Pénzügyi Iránytű Program Háttéranyag a 2013.10. havi tartalmakhoz
I. A gépjárműtartás pénzügyi vonzatai Üzenet 1. az esetleges hitel, az üzemanyag és javíttatás költségén kívül számoljunk a biztosítás költségével is Üzenet 2.: megváltoztak a KGFB szabályai, mire kell ügyelni az új rendszerben
Gépjárművásárlás hitelre, lízingbe. Milyen további kiadásokkal jár, ha gépkocsit tartunk? (Egy átlagos autó éves fenntartási költségeinek bemutatása A casco és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) főbb jellemzői Díjhirdetés és biztosítóváltás a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításoknál – Mire ügyeljünk az új rendszerben? o Biztosítási évforduló o Tájékozódás a KGFB-tarifákról; tippek a megfelelő díjtarifa kiválasztásához o Gördülékeny biztosítóváltás - A biztosítóváltás menete o Mire kell figyelnie felmondáskor? o Tippek biztosítóváltáshoz o Fontos tudnivalók a díjfizetésről Miért érdemes (vagy kell) Casco-t kötni?
II. Takarékossági Világnap– bonyolultabb termékek
I.
Mit értünk befektetés alatt? Mi alapján válasszuk befektetést: hozam, kockázat összefüggése, időtáv, összeg. Diverzifikáció. Mit érdemes végiggondolni a számunkra legjobb döntéshez? Befektetési alapok és befektetési jegyek. Kombinált termékek (pl. abszolút hozamú és tőkevédett alapok) Befektetéseink védelme
A gépjárműtartás pénzügyi vonzatai – az esetleges hitel, az üzemanyag és javíttatás költségén kívül számoljunk a biztosítás költségével is!
Az autó drága dolog, akkor is, ha kicsi, akkor is, ha régi. Hiszen nem csupán a vételárat kell megfizetni, hanem a folyamatos fenntartás költségeit is. Az autó vételára a kezdő befizetés és a hitel (amit később részletekben törlesztünk) összességéből adódik. A devizaalapú hiteleknél az árfolyamváltozás növelheti (de csökkentheti is) a díjat egyik hónapról a másikra. A részletek állandó havi kiadást jelentenek, mellette ugyanúgy pénzbe kerül a tankolás, a kötelező biztosítás, a casco, a gépjármű teljesítményadó (volt súlyadó), a szervizelés, a gumik cseréje, az autópálya-használat, még ha ezek nem mind havonta fizetendő tételek is.
Tapasztalatok és számítások alapján még egy kiskategóriás, alacsony szervizigényű, átlagos igénybevételű új autó fenntartása is havonta legalább 40-45 ezer forintba kerül - a hiteltörlesztés több tízezres összegét nem is számítva. Ennek alapján akkor érdemes új autó vásárlásába belevágni, ha hosszú távon is vállalni tudjuk az ezzel járó, minimálisan legalább havi 70-80 ezer forintot elérő kiadásokat.
Milyen célra vehető igénybe gépjárműhitel? A gépjárműhitel új és használt jármű vásárlására forint- vagy devizalapon egyaránt igénybe vehető hitellehetőség, ahol a hitel fedezetéül maga a jármű szolgál. Felhasználható új és használt személyautók, kisebb haszongépjárművek (kisteherautók, furgonok) motorkerékpárok, illetve robogók vásárlásához. Használt járművek esetében a pénzügyi intézmények a meghitelezett járműre vonatkozón általában bizonyos korlátozó feltételekkel élhetnek (pl. a hitel futamideje végén az autó nem lehet idősebb 10 évesnél). Ha megtaláltuk a leginkább megfelelő autót, és ennek megvásárlásához hitelre van szükség, érdeklődhetünk az autókereskedéssel szerződésben álló pénzügyi szolgáltatók ajánlatairól, de a döntést megelőzően érdemes átnézni a gépjármű hitelezéssel foglalkozó bankok és lízingcégek (pénzügyi vállalkozások) honlapján található ajánlatokat is. A választást megkönnyíti a Felügyelet honlapjáról ingyenesen elérhető Hitel- és lízingtermék választó program - http://www.pszaf.hu/portal/fogyasztoknak/bal_menu/ptilekerdezo , ahol a gépjárműhitel vagy gépjármű lízing kategóriát választva néhány szűrőfeltétellel kitöltésével kiválaszthatjuk a megfelelő konstrukciót. Milyen szempontokat érdemes mérlegelni a hitelfelvételt megelőzően? Mielőtt autót vásárolunk, a legfontosabb annak mérlegelése, hogy egyéni/családi költségvetésünk alapján tudjuk-e vállalni egyéb kiadásaink mellé az autóhitel havi összegét és az autó egyéb, fenntartási költségeit. Amit mindenképpen érdemes átgondolni: o valóban a számunkra legmegfelelőbb autót vásároljuk meg, azaz az autó ne csak használati igényeinknek /vágyainknak, hanem a pénztárcánknak is feleljen meg. o az autótartásnak vannak egyéb, rendszeresen jelentkező költségei is (üzemanyag, biztosítások, gépjármű-adó, szervizdíjak stb.), amelyeket szintén fizetni kell. Ezek áremelkedése időről-időre nagyobb arányú is lehet. o deviza alapú hitel esetén előfordulhat, hogy a kedvezőtlen árfolyam-ingadozások miatt a törlesztő részletek összege megnövekedhet, ezért csak olyan mértékben adósodjunk el, hogy a későbbiekben a törlesztőrészletek akár több ezer forintos esetleges megemelkedése se okozzon komoly anyagi problémát számunkra. o a hitel összegének és futamidejének megválasztásánál fontos arra is figyelni, hogy az autó piaci értéke lehetőleg lefedje a tartozás aktuális mértékét. Így a hitelszerződés futamidő vége előtti esetleges lezárása esetén nem kell a bank felé pótlólagos befizetést teljesíteni. Gépkocsi vásárlás előtt tehát érdemes először előtakarékoskodni, hogy minél nagyobb saját rész („önerő”) mellett vegyük fel a hitelt. o a döntés előtt a fenti szempontokat alaposan mérlegeljük, annak érdekében, hogy az autóhasználat ne idézze elő anyagi helyzetünk jelentős romlását.
Milyen futamidőre érdemes autóhitelt felvenni? Egy autó fedezeti értékét (azaz azt, hogy az autó aktuális piaci értéke milyen arányban fedezi a bankkal szembeni tartozást) nehéz előre megbecsülni. Általában a hosszabb (5-6 éven túli) futamidő második felében az autó piaci értéke már nem nyújt kellő fedezetet a hiteltartozásra. A hosszabb futamidejű ajánlatok vonzereje abban áll, hogy a hitelt alacsony kezdő törlesztőrészlet mellett vehetjük igénybe: a kisebb kezdőtőkét a hosszú ideig fizetett részletek ellensúlyozzák. Minél több
időre vesszük fel a hitelt, annál nagyobb ugyanakkor a kockázata annak, hogy az autó valós értéke nem fedezi a tartozást. Ilyen esetben, ha valamilyen váratlan okból a futamidő alatt fel kell mondani a szerződést, az autó eladásából nem fogjuk tudni kiegyenlíteni a még fennálló tartozást, és amellett, hogy autó nélkül maradunk, még utólagos befizetést is teljesítenünk kell. 2010 márciusától a körültekintő lakossági hitelezősről szóló szabályozás a hitel devizanemétől függően korlátozza a gépjármű értékének arányában a felvehető hitel összegét és futamidejét. Eszerint a felvehető hitel mértéke a fedezetül szolgáló gépjármű értékének: - forint hitelek esetében maximum 75%-a - euró hitelek esetében maximum 60%-a - egyéb deviza hitelek esetében maximum 45%-a lehet. A felvehető hitel összegét emellett igazolt havi rendszeres jövedelmünk mértéke is befolyásolja. A hitel maximális futamideje 7 év lehet. A fentiek alapján a legjobb megoldás, ha lehetőségeinkhez képest előzetesen már takarékoskodunk és minél magasabb kezdő befizetés mellett vásárolunk hitelre autót. Ebben az esetben az alacsonyabb hitelösszeg miatt kevesebb a havi törlesztőrészlet is és nem nyílik "olló" a jármű értéke és a mögötte lévő tartozás között. A 3-5 éves futamidő belátható, vállalható, és egy öt év körüli autó értéke beáll arra a szintre, aminél további jelentős értékvesztéssel már nem kell számolni. Lehet-e a hitelen kívül valamilyen egyéb finanszírozással autót vásárolni? Lehetőség van a gépjármű lízinggel történő finanszírozására is, amely annyiban tér el a hiteltől, hogy míg a hitel esetén a hitelfelvevő tulajdonába kerül az autó, addig lízing esetén a finanszírozó a tulajdonos, a lízingbe vevő csak használja. Bár az autóvásárlásokkal kapcsolatban gyakran hallhatjuk, hogy a gépkocsit „lízingelik”, a valóságban a lakossági autóvásárlások esetében a finanszírozási típusok közül a hitelezés jóval gyakoribb, a lízingtermékek aránya 10% alatti. Mire ügyeljünk a hitelszerződés megkötését megelőzően? Akár az autókereskedésben, akár egy pénzügyi szolgáltatónál kötjük meg a hitelszerződést, a szerződés megkötését megelőzően kérjünk részletes tájékoztatást a szerződési feltételekről, beleértve az esetleges negatív eseményeket (pl. hitelszerződés idő előtti lezárása nemfizetés esetén) is. Jogunk van minden, a hitelfelvételhez kapcsolódó információ megismerésére, illetve a számunkra nem egyértelmű kérdések tisztázására. Az autóvásárlás mindig nagy öröm, de itt sem árt a józanság; az előzetes tájékozódásnak a későbbi váratlan helyzetek esetén még nagy hasznát vehetjük. A szerződés megkötésekor különösen az alábbi pontokat nézzük át alaposan: o a finanszírozás típusa (hitel, vagy lízing) o a törlesztő részlet/lízingdíj összege; o a gépjármű ára, használt autó esetében állapotának pontos leírása o deviza alapú konstrukció esetén az alkalmazott árfolyam és közzétételének helye, továbbá azoknak a feltételeknek a pontos meghatározása, amelyeknek következtében számolni kell a törlesztő részlet/lízingdíj változásával; o kamat mértéke, kamatszámítás módja; o a törlesztő részletbe/lízingdíjba bele nem foglalt többletköltségek és számításuk módja; o a tartozás és a gépjármű piaci értéke adott időpontban milyen arányban áll egymással; o biztosítások (kötelező, casco), és az utóbbiért járó szolgáltatások.
A casco és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) főbb jellemzői A „kötelező” és „casco” rutinos gépjárművezetők számára ismerős fogalmak, de vajon tudjuk-e, hogy melyek az alapvető különbségek e két biztosítási forma között? Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) A KGFB olyan felelősségbiztosítás, amely alapján a gépjármű üzemeltetésével mások vagyonában általunk okozott károk és személyi sérülések esetén helyettünk a biztosító téríti meg a károsult kárát. A gépjárművel való közlekedés „veszélyes üzem”, az esetleges balesetekben az utasok és a gépjárművek is komolyan megsérülhetnek, ezért a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény alapján minden gépjármű üzemben tartója (általában tulajdonosa) köteles gépjármű-felelősségbiztosítást kötni, és annak díját fizetni. A szerződéskötési kötelezettség kétirányú. Nem csak az üzembentartó köteles KGFB szerződést kötni, de a – meghirdetett díjtarifának megfelelő szerződéskötési ajánlatot a biztosító is köteles elfogadni. A biztosító nem zárkózhat el sem az extra kivitelezésű, sportos autók, sem az elhanyagolt műszaki állapotú járművek biztosítása elől, de a díjba bekalkulálja a magasabb kockázat mértékét. Casco A casco a saját gépjárművünket védő vagyonbiztosítás, amely a gépjárműben keletkezett, szerződésben meghatározott káresemények bekövetkezése esetén nyújt fedezetet. Casco szerződést a gépjármű védelme érdekében, belátása szerint önkéntesen köthet a tulajdonos, vagy aki a gépjármű megóvásában egyébként érdekelt. Kifejezetten a casco biztosítás sajátossága az ún. önrész, ami azt az összeget jelenti, melyet a káresemény kapcsán minden esetben a biztosított fizet. Az önrészt két módon határozzák meg, egy százalékos értékkel (pl.: a kár 10%-a), illetve egy abszolút összeggel (pl.: 50 000,Ft), amelyek közül a biztosító mindig a magasabbat vonja le a kifizetéskor. Az önrész mértékét szerződéskötéskor a szerződő határozza meg, de minél magasabb az önrész, annál alacsonyabb a biztosítási díj. A casco díjának meghatározásakor a biztosító figyelembe veszi az autó korát, motornagyságát, az autó kártörténetét, illetve a gépjárműbe utólag beépített extra tartozékokat. Ez utóbbit külön kell bejelenteni, mert a casco alapvetően szériatartozékokra vonatkozik, az utólag beszerelt extrákra jellemzően pótdíjat kell fizetni. Casco biztosítás esetén a biztosító mindig mérlegelheti, hogy az autó műszaki állapotát figyelembe véve vállalja-e a szerződéskötést.
A KGFB illetve a casco szerződések főbb jellemzői KGFB
http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/tematikus_oldalak/kgfb
A biztosítás Kötelezően kötendő felelősségbiztosítás. jellege Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója (általában tulajdonosa) köteles az üzemeltetése során okozott károk fedezetére biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani.
Casco Önkéntesen vagyonbiztosítás.
köthető
A gépjármű tulajdonosa (illetve akinek a gépjármű megóvása érdekében áll) saját belátása szerint köthet biztosítást. Hitelre vásárolt gépjárműveknél a hitelező általában kötelezi a vevőt casco kötésére.
Ki a biztosított személy?
A potenciálisan károkozóvá váló (általában a gépjármű A potenciálisan károsulttá tulajdonosa), akinek esetleges károkozása miatt áll váló biztosított (általában a helyt a biztosító. gépjármű tulajdonosa).
Kinek a kárát téríti meg?
A károkozással érintett vétlen károsult kárát.
A biztosított kárát.
Milyen jellegű Az ismert, vétkes károkozó által a vétlen károsult károkra térít? gépjárművében illetve személyében okozott károkra (tekintet nélkül a károkozó jogellenes vagy szándékos magatartásra, azonban ilyen esetekben a biztosító a kifizetett kártérítést a biztosítottól visszakövetelheti).
A biztosított gépjárműben keletkező, a szerződési feltételekben rögzített biztosítási események bekövetkezése esetén pl: lopás, törés, elemi kár, üvegkár, illetve a biztosított enyhén gondatlan magatartásával okozott „saját hibás” károk.
Érték-csökkenést fedezi?
A szerződési feltételek határozzák meg, de általában csak a kár helyreállításának költségét téríti meg.
Igen, hiszen a károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentő tényező is olyan kártétel, amelyet a károkozó köteles megtéríteni.
A kártérítés Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak mértéke számától függetlenül a biztosító káreseményenként - dologi károk esetén 500 millió Ft, - személyi sérüléses károk esetén 1600 millió Ft összeghatárig
A biztosító mentesülése
A kifizethető maximális biztosítási összeget a szerződési feltételek határozzák meg. A szerződéskötéskor vállalt önrészt a biztosítottnak kell megfizetni.
A kárbejelentés elmulasztása a biztosító mentesülését A biztosító mentesül a eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges fizetési kötelezettség alól, körülmények kideríthetetlenné válnak. ha a kárt a biztosított (vagy a szerződő, illetőleg a közös háztartásban élő hozzátartozók)
szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták (pl.: ittas, kábult, szakszerűtlen vezetés), valamint a kárenyhítési kötelezettség súlyos megszegése esetén is (pl.: lopás esetén, ha a pótkulcs a járműben maradt vagy az autó védelmi berendezése nem felelő). Szerződés időtartama, díja
Általában határozatlan időre kötött szerződés (de köthető határozott időre is). A biztosítás éves díját a biztosítási időszak kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján kell fizetni. Kedvezőbb díjtarifára váltásra (biztosítóváltásra) jellemzően évente egy alkalommal, a biztosítási szerződés évfordulóján van mód.
Köthető határozott vagy határozatlan időre is, ez utóbbi jellemző. Ha a káresemény bekövetkezik (pl.: lopás, totálkár) a biztosítási díjat a biztosítási év végéig meg kell fizetni, hiszen a biztosító egész éves kockázatban állásának ellenértékét határozta meg a biztosítási díjban. (Ilyenkor a biztosító szolgáltatásából általában eleve levonják az év végéig járó díjat.)
A díj mértékét befolyásoló tényezők
Jogszabályban meghatározott feltételek szerinti A szerződési feltételekben bonus–malus osztályba sorolás alapján kötelezően meghatározottak szerint alkalmazott díjkedvezmény vagy pótdíjfizetés - alkalmazható „bonushttp://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/tematikus_oldalak/kgfb/bonus-malus/bonusjellegű” besorolás, malus.html . A besorolás az üzembentartó személyéhez kármentességi köthető, így új gépjármű vásárlása esetén az új díjkedvezmény illetve szerződésre továbbvihető. díjvisszatérítés formájában. A „besorolás” jellemzően csak ugyanannál a szolgáltatónál vihető tovább új gépjármű vásárlása esetén, mert a biztosítók eltérő kármentességi feltételeket határozhatnak meg.
Szerződés megszűnése
A szerződést felmondani általában írásban, a biztosítási év végére lehet, 30 napos felmondási idővel (van lehetőség a közös megegyezéssel történő egyéni időpontban való megszűnésre is) A biztosítási év során tulajdonos váltás ,illetve forgalomból való kivonás esetén szüntethető meg a szerződés.
Területi hatály:
Az Európai Unio tagállamai területére, valamint a A szerződési feltételek zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, határozzák meg, általában
A szerződést felmondani írásban a biztosítási év végére lehet, 30 napos felmondási idővel. Tulajdonos váltás, illetve forgalomból való kivonás esetén is megszüntethető a biztosítás.
amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Európára terjed ki, de eltérő Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött - az egyes biztosítóknál (pl. http://www.pszaf.hu/intezmenyeknek/biztositok/hirek/tajek_zoldkartya_2012.html . volt szovjet utódállamokra,
ill. Törökországra esetben nem)
sok
Díjhirdetés és biztosítóváltás a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál – Mire ügyeljünk a megváltozott rendszerben? Talán nem mindenki tud róla, de az elmúlt években változtak a KGFB díjhirdetés és biztosítóváltás szabályai. A biztosítóváltás időpontja attól függ, mikor kötöttük meg az érvényben lévő szerződésünket. Évente egyszer van lehetőségünk biztosításunkat felülvizsgálni és biztosítót váltani, ezért feltétlenül érdemes az alábbiakra figyelni! Biztosítási évforduló Ha már rendelkezünk KGFB-szerződéssel, az alábbiakra érdemes figyelni:
A biztosítási szerződés jellemzően határozatlan idejű, de a biztosítási időszak egy év. A biztosítóváltásra általában évente egy alkalommal, a biztosítási szerződés évfordulóján van mód. Ha ezt elmulasztjuk, legközelebb egy év múlva mondhatjuk fel a szerződést. (Közös megegyezéssel ugyanakkor egyéni megszűnési időpontban is megállapodhatunk a biztosítóval.) A biztosítási évfordulót (pl. október 30.) a biztosítást igazoló okirat tartalmazza, erre kell figyelnünk, ha biztosítót akarunk váltani. A biztosítási díjat a biztosítási időszak kezdő napján aktuális tarifa alapján kell fizetni. A következő biztosítási évre automatikusan a jelenlegi biztosító által meghirdetett díj lesz érvényes, amennyiben nem szerződünk át más szolgáltatóhoz.
FONTOS: Biztosítónk a biztosítási szerződés évfordulóját megelőző 50. napig írásban értesítést küld az új biztosítási évre fizetendő díjról. Ennek ismeretében érdemes áttekinteni a többi biztosító kínálatát is, mert elképzelhető, hogy egy másik szolgáltató kedvezőbb díjat vagy szolgáltatást hirdetett.
A díjtarifákat és a szolgáltatásokat összehasonlítva tudjuk eldönteni, hogy a következő biztosítási évre
az eddigi biztosítójánál elérhető díjnál kedvezőbb díjtarifára váltunk,
elfogadjuk a jelenlegi biztosítója által közölt új díjat, azaz nem váltunk biztosítót.
ezért felmondjuk a jelenlegi biztosítójánál a szerződését,
Ez esetben nem kell tennünk semmit, csak befizetni az értesítés szerinti díjat.
és új szerződést kötünk az új biztosítóval.
A jelenlegi szerződés továbbra is hatályban marad az eddigi biztosítónál az új díjjal.
és új szerződést köt az új biztosítóval.
A jelenlegi szerződése továbbra is hatályban marad az eddigi
Tájékozódás a KGFB-tarifákról A biztosítók díjtarifáikat a Felügyelet honlapján (www.pszaf.hu), saját honlapjukon, továbbá a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján teszik közzé. A biztosítók bármikor hirdethetnek díjtarifát, azzal a megkötéssel, hogy az adott díjtarifa a meghirdetéstől számított 60. napot követő előre meghatározott naptól alkalmazandó. Egy napon egy biztosítónak csak egy tarifája lehet érvényben. A szerződések csak a biztosítási időszak kezdő napján érvényes díjtarifa szerint köthetők meg. FONTOS: A különböző biztosítók eltérő időpontokban hirdetnek díjtarifát, így ahhoz, hogy a legkedvezőbbet válasszuk, körültekintően kell tájékozódni. Tippek a megfelelő díjtarifa kiválasztásához: Az egyes díjtarifák összehasonlításában segítenek a MABISZ (www.mabisz.hu/) honlapján, valamint a biztosítási alkuszok internetes oldalain található díj-összehasonlító oldalak. Mindig a biztosítási időszak kezdő napján érvényes díjtarifákat kell összehasonlítani. Akár jelentős különbségek is lehetnek az egyes biztosítók díjai és szolgáltatásai között. Vegyük figyelembe a számunkra elérhető kedvezményeket is (pl.: gyermekek száma, kedvezményre jogosító hivatás, stb.).
FONTOS: A díjtarifák nem tartalmazzák az éves díj 30%-át kitevő, kötelezően fizetendő baleseti adót, amely az Ön költségeit növeli!
Gördülékeny biztosítóváltás -A biztosítóváltás menete A biztosító a biztosítási évfordulót megelőző 50. napig értesítést küld új biztosítási évre vonatkozóan fizetendő díjról. Ezt a díjat hasonlítsuk össze a többi szolgáltató - biztosítási időszak kezdő napján érvényes díjaival! A biztosítási időszak kezdő napját megelőző 60. naptól már nyilvánosak a díjak, így előzetesen is felmérhetjük a kínálatot. Az értesítés után maximum 20 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy alaposan tájékozódjunk, és a jelenlegi szerződést – legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig – felmondjuk. Példa: Ha a szerződés kezdő napja október 31., a felmondásnak legkésőbb szeptember 30-ig kell a biztosítóhoz beérkeznie, amely így október 30-án (a szerződés évfordulóján) 24 órakor megszűnik. 1. A felmondást követően az új időszakra új szerződést kell kötni a kiválasztott biztosítóval. 2. Az új szerződésre az a díjtarifa lesz érvényes, amely a biztosítási időszak kezdő napján alkalmazandó. 3. Az új szerződést a biztosítási évforduló előtt kössük meg! Ne feledjük a díjat rendezni!
Előző év okt. 31.
Új naptári év
szept. 10.
szept. 30.
okt. 30.
okt. 31.
évfordulót megelőző 30. napig évfordulót megelőző 50. napig
Biztosítási időszak (365 nap) Biztosítási időszak kezdő napja
A jelenlegi biztosító értesítést küld az új tarifáról
Biztosítási évforduló Felmondási határidő
Új biztosítási időszak kezdő napja: a kockázatviselés kezdő napja
Mire kell figyelnie felmondáskor?) Ha biztosítót váltunk, KGFB-szerződésünk felmondását levélben, faxon, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott e-mailben igazolható módon kell eljuttatni a biztosítóhoz, a biztosítási évforduló előtt legkésőbb 30 nappal. Jelezni kell, hogy az üzenet tárgya a biztosítási szerződés felmondása (ezt nem kell megindokolni), meg kell adni a biztosítási kötvény számát, a jármű forgalmi rendszámát és néhány azonosító adatot (üzemben tartó neve, címe). Tippek biztosítóváltáshoz: o A felmondást tértivevénnyel adjuk postára, és vegyük figyelembe a postai átfutási időt is! Faxon történő feladás esetén célszerű megőrizni a sikeres elküldést tanúsító visszaigazolást. o A felmondást személyesen is átvetethetjük a biztosító legközelebbi ügyfélszolgálati irodájában (pl.: a másolaton átvevő bélyegzővel). o Ha alkusszal küldjük a felmondást, győződjünk meg arról, hogy az időben beérkezett. Az alkusz a felmondást – és az új ajánlat közvetítését is - csak az általunk küldött írásbeli megbízást követően intézheti. Vegyük figyelembe ennek átfutási idejét is. FONTOS: A határidő után beérkezett, vagy a nem szabályosan (pl.: szóban, elektronikus aláírással nem rendelkező e-mailben) megtett felmondást a biztosító nem fogadhatja el. Ekkor a jelenlegi biztosítónál - az új időszakra meghirdetett díjjal - hatályban marad a szerződés, és az új biztosítóval kötött szerződés nem lesz érvényes. Így legközelebb egy év múlva (a következő szerződéses évforduló alkalmával) válthatunk biztosítót. Fontos tudnivalók a díjfizetésről A biztosítás díját - és a baleseti adót - határidőben kell megfizetni, akkor is, ha a biztosító nem küldött időben csekket (ha ez esetleg előfordul, belföldi postautalványon fizessük meg a díjat).
A biztosító a befizetett összegből elsőként a baleseti adót vonja le, majd az esetlegesen felmerülő fedezetlenségi díjat és csak ezt követően a biztosítási díjat. Ezért, ha kevesebbet fizetettünk, a szerződés díjhátralékossá válik és megszűnhet. Amennyiben nem fizetjük a díjat, a biztosító - az esedékességtől számított - 60 napos türelmi időt követően törli a szerződését, és a megszűnésről 15 napon belül értesítést küld. Ha a szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt:
A szerződést a biztosítási időszakon belül csak ugyanannál a biztosítónál köthetjük meg újra, ahol az megszűnt. Az újrakötött szerződésre a biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat kell megfizetni. A biztosítási díjon felül meg kell fizetni o a 60 napos türelmi időre eső biztosítási díjat is, hiszen a biztosító kockázatviselése ez idő alatt is fennállt; o a korábbi szerződésének megszűnése és az új szerződés megkötése közötti időszakra az ún. fedezetlenségi díjat (ennek napi díja magasabb, mint a „normál” biztosítási díj, így ezt jobb elkerülni); o valamint a türelmi időszakra, a fedezetlen időszakra, továbbá a biztosítási időszak hátralévő részére számítandó baleseti adót is.
Hasznos tippek: Ha az éves díjat - és a baleseti adót - egy összegben fizetjük meg, úgy nem feledkezünk el az esedékes díjakról, és így nem érhet bennünket kellemetlen meglepetés. Működjünk együtt a biztosítóval, és a díjakat mindig a felhívás szerinti határidőben fizessük meg!
II. Takarékossági Világnap -– bonyolultabb termékek Október utolsó munkanapja minden évben a Takarékossági Világnap. A dátum az 1924-es milánói nemzetközi pénzügyi konferenciának állít emléket, ahol három földrész - Európa, Ázsia, Ausztrália 28 országa takarékpénztárainak - küldöttei két fő témában folytattak szakmai eszmecserét: egyrészt számot adtak a pénzintézetek működésének jellemző tapasztalatairól, céljairól és terveiről, másrészt azokról a hatósági és takarékpénztári feladatokról esett szó, amelyek a betétesek érdekeinek és jogainak fokozottabb védelmét szolgálják. Ez a nap a takarékoskodó emberek napja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a megtakarítások és az öngondoskodás fontosságára. A kezdeményezés Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet kap, melyhez egyre több szervezet, pénzintézet csatlakozik. Mit értünk befektetés alatt? A befektetés alatt jellemzően olyan összetettebb, hosszabb távú, magasabb összegű megtakarítási formákat értünk, melyek általában kockázatosabbaknak tekinthetők, mint pl. a lekötött bankbetétek. A befektetési termékek kockázata abban rejlik általában, hogy a befektetett pénzünk visszafizetését, és/vagy az azon elérhető hozamot számos külső, előre nem látható tényező (pl. a kibocsátó, vagy az ország gazdasági helyzetének alakulása) is befolyásolja, illetve egyes termékek/eszközök esetén a kibocsátó intézmények többnyire nem vállalnak ezekre garanciát! Kedvezőtlen esetben befektetett pénzünk jelentős részét el is veszthetjük. Mielőtt megtakarított pénzünk fialtatására valamilyen befektetési forma választása mellett döntünk, az alábbi szempontokat kell mérlegre tenni:
Nincsenek univerzális, „mindenre jó” befektetések! Másképpen kell döntenünk, ha a cél például egy jövőbeli ingatlanvásárlás, vagy egy jövőbeli jövedelem kiegészítés stb.
Mekkora összeget szeretnénk befektetni, milyen időtávra?
Mekkora hozam elérésében reménykedünk?
Milyen időtávra, mekkora kockázatot vállalunk?
A befektetések összehasonlítva a betéti megtakarításokkal kockázatosabb megtakarítási formák, ezért csak azoknak ajánlható, akik tisztában vannak ezekkel a kockázatokkal és rendelkeznek ismeretekkel e formákra vonatkozóan. Megtakarításunkat célszerű nem egyetlen termékbe/eszközbe fektetni, válasszunk inkább lejárat és kockázat szerint is többfélét. Ha az egyik nem lesz nyereséges a másik eszközön elért eredmény ellensúlyozhatja. (diverzifikáció)
Mi alapján válasszuk befektetést
Mennyi befektethető pénzösszeg áll rendelkezésünkre? Nem mindegy mekkora összeget, milyen időtávra tudunk nélkülözni, és hogy egy összegben vagy kisebb összegben, de rendszeresen rendelkezünk a befektethető pénzzel. Milyen időtávban gondolkodjunk? Fontos előre megbecsülnünk, hogy mennyi időre akarunk befektetni, és tisztában lennünk azzal, hogy melyik befektetés milyen feltételek mellett tehető készpénzzé. Nem mindegy ugyanis, hogy mikor lesz szükségünk a pénzre, s ha szükségünk van rá, akkor milyen gyorsan tudunk hozzájutni. Könnyen beláthatjuk, hogy ha megtakarításainkat egy látra szóló betétbe helyezzük, azt bármikor fel is tudjuk venni. De ha befektetésként mondjuk egy lakást vásárolunk, akkor számolnunk kell azzal, hogy ennek értékesítése, azaz a pénzhez való hozzájutás akár több hónapot, sőt évet is igényelhet. A hitelekhez hasonlóan bőséges befektetési választék áll rendelkezésünkre. A lehetőségek közti választáskor az egyik fontos szempontot a befektethető összeg és a befektetési időtáv jelenti.
A megtakarítás összege
Kis összegű rendszeres megtakarítás (néhány ezer – tízezer Ft/hó )
Minimum 10 ezer Ft
Befektetés típusa Megtakarítással kombinált életbiztosítás
Min. 10 év
Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés
Min. 10 év
Nyugdíjelőtakarékossági számla
Nyugdíjkorhatár eléréséhez közeledve minimum 3 év, fiatalabb korban több évtized is lehet
Kincstárjegy
3-12 hónap
Befektetési jegyek
3 hónaptól több évig
Pénzintézetek, vállalatok értékpapírjai 3 hónaptól több évig (pl. kötvények)
Részvények
Lehet rövid távú is, de hosszú távon kiegyensúlyozottabb hozam elérésére van lehetőség
Államkötvény
Minimum 1 év
TBSZ
minimum 3 év
Ingatlan, műtárgy
Általában 1 évnél hosszabb
Minimum 50-100 ezer Ft
Minimum 1 millió
Jellemző lekötési idő
Mekkora hozam érhető el? A befektetésektől mindenekelőtt azt várjuk el, hogy számunkra hozamot biztosítsanak, amiért lemondunk a pénz azonnali saját elköltéséről. Természetesen azt szeretnénk, hogy a mai pénzünk egy későbbi időpontban is legalább annyit érjen (azaz legalább annyit tudjunk vele vásárolni) mint ma, azaz elvárjuk, hogy értéktartó legyen. Ehhez azonban a hozamnak legalább a mindenkori inflációt fedeznie kell, azaz elvárjuk, hogy a befektetés reálhozamot (a befektetés hozamából az inflációt meghaladó rész) biztosítson számunkra.
Ez az alábbi leegyszerűsített példával illusztrálható Megtakarított összeg Futamidő Nominál hozam ha az infláció éves mértéke:3,0%
Reálhozam (megközelítőleg!)
ha az infláció éves mértéke:4,5%
ha az infláció éves mértéke:5,0%
1 000 000 Ft 1 év 4,50% (4,50%-3,0%) 1,50% (4,50%-4,5%) 0,00% (4,50%-5,0%) -0,50%
(előre meghatározott kamat) egy év leteltével a befektetett pénzünkért kapott összeg vásárlóértéke 1,50%kal több befektetett pénzünk vásárlóértékénél egy év leteltével a befektetett pénzünkért kapott összeg vásárlóértéke megegyezik a befektetett pénzünk vásárlóértékével egy év leteltével a befektetett pénzünkért kapott összeg vásárlóértéke 0,50%kal kevesebb a befektetett pénzünk vásárlóértékénél
A hozammal kapcsolatban azt is tudnunk kell, hogy terheli-e adófizetési vagy más kötelezettség az így keletkezett jövedelmet. Ha igen, akkor ez tovább csökkenti az elért hozam mértékét. Mekkora kockázatot vagyunk hajlandók vállalni? Minden befektetés hordoz magában bizonyos kockázatot, bizonytalanságot. Ugyanakkor ennek mértéke az egyes befektetések tekintetében nagyon különböző lehet, azaz a befektetéskor elvárt vagy beígért hozamot mennyire biztosan tudjuk ténylegesen kinyerni. Mindent egy lapra? Sok befektető vallja, hogy a megtakarítások egy részével érdemes nagyobb kockázatot vállalni, de azt is tudja, hogy nem szabad minden pénzt „egy lóra feltenni”. Egy angol mondás ezt úgy fejezi ki, hogy „ne tegyünk minden tojást egy kosárba!” Hiszen, ha az egyetlen kosár leesik, akkor minden tojás összetörik! De ha több helyre tettük a tojásokat, akkor remélhetjük, hogy lesz olyan, amelyik épségben megmarad. A befektetések vonatkozásában ezt úgy érthetjük, hogy hasznos lehet, ha a pénzünket megosztjuk többféle befektetés között. Ekkor nagyobb esélyünk van arra, hogy lesz olyan, amelyikkel nagyon jól járunk, ami még abban is kárpótolhat bennünket, ha egy másik befektetésünknél esetleg veszteséget kell elszenvednünk. Ezt a pénzügyek nyelvén úgy mondjuk, hogy szükséges a befektetéseink diverzifikálása, ami végső soron a befektetéseink egészére (azaz a tojással teli kosárra) vetített kockázat csökkentését eredményezi. Ám még ez a kockázatmegosztó stratégia sem garantálja, hogy nem fogjuk pénzünket, vagy annak egy részét elveszíteni, ha kockázatos befektetésekbe tesszük, csupán csökkenti annak lehetőségét. A másik fontos rendszerezést a kockázat és hozam kapcsolata határozza meg:
Kollektív befektetési formák: befektetési jegyek, nyugdíjpénztári befektetések, megtakarítással kombinált életbiztosítások
Néhány gondolat a kockázatokról
A megtakarított pénzünk optimális befektetéséhez – mint azt az előzőekben láthattuk – rengeteg kérdésre kell saját válaszunkat megtalálni, kezdve a befektetés céljától az időtávig, de ismernünk kell saját kockázatvállalási hajlandóságunkat is. Aki pénzügyeit tudatosan intézi, annak a pénzügyi döntések nem lehetnek kizárólag rövid távúak, hiszen a megtakarítások célja nem egyedül a váratlan helyzetekre való felkészülés. Az életét tudatosan tervező ember pénzügyi döntéseiben hosszú távon is gondolkozik, melynek kapcsán érdemes néhány gondolat erejéig elidőzni a kockázat fogalma körül. A kockázat a köznyelvben általában valami számunkra negatív dolog bekövetkezésének valószínűségét jelenti. A befektetések terén a kockázat egy adott befektetés jövőbeli teljesítményével kapcsolatos bizonytalanságot, változékonyságot testesíti meg. A magas kockázatú befektetés járhat jelentős veszteséggel, de eredményezhet magas hozamot is, a lényeg az, hogy a jövőbeni hozam jelentősen ingadozhat, ebből következően pedig nehezen kiszámítható és tervezhető. Az értékpapír befektetések kockázatának számos megjelenési formája lehet, amelyek egy-egy értékpapír típusnál másmás hangsúlyt kapnak. A két legalapvetőbb kockázattípus: Árfolyamkockázat – ez a kockázat mutatja azt, hogy az értékpapírunk árfolyama nem állandó, folyamatosan változik. Ha megveszünk egy értékpapírt, nem tudhatjuk biztosan, hogy milyen árfolyamon tudjuk majd később eladni. Minél erősebben ingadozhat egy értékpapír árfolyama az időben, annál nagyobb ez a típusú kockázat. Visszafizetési kockázat – az értékpapírok egyik alapvető típusánál, a hitelpapíroknál lényeges kérdés, hogy a kibocsátó, aki a pénzt kölcsönvette a kötvény kibocsátásával, vissza tudja-e fizetni azt a futamidő végén. E szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy a kibocsátó a világ legnagyobb, legtőkeerősebb bankja, vagy egy kisvállalat. Megnézve a két alapvető értékpapír-típus viszonyát a két fő kockázati típushoz az alábbi eredményt kapjuk:
Kötvény (Hitelpapír)
Részvény
Kevésbé lényeges Árfolyamkockázat
Visszafizetési kockázat
Ha az értékpapírt a futamidő végéig tartjuk, akkor kiküszöbölhető
Lényeges
Lényeges
Nincs, hiszen a részvény alapja nem kölcsönügylet, a részvénynek nincs lejárata
Egy részvénybefektetésnél a fő kockázatot az árfolyamkockázat jelenti, hiszen a hozamot döntően az befolyásolja, hogy hogyan változik a részvény ára. A hitelpapíroknál viszont elsődlegesen a visszafizetési kockázattal kell foglalkoznunk, míg az árfolyamkockázat csak akkor lényeges, ha az értékpapírt nem akarjuk a futamidő végéig megtartani, hanem lejárat előtt el akarjuk adni a piacon. Az állam által kibocsátott értékpapírokat (például kincstárjegy, államkötvény) kockázatmentes eszközöknek tekintjük.
Befektetési alapok, befektetési jegyek Az utóbbi időben folyamatosan csökkenő betéti kamatok miatt is egyre népszerűbbek a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek A befektetési alapok a háztartások megtakarításainak, illetve a vállalatok átmenetileg szabad pénzeszközeinek összegyűjtésére és befektetésére szakosodott pénzügyi közvetítők. A befektetési alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, melyet az alapkezelő (általában bankok vagy biztosítók közreműködésével) hoz létre, és folyamatosan kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg, melyeket az alapkezelő a befektetési jegyek vásárlói számára értékesít. A közös vagyontömegből egy adott napon az egy befektetési jegyre jutó hányadot az egy jegyre jutó nettó eszközérték, vagyis a befektetési jegy árfolyama mutatja meg. A befektetési alapok legfőbb előnye, hogy a háztartások és vállalkozások – akár egyenként kisösszegű - megtakarításaikat az alapkezelő szakértelmének és tájékozottságának köszönhetően egyszerűbben, alacsonyabb költségek mellett, és a befektetési kockázatok megosztásával fektethetik be az értékpapír- és ingatlanpiacokon, és ezáltal az egyenként kisösszegű, és szétszórt megtakarítások bekerülnek a gazdaság vérkeringésébe.
ALAPKEZELŐ ALAPKEZELŐ Befektetésidöntések döntések Befektetési meghozatalaés és meghozatala végrehajtása végrehajtása Adminisztráció Adminisztráció Befektetőktájékoztatása tájékoztatása Befektetők
Főbbbefektetési befektetésipiacok piacok Főbb Pénzpiacieszközök eszközök Pénzpiaci Kötvények Kötvények Részvények Részvények Ingatlanok Ingatlanok
LETÉTKEZELŐ LETÉTKEZELŐ
BEFEKTETÉSIALAP ALAP BEFEKTETÉSI
BEFEKTETÉSIJEGY JEGY BEFEKTETÉSI FORGALMAZÓ FORGALMAZÓ
Értékpapírokletéti letétiőrzése őrzése Értékpapírok Ügyletekelszámolása elszámolása Ügyletek Nettó eszközérték Nettó eszközérték számítás számítás Alapkezelőellenőrzése ellenőrzése Alapkezelő
Felügyeletiszervek szervek Felügyeleti PSZÁF PSZÁF Könyvvizsgáló Könyvvizsgáló Belsőellenőrzés ellenőrzés Belső
BEFEKTETŐK BEFEKTETŐK
A befektetési alap kezelőjének feladatai a következők:
értékpapír, azaz befektetési jegyek kibocsátása → tőkegyűjtés, befektetések megszervezése, lebonyolítása → tőkekihelyezés, az alap befektetéseinek folyamatos kezelése → vagyonkezelés.
Az alapkezelő a befektetések (portfolió) összetételét – az alap jellegének megfelelő befektetési arányokat figyelembe véve - minden esetben igyekszik úgy alakítani, hogy a kockázatok kezelése mellett a befektetők a lehető legmagasabb hozamot érjék el. Milyen típusú befektetési alapok léteznek? A befektetési alapok megkülönböztetésének legfontosabb szempontja az alap által folytatott befektetési politika, amely azt mutatja meg, hogy az alapban összegyűjtött megtakarítások milyen típusú és kockázatú eszközökbe kerülnek befektetésre. Ennek alapján az alábbi fő alaptípusok különböztethetők meg:
Alap típusa
Mibe fektet?
pénzpiaci (likviditási)
bankbetétek, 1 évet (3 hónapot) meg nem haladó hátralévő futamidejű állampapírok az alap jellegétől függően hazai és/vagy külföldi államkötvények, banki értékpapírok az alap jellegétől függően hazai és/vagy külföldi részvények ebben részvények és kötvények egyaránt vegyesen szerepelhetnek közvetlenül ingatlanbefektetéseket valósítanak meg, értékpapírokat kizárólag folyamatos fizetőképességük fenntartása (likviditás) céljából vásárolnak pl. más befektetési alapokba fektető, alapok alapja konstrukció, indexalapok (melyek lemásolják egyes tőkepiaci indexek összetételét)
kötvény részvény vegyes ingatlan speciális alapok
Az alapok megkülönböztethetők az alábbi szempontok szerint is: Visszaválthatóság alapján - nyílt végű alapok, melyeknél a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók, illetve visszaválthatók - zárt végű alapok, melyeknél a vásárlás nem folyamatos, hanem csak egy adott időszakban jegyzés útján lehetséges. Visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor A befektetések védelme alapján - Garantált alapok: a befektetési alap nevében eljáró befektetési alapkezelő a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan garanciát vállalhat (tőke-, illetve hozamgarancia). A hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. Az alapkezelő vállalását bankgarancia támasztja alá. - Védett alapok: A befektetési alap nevében eljáró befektetési alapkezelő a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan ígéretet tehet (tőke-, illetve hozamvédelem). A hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is, melyet az alapkezelő köteles megfelelő befektetési politikával alátámasztani. Fontos megjegyezni, hogy a hozamok jellemzően együtt járnak a kockázattal, ami a befektetés értékének, a befektetési jegyek árfolyamának ingadozásában mutatkozik meg. Magasabb kockázatokhoz jellemzően magasabb elérhető hozamok párosulnak, ezért a befektetési döntés meghozatalánál mindig a két tényezőt együttesen kell figyelembe vennünk. A befektetési alapok hozamai a bankok betéti kamataihoz hasonlóan nyilvánosak, a gazdasági sajtóban és az Interneten egyaránt hozzáférhetőek. Mielőtt befektetési alapot választ:
Tájékozódjunk, hogy az alap milyen eszközökbe fekteti vagyonát, és hogy ezen eszközök értékének alakulása milyen tényezőktől függ, hiszen a befektetési jegyek árfolyamát is áttételesen ezek fogják alakítani! Bár az alap múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőre nézve, azért érdemes erről is információt gyűjteni, összehasonlítani más, hasonló befektetési politikájú alapok teljesítményével! Ha devizában értékesített, zártvégű alapot választ, nézzünk utána, hogy történhet-e a kifizetés forintban, és ha igen, ez milyen feltételektől függ! Informálódjunk a forgalomba hozatalhoz készített és a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztatókból, melyek a forgalmazóknál térítésmentesen átvehetők! Az alapkezelők internetes oldalain további kiegészítő és a befektetési döntést segítő információkat találhatunk. A magasabb várható hozam általában magasabb kockázattal is jár, ezért mérlegeljük, hogy mekkora kockázatot vagyunk hajlandók vállalni! Gondoljunk arra is, hogy sokszor csak hosszabb távon érhető el a kívánt hozam, a befektetési jegy árfolyama rövid távon jelentősen ingadozhat! Tájékozódjon az egyes alapokhoz kapcsolódó költségekről és díjakról, mivel jelentős eltérések is lehetnek!
