcáig



Váralja utca nyugati rész

3.3-6. ábra: Váralja: Szegregátum, szegregációval veszélyeztetett terület a 2011-es népszámlálás alapján Forrás: KSH Készítette: Terra Studio Kft. | 1134 BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

145

Mivel a valódi szegregátumnak és a szegregációval veszélyeztetett területnek kijelölt részek egy egységet képeznek, ezért elemzésük is egyben történik. A KSH által lehatárolt északi terület már az előző IVS készítésénél is szegregátumnak számított, így itt a változás is nyomon követhető. A nyugati rész a mostani kimutatásban került bele a veszélyeztetett kategóriába. A vizsgált utca közvetlenül a pár éve épült termálfürdő szomszédságában, Városi Kórház közelében a Déli városrészben található. Demográfiai és szociális jellemzők A 2011. évi népszámláláskor a lakónépessége 192 fő (85 és 112), ami a keleti részen jelentős, 30%-ot meghaladó csökkenést mutat a tíz évvel korábbi adathoz képest. Az egész városrészben tapasztal elöregedés megfigyelhető, de itt nem az idősek száma nőtt meg (közel azonos maradt az érték), hanem a fiatalok száma csökkent és az aktív korúaké emelkedett. A 0-14 éves korosztály arányában az utca két oldalán is van eltérés. Míg a keleti oldalon városi érték alatti, addig a nyugatin azt jóval meghaladó, vagyis ott több a sok gyermeket nevelő család. A szegregációs kijelölés egyik oka, hogy az utcában nagyon magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, amiben azonban kedvező változás, hogy az arány közel 14%pontot javult. További pozitívum, hogy míg a keleti oldalon felsőfokú végzettségű nem volt az ezredforduló elején, addig 2011-ben az arány 3,2%-os, ami ugyan töredéke a városi átlagnak, de mégis előrelépés. Az utca nyugati oldalán a két mutató kicsit másképp alakul, bár itt is magas az alacsonyan iskolázottak aránya, a képzettebb réteg jóval nagyobb (városival azonos) arányban van jelen. A javuló képzettség mellett azonban a foglalkoztatottsági és szociális mutatók összességében tovább romlottak (3.3-7. táblázat). Ami jelzi, hogy az alapszintű képzettség önmagában nem növeli a munkakeresési esélyeket, de arra esélyt ad, hogy további – lehetőleg piacképes szaktudást – lehessen szerezni. A szegregátumból való elköltözést megnehezíti, hogy nehéz eladni a leromlott, sok esetben terhelt, soktulajdonosú házakat, amihez hozzájárul, hogy nagy arányban cigányok lakják ma is az utcát. Lakhatási jellemzők A vár alatti területen összes lakásszáma 68 db, a többségében leromlott állapotú épületek nagyon apró telken állnak. Ez a sajátosság már a 18. században készült katonai térképeken is kitűnik. A település e részét kezdetektől a cigányok és legszegényebb zsellérek lakták. Mivel vizenyős területek fekszik, telkek kicsik, utcák szűkek ezért akkoriban sokan csak itt tudták megfizetni a házakat. Az utca keleti oldalán lévő ingatlanok egy részét a löszfal mozgása veszélyeztetheti. Csuszamlások voltak pl. 2013-ban, akkor rézsűkialakítások történtek, de több ingatlan esetében a tartós védelem kiépítése helyett gazdaságosabb és nagyobb biztonságot jelentene azok elbontása, amire a területen már az 1940-es években volt is példa /kártalanítás utáni bontásokkal/. A Váralja utcát az elmúlt években több nagy beruházás is érintette, egyrészt lezajlott a vízbázis biztonságba helyezési projekt, másrészt a szennyvízberuházás, mely során kiépült a közcsatorna. Az út azonban még burkolatlan és a már az előző időszakban is tervezett rehabilitációs – turisztikai célú – nagyprojekt forráshiány miatt nem tudott megvalósulni. Mivel a lakók jó része mélyszegénységben él és még a közszolgáltatásokat (víz, villany) se tudja megfizetni, az infrastruktúra fejlesztése csak részben oldja meg a problémákat, mindenesetre kiépítésük és a közeli turisztikai beruházások (fürdő, szálloda) valamelyest növelték az ingatlanok értékét.


146

A lakásállomány számában a két népszámlálás között csökkenés figyelhető meg, ami leginkább az avulás miatti megszűnésnek, egybeépítésnek tudható be (3.3-7. táblázat). Komfortosságot tekintve a keleti oldalon sokkal rosszabbak a mutatók, de a nyugati oldal értékei is jóval kedvezőtlenebbek a városi átlagnál. Az értékek azonban jelentős mértékben javultak, amelyhez természetesen nagyban hozzájárultak a már említett beruházások. RÉGI VÁSÁRTÉR 

Pozsonyi utca - Korvin utca - belterületi határ - Harkányi út

3.3-7. ábra: Régi vásártér: Szegregátum a 2011-es népszámlálás alapján Forrás: KSH

Az előző IVS készítésénél a lehatárolt terület is szegregátumnak számított. Az egykori vásártér területén található tömbök a Harkány felé vezető út mentén, a település szélén az Északi városrészben helyezkednek el. Jellemzően hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élők lakják, akik többsége cigány származású. Már a 2009-es elemzés is kimutatta és ez azóta sem változott, hogy a területen élők munkaképes lakosság többsége végez valamilyen pénzkereseti tevékenységet, de ennek beazonosítására nincs mód, mert munkavégzésük javarészt nem hivatalos. Demográfiai és szociális jellemzők A 2011. évi népszámláláskor a lakónépesség 99 fő, ami mindössze 8 fővel haladja meg a tíz évvel korábbi adatot. Az elöregedés oka hasonló, mint a Váralja utca keleti részén, vagyis az idősek aránya alig változott, míg a fiatalok száma csökkent és az aktív korúaké emelkedett. Ezzel együtt az össznépesség még mindig fiatalabb itt is, mint a városi átlag. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányában nagyon jó eredményként 18%pontos javulás figyelhető meg, ám a jelenlegi arány még mindig rossz, közel négyszeresen haladja meg a városi értéket. Felsőfokú végzettségűek minimális arányszámában jelentős változás nem történt. A javuló képzettség a szegregációs mutató abszolút mértékét ugyan kedvezően befolyásolta, ám a foglalkoztatottsági és szociális mutatók összességében itt is tovább romlottak (3.3-7. táblázat). A szociális ellátási formák igénybevétele (pl. segélyek és közmunka) itt is általános.


147

Lakhatási jellemzők A kijelölési adatok alapján 25 ingatlan tartozik ide, amelynek számában nem volt változás 10 év alatt. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya javult, számuk mára minimális, mindössze 2 lakást érint és csak egy darab egyszobás lakás van az egész területen. A területen a közvilágítás megoldott, ivóvízzel ellátott lakások aránya megfelelő, szennyvízcsatorna kiépült. POSTASZÁLLÁS 

Külterület A Mattyi felé vezető út mellett, a déli városrész közelében lévő lakott terület az előző időszakban nem számított szegregátumnak és a veszélyeztetett kategóriában se került kimutatásra.

Demográfiai és szociális jellemzők A mutatószámok több tekintetben hasonlóak a Régi Vásártér területén ismertetettekkel. A különbség annyi, hogy itt egy kicsivel még fiatalabb a lakosság, nagyobb számú az alacsonyan iskolázott réteg, de párral több a magasan képzett lakos is. A foglalkoztatottsági adatok határozottabban jobbak a többi szegregátuménál, de éppen ennek romlása az oka a szegregációs kijelölésnek. Nincsenek olyan etnikai jellegzetességek, mint a másik két helyszínen, de a többségében mezőgazdaságból élők a gépesítések, technológiaváltások miatt 3.3-8. ábra: Postaszállás: Szegregátum a 2011-es iskolázatlanul és saját életformájukhoz nem illő népszámlálás alapján területeken nehezebben helyezkednek el (igaz, nincs is hova). A szociális és foglalkoztatási gondok nem olyan markánsak, egyrészt mert szó szerint nincsenek szem előtt az itt élők, másrészt meg a mezőgazdasági idénymunka és a saját önfenntartó gazdálkodás miatt még mindig kevésbé kiszolgáltatottak az itt élők. Lakhatási jellemzők Statisztika szerint 32 lakás található aránylag nagy területen, lazán beépülve, illetve a régi majorság területén egy tömbben. A majorsági rész régebben épült, a több területen álló épületek zömét a TSZ dolgozók az 1960-as 70-es években építették. Főleg a 2000-es évek elején/közepén, több modern családi ház is épült a terület belsőbb részein. Gáz, víz, villany az összekötő út mellett sok helyen bevezetésre került, de beljebb hiányosabb az infrastruktúra, ott az utak burkolatlanok. Postaszálláson az életkörülmények kicsit farm jellegűek, bár a városi szolgáltatások pár kilométeren belül elérhetőek. A helyzethez van, aki kényszerűségből, de sokan a választott életforma alapján alkalmazkodnak. Az utóbbi években megfigyelhető egy fiatalabb, aktív mezőgazdálkodó, hagyományos, természet közeli életformát választó réteg kialakulása. A város esetleges terjeszkedése, gazdálkodás korlátozása (pl. állattartó rendelettel) komoly visszatartó erő néhány postaszállási, vállalkozó kedvű lakosnál, akik ilyenben gondolkodnak.


148

Mutató megnevezése

Siklós összesen

1. szegregátum (Váralja utca keleti része - Vajda János tér Batthyány Kázmér utcáig) 2011-es adatok

változás mértéke 2001 óta

2. szegregátum (Pozsonyi 1. utca - Korvin utca szegregációval belterületi határ - Harkányi veszélyeztetett út) (Váralja utca nyugati rész) változás 2011-es 2011-es adatok mértéke 2001 adatok óta

3. szegregátum Postaszállás (Külterület) 2011-es adatok

Lakónépesség száma

9574

85

-31,5%

112

99

8,8%

105

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

13,6

10,6

-13,6

17,9

18,2

-7,1

21,9

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

61,2

78,8

12,7

68,8

66,7

6,4

65,7

Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

25,2

10,6

0,9

13,4

15,2

0,9

12,4

14,9

55,2

-15,5

41,6

56,1

-18,4

58,0

14,3

3,2

3,2

14,3

1,7

-0,1

3,2

41,1

74,6

5,1

57,1

80,3

0,3

58,0

10,6

44,8

-10,1

31,2

54,5

-16,4

39,1

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

54,2

24,6

-4,8

41,2

18,8

-0,2

41,9

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

40,1

66,7

15,4

47,4

66,7

-11,1

46,9

30,8

76,5

16,5

30,6

30,8

3,5

39,4

55,1

62,4

-0,5

59,8

81,8

8,2

59,0

15,2

46,9

1,2

20,0

27,8

-26,4

23,3

8,7

9,4

-8,0

11,1

22,2

-2,8

9,3

4041

33

-15,2%

35

25

0%

32

5,0

27,3

-56,9

20,0

8,0

-16,0

31,3

4,1

28,1

-55,7

18,8

8,0

-17,0

26,7

4,9

9,4

-4,1

3,1

4,0

-0,2

6,7

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

3.3-7. táblázat: Szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett terület népszámlálási területi mutatói, 2011 Forrás: KSH adatszolgáltatás


149

Korábbi anti-szegregációs terv értékelése Ahogy az már az előzőekben bemutatásra került a város 2009-ben készült Integrált Városfejlesztési Stratégiája a 2001. évi népszámlálásból képzett mutatók alapján KSH által kijelölt területként kettő szegregátumot vizsgált (akkor szegregátumnak az 50% feletti érték számított). Ezekre a kijelölt területekre, az ottani szegregációs problémák oldására/felszámolására az IVS anti-szegregációs tervet tartalmazott, melynek kidolgozásához anti-szegregációs szakértő, mentori tanácsadó is bevonásra került.

3.3-9. ábra: Szegregátumok kartogramja a 2001. évi népszámlálás alapján Forrás: IVS, 2009

Az időközben szigorodó szociális támogatási rendszer és a foglalkozatási nehézségek súlyosbították mindenki, köztük a szegregátumokban élők problémáit. Az alacsony képzettségűeknek átmeneti (de a benne lévőknek leginkább tartós) megoldást jelentő foglalkoztatást az időközben felfutó közmunkaprogram segítette. Az IVS és az azóta elkészült, de a stratégia elemzésére építő helyi esélyegyenlőségi program is a Régi Vásártér területét a kijelölés ellenére nem szegregátumként kezelte. Ennek oka, hogy a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest jobbnak tűntek az állapotok 2009-ben. A 2011-es adatok ezt a feltételezést cáfolták. A központosított oktatási, foglalkoztatási programok így is hozzájárultak, hogy a szegregációs mutató értéke 16,4%pontot javult, igaz még így is itt a legrosszabb. Nem szűnt meg, sőt veszélyeztetett részekkel még bővült is, ezáltal rosszabbodott a Váralja szegregátumának helyzete. A két népszámlálás közti időben végbement összetett külső-belső oktatási, nevelési, támogatáspolitikai stb. folyamatok és lakhatást helyzetét javító megvalósult beruházások ellenére kedvezőtlenek a helyi viszonyok. Míg 2001-ben a szegregációs határértéket mindössze nem egészen 10%-kal lépte túl az utca keleti oldala, addig 50%-os az érték. + kért adatszolgáltatás alapján bővítés!!!!!


I. kötet: Megalapozó vizsgálat

Recommend Documents