A vállalkozások besorolása illetve azok adójogi vonzatai

XVII. Évfolyam 07. szám

A vállalkozások besorolása illetve azok adójogi vonzatai A társas vállalkozások bizonyos méret szerinti beso-

tartozik-e. A vállalkozások kkv kategóriába történõ besoro-

rolásához számos elõny kapcsolódhat, így a helyes

lását tehát a Kk. tv.-ben foglaltak alapján kell elvégezni.

besorolás meghatározása a legtöbb vállalkozás szá-

A méret szerinti besoroláshoz a vállalkozásra vonatkozó

mára elkerülhetetlen. A vállalkozási méret megál-

három – a vállalkozás beszámolójában található – gazda-

lapítása azért fontos, mert a kis- és középvállalkozási

sági mutató szükséges, melyekre vonatkozóan a Kk. tv. a

méretbe tartozó vállalkozásoknak (a továbbiakban:

3. §-ában felsõ korlátot határoz meg a következõképpen.

kkv-k) bizonyos adójogszabályi rendelkezések ked-

A kkv kategóriába az a vállalkozás tartozik, melynek

vezményeket biztosítanak, illetve a közvetlen állami

• Az összes foglalkoztatotti létszáma 250 fõnél kevesebb

támogatások igénybevételének is feltétele lehet a kkv kategóriába történõ besorolás. Cikkem alapvetõ célja, hogy a kkv méretbe tör-

és • Az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelõ forintösszeg vagy a mérlegfõösszege

ténõ besorolás szempontjait és módját ismertes-

legfeljebb 43 millió eurónak megfelelõ forintösszeg.

sen, de fontosnak tartom röviden leírni a társasági

A kkv kategórián belül a Kk. tv. megkülönbözteti a kis-

adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tao tv.) és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (továb-

illetve a mikrovállalkozási méretet. Kisvállalkozás az a vállalkozás, melyre a következõ mutató értékek teljesülnek:

biakban UTIA tv.) kkv mérethez kötötten alkalmaz-

• Összes foglalkoztatotti létszáma 50 fõnél kevesebb és

ható szabályait is.

• Éves nettó árbevétele vagy mérlegfõösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelõ forintösszeg.

A vállalkozások besorolásának szabályai I. A gazdasági mutatók vizsgálata

melynek

Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk idõpont-

• Összes foglalkoztatotti létszáma 10 fõnél kevesebb és

jától hazánkban is alkalmazni kell az uniós szabá-

• Éves nettó árbevétele vagy mérlegfõösszege legfeljebb

lyokat, illetve a nem szabályozott területekre vonat-

Adóvilág – 2013. június

Mikrovállalkozásnak pedig az a vállalkozás minõsül,

2 millió eurónak megfelelõ forintösszeg.

kozó jogi szabályozásunknak összhangban kell len-

Ahhoz hogy egy társaság besorolást nyerjen valamelyik

nie az unió mindenkori jogrendszerével. Ennek kö-

kkv kategóriába, a fent említett három gazdasági mu-

vetkeztében szükségessé vált a kkv-kkal kapcsolatos

tató közül csak kettõnek kell megfelelnie. A foglalkozta-

jogszabályi kategóriák, értékhatárok és egyes

totti létszámra vonatkozó feltételnek mindenképp telje-

kapcsolódó fogalmak harmonizációja is.

sülnie kell, azonban – tekintettel arra, hogy a feltétel vagy-

Korábban már létezett a kkv-k besorolásához ala-

lagos – az éves nettó árbevételre vagy a mérlegfõösszegre

pul szolgáló törvényünk (1999. évi XCV. tv.), azon-

vonatkozó kritérium közül elegendõ, ha csak az egyiket

ban 2004. május 1-jétõl ezt felváltotta a kis- és

teljesíti a vállalkozás.

középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról

Az euróban meghatározott összegek forintra történõ

szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban Kk.

átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által megállapított,

tv.). A Kk. tv. tartalmazza azokat az értékhatáro-

a vállalkozás üzleti évének lezárásakor (naptári éves adózó

kat, létszámkorlátokat, egyéb szempontokat,

esetén december 31-én) érvényes deviza középárfolyamot

amelyek alapján eldönthetõ, hogy egy adott váll-

kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a

alkozás kkv-nak minõsül-e, illetve azon belül mikro-,

tárgyévet megelõzõ év utolsó napján érvényes, MNB által

kis- vagy a középvállalkozás méretkategóriájába

megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

6

Például a 2012-ben alapított vállalkozás esetén a 2011. december 31-én érvényes MNB árfolyam az irányadó.

besorolást a tárgyévre vonatkozóan elkészített üzleti terv alapján kell elvégezni. Tekintve, hogy az üzleti terv nem

A Kk. tv. meghatározza, hogy a besoroláskor vizsgálandó

tartalmaz mérlegfõösszeget, ezért a besorolásnál a nettó

mutatókat milyen dokumentumok alapján kell elvégezni.

árbevétel és a foglalkoztatotti létszám adatait kell számba

A Kk. tv. 5. §-ában található rendelkezés szerint a

venni. Az üzleti tervben található adatok tekintetében

számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Szt.)

nem kell az évesítést elvégezni.

hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az összes foglalkozta-

Az új vállalkozásokkal azonosan kell eljárni a besorolás

totti létszám, a nettó árbevétel és a mérlegfõösszeg adato-

során minden olyan esetben, amikor a vállalkozás a beso-

kat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek

rolásra elõírt napon még nem rendelkezik elfogadott

hiányában az éves beszámoló vagy az egyszerûsített éves

beszámolóval. Így kell eljárnia a jogelõd nélkül létesített, új

beszámoló alapján kell megállapítani.

vállalkozásokon kívül az átalakulással létrejött jogutódnak

Az egyéni vállalkozók minõsítése az adóbevallásuk

is, kivéve a beolvadással formájában történõ átalakulás ese-

szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik, az egy-

tén az átvevõnek, kiválással történõ átalakulás esetén a

szerûsített vállalkozói adó (a továbbiakban: Eva) hatálya alá

fennmaradó vállalkozásnak, ha már rendelkezik korábbi

tartozó vállalkozások pedig a saját maguk által vezetett

beszámolóval.

nyilvántartás adatai alapján végzik el besorolásukat. Az Eva hatálya alá tartozó vállalkozásoknak külön a foglalkoztatot-

II. Függetlenségi kritérium

ti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkezniük

Az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat

a kkv-nak történõ minõsítéshez. Tekintettel arra, hogy az

(magyar vagy külföldi) közvetlen vagy közvetett tulajdoni

egyéni vállalkozók és az Eva-alanyok esetében a besorolás a

részesedése meghaladja a 25 százalékot, abban az eset-

foglalkoztatotti létszám adatokon alapul, esetükben nincs

ben sem minõsülhet kkv-nak, ha a gazdasági mutatók alap-

szükség a pénzügyi mutatók vizsgálatára. Ez vonatkozik a

ján felállított kritériumoknak eleget tesz.

Szt. hatálya alá tarozó Eva-alanyokra is függetlenül a beszá-

Tehát egy vállalkozás csak akkor sorolható a kkv kate-

moló-készítési kötelezettségüktõl és függetlenül attól, hogy

góriába, ha benne az állam vagy az önkormányzat közvetlen

õk a beszámoló alapján rendelkeznek a nettó árbevételre

vagy közvetett tulajdoni részesedése 25 százaléknál nem

és a mérlegfõösszegre vonatkozó adatokkal.

több. Mindemellett természetesen a fent említett foglalkoz-

Amennyiben a vállalkozás mûködési ideje – a besorolás alapját képezõ beszámolási idõszak – 1 évnél

tatotti létszámra és a nettó árbevételre vagy a mérlegfõösszegre vonatkozó értékhatároknak is eleget kell tennie.

rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ilyen, 12 hónapnál rövidebb üzleti év lehet például az elõtársasági

III. Önálló-, partner- és kapcsolódó vállalkozások

idõszakot követõ elsõ üzleti év, vagy átalakulás esetén a jog-

Ezen fogalmi meghatározásoknak a kkv kategóriába tör-

utód üzleti éve, ill. az Eva-alanyiság év közbeni megszû-

ténõ soroláskor azért van jelentõsége, mert az önálló

nését követõ üzleti év.

vállalkozásnak minõsülõ vállalkozás a saját nyilvántartása

A vizsgálandó gazdasági mutatók közül az évesítést

(egyedi beszámolója) alapján végzi el a besorolást, viszont

csak az értékesítés nettó árbevételére vonatkozóan kell

ha az adott vállalkozásnak van partner- és/vagy kapcsolódó

elvégezni, úgy hogy az értékesítés nettó árbevételi adatát

vállalkozása, akkor a besoroláshoz szükséges gazdasági

el kell osztani a beszámolóval lefedett mûködési napok

mutatókat a konszolidált beszámoló alapján, konszolidált

számával, és meg kell szorozni az adott év napjainak

beszámoló hiányában a partner - és/vagy kapcsolódó

számával. A törtidõszaki foglalkoztatotti létszám valamint

vállalkozások saját nyilvántartásaiban szereplő adatok

a beszámoló mérlegfõösszeg adatának évesítésére nincs

összehasonlításával kell megállapítani.

szükség, ezeket változatlanul hagyva éves szintû adatoknak kell tekinteni. Újonnan alapított vállalkozások – melyek még nem rendelkeznek megelõzõ évi beszámolóval – esetében a

A Kk. tv. 4. §-ában található a kapcsolódó vállalkozás, a partnervállalkozás illetve az önálló vállalkozás fogalma. Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:

7


• egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni

Az érintett piac fogalmi meghatározásához a tisztes-

részesedésének (részvényeinek) vagy a szavaza-

ségtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

tának a többségével rendelkezik,

szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban Tpvt.)

• egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult

tartalmaz szempontokat. A Tpvt. 14. §-a szerint az érintett

arra, hogy a vezetõ tisztségviselõk vagy a felü-

piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és annak a föld-

gyelõ bizottság tagjai többségét megválassza

rajzi területnek a figyelembevételével kell meghatározni,

vagy visszahívja,

amelyen az adott áru értékesítése történhet.

• egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulaj-

Az előzőek alapján jellemzően akkor beszélhetünk

donosokkal (részvényesekkel) kötött szerzõdés

kapcsolódó vállalkozásról, ha egy vállalkozás részese-

vagy a létesítõ okirat rendelkezése alapján - füg-

dése egy másik vállalkozásban meghaladja az 50 szá-

getlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati arány-

zalékot, vagyis ha például egy vállalkozás 70 százalékos

tól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntõ

tulajdoni részesedéssel rendelkezik egy másik társaság-

irányítást, ellenõrzést gyakorol,

ban, akkor mindkét vállalkozás kapcsolódó vállalkozás-

• egy vállalkozás egy másik vállalkozásban - más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött meg-

Partnervállalkozásnak minõsül az a vállalkozás,

állapodás alapján - a szavazatok többségét egye-

• amely nem minõsül kapcsolódó vállalkozásnak, és

dül birtokolja,

• amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több

• kapcsolódó vállalkozásnak minõsülnek azok a

kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amely-

vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállal-

nek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több

kozáson keresztül állnak egymással az elõzõek-

kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni

ben felsorolt kapcsolatban,

részesedése - jegyzett tõkéje vagy szavazati joga alapján

• kapcsolódó vállalkozásnak minõsülnek továbbá


nak minõsül.

- legalább 25%.

azok a vállalkozások is, amelyek egy természetes

A partnervállalkozás legtipikusabb esete, amikor egy

személy vagy közösen fellépõ természetes sze-

vállalkozás részesedése egy másik vállalkozásban eléri a 25

mélyek egy csoportja révén az elõzõ öt esetben

százalékot, de nem haladja meg az 50 százalékot, és

meghatározott kapcsolatban állnak egymással,

mindemellett nem teljesül a kapcsolódó vállalkozásokra

amennyiben tevékenységüket vagy tevékenysé-

vonatkozó egyik kritérium sem. Például egyik vállalkozás a

gük egy részét az érintett piacon vagy egymással

másik vállalkozásban nem birtokolja egyedül a szavazatok

szomszédos piacokon folytatják.

többségét stb.

Annak eldöntéséhez, hogy mit kell szomszédos

Önálló vállalkozásnak az a vállalkozás minõsül, amely

piac alatt érteni, a Kk. tv. 19. § 4. pontja ad eligazítást,

nem minõsül sem partnervállalkozásnak, sem pedig

miszerint szomszédos piac az adott terméknek vagy

kapcsolódó vállalkozásnak. Önálló vállalkozás legjellem-

szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy

zõbben az a vállalkozás, amely vállalkozásban más vál-

szolgáltatás végsõ fogyasztóhoz való eljuttatására

lalkozás részesedése nem éri el a 25 százalékot, és maga sem

létrehozott termelési, értékesítési folyamatban verti-

rendelkezik 25 százalékos vagy azt meghaladó részese-

kálisan az adott piacot megelõzõ vagy követõ szinten

déssel egy másik vállalkozásban.

helyezkedik el.

Az önálló vállalkozás fogalmának megvalósulásához egy

Tehát a Kk. tv. a szomszédos piacot a termék vagy

másik oldalról, a befektetõk érdekeltsége tekintetében

szolgáltatás végsõ fogyasztóhoz történõ eljuttatására

is vizsgálni kell a vállalkozást, vagyis ha a vállalkozásnál

létrehozott termelési és értékesítési folyamatban

befektetõi érdekeltség áll fenn, az a vállalkozás tekintendõ

történõ elhelyezkedése alapján minõsíti. Így például

önálló vállalkozásnak

ha az egyik vállalkozás elõállítja a terméket, a másik

• amellyel a befektetõ(k) külön-külön és együttesen sem

pedig ezt értékesíti, akkor a két vállalkozás szomszé-

állnak kapcsolódó vállalkozási viszonyban, (a part-

dos piacon folytatja tevékenységét.

nervállalkozási viszony fennállhat), vagy

8

• amelynél a befektetõ(k) – a kapcsolódói viszonyt lé-

befektetõ részesedése eléri a 25 százalékot, de nem ha-

tesítõ tulajdonlás ellenére – sem közvetve, sem közvet-

ladja meg az 50 százalékot (vagyis partnervállalkozás-

lenül nem vesz(nek) részt a vállalkozás tényleges irá-

nak minõsülnek), akkor önálló vállalkozásról beszé-

nyításában, vagy

lünk.

• amelynek a befektetõi (önmagukban) nem mûködnek vállalkozásként.

2. Abban az esetben ha egy vállalkozásban egy Kk. tv. 19. § 1. pontja szerinti befektetõ kapcsolódó vállalkozási

Ellenkezõ esetben, vagyis ha a felsorolt feltételek egyike

viszonyt létesítõ részesedéssel rendelkezik – vagyis a

sem teljesül, a vállalkozás nem minősül önálló vállalko-

vállalkozásban lévõ részesedése meghaladja az 50

zásnak.

százalékot – de ez a befektetõ sem közvetlenül, sem

A Kk. tv. alkalmazásában annak 19. § 1. pontja szerint befektetõnek minõsülnek a) állami befektetõ társaságok,

közvetve nem vesz részt a vállalkozás tényleges irányításában, akkor a vállalkozás ez esetben is önálló vállalkozásnak minõsül.

• finanszírozáshoz való hozzáférés elõsegítése céljából

3. Abban az esetben ha egy vállalkozás Kk. tv. 19. § 1.

rendszeresen kockázatitõke-befektetést folytató

pontja szerinti befektetõi – függetlenül a tulajdoni ré-

egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek a tõzs-

szesedés nagyságától – nem mûködnek vállalko-

dén nem jegyzett vállalkozások alaptõkéjébe fektet-

zásként, akkor szintén megvalósul az önálló vállalkozás

nek be, azzal a feltétellel, hogy az érdekeltségük az

fogalma.

adott vállalkozásban kevesebb, mint 1 250 000 euró, illetve az annak megfelelõ forintösszeg, • a szövetkezeti üzletrész hasznosító gazdasági társaság,

A függetlenségi kritériumban foglalt érdekeltségi korlátozást a fent felsorolt befektetõk részesedése esetén nem kell alkalmazni, vagyis függetlenül attól, hogy a Kk. tv. 19. §. 1. pontjában felsorolt befektetõk valamelyike akár 25

b) felsõoktatási intézmények, nem felsõoktatási intéz-

százalékot meghaladó részesedéssel rendelkezik egy

mény szervezetében mûködõ oktatási és szaktanács-

vállalkozásban, attól még a vállalkozás nincs kizárva auto-

adási intézmények, a felsõ- vagy középfokú oktatás

matikusan a kkv kategóriából.

gyakorlati háttereként termelõ tevékenységet folytató

Amennyiben egy vállalkozás kapcsolódó- vagy part-

tangazdaságok és tanüzemek, nonprofit kutatási

nervállalkozásnak minõsül, a vállalkozások besorolásánál

központok, valamint nem felsõoktatási intézmény

releváns gazdasági mutatókat az összevont (konszolidált)

szervezeteként - költségvetési formában mûködõ -

éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás

egyéb kutatóhelyek,

nyilvántartása alapján kell meghatározni, melynek során a

c) a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 60. pontjában meghatározott intézményi befektetõk,

kapcsolódó vagy partnervállalkozások nyilvántartás szerinti adatait összesíteni kell a következõk szerint: Partnervállalkozás esetében a vállalkozás adataihoz hoz-

d) az évi 10 millió eurót, illetve az annak megfelelõ forint-

zá kell adni a vállalkozással partnervállalkozási kapcsolat-

összeget meg nem haladó költségvetéssel és kevesebb,

ban lévõ vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül

mint 5000 lakossal rendelkezõ helyi önkormányzatok.

tulajdonosai az adott vállalkozásnak, vagy közvetlenül az

Mindezek alapján elmondható, hogy egy vállalkozás

adott vállalkozás tulajdonában vannak. Az összesítés során

akkor tekinthetõ önálló vállalkozásnak, ha nem áll egy

az adatokat a tõkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok

vállalkozással sem kapcsolódó- vagy partnervállalkozási

közül a nagyobbnak megfelelõ arányban kell figyelembe

viszonyban, ill. ha a befektetõi érdekeltség tekintetében a

venni. Keresztrészesedés esetén a magasabb százalékot kell

felsorolt feltételek valamelyike teljesül.

alkalmazni.

Például

Például

1. Ha egy társaságban a Kk. tv. 19. § 1. pontja szerinti

1. Ha ’A’ vállalkozás 40 százalékos részesedéssel rendelke-

befektetõk valamelyike részesedéssel rendelkezik, és a

zik ’B’ vállalkozásban, szavazati joga viszont csak 35

9


százalékos, akkor a vállalkozások gazdasági

beszámolóban legalább a tõkeérdekeltségi, illetve a szava-

mutatóinak meghatározásakor a (nagyobb) 40

zati arányok közül a nagyobbnak megfelelõ arányban már

százalékos arányban kell összesíteniük adataikat.

szerepelnek.

Ez azt jelenti, hogy ’A’ vállalkozás adataihoz hozzá kell adni ’B’ vállalkozás adatainak 40

Például

százalékát, és fordítva is, vagyis ’B’ vállalkozás

’A’ vállalkozás ’B’ vállalkozásban 60 százalékos része-

adatait (gazdasági mutatóit) összesíteni kell ’A’

sedéssel rendelkezik tehát többségi tulajdonos, így a két

vállalkozás adatainak 40 százalékával.

vállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minõsül. A ’B’

2. Keresztrészesedés esetén, ha ’A’ vállalkozás 30

vállalkozásban ’C’ vállalkozás is rendelkezik részesedéssel,

százalékos részesedéssel rendelkezik ’B’-ben, ’B’

melynek aránya 30 százalék (megegyezik a szavazati arány-

vállalkozás pedig 35 százalékos részesedéssel

nyal), ’B’ és ’C’ vállalkozás tehát partnervállalkozásnak mi-

rendelkezik ’A’-ban (a szavazati arányok meg-

nõsülnek.

egyeznek a tulajdoni hányaddal), akkor a

Az ’A’ vállalkozás besorolásához szükséges adatokat te-

vállalkozások adatait a nagyobb részesedés (35

hát úgy kell meghatározni, hogy a vizsgálandó gazdasági

százalék) arányában kell összesíteni.

mutatók értékeihez teljes mértékben hozzá kell adni ’B’

Az adott vállalkozással partnervállalkozási kapcso-

vállalkozás adatait. A ’B’ vállalkozás adatainak meghatá-

latban lévõ vállalkozások adatait a vállalkozások

rozásakor viszont – tekintettel arra, hogy ’B’ és ’C’

összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján,

vállalkozás partnervállalkozások – a gazdasági mutatók

ennek hiányában a vállalkozások nyilvántartásai

értékeit 30 százalékos arányban összesíteni kell ’C’

alapján kell meghatározni. A partnervállalkozások

vállalkozás azonos adataival. Tehát ’A’ vállalkozás adataihoz

adatainak meghatározása során a partnervállalko-

a ’B’ vállalkozás így megkapott adatait kell teljes mértékben

zások adataihoz teljes mértékben hozzá kell adni a

hozzáadni.

partnervállalkozásokhoz közvetlenül vagy közvetve

Problémaként merülhet fel, hogy az eltérõ nyilvántar-

kapcsolódó vállalkozások adatait is, ha ezek az ada-

tással rendelkezõ vállalkozások közötti kapcsolódó- és

tok a partnervállalkozások összevont (konszolidált)

partnervállalkozási viszony esetén a besorolás szempont-

éves beszámolóiban nem szerepelnek.

jából figyelembe veendõ gazdasági mutatókat miként kell

Kapcsolódó vállalkozások esetében a vállalkozás adataihoz teljes mértékben hozzá kell adni a vál-

biak szerint kell összesíteni:

lalkozáshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó

• a nem Eva-alany vállalkozás mutatóihoz a partner- vagy

vállalkozások adatait, ha az adatok az összevont

kapcsolódó Eva alany vállalkozások adatai közül csak a

(konszolidált) éves beszámolóban nem szere-

foglalkoztatotti létszámadatot kell hozzáadni,

pelnek.


számba venni. Ilyen esetben a gazdasági mutatókat az aláb-

• ha az Eva-alany vállalkozás besorolásáról van szó,

Az adott vállalkozáshoz kapcsolódó vállalkozások

akkor a vele partner- vagy kapcsolódó viszonyban

adatait szintén a vállalkozások összevont (konszo-

álló nem Eva-alany vállalkozás foglalkoztatotti létszá-

lidált) éves beszámolója alapján, ennek hiányában a

mának és pénzügyi adatainak (éves nettó árbevétel,

vállalkozások nyilvántartásai alapján kell meghatá-

vagy mérlegfõösszeg) hozzáadásával kell az összesí-

rozni. A kapcsolódó vállalkozások adatainak megha-

tést elvégezni, és az összesített adatok alapján kell az

tározása során a kapcsolódó vállalkozások adataihoz

értékhatároknak való megfelelést vizsgálni (az Eva-

arányosan hozzá kell adni a kapcsolódó vállal-

alanynak az 1. mutató szerinti adata módosul és 2.

kozással olyan partnervállalkozási kapcsolatban lévõ

mutatója is lesz).

vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdo-

Egyéni vállalkozó természetes személynek cégekben

nosai a kapcsolódó vállalkozásnak, vagy közvetlenül

fennálló 50% feletti tulajdoni hányada, vagy bármely mó-

a kapcsolódó vállalkozás tulajdonában vannak,

don megvalósuló kapcsolódói viszonya esetén ugyanígy

kivéve, ha ezek az adatok az összevont (konszolidált)

kell eljárni.

10

IV. A kétéves szabály

támogatás miatt jelentõsége van, de kiindulásként ilyenkor

A Kk. tv-ben található ún. kétéves szabály azt rögzíti, hogy

is a 2005. január 1-jei, 2005-ben vagy azt követõen alakult

amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a meg-

vállalkozásnál az elsõ adóéve elsõ napjára vonatkozó beso-

határozott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határérté-

rolást kell tekinteni.

keket (nettó árbevétel, mérlegfõösszeg), vagy elmarad

A vállalkozás besorolásában változás csak akkor

azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az eset-

következik be, ha a vállalkozásnál a minõsítést megalapozó

ben veszíti el, illetve nyeri el a kkv minõsítést, ha két egy-

határértékeket két egymást követõ beszámoló adatai

mást követõ beszámolási idõszakban túllépi az adott

meghaladják, vagy azoktól elmaradnak. Ha két egymást

határértékeket vagy elmarad azoktól.

követõ beszámoló adatai egy irányba változnak ugyan, de

A Kk. tv. 2005. január 1-jétõl hatályos szabályozása

különbözõ besorolást tennének lehetõvé, akkor mindig a

szerint minden vállalkozásnak az üzleti év elsõ napján

második beszámoló mutatói alapján kell a besorolást

fennálló állapot szerint e napra vonatkozóan be kellett

megtenni. Ennek megállapítása érdekében a minõsítést

magát sorolnia. Az újraminõsítést az üzleti év elsõ

minden évre szükséges elvégezni.

napján rendelkezésre álló, elfogadott utolsó (egyedi, vagy konszolidált) beszámoló (2003-as üzleti évrõl szóló

Például

beszámoló) gazdasági mutatói alapján kellett végre-

Ha egy konszolidált beszámolóval nem érintett adózó

hajtani. Az így elvégzett besorolás a kiindulási alapja a

• 2009. január 1-jén – a 2007. évi beszámolója, valamint

kétéves szabály alkalmazásának, tehát ehhez képest kell

a partnervállalkozásai adatainak összesítésével –

vizsgálni a két egymást követõ beszámolási idõszak

nagyvállalkozásnak (kkv-n kívüli vállalkozásnak)

mutatóinak alakulását.

minõsült,

A kétéves szabályt figyelembe véve tehát a 2005. január 1-jét követõen elfogadott elsõ beszámoló (2004. évi) alap-

• 2010. január 1-jén – a 2008. évi beszámolója alapján – nagyvállalkozásnak minõsült,

ján még nem változik a vállalkozás besorolása, legkoráb-

• 2011. január 1-jén – a 2009. évi beszámolója szerinti

ban csak a kiindulási állapotot (2005. január 1.) követõ

adatok alapján – kisvállalkozási kategóriába tartozik,

második elfogadott beszámoló (2005. évi) alapozhatja

• 2011. december 31-én – 2010. évi beszámolója szerinti

meg a besorolás változását.

adatok alapján – középvállalkozási kategóriába tartozik,

A 2005. évben, illetve azt követõen alapított vállalko-

akkor a kétéves szabály alkalmazásával az adózó 2011. dec-

zásoknál, valamint mindazon esetben, amikor a vállalkozás

ember 31-én, az adóév utolsó napján középvállalkozásnak

elsõ üzleti éve a 2005. évben, vagy azt követõen kezdõdik,

minõsül, mivel az elsõ besorolását követõ két egymást

a vállalkozás besorolását – figyelemmel a kétéves szabály

követõ beszámoló (2009. és 2010. évi) adatai alatta

2005. január 1-i hatálybalépésére – az elsõ üzleti éve elsõ

maradtak az eredeti besorolást megalapozó 2007. évi

napjára kell meghatározni. A besorolás alapja újonnan

beszámoló adatainak. A 2009. és 2010. évi beszámoló ada-

alakult vállalkozások esetében mindig az üzleti terv. Ez azt

tai ugyan különbözõ besorolást eredményeznének, de a

is jelenti, hogy a vállalkozás a várható adatok szerint beso-

besorolást az utolsó beszámoló (2010. évi) adatai szerint

rolt kkv marad változatlanul két egymást követõ (az elsõ

kell megtenni, miszerint az adózó középvállalkozásnak

kettõ) beszámoló elfogadásáig, esetleg tovább is.

felel meg.

Felmerülhet, hogy adott vállalkozásnak nincs szüksége a

Ha a besorolást illetõen változás következik be, akkor

besorolására, mert nem kíván a társasági adóbevallásában

újabb két egymást követõ beszámoló viszonylatában

kkv kategóriához kötött kedvezményt érvényesíteni, vagy

vizsgálandó – a két éves szabály szerint – az újabb változás

valamely adórendszeren kívüli támogatást igénybe venni.

felmerülése. Így határozható meg, hogy a vállalkozás –

Ez esetben pusztán a Kk. tv. 2005. január 1-jével hatályba

általános esetben 2005. január 1-i – besorolása két, vagy

lépett rendelkezései miatt nem (volt) kötelezõ a kkv-kénti

bármely további beszámolási idõszak elteltével változik

minõsítés megtétele. A besorolást tehát elegendõ akkor

vagy nem. Addig nem változik egy vállalkozás besorolása,

elkészíteni elõször, amikor annak valamely kedvezmény,

amíg nincs újra két olyan, egymást követõ két évre elfoga-

11


dott beszámoló, amelyekben az adatok meghaladják

olyan kedvezményt tartalmaz, melyek alkalmazását kife-

(mind a két évben) a fennálló besoroláshoz tartozó

jezetten csak a kkv méretbe sorolható vállalkozások

határértékeket, vagy mind a kettõben alatta

számára biztosítja. A kkv mérethez kapcsolódó kedvez-

maradnak azoknak

mények jogszerû alkalmazása érdekében a Tao tv. is tartalmaz meghatározást a mikro-, kis- és középvállalkozást

Például

illetõen. A Tao tv-ben található definíció (4. § 24. pont)

Az elõzõ példánál maradva amennyiben az adózó a

visszautal a Kk. tv-re, illetõleg azon túl a kkv-k közé sorolja

2010. évi beszámolója szerinti adatok alapján besoro-

az ügyvédi irodát, a végrehajtói irodát, a szabadalmi

lást vált (középvállalkozási kategóriába kerül), akkor

ügyvivõ irodát és a közjegyzõi irodát, feltéve, hogy

újabb két év, a 2011. és 2012. évi beszámoló

megfelelnek a Kk. tv-ben foglalt feltételeknek.

viszonylatában kell vizsgálni a határértékeket. Ha a

A kifejezetten a kkv-k körébe tartozó vállalkozások által

2011. és 2012. évi beszámoló adatai meghaladják a

igénybe vehetõ társasági adóbeli kedvezmények a kö-

2010. évi beszámoló adatait vagy elmaradnak azoktól,

vetkezõk:

akkor újabb besorolás-váltás következik be, melynek során a második (2012. évi) elfogadott beszámoló adatai határozzák meg, hogy mely vállalkozási méretkategóriába kerül az adózó 2014. január 1-jén. A kétéves szabály vizsgálata csak a gazdasági mutatók határértékeire vonatkozik, az állami és/vagy önkormányzati részesedés változására nem alkalmazhatók. Adott vállalkozás – a mutatók értékeitõl füg-

vezmény • Kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye • A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok kkv-knak biztosított kedvezménye • A kis- és középvállalkozások beruházási adókedvezménye

getlenül – attól a naptól nem minõsül kkv-nak, amely

• Kkv-k fejlesztési adókedvezménye

naptól benne az állam és/vagy az önkormányzat

• Egyes tárgyi eszközök 100 százalékos értékcsökkenési

részesedésének a 25%-ot meghaladja.


• Mikrovállalkozások létszámnövelését ösztönzõ ked-

leírása

Az evás vállalkozások körében az adóalanyiságukat

A felsorolt kedvezmények alkalmazásakor figyelni kell

illetõen bekövetkezõ változás esetén a kkv-kénti

arra, hogy a Tao tv. mely idõpontra vonatkozóan írja elõ a

besorolásukat az evás üzleti évekre vonatkozóan

vállalkozási méret szerinti besorolásra vonatkozó feltételt,

mindig a létszámadat, a nem evás üzleti évekre pedig

ugyanis van olyan kedvezményszabály, melynél az adóév

a beszámolóból nyerhetõ adatok (gazdasági mu-

elsõ napján és van olyan kedvezmény, melynél az adóév

tatók) alapján kell(ett) megállapítani. Így kell eljárni

utolsó napján kell megfelelni a kkv kategóriának.

az Eva hatálya alá 2005. január 1-jét követõen beke-

A továbbiakban a fent felsorolt, kkv kategóriához

rülõ, illetve az Eva hatálya alól a jelölt idõpontot

kapcsolódó társasági adóbeli szabályokról szeretnék

követõen – akár év közben, akár a következõ év janu-

röviden írni.

ár 1-jével – kikerülõ vállalkozás besorolásának a megítélésénél is a kétéves szabály alkalmazása során

Mikrovállalkozások foglalkoztatási adóalap-kedvezménye

(a vállalkozás tehát attól függõen a létszám-, vagy a

A Tao tv. 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján az adóév elsõ

többi értékadat alakulását is vizsgálja, hogy az adott

napján mikrovállalkozónak minõsülõ adózó az adóalap

idõszakban Eva alany volt, vagy nem).

megállapításakor választása szerint jogosult adózás elõtti

2005. január 1-jei állapothoz képest történõ változása

eredményét csökkenteni a foglalkoztatottak átlagos állo-

A kkv mérethez kapcsolódó adójogi szabályok

mányi létszáma elõzõ adóévhez viszonyított növekmé-

I. Társasági adó

nyének és az adóév elsõ napján érvényes havi minimálbér

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996.

adóévre számított összegének szorzatával. Ezen adóalap-

évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) több

kedvezményt tehát a kkv kategórián belül is csak a mik-

12

rovállalkozások vehetik igénybe, a kisvállalkozások illetve a

d) az immateriális javak között állományba vett, ko-

középvállalkozások ezt az adóalap-módosító tételt nem

rábban még használatba nem vett szellemi termék

alkalmazhatják.

bekerülési értéke.

Az érvényesítés feltétele, hogy az adózó foglalkoztatottai-

A leírható kedvezmény nem haladhatja meg a vállalkozás

nak átlagos állományi létszáma a megelõzõ adóévben leg-

adózás elõtti eredményét, és nem lehet több 30 millió

feljebb 5 fõ volt, valamint az adózónak az adóév utolsó

forintnál.

napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása.

Az adóalap-kedvezményt csak abban az adóévben alkalmazhatja az adózó, amely adóév egészében valamennyi

Az e szabály szerint igénybe vett adóalap-kedvezmény és

tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) kizárólag magán-

a hatályos társasági adókulcs szorzata az állami támogatá-

személy volt. Nem akadálya a kedvezmény igénybevétel-

sokra irányadó rendelkezések alkalmazásában csekély

ének, ha az adózó saját üzletrésszel rendelkezik (vagyis az

összegû (de minimis) támogatásnak minõsül, ezért az adó-

adózó tagja saját magának), illetve ha MRP szervezet van a

alap-kedvezmény alkalmazásánál figyelni kell az 1998/

tagjai között.

2006/EK bizottsági rendeletben foglalt feltételekre is.

Az adóalap-kedvezmény (az ingatlanon végzett felújítás

Ha az adózó igénybe vette a mikrovállalkozások foglal-

kivételével) kizárólag a korábban még használatba nem

koztatási adóalap-kedvezményét és utólag átlagos állomá-

vett tárgyi eszközök üzembe helyezését szolgáló beruházá-

nyi létszáma csökken, akkor ahhoz a Tao. tv. 8. § (1) bekez-

sok, valamint a korábban még használatba nem vett, az

dés v) pontja alapján szankció kapcsolódik, miszerint az

immateriális javak között az adóévben állományba vett

adóévben az adóalap megállapítása során növeli adózás

szellemi termék bekerülési értéke alapján vehetõ igénybe.

elõtti eredményét az átlagos állományi létszám elõzõ adó-

Az ingatlanok között kimutatott bérbe vett ingatlanokon

évhez viszonyított csökkenése és a megelõzõ adóév elsõ

végzett és aktivált beruházás és felújítás is jogosít adóalap-

napján érvényes havi minimálbér adóévre számított

kedvezményre, így a bérlõ a bérelt ingatlan felújítása után is

szorzatának 120 százaléka, de legfeljebb a mikrovállalkozás

csökkentheti adóalapját ezen a címen, viszont az ingatlan-

által a foglalkoztatotti létszám növelése miatt igénybe vett

hoz kapcsolódó vagyoni értékû jog megszerzése esetén

adóalap-kedvezmény 120 százaléka.

nem csökkenthetõ az adóalap. Csak olyan ingatlannak a beruházási értékét lehet figyelembe venni a kedvezmény

Beruházási adóalap-kedvezmény

érvényesítésekor, amely ingatlan a vállalkozási tevékeny-

Az adóév utolsó napján kkv-nak minõsülõ adózót külön

séget közvetlenül szolgálja.

adóalap-kedvezmény illeti meg a Tao tv-ben meghatározott beruházások értéke után. A kedvezmény igénybevételéhez az adóév utolsó napján kell megfelelni a besorolási feltételeknek. Az adóalap-kedvezmény alapjául szolgáló kedvezményezett beruházások a következõk: a) a korábban még használatba nem vett ingatlan (ide nem értve az üzemkörön kívüli ingatlant) üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, b) az ingatlan bekerülési értékét növelõ adóévi felújítás, bõvítés, rendeltetésváltozás, átalakítás értéke, c) a korábban még használatba nem vett, a mûszaki

Nem élhet az adózó az adózás elõtti eredmény csökkentésének lehetõségével • az üzemkörön kívüli ingatlan beszerzését, elõállítását vagy felújítását, átalakítását, bõvítését szolgáló beruházás esetében • az ültetvény üzembe helyezését, vagy felújítását, bõvítését, rendeltetés-változtatását, átalakítását szolgáló beruházás esetében • a hibás teljesítés miatt a jótállási idõn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az adózó igénybe vette az adóalap-kedvezményt.

berendezések, gépek, jármûvek közé sorolandó tárgyi

A kedvezmény igénybevétele az adózó döntésén múlik,

eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi

ezért ez a döntés késõbb önellenõrzéssel nem változtatható

beruházások értéke,

meg. Önellenõrzésre csak akkor van lehetõség, ha az adózó

13


nem felelt meg a személyi feltételeknek vagy nem

alacsonyabb (áfa nélkül számított) ellenértéket alkalmaz.

kedvezményezett beruházás alapján csökkentette az

Az adóalap-módosítás mindig a kapcsolt vállalkozások

adóalapját.

között ténylegesen alkalmazott ellenérték és a szokásos

A kkv-k által igénybe vett beruházási adóalap-kedvezménynek a társasági adókulccsal (10/19 %) számított

A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok között

értéke (a kedvezmény adótartalma) az állami támoga-

szintén található a Tao tv-nek a kkv mérethez kapcsolódó

tásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, az

rendelkezése. A szokásos piaci ártól eltérõ ár alkalmazása

1857/2006/EK mezõgazdasági csoportmentességi

kapcsán elõírt adóalap-módosító rendelkezéseket nem kell

rendelet 4. cikkében foglaltak szerint vehetõ igénybe,

alkalmazni, ha az adóév utolsó napján kkv-nak minõsülõ

amennyiben a beruházás elsõdleges mezõgazdasági

adózók a közös beszerzés és értékesítés érdekében

termelést szolgál. Minden más esetben – az adózó

létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással kötnek tartós

választása szerint – az adóévben igénybe vett csekély

szerzõdést, amely kapcsolt vállalkozásban a kkv-k szavazati

összegû (de minimis) támogatásnak minõsül, vagy a

joga együttesen meghaladja az 50 százalékot, és e kapcsolt

800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet-

vállalkozások

ben foglaltak szerinti támogatásnak kell tekinteni.

versenyhátrány megszüntetését kívánják elérni. Ilyen eset-

Az igénybe vett kedvezményhez a Tao tv. 8. § (1) bekezdés u) pontjában kapcsolódik egy szankciós

közötti

tartós

szerzõdések

révén

a

ben ugyanis az ügyletkötés és a teljesítés körülményei a rendes piaci körülményekkel nem hasonlíthatók össze.

rendelkezés, miszerint növeli az adózás elõtti ered-

A kapcsolt vállalkozásoknak az adóbevallásuk benyújtá-

ményt azon beruházás, szellemi termék bekerülési

sáig el kell készíteni a transzferár-nyilvántartásukat a

értékébõl az adózás elõtti eredmény csökkentéseként

szokásos piaci ár meghatározásával összefüggõ nyilván-

elszámolt összeg kétszerese, amely beruházás alap-

tartási kötelezettségrõl szóló 22/2009. (X.16.) PM rendelet

ján az adózó igénybe vette a kis- és középvállalko-

elõírásai alapján. A PM rendelet szerinti nyilvántartási

zások adóalap-kedvezményét, ha

kötelezettség csak a gazdasági társaságokra, egyesülésekre,

• az adózó a beruházást (kivéve az ültetvényt)

európai részvénytársaságokra, európai szövetkezetekre,

négy adóéven belül nem helyezi üzembe vagy

szövetkezetekre és külföldi vállalkozókra vonatkozik, azon-

• négy adóéven belül nem kedvezményezett tárgyi

ban nem terjed ki az adóév utolsó napján mikro- és

eszközként helyezi üzembe a beruházást, illetve

kisvállalkozásnak minõsülõ adózókra. Tehát a nyilván-

• az adózó a beruházás révén üzembe helyezett

tartási kötelezettség csak a közép- vagy nagyvállal-

tárgyi eszközt négy adóéven belül forgóeszköz-

kozásokra vonatkozik. Az adóév utolsó napján mikro-, illet-

zé, vagy nem kedvezményezett tárgyi eszközzé

ve kisvállalkozásnak minõsülõ adózók mentesülnek ugyan

sorolja át, vagy

a nyilvántartási kötelezettség alól, de a Tao tv-ben foglalt

• elidegeníti (természetbeni juttatásként átadja, értékesíti, apportálja, térítés nélkül átadja, vala-


piaci ár különbözetére vonatkozik.

korrekciós elõírások ugyanúgy vonatkoznak rájuk, mint a közép- és nagyvállalkozásokra.

mint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerzõdés

A kis- és középvállalkozások adókedvezménye

szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása

A Tao tv. 22/A §-a alapján az adózó a 2000. december 31-ét

miatt 2001. július 3-ától visszaadja).

követõen megkötött hitelszerzõdés (ideértve a pénzügyi

A kapcsolt vállalkozásnak minõsülõ kkv-kra vonatkozó rendelkezések

lízinget is) alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, elõállításához pénzügyi intézménytõl igénybe vett hitel kamata után

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak

adókedvezményt érvényesíthet. Az adókedvezménnyel

módosítására vonatkozó rendelkezéseket (Tao tv. 18.

csak azok az adózók élhetnek, akik a hitelszerzõdés

§) az adózónak akkor kell figyelembe vennie, ha a

megkötése adóévének utolsó napján kisvállalko-

kapcsolt vállalkozásával (Tao tv. 4. § 23. pont) kötött

zásnak (ideértve a mikrovállalkozást is) vagy középvál-

szerzõdésében a szokásos piaci árnál magasabb vagy

lalkozásnak minõsülnek.

14

Az igénybe vehetõ adókedvezmény mértéke a fent felso-

a kkv-k az általuk megvalósított, jelenértéken legalább

rolt célokra felvett hitel kamatának a 40 százaléka, azon-

500 millió forint értékű tárgyi eszköz beruházás üzembe

ban adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot.

helyezése és üzemeltetése esetén adókedvezményt igé-

Az adókedvezmény igénybe vétele szempontjából felsõ

nyelhetnek, és ennek érvényesítéséhez kedvezményes lét-

korlátot jelent még, hogy annak összege nem lehet több a

szám- illetve bérköltség növelési kötelezettség is kap-

100 százalékos és a 80 százalékos adókedvezményekkel

csolódik. Az üzembe helyezett és azt követően három

csökkentett adó 70 százalékánál.

évig üzemeltetett beruházáshoz kapcsolódó adókedvez-

Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben

mény igénybevételének feltétele, hogy a foglalkoztatottak

veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz

állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 20 fővel,

nyilvántartásában szerepel, illetve utoljára abban az adó-

középvállalkozásnál 50 fővel (a 2009-ig hatályos 150 fő

évben lehet igénybe venni, amelyben a hitelt az eredeti

vagy 75 fő helyett), vagy az évesített bérköltség kis-

(még nem módosított) szerzõdés szerint vissza kell fi-

vállalkozásnál az adóév első napján érvényes minimálbér

zetni.

ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával (a

Az adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha • a beruházás elsõdleges mezõgazdasági termelést szol-

2009-ig hatályos hatszázszoros vagy háromszázszoros bérköltség helyett) haladja meg a bázislétszámot, illetve a bázis bérköltséget.

gál, az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a mezõgaz-

A bázislétszám és a bázis bérköltség meghatározásához is

dasági termékek elõállításával foglalkozó kis- és közép-

választási lehetoséget biztosít a Tao. tv. Az adózó a bázis-

vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történõ

adatokat a beruházás megkezdését megelőző adóév adatai

alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikké-

alapján vagy – választása szerint – a beruházás megkez-

ben foglalt vehetõ igénybe,

dését megelőző három adóév évesített adatai számtani

• minden más esetben az adózó választása szerint az

átlagának alapulvételével határozhatja meg.

adóévben igénybe vett csekély összegû (de minimis)

A fejlesztési adókedvezmény érvényesítésének alapvetõ

támogatásnak minõsül, vagy a kis- és középvállalko-

feltétele a beruházás adatainak a Kormány felé történõ

zásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó

bejelentése illetve bizonyos költségvolumenû beruházá-

bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak

sok esetén a Kormány felé történõ kérelem benyújtása.

tekintendõ. Az igénybe vett adókedvezményt az adózó késedelmi pótlékkal növelten köteles visszafizetni, ha

Az adókedvezményt az adózó a beruházás üzembe helyezését követõ adóévben- vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követõ

• a hitelszerzõdés megkötésének évét követõ négy éven

kilenc adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem

belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az

benyújtásának adóévét követõ tizennegyedik adóévben

üzembe helyezés elháríthatatlan külsõ ok miatti

veheti igénybe. Az adókedvezmény igénybe vételénél

megrongálódás következtében maradt el,

figyelni kell a Tao. tv-ben foglalt korlátra, miszerint a fej-

• a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követõ három évben elidegeníti (az adó-

lesztési adókedvezmény a „80 százalékos” adókedvezmények közé tartozik.

kedvezmény esetében is a tárgyi eszköz értékesítése,

A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltét-

apportálása, térítés nélküli átadása és természetbeni

eleit és szabályait a Tao. tv-en túl a fejlesztési adókedvez-

juttatásként történõ átadása minõsül elidegenítés-

ményrõl szóló 206/2006. (X.16.) Kormányrendelet

nek).

tartalmazza.

Kkv-k fejlesztési adókedvezménye A fejlesztési adókedvezmények sorában a Tao. tv. 22/B. §

100 százalékos értékcsökkenés a leghátrányosabb helyzetû kistérségben

(1) bekezdésének j) pontja emeli ki külön a kedvezmény

A Tao tv. 1. számú mellékletében található szabályozás sze-

igénybevételének feltételeként a kkv besorolást. E szerint

rint az adóév utolsó napján mikro-, kis- és közép-

15


vállalkozásnak minõsülõ adózó a korábban még

Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt., továbbá a büntetés-végre-

használatba nem vett, a mûszaki gépek, berendezé-

hajtásért felelõs miniszter felügyelete alá tartozó, a fog-

sek és a jármûvek között nyilvántartott tárgyi eszköz

vatartottak kötelezõ foglalkoztatására létrehozott gazda-

bekerülési értéke esetében 100 százalék értékcsök-

sági társaság.

kenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi esz-

A 2011-es szabályozáshoz képest a KTIA tv legjelen-

közt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb

tõsebb 2012. évi változása, hogy a 3. § (2) bekezdésében

térségek,

helyezi

hatályon kívül helyezték a Kk. tv. 3. § (2)-(3) bekezdésére

üzembe. E kedvezményes elszámolási lehetõség a

történõ hivatkozást, így az innovációs járulékfizetési

személygépkocsi esetében nem alkalmazható.

kötelezettség megállapításánál a Kk. tv. egészét alkal-

települések

valamelyikében

Ha a mikro-, kis- vagy középvállalkozás élt ezen

mazni kell a vállalkozások besorolásánál.

kedvezményes elszámolás lehetõségével, akkor a

Így a besorolásnál a foglalkoztatotti létszám és a nettó

tárgyi eszköznek az adóalap megállapításakor az adó-

árbevétel vagy mérlegfõösszeg vizsgálata mellett figyelem-

zás elõtti eredmény csökkentéseként elszámolt beke-

mel kell lenni:

rülési értékének 1 százaléka (jármû esetében 3 százaléka):

• a vállalkozásban az állam és/vagy az önkormányzat tulajdoni részesedésére

• elsõdlegesen mezõgazdasági termelést szolgáló

• az önálló vállalkozás, a partnervállalkozás és a kapcso-

beruházás esetében az EK szerzõdés 87. és 88.

lódó vállalkozás fogalmi meghatározására, továbbá a

cikkének a mezõgazdasági termékek elõállításá-

mutatóértékek arányosan növelt, összesített, illetve -

val foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak

konszolidált beszámoló lévén - összevont számba-

nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazá-

vételére, ill.

sáról szóló 1857/2006/EK tanácsi rendeletben foglalt támogatásként vehetõ igénybe • elsõdlegesen nem mezõgazdasági termelést szolgáló beruházás esetében, az adózó vá-

• a kétéves idõkorlátra, azaz az adatok határértékektõl való eltérését (azok túllépését/azoktól való elmaradását) két beszámolási idõszak viszonylatában kell vizsgálni.

lasztása szerint, vagy az adóévben igénybe vett

Az innovációs járulék-kötelezettség illetve mentesség

csekély összegû (de minimis) támogatásnak

megítélése szempontjából tehát már nem csak a két

minõsül, vagy a kis- és középvállalkozásoknak

mutatóérték, valamint már nem csak azoknak az adott

nyújtott állami támogatásokra vonatkozó bi-

vállalkozás szintjén történõ vizsgálata szükséges. Ez azt

zottsági rendelet szerinti állami támogatásnak

eredményezi, hogy a Tao. tv.-ben használt kkv fogalom

tekintendõ.

lényegében megegyezik az innovációs járulékfizetés alól


mentesített kkv-k körével.

I. Innovációs járulékkal kapcsolatos szabályozás

Günter Verheugennek, az Európai Bizottság egyik alel-

A 2012. január 1-jétõl hatályos KTIA tv. 3. § (1)

nökének a gondolataival zárnám:

Végül a vállalkozások besorolásával foglalkozó cikkemet

bekezdése szerint e törvény hatálya alá tartozik – és

„A mikro-, kis- és középméretû vállalkozások jelentik az

így 0,3 százalékos innovációs járulékfizetésre

európai gazdaság motorját. A munkahelyteremtés

kötelezett – a belföldi székhelyû, a Szt. hatálya alá

lényeges forrását képezik, vállalkozó szellemet és innováci-

tartozó gazdasági társaság az alábbiakban meg-

ót teremtenek az EU-ban, és így döntõ fontosságúak a

határozott kivétellel.

versenyképesség erõsítése és a foglalkoztatás szempont-

A KTIA tv. 3. § (2) bekezdése szerint nem tar-

jából. A 2005. január 1-jén életbe lépett új kkv-meg-

tozik e törvény hatálya alá – tehát nem kötelezett

határozás nagy lépést jelent a kkv-k jobb üzleti környezete

innovációs járulék fizetésére – a Kk. tv. szerint kis-

felé, és a vállalkozás, a beruházások és a növekedés elõsegí-

vagy mikrovállalkozásnak minõsülõ gazdasági tár-

tését célozza.”

saság, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar

16

NÉMETH VIKTÓRIA

A vállalkozások besorolása illetve azok adójogi vonzatai

Recommend Documents