HÍREK, ISMERTETÉSEK
Személyi hírek — Personalia 1988. IV. 2 0 - 2 1 - é n volt a társulati első előadói ankét. A bíráló bizottságot H Á M O R Géza elnök vezette, titkára S Z A B Ó N K B A L O G Anna, tagjai A L F Ö L D I László, H A A S János, K E C S K E M É T I Tibor, K L E B Béla,
áramlási rendszerek felderítésében Dom bóvár környékének példáján — a Vízgaz dálkodási Tudományos Kutató Központ különdíját (3000.— Ft) kapta.
K U B O V I C S Imre, P O G Á C S Á S György, S Z É K Y N É F T J X Vilma, S Z I L Á G Y I Gábor és Z E L E N -
Z S I G M O N D Y Vilmos halálának 100 éves évfordulója alkalmából 1988. IV. 20-án emlékülést tartottak Szolnokon, a technika házában. Az Orsz. М. Bányászati és Kohá szati Egyesület által rendezett ülésen elő adást tartott ZsiGMONDYról dr. P A T A K I Nándor, a Vízkutató és Fúró Vállalat igazgatója, továbbá C S A T H Béla, az egyesü let tudománytörténésze. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, továb bá a Kőolajkutató Vállalat az 1988-as esztendőt Z S I G M O N D Y-évnek nyilvání totta.
K A Tibor voltak. A hallgatók kategóriájában: S Z T A N N Ó Orsolya: Ü j üledékföldtani modell a lábatlani Köszörűkő-bánya konglomerátuma értelmezéséhez — I. dij. T A M Á S Csaba: Az egyházaskeszői bento nit ásvány-kőzettani vizsgálata — II. dij. BUJTOR
László — F E H É R
Tamás — M O L
N Á R Attila: A Nagyvátyi-völgy (Ny-Mecsek) és környékének földtani felépítése — dij. R O T Á R N É S Z Á L K A I Ágnes: A Nagyharsá-
nyi Mészkő Formáció K-magyarországi elterjedése szénhidrogénkutató fúrásokban - III. dij. C S I C S Á K József: A Jakab-hegyi Homokkő Formáció „átmeneti" tagozatának ásvány kőzettani vizsgálata — a Mecseki Ércbá nyászati Vállalat különdíját (3000.— Ft) kapta. A végzettek kategóriájában: B Ö R Ö C Z K Y Tamás: A Fenyőfő-IV. sz. telep bauxitföldtani vizsgálata — II. díj. U J S Z Á S Z I Katalin: Szeizmikus sztratigráfiai vizsgálatok Mezőcsokonya térségében — I. díj. N A G Y Imre: Barlangi üledékek termolumineszcenciás kormeghatározása és paleomágneses vizsgálata — / / . díj. M Á T Y Á S János: A DNy-magyarországi szénhidrogén-előfordulások főbb csapda típusai — III. díj. G Y Ő R I Dóra: Hidrogeokémiai módszerek alkalmazásának lehetőségei a felszínalatti
1888. X I I . 21-én hunyt el Budapesten Z S I G M O N D Y Vilmos (sz. Pozsonyban, 1821. V. 14.) bányamérnök, a hazai artézi kútfú rás elméletének és gyakorlatának terén egyaránt jelentőset alkotó szakember. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott 1988. V. 1. alkalmából az alföldi Kőolaj kutató Vállalatnál: O L A S Z N É G Y A L O G É v a geológus techni
kus, a Geológiai szervlzüzemnél (Szolnok), és T. K O V Á C S Gábor üzemi főgeológus, a Szegedi Bányászati üzemnél. 1988. május 11-én a Központi Földtani Hivatal, társulatunk, a Magyar Állami Földtani Intézet és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt emlékülést rendezett a Földtani Intézet dísztermében K E R T A I György, társulatunk néhai elnöke, halálá nak 20. évfordulóján. DANK
V. ismertette
KERTAI
György
életútját, V Á N D O R F I R . a geológusról, M O L N Á R К . , a Geofizikai Kutató V. igaz gatója a geofizikával való kapcsolatáról, K Ó K A I J. a tanárról emlékezett meg.
Földtani
430
Közlöny
Az emlékülés résztvevői ( 1 7 0 fő) ezután az Intézet előtt álló autóbuszokba szálltak. A Farkasréti temetőben H Á M O R Géza mondott K E R T A I Györgyről méltató szava kat, majd az emlékülés, továbbá intézmé nyek és magánosok koszorúzták meg a bányász díszőrséggel ékes sírt. A Nagyal földi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat bányászzenekara tette az ünnepi pillanato kat emelkedettebbé. VICZIÁN
István
(sz.: Budapest,
1940.;
Magyar Állami Földtani Intézet): „Agyag ásványok Magyarország üledékes kőzetei ben" című doktori értekezésének nyilvános vitája 1 9 8 8 . V. 17-én de. 10 -kor volt az Akadémia kistermében. Az értekezés h
opponensei
B Á R D O S S Y György és S Z É K Y N É
F u x Vilma, a földtudomány doktorai és S Z E N D R E I Géza, a mezőgazdasági tudo mány kandidátusa voltak. A bizottság elnöke N E M E O Z Ernő, az MTA rendes tagja, titkára
P É C S I N É D O N A T H Éva, a földtudo
mány kandidátusa, tagjai VOGL
KLIBITRSZKYNÉ
Mária és S T E F A N O V I C S
rendes
tagjai,
KUBOVIOS
Pál,
Imre,
az
MTA
MEZŐSI
József és S Z E D E R K É N Y I Tibor, a földtudo mány doktorai voltak. 1 9 8 8 . évi akadémiai díj. A X . osztályban J Á M B O R Áron, a földtudomány kandidátu sa, a Földtani Intézet főosztályvezetője kapta, akinek kiemelkedő tudományos eredménye a magyarországi pannon kép ződmények átfogó értékelése, mellyel a medencebeli szénhidrogén-, lignit- és víz kutatás tudományos alapjait teremtette meg, illetve fejlesztette tovább. 1988-ban választott tiszteleti tag az Aka démia X . osztályában: S Z M I R N O V , Vlagyi mir Ivanovics, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának rendes tagja, a Moszkvai Állami Egyetem geológiai intézetének tanára. 1910-ben, Moszkvában született. Tudományos tevékenysége felöleli a hasz nosítható ásványi anyagok széles skálájá nak kutatását (hasznosítható nyersanya gok lelőhelyeinek jellemzését, tudományos és gyakorlati feltárásuk módszereit, elmé leti metallogenetikai kutatásokat). 3 2 0 szovjetunióbeli és külföldi nyersanyaglelő helyet dolgozott fel, s az ő nevéhez fűződik az első szovjet metallogenetikai térkép. Tisztázta a különböző geológiai ciklusok hoz, folyamatokhoz kötött ércesedést, kutatta a polimetallikus, szulfidos érctele pek kialakulását és kialakította ezek fázisbeli és időbeni elkülönítésének módszereit. Eredményeiről több száz tanulmány és könyv ad számot. Kiemelkedő nemzetközi tudományos aktivitása is. 1 9 6 8 — 1 9 7 6 között a Nemzetközi Geológiai Unió
118. kötet 4. füzet alelnöke volt, s jelentős szerepet játszott a szocialista országok szakembereinek a nemzetközi tudományos élet vezetésébe történt bekapcsolásában. A Minisztertanács az elkövetkező időben az eddiginél nagyobb súlyt kíván helyezni döntéseinek tudományos és társadalom politikai megalapozottságára, s e célból Tanácsadó Testületet hozott létre. A testület elnöke B O G N Á R József, társelnöke K A P O L Y I László, a Magyar Tudományos Akadé mia rendes tagjai. A testületnek titkára és kilenc tagja van. 1 9 8 8 . V . 19-én a Tudományos Ismeretter jesztő Társulat Múzeum utcai Kossuth Klubjában négy neves történész tartott előadást az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáról és az utódállamokról. Az előadók egyike dr. V E R M E S Gábor törté nész, az amerikai newarki Rutgers Egye tem professzora volt, aki 1 9 5 6 - b a n a budapesti Eötvös Loránd Tudományegye tem geológus szakán végzett, s ezt követően néhány évig az Egyesült Államokban geológusként dolgozott. Jelenlegi szakmá jában 1961-ben Kaliforniában szerzett oklevelet, s Tisza István monográfusaként vált ismertté. 1 9 8 8 . V . 31-én az Eötvös L. Tudomány egyetemen megalakult a Rektori Konferen cia. A 1 9 tagú testület célja, hogy elősegítse és szorosabbra fűzze az egyetemek közötti együttműködést, fórumot, és nyilvánossá got teremtsen a felsőoktatás és az egyes intézményeket érintő időszerű, illetve táv lati kérdések megvitatására, s részt vegyen az egyetemekkel kapcsolatos döntések elő készítésében. A konferenciát félévenként hívják össze. Az alakuló ülésen a vendéglátó intézmény rektorát, F Ü L Ö P Józsefet választották meg — egy esztendőre — a rektori konferencia elnökévé. Szűcs István: ,,A szeizmo-akusztikus emissziók szerepének vizsgálata a bánya biztonsági feladatok megoldásában" című kandidátusi értekezésének nyilvános vitája 1 9 8 8 . VI. 2-án de. 10 -kor volt az Akadémia nagytermében h
A Központi Földtani Hivatal elnöke Kiváló Munkáért kitüntetésben részesí tette G É C Z Y Barna professzort, alapító tagot, az Oslénytan-rétegtani Szakosztály fennállásának 2 5 éves jubileuma alkalmá ból. Az elismerést a társulati elnökség ülé sén H Á M O R Géza elnök adta át, 1 9 8 8 . V I . 13-án.
Hírek, 1988 nyarán a Természettudományi Múzeum vendégei voltak: dr. Dunno M I O H I A K I mineralógus, a Japán Földtani Intézet, és dr. Petr K Ö B B E L mineralógus, a prágai Nemzeti Múzeum munkatársai. Az 1988. évi környezetvédelmi világnap alkalmából S Z É C H E N Y I István emlékplaket tet kapott F Ü L Ö P József, az MTA rendes tagja, az Eötvös L. Tudományegyetem rektora; Emberi környezetért kitüntető jelvényt K O C H László, a Mecseki Ércbányá szati Vállalat hidrogeológiai csoportveze tője, a Környezetvédelmi és Vízgazdálko dási Minisztérium, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa kitüntetettjeiként. 1902. III. 25-én született Karánsebesen S C H M I D T Eligius Róbert és 1973. VII. 23-án Budapesten halt meg. Okleveles bánya mérnök, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa, geomechanikai és hidrogeo lógiai kutató, szakíró. í g y emlékezett meg róla 85. születési évfordulóján a B K L Bányászat 1987. évi 3. száma.
ismertetések
431
A Tudományos Minősítő Bizottság közli, hogy 1988. I X . 5-én de. 10 -kor Szegeden, az akadémiai bizottság székházában volt Manikham K H A M K H O N G : „Referenciaada tok és kutatásmetodikai előtanulmányok Laosz műholdas távészleleti anyagainak tervezett földtudományi és tájpotenciál értékelő interpretálásához" c. kandidátusi értekezésének nyilvános vitája. h
S C H M I E D E B Antal: „Bányaműveletek fekűoldali lágy védőrétegeit áttörő hasa dék- és karsztvízbetörések mozgásfolya matainak vizsgálata" c. kandidátusi érteke zésének nyilvános vitája 1988. I X . 12-én 14 -kor volt az Akadémia nagytermében. Az értekezés opponensei K O V Á C S Ferenc, az MTA rendes tagja és S T A B O S O L S Z K Y Ödön, a műszaki tudományok kandidátusa voltak. A bizottság elnöke K A P O L Y I László, az MTA rendes tagja, titkára J E N E Y N É J A M B B I K Rozália, a földtudomány kandi dátusa, tagjai : V É G H Sándorné, a földtudo mány doktora, K A S S A I Ferenc és B Ö C K E B Tivadar, a műszaki tudomány kandidátu sai, és J U H Á S Z András, a földtudomány kandidátusa voltak. h
A moszkvai bányászati egyetem dísz doktorává avatták 1988. I X . 23-án K A P O L Y I Lászlót, az MTA rendes tagját. A bányászat kormánybiztosa a bányászati tudományokban szerzett érdemei elismeré seként kapta a szovjet egyetemtől a meg tisztelő elismerést.
A X X X V I I I . bányásznap alkalmából, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt köz ponti ünnepségén, 1988. IX. l-jén kitün tetéseket adtak át. V Á N D O B F I Róbert vezérigazgató-helyettes „Kiváló Bányász" kitüntetésben részesült. Kiváló Dolgozó ki tüntetést kapott M Á B T O N Gyulánó geológus. Ugyanezen alkalomból a Kőolajkutató Vállalatnál kitüntetésben részesültek: Kiváló Dolgozó kitüntetés : C S I C S E L Y György geológus (Orosháza), S I N K Ó József geológus (Szeged). Bányász Szolgálati Érdemérem bronz fokozat : L U K Á C S Lászlóné geol. kollektor (Orosháza), HABMATH Jánosné geológus osopvez., H E I V N Á K Andrásné geológus technikus (Szeged); ezüst fokozat : P I K Ó József főgeológus (Szolnok) ; arany fokozat: dr. K U B U C Z Béla üz. főgeo lógus (Orosháza), dr. T. K O V Á C S Gábor üz. főgeológus (Szeged).
A zalaegerszegi Magyar Olajipari Múze umban impozáns ünnepség keretében avatták fel az újonnan létesített szobor parkot 1987. X . 2-án. Az elsőként felállított nyolc szobor között van B Ö C K H Hugó ( 1 8 7 4 - 1 9 3 1 ) és K E E T A I György ( 1 9 1 2 1968) szobra is.
A sajtó hírül adta, hogy 1988. I X . 3-án, szombaton a bányásznapi ünnepségek köz ponti ünnepségének keretében Pécsett megkoszorúzták V A D Á S Z Elemér, a Mecsek geológusa emléktábláját.
V A S S Á N Y I István: „A pázmándi pirofillit— lTc termikus dehidroxilációja" c. kandidátusi értekezésének nyilvános vitája 1988. I X . 9-én de. 10 -kor volt az Akadémia kistermében.
1988. X . 11-én a Magyar Hidrológiai Társaság elnöksége a szolnoki küldöttgyű lésen a S C H A F A E Z I K Ferenc emlékérmet ado mányozta dr. D O B O S Irma geológusnak, eddigi magas szintű vízföldtani és tudo mánytörténeti munkásságáért.
h
432
Földtani
Közlöny
118. kötet 4. füzet
Hírek — News bulletin A Meteorológiai Tudományos Napok rendezvénysorozata 1987-ben a földi kör nyezetünkben lezajló múlt-, jelen- és jövő beli változásokat választotta témájául. Minthogy a Tudományos Uniók Nemzet közi Tanácsa (ICSU) nemrég hirdette meg Nemzetközi Geoszféra-Bioszféra Program ját (IGBP), a témaválasztás ehhez kapcso lódott. Az MTA Föld- és Bányászati Tudo mányok Osztályához tartozó szinte minden tudományterületről voltak előadók és érdeklődő résztvevők. A téma igazi inter diszciplináris kutatási terület, ahol ered ményeket csak számos résztudomány — elsősorban a földrajz, a geológia, a geofizi ka, a meteorológia, a hidrológia és termé szetesen a biológia — összefogásával lehet elérni. Az MTA nagytermében 1987. X I . 19 — 20-án megtartott ülésszak három félnapos előadássorozatra tagolódott. Az első nap előadásai a környezetünkben a geológiai múltban lejátszódott drasztikus és kevésbé éles változásokkal foglalkoztak. A második nap előadói környezetünk jelenlegi állapo tát, a bennünket körülvevő természeti alrendszerek működésének mechanizmusát igyekeztek feltérképezni. Végül a harmadik napon a környezet állapotát jelentős rész ben meghatározó éghajlat várható alaku lásával foglalkoztak. A nyitó előadást G É C Z Y Barnabás tar totta a földtörténeti katasztrófák és a gerinctelen állatok evolúciójának összefüg géseiről. A második előadás — H O R V Á T H Ferenc geofizikus — a tengerszintnek a földtörténet utolsó 600 millió évében bekö vetkezett ingadozásaival foglalkozott. Partszegélyi üledékek vizsgálatával töb bé-kevésbé rekonstruálhatók a tengerszint igen jelentős, olykor gyorsan lezajló válto zásai. Az előadó kitért az ingadozások lehetséges geofizikai okaira is. P É C S I Már ton akadémikus a negyedkor környezeté nek változásairól tartott előadást. Megálla pítása szerint a hazánkban több helyen megtalálható löszrétegsor változásainak elemzése, a lösz-sztratigráfia eredményei szorosan kapcsolhatók a negyedkori paleogeográfiai események, az őskörnyezet-változások értelmezéséhez. R Ó N A I András előadásában a múltbeli időjárási hatások kimutatásának geológiai lehetőségeivel foglalkozott. Elmondta, hogy néhány al földi mélyfúrás feldolgozásából 25 nagyobb klímaciklust sikerült kimutatni az utolsó 2,4 millió év földtörténete alatt. Végül az első szakasz záró előadása, amelynek szer
ve, az elmúlt tízezer év közép-európai éghajlatváltozásaival foglalkozott. Ered ményeik szerint az elmúlt 5000 év klíma változásai és azok környezeti következ ményei már nagy pontossággal rekonstru álhatók.
zői
A Baradla '88 expedíciót a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat és az Aggteleki Nemzeti Park közösen szervezte
KORDOS
László és
JÁRAINÉ
KOMLÓDI
Magda (ELTE Növényrendszertani Tan szék) voltak, az időben a jelenhez közeled
A Magyar Tudományos Akadémia a Föld- és Bányászati Tudományok Osztályá nak előterjesztésére — S Z Á D E C Z K Y - K L Í R D O S S Elemérné L E N G Y E L Júlia végrendele
tében közérdekű célra tett felajánlása alap ján
— SZÁDECZKY-KARDOSS
Elemér-díjai
és S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S Elemér ösztön dijat alapított 1988-ban. A felajánlás célja: 40 évesnél fiatalabb, föld- és bányá szati tudományokkal foglalkozó szakembe rek tudományos fejlődésének és munkájá nak
támogatása
SZÁDECZKY-KARDOSS
Elemér-díj adományozásával, illetve ösztöndíj és eseti támogatás útján (tanul mányutakhoz, konferenciákon való rész vételhez, a kutatómunka személyi és dologi feltételeihez adott támogatások). A S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S Elemér-díj összege nem lehet nagyobb az Akadémiai Díj min denkori összegénél, s abban egyidejűleg több személy is részesíthető. Megosztott díj esetében az egy személyre jutó összeg 15 000 Ft-nál kevesebb nem lehet. Adomá nyozására évenként kerül sor. Az ösztön díjat és az eseti támogatás pályázatait évenként hirdetik meg. Odaítélése a Föld es Bányászati Tudományok Osztályának hatáskörében, külön bizottság útján törté nik. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tapolcai szervezete 1987. X I I . 7-én előadóülést tartott in situ, a gyógybarlangról. P E I D L Endre és dr. H O R V Á T H Tibor: A tapolcai gyógybarlang legújabb felfedezése c. előadását hallgatták meg a helyszínen. A két önkéntes kutató, a Bakonyi Bauxitbánya nyugalmazott mérnöke ós a barlangterápiás kórházi osztály főorvosa újabb részleteket tárt fel a Tapolca alatt rejtőző labirintusból, a saját maguk készí tette geoelektromos mérőműszer segítségé vel. A helyenkénti szűk nyílásokat kitágít va 260 m-t tettek meg, majd egy 6 —7 m átmérőjű, 16 m mély földalatti tenger szemre bukkantak. A barlang ismert járatai 560 m hosszúak, hasznos alapterülete 1300 m , összes légtere 3000 m . 2
3
Hírek, 1 9 8 8 . I. 1 4 — 2 4 . között. A tíznapos prog ram során 2 8 kutató táborozott a Baradlában. Húsz kürtőt másztak be és mértek fel, ezek közül kettő a főág szintjétől szá mítva megközelíti az 5 0 m magasságot. A barlangban található közel 1 0 0 0 régi feliratot dokumentáltak, ezek feldolgozása huzamosabb időbe telik. Legnagyobb siker nek azt könyvelték el, hogy sok csontot találtak. A lelet korának és eredetének meghatározását múzeumi szakértők vég zik. Feltételezhető, hogy a csontleletek közelében a barlangnak volt egy bejárata, amely az idők folyamán eltömődött. A barlangkutató társulat elnökének és az expedíció tagjainak meghívására M A R Ó T H Y László környezetés vízgazdálkodási miniszter, akkor az MSZMP* politikai bizottsága tagja, I. 22-én meglátogatta a Baradla Libanon hegyén táborozó kutató kat. A látogatást követően a miniszter tájékoztatta a jelenlevőket arról, hogy a hazai barlangkutatás eredményeit nagy érdeklődéssel, figyelemmel kíséri, és a jövő ben is támogatja. Majd megbeszélést foly tatott a társulat vezető tisztségviselőivel az 1989-ben Magyarországon rendezendő 10. nemzetközi szpeleológiai kongresszus ról. Az MTA székházában 1 9 8 8 . V. 5-én meg kezdődött az Akadémia 1 9 8 8 . évi közgyű lését előkészítő osztályülések sorozata. A föld- és bányászati tudományok osztá lyának ülésén az előadók napjaink e g y igen izgalmas témájáról, a felszín alatti vizek vizsgálatának kutatási eredményei ről szóltak. Az osztályelnök megnyitója után a Vízgazdálkodási Tud. Kutatóköz pont főigazgatója elmondta, hogy a kuta tások célja a felszínalatti vizekbe történt beavatkozások várható hatásainak (nyo más- és vízminőségi változások) megismeré se és előrejelzése, és ezzel a felszínalatti vizekkel való gazdálkodás és azok védel mének megalapozása. Az OTKA által 8 , 7 millió forinttal támo gatott kutatásban 8 intézmény, ill. vállalat szakemberei vesznek részt. A nyilvános osztályülés ,,A felszín alatti vizek genetikájának, hidraulikai kapcsola tainak vizsgálata hidrogeokémiai, izotóphidrológiai és geotermikus módszerekkel" című téma tudományos eredményeit ismer tette, s az alábbi program szerint zajlott le: Osztályelnöki megnyitó. N E M E C Z Ernő az MTA rendes tagja, osztályelnök, Kutatásszervezés és kutatásirányítás az OTKA feladatok ellátása során. A L F Ö L D I László, a földtudomány kandidátusa, témavezető főigazgató (VITUKI), •Magyar Szocialista Munkáspárt 8 Földtani Közlöny
ismertetések
433
A medenceterületek hidrodinamikai vizs gálatának problémái. L I E B E Pál osztály vezető, E R D É L Y I Mihály n y . tud. fő munkatárs, N A G Y András tud. munka társ (VITUKI), Az Alföld vízgeokémiai mintaszelvényei nek értékelése. T Ó T H György (Földtani Int.), E G E R E R Frigyes, a műszaki tudo mány kandidátusa, tanszékvezető, N E M E S Á N S Z K Y János tanszéki mérnök (Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc), A felszín alatti vízminőségeloszlás statisz tikai vizsgálata. C S Á K I Ferenc, B Ö G I N É K Ö V E S D I Erzsébet, S Á S D I Béla,
KOVÁCS
Szabolcs (Vízgazdálkodási Intézet), A radiohidrogeológiai kutatások kérdései. E L S H O L T Z László geológus (Mecseki Érc bánya Váll.), Környezeti izotóp vizsgálatok alkalmazása hidrogeológiai kutatásokban. D E Á K Jó zsef tud. főmunkatárs (VITUKI), Geotermika és mélyáramlási rendszerek. D Ö V É N Y I Péter tud. munkatárs (Eötvös L. Tudományegyetem), G Á L F I János ny. tud. főmunkatárs (VITUKI), H O R V Á T H Ferenc, a földtudomány kandidátusa (Eötvös L. Tudományegyetem), Felszín alatti vízáramlások transzport folyamatainak és hidrogeokémiai reak cióinak modellezése. L Á S Z L Ó Ferenc tud. főmunkatárs, S Z É K E L Y Ferenc, a föld tudomány kandidátusa, tud. tanácsadó (VITUKI), A diffúzió elmélete és hidrogeokémiai alkal mazása. M A R K O S Gergely tud. főmunka társ (VITUKI), A kőzet-víz rendszer geokémiai vizsgálata vízgenetikai kérdések megoldása céljá ból. P E S T Y László, a földtudomány kandidátusa (MTA Geokémiai Kutató laboratórium) , Az alföldi rétegvizek mikrobiológiai kuta tásának problémái. A L F Ö L D I László, a földtudomány kandidátusa, főigazgató (VITUKI), G Á L Nóra tud. segédmunka társ (Eötvös L. Tudományegyetem). A Magyar Hidrológiai Társaság Komá rom megyei területi szervezete 1 9 8 8 . V. 2 3 án kerekasztal-beszélgetés címen ankétot rendezett ,,A Dunántúli Magyar Közép hegység északkeleti részének karsztvízmérleg- és karsztvízminőségi problémái" címmel, az alábbi programmal : Elnöki megnyitó. G O R D O S Árpád, az MHT területi szervezetének elnöke, Vitaindító előadás. Dr. J U H Á S Z József, a Társaság társelnöke, A Dunántúli Magyar Középhegység észak keleti részének elmúlt 1 0 éves vízmérle gei. Dr. B Ö C K E R Tivadar, M. Alumíni umipari Tröszt,
434
Földtani
Közlöny
A csapadék és a mezőgazdaság hatása a karsztvízre a mintaterületek alapján. Dr. L O R B E R E R Árpád — M A U C H A László,
Vízgazd. Tud. Kutató Központ, Vízminőségi gondok a Pilisvörösvári Akna üzem területén. Dr. L É C Z F A L V Y Sándor, Vízügyi Tervező Vállalat, A felhagyott bauxitbányák vízminőségi problémái. FARKAS Sándorné dr., Bakonyi Bauxitbánya Váll., Tapolca, A bányavíz-felengedés vízminőségmódo sító hatása a tokodi aknáknál, és a sári sápi vízkivételnél. Dr. GTJTMANN György, Dorogi Szénbányák, A tervezett rákhegyi visszaengedéssel kap csolatos vízminőségváltozás prognoszti zálása. Dr. B Á R D O S Miklós, Fejér megyei Bauxitbánya Vállalat, Kincsesbánya, A vízemelési hozamtúllépés megszünteté sére és újbóli kialakulásának megakadá lyozására készült vállalati program. Dr. G E R B E R Pál, Tatabányai Bányák, A nagyegyházai karsztvízemelés. J Á K Y Dezső, Tatabányai Bányák, A visszatáplálás Csordakúton és másutt. S Z I L Á G Y I Gábor, Központi Bányászati Fejlesztési Intézet, A Bős-Nagymaros erőműrendszer hatása a karszt- és melegvizekre. Dr. L O R B E R E R Árpád, VITTJKI, A hévizek minősége, mennyisége és várható változásuk. S Z A L O N T A I Gergely, Környe zetvédelmi és Vízgazd. Minisztérium, A budapesti hévízrendszerben eddig bekö vetkezett változások és a jövőben vár ható módosulás. L I E B E Pál, V I T U K I . A rendkívül érdekes összefoglaló előadá sok sorozatából kibontakozott a bányászati és vízellátási célú karsztvízemelések jelen legi helyzete, különös tekintettel arra, hogy egyes területeken a vízemelés nagy mérték ben fokozódott, másutt a vízszint visszaengedésével kapcsolatos aggályok és prob lémák foglalkoztatják a szakembereket. Sajátos színt adott a tatabányai tanács kozásnak — amelyen a szakemberek meg lepően széles köre vett részt — a meghívó ban tévesen megadott helyszín miatt elő állott tévelygés a városban, továbbá a tizenkettedikként meghirdetett előadás, amelyet a Környezetvédelmi és Vízgazdál kodási Minisztérium tilalma miatt említés nélkül átugrott a program. A Magyar Állami Földtani Intézet filozófiai vitakörének 1 5 éves fennállása alkalmából a jubiláló kör, a Magyar Bioló giai Társaság általános és elméleti biológiai szakosztálya, továbbá ökológiai szakosz tálya és a Tudományegyetem TTK Filo zófiai Tanszéke közösen rendezte meg 1 9 8 8 . VI. 3-án A fejlődés fogalma című kétnapos konferenciát az intézet tanácstermében.
118. kötet 4. füzet Minthogy a fejlődés fogalma az élet minden területére kivetíthető, a széles körű interdiszciplináris rendezvényen a geoló gus, biológus és ökológus szakembereken kívül filozófusok és tudománytörténészek is részt vettek, előadásokat tartottak. A konferencia alapkérdése: mely tényezők teszik ezt a fogalmat közössé minden tudományágban ? Felvetődött, hogy a 1 5 év alatt kialakult antropometrikus szemlélettel ellentétben mennyire van érvénye annak a vélemény nek, mely a fejlődési folyamatot csupán mennyiségi, strukturális alapon vizsgálja. Szó volt a fejlődés és idő viszonyáról is. Sokrétű, érdekes vita zajlott a konferen cián. A szervezés motorja D E T R E Csaba volt. 2 2 5 évvel ezelőtt — 1763-ban — udvari orvosa, V A N S W I E T E N
tanácsára
MÁRIA
T E R É Z I A rendeletet hozott a birodalom gyógyvizeinek országos rendezéséről. A Széchenyi-fürdő felavatásának 7 5 . évfordulóján, 1 9 8 8 . V I . 16-án 10,20 -kor a Magyar Hidrológiai Társaság balneotechnikai szakosztálya és a Fővárosi Fürdő igazgatóság emlékülést tartott a fürdő kultúrtermében. Előbb a fürdő 7 5 évét bemutató kiállítást nyitott meg a fővárosi tanács elnök-helyettese, majd ünnepélyes üzemi jutalmazások után megkezdődött az emlékülés. H O R V Á T H József, a budapesti fürdők ny. főmérnöke, a szakosztály elnöke „A Széchenyi-fürdő története", majd S Z A L O N T A I Gergely vegyészmérnök, a Gyógy fürdőügyi Főigazgatóság főigazgató-he lyettese ,,A Széchenyi gyógyfürdő hévíz ellátására szolgáló kutak jelentősége és helye a budapesti hévízgazdálkodásban" címmel tartott előadást. Négy további előadás gazdasági kérdé sekkel foglalkozott, szakmai kérdést nem érintett. Az igazgató bevezetőjében a víz gyógyászati célú felhasználásának első helyéül a johanniták ispotályát jelölte meg a középkorban, a mai Gellért-fürdő tájékán. Egy másik előadó a budapesti fürdőkultúra eredeti, külső hatásoktól és előzményektől mentes, független felvirágzását hangoz tatta, nem véve tudomást eme állítások szakszerűtlenségéről és képtelen voltáról. Prioritásokat nyilván nem ezen a területen kell keresni ! h
A Magyar szénhidrogénipar 1 9 8 8 . I X . l-jén megtartott központi bányásznapi ünnepségén H A N G Y Á L J. igazgató ünnepi beszédében hangzott el az adat, hogy a magyar szénhidrogénbányászat 5 1 éves történelme során, a kezdetektől 1 9 8 7 végéig 6 6 , 2 millió t kőolaj és 1 2 6 , 6 milliárd köb méter földgáz került ki a hazai földből.
Hírek, Bolognában 1988. I X . 18-án kezdődött az egyetem 900 éves jubileumának, ünnep ségsorozata. Európa és a világ legrégibb egyeteme a bolognai, az első universitas. Ezzel a kétségkívül európai jelentőségű jubileummal kapcsolatban emlékeztetnünk kell arra, hogy az első geológus kongreszszus (Geologomm Conventus) Bolognában volt, nyilván nem függetlenül az universi tas univerzális hagyományaitól. Közismert, hogy a földtani térképek jelkulcsát ezen a kongresszuson tették nemzetközivé. A ju biláló egyetemhez fűződő kapcsolatunk H A N T K E N Miksa bolognai díszdoktori (honoris causa) címe. 1988. I X . 22-én újjáalakult a társulat Geomatematikai és Számítástechnikai Szakosztálya. Az alakuló ülésen az alábbi vezetőséget választották: Elnök: B Á R D O S S Y György, titkár: G E I G E R János, Tagok: F Ü S T Antal, LELKES
Péter,
Ó. KOVÁCS
Ferenc, Tiraczi Gábor. A szakosztály levelezési Szeged, 30. pf.
Lajos,
RAPP
címe: 6701
I X . 22-én a Magyar Hidrológiai Társaság hidrogeológiai és balneotechnikai szakosz tálya a Nemzetközi Balneotechnikai Társa ság (SITH) magyar bizottságának alakuló ülését tartotta a MTESZ Fő utcai székhá zában, az alábbi programmal: A magyarországi hévízkútállomány és a feltárt hévízkincs a balneológia és a gyógyászat szolgálatában. Dr. K O R I M Kálmán (VIKUV), Gyógyhatású hévizek kémiai összetételének állandósága. SZALONTAI Gergely (OGYFI) A Nemzetközi Balneotechnikai Társaság szervezete, működése és célja. Dr. P A T A K I Nándor (VIKUV). A magyar, lengyel és csehszlovák szén hidrogénipari kutatóintézetek geológus és vegyész szakemberei 1957-ben indították el
ismertetések
435
a szénhidrogén-kutatás és -termelés kémiai és fizikai-kémiai kérdéseivel foglalkozó Petrolgeochem konferenciákat. Később az N D K és Bulgária szakirányú kutatóinté zetei is csatlakoztak. 1988. X . 17 és 22 között a Magyar Szén hidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet szervezte meg a X I I . Petrolgeochem kon ferenciát. A tudományos program 3 szek cióban 108 előadást tett ki (31 a geokémiai, 38 a fúrási és 39 a termelési szekcióban). A nem szervező tag Szovjetunió szakembe rei 51, Magyarországé 20 előadással szere peltek. A geokémiai szekció előadásai azokat a kutatási eredményeket ismertették, ame lyekből a szénhidrogén genezisére, migrá ciójára és felhalmozódására lehet következ tetéseket levonni és ezáltal támpontot ad nak a szénhidrogén prognózisára és a kutatási koncepciók kialakítására. Afrikában jártak. Ezzel a címmel nyílt időszaki kiállítás a Nemzeti Múzeum I I . emeletén 1988. X . 28-án, a Természettudo mányi Múzeum, a Magyar Tudományos Afrika-expedíció és a Budapesti Történeti Múzeum rendezésében. Az 1989. IV. 4-ig megtekinthető kiállítást dr. R O T T L E R Ferenc, a TIT főtitkára nyitotta meg. Az időszaki kiállítás megrendezését jelen tős anyagi támogatással segítette a Műve lődési Minisztérium, a Környezet- és Víz gazdálkodási Minisztérium, az Eötvös L. Tudományegyetem, a Magyar Televízió, a Központi Földtani Hivatal, a Novotrade RT. és a Volánspec Vállalat. A kiállítás bemutatja T E L E K I Sámuel, a nagy magyar felfedező munkásságát és néhány személyes tárgyát, az útja cente náriumának emlékére és tiszteletére szerve zett Magyar Tudományos Afrika-expedí ció eredményeit, s a begyűjtött tárgyi em lékeket, amelyek — a kiállítás lebontását követően — közgyűjteményeink műtárgy állományát gazdagítják majd. Dia- és videovetítés tette a látnivalókat még szem léletesebbé és élményszerűvó.
Szálai Tibor portréjának ünnepélyes elhelyezése a Magyar Állami Földtani Intézet könyvtárában 1988. június 29-én a Földtani Intézet könyvtárában ünnepélyesen elhelyezték dr. S Z Á L A I Tibornak, az intézet volt igazgató jának portréját, D O B O S Lajos festőművész alkotását (1. ábra). Az ünnepségen jelen volt Tina J. C. F E R R I N G A asszony, a Holland Királyság magyarországi nagy követe, M O R V Á I Gusztáv, a Központi Föld tani Hivatal elnökhelyettese, valamint
megjelentek S Z Á L A I Tibor hozzátartozói, egykori munkatársai és tisztelői is. Az ünnepi alkalomra a könyvtár és a tudománytörténeti gyűjtemény munka társai emlékkiállításon mutatták be a jeles geológus munkásságát. H Á M O R Géza igazgató az alábbi szavak kal emlékezett meg S Z Á L A I Tiborról:
436
Földtani
Közlöny
Tisztelt Vendégeink ! Tisztelettel köszöntöm S Z Á L A I Tibor hozzátartozóit, Tina J. C. F E R R I N G A asszonyt a Holland Királyság magyaror szági nagykövetét és M O R V Á I Gusztávot, a Központi Földtani Hivatal elnökhelyette sét, kedves vendégeinket és intézetünk dolgozóit ! A mai ünnepségen dr. S Z Á L A I Tiborra, a Magyar Állami Földtani Intézet volt igaz gatójára, egyetemi magántanárra, a föld es ásványtani tudományok kandidátusára, a Magyarhoni Földtani Társulat tiszteleti tagjára emlékezünk. S Z Á L A I Tibor 1 9 0 0 . november 13-án született Pozsonyban. 1 9 1 9 - b e n Pécsett érettségizett, majd a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, ahol 1 9 2 4 - b e n tett doktori szigorlatot földtan, ásvány-kőzettan és vegytan tárgyakból. Első munkahelye a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és Őslénytára volt. 1 9 2 8 tól a bécsi Collegium Hungaricum ösztön díjasa. Az itt eltöltött 3 esztendő meghatá rozó jelentőségű volt életére és további munkásságára, hiszen A B E L , a paleonto lógia kiválósága, valamint K O B E R , a század elején meginduló új tektonikai gondolkodás úttörője voltak tanítómesterei.
118. kötet 4. füzet
1938-ban a debreceni Tudományegyete men földszerkezettanból magántanári habilitációt nyert. 1939-ben került a Földtani Intézetbe, ahol 1944-ben főgeológussá nevezték ki. 1945-ben igazgatóhelyettes, 1946-ban pedig az Intézet igazgatásával bízták meg. Az igazgatói teendőket 1 9 5 0 - i g látta el, mégpedig Intézetünk történetének egyik legnehezebb időszakában. 1945-ben, a háború idején reá hárult az Intézet értékei megőrzésének és megmentésének felelős sége, majd a nehéz idők utáni újraindulás. Jelentős szerepe volt többek között a felszabadulás után a hazai urán- és thoriumércek kutatásának kezdeményezésében. 1952-ben alapító tagja volt a magyar bányaföldtani szolgálatnak. 1 9 5 2 és 1 9 5 6 között főgeológus volt a dorogi szénbányák nál és az Országos Mélyfúró Vállalatnál, 1956-tól 1 9 6 3 - i g széleskörű ismereteit a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tanácsadójaként hasznosította. Egyidejűleg a Vízgazdálkodási Tudomá nyos Kutató Intézetben is tevékenykedett. 1968-ban újra visszatért Intézetünkbe, ahol Magyarország 5 0 0 000-es tektonikai térképének szerkesztésében vett részt. Dr. S Z Á L A I Tibor tudományos munkás sága első időszakában a paleontológia
Hírek, kapott nagyobb szerepet, kezdetben főleg a harmad időszak élővilágával foglalko zott. A Bécsben töltött évek és az ott foly tatott tanulmányok hatására a paleonto lógiát és a szerkezet-környezetalakulást összefüggéseiben vizsgálta.
ismertetések
437
Az 1940-es években az Északkeleti-Kár pátokban dolgozott, s e kutatások ered ményeit, a terület geológiai leírását intéze tünk évi jelentéseiben tette közzé. S Z A I A I Tibor munkásságában az 1950-es évektől került előtérbe a tektonika, és e
438
Földtani
Közlöny
témában sorra jelentette meg jelentős műveit. Élete végéig kutatott, dolgozott, 1924 és 1979 között több mint 100 magyar, német és angol nyelvű tanulmánya jelent meg. Már maga a mennyiség is lenyűgöző, de értéküket nem a tanulmányok nagy száma, hanem a béltartalom, a maradandó felis merések sora, kritikai szemléletmódja hatá rozza meg. Már idős korában vállalta magára a „Föld és fejlődéstörténete" című kézikönyv fordításának megszervezését, szerkesztését és nagy részének fordítását. S Z Á L A I Tibor kiváló szervező és előadó, alapos és sokoldalú, vitára mindig kész, és művelt tudománya előbbrevitele érde kében vitát kezdeményező, minden új tu dományos eredmény és elmélet iránt fogé kony, nyitott, aktív tudós volt haláláig. Intézeti kollégáink közül még sokan, jó szívvel emlékeznek a geológiát rajongva szerető, a szelíd hangú, de szakmai kérdé sekben mindig következetes és szigorú emberre, akinek munkásságában az elmé leti tudás mindenkor ötvöződött a gyakor lati célokkal. Küzdelmes, de eredményekben és szak mai sikerekben gazdag élet után 1980. szeptember 29-én hunyt el. A felszabadulás után a Földtani Intézet értékei megmentése érdekében kifejtett tevékenységéért és az intézeti munka új
118. kötet é. füzet
raindításáért a kormány a „Magyar Nép köztársasági Érdemérem" arany fokozatá val tüntette ki. 1955-ben kiváló dolgozó kitüntetést kapott, majd 1970-ben, szak mai érdemeire való tekintettel a Magyar honi Földtani Társulat tiszteleti tagjának választotta meg. I t t az 1969-ben megala kult Altalános Földtani Szakosztály egyik alapító ja, első elnöke és a szakosztály lap ja, az Altalános Földtani Szemle első szer kesztője volt. S Z Á L A I Tibor életútján és kimagasló munkássága során meghatározó volt fele sége,
dr.
STEOBENTZ
Ilona.
STROBENTZ
Ilona 1925-ben végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, s egy év múlva ment férjez egyetemi társához, S Z Á L A I Tiborhoz. Háttérbe szorítva saját válasz tott tudományának, a kémiának művelé sét, minden erejével, széles műveltségével, nyelvtudásával és rajzkészségével szere tett férje tudományos munkásságát segí tette, s így, áttételesen és névtelenül a geológiát szolgálta. Férje halála után minden erejével azon fáradozott, hogy dr. S Z Á L A I Tibor emlékét ápolja és tudományos eredményeit a fele déstől megmentse. Saját végrendeletében a Földtani Intézetre hagyta férje értékes szakkönyveit, és nemes gesztussal könyv tárunk fejlesztésére jelentős összeget ha gyományozott. Dr. S Z Á L A I Tibor és felesége humanista
Hirek, elveiből adódó emberi helytállására jellem ző, hogy az 1943 —1944-es vészterhes, ne héz időszakban életük kockáztatásával üldözötteknek és holland katonatiszteknek nyújtottak segítséget. Hősiességüket posz tumusz módon W. F. V A N E E K E L E N , Hollandia hadügyminisztere az egyik leg magasabb holland kitüntetéssel ismerte el (2. és 3. ábra). A kiváló geológus, paleontológus és tek tonikus, és a szeretetre méltó, művelt em ber emlékét őrzik és ápolják egykori mun katársai, barátai és tisztelői. Mától S Z Á L A I Tibor emlékét fogja őrizni ez a festmény is ( D O B O S Lajos festőmű vész alkotása), itt, az általa annyira szere tett könyvtárban, ahol még idős korában is annyi hasznos és kedves órát töltött, ahol szinte haláláig kutatott, olvasott, tá jékozódott és kollégáival beszélgetett, vi tázott. E néhány gondolattal és emlékező szó val adom át a könyvtár vezetőjének és
ismertetések
439
dolgozóinak méltó megőrzésre dr. S Z Á L A I Tibor portréját. Kívánom, hogy maradandó tudományos eredményein kívül őrizze e portré is a kiváló ember és a jelentős tudós emlékét ! Az ünnepi beszéd elhangzása után a hozzátartozók nevében dr. B O E O S S Mariet ta köszönte meg az emlékező szavakat, és megőrzésre átadta dr. H Á M O K Géza igaz gatónak äst a magas holland kitüntetést, amelyet dr. S Z Á L A I Tibor és felesége posz tumusz kaptak Hollandia hadügymi niszterétől a második világháború alatt tanúsított hősiességükért. A kitüntetést az intézet tudománytörténeti gyűjtemé nyében helyezték el. Az ünnepség az igazgatói tanácsterem ben rendezett fogadással ért véget (4. áb ra : H Á M O B G. igazgató, Tina J. C . Ferringa, a Holland Királyság magyarországi nagy követe és S Z Á L A I T. hozzátartozói). HÁLA
J.
A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége jubileuma Az MTESZ negyven éves. Erről a négy évtizedről a szervezet Miskolcon, ünnepi elnökségi ülésen emlékezett meg 1988. XII. 16-án a technika és tudomány újon nan felépült házában (Magyar-Szovjet Baráti Társaság tér 1.). Az MTESZ gyökerei a Magyar Mérnö kök és Technikusok Szabad Szakszerveze tének megalakulásáig nyúlnak vissza, il letve odáig vezetik vissza a szervezet mai történetírói. Ennek a szervezetnek Z B N T A I Béla vezetésével sikerült összefognia, mozgósítania és megnyernie a műszaki ér telmiség többségét. Aktív részesévé vált az ország újjáépítésének. Tagjai harcoltak a mérnöki munka feltételeinek javításáért, a kiváltságok megszüntetéséért, a helyes bérarányok kialakításáért. 1948 márciusában a szakszervezeti ve zetők — szovjet mintára — az iparági szervezkedés mellett döntöttek. Ez meg pecsételte a mérnökszakszervezet sorsát is. Június 26 —27-én elfogadták az ipar ági szakszervezeti átszervezést. Még ezen a kongresszuson megszületett az MTESZ megalakításának gondolata, mert tovább ra is szükség volt egy olyan szervezetre, amely képes tömöríteni a műszakiakat és azok egyesületeit. Néhány nap múlva, 1948. június 29-én volt a Műszaki és Ter mészettudományi Egyesületek Szövetségének alakuló ülése, ahol 14 tudományos egye sület 9600 tagja csatlakozott az új szerve zethez. Ez feladatának tekintette a műkö dő egyesületek összefogását, valamint a
hazai műszaki-tudományos közélet meg teremtését, a nemzetközi tudományos élet be való bekapcsolódást. Az MTESZ hatalmi döntés következté ben jött létre, mégis szervesen fejlődött, srövid idő alatt a reálértelmiség élő közös ségévé vált. Fontos szereplője közéletünk nek, olyan szervezet, amelynek határain kon túl is komoly tekintélye van. A szer vezet létrejötte a társadalom valóban léte ző igényével találkozott; jelzi ezt az is, hogy egy-két éven belül — már a szövetség tá mogatásával — sorra alakultak az újabb és újabb tudományos egyesületek (gép ipari, híradástechnikai, textilipari, élelmi szeripari, energiagazdálkodási stb.). Az MTESZ munkájában együtt hatottak a régi, nagymúltú egyesületek tradíciói, az elődnek, a mérnökszakszervezetnek a tö rekvései és az újonnan alakult egyesülete ket létrehozó kezdeményező erő. Az egyesületi tevékenységnek már a lé nyegéből következik annak önkéntes volta és szakmai jellege. í g y az MTESZ-ben, szerencsés módon már eleve együtt voltak azok a feltételek, amelyek nélkül öntevé keny csoportosulások nem is jöhetnek lét re: az oldottabb légkör, bizonyos toleran cia, vitaszellem és az, hogy itt kevésbé ér vényesül a hivatali hierarchia. Mindez erő sen vonzotta a szakembereket az egyesüle tekbe, ahol gondolataikat felkarolták és társakra találtak hazánk tudományos műszaki jövőjének féltésében, az érte való tenni akarásban.
440
Földtani
Közlöny
Ily módon születtek meg az MTESZ ke retében azok az úttörő közösségek is, amelyekben annak idején egy-egy, nálunk még alig hallott technikai vívmány, új el járás vagy új szakág meghonosítására szö vetkeztek a haladás iránt elkötelezett lel kes kutatók, mérnökök. Ezekből a kis csoportokból nőttek ki az évek során olyan nagy egyesületek, mint — csak példaként említve néhányat — a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Társaság, a N E U M A N N János Számítógéptudományi Társaság, az Iparjogvédelmi Egyesület és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság stb. Ugyanilyen odaadó, önkéntes munká val készült el az a számtalan tanulmány, bírálat, javaslat az egyesületekben vagy átfogóbb, több szakterületet érintő kérdé sekben az MTESZ-ben, amelyekkel az ál lami, tanácsi stb. döntéshozók munkáját
118. kötet 4. füzet kívánták segíteni. Ezek a tanulmányok nemegyszer több száz szakember vélemé nyét összegezték alapos viták után. Ezek nagy része be is épült a gazdasági dönté sekbe, ugyanakkor feltűnőek azok az ese tek, amikor nem vették tudomásul a szak mai közvéleményt. Ebből óriási vagy ép pen helyrehozhatatlan károk származtak, í g y történt ez például a hetvenes évek első felében — a híradástechnikai alkat rész-gyártással, majd később a technikus képzés megszüntetésével kapcsolatban is. Ebből is leszűrhető, hogy az MTESZnek, mind eddig, a jövőben is aligha lesz fontosabb feladata, mint hogy a szakem berek közvéleményét minden lehetséges fórumon a legnagyobb következetességgel képviselje, és határozottan fellépjen min den gazdasági és technikai előrelépést gátló megnyilvánulással szemben.
Ismertetések — Reviews B A Z G O N Avram M.: Das Museumsnetz in der UdSSB (A Szovjetunió múzeumi hálózata) — Neue Museumskunde 1987/3. pp. 1 8 0 - 1 8 6 . A szerző a moszkvai Történeti Múzeum osztályvezetője és a Kulturális Miniszté rium továbbképző intézetében a muzeológiai tanszék vezetője. Tanulmányában történeti áttekintést ad Oroszország, illet ve a Szovjetunió múzeumügyének fejlődé séről. Az orosz muzeológusok 1912-ben tartott első tanácskozásukon mérték föl muzeológiai teendőiket. Javasolták egy, a közpon ti irányítást ellátó intézmény létrehozását. 1913-ban Oroszországban 213 múzeumot vettek számba, ez azonban a világháború alatt 15l-re csökkent. Jellemző volt, hogy területileg elsősorban orosz földre kon centrálódtak a múzeumok. Üzbegisztán ban, Kazahsztánban, de még Belorussziá ban is csak 3 — 3 múzeum működött ez idő tájt, Azerbajdzsánban, Tádzsikisztánban egy sem. Egyéni kezdeményezésre jött létre né hány jelentős gyűjtemény az ország pe remvidékein, így 1870-ben Taskentben, 1874-ben Szamarkandban és másutt. Közismert, hogy az októberi forradalom első napjaiban megjelent a műemlékek, műtárgyak, múzeumok kincseinek védel mére felszólító dekrétum. Kevéssé köztu dott viszont, hogy az Összorosz Végrehaj tóbizottság 1917. november 24-én már határozatot hozott az ukrán népet illető,
II. K A T A L I N cárnő által elhurcolt kb. 2000 műtárgy visszaszolgáltatása érdekében. A Kommunista (b.) Párt 1919 márciusi VIII. kongresszusán behatóan foglalkoz tak — többek között — a múzeumügygyel is. 1918 — 1923 között 270 új múzeu mot hoztak létre. Köztük a különböző nemzetiségek emlékanyagát megőrzőket is szép számban, így a zűrjének, cseremi szek, mordvinokja kutok, kalmükök mú zeumát, de jelentősen nőtt az Ukrajnában alapított múzeumok száma is. Belorussziá ban a nagy lengyel író, Adam M I C K I E W I C Z szülőházában rendeztek be emlék múzeumot. Egységes múzeumi szabályzatot 1922ben adtak ki. A fejlődést jelzi az 1928-as adat, amely szerint 805 múzeum műkö dött a Szovjetunióban, háromnegyedük még mindig az Orosz Eederatív Köztár saság területén. 1940-re a múzeumok szána 991-re nőtt, ebből már „csak" 592 ju tott az előbbi területre. A múzeumok profiljának kialakítása hosszabb folyamatot igényelt. Tisztán tör téneti jellegű múzeum az 1930-as évtized végén Í30, irodalomtörténeti 60 működött, a legtöbb vidéki helytörténeti múzeum (kb. 400) profilja azonban vegyes volt. Egyre nagyobb számú, személyiségeknek emléket állító emlékmúzeum jütt létre szerte az országban, elsőként a L E N I N emlékhelyek. A második világháború során a múzeu mok kb. felét érte kár, százezernél több volt az elhurcolt, nagy értékű művészeti,
Hírek, régészeti tárgyak száma. A háború után nagy ütemben megindult helyreállítási munkálatoknak köszönhetően 1950-ben már 915 múzeum nyílt meg a közönség előtt. A múzeumok számának mennyiségi fej lődését illusztrálja az a tény, hogy 1973ban már 1373 működött, ennek fele az Orosz Federatív Köztársaság területén. Jelenleg hozzávetőlegesen 2000 múzeumot tartanak nyilván. Ezen kívül kb. 10 000 ú.n. hagyományőrző üzemi vagy helyi gyűjteményről tudnak. A Szovjetunió mai múzeumi hálózatá ban továbbra is a történeti jellegűek (594) és a komplex helytörténetiek (583) domi nálnak. Ezen kívül 301 specializálódott képzőművészeti és 269 irodalomtörténeti múzeum működik. Sajnálatosan kevés a szakosított természetrajzi múzeumok szá ma (83), bár a helytörténeti múzeumokban helyenként található efajta részleg is. Még kevesebb a technikatörténeti múzeumok száma: mindössze 19, ebből 18 az Orosz Szövetségi Köztársaság területén. É. I.
Rinne D A V I D : The conservation of ancient marble. A J. Paul G E T T Y Museum kiadása, 1976. 31 p. (Antik márványok konzerválá sa). (A Központi Múzeumi Igazgatóság könyvtárában a 17. 326 leltári számon). A J. Paul G E T T Y Museum új sorozatával mutatkozik be, amely a szépművészeti tárgyak gondozásával foglalkozik. Első ként az antik márványok konzerválásáról készült tanulmányát teszi itt közzé. A márvány meghatározását követi azok nak az általános károsító hatásoknak a le írása, amelyek először csak a felszínen jelentkeznek, majd mélyebbre is hatolnak a márvány belsejébe. Az utolsó rész a kezelés egyes szakaszai val foglalkozik, olyanokkal, mint pl. a márvány szobrok szétszedése, rekonstruá lása és a szobor végső megjelenési formája. A munkafolyamat leírását gazdagon egészítik ki illusztrációk.
ismertetések
441
Az ezt követő tanulmányok tárgyalni fogják az egyéb anyagokkal kapcsolatos problémákat, továbbá anyagok vizsgálatát: bronz, fa, gipsz és terrakotta. S. G. Code of Ethics and Guidance for Practice for Those Involved in the Conservation of Cultural Property in Canada. HC —CG, Ottawa, Canada, 1986. 18 p. (Etikai kódex Kanada kultúrkincsei megőrzésének gya korlatához. Az etikai magatartás elvei azok számára, akik részt vesznek a kultu rális vagyon megőrzésében). A kanadai restaurátorok, konzervátorok, muzeológusok számára készült etikai kódex túlmutat Kanada határain. Minden ország ezen területen dolgozó szakemberei nek megszívlelendő és követendő útmuta tást kell, hogy jelentsen. Az alábbiakban ismertetjük azt a hat pontot, amely összefoglalja a kódex lé nyegét. I. A megőrző felelőssége, akár egyedül dolgozik, akár másokkal, hogy állandóan törekedjék arra, hogy megőrizze az egyen súlyt társadalma kultúrkincsei használa tának szükséglete és ezen kultúrkincsek megőrzése között. II. A megőrző minden cselekedetét a műtárgy fizikai, történelmi és esztétikai integritásának legmesszebbmenőkig való megőrzése kell, hogy vezérelje. III. A megőrzőnek a megőrzés minden aspektusát figyelembe kell vennie, tehát a vizsgálat, a kutatás, a dokumentálás minden problémáját. IV. A megőrzőnek fel kell ismernie saját korlátait és mások különleges adottságait. V. A megőrző feladata, hogy figyelem mel kísérje saját szakmájának fejlődését, állandóan fejlesztenie kell tudását és ügyességét, és az új információkat és ta pasztalatokat köteles megosztani kollégái val. VI. A megőrzőnek tiszteletben kell tar tania kollégái szakmai önállóságát és ma gát a szakmát. S. G.