„Helyettes szülői hálózat” térségi feladatellátási modell „Pro Publico Bono" elnevezésű ÁROP-3.A.22013-2013-0019 azonosító számú projekt – Piliscsaba Város Önkormányzata
Megbízó
Piliscsaba Város Önkormányzata
Cím Alcím
„Helyettes szülői hálózat” térségi feladatellátási modell „Pro Publico Bono" elnevezésű ÁROP-3.A.22013-2013-0019 azonosító számú projekt – Piliscsaba Város Önkormányzata
Dátum Változat
2014.08.28. v1.0
MultiContact Consulting Kft. 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. T: +36 1 666 3750 F: +36 1 666 3749
Nyilvántartja Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzékszám: 01-09-712312 E:
[email protected] W: www.multicontact.eu
JOGI FIGYELMEZTETÉS Jelen dokumentum a MultiContact Consulting Kft. szellemi terméke. Jelen dokumentumot és annak egyes részeit a – megrendelővel kötött egyedi szerződésben foglalt jogosultságok kivételével – nem lehet sem részben, sem egészben másolni, fénymásolni, újra előállítani, módosítani, átdolgozni, lefordítani vagy lerövidíteni bármilyen felhasználás céljából a MultiContact Consulting Kft. előzetes írásos hozzájárulása nélkül. A MultiContact Consulting Kft. a szerzői jogokhoz fűződő minden vagyoni jogot harmadik személyek vonatkozásában fenntart. A dokumentumban foglaltak jogtalan felhasználása esetén a MultiContact Consulting Kft. jogosult a szerzői jog megsértése miatti jogszabályi következmények alkalmazását kezdeményezni. A dokumentum tartalma egyben üzleti titkot is képez. Amennyiben a hatályos jogszabály vagy a megrendelővel kötött szerződés másképp nem rendelkezik, vagy jelen dokumentum közbeszerzési eljárásban ajánlatként kerül benyújtásra, jelen dokumentum címzettje a dokumentumban foglaltakat köteles bizalmasan kezelni, azt harmadik fél tudomására nem hozhatja. ©2014 MultiContact Consulting Kft. Minden jog fenntartva.
Tartalomjegyzék 1
Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................ 1
2
Módszertan ..................................................................................................................................... 2
3
Helyzetelemzés................................................................................................................................ 3
4
3.1
A feladatellátás jogszabályi környezete .................................................................................. 3
3.2
A jelenlegi feladatellátás helyzete ........................................................................................... 9
3.2.1
Szervezeti felépítés ........................................................................................................ 13
3.2.2
Feladatellátás jellemzői ................................................................................................. 15
3.3
A jelenlegi feladatellátás finanszírozása ................................................................................ 18
3.4
Megállapítások ...................................................................................................................... 19
Javasolt feladatellátási rendszer ................................................................................................... 20 4.1
A feladatellátási modell felépítése ........................................................................................ 20
4.1.1
Feladatátvétel ................................................................................................................ 20
4.1.2
Társulási feladatellátás .................................................................................................. 21
4.1.3
Szerződéskötés .............................................................................................................. 21
4.2
A feladatellátási modell finanszírozása ................................................................................. 23
4.3
A feladatellátási modell szabályozása ................................................................................... 23
5
Bevezetési akcióterv ...................................................................................................................... 24
6
Mellékletek .................................................................................................................................... 25 6.1
Felhasznált irodalom ............................................................................................................. 25
6.2
Interjúk jegyzéke ................................................................................................................... 25
6.3
Ábrák jegyzéke....................................................................................................................... 25
1 Vezetői összefoglaló Piliscsaba Város Önkormányzata 2013. év végén beszerzési eljárást indított „A Pro Publico Bono projekt számára biztosítandó szervezetfejlesztési és projektmenedzsment feladatok ellátásához szükséges szakértői kapacitás biztosítása” (az ÁROP-3.A.2-2013-2013-0019 projekt számára biztosítandó szervezetfejlesztési és projektmenedzsment feladatok ellátásához szükséges szakértői kapacitás beszerzéséhez) tárgyában, mely eljárás eredményeképpen a MultiContact Consulting Kft-t kérte fel szervezetfejlesztési tanácsadás ellátására. A szervezetfejlesztési feladatok megvalósításának támogatása mellett, jelen tanácsadói feladat elvégzése is a beszerzés tárgyát képezte, egész pontosan a helyettes szülői hálózat térségi feladatellátási modell kialakítására és megvalósítására kaptunk megbízást. A tanácsadói munka három jól elkülöníthető részből áll: 1. Helyzetelemzés keretében megvizsgáltuk a jelenlegi szabályozási környezetet és feladatellátást. Mivel a környező települések feladatellátása csak részben ismerhető meg, a részletes vizsgálat Piliscsaba Város feladatellátására korlátozódott. A dokumentumelemzést és interjú készítést követően a jelenlegi helyzetkép alapján rögzített megállapításaink képezték a térségi feladatellátási javaslat alapját. 2. A helyzetelemzés megállapításait követően a hivatal és Szociális Gondozó és Családsegítő Központ vezetésével közösen kialakítottuk a helyettes szülői hálózat több településre kiterjesztett modelljéről szóló javaslatunkat. 3. A munka befejező szakasza az új feladatellátási modell bevezetésének tanácsadói támogatása lesz. A helyzetelemzés során elemeztük a helyettes szülői feladattal kapcsolatos jogszabályi környezetet, és a helyi beszámolók alapján megtörtént a megfelelőség, és a hiányosságok feltárása. A munka befejeztével megállapítottuk, hogy a Piliscsaba Város Önkormányzata megfelelően látja el feladatát a szociális intézményen keresztül (a helyzetelemzés részletesen a 3. fejezetben kerül bemutatásra) A feladatellátási modell kialakításakor első sorban a város érdekeit vettük figyelembe, másod sorban a csatlakozó település jogszabály szerinti feladatellátásának teljesülését. A modell alapján a térségi feladatellátás Tinnye Község részére jelent elsősorban pozitív elmozdulást, mivel megszűnhet az évek óta tartó nem megfelelő feladatellátás. Ugyanakkor Piliscsaba is profitálni tud az együttműködésből, részben humánerőforrás fejlesztés, részben fenntartási költség kiegészítés keretében. A javaslat alapján Tinnye Község Önkormányzata szerződést köt Szociális Gondozó és Családsegítő Központtal, amely alapján ellátásban részesül, amennyiben területéről gyermek kerül ellátásra a helyettes szülői hálózatba. A bevont önkormányzatok hozzájárulása által lehetőség nyílik a szolgáltatás fejlesztésére Piliscsaba anyagi ráfordítása nélkül. (a javaslat részletesen a 4. fejezetben kerül bemutatásra)
1
2 Módszertan Jelen dokumentumban az önkormányzat által a Magyary Program egyes beavatkozási területein vállalt feladatok közül (sötétszürke) a 6. feladatat megvalósítását – a térségi feladatellátási modell kialakítását – mutatjuk be.
3. A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés stratégia kidolgozása 4. Feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása
6. Térségi feladat-ellátási modell kialakítása
2.Támogató infrastruktúra és a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata
Feladat
Szervezet
Eljárás
Személyzet
9. A települési közszolgáltatások összehangolása
7. A közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség felmérés
10. Humán erőforrás kapacitásgazdálkodás felülvizsgálata
8. Szakmai és támogató folyamatok felülvizsgálata
11. Intézkedések tanácsadói támogatása, nyomon követése
1. ábra: A Magyary program beavatkozási területei
A feladat végrehajtásához alkalmazott módszert az alábbi ábra foglalja össze röviden.
2
Helyzetelemezés
Megállapítások
•Szabályozási környezet felmérése •Dokumentum elemzés •Interjú készítés
•Megfelelőség •Hiányosságok
Javaslat •Feladatellátás javasolt felépítése •Feladatellátás javasolt finanszírozása •Feladatellátás javasolt szabályozása
Bevezetés támogatása •Bevezetési akcióterv •Monitoring
2. ábra: Alkalmazott módszertanunk
A szakértői munka első lépésenként a meg kellett vizsgálni a jelenlegi feladatellátást, kitérve a jogszabályi (és egyéb szabályozási) megfelelőség vizsgálatán át, az ellátandó feladat volumenének vizsgálatáig. Az elemzés eredménye az ellátandó gyermekjóléti feladat aktuális képének bemutatása, az esetleges hiányosságok, vagy megfelelőség megállapítása Piliscsaba Város vonatkozásában. Az aktuális helyzet, és az ellátó piliscsabai Szociális Gondozó és Családsegítő Központ vezetőjével készített személyes interjú keretében tett megállapítások alapján került kidolgozásra a térségi feladatellátásra vonatkozó javaslat. A tanácsadói munka záró lépése a javasolt feladatellátási modell bevezetésének előkészítése, és a bevezetés támogatása.
3 Helyzetelemzés A jelenlegi feladatellátást helyi szinten a Piliscsaba Város Önkormányzata által fenntartott Szociális Gondozó és Családsegítő Központ látja el az egyéb gyermekjóléti és szociális feladattal együtt. A feladatra és a szolgáltatóra vonatkozó jogszabályi környezet és helyzetkép kerül bemutatásra az alábbi alfejezetekben.
3.1 A feladatellátás jogszabályi környezete A szociális és gyermekjóléti feladatokról szóló és az intézmény működését meghatározó hatályos jogszabályok az alábbiak:
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1992. évi XXXII törvény a közalkalmazottak jogállásáról 3
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 321/2009 (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet, személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet a szóló a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról
Önkormányzati és egyéb szabályozók:
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2014. június 18. Alapító Okirat, 2014. február 26. Szakmai program, 2012. június 28. Piliscsaba Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013.(IV.16.) rendelete a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
A szabályozók esetében a különösen a kötelező feladatot érintő szabályozókat vizsgáltuk, melyek rövid kivonatolását követően a lényegi rendelkezéseket a következőkben mutatjuk be. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól A helyi önkormányzatairól szóló törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése példálózó jelleggel felsorolja a helyi önkormányzatok által feladatok körét, amelyek között szerepel a szociális ellátásokról, valamint a gyermekjóléti szolgáltatások és ellátásokról való gondoskodás. A Mötv. alapján1 a települési önkormányzatok kötelező feladatait saját intézmény alapításával és fenntartásával, társulások által, valamint más szervezettel történő szerződéskötés útján is elláthatják.
1
Mötv. 12. § (1), 41. §, és 87. § alapján
4
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (továbbiakban: Gyvt.) A törvény megállapítja azokat az alapvető szabályokat, ami alapján a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó (…) szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez nyújthatnak megfelelő ellátást, illetve ami alapján gondoskodhatnak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. A Gyvt. alapján kell ellátni a helyi önkormányzatoknak a gyermekjóléti szolgáltatásokat, és a törvény határozza meg ennek intézményi kereteit is. A 39. § szerint a gyermekjóléti alapellátásnak alapvetően négy fő feladata van: 1. 2. 3. 4.
a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése; a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése; kialakult veszélyeztetettség megszüntetése; a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése.
Az alapellátás három részre osztható (lásd 3. ábra): i. Gyermekek napközbeni ellátása ii. Gyermekjóléti szolgáltatás iii. Gyermekek átmeneti gondozása
5
GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE SZEMÉLYES GONDOSKODÁS KERETÉBE TARTOZÓ ELLÁTÁSOK
GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS
GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS
Gyermekek napközbeni ellátása
Bölcsőde
Családi gyermekfelügyelet
Családi napközi
Gyermekek átmeneti gondozása
Gyermekjóléti szolgáltatás
Házi gyermekfelügyelet
Helyettes szülő
Gyermekek átmeneti otthona
Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás
Otthont nyújtó ellátás
Utógondozói ellátás
Családok átmeneti otthona
Alternatív napközbeni ellátás
Gyermekjóléti szolgálat
Önálló gyermekjóléti szolgálat
Gyermekjóléti központ
Utógondozó lakásotthon
Utógondozó otthon
Fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona
Kizárólag kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthon
Központi speciális gyermekotthon
Gyermekotthon
Nevelőszülő
Lakásotthon
3. ábra: Gyermekek védelmének rendszere
6
Mivel a helyettes szülői hálózat a iii. terület alá tartozik, a továbbiakban a törvény idevonatkozó részeit ismertetjük részletesen. A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni. A gyermekek átmeneti gondozását – a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy belegyezésével – ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A törvény előírja, hogy a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket szüleitől elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet, és a tizenkét év alatti gyermek átmeneti gondozását elsősorban helyettes szülőnél kell biztosítani. Az átmeneti gondozás során a gyermek iskolai oktatását – lehetőség szerint – iskolaváltás nélkül kell biztosítani, és a gyermek átmeneti (30 napnál hosszabb) gondozása megkezdésekor el kell készíteni a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási nevelési tervet. A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 1 évig tarthat. A gyámhatóságot értesíteni kell a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából, ha
a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermekéről az ideiglenes gondozásról való értesítést követő három napon belül nem gondoskodik, a szülő vagy más törvényes képviselő gyermeke átmeneti gondozásához nem járul hozzá, illetve azt nem kéri, a gyermek visszakerülése a szülőjéhez ellentétes a gyermek érdekeivel.
Ha az átmeneti gondozás időtartama eltelt, azonban a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza, az elhelyezés – a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével – hat hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható, vagy haladéktalanul értesíteni kell a gyámhatóságot, a szükséges intézkedések megtételére. A gyámhatóságot értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele érdekében az átmeneti gondozás időtartamának eltelte előtt is, ha
nyilvánvalóvá válik, hogy a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza, a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek átmeneti gondozását ugyanazon intézményben két éven belül másodszor is kéri.
A gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában. A gyermekek átmeneti házi gondozásaként – a szülő kérelmére – a gyermek saját otthonában történő ellátását gondozó útján kell biztosítani, ha testi vagy lelki betegsége miatt a gyermek ellátása elsősorban helyettes szülőnél történő elhelyezés útján vagy bentlakásos gyermekintézményben nem oldható meg és ha ez a gondozás a gyermek érdekét szolgálja.
7
A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását – a működtető által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján – saját háztartásában biztosítja. Helyettes szülő az a huszonnegyedik évet betöltött, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt nem álló, támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló és büntetlen előéletű személy lehet, aki személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására, és vállalja, hogy a szükséges ideig a nála elhelyezendő gyermeket gondozza, neveli, feltéve, hogy vele szemben nem áll fenn a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok, és a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett. A helyettes szülő egyidejűleg – saját gyermekeit is beszámítva – legfeljebb négy gyermek gondozását végezheti. A működtető gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával segíti a helyettes szülő munkáját, ha
a helyettes szülőnél elhelyezett gyermek rendszeres gyermekpszichiátriai kezelés alatt áll, a helyettes szülő gondozásában kettőnél több három éven aluli gyermek van, a helyettes szülő szabadságon van, beteg vagy feladatai ellátásában egyéb okból akadályozott.
Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a helyettes szülő kérelmére vagy beleegyezésével az előírt gyermeklétszámtól – a gyermek érdekében – el lehet térni. 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet a szóló a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről Ahogy a rendelet címe is utal rá, e jogszabály részletezi a gyermekvédelemmel kapcsolatos intézmények feladatait, és a működésüket meghatározó szabályokat. A helyi térségi feladatellátás esetében a rendelet 6. §-ától 33 §-ig terjedő rész, azaz a Gyermekjóléti szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályozás tekinthető kiemelten fontosnak. A fejezetben az alábbi alcímekben részletezik a feladat megfelelő ellátást és feltételeit:
Gyermekjóléti központ A gyermekjóléti szolgáltatás feladatai A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése Javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása A helyettes szülői hálózat szervezése A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja Az önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ A más intézmény keretében működő gyermekjóléti szolgálat vagy központ A társulás keretében működő gyermekjóléti szolgálat Az önálló családgondozó A gyermekjóléti szolgálat ellenőrzése
A helyettes szülői hálózat szervezéséről a jogszabály 25. §-a rendelkezik:
8
„(1) A gyermekjóléti szolgálat közreműködik a településen a gyermek átmeneti gondozását saját háztartásukban helyettes szülőként vállaló személyek, családok felkutatásában, továbbá tájékoztatást ad számukra az átmeneti gondozás keretében ellátandó feladatokról, illetve a helyettes szülői jogviszonyról. A gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. (2) A gyermekjóléti szolgálat szervezi és működteti a helyettes szülői hálózatot, vagy önálló helyettes szülőt foglalkoztat. Helyettes szülői tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segíti a helyettes szülőt feladatai ellátásában, illetve ellenőrzi tevékenységét. (3) A gyermekjóléti szolgálatnak abban esetben is gondoskodnia kell a (2) bekezdés szerinti helyettes szülő szakmai segítéséről, illetve ellenőrzéséről, ha a helyettes szülői hálózat létszáma helyettes szülői tanácsadó alkalmazását nem indokolja” A helyettes szülő és működtető feladatait a rendelet 59-61 §-ai szabályozzák, kitérve a megfelelő kapcsolattartás, szakmai segítségnyújtás módjára. A rendelet külön mellékletében fekteti le a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás formáinak szakmai létszám irányszámait és létszámminimum normáit, ami a helyettes szülői hálózat esetében a következő:
1 fő helyettes szülői tanácsadó/25 helyettes szülői feladatot ellátó család
A jogszabályi elemzést követően megállapítható, hogy a piliscsabai Szociális Gondozó és Családsegítő Központ a hatályos jogszabályokban rögzített feladatellátási szabályok alapján, a működési feltételek betartása mellett látja el helyettes szülői hálózat fenntartására vonatkozó feladatait. A feladatellátás részletes elemzése – amely kitér a családgondozó szervezeti felépítésére (személyi feltételeire) és a feladatok naturális mutatóira is –, a következő fejezetben kerül bemutatásra.
3.2 A jelenlegi feladatellátás helyzete A helyettes szülői hálózatot helyi szinten a Szociális Gondozó és Családsegítő Központ működteti, mint helyi szociális és gyermekjóléti intézmény. Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata a kötelező szociális, és gyermekek ellátásáról és gondoskodásáról szóló feladatainak ellátására hozta létre az intézményt 1992-ben, melynek fenntartásáról azóta is gondoskodik (már mint Piliscsaba Város Önkormányzata). A Szociális Gondozó és Családsegítő Központ ellátási területe Piliscsaba város közigazgatási területére esik (25,57 km2). A város szociális és gyermekjóléti tevékenységének volumenét az alábbi demográfiai adatok határozzák meg: Mutató Lakónépesség száma az év népszámlálás végleges továbbvezetett adat) (fő) Állandó népesség száma (fő)
végén (a adataiból
2010
2011
2012
8187
7930
7950
7579
7721
7790
9
Mutató
2010
2011
2012
Állandó népességből a 0-2 évesek száma (fő)
288
280
286
Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő)
345
341
329
Állandó népességből a 6-13 évesek száma (fő)
756
805
827
Állandó népességből a 14 évesek száma (fő)
109
80
87
Állandó népességből a 15-17 évesek száma (fő)
298
302
276
Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő)
4357
4430
4461
Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő)
1426
1483
1524
Mint a fenti adatokból is jól látszik a lakosság 1/4-e 60 év feletti, és kb. 1/5-e kiskorú. Az intézmény alaptevékenysége szerint az alábbi feladatokat látja el:
Idősek és demens betegek nappali ellátása (jelenleg nem biztosított) Szociális étkeztetés (külső vállalkozó) Házi segítségnyújtás (Lázár Református Házi Segítségnyújtó Szolgálat bevonásával) Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekek átmeneti ellátása Családsegítés
A családsegítés keretében az intézmény a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése céljából nyújt általános és speciális szolgáltatásokat. A gyermekjóléti szolgálat biztosítja gyermekjóléti alapellátásokat, ezzel hozzájárul a gyermek testi, érzelmi, értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez, valamint a kiemelt gyermek családjába való visszahelyezéséhez. A gyermekek átmeneti gondozás érdekében a gyermekjóléti szolgálat önálló helyettes szülői hálózatot működtet, az intézményvezető – mint helyettes szülői koordinátor szakemberen keresztül – nyilvántartást vezet, szakmai tanácsadást nyújt, ellenőriz. A házi segítségnyújtás feladata keretében az intézmény biztosítja a gondozást azok számára, akik a saját otthonukban élnek, de önálló életvitelre, illetve önellátásra nem, vagy csak segítséggel képesek.
10
Az étkeztetés feladata a napi egyszeri meleg étel biztosítása azon szociálisan rászorulók részére, akik azt önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Az intézményhez tartozó idősek klubja feladata a nyugdíjkorhatáron felüli, illetve nyugdíjas személyek életkörülményeinek javítása, egészségi állapotának megőrzése, lehetőségekhez mérten javítása, harmonikus életvitelének megteremtése, közösségi tér biztosítása. E feladatokat a Szociális Gondozó és Családsegítő Központ a Szakmai Programjában megfogalmazott alapelvek szerint végzi: Az ellátások fontos funkciója az egyén autonómiájának, képességeinek megerősítése, egyedül létének oldása. Biztosítani kell a gyermekek és felnőttek családban éléshez való jogát. Az ellátásokhoz vallási, felekezeti, etnikai, nemi, fizikai és mentális helyzetétől függetlenül mindenkinek joga van. Az egyenlő esélyű igénylés és az egyenlő elvű elbírálás feltételeit diszkriminációtól mentesen kell biztosítani. Az emberi méltóság tisztelete, az önkéntesség, az együttműködésen alapuló személyes szolgáltatás. Minden szociális ellátásért folyamodó és abban részesülő ügyfélnek joga van személyes önállóságára, erkölcsi méltóságának megtartására. A szociális ellátások célja e képességek elismerése és támogatása. A szociális ellátások révén arra kell törekedni, hogy az ügyfelek életfeltételei jobbá váljanak, hogy teljes jogú tagjai legyenek a társadalomnak, hogy jogaik és érdekeik érvényesítésére képes polgárai legyenek Piliscsabának. Az ellátások meghatározásában és nyújtásában az ellátottak aktív részvételére kell törekedni. Ez a panaszra és tiltakozásra való jogra ugyanúgy vonatkozik, mint az egyéni és csoportos érdekérvényesítési eszközök alkalmazására. Szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés. Egyéni szükségletekre szabott segítségnyújtás. Hatékony, összehangolt szakmai munka. Rugalmas igazodás a változó élethelyzetekhez. Világos és követhető felelősségi rendszer. Egységes tervezés, azonos színvonalon nyújtott szervezeti egységek működése. Komplex és hatékony ellátó rendszer működtetése. Esélyegyenlőtlenségek mérséklése, valamint az ebből adódó társadalmi feszültségek (a marginalizálódás, a kirekesztettség) csökkentése, a szegénységben élők esélyeinek, önálló boldogulási lehetőségeinek javítása. Eljárások egyszerűsítése, az ellenőrizhetőség biztosítása, a civil szerveződésekkel és egyéb ellátó szervezetekkel való együttműködés fejlesztése. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 2012-ben és az azt megelőző két évben az ellátotti szám az alábbiak szerint változatott:
11
Mutató
2010
2011
2012
Védelembe vett kiskorú gyermekek száma (fő)
17
22
28
Veszélyeztetett száma (fő)
17
22
28
96
91
112
57
51
49
30
19
24
Szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban foglalkoztatottak száma összesen (fő)
16
17
11
Fogyatékosok nappali részesülők száma (fő)
3
2
3
A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma (fő)
347
300
241
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők száma (fő)
0
0
0
kiskorú
gyermekek
A gyermekjóléti szolgálat gondozott kiskorúak száma (fő)
által
Szociális étkeztetésben száma (fő)
részesülők
Házi segitségnyújtásban száma (fő)
részesülők
Idősek nappali ellátásában részesülők száma (fő)
ellátásában
A környező települések ellátása A Pilisvörösvári Város integrált szociális intézménye a Városi Napos Oldal Szociális Központ az alábbi településeket lát el szociális és gyermekjóléti feladatokat (Pilisvörösvár és Környéke Szociális Intézményfenntartó Társulás keretében):
Pilisvörösvár Pilisjászfalu Pilisszentiván Remeteszőlős Pilisszántó
Az ellátás keretében helyettes szülői hálózatot is működtet, de hasonlóan Piliscsabához rendszerben még nem volt gyermek az indulás óta. Solymár Nagyközség esetében az Ezüstkor Szociális Gondozó Központ látja el a szociális és gyermekjóléti feladatokat Solymár és Nagykovácsi területén. Ismeretink szerint a Központ nem tart fenn helyettes szülői hálózatot. 12
Piliscsaba a környező települések közül korábban társulási formában ellátta Tinnye Község területét is, a társulás megszüntetés óta Tinnyén nem működik a helyettes szülői rendszer. 3.2.1
Szervezeti felépítés
A Szociális Gondozó és Családsegítő Központ szervezeti és feladatellátási struktúráját az alábbi ábra foglalja össze röviden:
13
Piliscsaba Város Önkormányzata Piliscsaba Város Önkormányzatának Képviselőtestülete
Szociális Gondozó és Családsegítő Központ Intézményvezető
Szociális étkeztetés Külső vállalkozó
Idősek nappali ellátása
Házi segítségnyújtás Külső feladatellátó
Pszichológiai tanácsadás
Gyermekjóléti szolgálat
Családsegítés
Családgondozó
Családgondozó
Gyermekek átmeneti ellátása Helyettes szülői tanácsadó
Logopédia Logopédus
Pszichológus 4. ábra: Szervezeti felépítés
14
Az intézmény keretében összesen 4 közalkalmazott látja el a feladatot; az intézményvezetőn kívül 1 családgondozót a családsegítés területén, 2 családgondozót pedig a gyermekvédelem területén foglalkoztatnak. Az étkeztetési feladatokat egy külső cég biztosítja házhozszállítás keretében, míg a házi segítségnyújtás a Lázár Református Házi Segítségnyújtó Szolgálat bevonásával valósul meg. Az intézmény megbízási szerződéssel további szolgáltatásként logopédiát, és pszichológiai tanácsadást is nyújt. A családgondozó központ és gyermekjóléti szolgáltatások szakmai létszám normáit az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete és a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 1. számú melléklete határozza meg. A 3.1 fejezetben bemutatott rendeleti előírásnak megfelelően Piliscsabán, a helyettes szülői hálózat működtetéséhez kötelező 1 fő helyettes szülői tanácsadó biztosított, de a gyermekjóléti szolgálat családgondozója plusz feladatként látja el a feladatot. 3.2.2
Feladatellátás jellemzői
Az intézmény 2010 óta működtet a helyettes szülői hálózatot, 3 helyettes szülővel és egy tanácsadói feladatokat ellátó családgondozóval. Az ellátotti kapacitás ennek megfelelően max. 3 ellátott lehet. A helyettes szülők közül egy Piliscsabán, a másik kettő Pilisvörösváron és Pilisjászfaluban lakik. A jogszabályok alapján a helyettes szülői szolgáltatás célja és feladatai az alábbiak:
Helyettes szülőnél az a (családjában élő) gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A helyettes szülő ellátja az átmeneti gondozásba vett gyermek nevelését, felügyeletét oly módon, hogy a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését elősegítse és személyisége lehető legteljesebb kibontakozását szolgálja. A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását a működtető által készített egyéni gondozási – nevelési terv alapján saját háztartásában biztosítja
Az ellátottak köre Piliscsabán: A helyettes szülői ellátást igénybe vehetik a Piliscsaba területén tartózkodó magyar állampolgárságú, vagy állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt személyek. Az ellátás a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre is vonatkozik. A fent meghatározott személyeken kívül igénybe vehető az ellátási területen tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek is, amennyiben az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárával járna. Ezen belül olyan gyermek veheti igénybe a szolgáltatást:
aki ideiglenesen szülői felügyelet nélkül maradt, akinek lakhatása átmenetileg nem megoldott, akinek családjában való nevelkedése valamilyen okból átmenetileg nem biztosított, akinek gondozását-nevelését szülei a közöttük kialakult konfliktus miatt átmenetileg nem biztosítják, akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.
15
Piliscsabán a helyettes szülői ellátás megszervezése óta nem vette igénybe egyetlen család/gyermek sem az átmeneti gondoskodás ezen formáját.
Az ellátás ideje: A jogszabály idevonatkozó része alapján az ellátás a gyermek átmeneti gondozásának alapjául szolgáló okok2 fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart, ami a törvényes képviselő kérelmére, illetve beleegyezésével fél évvel, valamint a tanév végéig meghosszabbítható. A gondozást meg kell szüntetni, ha azt a szülő kéri, illetve annak okai nem állnak fenn. Az átmeneti gondozás idejének leteltével a szakmai team (családgondozó, helyettes szülő tanácsadó, helyettes szülő) a szülővel közösen vizsgálja az átmeneti gondozás megszüntethetőségének lehetőségét. Amennyiben az átmeneti gondozás ideje alatt a szülő az átmeneti gondozásba kerülés okának megszüntetésének érdekében nem tett lépéseket, illetve nem működött együtt az átmeneti gondozást nyújtó intézménnyel, szakemberekkel, vagy egyéb ok miatt nem lehetséges a gyermek családjába történő visszahelyezése, a gyermekjóléti szolgálatnak tájékoztatnia kell az illetékes gyámhivatalt, és kezdeményezni a hatósági intézkedést. A szolgáltatás igénybevételének formája: A helyettes szülői ellátás igénybevétele önkéntes, az intézmény vezetőjének benyújtott ellátást igénylő írásos kérelme alapján történhet. Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő, korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Az ellátás igénybevételét megelőzően a kérelmezőt tájékoztatni kell az ellátás tartalmáról, feltételeiről, az intézmény által vezetett, rá vonatkozó nyilvántartásokról, az intézmény működésének rendjéről, és a kapcsolattartás rendjéről. Az igénybevételről az intézményvezető dönt, az ellátás megkezdésekor a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást kell kötni, amit továbbítani kell 15 napon belül a fenntartónak. A helyettes szülő: A helyettes szülő alkalmasságának megállapítására, illetve felkészítésére a Gyvt.-ben3, az NM rendeletben4, és az 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletben5 meghatározottak az irányadók. A felkészítő tanfolyamot eredményesen elvégző személyt, mint helyettes szülőt a gyermekjóléti szolgálat nyilvántartásba veszi, és ezzel egyidejűleg megállapodást kötnek. Amennyiben a helyettes
2
A szolgáltatást akkor kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelése a családban nem megoldható. 3 1997. évi XXXI. törvény 49. § 4 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet 59 § 5 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről 23. §
16
szülőnél további gyermeket helyeznek el átmeneti gondozás céljából, módosítania kell a helyettes szülői megállapodást. Feladatai: A helyettes szülő rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a helyettes szülői tanácsadóval, a vérszerinti szülővel, együttműködik a működtetővel, a Módszertani Gyermekjóléti Központtal. Az elhelyezés időtartama alatt a gyermek teljes körű ellátását biztosítja, elősegíti a gyermeknek a szülővel való kapcsolattartását. Ennek során vállalja:
hogy a kiskorút a működtető által meghatározott időtartamra saját otthonába fogadja; hogy értesíti a gyermekjóléti szolgálatot az átmeneti gondozás kezdetéről; hogy törekszik a vérszerinti családdal a jó kapcsolat és együttműködés kialakítására; hogy a vérszerinti szülővel a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával és a helyettes szülői tanácsadóval elkészíti a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét; hogy folyamatosan biztosítja a gyermek számára nélkülözhetetlen nyugodt, családias légkört; hogy előkészíti, tevékenyen megalapozza és folyamatosan építi a gyermek vérszerinti családjába történő visszatérését, beilleszkedését; hogy amennyiben szükséges segíti a gyermek felzárkóztatását, tehetséggondozását; hogy rendszeresen kapcsolatot tart az oktatási intézménnyel; hogy a gyermek korának megfelelően segíti önállósulását, személyes ügyeinek intézését, ha kell pályaválasztását, önálló életkezdését; hogy biztosítja a gyermek napi, legalább ötszöri, életkorának, fejlettségének megfelelő minőségű étkezését; hogy az egészséges táplálkozás követelményeit figyelembe veszi, betartja; hogy amennyiben a gyermek egészségügyi állapota megkívánja az orvos rendelkezései szerint végzi a gondozást; hogy a gyermek ruházata az elhelyezés időtartama alatt megfelel a higiéniai követelményeknek, életmódjuknak és az évszaknak; hogy a ruházat tisztításáról, javításáról megfelelően gondoskodik; hogy az elhasználódott felszerelések és a használhatatlanná vált ruházat pótlásáról gondoskodik; hogy biztosítja a mindennapos tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételeket; tisztálkodási és testápolási szereket és textíliákat; hogy biztosítja a tandíj, a tankönyvek, a tanszerek és minden egyéb felmerülő iskolai költség, a felzárkóztatás és tehetséggondozás, képességfejlesztés költségeit; hogy rendelkezésre állítja a gondozási-nevelési tervben meghatározott személyekkel való kapcsolattartáshoz az utazási és postai, illetve telefonköltségeket; hogy lehetőséget biztosít a szabadidő hasznos eltöltésére és ennek a költségeinek fedezésére; hogy a 6 éven felüli gyermek részére havi zsebpénzt biztosít, amelynek összege: o 6 – 10 éves gyermeknél az öregségi nyugdíj 5 %-a o 10 – 14 éves gyermeknél az öregségi nyugdíj 13 %-a o 14 év feletti gyermeknél az öregségi nyugdíj 18 %-a
17
A gondozás során a helyettes szülő figyelembe veszi a gyermek és törvényes képviselője véleményét az ellátás kapcsán, biztosítja szabad vallásgyakorlását, elősegíti, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait. A helyettes szülőt az ellátás idejére nevelési díj és külön ellátmány illeti meg. A helyettes szülői tanácsadó feladatai:
A helyettes szülői tanácsadó feladata, hogy folyamatosan segítse a helyettes szülőt feladatai ellátásában, biztosítsa szakmai ellenőrzését. A helyettes szülővel közösen elkészíti a gyermek egyéni nevelési-gondozási tervét. A helyettes szülői tanácsadó a helyettes szülői családot szükség szerint, de legalább 3 hetente meglátogatja. Tájékozódik a gondozott gyermek helyzetéről, a nevelésével kapcsolatos tapasztalatokról, az esetleges problémákról. Szükség szerint felkeresi a gyermek nevelési-oktatási intézményét, tájékozódik a gyermek kapcsán. Tanácsadás keretében segíti a helyettes szülőt a gyermekkel kapcsolatos problémák megoldásában, szükség esetén a gyermek megfelelő szakemberhez való eljuttatásában, segíti a szükséges ellátástokhoz való hozzájutásban. Ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a helyettes szülő megtesz-e mindent a gondozott gyermek harmonikus fejlődése érdekében. Ellenőrzi továbbá, hogy a gyermek ellátására kapott nevelési díjat, ellátmányt a gyermekre fordítja-e. Feladata továbbá a KENYSZI-ben történő adatszolgáltatási és napi jelentési kötelezettség pontos teljesítése a helyettes szülőhöz kikerült gyermekről.
3.3 A jelenlegi feladatellátás finanszírozása Az intézmény jogállása szerint jogi személy, szakmai önállósággal működő költségvetési szerv, amely önálló vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény gazdasági és pénzügyi feladatait a Polgármesteri Hivatalát látja el. Az intézmény működéséhez szükséges költségvetési javaslat elkészítése, és az elfogadott költségvetésnek megfelelő üzemeltetés is az intézményvezető feladata. Az intézmény működési költsége meghaladja a 2 millió forintot, melynek nagy részét állami normatív támogatásból fedez az Önkormányzat. A helyettes szülői hálózat fenntartása és finanszírozása elég speciális, mivel a költségvetési törvény6 szerint állami normatíva csak valós működés esetén jár a feladatra. A törvény 2. melléklete szerint: „A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés, illetve működési engedély alapján jogosultak, illetve a külön jogszabályban meghatározottak szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás
6
2013. évi CCXXX. törvény Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről
18
alapján. (…) A helyettes szülőnél, a gyermekek, illetve családok átmeneti otthonában ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban, működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 100%-át.”7 A törvény tehát meghatározza, hogy a szolgáltatói nyilvántartásba (TEVADMIN) történő bejegyzést követően – azaz amennyiben gyermek kerül a helyettes szülői hálózatba átmeneti gondozás keretében – jár támogatás. Mivel Piliscsabán 2010-óta egyetlen gyermeket sem vontak átmeneti gondozás alá, a feladat ellátására állami normatívát sem igényelhetett a fenntartó. A feladat kiadási oldala jelenleg szintén nem jelent terhet az önkormányzat részére, mivel a tanácsadói feladatot egy családgondozó látja el, azaz külön személyi jellegű költsége sem keletkezik. A helyettes szülő díjazása Gyvt. 66/L. §-a alapján „a működtető a helyettes szülőt arra az időtartamra, amikor átmeneti gondozást nyújt a gyermeknek, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű helyettes szülői díjban részesíti.” Ez 2014. évben 15 000 forint/hó8. A helyettes szülőnek akkor is jár a nevelési díj és az ellátmány, ha a gyermek, illetve fiatal felnőtt munkaviszonyt létesített és önálló keresettel rendelkezik. A nevelési díj mellett külön ellátmányban is jár a gyermek, fiatal felnőtt ruházatára, tankönyvére, tanszerére és a tanulmányai végzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek, fiatal felnőtt költőpénzére, valamint a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb – gyermekenként – az éves nevelési díj 25 %-ánál. A helyettes szülői tanácsadó feladata ellenőrizni a nevelési díj és az ellátmány megfelelő felhasználását.
3.4 Megállapítások A helyzetelemezés során megállapítást nyert, hogy a Szociális Gondozó és Családsegítő Központ a feladatra vonatozó belső és külső szabályozóknak megfelelően látja el a helyettes szülői hálózat fenntartását. A helyettes szülői kör kielégítő, a szükséges feltételeknek megfelelnek, a helyettes szülői tanácsadó az intézményen belül biztosított. A feladat forrásigénye és finanszírozása jelenleg 0 Ft, mivel egyetlen gyermeket sem helyeztek (az elmúlt 4 évben) az átmeneti gondozás e formája alá. Amennyiben az ellátási terület növekszik, ez változhat, de az állami normatív támogatás ez esetben is fedezné a kiadásokat, az Önkormányzatnak plusz kiadása nem keletkezik.
7
2. melléklet a 2013. évi CCXXX. törvényhez: I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS TÁMOGATÁSA/ III. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKÉTKEZTETÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA/3. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása/l) Gyermekek átmeneti intézményei 8 2013. évi CCXXX. törvény 57. § (1)
19
A város közvetlen szomszédságában lévő települések közül Tinnye Község nem biztosítja a helyettes szülői ellátást, a többi környező településnek Pilisvörösvári Város integrált szociális intézménye szolgáltat.
4 Javasolt feladatellátási rendszer A térségi feladatellátásról szóló javaslatot az alábbi szempontok figyelembe vételével készítettük: a. Piliscsaba Város Önkormányzatának a feladatellátással kapcsolatos költségei ne növekedjenek; b. Szociális Gondozó és Családsegítő Központ jelenlegi humánerőforrása kielégítő legyen az új feladatellátási modell megvalósításához; c. A bevont település lakossága a helyettes szülői hálózatot igénybe tudja venni. A javaslat kidolgozásába bevonásra került a Hivatal és a családsegítő vezetője is. Mivel a környező települések közül csak Pilisvörösvár és Piliscsaba Város rendelkezik szolgáltatási engedéllyel, szükséges tanácsadóval és helyettes szülőkkel, a modell erre a meglévő adottságra épít. Az ellátás hiánya a szomszédos Tinnye esetében megállapítható, ezért javasolt, hogy a piliscsabai Szociális Gondozó és Családsegítő Központ e községet vonja be a helyettes szülő hálózat ellátási körébe. A térségi feladatellátás jelen esetben Tinnye Község részére jelent elsősorban pozitív elmozdulást a jelenlegi állapothoz képest, de Piliscsaba is profitál az együttműködésből. A kisebb település az alábbi javaslatok szerint férőhelyhez juthat az átmeneti gondozásban, míg Piliscsabán a szolgáltatás fejlesztésére nyílik lehetőség jelentős anyagi ráfordítás nélkül.
4.1 A feladatellátási modell felépítése A kötelező önkormányzati feladat térségi feladatellátás keretében történő megvalósítására a jelenlegi jogszabályok alapján több megoldás létezik. Jelen tanácsadói munka keretében az alábbi lehetőségeket vizsgáltuk: 1. Piliscsaba Város Önkormányzata veszi át a más település feladatának ellátását; 2. Új társulást hoznak létre a feladat ellátására az érintett önkormányzatok; 3. A bevont önkormányzat szerződést köt a Szociális Gondozó és Családsegítő Központtal a feladat ellátására. 4.1.1
Feladatátvétel
A Mötv. 12. § (1) szerint „nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását - annak egyetértésével - más települési önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt a. a lakossági igények indokolják; b. gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon; c. többlet állami támogatás igénybevétele nélkül
20
képes ellátni.” A jogszabály arról az eshetőségről külön nem értekezik, ha „kisebb gazdasági teljesítőképességű” települési önkormányzat adja át kötelező feladatát egy „nagyobb” önkormányzatnak, de a Mötv. egyéb rendelkezései arra utalnak, hogy ennek lehetősége fennáll. A feladat átvállalásáról a városi önkormányzat képviselő-testülete – a bevont önkormányzat előzetes egyetértése esetén – rendeletet kell, hozzon, legalább 3 hónappal a tervezett kezdési időpont előtt. 4.1.2
Társulási feladatellátás
A Mötv. 41. § (2) szerint „az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.” A képviselő-testület szervei közé tartozik a közös önkormányzati hivatal mellett a társulás is. A Mötv. 87. §-a kimondja, hogy egy vagy több önkormányzati feladat ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást is létre hozhatnak a helyi önkormányzatok képviselő-testületei. A társulási feladatellátás keretében a feladat finanszírozását a mindenkor hatályos, Magyarország költségvetéséről szóló törvényben az állami normatív támogatás megállapításánál figyelembe vett lakosságuk számának arányában járulnak hozzá az önkormányzatok. A társult önkormányzatok esetében az így átadott normatíva fedezné a feladatellátás költségeit, ha a helyettes szülő igénybevétele megtörténik. 4.1.3
Szerződéskötés
A jelenlegi helyzetben leginkább alkalmazható térségi feladatellátási mód, ha bevonásra kerülő települések szerződést kötnek a piliscsabai intézménnyel, hogy a helyettes szülői hálózattal kapcsolatos feladatokat a továbbiakban a Szociális Gondozó és Családsegítő Központ lássa el a Mötv. 41. § (6) bekezdése alapján: „A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.” A szerződéses közszolgáltatás esetén a jelenleg jól működő tevékenység nem változik, az ellátandó területnövekedést leszámítva. Mivel azonban a feladatellátás szűk keresztmetszetét nem a terület nagysága, hanem a bevont gyermekek száma határozza meg a szolgáltatás továbbra is zavartalanul működhet. Ez a megoldás finanszírozási oldalról is átlátható, az állami támogatásoktól függetlenül, viszonylag kis anyagi ráfordítással működtethető. A hatályos jogszabályi környezet, és 3.2 fejezetben feltárt feladatellátási és finanszírozási helyzetkép alapján a javasolt térségi modell a 4.1.3 fejezetbe leírt szerződéses megoldásra épít. A szerződés alapú térségi feladatellátás Piliscsaba Város Önkormányzatának jelenlegi feladat finanszírozásán és bevett gyakorlatán nem változtat, ugyanakkor a minimális bevétellel szolgáltatással a helyettes szülői hálózatot is hatékonyabban tudja működtetni a jövőben.
21
A javasolt térségi feladatellátási modellt az alábbi ábra foglalja össze röviden: •HELYETTES SZÜLŐI HÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSE
•PILISCSABA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Feladat
Felelős
Végrehajtó
Ellátó
•HELYETTES SZÜLŐK •HELYETTES SZÜLŐI TANÁCSADÓ
•SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS CSALÁDSEGÍTŐ KÖZPONT
SZERZŐDÉS
TNNYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5. ábra: Feladatellátási modell
A javasolt térségi feladatellátás estében az önkormányzatok a helyettes szülői ellátás keretében felmerülő feladatokra kötnek szerződést a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) szerint.
22
Az új Ptk. a vállalkozási szerződés9 keretében belül külön tárgyalja a közszolgáltatási szerződés fogalmát10, mely szerződési forma korábban nem szerepelt a törvényben. Lényegében a közszolgáltatási szerződés három feltételt határoz meg: (1) Közszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó díj fizetésére köteles. (2) A szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli. (3) A felhasználó a díjat havonta, utólag köteles megfizetni.
4.2 A feladatellátási modell finanszírozása A 3.3. pontban részletezett feladat finanszírozási mód alapján kijelenthető, hogy a Piliscsaba részére a megnövekedő volumen sem jelent plusz költség ráfordítást, sem állami sem önkormányzati támogatásból. Amíg nem kerül gyermek a rendszerbe állami normatívát egy önkormányzat sem tud igényelni a feladatra. Ahhoz viszont, hogy a hálózat megfelelően működjön a megnövekedett területen, a helyettes szülők kiválasztását, képzését javasolt újra elvégezni, hogy a megfelelő színvonalú ellátás legyen biztosítva. Ehhez és a helyettes szülői tanácsadó felkészítéséhez szükséges az a minimális költség hozzájárulás, amely a bevont település részéről fizetendő rendelkezésre állási díjból fedezhető. A szerződés keretében tehát meg kell állapítani a bevont önkormányzat által fizetendő rendelkezésreállási díjat, melynek javasolt összege: 100.000 Ft/év. A díj fizetését a valós szolgáltatáshoz is lehet kötni, azaz amennyiben továbbra sem kerül gyermek a rendszerbe, a rendelkezésreállási díjat sem kell befizetni, illetve évközi szolgáltatás megkezdésekor arányos fizetés javasolt. Ennek fejében a piliscsabai szolgáltató bemutatja a feladatellátás hátterét, és rendszeres tájékoztatást nyújt a helyettes szülői hálózatról és a bevont helyettes szülőkről.
4.3 A feladatellátási modell szabályozása A Ptk. a szerződési szabadság elvét - a piacgazdaság követelményeinek megfelelően - a szerződési jog alapelvei közül elsőként emeli ki. A szerződési szabadság azt jelenti, hogy a magánjog alanyai önként döntenek arról, hogy szerződést kívánnak-e kötni, és maguk határozzák meg azt is, hogy kivel kötnek szerződést. Jogszabály csak kivételesen írhat elő szerződéskötési kötelezettséget. A szerződési szabadság harmadik eleme a felek tartalomalakító szabadsága. A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik - ellenszolgáltatás jár. A vállalkozási szerződés - más szerződésekhez hasonlóan - akkor jön létre, ha a felek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben megállapodnak [Ptk. 6:63. § (2) bekezdés]. A Ptk. a vállalkozási szerződés lényeges tartalmát kifejezetten nem határozza meg. 9
6:238. § [Vállalkozási szerződés]
10
6:256. § [Közszolgáltatási szerződés]
23
A vállalkozási szerződés tipikusan eredménykötelem, ennek megfelelően a vállalkozó a szerződést csak akkor teljesíti, ha az eredmény előállt, díjfizetésre csak ekkor tarthat igényt. Ezzel szemben a megbízási szerződés főszabályként ún. gondossági kötelem és a megbízott a megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre. A vállalkozási szerződés - más szerződésekhez hasonlóan - akkor jön létre, ha a felek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben megállapodnak [Ptk. 6:63. § (2) bekezdés]. A Ptk. a vállalkozási szerződés lényeges tartalmát kifejezetten nem határozza meg. Jogszabályi előírás hiányában is megállapíthatók azonban a Ptk. egyes rendelkezéseiből és a bírósági gyakorlatból a vállalkozási szerződés létrejötte szempontjából lényeges feltételek. Ezek: a) a szolgáltatás tárgya a mennyiség és a minőség meghatározásával, b) a vállalkozói díj összege, c) a teljesítési határidő. 11 A fentiek alapján a vállalkozási szerződéses formát javasoljuk.
5 Bevezetési akcióterv A fentiek alapján a piliscsabai Szociális Gondozó és Családsegítő Központ és a fenntartó Piliscsaba Város Önkormányzata új térségi feladatellátási modelljének bevezetéséhez szükséges döntéseit és azok ütemezését az alábbi táblázat foglalja össze: Azonosító
Akció
01
Képviselő-testületi bevezetésére
02
Egyeztetések lefolytatása a potenciális partner 2014. november önkormányzatokkal
03
Szerződések előkészítése
04
Képviselő-testületi határozat a szerződések 2015. január-február megkötésére (résztvevő önkormányzatok)
05
Szerződéskötés
2015. március
06
Feladatellátás indítása
2015. április
11
határozat
Időtáv a
modell 2014. szeptember
2014. december
Polgári Jog I-III. - Kommentár a gyakorlat számára, 2013 (HVG-ORAC, 1360 A/4 oldal)
24
6 Mellékletek 6.1 Felhasznált irodalom Sorszám.
Felhasznált irodalom, dokumentumok
1
Szervezeti és Működési Szabályzat; 2014. június 18.
2
Alapító Okirat; 2014. február 26.
3
Szakmai program, 2012. június 28.
4
Szociális Gondozó és Családsegítő Központ 2013. évi szakmai beszámolója; 2013. december 4.
5
Piliscsaba Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013.(IV.16.) rendelete a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
6
A helyettes szülői szolgáltatás módszertana – Módszertani kézikönyv, Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, 2012
7
Szociális Ágazati Portál: http://www.szocialisportal.hu
8
http://statinfo.ksh.hu
9
Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások – helyzetértékelés, Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ, 2011. március
6.2 Interjúk jegyzéke A térségi feladatellátási modell felülvizsgálatával kapcsolatban 2014. június 3-án készült interjú Piliscsaba Város Polgármesteri Hivatalában. Résztvevők: •
Bálint Odett (Szociális Gondozó és Családsegítő Központ, intézményvezető)
6.3 Ábrák jegyzéke 1. ábra: A Magyary program beavatkozási területei ............................................................................... 2 2. ábra: Alkalmazott módszertanunk ...................................................................................................... 3 3. ábra: Gyermekek védelmének rendszere............................................................................................ 6 4. ábra: Szervezeti felépítés .................................................................................................................. 14 5. ábra: Feladatellátási modell .............................................................................................................. 22
25
MultiContact Consulting Kft. 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. T: +36 1 666 3750 F: +36 1 666 3749
Nyilvántartja Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság Cégjegyzékszám: 01-09-712312 E:
[email protected] W: www.multicontact.eu
