TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
I. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI A területi tervezésért felelős környezetvédelmi felügyelőség a területen lévő, illetve működő regionális ill. helyi hatóságok, gazdasági és szakmai érdekképviseletek, valamint környezetvédelmi társadalmi szervezeteknek a tervkészítésbe történő hatékony bevonása érdekében területi tervezési bizottságot hoz létre. A tervezési bizottság a tervkészítés során véleményező, javaslattevő jóváhagyó feladatokat lát el. Meg kell adni a területi hulladékgazdálkodási tervezési bizottság tagjainak neveit és adatait. A tervezési bizottság összetételét az érvényes jogszabály alapján kell kialakítani. A tervezési bizottság mellett egyes speciális témákkal foglalkozó munkacsoportokat is létre lehet hozni (pl. ipari hulladékok, állati eredetű hulladékok, vagy egyéb, a régió szempontjából fontos kérdések). A TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉSÉRT FELELŐS SZEMÉLYEK NEVE Szerepeljen itt a területi hulladékgazdálkodási tervezésért felelős személy(ek) neve, címe és elérhetősége NÉV:
KLING ISTVÁN, KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG IGAZGATÓ
CÍM:
8000. SZÉKESFEHÉRVÁR, HOSSZÚSÉTATÉR 1.
E-MAIL CÍM:
1
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
I.1. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ Az országos hulladékgazdálkodási terv kidolgozás alatt áll. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírja a területi hulladékgazdálkodási terv kidolgozását. A területi hulladékgazdálkodási tervezésnek minden egyes régióban való összehangolt módon történő végrehajtása valamint a tervezési munka megkönnyítése érdekében készítettük el az irányelveket. Ahhoz, hogy a terv szilárd alapokon nyugodjon a jelenlegi regionális helyzetet mély, összehangolt, ésszerű és reális elemzésnek és értékelésnek kell alávetni. Csak ily módon tudjuk meghatározni és megállapítani a regionális igényeket. Ezek az igények szolgálnak alapul azoknak a konkrét lépéseknek, amelyeket azután az országos hulladékgazdálkodási tervben vagy regionális intézkedések során kell megtenni. A jelenlegi helyzet valamint a regionális kérdések elemzésének körét a hulladékgazdálkodási törvény szerint meghatározott hulladékra korlátoztuk az alábbi kérdések kivételéve: A mező- és erdőgazdálkodásban képződő növényi maradványok, valamint az állattartásból származó trágyák biológiai körforgásba történő visszavezetését a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program ösztönzi, ezekkel a területi hulladékgazdálkodási tervek foglalkoznak korlátozott mértékben. A hulladékgazdálkodási tervek készítéséről szóló ...../2001... (.....) sz. kormányrendelet 1. Függeléke a tervezési területre vonatkozóan az alábbi hulladékáramokkal foglalkozik: ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok; mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok; építési, bontási hulladékok; települési szilárd hulladékok; települési folyékony hulladékok (emésztőkből) és szennyvíziszap; veszélyes hulladékok; csomagolási hulladékok. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv szerint a 2003-2008. közötti időszakban az alábbi hulladékáramok kezelendők kiemelten: 1 Csomagolási hulladék; 2 Biológiailag lebomló szerves hulladék; 3 Hulladék olajok; 4 Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek; 5 Elemek és akkumulátorok; 6 Gumiabroncsok; 7 Kiselejtezett gépjárművek; 8 Hulladék elektromos és elektronikai berendezések; 9 Egészségügyi hulladék; 10 Állati eredetű hulladék; 11 Növényvédőszer hulladék és csomagolása; 12 Építési és bontási hulladék.
2
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
A jelen irányelv célja a 2003-2008. közötti időszakra a területi hulladékgazdálkodási tervek kidolgozásának elindítása valamint a régióban a területi hulladékgazdálkodási tervezés első szakaszának támogatása, előkészítése az alábbiakban bemutatott módszer szerint. A jelen dokumentumot a régióra vonatkozó konkrét adatokkal kell kitölteni. Bázisként a 2001. évi adatok szolgálnak. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre vagy nem léteznek, akkor a legújabb információforrást kell használni. A dokumentumban említést teszünk az információk forrásáról és típusáról is. A 2. fejezet célja, hogy áttekintse a tervezési területre vonatkozó konkrét jellemzőket. A 3. fejezet részletesebb információkat mutat be a tervezési területen jelenleg keletkező hulladékokról az összes fent említett hulladékfajtára vonatkozóan. A várható hulladéktermelési tendenciák becslése is szerepel ebben a fejezetben. A 4. fejezet ismerteti a jelenlegi hulladékgazdálkodási gyakorlatot. Az 5. fejezet a kiemelt és egyéb speciális hulladékáramokkal foglalkozik. A 6. fejezet megismétli az OHT által kidolgozott fontosabb hulladékgazdálkodási feladatokat. A régió jelenlegi helyzetét ezekkel kell összehasonlítani és ennek alapján kell meghatározni az igényeket. A 7. fejezet meghatározza az Irányelvek II. részének a tartalmát. A második szakaszban történik a tényleges tervezés, és itt különös figyelmet kell fordítani a települési hulladékra nem települési hulladékra kiemelt hulladékfajtákra.
I.2. A TERÜLETI TERVEZÉS MÓDSZERE A területi hulladékgazdálkodási tervek a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelentik. A tervezés egyrészt országos szinten történik, amely inkább stratégiai tervezést jelent, amelynek során meghatározzák a célokat, célkitűzéseket és kidolgozzák az országos szinten lehetséges intézkedéseket és eszközöket. Másrészt helyi szinten történik a tervezés, és ez már inkább megvalósítás-orientált tervezést jelent. A területi tervezés a fenti két szint között helyezkedik el. Maximális hatékonyság annak biztosításával érhető el, ha nincsenek ellentmondások a két különböző tervezési szint között, valamint, ha az egyes szintek között a tervezés egymást kiegészíti (kerülni kell az átfedéseket, duplikációkat). A területi szintű tervezés az alábbi elemekre épül: A területi szinten rendelkezésre álló eszközökre: a területi szinten biztosított pénzügyi eszközök (jelenleg illetve a jövőben), a felügyelet, ellenőrzés és engedélyezés nyilvánvalóan olyan kulcsfontosságú elemek, amelyeket figyelembe kell venni. A végrehajtás koordináló szerepére, amely a végrehajtás szintjén javítja a hatékonyságot. A tervek kidolgozása szakaszos módszerrel történik: Leltárkészítési szakasz: a tervezéshez szükséges információkat összehangolt módon kell összegyűjteni az egyes régiókban. A jelen dokumentumban szereplő irányelvek segíthetik az ebben a szakaszban végzendő munkát.
3
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
A jogszabályokból és a nemzeti hulladékgazdálkodási politikából ismert célok alapján meghatározhatók az egyes régiók problémái és igényei, amelyeket azután össze kell hangolni a régiók között. A következő szakaszban ki kell dolgozni a tervet, meghatározva az intézkedéseket és az eszközöket. Az egyes terveknek tartalmazniuk kell a közös stratégiai elemeket. Az "Irányelvek" második része az ebben a szakaszban folyó munkát fogja segíteni. El kell végezni a különböző tervek egyeztetését, összehangolását, és ezt követően kell a terveket véglegesíteni és egy cselekvési programmal kiegészíteni, amely tartalmazza az időbeli ütemezést, a résztvevők illetve a felelősök pontos meghatározását, valamint az egyes intézkedések költségkeretét.
I.3. ALAPFOGALMAK ÉS TERMINOLÓGIA HULLADÉKFAJTÁK A hulladék különböző szinteken keletkezik és az alábbiak szerint csoportosítható: - Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék. Ez utóbbi hasonló jellegű és összetételű mint a háztartási hulladék, viszont intézményekből, gazdasági társaságokból és egyéb létesítményekből származik. A terv foglalkozik a települési folyékony hulladékkal is. A szennyvíziszappal egy külön fejezet foglalkozik. Az alábbiakkal foglalkozik a terv: - A háztartásokból összegyűjtött szilárd települési hulladék (beleértve a nagyméretű hulladékot is); - A háztartási hulladékokhoz hasonló hulladék, amelyet az önkormányzat megbízásából a közszolgáltató gyűjt össze. - A közterület tisztán tartásából (utcaseprés), a piacterek tisztán tartásából, stb. származó hulladék - Nem települési hulladék: ipari tevékenység során, a kereskedelemben, szolgáltatásban és a mezőgazdaságban keletkező hulladék. Két fő csoportba osztható: veszélyes hulladék és nem veszélyes hulladék. A veszélyes hulladék a hulladékgazdálkodási törvény 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. Ide tartozik még a bányászati tevékenységből származó hulladék is. Az országos hulladékgazdálkodási terv és a fentiek alapján az alábbi hulladékáramokkal külön foglalkozunk. - Kiemelt hulladékáramok 1. Csomagolás és csomagolási hulladék; 2. Biológiailag lebomló szerves hulladék; minden olyan hulladék, amely anaerob vagy aerob módon le tud bomlani, pl. élelmiszer, kerti hulladék, valamint papír és kartonpapír; 3. Hulladék olajok: minden olyan ásványi kenő- vagy ipari olaj, amely eredeti céljára való felhasználásra alkalmatlanná vált, nevezetesen a belső égésű motorokban és sebességváltókban használt fáradt olajok, valamint az ásványi kenőolajok, turbinaolajok és hidraulikus olajok; 4. Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek;
4
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
5. 6. 7. 8. 9.
Elemek és akkumulátorok; Gumiabroncsok; Kiselejtezett gépjárművek; Hulladék elektromos és elektronikai berendezések (HEEB); Egészségügyi hulladék; 10. Állati eredetű hulladék, amelyet az EU 90/667/EGK irányelve az alábbiak szerint határoz meg: " az elhullott állatok egésze vagy annak részei valamint egyéb az állatokból származó termékek a trágya, konyhai hulladék és ételmaradékok kivételével"; 11. Növényvédőszer hulladék és csomagolása; 12. Építési és bontási hulladék. - Egyéb kiemelt hulladékáramok 13. Szennyvíziszap 14. (egyéb, pl. állati és növényi olajok) KEZELÉSI TERMINOLÓGIA A különböző kezelési lehetőségeken belül a hasznosítás és az ártalmatlanítás tekinthető a két fő kategóriának. A különböző ártalmatlanítási és hasznosítási lehetőségeket a hulladékgazdálkodási törvény 3. illetve 4. függeléke sorolja fel.
I.4. IDŐKÖZI BESZÁMOLÁS ÉS JÖVŐBENI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEK A jelen irányelvek a hulladékgazdálkodási tervezés első fázisára készültek. Ebben a fázisban még nem állnak rendelkezésre adatok a most kialakítás alatt álló hulladékgazdálkodási információs rendszerből. Mivel fontos, hogy a területi hulladékgazdálkodási tervezéssel ne várjunk addig, amíg ez az információs rendszer működésbe lép, a jelenlegi irányelveket a tervezés első fázisához készítettük csak el. A hulladékgazdálkodási információs rendszer kialakítása valamint a területi hulladékgazdálkodási tervezés első fázisának tapasztalatai alapján lehet majd elkészíteni a korszerűsített irányelveket.
I.5. TERVEZÉSBE
BEVONT
HATÓSÁGOK,
ÖNKORMÁNYZATOK
ÉS
EGYÉB
SZERVEZETEK,
EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK
A tervezésbe bevont hatóságok: • Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság • Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság • Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság • Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság • Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Igazgatóság • Komárom-Esztergom Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat • Veszprém Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat • Fejér Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat • ÁNTSZ Veszprém Megyei Intézete 5
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
• • • • • •
ÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézete Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága Veszprémi Bányakapitányság Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Főigazgatóság Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás
Gyógyfürdőügyi
A tervezés során a régió valamennyi önkormányzata megkeresésre került, az adat kérő levelekre csak az alábbi ÖNKORMÁNYZATOK válaszoltak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37
Cece Bakonyszombathely Iszkáz és Kiscsősz Csajág Kisapostag Tatabánya Csopak Szentantalfa Balatoncsicsó Szentantalfa, Szentjagabfa Óbudavár, Pápakovácsi-Kup-Nóráp Szentkirályszabadja
Kápolnásnyék Nádasdladány Dömös Pusztaszabolcs Aba Zámoly Súr Kincsesbánya Úrhida Sárkeresztes - Moha Csesznek Alsóörs Veszprém Oroszlány Balatonkenese Devecser Dág-Úny Tát Velence Vérteskethely Komárom Alcsútdoboz Polgárdi
49 50 51 52 53 54 55 56 57
Tarján Olaszfalu Annavölgy Mány Balatonudvari Pusztavám Sárkeresztúr Dorog Ászár Bakonysárkány Besnyő Noszlop Balatonfüzfő Enying Mocsa Bakonyszentkirály Vértesacsa Várpalota Gárdony Előszállás
58
Ukk,
59
Megyer
60 61
Rigács,
38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48
62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73
Zalameggyes Oroszi Lábatlan Bajót Balatonfüred Dunaújváros Balinka Lepsény Paloznak Révfülöp Tokod Monostorapáti Iszkaszentgyörgy
74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107
Bánd Felsőörs Sümeg Zalahaláp Bábolna Úrkút Káptalanfa Bodorfa Gyepükaján
Nemeshany Dunaszentmiklós Vértessomló Vértestolna Csákvár Baracs Bodmér Szákszend Szárliget Takácsi Csór KemeneshőgyészKülsővat-Mihályháza Városlőd Bakonysárkány Bicske HomokbödögeNagytevel Dunaalmás Csabdi Várkesző Székesfehérvár Nemesvámos NemesszalókMarcalgergelyi-Vinár Baracska Vajta Tihany
6
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
EGYÉB SZERVEZETEK, EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK: Csomagolási hulladék tekintetében megkeresettek: 1. DUNAPACK Rt Dunaújváros 2. Deponia Kft Székesfehérvár 3. Veszprémi Kommunális Rt Veszprém 4. DUPAREC Kft Budapest 5. Ökopannon KhT Budapest 6. SZÉKOM Rt Székesfehérvár Megkeresett közszolgáltatók: 1. Városgazdálkodási és Turisztikai Rt Agárd 2. VERTIKÁL Rt Polgárdi 3. Dészolg Kft Adony 4. Veszprémi Kommunális Rt Veszprém 5. Rumpold-Bicske Kft Bicske 6. Közszolg Kft Pápa 7. PROBIO Rt Balatonfüred 8. OTTO Kft Tapolca 9. Becker-Érd Kft Érd 10. SZÉKOM Rt Székesfehérvár 11. Közév Kft Sárbogárd 12. Dunanett Kft Dunaújváros 13. AVAR-Ajka Kft Ajka 14. ÉP-SZO-KER Kft Naszály 15. Bakonysárkány Polgármesteri Hivatal 16. Bakony Vállalkozási és Szolgáltató Kft Bakonyszombathely 17. Kom-Koba Kft Komárom 18. OTTO Rt Oroszlány 19. RWE Umwelt Tatabánya Rt 20. Ráduly Zoltán 21. Kocs Önkormányzat 22. Csolnok Önkormányzat 23. Önkormányzati Építő és Szolgáltató Kft 24. MÉHES Kft 25. KOM-VAS Kft 26. Eszenyi Zoltán Inert hulladékok tekintetében megkeresettek: 1. SCHIEDEL Kft Veszprém 2. Bramac Kft Veszprém 3. PFLEIDERER Rt Lábatlan 4. Abeton Rt Pécs 5. Swietelsky Kft Dunakeszi 6. Strabag Rt Budapest 7. Bakony Kerámia Kft Veszprém 8. Fehárvári Téglaipari Kft Székesfehérvár 9. ISOLYTH Rt Taspolca 7
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
10. Toplán Kft Tapolca 11. Üveg-Ásvány Kft Fehérvárcsurgó 12. Lasselsberger Építőipari Kft Veszprém Mezőgazdaságban és élelmiszeriparban keletkező és megkeresettek: 1. Cerbona Rt Székesfehérvár 2. Cornexi Rt Székesfehérvár 3. Szabadegyházai Élelmiszeripari Kft Szabadegyháza 4. Veszprémtej Rt Veszprém 5. Bábolna Rt Bábolna 6. Ácsi Cukorgyár Rt Ács 7. Parmalat Rt Székesfehérvár 8. Pápai Húsfeldolgozó Kombinát Kft Pápa
felhalmozott
tekintetében
Hasznosított nem veszélye hulladékok tekintetében megkeresettek: 1. MAL Rt Alumínium Ágazat (Inotai Alumínium Kft) 2. ALCOA Köfém Kft Székesfehérvár 3. MAL Rt Alufém Divízió (Alufém Kft) Ajka 4. ALCOA Kerékgyártó Kft Székesfehérvár Felhalmozott nem veszélyes hulladékok tekintetében megkeresettek: 1. Veszprémi Bányakapitányság 2. DUNAPACK Rt Dunaújváros 3. ISOLYTH Rt Tapolca 4. Toplan Kft Tapolca 5. Fűzfői Papíripari Rt Balatonfűzfő
Az I. számú fejezet mellékletében az alábbiak kiegészítések találhatók: I/1. számú melléklet. Demográfiai adatok I/2. számú melléklet. Gazdasági tevékenységek I/2.1. számú melléklet. Ipari tevékenységek I/2.2. számú melléklet. Mezőgazdaság I/2.3. számú melléklet. Erdőgazdálkodás I/2.4. számú melléklet. Halászat I/2.5. számú melléklet. Idegenforgalom I/3. számú melléklet. Út-, vasút- és viziút hálózat I/4. számú melléklet. Domborzati viszonyok I/5. számú melléklet. Néhány fontosabb környezeti jellemző I/5.1. számú melléklet. Hidrogeológiai jellemzők I/5.2. számú melléklet. Természetvédelem és tájvédelem I/5.3. számú melléklet. Területfelhasználás
8
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
AZ I. SZÁMÚ FEJEZET MELLÉKLETE.
9
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
I/1. SZÁMÚ MELLÉKLET. DEMOGRÁFIAI ADATOK I/1. számú táblázat. A régió település hálózatának közigazgatási szerkezete. Településcsoportok Megyei Jogú Városok Városok Községek Összesen (forrás KSH, 2001)
Lakások száma (db) 116.582 129.663 176.487 422.732
I/2. számú táblázat. A régió lakos száma megyénkénti bontásban Megye Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Összesen (forrás KSH, 2001)
Lakos szám 429.000 317.000 375.000 1.121.000
A demográfiai adatok megjelenítésére készült térképeket a térképmelléklet I/1-I/2. számú térképei tartalmazzák.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
I/2. SZÁMÚ MELLÉKLET. GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK I/2.1. SZÁMÚ MELLÉKLET. IPARI TEVÉKENYSÉGEK A I/3. táblázat. A régióban folyó ipari tevékenység ágazatonkénti foglalkoztatottak száma és GDP értéke Területi egységek
Ipari szektor
Szervezetek
Foglalkoztatottak száma
Régió Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat Mezőgazdaság Erdészet Ágazatok 4198 16954 Halászat Ipar Bányászat 81 2185 Élelmiszeripar (vágóhidakkal együtt), ital, 837 16369 dohánytermékek Textil 1163 7460 Bőr Fa és bútor 1508 7109 Papírpép és papír Nyomtatás és könyvkiadás Olajfinomítók Szén Nincs adat Nincs adat Műanyag és gumi Gyógyszeripar Ágazatok Vegyszerek és vegyipari 466 11008 termékek Egyéb nem fémes ásványi 437 7598 termékek gyártása Alumíniumipar 899 2482 Egyéb kohászati ipar Egyéb iparágak (újrafeldolgozás 887 11273 kivételével) Villamosipar Gáz 88 15016 Gőzszállítás Vízellátás Építőipar Építőipar 9388 12126 Szolgáltatások (újrafeldolgozás, hulladék Szolgáltatások 17410 28605 kereskedelem, szennyvíz, egészségügy kivételével) Hulladékipar Egészségügy 2135 20125 (forrás KSH, 2001).
GDP Ft 1.276.914 52.861
603.037
52.008 569.008
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
I/2.2. SZÁMÚ MELLÉKLET. MEZŐGAZDASÁG
Szőlő
Gyümölcsös
Kert
Területi egységek
Szántó
I/4. számú táblázat. A földterületek művelési ág szerint
% ha % ha % ha % ha Régió 48,2 510.963,0 1,2 12.518,0 0,4 4.567,0 1,1 11.720,0
Művelés alól kivett terület
Halastó
Nádas
Erdő
Gyep
A fenti táblázat folytatása
% ha % ha % ha % ha % ha 10,6 112.514,0 16,0 169.210,0 0,6 6.620,0 0,2 2.329,0 21,6 229.198,0 (forrás KSH, 2001)
Az ide vonatkozó térképi mejelenítést a térkép melléklet I/3. számú térképe mutatja.
I/5. számú táblázat. A mezőgazdaság gazdasági szervezete Társasági formák Szervezetek száma Hektár Árbevétel (millió Ft) * Gazdasági társaság 1293 448784 17136 Szövetkezet 166 1904 Egyéni vállalkozás 2715 406134 8632 (forrás KSH, 2001) *Komárom-Esztergom megye
I/6. számú táblázat. A tervezési terület állatállományának áttekintése Állat Szarvas-marha Birka Sertés Baromfi Egyéb (forrás KSH 2001)
Becsült db/év 112000 61000 651000 5644000 3000
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ I/7. számú táblázat. A tervezési terület növénytermesztési mennyisége Növény Búza Kukorica Árpa Rozs Zab Burgonya Napraforgó Cukorrépa Lucerna széna (forrás KSH 2001)
Termésmennyiség (ezer t) 629,410 813,015 172,383 5,781 11,632 56,721 74,036 229,746 89,054
I/2.3. SZÁMÚ MELLÉKLET. ERDŐGAZDÁLKODÁS I/7. számú táblázat. Erdőgazdaság Vállalkozások Erdőgazdálkodásra használt Védett erdőterület száma terület (ha) (ha) Összesen 385 169.140 44.497 (forrás: KSH, 2001; Állami Erdészeti Szolgálat; területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóságok)
I/2.4. SZÁMÚ MELLÉKLET. HALÁSZAT A régió területén összesen 2.330 ha halastó található. (forrás KSH 2001)
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
I/2.5. SZÁMÚ MELLÉKLET. IDEGENFORGALOM Üdülőkörzetek A régióban az üdülő körzetekben megforduló látogatók száma 779.898 fő. I/8. számú táblázat. Az üdülőkörzetenkénti látogatók száma éves időszakra vonatkoztatva Fejér megye Üdülőkörzet Látogatók száma Magyaraországi Alsó-Duna- 6128 szakasz üdülőkörzet Vértes-Gerecse üdülőkörzet 18818 Budapest-környék üdülőkörzet 972 Velencei-tó üdülőkörzet 73477 Üdülőkörzeten kívüli üdülőhelyek 35585 Nem üdülőhely jellegű települések 6594 Komárom-Esztergom megye Üdülőkörzet Látogatók száma Dunakanyar üdülőkörzet 36867 Vértes-Gerecse üdülőkörzet 77502 Budapest-környék üdülőkörzet 1332 Nem üdülőhely jellegű települések 3091 Veszprém megye Üdülőkörzet Látogatók száma Balaton üdülőkörzet partközeli 426880 települései Balaton üdülőkörzet további 9350 települései Bakony 37542 Rába-Marcal 6 Egyéb települések 45754 (forrás KSH 2001)
Vendégéjszakák A régióban éves időszakra vonatkoztatva a vendégéjszakák száma 3.007.960 db, a kereskedelmi szálláshelyek száma 424 db, a magánszálláshelyeké 8.987 db. I/9. számú táblázat. Az üdülőkörzetenkénti látogatók száma éves időszakra vonatkoztatva Üdülőkörzetek
Vendégéjszakák száma
FEJÉR MEGYE Magyaraországi Alsó-Duna-szakasz üdülőkörzet 48493 Vértes-Gerecse üdülőkörzet 53171 Budapest-környék üdülőkörzet 2389 Velencei-tó üdülőkörzet 241636 Üdülőkörzeten kívüli üdülőhelyek 95299 Nem üdülőhely jellegű települések 11852 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Dunakanyar üdülőkörzet 114232 Vértes-Gerecse üdülőkörzet 297305
Szálláshelyek Kereskedelmi Magán 27 29 1 132 52 6
849 931 42 4230 1668 207
25 65
63 164
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Budapest-környék üdülőkörzet Nem üdülőhely jellegű települések
2372 4306
1 1
1 1
2116454 33485 95569 24 133009
74 1 3 1 5
739 12 33 1 46
VESZPRÉM MEGYE Balaton üdülőkörzet partközeli települései Balaton üdülőkörzet további települései Bakony Rába-Marcal Egyéb települések (forrás KSH 2001)
Üdülőingatlanok* A régióban az üdülő ingatlanok száma 9411 db. I/9. számú táblázat. Az üdülőkörzetenkénti látogatók száma éves időszakra vonatkoztatva Üdülőkörzetek
Üdülőingatlanok száma* FEJÉR MEGYE Magyaraországi Alsó-Duna-szakasz üdülőkörzet 875 Vértes-Gerecse üdülőkörzet 905 Velencei-tó üdülőkörzet 4362 Budapest-környék üdülőkörzet 43 Üdülőkörzeten kívüli üdülőhelyek 1720 Nem üdülőhely jellegű települések 214 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Dunakanyar üdülőkörzet 88 Vértes-Gerecse üdülőkörzet 229 Budapest-környék üdülőkörzet 2 Nem üdülőhely jellegű települések 3 VESZPRÉM MEGYE Balaton üdülőkörzet partközeli települései 812 Balaton üdülőkörzet további települései 13 Bakony 37 Rába-Marcal 2 Egyéb települések 51 (forrás KSH 2001) *Az üdülőingatlanokról nyilvántartás nem állt rendelkezésünkre, ezért a szálláshelyek (kereskedelmi és magán) összesítését tüntettük fel üdülőkörzetenkénti bontásban.
I/3. SZÁMÚ MELLÉKLET. ÚT-, VASÚT- ÉS VIZIÚT HÁLÓZAT A régió út-, vasút- és viziút hálózatát a térkép mellélet I/4. számú térképe tartalmazza.
I/4. SZÁMÚ MELLÉKLET. DOMBORZATI VISZONYOK A régió domborzati viszonyait a térkép mellélet I/5. számú térképe tartalmazza.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
I/5. SZÁMÚ MELLÉKLET. NÉHÁNY FONTOSABB KÖRNYEZETI JELLEMZŐ I/5.1. SZÁMÚ MELLÉKLET. HIDROGEOLÓGIAI JELLEMZŐK A hulladékgazdálkodás szempontjából a talajvíz veszélyeztetettsége nagyon fontos. A régió talajvíz veszélyeztetettségét a térkép mellélet I/6. számú térképe tartalmazza.
I/5.2. SZÁMÚ MELLÉKLET. TERMÉSZETVÉDELEM ÉS TÁJVÉDELEM A régió természetvédelmi és tájvédelmi területeit a térkép mellélet I/7. számú térképe tartalmazza. I/10. számú táblázat. A régió természetvédelmi és tájvédelmi területei Megye, régió Nemzeti park Tájvédelmi körzet Természetvédelmi terület Összesen Régió 41084 41564 5719 88697 Fejér 22347 2730 25077 Komárom10319 10208 294 20821 Esztergom Veszprém 30765 9009 2695 42799 (forrás KSH 2001)
I/5.3. SZÁMÚ MELLÉKLET. TERÜLET-FELHASZNÁLÁS A régió területfelhasználását a térkép mellélet I/8. számú térképe tartalmazza.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/A. FEJEZET IPARI ÉS EGYÉB GAZDÁLKODÓI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok esetében az adathiányosság olyan mértékű, ami lehetetlenné, bizonytalanná teszi a tervezést. Valószínűsíthető, hogy a helyzet országos viszonylatban ugyanilyen, vagy nagyon hasonló. Mindezek miatt javasoljuk ezen hulladéktípus esetén a tematika szerinti tervezés elhalasztását és egy országosan egységes adatgyűjtési rendszer soron kívüli megszervezését , beindítását és elvégzését. Ilyen módon a Területi Hulladékgazdálkodási Tervek két év múlva esedékes felülvizsgálatakor ezen hulladékok esetében is már megalapozott, reális terveket lehet készíteni.
II./A.1. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ, VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE II./A.1.1. AZ
ADATGYŰJTÉS
KÖRE,
FORRÁSAI,
PONTOSÁGA
PROBLÉMÁI
ÉS
BECSLÉSI
MÓDSZEREI
Magyarországon erre a hulladéktípusra nincs kötelező adatszolgáltatás. Az alábbiakban bemutatott adatok a Gazdasági Minisztérium kérésére önkéntes adatgyűjtésből keletkeztek emiatt csupán tájékoztató jellegűek és nem teljes körűek. Műszaki becslés alapján ezek az adatok megbízhatatlanok és alkalmatlanok a program készítésére. A vállalatok által rendelkezésre bocsátott adatok a tervbe nem kerültek beépítésre, mivel a GM. adatszolgáltatóinak köre nem ismert és az átfedések elkerülése miatt az alultervezés módszerét választottuk.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/A.1.2. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE Az OHT szerint Magyarországon a képződő nem veszélyes ipari hulladék mennyisége 2000-ben közel 22 millió tonna volt. Ennek a mennyiségnek a 90 %-át erőművi és kohászati salak, bányászati meddő és víz-, illetve szennyvízkezelési iszap adja. A vizsgált régióban az országos átlagot meghaladó mértékben vannak jelen ezek a nagy hulladék termelő ágazatok. Ebből a tényből kiindulva műszaki becslés alapján a Közép-dunántúli Régióban keletkező hulladék mennyisége legalább 5-6 millió tonna/év lehet. A GM. adatszolgáltatása a keletkezett hulladékok éves mennyisége összesen 1.941.145,9 t/év, ebből • Fejér megyében 670.393 t/év, • Komárom –Esztergom megyében 811.800,3 t/év, • Veszprém megyében 458.953 t/év keletkezik. A GM. adatszolgáltatásában a EWC 010102 meddőre vonatkozó adatok nem szerepelnek, helyszín ismeretében a szén tüzelésű erőművek salakja nem a teljes mennyiséget tartalmazza, továbbá véleményünk szerint nem tartalmazza az iparvállalatoknál keletkező nem veszélyes hulladékok teljes mennyiségét (pl: Dunaferr Rt., Ferromark Kft. adatszolgáltatása alapján a vállalatcsoporton belül keletkező éves vashulladék – EWC kód nélkül – 165.377 t a 2001. évben, 2002-ben ez az érték 203.509 t). A Területi Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és Helyzetértékelés alapján Komárom-Esztergom megyében 428.585 t/év hulladékmennyiség keletkezik a G.M. önkéntes bevallásból származó adatai alapján pedig 811.800,3 t/év, ezért a területi Környezetvédelmi Felügyelőség adatszolgáltatását fogadjuk el. Termelési hulladékként mennyiségek számszerűsíthetők megyénkénti megbontásban az alábbi táblázatban foglaltuk össze. II/A/1. számú táblázat. Termelési hulladékként mennyiségek megyénkénti megoszlásban Keletkező hulladék megnevezése
Fejér megye (t/év)
KomáromVeszprém megye Esztergom megye Régió összesen (t/év) (t/év) 940625,4 486 882 2097900
Ipari és egyéb gazdálkodói nem 670 393 veszélyes hulladék Forrás: Területi Hulladékgazdálkodási Terv Komárom-Esztergom megyei adat GM. adatszolgáltatás Fejér és Veszprém megyékre
A fenti táblázat adatai a könnyebb szemléltethetőség érdekében az alábbi diagramban ábrázoltuk.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Termelési hulladékként mennyiségek t/év 1 000 000 900 000 800 000 700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0
940625,4 670 393 486 882
Fejér megye
Komárom-Esztergom megye
Veszprém megye
II/A/1. számú ábra A közölt adatokat megalapozó adatsorokat a II/A/1. számú melléklet tartalmazza. Az adatok között jelentős eltérés van, az adatszolgáltatás alapján mintegy 1,586 mt/év, az OHT alapján a régióra becsülhető 5-6 mt/év mennyiség között. A tényleges érték csak a megfelelő adatszolgáltatás alapján határozható meg. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jogszabályi változás miatt a bazaltgyapot gyártással összefüggő, valamint a széntüzelésből származó pernye 2001-ben még veszélyes hulladéknak minősült. Ezen hulladékok 2002-től már nem veszélyes kategóriába kerültek át, így ezen mennyiségek is növelik a keletkező hulladékok mennyiségét. Az adatok hiányában a keletkező hulladékok mennyisége további pontosítást igényel.
II/A.1.3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE Felhalmozott hulladékokról adatszolgáltatás hiányában csak tájékoztató információkat tudunk közreadni: Felhalmozott hulladékok találhatók az alábbi cégeknél: • Papírgyárak: Dunapack Rt., Fűzfői Papírgyár Kft. - papíriszapok • Erőművek: Ajka, Inota, Tatabánya területén belül található pernye és salak • Bányák: meddőanyag • Dunaferr Rt.: salakhalna • Dunaferr Rt.: vasszulfát • Hungrana Rt.: élelmiszeripari szennyvíztisztításból származó iszap • Isolyth Rt.: bazaltgyapot gyártási hulladék • •
Dunapack Rt. papíriszap tárolójára érvényes környezetvédelmi működési engedély van, a lerakott iszap mennyisége kb. 230.000 t, Fűzfői Papírgyár Kft. érvényes vízjogi engedéllyel alapján a felhalmozott mennyiség 4000 t papíriszap,
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ •
• • • • •
Erőművi pernyék, salakok: Ajka, Inota, Tatabánya területén található hőerőművekben keletkezett és tárolt salak és pernye. Ezen mennyiségekkel, mint nem veszélyes hulladékokkal kizárólag 2002. után számolhatunk, azonban alábbi adatokat azért közöljük, mert az intézkedések során ezen mennyiségeket is figyelembe kell venni, de a mennyiségi kimutatásban nem szerepelnek. a. Az ajkai a Bakony Erőmű Rt-nél keletkezett salakot a timföldgyártásnál keletkező vörösiszap tárolásához használták fel a tárolómedence kialakításához. Ezen mennyiség felszámolása műszakilag nem oldható meg, és nem is indokolt. A terület rekultiválása folyamatban van az ajkai városi szennyvíztisztító telepen keletkező kommunális szennyvíziszappal. A szénerőmű megszűnésével a salak és pernye után-termelése megszűnt. A felhalmozott mennyiség 15.000.000 t. b. Az inotai Bakonyi Erőmű Rt. területén keletkező salak és pernye „hegy” rekultiválása megoldandó feladat, mivel a környező talajvíz figyelő kutak só koncentrációja szennyezésre utal. A szénerőmű 2001. évi megszűnésével a salak és pernye után-termelése megszűnt. A lerakás vízjogi engedély alapján történt, a felhalmozott pernye és salak mennyisége I. kazetta 2.943.400 m3, azaz 4.415 400 t, II. kazetta 2.908.700 m3, azaz 4.363.050 t. (1 m3 iszapmennyiséget 1,5 t súllyal vettünk figyelembe.) c. A tatabányai Vértesi Erőmű Rt. felhalmozott salak és pernye hulladékairól adat nem áll rendelkezésre. Dunaferr Rt. salakhalna: a felhalmozott salak mennyisége a Dunaferr Rt. adatszolgáltatása alapján mintegy 10.000.000 t. Dunaferr Rt vasszulfát: a felhalmozott mennyisége kb.: 15.000 t, amely mennyiség a műszaki védelemmel ellátott lerakóban került elhelyezésre. Bánymeddő: a bányameddőket nem tekintjük felhalmozott mennyiségnek, mivel a deponált anyagmennyiséget a bánya rekultivációja során feltöltő anyagként visszadolgozzák. Hungrana Rt.: Az élelmiszeripari szennyvíztisztításból származó, a telephelyen felhalmozott szennyvíziszap mennyisége több, mint 100.000 t, vízkárelhárítási terv alapján. Isolyth Rt.: bazaltgyapot gyártási hulladék felhalmozott mennyisége a vállalat 2003. évi adatközlése alapján 2.723 t. A mennyiség az összesítésben nem szerepel, mivel a hulladék típus 2001-ben még veszélyes hulladéknak minősült.
A régióban felhalmozott hulladék mennyisége a szolgáltatott adatok alapján 10 349 000 t, mely mennyiség területi megoszlása az alábbi. II/A/2.számú táblázat: A régióban felhalmozott hulladék mennyisége Hulladék megnevezése
Fejér megye (t)
KomáromEsztergom megye (t)
Veszprém megye (t)
Régió összesen
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék
10.345.000
nincs adat.
4.000
10.349.000
A tervkészítés további fázisaiban az adatok pontosítása és további felmérések indokoltak.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/A.1.4. A
TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA
ÉS ÉVES MENNYISÉGE
A területről kiszállított és beszállított hulladékok mennyiségét a termelő vállaltok közvetlen adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. A régióba beszállított hulladékok mennyisége II/A/3.számú táblázat: A régióban beszállított hulladék mennyisége Gazdálkodó megnevezése MAL Rt. Ajka MAL Rt. Inota ALCOA-KÖFÉM Kft.* Dunaferr Rt. Dunapack Rt.** Összesen
Hulladék típusa Hulladék alumínium Hulladék alumínium Hulladék alumínium Hulladék vas és acél Papírhulladék
Mennyiség (t/év) 7311 722 6000 216769 119353 350155
*A beszállított mennyiségből külföldről beszállított : • ALCOA-KÖFÉM Kft: 300 t **A közölt mennyiségből a csomagolási hulladékok mennyiségét nem közölték. II/A/4.számú táblázat. Komárom-Esztergom megyében a szállított hulladékok mennyisége Hulladék megnevezése Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék
Területre beszállított mennyiség (t/év) 350155
Területről kiszállított mennyiség (t/év) 2000
A régióból Komárom-Esztergom megye esetében történik csak kiszállítás a régión kívülre (export), a kiszállított hulladék mennyisége 2000 t/év. A régióból be-, és kiszállított hulladékok mennyiségének részletes ismertetését a II/A/2. számú melléklet tartalmazza.
II/A.1.5. A TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGE A terület éves hulladék mérlegét a meglevő adatok alapján állítottuk össze. II/A/5. számú táblázat. A terület éves hulladék mérlege Hulladék megnevezése
EWC kód
Ásványok 01 kutatásából, bányászatból, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezelésből származó hulladékok Fafeldolgozásból és 03 falmezez-, bútor-, cellulózrost
Keletkező mennyiség (t/év) 31129,5
Égetés
% 40,8
(t/év) 12701,5
% -
Na.
-
(t/év) % Na. -
(t/év) Na.
89976,1
40,8
36738,1
-
Na.
-
Na.
Na.
Hasznosítás*
Lerakás %
Nem kezelt
-
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Hulladék megnevezése szuszpenzió-, papírés kartongyártásból származó hulladékok Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok Kőolaj finomításából, földgáz tisztításból és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok) ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok Fényképészeti ipar hulladékai Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nem vas fémek hidrometallurgiai hulladékai Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok Hulladékká vált csomagoló anyagok, közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket
EWC kód
Keletkező mennyiség (t/év)
Égetés
Hasznosítás* %
04
6640,3
8,3
05
0,1
07
(t/év)
551,2
%
Lerakás
Nem kezelt
%
%
(t/év)
(t/év)
-
Na.
-
Na.
-
Na.
100,0 0,1
-
Na.
-
Na.
-
Na.
11815
38,0
4489,6
-
Na.
-
Na.
-
Na.
08
3614,1
0,4
14,1
-
Na.
-
Na.
-
Na.
09
40
0,8
0,3
-
Na.
-
Na.
-
Na.
10
1712544,4
32,6
558970,3
-
Na.
-
Na.
-
Na.
11
3939,9
86,8
3421,5
-
Na.
-
Na.
-
Na.
12
83318,8
65,3
54366,5
-
Na.
-
Na.
-
Na.
15
5200
0,0
0
-
Na.
-
Na.
-
Na.
16
100054,8
99,2
99288,3
-
Na.
-
Na.
-
Na.
19
47587,6
49,4
23494,1
-
Na.
-
Na.
-
Na.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Hulladék megnevezése
EWC kód
keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok Települési 20 hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari, és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítve gyűjtött hulladékokat is Összesen
Keletkező mennyiség (t/év)
Hasznosítás*
Égetés
%
(t/év)
%
1999,4
66,9
1337,6
5,3
105
2097860
37,9
795373,2
0,1
105
-
Lerakás
Nem kezelt
%
%
(t/év)
(t/év)
Na.
Na.
Na.
Na.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/A.2. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
II/A.2.1. A
TERÜLETEN FOLYÓ, HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT ENGEDÉLYEK
(FELSOROLÁS:
MEGNEVEZÉS, SZÁM)
A területen folyó, hulladékkezelésre a Környezetvédelmi Felügyelőségek 34 esetben adtak engedélyt a vállalkozók számára. Ezek felsorolását a II.A./3. számú melléklet tartalmazza. Az engedélyekben a kezelésre engedélyezett hulladékmennyiségek összege 228.408 tonna/év.
II/A.2.2. A
JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL VALÓ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI,
VAGY EGYEDI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
A hulladékgazdálkodási törvényen és hozzá kacsolódó jogszabályokon kívül az alábbi jogszabályok figyelembe vétele szükséges: • • • • •
15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet, az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról, A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Törvény A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet Az érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet
II/A.3. AZ EGYES HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK Az engedélyekben az egyes hulladékokra vonatkozó speciális intézkedések általában nincsenek meghatározva előírásokban kizárólag a következők jelennek meg: • veszélyes hulladékkal nem keveredhet, • rendkívüli szennyezésről a felügyelőséget értesíteni szükséges. • figyelő kutak telepítése. A fenti előírások általános jellegűek, konkrétumokat nem tartalmaznak.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/A.4. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK II/A.4.1. A
HULLADÉKOKRA
VONATKOZÓ
KEZELÉSI
TEVÉKENYSÉGEK
ALKALMAS KEZELÉSRE
ÉS
JELLEMZŐK
ISMERTETÉSE
A régióban jelenleg a KDT KF alapján összesítetten 29 db kezelési engedély van érvényben, és folyamatban 8 db. A kezelési engedélyeket a II/Al.3. számú melléklet tartalmazza. Az engedélyek megjelölik az éves kapacitás mennyiségét, azonban vannak olyan kezelési engedélyek, melyekben az egyes hulladék fajtákhoz rendelt mennyiségek nincsenek megállapítva. A kezelési engedélyek alapján a tevékenységek elsősorban kiterjednek a begyűjtés, szállítás, tárolás, előkezelés, egyes esetekben a hasznosítás, újra feldolgozáskörére. Ártalmatlanításra engedély nem került kiadásra. Az engedélyekben sem a begyűjtés köre sem a hasznosítás helye nincs meghatározva, így ezek az engedélyek „keret engedélyeknek” tekintendők. Adatszolgáltatás és nyilvántartás hiányában az engedélyekben foglaltak ellenőrzésére a tervkészítőknek nem volt lehetőségük. II/A.4.1.1. A GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI (BEVONT TELEPÜLÉSEK, ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ GYŰJTŐ-SZÁLLÍTÓ SZERVEZETEK, KEZELŐK) A gyűjtési körzetek kialakításának és a hulladék szállításának engedélyeit elemezve megállapítható, hogy gyűjtési körzetek nincsenek, ellátatlan területek a nyilvántartás hiánya miatt nem jelölhetőek meg. A gyűjtő, szállító szervezek bemutatása, műszaki, felkészültségük ismertetése és a hulladékot valójában átvevő szervezetek felsorolása adatszolgáltatás hiányában nem lehetséges. A közszolgáltatók által begyűjtött hulladékok csoportja elsősorban a csomagolási hulladékok kategóriájába sorolhatók, ezért az ismertetésükre a települési szilárd hulladékok (II/C. fejezet), illetve a csomagolási hulladékok (IV/A. fejezet) tervfejezetekben térünk ki.
2
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/A.4.1.2. A
FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSI JELLEMZŐI
(TELEPHELYEK,
ÜZEMELTETŐK , TÁROLÁSI
TECHNOLÓGIA, TÁROLÁSI KAPACITÁS, KIHASZNÁLTSÁG)
Felhalmozott hulladékok tárolási ismertetése: • PAPÍRGYÁRAK Neve: DUNAPACK Rt. Csomagolópapírgyár Szennyvíztisztító Telep Címe: 0172/5 helyrajzi számú terület A település statisztikai azonosító száma: 0311 5 Tároló kapacitása 690.000 m3 (kb. 570.000 t sza.) Lerakó elhelyezkedése Apostagi Holt Duna-ág felé húzódó természetes völgy lösz talapzattal, műszaki védelem nélkül völgy záró gátakkal lehatárolt területen. A lerakó a felszín alatti vizeket nem szennyezi, a levegőre hatása nincs. Jelenleg az iszap hasznosítása nem megoldott. (Forrás: Progressio MSZ Bt. Felülvizsgálati tanulmánya) Neve: Fűzfői Papíripari Rt. A 2001. évben a papírgyár a Fűzfői Papír (FA) üzemeltetésében működött. A Fűzfői Papírgyár 1994-től a kitermelt papír iszapot – szikkasztás után kitermelve – szigetelt iszaptárolóban helyezte el. A szigetelt iszaptároló helye Királyszentistván 026/1 hrsz, A medencében lévő iszap mennyisége 3-400 m3, pontos mennyisége felmérés alatt van. •
ERŐMŰVEK: Ajka, Inota, Tatabánya területén belül található pernye és salak Az erőművek tevékenysége során keletkező iszapok elhelyezésére az erőművekhez közeli területeken műszaki védelem nélkül került sor. Valamennyi hulladék lerakó mellett több figyelőkút található, melyek analízise több évtizede folyik, azonban a kiértékelésük a lerakott hulladékok felhagyása előtt elvégezendő felülvizsgálati dokumentáció részét kell, hogy képezze. •
BÁNYÁK: Meddőanyag az alábbi bányák területén találhatók: Bakonyi Bauxitbánya Kft. tevékenységi területe: a közép-Dunántúl több pontja, külszíni bauxittermelés, felhalmozott meddőről adatokat nem szolgáltatott, azonban adatszolgáltatása alapján rögzíthető, hogy a bánya meddőt a kitermelt haszonanyag helyére tájrendezésre használja fel. A kitermelt külfejtések tájrendezését, ütemesen az előírásoknak megfelelően végzi. A bányáiban mintegy 10.000 ezer m3 meddőanyag helyezhető el. Lencsehegyi Szénbánya Kft. tevékenységi területe Lencsehegy , mélyművelésű szénbányászat. Kezelésükben lévő meddőhányók • a Lencsehegy II meddőhányó, Kesztölc, 043/2 hrsz, o agyaga: márga, mészkő o területe: 3,7046 ha, o mennyisége: 802 em3, 1.684.000 t 3
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ •
a Lencsehegy I meddőhányó, Kesztölc, 063/8 hrsz, o agyaga: márga, mészkő, agyag, homokkő o területe: 5,2 ha, 3 o mennyisége: 360 em , 792.000 t
A fenti meddőhányók esetében rekultivációk felülvizsgálata javasolt. A Mangán Bányászati és Feldolgozó Kft. adatszolgáltatása alapján a felhagyott meddőhányók Úrkút területén, Kislőd és Ajka településeken találhatók. A kislődi, mintegy 600.000 m3-es külfejtésből eredő meddő tájrendezése befejezve, erdősítése folyamatban van. Az Ajkai ércbányából származó 800.000 m3 meddő, mint ütemezett erdő területként szerepel. Úrkút 400.000 m3-nyi meddő erdősített, 600.000 m3 meddőhányó zagytározójának völgyzáró gátja erdősítés alatt. A Bakonyi Erőmű Rt. Bányászati Igazgatóság felhagyott három meddőhányójából az Ármin aknai 996.000 m3-nyi és a Hunyadi aknai 950.141 m3 mészmárga meddők rekultivációja megtörtént, a Táncsics aknai 102.500 m3 meddőhányó rekultivációjára vonatkozóan adatközlés nincs. A régióban működő további bányákról adatok nem állnak rendelkezésünkre. • KOHÁSZATI SALAK Dunaferr Rt.: salakhalna területe a Dunaferr Rt tulajdonában van, üzemeltetője a Dunaferr Ferromark Kft., Dunaújváros 0187/6,0188,0189 hrsz-ú területein található, o Nagysága: 39 ha. o Anyaga: kohászati salak. o Mennyisége: kb.10.000.000 m3. A volt Dunai Vasmű területe a Duna jobb oldali magas partján, Dunaújváros déli részén helyezkedik el a folyóval párhuzamosan kb. 4 km hosszban az ún. "Déli iparterületen. A salakhalna területe műszaki védelem nélkül készült, a figyelő kutak adatai alapján a terület kismértékű szennyezése észlelhető, mely a korábban lerakott veszélyes hulladékból eredhet. • TERMELÉSI HULLADÉK A Dunaferr Rt. Hideghengermű Kft. a vasszulfát termelési hulladékát a Ferromark Kftz veszélyes hulladéklerakó tárolójában helyezik el. ellenőrzött körülmények között, szennyezést nem okoz. A felhalmozott mennyisége kb.: 15.000 t. A Hungrana Rt.: élelmiszeripari szennyvíztisztításból származó iszap, mennyisége 100.000 t, elhelyezése műszaki védelem nélküli földmedencében. Az Isolyth Rt.: bazaltgyapot gyártási hulladék felhalmozott mennyisége 2.723 t, melyet a gyár területén helyeznek el Adatok hiányában a felhalmozott mennyiségek és környezetre gyakorolt hatásuk vizsgálatok elvégzése után pontosítható.
4
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ II/A.4.1.3. A
TERÜLETEN
FOLYTATOTT
TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE
HULLADÉKKEZELÉSI
(VÁLOGATÓ,
(HASZNOSÍTÁSI,
ÁRTALMATLANÍTÁSI)
ELŐKEZELŐ, ÉS KEZELŐ TECHNOLÓGIÁK, ÜZEMELTETŐK,
TELEPHELYEK, BERENDEZÉSEK, KAPACITÁSOK, KIHASZNÁLTSÁG)
Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok kezelése általánosságban két módon történik: • újrahasznosítás, feldolgozás • lerakással történő ártalmatlanítás A keletkező hulladékok újbóli feldolgozása kezelése iparáganként és anyagonként változó technológiával folyik, sok esetben azonos módon a csomagolási hulladékok feldolgozásához. A régió jelentősebb hulladékfeldolgozással is foglalkozó vállalkozásai: • DUNAFERR RT. acél és vas hulladékok kapacitása: 600.0001 t/év • MAL RT. alumínium hulladékok kapacitása: 3.000 t/év • DUNAPACK RT. papír hulladékok kapacitása: 250.000 t/év A régióban működő további hasznosító, ártalmatlanító, kezelő művek adatairól adatok nem állnak rendelkezésre. Válogató, előkészítő, és kezelő technológiák üzemeltetőjének összesítését az II/A.3. számú melléklet tartalmazza. II/A.4.1.4. FEJLESZTÉST, VAGY FELSZÁMOLÁST, ILLETVE
REKULTIVÁLÁST IGÉNYLŐ KEZELŐTELEPEK, ILLETVE
LERAKÓ HELYEK MEGHATÁROZÁSA
Ahhoz, hogy konkrét fejlesztést igénylő kezelőtelepeket meghatároznánk, elengedhetetlen a jelenlegi kezelőtelepek üzemének technológiájának kapacitásának részletes felmérése. A fejlesztést igénylő kezelő telepek meghatározásához sem Tervezési Segédlet (TS), sem a felügyelőségi adatszolgáltatás nem elegendő. Felszámolást igénylő kezelő telepekről nincs tudomásunk. Rekultiválást igénylő kezelőtelepekről adatszolgáltatásunk nincs. Prioritási sorrend az elkövetkezendő hat évben megoldandó feladatokról: 1. az ipari nem veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó koncepció terv elkészítése, 2. fel kell mérni a fejlesztést, vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelepek jelenlegi állapotát, 3. a tervezést megalapozó használható adatbázisok kialakítása, 4. A hulladék anyagában történő, illetve energetikai hasznosítási eljárásaira alkalmas kezelő telepek létrehozása, 5. fel kell mérni hulladékhasznosítással előállított piacképes termékeket előállító kezelőtelepeket, A két év múlva esedékes terv felülvizsgálatánál az állapot értékelésekből kiindulva el kell végezni a prioritási sorrend újra állapítását.
5
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/A.5. AZ ELÉRENDŐ MEGHATÁROZÁSA
HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI
CÉLOK
Acélkitűzések ezen a területen is megegyeznek a Hgt. és az OHT ide vonatkozó célkitűzéseivel. Kiemelve a legfontosabbakat: o folyamatosan fejleszteni szükséges az adatszolgáltatási és kezelési rendszer, valamint a hulladékgazdálkodási monitoring eszköz parkot. o Tovább kell fejleszteni a hulladékgazdálkodás gazdasági ösztönző és támogatási rendszereit. o K+F a termelési technológiák hulladék kibocsátásának csökkentésére, különösen a nagy mennyiségű termelési hulladékokra, pl.:, kohászati salakokra, és a nem veszélyes ipari iszapokra, a hulladékká vált gumiabroncsokra.
II/A.5.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI A 2001. évre megadott alapadatok, illetve az OHT-ból becsült adatai között lényeges eltérés van, ezért a 2005-re, illetve 2008-ra várható mennyiségek prognózisa sem összetételi, sem mennyiségi oldalról nem becsülhető meg. A két év múlva esedékes terv felülvizsgálatakor az adatok pontosítása alapján a prognózis tervezhető. A jelenlegi feltételezések és műszaki ismereteink alapján a 2005. évre az értékek a jelenlegivel közel azonos mennyiségűre, legfeljebb 10 %-kal csökkenhetnek, míg 2008-as évre a mennyiségek várhatóan 15-20 %-kal csökkeni fognak. II/A/6. számú táblázat. Hulladék keletkezés csökkentésének célkitűzései Hulladék megnevezése Ásványok kutatásából, bányászatból, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezelésből származó hulladékok Fafeldolgozásból és falmezez-, bútor-, cellulózrost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok Kőolaj finomításából, földgáz tisztításból és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok) ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok Fényképészeti ipar hulladékai Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nem vas fémek hidrometallurgiai hulladékai Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok Hulladékká vált csomagoló anyagok, közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok
2001. (t)
2005.*
2008.*
31129,5
88-90
86-88
89976,1
105-110
110-130
6640,3
100
100
0,1
100
100
11815
90-100
85-90
3614,1
105-110
110-112
50-60 40-45
40-60 20-25
3.939,9
100
100
83.318,8
95-98
93-95
5200
100
104
100.054,8
100
100
47.587,6
100
100
40 1.712.544,4
6
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Hulladék megnevezése Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari, és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítve gyűjtött hulladékokat is Összesen
2001. (t) 1.999,4
2005.*
2008.*
100
100
2097860
*%-kos értékek
II/A.5.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK A célkitűzések ezen a területen is megegyeznek a Hgt. és az OHT ide vonatkozó célkitűzéseivel. Kiemelve a régióra specifikusan a legfontosabbakat: o o o o o o
Az erőművi és kohászati salakok hasznosítása. A gépipari hulladékok hasznosítása. Építőanyag célú bányászati kitermelésnél keletkező hulladékok hasznosítása. A fa feldolgozó és bútorgyártási hulladékok hasznosítása. Kiselejtezett járművek, elektronikai hulladékok feldolgozása. A fém, papír, üveg, műanyag, anyagában történő hasznosítása.
II/A/7. számú táblázat. Hulladékhasznosítási célkitűzések Hulladék megnevezése Ásványok kutatásából, bányászatból, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezelésből származó hulladékok Fafeldolgozásból és falmezez-, bútor-, cellulózrost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok Kőolaj finomításából, földgáz tisztításból és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok) ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok Fényképészeti ipar hulladékai Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nem vas fémek hidrometallurgiai hulladékai Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari, és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítve gyűjtött hulladékokat is Összesen
2001(t)
2005.*
2008.*
12701,5
40-50
40-50
36738,1
60-70
70-80
551,2
60-70
70-80
0,1
10-15
10-15
4489,6
50-54
55-58
14,1
70-73
75-78
0,3 558970,3
80-90 50-55
80-90 55-60
3421,5
20-30
35-40
54366,5
30-35
35-38
99288,3
10-20
25-35
23494,1
35-40
40-44
1337,6
10-20
20-25
795373,2
*%-kos értékek
7
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/A.5.3. HULLADÉKHASZNOSÍTÓ
ÉS
ÁRTALMATLANÍTÓ
KAPACITÁSOK
KIALAKÍTÁSÁNAK
PRIORSITÁSAI ÉS CÉLKITŰZÉSEI
Az hulladékok hasznosításánál általános prioritások: o saját anyagában történő hasznosítása, megvalósítás éve: folyamatos o piaci termékként való értékesítés, megvalósítás éve: folyamatos o hulladékokból, új termék készítése, megvalósítás éve: folyamatos o energetikai célú hasznosítás megvalósítás éve: folyamatos Az hulladékok ártalmatlanításánál általános „prioritások”: o a nem hasznosítható hulladékok égetése, o a nem hasznosítható hulladékok lerakása. Az alábbiakban adjuk meg a hulladékfajtákra hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának célkitűzéseit. II/A/8. számú táblázat. Hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának célkitűzései
Hulladék megnevezése Ásványok kutatásából, bányászatból, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezelésből származó hulladékok Fafeldolgozásból és falmezez-, bútor-, cellulózrost szuszpenzió-, papírés kartongyártásból származó hulladékok Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok Kőolaj finomításából, földgáz tisztításból és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok) ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok Fényképészeti ipar hulladékai Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nem vas fémek hidrometallurgiai hulladékai Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari, és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítve gyűjtött hulladékokat is Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok
Hasznosítás , árrtalmatla nítás helye Helyben megoldható Helyben megoldható Helyben megoldható
R/D kód
Kapacitás igény
R5
70-80
R1,R11
50
R5
70-80
R1, R9
10-15
Régión kívül
D10
70-80
Régión kívül
D10
70-80
Régión kívül
R4
70-80
R5,R13
70-80
R5
-
R5,
-
-
-
R3,R5
70-80
Helyben megoldható
D5,R1,R5
70-80
Helyben megoldható
D5, D10 R1,R3,R5, R11,R13
60-70*
Helyben, rélgión kívül
Helyben megoldható Helyben megoldható Helyben megoldható Helyben megoldható -
*mivel a régi területén belül a papír , alumínium, vas, acél hasznosítása megoldott, ezért az összesített kapacitás igényt 60-70%-ra tervezzük
8
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ A két év múlva esedékes terv felülvizsgálatakor az adatok pontosítása szükséges.
II/A.5.4. AZ
ILLEGÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ TÁROLÓ, KEZELŐ ÉS
LERAKÓ KAPACITÁSOK MEGFELELŐ ÜZEMMÓDRA FEJLESZTÉSE, ILLETVE REKULTIVÁLÁSA, KÁRMENTESÍTÉSI ELVÉGZÉSE, FELSZÁMOLÁSA
Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó kapacitások megfelelő üzemmódra fejlesztése, illetve rekultiválása, kármentesítési elvégzése, felszámolása kizárólag állapotfelmeréssel, illetve felülvizsgálati eljárás során határozható meg. Konkrét ismeretekkel kizárólag a bánya meddőknél rendelkezünk. A bánya meddők rekultiválása a bánya kapitányság előírásainak megfelelően folyamatosan történik, melyben a környezetvédelmi felügyelőségen kívül több szakhatóság is közreműködik.
II/A.6. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok esetében az adathiányosság olyan mértékű ami lehetetlenné, bizonytalanná teszi a tervezést. Valószínűsíthető, hogy a helyzet országos viszonylatban ugyanilyen, vagy nagyon hasonló. Mindezek miatt javasoljuk ezen hulladéktípus esetén a tematika szerinti tervezés elhalasztását és egy országosan egységes adatgyűjtési rendszer soron kívüli megszervezését , beindítását és elvégzését. Ilyen módon a Területi Hulladékgazdálkodási Tervek két év múlva esedékes felülvizsgálatakor ezen hulladékok esetében is már megalapozott, reális terveket lehet készíteni. A cselekvési program legfontosabb elemei:
b) c) d) e) f) g) h)
a) A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adat nyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni. Számba kell venni a kiadott kezelői engedélyeket, illetve ezeket meghatározott időközönként felül kell vizsgálni. A tevékenységek folyamatos kontroll alatt végezhetők. Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a hulladékok összetételét, a biológiailag lebomló anyagok lerakására vonatkozó előírások teljesülését. Fel kell mérni a komposztálható hulladékok körét és azok hasznosításának módját. Ismeretterjesztés, szemléletformálást, tájékoztatás, oktatás képzés megvalósítás eszközeit és tervét a régióra ki kell dolgozni a helyi (települési) hulladékgazdálkodási tervekbe be kell építeni. A helyi hulladékgazdálkodási tervekben az illegális lerakások, (amelyek a fogyasztási, szolgáltatói szektorból erednek) megakadályozására módszert ki kell dolgozni és felszámolásukra intézkedni kell. Ajánlás helyi költségvetési keret elkülönítése. Regionális és helyi szinten a hulladékok kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység nyilvántartására és koordinálására intézmény korszerűsítést kell tervezni a regionális, illetve a helyi környezetvédelmi hatósághoz rendelten. A gyártói felelősség elvének érvényesítése, és folyamatos ellenőrzése
9
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ II/A/8. számú táblázat. Cselekvési program Program célja Helye Hulladék Minisztérium/Felügyelőség adatszolgáltatási rendszer kialakítása Kezelési engedélyek Regionális felülvizsgálata Környezetvédelmi Felügyelőségek Hulladék összetétel Termelő szektor vizsgálata Hasznosítási Országos, termelők módszerek összesítése, kidolgozása Ismeretterjesztés, Országos szemléletformálás Illegális lerakók Regionális/Önkormányzat felszámolása Hatékony Környezetvédelmi hulladékgazdálkodási Felügyelőségek ellenőrzési, felügyeleti rendszer kiépítése Életciklus elemzések Termelő készítése
Határidő 2004. dec. 31.
Felelős Minisztérium
2004. dec. 31.
Környezetvédelmi Felügyelőségek
folyamatosan
Termelők
2005. jan.31.
Minisztérium, Termelők
Költség
Forrás Állami
25 mFt
folyamatosan
Minisztérium
Állami 10 mFt 30 mFt/év 500 mFt 50 mFt/év
folyamatosan Önkormányzatok/ Környezetvédelmi Felügyelőségek 2004. dec. Minisztérium 31.
-**
Termelői Állami, Termelői Állami/ Pályázat Állami/ Önkormányzati/ Pályázat *
* Folyamatosan
Termelők
-***
*
* Az adott korszerűsítéshez illeszkedően a költségeket és rendelkezésre álló forrásokat ki kell munkálni. **A települési szilárd hulladékoknál már szerepeltettük. ***Termelői kompetencia A költségek becslése 2002. évi árszínvonalon a kialakult tervezési gyakorlatnak megfelelően tapasztalati számértékekkel történt, a közölt összegek az ÁFÁ-t nem tartalmazzák.
II/A.6.1.
A
HULLADÉKOK
SZÁLLÍTÁSÁNAK,
KEZELÉSÉNEK
ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK
ÉS
(BEGYŰJTÉSÉNEK,
SZELEKTÁLÁSÁNAK,
HASZNOSÍTÁSÁNAK)
RACIONALIZÁLÁSÁT
ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK
II/A.6.1.1. A
HULLADÉKKELETKEZÉS
CSÖKKENTÉSÉNEK
ELÉRÉSÉHEZ
SZÜKSÉGES
BEAVATKOZÁSOK
LEHETŐSÉGEI, FELADATAI
A hulladékgazdálkodási program prioritása: A keletkező termelési hulladékok mennyiségének csökkentése. E prioritás szolgálja a megelőzés intézkedése. Ennek érdekében az alábbi programokat adjuk: • Környezet-központú irányítási rendszerek kiépítése a termelői szervezeteknél. Erre vonatkozóan felmérésekkel nem rendelkezünk. • Fel kell mérni a már auditált gazdálkodó szervezeteket. • Technológiák felülvizsgálata az egységes környezethasználati metodika alapján. • A technológiák hulladék keletkezés szempontjából történő minősítése, támogatást biztosító közgazdasági eszközök fejlesztése 10
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/A.6.1.2. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS CÉLKITŰZÉSEINEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
• • • • • • • •
• A hulladék hasznosításra vonatkozó adat nyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt kell szerezni. Ennek érdekében az intézmény rendszer átalakítása indokolt. A kezelési tevékenységek folyamatos kontrollja. Értékelni a hulladékok összetételét, a hasznosítható frakciók megfelelő kezelése. A komposztálható hulladékokat biológiailag kezelni kell. Ismeretterjesztés, szemléletformálást, tájékoztatás, oktatás képzés megvalósítása, hulladékgazdálkodási tervekbe be kell építeni. Regionális és helyi szinten a hulladékok kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység nyilvántartására és koordinálására intézménykorszerűsítést kell tervezni a regionális, illetve a helyi környezetvédelmi hatósághoz rendelten. A gyártói felelősség elvének érvényesítése, és folyamatos ellenőrzése. A hulladék kereskedelem szervezett formájának megteremtése. Az építőanyag célú felhasználások kiterjesztése
II/A.6.1.3.
A
KÖRNYEZETVÉDELMILEG
MEGFELELŐ
ÉS
GAZDASÁGILAG
MEGVALÓSÍTHATÓ,
A
HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEKET BIZTOSÍTÓ FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÁSA
•
A ipari hulladékok ártalmatlanítására szolgáló létesítményeket fel kell mérni. o A tárolókapacitások felmérése, szükség szerinti bővítése o Az égető kapacitások bővítése. o A lerakóhelyek állapotának felmérése, a lerakások mértékének csökkentése.
II/A.6.1.4. A
KÖRNYEZETVÉDELMILEG
NEM
MEGFELELŐ
ÉS
ILLEGÁLIS
KEZELŐ,
LERAKÓTELEPEK
REKULTIVÁLÁSÁNAK, FELSZÁMOLÁSÁNAK FELADATI
•
•
Kiemelt feladat a jelenlegi adatok és a helyszín ismeretek alapján a régió területén található salakhányók, pernyetárolók, bányameddők és salakhalnák rekultivációja. A rekultiváció megtervezésénél figyelemmel kell lenni a folyamatos hasznosításra. Ide sorolandó a : o Dunaferr Rt. salakhalna o Az építési célra hasznosítandó bányameddők A környezetvédelmi felügyelőség hatósági eljárásának keretében kell elvégezni a részletes felülvizsgálatokat a jelenleg működő engedélyes és illegális lerakók esetében, melynek eredményeként a felügyelőség határozza meg a további feladatokat.
11
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/A.6.2. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS HATÁRIDEJE II/A.6.2.1. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK PRIORITÁSI RENDJE A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendjét kizárólag az erre a területre vonatkozó pontos adatszolgáltatás rendelkezésre állása mellett adhatók meg. Az egyes fejlesztések beruházások megkezdésének prioritás rendjét az alábbi táblázat mutatja be. II/A/10. számú táblázat. A beruházások, fejlesztések megkezdésének prioritási rendje Prioritási sorrend 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Beruházás, fejlesztés Adatgyűjtési rendszer kiépítése, kezelői engedélyek felülvizsgálata Intézményi korszerűsítés, ellenőrzési rendszer kiépítése, tudatformálás Szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiépítése Hasznosító rendszerek eljárások, berendezések és létesítmények kiépítése Illegális lerakások felszámolása Rekultiválások, felszámolások Ártalmatlanító művek, létesítmények fejlesztése
A tervezők véleménye szerint a feladatok sürgőssége miatt a prioritási sorrend csak látszólagos, mivel valamennyi feladat megkezdése indokolt, további halasztás nem lehetséges. II/A.6.2.2. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TERVEZETT HATÁRIDEJE II/A/11. számú táblázat. A hulladékkezelés racionalizálását elősegítő intézkedések Intézkedés Szelektív gyűjtési és válogatási rendszer feltételeinek kialakítása (Gyűjtő telepek) Begyűjtési rendszer feltérképezése Gazdaságos szállítást biztosító eszközrendszer támogatásának kialakítására Szerves hulladékfrakció kezelésénekm feltétel rendszerének kialakítása (biológiai kezelés,) Összesen
Határidő
Felelős
Költség (mFt)
Forrás
Folyamatos 2008-ig
Állami
20
Állami/EU/termelői
Folyamatos 2004-ig
Régiós
5
Minisztérium
Folyamatos 2005-ig
Régió
20
Minisztérium
Folyamatos 2008-ig
Régió
25
Önkormányzat, Állami/EU (ISPA v. Kohéziós Alap)
70
A konkrét fejlesztésekre, beruházásokra tervek és adatok hiányában megalapozott intézkedések és azok költségei nem tervezhetők.
12
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/A.6.3.
A
MEGVALÓSÍTÁSHOZ
SZÜKSÉGES
ESZKÖZÖK,
MEGFELELŐ
ELŐKEZELŐ,
ÁRTALMATLANÍTÓ ÉS HASZNOSÍTÓ ELJÁRÁSOK, BERENDEZÉSEK, ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
II/A.6.3.1. HATÉKONY ÉS RACIONÁLIS HULLADÉKGYŰJTÉSEI ÉS SZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSI TERVE Az ipari termelési hulladékok esetében a hulladékgyűjtési és -szállítási rendszer csak abban az esetben javasolt kidolgozni, ha az állam alkalmazza és kikényszeríti közgazdasági eszközökkel a Hgt. alapelveit, nevezetesen a közelség, a regionalitás, termékdíj elvét. II/A.6.3.2. HASZNOSÍTÓ
(VÁLOGATÓ- ELŐKEZELŐ-, KOMPOSZTÁLÓ- ÉS EGYÉB HASZNOSÍTÓ TECHNOLÓGIÁK ÉS KAPACITÁSOK, VALAMINT EZEK FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA RENDSZEREK
A TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEKKEL
A hasznosító rendszerek a már meglévők köré, illetve a legnagyobb hulladék mennyiségek termelőinek közvetlen környezetébe telepítendők (közelség elve). A régióban keletkező nagy tömegű termelési hulladékok kezelése megoldható. A területfejlesztési tervek összehangolása során a barnamezős beruházások támogatandók. II/A.6.3.3. ÁRTALMATLANÍTÓ
TELEPEK
(TECHNOLÓGIAI-
KAPACITÁSI ÉS FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS
ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI (REGIONÁLIS , MEGYEI, KISTÉRSÉGI) TERVEKKEL
A lerakó és égető létesítmények tervezésének pontosítására, illetve az ártalmatlanítandó hulladékok és régióban tervezett települési szilárd hulladékok kezelésére vonatkozó tervek együttes vizsgálatára, továbbá az energetiakai célú hasznosításra a két év múlva esedékes felülvizsgálatakor vissza kell térni.
II/7. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK A tervezési jelenlegi fázisában az előző fejezetekben ismertetett okok miatt csak a tervezés megalapozásának költségeit becsülhettük. A becsült összeg a kialakult mérnöki gyakorlat alapján:685 mFt.
AZ II/A. SZÁMÚ FEJEZET
13
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
NEM TELEPÜLÉSI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK MELLÉKLETE
14
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ II/A.1. számú melléklet. A nem települési nem veszélyes hulladékok mennyisége II/A./1. számú táblázat. A nem települési nem veszélyes hulladékok keletkezett mennyisége Hkod
01 010101 010102 010306 010409 010413 010499 010504 03 030101 030105
Megnevezés
Komáro Veszpré mm megye Esztergo m megye t/év t/év t/év Ásványok kutatásából, bányászatból, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezelésből származó hulladékok fémtartalmú ásványok bányászatából származó hulladék 7514,5 nemfémes ásványok bányászatából származó hulladék 4472 meddő, amely különbözik a 010304-től és a 010205-től 15228 hulladék homok és hulladék agyag 600 kő vágásából és fűrészeléséből származó hulladékok, amelyek 200 0 különböznek a 010407-től közelebbről nem meghatározott hulladékok 3000 0 víznyerő kutak fúrásának iszapja és hulladékai 115 Összesen 0 3200 27929,5 Fafeldolgozásból és falmezez-, bútor-, cellulózrost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok fakéreg és parafa hulladék 420 0 1250 1223 1021,5 31997,4 faforgács, fűrészárú, deszka, furnér, falemeze
darabolási hulladékok, 030104-től
amelyek
Fejér megye
különböznek
a
030199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 030308 hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladékok 030399 közelebbről nem meghatározott hulladékok Összesen 04
717 21,8
44,7 3572,2
730 0
0,7 2382,5
0 4638,4
0 33977,4
0,1
9,6
18,7
Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok
040108
krómot tartalmazó cserzett bőrhulladék (kékhasíték, forgács, apríték, csiszolási por)
040209 társított anyagokból származó hulladékok (impregnált textíliák, 0 3 elasztomerek, plasztomerek) 040222 feldolgozott textilszál hulladékok 104,5 9,1 370 040299 közelebbről nem meghatározott hulladékok 1,6 0 42,4 Összesen 106,1 18,7 434,1 05 Kőolaj finomításából, földgáz tisztításból és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 050117 bitumen 0,1 07 Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 070199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 56,5 070212 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből 21 származó iszapok, amelyek különböznek a 070211-től 070213 hulladék műanyagok 2590,9 1246 455 070299 közelebbről nem meghatározott hulladékok 10 75 81,6 Összesen 2600,9 1321 614,1 08 Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok) ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 080308 nyomdafestéket tartalmazó vizes folyékony hulladékok 0,1 080410 ragasztók tömítőanyagok hulladékai amelyek különböznek a 14
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Hkod
Megnevezés
Fejér megye
Komáro Veszpré mm megye Esztergo m megye t/év t/év
t/év 080409-től Összesen
0
14,1
0
09 FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI
090107
0,3
ezüstöt, vagy ezüst vegyületeket tartalmazó fotófilm és papír
10 TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
100101 hamu, salak és kazán por (kivéve a 100104) 164475 33177 100102 széntüzelés pernyéje 568138 344664 100202 kezeletlen salak 464920 100208 gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek 33034 különböznek a 100207-től 100214 gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek 15811 különböznek a 100213-tól 100299 közelebbről nem meghatározott hulladékok 17623,2 100330 só, savak és fekete kohósalak (fémsalak) kezeléséből származó 936,4 hulladékok, amelyek különböznek a 100329-től 100399 közelebbről nem meghatározott hulladékok 117,2 100601 elsődleges és másodlagos termelésből származó salak 621 100903 kemence salak 188 100908 fémöntésre használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek 506 a 100907-től 100914 kötőanyag hulladékok, amelyek különböznek a 100913-tól 260 100999 közelebbről nem meghatározott hulladékok 1998,1 101003 kemence salak 121,5 101103 üveg alapú, szálas anyagok hulladékai 10125 101112 üveg hulladék, amely különbözik a 101111-től 5334,4 7960,3 101199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 20 101201 hőkezelésre előkészített hulladékká vált keverékek 240 106,8 101206 kiselejtezett öntőformák 47,4 204,3 101213 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésükből 200 származó iszapok 101299 közelebbről nem meghatározott hulladékok 2,6 0,3 101313 gáz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 6904 101312-től 101314 hulladék beton és beton készítési iszap 50 2639 88,3 Összesen 541658,4 741687,4 397167 11 Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nem vas fémek hidrometallurgiai hulladékai 110110 iszapok és szűrő pogácsák, amelyek különböznek a 2557
110109-től 110199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 110501 kemény cink 110502 cink hamu Összesen
0,1 800,4 132 3489,5
0,4
0
0,4
12 FÉMEK, MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI ÉS MECHANIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
120101
vasfém reszelék és esztergaforgács
10934,9
7541,9
1715,8
16
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Hkod
120102 120103 120104 120105 120113 120117 120121
Megnevezés
vasfém részecskék és por nem vas fém reszelék és forgács nem vasfém részecskék és por gyalulásból és esztergálásból származó esztergaforgács hegesztés hulladék homokfúvatási hulladékok, amelyek különböznek a 120116-tól elhasznált csiszoló anyagok és eszközök, amelyek különböznek a 120120-tól 120199 közelebbről nem meghatározott hulladékok Összesen 16
Fejér megye t/év 1389,4 505 142,2 300,6 23
Komáro Veszpré mm megye Esztergo m megye t/év t/év 934,6 479,2 64,9 7577,3 312,2 12043,8 51,6 439
3,6
9,6 0,3
10173,4 23472,1
172 9087,1
304,5 22559,6
A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK
160103 termékként tovább nem hasznosítható gumiabroncsok 0,8 2 12,9 160106 termékként tovább nem használható járművek, amelyek nem 10,4 tartalmaznak folyadékokat, sem más veszélyes összetevőket 160112 surlódó-betétek, amelyek különböznek a 160111-től 839,5 160117 vasfémek 1597,7 3436,9 3176,3 160118 nem-vas fémek 89343,9 8,9 4,7 160119 műanyagok 568,4 3,1 123,1 160120 üveg 1 160122 közelebbről nem meghatározott alkatrészek 15,4 160199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 22,2 4 160214 használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 5,9 4,6 160209-től, 160213-ig felsoroltaktól 160216 használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, 18 amelyek különböznek a 160215-től 160304 szervetlen hulladékok, amelyek különböznek a 160303-tól 69 160306 szerves hulladékok, amelyek különböznek a 160305-től 2 161104 kohászati folyamatokban használt egyéb bélés- és tűzálló3,2 8,9 anyagok, amelyek különböznek a 161103-tól 161106 kohászaton kívüli folyamatokban használt bélés- és tűzálló10 anyagok, amelyek különböznek a 161105-től Összesen 91631,1 4295,4 3366,3 19 Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 190801 rácsszemét 16 407,5 576 190802 homokfogóból származó hulladékok 314 150 190812 ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszapok, amelyek 1261 1,6 különböznek a 190811-től 190814 ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszapok, amelyek 18077 különböznek a 190813-tól 190901 durva és finom szűrésből származó hulladék 0,1 190902 víz derítéséből származó iszapok 480 190903 karbonát sók eltávolításából származó iszapok 2114 191001 vas és acél hulladék 87,1 191002 nem-vas fém hulladék 0,3 191202 fémvas 0,5 4,5 191203 nem- vas fémek 0,5 191204 műanyag és gumi 5 Összesen 3959,4 18804,7 731 20 Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, 17
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Hkod
Megnevezés
Fejér megye
Komáro Veszpré mm megye Esztergo m megye t/év t/év t/év ipari, és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítve gyűjtött hulladékokat is 200101 papír és karton 639,6 68,1 63,4 200111 textíliák 214,5 5,2 200140 fémek 238,8 648,8 21,2 200136 kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek 0,9 különböznek a 200121, a 200123, és a 200135-től 200138 fa, amely különbözik a 200137-től 0,2 200139 műanyagok 85,67 200102 üveg 13 Összesen 1092,9 803,67 102,8 Megyék mindösszesen 670392,9 811800,3 458952,7 Régió mindösszesen 1941145,9
II/A./2. számú táblázat. Komárom-Esztergom megye Hkod 030105 030307 03 040108 040199 040209 040221 040222 040299 04 070213 070299 070799 07 080112 080114 080199 08 090107 090108 09 100201 1006 100601 100804 100899 1009 100903 100908 100910 100999 101003
Megnevezes faforgács, fûrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, Hulladék papír és kartopn rost szuszpenzió készítésénél mechanikai úton elválasztott maradékok összesen krómot tartalmazó cserzett bőrhulladék közelebbrõl nem meghatározott hulladékok társított anyagokból származó hulladékok (impregnált textíliák, elasztomerek, plasztomerek) feldolgozatlan textilszál hulladékok feldolgozott textilszál hulladékok közelebbrõl nem meghatározott hulladékok összesen hulladék mûanyagok közelebbrõl nem meghatározott hulladékok közelebbrõl nem meghatározott hulladékok összesen festék- vagy lakkhulladékok festék- vagy lakk-iszapok közelebbrõl nem meghatározott hulladékok összesen fotófilm és papír fotófilm és papír Összesen kezeletlen salak a réz termikus kohászatából származó hulladékok elsõdleges és másodlagos termelésbõl származó salak szilárd részecskék és por közelebbrõl nem meghatározott hulladékok vasöntvények készítésébõl származó hulladékok kemence salak fémöntésre használt öntõmagok és formák füstgázpor, amely különbözik a 10 09 09-tõl közelebbrõl nem meghatározott hulladékok Kemencesalak
t/év 25000 25000 50000 500 200 1300 2500 1500 100 6100 8000 100 500 8600 1000 2500 100 3600 20 20 40 500 300 300 20 500 8000 3000 4000 2 9000 5168
18
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Hkod Megnevezes 101112 Üveghulladék 101299 közelebbrõl nem meghatározott hulladékok 101206 kiselejtezett öntőformák 101208 Kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladékai 101314 hulladék beton és betonkészítési iszap 10 összesen 110501 kemény cink 110502 cinkhamu 11 összesen 1201 fémek és mûanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezelésébõl származó hulladékok 120101 vasfém reszelék és esztergaforgács 120102 vasfém részecskék és por 120103 nemvas fém reszelék és esztergaforgács 120104 nemvas fém részecskék és por 120105 gyalulásból és esztergálásból származó mûanyag forgács 120113 hegesztési hulladékok 120199 közelebbrõl nem meghatározott hulladékok 12 összesen 150203 abszorbensek, szûrõanyagok, törlõkendõk, védõruházat 15 összesen 160117 vasfémek 160118 nem-vas fémek 160119 mûanyagok 160120 üveg 160801 elhasznált katalizátorok 161106 kohászaton kívüli folyamatokban használt bélés- és tûzálló-anyagok 16 összesen 170101 beton 170102 téglák 170103 cserép és kerámia 170201 fa 170202 üveg 170203 műanyag 170302 bitumen keverékek 170401 vörösréz, bronz, sárgaréz 170402 alumínium 170403 ólom 170405 vas és acél 170411 kábelek 170504 föld és kövek 170904 kevert építkezési és bontási hulladékok 17 összesen 190801 rácsszemét 190805 települési szennyvíz tisztításából származó iszapok 190906 Ioncserélők regenerálásból származó oldatok és iszapok 19 összesen Komárom-Esztergom megye összesen:
t/év 2000 289 1000 25000 2500 59079 200 250 450 4000 25000 5218 25 150 500 50 2000 36943 5200 5200 1500 100 540 100 5 30 2275 22000 2500 10100 540 1100 100 5415 135 150 300 4000 200 50300 68000 164840 12000 52000 12500 76500 413627
19
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ II/A./3. számú táblázat. Korrigált hulladékmennyiségek a Komárom-Esztergom megyei adatszolgáltatás alapján Hkod
01 010101 010102 010306 010409 010413 010499 010504 03 030101 030105
Megnevezés
Komáro Veszpré mm megye Esztergo m megye t/év t/év t/év Ásványok kutatásából, bányászatból, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezelésből származó hulladékok fémtartalmú ásványok bányászatából származó hulladék 7514,5 nemfémes ásványok bányászatából származó hulladék 4472 meddő, amely különbözik a 010304-től és a 010205-től 15228 hulladék homok és hulladék agyag 600 kő vágásából és fűrészeléséből származó hulladékok, amelyek 200 0 különböznek a 010407-től közelebbről nem meghatározott hulladékok 3000 0 víznyerő kutak fúrásának iszapja és hulladékai 115 Összesen 0 3200 27929,5 Fafeldolgozásból és falmezez-, bútor-, cellulózrost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok fakéreg és parafa hulladék 420 0 1250 1223 25000 31997,4 faforgács, fűrészárú, deszka, furnér, falemeze
darabolási hulladékok, 030104-től
Fejér megye
amelyek
különböznek
a
030199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 030307 030308 hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladékok 030399 közelebbről nem meghatározott hulladékok Összesen 04
717
730
21,8
44,7 25000 3572,2
0,7 2382,5
0 53616,9
0 33977,4
0,1
500
18,7
0
Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok
040108
krómot tartalmazó cserzett bőrhulladék (kékhasíték, forgács, apríték, csiszolási por)
040199 200 040209 társított anyagokból származó hulladékok (impregnált textíliák, 1300 3 elasztomerek, plasztomerek) 040221 2500 040222 feldolgozott textilszál hulladékok 104,5 1500 370 040299 közelebbről nem meghatározott hulladékok 1,6 100 42,4 Összesen 106,1 6100 434,1 05 Kőolaj finomításából, földgáz tisztításból és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 050117 bitumen 0,1
07
SZERVES KÉMIAI HULLADÉKOK
FOLYAMATOKBÓL
070199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 070212 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 070211-től 070213 hulladék műanyagok 070299 közelebbről nem meghatározott hulladékok 070799
SZÁRMAZÓ 56,5 21
2590,9 10
8000 100 500
455 81,6
20
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Hkod
08 080308 080112 080114 080199 080410
Megnevezés
Fejér megye
Komáro Veszpré mm megye Esztergo m megye t/év t/év t/év Összesen 2600,9 8600 614,1 Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok) ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 0,1 nyomdafestéket tartalmazó vizes folyékony hulladékok 1000 2500 100 ragasztók tömítőanyagok hulladékai amelyek különböznek a 14 080409-től Összesen 0 3614,1 0
09 FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI
090107
20
ezüstöt, vagy ezüst vegyületeket tartalmazó fotófilm és papír
090108 0
Összesen
20 40
0
10 TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
100101 hamu, salak és kazán por (kivéve a 100104) 100102 széntüzelés pernyéje 100201 100202 kezeletlen salak 100208 gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 100207-től 100214 gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 100213-tól 100299 közelebbről nem meghatározott hulladékok 100330 só, savak és fekete kohósalak (fémsalak) kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 100329-től 100399 közelebbről nem meghatározott hulladékok 100601 elsődleges és másodlagos termelésből származó salak 100804 100899 1009 100903 kemence salak 100908 fémöntésre használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 100907-től 100910 100914 kötőanyag hulladékok, amelyek különböznek a 100913-tól 100999 közelebbről nem meghatározott hulladékok 101003 kemence salak 101006 101103 üveg alapú, szálas anyagok hulladékai 101112 üveg hulladék, amely különbözik a 101111-től 101199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 101201 hőkezelésre előkészített hulladékká vált keverékek 101206 kiselejtezett öntőformák 101213 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésükből származó iszapok
164475 568138 500
33177 344664
464920 33034 15811 17623,2 936,4
188 506
117,2 300 20 500 8000 3000 4000
621
2 260 1998,1 121,5
9000 5168 300 5334,4
240 1000
10125 7960,3 20 106,8 204,3 200
21
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Hkod
Megnevezés
Fejér megye
Komáro Veszpré mm megye Esztergo m megye t/év t/év t/év 2,6 289 0,3 6904
101299 közelebbről nem meghatározott hulladékok 101313 gáz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 101312-től 101314 hulladék beton és beton készítési iszap 50 Összesen 541658,4
2639 773719
88,3 397167
22
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 11 Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nem vas fémek hidrometallurgiai hulladékai 110110 iszapok és szűrő pogácsák, amelyek különböznek a 2557
110109-től 110199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 110501 kemény cink 110502 cink hamu Összesen
0,1 800,4 132 3489,5
0,4 200 250 0
0,4
12 FÉMEK, MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI ÉS MECHANIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
120101 1201 120102 120103 120104 120105 120113 120199 120117 120121
vasfém reszelék és esztergaforgács vasfém részecskék és por nem vas fém reszelék és forgács nem vasfém részecskék és por gyalulásból és esztergálásból származó esztergaforgács hegesztés hulladék
homokfúvatási hulladékok, amelyek különböznek a 120116-tól elhasznált csiszoló anyagok és eszközök, amelyek különböznek a 120120-tól 120199 közelebbről nem meghatározott hulladékok Összesen 15
10934,9
3,6
25000 4000 5218 25 312,2 500 50 2000 9,6 0,3
10173,4 23472,1
172 9087,1
1389,4 505 142,2 300,6 23
1715,8 479,2 7577,3 12043,8 439
304,5 22559,6
HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓ ANYAGOK, KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT
150203 16
5200 A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK
160103 termékként tovább nem hasznosítható gumiabroncsok 160106 termékként tovább nem használható járművek, amelyek nem tartalmaznak folyadékokat, sem más veszélyes összetevőket 160112 surlódó-betétek, amelyek különböznek a 160111-től 160117 vasfémek 160118 nem-vas fémek 160119 műanyagok 160120 üveg 160122 közelebbről nem meghatározott alkatrészek 160199 közelebbről nem meghatározott hulladékok 160214 használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 160209-től, 160213-ig felsoroltaktól 160216 használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek a 160215-től 160304 szervetlen hulladékok, amelyek különböznek a 160303-tól 160306 szerves hulladékok, amelyek különböznek a 160305-től 1608 161104 kohászati folyamatokban használt egyéb bélés- és tűzállóanyagok, amelyek különböznek a 161103-tól 161106 kohászaton kívüli folyamatokban használt bélés- és tűzállóanyagok, amelyek különböznek a 161105-től Összesen
0,8
2
1597,7 89343,9 568,4
839,5 3436,9 100 540 100
12,9 10,4 3176,3 4,7 123,1 15,4
22,2 5,9
4 4,6
18 69 2 5 3,2
91631,1
8,9 30
10
4295,4
3366,3
23
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 19 Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 190801 rácsszemét 16 12000 576 190802 homokfogóból származó hulladékok 314 150 190812 ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszapok, amelyek 1261 1,6 különböznek a 190811-től 190814 ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszapok, amelyek 18077 különböznek a 190813-tól 190901 durva és finom szűrésből származó hulladék 0,1 190902 víz derítéséből származó iszapok 480 190903 karbonát sók eltávolításából származó iszapok 2114 190906 12500 191001 vas és acél hulladék 87,1 191002 nem-vas fém hulladék 0,3 191202 fémvas 0,5 4,5 191203 nem- vas fémek 0,5 191204 műanyag és gumi 5 Összesen 3959,4 18804,7 731 20 Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari, és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítve gyűjtött hulladékokat is 200101 papír és karton 639,6 68,1 63,4 200111 textíliák 214,5 5,2 200140 fémek 238,8 648,8 21,2 200136 kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek 0,9 különböznek a 200121, a 200123, és a 200135-től 200138 fa, amely különbözik a 200137-től 0,2 200139 műanyagok 85,67 200102 üveg 13 Összesen 1092,9 803,67 102,8 Megyék mindösszesen 670392,9 940625,4 458952,7
Régió mindösszesen
2097900
24
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ II/A.2. számú melléklet. A területről kiszállított és beszállított hulladékok mennyisége A területről kiszállított és beszállított hulladékok mennyiségét a termelő vállaltok közvetlen adatszolgáltatása alapján állítottuk össze.
II/A./4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT. A RÉGIÓBA BESZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK MENNYISÉGE Gazdálkodó megnevezése MAL Rt. Ajka MAL Rt. Inota ALCOA-KÖFÉM Kft.* Dunaferr Rt. Dunapack Rt.**
Hulladék típusa Hulladék alumínium Hulladék alumínium Hulladék alumínium Hulladék vas és acél Papírhulladék
Mennyiség (t/év) 7311 722 6000 216769 119353
*A beszállított mennyiségből külföldről beszállított :ALCOA-KÖFÉM Kft: 300 t **A közölt mennyiségből a csomagolási hulladékok mennyiségét nem közölték. A régióból kiszállított hulladékok mennyiségéről adat nem áll rendelkezésre.
25
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ II/A.3. számú melléklet. Kezelési engedélyek megyénkénti bontásban II/A./5. számú táblázat. Kezelési engedélyek Komárom-Esztergom megye KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE SorHulladék kezelési Hulladék típus Mennyiség Engedélyes Engedély szám szám tevékenység megnevezése t/év 1. Bábolna Technika H-10641-3/2003. előkezelés papír és karton 1800 Kft. 2. Mocsa Enrocast H-11120-4/2003. hasznosítás nem veszélyes, nem vasfém
II/A./6. számú táblázat. Kezelési engedélyek Veszprém megye SorEngedélyes szám 1. NOVOKOMB KFT 2. Fővárosi Kézműipari Rt. WINNER Gyáregysége 3. NOVOKOMB KFT 4. Vercz Attila ev. 5. 6.
7.
38278-4/2002.
VESZPRÉM MEGYE Hulladék kezelési Hulladék típus tevékenység megnevezése begyűjtés, előkezelés papír, karton
Mennyiség t/év 1200
38532-10/2002.
hasznosítás
30
37059-8/2001.
begyűjtés, előkezelés papír, karton
1200
33030-7/2002.
begyűjtés, szállítás, előkezelés, tárolás begyűjtés, előkezelés, tárolás
nincs részletezve nincs részletezve 100 nincs részletezve
Engedély szám
Alcufer Ipari, 34531-21/2001. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. MÉK KFT 33006-12/2002.
Harcos László ev. 33101-14/2002.
vasfémek
vashulladék alumínium vasfém alumínium
begyűjtés, előkezelés, vasfém reszelék, szállítás esztergaforgács nem vasfém reszelék, esztergaforgács gépjármű karosszéria, veszélyes hulladék nélkül elhasznált gumiabroncsok közelebbről nem meghatározott hulladékok települési hulladékok, papír és karton fémek kiselejtezett elektromos berendezések begyűjtés, vasfém reszelék, előkezelés, esztergaforgács szállítás közelebbről nem meghatározott
200
150
1270 50 80 20 350 741
26
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
8.
9.
10. 11.
Bio-Gen 31011-29/2002. Talajtermékmenn yiség-fokozó Terméket Gyártó és Forgalmazó Kft Észak-dunántúli 30174-13/2002. MÉH Rt.
Toxikológiai 30321-15/2002. Kutató Központ Kft. Toxikológiai 30321-3/2002. Kutató Központ Kft.
szállítás, hasznosítás
begyűjtés, előkezelés, szállítás
égetés
hulladék(gyártásköz i vas, lemez) gépjármű karosszéria veszélyes hulladék nélkül papír, karton fémek kiselejtezett elektromos berendezések üveg alapú szálas anyagok hulladékai (bazaltgyapot) üveg hulladék, (olvadék, láva és vascsapolási kőzet) vasfém reszelék, esztergaforgács kiselejtezett járművek karosszériái veszélyes hulladék nélkül vasfémek közelebbről nem meghatározott hulladékok vasfémek közelebbről nem meghatározott hulladékok vasfémek nem vasfémek papír és karton műanyagok kiselejtezett elektromos berendezések papír, karton fa
égető berendezésben papír, karton történő hasznosítás
250
220 300 20 nincs részletezve 5000 nincs részletezve nincs részletezve
nincs részletezve nincs részletezve nincs részletezve nincs részletezve nincs részletezve nincs részletezve nincs részletezve nincs részletezve nincs részletezve 80 25 8
27
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ II/A./7. számú táblázat. Kezelési engedélyek Fejér megye SorEngedélyes szám 1. DUNAFERR Ferromark Kft.
2.
DUNAFERR Acélművek Kft.
Engedély szám 40049-29/2001.
40048-28/2001.
3.
Észak-dunántúli 40181-10/2001. MÉH Nyersanyaghaszn osító Rt.
4.
Autodiscont Kft.
5.
Méhecske 97 Kft. 42726-27/2002.
6.
41204-12/2002.
Méhecske 97 Kft. 42726-28/2002.
FEJÉR MEGYE Hulladék kezelési tevékenység begyűjtés, tárolás
Hulladék típus megnevezése salak feldolgozásából származó hulladékok közelebbről meg nem határozható fémhulladékok kiselejtezett járművek újrafeldolgozás vasfémreszelék és esztergaforgács egyéb vasfém részecskék begyűjtés, szállítás, vas és acél előkezelés, tárolás vasfémek kiselejtezett elektromos berendezések begyűjtés, tárolás termékként tovább nem hasznosítható járművek, melyek nem tartalmaznak sem folyadékokat, sem más veszélyes összetevőket begyűjtés, előkezelés vasfém reszelék és esztergaforgács termékként tovább nem használható gumiabroncsok termékként tovább nem használható járművek, amelyek nem tartalmaznak sem folyadékokat sem más veszélyes összetevőket vasfémek nem vasfémek műanyagok fém vas nem vas fémek műanyag és gumi papír és karton üveg kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések műanyagok fémek begyűjtés, előkezelés vasfém reszelék és esztergaforgács
Mennyiség t/év 80.000
70.000 40.000 nincs részletezve nincs részletezve nincs részletezve nincs részletezve 85 2,22
5 5 35
200 2 0,5 200 5 1 40 1 10
2 3 500
28
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
7.
8.
9. 10. 11. 12.
13. 15.
16.
VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt. VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt. Alero Fémipari Kft. Nemes Mentall Kft.
termékként tovább nem hasznosítható gumiabroncsok termékként tovább nem használható járművek, amelyek nem tartalmaznak sem folyadékokat sem más veszélyes összetevőket vasfémek nem vasfémek műanyagok papír és karton fém vas nem vas fémek műanyag és gumi papír és karton üveg kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések műanyagok fémek begyűjtés, előkezelés, üveg műanyag fémek
50
43267-13/2002.
begyűjtés, előkezelés
üveg műanyagok fémek
nincs részletezve nincs részletezve nincs részletezve
45839-39/2002.
újrafeldolgozás
alumínium
6600
46929-4/2001.
kezelés, begyűjtés
kiselejtezett járművek (karosszéria) vasfém műanyag
nincs részletezve
nem vasfém reszelék és esztergaforgács üveg műanyag fémek
1,5
üveg műanyag fémek
nincs részletezve nincs részletezve nincs részletezve
43269-12/2002.
Oszoli János ev. 45066-7/2002. Arplast 48116-9/2002. Műanyagfeldolgo zó és Kereskedelmi Kft. Metal & Shoes 48002-10/2002. Kft.
begyűjtés, szállítás begyűjtés, hasznosítás
VERTIKÁL 43268-12/2002. Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt. VERTIKÁL 43266-12/2002. Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt.
begyűjtés, előkezelés
begyűjtés, előkezelés
begyűjtés, előkezelés
210
300 5 2 300 2000 30 20 200 10 200
10 10 nincs részletezve nincs részletezve nincs részletezve
6 100
nincs részletezve nincs részletezve nincs részletezve
29
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ II/A./8. számú táblázat. Kezelési engedélyek folyamatban lévők SorEngedélyes Engedély szám szám 1. Boroszlán Építő 38941-1/2003. Szolgáltató Tervező Rt.
2.
Pápai Víz – 30346-11/2003. Csatornamű Rt.
3.
Sztojka ev.
4.
Györök Árpád ev. 45073-9/2003.
Mátyás 44558-8/2003.
5.
SZÉKOM Rt.
6.
PÓSA 33865-…/2003. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
7.
Farkas Lajos ev.
40273-15/2003.
33137-2/03.
FOLYAMATBAN LÉVŐK Hulladék kezelési tevékenység komposztálás
Hulladék típus megnevezése rácsszemét homokfogóból származó hulladék szennyvíztisztításbó l származó iszap szállítás, települési iszapkomposztálás szennyvíztisztításbó l származó iszap begyűjtés, szállítás, fémek tárolás nem vas fémek vasfémek begyűjtés, szállítás, vasfém reszelék és előkezelés, tárolás esztergaforgács nem vasfém reszelék és esztergaforgács termékként tovább nem hasznosítható járművek, amelyek nem tartalmaznak sem folyadékot, sem más veszélyes összetevőket vasfémek nem vasfémek műanyagok fémek begyűjtés, tárolás fa fémek szállítás vasfém reszelék és esztergaforgács nem vas fém reszelék és esztergaforgács kohászati folyamatokban használt, szén alapú bélés és tűzálló anyagok kohászati folyamatokban használt szén alapú bélés és tűzálló anyagok kohászati folyamatokban használt egyéb bélés és tűzálló anyagok begyűjtés, szállítás kiselejtezett elektromos vezeték fémek közlekedési jármű termék
Mennyiség t/év 146 80 10800 2300 30 3,2 5,6 2 2 20
20 20 10 30 10 20 100 50 10
10
10
20 60 380
30
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 8
Alero Kft
II/B. fejezet Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok
II/B.1. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ, VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE II/B.1.1. AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSÁGA PROBLÉMÁI ÉS BECSLÉI MÓDSZEREI Magyarországon erre a hulladék típusra nincs kötelező adatszolgáltatás. A hulladékok keletkezésére vonatkozó adatok a Gazdasági Minisztérium (GM), kérésére, önkéntes adatszolgáltatásból keletkeztek. Az adatok megbízhatósága rendkívül alacsony, ami miatt nem alkalmasak tervezésre. Ugyancsak elégtelenek a Tervezési Segédletben (TS) szereplő adatok is. A létező és vitatott információk csupán az egyes hulladékfajták összes mennyiségére vonatkoznak de nem ismeretesek azok egyenkénti keletkezési helyei, mennyiségei az egyes hulladéktermelők személye, a tárolás, kezelés, hasznosítás, műszaki megoldásai, földrajzi elhelyezkedése, egyéb körülményei, amik nélkül konkrét a tematikának megfelelő tervezés nem lehetséges Mindezek miatt ezen hulladékfajta esetében javaslatunk megegyezik a II/A fejezetre vonatkozó javaslatunkkal, azaz a tervezés elhalasztása az adatgyűjtés megszervezése és végrehajtása ,ezt követően a tervezés folytatása a területi terv két év múlva esedékes felülvizsgálatakor.
II/B.1.2. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE Az erdőgazdálkodásból származó hulladékok mennyiségére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. Az élelmiszeriparra vonatkozó, a keletkező hulladékok mennyiségét megalapozó adatok nem állnak rendelkezésre. Mivel a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékokra vonatkozóan egységes, adatszolgáltatással nem rendelkezünk, a terv elkészítése során az alábbi forrásokat használtuk fel:
31
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Az ágazatban keletkező hulladékokat a G.M. adatszolgáltatása alapján a II/B melléklet 7. számú táblázata tartalmazza. A G.M.adatain túl a Környezetvédelmi Felügyelőségek felkérésére beérkezett gazdálkodói adatszolgáltatás alapján a II/B melléklet 8. számú táblázatában felsorolt fajtájú és mennyiségű hulladékokról szereztünk tudomást. A G.M.-es adatszolgáltatás során kapott mennyiségeket az alábbi ábra tartalmazza. Hígtrágya mennyisége (t/év) 160000
140620
140000 120000 100000 80000 60000
45630
40000
7091
20000 0 Fejér megye
Komárom-Esztergom megye
Veszprém megye
II/B/1. számú ábra
Ezeket az adatokat az alultervezés módszerét alkalmazva tájékoztató jelleggel mutatjuk be, tekintettel arra, hogy nincs arról információnk szerepelnek-e a G.M.táblázatokban. A Tervezési Segédletben kizárólag a Komárom-Esztergom megyére vonatkozó adatokban van eltérés a G.M.adataihoz képest. Ezeket az eltéréseket a II/B. melléklet 9. számú táblázat a tartalmazza. A szerves és híg trágya esetében a Statisztikai hulladékmennyiségek kerültek figyelembe vételre.
Évkönyv
adataiból
számított
A Statisztikai Évkönyv adataiból készített diagramot az alábbi ábra tartalmazza.
32
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok mennyisége (t/év) 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0
339703 294238 232341
Fejér megye
Komárom-Esztergom megye
Veszprém megye
II/B/2. számú ábra
Az alábbi táblázatban foglaljuk össze a különböző adatforrásokból származó hulladék mennyiségeket. II/B/1.számú táblázat. A különböző adatforrásokból származó hulladék mennyiségek Fejér megye
Adatforrás Gazdasági Minisztérium A Tervezési Segédlet Statisztikai Évkönyv Környezetvédelmi Felügyelőségek
t/év 45630 339703 6377
KomáromVeszprém Összese Esztergom megye megye t/év t/év t/év 140620 7091 193341 932650 - 932650 294238 232341 866282 1176 7553
A tervezők véleménye alapján a szolgáltatott adatok mennyisége azok megbízhatósága a további tervezésekhez nem elégséges, ezért újabb adatok beszerzése szükséges a további tervezéshez. A különféle adatok áttekintése alapján a további tervezésekre vonatkozó halasztási javaslatunkat továbbra is fenntartjuk. A fenti források közül a G.M. adatainak felhasználását tartjuk elképzelhetőnek, míg a hígtrágyák esetében a Statisztikai Évkönyv adataiból számított mennyiségek használhatók. Ennek értelmében a keletkező hulladékok összes mennyisége tájékoztató jelleggel: Fejér megye: Komárom-Esztergom megye: Veszprém megye:
385.333 t/év, 434.855 t/év, 239.432 t/év.
33
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
Régió összesen:
1.059.620 t/év
II/B.1.3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok körében felhalmozott hulladékról információnk nem áll rendelkezésre.
II/B.1.4. A
TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA
ÉS ÉVES MENNYISÉGE
A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok körében a területre beszállított és kiszállított hulladékról információ nem áll rendelkezésre.
II/B.1.5. A TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGE Gazdasági Minisztérium adatai alapján a régióban összesen 193.341 t hulladék keletkezik. Felhalmozott hulladék mennyiségről nincs tudomásunk. A hasznosított hulladék mennyiségről kevés információnk van, ez szerint csupán a Cerbona Rt.-nél az extrudálási tevékenység során keletkező évi 50 t takarmány selejtet hasznosítják melléktermékként, továbbértékesítés útján. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a terület hulladékmérlege nem állítható össze.
II/B.2. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK A mezőgazdasági eredetű hulladékok közül a trágyák mezőgazdasági területen történő felhasználására, illetve a trágya, hígtrágya tárolására vonatkozó hatályos jogi és műszaki szabályozások az iránymutatóak. Az élelmiszeripari hulladékokra vonatkozóan a HAPPC előírások a mérvadóak.
II/B.2.1. A
TERÜLETEN FOLYÓ, HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT ENGEDÉLYEK
(FELSOROLÁS:
MEGNEVEZÉS, SZÁM)
A keletkező mezőgazdasági eredetű hulladék mennyiségeknek minimális része komposztálásra kerül. Erre vonatkozó kezelési engedélyekkel nem rendelkezünk, tudomásunk van azonban arról, hogy a hulladékkezeléssel foglalkozó vállalkozók –pl.: Veszprémi Kommunális Rt., Depónia Kft.,– végez ilyen jellegű hulladék komposztálást.
34
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/B.2.2. A
JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL VALÓ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI,
VAGY EGYEDI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól, eltérő speciális területi, helyi, vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek.
II/B.3. AZ EGYES HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK Az egyes hulladékokra vonatkozó speciális intézkedések a tervezési területen nincsenek.
35
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/B.4. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK II/B.4.1. A
HULLADÉKOKRA
VONATKOZÓ
KEZELÉSI
TEVÉKENYSÉGEK
ÉS
JELLEMZŐK
ISMERTETÉSE
A tervezési területünkön keletkező mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékokat a keletkezés helyén általában valamilyen formában kezelik vagy gyűjtik azonban a keletkezés helyéről, a kezelés módjáról adatok nem állnak rendelkezésünkre. II/B.4.1.1. A GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI (BEVONT TELEPÜLÉSEK, ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ GYŰJTŐ-SZÁLLÍTÓ SZERVEZETEK, KEZELŐK) A hulladékok keletkezésének földrajzi helyzetére, fajtájára, mennyiségére vonatkozó adatok hiányában gyűjtési körzeteket nem lehet megállapítani. Gyakorlatban a gyűjtési körzetek logisztikai megoldásai a feladatrendszerben résztvevő vállalkozók, hulladéktermelők közötti, keresleti-kínálati viszonyoknak megfelelően kialakultak. A gyűjtési körzetek kialakulásában a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségek aktív koordinációs szerepet játszhatnak. II/B.4.1.2. A
FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSI JELLEMZŐI
(TELEPHELYEK,
ÜZEMELTETŐK, TÁROLÁSI
TECHNOLÓGIA, TÁROLÁSI KAPACITÁS, KIHASZNÁLTSÁG)
A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok körében felhalmozott hulladékokról, telephelyekről, üzemeltetőkről, tárolási technológiákról, tárolási kapacitásokról, kihasználtságról információink nincsenek. II/B.4.1.3. A
HULLADÉKKEZELÉSI (HASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI) (VÁLOGATÓ, ELŐKEZELŐ, ÉS KEZELŐ TECHNOLÓGIÁK, ÜZEMELTETŐK, TELEPHELYEK, BERENDEZÉSEK, KAPACITÁSOK, KIHASZNÁLTSÁG) TERÜLETEN
FOLYTATOTT
TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE
A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenységre, válogatás, előkezelés, és kezelő technológiák, üzemeltetők, telephelyek, berendezések, kapacitások, kihasználtságra vonatkozó adatok a Környezetvédelmi Felügyelőségek adatbázisaiban nem szerepelnek, értékelhető termelői adatszolgáltatás nem állt a tervezők rendelkezésére.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ II/B.4.1.4. FEJLESZTÉST, VAGY FELSZÁMOLÁST, ILLETVE
REKULTIVÁLÁST IGÉNYLŐ KEZELŐTELEPEK, ILLETVE
LERAKÓ HELYEK MEGHATÁROZÁSA
A tervezési területen fejlesztést, vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelepek, illetve lerakó helyekre vonatkozó információk nincsenek.
II/B.5. AZ ELÉRENDŐ MEGHATÁROZÁSA
HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI
CÉLOK
II/B.5.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI Az adatszolgáltatási rendszer hiányossága miatt a terv készítés jelenlegi fázisában csak, a Hulladékgazdálkodási Törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megfogalmazott általános célok tűzhetők ki.
II/B.5.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK Az adatszolgáltatási rendszer hiányossága miatt a terv készítés jelenlegi fázisában csak, a Hulladékgazdálkodási Törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megfogalmazott általános célok tűzhetők ki.
II/B.5.3. HULLADÉKHASZNOSÍTÓ
ÉS
ÁRTALMATLANÍTÓ
KAPACITÁSOK
KIALAKÍTÁSÁNAK
PRIORITÁSAI ÉS CÉLKITŰZÉSEI
Az adatszolgáltatási rendszer hiányossága miatt a terv készítés jelenlegi fázisában csak, a Hulladékgazdálkodási Törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megfogalmazott általános célok tűzhetők ki.
II/B.5.4. AZ
ILLEGÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ TÁROLÓ, KEZELŐ ÉS
LERAKÓ KAPACITÁSOK MEGFELELŐ ÜZEMMÓDRA FEJLESZTÉSE, ILLETVE REKULTIVÁLÁSA, KÁRMENTESITÉS ELVÉGZÉSE, FELSZÁMOLÁSA
Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó kapacitások megfelelő üzemmódra fejlesztése, illetve rekultiválása, kármentesítés elvégzése, felszámolása a jelenlegi információk birtokában nem tervezhető.
2
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/B.6. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok esetében az adathiányosság olyan mértékű, ami lehetetlenné, bizonytalanná teszi a tervezést. Valószínűsíthető, hogy a helyzet országos viszonylatban ugyanilyen, vagy nagyon hasonló. Mindezek miatt javasoljuk ezen hulladéktípus esetén a tematika szerinti tervezés elhalasztását és egy országosan egységes adatgyűjtési rendszer soron kívüli megszervezését , beindítását és elvégzését. Ilyen módon a Területi Hulladékgazdálkodási Tervek két év múlva esedékes felülvizsgálatakor ezen hulladékok esetében is már megalapozott, reális terveket lehet készíteni. A vázolt hiányosságok miatt a cselekvési program az alábbiak szerint javasolható:
j) k) l) m)
i) A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adat nyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni. Számba kell venni a kiadott kezelői, közszolgáltatásra vonatkozó engedélyeket, illetve ezeket meghatározott időközönként felül kell vizsgálni. A tevékenységek folyamatos kontroll alatt végezhetők. Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a hulladékok összetételét, a biológiailag lebomló anyagok lerakására vonatkozó előírások teljesülését. Fel kell mérni a komposztálható hulladékok körét és azok hasznosításának módját. Regionális és helyi szinten a hulladékok kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység nyilvántartására és koordinálására intézmény korszerűsítést kell tervezni a regionális, illetve a helyi környezetvédelmi hatósághoz rendelten.
II/B/2. számú táblázat: Módszerfejlesztési , intézmény fejlesztési program elemei Program célja Helye Határidő Felelős Költség Hulladék Minisztérium/Önkormányzat 2004. dec. Minisztérium 25 mFt adatszolgáltatási 31. rendszer kialakítása Kezelési engedélyek Regionális 2004. dec. Környezetvédelmi 10 m Ft felülvizsgálata Környezetvédelmi 31. Felügyelőségek Felügyelőségek Hulladék összetétel Gazdálkodói szervezetek folyamatosan Gazdálkodói 60 mFt/év vizsgálata szervezetek Biohulladék Regionális, illetve helyi 2005. jan.31. Gazdálkodói 120 mFt komposztálása szervezetek Hatékony Önkormányzat/ 2004. dec. Önkormányzat/ * hulladékgazdálkodási Környezetvédelmi 31. Minisztérium ellenőrzési, Felügyelőségek felügyeleti rendszer kiépítése
Forrás Állami Állami Saját Saját/ Állami / pályázati *
* Az adott korszerűsítéshez illeszkedően a költségeket és rendelkezésre álló forrásokat ki kell munkálni. A költségek becslése 2002. évi árszínvonalon a kialakult tervezési gyakorlatnak megfelelően tapasztalati számértékekkel történt, a közölt összegek az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. 3
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/B.6.1.
A
HULLADÉKOK
SZÁLLÍTÁSÁNAK,
KEZELÉSÉNEK
ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK
ÉS
(BEGYŰJTÉSÉNEK,
SZELEKTÁLÁSÁNAK,
HASZNOSÍTÁSÁNAK)
RACIONALIZÁLÁSÁT
ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK
A hulladékok kezelésének racionalizálását elősegítő intézkedések csak általánosságban fogalmazhatók meg, melyek konkretizálása a két év múlva esedékes felülvizsgálatakor lehetséges a települési hulladékgazdálkodási tervekben megállapítottak figyelembe vételével. II/B.6.1.1. A
HULLADÉKKELETKEZÉS
CSÖKKENTÉSÉNEK
ELÉRÉSÉHEZ
SZÜKSÉGES
BEAVATKOZÁSOK
LEHETŐSÉGEI, FELADATAI
A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai csak általánosságban fogalmazhatók meg, melyek konkretizálása a két év múlva esedékes felülvizsgálatakor lehetséges. II/B.6.1.2. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS CÉLKITŰZÉSEINEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A hulladékhasznosítás célkitűzéseinek elérését szolgáló intézkedések, csak általánosságban fogalmazhatók meg, melyek konkretizálása a két év múlva esedékes felülvizsgálatakor lehetséges. II/B.6.1.3.
A
KÖRNYEZETVÉDELMILEG
MEGFELELŐ
ÉS
GAZDASÁGILAG
MEGVALÓSÍTHATÓ,
A
HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEKET BIZTOSÍTÓ FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÁSA
A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító fejlesztések meghatározása csak általánosságban történhet meg, melyek konkretizálása a két év múlva esedékes felülvizsgálatakor lehetséges II/B.6.1.4. A
KÖRNYEZETVÉDELMILEG
NEM
MEGFELELŐ
ÉS
ILLEGÁLIS
KEZELŐ,
LERAKÓTELEPEK
REKULTIVÁLÁSÁNAK, FELSZÁMOLÁSÁNAK FELADATI
A tervezési területen belül környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő-, lerakótelepek rekultiválására, felszámolására vonatkozó feladat nincs.
II/B.6.2. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS HATÁRIDEJE A II/B.6.2. fejezet alatt tervezendő intézkedések a terv két év múlva történő felülvizsgálatakor esedékesek.
4
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/B.6.3.
A
MEGVALÓSÍTÁSHOZ
SZÜKSÉGES
ESZKÖZÖK,
MEGFELELŐ
ELŐKEZELŐ,
ÁRTALMATLANÍTÓ ÉS HASZNOSÍTÓ ELJÁRÁSOK, BERENDEZÉSEK, ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
II/B.6.3.1. HATÉKONY ÉS RACIONÁLIS HULLADÉKGYŰJTÉSEI ÉS SZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSI TERVE A II/B.6.3.1. fejezet alatt tervezendő intézkedések a terv két év múlva történő felülvizsgálatakor esedékesek, figyelembe véve a helyi (települési) hulladékgazdálkodási tervekben megállapítottakat. II/B.6.3.2. HASZNOSÍTÓ
(VÁLOGATÓ- ELŐKEZELŐ-, KOMPOSZTÁLÓ- ÉS EGYÉB HASZNOSÍTÓ TECHNOLÓGIÁK ÉS KAPACITÁSOK, VALAMINT EZEK FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA RENDSZEREK
A TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEKKEL
A II/B.6.3.2. fejezet alatt tervezendő intézkedések a terv két év múlva történő felülvizsgálatakor esedékesek, figyelembe véve a helyi (települési) hulladékgazdálkodási tervekben megállapítottakat. II/B.6.3.3. ÁRTALMATLANÍTÓ
(TECHNOLÓGIAI- KAPACITÁSI ÉS FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI (REGIONÁLIS , MEGYEI, KISTÉRSÉGI) TERVEKKEL TELEPEK
TERVE ÉS
A II/B.6.3.3. fejezet alatt tervezendő intézkedések a terv két év múlva történő felülvizsgálatakor esedékesek, figyelembe véve a helyi (települési) hulladékgazdálkodási tervekben megállapítottakat.
II/B.7. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK A tervezési alapadatok bizonytalansága miatt konkrét tervkészítés és költségbecslés nem lehetséges. A hulladéktípusra vonatkozó hulladékgazdálkodási terv megalapozását szolgáló intézkedések becsült költségeit a II/B/2. számú táblázat tartalmazza.
A II/B. SZÁMÚ FEJEZET
5
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
MEZŐGAZDASÁGI ÉS ELELMISZERIPARI HULLADÉKOK MELLÉKLETE.
6
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/B.1. számú melléklet. A régió mezőgazdaságának jellemzői A mezőgazdasági termelésben résztvevő termelők vállalkozási formája az elmúlt években jelentősen megváltozott, a 90-es évek előtt a kis létszámú, de nagy földterületet intenzíven művelő gazdálkodói egységek voltak a jellemzők, napjainkra ez a struktúra felbomlott, és jelentős a kis létszámú és kis területet művelő gazdálkodók száma. Az elmúlt években új fogalomként és formaként jelentek meg a családi gazdaságok. A 2001. évi adatok között a családi gazdaságok az egyéni vállalkozások között, nem elkülönítetten kerültek feltüntetésre. Az alábbi II/B/1. számú táblázatban a régióban működő mezőgazdasági vállalkozások számát és létszám kategóriái tüntettük fel. II/B.1. számú táblázat: A mezőgazdasági termelésben részvevők gazdasági szervezetek száma Megye
Összes vállalkozások száma 1666 884
Társas vállalkozások száma 523 308
Fejér KomáromEsztergom Veszprém 1624 628 Mindösszesen: 4174 1459 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2001. május 31.
Létszám kategória 1-9 fő alkalmazott között 1542 826
Egyéni vállalkozások száma 1143 576
1527 3895
996 2715
Az összes vállalkozások 93%-a kis létszámú gazdálkodási formának tekinthető. A gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók által művelt mezőgazdasági területek nagyságát az alábbi táblázat mutatja be. II/B.2. számú táblázat: A gazdálkodók által művelt terület nagysága Megye
Termőterület (ha)
Gazdálkodó szervezetek által művelt termőterület (ha) 158739 120445
Egyéni gazdálkodók által művelt termőterület (ha) 168327 58322
142716 421900
150222 376871
Fejér 341985 Komárom182430 Esztergom Veszprém 301182 Mindösszesen: 825597 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2001. május 31.
Az oszlopok közötti eltérés a „nem mezőgazdasági hasznosítású” területek nagyságából ered. A fenti táblázatból megállapítható, hogy az egyéni gazdálkodók az összes termőterület mintegy 43%-át művelik meg. A jelenlegi gazdálkodási struktúrából a környezet terhelés két fő problémája a következő:
1
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ • •
kisszámú társas vállalkozás ipari méretű, intenzív termelő tevékenységet folytat a környezetet jelentős mértékben igénybe véve nagyszámú gazdálkodói kör koordinálatlanul veszi igénybe a környezetet.
A régió mezőgazdasági területein történelmi borvidékek, újonnan telepített nagyipari mezőgazdasági művelésre alkalmas szőlőterületek találhatók. A régió alkalmas gyümölcs termesztésre és kertészeti termelésre. Az alábbi táblázatban részletezzük a szőlő, gyümölcsös és kertészeti területek megoszlását. II/B.3. számú táblázat: Szőlő és gyümölcstermesztés a Közép-Dunántúli Régióban Megye
Szőlő terület (ha) Összesen Ebből egyéni gazdálkodók által művelt 3700 3111 1774 1237
Fejér KomáromEsztergom Veszprém 6246 5742 Összesen 11720 10090 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2001. május 31.
Gyümölcsös terület (ha) Összesen Ebből egyéni gazdálkodók által művelt 2450 1663 617 369 1500 4567
Konyhakert (ha) Összesen Ebből egyéni gazdálkodók által művelt 4955 4954 1890 1707
691 2723
2262 9107
2262 8923
A mezőgazdasági tevékenység legjelentősebb környezeti hatással járó formája az állattartás. Ezen tevékenység végzése során elsősorban a keletkező trágya megfelelő gyűjtésére, tárolására és hasznosítására kell kiemelt figyelmet fordítani. Az alábbi táblázatban bemutatjuk a vizsgált régió három megyéjében az állattartást jellemző adatokat. II/B.4. számú táblázat: Állattenyésztés Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében Állatállomány, db Fejér Szarvasmarha 57.000 Sertés 242.000 Tyúk féle 1.226.000 Juh 31.000 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2001.
Komárom-Esztergom 15.000 244.000 4.480.000 29.000
Veszprém 37.000 163.000 836.000 53.000
A vizsgált régió három megyéjében a mezőgazdasági művelésben felhasznált szerves és műtrágya mennyiségét az II/B.5. számú táblázat mutatja. II/B.5. számú táblázat: A felhasznált szerves trágya mennyisége 2001. évben (t/év) Felhasznált trágya Fejér (t/év) Szerves trágya 238.659 Műtrágya 20.460 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2001.
Komárom-Esztergom 126.085 10.845
Veszprém 222.520 7.521
A természetes vegetáció rekonstruált térképe szerint az emberi tevékenység kiszélesedése előtt Magyarország területének mintegy 70%-át erdő borította. Ez az arány több fázisban csökkent a mai állapotig, amikor az ország erdősültsége 18,5%-körüli, a természetszerű erdő kiterjedése nem éri el a 10%-ot (Forrás: Nemzeti Környezetvédelmi Program 1997-2002.).
2
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ A Közép-Dunántúli Régióban az erdősültség aránya az alábbi II/B.6. számú táblázatban megadott adatokkal jellemezhető. II/B.6. számú táblázat: Közép-Dunántúli Régió erdősültsége Megye Erdőterület (ha)
Erdőterület aránya a megye összterületéhez* %
Gazdálkodó szervezetek által művel terület (ha)
Fejér 33163 7,6 21066 Komárom56070 24,8 47764 Esztergom Veszprém 79977 17,3 53171 Összesen 169210 15,0 122001 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2001. május 31. *Megyék területe: Fejér: 4359 km2, Komárom-Esztergom: 2265 km2, Veszprém: 4613 km2.
Egyéni gazdálkodók által művel terület (ha) 12097 8306 26806 47209
3
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/B.2. számú melléklet. A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok II/B.7. számú táblázat. A Gazdasági Minisztérium mezőgazdasági élelmiszeripari nem veszélyes hulladékokra vonatkozó adatai, 2001 Hkod
Megnevezés
020103 hulladékká vált növényi szövetek 020106 állati ürülék, vizelet és
trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya)
020301 mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok 020304 fogyasztása, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok 020399 közelebbről nem meghatározott hulladékok 020401 Cukorrépa mosásából és tisztításából visszamaradt föld 0205 Tejipari hulladékok 020501 fogyasztásra, vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 020502 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok 020599 közelebbről nem meghatározott hulladékok 0206 Sütő és cukrászipari hulladékok 020601 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 020603 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok 020699 közelebbről nem meghatározott hulladékok 020704 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 020799 közelebbről nem meghatározott hulladékok
és
KomáromVeszprém Esztergom megye megye t/év t/év t/év 3757 0 0 0 109550 0
Fejér megye
33,8
0
0
36529,7 1048 0 0 969 0
30 0 30000 800 0 0
0 0 0 0 0 3588
3260 0 22,4 10
0 0 48 0
0 0 3452 0
0 0 0 45629,9
0 0 192 140620
35,9 15 0 7090,9
Összesen
II/B.8. számú táblázat. A Tervezési Segédlet Komárom-Esztergom megyére vonatkozó adatai, 2001 Hkod 020102 020103 020106
020107 020203 0203
020301 020401 0205 020601
Megnevezes hulladékká vált állati szövetek hulladékká vált növényi szövetek állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyûjtött és nem a képzõdés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) erdõgazdálkodási hulladékok fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány elõkészítésébõl és feldolgozásából; konzervgyártásból; élesztõ és élesztõ kivonat készítésébõl, melasz feldolgozásból és fermentálásból származó hulladékok mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok Cukorrépa mosásából és tisztításából visszamaradt föld Tejipari hulladékok fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok
t/év 1100 1500 840500
5000 12800 24450
1500 30000 800 2500
4
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 020799
közelebbrõl nem meghatározott hulladékok
Összesen
12500 932650
II/B.9. számú táblázat. A Statisztikai Évkönyv adataiból számított hulladékmennyiségek,2001 Hkod 020106
KomáromVeszprém Esztergom megye megye t/év t/év t/év 339703 294238 232341
Fejér megye
Megnevezés
állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya)
II/B.10. számú táblázat. Környezetvédelmi Felügyelőségek felkérésére beérkezett gazdálkodói adatszolgáltatás Termelő
Telephely Rácalmás
Bábolna Rt.
Kerteskői* Ménes Kerteskői* baromfi telep
Cerbona Rt.
Székesfehérvár
Parmalat Hungaria Székesfehérvár Rt. Cornexi Rt. Székesfehérvár, malmok Összesen
Hulladéktípus takarmány tápok takarmány takarmány tápok takarmány selejt takarmányliszt, törtszem ciklonpor gabonatisztításból tésztagyártási selejt flotátum gabona maradék
Mennyiség (t) 113 205 655 116 405 50 2662 988 1190 595
tisztítási
574 7553
*Veszprém megye közigazgatási területéhez tartozik, a többi mennyiség Fejér megyében keletkezik.
II/C. FEJEZET TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK
II/C.1. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ, VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE
5
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/C.1.1. AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSÁGA PROBLÉMÁI ÉS BECSLÉI MÓDSZEREI A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos adatgyűjtésbe a régió 19 közszolgáltatója került bevonásra közvetlen adatszolgáltatással, valamint a Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai évkönyvek az érintett megyékre vonatkozó 2002. évi adatait használtuk fel. A két adatsor között jelentős ellentmondások tapasztalhatók, melynek oka elsősorban a közszolgáltatói adatgyűjtés és szolgáltatás nem kellő pontossága, köszönhetően a hulladéklerakó telepek egy részénél tapasztalható infrasrtukturális hiányosságoknak. A két adatforrásból származó adatsor közötti ellentmondás mintegy 28%. Azon esetekben, amikor sem statisztikai, sem közszolgáltatói adatok nem álltak rendelkezésre, a lakos szám és a vizsgált térségre jellemző fajlagos éves hulladék termelés alapján becsültük a hulladék mennyiségét.
II/C.1.2. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE II/C/1. számú táblázat: Keletkező települési szilárd hulladék mennyisége
Megye Fejér Komárom Veszprém
Kategória Összesen Ebből háztartási Összesen Ebből háztartási összesen Ebből háztartási
Összesen: Forrás: KSH 2001. évi adatok
Nem szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége (et) 231 162 126 84 182 127 539
Gyűjtési arány (%) 100 100 100 100 98 98 -
Keletkezett mennyiség (et) 231 162 126 84 186 130 543
Hulladék keletkezés (t/lakos) 0,539 0,377 0,489 0,341 0,496 0,347 -
A keletkezett települési szilárd nem szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége 543 et, melyből a háztartási jellegű hulladék mennyisége 376 et. Az ellátott települések listáját a II/C/1. számú melléklet tartalmazza. A közszolgáltatói adatszolgáltatásból származó adatokat és a keletkező hulladék mennyiségét a II/C/1. számú melléklet részletezi. A keletkező összes mennyiség 417,7 et/év, mely nem tartalmazza a beszállított zöldhulladékot, továbbá földet és építési törmeléket. A lakossági háztartási hulladék mennyisége 304,3 et, az intézményektől elszállított mennyiség pedig 113,4 et/év.
6
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ A két számítás közötti - Statisztikai Évkönyv alapján és a közszolgáltatók részéről szolgáltatott adatok között - eltérésnek valószínűleg az adatszolgáltatás nem egyértelmű értelmezése az oka, a továbbiakban a KSH adatait használjuk. A települési hulladék összetétele az alábbiak szerint jellemezhető figyelemmel az OHT és a helyi mérési adatokra: • •
a keletkező hulladék 7%-a föld, törmelék a kezelendő hulladék (keletkező hulladék – 7% föld, törmelék) o 61,9%-a vegyes hulladék, kb. fele arányban szerves anyagot tartalmazó hulladék, o 18,4%-a papír, o 5,5%-a műanyag, o 3,0%-a fém, o 1,5%-a fa, o 2,8%-a textil, o 1,4%-a üveg, o 1,0%-a veszélyes hulladék, o 4,5%-a egyéb hulladék.
II/C.1.3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE Jelenlegi ismereteink szerint felhalmozott hulladék a régióban nincs nyilvántartva, azonban a folyamatban lévő felülvizsgálati eljárások során sor kerülhet egyes hulladéklerakók felszedésére.
II/C.1.4. A
TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA
ÉS ÉVES MENNYISÉGE
Régión kívülről beszállított inert hulladék mennyisége (t/év) – lakos szám szerinti becslés alapján az alábbi táblázat tartalmazza
7
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ II/C/3. számú táblázat. Régión kívülről beszállított inert hulladék mennyisége (t/év) Igénybe vett lerakó Bicske Dunaújváros Dunaújváros Sárbogárd Tatabánya Tatabánya
Beszállítás Pest megyéből összesen* Bács-Kiskun megye (Duanegyháza, Dunatetétlen, Daruszentmiklós, Akasztó) Tolna megye (Dunaföldvár) Tolna megye (Kisszékely, Nagyszékely, Németkér) Pest megyéből (Törökbálint, Telki, Herceghalom,) Győr-Sopron-Moson megyéből (Kománymonostor)
Régión kívülről beszállított hulladék mennyisége (t/év) – lakos szám szerinti becslés 51300 1100
Összesen
3500 360 3900
55860
*Pest megyei települések: Bicskei lerakó esetében: Biatorbágy, Páty, Nagykovácsi, Tök, Pilisvörösvár, Solymár, Üröm, Budakalász, Pilisborosjenő, Csobánka, Pilisszentkereszt, Szigetszentmiklós, Szigethalom, Halásztelek, Délegyháza, Dunavarsány, Budaörs, Budakeszi, Szentendre, Pomáz, Tahitótfalu. Kiszállítás az alábbi településekről történik a régión kívülre: II/C/4. számú tábláza:. Régión kívülre szállított hulladék mennyisége (t/év) Megye
Igénybe vett lerakó
Lakos Kiszállított hulladék mennyisége (t/év) – szám lakos szám szerint Fejér Pusztazámor 6980 1810 Komárom-Esztergom Vác 1102 290 Komárom-Esztergom Győr 12461 2340 Veszprém* Győr 35937 15000 Összesen: 56480 19440 (Számítási metódus: 1 lakos éves hulladék termelése 1,3 laza m3, melynek súlya 200 kg)
*Veszprém megye területéről a Győri Kommunális Kft. a keletkező települési hulladék mintegy 80%á-t szállítja a Győri lerakóba műszaki becslés alapján. Fejér megye esetében kiszállítás Martonvásárról, Tordasról, Komárom-Esztergom megye esetében Dömösről történik. A felsorol településekről a települési szilárd hulladék Pest megyei lerakókba kerül. Az ellátott települések listáját a II/C/1. számú melléklet tartalmazza.
8
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/C.1.5. A TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGE A szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége közszolgáltatói adatok alapján a KDTRegionális Fejlesztési Tanács által elkészítetett Közép-dunántúli Régió Hulladékgazdálkodási Programja tanulmányból II/C/5. számú táblázat: Szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége Begyűjtött mennyiségek anyagcsoport szerinti bontásban (t/év) 2001. termelési Háztartási és háztartási jellegű hulladékokból Sorsz. Hulladékfajta hulladékokból összesen hulladékudvar gyűjtősziget szelektív (ok) ból (ek)ből hulladékgy. papír 1 2,0 190,0 51,6 1979,2 2222,8 fém 2 73,4 11,4 27,4 112,2 üveg 3 8,4 40,0 6,3 54,7 fa 4 501,6 501,6 komposztálható 5 1,7 63,2 2306,0 2370,9 akkumulátor 6 1,1 1,1 maradék szemét 7 7,2 7,2 műanyag 8 36,9 42,0 10,7 58,1 147,7 gumiabroncs 9 6,4 8,2 14,6 Összesen 136,0 272,0 144,3 4880,5 5432,8 Forrás: Közszolgáltatói adatok
A fenti anyagok közül anyagában hasznosítják a papírt, fémet, műanyagot, komposztálható szerves anyagot és üveget, melyek összes mennyisége 4908 t/év. Közszolgáltatói adatok részbeni hiánya, illetve az ellátási körzetek minden esetben tarthat II/C/6. számú táblázat: A terület éves hulladékmérlege Megye Fejér KomáromEszergom Veszprém Régió összesen
Keletkező hulladék 231000 126000 186000 543000** 417700*
Hasznosítás* (t/év) 1800 1600 1508 4908
Égetés
%
(t/év)
Lerakás %
(t/év) 229200 124400
1,0 1,0
0 0
0 0
1,0 1,0
0 0
0 184492 0 538092** 412792*
Nem kezelt % 99,0 99,0
(t/év)
99,0 99,0 0 99,0
%
0
* Közszolgáltatói adatszolgáltatásból számolva ** KSH adatból számolva A fenti adatokból megállapítható, hogy a keletkező hulladék 99%-a lerakásra kerül.
9
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/C.2. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
II/C.2.1. A
TERÜLETEN FOLYÓ HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
ÉS JOGSZABÁLYI ALAPOK SZÖVEGES ISMERTETÉSE
A hazai szabályozást illetően a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi LIII. törvény előírásai a mértékadóak. A törvény megalapozza a hulladékgazdálkodás EU konform szabályozását. A hulladékgazdálkodás hazai és európai elvárásainak és követelményeinek részletezése a II/C/2. számú mellékletben található.
II/C.2.2. A
JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL VALÓ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI,
VAGY EGYEDI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
A hulladékgazdálkodási törvényen és hozzá kacsolódó jogszabályokon kívül az alábbi jogszabályok figyelembe vétele szükséges: • • • •
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Törvény A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet Az érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet
Az egyes jogszabályok részletezése a II/C/2. számú mellékletben található.
II/C.3. AZ EGYES HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A tervezési területen a szelektív hulladékgyűjtés formái: • Gyűjtősziget • Hulladékudvar • Szelektív gyűjtőkonténer • Visszavételi lehetőség A szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása a tervezési területen helyi a körülményekhez igazítva részben működik. A gyűjtést a közszolgáltatók végezik gyűjtőszigetek, hulladékgyűjtő udvar működtetésével, mobil gyűjtőjáratok alkalmazásával, egyes hulladékalkotóknak a keletkezés helyén történő elkülönített gyűjtésével.
10
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ II/C/7. számú táblázat: A szelektív gyűjtés eszközei a régióban Körzetközpont Adony Dunaújváros Oroszlány Polgárdi Sárbogárd Székesfehérvár Velence Tatabánya Balatonfüred Pápa Veszprém
Közszolgáltató Dészolg Kft. Dunanett Kft. Otto Oroszlány Rt. Vertikál Rt. Közév Kft. Depónia Kft. Városgazdálkodási és Turisztikai Rt. RWE Umwelt Tatabánya Rt. Probio Rt. Közszolg Kft. Veszprémi Kommunális Rt. Összesen:
Hulladékudvar (db) 6 3 1
Gyűjtősziget (db) 9 17 9 26
Nagykonténer (db) 40 78 51 15 16
1
3
61
1
33
65
1 -
32 -
7 17
1
122
-
14
247
350
Szelektíven gyűjtött lakossági hulladékok mennyisége a Közép-dunántúli Régióban. II/C/8. számú táblázat: Szelektíven gyűjtött hulladékfajták és mennyiségük Begyűjtött mennyiségek anyagcsoport szerinti bontásban (t/év) háztartási és háztartási jellegű hulladékokból Sorsz.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
Hulladékfajta
papír fém üveg fa textil komposztálható akkumulátor hűtőszekrény szárazelem elektromos berendezés maradék szemét műanyag gumiabroncs Összesen
hulladékudvar (ok) ból 2,0 73,4 8,4
gyűjtősziget (ek)ből 231,1 68,0
szelektív hulladékgyű jtésből 107,6 11,4 40,1
termelési hulladékokból
1979,2 27,4 501,6
1,7
7,2 36,9 6,4
58,9
összesen
2222,8 112,2 54,7 501,6
63,2 1,1
2306,0
33,4
58,1 8,2
7,2 147,7 14,6
4880,5
5432,8
136 358 256,8 Forrás: Önkormányzati és Közszolgáltatói adatszolgáltatás 2001-2002.
2370,9 1,1
A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy egyes hulladékfajtákra ugyan van begyűjtési lehetőség, beszállítás mégsem történik, pl.: hűtőszekrény, textil, stb. A lakossági hulladék veszélyes összetevőire vonatkozó speciális intézkedések (gyűjtés, visszavétel) nincsenek érvényben a régióban.
11
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ A települési szilárd hulladék veszélyes frakciójára vonatkozó felmérési adatokat a II/C/3. számú melléklet tartalmazza. A lakosság számára veszélyes hulladék visszavételi lehetőség van gépkocsi akkumulátorok, gépkocsi fáradt olaj és lejárt szavatosságú gyógyszerek esetében. További alternatív gyűjtési módot jelent az iskolákban és egyes közintézményekben kihelyezett elem és kisméretű akkumulátorok gyűjtésére szolgáló edényzet. Az akkumulátorok és fáradt olajok mennyisége az átvevő (szervizek, hulladék gyűjtőtelepek) vállalkozások adatszolgáltatásában jelenik meg. Visszavételi lehetőség csak korlátozott mértékben, szabványos méretű és formájú üvegekre (palackok és befőttes üvegek) és PET palackokra van és az élelmiszer áruházakhoz (boltokhoz) kapcsolódik. Adatok erre vonatkozóan a régióban nem állnak rendelkezésre.
II/C.4. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK
II/C.4.1. A
HULLADÉKOKRA
VONATKOZÓ
KEZELÉSI
TEVÉKENYSÉGEK
ALKALMAS KEZELÉSRE
ÉS
JELLEMZŐK
ISMERTETÉSE
II/C.4.1.1. A GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI (BEVONT TELEPÜLÉSEK, ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ GYŰJTŐ-SZÁLLÍTÓ SZERVEZETEK, KEZELŐK) A hulladékok kezelésére a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet vonatkozik. A rendelet értelmében települési szilárd hulladék gyűjtésével, kezelésével csak arra felhatalmazott, megfelelő engedélyekkel rendelkező szervezet foglalkozhat. A tervezők a közszolgáltatók bemutatására a Közép-dunántúli Régió Hulladékgazdálkodási Program (KDT. Fejlesztési Tanács) adatit használták fel, és a környezetvédelmi felügyelőségek által rendelkezésre bocsátott kezelői engedélyeket.
12
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ II/C/9. számú táblázat: Hulladékkezelési tevékenység jellemzése a régióban Közszolgáltatók
Agárdi Városgazdálkodási Turisztikai Rt. Velence Depónia Kft.
Engedély száma
és –
Dészolg Kft. – Adony
42353-29/2002 KDT-KF 47354-3/2003 KDT-KF 43690-7/2002 KDT-Kf
Gyűjtőedénye k típusa 110-120 l-es edényzet (db) 3216
Gyűjtési mód
járdáról gyűjtve
Heti egy alkalom
6
48700
járdáról gyűjtve járdáról gyűjtve járdáról gyűjtve járdáról gyűjtve járdáról gyűjtve járdáról gyűjtve járdáról gyűjtve járdáról gyűjtve járdáról gyűjtve járdáról gyűjtve járdáról gyűjtve járdáról gyűjtve járdáról gyűjtve járdáról gyűjtve járdáról gyűjtve járdáról gyűjtve járdáról gyűjtve járdáról gyűjtve
Heti egy alkalom Heti egy alkalom Heti egy alkalom Heti egy alkalom Heti egy alkalom Heti egy alkalom Heti egy alkalom Heti egy alkalom Heti egy alkalom Heti egy alkalom Heti egy alkalom Heti egy alkalom Heti egy alkalom Heti egy alkalom Heti egy alkalom Heti egy alkalom Heti egy alkalom Heti egy alkalom
6
-
-
101
4471
Rumpold-Bicske Kft-
8880
Dunanett Kft.
18392
Közév Kft. – Sárbogárd 47120-8/2002 KDT-KF VERTIKÁL Rt. 40773-99/2002 Polgárdi KDT-KF Avar-Ajka Kft.
16062
Balatonalmádi 38100-12/2002 Kommunális Kft. KDT-KF Probio Rt. – Balatonfüred Közszolg Kft. – Pápa
Na.
Veszprémi Kommunális Rt Otto Oroszlány Rt.
16400 10218
15884 9700 49100 9021
RWE Umwelt Tatabánya Rt. Vertikál Rt. Esztergom
Na.
Győri Kommunális Rt.
14562
Otto Tapolca Kft.
Na.
37798-19/2002 KDT-KF
X-ion Kft. Homokbödöge Önkormányzata, Adásztevel Önkormányzata, Nagytevel Önkormányzata Összesen
13100 Na.
32012-17/2002 KDT-KF
Na.
Gyakoriság Szállítójárművek száma
(db)
2 5 9 5 6 6 2 8 2 8 9 7 3 7 6 3 1
A gyűjtési és szállítási kezelői engedélyek kiadása még jelenleg is folyamatban van annak ellenére, hogy az engedélyek beszerzésére vonatkozó határidő 2002. december 31-én lejárt.
13
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ A régióban a hulladékgyűjtés teljesnek tekinthető, az egyes közszolgáltatókhoz tartozó gyűjtési körzeteket a II/C/1. számú melléklet tartalmazza. A jelenlegi adatok szerint a gyűjtést 101 db gépjármű végzi a tervezési területen, melyek tömörítő feltéttel rendelkeznek, a tömörítés mértéke általában 1:5. Az intézményi és egyéb hulladékokat 58 db konténeres gyűjtőjármű szállítja el. A járművek kora eltérő. A legtöbbet 1989-1990-ben gyártották, de sok készült 1992-ben, 1996-ban, 2001-ben, illetve 2002-ben. Elmondható, hogy a járművek 71 %-a készült 1989. után, viszont 1995. után csak a 35%-a. A legöregebb jármű 25 éves. Összességében rögzíthető, hogy a hulladék gyűjtése – néhány kivételtől eltekintve – a fő közszolgáltatók esetében viszonylag korszerű, átlagos műszaki állapotú járművekkel folyik. A jelenleg használatban lévő gépjárműparkot az elkövetkező 3-6 éves időszakon belül azonban le kell cserélni, mert ezekkel a gépjárművekkel, célgépekkel ezt az időszakot követően már csak lényegesen drágábban lenne üzemeltethető a hulladékgyűjtési tevékenység. II/C.4.1.2. A
FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSI JELLEMZŐI
(TELEPHELYEK,
ÜZEMELTETŐK, TÁROLÁSI
TECHNOLÓGIA, TÁROLÁSI KAPACITÁS, KIHASZNÁLTSÁG)
A régióban a hulladéklerakók fenntarthatóságát a regionális környezetvédelmi felügyelőségek hatósági keretén belül (22/2001. (X. 10.) KöM. rendelet alapján) folyamatosan vizsgálják. A vizsgálatok eredményétől függően a hulladéklerakó egészének, vagy egy részének lezárására kötelezheti a hatóság a lerakó üzemeltetőjét, amennyiben a hulladéklerakó kialakításának követelményei nem felelnek meg a rendeletben foglalt előírásoknak. A felhalmozott hulladék mennyiségét csak ezen vizsgálatok elvégzése után lehetséges megadni II/C.4.1.3. A
HULLADÉKKEZELÉSI (HASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI) (VÁLOGATÓ, ELŐKEZELŐ, ÉS KEZELŐ TECHNOLÓGIÁK, ÜZEMELTETŐK, TELEPHELYEK, BERENDEZÉSEK, KAPACITÁSOK, KIHASZNÁLTSÁG) TERÜLETEN
FOLYTATOTT
TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE
Hulladékkezelés A hulladékkezelés jelenlegi létesítményei során kizárólag azokat a létesítményeket tüntettük fel, melyekben lehetőség nyílik a beszállított hulladék válogatására, előkezelésére. A kezelés jellemző eszközei körzetközpontonként és egyéb részletes adatokat a II/C/4. számú melléklet tartalmaz. A gyűjtés és a hulladék előkezelés eszközei csak részben állnak rendelkezésre. A hulladékok szelektív gyűjtését alkalmassá tevő hulladékudvarok, gyűjtőszigetek száma a keletkezet hulladék mennyiségéhez képest a térségben igen kevés. Ugyanez a megállapítás tehető a hulladékkezelő létesítményekre is. Gyakorlatilag nincs megfelelő méretű és technológiájú létesítmény a hulladék szerves komponensének csökkentésére. A válogató- és hasznosító művek száma, technológiai felszerelése, kapacitása gépi berendezései nem elegendőek az elvárt követelményekhez képest.
14
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Hulladék ártalmatlanítás
Az egyes gyűjtési körzetekben keletkező hulladékokat a körzetközpontokban található, regionális illetve kistérségi hulladéklerakókon helyezik el. A meghatározó hulladéklerakók, illetve kezelő telepek főbb jellemzőit a II/C/5. számú melléklet tartalmazza. A térség hulladéklerakói közül az adonyi, székesfehérvári, sárbogárdi, polgárdi, oroszlányi, tatabányai, bicskei és esztergomi hulladéklerakó felel meg az EU normáknak. A régió külső vonzáskörzetében Pusztazámoron található még korszerű hulladéklerakó. Összességében megállapítható, hogy a hulladéklerakók önkormányzati tulajdonban vannak. Ez alól csupán néhány kicsi, már felhagyott lerakó képez kivételt, amelyek a kárpótlási folyamatban magánszemélyek tulajdonába került. A hulladéklerakókat üzemeltető közszolgáltatók adatszolgáltatása alapján a térség hulladéklerakóinak jellemző adatait a II/C/5. számú mellékletekben mutatjuk be a Középdunántúli Hulladékgazdálkodási Program adatai alapján. A hulladéklerakók kapacitása Veszprém megyében néhány éves időtartamon belül már nem képesek befogadni a térségben keletkező lakossági hulladékokat, tehát a fejlesztés minden félek éppen indokolt. Fejér és Komárom-Esztergom megyében a műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakók térfogata – megfelelő fejlesztéssel, előkezelési és hasznosítási módok beiktatásával – a megyékben keletkező hulladékmennyiséget figyelembe véve 20-30 évre elegendő, változatlan kezelési technológia mellett a lerakók pár éven belül (7-9 év) feltelnek. A hulladékkezelő létesítményeken alkalmazott főbb technológiai lépések általánosságban a következők: • mérlegelés, • előválogatás, illetve előkezelés és bálázás; • komposztálás; • gödörfeltöltés, illetve dombépítés; • tömörítés. A hulladékgyűjtés során – a hulladékudvarok és Székesfehérvár, Tatabánya és Veszprém kivételével – lényegében nem történik szelektív válogatás és gyűjtés, a hulladéklerakókon alkalmazott technológiával pedig nem lehet megfelelő arányban a hasznosítható hulladékot kinyerni. Az alkalmazott technológiai berendezések kevés kivétellel elhasználtak, kizárólag a folyamatos üzemben tartást végzik, felújításra csak kevés lehetőség nyílik. A lerakók üzemeltetőinek a 213/2001. (XI. 14.) kormányrendelet értelmében 2002. év december 31-ig kellett teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot készíttetni. A korszerű, EU-konform hulladéklerakók többségében elindult a felülvizsgálati eljárás, mely magában foglalja az egységes környezet használati engedély 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet „az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól” alapján történő megszerzését is.
15
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ II/C.4.1.4. FEJLESZTÉST, VAGY FELSZÁMOLÁST, ILLETVE
REKULTIVÁLÁST IGÉNYLŐ KEZELŐTELEPEK, ILLETVE
LERAKÓ HELYEK MEGHATÁROZÁSA
Fejlesztés
Települési szilárd hulladék lerakók esetében a regionális kezelőtelepek fejlesztése szükséges: II/C.11. számú táblázat: Fejlesztendő regionális hulladékkezelő központok Megye Fejér
Komárom-Esztergom
Veszprém
Térség Adony Bicske Dunaújváros Mór Polgárdi Sárbogárd Székesfehérvár Velence Dorog Esztergom Oroszlány Tatabánya Ajka Balatonfüred Pápa Tapolca Veszprém Várpalota Zirc
Felszámolás
A kommunális hulladékok vonatkozásában sem a Landfill Projekt sem a Felügyelőségi nyilvántartások sem az önkormányzatok nem adtak tételes felsorolást a felszámolandó lerakókról, a szakhatóságok közül az Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága Dákát (060- hrsz-ú ingatlan) jelölte meg és felhívta a figyelmet, hogy az illegális lerakások erdei bekötő utak mellett és az erdőkben gödrökben gyakoriak. Rekultiválás
A települési szilárd hulladéklerakók rekultiválását a környezeti tényezők és érzékenység együttesen határozzák meg. A jelenlegi ismereteink alapján az alábbi felhagyott lerakók rendezését szükséges megoldani. A régió településeinek ismeretében rögzíthető, hogy valamennyi település határában található felhagyott, rendezésre szoruló hulladéklerakó. A tervezés jelen stádiumában ismert rekultiválandó lerakók a Közép-Dunavidéki ISPA pályázat megvalósíthatósági tanulmányához kapcsolódó felmérés alapján kerültek feltüntetésre, kiegészítve a Köztisztasági Egyesülés adatszolgáltatásával. A lerakók felsorolása a II/C/6. számú mellékletben találhatók.
16
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/C.4.2. TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK TOVÁBBI KEZELÉSE II/C.4.2.1. A
TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK, VALAMINT ZÖLD- ÉS BIOLÓGIAILAG LEBONTHATÓ SZERVES
HULLADÉKKOMPOSZTÁLÓK ISMERTETÉSE
A települési szilárd hulladék kezelő telepek ismertetése a II/C.4.1.3. fejezetben megtörtént. A hulladékok biológiailag lebontható szerves anyag tartalmának csökkentése érdekében komposztálást hat helyen végeznek, ebből három helyen van a komposzt homogenizálására aprító gép, és két helyen van a komposzt kezelésére rosta. II/C/12. számú táblázat: Zöldhulladék és biológiailag lebomló hulladék kezelésre alkalmas kezelői kapacitások Kezelő telep Székesfehérvár Oroszlány Velence (Gurjal-völgy) Polgárdi Adony Tatbánya Összesen
Kezelés módja prizma komposztálás prizma komposztálás prizma komposztálás prizma komposztálás prizma komposztálás prizma komposztálás
Kezelt zöldhulladék mennyisége (t/év) 3200 1500 9900 1500 600 1600 18300
Székesfehérvár, Oroszlány, Velence és Polgárdi estében a komposztálás a célra kialakított, betonozott felületen történik, Polgárdiban a betonozott felület alatt fólia szigetelés is található. Adonyban a komposztálás a beszállított szennyvíziszappal együtt a lerakótér erre a célra elkülönített területén folyik. A komposztáló terek nagysága 1500-2000 m2 között változik. II/C.4.2.2. A MÁSODNYERSANYAG VISSZANYERÉS ÉS AZ ÚJRAHASZNOSÍTÁS ARÁNYA A TERVEZÉSI TERÜLETEN A régióban keletkező kommunális hulladék mennyisége a KSH 2001. évi adatai alapján 543 et/év, a közszolgáltatók adatszolgáltatása szerint 417,7 et/év. A régióban települési szilárd hulladék esetében másodnyersanyag visszanyerés kb. egy % körüli (4908 t/év), melynek újra hasznosítása megoldott. A legfontosabb hasznosító művek: • papír: Dunapack Rt. • vas és acél: Dunaferr Rt. • alumínium: MAL Rt. II/C.4.2.3. A
TERÜLETEN KELETKEZŐ BIOLÓGIAILAG LEBONTHATÓ SZERVES TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK
MENNYISÉGE (ARÁNYA) ÉS EBBŐL A LERAKÁSRA KERÜLŐ MENNYISÉG (ARÁNY)
17
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ A régióban a biológiailag lebomló szerves hulladékok mennyisége az alábbi számokkal becsülhető. II/C.13. számú táblázat: Települési szilárd hulladék összetétele Települési hulladékfrakciók Papír Üveg Fém Műanyag Szerves anyag Textil Veszélyes Szervetlen
Budapest – nagyvárosok 18-20 4-5 3-4 12-15 30-32 5-6 1 20-25
Egyéb települések 16-17 3-4 3-4 5-6 35-40 3-4 1 25-30
A megadott összetételekből kiindulva a térségre jellemzőnek a 32%-os szerves anyag tartalmat elfogadva a keletkező biológiailag lebomló szerves anyag mennyisége: • KSH adatokra vonatkoztatva (543.000 t/év): 173.760 t/év • közszolgáltatói adatok alapján (417.700 t/év): 133.664 et/év. A tervezés időszakában a települési hulladék biológiailag bontható anyagainak kezelése, komposztálása a tervezési területen nem folyik, a települési kommunális hulladék lerakásra kerül, ahol anaerob körülmények között megkezdődik a hulladék mineralizálódása. A települési szilárd hulladék komposztálása jelenleg a régióban sehol sem folyik, ezért a kapacitás kiépítése indokolt, a Hgt. előírásainak figyelembe vételével. A szervesanyag tartalom csökkentése az előírások az alábbiak: • •
2004. július 1-ig: 2007. július 1-ig:
75%-ra, 50%-ra kell csökkenteni.
Ennek megfelelően a szervesanyag csökkentési kötelezettség • 2004. július 1-ig: 43.440 t-val, • 2007. július 1-ig: 86.880 t-val kell csökkenteni a hulladék mennyiség változatlanul hagyásával. A kezelő kapacitásokat a hulladékkezelő rendszer kiépítésével együtt kell megoldani, ugyanis a rendszer önmagában nem, hanem csak hulladékhasznosítással alkalmazható.
18
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/C.5. AZ ELÉRENDŐ MEGHATÁROZÁSA
HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI
CÉLOK
II/C.5.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI A hulladékgazdálkodás ismertetett alapelveinek és az EU követelményeinek megfelelően kerültek meghatározásra a Nemzeti Környezetvédelmi Programban és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben olyan hosszú távú célkitűzések, amelyek a települési szilárd hulladékgazdálkodást a jövőben jelentősen megváltoztatják. A települési szilárd hulladékokra vonatkozó csökkentési célkitűzések alapjai a: • Hgt. 56.§ (7) céljai A területen keletkező biológiailag lebomló szerves települési hulladékok mennyiségének csökkentése, a mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szerves anyag tartalmat a.) 2004. július 1 napjáig 75%-ra b.) 2007. július 1 napjáig 50%-ra c.) 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A hivatkozott paragrafus (8) bekezdése a hulladékká vált csomagolóanyagok hasznosítási %ról rendelkezik. Eszerint 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: a. legalább 50% hasznosításra kerüljön, b. ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. A keletkező hulladék csökkentésre és hasznosítására vonatkozó célokat az OHT fogalmaz meg, melyeket a II/C/7. számú melléklet tartalmazza. Elérendő célok
1.) A területen keletkező biológiailag lebomló szerves települési hulladékok mennyiségének csökkentése érdekében • •
2004. július 1 napjáig 75%-ra, azaz a KSH hulladék adataiból kiindulva (173.760 t/év) 43.440 t /év-el kell csökkenteni a biológiailag bontható frakciót, 2007. július 1 napjáig 50%-ra, azaz KSH hulladék adataiból kiindulva 86.880 t/év-el kell csökkenteni a biológiailag bontható frakciót.
A mennyiségek meghatározásánál nem vettük figyelembe a prognosztizált hulladékmennyiség növekedést (1-3%), valamint tekintettel a terv időtartamára a 2008 utáni időszakot nem vizsgáljuk.
19
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 2.) A lerakás mennyiségének csökkentése: 2008-ra a jelenlegi mennyiség 75%-ra kell csökkenteni, azaz a lerakott mennyiség KSH adatokból kiindulva (543 et/év), melyből a hasznosítás mértéke 1% tehető jelenleg. A szükséges csökkentés mértéke 134 et/év. A közszolgáltatói adatokból kiindulva (417,7 et/év), figyelembe véve a jelenleg begyűjtött és hasznosított hulladékok mennyiségét a szükséges csökkentés mértéke 103 et/év. 3.) A nem megfelelően kialakított lerakók 2009-ig történő bezárása, felszámolása; • meglévő adatbázis felülvizsgálata a Landfill adatok és felügyelőségi nyilvántartások és a tervezői ismeretek figyelembe vételével, a felülvizsgálat kb. 500 jelentősebb és mintegy 5000 illegális lerakót érint, • hatósági döntés és a komplex hulladékkezelési rendszer alapján ütemterv kidolgozása a hulladéklerakók korszerűsítésére, vagy bezárására, rekultiválására. 4.) A csomagolóanyagokra vonatkozó hasznosítási kötelezettséget az ország lakosságának 2005-ig 40%-ra, 2008-ig 60%-ra kell kiterjeszteni. A tervezési területen a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosság számának alakulása • 2005-ig 450.000 fő • 2008-ig 675.000 fő 5.) Biológiailag lebontható szerves hulladék elkülönített komposztálása A tervezési területen növelni kell a • a kerti és közterületi zöldhulladék • a konyhai szerves hulladék elkülönített gyűjtését és komposztálását. 6. ) A települési hulladékokban megjelenő 0,7-1%-nyi veszélyes összetevők minél nagyobb arányú begyűjtése és kezelése • Felmérés a települési hulladék veszélyes összetevőinek megállapítására a regionális hulladéklerakókra beszállított hulladék elemzésével • Gyűjtőrendszerek kiépítése 7. ) Települési hulladék égető létesítése régiónként, 300.000 lakosonként • Telepítési lehetőségek vizsgálata a tervezési területen • Települési hulladékégető művek telepítése 8.) Regionális begyűjtő, szállító körzetek és kapcsolódó létesítmények kialakítása • A jelenlegi gyűjtési körzetek és hulladékkezelő létesítmények felülvizsgálata • Optimalizált gyűjtőkörzetek kialakítása • Szükséges kezelőművek telepítése 9.) Fogyasztói szokások befolyásolása az újrahasználható és tartós termékek használatára • PR tevékenység folytatása • NAT keretein belül a helyi elképzelések megvalósítására oktatási intézmények bevonása • Önkormányzati intézmények beszerzési szokásainak befolyásolása 10.) A helyi (telepölési) hulladékgazdálkodási tervek összeállítása során számba kell venni az összes jellemző területi hulladékgazdálkodási adatot.
20
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
II/C.14. számú táblázat: A képződő hulladék mennyiség várható alakulása Települési szilárd 2001 2005* 2008* hulladék (t) (t) (t) KSH adatok alapján 543000 565048 582170 Változás (%) 102-105 105-108 *Prognosztizált növekedés a 2001. évi adatok alapján évi 1%-os hulladék növekménnyel számolva
A tervezés időszaka alatt a kezelendő hulladék mennyiségének kalkulálása során a következő alapadatokat vettük figyelembe: • a tervezés időtartama 6 év, • a Régió lakossága gyakorlatilag változatlan marad, • a keletkező hulladék mennyisége évente mintegy 1%-kal növekszik, • a hulladék térfogatának 2-3%-os növekedése várható. A kezelendő hulladék összetételére az alábbiak prognosztizálhatók: A tervezési alapadatok az alábbi hulladék összetételre vonatkoznak: • •
a keletkező hulladék 7%-a föld, törmelék a kezelendő hulladék (keletkező hulladék – 7% föld, törmelék) o 61,9%-a vegyes hulladék, kb. fele arányban szerves anyagot tartalmazó hulladék, o 18,4%-a papír, o 5,5%-a műanyag, o 3,0%-a fém, o 1,5%-a fa, o 2,8%-a textil, o 1,4%-a üveg, o 1,0%-a veszélyes hulladék, o 4,5%-a egyéb hulladék.
A projekt időtartama az egyes évekhez tartozó hulladékmennyiségeket az alábbi táblázat mutatja be. II/C/15. számú táblázat: A megadott évekhez tartozó hulladékmennyiségek alkotónként Év
Keletkező Építési hulladék törmelék (keletkező hulladék 7 %-a)
2001 2005 2008
et/év 543,0 565,0 582,2
et/év 38,0 39,6 40,8
Vegyes Kezelendő szerves Papír Műanyag Fém hulladék * 61,9% 18,4% et/év et/év et/év 505,0 312,6 92,9 525,5 325,3 96,7 541,4 335,2 99,6
Fa
Veszélyes
Textil Üveg hulladék Egyéb
5,5%
3,0% 1,5%
2,8% 1,4%
et/év 27,8 28,9 29,8
et/év et/év et/év et/év 15,1 7,6 14,1 543,0 15,8 7,9 14,7 565,0 16,2 8,1 15,2 582,2
1,0%
4,5%
et/év et/év 38,0 505,0 39,6 525,5 40,8 541,4
21
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ A tervezés során figyelembe vettük, hogy az építési törmelék frakciót teljes egészében a kommunális hulladék frakciótól elkülönítetten szállítják be. Ezért az építési törmeléken kívüli frakciók esetében a százalékos adatokat az összes hulladékmennyiség és az építési törmelék frakciók különbözetének arányában határoztuk meg. A zöldhulladék és fanyesedék mennyiségeit a fenti felsorolás nem tartalmazza, mivel a lerakókra beszállított zöldhulladék nem része a települési kommunális hulladéknak. Tárolásuk és feldolgozásuk is erre kijelölt helyen (zöldkomposztáló terek) történik, esetenként a beérkező szennyvíziszapokkal együtt. Az ilyen jellegű hulladékáramot az adott gyűjtési központok esetében külön feltüntetjük.
II/C.5.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK A program céljait a Hgt. és az OHT alapján összeállítottuk, melyet a II/C/8. számú melléklet tartalmaz. A legfontosabb régiós feladatokat az alábbiakban részletezzük. 1.) A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése, a csomagolóanyagokra vonatkozó hasznosítási kötelezettséget az ország lakosságának 2005-ig 40%-ra, 2008-ig 60%-ra kell kiterjeszteni. A tervezési területen a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosság számának alakulása • 2005-ig 450.000 fő • 2008-ig 675.000 fő 2.) Biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített komposztálása A tervezési területen növelni kell a • a kerti és közterületi zöldhulladék • a konyhai szerves hulladék elkülönített gyűjtését és komposztálását. 3.) Energetikai célú hasznosítás • hulladékégető művek tervezése és telepítése a tervezési területen 4.) A hulladékkezelő telepeken a vegyes hulladék komposztálása aerob körülmények között, majd lerakás, illetve energetikai célú hasznosítás
5.3. HULLADÉKHASZNOSÍTÓ ÉS ÁRTALMATLANÍTÓ KAPACITÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK PRIORITÁSAI ÉS CÉLKITŰZÉSEI
A hulladékhasznosítás prioritásai és a megvalósítás éve az alábbiak. 1.) A szelektív gyűjtés létesítményeinek fejlesztése és kiterjesztése a régió lakosságának teljes egészére. A megvalósítás éve 2008-ig folyamatosan. 2.) Szállítási rendszerek fejlesztése szelektíven gyűjtött hulladékokra. A megvalósítás éve 2008-ig folyamatosan.
22
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3.) Előkezelt hulladékból égethető másodnyersanyag előállítása. A megvalósítás éve 2007-ig folyamatosan. 4.) Energetikai célú hasznosítás. A másodnyersanyagként előállított tüzelőanyag elégetésével villamos energia és hő előállítása. Megvalósítás éve 2008. 5.) A zöldhulladék komposztálására megfelelő kapacitások kiépítése. A megvalósítás éve 2007-ig folyamatosan. 6.) Települési hullaék komposztálása, majd lerakása. A megvalósítás éve 2007. 7.) Csomagolóanyagok anyagában történő hasznosítása. A megvalósítás éve 2008-ig folyamatosan. Kiemelten hangsúlyozni kell, hogy a korszerű hulladékgazdálkodás korrekt tervezéséhez elengedhetetlen, hogy a kiinduló helyzetet jól reprezentáló, alapos, a szabványos metodika szerint végzett összetétel vizsgálatokra sor kerüljön, legalább egy éves időszak alatt. A változások ezután évenkénti reprezentatív mintavételezéssel és analízissel megfelelően követhetők. II/C/16. számú táblázat: A módszerfejlesztés, intézményfejlesztés, stb. program elemei Települési hulladék Szelektíven hulladékok
szilárd
R/D kód
Kapacitás igény* %
Hasznosítás/ártalmatlanítás helye
R4 R5 R3
0 90-95 0 90-95 70-75
Helyben megoldható Országos szinten megoldható Helyben megoldható Országos szinten megoldható Helyben megoldható
R1/R3
100
Helyben megoldható
gyűjtött
papír műanyag fém üveg Biológiailag lebomló szerves és zöldhulladék Vegyes szerves anyag tartalmú hulladék
5.4. AZ ILLEGÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ TÁROLÓ, KEZELŐ ÉS LERAKÓ KAPACITÁSOK MEGFELELŐ ÜZEMMÓDRA FEJLESZTÉSE, ILLETVE REKULTIVÁLÁSA, KÁRMENTESÍTÉS ELVÉGZÉSE, FELSZÁMOLÁSA A régióban működő lerakók közül 13 regionális jelentőségű lerakó fejlesztése szükséges a korszerű hulladékfeldolgozási és ártalmatlanítási technológiára. Azon lerakók esetében, amelyek műszaki védelme nem felel meg a 22/2001 (X. 10.) KöM rendeletben foglaltaknak, ott a megfelelő felülvizsgálatok után a műszaki védelem kiépítése szükséges. A lerakókra előírt műszaki beavatkozások meghatározása a jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálati eljárások befejezése után lehetséges. Felszámolandó és rekultiválandó lerakókra a II/C/9. számú mellékletben adunk ajánlást, felszámolás és rekultiválás sorrendjével együtt a környezetérzékenység figyelembe vételével. 23
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ A hulladéklerakók felszámolására, rekultiválására az alábbi szempontok szerinti döntési mechanizmust javasoljuk: I. ütem: a jelenleg működő, műszaki védelemmel nem rendelkező lerakók felszámolása javasolt; II. ütem: környezetvédelmi szempontból érzékeny területen fekvő, felhagyott, nem rekultivált lerakók felszámolása, illetve rekultivációja javasolt; III. ütem: nem, vagy környezetvédelmi szempontból kevéssé érzékeny területen fekvő, felhagyott, nem rekultivált lerakók rekultivációja javasolt. A Landfill Projekt • Fejér megyében: 87 db, • Komárom-Esztergom megyében: 55 db, • Veszprém megyében: 162 lerakót sorol fel. A Landfill ajánlás szerint 2005-2008-ig tartó időszakban az összes környezeti kockázatot jelentő lerakót be kell zárni. Ezek után csupán azon lerakók üzemelhetnek, melyek rendelkeznek valamilyen alsó szigeteléssel (legyen az agyag, műanyag, vagy kombinált) valamint szabad kapacitásuktól függően azok, melyeknek környezeti kockázata alacsony. A közölt adatokat tájékozató jelleggel fogadhatók el. Egyedi vizsgálat szükséges a rekultiváció mértékéről, vagy az esetleges felszámolás, kármenetesítés végrehajtásáról.
6. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM
o) p) q) r) s) t)
n) A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adat nyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni. Számba kell venni a kiadott kezelői, közszolgáltatásra vonatkozó engedélyeket, illetve ezeket meghatározott időközönként felül kell vizsgálni. A tevékenységek folyamatos kontroll alatt végezhetők. Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a hulladékok összetételét, a biológiailag lebomló anyagok lerakására vonatkozó előírások teljesülését. Fel kell mérni a komposztálható hulladékok körét és azok hasznosításának módját. Ismeretterjesztés, szemléletformálást, tájékoztatás, oktatás képzés megvalósítás eszközeit és tervét a régióra ki kell dolgozni a helyi (települési) hulladékgazdálkodási tervekbe be kell építeni. A helyi hulladékgazdálkodási tervekben az illegális lerakások megakadályozására módszert ki kell dolgozni és felszámolásukra intézkedni kell. Ajánlás helyi költségvetési keret elkülönítése. Regionális és helyi szinten a hulladékok kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység nyilvántartására és koordinálására intézmény korszerűsítést kell tervezni a regionális, illetve a helyi környezetvédelmi hatósághoz rendelten.
II/C/17. számú táblázat: Cselekvési program elemei 24
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Program célja Helye Határidő Felelős Költség Forrás Kommunális Minisztérium/Önkormányzat 2004. dec. Minisztérium 6 mFt Állami hulladék 31. adatszolgáltatási rendszer kialakítása Kezelési engedélyek Regionális 2004. dec. Környezetvédelmi 10 m Ft Állami felülvizsgálata Környezetvédelmi 31. Felügyelőségek Felügyelőségek Hulladék összetétel Hulladéklerakók folyamatosan Közszolgáltatók 30 mFt/év Közszolgáltatási vizsgálata díj Biohulladék Országos 2004. jan.31. Minisztérium 7 mFt Állami komposztálása Ismeretterjesztés, Régió/Önkormányzat folyamatosan Önkormányzatok 50 mFt/év Állami/ szemléletformálás Önkormányzati/ Pályázat Illegális lerakók Önkormányzat folyamatosan Önkormányzatok/ 500 mFt/év Állami/ felszámolása Környezetvédelmi Önkormányzati/ Felügyelőségek Pályázat Hatékony Önkormányzat/ 2004. dec. Önkormányzat/ * * hulladékgazdálkodási Környezetvédelmi 31. Minisztérium ellenőrzési, Felügyelőségek felügyeleti rendszer kiépítése
* Az adott korszerűsítéshez illeszkedően a költségeket és rendelkezésre álló forrásokat ki kell munkálni. A költségek becslése 2002. évi árszínvonalon a kialakult tervezési gyakorlatnak megfelelően tapasztalati számértékekkel történt, a közölt összegek az ÁFÁ-t nem tartalmazzák.
6.1. A
HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK
ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK
ÉS
(BEGYŰJTÉSÉNEK,
SZELEKTÁLÁSÁNAK, SZÁLLÍTÁSÁNAK,
HASZNOSÍTÁSÁNAK)
RACIONALIZÁLÁSÁT
ELŐSEGÍTŐ
INTÉZKEDÉSEK
6.1.1. A
HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSÉNEK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK LEHETŐSÉGEI,
FELADATAI
A hulladékgazdálkodási program prioritása: Környezeti komfort javítása. E prioritás szolgálja egyrészt a régió stratégia programjában meghatározott minőségi élet feltételeinek, a környezet esztétikájának javítását, és a környezeti elemek védelmét. A hulladék keletkezés csökkentésének eléréséhez a cselekvési program az alábbi főbb intézkedéseket tartalmazza: 1. 2. 3. 4.
gyűjtési rendszerek fejlesztése, szállítási rendszerek fejlesztése, hulladékkezelő létesítmények, rendszerek fejlesztése tudatformálás.
A régióra elkészült az ISPA beruházást megalapozó két megvalósíthatósági tanulmány, nevezetesen az Észak-Balatoni és a Közép-Duna Vidéki Regionális Hulladékgazdálkodási
25
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Rendszer tervei és előkészítés alatt áll a Győri térség ISPA projektje is, mely Veszprém megye északi településeit érinti. Az Észak-Balatoni ISPA Program lényege a kevert települési hulladék prizmás komposztált követően a hasznosítható anyagrészek kinyerése után lerakásra kerül. A Közép-Duna Vidéki Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer lényege, hogy ún. mechanikai-biológiai előkezeléssel (gyors komposztálás félig áteresztő fólia alatt) majd azt követő rostálással ún. durva és finom frakciót állít elő. A durva frakcióból égetésre alkalmas másodnyersanyag állítható elő, a finom frakció pedig további érleléssel hulladéklerakók rekultiváláshoz alkalmazható, illetve lerakással ártalmatlanítható. A Győri ISPA Projekt szintén komposztálást és lerakást tervez. E tervek ismeretében a régió hulladékgazdálkodási programjában a kidolgozott alternatívákat és rendszerelemeket figyelembe kell venni. A tervezők véleménye, hogy szükséges vizsgálni olyan programokat is, mely a régió egészének az érdekét veszi figyelembe. Ennek megfelelően a hulladékgazdálkodási program három, egymástól jól elválasztható, mégis közös elemekkel rendelkező változatokat vizsgál. A három változat az alábbi: A. kizárólag a két ISPA projekt megvalósítása; B. mindkét ISPA projekt lényegi megvalósítása, csökkentve az ajkai regionális lerakó kiépítésével, illetve növelve a régió valamennyi térségi központjában létesítendő hulladékkezelési létesítményekkel; C. Várpalotán létesítendő hulladékégető mű működtetéséhez szükséges másodnyersanyag előállítási kapacitások teljeskörű kiépítése, égetőművi kapacitás bővítésével. Az „A” változat esetében meg kell jegyezni, hogy e két változat nem teljeskörűen fedi le a régió területét, elsősorban Veszprém megye É-i része, továbbá Fejér és Komárom-Esztergom megye egyes területeit nem érinti. A „B” és „C” változat a három megye teljes egészére kiterjed, a különbség az, hogy a „B” változat csak a régió egy részében keletkező hulladékok teljeskörű előkezelését és energetikai célú hasznosítását szolgálja, míg a „C” változat az egész régióban kiépítendő hulladék előkezelési és hasznosítási kapacitásokkal számol. A továbbiakban a régió szempontjából az ISPA Projektek készültségi állapotát figyelembe véve a „B” változat megvalósítása mellett döntöttek a döntéshozók. 6.1.2. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS CÉLKITŰZÉSEINEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A hulladékhasznosítási célokat az alábbi intézkedések végrehajtásával lehet elérni: 1. szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése 2. oktatási intézmények (iskolák, óvodák) szelektív hulladékgyűjtési tevékenységének fokozása 3. a települési hulladék tüzelőanyagként történő, másodnyersanyagként való termikus hasznosítása 4. zöld- és biohulladék hulladék komposztálással történő hasznosítása
26
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Intézkedések: 1.) Szelektív gyűjtés kiterjesztése Hulladékgyűjtő udvarok és szigetek további telepítése, oly módon, hogy valamennyi településen lehetőség legyen a megfelelő szintű ellátásra, ajánlásként figyelembe veendő a mindenkori érvényes jogszabályi keret. A rendszer főbb létesítmény-elemeihez szervesen kapcsolódnak a szelektív hulladékgyűjtést biztosító hulladékgyűjtő udvarok és hulladékgyűjtő szigetek. Az egyes körzetközpontokhoz javasolt szelektív gyűjtési létesítményeket (hulladékgyűjtő szigetek, hulladékudvar) a II/C/10. számú melléklet foglalja össze. 2.) Oktatási intézmények bekapcsolása tudatformálással, illetve konkrét munkavégzéssel a szelektív hulladékgyűjtés érdekében.
27
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ II/C/18. számú táblázat: Az oktatási, képzési, tudatformálási program elemei Kezdeményezés Oktatás, • információ, tudatformálás •
• •
Öko Csoportok
•
•
Együttműködés • a viszonteladókkal
Rövid leírás Hulladékterm elés megelőzési javaslatok Az elért eredmények kommunikálása a lakosság felé Plakátkampán y Környezetbar át háztartási tisztítótermékek promóciója
• • • •
Háztartások csoportja, akik gondolkodnak a környezetbarát háztartás bevezetésén Megosztani a tapasztalatokat a hulladék minimalizálásáról a háztartások szintjén
Együttműköd • és a viszonteladókkal annak • elősegítésében, hogy kevesebb csomagolás, eldobható üveg stb. fogyjon • • Újratölthető, visszaváltható palackok használatának promóciója Iskolai oktatási Hulladékminimalizálá programok sról szóló tanterv kidolgozása
Példa Hulladék folyóirat Hulladékgyűjté si naptár Hulladékmegel őzési javaslatokról szóló brosúrák Környezetbarát háztartási tisztítótermékekről szóló brosúrák
•
• •
• •
Kampány: • „Kevesebb hulladék, kisebb költség” Kampány: • „Vásárolj olyan termékeket, amelyek kevés hulladékkal • járnak” Kampány: „ Vásárolj okosan”
Mutató A hulladék folyóirat megjelenési gyakorisága (havi egy, kettő …) Kirakott poszterek száma
Eredmény Lakosság tudatformálása
Öko Csoportok száma Az Öko Csoportokban résztvevők száma
Praktikus és alkalmazható javaslatok a hulladékmennyiség minimalizálására vonatkozóan a háztartások szintjén. Az eredmények más, hulladékmennyiség minimalizálására vonatkozó kezdeményezések és ötletek alapját képezhetik. A lakosság tudatformálása
Kampányok száma az év folyamán A bevont viszonteladók száma Visszaválthat ó üvegek forgalma
Projektbe bevont iskolák száma
Az iskolalátogató ifjúság tudatformálása
3.) Komplex elő- és feldolgozói technológia telepítése a lakossági hulladék égethető frakciójának kinyerésére termikus célú hasznosítás érdekében. A hulladék biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmának kezelésére a komposztálás a legmegfelelőbbnek tűnő kezelési mód, tekintettel arra, hogy az érintett térségekben keletkező zöld hulladék – elsősorban a Balaton, Velencei-tó és Duna menti egyes térségek üdülőkörzetében – szezonális jellegű. Annak érdekében, hogy ez a típusú hulladék a lehető
28
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ legkisebb szállítási távolságra kerüljön, célszerű az ilyen típusú előkezelő műveket az üdülőterületek közelében a meglévő hulladéklerakó telepeken, azok infrastruktúráját felhasználva kialakítani. A komposztálás megoldására két technológiai lehetőség is nyílik, a hagyományos prizmakomposztálás és a komplex (mechanikai és biológiai) előkezelés. A hagyományos prizmakomposztálás esetében azonban lényeges kevesebb erőforrással lényegesen alacsonyabb szerves anyag lebontást lehet elérni lényeges hosszabb idő alatt. Ebből következően megfontolásra ajánljuk, hogy a kevesebb hulladékmennyiség kezelése során az egyszerűbb prizmás komposztáláshoz külön komposztáló művek kerüljenek kialakításra, míg adott ellátási körzetben keletkező nagyobb mennyiségű hulladék esetében a komplex (mechanikai + biológiai) előkezelés kerüljön alkalmazásra a hulladékkezelő telepeken. 4.) Hulladékégető mű(vek) telepítése a megfelelő energetikai és hőhasznosítással A tervezett hulladékkezelési, -gazdálkodási rendszernek kulcseleme a Várpalotán, a Bakonyi Erőmű Rt. Inotai Erőművének területén létesítendő mintegy 100.000 t/év kapacitású lakossági hulladék energetikai célú hasznosítására alkalmas égetőmű. Amennyiben ezt a lehetőséget is figyelembe vesszük, mint a távlati hasznosítás egyik megoldását, akkor megállapítható, hogy ez utóbbi megoldással lényegesen jobb hatásfokkal és alacsonyabb fajlagos költségekkel oldható meg a hulladékok energetikai célú kezelése. 5.) Zöld- és biohulladék elkülönített gyűjtésének bevezetése A régióban keletkező zöldhulladék és komposztálható egyéb biohulladék szelektív gyűjtésének megalapozáshoz el kell végezni a felmérést. A prognosztizálható zöldhulladék mennyisége a régióban mintegy 60-70et/év. Cselekvési program a pontos mennyiség függvényében adható meg. 6.) A szükséges komposztálói kapacitások (komposztáló telepek) megépítése Az intézkedés az önállóan létesítendő komposztálóterek, illetve a teljes régiós hulladékgazdálkodás kulcselemét jelentő hulladék égetőművet tartalmazza, ugyanakkor nem tartalmazza a hulladék anyagában történő hasznosítását (csomagolóanyagok, fémek) biztosító előkezelő létesítményeket és berendezéseket, melyeket a 3. intézkedés hulladékkezelő művei, illetve válogatóművei tartalmaznak. A régióban 1 db hulladékégető mű és 4 db önálló komposztáló létesítése indokolt, melyet az alábbi táblázat mutat be. II/C/19. számú táblázat: Tervezett hulladékhasznosító létesítmények Megye Fejér Veszprém
Térség Mór Velence Balatonfüred Várpalota Zirc
Létesítmény Komposztáló Komposztáló Komposztáló Hulladékégető mű Komposztáló
Mennyiség (db) 1 1 1 1 1
29
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 6.1.3.
A
KÖRNYEZETVÉDELMILEG
MEGFELELŐ
ÉS
GAZDASÁGILAG
MEGVALÓSÍTHATÓ,
A
HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEKET BIZTOSÍTÓ FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÁSA
Az alábbi régió központokban a lerakással történő ártalmatlanítással kezelendő hulladék mennyiségének csökkentése érdekében az alábbi technológiák telepítése szükséges: II/C/20. számú táblázat: környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító fejlesztések Megye Fejér
Komárom-Esztergom
Veszprém
Térség Adony Bicske Dunaújváros Polgárdi Sárbogárd Székesfehérvár Dorog Esztergom Oroszlány Tatabánya Ajka Balatonfüred Pápa Tapolca Veszprém Várpalota Zirc
Technológia Mechanikai-biológiai előkezelés Prizmakomposztálás Mechanikai-biológiai előkezelés Mechanikai-biológiai előkezelés Mechanikai-biológiai előkezelés Mechanikai-biológiai előkezelés Prizmakomposztálás Mechanikai-biológiai előkezelés Mechanikai-biológiai előkezelés Prizmakomposztálás Prizmakomposztálás Prizmakomposztálás Prizmakomposztálás Prizmakomposztálás Prizmakomposztálás Prizmakomposztálás Prizmakomposztálás
A lerakandó hulladékok mennyisége meghatározza a hulladéklerakók fejlesztését, bővítését. Meglévő hulladéklerakók fejlesztése, bővítése
Az alábbi hulladéklerakók fejlesztése szükséges: • • • • • • •
Adony Polgárdi Tatabánya Ajka Pápa Tapolca Veszprém
A lerakók bővítése Ajka vagy Veszprém kivételével akkor szükséges , ha a hulladékégető mű üzemelése és a komposzt hasznosítás 2008-ig nem kezdődik meg.
30
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 6.1.4.
A
KÖRNYEZETVÉDELMILEG
NEM
MEGFELELŐ
ÉS
ILLEGÁLIS
KEZELŐ,
LERAKÓTELEPEK
REKULTIVÁLÁSÁNAK, FELSZÁMOLÁSÁNAK FELADATI
Az egyes változatok a meglévő lerakók felhagyására vonatkozóan nem tesznek különbséget, tekintettel arra, hogy az üzemelő hulladéklerakók felhagyását azok felteltsége és a környezeti tényezők együttesen határozzák meg. Erre vonatkozóan ismereteink alapján javaslatunkat a II/C/9. számú melléklet tartalmazza. A konkrét felmérések és hatósági döntések alapján a felszámolandó, illetve rekultiválandó lerakók sorrendje módosulhat, illetve kiegészülhet.
6.2. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS HATÁRIDEJE 6.2.1. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK PRIORITÁSI RENDJE Az egyes fejlesztések beruházások megkezdésének prioritás rendjét az alábbi táblázat mutatja be. II/C/21. számú táblázat: A beruházások, fejlesztések megkezdésének prioritási rendje Prioritási sorrend 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Beruházás, fejlesztés Adatgyűjtési rendszer kiépítése, kezelői engedélyek felülvizsgálata Intézményi korszerűsítés, ellenőrzési rendszer kiépítése, tudatformálás Szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiépítése Hasznosító rendszerek eljárások, berendezések és létesítmények kiépítése Illegális lerakások felszámolása Rekultiválások, felszámolások Ártalmatlanító művek, létesítmények fejlesztése
A tervezők véleménye szerint a feladatok sürgőssége miatt a prioritási sorrend csak látszólagos, mivel valamennyi feladat megkezdése indokolt, további halasztás nem lehetséges. 6.2.2. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TERVEZETT HATÁRIDEJE A folyamatban lévő ISPA projektek 2004. első féléves indulási időszakkal számolnak és az Észak-Balatoni ISPA 2005. végi befejezéssel, míg a Közép-Duna Vidéki ISPA 2006. évi befejezéssel számol. A program 6 éves időtávját, valamint az ISPA projektek előkészítettségét is figyelembe véve a programra várhatóan az alábbi táblázat szerint időbeli ütemezés lehetséges.
31
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ II/C/22. számú táblázat: A regionális hulladékgazdálkodási program időbeli ütemezése Évek 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.
Tevékenységek Tervkészítés, hatósági engedélyeztetés Hatósági engedélyeztetés, projektkészítés, tendereztetés, döntés a kivitelezőkről, szállítókról Hulladékkezelő létesítmények terület előkészítése, építése, szerelése, rekultivációk, égetőmű terület előkészítés Hulladékkezelő létesítmények építése, szerelése, géptelepítések, használatbavétel, rekultivációk, égetőmű építése, technológiai szerelés Hulladékkezelő létesítmények használatbavétele, égetőművi próbaüzem, rekultivációk A program befejezése, értékelés.
Az egyes évekhez megadott tevékenységekhez kapcsolódóan a következőkre indokolt felhívni a figyelmet: •
•
•
A hulladékkezelő létesítmények közül a térségi művek mindegyike környezetvédelmi engedély köteles, mely engedélyekkel az üzemeltetők általában nem rendelkeznek. A tervkészítés és engedélyeztetés lefolytatása 1 évet vesz igénybe a jogszabályi eljárási határidőket is figyelembe véve. Az EU és hazai források igénybevételéről szóló döntések esetén az eljárási idő 90-180 napot vesz igénybe, ezért a 2004. évben még lehetőség van a hatósági engedélyeztetések, illetve a pályázati dokumentációk és tendereztetés lebonyolítására is. A program véleményünk szerint érdemben 2005-ben indítható, azzal, hogy az égetőmű létesítése több időt vesz igénybe, mint a hulladékkezelő művek létesítése. A rekultivációs munkálatok folyamatosan végezhetők a program teljes időszakában a 3. fejezetben meghatározott ütemezésben.
32
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ II/C/23. számú táblázat: A hulladékkezelés racionalizálását elősegítő intézkedések Hulladék Települési hulladék
Intézkedés
Határidő
Felelős
Szelektív gyűjtési és válogatási rendszer kialakítása (hulladékudvar, hulladékgyűjtő szigetek, válogatómű) Begyűjtési rendszer egységesítése (egységes gyűjtőedényzet) Gazdaságos szállítást biztosító eszközrendszer kialakítása (átrakóállomás, szállítógépjárművek) Szerves hulladékfrakció kezelése (mechanikaibiológiai előkezelés, prizmakomposztálás) Termikus hasznosítás Lerakótér bővítés
Folyamatos 2008-ig
Önkormányzat
Folyamatos 2008-ig
Önkormányzat
Folyamatos 2008-ig
Önkormányzat
2725 Önkormányzat, Állami/EU (ISPA v. Kohéziós Alap)
Folyamatos 2008-ig
Önkormányzat
4310 Önkormányzat, Állami/EU (ISPA v. Kohéziós Alap)
2008
Transelektro Rt. Önkormányzat
14900 Önkormányzat, Állami/EU (ISPA v. Kohéziós Alap) 1595 Önkormányzat, Állami/EU (ISPA v. Kohéziós Alap) 25477,5
Összesen
Folyamatos 2008-ig
Költség Forrás (mFt) 1947,5 Önkormányzat, Állami/EU (ISPA v. Kohéziós Alap)
* Lakosság
* Szükséges forrás lakossági egy gyűjtőedény kb. 6-10.000 Ft között
6.3. A MEGVALÓSÍTÁSHOZ
SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, MEGFELELŐ ELŐKEZELŐ, ÁRTALMATLANÍTÓ
ÉS HASZNOSÍTÓ ELJÁRÁSOK, BERENDEZÉSEK, ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
6.3.1. HATÉKONY ÉS RACIONÁLIS HULLADÉKGYŰJTÉSEI ÉS SZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSI TERVE A logisztikai központok telepítésének optimalizálását végző programcsomagot a szállításirányítás egyéb menüpontjaival megegyező környezetben és kivitelben készítettük el. A Cluster-analízis adatbázisa a mindenkori nyilvántartási rendszerből kerül feltöltésre és frissítésre. Ez az adatbázis képezi a kiindulási alapot nemcsak a telepítés -, hanem a járatoptimalizáláshoz is, tehát az adatbázist a teljes rendszer számára hozzáférhető helyen és formában kell tárolni. A Közép-Dunántúli Régió Hulladékgazdálkodási Program esetében a minimális szállítási teljesítmények célfüggvényével jelölte ki a cluster-analízis egy speciális alkalmazására kifejlesztett célszoftver a hulladékgyűjtő helyek optimális telepítési helyét.
33
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ A már kialakult adottságok és a Cluster analízis jól illeszkednek. Javasolt körzetközpontok az alábbiak: • Ajka • Polgárdi • Pápa • Székesfehérvár • Balatonfüred • Tatabánya • Veszprém • Dunaújváros • Tapolca • Adony • Komárom • Esztergom Gyűjtés módja: • települési vegyes hulladék: 110-120 l-es gyűjtőedényzetben, járda széléről, általában heti gyakorisággal, elszállítás 20 m3-es tömörítőfeltétes célgépjárművel (kukás kocsi); zöldhulladék: 60, 120 l-es műanyag zsákban, esetenkénti gyakorisággal, elszállítás konténeres gépjárművel; • szelektív hulladék: hulladékgyűjtő szigeten hulladékfajtánként 1,1 m3-es konténerben, hulladékudvaron hulladékfajtánként 1,1 m3-es és 5 m3-es konténerben, elszállítás tömörítőfeltétes célgépjárművel (kukás kocsi), illetve konténeres gépjárművel; • települési veszélyes hulladék: hulladékfajtánként 1,1 m3-es és 5 m3-es speciális konténerben, elszállítás célgépjárművel.
Szelektív gyűjtés létesítményei
A rendszer főbb létesítmény-elemeihez szervesen kapcsolódnak a szelektív hulladékgyűjtést biztosító hulladékgyűjtő udvarok és hulladékgyűjtő szigetek. Az egyes körzetközpontokhoz javasolt szelektív gyűjtési létesítményeket az alábbi táblázat foglalja össze. II/C/24. számú táblázat: A körzetközpontokban alkalmazandó szelektív gyűjtési lehetőségek Megye Fejér KomáromEsztergom Veszprém Összesen
Hulladékgyűjtő Hulladékudvar sziget 251 12 190 294 735
11 21 44
Ebből a régióban meglévő 214 gyűjtősziget és 13 db hulladékudvar. A Veszprémi Kommunális Rt. területén 122 gyűjtősziget található. A fejlesztés meglévő eszközöknél, létesítményeknél is indokolt, ezért a meglévő számokkal a fejlesztendő mennyiségetek nem csökkentettük. Szállítási rendszerek fejlesztése
A keletkező hulladékok begyűjtése három fő csoportra osztható, nevezetesen a lakossági hulladékok rendszeres gyűjtésére, a szelektív hulladékok gyűjtésére, valamint a lakossági veszélyes hulladékok gyűjtésére. Lakossági hulladékgyűjtés
34
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Az egyes megyékben alkalmazni javasolt gyűjtőgépjárműveket az alábbi táblázat mutatja be. II/C/25. táblázat: A körzetközpontokban alkalmazandó hulladékgyűjtő járművek Megye
Kukás kocsi (db)
Fejér KomáromEsztergom Veszprém Összesen
24 17 21 62
5 m3-es 20 m3-es konténeres kocsi konténeres kocsi (db) (db) 21 7 13 5 18 52
6 18
Az egyes körzetközpontokhoz tartozó településeken keletkező hulladékmennyiségek becslése alapján, illetve a területi elhelyezkedést figyelembe véve a hulladékgyűjtő szigetek rendszeres ürítésére további 9 db speciális 20 m3-es kapacitású, két részre osztott gyűjtőterű, tömörítőfeltétes célgépjármű beállítása indokolt. A lakossági hulladékgyűjtés esetében olyan speciális zárt, osztott gyűjtőfelépítményes gépjárművek beszerzése indokolt, melyekben szelektíven lehet az egyes veszélyes hulladékokat szállítani. Figyelemmel az egyes központokban keletkező hulladékmennyiségekre 7 db speciális gépjármű beszerzése indokolt 6.3.2. HASZNOSÍTÓ
RENDSZEREK
(VÁLOGATÓ-
ELŐKEZELŐ-,
KOMPOSZTÁLÓ-
ÉS
EGYÉB
HASZNOSÍTÓ
TECHNOLÓGIÁK ÉS KAPACITÁSOK, VALAMINT EZEK FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEKKEL
A hulladék-hasznosítási rendszerek 2008-ra tervezve az alábbiak szerint javasoltak. a.) Csomagolóanyagok anyagában történő hasznosítása 2008. évben II/C/26. számú táblázat: Csomagolóanyagok tervezett anyagában történő hasznosítása Hulladék
Mennyiség (et/év)
Feltételezett csomagolóanya g arány %*
Papír 99,6 50 Műanyag 29,8 66,6 Fém 16,2 50 Üveg 7,6 90 Összesen 153,2 *Forrás: ÖKO-Pannon Kht. ** A csomagolási frakció mennyiségéhez viszonyítva
Feltételezett csomagolóanya g mennyiség (et/év) 49,8 19,8 8,1 6,8 84,5
Tervezett hasznosítási mennyiség (et/év) 23,8 7,5 8,1 3,2 42,6
Hasznosítás aránya %** 47,8 37,7 100*** 47,2
*** Természetesen teljes, 100%-os hasznosítás nem lehetséges a gyakorlatban, az összes tervezett fém hasznosítás kiterjed a nem csomagolóanyagoknak számító mennyiségre is. A táblázatban szereplő értékek megalapozása a II/C/11. számú mellékletben található. b.) Másodnyersanyag égetőművi hasznosítása a 2008. évben 35
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ A képződő hulladék a Közép-Duna Vidéki Régióba tartozó Fejér és Komárom megyei településeken mintegy 273 et, melyből a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszerének megvalósíthatósági tanulmánya alapján mintegy 28%-a, azaz 76 et másodnyersanyagként hasznosul, 35%-a 95 et pedig, mint finom frakció hasznosítható, vagy rekultiválandó terület hiányában lerakható. c.) Zöldhulladék hasznosítása a 2008. évben A régióban képződő zöldhulladék és biológiailag lebomló hulladék mennyisége 60-70 et-ra becsülhető, mely mennyiség teljes egészében prizmakomposztálást követően teljes egészében hasznosításra kerül. A hasznosító rendszerekhez tartozó létesítményeket az alábbi körzetközpontokban javasoljuk. Válogatóművek: • • • • • • • • • • • • • •
Adony Bicske Dunaújváros Polgárdi Sárbogárd Székesfehérvár Esztergom Oroszlány Tatabánya Ajka Pápa Tapolca Várpalota Veszprém
36
Hulladék hasznosító létesítmények: II/C/27. számú táblázat: Hulladék hasznosító létesítmények Létesítmény Hulladékégető mű Komposztáló
Körzetközpont Várpalota Mór Velence Balatonfüred Zirc
A visszanyert másodnyersanyagok hasznosítására szolgáló alrendszerek (pl. típus-azonos műanyag hulladék feldolgozása agglomerátummá) telepítésére csak részletes gazdasági elemzés alapján kerülhet sor. Jelen esetben az ilyen részegységek telepítését nem javasoljuk a projekten belül megvalósítani. A tervezett létesítmények a területfejlesztési tervekkel összhangba hozható, és a helyi (települési) tervek összeállítása során tekintettel kell lenn a regionálisan tervezett létesítményekre.
1
6.3.3. ÁRTALMATLANÍTÓ
(TECHNOLÓGIAI- KAPACITÁSI ÉS FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI (REGIONÁLIS , MEGYEI, KISTÉRSÉGI) TERVEKKEL TELEPEK
TERVE ÉS
Meglévő hulladéklerakók fejlesztése, bővítése az alábbi lerakók esetében szükséges: A lerakótér bővítést csak abban az esetben lehet minimalizálni, ha az égetőművi hasznosítás megvalósul. Amennyiben az égetőmű 2008-ban üzemszerűen működik, abban az esetben kizárólag a veszprémi, vagy ajkai lerakó bővítése szükséges a jelenleg érvényes jogszabályi előírások betartása mellett. A lerakó építésének tervét a terület fejlesztési tervekkel összhangba kell hozni. II/C/28. számú táblázat: Fejlesztések beruházások határideje Fejlesztés, beruházás
Helye
Felelős Határidő
Hulladékgyűjtő sziget 735 db
Költség (mFt)
Forrás
lásd külön mellékletben (II/C.12. sz.m.) Hulladékudvar lásd külön 44 db mellékletben (II/C.12. sz.m.) Átrakóállomás lásd külön 6 db mellékletben (II/C.12. sz.m.) Hulladékkezelő mű lásd külön (mechanikai-biológiai mellékletben kezelőmű, (II/C.12. prizmakomposztáló tér) sz.m.) 14 db Hulladékégető mű Várpalota 1 db
2003-2008.
Önkormányzatok
367,5 ISPA/ Önkormányzat/ Állami
2003-2008.
Önkormányzatok
660,0 ISPA/ Önkormányzat/ Állami
2003-2008.
Önkormányzatok
330,0 ISPA/ Önkormányzat/ Állami
2003-2008.
Önkormányzatok
1750,0 ISPA/ Önkormányzat/ Állami
2003-2008.
Önkormányzatok
Lerakótér bővítés 6 helyen
lásd külön mellékletben (II/C.12. sz.m.) Veszprém (Ajka)
2003-2008.
Önkormányzatok
14900,0 ISPA/ Önkormányzat/ Állami 1595,0 ISPA/ Önkormányzat/ Állami
2003-2008.
Önkormányzatok
Inert hulladék kezelő lásd külön mű mellékletben 13 (II/C.12. sz.m.) Zöldhulladék lásd külön Komposztáló mellékletben 4 db (II/C.12. sz.m.)
2003-2008.
Önkormányzatok
2003-2008.
Önkormányzatok
Regionális lerakó 1
0 ISPA/ Önkormányzat/ Állami 1320,0 ISPA/ Önkormányzat/ Állami 235,0 ISPA/ Önkormányzat/ Állami
2
Folytatás az előző oldalról Fejlesztés, beruházás
Helye
Felelős Határidő
Válogatómű 14 db
Költség (mFt)
Forrás
lásd külön mellékletben (II/C.12. sz.m.) Lerakók rekultivációja lásd külön mellékletben (II/C.12. sz.m.) Gyűjtő gépjárművek lásd külön • kukás kocsi 62 mellékletben (II/C.12. db 3 sz.m.)) • 5 m -es
2003-2008.
Önkormányzatok
920,0 ISPA/ Önkormányzat/ Állami
2003-2008.
Önkormányzatok
4650,0 ISPA/ Önkormányzat/ Állami
2003-2008.
Önkormányzatok
2395,0 ISPA/ Önkormányzat/ Állami
lásd külön mellékletben (II/C.12. sz.m.)
2003-2008.
Önkormányzatok
2325,0 ISPA/ Önkormányzat/ Állami
konténeres kocsi 52 db • 20 m3-es konténeres kocsi 18 db Hulladékkezelő berendezések (részletezése külön mellékletben II/C/12.) Összesen
2003-2008
31447,5
II/C.7. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALT MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK Az előzőekben leírtak alapján a környezetvédelmi program finanszírozási igényének meghatározásánál elsősorban az Észak-Balatoni és a Közép-Duna Vidéki Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerek ISPA tanulmányának előkészítéséhez összeállított tanulmányokban meghatározott költségeket vettük számításba. A két rendszer melletti további fejlesztési igényeket a szükséges technikai és létesítményi fejlesztések meghatározása, illetve az ISPA anyagokban megadott fajlagos értékek alapján becsültük. A költségeket 2002, évi árszinten becsültük, ÁFA nélkül. Az egyes változatok költségigényét az alábbi táblázatok tartalmazzák. A megvalósítás becsült költségigénye: 31447,5 mFt. A részletes költségkimutatás a II/C/12. számú mellékletben található.
3
Az inert hulladék kezelő művek költségeit (összesen 13 db körzetközpont) a megadott körzetközpontokba terveztük, melynek költsége 1320 mFt, tekintettel arra, hogy az inert lerakók kiépítése a települési szilárd hulladék kezelő művek kiépítésével és üzemeltetésével együtt gazdaságos. A hulladékkezelő művekre betervezett 1750 mFt további gazdaságossági számításokkal a két év múlva, terv felülvizsgálat során újra értékelendő. A települési szilárd hulladékkezelő rendszerek megépítése a fenti két tétellel történő csökkentése 28.377,5 mFt. II/C. fejezet TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK MELLÉKLETE
II/C/1. SZÁMÚ MELLÉKLET A keletkező hulladékok mennyisége közszolgáltatói adatok alapján a régióban az alábbi módon alakulnak. II/C/1. számú táblázat: A keletkező hulladékok mennyisége közszolgáltatói adatszolgáltatás alapján
Közszolgáltató körzetközpont Depónia Kft. – Székesfehérvár Székom Rt. – Mór Dészolg Kft. – Adony* Dunanett Kft. – Dunaújváros* Közév Kft. – Sárbogárd* Otto Oroszlány Rt. – Oroszlány* Rumpold-Bicske Kft.* Vertikál Rt. – Polgárdi* Vertikál Rt. – Esztergom Városgazdálkodási és Turisztikai Rt. Agárd* Avar-Ajka Kft.* Almádi Kommunális Kft. Probio Rt. – Balatonfüred* Közszolg Kft. – Pápa* Veszprémi Kommunális Rt* X-ion Kft. – Zirc Otto Tapolca Kft.* RWE Umwelt Tatabánya Rt.* (Tatabánya és Nyergesújfalu) Győri Kommunális Rt. Egyéb közszolgáltatók* Összesen:
A KÖRZETKÖZPONTOKBAN KEZELT HULLADÉK MENNYISÉGEK Lakossági Intézményi Összesen e m3 et e m3 et e m3 et -
34,3
-
30,6
64,9
57,5
11,5
20,3
4,1
15,6
15,5
3,7 29,7 8,2 16,7 15,3 10,3 3,1
-
10,0 17,8 1,3 8,6 5,4 8,0 0,5
13,7 47,5 9,5 25,3 20,7 18,3 3,6
2,1
10,1
1,5 0 0 8,2 8,8 2,3
15,3 0,6 48,3 15,4 25,1 3,4 14,3
40,3
3,6
43,9
8,3 13,3 304,3
0 0,6 113,4
8,3 13,9 417,7
2,7
8,0 70,8 36,1 19,2 52,5
41,5
13,8 0,6 48,3 7,2 16,3 3,4 12,0
10,2 41,2
4
Forrás: Közszolgáltatói adatszolgáltatás
*: adatok a KDT Környezetvédelmi Felügyelőségen keresztül Egyéb közszolgáltatók: • KOM-BOPA Kft.-Komárom, (lakossági 1100 t, intézményi 200 t, zöldhulladék 10 t), • Bakony Vállalkozási Szolgáltató Kft.-Bakonyszombathely (lakossági 2550 t, intézményi 330 t), • ÉP-SZO-KER Kft., Naszály (lakossági 290 t, intézményi 12 t, zöldhulladék 4 t), • Becker-Érd Kft., Érd (összesen 1157 t), • Önkormányzati Építő és Szolgáltató Kft., Kisbér (összesen 8160 t).
5
II/C/2. számú táblázat: Jelentősebb közszolgáltatók és ellátási körzetük Ellátott település Adorjánháza Ajka Bakonyjákó Bakonypölöske Bodorfa Borszörcsök Csögle Dabrony Döbrönte Egeralja Farkasgyepü Ganna Gyepükaján Halimba Kislöd Kisszölös Kolontár Külsövat Magyarpolány Marcalgergelyi Nagyalásony Nemeshany Nemesszalók Németbánya Noszlop Nyirád Oroszi Öcs Pusztamiske Somlóvecse Szöc Urkút Vid Vinár Ácsteszér Aka Bakonybánk Bakonysárkány Bakonyszombathely Bársonyos Császár Csém Csép Ete Kerékteleki Kisigmánd Nagyigmánd Tárkány Vérteskethely
Közszolgáltató 2002 Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Bakonyalja Kft. Bakonyalja Kft. Bakonyalja Kft. Bakonyalja Kft. Bakonyalja Kft. Bakonyalja Kft. Bakonyalja Kft. Bakonyalja Kft. Bakonyalja Kft. Bakonyalja Kft. Bakonyalja Kft. Bakonyalja Kft. Bakonyalja Kft. Bakonyalja Kft. Bakonyalja Kft.
Közszolgáltató 2003-ban Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Győri Kommunális Rt. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft. Önk. Építő és Szolg Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft. Otto Oroszlány Rt. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft.
6
Martonvásár Tordas Adony Hantos Nagylók Perkáta Pusztaszabolcs Sárosd Szabadegyháza Baracs Besnyő Dunaújváros Elöszállás Ercsi Iváncsa Kisapostag Kulcs Mezöfalva Nagyvenyim Rácalmás Ráckeresztúr Ács Bábolna Bakonygyirót Bakonyoszlop Bakonypéterd Bakonyság Bakonyszentiván Bakonyszentkirály Bakonyszentlászló Bakonytamási Bana Béb Békás Csatka Csesznek Csetény Csót Dudar Egyházaskesző Fenyöfő Gecse Gic Homokbödöge Kemeneshögyész Kemenesszentpéter Kup Lázi Lovászpatona Magyargencs Malomsok Marcaltő Mihályháza Nagyacsád
Becker-Érd Kft. Becker-Érd Kft. Dészolg Kft. Dészolg Kft. Dészolg Kft. Dészolg Kft. Dészolg Kft. Dészolg Kft. Dészolg Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft.
Becker-Érd Kft. Becker-Érd Kft. Dészolg Kft. Dészolg Kft. Dészolg Kft. Dészolg Kft. Dészolg Kft. Dészolg Kft. Dészolg Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Dunanett Kft. Eurocast Kft. Eurocast Kft. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Eurocast Kft. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Helyi önkormányzat Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt.
Győri Kommunális Rt.
7
Nagydém Nagygyimót Nemesgörzsöny Nóráp Nyárád Pápakovácsi Pápateszér Réde Románd Sikátor Takácsi Ugod Vanyola Várkesző Vaszar Veszprémvarsány Adásztevel Almásfüzitő Bakonycsernye Beloiannisz Csabdi Csajág Csór Epöl Kisbér Kocs Küngös Lesencefalu Lesencetomaj Mány Mogyorósbánya Nagytevel Naszály Neszmély Rigács Súr Zalaerdöd Zalameggyes Zalaszegvár Alap Alsószentiván Cece Dég Igar Káloz Lajoskomárom Mezökomárom Mezöszilas Nagykarácsony Sárbogárd Sáregres Sárkeresztúr Sárszentágota Szabadhidvég
Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Győri Kommunális Kft. Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Helyi vállalkozó Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft.
Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Avar-Ajka Kft. Győri Kommunális Rt. Bakony Vállalkozási és Szállítási Kft. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt.
Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Helyi önkormányzat
Önk. Építő és Szolg Kft.
RWE Tatabánya Rt. Helyi önkormányzat Ép-Szo-Ker Kft.
Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft. Közév Kft.
8
Vajta Bakonykoppány Bakonyszücs Pápa Baj Bokod Dad Dunaszentmiklós Környe Oroszlány Szákszend Szomód Tata (Agostyán) Várgesztes Vértessomló Badacsonytomaj Badacsonytördemic Balatonederics Csabrendek Gógánfa Gyulakeszi Hegyesd Hegymagas Kapolcs Káptalanfa Káptalantóti Kisapáti Lesenceistvánd Monostorapáti Nemesgulács Nemesvita Raposka Sáska Sümeg Sümegprága Taliándörögd Tapolca Uzsa Várvölgy Vigántpetend Zalagyömörő Zalahaláp Aszófő Balatonakali Balatoncsicsó Balatonfüred Balatonhenye Balatonszepezd Balatonszölös Balatonudvari-(Fövenyes) Barnag Csopak Dörgicse Kövágóörs
Közév Kft. Közszolg Pápa Kft. Közszolg Pápa Kft. Közszolg Pápa Kft. Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt.
Közév Kft. Közszolg Pápa Kft. Közszolg Pápa Kft. Közszolg Pápa Kft. RWE Tatabánya Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Oroszlány Rt. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Otto Tapolca Kft. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt.
9
Köveskál Mencshely Mindszentkálla Nagyvázsony Óbudavár Örvényes Paloznak Pécsely Pula Révfülöp Szentantalfa Szentbékkálla Szentjakabfa Tagyon Tihany Vászoly Vöröstó Zánka Alcsútdoboz Annavölgy Bajna Bicske Bodmér Csabdi Csolnok Dág Dorog Felcsút Gyúró Kajászó Kesztölc Leányvár Mány Máriahalom Nagysáp Piliscsév Sárisáp Tabajd Tokod Tokodaltáró Uny Vál Vértesboglár Bajót Dunaalmás Gyermely Héreg Kecskéd Komárom Kömlöd Lábatlan Mocsa Nyergesújfalu Szár
Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.
Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Probio Rt. Rumpold-Bicske Kft.
Rumpold-Bicske Kft. Rumpold-Bicske Kft.
Rumpold-Bicske Kft.
RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. Otto Oroszlány Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt.
10
Szárliget Szomor Tardos Tarján Tatabánya Tordas Ujbarok Vértesacsa Vértestolna Vértesszölös Aba Bakonykúti Balinka Bodajk Csákberény Csákvár Csókakő Fehérvárcsurgó Gánt Iszkaszentgyörgy Isztimér Kincsesbánya Lovasberény Magyaralmás Moha Mór Nagyveleg Pákozd Pátka Pusztavám Sárkeresztes Seregélyes Söréd Sukoró Székesfehérvár Vereb Zámoly Etyek Kajászó Baracska Gárdony Kápolnásnyék Nadap Pázmánd Velence Zichyújfalu Balatonfökajár Balatonfűzfő Balatonkenese Balatonvilágos Berhida (Peremarton) Csősz Dömös Esztergom
RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Székom Rt. Varga és Tsa. Kft. Varga és Tsa. Kft. Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. Agárd Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt.
RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. RWE Tatabánya Rt. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft. Depónia Kft.
Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. Agárd Városgazdálkodási Rt. Agárd Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Otto Magyarország Rt.
11
Füle Jenő Királyszentistván Kisláng Kőszárhegy Lepsény Litér Mátyásdomb Mezöszentgyörgy Nádasdladány Papkeszi Pilismarót Polgárdi Sárkeszi Sárszentmihály Soponya Süttő Szabadbattyán Tác Tát Urhida Vilonya Ábrahámhegy Alsóörs Apácatorna Bakonynána Balatonalmádi Balatonrendes Bánd Csehbánya Dabronc Dáka Devecser Doba Eplény Felsöörs Hajmáskér Hárskút Herend Hetyefő Hidegkút Hosztót Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kékkút Kerta Királyszentistván Kisberzseny Kiscsösz Kispirit Lókút Lovas Márkó
Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.
Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. RWE Tatabánya Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt. RWE Tatabánya Rt. Vertikál Rt. Vertikál Rt.
Győri Kommunális Rt. Kommunális Szolgáltató Kft. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Otto Tapolca Kft. Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Győri Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Otto Tapolca Kft. Veszprémi Kommunális Rt. Otto Tapolca Kft. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Avar-Ajka Kft. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.
12
Megyer Mezőlak Monoszló Nagyesztergár Nagypirit Nemesszalók Nemesvámos Olaszfalu Ösi Öskü Pápadereske Pápasalamon Pénzesgyör Pétfürdő Rigács Salföld Sóly Somlójenő Somlószölös Somlóvásárhely Szápár Szentgál Szentimrefalva Szentkirályszabadja Szigliget Tés Tótvázsony Tüskevár Ukk Városlöd Várpalota Veszprém Veszprémfajsz Veszprémgalsa Bakonybél Borzavár Jásd Porva Zirc Bazsi Kövágóörs-Pálköve Óbarok
Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. X-ION Kft. X-ION Kft. X-ION Kft. X-ION Kft. X-ION Kft.
Otto Tapolca Kft. Győri Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Avar-Ajka Kft. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt.
Avar-Ajka Kft. Avar-Ajka Kft. Veszprémi Kommunális Rt.
Veszprémi Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Otto Tapolca Kft. Veszprémi Kommunális Rt.
Veszprémi Kommunális Rt. Győri Kommunális Rt. Otto Tapolca Kft. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Veszprémi Kommunális Rt. Otto Tapolca Kft. X-ION Kft.
Otto Tapolca Kft. Probio Rt. RWE Tatabánya Rt.
13
II/C/2. SZÁMÚ MELLÉKLET A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HAZAI SZABÁLYOZÁSA A hazai szabályozást illetően a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi LIII. törvény előírásai a mértékadóak. A törvény megalapozza a hulladékgazdálkodás EU konform szabályozását. A fontosabb szempontok a következők: • •
• • • •
A törvény rögzíti a hulladékgazdálkodás prioritási sorrendjét. Az uniós normáknak megfelelően tartalmazza a hulladékgazdálkodási elveket és fogalmi meghatározásokat, a hulladék termelőjének és birtokosának a felelősségét, illetve a termék gyártójának /és importálójának/ a hulladékgazdálkodással kapcsolatos felelősségét. A törvény meghatározza az egyes hulladékkezelési eljárások és tevékenységek végzésének általános feltételeit, a települési és a veszélyes hulladékok speciális kezelési szabályait, a hulladékgazdálkodás tervezési feladatait. Megállapítja a hulladékgazdálkodási igazgatás szervezeteit és ezek hatáskörét, valamint a hulladékgazdálkodás részvevőinek általános, jogi és pénzügyi felelősségi viszonyait. Foglalkozik a törvény a hulladékgazdálkodással kapcsolatos információk nyilvánosságával, az adatok nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeivel, illetve a mulasztások szankcionálásával. A törvény végül meghatározza a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati és tárca feladatokat, valamint az egyes konkrét intézkedések végrehajtásának a határidejét.
A törvény előírásainak végrehajtására az alábbi jogszabályok kerültek kiadásra: • • • • • • • • • • •
A európai hulladékkatalógust kihirdető 1/2001. (I.24.) KöM rendelet A PCB-k kezelésének szabályairól szóló 5/2001. (II.23.) KöM rendelet A hulladék olajok kezelésnek szabályait tartalmazó 4/2001 (II.23.) KöM rendelet A települési hulladék kezelését végző közszolgáltatók kiválasztásának feltételeit tartalmazó 241/2000. (XII.23.) Korm. rendelet A közszolgáltatás díjának megállapítási módját meghatározó 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet Az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályait tartalmazó 9/2001. (IV.9.) KöM rendelet A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzését részletesen szabályozó 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit tartalmazó 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet A hulladékok jegyzékét tartalmazó 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet A hulladéklerakást, valamint a hulladéklerakók lezárását és utógondozását részletesen szabályozó 22/2001. (X.10.) Korm. rendelet A hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a technológiai kibocsátási határértékekről szóló 3/2002. (II.22) KöM rendelet
14
• •
A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésnek részletes szabályairól szóló 94/2002. (V.5.) Korm. rendelet A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes szabályiról szóló 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet.
A fenti jogszabályok előírásainak megfelelő hulladékgazdálkodási rendszer tervszerű kifejlesztésének elősegítésre elkészült az Országos Hulladékgazdálkodási Terv /OHT/, amelynek az Országgyűlés által történő elfogadása folyamatban van. Az OHT a 2003-2008. közötti időszakra határozza meg a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Az OHT Országgyűlés által történt elfogadását követően regionális és települési hulladékgazdálkodási tervek készülnek, amelyek részletesen szabályozzák a hulladékgazdálkodás feladatait. A későbbiekben csak ezekben a programokban szereplő feladatok megoldására irányuló pályázatokhoz, munkákhoz igényelhető támogatás. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv /OHT/ célkitűzései hulladékgazdálkodás továbbfejlesztésére és infrastrukturális meghatározására
a
települési feltételeinek
A hulladékgazdálkodás ismertetett alapelveinek és az EU követelményeinek megfelelően kerültek meghatározásra a Nemzeti Környezetvédelmi Programban és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben olyan hosszú távú célkitűzések, amelyek a települési szilárd hulladékgazdálkodást a jövőben jelentősen megváltoztatják. A célkitűzések rövid összefoglalása időrendi sorrendben a következő: • • • • • • • • • • •
2002-ig: A hulladékgazdálkodási törvénnyel összhangban lévő új típusú, hatékony önkormányzati rendeletek hatálybaléptetése az illegális hulladéklerakás megakadályozására. A műszakilag nem megfelelő lerakóhelyek környezeti veszélyességének feltárása. Piackonform gazdasági ösztönző rendszer hatályba léptetése a környezeti kockázattal bíró termékek kiváltására. A hasznosítható hulladékalkotók visszagyűjtési és hasznosítási arányának növelése, üveg esetében 17%-ra, műanyag esetében 44%-ra, fém esetében 82%-ra. Az ország összes településének bevonása a szervezett hulladékgyűjtésbe (2000 fő alatti lakos számú településen 2003. január 1-ig). Az ország egész területén a regionális hulladékgyűjtő, - szállító körzetek kijelölése. A városi településeken a szelektív gyűjtés gyakorlati megvalósításának megkezdése. Részletes tanulmány készítése a szerves hulladékok szelektív gyűjtésének és a komposztálás bevezetésének Magyarországi lehetőségeiről. A szelektíven gyűjtött hulladékok előkezelő-telepeinek helykijelölése és kapacitásának meghatározása. Az ország egész területére ki kell alakítani a központi hulladékkezelő, -ártalmatlanító telepek rendszerét. Az ország egész területén el kell végezni az illegális lerakók és a szennyezett területek feltárását. 2005-ig:
15
• •
•
• • • • • • • •
Életciklus elemzéseken alapuló műszaki fejlesztési feladatok elvégzésével a tartós, ill. többször felhasználható termékek körének meghatározása. A hasznosítható hulladékalkotók visszagyűjtési és hasznosítási arányának növelése üveg esetében 30%-ra, papír esetében 51%-ra, műanyag esetében 61%-ra, fém esetében 87%-ra, textil esetében 8%-ra, a biológiailag lebontható szerves hulladékok esetében (2004. július 1-ig) 25%-ra. Szelektív gyűjtéssel, komposztálással kapcsolatos projektek támogatása = szelektív gyűjtés bevezetése, = komposztálótelep létesítés, = szerves hulladékgazdálkodással kapcsolatos kutatás-fejlesztés. Szelektív gyűjtési projektek eredményei alapján a komposztálási program kiterjesztése a biológiailag lebontható szerves hulladékok esetében (2004.július 1-ig) 25%-ra. Regionális települési hulladék-lerakók rendszere és kapacitásbővítése kialakításának megkezdése, ill. folyamatos továbbépítése. Az ország egész területén (többségében) térségi hulladékgazdálkodási rendszerben folyjon a települési hulladékok kezelése. Az ország városaiban és a 2000 főnél nagyobb lélekszámú településeiben szelektív hulladékgyűjtési rendszert kell üzemeltetni. A 2000 fő alatti kis településekben is meg kell teremteni az igény szerinti, részleges szelektív gyűjtés feltételeit. Olyan országos hulladéklerakó kapacitás kiépítése, amely 2010-ig biztosítja a lerakási igények fedezését. Az ország területén ne legyen megtalálható már illegális hulladéklerakó-hely, ill. hulladékkal szennyezett terület. Az első 50, műszaki védelem nélküli, legveszélyesebbnek ítélt hulladéklerakó-telep lezárása, rehabilitálása.
2010-ig: Regionális települési hulladék lerakók rendszerének folyamatos kapacitásbővítése, ill. továbbépítése úgy, hogy max. 100-120 lerakó telep üzemeljen. • A kiépített lerakó kapacitás mintegy 5 éves tartalékkapacitással rendelkezzen az országos átlagos kapacitásviszonyok és ennek területi kiegyenlítettsége tekintetében. • A bio hulladékok (a biológiailag lebontható szerves hulladékok) szelektív gyűjtésének és kezelésének kiterjesztése Magyarországon (2007. július 1-ig) 50%-ra. •
2015-ig: • A kiépített lerakó kapacitás 2020-ig biztosítsa a lerakási igényeket az országos kapacitásviszonyok és a területi kiegyenlítettség tekintetében. • A mintegy 300-500 ezer fő népességű hulladékgazdálkodási körzetekben hulladékégető berendezéssel termikus hasznosítás megvalósítása, a lerakásra kerülő hulladékmennyiség csökkentése. • A bio hulladékok szelektív gyűjtésének és kezelésének kiterjesztése Magyarországon, és a 65%-os lefedettség elérése (a bomló szervesanyag-tartalom maximum a bázisévhez viszonyított mennyiség 35%-a). 2020-ig, illetve utána: • Az országban már csak 10-15 nagy befogadóképességű regionális hulladéklerakó telep üzemeljen tovább.
16
• •
A hasznosítható hulladékalkotók visszagyűjtési és hasznosítási arányának növelése üveg esetében 37%-ra, papír esetében 46%-ra, műanyag esetében 58%-ra, fémnél 90%-ra, textilnél 12%-ra, az egyéb szervetlen hulladékok esetében 10%-ra. Magyarországon az összes műszaki védelem nélküli hulladéklerakó lezárásra és rekultiválásra kerül.
EU ELVÁRÁSOK ÉS KÖVETELMÉNYEK A Európai Unió a hulladékgazdálkodás területén a tagországok számára egységes szabályozást ír elő. Ennek megfelelően a hulladékokról szóló direktívák tartalmának minden tagországban egységesen érvényesülnie kell. A direktívák előírásai röviden a következők: • •
• • •
Alapkövetelmény, hogy a hulladékok és az azokkal kapcsolatos tevékenységek az emberi egészséget és a környezetet ne veszélyeztessék, ne károsítsák. A prioritások meghatározásnál a hulladékgazdálkodás elsődleges céljának azt kell tekinteni, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkenjenek a természeti erőforrások használatának mértéke, valamint a környezet hulladékok általi szennyezésének a kockázata. A fejlesztési irányoknak a hulladék keletkezés megelőzése és minimalizálása felé kell mutatniuk és ezt követi a hasznosítás és az ártalmatlanítás. A hulladékok okozta szennyezéseket a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni. A „szennyező fizet” elvnek megfelelően a kezelés költségeit fedeznie kell a gyűjtőnek vagy kezelőnek átadó tulajdonosnak és/vagy az előző tulajdonosnak vagy a hulladékká vált termék gyártójának.
A hulladékgazdálkodási rendszer kialakításánál figyelembe veendő legfontosabb EU szabályozások az alábbiak: •
•
A Tanács 75/442/EGK hulladékról szóló irányelve, amely szerint minden hulladék elhelyezéssel kapcsolatos ellátásnak alapvető célja az emberi egészségnek és a környezetnek a védelme kell, hogy legyen azon káros hatások ellen, amelyeket a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése és lerakása okoz. A természeti erőforrások megőrzése céljából a hulladékból a felhasználható anyagok kinyerését és a kinyert anyagok felhasználást ösztönözni kell. A Tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a hulladék elhelyezése az emberi egészség veszélyeztetése, valamint környezeti ártalom – különösen a vízre, levegőre, talajra, növény- és állatvilágra vonatkozó kockázat – nélkül történjen. A kezelés költségeit fedeznie kell a gyűjtőnek vagy kezelőnek átadó tulajdonosnak, az előző tulajdonosnak vagy a hulladékká vált termék gyártójának. A Tanács 91/157/EGK irányelve az egyes veszélyes anyagokat tartalmazó elemekről és akkumulátorokról, amely szerint a Tagállamoknak megfelelő lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy biztosítsák, az elemek és akkumulátorok szelektív gyűjtését, megoldva a visszanyerésüket vagy elhelyezésüket. A Tagállamoknak programot kell kialakítani azért, hogy fokozatosan csökkentsék a mennyiségüket a háztartási hulladékban, valamint azért, hogy az elhasznált elemeket és akkumulátorokat elkülönítve deponálják.
17
•
A Tanács91/689/EGK irányelve a veszélyes hulladékokról, amely előírja a veszélyes hulladék szelektív gyűjtését. A Tagállamoknak meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket arra, hogy mindazon létesítmények és vállalkozások, amelyek a veszélyes hulladékok gyűjtésével, újrahasznosításával vagy szállításával foglalkoznak, ne keverjék össze a különböző kategóriájú veszélyes hulladékokat, illetve ne keverjék a veszélyes hulladékokat a nem veszélyes hulladékokkal. Ott, ahol a hulladékot már összekeverték más hulladékokkal, alapanyagokkal vagy egyebekkel, ha technikailag megoldható, a válogatást el kell végezni. • Az Európa Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról előírja, hogy a direktívának a nemzeti jogba történő beillesztését követő 5 éven belül a Tagállamoknak el kell érni a csomagolási hulladék tömegének legalább 50%-os, de legfeljebb 65%-os hasznosítását. A Tagállamoknak visszavétel, begyűjtési és hasznosítási rendszerek kialakítását biztosító intézkedéseket kell hozniuk arra vonatkozóan, hogy a használt csomagolást és/vagy csomagolási hulladékot a fogyasztótól vagy a végső felhasználótól, vagy a hulladékáramból visszavegyék és visszagyűjtsék azért, hogy eljuttassák a legmegfelelőbb hulladékkezelési alternatívához. Intézkedni kell a begyűjtött csomagolások vagy csomagolási hulladékok újrahasználatáról vagy hasznosításáról, beleértve az újrafeldolgozást is, azért, hogy az irányelvben megfogalmazott célokat elérjék. • A Tanács 97/76/01 állásfoglalása a közösségi hulladékgazdálkodási stratégiáról, amely kimondja, hogy a Bizottság ragaszkodik a hulladék visszanyerés előmozdításához, különös tekintettel a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének a csökkentésére és a természeti erőforrások védelmére az újrahasználat, visszaforgatás, komposztálás és az energia visszanyerés fokozása által. • A Tanács 1999/31/EC irányelve a hulladék lerakásáról, amely kimondja, hogy o a hulladék keletkezés megelőzést, a hulladék hasznosítást és újrafeldolgozást ösztönözni kell, hogy ezáltal biztosítsák a természetes erőforrások védelmét és megelőzzék a föld erőforrásainak pazarló kihasználását o a szennyező fizet elv érvényesülésének érdekében szükséges többek között az, hogy bármely, lerakás által okozott környezeti kárt számba vegyenek. o intézkedni kell, hogy elkerüljék a hulladék elhagyását, kiöntését, illetve ellenőrizetlen módon történő lerakását o ahol lehetséges a lerakásra szánt hulladék mennyiségét és veszélyes tulajdonságát csökkenteni kell o intézkedni kell a hulladéklerakón keletkező és globális felmelegedést okozó metán gáz mennyiségének a csökkentésére a hulladéklerakóra kerülő biológiailag lebomló anyagok mennyiségének csökkentésével és a lerakón keletkező gázok ellenőrzésének megkövetelésével o a biológiailag lebomló hulladékok csökkentésére vonatkozó intézkedésekkel egyidejűleg ösztönözni kell az ilyen hulladékok szelektív gyűjtését, válogatását, hasznosítását és újrafeldolgozását o intézkedni kell, hogy a hulladék elhelyezésére kiszabott díj fedezze mindazokat a költségeket, amelyek a berendezés létestéséhez és működtetéséhez szükségesek. o ezen direktíva célja, hogy amennyire lehetséges megelőzze, illetve csökkentse a hulladék lerakásából származó bármely környezetre gyakorolt hatást, elsősorban a felszíni vizekre, talajvízre, talajra és a levegőre, valamint a teljes
18
földi környezetre vonatkozóan, beleértve az üvegházhatást és bármely az emberi egészségre vonatkozó kockázatot, a depónia egész élettartama alatt o a lerakással ártalmatlanított hulladék lebomló szerves anyag tartalmát 2002-ig 25 tömeg %-kal, 2005-ig 50 tömeg %-kal 2010-ig 65 tömeg %-kal kell csökkenteni. A magas szerves anyag tartalmú hulladékot, például a szennyvíz iszapokat, más módon például komposztálással , égetéssel, mezőgazdasági hasznosítással kell kezelni. o Gondoskodni kell a lerakó lezárásáról és a lezárás után 50 évig történő figyeléséről. Ennek a költségeit a lerakó igénybevételének az árában kell kalkulálni. Az újonnan létesített lerakók csak megfelelő szigeteléssel és monitoring rendszerrel ellátva kezdhetik meg a működésüket. A települési hulladéklerakók csak abban az esetben fogadhatnak termelési eredetű hulladékot, amennyiben azok összetétele hasonló a települési hulladékhoz. A hulladékgazdálkodás egyik fontos eleme a hulladékégetés, mivel az Európai Unió a hulladékokat, illetve ezek éghető részét a megújuló energiaforrások közé sorolja és mint ilyet a jövő energiaforrásának tekinti. A nem veszélyes hulladék égetéssel történő ártalmatlanítását a következők szerint szabályozzák. •
Az Európai Tanács az 1990. május 7-i hulladék politikáról szóló határozatában megjegyzi, hogy a vonatkozó szabványok szerinti alkalmazásban a hulladékégetés a hulladéktérfogat csökkentésének és az energiatermelésnek hasznos eszköze és felkéri a Bizottságot, hogy tegye meg a javaslatait az ipari hulladékok égetésére, mint sürgető feladatra, a kommunális hulladékégetőkre, valamint a bezárás utáni felügyeletet is magukba foglalva, a hulladéklerakás kritériumaira.
•
Az Európai Tanács 1997. február 24-i a Közösség hulladékgazdálkodási stratégiájáról szóló határozata o nyomatékosítja a hulladékhasznosítás szükségességét, szem előtt tartva a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségének a csökkentését és a természetes erőforrások védelmét, különös tekintettel az újrafelhasználásra, az újrahasznosításra, komposztálásra, valamint energia visszanyerésére a hulladékból o aláhúzza a szükségességét a hulladékhasznosítási eljárásokra vonatkozó olyan közösségi feltételrendszer kialakítására, különös tekintettel az energia visszanyerési eljárásokra, amely tiszta viszonyokat teremt a hulladék szektor számára o rámutat a hulladék hasznosítására vonatkozó Közösségi feltételrendszer szükségességére, különös tekintettel a hulladék tüzelőanyagként vagy egyéb energiaforrásként való használatára o elhatározza a hulladékégető berendezések légköri, valamint vizekbe, illetve talajba történő kibocsátásaira vonatkozó közösségi határértékek szigorú figyelembe vételét. A meglévő hulladékégetőknél speciális monitoring tevékenység előirányzását, az érintett lakosság megfelelő informálását, valamint lehetőség szerint miden esetben energia visszanyerés alkalmazását.
•
A 75/442/EGK számú direktíva az alábbi vonatkozásban rendelkezik a hulladékok energetikai hasznosításáról: A Tagállamok tegyenek megfelelő lépéseket a hulladék termelésének megelőzése, valamint a hulladék hasznosítása, illetve feldolgozása érdekében, ezen belül 19
másodnyersanyag kinyerésére, a lehetőség szerinti energianyerésre, illetve bármely más újrahasználati eljárásra. •
A 96/350/EK tanácsi döntéssel módosított direktíva II. A függeléke az ártalmatlanítási eljárások között 10. helyen sorolja fel a szárazföldi hulladékégetést.
•
A 96/350/EK tanácsi döntéssel módosított direktíva II. B függeléke a hasznosítási eljárások között 1. helyen sorolja fel a hulladék alapvetően tüzelőanyagként, illetve egyéb formában energia termelésre történő felhasználását.
A hulladékégetéssel szemben támasztott környezetvédelmi elvárásokat, alapvetően az integrált szennyezés megelőzés, illetve az emberi egészség megóvása szempontjából, a légköri kibocsátási határértékekkel együtt a hulladékégetésről szóló 2000/76/EK számú direktíva részletesen szabályozza. SPECIÁLIS JOGSZABÁLYOK A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény kiemelten kezeli a védett természeti területek állapotának megőrzését és védelmét. A törvény értelmében tilos olyan létesítményt elhelyezni a természetvédelmi területen – így a tervezési területen található Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén is – , amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, továbbá a tájképi egységet megbontja. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény egyértelműen rögzíti, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben található települések közigazgatási területén új hulladéklerakók, és hulladékártalmatlanítók nem létesíthetők, és a meglévők nem bővíthetők. A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet szerint a fokozottan érzékeny területek közé tartozik az állami tulajdonba tartozó felszíni állóvizek partjától számított 250 m-es parti sáv, továbbá azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész-és dolomitmárga képződmények találhatók, valamint az üzemelő és távlati ivóvízbázisok, az ásvány- és gyógyhasznosítást szolgáló vízkivételek, nemzeti parkok. E területeken elsődleges feladat a rendelet értelmében a felszín alatti vizek minőségének megőrzése, a felszín alatti vizeket terhelő tevékenységek korlátozása. Az érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a Balaton vízgyűjtő területét is az érzékeny területek közé sorolja.
20
II/C/3. SZÁMÚ MELLÉKLET A lakossági hulladék veszélyes frakciójának felmérésére Székesfehérváron 2002 áprilisában került sor. A felmérés adatait tájékoztató jelleggel kell kezelni, mivel a veszélyes hulladék összetevők az OHT adataitól lényegesen eltérnek. A tervezési területen erre vonatkozó más felmérés nem készült. II/C/3. számú táblázat: Települési szilárd hulladék összetéte
Beépítés jellege Hulladékcsoport Alkotók Hypo Tisztítószerek Fehérítőszerek Összesen Körömlakk lemosó Festék (ruha, haj) Kozmetikai szerek Dezodor Összesen Elemek Nyomtatott áramkörök Elektronikai szerek Festékpatron Összesen Festék Festékpatron Növényvédő szer Hígító Gyógyszer Egyéb háztartási anyagok Fáradt olaj Égetett étolaj Akkumulátor Sósav Fénycső Összesen Forrás: Depónia Kft. Székesfehérvár
Tömbházas Családi házas beépítés beépítés Tömegarány % 6,4 5,9 6,6 5,9 12,96 10,06 6,1 5,8 5,8 5,6 6,7 6,3 18,52 17,72 6,9 6,5 4,4 4,8 4,9 5,2 16,22 16,58 5,8 5,9 4,9 5,1 4,9 5,6 5,1 5,5 6,4 5,8 4,9 5 5,2 5,2 5,5 5,6 4,4 4,8 5,1 5,3 52,29 53,83
21
II/C/4. SZÁMÚ MELLÉKLET
A hulladékkezelés jelenlegi létesítményei során kizárólag azokat a létesítményeket tüntettük fel, melyekben lehetőség nyílik a beszállított hulladék válogatására, előkezelésére. A kezelés jellemző eszközei körzetközpontonként az alábbi táblázat mutatja be. II/C/4. számú táblázat: Hulladékkezelő közszolgáltatók adatszolgáltatása alapján Körzetközpont Adony Ajka Balatonfüred Bicske Dunaújváros Esztergom Győri régió Mór Oroszlány Pápa Polgárdi Sárbogárd Székesfehérvár Tapolca Tatabánya Velence Veszprém Összesen:
Válogatómű (t/év) -
művek
gyűjtéskörzetenkénti
megoszlása
Önálló bálázó (t/h) 0,8 van
Komposztálómű
-
Csarnok (m2) 250 200
4.000 4.000 4.000 12.000
160 138 40 24 100 830 van 1.542
2 1 0,4 0,4 2*0,4 van van 6,4
igen igen igen igen -
a
-
22
Komárom-Esztergom megye II/C/5. számú táblázat: Komárom-Esztergom megye lerakóinak jellemzői Válogatótelepek
Székhely (település)
Hulladékfajta
1.RWE Umwelt Tatabánya Rt. 2. Alcufer Kft. 3. MÉHES Kft. 4. MÉHES Kft. 5. KOM-VAS Kft. 6. Eszenyi Zoltán válalkozó
Tatabánya
Települési szilárd
Győr
Települési szilárd Települési szilárd Települési szilárd Települési szilárd Települési szilárd
Tatabánya Tatabánya Komárom Dorog
Válogatott hulladék mennyiség (t/év) 1100
Telep kapacitása (t/év)
Rendeltetési hely (település neve)
Válogatóteleptől használt szállító-eszköz
3000
Tatabánya
Gépjármű
1560
15575
Esztergom
gépjármű
1080
8290
Tatabánya
Gépjármű
1050
8290
Oroszlány
Gépjármű
400
2874
Komárom
Gépjármű
950
950
Dorog
gépjármű
Forrás: T.S. 4.2. táblázat
23
II/C/5. SZÁMÚ MELLÉKLET RÉGIÓ HULLADÉKLERAKÓINAK BEMUTATÁSA II/C/6. számú táblázat: Hulladéklerakók adatinak összesítése Hulladéklerakó
Névleges terület (ha)
Adony
2,5
Rendelkezésre álló kapacitás/éves beszállított hulladék (em3) 98/50
Ajka Balatonfüred Bicske
4,0 15,0 5,0
680/89 240/51 1000/630
Dunaújváros Esztergom Mór Oroszlány Pápa Polgárdi
19,0 16,0 3,6 3,8 5,6 1,4
3044/340 270/80/75 250/20 1000/85 300/89
Sárbogárd
7,2
280/10
Somlójenő Székesfehérvár
5,0
-/10 950/470
Tapolca Tatabánya Veszprém
5,0 3,0
250/75 700/85 350/107
Műszaki védelem
Előkezelés
bentofix+2xHDPE fólia agyag 2 rétegű fólia+bentonit fólia agyag+fólia agyag+HDPE fólia agyag természetes agyagszigetelés + 2 rétegű fólia bentofix+2xHDPE fólia agyag Agyag+HDPE fólia+bentonit
-
agyag agyag+HDPE fólia -
előválogatás, bálázás előválogatás, bálázás előválogatás, bálázás előválogatás, komposztálás, bálázás előválogatás, komposztálás, bálázás előválogatás, bálázás válogatómű
A Tervezési Segédlet Állapotfelmérés és helyzetértékelés alapján ismertetjük KomáromEsztergom megye üzemelő lerakónak jellemzőit az ÉDU-Környezetvédelmi Felügyelőség felmérése alapján. Komárom-Esztergom megye
24
II/C/7. számú táblázat: Komárom-Esztergom megye lerakóinak ismertetése Lerakó neve
Helyszín
Ácsteszér Hulladéklerakó
Ácsteszér
Települési szilárd
250
Sárisáp Hulladéklerakó
Sárisáp
Települési szilárd
5000
Nyergesújfalu hulladéklerakó
Nyergesújfalu
Települési szilárd inert
Ete Hulladéklerakó
Ete
Települési szilárd
7500
Kocs Hulladéklerakó
Kocs
Települési szilárd
15000
Tarján Hulladéklerakó
Tarján
Inert
Naszály Hulladéklerakó
Naszály
Települési szilárd
98000
Naszály
50000
Súr
2000
Neszmély
2000
Súr Hulladéklerakó
Lerakott hulladékfajta (*)
Lerakott hulladék mennyiség (t)
105000
1200
Hulladék forrása (**)
Engedély típusa (***)
2000
Sárisáp Nyergesújfal u és környéke
80000 235000
Ete
4000
Kocs
25000
Tarján
1000 0
Súr
Neszmély Hulladéklerakó
Neszmély
Települési szilárd
2000
Csolnok Hulladéklerakó
Csolnok
Települési szilárd
17500
Csolnok
Kisbér Hulladéklerakó
Települési szilárd
20250
Kisbér környéke
és
Kisbér
Aka Hulladéklerakó
16000
Aka környéke
és
Aka
Települési szilárd
Bakonybánk Hulladéklerakó
Bakonybánk
Települési szilárd
11900
Bakony-bánk és környéke
Oroszlány
Települési szilárd , inert
100000
Oroszlány és környéke
Tatabánya Hulladéklerakó
Tatabánya
Települési szilárd , inert
70000
Tatabánya és környéke
Esztergom Hulladéklerakó
Esztergom
Települési szilárd, inert
270000
Csép hulladéklerakó
Csép
Települési szilárd
8000
Dad
Települési szilárd
50
Dad hulladéklerakó
Potenciális szabad kapacitás (m3)
Ácsteszér
Települési szilárd
Oroszlány Hulladéklerakó
Engedélye-zett kapacitás (m3)
70000 120000
Esztergom és környéke Nagyigmánd, Kisigmánd, Csép
8000 Építési engedély Környezetvédelmi engedély(H33924-4/96érvényes: 2006.12.31) Környezetvédelmi engedély(H30153-4/96érvényes: 2006.12.31) Környezetvédelmi engedély(H35988-2/95érvényes: határozatlan ideig)
52200
9200
400000
200000
1300000
560000
100000 m3/év
336000
40000
Dad
100
(*) települési, inert, egyéb nem veszélyes, szennyvíziszap vagy veszélyes hulladék (**) a települések neve (***) típusa és érvényességi ideje
Forrás: T.S. 4.7. táblázat: Lerakók települési nem veszélyes hulladékok számára (Engedélyek, helyszíni látogatások és kérdőívek alapján) (Komárom-Esztergom megye)
25
II/C.6. SZÁMÚ MELLÉKET A tervezés jelen stádiumában ismert rekultiválandó lerakók a Közép-Dunavidéki ISPA pályázat megvalósíthatósági tanulmányához kapcsolódó felmérés alapján kerültek feltüntetésre, kiegészítve a Köztisztasági Egyesülés adatszolgáltatásával. II/C/9. számú táblázat: A tervezési területen rendezésre szoruló hulladéklerakók Hulladéklerakó Ajka – felhagyott rész Alsószentiván Bajna Bakonyszentkirály Balatonalmádi Balatonfüred Balinka Baracska Beloiannisz Berhida Besnyő Borzavár-Porva Cece Csolnok Dág Dég Devecser Dorog Dömös Dunaújváros Epöl Ercsi Gyúró Hantos Igar Iszkaszentgyörgy
Hulladéklerakó Jásd Káloz Kesztölc Kincsesbánya Királyszentistván Kisbér Komárom Lajoskomárom Leányvár Lepsény Máriahalom Martonvásár Mátyásdomb Mezöfalva Mezökomárom Mezöszentgyörgy Mezöszilas Moha Monostorapáti Mór Nádasdladány Nagylók Nagysáp Nagyveleg Nyárád Oroszlány-régi lerakó
Hulladéklerakó Perkáta Piliscsév Pilismarót Pusztaszabolcs Ráckeresztúr Sáregres Sárisáp Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Somlójenő Szabadegyháza Székesfehérvár-régi lerakó Tác Tapolca Tata Tokod Tokodaltáró Úny Vajta Vanyola Várpalota Velence-Gurjal völgy Veszprém
A vizsgált térségben több helyen is érzékeny területek találhatók, melyek károsítása, veszélyeztetése nem engedhető meg, illetve folytatható. Az érzékeny területek közül is ki kell emelni a felszín alatti vizek védelme szempontjából fontos közép-dunántúli karszt területeit és a dunai kavicsteraszokat, melyek jelenlegi és távlati vízbázisok. E területeken fokozott védelmi intézkedésekre van szükség, és a környezetvédelmi hatóság nem engedi meg a környezetszennyező vagy –veszélyeztető tevékenységek további folytatását.
33
Komárom-Esztergom megye rendezésre szoruló lerakóit a II/C/5. számú melléklet 7. számú táblázata részletezi. A helyszíni ellenőrzések és riportok alapján a felsoroltakon kívül Komárom-Esztergom megyében 40 db „aktív” hulladéklerakót találtunk, melyek közül a jogszabályok szerint 36-ot 2002 év végéig be kell zárni, 4 db-ot 2005 év végéig be kell zárni. A táblázatban szereplők közül : 3 lerakó várhatóan 2002 év végéig, 9 lerakó 2005 év végéig, 4 lerakó 2009 év végéig
fog üzemelni.
34
II/C/7. SZÁMÚ MELLÉKLET CSÖKKENTÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS OHT CÉLOK •
Az OHT általános céljai o fogyasztói szokások befolyásolása az újrahasználható és tartós termékek használatára o a lerakás mennyiségének csökkentése, 2008-ra a jelenlegi mennyiség 75%-ra kell csökkenteni, így a jelenlegi 83% lerakási arány 60% alá csökkenjen o a nem megfelelően kialakított lerakók 2009-ig történő bezárása, felszámolása o ütemterv kidolgozása a hulladéklerakók korszerűsítésére, vagy bezárására, rekultiválására o a lerakásra kerülő nem veszélyes hulladék mennyiségének 20%-al való csökkentése o a csomagolóanyagokra vonatkozó hasznosítási kötelezettséget az ország lakosságának 40%-ra, 2008-ig 60%-ra kell kiterjeszteni o a kerti és közterületi zöldhulladék, konyhai szerves hulladék és papírhulladék elkülönített gyűjtése, illetve szelektív begyűjtése és külön kezelése o a települési hulladékokban megjelenő 0,7-1%-nyi veszélyes összetevők minél nagyobb arányú begyűjtése és kezelése o települési hulladék égető létesítése régiónként, 300.000 lakosonként o regionális begyűjtő, szállító körzetek és kapcsolódó létesítmények kialakítása
határozzák meg. A hulladékgazdálkodási program stratégiai célkitűzéseinek megalapozásához a régió hulladékgazdálkodási állapotának értékelése alapján szükséges meghatározni a főbb fejlődési, fejlesztési irányokat. Ennek egy jól bevált módszere az ún. SWOT analízis, amely a belső és külső tényezők alapján vizsgálja az adott állapotot és meghatározza a kitörési irányokat. A gazdasági életben már bevált módszerrel biztosítható, hogy a valós állapotból kiindulva kerüljenek a stratégiai célok kijelölésre. Az egyes betűk jelentése: S – erősségek (strenghts) W – gyengeségek (weaknesses) O – lehetőségek (opportunities) T – fenyegetések (threats) (Az erősségek és a gyengeségek a belső állapotot jellemzik, míg a lehetőségek és a fenyegetések a külső körülményeket.) Az alábbi táblázat a Közép-Dunántúli régió hulladékkezelésére vonatkozó SWOT értékelést mutatja be.
35
II/C/10.. számú táblázat: SWOT analízis Erősségek (S) Gyengeségek (W) • A Fejér és Komárom-Esztergom megyei • Veszprém megyében gyakorlatilag nincsen térségi hulladéklerakók megfelelő műszaki és korszerű, a környezetvédelmi követelmékörnyezetvédelmi kiépítettségűek, nyeknek megfelelő hulladéklerakó, • A közszolgáltatók között erősödik az • A szelektív hulladékgyűjtés minimális együttműködési és a hulladékkezelésmértékű a régióban, fejlesztési készség, • A lerakókon folytatott hulladékkezelési • Térségi hulladékgazdálkodási rendszerek technológia korszerűtlen, válogatás nélkül fejlesztésére együttműködés és partnerség helyezik el a hulladékokat a lerakón, ami a alakult ki az önkormányzatok között lerakók gyors beteléséhez vezet, • A régióban a szervezett hulladékgyűjtéshez • A biológiailag lebontható szerves hulladékok csatlakozott önkormányzatok aránya kezelésére csak kevés helyen alkalmaznak meghaladja a 99 %-ot. korszerű komposztálási technológiákat, • Az inert hulladékokat döntő többségében együtt kezelik a települési hulladékokkal, az inert hulladék elhelyezése megoldatlan, • Az alkalmazott gyűjtőgépjárművek nem kompatibilisek egymással, • A lerakókon és a gyűjtésnél alkalmazott gépek, gépjárművek technikai állapota közepes vagy annál gyengébb színvonalú, • A térségben nincs kiépített hulladékhasznosítási kapacitás, • A térségben sok az illegális, illetve rekultiválatlan, de felhagyott hulladéklerakó, • A műszaki védelem nélküli, illetve bezárt, de nem rekultivált hulladéklerakókból a felszín alatti vizek és talaj szennyezése, illetve veszélyeztetése (illetve annak kockázata) fennáll, Lehetőségek (O) Fenyegetések (T)
• • •
EU és kormányzati források bevonása a fejlesztési projektek finanszírozásába, Új hulladékkezelési eljárások kifejlesztése a hulladékhasznosítás magasabb fokának elérésére, Távfűtőművekben történő alternatív tüzelőanyagként való felhasználás lehetőségének kiépítése
• •
Az érvényes környezetvédelmi előírások betartása és végrehajtása nagy teherrel sújtja a lakosságot a hulladékkezelés terén, A régió nagy hányada felszíni szennyeződésre érzékeny, illetve más környezetvédelmi szempontból (is) kiemelt területen fekszik,
Az állapotértékelési fejezetrészeiben megfogalmazott hulladékkezelési különálló rendszerek változatlan formában történő további működése alapvetően a következő problémákat hordozza magában: •
•
a lerakással ártalmatlanítandó hulladékmennyiség mértéke gyakorlatilag változatlan lenne, és ennek következtében a térségben található hulladéklerakók közül első megközelítésben mintegy 82 db-ot néhány éven belül be kellene zárni, és ezzel a hulladékkezelés gyakorlatilag megoldatlanná válna a régióban; szükségtelen mértékű kapacitások kerülnének kiépítésre mind a gyűjtés, mind a kezelés, mind a lerakással történő ártalmatlanítás biztosítására;
36
• • • •
a gyűjtőedényzet és gyűjtőgépjármű park nem lenne csereszabatos, ezáltal alkalmatlanná válna a szolgáltatást igénybe vevők igényeihez való rugalmas alkalmazkodásra; a hulladékok szelektív gyűjtése csak jóval hosszabb időszakon belül következne be, és minden szolgáltató a számára megfelelő kezelési rendszert alkalmazná a szelektív gyűjtésre; a környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő, műszaki védelem nélküli hulladéklerakók potenciális veszélyforrását képezik a továbbiakban is a talaj és a felszín alatti vizek szennyezésének; a bezárt, de rekultiválatlan hulladéklerakók esetében tovább folytatódhat a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése;
A régióban több helyen is érzékeny területek találhatók, melyek károsítása, veszélyeztetése nem engedhető meg, illetve folytatható. Az érzékeny területek közül is ki kell emelni a felszín alatti vizek védelme szempontjából fontos közép-dunántúli karszt területeit és a dunai kavicsteraszokat, melyek jelenlegi és távlati vízbázisok. E területeken fokozott védelmi intézkedésekre van szükség, és a környezetvédelmi hatóság nem engedi meg a környezetszennyező vagy –veszélyeztető tevékenységek további folytatását. Összességében megállapítható, hogy a jelenlegi helyzet sem környezetvédelmi, sem gazdasági okokból nem tartható fenn, ezért mindenképpen szükség van olyan komplex hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésére, mely az előzőekben felsorolt problémákat megoldani képes.
37
II/C/8. SZÁMÚ MELLÉKLET HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK A program konkrét céljait az alábbiakban lehet megjelölni, mely szinkronban van a Hgt. és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben rögzítettekkel: • • • • • • • • •
Szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása a következő alkotóknál: papír, műanyag, fém, üveg, biológiailag lebontható és veszélyes hulladékok, a hulladék visszaforgatható és újrahasznosítható elemei kerüljenek vissza a termelésbe. A szükséges lerakó kapacitás illetve területe felhasználás csökkentése, melynek következtében a lerakók által okozott környezet terhelés csökkenjen. A lerakóban elhelyezett települési szilárd hulladék szerves anyag tartalmának csökkentése, a szerves hulladék újra használatával, visszaforgatásával és hasznosításával, valamint keletkezésének csökkentésével. A települési szilárd hulladék biológiailag lebontható komponensének csökkentése és a komposztálási technológiák általánossá tétele. A települési hulladék veszélyes komponenseinek külön gyűjtése és részben másodnyersanyagként való felhasználása, illetve ártalmatlanítása. Másodnyersanyagok pl.: papír, műanyag, fém, üveg, valamint komposzt és energiahordozó „szilárd tüzelőanyag” előállítása. Termikus hasznosítás céljára hulladékhasznosító erőmű építése. A jelenlegi, környezetvédelmi szempontból nem megfelelő hulladéklerakók rekultivációja. PR tevékenység megvalósítása a szelektív hulladékgyűjtés serkentése, a környezettudatosság növelése, valamint az EU társfinanszírozása kifejezésének érdekében.
A program tervezése az előkészítő tanulmányban megjelölt célok figyelembe vételével az alábbi konkrét feladatok vizsgálatára terjed ki, mellyel lehetővé válik: • • • •
A hazai és az EU előírásainak egyaránt megfelelő, a mai viszonyoknál gazdaságosabb hulladékkezelés. A lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése. A biostabilizálással a lerakás kockázatának csökkentése. A hasznosítható komposzt és termikusan hasznosítható nehezen bomló szerves frakció, valamint az újrahasznosítható másodnyersanyagok előállításával a hulladék anyagának a termelési-fogyasztási folyamatba – alapanyagként, vagy másodnyersanyagként, alternatív tüzelőanyagként – történő minél teljesebb visszaforgatása.
38
II/C/9. SZÁMÚ MELLÉKLET FELSZÁMOLANDÓ ÉS REKULTIVÁLANDÓ HULLADÉKLERAKÓK A hulladéklerakók felszámolására, rekultiválására az alábbi szempontok szerinti döntési mechanizmust javasoljuk: I. ütem: a jelenleg működő, műszaki védelemmel nem rendelkező lerakók felszámolása javasolt; II. ütem: környezetvédelmi szempontból érzékeny területen fekvő, felhagyott, nem rekultivált lerakók felszámolása, illetve rekultivációja javasolt; III. ütem: nem, vagy környezetvédelmi szempontból kevéssé érzékeny területen fekvő, felhagyott, nem rekultivált lerakók rekultivációja javasolt. II/C/11. számú táblázat: felszámolandó és rekultiválandó hulladéklerakók Hulladéklerakó Dunaújváros Mór Kincsesbánya Oroszlány-régi lerakó Tata Komárom Kisbér Ajka – felhagyott rész Veszprém Balatonfüred Balatonalmádi Tapolca Bajna Bakonyszentkirály Balinka Berhida Borzavár-Porva Csolnok Devecser Dorog Dömös Epöl Iszkaszentgyörgy Jásd Káloz Kesztölc Királyszentistván Monostorapáti Nyárád Sárisáp Somlójenő Székesfehérvár-régi lerakó Tác
Felszámolási, rekultiválási ütem I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II.
39
Tokod Úny Várpalota Vanyola Baracska Dág Ercsi Gyúró Leányvár Moha Nagysáp Pilismarót Ráckeresztúr Sáregres Sárkeresztúr Sárszentágota Tokodaltáró Alsószentiván Beloiannisz Besnyő Cece Dég Hantos Igar Lajoskomárom Lepsény Martonvásár Máriahalom Mátyásdomb Mezöfalva Mezökomárom Mezöszentgyörgy Mezöszilas Nádasdladány Nagylók Nagyveleg Perkáta Piliscsév Pusztaszabolcs Sárosd Seregélyes Szabadegyháza Vajta Velence
II. II. II. II. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III.
40
II/C/10. SZÁMÚ MELLÉKLET GYŰJTÉSI, SZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK OPTIMALIZÁLÁSA A logisztikai központok telepítésének optimalizálását végző programcsomagot a szállításirányítás egyéb menüpontjaival megegyező környezetben és kivitelben készítettük el. A Cluster-analízis adatbázisa a mindenkori nyilvántartási rendszerből kerül feltöltésre és frissítésre. Ez az adatbázis képezi a kiindulási alapot nemcsak a telepítés -, hanem a járatoptimalizáláshoz is, tehát az adatbázist a teljes rendszer számára hozzáférhető helyen és formában kell tárolni. A Közép-Dunántúli Régió Hulladékgazdálkodási Program esetében a minimális szállítási teljesítmények célfüggvényével jelölte ki a cluster-analízis egy speciális alkalmazására kifejlesztett célszoftver a hulladékgyűjtő helyek optimális telepítési helyét. Az optimalizálás algoritmusa a cluster-analízisbe épített Jándy-féle centrumprogramozáson alapul, amely az optimális résztartomány kijelölésének iterációs eljárásával bővült. Az iteráció az adott körülmények között 3 lépésben való működtetése elegendő, mert a 3. lépés után a megtakarítás értéke 1 % alatt marad, ami a diszkrét programozási feladat megoldásában a gyakorlat számára kellő pontosságú eredményeket szolgáltat. A programrendszer az 1...12 telephely változat mindegyikére lefutott úgy, hogy a cluster-analízis m×n és n×m típusú ablakozási változatai közül azt választotta ki a rendszer, amely kisebb szállítási teljesítményt ad. Az alábbi ábra az így számított, összehasonlításra alkalmas eredményeket grafikusan is bemutatja. A megtakarítások elsősorban • • •
a kiszolgáló járművek üzemanyag fogyasztásában, az összmunkaidő ráfordítás csökkenésében és az átfutási idő rövidülésében mutatkoznak meg.
A vizsgálati eredményeket elemezve kitűnik, hogy 1...5 gócpont számig jelentős a gócpontok számának növekedésével a megtakarítások mértéke. 6 gócpont szám felett csökken ugyan a megtakarítás mértéke, de már csak kisebb arányban. A gócpontok számának egyéb, nem számszerűsíthető tényezők figyelembe vételével való meghatározásakor a fenti eredményekre tekintettel kell lenni. Az alábbi táblázatban és ábrán a futtatási eredmények számszerű eredményei láthatók. Az ábrán és a táblázatban az áttekinthetőség kedvéért a szállítási teljesítmények értékét 106 dimenziószámmal egyszerűsítve tüntettük fel.
41
A szállítási teljesítmények számszerű alakulása 1...12 gócpontszám mellett [×106 mm*t/év] Telephelyek száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Szállítási teljesítmény 38.65 28.87 24.45 18.52 19.07 15.06 14.90 10.91 11.43 9.83 12.47 8.95
A clusterezéssel kapott szállítási teljesítmények alakulása: A szállítási teljesítmények alakulása 45
40
Szállítási teljesítmény
35
30
25 Szállítási teljesítmény 20
15
10
5
0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
Gócpontok száma
A táblázat és az. ábra tanúsága alapján a szállítási teljesítmény csökkenése nem egyenletes, az alábbiak szerint: • • • • • • • •
jelentős a teljesítmény csökkenése a 2. telephely beiktatásával, a 3. telephely alig eredményez megtakarítást, az 5. telephely bevonása rontja a szállítási teljesítmény értékét, 6...8 telephely között egyenletes a csökkenés, 9. telephely helyileg rontja a szállítási teljesítmény értékét a 10. telephely bevonása helyi minimumot eredményez, a 11 telephelyes változat ismét ront a teljesítmény értékén, a 12. telephely létesítése nem eredményez mérhető csökkenést.
42
Egy ilyen bonyolultságú döntésben, mint a hulladéklerakók telephelyének megválasztása, nyilvánvalóan számos olyan tényezőt kell figyelembe venni, amelyek nem számszerűsíthetők. A jelenlegi vizsgálat alapján azt mondhatjuk, hogy optimális telephely szám változatok: 2, 4, 8, és 10 db telephely. A modell alapján 10 gyűjtési körzet az optimális, azonban a jelenlegi állapothoz jobban igazítható a 12 gyűjtési körzet, mely szállítási teljesítményben hasonló értéket ad, mint a 10 gyűjtési körzet. Az alábbiakban a 12 gyűjtési körzetet vizsgáljuk. A modell meghatározza az egyes körzetközpontok helyét, melyek az alábbiak: • • • • • •
Tapolca Ganna Marcaltő Balatonfüred Veszprém Bábolna
• • • • • •
Kisláng Székesfehérvár Tatabánya Dunaújváros Kápolnásnyék Tokod
Felhívjuk a figyelmet, hogy ezen körzetközpontok elméleti számítások alapján adódtak, a gyakorlatban figyelembe kell venni a jelenlegi adottságokat és annak megfelelően kell a gyűjtési körzetközpontokat kialakítani, illetve fejleszteni. Tekintettel a már kialakult adottságokra, a fenti településeket számuk változatlanul hagyása mellet hozzárendeljük a már gyakorlat szerint kialakított körzetközpontokhoz: • Tapolca • Ajka (Ganna) • Pápa (Marcaltő) • Balatonfüred • Veszprém • Komárom (Bábolna) • Polgárdi (Kisláng) • Székesfehérvár • Tatabánya • Dunaújváros • Adony (Kápolnásnyék) • Esztergom (Tokod)
43
A jelenlegi gyűjtési körzetek száma 12 központnál nagyobb. Ahol jól kiépített lerakó van, melyhez csatlakoztatható közvetlenül gyűjtőközpont, abban az esetben ezt az adottságot figyelembe kell venni, pl: Sárbogárd, Bicske, Oroszlány. A települési szilárd hulladékok gyűjtési módjaként a program illeszkedik a jelenlegi gyakorlathoz és a jogszabályi elvárásokhoz, nevezetesen a következő módon történik: Gyűjtés módja: • települési vegyes hulladék: 110-120 l-es gyűjtőedényzetben, járda széléről, általában heti gyakorisággal, elszállítás 20 m3-es tömörítőfeltétes célgépjárművel (kukás kocsi); zöldhulladék: 60, 120 l-es műanyag zsákban, esetenkénti gyakorisággal, elszállítás konténeres gépjárművel; • szelektív hulladék: hulladékgyűjtő szigeten hulladékfajtánként 1,1 m3-es konténerben, hulladékudvaron hulladékfajtánként 1,1 m3-es és 5 m3-es konténerben, elszállítás tömörítőfeltétes célgépjárművel (kukás kocsi), illetve konténeres gépjárművel; • települési veszélyes hulladék: hulladékfajtánként 1,1 m3-es és 5 m3-es speciális konténerben, elszállítás célgépjárművel; A meglévő hulladékgazdálkodási rendszer állapotát, illetve a rendszer fejlesztését befolyásoló egyes tényezők áttekintését követően feltétlenül szükséges meghatározni azokat a főbb rendszerelemeket, melyek alapvetően meghatározzák a jövőbeni hulladékgazdálkodási rendszer alapjait. Ezt követően – figyelemmel az adott rendszerelem szempontjából releváns gyűjtési körzetben keletkező hulladékok várható mennyiségére – javaslatokat állítunk össze az egyes területi egységek esetében alkalmazható alkotókra. Szelektív gyűjtés létesítményei
A rendszer főbb létesítmény-elemeihez szervesen kapcsolódnak a szelektív hulladékgyűjtést biztosító hulladékgyűjtő udvarok és hulladékgyűjtő szigetek. Az egyes körzetközpontokhoz javasolt szelektív gyűjtési létesítményeket az alábbi táblázat foglalja össze. II/C/12. számú táblázat: A körzetközpontokban alkalmazandó szelektív gyűjtési lehetőségek Megye Fejér
KomáromEsztergom
Veszprém
Térség Adony Bicske Dunaújváros Mór Polgárdi Sárbogárd Székesfehérvár Velence Dorog Esztergom Oroszlány Tatabánya Ajka Balatonfüred Pápa
Hulladékgyűjtő Hulladékudvar sziget 25 2 16 1 32 2 27 1 35 2 48 2 41 2 27 0 34 23 61 72 42 38 24
2 1 3 5 4 3 2
1
Tapolca Veszprém Várpalota Zirc Összesen
26 128 22 14 735
4 6 1 1 44
A hulladékudvar műszaki létesítési követelményei: • min. alapterület 400 m2; • veszélyes hulladék számára min. 25 m2 terület; • 2 m magas kerítés; • portaépület vagy konténer szociális helyiségekkel és fűtéssel; • kültéri és beltéri világítás; • szilárd burkolat az udvaron; • fedett, zárt tárolórész; • hulladékmennyiségtől függő tároló- és gyűjtőedényzet; • 200 kg-os méréshatárú mozgatható mérleg; • telefon. Szállítási rendszerek fejlesztése
A regionális hulladékkezelési rendszer technológiai létesítmény-elemei mellett igen fontos kérdés a keletkező hulladékok gyűjtése és szállítása is. A hulladékgyűjtést és szállítást alapvetően két részre lehet bontani, a térségben keletkező hulladékok begyűjtésére, illetve az ártalmatlanításra, hasznosításra előkészített, bálázott hulladékfrakció szállítására. A következőkben e két kérdéskör kerül áttekintésre. A keletkező hulladékok begyűjtése három fő csoportra osztható, nevezetesen a lakossági hulladékok rendszeres gyűjtésére, a szelektív hulladékok gyűjtésére, valamint a lakossági veszélyes hulladékok gyűjtésére. Lakossági hulladékgyűjtés
A lakossági hulladékok begyűjtésének vizsgálatához a következő főbb meggondolásokat vettük figyelembe: • • • •
•
a hulladékgyűjtés heti gyakorisággal történik; az alkalmazott gyűjtőedényzet 110-120 l-es, illetve 60 l-es térfogatú; a hulladékgyűjtésre alkalmazott járművek a tömörítőfeltétes célgépjármű, illetve a konténeres gépkocsi évente 220 munkanapot dolgozik; a tömörítőfeltétes célgépjármű jellemzői: o befogadó kapacitása 20 m3, o tömörítési aránya 1:5, o átlagos kihasználtsága 70 %; o napi forduló mennyisége 3 db; a konténeres gépjármű jellemzői: o befogadó kapacitása 5 m3, illetve 20 m3; o tömörítés nincs; o átlagos kihasználtsága 85 %; o napi forduló mennyisége 10 db (a hulladékudvarokba történő ürítést is figyelembe véve); 2
•
az összes hulladékmennyiség 70 %-át tömörítőfeltétes célgépjárművel, míg 30 %-át konténeres gépjárművel gyűjtik.
Az előzőekben meghatározott szempontok alapján a tömörítőfeltétes gépjármű naponta 42 t hulladékot képes begyűjteni (200 kg/m3-es hulladék térfogattömeggel kalkulálva), ami éves szinten 9.240 tonnának felel meg. Az 5 m3-es konténeres jármű naponta 7,65 t hulladékot képes begyűjteni, ami éves szinten 1.683 tonnának felel meg. A 20 m3-es konténeres jármű naponta az 5 m3-es járművel gyűjtött hulladék háromszorosát, azaz 22,95 t hulladékot képes begyűjteni, ami éves szinten 5.049 tonnának felel meg. A 20 m3-es jármű esetében azért vettük figyelembe csak a kapacitás ¾-t, mert a hulladékudvarokból is szállítania kell a kezelőműbe a hulladékot, ami ¼ kapacitás kiesést jelent, még abban az esetben is, ha a hulladékudvarokból már tömörített hulladékot szállít a gépjármű. Az egyes körzetközpontokban alkalmazni javasolt gyűjtőgépjárműveket az alábbi táblázat mutatja be.
3
II/C/13. számú táblázat: A körzetközpontokban alkalmazandó hulladékgyűjtő járművek Megye Fejér
KomáromEsztergom
Veszprém
Térség
Kukás kocsi (db)
Adony Bicske Dunaújváros Mór Polgárdi Sárbogárd Székesfehérvár Velence Dorog
2 2 4 1 2 2 9 2 3
Esztergom Oroszlány Tatabánya Ajka Balatonfüred Pápa Tapolca Veszprém Várpalota Zirc
4 4 6 3 3 2 3 6 3 1 62
Összesen
5 m3-es 20 m3-es konténeres kocsi konténeres kocsi (db) (db) 2 0 2 1 3 1 2 1 2 1 2 1 5 2 3 0 2 1 3 3 5 2 3 2 3 5 2 1 52
1 1 2 1 1 0 1 2 1 0 18
A táblázatból látható, hogy a rendszerben, mintegy 20 %-os tartalékot is figyelembe véve (szezonális ingadozás, karbantartás, időjárási viszonyok, közúti közlekedési problémák) összességében 132 kommunális hulladékgyűjtő jármű beállítása szükséges, melyből 62 db a tömörítőfeltétes célgépjármű, 52 db az 5 m3-es konténeres jármű és 18 db a 20 m3-es konténeres gépjármű. Mind a kukás kocsik, mind a konténeres gépjárművek esetében figyelembe vettük azt, hogy mely térségekben nincsen központi telephely a gépjárművek tárolására, illetve minden központban törekedtünk arra, hogy a járműösszetétellel lehetőség legyen valamennyi a térségben keletkező rendszeres és eseti lakossági hulladék összegyűjtésére. Szelektív hulladékgyűjtés
A hulladékok szelektív gyűjtését a hulladékgyűjtő szigetek és hulladékudvarok biztosítják. A szelektíven gyűjtött hulladékok szállításához kapcsolódóan a következő meggondolásokat vettük figyelembe: Hulladékgyűjtő szigetek esetében: • a hulladékgyűjtés heti gyakorisággal történik; • a sziget szabványos, zárható tetejű, 1,1 m3-es gyűjtőkonténerekkel rendelkezik, melyből egyszerre 5 db van telepítve, négy frakcióra: papír, műanyag, üveg, fém, a gyűjtőedényzet négykerekű, kerékfékes, a hulladékfajtára kialakított dobónyílással;
4
•
a tömörítőfeltétes, illetve konténeres gépjárművek képesek üríteni és szállítani a hulladékot (ún. MEKAM típusú gépjármű).
Az egyes körzetközpontokhoz tartozó településeken keletkező hulladékmennyiségek becslése alapján, illetve a területi elhelyezkedést figyelembe véve a hulladékgyűjtő szigetek rendszeres ürítésére további 9 db speciális 20 m3-es kapacitású, két részre osztott gyűjtőterű, tömörítőfeltétes célgépjármű beállítása indokolt a következő körzetközpontokba: Ajka, Balatonfüred, Dunaújváros, Esztergom, Oroszlány, Sárbogárd, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém. E nyolc körzetközpontból indított gyűjtőkörutakkal elsősorban a nagyobb mennyiségben keletkező papír és műanyag begyűjthető a régióban. A többi körzetközpont esetében a meglévő gépjárműparkra támaszkodva lehet gyűjtőutakat szervezni, illetve lehetőség van igénybe venni a 8 db speciális jármű szolgáltatását is. Hulladékudvarok esetében: • a gyűjtés eseti rendszerességgel, a telepőr jelzése alapján történik, általában 3-4 heti gyakorisággal; • a szelektíven gyűjtött hulladékokat szabványos, zárható 4,5 m3-es és 1,1 m3-es konténerekben tárolják; • a tömörítőfeltétes, illetve konténeres gépjárművek képesek üríteni és szállítani a hulladékot. A feni meggondolások alapján további gyűjtőjárművek beállítása nem indokolt, tekintettel arra, hogy a lakossági hulladék gyűjtésére és a gyűjtőszigetek ürítésére javasolt gépjárművekkel a hulladékudvarok ürítése is biztonsággal megoldható. Lakossági veszélyes hulladék gyűjtés
A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésének vizsgálatához kapcsolódóan a következő kiindulási szempontokat vettük figyelembe: • •
• •
a lakossági körben keletkező veszélyes hulladék gyűjtése kizárólag a hulladékudvarokban történhet; a gyűjtött hulladékfrakciók jellemzően a következők: o akkumulátor; o elektronikai hulladékok; o festékes göngyölegek; o fáradtolaj; o gyógyszerek és göngyölegek; o növényvédőszerek és göngyölegek; o olajos hulladékok; a veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása fajtánként elkülönítetten, speciális konténerekben történik; a veszélyes hulladékok összegyűjtése negyedévente történik.
A fenti meggondolások alapján olyan speciális zárt, osztott gyűjtőfelépítményes gépjárművek beszerzése indokolt, melyekben szelektíven lehet az egyes veszélyes hulladékokat szállítani. Figyelemmel az egyes központokban keletkező hulladékmennyiségekre 7 db speciális gépjármű beszerzése indokolt, melyekkel a térség valamennyi központjából el lehet szállítani
5
a főbb tranzitközpontokba a hulladékot. A javasolt tranzitközpontok a következők: Ajka, Dunaújváros Esztergom, Székesfehérvár, Tatabánya, Tapolca, Veszprém.
6
II/C/11. SZÁMÚ MELLÉKLET HULLADÉK HASZNOSÍTÁS TERVEZÉSI ADATAI A körzetközpontonkénti anyagáramok meghatározásához a hulladék összetételre vonatkozóan a térségi hulladéklerakókon végzett vizsgálati eredményeket, továbbá a Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszéke által a Polgárdi térségi lerakón végzett mechanikai-biológiai előkezelőre vonatkozó vizsgálati eredményeket vettük figyelembe. Ennek alapján a következő általánosítható megállapítások tehetők az egyes technológiákhoz, illetve kezelőlétesítményegyüttesekhez, melyek a rendszer egészére igazak: • •
az építési törmelék mennyisége 7 %-a az összes hulladéknak; a szelektíven gyűjtött hulladékok (hulladékudvarok, gyűjtőszigetek, beszállított termelési hulladékok) mennyisége az építési törmelékkel csökkentett összes hulladékmennyiségnek (összes hulladék mennyiség 93 %-a) az alábbi arányokban kifejezett értéke: o fém esetében 1,1 %-a, o műanyag esetében 1,4 %-a, o üveg esetében 0,6 %-a, o papír esetében 4,4 %-a, o veszélyes hulladék: 0,5%-a; e hulladékok hasznosítása a begyűjtést követően anyagában történik meg.
A biostabilizálás anyagárama: • • • • •
a komplex kezelőműbe (mechanikai-biológiai előkezelés) bemenő hulladék mennyisége az építési törmelékkel és a szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségével csökkentett összes hulladékmennyiséggel egyezik meg; a mechanikai-biológiai előkezelés során a bemenő hulladék mennyisége 25 %-kal csökken, mivel a kezelés során a távozó vízgőz veszteség tömegszázaléka a kísérletek alapján 23-27 %-ra adódott; a rostálást követően a mechanikai-biológiai előkezelésen átesett hulladékmennyiség 55 %-a lesz finomfrakció, melyből utóérlelést követően rekultivációra, földtakarásra alkalmas haszonanyag keletkezik, és 45 %-a ún. durva frakció lesz; a durva frakció mintegy 97 %-a lesz égethető frakció, a 3 % fém szelektálását követően; azon központok esetében, ahol a zöldhulladékok prizmakomposztálását végzik, az előállított komposztot helyben hasznosítják.
7
II/C/12. SZÁMÚ MELLÉKLET BECSÜLT KÖLTSÉGIGÉNYEK A települési szilárd hulladék kezelő rendszer elemeinek részletezése és becsült költségigényük. II/C/14. számú táblázat: A települési szilárd hulladék kezelő rendszer elemeinek részletezése és becsült költség-igényük. Megye Fejér
Térség Adony
Bicske
Dunaújváros
Mór
Polgárdi
Sárbogárd
Székesfehérvár
Létesítmény/Eszköz Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Hulladékkezelő mű* Lerakótér bővítés Válogatómű Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Hulladékkezelő mű* Válogatómű Átrakóállomás Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Hulladékkezelő mű* Inert hulladék kezelő mű Válogatómű Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Átrakóállomás Komposztáló Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Hulladékkezelő mű* Lerakótér bővítés Inert hulladék kezelő mű Válogatómű Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Hulladékkezelő mű* Inert hulladék kezelő mű Válogatómű Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Hulladékkezelő mű* Inert hulladék kezelő mű Válogatómű
Egységár Mennyiség mFt db 0,5 25 15 2 110 1 100 1 55 1 0,5 16 15 1 105 1 55 1 50 1 0,5 32 15 2 140 1 120 1 65 1 0,5 27 15 1 50 1 45 1 0,5 35 15 2 110 1 125 1 80 1 55 1 0,5 48 15 2 110 1 80 1 55 1 0,5 41 15 2 210 1 160 1 55 2
Költség mFt 12,5 30 110 100 55 8 15 105 55 50 16 30 140 120 65 13,5 15 50 45 17,5 30 110 125 80 55 24 30 110 80 55 20,5 30 210 160 110
8
KomáromEsztergom
Velence
Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Átrakóállomás Komposztáló
0,5 15 60 50
27 0 1 1
13,5 0 60 50
Dorog
Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Átrakóállomás Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Hulladékkezelő mű* Inert hulladék kezelő mű Válogatómű Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Hulladékkezelő mű* Inert hulladék kezelő mű Válogatómű Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Hulladékkezelő mű* Lerakótér bővítés Válogatómű Inert hulladék kezelő mű Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Hulladékkezelő mű* Lerakótér bővítés Válogatómű Inert hulladék kezelő mű Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Átrakóállomás Komposztáló Inert hulladék kezelő mű Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Hulladékkezelő mű* Lerakótér bővítés Válogatómű Inert hulladék kezelő mű Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Hulladékkezelő mű* Lerakótér bővítés Válogatómű Inert hulladék kezelő mű
0,5 15 55 0,5 15 110 95 60 0,5 15 110 85 60 0,5 15 115 140 65 95 0,5 15 110 350 65 85 0,5 15 50 90 80 0,5 15 100 250 55 80 0,5 15 110 250 55 80
34 2 1 23 1 1 1 1 61 3 1 1 1 72 5 1 1 1 1 42 4 1 1 1 1 38 3 1 1 1 24 2 1 1 1 1 26 4 1 1 1 1
17 30 55 11,5 15 110 95 60 30,5 45 110 85 60 36 75 115 140 65 95 21 60 110 350 65 85 19 45 50 90 80 12 30 100 250 55 80 13 60 110 250 55 80
Esztergom
Oroszlány
Tatabánya
Veszprém
Ajka
Balatonfüred
Pápa
Tapolca
9
Veszprém
Várpalota
Zirc
Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Hulladékkezelő mű* Lerakótér bővítés Inert hulladék kezelő mű Válogatómű Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Hulladékkezelő mű* Hulladékégető mű Inert hulladék kezelő mű Válogatómű Hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar Átrakóállomás Komposztáló Létesítmény összesen Lerakók rekultivációja Gyűjtő gépjárművek Hulladékkezelő berendezések Mindösszesen
0,5 15 210 380 120 55 0,5 15 100 14900 160 55 0,5 15 65 50
128 6 1 1 1 2 22 1 1 1 1 1 14 1 1 1
64 90 210 380 120 110 11 15 100 14900 160 55 7 15 65 50 22077,5 4650 2395 2325 31447,5
II/C/15. számú táblázat: Az alkalmazandó technológiai gépek, berendezések összesítése Gép, berendezés Homlokrakodó Dobrosta Aprítógép Forgatógép Bálázógép Törőgép Targonca Konténeres autó Tömörítő berendezés
* **
Mobil* 25 + 6 6 12 5 5 5 23 6 6
Darabszám Fix (telepített)** 7 + 10 1 + 10 3 3 + 10 -
Összesen 31 23 23 8 18 5 23 6 6
A + jellel az átrakóállomásokon telepített gépeket vettük figyelembe. A + jellel a válogatóművekben telepített gépeket vettük figyelembe.
II/D. FEJEZET TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKOK II/D.1. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ, VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE
10
II/D.1.1. AZ
ADATGYŰJTÉS
KÖRE,
FORRÁSAI,
PONTOSSÁGA
PROBLÉMÁI
ÉS
BECSLÉI
MÓDSZEREI
Az adatgyűjtés köre a Tervezési Segédlet alapján szolgáltatók nagyobb részére kiterjedt, pontossága legfeljebb közepesnek mondható. A becslések a szolgáltatott ivóvíz és az elvezetett szennyvízmennyiségek mért értékeiből történtek.
II/D.1.2. A KELETKEZŐ TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKOK ÉS ÉVES MENNYISÉGE A keletkező települési folyékony hulladékok mennyiségét a régióban keletkező és a közcsatornában gyűjtött mértékadó szennyvízmennyiségek alapján becsültük. II/D.1. számú táblázat: A Régióban keletkező mértékadó települési szennyvíz mennyiségek (m3/d) Keletkező szennyvíz (m3/d)
Megye Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Összesen: *Becsült adat
55985 60798 102910 219693
Mértékadó szennyvíz mennyiség (m3/d) Közcsatornába gyűjtött mennyiség 1999 2001 2002-03 22374 25624 26440 28130 40000 38900* 46044 59631 65669 96548 120955 131009
(Komárom-Esztergom megye esetében a 2002-2003. évi csökkenés oka, hogy a közcsatornán elvezetett ipari szennyvizek mennyisége csökken, és a lakossági növekmény nem kompenzálja e csökkenést.) A fenti táblázat adatai az alábbi ábrán ábrázoltuk. Keletkező s zennyvíz (m 3/d) 120000
102910
100000 80000 60000
55985
60798
Fejér m egye
Kom árom -Es ztergom m egye
40000 20000 0 Ves zprém m egye
II/D/1. számú ábra
Összehasonlítva a keletkező 219.693 m3/d és a közcsatornában gyűjtött 131.009 m3/d szennyvízmennyiségeket, a két adat közötti különbség 88.684 m3/d. Ez a mennyiség
11
tulajdonképpen a keletkező települési folyékony hulladék. Ezt a szennyvízmennyiséget valamilyen fajta, túlnyomórészt szakszerűtlenül épített és üzemeltetett, egyedi szennyvízkezelő; tároló; szikkasztó berendezésbe vezetik, ahonnan annak legnagyobb része a talajban elszivárog szennyezi, veszélyezteti a felszínalatti vizeket. Környezetvédelmi szempontból ezek a megoldások kevés kivételtől eltekintve nem fogadhatók el. Ha ezt a számadatot összehasonlítjuk a régióban elszállításra kerülő települési folyékony hulladékmennyiséggel 1466 m3/d, (ill. 535.168 m3/év) több nagyságrend különbséget látunk, holott ez a nagy különbség elvileg nem lenne indokolt, ha arra gondolunk, hogy környezetvédelmi szempontból az esetek 70 %-ában vízzáróan kialakított szennyvíztároló tartály lenne elfogadható. Ez az összehasonlítás két fontos tényre hívja fel a figyelmet: • nem megbízhatóak a települési folyékony hulladékok szállítására és elhelyezésére vonatkozó adatszolgáltatások, • irreális azt feltételezni, hogy vízzáró szennyvíztároló tartályokkal meg lehet oldani a lakossági szennyvizek elhelyezését, ez esetben a régióban jelenleg naponta 88.684 m3 települési folyékony hulladéknak minősülő szennyvizet kellene szippantó kocsikkal lerakóhelyre szállítani, kezelni. Maga a felvetés is elképzelhetetlen. Megoldást csak a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési, Kezelési és Megvalósítási Program végrehajtása jelent a települési folyékony hulladékok kérdésében. A fentiekben leírtak szerinti elméletileg keletkező települési folyékony hulladék mennyiségek helyett az elszállított folyékony hulladék mennyiségek adatait tüntettük fel. II/D/2. számú táblázat: A keletkező (elszállított) települési folyékony hulladék mennyisége Fejér megye (t/év)
Komárom-Esztergom megye (t/év)
Veszprém megye (t/év)
311553
51064
172551
Régió összesen (t/év) 535168
II/D.1.3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE A települési folyékony hulladékok elhelyezésére vonatkozó információkat a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által 2002.-ben készített „Területi Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és Helyzetértékelés Közép-dunántúli régió„ című tanulmány alapján nyertük. Ennek megfelelően a települési folyékony hulladékok elhelyezése a melléklet II./D/1-3. táblázataiban foglaltak szerint történik. A táblázatban „Egyéb” címszó alatt szereplő összesen 42.068 m3/év mennyiségű folyékony hulladék felhalmozott hulladéknak számít. II/D/3. számú táblázat: A felhalmozott települési folyékony hulladék mennyisége a régióban Fejér megye (t/év)
Komárom-Esztergom megye
Veszprém megye (t/év)
Régió összesen
12
(t/év) 4765
29639
II/D.1.4. A
(t/év) 42068
7664
TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA
ÉS ÉVES MENNYISÉGE
A Régióba beszállított és onnan kiszállított települési folyékony hulladékok nincsenek.
II/D.1.5. A TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGE A régióban keletkező folyékony hulladékmennyiség 88.684 t/nap, azaz 32.369.660 t/év. A régióban elszállításra kerülő folyékony hulladékmennyiség 1466 t/nap, azaz 535168 t/év. II/D/4. számú táblázat: A terület éves hulladékmérlege Megye
Keletkező hulladék
Fejér KomáromEsztergom Veszprém Régió összesen
Hasznosítás*
311553 51064
(t/év) 150862 5649
% 48 11
172551 535168
6911 163422
4 31
Égetés (t/év)
Lerakás %
(t/év)
Nem kezelt %
(t/év)
% 0 0 0 0
*A települési folyékony hulladékok esetében anyagában történő hasznosítás nem történik, a táblázatban hasznosított mennyiség az egyéb (mező- erdőgazdasági) jellegű hasznosítást jelenti.
II/D.2. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK II/D.2.1. A ÉS
TERÜLETEN FOLYÓ, HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
JOGSZABÁLYI
ALAPOK
SZÖVEGES
ISMERTETÉSE
(ENGEDÉLYEK
FELSOROLÁS:
MEGNEVEZÉS, SZÁM)
A települési folyékony hulladékokra vonatkozóan a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet határozza meg a kezelési szabályokat. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely
13
• • •
emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint a gazdasági de nem termelési, technológiai technológiai eredetű tevékenységből származik.
Folyékony hulladék ártalmatlanítása: a folyékony hulladék elhelyezése leürítő helyen, szennyvíztisztító telepen, valamint a környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó kezelése fiziko-kémiai vagy biológiai módszerrel. Települési folyékonyhulladék leürítő hely (a továbbiakban: leürítő hely): közcsatornának az arra jogosult által kijelölt aknája, illetőleg szennyvíztisztító telep kiegészítő műtárgya.
II/D.2.2. A
JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL VALÓ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI,
VAGY EGYEDI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
A folyékonyhulladékokra jogszabályokban meghatározottaktól való speciális területi, helyi, vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek
II/D.3. AZ EGYES HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A folyékonyhulladékokra jogszabályokban meghatározottaktól való speciális területi, helyi, vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek
II/D.4. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK II/D.4.1. A
HULLADÉKOKRA
VONATKOZÓ
KEZELÉSI
TEVÉKENYSÉGEK
ALKALMAS KEZELÉSRE
ÉS
JELLEMZŐK
ISMERTETÉSE
II/D.4.1.1. A GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI (BEVONT TELEPÜLÉSEK, ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ GYŰJTŐ-SZÁLLÍTÓ SZERVEZETEK, KEZELŐK) A települési folyékony hulladékok szállításánál nem kerültek kialakításra gyűjtő szállító körzetek. Az engedéllyel rendelkező szállító szervezetek ill. vállalkozók általában a legközelebb eső kijelölt szennyvízcsatorna-hálózati vagy szennyvíztelepi leürítési pontokhoz viszik a szippantott folyékony hulladékot.
14
A régióban elszállításra kerülő folyékony hulladékok éves mennyiségét a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által 2002.-ben készített „Területi Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és Helyzetértékelés Közép-dunántúli régió, című tanulmány alapján határoztuk meg. Ennek megfelelően az elszállításra kerülő folyékony hulladék mennyiségét megyei bontásban fajtánként a II/D/4-6. számú táblázatok „A települési folyékony hulladékok elhelyezése (m3/2001 év)” címmel mutatja be. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet szerint a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos üzletszerű szállítást a környezetvédelmi hatóság engedélyezi a meghatározott szakhatóságok bevonásával. Az engedéllyel rendelkező szállítók felsorolását a következő táblázat tartalmazza: A települési folyékony hulladékok lerakása csupán néhány helyen engedélyezett, ezek a következők: • Badacsonytomaj a települési folyékony hulladék lerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát rendelte el a környezetvédelmi hatóság •
Balatonakarattya-Máma tető rekultiválás alatt
• Martonvásár a leürítőhely területének részletes tényfeltárását rendelte el a környezetvédelmi hatóság • Balatonakali környezetvédelmi hatóság
a
leürítőhely
rekultivációját
rendelte
el
a
• Enying Mátyáspuszta a leürítőhely környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében a részletes felülvizsgálatot • Lajoskomárom az önkormányzat tulajdonában lévő leürítőhely környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében a környezetvédelmi hatóság részleges felülvizsgálatot rendelt el II/D.4.1.2. A
FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSI JELLEMZŐI
(TELEPHELYEK,
ÜZEMELTETŐK , TÁROLÁSI
TECHNOLÓGIA, TÁROLÁSI KAPACITÁS, KIHASZNÁLTSÁG)
Felhalmozott települési folyékony hulladéknak tekintjük a lerakóhelyre ürített lakossági és intézményi szippantott folyékony hulladékot. Jelenleg a tervezési területen 6 lerakóról van tudomásunk Kapacitásuk összesen mintegy 10.000 m3. A lerakóknak tárolási technológiája nincs, kihasználtságukat, mivel kialakításuk nem vízzáró és ezért a vízfázis elszivárog, nem lehet meghatározni.
15
II/D.4.1.3. A
HULLADÉKKEZELÉSI (HASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI) (VÁLOGATÓ, ELŐKEZELŐ, ÉS KEZELŐ TECHNOLÓGIÁK, ÜZEMELTETŐK, TELEPHELYEK, BERENDEZÉSEK, KAPACITÁSOK, KIHASZNÁLTSÁG) TERÜLETEN
FOLYTATOTT
TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE
A települési folyékony hulladék kezelése, illetve elhelyezése a melléklet már hivatkozott II/D./1-3.számú táblázataiban foglaltaknak megfelelően történik. Látható, hogy a települési folyékony hulladékok egy részét 329.678 m3/év mennyiséget a „közművekben“ a „közcsatornahálózat kijelölt pontjain“ a „szennyvíztisztító műtárgyakban“ helyezik el, vagyis ezek a folyékony hulladék mennyiségek végső soron a települési szennyvíztisztító telepeken tisztításra kerülnek. A szennyvíztisztító telepeken az előkezelés módja lehet meszes előkezelés, előkezelés nélküli beeresztés a tisztítási technológiákba és a sűrítő műtárgyakba történő bevezetés. A települési folyékony hulladékok másik részét 163.122 m3/év mennyiséget a mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemekben helyezik el. Arra vonatkozóan, hogy az itt elhelyezésre kerülő iszapok milyen hányadát hasznosítják, illetve milyen hányadát tárolják nincsen megbízható információ. A távlati célok szempontjából ennek végül is nincsen jelentősége, mert a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 4. § (1) szerint mezőgazdasági területen csak a 3. § b) pont szerint kezelt szennyvíziszap és c) pontja szerint tisztított szennyvíz használható fel. Kezelt iszapnak az számít, amelynek: biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel a szennyezőanyag tartalma a rendelet előírásainak megfelel. A kezelt iszapban kezelés hatására a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége az eredeti érték tíz százaléka alá csökken. Mindebből következően a települési folyékony hulladékok a továbbiakban megfelelő kezelés nélkül mező- és erdőgazdasági területen nem helyezhetők el, ezért a jövőbeni elhelyezés szempontjából teljes mennyiségüket felhalmozott hulladéknak kell tekintenünk. Jelenleg a régióban a szennyvíztisztító telepeken történő fogadás terjedt el. Szennyvíztó a régióban nyilvántartás szerint három helyen található: Badacsonytomaj, EnyingMátyáspuszta, Martonvásár. Az illegális leürítőhelyekről adat nem áll rendelkezésre. II/D.4.1.4. FEJLESZTÉST, VAGY FELSZÁMOLÁST, ILLETVE
REKULTIVÁLÁST IGÉNYLŐ KEZELŐTELEPEK, ILLETVE
LERAKÓ HELYEK MEGHATÁROZÁSA
Fejlesztést, vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelepekről, illetve lerakó helyekről a tervezési területen belül nincs ismeretünk.
II/D.5. AZ ELÉRENDŐ MEGHATÁROZÁSA
HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI
CÉLOK
II/D.5.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI
16
A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos előrehaladásának, megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladékok mennyisége fokozatosan csökkeni fog. Elérni kívánt célok /amelyek állami és önkormányzati feladatokat jelentenek/, indikátorok: • A közcsatornára csatlakozott lakások arányának növekedése. • A biológiailag tisztított szennyvíz arányának növelése. II/D/5. számú táblázat: A képződő hulladékok várható mennyisége Települési folyékony hulladék Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Régió összesen
2001 (t)
2005 (t)
2008 (t)
311553 51064 172551 535168
229497 26929 109723 366194 65-70%
109535 7554 61458 178547 30-35%
II/D.5.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK A települési folyékony hulladékok hasznosítását nem tűzzük ki célként, mivel azok hasznosítása a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. § szerint csak bonyolult kezelési eljárások után lehetséges. Ezek, biológiai, kémiai, illetve hőkezelések, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolás vagy más kezelések, melyek során olyan iszapokká alakulnak, melyek szennyezőanyag tartalma a rendelet előírásainak megfelel, és amelyekben a kezelés hatására a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége az eredeti érték tíz százaléka alá csökken. Ezt viszont legegyszerűbben a kommunális szennyvíztisztító telepekre való szállítással vagy közcsatorna-hálózatba történő ürítéssel, és ily módon a szennyvíztisztító telepeken történő tisztítással lehet megoldani.
II/D.5.3. HULLADÉKHASZNOSÍTÓ
ÉS
ÁRTALMATLANÍTÓ
KAPACITÁSOK
KIALAKÍTÁSÁNAK
PRIORITÁSAI ÉS CÉLKITŰZÉSEI
A “Közép-dunántúli Régió környezetvédelmi Infrastrukturális Program, Hulladékgazdálkodási és Szennyvízkezelési Alprogramok 2003” című tanulmányban a „Szennyvíztisztító-telepek listája„ fejlécű 22.sz., 23.sz. és 24sz. táblázatokban került feltüntetésre a Régióban meglévő és kiépítésre kerülő kommunális szennyvíztisztító telepek és azok a települések amelyek szennyvizeiket közcsatornán ezekre a berendezésekre vezetik. A hivatkozott táblázatok a kommunális szennyvíziszapokról szóló fejezethez tartozó II/D/3. számú mellékletben láthatók megyei bontásban.
17
Ezek a térségi szennyvíztisztító berendezések, illetve a közcsatorna-hálózaton kialakított leürítő helyek képezik az egyes térségek folyékony települési hulladékainak befogadó, pontjait. A csatornahálózatok és a szennyvíztisztító-telepek tervezése, építése, bővítése során gondoskodni kell a folyékony települési hulladékokat fogadó pontok kialakításáról. II/D/6. számú táblázat: Célkitűzések a hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás területén Kapacitás igény* Kezelés módja Közcsatornába, szennyvíztisztító telepre történő szállítás
II/D.5.4. AZ
100
Hasznosítás és ártalmatlanítás helye Helyben megoldható
ILLEGÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ TÁROLÓ, KEZELŐ ÉS
LERAKÓ KAPACITÁSOK MEGFELELŐ ÜZEMMÓDRA FEJLESZTÉSE, ILLETVE REKULTIVÁLÁSA, KÁRMENTESÍTÉSI ELVÉGZÉSE, FELSZÁMOLÁSA
A II/D.4.1.1. számú fejezet alatt felsorolt településeken –Badacsonytomaj, BalatonakarattyaMámatető. Martonvásár,Balatonakali, Enying-Mátyáspuszta, Lajoskomárom a szükséges hatósági eljárásokat és intézkedéseket a környezetvédelmi felügyelőségek folyamatba tették.
18
II/D.6. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM u) Számba kell venni a kiadott kezelői, közszolgáltatásra vonatkozó engedélyeket, illetve ezeket meghatározott időközönként felül kell vizsgálni. A tevékenységek folyamatos kontroll alatt végezhetők. v) Regionális és helyi szinten a hulladékokkal kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység nyilvántartására és koordinálására intézmény korszerűsítést kell tervezni a regionális, illetve a helyi környezetvédelmi hatósághoz rendelten. II/D/7. számú táblázat: Módszertani, intézményfejlesztési, stb. programok Program célja Helye Kezelési engedélyek Regionális felülvizsgálata Környezetvédelmi Felügyelőségek Hatékony Önkormányzat/ ellenőrzési, Környezetvédelmi felügyeleti rendszer Felügyelőségek kiépítése
Határidő 2004. dec. 31.
Felelős Környezetvédelmi Felügyelőségek
Költség 10 m Ft
Forrás Állami
2004. dec. 31.
Önkormányzat/ Minisztérium
*
*
* Az adott korszerűsítéshez illeszkedően a költségeket és rendelkezésre álló forrásokat ki kell munkálni.
II/D.6.1.
A
HULLADÉKOK
SZÁLLÍTÁSÁNAK,
KEZELÉSÉNEK
ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK
ÉS
(BEGYŰJTÉSÉNEK,
SZELEKTÁLÁSÁNAK,
HASZNOSÍTÁSÁNAK)
RACIONALIZÁLÁSÁT
ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK
II/D.6.1.1. A
HULLADÉKKELETKEZÉS
CSÖKKENTÉSÉNEK
ELÉRÉSÉHEZ
SZÜKSÉGES
BEAVATKOZÁSOK
LEHETŐSÉGEI, FELADATAI
A II/D/7. számú táblázatban, melynek címe „Hosszútávon egyedi szennyvízelhelyezéssel ellátásra kerülő települések” felsoroljuk azokat a településeket, melyek a készülő jogszabály tervezet szerint , szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezéssel a teljes területen elláthatók. Ezek azok a települések ahol a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program szerint hosszú távon sem várható a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, ezért ezeken a helyeken kell hosszútávon az egyedi szennyvízkezelés műszaki megoldásától függő mennyiségű települési folyékony hulladék keletkezésével, szállításával és kezelésével számolni. Ezen települések egy részén az egyedi közműpótlók mellett sor kerülhet a csoportos közműpótló rendszerek létesítésére is. A többi településen a folyékony hulladékok keletkezése folyamatosan, a csatornahálózatok kiépítésével és a lakások rákötésével párhuzamosan csökken majd hosszabb távon meg fog szűnni.
19
2002. év végére országos szinten a lakások szennyvízbekötési aránya 56,2%-ra emelkedett. A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). Jelentős mértékben növelni fogja a közüzemi szennyvízelvezetési és tisztítási rendszerekre csatlakozó lakások és intézmények számát, aminek következményeként a tengelyen szállítandó települési folyékony hulladékok mennyisége nagymértékben csökkenni fog. II/D/8. számú táblázat. Közműpótlóval elhelyezett szennyvizek mennyiségének alakulása Megye
Fejér KomáromEsztergom Veszprém Összesen
2001 30386 19779
2005 22383 10167
2010 10683 5030
Nagytáv 7188 2852
43322 93487
27548 60098
15430 31143
13745 23785
A települési folyékony hulladékok mennyiségének valóságos csökkenéséhez az önkormányzatok határozott, következetes intézkedései szükségesek a csatornahálózatokra történő azonnali rákötések és a korábbi egyedi szennyvíz tároló berendezések szakszerű felszámolása érdekében. Nem tartható fenn a jelenleg még sok helyen meglévő helyzet, hogy a közterületen megépült közcsatorna hálózatokra az ott lakók nagy része nem köt rá. A Régióban a szennyvízcsatornával rendelkező települések „ellátott” területein található összes- és bekötött lakások száma és aránya a következő: II/D/9. számú táblázat Megye
Bekötött lakásszám
Arány
Összes lakás sz ám a Fejér megye Komárom –Esztergom Veszprém
107.800 106.300 91.500
83.000 81.500 81.400
77,7% 76,7% 89,0%
A számokból láthatóan a Régióban kereken 60.000 lakás nincs rákötve az utcán előtte lefektetett szennyvízcsatorna hálózatra, ami azt jelenti, hogy ( ha a napi vízfogyasztást 300 liter/lakás értékkel számoljuk) elvileg naponta 17.910 m3; évente 6.537.150 m3 folyékony hulladék keletkezik csak a közcsatornával ellátott területeken. Nyilvánvaló, hogy valóságban ennél nagyságrendekkel kisebb folyékony hulladékmennyiség elszállítására kerül csupán sor, mivel a korábban kifejtettek szerint ezeknek a szennyvizeknek túlnyomórésze környezetszennyező módon elszivárog.
20
II/D.6.1.2. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS CÉLKITŰZÉSEINEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A települési folyékony hulladékokkal és a kommunális szennyvíziszapokkal összefüggő hulladékgazdálkodási feladatok megoldásának koncepciója és a hasznosítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedéseket az alábbiakban határozzuk meg: Települési folyékony hulladékok túlnyomórészt a szennyvízcsatornával el nem látott településeken ill. településrészeken lévő lakásokban valamint a szennyvízcsatornával már ellátott, de arra rá nem csatlakozó lakásokban keletkeznek, mennyiségük a lakásokban fogyasztott ivóvízmennyiséggel arányos annál nagyságrendekkel kisebb. • A keletkező települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentése egyrészről a települési csatornahálózatok kiépítésével, másrészről a lakásoknak a kiépült és üzemelő köz csatornahálózatokra történő minél nagyobb mértékű rákötésével biztosítható • A települési szennyvíz csatornahálózatoknak a Nemzeti Szennyvízelvezetési és kezelési Megvalósítási Program szerinti megépítése és a lakások teljes körű rákötése után csupán azokban a 2000 le-nél kisebb településeken, amelyek a Program szerint távlatban sem kerülnek csatornázásra. A Régióban lévő ilyen településeket a 6.1.1.fejezetben már hivatkozott II/D.6.1.1/1 számú melléklet tartalmazza. •
A települési folyékony hulladékok elhelyezése a vonatkozó, korábban már hivatkozott törvények és rendeletek szerint a továbbiakban csak a települési szennyvíztisztító telepeken kialakított vagy a rájuk vezető szennyvíz csatornahálózaton kijelölt folyékony hulladék leürítő helyeken lehetséges, vagy olyan komposztáló létesítményeken, amelyeken biztosított az előírásoknak megfelelő idejű és hatásfokú ártalmatlanítás. A szennyvíztisztító telepeken ilyen módon a települési folyékony hulladékok megfelelő kezelése, tisztítása és a hasznosítás biztosított, mivel a vizes fázisa megfelelő tisztítás után a szennyvizekkel befogadóba ,szárazanyag tartalma pedig a szennyvíztisztítói iszappal együtt megfelelő kezelésre, hasznosításra kerül .A komposztált folyékony hulladékok szintén hasznosíthatóak.
•
a települési folyékony hulladékok szállítását ennek megfelelően a mindenkori helyzethez igazodó logisztikai rendszerben szervezve lehet a leggazdaságosabban megvalósítani az érintett önkormányzatok, a szennyvíz tisztítótelep üzemeltetők és a folyékony hulladékszállítással foglalkozó vállalkozók közreműködésével és együttes megoldáskeresésével
A szennyvíztisztítási és kezelési program költségigényét és ütemezését megyénként a II/D/10. számú táblázatok tartalmazzák. II/D.6.1.3.
A
KÖRNYEZETVÉDELMILEG
MEGFELELŐ
ÉS
GAZDASÁGILAG
MEGVALÓSÍTHATÓ,
A
HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEKET BIZTOSÍTÓ FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÁSA
A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító fejlesztések a folyékony hulladékok esetében nem szükségesek.
21
II/D.6.1.4. A
KÖRNYEZETVÉDELMILEG
NEM
MEGFELELŐ
ÉS
ILLEGÁLIS
KEZELŐ,
LERAKÓTELEPEK
REKULTIVÁLÁSÁNAK, FELSZÁMOLÁSÁNAK FELADATI
A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakótelepek rekultiválására, felszámolására vonatkozó intézkedések folyamatban vannak.
II/D.6.2. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS HATÁRIDEJE II/D.6.2.1. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK PRIORITÁSI RENDJE Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program szerint. II/D.6.2.2. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TERVEZETT HATÁRIDEJE Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program szerint.
II/D.6.3.
A
MEGVALÓSÍTÁSHOZ
SZÜKSÉGES
ESZKÖZÖK,
MEGFELELŐ
ELŐKEZELŐ,
ÁRTALMATLANÍTÓ ÉS HASZNOSÍTÓ ELJÁRÁSOK, BERENDEZÉSEK, ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
II/D 6.3.1. HATÉKONY ÉS RACIONÁLIS HULLADÉKGYŰJTÉSEI ÉS SZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSI TERVE A folyékony hulladék gyűjtő és szállító rendszerek tervezése nem szükséges. A vállalkozásra a kínálati piac a jellemző. A szennyvíz program előrehaladásával a tengelyen szállítandó folyékony hulladék mennyisége csökken. II/D 6.3.2. HASZNOSÍTÓ
RENDSZEREK
(VÁLOGATÓ-
ELŐKEZELŐ-, KOMPOSZTÁLÓ- ÉS EGYÉB HASZNOSÍTÓ
TECHNOLÓGIÁK ÉS KAPACITÁSOK, VALAMINT EZEK FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEKKEL
A települési folyékony hulladékhasznosító rendszereket nem tervezünk. II/D.6.3.3. ÁRTALMATLANÍTÓ
(TECHNOLÓGIAI- KAPACITÁSI ÉS FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI (REGIONÁLIS , MEGYEI, KISTÉRSÉGI) TERVEKKEL TELEPEK
TERVE ÉS
A települési folyékony hulladék ártalmatlanítása teljes egészében a kommunális szennyvíztisztító telepeken fog történni, a tervezése és a megvalósítása a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, szerint halad.
22
II/D.7. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK II/D/10. számú táblázat. A települési folyékony hulladékokkal összefüggő, a térség szennyvíztisztítását megoldó program költségigénye megyénként (mFt) Intézkedés
Megye KomáromEsztergom
Fejér 1. Szennyvíztisztító telepek - új telep - rekonstrukció - felhagyás 2. Környezetvédelmileg nem megfelelő leürítő helyek rekultivációs költségei* Összesen
1460 315
Összesen Veszprém
30
0
5446 1302 1029 30
1805
1383
7807
-
333 1050 -
Forrás: Közép-dunántúli Régió Környezetvédelmi Infrastrukturális Hulladékgazdálkodási és Szennyvízkezelési Alprogramok (2002-2003)
7239 2667 1029 60 10995
Program
*A környezetvédelmileg nem megfelelő leürítőhelyek rekultivációs, esetleges kármentesítési költségeit a folyamatban lévő felülvizsgálati eljárások lezárása után lehet pontosan tervezni, a terv két múlvai esedékes felülvizsgálata során.
A bekerülési érték irányszámaként a szennyvíztisztító telepek esetében új telepeknél 350.000 Ft/m3, míg rekonstrukció, illetve felhagyás esetében 210.000 Ft/m3 fajlagos értékekkel számoltunk. A komposztáló telepek esetében a fajlagos érték 250 mFt/db volt. A költségek tartalmazzák az egyedi szennyvíztisztításra szolgáló berendezés fejlesztéseket is.
II/D. fejezet TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK MELLÉKLETE
II/D/1. számú táblázat. A települési folyékony hulladékok elhelyezése (m3/2001. év)
Település
Dunaújváros Székesfehérvár Bicske Enying Ercsi Gárdony Mór Polgárdi Sárbogárd
Mezőgazdasági KözcsatornaSzennyvízés Közművekben hálózat kijelölt tisztítók Egyéb Összesen erdőgazdasági pontjainál műtárgyaiban üzemekben FEJÉR-MEGYE 5280 6702 33485 0 250 45717 6137 0 22342 0 0 28479 1000 248 5363 0 0 6611 0 0 0 14595 4740 19335 0 0 3560 0 0 3560 0 0 5165 0 0 5165 0 0 8504 0 0 8504 50 0 10 23255 0 23315 1530 0 2275 0 525 4330
23
Település
Adony Alap Bakonycsernye Baracska Bodajk Cece Csákberény Csákvár Csókakő Előszállás Fehérvárcsurgó Gánt Kajászó Kisapostag Kisláng Lajoskomárom Lepsény Lovasberény Martonvásár Mezőfalva Mezőkomárom Nádasdladány Nagykarácsony Pátka Pázmánd Perkáta Pusztaszabolcs Pusztavám Rácalmás Sáregres Sárkeresztúr Sárosd Seregélyes Szabadbattyán Szabadegyháza Szabadhidvég Tordas Vál Vereb Zámoly
Mezőgazdasági KözcsatornaSzennyvízés Közművekben hálózat kijelölt tisztítók Egyéb Összesen erdőgazdasági pontjainál műtárgyaiban üzemekben FEJÉR-MEGYE 0 0 1492 0 0 1492 0 0 0 70 0 70 0 0 0 0 360 360 0 0 0 16818 0 16818 0 0 168 0 0 168 0 0 0 40 0 40 0 0 0 1010 0 1010 0 0 495 0 0 495 0 0 0 180 0 180 0 0 0 5441 2300 7741 0 0 3118 0 0 3118 0 0 0 590 0 590 0 0 0 910 540 1450 0 0 0 0 30 30 0 0 0 9103 0 9103 0 0 0 39594 635 40229 0 0 0 35 0 35 0 0 0 2015 0 2015 0 0 0 1400 0 1400 0 0 0 1750 10245 11995 0 0 0 10331 0 10331 0 0 0 275 900 1175 0 0 0 2400 0 2400 0 0 0 3575 1206 4781 0 0 0 0 50 50 0 0 0 0 50 50 0 0 3363 0 0 3363 0 0 0 2285 264 2549 0 0 15755 0 0 15755 0 0 0 0 460 460 0 0 0 4100 0 4100 125 0 0 50 1890 2065 0 0 0 2076 0 2076 3390 0 0 125 0 3515 115 0 1380 0 44 1539 0 0 0 8339 0 8339 0 0 0 0 2580 2580 0 0 0 0 2370 2370 0 0 0 0 200 200 0 0 0 500 0 500
II/D/2. számú táblázat. A települési folyékony hulladékok elhelyezése (m3/2001. év)
Település
Tatabánya Kisbér
Mezőgazdasági KözcsatornaSzennyvízés Közművekben hálózat kijelölt tisztítók Egyéb Összesen erdőgazdasági pontjainál műtárgyaiban üzemekben KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE 0 0 1307 0 15 1322 2605 0 5220 3510 0 11335
24
Mezőgazdasági KözcsatornaSzennyvízés Közművekben hálózat kijelölt Település tisztítók Egyéb Összesen erdőgazdasági pontjainál műtárgyaiban üzemekben KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Komárom 1015 0 134 0 0 1149 Nyergesújfalu 345 0 750 0 0 1095 Oroszlány 0 0 265 0 0 265 Tata 960 0 3985 0 0 4945 Ácsteszér 0 0 0 0 1190 1190 Aka 0 0 0 0 195 195 Almásfüzitő 2938 0 317 0 0 3255 Bakonybánk 0 0 580 0 0 580 Bakonysárkány 0 0 0 0 385 385 Bakonyszombathely 0 0 3900 0 0 3900 Bana 0 11 0 0 0 11 Bársonyos 0 0 2630 0 0 2630 Bokod 360 0 0 0 0 360 Császár 2335 0 0 0 930 3265 Csatka 0 0 0 0 125 125 Csép 0 0 70 0 0 70 Csolnok 0 0 0 65 0 65 Dunaalmás 0 0 0 0 280 280 Ete 0 0 0 40 0 40 Gyermely 2310 0 0 0 0 2310 Héreg 390 0 0 0 0 390 Kecskéd 0 0 0 309 0 309 Kerékteleki 0 0 1770 0 0 1770 Kisigmánd 0 0 55 0 0 55 Környe 0 0 383 0 732 1115 Máriahalom 0 0 0 140 0 140 Nagyigmánd 0 0 70 0 0 70 Nagysáp 0 0 0 0 338 338 Naszály 450 0 0 0 0 450 Réde 0 0 4810 0 0 4810 Sárisáp 0 0 85 0 0 85 Súr 0 0 0 255 385 640 Szákszend 0 0 0 260 0 260 Szomód 70 0 0 0 0 70 Tardos 80 0 0 0 0 80 Tarján 120 0 0 0 0 120 Tárkány 0 0 0 1000 0 1000 Tát 0 0 300 0 0 300 Úny 0 0 0 70 0 70 Vérteskethely 0 0 30 0 190 220
II/D/3. számú táblázat. A települési folyékony hulladékok elhelyezése (m3/2001. év)
Település
Veszprém Ajka Balatonfüred
Mezőgazdasági KözcsatornaSzennyvízés Közművekben hálózat kijelölt tisztítók Egyéb Összesen erdőgazdasági pontjainál műtárgyaiban üzemekben VESZPRÉM MEGYE 300 0 24233 0 0 24533 0 0 11850 0 0 11850 0 0 9569 0 0 9569
25
Balatonfűzfő Devecser Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Zirc Badacsonytördemic Bakonyszentlászló
Csabrendek Csajág Doba Dudar Kerta Kisszőlős Nagyvázsony Nemeshany Pétfürdő Révfülöp Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Vaszar (forrás KSH 2001)
577 0 2640 5248 24117 665 0 0 240 0 1806 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
6308 47217 1043 10 3160 0 805 0 0 0 0 74 2530 40 10 4842 55 345 7254 190 213 2635 0
0 0 0 3120 1830 0 0 651 0 280 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1030
0 0 4333 3280 25 0 0 18 0 8 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
6885 47217 8016 11658 29132 665 805 669 240 288 1806 74 2530 40 10 4842 55 345 7254 190 213 2635 1030
26
II/D /4. számú táblázat. Az elszállításra kerülő folyékony hulladék mennyisége fajtánként Települések Dunaújváros Székesfehérvár Bicske Enying Ercsi Gárdony Mór Polgárdi Sárbogárd Adony Alap Alcsútdoboz Bakonycsernye Baracs Baracska Besnyő Bodajk Bodmér Cece Csabdi Csákberény Csákvár Csókakő Csór Csősz Előszállás Etyek Fehérvárcsurgó Felcsút Füle Gánt Gyúró Igar Iszkaszentgyörgy Iváncsa Kajászó Kápolnásnyék Kincsesbánya Kisapostag Kisláng Kőszárhegy Kulcs Lajoskomárom Lepsény Lovasberény Magyaralmás Mány Martonvásár Mátyásdomb Mezőfalva Mezőkomárom
FEJÉR MEGYE Lakossági Intézményi Szennyvíz-tisztításból 2945 8245 290 775 22043 0 38 4073 0 7875 11410 60 625 1255 320 325 0 40 7504 144 0 0 13240 9200 290 330 140 197 490 45 110 960 0 21 425 0 215 145 0 5280 1035 0 1855 16139 0 0 60 0 168 0 0 0 5 0 95 525 0 24 135 0 45 270 0 45 275 420 30 550 0 36 46 0 0 20 0 6509 1232 0 0 10 0 0 289 6 5 110 0 0 110 0 0 595 0 730 800 0 15 0 0 2840 25 0 0 650 0 540 910 0 0 925 10 0 125 7 10370 830 0 0 9103 0 0 25 0 3575 5085 0 3222 37007 420 20 2905 450 405 2065 0 0 20 0 10 220 0 60 1340 0 0 0 560 5860 6135 0 511 9820 0
27
Települések Mezőszentgyörgy Moha Nádasdladány Nagykarácsony Nagylók Nagyveleg Nagyvenyim Óbarok Pákozd Pátka Pázmánd Perkáta Pusztaszabolcs Pusztavám Rácalmás Sáregres Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentmihály Seregélyes Szabadbattyán Szabadegyháza Szabadhidvég Szár Tabajd Tác Tordas Vajta Vál Velence Vereb Vértesacsa Vértesboglár Zámoly Zichyújfalu
FEJÉR MEGYE Lakossági Intézményi Szennyvíz-tisztításból 0 130 0 0 50 0 0 1175 0 2400 0 0 160 885 0 668 24 0 17887 3095 0 80 50 0 270 10 0 1005 3776 0 50 0 0 125 500 0 192 3061 110 0 2549 0 390 1830 80 0 960 0 0 470 0 0 4100 0 0 5 0 1460 605 0 0 75 0 1840 246 0 0 2505 0 65 1529 0 239 8100 0 0 20 0 0 10 0 0 425 0 1000 50 0 0 70 0 1340 1030 0 210 5 20 200 0 0 116 5 0 14 20 0 5 495 0 515 2900 0
28
II/D/5. számú táblázat. Az elszállításra kerülő folyékony hulladék mennyisége fajtánként KOMÁROM ESZTERGOM MEGYE Települések Lakossági Intézményi Szennyvíz-tisztításból Tatabánya 50 270 960 Dorog 0 420 0 Esztergom 40 10 0 Kisbér 1825 150 0 Komárom 1015 80 0 Oroszlány 15 505 190 Tata 623 945 290 Ácsteszér 225 180 0 Aka 195 720 0 Almásfüzitő 0 745 0 Baj 0 105 20 Bajna 0 80 0 Bakonybánk 500 1700 0 Bakonysárkány 345 60 0 Bakonyszombathely 3490 360 0 Bana 11 1465 0 Bársonyos 1510 80 0 Bokod 0 210 0 Császár 0 85 0 Csatka 125 40 0 Csép 70 200 0 Csolnok 65 120 0 Dunaalmás 0 150 0 Ete 0 0 0 Gyermely 300 0 0 Héreg 20 400 0 Kerékteleki 1300 200 0 Kesztölc 0 745 0 Kisigmánd 55 70 0 Környe 192 175 55 Máriahalom 140 366 0 Nagyigmánd 35 0 0 Nagysáp 45 855 0 Naszály 0 55 40 Neszmély 0 0 0 Pilismarót 40 1500 0 Réde 3920 1180 0 Sárisáp 20 0 0 Súr 80 212 0 Süttő 50 31111 0 Szákszend 260 7465 0 Szárliget 38 21548 0 Szomód 0 4682 0 Szomor 1000 6593 0 Tardos 120 23496 0 Tarján 0 4865 0 Tárkány 680 27820 0 Tokod 0 600 0 Úny 70 27542 0 Várgesztes 1 8660 0 Vérteskethely 220 11315 0
29
Települések Vértesszőlős
KOMÁROM ESZTERGOM MEGYE Lakossági Intézményi Szennyvíz-tisztításból 0 215 70
II/D./6. számú táblázat. Az elszállításra kerülő folyékony hulladék mennyisége fajtánként VESZPRÉM MEGYE Települések Lakossági Intézményi Szennyvíz-tisztításból Veszprém 16947 7810 30 Ajka 245 185 77 Balatonalmádi 266 115 0 Balatonfüred 6683 205 0 Balatonfűzfő 3758 0 0 Devecser 11527 50 0 Herend 240 760 0 Pápa 1747 200 70 Sümeg 229 50 60 Tapolca 295 0 80 Várpalota 43 45 665 Zirc 805 600 0 Ábrahámhegy 90 120 0 Adásztevel 15 0 0 Alsóörs 159 1571 0 Aszófő 129 40 0 Badacsonytomaj 330 395 0 Badacsonytördemic 78 915 0 Bakonybél 90 60 0 Bakonyjákó 10 60 0 Bakonykoppány 0 0 0 Bakonyszentkirály 0 100 0 Balatonakali 205 0 0 Balatoncsicsó 60 0 0 Balatonederics 40 300 0 Balatonfőkajár 18 0 0 Balatonkenese 28 20 0 Balatonrendes 20 0 0 Balatonszepezd 128 880 0 Balatonszőlős 219 1120 0 Balatonudvari 203 10 0 Balatonvilágos 338 60 0 Barnag 80 125 0 Bazsi 0 35 0 Berhida 29 430 0 Csabrendek 8 0 0 Csajág 1192 0 0 Csopak 253 0 0 Csót 5 205 0 Dáka 5 0 0 Doba 5 40 0 Döbrönte 10 10 0 Dörgicse 100 25 0 Egyházaskesző 40 0 0 Farkasgyepű 10 360 0 Felsőörs 397 180 0 Fenyőfő 0 110 0
30
Települések Ganna Gógánfa Gyulakeszi Hajmáskér Halimba Hegymagas Jásd Kapolcs Karakószörcsök Kékkút Kerta Királyszentistván Kisapáti Kislőd Kisszőlős Kővágóörs Köveskál Kup Küngös Lesenceistvánd Lesencetomaj Litér Lókút Lovas Marcalgergelyi Marcaltő Márkó Mihályháza Mindszentkálla Monostorapáti Nagygyimót Nagyvázsony Nemesgulács Nemeshany Nemesszalók Nemesvita Németbánya Noszlop Nyirád Óbudavár Örvényes Paloznak Pápakovácsi Pécsely Pénzesgyőr Pétfürdő Porva Révfülöp Románd Sóly Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Sümegprága
VESZPRÉM MEGYE Lakossági Intézményi Szennyvíz-tisztításból 20 20 0 0 35 0 5 2350 0 0 310 0 0 10 0 30 690 0 100 0 0 240 0 0 0 280 0 5 0 0 0 30 0 113 0 0 5 20 0 0 540 0 10 25 0 72 0 0 390 540 0 10 160 0 432 0 0 54 90 0 0 0 0 1997 320 0 100 0 0 120 0 0 90 0 0 310 0 0 251 30 0 8 48 0 15 5 0 260 415 0 25 1150 0 2952 40 0 10 330 0 0 0 0 192 1091 0 5 360 0 5 2245 0 0 815 0 70 0 0 40 1165 0 60 0 0 11 100 0 5 0 0 173 120 0 230 20 0 0 605 0 0 1560 0 4044 255 0 240 95 0 17 75 0 190 40 0 10 170 0 0 0 0 0 0 0
31
VESZPRÉM MEGYE Települések Lakossági Intézményi Szennyvíz-tisztításból Szentantalfa 60 0 0 Szentbékkálla 10 0 0 Szentgál 150 1200 0 Szentimrefalva 0 150 0 Szentjakabfa 40 1100 0 Szentkirályszabadja 90 120 0 Szigliget 406 0 0 Takácsi 20 0 0 Taliándörögd 180 795 0 Tihany 49 415 0 Tótvázsony 420 10 0 Tüskevár 0 240 0 Ukk 0 15 0 Úrkút 0 0 0 Uzsa 10 425 0 Vanyola 0 360 0 Várkesző 55 5 0 Városlőd 170 555 0 Vaszar 40 150 0 Veszprémgalsa 10 0 0 Vigántpetend 60 0 0 Vilonya 29 0 0 Vinár 21 0 0 Zalagyömörő 100 0 0 Zalahaláp 0 0 0 Zánka 118 0 0 forrás KSH 2001
32
II/D/7. számú táblázat. Hosszútávon egyedi szennyvíz elhelyezéssel ellátásra kerülő települések Település neve Ácsteszér Adorjánháza Aka Alsószentiván Apácatorna Bakonybánk Bakonygyirót Bakonypéterd Bakonypölöske Bakonyság Bakonysárkány Bakonyszentiván Bakonytamási Bársonyos Békás Bodorfa Borszörcsök Csatka Csém Csép Csögle Dabronc Doba Egeralja Ete Gecse* Gic Gógánfa Gyúró Hetyefö Hosztót Igar Iszkáz Káptalanfa Káptalantóti Karakószörcsök Kerékteleki Kerta Kisapostag Kisberzseny Kiscsösz Kisigmánd* Kispirit Kissikátor Kisszölös Kolontár Kulcs Külsövat Lovászpatona Marcalgergelyi Mátyásdomb
LE 724 360 257 699 220 502 188 261 446 100 988 268 713 834 229 159 418 343 447 369 744 490 601 374 648 477 494 800 1 129 104 90 1 090 451 913 474 310 735 729 1 186 128 126 540 117 392 116 776 1 613 822 1 295 493 789
Megyer Mezökomárom Mezölak Mihályháza Nadap Nagyacsád Nagydém Nagygyimót* Nagykarácsony Nagylók Nagypirit Nagyveleg Nemeshany Noszlop Nyárád Oroszi Pápadereske Pápateszér Pátka Pázmánd Réde Rigács Románd Somlószölös Somlóvecse Szabadhidvég Szentimrefalva Takácsi* Tárkány Tüskevár Ukk Vanyola* Vaszar* Vereb Vérteskethely Veszprémgalsa Vid Vinár Zalaerdöd Zalagyömörö Zalameggyes Zalaszegvár *A települések közcsatornával egészében ellátottak.
65 1 093 1 098 884 403 710 401 645 1 523 1 155 382 648 460 1 127 1 001 167 272 1 263 1 633 1 922 1 478 177 310 779 97 937 217 953 1 561 573 346 622 1 601 799 623 264 140 245 361 509 55 153 részben, vagy
33
II/D/8. számú táblázat. A szennyvíztisztítási program költségigénye megyénként (m.Ft) Intézkedés 17100
Megye KomáromEsztergom 3000
1460 315
333 1050
Fejér 1. Szennyvízcsatorna építés 2. Szennyvíztisztító telepek - új telep - rekonstrukció - felhagyás 3. Komposztáló telepek Összesen
-
Összesen Veszprém
750 19625
250 4633
15000
35100
5446 1302 1029 750 23527
7239 2667 1029 1750 47785
Forrás: Közép-dunántúli Régió Környezetvédelmi Infrastrukturális Hulladékgazdálkodási és Szennyvízkezelési Alprogramok (2002-2003)
Program
A szennyvízcsatornázás bekerülési értékéhez irányszámként 30.000 Ft/fm, a szennyvíztisztító telepek esetében új telepeknél 350.000 Ft/m3, míg rekonstrukció, illetve felhagyás esetében 210.000 Ft/m3 fajlagos értékekkel számoltunk. A komposztáló telepek esetében a fajlagos érték 250 mFt/db volt. A költségek tartalmazzák az egyedi szennyvíztisztításra szolgáló berendezéseket és csatorna fejlesztéseket is. A program költségeinek ütemezését, figyelemmel az egyes intézkedések időszükségletére is, a következő táblázat tartalmazza. II/D/9. számú táblázat: A szennyvízkezelési program költségeinek ütemezése Intézkedés 1. Szennyvízcsatorna építés 2. Szennyvíztisztító telepek 3. Komposztáló telepek Mindösszesen
2004. mFt
2005. mFt
2006. mFt
15795
10530
8775
Költség mFt 35100
4921
4374
1640
10935
750
1000
1750
15654
11415
20716
Forrás: Közép-dunántúli Régió Környezetvédelmi Infrastrukturális Hulladékgazdálkodási és Szennyvízkezelési Alprogramok (2002-2003)
47785
Program
II/E. FEJEZET KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZ ISZAPOK
II/E.1. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ, VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE
1
II/E.1.1. AZ
ADATGYŰJTÉS
KÖRE,
FORRÁSAI,
PONTOSSÁGA
PROBLÉMÁI
ÉS
BECSLÉI
MÓDSZEREI
A kommunális szennyvíziszapokra vonatkozó adatok gyakorlatilag teljes körűek, forrásai az adatszolgáltató vállalkozások adatbevallásai, illetve a Tervezési Segédlet. Az adatok pontossága jónak minősíthető. A fogalom-meghatározásokat és országos adatokat II/E/1. számú melléklet tartalmazza.
II/E.1.2. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE A régióban keletkező kommunális szennyvíziszapok mennyiségét a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által 2002.-ben készített „Területi Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és Helyzetértékelés Közép-dunántúli régió„ című tanulmány alapján határoztuk meg. Ennek megfelelően a keletkező települési szennyvíziszapok mennyiségét megyei bontásban települési szennyvíztisztító telepenként a melléklet II/E/1-3 számú táblázataiban mutatjuk be. A szemléltetés érdekében az alábbi ábrán összefoglaljuk szennyvíziszapok mennyiségét megyék szerinti bontásban.
keletkező
települési
Összes szennyvíz iszap termelés, 2001év 70000
57626
60000 50000
42500
40000 30000
24400
20000 10000 0 Fejér megye
Komárom-Esztergom megye
Veszprém megye
II/E/1. számú ábra
A táblázatok alapján a régióban keletkező települési szennyvíziszapok mennyisége összesen 124.526 tonna/év, 18.355 tonna/év szárazanyag tartalommal. A keletkező kommunális szennyvíziszap mennyiség a települési szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésével összefüggően folyamatosan növekszik. A régió jelenlegi helyzetét és a tendenciákat II/E/2. számú mellékletben mutatjuk be.
2
A települési szennyvíz-csatornázási és szennyvíztisztítási fejlesztések ill. a mindenkori ellátottsági helyzet rendszeres áttekintése azért fontos, mert azzal mind a települési folyékony hulladékok, mind a kommunális szennyvíziszapok valamennyi kérdése és megoldása (mennyiség, szállítás, kezelés, hasznosítás, elhelyezés) szoros kölcsönhatásban, összefüggésben van. Ennek megfelelően mind a települési folyékony hulladékok, mind a kommunális szennyvíziszapok hulladékgazdálkodási problematikáját illetve a megoldások feladatrendszerét a települési szennyvíz elvezetési és tisztítási fejlesztéseihez és működtetési, üzemeltetési rendszereihez igazítva, azzal összehangoltan lehet és kell megoldani.
II/E.1.3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE Felhalmozott kommunális szennyvíziszap a régióban nincsen.
II/E.1.4. A
TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA
ÉS ÉVES MENNYISÉGE
A Régióba beszállított és onnan kiszállított kommunális szennyvíziszapok nincsenek.
II/E.1.5. A TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGE II/E/1. számú táblázat: A terület éves hulladékmérlege Megye Fejér KomáromEszergom Veszprém Régió összesen
Keletkező hulladék
Hasznosítás*
24440 57626
(t/év) 10771 47421
% 44 82
42500 124526
17050 75242
41 60
Égetés (t/év)
Lerakás %
(t/év) 13669 10205
% 56 18
25450 49324
59 40
Nem kezelt (t/év)
%
*A szennyvíz iszapok esetében anyagában történő hasznosítás nem történik, a táblázatban hasznosított mennyiség az egyéb jellegű hasznosítást jelenti.
II/E 2. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK A kommunális szennyvíziszapokra vonatkozó alapvető műszaki követelményeket a „ szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet állapítja meg.
3
II/E.2.1. A
TERÜLETEN FOLYÓ, HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT ENGEDÉLYEK
(FELSOROLÁS:
MEGNEVEZÉS, SZÁM)
II/E/2. számú táblázat. Kezelési engedélyek S. Engedélyes Engedély szám szám 1. Boroszlán Építő 38941-1/2003. Szolgáltató Tervező Rt.
2.
Pápai Víz – 30346-11/2003. Csatornamű Rt.
II/E.2.2. A
Hulladék kezelési tevékenység komposztálás
szállítás, iszapkomposztálás
Hulladék típus megnevezése rácsszemét homokfogóból származó hulladék szennyvíztisztításbó l származó iszap települési szennyvíztisztításbó l származó iszap
Mennyiség t/év 146 80 10800 2300
JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL VALÓ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI,
VAGY EGYEDI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
A jogszabályokban meghatározottaktól való speciális területi, helyi, vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek.
II/E.3. AZ EGYES HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK Az egyes hulladékokra vonatkozó speciális intézkedések nincsenek.
II/E.4. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK
II/E.4.1. A
HULLADÉKOKRA
VONATKOZÓ
KEZELÉSI
TEVÉKENYSÉGEK
ALKALMAS KEZELÉSRE
ÉS
JELLEMZŐK
ISMERTETÉSE
II/E.4.1.1. A GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI (BEVONT TELEPÜLÉSEK, ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ GYŰJTŐ-SZÁLLÍTÓ SZERVEZETEK, KEZELŐK) A kommunális szennyvíziszapok esetében gyűjtési körzetek nincsenek kijelölve. Egyes szennyvíztelepeken helyben történik a komposztálás, kisebb telepekről megállapodások alapján a nagyobb telepekre szállítják a nyers vagy előkezelt szennyvíziszapokat további kezelésre. A mezőgazdasági hasznosításra, az erre szakosodott vállalkozások szállítják el és
4
végzik az iszap injektálását. Összességében a feladat szakszerűen, a gazdasági érdek kapcsolatok alapján megfelelően működik. Az alábbi települések; Mencshely, Veszprém, Sárbogárd esetében van kijelölt gyűjtési körzet. II/E.4.1.2. A
FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSI JELLEMZŐI
(TELEPHELYEK,
ÜZEMELTETŐK, TÁROLÁSI
TECHNOLÓGIA, TÁROLÁSI KAPACITÁS, KIHASZNÁLTSÁG)
Felhalmozott kommunális szennyvíziszap nincs a régióban. II/E.4.1.3. A
TERÜLETEN
FOLYTATOTT
TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE
HULLADÉKKEZELÉSI
(VÁLOGATÓ,
(HASZNOSÍTÁSI,
ÁRTALMATLANÍTÁSI)
ELŐKEZELŐ, ÉS KEZELŐ TECHNOLÓGIÁK, ÜZEMELTETŐK,
TELEPHELYEK, BERENDEZÉSEK, KAPACITÁSOK, KIHASZNÁLTSÁG)
A kommunális szennyvíziszapok kezelésére, illetve hasznosítására a régióban két módszer terjedt el, ezek a komposztálás és az azt követő mezőgazdasági hasznosítás, vagy közvetlen injektálásos elhelyezés mezőgazdasági területeken. II/E.4.1.4. FEJLESZTÉST,
VAGY FELSZÁMOLÁST, ILLETVE REKULTIVÁLÁST IGÉNYLŐ KEZELŐTELEPEK, ILLETVE
LERAKÓ HELYEK MEGHATÁROZÁSA
A szennyvíziszap kezelő létesítmények általában a szennyvíztisztító telepek részei, ezért fejlesztésüket és a kapcsolódó hasznosítási létesítményeket a szennyvíztisztító telepek fejlesztésével együtt kell terveznie és megvalósítania a tulajdonosnak. Szennyvíziszapok lerakását nem tervezzük.
II/E.4.3. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK TOVÁBBI KEZELÉSE II/E.4.3.1. A
TERÜLETEN
KELETKEZŐ
TELEPÜLÉSI
FOLYÉKONY
HULLADÉKOK
ÉS
SZENNYVÍZISZAPOK
MENNYISÉGE TELEPÜLÉSENKÉNT, LERAKÓHELYI GYŰJTŐKÖRZETENKÉNT
A területen keletkező települési folyékony hulladékok a keletkező mértékadó települési szennyvizek mennyiségét megyénként az alábbi táblázat, míg a településenkénti szennyvíziszapok mennyiségét a melléklet II/E.4.3.1/2-4. számú táblázatok tartalmazzák.
5
II/E/3. számú táblázat: A keletkező mértékadó települési szennyvíz mennyisége Megye Fejér KomáromEsztergom Veszprém Összesen:
Keletkező szv. (m3/d) 55985 60798 102910 219693
Mértékadó szennyvízmennyiség (m3/d) Közcsatornán elvezett 2005 2006 2010 33999 37000 45301 45000 75379 154378
45350 81000 163350
54800 87812 187913
A települési folyékony hulladékok gyűjtési körzetei nagyjából egybeesnek a regionális és kistérségi szennyvízcsatorna hálózatokkal, illetve az azokhoz tartozó szennyvíztisztító telepekkel, mivel a szabályosan engedélyezett leürítő helyek ezeken találhatók. II/E.4.3.2. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAPOK ELHELYEZÉSI MÓDJA (ENGEDÉLYEK, LERAKÓK, LEÜRÍTŐHELYEK, KOMMUNÁLIS LERAKÓKON ELHELYEZETT ISZAPMENNYISÉGEK, BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ SZERVESANYAG MENNYISÉG) A vizsgált régióban jelenleg a kommunális szilárd hulladéklerakókra az alábbi helyeken történik szennyvíziszap elhelyezés II/E/4. számú táblázat. Szennyvíziszap elhelyezés szilárd hulladéklerakókra Település Sárbogárd Székesfehérvár Ercsi Fehérvárcsurgó
Kapacitás (t/év) 460 9400 4780 220
Pusztaszabolcs
410
Összes *nincs adat
Szárazanyag tartalom % 25 25 25 * *
15270
Megjegyzés
takaró földnek használják engedélyük 2004-ig szól kamrás szűrőprésen víztelenítik Székesfehérvárra szállítják átmenetileg a községi hulladéklerakón -
Ennek biológiailag lebomló szerves anyag tartalma 3.100 t/év. II/E.4.3.3. A TERVEZÉSI TERÜLET SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSI JELLEMZŐI, HASZNOSÍTÁS MÓDJAI A Régióban keletkező települési szennyvíziszapok hasznosítására és ártalmatlanítására vonatkozó adatokat a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által 2002.-ben készített „Területi Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és Helyzetértékelés Középdunántúli régió„ című tanulmány alapján a melléklet II/D.4.3.3/1-3. számú táblázatokban mutatjuk be megyénként, illetve településenként.
6
Az adatokból látható hogy a régióban keletkező (88392 t/év) szennyvíziszapoknak túlnyomó része mezőgazdasági hasznosításra, művelt területen elhelyezésre, komposztálásra kerül. Az iszapok két helyen kerülnek műszaki védelemmel kialakított lerakóba.
II/E.5. AZ ELÉRENDŐ MEGHATÁROZÁSA
HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI
CÉLOK
II/E.5.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI A kommunális szennyvíziszapok mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program előrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. Ennek mértéke a hasznosítási lehetőségek függvényében fog telepenként alakulni alapvetően a költségektől függően. Ilyen technológiai lehetőségek például az iszapsűrítés mértékének fokozása, az iszapok további víztelenítése centrifugálással, préseléssel, a sűrített iszapok granulálása, égetése, stb. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek minőségének szigorú ellenőrzésével, szükség esetén korlátozásokkal, II/E/5. számú táblázat: Prognosztizált szennyvíziszap mennyisége a régióban Kommunális szennyvíziszap Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Régió összesen
2001 (t)
2005 (t) 24440 57626 42500 124526
2008 (t) 34100 68800 76300 181205
140-150%
45300 83200 86700 217208 170-180%
A szennyvizek szárazanyag tartalmát 0,36 kg/m3 értékkel vettük figyelembe.
II/E.5.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK Az OHT-ben meghatározott célkitűzéseknek megfelelően a szennyvíziszapok jelenlegi 40%os hasznosítási arányát minimálisan 55%-ra kell növelni 2008-ig. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét a szennyvíz és az iszapok előkezelésével a lehető legkisebbre kell csökkenteni. A II/E.4.3.3. fejezetben foglaltak alapján megállapítható, hogy a Régióban már a jelenlegi állapot szerint is meghaladja a szennyvíziszap hasznosítási aránya az 55 %-ot. Célkitűzésként meghatározható 2008-ig a jelenlegi arányok megtartása, ill. javítása hosszabb távra – 2015-ig - pedig a közel 100 %-os hasznosítási szint elérése. E merésznek látszó célkitűzés realitását alátámasztja egyrészről az, hogy a települési szennyvízelvezetési és tisztítási program következetes megvalósítása során a szennyvíztisztító telepek technológiáját úgy lehet (kell) kialakítani, hogy a szennyvíziszapok mezőgazdasági
7
hasznosításra alkalmas állapotúak legyenek. Másrészről az, hogy a régió termőterületi mezőgazdasági művelési adottságai természetes lehetőséget kínálnak az iszapok teljes körű hasznosítására. Ez a megoldás a környezetvédelem és a mezőgazdaság (a települési önkormányzatok ill. csatornamű vállalkozók valamint a mezőgazdasági – erdőgazdálkodási vállalkozók) érdekközösségére alapozva szolgálhatja a közjót és biztosíthatja a természeteshez közelítő (szerves) anyag körforgást.
II/E.5.3. HULLADÉKHASZNOSÍTÓ
ÉS
ÁRTALMATLANÍTÓ
KAPACITÁSOK
KIALAKÍTÁSÁNAK
PRIORITÁSAI ÉS CÉLKITŰZÉSEI
A vizsgált régióban elsősorban a (telepen kezelt, vagy komposztált) kommunális szennyvíziszapok mező- erdőgazdasági hasznosítását kell megcélozni. Természetesen ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők, vállalkozók erre partnerek legyenek, garanciát kell kapniuk az iszapok megfelelő minőségét illetően. Ennek biztosítása a csatornaművek tulajdonosainak alapvető kötelezettsége, feladata, amihez a vonatkozó műszaki és jogi szabályozások megfelelő hátteret adnak. A szennyvíziszapok deponálását, tárolását csak kivételesen indokolt esetben, vagy átmeneti megoldásként szabad alkalmazni. II/E/6. számú táblázat: Célkitűzések a hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás területén Kapacitás igény* R/D kód R10, D202, D801*
100
Hasznosítás és ártalmatlanítás helye Helyben megoldható
* A megadott kezelési kódok alapján lehetséges a kommunális szennyvíziszap hasznosítása, azonban az egyes kezelési módok szerinti megbontás jelenleg nem lehetséges.
II/E.5.4. AZ
ILLEGÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ TÁROLÓ, KEZELŐ ÉS
LERAKÓ KAPACITÁSOK MEGFELELŐ ÜZEMMÓDRA FEJLESZTÉSE, ILLETVE REKULTIVÁLÁSA, KÁRMENTESÍTÉSI ELVÉGZÉSE, FELSZÁMOLÁSA
A térségben illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő szennyvíziszaptároló, kezelő és lerakó létesítmények nincsenek.
II/E.6. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM w) Számba kell venni a kiadott kezelői, közszolgáltatásra vonatkozó engedélyeket, illetve ezeket meghatározott időközönként felül kell vizsgálni. A tevékenységek folyamatos kontroll alatt végezhetők. x) Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a szennyvíziszapok összetételét. y) Fel kell mérni a komposztálási lehetőségeket és komposztált szennyvíziszap felhasználási igényeket.
8
z) Regionális és helyi szinten a hulladékokkal kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység nyilvántartására és koordinálására intézmény korszerűsítést kell tervezni a regionális, illetve a helyi környezetvédelmi hatósághoz rendelten. II/E/7. számú táblázat: Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési , stb. programok Program célja Helye Kezelési engedélyek Regionális felülvizsgálata Környezetvédelmi Felügyelőségek Szennyvíziszap Tisztító telepek vizsgálata Szennyvíziszap Régió/Önkormányzat komposztálása Hatékony Önkormányzat/ ellenőrzési, Környezetvédelmi felügyeleti rendszer Felügyelőségek kiépítése
Határidő 2004. dec. 31.
Felelős Környezetvédelmi Felügyelőségek
Költség 10 m Ft
Forrás Állami
folyamatosan
Üzemeltetők
60 mFt/év
Szolgáltatási díj
2004. jan.31.
Üzemeltetők/ Önkormányzatok Önkormányzat/ Minisztérium
17 mFt
Szolgáltatási díj
*
*
2004. dec. 31.
* Az adott korszerűsítéshez illeszkedően a költségeket és rendelkezésre álló forrásokat ki kell munkálni. A költségek becslése 2002. évi árszínvonalon a kialakult tervezési gyakorlatnak megfelelően tapasztalati számértékekkel történt, a közölt összegek az ÁFÁ-t nem tartalmazzák.
II/E.6.1.
A
HULLADÉKOK
SZÁLLÍTÁSÁNAK,
KEZELÉSÉNEK
ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK
ÉS
(BEGYŰJTÉSÉNEK,
SZELEKTÁLÁSÁNAK,
HASZNOSÍTÁSÁNAK)
RACIONALIZÁLÁSÁT
ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK
II/E.6.1.1. A
HULLADÉKKELETKEZÉS
CSÖKKENTÉSÉNEK
ELÉRÉSÉHEZ
SZÜKSÉGES
BEAVATKOZÁSOK
LEHETŐSÉGEI, FELADATAI
A kommunális szennyvíziszapok mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program előrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. Ennek mértéke a hasznosítási lehetőségek függvényében fog telepenként alakulni alapvetően a költségektől függően. Ilyen technológiai lehetőségek például az iszapsűrítés mértékének fokozása, az iszapok további víztelenítése centrifugálással, préseléssel, a sűrített iszapok granulálása, égetése, stb. II/E.6.1.2. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS CÉLKITŰZÉSEINEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK •
kommunális szennyvíziszapok kezelése, a kezelési technológiák a szennyvíz tisztítótelep elválaszthatatlan részét képezi úgy a beruházást, mint az üzemeltetést illetően. A telepen keletkező iszapok megfelelő elhelyezésének vagy hasznosításának megoldása a telep tulajdonosának (önkormányzat, állam) és az üzemeltetést végző vállalkozónak közös vagy megosztott gondja, feladata.
9
•
a szennyvíziszapnak a szennyvíztelepen belül történő kezelési technológiáját vagy komposztálását, a keletkező szennyvíziszapok hulladékgazdálkodási szempontból megfelelő hasznosítási vagy elhelyezési lehetőségeihez kell igazítani, kiépíteni, fejleszteni és üzemeltetni.
•
Magyarországon általában és a vizsgált régióban is, elsősorban a (telepen kezelt, vagy komposztált) kommunális szennyvíziszapok mező- erdőgazdasági hasznosítását kell megcélozni. Természetesen ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők, vállalkozók erre partnerek legyenek, garanciát kell kapniuk az iszapok megfelelő minőségét illetően. Ennek biztosítása a csatornaművek tulajdonosainak alapvető kötelezettsége, feladata, amihez a vonatkozó műszaki és jogi szabályozások megfelelő hátteret adnak. A szennyvíziszapok deponálását, tárolását csak kivételesen indokolt esetben, vagy átmeneti megoldásként szabad alkalmazni.
A régióban létesítendő szennyvízkezelési és szennyvíziszap kezelési létesítményeket a melléklet II/D.6.1.2/1. számú táblázata tartalmazza. II/E.6.1.3.
A
KÖRNYEZETVÉDELMILEG
MEGFELELŐ
ÉS
GAZDASÁGILAG
MEGVALÓSÍTHATÓ,
A
HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEKET BIZTOSÍTÓ FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÁSA
A szennyvíziszapokkal kapcsolatban a környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító fejlesztések a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program keretében kerülnek megvalósításra. II/E.6.1.4. A
KÖRNYEZETVÉDELMILEG
NEM
MEGFELELŐ
ÉS
ILLEGÁLIS
KEZELŐ,
LERAKÓTELEPEK
REKULTIVÁLÁSÁNAK, FELSZÁMOLÁSÁNAK FELADATI
A tervezési területen a szennyvíz iszapokkal kapcsolatban környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakótelepek nincsenek ezért rekultiválási és felszámolási feladatok sincsenek.
II/E.6.2. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS HATÁRIDEJE II/E.6.2.1. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK PRIORITÁSI RENDJE A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendjét a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program határozza meg. II/E.6.2.2. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TERVEZETT HATÁRIDEJE A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határidejét szintén a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program határozza meg.
10
II/E.6.3.
A
MEGVALÓSÍTÁSHOZ
SZÜKSÉGES
ESZKÖZÖK,
MEGFELELŐ
ELŐKEZELŐ,
ÁRTALMATLANÍTÓ ÉS HASZNOSÍTÓ ELJÁRÁSOK, BERENDEZÉSEK, ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
II/E.6.3.1. HATÉKONY ÉS RACIONÁLIS HULLADÉKGYŰJTÉSEI ÉS SZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSI TERVE Lásd a II/E.6.1.2. „A hulladékhasznosítás célkitűzéseinek elérését szolgáló intézkedések” című fejezetet. A régióban létesítendő szennyvízkezelési és szennyvíziszap kezelési létesítményeket a melléklet II/E.6.1.2/1. számú táblázata tartalmazza. II/E.6.3.2. HASZNOSÍTÓ
RENDSZEREK
(VÁLOGATÓ-
ELŐKEZELŐ-, KOMPOSZTÁLÓ- ÉS EGYÉB HASZNOSÍTÓ
TECHNOLÓGIÁK ÉS KAPACITÁSOK, VALAMINT EZEK FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEKKEL
Lásd a II/E.6.1.2. „A hulladékhasznosítás célkitűzéseinek elérését szolgáló intézkedések” című fejezetet. A régióban létesítendő szennyvízkezelési és szennyvíziszap kezelési létesítményeket a melléklet II/E.6.1.2/1. számú táblázata tartalmazza. II/E.6.3.3. ÁRTALMATLANÍTÓ
TELEPEK
(TECHNOLÓGIAI-
KAPACITÁSI ÉS FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS
ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI (REGIONÁLIS , MEGYEI, KISTÉRSÉGI) TERVEKKEL
Lásd a „II/E.6.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzéseinek elérését szolgáló intézkedések” című fejezetet. A régióban létesítendő szennyvízkezelési és szennyvíziszap kezelési létesítményeket a melléklet II/E.6.1.2/1. számú táblázata tartalmazza.
II/D.7. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK Az iszapkezelés és hasznosításhoz szükséges fejlesztések elfogadott költségeit a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program tartalmazza.
II/E. fejezet KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAPOK MELLÉKLETE
11
II/D.1. számú melléklet A kommunális szennyvíziszappal kapcsolatos fogalommeghatározások és országos adatok. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Kormány rendelet 3. § szerint „a rendelet alkalmazásában: iszapok: a települési szennyvíz tisztítása során keletkező és az ehhez hasonló összetételű szennyvizeket kezelő egyéb szennyvíztisztító művekből származó iszapok és a települési folyékony hulladékok; kezelt iszapok: biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan iszapok, melyek szennyezőanyag tartalma e rendelet előírásainak megfelel, és amelyekben a kezelés hatására a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége az eredeti érték tíz százaléka alá csökken (a továbbiakban: szennyvíziszap); „ Magyarországon a csatornával ellátott 953 településről, a jelenleg működő 539 darab települési szennyvíztisztító telepre vezetett 311,1 millió m3/ év szennyvízmennyiségből 113 834 tonna/év szárazanyag keletkezik.(1 m3 szennyvízre vetítve a fajlagos érték 0,36 kg/m3 szárazanyag). A telepeken történő víztelenítés mértéke rendkívül nagy szórást mutat. Általában 1,5-20 % szárazanyag tartalom között mozog. A lerakás kritériumaként előírt min. 25 %-os értéket a telepek 3-4 %-ánál érik el, de azoknál is csak ott ,ahol iszapszikkasztó ágyak üzemelnek. A telepekről kikerülő iszapokat 384 fogadóhelyen hasznosítják vagy tárolják. Az iszapok 39 %-át mezőgazdasági területen (közvetlen kihordás (14,3 %) vagy komposzt (24,2 %) formájában) hasznosították, míg a lerakás (kb. 70 000 tonna/év) 61%-ot tett ki túlnyomó részben végleges depónián.
12
II/D/1. számú táblázat. A települési szennyvíziszapok mennyisége szennyvíztisztító telepenként FEJÉR MEGYE Szennyvíztisztító telepek
Szennyvíztisztító mű típusa
Összes termelés tonna/év
Összes termelés tonna/szárazanyag/év
Székesfehérvár városi szennyvíztisztító telep
biológiai
9400
3257
Agárd városi szennyvíztisztító biológiai 4780 telep Ercsi városi szennyvíztisztító biológiai 1380 telep Bicske városi szennyvíztisztító biológiai 1270 telep Csákvár városi biológiai 1550 szennyvíztisztító telep Mór városi szennyvíztisztító biológiai 2000 telep Pusztavám-Vérteskert települési szennyvíztisztító biológiai 300 telep Sárbogárd városi biológiai 460 szennyvíztisztító telep Fehérvárcsurgó községi biológiai 220 szennyvíztisztító telep Pusztaszabolcs községi biológiai 410 szennyvíztisztító telep Rácalmás községi biológiai 550 szennyvíztisztító telep Enying városi szennyvíztisztító biológiai 430 telep Bodajk községi biológiai 380 szennyvíztisztító telep Mezőfalva községi biológiai 30 szennyvíztisztító telep Balinka községi biológiai 460 szennyvíztisztító telep Polgárdi városi biológiai 290 szennyvíztisztító telep Etyek községi biológiai 490 szennyvíztisztító telep ÖSSZESEN 24400 Forrás: KDT-Környezetvédelmi Felügyelőség nyilvántartási adatai.
0,24 211 190 47 360 10 575 4 41 137 15 68 7 83 63 87 5155,24
13
II/D/2. számú táblázat. A települési szennyvíziszapok mennyisége szennyvíztisztító telepenként Szennyvíztisztító telepek Komárom-Ács Vízmű Kft, Komáromi Szennyvíztisztító Komárom-Ács Vízmű Kft, Ácsi Szennyvíztisztító ÉP-SZO-KER Kft., Naszályi Szennyvíztisztítótelep, Bábolnai Szennyvízkezelő és Szolgáltató Kft., Bábolna OMS Hungária Kft., Kocsi Szennyvíztisztító OMS Hungária Kft., Mocsai Szennyvíztisztító OMS Hungária Kft., Csolnoki Szennyvíztisztító OMS Hungária Kft., Dági Szennyvíztisztító OMS Hungária Kft., Héregi Szennyvíztisztító OMS Hungária Kft., Szomódi Szennyvíztisztító OMS Hungária Kft., Tarjáni Szennyvíztisztító OMS Hungária Kft., Táti Szennyvíztisztító OMS Hungária Kft., Dunaalmási Szennyvíztisztító Észak-dunántúli Vízmű Rt., Tatabánya Észak-dunántúli Vízmű Rt., Tata Észak-dunántúli Vízmű Rt., Kocs Észak-dunántúli Vízmű Rt., Esztergom Észak-dunántúli Vízmű Rt., Mogyorósbánya Észak-dunántúli Vízmű Rt., Dorog Észak-dunántúli Vízmű Rt., Sárisáp Észak-dunántúli Vízmű Rt., Leányvár, Kesztölc, Piliscsév Észak-dunántúli Vízmű Rt., Kisbér Észak-dunántúli Vízmű Rt., Súr Észak-dunántúli Vízmű Rt., Nagyigmánd Észak-dunántúli Vízmű Rt., Kömlőd, Dad, Csáazár,
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Szennyvíztisztító mű Összes termelés típusa (t/év) Mechanikai és biológiai (purátor) Mechanikai és biológiai (OMS) Mechanikai és biológiai (OMS) Mechanikai és biológiai (OMS) Mechanikai és biológiai (OMS) Mechanikai és biológiai (OMS) Mechanikai és biológiai (OMS) Mechanikai és biológiai (OMS) Mechanikai és biológiai (OMS) Mechanikai és biológiai (OMS) Mechanikai és biológiai (OMS) Mechanikai és biológiai (OMS) Mechanikai és biológiai (OMS) Mechanikai és (egyedi tervezésű) Mechanikai és (egyedi tervezésű) Mechanikai és (egyedi tervezésű) Mechanikai és (egyedi tervezésű) Mechanikai és (egyedi tervezésű) Mechanikai és (egyedi tervezésű) Mechanikai és (egyedi tervezésű) Mechanikai és (OMS) Mechanikai és (Fiegh) Mechanikai és (Vidus) Mechanikai és (OMS) Mechanikai és (OMS)
Összes termelés (t/szárazanyag/év)
1956
303
117
19
550
72
792
118
1131
11
1000
10
1996
20
342
34
4769
48
1243
12
1714
17
10424
104
1682
17
biológiai
15161
3093
biológiai
4132
690
biológiai
0
biológiai
0 (nem volt iszap víztelenítés) 4558
966
biológiai
166
35
biológiai
2456
612
biológiai
278
69
biológiai
320
56
biológiai
185
34
biológiai
0 (nem volt iszap víztelenítés) 165
0
biológiai biológiai
0 (nem volt iszap víztelenítés)
30 0
14
Szákszend Távhő Kft., Oroszlány Pannon-Víz Rt., Bana
Mechanika és biológiai (egyedi tervezésű) Mechanikai és biológiai (OMS)
ÖSSZESEN Forrás: KDT-Környezetvédelmi Felügyelőség nyilvántartási adatai.
2252
443
237
47
57626
6860
II/D/3. számú táblázat. A települési szennyvíziszapok mennyisége szennyvíztisztító telepenként Szennyvíztisztító telepek Ajka városi szennyvíztisztító telep Pápa városi szennyvíztisztító telep Veszprém városi szennyvíztisztító telep Balatonfőkajár községi szennyvíztisztító telep Siófok városi szennyvíztisztító telep Taploca városi szennyvíztisztító telep Zánka Gyermekközpont Révfülöp községi szennyvíztisztító telep Zirc városi szennyvíztisztító telep Úrkút községi szennyvíztisztító telep Nyírád községi szennyvíztisztító telep Padragkút községi szennyvíztisztító telep Sümeg városi szennyvíztisztító telep Várpalota városi szennyvíztisztító telep Balatonfüred városi szennyvíztisztító telep Devecser városi szennyvíztisztító telep Berhida községi szennyvíztisztító telep Ősi községi szennyvíztisztító telep Öskü községi szennyvíztisztító telep Tés községi szennyvíztisztító telep Dudar községi szennyvíztisztító telep Eplény községi szennyvíztisztító telep Herend községi szennyvíztisztító telep
VESZPRÉM MEGYE Szennyvíztisztító mű Összes termelés típusa (t/év) biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai
Összes termelés (t/szárazanyag/év)
2700
486
8700
1905
5400
972
900
134
4900
833
1800
366
200
34
1500
316
400
75
500
13
200
4
180
5
2800
140
1900
56
5100
593
0
8
1400
42
400
11
500
14
100
4
520
78
100
2
300
49
15
Nagyvázsony községi szennyvíztisztító telep Badacsonytördemic regionális szennyvíztisztító telep Borzavár községi szennyvíztisztító telep Bakonybél községi szennyvíztisztító telep Halimba községi szennyvíztisztító telep
biológiai biológiai biológiai biológiai biológiai
400
11
900
172
200
5
200
5
300
7
ÖSSZESEN 42500 Forrás: KDT-Környezetvédelmi Felügyelőség nyilvántartási adatai.
6340
16
II/D.2. számú melléklet. A régió szennyvízelvezetésének és tisztításának áttekintése Fejér megye: (2001. évi adat) Keletkező szennyvíz mennyisége: (lakónép. + üdülő + egyéb) Elvezetésre kerülő szennyvíz mennyisége: Bekötött lakások aránya: Összes szennyvíztisztítási kapacitás: • hidraulikai kapacitás • biológiai kapacitás Komárom-Esztergom megye: (2001. évi adat) Keletkező szennyvíz mennyisége: (lakónép. + üdülő + egyéb) Elvezetésre kerülő szennyvíz mennyisége: Bekötött lakások aránya: Összes szennyvíztisztítási kapacitás: Veszprém megye: (2001. évi adat) Keletkező szennyvíz mennyisége: (lakónép. + üdülő + egyéb) Elvezetésre kerülő szennyvíz mennyisége: Bekötött lakások aránya: Összes szennyvíztisztítási kapacitás:
55.985 m3/d 25.624 m3/d 45 % 69.100 m3/d 50.100 m3/d 60.798 m3/d 40.000 m3/d 68 % 85.330 m3/d 102.910 m3/d 56.931 m3/d 57 % 77.395 m3/d
Megállapítható, hogy a nagyvárosokban mindenütt rendelkezésre áll a szennyvíztisztítási kapacitás, jelenleg az a cél, hogy a csatornázottság 2008-ra elérje a 95 %-os arányt. Fejér megyében néhány 2.000 főnél nagyobb település szennyvízelvezetésének megoldása – Martonvásár, Enying – mindenképpen sürgős feladat. Komárom-Esztergom megyében a közműves szennyvízelvezetésének és tisztításának 2005.-re előirányzott programja már 2002.-re teljesült. Komárom, Dorog, Tatabánya, Esztergom városok közel teljes körű csatornázása (95-97 %) befejeződött. Tata város csatorna ellátottsága elérte a 90 %-ot, míg Kisbér város megközelíti a 75 %-ot. 1999.-től napjainkig közel 90 km elválasztott gravitációs rendszerű csatornahálózatot helyeztek üzembe. Az 1999-2000 évek között 22 – korábban ellátatlan – községben helyezték üzembe a közcsatornát. A települések csatorna-ellátottsági aránya 95-100 %-os, a hálózat elválasztott gravitációs rendszerű, anyaga KG-PVC. A fejlesztés mintegy 385 km csatorna megépítését jelentette. Üzembe helyezték Komárom város (4500 m3/d, TBN+VP), Tatabánya város III.-fokozat (24.000 m3/d) és Kisbér város (500 m3/d, TBN) szennyvíztisztító fejlesztéseit. Lényegében újjáépült Dorog város szennyvíztisztítója (5.000 m3/d, TBN+VP). A városokban így 5.000 m3/d kapacitásfejlesztést és 29.000 m3/d tisztítókapacitás intenzifikálása került üzembehelyezésre. 17
A megyében az új közcsatornákhoz 7 db új szennyvíztisztító telep kapcsolódott (3.430 m3/d összkapacitás, TBN+VP). A megye 75 településéből jelenleg valamennyi város (6 db) és 52 db községi település rendelkezik közműves csatornázással (75-98 %, illetve 90-100 % ellátottsági arány) és jórészt megfelelő szennyvíztisztítóval. A megyében 17 ellátatlan település (285-3.151 fő közötti), döntően telekhatáron belüli szikkasztással helyezi el szennyvizét. Veszprém megyében az érzékeny területeken lévő települések csatornázása részben befejeződött, azonban főleg a Balaton-felvidék kis településeinél és néhány Dunántúliközéphegységben lévő – pl. Halimba – településen 2008-ig mindenképpen szükséges a szennyvízelvezetés megoldása.
18
II/D/4. számú táblázat. A keletkező mértékadó települési szennyvíz mennyisége - Fejér megye Sorszá m
Település
Prioritás
Közig. besorolás
EU Település i csoport
Lakónépesség (fő)
Keletk Üdülő ező (fő) szv. (m3/d)
1
Aba
I/c
4
b
4210
505
2
Adony
I/a
4
b
3823
431
3
Alap
II/b
5
b
2106
253
4
Alcsútdoboz
I/d
5
a
1524
167
5
Alsószentiván
III
5
a
699
84
6
Bakonycsernye
II/b
5
b
3186
385
7
Bakonykúti
I/a
5
a
99
12
8
Balinka
I/a
5
a
919
110
9
Baracs
Mértékadó szennyvíz mennyiség (m3/d) Közcsatornába gyűjtött 2001
%
245
2005
57
%
2010
%
2010 után
%
2001
Közműpótlóval ellátott 2010 2005 2010 után
303
60
404
80
404
80
505
202
101
101
345
80
345
80
388
90
186
86
86
43
152
60
202
80
253
253
101
51
127
67
33
33
40
24
100
60
133
80
133
80
67
80
84
84
84
17
96
25
231
60
308
80
308
80
289
154
77
77
7
60
10
80
11
90
12
5
2
1
66
60
88
80
88
80
84
44
22
22
224
60
224
60
299
80
374
374
150
75
26
24
II/b
5
b
3113
374
10 Baracska
I/b
5
b
2564
308
185
60
246
80
246
80
308
123
62
62
11 Beloiannisz
III
5
a
1207
138
32
24
83
60
110
80
110
80
106
55
28
28
12 Besnyő
III
5
a
1854
222
128
50
133
60
178
80
178
80
94
89
45
45
13 Bicske
I/a
3
c
11103
1351
959
71
959
71
1081
80
1081
80
391
540
270
270
14 Bodajk
I/a
4
b
4080
484
372
77
372
77
387
80
436
90
112
112
97
48
15 Bodmér
III
5
a
230
28
17
60
22
80
22
80
28
11
6
6
16 Cece
II/b
4
b
2847
342
205
60
274
80
342
342
137
68
17 Csákberény
I/d
5
a
1252
150
90
60
120
80
120
80
150
60
30
30
18 Csákvár
I/a
4
b
5274
618
371
60
494
80
556
90
451
247
124
62
19 Csabdi
III
5
a
1144
137
82
60
110
80
110
80
137
55
27
27
20 Csókakő
I/d
5
a
1015
122
73
60
98
80
98
80
122
49
24
24
21 Csór
I/a
5
a
1558
187
112
60
150
80
168
90
187
75
37
19
22 Csősz
I/d
5
a
1049
126
76
60
101
80
101
80
126
50
25
25
23 Dég
II/b
5
b
2668
320
192
60
256
80
320
320
128
64
24 Dunaújváros
I/a
2
e
53543
6732
6530
97
6530
97
202
202
202
202
25 Előszállás
II/b
4
b
3784
454
272
60
363
80
454
454
182
91
26 Enying
II/b
3
b
7191
27 Ercsi
I/a
4
b
28 Etyek
I/b
5
b
167
29
6530
97
875
43
5
43
5
525
60
700
80
832
832
350
175
8406
994
755
76
795
80
795
80
895
90
239
199
199
99
3636
393
286
73
314
80
314
80
334
85
106
79
79
59
6530
97
19
Sorszá m
Település
Prioritás
Közig. besorolás
EU Település i csoport
Lakónépesség (fő)
Keletk Üdülő ező (fő) szv. (m3/d)
Mértékadó szennyvíz mennyiség (m3/d) Közcsatornába gyűjtött 2001
%
29 Fehérvárcsurgó
I/a
5
a
1891
222
30 Felcsút
III
5
a
1682
196
31 Füle
III
5
a
843
101
32 Gánt
I/a
5
a
857
94
91
33 Gárdony
I/a
3
b
8127 22500
3652
3177
34 Gyúró
III
5
a
1129
136
35 Hantos
III
5
a
988
119
36 Igar
III
5
a
1090
131
37 Iszkaszentgyörgy
I/a
5
a
1603
192
38 Isztimér
I/a
5
a
954
109
80
39 Iváncsa
I/a
5
b
2815
310
117
40 Jenő
III
5
a
1181
142
41 Kajászó
I/d
5
a
993
42 Káloz
I/b
5
b
2460
43 Kápolnásnyék
I/a
5
b
3233
44 Kincsesbánya
I/a
5
a
45 Kisapostag
III
5
46 Kisláng
II/b
47 Kőszárhegy
300
2005
%
2010
%
2010 után
%
Közműpótlóval ellátott 2010 2005 2010 után
2001
137
62
178
80
178
80
200
90
84
44
44
22
74
38
118
60
157
80
157
80
122
78
39
39
81
80
81
80
81
80
101
20
20
20
97
91
97
91
97
91
97
3
3
3
3
87
3287
90
3287
90
3433
94
475
365
365
219
109
80
136
136
136
27
71
60
71
60
95
80
119
48
48
24
105
80
131
131
131
26
115
60
154
80
173
90
192
77
38
19
74
80
74
87
80
98
90
29
29
22
11
38
186
60
248
80
279
90
193
124
62
31
85
60
114
80
114
80
142
57
28
28
119
71
60
95
80
95
80
119
48
24
24
295
177
60
236
80
236
80
295
118
59
59 62
414
140
34
248
60
331
80
352
85
273
166
83
1546
187
187
100
187
100
187
100
187
100
0
0
0
0
a
1186
142
114
80
142
142
142
28
5
b
2593
311
I/a
5
a
1319
147
48 Kulcs
III
5
a
1613
49 Lajoskomárom
II/b
4
b
50 Lepsény
II/b
4
51 Lovasberény
II/b
52 Magyaralmás
187
60
249
80
311
311
124
62
118
80
132
90
74
59
29
15
194
116
60
155
80
194
194
78
39
2433
292
175
60
234
80
292
292
117
58
b
3166
380
228
60
304
80
380
152
152
76
5
b
2717
326
I/a
5
a
1502
53 Mány
I/b
5
b
54 Martonvásár
II/b
4
b
55 Mátyásdomb
III
5
a
789
95
56 Mezőfalva
II/b
4
b
4924
574
57 Mezőkomárom
III
5
a
1093
131
58 Mezőszentgyörgy
III
5
a
1351
162
59 Mezőszilas
II/b
5
b
2315
281
73
50
88
60
228
60
196
60
261
80
326
326
130
65
180
108
60
144
80
162
90
180
72
36
18
2161
259
155
60
207
80
220
85
259
104
52
39
4935
592
355
60
474
80
592
592
237
118
76
80
95
95
95
19
459
80
545
545
230
115
29
109
5
39
29
5
344
60
105
80
131
131
131
26
130
80
130
80
130
80
162
32
32
32
169
60
225
80
225
80
211
112
56
56
20
Sorszá m
Település
Prioritás
Közig. besorolás
EU Település i csoport
Lakónépesség (fő)
Keletk Üdülő ező (fő) szv. (m3/d)
60 Moha
III
5
a
410
49
61 Mór
II/a
3
c
14731
1747
62 Nadap
III
5
a
403
48
63 Nádasdladány
I/e
5
a
1834
220
64 Nagykarácsony
III
5
a
1523
65 Nagylók
III
5
a
66 Nagyveleg
III
5
67 Nagyvenyim
I/c
68 Pákozd
Mértékadó szennyvíz mennyiség (m3/d) Közcsatornába gyűjtött 2001
%
2005
%
2010
%
2010 után
%
2001
Közműpótlóval ellátott 2010 2005 2010 után
29
60
39
80
39
80
49
20
10
10
1170
67
1223
70
1485
85
576
576
524
262
38
80
38
80
48
48
10
10
176
80
176
80
220
88
44
44
183
146
80
183
183
183
37
1155
139
111
80
139
139
139
28
a
648
78
62
80
78
78
78
16
5
b
3688
443
266
60
354
80
354
80
443
177
89
89
I/a
5
b
2506
541
325
60
433
80
433
80
541
216
108
108
69 Pátka
III
5
a
1633
196
118
60
157
80
196
196
78
39
70 Pázmánd
II/b
5
a
1922
231
139
60
185
80
185
80
231
92
46
46
71 Perkáta
II/b
4
b
4025
483
290
60
386
80
386
80
483
193
97
97
72 Polgárdi
II/b
4
b
6582
739
413
56
591
80
591
80
628
85
326
148
148
111
73 Pusztaszabolcs
I/c
4
b
6373
737
140
19
442
60
590
80
590
80
596
295
147
147
74 Pusztavám
I/b
5
b
2528
312
50
16
187
60
250
80
250
80
262
125
62
62
75 Rácalmás
II/b
4
b
4006
441
308
70
308
70
353
80
353
80
132
154
88
88
76 Ráckersztúr
I/b
5
b
3117
374
224
60
299
80
337
90
374
150
75
37
77 Sárbogárd
II/a
3
c
13665
1640
984
60
1312
80
1394
85
1082
656
328
246
78 Sáregres
I/c
5
a
827
99
59
60
79
80
79
80
99
40
20
20
79 Sárkeresztes
I/a
5
a
1485
178
107
60
142
80
142
80
178
71
35
36
80 Sárkeresztúr
I/c
5
b
2320
278
167
60
222
80
222
80
278
111
56
56
81 Sárkeszi
I/e
5
a
541
65
39
60
52
80
52
80
65
26
13
13
82 Sárosd
II/b
4
b
3282
394
236
60
315
80
315
80
394
158
79
79
83 Sárszentágota
I/e
5
a
1368
164
98
60
131
80
131
80
164
66
33
33
84 Sárszentmihály
I/c
5
b
2682
322
193
60
258
80
258
80
322
129
64
64
85 Seregélyes
I/c
4
b
4161
499
299
60
399
80
399
80
499
200
100
100
86 Soponya
I/d
4
a
2002
218
131
60
174
80
174
80
218
87
44
44
87 Söréd
I/a
5
a
433
52
31
60
42
80
42
80
52
21
10
10
88 Sukoró
I/a
5
a
871
89 Szabadbattyán
I/a
4
b
90 Szabadegyháza
II/b
5
b
2000
4500
1170
67
132
557
34
60
639
31
5
383
60
511
80
511
80
607
256
128
128
4504
538
365
68
365
68
430
80
484
90
172
172
108
54
2270
279
164
59
167
60
223
80
223
80
114
112
56
56
21
Sorszá m
Település
Prioritás
Közig. besorolás
EU Település i csoport
Lakónépesség (fő)
Keletk Üdülő ező (fő) szv. (m3/d)
91 Szabadhídvég
III
5
a
937
112
92 Szár
I/a
5
a
1693
204
93 Székesfehérvár
I/a
2
e
104059
12635
94 Tabajd
III
5
a
948
106
95 Tác
I/d
5
a
1515
182
96 Tordas
III
5
a
1527
183
97 Újbarok
I/d
5
a
344
41
98 Úrhida
I/d
5
a
1394
167
Mértékadó szennyvíz mennyiség (m3/d) Közcsatornába gyűjtött 2001
%
2005
%
2010
%
130
64
130
64
163
6822
54
6822
54
11624
36
34
36
34
64
109
60
146
25
63
2010 után
%
2001 112
Közműpótlóval ellátott 2010 2005 2010 után
90
80
112
112
22
80
184
90
73
82
41
20
92
11624
92
5812
5812
1011
1011
60
85
80
69
69
42
21
80
146
80
182
73
36
36
146
80
183
183
183
37
25
63
33
80
33
80
16
16
8
8
100
60
134
80
134
80
167
67
33
33
97
80
121
121
121
24
167
60
222
80
222
80
278
111
56
56
1434
70
1639
80
1639
80
758
615
410
410
58
60
77
80
96
96
38
19
99 Vajta
III
5
a
1012
121
100 Vál
I/c
5
b
2316
278
101 Velence
I/a
4
b
4845 13000
102 Vereb
III
5
a
799
96
103 Vértesacsa
III
5
a
1764
212
127
60
170
80
170
80
212
85
42
42
104 Vértesboglár
I/d
5
a
911
109
65
60
87
80
87
80
109
44
22
22
105 Zámoly
II/b
5
b
2200
258
229
89
229
89
229
89
29
29
29
29
106 Zichyújfalu
I/e
993
119
71
60
95
80
119
119
48
24
30386
22383
10683
7188
Összesen
2049
424325 42300 55985
1291
229 25624
46
89
33999
45301
48797
22
II/D/5. számú táblázat. Települési szennyvíz mennyisége - Komárom-Esztergom megye EU Sor
Település neve
Prioritás Közig besor
tel csop
Csat bekötött
Lakónépesség állandó fő
üdülő
Lakás áll össz
5A
285
140
állandó
nagytáv %
1 Aka
Keletkező szv.menny.
lakások
üdülő
Mértékadó szennyvízmennyiség
egyéb
m3/d
közcsatornán gyűjtött nagy 1998 2001 2006 táv
db
m3/d
m3/d
40
2 Almásfüzítő
II.b.
5B
2482
1075
90
976
300
3 Annavölgy
I.a.
5A
994
330
80
264
110
4 Ács
II.b.
4B
7291
2673
95
2539
720
5 Ácsteszér
III.
5A
764
288
6 Baj
I.a.
5B
2567
706
80
564
250
600
7 Bajna
I.a.
5B
2122
708
85
602
210
8 Bajót
I.d.
5A
1528
520
90
468
150
9 Bana
III.
5A
1754
588
90
529
175
10 Bakonybánk
III.
5A
570
218
80
174
57
11 Bakonysárkány
III.
5A
1092
390
90
351
110
12 Bakonyszombathely
I.a.
5A
1537
594
85
505
153
13 Bábolna
I.a.
4B
3876
1297
100
1297
450
14 Bársonyos
III.
5A
876
284
85
241
88
15 Bokod
II.b.
5A
2248
766
100
766
225
16 Csatka
III.
5A
342
169
17 Császár
III.
5A
1975
716
18 Csém
III.
5A
475
156
19 Csép
III.
5A
407
164
80
131
41
20 Csolnok
I.a.
5B
3478
1182
95
1123
380
21 Dad
III.
5A
1114
399
95
379
110
22 Dág
I.a.
5A
976
368
95
350
100
23 Dorog
I.a.
3C
12990
4942
95
4695
2000
24 Dömös
I.a.
5A
1100
422
95
401
150
200
25 Dunaalmás
I.a.
5A
1382
523
95
497
150
100
26 Dunaszentmiklós
III
5A
402
173
98
150
60
27 Epöl
I.a.
5A
635
244
95
232
64
6
28 Esztergom
I.a.
3A
28147
7453
995
7080
3600
3400
576
880
40
40
40
700
810
810
324
200
90
90
40
88
88
70
22
22
22
392
600
760
80
408
200
40
85
85
85
85
189
200
230
71
61
50
20
112
180
212
250
138
70
38
60
135
135
150
30
15
15
76
157
157
175
99
18
18
57
57
57
57
100
110
110
110
10
23
23
88
17 40
85 179 40 40
500
707 110
680
200
40
130
130
153
83
800
950
950
243
150
71
88
88
225
115
45
180 93
225 200
235
50 211 10 1600
40
70
40 95
közműpótlóval elhelyezett nagytá 1998 2001 2006 v
40
40
40
240
147
40
5
50
50
50
50
32
41
41
41
9
280
361
361
169
100
19
19
55
68
114
120
65
52
6
51
46
70
90
49
54
20
10
1448
1871
2200
3500
1300
600
400
100
69
332
332
350
281
18
18
115
200
256
270
155
14
14
55
55
55
24
5
5
5
34
60
60
70
3
10
10
3493
4200
6800
1500
700
0
0
20 16 2909
23
EU Sor
Település neve
Prioritás Közig besor
tel csop
Csat bekötött
Lakónépesség állandó
üdülő
fő
Lakás áll össz
III
5A
365
30 Gyermely
I.d.
5A
31 Héreg
I.a.
32 Kecskéd 33 Kerékteleki
244
állandó
nagytáv %
29 Ete
Keletkező szv.menny.
lakások
üdülő
Mértékadó szennyvízmennyiség
egyéb
m3/d
közcsatornán gyűjtött nagy 1998 2001 2006 táv
db
közműpótlóval elhelyezett nagytá 1998 2001 2006 v
m3/d
80
195
37
1159
380
85
361
110
5A
1085
433
95
411
I.a.
5A
1862
606
100
III
5A
709
286
80
34 Kesztölc
I.a.
5B
2437
918
35 Kisbér
I.c.
3B
7390
2736
36 Kisigmánd
III
5A
542
37 Kocs
I.c.
5B
38 Komárom
I.a.
3D
39 Környe
I.a.
5B
40 Lábatlan
I.b.
4C
41 Leányvár
I.a.
42 Máriahalom
m3/d 37
37
7
51
104
119
119
58
15
0
0
109
35
70
104
104
74
39
5
5
606
200
98
150
200
200
102
50
0
0
229
71
71
71
71
71
95
872
244
85
2325
730
190
80
153
54
2700
933
85
793
270
58
156
230
270
212
114
40
0
19818
7453
95
7080
2800
1200
2575
2819
3200
3800
1425
1181
800
200
4256
1447
90
1302
480
340
480
600
752
752
752
300
48
48
5861
2028
85
1724
700
150
437
816
850
850
363
34
0
0
5A
1653
548
95
520
165
40
125
160
197
205
80
45
8
I.d.
5A
624
197
80
158
62
62
62
62
62
43 Mocsa
U.b.
5B
2308
819
90
655
231
70
150
208
208
231
81
23
23
44 Mogyorósbánya
III.
5A
831
301
90
117
83
44
71
75
83
39
12
8
0
45 Nagyigmánd
II.b.
5B
3177
1179
80
943
350
28
205
250
330
322
145
100
20
46 Nagysáp
III
5A
1526
525
80
420
153
68
120
149
180
112
60
21
47 Naszály
II.b.
5B
2277
807
90
726
230
106
131
180
207
230
99
50
23
48 Neszmély
I.d.
5A
1501
564
80
451
180
49 Nyergesujfalu
I.a.
3B
8062
2734
95
2597
1300
50 Oroszlány
I.a.
3D
20883
7894
100
7894
2800
51 Piliscsév
I.b.
5B
2352
895
85
761
240
52 Pilismarót
I.a.
5A
1939
655
90
590
194
53 Réde
III
5A
1535
571
80
459
154
54 Sárisáp
I.a.
5B
2849
1396
95
1326
285
55 Súr
III
5A
1315
514
95
488
56 Süttő
I.b.
5B
2072
775
90
57 Szákszend
III
5A
1612
632
58 Szárliget
I.a.
5B
2032
785
9
46 270
270
500
10
27
37
37
126
200
232
244
176
100
58
477
550
1100
770
793
720
170
15
40
53
54
49
24
1
115
154
154
180
65
26
26
552
771
900
1235
748
529
400
65
2938
2055
2600
3200
362
262
160
10
125
235
235
240
115
5
5
99
425
425
444
345
19
19
123
154
154
154
31
131
203
300
416
369
297
200
84
131
14
62
80
124
117
69
51
7
698
207
142
142
186
200
65
65
21
7
80
506
161
109
150
159
161
52
11
11
95
746
203
0
100
192
203
203
103
11
500 250 215
25
24
EU Sor
Település neve
Prioritás Közig besor
tel csop
Csat bekötött
Lakónépesség állandó
üdülő
fő
Keletkező szv.menny.
lakások
Lakás áll össz
állandó
nagytáv %
üdülő
Mértékadó szennyvízmennyiség
egyéb
m3/d
közcsatornán gyűjtött nagy 1998 2001 2006 táv
db
m3/d
I.d.
5A
1998
678
90
610
200
60 Szomor
I.d.
5A
1075
333
90
300
107
61 Tardos
I.b.
5A
1632
658
90
592
163
62 Tarján
I.a.
5B
2707
1031
95
979
271
63 Tata
I.a.
3D
23684
9197
95
8737
2500
64 Tatabánya
I.a.
2E
71996
29146
95
27699
11600
65 Tárkány
III
5A
1645
658
80
526
165
66 Tát
I.a.
4B
5598
1881
98
1599
850
200
928
951
67 Tokod
I.a.
5B
4235
1536
85
1307
750
50
465
476
68 Tokodaltáró
I.a.
5B
3151
1023
95
972
315
69 Uny
I.a.
5A
641
259
85
220
64
70 Várgesztes
III.
5A
491
207
80
156
49
71 Vérteskethely
III
5A
635
236
90
212
63
72 Vértessomló
I.a.
5A
1254
441
100
441
150
48
97
130
73 Vértesszőlős
I.a.
5B
2703
888
95
844
270
135
255
74 Vértestolna
I.d.
5A
544
200
90
180
54
20
75 Kömlőd
III
5A
1001
356
90
319
120
60
315131
244
40656
90
m3/d
59 Szomód
Összesen:
közműpótlóval elhelyezett nagytá 1998 2001 2006 v
1000
116
160
192
110
84
20
8
27
83
123
123
134
51
11
11
27
100
147
147
163
63
16
16
19
225
235
276
276
65
40
14
14
1500
2938
3345
4500
4700
2062
1655
500
300
6400
8622 11334
14000 17420
9378
6666
4000
580
132
165
165
165
33
1022
1022
122
99
28
28
590
800
365
325
210
0
180
299
315
315
135
16
54
60
64
64
10
4
160
190
66
40
10
0
63
63
63
63
150
102
57
20
0
270
270
135
15
0
0
49
49
54
34
5
5
100
120
80
80
40
20
28151 19279 10167
2852
151
113
20
60
134
1971 18171 28130 35700
45350 56807
25
II/D/6. számú táblázat. Települési szennyvíz mennyisége - Veszprém megye
Sorszám
Település neve
Prior.
Közig. besor.
EU tel. csop.
Lakónépesség állandó
üdülő
Lakásáll. össz.
fő 1 Ábrahámhegy
I/a
5
A
555
2 Adásztevel
I/a
5
A
905
3 Adorjánháza
Csat. %
nagytáv %
1502
Bekötött lakások
Közcsatornán gyűjtött (m3/d) állandó
db
üdülő
298
95
283
80
321
60
193
110
5
A
493
207
I/a
3
D
3197
12164
85
10339
4000
5 Alsóörs
I/a
5
A
1328
543
95
537
282
III/c
5
A
240
88
60
53
29
7 Aszófő
I/a
5
A
336
800
144
95
137
52
120
8 Badacsonytomaj
I/a
4
B
2312
15000
998
95
948
450
2250
9 Badacsonytördemic
I/a
5
A
946
2500
458
90
412
114
375
I/a
5
A
1463
566
90
509
185
90
230
10 Bakonybél 11 Bakonygyirót
2001
2005
225
III/c
6 Apácatorna
egyéb*
2010
m3/d
4 Ajka
7000
Mértékadó szennyvízmennyiség
Keletkező szv.menny.
nagytáv .
1050
2001
2005
2010
nagytáv.
290
290
305
101
15
15
66
80
110
110
44
30
60 3200
Közműpótlóval elhelyezett (m3/d)
60
60
60
60
6480
6800
7200
7200
720
400
245
245
1050
1266
1266
1266
282
66
66
66
17
29
29
29
12
700
153
163
163
163
172
9
9
9
900
2566
2566
2000
1800
134
134
200
442
442
489
289
47
47
167
167
167
31
18
18
18
25
25
25
25
75
75
84
84
9
9
31
31
31
31
13
13
13
13
III/c
5
A
205
117
12 Bakonyjákó
I/a
5
A
693
255
25
13 Bakonykoppány
I/d
5
A
260
110
14 Bakonynána
I/d
5
A
1051
378
89
340
122
108
108
108
108
15 Bakonyoszlop
I/d
5
A
577
210
98
210
64
62
62
62
62
2
2
2
2
16 Bakonypéterd
III/c
5
A
269
132
33
33
33
33
33
17 Bakonypölöske
III/c
5
A
475
155
57
57
57
57
57
18 Bakonyság
III/c
5
A
101
74
12
12
12
12
12
19 Bakonyszentiván
84 31
III/c
5
A
303
114
60
68
37
22
37
37
37
15
20 Bakonyszentkirály
I/d
5
A
933
372
100
372
122
122
122
122
122
0
0
0
0
21 Bakonyszentlászló
I/a
5
B
1917
757
90
686
242
217
227
227
227
25
15
15
15
22 Bakonyszűcs
I/d
5
A
397
150
48
48
48
48
48
23 Bakonytamási
III/c
5
A
783
312
95
95
95
95
95
26
Sorszám
Település neve
Prior.
Közig. besor.
EU tel. csop.
Lakónépesség állandó
üdülő
Lakásáll. össz.
fő
Csat. %
Bekötött lakások
nagytáv %
Közcsatornán gyűjtött (m3/d) állandó
db
Mértékadó szennyvízmennyiség
Keletkező szv.menny. üdülő
egyéb*
2001
2005
2010
m3/d
24 Balatonakali
I/a
5
A
640
1700
245
95
233
77
255
25 Balatonalmádi
I/a
3
B
8514
25500
3615
95
3441
1800
5110
26 Balatoncsicsó
I/a
5
A
179
88
90
79
22
27 Balatonederics *
I/a
5
A
1128
1500
449
95
464
148
28 Balatonfőkajár
I/a
5
A
1532
582
60
349
185
29 Balatonfüred
I/a
3
C
13289
38000
5347
95
4893
30 Balatonfűzfő
I/a
4
B
4337
8000
1839
95
31 Balatonhenye
I/d
5
A
187
101
32 Balatonkenese
I/a
4
B
3386
20500
33 Balatonrendes
I/a
5
A
133
186
34 Balatonszepezd
I/a
5
A
424
4400
35 Balatonszőlős
I/d
5
A
430
36 Balatonudvari
I/a
5
A
311
37 Balatonvilágos
I/a
5
A
1193
38 Bánd
I/a
5
A
39 Barnag
I/d
5
40 Bazsi
III/c
41 Béb
III/c
42 Békás
4353
nagytáv .
Közműpótlóval elhelyezett (m3/d) 2001
2005
2010
nagytáv.
310
310
310
333
23
23
23
4500
6565
6565
2556
2410
345
345
20
22
22
22
2
425
166
23
23
23
300
282
425 111
111
111
185
74
74
74
5151
1808
5010
5339
6611
6611
1949
1620
347
347
1698
880
1600
1008
2356
2356
2356
1472
124
124
124
60
61
23
14
14
23
23
9
9
1444
95
1498
459
4100
3200
3564
3564
2052
1359
995
995
74
95
70
26
28
52
52
52
54
2
2
2
180
100
180
52
660
384
676
676
428
100
36
36
138
60
83
52
31
31
31
52
21
21
21
1100
144
95
137
47
165
8300
529
95
502
195
1660
653
208
100
208
72
A
136
80
60
48
16
5
A
496
202
60
121
60
5
A
245
91
60
55
30
III/c
5
A
242
93
60
56
29
43 Berhida
I/a
4
B
5927
1932
82
1588
715
44 Bodorfa
III/c
5
A
149
56
45 Borszörcsök
III/c
5
A
457
217
46 Borzavár
I/a
5
A
796
338
90
302
101
87
91
91
47 Csabrendek
I/a
5
B
3001
1040
80
833
375
202
202
III/c
5
A
910
352
60
211
110
66
I/d
5
A
303
104
48 Csajág 49 Csehbánya
2507
284
425
202
202
202
212
10
10
10
241
871
1131
1131
1614
984
724
724
72
72
72
72
0
0
0
0
10
10
10
16
6
6
6
36
36
60
60
24
24
18
18
30
12
12
12
18
29
29
29
11
668
147
147
147
147
18
18
18
18
18
55
55
55
55
55
91
13
10
10
10
300
300
173
173
75
75
66
66
110
44
44
44
37
37
37
37
37
18
100
668
668
668
27
Sorszám
Település neve
Prior.
Közig. besor.
EU tel. csop.
Lakónépesség állandó
üdülő
Lakásáll. össz.
fő
Csat. %
Bekötött lakások
nagytáv %
Közcsatornán gyűjtött (m3/d) állandó
db
Mértékadó szennyvízmennyiség
Keletkező szv.menny. üdülő
egyéb*
2001
2005
2010
m3/d
nagytáv .
Közműpótlóval elhelyezett (m3/d) 2001
2005
2010
nagytáv.
50 Csesznek
I/d
5
A
581
206
100
206
72
72
72
72
72
0
0
0
0
51 Csetény
II/b
5
B
2076
683
91
625
253
230
230
230
230
23
23
23
23
52 Csopak
I/a
5
A
1590
703
95
658
197
466
595
982
982
400
396
10
10
53 Csót
III/c
5
A
1186
361
60
217
144
87
87
87
144
57
57
57
54 Csögle
III/c
5
A
772
332
93
93
93
93
55 Dabronc
III/c
5
A
561
219
60
131
68
42
42
42
68
36
36
36
56 Dabrony
III/c
5
A
478
191
60
115
58
35
35
35
58
23
23
23
57 Dáka
III/c
5
A
630
161
60
97
76
30
30
46
76
46
46
30
58 Devecser
II/b
4
B
5496
1865
60
1119
698
569
569
848
848
279
279
59 Doba
III/c
5
A
604
262
73
73
73
73
60 Döbrönte
I/a
5
A
272
86
90
77
33
30
30
30
33
33
3
3
61 Dörgicse
I/d
5
A
299
185
60
111
36
22
22
22
36
14
14
14
85
526
214
266
266
266
48
48
48
48
37
37
37
37
62 Dudar
5300
93
150
73
I/d
5
A
1716
623
III/c
5
A
303
114
64 Egyházaskesző
I/a
5
A
620
248
60
149
75
65 Eplény
I/a
5
A
482
167
100
167
54
66 Farkasgyepű
I/a
5
A
368
146
90
131
45
67 Felsőörs
I/a
5
A
1007
383
60
230
122
68 Fenyőfő
I/d
5
A
191
79
60
49
18
69 Ganna
I/a
5
A
361
128
90
115
44
70 Gecse
III/c
5
A
526
203
60
122
64
71 Gic
III/c
5
A
427
145
72 Gógánfa
III/c
5
A
845
330
73 Gyepükaján
I/a
5
A
420
162
74 Gyulakeszi
I/e
5
A
704
225
60
135
85
75 Hajmáskér
I/a
5
B
2843
1121
90
740
266
63 Egeralja
795
100
266
37
54 150
11
45
45
75
75
30
30
54
54
54
0
0
0
0
195
195
195
195
0
0
0
73
73
73
122
49
49
49
11
11
11
7
7
7
7
39
39
39
44
44
5
5
38
64
64
64
26
52
52
52
52
102
41
41
41
51
51
51
51
52 60
198
102
61
61
61
51
150
274
274
51
51
85
85
34
34
378
400
142
142
38
16
28
Sorszám
Település neve
Prior.
Közig. besor.
EU tel. csop.
Lakónépesség állandó
üdülő
Lakásáll. össz.
fő
Csat. %
Bekötött lakások
nagytáv %
Közcsatornán gyűjtött (m3/d) állandó
db
üdülő
I/a
5
A
1098
419
90
377
140
77 Hárskút
I/a
5
A
655
78
90
70
79
78 Hegyesd
I/d
5
A
176
78
60
47
21
79 Hegymagas
I/e
5
A
294
127
80 Herend
I/b
4
B
3446
1136
81 Hetyefő
III/c
5
A
135
50
82 Hidegkút
I/a
5
A
409
159
90
143
49
83 Homokbödöge
I/a
5
A
807
56
90
50
98
84 Hosztót
III/c
5
A
118
56
85 Iszkáz
III/c
5
A
498
212
86 Jásd
I/d
5
A
878
87 Kamond
I/d
5
A
551
2001
2005
36
Közműpótlóval elhelyezett (m3/d)
nagytáv .
2010
999
512
113
543
2005
2010
nagytáv.
84
126
126
104
56
14
14
71
71
71
79
8
8
8
13
13
21
21
8
8
36
36
36
36
82
82
82
82
16
16
16
16
36 87
2001
543
543
543
16 45
45
49
49
4
4
88
88
98
10
10
10
14
14
14
14
14
60
60
60
60
60
353
106
106
106
106
106
176
67
67
67
67
67
I/d
5
A
467
89 Káptalanfa
III/c
5
A
937
318
90 Káptalantóti
III/c
5
A
489
220
91 Karakószörcsök
III/c
5
A
334
136
92 Kékkút **
200
egyéb*
m3/d
76 Halimba
88 Kapolcs
Mértékadó szennyvízmennyiség
Keletkező szv.menny.
218
60
131
57
88
40
64
64
64
113 60
132
59
36
36
36
40 7
33
33
33
113
113
113
59
23
23
23
40
40
40
40
I/d
5
A
63
35
74
26
9
7
7
2
2
2
2
93 Kemeneshőgyész
III/c
5
A
632
258
60
155
76
46
46
76
76
30
30
94 Kemenesszentpéter
III/c
5
A
847
328
197
102
61
61
102
102
41
41
95 Kerta
III/c
5
A
794
263
96
96
96
96
96 Királyszentistván
I/a
5
A
350
183
90
165
42
38
38
38
42
4
4
4
97 Kisapáti
I/e
5
A
390
183
60
110
47
28
28
28
47
19
19
19
98 Kisberény
III/c
5
A
143
64
17
17
17
17
17
99 Kiscsősz
III/c
5
A
151
98
18
18
18
18
18
100 Kislőd
III/c
5
A
1327
416
161
161
65
65
101 Kispirit
III/c
5
A
122
68
15
15
15
15
60
7
97 113
96
60
250
161 15
96
96
96
29
Sorszám
Település neve
Prior.
Közig. besor.
EU tel. csop.
Lakónépesség állandó
üdülő
Lakásáll. össz.
fő
Csat. %
Bekötött lakások
nagytáv %
Közcsatornán gyűjtött (m3/d) állandó
db
üdülő
III/c
5
A
155
73
103 Kolontár
III/c
5
A
818
253
60
152
99
104 Kővágóörs
I/a
5
A
936
509
60
305
113
105 Köveskál
I/d
5
A
466
173
60
104
106 Kup
egyéb*
2001
2005
2010
m3/d
102 Kisszőlős
5000
Mértékadó szennyvízmennyiség
Keletkező szv.menny.
nagytáv .
19
750
Közműpótlóval elhelyezett (m3/d) 2001
2005
2010
nagytáv.
19
19
19
19
59
99
99
99
40
510
510
510
863
353
353
353
56
34
34
34
56
22
22
22
35
35
42
58
23
23
16
66
66
110
110
44
44
I/a
5
A
483
177
60
106
58
107 Külsővat
III/c
5
A
905
273
60
164
110
108 Küngös
III/c
5
A
567
187
60
112
69
41
41
41
69
28
28
28
109 Lázi
III/c
5
A
641
241
60
145
68
47
47
47
68
21
21
21
110 Lesencefalu
I/d
5
A
356
159
60
95
43
26
26
26
43
17
17
17
111 Lesencetomaj
I/d
5
A
1167
356
60
214
141
85
85
85
141
56
56
56
112 Lesenseistvánd
I/d
5
A
1384
512
60
307
168
100
100
100
168
68
68
68
113 Litér
I/a
5
A
1952
653
90
588
236
213
213
213
236
23
23
23
114 Lókút
I/a
5
A
531
224
64
64
64
64
115 Lovas
I/a
5
A
372
147
66
98
46
30
30
30
16
16
16
16
116 Lovászpatona
III/c
5
A
1401
537
60
322
170
102
170
170
170
68
117 Magyargencs
I/e
5
A
697
291
60
175
84
51
51
84
84
33
33
118 Magyarpolány
I/d
5
A
1182
481
70
335
152
106
106
47
46
46
46
119 Malomsok
I/a
5
A
636
266
90
239
77
69
69
77
77
8
8
III/c
5
A
502
181
60
109
61
36
36
61
61
25
25
I/e
5
A
922
344
60
206
112
67
67
112
112
45
45
122 Márkó
I/a
5
A
1092
311
90
280
132
119
119
132
32
13
13
123 Megyer
III/c
5
A
50
21
6
6
6
6
I/d
5
A
267
118
100
118
35
35
0
0
0
0
125 Mezőlak
III/c
5
A
1139
381
60
229
138
83
138
138
138
55
126 Mihályháza
III/c
5
A
902
324
60
194
109
65
65
109
109
109
44
I/d
5
A
364
151
60
91
44
26
26
44
18
18
18
120 Marcalgergelyi 121 Marcaltő
124 Mencshely
127 Mindszentkálla
64 30
105
106
100
6 35
35
26
35
30
Sorszám
Település neve
Prior.
Közig. besor.
EU tel. csop.
Lakónépesség állandó
üdülő
Lakásáll. össz.
fő 128 Monostorapáti
Csat. %
nagytáv %
Közcsatornán gyűjtött (m3/d) állandó
db
üdülő
egyéb*
2001
2005
2010
m3/d
III/c
5
A
1191
427
60
256
144
I/a
5
A
161
86
90
77
19
130 Nagyacsád
III/c
5
A
724
253
60
133
88
131 Nagyalásony
III/c
5
A
546
215
60
129
66
132 Nagydém
III/c
5
A
445
163
60
98
54
I/a
5
A
1230
396
97
386
148
134 Nagygyimót
III/c
5
A
672
250
60
120
81
135 Nagypirit
III/c
5
A
388
166
136 Nagytevel
I/a
5
A
564
198
90
178
82
137 Nagyvázsony
I/a
5
A
1836
643
90
573
226
138 Nemesgörzsöny
I/e
5
A
784
299
60
179
95
139 Nemesgulács
I/e
5
A
1101
428
60
257
133
140 Nemeshany
Mértékadó szennyvízmennyiség
Keletkező szv.menny.
129 Monoszló
133 Nagyesztergár
250
Bekötött lakások
50
143
nagytáv .
277
2001
2005
2010
nagytáv.
136
136
136
194
58
58
58
18
18
18
19
1
1
1
53
53
88
88
35
35
40
40
40
66
26
26
26
32
54
54
54
22
143
143
143
5
5
5
5
48
48
48
81
33
33
33
47
47
47
47
47
100
Közműpótlóval elhelyezett (m3/d)
61
61
73
82
82
21
9
304
304
304
49
22
22
22
57
57
95
95
38
38
80
80
80
133
53
53
53
53
53
53
53
356
356
356
18
18
18
18
29
49
49
49
20
74
74
124
50
50
50
11
11
12
12
1
1
22
22
30
30
8
8
III/c
5
A
436
166
141 Nemesvámos
I/a
5
B
2553
822
98
813
364
142 Nemesvita*
I/d
5
A
406
199
60
119
49
143 Nemesszalók
III/c
5
A
1025
353
60
212
124
144 Németbánya
I/a
5
A
98
54
90
49
12
145 Nóráp
I/a
5
A
245
88
60
53
30
146 Noszlop
III/c
5
A
1140
139
60
83
1250
750
1250
1250
1250
500
147 Nyárád
III/c
5
A
977
355
60
213
118
71
118
118
118
47
148 Nyirád
I/a
5
A
1889
704
90
620
235
211
163
163
24
24
149 Óbudavár
I/d
5
A
69
22
8
8
8
8
150 Olaszfalu
I/a
5
A
1121
373
3
3
3
3
III/c
5
A
168
90
20
20
20
20
152 Öcs
I/d
5
A
263
32
32
32
32
153 Örvényes
I/a
5
A
167
713
36
36
36
151 Oroszi
423
53
71
74
22
72
72
211
8 98
366
132
129
129
129
129
20
108 4500
356
32 95
67
38
675
677
677
677
31
Sorszám
Település neve
Prior.
Közig. besor.
EU tel. csop.
Lakónépesség állandó
üdülő
Lakásáll. össz.
fő
Csat. %
Bekötött lakások
nagytáv %
Közcsatornán gyűjtött (m3/d) állandó
db
Mértékadó szennyvízmennyiség
Keletkező szv.menny. üdülő
egyéb*
2001
2005
2010
m3/d
nagytáv .
Közműpótlóval elhelyezett (m3/d) 2001
2005
2010
nagytáv.
154 Ősi
II/b
5
B
2185
734
80
580
254
127
203
203
203
127
51
51
51
155 Öskü
I/a
5
B
2313
748
90
689
283
226
248
248
248
56
35
35
35
156 Paloznak
I/a
5
A
395
145
100
145
42
147
147
147
147
0
0
0
0
157 Pápa
I/a
3
D
33583
12448
90
11203
4136
8012 10508 12479
12479
5124
2628
657
657
158 Pápadereske
III/c
5
A
288
95
60
57
35
21
35
35
35
14
159 Pápakovácsi
I/a
5
A
612
170
90
153
88
80
80
88
88
8
8
160 Pápasalamon
III/c
5
A
379
184
60
110
46
28
28
46
46
18
18
161 Pápateszér
III/c
5
A
1312
505
60
303
159
95
159
159
159
64
162 Papkeszi
III/c
5
A
1677
531
60
317
196
163 Pécsely
I/d
5
A
616
265
60
159
75
164 Pénzesgyőr
I/d
5
A
385
166
165 Pétfürdő
I/a
3
B
4965
1421
60
852
620
166 Porva
I/d
5
A
520
185
84
154
61
167 Pula
I/a
5
A
224
91
90
82
27
168 Pusztamiske
I/a
5
A
464
154
60
92
56
III/c
5
A
228
81
169 Raposka 170 Révfülöp
700
117
117
117
117
79
79
79
79
45
45
45
75
30
30
30
47
47
47
47
47 300
524
552
552
552
396
368
368
368
51
51
51
51
10
10
10
10
24
24
27
27
3
3
33
56
56
56
23
28
28
28
28
28
I/a
4
A
1149
1115
139
139
139
III/c
5
A
222
109
27
27
27
27
27
172 Románd
III/c
5
A
360
143
44
44
44
44
44
173 Salföld
I/e
5
A
79
51
10
10
10
10
10
174 Sáska
I/a
5
A
304
125
90
113
37
175 Sikátor
III/c
5
A
353
139
60
91
45
176 Sóly
I/a
5
A
363
119
90
107
44
177 Somlójenő
I/d
5
A
316
146
60
88
38
III/c
5
A
807
330
I/d
5
A
1150
458
60
275
139
179 Somlóvásárhely
494
9000
171 Rigács
178 Somlószőlős
17500
105
95
469
162
2625
1672
25
2648
2648
2648
33
33
37
37
4
4
27
27
27
20
18
18
18
40
40
40
44
4
4
4
23
38
38
38
15
98
98
98
98
83
139
139
139
56
98
32
Sorszám
Település neve
Prior.
Közig. besor.
EU tel. csop.
Lakónépesség állandó
üdülő
Lakásáll. össz.
fő 180 Somlóvecse 181 Sümeg 182 Sümegprága 183 Szápár 184 Szentantalfa
Csat. %
Bekötött lakások
nagytáv %
Közcsatornán gyűjtött (m3/d) állandó
db
Mértékadó szennyvízmennyiség
Keletkező szv.menny. üdülő
egyéb*
2001
2005
2010
m3/d
III/c
5
A
115
64
I/a
3
B
6847
2453
80
1962
1036
III/c
5
A
697
246
60
148
84
I/d
5
A
548
195
92
180
69
Közműpótlóval elhelyezett (m3/d)
nagytáv .
14 200
741
62
2001
2005
2010
nagytáv.
14
14
14
14
967
967
967
494
269
269
269
51
51
51
84
33
33
33
62
62
62
7
7
7
7
III/c
5
A
389
128
60
77
47
28
28
47
47
19
19
185 Szentbékkálla
I/a
5
A
261
119
90
107
32
28
28
32
32
4
4
186 Szentgál
I/a
5
B
2810
954
90
859
340
306
306
340
34
34
34
III/c
5
A
249
107
30
30
30
30
188 Szentjakabfa
I/a
5
A
139
47
90
42
17
189 Szentkirályszabadja
I/a
5
A
2079
612
97
599
222
190 Szigliget
I/a
5
A
954
405
95
385
131
191 Szőc
I/a
5
A
450
105
90
95
54
192 Tagyon
I/d
5
A
92
32
60
19
11
193 Takácsi
III/c
5
A
996
345
60
207
121
194 Taliándörögd
I/a
5
A
783
293
60
176
95
195 Tapolca
I/a
3
D
17914
6606
91
5986
2562
196 Tés
I/a
5
A
972
418
90
380
116
197 Tihany
I/a
5
A
1440
624
95
593
198
198 Tótvázsony
I/a
5
A
1172
432
90
389
142
III/c
5
A
625
265
60
159
76
200 Ugod
I/a
5
A
1638
604
90
544
198
178
201 Ukk
III/c
5
A
403
172
60
103
49
29
I/a
5
B
2217
732
90
658
275
203 Vanyola
III/c
5
A
647
275
60
165
78
204 Várkesző
I/e
5
A
246
114
60
68
30
205 Városlőd
I/a
5
A
1473
527
90
474
178
187 Szentimrefalva
199 Tüskevár
202 Úrkút
2000
2300
306
30
300
15
15
17
17
2
2
216
216
216
216
6
6
6
6
215
258
409
409
216
173
22
22
49
49
54
54
5
5
7
11
11
11
4
72
72
121
121
49
49
67
67
95
95
28
28
1460
397
397
397
72
2000
345
3102
4165
4165
4165
85
104
104
104
31
12
12
12
288
288
516
516
255
255
27
27
128
128
142
142
14
14
46
76
76
76
30
178
178
198
20
20
20
29
29
49
20
20
20
176
247
247
105
105
28
28
47
47
47
78
31
31
31
18
18
30
30
12
12
160
160
160
178
18
18
18
170
33
Sorszám
Település neve
Prior.
Közig. besor.
EU tel. csop.
Lakónépesség állandó
üdülő
Lakásáll. össz.
fő 206 Várpalota
Csat. %
Bekötött lakások
nagytáv %
Közcsatornán gyűjtött (m3/d) állandó
db
Mértékadó szennyvízmennyiség
Keletkező szv.menny. üdülő
egyéb*
2001
2005
2010
m3/d
2005
2010
nagytáv.
I/a
3
D
21682
8313
90
7481
2578
3381
3381
3381
453
397
397
397
III/c
5
A
1706
663
60
398
206
124
124
124
206
82
82
82
208 Vászoly
I/a
5
A
225
102
90
92
27
25
25
25
27
2
2
2
209 Veszprém
I/a
2
E
61473
23598
90
21300
9133
5000 12578 12719 12719
12719
1554
1414
1414
1414
210 Veszprémfajsz
I/a
5
A
272
87
95
83
37
211 Veszprémgalsa
III/c
5
A
309
149
212 Veszprémvarsány
III/c
5
A
1040
405
213 Vid
III/c
5
A
154
71
214 Vigántpetend
I/d
5
A
200
102
60
61
24
215 Vilonya
I/a
5
A
631
234
90
211
76
III/c
5
A
244
92
60
55
30
I/d
5
A
114
52
88
46
13
218 Zalaerdőd
III/c
5
A
387
167
219 Zalagyömörő
III/c
5
A
536
205
60
123
I/a
5
A
1052
370
90
333
221 Zalameggyes
III/c
5
A
57
37
222 Zalaszegvár
216 Vinár 217 Vöröstó
220 Zalahaláp
III/c
5
A
182
223 Zánka
I/a
5
A
908
224 Zirc
I/a
3
B
7445
Összesen:
350314
178911
60
240
129
35
35
35
76
78
78
78
19 30
2
2
2
2
37
37
37
37
53
51
51
51
19
19
19
19
35
35
35
54
54
19
19
69
69
69
76
76
7
7
18
18
30
30
12
12
11
11
11
2
2
2
2
47
47
47
47
65
39
39
39
65
26
26
26
127
115
115
115
127
12
12
12
7
7
7
7
11
47
7 22
402
95
382
109
2596
90
2336
1046
142477
35
37
83 4600
3324
2001
207 Vaszar
150
1200
nagytáv .
Közműpótlóval elhelyezett (m3/d)
114417
54936
690 100 26111
21863
22
22
22
22
256
400
760
760
707
399
39
39
859
1041
1041
1041
287
105
105
105
59631 75379 87812
89432
43322
27548
15430
13745
Megjegyzés: A keletkező egyéb szennyvízmennyiség a közcsatornán elvezetett ipari üzemek kommunális szennyvízmennyiségét jelenti település neve* = a csatornán elvezetett szennyvíz a KDT VIZIG működési területén kívülre vezetve település neve ** = a közcsatornán elvezetett szennyvíz üzemi szennyvíztisztító telepre van vezetve
34
35
II/D/7. számú táblázat. FEJÉR MEGYE Helyszín
Tevékenységtípus (*) R10 R10
Kezelt hulladékfajta
Kezelt hulladék mennyisége (t/év) 6000 98
Létesítmény kapacitása (t/év)
Székesfehérvár* Bakonycsernye * Bicske* R10 250 Csákvár* R10 112 Agárd* R10 216 Etyek* R10 158 Csákberény* R10 272 Mezőszilas* R10 75 Újbarok* R10 88 Iváncsa* R10 68 PusztaszaR10 65 bolcs* Rácalmás* R10 89 Polgárdi* R10 220 Bakonyi Erőmű R10 3060 Rt. Balinkai (rekultivációs meddőhá-nyója célok) Pusztavám D2 300 Vérteskert (hulladéklerakó) Sárbogárdi D5 460 Kommunális lerakó Enying D2 430 szippantott szennyvízleürítő hely Az adatok a szennyvízstatisztikából, a *-gal megjelölt adatok a Fejér Megyei NTSZ-től származnak.
II/D/8. számú táblázat. Helyszín
Tatai Környezetvédelmi Rt. Almásfüzítői un. VII. sz. tározója Naszály 0243/1-2 hrsz. szántóföld Szomódi Mezőgazdasági Szövetkezet, Szomód, Környe 276 ha terület Esztergom város kommunális hulladéklerakó Patár Rt., Környe
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Kezelt Kezelt hulladék mennyisége hulladék-fajta (t/év)
Tevéken ységtípus (*) D801
Létesítmény kapacitása (t/év)
190805
27166
36000
D202
190805
550
550
D202
190805
4544
4544
D199
190805
7780
7780
D202
190805
15161
15161
36
Forrás: Növényvédelmi Állomás és szennyvíztisztítók bejelentései
II/D/9. számú táblázat. Helyszín Balatonfőkajár* Balatonkenese* Papkeszi* Bakonyszentlászló* Mencshely*
Tevékenységtípus (*) R10
Kezelt hulladékfajta komposzt
VESZPRÉM MEGYE Kezelt hulladék mennyisége (t/év) 3000
R10
szennyvíziszap
4060
R10
víztelenített iszap komposzt
190
R10
Létesít-mény kapacitása (t/év)
2800
Mezőlak* R10 komposzt 7000 Ajka D5 szennyvíz4280 (vörösiszap iszap tároló) Az adatok a szennyvízstatisztikából, a *-gal megjelölt adatok a Veszprém Megyei NTSZ-től származnak. (*)tevékenységtípus a 102/1996 rendelet 6. függelékében szereplő definíció szerint
A tevékenységtípusok jelmagyarázata: R10
mezőgazdasági hasznosítás, illetve ökológiai javulást eredményező talajkezelés (27821 t/év) D2 talajban történő kezelés (730 t/év) D199 egyéb (7780 t/év) D202 szennyvíziszap elhelyezés mezőgazdaságilag művelt területen (20255 t/a) – ezen hulladéktípus ilyen jellegű elhelyezése a hasznosításhoz áll közelebb, ezért a továbbiakban ezen mennyiségeket a hasznosított mennyiségeknél vettük figyelembe D5 műszaki védelemmel kialakított lerakó (4.740 t/év) D801 komposztálás (27166 t/év)
37
II/D/10. számú táblázat: A régióban létesítendő szennyvízkezelési és szennyvíziszap kezelési létesítmények Intézkedés 570
Megye KomáromEsztergom 100
3980 1500 3
950 5000 1
Fejér 1. Szennyvízcsatorna építés (km) 2. Szennyvíztisztító telepek (em3) - új telep (em3) - rekonstrukció (em3) - felhagyás (em3) 3. Komposztáló telepek (db)
Összesen Veszprém 500
1170
15560 6200 4900 3
20490 12700 4900 7
Szennyvízcsatorna építés indokolása A szennyvízelvezetésre és –tisztításra vonatkozóan az érvényes Kormányrendeletek meghatározzák településenként az időbeli fontossági sorrendet, melytől e program összeállítása során nem kívántak a szakértők eltérni. Fejér megyére a 2006-os intervallumig tervezett 570 km szennyvízcsatorna hossz megépítésével a 2005. évre előirányzott Komplex Program szerinti érték teljesül. Ezek közül ki kell emelni Székesfehérvár, a Velencei-tó térségi települések, valamint Adony, Enying és az elmaradt térségek fejlesztéseit. Komárom-Esztergom megyében a 2005. évi előirányzathoz 83 km szennyvízcsatorna építése szükséges és a 2006-ra tervezett 17 km megépítésével a 100 km összes hossz megvalósítható. Kiemelten Tata, Tokodaltáró, Oroszlány, Úny, Szárliget és agglomerációja és Tatabánya csatornázása szükséges. Veszprém megyében az érzékeny vízminőségi területhez sorolt Balaton vízgyűjtőhöz (néhány parti település még jelenleg sem rendelkezik szennyvízelvezetéssel – Ábrahámhegy, Balatonrendes, stb.), a Közép-dunántúli karszton fekvő települések szennyvízcsatornázása kiemelten fontos, annak ellenére, hogy a Komplex Program szerint 2005-re tervezett csatornahossz (2119 km) helyett 2002-ben már 2440 km csatorna működött. A fejlesztés tovább kell folytatni, ezért indokoltnak tartjuk a tervezett 500 km csatorna megépítését 2006ig. Korszerű komposztáló telep építéséből 7 db-ot irányoztunk elő, amelyek regionálisan képesek megoldani a komposztálandó szennyvíziszapok kezelését.
38
II/D.3. számú melléklet. Régióban meglévő és kiépítésre kerülő kommunális szennyvíztisztító telepek II/D/11. számú táblázat. Szennyvíztisztító telepek listája Fejér megye
Szennyvíztisztító telep Vízgyűjt Megye Szennyvíztelep ő neve
SédNádorGaja
Csatolt települések
SédNádorGaja
Aba
I/c I/d I/b I/c I/e
4 4 5 5 5
b a b b a
303,0 131,0 177,0 167,0 98,0
404,0 174,0 236,0 222,0 131,0
404,0 174,0 236,0 222,0 131,0
-
1200 12
Bakonycsernye
II/b
5
b
231,0 308,0 308,0
400
400
4
Bodajk
4 5 5 5 5
b a a a a
40 227,0 290,0 387,0 436,0 26,0 66,0 88,0 88,0 73,0 98,0 98,0 90,0 120,0 120,0 31,0 42,0 42,0
750
750
8
- Balinka - Csókakő - Csákberény - Söréd
I/a I/a I/d I/d I/a
- Alap - Alsószentiván - Sáregres - Vajta
II/b II/b III I/c III
4 5 5 5 5
b b a a a
205,0 274,0 152,0 202,0 67,0 59,0 79,0 79,0 97,0
I/a
5
a
147,0 178,0 178,0 200,0
250
250
2
I/a -Bakonykúti I/a IsztimérGuttamási I/a
5 5
a a
20 161,0 166,0 168,0 168,0 7,0 10,0 11,0
600
600
6
5
a
II/a III
3 5
c a
300 978,0 1048,0 1223,0 1485,0 1500 1500 15 62,0
I/b II/a
5 3
b c
50,0 187,0 250,0 250,0 70 300 3 410,0 984,0 1312,0 1394,0 1500 1500 15
Fejér Fejér
Fejér Cece
SédNádorGaja SédNádorGaja
Fejér
SédNádorGaja
Fejér
Fehérvárcsurgó
7
Fejér Kincsesbánya
Mór - Nagyveleg
SédNádorGaja SédNádor-
mértékadó szennyvíz kapacitás (m (m3/d) 2010 2001 2006 2010 2001 2006 20 után
Fejér -Soponya - Káloz - Sárkeresztúr - Sárszentágota
SédNádorGaja SédNádorGaja
Közig EU Ipari Prior. .beso telep. szv. r. csop. (m3/d)
52,0
65,0
87,0
98,0
Fejér Fejér
Pusztavám Sárbogárd
1
Szennyvíztisztító telep Vízgyűjt Megye Szennyvíztelep ő neve
Csatolt települések
Közig EU Ipari Prior. .beso telep. szv. r. csop. (m3/d)
mértékadó szennyvíz kapacitás (m (m3/d) 2010 2001 2006 2010 2001 2006 20 után
Gaja SédNádorGaja
Fejér Sárkeresztes
SédNádorGaja SédNádorGaja
Fejér
SédNádorGaja
Fejér
SédNádorGaja
I/a - Magyaralmás I/a - Moha III Iszkaszentgyörgy I/a
5 5 5
a a a
107,0 142,0 142,0 108,0 144,0 162,0 29,0 39,0 39,0
5
a
115,0 154,0 173,0
Seregélyes
I/c
4
b
299,0 399,0 399,0
Szabadbattyán - Kőszárhegy
I/a I/a
4 5
b a
323,0 430,0 484,0 88,0 118,0 132,0
2
e
-Nádasdladány - Sárszentmihály - Úrhida -Sárkeszi -Jenő - Csór
I/a I/e I/c I/d I/e III I/a
5 5
b a
5
a
- Csősz
I/d I/d
5 5
a a
109,0 146,0 146,0 76,0 101,0 101,0
I/a
4
b
70 167,0 371,0 494,0 556,0
I/a I/a I/a I/a I/a III II/b III III
3 4 5 5 5 5 5 5 5
b b b a b a a a a
Lovasberény
II/b
5
b
Zámoly Baracska
II/b I/b I/d I/c I/a
5 5 5 5 5
b b a b b
-
700
7
500
5
500
5
Fejér
Székesfehérvár
8990
500
10487, 11119, 11624, 11624, 0 0 0 0 47500 47500 475 132,0 176,0 176,0 193,0 258,0 258,0 100,0 134,0 134,0 39,0 52,0 52,0 85,0 114,0 114,0 112,0 150,0 168,0
Fejér
Velencei- Fejér tó Velencei- Fejér tó
Tác
Csákvár Gárdony (Agárd) - Velence - Kápolnásnyék - Sukoró - Pákozd - Nadap - Pázmánd - Vereb - Pátka
Velenceitó Fejér Velencei- Fejér tó Váli víz Fejér
-Kajászó - Vál Váli víz Fejér
Iváncsa
-
-
2
500
500
7
3177,0 3287,0 3287,0 3433,0 6700 6700 120 1291,0 1434,0 1639,0 1639,0 186,0 248,0 331,0 352,0 94,0 383,0 511,0 511,0 325,0 433,0 433,0 38,0 139,0 185,0 185,0 58,0 77,0 118,0 157,0 196,0 261,0 155,0 185,0 71,0 167,0 186,0
206,0 246,0 95,0 222,0 248,0
206,0 246,0 95,0 222,0 279,0
2
400
400 730
4 7
530
530
5
Szennyvíztisztító telep Vízgyűjt Megye Szennyvíztelep ő neve
Csatolt települések
- Vértesboglár - Bodmér
III III I/d I/a III I/d III III I/d III
5 5 5 5 5 5 5 5 5 5
a a a a a a a a a a
mértékadó szennyvíz kapacitás (m (m3/d) 2010 2001 2006 2010 2001 2006 20 után 17,0 83,0 110,0 110,0 133,0 178,0 178,0 25,0 33,0 33,0 600 600 6 122,0 163,0 184,0 118,0 157,0 157,0 98,0 130,0 130,0 64,0 85,0 127,0 170,0 170,0 330 3 65,0 87,0 87,0 17,0 22,0 22,0
- Csabdi - Mány
I/a III I/b
3 5 5
c a b
200 513,0 811,0 1081,0 1081,0 2400 2400 24 82,0 110,0 110,0 155,0 207,0 220,0
I/b III III II/b II/b II/b II/b III III II/b II/b II/b III
5 5 5 4 3 5 4 5 5 5 5 3 5
b a a b b b b a a b b b a
I/a I/a - Nagyvenyim I/c - Baracs II/b - Kisapostag III - Mezőfalva II/b II/b - Nagykarácsony III I/b I/a II/b - Szabadegyháza II/b - Sárosd II/b - Hantos III - Nagylók III
4 2 5 5 5 4 4 5 5 4 4 5 4 5 5 4
b e b b a b b a b b b b b a a b
- Beloiannisz - Besnyő Váli víz Fejér
Újbarok - Szár - Felcsút - Alcsútdoboz - Tabajd
Váli víz Fejér
SzentLászló patak
SzentLászló patak
Vértesacsa
Fejér Bicske
Fejér Ráckeresztúr - Tordas - Gyúró - Martonvásár
Sió
Fejér
Enying Kisláng Lajoskomárom Mátyásdomb Mezőkomárom Mezőszilas - Dég Polgárdi Szabadhídvég
Duna Duna
Közig EU Ipari Prior. .beso telep. szv. r. csop. (m3/d)
Fejér Fejér
Adony Dunaújváros
Duna
Fejér
Előszállás
Duna Duna Duna
Fejér Fejér Fejér
Etyek Ercsi Perkáta
Duna
Fejér
Pusztaszabolcs
224,0 299,0 337,0 146,0 109,0 355 474 525,0 700,0 187,0 249,0 175,0 234,0 76,0 105,0 70,0 169,0 225,0 225,0 192,0 256,0 399,0 591,0 591,0 628,0 90,0 267,0 345,0 345,0 388,0 1000 6193,0 6193,0 6193,0 6395,0 266,0 354,0 354,0 224,0 299,0 114,0 344,0 459,0 272 363 146,0 307,0 314,0 314,0 334,0 567,0 795,0 795,0 895,0 290,0 386,0 386,0 167,0 223,0 223,0 236,0 315,0 315,0 95,0 111,0 199,0 442,0 590,0 590,0
3
-
-
10
50
50
8 3 3
150
150 100
1 2
400
800
8
300 350 3 15000 150
-
-
10 5
600 600 6 2000 2000 20 600 600 12
500
500
5
Szennyvíztisztító telep Vízgyűjt Megye Szennyvíztelep ő neve
Duna
Fejér
Csatolt települések
Rácalmás - Kulcs
Összesen: Veszpr. Balatonfőkajár: -Füle -Lepsény -Mezőszentgyör gy
Tolna Simontornya: -Igar
Közig EU Ipari Prior. .beso telep. szv. r. csop. (m3/d)
II/b III
4 5
b a
mértékadó szennyvíz kapacitás (m (m3/d) 2010 2001 2006 2010 2001 2006 20 után 225,0 265,0 353,0 353,0 300 300 6 116,0 155,0 10620 26210 36469 44209 47811 69100 88340 998
III II/b
81 228
81 228
81 304
III
130 439
130 439
130 515
III
105
4
x. számú táblázat. Szennyvíztisztító telepek fejlesztései Komárom-Esztergom megye Szennyvíztisztító telepek mértékadó kapacitás (m3/d)
Sor szám
telep helye 1998
1
LEÉ 2010
Bana
2002
600
2 3 4 6 7
Bábolna Bakonyszhely Kisbér Császár Ács
1000
8
Nagyigmánd
9 10
Kocs Kömlőd
11
Oroszlány
12
Tatabánya
13
Tata
14
Szomód
15 16
Naszály Gyermely
17
Dág
18 19
2004
600
2006
600
1000 150 1000 500 750
1000 150 1500 500 750
1000 150 1500 500 1000
200
500
500
500
400
400 300
400 300
400 300
9000
9000
5000
5000
24000
24000
24000
24000
6000
6000
6000
5000
300
300
300
300
420
420 300
420 300
420 300
150
150
150
150
Sárisáp Epöl
400 700
400 700
400 700
400 700
20
Csolnok
600
600
600
600
21
Tát
2400
2400
2400
3000
22
Leányvár
800
800
800
23
Mogyorósbánya
24
Komárom
500
i.p
100
25 26
Almásfüzítő Dunaalmás
2000
27
Süttő/Lábatlan
28 29 30
Nyergesujfalu* Mocsa Dorog
100
100
100
4500
4500
4500
2000 480
2000 480
2000 480
1500
1500
2000
2000
9000
9000 350 5000
12000 350 5000
12000 350 5000
5000
Szennyvíztisztító telepen keletkező iszap mennyisége kezelés m3/d 1998 módja elhelyezés mód 2010 1998 2010 1998 2010
5000 2 8333 3,5 1500 12500 4,8 4166 6250 2,7 4166 1,4 0,6 3333 0,9 2500 11,7 42000 14,0 48,2 200000 76,0 10,5 78330 16,3 0,3 2500 0,5 3 3500 4 ,5 2500 6,6 1250 10,0 0,8 3333 1,2 5833 0,6 7833 1,0 3,8 20000 5,6
6667
1,4
0,8
1,4 16600 2,8 4000 3,4 16600 5,6 9,0 100000 12,0 2917 41666 5,2
III.3
I.
III.3
I.
IV.
I.2
III.3 2 III.3
I. I.
I.2.
I.2
I.2.
I.2
I.2.
I.2
III.2
I.
I.2. 2 III.3
I.2 I.
III.3
I.
III.3
I. I.2
III.3
I.
III.3
I.
III.3.
I II
2 1
1,2 2,2
2 2 1 2 2 2
0,8 2 2 2 2 2 2 2 2 1/2* 1/2* 0,7 1/2* 1/2* 2 2 1,7
2 2 2 2 2
1,9*
5,4 833 8,4 37500
2* 2 2
2 1/2* 1/2*
13,3
2. 2 2
1,2
III.3.
III II
III.3.
III
III.3.
III II I.2
2 2 2 2 2
0,6
2 2
III.3.
5
Sor szám
31 32 33 34 35
Szennyvíztisztító telepek mértékadó kapacitás (m3/d) telep helye 1998 2002 2004 2006
Esztergom Tardos Tarján Héreg Súr Összesen: *Megjegyzés:
Szennyvíztisztító telepen keletkező iszap mennyisége kezelés elhelyezés mód m3/d 1998 módja 1998 2010 6,5 2010 21998 2010 10,7 2 12000 12000 12000 12000 100000 16,2 2 III.3 I. 250 250 250 2083 0,7 2 480 480 480 480 4000 0,8 2 III.3 I. 100 100 100 100 833 0,7 1/2* III.3. I.2 250 250 250 250 2083 0,8 1 III.3. I.2 86280 86280 86130 750609 Saját ipari és fogadott kommunális szennyvíz, lakossági kb. 1200 m3/d LEÉ 2010
6
x. számú táblázat. Szennyvíztisztító telepek listája Veszprém megye Szennyvíztisztító telepek Sorszám
telep helye
csatlakozó település
A szennyvíztisztító telep Prio.
EU Közig. tel. besor. csop.
1. Ajka Ajka Magyarpolány Városlőd Kislőd Farkasgyepű 2. Badacsonytördemic Badacsonyi V/2. Régió Badacsonytördemic Szigliget Badacsonytomaj Ábrahámhegy Balatonrendes Nemesgulács Káptalantóti Kisapáti
1 8 1 8 1
3 5 5 5 5
II.
II.
II.
Szé
D A A A A
1800 200 170
4000 442 409
4000 442 409
III.
III.
III.
Eg
900
80 36
2566 290 52 80 36
2566 290 52 80 36 28
200 167
200 167
200 III. 167
III.
III.
III.
Ge
350 227 14
350 227 14
350 227 14
III.
III.
III.
Sok
A A
4 7 7 7 8 6
4 5 5 5 5 5
B A A A A A
A
200 110
4. Bakonyszentlászló Bakonyszentlászló Fenyőfő 5. Balatonfüred I. Balatonfüred II.
6. Balatonfűzfő
1 6
5 5
A A 8000
Balatonfüred VI/1 rég. Balatonfüred Aszófő Balatonakali Balatonudvari Örvényes Vászoly Tihany Balatonszőlős Dörgicse Pécsely Balatonfűzfő VI/2 rég. Balatonfűzfő
1 1 1 1 1 1 6 7 7 7
4
2005 2010 nagytáv.
9075 II. 8250 92 160 96 190
5 5
5
2001 2005 2010 nagytáv. 9075 8250 92 160 96 190
7 7
1
tisztítási fokozat
9075 9075 6230 7411 46 92 160 96 190
3. Bakonybél Bakonybél
mértékadó kapacitás
5000 10000 1500 2200 7150 163 163 310 310 202 202 677 677 25 25 408 408 516 31 31 22 22 45 45
3 5 5 5 5 5 5 5 5 5
C A A A A A A A A A
4
12000 12000 12000 B 2356 2356 2356
II. 10000 7150 163 310 202 677 25 516 31 22 45
II.
II.
II.
Ve Ve
12000 II. 2356
II.
II.
II.
Ve
7
Szennyvíztisztító telepek Sorszám
telep helye
csatlakozó település
Alsóörs Balatonalmádi Balatonfüred Palóznak Csopak Felsőörs Lovas 7. Balatonkenese I. Balatonkenese II.
A szennyvíztisztító telep Prio.
1 1 1 1 7 7 7
EU Közig. tel. besor. csop. 5 3 3 5 5 5 5
A B C A A A A
VII. régió Balatonkenese Balatonfőkajár Balatonvilágos Füle Lepsény Mezőszentgyörgy
4 7 7 3 2/b 3
4 5 5
B A A
mértékadó kapacitás 2001 2005 2010 nagytáv. 1000 1266 3375 4500 1500 3139 120 120 982 982
8 8 1 1 1 1
5 5 5 5 5 5
1266 6565 1788 120 982 73 28
2500 5000 3600 3200 111 111 881 81 228 130
5000
10000
3564 111 1131 81 228 130
6564 111 1131 81 304 130
400 18 57 178 88 48 47
400 18 57 178 88 48 47
400 18 57 178 88 48 47
900 154 32
900 652 117 41 66
900 652 117 41 66
900 652 II. 117 41 66
200 91 25
200 91 37
200 91 37
200 III. 91 37
350 300
350 300
400 182 42
400 182 42
28
A A A A A A
9. Berhida Berhida Papkeszi Küngös Csajág
1 8 8 8
4 5 5 5
B A A A
10. Borzavár Borzavár Porva
1 6
5 5
A A
11. Csabrendek Csabrendek
2
5
B
Csetény Szápár
5 8
5 5
A A
12. Csetény
2005 2010 nagytáv.
1266 6565 1788 120 982 73 28
8. Béb Béb Csót Ugod Homokbödöge Nagygyimót Vanyola
tisztítási fokozat
400 99 19
400 152 42
II.
II.
II.
Cin
II.
II.
Ge
III.
III.
III.
Ve
III.
III.
III.
Bo
II.
II.
Me
III.
III.
Ga
II.
III.
8
Szennyvíztisztító telepek Sorszám
telep helye
csatlakozó település
A szennyvíztisztító telep Prio.
EU Közig. tel. besor. csop.
13. Devecser Devecser Kolontár Pusztamiske
5 6 6
4 5 5
B A A
Dudar Olaszfalu Nagyesztergár Bakonyszentkirály Bakonyoszlop Bakonynána Csesznek
8 1 6 8 8 8 6
5 5 5 5 5 5 5
A A A A A A A
14. Dudar
15. Eplény Eplény
1
5
A
16. Halimba Halimba Szőc
1 1
5 5
A A
mértékadó kapacitás 2001 2005 2010 nagytáv.
1
5
400
800 569
800 569 59 34
II.
II.
II.
To
360 100
720 275 119 89 73 39 73 43
720 275 119 89 73 39 73 43
720 275 119 89 73 39 73 43
III.
III.
III.
Ga
90 49
90 49
90 49
90 49
I.
I.
I.
Ár Séd
70 63
70 63
200 126 49
200 126 49
II.
III.
III.
Kig
100 71
100 71
100 71
III.
III.
III.
Ge
250 13 64 35 136
250 13 64 35 136
III.
III.
III.
Eg
900 435 65 306
900 435 65 306
900 III. 435 65 306
III.
III.
III.
Ve
400 38 213 69
400 38 213 69
400 38 213 69
III.
III.
Ve
A
18. Hegyesd Hegyesd Kapolcs Vigántpetend Monostorapáti
6 6 6 8
5 5 5 5
A A A A
19. Herend Herend Bánd Szentgál
5 1 1
4 5 5
B A B
Királyszentistván Litér Vilonya
1 1 1
5 5 5
A A A
20. Királyszentistván
2005 2010 nagytáv.
400
17. Hárskút Hárskút
tisztítási fokozat
900 419 65
9
Szennyvíztisztító telepek Sorszám
telep helye
csatlakozó település
A szennyvíztisztító telep Prio.
EU Közig. tel. besor. csop.
Sóly
1
5
A
Köveskál Monoszló Szentbékálla Balatonhenye Mindszentkálla
7 1 1 6 6
5 5 5 5 5
A A A A A
mértékadó kapacitás 2001 2005 2010 nagytáv. 40
21. Köveskál
22. Kup Kup Pápakovácsi Nóráp Pápasalamon Ganna Döbrönte Bakonyjákó
6 1 6 8 8 8 1
5 5 5 5 5 5 5
A A A A A A A
Lovászpatona Nagydém
8 8
5 5
A A
Malomsok Marcaltő Egyházaskesző Várkesző Nemesgörzsöny Nagyacsád
1 7 6 8 8 8
5 5 5 5 5 5
A A A A A A
Nagyvázsony Vöröstó Mencshely Barnag Pula Hidegkút Tótvázsony
1 6 6 6 1 1 1
5 5 5 5 5 5 5
A A A A A A A
400 35 80 22 22 39 30 70
40
40
150 34 18 28 14 26
150 34 18 28 14 26
400 35 80 22 22 39 30 75
400 42 80 22 22 39 30 75
23. Lovászpatona
26. Nemesszalók Nemesszalók
8
5
A
2005 2010 nagytáv.
III.
III.
Bu
II.
Csá
II.
II.
Ma
III.
III.
Vá
II.
II.
Ha
200 85 32
24. Malomsok
25. Nagyvázsony
tisztítási fokozat
500 110 6 11
400 69 67 45 18 38 53
400 69 67 45 18 38 53
500 204 8 21
500 304 8 21 10 24 45 128
500 III. 304 8 21 10 24 45 128
200 74
200 74
200 74
III.
10
Szennyvíztisztító telepek Sorszám
telep helye
csatlakozó település
Dabrony Nagyalásony Marcalgergelyi Vinár
A szennyvíztisztító telep Prio.
8 8 8 8
EU Közig. tel. besor. csop. 5 5 5 5
1
5
8
5
35 40 36 18
150 45
250 211
250 II. 211
II.
III.
III.
Kíg
A
150 45
350 203
350 203
350 III. 203
III.
III.
III.
Ná
B
350 62 350 124
350 248
350 248
350 248
III.
III.
III.
Pét
II.
II.
II.
Me
II.
Suk
29. Öskű Öskű
1
5
B
Pápa-Tapolcafő Dáka Adásztevel Nagytevel Mihályháza Békás Mezőlak Nyárád Pápadereske
1 8 6 1 8 8 8 8
3 5 5 5 5 5 5 5
D A A A A A A A
30. Pápa
8500 15000 18000 8500 11644 13973 30 66 61 65 18 83 71 21
31. Pápateszér Pápateszér Bakonyszentiván
6 8
5 5
7 1 1 7
4 5 5 5
A A A A
33. Sümeg Sümeg Sümegprága Bazsi Dabronc Gógánfa
2 8 8 8 8
3 5 5 5 5
B A A A A
35 40 36 18
18000 II. 13973 46 80 73 65 18 83 71 21 200 95 22
A A
32. Révfülöp V/1 régió Révfülöp Zánka Balatonszepezd Kővágóörs
2005 2010 nagytáv.
35 40
28. Ösi Ösi
tisztítási fokozat
2001 2005 2010 nagytáv.
A A A A
27. Nyirád * Nyirád
mértékadó kapacitás
3200 3200 1800 2648 92 400 47 100
6000 2648 760 676 510
6000 III. 2648 760 676 510
III.
III.
III.
Ba
1050 1050 690 967 51 36
1050 967 51 36 42 61
1050 II. 967 51 36 42 61
II.
II.
II.
Ma
11
Szennyvíztisztító telepek Sorszám
telep helye
csatlakozó település
Ukk Zalagyömörő
A szennyvíztisztító telep Prio.
8 8
EU Közig. tel. besor. csop. 5 5
mértékadó kapacitás 2001 2005 2010 nagytáv.
A A
29 39
34. Tagyon Tagyon Balatoncsicsó Szentantalfa Szentjakabfa
6 1 6 1
5 5 5 5
A A A A
35. Vaszar Takácsi Vaszar Gecse
8 8 8
5 5 5
A A A
250 72 124 38
Taliándörögd
6
5
A
100 67
100 67
5000 5000 3727 4562 115
26 100 85
5000 4562 115 33 51 26 100 85
150 111
150 111
36. Taliándörögd
37. Tapolca Tapolca Zalahaláp Sáska Gyulakeszi Lesencefalu Les.istvánd-Uzsa Lesencetomaj
1 1 1 6 7 7 7
3 5 5 5 5 5 5
D A A A A A A
Tés
1
5
A
38. Tés
150 35
8 6 6 8
5 5 5 5
Úrkút
1
5
B
Várpalota
1
3
D
41. Várpalota
100 7 20 28 15
III.
Cse
II.
Ge
250 72 124 38 100 67 5000 III. 4562 115 33 51 26 100 85 150 111
III.
III.
III.
Rá
III.
III.
III.
Tap
III.
III.
III.
Ga
II.
To
250 46 23 83 17
A A A A
40. Úrkút *
2005 2010 nagytáv.
29 39
250 72 124 38
39. Tüskevár Tüskevár Somlójenő Somlóvásárhely Apácatorna
tisztítási fokozat
200 120
200 120
300 247
6000 6000 2800 3381
6000 4876
300 II. 247 6000 4876
I.
II.
III.
III.
Csi
III.
III.
III.
Ino
12
Szennyvíztisztító telepek Sorszám
telep helye
A szennyvíztisztító telep
csatlakozó település
Prio.
EU Közig. tel. besor. csop.
42. Veszprém Veszprém Veszprémfajsz Nemesvámos Hajmáskér Szentkirályszabadja
1 1 1 1 6
2 5 5 5 5
mértékadó kapacitás 2001 2005 2010 nagytáv.
1
5
E A B B A
150 145
150 II. 145
III.
III.
III.
Ve
A
150 145
200
200
200
200 II.
II.
II.
II.
Suk
78
78 27 47
78 27 47
78 27 47
300 46 51 66 61
300 46 51 66 61
II.
II.
Ma
III.
III.
Cu
Veszprémvarsány* 44. * Veszprémvarsány Sikátor Lázi
8 8 8
5 5 5
A A A
45. Kemeneshőgyész Kemeneshőgyész Magyargencs Külsővat Kemenesszentpéter 46. Zirc Zirc Összesen:
Zirc
6 6 8
1
2005 2010 nagytáv.
12000 12000 24000 8913 10580 12696 28 28 34 146 272 326 107 157 378 133 160
43. Márkó Márkó
tisztítási fokozat
5 5 5
A A A
3
1050 1050 1050 B 680 1041 1041 77395 84305 111485
24000 II. 15235 34 326 454 160
III.
III.
III.
Ve
1050 III. 1041
III.
* A meglévő szennyvíztisztító telep elbontásra kerül
II/F. SZÁMÚ FEJEZET ÉPÍTÉSI, BONTÁSI HULLADÉKOKÉS EGYÉBB INER HULLADÉKOK II/F.1.1. AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁG ÉS PROBLÉMÁI ÉS MÓDSZEREI Az inert hulladék keletkezésének főbb forrásai: • Lakosság • Építőipari kivitelezés (felújítás, bontás, építés) • Útépítés (bontás és építés) • Építőanyag ipar termelési hulladéka (beton, cserép, tégla, stb.)
13
A keletkező inert hulladék éves mennyiségét több forrás együttes felhasználásával lehet csak megbecsülni, mivel ezen hulladéktípusra vonatkozóan kötelező adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn: • Lerakókat üzemeltető vállalkozások adatszolgáltatása a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségek irányába • Építőanyag gyártók és útépítő társaságok jelentése a Gazdasági Minisztérium irányába • Gazdasági társaságok önálló adatszolgáltatása a környezetvédelmi felügyelőség megkeresése alapján • Irodalmi adatok a régióra vonatkozó inert hulladék felmér • Műszaki becslés Az adatgyűjtésbe a fent felsorolt intézmények és szervezetek kerültek bevonásra. Az adatgyűjtés problémái: • A hulladéktípusra vonatkozó egységes és általános adatszolgáltatási kötelezettség hiánya, • A Gazdasági Minisztérium irányába történő önkéntes és anonim adatszolgáltatás nem teljes volta és a bevallásban szereplő társaságok azonosíthatatlansága • Hulladék analízis hiánya a kommunális lerakókon • Hulladékkezelő létesítmények infrastruktúrájának hiányai, így a nyilvántartás és szolgáltatott adatok pontatlansága • Pontos műszaki becsléseket gátló adathiány és adatpontatlanság A fenti hiányok és pontatlanságok következtében a mennyiségi meghatározások esetében kb. 20-25%-os bizonytalansággal kell számolni, melyet a helyszíni bejárásokra alapozunk. Azon esetekben, amikor becsléssel határoztuk meg a szükséges mennyiségeket, a közigazgatási terület alapján és a tervezők rendelkezésére álló légifotókra alapozott helyszíni felmérések eredményeit extrapoláltuk.
14
II/F.1.2. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE Az inert hulladék keletkezésének főbb forrásai: • Lakosság • Építőipari kivitelezés (felújítás, bontás, építés) • Útépítés (bontás és építés) • Építőanyag ipar termelési hulladéka (beton, cserép, tégla, stb.) Az építési, kivitelezési munkálatok során kitermelt föld mennyiségéről adat nem áll rendelkezésre, a gyakorlatban a letermelt termőföldet elkülönítetten tárolják tereprendezési célokra, vagy értékesítik. A Közép-dunántúli Régióban évente az inert hulladék képződése a következő módon oszlik meg a megyék között. II/F/1 számú táblázat: A keletkező inert hulladékok mennyisége megyénként és forrásonként Megye
Kommunális hulladékkal együtt gyűjtött mennyiség (t/év) 11300 5900
Hulladék lerakókba beszállított mennyiség (t/év) 52050 48320
Gazdasági társaságoknál keletkező mennyiség (t/év) 57655 207488
Lakosságnál keletkező, és elhagyott mennyiség (t/év) 1900 1000
Keletkező összes inert hulladék mennyisége (t/év) 122905 262708
Fejér KomáromEsztergom Veszprém 9100 58700 13432 2000 83232 Összesen 26300 159070 278575 4900 468845 Forrás: GM adatszolgáltatása, közszolgáltatói adatok, termelő vállaltok önálló adatszolgáltatása, becsült értékek
A fenti táblázat adatai szerint keletkező inert hulladékok mennyiségét az alábbi diagrammal ábrázoltuk. Keletkezett inert hulladék mennyisége t/év 300000
262708
250000 200000 150000
122905 83232
100000 50000 0 Fejér megye
Komárom-Esztergom megye
Veszprém megye
II/F/1. számú ábra
15
A keletkező inert hulladékok mennyiségére vonatkozó adatsorokat a II/F/1. számú melléklet tartalmazza. A Közép-dunántúli Régióban a rendelkezésre álló adatok alapján tehát mindösszesen mintegy 468.845t/év inert hulladék keletkezik Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jogszabályi változások miatt a bázisévben (2001-ben) a bitumen tartalmú építési hulladékok a veszélyes hulladékok körébe tartoztak, azonban 2002től ezen hulladékcsoport is az inert hulladékok körébe tartozik, növelve annak mennyiségét.
II/F.1.3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE Felhalmozott inert hulladék alatt a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett lerakóban felhalmozott anyagmennyiségeket értjük, amely lerakók azonban nem felelnek meg a 22/2001. (X. 10.) Korm. rendelet 1. számú függelékében közölt műszaki védelemnek. A környezetvédelmi felügyelőségek ilyen lerakókra működési engedélyt nem adtak ki. Termelő vállaltoknál, építőanyag gyártó vállaltoknál és egyéb közületeknél felhalmozott inert hulladék mennyiségére nyilvántartási adatok nem állnak rendelkezésre.
II/F.1.4. A
TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA
ÉS ÉVES MENNYISÉGE
A területre beszállított és kiszállított inert hulladékok mennyiségére nincs megfelelő adatnyilvántartás, ezért ezen mennyiségekre kizárólag egyes közszolgáltatók ellátási adatai alapján lehet következtetni. Ezen alapelvek figyelembe vételével az alábbi hulladéklerakó esetében történik inert hulladék beszállítás a Régión kívülről: II/F/2. számú táblázat: A régióba beszállított inert hulladék mennyisége Igénybe vett lerakó
Beszállítás
Bicske Pest megyéből összesen Tatabánya Pest megyéből Összesen Forrás: Közszolgáltatói adatközlés
Régión kívülről beszállított inert hulladék mennyisége (t/év) 6741 655 7396
Kiszállítás az alábbi településekről történik a régión kívülre, a feltüntetett mennyiségek az ellátott lakosok száma alapján becsült mennyiség:
16
II/F/3. számú táblázat: A régióból kiszállított inert hulladék mennyisége Megye Fejér KomáromEsztergom KomáromEsztergom Veszprém
Cél terület/hulladéklerakó
Lakos szám
Pest megye /Pusztazámor Pest megye / Vác
1757
Kiszállított inert hulladék mennyisége (t/év) 950
1134
140
Győr-Moson-Sopron megye / Győr Győr-Moson-Sopron megye / Győr
7557
1800
15000*
4100
Összesen: *Ellátási körzetek lakos száma alapján becsült mennyiségek
6990
II/F.1.5. A TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGE II/F/4. számú táblázat. Területi éves hulladékmérleg Keletkező Hasznosított mennyiség Lerakott mennyiség mennyiség (t) (t) (t) Terüle% Terüle% Terüle% Területen ten ten ten belül kívül belül kívül 468844 88657 18,9 0 0 159070 33,9 6990
% 1,5
Nem kezelt (t) (t) % Na.
Az adatszolgáltatási kötelezettség hiányos és részleges volta miatt a régióra vonatkozó hulladékkezelési adatok is csak részlegesen, illetve nagy bizonytalansággal állnak rendelkezésre. Ezért a terület anyagmérlege csak részben állítható össze. Az egyes hulladék összetevőkre vonatkozó hasznosítási arányokat és mennyiségeket a II/F/3. számú melléklet 21. számú táblázata részletezi. A terület jelentős hulladéktermelőit az alábbi táblázat tartalmazza. II/F/5. számú táblázat: A régió jelentős inert hulladék termelői Fejér megye A Beton-Viacolor Rt.* Fehérvári Téglaipari Kft. Ferrobeton Rt. Üveg- Ásvány Bányászati Ipari Kft. Komárom-Esztergom megye Pannoncem Rt. Pfleiderer Lábatlani Vasbetonipari Rt.* Tatai Téglaipari Kft. Uni-Cem Egyesült Cementipari Művek Rt. Veszprém megye
Székesfehérvári Üzemegység Székesfehérvár Dunaújváros Fehérvárcsurgó Lábatlan Lábatlan Tata Lábatlan
17
Bakony Ipari Kerámia Kft. Veszprém Bramac Tetőrendszer Kft.* Veszprém Isoltyth Rt.* Tapolca Középdunántúli Téglaipari Vállalat Kft. Pápa Lasselsberger-Knauf Építőipari Kft. Veszprém Schiedel Kéménygyár Kft.* Veszprém Tapolcafői Téglaipari Kft. Pápa Toplan Tapolcai Bazaltgyapot Kft.* Tapolca ZA-SA Ipari és Kereskedelmi Kft. Zalahaláp *Közvetlenül adatot szolgáltatott a Felügyelőségnek és adataikat beépítettük az alábbi táblázatba
II/F.2. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK II/F.2.1. A
TERÜLETEN FOLYÓ, HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
ÉS JOGSZABÁLYI ALAPOK
A hazai szabályozást illetően az inert hulladékok vonatkozásában a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi LIII. törvény előírásai a mértékadóak. A törvény megalapozza a hulladékgazdálkodás EU konform szabályozását. Az inert hulladékra vonatkozóan a Hgt. végrehajtásáról rendelkező jogszabályok megalkotására még nem került sor. A fenti jogszabályon kívül az OHT ad a hasznosításra vonatkozóan javaslatokat. A jogszabályok részletezése a II/C/2. számú mellékletben található.
II/F.2.2. A
JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL ELTÉRŐ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI
VAGY EGYEDI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
Speciális, a jogszabályoktól eltérő területi, vagy helyi egyedi műszaki követelmények nincsenek.
II/F.3. SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK Az inert hulladékra vonatkozóan speciális intézkedések nincsenek.
18
II/F.4. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK
II/F.4.1. A
HULLADÉKOKRA
VONATKOZÓ
KEZELÉSI
TEVÉKENYSÉGEK
ALKALMAS KEZELÉSRE
ÉS
JELLEMZŐK
ISMERTETÉSE
II/F.4.1.1. A GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI (BEVONT TELEPÜLÉSEK, ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ GYŰJTŐ-SZÁLLÍTÓ SZERVEZETEK, KEZELŐK) Jelenleg a gyűjtési körzetek elsősorban a területen működő közszolgáltatók ellátási körzeteit követik. A jelenlegi ellátási körzetek az önkormányzatokkal megkötött közszolgáltatási szerződéseken alapul, és nem a logisztikai szemléletű (ellátási igényeket, szállítási távolságokat figyelembe vevő) körzeteken. A közszolgáltatók mellett jelentős még a különféle vállalkozási formákban történő építési, bontási hulladékok gyűjtése, különösen a építési, bontási fémhulladékok területén. A folyamatban lévő, illetve hatályos gyűjtési engedélyek alapján a régióban az alábbi mennyiségek gyűjthetők. II/F/5. számú táblázat: A régióban kezelési engedélyek alapján átvehető inert hulladékok mennyisége Megye
Átvehető, gyűjthető mennyiség (t/év) Fejér 404951 Komárom-Esztergom Na. Veszprém 22920 Régió összesen 427871 Forrás: környezetvédelmi felügyelőségek
A gyűjtésre vonatkozó kezelői engedélyeket a II/F.2. számú melléklet tartalmazza. A gyűjtést végző szervezetek pontos számát jelenleg megállapítani nem lehet, mivel a kezelő engedélyek megújítása , illetve megkérése sok esetben folyamatban van. Ezért a tervkészítés további fázisaiban, illetve a települési hulladékgazdálkodási tervek összeállítása során a kezelő engedélyek pontosítása szükséges. A gyűjtés többnyire nagykonténerekben (3-5 m3) történik, melyet a konténerszállító teherautókkal juttatnak a lerakókra. Nagyobb szállítók esetében (építési vállalkozások, közszolgáltatók) a gyűjtés és szállítás történhet 23 m3-es konténerrel, vagy az építkezés helyén közvetlenül 6-30 t teherbírású billenőplatós teherautókkal. A szállítás az esetek többségében nyitott konténerekben takaró ponyva nélkül történik, melynek következtében a szállított anyagok kiporzása, úttestre hullása gyakori.
19
Az építési törmelékek frakciónkénti elkülönített gyűjtése kizárólag a termőföld esetében történik meg, valamint néhány építőanyag gyártó cég használja fel újból termelési hulladékát. Az inert hulladék gyűjtése a jogszabályi kötelezettség ellenére nincs szabályozva, ebből adódik, hogy az inert hulladék szállítása és kezelése gyakorlatilag ellenőrizhetetlen. Az építési hatóságoknak a bontási engedélyekben elő kell írniuk az igénybe vehető lerakót. II/F.4.1.2. A
FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSI JELLEMZŐI
(TELEPHELYEK,
ÜZEMELTETŐK, TÁROLÁSI
TECHNOLÓGIA , TÁROLÁSI KAPACITÁS, KIHASZNÁLTSÁG)
Felhalmozott építési, bontási hulladékról a régióban nincs nyilvántartott adat, megfelelően a II/F.1.3. fejezetben leírtaknak. II/F.4.1.3. A
TERÜLETEN
FOLYTATOTT
TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE
HULLADÉKKEZELÉSI
(VÁLOGATÓ,
(HASZNOSÍTÁSI,
ÁRTALMATLANÍTÁSI)
ELŐKEZELŐ, ÉS KEZELŐ TECHNOLÓGIÁK, ÜZEMELTETŐK,
TELEPHELYEK, BERENDEZÉSEK, KAPACITÁSOK, KIHASZNÁLTSÁG)
A régióban az inert hulladék hasznosítására is alkalmas feldolgozói kapacitásra vonatkozóan a környezetvédelmi felügyelőség által kiadott kezelési engedélyek, valamint a G.M. adatszolgáltatása alapján következtethetünk. II/F/6. számú táblázat: Rendelkezésre álló hulladékhasznosítási kapacitások Megye
Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Összesen
Hulladék feldolgozásra is alkalmas gyártási kapacitás (t/év) G.M. adatok 600000 13600 1800 615400
Kezelési engedélyek alapján rendelkezésre álló hasznosítási kapacitások (t/év) 672400 Na. 3000 675400
A kezelői engedélyek kiadása és megújítása jelenleg is folyamatban van, ezért a táblázatban közölt adatok újbóli felülvizsgálata és pontosítása szükséges a terv két év múlva történő felülvizsgálata során, valamint a települési tervek összeállítása során. A rendelkezésre álló hasznosítási kapacitások kihasználtságára csak részleges állnak adatok rendelkezésre, melyekből a legteljesebb a G.M. adatsora.
20
II/F/7. számú táblázat: Hasznosított inert hulladékok mennyisége a G.M. adatszolgáltatása és termelői adatok alapján Megye
Hasznosított hulladékmennyiség (t/év) Fejér 54217 Komárom-Esztergom 24276 Veszprém 10165 Összesen 88658 Forrás: G.M. adatok, termelői adatszolgáltatás
Lerakás, ártalmatlanítás A régió számos települési szilárd lerakójában fogadnak inert hulladékot, melyet döntően a hulladéktest takarására használnak. A régióban a környezetvédelmi felügyelőségek által kiadott kezelői engedélyek csekély hányada jogerős, mivel a lerakók felülvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárása folyamatban van. II/F/8. számú táblázat: A kommunális hulladéklerakókban átvehető hulladékok mennyisége Megye
Lerakható hulladék mennyisége (t/év) Fejér 5120 Komárom-Esztergom Na. Veszprém Na Összesen Forrás: környezetvédelmi felügyelőségek
A hulladéklerakókba beszállított inert hulladék mennyiségek az alábbiak (II/F.1. számú melléklet alapján). II/F/9. számú táblázat: Hulladéklerakókba beszállított hulladékmennyiségek Megye
Hulladék lerakókba beszállított mennyiség (t/év)
Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Összesen Forrás: Közszolgáltatói adatszolgáltatás
52050 48320 58700 159070
Fontosnak tarjuk felhívni a figyelmet arra a tendenciára, hogy számos esetben az inert hulladékot a kommunális lerakókban a hulladéktest takarására, úgymond hasznosítják. Ezen felhasználási mód lényegében nem különbözik a lerakástól, és a korlátozott mennyiségű
21
lerakói kapacitást csökkenti. Ennél fogva a jövőben az inert hulladék ilyen célú „hasznosítása” nem támogatandó hasznosítási cél. Az összesítő táblázatok alapját képező adatsorok a II/F.3. számú mellékletben találhatók. II/F.4.1.4. FEJLESZTÉST,
VAGY FELSZÁMOLÁST, ILLETVE REKULTIVÁLÁST IGÉNYLŐ KEZELŐTELEPEK, ILLETVE
LERAKÓ HELYEK MEGHATÁROZÁSA
Fejlesztés Inert hulladék lerakó telepek fejlesztését nem tervezzük, mivel engedélyezett inert lerakó a régióban nem található. Felszámolás Inert hulladék lerakók vonatkozásában felszámolandó lerakóról Veszprém megyében Balatonfüred 063/1, 063/2, 065 hrsz-ú ingatlanokon, Tihany Kenderföldek (kompkikötőhöz közeli, attól ÉK-re eső befásodott terület) van tudomása az Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatóságának. A terület bejárása során számtalan helyen található elhagyott (illegális) lerakás. Számuk ezres nagyságrendű, a lerakott mennyiség 1-200 m3 között változik, de esetenként a több ezer m3-t is elérheti, számszerűsítve a Velencei-tó vízgyűjtő területén végzett felmérés tapasztalatait adaptálva (2 km2-ként található egy lerakás, a kisebb települések határában egy-egy, a nagyobb települések körzetében két-három) mintegy 5600 lerakás felszámolását/rekultiválást kell tervezni, melyeket a települési tervek összeállítása során kell figyelembe venni. Rekultiválás A régióban Székesfehérváron 0201193, 0201194 –hrsz-ú területen található grántimurva bánya (Strabag Rt. kezelésében) lerakó rekultivációja folyik a beszállított inert hulladék hasznosításával.
II/F.5. AZ ELÉRENDŐ MEGHATÁROZÁSA
HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI
CÉLOK
A képződő hulladék jelentős mennyisége (33,9%-a) kommunális hulladéklerakókba kerül beszállításra, csökkentve a korlátozott mennyiségű lerakói kapacitást. A képződő mennyiség kevesebb, mint ötödrésze (18,9%) kerül hasznosításra, a jelentős mértékben rendelkezésre álló gazdálkodói feldolgozói kapacitás ellenére, továbbá a terület felmérése alapján nagyobb mennyiség kerül elhagyásra, lerakásra nem megfelelő körülmények között elsősorban a lakosság részéről.
II/F.5.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI Csökkentési célkitűzés a technológiák ismeretében nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakértői vélemények hosszútávon is a keletkező hulladék mennyiségének 1-3%-os növekedését jósolják évenként 15 éves távlatban is (OHT). Ezen tendencia az inert hulladékokra is vonatkozik.
22
II/F/10. számú táblázat: A képződő inert hulladék tendenciája Hulladék megnevezése Építési, bontási hulladék
2001.
2005*
2008*
468844 t
496975
104-108% *Becslés %-os intervallumban évi 1,5%-os növekedéssel számolva
515728 108-112%
Az inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, újrahasznosítói kapacitás növelésével lehetséges.
II/F.5.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK A hasznosítási arány 50%-os hasznosítási arány elérése 2008-ig, melynek mennyisége jelenleg 18,9%, azaz a hasznosítandó mennyiségnek 257684 t-nak kell lenni. A jelenleg hasznosított inert hulladék mennyiséget (88.657 t/év) mintegy 169.200 t-val kell növelni.
II/F.5.3. HULLADÉKHASZNOSÍTÓ
ÉS
ÁRTALMATLANÍTÓ
KAPACITÁSOK
KIALAKÍTÁSÁNAK
PRIORITÁSAI ÉS CÉLKITŰZÉSEI
Az inert hulladékok vonatkozásában párhuzamosan kell megoldani a keletkező mennyiség teljes arányú gyűjtését, különös tekintettel a lakosság körében keletkező építési, bontási hulladékra, valamint a regionális hulladékkezelő telepekre alapozva az előkezelői (törés, aprítás, osztályozás) kapacitást. A 100%-os gyűjtési arány elérése érdekében ki kell építeni az inert hulladék több lépcsőben és szinten történő gyűjtési rendszerét: • mikrotérségi gyűjtőhelyek létesítése 5000 lakosonként, • térségi gyűjtési központok kialakítása 15000 lakosonként, • regionális gyűjtési- és feldolgozási központok - inert hulladékkezelő művek kialakítása a meglévő regionális hulladékkezelő létesítményekhez (kommunális hulladéklerakók) kapcsolódóan, a meglévő infrastruktúra felhasználásával és kibővítésével. Az elérendő hasznosítási célok megvalósítása érdekében a regionális hulladékkezelő központok (meglévő korszerű műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó és kezelő telepek) inert hulladék feldolgozói kapacitásának kiépítése és növelése szükséges – ún. inert hulladék kezelő művek kialakítása – a beszállított mennyiség újrahasznosíthatóvá tétele érdekében. Az inert hulladékkezelő műben a kommunális és veszélyes hulladéktól eltérő minőségű hulladékok szakszerű, környezetkímélő kezelése történik. Itt történik meg a beszállított inert hulladék tárolása, törése, majd az ily módon kezelt törmelék további hasznosításig történő tárolása is.
23
II/F/11. számú táblázat: Célkitűzések és hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás terén Hulladék típus
R/D kód
Kapacitás igény
Hasznosítás ártalmatlanítás helye Inert hulladék R4, R5, R13 * helyben megoldható *A tartalmazott összetevő függvényében változó a kapacitás igény, hulladék fémek esetében a keletkező mennyiség teljes egészében feldolgozható, míg pl. a műanyag és üveg hulladékok esetében 100% a kapacitás igény.
Az inert hulladék komplex gyűjtési és kezelési rendszerének felépítését a II/F.6.1.3. fejezetben részletezzük.
II/F.5.4. AZ
ILLEGÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ TÁROLÓ, KEZELŐ ÉS
LERAKÓ KAPACITÁSOK MEGFELELŐ ÜZEMMÓDRA FEJLESZTÉSE, ILLETVE REKULTIVÁLÁSA, KÁRMENTESÍTÉSI ELVÉGZÉSE, FELSZÁMOLÁSA
A környezetvédelmileg nem megfelelő, vagy illegális hulladéklerakók felszámolása szorosan kapcsolódik a kommunális hulladéklerakók felszámolásához, tekintettel a kommunális és inert hulladékok lerakási gyakorlatára (kevert lerakás), így ennek feladatait a kommunális hulladékoknál részletezzük a II/C.5.4 fejezetben.
6. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM II/F.6.1.
A
HULLADÉKOK
SZÁLLÍTÁSÁNAK,
KEZELÉSÉNEK
ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK
ÉS
(BEGYŰJTÉSÉNEK,
SZELEKTÁLÁSÁNAK,
HASZNOSÍTÁSÁNAK)
RACIONALIZÁLÁSÁT
ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK
aa) A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adat nyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni. bb) A kevert építéshelyi hulladék szelektív gyűjtési rendszerének kialakítása. cc) Számba kell venni a kiadott kezelői, közszolgáltatásra vonatkozó engedélyeket, illetve ezeket meghatározott időközönként felül kell vizsgálni. A tevékenységek folyamatos kontroll alatt végezhetők. dd) Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a hulladékok összetételét ee) Ismeretterjesztés, szemléletformálást, tájékoztatás, oktatás képzés megvalósítás eszközeit és tervét a régióra ki kell dolgozni a helyi (települési) hulladékgazdálkodási tervekbe be kell építeni. ff) A helyi hulladékgazdálkodási tervekben az illegális lerakások megakadályozására módszert ki kell dolgozni és felszámolásukra intézkedni kell. Ajánlás helyi költségvetési keret elkülönítése.
24
gg) Regionális és helyi szinten a hulladékok kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység nyilvántartására és koordinálására intézmény korszerűsítést kell tervezni a regionális, illetve a helyi környezetvédelmi hatósághoz rendelten. II/F/12. számú táblázat: A módszerfejlesztés, intézményfejlesztés, stb. program elemei Program célja Inert hulladék adatszolgáltatási rendszer kialakítása Kezelési engedélyek felülvizsgálata
Helye Minisztérium/ Önkormányzat/ Kezelők
Határidő 2004. dec. 31.
Felelős Minisztérium
Költség 15 mFt
Regionális 2004. dec. Környezetvédelmi 10 m Ft Környezetvédelmi 31. Felügyelőségek Felügyelőségek Hulladék összetétel Hulladéklerakók/ termelő folyamatosan Gazdálkodói 60 mFt/év vizsgálata egységek szervezetek/ közszolgáltatók Ismeretterjesztés, Régió/Önkormányzat folyamatosan Önkormányzatok 50 mFt/év szemléletformálás
Forrás Állami Állami
Saját forrás/ közszolgáltatási díj Állami/ Önkormányzati/ Pályázat Illegális lerakók Együttesen megoldandó a települési szilárd hulladék lerakók hasonló jellegű feladataival, felszámolása attól nem különválasztható Hatékony Önkormányzat/ 2004. dec. Önkormányzat/ * * hulladékgazdálkodási Környezetvédelmi 31. Minisztérium ellenőrzési, Felügyelőségek felügyeleti rendszer kiépítése
* Az adott korszerűsítéshez illeszkedően a költségeket és rendelkezésre álló forrásokat ki kell munkálni. A költségek becslése 2002. évi árszínvonalon a kialakult tervezési gyakorlatnak megfelelően tapasztalati számértékekkel történt, a közölt összegek az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. II/F.6.1.1. A
HULLADÉKKELETKEZÉS
CSÖKKENTÉSÉNEK
ELÉRÉSÉHEZ
SZÜKSÉGES
BEAVATKOZÁSOK
LEHETŐSÉGEI, FELADATAI
Az építési, bontási tevékenységek esetében a jelenlegi technológiák mellett a keletkező építési, bontási hulladékok mennyiségének csökkentésére egyedül a keletkező hulladék újrafelhasználásának mértékének növelésével van lehetőség. Azon ágazatok esetében, ahol az előállítási, feldolgozási technológia lehetővé teszi a keletkező inert hulladékok ismételt feldolgozását az alábbi lehetőségek alkalmazhatók: • •
Az inert hulladékok lerakási, átvételi díjainak megemelése gazdálkodó szervezetek számára, A meglévő állami támogatási (pályázati) rendszer kiszélesítése inert hulladék feldolgozó technológiák megvalósítására, bővítésére.
További célkitűzés inert hulladékok esetében az ún. építéshelyi kevert hulladékok újrafelhasználható és veszélyes összetevőinek szelektív gyűjtését elősegítő intézkedések bevezetése, úgymint:
25
• •
A szelektíven gyűjtött építéshelyi hulladékok átvételét preferáló átvételi, lerakási rendszer kialakítása, A kevert építéshelyi hulladék átvételét szigorító intézkedések, jogszabályok megalkotása.
II/F.6.1.2. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS CÉLKITŰZÉSEINEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az építési, bontási hulladékhasznosítás célkitűzéseinek elérését elsősorban a megfelelő adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer bevezetésével kell megkezdeni. Ennek érdekében a Hgt. értelmében az inert hulladékra vonatkozóan is meg kell alkotni a termelőkre vonatkozó nyilvántartási és adatszolgáltatási törvényi keretet, a kezelői, adatszolgáltatási, telepengedélyezési, építési, bontási engedélyezési szinteken. Ki kell továbbá építeni a keletkező mennyiség 100%-os begyűjtését lehetővé tévő, előző fejezetben ismertetett többszintű gyűjtési és előkezelői rendszert. II/F.6.1.3.
A
KÖRNYEZETVÉDELMILEG
MEGFELELŐ
ÉS
GAZDASÁGILAG
MEGVALÓSÍTHATÓ,
A
HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEKET BIZTOSÍTÓ FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÁSA
A kívánt hulladék hasznosítás célkitűzéseit a gyűjtési rendszer kiépítésével, valamint a szükséges feldolgozói kapacitás megteremtésével lehetséges. A közölt fejlesztések meghatározásánál az alultervezés módszertanát használtuk. A tervezésben elsősorban a 100%-os gyűjtési arányt lehetővé tévő rendszer elemeit vettük figyelembe, valamint a hulladéklerakókra beszállított mennyiség megfelelő szintű előfeldolgozását, tekintettel arra, hogy a termelővállalatoknál rendelkezésre álló feldolgozói kapacitás kihasználtsága viszonylag alacsony. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy a tervezés alapját szolgáló adatok bizonytalansága miatt a települési tervek kidolgozását és az adatgyűjtés kiterjesztése után a terv felülvizsgálata szükséges. Többszintű gyűjtési és feldolgozó rendszer kiépítése: • Mikrotérségi gyűjtőhelyek kiépítése 46 helyen • Térségi gyűjtőhelyek megépítése 18 helyen • Regionális gyűjtő és feldolgozó központok, inert hulladékkezelő művek (meglévő regionális hulladékkezelőkre alapozva) telepítése 13 helyen. Az tervezett létesítmények telepítési helyeit a II/F.4. számú melléklet tartalmazza. Inert feldolgozó mű berendezés igénye: mobil kivitelű törő és rostáló gép, szükséges feldolgozói kapacitás 50 t/h. A további gépi igényeket (pl. homlokrakodó) a regionális hulladékkezelő létesítmények meglévő gépparkja, infrastruktúrája elégíti ki. II/F/13. számú táblázat: A többszintű gyűjtő- és kezelőrendszer elemeinek területi megoszlása
26
Megye Mikrotérségi Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Összesen:
Térségi gyűjtőhely
10 12 24 46
Regionális hulladékkezelő központ inert kezelő művel 7 7 5 19
4 3 6 13
Mobil törőgépek javasolt mennyisége és telepítési helyük II/F/14. számú táblázat: Inert hulladékkezelő művek törőgépeinek javasolt telepítési száma és területi megoszlása Megye Darabszám Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Összesen:
6.1.4.
A
KÖRNYEZETVÉDELMILEG
NEM
2 1 2 5
MEGFELELŐ
ÉS
Összes feldolgozói kapacitás (t/h) 100 50 100 250
ILLEGÁLIS
KEZELŐ,
LERAKÓTELEPEK
REKULTIVÁLÁSÁNAK, FELSZÁMOLÁSÁNAK FELADATI
Tekintettel a kommunális és inert hulladék eddigi kevert, együttes formában történő lerakására, a környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális lerakótelepek rekultiválási és felszámolási feladati nem elválaszthatók a kommunális lerakók ugyanezen feladataitól. Ennek megfelelően a eladatok részletezése a II/C.6.1.4. fejezetben, a kommunális hulladéklerakóknál kerül részletezésre.
II/F.6.2. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS HATÁRIDEJE II/F.6.2.1. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK PRIORITÁSI RENDJE Az egyes fejlesztések beruházások megkezdésének prioritás rendjét az alábbi táblázat mutatja be. II/F/15. számú táblázat: A beruházások, fejlesztések megkezdésének prioritási rendje Prioritási sorrend 1. 2. 3. 4. 5. 7.
Beruházás, fejlesztés Adatgyűjtési rendszer kiépítése, kezelői engedélyek felülvizsgálata Intézményi korszerűsítés, ellenőrzési rendszer kiépítése, tudatformálás Szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiépítése Hasznosító rendszerek eljárások, berendezések és létesítmények kiépítése Illegális lerakások felszámolása Ártalmatlanító művek, létesítmények fejlesztése
27
A tervezők véleménye szerint a feladatok sürgőssége miatt a prioritási sorrend csak látszólagos, mivel valamennyi feladat megkezdése indokolt, további halasztás nem lehetséges.
28
II/F.6.2.2. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TERVEZETT HATÁRIDEJE A megvalósításhoz kapcsolódó eges tevékenységek tervezett határidejeit az alábbi táblázat tartalmazza. II/F/16. számú táblázat: A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje Évek 2004. 2005. 2005. 2006. 2007. 2007. 2008.
Tevékenységek Tervkészítés a pontosított adatgyűjtés végrehajtására Adatgyűjtés végrehajtása, a begyűjtött adatok kiértékelése Mikrotérségi és térségi gyűjtőhelyek kijelölése, összhangban a települési hulladékgazdálkodási tervekkel Hatósági engedélyeztetés, projektkészítés, tendereztetés, döntés a kivitelezőkről, szállítókról Inert hulladék gyűjtőhelyek építése, inert hulladékkezelő művek telepítése Inert kezelőművek technológiájának beszerzése A program befejezése, értékelés.
Az inert hulladékgyűjtő rendszer kiépítésének mikrotérségi és térségi szinten 2007-ig kell befejeződnie. A kezelői és előfeldolgozói kapacitások kiépítésével kapcsolatosan a terv szervesen kapcsolódik a régióban jelenleg tervezés alatt álló ISPA projektekhez, így időbeli ütemezésük is az ISPA projektek függvényében változik, és fejeződik be. II/F/17. számú táblázat: A hulladékkezelés racionalizálását elősegítő intézkedések Hulladék Inert hulladék
Intézkedés
Határidő
Felelős
Költség (mFt)
Forrás
Többszintű gyűjtési rendszer kiépítése (mikrotérségi és térségi gyűjtőhelyek) Inert hulladék hasznosító rendszer fejlesztése Összesen
Folyamatos 2007-ig
Önkormányzat
656 Önkormányzat, Állami/EU (ISPA v. Kohéziós Alap)
Folyamatos 2008-ig
Önkormányzat
1320* Önkormányzat, Állami/EU (ISPA v. Kohéziós Alap) 656
*A Regionális inert hulladékkezelő művek fejlesztése együtt történik a települési szilárd hulladék kezelő rendszerek fejlesztésével, így a regionális központok fejlesztési költségeit a II/C fejezetben vettük számításba, ezért ebben a fejezetben ezen összeget csak tájékoztató jelleggel közöljük, az összesítésben nem szerepel.
29
II/F.6.3.
A
MEGVALÓSÍTÁSHOZ
SZÜKSÉGES
ESZKÖZÖK,
MEGFELELŐ
ELŐKEZELŐ,
ÁRTALMATLANÍTÓ ÉS HASZNOSÍTÓ ELJÁRÁSOK, BERENDEZÉSEK, ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
II/F.6.3.1. HATÉKONY ÉS RACIONÁLIS HULLADÉKGYŰJTÉSEI ÉS SZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSI TERVE A II/F.6.1.3. fejezetben ismertetett többszintű komplex gyűjtési és feldolgozási rendszer telepítési javaslata logisztikai szemléletű, azaz az ellátási körzet nagyságát és a szállítási távolságokat veszi figyelembe. A többszintű gyűjtőrendszer létesítményei az alábbi adatokkal jellemezhető: •
Mikrotérségi gyűjtőhelyek: o ellátási körzet nagysága kb. 5000 lakos o szükséges terület: 150 m2 o kívánt műszaki létesítmények: megfelelően előkészített (sík, tömörített) terepfelszín kerítés zárható átjáró
•
Térségi gyűjtőhelyek: o ellátási körzet nagysága kb. 15000 lakos o szükséges terület: 350 m2 o kívánt műszaki létesítmények: megfelelően előkészített (sík, tömörített) terepfelszín a telepet körülvevő tömör kerítés zárható átjáró őrzés szükséges
A gyűjtési rendszerekre vonatkozó konkrét fejlesztéseket és fejlesztési helyeket a II/F/4. számú melléklet részletezi, II/F.6.3.2. HASZNOSÍTÓ
(VÁLOGATÓ- ELŐKEZELŐ-, KOMPOSZTÁLÓ- ÉS EGYÉB HASZNOSÍTÓ TECHNOLÓGIÁK ÉS KAPACITÁSOK, VALAMINT EZEK FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA RENDSZEREK
A TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEKKEL
Az inert hulladék kezelését a regionális lerakókon belül, a települési hulladékkezelő rendszertől elkülönítetten tervezzük megoldani. A regionális hulladékkezelő létesítmények már meglévő kommunális hulladéklerakókat jelentenek, így további területigény ezen létesítményekkel kapcsolatosan nem merül fel.
30
Inert hulladék feldolgozó mű kialakítása és területigénye: •
Regionális gyűjtő és feldolgozó központok (meglévő regionális hulladékkezelőkre alapozva): o terület igény összesen: 2500 m2 o szükséges műszaki létesítmények: beérkező anyagtároló 500 m2 törő- és rostáló tér: 250 m2 betonozott terület betonozott, fallal elválasztott, frakciók elkülönített tárolására alkalmas tér: 1750 m2
A telepítési helyeket a II/F/4. számú melléklet tartalmazza, a szükséges berendezési igénnyel együtt. A megyei települési fejlesztési tervek elkészítése során tekintettel kell lenni a régiós, illetve térségi inert hulladékkezelő és gyűjtő helyek igényére, szabályozni szükséges azon területeket, ahol az egyes művek telepítésére sor kerülhet. A települési szerkezeti, illetve szabályozási tervekben ki kell jelölni a mikrotérségi inert gyűjtőhelyek lehetséges telepítési helyszíneit. II/F.6.3.3. ÁRTALMATLANÍTÓ
(TECHNOLÓGIAI- KAPACITÁSI ÉS FÖLDRAJZI TELEPÍTÉSI) ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI (REGIONÁLIS, MEGYEI, KISTÉRSÉGI) TERVEKKEL TELEPEK
TERVE ÉS
A fejlesztések és beruházások részletezését az alábbi táblázat tartalmazza. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a regionális gyűjtőhelyek és inert feldolgozó művek a meglévő regionális hulladékkezelő telepekhez kapcsolódnak, melyek elsősorban a települési szilárd hulladék kezelését végzik. Mivel az inert hulladék előfeldolgozása elválaszthatatlan a települési szilárd hulladék kezelő rendszerektől ezért a regionális beruházások költségeit a II/C. fejezet tartalmazza, az alábbi táblázatban szereplő beruházási összeg csak tájékoztató jellegű, az összesítésben nem szerepel. II/F/18. számú táblázat: Fejlesztések, beruházások prioritási rendje és határideje Fejlesztés, beruházás Adatnyilvántartó és feldolgozó rendszer kialakítása Mikrotérségi és térségi gyűjtőhelyek kiépítése Regionális inert hulladék kezelő művek kiépítése és berendezései Összesen
Helye
Határidő
Minisztérium/ 2004. dec. 31. Önkormányzat/ Kezelők Önkormányzat Folyamatos 2007-ig Önkormányzat Folyamatos 2008-ig
Költség (mFt)
Forrás 15
Állami
656 Önkormányzat, Állami/EU (ISPA v. Kohéziós Alap) 1320* Önkormányzat, Állami/EU (ISPA v. Kohéziós Alap) 671
31
II/C.7. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALT MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK Az inert hulladékok gyűjtési és kezelési, ártalmatlanítási rendszerének költségeit a 2002, évi árszinten becsültük, ÁFA nélkül. A megvalósítás becsült költségigénye: 671 mFt, mely összeg kizárólag speciálisan inert hulladékok nyilvántartási rendszerének fejlesztési költségeit, és többszintű gyűjtőrendszerének kiépítési költségeit tartalmazza, mivel a regionális kezelőközpontok fejlesztése a kommunális szilárd hulladékok kezelő rendszeréhez kapcsolódik szervesen.
II/F. SZÁMÚ FEJEZET ÉPÍTÉSI, BONTÁSI HULLADÉKOKÉS EGYÉBB INER HULLADÉKOK MELLÉLETEK II/F.1. számú melléklet Keletkező hulladékok típusa és mennyisége Magyarországon az építési, bontási hulladékok felmérésére tájékoztató jelegű adatokat az alábbi tanulmányokban található, melyek elsősorban a keletkező inert hulladékok mennyiségének megállapítását helyezik előtérbe: • • •
Hiksch Lóránt: A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás főbb területei az építőés építőanyagiparban, 1993. országos reprezentatív felmérés Olessák Dénes: Építési hulladékok kezelése, 1998. június, országos becsült adatok Fesability Study for hte implementation of Recycling planst for Biulging Bubble in Hungrary, 1997., két reprezáns régió (Budapesti és Tatabányai) adatai
Inert hulladék (építési, bontási hulladék) az épületek, építmények építése, felújítása, elbontása során keletkező döntően ásványi alapú, hidraulikus, vagy bitumen kötőanyagú hulladék. Ide sorolandó még az építőanyag előállítás termelési hulladéka is. Tehát az inert hulladék döntő mértékben tégla, beton, égetett cserép, homok, valamint bitumen, vagy aszfalt kötőanyagú kőés kavicszuzalék. Az építési és bontási hulladékok típusait a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet az alábbi bontásban sorolja fel. A csoportosítás megegyezik ugyan az Európai Hulladék Katalógus (EWC) által megadott csoportosítással, azonban ez az összetevő tartalom szerinti osztályozás a gyakorlatban az EU-ban sem követhető. Az építési és bontási hulladékok összetételére és keletkezésére vonatkozóan Németországban és Ausztriában végeztek felméréseket („Verwertung von Bauschutt”, Referate der Fortbildungsveranstaltung des Landesamtes für Wasser und Abfall NRW im KFAA, EssenHeidhausen, Düsseldorf, 1988.; Qualitat als Schüssel zum Baustoff-Recycling Markt., Österreischer Baustoff Recyclig Verband, Wien 1991.) A fenti tanulmányok az építési, bontási hulladékok keletkezésére az alábbi csoportokat határozták meg:
32
II/F.1. számú táblázat. Megnevezés Kitermelt föld
Összetételi jellemzők Földkitermelési munkáknál keletkező természetes ásványi anyagokból álló maradékanyagok, melyek nem tartalmaznak hátrányosan változó laza és kemény követ. Részarányuk az építési hulladékok között a legnagyobb. Építési törmelék Az építmények részleges, vagy teljes elbontásakor keletkező szilárd anyagok, melyek alkotórészei főként ásványi eredetűek, továbbá a magas- és mélyépítésben alkalmazott építőanyagok. Összetételük az építés módja, kora és az építmény rendeltetése szerint erősen változó. Útbontási törmelék Közlekedési felületeken végzett építési, bontási tevékenységnél keletkező maradékanyagok, melyek szilárd ásványi anyagokból állnak. Összetevőik lehetnek hidraulikus kötőanyagú beton, bitumenkötésű anyagok, aszfaltok, burkoló és szegélykövek. Építéshelyi hulladékok Minden olyan hulladék, amely az építés, épület felújítás különböző • Építéshelyi vegyes hulladékok tevékenység során keletkezik. Összetevői nagy részét könnyű anyagok (főként papír, karton, fólia, • Konténer hulladékok csomagolóanyagok, fa- és műanyag hulladékok, gyakorta festékmaradványok, estenként azbeszt szigetelőanyagok) ásványi eredetű vegyes törmelékkel keverve. Rendszerint a szilárd kommunális hulladékkal együtt kezelik, leggyakoribb gyűjtési szállítási módja a konténeres megoldás. Forrás: Köztisztasági Egyesülés Országos hulladékgazdálkodási Terv 5. sz. melléklet 1999.
A gyűjtés, szállítás és ártalmatlanítás szempontjából a legkritikusabb az építéshelyi hulladék a nagy laza részarány és az ellenőrizetlen összetétel miatt. A düsseldorfi felmérés szerint az építéshelyi hulladék sűrűsége átlagosan 0,83 t/m3, 92%-ban épület felújításból, 5%-ban új építkezésből, 3%-ban épületbontásból származik. Ezen hulladékfajta az alábbi összetétellel jellemezhető: II/F.2. számú táblázat. Alkotó Részarány (m/m%) Fa 5,35 Üveg 0,30 Nem vas fém 0,19 Vegyes ócskavas 1,73 Vaslemez hulladék (bádog) 1,89 Műanyag fólia 0,16 Kábel 0,10 Papír, karton 0,82 Gumiabroncs 0,05 Éghető rész 24,70 Ásványi alkotók összesen 64,55 Ø <60 mm (homok) 35,07 60 < Ø < 150 mm 11,20 Ø > 150 mm 18,28 Forrás: Köztisztasági Egyesülés Országos hulladékgazdálkodási Terv 5. sz. melléklet 1999.
Az építéshelyi hulladék anyagfajta szerinti bontásban az alábbi összetétellel jellemezhető: II/F.3. számú táblázat.
33
Alkotórész Térfogat % Tömeg % Ásványi anyag 26,61 64,85 Éghető 63,28 31,24 Fém 10,11 3,21 Forrás: Köztisztasági Egyesülés Országos hulladékgazdálkodási Terv 5. sz. melléklet 1999.
A hasznosítás szempontjából az építési, bontási hulladékok további két csoportra bonthatók: II/F.4. számú táblázat. Megnevezés Kiszerelt anyagok
Összetételi jellemzők Ezek egyrészt az épület bontás előtt kiszerelt épületelemek (ajtók, ablakok, burkolatok, szerelvények, stb.), másrészt ezek beépítési anyagai, melyek javítás, vagy tisztítás után újrahasznosíthatók. Nyers építőanyagok Elsősorban kitermelt föld, hasznosításuk közvetlenül, vagy egyszerű gépi feldolgozás (törés, osztályozás) lehetséges. Forrás: Köztisztasági Egyesülés Országos hulladékgazdálkodási Terv 5. sz. melléklet 1999.
Az építési és bontási hulladékok keletkezéséről jelenleg Magyarországon nincs rendszeres, egységes elvi alapokon nyugvó adatgyűjtés, így valós mennyiségi adatok sem országos, sem megyei, vagy regionális szinten nem állnak rendelkezésre. Az egyes forrásokból eredő adatok ismertetése előtt röviden jellemezzük a különböző forrásokból származó adatokat. Üzemelő kommunális és inert lerakókba beszállított mennyiségek üzemeltetői adatok alapján: A 2002. évben a Közép-Dunántúli Fejlesztési Tanács készítetett a Közép-Dunántúli Régió Hulladékgazdálkodási Tervét, melynek során a térségben lerakókat üzemeltető közszolgáltatók kérdőívek alapján nyilatkoztak a lerakókra beérkező hulladékok mennyiségéről. A beérkezett kérdőívek kiértékelése alapján elmondható, hogy az egységes formátumú kérdőív ellenére a beérkező adatok inhomogének voltak (vetítési időszak különbözősége, csak térfogat, csak súly alapú nyilvántartás, stb.), valamint az esetek egy részében az inert hulladékkal kapcsolatosan nem érkeztek vissza értékelhető adatok, ami részben a hulladék átvételének nem megfelelő szintű dokumentálása, részben a szükséges infrastruktúra hiányára vezethető vissza. Az üzemelő hulladéklerakókba történő beszállítást elsősorban vállalatok (vállalkozók) veszik igénybe, míg a lakosság építési hulladékát inkább illegális formában helyezi el. Ennél fogva az adatszolgáltatás a ténylegesen keletkező inert hulladék csak egy részét fedi le. Kiemeljük, hogy számos üzemelő kommunális hulladéklerakó és inert lerakó esetében semmilyen jellegű nyilvántartás sincs, továbbá hiányoznak a nyilvántartást megalapozó technikai berendezések (hídmérleg), ezért számos üzemeltető adatszolgáltatása kizárólag becslésen alapul. Gazdasági Minisztérium számára történő termelői adatszolgáltatás Az építőanyag ipari és útépítéssel foglalkozó vállalkozások hulladék mennyiségét alapvetően a Gazdasági minisztérium irányába történő adatszolgáltatáson keresztül lehet becsülni, mivel
34
ezen társaságok döntő többsége saját lerakókkal, depóniákkal rendelkeznek, így inert hulladékuk csak kismértékben jelenik meg a lerakók forgalmában. A minisztériumi nyilvántartás elsődleges célja a termelési mutatók alapján történő gazdasági elemzés. A G.M. felmérése önkéntes bevalláson alapul, ennek megfelelően csak az adatszolgáltatásban résztvevő társaságok adatait összesíti. A G.M. adatszolgáltatásának hátránya az adatszolgáltatásban szereplő vállalatok név nélkül szerepelnek, így az adatszolgáltatás forrása nem azonosítható, és nem hasonlítható össze a közvetlenül a Felügyelőségre eljuttatott adatszolgáltatással. Műszaki becslés A fentiekben ismertetett okok miatt a területen képződő inert hulladék mennyiségének meghatározásánál a műszaki becslés alkalmazása elengedhetetlen. Mivel kellően megalapozott adatok csak egyes esetekben, lokálisan állnak rendelkezésre, ezért ezen adtok terület, vagy/és népességi adatok alapján történő extrapolálása szükséges. Az inert hulladékok közül az építkezések során kitermelt termőföldet döntő mértékben újrahasznosítják a beruházásokat követő tereprendezés során, vagy értékesítik, így mennyiségük az inert hulladék áramban nem számottevő. Ennek ellenére a jelenlegi nem egységes nyilvántartásban a hulladékfrakció megnevezése föld, törmelék. A területen képződő inert hulladék mennyisége a felsorolt adatok alapján az alábbi mennyiségekkel jellemezhető. Közszolgáltatói/üzemeltetői adatszolgáltatás alapján a kommunális hulladéklerakókra beszállított inert hulladék mennyisége a 2001. években. II/F.5. számú táblázat. Közszolgáltató
Vertikál Rt. – Dészolg Kft. Rumpold-Bicske Kft. Dunanett Kft. Depónia Kft. (SZÉKOM Rt.) Vertikál Rt. Vertikál Rt. – Közév Kft. Depónia Kft. Városgazdálkodási és Turisztikai Rt. Fejér megye összesen
Hulladéklerakó
Beszállított föld törmelék m3 t Fejér megye 1600
Adony Bicske Dunaújváros Mór
Megjegyzés
1500 7500 550
Polgárdi Sárbogárd Székesfehérvár Velence
9200 100 13800 7800
rekultiváció alatt
42050 Komárom-Esztergom megye
Vertikál Rt. Esztergom Otto Oroszlány Rt. Oroszlány REW-Umwelt Tatabánya Tatabánya Rt. REW-Umwelt Tatabánya Nyergesújfalu Rt. Komárom-Esztergom megye összesen
17000 5000 15800
2002-ben 5142 t
9200 47000 Veszprém megye 35
Avar-Ajka Kft. Ajka Probio Rt. Balatonfüred Győri Kommunális Kft. Győr Közszolg Pápa Kft. Pápa Otto Tapolca Kft. Tapolca Veszprémi Kommunális Várpalota Rt. Veszprémi Kommunális Veszprém Rt. X-ion Kft. Zirc Veszprém megye összesen Mindösszesen: Forrás: Közszolgáltatói adatközlés
2300 21900 0 12500 1000 5900
2002-Bem 5912 t
14700 400 58700 147750
További (inert) lerakókba beszállított hulladékmennyiség Felügyelőségek adatszolgáltatása lapján 2001. évben
a
Környezetvédelmi
II/F.6. számú táblázat. Közszolgáltató/üzemeltető
Hulladéklerakó
Beszállított föld törmelék m3 t
Megjegyzés
Fejér megye Strabag Rt.
Székesfehérvár Csúcsoshegy
–
Komárom-Esztergom megye REW-Umwelt Tatabánya Nyergesújfalu Rt. Önkormányzat Tarján Önkormányzat Neszmély Mindösszesen Forrás: Közszolgáltató adatszolgáltatás
10000
Rekultiváció alatt
1000 100 220 11.320
A két táblázat adatait értékelve megállapíthatjuk, hogy az útépítési, bontási hulladékok jelentős részét a működő kommunális, ill. inert lerakókra szállítják be (pl: Esztergom és Székesfehérvár kiugróan magas részaránya). A különböző lerakókba a 2001., év során mintegy 159.070 t építési, bontási hulladékot szállítottak be a közszolgáltatói, üzemeltetői adatok alapján. A jelenlegi gyakorlat alapján a hulladéklerakó telepekre beszállított inert hulladékot a hulladékrétegek takarására használják döntően. Ezen gyakorlat további folytatása a megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakókon nem kívánt tevékenység. Az építőanyag ipari vállalatok esetében a termelési hulladék döntően saját depóniákban kerül elhelyezésre, így a keletkező építőanyag hulladékot csak közvetve lehet megbecsülni. A becslést nehezíti továbbá az alkalmazott technológia, mely a betontermékek esetében szinte 100 %-os selejt visszadolgozást tesz lehetővé, míg az égetett termékek esetében a selejt visszadolgozása nem megoldható. A vas acél és egyéb fémek feldolgozása megoldott. A terület legjelentősebb építőanyag ipari vállalatai az alábbiak II/F.7. számú táblázat.
36
Fejér megye A Beton-Viacolor Rt.* Székesfehérvári Üzemegység Fehérvári Téglaipari Kft. Székesfehérvár Ferrobeton Rt. Dunaújváros Üveg- Ásvány Bányászati Ipari Kft. Fehérvárcsurgó Komárom-Esztergom megye Pannoncem Rt. Lábatlan Pfleiderer Lábatlani Vasbetonipari Rt.* Lábatlan Tatai Téglaipari Kft. Tata Uni-Cem Egyesült Cementipari Művek Rt. Lábatlan Veszprém megye Bakony Ipari Kerámia Kft. Veszprém Bramac Tetőrendszer Kft.* Veszprém Isoltyth Rt.* Tapolca Középdunántúli Téglaipari Vállalat Kft. Pápa Lasselsberger-Knauf Építőipari Kft. Veszprém Schiedel Kéménygyár Kft.* Veszprém Tapolcafői Téglaipari Kft. Pápa Toplan Tapolcai Bazaltgyapot Kft.* Tapolca ZA-SA Ipari és Kereskedelmi Kft. Zalahaláp *Közvetlenül adatot szolgáltatott a Felügyelőségnek és adataikat beépítettük az alábbi táblázatba
Keletkező inert hulladékok a Gazdasági Minisztérium adatszolgáltatása alapján
II/F.8. számú táblázat. Kód
Megnevezés
Fejér megye (t/év)
KomáromEsztergom megye (t/év)
Veszprém megye (t/év)
10 TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
101208 kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és 115 3857 322,2 építőipari termékek hulladékai 101311 cement alapú kompozit anyagok hulladékai, 1500 amelyek különböznek a 101309, és a 101310-től 101314 hulladék beton és betonkészítési iszap 1208 17 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) 17 01 beton, tégla, cserép és kerámia 17 01 01 beton 235 2659 623,1 17 01 02 téglák 240 27 105 17 01 03 cserép és kerámiák 40 17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy 1982 990 2961 azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 17 02 fa, üveg és műanyag 17 02 01 fa 3 667,6 3084 17 02 02 üveg 0,5 17 02 03 műanyag 1,5 237,1 17 03 bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek 17 03 02 bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 5473,4 03 01-től*
37
17 04 17 04 01 17 04 02 17 04 03 17 04 04 17 04 05 17 04 06 17 04 07 17 04 11 17 05 17 05 04 17 05 06 17 05 08 17 06 17 06 04 17 08 17 08 02 17 09 17 09 04
fémek (beleértve azok ötvözeteit is) vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium ólom cink vas és acél ón fémkeverékek kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05től vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól gipsz-alapú építőanyagok gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től egyéb építkezési és bontási hulladékok kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól
Összesen Régió összesen
119,5 64,1
53,8 432,7 0,3
81,2 12,2
44564,1
17610,2
4124,7
70,3 462,7
149,5
457,2 28
180
216
423
57
2,2
17 2530,1
14
57654,7
26914,7
13431,8 98001,2
*A bitumen tartalmú inert hulladékok 2002-től tartoznak az inert hulladékok körébe, előzőleg veszélyes hulladékként tartották nyilván, így a közölt adat csak tájékoztató jellegű. A táblázatban szereplő adatokat a Gazdasági Minisztérium bocsátotta rendelkezésre. A táblázatban feltüntettük az egyes vállalkozások konkrét adatszolgáltatás alapján lejelentett mennyiségeit is, azonban a két adatsor átfedésére nézve a tanulmány készítőinek nem áll rendelkezésre semmilyen adatforrás. A Közép-dunántúli Régióban a termelő vállalatok körében mintegy 98001,2 t inert hulladék keletkezik évente. Az adatok inkonzisztenciájára jellemző, hogy az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Komárom-Esztergom megyére vonatkozóan az alábbi keletkező mennyiségeket határozta meg: II/F.9. számú táblázat. Hkód
Megnevezés
101208 kiégetett kerámiák, téglák, cserepek 101314 hulladék beton 170101 beton
Keletkező mennyiség (t/év) 25000 2500 22000
38
170102 170103 170201 170202 170203 170302 170401 170402 170403 170405 170411 170504 170904
téglák cserép és kerámia fa üveg műanyag bitumen keverékek vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium ólom vas és acél kábelek föld és kövek kevert építkezési és bontási hulladékok 17 összesen Forrás: Hulladékgazdálkodási Terv Helyzetértékelés
2500 10100 540 1100 100 5415 135 150 300 4000 200 50300 68000 192340 Állapotfelmérés és
A két adatforrás egyesítésével a termelői szférában az alábbi mennyiségek keletkeznek. II/F.10..számú táblázat: Korrigált keletkező hulladékmennyiség a ÉDU-KF adatszolgáltatása alapján Kód
Megnevezés
Fejér megye (t/év)
KomáromEsztergom megye (t/év)*
Veszprém megye (t/év)
10 TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
101208 kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és 115 25000 322,2 építőipari termékek hulladékai 101311 cement alapú kompozit anyagok hulladékai, 1500 amelyek különböznek a 101309, és a 101310-től 101314 hulladék beton és betonkészítési iszap 2500 1208 17 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) 17 01 beton, tégla, cserép és kerámia 17 01 01 beton 235 22000 623,1 17 01 02 téglák 240 2500 105 17 01 03 cserép és kerámiák 40 10100 17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy 1982 990 2961 azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 17 02 fa, üveg és műanyag 17 02 01 fa 3 667,6 3084 17 02 02 üveg 1100 17 02 03 műanyag 1,5 237,1 17 03 bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek 17 03 02 bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 5473,4 5415 03 01-től* 17 04 fémek (beleértve azok ötvözeteit is) 17 04 01 vörösréz, bronz, sárgaréz 119,5 135 81,2 17 04 02 alumínium 64,1 432,7 12,2 17 04 03 ólom 300 17 04 04 cink 17 04 05 vas és acél 44564,1 17610,2 4124,7 17 04 06 ón
39
17 04 07 17 04 11 17 05
fémkeverékek kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő 17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 17 05 06 kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05től 17 05 08 vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től 17 06 szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok 17 06 04 szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól 17 08 gipsz-alapú építőanyagok 17 08 02 gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től 17 09 egyéb építkezési és bontási hulladékok 17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól Megyék összesen 57654,7 Régió összesen
70,3 462,7
200
457,2 28
180
50300
423
57
2,2
17 2530,1
68000 207487,6
13431,8 278574,1
Az eddig számba vett hulladék források mellett a lakosság inert hulladék termelése is számottevő. A közszolgáltatói felmérések alapján megállapítható, hogy a közszolgáltatás keretében gyűjtött kommunális szilárd hulladék mennyiségében az inert hulladék részaránya mintegy 7 %. Ennek megfelelően az ilyen formában a régióban keletkező inert hulladék mennyisége az alábbi: II/F.11. számú táblázat. Megye
Kommunális szilárd hulladékkal együtt gyűjtött inert hulladék mennyisége (t/év) Fejér 11300 Komárom-Esztergom 5900 Veszprém 9100 Összesen 26300 Forrás: Közszolgáltatói adatszolgáltatás
Azon esetekben amikor a lakosság a közszolgáltatónál, vagy más vállalkozónál konténeres inert hulladék elszállítást rendel, a keletkező építési, bontási hulladékok mintegy 70%-a a lerakókra kerül, így ezen hulladékmennyiség a lerakók forgalmi adataiban szerepel. A 100%tól való elmaradás oka a magánvállalkozók illegális lerakási tevékenysége. A lakosság inert hulladékának jelentős részét – elsősorban a falusias övezetekben – illegális formában helyezi le. Ennek oka elsősorban a konténeres gyűjtési mód relatív magas költsége (6-9000 Ft/konténer).
40
A területre kihelyezett illegális hulladékok felmérésére 2002. második félévében a Velenceitó vízgyűjtőjén került sor a MTESZ Fejér Megyei Szervezetének megbízásából. A felmérés eredménye alapján a vízgyűjtő 604 km2-es területén az illegális hulladékokon belül az inert frakció aránya mintegy 47 %-ra, mennyisége 520 t-ra becsülhető. Tekintettel az önkormányzatok és bizonyos esetekben a lakosság illegális lerakások megszüntetésére fordított tevékenységére, valamint a terepi felmérés tapasztalataira, a fenti mennyiség mintegy 1/3-a a tárgyévben került kihelyezésre. Ezen felmérés megállapításinak segítségével a három megyében az illegálisan – döntő mértékben lakossági kihelyezés (elhagyott) eredményeként – keletkező inert hulladék mennyisége a következő: II/F.12. számú táblázat. Megye
Terület Elhagyott inert hulladék mennyisége (km2) (t/év) Fejér 4359 1900 Komárom-Esztergom 2265 1000 Veszprém 4613 2000 Összesen 11237 4900 Forrás: Számított adatok a MTESZ Közép-dunántúli Hulladékgazdálkodási Program II. alapján 2002.
A régióban keletkező hulladék mennyisége forrásonként az alábbi módon oszlik meg. II/F.13. számú táblázat. Megye
Kommunális hulladékkal együtt gyűjtött mennyiség (t/év) 11300 5900
Hulladék lerakókba beszállított mennyiség (t/év) 52050 48320
Gazdasági társaságoknál keletkező mennyiség (t/év) 57655 207488
Lakosságnál keletkező, és elhagyott mennyiség (t/év) 1900 1000
Keletkező összes inert hulladék mennyisége (t/év) 122905 262708
Fejér KomáromEsztergom Veszprém 9100 58700 13432 2000 83232 Összesen 26300 159070 278575 4900 468845 Forrás: G.M. adatszolgáltatása, közszolgáltatói adatok, termelő vállaltok önálló adatszolgáltatása, becsült értékek
A Közép-dunántúli Régióban a rendelkezésre álló adatok alapján tehát mindösszesen mintegy 468.845 t/év inert hulladék keletkezik. A keletkező építési, bontási hulladékok típusonkénti szétválasztása csak részben lehetséges, tekintettel a nem elkülönített gyűjtési módra, így a közölt adatok csak tájékoztató jellegűek. II/F.14.számú táblázat. A keletkező hulladéktípusok részaránya Kód
Megnevezés
101208 kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladékai 101311 cement alapú kompozit anyagok hulladékai, amelyek különböznek a 101309, és a 101310-től 101314 hulladék beton és betonkészítési iszap
Keletkező mennyiség (t/év) 25437
Anyagfajta részaránya (m/m %) 5,4
1500
0,3
3708
0,8
41
17 01 01 17 01 02 17 01 03 17 01 07
beton 22858 4,9 téglák 2845 0,6 cserép és kerámiák 10140 2,2 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy 5933 1,3 azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 17 02 01 fa 3755 0,8 17 02 02 üveg 1100 0,2 17 02 03 műanyag 239 0,1 17 03 02 bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 10888 2,3 03 01-től* 17 04 01 vörösréz, bronz, sárgaréz 336 0,1 17 04 02 alumínium 509 0,1 17 04 03 ólom 300 0,1 17 04 05 vas és acél 66299 14,1 17 04 07 fémkeverékek 723 0,2 17 04 11 kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től 491 0,1 17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 50903 10,9 03-tól 17 06 04 szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 59,2 0,0 06 01 és 17 06 03-tól 17 08 02 gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 17 0,0 08 01-től 17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, 260800 55,6 amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól 468844 100 Régió összesen Forrás: Számított mennyiségek a közszolgáltatói adatszolgáltatás, felügyelőségi és G.M. adatok alapján
42
II/F.2. számú melléklet. A gyűjtési körzetek kialakításának és a hulladék szállításának térségi jellemzői (bevont települések, engedéllyel rendelkező gyűjtő-szállító szervezetek, kezelők) Jelenleg a gyűjtési körzetek elsősorban a területen működő közszolgáltatók ellátási körzeteit követik. A jelenlegi ellátási körzetek az önkormányzatokkal megkötött közszolgáltatási szerződéseken alapul, és nem a logisztikai szemléletű (ellátási igényeket, szállítási távolságokat figyelembe vevő) körzeteken. A Régióban összesen mintegy 35 közszolgáltató működik, melyekből 20 szolgáltató kettőnél több települést is ellát. Ezen közszolgáltatók végzik részben a Régióban a szilárd kommunális hulladék mellett az inert hulladék gyűjtését, elszállítását. A közszolgáltatók mellett jelentős részt képviselnek még a magánfuvarozók, illetve építési bontási tevékenységből származó fémhulladékokat gyűjtő vállalkozások, melyek számát a nyilvántartás hiánya miatt, illetve az elhúzódó kezelői engedély kiadás miatt a Régióban csak becsülni lehet. Az egyéni vállalkozóként inert hulladék gyűjtésével, és szállításával további mintegy 75 vállalkozás foglalkozik. Hatályos gyűjtési, előkezelési, kezelési, szállítási engedélyek II/F.15.számú táblázat S. szám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Engedélyes
Engedély száma
Anyag megnevezése Kezelési tevékenység módja
Depónia Kft.
47354-3/2003.
Gyűjtés szállítás, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás Gyűjtés, szállítás, lerakás
Fa, bitumen*, beton, tégla, föld, üveg, fémkeverékek Dészolg Kft. 43690-7/2002. Kevert építkezési és bontási hulladékok Dudás Jenőné ev. 46279-6/2001. Begyűjtés, kezelés Építési, bontási színesfém, alumínium, vas, acél hulladék Dumaferr Rt. 40049-29/2001. Gyűjtés, tárolás Vas és acél építési, bontási hulladék Erőgép 2000 Kft. 43659-7/2002. Gyűjtés, hasznosítás Soványbeton, bontott aszfaltburkolat* Észak-dunántúli 40181-10/2001. Begyűjtés, szállítás, Építési, bontási fém MÉH Rt. előkezelés hulladékok Farkas Erzsébet 411107-8/2002. Gyűjtés, tárolás Vörösréz, bronz, ev. alumínium, fémkeverék Közév Kft. 40120-8/2002. Begyűjtés szállítás Kevert építkezési és bontási hulladékok Méhecske 97 Kft. 42726-27/2002. Begyűjtés, szállítás, Építési, bontási fém előkezelés hulladékok Metal & Shoes 480002-10/2002. Begyűjtés, előkezelés Építési, bontási Kft. színesfém, alumínium, vas, acél hulladék Metall Platz Kft. 46795-4/2001. Begyűjtés Építési, bontási
Mennyiség (t/év) nincs részletezve nincs részletezve 60 380000 255 Nincs részletezve 20 1000 3275 2530 90
43
12.
Nemes Metál Kft.
46929-4/2001.
Begyűjtés, kezelés
13.
Oszoli János ev.
45066-7/2002.
Begyűjtés, szállítás
14. 15.
Ráfa 2000 Kft. Rajna Zoltán ev.
47030-19/2002. 44041-9/2002.
R13, R5 Begyűjtés, előkezelés
15.
Városgazdálkodás 42353-29/2002. i és Turisztikai Rt. Vertikál Rt. 40773-99/2002.
16.
Begyűjtés Gyűjtés, szállítás
színesfém, alumínium, vas, acél hulladék Építési, bontási színesfém, alumínium, vas, acél hulladék Építési, bontási színesfém, alumínium, vas, acél hulladék Mart aszfalt*, beton Építési, bontási fém hulladékok Építési törmelék sitt Kevert építési, bontási hulladék Fejér megye összesen
500 5 3000 230 9000 4000 403710
Veszprém megye 17.
Alcufer Kft.
34531-21/2001.
18.
Balatonalmádi kommunális Szolgáltató Kft.
38100-12/2002.
19.
20.
Észak-Dunántúli 30174-13/2002. MÉH Rt. Veszprémi Kirendeltség Farkas Lajos ev. 33137-8/2002.
21.
Harcos László ev.
33101-14/2002.
22.
Lend-ker Kft.
34971-17/2001.
23.
25.
Magyar 32576-9/2002. Aszfaltgyáró Kft. MAL Rt. 30107-23/2002. Alumínium Ágazat MÉH Kft. 33006-12/2002.
26.
Milberi Kft.
35084-11/2001.
27.
Otto Tapolca Kft.
37798-19/2002.
28.
Vercz Attila
33030-7/2002.
24.
Gyűjtés, előkezelés, Építésből, bontásból kezelés, tárolás származó színesfém, alumínium, vas, acél hulladék Gyűjtés, szállítás, Beton téglacserép, vagy előkezelés, válogatás azok keveréke, fémkeverékek, bitumen keverékek* Begyűjtés, előkezelés, Építésből, bontásból szállítás származó színesfém, alumínium, vas, acél hulladék Gyűjtés, előkezelés Színesfém, alumínium, vas, acél Gyűjtés, előkezelés Építésből, bontásból származó színesfém, alumínium, vas, acél hulladék Gyűjtés, előkezelés, Építésből, bontásból kezelés, tárolás származó színesfém, alumínium, vas, acél hulladék Begyűjtés, előkezelés, Bitumen keverékek, hasznosítás bontott aszfalt* Kezelés, tárolás, Építésből, bontásból hasznosítás származó alumínium hulladék Gyűjtés, előkezelés, Építésből, bontásból kezelés, tárolás, szállítás származó színesfém, alumínium, vas, acél hulladék Gyűjtés, előkezelés, Építésből, bontásból kezelés, tárolás származó színesfém, alumínium, vas, acél hulladék Gyűjtés, szállítás, Beton téglacserép, vagy előkezelés, válogatás, azok keveréke, hasznosítás takarásra fémkeverékek, bitumen keverékek* Gyűjtés, előkezelés, Építésből, bontásból kezelés, tárolás, szállítás származó alumínium,
2710
nincs részletezve 42
355 2011
4400
6000 3000 1734
680
nincs részletezve Nincs részletezve
44
vas, acél hulladék Veszprém megye összesen Régió összesen
20932 424642
*2001-ben még veszélyes hulladék 2002-től inert hulladéknak minősül Forrás: környezetvédelmi felügyelőségi adatok
Nem jogerős gyűjtési, előkezelési, kezelési, szállítási engedélyek II/F.16. számú táblázat S. szám
Engedélyes
Engedély száma
Anyag megnevezése Kezelési tevékenység módja
1.
Zeusz 2000. Kft.
48956-12/2003.
2.
FE-CU Kft.
44008-6/2003.
3.
GÉ-PÉ Metál Kft.
46153-2/2003.
4.
Mezőmag Kft.
42064-6/2003.
5.
Sztojka ev.
6.
Györök Árpád ev.
Mátyás 44558-5/2003.
45073-9/2003.
Mennyiség (t/év)
Begyűjtés, szállítás
Építésből, bontásból származó vas és acél hulladék Gyűjtés, előkezelés, Építésből, bontásból hasznosítás származó színesfém, alumínium, vas, acél Gyűjtés Építésből, bontásból származó színesfém, alumínium, vas, acél Gyűjtés, szállítás, tárolás Építésből, bontásból származó beton, tégla, cserép, kerámia, vagy azok keveréke, üveg Gyűjtés, szállítás, tárolás Építésből, bontásból származó beton, tégla, cserép, kerámia, vagy azok keveréke, üveg Gyűjtés, szállítás, tárolás Építésből, bontásból származó beton, tégla, cserép, kerámia, vagy azok keveréke, üveg Fejér megye összesen
600
1241
50 1620
51 254 200
72
64
Veszprém megye 7. 8.
Ágépszer Kft. 33235-5/2003. PÓSA 33865-/2003. Kereskedelmi Kft.
Szállítás Gyűjtés, előkezelés
Kevert bontási hulladék Építésből, bontásból származó beton, tégla, cserép, kerámia, vagy azok keveréke, üveg előkezelés, Építésből, bontásból származó beton, tégla, cserép, kerámia, vagy azok keveréke, üveg előkezelés, Építésből, bontásból származó beton, tégla, cserép, kerámia, vagy azok keveréke, üveg Veszprém megye összesen Régió összesen
9.
Farkas Lajos ev.
33137-2/2003.
Gyűjtés, tárolás
10.
Rimai-Metál Bt.
33303-5/2003.
Gyűjtés, tárolás
255
63
1988 3299
45
A fenti táblázatokban szereplő gyűjtési, szállítási engedélyek alapján a gyűjthető inert hulladékok mennyisége a régióban 427871 t/év. A közölt adatok alapján megállapítható, hogy a jogszabályi előírás miatti kezelési engedélyek meghosszabbítása még számos esetben folyamatban van, így a közölt engedélyek és értékek felülvizsgálata a települési tervek során szükséges.
46
II/F.3. számú melléklet. A területen folytatott hulladékkezelési tevékenység ismertetése Hasznosítás A régióban az inert hulladék hasznosítására is alkalmas feldolgozói kapacitás az alábbiak szerint alakul a G.M. önkéntes adatszolgáltatáson alapuló felmérése szerint. II/F.17. számú táblázat. Megye
Hulladék feldolgozásra is alkalmas gyártási kapacitás (t/év) 600000 13600 1800 615400
Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Összesen Forrás: G.M. felmérés
Inert hulladék feldolgozásra is alkalmas gyártói kapacitások a régióban anyagcsoportok szerint. II/F.18. számú táblázat
Megnevezés Beton Üveg Vas és acél Szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól
Feldolgozó kapacitás (t/év) KomáromVeszprém Fejér megye Esztergom megye megye 10000 3600 600000
Összesen
1800 600000
13600
Régióban mindösszesen: Forrás: G.M. adatszolgáltatás
1800 615400
A G.M. önkéntes alapú felmérésén túl további adatforrást jelent a feldolgozói, kezelői kapacitásokra a környezetvédelmi Felügyelőségek által kiadott hulladékkezelési engedélyek. Ezek alapján a régióban rendelkezésre álló kezelői kapacitásokat az alábbi táblázat tartalmazza. II/F.19. számú táblázat S. szám
Engedélyes
Engedély száma
Anyag megnevezése Kezelési tevékenység módja
1.
Alero Kft.
45839-3/2003.
Fejér megye Hasznosítás
2.
Dunaferr
400048-
Hasznosítás
Építésből, származó hulladék Építésből,
Mennyiség (t/év)
bontásból alumínium
3400
bontásból
600000 47
Acélművek Kft.
28/2001.
3.
Strabag Rt.
40090-11/2003.
4.
Városgazdálkodás 42353-29/2002. i és Turisztikai Rt. Velence Gurjalvölgy
4.
származó vas és acél hulladék Újrahasznosítás a Beton téglák, cserép, Csúcsos-hegyi inert kerámiák, ezek lerakó rekultivációja keveréke, föld, kövek során Rekultivációban történő hasznosítás
Veszprém megye 30107-23/2002. Hasznosítás
MAL Rt.
60000
9000
Fejér megye összesen
672400
Építésből, bontásból származó alumínium hulladék Veszprém megye összesen
3000
Régió összesen
3000 675400
A két különböző adatforrás alapján a régióban rendelkezésre álló inert hulladék feldolgozásra alkalmas kapacitások jól közelítik egymást, azonban a kapacitások tényleges kihasználtságáról adatok csak részlegesen állnak rendelkezésre. Az inert hulladékok hasznosítása, újrahasznosítása vonatkozó adatok egyedül a G.M. reprezentatív felmérésében szerepelnek, illetve azon termelőknél, akik a direkt adatszolgáltatásban részt vettek. A G.M. adatszolgáltatás alapján a hasznosított frakciók megoszlása az alábbi táblázatok szerint alakul. II/F.20. számú táblázat Megye
Hasznosított hulladékmennyiség (t/év) Fejér 50567 Komárom-Esztergom 22878 Veszprém 8436 Összesen 81881 Forrás: G.M. adatszolgáltatás, termelői adatok
II/F.21. számú táblázat Kód 10 12 08 10 13 11
Megnevezés kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladékai cement alapú kompozit anyagok hulladékai, amelyek különböznek a 101309, és a 101310től
10 13 14
hulladék beton és betonkészítési iszap
17 01 01 17 01 02 17 01 03
beton téglák cserép és kerámiák
Keletkező mennyiség (t)
Hasznosított mennyiség (t)
Anyagcsoport hasznosítási aránya %
25437,2
4294,2
16,9
1500
1500
100
3708 22858 2845 10140
878,1 372 40
3,8 13,1 0,4
48
17 01 07
beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06tól
17 02 01 17 02 02 17 02 03 17 03 02
fa üveg műanyag bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium ólom vas és acél fémkeverékek kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től
17 04 01 17 04 02 17 04 03 17 04 05 17 04 07 17 04 11 17 05 04 17 06 04
17 08 02 17 09 04
föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól
Összesen Forrás: G.M. adatszolgáltatás, termelői adatszolgáltatás
5933 3754,6 1100 238,6
4297 3754,6 0,5 238,6
72,4 100 0 100
10888,4 335,7 509 300 66299 727,5
2035,4 254,5 509 0,3 66299 677
18,7 75,8 100 0,1 100 93,1
490,7
490,7
100
50903
396
0,8
59,2
59,2
100
17
17
100
79630,1 287674,1
2544,1 88657,2
3,2 30,8
A hasznosított inert hulladékok döntő többségét (74,8%) a vashulladékok teszik ki, melyek a Dunaújvárosi vasműben kerül feldolgozásra. Jellemző még a beton, tégla, cserép hulladékok újbóli feldolgozása, illetve útépítési célokra történő felhasználása. Az anyagcsoport részaránya összesen 11,4%. A bitumen tartalmú építési, bontási hulladékok csak 2002-től tartoznak az inert hulladékok körébe. Ennek ellenére jelezzük, hogy jellemző még útépítési vállaltok gyakorlatában a bontott aszfalt újbóli feldolgozása, valamint törött, és szemcseméret szerint osztályozott törmelék útépítési alapba történő felhasználása, azonban a régióban erre vonatkozó adatok hiányosak. Ártalmatlanítás (lerakás) A régióban kezelési engedélyek alapján az alábbi lerakói kapacitások állnak rendelkezésre. II/F.22. számú táblázat S. szám
1.
Engedélyes
Engedély száma
Anyag megnevezése Kezelési tevékenység módja
Vertikál Rt. Közév Kft. Sárbogárd
– 40120-8/2002.
Fejér megye Lerakás
Mennyiség (t/év)
Kevert építési, bontási hulladék
1000
49
2. 3.
Vertikál Dészolg Adony Vertikál Polgárdi
Rt.- 45304-1/2003 Kft. Rt. 40773-69/2002.
Otto Tapolca Kft.
37798-19/2002.
Lerakás
Kevert építési, bontási hulladék
1120
Lerakás
Kevert építési, bontási hulladék Fejér megye összesen
3000
Veszprém megye Lerakás
5120
Kevert építési, bontási Nincs hulladék részletezve
Régió összesen Forrás: környezetvédelmi felügyelőségi adatok
5120
A hulladéklerakók felülvizsgálatai és egységes környezethasználati engedélyezésük folyamatban van, így a táblázatban szereplő lerakók és mennyiségek változni fognak, ezért a terv 2 éven belüli felülvizsgálata és az értékek pontosítása szükséges. A hulladéklerakókba beszállított inert hulladék mennyiségek az alábbiak (II/F.1. számú melléklet alapján). II/F.23. számú táblázat Megye
Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Összesen
Hulladék lerakókba beszállított mennyiség (t/év) 52050 48320 58700 159070
A kommunális hulladéklerakókon az inert hulladékot a hulladékpászmák takarására használják fel, azaz a beérkező inert hulladék hasznosításra kerül. A területen környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkező hulladéklerakók száma 17. (Adony, Ajka, Balatonfüred, Bicske, Dunaújváros, Esztergom, Mór, Oroszlány, Pápa, Polgárdi, Sárbogárd, Sümegprága, Székesfehérvár, Tapolca, Tatabánya, Várpalota, Veszprém). A inert hulladék kapcsán a lerakható mennyiségre és a kapacitások kihasználtságára adat nem áll rendelkezésre.
50
II/F.4. számú melléklet. Fejlesztési helyek meghatározása Mikrotérségi inert gyűjtőhelyek javasolt telepítési helyszínei és száma: II/F.24. számú táblázat Megye Fejér
Település
Bakonycsernye Csákberény Dég Fehérvárcsurgó Kápolnásnyék Martonvásár Pusztaszabolcs Sárosd Sukoró Vál Komárom-Esztergom Bábolna Csolnok Környe Lábatlan Mocsa Neszmély Piliscsév Réde Szákszend Tát Uny Veszprém Badacsonytomaj Bakonybél Bakonyszentlászló Balatonederics Balatonkenese Balatonszepezd Balatonudvari Berhida Csabrendek Kiscsősz Lovászpatona Magyargencs Magyarpolány Malomsok Mencshely Monostorapáti Nagyvázsony Nemesszalók Pápasalamon Pétfürdő Szentgál Tüskevár Ugod Zalaszegvár Összesen
Darabszám 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 46
51
Térségi inert gyűjtőhelyek javasolt telepítési helyszínei: II/F.25. számú táblázat Megye Fejér
Település
Darabszám
Adony Bicske Csákvár Enying Ercsi Gárdony Mór Komárom-Esztergom Ács Dorog Gyermely Kisbér Komárom Nyergesújfalu Tata Veszprém Balatonalmádi Balatonfüred Devecser Sümeg Zirc Összesen
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 19
Inert hulladékkezelő művel történő kibővítésre javasolt regionális hulladékkezelő központok: II/F.26. számú táblázat Megye Fejér
Komárom-Esztergom
Veszprém
Összesen:
Térség Dunaújváros Polgárdi Sárbogárd Székesfehérvár Esztergom Oroszlány Tatabánya Ajka Balatonfüred Pápa Tapolca Veszprém Várpalota
Létesítmény Inert hulladékkezelő mű Inert hulladékkezelő mű Inert hulladékkezelő mű Inert hulladékkezelő mű Inert hulladékkezelő mű Inert hulladékkezelő mű Inert hulladékkezelő mű Inert hulladékkezelő mű Inert hulladékkezelő mű Inert hulladékkezelő mű Inert hulladékkezelő mű Inert hulladékkezelő mű Inert hulladékkezelő mű
Mennyiség (db) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 13
52
II. FEJEZET VESZÉLYES HULLADÉKOK III.1. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ, VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE III.1.1. AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁGA, PROBLÉMÁI, BECSLÉSI MÓDSZEREK Veszélyes hulladékoknak a 2000. évi. XLIII, a Hulladékgazdálkodásról szóló törvény jegyzékében szereplő veszélyességi jellemzők közül egy vagy több tulajdonsággal rendelkező hulladékokat, illetve az ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, az eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladékokat tekinti a magyar jogalkotás. A jogharmonizáció kapcsán a veszélyes hulladékokra vonatkozó általános előírások, illetve az egyes kiemelt veszélyes hulladékokra vonatkozó speciális előírások a közelmúltban jelentek meg. A veszélyes hulladékokkal végzett tevékenységet e rendeletek hatályba lépése előtt a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet szabályozta. Ez a kormányrendelet 2. mellékletében tartalmazta a különböző veszélyes hulladék kategóriák azonosító számait, az ún. V kódokat. A veszélyes hulladékok veszélyességi jellemzőit szintén ismertette a rendelet. A veszélyességi jellemzők nagyrészben lefedték a jelenleg is alkalmazott veszélyességi jellemzőket. Ebből eredően a jelenleg hatályos 16/2001. KöM rendeletben szereplő, ún. EWC kóddal jellemzett veszélyes hulladékok és az előző rendelettel besorolt (V kódok) veszélyes hulladékok legtöbb esetben egyértelműen megfeleltethetőek egymásnak. Ugyanakkor a két besorolási rendszer szemlélete kissé eltér egymástól. A 102/1996. (VII.12.) Korm. rendeletben felsorolt veszélyes hulladék kategóriák a hulladékot termelő tevékenységek szerinti felosztásban megegyeznek a jelenlegi szabályozás szellemével, azonban a jelenlegi szabályzáshoz képest „veszélyes anyag” centrikusabbak. Így például az előző rendeletben a különböző veszélyes hulladékokkal szennyezett csomagolóeszközöket a szennyező veszélyes anyagnak megfelelően kellett besorolni, addig ma ezek egy hulladék kategóriát képviselnek. A veszélyes hulladékokra vonatkozó jogi szabályzás kezdete óta szigorú adatszolgáltatási kötelezettsége van a termelőknek. Az éves keletkezési és ártalmatlanítási adatokat a HAWIS adatbázis tartalmazza. Munkánk alapját az adatbázisból származó információk elemzése adta. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 2002-ben a HAWIS adatbázisán alapulva „a Területi Hulladékgazdálkodási Terv állapotfelmérés és helyzetértékelés a KözépDunántúli Régióban” című tanulmányt készített. Ez a tanulmány kiterjedt a régió veszélyes hulladék keletkezésére, a kiemelt hulladékáramokra, valamint a veszélyes hulladékkezelő létesítményekre. A továbbiakban az állapotfelmérést „Tanulmány” megnevezéssel adjuk meg hivatkozásként.
53
A Felügyelőség a tervkészítés során megkereste a HAWIS adatbázis alapján az 50 legnagyobb hulladéktermelőt és kiegészítő adatszolgáltatást kért be a veszélyes hulladékok hasznosítására és ártalmatlanítására vonatkozóan. A fentieken kívül ugyancsak adatszolgáltatást kért be az engedélyekkel rendelkező kezelőktől. A munkaanyag elkészítése során ezek nagy része benyújtotta a kért adatszolgáltatást. A tervkészítés során az így kapott, a HAWIS adatbázisának 95 %-át adó, összesen közel 1.800 ezer tonna veszélyes hulladékról kapott részletesebb információkat is elemeztük. A veszélyes hulladékokra vonatkozó mennyiségi adatokat minden esetben tonnára kerekítve adjuk meg. Ebből eredően a táblázatban „0” értékkel szereplő adatok a 1-500 kg közötti keletkezéseket mutatják, míg ahol nem szerepel érték, nem volt keletkezés. Amennyiben a veszélyes hulladék jellege miatt, vagy a rendelkezésre álló adatbázisból eredően ettől eltérő mértékegység szerepel, azt külön feltüntetjük a táblázatban. A munka folyamán az adatszolgáltatások folyamatosan érkeztek be, illetve érkeznek be. Ezért egyes résztáblázatok összesítésekor a régió összes hulladékára vonatkozó adatok kismértékben eltérhetnek, mivel a feldolgozott adatállomány változik. Ez a mélyebb vizsgálatok fázisában fordulhat elő, de a fő megállapításokat nem befolyásolja érdemben. Abban az esetben, ha a különböző adatbázisok feldolgozásával jelentősen eltérő adatot kaptunk ugyanazon vizsgált területre, megkerestük az eltérés fő okát és elvégeztük a szükséges korrekciókat. Így pl. a Tanulmány adataihoz képest a Komárom- Esztergom megyei HAWIS adatokból képzett adatállományt felül kellett vizsgálni.
III.1.2. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE III.1.2.1. A RÉGIÓ VESZÉLYES HULLADÉK KELETKEZÉSE A régió és a három megyéjében keletkező veszélyes hulladékokra vonatkozó mennyiségi adatok a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által 2002.-ben készített Tanulmány alapján a III/1. számú melléklet III/1-4. táblázataiban találhatóak. A veszélyes hulladékokat a 102/1996. (VII.12.) Korm. rend. 2. számú mellékletében felsorolt azonosító számok első két számjegyének alapján csoportosítottuk. A régió összesített hulladék keletkezését a három megye adatainak összegzésével kaptuk. Az adatokat a tevékenységek besorolása alapján soroljuk fel. A táblázatokban szerepeltetjük a 16/2001. KöM. rendelet alapján 2002- től nem veszélyes hulladékok mennyiségét. Ezek jellemzően az előző veszélyes hulladék besorolásban a 3. veszélyességi osztályba tartozó erőművi pernye, erőművi salak, bontott aszfalt hulladékok. Ezek veszélyes hulladék körből való kikerülésének hatását a III/2. számú melléklet III/5. számú táblázatban közöljük. III.1.2.2. FŐ ÁGAZATOK SZERINTI BONTÁS VEGYIPARI, GYÓGYSZERIPARI ÉS MŰANYAGIPARI HULLADÉKOK
A fenti tevékenységhez tartozónak tekintjük a 24 és 25 TEÁOR ágazat alatt szereplő tevékenységeket.
54
Adatokat lásd a III/4. számú melléklet III./7. számú táblázatában. Az iparág három meghatározó mennyiségű hulladéka a szennyvíziszap (nedves tömeggel nyilvántartva), a sók gyártásából és felhasználásából, valamint a halogénmentes oldószerek gyártásából és felhasználásából képződő veszélyes hulladékok. További pontosítást igényelnek a termelői adatbázisban az 51x Oxidok, hidroxidok, sók gyártásából és felhasználásából származó hulladékok mennyiségi adatai. GÉPIPARI HULLADÉKOK
A fenti tevékenységhez tartozónak tekintjük a 27, 28, 29, 34 TEÁOR ágazat alatt szereplő tevékenységeket, kivéve a 27.1, 27.42 és 27.53 TEÁOR szakágazatok alatt szereplő tevékenységeket. Adatokat lásd a III/4. melléklet III/8. számú táblázatában. Ennél az iparágnál a tanulmányban alkalmazott iparági megbontás miatt nem volt mód a HAWIS adatokból táblázat elkészítésére, mivel az a gépipart önállóan, sem bontva nem tartalmazta. Ezért a termelők adatszolgáltatását használtuk fel. Az iparágban jellemzően ásványolaj termékekkel szennyezett hulladékok keletkeznek. Ezek közül is meghatározó az ásványolajat vagy ásványolaj terméket tartalmazó iszapok mennyisége, mely döntően Fejér megyében keletkezik. ALUMÍNIUMIPARI HULLADÉKOK
A fenti tevékenységhez tartozónak tekintjük a 27.42 és 27.53 TEÁOR szakágazatok alatt szereplő tevékenységeket. Adatokat lásd a III/4. melléklet III/9. számú táblázatában. Az iparág jellemző hulladékfajtája a timföldgyártás vörösiszapja. Ez a veszélyes hulladékfajta 35 %-os arányával a régió meghatározó mennyiségű veszélyes hulladéka, figyelembe véve azt, hogy a 2002-től a széntüzelésű erőművek salakja és pernyéje nem veszélyes hulladék. Mivel Magyarországon a régión kívül csak Mosonmagyaróváron van kis volumenű timföldgyártás, a régió veszélyes hulladék termelésének az országos veszélyes hulladéktermeléshez való hozzájárulásának mértékének vizsgálatakor ezt a tényezőt figyelembe kell venni. A kohászati hulladékok az alumínium termelés és felhasználás során keletkeznek nagy mennyiségben, míg az ásványolajtermékek felhasználásának hulladékai nem iparág specifikusak. ENERGIAIPARI HULLADÉKOK
A fenti tevékenységhez tartozónak tekintjük a 40 TEÁOR ágazat alatt szereplő tevékenységeket. Adatokat lásd a III/4. melléklet III/10. számú táblázatában.
55
Az iparági hulladékok meghatározó részét a szenes erőművek hamuja és pernyéje tette ki. Ezek a ma hatályos jogszabályok alapján nem tartoznak a veszélyes hulladékok kategóriájába. A hulladékfajta a régiós veszélyes hulladékkeletkezés kb. 50 %-át teszi ki. A szenes erőművek 2004. végéig üzemelhetnek, akkor a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően azokat le kell állítani (22/1998. KTM rend). Ez után az időpont után ebből az iparágból eredő, folyamatosan képződő, nagy tömegű termelési hulladék nem jelenik meg. Ugyanakkor meg fog jelenni az erőművek felszámolásával, esetleges kárelhárításával kapcsolatos veszélyes hulladék mennyiség. BÁNYÁSZATI HULLADÉKOK
A fenti tevékenységhez tartozónak tekintjük a 10 –14 TEÁOR ágazat alatt szereplő tevékenységeket. A tanulmány HAWIS adatbázisa alapján a 2001. évi veszélyes hulladékkeletkezés az alábbi volt a bányaiparban. Adatokat lásd a III/4. melléklet III/11. számú táblázatában. Legnagyobb mennyiségben fáradtolaj és olajjal szennyezett hordozók keletkeznek ebben az iparágban. KOHÁSZATI HULLADÉKOK
A fenti tevékenységhez tartozónak tekintjük a 27 TEÁOR ágazat alatt szereplő tevékenységeket, kivéve az alumíniumiparhoz tartozó 27.42 és 27.53 szakágazatokat, melyeket az alumínium iparhoz tartozónak tekintettünk. Adatokat lásd a III/4. melléklet III/12. számú táblázatában. számú táblázatában. IPARI SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI HULLADÉKOK
A fenti tevékenységhez tartozónak tekintjük a 90 TEÁOR ágazat alatt szereplő tevékenységeket. A teljesség kedvéért itt közöljük valamennyi kiemelt iparágban már megjelenített szennyvíziszap mennyiségét. Adatokat lásd a III/4. melléklet III/13. számú táblázatában. III.1.2.3. TERMELŐKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK A III/5. melléklet III/14. számú táblázatában a régió 50 legnagyobb veszélyes hulladék termelőjének listáját közöljük. A táblázat tartalmazza a szükséges korrekciókat (V31 kikerülő hulladékok, vörösiszap). A táblázat adataiból megállapítható, hogy a régió – a jelenlegi szabályzásnak megfelelően - legnagyobb veszélyes hulladék termelői az ALCOA és a Dunaferr csoport tagjai, valamint a Richter Gedeon Rt. Röviden áttekintettük a legnagyobb mennyiségben, megyénként 5000 tonna felett, illetve a régióban 10000 tonna felett keletkezett hulladék fajtákat a táblázatok alapján. A legnagyobb mennyiségű veszélyes hulladékokat iparágankénti bontásban az alábbi táblázatban közöljük.
56
III/1.számú táblázat. A régió meghatározó veszélyes hulladék áramai
Veszélyes hulladék megnevezése
Iparág
Állattartási és vágóhídi hulladékok
Húsipar
Ásványi eredetű hulladékok (fémhulladékok kivételével
Alumíniumipar Egyéb kohászat Hulladékipar
Fejér megye (t)
Mezőgazdaság
Olajfinomítás Egyéb iparágak Ásványolaj-ipari és (újrafeldolgozás kivételével) szénfeldolgozási Építőipar hulladékok Hulladékipar Szolgáltatások Vegyszerek és vegyipari termékek SzennyvízGyógyszeripar kezelésből származó Villamosipar, Gáz, Gőz, hulladékok Víz
KomáromEsztergom megye (t)
Veszprém megye (t)
Régió (t)
6874
10060
689991
689991
5003 9782 10901
11655
6543 12804
12030
25869
8353
12507 17310 11081
10881 7868 5198 8244 8764
III.1.2.4. VÁRHATÓ TRENDEK A régió megyéiben a megelőző 6 évben a veszélyes hulladékkeletkezés az alábbi ábrának megfelelően alakult. A részletes táblázatot a III/6. mellékletben lévő III/15. számú táblázatban közöljük. Az ábrán nem szerepeltetjük a V31 csoportba tartozó ásványi eredetű hulladékokat, melyek 1,5-1,7 millió tonnás mennyisége a valóságos keletkezési adatokat eltorzítja. A vörösiszap továbbra is veszélyes hulladéknak minősül, mennyisége azonban többszöröse az egyéb hulladékoknak, és a Közép- és Nyugat- dunántúli régión kívül máshol nem keletkezik az országban. Így a reális értékeléshez célszerű figyelmen kívül hagyni. Az értékelés időszakára vonatkozóan elmondható, hogy a veszélyes hulladékkeletkezés az 1999–2001. időszakot alapul véve nem változott jelentősen. A szerkezetben kismértékű elmozdulás megfigyelhető. Ezt érdemben értékelni a terv teljesítés első időszakában érdemes, az új EWC kódok szerinti csoportosításban, a 2002-től kezdődő időszakra két részben: 2002- 2005, és 2005-2008. Várhatóan beavatkozás nélkül a régióban a jelenlegi egyenletes, vörösiszap nélkül kb. 160–170 ezer tonna évi veszélyes hulladék mennyiség vehető alapul, kiegészítve a következő új szabályzással kapcsolatban elinduló folyamatok hatásaival. Mennyiségi növekedésnek kell bekövetkeznie az alábbi, eddig gyakorlatilag nem kezelt területeken: • PCB, PCT tartalmú berendezések: becslés max. évi 50 tonna • elektronikai berendezések: becslés max. évi 100 tonna
57
• dögkútban elhelyezett állattartási hulladékok: max. évi 10 000 tonna Ezek mennyisége a tervkészítés időszakában nem lesz jelentős többlet. A tovább nem használható gépkocsik bontásából nem várható olyan jellegű és mennyiségű többlet veszélyes hulladékkeletkezés, melyet figyelembe kellene venni. Mennyiségi növekedés várható az alábbi területeken: • bánya és erőmű bezárásból következően olajjal szennyezett hulladékok • azbeszt tartalmú szigetelőanyagok • higannyal szennyezett talaj és egyéb hulladékok a kármentesítésekből. Becslésünk szerint ezek éves többlet mennyisége legfeljebb 10- 15% növekedést jelent, és nem képez folyamatosan jelentkező többletforrást. Csökkenés várható a vegyipari termelésből származó hulladékok esetében. A szenes erőművek bezárása és a kapcsolódó bányabezárások miatt először növekedni fog a felszámolás során keletkező hulladékok miatt az iparági veszélyes hulladék termelés, majd megszűnik. A vörösiszap keletkezés szintje a jelenlegi évi kb. 600.000 tonnás szinten stabilizálódik. A szennyezett folyómedrek kotrási iszapját a 33/2000. Korm. rend. által szabályozott kármentesítési eljárásnak megfelelően kell kezelni. Az ekkor esetleg kezelhető veszélyes hulladékok mennyisége és minősége nem ismert.
58
A veszélyes hulladék keletkezés mennyiségi változását az alábbi III.1. számú ábra szemlélteti.
Veszélyes hulladék keletkezés a régióban Adatok: tonna; 1997. - 1999. - 2001. 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 1997.
1999.
2001.
EGÉSZSÉGÜGYI INT ÉZM ÉNYEK HULLADÉKAI SZENNYVÍZKEZELÉSBŐL SZÁRM AZÓ HULLADÉKOK T ELEP ÜLÉSI ÉS INT ÉZM ÉNYI SZILÁRD HULLADÉKOK EGYÉB VEGYIP ARI HULLADÉKOK T EXT ILHULLADÉKOK M ŰANYAG- ÉS GUM IHULLADÉKOK SZERVES OLDÓSZEREK,FEST ÉKEK,LAKKOK,RAGASZT ÓK,GYANT ÁK GYÁRT ÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRM AZÓ HULL. ÁSVÁNYOLAJIP ARI ÉS SZÉNFELDOLGOZÁSI HULLADÉKOK NÖVÉNYVÉDŐSZEREK, ROVARÍRT ÓSZEREK, FAANYAGVÉDŐSZEREK, ÉGÉSKÉSLELT ET ŐK, GYÓGYSZERKÉSZÍT M . HULLADÉKAI SAVAK, LÚGOK ÉS EGYÉB T ÖM ÉNY OLDAT OK GYÁRT ÁSÁBÓL, FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRM AZÓ HULLADÉKOK OXIDOK, HIDROXIDOK, SÓK GYÁRT ÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRM AZÓ HULLADÉKOK FÉM EK- ÉS VEGYÜLET EIK HULLADÉKA NYERSBŐR ÉS BŐRKIKÉSZÍT ÉSI HULLADÉKOK ÁLLAT T ART ÁSI ÉS VÁGÓHÍDI HULLADÉKOK NÖVÉNYI ÉS ÁLLAT I EREDET Ű ZSIRADÉKKÉSZÍT M ÉNYEK HULLADÉKAI
Adatok forrása: HAWIS adatbázis
III/1. számú ábra
59
Az ábra alapján a régió meghatározó veszélyes hulladék típusa az ásványolajiparból és az ásványolaj eredetű termékek felhasználásából származó hulladékok. E mellett az állattartási és élelmiszeripari, valamint a szennyvíztisztítási hulladékok mennyisége képvisel jelentős részarányt. Az 1997. és 1999. közötti mennyiségi változás is a ásványolajiparból és az ásványolaj eredetű termékek felhasználásából származó hulladékok esetében következett be, mégpedig Komárom- Esztergom megyében jelent meg kb. 35000 tonna többlet olajos hulladék. A megyében olyan jellegű iparági, szerkezeti változás nem volt, ami ezt a többlet keletkezést indokolta volna. A későbbiekben célszerű ezt részletesen megvizsgálni.
III.1.3. A FELHALMOZOTT VESZÉLYES HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE A veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályozás a gyűjtőhelyeken maximum egy évi elhelyezést tesz lehetővé. Ezért a veszélyes hulladékok legtöbb fajtájánál nincs tudomásunk felhalmozott hulladékokról. Mivel az előző időszakban néhány hulladékfajta elhelyezésére nem volt véglegesen kialakított lerakóban lehetőség, az alábbiakban megadjuk az ezekre vonatkozó részletes információt a megfelelő tevékenységi körnél. Felhalmozott veszélyes hulladékok ezen kívül felszámolási eljárás alatt álló társaságoknál fordulhatnak elő. Ezek közül csak az 1000 tonnás mennyiséget megközelítő előfordulásokat soroljuk fel. A közölt adatok forrása a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által 2003. áprilisában végzett felmérés és megkeresések. A felmérés során az adatszolgáltatók a jelenleg hatályos rendelet szerinti EWC besorolásokat adták meg. Táblázatainkban a V kódokat is megadjuk a lehető legmélyebb felbontási szintig. A nem a fenti adatgyűjtésből származó információk forrását külön közöljük. III/2. számú táblázat. Felhalmozott hulladékok EWC Település Birtokos kód Tervkészítésnél figyelembe vett felhalmozott veszélyes hulladékok Veszélyes hulladék
Vörösiszap*
V kód 31608
Mennyiség (t) kb. 30.000.000 9.500
010307
Katódhulladék Alumunium öntödei salak Kemencebontási hulladék Katódbontási és kádbontási hulladék Vörösiszap*
Elhelyezés
Ajka
MAL Rt
műszaki védelem nélkül résfalazás
2.500 300 30.910
31608
Ipari szennyvizek kezeléséből származó 94101 iszapok** Állati hullák, testrészek 13403 *** 13404
010307
Almásfüzitő
190811, 190813,
Királyszentist -ván
V 13403, V 13404
Nitrokémia Rt.
55 db működő dögkút a régió három megyéjében
műszaki védelem nélkül
kb. 25.000.000
műszaki védelem nélkül
179.000 m3
műszaki védelem nélkül
Min. 4500
60
Veszélyes hulladék
V kód
EWC kód
Növényédő-szer 53101, maradékok és 53103xx, növényvédőszerrel 53104 szennyezett csomagolóeszközök **** Ipari szennyvízből keletkezett veszélyes iszap Különböző iszaőok Pirit pörkölési hulladék Eseti felhalmozott veszélyes hulladékok Veszélyes anyagokat 110109 tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák Veszélyes anyagokat 061002 tartalmazó hulladékok Cink-hidrometallurgiai 110202 iszapok Nehézfémeket 060313 tartalmazó szilárd sók és oldataik Egyéb lúgok 060205 Veszélyes anyagokat 110109 tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák Veszélyes hulladékégető salakja Bitumen, kátrányhulladék szennyvíz tisztítási iszappal keverve * Forrás: Becslés ** Forrás: Nitrokémia Rt. adatközlése *** Forrás: Tanulmány **** Forrás: Becslés
Település
Birtokos
Mezőgazdasági vállalkozások, növényvédőszer kereskedelem
Dunaújváros Peremarton
Csolnok
Dunaferr Rt.
Elhelyezés
általában raktárban
zárt
Mennyiség (t) 200- 300
zagytéren iszaptárolóban
Galvachem műszaki Galvanizáló védelemmel Vegyszergyártó és tárolva Elektronikai Kft.
több 1000 m3
65,43 1012,3 253,6 95,7
Tatabánya Gallavit műszaki Környezetvédelmi védelemmel Kft. tárolva Fehérvári Téglaipari Vállalat
4,14 950 592 332
A MAL Rt. Timföld Ágazatának ajkai vörösiszap tárolói körül résfalazás kialakítására környezetvédelmi működési engedély került kiadásra. A monitoring rendszert képező figyelőkutak adati alapján a további szennyeződés nem tapasztalható. A Dunaferr Ferromark Kft. lerakón 20 db 1000 m3 kapacitású árok, drénezett, 8 rétegű szigeteléssel ellátott árok került kialakításra.
61
III.1.4.
A TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS A TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA
ÉS ÉVES MENNIYSÉGE
Az adatok forrása a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által a 2003. április hónapjában végzett, az 50 legnagyobb veszélyes hulladéktermelő és hulladékkezelő és ártalmatlanító cégre kiterjedő felmérés. A fenti felmérések során a társaságoknak csak egy része adott felvilágosítást a hulladék elhelyezéséről, illetve a kezelt, ártalmatlanított hulladék eredetéről. A nagy termelőknél keletkező hulladékok ártalmatlanítására vonatkozóan a következő táblázatban szerepeltetjük a képződő veszélyes hulladék régióban, valamint régión kívül ártalmatlanított mennyiségét, veszélyes hulladék csoportonként.
62
III/3. számú táblázat. A régióban keletkező veszélyes hulladékok kezeléses Hulladék kód 13 31 35 51 52 53 54 55 57 59 91 94 97
Megnevezés Állattartási és vágóhídi hulladékok Ásványi eredetű hulladékok (fémhulladékok kivételével Fémek és vegyületek hulladékai Oxidok, hidroxidok, sók gyártásából és felhasználásából származó hulladékok Savak, lúgok és egyéb tömény oldatok gyártásából és felhasználásából származó hulladékok Növényvédő szerek, rovarírtó szerek, faanyagvédő szerek, égéskésleltetők, gyógyszer- készítmények hulladékai Ásványolajipari és szénfeldolgozási hulladékok Szerves oldószerek, festékek, lakkok, ragasztók, gyanták gyártásából és felhasználásából származó hulladékok Műanyag és gumihulladékok Egyéb vegyipari hulladékok Települési és intézményi szilárd hulladékok Szennyvízkezelésből származó hulladékok Egészségügyi intézmények hulladékai
Összesen Erőművi salak, pernye és vörösiszap nélkül Adatok forrása: 50 nagytermelő felmérése
Régióban
%
Régión kívül
%
Nincs információ 42 2083
3591,6
37
4026
1679287
99
10481,9
1
50,1
7
679,6
93
2,3
457,6
13
3041,2
87
9,5
5482,3
79
243,7
4
1234,9
600,5
97
19,6
3
25567,69
52
4494,5
9
18790,8
2898
86
374,1
11
91,4
139,4 1285,5
76 99
44,3 7
24 1
0,9
53
0,8
47
24903,2
99
0,3
75
0,1
25
1744264
97
23412,8
1
% 21 0 0 0 18 0 38 3
0
0 0 0 304,9
1 0
22516,8
1 4
64977
93
23413
4
22517
63
A nagy veszélyes hulladékkezelők és ártalmatlanítók 2003. év áprilisi célzott vizsgálata során kapott adatok a régióba beáramló veszélyes hulladékokról az alábbi adatokat tartalmazzák. A régiós eredetű hulladékok közül az ásványi eredetű hulladékok régión belüli ártalmatlanításánál meghatározó szerepű a Holcim Rt. által kezelt erőművi salak, melynek mennyisége 100 ezer tonna volt. III.4. számú táblázat. A régió veszélyes hulladék kezelőinek forgalma Hulladék
Mennyiség t régiós % Mennyiség t eredetű kezelt régiós régión kívüli eredetű hulladék eredetű kezelt kezelt hulladék hulladék 12 10,448 0,9 1127,675 13 2,5 0,6 191,6 14 0,0 0,0 91,2 31 127 962,7 94,1 5 388,4 34 0,0 0,0 0,0 35 30,8 4,3 685,1 51 404,6 20,6 1 558,3 52 4 241,0 54,7 3 509,9 53 714,9 17,9 3 289,4 54 33 640,1 45,5 55 2 992,8 20,6 11 454,3 57 19,9 7,9 231,5 58 48,1 84,9 8,5 59 4 858,8 45,2 5 897,6 91 9,9 26,9 26,9 94 2 564,0 22,1 8 985,8 97 283,5 52,5 256,3 Végösszeg 177 784,0 67,4 73 107,3 Adatok forrása: Kezelők adatszolgáltatása
% Mennyiség t % régión kívüli Nincs Nincs eredetű kezelt információ információ hulladék 94,6 54,02 4,5 42,8 253,8 56,7 100,0 0,0 0,0 4,0 2 603,0 1,9 0,0 18,0 100,0 95,7 0,0 0,0 79,4 0,0 0,0 45,3 0,0 0,0 82,1 0,0 0,0 41,1 9 896,8 13,4 78,7 105,4 0,7 92,1 0,0 0,0 15,1 0,0 0,0 54,8 0,0 0,0 73,1 0,0 0,0 77,4 58,8 0,5 47,5 0,0 0,0 27,7 12 989,7 4,9
64
A régión kívül kezelt és a régióba kintről, a kezelőkhöz beáramlott hulladékok mennyiségi adatait és arányait csak tájékoztató adatként lehet értékelni. Ugyanis a régión kívüli előkezelők egy része a veszélyes hulladékot a régióban hozza ártalmatlanításra. Ekkor a hulladék látszólag – mivel a kezelésre átvevő vállalkozás régión kívüli – kikerül a régióból, és régión kívüli eredetként kerül vissza ártalmatlanításra – elsősorban égetésre. A felmérésben kiemelten szereplő iparágak veszélyes hulladékaira vonatkozó adatait a III/7. számú melléklet III/16-23. számú táblázataiban közöljük. Az egyes iparágak vonatkozásában az alábbiak mondhatók el. VEGYIPARI, GYÓGYSZERIPARI ÉS MŰANYAGIPARI HULLADÉKOK
Ezekből a tevékenységekből eredő veszélyes hulladékokat jellemzően égetőben ártalmatlanítják. Erre a régióban elegendő kapacitás van. A lerakás aránya nem meghatározó, ez a veszélyes hulladékok jelegéből adódóan a régión kívül oldható meg. GÉPIPARI HULLADÉKOK
A hulladékok döntő részét a régióban ártalmatlanítják. A fáradtolaj hasznosítása nagyrészt régión kívül történik. ALUMÍNIUMIPARI HULLADÉKOK
Kezelésük a régióban történik. Az olajos hulladékok anyagában történő hasznosítása részben régión kívül történik ENERGIAIPARI HULLADÉKOK Kezelésük a régióban történik. Az olajos hulladékok anyagában történő hasznosítása régión kívül történik BÁNYÁSZATI HULLADÉKOK
Az olajos hulladékok anyagában történő hasznosítása régión kívül történik. Ez teszi ki a hulladék döntő részét. Az adatok hiányosak. KOHÁSZATI HULLADÉKOK
Kezelésük a régióban történik. Az olajos hulladékok anyagában történő hasznosítása régión kívül történik. Számszerű adat nem állt rendelkezésünkre. IPARI SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI HULLADÉKOK
Kezelésük teljes mértékben a régióban történik.
65
III.1.5 A
TERÜLETI ÉVES HULLADÉKMÉRLEG BEMUTATÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A
TERÜLETEN JELENLEG HASZNOSÍTÁSRA, VAGY ÁRTALMATLANÍTÁSRA KERÜLŐ, ILLETVE NEM KEZELT HULLADÉKOK TÍPUSAIRA ÉS MENNYISÉGÉRE, A HASZNOSÍTÁSI ARÁNYOKRA.
A régió hulladék keletkezésének és hulladék kezelésének mérlegét az 50 nagy termelőre vonatkozó adatszolgáltatásból állítottuk össze. Az adatkérés kiterjedt az esetleges hasznosításra, illetve az ártalmatlanítás, kezelés módjára is. A nagytermelők adatszolgáltatását alapul véve elkészítettük az elemzés alapjául szolgáló adatbázist. A termelők adatszolgáltatása nem egy esetben nagyon nehezen volt értelmezhető, mivel az adatszolgáltatást készítő sok esetben nem ismerte pontosan a kezelési módok pontos definícióját. Az adatszolgáltatók egy része nem adott információt a hasznosításra, illetve a kezelés módjára vonatkozóan. Ezért az alábbi táblázatban szereplő adatokat a későbbiekben pontosítani szükséges. Ez a feladat szerepelni a hulladékgazdálkodási terv megvalósításával kapcsolatos intézkedési tervünkben.
66
III.5. számú táblázat. A kezelésre vonatkozó adatok értékelése
Hulladék megnevezése
Keletkezett mennyiség Összesen Et
Vegyipari, gyógyszeripa ri és műanyagipar i hulladékok
Hasznosított mennyiség
et
15
%
3 21,0%
Gépipari 23 15 63,3% hulladékok Alumíniumipari 716 12 1,6% hulladékok Energiaipari 1020 85 8,3% hulladékok Bányászati 1 0 0,0% hulladékok Kohászati 17 n.a. hulladékok Ipari 17 0 0,0% szennyvíztisztít ási hulladékok Adatok forrása: 50 nagy termelő felmérése
Ártalmatlanított
Területen belül Területen kívül et
3
%
21,0%
et
%
0
Összesen et
0,0%
Nem kezelt
Területen belül Területen kívül
%
et
0,0%
10
%
64,9%
et
%
2
et
%
13,7% 0,0%
0,0%
0,0%
9
37,7%
0,0%
0,0% 0,0%
0,0%
0,0%
0,0%
0,0%
0,0%
0,0%
100,0%
0,0%
10
1,4%
2
0,2%
705
98,4%
705
98,4%
85
8,3%
0
0,0%
935
91,7%
935
91,7%
1
100,0%
0
0,0%
0,0%
0,0%
0,0%
0,0%
17
0
0
0,0%
0,0%
67
III.2. HULLADÉKKEZELÉSSEL MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
KAPCSOLATOS
ALAPVETŐ
Az alábbi táblázatban röviden összefoglaljuk a veszélyes hulladék kezelés feltételeit szabályozó hatályos jogszabályokat. A jogszabályok nagy része türelmi időt biztosít a betartandó műszaki feltételek megvalósítására. A táblázatban nem szerepeltetjük a kiemelt hulladékáramokra vonatkozó jogszabályokat. III.6. számú táblázat. A veszélyes hulladékokra vonatkozó általános érvényű jogszabályok
2000. ÉVI XLIII. TÖRVÉNY 102/1996. (VII. 12.) KORM. RENDELET
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOKAT TARTALMAZÓ JOGSZABÁLYOK A hulladékgazdálkodásról A hulladékokkal kapcsolatos fogalmak, és alapvető feltételek meghatározása
A veszélyes hulladékokról
Veszélyes hulladékok határokon keresztüli szállításának feltételei, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek, hulladék gyűjtő- és lerakóhelyek kialakításának előírásai
A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő ártalmatlanításáról szóló, bázelben, szállításának elvei, pl. az egyezményt alá nem író 1989. Március 22. Napján aláírt országba veszélyes hulladékot tilos szállítani. egyezmény kihirdetéséről A hulladékégetés kibocsátási határértékeinek A hulladékégetés technológiai 11/1991. (V. alkalmazási feltételei és a füstgáz folyamatos kibocsátási határértékeinek és az azok 16.) KTM mérésének, dokumentálásának előírása az 1000 kg/halkalmazására vonatkozó szabályok RENDELET nál nagyobb kapacitások esetében. Technológiai megállapításáról határértékek meghatározása. 98/2001. (VI. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos A veszélyes hulladékkal végzett tevékenységek: 15.) KORM. tevékenységek végzésének feltételeiről feltételeit határozza meg. RENDELET 16/2001. Tartalmazza a veszélyes hulladékoknak (VII. 18.) A hulladékok jegyzékéről KÖM minősülő hulladékokat is. 101/1996. (VII. 12.) KORM. RENDELET
RENDELET
A hulladéklerakás, valamint a 22/2001. (X. hulladéklerakók lezárásának és 10.) KÖM utógondozásának szabályairól és egyes RENDELET feltételeiről Rendelet a hulladékok égetésének 3/2002. (II. műszaki követelményeiről, működési 22.) KÖM feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről A települési szilárd hulladék kezelésére 5/2002. (X. szolgáló egyes létesítmények 29.) KVVM kialakításának és üzemeltetésének RENDELET részletes műszaki szabályairól A RÉGIÓBAN ALKALMAZANDÓ EGYEDI JOGSZABÁLYOK Balaton trv 1996. ÉVI A természet védelméről LIII. TÖRVÉNY
Veszélyes hulladéklerakó létesítésnek, üzemeltetésnek és felhagyásának előírásai, feltételeit határozza meg. Hulladékégető mű létesítésének és üzemeltetésének részletes feltételei, előírások a füstgáz kezelés szennyvizeire és a keletkező hulladékokra, mérési követelmények, értékelési módszerek. A hulladékgyűjtő udvarok létesítésének és üzemeltetésének feltételeit tartalmazza, ahol a lakosságnál keletkezett veszélyes hulladék is átvehető.
A NP igazgatóságának engedélye kell hulladék barlangban történő elhelyezéséhez
68
A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésére, kezelésére jelenleg nem vonatkozik külön jogszabály. A gyógyszer maradékok a patikákban már begyűjthetőek. A használt elemek gyűjtése általában az iskolákban történik, ártalmatlanításuk lerakás. A keletkező egyéb veszélyes hulladékok (jellemzően szennyezett göngyölegek) ma a kommunális hulladékkal együtt kerülnek kezelésre. A lomtalanításkor kirakott lomok esetében sem kizárható a veszélyes hulladék belekerülése. Ezt a problémát a hulladékudvarok tudják megoldani, aminek rendeltetésszerű használatára a lakosságot a megfelelő szemléletet oktatással (később esetleg) bírságolással rá kell venni. A tervezési területen 44 db hulladékudvar építése becsülhető a tervezési időszakban. A termelőknél keletkező veszélyes hulladékok gyűjtési munkahelyi gyűjtőhelyen a környezet szennyezését kizáró módon történhet. Az előírásoknak megfelelően kialakított üzemi gyűjtőhelyen legfeljebb egy évig gyűjthetők A keletkezésről, átadásról, ártalmatlanításról vagy hasznosításról nyilvántartást kell vezetnie a termelőnek, melyről évente bevallást nyújt be a felügyelőségnek. A veszélyes hulladékok szállítása során be kell tartani az ADR előírásait. A szállítás szintén engedélyhez kötött tevékenység. A veszélyes hulladék szállítmányokat a szokásos dokumentáción kívül (ADR is) un. SZ kísérőjeggyel is el kell látni, mely az ártalmatlanítás végéig kíséri a szállítmányt. Ennek minden partner által aláírt példányát a termelő visszakapja annak igazolásául, hogy a veszélyes hulladék szállítmányt a kezelő átvette. A kezelők tevékenységüket engedély birtokában gyakorolhatják. A termelőktől átvett hulladékokról nyilvántartást kell vezetniük, mely alapján negyedévente kell bevallást tenniük. Az ártalmatlanító létesítményekre általános előírások vonatkoznak, míg a hasznosítás során betartandó előírásokat a felügyelőség a tevékenység végzését engedélyező határozatában írja elő. A régióra vonatkozó speciális előírások a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések esetében nem teszik lehetővé hulladék lerakó építését.
69
III.3. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK Az 2000. évi. XLIII, a Hulladékgazdálkodásról szóló törvény felhatalmazásokat tartalmazott a speciális előírásokat tartalmazó, kiemelt veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabályok megalkotására. Ezek előírásait a kiemelt veszélyes hulladékokra vonatkozó IV. kötetben ismertetjük.
III.4. A VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLAKOZÁSOK BEMUTATÁSA III.4.1.
A VESZÉLYES HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS JELLEMZŐK
ISMERTETÉSE
A veszélyes hulladékok előkezelésére, kezelésre azért van szükség, hogy ezeket megfelelő formába alakítsák az ártalmatlanításhoz vagy hasznosításhoz. Az előkezelést általában a hulladéktermelők a saját telephelyükön elvégzik, a kezelést, amely például használt oldószerek újrahasznosításához szükséges regenerálásából, nagy nedvességtartalmú hulladékok lerakás előtti víztelenítéséből, stb. áll, külön telephelyen erre feljogosítással rendelkező vállalkozások végzik. A veszélyes hulladékok ártalmatlanítása égetéssel, lerakással, néhány esetben kémiai kezeléssel ( ez már az anyagában hasznosítás kategóriáját is jelentheti) történik. Az égetés során megkülönböztethetünk hőhasznosítással és anélkül működő égetőműveket. A lerakás nem jelenti a veszélyes hulladék végleges ártalmatlanítását, csak az emberi számítás szerinti biztonságos megoldást. Ebben az esetben viszont hosszú távon gondolkodva megmarad egy későbbi, anyagában hasznosítás lehetősége. Mégis a lerakás során előforduló nem tervezhető eseményeket figyelembe véve ez a legkevésbé kívánatos. Ugyanakkor ma még egyes hulladéktípusok esetében nincs más mód a veszélyes hulladék biztonságos ártalmatlanítására. Néhány veszélyes hulladék esetében komposztálással is ártalmatlanítható a veszélyes hulladék, ekkor esetleg speciális tenyészetek felhasználása is szóba jöhet. A veszélyes hulladékok hasznosítása azok kezelésének legkívánatosabb módja. Ekkor a hulladékot anyagában változatlanul hasznosítják, vagy az a kezelés során átalakul. A régióban a veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása, hasznosítása a lerakás kivételével megoldható. Ebből eredően a régióban keletkező veszélyes hulladékok döntő hányadát a régión belül ártalmatlanítják. Számottevő kiszállítás az Aszód- Galgamácsai veszélyes- hulladéklerakóra történik. Az adatok forrása a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által a 2003. április hónapjában végzett, az 50 legnagyobb veszélyes hulladéktermelő és hulladékkezelő és ártalmatlanító cégre kiterjedő felmérés. 70
A fenti felmérések során a társaságoknak csak egy része adott felvilágosítást a hulladék elhelyezéséről, illetve a kezelt, ártalmatlanított hulladék eredetéről. Az egyes veszélyes hulladék fajtákkal kapcsolatos tevékenységi engedélyek a régióban a következők. Az engedélyeket a Felügyelőség bocsátotta rendelkezésünkre. Az engedélyek érvényességét és az érintett veszélyes hulladék kört áttekintettük, és megállapítható, hogy mind az engedélyek, mind az engedélyezett tevékenységek felülvizsgálata szükséges. A 2003. április- májusi felmérés során beküldött kezelői adatlapok és áttekintett engedélyek fő információit az alábbi táblázatok tartalmazzák.
A vizsgált időszakban érvényüket vesztett engedélyek R. Sz. Contakt Kft. Fejér X VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Fejér X Szolgáltató Rt. (Polgárdi) PROBIO Rt. Veszprém X Bakony Művek Autóalkatrészgyártó Rt. Veszprém X ESSO Hungária Kereskedelmi Kft. Veszprém X Toxikológiai Kutató Központ Kft. Veszprém X ONYX Komárom X Tatai Környezetvédelmi Rt. Komárom BIO-GEN Kft. Veszprém Magyar Aszfaltgyártó Kft. Fejér A terv időszakára vonatkozó érvényes engedélyek VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Fejér X Szolgáltató Rt. Kisláng VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Fejér X Szolgáltató Rt. (Polgárdi) VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Fejér X Szolgáltató Rt. (Polgárdi) VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Fejér X Szolgáltató Rt. (Polgárdi) VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Fejér X Szolgáltató Rt. (Polgárdi) VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Fejér X Szolgáltató Rt. VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Fejér X Szolgáltató Rt. VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Fejér X Szolgáltató Rt. RWE Umwelt Tatabánya Rt. Komárom X MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Fejér, Veszprém, X Komárom Harcos László Veszprém X É.D.MÉH Nyersanyaghasznosító Rt. Veszprém X É.D.MÉH Nyersanyaghasznosító Rt. Veszprém X
hasznosítás
komposztálás
égetés
lerakás
Megye
előkezelés
Név
begyűjtés
III.7.számú táblázat. Kezelési engedéllyel rendelkezők
érvényes
2001.12.31 2001.12.31
X X X
2001.09.09 2001.12.31 2001.12.31 2001.03.31 2001. 2001.03.05 2001.12.31 2001.12.31 2004.10.05 2004.05.30 2004.07.26 2004.08.04 2004.10.05 2004.04.03 2004.08.04 2004.10.05 2005.09.26 2004.05.23 2002.12.31 2002.12.31 2002.12.31
71
hasznosítás
komposztálás
égetés
Veszprém Komárom Veszprém Veszprém Fejér
lerakás
É.D. MÉH Rt.(veszprémi telep) ALCUFER Magyar Aszfaltgyártó Kft. ZA-SA Kft VT - Metal Kft. VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt. (Polgárdi) Vas-Fém Hulladék Kereskedelmi Kft. Varga és Társa Kft. SZUNA Gépjárműértékesítő Kft. SOS Bt. Ózon Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. Ózon Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. MÉK Melléktermék Értékesítés Kereskedés Kft. Méhecske 97 Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. KRISTÁLY 99 Környezetgazdálkodási, Szolgáltatási Kft.(Szfvár telep) Kommunális Szolgáltató Kft. IKARUS Rt. Székesfehérvári Telephelye Harcos László Györök Árpád (Sárbogárd) Glück és Társa Bt. Fribék László Ezüstvisszanyerő Fotovegyszer, Filmhulladék Feldolgozó és Kereskedelmi Kft. (Pálhalma) Eötvös Pál É.D. MÉH Rt.(szfvár telep) CHEMITECH Kémia-Technológiai Kft. (Dunaharaszti) CHEMITECH Kémia-Technológiai Kft. (Dunaharaszti) BOHNACKER Fémárugyártó Kft. Balaton Bútorgyár Rt. Bakonyi Erőmű Rt. Bakony Művek Autóalkatrészgyártó Rt. VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt. (Polgárdi) VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt. TERSZOL Környezetvédelmi és Építőipari Szövetkezet(Dunaújváro-si telep) REM Tatabánya ONYX Vulkán Faszéngyártó és Forgalmazó Kft. Vasöntöde Kft. Toxikológiai Kutató Központ Kft. PETRÓ és PETRÓ ONYX Nitrokémia Rt.
előkezelés
Megye
begyűjtés
Név
érvényes
X
2002.12.31 2006.06.11 2003.01.31 2003.11.30 2005.12.31
X X X X X
Fejér
X
2004.10.05
Veszprém Veszprém Fejér Fejér Fejér Fejér
X X X X X X
2004.04.17 2005.12.31 2004.03.02 2006.05.31 2002.10.25 2003.12.31
Veszprém
X
2003.12.09
Fejér
X
2004.03.20
Fejér
X
2004.02.20
Komárom Fejér Veszprém Fejér Veszprém Veszprém
X X X X X X
2003.08.11 2003.12.31 2002.12.31 2002.12.31 2005.12.31 2005.12.31
Komárom
X
2003.12.31
Fejér Fejér
X X
2006.03.31 2002.12.31
Fejér
X
2004.03.15
Fejér
X
2004.10.31
Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém
X X X X
2004.02.16 2005.12.31 2004.05.21 2002.12.31
Fejér
X
2002.12.31
Fejér
X
2002.04.01
Fejér
X
2003.01.01
Komárom Komárom Veszprém Fejér Veszprém Komárom Komárom Veszprém
X X
2003.04.04 2003.01.31 2002.02.25 2002.06.30 2004.09.26 2003.08.02 2004.12.10 2002.12.31
X X X X X X
72
Huntsman Corporation Hungary Vegyipari Termelő-Fejlesztő Rt. HBG-T Építőipari Kft. H+H Dunaforg Kft. ALCOA KÖFÉM Kft. VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt. (Polgárdi) TOPLAN Kft. Talajerőgazdálkodási Kft. Talajerőgazdálkodási Kft. Ózon Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. Kommunális Szolgáltató Kft. CYCLOLAB Cyclodextrin Research Development Laboratory Ltd AGRO-HUM Kft. TOPLAN Kft. SWIETELSKY -ÚTVASÚT Kft. Rockwool Hungary Szigetelőanyaggyártó és Kereskedelmi Kft. Repét Környezetvédelmi, Vegyipari Termelő, Szolgáltató Kft. Repét Környezetvédelmi, Vegyipari Termelő, Szolgáltató Kft. Magyar Honvédség KÖZ-VÍZ Tervező, Építő és Szolgáltató Kft. KORR Kft. KBBB Építőipari Kivitelező és Kereskedelmi Kft. Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. Fejér Megyei Állami Közútkezelő Kht. Fejér Megyei Állami Közútkezelő Kht. Dunaferr Ferromark Kft. Dunaferr- DBK Kokszoló Kft Dunaferr Acélművek Kft. Dunaferr - DBK Kokszoló Kft. Ajka Timföld Kft. Agrotherm Kft. ZA-SA Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Városi Kórház Rendelőintézet Mór Adatok forrása: engedélyek
hasznosítás
komposztálás
égetés
lerakás
előkezelés
Megye
begyűjtés
Név
érvényes
Veszprém
X
2005.11.30
Fejér Fejér Fejér
X X X
2005.09.30 2005.06.30 2004.09.17
Fejér
X
2003.12.31
Veszprém Veszprém Veszprém Fejér Komárom
X X X X X
2002.09.30 2002.07.31 2003.12.01 2003.12.31 2003.08.11
Fejér
X
2004.05.03
Veszprém Veszprém Fejér
X X X
2004.03.27 2002.09.30 2003.12.31
Veszprém
X
2002.01.02
Veszprém
X
2003.12.31
Veszprém
X
2004.01.03
Komárom Veszprém Veszprém
X X X
2006.05.31 2004.05.14 2002.12.31
Veszprém
X
2004.08.01
Veszprém Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Veszprém Veszprém Veszprém Komárom
X X X X X X X X X
2004.08.17 2004.08.10 2004.08.27 2005.12.31 2004.04.06 2004.07.31 2005.12.31 2002.12.31 2003.09.02 2002.11.30 2004.03.13
A veszélyes hulladék kezelését végző vállalkozások adatszolgáltatásuk során részletes információt adtak a végzett kezelésre, kapacitásukra, a befogadott és a kezelt hulladékok mennyiségére vonatkozóan. Ezeket az adatszolgáltatásokat az III/8. számú melléklet 24. számú táblázatában összesítettük. III.4.1.1. A GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI
73
A régióban néhány veszélyes hulladék esetében, elsősorban az akkumulátoroknál és olajos hulladékoknál meghatározó szerepű a begyűjtés. A begyűjtés rendszerint kiegészül a veszélyes hulladék előkezelésével is, ami legtöbb esetben a hasznosítást vagy ártalmatlanítást végző vállalkozáshoz történő szállításra való csomagolást jelenti. A begyűjtési és előkezelési engedéllyel rendelkező vállalkozásokat ismertetjük. A régióban mindössze néhány hulladékudvar működik, melyeken a lakosság a kis mennyiségű veszélyes hulladékát leadhatja. Ez a gyakorlat még nem alakult ki, a következő időszakban mind a hulladékudvart üzemeltető, majd azok nagyobb számban történő megépülése után a lakosság környezet tudatos szemléletét is ki kell alakítani. A veszélyes hulladékok szállítására a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség ad engedélyt, melyről nyilvántartás nem áll rendelkezésünkre. Ezzel kapcsolatban gyakorlati tapasztalataink alapján javasoljuk, hogy a különböző engedélytípusokkal (szállítási, kezelői) rendelkező vállalkozások fő adatairól, a kezelhető és szállítható veszélyes hulladék fajtákról nyilvános, hozzáférhető adatbázis kerüljön minél előbb kialakításra. Jelenleg a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók XIR adatbázisa tartalmaz hasonló információkat, de szűk körben és nem aktualizált. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos jogszerű eljárások feltétele egy ilyen adatbázis megléte. III.4.1.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSI HELYZETÉNEK ISMERTETÉSE Az erre vonatkozó információkat a III.1.2. fejezetben ismertettük. III.4.1.3.
A
TERÜLETEN
FOLYTATOTT
TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE
HULLADÉKKEZELÉSI
(VÁLOGATÓ,
(HASZNOSÍTÁSI,
ÁRTALMATLANÍTÁSI )
ELŐKEZELŐ, ÉS KEZELŐ TECHNOLÓGIÁK, ÜZEMELTETŐK,
TELEPHELYEK, BERENDEZÉSEK, KAPACITÁSOK, KIHASZNÁLTSÁG)
A régióban megfelelő kezelő és ártalmatlanító kapacitások állnak rendelkezésre a keletkező veszélyes hulladékok kezelésére. Az ártalmatlanítás döntően a veszélyes hulladékok lerakását, illetve égetéssel történő ártalmatlanítását jelenti. Nem kielégítő a veszélyes hulladékok hasznosítása a régióban és feladatot jelent bizonyos lerakók és égető berendezések jogszabályi követelményeknek megfelelő átalakítása, rekonstrukciója. Az egyes veszélyes hulladék kategóriák jelenlegi kezelését a régióban az alábbiakban részletezzük. VEGYIPAR
A vegyipari és gyógyszeripari, valamint a műanyagipari veszélyes hulladékok begyűjtésére, előkezelésére szolgáló kezelőtelep, létesítmény, vagy ilyen tevékenységet végző vállalkozás a régióban nincs. Az ilyen fajta hulladékokat égetéssel ártalmatlanítják. A Repét Kft. oldószereket regenerál, a keletkező üstmaradék szintén égetéssel ártalmatlanítható. A vegyipari és gyógyszeripari veszélyes hulladékok ártalmatlanításának az elterjedten alkalmazott eljárása az újrahasznosítás, illetve égetéssel történő ártalmatlanítás. A régióban is döntően ezt a két kezelési formát alkalmazzák, és ilyen kezelőkapacitások épültek ki.
74
Az Agroterm Kft. Peremartoni telephelyén cink-hidroxid hulladék hasznosításával cinkszulfátot állít elő. A Repét Kft. Pétfürdői telephelyén a vegyiparban és gyógyszeriparban keletkező hulladék oldószerek regenerálást végzi újrafelhasználás céljából. A Huntsman Rt Pétfürdői telephelyén a halogénmentes hulladék szerves oldószerek égetéssel történő ártalmatlanítását végzi a keletkező hő hasznosításával. A Huntsman Rt. jelenleg a saját tevékenysége során keletkező hulladék oldószerek ártalmatlanítását végzi, de a kapacitásának a bővítését tervezi, aminek eredményeként alkalmassá válik külső szervezetéknél keletkező hasonló veszélyes hulladékok fogadására és ártalmatlanítására. A vegyipari és gyógyszeripari veszélyes hulladékok ártalmatlanítása területén a régióban meghatározó az ONYX Kft., Dorog, amely a veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítását végzi. Az égetőműben a veszélyes hulladék égetéssel történő ártalmatlanítása során keletkező hőt nem hasznosítják. Jelentős mennyiségű vegyipari és gyógyszeripari veszélyes hulladékot ártalmatlanítanak égetéssel a Nitrokémia Rt. Királyszetistváni telephelyén is. Az égető berendezésben a veszélyes hulladék égetéssel történő ártalmatlanítása során keletkező hőt nem hasznosítják. Megállapítható, hogy a régióban a vegyipari és gyógyszeripari veszélyes hulladékok hasznosításának mértéke nem kielégítő, ezt a fajta kezelési tevékenységet fokozni kell. A hulladékégető kapacitás megfelelő a régióban keletkező vegyipari és gyógyszeripari hulladékok ártalmatlanítására, de a Nitrokémia Rt. és a Huntsman Rt. égetőberendezése rekonstrukcióra szorul ahhoz, hogy 2005 után is üzemeltethető legyen. Meg kell oldani az ONYX Kft. égetőberendezésénél az égetés során keletkező hő hasznosítását is. GÉPIPAR
A régióban a gépipari veszélyes hulladékok hasznosítását, kezelését, lerakással és égetéssel történő ártalmatlanítását végzik. Az iparágban nagy mennyiségben keletkező fáradt olajok anyagában történő hasznosítását jellemzően a régión kívül található olajfinomítókban végzik. A DUNAFERR Acélművek Kft. a Dunaújvárosi telephelyén fémtartalmú emulziók és iszapok hasznosítását végzi. A Bakonyművek Kft. a Veszprémi telephelyén fémtartalmú oldatokat, iszapokat és emulziókat kezel későbbi hasznosítás, illetve ártalmatlanítás céljából. A TERSZOL Szövetkezet a Dunaújvárosi lerakójában fémtartalmú iszapok lerakással történő ártalmatlanítását végzi. A lerakó megfelelő műszaki védelemmel és monitoring rendszerrel került kialakításra. A gépiparban nagy mennyiségben keletkezik szennyezett olaj és különböző olajos hulladék, amelynek az ártalmatlanítása égetéssel történik. A régióban erre a célra használt égetők a következők: • • • • •
Nitrokémia Rt. Királyszentistváni hulladékégetője ALCOA-Köfém Kft. Székesfehérvári hulladékégetője ONYX Kft. Dorogi hulladékégetője Holcim Rt. Lábatlani klinker kemencéje Petro és Petro Kft. Ácsi hagyományos tüzelőberendezése
75
• •
Galla Teher Kft. Tatabányai hagyományos tüzelőberendezése Orviron Plusz Kft. Oroszlányi hagyományos tüzelőberendezése
ALUMÍNIUMIPAR
Az alumínium feldolgozóipar a gépiparban keletkezőhöz hasonló olajos hulladékok keletkeznek, amelyek kezelése a régióban az előző pontban leírtakhoz hasonló. Az alumíniumipar és azon belül a timföldgyártás nagy mennyiségben keletkező veszélyes hulladékát a vörös-iszap jelenti, amelyet lerakással ártalmatlanítanak. Ilyen lerakók Ajka és Almásfüzitő térségében találhatók a régióban. A MAL Alumínium Ágazat az Inotai kohójának veszélyes hulladékait saját hulladéklerakón helyezi el és ártalmatlanítja. Ezen a hulladéklerakón kádbontási maradék, alumínium tartalmú salak és kőszénkátrány veszélyes hulladékok kerülnek lerakásra. A jelenleg használt veszélyes hulladéklerakó nem felel meg a vonatkozó jogszabályok előírásainak, ezért a vállalat egy új, a jogszabályi előírásoknak megfelelő veszélyes hulladéklerakót épít és a jelenleg használt veszélyes hulladék lerakót felszámolja. Az új hulladéklerakó továbbra is vállalati hulladékok ártalmatlanítására szolgál, regionális lerakóként nem vehető figyelembe. ENERGIAIPAR
Az energiaipari veszélyes hulladékok hasonlóak a gépiparban keletkező hulladékokhoz, a régióban a kezelésük az ott leírtakhoz hasonló módon történik. A régióban 2005-ig bezárják a széntüzelésű erőművek jelentős részét. Az erőműbezárás során olyan veszélye hulladékok megjelenése várható a régióban nagy mennyiségben, amelyek a folyamatos üzemvitel során nem keletkeznek. Ilyen például a PCB, PCT tartamú hulladék olaj, amely a berendezések szétszerelése során keletkezik, illetve az azbeszt, amely az épületek bontásakor keletkezik, stb. Ezeknek az anyagoknak a kezelésével kapcsolatos feladatokat a megfelelő fejezetekben tárgyaljuk. BÁNYÁSZAT
A bányászati veszélyes hulladékok is hasonlóak a gépiparban keletkező hulladékokhoz, a régióban a kezelésük az ott leírtakhoz hasonló módon történik. Az erőműbezárással párhuzamosan folyamatosan végzik a régióban a szénbányák bezárását és rekultiválását. Ezen tevékenység során olyan veszélyes hulladékok keletkezése várható, amely a normál bányászat során nem keletkezik. Fel kell készülni a felszínen és a felszín alatti térségekben használt gépek és berendezések szétszerelése és az épületek, utak, stb. bontása során keletkező nagymennyiségű veszélyes hulladékok kezelésére. KOHÁSZAT
A kohászati veszélyes hulladékok egy része is hasonló a gépiparban keletkező hulladékokhoz, a régióban a kezelésük az ott leírtakhoz hasonló módon történik. Ezek a kohászatban keletkező olajos vagy olaj tartalmú veszélyes hulladékok, amelyek ártalmatlanítása égetéssel történik.
76
Vannak olyan kohászati hulladékok, amelyek lerakással kerülnek ártalmatlanításra a régióban. A Vertikál Rt. a Polgárdi lerakóján fémtartalmú öntödei homokot és fémtartalmú salakot ártalmatlanít lerakással. A lerakó kialakítása messzemenően kielégíti az előírásokat. IPARI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS
A régióban ipari szennyvíztisztításból származó veszélyes hulladék a Nitrokémia Rt. Királyszentistváni telephelyén található felhalmozva. A szennyvíziszap hulladék tárolására használt létesítmény nem felel meg a jogszabályi követelményeknek ezért a tároló felszámolására, a szennyvíziszap hulladék ártalmatlanítására van szükség. EGYÉB
A VT Galvano Plastic a Székesfehérvári telephelyén végzi az elektrotechnikai iparban keletkező fémtartalmú fürdők, iszapok előkezelését, aminek eredményeként közcsatornába bocsátható szennyvíz és a Dunaújvárosi veszélyes hulladéklerakón deponálható veszélyes hulladékok keletkeznek. Az Ózon Kft. a Székes fehérvári telepén csiszolási emulzió előkezelését végzi. A kenőanyag forgalmazók a keletkező hulladékolajok 80%-át visszagyűjtik. Ilyen begyűjtő rendszerek az üzemanyagtöltő állomásokon épültek ki. Ilyen rendszert az OMV, AGIP, MOL, JET, BP, Aral, Total, Shell működtet a teljesség igénye nélkül. Hasonló gyűjtő rendszert képeznek az autójavító állomások is. A gyűjtőhelyeken kezelést nem végeznek, az összegyűjtött hulladék olajt régión kívüli szervezet elszállítja. Az ipari felhasználású olajok forgalmazói hasonló rendszert építettek ki. Az értékesített olajoknak megfelelő mennyiségű fáradt olajat elszállítják a felhasználótól. A Vertikál Rt akkumulátorokat és elemeket gyűjt be, majd hazai feldolgoz háttér hiányában külföldre szállítja.
77
III.4.1.4.
FEJLESZTÉST VAGY FELSZÁMOLÁST, ILLETVE REKULTIVÁLÁST IGÉNYLŐ KEZELŐ TELEPEK, ILLETVE LERAKÓ HELYEK MEGHATÁROZÁSA
Felszámolást illetve rekultiválást igénylő lerakóhelyek
A vizsgált régióban a környezetvédelmi szempontból nem megfelelő, illegális lerakók felszámolása folyamatosan történik. A tervezési időszakban elvégzendő ilyen feladatok az alábbiak: • • • • • • • •
A keletkező vörös-iszap lerakással történő ártalmatlanításához bővíteni kell az ajkai vörös-iszap tárolót. Ez a jelenlegi helyen megvalósítható. A MAL Alumínium Ágazat Inotai gyárában keletkező veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanításához meg kell építeni egy korszerű veszélyes hulladéklerakót. Ez a jelenlegi bezárásra kötelezett lerakó mellett megépíthető. Fel kell számolni a MAL Alumínium Ágazat Inotai gyárának nem megfelelő veszélyes hulladék tárolóját. Bővíteni és korszerűsíteni kell a Vertikál Rt. Polgárdi hulladéklerakóját, ami a jelenlegi telephelyén megvalósítható. Fel kell számolni a Nitrokémia Rt. Királyszentistváni szennyvíziszap tárolóját és meg kell oldani a tárolt szennyvíz iszap ártalmatlanítását. Rekultiválni kell az Almásfüzitői vörös-iszap tárolót olyan formában, hogy a környezetszennyezést megszüntessék. A Peremartoni Vegyipari Vállalt területén és az lévő iszaptárolókban elhelyezett veszélyes hulladékok mennyiségét fel kell mérni és meg kell vizsgálni a kezelési lehetőségeket. Az ismert egyéb felhalmozott hulladékok kezelési lehetőségét vizsgálni kell vagy az ártalmatlanítást, hasznosítást el kell végezni.
HULLADÉKÉGETŐK
•
A régióban keletkező és főként a vegyipari és gyógyszeripari technológiákból származó veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításához rekonstruálni, korszerűsíteni kell a következő veszélyes hulladékégetőket: -Nitrokénia Rt. Királyszentistván -Huntsman Rt. Pétfürdő -ALCOA-Köfém Kft. Székesfehérvár • A rekonstrukció főként a füstgáztisztító rendszer hatékonyságának a fokozásából áll, de ennek keretében meg kell oldani a keletkező hő hasznosítását is. A rekonstrukció a jelenlegi telephelyeken megvalósítható, új területek igénybevételére, terhelésére nincs szükség. Ahol az új jogszabályok előírják, ki kell építeni a folyamatosan működő monitoring rendszert. • Fel kell számolni a jogszabályoknak nem megfelelő hulladékégetőket.
78
III.5. ELÉRENDŐ MEGHATÁROZÁSA
HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI
CÉLOK
A régióban a veszélyes hulladékok keletkezése területén a tervezési időszakban lényeges csökkenés nem várható. Kis mértékben változni fog a veszélyes hulladék keletkezés szerkezete. Erre vonatkozóan a III.1.2. pontban információt adtunk. Mind a tényleges ártalmatlanítási adatok, mind a rendelkezésre álló hulladékkezelési kapacitások azt mutatják, hogy a régióban keletkező veszélyes hulladékok kezelésére, ártalmatlanítására megfelelő kapacitások állnak rendelkezésre. A gazdasági és technológiai fejlődés eredményeként a tervidőszakban a keletkező veszélyes hulladékok növekvő újrafelhasználása várható. Az OHT és Hgt. alapján az alábbiakat fogalmazhatjuk meg fő célként. A veszélyes hulladékok terén a képződés megelőzését és a veszélyesség csökkentését kell elérni, ösztönözni kell a hulladék szegény technológiák alkalmazását, a gyártási maradékok visszaforgatását, és egyes esetekben korlátozni kell a veszélyes anyagok felhasználását. A képződő veszélyes hulladékok kezelésénél növelni kell a hasznosítás mértékét. A tervezési időszak végéig el kell érni a 30%-os hasznosítási arányt, ehhez mind a hasznosítás, mind az ártalmatlanítás terén kapacitásbővítésre lesz szükség. A végső lerakóhelyre kerülő veszélyes hulladék mennyiségét a tervezési időszak végéig 20%- kal kell csökkenteni. Az egyes iparágak vonatkozásában az alábbiakat kell célként kezelni. VEGYIPARI, GYÓGYSZERIPARI ÉS MŰANYAGIPARI HULLADÉKOK
Tekintettel arra, hogy a vegyipari, gyógyszer- és műanyagipari hulladékok ártalmatlanítása főleg égetéssel történik, az égetési kapacitás rekonstrukciójára van szükség a régióban. A bővítés és rekonstrukció keretében meg kell oldani az égetés során keletkező hő hasznosítását. GÉPIPARI HULLADÉKOK
Az általános célkitűzések teljesítéséhez az égetéssel ártalmatlanított gépipari hulladékok esetében az előző pontban megfogalmazottakat kell alkalmazni. A gépipari hulladékok jelentős részét képező fémtartalmú hulladékok esetében (fémtartalmú salak, iszap, stb.) törekedni kell az anyagában történő hasznosítás fokozására. ALUMÍNIUMIPARI HULLADÉKOK
A timföldgyártás technológiájának módosításával csökkenteni kell a vörösiszap veszélyes tulajdonságait, környezeti hatását. ENERGIAIPARI HULLADÉKOK
A jogszabályi változás, valamint az energiaipari vállalkozások átalakulása következtében a régióban ez a fajta veszélyes hulladék jelentősen lecsökken, ártalmatlanítása kiemelt feladatot nem jelent.
79
BÁNYÁSZATI HULLADÉKOK
A régióban jelenleg zajló, és a tervezési időszak végére befejeződő bányabezárások miatt ez a fajta veszélyes hulladék üzemszerű keletkezése megszűnik, viszont a bányabezárásokból és rekultiválásokból eredően a keletkezésével a tervezési időszakban számolni kell. KOHÁSZATI HULLADÉKOK
Erre a hulladékcsoportra az általános célkitűzések szempontjai vonatkoznak, amin belül kiemelten kell kezelni a hasznosítást. IPARI SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI HULLADÉKOK
Az ipari szennyvizek tisztítási technológiájának módosításával ki kell dolgozni a keletkező szennyvíziszap ártalmatlanításának, vagy hasznosításának módját. Mennyisége a szárazanyag tartalom növelésével jelentősen csökkenthető. A Közép-dunántúli régióban rendelkezésre állnak a veszélyes hulladékok kezeléséhez szükséges alapvető kezelő rendszerek. A jelen regionális hulladékgazdálkodási terv keretében javasolt intézkedések realizálásával egy korszerű veszélyes hulladékkezelő rendszer alakítható ki. A kijelölt célok megvalósításához viszont meg kell teremteni a kialakított veszélyes hulladék kezelő rendszer hatékony működtetésének jogi, gazdasági és műszaki szabályozó rendszerét. Ehhez a tárgyban érintett ágazatok, tárcák és szervezetek hatékony együttműködésére van szükség. A régió hulladékgazdálkodási feladatai hatékony megoldásához elengedhetetlen az oktatás, képzés, szemléletformálás hatékonyságának a fokozása a társadalmi élet valamennyi területén A veszélyes hulladék keletkezés csökkentésének két lehetősége van. Az egyik a keletkező veszélyes hulladék anyagában történő felhasználása. Ezzel a módszerrel a veszélyes hulladék költséges kezelést nem igényel, a termelésbe az alapanyagokkal együtt visszavezethető. A veszélyes hulladék keletkezés csökkentésének másik módja a hulladék szegény technológiák alkalmazása, vagy a technológiák átalakítása olyan formába, amelyek kevésbé veszélyes anyagokat használnak fel. Például az oldószer bázisú technológiák átalakítása vízbázisúvá. Ehhez jelentős beruházások is szükségesek lehetnek. A fentiek megvalósításához a következőkre van szükség: •
• •
A szabályozó rendszert át kell alakítani olyan formába, hogy ne csak megengedje, hanem ösztönözze is a veszélyes hulladékok hasznosítását. Le kell bontani azokat a korlátokat, amelyek jelenleg akadályozzák a veszélyes hulladékok hasznosítását, az engedélyezési eljárásokat egyszerűsíteni kell. Gazdasági ösztönzőkkel és pályázati lehetőségekkel elő kell segíteni azokat a kutatásokat-fejlesztéseket, amelyek a technológiák olyan módosítására irányulnak, aminek eredményeként veszélyes hulladékhasznosításra képesek lesznek. Gazdasági ösztönzőkkel és pályázati lehetőségekkel elő kell segíteni azokat a beruházásokat, amelyek olyan technológiák telepítésére irányulnak, amelyek hulladék szegények, illetve kevésbé veszélyes anyagokat használnak.
80
A veszélyes hulladékokra vonatkozóan összefoglalva a célkitűzések az alábbiak: III.8. számú táblázat. Fő célkitűzések Iparágak szerinti Célkitűzés veszélyes hulladékok terén Vegyipari Égetési kapacitás rekonstrukciója Égetési kapacitás rekonstrukciója Gépipari Hasznosítás növelése Alumíniumipari Technológia módosítása Egyéb Energia Bányászati Kohászati Anyagában történő hasznosítás Ipari szennyvíztisztítási Technológia módosítása Kiemelt veszélyes hulladékáramok terén Gyűjtő hálózat kialakítása, berendezések anyagmentesítése, PCB és PCT hulladékok ártalmatlanítása Gyűjtő hálózat hatékonyságának javítása Hulladékolajok Regenerálás arányának növelése Gyűjtő hálózat hatékonyságának javítása Akkumulátorok, elemek Hazai hasznosítás kialakítása Gyűjtő hálózat kialakítása Elektronikai termékek Hazai hasznosítás kialakítása Gyűjtő hálózat kialakítása Kiselejtezett gépjárművek Hazai hasznosítás kialakítása Egészségügyi hulladékok Sterilizálásos előkezelés kialakítása Hasznosítás arányának fokozása Állati eredetű hulladékok Dög-kutak felszámolása Növényvédőszer és Gyűjtő hálózat kialakítása csomagolóeszközeik Hasznosítás mértékének fokozása Egyéb speciális Gyűjtő hálózat kialakítása
Prioritás ** ** * *
* * ** ** * ** * ** * ** * * * * ** * **
**: kiemelten kezelendő és a tervezés időszak elején megvalósítandó feladatok az alábbiak miatt: • A hulladékok kezelési hatékonyságának fokozáshoz alapvető fontosságú a jelenlegi gyűjtőhálózatok hatékonyságának növelése, illetve új gyűjtőhálózatok kialakítása. • Tekintettel arra, hogy a hulladékok ártalmatlanítására, hasznosítására használt hulladékégetők 2005. jan. 1-től teljes körűen meg kell feleljenek a hatályos jogszabályi előírásoknak, a hulladékégetők kapacitásának bővítése és rekonstrukciója kiemelt prioritású feladat. * :Ezeket a feladatokat a tervidőszakban a vonatkozó jogszabályok előírásainak és a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelő sorrendben lehet megoldani. A fejlesztések, beruházások megkezdésének időpontját és sorrendjét az adott feladatok megoldásának sürgőssége, esetleges hatósági kötelezésben foglalt határidő, jogszabályi előírások, illetve a beruházáshoz rendelkezésre álló források határozzák meg. Ezeket a szempontokat figyelembe véve az alábbi prioritás állítható fel: •
Az Ajkai vörös-iszap tároló bővítését a termelés és a vörös-iszap keletkezés ütemének megfelelően folyamatosan kell végezni.
81
• • •
A MAL Alumínium Ágazat Inotai veszélyes hulladék lerakóját a környezetvédelmi hatóság által megállapított határidőre el kell készíteni. A veszélyes hulladékégetők rekonstrukcióját úgy kell ütemezni, hogy a 2005. január 1. után megfeleljenek valamennyi környezetvédelmi előírásnak. A gyűjtő-begyűjtő rendszerek hatékonyságának fokozására folyamatosan törekedni kell, de ezeket az intézkedéseket össze kell hangolni regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervével és kialakításával.
Az előző pontban leírtak alapján a fejlesztések, beruházások határidejének az alábbi időpontok tervezhetők: • • • •
Ajkai vörös-iszap tároló bővítése: folyamatos Veszélyes hulladékégetők rekonstrukciójának elvégzése: 2004. december 31. MAL Alumínium Ágazat Inotai veszélyes hulladéklerakójának megépítse:2005. december 31. Gyűjtő-begyűjtő rendszerek hatékonyságának fokozása: a regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításával párhuzamosan, folyamatosan, legkésőbb a tervezési időszak végéig.
III.5.1. HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI A RÉGIÓBAN Figyelembe véve a veszélyes hulladék keletkezés mennyiségi trendjét, valamint a HGT és az OHT irányszámait, az alábbi táblázatban a képződő hulladék mennyiségére vonatkozóan adunk becslést. A becsült adatokat a várható tendenciák ismeretében, és a fent említett célkitűzések irányszámait figyelembe véve határoztuk meg. Az időbeni változások bemutatásánál figyelembe vettük a jogszabályi környezet változásából adódó hatásokat, valamint a szükséges fejlesztések, beruházások megvalósításának időigényét is. Úgy ítéljük meg, hogy a 2004-ben bekövetkező Európai Uniós csatlakozás után megnyíló Alapok igénybevétele meggyorsíthatja ezt a folyamatot, és a tervkészítés vizsgált időszakának utolsó három évében jelentős előrehaladás lesz. III.9. számú táblázat. A veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása Ágazatok Vegyipari Gépipari Alumíniumipari vörösiszapon kívül Alumuniumipari - vörösiszap Energia- salak és pernye nélkül Bányászati Kohászati Ipari szennyvíztisztítási Régió összes ágazata
2001. 8771 11368 20583 589 991 9535 1058 17235 16927 184950
2005. 80 – 85 % 90 – 100 % 95 – 100 % 600 000 t 150 % 200 % 100 % 120 % +1 %
2008. 75 – 80 % 80 – 90 % 95 – 100 % 600 000 t 50 % 50 % 100 % 150 % +2 %
A képződő hulladék mennyiség várható alakulására a legfőbb veszélyes hulladékok esetében az alábbi becslést adjuk. Természetesen becslésünk jelentős bizonytalanságot tartalmaz. Ma 82
nehezen megítélhető az Európai Uniós csatlakozás utáni első néhány évben elinduló gazdasági folyamatok hatása. A régióban működő, jellemzően magántulajdonú gazdasági vállalkozások reagálása nem minden esetben lesz kiszámítható az új gazdasági környezetben. Ugyanakkor a jogkövető magatartás erősödése és a szabályzási környezet szigorodása miatt – a vizsgált időszakban megszűnnek a csatlakozással kapcsolatos derogációk és átmeneti időszakok - egyes hulladékok esetében a keletkezett mennyiség növekedése várható. III.10. számú táblázat. A kiemelt veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása Hulladék megnevezése PCB és PCT tartalmú hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok, elemek Elektronikai termékek Kiselejtezett gépjárművek Kiselejtezett gépjárművekből eredő többlet veszélyes hulladék Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő szer és csomagolóeszközeik
2001. (t) 1 10634 398,1 n.a. 1590 db n.a.
2005.*
2008.*
30 t +10% +5% 20 t 4000 db 200 t
50 t +20% +10% 100 t 3000 db 250 t
643 18396 378
+10% 20000 t 350
+15% 10000 t 350
III.5.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK A TERVEZÉSI TERÜLETEN A hulladékgazdálkodási prioritási sorrendjét a hulladékgazdálkodásról szóló 2001. január 1.én hatályba lépett 2000. évi XLIII. Törvény rögzíti: elsődleges a hulladékképződés megelőzése, beleértve a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését is. A veszélyes hulladékok terén is a képződés megelőzését és a veszélyesség csökkentését kell elérni, ösztönözni kell a hulladék szegény technológiák alkalmazását, a gyártási maradékok visszaforgatását, és egyes esetekben korlátozni kell a veszélyes anyagok felhasználását. Növelni kell a hasznosítás mértékét, 2008-ig el kell érni legalább a 30%-os hasznosítási arányt.
III.5.3.
HULLADÉKHASZNOSÍTÁS ÉS ÁRTALMATLANÍTÁS LEHETSÉGES MEGOLDÁSI MÓDJAI, A
TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HELYE
Az elsősorban vegyiparban keletkező hulladék savak és lúgok hasznosítása hozzájárul a primer alapanyagok felhasználásának csökkenéséhez, és ezen keresztül csökken a keletkező melléktermékek mennyisége is. Elő kell segíteni az oldószer tartalmú vegyipari, műanyagiprai és gyógyszeripari, valamint hasonló egyéb veszélyes hulladékok minél nagyobb mértékű regenerálását, ha ez nem lehetséges, akkor égetéssel történő hasznosítását.
83
A felhalmozott erőművi salak felhasználásának egyik lehetséges módja az útépítésnél történő alkalmazás. A cementgyártásban történő hasznosítás már folyik, ennek arányát növelni lehet. A veszélyes hulladéknak minősülő, használatra nem alkalmas autóroncsok és elektronikai berendezések teljes hasznosítási rendszerét ki kell alakítani. A rendszer elemeinek kapacitásban, földrajzi elhelyezkedésben és az alkalmazott technológiában illeszkednie kell egymáshoz. A hatékonyan működő rendszer tervezését ezen hulladékokra vonatkozó speciális előírások ismeretében lehet megkezdeni. A hasznosítás során a bontott termékekből arányaiban kis mennyiségű veszélyes hulladékkeletkezés várható, ugyanakkor nagy mennyiségben fog keletkezni anyagában hasznosítható „melléktermék”. A bontás során keletkező hulladékok egy részét hulladék égetőműben energiatermelésre lehet felhasználni. Az állattenyésztési és élelmiszeripari hulladékok esetében a mátyásdombi hasznosító üzem 2003. évi működésbe lépésével az anyagában történő hasznosítás megoldott lesz. Ennek hatékony működéséhez jogilag szabályozott begyűjtő rendszert kell kialakítani. A fertőző kórházi hulladékok sterilizálását helyben kell megoldani.
III.5.4. REKULTIVÁLÁS ÉS KÁRMENTESÍTÉS A régióban az 1980-as évek közepéig az iparfejlesztési politika eredményeként meghatározó szerepe volt a nehéziparnak. Az utolsó évtizedek műszaki gazdasági szintjéből adódóan a régióban az alábbi, kármentesítésre váró vagy jelenleg kármentesített területek találhatóak. A III.1.3. és a III.4.1.4. pontokban részletesen ismertettük a felhalmozott veszélyes hulladékokat, a rekultiválásra vagy felszámolásra váró területeket. A felsorolásból látható, hogy ezek a területek egybeesnek a volt nagyipari termelést folytató régi állami cégek működési területével. A környezet állapotának javítása érdekében a kármentesítéshez szükséges további feltáró munkát folytatni kell. A veszélyes hulladék jellegének, a kezelési technológiáknak a terület földtani viszonyainak és a kockázati elemeknek hangsúlyos értékelésével kell kidolgozni a hatékony és megvalósítható műszaki megoldásokat.
III.6. CSELEKVÉSI PROGRAM Az alábbi táblázatban röviden összefoglaljuk valamennyi érintett feladatát a teljesítés során. Kiemeljük azt, hogy a kérdés összetettsége miatt valamennyi résztvevő folyamatos és aktív együttműködésére szükség van. Folyamatosan nyomon kell követni a változásokat, és össze kell hangolni a tervezett intézkedéseket.
84
III.11. számú táblázat. Cselekvési program KELETKEZÉS
BEGYŰJTÉS
HASZNOSÍTÁS
Tudatformálás
Termékdíj
Termékdíj
ÉGETÉS
LERAKÁS Kármentesítés
EGYÉB Kármentesítés Tudatformálás
A terv megvalósításához szükséges állami források biztosítása Működőképes veszélyes hulladék gazdálkodási rendszer jogszabályi megalapozása EU pályázatokkal kapcsolatos képzések Kutatás- fejlesztés Támogatás a 163/2001. Korm. rendnek megfelelően
ÁLLAMI
Nyilvántartás Ellenőrzés HATÓSÁGI
Adatbázis
Adatbázis
Adatbázis
Adatbázis
Tervek összehangolása Értékelés Tervmódosítás
Nyilvános adatbázisok létrehozása Anyagáramok nyomon követése Engedélyek nyilvános adatbázisának létrehozása Veszélyes hulladék koordinátori feladatok ellátása
ÖNKORMÁNYZATI
Adatbázis
VÁLLALKOZÓI
Kevésbé veszélyes anyagok használata Jogkövető magatartás
Hulladékgyűjtő udvarok Hulladékgazdálkodási tervek kidolgozása, értékelése, korrekciója, feladatok elvégzése Kutatás Korszerűsítés Korszerűsítés Igénybevétel Tervezés Felszámolás Felszámolás Működtetés Megvalósítás Monitoring Monitoring
Tudatformálás Rendeletalkotás Kutatás- fejlesztés
85
III.6.1. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK RACIONALIZÁLÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK A Közép-dunántúli régióban rendelkezésre állnak a veszélyes hulladékok kezeléséhez szükséges alapvető kezelő rendszerek. A jelen regionális hulladékgazdálkodási terv keretében javasolt intézkedések realizálásával egy korszerű veszélyes hulladékkezelő rendszer alakítható ki. A kijelölt célok megvalósításához viszont meg kell teremteni a kialakított veszélyes hulladék kezelő rendszer hatékony működtetésének jogi, gazdasági és műszaki szabályozó rendszerét. Ehhez a tárgyban érintett ágazatok, tárcák és szervezetek hatékony együttműködésére van szükség.. A régió hulladékgazdálkodási feladatai hatékony megoldásához elengedhetetlen az oktatás, képzés, szemléletformálás hatékonyságának a fokozása a társadalmi élet valamennyi területén A veszélyes hulladék keletkezés csökkentésének két lehetősége van. Az egyik a keletkező veszélyes hulladék anyagában történő felhasználása. Ezzel a módszerrel a veszélyes hulladék költséges kezelést nem igényel, a termelésbe az alapanyagokkal együtt visszavezethető. A veszélyes hulladék keletkezés csökkentésének másik módja a hulladék szegény technológiák alkalmazása, vagy a technológiák átalakítása olyan formába, amelyek kevésbé veszélyes anyagokat használnak fel. Például az oldószer bázisú technológiák átalakítása vízbázisúvá. A fentiek megvalósításához a következőkre van szükség: • • •
A szabályozó rendszert át kell alakítani olyan formába, hogy ne csak megengedje, hanem ösztönözze is a veszélyes hulladékok hasznosítását. Le kell bontani azokat a kotlátokat, amelyek jelenleg akadályozzák a veszélyes hulladékok hasznosítását, az engedélyezési eljárásokat egyszerűsíteni kell. Gazdasági ösztönzőkkel és pályázati lehetőségekkel elő kell segíteni azokat a kutatásokat-fejlesztéseket, amelyek a technológiák olyan módosítására irányulnak, aminek eredményeként veszélyes hulladék hasznosításra képesek lesznek. Gazdasági ösztönzőkkel és pályázati lehetőségekkel elő kell segíteni azokat a beruházásokat, amelyek olyan technológiák telepítésére irányulnak, amelyek hulladék szegények, illetve kevésbé veszélyes anyagokat használnak.
A hulladékok hasznosításához pontosan ismerni kell a hasznosítandó hulladék mennyiségét és minőségét, az elérhetőségének és a hasznosításának módját. Ehhez az alábbi intézkedésekre van szükség: • •
Javítani kell az adatgyűjtés, adatfeldolgozás rendszerét, a régiós hulladékgazdálkodási követelményeknek megfelelő adatbázist kell létrehozni. Fokozni kell a gyűjtés-begyűjtés hatékonyságát. 1
•
Megfelelő hasznosító kapacitást kell kiépíteni.
A hasznosítás arányának javítására jól működő begyűjtő rendszert kell kialakítani. A vizsgált régióban az alábbi veszélyes hulladékok (vagy veszélyes hulladékokat tartalmazó, hulladékká vált termékek) gyűjtő-szállító rendszerei hatékonyságának a fokozása a feladat: A keletkező veszélyes hulladékok veszélyességét csökkenteni szükséges. Ehhez az alábbi feladatokat kell megoldani. • Meg kell oldani a fertőző kórházi hulladékok sterilizálásos előkezelését, majd elhelyezési rendszerét ki kell dolgozni. • Ösztönözni kell a kevésbé veszélyes anyagok használatát. A begyűjtő, ártalmatlanító és hasznosító rendszerek terveinek a területi tervekkel történő összehangolásához a következőkre van szükség: • A veszélyes hulladék áramok pontosabb ismerete, célszerűen a kezelők adatbázisát kell úgy kialakítani, hogy statisztikailag könnyen feldolgozható legyen. A termelők adatai nem adnak elegendő információt a veszélyes hulladékokról, mivel a jogkövetés még hiányos. • A települési tervekben fel kel mérni a kisvállalkozásokat. A kisvállalkozások egy része a települési hulladékok között helyezi el a veszélyes hulladékait. Ezek mennyiségéről jó esetben semmilyen adat nincs. A bejelentett vállalkozásokat tevékenységük veszélyes hulladék termeléséről és elhelyezéséről adatszolgáltatásra kell kérni (hatáskör). Így mód lesz a nem ismert áramok becslésére. • Már a folyamatban lévő HGT módosításkor mód lenne itt az ehhez szükséges hatáskört megteremteni. Ezzel párhuzamosan képezni kell a települési hullaék gazdálkodással foglalkozó szakembereket, hogy tevékenyen részt tudjanak venni a tervek megvalósításában. • A termékdíjjal szabályozott akkumulátorok, a statisztikailag jól értékelhető értékesítési adatokkal rendelkező gépkocsi, elektronikai cikk kereskedelem esetében például kérdőíves módszerrel lehetne értékelhető adatbázist létrehozni. A hulladékok hasznosításához pontosan ismerni kell a hasznosítandó hulladék mennyiségét és minőségét, az elérhetőségének és a hasznosításának módját. Ehhez az alábbi intézkedésekre van szükség: • • •
Javítani kell az adatgyűjtés, adatfeldolgozás rendszerét, a követelményeknek megfelelő adatbázist kell létrehozni. Fokozni kell a gyűjtés-begyűjtés hatékonyságát. Megfelelő hasznosító kapacitást kell kiépíteni.
A vizsgált régióban a tervezési időszakban kerülnek kialakításra, megépítésre a regionális hulladékgazdálkodási rendszerek, amelyek főként a települési szilárd és folyékony hulladékok kezelésére szolgálnak. Ezt a rendszert össze kell hangolni a veszélyes hulladékkezelő rendszerrel az alábbiak miatt:
2
• •
A regionális hulladékgazdálkodási rendszer keretében megépített hulladékudvarokon a kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok szakszerűen gyűjthetők. A települési hulladékokban jelentős mennyiségű veszélyes hulladék található, amelyet kiválogatás után a veszélyes hulladékokat kezelő rendszerben kell tovább kezelni.
Általános szempont, hogy a hasznosító rendszerek tervezése, kialakítása során mindig figyelembe kell venni a regionális és helyi rendezési tervek előírásait.
III.6.2. A
KÖRNYEZETVÉDELMILEG MEGFELELŐ ÉS GAZDASÁGILAG MEGVALÓSÍTHATÓ, A HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEKET
BIZTOSÍTÓ SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÁSA
A vizsgált régióban a keletkező veszélyes hulladékok ártalmatlanítása döntően lerakással és égetéssel történik. Ennek jelenleg meg vannak a személyi és műszaki feltételei és ezeket az ártalmatlanító módszereket a helyi közösségek is elfogadták. A tervezési időszakban ezek fejlesztése korszerűsítése a feladat az alábbiak szerint: •
A keletkező vörös-iszap lerakással történő ártalmatlanításához bővíteni kell az ajkai vörös-iszap tárolót. Ez a jelenlegi helyen megvalósítható. • A MAL Alumínium Ágazat Inotai gyárában keletkező veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanításához meg kell építeni egy korszerű veszélyes hulladéklerakót. Ez a jelenlegi bezárásra kötelezett lerakó mellett megépíthető. • Bővíteni és korszerűsíteni kell a Vertikál Rt. Polgárdi hulladéklerakóját, ami a jelenlegi telephelyén megvalósítható. • A régióban keletkező és főként a vegyipari és gyógyszeripari technológiákból származó veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításához rekonstruálni, korszerűsíteni kell a következő veszélyes hulladékégetőket: -Nitrokénia Rt. Királyszentistván -Huntsman Rt. Pétfürdő -ALCOA-Köfém Kft. Székesfehérvár A rekonstrukció főként a füstgáztisztító rendszer hatékonyságának a fokozásából áll, de ennek keretében meg kell oldani a keletkező hő hasznosítását is. A rekonstrukció a jelenlegi telephelyeken megvalósítható, új területek igénybevételére, terhelésére nincs szükség.
3
III.6.3. A
KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ ÉS ILLEGÁLIS KEZELŐ, LERAKÓ TELEPEK REKULTIVÁLÁSÁNAK FELSZÁMOLÁSÁNAK
FELADATAI
A konkrét felmérések és hatósági döntések alapján a felszámolandó, illetve rekultiválandó lerakók sorrendje módosulhat, illetve kiegészülhet. Ezért a felszínre kerülő új információ esetén módosítani szükséges a tervet. A vizsgált régióban a környezetvédelmi szempontból nem megfelelő, illegális lerakók felszámolása folyamatosan történik. A tervezési időszakban elvégzendő ilyen feladatok az alábbiak: • • • •
• •
Fel kell számolni a Nitrokémia Rt. Királyszentistváni szennyvíziszap tárolóját és meg kell oldani a tárolt szennyvíz iszap ártalmatlanítását. Fel kell számolni a MAL Alumínium Ágazat Inotai gyárának nem megfelelő veszélyes hulladék tárolóját és korszerű tárolót kell építeni. Rekultiválni kell az Almásfüzitői vörös-iszap tárolót olyan formában, hogy a környezetszennyezést megszüntessék. Meg kell vizsgálni a Dunaújvárosi Ferromarkt zagytérre kijuttatott anyagok más kezelési módjainak lehetőségét. Ehhez a szennyvízbe kerülést lehetőleg csökkenteni kell, amit a technológia fejlesztésével lehet elérni. A szennyvíz kezelésével lehet elérni a további kihelyezés megszűnését. A terület kármentesítésére vonatkozóan részletesen tanulmányozni szükséges annak módozatait, különös tekintettel a HGT szempontjaira vonatkozóan is. A régió 55 db ismert dögkútját fel kell számolni, műszakilag lehetetlenné kell tenni használatukat. A jelenleg ismert és a későbbiekben feltárt illegális hulladék lerakókon elhelyezett veszélyes hulladékok ártalmatlanítását el kell végezni.
III.6.4. A MEGYEI PROGRAMOKBAN AZ ALÁBBI CÉLKITŰZÉSEKET KELL RÉSZLETESEBBEN MEGVIZSGÁLNI Foglalkozni kell a regionális hulladéklerakók építéséhez szükséges feladatokkal. Kiemelt figyelmet kell fordítani a különböző alrendszerek összehangolására. Célszerű a megyei feladatok között vizsgálni (pl. térinformatikai módszerekkel) a hulladékok földrajzi keletkezését, amivel a begyűjtés hatékonysága javítható. Az összehangolás egyik fontos részét képezi a települési tervek elkésztésének időszakában azok összehangolása. A regionális rendszerek működésének megkezdése előtt a megyei lehetőségeket kihasználva gondoskodni kell a szükséges szakemberek megfelelő képzéséről, például a szakirányú megyei fenntartású középiskolákban.
4
A megyei szerepkör pontos tisztázása az EU csatlakozás kapcsán kialakuló közigazgatási rendszer ismeretében lehetséges. A megyei tervekbe már célszerű beépíteni a kistérségi központok szerepét is. Ez a közigazgatási rendszer kialakulás természetesen hosszabb folyamat lesz. A III.5.2. pontban utaltunk arra, hogy például a településeken a veszélyes hulladék keletkezésben ma nem ismerjük az illegális keletkezési adatokat. Ezek „megfogására” célszerű lenne helyi vagy kistérségi hatáskört telepíteni. A megyei programok részét képezheti az illegális lerakók felmérésének, azok felszámolására vonatkozó tervek munkái. Megyei hatáskörben célszerű a dögkutak felszámolásának és a kórházi veszélyes hullaadék kezelő rendszerek kialakításának feladatait elvégezni. Ezt indokolja, hogy ezeket a területeket a megyei ÁNTSZ-ek felügyelik.
III.6.5. A TERVTELJESÍTÉS FELŰLVIZSGÁLATA, A SZÜKSÉGES KORREKCIÓK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI A tervek felülvizsgálatát az NKP és az OHT szerint két évente kell elvégezni. A felülvizsgálatkor az alábbi szempontok szerint kell eljárni.
5
• • •
A szükséges adatbázist össze kell állítani. Értékelni kell annak felhasználhatóságát, megbízhatóságát, adattartalmi hiányait és felesleges adattartalmát. Javaslatot kell adni a szükséges módosításokra.
• • •
Át kell tekinteni a felszámolásokra vonatkozó információkat, figyelembe véve a jogszabályi, illetve törvényi előírásokat. A szükséges új szempontokat és adatokat össze kell gyűjteni, értékelni kell. Javaslatot kell adni a szükséges módosításokra.
• • • •
A hulladékáramokra vonatkozó adatokat meg kell vizsgálni, és értékelni kell a kitűzött céloknak megfelelően. Szükséges esetben módosítási javaslatot kell adni a terv célkitűzéseinek módosítására. Amennyiben jelentős letérés van a kitűzött és megalapozott célok és a teljesítés között, fel kell tárni ennek okát, vagy arra illetve az eltérés módosítására javaslatot kell adni. Az igényelt változtatásokat jelezni kell az adatbázisokkal foglalkozó részben.
•
Vizsgálni szükséges a rendszer elemeinek hatékonyságát.
•
Gondoskodni kell a terv alrendszereire vonatkozó szempontok és feladatok megfogalmazásáról.
•
Indokolt esetben javasolni kell tenni a tapasztalatok alapján az átalakuló közigazgatási rendszer hatásköreire és jogszabály módosításokra.
•
Értékelni kell a tudatformálás hatékonyságát.
III.7. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak becsült költségeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze.
6
III.12. számú táblázat. A terv megvalósításának becsült költségei Feladat Tervkészítés megyei és regionális szinten Tudatformálás Tervek értékelése Alap adat gyűjtés és kezelés fejlesztése Nyilvános adatbázisok létrehozása és karbantartása, veszélyes hulladék koordinálás Kutatás és fejlesztés a hasznosítás elősegítésére Megelőzés és hasznosítás Gyűjtőrendszerek kialakítása és országos veszélyes hulladék kezelő rendszer régiós része Kiemelt veszélyes hulladékok feladatai Rekultiválás és felszámolás Technológiai korszerűsítések az égetőkben Technológiai korszerűsítések a termelőknél Összesen
Millió Ft 500 200 50 250 1000 6000 5000 22000 2500 2500 40000
A finanszírozási források az alábbiak lehetnek: • EU alapok. Ezek elsősorban a nagy forrásigényű regionális létesítmények esetében szóbajöhető forrás. • EU-6 alapok a kutatás és fejlesztés esetében (alkalmazott kutatási fázis). • Költségvetési források, melyeket a környezetvédelem pénzügyi eszközei alapoznak meg. Ilyen bevételi források: termékdíjak, betétdíjak, biztosítékok. • Vállalkozói források. A terv megvalósítását az alábbi pénzügyi eszközökkel lehet elősegíteni: • Alkalmazott kutatás- fejlesztés pályázatok. • KAC és utód pályázati lehetőségek. • Termékdíjas és betétdíjas rendszer megfelelő működtetése.
7
III.8. A REGIONÁLIS TERV ÖSSZEFOGLALÁSA A Közép-Dunántúli régió veszélyes hulladék keletkezés szempontjából az ország egyik meghatározó térsége. A régió Magyarország egyik ipari központja, ezért a veszélyes hulladékokon belül az ipari eredetű hulladékok mennyisége meghatározó. A veszélyes hulladékokra vonatkozó regionális hulladékgazdálkodási terv készítése során felmértük a jelenleg keletkező hulladékokat, melyek mennyisége beavatkozás nélkül a jelenlegi szinten maradna. Az országos hulladékgazdálkodási céloknak megfelelően a tervezett időszakban a keletkező hulladékok mennyiségét lehetőleg szinten kell tartani, és a veszélyes hulladék hasznosítás mértékét 30 %-kal kell növelni. Fel kell számolni a nem megfelelő lerakókat és kezelőket. A hatékonyság elvének figyelembevételével a meglévő kezelő létesítményeket fejleszteni szükséges, hogy megfeleljenek az új környezetvédelmi előírásoknak. A tervünkben meghatározott célok eléréséhez meghatároztuk és rangsoroltuk az elvégzendő feladatokat és cselekvési programot állítottunk össze annak megvalósítása érdekében. A cselekvési program megvalósításához szükséges, hogy a jogalkotás a jelenlegi jogszabályok megfelelő módosításával, és a hiányzó jogszabályok kidolgozásával megteremtse az ehhez szükséges stabil, kiszámítható és jól alkalmazható szabályzási hátteret. A régióban a veszélyes hulladék termelő nagylétesítmények már ma is döntően magánvállalkozások birtokában vannak. Magyarországon a veszélyes hulladékok begyűjtését, kezelését, ártalmatlanítását és hasznosítását szintén magánvállalkozások végzik. A régiós hulladékgazdálkodási tervben meghatározott feladatoknak csak kis részét lehet hatósági eszközökkel kikényszeríteni. A környezetvédelem gazdasági eszközeit kell felhasználni ahhoz, hogy a tervben szereplő feladatok megvalósulásával a célkitűzések elérhetőek legyenek. Mindezek eredményes megvalósításához a megyei és települési terveket a régiós hulladékgazdálkodási tervvel összhangban kell kidolgozni, és folyamatosan követni kell annak megvalósítását, hogy a szükséges korrekciókat el lehessen végezni. A fenti eszközökkel el lehet érni azt, hogy a Tervben szereplő célkitűzéseket valamennyi érintett felvállalja és megvalósítsa.
III. FEJEZET VESZÉLYES HULLADÉKOK MELLÉKLETE
8
Összesítő táblázat a régió veszélyes hulladék keletkezéséről 2001.
Ágazat / hulladékcsoport
12 13 14 Mezőgazdaság 0 7614 0 Erdészet 0 2 0 Halászat 0 0 0 Bányászat 0 0 0 Élelmiszeripar 122 487 0 Húsipar 2 10060 0 Textil 0 0 5 Bőr 0 5 56 Fa és bútor 0 0 0 Papírpép és papír 0 0 0 Nyomtatás és 0 0 0 könyvkiadás 31 0 0 0 432 0 0 0 0 0 0 0 35 8 1 0 6 6 0 6 0 0 2 0 51 0 0 0 0 11 0 0 0 0 0 0 52 0 0 0 3 41 0 30 8 0 0 30 53 58 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 54 66 2 0 618 33 2 101 0 2 40 0 55 0 0 0 0 1 0 1 4 27 44 105 57 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 58 0 0 0 0 0 0 47 0 0 0 0 59 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 91 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 94 0 0 0 0 0 20 0 0 0 0 0
Egészség-ügyi intézmények hulladékai
Szennyvíz-kezelésből származó hulladékok
Települési és intézményi szilárd hulladékok
Egyéb vegyipari hulladékok
Textilhulladékok
Műanyag és gumihulladékok
Szerves oldószerek, festékek, lakkok, ragasztók, gyanták gyártásából és felhasználásából származó hulladékok
Ásványolaj-ipari és szénfeldolgozási hulladékok
Növényvédő szerek, rovarirtó szerek, faanyagvédő szerek, égéskésleltetők, gyógyszerkészítmények hulladékai
Savak, lúgok és egyéb tömény oldatok gyártásából és felhasználásából származó hulladékok
Oxidok, hidroxidok, sók gyártásából és felhasználásából származó hulladékok
Fémek és vegyületek hulladékai
Ásványi eredetű hulladékok (fémhulladékok kivételével
Nyersbőr és bőrkikészítési hulladékok
Állattartási és vágóhídi hulladékok
hulladékaiNövényi és állati eredetű zsírkészítmények
III/1. számú melléklet. A régió és a három megyéjében keletkező veszélyes hulladékokra vonatkozó mennyiségi adatok a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által 2002.-ben készített Tanulmány alapján
III.1.számú táblázat. A régió veszélyes hulladék keletkezése
97 Összesen 1 7747 0 5 0 0 0 1058 0 704 0 10084 0 190 0 74 0 29 0 85 0 138
9
Olajfinomítók 0 0 0 0 1 Szén 0 0 0 0 3 Műanyag és gumi 0 0 0 0 0 Gyógyszeripar 0 0 0 0 0 Vegyszerek és 0 0 4631 64 vegyipari termékek Alumímiumipar 0 0 0 692435 0 Egyéb kohászat 0 0 0 11142 12 Egyéb iparágak 253 0 0 1613 291 (újrafeldolgozás kivételével) Villamos ipar, Gáz, 0 0 0 1010676 13 Gőz, Víz Építőipar 0 0 0 32 3 Szolgáltatások 93 82 0 7 938 Hulladékipar 3992 976 0 11655 33 Egészségügy 2 0 0 0 0 Egyéb 0 0 0 0 0 Összesen: 4479 19239 75 1732654 1422
0 0 1 3977 17
43 2 0 0 185
0 0 0 233 327
0 17 559
97 1207 4593
14
0
0
0 0 2949 0 0 7596
0 1306 960 19 0 8576
0 2 1142 2 0 1818
Egészség-ügyi intézmények hulladékai
Szennyvíz-kezelésből származó hulladékok
Települési és intézményi szilárd hulladékok
Egyéb vegyipari hulladékok
Textilhulladékok
Műanyag és gumihulladékok
Szerves oldószerek, festékek, lakkok, ragasztók, gyanták gyártásából és felhasználásából származó hulladékok
Ásványolaj-ipari és szénfeldolgozási hulladékok
Növényvédő szerek, rovarirtó szerek, faanyagvédő szerek, égéskésleltetők, gyógyszerkészítmények hulladékai
Savak, lúgok és egyéb tömény oldatok gyártásából és felhasználásából származó hulladékok
Oxidok, hidroxidok, sók gyártásából és felhasználásából származó hulladékok
Fémek és vegyületek hulladékai
Ásványi eredetű hulladékok (fémhulladékok kivételével
Nyersbőr és bőrkikészítési hulladékok
Állattartási és vágóhídi hulladékok
Ágazat / hulladékcsoport
hulladékaiNövényi és állati eredetű zsírkészítmények
Összesítő táblázat a régió veszélyes hulladék keletkezéséről 2001.
6884 2237 36 19 185
1 0 56 1905 371
0 0 8 0 2
0 1 0 0 0 0 0 352 0 954
0 0 0 0 0
134 1261 0 8244 5198
0 0 60 0 0
7063 3504 161 14730 11937
0 3671 0 4828 1 25869
143 24 2696
37 0 293
0 5 0 1 16 151
0 0 6
0 3 797
0 0 0
696387 17235 37141
721
17
2
0
8764
0
1020210
12507 11081 17310 4 176 86446
47 80 275 2 0 5854
0 0 0 24 808 1 5 1336 0 0 0 490 0 0 0 127 26659 649
12590 14440 40856 524 176 1897068
0
2
0 0 0 0 3 15 167 0 54 0 3 2 0 0 0 567 127 1598
10
Adatok forrása: Területi Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és helyzetértékelés
11
III.2. számú táblázat. Fejér megye veszélyes hulladék keletkezése 2001. év Ágazat Mezőgazdaság Erdészet Halászat Bányászat Élelmiszeripar Húsipar Textil Bőr Fa és bútor Papírpép és papír Nyomtatás és könyvkiadás Olajfinomítók Szén Műanyag és gumi Gyógyszeripar Vegyszerek és vegyipari termékek Alumímiumipar Egyéb kohászat Egyéb iparágak (újrafeldolgozás kivételével) Villamosipar, Gáz, Gőz, Víz Építőipar Szolgáltatások
12
13 1389
14
31
35
52
53 32
3 0 432
54 1
51
54
55
58
59
91
38 0
0
0
11 26
0 1
0 0 0
10
0 0 1 26 0
32
0
1 2 0
2 0
232 1780 23
0 54
0 0
2 5
11
94
97
0 0 1
0
1956 5 2
1
0 0
0
1
250
55
25 9782 843
12 150
17 239
1207 521
2
6
14
0
6 0
1 115
1246
0 0
0 1
0 1 8
1 0 0 1
Összesen 1 1464 0 0 445 99 1957 6 4 9 26 44
11
233 3046 86 0 11
3 4825 12804
24 565
27 15871 15960
308
1
74 2803
3 32
0
12
57
0 8
0 245
16
0
0
1 35
0 2
3 289
1
0
8764
9095
0
3
0 1
85 4270
0 1
1261
0 0
1
12
Hulladékipar 468 0 94 2 603 3 10881 7 Egészségügy 1 0 1 2 4 1 Egyéb Összesen: 786 3401 7 11185 301 886 2991 36 33838 741 Adatok forrása: Területi Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és helyzetértékelés
1 255
0 0
259
3
22 0
0 228
20
63
5
10576
230
94
97
12341 241 0 65322
III.3.számú táblázat. Fejér megye veszélyes hulladék keletkezése 2001. év
Ágazat 12 Mezőgazdaság Erdészet Halászat Bányászat Élelmiszeripar 55 Húsipar 1 Textil Bőr Fa és bútor Papírpép és papír Nyomtatás és könyvkiadás Olajfinomítók Szén Műanyag és gumi Gyógyszeripar Vegyszerek és 3 vegyipari termékek Alumímiumipar Egyéb kohászat Egyéb iparágak 3 (újrafeldolgozás kivételével)
13 14 1222
31
35
51
52
53
2 0
6 0
4 0
472 6874
54
40
55
57
4 2
0
564 2
0 0
58
59
91 0 0
0
0 19 1 0 1 4631
64
689996 1360 478
0 25
0 17
13
0
0
109 457 13
0 2
185
341
3522 3 12030
4
185 327 77
246
1 19 0 52
4036
0
0
0
Összesen 0 1234 2 0 567 570 6875 0 20 20 0 66
0
1093
60 2
950
0 5198
5 19
7
0
23
109 458 75 0 11904 693604 1364 17961
13
Villamosipar, Gáz, 168124 3 148 Gőz, Víz Építőipar 0 8353 Szolgáltatások 22 27 7 757 34 1 7868 Hulladékipar 12 146 660 0 719 6 2492 Egészségügy 0 0 14 0 Egyéb Összesen: 97 8741 19 865256 857 983 4406 334 35755 Adatok forrása: Területi Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és helyzetértékelés
15
0
0
168292
1 31 0 1
0 11 32 1
0 23
167
8354 8788 4834 183
227
925281
1560
2
21
2 1006
5 766
24 5991
0
14
III.4. számú táblázat. Fejér megye veszélyes hulladék keletkezése 2001. év
12
13 14 5003 2
31
Mezőgazdaság Erdészet Halászat Bányászat Élelmiszeripar 13 15 Húsipar 1230 Textil Bőr 5 35 Fa és bútor Papírpép és papír Nyomtatás és könyvkiadás Olajfinomítók Szén Műanyag és gumi Gyógyszeripar Vegyszerek és vegyipari termékek Alumímiumipar 2414 Egyéb kohászat Egyéb iparágak 292 (újrafeldolgozás kivételével) Villamosipar, Gáz, 842550 Gőz, Víz Építőipar 26 Szolgáltatások 59 0 Hulladékipar 3512 830 10901
35
51
52
3 1
0
0 1
3 1
5
30 8
53 20
54 24 0 43 5 2 101
2
3977
233 20
116
74
36
4
0
2 66 31
26 951
1627
1
0 1142
57
58
59
91
94
1 20 1 2
0
47
0
14
44 21
6543
1 0 1905 19
0
19 146
139
37
1035
1038
29
109
4
265
1
2
1
0
4080 410 3937
43 17 268
1
0 5
7 43
55
166
1
134
352 4
8244
485
97
Összesen 5049 3 0 46 35 1252 184 50 0 59 28 6721 0 0 14730 22 2756 0 3220 842823
803 311
4151 1382 23681 15
Egészségügy 1 4 0 1 Egyéb 176 0 0 Összesen: 3584 7085 35 856183 229 5678 1127 1396 16800 3499 235 47 470 10 9997 Adatok forrása: Területi Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és helyzetértékelés, korrigálva a tervkészítés időszakában Az új szabályzás következtében a veszélyes hulladékok köréből az alábbi hulladékok kerültek ki:
95 95
100 176 906469
III/2. számú melléklet Veszélyes hulladékok közül kikerült mennyiségek
III. 5. számú táblázat. Veszélyes hulladékok közül kikerült mennyiségek
Hulladék neve
V kódja
EWC kódja 101103 100102 100101 010307*
Mennyisége (t) 11053 332099,2 649916,3 689991,0 3197,3 l8197,4
Fenolos kőzetgyapot hulladék V 54901 Széntüzelésű erőmű pernyéje V 31302 Széntüzelésű erőmű salakja V 31301 Vörösiszap V 31608 020704 Romlott és elhasznált növényi olajok V 12102 Kommunális szennyvizek tisztításából származó V 94902 190805 iszapok ipari szennyezéssel Aszfalt V 54922 170302 18164,5 Öntödei homok● V 31201 101012 317 Összesen 1704738 • itt szerepeltetjük a V 31201 hulladékokból minősítési eljárás során kikerült mennyiséget. *
továbbra is veszélyes
Az alábbi összesítő táblázatban a régió 2001. évi veszélyes hulladékkeletkezésre vonatkozó adatait módosítottuk a veszélyes hulladékok köréből kikerült hulladékok mennyiségével. Külön soron megadjuk a nagy volumenű vörösiszap hatását is. Ennek jelentősége abban van, hogy ez a jellegű hulladék Magyarországon jellemzően csak ebben a régióban keletkezik.
16
Ágazat / hulladékcsoport
12 13 14 31
Eredetileg 4479 19239 75 1732654 1422 keletkezett Ebből 2002-től 1282 19239 75 750322 1422 veszélyes hulladék Vörösiszap nélkül 1282 19239 75 60331 1422 35 51
52
Műanyag és gumihulladékok Textilhulladékok
Egyéb vegyipari hulladékok
Települési és intézményi szilárd hulladékok
Szennyvíz-kezelésből származó hulladékok
54 55 57 58 59 91 94
Egészség-ügyi intézmények hulladékai
Szerves oldószerek, festékek, lakkok, ragasztók, gyanták gyártásából és felhasználásából származó hulladékok
53
Ásványolaj-ipari és szénfeldolgozási hulladékok
Növényvédő szerek, rovarírtó szerek, faanyagvédő szerek, égéskésleltetők, gyógyszerkészítmények hulladékai
Savak, lúgok és egyéb tömény oldatok gyártásából és felhasználásából származó hulladékok
Oxidok, hidroxidok, sók gyártásából és felhasználásából származó hulladékok
Fémek és vegyületek hulladékai
Ásványi eredetű hulladékok (fémhulladékok kivételével
Nyersbőr és bőrkikészítési hulladékok
Állattartási és vágóhídi hulladékok
Összesítő táblázat a régió veszélyes hulladék keletkezéséről 2001.
Növényi és állati eredetű zsírkészítmények hulladékai
III/3. számú melléklet A 16/2001. KöM. rendelet alapján 2002-től nem veszélyes hulladékok mennyiségét
III.6. számú táblázat: A régió korrigált veszélyes hulladék keletkezése 2001. év
7596
8576 1818 86446 5854 567 127 1598 127 26659 649 1897068
97 Összesen
7596 8576 1818 57229 5854 567 127 1598 127 18462 649 874941
7596 8576 1818 57229 5854 567 127 1598 127 18462 649 184950
Az adatok alapján a régió veszélyes hulladék keletkezése kb. 185 ezer tonna nagyságú.
17
III/4. számú melléklet. Ágazati hulladékok mennyisége III/7. számú táblázat. Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok mennyisége
Komárom Fejér Veszprém Hulladék Hulladék megnevezése megye Esztergom megye kódja (t) megye (t) (t) Ásványi eredetű hulladékok 0,2 0 5,0 31 (fémhulladékok kivételével 35 Fémek és vegyületek hulladékai 0 0 64 Oxidok, hidroxidok, sók gyártásából 1,1 3977 17,5 51 és felhasználásából származó hulladékok Savak, lúgok és egyéb tömény 0,3 0 184,8 oldatok gyártásából és 52 felhasználásából származó hulladékok Növényvédő szerek, rovarirtó szerek, 0 233,3 327,5 53 faanyagvédő szerek, égéskésleltetők, gyógyszerkészítmények hulladékai Ásványolaj-ipari és szénfeldolgozási 23,2 18,8 198,4 54 hulladékok Szerves oldószerek, festékek, lakkok, 65,0 1923,2 343,0 ragasztók, gyanták gyártásából és 55 felhasználásából származó hulladékok 57 Műanyag és gumihulladékok 7,8 0 1,7 59 Egyéb vegyipari hulladékok 0 355,9 950,4 Települési és intézményi szilárd 0 8,2 5,2 94 hulladékok Egészségügyi intézmények 0 0 59,7 97 hulladékai Összesen 97,6 6516,4 2157,2 Adatok forrása: Tanulmány
Régió (t) 5,2 64,0 3995,6 185,1
560,8 240,4 2331,2
9,5 1306,3 13,4 59,7 8771,2
18
III/8. számú táblázat. Gépipari hulladékok mennyisége
Veszélyes hulladék kódja 312 316 511 521 541 544 547 549 553 555 941 541
544
553
Veszélyes hulladék megnevezése Kohászati salakok és porok Ásványi eredetű iszapok Galvániszapok Hulladék savak Ásványolajipari és szénfeldolgozási termékek gyártásából és felhasználásából származó hulladékok Ásványolaj termékekből készült elegyek és diszperziók hulladékai Ásványolajat vagy ásványolaj terméket tartalmazó iszapok Ásványolajipar és szénfeldolgozás, felhasználás egyéb hulladékai Halogénmentes szerves oldószerek és oldószer-keverékek gyártásából és felhasználásából származó hulladékok Festékek, lakkok gyártásából és felhasználásából származó hulladékok Szennyvíziszapok Ásványolajipari és szénfeldolgozási termékek gyártásából és felhasználásából származó hulladékokkal szennyezett hordozóanyagok Ásványolaj termékekből készült elegyek és diszperziók hulladékaival szennyezett hordozóanyagok Halogénmentes szerves oldószerek és oldószer-keverékek gyártásából és felhasználásából származó hulladékokkal szennyezett hordozóanyagok Veszélyes anyagokkal szennyezett göngyölegek Egyéb
Összesen Adatok forrása: 50 nagytermelő felmérése
Fejér megye (t) 138,0 540 343 121,7
Komáro mVeszprém Esztergo megye m megye (t) (t) 0 0 4 94 0 66 96 0 42,4 9,2
Régió (t) 38 410 96 173
187,3
19,3
12,1
219
7074,9
306,8
12,1
7 402
111,4
0
0,5
112
45,6
253,6
0,2
299
0
372,1
0,1
372
253,2 404,9
0 15,1
0 12,5
253 433
300,7
0
31,1
332
44,6
0
0
309
0
35,7
73
28,3
44,6
309 137 11 368
19
III/9. számú táblázat. Alumíniumipari hulladékok mennyisége Veszélyes hulladék kódja 51 52 54 55 57 59 Összesen
Veszélyes hulladék megnevezése
Komáro mVeszprém Esztergo megye m megye (t) (t) 24,8 2414,2 694622
Fejér megye (t)
Oxidok, hidroxidok, sók gyártásából és felhasználásából származó hulladékok Savak, lúgok és egyéb tömény oldatok gyártásából és felhasználásából származó hulladékok Ásványolajipari és szénfeldolgozási hulladékok Szerves oldószerek, festékek, lakkok, ragasztók, gyanták gyártásából és felhasználásából származó hulladékok Műanyag és gumihulladékok Egyéb vegyipari hulladékok
Régió (t) 697061
-
20,1
76,6
96,7
2,6
145,8
3521,8
3670,2
139,3
3,8
143,2
37
27,4
37 5 5 2756,4 698229,2 701013,1
ALUMINIUM ÖNTÉSBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK 312 313
Kohászati salakok és porok 6867,8 0 2815,3 Tüzelőberendezésekből származó 147,8 0 0 égetési maradékanyagok Adatok forrása: Tanulmány illetve az 50 nagytermelő felmérése (312 és 313 adatai)
9 683,0 147,8
III/10. számú táblázat. Energiaipari hulladékok mennyisége
Veszélyes hulladék kódja 31 35 51 54 55 57
Veszélyes hulladék megnevezése Ásványi eredetű hulladékok (fémhulladékok kivételével Fémek és vegyületek hulladékai Oxidok, hidroxidok, sók gyártásából és felhasználásából származó hulladékok Savak, lúgok és egyéb tömény oldatok gyártásából és felhasználásából származó hulladékok Ásványolajipari és szénfeldolgozási hulladékok Szerves oldószerek, festékek, lakkok, ragasztók, gyanták gyártásából és felhasználásából származó hulladékok
Komáro Fejér mVeszprém megye Esztergo megye m megye 2 842550 168124
Régió 1010675
6 14
4
3
12 14
308
265
149
722
1
1
16
18
2
2
20
94
Szennyvíz-kezelésből hulladékok
Összesen Adatok forrása: Tanulmány
származó
8764 9095
9764 842823
168292
1020210
21
III/11 számú táblázat. Bányászati hulladékok mennyisége
Veszélyes hulladék kódja 31
35 52 54
Fejér megye (t)
Veszélyes hulladék megnevezése Ásványi eredetű hulladékok (fémhulladékok kivételével) Fémek és vegyületek hulladékai Savak, lúgok és egyéb tömény oldatok gyártásából és felhasználásából származó hulladékok Ásványolaj-ipari és szénfeldolgozási hulladékok
Komáro mVeszprém Esztergo megye m megye (t) (t)
432
432
2
4 3
Összesen Adatok forrása: Tanulmány
Régió (t)
6 3
11
43
564
617
445
46
567
1058
III/12. számú táblázat. Kohászati hulladékok mennyisége
Veszélyes hulladék kódja 31 35 51 52 54 55
Veszélyes hulladék megnevezése Ásványi eredetű hulladékok (fémhulladékok kivételével) Fémek – és vegyületeik hulladékai Oxidok, hidroxidok, sók gyártásából és felhasználásából származó hulladékok Savak, lúgok és egyéb tömény oldatok gyártá-sából és fel-használásá-ból származó hulladékok Ásványolaj-ipari és szénfeldol-gozási hulladékok Szerves oldószerek, festékek, lakkok, ragasztók, gyanták gyártásából és felhasználá-sából származó hulladékok
Összesen
Fejér megye (t)
Komáro mVeszprém Esztergo megye m megye (t) (t)
Régió (t)
9782,0
0
1360,4
11142
11,9
0
0
12
17,5
0
0
17
1206,6
0
0
1207
4824,9
0
3,4
4828
23,8
0
0
24
15871,2
0
1363,7
17235
Adatok forrása: Tanulmány
III/13. számú táblázat. IPARI SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI HULLADÉKOK MENNYISÉGE
Veszélyes hulladék
Veszélyes hulladék megnevezése
Fejér megye
Komáro Veszprém mmegye
Régió (t)
22
kódja Szennyvíziszapok 941 Összesen
Esztergo (t) m megye (t) 2022,9 8942,7 2022,9 8942,7
(t) 5964,0 5964,0
16929,6 16929,6
Adatok forrása: 50 nagytermelő felmérése
23
III/5. számú melléklet. Ipari szennyvíztisztítási hulladékok III/14. számú táblázat. A régió 50 legnagyobb veszélyes hulladék termelője
Hulladéktermelő VÉRTESI ERŐMŰ RT
1 hulladékfajtas
2 hulladékfajta
Olaj-,olajszármazék- és Olaj-, olajszármazék- és Tartálytisztításból, széntüzelésű erőművek és széntüzelésű erőművek és hordómosásból származó távhő szolgáltató művek távhő szolgáltató művek iszapok égetési maradékanyagai salakja
SALAK ÉS PERNYE NÉLKÜL MAL RT
Vörösiszap
MAL RT
VÖRÖSISZAP NÉLKÜL
BAKONYI ERŐMŰ RT
ALCOA-KÖFÉM KFT
3 hulladékfajta
Ipari szennyvizek tisztításából származó iszapok Ipari szennyvizek tisztításából származó iszapok
Mennyiség (t/év) 813 945
Tartálytisztításból, hordómosásból származó iszapok
-
Fémek olvasztásából származó salakok
696 533
Fémek olvasztásából származó salakok
6542
Olaj-,olajszármazék- és széntüzelésű erőművek és Fáradt olajjal szennyezett Fáradt olajjal szennyezett távhő szolgáltató művek föld,kő,kavics talaj égetési maradékanyagai
SALAK ÉS PERNYE NÉLKÜL
Fáradt olajjal szennyezett Fáradt olajjal szennyezett föld,kő,kavics talaj
Fémek olvasztásából származó salakok
Színesfémek előállításából Tartálytisztításból, és feldolgozásából hordómosásból származó
168 225
8 15 172
24
Hulladéktermelő RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI GYÁR RT
DUNAFERR FERROMARK KFT
DUNAFERR ENERGIASZOLGÁLTATÓ KFT
ALCOA EURÓPAI KERÉKTERMÉK GYÁRTÓ KFT
MÁV RT
1 hulladékfajtas Ipari szennyvizek tisztításából származó iszapok
Mennyiség (t/év)
2 hulladékfajta
3 hulladékfajta
származó iszapok
iszapok
Ammónium-klorid
Halogénmentes oldószerkeverékek
11 898
Olaj-közegű, csiszolóanyag-iszapok
8 967
Olaj-közegű, csiszolóanyag-iszapok
8 851
Fémmegmunkálásból származó ásványolajközegű iszapok
7 655
Fúráshoz,csiszoláshoz használt emulzióval szennyezett vas, acél és ötvözeteik Fúráshoz,csiszoláshoz Fémmegmunkálásból használt emuű számú származó ásványolajlzióval szennyezett vas, közegű iszapok acél és ötvözeteik Tartálytisztításból, Fémmegmunkálásból hordómosásból származó származó ásványolajiszapok közegű iszapok Fáradt olajjal szennyezett Fáradt olajjal szennyezett föld,kő,kavics talaj Fémmegmunkálásból származó ásványolajközegű iszapok
6 798
KÖZ-VÍZ KFT
Bontásból származó aszfaltmaradékok
Ásványolaj-alapú zsírokkal szennyezett textilanyagok
Ásványolaj-alapú zsírokkal szennyezetthalogénmentes műanyagok
6 193
PÁPAI HÚS RT
Állatok feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan hulladékok
Csont, bőr, pata, köröm, szarv, sörte és szőr
Állati zsírok
5 948
ISOLYTH ÁSVÁNYGYAPOT RT
Fenol-tartalmú iszapok és maradékok
Veszélyes hulladékok égetéséből származó salakok Öntödei homok és kohászati segédanyagok
Ipari szennyvizek tisztításából származó iszapok Fémkohászati kemecék bontási maradékai
LE BÉLIER MAGYARORSZÁG RT
Szintetikus hűtő- és kenőanyagok
5 249 4 653
25
Hulladéktermelő
1 hulladékfajtas
2 hulladékfajta
3 hulladékfajta
Mennyiség (t/év)
nehézfém- nehézfém vegyület-,fluorid- vagy cianid-szenny-sel ROCKWOOL HUNGARY KFT
Fenol-tartalmú iszapok és maradékok
Impregnálógyantával szennyezett halogénmentes műanyagok
Fáradt olajok
4 151
MOL RT
Savgyanta- és savas bitumenmaradékok
Fáradt olaj
Savgyanta- és savas bitumenmaradékokkal szennyezett talaj
4 142
Ólom és ólomvegyületekkel szennyezett üveg és kerámia
Ólom és ólom-vegyületek
3 972
Fémek olvasztásából származó salakok
Fúráshoz, csiszoláshoz használt emulziók
3 639
AJKA KRISTÁLY
KFT
MAL RT
SWIETELSKY-UTVASUT KFT STRABAG ÉPÖTŐ KFT BAKONY MŰVEK RT
Hulladék savak, savkeverékek, savas pácok (erősen savas kémhatás, ph<2) Fémkohászati kemecék bontási maradékai nehézfém-,nehézfém vegyület-,fluorid- vagy cianid-szenny-sel Bontásból származó aszfaltmaradékok Bontásból származó aszfaltmaradékok
3 484 2 819
Vegyes galvániszapokkal Fáradt olajjal szennyezett szennyezett föld, kő, talaj kavics
TOPLAN TAPOLCAI BAZALTGYAPOT Fenol-tartalmú iszapok és KFT maradékok NITROKÉMIA VEGYIPARI RT Ipari szennyvizek
Fáradt olajok Veszélyes hulladékok
Fúráshoz,csiszoláshoz használt emulzióval szennyezett vas, acél és ötvözeteik Fáradt olajjal szennyezett textilanyagok Homokfogóban
2 796 1 896 1 748 26
Hulladéktermelő
1 hulladékfajtas tisztításából származó iszapok
ÓZON KFT VÉRTESI ERŐMŰ RT DUNAFERR-DBK KOKSZOLÓ KFT
Fáradt olajok Fúráshoz, csiszoláshoz használt emulziók Ipari szennyvizek tisztításából származó iszapok
SHELL GAS HUNGARI RT
Egyéb lúgos kémhatású hulladékok
SOUFTEC KFT
Sósalak (AL- és alkáliklorid tartalmú)
VIDEOTON HOLDING RT
Etilén-glikol
KOMÁROMI MEZŐGAZDASÁGI RT KOROLD KFT STRABAG ÉPÍTŐ KFT MAGYAR SUZUKI RT OMV HUNGÁRIA KFT
2 hulladékfajta
3 hulladékfajta
leválasztott ásványolaj- és más szénhidrogénmaradékok Fáradt olajjal szennyezett Fáradt olajjal szennyezett talaj talaj Fáradt olajjal szennyezett Fáradt olajjal szennyezett vas-, acél és ötvözeteik föld,kő,kavics
Mennyiség (t/év)
égetéséből származó salakok
Fáradt olajjal szennyezett Fáradt olajjal szennyezett textilanyagok bőr és szőr Halogén-tart Oldószerkeverékkel szennyüveg és kerámia Ipari szennyvizek tisztításából származó iszapok Fúráshoz, csiszoláshoz használt emulziók
Fúráshoz, csiszoláshoz használt emulziók Fstékmaradékokkal szennyezett cellulóz, szűrőpapir ,papir, karton Halogénmentes oldószerkeverékek
Állatok feldolgozásából Nem fertőző betegségben származó, emberi Fertőzött állatok tetemei elhullott állatok tetemei és fogyasztásra alkalmatlan és testrészei testrészei hulladékok Fáradt olajok Bontásból származó aszfaltmaradékok Ipari szennyvizek Halogénmentes oldószerLakk- és festékiszapok tisztításából származó keverékek iszapok Fáradt olaj Homokfogóban Olajleválasztó leválasztott ásványolaj- és berendezések iszapjai
1 611 1 513 1 270 1 225 1 164 1 005 915 909 903 895 863
27
Hulladéktermelő
1 hulladékfajtas
2 hulladékfajta
3 hulladékfajta
Mennyiség (t/év)
más szénhidrogénszármazékok GYERMELYI ÉLELMISZERIPARI RT
DENSO MANUFACTURING HUNGARY LTD
HUNTSMAN
RT
Egyéb, emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra alkalmatlan állati testrészek
Kommunális szennyvizak tisztításából származóiszapok ipari szennyezéssel
Ipari szennyvizek tisztításából származó iszapok
Fúráshoz, vágáshoz, csiszoláshoz használt olajokkal szenny Vas, acél és ötvözetei
Fúráshoz, csiszoláshoz használt emulziók
768
Halogénmentes szerves oldószert tartalmazó desztillációs maradékok
Egyéb kimerült katalizátorok
Aldehidekkel szennyezett cellulóz, szűrőpapír, papír,karton
756
Finomvegyszerek gyártásából és felhasználásából származó hulladékok
779
VIDEOTON GALVANO PLASTIC KFT
Vegyes galvániszapok
VT - CIRCUITS KFT
Vegyes galvániszapok
Fúráshoz, csiszoláshoz használt emulziók Epoxigyanta
822
Réz-klorid oldat
704 680
662
DUNAFERR ACÉLSZERKEZETI KFT
Cink-tartalmú iszapok
Cinksalak
Finomvegyszerek gyárt-ból és felhaszn-ból szárm Hulladékokkal szennyhalogénmentes műanyagok
VADEX MEZŐFÖLDI RT
Állatok feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan hulladékok
Paraffinos toll
Olajleválasztó berendezések iszapjai
NITROKÉMIA VEGYIPARI RT
Higany és higanyvegyületekkel szennyföld,kő,kavics
ENYINGI AGRÁR RT
Szennyezett
Bitumennel,aszfalttal,bitu Növényvédőszerek menkokszszal szennyezett előállítása során keletkező hulladékká vált hulladékok szennyfűrészpor, forgács, fa Nem fertőző betegségben Fáradt olajok
658 603
28
Hulladéktermelő
VISTEON HUNGARY KFT KÖRNYEI AGRÁRIPARI RT VESZPRÉM M ÁLLAMI KÖZÚTKEZELŐ KHT
1 hulladékfajtas
2 hulladékfajta
üzemanyagokkal elhullott állatok tetemei és szennyezett talaj testrészei Zsírsavak, elhasznált Fúráshoz, csiszoláshoz zsiradékok használt emulziók Kommunális szennyvizak Nem fertőző betegségben tisztításából elhullott állatok tetemei és származóiszapok ipari testrészei szennyezéssel Bontásból származó Olajleválasztó aszfaltmaradékok berendezések iszapjai
NITROKÉMIA 2000 RT
Klór-fenolok
Aldehidek
PALATIN KFT
Állatok feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan hulladékok
Ipari szennyvizek tisztításából származó iszapok
BAKONYALJA MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET
FELSÁL KFT BIOFILTER KFT
3 hulladékfajta
Mennyiség (t/év)
Epoxigyanta
584 572
Festék maradékok
564
Növényvédőszerek előállítása során keletkező hulladékok
537 489
Állati zsírok Leölt állatok gyomor- és béltartalma Zsírsavak, elhasznált zsiradékok
472 Csont, bőr, pata, köröm, szarv, sörte és szőr Romlott és elhasznált növényi olajok
Vér
459 453
Forrás: Tanulmány
29
III/6. számú melléklet. A veszélyes hulladékok mennyiségének változása a régióban 1997–2001. között III/15. számú táblázat. A veszélyes hulladékok mennyiségének változása a régióban 1997 – 2001. között
H.kód
Ágazati hulladékok 1997. 1999. 2001. Növényi és állati eredetű V12 122 791 4468 zsiradékkészítmények hulladékai V13 Állattartási és vágóhídi hulladékok 16351 21832 19227 V14 Nyersbőr és bőrkikészítési hulladékok 25 31 61 V35 Fémek- és vegyületeik hulladéka 632 972 1387 Oxidok, hidroxidok, sók gyártásából és V51 3962 3957 7548 felhasználásából származó hulladékok Savak, lúgok és egyéb tömény oldatok V52 gyártásából, felhasználásából származó 9392 10497 8524 hulladékok Növényvédőszerek, rovarírtószerek, V53 faanyagvédőszerek, égéskésleltetők, 575 851 1767 gyógyszerkészítm. Hulladékai Ásványolajipari és szénfeldolgozási V54 49878 85063 86395 hulladékok Szerves oldószerek,festékek,lakkok,ragasztók,g V55 2839 3927 5800 yanták gyártásából és felhasználásából származó hull. V57 Műanyag- és gumihulladékok 209 252 511 V58 Textilhulladékok 5 123 69 V59 Egyéb vegyipari hulladékok 1167 1656 1540 Települési és intézményi szilárd V91 1 92 40 hulladékok Szennyvízkezelésből származó V94 33364 35948 26624 hulladékok V97 Egészségügyi intézmények hulladékai 300 564 493 Részösszeg 118.823 166.558 164.454 Ásványi eredetű hulladékok V31 1467813 1747442 1732624 (fémhulladékok kivételével) 1.586.63 1.914.00 1.897.07 Összesen 6 0 9 Forrás: HAWIS adatbázis
30
III/7. számú melléklet. Ágazati hulladékok forgalma III/16. számú táblázat. Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok forgalma
Régióban kezelt % 86,3
Régióból kiszállított % 13,7
Ismeretlen helyen kezelt % 0
Forrás: Termelők és Kezelők adatszolgáltatása
III/17 számú táblázat. Gépipari hulladékok forgalma
Régióban Régióból Ismeretlen helyen kezelt kiszállított kezelt % % % 80,6 12,7 6,8 Forrás: Termelők és Kezelők adatszolgáltatása III/18. számú táblázat. Alumíniumipari hulladékok forgalma
Régióban Régióból Ismeretlen helyen kezelt kiszállított kezelt % % % 98,6 1,4 0 Forrás: Termelők és Kezelők adatszolgáltatása III/19. számú táblázat. Egyéb ágazati hulladékok forgalma Régióban Régióból Ismeretlen helyen kezelt kiszállított kezelt % % % 52,7 13,9 33,4 Forrás: Termelők és Kezelők adatszolgáltatása III./20. számú táblázat. Energiaipari hulladékok forgalma Régióban Régióból Ismeretlen helyen kezelt kiszállított kezelt % % % 100 0 0 Forrás: Termelők és Kezelők adatszolgáltatása III./21. számú táblázat. Bányászati hulladékok forgalma Régióban Régióból Ismeretlen helyen kezelt kiszállított kezelt % % % 0,2 58,2 41,6 Forrás: Termelők és Kezelők adatszolgáltatása
31
III./22. számú táblázat. Kohászati hulladékok forgalma Régióban kezelt %
Régióból kiszállított %
Ismeretlen helyen kezelt % 0 0 100 Forrás: Termelők és Kezelők adatszolgáltatása III./23. SZÁMÚ TÁBLÁZAT. IPARI SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI HULLADÉKOK FORGALMA Régióban kezelt % 100
Régióból kiszállított % 0
Ismeretlen helyen kezelt % 0
Forrás: Termelők és Kezelők adatszolgáltatása
32
III/8. számú melléklet. A veszélyes hulladék kezelését végző vállalkozások adatszolgáltatása III./24. SZÁMÚ TÁBLÁZAT. A VESZÉLYES HULLADÉK KEZELÉSÉT VÉGZŐ VÁLLALKOZÁSOK ADATSZOLGÁLTATÁSA Telephely
Üzemeltető
Tulajdonos
-
Ezüstvisszanyerő Kft.
Pálhalmai Agrospeciál Kft.
11 Sz. Üzemmérnökség 13 Sz. Üzemmérnökség 14 Sz. Üzemmérnökség
Fejér M.-I Állami Magyar Állam Közútkezelő Kht. Fejér M.-I Állami Magyar Állam Közútkezelő Kht. Fejér M.-I Állami Magyar Állam Közútkezelő Kht.
Engedél Érvényes y I I I I
2.Sz. Kezelőtelep Bodakajtor
Ózon Kft.
Ózon Kft.
I
Ajka Kristály Üvegipari Kft.
Ajka Kristály Üvegipari Kft.
Ajka Kristály Üvegipari Kft.
I
Alcoa
I
Alcoa-Köfém Kft Alcoa-Köfém Kft
Tatai Tatai Almásfüzitő, VII. Környezetvédelmi Környezetvédel Tározó Rt. mi Rt. Ártalmatlanító Telep
Bio-Gen Kft.
Balaton Bútorgyár Rt. Ii.
Balaton Bútorgyár Rt.
Tapolca Város Önkorm. Biostart Kft. Balaton Bútorgyár Rt.
N
2003. 12. 31.
Kezelés Hasznosítás
Kezelési Befoga Befoga Eddigi Kezelt Kezelt Kapacit dott dott Kezelt 2000 2001 ás 2000 2001 150 Kg Foly/Ó
Visszavonás Nem Hasznosítás ig Ismert Visszavonás Nem Hasznosítás ig Ismert Visszavonás Nem Hasznosítás ig Ismert Aerob 2003. 12. Komposztál 5,5 T/Ó 31. ás
6800
392
641
300
252
41,5
180
37,1
24,5
743
15
0
0
3
2,7
2362
727
2295
727
2295
2003. 12. 1. Hasznosítás 2006. 12. 31.
460
4677,85 3968,02 1,2 T/Ó
4677,8 3968,02 5 83,36
91,13
7393
511
1713
42
7,1
7,37
Aerob, Anaerob 100.000 2003. 5. 15. Komposztál T ás
N
2001.
I
2005. 12. 31.
Biológiai Kezelés
13000 T/Év
Hasznosítás
0,009 T/Ó
33
Telephely
Engedél Érvényes y
Kezelés
Kezelési Befoga Befoga Eddigi Kezelt Kezelt Kapacit dott dott Kezelt 2000 2001 ás 2000 2001
Üzemeltető
Tulajdonos
Balaviz Kft
BalatonFelvidéki Vízitársulat
I
2003. 12. 31.
Hasznosítás
1 T/Ó
32,5
18
14,5
18
14,5
Videoton Holding Rt.
I
2005. 12. 31.
FizikaiKémiai
1000 M3/Nap
7322
2364
1939
2364
1939
Magyar Állam
I
300
252
41
252
41
Telep Balaton-Felvidéki Vízitársulat Bérlemény Bodajk Dunaferr Acélművek Kft. Dunaferr Ferromark Mellékanyag Reaktiváló Kft Kezelő Dunaferr Ferromark Mellékanyag Reaktiváló Kft Lerakó Dunaferr-Dbk Kokszoló Kft. Dunaújváros
Vt Galvano Plastic Kft/Vt Metal Kft Fejér Megyei Kkht Dunaferr Acélművek Kft. Dunaferr Ferromark Mellékanyag Reaktiváló Kft Kezelő Dunaferr Ferromark Mellékanyag Reaktiváló Kft Lerakó Dunaferr-Dbk Kokszoló Kft. Fejér Megyei Kkht
Ápv Rt. Dunaferr Ferromark Mellékanyag Reaktiváló Kft Kezelő Dunaferr Ferromark Mellékanyag Reaktiváló Kft Lerakó
Galla-Teher Kft
Hasznosítás
I
2005. 12. 31.
Kezelő
I
Visszavonás ig
Lerakó
Dunaferr Rt.
I
2004. 4. 1. Hasznosítás
Magyar Állam
I
2004. 8. 31. Hasznosítás
I
2004. 1. 26.
N
2002. November
Tehercentrum Kft Gallavit Gallavit Gallavit Környezetvédelmi Környezetvédelmi Környezetvédel Gala-Teher Kft
21004.08.3 Hasznosítás 1. 600000 T/Év
478760 440862 12,076
2 T/Óra 3430,76 1940,91 1489,85
1940,9 1489,85 1
35000 T/Év
4369,22 3926,94 1940,9 1489,85 8 5 1
10000 T/Év
457,16
80
457,16
80
37,1
24,5
37,1
24,5
180 34 Kg/H 186,86
Égetés
11821
1500 T/Év
12000
88,6 741
996
88,6 782
892
34
Engedél Érvényes y
Telephely
Üzemeltető
Tulajdonos
Kft.
Kft.
mi Kft.
Gégol Bt.
Gégol Bt.
Gégol Bt.
I
Geofil Kft.
Geofil Kft.
Geofil Kft.
I
H+H Dunaforg Kft.
H+H Dunaforg Kft.
Hbgt Kft
Cz&Cz Bt
H+H Dunaforg Kft. Hegelsberger Ferenc
Isolyth Tapolca
Kezelő Telphely Vértes-Metál Kft.
6. Határozatla Hasznosítás n Fizikai2006. 1. 29. Kémiai
1950
1650
5000 T/Év
15951
2401
1993
2177
1831
303
84
87
84
85
81725
61322
81725
2005. 6. 30. Hull.Égető 175 T/Év 0,075 T/Ó
I
2005.
I
2006. 1. 17.
Égetés
I
2006. 11. 26.
Égetés
2x0,25 T/Ó
I
2004. 12. 31.
Lerakás
~ 135000 300.000
4200
4200
4200
4200
I
2004. 12. 31.
Lerakó
300000 T
3560
2498
4200
4200
Poliglas Sa
N
2001. 12. 31.
Biológiai Kezelés
10000 T/Év
35000
8609
4806
8609
4806
Sarus János,
I
1905. 6. 27.
Fizikai-
10000
2198
684
717
716
721
Holcim Holcim Hungária Hungáriacementip Több Külföldi Cementipari ari Rt Tulajdonos Rt.Lábatlani Gyár Cementipari Rt Huntsman Huntsman Huntsman Corporation Corporation Corporation Belgium Hungary Rt. Hungary Rt. B.V.B.A. Inotai Veszélyeshulladé Alug Kft. k-Lerakó Mal Rt. Inotai Veszélyeshulladé Alug Kft. k-Lerakó Mal Rt. Isolyth Tapolca
I
Kezelés
Kezelési Befoga Befoga Eddigi Kezelt Kezelt Kapacit dott dott Kezelt 2000 2001 ás 2000 2001
T/Év :15 230000 61322 0000
1169,5
35
Telephely
Üzemeltető
Tulajdonos
Engedél Érvényes y
Sarus Jánosné Kommunális Szolgáltató Kft
Kommunális Szolgáltató Kft
Környezetvédelmi Nitrokémia Rt. Szolgáltató Telep Köz-Víz Kft. Köz-Víz Kft. Műszaki Telep Sz.Fv.
Ózon Kft.
I
Nitrokémia Rt.
N I
Onyx Onyx Sarp Industrie Magyarország Magyarország Onyx Kft. Kft. Orviron-Plus Környezettechnol Orviron-Plus Hologén ógiai Kft. Környezettechnol Környezetvédel Oroszlányi ógiai Kft. mi Kft. Fióktelep Orviron-Plus Környezettechnol Orviron-Plus Hologén ógiai Kft. Környezettechnol Környezetvédel Oroszlányi ógiai Kft. mi Kft. Fióktelep Pápa, Külsőgyőri Talajerőgazd. Talajerőgazd. Út Kht. Kht. Petro És Petro Kft Petro És Petro Kft Polgárdi
Vertikál Rt.
Kémiai
Kommunális Szolgáltató Kft
Ózon Kft.
Petro Tibor Vertikál Rt.
Kezelés
2003. Augusztus 11. 2002. 12. 31. 2004. 5. 10.
Kezelési Befoga Befoga Eddigi Kezelt Kezelt Kapacit dott dott Kezelt 2000 2001 ás 2000 2001 T/Év :~10000 6/Év
Égetés
50t/Ó
10693
7 T/Ó
87836
I
I
2004. 12. 10.
Égetés
I
2004. 9. 14.
Égetés
1000 T/Ó
I
2005. 11. 29.
Komposztál ás
16000 T/Év
2005. 12. 31. 2004. 12. 31.
Komposztál ás
14000 T/Év
I
Égetés
1220
0,8 T/Ó 110261 3971,1 3873,9 3561,3 3651,9
Olajtartalmú 2003. 12. Hulladékok 31. Fázisszétvál asztása
I
1437,0 4
:~35-40.000.-
1716
8977
13460
12800
13460
12800
4 T/Óra 300.600 30525
29633
29946
29349,8 7
3421,35
49828
0,25 T/Ó 1.950
Hasznosítás 0,25 T/Ó
5271,73 3879,95 1570,8 1850,52 4 1 3
19,71
64,025
19,71
64,025
8054
8024
8054
8024
1.328,6 1.444,6 1.328,6 1444,6 1073
1073 36
Engedél Érvényes y
Kezelés
Kezelési Befoga Befoga Eddigi Kezelt Kezelt Kapacit dott dott Kezelt 2000 2001 ás 2000 2001 150000 100000 T T
Telephely
Üzemeltető
Tulajdonos
Polgárdi Monodepónia
Vertikál Rt.
Polgárdi Város Önkormányzat a
I
2005. 12. 31.
Lerakás
Polplast Kft
Polplast Kft
Polplast Kft
I
2005.
Hasznosítás
Repét Kft
Repét Kft
Repét Kft
I
2003. 12. 31.
N
2003. 3. 31.
I
2004. 8. 31. Hasznosítás
N
2003. 2. 17.
Aerob
50000 T/Év
I
2007. Május 01.
Lerakó
98500 T
2500 T/Év
20000
1500 T/Év
500
10,5 T
4,6
Rockwool Hungary Kft.
Rockwool Rockwool Hungary Kft. Hungary Kft. Fejér Megyei Sárbogárd Magyar Állam Kkht Tatabánya Biopetrol Biopetrol Banhida Kezelő Környezettechnik Környezettechn Telep ai Kft. ikai Kft. Terszol Terszol Terszol 1. Sz. Környezetvédel Környezetvédelmi Veszélyes mi És És Építőipari Hulladék Lerakó Építőipari Szövetkezet Szövetkezet
Aerob
Toplán Tapolca
Toplán Tapolca
Dbw
I
Aerob 2002. 9. 30. Komposztál ás
TótvázsonyKövesgyűrp.Aszf. Kev
Hódút Kft.
Hódút Kft.
I
2004. 8. 17.
Magán
I
Timföldgyár Swietelsky Kft
I I
Vasöntöde Sz.Fv. Vasöntöde Sz.Fv. Swietelsky Kft
Swietelsky Kft
Visszavonás Saját ig Lerakás 2006. 2. 15. 2003. 12. Hasznosítás
1.800 T/Év 1500 T/Év 6000 T/Év
17047,2
1.457 T 156.369 315.216 212,61
213,2
247,4
235,7
13462,3 4207,8 4144,5 4207,8 4144,5 15
3
3
3
3
216764, 48844,5 48677,7 48844, 48677,7 922 82 61 582 61
1072
902
1072
902
1882
1896
1908
2071
500 2
2
15.068 16.086 6000
156.36 315216 9
6470
500 2
2
6.307 3470
7235 3000 37
Telephely
Üzemeltető
Tulajdonos
Engedél Érvényes y 31.
Kezelés
Kezelési Befoga Befoga Eddigi Kezelt Kezelt Kapacit dott dott Kezelt 2000 2001 ás 2000 2001 T/Év
Adatok forrása: Kezelők adatszolgáltatása
38
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
„IV/A” FEJEZET CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
IV/A.1.1. AZ
ADATGYŰJTÉS
KÖRE,
FORRÁSAI,
PONTOSSÁGA,
PROBLÉMÁI,
BECSLÉSI
MÓDSZEREK
Magyarországon adatszolgáltatás.
a
csomagolási
hulladéktípusra
jelenleg
(2001)
nincs
kötelező
Az alábbiakban bemutatott adatok elsősorban az Országos Hulladékgazdálkodási Terv által is használt belgiumi százalékok alapján, illetve a Gazdasági Minisztérium kérésére önkéntes adatgyűjtésből keletkeztek. Továbbá rendelkezésünkre állt a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség részleges adatgyűjtése, mely elsősorban – hasonlóan a Gazdasági Minisztérium adataihoz – a termelői oldalt próbálta felmérni. Az adatok nem kellő megalapozottsága miatt csupán tájékoztató jellegűek és nem teljes körűek. Műszaki becslés alapján ezek az adatok teljesen megbízhatatlanok és alkalmatlanok korrekt program készítésére. Az alábbi táblázat tartalmazza az adatforrások összefoglalását. IV/A/1. számú táblázat. Adatforrások köre Adat forrás Országos Hulladékgazdálkodási Terv Gazdasági Minisztérium önkéntes adatgyűjtése Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség adatgyűjtése
A fenti forrásokból származó adatok egymással nem összevethetők. Véleményünk szerint a keletkező csomagolási hulladékok tekintetében az OHT belgiumi százalékai alapján meghatározott mennyiség az, amely a reális keletkező mennyiséget mutatja. A termelői oldal mennyiségének meghatározásánál párhuzamosan kezeltük a GM és a KDT KöF adatait. A termelői adatoknál az alul tervezés módszerét alkalmaztuk, mely következtében a hulladék mennyisége várhatóan növekedni fog. A két adatgyűjtés alapján legfeljebb csak a begyűjtött, illetve hasznosított mennyiséget tudjuk megbecsülni. A csomagolási hulladékokhoz IV/A/1. számú melléklet tartalmazza.
kapcsolódó
fogalom
meghatározásokat
a
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
IV/A.1.2. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE A fenti adatforrások során a begyűjtött csomagolási hulladékok mennyiségét az alábbi táblázat foglalja össze. IV/A/2. számú táblázat. Hulladék mennyiségek Adat forrás Országos Hulladékgazdálkodási Terv Gazdasági Minisztérium önkéntes adatgyűjtése Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség adatgyűjtése
Csomagolóanyag mennyiség, t 61.655 *15.364 **41.333
*A GM-es adatokban lévő települési közszolgáltatók által megadott adatok nem szerepelnek a települési hulladékáramokban. **A KDT KF adatai tartalmaznak mintegy 21.100 t régión kívüli hulladékmennyiséget. Ha a fenti KDT KF adatot megbontjuk, akkor a 41.333 t-ból levonva a régión kívül keletkező hulladék mennyiségét, akkor 20.233 t-t kapunk. Ez a hulladék mennyiség a GM által összegyűjtött mintegy 15.364 t mennyiséggel közel azonos és tartalmazhatja a lakossági hulladék áramokat is. Tekintettel arra, hogy az adatok között jelentős átfedések lehetnek, illetve hogy a terv készítés során az alultervezés módszerét alkalmazzuk, ezért a továbbiakban a lakossági hulladékáramok mellett (OHT adatok) a termelő szféra GM által összegyűjtött adatait vesszük figyelembe, kiegészítve a KDT KF régión kívülről beszállított hulladék mennyiségeivel. •
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv alapján számított mennyiségek
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv alapján a Magyarországon forgalomba kerülő csomagolóanyag becsült mennyisége 55 kg/lakos/évre tehető. A tervezési terület csomagolási hulladékának mennyisége ebből az adatból és a terület népességének számából számítható ki. A számítások alapján a Közép-dunántúli régióban 1.121.000 lakosra vetítve 61.655 t csomagolóanyag kerül forgalomba évente, mely gyakorlatilag teljes egészében csomagolási hulladéknak tekinthető. IV/A/3. számú táblázat. A csomagolási hulladék mennyisége megyénkénti bontásban (2001. év) Megye Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Mindösszesen
Lakos szám 429.000 317.000 375.000 1.121.000
Csomagolási hulladék (t) 23.595 17.435 20.625 61.655
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
A megyékben keletkezett csomagolási hulladékok mennyiségét az alábbi diagrammal szemléltetjük: Keletkezett csomagolási hulladék (t/év)
25000
23595 20625 17435
20000 15000 10000 5000 0 Fejér megye
Komárom Esztergom megye
Veszprém negye
IV/A/1. számú ábra IV/A/4. számú táblázat. Az egyes hulladék típusok belgiumi %-os megoszlása (t/2001 év) Csomagolási hulladék típusok Üveg Papír-kartonpapír Acél Alumínium PET HDPE Téglacsomagolás Egyéb hasznosítható Egyéb nem hasznosítható Összesen
Belgium m /m% 44,3 18,8 11 1,4 6,3 2,3 2,8 12,9 0,2 100%
A fenti táblázat adatait a könnyebb szemléltethetőség érdekében az alábbi ábrán is bemutatjuk:
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
A csomagolási hulladék típusok aránya a belgiumi tömeg%-ok alapján
P
~ VC
0%
PE
m Ne
h
) 6% ( T E
a .h
z. ~ as
szn
0%
3 . (1
%) P HD
) 2% ( E
IV/A/2. számú ábra A százalékoknak megfelelően az alábbi hulladék mennyiségekkel kell számolni megyénként, illetve a régióban összesen. IV/A./5. számú táblázat. Az egyes csomagolóanyagok mennyisége megyénként a belgiumi százalékok függvényében (t/2001 év) Csomagoló anyag típusok Üveg Papír-kartonpapír Acél Alumínium PET HDPE Téglacsomagolás Egyéb hasznosítható Egyéb nem hasznosítható Mindösszesen
10452 4436 2595 330 1488 543 660 3044 47
7724 3278 1918 244 1098 401 488 2249 35
9138 3876 2269 289 1299 476 577 2661 40
Közép-dunántúli régió t/év 27.313 11.591 6.782 863 3.884 1.418 1.726 7.955 123
23.595
17.435
20.625
61.655
Fejér megye
KomáromEsztergom megye
Veszprém megye
A fenti táblázat régióra vonatkozó hulladék mennyiségeit fajtánként az alábbi ábrában szemléltetjük.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
A régióban összesen keletkezett csomagolási hulladék mennyisége hulladék fajtánként (t/2001év) 27314
11590
7954 1725
3885 863
6782
20000 t
10000 0
1
122
1420
30000
Üveg
Papír
Acél
Alumínium
PET
HDPE
Téglacsomagolás
Hasznos
Nem hasznos.
IV/A/3. számú ábra A fenti adatokhoz kapcsolódó részletes leírásokat, illetve ábrákat a IV/A/2. számú melléklete tartalmazza. •
A Gazdasági Minisztérium Önkéntes adatgyűjtésének bemutatása
A Gazdasági Minisztérium kérésére önkéntes adatgyűjtésből származó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: IV/A/6. számú táblázat. A Gazdasági Minisztérium önkéntes adatgyűjtése, 2001/t 15 15 01 Összesen
Hulladékká vált csomagoló anyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőkendők Csomagolási hulladékok Fejér Komárom Veszprém Esztergom 7175 3672 4518
A fenti táblázat alapján a térségben az önkéntes adatszolgáltatás alapján keletkező csomagolási hulladék mennyisége 15365 t. Az adatgyűjtés részletes ismertetését a IV/A./3. számú melléklet tartalmazza.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
•
A KDT Környezetvédelmi Felügyelőség adatainak bemutatása
A KDT KöF adatai alapján a tervezési régióban keletkezett csomagolási hulladékokból, mintegy 41.333 t kerül begyűjtésre. Véleményünk szerint a fenti adat nem tartalmazza a teljes mennyiséget, mivel az adatgyűjtés köre korlátozott mértékű volt. Az adatok részletes ismertetését a IV/A/4. számú melléklet tartalmazza.
IV/A.1.3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE A tervezési területen felhalmozott csomagolási hulladékra vonatkozó adatok, illetve mennyiségek nem állnak rendelkezésre, tekintettel arra, hogy Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségnek ilyen jellegű adatszolgáltatása jelenleg nincs. Azonban nagy biztonsággal megállapítható, hogy a keletkező és a válogatott csomagolási hulladékok folyamatosan, felhalmozás nélkül hasznosításra, illetve lerakással történő ártalmatlanításra kerülnek, így a felhalmozott csomagolási hulladékok mennyisége gyakorlatilag elhanyagolható mennyiségűnek tekinthető.
IV/A.1.4. A
TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA
ÉS ÉVES MENNYISÉGE
A területre beszállított és területről kiszállított hulladékok típusára, és éves mennyiségére vonatkozóan kizárólag a KDT KÖF adataira hagyatkozhatunk. Ez alapján az alábbi táblázatban jelzett értékekről beszélhetünk. IV/A/7. számú táblázat. A tervezési területen begyűjtött hulladékok mennyisége, 2001 Megye Fejér és Veszprém megye KomáromEsztergom megye Összesen
Hulladék mennyisége (t/év) A régión A régión Külföldről belülről kívülről importált 7428
5300
0
12805
11800
4000
20233
17100
4000
A fenti táblázat adatai alapján elmondható, hogy a tervezési régióban keletkezett csomagolási hulladékokból, mintegy 20233 t begyűjtésre, illetve kezelésre kerül.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
További 17.100 t mennyiség a tervezési területen kívülről érkezik a vizsgált területre és kerül kezelésre, illetve hasznosításra. A külföldről hazánkba importált csomagolási hulladék mennyisége 4000 t, azonban ennek fajtájáról, származási helyéről adatok nem állnak rendelkezésünkre. A későbbiekben a régión kívüli hulladékok mennyiségét a két utóbbi összegeként használjuk, azaz a régión kívülről 21.100 t csomagolási hulladék kerül a tervezési területre.
IV/A.1.5. A TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGE A terület éves hulladék mérlegének összes keletkező hulladék mennyiségének összeállításánál figyelembe vettük az OHT belgiumi %-ai alapján számított lakossági hulladékmennyiséget, (61.655 t) továbbá a GM adatgyűjtésénél jelentkező értékeket (15.365 t.), valamint a KDT KöF adatinál a régión kívüli mennyiségeket (21.100 t). Ez alapján a tervezési területen jelentkező csomagolási hulladék mennyisége 98.120 t. A fenti hulladékmennyiségből a KDT KöF adatai alapján hasznosításra kerül 41.333 t. A fennmaradó 56.787 t mennyiségre vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, feltételezés szerint a kommunális hulladékkal együtt lerakásra kerül.
Hulladék Csomagolási hulladék összesen Papír csomagolási hulladék***
Hasznosítás* t/év % 41.333
42
25.276
68
Égetés** t/év %
Lerakás** t/év %
Nem kezelt** t/év %
*Anyagában történő hasznosítás **Nincsadatszolgáltatás ***Az adatok tájékoztató jellegűek
Az egyes csomagolási hulladék típus esetében a kezelés formájára megbízható adatszolgáltatás nincs, melynek oka az egyes fajtáknál a következő: • Papír-kartonpapír A feldolgozók nem adtak megfelelő adatszolgáltatást, ugyanis a csomagolási papír hulladékok nem kerültek elkülönítésre az egyéb papír fajtáktól. • Üveg A régió területén üveg hasznosítás nem történik a begyűjtött üvegeket régión kívülre szállítják, azonban mennyisége, illetve a kiszállítási célok nem ismeretesek. • Fémek A feldolgozói helyeken különböző fémek csomagolási hulladékok nincsenek megfelelően elkülönítve az egyéb termelési hulladékoktól, így ebben a fejezetben a hasznosítás
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
mértéke nem számszerűsíthető. A hasznosított mennyiséget a II/A fejezet 1.5-pontja. tartalmazza. • Műanyag csomagolási hulladék, téglacsomagolás, kompozit anyagok Ezekre a hulladék típusokra adatszolgáltatás nem áll rendelkezésre.
IV/A.2. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK IV/A.2.1 A
TERÜLETEN FOLYÓ, HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
ÉS JOGSZABÁLYI ALAPOK
A területen folyó, hulladékkezelésre előírt általános követelmények és jogszabályi alapok megegyeznek az országos előírásokkal.
IV/A.2.2 A
JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL ELTÉRŐ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI
VAGY EGYEDI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, ÉS EZEK INDOKAINAK BEMUTATÁSA
A jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek.
IV/A.3. AZ EGYES HULLADÉK TÍPUSOKRA VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK Visszavételi lehetőségek A Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII tőrvény az alábbiakban adja meg a rendelkezéseket a visszavételre. 8. § (1) A gyártó köteles külön jogszabályban meghatározott termékekre vagy termékcsoportokra az ott megállapított arányban és feltételek mellett az általa belföldön forgalmazott termékből származó hulladékot, illetőleg a használt terméket a forgalmazótól, a fogyasztótól visszafogadni, illetőleg visszaváltani annak újrahasználata, hasznosítása vagy környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében. (2) Az újrahasználatra, hasznosításra vagy ártalmatlanításra visszaveendő használt termékek, hulladékok fajtáit, a visszavételi és hasznosítási arányokat és azok teljesítésének határidejét az érintett gyártók és forgalmazók által létrehozott tanácsadó testületek javaslatának figyelembevételével a Kormány rendeletben állapítja meg. (3) A gyártó saját döntése alapján is visszafogadhatja, visszaválthatja a forgalmazótól vagy a fogyasztótól a termékéből származó hulladékot vagy használt termékét, illetőleg ennek elősegítésére a termék forgalmazóival önkéntes megállapodást köthet.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
(4) A gyártó az (1) bekezdésben meghatározott visszavételi kötelezettségének teljesítését, illetőleg a (3) bekezdés szerinti önkéntes visszavételt a megosztott felelősség elve alapján külön jogszabályban meghatározott feltételekkel megállapodásban - részben vagy egészben átruházhatja a forgalmazóra vagy az arra feljogosított hulladékkezelőre. A megállapodást jóváhagyásra be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságnak. (5) A gyártó a tevékenységéből származó hulladékairól, valamint (1)-(3) bekezdés alapján visszavett hulladékról a hulladék birtokosa kötelezettségeinek megfelelően köteles gondoskodni. Lakossági felhasználási kör Visszavételi lehetőség csak korlátozott mértékben, megadott méretű és formájú üvegekre (palackok és befőttes üvegek) és PET palackokra van. Adatok erre vonatkozóan a régióban nem állnak rendelkezésre.
IV/A.4. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐ TELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK IV/A.4.1. A
HULLADÉKOKRA
VONATKOZÓ
KEZELÉSI
TEVÉKENYSÉG
ÉS
JELLEMZŐK
ISMERTETÉSE
A csomagolási hulladékokra vonatkozó speciális intézkedések között az egyes hulladék fajták rendszergazda hálózatait említjük meg. A Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete által készített „Az Országos Hulladékgazdasági Terv” című tanulmánya az alábbi megállapításokat teszi: A csomagolóeszköz hulladékok közül a papír alapú-, fémalapú-, műanyagalapú- és üveg csomagolóeszköz hulladékokra működik rendszergazdai hálózat. Papír és karton csomagolási hulladék Ennél a hulladékfajtánál rendszergazdai hálózat működik a begyűjtésben és a rendszergazda a legnagyobb hazai újrahasznosító is. A tervezési területen a begyűjtésben kialakult rendszergazdahálózat tagjai a következők: • Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorcium • Dél-Magyarországi MÉH Rt. • Dunapack Rt. A rendszergazdai hálózat – figyelembevéve a mögöttük felsorakozó alvállalkozói hálózatot is – lefedi a régió teljes területét.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
Újrahasznosításban jelenleg csak egy rendszergazda a Dunapack Rt. működik, mely a papír alapú csomagoló eszköz hulladék újrahasznosítás mintegy 87 %-át oldja meg. Műanyag csomagolási hulladék Ennél a hulladékfajtánál a jelenlegi rendszergazdai hálózat teljesítménye messze elmarad a kívánt visszagyűjtési arány elérésétől. Jelenleg a régióban a begyűjtői rendszergazda hálózat tagja a • Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorcium. A rendszergazdák begyűjtése a keletkező műanyag hulladékok csupán 28,5 %-os. Még a begyűjtésnél is rosszabb helyzetben van a feldolgozás területe, ahol a rendszergazdai hálózat az alábbi szervezetekből áll: • Recyclen Műanyagfeldolgozó Kft. • HOLOFON’95 Rt. • Cs & Cs Ipari és Kereskedelmi Bt. A hazai hasznosító művek a begyűjtött műanyag alapanyagú hulladékok egyrészét hasznosították, így a begyűjtött hulladék egy része exportra került, illetve egyrészét olyan feldolgozók hasznosították, akik nem részei a rendszergazdai hálózatnak. Véleményünk szerint szükségesek mind a feldolgozó-, mind a jelenlegi begyűjtő rendszergazdák termékdíjas elszámolásba bevonható összmennyiségének a növelése, de emellett elkerülhetetlen a begyűjtő rendszergazda hálózat bővítése is. Fém alapú csomagolási hulladék Jelenleg hazánkban, így a tervezési területünkben is csak a begyűjtési rendszergazdai hálózat működik, melynek tagja a: • Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorcium is. A fenti Konzorciumon kívül még egy rendszergazda működik, melyek szinte teljes mértékben lefedik az egész ország területét. Részben a saját alvállalkozói rendszerén, részben ezen kívül eső vállalkozásokon kívül eső vállalkozásokon keresztül a fémalapú csomagoló eszközök begyűjtése és hazai, vagy külföldi újrahasznosítása megoldott annak ellenére, hogy jelenleg újrahasznosításra szerződött rendszergazda nincs. Üveg csomagolási hulladék A csomagolóeszköz hulladékok közül az üveg alapú hulladék gyűjtése és feldolgozása a legkevésbé megoldott. A begyűjtői rendszergazda hálózat tagjai a: • Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorcium, A megjelölt rendszergazdák elsősorban alvállalkozókon keresztül gyűjtik be az üveg alapú csomagolóeszköz hulladékokat, a keletkező mennyiségnek a begyűjtött mennyiségnek az aránya csupán 22.6 %. A feldolgozó, újrahasznosító rendszergazda hálózat ugyan nincs, de az újrahasznosítás elsősorban a sajószentpéteri és orosházi üveggyárban, illetve főleg Svédország és Csehország felé történő export útján valósul meg.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
A szűk kapacitást a vegyesen, szennyezetten keletkező, illetve begyűjthető üvegalapú csomagoló eszköz hulladék újrahasznosítása okozza, így ennek megoldása teremtheti meg a feltételét a begyűjtői rendszergazdai hálózat bővítésének is. A rendszergazda hálózaton kívül a tervezési területen további két gazdasági társaság kapcsolódik be a csomagolási hulladékok gyűjtésébe 2003. évtől nevezetesen az Ököpannon Kht, Ököpack Kht. IV/A4.1.1. GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI A tervezési területen a lakossági csomagolóanyag gyűjtésére, begyűjtésére, illetve szállítására kialakult, szervezett hálózat nincs. A régióban spontán (gyűjtősziget, hulladékudvar), illetve kampányszerű begyűjtés, illetve eseti szállítások működnek jelenleg. A rendszergazdai hálózatban működő, illetve egyéb gazdasági társaságban működőkről adatok nem állnak rendelkezésünkre. IV/A4.1.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOKTÁROLÁSI HELYZETÉNEK ISMERTETÉSE Tekintettel arra, hogy a begyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége sajnos nem akkora, hogy felhalmozásra kerülhessen, ezért a felhalmozásra szakosodott kiszolgáló létesítmények nincsenek, az ezeket üzemeltető vállalatok jelenleg nem részesei a hulladékhasznosítás gazdasági területének. IV/A.4.1.3. A TERÜLETEN FOLYTATOTT HULLADÉKKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE A tervezési területen begyűjtött csomagolási hulladékok kezelése három központban történik. A három központ rendelkezik válogatóművel, amelyek elsősorban csak előkezelést végeznek. A régióban az alábbiak működnek: Székesfehérvár Veszprém Tatabánya
Székom Rt. Veszprémi Kommunális Rt. RWE Umwelt Rt.
A fent felsorolt válogatóművek elsősorban a kommunális hulladékokkal bekerült komponenseket szelektálják elsődlegesen, illetve a hulladékgyűjtő szigetekről beszállított szelektíven gyűjtött hulladékokat további frakciókra válogatják. Ezek a válogató művek szoros egységet alkotnak a települési szilárd hulladék kezelő telepekkel, ezért a II/C. 4.1.2. számú fejezetben kerül részletes ismertetésre. A fenti válogató művekből az előkezelt csomagolási hulladékokat a hasznosítás helyére szállítják, ahol további válogatást követően hasznosításra kerülnek. A térségben a csomagolóanyagok hasznosításával kapcsolatban kizárólag a papír és karton csomagolási hulladékokkal kapcsolatban rendelkezünk adatokkal.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
A tervezési területen a papír és karton csomagolási hulladékokat kizárólag a Dunapack Rt. Csepeli, illetve nagyobb részt a Dunaújvárosi egysége hasznosítja. A beérkező hulladékpapírokat többlépcsőn keresztül tovább osztályozza majd a beérkező papír mintegy 86%-át hasznosítva ismételten csomagolásra alkalmas papír termékeket állítanak elő. Papír- karton csomagolási hulladék
A régióban a papír illetve a karton csomagolási hulladékokat elsősorban a Dunapack Rt. Dunaújvárosi egysége, valamint a Csepeli részlege hasznosítja. A Dunapack Rt. Dunaújvárosi egységének elsődleges beszállítója a Duparec Kft, valamint a nagyobb kommunális szolgáltatók: • • • • • • •
DEPÓNIA KFT, Székesfehérvár SZÉKOM RT. Székesfehérvár RUMPOLD BICSKE KFT. VÁROSGAZDÁLKODÁSI ÉS TURISZTIKAI RT. Agárd VESZPRÉMI KOMMUNÁLIS RT., PROBIO BALATONFÜREDI TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI KFT. OTTO TAPOLCA KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ KFT.
Műanyag csomagolási hulladék
A műanyag csomagolási hulladékok régión belüli hasznosítására vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésünkre, azonban a begyűjtéssel az alábbi vállalatok foglalkoznak: • DEPÓNIA Kft, Székesfehérvár • SZÉKOM Rt. Székesfehérvár • Rumpold Bicske • Városgazdálkodási és Turisztikai Rt. Agárd • Veszprémi Kommunális Rt., Veszprém Fa csomagolási hulladék
A fa csomagolási hulladékok valós mennyiségére, begyűjtésére, hasznosítására vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, azonban a gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a hulladékká vált fa csomagolási hulladékok; raklapok, ládák a keletkezés helyéről elhordják és tüzelőanyagként alternatív fűtési megoldásként hasznosítják.
Vegyes összetételű, kompozit csomagolási hulladék
A vegyes összetételű, kompozit csomagolási hulladékok megfelelő hasznosítása Hazánkban jelenleg nem megoldott, a hulladékfajta alkotó komponenseinek összetettsége miatt. Üveg csomagolási hulladék
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
Azok az üvegek, amelyek a betétdíj rendszerben nem vesznek részt, illetve sérülés, vagy elhasználódás miatt hulladékká válnak jelenleg a szelektív gyűjtésnek köszönhetően a gyűjtő szigeteken jelennek meg. Azonban az itt megjelenő mennyiség csak töredéke annak, ami a kommunális hulladékokkal keverten lerakásra kerül. Magyarországon a begyűjtés, illetve a előválogatás megoldott, azonban a hasznosítása szomszédos országok hasznosító műveiben történik. Az összegyűjtött, illetve a kiszállított üveg hulladékokra vonatkozó mennyiségek, adatok nem állnak rendelkezésünkre. Textil csomagolási hulladék
A textil csomagolási hulladékok begyűjtésére, illetve hasznosítása hazánkban nem megoldott, keletkezett mennyiségre vonatkozó pontos adataink nincsenek, a rendelkezésre álló mennyiségek az OHT alapján a belgiumi százalékok figyelembevételével kerültek megállapításra. A kezelési engedélyeket a IV/A/5. számú melléklet tartalmazza.
IV/A.4.1.4. FEJLESZTÉST
VAGY FELSZÁMOLÁST, ILLETVE REKULTIVÁLÁST IGÉNYLŐ KEZELŐ TELEPEK,
ILLETVE LERAKÓ HELYEK MEGHATÁROZÁSA
Fejlesztést vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelő telepek, illetve lerakó helyek a tervezési területen nincsenek. IV/A.5. AZ ELÉRENDŐ MEGHATÁROZÁSA
HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI
CÉLOK
Elérendő hulladékgazdálkodási célok részletes ismertetését a IV/A.6. számú melléklet tartalmazza.
IV/A.5.1. A HULLADÉK KELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEK A TERVEZÉSI TERÜLETEN A csomagolások és csomagolási hulladék terén teendő legfontosabb intézkedések a következők: 1.) A csomagolási hulladék képződésének megelőzése érdekében ösztönözni kell az újrahasználati rendszerek alkalmazását és biztosítani kell a visszavitelt támogató betétdíjas forgalmazás hatékony szabályrendszerét. 2.) Ki kell alakítani a 2005-ben legalább 450, 2008-ban legalább 680 ezer lakost lefedő szelektív lakossági begyűjtő rendszert, alapvetően a gyártói felelősségre épülő koordináló szervezetekre támaszkodva. Működtetését a közszolgáltatás és a hulladékkereskedelem, illetve a kiskereskedelem bevonásával, a kettős begyűjtési rendszer elkerülésével, a gyártók befizetéseiből történő költségtérítéssel kell megoldani.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
3.) A települési hulladékkezelési programok megvalósítása során kialakuló komplex rendszereknek biztosítania kell a csomagolási hulladék elkülönített begyűjtését garantáló létesítményeket (gyűjtőszigetek, hulladékudvarok, válogatóművek, esetleg háztól házig begyűjtés). 4.) 2003-ban ki kell építeni a kötelezetteket és a teljesítést nyilvántartó, ellenőrző és szükség esetén szankcionáló állami intézményrendszert. 5.) Ki kell dolgozni, illetve honosítani kell a csomagolásokra, illetve azok minőségére, újratölthetőségére és hasznosíthatóságára vonatkozó CEN-szabványokat. 6.) Fejleszteni szükséges elsősorban a hulladékhasznosításra történő előkészítését megvalósító kapacitásokat, valamint a tényleges feldolgozó kapacitásokat, különös tekintettel a műanyag és üveghulladékra.
IV/A.5.2. A HULLADÉK HASZNOSÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK A TERVEZÉSI TERÜLETEN A szelektív hulladékgyűjtés az alábbi frakciókra terjed ki: • Papír • Műanyag • Üveg • Fém A gazdasági ágazatokban keletkező csomagolási hulladékok begyűjtését a rendszergazdahálózat és az újonnan alakuló közhasznú társaságok részvételével bővíteni kell. A begyűjtési és hasznosítási arány a jelenlegi adatok alapján 1. A Hgt. értelmében átlagos hasznosítási arány elérése 2005-re. 2. Az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25%-ot kell teljesíteni és egy minimális 15%-os mennyiséget minden anyagfajtánál el kell érni.
IV/A.5.3. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS ÉS ÁRTALMATLANÍTÁS MODJAI, A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HELYE
LEHETSÉGES
MEGOLDÁSI
A hulladékhasznosítás lehetséges megoldási módjai, a hulladékok anyagukban történő újrahasznosítása. A tervezés során két szempontot kell figyelembe venni, • a már meglévő kapacitások bővítésével, • új kapacitások tervezésével, melyek figyelembe veszik a keletkező hulladék mennyiségek földrajzi elosztását. Meglevő kapacitások közül szabad kapacitásokkal rendelkeznek az alábbi feldolgozók: Papír esetében Dunapack Rt., Dunaújváros, Csepel Vas és acél esetében Dunaferr Acélművek Kft., Dunaújváros Alumínium Magyar Alumínium Rt., Alumínium ágazat,
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
Műanyag
Inotai telephely Ajkai telephely Alcoa Köfém Kft. Aleró Kft., Székesfehérvár BauMix Építőipari és Kereskedelmi Kft.
Az egyéb hulladék típusokkal kapcsolatos kezelési tevékenységekről adatszolgáltatás nincs. • papír hasznosítás A papír hasznosítás szempontjából a Dunapack Rt. jelenlegi kapacitása 250.000 t/év, a további fejlesztés után további 250.000 t/év kapacitás növekedés várható, az előzetes környezeti hatástanulmány jelenleg elbírálás alatt van. Az összes rendelkezésre álló kapacitás A keletkező csomagolási papír hulladék mennyiség hasznosítása megoldható. További bővítés nem indokolt. • Vas és acél A Dunaferr Acélművek Kft., Dunaújváros egységének kapacitása bővítést nem igényel. • Alumínium Szabad kapicátások rendelkezésre állnak valamennyi gazdasági társaság esetében. • Műanyag BauMix Építőipari és Kereskedelmi Kft. esetében a szabad kapacitás felmérése, illetve pontosítása szükséges. Új kapacitások tervezése Az új kapacitások tervezésekor a felmerülő igények, illetve a megvalósítás helyének kijelölése további tervezési munkát igényel
IV/A.5.4. AZ
ILLEGÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ TÁROLÓ, KEZELŐ ÉS
LERAKÓ KAPACITÁSOK MEGFELELŐ ÜZEMMÓDRA FEJLESZTÉSE, ILLETVE REKULTIVÁLÁSA, KÁRMENTESITÉS ELVÉGZÉSE, FELSZÁMOLÁSA
A tervezési területen illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő létesítményről nincs tudomásunk. Rekultiválást, kármentesítést igénylő tároló, kezelő létesítményről nincs tudomásunk, A tervezési munka megalapozásához további felmérések szükségesek, melyeket a Felügyelőségek a telepengedélyek és a működési engedélyek kapcsán vizsgálnak. IV/A.6. AZ KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM hh) A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a csomagolási hulladékokra vonatkozó adat
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
nyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt kell szerezni. Reális tervezés csak adatok ismeretében végezhető el. ii) Számba kell venni a kiadott engedélyeket, illetve ezeket meghatározott időközönként felül kell vizsgálni. A tevékenységek folyamatos kontroll alatt végezhetők. jj) A hulladék hasznosítók felül vizsgálatát soron kívül el kell végezni. kk) Pályázatok útján támogatások előre irányozhatóak legyenek csomagolási hulladékok hasznosítására szolgáló telepek létesítésére.
IV/A.6.1. A
HULLADÉKOK
KEZELÉSÉNEK
RACIONÁLÁSÁT
ELŐSEGÍTŐ
INTÉZKEDÉSEK
SZÜKSÉGES
BEAVATKOZÁSOK
MEGHATÁROZÁSA
IV/A.6.1.1. HULLADÉK KELETKEZÉS LEHETŐSÉGEI, FELADATAI
CSÖKKENTÉSÉNEK
ELÉRÉSÉHEZ
A lakosság révén keletkező csomagolási hulladékok mennyiségének csökkentése érdekében elsősorban a környezettudatos magatartás alakításával, illetve a vásárlási szokások megváltoztatásával lehet eredményeket elérni. Ez a tudatformálási folyamatot az oktatás és nevelés minden szintjén „óvodától-egyetemig” rendszeresíteni kell. Ezek kidolgozása a helyi hulladékgazdálkodási tervek feladata. A termelési területen keletkező csomagolási hulladékok csökkentése elsősorban a Hgt, alapelveként megjelenő gyártói felelősség elvének érvényesítése mellett szükséges ami azonban nem a területi hulladékgazdálkodási tervezés feladata. IV/A.6.1.2. HULLADÉK HASZNOSÍTÁS ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK LEHETŐSÉGEI, FELADATAI A lakosság körében keletkező csomagolási hulladékok a települési szilárd hulladékokkal együttesen kerülnek kezelésre, ezért részletes ismertetése a II/C.6.1.2. számú fejezetben található. A csomagolási hulladékok gyűjtésa az alábbi módszerekkel végezhető: 5. szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése 6. oktatási intézmények (iskolák, óvodák) szelektív csomagolási hulladékgyűjtési tevékenységének fokozása 7. a csomagolási hulladék tüzelőanyagként történő, másodnyersanyagként való előkészítése 8. komposztálással történő hasznosítása. A tervezési területen belül lehetőleg minden településen belül gyűjtőszigeteket, illetve megfelelő gyűjtési körzetek kialakításával hulladékudvarokat kell kialakítani, a meglévő három válogatómű további modernizációja mellett további válogatómű megvalósítása szükséges. A hulladékudvarokba, illetve a gyűjtőszigetek gyűjtési lehetőségéből nem részesülő területeken un. háztól házig begyűjtés megszervezése az igényeknek megfelelő időközönként. A szelektív hulladékgyűjtés az alábbi frakciókra terjed ki: • Papír
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
• • •
Műanyag Üveg Fém
A gazdasági ágazatokban keletkező csomagolási hulladékok begyűjtését a rendszergazdahálózat és az újonnan alakuló közhasznú társaságok részvételével bővíteni kell. A begyűjtési és hasznosítási arány a jelenlegi adatok alapján 3. A Hgt. értelmében átlagos hasznosítási arány elérése 2005-re. 4. Az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25%-ot kell teljesíteni és egy minimális 15%-os mennyiséget minden anyagfajtánál el kell érni. A hasznosításba beleértendő az anyagában történő hasznosítás (újrafeldolgozás) mellett az energia-visszanyeréssel történő égetés is. Az adatok nagyobb mélységű és pontosságú elemzése a tervezés jelenlegi fázisában nem lehetséges. Az adatok pontosítására a tervezés következő fázisában kerül sor. IV/A.6.1.3.
A
KÖRNYEZETVÉDELMILEG
HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁSI
MEGFELELŐ
CÉLKITŰZÉSEKET
ÉS
GAZDASÁGILAG
BIZTOSÍTÓ
MEGVALÓSÍTHATÓ,
SZÜKSÉGES
A
FEJLESZTÉSEK
MEGHATÁROZÁSA
A egyes csomagoló anyag típusokhoz tartozó mennyiségekre kizárólag anyagában történő hasznosításra kerülhet sor, ártalmatlanításra fejlesztést nem szabad előírni! IV/A.6.1.4. A
KÖRNYEZETVÉDELMILEG
NEM
MEGFELELŐ
ÉS
ILLEGÁLIS
KEZELŐ,
LERAKÓ
TELEPEK
REKULTIVÁLÁSÁNAK FELSZÁMOLÁSÁNAK FELADATAI
Ezen hulladék típus esetében illegális lerakó, illetve rekultiválandó létesítmények nincsenek, ezért ez a feladat nem tervezendő.
IV/A.6.2. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE, HATÁRIDEJE IV/A.6.2.1. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK PRIORITÁSI SORRENDJE A prioritási sorrend első elemként az adatszolgáltatási rendszer kiépítését jelöljük meg. A második lépésként a megfelelő rendszerességgel működő, logisztikailag fejlett begyűjtő hálózat kiépítését célozzuk meg. A hulladék fajtákra vonatkozóan prioritást kapjanak: • •
• •
műanyag alapú csomagolóeszköz hulladékok – sem a megfelelő aranyű visszagyűjtés, sem az újrahasznosítás nem megoldott. Üvegalapú csomagoló hulladékok szükséges arányú visszagyűjtése nem megoldott, elsősorban a szennyezett hulladékok értékesítési lehetőségének hiánya miatt.
minden hulladék típus esetében a megfelelő rendszergazdai hálózat bővítése indokolt. A hulladék kezelő kapacitás tervezése, a hulladék mennyiségek ismeretében.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
IV/A.6.2.2. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK TERVEZETT HATÁRIDEJE
c) d) e) f)
a) Az adatszolgáltatási rendszer kiépítése 2005-ig. b) A lakosság 50 %-nak 2005-re a szelektív hulladékgyűjtésbe történő bevonása. A műanyag alapú csomagolóeszköz hulladékok megfelelő arányban történő visszagyűjtésének kidolgozása 2005-ig. Üvegalapú csomagoló hulladékok szükséges arányú visszagyűjtésének kidolgozása 2005ig. Minden hulladék típus esetében a megfelelő rendszergazdai hálózat bővítésére vonatkozó terv készítése 2005-ig. A hulladék kezelő kapacitás tervezése, a hulladék mennyiségek ismeretében 2006-ig.
A terv két év múlva esedékes felülvizsgálatakor a határidőket újra kell vizsgálni.
IV/A.6.3. A
MEGVALÓSÍTÁSHOZ
SZÜKSÉGES
ESZKÖZÖK,
MEGFELELŐ
ELŐKEZELŐ,
ÁRTALMATLANÍTÓ ÉS HASZNOSÍTÓ ELJÁRÁSOK, BERENDEZÉSEK, ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
A 6.3. fejezet alatt tervezendő feladatok (hulladék gyűjtési, szállítási , hasznosító rendszerek kidolgozása) a terv két év múlva történő felülvizsgálatáig megtervezhető. Az elkövetkező két évben megfelelő támogatási rendszerekkel lehet a piac spontán alakulását a hasznosítás felé irányítani. A csomagolási hulladékokra vonatkozó lakossági, illetve intézményektől történő begyűjtési lehetőségek megteremtésére a tervezési javaslatot a II/A.6.3. fejezet tartalmazza.
IV/A.7. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK A csomagolási hulladékokra vonatkozó lakossági, illetve intézményektől történő begyűjtési lehetőségek kiépítésének pénzügyi költségvetési tervét a II/A.7. fejezetben szerepeltetjük. A gazdálkodói szférában keletkező csomagolási hulladékok hasznosítására felmerülő költségek adathiány miatt jelen tervben nem határozhatók meg.
IV/A FEJEZET CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK MELLÉKLETE
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
IV/A/1. számú melléklet. Fogalom-meghatározások A csomagolási hulladék definícióját a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 2. § (1) adja meg az alábbiak szerint: csomagolás: csomagolóanyag, -eszköz, illetve olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak; csomagolási hulladék: hulladéknak minősülő minden csomagolás; Ugyancsak ez a jogszabály adja meg a csomagolási hulladék kategóriákat az alábbiak szerint:
A csomagolás lehet • a fogyasztói (elsődleges) csomagolás, amely értékesítési egységet képez a végső felhasználó vagy fogyasztó számára a vásárláskor, beleértve a gyorsétkeztetésnél alkalmazott egyszer használatos, eldobható edényeket és evőeszközöket is; • gyűjtő- (másodlagos) csomagolás az, amely a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglal össze, a végső felhasználó vagy fogyasztó részére történő értékesítéstől függetlenül, vagy a fogyasztói csomagolástól elkülöníthető anélkül, hogy annak tulajdonságait megváltoztatná; • szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás. A csomagolási hulladékokat a keletkezés helye szerint alapvetően két nagyobb csoportba oszthatók: • háztartási, • ipari. Azonban a fenti csoportosítások egyike sem jelenti az egymástól való pontos szétválaszthatóságot. A nehézség elsősorban abban rejlik, hogy az iparban keletkező csomagolási hulladékok összegyűjtése és kezelése sok esetben a kommunális csomagoló anyagokkal együttesen történik, illetve kerül válogatásra, illetve hasznosításra, kezelésre.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
IV/A/2. számú melléklet A csomagolási hulladékok részletes ismertetése
Papír és karton csomagolási hulladék
A csomagolási hulladékok 18,8 %-át alkotják a papír, illetve karton csomagolási hulladékok. A régióban keletkező mennyiséget az alábbi táblázat tartalmazza megyénként. IV/A/1. számú táblázat. A régióban keletkezett papír és karton csomagolási hulladék mennyisége Csomagoló anyag típusok Papír-kartonpapír
Fejér Komárommegye Esztergom megye (t) (t) 4436 3278
Veszprém megye (t) 3876
Összesen (t) 11590
A fenti táblázat alapján 2001. évben, a három megyében összesen 11.590 t papír és karton csomagolási hulladék keletkezett. Műanyag csomagolási hulladék
A csomagolási hulladékok 8,6 %-át alkotják a PET (6,3%), illetve HDPE (2,3%), azaz a műanyag csomagolási hulladékok. Ezek döntően a folyadékok tárolására szolgáló különböző anyagi minőségű flakonok. A régióban keletkező mennyiséget az alábbi táblázat tartalmazza megyénként. IV/A/2. számú táblázat. A régióban keletkezett műanyag csomagolási hulladék mennyisége Csomagoló anyag típusok PET HDPE Összesen
Fejér Komárommegye Esztergom megye (t) (t) 1488 1098 543 401 2031 1499
Veszprém megye (t) 1299 476 1775
Összesen (t) 3885 1420 5305
A fenti táblázat alapján 2001. évben, a három megyében összesen 5.305 t műanyag csomagolási hulladék keletkezett. Fa csomagolási hulladék
A fa csomagolási agyagok megjelennek a mezőgazdaságban a gyümölcs, illetve a zöldség termékek szállításánál, a sérülések elkerülése érdekében. Továbbá hasonlóan védelmi célzattal alkalmaznak más területek is különböző méretű és típusú faládákat, illetve raklapokat. Mennyiségükre vonatkozó adat azonban nem áll rendelkezésünkre. Fém csomagolási hulladék
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ A csomagolási hulladékok 12,4%-át alkotják fém csomagolási hulladékok. Ezek döntően a könnyebb szállíthatóság érdekében a nagyobb egységek összetartása során alkalmazott pántok, illetve szalagok. A régióban keletkező mennyiséget az alábbi táblázat tartalmazza megyénként.
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ IV/A/3. számú táblázat. A régióban keletkezett fémcsomagolási hulladék mennyisége Csomagoló anyag típusok Acél Alumínium Összesen
Fejér Komárommegye Esztergom megye 2595 1918 330 244 2925 2558
Veszprém megye 2269 289 7645
Összesen 6782 863 7645
A fenti táblázat alapján 2001. évben, a három megyében összesen 7.645 t fém csomagolási hulladék keletkezett. Vegyes összetételű, kompozit csomagolási hulladék
A csomagolási hulladékok 2,8 %-át alkotják a vegyes összetételű, kompozit („téglacsomagolás”) csomagolási hulladékok. Ezek is –hasonlóan a műanyag flakonokhoz– döntően a folyadékok tárolására szolgálnak elsősorban. A régióban keletkező mennyiséget az alábbi táblázat tartalmazza megyénként. IV/A/4. számú táblázat. A régióban keletkezett vegyes összetételű, kompozit csomagolási hulladék mennyisége Csomagoló anyag típusok Téglacsomagolás
Fejér Komárommegye Esztergom megye 660 488
Veszprém megye 577
Összesen 1725
A fenti táblázat alapján 2001. évben, a három megyében összesen 1725 t vegyes összetételű, kompozit csomagolási hulladék keletkezett. Üveg csomagolási hulladék
A csomagolási hulladékok 44,3 %-át alkotják az üveg csomagolási hulladékok. Ezek elsősorban folyadékok tárolására szolgálnak. A régióban keletkező mennyiséget az alábbi táblázat tartalmazza megyénként. IV/A/5. számú táblázat. A régióban keletkezett üveg csomagolási hulladék mennyisége Csomagoló anyag típusok Üveg
Fejér Komárommegye Esztergom megye 10452 7724
Veszprém megye 9138
Összesen 27314
A fenti táblázat alapján 2001. évben, a három megyében összesen 27.314 t üveg csomagolási hulladék keletkezett. Textil csomagolási hulladék
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ A csomagolási hulladékok ezen csoportja elsősorban a feldolgozó ipar során képződik Elsősorban a malomipar által használt textil zsákok, valamint a ponyvák azok amelyek elhasználódás után hulladékként megjelenhetnek. A textil csomagolási hulladékokra vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésünkre. IV/A/6. számú táblázat. Csomagolóanyagok fajtánként megoszlása megyénként Csomagoló anyag típusok Üveg Papír-kartonpapír Acél Alumínium PET HDPE Téglacsomagolás Egyéb hasznosítható Egyéb nem hasznosítható Mindösszesen
Fejér Komárommegye Esztergom megye 10452 7724 4436 3278 2595 1918 330 244 1488 1098 543 401 660 488 3044 2249 47 35 23.595
Veszprém megye 9138 3876 2269 289 1299 476 577 2661 40
17.435
20.625
Az alábbi kördiagramok segítségével szemléltetjük a fenti táblázat adatait. Fejér megye Papír-kartonpapír Alumínium HDPE Egyéb hasznosítható
660
Üveg Acél PET Téglacsomagolás Egyéb nem hasznosítható
47 3044
543 10452
1488 330 2595 4436
IV/A/1. számú ábra
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Komárom-Esztergom megye Üveg Acél PET Téglacs om agolás Egyéb nem has znos ítható
Papír-kartonpapír Alum ínium HDPE Egyéb has znos ítható
488 401
2249
35
1098
7724
244 1918 3278
IV/A/2. számú ábra
Veszprém megye Üveg Papír-kartonpapír
Acél
Alumínium
PET
HDPE
Téglacsomagolás
Egyéb hasznosítható
Egyéb nem hasznosítható 40
577 2661 476 9138
1299
289 2269 3876
IV/A/3. számú ábra
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ IV/A/3. számú melléklet A Gazdasági Minisztérium önkéntes adatgyűjtése
A Gazdasági Minisztérium kérésére önkéntes adatgyűjtésből származó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: IV/A/7. számú táblázat. A Gazdasági Minisztérium önkéntes adatgyűjtése, 2001/t 15
Hulladékká vált csomagoló anyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőkendők 15 01 Csomagolási hulladékok Fejér Komárom Veszprém Esztergom 15 01 01 Papír és karton csomagolási 3837,39 1855,45 862,26 hulladékok 15 01 02 Műanyag csomagolási hulladék 1318,47 150,57 540,04 15 01 03 Fa csomagolási hulladék 1165,74 1336,43 312,37 15 01 04 Fém csomagolási hulladékok 312,41 0 2,98 15 01 05 Vegyes összetételű, kompozit 90,00 9,00 0 csomagolási hulladékok 15 01 06 Egyéb kevert csomagolási 450,6 320,1 2800,70 hulladékok Összesen 7174,61 3671,55 4518,35
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ IV/A/4. számú melléklet A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség adatgyűjtése
A Fejér és Veszprém megyében a begyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége a KDT KöF adatai alapján az alábbiak: IV/A/8. számú táblázat. Fejér és Veszprém megyében a begyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége
Vállalat
Kezelt hulladékfajta
PROBIO Balatonfüredi Csomagoló Településüzemeltetési karton, Üveg Rt. Csomagoló Veszprémi karton, Műanyag Kommunális Rt. hulladék Üveg Városgazdálkodási és Csomagoló Turisztikai Rt. karton Duparec Papír Hullámpapír begyűjtő és hulladék Feldolgozó Rt. Bp. Duparec Papír begyűjtő és Hullámpapír Feldolgozó Rt. hulladék D.újváros papír és karton Cornexi Rt. Fa csomagolási Székesfehérvár. hulladék Székom Rt. Hullámpapír Székesfehérvár hulladék Csomagoló karton Fa csomagolási Cerbona Rt. hulladék Székesfehérvár Kompozit csomagolási hulladék Összesen
Kezelt hulladék mennyisége (t/év) Külföldr A régión A régión ől belülről kívülről importál t 63
0
0
473,45
0
0
0
0
3370
0
0
600
5300
0
9,5
0
0
0,3
0
0
2848
0
0
45
0
0
6,8
0
0
5
0
0
7428
5300
0
6,5
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ IV/A/9. számú táblázat. A begyűjtött csomagolási hulladékok Komárom-Esztergom megyében
Tevékenység típus (*)
Vállalat
RWE Umwelt D1402 Tatabánya Rt.
OTTO Oroszlány D1402 Rt.
Alcufer Esztergom
Kft,
Variant Kft. Süttő
D1402
D1402
KOM-VAS Kft., D1402 Komárom PROVI-ZOLL Bt., Tokod
D1402
Hartmann Bábolna, Ács
R3
Kezelt hulladékfajta Papír, műanyag, üveg csomagolási hulladék Papír, fém, műanyag, üveg csomagolási hulladék Papír, fa, fém, műanyag, csomagolási hulladék Papír hulladék Papír, fém csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Papír csomagolási hulladék
Kezelt hulladék mennyisége (t/év) Külföldr A régión A régión ől belülről kívülről importál t 245
0
-
6250
0
-
4630
0
-
1200
10800
-
480
0
-
-
1000
-
0
4000
Összesen 12805 11800 4000 *tevékenységtípus a 102/1996 rendelet 6. függelékében szereplő definíció szerint **csak a tervezett létesítményeknél
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
IV/A/5. számú Kezelési engedélyek. IV/A/10. számú táblázat. Kezelési engedélyek VESZPRÉM MEGYE Sorszám
Engedélyes
Engedély szám
Hulladék kezelési tevékenység
Hulladék típus megnevezése műanyag csomagolási hulladék (polietilén)
Mennyiség t/év
1.
Tílus Szolgáltató Kft.
38435-14/2002.
szállítás, hasznosítás
2.
Vercz Attila
33030-7/2002.
begyűjtés, előkezelés, szállítás, tárolás
vashulladék
nincs részletezve
3.
Alcufer Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
34531-21/2001.
begyűjtés, előkezelés, tárolás
vas és acél alumínium réz fa műanyag
400 nincs részletezve nincs részletezve nincs részletezve nincs részletezve
4.
Szabó-Fólia Műanyaggyártó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
34074-19/2002.
előkezelés, tárolás, hasznosítás
műanyag
1500
5.
MÉK KFT
33003-12/2002.
begyűjtés, előkezelés, szállítás
6.
Harcos László ev.
33101-14/2002.
begyűjtés, előkezelés, szállítás
7.
Észak-dunántúli MÉH Rt.
30174-13/2002.
begyűjtés, előkezelés, szállítás
1000
papír, karton műanyag fa fém papír, karton fém fém papír és karton műanyag
300 50 nincs részletezve nincs részletezve nincs részletezve
Hulladék típus megnevezése
Mennyiség t/év
100
IV/A/11. számú táblázat. Kezelési engedélyek Sorszám 1. 2. 3.
4.
5.
6. 7.
Engedélyes DUNAFERR Ferromark Kft. DUNAFERR Acélművek Kft. Észak-dunántúli MÉH Nyersanyaghaszn osító Rt, SALZER Formtech Csomagolástechn ikai Kft. Méhecske 97 Kft. BauMix Építőipari és Kereskedelmi Kft. Globál Mozaik
Engedély szám
FEJÉR MEGYE Hulladék kezelési tevékenység
40049-29/2001.
begyűjtés, tárolás
fém
30000
40048-28/2001.
újrafeldolgozás
fém
nincs részletezve
begyűjtés, szállítás, előkezelés, tárolás
fém papír
nincs részletezve nincs részletezve
40181-10/2001.
műanyag 42655-6/2001.
újrahasznosítás
műanyag
160
42726-27/2002.
begyűjtés, előkezelés
papír, karton műanyag üveg
80 30 1
44464-24/2002.
begyűjtés, hasznosítás
műanyag
1500
46880-8/2001.
begyűjtés
papír, karton
nincs részletezve
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Center BT 8.
Metal & Shoes Kft.
48002-10/2002.
begyűjtés, előkezelés,
műanyag fa fém fém papír, karton
nincs részletezve nincs részletezve nincs részletezve 1,5 3,0
papír, karton műanyag textil
nincs részletezve nincs részletezve nincs részletezve
IV/A/12. számú táblázat. Kezelési engedélyek KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE 1.
Bábolna Technika Kft.
H-10641-3/2003.
előkezelés
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ IV/A.6. számú melléklet. Elérendő hulladékgazdálkodási célok
Általános célkitűzések
A csomagolási hulladékokra vonatkozó általános célokat a csomagolási hulladékokra 2001. évi XLIII-as Hulladékgazdálkodásról szóló törvény 6-7 § -ait. A 2003. január 1-től hatályos 94/2002 (V. 5.) Korm. Rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezeléséről szóló jogszabály, illetve a Ktv. részletes iránymutatást. A csomagolási hulladék kezelésére vonatkozó előírások a kormány rendelet 6. –7 § -a az alábbiak szerint rendelkezik: • A Hgt. 56. §-ának (8) bekezdésében meghatározott hasznosítási arány teljesítése érdekében a csomagolási hulladék - más hulladéktól elkülönített - visszavételét, valamint újrahasználatát, hasznosítását a gyártónak, illetve - külön jogszabály alapján - a forgalmazónak kell biztosítania. • A gyártó, illetve - külön jogszabály alapján - a forgalmazó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét saját maga teljesíti, vagy hasznosításra erre engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek átadással teljesítheti, illetve az arra alkalmas csomagolás újrahasználatát biztosítja. A visszavételi és hasznosítási kötelezettség önállóan, más gyártókkal együtt, vagy a Hgt. 11. §-a szerinti hasznosítást koordináló szervezet (a továbbiakban: koordináló szervezet) útján teljesíthető. • A termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó mentesül a visszavételi és hasznosítási kötelezettség teljesítése alól, ha a fogyasztó számára értékesített termék fogyasztói (elsődleges) csomagolása az éves szinten műanyag vagy fém esetén összesen 200 kg-ot, papír esetén 500 kg-ot, üveg esetén 800 kg-ot nem haladja meg. • A termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó a visszavételi és hasznosítási kötelezettség átadásáról a csomagolást előállítóval megállapodhat, ha a fogyasztó számára értékesített termék fogyasztói (elsődleges) csomagolása az éves szinten műanyag vagy fém esetén összesen 500 kg-ot, papír esetén 1000 kg-ot, üveg esetén 2000 kg-ot nem haladja meg. Amennyiben a termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó a csomagolást nem közvetlenül az azt előállítótól szerzi be, gyártónak a csomagolóanyag, illetve eszköz első megrendelőjét kell tekinteni. Megállapodásnak minősül a csomagolóanyagon, illetve eszközön nyilvántartott koordináló szervezet által előírt jelzés feltüntetése. • A fogyasztó kérheti a forgalmazótól, hogy részére a terméket, árut szállítási (harmadlagos), illetve gyűjtő- (másodlagos) csomagolás nélkül adja át, illetőleg azt a forgalmazónál hagyhatja. A fogyasztó kérelme csak abban az esetben utasítható el, ha az veszélyeztetné a termék biztonságos üzembe helyezését, a használatának biztonságát, a termék a csomagolás nélkül biztonságosan nem szállítható, vagy jogszabály kizárja. Az OHT rendelkezései alapján az alábbi célok azok, melyek a prioritási sorban a legfontosabb elérendő célokat tartalmazzák: •
A Hgt. értelmében 2005-re el kell érni a csomagolási hulladékra vonatkoztatva a minimálisan 50%-os átlagos hasznosítási arányt. A hasznosításba beleértendő az
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ anyagában történő hasznosítás (újrafeldolgozás) mellett az energia-visszanyeréssel történő égetés is. Az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25%ot kell teljesíteni és egy minimális 15%-os mennyiséget minden anyagfajtánál el kell érni. •
A jelenlegi termékdíjas megoldással - a koncentrált keletkezési helyekről történő begyűjtéssel - 30-35% körüli átlagos hasznosítást értünk el. Az anyagában történő hasznosítás tekintetében már ma teljesítjük az elfogadható 25%-os alsó határt.
•
Az anyagfajtánként minimálisan szükséges 15%-ot a papír és a fém csomagolások tekintetében jelentősen meghaladjuk, azonban a műanyagok esetében 7-8%-nál, az üvegnél pedig 14%-nál tartunk. Annak ismeretében, hogy hozzávetőlegesen 50-50% a kereskedelmi és ipari, valamint a háztartási eredetű csomagolási hulladék aránya, belátható, hogy a jelenlegi díjak mellett a mai rendszernek nincsenek jelentős tartalékai, az 50%-os hasznosítás jelentős szerkezeti és szervezési átalakítás nélkül nem érhető el. Ezért - az eddig elért eredmények megőrzése érdekében - a termékdíjas rendszer fokozatos átalakításával kell áttérni egy új - már az uniós követelményeknek megfelelő - rendszerre, amely biztosítani tudja a lakossági területre is kiterjedő, a hasznosításhoz elengedhetetlen szelektív gyűjtés fokozatos elterjesztését. A fokozatos átmenet jogi alapfeltételeit a termékdíj törvény módosítása és a csomagolási hulladékról szóló kormányrendelet megteremtette, azonban az ellenőrizhető végrehajtás érdekében további szabályozási finomításokra és intézkedésekre van szükség.
A csatlakozási tárgyalások során elért és vállalt 2005. évi teljesítési határidőre az előzetes számítások szerint évi 865 ezer tonna csomagolási hulladék képződése várható. A hasznosítást zömmel az igényesebb, anyagában történő hasznosítással kell megoldani, amely környezetvédelmi szempontból is prioritást élvez. Mivel a koncentrált begyűjtési helyekről származó hasznosított mennyiség növekedésére alig van lehetőség (ez 315 ezer tonna körül várható), a hiányzó 100-120 ezer tonnát lakossági forrásokból kell begyűjteni és hasznosítani. Ehhez - 50% körüli hatékonyságot feltételezve - legalább 4 millió embert kell bekapcsolni a szelektív gyűjtésbe. A végrehajtás érdekében az egyes tervezési régiókban a terület GDP-jével arányos mennyiségek begyűjtésére van reálisan esély. Az egyes régiókban begyűjtendő mennyiségek gyűjtési feltételeit, a megvalósítás helyi lehetőségekhez igazodó módszereit a területi tervekben kell kidolgozni. A szelektíven összegyűjtött és feldolgozásra előkészített hulladék tényleges hasznosítását a gyártói felelősség érvényesítésével, elsősorban a hazai hasznosító ipar kapacitásainak, illetve az elsődleges termelő technológiák felvevő képességének fejlesztésével, ennek támogatásával kell elősegíteni. Mindemellett az üveg és a műanyag csomagolási hulladék anyagában történő, legalább 15%-os hasznosítását csak a részleges hasznosítási célú export igénybevételével lehet biztosítani. Az időszak végére el kell azonban érni, hogy a hazai kapacitásokkal biztosítható legyen a hasznosítási arányok teljesítése. A csomagolások és csomagolási hulladék terén teendő legfontosabb intézkedések a következők:
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 1.) A csomagolási hulladék képződésének megelőzése érdekében ösztönözni kell az újrahasználati rendszerek alkalmazását és biztosítani kell a visszavitelt támogató betétdíjas forgalmazás hatékony szabályrendszerét. 2.) Ki kell alakítani a 2005-ben legalább 4, 2008-ban legalább 6 millió lakost lefedő szelektív lakossági begyűjtő rendszert, alapvetően a gyártói felelősségre épülő koordináló szervezetekre támaszkodva. Működtetését a közszolgáltatás és a hulladékkereskedelem, illetve a kiskereskedelem bevonásával, a kettős begyűjtési rendszer elkerülésével, a gyártók befizetéseiből történő költségtérítéssel kell megoldani. 3.) A települési hulladékkezelési programok megvalósítása során kialakuló komplex rendszereknek biztosítania kell a csomagolási hulladék elkülönített begyűjtését garantáló létesítményeket (gyűjtőszigetek, hulladékudvarok, válogatóművek, esetleg háztól házig begyűjtés). 4.) 2003-ban ki kell építeni a kötelezetteket és a teljesítést nyilvántartó, ellenőrző és szükség esetén szankcionáló állami intézményrendszert. 5.) Ki kell dolgozni, illetve honosítani kell a csomagolásokra, illetve azok minőségére, újratölthetőségére és hasznosíthatóságára vonatkozó CEN-szabványokat. 6.) Fejleszteni szükséges elsősorban a hulladék hasznosításra történő előkészítését megvalósító kapacitásokat, valamint a tényleges feldolgozó kapacitásokat, különös tekintettel a műanyag és üveghulladékra.
„IV/B” FEJEZET KIEMELTEN KEZELENDŐ VESZÉLYES HULLADÉKOK MELLÉKLET
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
IV/B.1. SZÁMÚ MELLÉKLET. KIEMELTEN KEZELENDŐ VESZÉLYES HULLADÉKOK BEJELENTETT MENNYISÉGE IV/B/1. számú táblázat. PCB és PCT tartalmú berendezések bejelentése 1
Cég Szekszárdi Víz Csatornamű Kft.
2
Antenna Hungária Rt.
3
Cerbona Rt.
4
DÉDÁSZ Rt.
5
Zala Kerámia Rt. Sümegi 8330 Sümeg telephely Kövesdomb, Kapcsolótér Nitrokémia 2000 Rt 8184 Fűzfőgyártelep Pf. 23 ÉDÁSZ Rt. Győr
6 7
Cím és 7100 Szekszárd, Mátyás kir. u. 68-70.
1119 Budapest, Petzvál J. u. 31-33. 8000 Székesfehérvár, Váralja sor 1-3. 7600 Pécs, Rákóczi u. 73/B
Egység
Db 32
Kg 160
kg
30
10010
liter
183
841
248
1240
liter
11
53,9
liter
9
213,12
587
2935
térfogat nem ismert, az 5 dm3-es kategóriába soroltuk be
31
155
térfogat nem ismert, az 5 dm3-es kategóriába soroltuk be térfogat nem ismert, az 5 dm3-es kategóriába soroltuk be
8
Bakony Autóalkatrész 8200 Gyártó Rt Csererdő
9
Rába Mór Kft.
8060 Mór Ipartelep
29
145
10
VT Galvano Plastic Kft.
8000 Szfvár, Berényi út 72-100. 2432 Szabadegyháza Bicske
91
35200
105 1 1357
1260 306 52519
11 12
Hungrana KFT MÁV Rt. BEJELENTVE Adatok forrása: bejelentések
Veszprém,
liter liter
Megjegyzés térfogat nem ismert, az 5 dm3-es kategóriába soroltuk be
térfogat nem ismert, az 5 dm3-es kategóriába soroltuk be
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ IV/B/2. számú táblázat. Hulladékolajok keletkezése Veszélyes hulladék kódja
Veszélyes hulladék megnevezése
541
Fejér megye 4073,6
KomáromEsztergom megye 5675,4
Veszprém megye 885,7
Régió 10634,7
Adatok forrása: Tanulmány IV/B/3. számú táblázat. Hulladékolajokkal szennyezett hordozók keletkezése Vh kód V5410200 V5410201 V5410202 V5410203 V5410204 V5410205 V5410206 V5410207 V5410208 V5410209 V5410210 V5410212 V5410215 V5410217 V5410218 V5410219 V5410300 V5410302 V5410303 V5410305 V5410307 V5410309 V5410310 V5410315 V5410319 V5410400 V5410401 V5410402 V5410403 V5410404 V5410407 V5410418 V5410419 V5410500 V5410600
Veszélyes hulladék megnevezése Mennyiség (t/év) Fáradt olajok 9 802,8 Fáradt olajjal szennyezett fűrészpor , forgács,fa 145,3 Fáradt olajjal szennyezett vas-, acél és ötvözeteik 1 779,0 Fáradt olajjal szennyezett cellulóz, szűrőpapir, papir, karton 122,6 Fáradt olajjal szennyezett üveg és kerámia 11,0 Fáradt olajjal szennyezett halogénmentes műanyag 111,2 Fáradt olajjal szennyezett halogéntartalmú műanyagok 0,0 Fáradt olajjal szennyezett textilanyagok 1 520,0 Fáradt olajjal szennyezett bőr és szőr 31,1 Fáradt olajjal szennyezett szűrőföld hulladékok 463,7 Fáradt olajjal szennyezett aktiv szén 0,8 Fáradt olajjal szennyezett ioncsrélő gyanták 0,4 Fáradt olajjal szennyezett talaj 12 832,6 Fáradt olajjal szennyezett gumi, gumiőrlemény 22,2 Fáradt olajjal szennyezett színes fémek,könnyű fémek és ötvözeteik 5,3 Fáradt olajjal szennyezett föld,kő,kavics 33 292,4 Szennyezett üzemanyagok 46,6 Szennyezett üzemanyagokkal szennyezett vas, acél és ötvözeteik 0,0 Szennyezett üzemanyagokkal szennyezett cellulóz,szűrőpapír,papír,karton 0,4 Szennyezett üzemanyagokkal szennyezett halogénmentes műanyagok 0,0 Szennyezett üzemanyagokkal szennyezett textilanyagok 0,0 Szennyezett üzemanyagokkal szenny.elhaszn.szűrő-és itatómasszák,felitató 1,5 anyagok,egyéb szenny.ásv.an Szennyezett üzemanyagokkal szennyezett elhasznált aktív szén 10,2 Szennyezett üzemanyagokkal szennyezett talaj 1 785,2 Szennyezett üzemanyagokkal szennyezett hulladékká vált föld, kő, kavics 4 622,2 Halogénvegyületet nem tartalmazó trafó-,hőközlő-olajok 466,4 Halogénvegyületet nem tartalmazó trafó-,hőközlő olajjal 8,6 szenny.fűrészpor,forgács,fa Halogénvegyületet nem tartalmazó trafó-,hőközlő olajjal szennyezett vas, 34,4 acél és ötvözeteik Halogénvegyületet nem tartalmazó trafó-,hőközlő olajjal szennyezett 0,0 cellulóz,szűrőpapír,papír,karton Halogénvegyületet nem tart.trafó-,hőközlő-olajokkal szenny. Üveg és 5,9 kerámia Halogénvegyületet nem tartalmazó trafó-,hőközlő olajjal szennyezett 13,3 textilanyagok Halogénvegyületet nem tartalmazó trafó-,hőközlő olajjal szennyezett színes 0,0 fémek,könnyű fémek és ötv Halogénvegyületet nem tartalmazó hulladékká vált,szenny.föld, kő, kavics 309,9 Halogénvegyületet tartalmazó trafó-, hőközlő-olajok 1,6 Szennyezett fűtőolaj 205,3
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Vh kód V5410602 V5410609
Veszélyes hulladék megnevezése Mennyiség (t/év) Szennyezett fűtőolajjal szenny.vas, acél és ötvözeteik 3,5 Szennyezett fűtőolajjal szenny.elh.szűrő-és itatómasszák,felitató 14,2 anyagok,egyéb szenny.ásv. Anyagok V5410615 Szennyezett fűtőolajjal szenny.talaj 834,6 V5410617 Szennyezett fűtőolajjal szenny.gumi, gumiőrlemény 1,1 V5410619 Szennyezett fűtőolajjal szenny.föld, kő, kavics 111,3 V5410700 Fúráshoz, vágáshoz, csiszoláshoz használt olajok 112,0 V5410702 Fúráshoz,vágáshoz,csiszoláshoz használt olajokkal szenny. Vas, acél és 187,4 ötvözetei V5410703 Fúráshoz,vágáshoz,csiszoláshoz használt olajokkal szenny.cellulóz, 5,7 szűrőpapír,papír,karton V5410705 Fúráshoz,vágáshoz,csiszoláshoz használt olajokkal szenny. Halogénmentes 6,2 műanyagok V5410707 Fúráshoz,vágáshoz,csiszoláshoz használt olajokkal szenny. Textilanyagok 78,0 V5410717 Fúráshoz,vágáshoz,csiszoláshoz használt olajokkal 3,0 szenny.gumi,gumiőrlemény V5410718 Fúráshoz,vágáshoz,csiszoláshoz használt olajokkal szenny. Szinesfémek, 42,5 könnyűfémek és ötvözeteik Végösszeg 69 051,9 Adatok forrása: HAWIS
IV/B/4. számú táblázat. Olajjal szennyezett veszélyes hulladékok hordozónkénti mennyisége Olajos hordozómegnevezése Sorszám Hordozó nélkül 1 Fűrészpor, forgács, fa 2 Vas, acél és ötvözeteik 3 Cellulóz, papír, karton 4 Üveg és kerámia 5 Halogén mentes műanyag 6 Halogén tartalmú műanyag 7 Textil 8 Bőr és szőr 9 Szűrők és felitatómasszák 10 Aktívszén 12 Ioncserélő gyanta 15 Talaj 17 Gumi, gumiőrlemény 18 Színes- ,könnyűfémek, és ötvözeteik 19 Föld, kő, kavics Végössze g Adatok forrása: HAWIS
Mennyiség (t/év) 10 634,7 153,9 2 004,3 128,6 16,9 117,5 0,0 1 611,4 31,1 479,4 10,9 0,4 15 452,5 26,3 47,8 38 335,9 69 051,9
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ IV/B/5. számú táblázat. Akkumulátorok, elemek mennyisége Veszélyes Veszélyes hulladék hulladék kódja megnevezése 35501 Akkumulátorok 35502 Szárazelemek Adatok forrása: Tanulmány
Fejér megye 151,9 6,44
Komárom- Veszprém Régió Esztergom megye megye 111,5 124,4 387,9 2,57 1,23 10,2
IV/B/6. számú táblázat. Az elektronikai termékek jellemző összetétele Anyag Vas Műanyag Üveg Beton Réz Alumíniu m
74 6 1 7 3 3
19 20 31 6 1
Kis háztartási készülékek 48 32 1 9 1
4
7
7
Fehér áruk Barna áruk
Egyéb Adatok forrása: Tanulmány
IV/B/7. számú táblázat. A régió autóbontó vállalkozásainak adatai a keletkezésről Fejér megye Selejt gépjárművek Adatok forrása: Tanulmány
485
KomáromEsztergom megye 935
Veszprém megye 170
Régió 1590
IV/B/8. számú táblázat. Egészségügyi hulladékok becsült mennyisége Becsült összes Nem fertőző hulladékmennyiség egészségügyi hulladék (tonna) (tonna) (D=2*B*C) 1205
(E=0,4*D)
Fertőző egészségügyi hulladék (tonna)
(F=0,1*D) Fejér megye 482 121 KomáromEsztergom 440 176 44 megye Veszprém 1760 704 176 megye Összesen 3405 1362 341 Adatok forrása: Tanulmány A becsült összes hulladékmennyiség (D) tonnában: 2 kg/elfoglalt ágy/nap (2*B*C) A nem fertőző egészségügyi hulladék becsült mennyisége: feltételezve, hogy az egészségügyi hulladék 40%-a nem fertőző egészségügyi hulladék;
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ IV/B/9. számú táblázat. Egészségügyi hulladékok bejelentett mennyisége Vhkód ÖSSZESEN
231 Mennyiség (t/év) Fejér megye
V9710100 V9710200 V9710300 V9710400 V9710600
10 0,015 195 26 0,016
Komárom-Esztergom megye V 53501 V 97103 V 97104 V 97107 V 97105 Összesen:
5 139 80 8 2 234
Veszprém megye V9710100 V9710300 V9710400 V9710500 V9710600 Összesen Adatok forrása: Tanulmány
23 132 11 0,2 2 168
IV/B/10. számú táblázat. Állati eredetű hulladékok, Fejér megye Állattenyésztés Elhullási arány Állati eredetű hulladék (t/év) (%) mennyisége (t/év) Vágásra tenyésztett szarvasmarhából 900 5 40 Vágásra tenyésztett sertésből 8200 5 400 Vágásra tenyésztett juhból 1800 5 100 Vágásra tenyésztett baromfiból 845 8 70 Tojó tyúkokból 1240 5 60 Tejelő tehenekből 800 5 40 Egyéb szarvasmarhából(üsző, ökör, stb.) 700 5 30 Anyakocákból 2190 5 110 Egyéb (ló, kacsa, liba, anyajuh, stb.) 500 … 30 ÖSSZESEN 17.175 880 (forrás: a Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás nyilvántartása)
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ IV/B/11. számú táblázat. Állati eredetű hulladékok, Komárom-Esztergom megye
2274
5
Állati eredetű hulladék mennyisége (t/év) 114
31123 442 31169 4422 3.500 450
5 5 8 5 5 5
1556 22 2493 221 175 22.5
Állattenyésztés (t/év) Vágásra tenyésztett szarvasmarhából Vágásra tenyésztett sertésből Vágásra tenyésztett juhból Vágásra tenyésztett baromfiból Tojó tyúkokból Tejelő tehenekből Egyéb szarvasmarhából(üsző, ökör, stb.) Anyakocákból Egyéb (ló, kacsa, liba, anyajuh, 775 stb.) ÖSSZESEN 76.280 (forrás: Állategészségügyi állomás jelentése)
Elhullási arány (%)
2.125
5 5
106 39 4.748
IV/B/12. számú táblázat. táblázat Állati eredetű hulladékok, Veszprém megye
2220
5
Állati eredetű hulladék mennyisége (t/év) 70
7712 1855 2608 736 9176 3404
5 5 8 5 5 5
700 170 120 80 70 110
1579 800
5 …
130 50
Állattenyésztés (t/év) Vágásra tenyésztett szarvasmarhából Vágásra tenyésztett sertésből Vágásra tenyésztett juhból Vágásra tenyésztett baromfiból Tojó tyúkokból Tejelő tehenekből Egyéb szarvasmarhából(üsző, ökör, stb.) Anyakocákból Egyéb (ló, kacsa, liba, anyajuh, stb.) ÖSSZESEN (forrás: Állategészségügyi állomás jelentése)
Elhullási arány (%)
30090
1500
IV/B/12. számú tábláza.t Vágóhidakról származó hulladék, Fejér megye Megnevezés szarvasmarha sertés baromfi Összesen
Levágott mennyiség (t/év) 2200 9200 1600 13000
Becsült hulladékmennyiség (t/év) 770 1380 400 2550
Forrás: Tanulmány A keletkező hulladékmennyiséget a különböző vágóhidakon levágott állatok számából becsültük az alábbi feltételezésekkel: • sertéseknél a beszállított élősúly 85%-a értékesíthető húsként, a fennmaradó 15% hulladék
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
• szarvasmarhánál a beszállított élősúly 65%-a értékesíthető húsként, a fennmaradó 35%
hulladék • baromfinál a beszállított élősúly 75%-a értékesíthető húsként, a fennmaradó 25% hulladék. IV/B/14. számú táblázat Vágóhidakról származó hulladék, Komárom-Esztergom megye Megnevezés szarvasmarha sertés baromfi Összesen Forrás: Tanulmány
Levágott mennyiség (t/év) 1336 10497 559 12392
Becsült hulladékmennyiség (t/év) 468 1575 140 2183
IV/B/15. számú táblázat Vágóhidakról származó hulladék, Veszprém megye Megnevezés szarvasmarha sertés baromfi Összesen
Levágott mennyiség (t/év) 6423 26990 4800 38213
Hulladékmennyiség (t/év) 2248 4048 1200 7496
Forrás: Tanulmány IV/B/16. számú tábláza.t Növényvédő szer és csomagolóeszközeik mennyisége Veszélyes hulladék kódja 531 Ebből gyártó 531 Ebből gyártó Összesen Ebből gyártó Forrás: HAWIS
Veszélyes hulladék megnevezése Növényvédő szerek, rovarirtó szerek hulladékai Növényvédő szerek, rovarirtó szerek hulladékaival szennyezett hordozó
24,3
KomáromEsztergom megye 4,6
0 8,9
Fejér megye
Veszprém megye
Régió
178,1
207,0
0 7,6
174,1 155
174,1 171,5
0 33,2
0 12,1
148,2 333,13
148,2 378,5
0
0
322,3
322,3
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ IV/B/17. számú táblázat Hulladékolajok égetése a régióban Helyszín
Tevékenységtípus (*)
ONYX Magyarország Kft., Dorog
D1001
Tervezés szakasza (**) -
Kezelt hulladék -fajta V54105 V54101 V54102 V54107 V54108 V54102 V54104 V54106 V54102 V54106
Kezelt hulladék mennyisége A régión belülről A régión kívülről 0,2 2,1 0,3 2,3 24,3 176,6 0,3 1,6 0,12 1 829,7 42 127,6 0,9 21 48 5 11
Petro és Petro Kft. ,Ács
D1009
-
Orviron Plus Kft., Oroszlány Holcim Rt., Lábatlan Galla Teher Kft., Tatabánya Nitrokémia Rt.
D1009 D1004
V54102
8,3
-
1950
D1009
V54102
1
89
300
Külföldről importált
Létesítmény kapacitása (t/év) 3000 30000
2000 200
Forrás: Tanulmány
IV/B/18. számú táblázat Akkumulátorok, elemek begyűjtése, Fejér megye Begyűjtő neve
Székhely / Telephely
Hulladékfajta (*)
ÉD MÉH Rt.
Győr / Székesfehérvár Győr / Székesfehérvár Székesfehérvár / Szfvár Székesfehérvár / Szfvár Polgárdi / Kisláng Polgárdi / Lepsény Dunaújváros / Dunaújváros Dunaújváros / Dunaújváros Dunaújváros / Dunaújváros
V 35501 00
Begyűjtött hulladékmennyiség (t/év) 86,228
V 35501 00
ÉD MÉH Rt. R. Sz. Contakt Kft. R. Sz. Contakt Kft. Vertikál Rt. Vertikál Rt. MÉHecske 97 Kft. MÉHecske 97 Kft. MÉHecske 97 Kft. Forrás: Tanulmány
Engedélyezett mennyiség (t/év)
Rendeltetési hely (település neve)
600
külföld
25,4
600
külföld
V 35501 00
128,21
7000
V 35501 00
412,083
7000
Ausztria, Szlovénia Ausztria, Szlovénia
V 35501 00 V 35501 00
0,005 0,02
5 2,5
V 35501 00
145
250
Győr
V 35501 00
35
250
Győr
V 35502 00*
0,74
10
Kecskemét, majd Aszód
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ IV/B/19. számú táblázat. Akkumulátorok, elemek begyűjtése, Veszprém megye Begyűjtő neve ÉD MÉH Rt. ÉD MÉH Rt. ÉD MÉH Rt. ÉD MÉH Rt. ÉD MÉH Rt. ÉD MÉH Rt. Veszpémi Komm. Rt. Veszpémi Komm. Rt. Veszpémi Komm. Rt. Veszpémi Komm. Rt. Forrás: Tanulmány
Székhely / Telephely
Hulladékfajta (*)
Győr / Veszprém
V 35501 00
Begyűjtött hulladékmennyiség (t/év) 51,293
Győr / Veszprém
V 35501 00
Győr / Várpalota
Engedélyezett mennyiség (t/év)
Rendeltetési hely (település neve)
300
külföld
21,655
300
külföld
V 35501 00
35,85
200
külföld
Győr / Várpalota
V 35501 00
5,09
200
külföld
Győr / Pápa
V 35501 00
16,944
100
külföld
Győr / Pápa
V 35501 00
15,36
100
külföld
/
V 35501 00
1,663
20
külföld
/
V 35501 00
5,152
20
külföld
/
V 35502 00*
0,954
2
Aszód
/
V 35502 00*
0,216
2
Aszód
Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ IV/B/20. számú táblázat Kiselejtezett gépjárművek bontása, Fejér megye
Helyszín
Tevékenység típus
Dunaújváros
autóbontás és használt alkatrész ker. autóbontás Martonvásár autóbontás, használt alkatrészker. autóbontás, használt alkatrészker Sárpentele autóbontás, használt gk. és alkatrészker Székesfehérautóbontás vár autóbontás, használt alkatrészker autóbontás, használt alkatrészker autóbontás, használt alkatrészker Agárd autóbontás, használt alkatrészker Forrás: Tanulmány
szgk.
Kezelt hulladék mennyisége (gk/év) A régión Külföldről a RÉGIÓN BELÜLRŐ kívülről importált L 80 _ _
1500
szgk szgk
60 40
1000 500
tehergk.
10
100
szgk. és kis tehergk. szgk. szgk.
60
5500
15 30
500 500
szgk.
60
500
szgk.
80
1000
szgk.
50
1200
Kezelt hulladék fajta
Létesítmény kapacitása (gépkocsi /év)
IV/B/21. számú táblázat. Kiselejtezett gépjárművek bontása, Komárom-Esztergom megye
Helyszín CENTRÁL Fuvarozó és Szolgáltató Kft Tatabánya FABO Kft Vértessomló Nyéki András Nyergesújfalu REPARO Szolgáltató és Kereskedelmi Kft Kisbér SZATEK Kereskedelmi és
Autóbontás
Selejt gépjárművek
10
2
0
Létesítmény kapacitása (gépkocsi /év) 30
Autóbontás
Selejt gépjárművek Selejt gépjárművek Selejt gépjárművek
100
12
0
200
4
0
0
10
20
3
0
50
Selejt gépjárművek
750
25
0
1000
Tevékenységtípus
Autóbontás Autóbontás
Autóbontás
Kezelt hulladék-fajta
Kezelt hulladék mennyisége (gk/év) A régión A Külföldről belülről régión importált kívülről
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Szolgáltató Kft Komárom Torma Csaba Autóbontás Komárom VÉRTES Autóbontás VOLÁN Autóközlekedés i Rt Forrás: Tanulmány
Selejt gépjárművek Selejt gépjárművek
5
0
0
25
4
0
0
20
IV/B/22. számú táblázat Kiselejtezett gépjárművek bontása, Veszprém megye
Helyszín Herend Bánd Lesenceistvánd
Tevékenységtípus autóbontás és használt alkatrész ker. autóbontás,. autóbontás, alkatrészker
Ajka
autóbontás
Tapolca
autóbontás, autójavítás
Kezelt hulladék mennyisége (gk/év) A A régión Külföldről régión kívülről importált belülről 40 _ _
4000
szgk szgk. és kis tehergk. szgk. és kis tehergk
40 20
2000 5000
20
200
szgk.
50
500
Kezelt hulladékfajta szgk.
Létesítmény kapacitása (gépkocsi /év)
Forrás: Tanulmány
IV/B/23. számú táblázat Egészségügyi hulladékok égetése
Dunaújváros Dunaferr Acélművek Kft
V9710400 V9710300
Kezelt hulladék mennyisége (t/év) A régión Külföldről A RÉGIÓN BELÜLRŐL kívülről importált Fejér megye 11,680 0,140
Székesfehérvár Alcoa-Köfém Kft
V9710300
0,043
ONYX Kft Dorog
V 53501 V 97104 V 97107 V 97102 V 97103
4,1 7,5 0,9 0 139
Királyszentistván Nitrokémia Rt
V9710300 V9710400 V9710500 V9710200 V9710100
Helyszín
Forrás: Tanulmány
Kezelt hulladék fajta
Komárom-Esztergom megye 0,8 54,8 6,7 4,7 30 Veszprém megye 212,746 98,145 13,719 0,003 11,646
Létesítmény kapacitása (t/év) 40 0,3 2 30.000
250
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ IV/B/24. számú táblázat Állati eredetű hulladékok kezelése, Fejér megye Helyszín
Tevékeny -ségtípus
AdonySzedresta -nya Mátyásdomb ATEV
hőkezelés 130 0 Con feldolgozá s
Tervezés szakasza
Kezelt hulladékfajta vágóhídi
2003. évtől tervezett tevékenység
vágóhídi
Kezelt hulladék mennyisége (t/év) A régión A Külföldről belülről régión importált kívülről
Létesítmény kapacitása (t/év)
180
180
100.000
100.000
Forrás: Tanulmány
IV/B/25. számú táblázat Állati eredetű hulladékok kezelése, Komárom-Esztergom megye Helyszí n
Tevékenység típus
ONYX Kft Dorog
égetés
Kezelt fajta
hulladék-
V 13107 V 13110 V 13401 V 13402 V 13706
Kezelt hulladék mennyisége(t/év) A régión A régión Külföldről belülről kívülről importált 0,2 1,8 0,08 0,7 1,2 10,5 0,01 0,11 8,4 69
Létesítmény kapacitása (t/év) 30.000
Forrás: Tanulmány
IV/B/26. számú táblázat Állati eredetű hulladékok kezelése, Veszprém megye Helyszín Bakonyszűcs
Tevékenység típus (*)
csontfeldolgozó üzem Pápa ÖKOCARN US komposztálás Forrás: Tanulmány
Kezelt hulladék-fajta vágóhídi hulladék vágóhídi hulladék
Kezelt hulladék mennyisége (t/év) A régión A régión Külföldről belülről kívülről importált 3126,580
Létesítmény kapacitása (t/év)
8070
8070
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ IV/B/27. számú táblázat Növényvédőszer és csomagolóeszközeik égetése Helyszín ONYX Kft Dorog Nitrokémia Rt Királyszentistv án, hulladék égető berendezés
Tevékenységtípus (*) égetés égetés
Kezelt hulladékfajta Növényvédőszer csomagolás V53101 V53102 V5310202 V5310203 V53102019 V53103 V5310301 V5310302 V5310303 V5310304 V5310305 V5310307 V53104 V53105 V5310503 V5310505
Kezelt hulladék mennyisége (t) A régión A régión Külföldről belülről kívülről importált 90,5 3 0 32,095 177,32 0,443 2,1 11,542 50,411 1,45 44,316 111,57 1,5 30,14 0,02 2,41 0,685 0,003 0,25
Forrás: Tanulmány
„IV/B” FEJEZET KIEMELTEN KEZELENDŐ VESZÉLYES HULLADÉKOK
Létesítmény kapacitása (t/év) 30000 6800,0
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
IV/B.1. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ, VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE IV/B.1.1. AZ
ADATGYŰJTÉS
KÖRE,
FORRÁSAI,
PONTOSSÁGA,
PROBLÉMÁI,
BECSLÉSI
MÓDSZEREK
A kiemelt veszélyes hulladék áramok közé azokkal a hulladékokkal kapcsolatos gazdálkodási tevékenységek, tervek kerültek, amelyek szabályozási rendszere átalakulóban van, illetőleg amelyeknél a gyártói felelősség elvén működő begyűjtő-hasznosító önfinanszírozó rendszerek kialakítása a következő években szükséges. A kiemelt hulladékáramok közé kerültek a termékdíjas termékekből keletkező hulladékok is. Itt szerepelnek azon - többnyire veszélyes hulladékfajták is, amelyeknél csak az általánostól eltérő szervezési, biztonsági és kezelési intézkedésekkel valósíthatók meg a környezetvédelmi törvényből adódó feladatok. A hulladékgazdálkodási terv tartalmára vonatkozó kormány rendelet tervezet által kiemelten kezelt speciális hulladékáramok többségére vonatkozóan a 2000. évi XLIII., a Hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján a környezetvédelmi miniszter külön rendeletben szabályozta, vagy a felhatalmazás alapján szabályozni fogja a veszélyes hulladék kezelés részletes szabályait. A tervkészítés során a kiemelten keletkező veszélyes hulladékok mennyiségére nem minden esetben álltak megfelelő adatok rendelkezésre. A becslés módját ekkor megadtuk.
IV/B.1.2. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE IV/B.1.2.1. A RÉGIÓ KIEMELTEN KEZELENDŐ VESZÉLYES HULLADÉK KELETKEZÉSE KIEMELTEN KEZELENDŐ VESZÉLYES HULLADÉKÁRAMOK
PCB és PCT tartalmú hulladékok PCB és PCT (poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek) tartalmú hulladék olajok, illetve ilyen olajokat tartalmazó berendezések az energiatermelő iparban, a villamosenergia elosztásban, a hírközlésben, bányászatban és a nagy áramfelhasználóknál keletkeznek. A PCB és PCT tartalmú anyagok felhasználását az 1970-es években jelentősen csökkentették, 1980- tól kezdve a magyarországi gyártó ilyen anyagot nem használt fel. A PCB és PCT tartalmú anyagok felhasználásának megszűnése következtében a folyamatos hulladékkeletkezéssel nem kell számolni. A tanulmány adata alapján 2001-ben 0,8 t ide sorolt hulladékot jelentettek a régióban. A IV. mellékletben közöljük a Felügyelőségekhez eljuttatott alapbevallások összesítésével kapott, a területen található PCB és PCT tartalmú hulladékokra vonatkozó információkat. A 1
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ bevallást benyújtó vállalkozásokat vizsgálva megállapítható, hogy a bevallott 52,5 tonna mennyiséghez képest a régióban valójában fellelhető PCB és PCT tartalmú veszélyes hulladékok mennyisége több. A későbbiekben tisztázni szükséges a már benyújtott bevallásokban tapasztalható adathiányokat. Ugyanakkor a Felügyelőségeknek fel kell szólítani mindazon gazdálkodó szervezeteket, melyeknél nagy valószínűséggel van ilyen jellegű veszélyes hulladék, azonban erre vonatkozóan alapbevallást nem tettek. A régióban működő és az 50 nagy veszélyes hulladék termelő között megjelenő társaságok közül az alábbiakat javasoljuk az alapbevallás benyújtására külön felszólítani: • MAL Rt., Inotai Alumíniumkohó • OVIT Rt, a területen működő áramelosztókat • szén- és ásványbányák • erőművek. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (továbbiakban OHT) 550 tonna ilyen jellegű hulladék keletkezésével számol a bevallások alapján. A régió tevékenységi területét figyelembe véve a régió részaránya (10%) a bejelentések hiányos megtételét mutatja. A kormányrendelet előírásai szerint a PCB-t tartalmazó transzformátorok megtisztításánál ismerni kell a folyadék PCB koncentrációját, illetve a PCB fajtáját. A tavalyi alapbejelentés elkészítésekor és azóta sem áll rendelkezésre Magyarországon olyan akkreditált mérőszervezet, amely a méréseket el tudná végezni. Ilyen szervezetek létrehozása azért is kiemelten fontos, mivel a hulladékolajok ártalmatlanításánál azok PCB tartalmát ismerni kell. Jelenleg a berendezésekben lévő olajok PCB tartalma nem ismert, mivel annak műbizonylata már nem lelhető fel. Hulladékolajok Hulladékolaj: bármelyik, az eredeti rendeltetési céljára már nem használható hulladékká vált ásványolaj alapú kenőolaj, illetve ipari olaj, továbbá a motorolajok ill. sebességváltó olajok, valamint a turbinaolajok és a hidraulikaolajok. Hulladékolajok jellemző keletkezési helyei: autó-, gépipari, karbantartási tevékenységek, üzemanyag forgalmazás, olajipar. A fenti koncentrált keletkezési helyeken kívül hulladékolajok keletkeznek az ipar és a mezőgazdaság szinte valamennyi területén. A hulladékolajok mennyiségére vonatkozóan a IV. mellékletben közlünk adatokat. A hulladékolajjal szennyezett göngyölegekre, felitatóanyagokra, földre, bazaltra stb. vonatkozó adatokat is ismertetjük a IV. melléklet táblázatában. Ezek a hulladékok nem tartoznak a fenti 4/2001. (II.23.) KöM rendelet hatálya alá, azonban mennyiségük miatt fontosnak tartjuk ezt az információt is. Ezen veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése és ártalmatlanítása a hulladékolajoktól eltérő módokon ( anyagában csak égetéssel hasznosítható, komposztálás, stb.) történik. Az adatokból látható, hogy legnagyobb mennyiségű a szennyezett föld kő és kavics, valamint a szennyezett talaj ahogy azt a következő összefoglaló táblázat tartalmazza. Akkumulátorok, elemek 2
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Akkumulátorok: • minden savas elektrolit közeget és fémólmot tartalmazó akkumulátor • lúgos akkumulátor, amelynek elektrolit közege lúg, fémtartalma nikkel és kadmium illetve más fém pl. lítium. Gombakkumulátor: kisméretű, lapos korong alakú, teljesen zárt lúgos akkumulátor, amelynek elektrolitja lúg, fémtartalma általában ezüst, cink vagy higany. Gombelem: kisméretű, lapos korong alakú, teljesen zárt nem újratölthető áramforrás. A visszagyűjtés már működik az akkumulátorokat értékesítő vállalkozások egy részénél, pl. a benzinkutakon, autósboltokban, autójavító állomásokon. A régióban keletkező hulladékra vonatkozó információk a IV. mellékletben találhatók. A HAWIS adatok alapján 398,1 tonna ilyen hulladék keletkezett 2001-ben. Áttekintettük a nagytermelők adatszolgáltatását, melyben nagyságrenddel kevesebb ilyen hulladékot jelentettek, a mennyiségek közti szignifikáns különbség jelzi, hogy ez a veszélyes hulladékfajta nemcsak a nagy termelőknél, hanem elszórtan, diffúzan jelenik meg. Elektronikai termékek Az elektronikai termékek gyártása az egyik legdinamikusabban fejlődő ipari ágazat. A fejlődés az elektronikai termékek csoportján belül is legjobban az IT-(információtechnológiai) eszközök (számítógépek, irodatechnikai és kommunikációs eszközök) területén érvényesül. E termékcsoportnál a hulladékképződés mennyiségi szempontból jelentős a gyors műszaki avulás következtében. Tovább növeli a probléma súlyát az elektronikai termékekben nagy mennyiségben található veszélyes anyag, amely a hulladéklerakóban történő helyezését kizárja. A következő termékcsoportokat különböztethetjük meg: nagyméretű háztartási eszközök (pl. hűtőgépek); kisméretű háztartási eszközök; fogyasztói eszközök; T-berendezések és telekommunikációs eszközök; világítóberendezések; elektromos és elektronikai szerszámok; figyelő- és ellenőrző eszközök; játékok; adagoló-automaták; orvosi berendezések, rendszerek. A gyártói felelősség figyelembe vételével az ilyen jellegű hulladékok begyűjtésének, bontásának és a bontási művelet során keletkező veszélyes hulladékok nyilvántartásának, ártalmatlanításának jogszabályi feltételeit meg kell teremteni. Hazánkban csak becsülhetők a keletkező mennyiségek, összetételük, stb. A 2002. évben keletkezett hulladékmennyiség: 80-90 ezer t. (forrás: KSH). Ennek nem teljes mennyisége jelenik meg veszélyes hulladékként. A régióra vonatkozóan a következő, tájékoztató adatok állnak rendelkezésünkre. Komárom-Esztergom megye Komárom megyében a háztartások száma: 120.000 db Fehér áru: 18000 db, növekvő /mosógép, hűtőszekrény, stb./ Barna áru: 60000 db, növekvő / televízió, számítógép, hifi, stb./ Kis háztartási készülékek: 60000 db, növekvő Információforrás: KSH Fejér és Veszprém megye 3
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Mennyiségi adatokat a hulladékká vált elektromos és elektrotechnikai berendezésekről és ezek veszélyes hulladék tartalmáról a régió ezen két megyéjére vonatkozóan a Tanulmány és az azt követő célvizsgálatról készített jelentés nem tartalmaz. Az 50 nagy hulladéktermelőre kiterjedő felmérés alapján az ide tartozó 35503 hulladékkód alatt minimális hulladékkeletkezést jelentettek. Tekintettel a régióban működő elektronikai termékeket gyártó vállalkozásokra a felmérést ki kell egészíteni erre a hulladék kategóriára vonatkozó adatokkal. Kiselejtezett gépjárművek A régióban keletkező kiselejtezett gépjárművek számát a következőképpen becsültük. A régió kiselejtezett gépjárműveinek becsült száma = forgalomba kerülő gépkocsik száma – a gépkocsipark növekedése. A becslés eredménye: 2750 db Kiselejtezett gépjármű/év. A Felügyelőségek autóbontási tevékenységekre vonatkozó felméréséből származó adatok szerint a régióban keletkező kiselejtezett gépjárművek száma: 1590 db/év. A fenti adatokat vizsgálva megállapítható, hogy számos kiselejtezett gépjármű sorsa ismeretlen a régióban. A gépjárművek bontása során a hasznosítható anyagok kinyerése után mind nem veszélyes, mind veszélyes hulladékok is keletkeznek. A keletkező veszélyes hulladékok például: fáradt olaj, elektronikai alkatrészek. A gyártói felelősség figyelembe vételével az ilyen jellegű hulladékok begyűjtésének, bontásának és bontás során keletkező veszélyes hulladékok nyilvántartásának, ártalmatlanításának jogszabályi feltételeit meg kell teremteni. Az OHT az országban keletkező éves mennyiséget 100 000 darabra teszi. Egészségügyi hulladékok A fertőző hulladék becsült mennyisége feltételezve, hogy az egészségügyi intézményekben keletkező összes hulladékmennyiség 10%-a fertőző hulladék 341 tonna. A régióban a HAWIS nyilvántartásában összesen 643 tonna bejelentett egészségügyi hulladékmennyiség szerepelt 2001-ben. (ami hozzávetőleg fele a becsült mennyiségnek). Az OHT az éves keletkezett fertőző hulladék mennyiségét 8500 tonnára, az egyéb veszélyes hulladékok mennyiségét 1000 tonnára teszi. A pontos mennyiségi adatokat célvizsgálattal meg kell állapítani. Állati eredetű hulladékok Állati eredetű hulladékok közé tartoznak az állattartási, vadgazdálkodási, vágóhídi és az élelmiszeripari hulladékok. Ide tartozónak kell tekinteni a nyersbőr és bőrkikészítési hulladékokat is. Ilyen jellegű hulladék keletkezésről viszont a régióban nincs információ. A régióban keletkező hulladékra vonatkozó információk IV. mellékletben találhatók a felmérés adatai alapján. Az állattenyésztésből származó mennyiség becslés szerint (IV: melléklet) 7.128 tonna. A vágóhidakról származó mennyiség 12.202 tonna. Állati eredetű hulladék képződik még egyéb forrásokból többek között húsfeldolgozásból, a háztartásokból, laboratóriumokból, 4
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ halászatból, halfeldolgozásból, állatkertekből, stb. Egyéb forrásokból származó mennyiségek 520 tonna. A keletkező állati eredetű hulladék becsült összes mennyisége a régióban: 20.000 tonna/év. A HAWIS-hoz bejelentett mennyiségek: 18.396 tonna/év. Az OHT az állati eredetű veszélyes hulladékok mennyiségét 330.000-340.000 tonnára teszi. Növényvédő szer és csomagolóeszközeik Ezen veszélyes hulladék kategóriára a kis csomagolási méretek esetében jellemző a diffúz keletkezés. A háztartásokban felhasznált kis kiszerelésű ( 1 l alatti térfogatú), kis mennyiségű, szabad forgalmazású növényvédő szerek csomagolási hulladéka jellemzően a kommunális hulladékban jelenik meg. Ezt a tervezett rendelet sem kívánja másként kezelni. Ilyen jellegű hulladékok keletkeznek az alábbi tevékenységek során: • Növényvédő szer hatóanyagok gyártása • Kiszerelt növényvédő szerek gyártása • Növényvédő szerek forgalmazása • Növényvédő szerek felhasználása A régió, és ezen belül Veszprém megye hulladékkeletkezés szempontjából az országos átlagtól lényegesen eltér. A hulladékkeletkezési statisztikákban megjelennek a növényvédő szer hatóanyagot gyártó és a gyártott növényvédő szert kiszerelő vállalkozások technológiáiból eredő veszélyes hulladék mennyiségek is. IV/B/4. számú mellékletben közölt adatok a HAWIS adatbázisán tartalmazzák a régióban keletkező teljes növényvédő szerrel szennyezett csomagolási hulladék mennyiségeket. Keletkezett mennyiség (t/év) 123545
3405 Egészségügyi hull.
585 Növényvédő szer csom. Hull
10
Állati eredetű hull.
388
Elem
Hull.olajjal szenny.
Hulladék olaj
10634
Akkumulátor
69052
52519
PCB, PCT
140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0
IV/B/1. számú ábra Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő az eddigi kategóriákba nem tartozó hulladékok Azbeszt
5
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Ez a veszélyes hulladék az erőmű felszámolások és házgyári lakások felújításakor, a szigetelőanyag cseréjekor jelentős mennyiségben fog keletkezni. Kotrási meddő
A szennyezett vízfolyások kotrása során keletkező meddőt a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüMFVM-KHVM együttes rendeletben a talajra és földtani közegre megadott határértékek túllépése esetén a 33/2000. (III.17.)Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően kell kezelni. Vörösiszap
Magyarország timföld gyártása a régióba koncentrálódik. A timföldgyártás során keletkező vörösiszapot évtizedek óta Ajkán és Almásfüzitőn deponálják. A vörösiszap hasznosítására még nincs kialakult technológiai lehetőség. A vörösiszappal kapcsolatos valamennyi egyéb információ a III. fejezetben, az alumínium iparhoz kapcsolódóan megtalálható. IV/B.1.2.3. VÁRHATÓ TRENDEK
A jelenlegi regionális hulladékgazdálkodási terv időszakát tekintve egyre növekvő mértékű PCB és PCT tartalmú veszélyes hulladékkeletkezés várható: becslés max. évi 50 tonna Ugyanakkor várhatóan a vállalkozók/gazdálkodók a türelmi időszak végén, becslésünk szerint az utolsó 2 évben fogják ezen előírásokat teljesíteni. 2004. december 31-ig a régióban lévő szenes erőműveket bezárják, és ezzel párhuzamosan a szénbányák is bezárásra kerülnek. Ennek során mindkét tevékenység felszámolásánál a PCB tartalmú olajokat tartalmazó használt transzformátorok, áramelosztók stb. veszélyes hulladékként megjelennek. Bár a vállalkozások/gazdálkodók jogkövető magatartása egyre tudatosabb, a türelmi időszak letelte után is kell egy kis arányú hulladékkeletkezéssel számolni. A hulladékolajok mennyiségében először a kármentesítések, bányabezárások miatt növekedésre, majd csökkenésre kell számítani. Az akkumulátor a termékdíjjal szabályozott termékek közé tartozik. A befizetett termékdíjból a tárgy évben a régióban értékesített akkumulátorok mennyiségére vonatkozóan egyértelműen lehet következtetni. Úgy ítéljük meg, hogy az akkumulátor értékesítés a tervezési időszak végére kis mértékben meg fogja haladni a vizsgált időszakban a keletkezett akkumulátor hulladékok mennyiségét, részben a gépkocsi állomány növekedése miatt, részben a műszaki színvonal emelkedéséből eredő, nagyobb kapacitású és nagyobb tömegű akkumulátorok felhasználása miatt. Mennyiségi növekedésnek kell bekövetkeznie az alábbi, eddig gyakorlatilag nem kezelt területeken: • elektronikai berendezések: becslés max. évi 100 tonna • tovább nem használható gépkocsik bontásából: kb. évi 200-250 tonna, a bontott gépkocsik tömege 5000- 7000 tonna. • dögkútban elhelyezett állattartási hulladékok: max. évi 10 000 tonna
6
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Nem becsülhető meg az azbeszt, az esetleges veszélyes hulladéknak minősülő kotrási meddő mennyisége, amely új kategóriaként jelenhet meg. A vörösiszap képződésénél a jelenlegi évi kb. 600 et –hoz hasonló mennyiségeket tételezünk fel a következő időszakra. Ezeket a becsléseket a III. fejezetben figyelembe vettük.
IV/B.1.3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE Veszélyes hulladékok Ilyen felhalmozott veszélyes hulladék a dög-kutakban lévő állati tetem. Becsült mennyisége: 4500 t, III. fejezet. A vörösiszap mennyiségére szintén a III. fejezetben adunk információt.
IV/B.1.4.
A
TERÜLETRE
BESZÁLLÍTOTT
ÉS
A
TERÜLETRŐL
KISZÁLLÍTOTT
VESZÉLYES
HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNIYSÉGE
Az adatok forrása a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által a 2003. április hónapjában végzett, az 50 legnagyobb veszélyes hulladéktermelő és hulladék kezelő és ártalmatlanító cégre kiterjedő felmérés. A fenti felmérések során a társaságoknak csak egy része adott felvilágosítást a hulladék elhelyezéséről, illetve a kezelt, ártalmatlanított hulladék eredetéről. A nagy termelőknél keletkező hulladékok ártalmatlanítására vonatkozóan a következő táblázatban szerepeltetjük a képződő veszélyes hulladék régióban, valamint régión kívül ártalmatlanított mennyiségét, veszélyes hulladék csoportonként. PCB és PCT tartalmú hulladékok Értékelhető adatunk nincs. Hulladékolajok A kenőanyag forgalmazók a keletkező hulladékolajok 80%-át visszagyűjtik. Ilyen begyűjtő rendszerek az üzemanyagtöltő állomásokon épültek ki. Ilyen rendszert az OMV, Agip, Mol, JET, BP, Aral, Total, Shell működtet a teljesség igénye nélkül. Hasonló gyűjtő rendszert képeznek az utójavító állomások is. A gyűjtőhelyeken kezelést nem végeznek, az összegyűjtött hulladék olajt régión kívüli szervezet elszállítja. Az ipari felhasználású olajok forgalmazói hasonló rendszert építettek ki. Az értékesített olajoknak megfelelő mennyiségű fáradt olajat elszállítják a felhasználótól. A másik két megyéről nincs információ. Azonban annyi elmondható, hogy hulladékolajok égetéssel ártalmatlaníthatóak. Anyagában történő hasznosítása jellemzően a régión kívül történik.
7
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
Akkumulátorok, elemek A régióban csak használt akkumulátor gyűjtést végeznek. Az összegyűjtött akkumulátorokat export engedéllyel rendelkező szervezet külföldre szállítja hasznosításra. A régióban begyűjtést végző szervezeteket és a begyűjtött akkumulátorok részletes mennyiségét a IV. melléklet tartalmazza. A vizsgálati adatok szerint begyűjtést Komárom-Esztegom megyében nem végeznek. A begyűjtött akkumulátorok és elemek részben az Aszód-Galgamácsai veszélyes hulladéklerakón kerülnek ártalmatlanításra, az akkumulátorokat külföldre szállítják hasznosításra. Elektronikai termékek Az elektronikai termékek gyűjtésére kezelésre alkalmas kezelőtelep és létesítmény, ezek kezelésére engedéllyel rendelkező vállalkozás a régióban nincs. Ezen termékekből keletkező veszélyes hulladékok pontos mennyisége és kezelésének módja nem ismert. Kiselejtezett gépjárművek A régióban kiselejtezett járművek bontásával foglalkozó vállalkozások adatai a IV. mellékletben találhatóak. Az előkezelés során 1590 gépkocsi bontást jelentettek. A keletkező veszélyes hulladék sorsa ismeretlen.. Egészségügyi hulladékok A régióban az egészségügyi hulladékokat égetéssel ártalmatlanítják: az adatok alapján 500 tonnát. Adatok a IV. mellékletben találhatóak. Valószínűleg jelentős beszállítás is van, a Dorogi adatok kb. 100 tonna régión kívüli eredetű hulladék égetését mutatják, míg a Nitrokémia Rt. égetője erre nem adott adatot. Állati eredetű hulladékok Az állati eredetű hulladékok ártalmatlanítása állati eredetű hulladékot feldolgozó vállaltoknál /ATEV/ történik. A hulladékok egy részét égetéssel ártalmatlanítják vagy komposztálják. A régióban jelentős mennyiségű állati eredetű hulladék található a dögkutakban is. A régióban veszélyes hulladéknak minősülő állati eredetű hulladékot feldolgozó vállalat nem üzemel. Az ilyen hulladékokat a régión kívül található feldolgozó vállaltokhoz szállítják ki – például a Győri és a Sárvári ATEV Rt.-hez. Jelenleg beüzemelés alatt áll Mátyásdombon az ATEV Rt. feldolgozó üzeme, amit a táblázatban szerepeltettünk. A régióban az állati eredetű hulladékok kezelésére szolgáló kapacitásokat és létesítményeket a kezelt hulladékok mennyiségeivel együtt IV. mellékletben lévő táblázatokban foglaltuk össze.
8
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Növényvédőszer és csomagolóeszközeik A hulladékká vált növényvédőszerek és csomagolóeszközeik ártalmatlanítása a régióban égetéssel történik. Az előkezelést, kezelést az égetőbe történő szállításhoz és az égetéshez megfelelő formába hozás jelenti. Fejér megyében hulladék növényvédőszer és csomagolóeszközei ártalmatlanítására szolgáló létesítmény nincs. Komárom-Esztergom megyében az ONYX Kft. Dorogi telephelyén végeznek ártalmatlanítást égetéssel. Veszprém megyében a Nitrokémia Rt. Királyszentistváni telephelyén végeznek ártalmatlanítást égetéssel. Az adatokat és az ártalmatlanított hulladék mennyiségeket a IV. melléklet tartalmazza.
IV/B.1.5 A
TERÜLETI ÉVES HULLADÉKMÉRLEG BEMUTATÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A
TERÜLETEN JELENLEG HASZNOSÍTÁSRA, VAGY ÁRTALMATLANÍTÁSRA KERÜLŐ, ILLETVE NEM KEZELT HULLADÉKOK TÍPUSAIRA ÉS MENNYISÉGÉRE, A HASZNOSÍTÁSI ARÁNYOKRA.
A régió hulladék keletkezésének és hulladék kezelésének mérlegét az 50 nagy termelőre vonatkozó adatszolgáltatásból állítottuk össze. Az adatkérés kiterjedt az esetleges hasznosításra, illetve az ártalmatlanítás, kezelés módjára is. A nagytermelők adatszolgáltatását alapul véve elkészítettük az elemzés alapjául szolgáló adatbázist. A termelők adatszolgáltatása nem egy esetben nagyon nehezen volt értelmezhető, mivel az adatszolgáltatást készítő sok esetben nem ismerte pontosan a kezelési módok pontos definícióját. Az adatszolgáltatók egy része nem adott információt a hasznosításra, illetve a kezelés módjára vonatkozóan. Ezért az alábbi táblázatban szereplő adatokat a későbbiekben pontosítani szükséges. Ez a feladat szerepelni fog a hulladékgazdálkodási terv megvalósításával kapcsolatos intézkedési tervünkben.
9
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
IV. 1. táblázat A kiemelt áramokra vonatkozó információk Keletkezett mennyiség
Hasznosított mennyiség Összesen
Hulladék megnevezése PCB és PCT tartalmú hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok, elemek Elektronikai termékek Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszer és csomagolóeszközeik
t
t
%
1
0
na
10634
63
Területen belül t
%
Területen kívül t
Összesen
%
t
%
na
na
0
91,3%
0,0%
0,0%
6
398,1
90,0%
0,0%
90,0%
n.a.
na
na
na
10
0,0%
0,0%
32
100,0%
n.a.
na
643
0
0,0%
0
0,0%
0
0,0%
1
100,0%
18396
9
50,0%
9
50,0%
0
0,0%
9
50,0%
0,0%
na
na
t
%
8,7%
1590 db
378
Ártalmatlanított Területen belül Területen kívül t
%
0,0%
25
Nem kezelt
et
%
0,0%
0,0%
78,1%
7
21,9%
0,0%
1 100,0%
0
0,0%
0,0%
6
3
16,7%
0,0%
33,3% 100,0%
10
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
IV/B.2. A VESZÉLYES HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK A III.2. fejezetben ismertettük az általános előírásokat. A kiemelt veszélyes hulladékokra az alábbi jogszabályok előírásai vonatkoznak. Az 2000. évi. XLIII, a Hulladékgazdálkodásról szóló törvény felhatalmazásokat tartalmazott a speciális előírásokat tartalmazó, kiemelt veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabályok megalkotására. Az 5/2001. (II.23.) KöM rendelet szabályozza a PCB-k és PCT-k, valamint az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályait. A rendelet alapján 2002. március 31.-ig alapbejelentést kellett tenni az ilyen anyagokat tartalmazó berendezések számáról, a PCB mennyiségéről, anyagi minőségéről. A rendelet előírja, hogy a PCB-t tartalmazó berendezések 2010. június 30-ig üzemeltethetők. A hulladékká vált berendezések megtisztítását, és az eltávolított PCB-k ártalmatlanítását legkésőbb 2010. december 31.-ig el kell végezni. A hulladékolajok kezelésének részletes szabályait a 4/2001. (II.23.) KöM rendelet szabályozza. A rendelet alapján tilos a hulladékolajoknak a talajra és a talajba, a felszíni és felszín alatti vizekbe, valamint a csatornarendszerekbe juttatása. A hulladékolajra vonatkozik a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, kezeléséről szóló jogszabály rendelkezései is. Az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályait a 9/2001 (IV.09.) KöM rendelet tartalmazza. A rendelet a gyártó visszagyűjtési kötelezettségét írja elő. Ennek célja az, hogy a diffúzan keletkező veszélyes hulladék begyűjtésére hatékonyan működő visszagyűjtő hálózatot lehessen kialakítani. Az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről rendelkezik. Meghatározza a veszélyes hulladékok körébe tartozó egészségügyi hulladékokat, és előírja a veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások betartását. Külön, az ÁNTSZ számára küldendő éves adatszolgáltatást ír elő. A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközök kezeléséről szóló rendelet megalkotására nem a 2000. évi XLIII. Törvény tartalmaz felhatalmazást, hanem a növényvédelemről szóló törvény, melyet megerősít az Országos Hulladékgazdálkodási Terv is. A rendeletet a KöM, EÜM szakmai segítségnyújtása mellett az FVM dolgozza ki. A rendelet alkotás ebben az esetben nem tudja figyelembe venni az Európai Unió joggyakorlatát, mivel erre a speciális területre ott nincsenek egységes szabályok. A szabályozás kulcsponti kérdését annak a kérdésnek a megválaszolása jelenti, hogy a többszörösen kiöblített, és így veszélyes anyagot már csak a besorolási határ alatt tartalmazó hulladék göngyöleg kezelésére alkalmazni szükséges-e a veszélyes hulladékokra vonatkozó speciális előírásokat.
11
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
IV.3/B. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A vörösiszapra vonatkozó intézkedéseket a III. fejezetben ismertettük.
IV/B.4. A VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK BEMUTATÁSA IV/B.4.1.
A
VESZÉLYES
HULLADÉKOKRA
VONATKOZÓ
KEZELÉSI
TEVÉKENYSÉGEK
ÉS
JELLEMZŐK ISMERTETÉSE
A Tanulmány feldolgozta a begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási információkat a kiemelt veszélyes hulladék áramokra. Ezeket a IV.1.4. fejezetben és a IV. mellékletben mutattuk be. IV/B.4.1.1. A GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI A régióban az akkumulátoroknál meghatározó szerepű a begyűjtés. Más kiemelt veszélyes hulladék esetében a begyűjtésről nincs információ. A veszélyes hulladékok szállítására a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség ad engedélyt, melyről nyilvántartás nem áll rendelkezésünkre. IV/B.4.1.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSI HELYZETÉNEK ISMERTETÉSE Az erre vonatkozó információkat a III.1.2. fejezetben ismertettük. IV/B.4.1.3. A
TERÜLETEN
FOLYTATOTT
TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE
HULLADÉKKEZELÉSI
(VÁLOGATÓ,
(HASZNOSÍTÁSI,
ÁRTALMATLANÍTÁSI)
ELŐKEZELŐ, ÉS KEZELŐ TECHNOLÓGIÁK, ÜZEMELTETŐK,
TELEPHELYEK, BERENDEZÉSEK, KAPACITÁSOK, KIHASZNÁLTSÁG)
A régióban megfelelő kezelő és ártalmatlanító kapacitások állnak rendelkezésre a keletkező veszélyes hulladékok kezelésére. Az ártalmatlanítás döntően a veszélyes hulladékok lerakását, illetve égetéssel történő ártalmatlanítását jelenti. Nem kielégítő a veszélyes hulladékok hasznosítása a régióban és feladatot jelent bizonyos lerakók és égetőberendezések jogszabályi követelményeknek megfelelő átalakítása, rekonstrukciója. Az egyes veszélyes hulladék kategóriák jelenlegi kezelését a régióban az alábbiakban részletezzük. A kiemelt hulladékáramok kezelése nem tér el az összes veszélyes hulladék kezelésétől. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az információkat.
12
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ PCB és PCT tartalmú hulladékok PCB és PCT tartalmú veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítására engedéllyel rendelkezik az ONYX Kft., Dorog és a Nitrokémia Rt. A rendelkezésre álló égetési kapacitás megfelelő a régióban keletkező PCB és PCT taralmú hulladékok ártalmatlanítására. Hulladékolajok A régióban a hulladékolajok begyűjtése megszervezett. Az üzemanyagtöltő állomásokon, autószervizekben történik a gyűjtés, ahonnan régión kívüli vállalkozások elszállítják hasznosításra. A régióban hulladékolaj feldolgozást, hasznosítást nem végeznek a keletkező hulladékolaj egy kis részét az égetőkben ártalmatlanítják. Akkumulátorok, elemek Az akkumulátorok gyűjtése és hasznosítása a régióban hasonló a hulladékolajokra leírtakkal. A különbség annyi, hogy a begyűjtött akkumulátorokat teljes egészében külföldre szállítják feldolgozásra. A hulladékká vált elemek gyűjtése és ártalmatlanítása nem megoldott. Ezek döntő mennyisége jelenleg a kommunális hulladékokkal együtt kerül deponálásra. Elektronikai termékek A használaton kívüli elektronikai termékek kezelése a régióban nem megoldott. Sem a szervezett begyűjtés, sem a kezelés rendszere nincs kialakítva. Kiselejtezett gépjárművek A régióban vannak olyan vállalkozások, amelyek a kiselejtezett gépjárművek bontásával foglalkoznak. A tevékenységüket jellemző adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a kapacitás elegendő a forgalomból kivont gépjárművek kezelésére. A rendszer kidolgozottsága viszont jelenleg nem megfelelő. Egészségügyi hulladékok Az égetést a következő művekben végzik: • • • •
DUNAFERR Acélművek Kft. ALCOA-Köfém Kft. ONYX Kft. Dorog Nitrokémia Rt.
A DUNAFERR Acélművek Kft.-nél a kohóban égetik el az egészségügyi eredetű fém eszközöket, ami nem tekinthető hosszútávon alkalmazható megoldásnak. A többi helyen az
13
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ égetés veszélyes hulladékégetőben történik. Az égetők kapacitása megfelelő a régióban keletkező egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására. A Veszprém Megyei Cholnoky F. Megyei Kórházban Sterifant berendezéssel sterilizálják a veszélyes egészségügyi hulladékot, majd a kezelést követően a Várpalotai kommunális hulladéklerakón deponálják. Ez a regionális hulladékgazdálkodási rendszerben is javasolható megoldás. Állati eredetű hulladékok Az állati eredetű hulladékokat, amelyek elhullott állati tetemeket és vágóhídi hulladékokat tartalmaznak, a régióban égetéssel, komposztálással vagy lerakással ártalmatlanítják. A régióban állati eredetű hulladékokat feldolgozó ATEV üzem nincs. Ezt a hiányt pótolja a tervek szerint 2003-tól üzemelő Mátyásdombi 100.000 t/év kapacitású ATEV üzem, amely jelentősen hozzájárul az állati eredetű hulladékok környezetkímélő kezeléséhez. A vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy jelentős mennyiségű állati eredetű hulladék található a régió dögkútjaiban. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv előírásai szerint 2008-ra meg kell szüntetni a dögkutak használatát. Növényvédőszer és csomagolóeszközeik A régióban keletkező lejárt szavatosságú növényvédőszereket és a növényvédőszerrel szennyezett göngyölegeket égetéssel ártalmatlanítják. Erre megfelelő égető kapacitás áll rendelkezésre az ONYX Kft. Dorogi és a Nitrokémia Rt. Királyszentisváni hulladékégetőjében. Speciális a tervezési területen külön feladatot jelentő az eddigi kategóriákba nem tartozó hulladékok Jelenleg a polgárdi Vertikál Rt. hulladék lerakóján van lehetőség az azbeszthulladék lerakással történő ártalmatlanítására. IV/B.4.1.4. FEJLESZTÉST VAGY FELSZÁMOLÁST, ILLETVE REKULTIVÁLÁST IGÉNYLŐ KEZELŐ TELEPEK, ILLETVE LERAKÓ HELYEK MEGHATÁROZÁSA
A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a régióban a kezelőtelepek illetve hulladék lerakók jelentős része fejlesztést igényel ahhoz, hogy a hatályos jogszabályok követelményeknek megfeleljen, a III. fejezetben közöltük az információkat. Felszámolást illetve rekultiválást igénylő lerakóhelyek: A tervezési időszakban elvégzendő ilyen feladat, hogy fel kell számolni a dögkutakat. A vörösiszap tárolókra vonatkozó információkat a III. fejezetben ismertettük. Hulladék égetők:
14
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ •
A régióban keletkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításához rekonstruálni, korszerűsíteni kell a következő veszélyes hulladékégetőket: -Nitrokénia Rt. Királyszentistván -Huntsman Rt. Pétfürdő -ALCOA-Köfém Kft. Székesfehérvár • A nem megfelelő kórházi hulladék égetőket fel kell számolni.
IV/B.5. ELÉRENDŐ MEGHATÁROZÁSA
HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI
CÉLOK
A régióban a veszélyes hulladékok keletkezése területén a tervezési időszakban lényeges csökkenés nem várható. Kis mértékben változni fog a veszélyes hulladék keletkezés szerkezete. Erre vonatkozóan a III.1.2.4. és IV.1.2.3.pontban információt adtunk. Mind a tényleges ártalmatlanítási adatok, mind a rendelkezésre álló hulladékkezelési kapacitások azt mutatják, hogy a régióban keletkező veszélyes hulladékok kezelésére, ártalmatlanítására megfelelő kapacitások állnak rendelkezésre. A gazdasági és technológiai fejlődés eredményeként a tervidőszakban a keletkező veszélyes hulladékok növekvő újrafelhasználása várható. Az OHT és Hgt. alapján az alábbiakat fogalmazhatjuk meg fő célként. A veszélyes hulladékok terén a képződés megelőzését és a veszélyesség csökkentését kell elérni, ösztönözni kell a hulladék szegény technológiák alkalmazását, a gyártási maradékok visszaforgatását, és egyes esetekben korlátozni kell a veszélyes anyagok felhasználását. A képződő veszélyes hulladékok kezelésénél növelni kell a hasznosítás mértékét. A tervezési időszak végéig el kell érni a 30%-os hasznosítási arányt, ehhez mind a hasznosítás, mind az ártalmatlanítás terén kapacitásbővítésre lesz szükség. A végső lerakóhelyre kerülő veszélyes hulladék mennyiségét a tervezési időszak végéig 20%- kal kell csökkenteni. A kiemelt veszélyes hulladékok vonatkozásában az alábbiakat kell célként kezelni. IV.5/1. számú táblázat. A kiemelt veszélyes hulladékok cél kitűzései Hulladék megnevezése PCB és PCT tartalmú hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok, elemek
Elektronikai termékek Kiselejtezett gépjárművek Kiselejtezett gépjárművekből eredő többlet veszélyes hulladék Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszer és csomagolóeszközeik
2001. t 1 10634 398,1 n.a. 1590 db n.a.
2005.* t 30 t +10% +5% 20 t 4000 db 200 t
2008.* t 50 t +20% +10% 100 t 3000 db 250 t
643 18396 378
+10% 20000 t 350
+15% 10000 t 350
A kiselejtezett gépkocsikkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy ezek becsült tömege pl 2005ben kb 5.000 tonna, amiből a bontás után lényegesen kevesebb, becslésünk szerint csak kb. 5%- nyi veszélyes hulladék keletkezik. 15
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
IV/B.6. CSELEKVÉSI PROGRAM IV/B.6.1. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK RACIONALIZÁLÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK PCB és PCT tartalmú hulladékok A PCB és PCT tartalmú berendezésekről benyújtott bevallásokat felül kell vizsgálni. A berendezések folyamatos leállítása és bontása következtében jelentős mennyiségű hulladék keletkezése várható a tervezési időszakban. Az ehhez szükséges ártalmatlanító kapacitás a régióban rendelkezésre áll, ennek szabályozott kihasználása a feladat. Hulladékolajok A visszagyűjtés mértékét és a regenerálás részarányát növelni kell. A hulladékolajok hő hasznosítással nem rendelkező égetőben történő ártalmatlanítását meg kell szüntetni. Akkumulátorok, elemek Az akkumulátorok visszagyűjtése megoldott, a visszagyűjtés arányát a kistelepülések bekapcsolásával növelni kell. Az akkumulátorok feldolgozása jelenleg külföldön történik, a hulladékgazdálkodási célkitűzése megvalósításához meg kell oldani a visszagyűjtött akkumulátorok hazai feldolgozását és hasznosítását. Az elemek visszagyűjtésének és hasznosításának jelenlegi módszere nem kidolgozott. A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek részeként ki kell dolgozni az elemek begyűjtésének megfelelő módszerét és a begyűjtött elemek ártalmatlanítását. Elektronikai termékek A hulladékokká vált elektronikai termékek kezelése a régióban nem megoldott. A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek részeként ki kell dolgozni az elektronikai termékek begyűjtésének megfelelő módszerét. A begyűjtött elektronikai termékek bontásának olyan módszerét, amely a bontott anyag nagyobb részének hasznosítását lehetővé teszi, és a bontás során keletkező veszélyes hulladék mennyiséget minimalizálja.
16
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Kiselejtezett gépjárművek A hulladékokká vált kiselejtezett gépjárművek kezelése a régióban nem megoldott. A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek részeként ki kell dolgozni a kiselejtezett gépjárművek begyűjtésének megfelelő módszerét. A begyűjtött kiselejtezett gépjárművek bontásának olyan módszerét, amely a bontott anyag nagyobb részének hasznosítását lehetővé teszi, és a bontás során keletkező veszélyes hulladék mennyiséget minimalizálja. Egészségügyi hulladékok A keletkező hulladék veszélyességét a keletkezési helyen történő kezeléssel (sterilizálás) kell megszüntetni. Állati eredetű hulladékok Fokozni kel a keletkező hulladékok feldolgozását, hasznosítását. A tervezési időszak végére meg kell szüntetni és fel kell számolni a jelenleg használt dögkutakat. Növényvédő szer és csomagolóeszközeik Ki kell dolgozni a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközök hatékony begyűjtését és újrahasználatát elősegítő és ösztönző jogszabályrendszert. Egyéb speciális hulladékok Megfelelő programot kell kidolgozni a régióban az épületek, technológiai berendezések bontása és a lakóépületek szigetelésének cseréje során keletkező azbeszt hulladék gyűjtésére és ártalmatlanítására.
IV/B.6.4.
A MEGYEI PROGRAMOKBAN AZ ALÁBBI CÉLKITŰZÉSEKET KELL RÉSZLETESEBBEN
MEGVIZSGÁLNI.
A kiemelt áramok esetében legfontosabb feladat a hatékony begyűjtő és kialakítása. Biztosítani kell ezen áramok gyűjtésére alkalmas technikai hátteret, előkezelést és hasznosítási lehetőségeket. Ezért szorosan össze kell hangolni a területi hulladék begyűjtési rendszerek tervezésekor. A vizsgált régióban a tervezési időszakban kerülnek kialakításra, megépítésre a regionális hulladékgazdálkodási rendszerek, amelyek főként a települési szilárd és folyékony hulladékok kezelésére szolgálnak. Ezt a rendszert össze kell hangolni a veszélyes hulladékkezelő rendszerrel az alábbiak miatt:
17
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ -
A regionális hulladékgazdálkodási rendszer keretében megépített hulladékudvarokon a kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok szakszerűen gyűjthetők. A települési hulladékokban jelentős mennyiségű veszélyes hulladék található, amelyet kiválogatás után a veszélyes hulladékokat kezelő rendszerben kell tovább kezelni.
Általános szempont, hogy a hasznosító rendszerek tervezése, kialakítása során mindig figyelembe kell venni a regionális és helyi rendezési tervek előírásait.
IV/B.6.5.
A
TERVTELJESÍTÉS
FELŰLVIZSGÁLATA,
A
SZÜKSÉGES
KORREKCIÓK
MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI
A terv NKP és OHT alapján végzett két évenkénti felülvizsgálata során értékelni kell a pontosabb és használhatóbb adatbázisok alapján a tervezéskor becsült trendeket, a valós helyzetet és a javasolt intézkedések megvalósulását. A tényleges tendenciák, újabb információk alapján a tervet szükség szerint módosítani kell.
IV/B.7. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK A kiemelt áramokra vonatkozóan nem adunk meg külön költséget, mivel ezeket jellemzően nem önállóan kezelik. A területi hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a hulladékudvarokon és egyéb potenciális helyeken a veszélyes hulladékok gyűjtésére alkalmas edényzet, a szállítóeszközök is rendelkezésre álljanak. Ezek előírás szerinti ártalmatlanítását a szolgáltatónak kell biztosítania. Ezek a költséges a régiós rendszer kiépítési költségében jelennek meg, ezért külön nem becsüljük.
IV/B.8. A REGIONÁLIS TERV ÖSSZEFOGLALÁSA A kiemelten kezelendő veszélyes hulladékokra vonatkozóan legfontosabb feladat a hasznosítás arányának növelése, és az ezt megalapozó begyűjtő rendszerek kialakítása. Az eddig nem kezelt speciális veszélyes hulladék áramok – pl. elektronikai berendezések – komplex kezelési rendszerét országos szinten kell kialakítani. Ki kell alakítani a speciális hulladékáramok nyomon követésére alkalmas adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszert. A hulladékkezelőkre vonatkozó célokat és feladatokat a III. fejezetben ismertettük.
18
TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
19